Venta-vízesés A Venta-vízesés a Lettországban található Venta folyón, Kuldīga közelében található. Ez Európa legszélesebb vízesése, mivel átlagos vízhozamnál 249 méter széles, míg a tavaszi áradások idején 270 méter fölé is emelkedhet a szélessége. Magassága 1,8-2,2 m, mely az aktuális vízállástól függ. A vízesés Devon időszaki dolomitba vájódott a Venta folyón lévő természetes akadály leküzdése miatt. Mivel a középkorban a belföldi hajóknak az akadály miatt itt mindenképpen meg kellett állniuk, ezért itt jött létre a közelben fekvő Kuldīga település. A tizenhetedik és a tizenkilencedik században történtek munkálatok a vízesés megkerülésére, de ezek végül abbamaradtak. A folyó természetes szűkületein itt halászathoz használt farácsokat helyeztek el a helyiek, hogy pisztrángot és tokhalat fogjanak velük. Ezen eszközök miatt ragadt Kuldīga településre az a rigmus, hogy ez az a hely, ahol pisztrángot foghatsz a levegőben. Egyesek 80-100 pisztrángot is képesek voltak kifogni itt naponta. Azokat a halakat, amelyek túl kicsik voltak ahhoz, hogy ezek a faeszközök kifogják, azokat a folyó szélein elhelyezett merítőkosarakkal fogták ki. A helyszínt 1997-ben Lettország természeti emlékhelyévé nyilvánították. Venta Venta folyó Litvániában és Lettországban. A folyó mentén elterülő nagyobb városok Mažeiķi, Kuldīga és Ventspils. Legjelentősebb mellékfolyója az Abava. Kuldiga mellett, az egyébként kis esésű folyón van Európa talán legszélesebb vízesése a Venta-vízesés. A vízesés magossága mindössze 1,6-2,2 m szélessége viszont közel 270 m. Hisztéria (együttes) A Hisztéria, az 1990-es évek egyik ismert magyar punk rock zenekara volt. Legnagyobb sikereit az évtized közepe táján érte el, az akkori punkhullám hasonló előadóival együtt, mint az Üveges Csirkeszemek, Prosectura, C.A.F.B., Hétköznapi Csalódások. A Hisztéria 1998-ban feloszlott és 2006-ig hivatalosan nem működött. Az új felállású formáció 2006-ban alakult meg az eredeti énekes, Pataki Antal (Toncsi) vezetésével. Történet Kezdetek 1988-ban Pataki Antal (Toncsi) és Törőcsik Attila megalapították a zenekart Tonatt néven, majd hónapokkal később a csapat felvette a Hisztéria nevet. Az együttes 1991-ben rögzítette és szerzői kiadásban megjelentette Támadni kell című bemutatkozó albumát. Ennek terjesztését 1992-ben átvette a közkedvelt magyar rock énekes, Nagy Feró cége, a Nagy Feró Produkció. 1990-es évek A következő Hisztéria lemez, a Kár az életért még 1992-ben kiadásra került. A sikerek és országos ismertség új lemezszerződést hozott a csapatnak 1993-ban, a Trottel records segítségével. A Ne fogd be a szád! hamarosan kiadásra került, a Trottel zenekar által működtetett kiadó gondozásában, akik olyan, később a magyar alternatív és punk zene meghatározó művészeinek kiadványait is forgalmazták, mint a Leukémia, C.A.F.B., Korai Öröm, Macskanadrág, Anima Sound System vagy a Prosectura. 1995-ben jelent meg a Game Over című nagylemez. Az 1996-os X-Phobya című nagylemezt a Hisztéria új felállásban rögzítette, és országos turnén mutatta be a közönségnek. Az új anyag és a sikeres koncertek ellenére a Hisztéria 1998-ban feloszlott és egészen 2006-ig nem tért vissza a magyar zenei életbe. 2006 után Az együttes újjáalakult és néhány új hangzóanyaggal jelentkezett. 2010-ben az új stúdióalbumot teljesen friss felállással rögzítette a Hisztéria. A lemez Modern káosz címmel került forgalomba. Jelenlegi tagok Pataki Antal - ének Kenderessy István - gitár Rákos Zoltán - basszusgitár Csányi Péter - dobok Mészáros Tibor - dobok Diszkográfia Támadni kell (1991) Kár az életért (1992) Ne fogd be a szád (1993) Game over (1995) X-Phobya (1996) …Eddig… Very best off (CD/DVD, 2008) Tudom, hogy mit mondasz, csak nem érdekel (kislemez, 2009) Live and Loud (split, Hisztéria és Qss közös album, 2009) Modern káosz (2010) Kali (labdarúgó) Carlos Manuel Gonçalves Alonso (Luanda, 1978. október 11. –) angolai válogatott labdarúgó. (10032) 1981 RF7 A (10032) 1981 RF7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. szeptember 3-án. Bouxières-aux-Chênes Bouxières-aux-Chênes település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 1424 fő (2015). Bouxières-aux-Chênes Amance, Bey-sur-Seille, Dommartin-sous-Amance, Eulmont, Faulx, Laître-sous-Amance, Lanfroicourt, Leyr és Montenoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kartúm Kartúm (hivatalos átiratban Hartúm) Szudán fővárosa, egyben Kartúm állam székhelye. A város teljes lakossága meghaladja az egymilliót, ezzel az ország második legnagyobb városa, de szomszédaival, Észak-Kartúm (Kartūm al-Bahrī) és Omdurmán várossal együtt (2007-ben) több mint nyolcmilliós metropoliszt alkot. Földrajz A város azon a helyen épült, ahol az Ugandából érkező Fehér-Nílus és az Etiópiából érkező Kék-Nílus egyesül. Az itt egyesülő folyó tovább kanyarog északra Egyiptom és a Földközi-tenger felé. Ez a vidék a félsivatag és a bozótos szavanna övének határvonala, a tszf. magasság 383 m. Éghajlat Kartúmban csak július és szeptember között fordul elő néhány zápor. Az évi átlagos csapadék alig 160 mm. A januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. A porviharokkal súlyosbított kánikula az esős évszak küszöbén éri el a tetőfokát. Történelem Kartúmot 1821-ben alapították az egyiptomi hadsereg helyőrségeként, de csakhamar – főként a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően – fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. A Mahdihoz hű csapatok 1884. március 13-án vették ostrom alá a Gordon tábornok zömmel egyiptomi, kisebbrészt brit csapatai által védett várost. A súlyos károkat szenvedett Kartúm 1885. január 26-án került a mahdisták ellenőrzése alá, akik Omdurmánt tették fővárosukká. Az 1898. szeptember 2-án vívott véres omdurmani csatában Kitchener tábornok brit csapatai legyőzték a mahdista sereget és megvédték a várost. Ezután az angol főkormányzó tervei szerint szabályos mértani utcahálózattal, európai mintára építették újjá. 1956-ig Angol-Egyiptomi Szudán közigazgatási székhelye volt. 1973-ban a város volt a színhelye annak a túszválságnak, amelyben a Fekete Szeptember terrorszervezet tíz diplomatát túszul ejtett a szaúdi követségen. Két amerikai diplomatát (köztük a nagykövetet) és egy belga diplomatát megöltek, a többi túszt kiszabadították. Az 1970-es és 1980-as években Kartúm a szomszédos országokból – Csád, Etiópia és Uganda – érkezett menekültek ezreit fogadta be. A menekültek hatalmas nyomornegyedekben telepedtek le a város külterületi részein. Az 1980-as években kitört szudáni polgárháború következtében újabb szudáni menekültek telepedtek le a város körül. Az al-Kaida szervezet által 1998-ban végrehajtott amerikai nagykövetség elleni bombatámadás után augusztus 20-án a kartúmi al-Shifa gyógyszergyárat amerikai rakétatámadás érte. Nevezetességei A város ad otthont az 1903 -ban alapított Kartúmi Egyetemnek, a Kartúmi Politechnikai Egyetemnek, de vannak itt karai a Kairói Egyetemnek is. A Szudáni Nemzeti Múzeum a terület ősi civilizációiról rendelkezik gazdag anyaggal. Kartúmi nagy mecset, Faruq-Mecset, As-Sahid-Mecset Elnöki palota Nílus utca Katolikus és anglikán katedrális Botanikus kert és állatkert A város szülöttei Ali Muhammad Nagib egyiptomi politikus 4646 Kwee A 4646 Kwee (ideiglenes jelöléssel 4009 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Laky Károly (edző) Laky Károly (1912. július 11. – Budapest, 2000. augusztus 13.) magyar vízilabdázó, edző. Élete és pályafutása 1912-ben született. 1926-ban kezdett versenyszerűen vízilabdázni a BBTE csapatában. 1933–1945 között a BSE játékosa volt, amellyel megnyerte az 1940-es magyar bajnokságot. A második világháborút követően a Vasas SC-hez igazolt, amelynek tagjaként 1947-ben ismét országos bajnok lett. Játékosként tagja volt az Budapesten tartott 1935-ös nemzetközi egyetemi játékokon aranyérmes csapatnak, majd a Párizsban rendezett 1937-es játékokon is elsők lettek. Sportolói pályafutását 1947-ben fejezte be. Már aktív sportolóként edzői szerepkörben dolgozott: 1938–1944-ben a BSE ifjúsági együttesének edzője volt. 1945-től a BVSC-nél tevékenykedett mint edző, 1948–1952-ben az egyesület elnöki tisztségét is ő töltötte be. Ő alapozta meg a BVSC vízilabda-szakosztályának sikerességét. 1966-ban irányításával a klub csapata megnyerte a magyar bajnokságot. 1954 és 1956, valamint 1960 és 1965 között a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. Irányítása alatt a nemzeti együttes aranyérmet szerzett a Lipcsében megrendezett Európa-bajnokságon, illetve a tokiói 1964-es nyári olimpia vízilabdatornáját is megnyerte. 1967 és 1978 között Kubában ért el jelentős sportsikereket, irányításával az ország vízilabda-válogatottja az 1975-ös világbajnokságon Caliban negyedik helyezést ért el. 1978-ban tért vissza Magyarországra, és nyugdíjba vonult. Aktív részese volt a BVSC Szőnyi úti uszodája megépítésének. 1988-ban Olimpiai Érdemrenddel ismerték el munkásságát. 2000 augusztusában, 88 éves korában hunyt el. Emlékezete 2008-ban Laky Károly és Sárosi Imre emlékére emléktáblát avattak a BVSC Szőnyi úti uszodájánál. 2012-ben, születésének századik évfordulója alkalmából róla nevezték el a BVSC-Zugló sportuszodáját. 2013-ban földi maradványait családja a Farkasréti temetőből a kelenföldi Szent Gellért-kápolna sírjába helyeztette át. Alessandro Santos Alessandro Santos (Maringá, 1977. július 20. –) japán válogatott labdarúgó. A japán válogatott tagjaként részt vett a 2002-es és a 2006-os világbajnokságon. Gógánfa Gógánfa község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. Fekvése A Marcal jobb partján fekszik. Szomszéd települések: északkeletről Ukk, délkeletről Zalagyömörő, északnyugatról Dabronc. A legközelebbi város Sümeg kb. 9 km-re délkeletre. A Veszprém, Zala, Vas megyei hármas határnál, a Marcal folyó mellett fekszik. Veszprémtől 80 km-re. A főútvonalak elkerülik. Vasúti megállója van a Tapolca-Celldömölk vasútvonalon. A termőtalaj rossz, kavicsos, homokos.[forrás?] Vonattal megközelíthető a Tapolca–Sümeg–Ukk-vasútvonalon. Nevének eredete Több eredete is lehet a település nevének. Az egyik változat alapján elnevezése a Gógán személynévből ered. A "-fa" utónév a "falva" lerövidített formája. 1281-ben Gógánfalvaként szerepel. Névadója Gógán várispán, akinek birtoka volt Dabronctól délre. Más változat szerint törökdúlás idején egy Gógán nevű uraságé volt a falu. A települést nádas vette körül. A törökök nem tudták bevenni. A törököket egy lány vezette át a nádason. Az uraság háza körül fahasábokból álló kerítés volt. A jobbágyság ezt kihuzgálta, és ezzel verte vissza a törököt. Így lett a falu neve Gógán-fa.[forrás?] Történelme A középkorban a Mihályfi, a Dömölki családok, és Gógán Mihály birtokolják. 1567-ben I.Miksa király Hosszútóti Györgynek adományozza. Ekkor 20 jobbágy él itt. A birtokaprózódás a XVII-XVIII. században egyre nő, 1780-ban már 18 a közbirtokosok száma. A termőtalaj rossz, kavicsos, homokos. 1720-ban a szántók az erdők között, az irtáson fekszenek. A művelés kétnyomású. A rét egyszer kaszálható, a Marcal sok kárt okoz áradásaival. Az emberek legelőt, szántót, szőlőt bérelnek a szomszéd határokon. A falunak 1599-ben van molnára, 1613-ban a Marcal vize hajtja Ányos Kristóf kétkerekű malmát, ami 1705-ig szerepel az adójegyzékben. A török időkben a lakosság nagy része elmenekül: 1542-ben 8 lakott portája van. 1598-ban mindössze 2. 1553-tól adót fizetnek a töröknek. 1588-94 és 1602-19 között pusztán áll. A XVII. század végétől a katonatartás terhei miatt, a falu 1711-re teljesen eladósodott. Ugyanebben az évben 11 lakost ragadott el a pestis. Ezután, 50 év alatt a lakosság megháromszorozódott. Az 1770-es összeírásból kitűnik, hogy jelentősebb lett az állattartás. 14 pásztort, 1 takácsot, 1 kovácsot jeleznek az adónyilvántartások. A lakosság római katolikus vallású. Templom 1762-63-ban épült Szent János tiszteletére. A falu tanítóját a nép alkalmazta a földesúr és a plébános jóváhagyásával. 1777-től a fiúkat írni és olvasni, a lányokat csak olvasni a tehetségesebbeket pedig számolni tanította. XVIII. század végén fejlettségével kiemelkedik szomszédai közül. 1785-ben a 725 fő lakosságból 15 nemes, 47 paraszt, 40 polgár, 102 zsellér volt. A jobbágyfelszabadítás után főleg gabona, kukorica és burgonya termesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. 1925-ben három termes iskola működött 3 tanítóval.A faluban 1 bolt és egy kocsma működött, amely a Hangya Fogyasztási Szövetkezet kezében volt. Az első termelőszövetkezet 1951-ben alakult. Később egyesült a zalagyömörőivel és a sümegivel. Elsősorban búzát, kukoricát és pillangósokat termeltek. Gyümölcsösükben almát, szilvát termesztettek. A község határában a zalaszentgróti Állami gazdaságnak volt alma- és körtegyümölcsöse. Ezt később kivágták, helyén szántóföld lett. 1949-ben villamosították a községet. Kultúrház, orvosi rendelő, iskola, óvoda és könyvtár épült. Az ÁFÉSZ élelmiszerboltot, vegyesboltot, takarmány- és húsboltot, tüzépet és gázcsere-telepet létesített. Utakat, járdákat építettek. A TSz. 200 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet és gépműhelyt hozott létre. A sajtgyárat 1955-ben korszerűsítették. Az államosítás előtt a Stauffer testvéreké volt. Ma már nem működik. Gógánfa 1950-ben került Veszprém megyéhez. Tanácsi székhelyközség lett.[forrás?] Intézmények Óvoda Gógánfai Tündérkert Óvoda Iskola Gógánfai Fekete István Általános Iskola A feljegyzések szerint Gógánfán 1779-ben már létezett iskola. 1903-ig egy tanerővel működött. 1926-tól 3 tanítót alkalmaztak. 1930-ban az egyházközösség állami segítséggel megszerezte az elegáns Külley kastélyt iskola alapítása céljából. 1948-ban az állam tulajdonába került. Az iskolák történetében az 1974 mérföldkő. Az addig önállóan működtetett dabronci, gógánfai és ukki iskolák egyesültek. Az iskolák együttműködése 17 évig tartott. A rendszerváltozást követően 1991-ben mindhárom község önálló iskolát alapított. Az önálló működtetési forma 5 évig tartott. Gógánfa és Ukk községek 1996-ban újra együttműködési megállapodást kötöttek és közösen működtették az iskolát. Az iskola 2000-ben felvette Fekete István író nevét. 2007. május 15-én a dabronci iskola társulásával, immár 8 önkormányzat hozta létre az új iskolát működtető intézményfenntartó társulást. A létrehozott társulásban az általános iskolai intézmény Gógánfa székhellyel, Ukk és Dabronc telephellyel 3 intézményegységben működött 2012. december 31-ig. 2013. január 1-től iskolánkat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működteti. 2014. június 06-án az ukki telephely megszűnt, az 5. és a 6. osztályos tanulók Dabroncon folytatták a tanulmányaikat, így a felső tagozat valamennyi osztálya a dabronci telephelyen kapott elhelyezést. Ezzel egy 2007 óta tartó folyamat ért véget, melynek eredményeképpen a felsős gyermekek sokkal jobb körülmények között tevékenykedhetnek, a pedagógusok egységesebb rendszerben dolgozhatnak. Tehát, ettől az időponttól kezdve a Gógánfai Fekete István Általános Iskola Gógánfa székhellyel és Dabronc telephellyel végzi munkáját. 2017. január 1-től iskolánk fenntartója és működtetője a Balatonfüredi Tankerületi Központ. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 3,3% cigánynak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,4%, református 0,6%, evangélikus 1,6%, felekezeten kívüli 1,5% (13,1% nem nyilatkozott). Híres emberek Huszti Szabolcs ( 1983 -) válogatott labdarúgó Nevezetességei Gyömörey-kastély Külley-kastély Gare de Brélidy - Plouëc Gare de Brélidy - Plouëc vasútállomás Franciaországban, Plouëc-du-Trieux településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Guingamp-Paimpol-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Trégonneau - Squiffiec (Gare de Guingamp, Guingamp-Paimpol-vasútvonal) Halte de Pontrieux (Gare de Paimpol, Guingamp-Paimpol-vasútvonal) Fehérhasú rétisas A fehérhasú rétisas (Haliaeetus leucogaster) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Elterjedése Nagy részben a tengerparti sávban található, de Ausztráliában a tengerparttól távolabb is vannak költőhelyek. A faj India déli és keleti partvidékétől Hátsó-Indián, a Maláj-félszigeten és Indokínán át egészen Délkelet-Kína partvidékéig elterjed. Néhány szigeten is előfordul, például Srí Lankán, a Fülöp-szigeteken, Indonézia szigetein és Új-Guineában. Élőhelye A tengerpartokon kívül folyók és tavak környékén, elsősorban erdős területeken is megtalálható. Megjelenése A fiatalok barnás színűek. A kifejlett példány feje, nyaka, hasa és a farka vége fehér, a szárnya szürke és a vége fekete színű. A hím 2-3 kilogramm, a tojó 2,5-4 kilogramm. Szárnyfesztávolsága 175-218 centiméter. Életmódja Vízi gerinceseket, azaz halakat, ezenkívül madarakat, emlősöket és hüllőket (tengeri kígyókat) eszik. Szaporodása Indiában októbertől márciusig, Délkelet-Ázsiában, a Fülöp-szigeteken, Borneón decembertől májusig, Észak-Ausztráliában májustól novemberig. Fészekalja 1-3 tojás, kelési idő 35-42 nap. Serghei Tarnovschi Serghei Tarnovschi (ukránul: Сергій Тарновский, Szerhij Tarnovszkij; Lviv, 1997. június 24. –) ifjúsági olimpiai és világbajnok, felnőtt világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes ukrán születésű moldáv kenus. Élete Bátyjával, Oleggel – aki szintén kenus – 2013-ban vették fel a moldáv állampolgárságot. 2014-ben Nankingban – 17 évesen – a II. nyári ifjúsági olimpiai játékok fiú kenu egyes (sprint) versenyszámának döntőjében elsőként ért célba, megszerezve ezzel Moldova történetének első ifjúsági olimpiai aranyérmét. A 2015-ös milánói gyorsasági kajak-kenu világbajnokságon bronzérmet szerzett C-1 1000 méteren, és ezzel – csakúgy mint bátyja C-1 500 méteren – kvalifikálta magát a 2016-os riói olimpiára. 19 év elteltével személyében Moldova ismét képviseltethette magát olimpián kajak-kenu sportágban. Az olimpián egyes 1000 méteren bronzérmet szerzett. Néhány nappal később nyilvánosságra hozták, hogy egy, az olimpia előtt elvégzett doppingtesztjének pozitív eredménye lett. A doppingvétség miatt négyéves eltiltást kapott és minden 2016. június 8. utáni eredményét – így az olimpiai harmadik helyét is – törölték. Tetín (Jičíni járás) Tetín település Csehországban, a Jičíni járásban. Tetín Vřesník, Borek, Červená Třemešná, Lukavec u Hořic, Lázně Bělohrad és Miletín településekkel határos. Lakosainak száma 162 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dzsamaszb szászánida király Dzsamaszb (? – 502) a Szászánida Birodalom királya 496-498 között. I. Kavád nemesek általi trónfosztása után került trónra. Jó király volt, csökkentette az adókat, hogy ezzel segítse a parasztokat és a szegényeket. A mazdakita szekta felé is mutatott némi szimpátiát. Uralkodása rövid ideig tartott, mivel bátyja, Kavádh, a heftaliták segítségével visszaszerezte tőle trónját. Dzsamaszb hívei letették Kavádh előtt a fegyvert, és visszahelyezték trónjára. Írott források nem emlékeznek meg Dzsamaszb további sorsáról, de valószínűleg Kavád királyi udvarában maradt. Elektra Natchios Elektra, teljes nevén Elektra Natchios egy kitalált szereplő a Marvel Comics képregényeiben. A szereplőt Frank Miller alkotta meg. Első megjelenése a Daredevil 168. számában volt, 1981 januárjában. Elektra egy bérgyilkos nindzsa, jellegzetes fegyvere egy pár szai. Elektra a Fenegyerek életének egyik nagy szerelme, de a nő erőszakos természete és zsoldosokra jellemző életvitele elválasztotta őket. Elektra 1982 áprilisában, a Daredevil 181. számában a Vezér egyik bérgyilkosával, Célponttal való küzdelme során életét vesztett. A Marvel és Miller között volt egy íratlan megállapodás, miszerint Miller beleegyezése nélkül nem támasztják fel a szereplőt. Ez a megállapodás azonban még akkor született mikor a Marvel egy magánvállalat volt, mikor azonban a vállalat nyílttá vált, ez a megállapodás áldozatául esett annak, hogy a cég nem akart elveszíteni egy sikeres karaktert. Elektra azóta többször is visszatért a képregények oldalain. Elektrát a 2003-as Daredevil – A fenegyerek és az azt követő 2005-ös Elektra című filmben Jennifer Garner alakította. Paul Mariner Paul Mariner (Bolton, 1953. május 22. –) angol válogatott labdarúgó, edző. Futács Márkó Futács Márkó (Budapest, 1990. február 22. –) magyar labdarúgó. Pályafutása Fiatal évei Pályafutását a II. kerületi VSE-ben kezdte, majd a Ferencvárosi TC-be került. 2006 nyarán a francia AS Nancy utánpótláscsapatába igazolt. Hamar megmutatta tehetségét, mivel az U18-as csapatban 21 mérkőzésen 18 gólt szerzett. A 2007–2008-as szezonra bekerült a Nancy ifjúsági csapatába. Werder Bremen 2009. február 3-án bejelentették, hogy a Nancyból a német Werder Bremen csapatába igazolt egy kétéves szerződés keretében. A Werder Bremen első csapatának keretében 2009. július 20-án mutatkozott be a VfL Wolfsburg elleni 2–1-es győzelem alkalmával a 2009-es német szuperkupa-mérkőzésen, Marcelo Moreno helyére állt be a találkozó hatvanadik percében. Werder Bremen II 2009 és 2011 között szerepelt a második csapatban, ahol 13 mérkőzésen 3 gólt szerzett. 2010. április 20-án mesterhármast szerzett a Jahn Regensburg elleni mérkőzésen. Ingolstadt 04 2010. július 23-án FC Ingolstadt 04-hez került kölcsönben a Bundesliga 2-be. Az első gólját az FC Augsburg ellen szerezte. Második góljára egészen a 11. fordulóig kellett várni, az Energie Cottbus elleni hazai mérkőzésig. Portsmouth 2011. augusztus 26-án egy 1 éves szerződést kötött az angol másodosztályban szereplő Portsmouth csapatával, a szerződés további 2 évre hosszabbítható. 2011. szeptember 10-én mutatkozott be a Championship-ben a West Ham United FC elleni idegenben elvesztett találkozón csereként a 83. percben. Szeptemberben felmerült, hogy több játék lehetőség érdekében kölcsönbe adja a Portsmouth. December 31-én megszerezte első bajnoki gólját csapata színeiben a Leicester City FC ellen, a mérkőzés 20. percében David Norris beadását követően a kapuba talált. Három nappal később ismét gólt szerzett a Watford ellen a 2012-es év első bajnoki mérkőzésén, az 54. percben ő fejelte csapata első gólját a 2-0-ra megnyert mérkőzésen. Futács szerződésében szereplő plusz egyéves opciót életbe léptette a Portsmouth, így a 2013 nyaráig a klub játékosa marad. 2012. január 21-én a Cardiff City ellen a 39. percben közelről talált be a kapuba, de Craig Conway 92. percben szerzett góljával a walesi együttes nyert 3-2-re, a mérkőzésen egy sárga lapot is szerzett. Egy héttel később gólpasszt adott a Peterborough United FC ellen, majd a következő bajnokin a Blackpool FC ellen ismét gólpasszt jegyzett. Klubjánál a hónap játékosa díjat kapta meg a januári teljesítményéért. 2012. március 20-án a Birmingham ellen csereként a 89. percben pályára lépett. Pályára lépése után 3 perccel már gólt is szerzett. 2012. április 14-én a Doncaster Rovers ellen 3-2-es Doncasteri vezetéskor a mérkőzés 76. percében lépett pályára, majd a 94 percben egy beadást követő csúsztatás után Futács elé került a labda, aki tolt rajta egyet és nyolc méterről a kilépő védők és kapus mellett ballal a hosszú sarokba lőtte a labdát. Ezzel a góllal 3-4-re nyertek. Leicester City 2012. július 14-én elfogadta a Leicester City 3 éves ajánlatát. Másnap csatlakozott a kerethez, akik Ausztriában edző táboroztak. 2012. augusztus 28-án a ligakupában megszerezte első gólját a Burton Albion ellen. November 17-én a Ipswich Town ellen a 73. percben, csapata ötgólos vezetésénél lépett pályára csereként, és a 81. percben közelről szerezte meg a meccs utolsó gólját. Futács először szerzett bajnoki gólt a Leicester City színeiben. Kevés játék lehetőség miatt, a tartalék csapatban szerepelt pár mérkőzésre. Blackpool 2013. március 4-én bejelentették, hogy egy hónapra kölcsönbe került a Blackpool FC-hez. Másnap a Birmingham City ellen debütált csereként a 41. percben váltotta Gary Taylor-Fletchert. Diósgyőri VTK 2013. szeptember 6-án hivatalosan is megerősítették, hogy a szezon végéig a Diósgyőrben szerepel kölcsönben. Élete első NB1-es mérkőzésén a Puskás Akadémia ellen meg szerezte első gólját is, mind a bajnokságban, mind a Diósgyőrben. Az 58. percben Batioja passzából volt eredményes Futács. A Mezőkövesd ellen hazai pályán 5-0-ra megnyert mérkőzésen duplázott. A mérkőzés 34. percében Barczi indult meg a jobb szélen, majd egy cselt követően a tizenhatos vonaláról Futács fejére emelte a labdát, aki nem hibázott és a hálóba fejelte a labdát. Az 51. percben büntetőből volt eredményes, majd gólpasszt adott Bacsa Patriknak. A Ferencváros ellen már az 53. másodpercben vezetett a DVTK. Tisza Tibor szabadrúgását, Futács lőtte kapura és Jova Levente lába között a kapuba ment a labda. A mérkőzést a Ferencváros 4-1-re nyerte meg idegenben. 2014. március 2-án a Debreceni VSC ellen Labda levételt követően két védő között kettőt is dekázott, majd a kapus lábai között a hálóba lőtt. A mérkőzés végül 1-1-es döntetlennel zárult. A Kecskeméti TE elleni 1-1-re végződő mérkőzésen gy előreívelt szabadrúgás után Póti Krisztián rántotta le a 16-oson belül Futácsot, amiért a játékvezető büntetőt ítélt, a vétkesnek pedig sárga lapot adott, majd Futács a büntetőt értékesítette. A Budapest Honvéd ellen a 21. perc egy szép diósgyőri kontra végén Gosztonyi futtatta lyukra Bacsát, aki már csak a kapussal állt szemben, de önzetlenül Futács Márkónak passzolt, aki 6 méterről az üres kapu közepébe továbbította a labdát döntetlenre hozva ezzel a mérkőzés állását, majd a 43. percben sérül miatt le kellett cserélni Futácsot. Április elején egy török lapértesülések szerint a helyi élvonalban szereplő Sivasspor érdeklődik Futács Márkó iránt, ahol Roberto Carlos a vezetőedző. A ligakupa döntőjében Gosztonyi András gólpasszából szerzett gólt ziccerből, így 2-1-re megnyerték a kupát. Május 17-én a Pécs ellen az 50. percben vezetést szerzett csapatának, amely 3-0-ra nyerte meg a hazai mérkőzését. A bajnokságban az utolsó fordulóban a Videoton FC ellen a 68. perc Gosztonyi jobb oldali beadását vette át a 16-oson belül, majd a hálóba lőtt. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult ami azt jelentette, hogy a bajnokságot az 5. helyen zárták. Futács 9 bajnoki találatával csapata házi gólkirálya lett. Mersin Idmanyurdu 2014. június 13-án kétéves szerződést írt alá a török élvonal újoncával, a Mersinnel. Újoncként Futács és csapata is jól szerepelt a 2014-15-ös bajnokságban, 30 mérkőzésen négy gólt szerzett, a Mersin pedig a 7. helyen végzett. 2015 novemberében súlyos térdsérülést szenvedett, aminek következtében az idény hátralevő részében nem léphetett pályára. A 2015-16-os bajnokság végén a Mersin kiesett, Futács pedig nem hosszíbbította meg lejáró szerződését. Hajduk Split Miután felépült sérüléséből, szabadon igazolhatóként keresett csapatot magának, és 2016. július 6-án egy plusz egyéves szerződést kötött a horvát Hajduk Splittel. Első gólját a Koprivnica elleni bajnokin szerezte szeptember 17-én, majd négy nap múlva a kupában duplázott, és betalált a következő két bajnoki fordulóban is. December 10-én, a Cibalia elleni bajnokin két gólt lőtt a mérkőzés hajrájában, a Hajduk pedig 2–1-re győzött. 2017. május 7-én az NK Osijek elleni mérkőzésen sorozatban harmadik találkozóján volt eredményes és megszerezte idénybeli tizenkettedik bajnoki gólját. Május 20-án négy gólt szerzett a Zaprešić ellen és átvette a vezetést a góllövőlistán. Az utolsó fordulóban duplázott a Koprivnica ellen, így 18 találattal elhódította a gólkirályi címet, csapata pedig harmadik helyen fejezte be a bajnokságot. A következő szezon elején, július 13-án, az ő góljával nyertek 1–0-ra a Levszki Szofija elleni Európa-liga selejtező mérkőzésen. A bajnokság 4. fordulójában, a Dinamo Zagreb ellen 3–1-re elveszített bajnokin térdsérülést szenvedett és meg kellett műteni. 2018. január 10-én meghosszabbította a szerződését 2019 nyaráig. A bajnokságban a 27. fordulóban léphetett ismét pályára, 2018. március 31-én a HNK Rijeka elleni 1–1-es találkozón. Gyurcsó Ádámot váltotta a 78. percben. Április 18-án, a bajnokság A 30. fordulójában, a HNK Cibalia elleni bajnokin gólt szerzett és gólpasszt adott Gyurcsónak. Április 23-án a Dinamo Zagreb elleni 2–1-es vereséget követően a klub szurkolói Futácsot és több csapattársát is bántalmazták, a magyar csatárt a Torcida Split egyik tagja fejbe rúgta. Augusztus 31-én felbontotta szerződését a klubbal. A Hajduk Split színeiben 45 tétmérkőzésen 24 gólt szerzett. Válogatott Futács tagja volt a 2009-es U20-as labdarúgó-világbajnokságon bronzérmet szerzett magyar csapatnak. A Ghána elleni 3–2-re elvesztett elődöntőben gólt szerzett. Miután csereként beállt közelről vette be a ghánai kapu bal alsó sarkát. A 2009-es U20-as labdarúgó-világbajnokságot végül a harmadik helyen zárták. A magyar U21-es labdarúgó-válogatottnak is tagja volt. 2010. május 28-án a norvég U21-es labdarúgó-válogatott elleni barátságos mérkőzésen megszerezte első gólját. 2011 szeptemberében az Ír U21-es labdarúgó-válogatott ellen kétszer is eredményes volt. 2014 januárjában Pintér Attila a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya Futácsot behívta a válogatott Telkiben tartott összetartására. Február végén bekerült a finn labdarúgó-válogatott ellen készülő keretbe. A mérkőzésen a 64. percben váltotta Koman Vladimirt, majd a hátralévő időben aktívan részt vett a csapat támadásaiban, végül 1-1-re zárult a mérkőzés. június 4-én az albán labdarúgó-válogatott ellen 1-0-ra megnyert felkészülési mérkőzésen kezdőként lépett pályára és az 1. félidőben végig a pályán volt. Sikerei, díjai Klubcsapattal SV Werder Bremen : Német szuperkupa : 2009 (nem hivatalos) Diósgyőri VTK : Magyar ligakupa : 2013-14 Válogatottal Magyarország U20 : U20-as labdarúgó-világbajnokság Bronzérmes: 2009 Egyéni HNK Hajduk Split : Horvát bajnokság Gólkirály (18 gól): 2016–17 Gare des Sables-d’Olonne Gare des Sables-d'Olonne vasútállomás Franciaországban, Les Sables-d’Olonne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Les Sables-d'Olonne–Tours-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Olonne-sur-Mer (Les Sables-d'Olonne–Tours-vasútvonal) Fehérhomlokú cinege A fehérhomlokú cinege (Parus semilarvatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó kis termetű, 13 centiméter hosszú madárfaj. A Fülöp-szigetek szubtrópusi és trópusi erdeiben él, rovarevő. Kora februártól költ faodúkba berendezett fészkében, a fiókák március közepén repülnek ki. Veszélyezteti az életterének csökkenése. Alfajai Három alfaja ismert: a P. s. semilarvatus (Salvadori, 1865), mely a Luzon-sziget északkeleti részében él, a P. s. snowi (Parkes, 1971), mely a Luzon-sziget középső és déli részén fordul elő, valamint a P. s. nehrkorni (A. W. H. Blasius, 1890), mely a Mindanao-szigeten található. Malájer megye Malájer megye (perzsául: ������� �����) Irán Hamadán tartománynak egyik délkeleti megyéje az ország nyugati részén. Északnyugaton Tujszerkán megye, északon Hamadán megye, északkeleten, keleten a Markazi tartományban fekvő Sázand megye, délkeleten Loresztán tartomány, nyugatról Nahávand megye határolják. Székhelye a 153 000 fős Malájer városa. Második legnagyobb városa a 8600 fős Azandarián. További városai még: Jowkar, Samen és Zángeneh. A megye lakossága 285 272 fő. A megye négy további kerületre oszlik: Központi kerület, Jowkar kerület, Samen kerület és Zand kerület. Discoverer–16 A Discoverer 16 amerikai KH–2 típusú fotófelderítő műhold volt. A műhold indítása sikertelen volt. Küldetés A Corona egy amerikai felderítő műholdrendszer volt, amelyet a légierő (USAF) segítségével a CIA tudományos és technológiai igazgatósága üzemeltetett. A korai Corona indításokat a Discoverer–űrprogram mögé rejtették. Részben tudományos-technikai kísérletekre, illetve felderítési célokra alkalmazták. A program célja, hogy a felderítési adatokat, képeket egy visszatérésre alkalmas kapszula hordozza. Elsősorban a Szovjetunió, valamit Kína területeiről gyűjtött – katonai és polgári – adatokat visszajuttatva lehetőséget adjon a támadó eszközök elhelyezéséről, mozgásáról, a kódolt kapcsolattartásról, a várható veszélyeztetésről, lehetővé téve a szükségszerű ellenintézkedéseket. A műholdrendszerrel igyekeztek kiváltani az U–2 felderítő repülőgépeket. Jellemzői 1960. október 26-án a légierő Vandenbergben lévő indítóállomásáról egy Thor-Agena B hordozórakétával indították Föld körüli pályára. A műholdat beépítették az utolsó fokozatba. A műhold alakja kúp, amelyhez a rakétafokozat hengere kapcsolódik. Horizontérzékelő berendezése segítségével stabilizálták hossztengelye mentén. Az energiát nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A mérési adatokat két, különböző frekvencián működő rádióadó továbbította a földi vevőállomásokra. Technikai okok miatt a műhold nem tudott a meghatározott pályára állni. Elektroakusztikus gitár Az elektromos-akusztikus gitár, vagy röviden elektroakusztikus gitár egy a gitárok csoportjába tartozó húros, pengetős hangszer. Gyakran hívják még félakusztikus, illetve féltömör testű gitárnak is, ezt a megnevezést azonban helytelen általános értelemben használni, mivel az csak a gitárok egy bizonyos szűkebb csoportjára, a leginkább jazzgitárként emlegetett típusokra korlátozódik. Az ilyen gitárok vékony testűek és a test közepén egy fahasáb húzódik végig a nyak rögzítésétől egészen a lábig. A tágabb értelemben vett elektroakusztikus gitárok ezzel szemben leginkább egy folkgitárra emlékeztetnek, azzal a különbséggel, hogy a hang valamilyen módon alávethető elektromos erősítésnek is. Története Az elektroakusztikus gitárok megjelenése is összeköthető azzal a forradalommal, amely az elektromos gitárok megjelenéséhez is vezetett: Az 1960-as években az akuszikus, folk gitárok népszerű hangszernek számítottak a korabeli zenekarokban, de volt egy komoly hiányosságuk, nevezetesen a nem elégséges hangerő. A problémát megpróbálták mikrofonozással megoldani, de ez kényelmetlennek számított, mivel helyhez kötötte a gitárost, akinek ráadásul arra is figyelnie kellett, hogy az előre beállított mikrofon sose kerüljön túl távol a hangszer testétől, de ugyanilyen fontos volt, hogy közel se legyen, hiszen azzal akadályozta volna a pengetetést, vagy rosszabb esetben beleért volna a húrokba. Az elektromos, és jazzgitárokon alkalmazott újítás, az elektromos hangszedő pedig teljesen megváltoztatta volna az akusztikus gitárra jellemző lágy, csilingelő hangszínt. A megoldással az amerikai Ovation cég állt elő: olyan hangszedőt fejlesztettek, mely a húrlábba építve felveszi mind a húrok, mind pedig a fedlap rezgését, és az így kapott hang eléggé hasonlított az eredeti akusztikus gitár hangjára. Az Oviation 1970-ben kezdte gyártani az ezzel a megoldással szerelt Balladeer modelleket. Összesen 100 példány készült a szériából, melyet azonban újabb fejlesztések követtek. Felépítése Az elektroakusztikus gitárok felépítése gyakorlatilag megegyezik egy hagyományos folk gitáréval, azzal a különbséggel, hogy a lábba hangszedőt integráltak, illetve a hangszer oldalán szabályzógombokat, illetve kapcsolókat helyeztek el. Az elektroakusztikus hangszedők úgynevezett piezoelektronikus elven működnek, melynek lényege, hogy a mechanikai rezgést egy kristály alakítja elektromos jelekké. Ezeket a piezoelemeket a húrlábon rögzítve, felfogják a húrok és a rezgőtest rezonanciáját is, majd ezeket a jeleket felerősítve a kimeneti csatlakozóra továbbítja, amit aztán közvetlenül rá lehet kapcsolni egy elektroakusztikus gitárerősítőre, vagy akár valamilyen felvevőgépre is. Forrás Tony Bacon: Nagy gitárkönyv (Budapest, 1993) ISBN 963-7628-64-9 Money Is Still a Major Issue A Money Is Still a Major Issue egy remixalbum Pitbulltól. 2005. november 15-én jelent meg. Az albumon sok vendégművész működött közre. Az album remixeket és néhány meg nem jelent dalt tartalmaz. Az album dalai "Everybody Get Up" - Pitbull featuring Pretty Ricky "Rah Rah" (Remix) - Elephant Man featuring Pitbull & Daddy Yankee "Shake" (Remix) - Ying Yang Twins featuring Pitbull & Elephant Man "Culo" (Remix) - Pitbull featuring Lil Jon , Sean Paul & Ivy Queen "Mil Amores" - Master Joe & O.G. Black featuring Pitbull "Turnin Me On" (Remix) - Nina Sky featuring Shawnna & Pitbull "She's Hotter" - T.O.K. featuring Pitbull "Get to Poppin (Remix) - Rich Boy featuring Pitbull "Might Be the Police" - Brisco featuring Pitbull "Who U Rollin' With" - Pitbull featuring Piccalo & Cubo "Dammit Man" (Remix) - Pitbull featuring Lil Flip "Oh No He Didn't" - Pitbull featuring Cubo "Toma" (DJ Buddha Remix) - Pitbull featuring Lil Jon, Mr. Vegas, Wayne Marshall, Red Rat, T.O.K., & Kardinal Offishall "Culo" (Video) "Dammit Man" (Video) "Toma" (Video) Live performances and interviews Rosnay (Vendée) Rosnay település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 610 fő (2015). Rosnay La Bretonnière-la-Claye, Chaillé-sous-les-Ormeaux, Le Champ-Saint-Père, Château-Guibert, La Couture, Mareuil-sur-Lay-Dissais és Le Tablier községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rákóczi Zsigmond (1595–1620) Rákóczi Zsigmond (Szerencs, 1595 januárja – Sárospatak, 1620. december 26.) Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Gerendi Anna fia, I. Rákóczi György öccse. Élete, házassága Apja halála után (1608. december 5.) két fivérével, Györggyel és Pállal osztozott a Rákóczi-birtokokon. György bátyjával együtt mindketten Lorántffy-lányokat vettek feleségül, az 1614-ben elhalt Lorántffy Mihály ónodi várkapitány árváit, akik hatalmas uradalmakat birtokoltak. György 1616. április 18-án Lorántffy Zsuzsannával, míg Zsigmond ennek húgával, Lorántffy Máriával kötött házasságot, és így a két-két testvér kezén együtt maradt – a ráadásul még együtt is kezelt, osztatlan – Rákóczi-Lorántffy-örökség. Zsigmond azonban már 1620. december 26-án meghalt, felesége sem sokkal élte őt túl. Ezáltal György és Zsuzsanna megkétszerezték vagyonukat. Zsigmondot szülővárosában, Szerencsen temették el 1621-ben. Lorántffy Máriával kötött házasságából nem született gyermeke. 330 Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek Évek: 325 – 326 – 327 – 328 – 329 – 330 – 331 – 332 – 333 – 334 – 335 Események május 11. – I. (Nagy) Konstantin megalapítja Konstantinápoly városát Linea Blu 41-es vízibusz (Velence) A velencei Linea Blu 41-es jelzésű vízibusz Punta Sabbioni és a lidói Casinò között közlekedett gyorsjáratként. A viszonylatot az ACTV üzemeltette. Története A Linea Blu 41-es járat csak egyetlen, az 1998-as nyári szezonban közlekedett, és esténként, éjszakánként a lidói Casinò vendégeit szállította. Az egykori Linea Blu 41-es járat története: Repno (Zlatar) Repno falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik. Fekvése Krapinától 19 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén fekszik. Története A település a középkorban az osterci Szent Márton plébániához tartozott, 1699-ben a plébánia székhelyét Zlatarba tették át. 1789-ben Martinšćinával együtt a lobori plébániához csatolták, azóta is oda tartozik. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 467 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 257 lakosa volt. Ókori görög birkózás Az ókori görög birkózás (görögül πάλη, azaz palé) az egyik legősibb görög sport, a görög ifjúság testedzésének, nevelésének egyik fontos kelléke. A gerelyhajítással és diszkoszvetéssel együtt a harcra felkészítés eszköze. Nem görög találmány, két ember küzdelmének olyan alapvető megnyilvánulása, hogy a kora ókor legrégebbi forrásaiban is van birkózás. Mezopotámiában i. e. 26. századi a legrégebbi ábrázolás, Egyiptomban i. e. 25. századi. A Gilgames-eposz az egyik legkorábbi említés, ahol Gilgames többször birkózik Enkiduval. Krétán az i. e. 16. századból Ajía Triáda feltárásaiból ismert birkózókat ábrázoló relief. A görögök átvették ezt a sportot már a bronzkorban, szigorú szabályokat társítottak hozzá. Homérosz Iliaszában a meghalt hősök emlékére rendezett versenyjátékokon – például Patrokloszén – állandó elem, Héraklész legendáiban is többször megjelenik. A birkózást a gümnaszion palaisztra nevű részén tartották, ahogyan később az ökölvívó mérkőzéseket is. Ez lekerített, homokkal felszórt terület volt. Később a palaisztra elkülönült a gümnasziontól és önálló, általában magánkézben lévő intézménnyé fejlődött, ahol a birkózást, ökölvívást és végül a pankrációt lehetett gyakorolni. Az olümpiai palaisztra már 66×66 méteres alapterületen létesült, ami egy 40×40 méteres gyakorlópályát és a körülötte állított oszlopsort jelenti. Az ógörög birkózás nagyban hasonlít a mai birkózáshoz, ami nem csoda, mivel a mai birkózás a görög–római birkózásból alakult ki, ami a görög eredetire megy vissza. A versenyzők meztelenül („nyakig mezítláb”) küzdöttek és testüket olajjal kenték be. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálta, hogy az ellenfél minél kevesebb fogást találhasson. A győzelemhez nem kellett az ellenfelet két vállra fektetni, mint manapság, hanem elegendő volt arra kényszeríteni, hogy a térde érintse a földet. Ha ez háromszor megtörtént, kihirdették a győztest. Az ellenfél földhöz vágása egyszeri alkalommal is elég volt a győzelemhez. Földharc ezért viszonylag ritka volt, de előfordult, mivel az ellenfelet megadásra is lehetett kényszeríteni, aminek kézenfekvő módja a földre szorítás. Az olümpiai játékokon egyenes kieséses–selejtezős eljárással bonyolították a versenyt, minden körben összesorsolták a továbbjutó versenyzőket. A versenyben az erős és ügyes birkózót becsülték, a cselező szicíliaikat nem nagyon szerették, de éppúgy a puszta nyers erőt sem. Szimonidész ódát írt Arisztodamosznak, ebben így fejezi ki ezt: „Nem óriás erejével, hanem birkózó művészetével győzött.” Két fő irányzata az egyenes és guruló szabályrendszer (orthopalé, sztadaipalé és katopalé, küliszisz). Az egyenes stílusban már a térd sem érinthette a földet, a másikban a földharc valamelyik küzdő fél megadásával ért véget. Az elsőt homokos küzdőtéren, a másikat fellocsolt talajon vívták. A kijelölt küzdőtér elhagyása esetén a pálya szélén az utolsó szabályos pozícióból folytatták. A szabályrendszert az i. e. 8. században rögzítette Orkhidamosz, amiben a birkózás közben tiltott cselekvéseket sorolta fel. Így például az ütés szemekre, a karmolás és harapás tilalma, a nemi szervekkel kapcsolatos tiltások. A mai birkózással ellentétben néhány ütésfajta engedélyezett volt, így nem véletlen, hogy gyorsan kialakult az ókori görög pankráció is. A birkózófogások nevei: szüsztaszisz , az alapállás enyhe terpeszben, kissé hajlított térdekkel, a küzdők egymással szemben paratheszisz , oldalsó alapállás, amikor a felek kissé oldalukat fordították egymás felé hamna , könyökfogás, a küzdelem leggyakrabban alkalmazott fogása ankürizein , horogütés anatrepein , felemelés dratein , leszorítás ankhein , fojtogatás meszolabé , az ellenfél kiemelése deréknál fogva periszphingzein , hátulról a hónalj alatt átnyúlva a tarkó leszorítása, azaz a „dupla nelzon” hüposzkelizein , gáncsolás Az ezeken túl a forrásokban említett birkózófogások mibenléte homályos. A birkózás volt az első nem futósport, amit az olümpiai játékokon bevezettek, közelebbről a 18. játékokon, i. e. 708-ban, mint az öttusa egyik versenyszámát. Később a birkózás az öttusán kívül, egyéni sportágként is bekerült. Repo A repo értékpapír-visszavásárlási megállapodás. Két ellentétes irányú adásvételi ügylet együttese, melynek keretében az eszköz (legtöbbször állampapír) a jelenben gazdát cserél, s egyúttal egy jövőbeli, ellentétes ügyletet is megkötnek meghatározott időpontra és ár mellett. Célja rövid futamidejű hitelnyújtás, illetve betételhelyezés. Passzív repo Olyan értékpapír-visszavásárlási megállapodás, mely során a jegybank értékpapírt (rendszerint állampapírt) ad el, s azt az ügylet megkötésekor rögzített időpontban és ár mellett egy jövőbeli időpontban visszavásárolja. A passzív repó felfogható egyfajta betételfogadásnak is, melynek során a jegybank likviditást von ki a bankrendszerből. Aktív repo Olyan értékpapír-visszavásárlási megállapodás, melynek során a jegybank értékpapírt (rendszerint állampapírt) vásárol, s azt az ügylet megkötésekor rögzített időpontban és ár mellett a jövőben eladja ugyanazon félnek, akitől azt vásárolta. Hitel (folyóirat, 1988–) A Hitel magyar irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. Székhely: Budapest. Indulás: 1988. ISSN 0238-9908 A lap története 1988-ban jelent meg az első lapszáma. Az Illyés Gyula születésének nyolcvanahatodik és halálának ötödik esztendejében induló lap munkatársai voltak: Csoóri Sándor, Sütő András, Domokos Mátyás, Szécsi Margit, Esterházy Péter, Tornai József, Ágh István, Görömbei András, Balassa Péter, Cseres Tibor, Nagy Gáspár, Orbán Ottó, Utassy József, Csurka István, Csiki László, Szörényi László, Czakó Gábor és még sokan mások. 1992 nyaráig kéthetente jelent meg független irodalmi, társadalmi, kritikai lapként. 1992 szeptemberétől havonta megjelenő folyóirat. A Hitel az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb irodalmi fóruma. Olvasói elsősorban a közösségi elkötelezettségű értelmiség köréből kerülnek ki. Jelenlegi (2010) szerkesztősége Főszerkesztő: Csoóri Sándor Főszerkesztő-helyettes: Görömbei András Főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Tornai József Felelős szerkesztő: Papp Endre Szerkesztők: Ágh István Falusi Márton Tőkéczki László Borító: Nagy András (grafikus) Publicistáiból Gazda József Discoverer–4 A Discoverer–4 (1959-U01) amerikai felderítő műhold. Küldetés Corona egy amerikai felderítő műhold-rendszer volt, amelyet a légierő (USAF) segítségével a CIA tudományos és technológiai igazgatósága üzemeltetett. A korai Corona kilövéseket a Discoverer–űrprogram mögé rejtették. Részben tudományos-technikai kísérletekre, illetve felderítési célokra alkalmazták. Részben tudományos-technikai kísérletekre, illetve felderítési célokra alkalmazták. A program célja, hogy a felderítési adatokat, képeket egy visszatérésre alkalmas kapszula hordozza. Elsősorban a Szovjetunió, valamit Kína területeiről gyűjtött – katonai és polgári – adatokat visszajuttatva lehetőséget adjon a támadó eszközök elhelyezéséről, mozgásáról, a kódolt kapcsolattartásról, a várható veszélyeztetésről, lehetővé téve a szükségszerű ellenintézkedéseket. A műholdrendszerrel igyekeztek kiváltani az U–2 kémrepülőgépeket. Jellemzői 1959. június 25-én a légierő Vandenbergben lévő indítóállomásáról egy Thor-Agena A hordozórakétával állították Föld körüli pályára. A műszeregység tömege 750 kilogramm volt. Az első, fényképezőgép-rendszerrel is ellátott műhold. A műholdat beépítették az utolsó fokozatba. A műhold alakja kúp, amelyhez a rakétafokozat hengere kapcsolódik. Technikai hiba miatt nem tudta teljesíteni az előírt programot, nem tudott a meghatározott pályára állni. A Föld légkörébe érve megsemmisült, elégett. Müller Marcell Müller Marcell, Müller Marcel (Budapest, 1876. április 21. – Budapest, 1902. február 10.) orvosdoktor. Élete Müller Adolf elemi iskolai tanító-író fia. Tanulmányait Budapesten végezte. 1897-ben gyorsíró-tanári és 1898-ban orvosdoktori oklevelet nyert. 300 forint évi állami ösztöndíjat is élvezett. 1900-ban terjedelmes memorandumot nyújtott át Wlassics Gyula közoktatási miniszternek az orvosok gyakorlati kiképeztetéséről, melyről a napilapok is megemlékeztek (1900. január 12.). Tartalékos honvédorvos volt. A budapesti Üllői úti István kórházban működött, ahol tüdőbajt kapott, mire szülei Görbersdorfba küldték; azonban eredmény nélkül. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (8. parcella, 3. sor, 23. sír). Munkatársa volt a Magyar Orvosok Lapjának (1902). Kéziratban: A szülészet tankönyve, ford. Ohlshausen berlini tanár után; 1897-ben lefordította angolból Malthus művét, de ez is kéziratban maradt. Paul Merson Paul Charles Merson (Harlesden, 1968. március 20. –) angol válogatott labdarúgó, aki támadóként kezdte karrierjét, de pályafutása vége felé már középpályásként tevékenykedett. Az angol labdarúgó-válogatott tagjaként részt vet az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokságon és az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon. Sikerei, díjai Arsenal Angol bajnok : 1988–89, 1990–91 Angol kupa : 1993 Angol ligakupa : 1993 Angol szuperkupa : 1991 Kupagyőztesek Európa-kupája : 1994 Aston Villa Intertotó-kupa : 2001 Portsmouth Angol másodosztály bajnok : 2002–03 Futójáték A futójáték a sakkjáték egyik nyílt megnyitása. Angol elnevezése: Bishop's Opening. Alapállása a 1. e4 e5 2. Fc4 lépések után áll elő. Nevét a 2. Fc4 lépésről kapta. A világos már a második lépésben fokozza a nyomást a d5-ös centrum mezőre, ezzel megakadályozva a d5-öt. Valamint célba veszi a gyenge f7-et, amit csak a király véd. f2-f4-et tervez lépni a világos, de ez igen ritkán valósul meg. Az f2-f4 -es lépéssel hasonlít a királycselre és a bécsi játékra, de több más megnyitásba is átmehet. Az Encyclopaedia of Chess Openings (ECO) a futójátékot a C23 és C24-es kóddal jelöli. A következő változatok szoktak előfordulni: 2...Hc6 2...Hf6 2...Fc5 Története A futójáték az egyik legrégebbi megnyitások közé tartozik, már Lucena és Ruy Lopez is elemezték. Larzen egyike volt azon nagymestereknek akik gyakran játszották. A megnyitás manapság ritka, de a meglepetés erejében bízva még mindig előfordul. Nunn arra használta, hogy elkerülje az orosz védelmet. 2007-ben Lékó Péter is megjátszotta Kramnyik ellen. Főbb változatok Mivel a fehér a második lépést követően nem tesz komoly fenyegetést, ezért a sötét rengeteg válaszlépés közül választhat. Sötét 2...Hf6 után Berlini védelem Talán a legnépszerűbb folytatás. Azonkívül, hogy fejlődik célba veszi az e4 gyalogot, ezzel kiegyenlítve az állást. 3. d3 3. d4 Sötét 2...Hc6 után Szintén jó folytatás. Ebből a megnyitásból lehet kihozni a Susztermattot. Sötét 2...Fc5 után 3. b4 (Wing-megynyitás) 3. c3 (Philidor-variáció) 3...d5 3...d6 3...Hf6 3. Hc3 3. d3 3. Hf3 3. Vg4 Egyéb változatok 2...c6 2...d6 2...f5?! 3. d3 Poisson-eloszlás A valószínűségszámításban és a statisztikában a Poisson-eloszlás egy diszkrét valószínűségi eloszlás, a binomiális eloszlás határeloszlása. Kifejezi az adott idő alatt ismert valószínűséggel megtörténő események bekövetkezésének számát (például: egy telefonközpontba adott időszakban és időtartamban beérkezett telefonhívások száma, vagy egy radioaktív anyag adott idő alatt elbomló atomjainak száma). Nevét Siméon Denis Poissonról kapta, aki felfedezte, és valószínűségszámítási munkájában (Recherches sur la probabilité des jugements en matières criminelles et matière civile) publikálta. Az eloszlás első közismert alkalmazása a porosz hadseregben lórúgástól meghalt katonák számának leírása volt (Ladislaus von Bortkiewicz: Das Gesetz der kleinen Zahlen („A kis számok törvénye”), 1898) ). Definíció Az X valószínűségi változó λ paraméterű Poisson-eloszlást követ – vagy rövidebben: Poisson-eloszlású – pontosan akkor, ha ahol λ > 0 konstans. A Poisson-eloszlást jellemző függvények Karakterisztikus függvénye A Poisson-eloszlást jellemző számok Várható értéke Szórása Momentumai Ferdesége Lapultsága Poisson-eloszlású valószínűségi változó néhány fontosabb tulajdonsága Poisson-eloszlású független valószínűségi változók összege is Poisson-eloszlású. Pontosabban ha X 1 és X 2 független Poisson-eloszlású valószínűségi változók λ 1 és λ 2 paraméterekkel, akkor X 1 + X 2 is Poisson-eloszlású λ 1 + λ 2 paraméterrel. Ugyanekkor X 1 feltételes eloszlása X 1 + X 2 = n -re vonatkozóan n és λ 1 /(λ 1 + λ 2 ) paraméterű binomiális eloszlást követ. Az összegzésre vonatkozó összefüggés fordítottja is igaz. Pontosabban ha X 1 + X 2 is Poisson-eloszlású valamint tudjuk, hogy X 1 és X 2 független valószínűségi változók, akkor X 1 és X 2 is Poisson-eloszlású. Ha binomiális eloszlások olyan sorozatát vesszük, melyben az eloszlások n paramétere úgy tart a végtelenbe, hogy közben az np szorzat konstans marad ( p így nyilván a 0-hoz tart), akkor határeloszlásként Poisson-eloszlást kapunk. Müller Sándor (labdarúgó) Müller Sándor (Budapest, 1948. szeptember 21. –) magyar labdarúgó, sportvezető. Pályafutása Klubcsapatban 20 évesen lett a Vasas játékosa. Angyalföldön egy bajnoki címet, két kupagyőzelmet és egy KK győzelmet szerzett. 1980-ban 32 évesen szerződött külföldre. Egy évig Belgiumban, utána két évig Spanyolországban profiskodott. Egy idényre még visszatér a Vasashoz, majd az osztrák alsóbb osztályban fejezi be az aktív labdarúgást. A válogatottban A magyar válogatottban 17 alkalommal szerepelt 1970 és 1982 között és 1 gólt szerzett. Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon szereplő csapat tagja. Sportvezetőként 1989 és 1990 között a Vasas menedzsere. Sikerei, díjai Bajnok: (1976–77) Magyar Kupa: (1973) , (1982) Közép-európai Kupa (1970) Utahi prérikutya Az utahi prérikutya (Cynomys parvidens) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Utah állam délközép részének prérijein él. Megjelenése Az utahi prérikutya a legkisebb prérikutyafaj, testhossza 305–360 mm, farokhossza 30–60 mm. A háta fahéjszínű, és a farok szinte teljesen fehér. A hasa is fahéjszínű. Életmódja Nappal aktív. Kolóniákban él. A föld alatt üregeket ás. Táplálékát virágok, magvak, füvek és levelek. Szaporodása A 30 napig tartó vemhesség végén a nőstény 3-4 kölyköt fial. A kölykök októberre érik el a kifejlett állatok testméretét. Frank Sherwin híd A Frank Sherwin híd egy közúti híd Dublinban, mely a St John's Roadot köti össze a Wolfetone rakparttal és a Parkgate Streettel Northside-ban. A híd egy háromíves betonlapokon nyugvó híd, mely a Dublin Corporaton Road Design Division felügyelete mellett épült. A hidat 1981-ben nyitották meg, hogy csökkentsék a sokkal régebbi Sean Heuston híd forgalmát. Ez egyben a főváros rakpartjainak tehermentesítését is célzó projektrésze is volt. Így meg tudták őrizni a folyó melletti egyirányú forgalmat. A hidat Frank Sherwin dublini politikusról nevezték el. Acetofenon Az acetofenon (vagy fenil-metil-keton) az aromás ketonok közé tartozik. Összegképlete C8H8O. A legegyszerűbb alkil-aril-keton. Színtelen, kellemes szagú folyadék, a természetben illóolajokban fordul elő. Altató hatású, korábban altatószerként, hipnotikumként használták (innen a vegyület hipnon neve). Kellemes illata miatt az illatszeripar felhasználja. Magas forráspontú oldószerként is felhasználható. Szintézisek kiindulási anyaga. Tulajdonságai Fizikai tulajdonságai Színtelen, kellemes szagú folyadék. Olvadáspontja 20 °C, forráspontja 202 °C. Vízben rosszul, szerves oldószerekben (alkoholban, éterben) jól oldódik. Kémiai tulajdonságai Az acetofenon aromás keton, reakciói a nyílt láncú ketonok reakcióira hasonlítanak. Enyhébb oxidatív behatásoknak a nyílt láncú ketonokhoz hasonlóan ellenáll. Erélyesebb oxidálószerek (például H2SO4) hatására lánchasadás történik, az oxidáció során benzoesav képződik. Naszcens hidrogénnel vagy katalizátor jelenlétében szekunder alkohollá redukálható. Erélyesebb redukcióban szénhidrogénné, etilbenzollá alakul. Adja az alifás ketonokra jellemző kondenzációs reakciókat is. Forrás Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet Staré Smrkovice Staré Smrkovice település Csehországban, a Jičíni járásban. Staré Smrkovice Ohnišťany, Smidary, Nevratice, Chomutice és Vysoké Veselí településekkel határos. Lakosainak száma 267 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 4674 Pauling A 4674 Pauling (ideiglenes jelöléssel 1989 JC) egy kisbolygó a Naprendszerben. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. május 2-án. Château-Landon Château-Landon település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 3040 fő (2015). Château-Landon Souppes-sur-Loing, Courtempierre, Dordives, Nargis, Préfontaines, Sceaux-du-Gâtinais, Bougligny, Chenou és Mondreville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Robert Fayrfax Robert Fayrfax (Lincolnshire, 1464. április 23. – St Albans, 1521. október 24.) angol zeneszerző. VIII. Henrik udvarában szolgált. Mind az Oxfordi, mind a Cambridge-i Egyetem zenetudományi doktorátust adományozott neki (1511-ben, illetve 1504-ben. Hat miséje maradt fönn, közülük az O quam glorifica kezdetűt a cambridge-i doktori munkájául írta. Demokratikus Mozgalom (Franciaország) A Demokratikus Mozgalom (francia Mouvement démocrate, rövidítve MoDem) centrista, eurofil politikai párt Franciaországban. A MoDemet François Bayrou alapította 2007-ben, a Valéry Giscard d’Estaing által 1978-ban létrehozott Unió a Francia Demokráciáért párt örököseként. A pártot Bayrou azért hozta létre, hogy versenybe szálljon a 2007-es törvényhozási választásokon, miután ő maga jól szerepelt az elnökválasztáson. (Nicolas Sarkozy és Ségolène Royal mögött a harmadik lett, a szavazatok 18,6%-ával.) Az eredeti név Demokrata Párt volt, majd ez Demokratikus Mozgalomra változott, mert kiderült, hogy már létezik egy apró Demokrata Párt Franciaországban. A 2017-es törvényhozási választásra a MoDem együttműködési megállapodást kötött az En Marche-sal, miután Bayrou támogatta Emmanuel Macron jelöltségét az elnöki posztra, amit Macron meg is szerzett. 1120 Cannonia Az 1120 Cannonia (ideiglenes jelöléssel 1928 RV) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Pelageja Sajn fedezte fel 1928. szeptember 11-én. Saint-Léon (Lot-et-Garonne) Saint-Léon település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 315 fő (2015). Saint-Léon Caubeyres, Damazan, Puch-d’Agenais és Villefranche-du-Queyran községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sony Xperia E A Sony Xperia E (C1504, C1505) egy alsókategóriás androidos okostelefon, amelyet a gyártó Sony 2013 márciusában dobott piacra. Kapható egykártyás és két SIM-kártyás verzióban is. Hardver Az Xperia E alapja egy 1 GHz-es órajelű egymagos Qualcomm Snapdragon S1 (MSM7227A) processzor. Beépített memóriája 4GB, de ez microSD-kártya használatával további 32GB-ig bővíthető. A készülék 512MB RAM-mal és Adreno 200-as grafikus processzorral rendelkezik. 3.5 hüvelyk képátlójú kapacitív TFT-kijelzője karcolásálló borítást kapott, maga a kijelző pedig egyszerre 2 ujjat képes érzékelni. Felbontása 320x480 pixel, mindez 262 ezer szín megjelenítése mellett, betekintési szöge azonban nem a legjobb. 3,2 megapixeles fixfókuszos, vaku nélküli kamerája képes videók rögzítésére is. A Bluetooth 2.1, az A-GPS, és az IEEE 802.11b/g/n Wi-Fi szintén tartozék. A telefon háza műanyag, fekete és fehér színekben forgalmazzák, két SIM-kártyával működő változata létezik aranyszínben is. Ki/be kapcsológombja a jobb oldalán helyezkedik el s alumíniumból készült, felső részén a hangszóró mellett egy állapotjelző LED van, illetve egy esztétikai célokat szolgáló LED-et rejtettek el az alsó részén is. Szoftver Beépített Sony-médiaalkalmazásai közt ott van a Walkman, a TrackID, a Music Unlimited, a Video Unlimited, és az Intelligens csatlakozás. A legfontosabb Google-alkalmazások (Google Chrome, Google Play, Google Asszisztens, Google Térképek, Hangouts) szintén gyárilag mellékelve vannak, érdekes módon internetböngészőből mellékelték a korábbi verziókban használt programot is. Szoftvere az Android 4.1.1-es verziója, Timescape-támogatással (ez a Sony saját fejlesztésű áttekintő módja egyes alkalmazásokhoz), de a Firefox OS is feltelepíthető rá, a készülék ugyanis részt vesz a Sony fejlesztői kísérleti támogatásában. Česká Lípa Česká Lípa (németül: Böhmisch Leipa, lengyelül: Czeska Lipa) csehországi város a Libereci kerületben (kraj), 63 km-re északra Prágától. A város a Ploučnice folyó partján fekszik, történelmi magja a folyó jobb partján van. Česká Lípának 14 kerülete van, 63,24 km² a területe, lakossága 38 830 fő. Irányítószáma 470 01. Története Szláv település a 10. században, első írásos említése 1263-ban, amikor a Ploučnice folyó gázlója mellett felépítették Lipá vízi várát a lausitzi úton és a vár mellett város épült. Česká Lípa a Lípa urak birtokaként épült fel, városi jogokat 1381-ben kapott. A város sokáig földesúri tulajdonban volt, 1634-1848 között a birtokos a Kaunitz család volt. A város a 16. században nagy fejlődést ért meg. 1787-ben hatalmas tűzvész pusztított, gyakorlatilag minden épület, a templomokat is beleértve leégett. 1850-ben vasúti csomópont lett. A 19. században a város klasszicista külsőt öltött, a századfordulón sok szecessziós épületet emeltek. A Beneš-dekrétumok értelmében azokat a német lakosokat, akik támogatták Csehszlovákia megszállását a Nemzetiszocialista Németország által, 1945-ben kitelepítették és vagyonukat elkobozták. Lakosainak száma 1930-ban 13 714, 1939-ben 12 000, 1947-ben 11 991 volt, jelenleg 38 830 fő. Műemlékek korábbi gótikus vízivár , a 17. században alakították át a reneszánsz kastélyt, a második világháborúban részben lerombolták. Vörös ház – reneszánsz nyári kastély 1583 -ból Neoreneszánsz városháza 1823 -ból eredetileg gótikus szent Kereszt templom ( 1385 ) átépítve neogótikus stílusban 1897 -ben Késő gótikus Mária Magdolna templom alapítva a 13. században, 1414-ben átépítette B. Rejt Albrecht von Wallenstein alapította Augistiniánus kolostor 1627-ből. Jelenleg járási múzeum. Mária születése barokk templom 1714-ből Barokk pestis oszlop (szentháromság) a T.G. Masaryk téren (1681) Empire kút delfinnel 1837-ből Híres lakosok Josef G. Mikan – (1743–1814) orvos és botanika professzor a prágai egyetemen Vilém Horn – (1809–1891) fényképész és az első fényképészeti folyóirat kiadója Kerületek (Zárójelben a német név) Česka Lipa (régen Častolovice) (Schaßlowitz) Dobranov (Dobern) Dolní Libchava (Niederliebich) Dubice (Kleinaicha) Heřmaničky (Hermsdorf) Lada (Jägersdorf) Manušice (Manisch) Okřešice (Aschendorf) Písečná (Pießnig) Robeč (Robitz) Stará Lípa (Altleipa) Vítkov (Leskenthal) Vlčí Důl (Wolfsthal) Žizníkov (Schießnig) Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hitelkártya A hitelkártya egy speciális bankkártya, melyet a finanszírozó pénzintézet bocsát ki. Abban különbözik a betéti kártyáktól, hogy a hitelkártyákkal végzett tranzakciók fedezetét nem egy folyószámla pozitív egyenlege, hanem a hitelkártya birtokos részére, a kártyát kibocsátó pénzintézet által nyújtott hitelkeret biztosítja. A kártyabirtokos jogosult minden olyan üzletben, amellyel a hitelkártya-társaság megállapodást kötött, az illető valutájában (Magyarországon pl. forintban) a számla aláírásának illetve a banktól igényelt/kapott kód beütésének ellenében hitelbe árut vásárolni vagy szolgáltatást igénybe venni. Mivel készpénzkímélő rendszert Magyarországon csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet bevezetni, így az új kártyás fizetési rendszerek bevezetése előtt az MNB hozzájárulását kell kérni. Története A világon az első hitelkártyát az Amerikai Egyesült Államokban, a Diners Clubhoz tartozó üzletekben való fizetésre alkalmazták, 1950-ben. Először 14 New York-i étteremben, majd az év végére már ezer elfogadóhelyen, húszezer ügyfél számára tették lehetővé a vele való fizetést. 1958-ban jelent meg az itthon is ismert American Express. Ezek még nem a mai értelemben vett hitelkártyák voltak, hanem úgynevezett charge cardok, amelyek esetében a tartozást egy adott határidőig teljes egészében meg kellett fizetni, a tartozást kamatfizetés fejében sem lehetett továbbgörgetni. Ezzel egyidőben az amerikai bankok is folyamatosan próbáltak egy olyan működőképes modellt létrehozni, amely egy általuk kibocsátott charge cardhoz kapcsolt rulírozó hitelt is biztosít az ügyfeleknek (és így kamatbevételt a bankoknak). A probléma leginkább azt volt, hogy hogyan győzzék meg az embereket a kártya használatára, miközben az adott kártyát elfogadó helyek száma minimális. De az elfogadó helyek számának növelése sem lehetséges addig, amíg alig van olyan vevő, aki ilyen kártyával rendelkezne. Az áttörést a Bank of America érte el a kaliforniai Fresno városában. A város lakosságának 45%-a volt akkor a bank ügyfele, így miután hatvanezer ügyfelüknek egyidőben kiküldték az új BankAmericard fantázianevű hitelkártyát, a kereskedőknél azonnal megjelent a növekvő igény, hogy elfogadó hellyé váljanak. A Bank of America ezt a hitelkártyaterméket több más bank részére is elérhetővé tette szerte az országban, majd végül 1976-ban a BankAmericardot kibocsátó bankok létrehoztak egy közös hitelkártya céget, a Visát. A MasterCardot 1966-ban Master Charge néven hozta létre néhány kaliforniai bank, így versenyre kelve az BankAmericarddal. Piaci jelentősége akkor nőtt meg, amikor az országosan működő Citibank is belépett az üzletbe. 1979-től kezdték használni a MasterCard márkanevet. A MasterCard már a kezdetektől fogva igyekezett nemzetközi együttműködést kialakítani, és tárgyalásokba kezdett a svéd Wallenberg család által létrehozott Eurocarddal, hogy kiterjessze működését Európára is. A hitelkártyákat kezdetben kéretlenül küldték ki postán bárkinek, akit a bankok csak kicsit is hitelképesnek gondoltak. Néhány év alatt már 100 millió bankkártyát gyártottak le, és küldtek ki, így juttatva gyakorlatilag ingyen pénzhez munkanélkülieket, alkoholistákat és drogosokat is. Ez az üzletszerzési mód kisebb pénzügyi káoszt okozott, így 1970-ben a törvényhozók betiltották a hitelkártyák kéretlen küldését. 1973 előtt a rendszer nem volt számítógépesítve, így a hitelkártya-használat sokkal körülményesebb volt, mint napjainkban. Hitelkártyás fizetéskor az engedélyezéshez a kereskedő telefonon felhívta a hitelkártya-társaságot, ahol az ügyintéző felhívta az ügyfél bankját, ahol egy újabb ügyintéző ellenőrizte a hitelkeret egyenlegét. A számítógépesítés jelentősen lerövidítette azt az időt, amely alatt a kereskedő megkapta telefonon az engedélyt. A legtöbb kereskedő a törzsvásárlók esetében – bizonyos összeghatár alatt – telefonos engedélykérés nélkül is elfogadta a hitelkártyás fizetést. Az ezredfordulóra széleskörűen elterjedtek az állandóan online POS eszközök, így az engedélyeztetési eljárás teljes egészében elektronikus lett, és már csak néhány másodpercet vett igénybe. Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban gyorsan elterjedt a hitelkártya használat, de a világ többi részén ez a terméktípus sokkal később jelent meg, és sok esetben egyáltalán nem terjedt el. Európa nagy részén jellemzően az úgynevezett betéti kártyák terjedtek el, ahol a tranzakciók fedezete nem egy hitelkeret, hanem az ügyfél folyószámlájának pozitív egyenlege. Az Egyesült Államokban, hogy hitelhez jusson az ember vagy hogy lakást tudjon bérelni, általában megfelelő hitelmúltat kell tudni felmutatni. A különböző hitelezők általában három, országosan működő hitelminősítőnek adnak jelentést, amelyek így nem nyilvános módszerek alapján pontozzák az adósokat. Nem létező hitelmúlt, vagy rossz hitelminősítés esetén szükség lehet egy olyan adóstárs bevonására, akinek megfelelő hitelmúltja van, és így megfelelően magas pontszáma. Ennek elkerülése érdekében elterjedt egyik megoldás a Magyarországon nem ismert, úgynevezett secured (biztosítékkal fedezett) hitelkártya igénylése, amely esetben a hitelkártya kérelmező letétbe helyez egy adott összeget, és így a bank az ezzel az összeggel megegyező mértékű hitelkeretet biztosít számára, a hitelbiztosítékkal fedezett hitelkártya használatával pedig az ügyfél el tudja kezdeni felépíteni a hitelmúltját. Magyarországra sok mindenhez hasonlóan a bankkártyák, és így a hitelkártyák is húsz éves késéssel érkeztek meg. Egy MNB által készített tanulmány szerint még 2008-ban is csak az EU-s átlag 60%-át tette ki az országban az egy főre jutó bankkártyák száma. A forgalomban lévő hitelkártyák száma ekkor kb 1,7 millió volt, ami 2016-ra 1,4 millióra csökkent. Jellemzői A bankkártya (hitelkártya) nemzetközi szabványnak megfelelő 85 x 54 mm-es műanyag kártya, mellyel a hátoldali mágnescsíkon vagy újabban az előlapi mikrochipen tárolt adatok segítségével, a kártyabirtokos (elektronikus vagy okmánnyal igazolt) azonosítását követően bankszámlaműveletek, tipikusan fizetés végezhető. A hitelkártya nem igényel jövedelemátutalást vagy nyitóösszeget, ellenben óvadék lehet szükséges kiegészítő esetben, például ha nem tud jövedelemigazolást felmutatni az igénylő. A hitelkártya mögött olyan számla áll, amely általában nem alkalmas betétlekötésre, átutalásra, csupán a kártya mögötti tranzakciók fedezhetők vele. A hitelkártya keretösszegének fogyását feltöltéssel ajánlatos kompenzálni, hogy birtokosa folyamatosan tudja használni. A hitelkártyánál eldönthetjük, hogy a havi periódust követő zárás utáni türelmi időszakban visszafizetjük-e a teljes összeget, vagy annak csak egy részét. Ha egyben visszafizetjük, akkor általában a bank nem számol fel hitelkamatot (ez csak a kártyával végzett vásárlások esetén igaz, a készpénzfelvétel általában a felvétel időpontjától számítva azonnal kamatozik), ezt hívjuk ún. kamatmentes költésnek, ha pedig nem a teljes összeget fizetjük vissza, akkor a megmaradt tartozásra kamatszámítás indul (visszamenőleg is). A kártya birtokosa bárki lehet, akit a bank hitelképesnek minősít és részére a hitelkártyát kibocsátja. A kártya kiadásakor a kártyát aláírással vagy PIN-kóddal kell ellátnia. A kártya a kibocsátó bank tulajdonában marad, és azt jogában áll bármikor visszavonni. A számla megszűnésekor a kártyát vissza kell szolgáltatni, illetve meg kell semmisíteni, megakadályozva a további használatot. A kártyának általában éves díja van, amelyből az első évben többnyire kedvezményt adnak. Elszámolási időszak Az elszámolás időszak az az általában egyhavi időszak, amely alatt a kártyahasználó által felhalmozott fizetési kötelezettségek keletkeztek. A kötelezettségekről a bank a hitelkártya számlakivonat megküldésével tájékoztatja az ügyfelet. Az elszámolási időszak alatt keletkezett kötelezettségeket érdemes teljes egészében a megadott határidő előtt (türelmi idő) visszafizetni, így elkerülve a kamatfizetést. Megtehetjük, hogy nem a teljes összeget fizetjük vissza, hanem csak a tartozás egy részét, vagy csak a szerződésben meghatározott minimális összeget, viszont így a bank kamatot kezd felszámolni és a tartozást továbbvisszük a következő hónapra. A készpénzfelvételi tranzakciók jellemzően nem tartoznak bele a kamatmentes költésgek közé, ezekre jellemzően azonnal megindul a kamat felszámítása, függetlenül a türelmi időtől. Előnyei, hátrányai Viszonylag könnyen hozzáférhető hitelforma, Magyarországon gyakorlatilag minimálbérre is lehet hitelkártyát igényelni. Más szabad felhasználású hitelekhez (folyószámla hitelkeret, személyi kölcsön) képest magas a teljes hiteldíjmutató, viszont ezek a költségek csak akkor kell jelentkeznek, ha a türelmi időszak alatt nem fizetjük meg a teljes adósságunkat. Tartós fenntartása erősíthei a könnyelmű életmódra törekvést az igénybe vevőben; gyenge jellemű egyéneket eladósodásba kergethet. Tudatos használat esetén azonban tovább erősítheti az egyén pénzügyi tudatosságát, és ismereteit. Tengeren túli utazás esetén számos szolgáltatás igénybevételéhez (jellemzően autóbérlés vagy akár szállodai bejelentkezés) még turistaként is szükségünk lehet hitelkártyára. Elvesztés esetén a hitelkártyát – mint minden bankkártyát – minél előbb le kell tiltani. Az elvesztés és a letiltás közötti időszakban esetleg bekövetkezett ügyletekért a kártyakibocsátó és kártyabirtokos között rendezendő tételek merülhetnek fel, amelyek jogosságát-jogtalanságát bizonyítani szükséges. Magyarországon a jogszabályok szerint az ilyen ügyletekért a kártyabirtokos maximum 45 ezer forintig felel, a többi kárt a bank viseli. Néhány további körülmény esetén a kártyatulajdonost még 45 ezer forintig sem terheli felelősség; ilyen eset például, ha a bankkártya elektronikus azonosító adatait lemásolták, és a tranzakciót klónozott kártyával hajtották végre a csalók. Nem terheli felelősség a kártyatulajdonost a PIN kód nélkül végrehajtott tranzakciókért sem (például kisértékű PayPass tranzakciók, vagy az inkább jellemző internetes fizetések). A 45 ezer forinton felül is felelősség terhelheti a kártyabirtokost akkor, ha a lopott kártyával PIN kódot igénylő tranzakciót végeztek, ugyanis ilyenkor nagy valószínűséggel megállapítható a kártyabirtokos gondatlansága, ugyanis köteles a PIN kód bizalmasságáról gondoskodni. Trellick Tower A Trellick Tower egy 31 emeletes panelház North Kensingtonban, London Kensington and Chelsea kerületében. Goldfinger Ernő, a neves brutalista építész legismertebb műve. 1972-es felépülésének idejére már divatjamúltnak számított, a közelmúltban azonban magával az építésszel együtt reneszánszát éli. A 98 méter magas épületet 1998-ban a brit örökségvédelmi hivatal (English Heritage) műemlékké nyilvánította. Története A második világháború utáni Anglia lakáshiányára a toronyházak koncepciója kínált megoldást. Hatalmas tömbök épültek tanácsi lakásokkal. Így Goldfingernek is sikerült megbízásokat nyernie. Goldfinger az 1930-as években költözött Angliába, és modernista építészként a toronyházakat különösen kedvelte, de nem volt túl népszerű alak a maga idejében. Brutalista építményei sok embert idegesítettek, de idővel azért egyre többen ismerték el munkásságát. Az igazi hírnevet az 1964-ben London egyik legszegényebb negyedében megkezdett Balfron Tower néven ismertté vált három lakótorony építése hozott számára. Ekkorra már biztos kézzel, a háború utáni szűkös pénzügyi lehetőségeken túljutva alkalmazta a brutalizmust. Miután elkészült, 1967-ben feleségével be is költözött az egyik huszonhatodik emeleti lakásba, hogy maga is megtapasztalja, kipróbálja a modern kor minden vívmányával felfegyverzett életérzést. Alkalmanként áthívták egy pohár pezsgőre a szomszédokat, hogy megkérdezzék tőlük, mit kedvelnek és mit nem az új életstílus építészeti kereteiből. 1969-ben már ezen ismeretek birtokában kezdett Goldfinger a szellősebbre, világosabbra, fafelületei révén emberközelibbre sikerült, Trellick Torony tervezéséhez. Épületei közül az 1972-ben elkészült Trellick toronyház futotta be a legnagyobb karriert. Az egykor gyűlölt épület ma már helyi látványosságnak számít, a lakások ára is ehhez igazodik. A kényelem növelése érdekében saját óvoda, orvosi rendelő, idősek klubja, mosoda, hobbiszobák, üzletek is ki lettek alakítva, így az épület önellátó lakóegységként tudott működni. Goldfinger maga is odaköltöztette irodáját, onnan irányította a projektmunkálatait öt éven keresztül. Mindezek ellenére a torony elkészülte nem volt minden kritikától mentes, számos hibát utólag maga az építész is elismert. A toronyház ma annál népszerűbb, a lakások többsége magánkézbe került, lakóik és a londoniak többsége más épületeivel egyetemben megkedvelte. Az hetvenesben az apró önkormányzati bérlakásoknak helyet adó Trellick rosszhírű, veszélyes helynek számított; ez csak a fokozott biztonsági intézkedések után javult. Mára a torony szinte szimbólum: jellegzetes sziluettje pólókon, bögréken szerepel, megjelent számos filmben, és együttesek klipjeiben is. Érdekességek A toronyházban a lift három emeletenként áll meg, a köztes szintekre lépcsőkön lehet eljutni. Minden emelet más színű. Például a 18. emelet sárga , a 24. pedig zöld . Az épület liftházának tetején lévő kiugró elem, a bojlerszoba . A Depeche Mode itt forgatta a Little 15 című szám videoklipjét. Fogasgalamb A fogasgalamb régebbi nevén bagolycsőrű galamb (Didunculus strigirostris) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó Didunculus nem egyetlen faja. Eléggé különálló faj a galambféléken belül, egymaga alkotja a fogasgalambformák (Didunculinae) alcsaládját. Legközelebbi rokonai a koronásgalambok (Goura). Előfordulása Kizárólag a Szamoa szigetcsoport két nagyobb szigetén, Upolu és Savai'i szigetén fordul elő. Szamoa állam nemzeti madara, helyi neve Manumea. Megjelenése Testhossza 33 centiméter. Színezete zöldes, szárnyai és farka barna. Lábai hússzínűek. Legjellegzetesebb bélyege a lefelé hajló, kissé a papagájok csőre emlékeztető sárga, fekete végű csőre. A fiatal egyedek egyszínű barnásak. Nagyon hasonlít a galambfélékkel rokon, mára kiirtott mauritiusi dodóra (Raphus cucullatus). A Didunculus név is „kis dodót” jelent. Mára az összehasonlító DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy nemcsak külső hasonlóságról van szó, tényleg a dodó egyik legközelebbi élő rokonfaja. Életmódja Korábban úgy gondolták, hogy alapvetően a földön tartózkodó madár és ott is keresi élelmét. A fajt csak nemrég kezdték alaposabban kutatni és kiderült, hogy sokat tartózkodik a fákon és elsősorban a mahagónikkal rokon Dysoxylum fajok termését fogyasztja. Korábban azt gondolták, hogy mint sok szigeti faj, a fogasgalamb is rossz repülő. Mára kiderült, hogy ez nem igaz, a faj jó repülő, sok időt tölt a fákon. Valószínűleg fészkét is ott építi, bár szaporodási szokásait eddig nem vizsgálták. Természetvédelmi helyzete A fogasgalamb állománya 1845-ben történt felfedezése óta nagymértékben csökkent. Mára populációjának nagyságát 4800 és 7200 egyed közé becsülik. Fő veszélyeztető tényezője az élőhelyét jelentő erdők kiirtása és a húscélú vadászat. A Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt. Marjai József Marjai József (Budapest, 1923. december 18. – Budapest, 2014. május 7.) magyar diplomata, miniszterelnök-helyettes. Élete és munkássága Apja villamoskalauz volt. Felső kereskedelmi középiskolában szerzett érettségit. 1941-től vállalati tisztviselőként dolgozott, 1944-ben a Dunai Repülőgépgyárban alkalmazták. 1945 és 1947 között szovjet hadifogságban volt. Hazatérése után a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztériumban lett tisztviselő. 1939-től vett részt a munkásmozgalomban, 1943-ban lett a Magyar Kommunista Párt tagja. 1948-ban lépett diplomáciai szolgálatba. 1953 és 1955 között a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, 1955–56-ban a politikai osztály vezetője volt. 1956-tól Bernben, 1959-től 1963-ig Prágában, 1966-tól 1970-ig Belgrádban volt Magyarország nagykövete. 1970-től 1973-ig külügyminiszter-helyettes, majd 1976-ig államtitkár volt, 1976 és 1978 között moszkvai nagykövetként dolgozott. 1976-tól 1989. október 7-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. 1978-tól két éven át vezette a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát. 1985-ig az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának tagja volt. 1978 áprilisától nyugdíjba vonulásáig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. 1987 decemberétől 1988 októberéig kereskedelmi miniszterként is tevékenykedett. 1988 októberében vonult nyugdíjba. 2006-os kitüntetését Sólyom László köztársasági elnök először kifogásolta, de aztán – ellentétben azzal, ahogyan egy másik kitüntetett, Fekete János esetében eljárt – kezet fogott vele az átadáson. Elismerései Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1988) A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (2006) Érdekességek Ő volt a berni nagykövet akkor, amikor (1958. augusztus 16-án, napra pontosan két hónappal Nagy Imre kivégzése után) két emigráns magyar fiatalember megtámadta a svájci magyar nagykövetséget azzal a szándékkal, hogy túszul ejtse a követet, és vélhetőleg azzal a céllal, hogy megpróbáljanak megszerezni egyes titkos iratokat. A túszdráma végén tűzpárbaj alakult ki a két szabadságharcos és a követségi alkalmazottak, illetve az időközben beavatkozó rendőrök között, melyben az egyik emigráns halálos sebet kapott, a másikat a svájci rendőrök elfogták. Ebből az alaptörténetből született, fikciós elemekkel kiegészítve, A berni követ című tévéfilm, melyben Marjai filmbéli karakterét, Koroknai Mihály nagykövetet Kulka János színművész alakította. További érdekesség, hogy Marjai elvileg még láthatta is a filmet, mert a bemutatójára néhány hónappal a halála előtt, 2014. február 25-én került sor a Magyar Televízióban. Baskírok A baskírok (baskírul: Башҡорттар) a török nyelvek közé tartozó baskír nyelvet beszélő nép, amelynek hazája az Oroszországhoz tartozó Baskíria. Baskírok élnek az Oroszországi Föderációhoz tartozó más területeken is: Tatárföldön, a Permi határterületen, a Cseljabinszki, az Orenburgi, a Kurgani, Szverdlovszki, Szamarai és a Szaratovi területeken. Jelentős számban élnek Üzbegisztánban és Kazahsztánban is. A nép teljes lélekszámát 2002-ben 1,75 millióra becsülték, zömük az Oroszországi Föderációban él, főképp az Ural hegység déli lankáin és a szomszédos síkságokon. Híres baskírok Szalavat Julajev nemzeti hős, a Pugacsov-felkelés résztvevője. Zeki Velidi Togan történész, turkológus. Jakup Kulmij költő. Murtaza Rahimov, Baskíria első elnöke. Elbrusz Nigmatullin, atléta. Gaziz Almuhametov tenor, zeneszerző. Zemfira énekes. Jurij Satunov (baskír anya), a Laszkovij Maj zenekar énekese. 1969-es Formula–1 holland nagydíj Az 1969-es Formula–1 világbajnokság negyedik futama a holland nagydíj volt. Futam A belga nagydíj elmaradt, a verseny szervezői és a Grand Prix Drivers' Association közötti vita után, mivel a pályát nem találták elég biztonságosnak. Így egy öthetes szünet után következett a holland nagydíj. A magas szárnyak betiltása után a mérnökök többféleképpen értelmezték a szabályokat, az autókra alacsonyabb, biztonságosabban rögzített szárnyak kerültek vissza. A Lotus és a Matra is elhozott egy-egy négy kerék-meghajtású autót: Hill a Lotus 63-at, Stewart a Matra MS84-et próbálta ki. A BRM elkészült a P139-esel, de az eredmény meglehetősen kiábrándító volt. Jochen Rindt szerezte meg a pole-t Stewart hagyományos MS80-asa és Hill 49B-je előtt. A rajtnál Hill állt az élre, de a 3. körben Rindt megelőzte, majd Stewart is megelőzte. Rindt a 17. körig növelte előnyét, amikor tengelytörés miatt kiesett. Stewart az élre állt, míg Jo Siffert Rob Walker-Lotuszával a második helyre jött fel. Hill elégedetlen volt autója vezethetőségével és kiállt a boxba. A harmadik helyért ezután Hulme, Amon, Ickx és Brabham küzdött. A versenyt magabiztosan nyerte Stewart Siffert, Amon és Hulme előtt. Ezen a hétvégén jelentették be, hogy a Ferrari a jövőben együttműködik a Fiattal. Bár a csapat gyengének tűnt, az eladásból származó bevételnek köszönhetően jóval erősebbek lettek az elkövetkező években. Statisztikák Vezető helyen: Graham Hill: 2 (1-2) Jochen Rindt: 14 (3-16) Jackie Stewart: 74 (17-90) Jackie Stewart 8. győzelme, 5. leggyorsabb köre, Jochen Rindt 4. pole-pozíciója. Matra 6. győzelme. Sinszoszol A sinszoszol (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: sinsoseol), szó szerint „új regény/próza” az 1900-as évek elején megjelent műfaj a koreai irodalomban. A sinszoszol (sinsoseol) átmenetet képez a hagyományos koreai próza és a modern regény között. Története Az 1900-as évek elején, ahogy Korea megnyílt a külvilág számára és újfajta életmód kezdődött, egy újfajta irodalmi műfaj is megjelent, mely ezeket a változtatásokat tükrözte. A korábbi irodalmi szokásokkal ellentétben megjelentek olyan írók, akik professzionálisan csak írással foglalkoztak. Az „új regényeket” az újságok közölték részletekben, ezzel nagy számú olvasótáborhoz juttatva el a történeteket. A sinszoszol (sinsoseol) nevével ellentétben nem volt teljesen új. Sok mindent megtartott a hagyományos koreai regényírásból, különösen a hősiesség fontosságát, és a véletlent, mint az események mozgatórugóját. Hatottak rá a kor külföldi irodalmi trendjei is, melyek Japánon keresztül jutottak el Koreába. A sinszoszol (sinsoseol) a modernizációt sürgette, hősies szereplői „felvilágosultak” voltak, míg a negatív szereplők gyakran konzervatívok. Igyekeztek lerombolni a népi babonákat, terjeszteni a tanulás, a tudomány és a technológia fontosságát, és igazodni a kor változó világához, mely egyre kevésbé követte a hagyományosan fontosnak tartott konfuciánus elveket. A történetek a hagyományos regényekkel ellentétben nem egy főhős életére koncentráltak, hanem egy problémát vetettek fel és annak megoldását keresték. Az eseményeket realisztikusabban ábrázolták, az időrendi cselekmény már nem volt követelmény és igyekeztek a beszélt nyelvet használni az írott irodalmi helyett. A sinszoszol (sinsoseol) azonban nem foglalkozott mélyebben a kor által előidézett problémákkal, a gondok megoldását kizárólag a modernizációban látta, Japánt (mely néhány évvel később gyarmatosította az országot) és a nyugati államokat állította követendő példaként a koreai olvasók elé. Nevezetes írók I Indzsik (���, Yi In-jik) I Hedzso (���, Yi Hae-jo) Cshö Cshansik (���, Choi Chan-sik) Korai magömlés A korai magömlés a leggyakoribb szexuális problémák egyike. Korai magömlésről akkor beszélünk, ha a férfi ejakuláció túl hamar következik be. A legáltalánosabb definíció szerint akkor nevezzük korainak a magömlést, ha a férfi a behatolástól számítva 2 percen belül ejakulál. Általános tények a korai magömlésről A magfolyadék két részletben lövell ki a testből. Az összehúzódási (kontrakciós) fázisban a prosztata összehúzódik, és az ondót a húgycsőbe üríti. A kivezetési (expulziós) fázisban a mag kitolódik a húgycsövön a hímvesszőn kívülre. A korai magömlés a leggyakoribb férfi szexuális probléma, körülbelül a férfiak 40 százalékát érinti. Problémává akkor válik, amikor majdnem minden szexuális aktus alkalmával megtörténik. Különbséget lehet tenni elsődleges korai magömlés (olyan állapot, amely mindig létrejön, vagyis a férfi sohasem képes kontrollálni ejakulálását) és a másodlagos korai magömlés (ami meghatározott időben történik) között. A korai magömlés bármely életkorban jelentkezhet, de a fiatal, tapasztalatlan férfiak körében a leggyakoribb. A túl korán ejakuláló férfi gyakran szenved szexuális csökkent érzékenységtől az ejakuláció alatt, ami végül a nemi vágy csökkenéséhez és merevedési zavarhoz vezethet. Az alapvető okok, ami miatt a férfi képtelen kontrollálni ejakulációját: szorongás, bűntudat és az attól való félelem, hogy „nem elég jó az ágyban”. Testi okai Urogentális betegségek a húgycsőnél és a prosztatánál, neurológiai elváltozások, degeneratív problémák, érrendszeri elváltozások, gyógyszerek (antidepresszánsok, vérnyomás-szabályzók, stimulálók), a pénisz makkjának túlérzékenysége, hormonális kiegyensúlyozatlanság, más egyéb tényezők és betegségek, amelyek hatnak az ejakulációs reflexmechanizmusra. Pszichológiai okai Ezek sokkal gyakoribbak. A korai magömlés közvetlen oka az élvezet csökkenése vagy a szexuális vágy hiánya. Ez a következők miatt alakulhat ki: gyerekkori elnyomás; a szexualitással kapcsolatos információk hiánya; a férfi partnerétől jövő nyomás; otthoni problémák; szorongás; stressz; a kudarctól való félelem; félelem attól, hogy nem tudja kontrollálni az ingert; a partnernek nincs gyakorlata a szeretkezésben, frigid vagy közömbös. Emellett más okok is szerepelhetnek: nem érez vonzalmat a partnere iránt, akár kinézet, akár higiéné, a kommunikáció vagy az össze nem tartozás érzése miatt; a partnernek nőgyógyászati problémái vannak; gyermekkorban szexuálisan zaklatták; depresszió; munkahelyi vagy egyéb kapcsolati problémák. Kezelése Szakember igénybevétele A férfiak jó része önmaga is képes felülkerekedni a korai magömlésen, de néhányuknak szükségük lehet szakemberre. A szakember tisztázza a kétségeket, megpróbálja elmagyarázni az okokat, megtanít néhány hasznos technikát a probléma megoldására. „Állj és tovább” feladatok Jó néhány hatékony technika létezik, ami lehetővé teszi, hogy a problémában szenvedő férfi megszerezze a kontrollt. Ilyen lehet például a hímvessző ingerlése egy ideig (akár önkielégítés, akár partnerrel történő szexuális aktus), aztán az ingerlés abbahagyása, közvetlenül azelőtt, hogy megtörténne az ejakuláció. 30-60 másodperces pihenőfázis után újabb ingerlés következik, megint csak a határig. Az „állj és tovább” feladatot 5-6-szor kell elvégezni, mielőtt a férfi megengedi magának az ejakulációt. Összenyomásos módszer A hímvesszőt addig izgatják, amíg úgy nem érzi, hogy nagyon közel ért az ejakulációhoz. Ekkor finoman össze kell nyomni a pénisz hegyét azon a ponton, ahol a makk találkozik a pénisz testével. Körülbelül 30 másodpercig kell szorítani – eközben megszakítani a szexuális ingerlést – majd ezután újra kell kezdeni az ingerlést. Ez egészen addig folytatható, amíg a férfi el nem akar élvezni. Érzéstelenítő krémek vagy spray-k Ezek a péniszt befújva érzéstelenítik azt. Mérsékelten hatásosak, és a szex kevésbé élvezhető általuk, mivel a partnerrel is kapcsolatba kerül, így az ő érzékenységét és örömét is gyengíti. Antidepresszánsok Bizonyos antidepresszánsok mellékhatásukként késleltethetik az ejakulációt. Pár órával a szexuális aktus előtt bevéve segíthetnek a probléma javulásában. Bár e gyógyszerek nem javasoltak korai magömlés kezelésére, gyakran mégis használják ezeket (pl. Dapoxetine); jóllehet mellékhatásként merevedési zavar jelentkezhet. Erős potencianövelő szerek Másik lehetséges kezelés olyan potencianövelő szer használata, amelyek kitágítják az ereket a pénisz barlangos testében. Helyi hatása az lehet, hogy a pénisz akár 40-60 percig fenn tudja tartani a merevedést. Ennek a természetes merevedésnek az a sajátos tulajdonsága, hogy nem múlik el azonnal az ejakulációval, így lehetővé teszi a szexuális aktus folytatását a férfi számára. Egyéb gyógyhatású készítmények Bizonyos gyógyhatású természetes készítmények szintén segíthetnek a korai magömlés késleltetésében. Sebészeti beavatkozás Sebészeti beavatkozással idegi szinten lehet gyógyítani a korai magömlést. A beavatkozást úgy tervezték meg, hogy csökkenti a pénisz azon részének érzékenységét azért, hogy az ejakulációt késleltetni lehessen. Az operáció 40-60 perc alatt végezhető el. Csak testi okok esetében hatásos. Ha a probléma lelki, további viselkedés-kezelések szükségesek. PC izom tornával A korai magömlés elkerülésének talán legtisztább módja az úgynevezett PC (pubococcygeus) izom fejlesztésén alapul. Megfelelő technika és izomfejlettség esetén az ejakuláció közvetlen bekövetkezte előtt összeszorított PC izom megakadályozza a magömlést, és folytatható a szexuális kapcsolat. Edetanusok Az edetanusok ókori nép Hispania Tarraconensis területén. Hozzájuk tartozott Valentia és Saguntum városa. Nevüket Sztrabón szidtanosznak, Idősebb Plinius sedetaniinak mondja. Karácsony Sándor utca megállóhely A Karácsony Sándor utca (korábban Gyár utca) egy budapesti HÉV-megállóhely, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) üzemeltet. Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Busz: 36 , 38 , 38A , 138 , 148 , 151 , 152 , 159 , 179 , 238 , 278 Elővárosi busz: 673 , 674 , 675 , 676 , 688 , 690 , 699 Éjszakai busz: 938 , 948 , 979 , 979A Szabó Árpád (földrajzi író) Szabó Árpád (Szilágynagyfalu, 1952. március 26. –) erdélyi magyar pedagógus, földrajzi és honismereti író. Életútja A szilágysomlyói Simion Bărnuţiu Líceumban érettségizett (1971), majd Aradon elvégezte a meteorológiai szaktechnikumot is (1973), később a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen földrajz–orosz szakos tanári diplomát szerzett (1980). Előbb hidrológus volt Székelyhídon (1974–76), majd földrajzot tanított Zilahon (1980–83). Azután újra hidrológusként dolgozott (1983–90), 1990 óta ismét tanár Zilahon az 1. sz. Általános Iskolában, óraadó tanár a tanítóképzőben és 1991-től a Református Kollégiumban. Szakírói munkássága Természetismereti írásai 1979-től jelennek meg A Hétben, 1990-től a Szilágysági Szó, Szilágyság, Erdélyi Gyopár, Szilágysági Vidéki Napló hasábjain. A varsolci víztárolóról írott tanulmánya az Ora Şcolii c. tájékoztató közlönyben (1992/4) látott napvilágot. Magyar nyelvű cikkei újabban főleg A Hétben és a Szilágyságban jelennek meg. Az Erdélyi túrák c. turistakalauzban (Budapest, 2002) a Meszes-hegységet ismertette, az EKE kiadásában megjelent Múlt és jelen c. kötetben (Kolozsvár, 1996) a Meszes környéke turisztikai vázlatát írta meg, a Zilahi körkép c. háromnyelvű kötetben (Zilah, 2002) Zilah városát és környékét mutatta be. Társasági tagság Az Erdélyi Kárpát-egyesület alapító tagja és megyei elnöke (1991) MN 8. Gépesített Lövészhadosztály A Magyar Néphadsereg 8. Gépesített Lövészhadosztály a Magyar Néphadsereg első lépcsős alakulata volt 1957 és 1987 között. Jogutód nélkül került felszámolásra. Megmaradt alakulatait az 1. Gépesített Hadtest és a 2. Gépesített Hadtest között osztották fel. Története A 8. Gépkocsizó Lövészhadosztály 1958. szeptember 1-én alakult újra meg Békéscsabán. Első parancsnoka Oláh István volt, aki később honvédelmi miniszter lett. 1963-ban átdiszlokálásra került Zalaegerszegre a Petőfi Sándor Laktanyába mint első lépcsős támadó magasabbegység. Ekkor a MN 9. Gépkocsizó Lövészhadosztálytól átkerültek alakulatok a zalaegerszegi hadosztályhoz. A nyugati határhoz legközelebb hadosztályként lett a Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt hadosztálya. Az alakulatok 90-95%-ban voltak feltöltve, közel hadilétszámon. 1968 őszén ezért is lett kiválasztva a hadosztály mint szövetséges ország, Csehszlovákia megszállására. A Rétság-Pásztó térségbe egy nap leforgása alatt teljes titoktartásban települt át a magasabbegység és 1968. augusztus 20-án éjfélkor 10 ezer katonával, 155 harckocsival és 99 harci repülővel átlépte a csehszlovák határt. Lefegyverezte a határőröket és a csendőröket, s megindult a kijelölt megszállási zóna elfoglalására. Ez a terület 10 ezer négyzetkilométerre rúgott, ahol 10 helyőrséget kellett létrehozniuk, többek között Nyitrán és Érsekújvárban. Hivatalosan 4 fő katona halt meg, de senki sem harci esemény következtében. 1973-ban a gépkocsizó megnevezés gépesítettre változott, mivel az alakulatok átfegyverezték PSZH-ra, illetve a 93. Páncéltörő Tüzérosztály Marcaliból Szombathelyre költözött. 1976-ban a nagykanizsai MN 18. Légvédelmi Tüzérosztályt a MN 9. Gépesített Lövészhadosztálytól átadták, míg a győri 14. Légvédelmi Tüzérezred a tatai MN 11. Harckocsi Hadosztály alárendeltségébe került. Szintén 1976-ban az MN 42. Felderítő Zászlóalj Újdörögdről Szombathely helyőrségbe diszlokált. Az 1980-as években egyes gépesített lövészezredek lecserélték a PSZH-kat BMP-1-re. 1982–84 között Borsits László irányította a hadosztályt. 1984–86 között pedig Gyuricza Béla. 1987-ben a hadosztályt a RUBIN-feladat értelmében felszámolták és a megmaradt alakulatokat átszervezték. 1992-es kupagyőztesek Európa-kupája-döntő Az 1992-es kupagyőztesek Európa-kupája-döntőben, a KEK 32. döntőjében az angol Werder Bremen, és az AS Monaco mérkőzött Lisszabonban. A mérkőzést a Werder Bremen 2–0-ra nyerte. A német csapat részt vehetett az 1992-es UEFA-szuperkupa döntőjében. Granyena de Segarra Granyena de Segarra település Spanyolországban, Lleida tartományban. Granyena de Segarra Tàrrega, Verdú, Granyanella, Cervera, Ribera d’Ondara és Montornès de Segarra községekkel határos. Lakosainak száma 143 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 2160 Spitzer A 2160 Spitzer (ideiglenes jelöléssel 1956 RL) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Indianai Egyetem fedezte fel 1956. szeptember 7-én. Edfu Edfu vagy Idfu (arab: ����) város Egyiptomban, Kairótól 835 km-re délre, a Nílus nyugati partján, nagyjából félúton Luxor és Asszuán között. Lakossága 2012-ben mintegy 134 000 fő volt. Gazdasági életét elsősorban az öntözéses mezőgazdaság jellemzi. A városnál a Níluson közúti híd ível át, de kompjárat is működik a két part között. Az ókorban a második felső-egyiptomi kerület (nomosz) központja volt. Idfu vagy Apollonoszpolisz Megalé néven is ismertté vált. A városban Hóruszt, Íziszt és Hathor istennőt tisztelték. Fénykora a Ptolemaioszok uralkodásának idejére tehető, hisz akkor épültek nevezetes épületei. Nevezetességek Leghíresebb épülete a Hórusz-templom, melynek 79 m széles és 38 m magas pülonkapuja Amon karnaki templomának pülonja után a második legnagyobb ilyen építmény. A templom 137 m hosszú, udvarból, két oszlopcsarnokból, előcsarnokból, pronaoszból, szentélyből és raktárkamrákból áll. A templomot a 19. század második felében kezdték kiásni. Francia régészek tárták föl. Többszöri restaurálás után ma az egyiptomi templomépítészet egyik legjellemzőbb példája, bár, mivel a Ptolemaioszok idején épült, egy évezreddel elmaradt a nagy korszak alkotásaitól, az Újbirodalom monumentalitásban is arányos, díszítésben kifinomult templomaitól. Építése i. e. 237-ben kezdődött, teljes befejezésére 180 évvel később, i. sz. 57-ben került sor. Ezalatt a hosszú idő alatt az eredeti tervet valósították meg, nincsenek toldalékai, étépítései, s egészében megfelel az Újbirodalom klasszikus építészeti stílusának. Helyén már III. Thotmesz korában templom állt. Az Hórusz-templom építését a harmadik ptolemaida fáraó, III. Ptolemaiosz Euergetész kezdte el, s a tizenkettedik, Neosz Dionüzosz fejezte be. Az egész templomot fal veszi körül. A Nílus szintjét ellenőrző nilométerhez vezető lépcső, azt bizonyítja, hogy valamikor a templom a Nílushoz vezető csatorna partján állt. A folyosó és az épület külső falain levő feliratok tanúsága szerint a papok naponta háromszor léptek be a szentélybe, reggel felkeltették, felöltöztették az istent, ételt hoztak neki, himnuszokat énekeltek, este visszahelyezték az istenszobrot a szentélyben álló, 4 m magas naoszba, ami még I. Nektanebo idején készült, tehát a korábbi templomból vették át. Akárcsak Denderában, itt is megtartották az újévi ünnepséget, melyhez hozzátartozott az „egyesülés a napkoronggal”. Az edfui templom tetején nem maradt meg az a kápolna, ahol ezt a ceremóniát végrehajtották. Ennek a szertartásnak a részleteit örökítették meg a tetőre vezető lépcsők falain. Évente megtartották az isten házasságának ünnepét, Az edfui Hórusz felesége, Hathor évente egyszer felhajózott Denderából, s két hetet töltött a férjével. Ezt az időt Edfuban és környékén féktelen jókedvvel ünnepelték. Ugyancsak évente megülték Hórusz ellenfelei fölött aratott győzelmének ünnepét a templomkerülethez tartozó tó partján. Szintén évente rendezték meg a koronázási ünnepséget, amikor kiválasztottak egy sólymot a szent madarak közül, hogy az elkövetkező évre földi jelképe legyen az istennek, s az isteni gyermek születésének ünnepségét. Erre a célra szolgált a másik nevezetes épület, a mammiszi vagy születésház, amit VIII. Ptolemaiosz Euergetész építtetett, s díszítése IX. Ptolemaiosz Szótér idejéből való. A porticus pilléreit a szülésnél segédkező törpe isten, Bész feje zárja. Belül a faldíszítések Hórusz születését mutatják be, Hathor istennő hét alakban mint zenész jelenik meg. Oquawka Oquawka város az USA Illinois államában. Lakosainak száma 1371 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Ivánkafalva Ivánkafalva (szlovákul Ivančiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Fekvése Turócszentmártontól 25 km-re délnyugatra, a Turóc jobb partján fekszik. Története A falut Namszlav és fiai Iván, Tamás, Bertalan és Miklós alapították 1248-ban amikor adományként kapták a területet. 1423-ban "Iwankafalua" néven említik, de területén már a korai szláv időkben is volt település. 1536-ban "Iwanchynffalwa" névén szerepel írott forrásban. 1430-tól a Boda, később a Thuróczi és nyári családok birtoka. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek. Evangélikus iskolája a 17. században nyílt meg. 1715-ban 15 adózó háztartása volt. 1785-ben 31 házában 196 lakos élt. 1828-ban 36 háza volt 284 lakossal, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "IVÁNKAFALVA. Ivantsina. Tót falu Túrótz Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Túrótz vize mellett, Szent Mihálynak filiája, két szép Templom van benne." Fényes Elek geográfiai szótárában "Iváknófalva, (Ivancsina), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 32 kath., 252 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. Prónay, Nyáry család." A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. Népessége 1910-ben 224, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 95 lakosából 92 szlovák volt. 2011-ben 94 lakosából 83 szlovák volt. Neves személyek Itt született 1684-ben idősebb Blázy János evangélikus lelkész. Nevezetességei Római katolikus temploma a 14. században épült kora gótikus stílusban. 1430 után átépítették, tornya a 17. században épült. Evangélikus temploma a 16. századi régi fatemplom helyén a 20. században épült. A faluban egy 17. századi eredetű reneszánsz kúria található, később átépítették. Kalimba A kalimba vagy másképp hüvelykzongora afrikai eredetű idiofon, ezen belül is lamellofon hangszercsoport. Megszólaltatása kézben tartva (gyakran hüvelyk)ujjal történik. Számos változata ismert. A hangszertest vagy rezonáns általában fából készül. Többnyire üreges, de lehet tömör is, néha kultikus okokból ember vagy más alakúra faragták. A felső sík lapjára sorba különböző hosszúságú fém vagy fa nyelveket (lamella) illesztenek. A hang magasságát a nyelvek hossza határozza meg. Hosszabbakat (mélyebb hangúakat) középre, majd a széle felé haladva az egyre rövidebbeket (magasabb hangúakat) váltakozva jobbra és balra. Ezeket pengetik, a rezgést a hangszekrény erősíti fel. Az afrikai változatok testébe néha magvakat vagy kavicsot tesznek. A hangerő növelése érdekében szokták félbevágott lopótökbe rögzíteni. Standardizálását az 1950-es években kezdték. Más megnevezései: mbila, mbira, marimba, karimba, karimbao, likembe, okeme, nhare, matepe, njari, sansu, zanzu, ubo. Nagyobb változatai az afroamerikai changüí vagy a marímbula. Nagymarton Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf, a 14. században Mertensdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye. Nevének eredete Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja a tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg. A német nevek tagja Matters- (Mattersdorf, ma Mattersburg) is Szent Mártonból származik. Fekvése Kismartontól 22 km-re délnyugatra, a Vulka partján fekszik, nyugatról a Rozália-hegység, délről pedig a Soproni-hegység övezi. Története A város környéke már az ókorban lakott hely volt, területén római és longobárd sírok kerültek elő. 1202-ben "villa Martini" néven Imre király adománylevelében említik először. 1314-ben "Villa Martini maior", 1346-ban "Villa Nogmortun", 1371-ben "Nogmarton", 1434-ben "Oppidum Noghmarton" néven szerepel a korabeli forrásokban. Nagymartonban már 1345-ben tartottak országos vásárokat. A település Nagymartoni család egykori birtokközpontja, akik a városban bírt jogaikat 1434-ben a Molnáriakra ruházták át. 1390-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt temploma, mely sokkal korábbi lehet, hiszen a települést nevét is a templom védőszentje után kapta. Egykor vára és erődtemploma is volt, melyek 1294-ben a németújvári viszály idején pusztultak el. A várost 1529-ben és 1532-ben feldúlta a török. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. A 16. század közepén Sopronból jelentős számú zsidó telepedett le itt, a zsidónegyedet 1644-ben említik először. 1671-ben I. Lipót parancsára az összes nagymartoni zsidónak el kellett hagynia birtokait és amikor 1678-ban visszatérhettek újra meg kellett vásárolniuk őket. A zsidó lakosság a későbbi zaklatások ellenére is megmaradt és a zsidó negyed 1903-ban végleg egyesült a város többi részével. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török pusztította el a települést. 1713-ban pestisjárvány, 1774-ben és 1856-ban nagy tűzvészek pusztítottak. A 19. században keménycserépüzem működött itt, amelyet Ziegler János alapított 1815-ben vagy 1818-ban. Kissé sárgás szinezetű edényei a bécsi porcelángyár klasszicista stílusát követték. 1847-ben megnyílt a Bécsújhely-Nagymarton vasútvonal, mely fejlődésén nagyot lendített. Itt a Vulka völgyében 250 m hosszú vasúti viadukt is épült, mely egyik látványossága lett a városnak. Fényes Elek szerint " Nagymarton, németűl, Mattersdorf, német m. v. Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 2 mfd., 3000 kath., 1500 zsidó lak., paroch. templommal, synagógával. Dombos határában van 2099 h. szántóföld, 138 h. rét, 170 h. legelő, 437 h. szőlőhegy, és 1474 h. erdő. Földje sokféle, egészben közép termékenységű, s búza, rozs, árpa, zab és burgonya vettetik. A gyümölcstermesztés csak most kezd éledni. Erdeje részint fenyőfákból áll. F. u. h. Eszterházy Pál." 1898-ban a város hivatalosan is a Nagymarton nevet kapta. 1910-ben 3772 lakosából 3359 német és 358 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásának székhelye volt. 1918. november 22-től november 24-ig állt fenn Nagymarton székhellyel a Hiénc Köztársaság. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1921-től Mattersdorf, 1924-ben pedig Mattersburg lett a hivatalos neve. A település 1926. július 1-jén kapott városi rangot. 1938-ban összes zsidó lakosát elhurcolták, a város polgármestere a zsinagógára fehér zászlót tűzött ki annak jeléül, hogy Nagymarton zsidómentes város. 1939-ben a szomszédos Borbolyát hozzácsatolták. A második világháborúban 194 lakos esett el és tünt el, 8 lakost bombák öltek meg, 20 lakossal a harcok során végeztek és mintegy száz zsidó pusztult el koncentrációs táborokban. A megszálló csapatok nyomán tífusz is pusztított. A háború után megkezdődött az újjáépítés, új lakók telepedtek le a városban. Főiskola és sportközpont épült. Az 1924-ben alapított középiskolát 1948-ban gimnázium rangjára emelték. A svéd Felix Austria cég 1959-ben leányvállalatot alapított itt és nagy konzervgyárat épített. A járási hivatalok épületei 1962-ben készültek el, de 2004-ben új épületbe költözhettek. 1971. január 1-jén Nagymarton és Borbolya hivatalosan is egyesült. 1972-ben felépült az új városháza épülete. 2001-ben 6256 lakosából 5514 német, 166 horvát, 114 magyar volt. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma eredetileg gótikus stílusú , 1390 -ben már állt. 1659 -ben barokk stílusban építették át, majd a 18. században három hajósra bővítették. Villámsújtotta tornyát 1907 -ben állították helyre, 1960 -ban az egész templomot kívülről renoválták, 1975 -ben belsejét is megújították. Mária oltára 1736 -ból, szószéke 1700 -ból, két kórusszéke 1774 -ből való. Az aranyozott apostol-szobrok és a jobboldali hajó díszes gyóntatószéke a 18. század közepén készültek. Előtte 17. századi kőszobor áll. A templom dombtetőn áll, ahova hosszú lépcsősor vezet. Védőfal övezi és körülötte ma is láthatók a kuruc harcok során emelt sáncok nyomai. Régen több kutató feltételezte, hogy ezen a dombon állt a 12. században a Nagymartoni grófok első vára. Sokkal valószínűbb azonban a legújabb elmélet, amely azt a várat fraknóaljai „Hausberg”-en keresi és biztosra veszi, hogy itt a nagymartoni templomdombon csak egy megerősített háza állt a grófi családnak. A késő barokk Csermely-kápolna (Rinnsalkapelle) a 17. században épült búcsújáróhely. Az oltáron lévő kegykép a czenstochowai Madonnát, a szoboralakok pedig Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolják. A Nepomuki Szent János -kápolna 1853 -ban épült neogótikus stílusban. Kapuja felett a Berger család címere látható. A várostól délnyugatra fekvő „Auskreithkapelle” 1722 -ben épült téglaépítmény félköralakú fülkével. A Szentáromságopt és Szűz Máriát ábrázoló fadomborműve ma a városi múzeumban látható. A Schubert-parkban álló háborús emlékkápolna 1925 -ben épült. A háborúban súlyosan sérült építményt 1948-ban renoválták. A két világháborúban elesett hősök emléktáblája olvasható rajta. A Schubert-parkban álló „Halterkreuz” kőoszlop 1446 -ből való. A főtéren álló pestis -emlékmű 1714 -ben készült. Korintoszi oszlopán Szent Rozália és Immaculata-szobor áll. Mellékalakjai Szent Seebestyén, Szent Rókus, Szent Mária Magdolna és Szent Borbála. Az alkotást 1913-ban újjáépítették. A Hintergassén álló képoszlop 1711 -ben készült. A vasúti átjárónál álló Koronázás-oszlop 1671 -ben készült Szűz Mária és a Szentháromság alakjával. A templomtól északra álló Mária és Anna-oszlop a 17. század második felében készült. A zsidó temető Bahnstraße és a Wedekindgasse kereszteződésében található. Az 1354 -ben épített egykori zsidó imaház helyét kőlap jelzi. A város futballcsapata az SV Mattersburg . A városi kultúrközpont a tartomány első ilyen központja 1973 és 1976 között épült Herwig Graf tervei szerint, modern betonépület. Híres emberek Itt született 1757 . február 3-án Kitaibel Pál botanikus. Itt született 1768 -ban Johann Berger császári-királyi táborszernagy. Itt született 1830 -ban Hoffmann Pál jogtudós, egyetemi tanár. Yves Mboussi Yves Simplice Mboussi (Bafia, 1987. május 30. –) kameruni labdarúgóhátvéd. Forrás Yves Mboussi adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Szabó Éva (keramikus) Szabó Éva (Mohács, 1977. június 4. –) magyar keramikus, porcelántervező művész. Életpályája Szabó Éva 1977. június 4-én született Mohácson, gyermekkorában Lánycsókon élt. Középiskolai tanulmányait a Pécsi Művészeti Középiskolában végezte, ahol Knoll Éva és Rigó István tanítványa volt. Elvégezte a budapesti Dekoratőr és Kirakatrendező Iskolát, ahol tanárai Tolvaly Ernő, Lengyel András, L. Menyhért László voltak. Az Iparművészeti Egyetemet (mai nevén Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – MOME) 2003-ban porcelántervező szakon végezte el. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolájának DLA képzése során mestere Schrammel Imre volt. Tanulmányai során négy hónapos ösztöndíjat nyert a Designskolen Kolding művészeti iskolába (Kolding, Dánia), ahol a témavezetője Helle Vibeke Steffensen volt. 2002-ben részt vett az első Országos Művészeti Diákköri Konferencián (OMDK). 2004-ben hat hónapos szakmai tanulmányúton Berlinben, majd két hónapos művészettörténeti tanulmányúton volt Spanyolországban. Munkája során többször dolgozott a Hollóházi Porcelángyárnak (többek között Bükki Béla porcelántervező mellett) is, illetve közreműködött köztéri szobrok, középületek, illetve a budapesti New York kávéház fémműves restaurátori munkáiban is (Osgyányi Vilmos és Deák Jenő restaurátorok, illetve Kűzdi András ötvösművész mellett). Saját műhelye Balatonbogláron van, de korábban alkotott Pécsett, Budapesten, Balatonlellén és Kaposvárott is. Családja 2005 óta Balatonbogláron él, férje Konyári Dániel. Két gyermekük született (Lujza 2006, Huba 2011). Szimpóziumok 2001 kőszobrász művésztelep, Villány 2002 kőszobrász művésztelep, Villány 2003 kőszobrász művésztelep, Villány 2004 kőszobrász művésztelep, Villány 2007 Balatonboglár 2007 Schrammel Imre és tanítványai, Siklós 2008 Schrammel Imre és tanítványai, Siklós 2010 Szárny project Valencia (Spanyolország) Fontosabb kiállítások A villányi művésztelep kőszobrai ( 2001 , Tölgyfa Galéria , Budapest ) OMDK kiállítás ( 2003 , VAM Design Center , Budapest ) Szakrális tárgyak ( 2003 , Bocskai Galéria, Budapest ) DLA-kiállítás ( 2005 , Pécsi Galéria , Pécs ) DLA-kiállítás ( 2007 , Pécsi Galéria , Pécs ) Szakralitás és természet – pincetárlat ( 2007 , Balatonboglár ) 50 éves a Pécsi Művészeti Szakközépiskola ( 2007 , Pécsi Galéria , Pécs ) Struktúrák ( 2009 , Pécsi Kisgaléria , Pécs ) PTE Művészeti Kar Doktori Iskolájának mestermunka kiállítása ( 2010 , Nádor Galéria, Pécs ) Fotográfia mozgásban – Kortárs művészet Pécsről ( 2010 , Nádor Galéria, Pécs ) Jelentősebb köztéri alkotások Játszó gyerekek (köztéri szobor, Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2010 , anyaga bronz), Kaposvár , Ady Endre utca 10. előtt Ők is innen indultak – Díszkönyv (köztéri szobor, Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2010 , anyaga bronz), kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Szent Imre utca felőli bejáratánál, az udvarban Söröskorsó – Donner János emlékkút (szökőkút, Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2009 , anyaga bronz és üveg), Kaposvár , Bartók Béla utca és Zrinyi Miklós utca kereszteződésében (körforgalom) Kréta és Majoranna – mászóka (szökőkút, Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2008 , anyaga bronz és krómacél), Kaposvár , Béke-Füredi lakótelep , Szivárvány játszótér Szárny–project ( 2010 , anyaga agyag), Valencia (Spanyolország) Aszfaltdzsungel Az Aszfaltdzsungel (The Asphalt Jungle) egy 1950-ben bemutatott amerikai bűnügyi film John Huston rendezésében. A produkciót négy Oscar-díjra jelölték. A film története egy gyémántrablás kiterveléséről és végrehajtásáról szól. Továbbá az akkoriban még ismeretlennek számító Marilyn Monroe ebben a filmben kapja első jelentősebb szerepét. 2008-ban az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba. Történet A bűnöző mesterelme, Erwin "Doc" Riedenschneider (Sam Jaffe) kiszabadul a börtönből. Egy nagyszabású ékszerrablást tervezett el, amit a cellatársának is felvázolt a hét börtönben töltött éve alatt. Egy konkrétan meg nem nevezett közép-nyugati városban Doc felkeres egy Cobby (Marc Lawrence) nevű bukmékert, akit arra kér, hogy hozza össze Alonzo Emmerichhel (Louis Calhern), egy korrupt ügyvéddel. Emmerich egy olyan ember lehet, aki anyagilag támogatni tudja terve megvalósításában. Doc azt mondja az ügyvédnek, hogy 50 ezer dollárra van szüksége ahhoz, hogy felállítson egy csapatot, akik sikeresen végre tudják hajtani a betörést. Emmerich azzal a feltétellel egyezik bele, hogy a gyémántokat hozzá kell eljuttatni, hogy majd pénzre tudja váltani azokat. Ezután Doc összeállít egy bandát, aminek tagjai Dix Handley (Sterling Hayden), egy bajkeverő Kentuckyből, akinek az ereje jó szolgálatot tehet, Gus Minissi (James Whitmore), mint sofőr és Louis Ciavelli (Anthony Caruso) egy profi széftörő. Cobby pedig a közvetítő lesz. Dix megígéri szerelmének Doll Conovannek (Jean Hagen), hogy ez lesz az utolsó akciója. Azt tervezi, hogy a szerzett pénzből visszavásárolja azt a lovasfarmot, amit még a családja vesztett el a válság idején. A gondosan megtervezett rablást a bűnözők magabiztosan hajtják végre. Ciavelli egy téglával betöri az ékszerbolt kirakatüvegét, bekapcsolva a riasztót, ami akkor már nem szólal meg, mikor behatolnak a széfhez. Ezután óvatosan átcsúszik az elektromos figyelőrendszer alatt, feltöri a zárat és lyukat fúr a széf ajtaján, majd óvatosan felnyitja a palackban tartott nitroglicerint és beállítja az időzítést. A rablók szerencsétlenségére a robbanás ereje miatt több környékbeli üzlet riasztója is megszólal, ezért a rendőrök a kelleténél előbb érnek ki. A második balszerencse akkor történik, amikor Dix leüt egy biztonsági őrt, aki elejti a fegyverét, ami elsül és megsebzi Ciavellit. Végül sikerül elmenekülniük, de a rendőrségi hajsza kezdetét veszi. A rendőrfőnök felől jövő egyre nagyobb nyomás hatására egy korrupt zsaru, Ditrich hadnagy (Barry Kelley) kiszedi Cobbyból, hogy kik vettek részt az akcióban. Emmerich eközben átveri Docot és a tolvajokat. Anyagilag le van égve és szüksége van pénzre, azért hogy a fiatal és gyönyörű, de drága életmódot kedvelő szeretője, Angela Phinlay (Marilyn Monroe) igényeit kielégítse, aki csak Lon bácsinak szólítja. Egy magándetektív, Bob Brannom (Brad Dexter) hajlandó visszaszerezni a pénzt, de 50 százalékot kér. Doc tudta, hogy Emmerich pénzügyi nehézséggel küzd, és számított erre az eshetőségre is, ezért vette be Dixet. Dix megöli Brannomt, de maga is súlyosan megsebesül. A rendőrség egyre jobban szorongatja a bandát. Cobby börtönbe kerül, ahogy Gus is. Ciavelli otthon belehal a sebesülésébe. Doc és Dix menekülőben van. Emmerich a szeretőjével bujkál, bár a rendőrség megtalálja őket, és Amanda mindent elmond nekik. Emmerich egy percet kér a rendőröktől egy gyors telefonhívásra, majd felveszi az íróasztaláról a pisztolyát és fejbe lövi magát. Doc és Dix külön próbálja elhagyni a várost. Doc leint egy taxit, hogy vigye ki a városból. Dix, akinek orvosi segítségre van szüksége, a saját autójával próbál menekülni, vele tart Doll is. Doc egy útmenti bárban megáll enni valamit, ad egy érmét is egy csinos lánynak a zenegépre, és figyeli tánc közben. A késlekedéséért drága árat fizet, mert két rendőr felismeri, akik éppen a vacsorájukat fogyasztják, és letartóztatják Docot. Dix eljut az autójával a szeretett kentuckybeli farmjának kapujáig, de ahogy kiszáll a kocsiból, összeesik, és meghal otthona füves mezőin lovakkal körülvéve. A film háttere A film W. R. Burnett azonos című regényéből lett adaptálva. A háttérben a Metro-Goldwyn-Mayer állt, de a produkcióhoz viszonylag szabad kezet kapott Huston. A Production Code Administrationnek két fő kifogása volt, az ékszerrablás részletekbe menő ábrázolása és Emmerich öngyilkosságba menekülése az igazságszolgáltatás elől. Végül sem a cenzorok, sem a stúdió nem vágta meg számottevően a filmet, így mindkét jelenet látható a végső vágás után is. Kritikai fogadtatás Az Aszfaltdzsungel volt az '50-es évek egyik legnagyobb hatású krimije. Az ékszerlopási jelenet egyes kritikusok szerint a legemlékezetesebb rablása a film noir történetének. Emellett dicsérték még a film neorealista ábrázolásmódját. Fontosabb díjak és jelölések Oscar-díj (1951) jelölés: legjobb rendező - John Huston jelölés: legjobb férfi mellékszereplő - Sam Joffe jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv - John Huston, Ben Maddow jelölés: legjobb operatőr fekete-fehérben - Harold Rosson Golden Globe-díj (1951) jelölés: legjobb rendező - John Huston jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv - John Huston, Ben Maddow jelölés: legjobb operatőr fekete-fehérben - Harold Rosson BAFTA (1951) jelölés: legjobb külföldi film - Metro-Goldwyn-Mayer Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1950) díj: legjobb férfi mellékszereplő - Sam Joffe jelölés: legjobb film - John Huston Berényi Sándor (kanonok) Berényi Sándor (1731 körül – Szentistvány, 1804) egri címzetes kanonok. Élete A prostestáns vallásról áttért a katolikus vallásra. Az egri líceumban a bölcselet első tanára volt, 1757-től tanított bölcseletet, 1763-tól pedig theologia practicát. Házát, amelyben 1766 és 1772 között lakott Egerben, a mai műemlék Kilián-házat 1773. május 22-én eladta nemes Kilián Istvánnak, aki átépítette. Munkái Institutiones logicae et metaphysicae. Agriae, 1760. Philosophia rationalis seu logica. U. ott. 1762. Metaphysica in usum discipulorum adornata. U. ott, 1762. Elektromos munka Áram hatására a különböző anyagú és minőségű vezetők különböző mértékben melegszenek. Azonos keresztmetszetű és hosszúságú vezetők esetén a nagyobb fajlagos ellenállású anyag melegszik jobban. Az elektromos áram hőt termel, amelynek nagysága az áramvezető adataitól is függ. Ez a Joule-féle hő. Ez a hő munkavégzés eredménye. Munka Elektromos mezőben levő töltésre erő hat (Coulomb erő), mely a töltött testet gyorsítja, a nem rögzített test elmozdul, így munkát végez. A Q töltés az A pontból a B pontba kerülve munkát végez: ha az E elektromos erővonalak mentén mozdul el a töltés - ha a töltés elmozdulása során szöget zár be az E erővonalakkal, akkor és ha a töltés az E erővonalakra merőlegesen mozdul el. A munkavégzés, amelyet az elektromos tér végez A-B pont között, miközben Q töltés halad át t idő alatt: Ez a kifejezés Ohm törvénye segítségével átalakítható: Elektromos teljesítmény és hatásfok Az elektromos munkára kapott kifejezésből definiálható az R ellenállású fogyasztó által felvett teljesítmény: Az elektromos hálózatra jellemző a munkavégzés hasznosságára vonatkozó hatásfok: ahol az R fogyasztó által felvett teljesítmény, a feszültségforrás által leadott összes teljesítmény. Tapasztalatok azt igazolják, hogy egy nem ideális telepből kivehető teljesítmény a külső ellenállás függvényében akkor maximális, ha . Azt mondhatjuk, hogy akkor vehetünk ki egy telepből maximális teljesítményt, ha a külső és a belső ellenállás megegyezik, vagyis illesztve vannak. Minden más (kisebb) teljesítményértékhez két érték tartozik. Érdekes, hogy bármely összetartozó értékpár mértani közepe a belső ellenállást adja meg: Konzervatív erőtér Ha az A pontból a B pontba mozog a töltés, és az így keletkezett munkát elosztjuk a töltés nagyságával, akkor a kapott mennyiség csak az elektromos tér kezdeti és végállapotától függ. Ezt nevezzük az A pont B-hez viszonyított feszültségének. 1 volt a feszültség A és B pontok között, ha a mező 1 coulomb töltésen 1 joule munkát végez, mialatt a töltés A pontból B pontba jut. Az elektromos mezőben végzett munka független a töltött test által megtett úttól, csak a kezdő és végponttól függ. Az ilyen tereket, amelyekben a megfigyelt testen végzett munka nagysága független a két végpont közötti úttól, konzervatív erőtérnek nevezzük. Mivel a feszültség független az úttól, csak az elektromos tér kezdő és végpontjától függ, (vagyis bármilyen úton jutok A pontból B pontba, a munka ugyanannyi) ezért egy nulla szintet választhatunk (ez a föld vagy a végtelen távoli pont) és ettől számítjuk a feszültséget, így megkapjuk a potenciált. A potenciál jele: ; mértékegysége: V (volt) Az feszültség kifejezhető és potenciálok segítségével a következőképpen: Tárolt elektromos munka Ha egy galvánelem reverzibilisen működhet, azaz ha a benne lévő anyagok az áram termelése közben átalakulnak, de ha ezek az anyagok ellenkező irányú áram hatására képesek szinte hiánytalanul visszaalakulni, akkor mondhatjuk, hogy ezek a galvánelemek - ciklikusan használva, a regenerálódásuk révén - az elektromos munka tárolóinak tekinthetők. Ezek az akkumulátorok. Hasonló célra használhatók a kondenzátorok is. Fehérlepke A fehérlepke (Pieris) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 45 faj tartozik: Pieris acadica Pieris ajaka Pieris angelika Pieris balcana Pieris bowdeni káposztalepke (Pieris brassicae) Pieris brassicoides hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) Pieris canidia kanári fehérlepke (Pieris cheiranthi) Pieris cisseis Pieris davidis Pieris deota Pieris dubernardi Pieris dulcinea Pieris ergane Pieris erutae Pieris euorientis Pieris extensa Pieris itatiayae Pieris krueperi Pieris mahometana magyar fehérlepke (Pieris mannii) Pieris marginalis Pieris meckyae Pieris melaina Pieris melete Pieris meneacte Pieris naganum repcelepke (Pieris napi) Pieris narina Pieris nesis Pieris ochsenheimeri Pieris oleracea Pieris orientis Pieris persis Pieris pseudorapae Pieris pylotis répalepke (Pieris rapae) Pieris segonzaci Pieris shangrilla Pieris steinigeri Pieris tadjika Pieris tomariana Pieris venosa Pieris virginiensis Rámí Szaarí Rámí Szaarí, héber betűkkel ��� ����, izraeli angol átírással Rami Saari (Petah Tikva, 1963–) izraeli költő, műfordító, nyelvész és irodalomkritikus. Gyermekkorát Argentínában és Izraelben töltötte. Sémi és uráli nyelveket tanult és tanított Helsinkiben, Budapesten és Jeruzsálemben. Hét önálló verseskötetén kívül, több mint 40 könyvet fordított héberre, albán, észt, finn, görög, magyar, portugál, valamint spanyol nyelvekből. Művei Ime, hát megleltem a hazámat , 1988 Férfiak az átkereszteződésben , 1991 A vakmerő fájdalom útja , 1997 Az élet könyve , 2001 Ilyen sok háború , 2002 Előjárók a máltai nyelvben (doktori disszertáció), 2003 Az ötödik sógun , 2005 Az évek körei , 2008 Bevezetés a nemiség nyelvészetébe, 2013 Kavafisz fiai és unokái, 2015 Üzenetek 'nemtörődöm' országból, 2016 Jordi Codina Jordi Codina Rodríguez (Barcelona, 1982. április 27. –) spanyol labdarúgó, aki jelenleg a Getafe CF-ben játszik kapusként. Pályafutása Codina 2002-ben került a Real Madridhoz az RCD Espanyol csapatából. A Castilla kapusa lett. A másodosztályban a 2005–06-os szezonban debutált a Sporting Gijón ellen. A 2007–08-as szezonban a Real első csapatába került, mint harmadik számú kapus Iker Casillas és Jerzy Dudek mögött. 2008. május 11-én, a szezon zárómeccsén mutatkozhatott be a Levante elleni 5–2-re megnyert hazai mérkőzésen. Ez egyben az első és az utolsó meccse volt Codinának Real Madrid mezében. 2009. július 2-án a szerződése lejárta miatt a Getafe CF csapatába került. Három évre írt alá a madridi csapattal. Sikerei Real Madrid La Liga : 2007–08 Spanyol szuperkupa: 2008 Fülekkelecsény Fülekkelecsény (szlovákul: Fiľakovské Kľačany) Fülekkovácsi településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Fekvése Fülekkovácsitól 1,7 km-re nyugatra, Fülektől 6 km-re északnyugatra, az Ipoly bal partján fekszik. Története 1482-ben "Kerechen" néven említik először. Története folyamán a Kanizsai, Verbőczy és Balassa családok birtoka. 1828-ban 21 házában 157 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "Tóth, és Fülek Kelecsény. Két falu Nográd Várm. földes Uraik több Uraságok, fekszenek Tót Kelecsény, Alsó Esztergályhoz; Fülek Kelecsény pedig Galsához közel, mellynek filiáji, vidékjeik soványosak." Fényes Elek geográfiai szótárában "Fülek-Kelecsény, magyar f. Nógrád m., 220 kath., 16 evang. lak. F. u. Ajtics Horváti, Csillom, s m. t. Ut. p. Losoncz." 1910-ben 135, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1927-óta viseli mai szlovák nevét. 1941-ben csatolták Fülekkovácsihoz. Nevezetességei A településnek nemzetközi hírű autókrossz pályája van. Fehérlepkék A fehérlepkék (Pieridae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. 76-78 nem és 1051 ismert faj tartozik ide. Származásuk, elterjedésük Legtöbb fajuk a trópusokon él. Megjelenésük, felépítésük Nevükkel ellentétben nem csak fehér vagy fehéres alapszínűek lehetnek: a trópusokon számos színpompás, gazdag rajzolatú fajt is találhatunk. Életmódjuk, élőhelyük Röptük általában gyenge, de kitartó — olyannyira, hogy vándorlepkék is akadnak közöttük. A fajok többsége heterofág, illetve oligofág, azaz több tápnövényt fogyaszt. Ezek nem ritkán igen gyakoriak, nem kis százalékban termesztett növények. Éppen ezért a család több faja igen gyakori konyhakerti kártevő — olyan, kártételük miatt közismert fajokkal, mint pl.: káposztalepke (Pieris brassicae) , répalepke (Pieris rapae, régebben Artogeia rapae) , repcelepke (Pieris napi) . Ismertebb faj még a hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines). A művelt földekhez alkalmazkodott fajok — pl. a tarkalepkék néhány faja — értelemszerűen zavartűrők, és a vegyszerezésre is a legtöbb lepkénél jóval kevésbé kényesek. Tartozik a fehérlepkék közé néhány kifejezetten ritka és élőhelyspecifikus faj is. Rendszerezésük A családba 4 alcsalád és 76-78 nem tartozik. FA felsorolásban szerepelnek a Magyarországon ismertebb fajok is: 1. Kéneslepkeformák (Coliadinae) Swainson, 1827 alcsaládja 17 nemmel: Anteos Aphrissa Catopsilia kéneslepke (Colias) Dercas Eurema Gandaca Gonepteryx Kricogonia Leucidia Nathalis Phoebis Prestonia Pyrisitia Rhabdodryas Terias Zerene 2. Mustárlepkeformák (Dismorphiinae) alcsaládja 7 nemmel: Dismorphia Enantia mustárlepke (Leptidea) Lieinix Moschoneura Patia Pseudopieris 3. Fehérlepkeformák (Pierinae) Duponchel, 1835 alcsaládja 3 nemzetséggel (több mint 50 nemmel): Anthocharini nemzetség Anthocharis Cunizza Euchloe Hesperocharis Mathania Zegris Colotini nemzetség Calopieris Colotis Eroessa Eronia Gideona Hebomoia Nepheronia Pareronia' Pierini nemzetség Aporiina öregnem 14 nemmel: Aporia Archonias Catasticta Cepora Charonias Delias Eucheira Leodonta Leuciacria Melete Mylothris Neophasia Pereute Prioneris Appiadina - öregnem 3 nemmel: Aoa Appias Saletara Pierina - öregnem 16 nemmel: Ascia Baltia Ganyra Hypsochila Infraphulia Itaballia Leptophobia Perrhybris Phulia Pieriballia fehérlepke (Pieris) Pierphulia Pontia Talbotia Tatochila Theochila öregnemen kívül 4 nem: Belenois Dixeia Leptosia Sinopieris 4. Pseudopontiinae alcsalád egy nemmel: Pseudopontia Bovino Bovino község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében. Fekvése Foggiától délnyugatra, a Dauniai-szubappenninek területén fekszik. Története Bovino története több, mint kétezer évre vezethető vissza. I. e. 323-as szamniszi háborúkban a rómaiak ellen lázadó helyi törzseket támogatta, minek következtében a római seregek elpusztították, majd később Vibinum néven újraalapították. A Római Birodalom bukása után a longobárdok szerezték meg. 663-ban a bizánciak elpusztították és csak két évszázaddal később 876-ban építették újra I. Baszileiosz császár parancsára. A 11. században, a normannok érkezésével Dél-Olaszországba, a bizánciak egyik utolsó erődítménye maradt. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói a Duomo (katedrális) a Castello Ducale (Hercegi vár) Demonic A Demonic a Testament nevű thrash metal együttes hetedik stúdióalbuma, amely 1997-ben jelent meg a Burnt Offerings kiadónál. Ez a lemez a Testament történetének legdurvább albuma. A megszokott thrash metal stílust death metal témák váltották fel, az énekes Chuck Billy pedig gyakorlatilag végighörgi a dalokat, amelyek eredetileg Peterson és Billy 1996-ban létrehozott Dog Faced God nevű projektje számára készültek, amikor James Murphy gitáros és Greg Christian basszusgitáros távozásával a Testament léte teljesen bizonytalanná vált. A Demonic végül Testament-albumként látta meg a napvilágot. A gitárokat egyedül Eric Peterson játszotta fel, mindössze a New Eyes of Old-ban szólózik az ex-Forbidden gitáros Glen Alvelais. Greg Christian helyére időlegesen a Testament megalapításában is részt vett Derrick Ramirez gitáros tért vissza basszusgitárosként, a dobokat pedig az extrém metal egyik nagy egyénisége Gene Hoglan (ex-Dark Angel, Death) játszotta fel, aki rögtön a felvétel után a Strapping Young Ladbe távozott. Helyére ismét Jon Dette tért vissza a lemezbemutató turnéra. Dalok Demonic Refusal – 5:21 The Burning Times – 5:15 Together as One – 4:17 Jun-Jun – 3:43 John Doe – 3:11 Murky Waters – 3:00 Hatred's Rise – 3:15 Distorted Lives – 3:36 New Eyes of Old – 3:00 Ten Thousand Thrones – 4:37 Nostrovia – 1:32 8434 Columbianus A 8434 Columbianus (ideiglenes jelöléssel 6571 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Schreyer Viktor Győző Schreyer Viktor Győző (írói álnevei: Kiáltosy Győző, Szentmiklósy Viktor; Nagyszentmiklós, 1846. szeptember 4. – Nagyszentmiklós, 1937. május 31.) erdélyi magyar költő, író, lapszerkesztő, helytörténész. Életútja Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte a Piarista Gimnáziumban, majd Budapesten és Bécsben szerzett jogi diplomát. Egy évig joggyakornok volt Lugoson, majd a budapesti Kir. Ítélőtáblánál ügyvédi vizsgáját letéve (1871), 45 éven át Nagyszentmiklóson folytatott ügyvédi gyakorlatot; több uradalomnak volt a jogtanácsosa; a város társadalmi, közösségi és művelődési életének meghatározó személyisége. Munkássága Kezdeményezésére és támogatásával épült fel a város katolikus iskolája, valamint a községháza és a postaépület. Elnöke volt a Nagyszentmiklósi Gazdasági Egyletnek, igazgatója a Torontál megyei Nyelvterjesztő Egyesületnek, alapító tagja a Délmagyarországi Közművelődési Egyesületnek. 1879-ben megalapította, 1918-ig szerkesztette és kiadta a Nagyszentmiklós c. hetilapot, valamint a Nagyszentmiklósi Közlönyt. Cikkei, tanulmányai a Szegedi Napló, Nagyszentmiklós és Vidéke, Első Torontáli Közlöny, Torontál, Temesvári Hírlap és a dicsőszentmártoni Vármegyei Hírlap hasábjain jelentek meg. A tagosítási törvényről írt jogi tanulmánya, Commassation címmel 1871-ben jelent meg magyar és német nyelven. Baráti szálak fűzték Bartók Béla apjához; a világhírű zeneszerzőnek keresztapja volt. Irodalmi munkásságát még szegedi diákként kezdte a Sugarak a Jövőbe c. diáklapban, majd a Szegedi Híradóban közölt (utóbbi helyen Kiáltosy Győző álnéven). Kötetei Derűs képek (elbeszélések, Igló é. n.); Kedves emlékek (elbeszélések, Dicsőszentmárton 1911); Nagyszentmiklós tradicionális monográfiája (Nagyszentmiklós 1913); Szent kötelmek (regény, Nagyszentmiklós, 1913); Mythológiai mesék (Nagyszentmiklós, 1914); Hattyúdalok (versek, Nagyszentmiklós, 1926); Napsugarak (versek, Nagyszentmiklós, 1936). A Fekete tulipán c. történelmi vígjátékát, Becsület c. falusi életképét, valamint egyfelvonásos jeleneteit a nagyszentmiklósi műkedvelők adták elő. Henry C. Hansbrough Henry C. Hansbrough (Prairie du Rocher, 1848. január 30. – Washington, 1933. november 16.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Észak-Dakota, 1891–1909). Candovia A Candovia a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjéhez, ezen belül a Diapheromeridae családjához és a Necrosciinae alcsaládjához tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Candovia aberrata Candovia annulata Candovia coenosa Candovia evoneobertii Candovia granulosa Candovia pallida Candovia peridromes Candovia robinsoni Candovia spurcata Candovia strumosa Forrás Wikifajok Pokolfajzat (film) A Pokolfajzat (Hellboy) egy 2004-ben bemutatott amerikai tudományos-fantasztikus film a mexikói Guillermo del Toro rendezésében. A film jórészt a Dark Horse Comics amerikai képregénykiadó, Mike Mignola teremtette, Hellboy sorozatának első történetén alapul (Seed of Destruction, azaz "A rombolás magja") Történet Pokolfajzatot a II. világháború alatt a pokol tüzében azért teremtette meg az őrült Grigorij Raszputyin, hogy a gonoszt szolgálja. Az apokalipszis előfutárának szánt Pokolfajzatot a Szövetségesek mentették meg Broom professzor vezetésével. A professzor - aki egy titkos hivatal, a Paranormális Kutató- és Védelmi Hivatal (B.P.R.D.) alapítója, fiaként nevelte fel a megmentett fiút és segített előhívni különleges, paranormális képességeit. Származása ellenére Pokolfajzat a jó oldalon harcol a világot fenyegető gonosz erők ellen. Szereplők Pokolfajzat – Ron Perlman (magyar hangja: Reviczky Gábor ) Abe Sapien – Doug Jones Liz Sherman – Selma Blair Trevor "Broom" Bruttenholm – John Hurt John Myers – Rupert Evans Tom Manning – Jeffrey Tambor Bevételek A film az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 60 millió dolláros, világszerte 100 millió dolláros jegybevételt hozott. A film folytatását a Hellboy 2: Az Arany Hadsereget 2008-ban mutatták be. Háromegy Királyság (Horvátország) A Háromegy Királyságnak (latinul Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae) nevezik időnként együttesen a Magyar Királyság Horvátország, Dalmácia és Szlavónia tartományait, különösen a 19. századi történelemben, amikor a három tartomány egyesítésével létrehozandó önálló horvát állam lehetősége felmerült. Története A három tartomány nem egyszerre került a magyar korona fennhatósága alá, és nem is kezelték őket a kezdetektől egyformán. A meghódítását követő időkben például Szlavónia küldöttei a magyar országgyűlésnek voltak a tagjai, nem a zágrábi horvát tartománygyűlésnek, a szábornak. Mikor először küldtek oda képviselőket a szlavón vármegyékből, nem is rendelkeztek szavazati joggal. A 18. század végén Szlavónia és Horvátország közös irányítás alá került, előbb horvát bán, majd 1776 és 1779 között a varasdi székhelyű Horvát Helytartóság, végül 1779 után a magyar Helytartótanács alá voltak rendelve. Dalmácia először Könyves Kálmán uralkodása alatt került magyar fennhatóság alá, majd az évszázadok alatt többször gazdát cserélt, sokáig velencei kézen volt, majd 1797-ben került újra a magyar királyok kezébe. A három tartomány alkotta az ébredő horvát nemzetiségi törekvések által a horvát államnak igényelt területet. Janko Drašković 1832-ben a délszlávista elképzelések szerinti délszláv államot horvát vezetéssel kívánta létrehozni, amelynek egyik lépcsőfoka a Háromegy Királyság tényleges létrehozása lett volna. Ehhez csatlakozhatnának a többi horvát lakosságú osztrák–magyar tartományok, amellyel létrejönne Nagy-Horvátország. Az 1848-49-es szabadságharc alatt felerősödtek az elszakadási kísérletek, majd a magyar–horvát kiegyezéssel létrejött a Horvát–Szlavónország. A szerződés szabályozta Dalmácia esetleges jövőbeli csatlakozását a horvát államhoz. Bár ez nem történt meg, a horvátok Horvát-Szlavónországot a Dalmát Királysággal együtt egy egységként, a Háromegy Királyságként kezelték. Peter Müller (jégkorongozó) Peter „Putzi” Müller (Davos, Graubünden kanton, 1896. február 22. – ?) svájci olimpikon, jégkorongozó. Az 1924. évi téli olimpiai játékokon a svájci válogatottal játszott a jégkorongtornán. Első mérkőzésükön a svédek ellen kikaptak 9–0-ra. Ezután a kanadaiaktól egy megsemmisítő 33–0-s vereség jött, majd az utolsó csoportmérkőzésen a csehszlovákoktól is kikaptak 11–2-re, így az utolsó, 8. helyen végeztek. Mind a három mérkőzésen játszott, de nem szerzett gólt. Részt vett az 1934-es jégkorong-világbajnokságon, ahol negyedikek lett és Európa-bajnoki ezüstérmesek, majd a következő évben az hazai rendezésű 1935-ös jégkorong-világbajnokságon ezüstérmesek lettek és ez Európa-bajnokságnak is számított így Európa-bajnokok lettek. A svájci HC Davosban játszott. Kétszeres Spengler-kupa győztes és kilencszeres svájci bajnok. Királyharkály A királyharkály vagy elefántcsontcsőrű harkály (Campephilus principalis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok területén a Mississippi alsó folyásánál és Floridában honos. A fajt 1944 óta kihaltnak vélték. 2006-ban 100 000, majd 50 000 dolláros jutalmat tűztek ki annak, aki hitelesen bizonyítja tudja, hogy még létezik. Egy kutatócsoportnak 2007-ben állítólag sikerült lefilmeznie a fajt, de film több szakértő szerint egy másik fajt, a kontyos feketeharkályt (Dryocopus pileatus) ábrázol. Tehát az intenzív kutatások ellenére ma sincs a királyharkály fennmaradására utaló egyértelmű bizonyíték. Alfajai kubai harkály (Campephilus principalis bairdii) (Cassin, 1863) – kubai alfaj – kihalt Campephilus principalis principalis Megjelenése Testhossza 48-53 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-80 centiméter, farka 19 centiméter, testtömege 570 gramm körüli. Színe fényes fekete, az orrlyukakat fedő néhány tollacska, egy-egy, a pofák középen kezdődő, fokozatosan szélesedően a nyakon és a vállon végig lehúzódó sáv, valamint a leghátsó néhány elsőrendű, meg a többi evezőtoll fehérek. Halántéka, kontya és nyakszirtje vérpiros. Szeme sárga, csőre szarufehér, lába sötét ólomszürke. A tojónak a kontya nem piros, hanem fekete. Niger az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Niger a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Elektromágnes (album) Az Elektromágnes album a Tankcsapda együttes 2007-ben megjelent koncertlemeze. A felvételek a 2006-2007-es Mindenki vár valamit lemezbemutató-turné különböző helyszínein készültek: Kisstadion , Budapest , 2006 . május 27. Petőfi Csarnok , Budapest , 2006 . december 15. Főnix Csarnok , Debrecen , 2006 . december 29. Petőfi Csarnok , Budapest , 2007 . május 19. A lemezre a koncertdalok mellé egy új stúdiófelvétel, a címadó "Elektromágnes" is felkerült, amelyhez polgárpukkasztó videoklipet forgattak idős pornószínészek főszereplésével. Az album dalai Rock a nevem Itt vannak a tankok Nem kell semmi Agyarország Élni vagy égni A világ proletárjai Múlik California über alles Egy van Mindenki Szextárgy Irgalom nélkül Így lettél Örökké pank Egyszerű dal Füst és lábdob Csőretöltve Be vagyok rúgva Mennyország tourist Johnny a mocsokban Elektromágnes (bónusz stúdiófelvétel) Bónusz DVD Elektromágnes (videoklip) Rock a nevem (videoklip) California über alles (videoklip) Nem kell semmi (videoklip) Füst és lábdob (videoklip) Rock a nevem (Ver. 2.0) Nem kell semmi (Ver. 2.0) Kožichovice Kožichovice település Csehországban, a Třebíči járásban. Kožichovice Vladislav, Třebíč, Slavičky, Klučov és Střítež településekkel határos. Lakosainak száma 414 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Peter Osgood Peter Leslie Osgood (Windsor, 1947. február 20. – Slough, 2006. március 1.) angol válogatott labdarúgó. Az angol válogatott tagjaként részt vett az 1970-es világbajnokságon. Pályafutása A válogatottban 1970 és 1973 között 4 alkalommal szerepelt az angol válogatottban. Sikerei, díjai Angol kupa (1): 1969–70 KEK-döntős (1): 1970–71 Angol kupa (1): 1975–76 Serino Serino község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A Picentini-hegységben fekszik, és kedvenc úticélja a téli sportokat kedvelő turistáknak. Határai: Aiello del Sabato, Calvanico, Giffoni Valle Piana, Montella, San Michele di Serino, Santa Lucia di Serino, Santo Stefano del Sole, Solofra és Volturara Irpina. Története Valószínűleg a longobárdok uralma idején alakult ki (7-8. század). A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Fő látnivalói a 16. századi San Lorenzo-templom valamint a La Civita longobárd erődítmény. Innen indul a casertai királyi palotát vízzel ellátó Vanvitelli-vízvezeték. Charles Leclerc (autóversenyző) Charles Leclerc (Monte-Carlo, 1997. október 16. –) monacói autóversenyző, 2018-tól a Formula–1-es az Alfa Romeo Sauber Team csapat pilótája. Leclerc közeli barátja volt Jules Bianchinak. A GP3 2016-os szezonjának és a Formula–2 2017-es szezonjának bajnoka. Pályafutása Gokart Leclerc 2005-ben kezdte pályafutását, 2005-ben, 2006-ban és 2008-ban pedig megnyerte a francia PACA Gokart-bajnokságot. 2009-ben francia kadett bajnok lett, majd 2010-ben a KF3 elnevezésű korosztályos bajnokságban és a Junior Monaco Kart Kupában versenyzett. 2011-ben is a KF3 géposztályban indult és megnyerte a Nemzetközi Automobil Szövetség és a Nemzetközi Gokart Bizottság által szervezett Világkupát. Még ebben az évben Nicholas Todt menedzsmentcégének tagja lett. 2012-ben a gyári támogatású ART Grand Prix színeiben megnyerte a WSK-euroszéria elnevezésű bajnokságot. 2013-ban Max Verstappen mögött lett második a Gokart Európa-bajnokság pontversenyében. Formula Renault 2.0 2014-ben Leclerc a Formula Renault 2.0 Alps-ban versenyzett a Fortec Motorsports színeiben és két győzelmet aratott, összesen hét dobogós helyezést szerzett, a bajnokságot pedig a második helyen zárta Nyck de Vries mögött. Ebben az évben hat futamon rajthoz állt a Formula Renault 2.0 Európa-kupában és két dobogós helyezést ért el, a Nürburgringen és a Hungaroringen is másodikként intették le a kockás zászlóval. Formula–3 Európa-bajnokság Leclerc 2015-ben a Formula–3-as bajnokságban indult, a Formula–3 Európa-bajnokságban a Van Amersfoort Racing csapat színeiben versenyzett. A Silverstone-ban tartott idénynyitón mindjárt a pole pozícióból indulhatott, igaz az eredetileg az első rajtkockát megszerző Felix Rosenqvistet utólag kizárták a technikai előírások megsértése miatt. A hétvége harmadik futamán első győzelmét is megszerezte Antonio Giovinazzi és Jake Dennis előtt célba érve. A következő, hockenheimi fordulóban újra megnyerte a harmadik futamot, újoncként négy győzelmet szerzett, valamint tizenhárom alkalommal állhatott a pódiumra, a bajnokságot pedig a negyedik helyen zárta. 2015 novemberében második lett a Makaó nagydíjon. GP3 2015 decemberében a Leclerc az ART Grand Prix csapatával a szezon utáni tesztelésen is részt vett, majd 2016 februárjában Nyck de Vries, egy héttel később pedig Leclerc szerződtetését jelentette be a csapat. A csapattal három győzelmet szerzett a szezonban és megnyerte a bajnokságot. A következő héten a Prema Powerteam bejelentette, hogy szerződteti Antonio Fuoco mellé a következő évi GP2-es szezonra, ami végül átszervezéseket követően már Formula-2 néven indult útjára. Formula–2 Bahreinben mutatkozott be az újonnan induló kategóriában és bár megszerezte az első rajtkockát, a futamon csak a harmadik helyen végzett. A második, fordított rajtrácsos sprintfutamon a Prema Powerteam rossz gumistratégiája miatt a 14. helyre esett vissza, de innen is vissza tudta magát küzdeni az élmezőnybe, és az utolsó körben Luca Ghiottót megelőzve megnyerte a versenyt. A következő futamon, a Circuit de Barcelona-Catalunyán is az élről kezdhette az első versenyt, amit meg is nyert. Leclerc hazai versenyén nem szerzett pontot; bár az élről indult, egy kerékfelfüggesztési hiba miatt fel kellett adnia a futamot. A sprintversenyen így csak a mezőny végéről indulhatott, majd kiesett miután ütközött Norman Natóval. A bajnokságban ennek ellenére megtartotta vezető helyét, bár ő maga "rendkívül kiábrándítónak" értékelte a teljesítményét. Bakuban egymást követő negyedik alkalommal is az első helyre kvalifikálta magát. A versenyt öt körrel hamarabb intették le a tervezettnél, Leclerc a leggyorsabb kört futva nyert, a trófeát akkor elhunyt édesapjának ajánlotta. A sprintversenyen csak a nyolcadik kockából indult, majd a mezőnyben csatázott Oliver Rowlanddel és Nyck de Vriesszel. Ezt követően megelőzte Nicholas Latifit és Jordan Kinget is, és bár megelőzte a vezető Natót is, utólag megbüntették, mert figyelmen kívül hagyta a sárga zászlós figyelmeztetést, így végül a második helyen végzett. Ausztriában az élről indulva nyerte meg a főversenyt, a sprintfutamon azonban kiesett, miután összeütközött csapattársával, Fuocóval. Silverstoneban újra övé lett a pole pozíció, immár hatodszor sorozatban, ezzel pedig megdöntötte Stoffel Vandoorne 2014-es és 2015-ös rekordját. A futamon elsőként intették le. Magyarországon nem sikerült az élről indulnia és az első fordulóban csak egy 12. helyet tudott szerezni. A sprintversenyen negyedik lett. Belgiumban ugyan újra az élről indulhatott, de a versenyből kizárták, a második körben pedig csak 5. lett. Az utolsó előtti, jerezi hétvégére 59 pontos előnnyel érkezett. Megszerezte idénybeli nyolcadik első rajtkockáját, majd a versenyen a lágy gumiabroncsokkal jelentős előnyt autózott ki a vetélytársakkal szemben. Végül egy biztonsági autós szakasz miatt visszaesett, kemény védekezésre kényszerült, de megtartotta pozícióját és győzelmével megszerezte a bajnoki címet. 19 évesen 356 naposan ő lett a géposztály történetének legfiatalabb bajnoka - a GP2-es időszakot is beleértve - , valamint Nico Hülkenberg óta ő lett az első versenyző aki újoncként lett bajnok a szériában. Ez korábban még Nico Rosbergnek és Lewis Hamiltonnak sikerült rajtuk kívül. Formula–1 2016 márciusában bejelentették, hogy a Leclerc egyike lesz a Ferrari pilótanevelő programjának két tagjának, akik fejlesztő- és tesztpilótai feladatokat kaphatnak a Formula–1-es Haas és Sauber csapatoknál. A 2016-os brit nagydíjon a Haasszal tesztelt és sokan úgy gondolták, ha megnyeri a GP3-as bajnokságot, akkor Valtteri Bottashoz és Danyiil Kvjathoz hasonlóan egyből lehetőséget kap a királykategóriában. Ezt később Günther Steiner, a Haas csapatvezetője cáfolta, mondván, hogy Leclerc 2017-ben a Formula–2-ben versenyez. A 2017-es magyar nagydíjat követően tesztelte a Ferrari SF70H modelljét és az év második felében rendszeresen tesztlehetőséget kapott a Saubertől. 2018 2017. december 2-án a Alfa Romeo Sauber F1 Team hivatalosan is bejelentette, hogy 2018-ban Leclerc lesz Marcus Ericsson csapattársa. Olivier Beretta 1994-es szereplése óta ő lett az első monacói versenyző a Formula–1-ben. Első pontjait a negyedik futamon, az azeri nagydíjon szerezte meg, ahol a hatodik helyen ért célba. A következő futamon, a spanyol nagydíjon az egy pontot érő tizedik helyen végzett. A monacói nagydíjon Olivier Beretta 1994-es szereplését követően ő lett az első hazai versenyző, aki rajthoz állhatott Monte-Carlóban. Az ezt követő két futamon, a kanadai és a francia nagydíjon egyaránt a pontszerző tizedik helyen végzett, utóbbi versenyen a 8. rajtpozíciót szerezte meg a mezőny egyik leggyengébbjének tartott Sauberrel. Teljesítményének köszönhetően már a szezon akkori szakaszában is többen úgy vélekedtek, hogy Leclerc 2019-től átveheti Kimi Räikkönen helyét a Ferrarinál. Az ezt követően osztrák nagydíjon ismét bejutott az időmérő utolsó szakaszába, azonban egy sebességváltó csere miatt 5 rajthelyes büntetést kapott a futam előtt. A versenyen a kilencedik, két pontot érő helyen ért célba. A versenyhétvége alatt több nemzetközi sajtóorgánum beszámolója szerint ezekben a napokban a fiatal monacói pilóta két évre szóló szerződést kötött a Ferrarival. A brit nagydíjon, Silverstone-ban is a legjobb tízben végezett az időmérőn, majd a futam rajtját követően végig a pontszerző helyeken haladt, mígnem egy rossz kerékcserét követően a hatodik helyről fel nem kellett adnia a futamot. Az ezt követő versenyeken nem tudta tovább szaporítani pontjainak számát, a magyar és a belga nagydíjat fel is kellett adnia, utóbbit egy a rajtnál bekövetkező baleset miatt, önhibáján kívül. Az olasz nagydíjon 11. helyen ért célba. A következő futamot megelőzően, szeptember 11-én hivatalossá vált, hogy a következő szezontól ő váltja Kimi Räikkönent a Ferrarinál és lesz Sebastian Vettel csapattársa. A következő két nagydíjon mindkétszer pontszerző helyen végzett, Szingapúrban 9., a Szocsiban rendezett orosz nagydíjon 7. lett. Magánélete Leclerc a fiatalon elhunyt Jules Bianchi barátja volt, ugyanazon a pályán kezdtek ismerkedni az autóversenyzés alapjaival, majd később mindkettőjüket Nicholas Todt menedzselte. Bianchi 2015-ös halálát követően Leclerc neki ajánlotta a 2016-ban megnyert GP3-as bajnoki címet. Két testvére van, Lorenzo és Arthur. Édesapja, Hervé szintén autóversenyző volt, az 1980-as és 1990-es években indult a Formula–3-ban. 2017-ben hunyt el, Leclerc az ő emlékére ajánlotta az az évben megnyert Formula–2-es bajnoki címet. Eredményei Teljes Eurocup Formula Renault 2.0 eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–3 Európa-bajnokság eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes GP3-as eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula-1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula-2-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) I. e. 422 Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek Évek: i. e. 427 – i. e. 426 – i. e. 425 – i. e. 424 – i. e. 423 – i. e. 422 – i. e. 421 – i. e. 420 – i. e. 419 – i. e. 418 – i. e. 417 Események Római consulok : tribunus militum Nemesmitta Nemesmitta (1899-ig Nemes-Miticz, szlovákul Zemianske Mitice) Trencsénmitta településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. 2001-ben Trencsénmitta 732 lakosából 712 szlovák volt. Fekvése Trencséntől 17 km-re délkeletre fekszik. Története Mittát 1269-ben Mitha néven említik először. Nemesmitta 1369-ben Felseu Mitha alias Lukach Mitaya alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1464-ben Kezep Mytha, 1518-ban Kezepse Mythycz, 1598-ban Nemes Miticz néven szerepel. A Mittay család birtoka volt. 1598-ban hat ház állt a településen. 1784-ben 40 háza, 53 családja és 228 lakosa volt. 1828-ban 21 házában 269 lakos élt. Vályi András szerint "MITTICZ. Kosztolán Mitticz, Nemes Mitticz, és R. Mitticz. Három tót falu Trentsén Várm. K. Mitticznek földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, N. Mitticznek pedig több Urak, R. Mitticznek Modocsányi Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszenek egy máshoz nem meszsze, földgyei jók, vagyonnyaik külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van." Fényes Elek szerint "Miticz (Nemes), tót falu, Trencsén vmegyében: 267 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. F. u. nemesek." 1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. Háromkorona-háború A háromkorona-háború vagy északi hétéves háború 1563–70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanza város, a Lengyel–Litván Unió és Svédország között, s a szczecini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát. Svédország 1523-ban kilépett a kalmari unióból, és I. Gusztáv (Vasa) uralkodása alatt önálló királyság lett. III. Keresztély dán király úgy fejezte ki rosszallását, hogy a kalmari unióban a három északi királyságot jelképező három korona címerképet, amely a mai napig a svéd címer részét képezi, felvette saját címerébe. Svéd részről ezt úgy értelmezték, hogy Dánia továbbra is igényt tart Svédországra. Ennek ellenére közösen léptek fel, hogy a Balti-tenger feletti uralmukat biztosítsák. Az 1558–1583 között zajló livóniai háborúban szövetségesek voltak, hogy megállítsák az orosz terjeszkedést a Balti-tenger irányába, és együtt harcoltak a Hanza-szövetség ellen is. I. Gusztáv és III. Keresztély halála után új, becsvágyó uralkodók kerültek trónra XIV. Erik svéd király svéd és II. Frigyes dán király személyében. Svédország hadjárataival megakadályozta Dániát abban, hogy megszerezze Észtországot. Casus belli A háború elkerülhetetlenné vált, amikor 1563 februárjában Koppenhágában feltartóztatták XIV. Erik svéd király megbízottait, akiket azért küldött a király a Hesseni őrgrófságba, hogy feleségül kérjék számára Krisztina hercegnőt. Körülbelül ebben az időben illesztette be Erik a svéd címerbe a dán és norvég címerképeket, s melyeket a dán tiltakozás ellenére is megtartott. Lübeck városát felháborította, hogy a svéd király visszavont bizonyos kereskedelmi előjogokat, és megszorításokat vezetett be, hogy az orosz kereskedelmet akadályozza. A Lengyel–Litván Unió szintén ellenőrzése alá akarta vonni a balti-tengeri kereskedelmet. A háború lefolyása A háború kezdeti szakasza Májusban kezdődtek az első hadműveletek. A dán flotta Jakob Brockenhuus tengernagy vezetésével elhajózott a Balti-tenger felé. Hadüzenet nélkül tüzet nyitottak 1563. május 30-án Bornholmnál a svéd flottára, melyet Jakob Bagge irányított. A tengeri csata dán vereséggel végződött. Német királyi küldöttek érkeztek Rostockba, hogy béketárgyalásokat kezdjenek, de a svéd küldöttség nem jelent meg. 1563. augusztus 13-án Stockholmban hadüzenetet adott át Dánia és Lübeck városa. Még augusztus folyamán Frigyes 25 000 főnyi hivatásos zsoldos hadsereg élén elindult Hallandból és szeptember 14-én elfoglalta Älvsborg várát (későbbi Göteborg), Svédország kapuját három napig tartó ostrom és hat órás roham támadás után. A dánoknak sikerült elvágni Svédországot az Északi-tengertől és megbénítani a rendkívül fontos sókereskedelmet. Erik ekkor megtámadta Halmstadot, de az erős dán sereg visszaverte a svéd haderőt. Erik átadta a főparancsnokságot Charley de Moraysnak. A csata dán győzelemmel végződött Marednél. Szeptember 11-én Ölandnál vívtak tengeri csatát. Ezt követően egy időre beszüntették a harcokat. Déli hadjáratok 1564. május 30-án a svéd és a dán–lübecki hadiflotta csatázott egymással Goland és Öland között. A svéd flottát Jakob Bagge, a dán–lübecki hajóhadat pedig Herluf Trolle tengernagy irányította. Bagge fogságba esett, és a Balti-tenger legnagyobb hadihajója, a Mars (Makalös) elsüllyedt. A svéd hajóflotta visszatért Stockholmba, s a tengeri blokád továbbra is fennállt. Klas Horn lett az új tengernagy és Ölandtól északra a Jungfrun szigetnél ütközött meg a dán hajóhaddal augusztus 14-én. A tengeri blokádot nem sikerült áttörniük. Horn 1565-ben megtámadta Halland és Skåne tartományokat, és betört Uddevalla és Bohuslän tartományba is. A dán sereg felégette Lödöse-t Västergötland tartományban. Erik személyesen vezette seregét, de később ismét átadta a parancsnokságot, ezúttal Nils Boijenek, aki 1564. augusztus 28-án bevette Varberget. A dánok Daniel Rantzau vezetésével legyőzték a svédeket az axtornai csatában október 20-án. A svédek tengeren jobban boldogultak. Horn, a svéd flotta parancsnoka a német partokig üldözte a dán–lübecki hajóhadat, és majdnem teljesen elpusztította. A győzelem után Horn Øresundba hajózott, és vámot vetett ki az áthaladó hajókra. 1565. június 4-én vívták a buchowi csatát Mecklenburg partjainál. A dán–lübecki flotta parancsnoka, Herlu Trolle halálosan megsebesült. Az 1565. július 7-én a Bornholm mellett vívott csatában a svéd flotta legyőzte a dán–lübecki hajóhadat, és svéd kézre került a Jegermesther parancsnoki hajó. Abban az évben Svédország ellenőrzése alá került a kelet-balti régió. 1566 januárjában a svédek sikertelenül ostromolták a Bohus erődöt Bohuslän tartományban. Daniel Rantzau ezután Västergötland tartományba vitte át csapatait. A tengeren Klas Horn admirális visszatért a Balti-tengerre, hogy beszedje a hajóktól az átkelési díjat. Eldöntetlen tengeri csatát vívtak Öland körül 1566. július 26-án. Július 28-án vihar szórta szét a dán–lübecki flotta felét. Klas Horn admirálist nevezték ki a svéd szárazföldi haderő parancsnokának, de szeptember 9-én meghalt. Északi hadjáratok A svéd csapatok elfoglalták a védelem nélkül maradt Jämtland tartományt, de gyorsan kiűzték őket Trøndelag norvég kormányzójának vezetésével. 1564-ben a svédek újra bevonultak Jämtlandba, Härjedalen tartományba, Trøndelagba és Trondheimbe. Először kedvezően fogadták a svéd csapatokat, de később a magas adók miatt a lakosság fellázadt. A svédek kivonultak Trøndelagból, de Jämtlandot és Härjedlant továbbra is megszállás alatt tartották. A svéd csapatok Norvégia keleti részét is megtámadták. Délkeleten elfoglalták Bohus erődjét, de 1566-ban elvesztették. 1567-ben behatoltak Østerdalen völgybe, elfoglalták Tronheim városát, majd Oslo ellen indultak. A háború befejező szakasza A dán szolgálatban álló zsoldosok felére számíthattak csupán, mert nem fizették őket. A dán hadvezetésnek le kellett mondania a Kalmar erőd elfoglalásáról, s helyette Stockholm ellen indultak. Erik megtámadta, és elfoglalta Blekinge tartományt. 1567 tavaszán a svéd király elméje elborult, és a svéd hadműveletek leálltak. A dánok kifáradtak, és októberig nem kezdtek komoly támadásokba. 1568-ban János herceg eltávolította beteg bátyját, és III. János néven megkoronáztatta magát. Béketárgyalásokat kezdett a dán királlyal. 1568. november 18-án létrejött a békeszerződés Roskildében, de a svédek megszegték, és 1569-ben ismét kiújultak a harcok. Béketárgyalások és következményei 1570-re mindkét fél hadserege kimerült. II. Miksa német-római császár közvetítésével béketárgyalások kezdődtek Stettinben. 1570. december 13-án aláírták a stettini békeszerződést. A svéd király lemondott Norvégiáról, Skåneről, Hallandról, Blekingéről és Gotlandról. A dán király lemondott Svédországról, a Balti-tenger dán felségterület lett, és a kalmari uniót érvénytelenítették. A fenyegető orosz veszély miatt Svédországnak le kellett mondania livóniai területeiről, és jelentős összegű kártérítésre kötelezték a Hanza-szövetség javára. A három korona címerkép kérdése megoldatlan maradt, és későbbi konfliktusok forrása lett. Forrás (németül) Anjekathrin Graßmann (Hrsg.): Lübekische Geschichte , 1989. ISBN 3-7950-3203-2, 429-423. o. Hermann Kirchhoff: Seemacht in der Ostsee. Ihre Einwirkung auf die Geschichte der Ostseeländer im 19. Jahrhundert. Nebst einem Anhang über die Vorgeschichte der Ostsee. II. kötet, Kiel, 1908. 286-289. o. (északi számiul) Bo Eriksson: Lützen 1632 . Norstedts Pocket, Stockholm, 2007. ISBN 978-91-7263-790-0 (angolul) Ingvar Andersson: A history of Sweden , Frederick A. Praeger, 1956. Robert J. Frost: The Northern Wars, 1558-1721 , Longman, Harlow, 2000. ISBN 0-582-06429-5 Andrina Stiles: Sweden and the Baltic, 1523-1721 , Hoder & Stoughton, 1992. ISBN 0-340-54644-1 Utazó koporsó Utazó koporsó egy 1984-es amerikai vígjáték, melyet Richard Lester rendezett és Sandra Marsh, Terence Marsh írtak. A főszereplők Michael O'Keefe, Beverly D’Angelo, Louis Gossett Jr., Pamela Stephenson és Jim Carrey. Cselekmény A szélhámos Michael Rangeloff-t (O'Keefe) nem csak a törvény, hanem egy csapat görkoris lány is üldözi. A kalandos menekülés során épp a helyi rendőrfőnök feleségének kertjében landol. A korántsem hűséges feleség Estelle Norris (Timothy Blake) a főhősünket zaklatással vádolja az idő előtt hazaérkezett rendőrfőnök előtt. Eközben Georiana Latimer (Pamela Stephenson) és szeretője Josef Sirola (David Wayne) a lány édesapjának jókora vagyonát ragadják magukhoz. A tetemes összeget egy koporsóba rejtve próbálnak messzire szökni. A vasútállomáson a még mindig menekülő Michael véletlenül belebotlik a pénzzel teli koporsóba, melynek tartalmáról mit sem sejt. A koporsót aztán a magáénak hazudva felszáll egy távolsági vonatra, amelyen hamarosan tudomást szerez a mesés pénzről. A koporsó eredeti tulajdonosai persze nem nézik jó szemmel a ,,szállítmányuk" idegen felügyeletét. Többször is megpróbálják a vagyont visszaszerezni, sikertelenül. A vonaton Michael megismerkedik Standish Logan-nel (Beverly D’Angelo), akinek állítása szerint épp idegösszeomlása van. A száguldó vonat kalauza David Wayne (Stapleton) is különös figura, aki útközben főhőseinket az amerikai elnökökkel való kapcsolataival untatja. Michael halott bajtársának históriája (akinek a koporsóban kellene feküdnie) olyannyira kiteljesedik, hogy a vonat kerülőt tesz egy vidéki kisvárosba, ahol végső nyugovóra kísérhetik a katonát. A városkában ünnepséget is szerveznek a nem mindennapi vonat érkezésére. Különös véletlenek útján a nem létező halott katona neve megegyezik az itt élő kissé bolondos Lane Bidlekoff-el (Jim Carrey), akit szülei a név egyezése miatt így hivatalosan eltüntethetnek. A temetést követő éjszakán Michael és társai kihantolják a koporsót, majd a pénzt magukkal viszik. Nem is sejtik, hogy üldözőik mindent láttak és persze vissza is akarják szerezni azt. A városka egyik moteljéből Standish-t elrabolják, ezzel ismét őrült hajsza veszi kezdetét. Standish egy kerekeken guruló házban tér magához elrablója Josef Sirola (Ed Lauter) társaságában, aki a lányt fogvatartva akar a pénzzel együtt elmenekülni. Időközben a kamiont a lány segítségére siető Century (Louis Gossett Jr.) vezeti át a városkán kisebb-nagyobb nehézségekkel, mialatt Michael épp Standisht próbálja meg kiszabadítani. Egy vasúti kereszteződésben ütközéses baleset készül kibontakozni, amely során Michael, Standish és Century fondorlatosan az elrobogó vonat utolsó kocsijába kerül és így meglógnak üldözőjük, Josef Sirola elől. Társát, Georgiana Latimer-t a pénz elrablásáért a hatóságok korábban már letartóztatták. A film Supertramp zenéit használja fel, mint például a "Child of Vision"-t és a "Take the Long Way Home"-t. Szereplők Michael O'Keefe ... Michael Rangeloff ( Stohl András ) Beverly D’Angelo ... Standish Logan ( Kovács Nóra ) Louis Gossett Jr. ... Century ( Kálid Artúr ) Pamela Stephenson ... Georgiana Latimer ( Andresz Kati ) Ed Lauter ... Josef Sirola ( Rosta Sándor David Wayne ... Stapleton ( Dobránszky Zoltán ) Brian Dennehy ... Frizzoli Jack Riley ... Ormond ( Szersén Gyula ) John Schuck ... Norris rendőrfőnök ( Varga Tamás ) Timothy Blake ... Estelle Norris Jim Carrey ... Lane Bidlekoff ( Rajkai Zoltán ) Robert Clothier ... Art Bumbalee Jayne Eastwood ... Anna-Marie Biddlecoff Alf Humphreys ... Mulholland Barbara Kermode ... Isadore Frizzoli ( Koroknay Géza ) Paul Coeur ... Dunaway rendőrfőkapitány-helyettes Bill Mankuma ... Wade Eichorn Richard Newman ... Pawnbroker Frances Flanagan ... Nadine Gardner Campbell Lane ... Stanton Gilmore Wayne Robson ... Zev Tyndale Margaret Martin ... Flo Humberside Judy Leigh-Johnson ... Harriet Frizzoli Epigoneion Az epigoneion (ἐπιγόνειον) ókori pengetős hangszer. A Kr. u. 2. században élt Pollux a szimikion nevű 35 húros hangszerrel együtt említi, de attól eltérően 40 húrosnak írja le. A Kr. u. 3. századi Athénaiosz Jubára hivatkozva a hangszer nevét a Kr. e. 6. század második felében élt sziküóni Epigonoszra vezeti vissza, aki szerinte a hangszert pengető nélkül, az ujjaival szólaltatta meg, és bár Juba idejében már függőleges pszaltérionként használták, első használója nevét továbbra is megtartotta. Feltételezések szerint az epigoneion a lapciterák családjába tartozhatott, vagyis egy széles, lapos hangdoboz fölött a hangszertetővel párhuzamosan kifeszített húrjai voltak. Az a kitétel, hogy a későbbiekben függőleges helyzetben használták, arra utal, hogy eredetileg vízszintesen, talán ülve a térdekre helyezve szólaltatták meg. Három későbbi római szarkofág domborművén felismerhetőek játék közben függőlegesen tartott, viszonylag kis méretű lapciterák, de csak 9–10 húrral. Elképzelhető, hogy az eredeti epigoneion nem zenei előadás céljára készült, hanem a hangsorok, hangközök tanulmányozására; a sok húrra azért volt szükség, hogy negyedhangonként hangolva őket mindenféle korabeli hangsor előállítható legyen rajtuk. Cramer Pál Cramer Pál (16. század – 17. század) orvos, költő. Élete Lőcséről származott, az 1581-ben elhunyt Cramer Gáspár fia volt. Szülőföldjén kezdte tanulását, 1602. júniustól Wittenbergben folytatta, s a Bázeli egyetemen fejezte be, ahol orvostudor lett. Munkái Dissertatio inaug. medica de dolore colico et illius contractura. Basiliae, 1614. Elégiát is írt tanulótársa Hagius János tiszteletére, 1606-ban, Wittenbergben, melyet Weszprémi közöl. Karácsonyi ének (film, 2009) A Karácsonyi ének (eredeti cím: A Christmas Carol) 2009-ben bemutatott egész estés amerikai 3D-s számítógépes-animációs film, mely az adaptációja Charles Dickens regénye alapján készült. Az animációs filmet Robert Zemeckis írta és rendezte, a zenéjét Alan Silvestri szerezte. A főszereplők Jim Carrey több szerepben is, többek között Ebenezer Scrooge, a jelen, jövő és a múlt szelleme, valamint fiatal és középkorú Ebenezer. További szereplők Gary Oldman, Colin Firth, Bob Hoskins, Robin Wright Penn és Cary Elwes. Amerikában 2009. november 6-án, Magyarországon 2009. november 5-én mutatták be a mozikban. A Karácsonyi ének forgatása 2008 februárjában kezdődött, majd 2009. november 3-án jelenítette meg a Walt Disney Pictures. Cselekmény A film középpontjában Ebenezer Scrooge. Az 1800-as évek Londonjában járunk, amikor a vén uzsorás, a galád milliomos otthonát karácsony éjjelén három szellem látogatja meg egymást után, akik magukkal viszik egy időutazásra. Az első a múlt szelleme, aki felidézi Scrooge gyerekkorát. A második a jelen szelleme. Megmutatja unokaöccse, Fred és az alkalmazottja, Bob Cratchit otthonát, hogy milyen borzalmas dolgok folytak náluk. A harmadik szellem, a jövőé, aki Scrooge jövőjét mutatja meg. Szereplők További magyar hangok: Csík Csaba Krisztián, Faragó András, Konrád Antal, Orosz István, Szokol Péter, Szokolay Ottó Villalba de los Barros Villalba de los Barros község Spanyolországban, Badajoz tartományban. Villalba de los Barros Aceuchal, Fuente del Maestre, Feria, Badajoz, La Parra, Santa Marta, Extremadura, Corte de Peleas és Solana de los Barros községekkel határos. Lakosainak száma 1538 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Demény Ottó (költő) Demény Ottó (Budapest, 1928. április 5. – Budapest, 1975. december 12.) magyar költő. Életpályája A fővárosban és Orosházán volt gimnazista, de nem szerzett érettségit. A második világháborúban katona volt. 1949 és 1953 között raktárkezelőként dolgozott az Országos Könyvtári Központban. 1953–1954 között forgácsoló volt a Lampart Gyárban. 1954-től könyvterjesztő, könyvesboltvezető volt. 1958-ban adta ki első kötetét. 1970-től Csepelen egy üzemi újság munkatársa volt. Sírja az Új köztemetőben található. Művei Virág utca (versek, 1958) A legszebb kor (versek, 1960) Szigorú hétfő (versek, 1963) Örömöt, könnyű álmot (versek, 1966) Ki látta Erzsit? (ifjúsági regény, 1968) Életforma (versek, 1968) Ég, föld, ég (versek, 1970) Közhír (válogatott versek, 1973) Felhőárnyék (versek, 1973) Révfülöpi nyár (ifjúsági regény, 1974) Álom a havon (versek, 1976) A tornyos ház (mesék, 1976) A kőkutya (gyermekversek, 1977) Arany-patak (tárcák, karcolatok, 1980) Díjai SZOT-díj (1959) Cumlosen Cumlosen település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 787 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Nemespapagáj-formák A nemespapagáj-formák (Psittaculinae) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) család tartozó alcsalád. Egyes rendszerbesorolások a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába sorolják az ide tartozó nemeket és fajokat. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 12 nem és 2 faj tartozik: Bolbopsittacus – 1 faj levágottfarkú papagáj (Bolbopsittacus lunulatus) Psittinus – 1 faj vörösvállú papagáj (Psittinus cyanurus) Psittacella (Schlegel, 1871) - 4 faj Brehm-papagáj (Psittacella brehmii) Madarász-papagáj (Psittacella madaraszi) szerény papagáj (Psittacella modesta) festett papagáj (Psittacella picta) Geoffroyus ( Bonaparte , 1850 ) – 3 faj pirosfejű Geoffroy-papagáj (Geoffroyus geoffroyi) zöldfejű papagáj (Geoffroyus simplex) aranyfejű papagáj (Geoffroyus heteroclitus) Prioniturus (Wagler, 1832 ) – 9 faj kobalt madapapagáj más néven aranyzöld papagáj (Prioniturus discurus) rakétafarkú papagáj (Prioniturus flavicans) zöld madapapagáj (Prioniturus luconensis) zászlós madapapagáj (Prioniturus mada) hegyi zászlósfarkú papagáj (Prioniturus montanus) zászlósfarkú motmot papagáj (Prioniturus platurus) Waterstradt zászlósfarkú papagáj más néven mindanaói zászlósfarkú papagáj (Prioniturus waterstradti) aranyló kobaltmadar (Prioniturus platenae) sului rakétafarkú papagáj (Prioniturus verticalis) Tanygnathus (Wagler, 1832 ) – 4 faj feketehomlokú edelpapagáj (Tanygnathus gramineus) kéktarkójú edelpapagáj (Tanygnathus lucionensis) éjszakai madapapagáj (Tanygnathus sumatranus) nagycsőrű papagáj (Tanygnathus megalorhynchos) Eclectus (Wagler, 1832 – 1 faj nemespapagáj (Eclectus roratus) Alisterus (Mathews, 1911 ) – 3 faj Ambon-királypapagáj (Alisterus amboinensis) zöldszárnyú királypapagáj (Alisterus chloropterus) királypapagáj (Alisterus scapularis) Aprosmictus (Gould, 1843 ) – 2 faj Timor-pirosszárnyú papagáj (Aprosmictus jonquillaceus) pirosszárnyú papagáj (Aprosmictus erythropterus) Polytelis (Wagler, 1832 ) – 3 faj hegyi papagáj (Polytelis anthopeplus) kéksapkás papagáj más néven Walesi hercegnő-papagáj (Polytelis alexandrae) sárgatorkú papagáj (Polytelis swainsonii) Psittacula ( Cuvier , 1800 – 15 faj himalájai papagáj (Psittacula himalayana) kékfarkú himalája-edelpapagáj (Psittacula finschii) fenyőpapagáj más néven kínapapagáj (Psittacula derbiana) hosszúfarkú edelpapagáj (Psittacula longicauda) kékszárnyú sándorpapagáj más néven smaragd sándorpapagáj (Psittacula calthropae) mauritiusi sándorpapagáj (Psittacula echo) nagy sándorpapagáj (Psittacula eupatria) nicobari sándorpapagáj más néven szürkefejû sándorpapagáj (Psittacula caniceps) örvös sándorpapagáj más néven kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) rodriguezi sándorpapagáj (Psittacula exsul) - kihalt Seychelle-szigeteki sándorpapagáj más néven kékarcú sándorpapagáj (Psittacula wardi) - kihalt rózsásmellű szakállaspapagáj (Psittacula alexandri) galambpapagáj más néven Malabár-papagáj (Psittacula columboides) rózsásfejű sándorpapagáj (Psittacula roseata) szilvafejű papagáj más néven pelyhesfejű papagáj (Psittacula cyanocephala) Agapornis (Selby, 1836 ) – 9 faj Fischer törpepapagája (Agapornis fischeri) földieperfejű törpepapagáj más néven nyassza törpepapagáj (Agapornis lilianae) rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis) zöldfejű törpepapagáj (Agapornis swindernianus) más néven (Agapornis swinderniana) hegyi törpepapagáj (Agapornis taranta) szürkefejű törpepapagáj (Agapornis canus) más néven (Agapornis cana) narancsfejű törpepapagáj (Agapornis pullarius) álarcos törpepapagáj (Agapornis personatus) kormosfejű törpepapagáj (Agapornis nigrigenis) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Charles Manson Charles Milles Manson, ismertebb nevén Charles Manson (Cincinnati, Ohio, 1934. november 12. – Bakersfield, Kalifornia, 2017. november 19.), amerikai bűnüző, szektavezér és énekes-zenész, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el. Az Egyesült Államok folklórjában a gonosz egyik megszemélyesítője. Már a gyilkosságok előtt jól ismert bűnöző volt: sokat ült börtönben kocsilopásért, hamisításért, hitelkártyacsalásért, lányok futtatásáért. Több személyes kudarc is érte, költőként és gitárosként is próbálkozott, de semmiben sem volt sikeres. Manson tényleges pszichopata volt, magát Krisztus és a Sátán megtestesülésének vélte. Az 1960-as évek végén lett egy hippipünkösdista csoport vezetője és az élén több brutális gyilkosság kitervelője. A Manson Család nevű csoport gyilkolta meg többek közt Sharon Tate filmszínésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen. A „Tate-La Bianca ügy” néven elhíresült gyilkosságokra való szövetkezésért ítélték el, bár azzal nem vádolták, hogy személyesen is részt vett volna a gyilkosságokban. A gyilkosságokra Manson a „Helter Skelter” elmélettel készítette fel követőit, egy nagy amerikai faji háború víziójával. A kaliforniai Corcoran Állami Börtönbe került, ahonnan 2007-ben vagy 2012-ben feltételesen szabadulhatott volna, ám erre nem került sor. Legközelebb 2027-ben kerülhetett volna szóba a szabadlábra helyezése. Manson több lemezt is kiadott, de egészében zenészként sikertelen volt, és az egyik visszautasítás éppen Sharon Tate házában érte. Hírhedtté válása után a Awareness Records kiadta Lie (The Love And Terror Cult) című albumát, ami az 5 csillagból 4-et kapott, 4 dalt is pipával jelöltek, továbbá a lemez is album-pipára volt érdemes. A kritikusok szerették Manson lemezét, és a közönség is. Óriási eladást produkált. Azóta számos zenész feldolgozta a dalait. Mark David Chapmannel, John Lennon gyilkosával sokat levelezett börtönéből. A nevéből (és Marilyn Monroe-éból) állította össze művésznevét Marilyn Manson. Miután megvádolták, dalait kiadták, és később előadta őket például Marilyn Manson és a Guns N’ Roses is. Egy a börtönben vele készített interjúban biszexuálisnak vallotta magát. Ifjúkora Gyermekkora A 16 éves lányanya, Kathleen Maddox gyermekeként született a Cincinnatii Általános Kórházban. Három héttel születése után kapta a Charles Milles Madox nevet. Egy ideig Kathleen Maddox egy William Manson nevű munkás felesége volt, a fiú ekkor kapta a Manson nevet. Valódi apja egy bizonyos „Scott ezredes” volt, aki ellen Maddox apasági pert is indított, amely megegyezéssel zárult 1937-ben. Charles Manson valószínűleg sohasem találkozott az apjával. Anyja, aki állítólag sokat ivott, egyszer egy pohár sörért eladta egy gyermektelen pincérnőnek, akitől nagybátyja hozta vissza a gyereket néhány nap elteltével. Amikor anyját és annak fiútestvérét öt év börtönre ítélték egy Charlestonban elkövetett rablásért, Mansont McMechenben helyezték el, ahol nagynénje és nagybátyja lakott. Mikor anyja 1942-ben kegyelmet kapott, újra magához vette a gyereket. Lelakott hotelekben éltek. Manson később egyetlen gyermekkori örömének nevezte azt a pillanatot, amikor anyja kiszabadult a börtönből és megölelte. 1947-ben Kathleen Maddox árvaházban akarta elhelyezni a gyereket, de nem talált intézményt. A bíróság az indianai Terre Haute-ban lévő Gibault Főiskolában helyezte el a fiút, de 10 hónappal később visszaszökött az anyjához - aki viszont nem akarta befogadni. Első bűnügyei Egy élelmiszerbolt kirablásával kezdte, pénzt szerzett azért, hogy szobát bérelhessen. Ezután számos újabb lopást követett el, lopott például kerékpárt is, amíg el nem fogták és az indianapolisi javítóintézetbe küldték. Már egy nap után megszökött, de újra elfogták. Boys Townba vitték, innen azonban négy nap után egy másik fiúval együtt újból megszökött. Miközben a másik fiú nagybátyjának otthona felé tartottak, két fegyveres élelmiszerbolt-rablást követtek el. A második folyamán a 13 éves Mansont elfogták és az Indianai Fiúiskolába került, ahol visszaemlékezése szerint szexuálisan és más módokon kegyetlenkedtek vele. Több szökési kísérlet után innen is kereket oldott, két másik fiúval együtt. Miközben lopott kocsikkal Kalifornia felé tartottak és kifosztottak minden útjukba kerülő benzinkutat, Utahban elfogták őket. A lopott kocsi áthajtása a határon szövetségi bűnügynek számított. Mansont egy washingtoni nevelőiskolába küldték. Bár négy évet iskolába járt és az IQ-ja 109 (későbbi mérés szerint 121) volt, Manson gyakorlatilag írástudatlan volt. Egy szociális munkás szerint agresszív volt és antiszociális. Először börtönben 1951 októberében egy pszichiáter javaslatára egy kevésbé szigorú intézménybe került, a Natural Bridge Honor Camp-be, ahol a következő év februárjában - kevesebb, mint egy hónappal kegyelmi meghallgatása előtt -„borotvapengét fogott és egy másik fiú torkához tartotta, miközben szodómiát követett el rajta”. A virginiabeli Petersburg szövetségi ifjúsági börtönébe (angolul „Federal Reformatory”) került, ahol „veszélyes” minősítést kapott. Szeptemberben, miután újabb komoly vétségeket követett el, egy keményebb intézetbe, az ohiói Chillicothe Szövetségi Javítóintézetébe vitték át. Körülbelül egy hónappal átköltöztetése után mintha kicserélték volna. Jól viselkedett, rendesen dolgozott és tanult, így 1954 májusában kegyelmet kapott. A kegyelem feltétele az volt, hogy nagynénjével és nagybátyjával éljen Nyugat-Virginiában és ezt egy rövid ideig be is tartotta, de hamarosan az anyjához költözött, aki ugyanabban az államban élt. 1955 januárjában feleségül vette Rosalie Jean Willist, akivel saját elbeszélése szerint bár rövid ideig, de boldogan éltek, és akinek segített alkalmi munkáiban és az autólopásban. Október körül - mintegy három hónappal azután, hogy áldott állapotban lévő feleségével egy Ohióban lopott kocsival Los Angelesbe érkezetek - ismét szövetségi bűnügy elkövetésével vádolták, miután államhatáron haladt át a lopott kocsival. A pszichiátriai vizsgálat után ötévi próbaidőt kapott. Ezt követően nem jelent meg egy kihallgatáson Los Angelesben, amit azért tartottak volna, mert Floridában megvádolták egy ugyanilyen bűnüggyel. Ezért 1956 márciusában Indianapolisban letartóztatták. A próbaidőt visszavonták és három év börtönre ítélték, amit a kaliforniai San Pedro Terminal-szigetén kellett letöltenie. Fia, ifj. Charles Manson akkor született, amikor börtönben volt. A Terminal-szigeten töltött első évében anyja és felesége is látogatták, akik együtt laktak Los Angelesben. 1957 márciusában, miután Rosalie nem ment többet látogatni, anyja arról számolt be Mansonnak, hogy a felesége már egy másik férfival él. Kevesebb, mint két héttel a kegyelmi meghallgatás kitűzött időpontja előtt, Manson megkísérelt ellopni egy kocsit, hogy elszökhessen vele. Öt év felfüggesztett börtönt kapott, a kegyelmi kérvényt pedig elutasították. Másodszor a börtönben Mansont 1958 szeptemberében öt év próbára bocsátották és ugyanebben az évben Rosalie kézhez kapta a válási végzést. Novemberre Manson egy 16 éves prostituált futtatója lett, egy másik lánytól pedig, akinek gazdag volt a családja, anyagi támogatast kapott. 1959 szeptemberében Manson bűnösnek ismerte el magát abban, hogy megpróbált beváltani egy hamis amerikai kincstárjegyet, tíz évre ítélték, de megint próbára bocsátották, miután egy fiatal nő, akit korábban prostitúcióért már letartóztattak, a bíróságnak könnyek közt elmondta, hogy szereti Mansont és összeházasodnának, ha Mansont szabadon engednék. Leona, akit prostituáltként Candy Stevens néven ismertek, valóban hozzáment Mansonhoz meg az év vége előtt, talán azért, mert így a törvény szerint nem lehetett vallomásra kényszeríteni Manson ellen. Miután Manson még az év vége előtt Kaliforniából Új-Mexikóba vitte Leonát és még egy lányt, hogy ott prostituáltként dolgozzanak, elfogták és kikérdezték a fehér rabszolgaságot és a nők „immorális célú” államközi szállítását tiltó Mann-törvény megsértésének gyanújával. Bár elengedték, joggal azt gyanította, hogy ennek az ügynek még nincs vége. Miután a próbára bocsátását elrendelő rendelkezést megszegve eltűnt, elfogatóparancsot adtak ki ellene és 1960 áprilisában hivatalosan is meggyanúsították a Mann-törvény megszegésével. Júniusban, a texasi Laredóban tartóztatták le, miután az egyik lányt letartóztatták prostitúcióért, és Mansont visszaszállították Los Angelesbe. A kincstárjegy-ügy próbaidejének megsértése miatt elrendelték tízéves börtönbüntetését. 1966 júniusában, másodszor életében Manson a Terminal-szigeti korrekciós intézetbe került, hogy felkészüljön a korai szabadon bocsátásra. Mire eljött a szabadulás napja, 1967. március 21., Manson élete 32 évének több mint felét börtönben és javítóintézetekben töltötte. Azt kérte, hogy letölthesse büntetését, mivel a börtön az otthonává vált, de a hatóságok ezt nem engedélyezték. Létrejön „a Manson család” Szabadulásakor engedélyt kért és kapott, hogy San Franciscóba költözhessen, ahol börtönismerősei segítségével Berkeleyban szerzett lakást. A börtönben megtanult gitározni az 1930-as évek bankrablójától, Alvin Karpistől. Ez idő tájt jobbára koldulásból élt. Megismerkedett a huszonhárom éves Mary Brunnerrel, aki a Wisconsin-Madison Egyeteme végzőse volt és a Berkeley Egyetemen dolgozott könyvtárossegédként. Összeköltöztek, majd egy emlékezés szerint legyőzte Brunner ellenállását, hogy más nők is odaköltözhessenek: hamarosan rajtuk kívül még 18-an laktak ott. Mansonnak sikerült gurunak beállítani magát Haight-Ashbury-ben, a san franciscói negyedben, amely az 1967-es Szerelem nyara találkozó után a hippi mozgalom nem hivatalos központja volt. „Filozófiát” fejtegetett hallgatóinak - melynek egy részét a börtönben szedte fel, mikor szcientológiát tanult - és hamarosan egy egész csoport fiatal követője támadt, elsősorban nők. Még a nyár előtt Manson nyolc-kilenc követőjével körútra indult. Egy régi iskolabuszt alakítottak át hippi stílusban, kiszedve az üléseket és helyükre színes matracokat és párnákat raktak. Észak felé tartva eljutottak egészen Washington államig, majd az ellenkező irányban Los Angelesbe, Mexikóba és az amerikai délnyugatra látogattak. Visszatérve Los Angeles környékére, a Topanga Canyonban laktak, Malibuban és Venice-ben – a város és a megye nyugati részében. Egy másik beszámoló szerint, amely nem említi a 18 nőt Brunner lakásában, a Család néhány tagját egy Volkswagen kisbuszban Brunnerrel együtt utazgatva szedték össze és az iskolabusz novemberben indult útjára a megnőtt társasággal. Wilson, Melcher és a többiek A gyilkosságokhoz vezető események 1968 késő nyarán indultak el, amikor Dennis Wilson, a The Beach Boys tagja, felszedett két stoppos lányt és megengedte nekik, hogy a Pacific Palisades-en lévő házában maradjanak. Amikor másnap reggel egy éjszakai felvételről hazatért, a kocsifelhajtóján Mansonba ütközött, aki a házból jött ki. Wilson kelletlenül megkérdezte Mansont, szándékában áll-e bántani őt, mire az a lábát kezdte el csókolgatni. A házban 12 idegent talált, főleg lányokat. A következő hónapokban a Sunset boulevard-i „vendégek” létszáma megduplázódott, ami végül körülbelül százezer dollárjába került Wilsonnak. Ebben benne volt egy jelentős orvosi számla, miután vendégei kankót kaptak, illetve nem biztosított autójának az ára, amelyet Wilson vendégei kölcsönvettek tőle és tönkretették. Wilson együtt énekelgetett Mansonnal és a lányok mindkettőjüket kiszolgálták. Wilson fizette a stúdiót, amely felvette a Manson által írt és előadott dalokat és bemutatta Mansont több ismerősének a szórakoztatóiparban, köztük Gregg Jakobson, Terry Melcher, és Rudi Altobelli. Az utóbbinak volt egy háza, amelyet valamivel ezután Sharon Tate színésznőnek és férjének, Roman Polański rendezőnek adott ki. Jakobson, akire szintén hatással volt a „teljes Charlie Manson-csomag”, a művész/életművész/filozófus imidzse, szintén hozzájárult Manson dalainak kiadásához. A Manson in His Own Words („Manson saját szavaival”) fél-önéletrajz szerint Manson egy barátja házában San Franciscóban találkozott először Wilsonnal, ahová Manson marihuánáért ment. Wilson adta meg neki a saját házának a címét azzal, hogy ha Los Angelesben jár, látogassa meg. A Spahn-tanya 1968 augusztusára, amikorra Wilsonnak sikerült menedzserével megtiszíttatnia házát a Család tagjaitól, Manson a Topanga Canyon közelében, a Spahn tanyán hozott létre a csoportnak új központot. A Chatsworthhöz közeli farmon valamikor westernfilmeket forgattak. A régi filmdíszletek állapota akkorra már leromlott és főleg csak lovasjelenetekhez használták. A Család tagjai hasznos munkát végeztek a farm körül, Manson pedig azzal tartotta a maga oldalán a nyolcvanas éveiben járó és csaknem vak tulajdonost, George Spahnt, hogy a Családhoz tartozó Lynette Fromme (becenevén „Squeaky”, magyarul kb. „Cincogi”, melyet a magas hangja után kapott) az öreg kedvence volt és más lányokkal együtt szexuális szolgáltatásokat nyújtott neki. A Családhoz a hamarosan a texasi kisvárosból származó Charles Watson is csatlakozott, aki az iskolát otthagyva költözött Kaliforniába. Vele Manson Dennis Wilson házában találkozott, miután Watson felvette a stoppoló Wilsont, akinek éppen összetörték az autóit. Watson a „Tex” becenevet kapta George Spahntól. Helter Skelter 1968 novemberének első napjaiban a család a Death Valleyben is birtokba vett két elhagyott, illetve alig használt ranchet, a Myers és a Barker ranchet. Az elsőként elfoglalt Myers farm a Család egy új lánytagjának nagyanyjáé volt, a másik egy idősödő helyi hölgyé, akinek Manson és a Család egy férfi tagja úgy mutatkoztak be, mint zenészek, akik a munkájukhoz megfelelő környezetet keresnek. Amikor megengedte, hogy maradjanak, ha rendbe hozzák a ranchet, Manson a Dennis Wilsontól kapott számos Beach Boys aranylemez egyikével hálálta meg a szívességet. Amikor Manson és Watson a Spahn-tanyán voltak, valamikor nem később, mint decemberben, meglátogattak egy ismerőst a Topanga Canyonban, aki lejátszotta nekik a Beatles nemrég kiadott Fehér Albumát. Bár Manson 29 éves volt és börtönben ült, amikor a Beatles 1964-ben először járt az Egyesült Államokban, az együttes megszállottja volt. A McNeilben arról beszélt más raboknak, köztük Alvin Karpisnek, hogy ő képes lenne nagyobb hírnévre szert tenni a Beatles-nél a Család tagjainak pedig úgy beszélt az együttesről, mint „a lélek” és mint „a végtelenben lévő lyuk része”." Ekkor már egy ideje arról is gyakran beszélt, hogy a feketék és a fehérek közti faji feszültség növekszik Amerikában és a feketék hamarosan fellázadnak Amerika városaiban. Példának hozta többek közt Martin Luther King, Jr. 1968. április 4-ei meggyilkolását. Egy dermesztően hideg szilveszterkor a Myers Ranchen a Család tagjai egy nagy tűz körül hallgatták Manson-t, aki arról beszélt nekik, hogy a társadalmi felfordulást a Beatles is megjósolta. Mint elmondta, az egész ott van a Fehér Albumban, csak éppen kódolva. Manson odáig jutott, ekkor vagy később, hogy az Album magának a Családnak szól, a kiválasztottak csoportjának, akiket arra tanít, hogy a küszöbön álló katasztrófától mentsék meg az arra érdemeseket. 1969-ben a Család elhagyta a sivatagot és egy kanárisárga házba költözött a Canoga Parkban, a Spahn-tanya közelében, hogy innen tanulmányozhassa, hogyan hat Los Angelesre a feltételezett társadalmi feszültség. Mivel ez a hely alkalmat ad arra, hogy megmaradjanak „a külvilág tudata alá merülve”, Manson a Sárga tengeralattjáró nevet adta neki, ezzel is a Beatles-re utalva. A Család tagjai itt készültek a küszöbön álló apokalipszisre, amelyet még a tábortűz körül Manson a „Helter Skelter” néven emlegetett, a Helter Skelter című dalra utalva. Februárra Manson víziója teljesen felépült. A Család egy albumot készítene, amelyeknek dalai éppoly hatásosak lennének, mint a Beatles-dalok, és kirobbantanák a megjósolt káoszt. A feketék által a fehéreken elkövetett vérfagyasztó gyilkosságokat megtorlás követné és a rasszista és nem rasszista fehérek közti szakadás a fehérek önmegsemmisítéséhez vezetne. A feketék győzelme azonban csak a Család uralomra jutását előzné meg, miután a Család „a feneketlen gödörben”, a Death Valley alatti titkos városban átvészelte a konfliktust. A sárga háznál a Család tagjai járműveket bütyköltek és térképeket böngésztek, hogy előkészítsék visszavonulásukat a sivatagba, miközben a világfordító albumon is dolgoztak. Amikor azt hallották, hogy Terry Melcher eljön, hogy meghallgassa az anyagot, a lányok ételt készítettek és kitakarítottak; Melcher azonban nem jött. Találkozás Tate-tel 1969. március 23-án Manson hívatlanul megjelent a 10050 Cielo Drive számú házban, ahol úgy tudta, Terry Melcher lakik. A ház Rudi Altobelli tulajdona volt, és már nem Melcher bérelte, hanem Sharon Tate és Roman Polański. Manson ekkor Shahrokh Hatamival találkozott, Tate barátjával, aki azért volt ott, hogy fotókat készítsen Tate-ről, mielőtt az másnap Rómába utazik. Hatami az ablakból látta, ahogy Manson a ház fele közeledik és kiment elé, hogy megkérdezze, mit akar. Amikor Manson megmondta Hataminak, kit keres, és az nem ismerte a nevet, Hatami azt mondta neki, hogy a házban Polanskiék laknak. Azt tanácsolta neki, hogy menjen a „hátsó úton”, azaz a ház mögött elhelyezkedő vendégház felé. Hatami aggódni kezdett, hogy egy idegen van a telken. Ekkor Tate is megjelent mögötte és megkérdezte, ki járt ott. Hatami azt mondta, egy férfi, aki valakit keresett. Mindketten ott maradtak, miközben Manson szó nélkül a vendégházhoz ment, egy-két perc múlva visszatért, és elment. Ugyanaznap este Manson visszatért és megint a vendégházhoz ment, majd behatolt a bejárati folyosóra és itt Rudi Altobellivel találkozott, aki épp a zuhanyozóból jött. Bár Manson Melcher felől érdeklődött, Altobellinek az volt az érzése, hogy valójában őmiatta jött, és ez egybevág azzal, amit később Vincent Bugliosi ügyész derített ki: Manson valószínűleg már többször is járt ott Melcher kiköltözése óta. A csukott belső ajtón keresztül Altobelli azt mondta Mansonnak, hogy Melcher Malibuba költözött, és azt hazudta, nem tudja az új címét. Manson egy kérdésére válaszolva Altobelli azt mondta, ő maga is a szórakoztatóiparban dolgozik, holott biztos volt benne, hogy Manson ezt már tudta, mivel az előző évben találkoztak Dennis Wilson otthonában. Wilsonnál Altobelli megdicsérte Mansont a lemezeiért, amelyeket Wilson játszott le. Amikor Altobelli azt mondta Mansonnak, hogy másnap elutazik, Manson azt mondta, hogy szeretne beszélni vele, amikor visszatér; Altobelli erre azt hazudta, hogy több, mint egy évig lesz távol. Amikor Altobelli rákérdezett, miért van ott, Manson azt válaszolta, hogy a nagy házból mondta neki valaki, hogy menjen a vendégházhoz; Altobelli azt mondta neki, ne zavarja a bérlőit. Manson ekkor elment. Másnap Altobelli Tate-tel együtt Rómába utazott. Tate megkérdezte tőle, hogy „az a riasztó kinézetű fickó” megint a vendégháznál járt-e az előző nap. A Család bűncselekményei Crowe lelövése 1969. május 18-án Terry Melcher végül mégis ellátogatott a Spahn-tanyára, hogy meghallgassa Mansont és a lányokat. Nem sokkal később újra odament egy barátjával, akinek volt egy mobil felvevője; maga Melcher nem vett fel a Családtól. Júniusra Manson már azt mondogatta a Családnak, hogy talán meg kellene mutatniuk a feketéknek, hogyan kezdjék el a „Helter Skeltert”. Amikor Manson azzal bízta meg Watsont, hogy szerezzen pénzt, hogy a Család ennek segítségével készítse elő a konfliktust, Watson becsapott egy Bernard "Lotsapoppa" Crowe nevű fekete drogdílert. Crowe erre azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit megöl a Spahn-tanyán. Manson felvette a kesztyűt és 1969. július 1-jén rálőtt Crowe-ra annak hollywoodi lakásában. Azt hitte, hogy megölte Crowe-t és ezt látszólag megerősítette egy médiahír is arról, hogy Los Angelesben egy Feketepárduc Párt-tag holttestére bukkantak. Crowe nem volt Feketepárduc, de Manson a hír miatt azt hitte, hogy igen, ezért megtorlástól tartott. A Spahn-tanyát erőddé változtatta, ahol éjszaka fegyveresek járőröztek. „Ha szükségem lett volna több bizonyítékra, hogy a Helter Skelter nagyon hamar eljön, akkor ez az volt” - írta később Tex Watson. „A feketék le akarnak csapni a kiválasztottakra.” A Hinman-gyilkosság 1969. július 25-én Manson elküldte az időnként a Családdal lógó Bobby Beausoleilt Mary Brunnerrel és Susan Atkinsszel egy ismerős, Gary Hinman házába, hogy rávegyék, adja át a pénzt, amit Manson szerint örökölt. Hinman nem akart belemenni, ezért két napig fogva tartották. Eközben Manson is megjelent és egy karddal megvágta Hinman fülét. Ezután, talán Manson utasítására, Beausoleil leszúrta Hinmant. Mielőtt visszaindultak a Topanga Canyonba, Beausoleil vagy valamelyik lány Hinman vérével ezt írta a falra: "Political piggy" (azaz „Politikai disznó”, rossz helyesírással). Mellé pedig odarajzolta Feketepárducok jelét. 1981-ben és 1998-1999-ben adott magazininterjúiban Beausoleil azt mondta, azért ment Hinmanhez, hogy visszaszerezze azt a pénzt, amit a rossz minőségűnek bizonyult kábítószerekért kapott. Azt is mondta, hogy Brunner és Atkins semmit sem tudott a szándékáról és ők egyszerűen csak látogatóba mentek. Atkins azonban 1977-ben írt önéletírásában azt állította, hogy Manson azzal küldte Beausoleilt, Atkinst és őt magát Hinmanhez, hogy hozzák el a feltételezett örökséget (21 ezer dollárt). Atkins szerint Manson külön neki már két nappal korábban azt mondta, hogy ha „valami fontosat akar csinálni”, megölhetné Hinmant és elhozhatná a pénzét. Amikor Beausoleilt 1969. augusztus 6-án letartóztatták, miután azon kapták, hogy Hinman kocsiját vezeti, a kocsiban a gyilkos fegyvert is megtalálták. A Tate-gyilkosságok Két nappal Beausoleil letartóztatása után Manson kiadta a jelszót a Családnak a Spahn-tanyán: „Itt az idő a Helter Skelterre”. Augusztus 8. éjszakáján azzal bízta meg Watsont, hogy vigye Atkinst, Linda Kasabiant és Patricia Krenwinkelt (az egyik stoppos lányt, akit annak idején Dennis Wilson állítólag felvett) „abba a házba, ahol korábban Melcher lakott” és „öljenek meg minden ott-tartózkodót a lehető legborzalmasabb kegyetlenséggel”. A lányoknak azt mondta, engedelmeskedjenek Watsonnak. Amikor a négyes megérkezett a Cielo Drive 10050 telekbejáratához, Watson - aki korábban Manson utasítására járt már ott - felmászott a kapu közelében levő telefonoszlopra és elvágta a telefonvonalat. Röviddel éjfél után járt az idő, augusztus 9. éjszakáján. Ekkor levitték a kocsit a házhoz vezető domb aljába, leparkoltak és visszamentek a házhoz. Mivel attól tartottak, hogy a kapuban áram, vagy riasztó lehet, a tőle jobbra eső bozótos parton másztak át, és a földre feküdtek. Ekkor a birtok egy távolabbi része felől érkező gépkocsi fényszórói világították meg őket. Watson azt mondta a lányoknak, hogy maradjanak fekve a bozótban, ő maga pedig előlépett, megálljt intett a vezetőnek, a 18 éves Steven Parentnek, majd késsel megvágta a fiú csuklóját és négyszer belelőtt. Watson, miután kivágta a ház egy nyitott ablakán a szúnyoghálót, azt mondta Kasabiannak, hogy maradjon lent a kapunál és őrködjön. Ezután Watson bement az ablakon és a bejárati ajtón beengedte Atkins-t és Krenwinkelt is. A mészárlás Watson suttogására Polanski barátja, Wojciech Frykowski, aki a nappaliban aludt egy díványon, felébredt. Watson fejberúgta. Amikor Frykowski megkérdezte tőle, hogy ki ő es mit csinál ott, Watson így válaszolt: „Az ördög vagyok, és az ördög ügyeit intézni jöttem.” ("I'm the devil, and I'm here to do the devil's business.") Watson utasítására Atkins megtalálta a ház másik három lakóját, és Krenwinkel segítségével a nappaliba vitte őket. Egyikük a nyolc és fél hónapos terhes Sharon Tate volt, a másik a barátja és korábbi szerelme, Jay Sebring, neves fodrász, a harmadik pedig Frykowski barátnője, Abigail Folger, a Folger Coffee vagyon örököse. Tate férje, Polanski Londonban dolgozott egy filmen. Watson a nyakuknál fogva elkezdte összekötözni Tate-et és Sebringet egy gerendán átvetett kötéllel. Sebring tiltakozott a Tate-tel szembeni durvaság miatt, erre Watson rálőtt, és többször arcon is rúgta. Miután Folgert visszavitték a szobájába a pénztárcájáért, amiből 70 dollárt átadott Atkinsnek, Watson hétszer megszúrta Sebringet. Frykowski, akinek a kezét egy törölközővel kötözték össze, kiszabadult, de Atkins, aki egy késsel őrizte, megszúrta a lábát. Ahogy Frykowski az első ajtón keresztül menekült, a nyomába eredő Watson többször fejbe vágta a puskájával, ami el is tört, többször megszúrta és kétszer rá is lőtt. Körülbelül ugyanekkor ért a bejárathoz Kasabian, aki az útról a „szörnyű hangok” miatt sietett a házhoz, és azt hazudta Atkinsnek, hogy valaki jön, de nem tudta megállítani a vérontást. A házon belül Folgernek sikerült elmenekülnie Krenwinkeltől és egy hálószobai ajtón keresztül a medence felé menekült. Krenwinkel üldözte, a ház előtt utolérte, megszúrta és megállította. Végül Watson végzett vele; a két támadó huszonnyolcszor szúrta meg. Ahogy Frykowski is a ház előtti gyepen tántorgott tovább, Watson neki is megadta az utolsó döfést; őt ötvenegyszer szúrták meg. A házban Atkins és/vagy Watson megölte Tate-et is, aki összesen tizenhat döfést kapott. Tate könyörgött, hogy legalább addig élhessen, amíg megszüli a gyermeket. Halála előtt Atkins azt mondta neki: "Look, bitch, I have no mercy for you. You're going to die and you'd better get used to it." (Nézd, te kis kurva, nincs kegyelem számodra. Meg fogsz halni és jobb, ha beletörődsz ebbe!") Halála előtt Tate az édesanyjáért kiáltott. Amikor a Család négy tagja útnak indult a Spahn-tanyáról, Manson arra biztatta a nőket, hogy majd „hagyjatok egy jelet... valami boszorkányosat”. A korábban Frykowski kezét összekötő törölközőt használva Atkins Tate vérével azt írta fel a bejárati ajtóra: "pig" („disznó”). Útban hazafelé a csoport tagjai levetették véres ruháikat és a dombok közt a fegyverekkel együtt megszabadultak tőlük. Letartóztatása után a Sybil Brand Intézetben Atkins azt mondta a cellatársainak, hogy ő ölte meg Tate-et. Később az ügyész és a grand jury előtt arra utalt, hogy Tate-et Tex Watson döfte le. 1978-as önéletrajzában Watson is azt állította, hogy ő szúrta le Tate-et és nem Atkins. Mivel azonban tudta, hogy az ügyész és a Tate-LaBianca gyilkosságok többi vádlottjának ügyét tárgyaló bíróság szerint Atkins szúrta le Tate-et, hamisan azt vallotta, hogy nem ő maga tette. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy Watson részt vett Folger és Frykowski megölésében. A lány 28, szerelme pedig 51 késszúrást kapott, s ezek leadása hosszú időt vehetett igénybe. Nem valószínű, hogy Atkins megvárta bűntársát, aki addigra már igen fáradt lehetett. A LaBianca-gyilkosságok A következő éjszaka a Tate-gyilkosságokban részt vevő Család-tagok Leslie Van Houtennel és Steve "Clem" Grogannel együtt Manson instrukcióira ismét útnak indultak. Mivel Mansonnak nem tetszett, ahogy a Cielo Drive áldozatai pánikba estek, maga is elkísérte a hat tagot, „megmutatni nekik, hogy kell csinálni”." Néhány órás autózás után, amelynek során többféle gyilkosságot is megfontoltak és egy kísérletet is tettek, Manson kiadta Kasabiannak azt az utasítást, amely a Waverly Drive 3301-hez vitte a társaságot, amely Leno LaBianca és felesége, Rosemary háza volt. A Los Angeles Los Feliz negyedében lévő ház szomszédjában az előző évben Manson és a Család tagjai egy partin vettek részt. Atkins és Kasabian szerint Manson eltűnt a felhajtóban, majd visszatért azzal, hogy megkötözte a ház lakóit; ezután beküldte Watsont Krenwinkellel és Van Houtennal. Életrajzában Watson azt állította, hogy a visszatérő Mansonnal együtt ment fel a házhoz, ahol Manson egy alvó embert mutatott neki az ablakon keresztül, majd a bezáratlan hátsó ajtón behatoltak a házba. Watson azt is hozzátette, hogy a tárgyaláson a nők beszámolóját támasztotta alá, mert ettől ő maga kevésbé látszott felelősnek." Miután felverték az alvó Leno LaBiancát és fegyvert szegeztek rá, Manson Watsonnal hátrakötöztette LaBianca kezét egy bőrszíjjal. Nemsokára a hálóból a nappaliba vitték Rosemary LaBiancát, Watson Manson utasítása szerint párnahuzatot húzott a pár fejére, amit lámpazsinórokkal oda is kötött. Manson ekkor elment és a házba küldte Krenwinkelt és Leslie Van Houtent, azzal, hogy öljék meg a házaspárt. A gyilkosságok Mielőtt elhagyták a Spahn Ranchet, Watson arról panaszkodott Mansonnak, hogy az előző éjszaka nem voltak elég jók a fegyvereik. Most, miután a hálóba küldte a nőket, ahová előzőleg visszavitték Rosemary LaBiancát, ő maga a nappaliba ment és döfködni kezdte Leno LaBiancát egy bajonettel. Az első szúrás LaBianca torkát érte. A hálószobából tusakodás hangjait hallotta és belépve azt látta, hogy Mrs. LaBianca a nyakáról csüngő lámpát himbálva tartja sakkban a két nőt. Őt is többször megdöfte a bajonettel. Rosemary LaBiancát végül Krenwinkel ölte meg, de Van Houten beismerte, hogy többször megkéselte az asszonyt, mikor az már halott volt. Watson visszatért a nappaliba, hogy végezzen Lenóval. Huszonhatszor szúrta meg a bajonettel. Miután végzett, önéletrajza szerint a "WAR" („háború”) szót véste a férfi hasába. Atkins, aki nem lépett be a házba, azt mondta az esküdtszéknek, hogy tudtával Krenwinkel véste bele a szót. Végezetül az elkövetők Leno LaBianca vérével felmázolták a nappali falára a "Death to pigs" és a "Rise" feliratokat, valamint a konyhai hűtőszekrényre a "Healter Skelter" feliratot. A mészárlás után az elkövetők nem hagyták el rögtön a helyszínt, előbb lezuhanyoztak, játszottak a lemészárolt házaspár kutyáival, és ettek a hűtőszekrényükből. Nyomozás, ítélet A rendőrség munkatempója és sikertelensége felháborította a közvéleményt. A bizonyítékokat nagyon rosszul kezelték. Amikor beléptek a Tate házba, rögtön letöröltek egy véres kézlenyomatot az ajtókilincsről. A házban megtalálták a villa gondnokát, William Garretsont, aki átaludta az egész támadást, és csak akkor jött rá, mi történt. A rendőrök letartóztatták, és azt hitték, bűntársaival együtt ő vitte véghez a gyilkosságokat. Később tisztázták csak a nevét. Kezdetben rabló-gyilkosságnak minősítették az eseteket, de ezt elvetették, mivel olyan értéktárgyak maradtak a helyükön, melyek nem kerülhették volna el az elkövetők figyelmét. A média Sharon Tate férjét, a filmrendező Roman Polanskit bélyegezte meg, mint gyilkos. A férfi ekkor Londonban dolgozott. Egyes elméletek szerint a házban sátánista, drogos orgiákat tartottak, ezek durvultak el azon a végzetes estén. Mások azt állították, hogy a férfi Frykowskit akarta megöletni, a többiek rosszkor voltak rossz helyen. De olyan elképzelés is szárnyra kapott, hogy a rendezőt dühítette, hogy Jay Sebring egyre több időt töltött volt szerelmével, Sharonnal, és ezért küldött bérgyilkosokat a helyszínre. (Ekkoriban sem a rendőrség, sem a média nem kapcsolta össze a LaBianca- és a Tate-ügyet.) Polanski azonban meg volt győződve arról, hogy a gyilkosságok valódi célpontja ő volt, és jutalmat ajánlott fel annak, aki hasznos információval tud szolgálni. A Tate-gyilkosságok a városi rendőrség hatáskörébe tartoztak, a LaBianca-ügy felderítése azonban a megyei seriffhivatal feladata volt. Két nyomozócsoport dolgozott a két-két ügyön, és eszük ágában sem volt összekapcsolni a két bűncselekményt. A városi rendőrség még mindig meg volt győződve William Garretson bűnösségéről. Úgy vélték, a férfi hamarosan megtörik, kitálal a cinkosairól, a városiak pedig learathatják a babérokat. Mivel tudták, hogy Steven Parentet, Jay Sebringet és Woytek Frykowskit is meglőtték, utóbbi fejét pedig egy puskatussal verték agyon, felhívásokat intéztek egy törött markolatú fegyver képével és leírásával. A pisztolyt pár nappal később találta meg Peter Weiss 10 éves fia, amit le is adtak a rendőrségen, ám a fegyver rejtélyes módon sosem jutott el a nyomozókig, így azok továbbra is keresték. A megyei seriffhivatal sokkal rátermettebb volt. Rájöttek, hogy a Labianca-gyilkosságoknál történő megkötözések, késszúrások, és a véres feliratok fellelhetőek voltak a Hinman-gyilkosságnál is. Gary Hinman zenetanár meggyilkolásáért már korábban letartóztatták Bobby Beausoleilt, akinél megtalálták az áldozat autóját és a gyilkos fegyvert. Mivel Beausoleil gyakran együtt lógott a Manson családdal, a hippik felkerültek a gyanúsítottak listájára a LaBianca-ügyben is. Továbbá megfigyelték, hogy Gary Hinman lábán is hasonló szúrásnyomok voltak megfigyelhetőek, mint Woytek Frykowskién. Végül három hónap után a két nyomozócsoport összefogott, és közös ügyként kezelték a Hinman-, a Tate- és a LaBianca-gyilkosságokat. A nyomozók a figyelmüket ismét Bobby Beausoleilre és a Manson családra fordították. A feldühödött nyomozók alaposan megszorongatták a hippiket, és sikerült megtörniük Hinman-gyilkosság egyik elkövetőjét, Mary Brunnert. A lány mindent bevallott a zenész megöléséről, mire a rendőrség Susan Atkinst is vád alá helyezte. Ő is elismerte, hogy részt vett Hinman megölésében, és azt is, hogy ő festette fel a "Death to pigs" feliratot és a Fekete Párducok jelét, valamint említést tett a Helter Skelter-tervről is. Ám a Tate- és a LaBianca-gyilkosságok megfejtéséhez a nyomozók nem kerültek közelebb. November 12-én letartóztatták Al Springert, a motorost. Bár egy különálló bűncselekmény miatt hallgatták ki, mikor a rendőrség megtudta, hogy a férfi alkalmanként a Manson családdal lóg, kérdezősködni kezdtek. Springer elmondta, hogy a szekta vezetője, Charlie Manson azzal hencegett neki, hogy embereket ölt meg. Springer nem adott sokat a hallottakra, hiszen épp elég jól ismerte a Spahn-farm lakóit ahhoz, hogy ne akarjon kérdezősködni. Mivel további információval nem tudott szolgálni, a rendőrség előkerített egy másik motoros bandatagot, Danny DeCarlót. A férfi a család ellen vallott a Hinman-ügyben, továbbá említést tett a Crowe lelövéséről és Donald Shea meggyilkolásáról is. A 36 éves kaszkadőrt halálra szurkálták, testét kilenc felé vágták, és közben remekül szórakoztak. DeCarlo felismerte a Tate-gyilkosságoknál használt revolver képét, és azt állította, hogy a Család tagjai, Charles Manson, Charles "Tex" Watson és Patricia "Katie" Krenwinkel egy ilyen fegyverrel gyakorlatoztak a Spahn farmon. A rendőrség több töltényhüvelyt is talált a Tate villában, az egyiken pedig felismerték Krenwinkel ujjlenyomatait. November közepén egy női elítélt, a prostitúcióért ülő Ronnie Howard rendőrségi meghallgatást kért. Első körben elutasították a kérését, de amikor az azzal állt elő, hogy információi vannak a Tate-gyilkosságokról, kiküldtek hozzá két nyomozót. A nő, aki Susan Atkinsszel ült egy cellában, elmondta, hogy cellatársa roppant beszédes kedvű. Azt mondta Howardnak, hogy - a rendőrség véleményével ellentétben - ő szúrta le Gary Hinmant, Beausoleil csak lefogta az áldozat karjait. Később mesélt neki a Tate-mészárlásról, és azt állította, hogy ő végezte ki Sharon Tate-t. Mivel a nő olyan információkat adott ki, melyeket a rendőrségen kívül csak a gyilkosok tudhattak, meggyőzte a nyomozókat szavai igazságáról, és egyből elkülönítették Howardot a biztonsága érdekében. A rendőrök tehát már nagy vonalakban tudták, hogy kik követték el a gyilkosságokat, ám még nem sikerült bizonyítaniuk, hogy a szekta feje, Charles Manson tervelte ki a gyilkosságokat. A nyomozók vádalkut ajánlottak fel Atkinsnek, miszerint ha Manson ellen vall, nem ítélik halálra. A lány nem állt kötélnek, ám egy másik szektatag, Linda Kasabian a családfő ellen vallott, cserébe pedig védettséget kapott. A bíróság bűnösnek találta Charles Mansont, Charles "Tex" Watsont, Patricia "Katie" Krenwinkelt, Susan "Sadie" Atkinst és Linda Kasabiant a Tate-gyilkosságokban való részvételükért. Leslie Van Houtent a LaBianca-ügyben találták bűnösnek. Kasabien kivételével, akinek nem kellett felelnie a mészárlásért, mindenkit halálra ítéltek. 1972-ben az USA-ban eltörölték a halálbüntetést, mielőtt a Manson család tagjai sorra kerülhettek volna. Az elítéltek büntetését életfogytiglanira változtatták. Bár 1976-ban visszaállították a kivégzést, a szektatagokat nem végezték ki. Susan Atkins 2009-ben halt meg végstádiumú agytumor következtében. Korábban kérvényezte, hogy kegyelemből engedjék szabadon, mert a családja mellett akart elhunyni. Kérvényét elutasították. A börtönben megtért és megbánta bűneit, utolsó szava állítólag "Ámen" volt. Manson 2017. november 19-én este, pár nappal a bakersfieldi kórházba szállítását követően halt meg. Watson, Krenwinkel, Van Houten, Beausoleil és Bruce Davies máig börtönben van. Manson és a kultúra Vincent Buglosi könyve alapján már 1976-ban megjelenítették a Helter Skelter című filmet. Ezt 2004-ben újradolgozták Jeremy Davies (Charles Manson), Clea DuVall (Linda Kasabian) és Allison Smith (Patricia Krenwinkel) főszereplésével. Rajzfilmfiguraként is szerepelt a South Park című sorozat Boldog karácsonyt, Charlie Manson! című részében. Az Amerikai Horror Story című sorozat 7. évadjában feltűnik Evan Peters alakításában. Fábián A Fábián latin eredetű férfinév, a Fabianus névből származik, jelentése: A Fabius nemzetséghez tartozó. A Fabius nemzetségnév valószínűleg a faba (bab) szóval függ össze, a jelentése így babos vagy babtermesztő. Női párja: Fabiána. Rokon nevek Fabó : a Fábián régi magyar becenevéből önállósult. Fábiusz : a Fabius nemzetségnévből származó név. Női párja: Fabióla. Fábió : a Fábius név olasz formájából származik. Gyakorisága Az 1990-es években a Fábián, Fábiusz, Fabó és Fábió szórványos nevek voltak, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb magyar férfinév között. Névnap Fábián, Fabó: január 20. Fábiusz, Fábió: május 11., május 17., július 31. Híres Fábiánok, Fábiuszok, Fábiók, Fabók Fábián pápa Fábio Aurélio brazil labdarúgó Fabio Borini olasz labdarúgó Fabio Cannavaro olasz labdarúgó Fabio Capello olasz labdarúgó Fábio Coentrão portugál labdarúgó Fábio da Silva brazil labdarúgó Fabio Grosso olasz labdarúgó Fabio Liverani olasz labdarúgó Fabio Quagliarella olasz labdarúgó Luís Fabiano brazil labdarúgó Fabius Rusticus római történetíró Marcus Fabius Quintilianus római rétor, tanár Paullus Fabius Maximus , Ovidius rokona, Augustus római császár barátja Servius Fabius Pictor római történetíró Quintus Fabius Maximus Verrucosus „Cunctator” , Hannibál ellenfele Besence Besence (horvátul Bešenca) község Baranya megyében, a Sellyei járásban, Vajszlótól északnyugatra. Története Besence és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római korból származó telep nyomait tárták fel. Az itteni dombon egykor földvár is állt. Az oklevelek 1338-ban említették először Olbescen néven. Nevének eredete kapcsolatba hozható a besenyő népnévvel. A feltevések szerint a királyi testőrséghez tartozó katona besenyők lakhelye volt. A Kisbesence nevű dűlőben középkori erőd nyomai találhatók. Ezt a részt mély, vízzel körülvett sáncrendszer védte, melynek neve Besanc volt. 2009-ben teniszpályát építettek európai uniós pályázatból. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19,5% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 16,8%, felekezeten kívüli 15,9% (13,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Református templom Természeti értékei A falu határában áll egy 130 éves, 654 cm körméretű 32 méter magas védett kőrisfa (Fraxinus angustifolia), és egy ugyancsak 130 éves, 332 cm körméretű 34 méter magasságú kocsányos tölgy (Quercus robur) is. Mindkettő szerepel a védett természeti értékeink Baranya megyei listáján. 2013-as Australian Open A 2013-as Australian Open az év első Grand Slam-tornája, az Australian Open 101. kiadása volt. 2013. január 14. és január 27. között rendezték meg a Melbourne-ben található Melbourne Parkban. Győztesek A férfi egyesek küzdelmét a címvédő és világelső Novak Đoković nyerte meg, miután a 3 óra 40 percig tartó fináléban 6–7(2), 7–6(3), 6–3, 6–2-re legyőzte a brit Andy Murray-t. A szerb játékos lett ezzel az első férfiteniszező a nyílt érában, aki három egymást követő évben megnyerte a tornát, miután 2011-ben és 2012-ben is ő diadalmaskodott. Mivel pedig 2008-ban szintén győztesen fejezte be a viadalt, csatlakozott az Australian Open trófeáját korábban ugyancsak négyszer elhódító, s ezzel csúcstartó Andre Agassihoz és Roger Federerhez. Đoković emellett a 2011-es wimbledoni versenyen és a 2011-es US Openen is veretlen maradt, így összességében a hatodik Grand Slam-viadalát fejezte be sikerrel. A nőknél szintén címvédés történt, a világelső Viktorija Azaranka ezúttal a kínai Li Nát múlta felül 4–6, 6–4, 6–3 arányban, 2 óra 40 perc alatt. A fehérorosz játékos pályafutása második Grand Slam-diadalát aratta az előző évi Australian Open után. Akkor az volt a tét, hogy életében először meg tudja-e szerezni a világelsőséget, míg ebben a fináléban az, meg tudja-e tartani, mivel veresége esetén Serena Williams került volna a világranglista élére. A férfiak páros tornáját a Bryan-fivérek, Bob és Mike nyerték meg, a fináléban 6–3, 6–4-re legyőzve a holland Robin Haase–Igor Sijsling-párost. A két amerikai játékos pályafutása tizenharmadik Grand Slam-győzelmét aratta, ezzel egyedüli csúcstartókká váltak a férfipárosok örökranglistáján. Korábban a John Newcombe–Tony Roche-kettőssel holtversenyben vezették a rangsort, akik győzelmeik egy részét az open érát megelőző időszakban szerezték. Összességében a nyolcvannegyedik közös tornagyőzelmét ünnepelhette a két testvér. A női párosok versenyét az olasz Sara Errani–Roberta Vinci-kettős nyerte meg, miután a döntőben 6–2, 3–6, 6–2-ra legyőzték az ausztrál Ashleigh Barty–Casey Dellacqua-duót. A két olasz játékos harmadik Grand Slam-diadalát aratta az előző évben megnyert Roland Garros és US Open után. Az utolsó négy major tornájukon húsz mérkőzést fejeztek be győztesen, s csupán egyet veszítettek el, a 2012-es wimbledoni verseny negyeddöntőjét az Andrea Hlaváčková–Lucie Hradecká-kettőssel szemben. Összességében ez volt a tizennegyedik közös tornagyőzelmük. A vegyes párosoknál a szabadkártyával induló ausztrál Jarmila Gajdošová–Matthew Ebden-kettős diadalmaskodott, miután 73 perc alatt 6–3, 7–5-re legyőzték a cseh Lucie Hradecká–František Čermák-duót. Mindkét hazai játékos első Grand Slam-győzelmét aratta, beleértve a többi versenyszámot is. Először fordult elő a 2005-ös viadal óta, hogy egy ausztrál kettős nyerte a vegyes párosok küzdelmét, akkor Samantha Stosur és Scott Draper diadalmaskodott. A nyílt éra kezdete, azaz 1968 óta is csupán harmadszor volt példa hasonló hazai sikerre, első alkalommal 1992-ben, amikor Nicole Provis és Mark Woodforde győzött. Döntők Férfi egyes Novak Đoković – Andy Murray 6–7(2), 7–6(3), 6–3, 6–2 Női egyes Viktorija Azaranka – Li Na 4–6, 6–4, 6–3 Férfi páros Bob Bryan / Mike Bryan – Robin Haase / Igor Sijsling 6–3, 6–4 Női páros Sara Errani / Roberta Vinci – Ashleigh Barty / Casey Dellacqua 6–2, 3–6, 6–2 Vegyes páros Jarmila Gajdošová / Matthew Ebden – Lucie Hradecká / František Čermák 6–3, 7–5 Juniorok Fiú egyéni Nick Kyrgios – Thanasi Kokkinakis 7–6(4), 6–3 Lány egyéni Ana Konjuh – Kateřina Siniaková 6–3, 6–4 Fiú páros Jay Andrijic / Bradley Mousley – Maximilian Marterer / Lucas Miedler 6–3, 7–6(3) Lány páros Ana Konjuh / Carol Zhao – Olekszandra Korasvili / Barbora Krejčíková 5–7, 6–4, [10–7] Pénzdíjazás A 2013-as Australian Openen a Grand Slam-tornák történetének eddigi legnagyobb pénzösszegét osztották szét a játékosok között, összesen mintegy 30 millió ausztrál dollárt. A jelentős növekedés annak köszönhető, hogy az előző év augusztusában a verseny bojkottálásáról szóló hírek röppentek fel a pénzdíj elosztásának viszonylagos aránytalanságai miatt. Elsősorban tehát azok a versenyzők kaptak magasabb jutalmat, akik a legkorábbi fordulókban estek ki, hogy az ausztráliai utazásuk költségei jobban megtérüljenek. A férfi és a női egyéni győztes fejenként 2 430 000 dollárt vihetett haza. Az alábbiakban ausztrál dollárban olvashatóak az összegek, párosnál feleződött az egy főre jutó díjazás. Čimelice Čimelice település Csehországban, Píseki járásban. Čimelice Nerestce, Rakovice, Nevězice, Smetanova Lhota és Králova Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 965 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szucsáva Szucsáva (románul Suceava, magyarul Szőcsvásár, lengyelül Suczawa, ukránul Сучава, jiddisül ����) nagyváros Romániában, Suceava megye központja. Fekvése Szucsáva az egykori Bukovina területén, Északkelet-Romániában, a Szucsáva-folyó partján fekszik. A DN2-es főút áthalad rajta. Nevének eredete A város nevének eredetére több elmélet létezik, a szokásos szláv elmélet mellett figyelemreméltó az, hogy az első román krónikaírók egyértelműen magyar eredetűnek tartják a nevét:Simion Dascălul és Grigore Ureche úgy tartják , hogy magyar szűcsök alapították, és a név Szűcsséget jelent. Ebben az esetben a név a magyar "szűcs" szóból jön (esetleg annak moldvai román átvételéből, a "suci"-ból), amelyhez a mára már nem produktív bolgár-román –eavă (-ség) képző járult. 1388 és 1565 között Szucsáva volt az első központosított moldvai állam fővárosa. Története A város története Moldva múltjával szorosan összeforrt. Területe és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, azonban az itt végzett feltárások szerint népessége még nem alkotott nagyobb településeket. Az itteni régészeti leletek ez időkből csak faluszerű lakhelyekre utalnak és csak a középkor idejéből, a 13. századból maradtak fenn régészeti leletek. A kedvező helyen, több útvonal kereszteződésében fekvő település vonzotta a kereskedőket és a mesterembereket. A kezdetekben itt álló kis falu a 14. század végére több ezer lakosú kereskedővárossá fejlődött. Szucsáva sorsában további lendületes haladással bírt, hogy Petru Mușat fejedelem ide helyezte át székhelyét, mely előbb Baia, majd Szeretvásár (Siret) lett, később Alexandru Lăpușneanu helyezte át innen Jászvásárra (Iași). Szucsáva Petru Mușat fejedelem alatt Petru Mușat fejedelem építtette várát is 1388 körül és az ő uralkodásának időszakából való a Szucsevát említő legrégebbi dokumentum is, az az 1388-ból való írás, amely Jagelló Ulászló lengyel királynak 3000 ezüst złotyt ajánl fel. A fejedelmek később folyamatosan bővítették és korszerűsítették a várost, mely mint fejedelmi székhely a 15. században gyors növekedésnek indult, és rövidesen Moldva legfontosabb kereskedelmi központja lett. Szucsáva Alexandru cel Bun moldvai fejedelem alatt Alexandru cel Bun (1401-1432) idejében a kelettel való kereskedelem jelentős központjává fejlődött. Az itt kiépülő fejedelmi rezidencia körül csoportosultak a legfontosabb középületek, valamint a gazdag polgárok többnyire kőböl épült emeletes házai, míg az egyszerűbb lakóépületek többnyire fából készültek, s melyek nagy része a város ostromaikor többször leégtek. Szucsáva Ștefan cel Mare (1457–1504) fejedelem alatt Szucsáva virágkora Ștefan cel Mare (1457–1504) fejedelem uralkodása alatt következett be, neve ez időben a fejedelemség határain messze túl is ismert volt. 1476-ban a törökök, 1497-ben a lengyelek ostromolták meg eredménytelenül. A bojárok árulása következtében Szolimán basa török csapatai 1538-ban elfoglalták. Alexandru Lăpușneanu fejedelem a törökök utasítására felgyújtotta a várat, és a fejedelmi központot Iașiba helyezte át innen. A vár maradékait 1675-ben robbantották fel a törökök utasítására. A romok helyreállítása 1895-ben kezdődött meg Karl Romstorfer osztrák építész irányításával. Az 1950-es években folytatódott helyreállítása. Szucsáva a török idők után A város 1775 és 1918 között a Habsburg birodalomhoz tartozott Bukovina részeként, a birodalom határa a város délkeleti szélénél húzódott. Számos jelentős épület (városháza, bíróság) viseli magán a Habsburg monarchia építészetének sajátosságait. Az első világháború után Romániához csatolták Bukovina déli részével együtt. Azóta Suceava megye központja. Nevezetességek Mirăuți templom (Biserica Mirăuți) - Szucsáva egyik legrégibb épülete. 1380-1390 között épült I. Petru Mușat fejedelem alapítványaként. Az épület századokon keresztül volt Moldva főszékesegyháza, ahol az uralkodó fejedelmeket is koronázták. A fejedelmi vár közelében áll, egy patak választja el tőle. Egy - tudományosan meg nem erősített - hagyomány szerint ökörbőrből készült híd kötötte össze a templomot az uralkodói lakhellyel. A székesegyház a (17. század) végén nagymértékben átépült, havasalföldi jellegű díszítésekkel gazdagodott. 1898-1903 között egy osztrák építész K. A. Romstorfer restaurálta. Cetatea de Scaun : a fejedelmi vár Cetatea Șcheia : Szucsáva nyugati vára, egyidős a fejedelmi várral, de csak rövid ideig használták Mănăstirea Zamca : örmények által alapított 1606-ra felépült kolostor Szucsáva Képek 1914-1965 Nightmare of Eden A The Creature from the Pit a Doctor Who sorozat 107. része, amit 1979. november 24. és december 15. között adtak négy epizódban. Történet Két űrhajó összeütközik a hipertérben, a Doktor a térben összekeveredett hajókhoz érkezik segítő szándékkal. Kábítószer az Eden bolygóról elszabadult karmos lények, és egy gépezet, ami nem csak lefényképezi, de fizikailag eltárolja a dolgokat. Könyvkiadás A könyvváltozatát 1980. augusztus 21-én adta ki a Target könyvkiadó. Írta Terrance Dicks. Ranco-tó A Ranco-tó (spanyolul: Lago Ranco), Chile déli részén, Ranco tartományban, Los Ríos régióban található természetes eredetű tó. Az ország negyedik legnagyobb tava. Közigazgatásilag a tó La Unión, Futrono és Lago Ranco községek között osztható fel. A tóban szigetek egy csoportja található, melyek közül a Huapi-sziget a legnagyobb. A tó nyugati fele durván körvonalat formáz, míg keleti felén több öböl tagolja partvonalát. Földrajzilag a tó az úgy nevezett precodillera területén fekszik, mely rész az Andok és a Chilei Központi völgy közötti területeket jelöli. A miocén ideje alatt a tó medencéje összeköttetésbn volt a Csendes-óceánnal, annak egy öblét képezte. Ezalatt az időszak alatt számos tengeri élőlény váza ülepedett le a tó alján. A negyedidőszaki gleccserek idején a Patagóniai jégsapka vastag jégtakarója borította a tájat. A gleccserek nyomán a tótól nyugatra félköríves morénák maradtak hátra. Nagyolvasztó A nagyolvasztó a nyersvasgyártás legelterjedtebb kemencetípusa. A vasércekből redukálással állítják elő benne a nyersvasat. A redukciót szén (karbon) segítségével végzik, amit többnyire koksz formájában használnak fel. A nagyolvasztó maga a nyersvas előállítására szolgáló aknás kemence. Működtetése azonban több, egyéb feladatot ellátó egységet is igényel. Ilyenek például a léghevítők, a fúvógépház, a torokgáztisztító stb. Ezeket – a nagyolvasztóval együtt – nagyolvasztóműnek nevezik. A nagyolvasztó méreteit hasznos magasságával, medencéjének átmérőjével és hasznos térfogatával lehet bemutatni. A nagyolvasztók fejlődése során egyre nagyobb kemencéket építettek, de a méretnövekedést sokkal inkább az átmérővel érték el, mint a magasság növelésével. A legnagyobb magassági méretek a 30–35 méter körüli tartományban vannak, a hasznos térfogat pedig az 5000 köbmétert is meghaladja. A nagyolvasztó alakja A nagyolvasztó körszelvényű aknás kemence, ami hengeres és kúpos részekből áll. A nagyolvasztó profilja a kemence függőleges metszetén látható. A nagyolvasztóprofil részei: Torok : a nagyolvasztóprofil legmagasabban elhelyezkedő eleme, itt adagolják be az elegyet (a vasérc, a koksz és a salakképző anyagok meghatározott arányú keverékét), és itt távozik el a torokgáz. Akna : a nagyolvasztó csonkakúp alakú része, a kemence legnagyobb eleme. A lefelé bővülő alakot egyrészt a hőmérséklet emelkedése következtében bekövetkező térfogat-növekedés, másrészt a lefelé haladó elegyoszlop és a felfelé haladó gázok sebességének mérséklése indokolja (a gázok redukáló hatása így jobban érvényesülhet). Szénpoha : viszonylag rövid hengeres rész, itt játszódnak le a salakképződési folyamatok. Nyugvó : itt már gyakorlatilag csak folyékony halmazállapotú fázisok vannak (kivéve a kokszot). Fúvósík : a medence felső részén van. Itt helyezik el körben a levegő befújására alkalmas fúvókákat. Ez az a hely, ahol a koksz oxidációja (elégése) megtörténik, hő fejlődik és redukálógáz képződik. Medence : a nagyolvasztó gyűjtő eleme. Itt gyűlik össze a folyékony nyersvas és salak, de bizonyos metallurgiai folyamatok is lejátszódnak. A két fázis (vas és salak) a fajsúlykülönbség alapján elkülönül egymástól, így a feljebb elhelyezett nyíláso(ko)n a salakot, alul pedig a nyersvasat lehet lecsapolni. Előfordul – főleg kisebb méretű kohóknál –, hogy külön salakcsapoló nyílást nem építenek. A nagyolvasztó felépítménye A nagyolvasztó falazatát aknapáncélzat veszi körül. Az egész kemencét acélszerkezetből készült állványzat veszi körbe, oszlopokkal és keresztszerelvényekkel. Az oszlopok és maga a kemence hatalmas betonalapon nyugszanak. Az állványzat tartja a falazaton és a páncélzaton kívül a torok-, illetve adagoló berendezést, az adagfelvonó rendszert, a torokgázvezeték egy részét, a forrószél körvezetékét, valamint a különböző helyeken kiépített szerelőrendszereket. A nagyolvasztó legfontosabb szerelvényei: Falazat . A nagyolvasztó falazatának sokirányú követelményeknek kell megfelelni. Többek között kopásállónak kell lennie, hogy ellenálljon a levonuló elegy abrazív hatásának, ellen kell állnia a folyékony nyersvas és salak összetett hatásával szemben, a különböző jellegű kémiai igénybevételekkel szemben stb. A nagyolvasztó különböző zónáiban eltérőek az igénybevételek, ezért a falazat – helytől függően – más és más típusú tűzállóanyagból készül (például samott-, karbon-, magnezit -, korund - stb. téglából, blokkból, a fenék esetleg döngölt tűzállóanyagból). A falazat – közbenső javításokkal – évekig tartó folyamatos használatot tesz lehetővé. Ezt követően a kohót leállítják, és teljes egészében újrafalazzák (és nem ritkán egyéb átalakításokat, korszerűsítéseket végeznek). Torokzáró és adagoló berendezések . A nagyolvasztó felső részén, a torokra építve helyezkednek el. Feladatuk kettős: egyrészt biztonságosan le kell zárni a kemence felső részét a külvilágtól, hogy ne áramolhasson ki az erősen mérgező torokgáz, másrészt lehetővé kell tenni a torokhoz érkező elegy és koksz bejuttatását az aknába. Az elegy ferde felvonópályán vagy szállítószalagon érkezik a torokhoz. A torokzár kialakítása sokféle lehet, az egyik típus például a kétkúpos adagoló, ami voltaképpen egy zsiliprendszert valósít meg. Itt helyezik el a torokgáz elvezetésére való csőrendszert is. A fúvószélellátás elemei : bonyolult csőrendszert alkotnak. A felmelegített levegő (forrószél) a léghevítőktől a forrószél-vezetéken jut a nagyolvasztót körbevevő körvezeték be, majd innen ágazik le a fúvókák felé. A körvezeték, de a vezetékrendszer más elemei is, megfelelően le vannak szigetelve, hogy a hőveszteséget a lehető legkisebb mértéken tartsák. A fúvókák vízhűtéses bronzelemek , amikbe szükség esetén belecsatlakozhat a járulékos anyagok (például szénhidrogének ) vezetéke is. Csapolónyílások : a medencében folyamatosan gyűlő nyersvas és salak időnkénti eltávolítására valók. A vascsapoló nyílás tűzálló masszával van kitöltve, amit csapoláskor átütnek, annak végén pedig dugaszoló gép végzi a lezárását. Salakcsapoló nyílást a kisebb nagyolvasztókon nem mindig alakítanak ki, ilyenkor a salakot és a vasat együtt csapolják le. A külön épített salakcsapoló nyílás(ok) vízhűtéses bronzszerelvények. Hűtőrendszer : a nagyolvasztó falazatának és más nagy hőigénybevételnek kitett részeinek védelmét szolgálja. A hűtést vízzel végzik, és történhet vízpermettel vagy vízköpenyhűtéssel, illetve beépített hűtőszerelvényekkel. Nyilvánvaló, hogy a hűtésnek a hőmérséklet emelkedésével fokozódik a szerepe, és a nagyolvasztó alsó részén különös figyelmet fordítanak rá. A medence, a nyugvó, a szénpoha és az akna alsó részén beépített hűtőszekrényeket használnak. Robert Kekewich Robert George Kekewich (1854. június 17. - †1914. november 5.) brit katonatiszt. Számos gyarmatháborúban, köztük az 1899-1902 között zajló második búr háborúban, amely során már vezérőrnagyi rangban szolgált. Pályafutása Fiatalkora 1854-ben született meg Trehawke Kekewich gyermekeként, angol nemesi családban (Peamore-ház). Tanulmányait a híres Marlborough Egyetemen végezte amelyek elvégzése után aktív katona szolgálatra jelentkezett, így 1874-ben belépett a helyi milíciába. Családja Kekewich számos híres rokonnal büszkélkedhetett: Trehawke Kekewich fia, Samuel Trehawke Kekewich unokája, Arthur Kekevich Katonai karrierje Néhány hónapot szolgált itt, majd később a híres Buffs (Kelet-kenti Királyi Ezred) egységben szolgált. Ehhez az ezredhez 1874. december 2-án került. Ezredével a legtöbb gyarmatháborúban jeleskedett, például az 1875-76-os Peraki háborúban, vagy az 1884-85-ös Szudáni háborúban. A gyarmatháborúk során folyamatosan emelkedett a ranglétrán, a szudáni háború után már igen fontos vezető. A második búr háború során már az észak-lanchesteri Loyal Regiment ezred katonája volt (ez az ezred végigharcolta a búr háborúkat, és még az első világháborúban is tevékenyen részt vett). Alezredesként ő volt Kimberley védelmének egyik fő irányítója. Az ostrom végül a Piet Cronjé vezette búr sereg súlyos vereségével ért véget. A csata fordulópontot jelentett a háború menetében, hiszen a búrok tartalékai és készletei lényegesen csökkentek, a morál pedig nagyon alacsony volt. 1902-ben a rooiwali csatában ismét vereséget mért a búrokra, akik elvesztették a híres "Pom-pom ágyújukat", s még vezetőjük, Ferdinandus Jacobus Potgieter parancsnok is elesett a harcban. Ezért a tettéért vezérőrnaggyá léptették elő. 1914-ben kitört az első világháború, s Kekewich ismét harcba indult a brit zászlóért. A 13. divízió parancsnoka lett, azonban 1914. november 5-én elhunyt, 58 éves korában. Airton Az Airton ismeretlen eredetű férfinév.[forrás?] Gyakoriság A 2000-es és a 2010-es években nem szerepel a 100 leggyakrabban adott férfinév között. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Airton nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. Híres Airtonok Ayrton Senna autóversenyző Globális Környezeti Alap A Globális Környezeti Alapot (GEF) Global Environment Facility a globális környezetvédelemért hozták létre 1991-ben. A GEF foglalkozik a biodiverzitás, klímaváltozás, ózonréteg és a környezetszennyezés problémájával. Magyarországon a GEF a Duna szennyezettségének csökkentését előirányzó projektet 12,5 millió dollárnyi vissza nem térítendő támogatással segítette. A projekt lezárásának határideje 2011. június 30. Magyarországon mintegy 7 millió dollárral támogatta az Ózonkárosító Anyagok (OKA) Kiváltása programot a GEF. Ez a program 1998. december 31-én sikeresen befejeződött. 191 Kolga A 191 Kolga a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Christian Heinrich Friedrich Peters fedezte fel 1878. szeptember 30-án. Estoher Estoher település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 151 fő (2015). Estoher Espira-de-Conflent, Baillestavy, Valmanya, Taurinya, Clara-Villerach, Los Masos és Marquixanes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Čistěves Čistěves település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Čistěves Benátky, Dohalice, Máslojedy, Sadová, Všestary és Sovětice településekkel határos. Lakosainak száma 165 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nagyon vadon 2. A Nagyon Vadon 2. (eredeti cím: Open Season 2) egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely a Nagyon Vadon-filmek 2. része. A forgatókönyvet írta David I. Stern, rendezte Todd Wilderman, a zenéjét szerezte Ramin Djawadi, készítette a Sony Pictures Animation, forgalmazta a Sony Pictures. Amerikában 2009. január 27-én mutatták be. Magyarországon 2009. március 16-án DVD-n adták ki. Epiphaniai Eusztathiosz Epiphaniai Eusztathiosz (ógörögül: Ευστάθιος Επιφανεύς), (455 körül – 525 után) bizánci történetíró, a bizánci krónikaíró hagyomány megteremtője. Fő műve a Khroniké Epitomé, (görögül Χρονική έπιτομή), azaz Kronológiai kivonat. Életéről és működéséről keveset tudunk. Epiphaniában, a mai Hamában született Szíriában valamikor 455 körül, valószínűleg gazdag családban. Először a szülővárosában tanult, majd 470 körül Antióchiába ment további tanulmányok folytatása végett. Valószínűleg itt élt élete hátralévő részében. Műve nem árul el semmit foglalkozásáról, de valószínűleg hivatalnok lehetett. Keresztény volt, a kereszténységnek a khalkédóni zsinaton győzedelmeskedő monofizita irányzatához tartozott - emiatt támogatta a Zénon császár ellen fellépő Leontius trónbitorlót. Ez utóbbi bukása után elveszítette munkáját, azonban a szintén monofizita I. Anastasius bizánci uralkodó alatt újra hivatalhoz jutott. Írt egy kronológiai összefoglalót (Khroniké Epitomé, Χρονική έπιτομή) Trója bukásától I. Anastasius bizánci császár uralmának 12. évéig. A mű nem maradt fenn egészében, de fontos forrásul szolgált olyan későbbi történetírók számára, mint Evagriosz Szkholasztikosz, a Szuda-lexikon illetve Jóannész Malalasz. Két kötetes írásával egyfelől példát mutatott későbbi bizánci történetírók számára a kronológiai pontosságra törekvésben, kronográfiák összeállításában, másfelől pedig atticizáló, azaz a Kr. e. V. századi Athénban beszélt görögöt utánzó stílusa el is zárta a koinét, a görög köznyelvet beszélő köznép elől a történeti irodalmat. Könyvében az utolsó esemény Amida perzsák általi elfoglalása (503). Valószínűnek látszik, hogy az Antióchiát 526-ban megrázó földrengés nyomán vesztette életét. Neki tulajdonítanak egy kivonatot Josephus Flavius Zsidó történetéből. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Eustathius of Epiphania című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Eustathe d'Épiphanie című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Santa Maria Apparente (Nápoly) A Santa Maria Apparente („a megjelenő Szűz Mária”) vagy népies változatban Santa Maria a Parete nápolyi barokk templom. Története Építését 1581-ben kezdték Filippo da Perugia atya felügyelete alatt. Az építkezéseket Gian Battista Cavagna fejezte be. A templom a nevét a benne található kőről kapta, amelyen állítólag 1624-ben megjelent Mária képmása. A templomot 1634-ben teljes mértékben átalakították. Belső díszítésének értékes darabja az orgona, valamint a Sant’Elmo erődöt ábrázoló panorámafestmény. A templomhoz egykoron tartozó kolostor épülete ma lakóház. Korbélyi Mihály Korbélyi Mihály (Kálló, 1759. szeptember 2. – Németürög, 1820. december 2.) római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár. Élete A Nógrád-megyei Kállón született. Miután filozófiai doktor lett, mint papnövendék a pozsonyi, nagyszombati és budai papnevelőben végezte tanulmányait, majd 1783-ban pappá szentelték. Segédlelkész volt Lekéren és Kürthön; utóbb teologiai doktorrá avatták. A budai, 1784-ben pedig a pozsonyi seminariumban tanulmányi felügyelő lett. 1787. február 17.-tőlvásáruti plébános; 1790-től a kánonjog és egyháztörténelem tanára Pozsonyban, 1797-től a dogmatikát adta elő Nagyszombatban. 1805. január 2-tól októberig plébános volt Szölgyénben; augusztus 23-án a pesti egyetemre az egyháztörténet tanárának nevezték ki, ahol tíz évig működött. 1809. november 17-én pécsi kanonokká, 1813-ban B. Sz. M. Zeér-Monostori címzetes apáttá nevezték ki. Korbélyi ezalatt az idő alatt megtartotta tanszékét az egyetemen, ahol 1812-ben rector volt. 1815-től a pécsi plébánián lelkészkedett, ahol egyben 1816–1818-ig a papnevelő kormányzója volt. 1818-ban betegeskedése miatt Németürögre költözött, ahol 1820-ban elhunyt. Művei kis iratát, melyet Brüsztle közöl, maga készítette négy sor latin versben még pesti tanár korában. Biographia Divi Caroli Ambrosii, Hungariae et Bohemiae regii haered. principis, metrop. ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi... Posonii, 1809. Egyháztörténetét 1810-ben sajtó alá adta, megjelenéséről a 19. század végén Szinnyei Józsefnek nem volt tudomása Latin levele Horvát Istvánhoz kelet nélkül (a m. n. múzeumban.) Vang Csing-vej Vang Csing-vej (egyszerűsített kínai: ���, tradicionális kínai: ���, pinjin: Wāng Jīngwèi, 1883. május 4. – 1944. november 10.) egy kínai politikus volt. A Kuomintang balszárnyának a tagja volt, ám mégis meggyőződéses antikommunista, és élete vége felé egyre inkább jobboldalibbá vált. Szun Jat-szen közeli munkatársaként Szun halála után megpróbálta ő is megszerezni a hatalmat, így komoly összeütközésbe került Csang Kaj-sekkel. A második kínai–japán háború során átszökött a japánokhoz, és Nankingban megalapította a kínai kollaboráns kormányt. A neve Kínában összeforrt a hazaáruló szóval, az európai Quisling szóhoz hasonlóan. Élete Korai karrierje 1883. május 4-én született Szansujban, Kuangtung tartományban. A Csing kormányzat pénzügyi támogatásával Japánba utazott tanulni 1903-ban. 1905-ben a Szun Jat-szen vezette nacionalista szervezet, a Tungmenghuj (Kínai Forradalmi Szövetség) tagja lett. Vang a Csing-dinasztia gyengeségét és romlottságát okolta Kína hanyatlásáért. Japánban Szun közeli munkatársa lett, és ennek köszönhetően a korai Koumintang egyik meghatározó figurájává vált. Az 1911-es forradalmat megelőző években Vang aktívan harcolt a Csing-dinasztia ellen. Ebben az időben kezdett el felemelkedni, mint elsőosztályú szónok és a kínai nacionalizmus hűséges hirdetője. Ebben az időben orrgyilkos alakulatokat szervezett Hongkong szigetén és a forradalom iránti önfeláldozásról beszélt. A Gong régens elleni merénylet tervezése idején ismerkedett meg Csen Pi-csünnel, akivel 1912-ben össze is házasodott. 1910-ben megpróbálta meggyilkolni Gong herceget, a Csing Birodalom régensét, ám nem járt sikerrel. Társaival együtt elfogták és felelősségre vonták őket. Ezért 1910-től kezdve a vucsangi felkelésig börtönben ült, és Jüan Si-kaj tábornok, a madnzsu miniszterelnök 1911 végén engedte ki a börtönből, gesztusként a forradalmi erőknek. Szabadulása után egyfajta nemzeti hőssé vált. Szabadulása után a katonai kormány feje, Jüan Si-kaj tábornok ellen próbált merényletet végrehajtani, azonban nem járt sikerrel, és Franciaországba kellett emigrálnia. Csupán 1917-ben tért vissza Kínába. 1924-ben a Kuomintang Központi Végrehajtó Bizottságának második legfontosabb emberévé választották. Erősen ellenezte Szun együttműködését a kommunistákkal, mivel úgy tartotta, hogy a kommunisták sosem lehetnek igazi hazafiak. A Szovjetunió által küldött katonai tanácsadókat is igen nagy gyanakvással figyelte. Harc a hatalomért Szun Jat-szen 1925-ös halála után három fő jelölt volt a Kuomintang vezetői tisztségére: Csang Kaj-sek, Hu Han-min és Vang Csing-vej. Habár Vang erősen antikommunista volt, a másik két jelölthöz képest a párt balszárnyát képviselte. Csang Kaj-sek a Koumintangon belül alacsony pozíciót töltött be, Vang pedig a Központi Végrehajtó Bizottság vezetője, és a Katonai Ügyek Tanácsának tagja volt, úgy gondolta, ő léphet Szun Jat-szen helyére. Azonban Csang ügyesen kihasználta a mögötte álló katonai támogatást, és 1936. június 5-én a Nemzeti Forradalmi Hadsereg főparancsnoka lett. Az északi hadjárat idején Vang és a Koumintang balszárnya a frissen elfoglalt Vuhan városába tette székhelyét, ahol 1927-ben kikiáltották a nemzeti kormányt. Azonban a vuhani kormány nagyon gyenge katonai erővel rendelkezett, és az ellenük bevezetett gazdasági blokád is súlyosbította a helyzetet. A kormányban kezdetben kommunista miniszterek is helyt kaptak, ám Vang nemsokára kénytelen volt engedni, és az általa elnökölt Központi Végrehajtó Bizottság 1927. július 15-én törvényen kívülinek nyilvánította a Kínai Kommunista Pártot. A vuhani kormány még ugyanebben az évben kénytelen volt Nankingban Csang Kaj-sek nemzeti kormányához csatlakozni. Vang Csing-vej nem tartott társaival, hanem inkább Franciaországba emigrált, ahol tovább folytatta Csang-ellenes politikáját. 1930-ban részt vett az utolsó komolyabb megmozdulásban, amely Csang Kaj-sek hatalmát igyekezett megdönteni. A közép-síksági háború során Vang Feng Jü-hsziang és Jen Hszi-san hadurakat támogatta, egy pekingi székhelyű ellenkormány létrehozásának tervével. A szövetség azonban vereséget szenvedett Csangtól, Vang pedig Kanton városába helyezte át székhelyét. Mivel presztízse lassanként visszatért, Csang Kaj-sek végül követeket küldött Hongkongba, hogy tárgyaljanak Vanggal a visszatérésről. A tárgyalások sikerrel zárultak, Vang pedig Kína külügyminisztere lett. 1932. január 28-án, a sanghaji incidens napján nevezték ki miniszterelnöknek. Mivel a fegyveres összecsapások elmérgesedtek a két fél között, az ő feladata volt a konfliktus rendezése. Ő maga azon az állásponton volt, hogy a tárgyalások idején is ellen kell állniuk a japánok támadásának. 1932 májusában ő írta alá a megalázó sanghaji fegyverszünetet, ez pedig sokak szemében árulóvá tette. 1935. november 1-jén merényletet követtek el ellene, amelyben súlyosan megsérült. Mivel a testét ért golyókat nem tudták teljesen eltávolítani, decemberben külföldre utazott, hogy az ottani orvosok gyógyítsák meg. Az ott töltött időt a külkapcsolatok építésére használta ki, 1936-ban találkozott Adolf Hitlerrel, ahol Kína Antikomintern paktumhoz való csatlakozásáról tárgyalt. Ezzel egy időben Vang a Szovjetunió vezetőivel is egyeztetéseket folytatott egy Japán-ellenes szövetség létrehozása érdekében. Kollaboráció a japánokkal A második kínai–japán háború 1937-es kitörését követően több kritikus hangot is megfogalmazott a vezetéssel, és főleg a kommunistákkal létrehozott egységfronttal szemben. Úgy gondolta, hogy egy háború se nem Japán, se nem Kína érdeke, csupán a kommunisták számára előnyös. Végül igaza lett, hiszen a háború kezdetén Csang Kaj-sek hatvanszor akkora seregnek parancsolt, mint a kommunista erők, míg a háború végére ez az arány mindössze háromszorosra csökkent. Vang szorgalmazta a japánokkal való kiegyezést és békekötést, és több alkalommal is azon nézetének adott hangot, hogy egy Japán és Kína közötti háború csakis az utóbbi vereségével végződhet. Vuhan eleste után Vang megbízottja útján tárgyalásokat kezdett a japánokkal, akik ígéretet tettek arra, hogy a megfelelő feltételek teljesülése esetén két év alatt kivonják minden csapatukat Kína területéről. Miután nem tudta meggyőzni Csang Kaj-seket ennek előnyeiről, és arról, hogy az igazi ellenség a gyarmatosító hatalmakban keresendő, 1938. december 21-én átszökött a front másik oldalára. December 29-én Hanoiból telegrammüzenetet intézett a csungkingi kormány számára, amiben arra szólította fel őket, hogy kössenek békét Japánnal, hiszen „Japánnak nincsenek területi követelései Kínával szemben, nem követel jóvátételt, visszaadja a koncessziós területeket, megszünteti a területenkívüliséget.” A Kuomintang Központi Végrehajtó Bizottsága 1939. január 1-jén elutasította Vang kérését, és kizárta őt a pártból. Ennek ellenére a Bizottság több mint negyven tagja szintén a japánok által megszállt területre szökött. 1939-ben Csang emberei merényletet követtek el ellene Hanoiban lévő otthonában, azonban nem őt, hanem egy közeli barátját lőtték le. Barátja halála előtt Vang kemény követeléseknek adott hangot a japánokkal szemben, ám utána ezek nagy részéről lemondott, és 1940. március 30-án megalakult a kollaboráns kormány Nanking városában, Vang vezetésével. Bár a kormányzat első embere lett, mégis csak ügyvezető elnöki pozíciót kapott. Ennek oka az lehetett, hogy a japánok továbbra is Csang Kaj-sekben látták a fő szövetségest. A kormány fő feladat kezdetben a különféle államkezdemények, mint Mengcsiang, a pekingi ideiglenes kormányzat és a nankingi reformkormány állammá szervezése volt. Mindössze az utóbbit sikerült kormányába beolvasztani, az első kettő csak névlegesen került irányítása alá, valójában azonban nem sok beleszólása volt az ott történő dolgokba. Nankingi lakásában Vang szinte házi őrizetben élt. Házát japán géppuskafészkek vették körül, japán katonákkal tele. Ő maga többször sérelmezte ezt, és szóvá tette, hogy egyfajta börtönben él. Államát csak a tengelyhatalmak ismerték el, Japán elismerésére pedig egészen 1940 novemberéig várnia kellett. Külpolitikai elképzelésének alapgondolata az erős antikommunizmus volt. Ezen kívül felidézte még, hogy Szun Jat-szen is a japánokkal való szövetség szószólója volt. Vang egy osztályok nélküli társadalmat képzelt el, ahol mindenki a nagyobb cél érdekében dolgozik, és megpróbálta ezt a valóságba is átültetni. 1942-ben, újévkor létrehozta ezen gondolatának népszerűsítésére az Új Polgárok Mozgalmát, amely azonban nem örvendett nagy népszerűségnek. 1943-ban, amikor a sanghaji francia koncessziót Vang államához csatolták, az pedig hadat üzent a szövetségeseknek, nőtt az érdeklődés a Mozgalom iránt, ám ez igen hamar eltűnt. Az 1935-ös merénylet eredményeképp visszatérő betegségek kínozták Vangot, így időről időre Japánba kellett utaznia gyógykezelésre. 1944. november 10-én Nagojában halt meg, 61 évesen. Pozícióját közeli barátja, Csen Kung-po vette át. Vangot Szun Jat-szen mauzóleumához közel temették el egy díszes sírban. A második kínai–japán háború befejeződése után Csang Kaj-sek csapatai ismét birtokukba vették a korábbi fővárost, Nankingot. Vang sírját lerombolták, testét pedig elégették. A síremlék helyén a mai napig egy kis pavilon hirdeti, hogy Vang Csing-vej áruló volt. (11466) 1981 EL33 A (11466) 1981 EL33 egy marsközeli kisbolygó. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Globális homály A globális homály egy olyan jelenség, mely korlátozza a Földet érő napsugarak mennyiségét. Az Európa körüli tengerek hőmérsékletét lehűtötte, így gyengítette a monszun erejét. A globális homály főleg azon apró részecskéknek köszönhető, melyeket az erőművek, autók, gyárak engednek ki. A globális homály kétféleképpen működik. Az aeroszolok - például a korom - fokozzák a felhők visszaverő képességét, illetve a repülők kondenzcsíkjai újraképződő felhőformációkat hoznak létre. Amikor a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követő három napon az USA összes sugárhajtású polgári gépe lent maradt, a klimatológusok példa nélküli hőmérsékletemelkedést figyeltek meg. Állításuk szerint ez a kevesebb mesterséges felhő miatt történt. Ha helyesen értelmeztük a globális homály jelenségét, akkor az emberiségnek csak az a lehetősége maradt, hogy elkezdje a szén-dioxid kivonását az atmoszférából. Pňov-Předhradí Pňov-Předhradí település Csehországban, a Kolíni járásban. Pňov-Předhradí Oseček, Sokoleč, Poděbrady, Velký Osek, Veltruby, Velim, Nová Ves I és Libice nad Cidlinou településekkel határos. Lakosainak száma 551 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szilva (folyó) A Szilva (oroszul: Сылва) folyó Oroszország európai részén, a Szverdlovszki területen és a Permi határterületen; eredetileg a Csuszovaja mellékfolyója. Neve a komi-permjak szil ('(fel/olvad') és va ('víz ') szavakból ered. Földrajz Hossza: 493 km, vízgyűjtő területe: 19 700 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 45 km-re): 139 m³/sec. A Középső-Urál nyugati oldalán, a Szverdlovszki terület délnyugati részén ered és északnyugati, majd délnyugati irányú, rendkívül kanyargós völgyben folyik. Lejjebb, a Permi határterület délkeleti részén újból északnyugati irányba tart és a Kámán kialakított Kámai-víztározó Csuszovajai-öblébe torkollik. A kámai duzzasztómű visszaduzzasztó hatása a Szilva alsó szakaszán hosszan (kb. Szerga településig) érvényesül. Kis esésű, gyenge sodrású folyó, sok kis szigetet, zátonyokat alkot. Eső- és főként hóolvadékvíz táplálja. Október végétől, november elejétől április második feléig befagy. A torkolattól 74 km-ig hajózható. Vízgyűjtő területén gyakori a karsztos vidék, itt található a híres Kunguri-barlang is. Jelentősebb mellékfolyói balról az Ireny (214 km) és a Babka (162 km), jobbról a Barda (209 km) és a Sakva (167 km). A Szilva partjának legjelentősebb települése az Ireny torkolatánál fekvő Kungur (kb. 66 000 fő, 2010-ben). Város, járási székhely, vasúti és közúti csomópont. Gödör György Gödör György / (gödörházi Gödör György) (Szentgyörgyvölgy, 1767. június 9. – Vadosfa, 1826. április 10.) evangélikus lelkész. Élete Apja (Gödör István) református, anyja Krégár Éva evangélikus vallású volt. Őt magát reformátusnak keresztelték. Gyermekkorának egy részét Nemescsón töltötte, majd 1778-tól a nemesdédi evangélikus iskolában tanult. 1783-tól kezdődően öt évig a pozsonyi egyetem diákja volt. 1788-tól 1791-ig Csabdiban tanított, majd két évig Jénában tanult. Hazatérése után Nemeskéren lelkésszé szentelték. 1793-tól 1796-ig Szakony, azt követően 1810-ig Uraiújfalu, majd Vadosfa lelkésze. Több egyházi tisztséget is betöltött. Prédikáció és gyászbeszédei közül több nyomtatásban is megjelent. Nyomtatásban megjelent művei Gyászos beszéd, melyet... Perlaki Dávid úrnak a nemesdömölki a. c. lévő evang. gyülekezet őrállójának... hamvai felett martius 14. 1802. eszt. a dömölki templomban mondott. Veszprém. Halotti elmélkedés, melyet Kisfaludi Kisfaludi Trézsia kisasszonynak lelketlen teste felett június 23. 1802. mondott. Szombathely. Tiszteletes tudós Horváth Péter urnak a meszlényi aug. vallástétel szerént való sz. gyülekezet lelki tanítójának... Bachich Anna kiasasszonynyal lett öszve kelésekor jun. 3. 1807. a nemes-kéri templomban mondott beszéd, melyet ezen alkalmatosságra sietve készitett. Sopron. Halotti elmélkedés, melyet Nagy Judith asszonynak néh. Vécsei Vécsey István ur kedves hitestársának végső tisztességtételekor Uraj-Ujfaluban márcz. 4. 1812. élő szóval mondott. Győr. Vigasztaló beszéd, melyet néh. Alsó-Káldi Káldy Judit k. a.-nak emlékezetére az ő hamvainak eltakarittatásakor 1819. aug. 17. mondott. Sopron, 1820. Besigheim Besigheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 11 951 fő (2014). Kepler-452b A Kepler-452b a G-típusú Kepler-452 csillag körül keringő exobolygó. A Kepler űrtávcsővel fedezték fel, a bejelentést a NASA tette meg 2015. július 23-án. A bolygó szuperföld, mely a lakható övezetben kering egy, a Naphoz nagyon hasonló csillag körül. A bolygó 1400 fényévre található a Naprendszertől, így például a New Horizons szonda 59 000 km/órás sebességével körülbelül 26 millió évig tartana odajutni. Butastur A Butastur a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a ölyvformák (Buteoninae) alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik sáskaölyv (Butastur rufipennis) fehérszemű ölyv (Butastur teesa) maláj ölyv (Butastur liventer) bogarászó ölyv (Butastur indicus) Fogyasztáselmélet (makroökonómia) A fogyasztáselmélet a makroökonómia fontos részterülete. Mivel a fogyasztás az aggregált kereslet egyik fontos összetevője, alakulása igen nagymértékben hat a gazdaság ingadozásaira. Nem véletlen tehát, hogy a makroökonómia sokat vizsgálódik a témával kapcsolatosan. Számos makroökonómus próbálta már leírni, hogy az összgazdasági fogyasztásra milyen tényezők hatnak és milyen mértékben. Az általuk készített modellek célja az volt, hogy ezeket a tényezőket legalább olyan jó közelítéssel meghatározzák, amely már lehetőséget ad a jövőbeli fogyasztás előrejelzésére. John Maynard Keynes modelljében egyedül a jövedelemnek van számottevő hatása a fogyasztásra, vagyis létezik egy fogyasztási függvény, amelynek egyetlen változója a jövedelem. Keynes úgy vélte, hogy a fogyasztási függvény növekvő, de meredeksége – az úgynevezett fogyasztási határhajlandóság – a jövedelem emelkedésével fokozatosan csökken. A keynesi elmélet hosszú távon közelítőleg "jól működik", de rövid távú előrejelzésre alkalmatlan. A második világháború alatt például az emberek jövedelmük kisebb részét költötték fogyasztásra, mint korábban, a háborút követően viszont éppen ellenkezőleg, jövedelemnövekedésüknél jóval nagyobb mértékben emelték a fogyasztásukat. Nem véletlen, hogy éppen a háború utáni közgazdasági munkákban jelennek meg olyan új, feltételezett fogyasztásbefolyásoló tényezők, mint a meglévő vagyon (Franco Modigliani modelljében), vagy a jövőbeli várható jövedelmek (Milton Friedman úgynevezett permanens jövedelemelméletében). Az újklasszikus makroökonómia képviselői szerint az egyének annyira racionálisak és előretekintőek, hogy valamennyi jelen- és várható jövőbeli jövedelmük, továbbá vagyonuk figyelembevételével egész életükre szóló fogyasztási tervet készítenek, amelyet aztán követnek fogyasztási döntéseik meghozatalakor. Az irányzat hívei azt is állítják, hogy az emberek többsége számára a kisimított fogyasztási pálya a leghasznosabb, vagyis igyekeznek a fogyasztási tervüket úgy kialakítani, hogy minden időszakra (mondjuk minden évre) nagyjából azonos mennyiségű fogyasztás jusson. A legújabb vizsgálatok alapvetően alátámasztják az újklasszikus elmélet állításait. Fura ez abból a szempontból, hogy tudjuk: az emberek legnagyobb része nem ül le megtervezni a fogyasztását az egész fennmaradó életére. De azt nyugodtan feltételezhetjük, hogy az egyének úgy viselkednek, mintha ezt tennék. MÁV 10 sorozat A MÁV 10 sorozat egy magyar A1 tengelyelrendezésű szertartályos gőzmozdony sorozat volt. A MÁV Északi Főműhely építette 1908-ban. Története Az elsősorban a mozdonyok javításával foglalkozó MÁV Északi Főműhely 1908-ban megépítette két darab kéttengelyes kismozdonyát. A MÁV az átvétel után az akkor érvényes számozási rendszerében az MI osztályt, és a 100001-10002 pályaszámokat adta a járműveknek, majd azokat Csap, illetve Békéscsaba fűtőházaknál üzembe helyezte. A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, mely a típus esetén volt. A rövid időn belül bevezetett 1911-es átszámozások során a két mozdony megkapta az új 10-es sorozatot és azon belül a 001 és 002-es pályaszámot. Az első világháborút itthon vészelték át, és felváltva Debrecenben, Püspökladányban, Hatvanban, illetve Békéscsabán szolgáltak elsősorban könnyű személyvonati fordában. A második világháború és azt követő mozdonyhiány rövid időre Budapestre vetette a két kis mozdonyt. Mindkettő erősen lefosztott állapotban előbb a Keletiben, Rákoson, majd Békéscsabán várta sorsa jobbra fordulását. Végül kis teljesítményük, korszerűtlen jellegük miatt a felújítás helyett 1952-ben leselejtezték. Műszaki leírás A megépített jármű egy A1 tengelyelrendezésű, azaz egy hajtott- és egy futótengellyel rendelkező normálnyomközű szertartányos mozdony volt. A 2070 mm magasan elhelyezett Brotán rendszerű kazán 0,86 m² rostélyfelülettel és 33,15 m² összes fűtőfelülettel 16 atm. maximális gőznyomást tudott előállítani. A Clench-féle gőzszárítóval javított nedves gőz az ú.n. kompaund gépezetet táplálta, melynek vezérlését Heusinger vezérművel oldották meg. Az egyik gőzhenger belső átmérője 235 mm, a másiké 360 mm volt. A gépezet a mozdony első kerekeit hajtotta, amelyek külső átmérője újszerű állapotban a hátsó kerekekkel azonosan 1180 mm volt. Mivel a kis mozdonyt személyvonati szolgálatra tervezték, ezért azt ellátták olyan – akkoriban extrának is nevezhető dolgokkal – mint légfék, gőzfűtési berendezés és Haushalter-féle sebességmérő óra. Szolgálatkész állapotban 2 m³ vizet és 1 tonna szenet vihetett magával, így kiszerelve a legnagyobb tengelynyomása 12 tonnát mutatott. Egyszerű felépítése ellenére nem vált be a típus, ugyanakkor a Főműhely mozdonyépítési törekvéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni. 1992–1993-as spanyol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Segunda División 1992-93-as szezonja volt a bajnokság hatvankettedik kiírása. A bajnokságban 20 csapat vett részt, a győztes az UE Lleida lett. Megjegyzések A Sabadellt kizárták a játékosaival szembeni tartozások miatt. Edin Džeko Edin Džeko (Szarajevó, Jugoszlávia, 1986. március 17. –) bosnyák válogatott labdarúgó, kétszeres angol bajnok, jelenleg az olasz AS Roma csatára. Pályafutása FK Željezničar és FK Teplice Džeko a FK Željezničar felnőtt csapatában 2003–2004-es idényben debütált, mint középpályás. 40 mérkőzésen 5 gólt lőtt, innen Csehországba költözött az FK Teplicébe 2006-ban. 2005–07-ben játszott itt és 16 gólt szerzett 43 mérkőzésen, ezzel az egyik legjobb gólvágó lett a 2006–2007 idényben. 2005-ben kölcsönjátékosként a cseh FK Ústí nad Labem csapatánál szerepelt, ahol 15 bajnokin 6 gólt szerzett. VfL Wolfsburg A sorozatos jó teljesítmény miatt, felfigyelt rá Felix Magath és 4 millió euróért elvitte a VfL Wolfsburg csapatához. Az első szezonjában (2007–08) 8 gólt szerzett 28 bajnoki mérkőzésen. Az igazi áttörést a második wolfsburgi idénye hozta meg neki. Miután Wolfsburg bosnyák csapattársat szerződtettet Zvjezdan Misimović személyében, Džeko teljesítménye ezek után robbanásszerűen javult. 2009 májusában, Džeko mesterhármast szerzett a TSG Hoffenheim ellen, két héttel később a Hannover 96-nek is hármat lőtt. A szezont 26 bajnoki góllal és 10 gólpasszal zárta 32 bajnoki mérkőzésen. Csapattársával, Grafitevel a Bundesliga történetének legsikeresebb csatárduóját alkották. Ezek után a Bundesliga játékosok az Év labdarúgója díjjal jutalmazták. Az AC Milan komoly érdeklődést mutatót Džeko iránt, de szerződést hosszabbított egészen 2013-ig. Bundesliga gólkirály lett a 2009-10-es szezonban 22 góllal. 2010. augusztus 28-án Džeko lett az első liga gólkirálya a klub történetében, 96 mérkőzésen 59 gólt jegyzett, meghaladva Diego Klimowiczt, aki 149 mérkőzésen 57 gólt szerzett. Manchester City 35 millió euróért szerződött a VfL Wolfsburgtól a Manchester Cityhez, ezzel átigazolási rekordot döntött a német labdarúgó Bundesligában. 2011. január 5-én orvosi vizsgálaton vett részt Londonban, majd Manchesterbe utazott január 7-én. Džeko megerősítették hogy a Manchester City játékosa lett négy és fél évere. Első félévében megnyerte csapatával az angol FA-kupa-t. A válogatottban Džeko korábban játszott több korosztályos válogatottban is. Ezután 2007. június 2-án debütált a felnőtt válogatottban. A bemutatkozás egészen jól sikerült számára, mert góllal hálálta meg edzője bizalmát, többek között az ő góljának köszönhető hogy csapata (Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott) hazai pályán megverte Törökország labdarúgó-válogatottját. Sikerei, díjai VfL Wolfsburg : Bundesliga : 2008–09 Manchester City : FA-kupa : 2011 Premier League : 2011–12 , 2013-14 FA Community Shield : 2012 Ligakupa : 2013-14 Ásványrárói kálvária Az ásványrárói kálvária a Győr-Moson-Sopron megyei Ásványráró határában, az 1401. számú út mellett található műemlék. Magyarországon az eddig ismert háromszög alaprajzú épületek között a legkorábbi építésű. Építése Nagyapponyi báró Apponyi Lázár, rárói földesúr 1738-ban építtette fel a kálváriát. Ráró ma Ásványráró része. Az építész nem ismert, de egyes kutatók szerint az építmény centrális szerkezete, és az oszlopfők megformálása alapján az akkoriban a győri kármeliták templomát építő Wittwer Márton Athanáz kármelita szerzetes és építész munkája. Története Az 1754 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a kálváriában Szűz Mária, és a kereszt alatt Szent János evangélista szobrai láthatók. 1828-ban megáldották a felújított kálváriát, a keresztek festettek. 1844-ben újra renoválták, a lépcsőnél álló szentek szobrait említik. Az első világháború előtti fényképeken az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítették a homlokzatot. Egy 1925-ben kiadott képeslapon látható a kálvária a szobraival. A második világháborúban, 1945 április 1-én egy szovjet aknatalálat során súlyosan megsérült, feltehetőleg ekkor semmisültek meg a szobrai. Legutóbb széles körű társadalmi összefogással 2006-ban újították fel a kálváriát. 2006 szeptember 24-én, vasárnap hálaadó szentmisében áldotta meg a megújult építményt Zdiarszki László kármelita atya. Napjainkra a kálvária állapota szükségessé tenne egy újabb felújítást. Leírása Minden megháromszorozódik a kálvárián. Az ovális mellvéden három karcsú, kockafejezetű oszlop áll. Ezek tartják a háromoldalú boltozatot. Alatta három kereszt található, melyek közül a két szélső a középső felé fordul. A barokk műemlék Jézus és a vele együtt felfeszített két lator keresztjét ábrázolja. A tetőcsúcson álló kovácsoltvas kereszt figyelemreméltó munka. A tetőzet vörös zsindely. Környezete 1754-ben említik a mellette lévő Mindenszentek-kápolnát. Ezt a kápolnát Apponyi a kálvária építésének ideje körül építtette a rárói híveknek. Ekkor említenek mellette egy négy szobás, konyhás házat, melyben régebben remete élt. 1780-ban már romos a remetelak. 1754-ben megemlítik a közelében lévő forrást. A kálvária mellett álló fekete nyárfa védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa körülbelül százéves. Az építtető Nagyapponyi báró Apponyi Lázár Széchényi György esztergomi érsek egyik birtoka révén lett Rárón részbirtokos 1695-ben. Első felesége a környék legnagyobb birtokos családjából származó loósi és hédervári báró Viczay Rebeka volt. Apponyi Lázár 1718-ban bárói, 1739. május 30-án grófi címet nyert a királytól. A kálvária építésekor bárói ranggal bírt. Korabeli iratokból kiderül, hogy kirívóan kegyetlenül bánt a jobbágyaival. 1748-ban eladta rárói birtokát. Charles Renouvier Charles Renouvier (Charles Bernard Renouvier, (Montpellier, 1815. január 1. – Prades, 1903. szeptember 1.) francia katolikus filozófus. Sajátosan új irodalmi műfaja az uchronia (ukrónia), a „Mi lett volna, ha…?” kérdésfeltevésre adott irodalmi válasz, melyet 1876-ban írott művében fogalmazott meg. Az ukrónia a Magyar Larousse szerint: a történelemre alkalmazott utópia. Laikus katolikus bölcselőként a nyitott gondolkodást képviselte. Munkássága Fiatal éveiben Jules Lequier barátjaként annak elvei hatottak rá. Lequier szerint a hit lényege a szabadság, ami mindent felülmúló életérzésben jelentkezik: a szenvedő ember szabad választása. Párizsban végezte tanulmányait az École Polytechnique-ben, majd a politikában vállalt aktív szerepet. Miniszteri bukása után visszavonult, hátralévő életét magántudósként élte, írással töltötte. Renouvier volt az első francia Nicolas Malebranche után, aki Immanuel Kant hatása alá kerülve megfogalmazta a neokriticizmusnak nevezett filozófiát. Álláspontja szerint a megismerhetőség határa a jelenség, valamint a jelenségek világában is van szabadság. A kor filozófiai áramlataival, az idealizmussal és pozitivizmussal szembefordulva, a konzervatív katolikus szellemi törekvésektől is elzárkózva dolgozta ki saját filozófiáját és morális elméletét; ennek alapján vette kritika alá kora kereszténységét is. Elvei a modernizimus és a perszonalizmus előfutárának tekinthetők. Elméletében az emberi személyiség, mint emberi öntudat jelent meg, az ember dinamikus szemléletét pedig az értelem-érzelem- és a morál harmóniájában vélte felfedezni. Ezzel együtt a spekulatív metafizikát is elutasította. Tanulmányt írt Victor Hugo irodalmi műveiről, foglalkozott matematikai és pszichológiai kérdésekkel, utópisztikus társadalomrajzokkal, valamit más filozófiai kérdésekkel, mint a „mi lett volna, ha?” elméletével (ukrónizmus). Fő tanait tanítványai vitték tovább, (Octave Hamelin, Maurice Blondel és Henri Bergson), melyek a modernizmus és a perszonalizmus elméleteihez vezettek. Fő művei Manuel de philosophie moderne ( 1842 ). Essais de critique générale ( 1854 – 1864 ) La Critique philosophique ( 1868 ) La Science de la morale ( 1869 ) Uchronie ( 1876 ) Critique religieuse 1–7. ( 1878 – 1885 ) Esquisse d'une classification systématique des doctrines philosophiques ( 1885 – 1886 ) La philosophie analytique de l'histoire ( 1896 – 1897 ) Histoire et solution des problèmes métaphysiques ( 1901 ) Victor Hugo: Le Poète ( 1893 ) V. Hugo philosophe ( 1900 ) Le Philosophe ( 1900 ) Les Dilemmes de la métaphysique pure ( 1901 ) Le Personnalisme ( 1903 ) Critique de la doctrine de Kant ( 1906 ) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.) NooSFere author ID. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ренувье Шарль, 2015. szeptember 28. Magyarbánhegyes Magyarbánhegyes község Békés megye Mezőkovácsházai járásában. Fekvése Békéscsabától, a megyeközponttól kb. 40 km-re. Belterület: 290 Ha Külterület: 3362 Ha Megközelíthetősége Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza felső között található. Története A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta. A 15. században Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. 1563-64-ben 770 szarvasmarhát hajtottak a környékről az oláhújvári vámon át. Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a 18. század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad vármegyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak.) Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et. A bánhegyesi zsidóság és a holokauszt A második világháború, a holokauszt idején Magyarbánhegyesen hozták létre a Kelet-Csanádi zsidóság második gyűjtőhelyét. 1944 májusában a környék falvaiból a zsidó családokat a csendőrök a község határában álló Mandel-birtokra hajtották. A gettóból egy hónap múlva Békéscsabára, majd Debrecenbe szállították őket ahonnan részben Auschwitzba, részben Strasshofba kerültek. A hatvanhárom tagú bánhegyesi zsidóságnak csak mintegy harmada élte túl a holokausztot, ők a háború után elköltöztek. Bánhegyes a közelmúltban és napjainkban 1949-ben megtörtént a falu villamosítása, a hálózat hossza elérte a 14 km.-t. 3 km. új bekötőút létesült az Újtelep és a főutca között, megépült az újtelepi óvoda és új artézi kutat is létesítettek. A háború után a földosztás simán folyt le. 1949 és 1960 között több Tsz is alakult: - 1949. szeptember 14. - Dózsa Tsz. - 13 tag, 45 kh. föld. Ez a szövetkezet 1957-ben már 70 családdal, 510 kh. földterületen gazdálkodott. - 1951. ősz - Béke Tsz. - 9 tag, 75 kh. föld. - 1952. ősz - Viharsarok Tsz. - 22 tag, 171 kh. föld. Itt 1955-ben 13 család dolgozott 63 kh. földterületen. Ezek 1964-ben egyesültek Egyetértés néven. Az 1960-as években felépült a Művelődési Ház, melyben mozi is működött. Ebben az évben alakították át a mai Polgármesteri Hivatalt is: főbejárata az utca felől nyílik. 1960-ban a lakosok száma elérte a 3811-főt. A '70-es évek végén épült fel - társadalmi összefogással - az általános iskola tornaterme. A '80-as évek közepétől indult meg a falu utcáinak közművesítése, mely a '90-es évek közepére készült el. A '80-as években a gázvezeték hálózatot is kiépítették a faluban, a lakások többségénél már gázfűtést, ill. gáz+vegyestüzelésű fűtést alkalmaztak ezután. A rendszerváltás után továbbra is a mezőgazdaság nyújtotta a megélhetést a falu számára, hiszen e térség talaja hazánkban a legjobb termőföld. 2000. szeptember 25-én a településen millenniumi emléktáblaavatás volt. 2001-ben felavatták a Chabracsek Andrásné által alapított tájházat, mely magában foglalja a falu legjelentősebb helytörténeti gyűjteményét is. Az új gyógyszertár is ebben az évben készült el. A mai lakosok nagy része dinnyetermesztéssel foglalkozik. A községünkben jelenleg két szövetkezet is működik: az Egyetértés és a Bán-Kun. 2006-ban történt meg a Művelődési Ház külső felújítása, valamint a játszótér bejáratánál látható székelykapu felavatása. 2007. december 28-án ünnepélyes keretek között átadták az új, több gyógyítási célra is alkalmas, egészségügyi centrum épületét. Jelenleg (2008. március) a Művelődési Ház nagytermének belső felújítása, fűtéskorszerűsítése zajlik. Hamarosan átadják a megújult, Uniós szabványoknak megfelelő játszóteret is. A minden évben megrendezett Hegyesi Napok lehetőséget ad a településnek, hogy még tágabb ismeretségre tegyen szert bel- és külföldön egyaránt. 2007-től, hagyományteremtő szándékkal, a magyarbánhegyesi falunapokat Bán-napok néven rendezik meg. Ez utóbbi rendezvény keretében különféle kulturális és szórakoztató programokra látogathat el minden kedves vendég és érdeklődő. Politikai élete Magyarbánhegyes község Magyarországon, Békés megye délkeleti részén, a Mezőkovácsházi járásban, a Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. Magyarbánhegyes képviselője az Országgyűlésben Simonka György (Fidesz–KDNP). A község polgármestere 2010 óta a független Sódarné Varga Gyöngyi Mária, aki megválasztása előtt is aktívan részt vett a helyi közösségi életben és a helyi gyógyszertárban dolgozott. A község Sódarné megválasztása óta fejlődésnek indult. A 2014-es választásokon újraválasztották, a szavazatok kb. 58 százalékával. Magyarbánhegyesnek a polgármesterrel együtt 7 tagú képviselő-testülete van. Magyarbánhegyesen működik a Mezőkovácsházi járás kettő MSZP-s képviselője közül az egyik, a másik Medgyesegyházán, valamint itt dolgozik a járás egyetlen Jobbikos képviselője is. Az egyetlen olyan település a járásban, ahol nincs kormánypárti, azaz fideszes képviselő, míg valamilyen ellenzéki párti képviselő igen. A falu közéletének egyéb szereplői: Pozsárné Nagy Ilona, a Fidesz–KDNP vesztes magyarbánhegyesi polgármester-jelöltje, a helyi ÁMK egyik vezető egyénisége, valamint az önkormányzati képviselők, a helyi általános iskola vezetője és a helyi középiskola vezetője. A polgármester-választás eredménye A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint Oktatási élet A faluban egy általános iskola található, valamint itt működik a Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény magyarbánhegyesi tagintézménye, mely kizárólag szellemileg sérült diákokkal foglalkozik, óvodai korúaktól kezdve egészen a felnőttkorig. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája. Zsidó temető a köztemetővel szemben a termelő szövetkezet területén. A kis méretű, gondozott sírkertben nyugszanak a község egykori ismert és népszerű zsidó családjainak (Pollák, Vásárhelyi, Klein, Reichmann) tagjai. Híres emberek Itt született 1928 . október 14-én Angyal István , Auschwitz -túlélő, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a budapesti Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka, a forradalom mártírja. Balázs Mátyás - vegyészmérnök. 1934 . június 28-án született Magyarbánhegyesen. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult. A Finom-kerámiaipari Művek Magyar Gránit gyáregységvezetője. Eötvös-díjat kapott 1979 -ben a gyémántszerszámgyártás ipari szintű bevezetéséért, megvalósításáért. Újításaival, találmányaival a csiszolókorongok hazai korszerűsítésében közreműködött. Jelenleg Budapesten él. Balázs Mihály 1930 -ban született Magyarbánhegyesen és 1999 -ben halt meg Budapesten. Pedagógus volt, újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész. A magyarbánhegyesi szegényparaszt család fia szép pályát futott be élete során. Korán megmutatkozó tehetsége bejuttatta az egyetemre; magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen . Újságíróskodni kezdett a Szabad Népnél , de ötvenhat után elment nevelőtanárnak, majd 1958 -tól 1974 -ig a Köznevelés főszerkesztőjeként dolgozott. Rövid közéleti szereplés után az OPKM főigazgatójaként ment nyugdíjba 1990 -ben. Főszerkesztői munkáját a nyitottság, a tisztesség és a színvonal, az értékek ápolása jellemezte. Korszakot teremtett a folyóirat történetében. Teret adott azon évek legrangosabb pedagógiai gondolkodóinak, reformereinek, és ha a mondanivalóban értéket látott, közölte írásaikat, vitacikkeiket. Megőrizte tisztességét és hű maradt gyökereihez, nyitott lélek volt. Egyszer ezt mondta: kérdezzük meg a magyar írókat, tudósokat, gondolkodókat, az itthoniakat meg a külföldieket, hogyan vélekednek iskoláról, nevelésről, emberről, tehetségről. Ezzel indult el az a hatalmas interjúsorozat, amelyben Szent-Györgyi Alberttől Déry Tiborig sok híresség mondta el gondolatait, és persze ezek a gondolatok nem igen egyeztek a hivatalos korszellemmel, de Balázs Mihályban meg volt az erő, az elszántság és a szerkesztői tisztesség ahhoz, hogy megvédje a lapot és munkatársait. Irodalomtörténészi munkássága is jelentős. Gigantikus munkával fölkutatta és több könyvben megírta a nagy magyar írók, költők gyermek- és diákkorát. Írok-képek; Forrásvidék I-II.; Szülőföld és iskola; Hol jártál iskolába? című e tárgyú művei igazi bestsellerek lettek a magyar iskolákban. Forrásmunkái lettek az irodalomtörténészeknek, akik az írók életének e szeletével nem igen szoktak mélyebben foglalkozni. Hitvallása mindig ez volt: az írás jó és igaz legyen. Bessenyei Antal (pedagógus, festőművész) az erdélyi Pujon született 1920 . december 5-én . Édesapja Budapesten dolgozott, ezért már néhány hetes korában Magyarbánhegyesre került a nagyszüleihez. Tavasztól őszig Budapesten volt, télen Magyarbánhegyesen. 1927 -ben - édesapja nyugdíjba menetele után - költöztek végérvényesen Magyarbánhegyesre. 1946 . február 1-jén - mivel szénszünet volt a főiskolán - újjáalakította a községben a cserkészcsapatot , melyet 1955 -ig társadalmi munkában vezetett. Helytörténettel is foglalkozott: egy falumúzeum megalakításán fáradozott tanítványaival. Gazdag helytörténeti gyűjteményének nagy része elveszett. Jelentős pedagógusi munkássága is: 1954 -től Békés megye rajz-szakfelügyelőjeként dolgozott. 1959 -ben Szarvasra költözött, ahol a Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára lett. Több művésztelepet vezetett Magyarországon és más országokban. Az 1980-as évek elejétől Hévízen élt. 1993 -ban Hévíz városának ajándékozta jelentős műgyűjteményét. Művészete az alföldi festészet realizmusához kötődik. Korai paraszttémájú képeit pasztózus stílusban festette. Érett művein előtérbe kerül a történelmi érdeklődése. Fő képtémáját a törökök 150 éves magyarországi uralmának emlékeiből merítette. „A török félhold alatt” című, 52 képből álló sorozata a pécsi dzsámi történetét dolgozza fel. Grafikákat is készít olajpasztellel és tussal. A jeles művész 2001 . március 5-én hunyt el. Lantos Sándor festőművész 1912 . február 2-án született Magyarbánhegyesen. Aradon tanulta a címfestészetet. Már a tanulóévei alatt vállalta templomok festését Petrozsény és Lupény , a mai Románia területén. 1928 -ban Munkácsy „Siralomház” című festményének reprodukciójáért oklevelet kapott. Ő festette meg Magyarbánhegyes címerét, mely kép a polgármesteri hivatalban látható. Szimmeiszter István plébánosról is készített egy portrét, ami a plébánián tekinthető meg. 1987 . október 11-én hunyt el Magyarbánhegyesen. A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a 19 – 20. század fordulóján Szekrényi Lajos plébános, napjainkra már elfelejtett, jeles műfordító, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz „ Quo vadis ” és a „Kislovag” című regényeit, vagy Wallace „Ben-Hur”-ját, amelyből világsikert aratott film is készült. Testvértelepülése Gernyeszeg , Románia A Salamon-szigetek címere A Salamon-szigetek címere egy sárga színű pajzs, amelyet egy zöld színű átlóskereszt oszt négy részre. A pajzs közepén egy harci pajzsot, annak két oldalán pedig egy-egy teknőst ábrázoltak. A felső részen egy vízszintes kék sávon egy sast és két sirályt helyeztek el. A pajzsot két oldalról egy krokodil és egy cápa tartja, felül egy sisak, sisakdísz, egy tradicionális bárka és egy stilizált napkorong díszíti. Alul sárga szalagon olvasható az ország mottója: „To Lead is To Serve” (Szolgálva vezetni). 4720 Tottori A 4720 Tottori (ideiglenes jelöléssel 1990 YG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1990. december 19-én. Schvarcz Gyula Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1839. december 7. – Budapest, 1900. január 31.) államtudományi író, történész, jogtörténész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pályája Apja főhadnagy volt (meghalt 1841-ben), anyja Horhy Katalin. Horhyék házában nevelkedett. Középiskoláit szülővárosában (1848–1854), a gimnázium 7–8. osztályát a pesti piaristáknál, felsőbb tanulmányait a pesti, a müncheni és a berlini egyetemen végezte. 1861-ben a jénai egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. Több évet tanulmányutakkal töltött el, bejárta Közép-Európát és Angliát. Korán kezdett közoktatásügyi politikával foglalkozni, de a természettudomány terén is jelentékeny műveket alkotott. A tudomány és a politika szorosan egybekapcsolódott életében. Magyar, német, francia, angol és ó-görög nyelven írt művei figyelmet keltettek itthon és külföldön egyaránt. 1865-ben Új korszak címen közművelődési és tanügyi hetilapot alapított Bobory Károly szerkesztésével. A Magyar Tudományos Akadémia 1864-ben levelező, 1887-ben rendes tagjává választotta. Tagja volt a londoni Geological Society, Ethnological Society, Anthropological Society, a Société Géologique de France, az Académie Nationale és más társaságoknak. Többször (1868–1872, 1875–1878 és 1887–1894) országgyűlési képviselővé választották, ekkor behatóbban foglalkozott az államjoggal. A politikai intézmények európai színvonalra emelését sürgette; államjogi és művelődéspolitikai nézeteiből (például közigazgatási bíróság felállítása, a tisztviselők minősítésének törvényben szabályozása, a földművelési minisztérium különválasztása a kereskedelemügyitől, a főrendiház modern felsőházzá alakítása stb.) és közoktatásügyünk felsőbb fokainak javítása (például a jog- és államtudományok különválasztása önálló államtudományi doktorátussal) sok minden az ő munkáiból került át a gyakorlati életbe. A vármegyei, városi, törvényhatósági közkönyvtárak alapításának, a progresszív jövedelmi adó bevezetésének, az általános szavazati jognak stb. nálunk Schvarcz Gyula volt az atyja. Parlamenti működése alatt a ház közoktatásügyi bizottságának volt előbb tagja, később évről-évre elnöke. Beszédei nagyrészt a kultúrpolitikára vonatkoznak. A Tisza-féle fúzió alkalmazásával ő is belépett a Szabadelvű Pártba, melynek 1894-ig volt tagja. Ekkor a budapesti egyetemen az ókori történelem rendes tanára lett (1900-ig), az újabb választáson már nem indult. Cikkei Cikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Carlisle); a Kelet Népében (1856. A föld- és őslénytan viszonya az embernem eredetéhez); a Magyar Földtani Társulat Munkálataiban (1863. Emberásatagok); a Kritikai Szemlében (1879. Kautz Gyula Politikai tudománya c. könyvéről írt terjedelmes kritikát); a Szabadságban (1882. 3. és köv. sz. Irodalmi és politikai levelek Szent-Katolnától); az Egyetértésben (1883. 100., 102. sz. Montesquieu mint a salonok hőse, 124., 131. Montesquieu tanulmányútja); az Ung. Revueben (1886. Die Anfänge einer politischen Literatur der Griechen und die Staatsformenlehre des Aristoteles, 1887. Prof. Holm und die Demokratie von Athen); a Pesti Hirlapban (1887. 4. sz. Budapest és a tudomány, 88. sz. Városaink, 1888. 342. Szerbia új alkotmánya, 1889. 3. sz. Az akadémia hivatása, 21. Bölanger, 149. Rainer főherceg, 166. Egyetemi reform, 194., 195. A görög nyelv, 267. Néptanítóink javadalma, 1890. 82. A parlamentarizmus és hg. Bismarck); a M. Igazságügyben (1888. Tanulmány a magyar államjogi irodalom fölött); a Nemzetben (1888. 333., 337., 537. sz. Államtudományi irodalmunk köréből, 355. szám, Szellemi életünk és az akadémia, 1889. 319. sz. A görög nyelv mint facultativ tantárgy); a Jogtudományi Közlönyben (1889. Államjog, politika és rendjeladományozás); az Athenaeumban (1892. Magyarország alkotmányjogi átalakulása modern állammá); a Dunántúli Képes Naptárban (1892. Téves nézetek a görög irodalom felől, 1897. Adalék a legújabb keletű Cicero-cultus jellemzéséhez); a Nemzeti Szemlében (1900. 6. sz. A görög írónők); A Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt. Felolvasásokat tartott a londoni Chronological Institute előtt (1858: On mankinds chronological reach as enlightened by natural sciences); a londoni Ethnological Society előtt (1863: On the diversity of human races); a Magyar Természetvizsgálók nagygyűlésén (1863: A moulinquigaoni ásatag emberi állkapocsról); a Magyar Természettudományi Társulat előtt (1863: Az állatalakok kortani elkövetkezése a rétegsorozatban). Művei A fajtakérdés szinvonala három év előtt. Pest, 1861. Földtani elméletek a hellenségnél Nagy Sándor koráig. I. kötet. U. ott, 1861. (Új címkiadás kibővítése. U. ott, 1863.) La géologie antique et les fragments de Clasomenae. Mémoire presenté au Congrés Scientifique. Bordeaux. 1861. (Pesten nyomatott.) Megtört hangok Clazomenaei Anaxagoras nagy művéből. Pest, 1861. Lampsacusi Strato . Adalék a tudomány történetéhez. 1. füzet. U. ott, 1861. (Ugyanaz teljesen átdolgozva. U. ott, 1864.) A görög ódonság viszonya a földtan kérdéseihez. U. ott, 1861. (Különnyomat a Lampsacusi Stratóból.) A görögök geologiája jobb napjainkban. U. ott, 1861. (Különny. a Lampsacusi Stratóból.) Az állam körül. U. ott, 1861. Recherches sur la Géologie des Greces. Vienne, 1861. A görögök holdja Perikles korában. Pest, 1861. The Paleontological Theory of Empedocles. London, 1862. On the Failure of Geological Attempts in Greece pior to the Epoch Alexander the Great. London, 1862., 1865. Két kötet. A közoktatásügyi reform keresztülvitelének lehetőségéről Magyarországon parlamenti központosítás segélyével. U. ott, 1865. Magyar író külföldön. Irta Szent-Katolna. Pest, 1865. Két kötet. (Ism. Hon 103., 107., 108., erre Válasz 111. sz.) Két röpirat a közoktatásügy körül. (Néhány előleges pont a közoktatásügy legégetőbb szükségleteiről. Alkotmányosság és közoktatásügy.) U. ott, 1866. Két füzet. A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon. U. ott, 1866-69. (Öt füzetben, azután egy teljes kötetben 1868). Hogy vezessük jövőre a hazai közoktatásügy statisztikáját? U. ott, 1866. (Ism. Hon 269. sz.) Részletes statistikai kimutatások Magyarország összes elemi tanodáiról. U. ott, 1867. 1. füzet. A tanulóverseny gymnasiumainkon és reáltanodáinkon, tekintettel a kitűnő tanulók tudományos hajlamaira, szülők társadalmi helyzetére, vagyoni állására és az ösztöndíjakra. Pest, 1867. Magyarország tanítóképezdéinek statistikája, különös tekintettel r. kath. tanítóképezdéinkre. Pest, 1867. Online Magyarország jövője Keleten. Album Dora d'Istriának ajánlva ; Aigner és Rautmann, Pest, 1868 Részletes statisztikai kimutatások Gömörmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1869. Részletes statiszt. kimutatások Ungmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1869. (Különny. az Uj Korszakból.) Részletes statiszt. kimutatás Abaujmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1870. Magyarország helyzete a reálunióban. U. ott, 1870. Államintézményeink és a kor igényei. U. ott, 1871. Schwarcz Gyula programmja. Pest, 1872. Online Schwarcz Gyula programmjának alappontozatai. U. ott, 1872. Schvarcz Gyula beszéde és zárbeszéde a választási törvényjavaslat fölött. (A képviselőházban febr. 26.) U. ott, 1872. Die Demokratie. Leipzig, 1877-82. és 1898. (I. Die Demokratie von Athen. 4 füzetben, azután teljes kötetben 1882., új czímkiadás 1884. és ismét 1892. II. k. Die römische Massenherrschaft, első fele 1893. Második fele I. 2. kiadás. U. ott, 1901.) Az athenei alkotmányjog történetének korszakairól. U. ott, 1879. Egyetemes alkotmányisme rövid vázlatban. U. ott, 1880. Alkotmánytan népiskolák számára. U. ott, 1880. (Névtelenül.) A politika elemei. U. ott, 1881. A miniszteri felelősség eredete az európai alkotmány-történelemben . U. ott, 1883. (Értekezés a társad. tud. köréből VII. 6.). Sallustius államformái és a görögök politikai irodalma . U. ott, 1885. (Értek. a társ. tud. köréből. VII. 8. sz.) Montesquieu elmélete a monarchiai államformáról a L' esprit des lois első tíz könyvében és az európai alkotmányfejlődés . U. ott, 1885. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 1.) További adalék a görögök politikai irodalmának kritikai történetéhez . Bpest, 1886. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből. VIII. 4.) Melyik görög állam közelítette meg leginkább a képviseleti rendszer alapgondolatát? U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. köréből VIII. 6.) Gondolatszabadság és ódon tömeguralom . U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 9.) A két utóbbi évtized államformatani irodalmának kritikai méltatásához . U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 10.) Az európai monarchiák rendszeres alaptörvényeiről, tekintettel ezek alkotmánytörténelmi előzményeire . U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 1.) Az athenei állam és társadalmi jelentősége az emberi haladásra nézve Kleisthenestől Ephialtesig . U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 2.) Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmében . U. ott, 1887. (Értek. a társ. tudom. kör. IX. 4. Ism. Irod. Értesítő 1888. 4. sz.) Tudomány és társadalom . U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 10.) Adalék a római alkotmánypolitikához és államjoghoz . U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. X. 1.) Adalék a magyar állampolgári társadalom egysége természetének elméletéhez . U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. X. 2.) A király tanácsosainak felelőssége Aragoniában és Magyarországon III. András óta . U. ott, 1888. (Értek. a társ. tudom. kör. X. 5.) Taras, Syrakusa, Akragas és egyéb görög államok demokratiája . U. ott, 1890. (Értek. a társ. tud. kör. X. 9.) A tudományos és irodalmi kitünőségek jogcíme a felsőházi tagságra az európai államok alkotmánytörténelmében, különös tekintettel a spanyol alaptörvényhozásra. (1808-1876.) U. ott, 1890. (Értek. a társ. tudom. kör. XI. 2.) Az athenei alkotmányjog történelmének korszakai azon csak imént fölfedezett görög munkában, melyet némelyek Aristotelesnek tulajdonítanak . U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör. XI. 3.) További tanulmány a legujabb fölfedezett ΑΘΗΝΑΙΩΝ ΠΟΔΙΤΕΙΑ . U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör. XI. 5.) Kritik der Staatsreformen des Aristoteles. Leipzig, 1891. Mit einem Anhange, enthaltend die Anfänge einer politischen Literatur bei den Griechen. Vermehrte Ausgabe. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1901. Ism. Döring, Wochenschrift f. klass. Philologie 1890., Egyet. Philol. Közlöny, Philos. Szemle 1901.) Montesquieu und die Verantwortlichkeit der Räthe der Monarchen in Aragonien, England, Ungarn, Siebenbürgen und Schweden. U. ott, 1892. (2-ik kiadás. U. ott, 1901.) Elemente der Politik. Versuch einer Staatslehre auf rundlage der vergleichenden Staatsrechtswissenschaft und Culturgeschichte. Berlin, 1895. Herodotos és Anytos psephismája . U. ott, 1899. (Értek. a társ. tud. kör. XII. 3.) Görög történelem. Különös tekintettel az athenei történelemre és ennek forrásaira. U. ott, 1900. (Ism. Hazánk 1899. 243., P. Lloyd 252. Vasárnapi Ujság 46. sz. Erdélyi Múzeum 1900., Egyet. Philol. Közlöny.) Schvarcz Gyula ; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Miru György; Új Mandátum, Bp., 2000 ( Magyar panteon ) Álnevei Pécsi Zombath és Edgar Lartey (a külföldi irodalomban). 1597 a tudományban Az 1597. év a tudományban és a technikában. Születések április 13. – Giovanni Battista Hodierna itáliai csillagász, Galileo Galilei követője († 1660 ) Jevgenyij Vasziljevics Hrunov Jevgenyij Vasziljevics Hrunov (orosz betűkkel: Евгений Васильевич Хрунов; Prudi, 1933. szeptember 10. – Moszkva, 2000. május 19.) szovjet űrhajós. Életpálya A katonai repülő főiskola elvégzése után 1956-tól repülő tiszt. 1960. március 9-től részesült űrhajóskiképzésben. A Zsukovszkíj Akadémián 1968-ban repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1971-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Összesen 1 napot, 23 órát és 45 percet töltött a világűrben. 1980. december 25-én búcsúzott az űrhajósok kötelékéből. Az űrhajós központban a külföldi űrrepülések gazdasági kapcsolatának vezetője lett. 1989-ben vonult nyugállományba. Bélyegen is megörökítették az űrrepülését. Űrrepülések 1969-ben a Szojuz–5 űrhajón kutató mérnök. Sikeres összekapcsolódás után Jeliszejev átszállt a Szojuz–4 űrhajóra. Ezen folytatta és fejezte be a szolgálatot. Tartalék személyzet Voszhod–2 második pilóta Szojuz–38 parancsnok Szakmai sikerei Megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet. Kallisztó A görög mitológiában Kallisztó Lükaón arkadiai király leánya. Artemisz kísérője, aki szüzességi fogadalmat tett az istennő szolgálatáért. Neve a görög kalliste (καλλιστη) szóból ered, jelentése: legszebb. Története A vadászatra mindig az istennővel tartó Kallisztó, kiválóságával és ügyességével hamar kivívta Artemisz kegyeit. A gyönyörű nimfa azonban kisvártatva elkápráztatta magát a főistent, Zeuszt is. Ám szűzi fogadalmát nem akarta megszegni. A főisten cselhez folyamodott, és Artemisz alakjában jelent meg Kallisztó előtt, aki gyanútlanul leengedte fegyvereit, és így Zeusz megerőszakolhatta. Kallisztó terhes lett, és reményvesztetten megpróbálta eltitkolni születendő gyermekét Artemisz elől. Egy ideig sikerült neki lepleznie a titkot, azonban egyszer amikor együtt fürödtek meztelenül az istennővel egy patakban, napvilágot látott a súlyos esküszegés. Artemisz borzalmas haragra gerjedt, de mert Kallisztó az egyik kedvence volt, így száműzte szent erdejéből, és nem bántotta. Kallisztó egyedül maradt, és így ki lett szolgáltatva Héra bosszújának, aki féltékeny volt férje ágyasaira. Így a hajánál fogva felemelte és a földre vetette a szerencsétlen lányt. Kallisztó Héra bosszújának beteljesüléseként medve képében ért földet. Hermész ellopta Kallisztótól gyermekét, és saját anyjának, Maiának a gondjaira bízta. Itt kapta az Arkasz nevet, ami medvét jelent. Maia jó vadászt nevelt a fiúból. A legenda szerint egyszer Arkasz az erdőt járta, amikor Kallisztó megpillantotta elvesztett gyermekét. Megismerte, és keblére akarta szorítani fiát, azonban megfeledkezett arról, hogy az őt medve alakjában aligha fogja megismerni. Az ifjú megrémült az állattól és le akarta nyilazni, azonban Zeusz megsajnálta Kallisztót, és még mielőtt halálos sebet kapott volna felemelte őt a csillagok közé. Kallisztó így vált a Nagy Medve csillagképpé. Zeusz mellé emelte gyermekét is, így Arkoszból lett a Kis Medve képe. Héra azonban még itt sem akart békét hagyni a nimfának, és megkérte Ókeanoszt, hogy ne engedje a két medvét inni a Föld vizeiből. Ezért van az, hogy a Nagy Medve és a Kis Medve egész évben úgy vándorol az éjszakai égbolton, hogy soha nem érintik a horizontot. (Az ilyen csillagképet cirkumpolárisnak nevezik.) Ábrázolásai Története Ovidius Átváltozások című munkája után a barokk és reneszánsz kor felkapott témája lett; Tiziano háromszor is feldolgozta; az egyik az Artemisz és Kallisztó (1559)- a londoni Bridgewater House-ban található, a második 1560-ban készült, jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban, a harmadik, ami jelenleg a edinburghi National Gallery of Scotland-ben található. Rubens : Diana és Callisto, a madridi Pradóban François Boucher : Jupiter és Kallisztó ( 1769 ) – a londoni Wallace gyűjteményben Wouters – Artemisz és Kallisztó XVII. századi csehországi képe a kromerízi kastélyképtárban Franz Anton Maulbertsch – XVIII. századi festménye, mely a brnói Morva Galériában található Története az ókorban Ovidiuson kívül más írót nem is igen ragadt meg, valamint képzőművészeti alkotások sem maradtak ránk, amik Kallisztót ábrázolják. A festészet mellett más művészeti ágak is feldolgozták történetét: Francesco Cavalli – Kallisto című 1652 -es operája F. J Gosek – Kallisto című balettje Jaroslav Vrhlicky – 1883 -as Kallisto című költeménye Besozzo Besozzo település Olaszországban, Varese megyében. Lakosainak száma 9036 fő (2017. január 1.). Besozzo Bardello, Belgirate, Brebbia, Cocquio-Trevisago, Gavirate, Gemonio, Leggiuno, Malgesso, Monvalle, Sangiano és Caravate községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nigériai női labdarúgó-válogatott A nigériai női labdarúgó-válogatott képviseli Nigériát a nemzetközi női labdarúgó eseményeken. A csapatot a nigériai labdarúgó-szövetség szervezi és irányítja. A nigériai női-válogatott szövetségi kapitánya Kadiri Ikhana. Története A nigériai női nemzeti csapat eddig minden világbajnokságon részt vett. Legjobb eredménye az 1999-es negyeddöntős helyezés. 1991 óta megrendezésre kerülő Afrika-kupa kontinens-bajnokság legeredményesebb csapata. Kilenc alkalomból nyolcszor bajnok lett. 2008-ban pedig bronzérmes. Az olimpiai játékokon háromszor vett részt. Legjobb eredmény a 2004-es negyeddöntős helyezés. Vjacseszlav Valerijovics Hlazkov Vjacseszlav Valerijovics Hlazkov (ukránul: В'ячеслав Валерійович Глазков; Luhanszk, 1984. október 15.) ukrán amatőr ökölvívó. Eredményei 2005 -ben a világbajnokságon a nyolcaddöntőben szenvedett vereséget a későbbi bajnok kubai Odlanier Solístól . 2007 -ben ezüstérmes a világbajnokságon szupernehézsúlyban. A döntőben az olasz Roberto Cammarelletól szenvedett vereséget. 2008 -ban bronzérmes az olimpián szupernehézsúlyban. Profi karrierje 2009. július 2-án Moszkvában, első profi találkozóján a török Özcan Cetinkayát győzte le pontozással. Lambach Elek Lambach Elek (Kecskemét, 1758. április 28. – Bécs, 1815. január 23.) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár. Életrajz Lambach József és Aller Anna fia. 1774-ben lépett a szerzetbe. Felsőbb tanulmányainak végeztével tanár volt 1776-tól 1778-ig Nagykárolyban; 1779-től 1780-ig ugyanott bölcselethallgató, 1781-től 1782-ig gimnáziumi tanár, 1783-tól 1785-ig teológiai hallgató Nyitrán, Budán és Egerben, 1786-tól 1788-ig tanár Tatán, 1789-től 1790-ig Pesten, 1791-től 1792-ig Veszprémben, 1794-től 1797-ig Selmecbányán. 1798-tól nevelő a báró Mitrovszky-családnál Bécsben, 1814-től a Bethlen gróf házánál. 1801-től a bécsi Theresianumban tanította a magyar nyelvet és irodalmat. Művei magyar és latin nyelvű alkalmi verseket és beszédek. Nevét Lampachnak is írták. Munkái Ode ad adm. reverend. patrem provincialem ordinis unnorum sancti Francisci conventualium provinciae Hungariae sanctae Elisabeth, & Transilvaniae partiumque adnexarum Adalbertum Szobek. Oblata dum e visitatione conventuum Szegedino Agriam adpulisset. Mense Februario, 1785. M.-Karolini. Ode ad navim Bucentaurum comitis Theodori de Battyán. Pestini, 1790. A magyar királyok és királyék koronáztatásoknak inneplése, melynek szokott szertartásait német nyelven leírta és közre bocsátotta Barits Adalbert, Magyarra fordította ... U. ott, 1790. Ode ad exc. comiten Franciscum de Zichy dum in provincia Veszprimiensi supremi comitis munus solemniter capesseret die 7. mensis Augusti 1792. oblata. Veszprimii. Versek, mellyekkel a nemes Hont vármegyét gyűlése alkalmatosságával megtisztelte ... 1795. Bevezető beszéd a Terezianumi nagyobb rendbéli magyar ifjusághoz, melyet az első magyar nyelvben való tanítás alkalmatosságával tartott. Bécs, 1801. Ode ad ill. dnum Francisum Bedekovich de Komor, equitem auratum, dum status, et conferentiarum consiliarii dignitate ornaretur mense Januario, anno 1807. U. ott, 1807. (Appendix ad Ephemerides Politico Statisticas No. 14.) Lantos ének, melyet mélt. Bedekovich Ferencz úr ő nagyságának, status és konferencziák tanácsosa méltóságára lett fel emeltetésekor tiszteletül ajánlott boldog asszony hava 11. napján 1807. U. ott. A papi rendnek tiszteletet érdemlő tulajdonságai, melyekről, 1810. eszt., ... a midőn t. i. tiszt. Toméján Sándor ... áldozó papságának fél századját Tata városának öreg templomában, jeles öröm misével ünnepelné, bővebben szólott ... U. ott. Nigüella Nigüella település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Nigüella Ricla, Arándiga, Brea de Aragón, Mesones de Isuela és Épila községekkel határos. Lakosainak száma 69 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Babice (Třebíči járás) Babice település Csehországban, a Třebíči járásban. Babice Šebkovice, Čáslavice, Cidlina, Dolní Lažany, Loukovice és Lesonice településekkel határos. Lakosainak száma 201 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Přehvozdí Přehvozdí település Csehországban, a Kolíni járásban. Přehvozdí Kostelec nad Černými lesy, Kozojedy, Tuchoraz és Doubravčice településekkel határos. Lakosainak száma 281 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mennybemenetel-fatemplom (Nádasberend) A nádasberendi Mennybemenetel-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07530 sorszámon szerepel. Alsózáros Alsózáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Dolné Záriečie) Vágegyháza-Alsózáros településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban, Trencséntől 4 km-re nyugatra. 2001-ben Vágegyháza-Alsózáros 351 lakosából 342 szlovák volt. Története Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van." Fényes Elek szerint "Zarjecz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján: 81 kath., 51 ev., 14 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén. " 1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1921 az irodalomban Az 1921. év az irodalomban. Megjelent új művek Próza Sherwood Anderson : The Triumph of the Egg (A tojás diadala), novelláskötet Johan Bojer norvég író, drámaíró regénye: Den siste viking (Az utolsó viking) Miloš Crnjanski magyarországi szerb költő: Dnevnik o Čarnojeviću (Čarnojević naplója) , lirizált kisregény John Dos Passos háborús regénye: Three Soldiers (Három katona) John Galsworthy : To Let (Ez a ház kiadó), a Forsyte saga regénysorozat (1906–1921) utolsó könyve Jean Giraudoux regénye: Suzanne et le Pacifique, egy „csodálatos Robinson-paródia” Jaroslav Hašek szatirikus regénye, a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (Osudy dobrého vojáka Švejka za světové války) első kötete; a 2-3. kötet 1922-ben, a 4. (befejezetlen) 1923-ban jelenik meg Aldous Huxley regénye: Crome Yellow (Nyár a kastélyban) Siga Naoja japán író: Anja kóro (Egy sötét éjszaka múlása), regény, 1921–1937 Marcel Proust : Le Côté de Guermantes (Guermantes-ék); Az eltűnt idő nyomában (1913–1927) harmadik kötetének második része (a kötet első része: 1920) Sodome et Gomorrhe (Szodoma és Gomorra), a regényfolyam negyedik kötete (1921/1922, két részben) Költészet Lucian Blaga román költő, író verseskötete: Pașii profetului (A próféta léptei) Blaise Cendrars : Anthologie nègre (Néger antológia) Marina Cvetajeva verseskötete: Vjorszti [Вёрсты] (Verszták) Szergej Jeszenyin kötete: Iszpovegy huligana [Исповедь хулигана] (A csavargó vallomása) Federico García Lorca : Libro de poemas (Versek könyve) Dráma Karel Čapek színdarabja: R.U.R. (Rossum's Universal Robots) [Rossum univerzális robotemberei] Hugo von Hofmannsthal vígjátéka: Der Schwierige (A lehetetlen ember), megjelenés és bemutató Eugene O’Neill színműve: Anna Christie, bemutató Luigi Pirandello : Hat szerep keres egy szerzőt (Sei personaggi in cerca d'autore), bemutató Megjelenik G. B. Shaw groteszk színműve: Back to Methuselah (Vissza a Matuzsálemhez), bemutatója 1922-ben Magyar irodalom Áprily Lajos első verseivel jelentkezik: Falusi elégia (Kolozsvár) Babits Mihály verseskötete: Nyugtalanság völgye Balázs Béla regénye: Isten tenyerén (Kolozsvár) Kassák Lajos : Viráganyám Karinthy Frigyes regénye: Capillária Kosztolányi Dezső regénye: Nero, a véres költő Móra Ferenc : A festő halála, (a regény később Négy apának egy leánya címen jelenik meg) Szabó Dezső regénye: Csodálatos élet Születések január 5. – Friedrich Dürrenmatt svájci író, drámaíró († 1990) január 19. – Mészöly Miklós magyar író († 2001) március 3. – Szabolcsi Miklós magyar irodalomtörténész, kritikus († 2000) május 27. – Jobbágy Károly magyar költő, műfordító († 1998) június 2. – Karinthy Ferenc magyar író, drámaíró, dramaturg († 1992) július 15. – Király István magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő († 1989) augusztus 11. – Alex Haley afroamerikai író († 1992) augusztus 13. – Sarkadi Imre magyar író, újságíró, dramaturg († 1961) szeptember 12. – Stanisław Lem lengyel sci-fi író († 2006) október 9. – Tadeusz Różewicz lengyel író, költő, drámaíró, a 20. századi lengyel irodalom egyik meghatározó alakja († 2014) november 25. – Rákos Sándor költő, műfordító, esszéíró, kiadói szerkesztő († 1999) Blackmore-folyó A Blackmore-folyó Ausztrália északi részén, az Északi területen folyik.A folyó mindössze 20,7 méteres tengerszint feletti magasságban ered a Wild Horse-síkságon. A folyó a forrásától északnyugati irányban folytatja útját, majd mintegy 25 kilométer megtétele után Darwin közelében éri el a Timor-tengert, amelybe tölcsértorkolattal ömlik bele. A Blackmore-folyó mellékfolyói a Darwin-folyó, a Lagoon Creek, a Berry Creek és a Dalys Creek. A folyó vízminősége közepesnek mondható az Északi terület kormányának és a Department of Land Resource Management 2011-es felmérésének alapján. Éghajlat A Blackmore-folyó vidékén trópusi monszunéghajlat uralkodik két jól megkülönböztethető évszakkal, a száraz és az esős évszakkal. A száraz évszak áprilistól szeptemberig tart, mintegy hat hónapon keresztül. A szeptemberi átlagos csapadékmennyiség 24 mm, miközben az októbertől márciusig tartó esős évszakban a havi átlagos csapadékmennyiség eléri a 254 mm-t. A leghevesebb esőzések december és április eleje közt vannak a vidéken. Canischio Canischio (piemonti nyelven Canis-cio) egy település Olaszországban, Torino megyében. Elhelyezkedése A Cesana Torinesevel határos települések: Alpette, Cuorgnè, Prascorsano, Pratiglione, San Colombano Belmonte és Sparone. Rânes Rânes település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 1058 fő (2015). Rânes Lougé-sur-Maire, Saint-Martin-l’Aiguillon, Le Champ-de-la-Pierre, La Chaux, Faverolles, Joué-du-Bois, Joué-du-Plain, Montreuil-au-Houlme, Saint-Brice-sous-Rânes, Saint-Georges-d’Annebecq és Vieux-Pont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Juzennecourt Juzennecourt település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 208 fő (2015). Juzennecourt Blaisy, Colombey-les-Deux-Églises, Gillancourt, Lachapelle-en-Blaisy, Lavilleneuve-au-Roi és Sexfontaines községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pulaski megye (Virginia) Pulaski megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Pulaski. Lakosainak száma 34 507 fő (2013. július 1.). Pulaski megye Giles, Carroll, Bland, Montgomery, Radford, Floyd és Wythe megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Franklin, a teknős A Fraklin, a teknős (eredeti cím: Franklin et le trésor du lac) 2008-as amerikai–kanadai–francia rajzfilm a népszerű gyermekkönyvekből készült tévésorozat alapján. Ez az első egész estés Franklin-film, amit a nagyvásznon mutattak be. Franciaországban és Belgiumban 2008. február 19-én került a mozikba, Magyarországon 2010. március 20-ától látható. A film munkálatai 2007 novembere és 2008 októbera között folytak. Történet Franklinhez vendégségbe érkezik a kincskereső archeológus Lucy néni és keresztlánya, Samantha. A látogatás apropóján Franklin nagymamája egy régi történetet idéz fel, ám az emlékektől hirtelen megbetegszik. A megoldás a nagyi meggyógyítására a meséjében szereplő különleges talizmán lehet, ami valahol az erdő mélyén van alásva. Franklinnel és barátaival tart Lucy néni és Samantha is, akinek természete gyakran ütközik hősünkével, így komoly türelemre van szüksége, hogy a küldetést mihamarabb teljesítsék. Szereplők Louise Cheka (francia) – Cameron Ansell (angol) – Franklin hangja Clara Borras (francia) – Shauna Black (angol) – Lucy néni hangja Camille Donda (francia) – Tajja Isen (angol) – Samantha Kevin Sommier (francia) – Doug Murray (angol) – Medve hangja Isabelle Volpe (francia) – Kristen Bone (angol) – Csiga hangja Ariane Aggiage (francia) – Leah Renee (angol) – Hód hangja Ivanah Coppola (francia) – Elizabeth Saunders (angol) – Teknős anyuka hangja Eric Peter (francia) – Richard Newman (angol) – Teknős apuka hangja Gwendoline Sommier (francia) – Bryn McAuley (angol) – Harriet hangja Cathy Cerda (francia) – Corinne Conley (angol) – Teknős nagymama hangja Isabelle Gance (francia) – ? (angol) – Medve anyuka hangja Benoît Allemane (francia) – ? (angol) – Medve apuka hangja Nathalie Homs (francia) – Mari Trainor (angol) – Medve doktornő hangja Laura Pelerins (francia) – Tajja Isen / Isaac Pustil (angol) – Fiatal teknős nagymama / I. sólyom fióka hangja Jean Lescot (francia) – Patricia Gage (angol) – Idős teknős Valentin Maupin (francia) – Hannah Endicott-Douglas / Joshua Isen (angol) – Kis varjú / III. sólyom fióka hangja Brigitte Lecordier (francia) – Emma Pustil (angol) – II. sólyom fióka hangja Véronique Augereau (francia) – Helen Taylor (angol) – Sólyom anyuka hangja Kuzminec Miljanski Kuzminec Miljanski falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zagorska Selához tartozik. Fekvése Krapinától 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északra, a horvát Zagorje északnyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 252 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. A településnek 2001-ben 35 lakosa volt. Gloria Holden Gloria Holden (London, 1903. szeptember 5. – Redlands, 1991. március 22.) angol - amerikai színésznő. Az arisztokratikus megjelenésű Holden főleg a B kategóriás mozikkal tett szert hírnévre, de lehetőséget kapott mellékszereplőlént néhány nagy szabású produkcióban is. Fiatalkora 1903. szeptember 5-én született Londonban. Az Egyesült Államokba még gyermekkorában érkezett. Iskoláit a Pennsylvania állambeli Wayneben végezte, majd később a New York-i American Academy of Dramatic Artsban tanult színművészetet. Karrierje Pályafutását a színpadon kezdte, kapott egy négy mondatos szerepet a The Royal Family című darabban, Mary Ellist helyettesítette a Children of Darknessben és ráosztottak kisebb szerepet a The Ferguson Familyban. 1931. júniusában a női főszerepet kapta meg a Broadwayen bemutatott As Husbands Go című darabban. 1932-ben a Manhattan Melodyban játszott, majd a következő évben a Survivor és a Memory című színdarabokban volt látható fontos szerepben. Filmes pályafutása 1934-ben indult, statisztaként mutatkozott be a The Return of Chandu című produkcióban. Két évvel rá emlékezetes alakítást nyújtott a Drakula lánya című horrorban, és a B kategóriás mozik felkapott színésznőjévé vált. Alakítása a későbbiekben az író Anne Ricera is hatással volt, és a Drakula lányát közvetlenül meg is említi a Kárhozottak királynője című regényében. 1937-ben a címszereplő Paul Muni feleségét alakította a Zola című életrajzi drámában. A William Dieterle rendezte produkció elnyerte a "legjobb filmnek" járó Oscar-díjat. Holden 1958-ban, 50 évesen felhagyott a filmezéssel. Magánélete és halála 1944-ben hozzáment William Hoythoz, akivel élete végéig együtt maradt. Egy gyermekük született Christopher (1944), aki 1970-ben elhalálozott. Gloria Holden lelkes kerékpáros volt. Holden továbbá édesanyja volt a színész Glen Corbettnek (1922-1997) és nagyszülője az X-aktákból is ismert Laurie Holdennek. 1991. március 22-én hunyt el a kaliforniai Redlandsben 82 éves korában szívinfarktus következményében. Zsitineni Zsitineni (macedónul: Житинени) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Centar Zsupa-i járásában. Népesség 2002-ben 537 lakosa volt, akik közül 536 török, 1 albán. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Gusztáv, az igazi férfi A Gusztáv, az igazi férfi a Gusztáv című rajzfilmsorozat második évadának ötödik epizódja. Rövid tartalom Gusztáv udvarolni próbál a csinos fogorvosnőnek, de az határozottan visszautasítja a tolakodást. Alkotók Írta és rendezte : Nepp József Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Neményi Mária Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Tervezte : Vásárhelyi Magda Háttér : Szálas Gabriella Rajzolták : Csiszér Ágnes, Révész Gabriella Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió. Catalão Catalão város Brazília Goiás államában. Közigazgatási területe 3778 km², 2007-ben becsült lakosságszáma 75,6 ezer fő volt, melynek 92%-a élt a belterületen. Fekvése 833 m tengerszint feletti magasságban fekszik, az állam központi részén (Goiânia 255 km-re nyugatra). A 18. század közepén érkeztek az első telepesek, 1833-ban vált önálló községgé (municipio). Képek Population census of Brasil (2010) Kalmar FF A Kalmar FF, teljes nevén Kalmar Fotbollsförening egy svéd labdarúgócsapat. Székhelyük Kalmarban van, jelenleg az első osztályban szerepelnek. Legnagyobb riválisai szintén kalmariak, ezek a Kalmar AIK és az Östers IF Jelenlegi keret 2009. május 4. szerint. Sikerek Allsvenskan : Győztes:1 ( 2008 ) Második:2 (1985, 2007) Svenska Cupen : Győztes:3 (1981, 1987, 2007) Döntős:2 (1978, 2008) Supercupen : Győztes:1 (2009) Döntős:1 (2008) Estézargues Estézargues település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 534 fő (2015). Estézargues Valliguières, Domazan, Fournès, Rochefort-du-Gard, Saint-Hilaire-d’Ozilhan és Théziers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 16-os busz (Budapest) A budapesti 16-os jelzésű autóbusz a Deák Ferenc tér és a Széll Kálmán tér között közlekedik a Budai Várnegyeden keresztül. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. Járművek A 15-ös buszhoz hasonlóan a 16-os busz vonala is részben az új járművek bemutatására szolgált, ezért járműparkja hasonló volt a 15-öséhez, főleg az utóbbi években. Az új paraméterkönyv bevezetése óta (2008. szeptember 6.) a 16-os busz, 16A és 116-os viszonylatokon Ikarus 405-ös típusú autóbuszok közlekednek, csúcsidőben a három járaton együtt 14, szombaton 10, vasárnap 9. A 16-os vonalon a típusváltás a Budai Várnegyed korlátozott befogadóképességű útjaival magyarázható, a menetrend viszont gondoskodik arról, hogy ne legyen az átlagosnál nagyobb fennakadás. A vonalon 2015. november 19-én állt forgalomba az első Karsan ATAK. A járműveket a Kelenföldi autóbuszgarázs állítja ki. Története 1928-ban vették tervbe, hogy a Ferenc József (Széchenyi István) térről a Várba is közlekedjen autóbusz, így 1929. október 29-én el is indult a 16-os buszjárat a Ferenc József tér – Lánchíd – Budai Vár – Széna tér – Dékány utca útvonalon. Az 1930-as évek végén a 16-os busz már a Vörösmarty tér – Lánchíd – Budai Vár – Széna tér, a 16A busz pedig a Vörösmarty tér – Lánchíd – Budai Vár – Bécsi kapu tér útvonalon közlekedett. 1940. július másodika és hetedike között, augusztus 24. és szeptember 9. között, valamint 1941. április harmadika és huszadika között a 16-os busz közlekedése szünetelt, mert az autóbuszokat katonai célokra használták fel. 1944-ben a 16-os busz Budapest ostroma miatt megszűnt, és csak 1948. május 3-án indult újra a Széll Kálmán tér és a Budai Vár között. Az 1950-es évek második felében a buszok még József nádor tér – Lánchíd – Budai Vár – Moszkva (Széll Kálmán) tér útvonalon közlekedett, majd 1964 novemberében pesti végállomását a Március 15. térre tették át, aztán 1972. december 23-án az Engels (ma Erzsébet) térre. Ekkor betétjárata, a 16A a Moszkva (Széll Kálmán) tér és Dísz tér között közlekedett. 1985. február 1-jén új járat indult 116-os jelzéssel a korábbi „V” jelzésű busz helyett a Clark Ádám tér és Szent György tér között, de 1986. június 3-án a Budavári Sikló üzembehelyezése miatt megszűnt, majd november 1-jén a 16A busz is megszűnt, és újra indult busz 116-os jelzéssel, de ekkor már a Moszkva (Széll Kálmán) tér – Budai Vár – Erzsébet híd – Irányi utca útvonalon. 1989. március 1-jén a 16-os és a 116-os buszt útvonalát is lerövidítették, így a 16-os a Deák Ferenc tér és a Dísz tér között, a 116-os az Irányi utca és a Dísz tér között közlekedett. A kieső szakaszon a „Várbusz” közlekedett tovább. Végül 1994. augusztus 31-én a 116-os busz megszűnt. 2001. május 2-ától 16G jelzéssel új járat közlekedett a Sasadi út – Hegyalja út – Erzsébet híd – Deák Ferenc tér útvonalon. 2008. szeptember 6-ától a 16-os busz útvonala meghosszabbodott a régi 10-es busz útvonalán a Moszkva (Széll Kálmán) térig. Betétjárata közlekedik a régi 10-es útvonalán 16A jelzéssel, a régi 110-es száma pedig 116. Megállóhelyei Az átszállás kapcsolatok között a 16A jelzésű betétjárat nincsen feltüntetve, amely a Dísz tér és Széll Kálmán tér között közlekedik. Fertőfehéregyháza Fertőfehéregyháza (németül Donnerskirchen, horvátul Bijela Crikva) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. Fekvése Kismartontól 13 km-re északkeletre, a Lajta-hegység délkeleti oldalán fekszik. Nevének eredete Eredeti magyar neve Csákány volt, mai magyar neve 1641-ben szerepel először "Feieregyhaz" alakban. Ezt egykori fehérfalú templomáról kapta. Története Területe ősidők óta lakott. A Schönleitenberg nevű hegyen hallstatt-kori település és temetőjének nyomaira bukkantak. Határában Ausztria legrégibb korai keresztény temploma volt, melynek kerek márvány oltárlapját sikerült megtalálni. 1285-ben "Dundeskürchen" alakban szőlőhegyével kapcsolatban említik először. 1332-ben "Chakan", 1355-ben "Totchakan" néven szerepel. A 14. században a Gathal nemzetség birtoka, majd 1410-től a kismartoni uradalommal együtt a Kanizsai családé volt. 1437-ben már állt Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A 15. század közepétől csaknem 200 évig Habsburg birtok volt. A falut 1529-ben és 1683-ban a török elpusztította. Lakói a 16. század második felében evangélikusok lettek, katolikus egyházát 1638-ban alapították újra. Anyakönyveit 1615-től vezetik. 1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel a települést. 1622-ben az Esterházy család szerezte meg. 1651-ben védőfalakkal erősítették meg. 1659-ben I. Lipót császártól várástartási jogot és mezővárosi rangot kapott. Országos vásárát a Szent Péter és Pál apostolok ünnepe utáni vasárnapon tartották. A város ítélkezési jogának máig látható bizonyítéka az 1660-ból származó pellengér. 1683-ban a török elfoglalta és kirabolta a települést. 1809-ben francia seregek vonultak be a városba, melyek elszállásolása és ellátása a lakosságra hárult. 1831-ben a 31 halálos áldozatot követelő kolera, 1866-ban tűzvész pusztított. 1848-49-ben a seregek közeledésére hol császári, hol magyar zászló lengett a templom tornyán. Vályi András szerint " FEJÉREGYHÁZ, vagy némellyek szerént Tündöklőház. Német mező Város Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, a’ kiknek szép parton fejérlő Szentegyházoktól vette nevezetét, tudniillik Tündöklőházi nevezetétől a’ Németek Tundl, vagy Dundlerskirchen nevet alkottak belőle, a’ kik pedig nem értik, Donnerskirchennek is nevezik, fekszik Sircz mező Várostól fél mértföldnyire, ’s a’ Sopron Vármegyei fertőtől sem meszsze, nevezetes benne a’ Hertzegi földes Uraságnak igen nagy pintzéje. Határja középszerű, réttye, legelője jó, ’s egyéb vagyonnyai is meglehetősek, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint " Fehéregyháza, Donnerskirchen, német m. v. Sopron vmegyében, a Fertő tavától 1/2, Soprontól 3 mértföldnyire, 1500 kath. lak., paroch. templommal, nagy urasági pinczével. Van itt 26 5/8 urb. telek, s ezután 485 h. szántóföld, 174 h. rét, 2182 kapás szőlő, szép urasági erdő. Földje posványos és silány. Bora sok és jó; cseresznyét sokat termeszt, de más gyümölcse kevés. Birja h. Eszterházy." 1910-ben 1741, többségben német (1642 fő) lakosa volt, jelentős magyar (72 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. Nevezetességei Szent Mártonnak szentelt plébániatemploma 1676 -ban épült a korábbi maradványokon, belső berendezése 18. századi . 1975 -ben felújították. A kapu feletti falfülkében a templom védőszentjének a szobra áll, talapzatán 1739-es évszámmal. A templom északi oldalához egy kétszintes sekrestye és egy lépcsős tornyocska kapcsolódik. A templombelső festése a 19. században készült. Az északi falon Krisztus megkeresztelése és Szent László király, a déli oldalon Szent István király látható. Keresztelőkútja 17. századi. A templomot 17. századi védőfal maradványai övezik, melyeken nyugati-délnyugati oldalon, a kapu közelében több kulcslyuk alakú lőrés látható. Szent Nepomuk temploma 1783 -ban épült késő barokk, 1960 -ban restaurálták. Oltárképe 1600 körüli. A falu szégyenoszlopa 1660 -ból, szentháromság szobra 1738 -ból való. Nepomuki Szent János szobra 18. századi. Híres emberek Itt született 1877 . február 22 -én Huber János kanonok, 1908-21-ben a Katolikus Népszövetség központi titkára, több német nyelvű napi és hetilap felelős szerkesztője A községben született Steiner Fülöp , Székesfehérvár egykori megyés püspöke. FK Partizan A Fudbalski klub Partizan (szerbül: Фудбалски клуб Партизан, latin betűkkel: Fudbalski Klub Partizan) egy szerb labdarúgócsapat, melynek székhelye a fővárosban Belgrádban van. A csapat történelméhez olyan dicső események köthetőek, mint az első BEK-meccsen való szereplés 1955-ben, az első olyan csapat, amely kelet-európaiként eljutott a BEK-döntőig 1966-ban, és az első olyan szerb csapat, amely eljutott a Bajnokok ligája csoport-küzdelmeiig. A Partizan a másodosztályú FK Teleoptik csapat tulajdonosa. Az UEFA szerint az Ajax Amszterdam után a Partizannak van a második legjobb utánpótlás-nevelő bázisa Európában. Felmérések szerint a Partizan Belgrád a második legnépszerűbb csapat Szerbiában, a lakosság 32,2%-a "rajong" a klubért. Az örökranglistán, mint legtöbb mérkőzésen játszó játékos: Momčilo Vukotić vezet, 791-szer lépett pályára a fekete-fehérek színeiben! A legtöbb gólt Stjepan Bobek szerezte, egész pontosan 425-ször volt eredményes a klub egykori legendája. Eddigi története során a Partizan Beograd 6-szor is nyert mérkőzést úgy, hogy 10 vagy annál több gólt szerzett ugyanazon a találkozón. 2 bajnokságban is szereztek 100-nál több gólt, és a mindenkori rekordot is a Partizan tartja szezonban lőtt legtöbb gólok tekintetében, a mesteri rekord 111 lőtt gól ugyanabban a szezonban. A csapat rövid története A Partizant 1945. október 4-én alapították a Jugoszláv Sport Szövetség részeként. Nevét a II. világháború-beli kommunista katonai mozgalomról, a partizánokról kapta. A Partizan még mindig tagja a 25 különböző klubot magába foglaló Jugoszláv Sport Szövetségnek, valamint tagja a Szerb Labdarúgó Szövetségnek is, azonban teljesen független szervezetben, pénzügyekben valamint vezetőség tekintetében. A csapat a Jugoszláv Néphadsereg kötelékében jött létre, valamint stadionja is e katonai szervezetről kapta nevét (Jugoszláv Néphadsereg Stadionja, röviden: Stadion JNA). Az 50-es évek elején a csapat függetlenedett a hadseregtől. Első nemzetközi meccsét 1945. december 6-án játszotta a CSZKA Moszka (akkoriban CDKA) ellen. A Partizan volt az egyik résztvevője a legelső nemzetközi kupameccsnek, amelyre 1955. szeptember 3-án került sor Lisszabonban a Sporting ellen. A meccs eredménye 3-3 volt. A Partizan volt az első kelet-európai csapat, amely eljutott a BEK-döntőjéig, miután az elődöntők során a Manchester Unitedet búcsúztatta. Az 1966-os döntő során a jugoszlávok vereséget szenvedtek a Real Madridtól. A jelenkort figyelembe véve a csapat a Bajnokok ligája 2003–2004-es idényében a csoportkör résztvevője volt, miután az utolsó selejtezőkörben a Newcastle Unitedet búcsúztatta. A 2004–2005-ös idényben a legjobb 16 csapat közé jutott az UEFA-kupában. A Partizan jelenlegi színe a fekete és fehér, korábban a kék-piros volt. Sikerek Bajnok: 24 alkalommal Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bajnoka: 11 alkalommal 1946–47 , 1948–49 , 1960–61 , 1961–62 , 1962–63 , 1964–65 , 1975–76 , 1977–78 , 1982–83 , 1985–86 , 1986–87 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoka: 6 alkalommal 1992–93, 1993–94, 1995–96, 1996–97, 1998–99, 2001–02 Szerbia és Montenegró bajnoka: 2 alkalommal 2002–03, 2004–05 Szerb bajnok: 5 alkalommal 2007–08 , 2008–09 , 2009–10 , 2010–11 , 2011–12 Kupagyőztes: 12 alkalommal Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kupagyőztese: 5 alkalommal 1947 , 1952, 1954, 1957, 1989 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kupagyőztese: 4 alkalommal 1992, 1994, 1998, 2001 Szerb kupagyőztes: 3 alkalommal 2008, 2009, 2011 Közép-európai kupagyőztes: 1 alkalommal 1978 A csapatnak négyszer sikerült megnyernie mind a bajnokságot mind a kupát: 1947, 1994, 2008, 2009. Jugoszlávia felbomlásával az FK Partizan a legeredményesebb szerb csapat. A nemzetközi porondot figyelembe véve a Partizan legnagyobb sikere az 1966-os BEK-döntő, amelyet azonban a csapat a Real Madriddal szemben elveszített. A Mitropa Kupát 1978-ban megnyerte a csapat, negyeddöntős volt a BEK-ben 1964-ben, negyeddöntős volt a KEK-ben 1989-ben és négyszer jutott a legjobb 16 csapat közé az UEFA-kupában. Játékosok A csapat korábbi híresebb játékosai Megjegyzés: A korábbi Jugoszláv tagköztársaság-beli játékosok a Jugoszlávia/Szerbia és Montenegró/Szerbia jelzet alatt szerepelnek, amennyiben "hazai" játékosnak számítottak, amikor a klubot szolgálták. A klub eddigi elnökei Ratko Vujović (1950) Bogdan Vujošević (1952–1956) Đuro Lončarević (1956–1958) Martin Dasović (1958–1962) Dimitrije Pisković (1962–1963) Ilija Radaković (1963–1965) Vladimir Dujić (1965–1967) Mića Lovrić (1967–1971) Milosav Prelić (1971–1973) Vesa Živković (1973–1974) Predrag Gligorić (1974–1975) Nikola Lekić (1975–1979) Vlada Kostić (1979–1981) Miloš Ostojić (1979–1983) Novak Rodić (1981–1983) Dragan Papović (1983–1987) Zdravko Lončar (1987–1988) Zdravko Mrvić (1987–1988) Špiro Sinovčić (1988–1989) Ivan Ćurković (1989 – tiszteletbeli elnök) Mirko Marjanović (1989–1994) Božidar Martinović (1994–1997) Ivan Ćurković (2000. május 20. –2006. december 26.) Nenad Popović (2006. december 26. –2007. április 26.) Tomislav Karadžić (2007. szeptember 26. –2008) Dragan Đurić (2008–2014) Zoran Popović (2014–) Alt Sührkow Alt Sührkow település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Salerno Salerno város (közigazgatásilag comune), egyben megyeszékhely, Campania régióban, az azonos nevű öböl partján. A 11. és 12. században itt létesült az első középkori orvosi egyetem, a kora középkor legfontosabb egészségügyi oktatási intézménye, a Schola Medica Salernitana. 1943-ban, a második világháború idején ide menekült az olasz király, miután különbéke-tárgyalások kezdődtek Olaszország és a szövetségesek között. Itt alakult meg a rövid életű „déli kormány”. Az Avalanche hadműveletben, az olaszországi partraszállás során (1943. szeptember 9.) a szövetségesek Salerno mellett is tettek partra csapattesteket. Fekvése A megye északnyugati részén fekszik. Határai: Baronissi, Castiglione del Genovesi, Cava de’ Tirreni, Giffoni Valle Piana, Pellezzano, Pontecagnano Faiano, San Cipriano Picentino, San Mango Piemonte és Vietri sul Mare. Története Salerno területén valószínűleg már a történelem előtti időkben is laktak. Az emberi jelenlét első biztos jelei a I. e. 9 és 6. század közti időszakból származnak. Az Irno folyón túl fekvő szamnisz-etruszk Irna város a mai salernói Fratte városnegyed helyén terült el. Fontos csomópontja volt az etruszkok kereskedelmi életének Poseidonia és Elea görög gyarmatokkal. Miután a rómaiak benyomultak Campaniába, Irna hanyatlásnak indult. A rómaiak i. e. 194-ben megalapították saját városukat Salernumot. Katonai funkcióit az új város hamar elvesztette és kereskedelmi központtá vált. A Via Popilia kötötte össze Rómával, amely innen dél irányban, Lucania és Rhegium felé haladt tovább. A régészek feltárta leletek virágzó, élettel teli városra utalnak. Diocletianus császár uralkodása idején, a 3. század végén Salernum Bruttia és Lucania provincia közigazgatási központja lett. Fontos központ volt az 5. században, amikor a keleti gótok uralták Itáliát. A következő évszázadban Bizánc a gót háborúkban legyőzte a gótokat, de uralma csak 15 évig tartott (553 és 568 között), mert az északról érkező longobárdok rövid idő alatt szinte egész Dél-Itáliát ellenőrzésük alá vonták. Mint más déli tengerparti városokat (Gaeta, Sorrento, Amalfi), az új hódítók kezdetben Salernót is elkerülték. Csak 646-ban esett el és egy hercegség központja lett. Magyar vonatkozások Második nápolyi hadjárata alatt, 1350 nyarán I. Lajos magyar király seregével Nápoly felé haladva Eboli városában akart megszállni. Salerno városából azonban követek érkeztek hozzá, hogy ha akarja, akkor könnyűszerrel elfoglalhatja a várost, mivel I. Johanna nápolyi királynő csak egy darab gályát küldött annak védelmére. Így Lajos Eboliból Salerno alá vágtatott mintegy száz lovagjával, és a városon kívül bevárta a seregét. Idővel a jelzett nápolyi gálya is befutott a kikötőbe, de a magyarokat meglátva inkább visszafordult. Így a város megnyitotta kapuit a magyar király előtt: ünnepélyes küldöttséget menesztettek ki eléje. Lajos nagylelkűen bánt a meghódolt várossal: hogy az esetleges atrocitásoknak elejét vegye, katonáinak szigorúan előírta, hogy a városba fegyveresen nem mehetnek be. A magyar király négy napot töltött Salerno városában, közben fogadta a környékbeli városok, Amalfi, Ravello, Scala, Castellamare hódolatát. Márai Sándor második olaszországi tartózkodása idején (1967-1980) Salernóban lakott feleségével. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Katedrális (Duomo) San Pietro in Vinculis-templom Sant’Augustine-templom Sant’Apollonia-templom Castello di Arechi Palazzo D’Avossa Oktatás A salernói orvosiskola a Schola Medica Salernitana Európa legrégebbi középkori orvosi iskolája, amely szintetizálta a görög, a latin, az arab és a zsidó orvostudományt. A 11. és 12. század között létesült a kora középkor legfontosabb egészségügyi oktatási intézménye volt. A közvetlen közelben fekvő Monte Cassinó-i bencés anyakolostor egyfajta kezelőhelyet tartott fenn Salernóban. Határozott fellendülést hozott az orvosiskola életébe, hogy az észak-afrikai fűszer- és gyógynövény-kereskedő, Constantinus Africanus 1080 körül belépett a Monte Cassino hegyén fekvő kolostor tagjai közé. Jelentős mennyiségű orvostudományi művet hagyott hátra a szerzeteseknek. Az ő tudományos hagyatéka vált a salernói iskola alapvető tananyagává, irányadóan befolyásolva a nyugati orvostudomány fejlődését. Jelentősége a 13. században kezdett hanyatlani, amikor a franciaországi Montpellier-ben is orvosi egyetem nyílt. 1944-ben „Giovanni Cuomo” néven alapítottak egyetemi intézetet Salernóban, amely 1968-ban közegyetemmé vált. Az egyetemisták száma gyorsan emelkedett. Ma a két egyetemi kampusz (Fisciano és Baronissi) tíz karán 40 ezer diák tanul. Gazdaság A város gazdasága a turizmusra és a szolgáltatásokra épül, a helyi ipar jórésze nem élte túl az 1970-es évek válságát (kivéve a kerámiakészítést és az élelmiszeripart). Salerno a Tirrén-tenger egyik legforgalmasabb kikötője. Évente 7 millió tonna áru halad itt keresztül, ennek 60%-a konténerekben. A város híres szülöttei Nicola Abbagnano, filozófus Mario Ajmone Cat, az olasz hadsereg parancsnoka Giovanni Amendola, újságíró, politikus Andrea Fortunato , labdarúgó Renato Raffaele Martino, Kardinális Thomas von Salerno (1420 – 1480), író Germano Milite, művész Testvérvárosok Japán Tōno Franciaország Rouen USA Youngstown, Ohio Románia Galac , Paul Émile Lecoq de Boisbaudran Paul Émile Lecoq de Boisbaudran (Cognac, 1838. április 18. – Párizs, 1912. május 28.) francia kémikus. Életpálya Párizsban az École Polytechnique kutatójaként. 1875-ben felfedezett egy új elemet, amelyet hazája tiszteletére galliumnak nevezett el. A gallium felfedezése a tudomány nagy diadala volt. Az egyes elemcsaládok fényvonalait vizsgálva fedezte fel az elemet. Alkalmazta az ismert összefüggéseket a földfémekre, és így megállapította, hogy az alumínium és az indium között még egy elemnek kell lennie. A szfalerit spektrumában két viola színképvonalat talált, amiket az új elemnek tulajdonított. Ez volt az első kémiai elem, amely bebizonyította a Mengyelejev-féle periódusos rendszer helyes voltát. 1879-ben ő izolált először szamáriumvegyületet szamarszkitból ((Y,Ce,U,Fe)3(Nb,Ta,Ti)5O16) kiindulva. Szennyezett oxidot kapott, amiben az új elem jelenlétét Galissard de Marignachoz hasonlóan spektroszkópiailag azonosította, annak két kék, erőteljes abszorpciós vonala alapján. 1886-ban a diszpróziumot fedezte fel. Kutatási területei Az ásványok vizsgálatával foglalkozott. Kutatási módszere a spektrálanlízis volt. Szakmai sikerek Nevéhez kapcsolódik a gallium, a szamárium és a diszprózium felfedezése. Henry Smith Lane Henry Smith Lane (Sharpsburg, 1811. február 24. – Crawfordsville, 1881. június 18.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Indiana, 1861–1867). Daniel Schneidermann Daniel Schneidermann (Párizs, 1958. április 5.) francia újságíró. Főként a televíziós média elemzésével foglalkozik. Heti rendszerességgel ír újságokba (korábban a Le Monde-ba, jelenleg a Libérationba), és tévéműsora is van Arrêt sur images címmel a France 5 közszolgálati adón. Amikor a műsort 2007-ben a csatorna vezetősége megszüntette, Schneidermann az interneten folytatta az adást. (7284) 1989 VW A (7284) 1989 VW egy kisbolygó a Naprendszerben. Oshima, Y. fedezte fel 1989. november 4-én. Gare d’Aix-en-Provence Gare d’Aix-en-Provence vasútállomás Franciaországban, Aix-en-Provence településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Gardanne (Gare de Marseille-Saint-Charles) Gare de Meyrargues Dorotabó A dorotabó (japánul: ���) a japán folklór egyik szellemalakja, egy jókai, neve magyarra lefordítva 'sárembert' jelent. Az egykori földműves nevét onnan kapta, hogy a halála után eltékozolt földjeit, melynek helyszínén kísért, visszaszerezze. Megjelenés A dorotabót hagyományosan egy frissen öntözött, nedves rizsföldből félig kiemelkedő, kopasz emberalak torzójaként írják le, melyet tetőtől-talpig sár borít, s egyetlen szeme a homloka közepén helyezkedik el. Csupán három ujja van, mely jelentőséggel bír. Japánban ugyanis úgy tartották, hogy az ember öt-öt ujja három bűnt, illetve két erényt képvisel, melyek az alábbiak: a harag, a kapzsiság, a tudatlanság, továbbá a bölcsesség és az együttérzés. A bosszúvágytól fűtött dorotabóból ez utóbbi kettő kiveszett, ugyanakkor a megmaradt három ujj jelzi, hogy a fent említett három bűn táplálja haragját. A dorotabó rendszerint bármiféle előjel nélkül, késő éjjel jelenik meg a rizsföldeken, ahol folyamatos sírás, nyöszörgés és hörgés kíséretében könyörög az elvesztett földjéért. Lényegesen gyakoribbak az olyan beszámolók, melyekben csak hallották a lényt, minthogy látták is volna azt. A legenda gyökerei A legenda szerint, a lény egy olyan öregember lelkéből születik meg, aki egy életen át tartó, kemény és fáradságos munkával dolgozott szerény földecskéjén, míg az termékeny és hasznot hozó rizsfölddé nem vált, s annak tudatában távozott el a túlvilágra, hogy családja, illetve örökösei számára valódi, időtálló értéket teremtett. Amennyiben azonban a föld egy kicsapongó életvitelt folytató, hálátlan fiúhoz került, aki eladta édesapja vérébe és verejtékébe kerülő, drága földet, hogy e pénzből hódoljon élvezeteinek, úgy a paraszt lelke immár nem nyugodhatott békében, s hogy elégedetlenségének hangot adjon, kikel a sírjából és szeretett földjét követeli. Más történetekben, a dorotabó, azon földművesek szelleme, akik szerencsejáték, vagy más egyéb csalárdság révén lettek megfosztva földjüktől, s így egyúttal minden vagyonuktól. Egyes források szerint a dorotabó megnevezés egy régi, Edo-kori kifejezésből ered, mely a híres-nevezetes Joshivara-negyedben volt használatos. Tokió ezen hajdani piroslámpás negyedében a "dorota wo bo de utsu" kifejezés annyit tett, mint "karót szúrni a rizsföldbe", amely egyfajta szlengként szolgált akkoriban a közösülés leírására. Akárhogy is, kevés leírás található erről a lényről, ami nagyban megnehezíti a kutatók dolgát. Többek között az sem teljesen tisztázott, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között jelenik meg a jókai. Torijama Szekien illusztrációja (jobbra) azonban nyújthat némi támpontot számunkra. A képen a talaj egyértelműen nedves, ám rizspalántáknak nyoma sincs, se a lény bőrén, se pedig a körülötte lévő ültetvényen. Magát az ültetvényt kora tavasszal szántják fel, majd elárasztják és állni hagyják egy darabig, mígnem végül elültetik a palántákat. Ennek pontos időpontját természetesen nagyban befolyásolja a szóban forgó terület éghajlata, ám a kép alapján annyi így is megállapítható, hogy a dorotabó rendszerint a rizsföld elöntése utáni, ám még a növény elültetése előtti időszakban bukkan fel. A lényről első ízben Torijama Szekien egyik könyvében, a Kondzsaku Hyakki Súiban (’Szellemlények egykoron és ma’) tesznek említést. Ámbár feltehetőleg különféle népmesék és mondák szolgálhattak alapul e szellem létrejötténél, a néprajzkutatók mégis az ő eszmeszüleményének tartják. Mindazonáltal a dorotabó története feltehetőleg arra a tényre vezethető vissza, miszerint Japán területén kimondottan kevés megművelhető terület áll rendelkezésre, így minden egyes, talpalatnyi termőföldet meg kell becsülni. Idrissa Camará Idrissa Camará (1992. július 20. –) válogatott bissau-guineai labdarúgó, csatár, jelenleg az US Avellino 1912 játékosa. Pályafutása Camará 1992-ben született Bissau-Guineában. Pályafutását a szenegáli Étoile Lusitana akadémiáján kezdte, ahonnan 2011-ben Portugáliába igazolt. Egy szezon után leigazolta őt a belga SC Visé csapata, ahonnan két év után Olaszországba, a SSD Correggese Calcio 1948 együttesébe szegődött. Camará 2016 óta az US Avellino 1912 játékosa. Válogatott Idrissa Camará tagja volt a 2017-es afrikai nemzetek kupájára kvalifikált bissau-guineai válogatott keretének. Rosztoka Rosztoka (ukránul Розтока (Roztoka), szlovákul Rostoka): falu Ukrajnában Kárpátalján az Ökörmezői járásban. Fekvése Ökörmezőtől 32 km-re északnyugatra fekszik, Fülöpfalvához tartozik. Története Rosztoka a 17. században települt Verhovinai falu. Nevét 1651-ben említette először oklevél Roztoka néven. Roztokát a Lipcseiek telepítették, de a Dolhaiaknak is volt benne birtokrészük. A településnek 1910-ben 535 lakosából 5 magyar, 68 német, 462 román volt. Ebből 467 görögkatolikus, 68 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott. Nevezetességek Ortodox fatemploma - a 17. században épült 1759 -ben nyerte el mai külsejét. Szűz Mária bemutatásának tiszteletére van szentelve. Mark Philippoussis Mark Anthony Philippoussis (1976. november 7. Williamstown, Ausztrália) hivatásos ausztrál teniszező. 1994-ben kezdte meg profi karrierjét. Karrierje során két Grand Slam-döntőbe jutott be: 1998-ban a US Openen, 2003-ban Wimbledonban. Trespass 1970. október 23-án jelent meg a Genesis második albuma, a Trespass. Ez az együttes egyetlen albuma John Mayhew dobossal – és az utolsó Anthony Phillips gitárossal. A folkos-progresszív rockos hangzás komoly stílusbeli váltás az előző albumhoz képest, a következő albumok vázlatának tekinthető. A dalok a korábbiaknál hosszabbak, komplexebbek, több jól elkülöníthető részből állnak. Az album hangulata a „vidéki Anglia” légkörét idézi, ami a korszak többi progresszív-rockzenekarának munkáira is jellemző volt. Ennek érdekében fontos szerepe van a több sávon felvett 12 húros akusztikus gitároknak, a tiszta énekharmóniáknak, a fuvolának és más akusztikus hangszereknek, valamint a Hammond orgonán és Mellotronon játszott lágy futamoknak. Ezt az érzést erősíti a visszafogott dobjáték, bár a többiek elégedetlenek voltak Mayhew képességeivel. Helyére az album felvétele és Phillips távozása után Phil Collins került. Az albumról azonban nem hiányoznak a dinamikusabb részek sem. Peter Gabriel hangja erőteljes, lélekkel teli, különösen a Stagnation végén, melyben Tony Banks egy orgonaszólót is játszik. A The Knife durva és bombasztikus, ebben Mike Rutherford torzított hangú basszusgitárt használ. A dal a koncertek állandó záródarabja lett, módosított szöveggel az 1973-as Genesis Live című albumra is felkerült. Bár az album nem volt anyagilag sikeres, a kritikusok dicsérték. 1984-es újrakiadásakor a brit listán a 98. helyig jutott. 2007 végére-2008 elejére tervezik az album kétlemezes, SACD/DVD kiadásának megjelenését új 5.1-es és sztereó keveréssel. Az album dalai Minden dalt Tony Banks, Peter Gabriel, Anthony Phillips és Mike Rutherford írt, kivéve, ahol a szerzők jelölve vannak. Looking for Someone – 7:07 (dalszöveg: Gabriel) White Mountain – 6:46 (dalszöveg: Banks) Visions of Angels (Anthony Phillips) – 6:54 Stagnation (Peter Gabriel – Anthony Phillips – Mike Rutherford) – 8:51 (dalszöveg: Gabriel) Dusk – 4:14 The Knife (Tony Banks – Peter Gabriel) – 9:00 (dalszöveg: Gabriel) 2013-as MotoGP maláj nagydíj A maláj nagydíj volt a 2013-as MotoGP-világbajnokság tizenötödik futama. A versenyt Sepangban rendezték október 13-án. A királykategória versenyét Dani Pedrosa nyerte, a Moto2-ben Esteve Rabat végzett az élen, míg a Moto3-ban Luis Salom diadalmaskodott. Ana Carrasco révén a 2001-es olasz nagydíj óta először szerzett nő pontot bármilyen géposztályban. Akkor Katja Poensgen a negyedliteresek között ért célba a tizennegyedik helyen. A mindenkori legkisebb géposztályban Carrasco előtt az 1995-ös cseh nagydíjon történt női pontszerzés, akkor a japán Igata Tomoko az előkelő hetedik helyen zárt Brnóban. Moto2 A rajtot követő baleset után, melyben Axel Pons, Fadli Immammuddin, Ezequiel Iturrioz, Zaqhwan Zaidi és Decha Kraisart is érintett volt, a versenyt piros zászlóval félbeszakították. A második verseny 19-ről 12 körösre rövidült. Esze Dóra Esze Dóra (eredetileg Esze Dóra Emma), (Budapest, 1969. december 24. –) író, újságíró. Családja Apai ágon a híres kuruc brigadéros, Esze Tamás leszármazottja. Anyai ági nagyapja Bollobás Béla volt, aki már gyermekkorában az írás szeretetére biztatta, második nevét, az Emmát nagymamája után kapta. Nagybátyja Bollobás Béla világhírű matematikus, a Bishop–Phelps–Bollobás elmélet egyik megalkotója. Édesanyja Bollobás Boglárka, akitől zenei tehetségét örökölte. Nagynénje Bollobás Enikő, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének tanára. Volt férjétől, Vámos Miklóstól, akivel 2000-2009-ig élt házasságban, 2003-ban két ikergyermeke született, Péter és Henrik. Életpályája Hatévesen felénekelte Koós Jánossal a Sír a telefon című számot, ami azóta is sláger, és már több előadó feldolgozásában megjelent. Egyetemi tanulmányait 1988 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte angol nyelv és irodalom szakon, és ezzel párhuzamosan a francia nyelv és irodalom szakot is elvégezte, az utolsó fél évet Franciaországban töltve. 1988-1995 között mint szabadúszó angol és francia nyelvtanár dolgozott. Az utolsó egy évben még a Burson-Marsteller PR cégnek is végzett fordítói munkát. Az egyetem elvégzése után egy évig tanított a Kodály Zoltán Kórusiskolában, és a következő évben megírta első regényét, a Málnafolyót, majd a Két tojás címűt. 1996-ban a Nők Lapja magazinhoz került, ahol főszerkesztő-helyettesként dolgozott 1998-ig, közben folyamatos műfordítói munkát végzett. 2001 és 2003 között az ELLE magazin olvasószerkesztője, 2003-tól főmunkatársa volt. 2006-ban útjára indult az „Elle Irodalmi Kávéház” rendezvénysorozat, amelynek háziasszonyaként tevékenykedett. Ugyanettől az évtől kezdve az Elle magazin állandó irodalmi rovatának, a Levélregénynek írt, közösen Karafiáth Orsolyával, Kukorelly Endrével és Vámos Miklóssal. 2006-ban Klasszikus magánénekes OKJ képesítést szerzett. Azóta folyamatosan fellép különböző rendezvényeken. Kedvencei az áriák és a lírai darabok, melyeket kitűnően énekel, hiszen koloratúrszoprán hanggal rendelkezik. Művei Regények Málnafolyó , Ab Ovo Kiadó , Budapest , ( 1995 ), ISBN 9637853405 Két tojás , Ab Ovo Kiadó , Budapest , ( 1996 ), ISBN 9637853480 Legyünk barátok , Park Könyvkiadó, Budapest , ( 2000 ), helytelen ISBN kód : 9635305742 Bodzagőz , Ab Ovo Kiadó , Budapest , ( 2003 ), ISBN 9639378194 Alex és Alex a Föld körül , Ab Ovo Kiadó , Budapest , ( 2005 ), ISBN 9639378364 Kurt Cobain kardigánja , Kalligram Könyv- és Lapkiadó, ( 2008 ). Ellenség. Diétaregény , Kalligram Könyv- és Lapkiadó, ( 2010 ). ISBN 9788081013379, Tiszta Pierre. Kenterbeveri mesék ; Pesti Kalligram, Bp., 2013 Antológiák Könyvjelző , (Park Kiadó, 2002) Mégse légyott , 2007, 2005, 2004, 2002 Imák és kételyek könyve , Barrus Könyvkiadó Kft., Budapest , ( 2005 ), ISBN 9782253055754 Egyszervolt (mesegyűjtemény) – egy eredeti mese és tíz klasszikus átirat, Csimota Könyvkiadó, ( 2006 ), ISBN 9638701641 Műfordítások Színművek David Margulies: Egybegyűjtött írások (Collected Stories) Richard Kalinowszki: Szörnyek a Holdon (Beast on the Moon) Jeff Baron: Szép jó estét, Mr. Green (Visiting Mr. Green) Regények David Baldacci: Ne higgy senkinek (Európa, 2004) Leslie Silbert: A titoknyomozó Külföldi antológiákban From „Like two peas in a pod“, in: The third shore. Women’s Fiction from East Central Europe, Northwestern University Press, Evanston, Illinois, 2006 „Ihre Musik“, in: Königreich am Rande, Wilhelm Heyne Verlag, München, 1999 Szervezeti tagságai 1997 - 2004 Magyar Írószövetség – tag 2003 - József Attila Kör – tag 2004 - 2008 , Szépírók társasága Díjak Gemini díj, 2003 Cantatrice-díj, 2003 Fehér Klára irodalmi díj , 2004 Szajga A szajga, vagy tatárantilop (Saiga tatarica) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába azon belül pedig az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj. Eléggé elkülönül az antilopformák többi fajától, így egymaga alkotja a Saigini nemzetséget. Előfordulása A szajga Közép-Ázsia hatalmas füves síkságain él. A 17. században elterjedési területének nyugati határa még a Kárpátok vonalával esett egybe. A századelőn a vadászat a kipusztulás szélére sodorta a szajgát. 1919-ben helyezték védelem alá, azóta legalább 1,3 millió egyedre gyarapodott az állománya, ám élőhelyének korlátozott volta gátat szab terjedésének. Az éves teríték a volt Szovjetunió területén negyedmillióra rúg, anélkül hogy ez az állományt veszélyeztetné. A faj újra elérte Európa földrajzilag vett keleti határát Oroszországban (kalmükföldi populáció) és Kazahsztánban (három populáció). A kazahsztáni állomány egy része telente Üzbegisztánig, sőt akár Türkmenisztánig elvonul. Egy populáció Nyugat-Mongóliában is él, ez külön alfajhoz tartozik (Saiga tatarica mongolica). Kínából az 1960-as években pusztult ki. Megjelenése Az állat fej-törzs-hossza 108-146 centiméter, marmagassága 60-80 centiméter, farokhossza 6-13 centiméter és testtömege 21-51 kilogramm. A bakok nagyobbak és nehezebbek a nőstényeknél. A nyári szőrzet gyapjas és világosbarna, a téli fehér, hosszabb és tömöttebb, még a szajga állát borító szőrök is hosszabbak lesznek. A párzási idényben a hím szakállt növeszt a nyakára. Feje nagyméretű, rajta hatalmas, duzzadt orrüreg van, melynek orrnyílásai lefelé mutatnak. A párzási időszakban a hím orra még nagyobbra fúvódik, ormányszerűvé válik. A tatárantilop füle rövid, körülbelül olyan széles, mint amilyen hosszú. A szem nagy, erősen előreugró szemöldök hajlik föléje. Csak a hímnek van szarva, amely erősen gyűrűzött (8-20 gyűrűs duzzanat), enyhén hátrafelé hajlik és áttetsző borostyánszínű. A nőstényeknek rendszerint nincs szarva, de kivételesen nekik is nőhet, bár az rövidebb és vékonyabb. Lába meglehetősen hosszú és vékony, két patás ujjban végződik. A pata szív alakú, 4-5.5 centiméter széles és 6-7 centiméter hosszú. A fiatalok juh módjára bégetnek. A bakok hangja mély és szaggatott, a nőstényeké valamivel csengőbb „béé”. Életmódja A tatárantilop társas lény, 30-40 állat alkot egy csordát. A vándorlás idején a csordák egyesülnek. Egy-egy nap alatt akár 100 kilométer feletti vándorutat is megfigyeltek náluk. Élőhelyüket éppen ezért soha nem legelik le túlságosan, hanem hagyják növekedni a sztyeppi füveket. A tartós, mély hó veszélyes lehet rájuk nézve. Egyedül az 1953-54-es kemény télen az állománynak csaknem 40 százaléka elpusztult. Komoly megpróbáltatást jelenthetnek a nagy nyári hőségek és az aszályok is. Bundájuk ilyenkor ennek megfelelően jóval vékonyabb. Alkalmazkodásuk igazán érdekes eredménye azonban az orruk, amellyel képesek kiszűrni a port; a hosszú, nedves orrüregben pedig jól lehűl a falában átáramló vér. Vándorlás közben ezek az alacsony állatok ugyanis fejüket lefelé tartják, és így sok por jut az orrukba. Tápláléka lágy szárú növények, alacsony növésű bokrok, zuzmók és fűfélék; több mint 120 növényfajt fogyaszt. A szajga 6-10 évig él. Szaporodása A nőstény 7-8, a hím 20 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A párzási szezon december-január között van. A bakok ilyenkor az ivarzó nőstényekből háremet gyűjtenek maguk köré. „Ormányukat” felfújják, szem előtti mirigyeikből pedig erős szagú váladékot bocsátanak ki. Keményen harcolnak egymással, a csaták végzetesek is lehetnek. A vemhesség 6-8 hónapig tart, ennek végén rendszerint 2 borjút ellik a nőstény. Születése után a borjú 8-10 napig a földhöz simul, s csak anyja hívására kel fel onnan. Az elválasztás 3-4 hónap múlva következik be. A vemhes nőstények gyakran szabályos ellőhelyeken gyűlnek össze. Eléggé egyszerre ellenek, így a szürke farkasok okozta veszteség kisebb. Izland a 2014. évi téli olimpiai játékokon Izland az oroszországi Szocsiban megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Belák Sándor (agrogeológus) Belák Sándor (Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1970). Apja Belák Sándor, a neves farmakológus. Életpályája Enyingen született 1919. április 20-án. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen helyezkedett el, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián (a későbbi főiskola, majd egyetem) oktatója, igazgatója, 1977-ig rektora. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot. Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökhelyettesévé választották. Munkássága Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, az 1960-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja. Főbb munkái A Balaton-környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása (Keszthely, 1955) A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon (Budapest, 1962) Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata (társszerzőkkel, Budapest, 1968) Saint-Martial-de-Nabirat Saint-Martial-de-Nabirat település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 605 fő (2015). Saint-Martial-de-Nabirat Cénac-et-Saint-Julien és Florimont-Gaumier községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gloster Gamecock A Gloster Gamecock együléses, kétfedelű brit vadászrepülőgép volt az 1920-as években. 1925-ben repült először, és 1926-ban állították szolgálatba. A Gamecock volt a Brit Királyi Légierő utolsó faépítésű vadászgépe. Története A Gamecockot a Gloster Gerbe-ből fejlesztették ki, a két típus között a Gamecock Bristol motorja jelentette a legnagyobb változást. A Mark I változat rövid ideig szolgált a Brit Királyi Légierőben, mert magas volt a típus baleseti aránya. A Mark II-es változaton orvosolták ezeket a hiányosságokat, hosszabb lett a felső szárny és módosították a vezérsíkot is. A típus szolgált a Finn Légierőben is, 3 példányt a britek szállítottak le nekik, 15 darabot pedig licencben gyártottak. A Gamecockot a finnek Kukko néven állították szolgálatba. A téli háborúban is bevetették. Változatai Gamecock Mk I : Együléses vadászgép, 90 darabot gyártottak a RAF részére. Gamecock Mk II : Együléses vadász módosított szárnnyal és vezérsíkkal. 3 darabot a finnek vásároltak meg, további 15-t licencben gyártottak. Gamecock Mk III : Módosított Gamecock Mk II, amelyet hosszabb repülőgéptörzzsel láttak el, egy példány készült belőle. Gambet : A Gamecock tengerészeti változata, mely repülőgép-hordozóról üzemelhetett. Licencben gyártották a Japán Császári Haditengerészet számára Nakajima A1N néven. Mirszad Mijadinoszki Mirszad Mijadinoszki (macedónul: Мирсад Мијадиноски; Struga, 1981. október 1. –) macedón születésű svájci labdarúgó, jelenleg az FC Wil játékosa. Jelenleg kettős állampolgársággal rendelkezik. Korábban Magyarországon játszott az Újpest és a Debreceni VSC csapatában is. 2009-ben, Bajnokok ligája résztvevő volt a Debrecennel, és két csoportmeccsen játszott. Pályafutása Svájc A balhátvéd 17 évesen már a svájci első osztályban futballozott, az Zürich csapatában. 1999-től, 2001-ig játszott itt, de inkább a második csapatnál számoltak vele, az első osztályú csapatban, mindössze egyszer kapott szerepet. Egy szezon erejéig ezután, eligazolt a Schaffhausen gárdájához, ahol tizenegy meccsen kapott bizalmat, és ő egy góllal hálálta meg. 2001/02-es évad után, megint továbbállt. Következő állomáshelye a másodosztályú Baden volt. Utolsó szezonja, a 2004/05-ös volt, ahol az utolsó bennmaradó helyen zártak. Mijadinoszki három szezon után, kilencvenegy meccsel, és tizenkét góllal a lábában igazolt el az akkor másodosztályú bronzérmes Sion gárdájához. Mijadinoszki a hatos számot kapta meg új klubjánál. Az első szezonja, a 2005/06-os nem sikeredett rosszra, hiszen a csapat, egy helyet előre lépve az előző évhez képest, a második helyen zárt, így feljutott az első osztályba. A 2006/07-es szezont, bronzérmesként, a 2007/08-ast pedig hetedikként fejezték be. Mijadinoszkit, ezután klubja kölcsönadta az Újpestnek, ahol először próbajátékon vett részt, később meggyőzte a szakmai stábot. 2012-ben az FC Wil csapatához szerződött. Újpest Egy évre érkezett kölcsönben Magyarországra, és a tizennyolcas mezszám lett az övé. Debütáló mérkőzése, 2008. július 26-án volt, a Nyíregyháza Spartacus ellen. Az 1-0-s újpesti sikerrel záródó meccsen, végig a pályán hagyta edzője, Szentes Lázár. Augusztus 14-én megszerezte első NB1-es gólját, és egyben újpesti találatát is, hiszen betalált a REAC ellen. A következő fordulóban, szintén gólt szerzett, ezúttal a Kaposvár ellen. A téli szünetben kétpontos hátránnyal, a Debrecen mögött állt az Újpest. Az első tavaszi körben, Mijadinoszki ismét gólt szerzett, már a harmadikat, most a Nyíregyházának talált be. Későbbiekben már nem szerzett gólt, így huszonhat meccsel, három góllal, és öt sárga lappal zárt. Az Újpest végül kilencpontos hátránnyal, ezüstérmesként fejezte be a 2008/09-es magyar első osztály küzdelmeit. A szezon után, visszatért Svájcba, ahol szerződést bontott klubjával, így "szabadúszó" lett. Debreceni VSC 2009. nyarán, az utolsó átigazolási napon igazolt Debrecenbe. Több magyar csapat is szerette volna leigazolni, de ő végül a DVSC-t választotta, és négy évre írt alá. Mezszáma a huszonnégyes lett. Első mérkőzését, a Loki második csapatában játszotta, a Kazincbarcika ellen, a másodosztályban. 2009. november 17-én játszott először az NB1-es csapatban, a Kecskemét ellen. Rá egy hétre, már a Bajnokok ligája csoportmeccsen is szerepet kapott, a Liverpool elleni, hazai mérkőzést végigjátszotta. Az utolsó BL-csoportmeccsen is játszott, a Lyon ellen idegeben. Végül két meccset kapott a BL-ben edzőjétől, Herczeg Andrástól, ugyanannyit, mint a bajnokság őszi felében. Végül az első félévet, a Videoton mögött, a második helyen zárták. Tavasszal, az első körben, a Diósgyőrt fogadta a Debrecen, és a 3–1-es hazai sikerrel végződő meccsen Mijadinoszki szerezte a harmadik Loki gólt. A következő Lombard Pápa elleni meccsen is gólt ért el. 2010. március 27-én, nyolc egymás utáni győztes meccs után kaptak ki, a Zalaegerszegtől. 2011. december 1-jén felbontották a szerződését. Sikerei, díjai Ligakupa -győztes: 2010 Magyar bajnok : 2010 Magyar kupa -győztes: 2010 Hásságy Hásságy (németül: Haschad, horvátul Ašađ) község Baranya megyében, a Bólyi járásban, Pécstől kb. 17 km-re délkeletre fekvő település. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 1,5% horvátnak, 45,6% németnek, 0,4% szlovénnek, 0,4% ukránnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,2%, református 4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,5% (4,8% nem nyilatkozott). Története Az Árpád-kori település, Hásságy neve az oklevelekben 1058-ban tűnt fel először Hashag néven. A falu a 13. század végén Győr nemzetség-hez tartozó Óvári Konrád birtoka volt. 1291-ben [Kórogyi] Fülpöst említik, aki a faluból 5 ökröt hajtott el, majd pár évvel később, 1296-ban Lőrinc nádor fia Keménnyel együtt kirabolta és lerombolta a falut. 1311-ben Óvári Konrád fia Jakab e településről nevezi magát. 1312-ben a korabeli iratok egy idevaló szerviensét említik, majd később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el a falut, de Károly Róbert király visszaadta Jakab árváinak. 1330-ban Jakab fiai osztoztak meg rajta, és az osztozkodáskor a határában levőnek mondják a Szent László monostort, melyet még 1295-ben Óvári Konrád alapított. Olasz, Hásságy és Hidor között a Szentága forrás mellett. 1333-ban papja 15 báni pápai tizedet fizetett. 2001-ben lakosságának 44,5%-a németnek vallotta magát. MÁV 397 A MÁV 397 egy keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony sorozazat volt. Története A MÁV az általa szabványszerződés alapján kezelt Nagykároly–Somkúti HÉV (MÁV-NSV) részére szerzett be a Bécsújhelyi Mozdonygyártól 4 db három csatolt kerékpárú mozdonyt. Az első három példány 1893. július 1-jén, a negyedik 1894. december 14-én állt szolgálatba. A mozdonyokat a kor szokásának megfelelően neveket – N.-KÁROLY, ERDŐD, N.-SOMKÚT és SZAMOS – is kaptak, egyúttal az 1–4 pályaszámokat is viselték. A mozdonyok vételára 28 042,73 korona volt. A MÁV a mozdonyokat – bár továbbra is a HÉV tulajdonát képezték – 1907-től változatlan pályaszámokon, a XXIa2 osztályjelzéssel kiegészítve tartotta nyilván. Az 1911. évi átszámozáskor a típus a 397 sorozatjelet kapta, a járművek ettől kezdve a 397,001–004 pályaszámokat viselték. A trianoni döntés a vasutat és járműveit Romániának ítélte, így 1920-tól a CFR vette át a vasút üzemeltetését. A mozdonyok a bécsi döntések után rövid időre (1940-1943) visszakerült MÁV üzemeltetésébe (a 397,002 kivételével, amely 1935-ben selejtezve lett). Ugyanekkor az egykori kovásznai Erdélyi Erdőipari Rt. (EEIp) 1 pályaszámú mozdonyát szintén a 397 sorozat mozdonyai közé sorozta be a MÁV: az 1890-ben Bécsújhelyen készült mozdony a 397,101 pályaszámot kapta. A járművek a második világháborút követően újra a CFR-hez kerültek. Szerkezete A mozdonyokat a személyszállító vonatok továbbításához gőzfűtéssel, az egyszerűbb vízvételezéshez ejektorberendezéssel; továbbá Nathan-rendszerű kenőkészülékkel és kormányemeltyűvel látták el. Tressin Tressin település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1415 fő (2015). Tressin Villeneuve-d’Ascq, Anstaing és Chéreng községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hát (hangszerrész) A hát az olyan dobozszerű, kávás felépítésű húros hangszerek jellemző alkatrésze, mint amilyen a gitár vagy a hegedűfélék. A hangszer testét zárja le a tetővel átellenes oldalon. A hát és a tető közötti kapcsolatot a káva biztosítja. Formája, körvonala megegyezik a tetővel, anyaga legtöbbször a káva anyagával azonos, keményfa. Paula és Paulina A Paula és Paulina (eredeti cím: La usurpadora, szó szerint: A bitorlónő) 1998-ban vetített mexikói televíziós filmsorozat, amelyet a Televisa csatorna készített, 1998-ban készült. Az alkotója Inés Rodena, az írói Carlos Romero, Alberto Gómez és Dolores Ortega, a rendezői Beatriz Sheridan, Karina Duprez, Ernesto Arreola és Manuel Barajas, a főszereplői Gabriela Spanic és Fernando Colunga, a zeneszerzője José Antonio 'Potro' Farías, a producere Nathalie Lartilleux. A tévéfilmsorozat a Televisa gyártásában készült, a Televisa forgalmazásában is jelent meg. Egyike volt az utolsó telenovelláknak, amelyben Libertad Lamarque játszott; ebben a sorozatban Abuela Piedad Brachót alakította. Az 1971-es venezuelai La usurpadora telenovella remake-je. Műfaját tekintve telenovella, szappanopera, romantikus filmsorozat és filmdráma-sorozat. A Paula és Paulina egymástól elszakított ikerpár történetét mutatja be. Amikor a két nő véletlenül találkozik, a gazdag és önző Paula arra kényszeríti hasonmását, hogy vegye át helyét és szerepét a Bracho családban, hogy addig ő vidáman élhesse életét. A telenovellát a világ számos országában bemutatták. A 102 epizódból álló sorozatot elsőként a mexikói Televisa csatorna sugározta, Magyarországon 1999 júniusában tűzte műsorára az RTL Klub kereskedelmi csatorna. Cselekmény Paulina Martínez Cancúnban él, egy helyi bárban dolgozik. Itt találkozik Paula Brachóval, aki a megszólalásig hasonlít rá. A két lány azonban csak külsőre egyforma; Paula nagyravágyó és önző, a gazdagok unalmas életét éli, míg Paulina kedves és szerény. Paula amint megpillantja hasonmását, rögtön megfogalmazódik benne a terv, miszerint helyet cserél Paulinával egy évre, hogy míg Paulina helyettesíti otthonában, addig ő külföldre utazhasson szeretőjével, Alessandro Farinával. Pénzt ajánl a lánynak, aki azonban nem fogadja el Paula ajánlatát. Paula nem hagyja annyiban a dolgot, és csapdát állít Paulinának: drága karkötőjét elrejti a lány táskájában, majd jelenetet rendez, végül a bár igazgatója megtalálja az értékes ékszert Paulinánál. Paula ekkor egy látszólag nagylelkű gesztussal nem jelenti fel Paulinát, azonban most már rá tudja kényszeríteni a helycserére. Időközben Paulina édesanyja meghal, vőlegénye pedig elhagyja, hogy feleségül vehessen egy gazdag asszonyt. Paula alaposan felkészíti Paulinát hogy hogyan viselkedjen a Bracho-házban, hogyan játssza el tökéletesen Paula szerepét. Viszont elfelejt szólni a szeretőjéről, a festő Donatóról (Giovan D'Angelo), ezért a lány később kénytelen a titkába beavatni a férfit. Paulina elutazik Mexikóvárosba, ahol lassanként megismeri a Bracho-családot: Carlos Danielt, Paula férjét, aki imádja feleségét és aki iránt Paulina első pillantásra gyengéd érzelmeket táplál; Piedadot, az iszákos nagymamát, aki azonnal megkedveli a lányt és mindenben támogatja; Estefaníát, Carlos Daniel megkeseredett húgát, aki házassági problémái elől a vallásba menekül; Willyt, Estefanía férjét, akinek viszonya van Paulával, Carlos Daniel problémás gyerekeit: Carlitost és Lisette-t, valamint Rodrigót, Carlos Daniel bátyját, aki gyűlöli Paulát. Paulina munkához lát, hogy rendbe hozza a család életét, a bonyodalmak azonban csak ezután kezdődnek. A család nagy része ellenségesen fogadja, hiszen még mindig a gonosz és önző Paulát látják benne, Gema pedig az első perctől gyűlöli, hiszen Carlos Daniel neki is tetszik. Azonban egy idő után Rodrigo rájön a lány titkára, amit Piedad már az első perctől kezdve tud, és le is leplezi, valamint fény derül Paula házasságtörő üzelmeire is. A gonosz asszony mit sem sejtve hazatér a családjához, de hamarosan az újabb utazást tervezi, ezúttal a milliomos Douglas Maldonadóval, aki kölcsönével megmentette a Bracho gyárat. Azonban az utazás során egyre súlyosabb rosszullétek jönnek rá, kórházba kell szállítani, valamint itt derül fény arra is, hogy ő volt Maldonado régi szerelme, Noelia, aki gátlástalanul átverte. Az asszony hosszú ideig éber kómában fekszik, de hamarosan kiderül, hogy színlelte a betegségét, hogy Douglas ne gyűlölje meg őt. A Bracho család a véletlennek köszönhetően talál rá a klinikán, látszólag élőhalott állapotban. Eközben Carlitos, akinek hiányzik az anyja, elindul, hogy megkeresse őt; útközben egy árokba esik, beüti a fejét és amnéziás lesz. A gyerekre két szegény asszony: Chabela és Cenobia talál rá. Chabela a gondozásába veszi a fiút szomszédjával, Mojarasszal együtt, és bár szeretné visszajuttatni őt a szüleihez, egyben ragaszkodni is kezd hozzá. Eközben Willy viszonyt kezd az egyik gyári munkáslánnyal, Vivianával, annak ellenére, hogy Estefaniától fia fog születni. Viviana a gyári munkások vezetőjének, Leandrónak a menyasszonya, aki otthagyja a férfit Willy hazug ígéretei miatt (gazdag embernek adja ki magát, pedig csak a felesége és a Brachók pénzéből él). Miután megerőszakolja a lányt, az aggódik, hogy teherbe esett, ezért feljelenti a férfit, akit fogdába is csuknak, de az óvadék letétele után megszökik, és folyamatosan szökésben hol visszatér a városba, hol elmegy szórakozni. Leandro egy ideig a titkárnő Veronicával jár, majd visszatalál Vivianához, akit feleségül vesz. Paulina közben munkát kap a gazdag Lourdes asszony házában, és itt találkozik első szerelmével, Osvaldóval is, aki feleségül vette Lourdest a pénzéért. Ám amikor a lány tudomást szerez Carlitos eltűnéséről, azonnal visszamegy a Bracho családhoz, de előtte még elmondja Lourdesnek, hogy a férje az ő első szerelme volt és hogy csak a pénzéért vette feleségül. Estefania, Gema és Willy börtönbe juttatják Paulinát személyiségbitorlás, gyermekrablás és csalás vádjával és a rendőrségen derül ki, hogy Paula és Paulina ikertestvérek. De az igazság győz és mindent sikerül tisztázni: a tárgyaláson nem csak a lány ártatlansága derül ki, valamint hogy az egész helycserének Paula volt az értelmi szerzője, hanem itt tudja meg Carlos Daniel, hogy a felesége még a saját sógorával is megcsalta. Paulina mellett sokan kiállnak: a festő Donato, Douglas Maldonado, sőt még korábbi zsarolója, a jó útra tért Luciano Alcantara is. Osvaldo is megbánja korábbi viselkedését, és mielőtt elválna Lourdes-től, annak pénzén ügyvédet fogad Paulinának, aki pedig bűnhődni akart testvére szabadságáért cserébe. A per lezárulta és Paulina felmentése után a lány nem költözik a Bracho-házba, hiszen Paula a visszatérés szándékával él. Színjátékába, hogy súlyos beteg, és csak megjátssza, hogy lebénult, egyedül ápolónőjét, Elvirát avatja be. Miközben Paulina igyekszik megszakítani minden gyengéd szálat, ami a Bracho családhoz, és különösen Carlos Danielhez köti, Edmundo Serrano elkezdi ostromolni szerelmével, és feleségül kéri őt. Paula, hazaköltözve a Bracho-házba, elkezdi intrikáit, aminek egyetlen célja az, hogy tönkretegye a család életét és rengeteg pénzt szedjen ki belőlük. Viselkedése ellenére Paulina szentül hisz benne, hogy Paula beteg, és ezért viselkedik így. Carlos Daniel, aki ezt nem bírja elviselni, átmenetileg Monterreybe megy pihenni, ahol megismer egy Isabel nevű nőt. Bár románc alakul ki köztük, Carlos Daniel nem tudja elfelejteni Paulinát, ezért békében elválnak útjaik. Paula, aki elkezd unatkozni, egyre gonoszabb dolgokat talál ki: szövetkezik Willyvel, hogy felgyújtsák a Bracho porcelángyárat. Terveiről tudomást szerezve Elvira ellene fordul, ezért Paula el akarja tenni láb alól. Vitatkozásuk közben autóbalesetet szenvednek: Elvira azonnal meghal, Paula viszont kórházba kerül, ahol, érezve, hogy meg fog halni, megbánja korábbi tetteit, és miután a Bracho-család minden tagja megbocsát neki, meghal. Willy ennek ellenére is véghez akarja vinni tervét. A gazembert, akinek már korábban is több rendőrségi ügye volt, végül utoléri az igazságszolgáltatás, de ebbe Estefania beleőrül, és szanatóriumba kerül. Paulina azt tervezi, hogy mindennek ellenére hozzámegy Edmundo Serranóhoz, de végül győz a szerelem, és összeházasodnak Carlos Daniellel. Érdekességek Gabriela Spanicnak a való életben is van ikertestvére, a modell Daniela Spanic . Sok helyen tévesen olvasható az a megállapítás, miszerint Gabriela Spanic ikertestvére, Daniela is szerepelt a sorozatban. Azon jelenetekben, amelyekben " Paula " és " Paulina " együtt szerepelt, Gabriela dublőre, María Morena látható. Erről Gabriela Spanic többek közt a "Cristina show" című mexikói műsorban is beszélt. A sorozat könyv formájában is napvilágot látott, melynek szerzője Estersita Garsijas . A kiadvány viszonylag hűen tükrözi a történetet, de néhány részlet kimaradt. Magyarországon a könyv a Joker X Kiadó gondozásában jelent meg, Keszli Veronika fordításában. Csak a magyar verzióban szerepel a Paula névváltozat, a szereplő neve az eredeti , mexikói változatban Paola . Brazíliában a sorozathoz új főcímdalt készítettek, melyet Paulo Ricardo énekel, a címe pedig Sonho Lindo . A brazil változatban több szereplő nevét is megváltoztatták, Gemát például Ledá nak, Fidelinát Adeliná nak, Panchitot pedig Chico nak hívják. A sorozatot 120 országban sugározták és több mint 25 nyelvre fordították le. Gabriela Spanic 2007-ben szerepelt a Muévete című mexikói műsorban, ahol meglepetésvendégként Sergio Miguel , azaz sorozatbeli fia, Carlitos is feltűnt. Az 1998-as TV y Novelas díjátadón Gabriela Spanic és Fernando Colunga közösen konferálták fel a legtehetségesebb fiatal színésznő kategória nyertesét. Gabriela Spanic és Irán Eory 1999-ben ismét együtt játszottak a Szeretni bolondulásig című sorozatban, ahol nagymama-unoka viszonyuk volt. Gabriela Spanic , Chantal Andere , Dominika Paleta , Enrique Lizalde , Laura Zapata , Arturo Peniche és Silvia Derbez 2001-ben ismét együtt játszottak A betolakodó című telenovellában, ahol Gaby szintén ikreket alakított. Fernando Colunga és Chantal Andere 2003-ban ismét együtt játszottak a Tiszta szívvel című sorozatban, ott szeretők voltak. Fernando Colunga , Enrique Lizalde és Dominika Paleta 2008-ban ismét együtt játszottak a Mindörökké szerelem című sorozatban. Gabriela Spanic és Fernando Colunga 2010-ben ismét együtt játszottak A csábítás földjén/Riválisok című telenovellában, ahol Gaby a főgonoszt, Ivanát alakította. A sorozat 1998-as bemutatásakor a Canal de las estrellas csatorna arculatában Gabriela Spanic szerepelt Paula és Paulinaként. A sorozat hatalmas sikert ért el Mexikóban, a Televisa második legnézettebb telenovellája lett, csak a Titkok és szerelmek előzte meg. A sorozat előző változatai A sorozat a La Usurpadora című, Inés Rodena által írt rádiónovellán alapszik, melyből háromszor készítettek televíziós változatot a Paula és Paulina előtt: Az első változat az 1971 -es venezuelai La usurpadora , melynek főszereplői Marina Baura és Raúl Amundaray . A második verzió az 1981 -ben készült El Hogar que yo robé , amelyben a főszerepet Angélica María és Juan Ferrera játszotta. A harmadik adaptáció az 1987 -ben forgatott La Intrusa , itt a főszerepeket Mariela Alcalá és Victor Cámara kapta Ismert egy negyedik, 1997 -ben, Venezuelában adásba küldött sorozat is, az Amor Mio , amelynek története nagyban egyezik a fentebbi sorozatokéval, ám a stáblistán Inés Rodena mint írónő neve helyett Isamar Hernández neve jelent meg. A történet modernizált, kolumbiai-amerikai-mexikói koprodukcióban készülő változatát 2013 -ban mutatja be az USA egyik spanyol nyelvű csatornája, az UniMás ¿Quién eres tú? (Ki vagy te?) címmel, Laura Carmine és Julian Gil főszereplésével. A telenovella alkotói több ponton eltérnek a korábbi forgatókönyvektől: az írók megváltoztatták az ikrek motivációit, a családi hátteret, régi karakterek helyére újak kerülnek, a porcelángyáros Brachókat a szállodatulajdonos Esquivel família váltja fel. A folytatás A sorozatnak még abban az évben, 1998-ban készült egy közel másfél órás folytatása film formájában, melynek Más allá de la usurpadora a címe. Egy évvel az esküvő után Paulina és Carlos Daniel boldogan élnek, egy lányuk is született, Paulita. Paulina sokszor érzi rosszul magát, ezért felkeresi a család orvosát, aki közli vele hogy súlyos beteg, már csak 6 hónapja van hátra. Raquel a gyerekek dadája. Kedves és jószívű lánynak látszik, ám valójában nem szereti a gyerekeket, viszont meg akarja szerezni Carlos Danielt. Paulina nem akarja egyedül hagyni Carlos Danielt a három gyermekkel, ezért elmondja Raquelnek hogy halálos beteg, és elkezdi felkészíteni a nőt, hogy átvehesse helyét a családban és gondját viselje a gyerekeknek. Estefanía állapota egyre javul, napról napra jobban érzi magát és vissza akarja kapni a fiát. Rodrigo és Patricia – akik idő közben nevelték a kisfiút – azonban nem akarják visszaadni neki. Estefanía megszökik a klinikáról és elrabolja a fiút Rodrigoék házából. Eközben a Bracho-házban Paulina és Carlos Daniel házassági évfordulóját ünnepli a család és a barátok. Raquel siettetné a dolgokat, ezért meg akarja mérgezni Paulinát. Itallal kínálja a nőt, azonban egy szerencsés véletlennek köszönhetően a méreggel teli pohár Raquelhez kerül. Paulina elájul, Raquel pedig azt hiszi, hatni kezdett a méreg. Paulinát a mentők kórházba szállítják. Nem sokkal később Raquel is rosszul lesz, így ő is kórházba kerül. A kórházban kiderül, hogy Paulina leleteit összecserélték, nem beteg, hanem újra várandós. Raquel bevallja, hogy Paulinát akarta megmérgezni és bocsánatot kér. A Brachók nem jelentik fel, Raquel pedig elköltözik a házból. Pár nappal később az egész család összegyűlik, és készítenek egy közös fotót a családról: Paulináról, Carlos Danielről, a gyerekekről, Piedad mamáról, Rodrigóról és Patriciáról, Estefaníáról, és a fiáról és persze Fidelináról. A forgatás után Sajnos a forgatás óta már több, a sorozatban szereplő színész is elhunyt. Az alábbiakban róluk emlékezünk meg. 1999. december 24-én tüdőgyulladásban meghalt Tito Guízar . Don Panchitó t alakította a sorozatban. A forgatási munkálatok befejezése után pár héttel érte a halál. 2000. január 14-én tüdő rákban elhunyt Meche Barba , aki Abigaíl Rosales szerepét játszotta, a sorozatban ő volt Viviana keresztanyja. A színésznő a Paula és Paulina után már csak a Rosalinda című sorozatban szerepelt. 2000. május 11-én René Muñoz , a Mojarras t megformáló színész rákban meghalt. Libertad Lamarque (Piedad nagymama) 2000. december 12-én halt meg szívelégtelenségben (92 éves volt). Hamvait az Atlanti-óceánban szórták szét, Miami partjainál. Utolsó szerepe Piedad de la Luz volt a Carita de ángel című gyermekeknek szóló telenovellában . Irán Eory , aki a sorozatban Lourdes t, Osvaldo későbbi feleségét, valamint a María című sorozatban Victoria de la Vegá t, Luis Fernando édesanyját formálta meg, egy agyembólia után hunyt el 2002. március 10-én. 2002. április 6-án Silvia Derbez (Chabela nagymama) tüdő rákban halt meg. A betolakodó című sorozat volt az utolsó munkája, amelynek felvételét gyengesége miatt nem tudta folytatni, ezért egy másik színésznő vette át az általa alakított Sagrario szerepét. A forgatás befejezése után nem sokkal hunyt el. 2004. január 1-jén elhunyt Fernando Torre Lapham , aki egy kisebb szerepben, Dr. Mendive ként, a börtön orvosaként tűnt fel a sorozatban . Gloria Morel (Doña Zenaida) 2005. április 15-én meghalt szívrohamban . Oscar Morelli , a Castro bírót alakító színész 2005. június 6-án hunyt el. Silvia Caos a sorozatban Chabela nagymama testvérét, Cenobiá t alakító színésznő rákban , 2006. április 16-án elhunyt. Beatriz Sheridan , a sorozat egyik rendezője 2006. április 30-án hunyt el szívelégtelenségben . Julio Monterde , aki a Bracho család orvosát, Dr. Pedrozá t alakította 2006. december 15-én meghalt. 2008. szeptember 28-án 78 éves korában egy stroke következtében elhunyt Miguel Córcega színész és rendező , aki a sorozatban Braulió t személyesítette meg. Színészként az Árva angyal című sorozat volt az utolsó munkája, melynek a forgatása alatt halt meg. A sorozatban Anselmo atyát alakította, szerepét Héctor Gómez vette át. 2010-ben hunyt el Irma torres aki a sorozatban Eulaliát játszotta. 2013. június 3-án helyi idő szerint hétfő reggel elhunyt Enrique Lizalde , aki a sorozatban Alessandro Farinát alakította. A magyar közönség leginkább az Esmeralda sorozatból ismerhette, amelyben Don Rodolfo Penarreal t formálta meg, de ismerős lehet még a María , a Camilla , és A betolakodó című telenovellákból is. Utolsó szerepe a nálunk is bemutatott Mindörökké szerelemben volt, de a neve még az Amit a szív diktál című sorozat főcímében is feltűnik. A halálát májrák okozta. [forrás?] 2015. január 1-re virradóra, életének 94. évében szívelégtelenség következtében elhunyt Ninón Sevilla, aki Cachitát, a szakácsnőt játszotta. 2015. március 12-én 83 éves korában, szívroham következtében elhunyt Magda Guzmán , aki Fidelinát, a család házvezetőnőjét, Estefania édesanyját alakította. Utolsó szerepe az itthon is bemutatott A szív parancsa című novellában volt 2012-ben, ezután visszavonult. 2016.február 21-én 73 éves korában elhunyt Maria Luisa Alcalá, aki Filomenát, Paulina barátnőjét alakította. Álmában érte a halál. DVD kiadás A sorozat 2005-ben DVD-n is megjelent, rövidített verzióban. Jellemzők: Formátum: színes, teljes képernyő, NTSC Nyelv : spanyol Felirat: nincs Régiókód: 1 Képméretarány: 1.33:1 Lemezek száma: 1 Kiadás dátuma: 2005. március 8. Játékidő: 403 perc Extrák: A színészek életrajza Interaktív menük Közvetlen jelenetválasztás Fotógaléria Forgalmazó: Xenon Pictures Szinkronstáb Főcím, szövegek, stáblista felolvasása: Tóth G. Zoltán Magyar szöveg: Kiss Katalin Hangmérnök : Hidvégi Csaba Rendezőasszisztens: Albecker Gabriella Vágó: Ari Péter , Szabó Péter István Gyártásvezető: Szegedi Anita Szinkronrendező : Miklósi Judit , Hornyák Mihály Producer: Kovács Zsolt Szinkronstúdió: Szinkron Systems Megrendelő: RTL Klub Trethon Ferenc Trethon Ferenc, dr. (Eger, 1923. szeptember 9. – Budapest, 2012. szeptember 23.) magyar politikus, közgazdász, miniszter. Életpályája Édesapja lakatossegéd volt. Felső kereskedelmi iskolában letett érettségi vizsgája után 1941. októbertől az Állami Kőszénbánya budapesti igazgatóságán helyezkedett el előadóként. 1945. februártól 1946. októberig a cég a pénzügyi osztálynak helyettes vezetője volt. Ezután a MÁSZ RT statisztikai és kalkulációs osztályán volt kerületi referens, 1948. márciustól pedig az ellenőrzési osztály revizora. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász oklevelet 1947-ben. 1949. márciusban lett a Bányaanyag-beszerző Vállalat ellenőrzési osztályán foglalkoztatták; 1948. májustól 1952. áprilisig a Szénbányászati Ipari Igazgatóság ellenőrzési osztályvezetője, beruházási osztályvezető helyettese, a Szénbányászati Minisztérium Főkönyvelőség Revizori Osztály osztályvezető-helyettese, főrevizora volt. A Nehézipari Minisztériumnál a Pénzügyi és Revizori, illetve 1967. októbertől Közgazdasági Főosztály vezetője volt. 1974. március 14-én pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki, majd 1977. június 24-étől 1981. szeptember 30-ig munkaügyi miniszter volt Lázár György kormányának. Ekkor nyugalomba vonult. 1982 és 1991 között ő volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója. Tagja volt az ipargazdasági Szemle szerkesztőbizottságának. Párttagsága 1948. februárban lett a Magyar Kommunista Párt tagja, később az MDP, 1956. novembertől pedig az MSZMP tagja volt. Társadalmi szerepvállalása 1981 és és 1989 között a MTESZ társelnöke, 1983 és 1996 között a Szervezési és Vezetési Társaság elnöke, 1989 és 1995 között a Vezetéstudományi Európai Tanács első elnökhelyettese 1983 és 1990 között az FTC Baráti kör elnöke volt. Fehértorkú gyurgyalag A fehértorkú gyurgyalag (Merops albicollis) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Afrikában a Szaharától délre, egy keskeny sávban költ. Telelni Nyugat- és Közép-Afrikába vonul. Megjelenése Testhossza 19–21 centiméter, testtömege 20–28 gramm. Fehér szemöldöksávja és torka, fekete szemsávja és torokörve, valamint világos begye van. Keskeny szárnnyal és két megnyúlt faroktollal rendelkezik. Életmódja Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek és darazsak. Szaporodása Telepesen fészkel. Homokfalba vájt költőkamrába rakja 6–7 fehér tojását. Colondannes Colondannes település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 269 fő (2015). Colondannes Dun-le-Palestel, Naillat, Sagnat és Saint-Léger-Bridereix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Su Canale Stazione di Su Canale vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Monti településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cagliari–Golfo Aranci Marittima-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Enas Stazione di Chirialza Poldohtar megye Poldohtar megye (perzsául: ������� ������) Irán Loresztán tartománynak egyik déli megyéje az ország nyugati részén. Északnyugaton Kuhdast megye északon Dovre megye, északkeleten, keleten Horramábád megye határolják. Székhelye a 22 000 fős Poldohtar városa. Második legnagyobb városa a 7600 fős Mamulan. A megye lakossága 74 537 fő. A megye három további kerületre oszlik: Központi kerület és Mamulan kerület. 2007-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntő A 2007-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntőjét december 16-án játszotta a 2006–2007-es UEFA-bajnokok ligája győztese, az olasz AC Milan és a 2007-es Copa Libertadores győztese, az argentin Boca Juniors. A helyszín a jokohamai Nissan Stadion volt, a találkozót az AC Milan nyerte. Az olasz csapat negyedik klubvilágbajnoki/Világkupa győzelmét aratta. A mérkőzés legjobbja Kaká lett. Franklin megye (Ohio) Franklin megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Ohio államban található. Megyeszékhelye Columbus. Lakosainak száma 1 212 263 fő (2013. július 1.). Franklin megye Pickaway, Fairfield, Licking, Delaware, Union és Madison megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Hospozín Hospozín település Csehországban, a Kladnói járásban. Hospozín Martiněves, Bříza, Kmetiněves, Černuc és Hobšovice településekkel határos. Lakosainak száma 518 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jezerce Jezerce falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik. Fekvése Otocsántól légvonalban 31 km-re, közúton 57 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 15 km-re közúton 16 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tavaktól keletre az 1-es számú főút mellett egy északnyugat-délkeleti irányú völgyben fekszik. Oldalról 260–300 méter magas erdős magaslatok határolják. Története A település neve tavacskát jelent, nevét egy egykor itt létezett kis tóról kapta. Története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a környező területeket és a határ megerősítésre került. A területre az otocsáni határőrvidék területéről főként szerb határőrcsaládok települtek be. 1852-ben August Billek otocsáni parancsnok megépíttette a Prijebojból Jezercén át a Plitvicei-tavakhoz vezető utat. A falunak 1890-ben 235, 1910-ben 254 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. május 25-én az usztasák tizennégy helybeli szerbet hívtak be Korenicára személyazonosságuk igazolására. A felhívásnak mindnyájan eleget tettek. Korenicáról a jadovnói gyűjtőtáborba hurcolták, ahol agyonverték őket. 1991-ben a falu lakosságát kétharmad részben szerbek alkották. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 248 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból, magánszállások kiadásából élnek. Lakosság (1880-ig lakosságát Prijebojhoz számították.) Szuhoj Superjet 100 A Szuhoj Superjet 100, (angolos írásmóddal: Sukhoi Superjet 100), rövidítve SSJ az orosz Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalat és az amerikai Boeing közös fejlesztésű regionális utasszállító repülőgépe. A projekt a Szuhoj korábbi Russian Regional Jet (RRJ) fejlesztési programján alapul. Első felszállását 2008. május 19-én hajtotta végre, 2011. április 21-én állt forgalomba. Története A repülőgép fejlesztését még az 1990-es évek közepén kezdte a Szuhoj az Iljusin és a Jakovlev-tervezőirodákkal közösen. A Szuhoj 2000-ben létrehozta a polgári repülőgépek tervezésére és gyártására szakosodott Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatot, amely a fejlesztési projekt felelőse lett. Időközben több nyugati vállalat is bekapcsolódott a gép fejlesztésébe, az olasz Alenia Aeronautica pedig 25% plusz egy részvénnyi részesedést szerzett a Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatban. A Boeing technológiai hozzájárulással vesz részt benne, de az amerikai vállalat végzi a repülőgép nemzetközi légialkalmassági bizonyítványának biztosítását, valamint a gép nemzetközi piacokra történő bevezetését is. Az avionikai berendezéseket a francia Thales, a szabályozástechnikai és szervóberendezéseket a német Liebherr, a hajtóműveket pedig a francia–orosz PowerJet vállalat készíti. A fejlesztési programot illetve a repülőgépet 2006. július 17-én átnevezték Superjet 100-ra. A komszomolszki repülőgépgyárban (KNAAPO) 2006 februárjában kezdődött el az első prototípus építése, amelyet 2007. január 28-án szállították át Zsukovszkijba, ahol a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) elvégezték a földi teszteket. A gép hivatalos bemutatójára 2007. szeptember 26-án került sor az Amur menti Komszomolszkban. Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója 2009. június 15-én 30 darab 98 férőhelyes Szuhoj Superjet 100 megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot a gépet forgalmazó SuperJet International céggel. Az ügylet végül csak szándéknyilatkozat szintjén maradt, a Malév pedig 2012-ben beszüntette a tevékenységét. A gép első menetrend szerinti útját a Jereván–Moszkva vonalon hajtotta végre 2011. április 21-én. Az örmény Armavia légitársaság gépe 90 utast szállított a jereváni repülőtérről a moszkvai seremetyjevói repülőtérre, ahol 2 óra 55 perces repülőút után helyi idő szerint 4.45-kor szállt le. Ezen a járaton az Armavia korábban Airbus A319-es gépeket használt. Az Armavia egy gépet vett át, az egy további gépre szóló megrendelést később visszamondta, maga a légitársaság pedig 2013. április 1-jével megszűnt. Az Armavia egyetlen Superjet gépe üzemen kívül van. Oroszország nemzeti légitársasága, az Aeroflot 2011. június 6-án, hétfőn vette át az első Superjetet, amit június 16-tól a Moszkva–Szentpétervár útvonalon üzemeltetnek. 2016. január 1-jéig összesen 101 darabot építettek. Ebből 8 darab prototípus és az előszéria volt, a megrendelőknek 75 db-t adtak át. Legnagyobb üzemeltetője az Aeroflot, amely kb. három tucat gépet használ. Balesetek 2012. május 6-án a Szuhoj vállalat tulajdonában lévő, RA-97004 lajstromjelű gép Indonéziában bemutató repülés közben lezuhant, a fedélzeten tartózkodó 37 utas és nyolcfőnyi személyzet életét vesztette. 477-es busz A 477-es jelzésű autóbusz Gödöllő egyik helyi járata, az Autóbusz-állomás és az Üzleti Park között közlekedik. A vonalat a Volánbusz üzemelteti. 2017. október 15-étől a korábbi 10-es viszonylat helyett közlekedik. Manchester City WFC A Manchester City Women's Football Club , röviden Manchester City WFC egy angol sportegyesület, amelynek van női labdarúgó szakosztálya is, a FA Women's Super League-ben szerepel. Jelenlegi keret 2018. október 9-i állapot szerint. Sikerek FA WSL 1: (1) : 2016 FA Women's Cup: (1) : 2017 FA WSL Continental Cup: (2) : 2014, 2016 FA Women's Premier League Northern Division: (1) : 2011–12 Northern Combination Women's Football League: (1) : 2000–01 Vladimir Horowitz Vladimir Horowitz (Владимир Самойлович Горовиц) (magyar fonetikus átírásban Vlagyimir Szamojlovics Horovic) (Kijev, 1903. október 1. – New York, 1989. november 5.) orosz zongoraművész. A 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze; az ő színre lépésével nagyban átalakult a zongorázás egésze; elképesztő virtuozitásával, játékának tónusával sokat formált a zenei gondolkodáson is. Élete Orosz zsidó családban született negyedik, és egyben legfiatalabb gyermekként. Apja óvakodott attól, hogy fiát katonai szolgálatra vigyék, nagy veszélyt jelentett volna ez a fiatal zongorista kezeire, így születési dátumát 1904-re módosították, mely később is feltűnik a róla írott anyagokban. Már kilencévesen a kijevi konzervatóriumban tanult, és már nagyon fiatalon, az 1917-es forradalom után segélykoncerteket adott, ezzel is támogatva a körülötte élőket. A Szovjetunióból először Berlinbe, majd Párizsba ment, végül 1940-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Egy legenda szerint feleségét, aki mellesleg Arturo Toscanini lánya volt (Wanda Toscanini), egy, a Fehér Házban adott koncertje után ismerte meg, aki azonnal beleszeretett Chopin egyik mazurkájának játéka közben. Karrierje Már a húszas évektől kezdve koncertezett világszerte; New Yorkban, illetve Berlinben egyaránt; játékának egyedisége egyrészt a sebességben volt szembeötlő, illetve hogy improvizatív jelleggel interpretált olyan műveket, mint Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, vagy például Liszt Ferenc h-moll szonátája. Repertoárján a teljes romantikus zeneirodalom megtalálható volt; több mint 150 hanglemezt készített. Utolsó koncertjét Hamburgban adta, 1987-ben. Még életében legenda lett. Növényi hormon A növényi hormonok (fitohormonok) a növények életfolyamatait szabályzó hormonok. Ez a negatív visszacsatolás elvén alapszik (feedback). A szabályzó központ egy jelzést küld a „szabályzottnak”, hogy mire van szüksége a növénynek. Viszont a szabályzottra hat a külső környezet, ami lehet belső (szállítócsövek elszáradása) vagy külső (időjárás) tényező egyaránt. Ez visszajelez a központba, hogy „mije van”, megpróbálja valósítani a követelést. A szabályozás az egysejtű növényeknél génszintű („2n”), a többsejtűeknél a telepesekig szintén génszintű, a szövetesektől már differenciálódnak a sejtek, hormonokat termelnek és a szállítószöveten keresztül jutnak el szervekbe. Hormon A hormon szó görög eredetű és serkentést jelent. A hormonok olyan szabályzó molekulák, amelyek hatnak a növekedésre és a fejlődésre. Kis mennyiségben is nagy hatásuk van. A növekedés mennyiségi (szélesség, hossz, tömeg) a fejlődés minőségi (differenciálódás) változást jelent. Ezek egymás felváltásával valósítják meg a növény növekedését, fejlődését. Hormonfajták Auxinok Etilén Citokinin Gibberellin Abszcizinsav Hosszám Gáli Hosszám Gáli (Arabul: ���� ����) (született Kafr es-Sejh, 1981. december 15.) egyiptomi labdarúgó, jelenleg az angol Tottenham Hotspur játékosa. Pályafutása Gáli az el-Ahli ificsapatában kezdte pályafutását, majd a felnőtteknél is bemutatkozott 2001-ben. 2003-ban a holland Feyenoord Rotterdam-hoz csatlakozott. Három év után 2006 januárjában átigazolt Angliába, a Tottenham Hotspur-höz. A Spurs-nél állandó tagja lett a csapatnak, azonban a jövője a klubnál kérdésessé vált, mikor egy Blackburn Rovers elleni bajnokin 2007. május 10-én, miután lecserélték, levetette a mezét, és a menedzser elé a földre dobta. Ghaly azon a mérkőzésen Steed Malbranque cseréjeként lépett pályára az első félidőben, ám rossz teljesítménye miatt Martin Jol lecserélte. A játékos dühösen hagyta el a pályát, és mezét eldobva ment az öltözőbe. Később megbánta tettét, és bocsánatot kért a klubtól és a szurkolóktól. Ennek ellenére ezután már egyetlen mérkőzésen sem játszott. Azt nyilatkozta, el akarja hagyni a csapatot. 2007. július 30-án aláírt a Birmingham City-hez 3 évre, 3 millió fontért, de augusztus 3-án a Birmingham bejelentette, hogy mégsem kívánják leigazolni a játékost. 2008 januárjában a Derby County és a Tottenham megegyezett, hogy Ghaly a szezon végéig a Derby-nél marad kölcsönben. Ghaly január 12-én debütált a csapatban a Wigan Athletic ellen. Stazione di Tagliata Stazione di Tagliata vasútállomás Olaszországban, Guastalla településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Parma-Suzzara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Guastalla 1924-es magyar vívóbajnokság Az 1924-es magyar vívóbajnokság a huszadik magyar bajnokság volt. A bajnokságot május 25-én (tőr), illetve június 13. és 15. között (kard) rendezték meg Budapesten, a Vigadóban. Átviteli hálózat Az elektromos átviteli hálózat célja nagy mennyiségű elektromos energia szállítása a fogyasztókhoz. Az átviteli hálózat vezetéke tipikusan egy erőmű és egy lakott település mellett lévő alállomás között fut. Az elosztó hálózat pedig az alállomás és a fogyasztó közötti energiaszállításért felelős. Az elektromos energia átvitel lehetővé teszi távoli energiaforrások (mint például vízerőmű) összekötését a fogyasztókkal. A nagy mennyiségű előállított energia miatt az átvitel nagyfeszültségen (110 kV-on, vagy felette) történik. Az elektromosságot sokszor nagy távolságokra szállítják, föld feletti, magasan elhelyezett vezetékeken. Föld alatti vezetékeket csak sűrűn lakott területeken alkalmaznak, a magas kiépítési és karbantartási költségek miatt, továbbá a nagy meddő teljesítmény termelése nagy töltőáramokat és a feszültség kezelésének nehézségét okozza. Ez a mód lehetővé teszi a silány minőségű energiaforrások (például lignit) hasznosítását nagy tömegben, amit másképp túl költséges lenne a felhasználókhoz szállítani. Az átviteli hálózatot gyakran nem hivatalosan rácshálózatnak hívják, de gazdaságossági szempontok miatt, ez nem vehető matematikai rácshálózatnak. Redundáns útvonalak és vezetékek vannak kiépítve annak érdekében, hogy az erőműtől a fogyasztóig több útvonalváltozaton is áramolhasson, figyelembe véve az átviteli út költséghatékonyságát és az átvinni kíván energia árát. A rendszerirányító cégek sok analízist végeztek, hogy megállapítsák az egyes vezetékek még megbízhatóan átvitt maximális szállítókapacitását, ami rendszerstabilitási megfontolások miatt kevesebb lehet a vezeték fizikai vagy hőtűrési határértékénél. Számos országban az áramszállító cégek szabályozásának megszüntetése vezetett a megbízható és gazdaságos átviteli hálózatok iránti megújult érdeklődéshez. A szabályozások megszüntetése azonban néhány esetben katasztrófához vezetett, például a 2000 és 2001-ben bekövetkezett a kaliforniai áramhiányhoz. Váltóáramú átvitel A váltakozó áramú átvitelt néha AC átvitelnek is hívják, tekintve az angol elnevezést (AC = alternating current, azaz váltakozó áram). Az átvitel leginkább három fázisú szokott lenni. Az egyfázisú váltóáram használata inkább csak nagyvasúti elektromos vezetékeknél szokott megjelenni. A városi vasutakat és egyéb kötöttpályás közlekedési alágazatokat (metró, villamos, HÉV, trolibusz) jellemzően 600 - 1100 volt feszültségű egyenárammal látják el. A felsővezetékes vezetéket nem fedik szigetelővel. A vezető anyaga majdnem mindig alumínium huzal, amelyet több szálból fűznek össze, és egyes esetekben acélhuzallal erősítenek meg. A vezető keresztmetszete 12 és 750 négyzetmilliméter között változhat, különböző elektromos kapacitással, és különböző áramszállító kapacitással. A vastagabb vezetékek áramszállító kapacitása csak kicsivel növekszik, köszönhetően a skin-hatásnak, aminek következtében az áram csak a felületen halad. Manapság az átvitel feszültségszintje leginkább 120 kV és afeletti. Ennél alacsonyabb feszültségeket leginkább hosszú vonalakon használnak, ahol világító fogyasztók találhatóak. A 120 kV alatti feszültségeket elosztó hálózatokban használnak. A 245 kV feletti feszültségeket igen nagy feszültségnek nevezik, és tervezésük az alacsonyabb feszültségeknél különböző tervezést kívánnak. A vezetékek csomópontjaiban alállomások találhatók, amik gyűjtősínein történik az energiaátvitel koordinációja. Az átvitel története Az elektromosság kereskedelembe kerülésének első éveiben a termelés és a fogyasztás azonos feszültségen történt, főleg világító és mechanikai fogyasztókkal, és a távolság az erőmű és a fogyasztók között erősen behatárolt volt. Eredetileg egyenáramú energiatermelés létezett, ami megnehezítette a feszültség változtatást a nagytávolságú átvitel érdekében. Továbbá a különböző típusú fogyasztók, mint világítás, beépített motorok, vasúti vezetékek különböző feszültségszinteket igényeltek, aminek érdekében különböző generátorokat és hálózatokat üzemeltettek. 1888-ban Nikola Tesla előadást tartott az Amerikai Mérnökegylet előtt, Váltóáramú generátorok és transzformátorok új rendszere címmel, amelyben vázolta a váltóáram előállításának és szállításának hatékonyságát lehetővé tévő fejlesztéseket. Tesla közzétett szabadalmai, tanulmányai és technikai cikkei alkalmasak arra, hogy az energiaátvitel modern rendszerét megértse valaki. Tesla szabadalmainak megszerzése tette a Westinghouse céget az iparág kulcspozíciójába, a teljes energiarendszer összes komponensének gyártásával. Az úgynevezett „egyetemes rendszer” transzformátorokat használt a generátorok által megtermelt energiának, tovább szállításhoz alkalmas feszültségre történő feltranszformálására, és az átviteli hálózat és a helyi elosztó hálózat összekötésére. A háromfázisú transzformátor szabadalmát Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó, és Déri Miksa jegyeztette be. Alkalmasan választott működési frekvenciával mind a világítási, mind a motorikus fogyasztókat ki lehetett szolgálni. Forgó áramátalakítók lehetővé tették a váltóáram és az egyenáram közötti átjárást, továbbá a megtermelt energiától eltérő frekvenciájú energiát igénylő fogyasztók összekapcsolását. A minden fogyasztói igényt általánosan kielégítő erőművek megalkotása gazdaságilag is jelentős lépés volt, tekintve a kisebb tőkeigényt, illetve a terhelési arány (csúcsterhelés per átlagos terhelés) megnőtt, jobb hatékonyságot eredményezve, lehetővé téve az olcsóbb és szélesebb körben elterjedt villamos energiát. Mivel az erőműveket össze lehetett kötni széles területen, kevesebb generátort kellett tartalékolni, és így az áramtermelés ára csökkent. A leghatékonyabb erőművek egész nap szolgáltatnak energiát, a napon belül változó fogyasztás kiszolgálását szisztematikusan felépített sorrendben belépő erőművek elégítik ki. A hálózatok megbízhatósága javult, és a befektetendő tőke csökkent, mivel a készenlétben lévő tartalék generátorokat jóval több fogyasztó között tudják megosztani az aktuális fogyasztás növekedése esetén. Így a távoli és az olcsó energiatermelési lehetőségek, mint például a vízenergia és a bánya közelében lévő erőművek olcsóbb energiatermelést eredményeztek. Az első háromfázisú váltakozó áramú átviteli hálózat, ami nagyfeszültségen létesült, 1891-ben létesült Frankfurtban, a Nemzetközi Elektromos Kiállításon. A vezeték 25 kV-os, közel 175 kilométer hosszú volt, Laufent és Frankfurtot kötötte össze. Kezdetben az átviteli hálózaton ugyanolyan szigetelőket alkalmaztak, mint a telegráf és telefonvonalakon. Ezek alkalmazásának gyakorlati határa 40 kV volt. 1907-ben, Harold W. Buck és Edward M. Hewlett feltalálta a korongos szigetelőt, ami lehetővé tette, hogy bármilyen hosszúságú nagyfeszültségű szigetelőt lehessen kialakítani. Az első nagyméretű vízerőműveket az USA-ban a Niagara-vízesésen helyezték üzembe, ami a New York állambeli Buffalót látta el átviteli hálózaton keresztül. Teslának egy szobra áll a Niagara vízesésnél tudományos eredményeinek tiszteletére. Az elektromos átvitelben használatos feszültségek az egész huszadik században növekedtek. 1914-re 55 olyan hálózat működött, aminek üzemi feszültsége 70 kV felett volt, a legnagyobb alkalmazott feszültség 150 kV körül alakult. Az első háromfázisú váltakozó áramú 110 kV-os energiaátvitel 1912-ben Németországban, Lauchhammer és Riesa között. 1929. április 17-én az első 220 kV-os vezeték Németországban készült el, a Köln melletti Brauweilertől a Frankfurt melletti Kelsterbachon és a Mannheim melletti Rheinaun keresztül az ausztriai Ludwigsburg-Hoheneckig tartott. A vezeték legnagyobb részét úgy tervezték, hogy később 380 kV-ra lehessen fejleszteni. Azonban az első 380 kV-os átvitel csak 1957. október 5-én valósult meg a rommerskircheni alállomás és Ludwigsburg-Hoheneck között. Az első szuper-nagyfeszültségű, 735 kV-os átvitel 1967-ben készült el, a Hydro-Quebec vezeték. Az első 1200 kV-os átvitel 1982-ben, a Szovjetunióban valósult meg, amely ma 400 kV-on üzemel, és Kazahsztánban található (en:GRES-2 Power Station). A 20. századi gyors iparosodás az átviteli vezetékeket és hálózatokat a gazdasági infrastruktúra kritikusan fontos részévé tette a legfejlettebb ipari országokban. A helyi erőművek és a kicsi elosztó hálózatok összeköttetésének a legnagyobb ösztönzést az első világháború adta, amikor a kormányok nagyméretű erőműveket építtettek, hogy energiával lássák el a lőszergyárakat; később ezek az erőműveket a nagytávolságú átviteli hálózatra csatlakoztatták, hogy kiszolgálja a lakossági fogyasztást. Természetvédelem Egyes madárfajok számára veszélyt jelent az elektromos hálózat. A nagyobb szárnyfesztávolságú madarak közül főként azok vannak veszélyben, amelyek az oszlopot kiülésre használják. Az egerészölyvek, kersecsensólymok, parlagi sasok, kék vércsék, gólyák áramütés áldozatává válhatnak, amikor egy középfeszültségű elektromos oszlopra szállnak. 2012-ben Magyarországon 19 faj 377 elhullott példányát találták a vizsgált 6911 oszlop alatt. A hazai elektromos vezetékhálózatnak 10 százaléka már madárbarát. Balásfy Tamás Balásfy Tamás (Kolozsvár, 1580. december 3. – Pozsony, 1625. március 10.) Pécs 50. püspöke. Élete Erdélyi unitárius nemesi családból származott. Iskoláit szülővárosában, Bécsben (1602) és Rómában végezte. 1604 táján hazatért. Pappá szenteltetve, 1607-től 1617-ig győri őrkanonok volt és 1611-ben jelen volt a nagyszombati zsinaton; 1613. augusztus 21-én boszniai címzetes püspökké nevezteték ki, és egyúttal a szalavári apátságot és a kapornoki prépostságot nyerte. 1618-ban pozsonyi prépost, 1621-ben váci, 1622-ben pécsi püspök lett. Pázmány Péter irodalmi küzdelmeinek legtevékenyebb résztvevője volt. Sokoldalú műveltségével, a történettudományokban való jártasságával és vitatkozói ügyességével tekintélyre tett szert, de lobbanékony természete gyakran erőszakos tettekben nyilvánult meg. Az irodalom terére Pázmány vezette: amikor 1614-ben Rómába utazott, két röpiratának sajtó alá adására kérte föl. Balásfy az egyiket a maga ajánló levelével és egy függelékkel toldotta meg. 1616-ban két terjedelmes munkát és egy kisebb röpiratot tett közzé Pázmány védelmére, akinek ellenfeleit szenvedélyesen támadta. A komoly fejtegetéseket elmés ötletekkel és szójátékokkal élénkítette, de a csúfolódástól, szitkozódástól sem idegenkedett. Munkái Dedicatio thesium ad Joann. Kutasium. Strigon. Archiepiscopum. Viennae, 1601. Csepregi iskola. Pozsony, 1616. (Újra kiadva: Eger, 1775.) Epinicia Benedicto Nagi. Posonii. 1616. (Névtelenül.) Echo christiana et catholica. (Pozsony), 1616. (Névtelenül.) De fidelitate subditorum. Viennae, 1620. (II. Ferdinand császárnak ajánlva. Újra nyomatott: Coloniae Agrippinae, 1621.) Apologia pro clero et aliis catholicis Hungarjae, sive refutatio libelli cui titulus; Querela Hungariae… Viennae, 1620. Repetitio castigationis. U. ott. 1620. Castigatio libelli Calvinistici, cui titulus: Machiavellizatio. Argentorati (Bécs), 1620. Christiana responsio ad libellum Calvinisticum Alberti Molnár. U. ott, 1621. Bethleniani Novisoliensis articuli XXV. (mely egyenesen Balásfy ellen volt intézve) refutatio. U. ott, 1621. Magyarország mostani állapotjáról… (Bécs), 1621. (Piringer és Thewrewk újra kiadták Pozsonyban 1838-ban.) Sajtó alá adta 1614. nov. Pázmány Péternek: Az igazságnak győzedelme cz. munkáját, melyhez Alvinczi Péterhez irt saját levelét csatolta (64–96. l.) Istvánffy Miklós életrajzát is megirta versben, melyet Kollár, Lambeciushoz irt Commentárjaihoz csatolva kiadott; megjelent még az Istvánffy Historiája 1767. kiadásában is. Alexander Payne Alexander Payne (Constantine Alexander Payne Nebraska, Omaha 1961. február 10.) Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező, producer. Élete Payne a nebraskai Omahában született, Peggy Payne (Lánykori nevén Konstantin) és George Payne étterem tulajdonosok harmadik fiaként. Omahaban nőtt fel, azon a környéken, mint a milliárdos Warren Buffett. Édesapja a görög és a német származású, édesanyja pedig görög származású. Apai ágon nagyapja, Nicholas "Nick" Payne, angolosította a vezetéknevét Papadopoulos-ról. Payne nagyapja alapította a virginiai Cafe Payne nevű éttermet. Payne apai nagyanja, Clara Payne (lánykori nevén: Hoffman), német származású volt. 1979-ben érettségizett le, a Creighton Prep közép iskolában, ahol az iskolai újságot és a gimnáziumi évkönyvet is szerkesztette. Középiskola befejezése után Payne a Stanford Egyetemen szerzett diplomát, ahol spanyolt és történelmet tanult, majd járt az UCLA nevű filmes iskolába is. Iskolai tanulmányainak befejezése után filmes karrierbe kezdett, mint forgatókönyvíró, rendező. Payne 2003. január elsején megnősült, a koreai származású kanadai színésznőt, Sandra Oh-t vette el, akivel együtt dolgozott a Kerülőutak című filmben. 2005-ben elváltak. Jorinde és Joringel (film) A Jorinde és Joringel (eredeti címén Jorinde und Joringel) egész estés német televíziós film, amely a Grimm fivérek meséje nyomán készült. A forgatókönyvet Olaf Winkler és Nicolas Jacob írta, Bodo Fürneisen rendezte, a zenéjét Rainer Oleak szerezte. Németországban 2011. december 25-én vetítették le. Szereposztás További szereplők : Magyar Attila , Koncz István, Berkes Boglárka. 1970 a sportban 1970 főbb sporteseményei a következők voltak: Jochen Rindt ( Lotus ) nyeri a Formula–1 -es világbajnokságot, ám úgy, hogy ő már ezt nem érhette meg. Az osztrák versenyző az olasz nagydíj egyik edzésén szenvedett halálos balesetet, de előnyét a világbajnoki pontversenyben később sem sikerült vetélytársainak behozni, így Rindt lett a Formula–1 máig egyetlen posztumusz világbajnoka. A Mexikóban rendezett labdarúgó-világbajnokságot Brazília nyerte meg 100%-os teljesítménnyel. A döntőben Brazília- Olaszország 4:1 (1:1) Gólok: Pelé , Gérson, Jairzinho, Carlos Alberto, ill. Bonisegna. Ezzel Brazília harmadszor nyerte el, így végleg hazavihette a Jules Rimet-kupát . szeptember 5 – 27. – A XIX. sakkolimpia Siegenben, amelyen a magyar válogatott ezüstérmet szerzett. Születések január 6. Canko Cvetanov , bolgár válogatott labdarúgó, edző Radoslav Látal , Európa-bajnoki ezüstérmes cseh válogatott labdarúgó január 9. – Axel Rodrigues de Arruda , brazil válogatott labdarúgó január 13. – Dan Eggen , norvég válogatott labdarúgó január 15. – Daniel Borimirov , bolgár válogatott labdarúgó január 21. – Alen Bokšić , horvát válogatott labdarúgó január 30. – [[Hans Vonk], holland származású, dél-afrikai válogatott labdarúgókapus február 2. Roar Strand , norvég válogatott labdarúgó Erik ten Hag , holland labdarúgó, edző február 5. – Ágh Norbert , sokszoros magyar bajnok, magyar válogatott, többszörös amerikai bajnok úszó, sportmenedzser február 6. – Patrice Loko , francia válogatott labdarúgó február 8. – Ivica Tucak , horvát vízilabdázó, edző március 1. – Dirk van der Ven , holland származású német labdarúgócsatár március 2. – Camelia Voinea , világbajnok, olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes román tornász, edző március 10. – Peter Wright , skót dartsjátékos március 17. – Florin Răducioiu , román válogatott labdarúgó április 1. – Demeter János , nemzeti labdarúgó-partbíró, asszisztens április 4. – Håvard Flo , norvég labdarúgócsatár április 10. – Leonard Doroftei , román ökölvívó április 15. – Németh Zsolt , Európa-bajnok magyar vízilabdázó, edző április 18. – Francisco Jémez Martín , spanyol válogatott labdarúgó, edző április 29. – Andre Agassi , amerikai teniszező május 5. – Daniele Crosta , Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki bronzérmes olasz tőrvívó május 7. – Veszelin Gerov , bolgár labdarúgócsatár május 12. – Dobos Barna , magyar labdarúgóedző május 16. – Gabriela Sabatini , argentin teniszező május 22. Pedro Diniz , brazil autóversenyző Marco Rudolph , német ökölvívó július 12. Celestina Popa , olimpiai ezüstérmes és világbajnok román tornász Varga Zoltán , sakkozó, nemzetközi nagymester, magyar bajnok július 22. – Szergej Alekszandrovics Zubov , olimpiai bajnok és Stanley-kupa -győztes orosz jégkorongozó augusztus 8. – José Francisco Molina , spanyol válogatott labdarúgó, edző augusztus 13. – Alan Shearer , angol labdarúgó augusztus 17. Kovács István , olimpiai bajnok ökölvívó Øyvind Leonhardsen , norvég válogatott labdarúgó-középpályás augusztus 26. – Velko Jotov , bolgár válogatott labdarúgó október 4. – Zdravko Zdravkov , bolgár válogatott labdarúgó október 11. – Szergej Ivanovics Ovcsinnyikov , orosz válogatott labdarúgó, kapus, edző október 22. – Winston Bogarde , holland labdarúgó október 30. – Hszie Csün , kínai sakkozó, női sakkvilágbajnok (1991–1996, 1999–2001), háromszoros olimpiai bajnok november 9. – Bill Guerin , olimpiai ezüstérmes, világkupa és Stanley-kupa -győztes amerikai jégkorongozó december 3. – Christian Karembeu , világ- és Európa-bajnok, konföderációs kupa győztes francia válogatott labdarúgó december 21. – Stefan Lövgren , olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok svéd kézilabdázó december 22. Mutiu Adepoju , afrikai nemzetek kupája győztes nigériai válogatott labdarúgó Gary Anderson , kétszeres világbajnok skót dartsjátékos Horváth Dezső labdarúgó, kapus († 2016 ) Halálozások ? – Ross Cuthbert , kanadai-brit olimpiai bronzérmes jégkorongozó (* 1892 ) ? – Hajdú Andor, magyar labdarúgóedző (* 1900 ) január 23. – Götz Gusztáv , Európa-bajnok evezős (* 1900 ) március 18. – Håkon Endreson , olimpiai ezüstérmes norvég tornász (* 1891 ) április 9. – Kozma István , birkózó (* 1939 ) május 30. – Haakon Sörvik , olimpiai bajnok svéd tornász (* 1886 ) június 2. – Bruce McLaren , új-zélandi autóversenyző (* 1937 ) június 30. – Ștefan Barbu , román válogatott labdarúgó († 1908 ) július 25. – Carl Martin Norberg , olimpiai bajnok svéd tornász (* 1889 ) augusztus 31. – Louis Kimpe , olimpiai bronzérmes francia tornász (* 1898 ) szeptember 3. – Thor Larsen , olimpiai ezüstérmes norvég tornász (* 1886 ) szeptember 5. – Jochen Rindt , osztrák autóversenyző (* 1942 ) szeptember 8. – Georges Lagouge , olimpiai bronzérmes francia tornász (* 1893 ) október 3. – Pierre Veyron , francia autóversenyző, az 1939-es Le Mans-i 24 órás verseny győztese (* 1903 ) október 4. – Christian Thomas , olimpiai bajnok dán tornász (* 1896 ) november 2. – René Pinchart , olimpiai bronzérmes belga tornász (* 1891 ) november 29. – Abdálazíz Ben Tífúr , algériai születésű francia válogatott labdarúgó, edző (* 1927 ) Események Miskolcon felépül a Sportcsarnok Idődetektívek Az Idődetektívek német ifjúsági krimisorozat, szerzője Fabian Lenk, a gyerekkönyvíró. Három jó barátról szól, akik visszamennek az időben, hogy rejtélyeket oldjanak meg. A gyerekek utazásai sosem veszélytelenek, de a barátok elszánják magukat mindenre. 38 kötete jelent meg, ebből 2018-ig 23-at fordítottak le magyarra. Magyarra fordított részei Összeesküvés a holtak városában (2009) Marco Polo és a Titkos szövetség (2009) A vikingek varázskardja (2010) A Vörös Bosszúálló (2010) Drake kapitány, a királynő kalóza (2010) A jósda rejtélye (2010) Kleopátra és a kobra (2011) Oroszlánszívű Richárd (2011) Michelangelo és a halál színe (2011) Csalás Olümpiában (2011) A fáraó halálának titka (2012) A keresztes lovagok ezüstje (2012) Hannibál, az elefántok ura (2013) A Szamuráj esküje (2013) A berni csoda (2014) Montezuma és az istenek haragja (2014) Mozart és a kottatolvajok (2015) Caesar és a nagy összeesküvés (2015) Kém a Napkirály udvarában (2016) Leonardo da Vinci és az árulók (2016) Shakespeare és a fekete álarcos (2017) Titkos jelek Pompejiben (2017) A hamis király (2018) Gluhavica Gluhavica (cirill betűkkel Глухавица) település Szerbiában, a Raškai körzet Tutini községében. Népesség 1948-ban 290 lakosa volt. 1953-ban 385 lakosa volt. 1961-ben 314 lakosa volt. 1971-ben 308 lakosa volt. 1981-ben 349 lakosa volt. 1991-ben 261 lakosa volt. 2002-ben 265 lakosa volt, akik mindannyian bosnyákok. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Vladimir Luxuria Vladimir Luxuria, eredeti nevén: Wladimiro Guadagno (Foggia, 1965. június 24. –) olasz aktivista, írónő, televíziós műsorvezetőnő, színésznő és politikus. Férfiként született, de nőként ismert, magát transzneműnek vallja. A második Prodi-kormány parlamenti képviselője volt, emellett Európa első megválasztott transznemű képviselője. Élete Melegjogi aktivista Az 1980-as években az LMBT közösség egyik oszlopos aktivistája volt. Tagja volt a Mario Mieli melegjogi aktivista emlékére megalapított homoszexuális kulturális körnek. Később, 1993-tól művészeti igazgatója lett a minden péntek este Rómában megrendezett Muccassassina nevű olasz melegeknek szóló bulisorozatnak. Itt olyan nemzetközi vendégek voltak, mint David LaChapelle, Grace Jones, Rupert Everett és Alexander McQueen. Olaszország első, Rómában 1994-ben tartott melegfelvonulásának egyik szervezője volt. Televíziós karrierje 1999–2005 között a Canale 5 csatornán futó Maurizio Costanto Show állandó vendége volt emellett a La7 csatorna Markette - Tutto fa brodo in TV műsorának is volt vendége. 2008-ban megnyerte az Isola dei famosi (Hírességek szigete) című valóságshow 8. évadát. 2015-ben a Miss Italia zsűritagja volt, 2016-ban a Deejay Tv-n futó az Ádám keresi Évát című meztelen valóságshow olasz változatának volt műsorvezetője. Politikai pályafutása 2006-ban megválasztották a Camera dei deputati képviselőjének a Kommunista Újjászerveződés Pártja színeiben, Lazio tartomány 1-es számú választókerületéből. Megválasztásával ő lett Olaszország és Európa első transznemű képviselője. 2007-ben jelent meg első könyve Chi ha paura della muccassassina? (Ki fél a Muccassassina asszonyától?) címen, amely addig életéről szól. Ő volt a Rómában tartott Vade Retro "homoszexualitás és művészet" nevű tárlatnak védnöke. Képviselőként 56 törvénymódosítást nyújtott be, melyből 54-et hagytak jóvá. Filmek Cena alle nove , (1991) Come mi vuoi , (1996) Tutti giù per terra (1996) Sono positivo , (1998) La vespa e la regina , (1999) Guardami ,(1999) Ponte Milvio ,(1999) Ogni lasciato è perso ,(2000) Mater Natura , (2005) Gli sposi ,(2005) L'eletta ,(2006) Televíziós műsorok Maurizio Costanzo Show ( Canale 5 , 1995 – 2005 ) Visszatérő vendég Markette - Tutto fa brodo in TV (LA7, 2004 – 2008 ) Állandó vendég One Shot Evolution (All Music, 2006 ) L'isola dei famosi 6 ( Rai 2 , 2008 ) Győztes L'isola dei famosi 8 ( Rai 2 , 2011 ) Véleményformáló L'isola dei famosi 9 ( Rai 2 , 2012 ) Beküldött vendég Fuori di gusto (LA7, 2012 – 2013 ) Colorado ( Italia 1 , 2013 ) 2. évad Quelli che il calcio ( Rai 2 , 2013 – 2014 ) Meghívott Grande Fratello 13 ( Canale 5 , 2014 ) Véleményformáló Miss Italia 2015 (LA7, 2015 ) Zsűritag L'isola di Adamo ed Eva (NOVE, 2015 óta) Maggioranza assoluta ( Italia 1 , 2016 ) Grand Hotel Chiambretti ( Canale 5 , 2016 ) Visszatérő vendég Tatárjárás A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását és az 1285-ben történt második tatárjárást jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt. A magyarországi pusztítást leíró egyik fő forrás Rogerius mester, váradi kanonok műve, a Siralmas ének. A magyar történetírás a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda (krími tatárok) által elkövetett későbbi betörésekre is. A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban. A mongolokhoz csatlakoztak kipcsak és kun csapatok is. A történészek véleménye megoszlik, de a tatárok torzított koponyájából (az alakítás technikája: a nyakszirten és feltehetően a homlokon is egy-egy kemény lemezt helyeztek el, amelyeket kötelékkel szorítottak össze), vezéreik kutyakoponyás jelvényéből, illetve az abban az időben viselt prémes szegélyű, csüngőkkel és farkasfarokkal díszített harci sisakjaik alapján eredhet az emléküket őrző kutyafejű jelző a magyar hagyományban. Előzmények Magyarországon II. András és Béla kora jelentette az egyház hatalmának csúcspontját. Az 1222-ben kiadott Aranybulla egyes részei ellen már III. Honoriusz pápa is ellenérzését fejezte ki, és végül IX. Gergely nyomására fejlesztették tovább a királyi levelet. 1231-ben megszületett a bulla első korrekciója, amely az egyház érdekei szerint készült. Ez a dekrétum az egyházi birtokok megerősítése mellett az állami jogkörbe tartozó igazságszolgáltatást is jórészt egyházi kézbe tette le, ugyanis a bírói döntéseket bizonyos esetekben a felállított káptalani hiteles helyeken kellett elfogadtatni. A magyar uralkodók azonban nemcsak az állam irányításában álltak szemben a pápával, hanem gazdasági érdekeik is gyakran ütköztek. Ennek legfontosabb eleme a királyi sómonopólium volt, amely a koronának egyre jelentősebb bevételeket jelentett. A só kereskedelmét pedig izmaelita kereskedők bonyolították az egész királyság területén. A kor egyháza a koldulórendek szegénysége mellett azonban jelentős gazdasági és pénzügyi hatalomra is szert tett. Ezért IX. Gergely fellépésére a magyar egyház igyekezett kiiktatni az izmaelita monopóliumot. A pápa Magyarországra küldte legátusát, Pecorari Jakabot, Palestrina püspökét, azzal az ürüggyel, hogy ott térítse keresztény hitre az izmaelitákat és a zsidókat. Jakab azonban hamar II. András értésére adta, hogy a só kereskedelmének jövedelmét adja át az egyháznak. András kincstárának jelentős részét adta az izmaelita kereskedők adója, ezért a király megtagadta Gergely óhaját. Erre válaszul az egyházfő 1232-ben interdiktum alá helyezte egész Magyarországot, amelyet Róbert, esztergomi érsek léptetett érvénybe. Miután András trónja nem állt a legbiztosabb lábakon, a király kénytelen volt engedni, és 1233. augusztus 20-án Jakab és András megkötötte a beregi egyezményt. Az egyezmény a sómonopólium mellett az egyház függetlenségéről is szólt, és Gergely törekvéseinek tükrében az államot gyakran az egyházi hatalom alá rendelte. Az igazságszolgáltatás privilégiumának megerősítése mellett a beregi szerződés felmentette a klérust az adók és a kamara haszna fizetése alól, az izmaelitákat pedig eltiltotta minden közhivataltól és gazdasági tevékenység folytatásától. Gergely azt is elérte, hogy az izmaelitákat megkülönböztető jel viselésére kötelezték. Az egyházi befolyás ilyen mértékű megnövekedése okot adott volna Gergely pápának, hogy közbelépjen a tatárok támadásakor, de a császárral zajló konfliktusa miatt erre nem volt lehetősége. 1241-ben javában dúlt II. Frigyes császár és IX. Gergely pápa között a konfliktus, így keleten maga a kereszténység került súlyos veszélybe. Egyébként Frigyes helyett, aki amúgy Szicíliában székelt, a Németország ügyeit ténylegesen III. Eppsteini Siegfried mainzi érsek intézte. A tatárok csapásai alatt több keleti birodalom összeomlott, méghozzá viharos gyorsasággal. Tudnunk kell, hogy az Árpádok uralta Magyar Királyság Európa politikai életének egyik meghatározó állama volt akkoriban, így Frigyes császárnak ugyanúgy fontos érdekei kötődtek az országhoz, mint Gergely pápának, mégis mindkét hatalmasság csak biztató szavakkal segítette Bélát. Ami Franciaországot illeti, ott IX. Lajos a valdensekkel harcolt, s hatalma még nem stabilizálódott. Az 1241–42-es tatárjárás Kelet-Európa mongol meghódítása Az orosz-kipcsak (kun) hadak 1223-ban a Kalka menti csatában vereséget szenvedtek a mongoloktól. Ekkor a kunok tömegesen menekültek nyugatra, és a mai Moldvában, a Keleti-Kárpátok lejtőin telepedtek le. 1224-ben II. András király kiűzte a Barcaságból az 1211-ben letelepített, de túlságosan önállósulni akaró Német Lovagrendet, így a Kárpátok kanyarulatában lévő Bodzai-szoros és Törcsvári-hágó ideiglenesen védelem nélkül maradt. A mongolok elől menekülő kun törzsek számára II. Endre magyar király és Róbert esztergomi érsek 1227-ben Milkóban megalapította a milkói püspökséget. A megkeresztelt kunok azonban nem vállalták az ország határainak védelmét, ezért Béla király 1239-ben az ország belsejében adott nekik menedéket. A Szubotáj és Dzsebe által vezetett mongol hadak megindultak a Volgai Bolgárország ellen is. A legyőzhetetlennek tartott Dzsingisz kán hadai azonban 1223-ban a szamarai Volga-kanyarnál vereséget szenvedtek a volgai bolgárok uralkodója, Ghabdulla Cselbir elteber által vezetett csapatoktól. Dzsingisz kán 1227-ben meghalt, de a Kukdaj és Bubede által vezetett mongolok 1229-ben visszatértek, és az Ural-folyónál legyőzték a bolgár határvédő csapatokat. Miután II. András magyar király 1229-ben orosz bojároknak is menedéket adott Magyarországon, már akkor hallott a közeledő veszélyről. Pár évvel később, 1232-ben a mongol lovasság meghódította Baskíria délkeleti részét, és elfoglalta a Volgai Bolgárország keleti részét is. A magyar Julianus barát 1235-ben elérte a volgai bolgárok országát, és a keleten maradt magyarokat meglátogatva hírt hozott IV. Béla királynak a készülő mongol támadásról. A volgai bolgár főurak nem tudtak egységbe tömörülni, és 1236-ban vereséget szenvedtek Batu kán és hadvezére, Szubotáj kb. 130 ezer fős seregétől (Bilär, Bolgár, Szuár, Szükätaul és egyéb erődítmények bevétele során). A lakosságot megölték vagy rabszolgasorba hajtották. A Volgai Bolgárország a Dzsocsi ulusza, a későbbi Arany Horda része lett. Julianus barát 1237-ben megpróbált visszatérni az általa Magna Hungariának nevezett magyar őshazába, de csak Moszkvától valamivel keletebbre – Szuzdalig – jutott, mert előző úticéljának területét a betörő mongolok közben elpusztították. Egy levéllel tért haza Batu kántól, amelyben a mongol kán – akárcsak a kunok révén küldött korábbi levélben – feltétel nélküli megadásra szólította fel a magyar királyt. Íme a levél szövege: A mongolok tovább folytatták előnyomulásukat nyugat felé. A Kárpátoktól keletre élő és megkeresztelkedett kunok 1239-ben Kötöny vezér vezetésével a mongolok elől Magyarországra menekültek, és IV. Béla király ezután befogadta őket. Béla király segélykérő leveleket küldött az egymással harcban álló pápának és a német–római császárnak (ez utóbbinak társuralkodója is volt), valamint a francia királynak, de nem kapott katonai segítséget. A Kadán által legyőzött lengyel hercegek egy csoportja 1239 februárjában hozta el Batu kán harmadik, megadásra felszólító levelét a magyar királynak. 1240. december 6-án elesett Kijev városa is. A vatikáni levéltárban fennmaradt Julianus barát feljegyzése a tatárok harcmodoráról („Levél a tatárok életéről”): A tatárjárás Lengyelországban Batu kán úgy gondolta, hogy ha a háború Magyarországra is kiterjed, a lengyelek bizonyára segítségükre sietnek. Lengyelország ellen tehát 10 ezer harcosból álló hadsereget küldött Orda parancsnoksága alatt. Már 1241 januárjában feltűntek felderítő egységei Lublin és Zawichost alatt, a tényleges invázió azonban egy hónappal később következett be. Kis-Lengyelországban a mongolok nem találtak jelentős ellenállást, a krakkói és sandomierzi lovagokat egy-egy csatában megverték, és Brzeźnicai Klemens krakkói várnagy, valamint Włodzimierz vajda is súlyos vereséget szenvedett 1241. március 18-án Chmielniknél. Mindkét főnemes elesett, és Kis-Lengyelország Krakkó és Sandomierz vidékével a mongolok kezére került. II. Henrik lengyel fejedelem országa nyugati határán várt a nyugati hatalmak beígért segítségére, de közben a kis-lengyelországi hadak maradványait és saját friss alakulatait Legnica körzetébe vonta össze. Az európai uralkodók azonban a császárság és pápaság hatalmi harcával voltak elfoglalva, és nem vették komolyan Henrik segélykérését. Csak a templomos és a johannita lovagok, valamint a cseh király, I. Vencel küldött segítséget, de ez utóbbi végül elkerülte a csatát, csapatait Legnicától egy napi járásra megállította. Valószínűleg attól tartott, hogy a keresztény erők veresége esetén Csehország könnyű prédája lesz a mongoloknak. A legnicai csata 1241. április 9-én zajlott le, II. Henrik hadseregének vereségével és a fejedelem halálával végződött. A vereség okaként általában az Európában ismeretlen harcmodort és II. Mieszko váratlan megfutamodását tartják. A sziléziai herceg haláláról két feljegyzés maradt fenn: az egyik Jan Długosztól származik, a másik C. de Bridia Historia Tartatorumában fogalmazódott meg, és jelenleg ezt tartják hihetőbbnek, mivel az eseményekhez időben közelebb íródott, és értesülései az események szemtanúitól származnak. Lengyelország szerencséjére a mongolok nem akarták elfoglalni az országot, mivel a legnicai vereség után röviddel (miután hiába próbálták megostromolni Wrocławot) Morvaországon keresztül Magyarországra zúdultak, és csatlakoztak Batu kán főseregéhez. Henrik ruhátlan, lefejezett holttestét özvegye azonosította. II. Henrik bal lábán hat ujj volt, amit az 1832. évi exhumálás is megerősített. Henriket az általa alapított wrocławi ferences kolostorban temették el. A magyarországi invázió A betörés és pusztítás A hadműveletek stratégája Szubotáj, Batu kán hadvezére volt, aki a tatárjárás előtt már sok évvel kémekkel hálózta be Európát, és begyűjtött minden, a hadjárathoz szükséges információt. A mongol hadsereg 9 tümenből (kb. 90 ezer harcosból) állt. A nomád népek általános haditaktikájának megfelelően a mongolok is előőrsként használták fel a meghódított népek harcosait. A mongolok előtt a kegyetlenségükről hírhedt mordvinok haladtak. A magyar királyi haderő kb. 50 ezer fegyverest számlált, ehhez jött volna még a kb. 10 ezer kun harcos. Az orosz fejedelemségek és Lengyelország elfoglalása után a Batu kán vezette fősereg bevette Halicsot, majd két részre oszlott, két irányból támadt Magyarországra: A kelet felől a ( Halicsot bevevő) fősereg a mai Bukovinán át délre tartva két részre oszlott: az egyik sereg – Kadán vezetésével – a Radnai-hágón tört be Erdélybe , március 31-én. 1241 . április 2-án legyőzte az erdélyi határőr csapatokat, majd feldúlta Besztercét (április 3.), Kolozsvárt (április 11.), Váradot , Örvéndet , Tamáshidát , Pereget , és Csanád térségében egyesült a másik sereggel, amely Szubotáj és Bedzsak vezetésével a Szeret -folyó mentén dél felé tartott, elpusztította a Milkói püspökséget , átkelt a Bodzai szoroson, felégette Brassót (március 31.), lemészárolta Sólyom fia Pósa erdélyi vajda hadát, majd bevette Küküllővárt , Gyulafehérvárt (április 4.), Szebent (április 11.) és Kercet . Miután a portyázó hadak újból összeverődtek, a Maros-folyó mentén haladtak nyugatra. Pusztították az útjukba eső településeket, majd a Várad felől érkező északi seregrésszel egyesülve bevették Csanád püspöki székhelyet, utána Szegedet, és észak-északnyugatnak nyomulva elérték Pestet, Budát, Vácot és Esztergomot. Az északról támadó sereg 1241 . március 12-én kelt át a Vereckei-hágón . A leírások szerint a sereg nem az országúton tört előre, hanem több ezer szláv favágó vágott neki hadi utat az erdőkön át. A Tomaj Dénes nádor által vezetett, 5000 fős magyar határőrséget elseperte. A mongol előőrsök a nagyobb folyók völgyein és a síkságokon előnyomulva és dúlva 3 nap alatt elérték Pestet , március 17-én elfoglalták és felgyújtották Vácot , majd a velük megütközni akaró IV. Béla király serege elől egészen a Sajó folyóig hátráltak. A magyar főurak csak ekkor kezdték összegyűjteni csapataikat, és bár a király megtiltotta, hogy megütközzenek a mongolokkal, Csák Ugrin kalocsai érsek és az egyetlen külföldi segítség, Babenberg Frigyes osztrák herceg csapata megtámadta a mongolokat. Ugrin vereséget szenvedett, csak pár emberével sikerült megmenekülnie, Frigyes azonban kisebb győzelmet aratott, és ezzel sokakat felbátorított. A foglyul ejtett mongolok között kunok is voltak, és ez a magyarokban fokozta annak gyanúját, hogy a kunok összejátszanak az ellenséggel. Budán a felizgatott tömeg megölte Kötönyt, a kunok fejedelmét és több kun előkelőt. A Kunságban összegyűlt kun sereg erről értesülve a magyarok ellen fordult. Feldúlták a Duna-Tisza közét és a Szerémséget, közben megsemmisítették Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét, majd dél felé elhagyták az országot. A muhi csata Április 9. után, miután feldúlta Lengyelországot és a legnicai csatában legyőzte a sziléziai, a lengyel és német hadakat, Batu kán csapataihoz újabb mongol sereg csatlakozott Orda kán vezetésével. Két nappal később a mongol fősereg a muhi csatában (1241. április 11.) megütközött a számban körülbelül megegyező magyar királyi haddal, és vereséget mért rá. Magyarország pusztulása Béla királynak sikerült elmenekülnie Ausztriába, ám ott II. (Harcias) Frigyes foglyul ejtette, és csak jelentős váltságdíj, illetőleg területi engedmények fejében hagyta távozni. Észak-északnyugat felől újabb mongol sereg érkezett Bajdar vezetése alatt, sikertelenül megostromolta Turócot és Nyitrát, majd Esztergomnál csatlakozott a többi mongol hadhoz. A mongolok sikeresen átkeltek a Dunán, kihasználva, hogy a szokatlanul hideg tél miatt az befagyott. A magyarok hiába próbálták a jég feltörésével megakadályozni az átkelést. Mialatt a király Ausztria felé menekült, a mongolok sikertelenül próbálták bevenni Győr, Pannonhalma és Székesfehérvár erődítményeit. A mongol seregek egy része, Kadán vezetésével a sebesült Kálmán herceget és az Ausztriából hazatérő Béla királyt üldözte Segesd, Varasd, Kemlék, Csázma és Zágráb irányába, de egyetlen várat sem vettek be, részben azért sem, mert a menekülő Béla királyt akarták elfogni, és az ostromok több időt igényeltek volna. IV. Béla Zágrábból értesítette a pápai udvart a muhi csata véres veszteségéről. A krónikák szerint IX. Gergely pápa megsiratta Magyarországot, és a domonkosokon keresztül keresztes hadjáratot hirdetett a tatárok ellen, azonban tényleges segítséget nem nyújtott az országnak, hiszen túlságosan lefoglalta a II. Frigyes császár ellen vívott háború. Béla király az Adriai-tenger partmellékén található Trogir (németül Trau) sziget várában húzta meg magát, amelyet Kadán csapatai nem tudtak elfoglalni, ezért folytatták útjukat délkelet irányába, és Bosznián át távoztak az országból. Szorongatott helyzetében IV. Béla király 1241 júniusában követei útján hűbéri esküt tett II. Frigyes német-római császárnak katonai segítségéért cserébe, de az soha nem érkezett meg. (Pár évvel később a pápa ez alól az eskü alól Bélát felmentette.) „A Pest központtal berendezkedett mongolok igyekeztek megszervezni a betakarítást és az adóbehajtást a lakóhelyére visszacsalogatott lakosságtól.” Rogerius mester leírása szerint: „Aratás ideje volt, behordták a gabonát, a szénát és a szalmát és berakták a csűrbe. Ott állott mellettünk a kún és a tatár és mulatott azon, hogy az apa (a) leánya, a férj (a) neje, a testvér (a) szép húga árán váltja meg (saját) életét. A nőket (is) életben hagyták, és különös gyönyörűséget találtak abban hogy az apa vagy férj jelenlétében kéjelegjenek a leánnyal vagy feleséggel. Kenézeket, vagyis ispánokat is rendeltek, hogy igazságot szolgáltassanak és őket lóval, marhával, fegyverrel, szállással és ruházattal ellássák. Az én tiszttartóm is ilyen úr volt és talán 1000 falunak parancsolt. Volt talán száz ilyen kenézük. Béke volt, vásárt tartottak, gondoskodtak pártatlan igazságszolgáltatásról. Aki szép leányokat hozott nekik, azt birkával, ökörrel vagy lóval ajándékozták meg.” A mongolok visszavonulása Ögödej kán 1241 decemberében meghalt, de ennek híre több hónapos késéssel jutott el Magyarországra. Ekkor a Batu kán vezette fősereg Buda és Pest térségéből délnek fordult, feldúlta Pécset, majd a Duna vonalát követve, Szerbiát érintve (ahol szintén legyőzték a szerbeket, és az ország egy részét is feldúlták), majd egy hozzájuk csatlakozott másik hadtesttel 1242 márciusában a Havasalföldön át elvonultak kelet felé. 1241 áprilisa és 1242 márciusa közötti majdnem egy év leforgása alatt a mongol sereg dúlása nyomán Magyarország lakosságának kb. 40-50%-a pusztult el (3 millióból kb. 1,5 millió ember), emellett hatalmas volt az anyagi kár is. Egyes történészek vitatják[forrás?], hogy Batu kán Ögödej nagykán halála miatt vonult volna ki az országból. Szerintük az új nagykán megválasztására csak 1246-ban került sor, és a választásra Batu el sem ment. Hangsúlyozzák, hogy a mongol sereg az orosz, lengyel, cseh és magyar seregek elleni csatákban sok harcost vesztett, mióta elindult Kijevből. Nem tudta megsemmisíteni a teljes magyar haderőt – erre bizonyíték az is, hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után több külföldi hadjáratot vezetett, és visszaszerezte a tőle kizsarolt nyugati megyéket –, és nem tudta elfoglalni a magyar erődítmények jelentős részét sem. IV. Bélának Rómába küldött leveléből tudjuk, hogy Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely, Zala, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek és Abaújvár 1242. február 2-án még magyar kézen volt. Egyéb források vizsgálatából valószínűsíthető, hogy közel százhatvan magyar vár, kolostor és egyéb erődítmény nem került a mongolok kezére. Ismert, hogy a középkorban a könnyűlovasságra alapozott, gyorsan mozgó hadseregeknek nem volt erősségük a várostrom. A fennmaradt oklevelek tanúsága szerint a mongolok uralmával a közrendűek is szembeszegültek. Az ostromlott erősségekben lévő harcosok és a nép együttes ellenállása nagyon megnehezíthette a mongolok dolgát, akik számbelileg szét voltak szóródva Magyarországon. A kor viszonyai mellett a mongol hadsereg ellátása is nehézséget okozhatott, a hátukban pedig orosz területen új ellenállások szerveződtek, főleg miután az oroszok a Csúd-tónál (1242. április 5-én) legyőzték a Német Lovagrendet, és erőik felszabadultak. Egy másik elmélet szerint a visszavonulás oka az időjárás rosszra fordulása volt: a szokatlanul nedves tavasz elmocsarasította a magyar pusztát, megnehezítve a lovas seregek mozgását, egyúttal csökkentve a lehetséges legelők területét. Az európai helyzet Gergely pápa 1241 augusztusában, 94 éves korában meghalt, és az új pápát, IV. Celesztint csak október 25-én sikerült megválasztani, de ő alig két hét múlva, november 10-én elhunyt. Ezután másfél éves pápai interregnum következett, IV. Incét a konklávé majd csak 1243. június 25-én választotta pápává. Neki fontos szerepe volt a II. Frigyes és IV. Béla közötti hűbéri viták rendezésében. Béla ugyanis egész királyságát Frigyesnek ajánlotta fel, amennyiben a császár segít kiűzni a tatárokat Magyarországról. Miután Frigyes nem küldött sereget Béla megsegítésére, a magyar korona megőrizte függetlenségét, amelyet a császár nem akart elismerni. Ekkor Béla a pápához fordult, aki feloldozta a magyar királyt a császárnak tett hűségesküje alól. Az ország újjáépítése A tatárjárás után IV. Béla a királyi jövedelmeket zsidó bérlők kezébe adta. Ekkor alakul ki Budán a zsidónegyed a későbbi Szent György tér nyugati oldalán. Az ország újjáépítéséhez szükség volt a hitelügyletekkel is foglalkozó zsidókra. Szolgálataikért 1251-ben kiváltságlevelet kaptak Bélától; ebben a kamara szolgáinak nyilvánítja őket, így a király közvetlen védelme alatt álltak. IV. Béla uralkodása alatt az ország újjáépült, a királyt ezért szokták „második honalapítónak” is nevezni. A király hadvezérnek tehetségtelen volt, de a békebeli kormányzáshoz már jobban értett, és – az első lyoni zsinat (1245) utasítására is – elrendelte a kővárak építését szerte az országban. Addig, kevés kivételtől eltekintve – például Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár, Lupcsavár – nagyrészt földvárak álltak. További mongol inváziók Európában Már 1240-ben gyakorlatilag minden Magyarországtól keletre elterülő ország – beleértve a Magyar Királyság számára mindig fontos Halicsot (Galíciát) és Lodomériát (Vlagyimirt) is – elismerte a mongol fennhatóságot, bár történtek kísérletek az önállósodásra. Daniló galíciai fejedelem a nyugati államoktól remélt segítséget, 1253-ban a pápa küldötte Oroszország királyává is koronázta, de katonai támogatás hiányában ez csak egy formális gesztus maradt. 1256-ra kiszorította a mongolokat országából, de 1258–1260-ban újólag meg kellett erősítenie alattvaló hűségét Batu kán utódja felé, és le kellett romboltatnia a tatárok ellen emelt várakat. A galíciai fejedelemség Arany Hordának való formális alávetettsége 1349-ig tartott, amikor III. Kázmér lengyel király meghódította, és bekebelezte a Lengyel Királyságba. 1245-ben az első lyoni zsinat felszólította az európai uralkodókat, hogy építsenek kővárakat és fallal körülvett városokat. További inváziók időrendben: 1242 : Bulgária ellen 1259 : Lengyelország és Litvánia ellen 1265 : Bizánc (Bulgária és Trákia ) ellen. A megvert bizánci császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát. 1271 , 1274 : Bulgária ellen 1275 , 1277 : Litvánia ellen 1280 , 1285 : Bulgária ellen, amely szintén behódolt az Arany Hordának 1285 -ben Tode Möngke kán unokaöccse, Talabuga és hadvezére, Nogáj vezetésével a mongolok újból megtámadták Magyarországot. Ez volt az ún. második tatárjárás. Erdély feldúlása után egész Pestig jutottak. Ott IV. László király serege szétverte, majd egészen a Keleti-Kárpátokban lévő szorosokig űzte őket. Torockónál a székelyek segítségével a király seregei ismét győztek, és a tatár hadak maradékát kiűzték az országból. Vizsoly mellett Baksa György aratott győzelmet, egy másik csatában Borsa Loránd erdélyi vajda is győzött. A folyamatos üldözés és a vesztes csaták miatt a mongolok kénytelenek voltak zsákmányuk nagy részét hátrahagyni. Mongol szempontból katasztrofális volt a hadjárat, a hagyomány szerint maga Talabuga is csak gyalog, felesége pedig valami rossz gebén tudott csak kivergődni Magyarországból. 1287 : Lengyelország és Litvánia ellen 1293 : Szerbia ellen, amely úgyszintén behódolt. A 16–18. század közötti tatárjárások A kelet-európai sztyeppéken és a Krím-félszigeten letelepedett mongolok létrehozták a később Arany Horda néven ismertté vált államot. A mongolok hamar beolvadtak a területen élő türk nyelvű népcsoportokba, akik a 14. századtól tatárok néven voltak ismertek. A krími tatárok a 15. században önállósultak, és megalapították a krími tatár kánságot. A magyar történetírás hagyományosan a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza a krími tatárok által elkövetett későbbi támadásokra is. A Krími Kánság a 15. század végétől az Oszmán Birodalom hűbérese volt. A szultán parancsára a háborúk idején – de főleg a tizenöt éves háború alatt – a törökök segédcsapataiként nagy hullámokban hajtottak végre támadásokat. Többször betörtek a kelet-európai országokba, így a Magyar Királyságba, Erdélybe, Lengyelországba, a Porosz Hercegségbe (poroszországi tatárjárás), Moldvába, Havasalföldre és a Balkánra. Ezek voltak a török kor legnagyobb pusztításai. A Kárpát-medence területén Erdélyben voltak az utolsó tatárjárások: 1694-ben és 1717-ben (lásd Utolsó tatárjárás). Lásd még Tatárjárás a Ruszban Szépirodalmi feldolgozások Benkő László : A végső tenger (regény) Hegedüs Géza : Az írástudó (regény) Vaszilij Jan: A tatárjárás (regénytrilógia, 3. rész), Európa Könyvkiadó és Kárpáti Kiadó, Budapest és Ungvár, 1988, ISBN 963-07-2966-0 Karczag György : Zúgó nyilak (regény). Móra Ferenc Könyvkiadó , 1970 Kodolányi János : A vas fiai (1936), Boldog Margit (1937), Julianus barát (1938) (regénytrilógia) Lőrincz L. László : A sólyom kinyújtja karmait , Az utolsó hvárezmi nyár (regények) Makkai Sándor : Sárga vihar (regény). 1934 Tormay Cécile : Az ősi küldött (regény) Pina de Ebro Pina de Ebro település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Pina de Ebro Osera de Ebro, Villafranca de Ebro, Monegrillo, Castejón de Monegros, La Almolda, Bujaraloz, Sástago, Gelsa, Quinto és Fuentes de Ebro községekkel határos. Lakosainak száma 2435 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Fehérvár Enthroners A Fehérvár Enthroners Székesfehérvár Divízió I. osztályú amerikaifutball-csapata. Története 2007. február közepén alakult meg nemhivatalosan. Az egyik internetes fórumon pár fiatal megszervezett egy megbeszélést és ezután elkezdődött a csapat építése. 2008-ban megtörtént a hivatalos alapítás is, ezáltal bejegyzett sportegyesület lett. A 2008-as év az előkészületi meccsekről, valamint a Rookie-kupán való részvételről szólt. A koronázók gárdája több hazai és idegenbeli meccsen bizonyította, hogy van helye a hazai amerikai-futball életben. A városban is egyre többen lettek kíváncsiak erre a sportra. 2009-ben indult a MAFL Divízió III-as bajnokságában, ahol 1 győzelemmel és 3 vereséggel a 7. helyet szerezte meg, lemaradva ezzel a rájátszásba jutástól. Ebben az évben már Jim Brownwood amerikai edző is segítette munkájukat. Az általa képviselt pozitív mentalitás hamar megérződött a csapaton. 2010-ben egy újfajta kiírásnak köszönhetően a csapat a Divízió II-ben indult, ahol egészen a 3. helyig jutott. Még ebben az évben elkezdődött a junior csapat építése is. 2010 őszén a Dunaújváros Gorillaz juniorjaival együttesen a közös ifjúsági csapat ezüstérmet szerzett. 2011-ben a Koronázók felnőtt csapata győzelem nélkül az utolsó, 10. helyen zárt a Divízió II-es bajnokságban. 2012-ben és 2013-ban a csapat nem indult a felnőtt pontvadászatban. 2013-ban a junior csapat az elődöntőig menetelt, ahol az Újpest Bulldogs Jr. csapata ellen kikapott, de így is a legjobb vidéki csapatként 4. helyezést ért el. 2014-ben a felnőtt csapat 2 év kihagyás után ismét elindult a hivatalos Divízió II. bajnokságban ahol, nem sikerült mérkőzést nyernie, így 11. helyezettként lemaradtak a rájátszásról. 2015-ben az ESA Divízió II-ben 2 győzelemmel és 2 vereséggel az 5. helyen végeztek az alapszakaszban, a Wild Card körben azonban nem sikerült megverni a Zala Predators csapatát. Az U17 csapat 2015-ben magyar bajnok lett. A 2016-os Divízió II bajnokság során mutatkozott be a csapat a First Fielden. Az alapszakaszt veretlenül zárták a 2. helyen, az elődöntőben legyőzték a Dabas Sparks csapatát, ám a döntőben hazai pályán vereséget szenvedtek a szintén veretlen alapszakaszgyőztes Budapest Eagles csapatától. A második hellyel osztályozót játszhattak a Divízió I-be jutásért a Tatabánya Mustangs ellen, melyet 35-6 arányban meg is nyertek, így feljutottak a másodosztályba. A 2017-es Divízió I során az alapszakaszban, a középszakaszban és a döntőben sem akadt legyőzője a fehérvári csapatnak, így veretlenül nyerték meg a XI. Pannon Bowl kupát, ezzel feljutottak a HFL-be. First Field Az Enthroners a Takarodó úton található MÁV Előre stadion használta. 2016-ban a Sóstói Stadion átépítésével párhuzamosan annak elbontott szerkezeti elemeivel és székeivel épült fel, ez Magyarország első és jelenleg egyetlen, az amerikai futball szabványai szerinti 120 yardos stadionja; Európában is ritkaságszámba megy, hogy egy amerikaifutball-csapatnak saját pályája legyen. A pálya egyben a válogatott hazai pályájává is vált. Elnevezése First Field, mely szintén utal arra, hogy Magyarország első amefikaifutball-stadionja. A név A csapat neve Enthroners (Koronázók) utalva Székesfehérvár történelmére. A csapat eredetileg piros felső (fekete szám), fekete nadrág, kék sisak színösszeállítású szerelésben játszott, ám a jelenlegi színe: sötétkék, fehér, arany. A csapat nem használja az 1-es mezt, mely a szurkolói mezszám lett. A csapat jelmondata: Fear The E! Washington megye (Virginia) Washington megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Abingdon. Lakosainak száma 54 907 fő (2013. július 1.). Washington megye Smyth, Grayson, Johnson, Sullivan, Bristol, Scott és Russell megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Rannstedt Rannstedt település Németországban, azon belül Türingiában. Rannstedt Bad Sulza és Ködderitzsch községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Peterborough (Anglia) Peterborough város az Egyesült Királyságban, Közép-Angliában, Cambridgeshire grófságban. Lakossága 184 ezer fő volt 2011-ben. Püspöki székhely. A székesegyház, amely nagyrészt a 12-13. században épült, az ország egyik legszebb fennmaradt román kori épülete. Tomaž Pengov Tomaž Pengov (Ljubljana, 1949 – Glonik, 2014. február 10.) szlovén énekes és gitáros. Életrajza A ljubljanai egyetemen összehasonlító irodalomtudományt tanult. Lanton, acélhúros akusztikus gitáron és 12-húros gitáron játszik. Második, Pripovedi című lemezén vendégzenészek is közreműködtek. Összesen négy nagylemeze jelent meg, majd 2011-ben egy hangoskönyvet is kiadott Drevo in zvezda (Fa és csillag) címmel, melyen a saját verseit énekli. Lemezei Odpotovanja (1973: mono), (1981: stereo) Pripovedi (1988) Rimska cesta (1992) Biti tu (1995) Jorxey Jorxey település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 86 fő (2015). Jorxey Ahéville, Avillers, Bouxurulles, Gugney-aux-Aulx, Rapey és Vaubexy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kalocsai-Sárköz A Kalocsai-Sárköz földrajzi tájegység Magyarországon. Az Alföld, ezen belül a Dunamenti-síkság déli tájrészét képezi. Neve először egy 1459-ből származó oklevélben fordul elő, mint "Sarkez". Sárköz, mint terület- illetve tájnév az ország több térségében előfordul, de mint családnév sem ritka. Jelentését Vályi András 1796-ban a következőképpen adta meg: „Így neveztetnek némelly vidékek külömb-féle Vármegyékben, holott a szomszéd vizeknek feldagadásaik miatt lapályos helyek vagynak: nem lévén felőlök bizonyos tudósításaink, tökélletesen meg nem határozhattyuk.” (Vályi, 1796). Azaz a folyótorkolat-közeli, a vízfolyások által határolt területet a „köz” szócska illesztésével nevezték el. A terület névadója a rendszerint a kisebb vízfolyás lett. Példaként a Sárköz mellett a Bodrogköz (Bodrog→Tisza, Szamosköz (Szamos→Tisza) vagy a Drávaköz (Dráva→Duna) említhető. Ebben a térségben a Duna jelentősebb mellékvízfolyása a Bátánál a Dunába torkolló Sárvíz (egykori nevén Sár) volt. Ezt a mellékvízfolyást az Ortvay által idézett források Sarwezy, Saarwyze, Sarvizi, Saar fluvius néven említik. Határai Nyugaton természetes határként a Duna választja el a Tolnai-sárköztől és a Mezőföld közép és déli részétől. Északon a Solti-sík, keleten a Bugaci-homokhát, délen pedig a Bácskai-síkvidék határolja. A tájegységen összesen 24 település helyezkedik el, melyek közül Harta az északnyugati, Érsekcsanád pedig a délkeleti tájhatár közelében van. A legnépesebb település pedig a névadó, Kalocsa. Domborzata Az 1050 km2 kiterjedésű Kalocsai-Sárköz, mint tájegység mindössze 88,5-112 m balti tengerszint feletti magasságú, déli, délnyugati irányban enyhén lejtő síkság. A tájegység sajátosságai közé tartozik, hogy a felszínformáiban jelentős különbségek mutatkoznak nemcsak az északi és a dél, hanem a nyugati és a keleti térszínek között is. A síkság északi részének jellegzetes felszínformái a teraszmaradványok, illetve az alacsonyabb térszínek pedig ártéri területek. A teraszokat löszös homok és futóhomok, az ártéri területeket pedig finomszemcsés folyóvízi hordalék építi fel. A felszíni képződmények alatt Uszód térségéig húzódó, változó vastagságú kavicsréteg helyezkedik el. Délebbre a tökéletes síkságként folytatódó felszínt az alacsony ártéri térszíneken vízzáró iszapos-agyagos hordalék, a magas árteret öntésiszap, öntéshomok és helyenként folyóvízi eredetű futóhomok fedi. Jellegzetes felszínformák a lefűződött, elhagyott mederrészek és a lefolyástalan területek. A déli részeken elsősorban a finomabb szemösszetételű hordalék halmozódott fel. A tájegység nyugati felszínformáit és azok anyagát a vízrendezések befejeződéséig elsősorban a Duna medréből kilépő árvizek alakították. A keleti tájperemre már csak a finomabb hordalékot szállító víztömegek érkeztek. Növényvilága Fajszám: 600-800; védett fajok száma: 60-80; A táj egykori növényzete a Duna mentén ártéri erdő és mocsár volt. A mentett ártéren keményfaligetek, a Duna-erekben mocsári növényzet. A kanyargó víztestek között a kiterjedt hátakon száraz sztyeppi és erdőssztyepp-vegetáció uralkodhatott. A táj északi részén egy szikes zóna következik (Felsőerek, Homokmégy környéke). A Duna hullámtér ártéri növényzete a szabályozások miatt elkeskenyedett, leginkább puhafás ligeterdővel, a parton és a szigeteken bokorfüzesekkel, a magasabb színeken keményfás ligeterdő maradványokkal. Az ártéri rétek ritkák, a gátak tövében vannak túlélő foltjai. A szikesek fajgazdagok, különösen Felsőerek térségében. A kaszálás és legelés alól felhagyott gyepeken spontán füzesek és telepített ültetvények vannak. Története, népessége Földrajzilag, történeti-néprajzi alakulásában sok vonásában rokon a Tolna megyei → Sárközzel. A honfoglalás korában megtelepült vidék. Már az Árpád-korban Magyarország egyik fontos kultúrtája, középpontjában a nagytáji, központi funkciókat ellátó Kalocsával. A hódoltság során nagyon erősen elpusztult. A 18. század folyamán az elpusztult vidéket az érseki uradalom szervezésében újjáépítették. Kalocsa környékén, a város egykori szállásain alakult Homokmégy, Szakmár, Öregcsertő és Drágszél községekben élő magyar csoportok római katolikus népességét potáknak nevezik. Sajátos színezetűvé teszi őket a 19. század második felében kialakult gazdasági fellendülés nyomán kibontakozott, máig élő, sajátos stilizálású és motívumkészletű, a 20. század derekára mindinkább természethűségre törekvő népművészetük, viseletük. A Kalocsai-Sárköz Délkeleti területein németek, szlovákok, római katolikus vallású délszlávok (ráchorvátok) települtek. A Kalocsai-Sárköz településrendjét, paraszti gazdálkodását máig hatóan meghatározta a többszörös megosztottság, falu-város menti, határbeli és pusztai szálláscsoportok egyidejű használata (kalocsai szállások). MT–T Az MT–T Enyej (oroszul: МТ–Т Эней) más jelzéssel 429AM gyártmány szovjet univerzális lánctalpas vontató és szállító jármű, amelyet a harkivi Morozov tervezőirodában (HKBM) fejlesztettek ki a T–64-es harckocsi alapjain. Sorozatgyártása 1976–1991 között folyt. Legfeljebb 25 tonnás nehéz tüzérségi eszközök vontatására, valamint teher és személyek szállítására szolgál. Több speciális rendeltetésű jármű alapjául is szolgált. Az MT–T-n alapul a PTSZ–2 úszó szállító jármű is. Története A járművet a T–55-ön alapuló AT–T tüzérségi vontató utódaként fejlesztette ki a harkivi Morozov tervezőiroda az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a T–64 harckocsi alapjain, annak egyes szerkezeti elemeinek felhasználásával. Sorozatgyártása 1976–1991 között folyt a harkivi Malisev Gépgyárban. A tüzérségnél egyre inkább az önjáró eszközök terjedtek el, ezért mint tüzérségi vontató háttérbe szorult. Helyette mint szállító jármű volt a fő profilja, illetve több speciális jármű számára szolgált alapul. Jelentősen módosított változata a PTSZ–2 úszó szállító jármű. Napjainkban fő üzemeltetői Oroszország és Ukrajna. A BAT–2 változat a Magyar Honvédségnél is rendszeresítve van. Jellemzői Az alváz elején elhelyezkedő motor és a jelentősen előretolt vezetőfülke miatt jelentős méretű rakodótér alakult ki. A páncéltest elé tolt vezetőfülke jó kilátást biztosít. A jármű a T–64 harckocsi alvázán alapul. Az acéllemezekből összeállított járműtest önhordó kialakítású. A futóművel és az erőátviteli rendszerrel együtt a T–64-es harckocsiból származik. A futómű oldalanként hét futógörgőből áll, mindegyik torziós rugózású felfüggesztéssel. A motor azonban nem a T–64-nél alkalmazott, hanem a T–72-nél is használt V–64–4 típusú, V12 hengerelrendezésű mindenevő dízelmotor, amely az alváz középső részén kapott helyet. Speciális változatok BAT–2 – Útépítő műszaki jármű, buldózer . Feladata oszloputak és hadiutak építéséhez és javításához szükséges földmunkák végzése, hidak és átjárok feljáratainak készítése. A jármű hátsó részén 360°-ban körbeforgatható, 2 tonna teherbírású daru található. KGSZ–25 – darus jármű MDK–3 – fedezékásó gép BG–1 – lánctalpas buldózer (polgári felhasználásra, a felépítménye nem páncélzott) UPG–92 – impulzusoltóval felszerelt lánctalpas tűzoltó jármű PTSZ–2 – úszó szállító jármű Nagyszebeni zsinagóga A nagyszebeni zsinagóga a Só utca/Salzgasse/Strada Constituției 11. szám alatti, különálló műemlék épület Nagyszebenben. A templom 1898-ban épült, az egykori Magyar Királyság zsinagógái közül egyedülálló módon firenzei reneszánsz stílusban. A korszak Budapestjén az Andrássy úti paloták és villák építésénél használták ezt a stílust, de a magyar zsidóság ízlésével lépést nem tartó nagyszebeni közösség nem érezte világiasnak. A hármas tagolású épület nyerstégla homlokzatát vakolt díszítőfelületek tagolják, a középrizalit sarokpilléreit minaretek koronázzák. Belseje a firenzei dómot utánozza, kazettás mennyezettel és félköríves árkádsorokkal. Még a női karzat elválasztója is reneszánsz stílusú. Nagyszebenben az első zsidó 1845-ben kapott letelepedési engedélyt, majd 1850-től szabadon beköltözhettek. Az első temetőt 1855-ben, az első zsinagógát 1878-ban létesítették. Az 1868-as hitszakadáskor az ortodox irányzathoz csatlakoztak. 1881-ben vérvád ütötte fel a fejét a városban. 1897-ben itt szervezte meg Rónai János az első cionista kört az akkori Magyar Királyságban. 1923-ban egy haszid (szefárd rítusú) közösség is alakult. A nagyszebeni zsidóság 1930-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, 1441 fővel. A második világháború után, Izraelbe való kivándorlás következtében egyre kevesebben voltak, de 1970-ben még 125 zsidó élt Nagyszebenben, akik hetente használták a zsinagógát. Magyarkapus Magyarkapus (románul Căpușu Mare) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Nagyjából Kolozsvár és Bánffyhunyad között félúton található, az E60-as európai úton. Története Első írásos említése 1282-ból maradt fenn villa Kopus néven. További névváltozatai: Kapus (1332), Magiarkapus (1391), Naghkapus (1501), Nagykapws (1587). 1850-ben 3342 lakosából 2149 román, 1061 magyar és 94 roma volt. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 2512 román, 1558 magyar és 105 roma. Látnivalók A református templom a 13. században épült. Ebből a régi épületből csak egy faragott boltív maradt meg a bejárat felett. 1742-1759 között felújították és festett famennyezetet kapott. 1844-45-ben teljesen átépítették, elbontották a középkori szentélyt és tornyot építettek hozzá. 2006-ban a restaurálási munkákat a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is támogatta. Liouc Liouc település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 251 fő (2015). Liouc Brouzet-lès-Quissac, Corconne, Orthoux-Sérignac-Quilhan, Quissac és Sauve községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tomboy A Tomboy egy jegyzetelő alkalmazás, egy szabad szoftver, ami egyaránt használható a GNOME asztali környezetben (linux), Microsoft Windows és Mac OS X rendszerekben is. A Tomboy egy wiki. Ennek megfelelően igen egyszerűen működik. Segíti számítógépünkön feljegyezni, rendszerezni a napi ötleteket. A mindennapi információk cédulázására használatos. A Tomboy szolgáltatásaival rendszerezni és megjegyezni lehet az információkat, össze lehet kapcsolni ezeket, megkönnyítendő keresésüket. A jegyzeteketet jegyzettömbbé lehet vele szervezni. Gnome Projects, Tomboy Ázsia dinoszauruszainak listája Az alábbi dinoszaurusz lista olyan nemeket tartalmaz, amelyek Indiát leszámítva Ázsia területéről kerültek elő, ami elkülönült a mezozoikum nagy része során. Ázsiában több dinoszauruszt fedeztek fel, mint bármelyik kontinensen. A megjelenés feltételei A dinoszaurusznak szerepelnie kell a Dinoszauruszok listáján . Az állat fosszíliáinak Ázsia területéről kell származnia. Ez a lista kiegészítés a Kategória:Ázsia dinoszauruszai alatt felsoroltakhoz. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Asian dinosaurs című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A dinoszauruszok étrendjét néha nehéz meghatározni, így ami itt található, az csak a „legjobb tippnek” tekintendő Sinosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Chinshakiangosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Jingshanosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tonganosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Yimenosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Gongxianosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Chuanjiesaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Eomamenchisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Shidaisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Xuanhanosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Yuanmousaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Yunnanosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Datousaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Omeisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Ferganasaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Chungkingosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Gigantspinosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Daanosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Leshansaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Xuanhuaceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Brohisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Chaoyangsaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Daxiatitan. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Erketu. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Fusuisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Lanzhousaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Albalophosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Fukuisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Gobititan. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Kinnareemimus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Mongolosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Phuwiangosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Siamotyrannus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Suzhousaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tangvayosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Xinjiangovenator. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Changchunsaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Jiutaisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Altirhinus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Nanyangosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Penelopognathus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Asiaceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Borealosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Crichtonsaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Zhongyuansaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Yamaceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Nanningosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tianchisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tianzhenosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sinornithomimus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.)} Levnesovia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Jaxartosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sonidosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Koreanosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Goyocephale. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Lamaceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Parvicursor. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Saichania. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tanius. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Bagaraatan. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Gobiceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Ceratonykus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Magnirostris. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Opisthocoelicaudia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tarchia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Udanoceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sinoceratops. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Tochisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Balochisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Heyuannia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Pakisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sulaimanisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Kerberosaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Khetranisaurus. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sahaliyania. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Shixinggia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Arkharavia. The Paleobiology Database. (Hozzáférés: 2010. december 1.) Sirnea Sirnea (románul: Șirnea) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Nevének eredete Neve egy 'irtás' jelentésű szláv szóból származik. Fekvése A Királykő-hegységben, Erdély déli határán fekszik. Egy központi falumagból és több szétszórt házcsoportból és tanyából áll. Népesség 1910-ben 948 román nemzetiségű lakosából 946 volt ortodox vallású . 2002-ben 349 lakosából 348 volt ortodox román. Története A Dâmbovicioaráról Zernest felé vezető, lovassággal járhatatlannak hitt Crăpătura (Krepatura) hasadékán tört be Erdélybe Thököly Imre 1690-ben. Az utat több évszázadon keresztül használták a só- és dohánycsempészek. Sirnea falut először 1713-ban említik, mindössze három családfővel. 1872-ig Törcsvárhoz tartozott, amellyel együtt Brassó birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez csatolták. 1872 és 1882 között tíz évig Felsőtörcsvár részét képezte, akkor önállósult. Közben az 1876-ban megszervezett Fogaras vármegyéhez került. 1761-ben Coacăzával együtt 110 jobbágy- és 65 zsellércsaládot írtak össze benne. 1770-ben, valószínűleg máshol jelölve ki határait (hiszen ekkor még jellegzetes szórt település volt) csupán 49 lakott házzal említették. Lakói a 19. század végén 2570, 1957-ben 3000 juhot tartottak. Ceaușescu rendszere idején Romániában elsőként nyilvánították turisztikai településsé, ahol az 1970-es években külföldi turisták pihenhettek. Látnivalók Nicolae Frunteș néprajzi kiállítása. Híres emberek Itt született 1954-ben Radu G. Ţeposu irodalomkritikus. Testvértelepülése Rodemack , Franciaország Salies-de-Béarn Salies-de-Béarn település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 4741 fő (2015). Salies-de-Béarn Bellocq, Bérenx, Burgaronne, Carresse-Cassaber, Castagnède, L’Hôpital-d’Orion, Lahontan, Oraàs, Orion, Salles-Mongiscard és Sauveterre-de-Béarn községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Moszkvai Konzervatórium A Moszkvai Konzervatórium, hivatalosan Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium (oroszul: Московская государственная консерватория им. П. И. Чайковского) egy moszkvai zenei felsőoktatási intézmény, amelyet Oroszországban másodikként alapítottak. Zeneművészek és -kutatók képzését végzi bachelor-, mester-, valamint PhD-fokon. Története Moszkvai Cári Konzervatórium néven Nyikolaj Rubinstejn, Anton Rubinstejn fivére és Nyikolaj Trubeckoj herceg alapította, 1866-ban. Ez a második legrégebbi konzervatórium Oroszországban a Szentpétervári Konzervatórium után. Pjotr Csajkovszkij volt az összhangzattan első professzora. 1940 óta a konzervatórium az ő nevét viseli. Az 1917-es októberi orosz forradalom előtt a Moszkvai Zsinati Iskola és a Moszkva Zsinati Kórus külön működtek, de 1919-ben beolvadtak a Kórus karba. Néhány konzervatóriumi hallgató még a Zsinati Iskola diákja volt. Nagyterem A Nagyterem felújítása 2011-ben lezárult. Néhány figyelemre méltó diplomása Valerij Afanaszjev – zongorista Nelly Akopian-Tamarina – zongorista Adilia Alieva – zongorista Edward Artemyev – zeneszerző Vladimir Ashkenazy – zongorista, karmester Vladimir Bakaleinikov – brácsás, teacher, zeneszerző, karmester Stanisław Barcewicz - hegedűs Maria Kardas Barna – zongorista Rudolf Barsaj – brácsás, karmester Dmitrij Baskirov – zongorista, tanár Jurij Basmet – brácsás, karmester Borisz Berezovszkij – zongorista Borisz Berman – zongorista, tanár Lazar Berman – zongorista Vagyim Boriszovszkij – brácsás, tanár Anatolij Brandukov – csellista Alekszander Csuhaldin – hegedűs, karmester, zeneszerző Tish Daija - albán zeneszerző Đ�ng Thái Sơn – zongorista Bella Davidovics – zongorista Nyikoláj Demidenko – zongorista Edison Denisov – zeneszerző Vlagyimir Gyenisszenkov – harmonikás Fjodor Druzsinyin – brácsás Jurij Jegorov – zongorista Szamuil Fejnberg – zongorista, zeneszerző Frank Fernández - zongorista, zeneszerző Jakov Flier – zongorista Andrej Gavrilov – zongorista Michael L. Geller – zeneszerző, brácsás Emil Grigorjevics Gilelsz – zongorista Marina Goglidze-Mdivani – zongorista Julia Goncsarenko – zongorista Alekszej Gorokhov – hegedűs, zenetudós, tanár Vera Gornosztajeva – zongorista, tanár Sofia Gubaidulina – zeneszerző Maria Grinberg – zongorista Natalia Gutman – csellista Rustem Hayroudinoff – zongorista Andrej Ivanovics Hotyejev – zongorista Waleed Howrani – zeneszerző, zongorista Valentyina Igosina – zongorista Konsztantyin Igumnov - zongorista Ilya Ityin - zongorista Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij – zeneszerző, zongorista Olga Kern – zongorista Aram Iljics Hacsaturján – zeneszerző Jurij Kolopov – zenetudós, nevelő Tyikhon Krennyikov – zeneszerző Igor Kudolei – zongorista Olga Kiun - zongorista Leonyid Kogan – hegedűs Pavel Kogan – hegedűs, karmester Jevgenyij Koroljov – zongorista Ivan Kotov - basszista Vlagyimir Krainyev – zongorista Gidon Kremer - hegedűs Eduard Kunz – zongorista Elisabeth Leonskaja – zongorista, tanár Josef Lhévinne – zongorista Rosina Lhévinne – zongorista, zenepedagógus Dong-Hyek Lim – zongorista Alekszj Ljubimov – zongorista Nyikolaj Luganszkij – zongorista Radu Lupu – zongorista Dmitrij Malikov – zongorista, zeneszerző, énekes Jevgenyij Malinin - zongorista Emanuil Manolov - zongorista, fuvolás, karmester, zeneszerző Fuat Manszurov - karmester Gyenyisz Leonyidovics Macujev - zongorista Nikolai Medtner - zeneszerző, zongorista Victor Merzhanov – zongorista Pervez Mody - zongorista Alekszandr Mogyilevszkij – hegedűs Roman Mojszejev – karmester Alekszandr Moszolov – zongorista, zeneszerző Avni Mula – albán énekes, zeneszerző Soiszta Mullodzsanova – Shashmaqam-énekes Viktoria Mullova – hegedűs Szergej Muszaeljan – zongorista Lisa Nakazono-Węgłowska – zongorista Alekszandr Naoumenko - énekes Anahit Nyerszeszjan – zongorista Heinrich Neuhaus – zongorista Stanislav Neuhaus – zongorista Tatiana Nikolajeva – zongorista Dmitrij Novgorodszkij - zongorista Lev Oborin – zongorista David Fjodorovics Ojsztrah – hegedűs Alekszandr Petrovics Oszminyin – zongorista Alekszandra Pakmutova – zeneszerző Dmitrij Paperno – zongorista Georgs Pelēcis - lett zeneszerző és zenetudós Nyikolaj Arnoldovics Petrov – zongorista Grigorij Pavlovics Pjatyigorszkij – csellista Mihail Pletnev – zongorista, zeneszerző, karmester Ivo Pogorelić – zongorista Viktoria Postnikova – zongorista Mihail Press – hegedűs Xenia Procsorova – zongorista Sergey Rachmaninov – zongorista, zeneszerző Szvjatoszlav Richter – zongorista Jevgenyij Rivkin - zongorista Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics – csellista, karmester Gennagyij Rozsgyesztvenszkij – karmester Aram Satian – zeneszerző Rogyion Scsedrin – zeneszerző, zongorista Alfred Schnittke – zeneszerző Valerij Szigalevics – zongorista Pjotr Szlovcov – tenor, tanár Rafail Sobolevsky - hegedűs Viviana Sofronitsky - zongorista Alekszandr Szokolov – orosz kulturális miniszter Grigorij Szokolov - zongorista Alekszej Szoucskov – zongorista Vlagyimir Tyeodorovics Szpivakov – hegedűs, karmester Steven Spooner – zongorista Vera Sztanojevics - zeneszerző Mykola Suk – zongorista Jevgenyij Szvetlanov – karmester, zongorista, zeneszerző Ivan Taszovac – zongorista Marina Csebourkina – orgonista, zenetudós Viktor Tretyjakov – hegedűs Anna Csibuleva – zongorista Ibrahim Tukiqi – albán énekes Mauricio Vallina – zongorista Saša Večtomov – csellista Alekszandr Veprik – zeneszerző Eliszo Virszaladze – zongorista Mihail Voszkreszenszkij – zongorista Jacob Weinberg – zongorista, zeneszerző Oleg Jancsenko – orgonista, karmester Marina Jasvili- hegedűs Çesk Zadeja – albán zeneszerző Marina Jaklakova - zongorista Irina Zaritszkaja - zongorista Igor Zubkovszkij – csellista Senya Son – zongorista, zeneszerző Figyelemre méltó jelenlegi professzorok Yuri Bashmet – brácsa Sergei Dorensky – zongora Andrei Eshpai – komponálás Olga Galochkina - cselló Igor Gavrysh - cselló Yulia Goncharenko – kamarazene Vera Gornostayeva – zongora Eduard Grach – hegedű Natalia Gutman – cselló Sergei Kravchenko – hegedű Alexei Lubimov – zongorista Victor Merzhanov – zongora Kirill Rodin - cselló Alexey Seleznev - cselló Natalia Shakhovskaya - cselló Yuri Slesarev – zongora Maria Tchaikovskaya - cselló Nataly Timashpolsky - zongora Eliso Virsaladze – zongora Mikhail Voskresensky – zongora Irina Zhurina – éneklés Geraldo de Proença Sigaud Geraldo de Proença Sigaud (Belo Horizonte, 1909. szeptember 26. – Diamantina, 1999. szeptember 5.) brazil teológus, egyetemi tanár és katolikus pap. Diamantina érseke. Részt vett a Második vatikáni zsinaton. Maurice Gibb Maurice Ernest Gibb (Douglas, 1949. december 22. – Miami, 2003. január 12.) angol énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Bee Gees együttes tagja. Bátyja Barry Gibb, ikertestvére Robin Gibb, akinél kb. 35 perccel fiatalabb. A Bee Gees Ausztráliában kezdte karrierjét, nagyobb sikert pedig azután arattak, miután visszatértek Angliába. A trió minden idők egyik legsikeresebb popcsapatává vált. Élete Maurice Ernest Gibb néven született Barbara és Hugh Gibb negyedik gyermekeként. Idősebb testvérei: Lesley (sz. 1945-ben), Barry (sz. 1946-ban), és Robin (ikertestvér, sz. 1949-ben); fiatalabb testvére Andrew (sz. 1958-ban). Chorlton-cum-Hardy-ban (Manchester, Anglia) nőtt fel. A család 1958 végén Ausztráliába, Brisbane Redcliffe nevű kerületébe költözött. Maurice egy skót popsztár, Lulu férje volt 1969-től 1973-ig. Gyermekük nem született. Válásukhoz a saját kötelességeik okozta nyomás vezetett. Második feleségétől, Yvonne-tól két gyermeke született: Adam és Samantha. Maurice szeretett paintballozni, és alapított egy Royal Rat Rangers nevű csapatot. Az egylet neve arra utal, hogy Maurice megkapta a Commander of the British Empire címet, illetve azokra az időkre, amikor tagja volt a Little River AA-csapatnak, ahol a tagok river rat-nek, azaz folyami patkányoknak hívták egymást. Támogatta a sportágat amikor csak tudta, és nyitott egy paintballfelszerelés-boltot "Commander Mo's Paintball Shop" ("Mo parancsnok paintball-boltja") néven North Miami Beach-ben, Floridában. Halála 2003. január 12-én halt meg egy Miami Beach-i (floridai) kórházban. Január 9-én szállították kórházba súlyos bélpanaszokkal, halálát a műtét közben kapott infarktus okozta. Halálát követően testvérei, Barry és Robin azt nyilatkozták: többé nem fognak Bee Gees-ként színpadra lépni. Díjai 1994-ben bekerült a Dalszerzők Örök Halhatatlanjai közé (Songwriters Hall of Fame). 1997-ben a Bee Gees-t besorolták a Rock and Roll Nagyjai közé (Rock and Roll Hall of Fame). 2002-ben megkapta a Commander of the British Empire (A Brit Birodalom Parancsnoka) kitüntetést testvéreivel együtt, de a díjakat csak 2004-ben adták át (halála után). A ceremónián fia, Adam képviselte. Munkái Nagylemezek 1970: The Loner (kiadatlan) 1981: Strings and Things (kiadatlan) 1984: A Breed Apart (kiadatlan) Kislemezek 1970: Railroad 1984: Hold Her In Your Hand 2001: The Bridge (kiadatlan) Filmzenék 1984: A Breed Apart 1985: The Supernaturals Musical 1970: Sing A Rude Song Produceri közreműködés 1970: Tin Tin: Tin Tin 1971: Tin Tin: Astral Taxi 1979: Osmonds: Steppin' Out 1986: Carola : Runaway 2005: MEG Alexander Stephens Alexander Hamilton Stephens (1812. február 11. –1883. március 4.) georgiai születésű amerikai politikus volt és az Amerikai Konföderációs Államok alelnöke az amerikai polgárháború alatt. A háború előtt és azt követően, a Rekonstrukció idején Georgia állam kongresszusi képviselője volt az alsóházban. Élete végén, 1882 és 1883 között Georgia kormányzója lett. A Whig Pártban ismerte meg Abraham Lincolnt, későbbi barátját és politikai szövetségesét. Bár útjaik elváltak, a polgárháború zárószakaszában ismét találkoztak a háború lezárását megkísérelendő; de a megegyezés a nézetek nagyfokú eltérése miatt nem jöhetett létre. Ifjúsága, és pályafutása Alexander H. Stephens 1812. február 11-én született. Apja Adrew Baskins Stephens, anyja Margaret Grier volt. Stephens-ék a mai Crawfordville melletti farmon éltek, Taliaferro megyében, Georgia államban. Alexander születésekor a farm Wilkes megyéhez tartozott. Taliaferro megyét 1825-ben alakították ki Greene, Hancock, Oglethorpe, Warren és Wilkes megyék területének egybevonásával. Apja 1795-ben, 12 éves korában vándorolt Pennsylvaniából Georgiába. A féltestvére életéről íródott Biographical Sketch of Linton Stephens c. életrajz szerint Andrew B. Stephens-t was „ritka intellektuális képességekkel volt megáldva; egészséges és józan ítélőképességgel rendelkezett; megbízható tanácsadó, éles eszű, önálló, őszinte és bátor személyiség volt” Georgiai származású édesanyja Robert Grier a Grier's Almanac alapítójának testvére volt. 26 éves korában, 1812-ben halt meg, a kis Alexander Stephens mindössze három hónapos volt ekkor. A Recollections of Alexander H. Stephens c. könyv bevezetőjében az olvasható édesanyja családjáról, miszerint: „Margaret olyan családból származott, mely szerette a könyveket, s emiatt a jognak, a háborúnak és a meteorológiának szentelte magát.” Majd így folytatódik: „Fia jellemét a szülők tulajdonságai formálták. Alexander takarékos, jószívű, haladó szellemű volt, jogászként a vidék legjobbjai közé emelkedett, könyveket gyűjtött és olvasott nagy szeretettel, és az Egyesült Államok Meteorológiai Hivatalában dolgozó apjához hasonlóan tanulmányozta az időjárást.” 1814-ben Andrew B. Stephens feleségül vette Matilda Lindsay-t, John Lindsay, a Függetlenségi háború ezredesének lányát. 1826 májusában Alexander 14 évesen pár nap eltéréssel elvesztette édesapját és mostohaanyját is Haláluk miatt ő és testvérei más és más rokonokhoz kerültek. Szegényen és nehéz körülmények között nőtt fel. Alexander először édesanyja másik bátyja, Aaron W. Greer tábornok Rayton melletti házába került Taliaferro megyében. Grier örökölte saját apja könyvtárát, így a vidéken neki volt a legnagyobb gyűjteménye., melyet a könyveket már fiatalon is faló Alexander maga emel ki a Recollections... c. műben. A fiatal Stephens törékeny alkata koraérett gondolkodást takart, így több pártfogója jóvoltából tanulmányokat kezdhetett. Alexander Hamilton Webster presbiter, a Wilkes megyei Washingtonban épült iskola felügyelője volt egyik mentora. Stephens az iránta érzett tisztelet miatt középső névként felvette a Hamiltont. Stephens később a georgia-i Athens-ben levő Franklin College-en tanult, amelyből később a University of Georgia nőtte ki magát, s ahol egyik szobatársa Crawford W. Long, későbbi neves sebész és gyógyszerész volt. Osztályelsőként kapott diplomát 1832-ben. Számos tanárként eltöltött év után jogi tanulmányokba kezdett és 1834-ben vizsgáit letéve Crawfordville-ben megnyitotta sikeres ügyvédi irodáját. 32 éves praxisa alatt az igaztalanul vádoltak tehetséges védőügyvédjeként lett ismert. Egyetlen főbenjáró bűnök elkövetésével vádolt ügyfelét sem végezték ki. Egy esetben egy gyilkossággal vádolt néger rabszolgaasszony védelmét vállalta saját elhatározásából önként jelentkezve a feladatra. Az asszony ellen szóló közvetett bizonyítékok dacára Stephens-nek sikerült elérnie a felmentését. Egész életében rendkívül beteges volt. Noha felnőttként 170 cm-esre nőtt, súlya gyakran nem haladta meg a 45 kg-ot. Vagyona növekedtével Stephens földet és rabszolgákat vásárolt. A polgárháború idején 34 rabszolgája volt és sok ezer hektárnyi birtoka. 1836-ban kezdett hivatásszerűen politizálni, mikor beválasztották a Georgia állami törvényhozásba, ahol 1841-ig volt képviselő. 1842-ben Georgia állam szenátusának tagja lett. A Kongresszusban Stephens 1843. október 2-től 1859 március 3-ig, az Egyesült Államok Kongresszusának tagja volt, a 28. Kongresszustól egészen a 35-ig. A Whig párt képviselőjeként választották meg 1843-ban, a Mark A. Cooper lemondása után megüresedett helyre kiírt időközi választáson. A mandátum egész Georgia képviseletére szólt, mivel ebben az államban 1844-ig még nem léteztek választói kerületek. A Whig-párti Stephens-t a 7. választókerület újraválasztotta 1844-ben, 1846-ban és 1848-ban is, majd 1851-ben a 8. választókerületben győzött, az Alkotmányos Uniópárt színeiben. 1853-ban ismét a Whigek jelöltjeként győzött a 8. választókerületben, majd ezt követően 1855-ben és 1857-ben a Demokrata Párt tagjaként győzedelmeskedett. A nemzeti törvényhozás tagjaként fontos szerepet játszott a polgárháborút megelőző évtizedekben. Stephens minden nagyobb vitában részt vett. Kezdetben a rabszogaság mérsékelt támogatójaként lépett föl, de később magáévá tette a rabszolgatartást indokló déli érvelésrendszer egészét. Stephens gyorsan kitűnt a képviselőházban a déli whigek között. Támogatta Texas 1845-ös annexióját. Whig képviselőtársaival együtt vehemensen ellenezte a Mexikói-amerikai háború kirobbantását és később a háború után szerzett területeken való rabszolgatartás megtiltását előirányzó Wilmot Proviso elfogadását. Nagy vitát okozva 1848-ban elnapoltatta a Clayton Kompromisszumot, mely tiltotta volna a rabszolgaságot az Oregon Territoriumon, és a jogi megítélést Új-Mexikó valamint Kalifornia esetében az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának megítélésére hagyta volna. Ez kis híján a halálát okozta, mivel Francis H. Cone bíróval folytatott egyre jobban elfajuló vitája során Cone az atlantai Thompson's Hotelben dührohamában több szúrással megsebesítette. Nála erősebb felépítésű támadója legyűrte Stephens-t, de mindvégig ellenállt a kényszernek és akkor sem volt hajlandó megváltoztatni képviselt véleményét, mikor az életének elvételével fenyegette. A hat késszúrás Stephens-t súlyosan megsebesítette és megmenekülését egy pár a közelben tartózkodó ember közbeavatkozásának köszönhette, akik elrángatták Cone-t. Több hétig lábadozott Crawfordville-be, de jobb kezét sosem tudta annyira használni, mint annak előtte; ennek ellenére nem követelte a Cone elleni vádemelést, így az bűnösnek vallhatta magát egy kisebb vétekben és megúszhatta 800 dollár büntetés kifizetésével. Stephens később kibékült Cone-nal, és korábbi szívélyes viszonyuk helyreállt. Stephens és georgiai képviselőtársa, Robert Toombs Zachary Taylor elnökké választása mellett kampányoltak 1848-ban. Mindkettőjük nagy bosszúságára és felháborodására Taylor mereven ragaszkodott az 1850-es kompromisszum különböző aspektusaihoz. Stephens-ék helyeselték az 1850-es kompromisszumot, noha ellenezték a rabszolgaság kirekesztését a territóriumokról, mivel az az ő szemükben az emberek közösségének tulajdona volt. Stevems ás Toombs visszatért a fővárosból Georgiába, hogy otthoni tennivalóikhoz összeszedjék a támogatókat. Mindkettőjük hozzájárulása elengedhetetlen volt a Georgia Platform megfogalmazásához, mely mögé a Mély-Dél unionista meggyőződésű polgárai felsorakozhattak. Stephens és Toombs nem csak politikai szövetségesek lettek, hanem életük végéig szóló barátságot kötöttek. Stephens-t úgy jellemezték, mint „rendkívül érzékeny fiatalember, komoly és örömtelen, elemésztő ambíció diktálta életformával, szegénységből táplálkozó büszkeséggel és saját magába forduló morbid érdeklődéssel”. Ezzel éles ellentétben állt Toombs „robusztus alkata, gazdag hedonizmusa. De ez a fura bajtársiasság egész életükben közös egyetértésben kísérte őket.” Ekkoriban már Stephens kilépett a Whig pártból, mivel annak északi tagjai ellenálltak a déli érdekek érvényesítésének. Georgiában Stephens, Toombs, és Howell Cobb demokrata képviselő megalakította az Alkotmányos Uniópártot. A párt földindulásszerű győzelmet aratott a választáson, így Stephens - ekkor első ízben - nem whigként térhetett vissza a Kongresszusba. Az elkövetkező éveket gyakorlatilag függetlenként töltötte el. Erélyesen ellenezte az Alkotmányos Uniópárt feloszlatását, mikor az 1851-ben rogyadozni kezdett, ám a politikai realitás hamarosan kikényszerítette, hogy az pártot létrehozó demokraták megint a Demokrata Párthoz közeledjenek, így a whigekkel való együttműködés 1852 közepére véget ért. Ez kihúzta az 1850-es kompromisszumot támogató párt alól a talajt. Az észak-déli megosztottság 1854-ben megint előtérbe került, mikor Stephen A. Douglas illinois-i szenátor megkezdte Nebraska Territórium megszervezését, mely északra feküdt a Missouri Kompromisszumban megállapított vonaltól, melyet a Kansas-Nebraska Act rögzített. Ez a törvénytervezet haragot keltett északon, mert a népszuverenitás elvét alkalmazta a Territóriumokra és így megszegte a Missouri kompromisszumot. Stephens erőfeszítései nélkül a törvény sosem ment volna át a képviselőházon, ő azonban egy elfeledett házszabályt alkalmazva szavazásra vitte a törvénytervezetet. Ezt később élete legnagyobb diadalának nevezte. Ettől kezdve Stephens a demokratákkal azonosan voksolt. 1856 előtt Stephens-t nem lehetett teljes mértékben demokratának nevezni és ezután sem tette formálissá hovatartozását. Azonban informális együttműködése is oda vezetett, hogy sok korábbi whig kollégájától végleg eltávolodott. Amikor a Whig párt 1852-es választás után szétzilálódott, számos whig a rövid életű Semmittudók párt zászlaja alá áramlott. Stephens azonban erőteljesen ellenezte a párt titokzatoskodását, bevándorlásellenességét és katolikusellenes retorikáját is. Dacára a Demokrata Pártba való kései belépésének Stephens gyors előmenetelt tanúsított. James Buchanan elnök mellett segédkezett a kansasi Lecompton alkotmány elfogadásáért folytatott sikertelen kezdeményezés során 1857-ben. Szintén nagy szerepet játszott az elbukott English Bill megszövegezésében, miután a Lecompton alkotmány leszavazása világossá vált. Stephens nem mérette meg magát az 1858-as kongresszusi képviselőválasztáson. Az észak-déli ellentét kiéleződésével párhuzamosan azonban egyre inkább szembehelyezkedett a déli szélsőségesekkel. Noha szinte a Lecompton alkotmány ellenzése és a Buchanannal való szakítása miatt szinte minden déli a déli érdekek árulójaként tekintett Douglas-re, Stephens jó viszonyban maradt vele és tagja lett az 1860-as választáson Douglas elektori kollégiumának. Bruce Catton történész szerint Stephens „kapta a valaha politikusnak adott legbizarrabb becenevet”, miután „Georgia apró, sápadt csillaga”-ként emlegették. A Konföderáció alelnöke 1861-ben Stephens-t megválasztották a Georgiai Szecessziós Konvención részt vevő képviselőnek, hogy közreműködjön annak eldöntésében, mi legyen Georgia válasza Abraham Lincoln elnökké választására. A konvención és az 1860-as elnökválasztási kampány során Stephens-t Liberty Hall bölcsének nevezték és arra hívta fel déli honfitársait, hogy maradjanak lojálisak az Unióhoz, és azt egy léket kapott, de megjavítható hajóhoz hasonlította. A konvenció folyamán emlékeztette küldött-társait, hogy a republikánus párt a Kongresszusban kisebbségben van, különösen a szenátusban, s így az északiak ugyanúgy kompromisszumok kötésére lesznek rákényszerülve, mint a megelőző évtizedekben. Mivel a Legfelsőbb Bíróság a Dred Scott vs. Sandford ügyben 7-2 arányban a Délnek adott igazat, így évtizedeket vett volna igénybe, hogy a szenátus által kijelölt új bírák ellentétes ítéletet hozzanak. Nem szavazta meg az elszakadást, de egyetértett az elszakadás jogosságával, amennyiben a szövetségi kormány megengedi északi államoknak a szökött rabszolgák visszaszolgáltatásáról szóló törvény nullifikálását a személyes szabadságjogok alapján. Megválasztották a Konföderációs Kongresszus tagjai közé, a Kongresszus pedig 1861 februárjában az ideiglenes kormány alelnökévé választotta. Az ideiglenes hivatali esküt február 11-én tette le, az állandó hivatali esküt pedig egy évvel később, 1862. február 22-én. 1865. május 11-én tartóztatták le az északi katonák, így hivatalosan nyolc nappal tovább marad kabinettag, mint az elnök, Jefferson Davis. 1861. március 21-én a georgiai Savannah-ban Stephens elmondta a híres Cornerstone Speech-et (Sarokkő beszéd), mely leszögezte, hogy a rabszolgaság a négerek természetes állapota és a Konföderáció alapjainak sarokköve. Szavai szerint: A polgárháború kitörésének előestéjén az északi csapatok által megszállva tartott Sumter-erőd és Pickens-erőd elleni katonai fellépés halasztását tanácsolta, hogy a Konföderáció katonaságot gyűjthessen és készleteken halmozhasson fel. 1862-ben Stephens először nyilvánította ki a Davis adminisztrációval való szembenállását. A háború folyamán az elnök döntéseit sokszor bírálta, beleértve a sorozást, a habeas corpus felfüggesztését, és különböző pénzügyi- vagy adóintézkedéseket, illetve Davis katonai stratégiáját. 1863 közepén Davis Washingtonba küldte, hogy a fogolycserét megtárgyalja. A Gettysburgi csatában aratott győzelem következtében azonban a Lincoln adminisztráció elutasította a fogadását. Ahogy a Konföderáció a háborúban egyre kedvezőtlenebb helyzetbe került, Stephens egyre szókimondóbb lett a Davis kabinet bírálatában. 1864. március 16-án Stephens a Georgia állami törvényhozás előtt tartott beszédéről Északon és Délen egyaránt behatóan tudósítottak. A beszédben élesen elítélte a Davis adminisztrációt a sorozás és a habeas corpus felfüggesztése miatt és támogatta, hogy hozzanak döntéseket a háború lezárásának céljával. Ettől kezdve egészen a háború végéig nem szűnt meg a béke érdekében történő lépések mellett agitálni, ami a Davis-hez fűződő, indulásból sem valami bensőséges kapcsolatát végleg megrontotta. 1865. február 3-án egyike lett annak a három konföderációs küldöttnek, akik a River Queen gőzösön találkoztak a Hampton Roads-i konferencia keretében. Az eredménytelenül végződő találkozón azt próbálták megvitatni, hogyan vessenek véget a harcnak. Stephens és Lincoln régebben jó barátok és whig korukban politikai szövetségesek voltak az 1840-es években. A háború utáni karrierje Stephens-t 1865. május 11-én tartóztatta le a 4. Iowai lovasezred otthonában, Crawfordville-ben. A bostoni kikötőben álló Fort Warrenben raboskodott öt hónapon át, mígnem 1865 októberében szabadon eresztették. Majdnem minden korábbi rabszolgája mellette maradt, noha igen kevés, vagy semennyi fizetséget sem tudott adni nekik. 1866-ban Georgia újjáírt alkotmánya alapján ülésező törvényhozás az Egyesült Államok szenátorává választotta, de a radikális republikánusok Andrew Johnson elnök megbékéltetési politikájának ellenszegülve több hasonlóan járó társával együtt nem engedték elfoglalni szenátusi helyét. 1873-ban Stephens-t Ambrose R. Wright halála után a 8. választókerületből demokrata párti színekben beválasztották a Kongresszus képviselőházába. Politikai pályafutása mellett írással kezdett foglalkozni. 1867-től 1870-ig megírta az A Constitutional View of the Late War Between the States (Az államok közötti háború alkotmányos vizsgálata) c. kétkötetes művét, majd 1871-től 1883-ig dolgozott a History of the United States (Az Egyesült Államok történelme) c. munkáján. 1874-től 1880-ig négyszer választották újra kongresszusi képviselőnek, mígnem 1882. november 4-én lemondott, mert Georgia kormányzója lett. Ekkor már igen agg és törékeny volt, de továbbra is dolgozott birtokán és háza körül. Egyik volt rabszolgája segítségével kapujának megjavításán fáradozott, mikor az váratlanul rádőlt és megnyomorította. Mindössze négy hónappal a kormányzóság elnyerése után, 1883. március 4-én Stephens belehalt a balesetben szerzett sérüléseibe. Először az atlantai Oakland Cemetery-ben temették el, majd később porait hazaszállították crawfordville-i birtokára Liberty Hall-ba. Személyes iratainak gyűjteményét digitalizált formában a Rubenstein Library őrzi a Duke Egyetemen. Ábrázolása Steven Spielberg Lincoln című filmjében Stephens-t Jackie Earle Haley keltette életre. A film a Hampton Roads-i konferencián való részvétel közben mutatja be. A National Statuary Hall Collection-ben látható szobra képviseli Georgia államát Crawford W. Long szobrával együtt. Stephens képmása szerepelt a Konföderáció 3., 5., 6. és 7. kibocsátású húszdolláros bankjegyén. A georgiai és a texas-i Stephens megye róla lett elnevezve. A Crawfordville melletti A. H. Historic Park szintén az ő nevét viseli. Nuoro megye Nuoro megye Olaszország Szardínia régiójának egyik megyéje. Székhelye Nuoro. Fekvése Nuoro megye Sassari, Province of South Sardinia és Oristano megyékkel határos. A medvedisznóember A Medvedisznóember (ManBearPig) a South Park című rajzfilmsorozat 145. része (a 10. évad 6. epizódja). Elsőként 2006. április 13-án sugározták az Egyesült Államokban. Magyarországon 2007. november 9-én mutatta be a Cool TV. Ez az epizód Al Gore "Kellemetlen igazság" című filmjét figurázza ki, amelyben a globális felmelegedés okait leplezi le. Gore vehemenciáját egy kitalált élőlény utáni hajszával jelképezik: a Medvedisznóemberével, amiben egyedül csak ő hisz. Cselekmény Az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore ellátogat a South Park-i általános iskolába. Itt előadást tart a gyerekeknek a félelmetes medvedisznóemberről: a kreatúra félig ember, félig, medve, és félig disznó, és az emberek életére tör. Azt is elmondja, hogy senki nem hisz neki, pedig ő az igazat mondja, "tökre komolyan", ahogy ő fogalmaz. Később, miközben a fiúk kosaraznak, Gore medvedisznóembernek öltözve odamegy hozzájuk. Saját bevallása szerint csak álcázza magát, hogy elkaphassa a lényt. Ekkor Randy hazaviszi a srácokat. Közli velük, hogy Al Gore csak azért csinálja ezt, mert senki nem figyel rá és nincsenek barátai. Az éjszaka közepén Gore felhívja Stant, és egy kora reggeli megbeszélésre hívja a fiúkat - annak ígéretével, hogy még hatalmában áll igazolt hiányzást adni nekik arra a napra. Stan, Kyle, Cartman és Kenny el is mennek hozzá, aki a nyomára bukkant a medvedisznóembernek. Szerinte a lény a Szeles-barlangokban rejtőzik. A barlangban az idegenvezetés során Gore idegesítő kérdéseket tesz fel, majd letéríti a fiúkat a túraútvonalról. A szél fújását a medvedisznóember üvöltésének hiszi, ezért lövöldözni kezd, aminek hatására beonlik a barlang és a fiúk csapdába esnek. Gore és a többi turista kimenekülnek, és a volt alelnök mindent a lényre fog. Eközben a fiúk, akiket halottnak hisz, a kijáratot keresik. Cartman az egyik járatban talál egy rakás kincset, amit nem akar senkivel se megosztani. Ezért aztán elhatározza, hogy egyesével lenyeli az aranyat, hogy magában csempéssze azt ki, nehogy a többiek (különösen Kyle) megneszeljék. Közben a felszínen megérkeznek a különleges mentőosztagok, de Gore még mindig a medvedisznóember miatt aggódik, ezért elárasztja a járatokat, hogy végezzen a lénnyel. Odalent Cartman beteg lesz a sok lenyelt kincstől, amiről a többiek nem tudnak, így Kyle az életét kockáztatja, hogy megmentse őt az áradástól. Mikor felérnek a felszínre, éppen az ő emlékükre szervezett gyászszertartásra toppannak be, ahol Al Gore önmagát fényezi a medvedisznóember megölése miatt. Mikor meglátja a fiúkat, megváltoznak a szavai, és azt állítja, hogy ő mentette meg őket, de Stan bedühödik, és lehordja a viselkedése miatt. Ettől azonban még nem változik meg Gore véleménye, sőt úgy dönt, hogy önnön dicsőségére egy filmet is forgat a medvedisznóember legyőzéséről, saját magával a főszerepben. Közben Cartman megpróbál meglépni, de nem bírja tovább visszatartani, és kiüríti magából az összes kincset, mindenki szeme láttára. Csakhamar kiderül azonban, hogy a kincs nem valódi, csak replika, amivel a turisták szoktak fényképezkedni, és körülbelül 14 dollárt ér. Megjegyzések A Medvedisznóember és Al Gore felbukkannak a 11. évad "Képzeletfölde" című epizódjában is. A lény itt, mivel a képzeletbeli dolgok megelevenednek, igazi szörnyetegként bukkan fel. A barlangrendszer cseppkőalakzatai: a "Lógó gomba", a "Sisakos és tekegolyós férfi", valamint a "Két nővér öröme" mind-mind hatalmas péniszekre hasonlítanak. Batignolles-i temető A Batignolles-i temető (franciául: Cimetière des Batignolles) Párizs 17. kerületében helyezkedik el. A 10,42 hektáron elterülő sírkertben mintegy 10 000 sír található. Története Párizs negyedik legnagyobb alapterületű sírkertjét 1833. augusztus 22-én nyitották meg. A Batignolles-i temetőben nyugvó híres személyek Émilienne d'Alençon (1869–1946), francia táncosnő Leon Szamojlovics Bakszt (1909–1973), orosz festő, grafikus, díszlettervező, könyvillusztrátor André Barsacq (1909–1973) színházi rendező Élie Berthet (1815–1891), francia regényíró Jean Boyer (1901–1965), francia filmrendező André Breton (1896–1966), francia író, esztéta Blaise Cendrars (1887–1961), svájci születésű francia költő, író, újságíró, haditudósító Joseph Darnand (1897–1945), francia katona, politikus Jacques Debronckart (1934–1983), francia zenész Hélène Dutrieu (1877–1961), belga kerékpárversenyző, kaszkadőr, autóversenyző, pilóta André Hugon (1886–1960), francia filmrendező Charles Humbert (1866–1927), francia politikus Joséphin Peladan (1858–1918), francia regényíró Benjamin Péret (1899–1959), francia költő Charles-Louis Pothier (1881–1962), francia zeneszerző Fjodor Ivanovics Saljapin (1873–1938), orosz operaénekes, basszista Aimé Simon-Girard (1889–1950), francia filmszínész Geneviève Tabouis (1892–1985), francia újságíró Toyen (1902–1980), festőnő Ray Ventura (1908–1979), francia zenész Paul Verlaine (1844–1896), francia költő Paul Vidal (1863–1931), francia zeneszerző Édouard Vuillard (1868–1940), francia festő, grafikus Kis-Magyarország Botanikus Kert A Kis-Magyarország Botanikus Kert vagy Magyarkert egy botanikus kert Jakabszálláson, amely Magyarország méretarányos domborzati és vízrajzi makettje. Méretaránya 1:1000, területe 93 000 négyzetméter. Az alapkőletétel 2010 áprilisában volt, 2011. május 10-én nyílt meg. A kertben Magyarország 3200 települését egy-egy növény jelöli, ezzel a legváltozatosabb gyűjteményes növénykert az országban. A beruházás 444 millió forintból valósult meg, amely 50 000 köbméter földmunkát igényelt. Kialakításához 1200 köbméter követ és kavicsot, 22 000 négyzetméter geotextíliát, 8000 négyzetméter tófóliát, több tonna fűmagot, 140 ezer magonc facsemetét használtak fel, egyúttal 12 kilométernyi új turistautat, 35 km-es öntözőrendszert, 79 000 négyzetméter fűfelületet és nyolc kutat hoztak létre, valamint 10 000 vízinövény is helyet kapott a botanikus kertben. A közelében épült fel egy szintén 1:1000 méretarányú, 125 méter hosszú, 17 méter széles és 8,8 méter magas szánkódomb, amely a Himaláját mintázza, ezt 2012. december 21-én adták át. A hozzá felhasznált földet a park területén található kempingből szállította át hat munkagép. A domb belsejében egy melegedő található, amely 70 ember befogadására képes. Megközelítése A kert a Kiskunsági Nemzeti Park Bugac, az Orgoványi Rétek és a Bogárzó háromszögében terül el, Jakabszállás külterületén fekszik, az 54-es számú főút 20-as kilométerszelvényénél. 3414 Champollion A 3414 Champollion (ideiglenes jelöléssel 1983 DJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1983. február 19-én. Halász Géza (főhadnagy) Halász Géza, szlovák nyelvterületen Halász Gejza (Igrám, 1883. március 25. – Budapest, 1954. január 18.) értékpapírkereskedő, az első világháború idején főhadnagy. Élete Az érettségi után két éven át a Műegyetemre járt, 1904-ben önkéntesként állt be a 38. császári és királyi honvéd gyalogezredhez, majd vizsgáját követően 1906-ban átkerült a 76. honvéd gyalogezred tartalék állományába. 1913. január elsejétől tartalékos zászlós, majd a 29. honvéd gyalogezredhez került és 1914 első napján tartalékos hadnaggyá nevezték ki. 1914 júniusában ezen rangjában vonult be hadgyakorlatra, a következő év februárjában az orosz frontra került, Uzsokhoz, ahol különleges beosztásban működött, s egy éjjeli támadás alkalmával két szakasszal 85 orosz katonát ejtett hadifogságba. Harcolt Drohobycz környékén, illetve Jaworów mellett is. 1915. május 29-én Bolechowicénél súlyos sebesülést szerzett, ám miután felgyógyult, 1916 februárjától ismét harcolt az oroszok ellen, immáron Bukovinában. Júniusban, a Bruszilov-offenzíva során orosz hadifogságba került. Innen nagy nehezen megszökött, s a HMS Himalaya nevű hajóval szeptemberben visszatért hazájába, majd leszerelt. Tűzharcos volt. 1954. január 18-án hunyt el Budapesten, 21-én temették el a rákospalotai temetőben (6. parcella 1. szakasz 96. sírhely.). Családja Unokaöccse Halász Ottó egyetemi tanár, MTA-tag volt. 1922. november 22-én Budapesten a VI. kerületben házasságot kötött Drozda Katalinnal, Drozda József és Frank Zsuzsanna Georgina lányával. Az egyik tanú Vukovári Tivadar volt. Halász Géza és Drozda Katalin közös gyermeke Halász Tamás Gábor 1923-ban született, belgyógyász lett, s 1948-ban házasságot kötött Tauszk Évával, Tauszk Ervin és Demecs Mária lányával. A házasságból két gyermek született: Halász Tamás sakkozó, matematikatanár, és Halász Zsuzsanna belgyógyász. Megjegyzések Más forrásokban bankbizományos, vagy bankbizományi iparüzlettulajdonos. Jegyzetek Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. halálozási akv. 168/1954. folyószáma alatt. Halász Géza gyászjelentése (A gyászjelentésben menye nevét Tauszk helyett tévesen Stanszknak írták.) Mrtví a ranení (A halottak és sebesültek). Slovenské Noviny, (1917. dec. 1.) 3. o. Halász Géza értékpapírkereskedő. Rákospalota. Központi Értesítő, LXXI. évf. 25. sz. (1946. június 20.) 351. o. Tűzharcos minőségét Pest vármegye északi testnevelési és népgondozó felügyelősége által kiállított 1275/1936. sz. igazolvány igazolja. Kozák Péter: Halász Ottó. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2015. június 18.) Halász Ottó apjának, Halász Manónak halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 946/1940. folyószám alatt. A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. házassági akv. 1868/1922. folyószáma alatt. Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 938/1948. folyószám. Forrás De Sgardelli Caesar : A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve . Budapest, 1936.. 139. p. MÁV D kalauzkocsi A MÁV D kalauzkocsi egy vasúti kocsi típus volt. Története A magyar vasutak 1870-től több évtizeden keresztül alkalmazták kalauzkocsiknál a korai személy-kocsiknál alkalmazott 3,3 m tengelytávot. Az 1870 évi kivitel még nem teljesen vasalvázas kivitel volt, ezt csak 1883-tól vezették be. Ekkortól alakították ki a tetőből kiemelkedő, előre és hátra jó kilátást biztosító kézifékállást. Valamennyi kocsiban két árnyékszéket (WC) helyeztek el, mivel ekkor a személykocsikban ilyen még nem volt és ezt az utasok az állomásokon használhatták. A vasalvázas típusból több mint 1100 darab készült a MÁV részére. A típusból a Magyar Északkeleti Vasút is vásárolt. A XgI jellegű továbbfejlesztett változatból 1906-1916 között 431 darab készült a MÁV részére D 108000 - 108430 pályaszámokkal. Ezeknél a kocsiknál csak egy árnyékszéket alkalmaztak és elmaradt a tetőfék-bódé. A MÁV D 108208 kalauzkocsi A D 108208 pályaszámú kalauzkocsi 1912-ben készült a Ganz gyárban. 1925 után D 61084 pályaszámmal közlekedett. 1960-ban Xp 2795 pályaszámmal üzemi kocsivá minősítették, 1979-ben a 30 55 116 6781-1 pályaszámot kapta. Gyártáskori állapotára felújította a MÁV Debreceni Járműjavító Üzem 1987-ben. Orbán Éva Orbán Éva (Pápa, 1984. november 29. –) magyar kalapácsvető. Pályafutása 1998-ban és 1999-ben a Pápai SE versenyzőjeként a korosztálya országos bajnokságán nyert ezüstérmet diszkoszvetésben és kalapácsvetésben. Az 1999-es serdülő-világbajnokságon kalapácsvetésben kiesett a selejtezőben. 2000-ben a felnőtt országos bajnokságon már a Veszprémi EDAC színeiben hatodik volt kalapácsvetésben. Az ifi ob-t 2000-ben megnyerte, 2001-ben második volt. A 2001-es ifjúsági Eb-n 11. lett. 2002-ben ismét hatodik volt az ob-n. A junior ob-n második volt diszkosszal.A kingstoni junior vb-n kiesett a selejtezőben. 2003-ban negyedik lett a felnőtt, első a junior bajnokságon. A tamperei junior Eb-n hatodik helyezést ért el. A 2004-es ob-n negyedik az utánpótlás bajnokságon első volt. Júliusban dobott utánpótlás magyar csúcsával teljesítette az olimpiai kvalifikációs A-szintet. Az olimpián 24. lett. 2005-ben megnyerte a felnőtt és az utánpótlás magyar bajnokságot. A világbajnokságon nem jutott a döntőbe, 21. volt. Az erfurti utánpótlás Eb-n 11. volt. 2006-ban megvédte hazai felnőtt elsőségét. A göteborgi Eb-n kiesett a selejtezőben, huszonötödikként zárt. Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta. Az Universiaden tizenkettedik lett. 2008 márciusában teljesítette az olimpiai induláshoz szükséges szintet. 2008 és 2010 között ismét magyar bajnok volt. A pekingi olimpián 34. lett. A 2009-es vb-n 14. helyezett volt. A 2010-es Eb-n 12. lett. Az éves világranglistán 30. helyen végzett. 2011 júniusában olimpiai B-szintet dobott, augusztusban 71,33 méteres országos csúccsal második lett az universiaden. A 2011-es atlétikai világbajnokságon a selejtezőben 68,89 méterrel 13. lett. A döntőről három centivel maradt le. A 2012-es Európa-bajnokságon nyolcadik helyen került a döntőbe, ahol hetedik lett. A 2012-es londoni olimpián a 17. helyen végzett, így nem jutott a legjobb tizenkettőt felvonultató döntőbe. 2013 májusában Pekingben 73,00, egy hét múlva Halléban 73,44 méterrel új magyar rekordot ért el. A világbajnokságon 11. helyen jutott a döntőbe, ahol a nyolcadik helyen végzett. A 2014-es téli dobó Európa-kupán második lett. Az Európa-bajnokságon a döntőben nem volt érvényes kísérlete. A 2015-ös atlétikai világbajnokságon 28. helyen kiesett a selejtezőben. A 2016-os atlétikai Európa-bajnokságon 18. lett. Díjai, elismerései Az év magyar atlétája (2011, 2012, 2013) Trevor Steven Trevor McGregor Steven (Berwick-upon-Tweed, 1963. szeptember 21.) angol válogatott labdarúgó, játékosmegfigyelő. Alexander Wang Alexander Wang (San Francisco, 1983. december 26. –) amerikai divattervező. Pályafutása 18 évesen költözött New Yorkba, hogy divattervezést tanulhasson a híres en:Parsons The New School for Design- ban. Miután 2007-ben a második évében otthagyta az iskolát, bemutatta első saját nevével ellátott női ready-to-wear kollekcióját. A márka menő külvárosi stílust testesít meg, amely a 90-es évek divatjából, a francia eleganciából és a rock grunge stílusjegyeiből inspirálódik – kollekcióinak védjegye hanyag városi sikk. Wang 2009-ben alapította meg második, hétköznapibb ruhákat- leginkább patinásított pamut pólókat, topokat és pólóruhákat – áruló, en:T by Alexander Wang néven futó márkáját. Szintén ekkor hozta létre önálló cipő és kiegészítő kollekcióját is. 2008-ban elnyerte a CFDA és a en:Vogue Fashion Fund közös díját ez a kitüntetés 200 000$-os pénzjutalommal jár együtt melynek célja, hogy a fiatal tervezők üzleti lehetőségeit segítse . A nevével fémjelzett márkák mára világszerte olyan luxusáruházak kínálatában szerepelnek, mint például a en:Barneys New York, en:Neiman Marcus, en:Bergdorf Goodman, en:Dover Street Market, en:Browns, en:Otte és a en:Selfridges. Wang leginkább határozott vonalvezetésű férfias jegyekkel rendelkező tervezői stílusáról ismert. Miután 2008-as őszi téli kollekciójában a fekete volt az uralkodó szín , 2009-es tavaszi kollekciójában az olyan színek domináltak, mint például a narancssárga, a levendula, égkék és az élénk rózsaszín ezt a látványos változás lényegében Wang válasza volt az egysíkú színhasználat miatti kritikákra „Színeket akartak, színeket kaptak”. Habár a későbbiekben visszatért a fekete alapanyagok nagymértékű használatához, szabász tehetségért rengeteg elismerést kapott . Élete Alexander Wang 1983-ban született San Franciscio-ban. Szülei Taiwani származású Amerikaiak . Fiatal korában részt vett nyári design programokon. A középiskolát a Drew School-ban és a Stevenson School-ban Kaliforniában végezte. He also attended The Harker School. Karrier Első teljes női kollekcióját 2007-ben tervezte, ekkor világszerte több mint 200 disztributor kezdte el árulni a kollekció darabjait . 2008-ban a Council of Fashion Designers of America in Women's Wear jelölte a Vogue magazinnal közös 200 000$ anyagi támogatással járó díjára amit meg is nyert . A díjjal együtt kivívta a divatszakma elismerését is. A Vogue USA külön cikket („The Aluminati”) szentelt neki 2010 Novemberi számában 2008-as sikerének apropóján. 2009-ben tervezőtársai kétszer is elismerésüket fejezték ki Wang munkája iránt amikor neki ítélték Swarovski Womenswear Designer of the Year nagydíját illetve a Swiss Textiles Award-ot. 2010-ben ismét sikert aratott a Swarovski Designer of the Year Awardon ekkor a Kiegészítő kategóriában ismerték el. 2011 február 17.-én nyitotta meg első önálló boltját New York SoHo negyedében . A bolt egy a pénzügyi válság miatt megszűnt design üzlet helyén nyílt. Azzal, hogy az Alexander Wang már ekkor kultikus és világszerte népszerű márkájának első boltját itt nyitotta sokat segített a válság miatt nehéz helyzetbe került fontos kulturális és divat központnak számító városrészen . 2012 November 29. A Women’s Wear Daily közölte, hogy Alexander Wang-ot nevezték ki a Balenciaga divatház élére miután az addigi kreatív igazgató Nicolas Ghesquière szerződést bontott a divatházat birtokló, PPR csoporttal . Wang első kollekcióját a Balencagánál 2013 február 28.-án mutatta be. Alexander Wangot 2012 márciusában 50 millió $-ra perelte a Manhattani üzemében dolgozó 8 munkás azzal a váddal, hogy Wang embertelen körülmények között dolgoztatta őket , és miután egyikük panaszt tett a cég azonnal elbocsájtotta. A tervező képviselői a vádakat teljes mértékben elutasították. A vádak ellenére SoHo-beli boltjának sikerén felbuzdulva Wang 15 új saját üzlet megnyitását tervezi a közeljövőben. (A szöveg az angol nyelvű en: Alexander Wang szócikk részleges fordításán alapszik.) Szent Hermann József Hermann József középkori Németország legjelentősebb városából, a szent Kölnből származik. Családja a polgársághoz tartozott, de elszegényedett. Tizenkét éves korában a steinfeldi premontreiekhez került, ahonnan Boldog Frigyes apát híres frízföldi (mariengaardei) iskolájába küldték. Papként tért vissza Steinfeldbe, és rábízták a rendi templom irányítását; ehhez hozzátartozott az éjszakai őrködés szolgálata is. Amint a premontreieknél szokásos volt, gyakran látott el lelkipásztori teendőket a kolostoron kívül. Lelkivezetőként különösen nagyra becsülték az apácakolostorokban; a Zülpich melletti Hovenben levő ciszterci nővérek kolostorában tartózkodása alkalmával halt meg. Legendája A szent sok tekintetben igazi Rajna-vidéki ember volt: élénk szellemű, vidám lelkületű, tréfától sem idegenkedő, az emberekkel szívélyes és együttérző. Nemcsak kézművesként volt ügyes, hanem művészi adottságokkal is rendelkezett: egyházi énekszövegeket és dallamokat költött. Olyannyira tisztelte az Úr Krisztust, a Szűzanyát, Szent Orsolyát és vértanú társnőit, hogy rendtestvére és életrajzírója ezt sok csoda felsorolásával akarja kiemelni. Az a hír járta, hogy már tanulóként egy kölni Mária-templomban a gyermek Jézussal játszott. Híressé vált az a jelenet, mikor Mária-szobornak odakínálta almáját, az pedig megelevenedett, odanyúlt érte és magához vette. Még ma is mutatják a kölni Sankt Maria am Kapitol templomban a szobrot, amelyhez ez a legenda fűződik. A kolostorban Krisztus követésére és a Boldogságos Szűz szolgálatára törekedett. Úgy tűnt, minden világi érdeklődését teljesen legyőzte a földöntúli világ. Életmódja Hogy Krisztushoz külsőleg is hasonlóvá legyen, nagy vezekléseket vállalt magára: böjtölt, kemény fekhelyen aludt, minden kellemetlenséget és betegséget türelmesen elviselt. Az utóbbiak főként önmagával szemben gyakorolt nagy kíméletlenségének következményei voltak. Szerette, ha Jézus követése miatt az emberek félreismerik és kevésre becsülik. Egykori játéka a gyermek Jézussal most a pap vágyává változott, hogy karjára vehesse az isteni Gyermeket. Egy látomásában ez be is teljesedett: úgy érezte, hogy az Eucharisztiában a szenvedő, vérző Urat tartja kezében. Ebből fakadt aggódó óvatossága a szent színek érintésekor. Hermann különös szeretettel tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. A lovagi költészetből kölcsönözve a szót Máriát Úrnőjének és Rózsájának nevezte. Szeretete viszonzásaként csodás látomásokban volt része éjszakai őrszolgálata idején. Egyik ilyen látomásában kezét egy angyal a Boldogságos Szűz kezébe helyezte, és eközben az új ,,József nevet kapta. Szerzetestestvérei valóban Mária vőlegényének, Józsefnek és Steinfeld liliomának nevezték őt. ,,Mária káplánjaként is ismertté vált. Ápolta továbbá Szent Orsolyának és társnőinek tiszteletét is. Ezek a Kölnben és a Rajna vidékén olyannyira kedvelt vértanúk éppen akkoriban kerültek a jámbor érdeklődés középpontjába, miután megtalálták az ereklyéiknek tartott csontokat. Elsőként énekelt egy himnuszában Jézus Szívéről; Mária öt örömét versben ünnepelte, és az Üdvözlégyek hozzácsatolásával a rózsafüzér-imádság előfutárai közé számítjuk. Szent Orsolya és szűz társai tiszteletére is költött szövegeket, amelyeket emléknapjaikra dallamokkal látott el. Hermann szeretetből szenvedett, de szenvedésében ismét csak mélységes vigasztalást talált: méltó lett boldogító dolgok látására. Élettörténete szerint egy éjszaka, amikor a sekrestye ablakán át a csillagos égre nézett, megsejtette a teremtés lényegét. Csodás illatot érzett Mária nevének kimondásakor. Az Eucharisztia ünneplése alkalmával is kellemes illat áradt ki néha kelyhéből. A védőszent Hermannt életében is nagyon szerették, és tisztelete halála után elterjedt az Eifel táján és a Rajna vidékén, sőt egész Németországban, a premontreiek által pedig más országokban is. A gyermek Jézussal és Édesanyjával megélt bizalmas kapcsolata miatt az anyák és gyermekek védőszentje. Halála óta a nép körében tanúsított tiszteletét a Szentszék 1958-ban erősítette meg. Santa Maria di Montesanto (Nápoly) A Santa Maria di Montesanto templomát és kolostorát Szicíliából származó (Montesanto) karmelita apácák építették Nápolyban. Az építkezés Pietro De Marino tervei alapján indult meg, majd Dionisio Lazzari fejezte be 1680-ban. A homlokzat stukkói Angelo Viva alkotásai. Belső díszítéseinek kialakításában közrejátszodtak Paolo De Matteis és Nicola Fumo. A Szent Cecíliát ábrázoló oltárkép Giuseppe Simonneli műve. A templomban található a híres nápolyi zenész Alessandro Scarlatti síremléke (1725-ben hunyt el). Saliha Dilaşub szultána Saliha Dilaşub szultána a harmadik felesége és kedvenc asszonya Ibrahim oszmán szultánnak, és anyja a második fiának II. Szulejmán oszmán szultánnak. 1627-ben született Szerbiában, eredeti neve Katerina volt. Ő volt az egyetlen a tíz feleség közül aki 1300 akcsét kapott egy nap. Miután Ibrahimot letaszították a trónról, és helyette a fiát, a hat éves IV. Mehmed oszmán szultán-t ültették trónra, a Valide szultána továbbra is Kösem maradt. Mivel ekkor Mehmed anyja, Turhan Hatidzse szultána még csak 21 éves volt, ám Turhan szultána nem akarta elfogadni, így Kösem, Salihát és annak fiát akarta trónra ültetni. Saliha és fia ideje csak később jött el, II. Szulejmán 1687-1691-ig uralkodott. Saliha szultána 1689-ben elhunyt. Gyermekei II. Szulejmán (1642-1691) Ümmügülsüm szultána (1642-1655) Ayşe szultána (1646-?) Feröeri miniszterelnökök listája Ez Feröer miniszterelnökeinek (feröeriül: løgmaður, tsz. løgmenn) listája. Løgmenn (1000-1816) A lista 1524-től kezdve tekinthető teljesnek. Brutális tangó A Brutális tangó az Omen zenekar második nagylemeze, amely 1992-ben jelent meg a Hungaroton gondozásában. Az album dalai Padlón vagyok - (Nagyfi L.) - 3:54 Vámpírváros - (Nagyfi L.) - 4:07 Szólj, hogyha vagy - (Szekeres T.) - 4:04 Akkor is, azért is - (Szekeres T.) - 4:31 Érezz úgy... - (Nagyfi L., Szekeres T.) - 3:33 Koldusdal - (Nagyfi L.) - 3:33 Egy döglött év - (Szekeres T.) - 4:49 Csillaga hívja - (Szekeres T.) - 3:35 Brutális tangó - (Szekeres T.) - 3:31 A jóság nem véd - (Nagyfi L.) - 3:31 A szövegeket Horváth Attila írta Közreműködők Kalapács József - ének Nagyfi László - gitár Szekeres Tamás - gitár Ács András - basszusgitár Nagyfi Zoltán - dob Forrás Hivatalos honlap Ranua Ranua község Finnország északi részén, Lappföld déli részén található. A községben 4001 fő él 3 694 négyzetkilométernyi területen, amelyből 241,9 négyzetkilométert vízfelület alkot. A község népsűrűsége 1,16 fő/km2. A községhez tartozó falvak a következők: Asmunti, Hosio, Impiö, Kelankylä, Kortteenperä, Kuha, Kuukasjärvi, Mauru, Nuupas, Petäjäjärvi, Pohjaslahti–Piittisjärvi, Portimo, Putkivaara, Raiskio, Rovastinaho, Saariharju, Saukkojärvi, Sääskilahti, Teerivaara, Telkkälä és Tolja. Ranua területén 569 darab tó található. A két legnagyobb tó a község területén a Ranuajärvi és a Simojärvi. Számos zúgó található a terület vízfolyásain, melyek sok lazacnak adnak otthont. A községben található a Rauna Zoo állatkert, mely a sarkvidék állatvilágát mutatja be. Ez az állatkert a világ legészakabbra fekvő állatkertje. A község testvértelepülése 1990 óta Iwasaki Japánban. Stazione di Todi Ponte Naia Stazione di Todi Ponte Naia vasútállomás Olaszországban, Umbria régióban, Todi településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Centrale Umbra-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Todi Ponte Rio T méretarány A T méretarány (kiejtése: „Té”) a jelenlegi legkisebb méretarány. Nevét a modellsín nyomtáváról kapta, mely mindössze 3 mm (angolul three). Jelenleg egy gyár gyártja Japánban. A választék egyelőre még nem túl sok, a járművek közül kettő japán motorvonat kapható. Ezen kívül még sínek, épületek. A modellek 4,5 V feszültségről üzemelnek. A biztonságosabb futást a járművek alján lévő apró mágnesek segítik. Kranichfeld Kranichfeld település Németországban, azon belül Türingiában. Kranichfeld Bad Berka községgel határos. Népesség A település népességének változása: Hosszúcsőrű cankógoda A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Észak-Amerika északi részén és Szibériában költ, telelni délre vonul. Eljut Közép-Amerikába is. Kóborlásai során Európában is megjelenik. Alfajai Limnodromus scolopaceus fasciatus Limnodromus scolopaceus scolopaceus Megjelenése Testhossza 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 46-52 centiméteres. Barnás, foltos rejtőszíne és hosszú csőre van. Életmódja Tápláléka kétszárnyúak lárváiból, páncélosatkákból, puhatestűekből és férgekből áll. Szaporodása Mocsarak, tavak közelében, sásos, füves területeken fészkel. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 20-21 napig kotlik. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Uzay-le-Venon Uzay-le-Venon település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 399 fő (2015). Uzay-le-Venon Bruère-Allichamps, La Celle, Chavannes, Contres, Meillant, Saint-Germain-des-Bois és Saint-Loup-des-Chaumes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Magyarnádas Magyarnádas (románul: Nădășelu) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése A Nádas mellékpatakja mellett, Kolozsvártól 12 km-re északnyugatra fekszik. Története Először Nadas néven, 1285-ben említették. Előtagja 1485-ben tűnt fel és Oláhnádastól (Kalotanádas) való megkülönböztetésére szolgált. A középkorban a Bánffy család magyar jobbágyfalva volt Kolozs vármegyében. Lakói a 16. században református hitre tértek. A 17. század pusztításai után lett román többségű. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan foglalkoztak mészkőfaragással, épületkő-készítéssel. Népessége 1900 -ban 650 lakosából 525 volt román és 125 magyar anyanyelvű; 534 görögkatolikus, 98 református és 10 római katolikus vallású. 2002 -ben 351 lakosából 334 volt román, 10 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 339 ortodox és 6 görögkatolikus vallású. Látnivalók A Lészai-udvarház mai formájában a 19. század végén épült. A 2000-es években a községháza céljára felújították. Házibuli (film) A Házibuli (eredeti címén La Boum) egy francia filmvígjáték, mely 1980-ban készült Claude Pinoteau rendezésében, főbb szereplői Sophie Marceau, Claude Brasseur és Brigitte Fossey voltak. A Danièle Thompson által írott film egy 13 éves lányról szól, aki új iskolába kerül, ahol meg kell találnia a helyét, egyúttal azonban otthoni problémákkal is meg kell küzdenie. A film hatalmas nemzetközi népszerűségre tett szert, csakúgy, mint a Vladimir Cosma által szerzett filmzene is; a betétdalok közül több is világsiker lett. Az igen kedvező fogadtatás hatására a filmnek folytatása is készült, Házibuli 2 címmel, ami ugyancsak jelentős kasszasiker volt, és 1983-ban César-díjat eredményezett a női főszereplő, Sophie Marceau számára, a legígéretesebb színésznő kategóriájában. Történet A 13 éves Vic a nagyvárosba költözik, ahol élete első házibulija várja, és rövidesen ismerkedni kezd a szerelemmel is. Mathieu, az új barát azonban nem a hűség mintapéldánya, ebből aztán megcsalások és veszekedések fakadnak. Közben Vic szüleinek életében is hasonló természetű bonyodalmak mutatkoznak, a problémák megoldásában szerepet játszik Vic életvidám hárfaművész dédnagymamája is. Szereplők Claude Brasseur - François Beretton Brigitte Fossey - Françoise Beretton Sophie Marceau - Vic Beretton Denise Grey - Poupette Jean-Michel Dupuis - Étienne Sheila O'Connor - Pénélope Fontanet Alexandra Gonin - Samantha Fontanet Dominique Lavanant - Vanessa Bernard Giraudeau - Éric Thompson Jacques Ardouin - Raoul apja Evelyne Bellego - Éliane Richard Bohringer - Guibert Betétdalok "Reality" (Cosma-Jordan) - Richard Sanderson – 4:45 "It Was Love" (Cosma-Jordan) - The Regiment – 4:30 "Formalities (instrumentális)" (Cosma-Jordan) - Vladimir Cosma zenekara – 3:40 "Gotta Get a Move On" (Cosma-Jordan) - Karoline Krüger – 2:58 "Swingin' Around" (Cosma-Jordan) - The Cruisers – 2:47 "Gotta Get a Move On" (Cosma-Jordan) - The Regiment – 4:42 "Formalities" (Cosma-Jordan) - The Regiment – 3:41 "Gotta Get a Move On (instrumental)" (Cosma-Jordan) - Vladimir Cosma zenekara – 3:00 "Murky Turkey" (Cosma-Jordan) - Richard Sanderson – 3:48 "Go On Forever" (Cosma-Jordan) - Richard Sanderson – 3:43 Tápéi ESK A Tápéi Egységes Sportkör egy 1930-ban alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye Szegeden található. Sikerek Bajnok: 1988-89, 2012-13 Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition A Microsoft Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition ("Wolfpack") a Microsoft Corporation által létrehozott Windows NT termékcsalád Windows NT Server 4.0 bővített 1997-ben kiadott verziója. A terméket a Microsoft kifejezetten nagyvállalati kiszolgálónak szánta. Az Enterprise Edition verziónak legnagyobb újdonsága a Microsoft Cluster Server (MSCS). Ez gyakorlatban 2 külön szerveren fut (cluster a 2 szervert együttest jelenti) és bármelyik szerver kiesése (meghibásodása) esetén minden szolgáltatás és program tovább fut a másik szerveren. Ezzel a módszerrel igen nagy rendelkezésre állást lehet biztosítani, mert amíg az egyik szerveren karbantartást végeznek (leállítják) a másikon teljes funkcionalitással tovább fut minden program és szolgáltatás. Az MSCS képes a terhelés dinamikus elosztására és bizonyos adat hibák kiküszöbölésére is. Az erőforrások elosztásáért és felügyeletéért egy a mindkét szerveren futó cluster service szolgáltatás felel. Terminal Server A Microsoft Windows NT Server 4.0 Terminal Server ("Hydra") Microsoft Corporation által létrehozott Windows NT termékcsalád Windows NT Server 4.0 bővített 1998 júniusában kiadott verziója. A terméket a Microsoft kifejezetten nagyvállalati kiszolgálónak szánta. Leírás A Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition a következőkben változott az előd Windows NT Server 4.0 verzióhoz képest. Bevezetésre került a Microsoft Cluster Server (MSCS). (Cluster Server maximálisan két állomásból állhat.) Bevezetésre került a Clustering Microsoft Transaction Server (MTS) automatizált tranzakció menedzsment. Bevezetésre került a Clustering Microsoft Message Queue Server (MSMQ) Bevezetésre került a Internet Information Server ( IIS ) Version 3.0 Bevezetésre került a FrontPage 97 A Windows NT Server 4.0 Terminal Server a következőkben változott az előd Windows NT Server 4.0 verzióhoz képest. Terminal Services Remote Desktop Services Futtató környezet A kiszolgáló (Server) támogatja az Intel x86 és RISC, Alpha, PowerPC architektúrát egyaránt. A rendszer felépítése mikro-kernel alapú, ami támogatja a maximum 8 processzort, 2 GB fizikai és 4 GB virtuális memóriát. Gyártótól és architektúrától (RISC, Alpha, PowerPC) függően támogatott a maximum 32 processzor. Futtathatóvá teszi a 16 bites és 32 bites alkalmazásokat. Tauno Palo Tauno Valdemar Palo (Hämeenlinna, 1908. október 25. – Helsinki, 1982. május 24.) finn színész és énekes a finn filmművészet aranykorának tartott időszakban. Peter von Bagh a Guide to the Cinema of Sweden and Finland című művében Palót a finn filmművészet leghíresebb, legkedveltebb, legnagyobb és legjobb színészének nevezi, aki a könnyed, fiatalos bájt nehézsúlyú színjátszással kombinálta főleg a színházi előadásokon. Leghíresebb szerepeit a Kulkurin Valssi és Vaimoke című filmekben játszotta. Az 1941-ben készült Onnellinen ministeri című zenés vígjátékban Birgit Kronströmmel a híres Katupoikien Laulu című dalt adták elő, amelyet utóbb olyan finn popzenészek dolgoztak át, mint Katri Helena. Élete Eredeti neve Tauno Brännäs volt, amit 1935-ben változtatott meg Tauno Palóra. Besorozták a hadseregbe és vegyésznek képezték ki. Egyik barátja meghívására csatlakozott a sörnäineni Munkásklubhoz. A mentora Aarne Orjatsalo színész és színigazgató lett. 1931-ben meghallgatásra hívták egy filmstúdióba, de az igazi áttörés a hangosfilmmel következett be. 1932-ben Palo felhagyott vegyészi munkájával. A Finn Nemzeti Színház tagja lett, de 1938-ig csak kis szerepeket kapott, mivel filmes népszerűsége ártott a színpadi hitelességének. Ansa Ikonennel tizenkét filmben és számos színdarabban és turnén szerepeltek együtt; első ízben a Kaikki rakastavat (Mindenki szeret, 1935) című filmben. A nézők szemében ők voltak minden idők legromantikusabb párja. A valós életben nem álltak romantikus kapcsolatban. Palo több mint 300 színházi szerepben és 65 egész estés filmben játszott. A második világháború előtt Palóval több felvétel készült a zenés filmek dalaival. Zenei pályafutását 1967 után folytatta. 1946-ban, 1950-ben és 1952-ben Jussi-díjjal tüntették ki. Életművét 1958-ban a Pro Finlandia éremmel ismerték el. 1956. november 11-én a Finn–Magyar Társaság Magyarország megsegítésére bemutatta a Körhinta című magyar filmet; a vetítés előtt Tauno Palo és Ansa Ikonen mintegy 25 000 márka adományt gyűjtöttek össze. Válogatott filmjei Jääkärin morsian, 1931 (Tauno Brännas néven) Kaikki rakastavat, 1935 Vaimoke (1936) Kulkurin valssi (1941) Rosvo-Roope (1949) Se alkoi sateessa (1953) Tuntematon sotilas (Az ismeretlen katona) (1955) Tulipunainen kyyhkynen (1961) Főbb színpadi szerepei Anton Pavlovics Csehov : Ványa bácsi (Dr. Asztrov) Aleksis Kivi : Seitsemän veljestä (Juhani) Henrik Ibsen : Babaház (Dr. Rank) Tennessee Williams : A vágy villamosa (Stanley) Georg Büchner : Danton halála (Danton) Josef Julius Wecksell: Daniel Hjort (Olavi) Főbb lemezei Tuulikki 1934 (Odeon A 228258) Tuohinen sormus 1934 (Odeon A 228282) Syksyn tullessa 1935 (Odeon A 228327) Mieheke 1936 (Odeon A 228359) Marjatta 1936 (Odeon A 228360) Sinä semmoinen, minä tämmöinen 1936 (Odeon 228370) Nuoruuden sävel 1940 (Odeon A 228590) Tauno Palo & Ansa Ikonen: Pot-pot-pot 1940 (Odeon A 228590) Näenhän valoisan taivaan 1940 (Odeon A 228615) Soittoniekka 1942 (Columbia DY 386) Ruusu on punainen 1967 (RCA FAS 985) Rosvo-Roope 1968 (RCA EPS 222) Tauno Palo & Ansa Ikonen: Ansa & Tauno 1974 (Kiss RPLP 5007) FSC Star A Fabryka Samochodów Ciężarowych "Star" egy lengyel teherautó gyártó volt. A márkanév Starachowice városnévből származik, ahol a vállalatot alapították, s ahol az utódja jelenleg is található. Az első járművük az 1948-ban piacra dobott Star 20 volt, míg a legnépszerűbb a Star 266. Ez utóbbit számos országban értékesítették, és nemcsak az egykori keleti blokkban. Hosszú évekig az FSC Star állami cég volt. Az utódvállalata jelenleg a MAN AG tulajdona, aki a Star nevet 2009 januárjában kivezette a piacról. Jelenleg Starachowicében a szintén MAN-leányvállalat Neoplan buszvázait gyártják. Tehergépjárművek Az FSC "Star" az alábbi modelleket gyártotta: Star N50 (prototípus) Star N51 (prototípus) Star N52 - (1952–1957) Star 20 - (1948–1957) Star 21 - (1957–1960) Star 25 - (1960–1971) Star 27 - (1962–1971) Star 28 - (1968–1989) Star 29 - (1968–1983) Star 66 - (1958–1965) Star 200 - (1975–1994) Star 244 - (1975–2000) Star 266 - (1973–2000) Star 266M - (2001–2006) Star 660 - (1965–1983) Star 742 - (1990–2000) Star 744 - (1992–2000) Star 944 - (2000–2006) Star 1144 (prototípus) Star 1266 (prototípus) Star 1344 (prototípus) Star 1366 (prototípus) Star 1142 - (1986–2000) Star 1466 - (2001–2006) Star 8.125 - (1998–2000) Star 12.155 - (1998–2000) Star S2000 teherautó család - (2000–2004) Bondz Ngala Bondz Bondzanga Ngala (London, 1989. október 3. –) angol labdarúgó, aki jelenleg a West Ham Unitedben játszik, hátvédként. Pályafutása West Ham United Ngala 2006-ban írt alá ifiszerződést a West Ham Uniteddel, két évvel később pedig felkerült az első csapathoz. 2008 januárjában kölcsönben a Weymouth-hoz igazolt. Január 12-én, a Kiddersminster Harriers ellen debütált. Eredetileg a szezon végéig maradt volna a csapatnál, de a vezetőségben történt cserék miatt hamar vissza kellett térnie a West Hamhez. 2008 novemberében a Milton Keynes Donshoz került, ahol egy Walsall elleni bajnokin mutatkozott be. Három meccsen játszott a csapatnál, mielőtt visszatért volna a West Ham Unitedhez. 2008. december 28-án került be először a londoniak felnőtt csapatába, a Stoke City elleni Premier League-találkozón végig a kispadon ült. Andrea Ranocchia Andrea Ranocchia (Assisi, 1988. február 16. –) olasz labdarúgó, jelenleg az olasz élvonalbeli Internazionale játékosa a Serie A-ban. Kölcsönben a Hull City játékosa. Pályafutása 1988. február 16-án született Assisi városában, Szent Ferenc városában. A Perugia, majd az Arezzo korosztályos csapataiban játszott, majd 2006-ban ez utóbbi felnőtt csapatában is bemutatkozott. Itt egy évet játszott a B ligában, majd egy újabb évet a C1 ligában. 2008-ban a Genoa megszerezte a játékos játékjogának a felét és azon nyomban kölcsönadta őt a Bari csapatának, majd a következő évben a teljes tulajdonjog a Genoa csapatához került. A Bari megnyerte a Serie-B-t és 2009-ben felkerült az A ligába. Ranocchia ekkor egy új társat kapott a védelem közepén az Inter egykori IFI játékosa Leonardo Bonucci személyében. Az őszi szezonban ketten a Serie-A talán legjobb védő párosát alkották. A remek széria nem tarthatott sokáig, mivel januárban a Fiorentina ellen súlyos térdsérülést szenvedett, amiből csak a következő őszre épült fel. Az Inter 2010 nyarán megszerezte a játékos tulajdonának felét azzal a feltétellel, hogy 2011 nyarán az Interhez kerül a játékos teljes játékjoga, ám Samuel őszi sérülése miatt már 2010 decemberében megkötetett az üzlet a két klub között. Rannochia 2007-ben mutatkozott be az U21-es válogatottban, ahol azóta 14 találkozón szerepelt. 2010 novemberében, a Románia elleni találkozón az olasz válogatott felnőtt csapatában is bemutatkozott. Második felnőtt meccsét a németek ellen játszotta Dortmundban. Az Interben azóta 7 meccsen játszott, de gólt még nem szerzett. Wasserlosen Wasserlosen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3170 fő (1987. május 25.). Wasserlosen Werneck, Geldersheim, Euerbach, Sulzthal, Elfershausen, Fuchsstadt, Hammelburg és Arnstein községekkel határos. Zadní Střítež Zadní Střítež település Csehországban, a Tábori járásban. Zadní Střítež Pojbuky, Těchobuz és Pacov településekkel határos. Lakosainak száma 39 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Halász Pál Halász Pál (Budapest, 1880. augusztus 29. – Budapest, 1949. július 27.) magyar gépészmérnök, feltaláló. Élete 1902-ben szerzett diplomát a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az első világháború idején feltalálta a hangtalanul működő légnyomásos aknevetőgépet, amelynek legnagyobb előnye az volt, hogy nehezen lehetett meghatározni a kilövés helyét. Műve A projektorokról (Elektrotechnika, 1912) Varasd megye Varasd megye (horvátul Varaždinska županija) Észak-Horvátország egyik megyéje, mely nevét megyeszékhelyéről Varasdról kapta. Földrajz Varasd megyét északról a Dráva, nyugatról pedig a szlovén határ fogja közre. A Dráva mellett legfontosabb folyója a Bednja, mely nyugat-keleti irányban szeli át a megyét. Területének északi részét a Drávamenti-síkság képezi, a megye többi részén a Zagorje hegyei, az Ivánscsicai-hegység és a Kalnik-hegység terülnek el. Teljes területe 1261 km², lakosainak száma 2001-ben 183730 volt. Közigazgatás A megye területe közigazgatási szempontból 28 községhez tartozik, melyek székhelyei közül hat városi rangú: Varasd (Varaždin) Ivanec Ludbreg Lepoglava Novi Marof Varasdfürdő (Varaždinske Toplice). A többi 22 község központja falu: Bednja Beretinec Breznica Breznički Hum Cestica Donja Voća Donji Martijanec Gornji Kneginec Jalžabet Klenovnik Ljubešćica Mali Bukovec Maruševec Petrijanec Sračinec Sveti Đurđ Sveti Ilija Trnovec Bartolovečki Veliki Bukovec Vidovec Vinica Visoko Közlekedés A megyét észak-déli irányban átszeli az A4-es autópálya (európai számozása E65), mely a magyar határtól Muracsány felől Zámlakánál lép a megye területére, elhalad Varasd, Varasdfürdő és Novi Marof mellett, majd délen Tkalecnél hagyja el a megye területét. Az autópálya biztosítja a leggyorsabb közúti összeköttetést a megye fontosabb városai és délre Zágráb, valamint a tengerpart, északra pedig Budapest irányába. A megyét nyugat-keleti irányban szeli át a drávamenti főút, mely nyugatra Maribor, keletre pedig Eszék felé biztosítja a közúti összeköttetést. Itt halad át a 19. században kiépített Budapest-Zágráb vasútvonal is, melynek további fejlesztése még várat magára. Hosszúcsőrű szúnyogkapó A hosszúcsőrű szúnyogkapó (Ramphocaenus melanurus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a szúnyogkapófélék (Polioptilidae) családjához tartozó Ramphocaenus nem egyetlen faja. Előfordulása Mexikó, Belize, Costa Rica, Salvador, Honduras, Nicaragua, Panama, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint erősen leromlott egykori erdők. Alfajai Ramphocaenus melanurus albiventris Ramphocaenus melanurus amazonum Ramphocaenus melanurus ardeleo Ramphocaenus melanurus austerus Ramphocaenus melanurus badius Ramphocaenus melanurus duidae Ramphocaenus melanurus griseodorsalis Ramphocaenus melanurus melanurus Ramphocaenus melanurus obscurus Ramphocaenus melanurus pallidus Ramphocaenus melanurus panamensis Ramphocaenus melanurus rufiventris Ramphocaenus melanurus sanctaemarthae Ramphocaenus melanurus sticturus Ramphocaenus melanurus trinitatis Megjelenése Testhossza 12 centiméter, testtömege 8.5–10 gramm. Szaporodása Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 17 napig kotlik. Stazione di Arpino Stazione di Arpino vasútállomás Olaszországban, Arpino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Avezzano–Roccasecca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Isola Liri Stazione di Santopadre Göncölfalva Göncölfalva (1886-ig Kincelova, szlovákul: Kynceľová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Fekvése Besztercebányától északkeletre a város szomszédságában fekszik. Története A falut a 13. században alapították. 1436-ban "Kunzelfalva" néven egy, a Szásza és Göncölfalvy családok között kitört birtokvita kapcsán említik először, melyben Zsigmond király hozott döntést. 1489-ben "Kunczldorf, Kinczeldorf" alakban említik. 1496 és 1526 között a Thurzó családé, később Besztercebánya város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói luteránusok lettek. 1828-ban 14 házában 107 lakos élt, főként mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, később ácsok, kőművesek voltak. Evangélikus egyházi iskoláját 1840-ben alapították. Vályi András szerint "KINCZELOVA. Tót fal Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Besztercze Bányához nem meszsze, és annak filiája, határjának 2/3 része sovány, és a’ záporok járják, 1/3 része pedig termékeny, fája tűzre, és épűletre van, réttye, legelője elég." Fényes Elek szerint "Kinczelova, tót falu, Zólyom vmegyében, ut. p. Beszterczebánya, felemelt sikságon: 110 evang., 29 kath. lak. Földe homokos agyag, melly mindent megterem. Van Szelecz nevü patakja, 6 urb. telke; de majorsága nincs. Birja Beszterczebánya városa." A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Egy ideig Besztercebánya része volt, ma újra önálló község. Népessége 1910-ben 160, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 334 lakosából 321 szlovák volt. 2011-ben 386 lakosából 367 szlovák volt. Nevezetességei A falu haranglába 1870 -ben épült. Legrégibb lakóháza egy 1913 -ban épített parasztház. Loubillé Loubillé település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 386 fő (2015). Loubillé Paizay-Naudouin-Embourie, Aubigné, Couture-d’Argenson, Hanc, Loubigné és Villemain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Feins Feins település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 941 fő (2015). Feins Andouillé-Neuville, Aubigné, Dingé, Marcillé-Raoul, Montreuil-sur-Ille és Sens-de-Bretagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Krapinica Krapinica falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Budinščinához tartozik. Fekvése Krapinától 27 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén, az Krapina völgyében fekszik. Története A településnek 1857-ben 224, 1910-ben 400 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 265 lakosa volt. Nevezetességei Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt kápolnája 1998-ban épült. I. e. 573 Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek Évek: i. e. 578 – i. e. 577 – i. e. 576 – i. e. 575 – i. e. 574 – i. e. 573 – i. e. 572 – i. e. 571 – i. e. 570 – i. e. 569 – i. e. 568 Események Az 1. nemeai játékok Andrea del Sarto Andrea del Sarto (Firenze, 1486. július 16. – Firenze, 1531. január 22.) itáliai reneszánsz festő. Életútja Angelo di Francesco szabó (olaszul: sarto) fiaként született. Eleinte egy ötvös műhelyében dolgozott, csakhamar Piero di Cosimo vezetése alá került. Mesterénél nagyobb hatást gyakorolt fejlődésére Leonardo da Vinci és Michelangelo híres kartonjainak a tanulmányozása, főleg azonban Fra Bartolomeo hatalmas festői művészete. 1508-ban a firenzei festő céh tagja lett. 1513-ban vette feleségül Lucrezia della Fedét. 1518-ban I. Ferenc francia király meghívására Franciaországba ment, de a következő évben már hazatért, és azt a pénzt, melyet a francia király Sarto visszatérése céljából adott elköltötte feleségére és barátaira, már annyi pénze sem maradt, hogy visszatérjen a királyhoz. I. Ferenc igen meg is haragudott rá. Olyan jó ellátása sehol máshol nem volt, mint a francia királynál, otthon Firenzében kevés pénzért dolgozott, s nagyon sokat. Termékeny alkotó volt, de egyetlen munkáját sem nagyolta el, mindig azon igyekezett, hogy a legjobb, leggondosabb freskók és képek kerüljenek ki keze alól. Firenze ostroma alkalmából megbetegedett, Vasari szerint nem valószínű, hogy a pestist kapta el, inkább attól lett beteg, hogy sokáig nem evett, utána meg túl sokat evett. Senki nem ápolta, felesége messze elkerülte ragályos betegségtől tartva. Egyedül halt meg, a háza melletti szervita templomba temették el. Munkássága Firenzében festett freskóképei a 16. századbeli firenzei reneszánsz freskófestés legérettebb korszakában (cinquecento) keletkeztek. A szerviták Santissima Annunziata kolostorának udvarában 1509-1510 között Benizzi Szent Fülöp életéből vett öt képet festett, ugyanott készült 1511-ben a királyok imádását ábrázoló freskókép, 1514-ben Mária születésének híres ábrázolása, 1525-ben pedig a kolostor keresztfolyosójának bejárata fölött leghíresebb műveinek egyike a remek színezésű és elrendezésű Madonna del Sacco. Nagy időközökben, körülbelül 1511-1526 között készült a Compagnia dello Scalzo épületének udvarában egyforma, barna színnel festett tíz freskóképe Keresztelő Szent János életéből és a hasonló technikával festett, a fő erényeket ábrázoló négy képe, melyek éppen színtelenségüknél fogva formaérzékének és elrendezési tehetségének folytonos fejlődését mutatják. Ezekkel ellentétben, főleg színezés dolgában kitűnő a Firenze közelében levő Salvi kolostor ebédlőjében 1526-1527 között festett, az utolsó vacsorát témáját ábrázoló híres nagy falfestménye. Függőképei közül a legkitűnőbbek: Angyali üdvözlet (1511); Szentek vitatkozása a Szentháromság fölött (1517); Szent család (1521); Krisztus siratása, A Madonna imádása (1523); Keresztelő Szent János mint gyermek, Mária mennybemenetele (valamennyi a firenzei Palazzo Pittiben); a Madonna della Arpye (1517, Firenze, Uffizi Galéria); 5 szent képe a pisai székesegyházban; Caritas (Páris, Louvre); Madonna, szentektől körülvéve; Ábrahám áldozata (drezdai képtár) stb. Életteljes arcképei közül kitűnnek felesége, Lucrezia del Fede arcképei (Prado, Madrid; érettebb kori arcképe Berlinben). Ifjú képmása (Pitti-palota) és A szobrász (londoni Nemzeti Galéria). Korának egyik legnagyobb koloristája. Kedvenc színe a vörös volt, képei ennek különböző változataiban izzanak, majd az ellentétes színek, a kék és a sárga és a mély lila és a meleg narancsvörös változatain ezüstös harmóniába olvadnak. Témáiban új területeket nem hódított meg, de a vonalak és a színek kifejező erejét fokozta és a festészet technikai eszközeit finomította, sokan tanultak tőle, köztük Franciabigio, Rosso Fiorentino, Jacopo Pontormo, Giorgio Vasari, Francesco de’ Rossi (Il Salviati). Magyar vonatkozás A budapesti Szépművészeti Múzeumban is található képe: a Madonnát a kisded Jézussal és Jánossal ábrázoló finom, ezüstös színezésű képe és egy nagyobb, a trónon ülő Madonnát ábrázoló képe. Ez a híradás 1935-ből, utána a század második felében azt olvassuk, hogy nálunk csupán csak Sarto követőitől vannak képek. Thurzó György (nádor) Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 26.) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja. Élete Apja, Thurzó Ferenc előbb nyitrai püspök, majd kamarai elnök, árvai örökös főispán. Anyja Zrínyi Kata. 1556-ban Thurzó Ferenc nyitrai püspök a pápát házasságkötésének engedélyezésére kérte. Az ekkor csaknem ötven esztendős Ferenc kiszemeltje Kostka Miklós leánya, Borbála volt. A magyarországi arisztokrácia házasságkötési diplomáciájának ékes példájaként értékelhető házasság hátterében az árvai váruradalom tényleges megszerzése állt. Ezzel Thurzó Ferencnek sikerült érvényesítenie az árvai uradalom feletti azon jogokat, amelyek a fentiekben említett rokonának történt adomány velejárójaként a családot illették. Addigi tényleges gyakorlójuk és kisajátítójuk ugyanis jövendőbelijének apja, Kostka Miklós volt. A házasság megkötését követően megvásárolta Zsolnalitva várát (Trencsén vármegye). Házassága azonban rövidesen tragédiába torkollott. Betegeskedő felesége, Borbála 1562-ben elhunyt. Röviddel ezután Ferenc feleségül vette a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós 14 esztendős leányát, Katalint. Ferenc 1574-ben, Zsolnalitván hunyt el. Fia, György Zsolnalitva várában született, apját hétéves korában vesztette el. Apja halála után anyja, majd mostohaapja, Forgách Imre nógrádi főispán nevelte. 1583-ban a gyámi nevelés alól felmentetették, a királyi leirat Thurzó Györgyöt a királyi kamara kezelésére bízta és Ernő főherceg, Magyarország akkori főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomáciai pályára képezzék. 1585-ben anyja halála után mostohaapja kívánságára hazament, átvette vagyona igazgatását és megörökölte árva megyei örökös főispáni címét is. Ekkor vette feleségül, Forgách Zsófiát. Házasságukból két leány született, de Zsófia a második gyermek világra hozatala után nem sokkal meghalt. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezett. 1592-ben Czobor Mihály nádori helytartó lányát, Erzsébetet vette második házastársul. 1593-ban részt vett Székesfehérvár ostromában. 1598-ban királyi tanácsos, 1599-ben főpohárnok volt. Valódi magyar bárói címet a Thurzó családból elsőként 1599. július elsején György szerzett. Egyszerre lett tisztségviselő országbáró és címzetes báró. A Bocskai István vezette felkelés alkalmával hű maradt az Habsburg-házhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Rudolf király békebiztosul őt küldte Bocskaihoz. Fáradozásáért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. 1606-ban nagy szerepe volt a bécsi béke megkötésénél. II. Mátyás magyar királynak bizalmas embere volt, annak terveit igyekezett előmozdítani. 1606. április 10-én grófi méltóságot nyert; ezzel lett Magyarországon az első, aki valaha is grófi címet szerzett az uralkodótól. Illésházy István halála után 1609. december 7-én nádorrá választották. A nádorválasztásnál három idősebb és rangosabb jelölttársa volt, Erdődy Tamás bán, Forgách Zsigmond tárnokmester, és Széchy Tamás, és képes volt a maga mellé állítani a magyar rendiséget. Mint nádor, a béke embere volt. Buzgó lutheránus volt és következetesen védte a protestánsok érdekeit. Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katolikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1610-ben az evangélikus egyház szervezése végett Zsolna városában zsinatot tartott. Támogatása révén számos felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen. Több templom alapítása is köthető a nevéhez. Pártolta a hazai irodalmat és bicsei könyvtárának nagy gazdagsága messze földön híres volt és példaértékkel bírt. Maurice de Vlaminck Maurice de Vlaminck (Párizs, 1876. április 4. – Rueil-la-Gadelière, Eure-et-Loir megye, 1968. október 11.) francia festő és grafikus. Életpályája Zenészek gyermeke volt. 1888-1891 között egy Robichin nevű festőnél tanult. 1900-ban ismerkedett meg André Derainnel, akivel közös műteremben dolgoztak. Vlamick akkoriban újságoknak dolgozott, és kétes értékű regényei jelentek meg Derain illusztrációival. Erőteljes temperamentumú festő volt, aki első képeire mindenfajta diszciplína nélkül, erőteljes mozdulatokkal vitte fel a festéket. 1901-es találkozása van Gogh festészetével döntően befolyásolta fejlődését. A művekben felfedezett szenvedély megerősítette őt abban az elgondolásában, hogy a festőnek spontán módon kell kifejeznie magát, a lehető legkevesebb elfojtással. Ezen a Van Gogh kiállításon ismerkedett meg Henri Matisse-szal. 1907-ig Vlamick tisztán használta a színeket, úgy ahogy a tubusból kinyomta, és a van Gogh-tól tanult erőteljes ecsetvonásokkal vitte fel a vászonra. Óriási lelkesedéssel festett, kizárólag ösztön által vezérelve a legerőszakosabb hatásokat sikerült elérnie, szabad, életteli világot jelenített meg. Vlamick számára a fauvizmus nem kiáltás, nem valamilyen művészi magatartás volt, hanem lét- és gondolkodásforma, nélkülözhetetlen, mint a levegő: „A fauvizmus én vagyok.” – mondta. Ha van festő, akire maradéktalanul illik a fauve megjelölés, akkor Vlaminck az. 1908-tól Cézanne hatására színvilága lehiggadt. Megpróbálkozott kubista kompozíciókkal is, de a kubizmus nála csak rövid intermezzo volt, nem fért össze heves, expresszív alaptermészetével. Később az expresszivitás új lehetőségeit kereste, fény és árnyék kontrasztját kihasználva drámai tájképeket festett. Főbb alkotásai Szajnapart Chatou -nál: (1904) Fontos a friss technika és az érzéki megragadás. Kifejezetten formaellenes dolgok jellemzik, nem esztétizál. Bougival: ( 1905 ) Derain portréja: ( 1905 ) Házak Chatou-ban: ( 1905 -06) Gesztenyefák Chatou-ban: ( 1906 ) Napfelkelte Bougival-ban: ( 1906 ) Bezons-i híd: ( 1906 ) Út vörös fákkal: ( 1906 -07) Fekvő nő: ( 1906 ) Batlava-tó A Batlava-tó egy mesterséges tó Koszovóban. A tó népszerű üdülőhely, valamint innen látják el többek közt Pristinát és Poduljevo régiót. A tavat a kommunista érában hozták létre a környező települések ivóvízellátásának biztosítására. A tó körüli települések népességének növekedése és az általuk felhasznált vízmennyiség növekedése miatt egyre gyakrabban húzódik vissza nyaranta a tó vízszintje. A Batlava-tó igen kedvelt a turisták körében, akik elsősorban belföldről érkeznek ide. A tó körüli falvakban élők fontos bevételi forrását jelenti az idegenforgalom. A tó a Lab régióban fekszik. A Batlava-folyó vize táplája a tavat, északi irányból. Kolić település a tó partján fekszik. Qemali-kormány A Qemali-kormány vagy Albánia ideiglenes nemzeti kormánya (albán qeveria kombëtare e përkohshme e Shqipërisë) az 1912. november 28-án függetlenné vált Albánia ideiglenes kormánya, végrehajtó hatalmi szerve volt, amely 1912. november 29. (de facto december 4.) és 1914. január 22. (de facto január 15.) között működött. A tíztagú kabinet vezetője a függetlenséget kikiáltó vlorai nemzetgyűlést is elnöklő Ismail Qemali, a kormány székhelye, egyúttal az ország ideiglenes fővárosa Vlora volt. Az Albánia autonómiáját 1912. december 20-án jóváhagyó nagyhatalmak csak a függetlenség kikiáltásának első évfordulóján, 1913. november 28-án ismerték el hivatalosan is az ideiglenes kormány joghatóságát. A Qemali-kormány működésének tizennégy hónapja alatt gyakorlatilag a nagyhatalmak kezébe tette le Albánia jövőjének alakítását, s ez meghatározta politizálásának meglehetősen passzív jellegét. Távol tartotta magát minden olyan markáns vagy radikális politikai lépéstől és megnyilvánulástól, amellyel egyfelől a nemzetközi politikai közvéleményt, másfelől az ekkor még az első Balkán-háborúban részt vevő, területszerzéssel elfoglalt szomszédos nemzetállamokat felingerelte volna. A londoni nagyköveti konferencia keretében 1912. december 17-én megkezdődött nagyhatalmi tárgyalások során december 20-án előbb Albánia függetlenségéről határoztak, majd 1913 folyamán – a londoni, illetve a firenzei egyezmény keretében – döntöttek az albán államhatárokról is. A nagyhatalmak diplomáciai és katonai fenyegetőzések árán elérték, hogy a montenegrói és szerb, valamint részben a görög csapatokat kivonják az Albániának ítélt területekről. Albánia ugyanakkor e két egyezmény keretében veszítette el az albán többségű nyugat-koszovói, nyugat-macedóniai és dél-epiruszi területeket, ami az elkövetkező évszázad több politikai és katonai konfliktusának szolgált forrásául a térségben. 1913. július 29-én, ugyancsak a nagyhatalmak bábáskodása mellett megszületett Albánia statútuma (vázlatos alaptörvénye), amelynek rendelkezései értelmében az ország örökletes monarchia (Albán Fejedelemség), uralkodóját a nagyhatalmak közösen jelölik ki, és semlegességét szintén az európai nagyhatalmak garantálják. Az albán trón elfoglalásáig az állam közigazgatási és jogi intézményi kereteinek megszervezésével a vlorai székhelyű Nemzetközi Ellenőrző Bizottságot bízták meg, amely 1913. október 16-án kezdte meg a munkát. 1913. december 20-án ugyancsak megkezdte a rendvédelmi munkát a holland tisztikar által irányított albán csendőrség. A kormány taktikus passzivitása belföldön is számos nehézséget szült, miután az albán lakosság és politikai vezetők, a bégek és történelmi nagycsaládok egy része nehezen tudott azonosulni a kormányzat módszereivel. Tény, hogy a Qemali-kormánynak lehetetlen körülmények között kellett megbirkóznia a közigazgatási feladatok ellátásával. A megszálló montenegrói, szerb és görög hadseregek az ország nagy részét ellenőrzésük alatt tartották. A kormány fennhatósága eleinte egy mindössze 4000 km²-es – Vlora, Berat, Lushnja és Fier vidékét magában foglaló – területre terjedt ki, s ott is a megmaradt oszmán csapattestek kialakította katonai igazgatással párhuzamosan működött. 1913 tavaszán ugyan a szerb hadsereg kivonult az ország északi területeiről, a montenegróiaknak ki kellett üríteniük a korábban hat hónapig ostromlott Shkodrát, és a török alakulatokat is visszahajóztatták Konstantinápolyba, ezt követően azonban Qemalinak a különböző törésvonalak mentén megosztott albánsággal kellett szembenéznie. Támogatottsága Vlorában sem volt egyértelmű, ahol Syrja Vlora és követői Qemalitól függetlenül munkálkodtak Albánia leendő államszervezeti kereteinek kidolgozásán. Az önigazgatásukat évszázadokon keresztül több-kevesebb sikerrel megőrző észak-albániai katolikus törzsek sem támogatták egyértelműen a kormányt, Dél-Albánia pedig – a görög csapatok kiürítéséről rendelkező firenzei egyezmény dacára – még 1914 januárjában is görög megszállás alatt állt. Qemali legfőbb ellenlábasa azonban az ország középső területeinek lakosságát maga mögött tudó Esat Toptani volt, aki bár 1913 nyarán rövid ideig tagja volt a Qemali-kormánynak, 1913. október 14-én kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot. 1913–1914 fordulóján Elbasan térségében a polgárháború veszélyével is fenyegető fegyveres összecsapásokra is sor került a Qemali-kormányt támogató csendőrség és a Toptani-ellenkormány szabadcsapatai között, Vlorában pedig az oszmán fennhatóságot pártoló puccsisták lázadása miatt hirdettek ki ostromállapotot. Az ily módon négy részre szakadt országot vezető ideiglenes kormány gyakorlatilag csődöt mondott, nem volt képes működő közigazgatási rendszert kiépíteni, a rendet fenntartani és belpolitikai ellenfeleit megrendszabályozni. 1914. január 15-én Qemali bejelentette kormánya lemondását, s január 22-én hivatalosan is átadta a hatalmat a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak, amely ekkor már az Albán Fejedelemség trónjának elfoglalására készülő Wilhelm zu Wied uralkodását készítette elő. A kormány megalakulása és összetétele Miután az Albánia függetlenségét kikiáltó vlorai nemzetgyűlésen Qemalit bízták meg a kormányalakítással, 1912. november 29-én kijelölt miniszterelnökként megtette az első javaslatot az ideiglenes nemzeti kormány miniszteri pozícióinak betöltésére. A jelenlévők nem fogadták el egy tisztán muzulmán összetételű kormányra vonatkozó javaslatát, így többnapos vita után csak 1912. december 4-én fogadták el és iktatták be a kormány tagjait. A kabinet összeállításakor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy valamennyi bevett albániai felekezet képviseltetve legyen. Ennek megfelelően a bektási kormányfő, Ismail Qemali egyben a külügyi tárca irányítója, a kabinet tárca nélküli alelnöke pedig Durrës római katolikus prelátusa, Nikollë Kaçorri lett. A kormány további tagjai Mehmet Dërralla (hadügy, muzulmán), Myfit Libohova (belügy, muzulmán), Pjetër Poga (igazságügy, görögkeleti), Luigj Gurakuqi (közoktatás, katolikus), Abdi Toptani (pénzügy, muzulmán), Midhat Frashëri (közmunkaügy, bektási), Pandeli Cale (mezőgazdaság és kereskedelem, görögkeleti) és Lef Nosi (postaügy, görögkeleti) voltak. Az ország fővárosául Vlorát jelölték ki, s a kormány székhelye a függetlenséget kikiáltó nemzetgyűlésnek is helyet adó kétemeletes Vlora-ház lett. Ezenkívül a postaügyi minisztérium rendelkezett saját épülettel, tudniillik a vlorai távíróhivatalban rendezkedett be. Ezzel egy időben Haxhi Vehbi Agolli elnökletével megalakult a vlorai kormány munkáját felügyelő, valójában meglehetősen jelképes szerepű, tizennyolc tagú Öregek Tanácsa (Pleqësia), illetve a koszovói Isa Boletini, Riza Gjakova és Zenel Begolli vezette nemzeti milícia. A kormánynévsor összeállításakor figyelembe vett felekezeti elv nem egy esetben az alkalmasság rovására ment: voltak az ideiglenes kormánynak olyan tagjai, például Poga, akik a Vlorában megjelent „szűkös kínálat” révén pusztán felekezetük okán kerültek pozícióhoz. Ugyanakkor azt még Qemali ellenlábasa, Eqrem Vlora is elismerte, hogy az adott körülmények között nagy nehézségekbe ütközött volna egy alkalmasabb kormánynévsor összeállítása. Qemali diplomáciai csatornákon már 1912 decemberében is kerestette a koszovói albánok két meghatározó vezetőjét, Hasan Prishtinát és Nexhip Dragát, hogy kormányhivatalt ajánljon számukra, de őket a szerbek még Koszovó lerohanásakor letartóztatták, így végül mégsem kaptak szerepet az ideiglenes kormányban. Az első nagyobb kormányátalakításra 1913. március végén került sor, amikor Qemali elhagyta Albániát, hogy tárgyalásokat folytasson a nagyhatalmak képviselőivel és részt vegyen a londoni nagyköveti konferencián. Hogy távollétében belső ellenzéke ne lehetetlenítse el a helyzetét, a kormányból elmozdította Nikollë Kaçorrit és Midhat Frashërit, a kormány új alelnöke pedig Prenk Bibë Doda lett. Már hazatérése után, 1913. július 2-án újabb változás történt a kormány összetételében. Az addigi belügyminiszter, Myfit Libohova vette át a külügyminiszteri posztot Qemalitól, a belügyi tárca élére pedig Esat Toptanit nevezték ki. A politikailag rendkívül ambiciózus, intrikus, hatalmas közép-albániai birtokokkal rendelkező Toptani pasa Qemali legvérmesebb belső ellenzéke lett, és konfliktusaik miatt nem is maradt sokáig a kabinet tagja. Augusztus 1-jén kilépett a kormányból, és visszatért Közép-Albániába, Durrësbe, ahol ellenkormány-alakítási szándékkal maga köré gyűjtötte párthíveit, és 1913. október 14-én kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot. Ugyancsak 1913 augusztusában – ahogy azt Qemali már 1912 decemberében is tervezte – Isa Boletini lett a Qemali-kormány hadügyminisztere. Az ideiglenes kormány összetétele a későbbiekben is változott, miniszterei általában is elégedetlenek voltak Qemali politikai és diplomáciai eredményeivel. 1913 októberében, az Albán Nemzeti Bank megalakítása körüli visszásságok miatt a kormány pénzügyminisztere, Abdi Toptani is lemondott (bővebben: Gazdaságpolitikai törekvések), majd Qemali egyik legfőbb kormányon belüli támogatóját, Myfit Libohova külügyminisztert veszítette el, miután utóbbit a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság albán tagjává választották. Ismail Qemali személye és megítélése Az ideiglenes kormány vezetője, Qemali tagadhatatlanul a korabeli albán politikai élet egyik legnagyobb tapasztalatú figurája volt. Nagy hatalmú, de a 19. századi oszmánellenes felkelésekben vállalt szerepe miatt meghurcolt albán család sarjaként lépett tisztviselői pályára az Oszmán Birodalomban. Karrierje során volt Várna mutesarifja, Dél-Dobrudzsa, Bolu és Gallipoli szandzsákbégje, Bejrút válija, majd a konstantinápolyi államtanács tagja, emellett kiterjedt üzleti tevékenységet is folytatott. A századforduló környékén kezdett szimpatizálni az ifjútörök mozgalommal, s az 1900-as években Európában utazgatva az ifjútörökök egyik legbefolyásosabb szóvivőjévé nőtte ki magát. Az 1908. júliusi ifjútörök forradalom után a konstantinápolyi alsóház képviselője, rövid ideig elnöke lett, de az ifjútörökök hatalmi módszereiben csalódva hamarosan ellenzéki politikussá lett, és az albán nemzeti ügy mellé állt. Qemali korabeli megítélése ambivalens volt bel- és külföldön egyaránt. Párthívei a nemzeti hőst, az alapítóatyát, az albánok ügyéért kérlelhetetlenül harcoló államférfit látták benne, míg ellenlábasai azt rótták fel neki, hogy számító politikus, aki a saját érdekeiért és vagyona gyarapításáért bármire képes. Kevésbé szélsőséges értékelések szerint politikai és közigazgatási téren nagy tapasztalatokkal rendelkezett, munkáját energikusan végezte, beosztottaira és híveire gondolkodásával és retorikai képességeivel igyekezett hatni. Ugyanakkor nem állt tőle távol sem az intrika, sem az autoriter vezetési módszerek, elvárta és élvezte a tiszteletnyilvánítás jeleit, a jólétet. Qemali erős kézzel vezette az 1912. december 4-én megalakult ideiglenes nemzeti kormányt is, minisztereit közvetlenül ő irányította, s a minisztériumi hivatalnokoknak is személyesen ő adta ki az utasításokat. Az ország helyzete és a kormány tevékenysége A Qemali-kormány megalakulásától kezdve a nagyhatalmaktól várta a megoldást Albánia függetlenségének elismerésére, államszervezeti kereteinek meghatározására, az államhatárok kijelölésére és az idegen hadseregek által elfoglalt albán területek kiürítésére. Bár igyekezett az általa ellenőrzött területek közigazgatását, rendvédelmét és az adószedés intézményi rendszerét megszervezni, a kivárás egyfajta belpolitikai passzivitásra kárhoztatta: sem belföldi ellenlábasaival, sem a megszálló hadseregekkel nem vette fel a politikai, illetve katonai harcot. Törekvései elsősorban diplomáciai téren nyilvánultak meg: az albán területi és autonómiaigényeket valamennyi lehetséges fórumon közvetítette a nagyhatalmak felé, ellenpontozva a balkáni nemzetállamok területi követeléseit. Albánia függetlenségének és államhatárainak kérdése Közvetlenül a függetlenség kikiáltását követően, 1912. november 28-án Qemali azonnal táviratokat intézett az európai nagyhatalmak és a balkáni nemzetek külügyminisztereihez, a vlorai osztrák–magyar és olasz követeket pedig személyesen tájékoztatta az önálló Albánia megszületéséről, valamint támogatásukat kérte területi integritásuk megőrzéséhez. Hitet tett amellett is, hogy Albánia a Balkán-háborúban semleges fél marad. A nagyhatalmak válasz nélkül hagyták Qemali táviratait, egyedül a Monarchia és Olaszország konzuljai biztosították elvi támogatásukról. A konstantinápolyi kabinet, igényeit továbbra is fenntartván a nyugat-balkáni területekre, elfogadhatatlan lázadásnak tartotta egy önálló Albánia megszületését, s az anatóliai albánságot sorozatos atrocitások érték. Ami pedig a szomszédos államokat illeti, csapataik folytatták az előrenyomulást Albánia területén. A már korábban albániai városokba (jellemzően Vlorába és Shkodrába) akkreditált osztrák–magyar, olasz, orosz stb. követek a függetlenség kikiáltását követően is állomáshelyükön maradtak. Elsőként hivatalosan Bulgária vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Albániával, amikor 1913. november közepén a bolgár nagykövet Vlorában átnyújtotta megbízólevelét Ismail Qemalinak. A függetlenség 1912. november 28-ai kikiáltását követően tehát a fiatal albán állam és Qemali kormánya egyfajta karanténba került, területi és politikai értelemben egyaránt. Ráadásul a tengeri távírókábeleket elvágó görög flotta arról is gondoskodott, hogy a Qemali-kormány kommunikációs vákuumba kerüljön. Miután az Oszmán Birodalom és a seregeit Konstantinápolyig szorító Bulgária 1912. december 3-án fegyverszünetet kötött, a brit külügyminiszter, Sir Edward Grey javaslatára december 17-én kezdetét vette a londoni nagyköveti konferencia. Fő célkitűzése az volt, hogy az első Balkán-háború lezárásaként közös döntéssel rendezzék Albánia státusának, Szerbia adriai jogosultságainak, az Oszmán Birodalom nyugati határainak, valamint a tengerszorosok és a Dodekanészosz szigetcsoport hovatartozásának kérdését. A Grey elnökölte konferencia állandó résztvevői az öt másik európai nagyhatalom – Franciaország, Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Oroszország – Londonba akkreditált nagykövetei voltak, a háborúban és a rendezésben érintett felek – köztük Albánia – küldöttségei csak megfigyelőként lehettek jelen. Az albán delegáció Londonban 1913. március 1–4. között az emigráns albánság vezetői az Osztrák–Magyar Monarchia támogatásával Triesztben gyűltek össze, hogy megvitassák és a nagyhatalmakhoz eljuttassák az albánság igényeit. Az összalbán kongresszus szervezője Stefan Zurani, elnöke a januárban még a londoni nagyköveti konferencián járt Faik Konica volt. Az emigráns albán szervezetek képviselői mellett szép számmal jelentek meg Triesztben más országok képviselői és tudósítói, de kémek és az albán trónra aspiráló kalandorok is. A Qemali-kormány megfigyelőként, Kristo Meksi személyében szintén képviseltette magát a rendezvényen. A kongresszust lezáró összegzésükben a résztvevők hitet tettek a tisztán etnikai szempontok szerint meghúzandó államhatárok, egy Shkodrát, Nyugat-Koszovót, Nyugat-Macedóniát és Janinát magában foglaló független albán állam mellett. Ezenkívül támogatták – a kongresszuson megjelenő aromán küldöttek indítványára – a Píndosz hegységi aromán területek Albániához csatolását is. A Giovanni Castriota Scanderbeg vezette Olaszországi Albánok Központi Bizottsága (Comitato Centrale Albanese d’Italia) 1913. február 3-án szintén emlékiratot intézett a nagyköveti konferenciához, hozzávetőleges összhangban a más albán csoportok és küldöttségek artikulálta elképzelésekkel. 1913 áprilisában a konstantinápolyi albán kolónia képviselői szintén eljuttatták memorandumukat a londoni konferencia résztvevőihez, amelyben az oszmán fennhatóság alatt maradó Albánia mellett érveltek. Januárban már a balkáni küldöttségek is a brit fővárosban tartózkodtak, hogy elképzeléseiket ismertessék a nagykövetekkel. Az albán delegáció szervezője az ideiglenes kormány feje, Ismail Qemali volt, aki azonban a Vlora partjai előtti görög tengerzár miatt nem tudta elhagyni Albániát. Az általa megbízott küldöttségben az Európában tartózkodó Mehmet Konica, Filip Noga és Rasik Dino kaptak helyet, de rajtuk kívül januárban Londonban tartózkodott az amerikai albán szövetség, a Vatra küldötte, Faik Konica is. Sir Edward Greynek nyújtották be a feltehetően Qemali által megfogalmazott emlékiratot, amely szerint Albánia határait az 1912. szeptemberi Albánia vilajet, azaz az oszmán–montenegrói és oszmán–szerb határok vonalában kívánatos meghúzni, hogy Peja, Mitrovica, Pristina, Shkup, Manastir, Mecova, Janina, Preveza és más kisebb területek, amelyekre a szerbek, illetve a görögök is igényt formáltak, az albán határokon belül essenek. Kifejezték az albánság abbéli igényét, hogy országuk szuverén nemzetállam legyen, amely semlegességénél fogva egyensúlyi szerepet töltene be a Balkánon. Emlékiratuk mellékletében felsorolták az etnikailag albán többségű törvénykezési járásokat is. Az albán delegáció tagjai eleinte táviraton tartották a kapcsolatot az ideiglenes kormánnyal, ám miután a távírókapcsolat Vlora és a külvilág között megszűnt, egyre inkább a saját szakállukra, Qemali felhatalmazása nélkül foglalkoztak egyéb kérdésekkel is (fejedelem személye, rendvédelem szervezeti keretei stb.). Noha hozzászólási joggal nem rendelkeztek, a Monarchia nagyra értékelte az albán küldöttség tevékenységét, és bevonta őket a nagyköveti konferencia hátterében folyó munkába, sőt, az albán küldöttek a Monarchia költségére maradhattak 1913 januárja után is a brit fővárosban. Az albán ügy helyi támogatói Aubrey Herbert parlamenti képviselő vezetésével 1912 decemberében megalapították az Albán Bizottságot (Albanian Committee), amely nem csak anyagiakban segítette a küldöttség munkáját, de az albán érdekeknek megfelelő tudósításokat és cikkeket is elhelyezett a brit sajtóban. Qemali eközben nehezen törődött bele, hogy nem hagyhatja el Vlorát, és egy másik delegációt szervezett, hogy az albán ügy érdekében végiglátogassa a nagyhatalmak fővárosait, és lehetőleg az állam működéséhez szükséges nagy összegű hitelt is szerezzen. A Monarchia és Olaszország ellenezte, hogy Qemali álljon a küldöttség élére, arra hivatkozva, hogy távollétében könnyen anarchiába fordulhat Albánia élete. Qemalinak kapóra jött a trónkövetelő Montpensier herceg vlorai kalandja (bővebben: Vlorai ostromállapot), akinek hajóján 1913 márciusának végén végre elhagyhatta Vlorát. Delegációjában Luigj Gurakuqi és Isa Boletini kapott helyet, s április 1-jén Rómában sor került az első tárgyalásra Qemali és Antonino Paternò-Castello olasz külügyminiszter, majd két nappal később Mérey Kajetán római osztrák–magyar követ között. Mindkét diplomata mielőbbi hazatérésre ösztönözte Qemalit, a találkozók eredmény nélkül záródtak. A küldöttség azonban továbbutazott, és április 10-én Bécsben tárgyaltak, majd Párizson keresztül végre 1913 májusában megérkeztek Londonba. Qemali átvette a nagyköveti konferenciát segítő albán delegáció munkájának irányítását. Nem sokáig maradt Londonban, május 8-án még átadta emlékiratát a konferencián részt vevő osztrák–magyar követnek, Mensdorff-Pouillynak (bővebben: Ismail Qemali statútumtervezete), majd Shkodra eleste és a serege élén délnek vonuló Esat Toptani hírére hazasietett. Az albán küldöttség munkája az albán állam szervezeti és közigazgatási kereteit kijelölő statútum 1913. július 29-ei elfogadásával okafogyottá vált, s Qemali hazarendelte a delegációt. Albánia függetlensége és államformája A londoni nagyköveti konferencia tárgyalói már első ülésszakuk eredményeként, 1913. december 20-án elismerték Albánia mint az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló fejedelemség függetlenségét, amelynek semlegességét a nagyhatalmak garantálják. Egyúttal a szerb fennhatóság alatt álló adriai kikötő(k) lehetőségét határozottan elvetették. 1913 során a nagyhatalmak Londonban tárgyaló képviselői kidolgozták Albánia leendő államszervezeti kereteinek további részleteit, amit az Albánia statútuma néven ismert dokumentumban adtak közre 1913. július 29-én. Ennek főbb rendelkezései összefoglalóan a következők voltak: Albánia független örökletes monarchia, amely a hat európai nagyhatalom küldötteiből álló, tízéves mandátumot kapó Nemzetközi Ellenőrző Bizottság ellenőrzése alatt áll, semlegességét is a nagyhatalmak szavatolják. Az Oszmán Birodalom és Albánia közötti függőségi viszonyok megszűnnek, az albán fejedelmet a nagyhatalmak jelölik ki. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladata az albán állam közigazgatási, közjogi és gazdasági intézményi kereteinek kidolgozása, az Albán Fejedelemség alaptörvényének előkészítése. A közrendvédelmi feladatokat a külföldi tisztikar irányítása alatt álló albán csendőrség látja el. Ezzel a hivatalos aktussal 1913. július 29-én a maival közelítőleg megegyező mintegy 28 ezer km²-nyi területen, 800 ezer lakossal hivatalosan is megalakult a független Albán Fejedelemség. 1913. október 16-án vlorai székhellyel, a hat nagyhatalom delegáltjaival és Albánia küldöttével megalakult a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság, s 1913. december 24-én a külföldi irányítású csendőri testület is megkezdte a munkát. Albánia államhatárai Az államforma és a közigazgatási kérdések rendezése mellett a londoni nagyköveti konferencia egyik legfőbb feladata az albán államhatárok kijelölése volt. Hosszas viták és a tárgyalások többszöri megrekedése után 1913. március 22-én hozták meg döntésüket az északi, Montenegróval és Szerbiával közös határok kérdésében. Ennek értelmében Shkodrát és a környező területeket, noha Montenegró továbbra is igényt tartott rájuk, Albániának ítélték. Ugyanakkor a koszovói és macedóniai területeket Szerbiának engedték át, az északi Szandzsákon, valamint az albán törzsek lakta hegyvidéki területeken Montenegró és Szerbia osztozhatott. Ez a döntés kiterjedt albán lakta vidékeket és termékeny szántóföldeket szakított el Albániától, amivel a 800 ezer anyaországi albán mellett 500 ezer albán került az országhatárokon túlra. A nagyhatalmak diplomáciai fenyegetések és katonai demonstrációk (tengerzár a montenegrói partoknál) árán érték el, hogy 1913. május 6-án a szerbek kiürítsék Durrëst, május 14-én pedig a montenegróiak kivonuljanak Shkodrából. A déli, Görögországgal közös albán államhatár kérdése 1913 márciusában került napirendre Londonban. Nem véletlenül, e kérdésben ugyanis több nehézséggel is szembe kellett nézniük a nagyköveteknek: az etnikai határok nem voltak egyértelműek, az olaszok pedig határozottan síkra szálltak a Korfui-szoros semlegessége mellett, ami az albánoknak kedvezett. A tárgyaló felek között parázs vita bontakozott ki, amelyet a delegáló nagyhatalmak közötti diplomáciai viszony is megsínylett, így az első Balkán-háborút lezáró londoni egyezmény 1913. május 30-ai aláírásáig sem jutottak kompromisszumos megoldásra. A döntés végül 1913. augusztus 11-én született meg, bár némiképp elnagyoltan, mely szerint Korça, Leskovik, Përmet, Gjirokastra és Delvina vidéke albán területen marad, de a pontos államhatár meghúzására a londoni konferencia résztvevői nem vállalkoznak. A nagykövetek időben felismerték korlátaikat, és már augusztus 5-én úgy döntöttek, hogy a tárgyalóasztal helyett egy helyszíni szemle keretében ismerkednek meg a régió etnikai viszonyaival, s a feladat elvégzésére a nagyhatalmak delegáltjaiból álló Nemzetközi Határbizottságot kérték fel. A bizottság októberben kezdte meg a munkát, de már a hónap végére nyilvánvalóvá vált, hogy az okkupált területek görög adminisztrációja minden követ megmozgat, hogy a határkijelölés munkáját ellehetetlenítse. Így végül a helyszíni munkát felfüggesztették, és 1913. december 13-áig mégis térképek alapján végezték el a határ kijelölését. Ennek eredményeit az 1913. december 17-én kelt, firenzei egyezményként ismert dokumentumban foglalták össze, amelynek értelmében a fent említett városokat valóban Albániának engedték át, de albán lakta területek kerültek Görögország fennhatósága alá is. A görögök végül 1914 februárjában megkezdték csapataik részleges kivonását az Albániának ítélt területekről, 1914. február 28-án azonban az okkupált vidékeken kikiáltották a görögbarát Észak-epiruszi Autonóm Köztársaságot. Az albán fejedelem kiválasztása A londoni nagyköveti konferencia Albánia határainak és államszervezeti kérdéseinek tisztázása mellett megtette az első lépéseket a leendő albán fejedelem kiválasztása érdekében is. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország abban a kérdésben már 1912 novemberében egyetértett, hogy a leendő albán uralkodó nem tartozhat a bevett albániai felekezetek egyikébe sem, azaz ne albán legyen. A nagyhatalmak gyakorlatilag át is engedték a két országnak a döntést, amelyek közös jelöltje végül a német Wilhelm zu Wied herceg lett. A harminchét éves protestáns Hohenzoller-sarj a porosz lovasság tisztje, 1911 óta kapitánya volt, híján politikai tapasztalatoknak, és a Balkán ügyeiben sem volt járatos. 1913. november 23-án a Qemali-kormány megkapta a nagyhatalmak bizalmas tájékoztatását a kijelölt uralkodó személyéről; Qemali azonnal egyetértéséről biztosította a nagyhatalmakat. Emellett a Qemali-kormányzat szavazásra szólította fel az albánokat, akik a kormányzatnak elküldött szavazataikkal biztosították egyetértésüket a fejedelem személyével. Wied herceg már csak az ideiglenes kormány lemondása után, 1914. március 7-én érkezett meg Albániába, hogy elfoglalja a trónját. A hadi helyzet Albániában Noha a Qemali-kormány támogatója, 1913 augusztusától hadügyminisztere, a koszovói Isa Boletini kész lett volna a kormány felszólítására embereit fegyveres ellenállásba hívni, erre nem került sor. Maga Boletini – a kormány hadügyminisztereként is – legfőképp a saját szakállára vezetett katonai akciókat szűkebb pátriája, a szerbeknek ítélt Koszovó és Nyugat-Macedónia vidékeire. A kormány feje, Qemali eközben a rendfenntartáson túlmutató kérdésekkel, a szomszédos országok hadseregeivel szembeni fegyveres ellenállás szervezésével – szem előtt tartva a majdani jószomszédi viszonyokat – nem foglalkozott, sőt, kifejezetten dezertálásra szólította fel a még megmaradt, az agresszorok ellen harcoló oszmán seregtestek albán katonáit is. Az albánok egy része éppen ezért vádolta Qemalit azzal, hogy a függetlenség kikiáltását követően Görögország gyakorlatilag akadály nélkül szállhatta meg Dél-Albániát, és az ellenük harcoló irreguláris albán szabadcsapatok sem kaptak semmiféle támogatást. Pedig az ellenállás szervezése nem lett volna hiábavaló, ugyanis 1912. december 3-án hiába kötöttek egymással tűzszünetet az első Balkán-háború szembenálló felei, az albániai csapatmozgásokkal nem hagytak fel. Már a függetlenséget kikiáltó vlorai nemzetgyűlés idején, 1912. november végén sem sok jóval kecsegtetett a katonai helyzet. A görög hadihajók november végén tengerzár alá vették a Vlorai-öblöt és december 4-én bombázták a várost. Elfoglalták az öböl kijáratánál fekvő Sazan-szigetet, és elvágták a Vlorát Olaszországgal összekötő tenger alatti kábelvezetékeket. Szárazföldi csapataik Saranda elfoglalása után a Vlorától 30 kilométerre lévő Llogara-hágónál vívtak ütközetet Eqrem Vlora mindössze 2500 fős csapatával. December 6-án a görögök elfoglalták Korçát, flottájuk pedig 1913. február 27-ére az északabbra fekvő Durrës kikötőjét is tengerzár alá vette. Március 6-án a Konstantin koronaherceg vezénylete alatt álló görög hadosztály végső rohamot indított Janina ellen, és négy hónapon át tartó ostromot követően sikeresen el is foglalta a várost. A janinai kapitulációt a Shkodra városát feladó Esat Toptani fivére, Vehid Toptani írta alá. Március 17-én a görög csapatok harc nélkül bevonultak Gjirokastrába. Janina és Gjirokastra elestével Dél-Albánia görög fennhatóság alá került, és a polgári közigazgatás kiépítésének első lépéseként a görögök kihirdették, hogy görög állampolgárságot csak az kaphat, aki lemond albán nemzetiségéről. A görögök a Qemali-kormány fennállása alatt ki sem vonták csapataikat a dél-albániai területekről, a frontvonalak ilyenformán megmerevedtek. Ennél jóval mozgalmasabb volt az észak-albániai hadszíntér, ahol a montenegrói és szerb seregek a görögöknél jóval gyorsabban rohanták le az albán lakta területeket. Montenegró röviddel a háború kitörése után ostrom alá vette Shkodra városát, majd elfoglalta Shëngjin kikötőjét, a szerbek pedig 1912 októberében elfoglalták egész Koszovót, novemberben már a nyugat-macedóniai Resen és Ohrid, valamint a közép-albániai Lezha és Elbasan is a kezükben volt. Előrenyomulásukat tovább folytatták, s november 30-án elfoglalták az egyik legfontosabb albán kikötővárost, Durrëst is. Az ezt követő időszakban az észak-albániai hadi cselekményeknek két mozzanata emelhető ki: Shkodra városának ostroma; a londoni egyezmény értelmében az Albániától elszakított albán lakta területek fegyveres konfliktusai, különös tekintettel a dibrai kalandra. Shkodra ostroma Az első Balkán-háború kitörésekor, 1912. október 8-án a montenegrói sereg Shkodrához vonult és október 28-án ostromolni kezdte a várost. Shkodrát egy 14 ezres oszmán sereg védte Husain Riza parancsnoklása alatt, emellett 10-13 ezres redifserege élén a közép-albániai hadúr, Esat Toptani is az ostromlottak megsegítésére sietett. A velük szemben álló montenegrói sereg 35 ezres létszáma előrevetítette, hogy Shkodra bevétele nem lesz a gyors hadi sikerek egyike. Három hónap elteltével azonban a korábban önként a város védelmére siető Esat Toptani már kettős játszmát folytatott. 1913. január 30-án Toptani két ügynöke, Osman Bali és Mehmet Kavaja meggyilkolták Husain Rizát, Shkodra katonai parancsnokát rögtön azután, hogy az elhagyta másodparancsnoka, Toptani házát egy vacsorameghívást követően. Riza fel volt készülve Shkodra végsőkig tartó védelmére, a véráldozatot azonban Toptani messzemenően ellenezte, és titokban már a város feladásáról egyezkedett a montenegróiakkal (a közvetítő szerepet Oroszország shkodrai követe játszotta). Toptani terve az volt, hogy harc nélkül átadja Shkodrát a montenegróiaknak, amennyiben azok támogatják albán királlyá választását. A montenegróiakat eleinte taszíthatta az ajánlat, mert 1913. február 6-án – ekkor már szerb támogatással – ismét megrohamozták a várost. Noha március 22-én a londoni nagyköveti konferencia meghozta a döntést, hogy Shkodra Albániáé, március 26-a után pedig hivatalos jegyzékben is felszólították Montenegrót az ostrom abbahagyására és a terület evakuálására, március 31-én mégis újult erővel folytatták a város ostromát. Április 5-én végül a nagyhatalmak nemzetközi flottája, Cecil Burney altengernagy parancsnoklásával, felvonult a montenegrói partok előtt, majd 10-én blokád alá vonták a montenegrói partokat. A helyzet kezdett rosszra fordulni Montenegró számára. Ezt felismerve, 1913. április 21-én Esat Toptani, Shkodra újsütetű védője a montenegrói csapatok egyik vezénylő tábornokát, Janko Vukotićot azzal az ajánlattal kereste meg, hogy Shkodra városát és az északnyugat-albániai területeket egészen a Drin folyásáig Montenegró kezére adja, amennyiben szabad elvonulást biztosítanak neki és 30 ezer emberének, emellett elismerik az oszmán protektorátus alatt álló Albánia fejedelmének. Április 23-án I. Miklós a shkodrai olasz konzulátuson keresztül elfogadta Toptani feltételeit, így Shkodra montenegrói kézre került, és Toptani teljes fegyverzetben, serege élén szabadon hagyhatta el a várost. Danilo koronaherceg már másnap diadalmasan bevonult a városba és felvonta a montenegrói lobogót. Nem sokáig maradhatott a kezükön a város, a nagyhatalmak nyomására ugyanis 1913. május 14-én a montenegróiak kivonultak Shkodrából, és a város feletti ellenőrzést átengedték az ideiglenes nemzetközi közigazgatás, az ún. admirális tanács fejének, Cecil Burney altengernagynak. A dibrai konfliktus A szerb hadsereg az elfoglalt koszovói és nyugat-macedóniai területeken több albán többségű települést feldúlt, az albánok házait felgyújtották, lakóikat elűzték. Szélsőséges atrocitásokra is sor került, így például a dibrai, gjakovai stb. piacra érkező albánokat a szerbek lelőtték. Miután a szerbek és a montenegróiak 1913 tavaszán megkezdték a kivonulást az albánoknak ítélt területekről, Dibra vidékén elhajtották a lakosság állatait, és megtizedelték a lakosságot. Többek között megölték a ljuma törzs két vezetőjét, Mehmet Edemet és Xhafer Eleuzt is, valamint több falut felgyújtottak. A montenegróiak Gjakova és Peja vidékén hasonló módon kegyetlenkedtek az albán lakossággal. A brit külügyminiszter, Sir Edward Grey többször elítélte az eseményeket, és felszólított a szomszédos országok fennhatósága alatt élő albánok alapvető jogainak tiszteletére. Területeik végleges elszakadásába az albánok sem nyugodtak bele. Isa Boletini, a Qemali-kormány újsütetű hadügyminisztere 1913. augusztus 13-án katonái élén megtámadta a Szerbiához került Dibra városát, és ideiglenesen kikergette a városból a szerb katonaságot. Dibra városának visszafoglalása után a szerbek 1913. szeptember 21-én harmincnyolc helyi albán lakost ítéltek halálra, de albán fegyveresek ötük kivételével kimenekítették őket a szerbek fogságából. Szerbia értesítést küldött a nagyhatalmaknak, hogy Dibránál albán csapatok lépték át az új szerb határt, és fegyverekkel segítik a szerb területeken élő nemzettársaik felkelését. Kiemelték, hogy amennyiben hasonló incidensek rendszeressé válnak, Szerbia felhatalmazva érzi magát az albán területek, stratégiailag kiemelt pontok újbóli elfoglalására. A koszovói – gjakovai, pejai, plavai – és dibrai albánság képviselői szintén folyamodványt nyújtottak be a nagyhatalmaknak, amelyben beavatkozásukat és védelmüket kérték a szerb és montenegrói katonai fennhatóság túlkapásai ellen. A washingtoni székhelyű Carnegie Endowment for International Peace jelentésében szintén számot adott a szerbek és montenegróiak albánokkal szemben elkövetett tetteiről, a felégetett házakról és falvakról, a fegyvertelen civil lakosság körében végzett mészárlásról. A dibrai konfliktusban az elkövetkező évtizedek meghatározó alakja, Amet Zogu is hallatott magáról. Mati törzsi területeiről emberei élén Dibra mellé vonult, hogy legalább addig feltartsa a Boletinit és Csaulevet 1913 szeptember 23. után visszaverő szerb csapatokat, amíg a dibrai albánok kimenekítik gyermekeiket és asszonyaikat a városból. Miután ezt sikeresen elérte, visszatért Mat vidékére. Szeptember 23-án a nyugat-macedóniai albánok újból fellázadtak a szerb fennhatóság ellen. Boletini 6000 embere élén ismét átlépte a határt, elfoglalta Dibrát, majd a macedón Petar Csaulev irreguláris csapataival együtt Ohrid elfoglalására indult. Néhány napon belül az egyesült albán–macedón sereg elfoglalta Gostivart, Strugát és Ohridot, a szerb csapatokat pedig kiűzték a városokból. Ohridban albán önkormányzatot állítottak fel, és további négy napon keresztül védték a Resen felőli hegyeket. Elfoglalták Kërçovát, majd már Koszovó vidékén Gjakovát és Peshkopiát. Ezt követően kétfelé szakadva egyik csapattestük Prizren ellen vonult, másikuk pedig Gucia közelében, Tuznál vívott harcokat. A szerb sereg végül erősítést kapott és kiverték az albánokat a nekik ítélt területekről. A szerb mozgósítás azonban nem állt meg a londoni egyezmény szerinti albán államhatárnál. Boletini dibrai kalandja ürügyén a szerb csapatok behatoltak Albánia területére, azzal a céllal, hogy ismét Durrësig nyomuljanak. 60 ezres seregük végül Elbasan és Orosh északkeleti előteréig jutott, hadjáratuk során közel száz falut pusztítottak el, 8 ezer albánt gyilkoltak le, s további 125 ezret tettek földönfutóvá tettek Dibra, Struga, Ohrid (Szerbia), valamint Golloborda, Gash, Krasniq és Valbona (Albánia) körzetében. Az Olaszország és Németország által támogatott Osztrák–Magyar Monarchia kérdőre vonta Szerbiát, majd miután nem kapott kielégítő választ az államhatárok megsértésére, 1913. október 14-én felszólították a szerbeket, hogy azonnal vonják vissza csapataikat Albánia területéről. Miután a szerbek figyelmen kívül hagyták a felszólítást, október 18-án a Monarchia demarsot intézett Szerbiához, és kilátásba helyezte a katonai lépést, amennyiben nyolc napon belül nem hagyják el a szerb csapatok az albán területeket. Október 20-án Szerbia meghajolt a Monarchia ultimátuma előtt, bár felhívták a Monarchia figyelmét arra, hogy katonai lépésük csupán a dibrai konfliktusra adott válaszlépés volt, és kérték a nagyhatalmakat, hogy „albániai protezsáltjaikra” is hassanak az államhatárok tisztelete ügyében. Október 25-éig csapataik elhagyták Albánia területét, de visszavonulásuk során további albán falvakat égettek fel. Belpolitikai törekvések és pártharcok Az ideiglenes nemzeti kormány fennhatósága egy mintegy 4000 km²-es, 250–300 ezer embernek otthont adó területre terjedt ki. A kormány által ellenőrzött terület jelentősebb települései a főváros, Vlora mellett Berat, Lushnja és Fier voltak. Ugyanakkor fontos szempont, hogy ez a térség sem állt a Qemali-kormány kizárólagos fennhatósága alatt. A fenti népességszámba beleértendő ugyanis az oszmán sereg idáig szorított, 30-35 ezres állománya is, amelynek alakulatai főként Vlora, Berat, Fier, Delvina és Leskovik környékén állomásoztak. Tisztjeik egyes vidékeken katonai igazgatást vezettek be az Oszmán Birodalom zászlaja alatt, de megtűrték az ideiglenes kormány fennhatóságát is, s a kormánymeghatalmazottak házain az albán zászló lengett. Így voltaképpen az ideiglenes nemzeti kormány tényleges befolyása a függetlenség kikiáltását követően csupán Vlorára és annak környezetére terjedt ki, és ott is gyakorlatilag továbbvitték az oszmán közigazgatás szandzsák–kaza alapú közigazgatását, illetve helyén hagyták a hivatalnoki réteget. A helyzetet tovább bonyolította a szerb hódítások elől az ország középső területeire húzódó menekültek, kb. 60 ezer koszovói és macedóniai albán tömege. Nagy részük a Vlora, Durrës, Berat és Elbasan melletti ideiglenes táborokban, valamint az északi hegyvidéken húzta meg magát. Gjirokastra, Tepelena és Përmet még 1912–1913 telén elfogadta a Qemali-kormány fennhatóságát, majd 1913 áprilisában a szerb hadsereg kivonult az elfoglalt területekről, és a vesztes anatóliai seregtestek is hazahajóztak. Ezzel a helyzet némiképp ugyan változott, de nem számottevően: a Qemali-kormánynak szembe kellett néznie az albánság különböző csoportjai között húzódó törésvonalakkal és belföldi ellenlábasaival is. Egyfelől némiképp kiéleződtek a muzulmán és ortodox albánok közötti ellentétek: a durrësi görögkeletiek például eleve ellenezték egy muzulmán többségű független Albánia kikiáltását. Miután a szerb katonaság 1912. november 30-án bevonult a kikötővárosba, a görögkeletiek kifejezték abbéli kívánságukat, hogy görög fennhatóság alá tartozzanak. A helyi vezetők ugyanakkor Hamdi Toptani vezetésével megszervezték saját közigazgatási, törvénykezési és rendvédelmi rendszerüket. A jellemzően muszlim felekezetű történeti albán nagycsaládok (Toptanik, Vrionik, Vlorák stb.) egy része továbbra is az oszmán fennhatóság mellett tett hitet, mások a tehetetlennek tartott ideiglenes albán kormány helyett a Monarchiától várták az ország közigazgatási és gazdasági újjászervezését. Legtöbbjük a kivárásra berendezkedve, nemegyszer többezres magáncsapatukkal együtt, földbirtokukra húzódott vissza. A katolikus északalbánok ugyan nem helyezkedtek élesen szembe a Qemali-kormánnyal, de a kabinet fennhatóságát sem ismerték el. Esat Toptani ellenkormánya A katonai felhangokat sem nélkülöző belpolitikai felforgató tevékenység elsődlegesen a Toptanikhoz, nevezetesen Közép-Albánia nagy hatalmú pasájához, Esat Toptanihoz kötődött. Toptani már korábban nevezetessé, majd hírhedtté tette magát azzal, hogy seregével 1912 októberében a Montenegró által ostromolt Shkodra védelmére sietett, majd megölette a város katonai parancsnokát, Hasan Rizát, és szabad elvonulás fejében a várost a montenegróiak kezére játszotta. Toptani ezt követően rövid ideig kereste az együttműködés lehetőségét Qemali kormányával, amelynek 1913 júliusában egy hónapig belügyminisztere volt, végül azonban kilépett a kabinetből, és ellenkormány szervezésének céljával Durrësba ment. Maga mögött tudva Durrës, Tirana, Kruja, Kavaja és Peqin támogatását, 1913 szeptemberében egyebek mellett az ideiglenes kormány és főváros áthelyezését Vlorából Durrësbe, valamint a kormány összetételének átalakítását követelte. Miután követeléseit Qemali visszautasította, 1913. szeptember 18-án létrehozta durrësi ellenkormányát, október 14-én pedig kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot. Kormányát sem a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság, sem a Qemali-kabinet nem ismerte el, de névlegesen 1914. február 3-áig irányította a közép-albániai területek életét. 1914. január 8–18. között Elbasannál fegyveres összecsapásra is sor került toptanista fegyveresek és az ideiglenes kormány csendőrsége között, amely az utóbbiak győzelmével zárult. A vlorai ostromállapot Vlora lakossága már korábban is különös jelenetek tanúja lehetett. Az 1913. március 1–4. között ülésező trieszti albán kongresszuson az egyik résztvevő, Albert Ghica már fellépett annak érdekében, hogy Montpensier hercegét, Ferdinand François d’Orléans-t Albánia uralkodójává tegyék, de nem járt sikerrel. 1913. március 28-án aztán a herceg és Gjika albán zászló alatt hajózva, a görög tengerzárat áttörve, csempészett fegyverekkel a rakterében kikötött Vlorában, hogy a fegyverekért cserébe Montpensier herceget kikiáltsák Albánia uralkodójává. A város lakói nagy ovációval fogadták a pénzt, röpiratokat és saját magáról készült képeket osztogató herceget, akivel Qemali is találkozott. Bár az ideiglenes kormány feje alkalmasnak találta volna a herceget az albán trónra, miután az Albánia felett gyámkodó osztrákok és olaszok nem támogatták a személyét, csak annyit tudott ígérni, hogy a londoni tárgyalások során az albán küldöttség képviselni fogja érdekeit. Ugyanakkor Qemalinak kapóra jött a herceg kalandja, ugyanis hónapok óta nem tudta elhagyni Vlorát, hogy diplomáciai tárgyalásokat folytasson a nagyhatalmakkal, így viszont a herceg hajóján végre elhagyhatta a várost. Az Oszmán Birodalom az albán függetlenség kikiáltását követően szintén rögtön kereste annak lehetőségét, hogy a Portához továbbra is hű rétegeket az ideiglenes nemzeti kormány ellen felbujtsa. Az ilyen kísérleteket az Oszmán Birodalomban élő albán hivatalnokok is támogatták erkölcsileg, a Qemali szervezte vlorai nemzetgyűlést ugyanis kalandorságnak tekintették. 1914. január 9-én a vlorai muszlimok fellázadtak Qemali kormánya és az albán fejedelemként kijelölt Wied herceg személye ellen, a hatóságok a városban ostromállapotot hirdettek ki. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a felkelést szervező bizottság közvetlen kapcsolatokat ápolt a konstantinápolyi ifjútörökökkel, akik a vlorai oszmán küldött, Bekir Grebenali személyében végezték az aknamunkát az albániai városban. Grebenali hivatalos célja az albán területeket elfoglaló görög csapatok ellen harcoló szabadcsapatok szervezése volt. A vádak szerint pénzzel, fegyverrel és munícióval láttak el 150-200, zömmel albán származású török katonát, akik január 9-én hajón megérkeztek Vlorába, hogy Izzet pasát, az Oszmán Birodalom korábbi, ugyancsak albán származású hadügyminiszterét kikiáltsák Albánia uralkodójává. A partra szálló török katonákat azonban a holland csendőrség az ideiglenes kormány utasítására és a Nemzetközi Ellenőrző Bizottsággal egyetértésben letartóztatta. Grebenalit szintén lefülelték, és az albán csendőrség holland tábornoka, Willem de Veer tábornok által vezetett statáriális bíróság halálra ítélte. Az albán csendőrség Az ideiglenes kormány katonai és rendvédelmi erejét kezdettől fogva a koszovói hadurak, Isa Boletini, Riza Gjakova és Zenel Begolli vezette és az embereikből álló nemzeti milícia alkotta. Bár támogatták az ideiglenes kormányt és készek voltak embereiket a kabinet rendelkezésére bocsátani, elsőrendű céljuk mégis szűkebb pátriájuk, Koszovó felszabadítása volt. Ezért Qemali már 1912 decemberében megkezdte a kormány fegyveres testülete, az albán csendőrség megszervezését az oszmán hadseregből megszökött albán katonák és önkéntes hazafiak közötti toborzással. Kísérlete kudarccal zárult: 1913 elejére összesen százfős csendőrséget sikerült összeverbuválnia, ami még a kormány ellenőrzése alatt álló kis terület rendfenntartói feladatainak ellátására is csekélynek bizonyult. A csendőrség parancsnokává ráadásul katonai ügyekben járatlan fiát, Edhem Vlorát tette meg. A nagyobb településeken tehát továbbra is a helyi kádik vezetésével tevékenykedő csapatok látták el a rendvédelmi feladatokat. 1913. május 4-én egy bizonyos Said pasa vezetésével felállt a leendő albán hadsereg tisztikara, amelynek első feladata a reguláris kormánymilícia és a csendőrség megszervezése volt. A tisztikar nem sokkal később benyújtotta elképzeléseit a Qemali-kormánynak, amely szerint húsz és negyven év közötti albán férfiakból toboroznák a milíciát, a csendőrséget pedig európai tisztek által kiképzett, a macedóniai csendőrségtől kilépett albánok vezetnék. A tervek valóra váltását vélhetően a pénzhiány akadályozta meg. A nagyhatalmak döntése és az 1913. július 29-én elfogadott statútum rendelkezései alapján 1913. november 10-én a holland Willem de Veer tábornok és helyettese, Lodewijk Thomson őrnagy megérkezett az országba azzal a feladattal, hogy megszervezzék a vezetésük alatt álló albán csendőrséget. Az elkövetkező hónapban bejárták Albániát, ismerkedtek a helyzettel és felmérték a leendő csendőri állomány toborzásának lehetőségeit. 1913. december 20-án tábornoki rangban De Veert hivatalosan is kinevezték az albán csendőrség vezetőjévé. Alig pár nap elteltével, 1914. január elején a Qemali-kormányt támogató csendőrség már Elbasannál keveredett fegyveres összetűzésbe az Esat Toptanit támogató bandákkal. Gazdaságpolitikai törekvések A Qemali-kormány közigazgatás-szervezési tevékenységét hátráltató egyik legjelentősebb tényező a bevételi források hiánya volt. A görög tengerzár miatt az egyébként jövedelmező vlorai kikötő nem működött, így csupán a Vlora környéki sólepárlók bevételeire, valamint a városban és környékén beszedett adókra támaszkodhattak. Megjegyzendő, hogy az albánok nagy része fegyelmezetten fizette az ideiglenes nemzeti kormány által kirótt adót. Qemali már 1912 decemberében azzal fordult a városba akkreditált osztrák–magyar és olasz konzulokhoz, hogy kormánya tevékenységét anyagilag is támogassák. A két ország hajlandónak mutatkozott a kérés teljesítésére, de pontosan nem ismert, hogy végül folyósították-e a kért 100-200 ezer koronás összeget, bár maga Qemali rendszeres apanázst kapott Bécsből, ami 1913 márciusában 5000 frankra rúgott. Emellett a két ország élelmiszer-szállítmányok formájában humanitárius segítséget is nyújtott az Albánia területén élő menekültek helyzetének javítására. 1913. október 4-én a Qemali-kormány koncessziót adott az osztrák Wiener Bankverein és az olasz Banca Commerciale d’Italia képviselőinek arra, hogy megalakítsák az Albán Nemzeti Bankot. A koncesszió magában foglalta az ingatlanpiaci tevékenységet is. Félő volt, hogy a nép szegénységét kihasználva az új bank nagy földterületek birtokába jut, amely végül is a gyarmatosítás egyik formája. A Qemali-kormány pénzügyminisztere, Abdi Toptani a szerződés megkötésekor le is mondott posztjáról. Az ideiglenes nemzeti kormány által képviselt albán állam hivatalos pénze a Latin Monetáris Unió frankja volt. 1913 folyamán az albán külkereskedelem mérlege úgy alakult, hogy a kivitel 4 363 653, a behozatal mérlege pedig 18 468 561 koronára rúgott. A kormány lemondása Dacára az albán függetlenség és a kormányhatalom meglehetősen jelképes mivoltának, a függetlenség kikiáltásának első évfordulóján, 1913. november 28-án nagyszabású ünnepséget tartottak a kormány székhelyén, Vlorában. Ismail Qemali házában fényes külsőségek között fogadást adott kormánya, a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság tagjai, a vlorai partok előtt horgonyzó osztrák–magyar és olasz hadihajók főtisztjei és a helyi előkelőségek számára. Az esemény során Qemali háza erkélyéről beszédet is intézett az ott összegyűlt tömeghez. A városlakók csoportjai naphosszat a vlorai utcákon tartottak felvonulást, kezükben az albán nemzeti lobogóval. A nagyhatalmak hadihajói huszonegy ágyúlövéssel köszöntötték Albániát nemzeti ünnepén. További évfordulós megemlékezésekre került sor az ország más nagyobb városaiban, például Shkodrában és Elbasanban is. A nemzeti ünnep fontos momentumaként a nagyhatalmak – a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság jelen lévő tagjainak tolmácsolásában – elismerték a Qemali vezette ideiglenes nemzeti kormányt. A látszólagos eufória és a részsikerek azonban nem feledtették, hogy az ideiglenes kormány gyakorlatilag kudarcot vallott, és nem bírja az albánság támogatását sem. A Qemali-kormány korábban már tett egy kísérletet az észak-albániai katolikusok támogatásának megnyerésére: 1913. szeptember 2-án az ideiglenes kormány elnökhelyettese, a mirdita törzsfő, Prenk Bibë Doda Lezhában találkozott más északalbán törzsfőkkel, hogy bizalmi szavazást indítson a kormánnyal kapcsolatban, de szándékaival ellentétes hatást ért el. Az ideiglenes kormányzatot mint hatalmat nem ismerték el a klánok. A dél-albániai területeket a görög hadsereg vezérkara a nagyhatalmi döntés ellenére továbbra sem volt hajlandó kiüríteni. Qemali legfőbb ellenlábasa, Esat Toptani 1913. október 14-én kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot, és Elbasan környékén 1914. január első felében már fegyveres összetűzésekre is sor került a toptanista szabadcsapatok és a vlorai csendőrség között. Ezzel egy időben, 1914. január 9-én Vlorában ostromállapotot hirdettek ki, amikor puccs szándékával az Izzet pasát Albánia uralkodójává kikiáltani készülő helyi muszlimok – Konstantinápolyból érkező katonai támogatással – fellázadtak a kormány ellen. 1914. január 15-én Ismail Qemali hivatalosan közölte a Nemzetközi Ellenőrző Bizottsággal, hogy lemond az ideiglenes nemzeti kormány vezetéséről, és a végrehajtó hatalmat kész átadni a bizottságnak arra az időtartamra, míg az időközben kijelölt albán fejedelem, Wilhelm zu Wied el nem foglalja az ország trónját. A kormány és a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság képviselői Vlorában, 1914. január 22-én formális keretek között aláírták a hatalomátvételről szóló dokumentumokat. Ismail Qemali kormánya lemondása után külföldre távozott, s a franciaországi Nizzában telepedett le. Gönnersdorf (bei Bad Breisig) Gönnersdorf település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Bořice (Chrudim járás) Bořice település Csehországban, a Chrudimi járásban. Bořice Moravany, Hrochův Týnec, Čankovice, Dvakačovice, Slepotice és Kostěnice településekkel határos. Lakosainak száma 179 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vlagyikavkaz Vlagyikavkaz Észak-Oszétia fővárosa és egyben Oszétia régió legnagyobb városa. A 2010-es népszámlálás szerint lakosainak száma 310 ezer fő, agglomerációval együtt 330 ezer. A Tyerek két partján fekszik, a Kaukázus lábánál. A várostól 30 km-re található a Darial-szurdok és az úgynevezett Grúz hadiút, ami Vlagyikavkazt és Tbiliszit összekötötte. Nevének jelentése: „Urald a Kaukázust!”. Oszét neve: Dzaudzsikau, ami annyit tesz: Dzaug faluja. A települést 1784-ben alapították II. Katalin orosz cárnő rendeletére a Kaukázusban terjeszkedő oroszok, mint katonai erődítményt. 1860-ban városi rangot kapott és egyre több oszét költözött ide a hegyekből. 1863-tól kormányzósági székhely. A gyors fejlődéshez hozzájárult, hogy 1875-ben megépült a várost Rosztovval összekötő vasút. A 20. század elején és 1917-ben a forradalmi mozgalom egyik jelentős központja volt. Itt tevékenykedett Szergo Ordzsonikidze, akiről a szovjet időkben átnevezték a várost Ordzsonikidzére. 1933-ban Észak-Oszétia közigazgatási központja lett. 1935-ben nyitotta meg kapuit az Észak-oszétiai Állami Drámai Színház, amely már akkoriban műsorára tűzött darabokat oszét szerzőktől. A békés fejlődést a háború szakította meg. A második világháborúban itt állították meg az előretörő német seregeket. A háború után tovább haladt az iparosítás. Vlagyikavkaz lett az Észak-Kaukázus egyik ipari központja. Jelentős volt – és ma is az – a fémipar, elektronika, vegyipar, színesfémkohászat, fafeldolgozás és építőipar. 1990-ben, a Szovjetunió felbomlása idején a város visszakapta a Vlagyikavkaz nevet. Napjainkban itt működök az Észak-oszétiai Állami Egyetem, Orvosi Akadémia illetve több moszkvai egyetem kihelyezett intézménye. A városnak élénk a sportélete, legjelentősebb sportklubja az Alanyija Vlagyikavkaz futball klub, mely jelenleg az orosz első osztályban szerepel. A lakosság 59 százaléka oszét nemzetiségűnek vallotta magát a népszavazáson, 27 százalék orosznak, a többi nemzetiség: örmények, grúzok, ukránok, ingusok stb. A többség keleti keresztény hitű, a kisebbség muszlim. A városban egyaránt találhatunk templomokat (pl. Szent György-templom) és mecseteket. Vlagyikavkazban székel az észak-oszétiai parlament, a kormány, az alkotmánybíróság és Észak-Oszétia elnöke is. A városban az oszét kultúra olyan nagyságai éltek, mint Koszta Hetagurov, Maharbek Tuganov, Szeka Gadiev vagy Arszen Kocojev. Orosz részről több-kevesebb ideig Vlagyikavkazban élt Puskin, Lermontov, Gribojedov, Csehov, Osztrovszkij és Lev Tolsztoj. Peti András Peti András (Marosvásárhely, 1977. december 20. –) erdélyi magyar politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tagja. Marosvásárhely alpolgármestere. Életrajz 1977. december 20-án született Marosvásárhelyen, az általános iskolát a marosvásárhelyi 20-as számú általános iskolában végezte. A középiskolát a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban végezte, aztán elvégezte a jogot. A 2008-as helyhatósági választási kampányban Borbély László polgármesterjelölt kampánycsapatába került, és miután több helyi körzet támogatta jelölését, az RMDSZ előválasztásán megszavazták jelöltnek a városi képviselő testületbe. 2008. júniusától a marosvásárhelyi önkormányzat képviselő-testületi tagja, és a jogi szakbizottság elnöki tisztségét tölti be. 2009-től Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-elnök felkérésére a megyei RMDSZ civil szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét tölti be, 2010-től pedig Borbély László miniszter által vezetett Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumban tevékenykedett tanácsosként. 2011-től SZKT-tag a Maros megyei RMDSZ részéről. 2013 februárjától a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. Forrás RMDSZ-honlap Peti Andrást választották Marosvásárhely alpolgármesterévé, transindex.ro 2013. június 14. Hosszúfarkú fogasfürj A hosszúfarkú fogasfürj (Dendrortyx macroura) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fogasfürjfélék (Odontophoridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Sir William Jardine és Prideaux John Selby írta le 1828-ban, az Ortyx nembe Ortyx macroura néven. Alfajai Dendrortyx macroura diversus Friedmann, 1943 Dendrortyx macroura griseipectus Nelson, 1897 Dendrortyx macroura inesperatus A. R. Phillips, 1966 Dendrortyx macroura macroura (Jardine & Selby, 1828) Dendrortyx macroura oaxacae Nelson, 1897 Dendrortyx macroura striatus Nelson, 1897 Előfordulása Mexikó területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Megjelenése Testhossza 29–39 centiméter, testtömege 350–465 gramm. Hosszú farka van. Életmódja Virágokkal, bimbókkal, kis gyümölcsökkel és hüvelyesek magvaival táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 17.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 17.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 15.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. március 17.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. március 17.) Josef Jelínek Josef Jelínek (Prága, 1941. január 9. –) csehszlovák válogatott labdarúgó. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Csehszlovák bajnok (5): 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1965–66 Csehszlovák kupa (3): 1961, 1965, 1966 Világbajnoki döntős (1): 1962 Safet Sušić Safet Sušić (Zavidovići, 1955. április 13. –) jugoszláv és bosnyák válogatott labdarúgó, bosnyák válogatott szövetségi kapitány 2009 és 2014 között. Sikerei, díjai Játékosként Jugoszláv bajnoki ezüstérmes (1): 1979-80 Francia bajnok (1): 1985–86 Francia bajnoki ezüstérmes (1): 1988–89 Francia kupagyőztes (1): 1982–83 Francia kupa ezüstérmes (1): 1984–85 Jugoszláv bajnokság gólkirálya (1): 1979–80 Francia bajnokság, legjobb külföldi játékos (1): 1982–83 Az év horvát labdarúgója (1): 1979 Az év bosnyák labdarúgója (1): 1979 UEFA Jubilee Awards (1): 2004 Magánélete Testvére Sead Sušić korábbi csatár. Unokaöccse, Tino-Sven Sušić bosnyák válogatott labdarúgó. 4823 Libenice A 4823 Libenice (ideiglenes jelöléssel 1986 TO3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1986. október 4-én. Active Endeavour hadművelet Az Active Endeavour hadművelet (angolul: Operation Active Endeavour, OAE) egyike a NATO haditengerészeti hadműveleteinek. Műveleti területe a Földközi-tengerre korlátozódik, műveleti célja pedig a terrorcselekmények, vagy tömegpusztító fegyverek bevetésének megelőzése. Elsősorban a tengeri szállítások, hajózási útvonalak biztosítását, biztonságát hivatott ellátni a hadművelet területén belül. Ez a NATO egyik első katonai művelete az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkében foglaltak alkalmazásával, amely a kollektív védelem fenntartásáról rendelkezik, illetve a szerződés védelmi záradékának közvetlen alkalmazása szerinti legelső katonai művelet. Canterburyi szcéna A canterburyi szcéna (vagy canterburyi hang) azon progresszív rock, avantgárd és jazz zenészek egy csoportjának meghatározására szolgáló, tágabb értelmű kifejezés, akiknek többsége Canterbury, (Kent, Anglia) város környékén tevékenykedett az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje táján. Több meghatározó brit avantgárd vagy fúziós muzsikus kezdte pályafutását canterburyi együttesekben, mint például Hugh Hopper, Steve Hillage, Dave Stewart, Robert Wyatt, Kevin Ayers, Daevid Allen, Mike Ratledge, Fred Frith és Peter Blegvad. Az évek múltával – az együttesek tagságának cserélődése és új zenekarok alakulása következtében – a meghatározást a zenészek területi csoportosulása helyett inkább egy zenei stílus vagy irányzat leírására alkalmazták. Meghatározás A canterburyi szcéna kifejezés szélesebb értelemben véve a muzsikusok és az összefonódott tagsággal rendelkező együttesek egy bizonyos csoportját takarta. Nem a nagyon erős zenei hasonlóság kötötte össze őket, inkább egyfajta bizarrság, a pszichedelia hatása, igencsak homályos értelmű dalszövegek, és a jazzből származó improvizáció alkalmazása voltak munkájuk közös elemei. „A 'canterburyi hang' igazi lényege a bonyolult harmóniák, a kiterjesztett improvizációk és a fülbemászó pop nóták írása iránti őszinte vágyakozás közötti feszültség.” „A legjobb canterburyi zenékben… zeneileg együgyű és zeneileg komoly dolgok kerültek egymás mellé meglehetősen szórakoztató és megnyerő módon.” A szcénán belül változatosság volt tapasztalható, amely a pop-rocktól (mint a korai Soft Machine és sok Caravan) az avantgárd kompozíciókig (mint a korai National Health) és az improvizált jazzig (mint a késői Soft Machine vagy az In Cahoots) terjedt. Didier Malherbe, a Gong tagja, úgy határozta meg a szcénát, mint amelyben megtalálhatók „bizonyos akkordváltások, különösen a moll szekund akkordok használata, bizonyos harmonikus-kombinációk, a nagy esztétikai tisztaság és a jazzben alkalmazott improvizálástól való lényegi eltérés”. Van egyfajta vita a szcéna létezése és definíciója körül. Dave Stewart panaszkodott az osztályozásra, mivel neki és sok más - a canterburyi szcénához kötött - zenésznek soha semmi köze nem volt Canterbury városához. A Soft Machine korábbi basszistája Hugh Hopper, aki Whitstable-ben él, közel Canterburyhez, így beszélt: „Azt hiszem, ez csak egy erőltetett címkézés, valami újságírói dolog… Engem nem zavar, de másokat igen, mint Robert Wyatt-et, aki valójában ki nem állhatja ezt az egészet, mivel ő valahol máshol született, de történetesen itt járt iskolába. Akkoriban, mikor a Wilde Flowers indult, mi nagyon keményen dolgoztunk Canterburyben. Az nem úgy volt, hogy amíg Robert és Daevid Londonba nem ment, hogy elindítsák a Soft Machine-t, addig semmi sem történt. Ők valójában nem is voltak igazi canterburyi együttes […] de ha ez az egész segít abban, hogy az emberek több zenét megértsenek és meghallgassanak, akkor rendben van.” Hopper családja azonban a városban élt és a Wild Flowers első koncertjei közül soknak volt a helyszíne Canterbury, főleg a Beehive Club a Dover Streeten, valamint a különböző főiskolák. A műszaki főiskolán a Soft Machine kétszer is együtt játszott a Pink Floyddal, közvetlenül azelőtt és azt követően, hogy a Floyd aláírta első lemezszerződését. Ugyancsak a közelben (a Canterbury City közigazgatási határain belül lévő Whitstable városban) volt az a ház, amelyben a Caravan hónapokig próbált, mielőtt Londonba költözött volna. Történelem A szcéna egyik fő gyökere a Wilde Flowersből, az 1964-ben alakult együttesből ered, abból a zenekarból, amely - különböző időszakokban - otthona volt úgy a Soft Machine mint a Caravan legtöbb alapító muzsikusának. Ezek a társulatok jó néhány későbbi együttest láttak el zenészekkel. A canterburyi hang eredete - részben - visszanyúlhat 1960-ig, mikor az ausztráliai beatnik Daevid Allen megszállt Robert Wyatt szüleinek vendégházában, Lyddenben, tíz mérföldre délre Canterburytől. Allen jazz-lemezek komoly gyűjteményét hozta magával, továbbá egy egészen új, másfajta életstílust, valamint a jazz-dobos George Niedorfot, aki később dobolni tanította Wyattet. 1963-ban, Wyatt, Allen és Hugh Hopper alakította a Daevid Allen Triót (Londonban), amely később átalakult Wilde Flowers-szé, mikor Allen Franciaországba költözött. Wyatt, Allen, Kevin Ayers (a Wilde Flowers-ből) és Mike Ratledge (aki egy alkalommal a Daevid Allen Trióval játszott) alakította a Soft Machine-t 1966-ban. A Wilde Flowers azonban fennmaradt Pye Hastings vezetésével, akihez gyakran csatlakozott bátyja Jimmy is (ő egyébként akkor vendégeskedett úgy a Wild Flowersben, mint a Caravanben, mikor jazz-muzsikusi elfoglaltsága ezt lehetővé tette). Ebből a második Wilde Flowers inkarnációból született meg a progresszív rockot játszó Caravan a következő induló felállással: Pye Hastings (ének, gitár), Richard (basszus) és David (billentyűsök) Sinclair, valamint Richard Coughlan (dobok). Ugyancsak korai kulcs-együttesek voltak még a Delivery és az Egg, melyek tagjai az 1971-es évek elején csapódtak a canterburyi szcénához. Például Phil Miller a Deliveryből alapította a Matching Mole-t és a Hatfield and the Northot, utóbbit Dave Stewarttal az Eggből. Később mindketten játszottak a National Healthben, míg Steve Hillage, aki otthagyta a canterburyi University of Kentet, együtt muzsikált az Egg tagjaival egy korábbi együttesben, a Urielben, majd később a Gongban volt Allennel. A canterburyi szcénát azon muzsikusok csoportjáról ismerjük, akik gyakran cserélődtek különböző canterburyi együttesekben. Richard Sinclair például - karrierjének különböző állomásain - megfordult a Wilde Flowersben, a Camelben, a Caravanban, a Hatfield and the Northban és - rövid ideig - a Gilgameshben, valamint játszott a National Healthben is. Unokatestvére, Dave Sinclair volt a Caravanban, a Camelben, a Matching Mole-ban és - átmenetileg - a Hatfield and the Northban. Robert Wyatt tagja volt a Wilde Flowersnek, a Soft Machine-nek, a Matching Mole-nak és szólistaként is működött. Pip Pyle a Delivery, a Gong, a Hatfield and the North, a National Health, a Soft Heap és az In Cahoots tagja volt. Hugh Hopper játszott a Soft Machine-ben, az Isotope-ban, a Stomu Yamash'Ta's Band-ben, a Soft Heapben, az In Cahootsban sőt, Pyle és Allen társaságában, a Brainville-ben és a Hughscore-ben is, valamint dolgozott számos saját együttesben és szóló projektben, de zenélt olyan, nem canterburyi együttesekben is, mint például a Bone. Egyéb zenészeknek csak felszines kapcsolataik voltak a szcénával. Ilyenek voltak: Mike Oldfield (aki játszott a Kevin Ayers' Bandben), Bill Bruford (rövid ideig dobolt a Gongban és a National Healthben és együtt játszott Dave Stewarttal saját késői 1970-es együttesében, a Brufordban), Allan Holdsworth (aki dolgozott a Soft Machine-nel és a Gonggal ezek jazz rock periódusában, valamint játszott a Bruford együttesben), Andy Summers (aki rövid ideig a Soft Machine tagja volt és dolgozott Kevin Ayersszel is). Hochdorf (Esslingeni járás) Hochdorf település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 4620 fő (2014). Hochdorf Notzingen községgel határos. Kereskedelmi Világszervezet A Kereskedelmi Világszervezet (angolul World Trade Organization, franciául Organisation mondiale du commerce, spanyolul Organización Mundial del Comercio, röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) utódaként. Céljai a GATT-éhoz hasonlóak, de állandó szervezet. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést 1994. április 16-án, a marokkói Marrakeshben írták alá. Tagjai Jelenleg 164 ország a tagja, utoljára 2016. július 29-én Afganisztán lépett be a szervezetbe. Tagja még az Európai Unió is, 1995. január 1. óta szerepel a listán. (A 28 tagállam képviselője az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa.) A WTO főigazgatója Roberto Azevêdo. A tagok kétharmadát a fejlődő országok teszik ki, amelyek az eddigi tapasztalat alapján csoportokba tömörülnek az értekezleteken. Az egyik legjelentősebb tömörülés a mexikói Cancún városában tartott WTO-értekezleten alakult ki, ez a G20 elnevezést kapta. A „húszak csoportja” többek között az agrárszubvenciók leépítését tűzte ki célul. Céljai A WTO céljai között szerepel az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá a termelés és a külkereskedelem bővítése oly módon, hogy a világ erőforrásainak felhasználása optimális legyen. Ezen célok elérése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok jelentős mértékű leépítésén és a diszkriminatív elbánás felszámolásán munkálkodik. A kereskedelmi liberalizáció közgazdasági megindoklása a szabadkereskedelem sokrétű előnyein alapul. Alapelvei Kölcsönösség (reciprocitás) elve : a tárgyalások során elért különféle kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak. Erre egyrészt azért van szükség, mert a saját nemzeti piac védelmének leépítése – bizonyos közgazdaságtani nézetek felfogásával ellentétben – a politikusok és egyes nemzetek szemszögéből nem feltétlen jelent előnyt. A politikusok sokkal inkább a más országokba való könnyített exportlehetőségekre hajlamosak fókuszálni. Másrészt a kölcsönösség elve alapján a társadalom is inkább hajlamos elfogadni a saját nemzeti piac védelmének feladását. Engedmények intézményesítése : a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak. Az intézményesítés egyben azt is megnehezíti, hogy esetleges belpolitikai nyomástól vezéreltetve a politikusok utólag visszavonják egy-egy országnak vagy országcsoportnak tett kereskedelmi engedményeiket és újra elkezdjék védeni nemzeti piacaikat. Így megoldhatóvá válik a nemzetközi kapcsolatokra oly jellemző fogolydilemma (mindkét résztvevő jobban jár, ha kooperál a másikkal – viszont egyiknek sem áll érdekében megtenni az első lépést, mert az csak akkor hoz neki hasznot, ha a másik utána ugyanígy cselekszik) és a "relativ gains problem" (csak addig éri meg egy országnak kooperálni, amíg senki nem tud nagyobb előnyre szert tenni ebből a kooperációból, mint ő maga). Más szóval a Kereskedelmi Világszervezet tevékenysége nem más, mint különféle külkereskedelmi engedmények meghatározott szabályok szerint történő és szerződésben biztosított cseréje. A tárgyalások során természetesen minden állam a saját nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni (például bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt gazdasági szektorokat védeni), emiatt hosszú évekig elhúzódnak az egyes tárgyalási fordulók. Tárgyalási fordulók (miniszteri konferenciák) "Kennedy-forduló" (1964-1967): itt elsősorban dömpingellenes intézkedésekről szóltak a tárgyalások. "Tokió-forduló" (1973–1979): a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is (ez alatt beviteli korlátozásokat, exportszubvenciókat, negatív diszkriminációt és dömpinget értenek) "Uruguay-forduló" (1986–1993), a WTO létrehozatala (1995): itt a nemzetközi kooperációt a kereskedelempolitika egész területére kiterjesztették. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan alapszabályokat fogadtak el. Az 1986-ban kezdődő forduló helyszíne Punta del Este. "Doha-forduló" (2001–2006): az itt elfogadott Doha-menetrend ( Doha Development Agenda ) a nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját hivatott elősegíteni. Buzád (keresztnév) A Buzád magyar eredetű férfinév, a növénynévnek, illetve az ebből származó Búza személynévnek a -d kicsinyítőképzős származéka. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Rokon név Buzát : a név alakváltozata Névnapok április 30. október 14. december 8. Kis József (alkirálybíró) Baczka-madarasi Kis József (Székelyudvarhely, 1772. október 31. – 1830. június 6.) alkirálybíró. Élete Kis Gergely, tanár-író és Komáromi Terézsi fia. Székelyudvarhelyen született, ahol a kollégiumban tanult. 1787 őszén Nagyenyedre ment. Már 13-14 éves korában levelezésben állott főrangú családokkal és apja egykori barátaival. Közigazgatási hivatalt vállalt Alsó-Fejérmegye főnótáriusa, aztán alispánja, alkirálybirája lett. 1830. június 6-án amikor egy nagy hágóra ment föl kocsijával, hátulja a derékszögben kiszabadulván, visszaesett és ütközés következtében meghalt. Végrendeletében a székelyudvarhelyi iskolára 80 000 váltó forintot hagyott. Sírja fölé a magyarigeni temetőben a székelyudvarhelyi kollégium elöljárósága a 19. század végén díszes emlékoszlopot állíttatott. Munkája Fő notárius Kis József köszöntése. Gróf Bethlen Imre úr ő excellentiájának nemes Alsó-Fehér vármegye fő-ispányi székébe Nagy-Enyeden decz. 18. 1817-ben lett örvendetes bé-ülésekor. Hely és évsz. n. Leveleiből néhányat közölt a székely-udvarhelyi ev. ref. Kollegium Értesítője 1895. 1612 Hirose Az 1612 Hirose (ideiglenes jelöléssel 1950 BJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1950. január 23-án, Heidelbergben. Bükk (faanyag) A bükk sokféleképpen hasznosítható keménylombos faanyag, elsősorban a közönséges bükk (Fagus sylvatica) anyaga. Az élő fa A bükk 20–40 m magas egyenes, hengeres törzsű fa. Kérge háncsrosttól mentes, sima, szürkészöldes színű. Kéregvastagsága 1–2 cm. A faanyag Halványsárgás, világosszürkés, rózsaszínes tónusú anyag. A szíjács és a geszt nehezen különíthető el. Az időnként előforduló vörösesbarna álgeszt a fa betegségének tünete. Kis méretű, szórtan elhelyezkedő pórusai szemmel nemigen láthatók, az évgyűrűk kései pásztájában ritkábbak, ezért itt a fa sötétebb színű. Bélsugarai szélesek, 1 mm körüliek, a sugármetszeten tükröket alkotnak, a húrmetszeten vöröses kis orsókként látszanak. Felhasználása Nagyon sokoldalúan használható faanyag. Bútor-, épület- és szerkezeti fának, bánya- és talpfának, farost- és rétegelt lemez készítésére, papír- és faszéngyártásra alkalmas. Kiváló tűzifa. Pannon gyík A pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) egy, a Földközi-tenger keleti medencéjében elterjedt gyíkalfaj, mely a vakondgyíkfélék vagy szkinkek családjának egyetlen Magyarországon is előforduló képviselője. Az Ablepharus kitaibelii faj és alfajainak taxonómiája nem stabil, ezért több helyen nem találkozhatunk ezzel, a nevében Kitaibel Pál magyar botanikusnak és Leopold Fitzinger zoológusnak emléket állító alfajjal. A faj tudományos leírási helye a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület. Elterjedése A pannon gyík, bár nevéből másra lehetne következtetni, valójában jóval nagyobb területen fordul elő, mint a Kárpát-medence. Itteni populációi egyébként foltszerűen elszigeteltek, a Pilisben, a Budai-hegységben, a Börzsönyben, a Bükk-vidéken, valamint a Duna-Tisza közén fordulnak elő. Találkozhatunk vele az Al-Duna mentén is, de leggyakoribb a Balkánon, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten egészen Egyiptomig. Száraz, füves domboldalakon, olykor melegebb, sziklás hegyoldalakban él, ahol az aljnövényzet vagy az avar rejtekhelyet biztosít számára. Megjelenése A pannon gyík mindössze 10-12 centiméteres hosszúságot érhet el, teste hengeres, feje rövid, orra tompa. Pislogásra képtelen, mivel átlátszó szemhéjai összenőttek (innen angol elnevezése: kígyószemű). Végtagjai gyengék és kicsik. A pannon gyík alapvetően olajbarnás színű bronzos árnyalattal, hasa ezüstszürke. A háti részen két, fehér pontsorral szegett fekete vonal fut végig, és az orrcsúcstól egy-egy világosan keretezett sötét sáv húzódik mindkét oldalon a hátsó láb tájékáig. A nemek között nincs szemmel látható különbség, a fiatal egyedek alapvetően sárgásabbak. Életmódja A változó testhőmérsékletű hüllő októberben a talajba ássa magát, telelése pedig egészen március végéig eltart. Az elkövetkező időben elsősorban reggel és délután aktív, nem ritkán egészen szürkületig, míg a legforróbb órákat rejtekhelyén tölti. Rejtett életmódot él, többnyire fű és avar alatt mozog, ezért ritkán látni. Mint minden rokona, a pannon gyík is ragadozó, elsősorban ízeltlábúakkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik. Szaporodása A párzásra április közepén kerül sor, ezt követően a nőstény 5-6 borsónyi, hosszúkás tojást rak. A puha tojások a földben vagy avar alatt kelnek ki augusztus-szeptemberben. A kezdettől fogva önálló kis gyíkok eleinte alig 5 centiméter hosszúak. Védettsége Széles körű elterjedtsége miatt világviszonylatban nem veszélyeztetett. Elsősorban élőhelyének pusztítása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, így a nagyobb gyíkfajok, a rézsikló, a ragadozó madarak és különösen a kövirigó. Az elszigetelt magyarországi állományok fokozottabb védelemre szorulnak, ezért mint minden hazai kétéltű és hüllő, a pannon gyík is védett. Eszmei értékét 250 000 forintban szabták meg. Érdekességek A pannon gyík a Sas-hegyi Látogatóközpont címerállata. Vardhamána Vardhamána (szanszkrit: �������) (kb. Kr. e. 599 – Kr. e. 527, egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó. Észak-Indiában, a mai Bihár állam területén levő Patna közelében született. A Mahávíra (szanszkrit: ������ , jelentése: nagy hős) nevet később kapta a követőitől. Élete sok hasonlóságot mutat Gautama Sziddhártha (Buddha) életével, és megközelítőleg egy időben is éltek. Hosszú időn át Buddha árnyképének tartották, de nyilvánvaló, hogy élt. A buddhista szövegekben Nátaputra (vagy Nájaputta) néven említik. Fejedelmi családban született és fényűző élete volt. Szülei halála után kb. 30 éves korában úgy döntött, feladja minden földi kötődését. Lemondott a kényelemről, otthagyta családját, és az élet teljességéhez vezető utat kezdte kutatni. Vagyonát szétosztotta a szegények között, és önkéntes magányba vonult, keresve a megvilágosodást. Hosszú éveken át meditált, s ezalatt szerény, aszketikus körülmények között élt. Gyakran böjtölt, és mindenféle tulajdonról lemondott, még egy bögréje sem volt, amiből ihatott volna. Később még ruhájától is megvált és meztelenül sétált. Emiatt sokan kicsúfolták és sértegették, de ő ezzel nem törődött. Életének 43. évében elérte a megvilágosodást és dzsinává lett. Ezután dzsainaként is folytatta a vándorlását és a lélek mélyebb titkainak megismeréséről hirdette eszméit. Egy idő múlva már több millió követője lett. 72 évesen (egyes követői szerint szándékosan) az éhhalálig folytatta az aszkézist. Halálának helye, Pawapuri (Bihár) dzsain zarándokhely lett. Forrás Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus (1931) Michael H. Hart: 100 híres ember Mitológiai Enciklopédia II., Budapest, 1988. Menáhém Askenází Menáhém Askenází (héber betűkkel ���� ������, izraeli angol átírással Menahem Ashkenazi, 1934. augusztus 6. – 2000. november 13.) izraeli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Egyéb foglalkozása tisztviselő. Izraeli állampolgár, felesége magyar származású. Szülei 1936-ban vándoroltak ki Izraelbe Bulgáriából. Ő volt az első labdarúgó játékvezető, akit az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) delegált a labdarúgó-világbajnokságra. Pályafutása Labdarúgóként 1951-ben, 16 éves korában a Hapoel Petah Tikva FC első csapatában nagy sikerrel rúgta a labdát. Egy súlyos lábtörés miatt kellett labdarúgó pályafutását befejeznie. Nemzeti játékvezetés Egy partjelzői tevékenységnél a mérkőzést vezető játékvezető megsérült, őt kérték fel a találkozó további irányítására. A véletlen balesetnek köszönhetően figyeltek fel rá. 1957-től az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1984-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Izraeli labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1962-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Több nemzetközi tornán, nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen működött, vagy működő társának partbíróként segített. Aktív pályafutása végén szerződéses viszonyban az ffAmerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, a profi labdarúgó bajnokságban vezetett mérkőzéseket. Az izraeli nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 5. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1984-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 14. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Anglia volt a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra és Mexikóba a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. Egy csoportmérkőzésen kapott partbírói feladatot. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 1 (partbíró). Olimpiai játékok Az 1964. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának mérkőzésein a FIFA JB bírói szolgálattal bízta meg. Az olimpiák történetében első közel-keletiként és első izraeliként a döntő találkozót vezethette. Monopoly csoport A Monopoly csoport a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának tagjaiból létrejött képviselőcsoport volt, amely fokozatosan az Antall-kormány MDF-en belüli ellenzékévé vált. A Monopoly csoport volt az Országgyűlésben valaha működött csoportok közül a legaktívabb nem pártfrakció jellegű csoportosulás. Története Az 1990-es rendszerváltozás során kezdődött meg az addig állami tulajdonban lévő nemzeti vagyon magánosítása. Az állami vagyonnyilvántartás rendezetlen mivolta, a magánosításra kijelölt vállalatok puszta tömege, illetve a privatizáció gyorsított ütemű lebonyolítása számtalan visszaélésre nyújtott lehetőséget. A magánosítási folyamat árnyoldalait nem csak az ellenzék, de az Országgyűlés legnagyobb kormánypárti frakciójának tagjai is érzékelték. A privatizációs gyakorlattal szemben kritikus 12 MDF-képviselő 1991. július 7-én megalapította a Monopoly csoportot. A csoport működése során vizsgálta és kritizálta az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) privatizációs gyakorlatát, illetve a külföldi tőkések számára túlságosan nagy szabadságot nyújtó magyar szabályozást. A Monopoly képviselői sürgették egy privatizációs stratégia, majd a magánosítási törvény megalkotását, amely hatékonyabbá tehette volna az ÁVÜ működését. A csoport számos kezdeményezéssel élt a privatizációt illetően: tiltakoztak a vállalati vagyon felértékelése nélkül lefolytatott cégeladások és a szakszervezetek tulajdonhoz juttatásának módja ellen. 1992-ben az Országgyűlés a Monopoly javaslatára szigorította az állami vállalatok vezetőinek magáncégekben való szerepvállalását. A Monopoly által felvállalt szerep már a működés kezdetén belső ellenzéki szerepre ítélte a csoport tagjait. Antall József kezdetben nyitottan fogadta a csoport kezdeményezéseit, később azonban a kapcsolat meddőnek bizonyult. A képviselőcsoport javaslatait az MDF-frakció elaltatta, a privatizációs bizottság megalapítását célzó 1991 novemberi javaslat vitáját egészen az 1994-es választásokig halogatta a parlament. 1992-ben a Monopoly nyomására az MDF-frakció megbuktatta a kormánynak azt az indítványát, hogy a magánosítás menetét szolgáló ideiglenes jogszabályok hatályát negyedszerre is meghosszabbítsák, kikényszerítvén ezzel a privatizációs törvény megalkotását. Jelentősen megnövelte a kormány és a Monopoly közötti feszültséget, amikor 1993-ban a képviselőcsoport nem fogadta el a kormány és a szakszervezetek között létrejött megállapodást. A csoport tevékenysége súlyos konfliktust idézett elő az MDF-en belül: 1993 tavaszán az MDF képviselőinek egy része a Monopoly csoport segítségével kísérletet tett az Antall Józseffel jó kapcsolatot ápoló Kónya Imre frakcióvezető leváltására. A kormányzat számára egyre kellemetlenebbé váló képviselőcsoportot az MDF-frakció kormányzathoz hű része segítségével felszámolták. A csoport tagjai közül Zacsek Gyulát és Balás Istvánt az MDF-frakció 1993. június 27-én kizárta tagjai sorából, az eljárás miatti tiltakozásul Szilasy György és Halász István maguk léptek ki a frakcióból, később létrehozták a Magyar Piacpártot. 1993 folyamán több Monopoly-tag hagyta ott az MDF-et: Deme Zoltán a MIÉP-frakcióba, Varga Zoltán a függetlenek közé távozott. A tagok zömének kiválásával a Monopoly csoport tevékenysége az Országgyűlésben 1993 őszére befejeződött. Tagok Molnár István Zacsek Gyula Deme Zoltán Szűcs István Kőrösi Imre Halász István Szilasy György Balás István Fekete Gyula Varga Zoltán Divékrudnó Divékrudnó (1899-ig Nyitra-Rudnó, szlovákul Nitrianske Rudno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 1924-ben történt Nyitrarudnó és Kresztyánfalu (szk. Kršťanová) egyesítése. Fekvése Privigyétől 14 km-re északnyugatra a Nyitrica partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek és területe a 9. század óta folyamatosan lakott. 1275-ben Ruda néven említik először. Vályi András szerint "RUDNO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Splényi, és Rudnyai Uraságok, lakosai katolikusok; postája is van; határja ollyan, mint Dávid Újfalué." Fényes Elek szerint "Rudnó, tót falu, Nyitra vgyében, 152 kath., 4 evang. lak., kath. paroch. templommal és kastélylyal. F. u. a Rudnay és Divéky család. Ut. p. Privigye." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1924-től Terestyénfalva része. Népessége 1910-ben 326, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 1900 lakosából 1882 szlovák volt. 2011-ben 1952 lakosából 1885 szlovák volt. Neves személyek Nyitrarudnón született 1889-ben Turchányi Imre ügyvéd, földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő. Nevezetességei Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült klasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén. Zsinagógája a 19. század második felében épült. Óriásszárcsa Az óriásszárcsa (Fulica gigantea) a madarak (Aves) osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az óriásszárcsa előfordulási területe Dél-Amerika hegységeiben, azaz az Andokban van. Peru középső részétől egészen Bolíviáig, valamint Chilében és Északnyugat-Argentínában található meg. Akár 6500 méteres tengerszint feletti magasságban is fellelhető. Megjelenése A guvatfélék családjának második legnagyobb testű faja, csak a takahe nagyobb nála. A fej-testhossza 48-64 centiméter. A felnőtt tollazata teljes egészében fekete. A csőre sárga, vöröses és fehére mintával; míg lábai élénk narancssárgák. A hím testtömege 2,7 kilogramm és a tojóé 2,03-2,4 kilogramm. A felnőtt nem repül, azonban a fiatal minden veszélyre felröppen. Életmódja A sekély vizű tavakat és egyéb kisebb vizeket választja élőhelyéül. Vízinövényekkel táplálkozik. Télen lejjebb ereszkedik, de a költési időszakban a magas hegyvidékeket keresi fel. Szaporodása Fészkét a vízinövényekre készíti; ez egy nagy, lapos, néha 3 méter széles építmény. A fészket több éven keresztül is újrahasznosítja. A fészekalj általában 3-7, krémszínű tojásból áll; a tojásokon vörösesbarna pontok láthatók. (8136) 1979 MH2 A (8136) 1979 MH2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin és Schelte J. Bus fedezte fel 1979. június 25-én. Acura TL Az Acura TL a Honda autógyár közepes méretű prémium sportszedánja. A TL jelentése Touring Luxory. A TL előtt Vigornak hívta az Acura a közepes méretű négyajtós autóját. Acura TL ( negyedik generáció) Az Acura TL jelenlegi, negyedik generációja 2008 szeptemberétől kapható Észak-Amerikában. A TL egy elsőkerék vagy opcionálisan négykerék meghajtású, orrmotoros autó. 280 lóerős vagy opcionálisan választható 305 lóerős hathengeres v alakú szívómotoral. A gépkocsit a Honda Ohioi gyárában szerelik össze, ugyanott ahol a Honda Accordot is.A TL közös platformon nyugszik az Acura RL, Acura ZDX/MDX , Acura Tsx személygépkocsikkal. A 305 lóerős motorhoz alpból jár az SH-AWD nevű négykerék meghajtási rendszer, ami a nyomatékot nem csak a elölről hátra tudja átvinni , hanem oldalirányba is. A négykerék meghajtású változathoz választható a Honda 6 sebességes manuális váltója is . 2012-ben 33.572 darabot adtak el az autóból az Amerikai Egyesült Államokban . Ezzel az MDX mögött az Acura második legnépszerűbb modellje volt az országban. Jelenleg az autó kizárólag Észak-Amerikában és Kínában kapható. A kínai változat csak első kerék meghajtással rendelhető. Források: www.acura.com www.acura.com.cn Crespino Crespino település Olaszországban, Veneto régióban, Rovigo megyében. Lakosainak száma 1871 fő (2017. január 1.). Crespino Berra, Gavello, Guarda Veneta, Pontecchio Polesine, Ro, Rovigo, Villanova Marchesana és Ceregnano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: 650 Amalasuntha A 650 Amalasuntha egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit August Kopff fedezett fel 1907. október 4-én. Frantz Alajos Frantz Alajos (Francz Alajos) (Jászberény, 1831 – Budapest, 1885. szeptember 18.) megyei főorvos. Életútja 1858-ban kapott orvosi diplomát a pesti egyetemen, ezután egri jogakadémiai tanár lett. Heves vármegye tiszti főorvosa és bizottsági tagja, Eger város képviselője, a Hevesmegyei orvos és gyógyszerész egyesület elnöke és a természettudományi társulat rendes tagja volt. Cikkei a Heves- és Külső-Szolnok vármegyék leírása című monográfiában jelentek meg (Eger, 1868): Az egri fürdő leirása, A gyöngyösi timsós-vasas-gyógyfürdő, Heves- és K.-Szolnok t. e. vármegyék lakónak néprajzi, népmozgalmi, kórtani s egyéb körorvosi viszonyait illető leirása. Haudrecy Haudrecy település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 299 fő (2015). Haudrecy Belval, Cliron, Ham-les-Moines, Saint-Marcel, Sury és Tournes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nemzeti Párt A Nemzeti Párt (1878-tól 1891-ig előbb Egyesült Ellenzék, majd Mérsékelt Ellenzék) egy politikai párt volt Magyarországon a dualizmus idején. Nevét onnan kapta, hogy a 48-as alapokon álló Függetlenségi Párttal szemben a 67-es közjogi alapokon álló, tehát a korban mérsékeltnek számító ellenzéki csoportosulás volt. 1891-ben Apponyi Albert javaslatára vette fel a Nemzeti Párt nevet. Története 1878 tavaszán alakult részint azokból a képviselőkből, akik már a Deák-párt és a Balközép fúziójakor a Deák-pártból kiváltak és Sennyey Pál báró vezetése alatt külön pártot alapítottak Jobboldali Ellenzék elnevezéssel, részint pedig azokból a képviselőkből, akik később, Bosznia-Hercegovina megszállása miatt (1878) illetve az Ausztriával tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezés Magyarország számára kedvezőtlenebb megújítása miatt váltak ki a Szabadelvű Pártból és Független Szabadelvű Párt néven a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Vezérei Apponyi Albert gróf és Szilágyi Dezső lettek. Programjának főbb pontjai: Ausztriához való viszonyunkban az 1867-es kiegyezés által a nemzet részére biztosított jogok sértetlen fenntartása, a pénzügyi bajok orvoslása és a közigazgatás korszerű reformja voltak. 1890-ben, a kabinet újjáalakításakor Szilágyi Dezső igazságügyminiszterré nevezték ki, az Egyesült Ellenzék pedig kizárólag Apponyi Albert gróf vezérlete alatt működött. 1891 végén az országgyűlés feloszlatását megelőzőleg fejtette ki Apponyi Albert gróf a képviselőházban azt a programot, amelynek alapján a közjogi alapon álló egyesült ellenzék felvette a Nemzeti Párt nevet. Ezt a magyar nemzethez intézett Szózatban proklamálta, melynek sarkelvei: nemzeti politika az 1867-es kiegyezés alapján; a közös hadsereg kiegészítő részét tevő magyar hadseregben magyar katonai nevelés által a magyar szellem és hazafiúi érzés ébren tartása; erős magyar államhatalom szervezése egyfelől, erőteljes nemzeti élet másfelől; a törvényhozás és a választási törvény, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a szabadság és nemzeti erő biztosítékaival; nemzeti szellemben vezetett közoktatás; az ország önálló közgazdasági egyénítése az 1867-es törvény valódi szellemében. A Nemzeti Pártnak két napilapja volt: a Nemzeti Újság és a Budapester Tagblatt. Megszűnés, majd újjáalakulás A párt 1900 februárjában Széll Kálmán és Apponyi megegyezéséből kifolyólag egyesült a Szabadelvű Párttal. A korban sok vitát kiváltó és hosszasan elnyújtott véderőreform körüli feszültségek hatására Apponyi 1903. november 24-én kilépett a Szabadelvű Pártból és korábbi párttársaival újjáalapította a Nemzeti Pártot, mely 1905 januárjában a Szabadelvű Párttal szemben felállított ellenzéki szövetség születésekor beolvadt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Később újjá már nem alakult. Villanueva de la Fuente Villanueva de la Fuente település Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Villanueva de la Fuente Albaladejo, Montiel, Villahermosa, El Bonillo, Alcaraz és Povedilla községekkel határos. Lakosainak száma 2185 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Guxhagen Guxhagen település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Stazione di Trappa Stazione di Trappa vasútállomás Olaszországban, Garessio településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ceva–Ormea-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Garessio Stazione di Eca-Nasagò A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja kitüntető cím adományozásáról a színház igazgatósága 1991-ben döntött; célja az értékteremtő művészi munka, a közösségformálás és hagyományápolás terén folytatott maradandó tevékenység elismerése, a társulat jeles tagjainak megbecsülése. A kitüntető cím a színháznál hosszabb ideje kiemelkedő művészi munkát folytató, példamutató magatartást tanúsító színész, énekes, rendező, díszlet- és jelmeztervező, karigazgató, karmester, balettművész, táncos, illetve az igazgatás terén maradandó értékű munkát végzett vezető számára adományozható. 2013 óta a társulat A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Mestere címmel ismeri el a műszaki területen kiemelkedő érdemeket szerzett tagok munkáját. A kitüntetést évadnyitó társulati ülések keretében adják át. Az Örökös Tagok, illetve Örökös Mesterek arcképe a nagyszínház előcsarnokában látható. A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagjai Angyal Mária rendező Barta Mária színművész Bányász Ilona színművész Berdál Valéria operaénekes Décsy Györgyi színművész Fekete Gizi színművész Gregor József operaénekes Gyimesi Kálmán operaénekes Harmath Éva operaénekes Herceg Zsolt színművész Horkits Erzsébet művészeti főtitkár Juhász József operaénekes Karikó Teréz operaénekes Király Levente Kovács Kornélia karigazgató Mentes József színművész Mezey Károly színművész Molnár László (1944) karmester Molnár Zsuzsa díszlet- és jelmeztervező Nagy László színigazgató Pál Tamás karmester Rácz Imre énekkari művész Rácz Tibor színművész Réti Csaba operaénekes Sándor János rendező Sinkó György operaénekes Suvada Aranka énekkari művész Szabady István operaénekes Szalatsy István karmester Szonda Éva operaénekes Vajda Júlia operaénekes Varga Mátyás díszlet- és jelmeztervező Vargha Róbert operaénekes A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Mesterei Bodnár György fodrász-tárvezető Eperjesi Ferencné öltöztető-tárvezető Nagy Mihály lakatos-tárvezető Várszegi Ottó színpadmester Forrás A Szegedi Nemzeti Színház honlapja Les Prés Les Prés település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 21 fő (2015). Les Prés La Beaume, La Bâtie-des-Fonds, Beaurières és Valdrôme községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dixie Bibb Graves Dixie Bibb Graves (Montgomery, 1882. július 26. – Montgomery, 1965. január 21.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Alabama, 1937–1938). 1994-es Roland Garros Az 1994-es Roland Garros az év második Grand Slam-tornája, a Roland Garros 93. kiadása volt, amelyet május 23–június 5. között rendeztek Párizsban. A férfiaknál a spanyol Sergi Bruguera, a nőknél a szintén spanyol Arantxa Sánchez Vicario nyert. Döntők Férfi egyes Sergi Bruguera - Alberto Berasategui 6-3, 7-5, 2-6, 6-1 Női egyes Arantxa Sánchez Vicario - Mary Pierce 6-4, 6-4 Férfi páros Byron Black / Jonathan Stark - Jan Apell / Jonas Bjorkman 6-4, 7-6 Női páros Gigi Fernández / Natallja Zverava - Vickie Paynter / Lisa Raymond 6-2, 6-2 Vegyes páros Kristie Boogert / Menno Oosting - Larisa Neiland / Andrei Olhovskiy, 7-5, 3-6, 7-5 Juniorok Fiú egyéni Jacobo Díaz – Giorgio Galimberti, 6–3, 7–6 Lány egyéni Martina Hingis – Sonya Jeyaseelan, 6–3, 6–1 Fiú páros Gustavo Kuerten / Nicolás Lapentti – Maxime Boyé / Nicolas Escudé, 6–2, 6–4 Lány páros Martina Hingis / Henrieta Nagyová – Lenka Cenková / Ludmila Richterová, 6–3, 6–2 Forrás Hivatalos honlap Buçimas Buçimas (korábban Starova, macedón Старово / Sztarovo) falu és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó déli partvidékén, Pogradec közvetlen délkeleti szomszédságában. Korça megyén és Pogradec községen(wd) belül Buçimas alközség központja, amelynek további települései Baçallëk, Gështenjas, Gurras, Peshkëpia, Rëmenj, Tushemisht és Vërdova. A 2011-es népszámlálás alapján Buçimas alközség népessége 15 687 fő. Fekvése Buçimas a tektonikus eredetű árkos süllyedéket elfoglaló Ohridi-tótól délre, a Buçimasi-síkon (Fusha e Buçimasit) fekszik, a Thatë-hegység (Mal i Thatë, ’Száraz-hegység’, 2287 m) északnyugati előterében. Az alközség déli részén lévő Plloçai-hágó (Qafa e Plloçës) biztosít közúti összeköttetést a Buçimasi-sík és a Korçai-medence között. Ezen keresztül halad át az ország fővárosát, Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút. Az alközség északkeleti részén, a tushemishti határátkelőn lehet átlépni Macedóniába, a Szent Naum-kolostor(wd) és Ohrid irányába. Története és nevezetességei Az alközséghez tartozó Gështenjas határában egy i. sz. 3. századi előkelő illír nő, Platura sírját tárták fel, gazdag sírmelléklettel, üvegrhütonnal, illatszeres üvegcsével, aranypántokkal díszített ébenfa karkötővel, arany nyaklánccal és fülbevalóval. Tushemishtban egy ókeresztény bazilika mozaikpadlóját tárták fel a régészek. A 18. századig Buçimas (akkor még Starova néven) a régió adminisztratív központja volt, de a 19. századra Pogradec átvette tőle ezt a szerepet. Tushemisht szülötte Gjergj Pekmezi(wd) (1872–1938) nyelvész, diplomata, 1928-tól haláláig a Bécsi Egyetem albán nyelvészeti tanára. Cauchy-féle középértéktétel A Cauchy-féle középértéktétel a differenciálszámítás egyik alaptétele. Állítás Ha az f és g függvények [a, b]-ben folytonosak, (a,b)-ben differenciálhatóak és g'(x) ≠ 0, ha x (a, b), akkor van olyan ξ (a, b), amire fennáll a következő egyenlőség: Bizonyítás Tekintsük az x [a, b]; F(x)=f(x)+λg(x) függvényt, ahol λ egy konstans. Határozzuk meg λ-t úgy, hogy F(x) a és b helyeken ugyanazt az értéket vegye fel. Vagyis legyen F(a)=F(b), tehát f(a)+λg(a)=f(b)+λg(b). Innen: g(b) ≠ g(a), mert akkor a Rolle-féle középértéktétel szerint (a, b)-on g'(x)-nek lenne zérushelye. F(x)-re alkalmazzuk a Rolle-féle középértéktételt: létezik olyan ξ (a, b), hogy F'(ξ)=0. λ-t behelyettesítve és felhasználva hogy, F'(ξ)=0: Az egyenletet rendezve: Stazione di Bagnara Stazione di Bagnara vasútállomás Olaszországban, Calabria régióban, Bagnara Calabra településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Battipaglia–Reggio di Calabria-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Palmi Stazione di Favazzina 3484 Neugebauer A 3484 Neugebauer (ideiglenes jelöléssel 1978 NE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin, Eugene Merle Shoemaker fedezte fel 1978. július 10-én. Stazione di Trento San Bartolameo Stazione di Trento San Bartolameo vasútállomás Olaszországban, Trentino-Alto Adige régióban, Trento településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Trento–Velence-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Trento Santa Chiara Stazione di Villazzano Ben Wheatley Ben Wheatley (Billericay, Essex, 1972–) angol filmrendező. Filmjei 2009: Down Terrace 2011: Halállista (Kill List) 2012: Vérturisták (Sightseers) 2012: The ABCs of Death (U Is for Unearthed című szegmens) 2013: Valahol Angliában (A Field in England) 2015: High-Rise 2016: Free Fire Nagytétény-Diósd vasútállomás A Nagytétény-Diósd vasútállomás egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Barosstelep megállóhely Érdliget megállóhely Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Busz: 113 , 113A Gare d’Auray Gare d’Auray vasútállomás Franciaországban, Auray településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Savenay–Landerneau-vasútvonal Auray–Quiberon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Landaul - Mendon (Gare de Landerneau, Savenay–Landerneau-vasútvonal) Gare Sainte-Anne (Gare de Savenay, Savenay–Landerneau-vasútvonal) Gare de Belz - Ploemel (Gare de Quiberon, Auray–Quiberon-vasútvonal) Łomża Łomża város Lengyelország északkeleti részén, a Podlasiei vajdaság területén a Narew folyó partján. A történelmi Mazóviához, annak legnagyobb egységéhez - a łomżaihoz tartozik. 1975-1998 között a Łomżai vajdaság székhelye. 1999. január 1-jétől a Łomżai járás központja és járási jogú város. 1925. október 28. óta római katolikus egyházmegyei székhely. Łomża a környező vidék gazdasági, oktatási és kulturális központja és egyike a három legnagyobb városnak a Podlasiei vajdaság területén (Białystok és Suwałki mellett). Fekvése Łomża a Narew folyó középső folyása mentén fekszik a Mazóviai síkságon mintegy 125 méterrel a tenger szintje felett. Városrészek Łomża négy kerületre oszlik, melyek további 15 lakótelepet alkotnak. Stare Miasto Starówka Rembelin Monte Cassino lakótelep Skarpa lakótelep Pociejewo lakótelep . Południe Jantar Górka Zawadzka Mazowieckie Konstytucji Armii Krajowej Medyk Zawady Przedmieście Łomżyca Łomżyca Nowa Łomżyca Maria Narew Staszica Słoneczne Parkowe Młodych Skowronki Kraska Kraska lakótelep Przemysłowe lakótelep Serégij Eugén Serégij Eugén (Zajgó, 1910. január 6. – Ungvár, 1985. október 1.) magyar és szovjet zeneszerző, karmester. Élete 1929-ben végezte el Ungváron gimnáziumi tanulmányait, majd a Károly Egyetemen folytatta (1929–1921) tanulmányait. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Шерегій Євген című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Rapcsák András (politikus) Rapcsák András (Debrecen, 1943. július 14. – Hódmezővásárhely, 2002. február 3.) magyar politikus, Hódmezővásárhely polgármestere. Élete 1943. július 14-én született Debrecenben. Édesanyja, Baranyi Jolán általános iskolai tanár, édesapja, Rapcsák András középiskolai, majd egyetemi tanár, 1967 és 1973 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) rektora. Az általános és középiskolát Debrecenben végezte, a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán 1969-ben, egyetemi doktori címét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1977-ben szerezte. 1969-73 között a Tiszántúli majd Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (Démász) fejlesztőmérnöke, majd a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyárban dolgozott ugyancsak fejlesztőmérnökként. Műszaki munkásságát több elismeréssel jutalmazták: 1970-ben és 1971-ben Kiváló Mérnök, valamint szintén 1971-ben Iparági Dicsérő Oklevél kitüntetést kapott. 1991-ben Gábor Dénes-díjban részesült, 1993-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Fiatal kora óta sportolt: 1957-től 33 éves koráig versenyszerűen teniszezett. 1981-től igazolt sakkozó. Politikai karrierje 1990-ben Hódmezővásárhely polgármestere lett. Az 1994-es helyhatósági választásokon újra polgármesterré választották 76,65%-os eredménnyel. 1994 júliusában a Kereszténydemokrata Néppárt tagja lett, ettől az évtől kezdve országgyűlési képviselő lett a KDNP színeiben Csongrád megye 6. számú, Hódmezővásárhelyt is magába foglaló választókerületében. A KDNP jogi és önkormányzati munkacsoportjának a tagja volt. 1997 júliusában kivált a pártból és független képviselő lett, majd 1997 szeptemberében belépett a Fidesz frakciójába. Az 1998-as országgyűlési választásokon az MKDSZ-Fidesz-MDF közös jelöltjeként az első fordulóban győzelmet aratott. Ettől az évtől kezdve a Csongrád megyei közgyűlésnek is a tagja. 1999-ben az ellenzéke megvádolta azzal, hogy közpénzből finanszírozta a születésnapjának megünneplését, majd telekspekulációval vádolták, ennek eredményeként felfüggesztették polgármesteri állásából. Az önkormányzatnak egy évig nem lett új polgármestere, és csődközeli helyzetbe került. 2000 augusztusában feloszlatta magát a képviselőtestület, így új választásokat írtak ki. A választásokon negyedszerre is polgármesterré választották Rapcsákot. A 2002-es országgyűlési választásokon a Fidesz színeiben indult volna, de már nem érte meg: 2002. február 3-án este tüdőembóliában elhunyt. Utódjává Lázár Jánost választották mind az országgyűlésben, mind a város élén. Emlékezete Hódmezővásárhely városa őrzi a polgármester emlékét: 2003-ban posztumusz a város díszpolgárává választották Rapcsákot. 2007-ben a Szántó Kovács János utca elejét a 60-as számig Dr. Rapcsák András úttá keresztelték át, az utca folytatásában megmaradt az eredeti ház számozás. A város szobrot állított az emlékére, a szoborpályázat győztese Varga Imre Kossuth-díjas szobrász lett. A szobrot az egykori polgármester születésének 65. évfordulóján, 2008. július 14-én avatták fel. Saint-Martin-des-Landes Saint-Martin-des-Landes település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 210 fő (2015). Saint-Martin-des-Landes Carrouges, Lignières-Orgères, Chahains, Ciral és Saint-Ellier-les-Bois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fejes Teri Fejes Teri (Torontáltorda, 1902. szeptember 21. – Budapest, 1994. december 18.) magyar színésznő, énekesnő, komika. Élete Fejes János és Tapadó Etelka földműves szülők gyermeke. 1920-ban végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában, majd Győrben kezdte pályafutását. Ezután 1921-ben Pécsett, 1922-ben Makón, majd Budapesten, a Royal Orfeumban játszott. 1923 és 1930 között az Operettszínház, 1929-ben a Budapesti Színház, 1931-32-ben a Király Színház, 1932-ben és 1935-ben a Budai Színkör, 1935-ben a Kamara Színház, 1936-37-ben a Városi Színház művésze volt. 1937-től 1944-ig az Erzsébetvárosi Színházban lépett fel. Szerepelt még a Vígszínházban, a Magyar Színházban, a Pesti Színházban és a Vidám Színházban. A második világháború után Magyar, a Medgyaszay, a Modern és a fővárosi Vígszínházban játszott, majd 1949 és 1955 között a Budapesti Operettszínház foglalkoztatta. Ezután a Vidám Színpadhoz szerződött, amelynek 1966-ig volt művésze. 16 évig volt Kabos Gyula állandó színpadi partnere. Szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1933-: 48., a digitális platformon huszonhét felvétele is látható. Ábrahám Pál : Zenebona - Lia Ábrahám Pál: Hawaii Rózsája - Bessie Ábrahám Pál: Viktória - Riquette, a szobalány Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély-lány - Sári Carlo de Fries - Szántó Armand - Szécsény Mihály: Budapest-Wien - Piri Eisemann Mihály : Miss Amerika - címszerep Eisemann Mihály: Angóramacska - Háremhölgy Farkas Ferenc : Nótás kapitány - Bébi grófnő Fejér Miklós : Pesti mulató - Hölgy Feydeau: Mit járkálsz meztelenül - Feleség Hart - Kaufmann: Így élni jó - A könnyű kis hölgy Hervé : Lili - nevelőnő Heltai Jenő : Naftalin - Manci Hunyady Sándor : Lovagias ügy - Virágné Huszka Jenő : Erzsébet - Társalkodónő Huszka Jenő: Gyergyói bál - Stefi Jacobi Viktor : Sybill - Sarah Katajev - Dalmat - Sauvajon: Bolond vasárnap - Róza Lengyel Menyhért : Antónia - Lia Maupassant - Illés: Az ágy szélén - Grófnő Molnár Ferenc : Olympia - Lina Molnár Ferenc: Doktor úr - Ella Nagy Endre : Tóni, borotválkozz meg - Tanárnő Robert Thomas: Nyolc nő - Nagymama Schubert-Berté: Három a kislány - Hédi Szilágyi László - Buday Dénes : Csárdás - Conchita Zerkovitz Béla : Csókos asszony - Rica Maca Filmszerepei Kacagó asszony (1930) A tettes ismeretlen (1957) Bach (Lot) Bach település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 175 fő (2015). Bach Concots, Saint-Projet, Escamps, Saillac, Varaire és Vaylats községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Reute (Breisgau) Reute település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Reute Emmendingen községgel határos. Monostori út A Monostori út (románul Calea Moților, illetve Calea Mănăștur) Kolozsvár belvárosában található. Az egykori Bel-Monostor utcának a Monostor-kapun kívüli folytatásaként indul nyugat felé, Kolozsmonostor irányába. 1899-től hozzá tartozik Kolozsmonostor főutcája is. Folytatása a Szászfenesi út (románul Calea Floresti). Neve 1453-ban „Monostor Extra Muros”, azaz falakon kívüli „Monostor utca” néven említették. 1551-ben „Coloswar falain kivül a Monosthor wcza” formában hivatkoztak rá. 1667-ben jelent meg a „Külső Monostor utca” név, amiből aztán a 19. század végére „Külmonostor utca” név vált elfogadottá. 1899-től Monostori út volt a neve. A román közigazgatás bevezetésével két utcára osztották: a sörgyárig „Calea Moților” (Mócok útja), azon túl pedig „Calea Mănăștur” (Monostori út) lett a neve. A második bécsi döntést követően az út külső része „Mussolini út” lett, a belső rész visszakapta a „Monostori út” elnevezést. 1945 és 1948 között a „Calea Regele Ferdinand” (Ferdinánd király út) nevet kapta, majd 1948-tól ismét „Calea Moților” (Mócok útja), illetve „Calea Mănăștur” (Monostori út) lett. Története Egyike a legkorábban beépült városfalakon kívüli utcáknak. A 14–16. században a vár melletti külvárosként ("Vicus") tartották számon. Mivel az Erdélyi Fejedelemség korában a városban szigorú szabályok vonatkoztak a kocsmázásra, a szolgák és szolgálólányok szívesebben mulatoztak magánházaknál; egy ilyen ház volt a Külmonostor utcában Diós István háza, a szomszédok szerint „latrok barlangja,” ahol „szüntelen a pajkosok éjjel-nappal virrattig ittak, torbézoltanak, ordítottanak, kiáltottanak.” A 18. század elején, a Rákóczi-ostrom során az utcát tűz pusztította el. A 18. század végén, amikor először engedélyezték a zsidóknak, hogy megtelepedjenek Kolozsváron, csak a Kül-Monostor utcában kaphattak helyet. Több, a városnak dolgozó mesterembernek is itt volt háza, majorsága vagy kertje, mint például Konrad Hammer (†1748) schwalbachi kőművesnek, Martin Honigberger (†1798) nagyszebeni rézművesnek, illetve Kagerbauer Antal tordai építőmesternek. A 19. század elején az építkezések nem elsősorban a belvárosban, hanem a várost kelet–nyugati irányban átszelő főútvonalak mentén összpontosultak, köztük elsősorban a Külső Monostor utca mentén, ahol korábban számos kert és faház állt. Az építési hatóság ellenőrizte, hogy az építtetők betartsák az utcák mérnöki felmérés által kijelölt vonalát és szélességét, de határozatot hozott az utcára nyíló pinceajtók, boltlépcsők, karfák, ablakrostélyok eltüntetéséről is. A 19. század elején a Külső-Monostor utcában működött a város két közfürdőjének egyike, a Flóra-fürdő. 1830-ban a városi jótékony nőegyesület népiskolát (előiskolát) állított fel az utcában 2–8 év közötti szegény gyermekek számára, 1832-ben pedig dolgozóházat létesítettek, ahol negyven szegény asszony számára biztosítottak munkalehetőséget; az intézmény 1859-ben Karolina Auguszta királyné tiszteletére felvette az Auguszteum nevet. Az utcát 1849-ben kövezték ki, 1869-ben az árkokat kővel rakták ki, 1885-ben pedig az északi oldalát gránit porondjárdával látták el. Ugyanebben az évben vezették be a gázvilágítást is. A 20. század elején az út északi oldalán levő házak kertje még a Malomárokig nyúlt, mert a Fürdő (Pavlov, Card. Iuliu Hossu) utca még nem épült ki. 1901-ben a Külmonostor utcában működött az asztalosok szakszervezeti csoportja. 2015 júniusában elkezdték az út teljes körű felújítását, beleértve a vízvezetékek cseréjét, és a villamosvezetékek áthelyezését a föld alá. Az európai uniós forrásokból finanszírozott munkák minősége nem volt megfelelő, ezért 2017-ben a vállalkozót pótlólagos javítási munkákra kötelezték. 2018 júliusától a Mócok útja 121. számú ház előtt és környékén az önkormányzat ingyenes Wi-Fi szolgáltatást biztosít. Közlekedés 1893-ban forgalomba állt a közúti vasút, amelynek második vonala a főtérről a Monostori úton haladt a sörgyárig; a sok baleset miatt azonban a vasúti közlekedést 1902-ben leállították. Az 1960-as években indult el a Monostori úton a trolibuszforgalom. Az út nemcsak a Monostori negyed lakói, hanem a szászfenesiek számára is fontos közlekedési útvonal a város központja felé, főleg tanítási időszakban, amikor napi húszezer kocsival nő meg a napi forgalom. A zsúfoltság megszüntetésére 2017-ben Emil Boc polgármester bejelentette, hogy augusztustól kezdve a Mócok útján mindkét irányban egy-egy sávot a tömegközlekedési járművek és taxik számára tartanak fent. A terv azonban nem valósult meg, mert a közlekedési szakemberek újabb szimulációk és elemzések elvégzését tartották szükségesnek. Szóba jött az út egyirányúsítása (a másik irányú forgalmat a Fürdő / Cardinal Iuliu Hossu utca látná el), illetve a buszsáv időszakos működtetése is. 2018-as tervek szerint az utat a járda szűkítésével ötsávosra bővítenék, és körforgalmat alakítanának ki a Szélső utca és a Monostori út között. Épületei Déli házsor Mócok útja 1–3. szám: Városháza . Az eklektikus stílusú épület 1896–1897-ben épült Alpár Ignác tervei alapján, eredetileg vármegyeháza céljára. A második világháború után a megyei, illetve tartományi tanács székhelye lett. A városháza 1991-ben költözött ide. 5. szám: Béldi Ákos főispán építtette. 1920 és 1940 között itt működött a magyar konzulátus. 1948 és 1950 között a Magyar Művészeti Intézet működött benne, utóbb a balettiskolát helyezték ide, majd a polgármesteri hivatal lakosság-nyilvántartó része kapta meg. 11. szám: a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyik épülete, itt található a Római Tanulmányok Központ könyvtára (Biblioteca Centrului de Studii Romane). 13. szám: itt lakott Óvári Kelemen jogtörténész. 19. szám: Purjesz-ház, Purjesz Zsigmond belgyógyász otthona. Lánya, Óváry Elemérné irodalmi-művészeti szalonjában Ady Endre , Bartók Béla , Dohnányi Ernő és Móricz Zsigmond is megfordultak. Kertjében épült fel 1969–1970-ben a megyei rendelőintézet. 25. szám: 1999-ben épült görögkatolikus templom. 33. szám: egykori mentőállomás, az Önkéntes Mentősegyesület 1912-ben épült székhelye, most fogászati klinika. 137. szám: barokk épület, Dél-Németországra jellemző csavart (facsaros, facsaratos) kéménnyel. A babona szerint az ilyen kémény megakadályozta, hogy a boszorkányok bejussanak a házba. Monostori út 1. szám: Régi monostori vámház. Az 1800-as évek közepéig működött. 3–5. szám: A Gazdasági Akadémia 1869-ben létesült, ma Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem. A kapu vonalában kezdődött az egykori Monostor falu, amelyet 1895-ben a városhoz csatoltak. 9. szám: jezsuita rendház abban az épületben, amelyet Szentpáliné Galambfi Borbála asszony 1621-ben végrendeletében a rendre hagyott. Északi házsor Mócok útja 4. szám: Szilvássy-ház, amelyben Szilvássy Karola vendégeként gyakran időzött Bánffy Miklós . 8. szám: Csávásy-ház. Az utca felé nyíló pincelejárata ma már egyedülálló Kolozsváron. Az 1970-es évek végén a Szilvássy-házzal együtt a lebontás fenyegette, mert a szemben levő megyei néptanács elé teret akartak kialakítani; a terv nem valósult meg. 16. szám: Jancsó-ház. Az idők folyamán itt laktak Jancsó Béla , Jancsó Elemér , Kelemen Lajos , Herédi Gusztáv . 1923-ban itt szerkesztették a Tizenegyek antológiáját. 24. szám: Zeyk-ház. Özvegy Teleki Józsefné építtette 1832-ben. 2012-től az Inocențiu Micu Görögkatolikus Teológiai Líceum működik itt. 26. szám: a Kolozsvár-Szamosújvári görögkatolikus egyházmegye (wd) székhelye 54. szám: Schilling-ház, Schilling Lajos történész professzor háza. 58. szám: az 1930-as és 1940-es években működött Heinrich-féle szappangyár. 68. szám: a két világháború között Mátyás Mátyás sebészprofesszor szanatóriuma, az 1940-es években szálloda, 1948-tól gyermekkórház. 78–80. szám: Moll Elemér tervezte inasiskola, jelenleg távközlési szakközépiskola (Colegiul Tehnic de Comunicaţii “Augustin Maior”). 82. szám: Auguszteum, óvoda és elemi iskola, 1907-től római katolikus iskola. 84. szám: a Kakasos templom (felsővárosi református templom) 1913-ban épült Kós Károly tervei alapján. 2001 óta az Agapé öregotthon is ezen a telken működik. Monostori út 2–6. szám: Czell- vagy Ursus-sörgyár. 1878-ban alapították, a jelenlegi épület 1911-ben épült. A rendszerváltás után bezárt gyárat 1995-től minisörfőzdeként, látványosságként üzemeltetik. 2017 áprilisa óta a Platinia bevásárlóközpont található itt. 12. szám: 1902-ben felszentelt, 1942-ben kibővített Fájdalmas Szűzanya-kápolna. 22–24. szám: Spektrum Nemzetközi Iskola (románul Școala Internațională Spectrum), amelyet Fethullah Gülen köréhez tartozó török üzletemberek alapítottak 1997-ben. A kolozsmonostori apátság temploma az 1987–88-ban épült felüljáró hídtól jobbra egy dombon található. A 12. századi benedekrendi apátság templomának megmaradt szentélyéből alakították ki 1819-ben. Műemlékek Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: Szumátrai üreginyúl A szumátrai üreginyúl (Nesolagus netscheri) az emlősök (Mammalia) osztályának a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe, ezen belül a nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Indonézia területén honos, főleg Szumátra szigetén fordul elő. Ott is csak a sziget nyugati részén található érintetlen hegyvidéki erdőségek lakója. Megjelenése Testhossza 37–40 cm. Testének színe cserbarna vagy szürke, tompora élénk rozsdavörös. Vastag szürkésbarna csíkjai vannak, melyek az orrtól a farokig, a vállaktól ívesen a tomporig és a hátsó láb felső részén keresztben húzódnak. Rövidebb a füle, mint a többi nyúlfélének. Életmódja Üreginyúlszerű életmódot folytat. Leveleket és lehullott gyümölcsöket fogyaszt. Rokonfajok A szumátrai üreginyúl legközelebbi rokona a szintén kihalófélben lévő annami üreginyúl (Nesolagus timminsi), amelyet az Annami-hegységben fedeztek fel Vietnámban. Természetvédelmi állapota Az élőhelyének tönkretétele fenyegeti, ezért az IUCN vörös listája a kihalófélben lévő kategóriában sorolja a szumátrai üreginyulat. Charly – Majom a családban A Charly – Majom a családban című családi televíziós sorozatot a német ZDF televízió gyártotta és közvetítette. Magyarországon először az M2, majd a Duna Televízió vetítette. Jelenleg a Prime sugározza. Története A történet Berlinben játszódik. Főszereplők a történet kezdetekor Dr. Philipp Martin állatorvos, felesége Michaela, gyermekeik Oliver és Sandra, és természetesen a sorozat névadója, csimpánzuk, Charly. Dr. Philipp Martin korai halála után az állatorvosi praxist dr. Max Henning veszi át, aki később Michaelát feleségül veszi. Michaela halála után Dr. Henning megismerkedik Maren Waldner ügyvédnővel, később pedig Katharina Hauserrel alkot egy párt. Az események folyamatába végig szerepet kap Charly, a csimpánz is. Balázsd Balázsd románul: Blajova, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Temesvártól délkeletre, a Temesbe ömlő Pogányos patak jobb partján, Temesberény és Niczkyfalva közt fekvő település. Története Balázsfalva nevét 1410-ben említette először oklevél Balasfalwa néven, mint a Dobozi Dánfi család dobozi uradalmához tartozó települést. 1462-ben Balasfalua, 1717-ben Blaschevo, 1761-ben Plaschova, Blazsova, 1808-ban Blásova, Blaxova, 1888-ban Balázsfalva (Blazsova), 1913-ban Balázsd formában volt említve. 1471-ben Balyasfalva-val együtt, mint a Lugos melletti Hodos kastély tartozékát említették, 1488-ban pedig Czikó Vásárhely tartozékaként szerepelt és Haraszthy Ferenc szörényi báné volt. Az 1717 évi jegyzékben Blaschevo néven, 40 házzal volt említve. Az 1723-1725 között Mercy térképén, valamint az 1761 évi térképeken Plaschova néven, majd Blazsova alakban fordult elő. 1801-ben a kincstártól Balázsfalvi Kiss Pál és Mihály vették meg, de 1803-ban már Losonczi Gyürky Pál, majd báró Sédeni Ambrózy István birtoka volt. A Gyürky-féle birtokrész Gyürky Euláliára gróf Almássy Edmundnéra szállt, kitől 1876-ban Vargics Imre vásárolta meg. Az Ambrózy-féle birtokrész báró Salvadori Ferencné báró Ambrózy Stefanie birtoka volt, kitől 1885-ben Wettel Ferenc szerezte meg. A községbeli úrilakot is Wettel Ferenc építtette 1893-ban. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 509 lakosából 22 magyar, 15 német, 15 szlovák, 456 román volt. Ebből 26 római katolikus, 24 evangélikus, 454 görög keleti ortodox volt. Nevezetességek Görög keleti temploma - 1876 -ban épült. Veresmarti Gáspár Veresmarti Gáspár (Vörösmart, 1608 – Kolozsvár, 1668. március 1.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1660-tól haláláig. Élete Veresmarti Gáspár 1608-ban született a most Horvátországhoz tartozó Vörösmarton. Egyetemi tanulmányait 1632-ben a hollandiai Franekerben végezte. 1632-től a marosvásárhelyi református partikula igazgatója volt, majd 1634-től székelyudvarhelyi pap, 1635-től pedig az udvarhelyi egyházmegye esperese. 1639-től marosvásárhelyi pap, 1642-től a marosi egyházmegye esperese, 1648-tól fogarasi, 1650-től pedig kolozsvári pap volt. 1661-től egészen 1668-ban bekövetkezett haláláig Erdély egyik legválságosabb időszakában Kolozsvárott volt püspök és 1661-től a fejedelem udvari papja is. Neki köszönhető, hogy I. Apafi Mihály 1662-ben az elpusztult gyulafehérvári Bethlen Gábor Kollégiumot Nagyenyeden helyezte el. Eliomar Correia Silva Eliomar Correia Silva (Salvador da Bahia, 1988. március 16. –) brazil labdarúgó, jelenleg a FK Partizan játékosa, de kölcsönben a Kecskeméten játszik.Posztját tekintve középpályás. Pályafutása Korán Szerbiába került, 20 évesen a Javor Ivanjica labdarúgója lett. 2013 telén leigazolta a Partizán Belgrád. 2013 nyarán 1 évre érkezett, kölcsönben Kecskemétre, folyamatos játéklehetőség céljából. Első magyar élvonalbeli gólját, az 1. fordulóban a Honvéd ellen szerezte, egy fejesből. Sikerei, díjai Szerb bajnok (2012-2013) Serényi család A kisserényi nemes, báró és gróf Serényi család egy magyar főnemesi család, melynek leszármazottai ma is élnek. Története A Serényiek eredete és pontos leszármazása eddig még felderítetlen. A család egy András nevű tagja I. Lajos oldalán harcolt az 1345-ös zárai csatában, ahol el is esett. Serényi Ferenc II. Lajos alkincstárnoka volt, 1518-ban testvéreivel együtt nemességet kapott. 1531-től a pozsonyi kamara tanácsosaként, majd királyi adószedőként is dolgozott. Mihály 1592-ben Fülek és Szendrő várkapitánya volt, 1596-ban a családból elsőként kapott bárói címet, ez a cím azonban akkor még csak Csehországra vonatkozott. Neki gyermeke nem volt, így a bárói címet négy unokaöccse ismét megkapta 1623-ban. Közülük az egyik, Gábor udvari tanácsos volt, majd Morvaország tartományi kapitánya, több uradalmat is megszerzett, 1656-ban pedig személyében a Serényiek grófi címet is kaptak. Ettől kezdve a család komoly birtokokkal rendelkezett Morvaországban is. Görgei Artúr-portrészobor (Visegrád) A szobor ünnepélyes felavatására a tábornok születésének kétszázadik évfordulóját megelőző napon került sor a Visegrádi Városháza belső udvarán. Az alkotást Visegrád város Önkormányzata meghívásos pályázat keretében választotta ki. A 180 cm magas műkőoszlopra helyezett speciális rozsdaálló acélból készült lemezszobor ifjabb Szlávics László alkotása. A szobor befoglaló méretei 96 × 55 × 53 cm. A műtárgy teljes magassága 276 cm. Kiállításai 2016 a pályázatra beérkezett tervek nyilvános bemutatója Visegrádon a Városháza épületében. 60 cm magas acéllemez változat. 2017 XI. Ötvösművészeti Biennále , Budapest, 60 cm magas acéllemez változat. 2018 Az ötvösművészeti biennálék díjazottjai 2007-2017 , Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Budapest, 60 cm magas acéllemez változat. Taboadela Taboadela település Spanyolországban, Ourense tartományban. Taboadela San Cibrao das Viñas, Paderne de Allariz, Allariz és A Merca községekkel határos. Lakosainak száma 1458 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Densborn Densborn település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Gerde (Hautes-Pyrénées) Gerde település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 1165 fő (2015). Gerde Uzer, Asté, Bagnères-de-Bigorre és Lies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Le Pin (Calvados) Le Pin település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 808 fő (2015). Le Pin Le Brévedent, Le Faulq, Moyaux, Saint-Philbert-des-Champs, Asnières és Saint-Pierre-de-Cormeilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fejlövés (film, 2012) A Fejlövés (Bullet to the Head) 2012-es amerikai akciófilm, melyet Alessandro Camon írt és Walter Hill rendezett, Alexis Nolent francia nyelvű képregénye, a Du Plomb Dans La Tete alapján. A film főbb szerepeiben Sylvester Stallone, Sung Kang, Jason Momoa, Sarah Shahi és Christian Slater látható. A film premierje 2012. november 14-én volt, a Római Filmfesztiválon, az amerikai mozikban 2013. február 1-jén mutatták be. A film főszereplője egy bérgyilkos, Jimmy 'Bobo' Bonomo (Sylvester Stallone), aki legutóbbi megbízatása után bonyolult ügybe keveredik, melyben a rendőrség keze is benne van. A nyomozás során, mely személyes bosszúhadjárattá válik, segítségére van egy fiatal rendőr, Taylor Kwon (Sung Kang). A Fejlövés jegyeladási szempontból megbukott, Stallone eddigi filmjei közül az egyik leggyengébb bevételt generálta a bemutató hétvégéjén és a kritikusok is vegyesen fogadták a filmet. Cselekmény New Orleansban a bérgyilkos Jimmy Bobo és társa, Louis Blanchard (Jon Seda) egy szállodaszobában végez egy korrupt rendőrrel, Hank Greelyvel (Holt McCallany), Lolát, egy ott tartózkodó prostituáltat azonban Bobo életben hagyja. Később egy bárban Blanchardot egy másik bérgyilkos, Keegan (Jason Momoa) megöli, Bobóval azonban nem bír el, ezért elmenekül. Taylor Kwon (Sung Kang) washingtoni nyomozó New Orleansba érkezik, hogy Greely megölésének ügyében nyomozzon és találkozik Lebreton hadnaggyal. Kwon ellátogat a hullaházba, ahol Blanchard személyazonosságát megtudva hamar rájön, hogy Blanchard és Bobo ölte meg Greelyt. Eközben Keegan találkozik megbízójával, Robert Morellel (Adewale Akinnuoye-Agbaje) és annak ügyvédjével, Marcus Baptiste-tal (Christian Slater). Baptiste elárulja, hogy Greely zsarolni próbálta Morelt és egy helyi gengszternek, Baby Jacknek (Douglas M. Griffin) egy aktát adott át, mely Morel illegális ügyleteit tartalmazza. Keegan nemsokára lemészárolja Baby Jacket és annak embereit, visszaszerezve a dokumentumot. Kwon egy bárban találkozik Bobóval és elmondja neki, hogy tud Greely megöléséről. Bobo faképnél hagyja, de amikor Kwon követni próbálja őt, váratlanul korrupt rendőrök támadnak rá Morel megbízásából, aki nem akarja, hogy Kwon tovább nyomozzon. Bobo megmenti a támadásban megsebesült nyomozót és elviszi őt egy tetoválószalonba, ahol lánya, Lisa (Sarah Shahi) ellátja Kwon sebeit. Ezután felkeresnek egy gőzfürdőt, hogy kihallgassák az ott tartózkodó Ronnie Earlt (Brian Van Holt), az összekötőt, aki Morel megbízásából korábban felbérelte Bobót és Blanchardot. Ronnie Earl megpróbálja megölni Bobót, de a bérgyilkos végez vele, noha a fegyvere nem működik. Bobo kérdőre vonja Kwont, aki elismeri, hogy óvatosságból ő tette átmenetileg működésképtelenné Bobo fegyverét. A két férfi megegyezik, hogy együtt fognak dolgozni az ügyön. Bobo és Kwon egy partin elkábítja és elrabolja Baptiste-et, és Bobo házához viszik, ahol arra kényszerítik, hogy átadjon egy pendrive-ot, amely Morel kétes ügyleteinek dokumentumait tartalmazza. Bobo végez az ügyvéddel, de váratlanul megjelenik Keegan az embereivel, miután Baptiste telefonjának lenyomozásával rátaláltak Bobo házára. Bobo és Kwon kimenekül az ostrom alá vett házból és egy korábban a ház alá elhelyezett bombát felrobbantva végeznek támadóikkal. Egyedül Keegan éli túl a robbanást, aki ezek után megszállottan végezni akar Bobóval. Kwon ismét találkozik Lebreton hadnaggyal, a korrupt rendőr azonban megpróbálja megölni a nyomozót, de Bobo az utolsó pillanatban közbelép és lelövi a hadnagyot. Keegan, miután megtudja, hogy Bobónak van egy lánya, elrabolja Lisát. Morel felhívja Bobót és lánya életéért cserébe a pendrive-ot követeli, a találkozó helyéül egy elhagyatott raktárépületet megjelölve. Amikor a csere után Bobo szabadon távozhat, Keegan feldühödik és megöli Morelt, illetve annak embereit, majd Bobo után ered. Keegan és Bobo fejszékkel küzdenek meg, Bobo Blanchard késével súlyosan megsebesíti Keegant, akit ezután Kwon hátulról fejbelő. Bobo vállon lövi Kwont, hogy úgy tűnjön, a nyomozó megpróbálta visszatartani őt. Lisa úgy dönt, Kwonnal marad, akivel egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Pár hónap múlva Kwon és Bobo egy bárban találkozik, ahol Kwon elmondja a bérgyilkosnak, hogy nem tett említést a rendőröknek Bobo szerepéről a raktárépületben lezajlott tűzharcban. Kwon továbbá azt is közli Bobóval, hogy ha a férfi folytatja bérgyilkosi tevékenységét, akkor el fogja kapni őt. A film zenéje A filmzenei album digitális formátumban 2013. január 29-én jelent meg, míg az üzletekben február 19-én kezdték árusítani. A lemez a film hangszeres zenéjét tartalmazza, összesen 15 számot, melyeket Steve Mazzaro komponált, a produceri teendőket pedig Hans Zimmer látta el. Az összes szám szerzője Steve Mazzaro. Fogadtatás Bevételi adatok A film a jegypénztáraknál rosszul teljesített. A Fejlövés a nyitóhétvégén 4,5 millió dolláros bevételt termelt, így Sylvester Stallone eddigi filmjeit tekintve az elmúlt 32 év leggyengébb bevételét generálta (az 1981-es Fantom az éjszakában óta), összességében pedig a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta a színész eddigi pályafutását tekintve. 2013. március 24-ig a Fejlövés az Amerikai Egyesült Államokban összesen 9 489 829 dolláros bevételre tett szert, mely messze elmarad a film 55 millió dolláros előállítási költségétől. Kritikai fogadtatás A Fejlövés a filmkritikusok részéről vegyes fogadtatásban részesült. A Rotten Tomatoes weboldalon 46%-ot kapott a film, 132 értékelés alapján, a kritikusok átlagosan 10/5-ös értékelést adtak a filmnek. A Rotten Tomatoes összesítő értékelése szerint „A Fejlövés bocsánatot nem kérően silány izgalmai felelevenítik a főszereplő és a rendező büszke filmes múltját... sajnos azonban a film nagyjából csupán ezekkel az emlékekkel tud szolgálni.” A Metacritic weboldalon a film 34 kritika alapján 100-ból 48 pontot kapott, amely „vegyes vagy átlagos” értékelésnek számít. Richard Roeper filmkritikus 4-ből két pontra értékelte a filmet, véleménye szerint a Fejlövés egy „időnként szórakoztató, sokszor érthetetlen és végső soron meglehetősen átlagos” akciófilm, mely az 1980-as évek filmjeinek állít emléket. „...Az a fajta agyatlan akciófilm, amelyben Sylvester Stallone 1985 körül szerepelt volna”. Chris Tookey filmkritikus ugyanakkor ötből három pontra értékelte és méltatta a filmet, amely szerinte „extrém módon professzionális, következetesen nézhető” alkotás és „hosszú évek óta Stallone legszórakoztatóbb filmje”. Æthelbald merciai király Æthelbald (angolszászul: ÆþELBALD ALVVIHING MIERCNA CYNING), († 757, Seckington, Anglia), Mercia erőskezű királya 716–757 között, a Humber folyó, és a La Manche csatorna között elterülő összes angolszász királyság államszövetségének a vezetője. Dominanciáját az tette lehetővé, hogy Kent erőskezű királya, Wihred 725-ben meghalt, Ine, Wessex királya pedig 726-ban lemondott. Uralma alatt London az essexi királyság helyett Mercia fennhatósága alá került. Eawa király († 642) unokája, Alweo fia. Száműzöttből vált zsarnokká. Menekültként szerzetesek, remeték, szent életű emberek társaságát kereste. Trónra kerülve is megmaradt buzgó kereszténynek, de a testiség kísértéseinek nemigen tudott ellenállni. Bár bőkezűen bánt az egyházzal, 746-ban, vagy 747-ben mégis szemrehányó levelet kapott Szent Bonifáctól, és más, a mai Németország területén térítő angolszász püspököktől, akik kicsapongó életvitelét, és az egyházi előjogok megsértését kérték rajta számon. Bonifác a fejére olvasta a királynak, hogy „kétszeresen vétkezik”, mivel királyi hatalmával visszaélve apácazárdákban olyan kegyeket erőszakol ki, amikhez egyébként nem jutna hozzá. Gyámolította a szegényeket, betartatta a törvényt, és biztosította a rendet; 733-ban rabló hadjáratot vezetett a déli Wessex ellen, 740-ben pedig földúlta Northumbria jó részét, miközben az ország sokat zaklatott királya a piktekkel viaskodott (ez utóbbi győzelme után a Dél-Anglia királya, és a Britannia királya címet adományozta magának); 749-ben felmentette a templomokat mindenfajta közteher alól, kivéve a hidak javítását, és az erődépítést. 41 évnyi uralom után, 757-ben saját testőrei gyilkolták meg. Stazione di Bari Parco Sud Stazione di Bari Parco Sud vasútállomás Olaszországban, Bari településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ancona–Lecce-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Marconi Stazione di Bari Torre a Mare Jim Hines James Ray „Jim” Hines (Dumas, Arkansas, 1946. szeptember 10. –) kétszeres olimpiai bajnok amerikai atléta, rövidtávfutó, aki az 1968-as mexikói olimpián elsőként futotta le 10 másodperc alatt a 100 métert, és 9,95 másodperces eredményével 15 éven keresztül tartotta a 100 méteres síkfutás világrekordját. A rövidtávfutáson kívül amerikaifutball-játékosként is kipróbálta magát, melyben azonban nem volt sikeres. Hébécourt (Somme) Hébécourt település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 543 fő (2015). Hébécourt Dury, Plachy-Buyon, Rumigny, Saint-Fuscien, Saint-Sauflieu és Vers-sur-Selle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fejlődéstan A fejlődéstan vagy fejlődésbiológia a különböző élő szervezetek fejlődésével és növekedésével foglalkozó tudományág. A fejlődéstan az embriológiából fejlődött ki, napjainkban főleg a sejtnövekedés, a sejtdifferenciáció és "morfogenezis" genetikai kontrollját tanulmányozza. (Utóbbi azokat a folyamatokat jelöli, melyek során a sejtek szöveteket, szerveket és szervrendszereket hoznak létre.) Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága, mely egyaránt felhasználja az anatómia, a sejtbiológia, a molekuláris biológia és a genetika területén elért eredményeket. Szorosan kapcsolódó területet képez az evolúciós fejlődéstan, amely a molekuláris fejlődéstan és az evolúciós biológia eredményeiből próbál egyfajta szintézist létrehozni. Embrionális fejlődés Szakaszai: Gametogenezis, vagy ivarsejtképződés: Az ivarsejtek képződése mindkét nemben azonos lépéssel kezdődik, az első, normál mitotikus osztódás eredménye a sejtproliferáció. A herében lévő sejtek a spermatogóniumok, az ováriumban osztódnak az oogóniumok. Az ivarsejtek ezután növekedésen, majd érésen mennek keresztül, melynek végén kialakul a spermium, illetve az ovum. Fertilizáció, vagy megtermékenyítés: A folyamat során a spermium belép a petesejtbe, és megtermékenyíti azt. Közvetlenül a megtermékenyítés után lejátszódik a petesejt második érési osztódása. Az érés befejeződésével a spermium és a petesejt pronukleusza összeolvad. Barázdálódás: Gyors, egymást követő osztódások, mely során a zigóta nem növekszik, alakja nem változik lényegesen, bár kialakul egy új üreg az embrió belsejében, a blasztocöl. A barázdálódás kezdetén a mag plazma arány alacsony, mely a barázdálódás végére eléri a normál testi sejtek arányát. A maganyag növekedése teljes egészében a petesejtben található szikanyag rovására történik. Gasztruláció: A folyamat lényege, hogy az egyrétegű blasztodermából kialakuljon a három csíralemez. A folyamatot gyors sejtmozgások, és nagymértékű alakváltozás kíséri. A morfogenetikus sejtmozgás központja egy longitudinális, vagy cirkumponális betüremkedés, a blasztopórus ajak. Organogenezis:A csíralemezekből kialakulnak az embrió szervkezdeményei. Növekedés, differenciáció: A szervkezdemények funkcionáló szervekké érnek. A fejlődésbiológusok leggyakoribb modell organizmusai (kísérleti élőlényei): a Caenorhabditis elegans nevű fonalféreg, az ecetmuslica (Drosophila melanogaster), a zebradánió (Brachydanio rerio), a házi egér (Mus musculus) és a közönséges lúdfű (Arabidopsis thaliana). A fejlődéstan kutatási eredményei segíthetnek megérteni (és talán egy nap gyógyítani) a különböző fejlődési rendellenességeket, mint például a kromoszóma-elváltozásokhoz kapcsolható Down-kórt. Az őssejtek tanulmányozása egy nap olyan, ma gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kúrálásához nyújthat kulcsot, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór. A kezdetek: összehasonlító embriológia Mint annyi más tudományág, a fejlődéstan gyökerei is Arisztotelészig vezethetők vissza. Az ő nevéhez fűződik az első ismert összehasonlító fejlődésanatómiai megfigyelés az i. e. 4. században. Felismerte, hogy az állatok különböző módon születhetnek: léteznek tojás/peterakó (ovipar), „eleventojó” (ovovivipar), illetve elevenszülő (vivipar) fajok. Ugyancsak Arisztotelész írta le először a méhlepény és a köldökzsinór szerepét, valamint a két főbb sejtosztódási mintázatot is, amelyek során az embriók kialakulhatnak: a meroblasztikus illetve a holoblasztikus osztódást. Ezt követően mintegy két évezreden át az embriológia felett "megállt az idő". A következő említésre méltó hozzájárulás a 17. századi angol orvos William Harvey nevéhez fűződik. Harvey csirketojásokon végzett megfigyelései során elsőként írta le a csirke blasztodermát illetve a szívfejlődés korai szakaszában megjelenő vérszigeteket. Szintén a tojásokon végzett megfigyelései juttatták híres (de téves) következtetésére, mely szerint minden élőlény tojásból származik (ex ovo omnia), melyet az "Esszék az állatok fejlődéséről" ("Exercitationes de Generatione Animalium") című művében, 1651-ben tett közzé. Harvey és egyik kortársa Marcello Malpighi munkássága nyomán bontakozott ki az embriológia történetének első nagy vitája. Malpighi 1673-as "De formatione pulli in ovo" című művében részletesen illusztrálva vizsgálta a csirkeembrió fejlődését, először írva le az aortaíveket, a szomitákat illetve a velő-barázdát. Részletes megfigyelései arra a következtetésre juttatták, hogy az embrió különböző szervei mindvégig jelen vannak és a fejlődés során csak "kigombolyodnak". Ez volt a preformáció elmélete, amely szöges ellentétben állt az Arisztotelész és Harvey által képviselt epigenezis nézetével. Kezdetekben a preformáció örvendett nagyobb népszerűségnek a klérus, a filozófusok de még a kutatók körében is, azonban a megfigyelési technikák fejlődése következtében fokozatosan bebizonyosodott, hogy az epigenezis elmélet a helyes. Sejtelmélet és a modern embriológia A 19. század eleje hatalmas technikai fejlődést hozott, mind a jelölési technikák, mind a mikroszkópok érzékenysége terén. Ezeknek köszönhetően az embriológia tudományterülete is virágzásnak indult. Az orosz Christian Pander nevéhez fűződik a csíralemezek (ektoderma, mezoderma, endoderma) felfedezése illetve a különböző szövetek közötti kölcsönhatásnak, az indukció jelenségének a leírása is. (Tevékenysége annál inkább is figyelemreméltó, mert mindössze 15 hónapig foglalkozott ezzel a tudományterülettel.) Pander munkáját Karl Ernst von Baer és Heinrich Rathke folytatta. Von Baer kiterjesztette Pander csirkéken tett megfigyeléseit más fajokra is, illetve ő volt az első, aki rámutatott, hogy a fejlődés minél korábbi szakaszában vizsgáljuk, a különböző fajok embriói annál jobban hasonlítanak egymásra. Szintén hozzá fűződik a notochord és az emlős petesejt felfedezése is. Rathke a gerinces kopoltyúívek leírójaként vonult be a tudománytörténetbe és az Ő nevét viseli az elsőként általa megfigyelt ún. Rathke-tasak (a hipofízis elülső lebenye). Közben a biológia egyéb területein elért eredmények következményeként teret hódított a sejtelmélet, melynek úttörői Matthias Jakob Schleiden és Theodor Schwann voltak, akik elsőként megfogalmazták (1838-ban ill. 1839-ben), hogy a növények és az állatok szöveteinek alapvető alkotóelemei a sejtek. Munkájukat Robert Remak, Rudolf Virchow és Albert Kölliker folytatta, akik bebizonyították, hogy új sejtek már létező sejtek osztódásával jöhetnek csak létre ("omnis cellula e cellula"), ezzel egyúttal megteremtve a szövetfejlődés-elmélet alapjait is. A sejtelmélet megjelenése és elfogadottá válása a preformáció legelszántabb híveit is meggyőzte elméletük hamisságáról. A fejlődés molekuláris mechanizmusai A 20. század második felében azonosították az embrionális fejlődésben szerepet játszó különböző molekulákat. A különböző sejtekben jelen levő transzkripciós faktorok azok a kulcsfontosságú szabályozóelemek, amelyek az adott sejttípusra (epiteliális, izom, ideg stb.) jellemző fehérjék jelenlétét és mennyiségét szabályozzák. A transzkripciós faktorokat szignál transzdukciós jelátviteli rendszerek szabályozzák, melyek a sejt környezetéből érkező jeleket a sejtmagba továbbítják. Ezek a jelátviteli rendszerek általában receptorokból, azok ligandjaiból illetve különböző enzimekből (például protein kinázok) állnak. A transzkripciós faktorok által szabályozott géncsaládok közül említést érdemelnek a sejtadhéziós fehérjék, amelyeknek igen fontos szerepe van a morfogenezisben, illetve a sejtciklust szabályozó fehérjék. Hosszúpereszteg Hosszúpereszteg község Vas megyében, a Sárvári járásban. Fekvése A Kemeneshát és a Kemenesalja határán, a 8-as főút mellett. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 2,1% németnek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,3%, református 0,6%, evangélikus 2,7%,, felekezet nélküli 3,8% (4,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei A településen áthalad az Országos Kéktúra . Szajki-tavak: fürdő-, horgász- és üdülőkörzet Tribus Vérségi ill. területi alapú politikai csoportok (törzsek) az ókori Róma társadalmában. Vérségi tribusok A római nemzetségek (gens) összesen 30 curiába tömörültek, ezek pedig 10-es csoportonként 1-1 tribusba. A nemzetségek vérségi alapon jöttek létre. A curia- és tribusbeosztást a hagyomány Romulusra vezeti vissza, bár a három vérségi tribus (Tities, Ramnes, Luceres) neve etruszk eredetű, akárcsak Romulusé és Rómáé. A tribus szó eredeti jelentése harmad, nyilván a vérségi törzsek számára utalva. A szó jelentése önállósult a mi törzs szavunkhoz hasonló értelmet nyerve. Területi tribusok A Római Királyság bukása után a Római Köztársaság korai időszakában a plebejusok a patríciusok elleni küzdelmük során elérték, valamikor a tizenkéttáblás törvények meghozatala utáni években, hogy a régi tribusbeosztást egy területi alapú tribusbeosztással helyettesítsék. Az ezen az alapon működő népgyűlés volt a comitia tributa. Az első négy tribus (Suburana, Palatina, Esquilina, Collina) azaz a négy tribus urbanae megfelelt Róma négy városi kerületének. Ekkorra a tribus szó elvált már eredeti harmad értelmétől. Ehhez a 4 tribushoz az i. e. 5. században járult a város körül sávosan elhelyezkedő 16 vidéki tribus (tribus rusticae). A tribusok száma egészen a fejlődés i. e. 241-ben történő lezárásáig végül 35-re emelkedett. A területi tribusbeosztás alapján jött létre egy újabb népgyűlés, a comitia tributa, ahol a plebejusok nagyobb befolyással rendelkeztek, mint a korábban létrejött népgyűléseken. Fütyülő gém A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó Syrigma madárnem egyetlen faja. Előfordulása Dél-Amerika nagy részén elterjedt faj. Kedveli a szavannákat, száraz füves helyeket, elmocsarasodott területeket. Alfajai déli fütyülő gém (Syrigma sibilatrix sibilatrix) – (Temminck, 1824) Bolívia , Paraguay , Uruguay , Argentína északi része és Brazília déli területei északi fütyülő gém (Syrigma sibilatrix fostersmithi) – (Friedmann, 1949) Kolumbia , Venezuela és Észak-Brazília Megjelenése Testhossza 53–64 centiméter, testsúlya 520–540 gramm. Életmódja Egyedül vagy párban él de néha látható csoportokban, amely legfejebb 100 fős. Tápláléka repülő rovarokból áll, mint például a szitakötő. Szaporodása Fészekalja 3–4 halványkék pettyes tojásból áll, melyet 28 napon keresztül költ. Kalózpók A kalózpók (Pirata piraticus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A kalózpók Közép-Európában mindenütt gyakori, lelőhelyein többnyire nagy egyedszámban fordul elő. Megjelenése A kalózpók megjelenésében és életmódjában a szegélyes vidrapókhoz hasonló, de annál lényegesen kisebb. Testhosszúsága 5-8 milliméter. Szemeinek elhelyezkedése némileg eltérő: a hátsó 4 szem által alkotott trapéz hosszúsága és szélessége (akárcsak a farkaspókoknál) megegyezik. A Pirata-fajok a többi farkaspókoktól abban különböznek, hogy a fejtorukon felül egy világos, hosszanti irányú sávot villa alakban közrefogó, sötét, gerincszerű kiemelkedés látható. A kalózpók világosabb vagy sötétebb barna, potrohán lándzsa alakú világos folttal és mögötte párosával elrendezett fehér pontokkal. A test két oldalán többnyire egy elmosódott, fehér hosszsáv található. Életmódja A kalózpók különböző álló- és folyóvizek, lápok, vízpartok lakója. Szaporodása A párzási ideje a tavasz vége, nyár eleje (május-június). A hím ekkor násztáncot lejt a nőstény előtt. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 U–2 incidens Az U–2 krízis azután robbant ki, hogy 1960. május 1-jén a Francis Gary Powers vezette Lockheed U–2 amerikai felderítő repülőgépet lelőtték mélyen a Szovjetunió területe fölött, Szverdlovszk (ma Jekatyerinburg) közelében. A sérült gép lezuhant, a pilótát sikeres katalpultálása és földet érése után elfogták. Az USA tagadta a gép valódi küldetését, de a pilóta és a gép roncsainak nyilvánosságra hozatala után kénytelen volt beismerni a légi kémkedés tényét. Az incidens tovább növelte a hidegháborús feszültséget és jelentős presztízsveszteséggel járt az Egyesült Államok számára, valamint a két héttel későbbi párizsi nagyhatalmi csúcstalálkozó eredménytelenségéhez is vezetett. Előzményei A második világháború után a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony jelentősen megromlott, kezdetét vette a hidegháború. Dwight D. Eisenhower amerikai elnök attól tartott, hogy az 1950-es évek atomkorszakában megismétlődik egy a Pearl Harbor-ihoz hasonló meglepetésszerű támadás. Ezt a félelmét csak megerősítette a Mjasziscsev M–4 szovjet interkontinentális bombázó 1954. május elsejei bemutatása a moszkvai Vörös tér hagyományos katonai felvonulása alkalmával. A felvonuláson jelen levő amerikai katonai attasé nagyszámú bombázó átrepüléséről számolt be, amivel Washingtonban kiváltotta a bomber gap, azaz a bombázó-olló félelmet, miszerint a szovjetek bombázói számbeli fölényt élveznek. Ez a félelem később alaptalannak bizonyult, mivel a szovjetek ugyanazzal a néhány géppel repültek többször is át a tér felett, ám ez a félrevezető erőfitogtatás egy bizonyos szempontból el is érte a célját. Eisenhower elnöknek azonban konkrét bizonyítékokra volt szüksége annak eldöntésére, hogy létezik-e egyáltalán ez a bomber gap, ezért jóváhagyta egy minden addiginál magasabban repülő, tehát vadászgépekkel elfoghatatlan, légifotókat készító felderítőgép, a Lockheed U–2 kifejlesztését. A Lockheed kiemelkedő tervezőmérnöke, Kelly Johnson vezette Skunk Works rohamtempóban fejlesztette ki a gépet, amely 1955. augusztus elsején fel is szállt. Az U–2 bevetéseinek első célja ezért szovjet repülőterek és katonai létesítmények légi fotós felderítése volt. Az elnöknek szüksége volt azokra a megbízható információkra, amelyeket az U–2 fényképeiből szerezhettek – ugyanakkor rettegett attól, hogy egy amerikai felderítőgép esetleges elfogása vagy lelövése milyen súlyos következményekkel járhat. A nemzetközi jog szempontjából elvileg harci cselekménynek számított az, ha egy harci repülő szánt szándékkal repül be egy ország légterébe – a legrosszabb esetben tehát egy felderítő repülés a harmadik világháborút is kirobbanthatta. Éppen ezért Eisenhower a CIA-t, és nem pedig az amerikai légierőt bízta meg az U–2 program kezelésével és üzemeltetésével. A pilótákat a légierő állományából válogatták, de az U–2 programba lépéskor áthelyezték őket a CIA polgári státuszába. A repülőgépeken semmiféle felségjelzés vagy lajstromszám nem szerepelt, hogy egy esetleges incidens esetén az USA hihetően letagadhassa azt, hogy bármiféle köze lett volna a repüléshez. Mint a későbbiekben kiderült, a tagadás rossz döntésnek bizonyult. 1956. július 4-én a Martin Knutson vezette U–2 egy Szaratov közeli légibázison húsz M–4 bombázót fényképezett le. A bombázó-támaszpontok számával felszorozva igazoltnak látszódott a bomber gap létezése, de a kérdés végleges eldöntéséhez még több felderítő repülésre volt szükség. Jóval később derült csak ki, hogy a Szaratovnál lefotózott húsz bombázó képezte a Szovjetunió egész M–4 flottáját, tehát messze nem jelentettek akkora fenyegetést, mint azt gondolták. Az M–4 hatósugara ráadásul nem volt elég nagy ahhoz, hogy szovjet bázisokról támadhassa Amerikát, és amúgy is megbízhatatlan konstrukciónak számított. Összesen végül 93 darabot építettek belőle, nagy részüket légi utántöltésre alakították át. A felderítő repülések külpolitikailag rendkívül kényes volta miatt minden egyes bevetést és azok útvonalát maga Eisenhower elnök hagyta jóvá. Az elnök biztosítékokat kért arra, hogy az U–2 elfoghatatlan és lelőhetetlen, mivel bár az U–2 információk értékesek lehettek, egy háború kirobbanásához is vezethető provokációt már nem értek meg. Az 1950-es évek közepén a szovjetek még nem rendelkeztek olyan vadászgépekkel vagy légelhárító eszközökkel, amelyek elérhették az U–2-t a 21 km-es repülési magasságán. Az idő múlásával és szovjet haditechnika megfeszített erejű fejlődésével azonban az U–2 napjai meg voltak számlálva. A CIA és a légierő nekilátott az U–2-t leváltó technológiák kifejlesztésének – ilyen volt a szuperszonikus SR–71 Blackbird és a Corona felderítő műhold. Számításaik szerint az 1960-as évek elejére érik el a szovjetek azt a szintet, amelynél az U–2 már veszélyben van. 1957. júliusában az USA engedélyt kért Pakisztántól, hogy Pesavartól nem messze lehallgató-állomást létesítsen, valamint hogy a pesavari repülőtérről indíthasson U–2 bevetéseket. Pesavar közel volt a Szovjetunió közép-ázsiai részéhez, így az NSA le tudta hallgatni a rakétakísérleti telepek és egyéb katonai létesítmények rádióforgalmazását. 1960. április 9-én egy Pesavarból felszálló U–2 a Pamír fölött belépett a szovjet légtérbe, és egymás után négy szigorúan titkos katonai létesítmény felett is elrepült: a szemipalatyinszki atomkísérleti telep, egy Tu–95 bombázó-bázis, a szarisagani rakétakísérleti telep valamint a bajkonuri kozmodrom felett. A szovjet légvédelem az U–2 közel hétórás átrepülése során MiG–19 és Szu–9 vadászgépekkel több esetben is megpróbálta elfogni vagy lelőni a felderítő repülőgépet, de nem járt sikerrel. Bár Eisenhower kikötötte, hogy tájékoztassák arról, ha a gépeket radarral bemérik és megpróbálják lelőni, az U–2 program bezárásától jogosan tartó CIA ezt nem tette meg, mivel az új felderítő rendszerek elkészülte előtt megpróbálta a lehető legtöbb információt kifacsarni az U–2 repülésekből. A következő U–2 bevetést 1960. május 1-jére készítették elő. Az U–2 lelövése 1960. május 1-jén, tizenöt nappal a párizsi kelet-nyugat csúcstalálkozó előtt, a Francis Gary Powers vezette amerikai Lockheed U–2 repülőgép felszállt a pakisztáni Pesavarból. A Szovjetunió nagy magasságú átrepülése után a norvégiai Bodø repülőterére kellett volna leszállnia. A repülés célja a Szverdlovszk és Pleszeck környékén található interkontinentális ballisztikus rakétasilók lefényképezése volt. Az egy hónappal korábbi U–2 bevetés eredményeként a közép-ázsiai, kazahsztáni, szibériai, uráli és észak-oroszországi légvédelmi erők teljes készenlétben várták a következő kémrepülést. A gép radaros érzékelését követően parancsot adtak arra, hogy a gépet mindenképpen a földre kell kényszeríteni, akár még úgy is, hogy egy másik repülőgéppel nekicsapódnak. A gép nagy repülési magassága miatt az elfogóvadászok nem jártak sikerrel, ám az U–2-re kilőtt 14 db SZ–75 Dvina (NATO-kódja: SA–2 Guideline) légvédelmi rakéta közül az egyik a gép közelében robbant és megrongálta azt. A rakéták az U–2-t üldöző egyik szovjet MiG–19-et is megsemmisítették. A szörnyethalt szovjet pilótának posztumusz jelleggel a Szovjetunió Hőse érdemrendet adományozták, bár a halál okairól nem adtak tájékoztatást. Powers súlyosan sérült gépe Szverdlovszk közelében zuhant le, mélyen a szovjet területeken. Powers ejtőernyővel ért földet. Ezt követően elfogták és letartóztatták. Az ügy amerikai eltussolása A Christian Herter külügyminiszter vezette válságstáb négy nappal Powers eltűnése után a NASA nevében részletes sajtóközleményt adott ki arról, hogy egy repülőgép „eltűnt” valahol Törökországtól északra, a Van-tó körzetében. A sajtóközleményben azt állították, hogy a pilóta valószínűleg elveszítette az eszméletét, miközben a robotpilóta be volt kapcsolva, és még azt is állította, hogy a „pilóta a vészfrekvencián oxigénellátási gondokról számolt be.” Mindennek alátámasztásaként egy U–2-est gyorsan NASA-színekre festettek át és bemutatták a sajtónak. A fedőtörténetet azért találták ki, mert még nem tudták, hogy Powers életben maradt – egyes máig vitatott források szerint azért, mert nem használta a CIA által az elfogás esetére egy fémpénzbe rejtett, mérgezett öngyilkos tüskét. Mindezt hallva Nyikita Hruscsov pártfőtitkár és a szovjet minisztertanács elnöke bejelentette, hogy egy „kémrepülőt” lőttek le, amelyre válaszul az amerikaiak azt állították, hogy egy „légkör-kutató repülőgép” tévedt a szovjet légtérbe, miután a pilótának „oxigénellátási gondjai” támadtak egy törökországi repülés során. A Fehér Ház továbbra is azt feltételezte, hogy Powers már halott, ezért még azt is bevallotta, hogy talán ugyanarról a gépről lehetett szó, ugyanakkor kijelentette, hogy „nincsen és nem is volt a szovjet légtér megsértésére irányuló kifejezett szándék”, és továbbra is ragaszkodott az „oxigénellátási gondok” látszatához. Május 7-én Hruscsov kijelentette: Nem csak Powers volt életben, de az U–2 is bizonyítékként szolgált. A szovjetek a roncsokból sikeresen kiemelték a fényképezőgépet és még a filmet is előhívták. Powers túlélőcsomagját, amelyben többek között 7500 rubelnyi arany és ékszer volt, szintén megtalálták. A gép roncsainak nagy része, valamint a túlélőcsomag tartalma a mai napig ki van állítva a moszkvai Fegyveres Erők Központi Múzeumában. Az Eisenhower-kormányt felkészületlenül érte az incidens, és az ügy eltussolásával jelentősen aláásta az amerikai polgárok saját kormányába vetett hitét. A Watergate-botrány előtt amerikai kormány ilyen mértékben még soha nem vezette félre a saját állampolgárait. Mivel Eisenhower tudatosan nem kívánt nagy port verni a nemzetbiztonsági szempontból kényes téma körül, igyekezett nem reagálni az eseményekre. Ezzel azonban csak azt a benyomást érte el, hogy még egy rendkívül fontos ügy sem érdekelheti az elnököt, aki az ország érdekeinek képviselete helyett inkább elment golfozni. A fedőtörténet és a későbbi amerikai magyarázkodás során felmerült kérdésekre, miszerint az elnök engedélyezte-e az átrepüléseket a kormány tagadó választ adott. Ezzel Eisenhower szintén csak a saját helyzetét rontotta, mivel a sajtóban hamar felmerült a kérdés: ha az elnök nem tudott a repülésekről és nem engedélyezte azokat, akkor kinek a hatáskörébe tartozhatnak az olyan kényes bevetések engedélyeztetései, amelyek akár háborúhoz is vezetnek? Hovatovább, ez az elnöki inkompetencia azt is jelentheti, hogy az ő tudta vagy beleegyezése nélkül is akár indíthatnak az amerikai fegyveres erők támadást egy másik ország ellen? Minél több kérdés merült fel a félrevezetésből eredendően, annál rosszabb helyzetbe került Eisenhower. Az elnök döntése már csak azért is bizonyult hibásnak, mert a helyzet értékelésén lényegesen javított volna, ha azonnal és egyenesen beismeri: ő rendelte el a kémrepüléseket abból a célból, hogy az országot megvédje egy meglepetésszerű támadástól, illetve egy tényleges és nem csak feltételezett szovjet fenyegetés hiányában egy feleslegesen drága fegyverkezési versenytől. Mivel azonban a szigorúan titkos hírszerzési programok védelmében ezt nem tette, az ügy népszerűségébe és politikai támogatottságába került. Következményei Dwight D. Eisenhower és Nyikita Hruscsov párizsi csúcstalálkozója kudarcot vallott, nagyrészt azért, mert Hruscsov kérése ellenére Eisenhower nem kért bocsánatot az incidensért. Hruscsov május 16-án elhagyta a csúcstalálkozó helyszínét. Powerst bíróság elé állították, ahol bűnösnek vallotta magát és augusztus 19-én kémkedés miatt három évnyi börtönbüntetésre és hét évnyi kényszermunkára ítélték. Egy és háromnegyed évvel később egy fogolycsere során Rudolf Abel KGB-ügynökre cserélték ki. A csere 1962. február 10-én történt meg, a Berlint (=a Nyugatot) Potsdammal (=Kelettel) összekötő Glienicke-hídon. Ez volt az első ilyen fogolycsere, melyet később még számos másik követett, ezek közül több ugyanitt történt, ezért a hidat a kémek hídjának is nevezték. A krízis másik következménye az volt, hogy felgyorsították az amerikai Corona felderítő műholdak fejlesztési munkáit, amely már az első sikeres küldetésénél több használható légifotót eredményezett, mint az addigi U–2 felderítő repülések összesen. Feldolgozás Powers és Abel fogolycseréjéről és az odavezető eseményekről szól Steven Spielberg Kémek hídja című 2015-ös filmje. 2240 Tsai A 2240 Tsai (ideiglenes jelöléssel 1978 YA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Harvard Obszervatórium fedezte fel 1978. december 30-án. 1173 (szám) Az 1173 (római számmal: MCLXXIII) az 1172 és 1174 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1173-as a kettes számrendszerben 10010010101, a nyolcas számrendszerben 2225, a tizenhatos számrendszerben 495 alakban írható fel. Az 1173 páratlan szám, összetett szám, szfenikus szám. Kanonikus alakja 31 · 171 · 231, normálalakban az 1,173 · 103 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 17, 23, 51, 69, 391 és 1173. Az 1173 tizennyolc szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül a legkisebb is nagyobb 10 000-nél. Csillagászat 1173 Anchises kisbolygó Micimackó: Boldog új mackóévet A Micimackó: Boldog új mackóévet (eredeti címén Winnie the Pooh: A Very Merry Pooh Year) 2002-ben megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a Micimackó című filmsorozata alapján készült. Az animációs filmhez a Micimackó és a karácsony című hagyományos televíziós rajzfilmmel fűzték. A forgatókönyvet Brian Hohlfeld írta, Gary Katona és Ed Wexler rendezte, a zenéjét Mark Watters szerezte, a producere Antran Manoogian volt. A Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios, a Walt Disney Home Video forgalmazta. Amerikában 2002. november 12-én, Magyarországon 2002. december 3-án adták ki DVD-n és VHS-en. Gerdshagen Gerdshagen település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: A mutánsok végzete A mutánsok végzete, eredeti címén; Fall of the Mutantes egy crossover történet a Marvel Comics képregényeiben, mely 1988-ban jelent meg több képregény kiadványban. A történet szereplői között van az X-Men az X-Faktor és a Új Mutánsok csapata. Magyarországon a történet az eredetileg az Uncanny X-Men-ben szereplő fejezetei jelentek meg 1994-ben az X-Men 20. és 21. számában. A történet egy részében fontos szerepet játszott a lakosság körében általánosan kialakult ellenséges viszony a mutánsokkal szemben, valamint a tervezett „mutánsügyi törvény”. Ennek révén az állam kötelezte volna a mutánsokat, hogy regisztrálják magukat. A történet párhuzamokat vont a kialakult helyzet és zsidó holokauszt között, mely nem ritka a Marvel mutánsokkal foglalkozó történeteiben. Cselekmény A mutánsok végzete cselekménye három különálló történetet foglal magában, melyek között azon kívül, hogy döntő változásokat hoznak az érintett három csapat, az X-Men, az X-Faktor, és az Új Mutánsok számára, semmilyen szorosabb összefüggés nincs. X-Men Az X-Men csapata azért érkezik Dallasba, hogy megkeressék egyik csapattársukat, Vihart. Megérkezésükkor összetűzésbe kerülnek a kormány által támogatott Szabad Erő nevű csapattal. A harc során az X-ek csapatához újból csatlakozik Kolosszus, Spirál viszont egy varázslata révén megvakítja Káprázatot. A küzdelemnek azonban rövidesen véget vet a nyár közepén beálló havazás, ami pedig csak előjele a várost nemsokára eluraló káosznak. Az égen tátongó hasadék nyílik, Dallas városát pedig ősemberek, démonok, dinoszauruszok és más különös lények lepik el. A két csapat kénytelen félreteszi nézetkülönbségeit és egyesített erővel próbálnak úrrá lenni a helyzeten. Tények és érdekességek A Marvel egy igen eredeti módot választott a történetet reklámozására. Más képregényeihez egy kis méretű, a „mutáns regisztrációs törvényt” népszerűsítő ál-hirdetéseket csatolt. A magyarországi X-Men kiadás 10. számában egy hasonló hirdetés volt található, bár ez éppen a toleranciára szólított fel. Elisabeta Turcu Elisabeta Turcu (Ploiești, Románia, 1953. május 2. –) román szertornász, olimpikon. 1970-ben felkerült a Nemzetközi Torna Szövetség Világszínvonalú tornászok listájára. Életpályája Szülővárosában a Petrolul Ploiești klubban tornázott, ahol edzője Leana Sima volt. A válogatottban edzői Emilia Vătășoiu-Liță és Nicolae Covaci voltak. Juniorként 1969-ben az Olympic Hopes-on (később Junior Barátság Turné) Olga Valentyinovna Korbuttal és Kondrashinával megosztva első helyezett volt ugrásban, a csapattal pedig negyedik. Felnőttként Országos eredmények Az 1970-es országos bajnokságon ugrásban bajnoki címet, egyéni összetettben pedig bronzérmet nyert. Nemzetközi eredmények Románia Nemzetközi Bajnokságán 1969-ben ugrásban, 1971-ben pedig ugrásban és egyéni összetettben is bajnoki címet szerzett. Az 1972-es Románia-Kína kétoldalú találkozón a csapattal és egyéni összetettben is első helyezett volt. Világbajnokság Egy alkalommal szerepelt világbajnokságon 1970-ben Ljubljanában, ahol a csapattal (Elena Ceampelea, Paula Ioan, Alina Goreac, Olga Ştefan, Rodica Apăteanu) ötödik, egyéni összetettben pedig a harmincadik helyen végzett. Olimpiai játékok Az olimpiai játékoknak egyetlen kiadásán vett részt, éspedig az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Münchenben, ahol a hatodik helyen végzett a csapattal, melynek többi tagja Elena Ceampelea, Alina Goreac, Anca Grigoraș, Paula Ioan és Marcela Păunescu volt. Díjak, kitüntetések A Nemzetközi Torna Szövetség 1970-ben felvette a Világszínvonalú tornászok listájára. Petozirisz sírja Petozirisz sírja az i. e. 300 körül élt Petozirisz ókori egyiptomi Thot-főpap sírja. Hermopolisz (El-Asmunein) temetőjében, a ma Tuna el-Gebel néven ismert lelőhelyen található. Díszítése a görög művészetnek az egyiptomira gyakorolt hatására a legkorábbi jelentős példa. A sír templomra emlékeztet (leginkább a denderaira). Az egész épületen megfigyelhető az egyiptomi és görög stílus keveredése: külseje tipikus későkori, udvara görög stílusú. Vallásos témájú reliefjei egyiptomi, míg a világi témájúak görög vagy kevert egyiptomi-görög stílusúak. A sír Nagy Sándor egyiptomi hódítása körül készült, díszítésében a stíluskeveredést az magyarázhatja, hogy a sírépítő kedvében akart járni Egyiptom új urainak. A sír már közvetlenül Petozirisz halála után zarándokhellyé vált Hermopolisz földrajzi koordinátái: é. sz. 27° 44′ 18″, k. h. 30° 42′ 16″27.738333333333, 30.704444444444 (8505) 1990 YK A (8505) 1990 YK a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1990. december 19-én. Brabant (tartomány) Brabant tartomány Belgium egyik tartománya volt az 1831-es szabadságharc után. A tartományt az Egyesült Holland Királyság Dél-Brabant (Zuid-Brabant) tartományának átnevezésével hozta létre az ideiglenes kormány. 1993. január 1-jén a belga alkotmányreform következményeként megalakult a vallon, a flamand régió, ekkor Brüsszel városa kivált a tartományból. 1995-ben a nyelvi határok mentén a tartományt végleg felosztották, délen megalakult Vallon-Brabant tartomány (hivatalos nyelve a francia), északon Flamand-Brabant tartomány (hivatalos nyelve a holland, bár egyes községekben a francia is használható közigazgatási ügyekben), illetve a Brüsszel Fővárosi Régió. A korábbi, egyesített tartomány öröksége ma a postai irányítószámokban, a tartományi labdarúgó-kupában és a nagyobb közutak számozásában még mindig tetten érhető. Stazione di Ugovizza-Valbruna Stazione di Ugovizza-Valbruna vasútállomás Olaszországban, Malborghetto-Valbruna településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: K.k. Staatsbahn Tarvis–Pontafel Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pontebba Stazione di Tarvisio Boscoverde Bagni Santa Caterina railway station Mádhuri Díksit Mádhuri Díksit (Marathi: ������ �������) kiejtés: [maːd̪ʱ�riː d̪�k��t] [d̪�k��t]) (Mádhuri Sankar Díkszit, Mumbai, 1967. május 15. –) indiai színésznő. Díjak 1990, Filmfare Best Actress Award, Dil . 1992, Filmfare Best Actress Award, Beta . 1994, Filmfare Best Actress Award, Hum Aapke Hain Kaun . 1997, Filmfare Best Actress Award, Dil to págal hai . 2002, Filmfare Best Supporting Actress Award, Devdas . Ordonnac Ordonnac egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 - 2009 Christian Fontagnére 2009 - 2014 Margaret Ordronneau Látnivalók Potensac kastély Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Cassini INSEE Prefektúrák Çesk Zadeja Çesk Zadeja (Shkodra, 1927. június 8. – Róma, 1997. augusztus 15.) albán zeneszerző. Az első jelentős albán komponistanemzedék vezéralakja, az albán komolyzene egyik megteremtője. Előbb a római Santa Cecilia Akadémián, majd 1951–1956 között a Moszkvai Konzervatóriumban tanult zeneszerzést. Hazatérve Tiranában telepedett le, és a komponálásnak szentelte az életét. Az 1962-ben megnyílt Állami Konzervatórium, majd az Opera- és Balettszínház megalapításának egyik fő szorgalmazója volt, s harminc éven keresztül a Művészeti Akadémián zeneszerzést oktatott. Nagyzenekari darabjai, szimfóniái, kórusművei és balettjei mellett kisebb kamaradarabokat és számos zongoraversenyt, zongoradarabot, szvitet is szerzett. Műveit áthatja az albán népzene motívumvilága, s hagyományos albán hangszerek is megszólalnak bennük (például a çifteli). Zenei világára hatottak olyan klasszikus orosz komponisták is, mint Sosztakovics vagy Prokofjev. Munkásságáért a Nép Művésze (Artist i Popullit) elismerésben részesült. Mauritiusi vörös guvat A mauritiusi vörös guvat vagy mauritiusi guvat (Aphanapteryx bonasia) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó, mára kihalt faj. Előfordulása A faj kizárólag Mauritius szigetén fordult elő. Megjelenése A faj csupán csontmaradványai és néhány 17. századi rajz és festmény alapján ismert. Mindezek alapján nagyjából 50 centiméter magas volt. A korai utazók leírása szerint tollazata vöröses vagy vörösesbarna lehetett, textúrája szőrre emlékeztetett. Farktollazata nagyon rövid volt, és az élő madáron nem is lehetett látni, ahogyan elcsökevényesedett, rövid szárnyait sem. Szigetlakó életmódjának köszönhetően, mivel élőhelyén nem éltek emlős ragadozók, a faj felhagyott a repüléssel. Csőre egyedenként változó volt, egyes egyedeké majdnem egyenes, míg másoké erősen görbült. Kihalása A faj eltűnése a 15. században kezdődött, amikor az emberek megtelepedtek Mauritiuson. Korabeli leírások alapján lehet tudni, hogy a faj nagyon támadóan viselkedett a vörös színű tárgyakkal szemben. Feltehetőleg területének védelme indította erre; a vörös színű tárgyakat valószínűleg rivális fajtársaknak nézte. Emiatt azonban nagyon könnyű volt a vadászata, hiszen elég volt egy vörös rongyot lengetni, és ha volt a közelben guvat, azonnal ott termett. Mivel húsát kifejezetten jóízűnek tartották, vadászata nagy mértékben folyt. Emellett az otthonául szolgáló mocsarak és nedves rétek lecsapolása is folyamatosan zajlott, hogy új termőterületeket nyerjenek. Mindezek fényében nem csoda, hogy a faj 1700 körül végleg kihalt. Mikor François Leguat francia természettudós 1693-ban a szigetre érkezett (egy évvel a guvat közeli rokon faja, a rodriguez-szigeti Leguat-guvat felfedezése után), már mint nagyon ritka madárfajról számolt be róla. Rendszertani helyzete A faj rendszertani helye sokáig tudományos viták tárgya volt. Mivel a 17. század végére végérvényesen kihalt, élő egyedek hiányában nehéz volt a fajt a megfelelő rendszertani helyére tenni. Sok problémát okozott, hogy összetévesztették a fajt a szintén kihalt dodóval (Raphus cucullatus), illetve, hogy sokáig annak közeli rokonának vélték. Emiatt a fajnak sok szinonim tudományos neve van. Apterornis bonasia Selys, 1848 Didus broeckii Schlegel, 1848 (after the van den Broecke útleírása alapján) Didus herberti Schlegel, 1854 (after the Herbert útleírása alapján) Aphanapteryx imperialis Frauenfeld, 1868 (Hoefnagel festménye alapján) Pezophaps broeckii Schlegel, 1873 Didus herbertii Salvadori, 1893 Kuina mundyi Hachisuka, 1937 (after the Mundy útleírása alapján) Saint-Martin-du-Tartre Saint-Martin-du-Tartre település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 156 fő (2015). Saint-Martin-du-Tartre Germagny, Bissy-sur-Fley, Culles-les-Roches, Genouilly, Le Puley, Saint-Maurice-des-Champs és Vaux-en-Pré községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 224 Oceana A 224 Oceana a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1882. március 30-án. Tomoe Hotaru Tomoe Hotaru (�����) más néven Sailor Saturn (��������; Szérá Szatán, ’magyar változatban Szaturnusztündér’) a Sailor Moon japán manga-, illetve anime kitalált szereplője. Mind senshiként, mind polgári személyként ő jelenik meg a legkevesebbszer a sorozatban. Ő az egyetlen szereplő, akinek a nevét az angol nyelvű szinkronban nem módosították. A magyar változatban Olivia Williams volt a neve. A szereplő Hotaru úgy kerül a történetbe, mint Csibiusza barátnője. Mielőtt találkozott volna Csibiuszával és Uszagival, nem volt egy barátja sem. Az animében ezt azzal indokolták, hogy a lány különleges erőkkel rendelkezett, ami miatt az osztálytársai féltek tőle. Emellett gyakran szenvedett rohamoktól, melyeket az ötéves kora óta benne élő gonosz entitás, Mistress 9 okozott. Ez egy sajnálatos laborbaleset miatt került a testébe, miután apja, Tomoe professzor alkut kötött az ördögi Pharaoh 90-nel. A mangában ezt tetézi az, hogy Hotaru súlyosan megsérült a balesetben, ezért a professzor a teste nagy részét újjáépítette - így a lány gyakorlatilag egy kiborg. Később azonban Sailor Moon-nak köszönhetően újjászülethet, mint normális gyerek. Az animében a történet jelentősen eltér: Hotaru itt már nem kiborg, hanem csak a földönkívüli lény gazdateste. Az édesanyja csak egy epizódban tűnik fel mint árnyék, és nincs megnevezve. A mangában Tomoe professzor halála után Hotaru Haruka és Micsiru adoptált gyermeke lesz, Szecuna felügyelete alatt. A kis Hotaru őket Haruka-papának és Micsiru és Szecuna-mamának szólítja (bár Haruka is lány). Az animében édesapja meggyógyul, és Hotaru vele élhet tovább, bár csecsemőként. A Sailor Galaxiával zajló harc után jelenik csak meg ismét a harcosok társaságában. Hotaru nagyon logikus és megbízható lány, ugyanakkor független jellem is. Néha túl csendesnek, majdnem kifejezéstelenül üresnek tűnik. Életkora az egész történet során változik: eredetileg 12 éves, majd Mistress 9-ná válva felnőtt lesz (habár szorosabb értelemben az a lény már nem ő), majd újjászületése után csecsemő lesz, s később mind a mangában, mind az animében újra életre kelő ereje miatt villámgyorsan nő fel. Civil életében rendszerint szürke és fekete ruhákba öltözik, bár néha kiegészíti a palettát a kobaltkékkel és van amikor felteszi vörös sapkáját. A mangában, mert csak részben ember, mindig tetőtől talpig felöltözve ábrázolják és újjászületése után is őrzi ezt a szokását. A válla köré néha sötét színű kendőt csavart, vagy barna kabátot öltött. Hotaru harcos énje sokszor kerül sajátos bemutatásra, mintha képes lenne teljességgel különválni Hotaru-tól. („Álmában” megszólítja őt, információt ad neki, inspirálja, stb.) Ebben a formában képes egész bolygókat elpusztítani, mely képességét be is veti, ha reménytelennek látja a helyzetet. Ezt azért meri megtenni, mert pusztításában benne rejlik az újjászületés reménye - mint azt maga is mondta a manga harmadik történetében. Ebből az is kiderül, hogy a múltban ő pusztította el az Ezüst Millenniumot. Mivel a külső holdharcosok tisztában vannak ezzel az erővel, ezért meg akarják őt ölni, mielőtt Sailor Saturn felébredhetne Hotaruban (a mangában a három talizmán rezonálása ébreszti őt fel). A lány nevét leíró kandzsik jelentése „föld” (�, to) és „csírázás-hajtás” (�, ó). A keresztneve hiraganával (���, hotaru), maga a szó jelentése a „szentjánosbogár”, amit a szellemekkel és a halállal kapcsol össze a japán mitológia, így jelzi Hotaru Szensi státuszát, mint a „halál és pusztítás” harcosa. Megjelenési formák Sailor Saturn Szensi egyenruhája lila és gesztenyebarna. Más harcosoktól eltérően a kosztüm ujjai sziromszerűek, a díszítő bross csillag alakú, szimbolizálva a Tiszta Szívek Kristályát (lásd a harmadik történetet). Gondosan díszített, magas sarkú, fűzős csizmát és körülbelül könyékig érő kesztyűket visel. Leggyakrabban használt titulusa a Csend Harcosa. Gyakran hordja magánál a Csend egyik fegyverét, a japán naginatára emlékeztető, hosszú rúdra erősített pengét (Silence Glaive). Ezzel képes világokat elpusztítani, ha úgy adódik. Ugyanakkor bizonyos szinten gyógyítani is képes. Az animében az összes holdharcoshoz hasonlóan a múltban ő is a Hold királyságában élt. A mangában azonban ilyesmiről szó sincs: ott voltaképpen a három külső holdharcos volt, akik úgymond "megidézték" őt a három talizmánnal, s ezzel véget vetettek a Dark Kingdom pusztításának. Amikor azonban az újabb fenyegetés miatt a külső holdharcosoknak is fel kellett ébredniük a 20. században. Sailor Saturn megidézése is csak idő kérdése volt. Az animében kettő, a mangában háromféle variációban láthatjuk egyenruháját, ahogy a történet során Sailor Saturn fejlődik. Szaturnusz hercegnő A mangában, más Szensikhez hasonlóan, Sailor Saturn is úgy mutatkozott be, mint egy hercegnő az Ezüst Millennium idejéből. Övé a Titán kastély és lila estélyiben jelenik meg az eredeti manga 41. részéhez mellékelt képen - de hogy ez pontosan mikor történt, rejtély, ugyanis a mangából az derül ki, hogy az Ezüst Millennium pusztulásáig senki sem látta őt. Mistress 9 A harmadik Sailor Moon-történet (a Sailor Moon S) főellensége a Mistress 9 nevű idegen lény, aki elfoglalta Hotaru testét. Mistress 9 (������, Miszutoreszu 9) tulajdonképpen Hotaru testének erőszakosan felnőtté tett alakjában jelenik meg "testi valójában". A lány haja hihetetlenül hosszúra nő, és a homlokán egy fekete csillag jelzi a lény jelenlétét. A teremtmény a "Tau Ceti" csillagrendszerből származik és azért érkezett a Földre, hogy segítsen uralkodójának Pharaoh 90-nek egy kaput nyitni. A musicalekben A karaktert több musicalben megváltoztatták. A Jume Szensi - Ai - Eien ni... címűben például a Dead Moon Circus ejtette foglyul Hotarut, hogy mint „Miss Dream”, más emberek álmába hatoljon be. Később a többi harcos megmenti őt. A Kaguja Island musicalekben egy Kon nevű szellem szállja meg a testét. Képességei és készségei Hotaru már civil formájában is rendkívüli képességekkel rendelkezik, eltérően a többi harcostól. A harmadik történetben ezt gyakran magyarázzák Mistress 9 testében való jelenlétével, aki például védőpajzsot képes emelni a lány köré, ha veszélyben van. De ezeken felül is képes más tettekre is: például meg tudja gyógyítani a sebeket. A mangában és az animében is elveszíti varázslatos képességeit újjászületése után, noha hihetetlenül gyorsan kezd el felnőni, és rendkívüli intelligenciáról tesz tanúbizonyságot. Miután újra „egyesül” Sailor Saturn szellemével, képességeit is visszanyeri. A manga negyedik történetében ő lesz képes arra, hogy visszaadja a külső holdharcosok elveszett erejét. Hotaru hatodik érzékkel is rendelkezik, képes előrelátni a tragédiákat. Sailor Saturn az egyetlen harcos, akinek nem látjuk a sorozatban az átváltozását (bár egy videojátékban szerepel). Erői Szaturnusztól, az aratás istenétől jönnek. Legfontosabb feladata azonban a pusztítás, ami miatt a harcosok rettegnek tőle. Első megismert támadása, a „Death Reborn Revolution” is a világ végét és egy új élet kezdetét jelenti. Fegyvere, a Silence Glaive, sok támadásában használatos. Alapesetben, ha lecsap a bárddal, a világ megszűnik létezni. Ám később új, kevésbé veszélyes támadásokat is bemutat, mind a mangában, mind az animében. A „Silence Wall” a gonosz támadások kivédésére szolgál, a „Silence Glaive Surprise” pedig egy visszaverő támadás. Az animében Nehellénia ellen egyik sem működik, ezért ismét a világ elpusztítására készül, amit Chibi Moon akadályoz meg. Karaktere Naoko Takeucsi korai vázlatain még egy barna bottal látható Sailor Saturn, némiképp más egyenruhában. Karaktere számos utalást hordoz magában. Csillagjegye Bak, ami a Szaturnusz bolygóval hozható összefüggésbe. Vércsoportja AB, ami a hűvös, határozott, racionális embereket jellemzi a hiedelem szerint. Nevét kétféleképpen lehet olvasni japánul, így az lehet Sátán is. Fogadtatás A népszerűségi listán Tomoe Hotaru és Sailor Saturn különböző személyekként szerepeltek. 1994-ben Sailor Saturn a harmadik, Hotaru a negyedik legnépszerűbb karakter volt. 1996-ban Sailor Saturn hatodik, Hotaru hetedik lett. Szandzsú Cubame karaktere a Ruróni Kensin című mangában és animében Hotaru karakterén alapszik. Megformálói Hotaru eredeti japán hangja Minagucsi Júko volt. Az angol változatban Jennifer Gould szinkronizálta, a magyar változatban pedig a korábban néhány részben Csibiuszát illetve pár kisebb karaktert szinkronizáló Papp Ági. A musicalekben kilenc színész játszotta, az élőszereplős sorozatban pedig nem jelent meg. Könnyűipari Minisztérium A Könnyűipari Minisztérium 1949 és 1980 között az egyik minisztérium volt a Magyar Népköztársaságban. A könnyűipar szervezését, irányítását és ellenőrzését végző országos hatáskörű, legfőbb szakigazgatási szerv volt. Története Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 24. §-a hozta létre, amely a minisztériumok felsorolásáról szólt. 1980-ban az Ipari Minisztérium felállításával beolvadással megszűnt. Feladata Feladata a szűkebb értelemben vett könnyűipari vállalatok irányítása volt. Szervezte a hozzátartozó vállalatok „tervszerű termelését” és a tervezett beruházások , illetve felújítások végrehajtását. Ellátta a hatáskörébe tartozó állami helyi ipar és magánkisipar felügyeletét. Hatósági jogkörrel (iparhatósági, árhatósági, gazdálkodási stb.) rendelkezik. Feladatköre az új gazdasági mechanizmus idején módosult. Szervezete Az elvi irányítást 4 elvi főosztály (Titkárság, Iparfejlesztési, Pénzügyi és Ellenőrzési, valamint a Gazdálkodási Főosztály útján, a közvetlen irányítása alá tartozó 226 vállalat operatív szakmai irányítását és ellenőrzését 12 iparigazgatóság útján valósította meg. Hatáskörébe tartozó további intézmények 4 technikumot, iparitanuló-intézeteket és diákotthonokat tartott fenn. Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari, a Papíripari, a Textilipari és a Helyi Ipari Kutató Intézetek, a Faipari Minőségellenőrző Intézet és a Textilipari Minőségellenőrző Intézet. A könnyűipari miniszterek Marosán György (1949. július 11. – 1950. augusztus 4.) Kiss Árpád (1950. augusztus 4. – 1954. október 30.) Szalai Béla (1954. október 30. – 1955. szeptember 8.) Nagy Józsefné (1955. szeptember 8. – 1956) Nagy Józsefné (1957 – 1971) Keserű Jánosné (1971. május – 1980) Kapcsolódó szócikkek A Magyar Népköztársaság minisztériumainak listája Forrás ÚML 4. kötet 233. old. 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 24. § Ifjúsági Könyvkiadó Ifjúsági Könyvkiadó a romániai állami könyvkiadói hálózat keretében 1948 őszén létrehozott kiadóvállalat; az első években az IMSZ Központi Bizottságának közvetlen irányítása alatt működött (egy ideig az IMSZ Központi Bizottságának Ifjúsági Könyvkiadója nevet is viselte). 1969 végétől, az egész romániai könyvkiadói hálózat átszervezése nyomán, feladatkörének betöltése a Creangă Könyvkiadóra és az Albatros Könyvkiadóra hárult egy-egy magyar szerkesztővel. Magyar nyelvű könyvek közreadása Az Ifjúsági Könyvkiadó magyar nyelvű kiadványokat 1948 novemberétől jelentetett meg, ezek felelős szerkesztője 1957-ig Szász Béla, aki az egész Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztőséget irányította. Őt követte a kolozsvári szerkesztőségben dolgozó Balla Károly (1957–59), majd Dáné Tibor (1959–61). Az Ifjúsági Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője 1951-től Gáll Margit, majd Kertész Erzsébet. Az 1950-es évek végéig tartó időszakban a bukaresti szerkesztőségben dolgozott Balogh Irma, Henkel Ida, Majtényi Erik, Szőcs István is. 1954-ben kibővült a kolozsvári szerkesztőség, melynek munkájáért Szőcs István, majd Balla Károly, Dáné Tibor felelt; mellettük a szerkesztőség tagjai: Kiss Katalin, Vígh Károly, Korda István, Jancsik Pál, a műszaki szerkesztőség tagja pedig Hlavathy Lajos és Molnár Attila. 1958. október 1-től a bukaresti szerkesztőségbe került Petre Judit, aki 1961 és 1969 közt az egész magyar osztály vezetője, mellette a bukaresti szerkesztőségben dolgozott rövidebb-hosszabb ideig Makfalvi (Bajor) Ella, Hervay Gizella és Balogh József. Együttműködés Románián belül és a környező országokkal A román, magyar, német és szerb nyelvű könyveket megjelentető Ifjúsági Könyvkiadó közvetlen és gyümölcsöző együttműködést alakított ki román–magyar közös könyvkiadás keretében a magyarországi kiadókkal, elsősorban a Móra Ferenc Könyvkiadóval, s feladatának tekintette a gyermek- és ifjúkorú olvasók különböző rétegeihez szóló eredeti szépirodalmi művek és fordítások, képeskönyvek és az ifjúsági politikai tanfolyamok számára kiadott munkák, valamint természettudományos ismeretterjesztő kötetek megjelentetését. Ifjúsági politikai irodalom Az ifjúsági politikai irodalomnak különösen az Ifjúsági Kiadó működésének első évtizedében volt nagyobb súlya: 1948 és 1961 között összesen 62 kiadványt jelentetett meg ebben a témakörben, legtöbbet az 1948–49-es években (5, ill. 13 művet, ami a kiadó teljes magyar könyvtermése volt) és 1957–60-ban (évi 6–8 címet). A kiadott művek között találjuk az IMSZ 1949-es alakuló és 1956-os II. Kongresszusának dokumentumait, a marxizmus klasszikusainak az ifjúsággal és az ifjúsági politikai munkával kapcsolatos műveit, a KISZ és a Komszomol történetének vagy egyes epizódjainak feldolgozásait (Vasile Roaită, Filimon Sîrbu, Simó Donka, Constantin Godeanu, Minszki Lajos életrajzát), az ifjúsági politikai tanfolyamok tananyagát, honismereti füzeteket. 1962-től ezt a tematikát a Politikai Könyvkiadó vette át és folytatta. Magyar nyelvű kiadványok a számok tükrében Az Ifjúsági Kiadó működésének 22 esztendeje alatt összesen 1164 művet adott ki magyar nyelven: az első, 1958-ig terjedő szakaszban 437-et, a második szakaszban 727-et. Kiadványainak sorában 1949-ben jelent meg az első szépirodalmi munka, s 1950-ben az első eredeti alkotás. 1952-től kisiskolásoknak szóló irodalmi művekkel és természettudományi népszerűsítő kiadványokkal bővült a kiadó profilja, 1954-ben megindult a Győz a tudomány és 1955-ben a Tanulók Könyvtára c. sorozat. Ezzel párhuzamos a kiadó évi termésének mennyiségi növekedése is: az 1948. évi 5 és 1949. évi 18 kiadvánnyal szemben 1957-ben már 87 művet jelentet meg; az egész első időszakban az óvodáskorúak számára 71, a kisiskolások számára 73, a serdülőkorúak számára 140, a serdültebb ifjúság számára 73 eredeti és idegen nyelvről fordított szépirodalmi művet, ezenkívül 28 tudománynépszerűsítő és sportkiadványt, műsorfüzetet és antológiát. 1958-ban váratlan zuhanás következett az Ifjúsági Könyvkiadó tevékenységében: a megjelent 35 mű kevesebb, mint az 1952-es termés, s noha 1959-től újra növekedés észlelhető, az 1957-es szintet csak 1963-ban sikerült megközelíteni. A kiadó működésének második szakaszában ekkor állt be a stabilitás időszaka 66,7 mű évi átlaggal. Eredeti magyar nyelvű hazai alkotások közreadása Az eredeti ifjúsági irodalom jó néhány eredménye fűződik az Ifjúsági Kiadó nevéhez. Itt jelenik meg először Dáné Tibor A fáraó írnoka és Tau-Ceti hívójele, Korda István A nagy út, Méhes György Verőfény és A Kárpátok kincse, Sombori Sándor Gábor Áron, Szemlér Ferenc A hárompúpú hegy c. regénye, itt válik népszerűvé Nagy István 1947-es regénye, a Réz Mihályék kóstolója; a serdülőkorúaknak szóló irodalom listáját Asztalos István, Fodor Sándor, Gagyi László, Gellért Sándor, Horváth Imre, Horváth István, Kemény János, Majtényi Erik, Marton Lili, Méhes György, Nagy István, Székely János, Sütő András, Tölgyesi László kötetei, a kisiskolásokét Antalffy Endre, Bajor Andor (Egy bátor egér viszontagságai), Bede Olga, Csávossy György, Fodor Sándor (Csipike), Gáll Margit, Hervay Gizella (Kobak könyve), Hajdu Zoltán, Kiss Jenő (Gyermeksíp), Lászlóffy Aladár (Levelek vándorlása), Méliusz József és Méliusz Anna, Nagy Olga, Palocsay Zsigmond, Páskándi Géza, Péterfy Emília, Sípos Bella, Szilágyi Domokos, Veress Zoltán (Tóbiás és Kelemen); az óvodásokét az említetteken kívül még Létay Lajos (Kakukkvirág, kankalin), Tamás Mária (Reggeltől estig), Tollas Júlia kötetei gazdagították. A művek sikeréhez grafikai kiállításuk is hozzájárult; a képzőművészek első nemzedéke (Andrásy Zoltán, Abodi Nagy Béla, Bene József, Gy. Szabó Béla, Tollas Júlia) mellé hamarosan felsorakozik az új grafikusnemzedék (Deák Ferenc, Cseh Gusztáv, Feszt László, Rusz Lívia, Unipan Helga, Surány Erzsébet), amelynek pályája az Ifjúsági Kiadó kínálta lehetőségek révén bontakozott ki. Romániai magyar fiatal költők, írók műveinek közreadása Az Ifjúsági Kiadónak szerepe van a Forrás-nemzedék néven ismert új írói rajzás felsorakoztatásában is. A szerkesztők bizonyos mértékig nemcsak ifjúsági könyvkiadónak, hanem az ifjúság könyvkiadójának is érezték ezt a kiadót. Itt is teret kaptak – részben a Napsugár c. gyermeklappal való együttműködés természetes folytatásaként – Bálint Tibor, Köntös-Szabó Zoltán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Lászlóffy Aladár, Palocsay Zsigmond, Veress Zoltán és mások, sőt itt jelent meg a Forrás második nemzedékét első ízben a nyilvánosság előtt tömörítő Vitorla-ének c. antológia is Lászlóffy Aladár szerkesztésében. Ezzel párhuzamosan viszont a kiadó szívesen fogadta a profiljához néha csak témájával (vagy azzal sem) kapcsolódó művek jelentkezését, s különösen az 1960-as évek vége felé az eredeti romániai magyar szépirodalom második legfontosabb fórumává vált. Itt jelent meg Szemlér Ferenc Napforduló, Szász János Elsők és utolsók és Emberek vagyunk, Méliusz József Város a ködben, Székely János Soó Péter bánata, Szőcs István Kritikus holdtölte és Rovarcsapda c. regénye, Fodor Sándor, Hornyák József, Sőni Pál novelláskötete, Beke György és Mikó Ervin riportkötete, Balogh Edgár publicisztikája, Bartalis János, Bodor Pál, Fényi István, Horváth Imre, Horváth István, Márki Zoltán, Majtényi Erik, Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Szemlér Ferenc, Tóth István verseskötete, Mikó Imre Bölöni Farkas Sándor-regénye, Sáska László afrikai önéletrajza. Műfordítások közreadása A műfordítások sorában mennyiségével és arányaival a legnagyobb teret klasszikus és kortárs román művek foglalták el. Az előbbieket az 1955-ben indult Tanulók Könyvtára sorozatban átfogó válogatásban vagy kisiskolás és óvodáskorúak számára illusztrált meséskönyveken át (Caragiale, Creangă, Mihai Eminescu, Eftimiu, Gîrleanu, Ispirescu, Ion Pop Reteganul) ismerhette meg a gyermekolvasó, az utóbbiak önálló kötetekben kerültek a legkülönbözőbb olvasói korosztályokhoz. Ezeknek az évtizedeknek szinte nincs olyan számottevő román ifjúsági vagy gyermekírója, akinek művei ne jelentek volna meg magyar fordításban, kezdve Tudor Arghezin, Mihail Sadoveanun és Cezar Petrescun és folytatva a sort Demostene Botez, Ottilia Cazimir, Nina Cassian, Constantin Chiriţă, Vladimir Colin, Teodor Mazilu, Aurel Mihale, Dumitru Mircea, Francisc Munteanu, N. Labiş, Gellu Naum, D. R. Popescu, Titus Popovici, Radu Tudoran, Octav Pancu-Iaşi, Mircea Sîntimbreanu, Cicerone Theodorescu, Tiberiu Utan regényein, versein. Világirodalmi kötetek közreadása A világirodalomból, különösen az Ifjúsági Kiadó működésének első szakaszában a klasszikus és kortárs orosz és szovjet irodalom alkotásaiból jelent meg a legtöbb mű. Ezekben az években az Orosz Könyvkiadó mellett az Ifjúsági Könyvkiadó szerepe a legnagyobb ezen a téren. A megjelenő művek legnagyobb része az ifjúsági és gyermekirodalom kategóriájában már Magyarországon megjelent fordítások átvétele, de amint terjedt az orosz nyelv ismerete, jelentkezett egy romániai magyar műfordítógárda is (Szegő György, Bölöni Sándor, Bajor Ella, Szőcs Ráchel és mások). Ezeknek az éveknek a terméséből meg kell említenünk Krupszkaja Lenin életéről szóló könyvét, Jefremov Fehér agyar, Fagyejev Az ifjú gárda c. regényét; a serdülőkorúaknak szánt művek sorában Sz. Babajevszkij, P. P. Bazsov, Vitalij Bianki, Ny. K. Csukovszkij, Arkagyij Gajdar, Makszim Gorkij, Valentyin Katajev, P. Pavlenko, Puskin, M. Prisvin, Turgenyev, L. Voronkova regényeit, elbeszéléseit, a kisiskolások számára kívülük Alekszej Tolsztoj, Majakovszkij, Mamin-Szibirják, Sz. Marsak műveit; az óvodásoknak szóló kötetek szerzői közül még A. Barto, V. Szutyev, Lev Nyikolajevics Tolsztoj és mások köteteit. A világirodalom többi része eleinte jóval szerényebben van képviselve. A felnőttebb ifjúság olvasmányainak sorában 1948 és 1959 között mindössze négy művet említhetünk meg: Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója, Theodor Storm A viharlovas, E. L. Voynich A bögöly c. regényeit és J. Greenwood A kis rongyos c. elbeszélését; bővebb a fiatalabb korosztályok választéka (Andersen, G. A. Bürger, Cervantes Don Quijotéjának ifjúsági változata, Defoe Robinson Crusoe-ja, Jonathan Swifttől a Gulliver utazásai, Chamisso, a Grimm testvérek, W. Hauff, F. Wolf, Charles Perrault, de majd csak 1963 után bukkan fel Rudyard Kipling, Walt Disney, Paul Féval neve, s jelentkeznek ezzel egy időben angolból, franciából, németből fordítók. Könyvsorozatok közreadása Az Ifjúsági Könyvkiadó közönségkapcsolatának erősítéséhez már az 1950-es évektől a könyvsorozatok is hozzájárultak. Közülük néhánynak tartós érdeklődést sikerült felkeltenie, s megjelenésük más kiadók keretében 1970 után is folytatódott. Jelentőségét tekintve ezek közül első helyen az 1955-ben indult Tanulók Könyvtára áll, amelyben 1955 és 1969 között összesen 111 kötet jelent meg 968 000 példányban. A sorozat leggazdagabb évei: 1955 (12 cím), 1957 (14), 1964 (10), 1969 (9), a legszegényebb évek: 1958 (2), 1959 (2), 1961 (4), 1969 (4). Az első években a sorozat magyar és román klasszikusok művei mellett világirodalmi alkotásokat is magába foglalt (1955-ben E. T. A. Hoffmann, William Shakespeare, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Gogol; 1957-ben Gorkij, Sienkiewicz, Turgenyev munkáit); 1963 után az Ifjúsági Könyvkiadó a sorozat kizárólagos feladatát abban látta, hogy klasszikus és kortárs magyar irodalmi művek, gyűjtemények megjelentetésével, azok alapos, sokszor úttörő bevezető tanulmányaival legyen segítségére a középiskolai irodalomoktatásnak. Az iskolai tananyagnál szélesebb irodalmi kitekintést kínált az 1962-ben indított (s 1970 után az Albatros kiadó által folytatott) Legszebb versek sorozat, amelyben 1969-ig összesen 30 kötet jelent meg a magyar klasszikus (3), a romániai magyar (12), a román (10), az orosz (2), a francia, a német és a török (1–1) irodalomból. Az 1961-ben indult Napsugár-könyvek (összesen 32 kötet) a kisiskolások körében nyert olvasókat, túlnyomórészt romániai magyar (19) és román írók, költők (11) – kívülük 2 magyar klasszikus és 1 angol gyermekirodalmi mű – kis elbeszéléseivel, aránylag szerény (2000–6000 közötti) példányszámban, ami nem állt arányban a sorozatban megjelent kötetek irodalmi értékével. Viszont nagy népszerűségnek örvendett a Mesetarisznya c. sorozat, amely az előbbinél jóval szerényebb kiállításban, mindössze egy vonzó rajzos címlappal, kisformátumú füzet terjedelemben a 20 000 példányt is elérte. 1960 és 1969 között 72 mű jelent meg a sorozatban, ebből 21 magyar, 15 román, 11 német, 7 orosz, 2–2 francia, görög, szerb, arab és 1–1 olasz, svéd, ukrán, finn, török, dél-amerikai, maláj, norvég, ír mesefüzet, irodalmi feldolgozásban. A kiadó már az első időszakban felismerte az ifjú olvasók természettudományos műveltségének fontosságát. 1954-ben indította útjára és 1967-ig jelentette meg Győz a tudomány c. sorozatát, amelynek 23 füzete között 1958-tól már eredeti munkák is napvilágot láttak (Dezső Ervin, Gyurkó István, Fülöp Géza, Kabán Ferenc, Rohonyi Vilmos, Szabó T. E. Attila, Tenkei Tibor, Weissmann Endre munkái). Ugyanezen a területen gyakorlati célt tűzött maga elé A kis ezermester c. sorozat 1957-ben és 1958-ban kiadott összesen 7 füzete; ezek között szintén találunk eredeti műveket: Dáné Tibor, Radó György, Vasas Samu köteteit (ez utóbbi 1963-ban a sorozat felelevenítésére tett kísérlet egyetlen bizonysága). E két sorozattal kitűzött célt próbálta az Ifjúsági Könyvkiadó magasabb szinten megvalósítani néhány önálló természettudományos mű megjelentetésével, amelyek között első helyen Xántus János munkái (főképp a több kiadást is megért Természet kalendáriuma), dr. Kós Károly néprajzi gyűjtőkönyve (Mihez kezdjünk a természetben) és Balogh Ernő több évtizedes erdélyi barlangkutatásának eredményeit összegező kötete (Cseppkő-világ) említendő. Detektív- és kalandregények sorozat A sorozatok között van az Ifjúsági Kiadó két olyan kezdeményezése, amely az 1970 utáni új kiadói struktúrákban folytatódott és részben teljessé vált. Az egyik az irodalmi értékű detektív- és kalandregényeket tartalmazó Árgus, ez 1966-ban indult és négy év alatt 15 kötetet jelentetett meg: Georges Simenon, Conan Doyle, Karl May, Friedrich Dürrenmatt, Felix Aderca, Rejtő Jenő, Aszódy János, Balogh József, Marosi Barna és mások regényeit. Közkedveltségét tanúsítja, hogy kötetei többnyire 15–20 000-es példányszámban jelentek meg. A sorozatot 1970-től rövid ideig a Dacia Könyvkiadó folytatta, majd az 1970-es évek derekán a Kriterion Könyvkiadó indított Lektúra címmel részben hasonló érdeklődést kielégítő sorozatot. Kismonográfiák sororozat A másik – és irodalmi szempontból összehasonlíthatatlanul értékesebb – a Kismonográfiák című, 1968-ban indult, majd a Dacia által folytatott sorozat. Ebben 6–8 ív terjedelmű, önálló irodalmi kismonográfiák jelentek meg: az első években Móricz Zsigmondról Kántor Lajos, Jonathan Swiftről Szilágyi Júlia, Tamási Áronról Izsák József, Arany Jánosról Szilágyi Domokos tollából. A kötetekben, dokumentumfotók kíséretében, az olvasó nemcsak egy-egy írói pálya összefoglaló képét kapta, hanem önálló, eredeti szempontokban gazdag elemzéseket is. Manfred Binz Manfred Binz (Frankfurt am Main, 1965. szeptember 22. –) Európa-bajnoki ezüstérmes német labdarúgó, hátvéd, edző. Jelenleg az FC Germania 1911 Enkheim vezetőedzője. Pályafutása Klubcsapatban A VfR Bockenheim csapatában kezdte a labdarúgást, majd az Eintracht Frankfurt korosztályos együttesében folytatta. 1985. március 2-án mutatkozott be az élvonalban.Tagja volt az 1988-as nyugatnémet kupa-győztes csapatnak, amely a Nyugat-Berlinben 1–0-ra győzte le a VfL Bochum csapatát Détári Lajos szabadrúgásgóljával. 1996-ig 336 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 26 gólt szerzett. 1996 és 1998 között az olasz Brescia Calcio játékosa volt. 1998–99-ben a Borussia Dortmund csapatában szerepelt. Itt játszotta utolsó élvonalbeli mérkőzését 1998. augusztus 14-én. A Bundesligában összesen 349 mérkőzésen lépett pályára és 26 gólt szerzett. 1999 és 2002 között a Kickers Offenbach, 2002–03-ban az Eintracht Frankfurt második csapatában szerepelt. 2003-ban a KSV Klein-Karben együttesében játszott és vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1987 és 1990 között kilenc alkalommal játszott az NSZK U21-es csapatában. 1990 és 1992 között 14 alkalommal szerepelt a német válogatottban. Tagja volt az 1992-es Európa-bajnoki ezüstérmes csapatnak Svédországban. Edzőként 2004-ben a Kickers Offenbach edzője. 2010 óta az FC Germania 1911 Enkheim vezetőedzőjeként tevékenykedik. Sikerei, díjai Európa-bajnokság ezüstérmes: 1992, Svédország Nyugatnémet kupa (DFB-Pokal) győztes: 1988 Maurits van Löben Sels Maurits Jacob van Löben Sels (Német Birodalom, Alsó-Szászország, Meppen, 1876. május 1. – Hollandia, Gelderland, Velp, 1944. október 4.) olimpiai bronzérmes holland vívó, katona. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon, Athénban indult, amit később nem hivatalos olimpiává nyilvánított a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ezen az olimpián öt vívószámban indult: párbajtőrvívásban 6. lett, kardvívásban és háromtalálatos kardvívásban és tőrvívásban helyezés nélkül zárt. Csapat kardvívásban bronzérmes lett. Két évvel később vissztért az 1908. évi nyári olimpiai játékokra, Londonba. Ezen az olimpián három vívószámban indult: párbajtőrvívásban és kardvívásban helyezés nélkül zárt. Csapat kardvívásban 5. lett. A holland hadseregben volt tiszt. Okano Sunicsiró Okano Sunicsiró (Tokió, 1931. augusztus 28. – Tokió, 2017. február 2.) japán válogatott labdarúgó. Pályafutása 1950–1957 között a Tokió Egyetem csapatában játszott. 1961–1971 között a japán labdarúgó válogatott edzője, 1971-ben vezetőedzője volt. 1990–2012 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 2012-ben tiszteletbeli tagja volt. 1998–2002 között a Japán Labdarúgó Szövetség elnöke volt. Okano szülei cukrászdát vezettek Tokió Ueno kerületében. A második világháború alatt szülei az amerikai légitámadások elől Gunma prefektúrába szöktek, de Okano ott maradt, hogy középiskolába járjon. 1949-ben beiratkozott a Tokió Egyetemre, és csatlakozott a egyetem labdarúgó klubjához is (1950). 1953-ban a csapat megnyerte az első országos egyetemi bajnokságot. A japán válogatottban 2 mérkőzést játszott. 1957 márciusában diplomázott pszichológiából a Bölcsészettudományi Karon. 1961-ben három hónapot töltött az NSZK-ban mint labdarúgó edző. 1970-ben vezetőedzőnek léptették elő. 1974 októberében belépett a Japán Labdarúgó Szövetségbe. 1977-ben főtitkárrá nevezték ki, 1989-ben pedig ügyvezető igazgató lett. 1990 szeptemberében a NOB-nak, és 1995-ben a FIFA olimpiai versenyek "Szervező Bizottság" tagja lett. 2017. február 2-án hunyt el Tokióban tüdőrák következtében. 85 éves volt. Douglas megye (Illinois) Douglas megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Tuscola. Lakosainak száma 19 887 fő (2013. július 1.). Douglas megye Champaign, Coles, Moultrie, Vermilion, Edgar és Piatt megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Balıkesir (település) Balıkesir város Törökországban, Balıkesir tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A körzet népessége 2012-ben 338 936, a városé 267 903 fő volt. Népszerű belföldi turistacélpont, itt található a Kuşcenneti Nemzeti Park a Kuş-tóval a középpontban. A tartományban főként olívaolajat és más, olajbogyóból készült termékeket gyártanak. Itt született Hülya Avşar énekesnő-színésznő. A város az ókori Müszia területén található, így a terület történelme csaknem i. e. 3000 nyúlik vissza. A tartomány jó néhány körzete bír ókori múlttal, Edremit Adramytteinen, Altınoluk Antrandos, Bandırma pedig Pandermik néven volt ismert az ókori világban. A várost magát valószínűleg már jóval később, a szeldzsuk törökök alapították, a Karesi Bejség székelt itt. Balıkesirben az olajbogyó mellett cukorrépát, paradicsomot és sárgadinnyét termesztenek. Híresek az itt szőtt Yağcıbedir-szőnyegek. A város iparát főképp az élelmiszeripar jellemzi (liszt, konzervparadicsom, tejtermékek), de gyártanak például kölnivizet és pamutot is. Nehéziparát nemrég kezdték fejleszteni, legjelentősebb a vasipara. A városnak van egyeteme is, a Balıkesiri Egyetem. --- Soros Fund Management A Soros Alapkezelő egy korlátolt felelősségű társaság, amerikai befektetéskezelő cég. Régebben a hedge fund, majd később a Family Office határozza meg felépítését. A kft.-t Soros György alapította 1969-ben. 2010-ben az egyik legjobban profitáló cégnek nevezték a hedge fund piacon, átlagosan 20%-os éves befektetési visszatérüléssel, az elmúlt több mint 40 éven keresztül. Székháza New York városban található, a 250 West 55th Street címen. Monroe Hayward Monroe Hayward (New York, 1840. december 22. – Nebraska City, 1899. december 5.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Nebraska, 1899). Charmont-sous-Barbuise Charmont-sous-Barbuise település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 1038 fő (2015). Charmont-sous-Barbuise Aubeterre, Avant-lès-Ramerupt, Chaudrey, Feuges, Longsols, Luyères, Montsuzain, Onjon és Vailly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szakály Péter Szakály Péter (Nagyatád, 1986. augusztus 17. –) válogatott labdarúgó. Négyszeres magyar bajnok. Jelenleg a Puskás Akadémia FC játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 8 éves korában kezdett el futballozni Nagyatádon, a Nagyatád FC-nél kezdte játékos-pályafutását. Középiskolai tanulmányait Kaposváron folytatta és a Rákóczi labdarúgója lett. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban az a Prukner László volt az osztályfőnöke, aki egyben a Kaposvári Rákóczi vezetőedzője is volt. Prukner végig figyelemmel követte pályafutását. A 2004/2005-ös idényben lett stabil tagja a klubnak, rendszeresen szerepet kapott a középpályán. Az utánpótláskorú játékosokra építő MTK meg is kereste, de ajánlatukat azonban visszautasította. Öccse, Dénes is labdarúgó és tagja volt Várhidi Péter U19-es válogatottjának bő keretének. Szakály Péter tagja volt Róth Antal U20-as válogatottjának. 2008 januárjában a Debrecen csapatába igazolt. 2011-től a csapat kapitánya. A 2011-12-es szezonban nagyszerű játékkal járult hozzá a Loki 6., veretlenül megszerzett bajnoki címéhez. Teljesítményére Egervári Sándor szövetségi kapitány is felfigyelt. 2017. január 10-én a debreceni klub vezetősége felbontotta a szerződését. 2017. január 31-én igazolt a másodosztályban szereplő Puskás Akadémiába. A válogatottban Egervári Sándor 2012-ben meghívta a felnőtt válogatottba két felkészülési mérkőzésre. Sikerei, díjai Klub Debreceni VSC : Magyar bajnok (4): 2008–09 , 2009–10 , 2011–12 , 2013–14 Magyar ligakupa (1): 2010 Magyar kupa (3): 2009–10 , 2011–12 , 2012–13 Magyar szuperkupa (1): 2010 Egyéni a HLSZ(Hivatásos Labdarúgók Szervezete) szavazásán a 2011/2012-es szezon legjobb játékosának járó Bozsik József-díj. RangAdó Díjátadó gála: 2013/2014-es szezon legjobb játékosa díj Cap-d’Ail Cap-d’Ail település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 4709 fő (2015). Cap-d’Ail Èze és La Turbie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Női 100 méteres gátfutás a 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az atlétikai versenyszámokat Tbilisziben rendezték. A női 100 méteres gátfutás selejtezőit július 28.-án, a döntőt pedig július 31.-én rendezték. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Selejtező Minden selejtezőcsoport első 2 helyezettje (Q) illetve a további legjobb 2 időeredménnyel (q) rendelkező sportoló jutott tovább a döntőbe. Minden nemzet egyetlen sportolóval képviselhette magát. Izrael az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Izrael a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 19 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Vitorlázás * - nem indult ** - bírók által adott pontszám *** - nem ért célba 2007-es észt labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2007-es észt labdarúgó-bajnokság az észt labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 17. bajnoki éve volt. A pontvadászat 10 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Levadia Tallinn nyerte az ezüstérmes Flora Tallinn, és a bronzérmes TVMK Tallinn előtt. A bajnokság végeredménye M = Mérkőzés; Gy = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség; RG = Rúgott gól; KG = Kapott gól; GK = Gólkülönbség; P = PontokB = Bajnok * kupagyőztes Osztályozó * A Nõmme Kalju az első a Kuressaare pedig a másodosztályban folytathatta Poliklór-dibenzodioxin Poliklór-dibenzodioxin (PCDD) a neve azoknak a dibenzodioxin-vegyületeknek, amelyekben az 1,4-dioxin benzolgyűrűinek több hidrogénatomja helyén klóratom van. E vegyületcsoportnak 75 különböző tagja (úgynevezett kongenerje) van, mindegyikben más a klóratomok száma és elhelyezkedése. Ezek közül hét vegyületnek a molekuláiban olyan a klóratomok elrendeződése, hogy ezek a vegyületek különösen egészségkárosító hatásúak. Ezeket a vegyületeket megtaláljuk a NATO-nak a modern társadalmat érintő veszélyeztetésekkel foglalkozó bizottságának (Committee on the Challenges to Modern Society, NATO/CCMS) azon listájában, amelyben a mérgező anyagok nemzetközi ekvivalenseit (I-TEQ scheme) sorolja fel. Környezetvédelmi szempontból az a vegyület a legfontosabb, amelynek a molekulájában a szerves kémia számozási rendszere szerint a vegyület 2.,3.,7. és 8. helyzetében levő szénhez hidrogén helyett klór kapcsolódik. Ennek a vegyületnek a neve 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin, vagy 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo[1,4]-dioxin (TCDD). Ennek a vegyületnek/vegyületcsoportnak a jelentősége olyan nagy, hogy a dibenzodioxin-család többi tagját csaknem teljesen figyelmen kívül hagyva a mai napi technikai és tudományos irodalom erre a vegyületre, vagy legalábbis a poliklór-csoportra utal, amikor a dioxin szót használja. Történelmi adatok A természetben a dioxinvegyületek az iparosítás előtt égés és geológiai folyamatok eredményeként fordultak elő. Ezek koncentrációja az iparosítás óta háromszorosára növekedett. Manapság a dioxin családjába tartozó vegyületek kis mennyiségben megtalálhatók az emberi testben is, különösen az ipari településekhez közel élő egyénekben. A legmérgezőbb dioxin, a TCDD az Agent Orange nevű gyomirtószer szennyezőanyagaként vált közismertté. (Az amerikaiak ezt a szert a vietnámi háború alatt lombtalanításra használták.) Ezt követően hasonló vegyületeket fedeztek fel az USA Missouri államának Times Beach nevű városában és New York államban, Love Canal területén. Később az olaszországi sevesói katasztrófa forrásaként lett világszerte ismeretes. Legújabban pedig Viktor Juscsenkónak, Ukrajna államelnökének a megmérgezése kapcsán került a dioxin a hírekbe. Honnan származik A dioxin-család mérgező vegyületeinek ezidáig legalaposabb ismertetését talán az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalnak a Dioxin Reassessment Report (dioxin újraértékelési jelentés) című beszámolója adja, de Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság is sokat tevékenykedett ezen vegyületeknek a megengedhető test-terhelési (ún. body burden) maximumának megállapításában és környezetünkbe kerülésének témájában. Mivel a klórozott dibenzo-para-dioxinok zsírokban jól oldódnak, ezért csaknem kizárólag táplálkozás útján jutnak a szervezetbe, különösen hal, hús és tejtermékek fogyasztása révén. A nagy zsíroldhatóság miatt a vegyületek gyorsan végighaladhatnak a táplálékláncon. A háztartási hulladékokban található klórtartalmú műanyagok – például PVC – hagyományos égetése során (700-800 °C-on) dioxin keletkezik. Ennek elkerülésére a műanyaghulladékokat speciális kemencében sokkal magasabb hőmérsékleten, 1200 °C felett kell elégetni. A veszélyességük miatt a stockholmi egyezmény alapján a dioxinokkal való kereskedelem is – számos országban, köztük Magyarországon is – tilos. Az átlag lakosságénál nagyobb mérgezési veszélynek vannak kitéve azon foglalkozási ágak dolgozói, akik a vegyiparban, vagy vegyi cikkeket felhasználó iparágakban klórozott szerves anyagok, például gyomirtó szerek előállításával, vagy használatával foglalkoznak. Ugyancsak nagyobb mérgezési veszélynek vannak kitéve azok, akik PCDD-t kibocsátó gyár közelében tartózkodnak, különösen akkor, ha a környezetszennyezés nincs megfelelően korlátozva. Ez a veszély a PCDD-vel szennyezett anyagokat felhasználókra is fennáll. A veszélyt felismerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szabályzata előírja a dioxin típusú szennyező anyagok kibocsátásának megengedett napi, havi és éves határértékét. Egyes országokban erre külön is van törvény. Eddig az ellenőrzés csak periodikusan történt. Ez elégtelennek bizonyult, és a WHO a folyamatos szabályozás bevezetését javasolja. Bár a kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a szoptató anyák az anyatejjel jelentős mennyiségben adhatnak át ezekből a mérgező vegyületekből a csecsemőknek, ami a nem anyatejjel táplált csecsemők testtömegére átszámítva csak a gyerekek 8-10 éves korára egyenlítődik ki, mégis – más előnyei miatt – az Egészségügyi Világszervezet a természetes szoptatást ajánlja. PCDD nemcsak akkor képződik, még ha kis mennyiségben is, ha a klór az elégetendő szerves anyagnak az alkotórésze, hanem akkor is, ha szerves anyagot klórt tartalmazó szervetlen vegyületek jelenlétében égetjük. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal egyik jelentése szerint a mérgező dioxin forrásai a következők: széntüzelésű berendezések helyi önkormányzati hulladékégető berendezések fémgyártáshoz használt olvasztókemencék dízelmotorok kipufogógázai szennyvíziszap deponálása talajra gombaölőszerekkel kezelt fa elégetése háztartási szemét égetése A jelentés szerint a mérgező dioxin-vegyületek 80%-a így kerül a környezetbe. Az US EPA rendelete a PCDD kibocsátás korlátozására 1987-ben jelent meg, amikor (feltételezhetően az Egyesült Államokban) a dioxinos szennyezőanyag-kibocsátás az összes szennyezőanyag-kibocsátásnak a 80%-a volt. Ma ez a szám csak 3%. A drasztikus csökkenést főleg a magas hőmérsékletű elégetés bevezetésének köszönhető. A mérgező anyagot eltávolító folyamat azonban megfordítható, vagyis ahogy a kéménygáz lehűl, a dioxinkoncentráció megint megemelkedik, mindaddig, amíg a kéménygáz hőmérséklete 200 °C és 600 °C közötti. A kéménygázokat tehát (30 milliszekundumon belüli) hirtelen hűtéssel kell ezen a „hűlési ablakon” átvezetni. Ez a módszer a jelentés szerint drasztikusan lecsökkenti a PCDD okozta környezetszennyezést. Egyéb PCDD-t képező folyamatok közé tartozik a papír- és textilfehérítés, valamint a fenol klórozása, különösen ha ez utóbbinál a folyamat hőmérsékletét nem szabályozzuk megfelelően. PCDD keletkezik a pentaklór-fenol fatartósító anyag, és más klórt tartalmazó, pl. gyomirtó vegyszerek gyártása folyamán is. Általában minél több klórt kívánunk kémiailag a molekulába bevezetni, annál magasabb – gyári módon biztosított – reakció-hőmérsékletre van szükség, hogy csak minimális mennyiségű PCDD keletkezzen. Ezeken kívül kis mennyiségben sok más gyártási folyamat eredményeképpen is keletkezhet PCDD. Dioxin-vegyületeket találhatunk közönséges használati tárgyakban (műanyag tárgyakban, fehérítőkben, gyantákban, csomagolóanyagokban) is, még a cigarettafüstnek is alkotórésze. Mindez azt jelenti, hogy még az átlagember is mindennapjaiban felvesz egy kis adagot, amelynek mértékét Amerikában több kutató cég – US EPA és magáncég – tanulmányozza. Mérgezőképesség A dioxin-vegyületek főleg étkezés útján, az étel zsíranyagával kerülnek az emberi szervezetbe, ezáltal az emberi és állati szervezetnek a zsírszöveteiben halmozódnak fel. A mérgező PCDD-vegyületek lényegileg bennmaradnak a zsírlerakódásban, és ezeket sem a tápanyag asszimilációjával, sem az emésztési hulladékanyaggal (ürülék) természetes úton nem távolítja el. A PCDD-k szervezetből való távozási sebességét a radioaktív anyagok élettartamához hasonlóan mérik: felezési idejük 7 év és 135 év között van. A felezési idő széles határok között mozog, változatossága talán megmagyarázható az egyes vegyületek közötti különbséggel és a szennyező anyag koncentrációjával (mert egy másik irodalmi hivatkozás szerint bár a legmérgezőbbként ismeretes TCDD (tetraklór-vegyület) felezési idejére általában 8 évet számítanak, nagyobb koncentráció esetén az ürülés gyorsabb). A PCDD-vegyületeknek és azok elegyeinek a mérgezőképességét meghatározó tulajdonság neve: mérgezőképességi egyenérték szorzó (Toxicity Equivalence Factor) vagy TEF. Ez az érték 0 és 1 között van, ahol a legmagasabb értéket a legmérgezőbb 2,3,7,8-tetraklórbenzo[1,4]-dioxin kapta. A TEF egy egyezményes érték, amire halaknak, szárnyasoknak és emlősöknek külön táblázata van, mert a mérgezőképesség attól is függ, hogy az állat melyik állatrendszertani csoportba tartozik. Általában az emlősökre vonatkozó adatokat alkalmazzák az emberi veszélyszámításokra is. A TEF-értékeket a veszély kiértékelése mellett szabályzatok felállítására is használják. A mérgezőképességi egyenérték szorzó (TEF) mellett a kutatók bevezettek egy második jellemző paramétert is, amit összes dioxin mérgezőképességi egyenértéknek (Total dioxin toxic equivalence value), rövidítve TEQ-nek neveznek. Ez a jellemző a dioxin-származék keverékek mérgezőképességét a tiszta PCDD mérgezőképességével képzett arányával fejezi ki. (Megjegyzés: ellenőrizni kell még az irodalom alapján, hogy ez az angol wikipédiából származó állítás vajon helyes meghatározás-e, mert valószínű, hogy az eredeti forrás inkább az egyértelmű 2,3,7,8 tetraklórdibenzo[1,4]-dioxinra vonatkoztat, nem pedig a lazábban meghatározható PCDD vegyületcsoportra.) Eddig a TEQ és a TEF jellemzőket nemzetközileg a dioxin-származékok mérgezőképességének a legjobb mértékeként kezelték. Ugyanis újabb adatok alapján az a gyanú támadt, hogy nem helyes az a feltételezés, hogy az elegyek mérgezőképessége lineárisan arányos a PCDD (ill. 2,3,7,8 tetraklór vegyület) mérgezőképességével, amit a TEF és TEQ értékek használata feltételez. Az ún. perzisztens szerves környezetszennyezők (persistent organic pollutants, POP) kibocsátását (a PCDD-t is beleértve) a stockholmi egyezmény szabályozza, amely kötelezi az aláíróit, hogy minimumra csökkentsék ezek kibocsátását. Más, PCDD-kéhez hasonló, tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek között jelentősek a poliklór-dibenzo-furán vegyületcsalád és a PCB-k (poliklór-bifenilek) családjának nem-orto tagjai. Az emberi szervezet egészségére való befolyás A dioxin-vegyületek az emberi testben elsősorban a zsíros szövetekben halmozódnak fel biológiai folyamatok során. Más szerves klórvegyületekhez hasonlóan a dioxin klórvegyületei asszimiláció (táplálkozás és emésztés) útján egyik organizmusból egy másikba kerülnek és a folyamat ismétlődésével végül is az emberi szervezetbe is belekerülnek, felsűrűsödött formában. Ennek a természetes biológiai folyamatnak a neve biológia felhalmozódás, bio-akkumuláció. Az US EPA az 1994-ben közzétett jelentésében azt írta, hogy a dioxin-vegyületeknek valószínűleg van rákkeltő hatása, de ennél nagyobb jelentőséget tulajdonított azoknak a hatásoknak, amelyek a szexuális fejlődést és az immunrendszer normális működését veszélyeztetik. A mérgező hatás a szervezetben egy sejt receptor, az ún. aril szénhidrogén receptor (AhR) közvetítésével történik. A koncentrált dioxinokkal való folyamatos érintkezés egy súlyos krónikus kiütéses betegségben, ún. klóraknében nyilvánul meg. Ez az akne betegség súlyosabb formája. A PCDD vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatásának listája Gyermekkori fogzománc -fejlődési rendellenességek. A központi és a környéki idegrendszert érintő megbetegedések. A pajzsmirigy -működés rendellenessége. Az immunrendszer károsítása. Endometriózis (a méh belsejét képző szövet -endométrium- beágyazódik a méhen kívül). Cukorbetegség . A normális fiú/lány születési arány megváltozása. Állati egészségre való befolyás Míg az emberi egészségre való befolyást kísérletileg nehéz volt bizonyítani, állatokon végrehajtott kísérletek azt bizonyították, hogy TCDD-knak mind teratogen (születési hibákat okozó), mind mutagén (sejtmutációt okozó), mind karcinogén (rákot okozó) hatása van. Ezenkívül káros a hatása az immunrendszerre, a májra, az endokrin (belső elválasztású mirigyekre és a növekedési faktor (growth factor) működésére is. A PCDD-knek az állatok egészségére gyakorolt hatására legalaposabb bizonyíték a több állatfajtára vonatkozó kísérleti adatokból származik. Ezek fő területe az immunrendszer, az idegrendszer és a reproduktív rendszer. A kísérleti körülmények megválasztása olyan volt, hogy az állati test terhelés az emberi test terhelési tapasztalatokhoz jól viszonyuljon. A TCDD vegyület állatokra kifejtett mérgezőképessége meghatározására szolgáló kísérletek listája Születési hiba (teratogénhiba): rágcsálókon (patkányokat magába foglalva), egereken, mezei hörcsögön és tengerimalacon , madarakon, halakon. Rákos betegség (neoplazmát beleértve): emlős állati tüdőben, száj- és orrüregben, pajzsmirigyben, hasnyálmirigyben, májban, és rétegzett bőrsejtekben (squamous epithelium) rágcságókon és halakon Hepatotoxicitás (mérgezőképesség májra): rágcsálókon, tyúkokon, halakon. Belső elválasztású mirigy funkció akadályozása : rágcsálókon és halakon. Immunszuppresszió (az immunrendszer normális működésének akadályozása): rágcsálókon, halakon. A vietnámi esetek tanulmányozása A vietnámi háború egyes amerikai veteránjai – vietnámiakkal egyetemben – számos, az emberi szervezet egészségét érintő rendellenességet (tízezrekre menő amerikai veterán családot és egy millióra becsült vietnámi családot érintő születési hibát) jelentettek a vietnámi háború óta és úgy vélték, hogy ezek oka visszavezethető az amerikaiak által lombtalanításra használt és TCDD-vel erősen szennyezett Agent Orange lombtalanító vegyszerrel való érintkezésre. Azok a veteránok, akik ezzel a vegyszerrel érintkeztek, azt tapasztalták, hogy vérszérumjuk TCDD-koncentrációja – még évekkel a háború lezajlása után is – 600 ppt (part per trillion = 1 egység 1012 egységre) volt, míg ez a szám csak 1-2 ppt volt a lakossági átlagban. Feltételezésük megerősítésére ezért a veteránok csoportosan, vietnámi csoportokkal és a vietnámi kormánnyal együttesen, tudományos tanulmányokat kezdeményeztek. Vietnámban a TCDD koncentráció a lombtalanítási területek talajában, még 30-40 évvel a vegyszerek használata után is, elérte a 106 ppt értéket. Ezenkívül a TCDD koncentráció megemelkedett mind az élelmiszerekben, mind az érintett területeken élő vadállatok testében. A legaktuálisabb tanulmányt anyagilag az amerikai tudományos akadémia (US National Academy of Sciences) fedezte, amiről az első jelentés 2003-ban jelent meg. Ezekkel az adatokkal nem egyeznek meg az amerikai veteránok egészségét ellenőrző Centers for Disease Control and Prevention (Betegség ellenőrzési és megelőzési központok) intézete tanulmányai. Ez az intézet összehasonlította a vietnámi veteránok egészségében a háborút követő 30 év alatt beállott változásokat a koreai és az öbölháború veteránjai egészségi állapotával. Eszerint – bár a vietnámi veteránok egészséges spermakoncentrációja kisebb volt a többi veteránokénál, nem volt lényegbeli különbség a vietnámi és a többi veteránok, illetve családjaik között sem az átlag születések számában, sem a születési hibát mutató újszülöttek számában, sem azoknak a veteránoknak a számában, akik rákbetegséget jelentettek. Csak az Agent Orange lombirtószer kezelésével megbízott személyzet volt kivétel, például az, aki a Ranch Hand hadműveletben vett részt. Ezek között az átlagnál több cukorbajban szenvedő egyént találtak. A mérgező anyaggal történt balesetek, mérgezések 1949-ben egy gyomirtót gyártó üzem ( Monsanto ) balesete 240 embert érintett (Nitro, West Virginia , USA) amikor egy szelep véletlenül kinyílt. 1963-ban kiszabadult egy dioxinfelhő egy robbanás után a Philips-Duphar üzemben (jelenleg Solvay Csoport), Amszterdam közelében. Az üzem annyira elszennyeződött dioxinnal a baleset során, hogy meg kellett szüntetni, berendezéseit betonba ágyazva az óceánba süllyesztették. [forrás?] 1965 és 1968 között a Spolana neratovicei üzeme Csehszlovákiában súlyosan megmérgezett mintegy 60 munkavállalót dioxinnal; 3 év után a vizsgálatok nyomán az egészségi problémák a munkavállalóknál, Spolana megállt a 2,4,5-T előállításával (amelyek többségét az amerikai hadsereg használta fel Vietnámban ). Több épület a Spolana vegyi üzemben is erősen szennyeződött dioxinnal. [forrás?] 1976-ban az olaszországi Seveso községben (Milánótól északra 13 km-re) nagy mennyiségű, egyszerűen „dioxin”-nak nevezett anyag került a természetbe, amit Sevesói katasztrófának bélyegeztek, bár eddig bizonyítottan sem emberi áldozattal, sem születési hibákkal sem járt. 1978-ban, a dioxinok voltak azon szennyező anyagok, amelyek kikényszerítették a Love Canal kiürítését a Niagara Falls, New York szomszédságában. [forrás?] 1982-től egészen 1985-ig Times Beach, Missourit kivásárolták és kiüríttették az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége utasítására, a nagy mennyiségű dioxint a talajban lévő szennyezett olaj jelentette, s hogy ellenőrizzék a port a városi földutakon. [forrás?] 1991 decemberében, egy elektromos robbanás okozta dioxinok terjedtek el négy kollégiumi, és két másik épületbe a SUNY New Paltz egyetemi campuson. [forrás?] 1995-ben a DuPont már beperelte azokat, akik azt állítják, a dioxin-kibocsátás a DuPont üzemében (DeLisle, Mississippi ), okozta a szeretteik rákbetegségét vagy halálát; ezek közül csak 850 ügy volt folyamatban 2005 júniusa és 2008 augusztusa között. Glen Strong osztriga halász a ritka vérrákban, a myeloma multiplexben szenvedett, megnyerte 14 000 000 $-t a DuPonttól, de a vád nem állt meg, ui. az esküdtek szerint a cég növényvédőszere nem volt kapcsolatban Mr. Strong betegségével. Egy másik esetben a szülők azt állították, dioxinszennyezés okozta a 8 éves lányuk halálát; A tárgyalás 2007 nyarán zajlott, ám a zsűri teljesen elutasította a család állításait, mivel tudományosan nem sikerült bizonyítani az összefüggést. A DuPont fenntartja, hogy működése biztonságos és környezetbarát. [forrás?] 1999 májusában Belgiumban 7 000 000 csirkét és 60 000 sertést kellett levágni dioxinmérgezés miatt. Ezt a botrányt követte egy földcsuszamlásszerű kormányváltás. [forrás?] A korai 2000-es évek elején New Plymouth ( Új-Zéland ) város lakosai számoltak be sok megbetegedésről a Dow Chemical növényvédőszer-gyár körül élő, valamint ott dolgozók között. A gyárban megszűnt a 2,4,5-T gyártása már 1987-ben. [forrás?] 2001. szeptember 11-én a New York-i terrortámadás következtében nagy mennyiségű por került a levegőbe, amiben a 2002-ben kiadott US EPA jelentése szerint a támadást követő novemberben a dioxin vegyületek koncentrációja az átlagnak csaknem hatszorosa volt. [forrás?] 2001-ben egy orvos jelentette egy 30 éves nő esetét, aki masszív TCDD-dózist vett fel, ami vérzsiradékában a TCDD koncentrációját 144 ng per grammra emelte. Ezt eddig a világon a legmagasabb számnak tekintik. Szimptómái a következők voltak: klórakne, émelygés/hányinger, hányás, gyomorfájás, teljes étvágyvesztés, (leukocitózis: fehér vérsejtgyarapodás) anémia (vörös vérszegénység) (menstruáció hiánya) és a vérlemezke számának csökkenése, de érdekes, hogy az immun funkció laboratóriumi vizsgálatának eredménye normális volt. Az orvos egy másik nő esetét is említette, akinek a legmérgezőbb TCDD-vel ekvivalens (egyenértékű) adag felvétele 2900 pg/g volt, de ennek a páciensnek a klóraknén kívül semmi más szimptómája nem volt. A TCDD gyors eltávolítása céljából a betegeket Olestrával kezelték, ami egy mesterséges, koleszterin és kalóriamentes zsírhelyettesítő anyag 2004 Viktor Juscsenkónak a mérgezési esete nagy hírt keltett. Az ukrán politikus szervezetében a TCDD-szint az átlagnak 6000-szerese volt. Juscsenko, az eddigi ismeretek szerint, a világ második legnagyobb adagját szenvedte el. Ugyanakkor ez volt az első olyan eset, amikor valaki egyszerre kapott nagy dózist a tiszta 2,3,7,8 TCDD-ből. 2005-ben az ILVA acélipari cég ( Taranto , Olaszország ) kibocsátása 90,3 százaléka volt a teljes olasz kibocsátásnak, ami 8,8 százaléka volt az európai kibocsátásoknak. [forrás?] 2007-ben több ezer tonna bűzös szemét halmozódott fel Nápolyban , a környező településeken, és az egész környéken. A hatóságok felfedezték, hogy a poliklórozott dibenzol-szint a bivalytejből 29 mozzarellát gyártó üzemben meghaladta a megengedett határokat, további vizsgálat után lefoglalták a tejet 66 gazdaságokban. A hatóságok gyanúja szerint a szennyezés forrása az volt, hogy a hulladékokat illegálisan ártalmatlanították a bivalylegelőn. Az ügyészek Nápolyban 109 embert hallgattak ki csalás és ételmérgezés gyanújával. A mozzarellaeladás 50%-kal csökkent Olaszországban. 2008 decemberében Írországban közölték, hogy a sertéshús dioxinszintje 80–200-szorosa a megengedettnek. Minden ír sertéshústerméket kivontak a forgalomból belföldön és külföldön egyaránt. Elsősorban a dioxinszerű poliklórozott dibenzofuránokra és poliklórozott bifenilekkel történt, a tényleges poliklórozott dibenzolszint viszonylag alacsony volt. Úgy gondolják, hogy az eseményt szennyezett fűtőolaj alkalmazása eredményezte egy szárító égőfejben, amely egyetlen takarmányfeldolgozónál történt, ahonnan nagyszámú sertés etetéséhez szállítottak takarmányt. Német dioxin-baleset: 2011 januárjában mintegy 4700 német gazdaságot letiltottak a beszállítástól, miután egy takarmánygyártó önellenőrzése kimutatta, hogy a dioxinszint meghaladta a megengedett maximális értékeket. Ez az eset PCDD- és nem PCB-szennyezés volt. A maximális értékek kétszeres túllépése volt a takarmányban és négyszeres néhány egyedi tojásban. Ez a szennyezés azonban alatta maradt az 1999-es belgiuminak, és gyorsan fel is fedezték. Óta Josiaki Óta Josiaki (Sizuoka, 1983. június 11. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatott tagjaként részt vett a 2007-es Ázsia-kupán. Back at the Chicken Shack Az 1960-as Back at the Chicken Shack Jimmy Smith nagylemeze. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Az album dalai Az On the Sunny Side of the Street csak a CD-n hallható, nem része az eredeti kiadásnak. Erdei szegfűgomba Az erdei szegfűgomba (Marasmius wynnei) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának szegfűgombafélék (Marasmiaceae) családjába tartozó gombafaj. Megjelenése Kistermetű gombafaj, amely lomberdők talaján terem rendszerint többedmagával, nyáron és ősszel. Kalapja fehér, vagy drappos, 2 – 4 cm átmérőjű, kezdetben kúpos, később kiterülő. lemezei ritkásan állnak, szürkés színűek. Tönkje vékony, szívós, általában barnás, de feketés is lehet. Jellemző magassága 3 – 6 cm. Szaga a mezei szegfűgombáéval azonos, kellemes illatú. Ehető. Összetéveszthetősége A mérgező viaszfehér tölcsérgombával téveszthető össze, annak azonban lemezei sűrűn állók. Ezenkívül még megkülönbözteti tőle az erdei szegfűgombát jellegzetes illata. Formára még hasonlít hozza a szintén ehető fokhagymaszagú szegfűgomba is, annak azonban a tönkje fekete vagy sötétbarna és szaga az állott fokhagymára emlékeztet. Sitno Sitno falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Prgomethez tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 29, közúton 48 km-re, Trogirtól légvonalban 19, közúton 28 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén, a dalmát Zagora déli peremén, a megyehatár közelében fekszik. Itt halad át az A1-es Zágráb – Split autópálya, melynek itt pihenője van. Skelini, Radnići, Škrapići és Dražići településrészekből áll. Bogdanovići felől érkezve Skelini az első településrész, mely Bogdanovići – Perković út északi oldalán fekszik, tőle északnyugatra, a 429 méter magas Brušnjak lejtőin található Radnići. Távolabb, az unešići út mellett, a Brušnjak nyugati lejtőjén fekszik Škrapići. Dražići az ősi Sitnica-tótól délre, a 311 méter magas Dubrava, a 398 méteres Drinovac, a 367 méteres Kuk és a 434 méteres Rasovača lejtőin fekszik. Története Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Erre utal a határában a Pororok és Brižine nevű magaslatokon található erődített települések maradványa. A mai Sitno a történelmi Sitnica településnek csak az egyik részét képezi, míg a másik rész Sitno Donje Šibenik-Knin megyéhez tartozik. Sitno és Sitno Donje részei annak a Sitnica („Sichnicha”) nevű történelmi településnek, melyet IV. Béla király említ 1251. november 22-én kelt oklevelében, melyben megerősíti Šibenik város északi és keleti határait, újabb említése pedig a šibeniki püspökség alapítása idején 1298-ban történik. Következő említését Šibenik város statutumának megváltoztatásakor 1401-ben, majd ennek kiegészítésekor 1430-ban találjuk. 1434-ben Velencei Köztársaság és Ivan Nepilićnek az akkori Magyar Királysághoz tartozó birtokai közötti határvita során említik. A történeti Sitnica szétválása Sitno Donje és Sitno (Gornje) részekre már a 15. században megindult. Régi és új részeinek külön említése „Vetus et Nova” alakban ebből az időből származik. Miután a török 1498-ban kirabolta Sitnót ez a terület továbbra is az ellenőrzése alatt maradt, majd az 1537 és 1540 között folyt török-velencei háború után formálisan is a Klisszai szandzsák részeként a meghódított területekhez csatolták. Az 1684 és 1699 között a Zagora területével együtt a moreai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. A 17. század végén a velencei területek részeként Sitnica már különállóan Sitno Donje és Sitno Gornje, illetve igazgatási hovatartozása alapján Sitno trogirsko illetve Sitno drniško néven szerepel. Ezt erősíti a sitnói birtokok 1711-es összeírása, melyben néhány birtok neve mellett a „da Sitno Inf.” (alsó sitnói) jelzővel illetik. Egyházilag a török idők után Sitno Donje mirlovići plébániához tartozott, majd a trogiri püspökség megszüntetése után 1830-tól a visokai plébánia része lett. Ezzel az ősi Sitnica két része ismét egy plébánia alatt egyesült, mivel Sitno Gornje, a mai Sitno már korábban is a visokai plébániához tartozott. Ez az állapot 1970-ig maradt fenn, mert ekkor megalapították a perkovići plébániát, melyhez Bogdanovići, Sitno és Perković hívei csatlakoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 269, 1910-ben 339 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 144 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. A perkovići plébániához tartoztak. Nevezetességei Szent György vértanú tiszteletére szentelt temploma 1757-ben épült a régi templom alapjain. A templomot később meghosszabbították, így az eredeti templomból csak a boltozott apszis maradt meg. A bejárat mellett két kis ablak, felette pedig nagyméretű, nyolcágú rózsaablak látható. Legfelül a pengefalú harangtorony található két haranggal. A márvány főoltáron Szent György képe áll. A hajóban a Rózsafüzér királynője oltár, a diadalívnél pedig a Kármelhegyi boldogasszony és Szent Péter oltára található. A templomot 1977-ben részben, 2000 és 2002 között pedig teljesen megújították. A templom körül található a falu temetője. Korn (album) A Korn (vagy KoЯn, a cirill ábécé ja betűjével) amerikai rock együttes, a Korn saját magáról elnevezett debütáló albuma, melyet 1994. október 11-én adtak ki. Kétszeres platinalemez minősítést ért el az USA-ban a RIAA (Az amerikai hanglemezgyártók szövetsége) szerint. Stílus Az album egyesíti az Alternatív metal, a Funk metal és a Hiphop zenei hatásait egy új stílusban, melynek később Nu metal lett a neve. A Kornt tekintik ennek a stílusnak a megteremtőjének, habár a Korn nem szereti, ha Nu metalnak nevezik a stílusát, és a Heavy Groove megnevezést jobban szereti az együttes. Ezek az elemek más együttesektől lettek átvéve, ugyanakkor az album tartalmaz egyedi, a Kornra jellemző elemeket is, mint például a Scat-éneklés, és a Skót duda használata. Stephen Thomas Erlewine szerint a Korn olyan elemeket is felhasznált, melyek más együttes jellemzői voltak. Ilyen előadók például a Pantera, a Jane's Addiction, a Rage Against the Machine, a Helmet, a Faith No More, a Anthrax, a Cypress Hill és az N.W.A. Cheryl Lynette Keyes író szerint a Korn hangzása az Acid-rap stílusú Eshamtól származik. Fogadtatás Az album a megjelenése óta 2×-es platin lemez lett belőle az USA-ban. Az együttest a "Shoots And Ladders" miatt jelölték az 1997-es Grammy-díjra, Best Metal Performance (Legjobb Metál Előadás) kategóriában. A Q (magazin) minden idők legjobb metal albumának listáján a 127. helyezést érte el. " Az ő klinikai erőjük létrehozta a legtöbb aktivitást, miközben az énekes, Jonathan Davis dalszövegei szándékosan azoknak a tinédzsernek szól, akiket már valaha félreértettek, megfélemlítettek vagy visszaéltek a bizalmukkal." A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 30. helyre rangsorolta. Számok listája Blind - 4:19 Ball Tongue - 4:29 Need To - 4:01 Clown - 4:37 Divine - 2:51 Faget - 5:49 Shoots And Ladders - 5:22 Predictable - 4:32 Fake - 4:51 Lies - 3:22 Helmet In The Bush - 4:02 Daddy - 17:31 A "Daddy" című szám véget ér 9:31-kor, és utána pár perc csend hallható. Utána egy bónusz szám hallható, melyben két ember vitája hallható (Micheal & Geri). Egy Dodge Dart motorján vitáznak. Ezt a felvételt egy elhagyott házban találta Ross Robinson, az album producere. Érdekességek A "Daddy" Jonathan Davis gyerekkori sérelmeiről, molesztálásáról, és a megvetéséről szól. A számban az apját állítja be a molesztálónak, de később egy interjúban azt mondta, hogy egy nő volt. A szülei nem hittek neki, ezért nem foglalkoztak vele. A szám másik érdekessége, hogy csak az első három fellépésükön volt hallható. Jonathan azt mondta, a szám túl személyes neki, és ezt élőben nem szeretné eljátszani. A dalszerzőként a Korn van feltüntetve az összes számnál. Jonathan a Blind-ot az előző együttesében, a Sexartban írta korábbi társával, Ryan Shuck-kal ( a későbbi Orgy tagja), és nem volt feltüntetve mint szerző. Ebből később pereskedés lett. Klipek A Blind-hoz, a Shoots And Ladders-hez és a Clownhoz készült klip. Hédel Hédel (1886-ig Hjadel, szlovákul: Hiadeľ) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Fekvése Besztercebányától 20 km-re északkeletre fekszik. Története A települést a 14. század második felében alapították, a zólyomlipcsei váruradalom része volt. 1424-ben "Hedel" alakban említik először. 1455-ben "Hedewl, Hedellehota", 1563-ban "Hodlerdorf", 1622-ben "Hodlergrund", 1656-ban "Hiadel" néven szerepel az írott forrásokban. A középkorban határában ezüstöt bányásztak. A 17. század végéig lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 18. századtól Gömör, Bars és a Felső-Garammente üzemeiben dolgoztak. 1828-ban 77 házában 584 lakos élt. A 19. század elején vasércet bányásztak itt. Vályi András szerint "HIADEL. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, holott esik piatzozása, Mostenitzának filiája, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, határja hegyes, köves, és nehezen miveltetik, ’s a’ záporok is járják." Fényes Elek szerint "Hiadel, tót falu, Zólyom vmegyében, hegyek közt keskeny völgyben, ut. p. Beszterczebánya. Határa 1955 hold, mellyből 168 h. szántó és rét, 1787 hold erdő. Majorsági birtok szántó nincs. Lakja 610 kath., kik jobbára favágó napszámosok. Van patakja, savanyuviz forrása, Hradiste dombon egy régi vár nyomdoka, s elhagyatott bányaürege. A magas Prassiva hegynek egy része ide tartozik, melly különnemü füveiről ismeretes. Birja a kamara." A 20. század elején lakói favágásból, fuvarozásból, idénymunkákból éltek. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, itt volt a Jegorov partizáncsoport központja. 1944 októberében Hédel felett a hegyekben épült meg a partizánok egyik fő támaszpontja. Novemberben már mintegy 60 partizán állomásozott itt. Népessége 1910-ben 756, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 559 lakosából 555 szlovák volt. 2011-ben 522 lakosából 497 szlovák volt. Nevezetességei A templom 1847 és 1856 között épült. Az iskolaépület a 20. század elején épült, egykor partizánközpont volt. Erre emlékeztet a rajta 1959 -ben elhelyezett emléktábla is. A hédeli völgy partizánsírjai. Argentína a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Argentína a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 19 sportágban 138 sportoló képviselte, akik összesen 6 érmet szereztek. Asztalitenisz Férfi Atlétika Férfi Női Cselgáncs Férfi Női Evezés Férfi Női Kajak-kenu Síkvízi Férfi Női Kerékpározás Országúti kerékpározás Férfi Pálya-kerékpározás Pontversenyek Labdarúgás Férfi Kor : 2008 . augusztus 7 -i kora Eredmények A csoport Negyeddöntő Elődöntő Döntő Női Kor : 2008 . augusztus 6 -i kora Eredmények E csoport Lovaglás Díjugratás Sportlövészet Férfi Súlyemelés Férfi * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Taekwondo Női Tenisz Férfi Női Úszás Férfi Női Vitorlázás Férfi Női Nyílt É - éremfutam Vívás Férfi Keresztes háború (Kalapács-album) A Keresztes háború a Kalapács zenekar negyedik nagylemeze, amely 2005-ben jelent meg. A lemez kissé eltér az őt megelőző Ösztön és Totem albumoktól. A szövegeket nem Vadon János írta, hanem Barbaró Attila és a zenekar, de Az én keresztem című dal szövegét Paksi Endre jegyzi. A lemez egy központi gondolat köré épül, ez pedig nem más mint az emberi lét, a társadalom és úgy általánosságban a világ harcai. A "Harcolj az igaz hitért" című dal elején egy részlet hallható Madách Imre Az ember tragédiája című drámájából Kautzky Armand színművész előadásában. Az album dalai Megszállott - 4:47 Szentírás - 3:58 Állj talpra! - 5:16 Önmagad vagy - 4:21 Időd lejár - 5:34 Hús és vér - 4:37 Játssz velünk háborút - 5:46 Harcolj az igaz hitért - 4:20 Az én keresztem - 3:56 A zene visz oda el - 5:02 Eskü - 4:10 Nem ereszthet el már - 3:36 Közreműködők Kalapács József - ének Beloberk Zsolt - dobok Beloberk István - basszusgitár Sárközi Lajos - gitár Weisz László - gitár Küronya Miklós - billentyűs és ütőhangszerek Kautzky Armand - részlet az Ember tragédiájából ( Harcolj az igaz hitért ) Szövegek: Barbaró Attila és a Kalapács zenekar, Paksi Endre ( Az én keresztem ) Hangmérnök: Kürönya Miklós Zenei rendező: Weisz László Produkciós vezető: Hartmann Kristóf Forrás Hivatalos honlap Louis Franchet d’Espèrey Louis Franchet d’Espèrey, (Louis Félix Marie François Franchet d’Espèrey, Mostaganem, 1856. május 25. – Saint-Amancet, 1942. július 8.) francia tábornagy. Három kontinensen szolgált és tevékenyen részt vett az első világháború ütközeteiben több fronton is. Fiatalon Franchet d’Espèrey – az akkor még francia gyarmat – Algériában született, 1856-ban, Mostaganem városában. Családja egyike volt annak a több ezernek, amelyet Algéria bekebelezése után telepítettek az afrikai gyarmatra az 1840-es években, ezzel elindítva a terület pacifikálását. Az 1831-ben alapított Francia Idegenlégió itt is állomásozott, amelynek tagja volt Louis apja is, Louis Charles Marie. A család történetét szemlélve (nagyapja is katona volt) nem meglepő, hogy Louis Franchet d’Espèrey is ezt a pályát választotta. Hadi tanulmányait a híres Saint-Cyr katonai iskolában végezte Franciaországban 1874 és 1876 között. A világégést megelőzően Az első világháború előtt kellő tapasztalatot tudott szerezni a harcmezőn, mivel szolgált a folyamatos felkeléseket szenvedő Tunéziában és Algériában (mindkettő francia gyarmat) egészen a századfordulóig. Itt elérte a hadnagyi rangot, majd átvezényelték Kínába (1900). D’Espèrey a Magreb országokban szerzett tapasztalatait tudta kamatoztatni az ázsiai országban, ahol 1899-ben kitört a bokszerlázadás, amelynek leverését francia és japán társaival együtt abszolválta, 1900-ra – egyelőre még nem vezető tisztségben. Ázsiai szolgálata alatt, 1900-ban szerezte meg az alezredesi rangot, majd 1903-ban Reimsben ezredessé léptették elő. Később visszatért Afrikába, miután Franciaország Marokkót is a gyarmatbirodalmához csatolta. A franciáknak ezt az észak-afrikai országot sem volt könnyű meghódítani: először az algecirasi konferencián (1906) szereztek jelentős befolyást a rendőrség megszervezésében, majd francia családokat kezdtek a térségbe telepíteni. Az atrocitások folyamatosak voltak, így az 1911-ben kitört szultánellenes (fezi) felkelésben a franciák átvették az irányítást a németek minden próbálkozása („párducugrás”) ellenére. Marokkóban francia protektorátus jött létre, amelynek fenntartásában Franchet d’Espèrey is fontos szerepet kapott 1912 és 1913 között. A marokkói válság is megmutatta, hogy a németek és a franciák között elkerülhetetlen lesz a háború, így a tapasztalt D’Espèrey-t 1913-ban áthelyezték a kulcsfontosságú Lille térségébe, immáron az I. hadtest parancsnokaként. Az első világháborúban A nyugati fronton (1914–1918) Az első világháború kitörése (1914. július. 28.) után alig egy hónappal már testközelből tapasztalhatta meg D'Espèrey a háború viszontagságait. Az augusztus 29-én kezdődő guise-i csata reggelén a tartalék szerepét töltötte be, azonban már délutánra áttörték a németek a frontot Saint-Quentin felől és D’Espèrey-re hárult a támadás visszaszorítása. D’Espèrey maga vezette harcba embereit, ezzel önbizalmat adva nekik. Lóháton, az első sorban indította meg a támadást, ami meg is hozta az eredményt: estére visszafoglalták a reggel elvesztett településeket. D’Espèrey rendkívül bátor – vagy inkább merész – ellentámadása mentette meg a brit harcállásokat, ami után megkapta a később is használatos becenevet: „Fenegyerek Frankie” („Desperate Frankie”). Érdekesség, hogy itt együtt harcolt azzal a Pétainnel, aki a II. világháború idején majd a Vichy Franciaország vezetője lett. A siker és a hírnév gyorsan meghozta az előléptetést. Joseph Joffre tábornok szeptember 3-án kinevezte Lanrezac helyett az 5. hadtest hadsereg-parancsnokává, mivel egy merész, támadó szellemű emberre volt szüksége a németek visszaszorításához. Ennek következtében hamarosan újabb kulcsfontosságú csata kellős közepén találta magát. A marne-i csata (szeptember 5-12.) egyik szimbolikus alakja lett Foch marsall mellett, ezzel leállítva a német villámháborús terveket. D’Espèrey jelentette először a világháború folyamán, hogy Reims környékén lövészárokrendszert fedezett fel, amelyet nem tud áttörni. Ezzel kezdetét vette a mozgó háború helyett az állóháború, amely az első világháború jellegzetessége lett. Az állóháború kibontakozása után D’Espèrey és több parancsnok is látta, hogy nyugaton nem tudják áttörni a frontot, ezért a szerb sereg megsegítésére kellene sietni és délről megtámadni az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az ötletet D’Espèrey terjesztette fel Joffre elé, aki azonban elutasította azt 1915 januárjában. Velük ellentétben a britek megpróbálták Churchill vezetésével, és ebből lett a Gallipoli vereség. A központi hatalmak megsemmisítése, D’Espèrey a Balkánon (1918) Az oroszok háborúból való kilépése, az USA csatlakozása, illetve a nyugati front megmerevedése azonban arra sarkallta a francia–brit–görög–szerb erőket, hogy délről, a monarchia irányából támadják meg a központi hatalmakat. A csapatok irányítását (Keleti Hadsereg) Franchet d’Espèrey kapta meg, immáron tábornoki rangban. A választás azért is esett rá, mert 1918 májusában súlyos vereséget szenvedett a németektől Észak-Franciaországban, és mintegy büntetésként száműzték a Keleti Hadsereg élére. A tábornok gyorsan kivívta a balkáni hadszíntéren a győzelmet: szeptemberben 15-én támadást indított Dobropole térségében a bolgárok ellen, akik ezen hónap 30-án alá is írták a fegyverszüneti egyezményt a vereség hatására. Egy hónapra rá a központi hatalmak helyzete menthetetlen lett és a háború befejeződött. Magyarországon Franchet d’Espèrey a padovai fegyverszünet (1918. november 3.) megkötése után is a térségben maradt, felügyelni a békekötésekig. Magyarországon közben megtörtént az őszirózsás forradalom keretében a polgári átalakulás, és kikiáltották a köztársaságot, azonban ettől függetlenül Magyarországot a vesztes államok közé sorolták. A Károlyi Mihály vezette új kormány egyik első lépése volt a viszony rendezése az antant hatalmakkal, jelen esetben a Balkánon állomásozó francia sereg vezetőjével, Franchet d’Espèrey-vel. Erre azért is volt égető szükség, mivel a monarchia felbomlásával a francia tábornok érvénytelennek tartotta a padovai fegyverszünetet és november 5-én átkelt a Száván serege élén. A november 13-án megkötött belgrádi egyezmény kötelezte a magyar kormányt a Szamos felső folyásától keletre eső, a Marostól délre lévő és a Szeged–Pécs–Baja–Varasd vonaltól szintén délre található területek kiürítésére, valamint megszabta a magyar haderő maximális létszámát (6 gyalogos, 2 lovashadosztály). A Károlyi Mihály-kormány elfogadta feltételeket, mivel csak átmeneti megoldásként tekintett rá a béke megkötéséig. A trianoni békeszerződés létrejöveteléig a térségben állomásozott, így a Vix-jegyzék átvétele után a magyarországi politikai fordulatot követően is sereggel kellett volna Magyarország ellen vonulnia, azonban a Tanácsköztársaság az északi (Csehszlovákia) és keleti országhatárra (Románia) koncentrált, így délen nem alakultak ki a francia–szerb csapatokkal összecsapások 1919 nyarán. 1920 januárjában látogatást tett Budapesten és találkozott az akkori miniszterelnökkel, Huszár Károllyal is. A francia tábornok akkor előrevetítette, hogy Magyarország kemény békében fog részesülni, amely meg is valósult pár hónappal később, Trianonban. A világháború után A trianoni békeszerződés megkötése után megválasztották Jugoszlávia tiszteletbeli tábornagyává (1921). Ugyanebben az évben hazatért Franciaországba, ahol szintén megválasztották marsallá. 1930-ig tartott aktív katonai pályafutása. 1934-től a Francia Akadémia tagja lett egészen 1942-ben bekövetkezett haláláig. Földi maradványait a párizsi Invalidusok templomában őrzik. Családja Édesapját 1890-ben, anyját, Marie Louise-t 1913-ban veszítette el. Két testvére közül Alfred 1916-ban esett el a csatatéren, míg Yvonne 1926-ig élt. Egy fiúgyermeke született (Louis), aki a családi hagyományoknak megfelelően belépett a hadseregbe és 1916-ban – nagybátyjával egy évben – elesett a nyugati fronton, 19 évesen. Saint-Martin-d’Uriage Saint-Martin-d’Uriage település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 5408 fő (2015). Saint-Martin-d’Uriage Gières, Herbeys, Murianette, Revel, Vaulnaveys-le-Haut, Venon és Chamrousse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Folyami kavicscsiga A folyami kavicscsiga vagy kavicscsiga (Lithoglyphus naticoides) Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj. Megjelenése A csigaház 7–12 mm magas, 7–10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga egy szájfedővel, operculummal zárja le a bejáratot. A csiga lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek. Elterjedése Eredetileg a Fekete-tengerbe ömlő folyókban volt megtalálható, de a 19. században kezdve hajókra tapadva átkerült az Elba és Rajna rendszerébe, utána pedig Lengyelországba és a Baltikumba. Az 1990-es években a Volgában is megfigyelték. Németországban, Lengyel- és Csehországban veszélyeztetett faj. A franciaországi Saône-ból kipusztult. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert. Életmódja A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő. Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap. Magyarországon nem védett. Betfia Betfia (Betfia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Nagyváradtól délre, a Király-erdő nyúlványai alatt, Félixfürdőtől délkeletre, Hájó, Harangmező és Almamező közt fekvő település. Története Betfia nevét 1552-ben említette először oklevél Beethfya néven. 1808-ban Bettfia, Bittfia, 1888-ban és 1913-ban Betfia néven írták. A település nagyvárad–hegyfoki prépostság birtoka volt, majd a 20. század elején a premontreieknek volt itt birtokuk. 1910-ben 461 lakosából 7 magyar, 453 román volt. Ebből 378 görögkatolikus, 75 görög keleti ortodox, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus temploma - 1854-ben épült. Kner Izidor Kner Izidor (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma 1935. augusztus 19.) kiadó, a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége. Életútja, munkássága A könyvkötő elindul Zsidó származású vándor könyvkötő családból származott. Apja Kner Sámuel könyvkötőként dolgozott. Anyja egy gyomai cipészmester lánya volt. Önképzéssel, folyamatos tanulással szerezte ismereteit. 1873-ban egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei műhelyben inaskodott. Ezt követően bérmunkásként dolgozott Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán, és a székesfehérvári Számmer-nyomdában. 1882 júniusában Gyomán megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, amihez a helyi takarékpénztár kölcsönt is adott. Így tudott vásárolni egy használt nyomdagépet, egy szerény betűkészletet és valamennyi papírt. 1888-ban a Magyar Nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette felsorolásában Kner Izidor műhelyét. 1889-ben megnősült, Netter Kornélia, egy mokrini gabonakereskedő lánya lett a felesége, a vele kapott 3000 forintnyi hozomány jelentősen hozzájárult a nyomda megszilárdulásához. Kner Izidornak és feleségének, Netter Kornéliának hat gyermeke született, akik közül Lajos korán meghalt. Gyermekei Kner Imre, Kner Endre, Kner Albert, Kner Erzsébet és Kner Ilona. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Nagyobb nyomdákhoz hasonlóan beraktározta az állandóan használt nyomtatványokat, de összegyűjtötte az érvényben lévő nyomtatványmintákat is. Az első 1892-ben kiadott lista 170 tételt tartalmazott. 1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda. Ez évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. Az 1900-as évek eleje a magyar könyvgrafika és könyvillusztráció egyik fénykora volt. Kner Izidor a klasszikus tipográfia neveltje volt, de egyszersmind Fülep Lajos művészetfilozófus, művészettörténész közvetítésével egy olyan, a modernizmust előkészítő puritán korszellemé is, amely arra ösztönözte, hogy a betűt tegye meg a tipográfiai kifejezés fő eszközévé. A nyomdász és kiadó A 20. század elején végrehajtott közigazgatási racionalizálás is változást hozott a Kner-nyomda fejlődésében. Az 1900-as évek elején a korabeli Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. A közigazgatás változásait napra készen követte a nyomda, s többször megjelentetett egy-egy nagy mintatárat friss, bővített változatban. Ebben az időben a nyomda egy másik üzletágban is betört az országos piacra. A Gyomán készült báli meghívók komoly sikert arattak. (Röpke Lapok címen jelent meg a meghívókat tartalmazó mintakönyv). 1905-ben az első vidéki kollektív szerződést hozta létre Kner Izidor nyomdájában, ahol két bérosztállyal feljebb soroltatta be a maga vállalatát. Ennek kettős előnye is volt: a magasabb bérek mellett valóban jó szakmunkásokat alkalmazhatott. A bérezés mellett más tekintetben is egyedüli szerepet vállalt a Kner–nyomda: Gyomán 1899-ben (a kötelezőnél 5 évvel korábban) bevezették a 9 órás munkaidőt, ami 1907-től 8 és fél óra lett. Azokat munkások, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egy heti nyári fizetett szabadságban részesültek. 1907-től fia, Kner Imre a nyomda műszaki vezetője lett. A vállalkozás sikereiben fontos szerep jutott a reklámnak is, hiszen csak önmagában Békés vármegyében a Kner-nyomdán kívül még nyolc nyomda működött. (Povázsay László, Békés; Povázsay Testvérek, Zsilinszky Endre, Csaba; Dobay János, Gyula; Magyar A. M., Veres Lajos, Orosháza; Sámuel Adolf, Szikes Antal, Szarvas.) A második bő évtized alatt a kis műhely korszerű vidéki középüzemmé lett: a nyomda történetének ez a szakasza az első gyorssajtó megszerzésével (1890) indult, és több mint 50 főnek munkát adó új nyomdaépület felépítésével és felszerelésével zárult 1902-ben. A nyomda fejlődésének harmadik szakasza, ami szintén sikertörténet, a háború kitöréséig tartott. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Ekkor az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. A Kner-nyomda munkássága az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült. Trianon után Az első világháborút követően Gyoma román megszállás alá került, a megszállók a nyomda felszerelésének kétharmadát elrabolták, de elvesztette a nyomda a trianoni határok megvonásával potenciális vevőkörének is a kétharmadát. A csupán két ívre elegendő betűkészlettől és az első kis taposósajtótól igen hosszú volt az út a mintegy száz alkalmazottat foglalkoztató, korszerűen felszerelt nyomda megteremtéséig. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Könyvkötősegédként kezdte, innen küzdötte fel magát Gyoma község köztiszteletben álló polgárává. A szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben Békés vármegye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta a nyomda alapításának 50. évfordulóján, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. A kiadó alapító utódai A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász – könyves mesterséget választotta. 1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vették át a családi üzem irányítását. Legkisebb fia, Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a háború után a csomagolás-marketing-nyomtatvány iparág meghatározó személyisége lett. Lánya, Erzsébet szintén Amerikában telepedett le a háború után, ahol könyvkötő mesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György pedig jeles tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár lett az államosított magyar nyomdaipar fennállása alatt, sokat tett a minőségigényes könyvkiadásért és könyvnyomtatásért. Művei Monumenta Literarum Eszmék és viaskodások (Összegyűjtött szakcikkek, Gyoma 1906) Online Kner Izidor pajzán aforizmái (Gyoma 1919) Online Kner Izidor agyafurt alakjai (Gyoma 1926) Keserves kenyér (Gyoma 1928) Online Félévszázad mesgyéjén (Önéletrajz; Gyoma 1931) Online Cvetišće Cvetišće falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 32 km-re, községközpontjától 18 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegységben a szlovén határ közelében fekszik. Története A falunak 1900-ban 82, 1948-ban 36 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben már csak 2 állandó lakosa volt, míg 2011-ben már nem élt itt állandó lakosság. Kornati (Murter-Kornati) Kornati lakott hely Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Murter-Kornati községhez tartozik. Fekvése Šibenik központjától légvonalban 48 km-re északnyugatra, községközpontjától 23 km-re nyugatra Dalmácia középső részén, a Kornati-szigetek legnagyobb tagján, a Kornat-sziget középső részén néhány délnyugati fekvésű kis öbölben fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik a Kornati Nemzeti Park, amely a Kornati-szigetek délnyugati részén fekszik. Területe mintegy 220 km2 és 89 szigetet, szigetecskét és zátonyt foglal magában, összesen 185 km hosszú tengerparttal. Hosszúsága 35 km, szélessége 13 km. A legnagyobb sziget Kornat, további jelentősebb szigetei Žut, Gadra, Kurba Vela, Levrnaka, Sit és Lavsa. Kornati az 1980-as évek eleje óta természetvédelmi terület. Kornatin nincs a hagyományos értelemben vett falu, csupán kis házcsoportok vannak néhány védett kis öbölben. Ilyen telepek Vrulje, Kravjačica, Lavsa és mások. Története A szigetek területe mér az őskor óta lakott, a legrégibb régészeti lelet egy újkőkori kőszekerce a Žejkovci-mezőn került elő. Ugyanezen a helyen a Žejkovci-Tarac-Trtuša övezetben található a legtöbb liburn kőhalom és halomsír. A liburnok az illírek egyik törzse volt, akik híres tengerészek voltak és már ebben az időben lakták a szigeteket. A római gyarmatosításnak is számos nyoma található. Halásztelepülések a Svršata-szigeten és a Statival-öbölben, kikötők: Tremuli és Sedlasti bok, sótelepek: Piškera, Lavsa és Šipnate, római villák: Žut, Svršata, Šipnate, Tarac, Trtuša, Poselo, Lavsa, Njivica, stb. A bizánciak a 6. században erődöt építettek a délnyugati part közelében emelkedő Tureta nevű magaslaton. Kornat elnevezése 1311-ben még „Encoronate” volt, 1354-ben „Insula Sancta Mariae” néven említik. Horvát nevén először 1515-ben „Stomorin otok” néven szerepel. A középkori gazdasági létesítmények közül a legépebben a lavsai sótelep a tengerben a sólepárló kazettákkal és a parton a sóraktárak alapfalaival maradtak meg. Ekkor még sűrű erdők borították a szigeteket, a 15. századtól azonban a török elleni háborúkhoz sok fa kellett a velenceieknek, akik ebből a faanyagból építették meg hadiflottájukat. A török veszély elmúltával a murteriek közül sokan vásároltak itt birtokot, hogy itt legeltessék nyájaikat. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. 1842-ben horvát és olasz nyelvű alapiskola nyílt a településen. Murteren 1866-ban, Dalmáciában az elsők között nyílt meg az első horvát olvasókör. A településnek 1880-ban 47, 1910-ben 92 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 19 fő volt. Lakosság (1880-ban és 1890-ben Krunarski Otok, 1910-ben Kornate, 1931-ben Kornat-Sali, 1948-tól Kornati néven. 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1948-ban, 1953-ban, 1971-ben és 1981-ben lakosság nélkül.) Nevezetességei A Kornat-sziget délnyugati partja közelében emelkedő Tureta-hegyen 6. századi erőd tekintélyes romjai állnak. Az erőd egyike az Adriapart legépebben megmaradt ilyen építményeinek. Tureta várát valószínűleg I. Justinianus bizánci császár építtette, hogy a Kornat közelében haladó hajóforgalmat és a környező szigeteket innen ellenőrizze. Megmaradását főként annak köszönheti, hogy közelében nincsen lakott település, így a lakosság nem hordta el a köveit a házak építéséhez. A szigetek szakrális épületei közül két templomot és egy romot említhetünk. A templomrom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve és róla az egész Kornat-sziget az Insula Sanctae Mariae nevet viselte. A templom a Tarac-mezőn annak a hegynek a lábánál épült, melyet a rajta épült erődről Turetának neveznek. A szakemberek a templomot és az erődöt is 6. századinak tartják. A templom eredetileg egy háromhajós bazilika volt, melynek ma csak az apszisa látható. A főhajó apszisába a 14. században kis templomot építettek Mária látogatása tiszteletére, de a nép Taraci Miasszonyunknak nevezi. Minden év július első vasárnapján a templomnál zarándoklatot tartanak. A harmadik, egyben legnagyobb templom Piškerán található. 1560-ban építették egy időben az itt alapított halászfaluval és a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Szentmisét évente egyszer, július utolsó szombatján tartanak benne. A templom a zárai érsekség felügyelete alatt áll. A II. világháború idején alkalmi hadikórházként működött. Rajtuk kívül a szigeteken van még néhány, az utóbbi időkben épített kápolna, melyeket Szent Rókus, Szent Antal és Szent Miklós tiszteletére szenteltek. A természeti képződmények közül különösen szép látványt nyújtanak az ún. koronák (krune), melyek tektonikus hasadékok szélén elhelyezkedő meredek sziklaszirtek. A legnagyobb méretű Mana szigeténél található, 1350 méter hosszú, míg legmagasabb "korona" szikla a Klobucar-szigetnél látható, mely 82 méter magas. Némelyiknek a talapzata is nagyon mély, így a Piskera-szigetnél található korona talapzata 90 méter mélységben nyúlik a tengerszint alá. Ezek a helyek a búvárok kedvelt merülő helyei. Az Altaj Arany-hegyei Az Altaj nagy kiterjedésű hegylánc Dél-Szibéria és Közép-Ázsia találkozásánál, Kazahsztán, Kína, Mongólia és Oroszország területén. Itt erednek többek között azok a folyók, melyekből az Ob és az Irtis, Nyugat-Szibéria két legnagyobb folyama keletkezik. A hegyvidék egyes oroszországi, gazdasági tevékenységtől lényegében érintetlen területeit Az Altaj Arany-hegyei összefoglaló néven 1998-ban felvették az UNESCO Világörökség listájára. (Az Altaj eredeti jelentése: al – arany, tau – hegy.) A térségnek fontos szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében, változatos tájai számos állatfajnak, köztük veszélyeztetett és endemikus fajoknak nyújtanak menedéket. Fekvése, részei Domborzati viszonyok és élővilág tekintetében a terület rendkívül változatos képet mutat. Nagyobbik részét sűrű fenyőerdőkkel benőtt hegyek alkotják, köztük mélyen bevágódó folyóvölgyekkel, a legmagasabb hegyek felszínét örökhó és gleccserek borítják. Ugyanitt találhatók Szibéria legnagyobb kiterjedésű, gazdag vegetációjú alpesi rétjei, a déli részeken pedig hegyi tundrák, hegyi sztyeppek, sőt félsivatagos területek is. Az Altaj Arany-hegyei néven a Világörökség részeként nyilvántartott vidék összterülete 1 611 457 ha, (más adat szerint 1,64 millió ha). Három, egymással nem érintkező egységből áll, melyek mindegyike Oroszországban, az Altaj Köztársaság közigazgatási határain belül található. Az Altaj természetvédelmi terület (872 000 ha), valamint az északnyugati határán fekvő Tyeleckoje-tó és a tó nyugati partján elterülő védőzóna (93 753 ha) – 51°00' (É), 89°00' (K). A Katuny természetvédelmi terület (130 000 ha) és hozzá kapcsolódóan a Beluha hegytömbje a védőzónával (262 800 ha) – 49°30' (É), 86°15' (K). Az Ukok nyugalmi övezet ( Quiet Zone , Зона покоя ) az Ukok-fennsíkon (252 904 ha) – 49°15' (É), 87°30' (K). Az Altaj Természetvédelmi Terület Az Altaj Természetvédelmi Területet először 1932-ben alakították ki. Azóta kétszer megszüntették, majd mindig újra létrehozták, utoljára 1967-ben. A kb. 250 km hosszan, északnyugat-délkeleti irányban elnyúló védett terület közigazgatásilag a Turocsaki járáshoz tartozik. Kiterjed a Tyeleckoje-tótól északra és keletre eső vidékre, a tó egy részére, valamint fő tápláló folyójától, a Csulismantól keletre fekvő térségre (Csulisman-magasföld). Délen a Csulisman felső szakaszának völgyét is magában foglalja, a Dzsulu-kul tóval együtt. Északi, keleti és déli határán magas hegyvonulatok húzódnak, keskeny hegygerincekkel, meredek, 3000 m körüli legmagasabb csúcsokkal. A védett terület tengerszint feletti magasság a 450 m és 3150 m között váltakozik, kiugróan magas pontjai a Kurkurebazsi-hegy (3111 m) és délkeleten a Bogojas-hegy (3148 m). A vidéket ennél általában jóval alacsonyabb magasságok és csak kis mértékben tagolt felszínek jellemzik, de alapvetően az is hegyes, erdővel benőtt vidék. Délen az erdőket köves vagy cserjés hegyi tundra váltja fel, a Csulisman völgyének egyes szakaszain a sztyepp az uralkodó. A felszín mintegy 20%-át jég, kopár szikla, kavics- és sziklatörmelék foglalja el. Vízrajza A terület folyóvizei a Tyeleckoje-tó és a Csulisman vízrendszeréhez tartoznak. Többnyire az Abakani- és a Sapsal-hegységekben vagy ezek nyúlványain erednek és északnyugati, nyugati irányba tartanak. Felső szakaszukon gyakran gleccserek által kivájt széles teknővölgyekben folynak, majd mélyen a hegyekbe vágódó, meredek, erdővel borított völgyekben folytatódnak. Jelentősebb folyók: a Csulisman (hossza 241 km, ennek első 60 km-es szakasza tartozik a területhez) jobb oldali mellékfolyói: a Csulcsa (98 km) és a Savla (67 km) bal oldali mellékfolyója: a Bogojas (58 km) A folyók gyakran festői szurdokban folytatják útjukat, medrüket zúgók, zuhatagok, vízesések teszik változatossá. A Csulcsa-folyón található az Altaj-hegység legnagyobb vízesése, mindössze néhány km-re a torkolattól. Az egy hektárnál nagyobb felületű állóvizek száma meghaladja az ezret. Többségük a magashegységi régióban fekvő, gleccserek által kimélyített ún. kártó. A délkeleti részeken, az örökfagy övezetben termokarsztos tavak alakultak ki. A magashegyi tavak legnagyobbika a Dzsulu-kul ( Meleg-tó vagy Nyári-tó ), 2200 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 10 km, szélessége 3 km, területe 29,5 km², legnagyobb mélysége 7 m (9 m?). Ebből a tóból ered a Csulisman, más felfogás szerint azonban tőle 5 km-nyire ered és átfolyik a tavon. A tó körüli kiterjedt medencében mintegy 250 kisebb állóvíz található. Éghajlata Az éghajlat a terület északi részein jóval enyhébb és csapadékosabb, mint a délin. Az évi középhőmérséklet északon 3,2 °C, délen –5 °C. Északon a januári középhőmérséklet –8,7 °C, a júliusi 16 °C; délkeleten a nyári maximum 30 °C, télen viszont néha –50 °C-os fagyok is előfordulnak. A Tyeleckoje-tó környékének 900–1000 mm/éves csapadékával szemben a délkeleti Dzsulu-kul medencéjének 3-4-szer kevesebb jut, a növények tenyészideje is jóval rövidebb. A Tyeleckoje-tó A Tyeleckoje-tó vízfelületének csak egy része (bő 11 000 ha) tartozik a természetvédelmi területhez, (ezért ez a rész csak külön engedéllyel látogatható). Hegyekkel övezett különlegesen szép fekvése, vizének tisztasága és más természeti értékei miatt azonban a tó egésze felkerült a Világörökség listájára. A Világörökség részét képezi a nyugati partvidéken kijelölt terjedelmes védőzóna is, melynek nagy része ugyancsak tajga. A Katuny Természetvédelmi Terület A Katuny Természetvédelmi Területet 1991-ben hozták létre 151 664 hektáron, az Altaj-hegyvidék délnyugati részén, zömmel a Katuny-folyó felső folyásának körzetében. Közigazgatásilag az Uszty-Kokszai járáshoz tartozik, igazgatási központja az azonos nevű településen található; déli határa egybeesik az orosz-kazah államhatárral. Koordinátái: 49° 28' – 49° 56' (É), 85° 37' – 86° 34' (K). A védett terület a Katunyi-hegység magashegyi régiójára terjed ki. Felszínének közel 50%-át hó, jég, kopár sziklafelület, illetve sziklatörmelék borítja. További részeit főként alpesi rétek, hegyi sztyeppék, köves hegyi tundrák foglalják el, és csak egy kisebb részt fedi tajga. A hegyek tengerszint feletti magassága 1300 és 3280 m között váltakozik, a vízválasztók gerinceinek a völgytalpakhoz mért magassága egyes helyeken az 1000 m-t is eléri. A hegységben mindenütt jól megfigyelhető az egykori és a jelenkori gleccserek eróziós, átalakító tevékenysége. Meredeken kiemelkedő hegycsúcsok, teknővölgyek, morénahátak, kőtengerek, valamint omlások és lavinák nyomai, festői szépségű tengerszemek (kártavak) jelzik a jég, a hó és az olvadékvizek felszínformáló munkáját. Vízrajza A természetvédelmi terület hegyi folyói a Katuny vízrendszeréhez tartoznak. Többnyire meredek, szakadékos partok között folynak, völgytalpaikat és medrüket sok helyen kavics- és törmelékréteg borítja; felső szakaszaikon igen nagy esésű, esetenként vadul rohanó patakok, folyók, majd alacsonyabb térszínekre érve megszelídülnek. A hegység számos állóvize közül legszebbnek a Multa-folyó völgyének kb. 2000 m magasságban kialakult tó-füzérét tartják. A három tóból a Felső-tó tartozik a védett területhez, hossza csupán 800 m, legnagyobb mélysége 47 m. A védett területen, a Beluha-hegytől nyugatra terül el a jelenkori eljegesedés egyik legnagyobb altaji centruma. Az itt található 148 gleccser összterülete megközelíti a 80 km²-t. (A jégárak kiterjedése azonban világszerte, így nyilván itt is folyamatosan csökken.) Éghajlata A magashegyekben a januári évi középhőmérséklet –15-17 °C, a medencékben 3-5 °C-kal alacsonyabb; a júliusi a hegyekben csupán 4-6 °C, a medencékben azonban 13-15 °C. A völgyeknek viszonylag kevés, 500 mm csapadék jut, a vízválasztókon a csapadék mennyisége ennek kétszerese vagy akár háromszorosa is lehet. A Beluha-hegy A Beluha és vidéke formálisan nem része a Katuny természetvédelmi területnek, de közvetlenül érintkezik vele, lényegében annak keleti folytatása. Az Altaj és Szibéria legmagasabb hegye (4506 m) a természetvédelmi területtel együtt került fel a Világörökség listájára. Az élővilág néhány jellegzetessége Növényvilág Az altaji terület meghatározó növénytársulása a tajga, a katunyi területnek azonban csak mintegy 14%-ára terjed ki. Fő erdőalkotó fafaja a cirbolya- és a vörösfenyő, kisebb mértékben a szibériai jegenyefenyő. A cirbolyafenyő a Tyeleckoje-tó medencéjében még ma is összefüggő erdőségeket alkot, ahol több száz éves példányok is láthatók. A tó partvidékén gyakran jegenyefenyővel együtt is előfordul, de leginkább a vegyes cirbolya- és vörösfenyő-erdők a jellemzők. A tűlevelű fajok közé sok helyen, néha még a tajga mélyén is néhány lombos faj, főként nyír és rezgő nyárfa keveredik. A lucfenyő részben a Csulisman-magasföldön, de jellemzően inkább a Katunyi-hegység völgyeinek lejtőin terjedt el, ahol vörösfenyővel, nyírrel és nyárfával együtt erdőalkotó. A Katuny és mellékfolyóinak árterein többféle fajból álló fűzesek nőnek. Nagyobb magasságokban az erdő ritkulni kezd; előbb csak foltokban, majd teljes egészében nyílt füves térségeknek, – rétnek, sztyeppnek, – még magasabban hegyi tundrának adja át helyét. Az alpesi jellegű réteken és a folyóvölgyekben sok a dekoratív virágzatú növény, például több orchideaféle (Liparis loeselii, Orchis militaris,Epipogium aphyllum), melyeket felvettek Oroszország Vörös Könyvébe. A sztyepp a két természetvédelmi terület viszonylag kisebb részét foglalja el, de növényvilágát igen nagy fajgazdagság jellemzi: a legkülönbözőbb pázsitfű- és sásfélék, vadhagymák, stb. Déli tájakon, a Dzsulu-kul medencéjében a gyepek helyett inkább a szárazságot és a nagy hőmérséklet-ingadozást jól tűrő törpecserjék, például törpenyírek maradnak csak meg (tundrasztyepp). A fokozottan védett növények közül a katunyi területen honos tíz faj szerepel az ország Vörös Könyvében, köztük az altaji hagyma (Allium altaicum), az alpesi csajkavirág (Oxytropis alpestris), a hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), egy sisakvirágféle (Aconitum) és egy keserűfűféle (Rheum altaicum). A katunyi természetvédelmi területen összesen mintegy 700 edényes növényfajt tartanak nyilván, az altaji területen kétszer ennyit, utóbbiból 120 jégkorszaki reliktum (maradvány). Állatvilág A két területen együttvéve hatvannál több emlős állatfaj él. A barna medve, a farkas, a róka gyakori ragadozó ezen a vidéken. A macskafélék közül többé-kevésbé rendszeresen csak a hiúz fordul elő. A magas hegyek egyik nagyragadozója a fokozottan védett hópárduc, melyet az oroszországi Vörös Könyvben is nyilvántartanak. Rendkívül ritkán mutatkozik, példányszáma csekély. A patásokat főként jávorszarvasok, maralszarvasok (a gímszarvas egy változata), őzek képviselik, valamint egy viszonylag kistestű állat, a szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus), mely közepes magasságokban, a tajga mélyén él. A magashegyek lakója a szibériai kőszáli kecske. Délen, a Bogojas-folyó környékén néha előfordul egy rendkívül ritka fajta, az argali (Ovis ammon ammon). A menyétfélék között gyakori a coboly és a szibériai görény; sok a kisragadozó (pl. rozsomák, borz, hermelin), fő táplálékuk a mindenütt jelenlévő sokféle rágcsáló: pocok, egér. A ritkább rágcsálók közül a Tyeleckoje-tó környéki tajgában szibériai repülőmókus (Pteromys volans), erdei lemming, a szárazabb sztyeppeken szürke mormota és mongóliai változata, a tarbagán (Marmota sibirica) fordul elő. Hüllők közül mindenütt elterjedt az elevenszülő gyík és a keresztes vipera. A legritkább hüllőféle az Orsini-vipera (Vipera ursinii), melynek példányait eddig mindössze néhány alkalommal látták. A számtalan kisebb vízfolyás és tó közel 20 féle hala közül legtöbb a pénzes pér. Gyakori a lenok-lazac, egy nagyobb testű lazacféle (Hucho taimen) és a menyhal is. A Tyeleckoje-tó endemikus halfaja egy kis marénaféle (Coregonus). Az Altaj Természetvédelmi Területen 310 madárfaj él (közülük ötvennél többet felvettek az Altaj Köztársaság Vörös Könyvébe), a zordabb és erdővel kevésbé fedett katunyi területen ennél jóval kevesebb. A tavaszi és őszi vonulások idején a gázlómadarak közül látható itt például nagy kócsag és szürke gém. A Tyeleckoje-tónál néha előfordul a kecses flamingó, vonuláskor a tó nagyobb öbleit récék, ludak hangos csapatai szállják meg. A tyúkalakúak itteni endemikus madara az altaj királyfogoly (Tetraogallus altaicus). A tundrák lakója a sarki és az alpesi hófajd főként a Dzsulu-kul tómedencében gyakori. A medence apró tavain számos vadkacsaféle és más vízi szárnyas, például sarki búvár látható, itt fészkel az énekes hattyú, a központi tó két apró szigetén pedig nagy kárókatonák és ezüstsirályok vegyes kolóniája figyelhető meg. A ragadozómadarak közül kilenc madárfajt tartanak nyilván az ország Vörös Könyvében, köztük a szirti- és a halászsas, a fehérfarkú rétisas, a vándorsólyom, a kerecsensólyom és a szakállas saskeselyű. Az Ukok Nyugalmi Övezet A Világörökség részét képező harmadik nagyobb egységet is természeti értékei miatt vették fel a listára, de kultúrtörténeti szempontból is jelentős terület. Predosa Predosa település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 2010 fő (2017. január 1.). Predosa Basaluzzo, Bosco Marengo, Capriata d’Orba, Carpeneto, Casal Cermelli, Castellazzo Bormida, Castelspina, Rocca Grimalda, Sezzadio és Fresonara községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Pavel Karlovics Rennenkampf Pavel Karlovics Rennenkampf (vagy Paul von Rennenkampf) (Павел Карлович фон Ренненкампф) (Konuvere, Orosz Birodalom, 1854. április 17. – Taganrog, Szovjet-Oroszország, 1918. április 1.) orosz lovassági tábornok, aki több mint 40 évig (többek között az első világháború idején) szolgált a cári orosz hadseregben. Életrajz Rennenkampf balti németek leszármazottja volt, és 1854-ben született Konuverében, Észtországban. 19 évesen csatlakozott a cári hadsereghez és elvégezte a helsinki Junker Gyalogsági Iskolát. Katonai karrierjét az 5. litván ulánus ezrednél kezdte. 1882-ben osztályelsőként végzett a szentpétervári Nyikolajevszkij Katonai Akadémián. 1884-ig a 14. hadtest kötelékébe tartozott, 1886-ig a Varsói, majd a Kazanyi Katonai Körzetben szolgált. Ezután 1888 márciusától a doni kozákok főhadiszállásán kapott beosztást, 1889 októberétől a 2. hadtest törzstisztje volt, 1890 márciusától pedig az osowieci erőd törzsfőnöke. Még ebben az évben előléptették ezredessé. 1899 novemberétől a Bajkálontúli Körzet törzsfőnöke volt, és előléptették vezérőrnaggyá. Az 1900–01-es bokszerlázadás alatt négy gyalogzászlóalj, és két lovas üteg parancsnoka volt, és ő foglalta el Csicsihaert és Kirint Mandzsúriában, ezzel megakadályozta, hogy a bokszerek Harbint és a kínai keleti vasútvonalat fenyegessék. E hadjárat alatt kitüntették a Szent György-rend 4. és 3. fokozatával is, kiemelkedő katonai teljesítményért. A lázadás után Rennenkampfnak parancsnoki beosztást ajánlottak fel a cári gárdában, de a cár meglepetésére visszautasította a parancsnoki beosztást. Ezután az 1. önálló lovasdandár parancsnokává nevezték ki. Ebben a beosztásban maradt 1904-ig. 1904 februárjában, az orosz–japán háború kitörése után a Bajkálontúli Kozákhadosztály parancsnokává nevezték ki. 1904-ben előléptették altábornaggyá, és még ebben a hónapban megsebesült, és kórházban maradt a liaojangi csata idején. Egy hadosztály méretű alakulat parancsnoka volt a shahói csatában, és egy hadtest méretű alakulaté a mukdeni csata idején. Mukdennél egy sor vereség után felváltotta Mihail Alekszejev vezérőrnagyot az orosz balszárny élén, és sikerült stabilizálnia a helyzetet. A mukdeni csata után azonban Szamszonov tábornok azzal vádolta őt, hogy nem támogatta őt a harctevékenység közben, és a két tábornok összeverekedett. Az orosz–japán háború után részben helyreállította a reputációját, azzal, hogy a forradalmárok ellen fellépett Szibériában. A Csita Köztársaság leverése után 1910 decemberében előléptették lovassági tábornokká. 1912-től a Vilnai Katonai Körzet törzsfőnöke volt. Az első világháború kezdetén a kelet-poroszországi invázió során az északkeleti irányból előrenyomuló 1. hadsereg parancsnokává nevezték ki. A tannenbergi csata idején végzett tevékenysége, különösen az, hogy nem működött együtt Szamszonov 2. (vagy Varsói) hadseregével, sok kritikát váltott ki a szektor parancsnokából, Zsilinszkij tábornokból, és a főparancsnokság néhány tagja megkísérelte a leváltatását. Az augusztus közepén a gumbinneni csatában elért részleges siker után a Mazuri-tavak mellett még abban a hónapban elszenvedett vereség kikényszerítette az oroszok visszavonulását Kelet-Poroszországból. A visszavonulás során megfelelően vezette csapatait, ügyesen dobta át a szükségnek megfelelően hadosztályait bármelyik szárnyára. 1914 novemberében, a łódźi csatában elszenvedett vereség a leváltásához, valamint a tehetségtelenség, sőt (a származása miatt) az árulás vádjához vezetett. 1915. október 6-án benyújtotta lemondását. Az 1917-es februári forradalom után az Ideiglenes Kormány bebörtönözte a petrográdi Péter–Pál-erődbe, és az első világháború kezdetétől bűnös tevékenységgel vádolták, többek között sikkasztással és rossz vezetéssel. Az októberi forradalom után szabadlábra helyezték és Taganrog városába költözött, az Azovi-tenger partján, ahol Manduszakisz álnéven élt, és azt állította, görög állampolgár. 1918. március 16-án azonban a bolsevikok leleplezték. Ezután megkörnyékezték és parancsnoki beosztást ajánlottak fel neki a Vörös Hadseregben. Elutasította az ajánlatot, röviddel ezután letartóztatták, és 1918. április 1-jén kivégezték Vlagyimir Antonov-Ovszejenko személyes utasítására. Azok a műtárgyak, amelyeket a bokszerlázadás alatt szerzett, jelenleg a taganrogi Alferaki Palotában vannak kiállítva. Óvilági keselyűformák Az óvilági keselyűformák (Aegypiinae) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó alcsalád. A korábban egységesnek tűnő alcsaládról kiderült, hogy polifiletikus, így három korábban ide sorolt fajt, a dögkeselyűt, a pálmakeselyűt és a szakállas saskeselyűt leválasztották az alcsaládról és egy önálló alcsaládba, a saskeselyűformák alcsaládjába sorolták őket. Rendszerezés Az alcsaládhoz az alábbi 6 nem és 13 faj tartozik: Sarcogyps (Lesson, 1842 ) – 1 faj pirosfejű keselyű (Sarcogyps calvus) Aegypius Savigny, 1809 – 2 faj barátkeselyű (Aegypius monachus) Torgos (Kaup, 1828 ) – 1 faj füles keselyű (Torgos tracheliotos) Trigonoceps (Lesson, 1842 ) – 1 faj gyapjasfejű keselyű (Trigonoceps occipitalis) Gyps (Savigny, 1809 ) – 8 faj fakó keselyű (Gyps fulvus) fehérhátú keselyű (Gyps africanus) fokföldi keselyű (Gyps coprotheres) havasi fakókeselyű (Gyps himalayensis) hosszúcsőrű keselyű (Gyps indicus) karvalykeselyű (Gyps rueppelli) bengál keselyű (Gyps bengalensis) keskenycsőrű keselyű (Gyps tenuirostris) Necrosyrtes (Gloger, 1841 ) – 1 faj csuklyás keselyű (Necrosyrtes monachus) Crimla Crimla település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 280 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Mauro Bellugi Mauro Bellugi (Buonconvento, 1950. február 7. –) válogatott olasz labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban 1967-ben az Internazionale korosztályos csapatában kezdte a labdarúgást. 1969-ben mutatkozott be az első csapatban. Tagja volt az 1970–71-es bajnokcsapatnak. 1974 és 1979 között a Bologna, 1979–80-ban a Napoli, 1980–81-ben a Pistoiese játékosa volt. 1981-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1972 és 1979 között 32 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban. Részt vett az 1974-es világbajnokságon. Tagja volt az 1978-as világbajnoki és az 1980-as Európa-bajnoki negyedik helyezett csapatnak. Utóbbi tornán nem szerepelt mérkőzésen. Edzőként Visszavonulása után utolsó klubjánál a Pistoiese csapatánál segédedzőként tevékenykedett. Sikerei, díjai Világbajnokság 4.: 1978, Argentína Európa-bajnokság 4.: 1980, Olaszország Olasz bajnokság (Serie A) bajnok: 1970–71 Mágneses levitáció A mágneses levitáció, rövidítve maglev olyan metódus, amely során egy tárgy egyéb mechanikus felfüggesztés nélkül, pusztán a mágnesesség ellenpólusainak taszító ereje miatt lebeg a mágneses mező fölött. A mágneses levitációt alkalmazzák többek között a mágnesvasutaknál. A Lorentz-erőt használják a gravitáció ellensúlyozására. A mágneses levitáción alapuló technológiát használja többek között a Sanghaj maglev vasút vagy a mágneses csapágyak. A mágneses anyagok és rendszerek rendelkeznek vonzó- és taszítóerővel, amelyek a mágnes méretétől és a mágneses mező nagyságától függnek. Példának okáért, ha két kétpólusú mágnes azonos pólusú oldalait egymáshoz közelítjük, akkor a köztük fellépő taszítóerő eltolja egymástól a két mágnest. 1972-es wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes Az 1972-es wimbledoni teniszbajnokság férfi versenyét az amerikai Stan Smith nyerte a román Ilie Nastase előtt. Trieri Szent Péter-dóm A trieri Szent Péter-dóm Németország legrégebbi temploma valamint a Trieri egyházmegye székesegyháza. 112,5 méteres hosszával, valamint 41 méteres szélességével Trier legnagyobb egyházi épülete. 1986 óta a trieri római kori műemlékekkel és a trieri Miasszonyunk-templommal együtt a Világörökség része. Továbbá a trieri dóm a Hágai egyezmények védett kultúrkincse. A római kori építészet, a frank építészet és a román stílus jegyeit viseli magán. Története A dóm középső része a 4. századból származik, a többi építményt a középkorban toldották hozzá. Az 1945 utáni ásatások szerint talán már I. Constantinus idején elkezdték a kettős templom építését. A hagyomány szerint Konstantin anyja Szent Ilona adományozta Agritius püspöknek a trieri palotáját templomépítés céljára. A dóm alatt megtalálták egy díszterem maradványait, amely feltehetőleg a császári palotához tartozott. Maximinus püspök alatt (329 – 346) kibővítették az első bazilikát. Közelebbről nem ismert okokból Gratianus császár (375–383) részben lebontatta Konstantin katedrálisát és az alapra új templomot építtetett. Megmaradt viszont az eredeti kettős templom nyugati főhajója. Az 5. században a frankok lerombolták a templomot. Az épületet Niketius püspök (525–566) állíttatta helyre. A 882-ben a normannok pusztították el ismét a templomot. Száz évvel később Egbert érsek (977–993) felújíttatta az épületet és elkezdte egy új háromhajós templom építését. Egbert halálával a munkák abbamaradtak. A dóm mai alakja leginkább 1038–1078 között jött létre Poppo érsek és utódai, Eberhardt és Udo alatt. További fontos bővítések történtek Theoderich érsek (1212-1243), luxemburgi Balduin érsek (1307-1354), illetve greiffenclaui Richard érsek (1511-1531) idején. A francia csapatok 1794-es bevonulása után a dómot raktárként használták. Csak a franciák által kinevezett Mannay püspök alatt kapta vissza a dóm eredeti funkcióját. Ereklyék és síremlékek A dóm kincsei közül a leghíresebb a Szent Köntös. A hagyomány szerint ez az a köntös, amelyet Jézus viselt a keresztre feszítése előtt. A köntöst Szent Ilona császárné hozta magával a Szentföldről és küldte el Trierbe. A köntös első említése 1196-ból származik: május 1-jén I. János trieri érsek felszentelte azt az oltárt, ahol a köntöst őrizték. Az ereklyét különleges körülmények között őrzik és csak ritkán mutatják meg a hívőknek. 1512-ben Richard von Greiffenklau érsek I. Miksa császár jelenlétében kinyitotta az oltárt és megmutatta a kincset. Szabálytalan időközökben zarándoklatokat tartottak az ereklye megtekintésére: 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1524, 1531, 1538, 1545, 1655, 1810, 1844, 1891, 1933, 1959, 1996. A tunikát 2012. április 13-tól egy hónapon át újra kiállították, a zarándokok száma körülbelül félmillió volt. A dómban található számos hajdani trieri érsek síremléke: itt nyugszik luxemburgi Balduin, Richard von Greiffenklau és Theoderich von Wied. A dóm köve A dóm főbejárata előtt egy kb. 4 méter hosszú gránitoszlop fekszik, ezt nevezik Domstein-nak (a dóm köve). A trieri gyermekek szívesen csúszkálnak rajta. A legenda szerint valamilyen ravaszsággal sikerült rávenni az ördögöt, hogy segítsen a dóm építésénél. Amikor a dóm elkészült, az ördög rájött a csalásra és a falnak gurította a követ. Valójában a régi gránitoszlopok a népvándorlás idején megrongálódtak és azokat a 6. században mészkő oszlopokkal helyettesítették. Az egyik kicserélt gránitoszlop ott maradt a déli bejárat előtt. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Trierer Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Jegyzetek Információ a Dóm honlapján (német) Forrás http://www.dominformation.de/ A dóm részletes története (német) Lyci Kristóf Lyci Kristóf (Pusztafödémes, 1743. június 19. – Selmec, 1814. szeptember 22.) a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1807-től haláláig. Élete Szülőfalujában édesapja, Lyci Kristóf szintén lelkész volt. Tanult Modorban, Pozsonyban és a wittenbergi egyetemen 1767-től. Innen 1770 áprilisában tért vissza hazájába, és Jeszenák Pál gyermekeinek lett a nevelője. Később Hellenbach báró udvarában volt hitszónok, majd 1772. július 6-án ordináltatott papnak és Csánkra (Hont megye) rendeltetett. 1775-ben Besztercére hívták meg, ahol 40 évig volt prédikátor és azon kívül hét évig, 1807. augusztus 10-től viselte a besztercei egyházkerület püspöki hivatalát. Egyház látogatás közben érte a halálos szélütés 1814-ben. Művei Predigt bei der feierlichen Einweihung der neuerbauten evang. Kirche zu Neusohl am Sonntage Rogate, als den dritten May 1807. Neusohl. Pantora A Pantora egy hold a Csillagok háborúja univerzumában. Az Orto Plutonia bolygó körül kering Leírás A Pantorát mocsarak és hegyek határolják. A felszín kisebb részét tavak borítják. A légköre ember által lélegezhető. Az Orto Plutonia nevű bolygó körül kering. A holdon a talz nevű értelmes faj lakik, akik főleg vadászatból élnek. Helyek A hold fővárosa Pantora város, ami a kormány székhelye. Sok turista látogatja a fővárost. Történelme A Pantora hold a Galaktikus Köztársaság tagja volt, így képviselték a Galaktikus Szenátusban. Egy rövid konfliktus bontakozott ki a rendszerben élő két faj, a pantoraiak és a talzok között, mikor Chi Cho államelnök pantorai protektorátusként akarta kezelni az Orto Plutoniát, azonban a bolygón élő talzok önállóak akartak maradni. Egy rövid csata során az államelnök meghalt. Ezután a talzok vezére, Thi-Sen és a Pantora illetékes szenátora, Riyo Chuchi békét kötöttek, végül a Pantoraiak és a Köztársasági erők békésen elhagyták a bolygót. Chi Cho államelnök helyét Papanoida vette át. Később, még a klónok háborúja alatt a Kereskedelmi Szövetség blokád alá vette a bolygót és elrabolták az új államelnök, Notluwiski Papanoida családját. Ez egy titkos akció volt azzal a céllal, hogy Pantorát átállítsák a szeparatista szövetség oldalára. Az akció kudarcba fulladt. Lott Dod, a kereskedelmi szövetség szenátora később a nyilvánosság előtt elítélte az akcióért felelős nagykövetet. Megjelenése A Pantora hold megjelenik a Klónok háborúja sorozat néhány részében. Bacoli Bacoli község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében, Fekvése Nápolytól 15 km-re nyugatra, a Flegrei-félsziget területén fekszik. Határai: Monte di Procida és Pozzuoli. Több önálló településből jött létre, amelyek ma frazionéjait adják: Baia, Cappella, Cuma, Fusaro, Miliscola, Miseno és Torregaveta. Ezek egykori görög-római települések voltak a Pozzuoli-öböl partján. Története A mai Bacolit alkotó településeket görög tengerészek alapították. A legenda szerint a tengerészeket nappal egy fehér galamb, éjszaka pedig egy rejtélyes furulya hangja vezérelte erre vidékre. Egy másik legenda szerint Héraklész ide hozta Gérüón marháit (latinul boves) és így kapta a település a Bauli nevet. Az első jelentős város, amelyet a mai község területén megalapítottak, Cumae (görögül Kümé) volt, amely akropoliszának maradványai ma is láthatók. Miután a város Magna Graecia része lett, Cumae lett a vidék központi települése, leigázva a szomszédos népek településeit. A római időkben sikerült megőriznie görög hagyományait. Ekkor épültek meg Misenum hadikikötője, Baiae termái valamint hadiakadémiája. A birodalom bukása után a vidék gyors hanyatlásnak indult. Ehhez hozzájárultak a sorozatos természeti katasztrófák (elsősorban földrengések és a bradiszeizmikus mozgások miatt). A spanyol alkirályok uralkodása idején, a 17. században kezdték ismét benépesíteni a vidéket. 1919-ig Pozzuoli része volt, ezt követően vált önálló községgé. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói ókori régészeti emlékek: Agrippina sírja - egy parti móló mellett található kis romépület, melyben a legendák szerint Nero anyja, Agrippina volt eltemetve. A régészeti kutatások során bebizonyosodott, hogy ez az épület egy ókori színház része volt. Nero anyját, a Lucrinói-tó melletti villájában ölette meg és a baiaei palotája mellett temette el, mely a későbbi építkezések során elpusztult középkori építmények: természeti látnivalók: Varga Edit (vegyész) Varga Edit (1917 – 2006. november 1.) magyar vegyész, vállalatigazgató. A magyar gyógyszeripar kiemelkedő személyisége volt; Eötvös- és Állami díjas, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.) nyugalmazott vezérigazgatója. Családja Édesapja Varga Jenő (1879–1964) közgazdász, gazdaságpolitikus. Fia Kökény Mihály MSZP-s politikus, volt miniszter. Életpályája A Pázmány Péter Tudományegyetemen az utolsó izraelita hallgató, aki az 1943/44. tanév végén vizsgát tett, egy vegyész volt, Pick Edit volt (1944. június 15.), aki később a Varga Edit használta. Varga Edit fiatalon elvált férjétől. Ezután édesanyjával élt és felnevelte fiát. 1945 és 1956 között újságíróként és a pártapparátusban dolgozott. A Kőbányai Gyógyszerárugyár élén Varga Edit 1957-től a Kőbányai Gyógyszerárugyár igazgatója volt, 1986-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Bár eredetileg az MSZMP pártközpontjából érkezett "ejtőernyős" volt, elhivatott és jó ösztönű menedzsernek bizonyult, a vállalatot a magyar, KGST- és világpiac nélkülözhetetlen szereplőjévé tette. Varga Edit megújította az egykori külföldi kapcsolatokat (ezek továbbra is a régi cégnéven, Richter Vegyészeti Gyár Rt. néven futottak); bővítette a keleti országokba irányuló kivitelt. Az ő vezetése idején olvasztották be a vállalatba a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalatot, így ettől kezdve mezőgazdasági kemikáliák előállításával is foglalkoztak, sőt, az 1970-es évek elejétől Dorogon készültek a Fabulon fantázianév alatti kozmetikai cikkek is. Szintén a hetvenes években, 1977-ben hozták forgalomba a vállalat eredeti készítményét, az értágító hatású Cavintont. (A gyógyszer iránti nemzetközi érdeklődés hatására alakult ki 1982-ben az amerikaiakkal a központi idegrendszert és a keringést vizsgáló kutatási együttműködés.) A vállalat az 1960-as évek végétől számos fogamzásgátló tablettát hozott forgalomba, valamint a Cavinton, Fabulon). Varga Edit sikerein a nyugdíjba vonulása utáni rossz gazdálkodás sem tudott lényegesen változtatni. Visszaemlékezések vállalatigazgatói működésére "A vállalat leváltott igazgatóját átmenetileg miniszteri biztos követte, majd 1957. május 25-én Varga Editet nevezték ki a vállalat igazgatójává . Rövid idő alatt céltudatosan szervezte meg a vállalat irányítását, és a fejlődéséért folytatott küzdelem élére állva nagy energiával harcolt sikeréért Varga Edit igazgatói kinevezését a vállalat vegyes érzelmekkel fogadta. Ennek az volt az oka, hogy nem ismerték és nagyon kevés információval rendelkeztek róla. Pozitív előjelnek tekintették vegyész doktori szakképzettségét, de aggodalmat okozott, hogy kevés ipari tapasztalattal rendelkezett. Aggodalmaik megalapozatlannak bizonyultak, hiszen rendkívül rövid idő alatt megismerte a vállalat jellegét, szellemét, perspektíváját és azzal azonosulva harcolt a cég felvirágoztatásáért." 1967-ben Varga Edit igazgató és néhány vegyészkutató is sikeres szabadalmi ügyvivői vizsgát is tettek az Országos Találmányi Hivatal által szervezett szabadalmi ügyvivői tanfolyamon. A kozmetikumok gyártásának története a Richterben 1965-ben kezdő¬ dött. Az alapelképzelés a testkultúra, a testápolás céljait szolgáló, jó minősé¬ gű és hatékony gyógykozmetikai készítmények kifejlesztése volt. Ezt a javaslatot lelkesen fogadta Varga Edit vezérigazgató, aki hatékonyan támogatta az új profil kialakítását és fejlesztését. Ebben az időben egyébként igen gyakori volt nyugaton is, hogy a nagy gyógyszergyárak kozmetikai termékeket is előállítottak. 231. old. A Richter exportértékesítésének dinamikus fejlődésében meghatározó volt a szovjet piac megszerzése, amelynek tervszerű kiépítését Varga Edit három évtizeden át sikeresen irányította. Díjai, elismerései Eötvös-díj Állami díj Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata Írása dr. Varga Edit: Évtizedek egy iparvállalat élén (monográfia) A 22-es csapdája (regény) A 22-es csapdája (eredetileg angolul Catch-22) Joseph Heller szatirikus történelmi regénye, melyet először 1961-ben adtak ki Amerikában. Magyar nyelven Papp Zoltán fordításában először 1969-ben adta ki az Európa Könyvkiadó. A regény a második világháború utolsó éveiben játszódik 1943 után. Főleg Yossarian történetét követi nyomon, aki az Amerikai Egyesült Államok Légierejének 256. századában szolgál mint bombázótiszt. Az események döntően akkor játszódnak, amikor a 256. század Pianosán (Olaszország) állomásozik. A könyv számos eseménye többször is lejátszódik, melyek során a könyvben szereplő karakterek más-más nézőpontjaiból is részesei lehetünk az eseményeknek. Az elbeszélő természetesen a lejátszódó eseményeket egy kvázi független nézőpontból is elbeszéli. A 22-es csapdája folytatásaként 1994-ben Hellernek megjelent Closing Time (Záróra) című regénye is. A cím A mű eredetileg az A 18-as csapdája címmel jelent volna meg. A regényt megjelentető kiadó kérte Joseph Hellertől, hogy változtassa meg a címet, ugyanis korábban jelentette meg Leon Uris Mila 18 című regényét, mely szintén a második világháborúban játszódik. Az első javaslat az volt, hogy legyen a regény címe A 11-es csapdája, azonban 1960-ban került a mozikba az Ocean's 11 című film, így ezt is elvetették. Majd A 14-es csapdája címet is elvetették, ugyanis a kiadó nem találta elég különlegesnek a 14-es számot. "A 17-es csapdája" címet azért vetették el, mert korábban már készült egy, a második világháborúban játszódó film, mely a Stalag 17 címet viselte. Végül a regény A 22-es csapdája címet kapta, mely a 22-es számot tartalmazza. Ez a regényben többször is előforduló déjà vu-re utal. Szereplők John Yossarian A. T. Tappman tábori lelkész Cathcart ezredes Daneeka Doki Milo Minderbinder Nately Scheisskopf hadnagy Orr Félkupica Fehér Főnök Dunbar Clevinger Hóden Havermeyer Őrnagy őrnagy A csapda A 22-es csapdája egy olyan szituáció leírására született, melyből nem lehet győztesen kikerülni. A könyvben a 22-es csapdája egy önmagába visszatérő logikai folyam, mely egy olyan katonai szabályt ír le, mely megakadályozza a hajózó személyzetet a bevetések elkerülésében. Joseph Heller eredeti szavaival a 22-es csapdája: „Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valós helyzetben saját biztonságára gondol, az döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell.” A regényben a 22-es csapdája más formában is megjelenik, ugyanis egy idős úr úgy magyarázza a 22-es csapdáját, hogy joguk van bármit megtenni velünk, amit nem tudunk megakadályozni, hogy megtegyenek. Azonban a regényben Yossariannak szembesülnie kell azzal, hogy a 22-es csapdája, mint szabály, hivatalosan nem is létezik, így fellebbezni, eltörölni, de még csak megkerülni is lehetetlen. Ez a tény, hogy van egy olyan szabály, mely miatt nem győzhet soha az ember, de ez a szabály hivatalosan nem is létezik, a történet fő mozgatója. Ez az állandó, megnyerhetetlen harc a bürokrácia ellen az alapja Joseph Heller 1994-ben megjelent Záróra című művének is, ami a 22-es csapdájában szereplő karakterek részben háború előtti, de főleg háború utáni életét mutatja be. Történet A második világháború a vége felé közeledik. Az amerikai szárazföldi egységek elfoglalták Rómát, a szövetségesek végső győzelme csak idő, nem is túl hosszú idő kérdése. Yossarian első osztályú bombázótiszt egy Pianosa szigetén állomásozó amerikai repülőezredben. Megérti a háború szükségességét, és vállalja a hazafiúi kötelességek rá eső részét. Az amerikai légierő tisztjeinek 25 bevetést kell teljesíteniük, akkor - ha még élnek - felváltja őket az utánpótlás. Csakhogy Cathcart ezredes, az egység parancsnoka nem lát más célt a háborúban, csak a tábornoki rangot a maga számára. Lázasan és reménytelenül számolja a feljebbvalóinál gyűjtött rossz és jó-pontjait, amelyek előléptetését hátra- vagy előremozdíthatják. A tábornokok (Peckem és Dreedle) lelkivilágának útvesztőiben azonban csupán egyetlen dologgal szerezhet magának egyértelmű csillagos ötösöket: ha újra meg újra felemeli a katonáitól megkövetelt bevetések számát. A huszonötből harminc, negyven, ötven majd hatvan lesz. Yossarian rájön, hogy mindkét oldalról az életére törnek. Nemcsak a német légelhárítás, de Cathcart, Peckem, Dreedle, Black és az összes többi ostoba és hiú felettese is. „– Ki az pontosan, akiről úgy gondolod, hogy meg akar gyilkolni?” - kérdi tőle Clevinger, aki őrült volt, mert „nagyon sok elvben hitt szenvedélyesen”. „- Kivétel nélkül mindenki” – mondta neki Yossarian. Yossarian és barátja, Dunbar élni akar. Dunbar a minél unalmasabb dolgokat kedveli, mert azokkal lassan telik az idő, és megnyújtják az életet. Ő is vitába keveredik a javíthatatlan Clevingerrel, aki már az amerikai kiképzőbázison komolyan vette Scheisskopf hadnagyot, amikor az felszólította katonáit, hogy bátran mondják meg neki, ha valami nem tetszik a módszereiben. Hiába mondta neki Yossarian, hogy Scheisskopf valójában azt mondja, hogy mindenki fogja be a pofáját, Clevinger tántoríthatatlan volt; természetesen hadbíróság elé került. Dunbar is hiába magyarázza el neki: Sajnos Dunbar túl okos a túlélésért vívott harchoz, túlságosan bomlasztó és fertőző a szellem, amelyet terjeszt. Ezért a csapdaállítók eltüntetik. Clevinger viszont túl ostoba; ő egyszerűen csak eltűnik egy felhőben, és soha többé nem kerül elő. Ferraránál és Avignonnál Yossarian még bátor. Elsőre elvéti a célt, és másodszor is ráviszi a köteléket. Kraft nem éli túl Yossarian bátorságát. Hóden pedig hosszú ideig rejtegeti előle titkát. Yossarian undorodva ellátja a rádiós-géppuskás szörnyű combsebét, de Hóden egyre csak azt hajtogatja, hogy fázik: Végül tétova mozdulattal a mellére mutat, és akkor feltárul a titok, az anyag titka. Egy roppant gránátszilánk feltépte a testét, és kiderül - ott van a padlón -, hogy az ember: anyag. Máj, tüdő, vese, belek egy rakáson. Yossarian csupa Hóden lesz, és elhatározza, hogy soha többé nem veszi fel az egyenruháját. Emberáldozatokat követelő tévedéséért feletteseitől kitüntetést kap. Ő azonban anyaszült meztelenül áll a kitüntetések átvételére felsorakozott tisztek sorában. Amikor Cathcart önként jelentkezteti ezredét a félelmes hírű Bolognára, elkezd esni az eső, és napokig el sem áll. Azt azonban mindenki tudja, hogy az eső egyszer mégiscsak el fog állni, így csak növekszik bennük a szorongás, miközben a bombázóvonalat bámulják. A bombázóvonal a szárazföldi egységek helyzetét jelzi a térképen. Ha elfoglalnák Bolognát, mielőtt eláll az eső, ők megússzák a bevetést és a Hermann Göring hadosztály légelhárítását. Yossarian egy éjjel titokban feljebb tolja a bombázóvonalat. Bolognát elfoglaltuk, járja be a hír másnap reggel a fél amerikai hadsereget, a bevetést lefújják. Egyedül de Coverley őrnagy eltűnése leplezi le a valóság és a látszat különbségét: ő, mint az ezred szálláscsináló tisztje, haladéktalanul Bolognába repül, és soha nem tér vissza. Az életéért folytatott elkeseredett küzdelemben Yossariannak rengeteg ellensége van. És legnagyobb ellenségei nem a németek, hanem saját felettesei. Ellensége Scheisskopf hadnagy, akit az amerikai kiképzőközpontból később átvezényelnek Európába, és miután példátlan hülyesége révén hamarosan tábornokot csinálnak belőle, nyugodtan nekiláthat, hogy bárgyú rögeszméjét, a díszszemléket, a hadszíntéren is megvalósítsa. Ellensége Cathcart ezredes, a hiú és ostoba ezredparancsnok és segédtisztje, a hiú és okos Korn ezredes meg a többi hiú és ostoba, vagy hiú és okos parancsnok, Peckem tábornok és Cargill ezredes, Dreedle tábornok és Moodus ezredes, de vannak ellenségei az egységen belül is. Mindenekelőtt Havermeyer, aki szintén első osztályú bombázótiszt, és mindig egyenesen a célra repül, mert igazi amerikai fenegyerek, aki a maga kis háborús neurózisát éjjelente éli ki, amikor a halott ember pisztolyával mezei egerekre lövöldöz, és ellensége Appleby, akinek legyek vannak a szemében, és mindenkit megver pingpongban, és aki a végén mégiscsak rájön, hogy ugyanabban a reménytelenül süllyedő hajóban ül, mint Yossarian. Ellenség Milo is, Milo Minderbinder, az M & M szindikátus vezére, a géhás tiszt, akinek a háború soha nem remélt méretű üzleti vállalkozás. Milo mindenkivel üzletet köt, az amerikai hadsereggel, mert jó pénzért német hadititkokat vásárol, és a német légelhárítással, mert kiszolgáltatja neki az amerikaiak terveit. Tojást vesz, darabját öt centért, eladja ugyanazt háromért, és minden egyes tojáson megvan a haszna. Amiből persze mindenki részesedik. Csak azok nem, akik a repülőgépeken ejtőernyő, segélycsomag és kötszer helyett M & M feliratú cédulákat találnak, mert Milo mindent eladott, és persze azok sem, akik meghalnak, amikor Milo, a németekkel kötött üzlet értelmében megbombázza saját alakulatát. Milo mindenkit a kezében tart, még a megközelíthetetlen és megvesztegethetetlen de Coverley őrnagyot is sikerül lekenyereznie. Egyetlen vetélytársa a titokzatos Wintergreen exőrvezető, aki a háttérből, mint a dandárparancsnokság írnoka, irányítja az eseményeket, és akivel végül üzlettársak lesznek. Barátja nemigen van Yossariannak. Hacsak nem Dunbar, aki inkább egyfajta alteregója, rossz (vagy inkább jó) szelleme, ez a kissé kísérteties lény, akit a gépezet eltüntet, de hiába, mert szelleme Yossarianban új életre kel. És barátja még talán Orr, a „félbefűrészelt óriás, szeretni való, torz törpe, telítve trágár gondolatokkal… aki száz meg száz ügyes és értékes fogást tudott, ami örök életére besorozta az alacsony bérű dolgozók rétegébe”. Orr, a lakótárs, aki Yossarian agyára megy állandó bütykölésével és örök titkaival (hogy gyerekkorában miért hordott állandóan vadgesztenyét meg vadalmát a pofájában, és hogy az a repedt sarkú római kurva miért kalapálta a fejét a cipője sarkával), Orr, akit minden bevetésen lelőnek; de ő mindent túlél, mert - mint a legvégén kiderül - örök életében erre készült, minden titkának ez a készülődés volt a nyitja: felkészítette magát, hogy megmenekülhessen a 22-es csapdájából. És Yossarian barátja a pipogya anabaptista tábori lelkész, A. T. Tappman, aki segíteni akar rajta, de csak tehetetlenül vergődik az "erősek" között. Beosztottja, Whitcomb tizedes lépten-nyomon megalázza, Cathcart és Korn dobálódzik vele, mint valami tárggyal, végül a kémelhárítás kezére jut - és épp Yossarian egyik gyerekes csínye jóvoltából -, ahol aztán valóban mindent megtesznek vele, amit megtehetnek. De a lelkész végül úrrá lesz a gyávaságán, elszánja magát, hogy mindenkinek beveri az orrát, és legalább egy árnyékbokszolás erejéig igazi hős lesz belőle. A legnépesebb tábor se nem barát, se nem ellenség: ők Yossarian sorstársai. Nately, a jóságos, kedves úrifiú, aki mindig meg akarja fékezni Yossariant, és halálosan beleszeret egy római kurvába, aki viszont semmibe veszi. Nately reménytelenül, de kitartóan védelmezi makulátlan amerikai eszményeit, és nem hajlandó belátni, bár lépten-nyomon megbizonyosodik felőle, hogy azok nem léteznek. Spezia fölött lelövik; igaza lett a 107 éves gusztustalan vénembernek a római kuplerájban: az alig húszesztendős Nately öregebb volt nála. McWatt, az egység legjobb pilótája, aki a bevetésekről visszatérve mindig megstuccolja gépével Yossarian sátrát, mert kezdetben nem hiszi el, hogy Yossarian valóban fél. Aztán egy alkalommal – McWatt most is csak rá akar ijeszteni a tengerparton fürdőző társaira – valami apró hiba csúszik a dologba, a gép a kelleténél néhány centivel többet veszít magasságából, és Kid Sampsonból, aki játékosan felugrik a tengerben lehorgonyzott tutajról, hogy elkapja a gép propellerét, csupán két véres lábcsonk marad, a többi az égből záporozik Yossarianra és társaira. McWatt lassan egyre feljebb viszi a gépet, ejtőernyők bomlanak ki a magasban, csak ő nem ugrik, ő levonja a szükséges következtetést. És bár McWatt tényleg egyedül marad a gépen, Daneeka Doki is az áldozatok listájára kerül, pedig ő a többiekkel együtt a földről követi a tragédiát. Csakhogy a papír erősebb az embernél: Daneeka Doki szerepelt McWatt hajózólistáján - mert rettegett ugyan a repüléstől, de mindenáron fel akarta venni a repülési pótlékot –, így aztán, hisz ő nem ugrott ki a gépből, McWattal együtt odaveszett. Mudd hasonló, csak épp fordított sorsra jutott. Ő megérkezett az egységhez, lerakta cuccait Yossarian sátrában, és mielőtt még az írnokok állományba vehették volna, máris bevetésre kellett indulnia. A bevetésen lelőtték, és immár örökre élőhalott marad. Nem halhatott meg, mert nem szerepel az állományban, ahogy a doki sem élhet, mert ő viszont rajta volt a listán. Így aztán Daneeka Dokit, ezt a kedves, folyton siránkozó, tutyimutyi alakot, aki először fedi fel Yossarian előtt a 22-es csapdájának titkát (aki őrült, azt le kell szerelni, pusztán kérnie kell, hogy leszereljék, ámde aki kéri, hogy szereljék le, az nem lehet őrült), és aki vészhelyzetben, amikor Milo megbombázza saját alakulatát, önmagát meghazudtolva, igazi orvosnak bizonyul, az akták – minden valóságnál valóságosabban – halálra ítélik. Sorstárs Dobbs is, a fiatal pilóta, aki tervet sző Cathcart meggyilkolására, és tervéhez meg akarja nyerni Yossariant. Csak azt kéri tőle, hogy egyezzen bele, mondja azt, hogy egye fene, sőt már azzal is beérné, ha Yossarian nem emelne kifogást a terv ellen, aztán amikor teljesíti az épp akkor esedékes bevetéseket - most Yossarian az, aki nógatná a terv végrehajtására –, emlékezni sem hajlandó az egészre. Éhenkórász Joe háborús neurózisa fordítva működik: ő rémálmokat lát, és ámokot fut, valahányszor elérte a kiszabott penzumot, és kisimul az arca, halálos nyugalom szállja meg, amikor Cahtcart megint fölemeli a bevetések számát. Amikor kivonják a harcállományból, mert mindig ő teljesíti elsőnek a bevetéseket, ádáz csatát vív Huple macskájával, vagy fényképezőgépével üldözi Rómában a kurvákat, és rátör a szeretkező párokra, mint a Life fotóriportere, de soha egyetlen képet sem tud előhívni, pedig a vicc az, hogy civilben csakugyan a Life fotóriportere volt. Félkupica Fehér Főnök oklahomai indián, akit már Amerikában üldözött a végzete, mert akárhol táborozott is le törzsével, ott olajat találtak, és elüldözték őket. Pianosán egyszer azt találja mondani Fiume kapitánynak, hogy egyszer álmában elmetszi a torkát egyik fülétől a másikig, és attól fogva Fiume kapitány remeteéletet kezd a szabad ég alatt, és csupán a várakozás élteti, hisz Félkupica Fehér Főnök megígérte, hogy tüdőgyulladásban fog meghalni, csak ki kell várnia. Félkupica Fehér Főnök Dreedle tábornok kedvence, mert rendszeresen orrba veri Moodus ezredest, a vejét, egészen addig, amíg meghal tüdőgyulladásban. Yossarian imádja a nőket, és egyfolytában szerelmes. Szerelmes Scheisskopf hadnagy feleségébe, akivel szeretkezés közben reménytelen hitvitát folytat; s végül azt javasolja, engedjenek egymásnak kissé nagyobb vallásszabadságot: ki-ki abban az istenben ne higgyen, akiben akar. Szerelmes Ducket nővérbe, és szerelmes minden római kurvába: a citromszínű bugyis lányba, akinek varázsa megközelíthetőségében rejlett, és szerelmes Lucianába. Yossarian egyre elkeseredettebb és egyre reménytelenebb harcot folytat az életéért. Cathcart legújabban már hetven bevetést követel. Daneeka Doki nem hajlandó segíteni rajta, Tappman lelkész próbálkozásai eleve kudarcra vannak ítélve, Dunbart eltüntették, Clevinger és Orr eltűnt, Nately meghalt. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Yossarian elhatározza, hogy nem repül több bevetésre. És hajthatatlan. Ha Catheart és Korn ezredes hadbíróság elé állítaná, felmerülne a kérdés, hogy annak idején miért tüntették ki, és sok minden kiderülne. Ezért inkább egyezséget ajánlanak neki. Hazaküldik, és mindössze egy apróságot kérnek érte cserébe: hogy szeresse őket. Yossarian kimenekülhet a 22-es csapdájából, ha beáll a csapdaállítók közé. Menekülésre csak a csapdán belül nyílik lehetőség. Yossarian először belemegy, mert az gondolja, küzdjön meg mindenki a maga életéért. Ahogy kilép újdonsült barátainak irodájából, Nately kurvája, aki valami rejtélyes oknál fogva őt hibáztatja Nately haláláért, egy csontnyelű konyhakéssel megtámadja, és meg is ölné, ha Cathcart és Korn ki nem mentenék karmai közül. A kórházban Yossarian meggondolja magát. Megmondja Danby őrnagynak, hogy visszalép ettől a tetves egyezségtől. „Gyenge pillanatomban kötöttem… az életemet akartam megmenteni.” De mert bevetésre továbbra sem hajlandó repülni, inkább belenyugszik, hogy haditörvényszék vár rá. „- Nincs, semmi remény sincs – hagyta helyben Danby őrnagy. Kis idő múlva felnézett. – Hát nem az lenne a legjobb, ha eltüntetnének bennünket, ahogy a többieket eltüntették, és ezáltal levennék rólunk ezt a nyomorult terhet?” Ekkor beront a kórterembe a lelkész, és meghozza a hírt: Orr partot ért Svédországban. Az elkeseredés átcsap eufóriába. Van remény. Danby minden pénzét odaadja Yossariannak a szökéshez, a lelkész pedig fogadkozik, hogy ezentúl mindenkit orrba ver. Yossarian szökik. A történet alapja az az abszurd helyzet, hogy életünket olyan szabályok határozzák meg, melyeket mások – barátok, család, kormányok, rendszerek, vallások és világnézetek – hoztak meg. A műben a szabályok önálló és irányíthatatlan életet élnek, melyek olyan bürokráciához vezetnek, hogy az olyan fontos dolgokat, mint élet vagy halál, olyan egyszerű dolgok döntenek el, mint egy elírás. A végkövetkeztetés az, hogy egy őrült rendszerben csak az őrültek boldogulhatnak. Yossarian azonban nem hajlandó elfogadni a bürokrácia mindenek felettiségét, számára csak a túlélés számít. Yossarian még a saját feletteseitől is fél, a 12. fejezetben ki is fejti, hogy mindenki ellenségnek számít, aki révén meghalhatsz, függetlenül attól, hogy melyik oldalon is áll, és ezek közé Cathcart ezredes bele tartozik. És ne felejtsük el, mert minél tovább észben tartja valaki ezt, annál tovább él. A háborúban a hivatalos ellenség a németek, azonban egyetlen német katona sem jelenik meg a történetben, Yossarian jobban retteg az amerikai bürokratikus rendszertől, mint a németektől, akik le akarják lőni a gépét. Ironikus, hogy az egyetlen német személy, aki megjelenik a műben, az egy tolmács, aki az Egyesült Államok hadseregének dolgozik. Magyar kiadások A 22-es csapdája , Budapest : Európa Könyvkiadó , 1969 A 22-es csapdája , Budapest : Európa Könyvkiadó , 1972 A 22-es csapdája , Budapest : Európa Könyvkiadó , 1977 , ISBN 963-07-0945-7 A 22-es csapdája , Bukarest : Kriterion Könyvkiadó , 1980 A 22-es csapdája , Budapest : Árkádia Könyvkiadó, 1986 , ISBN 963-307-059-7 A 22-es csapdája , Budapest : Európa Könyvkiadó , 1992 , ISBN 963-07-5491-6 A 22-es csapdája , Budapest : Európa Könyvkiadó , 1995 , ISBN 963-07-5822-9 A 22-es csapdája , Budapest : Magyar Könyvklub, 1996 , ISBN 963-548-383-X A 22-es csapdája , Budapest : Magyar Könyvklub, 2000 , ISBN 963-547-203-X, ISBN 963-547-243-9 A 22-es csapdája , Budapest : Gabo Kiadó, s.a., ISBN 963-7318-62-3 A 22-es csapdája , Budapest : Gabo Kiadó, 2009 , ISBN 978-963-689-268-5 Érdekességek A regényből 1970 -ben azonos címmel Mike Nichols forgatott filmet, 1971 -ben pedig színdarab is készült. A 22-es csapdája a címe a Lost – Eltűntek című amerikai sorozat harmadik évadjának tizenhetedik epizódjának is, amelyben Desmond és Hurley egy hátizsákban rálel A 22-es csapdájának egy portugál példányára. "Catch 22" (A 22-es csapdája), a neve egy New Jersey -i ska punk együttesnek. A "Catch 22" kifejezés használatos egy genetikai rendellenesség megnevezésére is. A Hypocrisy nevű svéd death metal együttes egyik lemeze is ezt a címet viseli. A 9922 Catcheller nevű kisbolygó a regényről kapta a nevét. Szőke Béla Miklós Szőke Béla Miklós (Győr, 1950. február 13.) régész, az MTA doktora. Élete 1970-ben fél éves részképzésen vett részt a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. 1973-ban végzett régészet-történelem szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1976-tól egyetemi doktor, 1993-tól az MTA - történelemtudomány (régészet) kandidátusa, 2013-tól az MTA doktora. 1973-2012 között az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a népvándorlás kor, a kora középkor, a Karoling- és Árpád-kor. Az Antaeus szakmai folyóirat főszerkesztője. Elismerései 2012 Schönvisner István díj Művei 1987 Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Budapest. (tsz. Vándor L.) 1994 Awaren und Slawen in Südwest-Ungarn. Straubing. 1996 Archäologie und Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken, Südwest-Ungarn. Von der Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23. 2008 Der Cundpald Kelch. Wege und Umwege in der Forschung. Acta Arch. Hung. 59, 347–366. 2012 Pannónia a Karoling-korban. 2014 The Carolingian Age in the Carpathian Basin. Mosaburg / Zalavár a Karoling-korban Stazione di Bettole di Varese Stazione di Bettole di Varese 1955-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Varese településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: della Valganna-vasútvonal Varese–Prima Cappella–Vellone tramway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Andrei Șaguna Nemzeti Kollégium Az Andrei Șaguna Nemzeti Kollégium egy nyolcosztályos brassói középiskola, a korábbi brassói román ortodox gimnázium utóda. Empire–neoreneszánsz stílusú, Ștefan Emilian által tervezett tömbje 1851 és 1856 között épült fel a Bolgárszeg Belvárossal szomszédos, Graben (Groaveri) nevű részén, egy park szélén. Helyén korábban halastó volt. Története Andrei Șaguna nagyszebeni ortodox püspök alapította 1850-ben, egyházának első erdélyi középfokú oktatási intézményeként. Helyszínéül tudatosan választotta Brassót, amely a leggazdagabb erdélyi gyülekezeteknek adott otthont. Első igazgatója Gavriil Munteanu volt. Tíz évig négyosztályos algimnáziumként működött, majd 1860 és 1866 között bővítették nyolcosztályossá. A gimnázium és a mellette később létrehozott iskolák finanszírozásának kérdése többször vált politikai kérdéssé, sőt külpolitikai botrányok forrásává is. A brassói ortodox egyházközségeken kívül a városvezetés a kezdetektől és 1862-től, évi négyezer forinttal az uralkodó is hozzájárult működéséhez. Állandó forrást jelentett az a román polgárok által a szomszédos Gőzfürdő (Băilor) utcában alapított fürdő is, amely hosszú ideig az egyetlen ilyen intézmény volt Brassóban, és amelynek bevétele az iskola kasszáját gyarapította. Șaguna 1868-ban azt a tanácsot adta az iskolavezetésnek, hogy ne fogadják el a magyar kormány esetleges támogatását és fizetésemeléseit, hanem ragaszkodjanak az 1868:IX. törvénycikkben lefektetett egyházi autonómia adta lehetőségekhez. Csakhogy 1867-ben az uralkodó évi rendszeres segélyének folyósítását is a magyar állam vette át, a magyar kormány pedig a pénz átutalását 1870-ben a tanárok kinevezési jogának átruházásához kötötte. Ezt a feltételt az iskola elutasította, ezért a négyezer forintos évdíjhoz 1871-től nem jutott hozzá. A két román fejedelemség 1860–61-ben kárpótlást ítélt meg a brassói Szent Miklós-egyházközség számára, szekularizált havasalföldi birtokaiért cserébe. Ennek összegét a román kormány 1868-ban törzstőkeként helyezte el, és vállalta, hogy 23 és fél ezer lejes éves kamatát az akkor a gimnázium mellett felállított alreáliskola és felsőkereskedelmi iskola számára utalja ki. A támogatás tényét a két intézmény 1869-es alapító okiratába is belefoglalták. Közvéleménye nyomására a magyar kormány 1875-ben leállíttatta az összeg folyósítását, és a magyarországi iskoláknak megtiltotta, hogy külföldről támogatást fogadjanak el. A bukaresti kormány ettől kezdve titokban, főként Diamandi Manole brassói kereskedőn keresztül juttatta el a segélyt az iskolákhoz. A magyar állam valószínűleg korábban is tudomást szerzett erről a gyakorlatról, de csak húsz év múlva Bánffy Dezső kormánya érezte szükségét, hogy vizsgálatot készíttessen róla, amelynek tartalma kiszivárgott. 1898-ban Take Ionescu, a konzervatív ellenzék vezére a vizsgálat aktáira támaszkodva azzal vádolta meg Dimitrie Sturdza kormányát, hogy le kívánja állítani a brassói iskolák támogatását. A Sturdza-kormány a következő évben bele is bukott az iskolaszubvencionálási botrányba. Időközben a brassói Szent Miklós-egyházközség az egykori havasalföldi birtokai után járó kárpótlás elmaradása miatt beperelte a román államot, és az egyházközség jogi képviseletét maga Ionescu vállalta el. A mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Románia számára egyre kínosabb ügyet a Cantacuzino- és a Széll-kormány végül úgy intézte el csendben, hogy előbbi a kárpótlásnak megfelelő összegű államkölcsönt helyezett el a magyar államkincstárban, amelynek kamatait azután a magyar kormány folyósította. A nyolcosztályos főgimnázium a legszínvonalasabb román nyelvű oktatási intézmény volt Erdélyben és Magyarországon, sőt az 1870-es évekig sok Kárpátokon túli diák is látogatta. 1882-ben dísztermében mutatták be Újhold címmel az első román operettet, az iskola tanárának, Ciprian Porumbescunak a művét. 1911-ben adták át a három iskola internátusát, a mai Andrei Mureșanu Líceum épületét. A gimnázium 1922-ben vette föl alapítójának a nevét. 1948-ig ortodox egyházi iskolaként működött, akkor államosították. 1996-ban lett „nemzeti kollégium”. Híres diákjai és tanárai Az intézmény diákja volt Titu Maiorescu, Ștefan Octavian Iosif, Aurel Vlaicu, Ioan Lupaș, Octavian Goga, Nicolae Teclu, Lucian Blaga, Sextil Pușcariu, Dumitru Roșca, Emil Petrovici és Eugen Jebeleanu, tanára Ciprian Porumbescu, Vasile Goldiș és Emil Cioran. Bürökgémorr A bürökgémorr (Erodium cicutarium) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe, a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó kétszikű, egy- vagy kétnyári növényfaj. Nevét hosszú, gémcsőrre emlékeztető terméséről, valamint a bürökhöz hasonló leveleiről kapta. Kertekben, szántón, száraz gyepekben, utak mentén gyakori gyomnövény. 10–40 cm-esre nő meg. Szétterülő, szőrös vagy mirigyes növény. Levelei szórt állásúak, szárnyasan szeldeltek, a levélszárnyak ismét egy- vagy kétszeresen szeldeltek, a cimpák hegyesek. A virág pirosas vagy lilás rózsaszín. A terméses csésze 1 cm-nél rövidebb, a csőr 3–5 cm hosszú. A termés az érés során felhasad, a részterméskék csőre spirálisan feltekeredik, kiszáradáskor pedig kitekeredik, a magvakat messzire szórva. A virágok és a termések egyszerre is jelen lehetnek. Gyógyhatása Erős vérzéscsillapító hatása miatt főleg a nőgyógyászatban használják, de forrázatát vizelethajtónak, menstruációs vérzések csillapítására, bélhurut, gyomorvérzés és bélvérzés ellen, és alacsony vérnyomás emelésére is alkalmazzák. Könyvkötészet Erdélyben Könyvkötészet Erdélyben a könyv íveinek tartós egymáshoz fűzésével és táblába rögzítésével foglalkozó iparág. Célja a könyv védelme és díszítése. Bibliofil igényeket igyekszik kielégíteni sajátos ága, a könyvkötő-művészet, mely a korai középkortól napjainkig kódexek, majd nyomtatott könyvek művészi borítását végzi. Szép könyvek könyvtárakban Romániai könyvtárakban – így a bukaresti Akadémiai Könyvtárban, a gyulafehérvári Batthyaneumban, a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban, a marosvásárhelyi Teleki Tékában, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban – láthatunk szép középkori, aranyozott, bőr-, selyem-, és bársonykötésű könyveket, gyakorta fémveretekkel is ellátva. Ezek között van a Misztótfalusi Kis Miklós által 1683 és 1685 között készített barokk díszítésű, aranyozott bőrkötésű, kis formátumú Biblia, mely mindmáig a "szép könyv" mintapéldányának tekinthető. Könyvkötészet a 19-20. században A régi erdélyi könyvkötészet legkiválóbb mestere az 1831-ben elhalálozott Guttmann János volt, nevéhez fűződik a "Guttmann-féle hártyakötés". Művészetének egyetlen méltó utóda Rohonyi Antal (1880-1937), a kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvkötőműhelyének huszonöt éven át volt vezetője. Munkájának folytatója Eugen Cristoreanu könyvkötőmester, aki 1978-ig vezette a könyvtár könyvkötő- és restauráló műhelyét. Kezük alól nemcsak újjászületett könyvek és folyóirat-kötetek ezrei kerültek ki az évek folyamán, nemcsak értékes kódexek és ősnyomtatványok restaurálását végezték el nagy műgonddal és hozzáértéssel, hanem hivatásos és műkedvelő könyvkötők egész nemzedékét is nevelték és tanították meg a szakma minden fogására. A könyvkötés művészetének terméke manapság is számos bibliofil kiadvány. Ilyen volt az Erdélyi Szépmíves Céh amatőrpéldány-sorozata, melyet előfizetők számára félbőrkötésben készítettek. A Kriterion Könyvkiadó is próbált néhány könyvkötészeti ritkasággal kedveskedni olvasóinak, mint amilyen Kallós Zoltán gyűjtése, a kézi hímzésű kalotaszegi mintával ellátott, vászonba kötött Balladák könyve (1970), Richard de Bury Philobiblon c. művének 100 számozott bőrkötéses példánya (1972) vagy Kós Károly Székely balladák c. ugyancsak kézi hímzéssel díszített vászonkötésű, 1-300-ig számozott kötete (1973). Roberto Rolfo Roberto Rolfo (Torino, 1980. március 23. –) olasz motorversenyző, jelenleg a MotoGP Moto2-es géposztályának tagja. Korábban a Superbike világbajnokságban is versenyzett. Karrierje A gyorsaságimotoros-világbajnokságban az 1996-os szezonban mutatkozott be, amikor három futamon indult. Pontot nem szerzett. A következő évtől kezdve már teljes évre szóló szerződést kapott. Legjobb évei 2001 és 2003 között voltak, amikor előbb negyedik, majd harmadik, végül második lett. 2005-ben felkerült a királykategóriába is, ám ott egy felejthető szezont teljesített. 2006-tól három éven keresztül a Superbike világbajnokság tagja volt, ahol legjobb összetett eredménye egy nyolcadik hely volt. 2010-ben tért vissza korábbi sikerei helyszínére, a negyedliteres géposztályt felváltó Moto2-be. Több gyenge eredmény, valamint néhány pontszerző helyezés mellett szerzett egy harmadik és egy első helyet is, végül tizennegyedik lett. Teljes MotoGP-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Superbike-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Queaux Queaux település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 488 fő (2015). Queaux Bouresse, Gouex, Moussac, Persac, Usson-du-Poitou és Le Vigeant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fabio Cannavaro Fabio Cannavaro (Nápoly, 1973. szeptember 13. –) aranylabdás olasz labdarúgó, edző. 136 válogatottságával Gianluigi Buffon mögött második helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján, ezeken a meccseken két gólt szerzett. Karrier Gyermekkor Cannavaro Nápolyban született 1973. szeptember 13-án. Ő volt a második gyermek, két testvére van: Renata és Paolo. Korán kezdett el focizni, már 8 évesen (miután már elkoptatott labdákat és cipőket Fuorigrotta koszos földjein) Bagnoli Italsider igazolta le. Napoli 11 évesen szerződött a Napoliba, és nemsokára megnyeri az első fontos trófeáját: az 1987-es Campionato Allievi-t. Ez volt a klub aranykorszaka: a nápolyiak az újonnan koronázott olasz bajnokok először a történelmükben, a város, ami Diego Armando Maradonával álmodik, és Fabio, a labdaszedő a San Paolo stadionban közelről csodálhatja a példaképét. A „Pibe de Oro”-n (aranylábún) kívül abban a csodálatos Napoli-ban játszik a hátvéd példaképe, Ciro Ferrara is, akitől Fabio mindent megtanul, beleértve a becsúszó szereléseket. Egy alkalommal a Primavera mezében a fiatal védő egy ilyet alkalmazott a nagy Maradonával szemben. Egy nápolyi játékvezető azonnal rendre utasította, de a legendás 10-es védelmébe veszi: „Bravo, nagyon jól megy” – hangzik az argentin bajnok áldása. Amikor 1993. március 7-én (Juventus–Napoli, 4–3) Fabio debütált az első csapatban; Maradona már messze volt, és Nápoly az új tehetségek felé fordult. Az eredmények nem túl izgalmasak, és a csapat a kiesés ellen küzd, de 20 éves korában Cannavaro már mindenkit lenyűgöz, megmutatja robbanékonyságát, ami a Serie A leggyorsabb és egyik legjobb védőjévé teszi. Parma A nápolyi kaland egészen 1995 nyaráig tart, amikor Fabio Parmába igazol, ahol Gigi Buffonnal és Lilian Thurammal tagja a világ akkori egyik legjobb védelmének, amelyet a klubelnökök és -edzők irigyelnek, a rajongók csodálnak. Ez a védelem az oszlopa a Coppa Italia-t, az UEFA-kupát, az olasz Szuperkupát megnyerő emilianói csapatnak, amely alig egy lépésre marad el a Scudettótól, az olasz bajnoki címtől. Juan Sebastián Verón és Enrico Chiesa évében, megfelelően vezetve és befejezve a Ducali játékát. A 2001–2002-es szezonban Thuram és Buffon Juventushoz való távozása után Cannavaro kapta meg a csapatkapitányi karszalagot. A nápolyi védő a Gialloblu [m: sárga-kék] abszolút vezetője, és abban az évben egy fontos szalagot visel, felszólítva a nehéz szezon súlyának viselésére, mindig a biztonság és a kizárási zóna között. Végül nagy öröm érkezik a Coppa Italiával: egy jól játszott meccs után a Juventus ellen (úgy, hogy Fabio csak néző egy abszurd felfüggesztés után, amit a Brescia elleni döntőben kapott), a Ducali az egekbe emelheti a történelmében 3. Coppa Italiáját, Cannavaróéban a másodikat. Internazionale Hét parmai év után, 2002 nyarán, az új olasz nemzeti válogatott kapitánya egy merész vállalkozást tesz Milánóban a Nearazzurrival [m: fekete-azúr]: Massimo Moratti Interében, Ronaldo nélkül, Cannavaro az új vezető „Bobo” Vierivel. Az Interrel a 2002–03-as szezonban eljutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéig. A második éve egy sérülés miatt nem volt termékeny, majd elszerződött a klubtól. Juventus Cannavaro Torinóba szerződött, hogy csatlakozzon a Bianconeri-hez. Barátja, Ciro Ferrara is ott volt, hogy üdvözölje a többi bajnokkal együtt. Az olasz válogatott kapitánya most annak a csapatnak a mezét viseli, amelyik a legtöbb címet nyerte Olaszországban: a sokadik „kaland” ragyogó karrierében. A pályán sikerek jönnek egymás után. Fabio kulcsjátékossá válik a Bianconeri védelmében, és a Juventust két Scudettohoz juttatja. A kispadon Torinóban, mint Madridban is, ott ült Fabio Capello, és kettejük között teljes egyetértés volt. A 2004–05-ös szezonban Fabio nem vesztett meccset, de 38 mérkőzést játszott, és két gólt is szerzett. A milánói gyengélkedés határozottan a múlté volt. A 2005–06-os szezonban a csapatnak erősítenie kellett magát, és meg is tette a lehető legjobb módon: még egy Scudetto, és Fabio végig kulcsfontosságú tag volt. A Juventus tényleg kiérdemli a címeit, de 2006 nyarán a Calciopoli botránya eléri a Bianconeri klubot, ezért kénytelen újra a Serie B-ből indulni. Ennek ellenére Fabio a klubnál folytatja, pedig eléggé meggyötört. Ott van Marcello Lippi azúrjaival a németországi világbajnokságon. Olaszország nem áll meg az első meccseknél, és eljut a döntőig. Ausztrália, Ukrajna, Németország, Franciaország… mind kénytelen letérdelni az Azzurri előtt. Fabio Cannavaro, a kapitány az égbe emeli a világbajnoki trófeát, ami a 4., amit Olaszország eddig megnyert. Real Madrid Fabio Cannavaro követte Fabio Capellot Madridba. „Real Madrid” – magyarázta egy sajtótájékoztatón – „az a csapat, amiben minden focista játszani szeretne, legalább egyszer az életében. Ez valószínűleg a karrierem utolsó esélye volt, nem tudtam visszautasítani…” Lehetetlen a „Galactocosnak” nemet mondani! 2006-ban megnyerte az Ballon d'Or, vagyis az Aranylabdát. Újra a Juventus Három madridi év után ismét Torinóba igazol. A szezon nem úgy sikerült a Juventusnak, ahogyan azt várták, mindössze Európa Liga-indulást érő helyen sikerült végezniük. Fabio nem hosszabbít szerződést, így ingyen igazolhatóvá vált. Al-Ahli Dubai 2010. június 2-án bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe igazol, az Al-Ahli Dubaihoz. A szerződése két évre szól. A csapatban a csapatkapitányi cím az övé. Válogatott U21 Cannavaro már az U21-es válogatottal sikereket ért el. Két egymást követő bajnokságon is bajnoki címet szerzett. Az elsőt 1994-ben, az másodikat 1996-ban. Részt vett az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Atlantában. Debütálás 1997. január 22-én debütált az olasz nemzeti válogatottban egy barátságos meccsen Észak-Írország ellen. Játszott az 1998-as, 2002-es, 2006-os és a 2010-es világbajnokságon, valamint a 2000-es és a 2004-es Európa-bajnokságon. 1998-as világbajnokság Cannavaro első nemzetközi versenye az 1998-as világbajnokság volt. Giuseppe Bergomi, Alessandro Costacurta és Paolo Maldini voltak a csapat hátvédjei, az edző Paolo Maldini apja Cesare Maldini volt. Az Azzurri egészen a negyeddöntőig jutott. Cannavaro az egyik mérkőzésen megsérült, a homlokát eltalálta a könyökével Stéphane Guivarc'h, a hátralévő időt nem tudta lejátszani. Az Azzurri a 90 percet kihúzták egy 0–0-val, majd a tizenegyespárbajban alul maradtak. 2000-es Európa-bajnokság 2000-ben a Les Bleus, szertefoszlatta az olasz álmokat. Cannavaro Alessandro Nesta Mark Iuliano és Paolo Maldini mellett egy erős hátvédsort alkottak. Az Azzurri jutott a döntőbe, ahol az akkori világbajnokkal játszottak, Az 55. percben Marco Delvecchio megszerezte a vezetést, 1–0-ra vezettek az olaszok. Amikor letelt a rendes játékidő, Sylvian Wiltord a hosszabbítás utolsó percében betalált. 2X15 perc következett. 2000-ben még élt az arany gól szabály. David Trezeguet volt az, aki a kapuba talált, így Franciaország nyerte az Európa-bajnokságot. 2002-es világbajnokság A 2002-es világbajnokság nem indult jól a csapat számára, mivel Alessandro Nesta megsérült a Horvátország elleni mérkőzésen. Második helyezettként jutott tovább a csapat, majd a negyeddöntőben Dél-Koreával került össze az olasz csapat. Cannavaro azon a mérkőzésen nem játszott, csak cserejátékos volt. A hosszabbításban dőlt egy, hogy Dél-Korea a továbbjutó, így az olaszok kiestek. Dél-Korea egészen az elődöntőig jutott. Cannavaro átvette a csapatkapitányi karszalagot Maldinitől a 2002-es világbajnokság után. 2004-es Európa-bajnokság Cannavaro első nemzetközi gólját megszerezte Tunézia ellen 2004. május 30-án, Olaszország nyerte 4–0-ra mérkőzést. A 2004-es Eb, amely Portugáliában került megrendezésre. Ez a bajnokság sem sikerült úgy a csapatnak, ahogy azt szerette volna. A csapatnak nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé. 2006-os világbajnokság Cannavaro csapatkapitányként irányította a csapatot, amely bejutott a negyeddöntőbe, majd egészen a döntőig menetelt. Újra a franciákkal játszottak döntőt, de világbajnoki döntőt. Először a franciák szerezték meg a 7. percben a vezetést Zinédine Zidane tizenegyes-góljával, majd a 19. percben Marco Materazzi góljával egyenlítettek az olaszok. Egészen a tizenegyespárbajig jutottak a csapatok. A mérkőzést az olaszok nyerték, mivel mind az öt játékos betalált a kapuba, ellenben a franciákkal, akik csak három gólt tudtak a kapuba juttatni. Cannavaro életében először felemelhette a magasba a világbajnoki trófeát július 9-én. Cannavaro nem kapott egyetlen sárga vagy piros lapot sem. 690 percet játszott a tornán. 2008-as Európa-bajnokság 2008. június 2-án az első edzés során Fabio megsérült, csapattársa, Giorgio Chiellini eltalálta Cannavaro bokáját, de ő is megsérült. Cannavarót megvizsgálták, és a bokaszalagjai elszakadtak. A csapat akkori edzője, Roberto Donadoni Alessandro Gamberinit hívta be Cannavaro helyére. Alessandro Del Piero lett a csapatkapitány a torna idejére. Fabio nem játszhatott az Eb-n, de végig a csapat mellett volt, hogy ezzel támogassa csapatát. Ez lett volna a harmadik Európa-bajnoksága. Cannavaro már ekkor tervezte, hogy visszavonul a válogatottságtól, de még a 2010-es világbajnokságon részt vett. 2009-es Konföderációs Kupa 2009-ben a Konföderációs Kupa brazilok elleni mérkőzésen Cannavaro megdöntötte Maldini válogatottsági rekordját. 2009. augusztus 12-én a Svájc elleni barátságos mérkőzésen ő volt az, aki a legtöbb válogatottsággal rendelkezett. 2010-es világbajnokság Cannavaro volt a csapatkapitánya 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Olaszországnak Dél-Afrikában. A címvédő kiesett a csoportkörben, nem jutott be a legjobb 16-ba. Fabio bejelentette visszavonulását, ezzel a 2010-es vb volt az utolsó nagy tornája. Személyes adatok 1994. június 17-én vette feleségül Daniela Cannavarót (született Daniela Arenoso, 1974. július 17-én). Három gyermekük született. Christian (született 1999. július 17-én Nápolyban), Martina (született 2001. december 22-én Nápolyban), és Andrea (született 2004. október 20-án Nápolyban). Öccse, Paolo szintén hátvéd poszton játszó profi labdarúgó, a Napoli labdarúgója. 2000-től 2002-ig együtt játszottak az AC Parma csapatában. Szülei Gelsomina Costanzo és Pasquale Cannavaro. Példaképei: Ciro Ferrara, Diego Maradona Legnagyobb sikerei Klubszinten UEFA-kupa győztes ( 1999 ) olasz kupagyőztes ( 1999 ) spanyol bajnok (2006-07, 2007-08) A válogatottban Eb-ezüstérmes (2000) Világbajnok (2006) Laureus Év Sportolója Díj - Az év csapata (2007) Aranylabda (2006) Okoli Okoli falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Velika Ludinához tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 16, közúton 28 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Szávamenti síkságon fekszik. Nyugatról a Česma, délről a Lonja folyó határolja. Határában halad át a D4-es autópálya és a Zágráb-Slavonski Brod-Vukovár vasútvonal. Története A község falvainak fejlődése Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. A 18. század közepére Velika Ludina már községközpont volt. A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Okoly” alakban szerepel. Okolinak 1857-ben 545, 1910-ben 830 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község. 2011-ben 278 lakosa volt. Nevezetességei Krisztus Szent Vére tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. Tradicionális emeletes lakóház a település központjában. Gazdaság Az okoli kőolajmezőn 1968 óta folyik a termelés. 1968-tól 2005-ig 150 ezer 800 tonna kőolajat és 72,6 millió köbméter földgázt termeltek ki itt. A nagy drávamenti gázmező termelése és az akkori Szovjetunióval kötött hosszútávú gázszállítási megállapodás szükségessé tette egy föld alatti gáztározó megépítését. Ennek helyéül a szakemberek a már részben kimerült okoli gázmezőt választották ki. Az okoli gáztározó 1987-ben állt üzembe. Teljes kapacitása 553 millió köbméter. Kultúra és oktatás A településen területi alapiskola és közösségi ház működik. Eduardo Reyes Ortíz Eduardo Reyes Ortíz (1907. – ...), bolíviai válogatott labdarúgó. A bolíviai válogatott tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon. Batthyány Tódor Németújvári gróf Batthyány Tódor Ferenc Xavér Emmerik Félix János Nepomuk (Rohonc ?, 1729. október 15. – Bécs, 1812. június 18.) birodalmi gróf, császári és királyi titkos belső tanácsos, hajóépítő mérnök. Birtokai, manufaktúrái és bányái irányítása mellett hajóépítői munkássága kiemelkedő jelentőségű. Két Bucentaurus elnevezésű hajója – az egyik egy tengeri kereskedelemre is alkalmas vitorlás az 1780-as években, a másik pedig egy önjáró luxushajó az 1790-es években – elismerést és hírnevet szerzett számára. Élete A főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf Batthyány Lajos (1696-1765), nádor, anyja, gróf Kinsky Teréz (1700-1775) volt; Batthyány József gróf bíboros öccse volt. Batthyány Tódor azok közé az arisztokraták közé tartozott, akik a reformkort megelőző évtizedekben is tevékenyen tettek közjó ügyéért, tájékozottságával, felvilágosult nézeteivel kitűnt társai közül, bátyjának a Batthyány József hercegprímásnak írott levelei hazaszeretetéről tanúskodnak. Gépészetet hallgatott a Bécsi Egyetemen, és minden bizonnyal kiemelkedő tudású mérnök volt. Több nyelven beszélt és írt, műszaki könyvtára, mely később 1838-ban az akkori Magyar Tudós Társaság (1840-től Magyar Tudományos Akadémia) könyvtárába került, másfél ezres példányszámú volt, szakágakra bontva tartalmazta a könyveket. Két hónappal azután, hogy a Montgolfier-fivérek felbocsátják léghajójukat, Batthyány íróasztalán ott voltak a léghajó tervei. Posztógyárat alapított tarcsai (ma Bad Tatzmannsdorf) birtokán, Borostyánkőn és Buccariban műmalmokat építetett, Ozályban és Bródban majolikagyára volt, Kisbéren vas és szulfátbányái üzemeltek. Emellett folyószabályozási munkálatokba fogott horvátországi birtokain – 1774-ben kapott megbízást az udvartól, hogy a Kulpa folyón hajózható csatornát építsen –, mégis a hajóépítés volt az az elfoglaltság, mely egész életét végigkísérte. 1777-re már elkészültek első hajói, melyek kereskedelmi hajóként teljesítettek szolgálatot, és Horvátország és Bécs között jártak keleti árukkal megrakottan. 1781-ben a Magyar Hirmondó ad hírt az új Batthyány hajóról, a Bucentaurusról, mely a Száva vízén szeptember 30-án érkezett Horvátországból. Formája olyan, amilyen a fregatt-típusú hajóké, alacsony merülése még a Száván való közlekedésre is alkalmassá tette a korabeli beszámoló szerint. Mai mértékegységekre átszámítva a vitorlás hossza 52,27 méter volt, merülése 1,26 m, teherbírása 10000 hl gabona. A következő években több hasonló, bár kisebb teherbírású hajót épített, melyeket eladott a Willeshoven-féle kereskedelmi társaságnak, mely társaság célja a Bécs és a Krím-félszigeti Herszon közti rendszeres kereskedelmi kapcsolat kiépítése volt. Később a kereskedelmi társaság megvásárolta Batthyánytól a Bucentaurus vitorlást is, melyet méretei alkalmassá tettek tengerjáró hajónak, így nem kellett az átrakodással időt vesztegetni, mikor kifutott a Fekete-tengerre. A hajói ekkor még az ozályi birtokán épültek, később azonban az 1790-es évek elején Pozsonyban létesített hajóácstelepet, ahol hajóépítői munkáját és hajózási kísérleteit folytatta. Itt fejleszti ki szintén Bucentaurus nevű önjáró hajóját, mely nagy feltűnést keltett a korszakban mind tojásforma alakja miatt, mind titokzatos meghajtó szerkezete miatt. A Magyar Hírmondó egy 1797-es tudósítása szerint hajó mindennemű „vonók és hajtók nélkül nagy terhet is képes szállítani a’ folyó-víz ellenében”. Az újfajta hajó kifejlesztésére irányuló kísérletek igen költségesek voltak, ezért Neue königliche privilegierte Schiffbau und Schiffahrts Companie néven hajóépítő és hajózási társaságot hozott létre. Eme társulás nevére szabadalmaztatta új típusú hajóját, mely szabadalmat 1793-ban jegyezték be. Batthyány Tódor az 1790-es országgyűlésen megjelenő magyar nemzeti mozgalom egyik kiemelkedő reprezentánsa. Benyovszky Móric mellett ő is hangot adott annak az elvnek, mely Magyarország felemelkedésének lehetőségét, a kereskedelem-, gazdaságfejlesztést az infrastruktúrafejlesztésében látta. Widerlegung des falschgenannten unpartheischen Wortes an die Bürger von Ungarn zur Beherzigung vor des Krönung Ihres Königs című munkája főképp a hazai hajózás fejlesztésében látta kereskedelem előmozdításának lehetőségét. 1812-ben bécsi palotájában halt meg. Családja Pápán, 1756. június 13-án feleségül vette galánthai gróf Esterházy Philippinet (1734-1811), gróf galánthai Esterházy Ferenc (1683-1754) és gróf erdőfi Pálffy Mária Szidonia (1690-1743) lányát. A házasságukból született: Mária Terézia Jozefa Walburga Johanna Nepomuzena (1758. március 9. - 1760. december 26.) Mária Julianna Jozefa Walburga Johanna Nepomuzena (1759. november 11. - 1761. április 14.) Mária Eleonóra Nikolája Walburga Barbara (1760. december 6. - 1831. szeptember 24.); férje: Michael Franz von Althann gróf Antal József Ferenc Pál Kallixtusz (1762. október 14. - 1828. szeptember 24.); 1. felesége: tolnai gróf Festecsics Mária Anna; 2. felesége: Maria Cäcilie Josepha von Rogendorf grófnő Munkái Sentiment d'un patriote Hongrois. Presburg, 1796 (Németül is megjelent u. ott 1796-ban.) Widerlegung des falschgenannten unpartheischen Wortes an die Bürger von Ungarn zur Beherzigung vor des Krönung Ihres Königs. Antoni Gaudí Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí katalánul ill. spanyolul vagy egyszerűen csak Gaudí: katalán építész. Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak. Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik. Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is. Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny már posztumusz, 1954 és 1985 között épült. Ma is emelkedő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méteres lesz. A mai építészek a spanyol polgárháború egyházellenes anarchista katalán partizánjai által összetört és a legkorszerűbb eljárásokkal rekonstruált, eredeti makettek és a felgyújtott laboratóriumában megmaradt tervfoszlányok alapján folytatják a zseniális művet, amit a művész halálának centenáriumára akarnak befejezni. Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a 20. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudí mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.” Mottója: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.” Életpályája 1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke lett. 1867-ben adta ki El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, amelynek rajzait is maga készítette. Egy év múlva édesapjával Barcelonába költözött, és építészeti előkészítő tanfolyamra járt az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben. 1873-ban kezdte meg építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében. 1876-ban meghalt édesanyja. Két évvel később tette le vizsgáit. Megismerkedett Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki több munkájának lett később megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indított. 1882-ben lerakták a Sagrada alapkövét, a következő évben főépítészévé őt nevezték ki. Az eredeti tervek koncepcióját jórészt megváltoztatta. Antoni Gaudí szakmai pályáját egyetemi tanulmányai alatt kezdte, miközben már számos, Barcelonában kiemelkedő építész (pl. Joan Martorell, Josep Fontserè, Francisco de Paula del Villar y Lozano, Leandre Serrallach és Emili Sala Cortés) műszaki rajzolójaként dolgozott, hogy fizetni tudja tanulmányai költségét. Josep Fontserével elég régi volt Gaudí kapcsolata, mivel annak családja szintén Riudomsból származott, így már korán megismerkedtek. Annak ellenére, hogy nem volt építész diplomája, a barcelonai városháza megbízta Fontserét a Parque de la Ciudadela beépítésével, ami 1873 és 1882 között zajlott. 1906-ban költözött be édesapjával a Güell parkban lévő házba (Casa de Gaudí). Október 29-én édesapja is meghalt. 1911-ben lázas beteg lett Máltán, ezért megírta végrendeletét. 1926. június 7-én Gaudít elgázolta egy villamos és három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában. Írásai A Szent Család-templomról Tervei és megvalósult épületei 1876 Montserrat kolostorának bővítése 1879–1888 Casa Vicens, Barcelona 1882–1926 Sagrada Família, Barcelona 1883–1885 Villa El Capricho, Comillas 1884–1887 Pabellones de la Finca Güell (katalánul: Pabellons de la Finca Güell), Barcelona 1886–1889 Palacio Güell (Palau Güell), Barcelona 1887–1893 Palacio Episcopal, Astorga 1888 Tervek a barcelonai világkiállításra. 1888–1889 Colegio de las Teresianas (Col.legi Teresià), Barcelona 1889–1892 Casa de Los Botines, León 1893–1917 Iglésia de la Colonia Güell (Esglèsia de la Colonia Güell), Santa Coloma de Cervelló 1895–1901 Cellers Güell, Garraf 1898–1890 Casa Calvet, Barcelona 1900–1907 Montserrat új terve – befejezetlen maradt 1900–1909 Torre de Bellesguard, Barcelona 1900–1914 Güell park (Park Güell), Barcelona 1902–1903 Xalet de Catllaràs, La Pobla de Lillet 1903–1910 Jardin Artigas (Jardins Artigas), La Pobla de Lillet 1904–1906 Casa Batlló , Barcelona 1906–1912 Casa Milà (La Pedrera), Barcelona Kylian Hazard Kylian Hazard (La Louvière, 1995. augusztus 5.) belga labdarúgó. Pályafutása 2001-től a Tubize akadémiáján nevelkedett egészen 2011-ig, amikor a francia Lille akadémiájához csatlakozott. 2013 nyarán aláírt a belga másodosztályú WS Bruxelles csapatához. Szeptember 7-én debütált a bajnokságban az AFC Tubize ellen a 87. percben váltotta Basile de Carvalhót. A szezon során még 3 alkalommal csereként lépett pályára a bajnokságban, míg a kupában a Standard de Liège ellen lépett pályára csereként. 2014. június 25-én bejelentették, hogy aláírt a Zulte-Waregem csapatához 2+1 évre. Augusztus 7-én debütált a Sahcjor Szalihorszk elleni visszavágó mérkőzésen az Európa-liga selejtezőjében váltotta a 69. percben Ibrahima Contét. 2015. január 21-én az Anderlecht elleni kupa mérkőzésen lépett először kezdőként pályára. Újpest FC 2015. június 27-én hivatalosan is bejelentették, hogy Magyarországra az Újpest csapatához igazolt három évre. Hazard az OTP Bank Liga első fordulójában már bemutatkozhatott a lila-fehéreknél, a Paks elleni 0–0-s találkozón kezdett. Gyorsan alapemberévé vált csapatának, első NB I-es gólját a Budapest Honvéd ellen jegyezte november 21-én. Idénye 35 tétmérkőzésen négy góllal, öt gólpasszal és egy térdsérüléssel zárult, amelyet a Ferencváros elleni kupadöntőn szedett össze az első félidőben. Később kiderült, legközelebb november végén edzhet együtt csapatával. Chelsea 2017. augusztus 29-én a Chelsea FC hivatalos honlapján jelentette be szerződtetését, illetve, hogy elsősorban a klub U23-as csapatánál számítanak a játékára. Cercle Brugge A 2018-2019-es szezonra a belga első osztályú Cercle Brugge vette kölcsön. Statisztika Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2017. március 29. Család Labdarúgó családban nőtt fel. Anyja, Carine és apja, Thierry is labdarúgó volt, előbbi csatár, utóbbi félprofi védekező középpályás. Apja pályafutását a félprofi RAA Louviéroise együttesénél töltötte a belga másodosztályban. Anyja a belga női bajnokságban szerepelt, de visszavonult, amikor három hónapos terhes volt Edennel. Thierry 2009-ben vonult vissza, hogy több időt tölthessen a családjával. Kylian a harmadik a négy Hazard gyerekből. Mind a három testvére focizik. Eden a Chelsea, Thorgan a Borussia Mönchengladbach, míg Ethan a Tubize akadémiájának játékosa. Kylian és testvéreinek a szülei kényelmes környezetet teremtettek, hogy minden adott lehessen ahhoz, hogy továbbfejlődjenek. Néhány méterre laktak egy edzőpályától, ahova gyakran jártak le gyakorolni és fejleszteni képességeiket. Akhillasz Akhillasz (görög írással Ἀχιλλᾶς) XIII. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó egyik testőre, a király csapatainak parancsnoka volt, mikor Pompeius i. e. 48-ban Egyiptomba menekült. Julius Caesar rendkívül bátor embernek nevezte. Ő és Lucius Septimius ölték meg Pompeiust Pothinusz eunuch és Khioszi Theodotus javaslatára. Akhillasz ezután csatlakozott Pothinuszhoz és szembeszegült Caesarral. Mivel az eunuch a teljes hadsereg parancsnokságát rábízta, húszezer gyalogosával és kétezer lovas katonájával Alexandria ellen indult. Az akkor Alexandriában tartózkodó Caesarnak nem volt elég nagy serege ahhoz, hogy szembeszálljon vele, ezért követeket küldött tárgyalni. Akhillasz azonban megölte a követeket, hogy Caesarnak semmi reménye ne maradjon a békés megegyezésre. Bevonult Alexandriába és a város nagy részét elfoglalta. Eközben Ptolemaiosz kisebbik húga, Arszinoé megszökött Caesartól és csatlakozott Akhillaszhoz. Nem sokkal később azonban nézeteltérésük támadt, így Arszinoé megölette Akhillaszt eunuchjával, Ganümédésszel, akire aztán rábízta seregei vezetését. Akhilleusz Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész). Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse, a görög hős (hérósz) – nem tökéletes – típusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos. Ifjúkora A homéroszi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög és római költők. Szerintük Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel Prométheusz elárulja nekik a jóslatot, hogy gyermekük hatalmasabb lesz apjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok fejedelmével házasította össze. Az újszülött Akhilleuszt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. A sarkánál azonban, amelynél fogva anyja a vízbe merítgette, sebezhető maradt. Mivel Péleusz megakadályozta fia halhatatlanná tételét, Thetisz elhagyta férjét és gyermekét. Ezért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett. Felnevelője és tanítója Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta, majd Phoiniksz. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg. Az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette. Trója A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert Kalkhasz előre megjósolta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a leánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Akhilleusz észrevette az egyiket, odakapott érte és erről ismerték fel. A háború első kilenc évében főleg a Trója környékének helységeit pusztította, földúlta Leszboszt, Lürnésszoszt, Abüdoszt stb. Miután Agamemnón elvette szerelmét, Briszéiszt – egyes mítoszváltozatokban Briszéisz Diomédész kedvese volt –, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és trójaiak pusztítják egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a semmittevést, és hősi tetteket akart végrehajtani, így elkérte Akhilleusz fegyvereit és páncélját, és maga állt a mürmidónok élére. Hektór már régóta várta az alkalmat, hogy Akhilleusszal küzdhessen, ezért amikor észrevette Patrokloszt, párviadal kezdődött köztük, mivel azt hitte, hogy Akhileusszal van dolga. Csak akkor derült fény a tévedésére, amikor halálosan megsebesítette Patrokloszt, és levette a fejéről a sisakot. Akhilleusz bosszút esküdött, párviadalra hívta Hektórt. A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és végigvonszolta a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazont, Pentheszileiát és Memnón aithiopsz királyt is megölte – sőt Therszitészt is mivel az kigúnyolta amikor beleszeretett a halott Pentheszileiába és annak holtteste fölött sírt – végül Apollón Parisz képében a sarkán meglőve leterítette. A hős tetemét a hadsereg máglyán égette el, a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, ahol Akhilleusz újabb, boldog életet élhetett Helenével. Házasságukból született Euphorion. Másik fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után. Emlékezete Különösen tisztelték a Fekete-tenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképpen pedig a Borüszthenész torkolata táján. Nevének etimológiája Nevét etimológusok többféleképpen magyarázták. Lehetséges, hogy a név folyamistent jelent, s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, amely a latin aqua (= víz) és Akhelóosz szavakban van meg (hettita eku = „inni”). Ugyanakkor az akháj népnév is lehetséges, hettita megfelelője körülbelül A��ilawaš lenne, ami összevethető Ahhijava királyság nevével. Az ismert hettita-hurri szavak alapján a ši�ill(iy)aš kifejezés is lehetséges, amely a „szent víz”, „tiszta víz” összetétel első tagja a ši�ill(iy)aš watar fogalomban. Comedy Central Roast A Comedy Central Roast 2003 óta megjelenő amerikai rendezvényműsor. A produkció a "roast", magyarul égetés műfajába tartozik, az ilyen jellegű műsorokban általában különböző embereket égetnek be annak szeme láttára. Az első ilyen beégetést 2003. augusztus 10-én mutatta be a Comedy Central, és általában évente jelentkeznek eggyel, eddig összesen 16 készült. A műsort a magyar Comedy Central is bemutatta feliratosan, elsőnek a Pamela Andersonnal készültet 2009. május 1-jén, eddig pedig összesen 7 került bemutatásra. Tematikája A roast, magyarul égetés a stand-up comedy egy műfaja, melyben az adott humoristák egy meghívott híres személyiséget gúnyolnak ki, égetnek le, miközben az néha próbálja őket is kigúnyolni. Minden ilyen műsornak van egy házigazdája, úgynevezett égetésmestere (roastmaster), aki a műsort irányítja. A Comedy Central már korábban is rendezett roast műsorokat a New York Friars Clubban, ahol többek közt Hugh Hefner és Chevy Chase is beégetés alá került, majd 2003-ban indították el a televízióban is vetített műsort, melynek első beégetettje Denis Leary volt. A produkcióban rajta kívül olyan hírességek kerültek égetésre, mint David Hasselhoff, William Shatner, Pamela Anderson, Justin Bieber, Donald Trump és Charlie Sheen. Hazai vonatkozása A produkció sok más ország humoristáit megihlette, így a magyarokat is. Az első ilyen műsor a Showder Klub 9. évadában történt Roast: Nagy Feró néven, ahol az énekes Nagy Ferót égették le, ez 2012. április 16-án jelent meg az RTL Klubon. 2017. szeptember 2-án újabb rész készült hozzá, amiben Ganxsta Zolee volt az égetés célpontja. A műsor és a műfaj ihletésének köszönhetően Kormos Anett és Dombóvári István humoristák közösen írták meg A nagy roastkönyv című kötetet, melyet a Jaffa Kiadó jelentetett meg 2013-ban. Purjesz Béla Purjesz Béla (Mindszent, 1884. október 14. – Szeged, 1959. szeptember 14.) orvos, szakíró, lapszerkesztő. Életútja Purjesz Móric (Mózes) és Goldmann Cecilia gyermeke. A szentesi Állami Főgimnáziumban letett érettségi (1902) után a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát (1907). 1908-tól a nagybátyja vezette kolozsvári Belgyógyászati Klinika gyakornoka, majd 1913-tól tanársegéd. 1914-ben három hónapos németországi tanulmányúton vett részt, 1915-ben a szív és vérkeringési szervek kór- és gyógytanának tárgyköréből magántanárrá habilitálták. A világháború alatt ezredorvosi szolgálatot teljesít. Miután az egyetemi klinikákat 1919 októberében a Kolozsváron létesített román egyetem birtokba vette, magánpraxist folytatott. Részt vett a kolozsvári felekezetközi magyar egyetem tervezetének kidolgozásában. 1920. szeptember 1-jétől Benedek Lászlóval közösen mint főszerkesztők megindították a romániai magyarság első gyógyászati közlönyét, a kéthetente megjelenő Erdélyi Orvosi Lapot, amely a 4. számától az EME Orvostudományi Szakosztályának hivatalos közlönye alcímet viseli, s címlapján 1921. december 1-jétől mindketten alapítókként szerepeltek. Purjesz Bélának három hosszabb tanulmánya és néhány szemlecikke jelent meg a lapban. 1921 nyarán Szegedre távozik, ahol mint tanársegéd részt vett a Belgyógyászati Klinika felállításában. 1926-tól adjunktus, 1931-től a Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika igazgató professzora volt. 1944 tavaszán, a zsidótörvények megjelenése után származása miatt meghurcolták. 1944-45-ben az Orvostudományi Kar dékánja, 1945-46-ban az egyetem rektora. 1946-ban díszdoktorrá avatták, 1950-ben nyugdíjazták. Munkássága Tudományos munkássága Kolozsvárt az EME Orvostudományi Szakosztályának keretében bontakozik ki az 1910-es években: első jelentősebb dolgozatai a szakosztály Értesítőjében, valamint a Gyógyászatban, a Lechner Károly Emlékkönyvben (Kolozsvár 1915) és a Szabó Dénes Emlékkönyvben (Kolozsvár 1919) jelennek meg. Ezek többségét külföldön németül is közli. Fontosabb kutatási területei: a szív- és vérerek betegségei, a jódanyagcsere, a rosszindulatú daganatok megállapítása. Ő indítja meg Magyarországon a rendszeres sportélettani vizsgálatokat. Nagyobb munkái: A cukorbetegség és az insulin (Budapest 1927) Der Vitamin B1 Stoffwechsel des Menschen und der Tiere unter normalen und pathologischen Zuständen (Budapest 1940) A belgyógyászat és határterületeinek syndromái (Budapest 1965) Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Herbszt Zoltán Herbszt Zoltán (Sopron, 1959. április 1. – Szeged, 1981. június 20.) magyar költő. Élete Szegeden, a JATE magyar-történelem szakán tanult. Verseket, kritikákat, novellákat kezdett publikálni, elsőként a Soproni Füzetek, majd a Kisalföld, Műhely, Ifjúsági Magazin, Napjaink és Tiszatáj közölte írásait. Rejtőző kamaszkor című kisregényében szimultán mutatja be egy érettségire készülő diák és osztálytársai életet a főhős álom- vagy fantáziavilágában zajló "kalandregény" (Trinidad várának ostroma) mellett. A bravúros elbeszélőmód mellett a felnőtté válás belső viharainak ábrázolása teszi különösen érdekessé Herbszt regényét. Herbszt Zoltán váratlanul hunyt el, fehérvérűségben. Kötetben csak posztumusz jelentek meg írásai, halála után két évvel beválogatták a fiatal szegedi költőket bemutató, 1983-ban megjelent A hazatérés lehetőségei c. antológiába, majd évekkel később önállóan is megjelentek válogatott, 2011-ben pedig összegyűjtött művei. A soproni Katedra együttes több versét is megzenésítette. Sírja a soproni Szent Mihály temetőben található. Művei Egymás mellett élünk, de nem együtt (rádiójáték) Kőtollú madár (válogatott versek, szerk. Vasy Géza , Bp.-Szeged-Sopron, 1986) Zsoltár a sötétben (válogatott versek, szerk. Villányi László , Győr, 1992) Egyszer még visszajövök (egybegyűjtött írások, Sopron, 2011) Mercurius Hungaricus Mercurius Hungaricus (Magyar Merkúr, a második számától: Mercurius Veridicus ex Hungaricus, vagyis Magyarországi Igazmondó Merkúr) az első magyarországi újság volt, ami 1705 és 1710 között jelent meg. A Mercurius Hungaricus a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc félhivatalos tájékoztatója volt a magyar függetlenségi háború eseményeiről a külföld felé, főképp ezért latin nyelven jelent meg. Első száma 1705 június 5-én jelent meg, Esterházy Antal kuruc tábornok indította, de nem ő szerkesztette. Kiadásának oka legfőképp az 1703-ban Bécsben alapított kurucellenes Wienerisches Diarium című periodika hatásának ellensúlyozása volt. A lap szerkesztését 1705 és 1708 között Rákóczi, 1710-ben Bercsényi Miklós kancelláriáján végezték. Nyomtatásban mindössze hét száma jelent meg (1705. április, 1705. június, 1705. augusztus, 1708. augusztus, 1710. január, 1710. február, 1710. március). Az első szám soha nem került elő, melyet Esterházy Antal kuruc tábornok maga szerkesztett, magyarul, mivel ő más célból adta volna ki a folyóiratot. Az 1706. augusztusi száma kéziratban maradt. 1705 augusztusától, a második számától kezdve „Mercurius Veridicus ex Hungaricus” címmel jelent meg. A kis, nyolcadrét alakú, 4-6 lapos újság csak híreket közölt, azokat is – a kor szokása szerint – mindenféle véleménynyilvánítás nélkül. Példányai rendkívül ritkák, csupán elvétve található belőlük egy-egy darab Európa könyvtáraiban, így sajnos az Országos Széchényi Könyvtár sem rendelkezik teljes sorozattal belőle, a gyűjteményből hiányzó, más könyvtárakban lévő példányok azonban mikrofilmen és digitalizált változatban is tanulmányozhatóak. Roberto Trashorras Roberto Trashorras Gayoso (Rábade, Lugo, 1981. február 28. –) spanyol labdarúgó, középpályásként játszik. Jelenleg a Celta Vigóban játszik. Karrier Trashorras FC Barcelonában kezdte a pályafutását, a 2001-02-es szezonban az első csapatban is játszott. 2003-ban a Real Madridba igazolt, ahol az Amatőr csapatban szerepelt. 2005-06-os szezonban a másodosztályú CD Numanciába igazolt utána pedig a UD Las Palmasba. 2008 júliusában Trashorras 5 éves szerződést kötött a Celta de Vigo csapatával. hosts fájl A hosts fájl egy lokális szövegfájl, amit a Unix-szerű operációs rendszereken manapság (2013) már többnyire csak arra használnak, hogy a helyi számítógépes hálózatokon belül (LAN) az IP-címek hozzárendelését rögzítsék. Ennek a rendszerfájlnak az eredeti feladatát, a hosztnevek és az IP-címek egymáshoz rendelését jórészt a DNS (Domain Name System) vette át. Használata Ha egy állomásnév (hosztnév, hostname) alapján meg kell állapítani az IP-címet (vagy fordítva), akkor az operációs rendszer az ebben a fájlban található megfeleltetések között keresi először a megoldást, és találat esetén másként, mint például a DNS, WINS, stb segítségével már nem is keresi tovább. Ez azonban csak alapesetben van így, ugyanis a keresés sorrendje a Unix-szerű rendszerekben meg is változtatható az /etc/nsswitch.conf fájl segítségével. A hosts fájl felhasználható a kártékonynak bizonyult helyek elérésének megakadályozására is azon a módon, hogy a kártékony hely IP-címe helyett a saját gépünk IP-címére tereljük az elérési próbálkozásokat. Sebezhetőség A fájl gyakran szolgál vírustámadások célpontjaként. Így például a támadó a fájl segítségével elérheti, hogy a felhasználót a saját bankja helyett egy olyan lapra vezesse, ami a bank lapját szimulálja, hogy azon a lapon elárulja a támadónak a számlaszámát a jelszavával együtt. Egy-egy vírustámadást gyakran a hosts fájl olyan módosítása is elkísér, ami megakadályozza az antivírusprogramokat aktualizáló szerverek elérését. Felépítése A fájl egyszerű szerkezetű, soraiban elől áll az IP-cím, utána pedig üres helyekkel elválasztva az állomásnév. A soroknak az a része, ami egy „#”-t követ, már megjegyzésnek számít és figyelmen kívül marad, ha pedig „#” a sor első jele, akkor az egész sor csak megjegyzés. Az üres sorok is figyelmen kívül maradnak. A fájlhoz vezető út néhány operációs rendszerben A hosts fájl operációs rendszerenként más és más helyen található meg a fájlrendszer mappáinak hierarchiájában. A neve általában egyszerűen hosts, mindenfajta tipizáló kiegészítés, mint például .txt nélkül. Lesi Zoltán Lesi Zoltán (Gyula, 1982. november 13.) magyar költő, műfordító, programozó. Tanulmányai 2001-ben érettségizett a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában. 2006-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem programtervező szakán. A diplomamunkája egy verselemző program volt, amely Weöres Sándor szonettjein végzett elemzést Fónagy Iván programtervezete és tanuló algoritmusok segítségével. Irodalmi pályafutása 2006 óta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit közölte többek között az Alföld, a Bárka, az Élet és Irodalom, a Hévíz, a Holmi, a Jelenkor, a Műút, a Népszabadság, a Parnasszus, a Tiszatáj és az Új Forrás. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének, a József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának. Első verseskötete Daphnis ketskéi a Fiatal Írók Szövetsége kiadásában jelent meg 2009-ben. Kollár Árpád a Tiszatájban ezt írta a kötetről: "Lesi Zoltán merész költő: az imitáció alakzatát helyezi első kötetének középpontjába. Nem másol, nem utánoz, tudatos és koncentrált, egyben visszafogott, a hibára is fogékony költői játék módszerével imitálja a rokokó költészetet." Második verseskötete 2014-ben Merül címmel jelent meg a JAK-füzetek 184. köteteként látott napvilágot a József Attila Kör és a Prae.hu gondozásában. Herczeg Ákos a Műútban ezt írta a kötetről: "Lesi új könyve jól kitapinthatóan az otthonteremtés és az otthont jelentő család körüli, alig észlelhetően befészkelődő unheimlich érzés megfogalmazódása, illetőleg e belátás következményei közti térben tájékozódik arról, mi játszódik le az önmaga tettével elszámolni kénytelen szülőben és mi a gyerekben, akinek fokról fokra kell leépítenie magában a család nyújtotta biztonság kezdeti ígéretét." 2013 óta Bécs-Budapest Tranzit néven irodalmi csereprogramot szervez, amelynek keretében osztrák írókat mutatnak be Budapesten és magyarokat Bécsben. 2014-től a Fiatal Írók Szövetsége és Jelenkor Kiadó közös Horizontok világirodalmi sorozatának a szerkesztője. Ali Abdollahi, Andreas Altmann, Gerhild Steinbuch, Michael Donhauser, Monika Rinck és Simon Armitage versei és prózáit fordította magyarra. 2016-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Verseit angol, német és szerb nyelvre is lefordították. Művei Önálló kötetek Daphnis ketskéi , versek, Fiatal Írók Szövetsége, 2009 Merül , versek, József Attila Kör , 2014 Karton és Matild - A zombimentők, mesekönyv, Móra kiadó, 2017 (Illusztráció: Lanczinger Mátyás) Antológiák Szép versek 2017, Magvető, 2017 Szép versek 2016, Magvető, 2016 Szép versek 2015, Magvető, 2015 Használati utasítás, Palatinus, 2008 Szerkesztett kötetek Seamus Heaney: Élőlánc, FISZ és Jelenkor kiadó Horizontok sorozata, 2016 Norman Manea: Kötelező boldogság, FISZ és Jelenkor kiadó Horizontok sorozata, 2016 Anna Kim: Jéggé fagyott idő, FISZ és Jelenkor kiadó Horizontok sorozata, 2016 Radoslav Petković: A halál tökéletes emlékezete, FISZ és Jelenkor kiadó Horizontok sorozata, 2016 Díjak, ösztöndíjak 2016 : Móricz Zsigmond-ösztöndíj 2017: Solidude-ösztöndíj Kis székicsér A kis székicsér (Glareola lactea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Indiában, Pakisztánban és Ázsia délkeleti részén honos. Megjelenése Testhossza 18 centiméter. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Fehér szemgyűrűje van, tollazata világosbarna. Életmódja A fecskéhez hasonlóan a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát. Szaporodása A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 7.) Görög drachma A görög drachma (görögül: Ελληνική δραχμή) ISO 4217-kód: GRD Görögország hivatalos pénzneme volt az euró bevezetése előtt, váltópénze a lepton, defteroleptοn. Salpornis A Salpornis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fakúszfélék (Certhiidae) családba tartozó nem. Rendszerezésük A nemet George Robert Gray írta le 1847-ben, jelenleg az alábbi 2 faj tartozik ide: Salpornis salvadori pettyes fakúsz (Salpornis spilonotus) Előfordulásuk A Salpornis salvadori Afrikában, a Salpornis spilonotus India területén honos. A természetes élőhelyük trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők és száraz szavannák. Állandó, nem vonuló fajok. Megjelenésük Testhosszuk 13–15 centiméter közötti. Életmódjuk Rovarokkal és pókokkal táplálkoznak. Herceg A herceg a legmagasabb rangú főnemesi cím. A régi germánoknál a hadsereg élén állók címe volt, a népvándorlás után a letelepedett népek önálló (szuverén) uralkodói lettek, vagy a hercegi titulust uralkodó közvetlen leszármazottjaként örökletes, máskor uralkodói kinevezéssel adományozott nemesi címként (nemesi címek) viselték. Európában ma is hercegség (principauté, fr.) Monaco és Liechtenstein államformája, és ezt a címet viseli a mindenkori angol (Prince of Wales) és spanyol (Principe des Asturias) trónörökös, illetve a női uralkodók (királynők) férje. Dux (dukátus) Latin „vezér, uralkodó, herceg”. A történelem folyamán gyakran használt cím, rang. Az ókori Rómában általában a katonai vezetők, a korai császárkorban pedig a princepsek (például Augustus) a 3. századtól a tribunus és legatus közötti rangfokozat jelölésére használták. Diocletianus (uralkodott 284-305) a Római Birodalom közigazgatási reformja során elválasztotta egymástól a katonai és polgári közigazgatást. A dux a határprovinciákban állomásozó csapatok katonai főparancsnoka lett. A Bizánci Birodalomban feltehetőleg 600 óta egy-egy dukátus már civil ügyekben is illetékes vezetője. Az utolsó dukátusok a keresztes háborúk idején tűntek el. Kitüntető címként is adományozták a császárhoz közel álló személyeknek. A nyugati gótok királyságuk közigazgatását római provinciákhoz igazították, a dukátusok ezek katonai és polgári vezetői voltak. A longobárdoknál kezdetben hadvezér jelentésű, itáliai királyságukban pedig a dukátusok vezetői. A Merovingok idején több grófság fölé állított királyi hivatalnok, aki főként katonai ügyekben volt illetékes. A Karolingok alatt az őrgrófok címe. Franciaországban már a 10. század óta a duc olyan úr megjelölése, aki bizonyos királyi jogokat is gyakorolhatott. A Német-római Birodalomban a 12. századra alakult ki a birodalmi hercegek köre. Angliában duke-nak hívják, kezdetben az uralkodó család tagjait jelölték vele, királyi herceg jelentésben máshol is előfordul. Általában a nemesség felső rétegét alkották. A dukátus a középkori Magyarországon Latinul hercegség. Az Árpád-ház ifjabb tagjainak, elsősorban a trón örököseinek juttatott országrész és a vele járó hatalom neve a történeti szakirodalomban. (Pl. Imre herceg.) Előzménye valószínűleg a fejedelmi hatalom megosztásában keresendő, a dinasztia tagjai között a 10. században, például Koppány somogyi dukátusa. A tulajdonképpeni dukátust I. András hozta létre öccse, Béla részére 1048-ban, átengedve neki kormányzásra az ország keleti és északi harmadát keleten a Tiszáig, északon a Dunáig, Bihar és Nyitra központtal. A herceg (dux) a saját országrészében királyi jogokat gyakorolt, pénzt is veretett, de önálló külpolitikát nem folytathatott. Salamon idején unokatestvérei Géza és László, I. László idején talán öccse, Lampert, Kálmán idején testvére, Álmos birtokolták a dukátust, mígnem Álmos ismételt lázadásai miatt a király megszüntette a hatalom megosztásának ezt a módját (1107). Ezután a királyi ház hercegei egyes melléktartományokat (Szlavónia, Erdély stb.) kaptak kormányzásra a dukátusihoz hasonló jogkörrel. Az utolsó személy, aki ebben a kiváltságban részesült I. Lajos öccse, István, Horvátország hercege volt, az ő kiskorú fiának halála, 1360 után az intézmény nem éledt újjá. Hercegek Magyarországon a 19. századig Magyarországon a hercegi (latinul: dux) címet az uralkodócsalád tagjai viselték. A 15. század végén két magyarországi főúr – Korvin János és Újlaki Lőrinc – is hercegi címet viselt. Ám ez sem jelentette a hercegi cím megjelenését a főnemesség körében, mivel mindketten királyi hercegként viselték a címüket. Korvin mint Hunyadi Mátyás magyar király fia, Újlaki pedig, mint Újlaki Miklós bosnyák király fia. A Habsburgok magyar trónra kerülésük után néhány magyar családnak hercegi címet (németül Fürst) adományoztak, ám ezt mint német-római császárok tették, magyar hercegi cím továbbra sem létezett. Ilyen család volt például az Esterházy, a Pálffy és a Koháry, de hercegi címet kapott a Rákóczi-család is az 1645-ös linzi békekötés után. Magyar hercegi családok 1886 után Magyar hercegi cím bevezetésére csak az 1886. évi VIII. törvénycikkel került sor, amely a főrendiház tagjait sorolta fel. Többnyire honosított külföldi hercegek viseltek magyar hercegi címet. Auersperg Batthyány-Strattmann Czartoryski Esterházy Festetics Khevenhüller-Metsch Kinsky Koháry Lamberg Liechtenstein Lobkowitz Metternich Odescalchi Pálffy Schwarzenberg Szász–Coburg–Gotha Thurn-Taxis Trauttmansdorff Windisch-Grätz 1911-ben Festetics Tasziló is hercegi címet kapott, amelyhez a főméltóságú megszólítás társult. A magyar hercegi címet és használatát – valamennyi egyéb nemesi ranggal és címmel együtt, beleértve a külföldieket is – az 1947. évi IV. törvénycikk megszüntette. A Magyar Királyság főméltóságú hercegi családjai: galánthai Esterházy herceg szerémi Odescalchi herceg csábrági és szitnyai Koháry herceg németújvári Batthyány-Strattmann herceg erdődi Pálffy herceg tolnai Festetics herceg Hercegprímás Magyarországon az első hercegprímás Keresztély Ágost szász király volt, miután megválasztották esztergomi érseknek (1707-1725). Az ő kérésére kötött III. Károly király (uralk. 1711-1740) hercegi címet a prímási ranghoz. A hercegprímási cím használata 1947-től kezdve törvénytelen volt a többi nemesi rangokhoz hasonlóan, de egyházjogi tekintetben csak 1951-ben szűnt meg, amikor XII. Pius pápa rendeletben megtiltotta a főpapoknak világi cím viselését. Prince és duke: angol hercegi címek A magyar nyelvben csak egy szó létezik a hercegre, az angolban és franciában kettő-kettő (prince, duke ill. prince, duc), a németben pedig három is (Prinz, Fürst, Herzog). Az angolban igen jelentős különbség van a két szó használatában. A duke az öt angol főrendi rang ( baron, viscount, earl, marquis , összefoglaló nevükön peers ) legmagasabbja. Megszólításuk „My Lord Duke” vagy „Your Grace” (kb. kegyelmes úr). Az alacsonyabb rangú főrendekkel ellentétben (például Earl Grey = Lord Grey) címük mindig teljes, például Duke of Sutherland. Az első hercegi címet III. Edward adományozta legidősebb fiának 1337 -ben (Duke of Cornwall, melyet az uralkodók legidősebb fiai, ha egyben trónörökösök, a mai napig viselnek). Ahol nagyjából hasonló a hercegi cím fejlődése a nyelvben, ott az angol használja a duke megnevezést külföldi hercegek esetében is, például Duke of Normandy , Grand Duke of Luxembourg , ellentétben az earl (gróf) szóval, ahol a külföldi grófok angol elnevezése minden esetben count . A hercegek legidősebb fiai apjuk második legmagasabb címét viselik (courtesy peers), leányaik és ifjabb fiaik pedig nevük előtt a Lady ill. Lord kitételt használhatják. Például Sir Winston Churchill apja Lord Randolph Churchill volt, aki Marlborough hercegének ifjabb fia volt. Főrendi hercegi címet a XIX. század vége óta (más örökletes főrendi címet pedig 1984 óta) már csak a királyi család tagjai kapnak. [forrás?] Az egyetlen kivétel Sir Winston Churchill lett volna, akinek visszavonulásakor a Duke of London címet akarták adományozni, ám ő nem fogadta el. Erzsébet legkisebb fia, aki jelenleg a HRH The Prince Edward, Earl of Wessex címet viseli, egyesek szerint szülei halála után ő fogja megkapni apja címét ( Duke of Edinburgh ). A prince szót viszont több, különböző jelentésben is használják. Prince of the United Kingdom , magyarul gyakran királyi herceg . Az angol királyi családban (1) az uralkodó gyermekei, (2) az uralkodó fiúgyermekeinek gyermekei és (3) a walesi herceg legidősebb fiának legidősebb fia prince illetve princess címet viselnek keresztnevük előtt, megszólításuk pedig Your Royal Highness (HRH) , azaz „királyi fenség”. Ezen túl az uralkodó elvbe azt emel erre a rangra, akit akar (pl. Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet férje, lásd lejjebb). Az uralkodó gyermekeit, ha nincs főrendi címük, csak keresztnevükön, de határozott névelővel nevezik meg, pl. The Prince Andrew (II. Erzsébet fia, mielőtt yorki herceg lett), The Princess Anne (II. Erzsébet leánya). A többi királyi herceg a keresztneve után apjának főrendi címéből vesz nevet, határozott névelő nélkül, pl. Prince Harry of Wales (Károly walesi herceg kisebbik fia) Princess Beatrice of York (az előbb említett András yorki herceg leánya). Ha egyszer Károly trónra lép, kisebbik fia onnantól The Prince Harry lesz (ha addig nem kap főrendi címet). A jelenlegi kenti herceg és öccse, a királynő unokatestvérei, mindketten V. György unokái (fiának fiai), így címük HRH Prince George, Duke of Kent és HRH Prince Michael of Kent , azaz utóbbi - bár királyi herceg ( prince ) - bátyjával ellentétben nem visel főrendi rangot ( duke ), nevében az "of Kent" származását mutatja, nem rangját. Külön eset a Prince of Wales, azaz a walesi herceg címe. Ez tulajdonképpen az egyetlen, a duke -nél is magasabb főrendi cím. Tulajdonképpen fejedelem , korábban Wales uralkodóit nevezték így. A Duke of Cornwall címmel ellentétben, melyet csak az uralkodó legidősebb élő fia viselhet (de csak ha egyben trónörökös is), a walesi herceg címét elvben bárkinek adományozhatja az uralkodó (pl. unokájának: II. György a későbbi III. Györgynek), általában azonban csak az aktuális egyenes ági férfi trónörökös kapja (az Earl of Chester címmel együtt). Az első walesi herceggé I. Edward tette legidősebb fiát, a későbbi II. Edwardot 1301 -ben. A külföldi szuverén uralkodó hercegek elnevezése az angolban szintén prince : Prince of Monaco , Prince of Lichtenstein . Az angol uralkodót nem kötik törvények a címek adományozásában. Egyes esetekben külön királyi rendelettel (letters patent) adományoznak hercegi címet is. 1857-ben Viktória királynő férje, Albert részére egyedi, azóta sem használt címet alapított és adományozott: Prince Consort (kb. "hercegi hitves"), főrendi címet viszont nem kapott. II. Erzsébet férjét még apja, VI. György nevezte ki Edinburgh hercegévé a "királyi fenség" cím használatával együtt a házasságkötésük (1947. november 20.) előtti napon (HRH The Duke of Edinburgh), azonban csak 1957-ben kapta meg az Egyesült Királyság hercege (Prince of the United Kingdom) címet is. Házasságkötéskor a feleségek férjük rangját is megkapják, míg a férjek nem kapják meg feleségük (korábbi, esetleg magasabb) címét. Így lett Lady Diana Spencer az esküvője napjától hivatalosan HRH The Princess of Wales, Duchess of Cornwall, Duchess of Rothesay, Countess of Chester stb. Bár Károly herceg második felesége, Camilla Parker-Bowles hivatalosan szintén HRH The Princess of Wales stb. lett, de Diana emlékére való tekintettel, saját döntése alapján férje második legmagasabb címét használja: HRH The Duchess of Cornwall. Ezekben a címekben keresztnév elvben nem szerepel, de ezt általában sem a sajtó, sem a köznyelv nem tartja be: Princess Diana. Az elvált feleségek megnevezése (újabb férjhezmenetelükig) keresztnév + a férj címe, pl. Sarah, Duchess of York. A királynő néhai húgának, Margit hercegnőnek férjét házasságkötésük után nem sokkal Erzsébet Snowdon grófjává (Earl of Snowdon) emelte, így a hercegnő címe HRH The Princess Margaret, Countess of Snowdon lett. A feleségek férjük halála után is megtartják címüket, esetenként a dowager (özvegy) szóval bővítve. A prince elnevezést használják még átvitt és gyakorlatilag minden egyéb esetben, például Prince Charming (kb. a királyfi fehér lovon), prince of merchants (kb. kalmárfejedelem). Dózse, doge Latin dux ’herceg’ szóból. A legmagasabb rangú élethossziglan választott állami tisztségviselő a Velencei és a Genovai Köztársaságban. A velenceiek 679-ben választottak először dózsét, s ettől kezdve 1797-ig a tisztség viselője lett Velence ura. Teljes egyeduralomra soha sem tehetett szert, mert megválasztói által leváltható volt; a tisztséget nem lehetett örökíteni (az erre irányuló minden próbálkozás meghiúsult), sőt 1229-től a dózsék fiai semmiféle hivatalt sem viselhettek. Eredetileg katonai, bírói és pénzügyi feladata volt, de a 13. század elején az állami bevételek kezelését kivették a kezéből. 1192-től hivatalba lépése előtt az ún. dózse-eskü letételére kötelezték. Felügyeletére felállítottak (1229) egy öttagú testületet (correctores), létrehozták a Nagytanácsot (1272), majd a Tízek Tanácsát (1310). Kezdetben a szabad polgárok gyülekezete, majd a Nagytanács választotta meg. Genova élére 1339-ben került először dózse. 1363-ban szabályozták a választást, és a dózsék hatáskörét jelentősen csökkentették: a melléjük rendelt tanács nélkül (Consiglio degli Anziani) semmilyen jelentős döntést sem hozhattak. 1528-tól csak 2 évre választották. A tisztséget mindkét köztársaságban Napóleon szüntette meg (1797). Duce Olasz „vezér”, a latin dux „vezér, fejedelem, herceg” szóból. Benito Mussolini fasiszta diktátor címe. A fasiszta párton belüli vezérkultusz megnyilvánulásaként először párthívei nevezték így, majd hatalomra kerülése (1922) után a szó használatát a széles néprétegek körében is kötelezővé tették. Prinz, Fürst, Herzog: német hercegi címek A németben a herceg szónak három nyelvi alapformája (Fürst, Herzog, Prinz) létezik. Az elnevezések tartalma a német nyelvterület állami-hatalmi struktúrájának gyakori változása során kortól függően változott. A magyar „herceg” a gróf és a főherceg (a királyi család tagja) közötti arisztokrata cím volt. A német Fürst és Herzog a magyar (de más, így az olasz vagy francia) nyelvben nem megkülönböztetett nemesi rang. A Herzog eredetileg a germánoknál a szabad nemesek által választott katonai vezető, hadúr volt. Az uralkodó elismerése által válhatott a tartósan megszállt, meghódított területen a fejedelem (Fürst) cím viselőjévé a király képviselőjeként. A központi hatalom meggyengülése után ők, később szűkebb csoportjuk a választófejedelmek (Kurfürst) választották a német-római királyt, majd császárt. A német-római birodalom megszűnése (1806) után néhány herceg szuverén uralkodóvá, fejedelemmé (Fürst) vált, birtokolt területe a hercegség (Fürstentum). A Prinz nem nemesi cím, hanem az uralkodó közvetlen családtagjainak rangja. Német sajátosság, hogy a hercegek (Fürst) leszármazottjait is megillető hierarchikus rang volt. A nem uralkodó hercegek utódai közül azonban csak az elsőszülött vitte tovább a hercegi (Prinz) címet, a többit csak grófi cím illette meg. Császári vagy királyi elsőszülött a trónörökös Kronprinz, szuverén hercegi utódnál Erbprinz megkülönböztetéssel. Szuverén (uralkodó) hercegek közvetlen családtagjai is viselték a megkülönböztető hercegi címet (Prinz, női megfelelője a Prinzessin), az uralkodói joggal nem bíró hercegek (Fürst) esetén azonban csak az elsőszülött. A Prinzessin címet használhatják az uralkodói ház tagjainak feleségei is. Osztrák sajátosság a császári család tagjainak főhercegi (Erzherzog) címe. Az egységes Németország megteremtése után (1871) a császár a birodalomnak tett kiemelkedő szolgálatokért hercegi címet adományozhatott tényleges terület, hercegség feletti hatalom és dinasztikus, öröklési jog nélkül. Ők a Fürst, vagy a hierarchikusan fölötte álló Herzog címet viselhették. A címet gyakran jelképes területet jelző előnévvel kapták, mint Bismarck, akit I. Vilmos Lauenburg hercegének (Herzog von Lauenburg) nevezett ki. Ez megfelel a nem örökletes lord cím adományozási rendjének. Újkori szokás ez abból a megfontolásból, hogy a kiválóság nem örökletes, birtokot pedig nem kap a kitüntetett. A nemesi rangok hivatalos eltörlése (Németország 1918, Ausztria 1919) után a hercegi (és más nemesi) rangok hivatalosan megszűntek, a birtokjelző előnevek a polgári jog szerinti családnevekké váltak. A hétköznapi életben azonban a családi tradíciók miatt sokan ma is használják. Figyelemre méltó a német terület kiemelkedő családjának, a Habsburgoknak a magatartása, akik számos történelmi titulusuk ellenére kizárólag polgári nevüket használják, mely szokást a hosszú ideig családfő által használt Habsburg Ottó név is jelez. Napjainkban 54 német hercegi (Fürst) családot tartanak számon, közülük 4 volt 1918 előtt uralkodó hercegi. 2014-es ABU Rádiós Dalfesztivál A 2014-es ABU Rádiós Dalfesztivál volt a második ABU Rádiós Dalfesztivál, melyet a Srí Lanka-i Colombóban rendeztek meg. A versenyre 2014. május 23-án került sor. A helyszín a Stein Studio volt. Eredetileg a Nelum Pokuna Mahinda Rajapaksa Színház adott volna otthont a dalfesztiválnak. A helyszín és a verseny A verseny pontos helyszíne a Srí Lanka-i Colombóban található Stein Studio volt. Ettől az évtől kezdve minden részt vevő országnak egy bizonyos összeget kell fizetnie a részvételért. Változás volt az előző évhez képest, hogy ebben az évben nem osztottak díjakat a résztvevőknek, hanem minden előadó jelképes elismerésben részesült. Így a fesztiválnak nem volt konkrét győztese. Viszont az előválogatót nem törölték el. 2014. május 28-án jelezték, hogy az ABU Rádiós Dalfesztivál többé nem egy konkrét verseny, hanem az ABU TV-s Dalfesztiválhoz hasonlóan egy gálaműsor. A rendezvény nyitásaként felcsendült Srí Lanka himnusza, majd egy Srí Lankáról szóló rövidfilmet vetítettek. Ezt követően, az est során többször, tánccsoportok hagyományos népi táncokat mutattak be. A résztvevők Először vett részt a dalfesztiválon Srí Lanka, amely egyben házigazda is volt. A szigetország már az első versenyre is jelentkezett, de mégsem indult el. Rajtuk kívül Thaiföld is ebben az évben küldte első indulóját. Bhután 2013. december 30-án jelentette be, hogy nem vesz részt a versenyen. Rajtuk kívül visszalépett a Fidzsi-szigetek, Kirgizisztán, Szudán és Vanuatu is. Eredetileg Indonézia és Vietnám is részt akart venni, de 2014. április 1-jén kiderült, hogy nem neveztek indulót. Így tíz ország vett részt a fesztiválon, ami az eddigi legalacsonyabb létszám volt. 1627 a tudományban Az 1627. év a tudományban és a technikában. Felfedezések A holland Gulden Zeepaert fedélzetén François Thijssen kapitány körbehajózza Ausztrália déli partjait. a fekete lőport február 8-án a világon először hazánkban használták a bányászatban "jövesztésre", azaz a kövek leválasztására, Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén , a selmecbányai Felsőbiber aknában. Születések január 25. – Robert Boyle , a modern kémia megalapítója († 1691 ) november 29. – John Ray természetbúvár († 1705 ) Crissey (Jura) Crissey település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 627 fő (2015). Crissey Choisey, Dole, Gevry, Parcey és Villette-lès-Dole községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Chartainvilliers Chartainvilliers település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 731 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Santiago Arias Santiago Arias Naranjo (Medellín, 1992. január 13. –) kolumbiai válogatott labdarúgó, jelenleg a Atlético Madrid játékosa. Posztját tekintve jobbhátvéd. Fekete-Afrika Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik. Területe mintegy 24,3 millió km² (egész Afrikáé 30,222 millió km²). 2006-os adatok szerint Szubszaharai Afrika népessége 770 millió volt. (2050-re az ENSZ majdnem 1,5 milliárdos népességet jósol). A Föld legszegényebb régiója. A szaharai övezet elsivatagosodása és csaknem teljesen lakhatatlanná válása mintegy négyezer évvel ezelőtt választotta el egymástól a Szaharától északra, illetve délre fekvő lakható régiókat. Így a Szaharától délre eső szubszahari területek lakossága a világ többi részétől viszonylag elkülönülve fejlődött tovább (kivéve a Nílus felső folyásának völgyét). Szubszaharai Afrika helyett néha az Egyenlítői Afrika nevet is használják, szoros értelemben azonban ez utóbbi szűkebb fogalom, hiszen Dél-Afrika nem értendő bele. Elnevezések és kritikájuk A Fekete Afrika név a 19. században terjedt el az övezetre a nyugati világban, utalásul az itt élő népcsoportok bőrszínére, illetve arra is, hogy csak részben volt ismert a nyugatiak számára („fekete”, „homályos” terület). A Szubszaharai Afrika név azt jelenti, hogy a Szahara „alatti”, vagyis attól délre fekvő terület (a latin sub = „alatt” szóból). A Fekete-Afrika, Szubszaharai Afrika, Egyenlítői Afrika elnevezések egyaránt ellenérzéseket szülnek. Tiltakozott ellenük például Owen 'Alik Shahadah író és filmrendező, aki a gyarmatosítás viszonyai közt gyökeredző, rasszista eredetű találmánynak nevezte őket. „…Ez a homokhatár ezen képzelt lokáció aljába helyezi az afrikaiakat, amely azonban nem létezik, sem nyelvészetileg, sem etnikailag, politikailag, sem fizikailag.. Szomália és Dzsibuti ugyanannak a politikai iszlám sornak a részei, mint az úgynevezett arab országok közül sok” - írta. A kifogások ellenére e nevek használatban maradtak. Tény, hogy Észak-Afrikát 90%-ban világosabb bőrű berber-arab-egyiptomi népesség lakja, akiket néha közösen a kaukázusi rasszhoz sorolnak, miközben a Szaharától délre eső afrikai területeken 90%-ban fekete bőrű a népesség. E különbség érzetéhez hozzájárul, hogy a Szahara szinte lakatlan területei földrajzi választóövezetet képeznek. Kulturális kapcsolataik és fekvésük miatt Szudánt és Mauritániát Észak-Afrikához és Fekete-Afrikához is szokták sorolni. Fekete-Afrika országai A régióhoz 42 ország tartozik, köztük hat szigetország. Ezek a következők: Közép-Afrika Kongói Demokratikus Köztársaság Kongói Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság Ruanda Burundi Kelet-Afrika Szudán Kenya Tanzánia Uganda Dzsibuti Eritrea Etiópia Szomália (benne Szomáliföld ) Dél-Afrika Angola Botswana Lesotho Malawi Mozambik Namíbia Dél-afrikai Köztársaság Szváziföld Zambia Zimbabwe Nyugat-Afrika Benin Burkina Faso Kamerun Csád Elefántcsontpart Egyenlítői Guinea Gabon Gambia Ghána Guinea Bissau-Guinea Libéria Mali Mauritánia Niger Nigéria Sao Tome és Principe Szenegál Sierra Leone Togo Szigetországok Zöld-foki Köztársaság (Nyugat-Afrika) Comore-szigetek (Dél-Afrika) Madagaszkár (Dél-Afrika) Mauritius (Dél-Afrika) São Tomé és Príncipe (Nyugat-Afrika) Seychelle-szigetek (Kelet-Afrika) Területek Mayotte ( Franciaország ) Réunion ( Franciaország ) Szokotra ( Jemen ) Szent Ilona és Ascension ( Egyesült Királyság ) Feynman-locsoló A Feynman-locsoló locsolószerű berendezés, amely egy tartályba van merítve, és a körülötte levő folyadék beszívására alkalmas. Intenzív, és hosszan tartó vita témája volt az a kérdés, hogy egy ilyen szerkezet melyik irányba forog. Egy átlagos locsoló úgy működik, hogy víz áramlik ki a nyílásaiból ,a keletkező sugarak meghajtják a kereket; az aeololipil (Hérón-labda) is ugyanezen az elven működik. Egy "inverz" locsoló ehelyett a körülötte levő folyadékot szívja be. A problémát ma sokan az elméleti fizikus Richard Feynman nevéhez kötik, aki megemlíti a híres önéletrajzi regényében, melynek címe: Tréfál, Feynman úr? A probléma azonban nem tőle ered, és ő nem is publikált megoldást rá. Története A probléma először Ernst Mach 1883-as The Science of Mechanics című könyvében jeleik meg. A műben Mach azt állítja, hogy a szerkezet nem mutat semmilyen határozott forgást. Az 1940-es évek elején a probléma felvetődött a Princetoni egyetem fizikusai között, élénk viákat eredményezve. Richard Feynmant, aki abban az időben doktorandusz volt a Princetonon, izgatta a probléma, és összeállított egy berendezést az egyetem ciklotron laboratóriumában. A kísérlet a tartálynak használt üvegballon felrobbanásával ért véget. A Tréfál, Feynman úr? című, 1985-ben megjelent önéletrajzi regénye után a probléma, amely a könyvben is megjelenik, hatalmas figyelemet kapott. Feynman azonban nem fejti ki saját álláspontját a problémával kapcsolatban, és a kíséret eredményét sem írja le. Rövidell Feynman 1988-ban bekövetkezett halála után John Wheeler, egykori tanára a Princetonon, felfedte a kísérlet eredményét: a berendezés elkezdett remegni, amikor beindították, de amint az áramlás beindult, semmilyen reakció nem volt. Megoldás Az inverz locsoló viselkedése teljesen különbözik a rendes locsolóétól, az egyik nem úgy viselkedik, mint a másik visszafelé lejátszva. A legtöbb publikáció a témával kapcsolatban azt állítja (ahogy Mach is), hogy a locsoló nem fog forgásnak indulni az őt körülvevő folyadékban. Ma már tudjuk, hogy egy ideális inverz locsoló (egy olyan, amelyik súrlódás nélkül képes forogni, és amelyet ideális folyadék vesz körül) valóban "visszafelé" gyorsulna, a beáramló folyadék irányába, és megállna, amint a szívás befelyeződik. Egy ideális locsoló állandósult állapotban nem tapasztalna semmilyen forgatónyomatékot. Ez a viselkedés a perdületmegmaradás tételéből következik A legtöbb kísérleti berendezés nem tudott kimutatni semmilyen forgást, a súrlódásnak köszönhetően. Másrészről viszont azokban az esetekben, amikor a súrlódást sikerült minimalizálni, enyhe forgatónyomatékot észleltek a locsolón, annak ellenére, hogy állandósult állapotban volt. Ma úgy gondolják, hogy ez a beáramló folyadék viszkozitásának a következménye. Ez a forgatónyomaték, melyet a folyadék viszkozitása kelt, okozza a locsoló elfordulását a beáramló folyadék irányában. Források, jegyzetek Ernst Mach, Die Mechanik in Ihrer Entwicklung Historisch-Kritisch Dargerstellt, (Leipzig: Brockhaus, 1883). Available in English as The Science of Mechanics: A Critical and Historical Account of its Development, (Chicago: Open Court, 1919), 4th ed., pp. 299-301. Richard P. Feynman, Surely You're Joking, Mr. Feynman!, (Norton, New York, NY, 1985), pp. 63-65. John A. Wheeler (1989). „The young Feynman”. Physics Today 42 (2), 24–28. o. DOI:10.1063/1.881189. Alejandro Jenkins (2004). „An elementary treatment of the reverse sprinkler”. American Journal of Physics 72 (10), 1276–1282. o. DOI:10.1119/1.1761063. James B. Calvert, "Turbines," University of Denver. Retrieved April 5, 2006. Linkek (angol) D3-22: Inverse Sprinkler - Metal Model , University of Maryland Physics Lecture-Demonstration Facility The Edgerton Center Corridor Lab: Feynman Sprinkler Physics dissertation by A. Jenkins, Caltech (see chapter 6) Szőkefalvi Nagy Gyula Szőkefalvi Nagy Gyula (Erzsébetváros, 1887. április 11. – Szeged, 1953. október 14.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szőkefalvi-Nagy Béla apja. Kutatási területe: geometria, függvénytani algebra, az algebrai görbék számelméleti tulajdonságai. Életpályája A Szőkefalvi Nagy család a Dicsőszentmárton melletti Szőkefalváról (Seuca), Erdélyből származik. (E község 1968 és 2006 között Vámosgálfalva része volt, de 2006 óta ismét önálló település az egykori Kis-Küküllő vármegyében.) Szőkefalvi Nagy Gyula egyetemi tanulmányait kolozsvári egyetemen végezte matematika-fizika szakon, 1909-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált. Doktori dolgozata: Algebrai görbék arithmetikai tulajdonságairól. 1911-ig Privigyén és Csíkszeredában tanított. 1911–12-ben állami ösztöndíjjal Göttingenben tanult. 1915-ben a kolozsvári egyetemen egyetemi magántanárrá habilitálták algebra és függvénytan tárgykörből, és a Marianum igazgatója lett. 1929-től a szegedi polgári iskolai tanítóképző intézetben tanított, majd 1939-től a Ferenc József Tudományegyetemen, 1940. október 19-étől ismét Kolozsvárott, majd 1945-től újból Szegeden, a Bolyai Intézetben. Az MTA 1934-ben levelező, 1946-ban rendes tagjai sorába választotta. A Geometriai Tanszéket vezette a szegedi egyetemen 1921-1940, a kolozsvári egyetemen is a Geometria Tanszék vezetője volt, 1945-1953-ig ismét Szegeden volt tanszékvezető. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik. Fiai Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus és Szőkefalvi-Nagy Zoltán kémikus. Művei (válogatás) Über arithmetische Eigenschaften algebraischer Kurven , 1910 Über die Lage der Wurzeln von linearen Verknüpfungen algebraischer Gleichungen , 1923 Über die Lage der nichtreellen Nullstellen von reellen Polynomen und von gewissen ganzen Funktionen , 1934 Über Raumkurven von Maximalindex , 1937 Über die Eigenschaften der beschrankten ebenen Kurven ohne Tangentensingularitat , 1940 Végesrendű geometria , 1941 A geometriai szerkesztések elmélete , 1943 Geometrie endlicher Ordnung , 1944 Generalisation of certain theorems of G. Szegő on the location of zeros of polynomials , 1947 Über die Lage der Nullstellen eines Abstandspolynoms und seiner Derivierten , 1949 Über Wertverteilung gebrochener rationaler Funktionen , 1949 Über die Lage der kritischen Punkte rationaler Funktionen , 1952 Tudományos tisztség Acta Mathematica Hungarica (szerkesztőbizottsági tag, 1941-1953) Kitüntetés Kőnig Gyula jutalom (1926) Hamis a baba A Hamis a baba magyar akcióvígjáték, melyet 1991-ben készítettek. A híres Ötvös Csöpi főszereplésével készült sorozat egyik darabja. Történet A film kezdetén érdekes jelenetnek lehetünk tanúi. Kardos doktor, akivel ilyen ritkán fordul elő, egy sikeres piaci razzia során kábítószerneppereket fülel le, akik a rendőrség által már rég keresett port igyekeznek terjeszteni. A sikeres fogást örömmel újságolja el felettesének Füreden a kapitányságon, megemlítve, hogy az egyik nepper vallomása szerint a port egy Szekér Pipi nevezetű illetőtől kapta. Ezek után egy másik szál is indul, melynek során egy számunkra ismeretlen ember látogatást tesz Szekér Pipinél, és kérdőre vonja, amiért loptak a kábítószer-szállítmányból. A nő hallani sem akar a dologról, de a látogató lelövi, és egy cédulát tesz mellé: „Így jár minden tolvaj”. A rendőrség nyomozni kezd a gyilkosság ügyében, és kiderül, hogy a lelőtt nő férje Gonda Béla kamionsofőr. Hamarosan egy ismeretlen motoros Gondát is lelövi a kamionjában a Chiemsee mellett. A füredi kapitányságon feltünedezik egy Oszkár nevezetű mindenes, gondnok-szerű férfi, akiről még semmit nem tudunk, de mindig az őrszobán sündörög. Kiderül, hogy a kamionsofőr a lövéstől csak megsérült, és kórházba került. Kardos doktornak segítség kell, de a főnöke továbbra is neheztel Ötvös Csöpire, akit időközben kirúgatott a rendőrségtől. Nagy nehezen mégis belemegy, hogy Kardos a segítségét kérje, hiszen pont a Chimseenél van, egy vitorlásversenyen. Az együttműködés viszont most már csak a Purci és társa cégen keresztül működik, ahol Ötvös a csendestárs. Ide megy el Kardos doktor megkötni az egyezséget. Purci úr fura figura, minden hájjal megkent öreg vagány, aki a néhai előkelő családból származó Srasszer Margit fia, de mint ilyen mégis ápolja kapcsolatait volt orosz és kommunista „testvéreivel”. Mint mondja, igen, ő kommunista, de apai ágon. Kapcsolataiból mégis remek dolgokat profitál: fegyver és kézigránát, sőt még tank is bérelhető vagy lízingelhető nála. Végül megállapodnak, és Ötvös Csöpi beszáll a nyomozásba. Először is meglátogatja a kórházban Gondát, aki elég rossz állapotban van, de mikor kiderül hogy a feleségét megölték, néhány szót mégis tud mondani neki. „Kalinikta, Athén, holnapután”. Ezekkel az információkkal indul a nyomozás. Gondát mindezek után – a rendőri őrizet ellenére – lelövik a kórházi ágyán. Ötvös Gonda volt sofőrtársa, Sebes Jenő mellé szegődik, és együtt utaznak a kamionnal Münchenbe egy jótékonysági árverésre. Kiderül, hogy kis kerámia babákat visznek, amelyeket éjszaka egy banda megpróbál elrabolni, és kicserélni másikra. Ezt Ötvös megakadályozza, mert szétpofozza a dicső társaságot. A kamionban talál egy fényképet, melyen Gonda látható egy athéni barátjával. Adott tehát, hogy oda is el kell majd látogatni. Annál is inkább, mert a kamion is annak a narancsszállító cégnek dolgozik, ahol a kép készült. Az árverésen ismerkedünk meg a kis Ricsivel, aki az árvaház lakója, és Ötvössel egyből barátságot köt. Végül az árverésen a figurákat 2000 márkáért megveszi egy ember. Mikor kiderül, hogy Ötvös Athénba készül, Ricsi vele akar tartani, de Ötvösnek ez nem nagyon tetszik, így a gyereket taxiba teszi. Ő viszont a repülőtérnél kirakatja magát a taxiból, és lopott repülőjeggyel feljut ugyanarra a gépre, amelyen Ötvös is utazik. A narancstelepen az időközben megérkezett Kardos doktorral keresik Gonda barátját, de az szőrén-szálán eltűnik. Viszont a címét sikerül megtudni, ahol azonban csak a feleségét találják otthon. Őt már felkereste néhány sötét alak, akik a lakásban rejtőznek, mikor a vendégek megérkeznek. Az asszony annyit azért a tudomásukra hoz, hogy a Kalinikta egy hajó neve. Ezért hát irány a kikötő. Időközben Purci úr segítséget küld Csöpinek Bögyös Maca személyében, aki barátnőjével bekapcsolódik a nyomozásba. Közben a kis Ricsi is a nyomukban van. Nagy nehezen megtalálják a Kalinikta nevű hajót, amely átragasztott névvel Vagabonde-ként áll a kikötőben. Kardos doktor és Ricsi fellopakodnak a hajóra. Bögyös Maca is feljut, és baráti viszonyba kerül a bandával. A probléma az, hogy Kardos hamar lelepleződik, és megkötözve az egyik kabinba kerül. A kis Ricsi közben kifigyeli, hogy a hajón kábítószer csomagolás zajlik, méghozzá műanyag narancsokba. Ebből sikerül egyet elcsennie, és miután kiszabadítják Kardost, a narancsot elküldik vele Ötvösnek. Ötvös hamar rájön, hogy a kábítószert a műanyag narancsokban az igazi narancsszállítmánnyal csempészik ki, és azok a kamionok viszik Magyarországra, amelyek közül az egyiket Gonda vezette. A narancstelepen viszont semmit nem találnak. Persze, mert mint kiderül, a műnarancsokat később csempészik az igaziak közé. Kardos azt hiszi, már maga is boldogul, és a Magyarországra tartó kamion után ered. Pechjére valahol lemarad, és a narancsokat útközben átveszi az az ember, aki korábban a Gonda-házaspárt eltette láb alól. Mivel ő ezt nem tudja, a már tiszta kamiont követi tovább. Fogalma sincs mi történt, ismét Ötvös segítségét kéri. Közben találnak egy felvételt, amit a biztonsági kamera rögzített a kamionos meggyilkolásakor, a kórházban. Ötvös és Purci úr felismeri, hogy a képen Színész Bob látható, egy volt színész, aki a tihanyi kikötőben vitorlamester. Purci úr és emberei figyelni kezdik tehát Színész Bobot. Sebes Jenő, Gonda társa felkeresi Színész Bobot, és megpróbálja megzsarolni azzal, amit a kábítószerbizniszről tud. Számításába egy kis hiba csúszik, mert pénz helyett golyót kap. Színész Bob, akiről időközben kiderül, hogy azonos az ismeretlennel, aki a narancsokat átvette, a kábítószert olyan kis kerámia babákba rakja át, amilyeneket Münchenbe vitt az előző kamion. Mint kiderült, ezeket maga gyártja a keramikusműhelyében. Ötvös ebből jön rá, hogy ezekben csempészhetik a kábítószert. Egy ismerősével készíttet ugyanilyen üres babákat, hogy egy alkalmas pillanatban kicserélje az eredetieket. Ebben segítségére van Bögyös Maca, aki stopposként bájaival elcsábítja a babákat szállító kábítószerfutárt, és meghívatja magát egy csárdába. Miközben Purci úr eltereli a figyelmet, az utánfutót észrevétlenül sikerül kicserélni. Így a kamion az üres babákkal indul Münchenbe. A banda ezt viszont nem tudhatja, és az árverésen igyekszik megszerezni őket. Kardosék kitalálják, hogy jól fel kell verni az árverésen a babák árát, mert aki minden pénzt megad értük, az a tettes. Mellesleg ezzel az árvaházat és a kis Ricsit is megtámogatják anyagilag. Az árverés után azonban egy kis malőr támad, mert követni próbálják a babákat, de a sofőr lerázza őket. Még szerencse, hogy Ricsi – egy Ötvöstől lopott kis jeladóval – elrejtőzött a csomagtartójában. Így eljutnak egy házhoz, ahol a banda megpróbálja kicsomagolni a kábítószert, de a kommandósok érkezése megzavarja őket. Előkerül az athéni narancstelep igazgatója is, akiről kiderül, hogy ő mozgatja a háttérből az egész csempészbandát, és övé volt a Kalinikta nevű hajó is. Csak egyetlen dolog nem tiszta még: hogy honnan voltak mindig ilyen pontos információik a banda tagjainak, hogy mindig a rendőrök előtt jártak. Ötvös egy jó ötlettel bebizonyítja, hogy a rendőrségen tébláboló Oszkár valójában Színész Bob volt, aki ilyen módon szerezte a híreket. Csak egy dologra nem gondolt, hogy az első áldozat mellett hagyott üzenet kézírása buktatja le: „Így jár minden tolvaj”. Szereplők Bujtor István – Ötvös Csöpi Kern András – Kardos Doktor Sörös Sándor – Színész Bob / Oszkár Kozák László – Purci úr Tuza Bálint – Ricsi Avar István – Tolnai Béla százados, balatonfüredi rendőrkapitány Kopekin Györgyi (hangja: Kocsis Mariann ) – Bögyös Maca Kállay Ilona – árverési kikiáltó Gór Nagy Mária – Micike, titkárnő Papadimitriu Athina (hangja: Pregitzer Fruzsina ) – Nikosz Sztálikisz felesége Körtvélyessy Zsolt – igazgató Hollósi Frigyes – babaszállító Lippai László – Sebes Jenő Raksányi Gellért – Berger Nyertes Zsuzsa – Zsuzsi Prókay Annamária – stewardess Méhes László – Szenes, kamionsofőr Tóth-Tahi Máté – Szabó Jocó, kamionsofőr Szilágyi István – Szivar, Purci úr embere Kerekes József – Purci úr embere Kaszás Géza – Purci úr félszemű embere Téri Sándor – Günter Konrád Antal – kamiontelep-vezető Márton István – kábítószercsempész Piroch Gábor – "Nokedli" Szabó Géza (hangja: Áron László ) – Buci Bács Kati – Szekér „Pipi” Ilona ? – Gonda Béla kamionsofőr, Szekér Pipi férje Kökényessy Ági – pincérnő Maszlay István – étteremvezető Kamuti Jenő – orvos Sipka László – Férfi a kaszinónál Halász László – Utas a reptéren Martin Márta – feleség a reptéren Lugosi György – megfigyelő Könyves Zsuzsa – lány a jachton Závodszky Noémi – keramikus Posta Lajos – benzinkutas Nyitrai István – Hans Juhász Illés , Kárász Zénó , Urmai Gábor – Kardos emberei Szenes László – ? Szinapidis Miklós – ? Televíziós megjelenés M1, M2, Duna, TV2, Viasat 3, M3, PRO4, Mozi+, Super TV2, FEM3, PRIME Érdekesség 1991 legnézettebb filmje Magyarországon. A Ricsit játszó Tuza Bálint elmondta, hogy úgy kaphatta meg a szerepet, ha el tudja lopni Bujtor István óráját. Kardos doktor a filmben egy helyen ezt mondja Ötvös Csöpiről: „Igen [megütötte Lajoska urat], mert nem akarta visszaadni neki a nagyapja éttermét. És ráadásul cégérként még mindig az öreg Csöpi bácsi nevét használják.” Ez utalás a rendező családjára. Bujtor István nagyapja a híres étterem tulajdonosa, Gundel Károly volt, akitől 1949-ben államosították a Gundel éttermet. A rendszerváltozás követően, a privatizáció során a Gundel család nem kapta vissza az éttermet. 2008 - 2009 -ben az m1 egy vágott verziót mutatott be, ami 5 perccel rövidebb volt, így nem tartalmazott néhány jelenetet, mint például a kaszinós jelenetet, amikor Csöpi és Doktor a soproni kaszinóban játszanak, és Kardos melléfogásainak köszönhetően sikerül nyerniük. A történet egyik pontján Kardos a tengerben evickél, segítségért kiabál, a helikopteren érkező Ötvös pedig egy palack Unicumot dob neki. A jelenet nyilvánvaló utalás az Unicum híres reklámképére. Doué Noumandiez Désiré Doué Noumandiez Désiré dr. (1970. szeptember 29. –) elefántcsontparti nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása gyógyszerész. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője lett. Nemzetközi játékvezetés Az Elefántcsontparti labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2004-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Az Afrika (CAF) zónában teljesített játékvezetői feladatokat. 2014-es labdarúgó-világbajnokság 2012-ben a FIFA JB bejelentette, hogy a brazil labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetőinek átmeneti listájára jelölte. A kiválasztottak mindegyike részt vett több szakmai szemináriumon. A FIFA JB 25 bírót és segítőiket, valamint kilenc tartalék bírót és melléjük egy-egy asszisztenst nevezett meg. A végleges listát különböző technikai, fizikai, pszichológiai és egészségügyi tesztek teljesítése, valamint különböző erősségű összecsapásokon mutatott teljesítmények alapján állították össze. Világbajnoki mérkőzés --- Kolumbia a 2011-es U20-as labdarúgó-világbajnokságot, Törökország a 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokságot rendezte, ahol a FIFA JB hivatalnoki szolgálattal bízta meg. Afrikai nemzetek bajnoksága Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) által 2009-ben útjára indított első labdarúgó tornát Elefántcsontpart, 2011-ben a másodikat Szudán rendezte, ahol a CAF JB bírói szolgálatra alkalmazta. Afrikai nemzetek kupája Angola a 27. 2010-es afrikai nemzetek kupája, Egyenlítői-Guinea és Gabon a 28. 2012-es afrikai nemzetek kupája, valamint Dél-Afrika a 29. 2013-as afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornát rendezte, ahol a CAF JB bírói szolgálattal bízta meg. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Csillagkatalógus A csillagkatalógus olyan csillagászati lista, amiben csillagok adatai szerepelnek. Az évek során különböző célra sok katalógust hoztak létre. Összeállításukban sokan működtek közre, az ókori időktől kezdve. Az összeállítók között voltak babiloniak, ókori görögök, perzsák és arabok. A modern csillagkatalógusok léteznek elektronikus formában is és többségük elérhető a Strasbourg astronomical Data Center (CDS) honlapján. Egy csillagkatalógus teljességét a benne található leghalványabb látszó magnitúdójú objektum határozza meg, továbbá a pozíciók pontossága. Történelmi csillagkatalógusok Ókori Közel-kelet Az ókori egyiptomiak már i.e. 2100-tól kezdve lejegyezték csillagképek és 36 dekán (=csillagcsoport) nevét, amiket csillagóraként használtak, vagyis ezek kelése az éjszaka felosztására szolgált. Bár nem készítettek listát a csillagokról, de csillagtérképeket igen (szívesen díszítették csillagtérképpel a sírboltok mennyezetét). A sumerek voltak az elsők, akik a csillagképek neveit agyagtáblákra írták, de az első ismert csillagkatalógust babiloni csillagászok állították össze az ókori Mezopotámiában, valamikor az i.e. 2. évezred végén, a kassziták uralkodása alatt (kb. i.e. 1531 - i.e. 1155 között). Ez a csillagkatalógus asszír neve („egyenként három csillag”) után ismert. A csillagok listája az Enúma elis néven ismert agyagtáblákon szerepel, ami 36 csillagot sorol fel, így minden hónapra három jut. Tizenkettő An részére az égi egyenlítő mentén; ettől délre tizenkettő Enki részére; és tizenkettő Enlil számára észak felé. A Mul.Apin lista, ami valamikor az Új-Babiloni Birodalom uralma (i.e. 626-539) előtt keletkezett, az Enúma elis közvetlen folytatásának tekinthető. Az ebben található csillagok listája és a csillagképek mintázata a későbbi ógörög civilizáció listáival mutat hasonlóságot. A görög kultúra és a Római Birodalom Az ókori Görögországban Knidoszi Eudoxosz matematikus és csillagász i.e. 370 körül írta le elsőként a mára klasszikusnak tekintett csillagképeket. Katalógusát, a Phaenomena című alkotást Aratosz görög költő ie. 275-250 körül versformába átírta, így terjedt el a klasszikus antikvitás korszakában. A leírás ismertette a csillagok pozícióját, a csillagképek alakját, formáját, és egymáshoz viszonyított kelési és lenyugvási idejüket is megadta. Körülbelül az i.e. 3. században Timokharisz és Arisztillosz görög csillagászok másik csillagkatalógust készítettek. Hipparkhosz görög csillagász szintén saját csillagkatalógust állított össze, amit i.e. 129-ben fejezett be. Hipparkhosz összehasonlította adatait Timokharisz adataival, és megállapította, hogy a földrajzi hosszúság értékeiben eltérések tapasztalhatók, amit az eltelt idő alatt történt változásoknak tulajdonított, és megállapította, hogy az a Föld precessziójának következménye, aminek a mértékét is meghatározta. Az i.sz. 2. században Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász Egyiptom (római provincia) területén élt. Alexandriai tartózkodása alatt állította össze Almageszt című munkáját, aminek részeként 1022 csillagot sorolt fel, amik onnan láthatók voltak az égbolton. Ptolemaiosz katalógusa szinte teljes egészében Hipparkhosz csillagkatalógusának egyik korábbi kiadásán alapult. A csillagászatban az Almageszt majdnem nyolcszáz évig meghatározó szerepet töltött be az európai és az arab világban. Abd ar-Rahmán asz-Szúfi perzsa csillagász 964-ben frissítette, majd 1437-ben Ulug bég újból meghatározta a csillagok pozícióit. Az Almageszt katalógus használatát csak Tycho Brahe 1598-ban megjelent munkája váltotta fel, ami szintén kb. ezer csillag helyzetét adta meg. Bár az ókori indiai védák az ekliptika mentén 28 részre osztották az égboltot, a csillagképek görög neveit vették át Nagy Sándor makedón király 4. századi ázsiai hódításai alatt. Ókori Kína A legkorábbi ismert feliratok az ókori kínai csillagászattal kapcsolatban kínai jóslócsonton találhatók. Ezek körülbelüli dátuma i.e. 1600 - i.e. 1050 közötti. További források i.e. 1050 - i.e. 256 között csillagok neveit tartalmazzák. Ezen források egyike a Dalok könyve. Az első kínai csillagkatalógusok létrehozását Shi Shen (��) és Gan De (��) ókori kínai csillagászoknak tulajdonítják, akik az i.e. 4. században éltek. A Shi Shen csillagászata (����, Shi Shen tienwen) művet Shi Shen alkotásának tartják, míg a Csillagok csillagászati megfigyelése (����, Tianwen xingzhan) című művet Gan De alkotásának tartják. Csak a Han-dinasztia korától kezdve (i.e. 202 - i.sz. 220) kezdték a csillagászok megfigyelni és lejegyezni azoknak a csillagoknak a neveit, amik láthatók voltak (nem csak az ekliptika közeli csillagokat). Sze-ma Csien, i.e. 2. században élt kínai történész A történetíró feljegyzései című munkájában egy csillagkatalógus is szerepel, megemlíti továbbá Shi Shen és Gan De csillagkatalógusait, mint olyan munkákat, amik elsősorban asztrológiai szempontokat vesznek figyelembe. Sze-ma Csien csillagkatalógusa „égi hivatalok könyve” (Book of Celestial Offices, ��� Tianguan shu) néven ismert és 90 csillagképet tartalmaz, amik a kínai filozófia különböző templomai után kapták a nevüket, továbbá helyek, piacok, boltok nevei és foglalkozások is helyet kaptak a kínai égbolton. Zhang Heng (egyszerűsített kínai: ��; hagyományos kínai: ��; pinyin: Zhāng Héng; Wade–Giles: Chang Hêng; i.sz. 78–139) kínai csillagász i.sz. 120-ban kiadott „a világegyetem spirituális felépítése” (��, Ling Xian) című munkájában csillagkatalógust közöl, amiben 124 csillagkép található. A kínai csillagképek neveit később a koreaiak és a japánok is átvették. Az iszlám világ Az iszlám aranykora idején sok csillagkatalógus készült. Ezek perzsa neve zidzs (=csillagászati táblázat). Ezek közül jól ismert Al-Zarqali Toledói táblázatok című műve (1087), a Maragheh obszervatórium által összeállított Īlkhānī táblázatok (1272), és Ulug bég Szultānī táblázatok (1437) című munkája. Egy másik ismert arab csillagkatalógus A csillagok tudományának leírása, amit a latinosított Alfraganus néven ismert perzsa csillagász állított össze a 9. században. Ez a munka Klaudiosz Ptolemaiosz egyiptomi csillagász Almageszt néven ismert munkájának korrekciója. Hasonlóan ismert Abd al-Rahman asz-Szufi „Az állócsillagok könyve” (964) című munkája, ami leírja a csillagok pozícióját, megadja látszó fényességüket és színüket, ismerteti a csillagképeket. Első ízben írja le az Androméda galaxist és a Nagy Magellán Felhőt. A fényesebb csillagok közül szinte mindegyik ma is az arab neve alapján ismert. (lásd: A legfényesebb csillagok listája) A Kolumbusz előtti Amerika A Motul szótár, amit a 16. században állítottak össze (szerzője feltehetően Fray Antonio de Ciudad Real), csillagok listáját tartalmazza, amiket már a maják is megfigyeltek. A Párizsi kódex a csillagképek szimbólumait tartalmazza, ezeknek mitológia jelentésük volt. A Bayer-féle és a Flamsteed-jelölés Két olyan csillagászati katalógus, illetve rendszer létezik, amiket a történelmi időkben vezettek be és még ma is használatban vannak. Az elsőt Johann Bayer (1572–1625) német csillagász ismertette Uranometria című klasszikus művében, ami 1603-ban jelent meg; ez a csillagképeket és a fényesebb csillagokat mutatta be. A rendszer lényege az, hogy az egy csillagképen belül található csillagokat a fényességük csökkenő sorrendjében a görög ábécé betűivel jelöli (az alfa betűt kapja a legfényesebb csillag, éít.) és a csillagkép latin nevének birtokos esetével látja el (például a Gamma Crucis a Crux csillagkép harmadik legfényesebb csillaga). A rendszer egyik problémája, hogy a görög betűk száma 24, ezért a nagyobb csillagképek esetén a betűk elfogytak (ilyen volt az Argo Navis, amit éppen a nagysága miatt később szétbontottak, lásd pl. Hajófara csillagkép). Bayer ezért kibővítette a jelölést a latin kisbetűkkel („a”-tól „z”-ig), majd a nagybetűkkel is („A”-tól „Q”-ig). Ez utóbbi jelölések közül napjainkban már nagyon keveset használnak, azonban a rendszer alapjául szolgált a később felfedezett változócsillagok jelölésének, amik „R” betűvel kezdődnek és „Z”-ig tartanak, majd a folytatás „RR”, „RS”, „RT”, ... „RZ”, „SS”, „ST”, ... „ZZ”. Bayer egyes csillagok fényességét rosszul ítélte meg, ezért a rendszer által adott jelölés nem minden esetben következetes. John Flamsteed (1646–1719) angol csillagász Historia coelestis Britannica című művében új elnevezési rendszert alakított ki: megtartotta a csillagképre utaló nevet, de a görög betűk helyett a rektaszcenzió sorrendjének megfelelő arab számozást alkalmazott (például: 61 Cygni, 95 Herculis, 5 Lyncis). A teljes égboltot lefedő katalógusok Elméletben egy teljes égboltot lefedő katalógusnak az összes csillagot fel kellene sorolnia. Azonban csillagból szó szerint több százmillió van (vagy milliárd - távcsőtől függően), így ez a feladat a gyakorlatban kivitelezhetetlen; az effajta katalógusok általában az általuk megadott fényességnél nagyobb fényességgel rendelkező csillagokat sorolják fel. A katalógusokat a teljes nevük helyett a közismert és hivatkozásként használt 3-4 betűs rövidítésük alatt ismertetjük. LAL Jérôme Lalande 1801-ben publikálta Histoire Céleste Française című művét (kb. „a francia égbolt története”), ami többek között bőséges anyagot tartalmazott a csillagokról. A megfigyeléseket a Párizsi Obszervatóriumból végezték, így a listában főleg az északi félgömbről látható csillagok vannak benne. A katalógus 47 390 csillag pozícióját és látszó magnitúdóját tartalmazta, a 9-es magnitúdóig bezárólag. Abban az időszakban a legteljesebb csillagkatalógusnak számított. A mű jelentős átdolgozáson esett át 1846-ban, amikor a csillagokhoz hivatkozási számot rendeltek (ezek közül néhány még ma is használatban van). Pontossága miatt a katalógust sok obszervatórium használta egészen a 19. század végéig. HD/HDE A Henry Draper Catalog 1918-1924 között jelent meg. A teljes égbolt csillagait tartalmazza a 9-es és 10-es magnitúdóig. Az első olyan csillagkatalógus, ami kísérletet tesz a csillagokat a spektrális típusuk alapján besorolni. A katalógust Annie Jump Cannon és a Harvard obszervatórium (Harvard College Observatory) többi kutatója állította össze Edward Charles Pickering felügyelete alatt. A nevét arról a Henry Draperről kapta, akinek özvegye finanszírozta a munkát. A HD-azonosítókat ma is széles körben használják az olyan csillagok esetén, amiknek nincsen Bayer- vagy Flamsteed jelölésük. A katalógus a csillagokat növekvő rektaszcenzió szerint tartalmazza, az 1900.0 epochára megadva. A 225301–359083 közötti sorszámú csillagokat az 1949-es bővítés során adták a listához. SAO A Smithsonian Astrophysical Observatory (SAO) katalógusát 1966-ban állították össze különböző korábbi asztrometriai katalógusokból. Tartalmazza azokat a 9-es magnitúdónál fényesebb csillagokat, amik sajátmozgása kellő pontossággal ismert volt. Sok átfedése van a Henry Draper Catalog-gal, de azokat a csillagokat kihagyták belőle, amik sajátmozgása nem volt ismert. A legfrissebb kiadás a pozíciókat a J2000.0 epochára adja meg. Kereszthivatkozásokat tartalmaz a Draper és a Durchmusterung katalógusok felé (lásd lejjebb). A csillagok azonosítója a „SAO” betűcsoportból és egy számból áll. A számjegy a 18 db 10-fokos égi sávból adódik, amiben a csillagokat a rektaszcenziójuk szerint állítja sorba minden sávon belül. PPM A PPM csillagkatalógus a csillagok pozícióit és sajátmozgását tartalmazza. Kevésbé pontos, mint a Hipparcos, de több csillag adatait sorolja fel. A PPM-et a BD, SAO, HD és több más katalógus adataiból állították össze egy algoritmus alkalmazásával. BD/SD/CD/CPD A Bonner Durchmusterung (németül: „bonni átvizsgálás”) és folytatásai alkották a legteljesebb gyűjteményt a fényképes katalógusok előtti korszakban. A Bonner Durchmusterung-ot Friedrich Wilhelm Argelander, Adalbert Krüger és Eduard Schönfeld jelentette meg 1852 és 1859 között. Mintegy 320 000 csillag adatait adta meg az 1855.0 epochára. Mivel a megfigyelések a bonni obszervatóriumból történtek, ezért főleg az északi félteke csillagait tartalmazta. 1886-ban megjelent egy kiegészítés hozzá, a Südliche Durchmusterung (SD) (a.m. „déli mintavétel”), ami a -1 és -23 fok deklinációjú csillagokat tartalmazta (120 000 csillagot). 1892-ben további kiegészítés készült, a Cordoba Durchmusterung (580 000 csillag) az argentínai Córdobában, John M. Thome irányítása alatt. A lista a -22 és -90 fok deklinációk közötti csillagokat sorolja fel. Végül a Cape Photographic Durchmusterung (450 000 csillag, 1896) készült el Fokvárosban (Dél-Afrika) a -18 és -90 deklinációk közötti csillagok adataival. AC A Catalogue astrographique (angol névvel: Astrographic Catalogue - AC) a nemzetközi Carte du Ciel égboltfelmérő program keretében jött létre, amiben lefényképezték az összes 11-es magnitúdónál fényesebb csillagot és megmérték pozíciójukat. Összességében 4,6 millió csillag adatait rögzítették. A terv végrehajtása a 19. század végén indult, a megfigyeléseket 1891 és 1950 között végezték. A teljes égbolt felmérésének munkájába 20 obszervatórium kapcsolódott be, amik között a feladat a deklinációs zónák szerint oszlott meg. Az obszervatóriumok standardizált távcsövet használtak, a fényképeken egy-egy terület lineáris mérete körülbelül 60 ívmásodperc/mm volt. Az adatokat jelenleg a U.S. Naval Observatory gondozza (a legutóbbi kiadás jelzése 2000.2). USNO-B1.0 Az USNO a United States Naval Observatory Flagstaff Station által fejlesztett rendszer, ami csillagok és galaxisok pozícióit, sajátmozgását, magnitúdóját (különböző optikai tartományokban mérve) tartalmazza. Az objektumok száma 1 042 618 261. A független megfigyelések száma 3 643 201 733. Az adatok 7435 Schmidt-fotólemez beolvasásából származnak, amik különféle égboltfelmérésekből származnak, amiket az azt megelőző 50 évben végeztek. Az USNO-B1.0 a teljes égboltot lefedi 0,2 ívmásodperc pontossággal a J2000.0 epochára. Az USNO-B-t a NOMAD követi; Az obszervatórium jelenleg a katalógus B2 és C változatán dolgozik. GSC A Guide Star Catalog egy online csillagkatalógus, ami elsősorban a Hubble űrtávcső program során szerzett adatokat tartalmazza. Az adatbázis első változata az 1980-as évek végén jött létre, aminek során digitalizáltak mintegy 20 millió csillagot tartalmazó fényképet, egészen 15-ös magnitúdóig. A legfrissebb változat 945 592 683 csillag adatait tartalmazza, 21-es magnitúdóig. HIP A Hipparcos katalógust az Európai Űrügynökség által felbocsátott Hipparcos űrtávcső adatai alapján állították össze. Az űreszköz 1989-től 1993-ig végezte feladatát. A katalógus 1997 júniusában jelent meg és 118 218 csillag adatait tartalmazza. Egy frissített, újrafeldolgozott adatokat tartalmazó verzió 2007-ben jelent meg. Figyelemre méltó a parallaxisok mérése, amik jóval pontosabbak a korábbi földi méréseknél. POSS A 20. század második felének első kiemelkedő jelentőségű felmérése a Palomar Obszervatórium Égboltfelmérés (POSS), amely az akkori idők legnagyobb, 5 méteres távcsövével készült. Az első fotografikus felmérést 1950–1957 között végezték, amely a nyolcvanas évek közepén kiegészült egy jobb (változó, jellemzően 20,5 magnitúdó körüli) határfényességű, „kék” és „vörös” hullámhossztartományt lefedő felméréssel. A felvételek digitalizálva szabadon elérhetők. Számos égterületen máig ez a felmérés szolgáltatja a legjobb határfényességű referenciát. Speciális katalógusok A speciális katalógusok nem akarják az összes csillagot felsorolni, hanem valamilyen szempont szerint tartalmaznak csillagokat, ilyenek például a változócsillagok, vagy a közeli csillagok. ADS Aitken Double Star („Aitken kettőscsillag-katalógus”, 1932 - névadója: Robert Grant Aitken). A Sarkcsillagtól számított 120 fokon belüli csillagokat tartalmazza, -30 deklinációtól északra, összesen 17 180-at. Az összeállításig ismert kettőscsillagokat tartalmazza, kiegészítve Aitken saját felfedezéseivel. BS, BSC, HR Eredetileg Yale Catalog of Bright Stars (BS) néven jelent meg, 1930-ban. A katalógus minden olyan csillag adatát tartalmazta, ami a Harvard Revised Photometry Catalogue katalógusban szerepelt, és a látszó fényessége több volt, mint 6,5. A legfrissebb nyomtatott változat 1982-ben jelent meg. A listát 1983-ban frissítették egy kiegészítéssel, ami a 7,1 magnitúdóig terjedő csillagok adatait tartalmazta. A katalógus tartalmazza minden csillag koordinátáit, sajátmozgását, fotometrikus adatait, spektrális adatait, és más hasznos információkat. Az ötödik verzió csak online jelent meg. Széncsillagok A Stephenson's General Catalogue of galactic Carbon stars egy olyan csillagkatalógus, ami 7000-nél több széncsillag adatait tartalmazza. Gl, GJ, Wo A Gliese (később Gliese-Jahreiß) katalógus minden csillagot felsorol 20 parszek távolságon belül (65 fényév). A rendezés rektaszcenzió szerint történik. A későbbi kiadások megnövelték a távolságot 25 pc-re (82 fényév). A második kiadás neve: „A közeli csillagok katalógusa” (Catalogue of Nearby Stars, 1969, W. Gliese). Hogy a sorrendet ne rontsák el, 915-öt követően az eredeti számjegyet egy tizedesponttal bővítették és az utána álló számmal jelölték az újonnan bekerült csillagokat. A katalógus CNS2 néven ismert. A 9001–9850 közötti csillagok (a Wo számok) egy kiegészítésből származnak (1970, Richard van der Riet Woolley, E. A. Epps, M. J. Penston és S. B. Pocock munkája alapján). Az 1000–1294 és 2001–2159 közötti csillagok (GJ számok) 1969–1978 közötti kiegészítések (1979, W. Gliese és H. Jahreiß). Az 1000–1294 közöttiek a közeli csillagok, a 2001–2159 közöttiek a feltételezett közeli csillagok. A 3001–4388 közötti sorszám-tartomány a közeli csillagok harmadik katalógusának előzetese (Preliminary Version of the Third Catalogue of Nearby Stars, 1991, W. Gliese és H. Jahreiß). Bár a katalógus neve „előzetes”, ez az aktuális, jelölése CNS3. Összesen 3803 csillagot listáz. A csillagok többségének van GJ-száma, de 1388 újnak számít a listában. Hogy ezek is valamilyen elnevezést kapjanak, 3001–4388 közötti számot kaptak. GCTP A General Catalogue of Trigonometric Parallaxes („Trigonometrikus parallaxisok általános katalógusa”) első ízben 1952-ben jelent meg, és már a negyedik kiadásnál tart. Közel 9000 csillag adatait tartalmazza. A Gliese-től eltérően nem húz merev határt a Naptól való távolság szempontjából, hanem inkább megpróbálja katalogizálni az összes ismert parallaxist. Az 1900-as évi epochára adja meg a koordinátákat, a sajátmozgást, a súlyozott átlagos abszolút parallaxist és annak standard hibáját, a parallaxisok megfigyelésének számát, az adatok elfogadottságát, a látszó magnitúdót és hivatkozásokat más katalógusokra. Egyes esetekben kisegítő információkat is tartalmaz, úgymint UBV-fotometriai adatokat, MK-spektrális típust, adatokat a változékonyságra, a csillag bináris jellegére, pályaadatokat, és további információkat az adatok megbízhatóságára vonatkozóan. Sajátmozgás katalógusok Az egyik módszer a közeli csillagok észlelésére a viszonylag nagy mértékű sajátmozgások felderítése. Több ilyen katalógus létezik, amik közül csak néhányat említünk meg. Az ilyen katalógusok sorában az első kettő a Ross és a Wolf katalógus volt. Willem Jacob Luyten katalógusai: L - „Luyten sajátmozgás és fehér törpe katalógus” LFT - „Luyten öttizedes katalógus” (évi 0,5 szögmásodpercnyi sajátmozgásnál nagyobbal rendelkező 1849 csillag katalógusa) LHS - „Luyten félmásodperces katalógus” (évi 0,5 szögmásodpercnyi sajátmozgásnál nagyobbal rendelkező csillagok katalógusa) LTT - „Luyten kéttizedes katalógus” (a déli félteke 9867 csillaga, amik sajátmozgása meghaladja az évi 0",2-et) NLTT - „Luyten új kéttizedes katalógus” LPM - „Luyten sajátmozgás katalógus” Körülbelül ebben az időszakban Henry Lee Giclas katalógusok hasonló sorozatán dolgozott: Az USNO-A, USNO-B, NOMAD, UCAC és más katalógusok örökösei Ahogyan a csillagok fejlődnek és mozgásban vannak, úgy az őket leíró katalógusoknak is változniuk kell; az adatbázisok ezért változékonyak és örökké a változás állapotában vannak. Az USNO katalógusokat széles körben használják és ezek tekinthetők a legfrissebb adatokkal rendelkező katalógusoknak. Az adatokat folyamatosan gyűjtik a United States Naval Observatory „Flagstaff” állomásán. Az USNO katalógusokról információk az alábbi linkeken találhatók: Köpcsényi eskü A köpcsényi esküt 1527. július 31-én tette a sereg élén Magyarországra érkező I. Ferdinánd Habsburg uralkodó az akkor Moson vármegyéhez tartozó Köpcsényben, Szalaházy Tamás veszprémi püspök (1524-1528) kérelmére. Ferdinánd Szalaházy püspök előtt esküvel fogadta, hogy Magyarország szokásait és törvényeit megtartja és hű őre lesz mindannak, ami II. András alaptörvényül az Aranybullában lefektetett. Ferdinánd augusztus 20-án bevonult Budára Mátyás király kifosztott palotájába. Az ország nemeseinek legnagyobb része hozzá szegődött. Perényi Péter a hozzá pártolt koronaőr kiszolgáltatta neki a Szent Koronát és Székesfehérvárra vitte, ahol november 3-án megtörtént a koronázás. Mielőtt Podmaniczky István nyitrai püspök a koronát Ferdinánd fejére tette, a nádor háromszor megkérdezte magyarul a templomot megtöltő nemesektől, hogy „Akarjátok-e Ferdinánd csehországi királyt királyotokúl ?”. A nemesek háromszor válaszoltak neki: „Akarjuk!” Azután a király a Szent Koronával a fején, ősi szokás szerint, kilovagolt a városba, és a szabad ég alatt, a nép előtt ünnepélyes esküt tett, hogy az ország jogait, szabadságait, törvényeit tiszteletben tartja. A király latin nyelven elmondott esküjét a veszprémi püspök, az ott lévő tömegnek magyarul is elmondta. Forrás Magyar katolikus lexikon Microphysogobio A Microphysogobio a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába, és a Gobioninae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nemhez az alábbi 20 faj tartozik. Microphysogobio ( Mori , 1934) – 20 faj Microphysogobio alticorpus Microphysogobio brevirostris Microphysogobio elongatus Microphysogobio fukiensis Microphysogobio hsinglungshanensis Microphysogobio jeoni Microphysogobio kachekensis Microphysogobio kiatingensis Microphysogobio koreensis Microphysogobio labeoides Microphysogobio linghensis Microphysogobio longidorsalis Microphysogobio microstomus Microphysogobio pseudoelongatus Microphysogobio rapidus Microphysogobio tafangensis Microphysogobio tungtingensis Microphysogobio vietnamica Microphysogobio yaluensis Microphysogobio yunnanensis Forrás ITIS rendszerbesorolása Görög labdarúgó-válogatott A görög labdarúgó-válogatott Görögország nemzeti csapata, amelyet a görög labdarúgó-szövetség (Görögül: Ελληνική Ποδοσφαιρική Ομοσπονδία, magyar átírásban: Elinikí Podoszferikí Omoszpondía) irányít. Hazai mérkőzéseiknek legtöbbször a pireuszi Karaiszkákisz Stadion ad otthont. A görögök az 1980-as Európa-bajnokság és az 1994-es világbajnokság kivételével nem szerepeltek egyetlen nemzetközi tornán sem egészen 2004-ig. Ekkor azonban hatalmas meglepetésre megnyerték a portugáliai kontinensviadalt, az egyenes kieséses szakaszban legyőzve többek között a címvédő Franciaországot, a nyitómérkőzésen és a döntőben pedig a házigazda Portugáliát. A görögök győzelme – akik addig mindössze két rangos torán szerepeltek – nem várt siker volt. A William Hill angol fogadóiroda az Európa-bajnokság előtt 1/50-es oddsszal a 11. helyen taksálta az arányszámot egy esetleges görög győzelemre. A sportszakértők, kommentátorok és a közvélemény szerint soha még ennyire esélytelennek tartott csapat nem nyert rangos tornát. A győzelem következtében 30 helyet ugrottak 2 hónap alatt a FIFA-világranglistán. Győzelmüknek eredményeként szerepeltek a 2005-ös konföderációs kupán. Az Európa-bajnoki címük ellenére a következő nagy világeseményre a 2006-os világbajnokságra nem jutottak ki. A 2008-as Európa-bajnokság után a 2014-es világbajnoksággal bezárólag minden nagy tornán részt vettek. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben egy csoportban szerepeltek a magyarokkal. Csoportjukban az utolsó helyen zártak, így hosszú idő után nem jutottak ki nagy válogatott tornára. A válogatott története A kezdetek A görög labdarúgás fejlődését a huszadik század első felében súlyosan hátráltatta a polgárháború és a Balkán bizonytalan politikai helyzete. A labdarúgás csak 1979-ben vált teljesen professzionálissá. 1980-ban bejutottak az Európa-bajnokság nyolcas mezőnyébe. Az A csoportba kerültek az NSZK, Csehszlovákia és Hollandia társaságában. A hollandok ellen kezdtek és 1–0-ra kikaptak. A következő csoportmérkőzésükön 1–1-es első félidőt követően 3–1 arányban alulmaradtak a csehszlovákok ellen. Az utolsó meccsükön pedig döntetlent játszottak a tornát megnyerő NSZK-val (0–0). Az 1994-es labdarúgó-világbajnokság volt a következő nagy esemény a görög válogatott történetében. A selejtezőcsoportból Oroszország társaságában jutottak ki a világbajnokságra, ahol a D csoportba kaptak besorolást Argentína, Bulgária és Nigéria mellett. Akárcsak 1980-ban, ismét a csoportkör után búcsúztak. Mindhárom mérkőzésen rúgott gól nélküli vereséget szenvedtek. Argentínától és Bulgáriától 4–0-ra, Nigériától 2–0-ra kaptak ki. Sikertelen időszak (1994–2004) A görögök lemaradtak az 1996-os Európa-bajnokságról, miután a selejtezőcsoportjukban harmadik helyen végeztek Oroszország és Skócia mögött. Az 1998-as világbajnokság selejtezőiben mindössze 1 ponttal kevesebbet gyűjtve végeztek a második helyezett Horvátország mögött, így lemondhattak a pótselejtezőt érő helyezésről. A 2000-es Európa-bajnokság selejtezőiben ismét a harmadik helyen zártak a selejtezőcsoportjukban. Szlovénia két ponttal előzte meg a görögöket, de a legnagyobb csalódást mégis az keltette, hogy hazai pályán vereséget szenvedtek Lettországtól, aminek következtében az aktuális szövetségi kapitányt Kósztasz Polihporníut kirúgták. A 2002-es világbajnokság selejtezői után a negyedik helyet szerezték meg Németország, Anglia és Finnország mögött. Ennek eredményeként nem volt meglepetés Vasszílisz Daníl menesztése, akinek a helyét a német Otto Rehhagel vette át a görög kispadon. 2004-es Európa-bajnokság A selejtezősorozatot nem kezdte valami túl jól Görögország, 2–0-s vereség Spanyolország és Ukrajna ellen. Ezután azonban az összes hátralévő mérkőzést –szám szerint hatot– megnyerve 24 év után az első helyen jutottak ki Otto Rehhagel vezetésével az Európa-bajnokságra. A sorsolást követően az A csoportba kerültek a görögök. A nyitómérkőzést is ők vívták a házigazda portugálokkal, melyen Jórgosz Karangúnisz és Ángelosz Baszinász góljaival 2–1-re győztek. Következő összecsapásukon Spanyolországgal találkoztak, akik hamar megszerezték a vezetést Fernando Morientes révén. Az eredményt Ángelosz Harisztéasz egyenlítette ki és ami a későbbiekben már nem is változott, így a vége 1–1 lett. A görögök kényelmes pozícióban várhatták az utolsó meccsüket. Az az Oroszország volt az ellenfél, aki ekkor már biztosan kiesett. A görögök 2–1-s vereséget szenvedtek ugyan, de második helyen továbbjutottak. A negyeddöntőben a címvédő Franciaország várt rájuk, akiket nagy meglepetésre Harisztéasz 65. percben szerzett góljával ejtettek ki. Az elődöntőben a végső győzelemre is esélyes Csehország következett, akik eddig százszázalékosan álltak a tornán (4-ből 4 győzelem). A rendes játékidő nem hozott döntést, a mérkőzés 90 perc után 0–0-val zárult. Következett a ráadás, ahol Traianósz Délasz fejesének köszönhetően ezüst góllal kerültek a döntőbe a görögök. Ez volt az első alkalom, hogy ugyanaz a két csapat játszotta a döntőt, aki a nyitómérkőzést. Az 57. percben Harisztéasz megszerezte a vezetést csapata számára. Innentől kezdve a portugálok magasabb sebességre kapcsoltak és megpróbálták bedarálni a görögöket, akik azonban hősiesen állták a portugál támadásokat és végül 1–0-ra megnyerték a mérkőzést, ami az Európa-bajnoki címet jelentette számukra. 2005-ös konföderációs kupa, 2006-os vb A 2004-es Európa-bajnoki címüknek eredményeként részt vehettek a Németországban rendezett 2005-ös konföderációs kupán. Vereséget szenvedtek Brazília (0–3) és Japán (0–1) ellen, Mexikóval pedig egy 0–0-s döntetlent játszottak. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Ukrajna, Törökország, Dánia, Albánia, Grúzia és Kazahsztán jutott ellenfélül. Friss Európa-bajnokként vágtak bele a selejtező sorozatba. Első mérkőzésükön nem kis meglepetésre mindjárt 2–1-es vereséget szenvedtek Albániától. Majd Törökország ellen 0–0-t, Ukrajnával pedig 1–1-et játszottak. Ezután zsinórban 4 győzelem következett Kazahsztán (3–1), Dánia (2–1), Grúzia (3–1) és Albánia (2–0) ellen. Ekkor még volt esélyük a kijutásra, azonban Törökországban csak egy 0–0-s döntetlent értek el akárcsak az odavágón, Ukrajna ellen pedig hazai pályán 1–0-s vereséget szenvedtek. Mindez azt jelentette, hogy függetlenül a további eredményektől, Görögország aktuális Eb győztesként lemaradt a 2006-os világbajnokságról. 2008-as Európa-bajnokság A 2008-as kontinenstornára sikeresen vette a selejtezőbéli akadályokat Görögország. Az C csoportot 31 ponttal zárva magabiztosan jutottak ki az Európa-bajnokságra. Mindössze csak 5 pontot veszítettek, ebből 3-at Törökország ellen hazai pályán, amikor 4–1-es vereséget szenvedtek. Az Eb-n a D csoportba sorsolták őket. Svédországtól 2–0-ra, Oroszországtól 1–0-ra, míg a későbbi győztes Spanyolországtól 2–1-re kaptak ki, így címvédőként már a csoportkör után búcsúzni kényszerültek. 2010-es világbajnokság Az Európa-bajnoki kiesés után következtek a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezői. Svájc mögött a második helyen végeztek a selejtezőcsoportban, így kénytelenek voltak pótselejtezőt játszani Ukrajnával. Az első mérkőzésre Görögországban került sor, ami 0–0-s döntetlennel zárult. A visszavágón Doneckben 1–0-ra győztek a görögök és kijutottak a világbajnokságra. A sorsolást 2009. december 4-én tartották Fokvárosban. A görögök két korábbi ismerőst kaptak Argentína és Nigéria személyében csoportellenfélnek, mivel az eddig egyetlen világbajnoki részvételük (1994) alkalmával is ők voltak a csoportjukban. Egyedül Dél-Korea volt ilyen szempontból újonc számukra (1994-ben Bulgária volt a 3. csapat). Dél-Koreától 2–0-ra vereséget szenvedtek a nyitótalálkozójukon. A következő mérkőzésen Nigériát legyőzték 2–1-re. Az afrikaiak szerezték meg a vezetést amit Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki a 44. perceben. Ez volt Görögország történetének első világbajnokságon szerzett gólja. A győzelmet pedig Vaszílisz Toroszídisz biztosította be a 71. percben. A továbbjutás azonban így sem sikerült, mivel Argentína ellen 2–0-s vereség lett a vége, bár a 77. percig döntetlenre állt a találkozó. 2012-es Európa-bajnokság A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőben első helyen zárta csoportját Görögország. A lejátszott 10 mérkőzésből hetet megnyertek, míg a maradék három találkozón döntetlent értek el. A végén 24 ponttal zártak –a 22 pontos Horvátország előtt– és jutottak ki az Európa-bajnokságra. A tornán az A-csoportba kaptak besorolást a házigazda Lengyelország, Csehország és Oroszország társaságában. Akárcsak 2004-ben, ezúttal is a görögök játszhatták a torna nyitómérkőzését a házigazdával, akik jelen esetben a lengyelek voltak. Robert Lewandowski révén a hazaiak szereztek vezetést a mérkőzés 17. percében, amit az 51. percben Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki és ezzel beállította az 1–1-es végeredményt. A találkozó érdekessége volt, hogy a lengyelek kapusát Wojciech Szczęsnyt a játékvezető kiállította és büntetőt ítélt a görögök javára. A tizenegyest Jórgosz Karangúnisz végezte el, azonban a Szczęsny helyére érkező Przemysław Tytońnak sikerült azt hárítania. A görögök oldalán is volt egy kiállítás Szokrátisz Papasztathópulosz személyében, akit második sárga lapja után még az első félidő 44. percében kiállított a spanyol Carlos Velasco Carballo. Ezt követően a második csoportmérkőzésüket 2–1-re elveszítették Csehországgal szemben. Petr Jiráček és Václav Pilař találataira Theofánisz Gékasz válaszolt, de mindez csak a szépítéshez volt elegendő. A harmadik csoportmérkőzésükön Oroszországgal találkoztak, akiknek 1 pont is elegendő lett volna a továbbjutáshoz, de a görögök védekező taktikát választva Karangúnisz góljával 1–0-ra megnyerték a találkozót és bejutottak a negyeddöntőbe, ahol Németországot kapták ellenfélül. A végeredmény 4–2 lett a németek javára, a görögök góljait Jórgosz Szamarász és Dimítrisz Szalpingídisz szerezték, utóbbit tizenegyesből. 2014-es világbajnokság A 2014-es világbajnokság selejtezősorozatában a görög válogatott Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Litvánia, Lettország és Liechtenstein társaságában a G csoportba került. A selejtezősorozat végén azonos pontszámmal ugyan, de rosszabb gólkülönbségük miatt végül Bosznia mögött a második helyen végeztek. A lejátszott tíz mérkőzésből nyolcat megnyertek, míg a bosnyákok ellen hazai pályán 0–0-s döntetlent értek el, idegenben pedig 3–1-es vereséget szenvedtek. A második hely azt is jelentette, hogy pótselejtezőt kénytelenek játszani, melyben ellenfélnek Romániát kapták. A párharc első mérkőzését a görögök hazai környezetben 3–1 arányban megnyerték Dimítrisz Szalpingídisz illetve Kósztasz Mítroglu góljaival. Utóbbi kétszer is eredményes volt. A visszavágón Bukarestben 1–1 lett a mérkőzés végeredménye, melyen Mítroglu ismét betalált és így összesítésben 4–2-vel jutottak ki a görögök Brazíliába. A világbajnokságon Elefántcsontpart, Japán és Kolumbia mellett a C csoportba kerültek a sorsolás után. Első mérkőzésükön sima 3–0-s vereséget szenvedtek Kolumbia ellen, amit a Japán elleni 0–0-s döntetlen követett. A harmadik mérkőzésükön Elefántcsontpart ellen Andréasz Számarisz góljával megszerezték a vezetést a találkozó 42. percében, amit Wilfried Bony egyenlített ki a 74. percben. Amikor már úgy tűnt, hogy ez marad a végeredmény a csattanó a végén érkezett egy a görögöknek megítélt büntetőből, melyet a 92. percben Jórgosz Szamarász értékesített és amellyel beállította a 2–1-es végeredményt. Történetük során első alkalommal sikerült túljutniuk a csoportkörből a nyolcaddöntőbe ahol torna meglepetés csapatával Costa Ricaval találkoztak. Bryan Ruiz szerzett vezetést a közép-amerikaiaknak, de ezt még sikerült egalizálnia a görögöknek Szokrátisz Papasztathópulosz révén a 91. percben. A rendes játékidőben már nem esett több találat, így következett a kétszer 15 perc hosszabbítás. A hosszabbításban sem született már újabb gól, ezért a döntés a büntetőkre maradt, melyben a Costa Ricaiak bizonyultak jobbnak és 5–3 arányban győztek. 2016-os Európa-bajnokság 2014. júliusában az olasz Claudio Ranierit nevezték ki szövetségi kapitánynak. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben vereséget szenvedtek többek között Románia, Észak-Írország, Finnország és Feröer ellen. 2014 szeptemberétől egészen 2015. októberéig –beleértve a barátságos mérkőzéseket is–, nem tudtak mérkőzést nyerni. A Feröer elleni hazai pályán elszenvedett történelmi 1–0-s vereség után Ranierit már novemberben menesztették. Ráadásul Feröertől idegenben is kikaptak 2–1-re. Egyedül Magyarországot tudtál legyőzni 4–3-ra az utolsó selejtezőn. Végül egy győzelemmel, három döntetlennel és hat vereséggel a csoport utolsó helyén végeztek. Hollandia és Bosznia-Hercegovina mellett a harmadik 1. kalapos válogatott volt, melynek nem sikerült kijutni az Európa-bajnokságra. Érdekesség, hogy mindhárman a 2014-es világbajnokság résztvevői voltak. Stadion A görög labdarúgó-válogatott eddigi története során általában Athénban, de természetesen szerte az ország más városaiban is pályára lépett már. A jelenlegi otthonuk a 2004-es felújítása óta a pireuszi Karaiszkákisz Stadion, amely az Olimbiakósz otthona is egyben. Az első válogatott mérkőzést –melyet 1929-ben rendeztek meg– követő 33 évben az Apósztolosz Nikolaidisz Stadion számított az első számú stadionnak az országban. 1962-ben a Níkosz Gúmasz Stadionban léptek pályára. Athénon kívül először a Szaloniki Kaftanzóglio Stadionban szerepeltek 1966-ban. Az 1980-as évek elejéig ezek az arénák voltak váltakozva a nemzeti csapat otthonai, de ez idő alatt további görög városokban is játszottak, többek között Pátrában és Kaválában. Az 1982-ben átadott újjáépített athéni Olimpiai Stadion lett a legnagyobb létesítmény az országban és ezáltal a válogatott első számú otthona is az 1980-as és az 1990-es években. Nemzetközi eredmények Győztes : 1 alkalommal ( 2004 ) Laureus Év Sportolója Díj - Az év csapata (2005) Konföderációs kupa Fair play díj - 2005 World Soccer Magazine – Az év csapata (1): 2004 Mezek a válogatott története során A görög labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése fehér mez, fehér nadrág és fehér sportszár, a váltómez pedig kék mezből, kék nadrágból és kék sportszárból áll. Mindez 2004-ig fordítva volt, de a 2004-es Európa-bajnoki cím megszerzése után felcserélték a sorrendet. 1990-ig a Puma, 1992–1998 között a Diadora, 1998–2001 között a Lotto, 2002–2003 között a Le Coq Sportif, 2003–2013 között pedig az adidas látta el sportszerekkel a csapatot. 2013. április 10-én bejelentették, hogy a Görög Labdarúgó-szövetség szerződést kötött az amerikai sportszergyártó céggel a Nike-val. Játékosok Jelenlegi keret A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság hivatalos 23 fős kerete. Válogatottsági rekordok Az adatok 2016. november 13. állapotoknak felelnek meg. A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve. Tadeusz Kościuszko Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (magyarosan Kościuszko Tádé, lengyelül kiejtve [taˈd�u� k��ˈt͡�u�k�], magyarosan kiejtve kb. „Tadeus Koscsusko”) (Mereczowszczyzna, Lengyel–Litván Unió (ma: Fehéroroszország) 1746. február 4. – Solothurn, Svájc, 1817. október 15.), hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok, az amerikai függetlenségi háború résztvevője, a nemzeti fegyveres erők főparancsnoka a nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés idején, a lengyel, a litván, a fehérorosz és az amerikai nemzetek hőse. Származása és ifjúkora (1746–1775) 1746. február 4-én született a litvániai Breszti vajdaságban fekvő Mereczowszczyznában. Apja Ludwik Tadeusz Kościuszko, a litván hadsereg ezredese, anyja Tekla Ratomska volt. A család Konstanty Fiodorowicz Kostiuszko nemestől származott, aki udvari írnok volt I. Zsigmond lengyel király szolgálatában és 1509-ben birtokot kapott Siechnowiczében, ami a Kościuszkok ősi székhelye lett. A család négy gyermeket nevelt (Anna, Józef, Katarzyna és Tadeusz), ő volt a legfiatalabb testvér. Hatéves korától a falusi paptól tanult olvasni, számolni. 1755-ben bátyjával, Józeffel együtt beíratták a lubieszówi Piarista Kollégiumba, amelyet Stanisław Konarski vezetett újfajta elvek és tananyag szerint. Az iskola egyik legjobb tanulója lett, latint, németet, franciát, történelmet, földrajzot, számtant, mértant és természetrajzot tanult. Ekkoriban fedezték fel rajztehetségét. 1760-ban a testvérek hazatértek az iskolából, mivel 1758-ban elhunyt apjuk és a család anyagi helyzete megrendült. Józef a családfő helyébe lépett, ő viszont a katonai pályát választotta és továbbtanult. 1765-ben II. Szaniszló Ágost (Stanisław August Poniatowski) lengyel király kezdeményezésére Kadétiskola (Szkoła Rycerska) alakult Varsóban abból a célból, hogy felvilágosult, haladó szellemű tiszteket és polgárokat neveljen. A Czartoryski család támogatásával 1765. december 18-án felvételt nyert a kadétiskolába, ahol hamarosan újra kitűnt tehetségével. Lengyel és egyetemes történelmet, filozófiát, latint, lengyelt, franciát és németet, továbbá jogot, közgazdaságtant, számtant, geometriát és földmérést tanult. 1766-ban kitüntetéssel vizsgázott. Ezt követően részt vett egy kurzuson, amit a legkiválóbb műszaki hallgatóknak tartottak. Ennek elvégzése után a kadétiskola oktatója lett. 1768-ban a bari konföderáció oroszellenes fegyveres felkelésben nem vett részt, végül századosi rangban hagyta el az iskolát. 1769 októberében Józef Orłowskival Párizsba ment építészetet, erődépítészetet és festészetet tanulni. Orlowski társa és barátja volt a kadétiskolában. Királyi ösztöndíjjal tanult, amit Adam Kazimierz Czartoryski támogatásával nyert el. A Katonai Akadémián Versaillesban Didier Gregoire Trinca volt a professzora, aki újszerű elveket dolgozott ki az erődítmények építésével kapcsolatban. Festészeti tanulmányait a Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémián (Académie Royale de Peinture et de Sculpture) folytatta. Öt éven át tartózkodott Franciaországban, de különösebb hatással nem voltak rá a francia forradalom előtt álló ország viszonyai. 1775 nyarán visszatért Lengyelországba. Ez három évvel az ország első felosztása (1772) után történt, amikor a lengyel állam területének és népességének harmadát az Orosz Birodalom, a Habsburg Birodalom és a Porosz Királyság magához csatolta. Mivel a felosztás után a köztársasági hadsereg (Wojsko I Rzeczypospolitej) létszámát 10 000 főre csökkentették, nem sikerült katonai pályára kerülnie. A családi birtokon testvére látta vendégül, ő pedig Józef Sylwester Sosnowski litván tábori hetman, a lengyel-litván hadsereg egyik vezetőjének lányai mellett házi tanítóskodott. Az egyik lányt, Ludwikát feleségül szerette volna venni, de az apa nem járult hozzá az esküvőhöz alacsony származása és rangja miatt. Tervbe vette, hogy megszökteti a lányt, végül menekülnie kellett az apa haragja elől. Az amerikai függetlenségi háború (1776–1783) 1775 őszén Drezdába utazott, a szász választófejedelem szolgálatába akart állni. Mivel nem találta meg a szerencséjét, ezért továbbutazott Párizsba. Itt értesült az amerikai függetlenségi háborúról, amelyet lelkes francia segítséggel folytattak gyarmati telepesek Anglia ellen. Párizsban találkozott a híres íróval, Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais-val, aki a függetlenedés szószólója volt. Valószínűleg 1776 júniusában indult el Le Havre kikötőjéből Amerikába. A több mint két hónapig tartó és veszélyekkel teli utazás során többször került életveszélybe. Az amerikai függetlenségi háborúban ezredesként harcolt George Washington oldalán. Philadelphiába érkezése után, 1776. szeptember 24-én azt a feladatot kapta, hogy tervezze meg a Delaware folyó mentén fekvő városi erődítmény megerősítését. Egész télen ezen a terven dolgozott. 1777 tavaszán északra, a kanadai határ közelébe vezényelték Horatio Gates tábornok parancsnokságához. Hónapokon át dolgozott a kontinentális hadsereg különböző katonai táborainak a megerősítésén, pl. New York államban Ticonderoga erődjén és a Saratoga melletti sáncépítésben, ahol később győztes csatát vívtak az amerikaiak. Nemcsak az építkezéseknél, de a csataterek kiválasztásánál és a helyszínek hadászati elemzésénél is kamatoztatta mérnöki ismereteit, számos amerikai győzelemhez járulva hozzá. Tehetsége elismeréseként 1778-ban megbízták a West Point erőd megtervezésével. A Hudson folyó melletti helyszínt az amerikai hadsereg főparancsnoka, George Washington választotta ki. Saját kérésére később a déli hadsereghez vezényelték, ahol Nathanael Greene parancsnoksága alatt további sikereket ért el főmérnöki beosztásban. A háború befejezése után, 1783. május 13-án meghívást kapott a legkiválóbb veterán tisztek által alapított Cincinnati Társaságba (Society of Cincinnati), mely a függetlenségi harcra való emlékezésre és egymás baráti támogatására kötelezte magát. Ebben a megtiszteltetésben csak három külföldi nemzet fiai részesültek (Franciaország, Lengyelország és Svédország). Odaadó és hűséges szolgálatáért a Kontinentális kongresszus október 13-án egy határozatában az amerikai hadsereg dandártábornokává léptette elő. Megkapta az Egyesült Államok állampolgárságát, s egyidejűleg kb. 200 hektár földbirtokot adományoztak neki azzal a feltétellel, hogy letelepedik. Jelentősebb pénzösszeget is kapott, melyet az állam nehéz anyagi helyzete miatt éves részletekben terveztek megfizetni a számára. Több éven át egyik szárnysegédje a fekete Agrippa Hull volt, akit barátként kezelt az egyenlőség elve alapján. Philadelphiában találkozott Kis Teknős (angolul: Little Turtle, algonkin nyelven: Mihšihkinaahkwa) indián vezetővel, akinek pisztolyt adományozott azzal, hogy védelmezze meg a népét. A Lengyel-Litván Unió harcai (1784–1792) 1784. július 15-én visszaindult Lengyelországba, ahová augusztus 26-án érkezett meg. Az országban rossz helyzet fogadta, az a veszély fenyegetett, hogy a környező országok teljesen felszámolják a lengyel államot. Saját életében is akadályokba ütközött, mivel ismételten nem kapott katonai beosztást a király és a Czartoryskiak szembenállása miatt. Az elhanyagolt családi birtokon, Siechnowiczében telepedett le, ahol öt esztendőt töltött. Testvére, Józef nem alapított családot és ekkor már nem élt. Sógora, Piotr Estko segítségével azonban rendszeres jövedelemhez tudott jutni még megmaradt birtokrészéből. Annak ellenére, hogy a szerény haszon a szükséges kiadásai fedezésére sem volt elegendő, enyhítette a siechnowiczei jobbágyok terheit. A földjén heti két napot kellett robotban dolgozniuk, az asszonyokat pedig mentesítette ez alól a munka alól. Bár nőtt a birtok hatékonysága, a helyi nemesség nem nézte jó szemmel az intézkedéseit. Hugo Kołłątaj, a Krakkói Egyetem rektora tanítani hívta, amit rossz anyagi helyzete ellenére visszautasított. Az országban zajló események iránt élénken érdeklődött. A politikai életben egyre nagyobb szerepet vitt a reformok mellett elkötelezett lengyel hazafiak csoportja, radikalizálódott a nemesség, a jelentős politikai írók pedig, mint Stanisław Staszic és Kołłątaj, a városi polgároknak és a jobbágyoknak is jogokat követeltek. A reform legfontosabb intézkedéseit az 1788 és 1792 között ülésező nagy szejm hozta meg. Egyik első határozatában elrendelte a hadsereg létszámának 100 000 főre emelését. Bár a döntés teljes egészében nem valósult meg, Kościuszko előtt mégis megnyitotta a kapukat, 1789. október 12-én vezérőrnagyi kinevezést kapott a királytól. A hosszú idő óta tartó anyagi gondjai megszűntek, mert a beosztás évi 12 000 złoty fizetéssel járt. Ekkoriban írt egy javaslatot a hadsereg amerikai mintára történő megreformálására. Kifejtette, hogy szükséges lenne az állandó hadsereg mellett nemzeti milíciát is felállítani, amelynek a polgárok, jobbágyok és zsidók is a tagjai lehetnének. Javasolta, hogy a polgári jogokat terjesszék ki rájuk, mivel így érdekeltté válnak a haza védelmében. A tervezetét nem tárgyalták meg. 1791. május 3-án a szejm megalkotta Európa első, a világtörténelem második kartális alkotmányát, a május 3-i alkotmányt. A lengyel társadalmi, jogi és politikai reformokat egyes mágnások azonban ellenezték és a Lengyelországot részben megszállva tartó idegen hatalmakhoz fordultak segítségért. 1792 áprilisában Szczęsny Potocki, Seweryn Rzewuski és Franciszek Ksawery Branicki összeesküvést szerveztek, hogy eltöröljék az új alkotmány rendelkezéseit. Május 14-én megalakították a targowicai konföderációt Szentpéterváron. A régi törvények és rend visszaállítása felett II. Katalin orosz cárnő bábáskodott. Közben a lengyelek igyekeztek felkészülni a várható külső katonai beavatkozásra, a munkálatokban Kościuszko is részt vett. A hadsereg átszervezése 1792 májusában fejeződött be. Vezetője a király unokaöccse, Józef Antoni Poniatowski herceg lett. Az orosz hadsereg, mintegy 100 000 katona május 18-án lépett lengyel területre. Kezdetét vette az 1792. évi lengyel–orosz háború, amelyben az oroszok háromszoros számbeli fölényben voltak a lengyelekkel szemben. A litván hadsereg parancsnoka, Württembergi Lajos árulást követett el. Nem vette fel a harcot a támadókkal, akik ellenállás nélkül tudtak előrehaladni. A hadsereg nem volt képes megakadályozni az Ukrajnába való behatolást, mindössze annyit ért el, hogy jelentősebb veszteségek nélkül tudott hátrálni. A visszavonulás során, június 18-án Zielence mellett a lengyelek váratlan győzelmet arattak az oroszok felett. Bár katonailag nem volt jelentősége a sikernek, azonban megmutatta, hogy lehetséges a győzelem. Ekkor alapították a legmagasabb lengyel háborús kitüntetést (Order Virtuti Militari), amelyet Kościuszko is megkapott. Július 7-én Włodzimierznél, majd július 18-án Dubienkánál is jelentős harci érdemeket szerzett. Miután a Bug folyónál a dubienkai csatában visszaverte a többszörös erőfölényben lévő orosz hadsereget, 1792. augusztus 1-jén előléptették altábornaggyá. A király Fehér Sas-renddel akarta kitüntetni, amit köztársaságiként visszautasított. Győzelmei elismeréseként viszont Franciaország tiszteletbeli állampolgári címmel tüntette ki. A király ekkor váratlanul csatlakozott a targowicai konföderációhoz és minden oroszellenes tevékenység beszüntetésére adott parancsot. A háború az oroszok javára eldőlt. A politikai emigráció (1792–1793) Számos lengyel hazafi az ország elhagyására készült. Szászországba, ezen belül Lipcsébe és Drezdába igyekeztek eljutni, ahol szívesen fogadták a targowicai konföderáció száműzetésbe kényszerült ellenfeleit. Kościuszko 1792 októberében levélben tájékoztatta Izabela Czartoryska hercegnőt, hogy ő is Lipcsébe akar utazni. Ekkor már a városban tartózkodott Ignacy Potocki és Kołłątaj, akik felkelést szerveztek a targowicai összeesküvők és az őket támogató orosz megszállók ellen. 1793 tavaszán Lengyelországban újabb titkos központ alakult, ami több kisebb, korábbi szerveződést fogott össze. Ennek élén Ignacy Działyński, Karol Prozor és mások álltak, szoros kapcsolatot tartva a külföldi emigrációs központtal. Lipcsében Kościuszko mindössze két hétig maradt, majd az emigráció megbízásából Párizsba utazott. Támogatást igyekezett szerezni a tervezett lengyel felkeléshez, de tényleges kötelezettségvállalásokat nem kapott. 1793 elején elhagyta a francia fővárost, mivel a francia forradalmat eláruló Charles-François Dumouriez külügyminiszter és tábornok felfedte az osztrákok előtt a lengyel emigráció, illetve Franciaország osztrák- és oroszellenes terveit. Bár a megvalósítás módozatai csak lassan körvonalazódtak, azonban a felkelésnek időközben igen kedvező feltételei alakultak ki Lengyelországban. 1793. január 13-án a Porosz Királyság és az Orosz Birodalom megállapodást írt alá az ország második felosztásáról. Június 17-én összehívták a grodnói szejmet, ami némi vonakodás után elfogadta a felosztás tényeit. Lengyelország területe ezzel alig 200 000 km2-re, lakosságának lélekszáma pedig 4 millió főre csökkent. A gazdaság romokban hevert, a társadalom mind anyagi, mind erkölcsi szempontból tönkrement. A következmények még a targowicai konföderáció elvakult híveit is kijózanították. A legtöbb lengyel előtt világossá váltak a megszállók valódi szándékai, hogy az évszázados kiváltságok visszaállítása helyett Lengyelország végletes meggyengítésére törekednek. Mindez egyre inkább kedvezett a fegyveres függetlenségi harc megindításának. 1793 júniusában Kościuszko visszatért Párizsból Drezdába, ahol kidolgozta a nemzeti felkelés részletes tervét. Megállapította, hogy a feltételek egyelőre még nem teljesen adottak, és a terv végrehajtását bizonytalan időre elhalasztotta. Szeptemberben titokban Lengyelországba utazott, ahol személyes tapasztalatokat gyűjtött az ország helyzetéről. Útja során a lengyel hadsereg magas rangú tisztjeivel találkozott, köztük Józef Wodzikcival. Mivel a felkelés előkészületei lassan haladtak, úgy határozott, hogy Itáliába utazik és csak 1794 februárjában tér majd vissza. Lengyelországban azonban gyorsan romlott a helyzet. A kormányként működő Állandó Tanács (Rada Nieustająca) csökkenteni kezdte a lengyel hadsereg létszámát, egyes egységeket pedig az orosz hadseregbe olvasztottak. Az oroszok tudomást szereztek a varsói szervezkedésről, és megkezdték a politikusok és tisztek letartóztatását. Kościuszko így kénytelen volt korábban megkezdeni terve végrehajtását és 1794. március 15-én elindult Krakkóba. A Kościuszko-felkelés (1794) 1794. március 24-én a krakkói piactéren (Rynek Główny w Krakowie) ünnepélyesen esküt tett a nemzet előtt. Ezzel formálisan elvállalta a felkelés vezetését és a nemzeti fegyveres erők főparancsnoki tisztét. Egy feltevés szerint a lengyelek ettől a naptól tisztelegnek két ujjal, ami a „becsület és haza” jelszavára emlékezteti őket (Honor i Ojczyzna). A felkelés március 24-től november 16-ig tartott. Április 4-én zajlott a győztes racławicei csata, amelyet Jan Matejko is megfestett a Kościuszko Racławicénél című festményén. A győzelem hírére április 17-én Varsóban felkelés tört ki Jan Kiliński vezetésével. Május 7-én fogadták el a połanieci univerzálét, ami a felkelés legfontosabb jogszabálya és politikai dokumentuma volt. A harcok ideje alatt Kościuszko számos újítást vezetett be a hadsereg és a hadviselés megreformálása érdekében, részben amerikai minták alapján. Gyorsan mozgó parasztmilíciát, mesterlövész-egységeket hozott létre, utóbbiakba a nagy gyakorlattal rendelkező vadászokat és erdészeket sorozták be. Október 10-én Varsó védelmében, a maciejowicei csatában Kościuszko megsebesült és fogságba esett. Az oroszok Szentpétervárra, a Péter-Pál erőd börtönébe szállították, és a felkelés hamarosan elbukott. A végleges emigráció (1796–1817) I. Pál orosz cár 1796. november 26-án szabadon engedte azt követően, hogy hűségesküt tett neki. A cár – aki gyűlölte Nagy Katalint és új politikát hirdetett a lengyelekkel kapcsolatban – ezt az árat követelte azért, hogy a börtönökben fogvatartott vagy Szibériába száműzött mintegy 20 000 lengyel visszanyerje a szabadságát. Egyidejűleg 12 000 rubelt utalt ki neki, amit Kościuszko esküje visszavonásakor, 1798-ban igyekezett visszafizetni. Kiszabadulása után Finnországon át Svédországba, Stockholmba ment a barátaival, köztük Julian Ursyn Niemcewiczcsel. Onnan Londonba majd Bristolba utazott. Angliai útja során találkozott William Wordsworth költővel, akinek a verseit ismerte az orosz fogság idejéből. 1797. június 17-én elhajózott az USA-ba, Philadelphiába augusztus 18-án érkezett meg. Körútján mindenhol lelkesedéssel fogadták az egyszerű emberek. Nemcsak a lengyel nemzeti hőst látták benne, de a szabadságért harcoló nagy hadvezért is. Barátságot kötött az akkor még csak alelnök Thomas Jeffersonnal, akit megbízott azzal, hogy halála után hajtsa végre a végrendeletét. Ebben úgy határozott, hogy amerikai vagyonát rabszolgák felszabadítására és oktatására fordítsák (akaratát Jefferson nem hajtotta végre, amiért napjainkig bírálják). Mivel a föderalisták nem rokonszenveztek vele, ezért néhány hónapos út után visszatért Európába. Döntéséhez az is hozzájárult, hogy a napóleoni háborúk keretében Jan Henryk Dąbrowski vezetésével lengyel katonák harcoltak Napóleon zászlaja alatt Franciaországban és Itáliában, illetve hogy hírt kapott arról, Talleyrand francia politikus az erkölcsi és állami vezetői támogatását keresi porosz ellenes harcához. 1798. június 28-án érkezett meg Franciaországba, de Talleyrand-nak ekkorra már megváltoztak a vele kapcsolatos tervei. 1799-ben csatlakozott a Lengyel Republikánusok Szövetségéhez (Towarzystwa Republikanów Polskich). 1799. október 17-én és november 6-án találkozott Napóleonnal. Az akkor még tábornok „bolondnak” tartotta, aki „túlbecsüli lengyelországi befolyását”. Kościuszko ugyanakkor bizalmatlan volt vele szemben és nem vállalta a lengyel légiók vezetését. Úgy gondolta, hogy Napóleon Lengyelországgal kapcsolatos tervei – így pl. a Varsói Hercegség létrehozása – nem a lengyel függetlenséget és szabadságot, hanem a francia nagyhatalmi érdekeket és saját diktatórikus céljait szolgálják. 1807-től 1814-ig a La Genevraye melletti Berville-kastélyban élt a svájci Peter Josef Zeltnernél, Solothurn város tanácsnokánál. 1808-ban tüzérségi szakkönyvet adott ki. Napóleon bukása után, 1815-ben I. Sándor orosz cár kereste meg. Azonban a bécsi tárgyalásaik során kiderült, hogy a cár által létrehozni kívánt bábállam, a Kongresszusi Királyság még a Varsói Hercegségnél is kisebb területtel rendelkezne. Kościuszko ezen felháborodott és elhagyta Bécset. Valószínűleg ebben az évben költözött a svájci Solothurnba, ahol a polgármester, Franz Xaver Zeltner házában élt a Gurzelngasse 12. szám alatt. 1817. április 2-án felszabadította lengyelországi jobbágyait, de a cár nem hagyta jóvá a döntését. Korábbi sebesülései miatt ekkoriban már igen rossz egészségi állapotban volt. 1817. október 15-én hunyt el Solothurnban. Temetések Kościuszko első temetését 1817. október 19-én tartották Solothurnban egy jezsuita templomban. Amint híre kelt a halálának, Lengyelország-szerte szintén megemlékezéseket tartottak a tömegek. 1818-ban átszállították a testét a krakkói Szent Flórián-templomba, ahova április 11-én érkezett meg. Június 22-én vagy 23-án helyezték örök nyugalomra a waweli székesegyházban, a lengyel királyok és nemzeti hősök panteonjában. A temetés alatt ágyúk dörögtek és a Zsigmond-harang szólt. Kościuszko belső szerveit, amelyeket a balzsamozáskor távolítottak el, Zuchvilban temették el Solothurn közelében. A kegyeleti hely máig megvan, 1820-ban emlékkövet és lengyel emlékkápolnát emeltek itt. A szívét azonban egy urnában külön tartották, ami először Rapperswilben a Lengyel Múzeumban volt elhelyezve. Az urnát 1927-ben Lengyelországba szállították és a varsói királyi palota kápolnájában helyezték el. Emlékezete Több ország nemzeti hőseként számtalan helyet neveztek el róla. Ezek közül kiemelkedik Ausztrália legmagasabb, 2228 méteres csúcsa, a Mount Kosciuszko, amelyet Paweł Edmund Strzelecki lengyel felfedező nevezett el róla 1840-ben. A csúcs körül hozták létre a Kościuszko Nemzeti Parkot. 1823-ban a krakkói polgárok a városban található 7–8. századi halmok mintájára apró dombot emeltek emlékére, melyet Kościuszko-halomnak neveznek. 1948-tól a volt Koronaőr utca viseli a nevét Budapesten, a Krisztinavárosban. (14907) 1993 OF3 A (14907) 1993 OF3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. július 20-án. Tiametoxam A tiametoxam (thiamethoxam) egy neonikotinoid rovarölő szer, mely széles spektrumú hatásával számos rovarfaj ellen használatos. Használata a háziméhre is veszélyt jelenthet, emiatt 2013-ban az Európai Unió 2 évre betiltotta alkalmazását. Története A tiametoxamot a Syngenta fejlesztette ki, azonban szabadalmi vitába bonyolódott a Bayerrel, amelynek más neonikotinoidokra, például az imidaclopridra vonatkozó aktív szabadalmai voltak. 2002-ben a vitát megegyezés követte, mely alapján a Syngenta 120 millió dollárért megszerezte a Bayertől a nemzetközi jogokat. Felhasználása A tiametoxam egy általános rovarölő szer, ami a növényekben gyorsan felszívódik és eljut a növény minden részébe, ahol a rovarok táplálkozását akadályozza. A rovarok emésztőrendszerében is aktív, illetve közvetlen érintkezés esetén is. Blokkolja az idegsejtek közötti elektronátvitelt és ezáltal megbénítja a rovarokat. A hatóanyag alkalmas a levéltetvek, tripszek, százlábúak, ezerlábúak, növényevő darazsak, termeszek, leveleket fogyasztó lárvák ellen. A tiametoxam közepesen mérgező; normál felhasználás esetén nem jelent különlegesen nagy veszélyt. Az anyag ártalmas a méhekre, a vízi élőlényekre és a talajban élő organizmusokra is. A méhekre vonzó kultúrákban az Európai Bizottság 485/2013/EU rendelete két évre felfüggesztette a tiametoxam hatóanyagú növényvédő szerek vetőmag- vagy talajkezelés céljára történő felhasználását, az állománykezelést pedig a virágzás utáni alkalmazásra illetve növényházi alkalmazásra korlátozta. Tomáš Enge Tomáš Enge (Liberec, 1976. szeptember 11. –) cseh autóversenyző, a 2009-es Le Mans-széria győztese, a Formula–1-es világbajnokság történelmének első cseh versenyzője. Pályafutása 1992 és 1994 között a cseh Ford Fiesta kupában versenyzett. 1995-től vesz részt formulaautós sorozatokban. 1995-ben, Nick Heidfeld és Pierre Kaffer mögött harmadikként zárta a német Formula–Ford-bajnokságot. A következő évben is maradt ebben a sorozatban, és megszerezte a bajnoki címet. 1997-ben és 1998-ban a német Formula–3-as bajnokság több futamán is részt vett. Formula–3000 Az 1998-as szezon második felében, a német futamon debütált a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban. Első versenyén tizenötödik lett, majd az ezt követő magyar nagydíjon tizenkettedik volt, és a belga futamot már a hetedik helyen fejezte be. Az év utolsó versenyén, a Nürburgringen a hatodik helyen ért célba, megszerezve első pontját a sorozatban. A következő év nem kezdődött jól számára. Nem tudta kvalifikálni magát az első két futamra, és a szezonban egyedül a francia versenyen szerzett pontot; Magny-Cours-ban Nick Heidfeld mögött a második helyen végzett. Ebben az évben lett a Formula–1-es Jordan-istálló tesztpilótája, és a Formula–3000-es sorozat mellett 2000-ben is betöltötte ezt a szerepet. A 2000-es szezonban megszerezte első futamgyőzelmét a bajnokságban, majd 2001-ben két versenyen is elsőként zárt. 2001-es szezon utolsó verseny nem indulhatott, mivel a Formula–1-es világbajnokságon szerepelt. Az összetettet így is harmadikként zárta, Mark Webberel azonos pontszámmal. Kettejük esetében a több futamgyőzelem döntött az ausztrál számára. 2002-ben megnyerte a bajnoki címet, ettől azonban később megfosztották. A magyar nagydíj utáni doppingtesztje pozitív lett, amiért az FIA utólag elvette a Hungaroringen elért tíz pontját. Így hat ponttal került Sébastien Bourdais mögé az összetettben, továbbá Giorgio Pantano is megelőzte őt. 2003-ban nem indult a sorozatban. 2004-ben visszatért, több alkalommal állt dobogón, a pontversenyt negyedikként zárta. Formula–1 2001-ben a belga nagydíjon megsérült Luciano Burti helyét vette át a Prost csapatnál. Enge az olasz futamon, a Formula–1 első közép- és kelet-európai versenyzőjeként debütált a sorozatban (nem számítva az 1950-es években induló keletnémet versenyzőket). Monzában a tizenkettedik helyen ért célba, Indianapolisban pedig tizennegyedik lett. A szezon utolsó versenyét, Japánban fékhiba miatt nem fejezte be. Eredményei Teljes eredménylistája a nemzetközi Formula–3000-es sorozaton (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Le Mans-i 24 órás autóverseny Teljes IndyCar-eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Fonendoszkóp A fonendoszkóp (görög eredetű szó) orvosi műszer. Kézi diagnosztikai eszköz, amely például a szív és a tüdő hangját akusztikailag fölerősítve mindkét fülhöz vezetvén segíti az orvos munkáját. A hagyományos vérnyomásmérőnek (legyen az higanyszálas vagy rugós) elengedhetetlen kiegészítője, a pulzus figyelésében. Korszerű változata a 19. században még jellemző sztetoszkópnak, amely egy körülbelül 15 cm-es egyenes fémcső volt, két végén kisebb-nagyobb tölcsérrel. Felépítése Fejhallgató Fülolíva Fülcső Hangolható membrán Törzs Csővezeték Hallgatófej Története 1816-ban találja fel a sztetoszkópot René Laennec francia orvos, és készülékével megalapozza a szív- és tüdőbetegségek pontos diagnosztikáját. Felfedezése egy véletlennek köszönhető, az orvos ugyanis kényelmetlennek érezte, hogy a fülét hölgy páciensei fedetlen mellére helyezze a szívhangok meghallgatása céljából. Ezért egy papírból készült hengert tart a páciens mellkasa és a füle közé és meglepődve tapasztalja, hogy a szerkezet felerősíti a szívhangokat. Később a henger mindkét végére kis tölcsért helyez. Mások tovább fejlesztették az eszközt, papírhenger helyett fémet alkalmaztak, ami a két végén lévő kiöblösödés miatt kis trombitára hasonlított. Argon Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög „argosz” szóból származik, jelentése „tétlen”. A név alacsony reakciókészségére utal. Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne. Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat. Felhasználási területei Az argon és az argontartalmú hegesztési védőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési, illetve plazmatechnológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak. Főbb területek: Kohászat: fémolvadékok öblítésére, ötvözetlen acélok AWI hegesztésére Hegesztés- és vágástechnika: plazmahegesztéshez és -vágáshoz védőgázként Búvárkodás: száraz ruhák töltésére, remek hőszigetelő képessége miatt Építkezés: hőszigetelt üveg készítésénél a két üvegréteg közé Élelmiszeriparban: csomagológázként, kódja: E 938 Reklám/dekoráció: fénycsövek töltésére. Az argonnal töltött neoncső kék színnel világít Izzólámpák: 10–20% nitrogénnel keverve izzólámpák töltésére használják, mert rossz hővezető, és jelenlétében az izzószál magasabb hőmérsékletre hevíthető, így fénykibocsátása is nagyobb. Fizikai tulajdonságai Moláris tömeg (g/mol): 39,9 Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1,38 Kritikus pont hőmérséklet: −122 °C nyomás: 49,1 bar Forráspont szublimációs hőmérséklet 1,013 baron: −186 °C Olvadáspont hármaspont: -189 °C Oldhatóság vízben, 20 °C, 1 bar: 61 mg/l Kémiai tulajdonságai, vegyületei Egyatomos szerkezetű nemesgáz, nem vagy alig lép reakcióba más elemekkel vagy vegyületekkel. Az argon ismert vegyülete az argon-fluorohidrid (HArF), ezt elsőként a Helsinki Egyetemen állították elő Finnországban, 2000 augusztusában. Története Nevének eredete a görög argosz, jelentése: tétlen; utalással arra, hogy más anyagokkal nem lép reakcióba. Előfordulását a levegőben már Henry Cavendish is feltételezte 1785-ben. Az argont 1894-ben fedezte fel Lord Rayleigh és William Ramsay. Kísérletükben kivonták az oxigént és a nitrogént a levegő egy mintájából. Azt tapasztalták, hogy a nitrogénvegyületekből nyerhető nitrogén valamivel könnyebb, mint a levegőből kinyert nitrogén. Arra jutottak, hogy a levegőben található egy gáz a nitrogénnel keverve. A nemesgázok közül az argont fedezték fel elsőként. Előállítása Cseppfolyósított levegő ismételt frakcionált lepárlásával állítják elő. Az így kapott gázban még kb. 4% oxigén és 1% nitrogén van, valamint nemesgázok. Az oxigént hidrogénnel való elégetéssel vagy folyékony kénnel távolítják el. Az ívhegesztésnél a nitrid- és oxidképződést csak 99,6%-os argontartalom fölött lehet megakadályozni. Izotópjai Az argonnak a természetben három stabil izotópja fordul elő: 40Ar (99,6%), 36Ar (0,34%), és 38Ar (0,06%). A természetben előforduló, hosszú (1,25·109 év) felezési idejű 40K radioaktív bomlásakor 11,2% valószínűséggel 40Ar is keletkezik. (Mellette 88,8% eséllyel 40Ca). Ezt kőzetek kormeghatározásakor használják. Palackok jelölése Beütés: ARGON Szín: szürke palást, sötétzöld gallér Knorr-Bremse-fékrendszerek A kecskeméti gyár története A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. – a Knorr-Bremse konszern egyik legnagyobb és legfontosabb európai gyártóbázisa – Kecskeméten működik. A társaságot ezen a néven 1989-ben alapították, története azonban, az 1960-as évek elején kezdődött. A kezdetek (1962. július 1.) A vidéki ipartelepítés hajnalán született meg a döntés: a tizenkét évvel azelőtt megyeszékhellyé vált Kecskemétre kerül a Pneumatikus és Hidraulikus Gépelemek Gyárának egyik telephelye. 1962. július 1-jén egy hajdani honvédségi laktanya – ma a GAMF – területén 72 fős létszámmal indult meg a termelés; a dolgozókat helyből toborozták, ám például a főmérnököt a fővárosból helyezték ide. Kezdetben bányászati és építőipari légkalapácsokat, illetve hidraulikus munkahengereket gyártottak. Új gyár a Szegedi úton A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1964-ben jóváhagyta a Szegedi úti új gyár 102 millió forintos beruházási tervét, a kivitelezést 1967 májusában kezdte és 1970-ben fejezte be a BÁÉV. Nem sokkal az avatás után a gyárat a Szerszámgépipari Művekhez csatolták; majd 1972-ben a SZIM – a Knorr-Bremsével kötött licencmegállapodás alapján – megkezdte a fékszerelvények gyártását. Mindez a központi járműprogramba való bekapcsolódást jelentette: a fő vevő az Ikarus és a Rába, a Csepel Autógyár, a Budamobil és a Hódgép volt. A fénykorában évente több mint tízezer autóbusz készült Magyarországon. A hidraulikus gépek gyártása megszűnt, a szerszámgépgyártás azonban tovább fejlődött. A kecskeméti gyár szerencsésnek mondhatta magát. A Knorr-együttműködésbe bonyolult szerelvények gyártásával kapcsolódhatott be, ez pedig jótékonyan hatott a vállalat egészére: egyrészt folyamatosan fejlesztették, hogy eleget tehessen a kiszámíthatóan növekvő Ikarus-igényeknek, másrészt a termék is állandóan korszerűsödött. 1973-ban a gyárban befejeződött egy forgácsolástechnikai rekonstrukció, melynek révén automata és félautomata célgépek jelentek meg a termelésben. Felépül a Fékszerelde A Knorr-licenc alapján gyártott légfékszerelvények végátvételét automatizálással korszerűsítették. 1979-re az igények annyira megnőttek, hogy szükségessé vált a II. üzemcsarnok – itt kapott helyet a fékszerelde is – felépítése. Az 1980-as évek közepére a SZIM kecskeméti gyárát az iparág legjobbjai között emlegették. Méltán, hiszen a szerszámgépgyártó szegmensben – olasz licenc alapján – hozzákezdtek az elektronikus revolverfej gyártásához. Jellemző, hogy a III. üzemcsarnok – itt készült az NC és CNC vezérlésű szerszámgépek nélkülözhetetlen eleme, a golyósorsó – eleve úgy épült meg, hogy működött benne a légkondicionálás, ami abban az időben szinte teljesen ismeretlen volt másutt. 1987-re teljes technológiai rekonstrukciót hajtottak végre a fékgyártásban is – ennek keretében CNC-vezérlésű szerszámgépeket állítottak munkába. A SZIM kecskeméti gyára számos vonatkozásban kiemelkedett az ipar többi vállalata közül. Kiterjedt és kitűnő képzés folyt itt, modern gépeken – a SZIM-nél tanult esztergályosokért máig versengenek. Érdemes megjegyezni azt is, hogy bíztak a fiatalokban: nem számított ritkaságnak, hogy egy friss diplomás 30 éves korára már osztályvezető lett. 1989: Megalakul a vegyesvállalat Azt, hogy a SZIM és a Knorr-Bremse vegyesvállalatot hozzon létre, a kecskeméti gyár vezetői vetették föl, és az ő javaslataik alapján kezdődtek meg a tárgyalások. 1989. november 24-én írták alá a Knorr-Bremse, SZIM és Társa Járműtechnika Kft. alapító okiratait; a harmadik tulajdonos – 5% részesedéssel – a vállalat termékeit exportáló vállalat, a Mogürt volt. A 240 milliós törzstőkével létrehozott társaság az első időkben bérelte a kecskeméti ingatlant. 1992 júliusáig tartott a joint-venture időszak: ekkor a Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH (München) kivásárolta a két magyar tulajdonost és tulajdonosa lett az ingatlannak is. A kecskeméti gyár pozíciója a Knorr-csoporton belül folyamatosan változott: erősödött. A társaság ma a pneumatikus fék-, felfüggesztési és segédrendszerek gyártó- és fejlesztési – központja. Ám idáig hosszú út vezetett. 1995: A K+F Magyarországon A Knorr – történelméből tudható – létezését köszönheti az innovációnak, és ezért nagy hangsúlyt helyez a kutatásra és fejlesztésre. A K+F tevékenység Magyarországon 1995-ben indult. 1999-ben – csaknem egy milliárd forintos beruházás eredményeként – nyílt meg a Knorr-Bremse budapesti Kutatási és Fejlesztési Központja. Ma már több mint kilencven, magasan képzett mérnök dolgozik Budapesten az elektronikus rendszerek, Kecskeméten pedig a pneumatikus, elektro-pneumatikus berendezések tervezésével és vizsgálatával. Munkájuk eredménye többek között olyan új termékekeben öltött testet mint a motoros járművek és pótkocsik elektronikus fék- ls menetdinamikai stabilizáló rendszerei (EBS, ESP, RSP), illetve a teljesen új technológiai megoldásokkal előállított műanyagházas és kerámiabetétes szintállító szelepek. A TEBS (Pótkocsi Elektronikus Fékrendszer) termékcsoport kifejlesztéséért és a hozzá tartozó kompetencia felépítésért a vállalat elnyerte a Gazdasági Minisztérium 2001-es Ipari Innovációs díját. A magyarországi K+F a Knorr-Bremse globális fejlesztési szervezetének meghatározó tagja (közel 100 mérnök a globális haszonjármű üzletág mintegy 600 mérnökéből), önálló termékcsoport és projektfelelőségekkel. A Knorr-Bremse a K+F magyarországi 10 éves tevékenysége alatt a budapesti és kecskeméti fejlesztési csoport számára felépítette a világszínvonalú fejlesztési tevékenységhez szükséges kompetenciákat a teljes jármű és menetdinamikai vizsgálatoktól az egyes rendszerkomponensek minden részletre kiterjedő tesztelési lehetőségéig (klímakamrák, sósköd, sárteszt, élettartam vizsgálatok…stb.) 1996: Irány Kelet-Európa Az 1990-es években két nagyon fontos fejleményt rögzített kecskeméti gyárának krónikás könyve. 1996-ban Kecskemét kivívta azt a jogot, hogy ne csak gyártson a központnak, hanem – a teljes kelet-európai régióban – önállóan kereskedhessen is, ráadásul nem csak saját, hanem a konszern minden termékével. Ez azt jelentette, hogy elláthatja a haszonjármű gyártókat és megjelenhetett a pótalkatrész piacon is. A régió nemcsak földrajzi értelemben, hanem gazdasági potenciálját tekintve is óriási. Az itt működő járműgyártók – PAZ, Kamaz, MAZ, LIAZ, LAZ, URALAZ – jól ismertek a nemzetközi piacokon. Komoly teljesítmény, hogy ma már ők is Knorr-fékeket használnak. A kecskeméti előretörés jellemzésére egy adat: értékesítése 2004-ben megközelítette a 18 milliárd forintot, az export aránya meghaladta a 90%-ot, ebből 21 millió eurót tett ki a kelet-európai export. Mindeközben kiépült a kelet-európai pótalkatrész-ellátás: a márkakereskedők és szervizek hálózata. A rendszert folyamatosan fejlesztik. A gyárba állandóan áramlik a friss tőke, éves szinten a beruházások és fejlesztések értéke 600-800 millió forint. 1998-ban adták át az új üzemrészt, amely a kapacitás növelésén túl a gyártmánypaletta szélesítését is lehetővé tette, és magával vont a logisztika – közvetlen vonali szállítás – modernizálását is. Magyarországon új japán munkaszervezési elvek – Kanban, Kaizen – honosodtak meg a gyakorlatban is. A legutóbbi éveket a technológia korszerűsítése, újabb megmunkáló központok, automatikus próbapadok, felületkezelő berendezések beszerzése jellemezte. 2002-ben a cég magasraktári berendezések üzembe helyezésével logisztikai tevékenységét is tovább fejlesztette. A 2004-es év nagy eredménye a pormentesített szerelde létrehozása mellett a TPS (Truck Production System) bevezetése volt, ami az egész cégcsoporton belül egységesítette a munkamódszereket a layout, a vizualizálás, a közlekedési utak és a ppm értéket jelentősen csökkentő minőségi kapuk tekintetében. Az @-vállalat A társaság politikájában egyre nagyobb szerepet kap a korszerű tudás. A cég mára már a teljes pótalkatrész kereskedelmét a világhálón keresztül bonyolítja, illetve beszállítóival és a hatóságokkal is kiépítette az elektronikus kapcsolatot. Az e-vállalati fejlesztések során 2002 májusában nyílt meg az internet kávézó, amelyet a vállalat összes dolgozója – munkaidőn kívül – korlátlanul és ingyenesen használhat, 2004-től pedig már a karrierportálon keresztül is elérhető a vállalat az érdeklődők számára. A vállalat összes munkafolyamata az üzleti kiválóságra törekvő, folyamatos és magas színvonalú minőségbiztosításra alapozódik. A cég korábban QS9000 szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszere 2001-ben kibővült az ISO TS16949 tanúsítvánnyal is. Kulcselem a folyamatos jobbítás, amely egyben a vevőelégedettség fenntartásának és javításának előfeltétele. Kiemelt fontosságúak a minőség megőrzése és fejlesztése érdekében végrehajtott képzések, amelyek a cég összes dolgozóját érintik. 1998-ban középvállalati kategóriában a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. elnyerte a Nemzeti Minőségi Díjat. 2001-ben, miután megpályázta az Európai Minőségdíjat, a Kiválóság elismerése címmel tüntették ki. Átfogó környezetvédelmi menedzsement rendszert működtet, és rendelkezik az ISO 14001-nek megfelelő környezetvédelmi rendszer-tanúsítvánnyal is. A Knorr-Bremse napjainkban A Knorr-Bremse cégcsoport 2005-ben ünnepelte 100 éves évfordulóját, illetve a budapesti K+F központ is ekkor ünnepelte tízéves születésnapját. A centenáriumi évet természetesen Kecskeméten is méltóképpen ünnepelték meg. Ebben az évben a cég forgalma először haladta meg a 20 milliárd forintot. 2006-ban a cégcsoport közúti és vasúti üzletága különdíjat ért el az Európai Minőségi Díjon. A különdíjjal jutalmazott vállalatok az üzleti kiválóság modell egy-egy területén nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A cég 2006-ban tovább erősödött és 30,2 milliárd forintos forgalmának köszönhetően a cégcsoport legsikeresebb lokációjává vált, és ki is tüntették a vállalatcsoport 2006. évi legjobb teljesítményéért járó díjával. Gyártott termékek Kecskeméten zömmel a levegő-előkészítés részegységeinek és a légfékrendszer szelepeinek gyártása folyik. Szintén itt készül a Knorr-Bremse egyik újdonsága, az integrált levegő-előkészítő egység (APU), amely egyesíti a légszárítót és a védőszelepet. Az APU működési elve Az APU működése során a légszárítóba belépő levegő először a patron alatti részbe jut, ahol azt a lefelé irányuló spirális alakú perdítőcsatorna forgó mozgásra kényszeríti. Így a centrifugális erő hatására az olaj- és kondenzívrészecskék a hengerpalást mentén kiválnak a sűrített levegőből. A sűrített levegő csak ezután áramlik a légszárító patronba, mely a páratartalmát tovább csökkenti. Ahová ezt az egységet beépítették, a légszárító alumíniumöntvény házának külső részét hűtőbordázattal látták el, hogy minél több kondenzátum válthasson ki. A regeneráció fázisában a házban összegyűlt kondenzátum és olaj távozik a rendszerből. Felhasznált irodalom Franz Ludwig Neher: Fünfzig Jahre Knorr-Bremse. Berlin/München 1955. Manfred Barthel: Kraft und Sicherheit. 75 Jahre Knorr-Bremse. Düsseldorf/Wien 1980. Manfred Pohl, Sicherheit auf Schiene und Straße. Die Geschichte der Knorr-Bremse AG. (angol kiadás: Safety First by Road and Rail. The History of Knorr-Bremse AG.) München 2005. Camion Truck&Bus Magazin 2005/10 A légfékek elméleti működésének bemutatása Külső Linkek BME Gépjárművek tanszék oktatási segédletei A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. honlapja A Knorr-Bremse konszern honlapja A Knorr-Bremse termékeinek bemutatása A Bahama-szigetek a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A Bahama-szigetek a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 26 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Herchweiler Herchweiler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Etimon Az etimon valamely emberi szó legősibb formája. Általában azt a szót nevezik egy szó etimonjának, ameddig visszavezethető. A szavak eredetét kutató nyelvészeti segédtudománynak, az etimológiának a vizsgálati tárgya. Az etimológia kifejezés a görög ἐτυμολογία, etymologia kifejezésből ered, amely pedig az ἔτυμον, etymon, az „igaz értelem” és a -lógia, „tudománya” szavakból tevődik össze. Lyon megye (Iowa) Lyon megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Iowa államban található. Lakosainak száma 11 712 fő (2013. július 1.). Lyon megye Minnehaha megye és Lincoln megye községekkel határos. Népesség A megye népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fongueusemare Fongueusemare település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 190 fő (2015). Fongueusemare Cuverville, Écrainville, Gerville, Les Loges, Maniquerville és Sausseuzemare-en-Caux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: V-sit A V-sit. Okui Maszami második stúdióalbuma, amely 1996. szeptember 21-én jelent meg a King Records kiadó jóvoltából. Ez lett lett az énekesnő legsikeresebb, legtöbb példányban elkelt albuma, köszönhetően a sok népszerű anime dalnak. tizenkilencedik helyet érte el a japán lemezeladási listán, hét hétig szerepelt rajta, és összesen 48 330 példányt értékesítettek belőle. Dalok listája Mask (masamix) 5:06 Szaikou no Gamble ( ���GAMBLE ) 4:40 Shake It 4:57 Uszo no egao hontó no namida ( ���� ���� ) 4:43 Lonely Soul 5:05 Dreaming Heart 4:49 Futari ( �� ) 6:07 Love Is Fire 4:42 Get My Way 3:41 Szendzsó no Madonna ( ������� ) 4:30 Rjóki (Heaven & Hell) ( ���Heaven&Hell� ) 5:23 Madzsime va kikkake 4:59 Dzsama va szaszenai (Live rock-on) (�������) 4:38 Friends 4:05 Szent Korona Rádió A Szent Korona Rádió egy egész nap sugárzó internetes „nemzeti radikális” rádió. Célja a magyar kultúra népszerűsítése, elsősorban magyar népdalok, magyar költők verseinek, novelláinak, írásainak segítségével. A rádió együttműködik a Magyar Jelen című újsággal, sokszor a rádió cikkei is helyet kapnak a lapban. Történet 2006. április 16-án a Hazafi Rádióból kilépett 13 műsorvezető megalapította a Szent Korona Rádiót. Június 11-én indult el a rádió néprajzi műsora, a Lánc, Lánc, Eszterlánc. A műsorvezető Eszter. Augusztus 2-9. között a 6. Magyar Szigetről tudósít élőben a rádió, egyedüli médiumként. Augusztus 11-én megszűnt a História című műsor a rádióban. A 2006-os október 23-ai zavargások idején este a Deák téren gumilövedékkel fejbe lőtték Magit, a rádió tudósítóját. December 22-én Nagytarcsán rádiós találkozót rendezett a szerkesztőség, amelyen többek között fellépett a H-599 és a Magozott Cseresznye. 2007 áprilisában a rádió munkatársai megalapították a Szent Korona Rádió Egyesületet, amely azóta is végzi a rádió képviseletét, üzemeltetését. Április 18-án indult el a rádió új honlapja. Május 9-én indult el Budaházy György saját műsora a rádióban. A rádió egy szócsövet kívánt adni Budaházynak, hogy az országos médiából érkező támadásokra tudjon reagálni. Műsorát akkor is élőben vezette, amikor a rendőrség nagy erőkkel kereste. Május 25-én indult el a rádió vadászmagazinja, az Erdőzúgás. A műsorvezető Gribek Dániel. Június 20-án Toroczkai László volt Budaházy György vendége saját műsorában. A téma Hunnia volt. Június 21-én a megnövekedett igények miatt a rádió új szerverre költözött.Július 1-jétől a rádió ökumenikus vallási magazinja, a Vallásóra átalakult. Azóta két műsorvezetős lett a műsor. A mikrofonnál: Géza és HeMK. A júliusban megjelent Szent Kereszt magazinban olvasható egy interjú Magival, a rádió főszerkesztőjével a rádió múltjáról, jelenéről és a tervekről. Július 25-étől felfüggesztésre került az „Éjszakai műszak” nevű műsor. Augusztus 1-jétől 8-ig a 7. Magyar Sziget rendezvényre „költözik” a rádió, s onnan előadásokat, koncerteken közvetít élőben, egyedüli médiumként. A Magyar Szigeten hivatalos közönségtalálkozó is volt a programba iktatva, „Ilyenek élőben (bemutatkoznak a Szent Korona Rádió műsorvezetői)” címmel. Az érdeklődök szinte teljesen megtöltötték a Hamvas Béla előadótermet. Augusztus 3-án a Magyar Szigetről való sugárzás közben úgynevezett „DDoS”-támadás érte a rádió szerverét, ezért ideiglenesen elérhetetlen volt a rádió élő adása. Augusztus 17-én a túlterheltség miatt elérhetetlenné vált a rádió honlapja. Ennek oka az volt, hogy hatalmas érdeklődés fogadta a Magyar Szigeten rögzített 2200 percnyi előadást és beszélgetést, több tucat interjút és több száz képet.Augusztus 22-én felfüggesztették a rádió betelefonálós, sms-ezős műsorát, a „Csak Magivalt”. A szeptember 11-én megjelent Kárpátia havilapban „Végre egy magyar sikertörténet: Szent Korona Rádió” címmel olvasható egy dupla oldalas interjú a rádió főszerkesztőjével. Szeptember 17-én minőségjavítás történt a rádióban. 64 kbps-ről 128 kbps-ra emelte a rádió a sugárzás sávszélességét. Október 17-én Toroczkai László volt Budaházy György vendége saját műsorában. November 22-én Nemzeti Ranglista címmel indult műsor a rádióban. A kívánságműsorok legkedveltebb dalairól és előadóiról szól a műsor. A műsorvezető Magi. 2007. november 26-án új műsor indult a rádióban, Országjáró címmel. A műsor célja bemutatni a történelmi Magyarország kincseit Fiumétől a Magas-Tátráig, illetve az Őrségtől Csángóföldig! Műsorvezetők: Dobrocsi Lénárd és Szekeres Balázs. December 5-én "Karácsony előtti" nyereményjátékot hirdetett meg a rádió a Vae Victis - Vivat Victor! történelmi társasjáték és több zenész/zenekar támogatásával. A nyeremények között a Vae Victis - Vivat Victor! társasjáték, a rádió pólója és -nagyrészt- dedikált CD-k szerepeltek (Ismerős Arcok, Ossian, Kalapács, Hungarica, Dalriada, Kronos, Nagy Feri). December 18-ától a Hegylakók műsorvezetőinek összetétel megváltozott, Zagyva György Gyulán kívül „új garnitúra” érkezett. 2008. január 7-én megújult a kívánságműsor és két új műsor debütált rádióban: az egyik a Kikelet című környezet- és természetvédelmi hírmagazin a másik a „Ma is van rock" című rockzenei magazin. Január 18-án a Szent Korona Rádió főszerkesztője, Magi is meghívást kapott az Echo TV Éjjeli menedék című műsorába a Magyar Jelen, a Bombagyár és az Árpádhír Világtelevízó vezetői mellett. Február 25-én a kommunizmus áldozatainak napján emlékműsort sugárzott a rádió „100 millió halott - a kommunizmus áldozatai” címmel. Március 3-ától a rádió határozatlan ideig felfüggesztette Híradója sugárzását. Indoklásukban főleg idő- és emberhiányra hivatkoztak. Április 9-én regisztrálta magát a rádió honlapján a 10 000 hallgató.Április 11-én ünnepelte a rádió a Nemzeti Ladik nevű nemzeti szórakozóhely győri állomásán a 2. születésnapját, amelyen a rádió műsorvezetőinek, munkatársainak nagy része megjelent. Április 24-én költözött be a rádió az első stúdiójába Budapesten. (Erről bővebben a stúdió pont alatt olvashat.) Május 5-én ünnepelte 1 éves születésnapját a Budaházy c. műsor. Az ünnep alkalmából Budaházy György meghívta műsorába a leghűségesebb hallgatóit. 2008. Május 12-én új műsor indult,Mesebeszéd címmel. A műsor hetente háromszor jelentkezik, magyar és székely népmesékkel. A mesélő Liktor Kati. Május végén a rádió közzétett egy felhívást, amelyben várta hallgatóinak segítségét, hogy egy térképen össze legyen gyűjtve a 2008-ban tartandó trianoni megemlékezések listája. Az akció sikeres volt, közel 150 megemlékezés került ki a rádió honlapjára. Május 29-én este a rádió honlapja arculatot váltott. Ezzel egyidejűleg kezdte el sugározni a rádió az új szignálját. Június 4-én a rádió egész nap Trianonnal kapcsolatos műsorokat, előadásokat és zenéket sugárzott. A Szent Korona Rádió a trianoni-békediktátum szentesítésének pillanata után 88 évvel egy percre elnémult. Június 6-án a Szent Korona Rádió csatlakozott a HVIM már szokásos trianoni felvonulásához. A nagykövetségek közötti úton a rádió munkatársai keverték a nemzeti rockzenék legjobbjait az emlékezőknek. Június 18-án Toroczkai László volt Budaházy György vendége saját műsorában. Június 25-én Drábik János volt Budaházy György vendége saját műsorában. Július 2-án Toroczkai László és Zagyva György Gyula, a "nemzeti oldal" két kiemelkedő alakja volt Budaházy György vendége saját műsorában. Július 5-én a rádió tudósítói több csapatra osztva figyelték a "meleg büszkeség" napjának történéseit. Turner Gábor „Hubatkát”, a Szent Korona Rádió elnök- alapítóját civil ruhás nyomozók hosszas üldözés után a földre teperték, majd előállították a VII. kerületi kapitányságon negyed kilenckor. Hubatkát hajnali három órakor engedték ki. A nap folyamán a rádió honlapját - más nemzeti radikális weblapokkal együtt - DDoS támadás érte. A legjobban a Szent Korona Rádió honlapja bírta a terhelést, hiszen két részben, alig másfél óráig volt csak elérhetetlen a lap, szemben a többi nemzeti radikális honlappal. Július 7-én egy hallgató megajándékozta a rádió szerkesztőségét néhány gázmaszkkal, ezzel segítve az élő, hiteles tudósításokat a jövőben. Zenék A rádió a magyar nemzeti érzelmet kifejező zenekarok műveit játssza. Ezeknek a daloknak a szövege a hazaszeretetről, a nemzeti fájdalomról (pl: mohácsi csata, trianoni békeszerződés, 1956-os forradalom stb.), a nemzeti büszkeségekről (pl: egri győzelem, nándorfehérvári diadal stb.) szólnak. A dalszövegek között megtalálhatóak az őstörténetről szóló alkotások is, ezek feldolgozzák többek között a magyar mondavilágot (pl.: Büszke Botond, Csodaszarvas). A nemzeti zenekarok az aktuális eseményekkel is foglalkoznak. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően kialakult helyzetről is születtek már dalok. Ezek többnyire az MTV 2006-os ostromáról illetve a 2006. október 23-i rendőri erőszakról szólnak. A zenei alap általában rock, amelyet ilyen szövegvilággal együtt nemzeti rocknak neveznek (pl.: H-599, Beatrice, Romantikus Erőszak, Kárpátia, Magozott Cseresznye, Ismerős Arcok stb.). Emellett népzenéket, illetve a népzenei alapokon nyugvó zenéket is sugároz a rádió. Ide sorolható zenei stílusok pl.: a folk-rock (pl.: Kormorán, Transylmania, Szkítia stb.) a folk metal (pl.: Dalriada). Más zenei irányzatok is megszólalnak a rádióban: a nemzeti metal még gyermekcipőben jár, de van neves képviselője (pl.: Hungarica) illetve a nemzeti rap szintén fehér holló még a nemzeti dallamvilágban, de ide sorolható Pilu és Fankadeli munkásságából néhány felvétel. A rádió ezeken túl sugározza még a nemzeti oldalhoz kapcsolható rockzenészek dalait is (pl: Kalapács József, Ákos) illetve az igényes magyar rockzenekarok számait is (pl.: Lord, Bikini, Pokolgép, Karthago). A rádióban hallható még archív zenei összeállítás katonadalokból illetve revíziós felvételekből is. Műsorok Budaházy: Műsorvezető: Budaházy György Délvidéki szorító: Beszélgetős műsor a déli végekről Főhadiszállás: felkészítés liberálisok ellen. Műsorvezetők: Ádám, Tamás és Bogi Határőrség: Székely hazafiak műsora Hadak Útján: Hadtörténeti műsor Hegylakók: Beszélgetős műsor. Műsorvezetők: Zagyva György Gyula , Tokár Zsolt, Kürti Zoltán Kívánságműsor: Műsorvezetők: Gubicza Eszter, Magi, Ági, Léhi Ádám, Kincses Korabeli revíziós dalok órája: Revizionista dalok műsora. Madártávlatból: Rádiós jegyzet Székelyföldről. Műsorvezető: Balla Barna, református lelkipásztor. Magyar Lelátó: Sport magazin. Műsorvezető: Horváth Gergely - "Gregor" Napvágás: Történelmi, kulturális magazin. Műsorvezetők: dr. Varga Tibor Mi magunk: A vármegyések magazin műsora, kéthetente aktuális, szervezetet érintő témákról. Műsorvezető: Barcsa T. Gábor, Incze Béla Népzene füleinknek: Népzenei válogatás. Radics Béla emlékóra: Az 1970-es évek magyar rockzenéi. Műsorvezető: Rock Dodi Sin City: Közéleti, beszélgetős műsor, gyakran országgyűlési képviselőkkel. Trón és Oltár: A Szent Korona Rádió királyságpárti beszélgetős műsora Vallásóra: Ökumenikus vallási magazin. Szerkesztők/műsorvezetők: Noika, Zsófi, Emese, TPJJ, Hubatka, Profee Valamint római katolikus és református misék/istentiszteletek hanganyagai. Megszűnt/szüneteltetett műsorok Csak Magival: Betelefonálós műsor. Műsorvezető volt: Magi . Erdőzúgás: Vadászmagazin. Műsorvezető: Gribek Dániel Éjszakai műszak: Kívánságműsor éjjeli baglyoknak. Műsorvezetők voltak: Attila, TTamás, Komár, HeMK Hazatérés: Az 1940-esek zenéit tartalmazza. Műsorvezető volt: Herczegh Híradó: Műsorvezetők voltak: Gubicza Eszter, Denk Zsófia, Csarmaz Ágnes, Karagics Anna, Zitu, Kulin Júlia és Ruskó Zsófia História: Történelmi magazin. Műsorvezető volt: Norbi. Hungaricum: Ismeretterjesztő műsor. Műsorvezetők voltak: Kamrás László és Sárközi Tamás Kalandozó Magyarok: külhoni. Műsorvezetők: Lehel és Balázs. Katona Dolog: Katonai magazin. Műsorvezető volt: TTamás Kikelet: Természetvédelmi hírmagazin. Műsorvezető volt: Gribek Dániel Közéleti magazin: Közéleti magazin. Műsorvezető volt: Attila Lánc, Lánc, Eszterlánc: Néprajzi magazin. Műsorvezető volt: Gubicza Eszter Mesebeszéd: Magyar és székely népmesék. Műsorvezető volt: Liktor Kati Ma is van rock: Kárpát-medencei rockzenei magazin. Műsorvezető: Rock Dodi Nemzeti Ranglista: Műsor a legnépszerűbb együttesekről, albumokról és számokról. Műsorvezető volt: Magi Nyugati levél: hangosjegyzet. Műsorvezető: Per Spegulo Országjáró: Ismeretterjesztő műsor a Kárpát-medencéről. Műsorvezetők voltak: Dobrocsi Lénárd és Szekeres Balázs Polest: Politikai hírműsor: Műsorvezető volt: TTamás Programajánló: Koncert- és kulturális programok ajánlója. Műsorvezetők voltak: Vendetta és Erzsó Rocktarsoly: Rockzenei magazin. Műsorvezetők voltak: Kapitány, Hubatka, Jászmagyar TémáZóna: Beszélgetős műsor. Műsorvezetők voltak: Magi és Hubatka Vasparipák: Motoros magazin: Műsorvezető volt: Zoner Hírportál A Szent Korona Rádió honlapja hírportálként is üzemel. A portál 12 rovatra (Belföld, Elszakítva, Kultúra, Külföld, IT/TECH/Tudomány, Zene, Közlemények, Publicisztika, Természetvédelem, Sport, Hit-vallás és Rádió) felosztva olvasható. Ezeken túl programajánlók is találhatók a weblapon: előadások, koncertek, kultúra témakörben. Valamint a rádió munkatársainak blogjai is olvashatóak az oldalon. Stúdió A Szent Korona Rádió 2008-as legnagyobb terve egy budapesti székhelyű stúdió berendezése volt. A rádió gyűjtést hirdetett, amelyben az anyagi támogatásokon túl minden használható tárgyat (bútorokat, elektronikai termékeket) is fogadtak. A rádió egy nyugatra szakadt hallgatójának kiemelt segítségével (a Londonból küldött stúdiós felszereléseknek köszönhetően) 2008. április 24-én beköltözött és berendezte első stúdióját Budapesten. Tianhe-I A Tianhe-I (kínaiul: ����, tianhe-jihao) – másképpen Tianhe-1 vagy TH-1 – egy kínai szuperszámítógép. Egyike az Amerikai Egyesült Államokon kívüli világ néhány petaflop teljesítményű szuperszámítógépének: a gép számítási teljesítménye 2,566 petaFLOP, ami több mint 2½ billiárd lebegőpontos műveletet jelent másodpercenként. A tianhe kifejezés szó szerinti fordítása égi folyó, ami a Tejutat jelenti. A Tianhe-I számítógépet a Hunan tartománybeli Csangsa (���) városának egyik egyetemén fejlesztették ki (angolul: Chinese National University of Defense Technology (NUDT)). Elsőnek 2009 októberében mutatták meg a nyilvánosságnak. A világ 5. leggyorsabb szuperszámítógépe a TOP500-as listán, amit 2009-ben az SCO9-es szuperszámítógépek konferenciáján állítottak fel Oregon államban, Portlandben. A Tianhe-I Intel Xeon processzorokat használ. Tiencsinben helyezték üzembe a kínai Nemzeti Szuperszámítógép Központban. Nyersolajlelőhelyek feltérképezéséhez és repülőgép-szimulációkhoz használják. 2010 októberében a gép továbbfejlesztett változata, a (Tianhe-1A) lett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. Leggyorsabb működése közben a számítási sebessége 2,5 petaflop volt. A Tianhe-I-et egy nyílt rendszer részeként alkalmazzák, ahol nagy számításigényű tudományos problémákat próbálnak megoldani Linux operációs rendszer segítségével. Május 19. Május 19. az év 139. (szökőévben 140.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 226 nap van hátra. Névnapok: Ivó, Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milán, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne Események 1536 – Boleyn Anna angol királyné kivégzése a londoni Towerben . 1578 – A nagy budai lőporrobbanás . 1643 – A rocroi-i csatában a francia királyi hadsereg, Louis de Bourbon , Enghien hercege (a későbbi „Nagy Condé”) vezetésével döntő vereséget mér a Francisco de Melo márki spanyol királyi hadseregére. 1802 – Napoléon Bonaparte megalapította a Francia Köztársaság Becsületrendjét . 1845 – Útjára indul John Franklin kapitány vezetésével az északnyugati átjáró megtalálására indított Franklin-expedíció . 1894 – Bulgáriában megbukik Sztefan Sztambolov osztrákbarát kormánya. 1935 – A csehszlovákiai parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot a Szudétanémet Párt szerzi meg (15,2%); a cseh pártok közül az agrárpárt a szavazatok 14,3%-át, a szociáldemokraták 12,6%-ot, a kommunisták 10,3%-ot szereznek. A magyar pártok kilenc mandátumhoz jutnak. 1961 – Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet. 2007 – Bagdadban hat – titkos fegyverraktárakat felderítő – amerikai katona és a tolmácsuk életét vesztette egy pokolgépes robbantásban, míg a német PRT három, szolgálaton kívüli katonája a kunduzi bazárban – egy öngyilkos merénylő által működésbe hozott robbanó szerkezet miatt – hal meg. 2007 – Előzetes letartóztatásba vették a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt rendőrét, akiket egy ismert gitáros barátnőjének megerőszakolásával gyanúsítanak. 2007 – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt. 2010 – Szomália elismeri Koszovó függetlenségét 2018 – Harry brit királyi herceg feleségül veszi Meghan Markle amerikai színésznőt a windsori kastély Szent György kápolnájában, 600 meghívott jelenlétében. (Az esküvőn a brit tradíciók keveredtek az afroamerikai kultúrával.) Sportesemények Forma-1 1957 – monacói nagydíj , Monte Carlo - Győztes: Juan Manuel Fangio ( Maserati ) 1985 – monacói nagydíj , Monte Carlo - Győztes: Alain Prost ( McLaren TAG Porsche Turbo) 1996 – monacói nagydíj , Monte Carlo - Győztes: Olivier Panis ( Ligier Mugen Honda ) Születések 1469 – Giovanni della Robbia firenzei szobrász, Andrea della Robbia fia († 1529 ) 1762 – Johann Gottlieb Fichte német filozófus († 1814 ) 1855 – Bihari Sándor festőművész († 1906 ) 1868 – II. Miklós orosz cár († 1918 ) 1871 – Ligeti Miklós szobrászművész († 1944 ) 1885 – Basch Andor magyar festőművész († 1944 ) 1890 – Ho Si Minh Vietnám vezetője († 1969 ) 1893 – Bajor Gizi (sz. Beyer Gizella), magyar színésznő († 1951 ) 1896 – Várkonyi Nándor magyar író, szerkesztő, könyvtáros, kultúrtörténész († 1975 ) 1904 – Vaszary Piri magyar színésznő, filmszínésznő († 1965 ) 1907 – Zdenek Pöhl cseh autóversenyző († 1986 ) 1925 – Pol Pot a kambodzsai Vörös Khmer rezsim vezetője, rettegett diktátor († 1998 ) 1927 – Serge Lang francia születésű amerikai matematikus († 2005 ) 1928 – Colin Chapman (Anthony Colin Bruce Chapman) brit versenyautó konstruktőr, a Lotus sportautómárka és a Lotus Forma-1 -es csapat megalkotója († 1982 ) 1930 – Kálmán Rudolf Emil amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja († 2016 ) 1931 – Bob Anderson (Robert Anderson) brit autóversenyző († 1967 ) 1934 – Ulf Norinder svéd autóversenyző († 1978 ) 1939 – James Fox angol színész ( Napok romjai , Az aranyserleg) 1940 – Novotny Zoltán Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró, sportújságíró 1940 – Radnóti László MOB Médiadíjas magyar újságíró, sportújságíró 1948 – Grace Jones jamaicai születésű amerikai fotómodell, énekesnő, színésznő 1951 – Jancsó Sarolta magyar színésznő 1954 – Phil Rudd ausztrál zenész, az „AC/DC” együttes dobosa 1958 – Bubik István magyar színművész († 2004 ) 1972 – Amanda De Cadenet angol fényképész, színésznő, műsorvezető 1973 – Dario Franchitti skót autóversenyző 1977 – Manuel Almunia spanyol labdarúgó 1977 – Natalia Oreiro uruguayi énekesnő, színésznő, a Vad angyal főszereplője. 1977 – Oroszlán Szonja magyar színésznő 1979 – Majoross Gergely magyar jégkorongozó 1979 – Andrea Pirlo olasz labdarúgó Aleš Brichta Ing. Aleš Brichta (Prága, Csehország, 1959. augusztus 9. –) cseh rockénekes. Kezdetben az Arakain együttesekben énekelt. Aleš Brichta Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz csataképfestő távoli rokona. Musical 1994: Jesus Christ Superstar Diszkográfia Szólókarrierje Růže pro Algernon (1994) Ráno ve dveřích Armády spásy (1996) Hledač pokladů (1998) Dívka s perlami ve vlasech – Best Of (2000) American Bull (2001) Aleš Brichta 12x nej (2001) (videó) American Bull – New Edition (2002) Anděl posledního soudu (2003) Legendy 2 (2004) Arakain Rockmapa 1 (1989) Rockmapa 13 (1989) Thrash The Trash (1990) Schizofrenie (1991) History Live (1992) Black Jack (1992) Salto Mortale (1993) Thrash! (1994) Legendy (1995) S.O.S. (1996) 15 Vol. 1 (1997) 15 Vol. 2 (1997) 15 (1997) Apage Satanas (1998) Thrash The Trash & Schizofrenie (1998) 15 Vol. 1&2 (1998) Farao (1999) Gambrinus Live (2000) Gambrinus Live (2000) (videó) Forrest Gump (2001) Archeology (2002) 20 let natvrdo (2003) (könyv) 20 let natvrdo (2003) (videó) Balady (2003) XXV Eden (2007) Grizzly ! New Spirit! (2003) Aleš Brichta Band Divadlo snů (2006) Nech si to projít hlavou (2007) Best Of: Beatová síň slávy (2008) Deratizer (2009) 50 – TESLA ARENA true live (2009) Grizzly (2010) Aleš Brichta Project Údolí sviní (2013) Aleš Brichta Trio Papírovej drak (2014) Projektek Zemětřesení (1993) Hattrick (2000) Zemětřesení – Live (2001) Hattrick I+II (2004) Válogatások Dej mi víc… Olympic (1992) Souhvězdí Gott (1999) Karel Gott 70 [TV koncert] (2009) Varga József (gyeplabdázó) Varga József (Budapest, 1955. február 12. –) 13-szoros magyar bajnok gyeplabdázó. Pályafutása 1955. február 12-én született Budapesten. 1973-ban érettségizett a Landler Jenő Szakközépiskolában. 1970 és 1990 között a Bp. Építők illetve az Építők SC játékosa volt, ahol 13 bajnoki címet és 9 magyar kupa győzelmet szerzett a csapattal. Edzői Konorót Gyula (1970–72), Almási Sándor (1973–87) és Puskás György (1987–90) voltak. 1990 óta Kanadában él. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1974, 1977, 1979, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990 2.: 1978, 1980 3.: 1975, 1976 Magyar kupa (MNK) győztes: 1976, 1978, 1979, 1981, 1982, 1983, 1985, 1987, 1990 2.: 1980, 1984, 1986 3.: 1974 Felszabadulás kupa győztes: 1975 Magyar bajnokság (kispályás) bajnok: 1977 Magyar bajnokság (terem) bajnok: 1981, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990 Tadzsima Nabi Tadzsima Nabi (�� ��; 1900. augusztus 4. – 2018. április 21.) a világ legidősebb embere volt 2017. szeptember 15-étől, a jamaicai Violet Brown halálától 2018. április 21-én történt haláláig. Ő volt az utolsó ember, aki még a 19. században született, a valaha élt harmadik leghosszabb életű ember, egyben a valaha élt leghosszabb életű japán és leghosszabb életű ázsiai. Élete Kikaidzsima sziget legnyugatibb részén, Arakiban született, ami akkor Wan faluhoz tartozott, ma a kagosimai Kikai része. 2002 februárja óta a Kikaien idősek otthonában élt, Kikaiban. Férje, Tadzsima Tominisi (�� ���) 1991-ben halt meg, 95 évesen, más források szerint 1992-ben vagy 1993-ban. Hét fiuk és két lányuk született. 2011 szeptemberében Tadzsimának 28 unokája, 56 dédunokája és 35 ükunokája volt. 2017 szeptemberében körülbelül 160 leszármazottja volt, köztük szépunokák is. Étrendje nagyrészt rámen tésztából és rizses-makrélás szusiból állt. 2015. szeptember 27-én ő lett a legidősebb élő japán ember (az előző rekorder egy 115 éves tokiói nő volt). 2017. szeptember 15-én, a jamaicai Violet Brown halálakor Tadzsima lett a legidősebb élő ember a világon. Két héttel korábban döntötte meg Ókava Miszao rekordját valaha élt legidősebb japánként. 2018. április 21-én hunyt el; a világ legidősebb élő embere a szintén japán Mijako Csijo lett. Szőlősi-Séd A Szőlősi-Séd Balatonszőlős központjában ered, nem messze a Fő tértől. A Bocsár-hegy völgyében halad tovább, majd a völgy elhagyása után a Szálka-dűlőben folytatja útját. Miután kiér az erdős területről, keresztezi a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalat. Kis időn belül a 71-es főutat is keresztezi, majd beleömlik a Balatonba. Települések Balatonszőlős Balatonfüred Csillagok Világa Története A Csillagok Világa folyóiratot 1944. február 26-án alapította Kulin György csillagász, aki a folyóirat alapítója, és felelős szerkesztője is volt. A lap megjelentetése kéthavi lett volna, de 1944-ben csak négy számot terveztek. Végül a második világháború miatt csak három szám jelent meg, az 1944. októberivel bezárólag. 1948-ban, és 1956-ban a magazint újra elindították, de mindkét esetben meg is szűnt még az év vége előtt, főleg a kiadás nehézségei, és az érdeklődés hiánya miatt. A megmaradt anyagok A Pécsi Tudományegyetem összegyűjtötte, majd digitalizálta a kiadott számokat, melyhez az egyetem könyvtárában hozzáférhetnek az érdeklődők. Fémes hidrogén A fémes hidrogén akkor keletkezik, amikor a hidrogént kellően magas nyomás éri, és emiatt halmazállapot-változáson megy át. A folyamat az ún. degenerált anyag keletkezésének egyik példája. A szilárd fémes hidrogént atommagok (vagyis protonok) kristályrácsa alkotja; az atomok közötti távolság lényegesen kisebb, mint a Bohr-sugár. A kristályrács pontjai közötti távolság az elektron hullámhosszával vetekszik (lásd a De Broglie hullámhosszt). Az elektronok nem kötöttek, és úgy viselkednek, mint a fémek vezető (szabad) elektronjai. A két atomos hidrogénmolekulához hasonlóan a fémes hidrogén egy allotróp módosulat. A folyékony fémes hidrogénben a protonok nem rendeződnek rácsba, tehát a rendszer egy olyan folyadék, amely protonokból és elektronokból áll. A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belső szerkezetére vonatkozó korábbi előrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyről ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a Naprendszer bolygói közül a legerősebb, a felszínhez közelebb keletkezik. A University of Edinburgh kutatóinak 2016-os közlése szerint egy kísérletben sikerült gyémántok között hidrogént összenyomniuk 3,25 millió bar nyomással, ahol a hidrogén egy új szilárd fázist vett fel (amit „V”-vel jelölnek). Ebben az állapotban a hidrogénmolekulák atomokra bomlottak, és az atomok elektronjai fémes tulajdonságokat kezdtek mutatni. A kutatócsoport szerint még nagyobb nyomás előállításával tiszta atomos hidrogén állna elő, ami fémes tulajdonságokkal rendelkezne (ahogy egy 80 évvel korábbi elmélet megjósolta). Vermes Mária Vermes Mária (Budapest, 1923. november 23. – Budapest, 2018. január 10.) magyar hegedűművész és -tanár. Életpályája A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát 1944-ben, művészit 1947-ben. Kamarazenei, vonósnégyes, népzenei zenetörténeti és zeneszerzés tanulmányai alatt tanárai voltak Gábriel Ferenc, Weiner Leó, Waldbauer Imre, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Molnár Antal és Viski János. Egész élete folyamán tanított. Alsófokon kezdte munkáját Magyarországon, a Székesfehérvári Zeneiskolában, majd 14 évig élt az NDK-ban, ahol koncertmesteri tevékenysége mellett a Martin Luther Universität (Halle/Wittenberg) professzora volt. Hazatérése után először a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi majd Budapesti Tagozatán tanított, végül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Budapest) professzoraként dolgozott a hazai művészképzésben. Utolsó aktív éveiben a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola tanára volt. Szólistaként és a Magyar Hárfástrió tagjaként sikeres koncertek és rendezvények fűződtek a nevéhez, fellépett a Rádióban és a Televízióban, az NDK-ban és Csehszlovákiában, majd később Jugoszláviában, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában és Nyugat-Berlinben. Régi tanítványai szakmai előrejutását mindig gondosan figyelemmel kísérte. Még a Hamburgi Orvoszenekarnak is – amelyet tanítványa Eckhard Schlemminger vezetett – rengeteg tanácsot adott. Az együttes Vermes Mária segítségével valósíthatta meg 2016-ban finnországi utazását Helsinkibe. Munkássága Életének főbb állomásai: Székesfehérvári Zeneiskola (1950-1957); Martin Luther Universität Halle/Wittenberg (1957-1971); Liszt F. ZTI., Pécsi Tagozat (1971-1976); Liszt F. ZTI Budapesti Tagozat (1976-1981); Liszt F. Zeneakadémia – egyetemi tanár (1981-1994); Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola (1994-2011). A székesfehérvári évek alatt volt kollégája Szeredi S. Gusztáv, és ez az ismeretség vezetett 1950-ben a Magyar Hárfástrió megalapításához. Az együttesben Vermes Mária Szeredi S. Gusztáv brácsaművésszel és annak feleségével, Molnár Anna hárfaművésszel 1988-ig, a brácsaművész haláláig játszott együtt számos európai országban nyilvános hangversenyeken és rádiófelvételeken. A muzsikusok klasszikus zeneszerzők művein kívül a kortárs magyar zeneszerzők darabjait is előszeretettel játszották, nem egy mű az ő számukra készült. 1957-ben érkezett Halléba, ahol a már nemzetközileg is elismert hegedűművész Vermes Máriát kinevezték a Händel Fesztiválzenekar koncertmesterévé. A város állami színházában működő zenekar az 50-es és 60-as években főszereplője volt Händel újrafelfedezésének. Horst-Tanu Margraf karmester vezetésével ekkor vették hanglemezre Händel „12 Concerto Grosso”-ját és a „Poros”c. operáját Vermes Mária hegedűszólójával. A DEFA filmfelvétele megőrizte a hallei Händel Haus Museum rendezésében a Händel Fesztivál keretében megrendezett kiállítás emlékét. Az ETERNA Vermes Mária szólójával rögzítette később Gerhard Wohlgemuth hegedűversenyét és Jan Raupp két zenekari darabját. Vermes Mária a Német-Magyar Kamarazenei Egyesület művészeti vezetője volt, kulturális kapcsolatot ápolt a Szorb Kulturális Egyesülettel Bautzenben. A magyar művészek – Vermes Mária, Molnár Anna és Szeredi-S. Gusztáv – 1971-ben visszatértek Halléból hazájukba és Budapesten folytatták művészi valamint kulturális tevékenységüket. Régi növendékeikkel folytatott barátságuk fennmaradt továbbra is. A Magyar Hárfástrió több országban koncertezett a következő években is. Vermes Mária nevéhez számos kottakiadás (például a 300 év hegedűmuzsikája Szeredi S. Gusztávval közösen) és feldolgozás (többek között Händel G-dúr chaconne – HWV 435 – hegedűre és brácsára) fűződik. A hazai folyamatos tanítás mellett Vermes Mária 1981 óta tagja volt a mosonmagyaróvári születésű Karl Flesch-ről elnevezett hegedűverseny zsűrijének, valamint vendégprofesszorként tanított különböző hegedűkurzusokon Finnországban, Nagy-Britanniában és Horvátországban is. Kiadott művei Több gyűjtemény a „300 év hegedűmuzsikája” sorozatban (Szeredi S. Gusztávval közös szerkesztésben) az „Editio Musica Budapest” kiadásában. Vermes Mária: Variációk két magyar népdalra (hegedűre és brácsára) – 1953 Kontrapunkt Kiadó, Budapest 2014 Händel, G.F. – Vermes Mária: Grobschmied-variációk – HWV 430 (hegedűre és brácsára) – 1953 Kontrapunkt Kiadó, Budapest 2014 Díjai, elismerései 1959 Kamaraművészi díj 1962 Händel-díj 1964 Művészeti díj 2004 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2015 Magyar Művészeti Akadémia Elismerő Oklevele Hangfelvételei Händel, G. F. : Poros c. opera – ETERNA 8 20 048-050 (1958) Händel, G. F.: 12 Concerto Grosso op. 6 – ETERNA 7 20 88, 7 20 138, 7 20 140 (1960-1961) 12 Concerto Grosso op. 6 CD – BERLIN Classics 0031602BC, 0031612BC, 0031622BC (1996) Concerti Grossi op. 6, Nos 1-4-8-11 CD, RM – Edel Classics 0001342CCC (2001) Wohlgemuth, G.: Violinkonzert – ETERNA 8 20 531 (?) Raupp, J.: Essay für Violine und Orchester (1967/68),Concerto animato für Violine und Orchester (1969) – ETERNA, Stereo 8 26 209 (?), NOVA 8 85 159 (1979) (A mű címe utáni évszám annak megalkotása idejét jelöli, a lemezszám utáni évszám a hanglemezkiadás idejét. Kivétel Händel Concerto Grosso-sorozata, erről ugyanis minden lemezkiadás az első hangfelvételről készült.) Niman Tibor Niman Tibor (Kolozsvár, 1945 –) erdélyi magyar pszichológus, lélektani szakíró. Életútja Szülővárosában végzett középiskolát, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmen szerzett lélektan szakos képesítést. A Területi Kutató és az Alkalmazott Lélektani Laboratórium pszichológusa. Kutatómunkát végez a motivácionális tényezők terén, személyiség-lélektani kérdésekkel foglalkozik. 1972-ben doktorált. Szaktanulmányai a Studia Universitatis Babeş-Bolyai c. folyóiratban jelentek meg, magyarul A Hét és a Dolgozó Nő közölte írásait. Kiemelkedő a Szerelem – házassággal c. értekezése (TETT, 1978/1), melyben a szexuális és szerelmi élet rendezettségét és boldogságát a házasságlélektan szempontjából vizsgálja, s a jó házasság előkészítését és lehetőségeit kutatja. Korom Mihály (politikus) Korom Mihály (Mindszent, 1927. október 9. – Budapest, 1993. október 3.) mezőgazdasági munkás, jogász, politikus (MDP majd MSZMP). 1963 és 1966 között, majd 1978 és 1985 között az MSZMP KB titkára, 1966 és 1978 között igazságügy-miniszter, 1985 és 1989 között pedig az Alkotmányjogi Tanács elnöke volt. A 80-as években a reformellenes erőkhöz tartozott, a rendszerváltás folyamatának kezdetén, 1989-ben társadalmi nyomásra lemondott országgyűlési mandátumáról. Élete 1927-ben született. Édesapját nem ismerte, édesanyja mezőgazdasági cseléd volt. Fiatalkorában mezőgazdasági napszámosként, libapásztorként kereste kenyerét, majd 1945-ben jelentkezett rendőrnyomozónak, ezután a hadsereg, a rendőrség, majd a Belügyminisztérium állományában dolgozott. 1949-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, később az SZKP politikai főiskoláját, majd jogászként végzett az ELTE-n. Fia ifj. dr. Korom Mihály ügyvéd, felesége dr. Kővágó Ilona bíró volt. Szakmai munkássága 1951–55 között az MDP KV Belügyi Osztályának politikai munkatársa, 1958–60 között a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának vezetője, majd 1960 júniusától 3 éven keresztül a magyar Határőrség országos parancsnoka volt. 1962-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották, és e tisztségét egészen 1989-ig megőrizte. 1980. március 27. és 1985. március 28. között az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. 1963 és 1966. december 6. között, majd 1978. április 20–tól 1985. március 28-ig a KB adminisztratív ügyekért (így a fegyveres testületekért is) felelős titkára, a köztes időszakban pedig 1966. december 7. és 1978. április 19. között igazságügy-miniszter volt a Kállai-, a Fock- és a Lázár-kormányban. 1985 1989 között országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács elnöke volt. Tomáš Pospíchal Tomáš Pospíchal (Pudlov, 1936. június 26. – Prága, 2003. október 21.) csehszlovák válogatott labdarúgó. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Csehszlovák bajnok (2): 1964–65, 1966–67 Csehszlovák kupa (1): 1964 Világbajnoki döntős (1): 1962 Quel (La Rioja) Quel település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Quel Villarroya, Arnedo, Pradejón, Calahorra, Autol és Grávalos községekkel határos. Lakosainak száma 2011 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Csillagok háborúja V: A Birodalom visszavág A Csillagok háborúja V: A Birodalom visszavág (eredeti cím: Star Wars Episode V: The Empire Strikes Back, eredeti magyar cím: A Birodalom visszavág, eredeti angol cím: The Empire Strikes Back) 1980-ban bemutatott egész estés amerikai film, amely Irvin Kershner rendezésében jelent meg. A forgatókönyvet George Lucas története alapján Lawrence Kasdan és Leigh Brackett írta. A Csillagok háborúja-sorozatból másodikként jelent meg, de a filmek története alapján ez az ötödik rész az Egy új remény után és A jedi visszatér előtt. A film három évvel a rettegett Halálcsillag elpusztítása után játszódik. Luke Skywalker, Han Solo, Leia Organa hercegnő és a Lázadó Szövetség nyomukban a Galaktikus Birodalom Darth Vader vezette erőivel menekülni kényszerülnek. Luke elszakad barátaitól és egy félreeső bolygóra utazik, ahol Yoda Jedi mestertől megtanulja használni az Erőt. Közben Vader titokban csapdát állít Luke-nak, ami egy kegyetlen párbajhoz, majd egy megdöbbentő szembesítéshez vezet. Hosszú és nehéz gyártás után a film 1980. május 21-én került a mozikba. Kezdetben vegyes kritikákat kapott, de ma már a filmtörténelem legjobb alkotásai között tartják számon. Cselekmény Harc a jégbolygón Az előző epizódban a Lázadó Szövetségnek sikerült megsemmisíteni a Galaktikus Birodalom új csodafegyverét, egy egész bolygó gyors elpusztítására képes Halálcsillagot, ám a Birodalmi Flotta csillagrombolói végigüldözték őket a Galaxison, mígnem nagy részüknek egy embertelen klímájú jégbolygón, a Hothon sikerül elrejtőzniük. A történet a Halálcsillag elpusztítása után három évvel (3 YU) kezdődik. Palpatine császár és Darth Vader vezetésével a Birodalom bosszút akar állni a lázadókon, és végleg meg akarja semmisíteni őket. Mindenfelé szétküldött kutatószondáik egyike felfedezi a felkelők rejtett bázisának ellátógenerátorait, a birodalmi flotta ezután meglepetésszerű támadást indítva arra kényszeríti a lázadókat, hogy elhagyják bázisukat. Luke és Yoda Luke Skywalker - miután meggyőződött, hogy a lázadó flotta sikeresen elmenekült - a Dagobah rendszer felé indul robotjával, R2-D2-val, hogy folytassa felkészülését Yoda, a legnagyobb jedi lovag irányítása alatt. Meg is találja a mestert, aki Luke-ot szigorú kiképzésben részesíti, és arra is felhívja figyelmét, hogy a sötét oldal megpróbálja majd megnyerni magának. Az egyik ilyen lecke során be kell mennie egy barlangba, amely a Sötét Oldal kisugárzása alatt áll. Figyelmen kívül hagyja Yoda tanácsát, hogy fegyvertelenül lépjen be. A barlangban Darth Vadert találja, és haragosan rátámadva rövid harc után lefejezi. A fejen levő maszk szétnyílik, és Luke saját arcát látja benne: ez egy figyelmeztetés, hogy saját magát kell legyőznie, különben - ha nem vigyáz az érzelmeire, - a Sötét Oldal a hatalmába fogja keríteni. Solóék menekülése Közben Leia hercegnő, Han Solo, Csubakka és C-3PO droid Vader flottája elől menekül. A bajt az is tetőzi, hogy a hiperhajtómű meghibásodik, ezért nem tudnak fénysebességre felgyorsulva elmenekülni. Végül egy aszteroidamezőben találnak menedéket, pontosabban egy vákuumban is vígan megélő gigászi űrféreg bendőjében, ahonnan – a birodalmi bombázás, illetve az ott élő szárnyas lények, a mynockok miatt – sietősen távoznak. Majd végső elkeseredettségükben látszólag megtámadják a hajójuknál ötvenszer nagyobb csillagrombolót, és rákapcsolódnak az anyahajó hídjának falára, ahol nem érzékelik őket a birodalmi szenzorok. Menekülésükért újabb flottatiszt esik áldozatul Darth Vader szigorának: Needa kapitány. Birodalmi előírás szerint hiperugrás előtt megválnak a hulladékoktól, ezek között a Millennium Falcon remekül elrejtőzik. Majd a Bespin bolygó felé indulnak, ahol Solo barátja, Lando Calrissian báró székel. Sajnos egy Boba Fett nevű fejvadász rájön a Millennium Falcon menekülési útjára, és elefántfejre emlékeztető alakú űrhajóján, a SLAVE-1-en követi a menekülőket. A felhővárosban A Millennium Falcon megérkezik a Bespinre, illetve a légkörében lebegő Felhővárosba, ahol Lando Calrissian már várja őket és rendelkezésükre bocsátja műszaki csoportját, hogy helyrehozzák a Falcon hiperhajtóművét. C-3PO szerencsétlen módon egy rohamosztagos különítménybe botlik, azok pedig szétlövik a droidot, nehogy felfedje ottlétük titkát. Csubakka rátalál C-3PO darabjaira vendéglátójuk olvasztókamrájában. Leia hercegnőt és „kíséretét” Calrissian csapdába csalja. Solót Vader megkínoztatja. Csubakka a börtöncellában elkezdi C-3PO összerakását. Hogy Skywalkert élve a Császár színe elé vihesse, Vader működésbe helyezi a tibannagáz-bányászattal foglalkozó város egyik eszközét, a karbonitfagyasztót, de mivel nem tudják, ez alkalmas-e élő szervezet hibernálására, Vader kipróbáltatja Solo kapitányon. Solo túléli a fagyasztást, a testét magába foglaló karbonittömböt pedig átadják Boba Fettnek, aki Jabbához indul vele. Vader azt parancsolja Calrissiannak - megszegve eredeti megállapodásukat - hogy vigye Leiáékat a birodalmi zászlóshajóra, és egy rohamosztagot hagy a városban. Lando ekkor már tudja, hogy a Birodalom átvette Felhőváros irányítását, és új elhatározásra jut: megakadályozza Leiáék átadását, majd megpróbálják Han Solót megmenteni - de elkésnek. Azonban sikerül feljutniuk a Falconra, és elmenekülnek. Apa és fia Luke Skywalker időközben megérkezik Felhővárosba, és Leia kétségbeesett figyelmeztetése ellenére szembeszáll Vaderrel. Éppen csak túléli az összecsapást: Vader levágja a jobb kézfejét, de nem öli meg. A fénykarddal vívott párbaj közben az is kiderül, miért nem. Vader Luke arcába vágta: „Obi-Wan sohasem mondta el, mi történt apáddal!" Luke válasza: ,,Épp eleget mondott. Elmondta, hogy te ölted meg!" Vader reakciója: ,,Nem. Én vagyok az apád!” Luke, menekülve a Sötét Oldal és az imént megtudott igazság elől, leveti magát a Felhőváros „tőkesúlyának” mélyébe. Az egyik szellőzőakna beszippantja testét, és Luke egy törékeny antennán köt ki. Utolsó erejével Leiát szólítja. Leia megérzi Luke hívását, visszafordulnak, és kimentik őt szorult helyzetéből. Vader elől azonban nem tudnak megszökni, mert bár a hiperhajtóművet rendbehozták Lando technikusai, Vader azt a tudtuk nélkül kikapcsoltatta. Sikeres szökés R2-D2 azonban kinyerte ezt az információt Felhőváros számítógépeiből, és bekapcsolja a hiperhajtóművet, így megmenti a felkelőket attól, hogy Vader karmai közé kerüljenek. A lázadók gyülekezési pontján Luke műkezet kap, Csubakka és Lando Boba Fett után indulnak. Filmforgatás Az 1977-ben bemutatott Csillagok háborúja film minden várakozást felülmúlt – a vártnál sokkal nagyobb bevételt hozott, forradalmasította a filmipart és óriási kulturális visszhangja lett. A rendező, George Lucas, megragadta az alkalmat, hogy függetlenítse magát a hollywoodi filmipartól, és A Birodalom visszavágot kölcsönökből, valamint az előző rész bevételeiből finanszírozta. Lucast teljesen lefoglalta más filmjeinek produkciója, a vizuális effektekkel foglalkozó Industrial Light & Magic (ILM) cégének irányítása és a pénzügyek felügyelete, ezért úgy döntött, hogy nem saját maga fogja rendezni A Birodalom visszavág-ot. A rendezői széket Irvin Kershnernek, korábbi egyetemi professzorának ajánlotta fel. Kershner kezdetben visszakozott, de ügynöke javaslatára elfogadta a munkát. Lawrence Kasdant és Leigh Brackettet bízták meg a forgatókönyv megírásával Lucas eredeti története alapján. Brackett 1978 februárjára elkészítette a forgatókönyv első vázlatát, mielőtt egy hónappal később rákban elhunyt volna. Lucas maga írta meg a másodikat, mielőtt felbérelte volna Kasdant, az Indiana Jones-sorozat Az elveszett frigyláda fosztogatói című epizódjának forgatókönyvíróját. A Csillagok háborúja megjelenése után az addig gondokkal küszködő ILM hirtelen meggazdagodott és a kaliforniai Marin megyébe helyezték át székhelyét. A Birodalom visszavág teljesen új kihívást jelentett a cégnek. Az első filmben főként űrcsatákat láthattak a nézők, de A Birodalom visszavágban egy jégbolygói ütközet és egy felhők között lebegő város is helyet kapott. A Hoth jégbolygón vívott csatát először két háttérrel akarták leforgatni. Helyettük inkább művészeket béreltek fel, akik megalkották a havas díszletet, a hatalmas birodalmi lépegetőket pedig a stop-motion animációs technológiával vágták bele a filmbe. A vizuális effektekért felelős Phil Tippett elmondása szerint a lépegetők az első tervek szerint nagy, páncélozott, kerekes járművek lettek volna. Többek szerint a végső kinézetüket részben az oaklandi kikötő daruinak köszönhetik, bár ezt Lucas tagadja. Yoda Jedi mester vászonra vitelénél Stuart Freeborn saját arcát használta alapként, majd hozzáadta Albert Einstein ráncait, hogy a karakter külseje kivételes intelligenciáról árulkodjon. A Dagobah díszleteit másfél méterrel a talaj fölé építették, így a bábjátékosok alulról mozgathatták Yoda bábuját. Ez a beállítás problémát jelentett a Yoda hangját kölcsönző Frank Oznak, aki nem hallotta a stábot és Mark Hamillt felülről. Hamill később elmondta, hogy megrémítette az, hogy hónapokig ő volt az egyetlen emberi karakter a forgatott jelenetekben; jelentéktelennek érezte magát a számtalan állat, gép és mozgó kellék között. A rendező megdicsérte Hamillt a teljesítményéért. A közönség reakciója Sokak szerint ez a legjobb rész a trilógiából, mert hiányoznak belőle a túljátszott jelenetek az Egy új reményből és nem annyira „édes”, mint A jedi visszatér rész. Ugyanakkor – ahogy George Lucas a filmtrilógia felújított változata elején található interjúban elmondta, szándékosan – „a legsötétebb és hangulatilag a legmélyebb pontja” a Csillagok háborúja mondának. A hat részből ez az egyetlen, amelyben nem hal meg kiemelkedő szereplő. Érdekesség A film készítésekor nagy titokban tartották azt, hogy Darth Vader Luke Skywalker apja. Ezt a Luke-ot játszó színésznek (Mark Hamill) sem mondták meg, hogy meglepetése élethűbb legyen. A Darth Vader hangját eljátszó színész is csak az utolsó pillanatban kapta meg az igazi szöveget. A film megjelenése Magyarországon A Csillagok háborúja második részét A Birodalom visszavág-ot 1982. január 28-án vetítették először a magyar mozik. Szintén a Mokép volt a moziforgalmazó, mint a Csillagok háborúja esetében. A régi trilógia közül egyedül a Birodalom visszavág volt az a rész, amelyet már a mozipremierje idején szinkronosan vetítettek. Nagyon kevesen tudják azt, hogy az 1980-as évek közepén a Mokép megjelentette kölcsönzői VHS-en A Birodalom visszavág-ot és ezzel megelőzte a Guild Home Video-s kiadást. Itt is, ahogy a mozivetítésnél, csak ez a rész létezik Mokép VHS-en, a kiadványra a teljesen eredeti (szélesvásznú) mozikópia ill. az eredeti magyar szinkron került. A Magyar TV levetítette a filmet az 1980-as évek vége felé, az előbb említett szinkronnal, viszont már megcsonkolt kópiával. 1993 elején a Guild Home Video kiadta VHS kazettán a Birodalom visszavág-ot, amelyre szintén a régi magyar szinkron és egy teljes képernyős kópia került. Ez a kiadvány kifejezetten a videó tékákban volt elérhető. 1995. októberében az InterCom Zrt. kiadta a trilógia "lakossági verzióját" a THX-es digitálisan felújított változatot, azonban erre a kazetta kiadványra már egy új "egységes" szinkront készítettek. 1997-ben pedig jött a díszdobozos, speciális VHS változat (kiadó: InterCom), mely már bővített jeleneteket tartalmazott, ez volt a Special Edition. Ebből kétféle változat is került a boltok polcaira. Az egyik (az arany dobozos) volt a szinkronos változat, melyen immáron egy harmadik magyar szinkron volt fellelhető, a másik (az ezüst) volt a feliratos, szélesvásznú verzió. 2000-ben még egy fehér díszdobozos VHS kiadvány is napvilágot látott, azonban ez a kiadás megegyezett a '97-es ezüst dobozos változattal. A Csillagok háborúját a 2000-es évek elején sugározta először az RTL Klub, kereskedelmi tv-csatorna. Itt már a speciális változatot vetítették a harmadik magyar szinkronnal. 2004-ben jelent meg először Magyarországon a Star Wars Trilógia DVD-n az InterCom jóvoltából, amelyre már tökéletes kép és hangminőség került. Azonban egyik magyar szinkron sem kapott helyet a DVD lemezeken, feliratot illesztettek a szélesvásznú kópiákra. 2011-ben megjelent a bluray kiadás, amelyhez az 1997-es szinkront használták fel, némi utólagos betoldással az Uralkodó és Darth Vader jelenetének megváltoztatása miatt. A film magyar címváltozatai: A Birodalom visszavág - az 1995-ig forgalmazott kiadásokban, illetve az 1997-es speciális változat VHS-borítóján (megjegyzés: az 1982-es mozis szinkronban nem volt bemondott cím) Csillagok háborúja V. epizód: A Birodalom visszavág – az 1997-es speciális változat szinkronjának bemondott címe Star Wars V. rész: A Birodalom visszavág – a DVD- és bluray kiadások borítóján, valamint a 2015-ben az AXN és Viasat3 által műsorra tűzött változat magyar feliratos bevezetőjében Díjak és jelölések 1981 – Oscar-díj – a legjobb hang – Steve Maslow, Peter Sutton, Bill Varney, Gregg Landaker 1981 – Oscar-díj – speciális teljesítményért járó díj – Bruce Nicholson, Dennis Muren, Richard Edlund, Brian Johnson – "vizuális effektek" 1981 – Oscar-díj jelölés – a legjobb látványtervezés – Norman Reynolds, Michael Ford, Alan Tomkins, Harry Lange, Leslie Dilley 1981 – Oscar-díj jelölés – a legjobb eredeti filmzene – John Williams 1981 – Golden Globe-díj jelölés – a legjobb eredeti filmzene – John Williams Televíziós megjelenések RTL Klub , Film+ , AXN , AXN Black , Viasat 3 ( 3. szinkron ) The Bangles A The Bangles egy kizárólag lányokból álló amerikai pop-rock együttes, amely Los Angelesben alakult, 1981-ben. Működésük első szakaszában, amely 1989-ig tartott, számos világslágerük született, mint például a Walk Like an Egyptian, a Manic Monday, a Hazy Shade of Winter és az Eternal Flame. Közel egy évtizednyi szünet után 1999-ben újraalakultak, azóta két albumot adtak ki. Történet Susanna Hoffs és két barátnője, a Peterson-nővérek – Vicki és Debbi – 1980 decemberében alakítottak meg egy lánybandát Los Angelesben, The Bangs néven, és az 1960-as évek rockzenéjének stílusában kezdtek zenélni. 1981-ben a trió megjelentetett egy kislemezt, amelyen a Getting Out of Hand és a Call on Me című számok szerepeltek. Következő lemezük, amelyen már Annette Zilinskas is közreműködött basszusgitáron, a The Real World címet kapta, nevüket egyúttal – egy jogi vita miatt – Bangles-re változtatták. Zilinskas rövidesen elhagyta az együttest, helyére a szintén csak lányokból álló The Runawaysből érkezett Michael Steele lépett. A Bangles debütáló albumát a Columbia Records adta ki, All Over the Place címmel, 1984-ben, melynek leginkább közismertté vált számai a Hero Takes a Fall és a Going Down to Liverpool voltak. A lemez kedvező fogadtatásban részesült, melynek hatására az ismertségük és elismertségük is növekedett, így például közreműködhettek Cyndi Lauper egy turnéján is. Felfigyelt rájuk Prince is, aki átadta nekik Manic Monday című számát, amelyet 1984-ben eredetileg saját zenekara, az Apollonia 6 számára írt. A Manic Monday meghozta az együttesnek a világhírt, hiszen számos slágerlista élére jutott fel, nemcsak Amerikában, de Európa több országában is. Második lemezük Different Light címmel jelent meg 1986-ban, és két legnépszerűbb számával, az albumot nyitó Manic Monday-jel és a szintén világslágerré vált Walk Like an Egyptiannel a rockzenei mainstreambe emelte a Banglest. Pedig a lemez kiadása előtt az együttes tagjai megosztottak voltak azzal kapcsolatban, hogy ez utóbbi szám vajon sikert vagy kudarcot hoz-e majd. A megjelenést követően azonban – nem kis meglepetésükre – azzal szembesültek, hogy a dal nagy számú új rajongót hozott a számukra, főként a fiatal lányok köréből. Egyre erősödő súrlódást okozott az együttesben, hogy a zeneipar és a média elkezdte kiemelni és külön sztárolni Susannát, amihez hozzájárult az is, hogy a Columbia Records főként olyan kislemezeket adott ki tőlük, amelyeken ő volt a szólóénekes, noha mindannyian énekeltek és dalszerzőként is közreműködtek az együttes produkcióinak létrehozatalában. Némileg enyhítette az együttes hangulatának romlását, hogy két újabb daluk, az A Hazy Shade of Winter (Simon and Garfunkel szerzeménye), majd pedig a melankólikus If She Knew What She Wants ismét szép sikereket ért el, az amerikai és európai listákon egyaránt. Következő albumuk Everything címmel jelent meg 1988-ban, és rövid időn belül többszörös platinalemez lett. Ezen a lemezen szerepelt a Bangles mindmáig legnagyobb slágere, az Eternal Flame című ballada, ami egyben a legsikeresebb olyan szám lett, amelyet kizárólag lányokból álló együttes ad elő. A dalt részben az együttes tagjainak nem sokkal korábban Elvis Presley gracelandi emlékhelyén tett látogatása ihlette, de hatással voltak rá a lányok gyerekkori élményei is. [A dalnak a születése óta eltelt időszakban számos feldolgozása született, többek között Bonnie Tyler is előadta egy kétnyelvűre átdolgozott variánsát, amely először 2011-ben jelent meg Amour Éternel címmel.] A lemez sikerétől függetlenül az együttes tagjai hamarosan a szétválás mellett döntöttek; Susanna szólókarrierbe kezdett, Vicki pedig egy másik együtteshez csatlakozott. Szólistaként Susanna nem ért el olyan sikereket, amikre számított, sőt a Columbia is megszakította vele a kapcsolatot, második szólóalbumának felvétele közben. Közben házasságot kötött Jay Roach filmrendezővel (Austin Powers-sorozat), akinek hatására ráállt, hogy újraalakítsa a Banglest, miután Jay felkérte őket egy dal megírására a KicsiKÉM – Austin Powers 2. (Austin Powers: The Spy Who Shagged Me) című filmje számára. Az együttes tagjai 1998-tól kezdtek ismét közeledni egymáshoz, majd 1999-ben hivatalosan is újraegyesültek, rövidesen megszületett a filmhez írt Get The Girl című számuk, 2000-ben pedig hosszabb turnéra indultak. 2003-ban adták ki az újraegyesülés utáni első albumukat, Doll Revolution címmel, de ezzel már nem tudták megismételni korábbi sikereiket. 2005-ben Michael Steele kivált az együttesből, helyére Abby Travis lépett, de néhány éven belül tőle is megvált a zenekar. Ötödik nagylemezüket 2009 tavaszán kezdték felvenni és 2011 szeptemberében adták ki, Sweetheart of the Sun címmel. Diszkográfia Stúdióalbumok All Over the Place (1984) Different Light (1986) Everything (1988) Doll Revolution (2003) Sweetheart of the Sun (2011) Vocsitelep Vocsitelep, ukrán nyelven Вовчий, falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Szolyvai járásban. Fekvése Szolyvától északkeletre fekvő település. A 326 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucskának a 2001 évi népszámláláskor 59 lakosa volt. Nevének eredete A Vocsi helységnév ruszin dűlő-vagy víznévi eredetű, melynek alapja a ruszin-ukrán вовчий ’farkasos’ (СУМ. 1: 712-3, Чопей32) melléknév. 1995-ös Tour de Hongrie Az 1995-ös Tour de Hongrie a sorozat történetének 24. versenye volt, melyet július 24. és július 30. között bonyolítottak le. A versenyt -amin 109 kerékpáros indult- egyéni és csapat teljesítmény valamint sprint és hegyi részhajrák alapján értékelték. A viadalra előzetesen kilenc ország 18 csapata nevezett. Az összdíjazás meghaladta a félmillió forintot. A győzelmet az orosz Szergej Ivanov szerezte meg, aki az első szakaszon 2 perces előnnyel győzött, majd az ötödik szakaszt is megnyerte egy hat fős szökésben és az összetettben is végig vezetett. A legjobb magyar versenyző Istlstekker János volt, aki az első két szakaszon tudott az élcsoportban célba érni, összesítésben negyedik helyen zárt. Fiat 2000 A Fiat 2000 az olasz hadsereg nehéz harckocsija volt az első világháború után. Korának egyik legmodernebb és legnehezebb tankjának számított. Tervezését 1915-ben Luigi Caselli kezdte, az első példányok legyártására azonban 1918-ig kellett várni, így a harcokban már nem vehettek részt. A harckocsi körkörös védelmét hat darab Fiat típusú géppuska biztosította, forgatható tornyában pedig egy 65 mm-es ágyút helyeztek el, melynek forgatását a lövész önerőből végezte. A toronyforgatáshoz nem volt külön hajtókar vagy kapaszkodó, hanem a lövegnek támaszkodva kellett azt mozgatni. A futóművet önálló páncélzat védte, így a küzdőtér tulajdonképpen kettős páncéllal rendelkezett. Andrej Szergejevics Koncsalovszkij Andrej Szergejevics Mihalkov-Koncsalovszkij, (Андрей Сергеевич Михалков-Кончаловский, eredetileg: Андрей Сергеевич Михалков), (Moszkva, 1937. augusztus 20. –) orosz filmrendező. Szergej Vlagyimirovics Mihalkov fia, Nyikita Mihalkov testvérbátyja. Filmjei 1965 – Az első tanító (Первый учитель) 1967 – Aszja Kljacsina története, aki szeretett, de nem ment férjhez (История Аси Клячиной, которая любила, да не вышла замуж) 1969 – Nemesi fészek (Дворянское гнездо) 1970 – Ványa bácsi (Дядя Ваня) 1974 – Szerelmesek románca (Романс о влюблённых) 1978 – Szibériáda (Сибириада) 1982 – Сломанное вишневое деревце (Split Cherry Tree) – amerikai 1983 – Mária szerelmei (Maria’s Lovers) – amerikai 1985 – Szökevény vonat (Runaway Train) – amerikai 1986 – Szólóduett (Duet for One) – amerikai 1987 – (Shy People) – amerikai 1989 – Tango és Cash (Tango & Cash) – amerikai 1989 – Homer és Eddie (Homer and Eddie) – amerikai 1992 – The Inner Circle 1994 – Курочка Ряба 1997 – Odüsszeia – amerikai tévéfilm 2002 – Дом дураков 2003 – Az oroszlán télen (The Lion in Winter) – amerikai 2004 – Jurij Andropov – dokumentumfilm 2004 – Гейдар Алиев – dokumentumfilm Heyd�r Əliyevről 2007 – Tündöklés (Глянец) 2007 – Dans le noir – rövidfilm V. Assur-nirári V. Assur-nirári (ur. i. e. 755/753–746) asszír király, IV. Sulmánu-asarídu és III. Assur-dán öcsse, III. Adad-nirári fia. Hosszú polgárháborús időszak végén, az újasszír kor hatalmi mélypontján vette át a trónt ismeretlen körülmények közt bátyjától. Ekkor még mindig Samsi-ilu volt a hadsereg főparancsnoka, akinek hatalma jóval nagyobb volt a királyénál. Az asszír hadsereg azonban a több évtizedes belső viszály után gyenge volt, Assur-nirári az uralkodásának első négy évében „országában maradt” (vagyis nem vezetett sehová hadjáratot), ami egy asszír uralkodó esetén kivételes. A következő két évben északkeleti irányban egészen a Kaszpi-tengerig hatolt, Namri (a mai Namar) településig jutott. Ezek a hadjáratai nem elégítették ki a katonai arisztokráciát, mivel sokkal inkább az urartui fenyegetés elleni fellépést, vagy Babilon meghódítását látták volna szívesen. De a kereskedelemben érdekelt rétegek sem voltak elégedettek, akik a szíriai városkirályságok elfoglalását és a Földközi-tengerhez jutást preferálták volna. I. e. 746-ban lázadás tört ki, amelynek vezetője Tukulti-apil-ésarra volt, aki hamarosan el is foglalta a trónt. Tukulti-apil-ésarra lehetett akár a testvére is Assur-nirárinak, bár nem valószínű, hogy a későbbi felirataiban, amikor III. Adad-nirárit jelölte meg apjaként, igazat mondott. Az is elképzelhető, hogy Assur-nirári fia, de sokkal valószínűbb, hogy a katonai arisztokrácia egy képviselője, talán Samsi-ilu utódja volt. A narancsvidék (televíziós sorozat) A narancsvidék (angol címén The O.C., az OC az "Orange County" rövidítése) egy népszerű televíziós dráma sorozat volt, amely 4 évadot élt meg 92 epizóddal. Josh Schwartz készítette. Amerikában 2003. augusztus 5.-től 2007. február 22.-ig futott, és a Fox Broadcasting Company sugározta. A magyar bemutató ismeretlen. Magyarországon a Viasat3 vetítette. A műsor a kaliforniai Orange megyében élő tinédzserek mindennapos kalandjairól és problémáiról szól. A sorozat nem a 2002-es ugyanilyen című film alapján készült, hanem egy produkciós cég emberei mondták Schwartznak, hogy készítsen egy televíziós sorozatot a kaliforniai Narancsvidékről. Nagyon népszerű és elismert sorozat lett, több könyv és játék is készült belőle. A humort főleg az adja, hogy a műsor számtalan esetben önmagát is parodizálja, egy fiktív televízióműsor, illetve egy fiktív képregény-sorozat keretein belül. A főcímdalért a Phantom Planet nevű amerikai alternatív rock együttes felelt. Számtalan egyéb médiában is utaltak a Narancsvidékre, 2013-ban török feldolgozás is készült belőle. Sok rajongó főleg az első három évadot tartja a Narancsvidék csúcspontjának, a negyedik évad már nem ért el akkora sikereket, a Fox sem reklámozta már az epizódokat. Így 2007-ben bejelentették, hogy nem lesz ötödik évad, és eltörölték a sorozatot. A műsor mai napig kultikus státusznak örvend, a rajongók még petíciókat is indítottak a produkció feltámasztása érdekében, ám végül nem lett belőle semmi. Bradford megye (Florida) Bradford megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Florida államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Starke. Lakosainak száma 26 850 fő (2013. július 1.). Bradford megye Baker, Clay, Putnam, Alachua és Union megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nailea Norvind Nailea Norvind (Mexikóváros, Mexikó, 1970, február 16. –) mexikói színésznő. Legismertebb szerepei: Paula a Szeretők és riválisok című és Viviana Meyer Montenegro de San Roman az Árva angyal című telenovellából. Filmográfia Filmek La Otra Familia (2011) Nina Cabrera Born Without (2007) önmaga Zapata's Gold Atlantis: The Lost Empire (2001) Kida hercegnő, a spanyol nyelvű változatban Gaby: A True Story (1987) Terry Színház Edward II Memoria Electra Opción Múltiple (2004) Muerte Súbita Las mariposas son libres Honor Casa de muñecas Robin Hood Jesucristo Superestrella (Jesus Christ Superstar) Kumán José el soñador (Joseph and the Amazing Technicolor Dreamcoat) Those Darn Kids Genesis One Televíziós műsorok Capadocia 2. évad (2010) Diane Tiempo Final Hermanos y Detectives Mujeres Asesinas Big Brother VIP: México (2002) Diseñador ambos sexos (2001) Cachún cachún ra ra! (1985–1987) Aïda Szura A Szura (oroszul: Сура) folyó Oroszország európai részének középső vidékén, a Volga második legnagyobb jobb oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 841 km, vízgyűjtő területe: 67 500 km². Évi közepes vízhozama a torkolattól 63 km-re 253 m³/s (1978 előtt, amíg a víztározó meg nem épült). A Volgamenti-hátságon, az Uljanovszki terület nyugati határánál ered. A Penzai területen kezdetben nyugatra folyik, Szurszk városkától nagyívű kanyarulattal fokozatosan északra, Penza várostól északkeletre fordul. Az Inza-folyó torkolatától hosszú szakaszon Mordvinföld és az Uljanovszki terület határán folyik, majd Csuvasföld nyugati vidékére ér. Itt végig alapvetően északi irányba tart, nagyrészt Csuvasföld és a Nyizsnyij Novgorod-i terület határán folyik, végül Jadrin kikötőváros alatt északnyugatra fordul, majd egy rövid szakaszon Mariföld és a Nyizsnyij Novgorod-i terület határán haladva Vaszilszurszk városkánál ömlik a Volgán kialakított Csebokszári-víztározóba. A folyó télen befagy, az olvadás március végén, áprilisban kezdődik. Nagyrészt (kb. 60%-ban) olvadékvizekkel táplálkozik, a felszín alatti vizeknek (25%) és az esővíznek (alig 15%) a folyó életében kisebb szerep jut. Tavaszi árvize van. A torkolattól eredetileg Jadrin városig, a víztározók megépítése óta azonban feljebb is hajózható. Az Uljanovszki terület északnyugati határánál, a Szura és mellékfolyója, a Baris találkozásánál kiterjedt tájvédelmi körzet (zakaznyik) található. A kb. 22 000 hektáros, erdővel borított körzet a vadvédelem és a vadgazdálkodás szempontjából jelentős. 1995-ben Csuvasföld Alatiri járásában természetvédelmi területet (zapovednyik) alakítottak ki a Szura menti ártéri erdők és lápos-mocsaras élőhelyek megóvására. A terület tengerszint feletti közepes magassága 120–150 m. Mellékfolyók, víztározó A Szurába összesen 86 kisebb-nagyobb mellékfolyó torkollik, közülük a legnagyobbak: jobbról az Inza, a Baris és a Bezdna; balról az Uza, az Alatir és a Pjana. Penza fölött 10 km-rel, a torkolattól 629 km-re a Szurán duzzasztógát és nagy kiterjedésű víztározó épült. Vízterülete 110 km², közepes mélysége 5,1 m, legnagyobb mélysége 15 m. Az 1978-ban átadott, 560 millió m³-es létesítmény az aszályos nyári időszakokban lehetővé teszi a folyó vízhozamának növelését, a megművelt földek öntözését. A víztározó legfontosabb célja Penza és a tőle 12 km-re fekvő zárt város, Zarecsnij (62 400 fő) vízellátásának biztosítása. Városok A forrás felől a torkolat felé (zárójelben a lélekszám, 2005-ben): Perm félmilliós nagyváros (512 900 fő), a Permi terület közigazgatási és ipari központja. Alatir, Csuvasföld (42 700 fő) Sumerlja , Csuvasföld, néhány km-re a folyótól (35 200 fő) Jadrin, Csuvasföld (10 200 fő) Severino Minelli Severino Minelli (Küsnacht, 1909. szeptember 6. – 1994. szeptember 23.) svájci labdarúgóhátvéd, edző. Invictus Games Az Invictus Games egy független videojáték-fejlesztő vállalat, amit 1996-ban alapított Kozák Tamás és Diviánszky Ákos, 2000-ben pedig a Terep 2 készítője, Nagymáthé Dénes is csatlakozott hozzájuk. Sokféle játékkal foglalkoznak, mint például: autóversenyzős, stratégiai, akció, ügyességi, stb. Kiadójuk volt többek között a Codemasters, az Activision, a 1C, a Gamepot, a Joyzone, Vivid Games, 704 Games és a BANDAI NAMCO. 2006-ban egy új irodába költöztek, ami lehetővé tette, hogy több dolgozót alkalmazzanak. Azóta rengeteg új technológiát felhasználtak, hogy minél jobb, és optimalizáltabb játékokat fejleszthessenek, mint PC-re és mobil platformokra is. Az utóbbi időben két újabb játékuk is nagy siker lett, a Daytona Rush, ami egy nascar stílusú játék és a Give It Up, egy kiváló ritmus játék. Játékok onEscapee (1996, 2004) 1NSANE (2001) Street Legal (2002) Street Legal Racing Redline (2003) Monster Garage (2004) Santa Ride! (2004) Cross Racing Championship 2005 (2005) Level-R (2006) Overspeed: High Performance Street Racing (2007) (Amerikában: L.A. Street Racing ) Project Torque (2008) 4x4 Jam (2009) Blastwave (2009) Fly Control (2009) Grim Filler (2009) Froggy Jump (2010) Froggy Launcher (2010) Heat Online (2010) Truck Jam (2010) Fly Fu Pro (2011) Greed Corp (2011) Mist Bouncer (2011) Race of Champions (2011) Wild Slide (2011) Gee-nomes (2012) Monkey Feed (2012) Race Of Champions World (2012) Rob-o-tap (2014) R.G.B. (2014) Miner Man (2014) Hyper (2014) Dustoff Heli Rescue (2014) Give It Up! (2014) Daytona Rush (2015) Give it up! 2 (2015) Street Tuning Evolution (2016) Juicy Friends (2016) Tap 'n' Slash (2016) Malazard: The Master of Magic (2016) Highway Getaway (2016) Drifting School Bus (2017) Dustoff Heli Rescue 2 (2016) Gummy Heroes (2017) Give it up! 3 (2017) Nascar Rush (2018) Poliéterimid A poliéterimid, röviden PEI a poliimidek közé tartozó amorf szerkezetű polimer, hőre lágyuló műanyag, melyet leginkább fröccsöntéssel dolgoznak fel. Ismert márkák a SABIC Innovative Plastics által gyártott Ultem®, valamint a DuPont által gyártott Vespel® és Aurum®. Jellemzői Legtöbbször BPADA (4,4′-biszfenol A-dianhidrid) felhasználásával állítják elő. Jó a hőállósága, akár 300°C fokon is használható, az üvegesedési hőmérséklete 215°C. Az erősítetlen PEI folyamatos felhasználási hőmérséklete 170-180°C. Szilárd, közepesen ütésálló anyag, jó a mérettartása, kúszása kicsi, jó kémiai ellenállóképességgel rendelkezik, jól ellenáll az UV-sugárzásnak. Oldószerei közé tartoznak a klórozott szénhidrogének; a fenol és az aceton pedid repedést okozhat rajta. Gyakran használják a repülőgépiparban. Elérhető 10%, 20%, 30% és 40%-os üvegszáltöltéssel is. François-Claude-Amour de Bouillé François-Claude-Amour de Bouillé [ejtsd: bujjé] (Cluzel kastély Saint-Eble), 1739. november 19. – London, 1800. november 14.) márki, francia tábornok, XVI. Lajos odaadó híve. Élete Részt vett a hétéves háborúban, a harctéren szerzett érdemeiért 1768-ban kinevezték Guadeloupe kormányzójává. A Szél felőli szigeteken Martinique és Saint Lucia kormányzójaként (1777–1783) a Kis-Antillákon harcolt az amerikai függetlenségi háború idején. 1778-ban megszerezte Franciaország számára a Dominikai Közösséget, Tobagót, 1782-ben kis létszámú csapattal elvette a hollandoktól Sint Eustatiust, 1783-ban elfoglalta az angoloktól Brimstone Hill várát. 1783-ban visszatért Franciaországba. 1787-ben tagja lett a Főnemesi Gyűlésnek, és kinevezték Trois-Évêchés kormányzójává, 1789-ben pedig katonai parancsokává. 1790-ben a nancyi katonai mozgalom elfojtásáért a király és a nemzetgyűlés köszönetét kapta. XVI. Lajos szökési tervébe be volt avatva és mindent elkövetett, hogy csapatainak alkalmas felállítása biztosítsa a sikert. A király elfogatása után osztrák Németalföldre menekült, ahonnan levelet intézett a nemzetgyűléshez, amelyben a király menekülését erőszakos szöktetés színében tüntette fel. Emiatt halálra ítélték. Emigránsként élt Koblenzben, 1781-től pedig Pillnitzben. Azután III. Gusztáv svéd király szolgálatában állt, majd annak meggyilkoltatása után V. Louis Joseph Bourbon-Condé herceg seregéhez csatlakozott 1792-ben. Azután haláláig Angliában élt. A Mémoires sur la révolution française (angolul: London, 1797; franciául: 1801 és 1859) című művében gyűlölettel szól a forradalomról. A Marseilles ötödik versszaka név szerint említi Bouillét, mint a vérszomjas despoták cinkosát. Atlantic City (Így jártam anyátokkal) Az Atlantic City az Így jártam anyátokkal című televízió-sorozat második évadának nyolcadik epizódja. Eredetileg 2006. november 13-án vetítették, míg Magyarországon 2008. november 12-én. Ebben az epizódban Marshall és Lily Atlantic Citybe szöknének, hogy minél gyorsabban összeházasodhassanak. Hamar rájönnek azonban, hogy ez a város mégsem Las Vegas. Cselekmény Lily megkéri Marshall kezét, majd szexelnek a padlón. Marshall megemlíti, hogy a szülei és a rokonság nagyon mérgesek azért, amiért lefújta az esküvőt és San Franciscóba utazott. Lily is fél attól, hogy a szemükbe kelljen néznie, ezért kitalálják közösen, hogy Atlantic Citybe utaznak és ott házasodnak össze, mégpedig most rögtön. Felveszik Robint a tévécsatornánál, Tedet az építészcégnél, Barneyt pedig egy pedikűrszalonban. Miután mind az öten pedikűröztettek, elindulnak Atlantic Citybe. Lily esküvői csokrot keres, és utasításba adja Robinnak, hogy keressen egy olyan ruhát, amiben nem szebb, mint a menyasszony. Barney, miután talál egy fátylat Lilynek, elviszi Marshallt és Tedet egy sztriptízbárba, egy 18 perces legénybúcsúra. Amikor azonban a kaszinó kápolnája elé érnek, kiderül, hogy New Jersey államban a várakozási idő 2 nap, nem úgy mint Las Vegasban. Ezért a bíróságra mennek, hogy találjanak egy olyan bírót, aki engedélyezhetné nekik a várakozási idő eltörlését. A vécé előtt várakoznak és találnak kis egyet, aki hajlandó lenne segíteni nekik, figyelemmel arra, hogy már kilenc éve együtt vannak. De amikor Barney elszólja magát, hogy fél évre szakítottak, rögtön meggondolja magát. Kifogyva az ötletekből, Lily azt javasolja, legyen az esküvő nemzetközi vizeken, mert ott egyáltalán nincs várakozás. Találnak is egy hajóskapitányt, aki kivinné őket, de 5000 dollárt kér a ceremóniáért. Már korábban az epizód során előfordult, hogy Barney találkozott kínai emberekkel, akikkel szemlátomást jó barátságban van, de senki nem értette, hogy miért. Végül bevallja, hogy sokáig lejárt a városba, de a szerencsejáték-problémái miatt egy ideje már nem látogatott el ide. Barney meggyőzi őket, hogy meg tudja nyerni nekik azt az 5000 dollárt. Egy "Csing Hai Si Bu Csing" című játékot játszik, aminek a játékszabályait senki nem érti, annyira bizarr. Marshall azonban egy idő után megérti, és a javaslatával Barney rengeteg pénzt nyer. Nemzetközi vizekre hajóznak, ahol a ceremónia közben értik meg, hogy igenis szembe kell nézni Marshall családjával. Lefújják az esküvőt, de addigra a kapitány már összeadta őket. Gyorsan visszacsinálja, így Jövőbeli Ted szerint ez volt annak a története, hogyan volt Marshall bácsi és Lily néni 12 másodpercig házas. Még korábban az epizód során Robin szerzett egy koszorúslány-pólót. Ted egész végig be volt gerjedve a rá rajzolt műmellekre, és ezt Robinnak is elmondta. Az epizód végén Ted ebben a pólóban jön ki a szobából, Marshall és Lily pedig csak remélik, hogy ez azért van, mert Robin is itt van. Kontinuitás Először kerül megemlítésre Barney szerencsejáték-függősége. Lily eltakarja a szemét, amikor Marshall megkérdezi, emlékszik-e még az ő lánykérésére. Ez utalás arra, hogy " A kezdetek " című epizódban szementalálta egy pezsgősdugóval. Ugyanebben az epizódban történt az is, hogy a lánykérés után a padlón szexeltek. " A közös este " című rész óta tudott, hogy Marshall hihetetlenül szerencsés, bármilyen játékról van szó. Lily amiatt aggódik, hogy Marshall családja majonézt iszogatva sütne el "Oltári nő"-s poénokat egy nagy esküvőn. Ez célzás az Eriksenek különös vonzódására a majonézhez. Ted megemlíti, hogy előléptették. Jövőbeli visszautalások Amikor a kápolnánál találkoznak, Marshall kezében egy gyümölcskoktél van. A "nőies" koktélok iránti vonzódása "Az egyedülálló kitartás", "A Húúú-lányok", és az "Időutazók" című részben is látható. "A hétfő esti meccs" című részből derül ki Barney szerencsejáték-függőségének oka (a 2004-es Super Bowl idején fogadtak Marshall-lal egy mezőnygól kapcsán). Későbbi epizódokban ("A szerencsepénz", "A Tesó Mitzvó") Barney ugyanezt a játékot játssza. Érdekességek A DVD-változaton Marshall és Lily nem 12, hanem 17 másodpercig voltak házasok (noha időben több mint egy perc volt valójában). Hajóskapitányok nem adhatnak össze embereket nemzetközi vizeken. Ez egy szigorú tiltás, amit a tengerjog évszázadok óta szabályoz. Mouilleron Mouilleron település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 37 fő (2015). Mouilleron Chalancey, Vals-des-Tilles és Vaillant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gergny Gergny település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 131 fő (2015). Gergny Étréaupont, Froidestrées, Luzoir és Sommeron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tiberius római császár Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16. – Misenum, Kr. u. 37. március 16.), a Római Birodalom második császára, a népszerű Augustus császár fogadott fia volt. 23 éven keresztül ült a császári trónon, 14-től haláláig. Ő tekinthető a Julius-Claudius dinasztia igazi megalapítójának, mivel apja, Tiberius Claudius Nero és édesanyja, Livia Drusilla révén a Claudia gens tagja volt, azonban miután Augustus örökbe fogadta, bekerült a Iuliusok közé. Utódai mind a két család leszármazottai voltak. Tiberius 55 évesen került trónra. A hatalmi helyzet változásai és az elszenvedett sérelmek kiégett, mizantróp öregemberré tették, aki talán nem is akart trónra jutni. Uralmát hosszú ideig a teljhatalmú praefectus praetorio, Lucius Aelius Seianus terrorja jellemezte, míg a császár kivonta magát a napi politikából, és idejét kéjlakában múlatta Capri szigetén. Ifjúkora Tiberius Claudius Nero a nemes Claudius nemzetségbe született Kr. e. 42-ben, így predesztinálva volt a politikai pályára. Azonban a senatus vezette Római Köztársaság, mely már egy évszázada gyenge lábakon állt, zsenge ifjúkorában végleg összeomlott, Octavianus pedig – a republikánus külsőségeket megtartva – egyeduralmat vezetett be. Tiberius számára sorsdöntő volt az a lépés, hogy hároméves korában, Kr. e. 39-ben anyja, Livia elvált apjától, és az eljövendő princepshez ment feleségül. Tiberius és a válás után született öccse, Nero Claudius Drusus vér szerinti apjánál maradt annak haláláig. Ebben az időszakban patriciusfihoz méltó, azaz meglehetősen eseménytelen életet élt. Kr. e. 32-ben, kilencéves korában tartotta meg első közszereplését, amikor édesapja temetésén mondott beszédet. Kr. e. 29-ben már részt vett – méghozzá előkelő helyen, mostohaapja balján a győzelmi fogatban – Octavianus diadalmenetén, amit a Marcus Antonius és VII. Kleopátra felett aratott actiumi győzelem és Egyiptom meghódítása megünneplésére tartott. Politikai pályára Kr. e. 24-ben lépett, amikor is quaestori rangban szolgált, és a törvényileg előírt életkor betöltése előtt öt évvel pályázhatott praetorságra és consulságra. Tiberius, a hadvezér Augustus hamarosan a keleti provinciákba küldte mostohafiát, ahol hatalmas hadi sikert aratott Kr. e. 20-ban: visszaszerezte a parthusoktól a Crassus, Decidius Saxa és Marcus Antonius hadjáratain zsákmányolt legio csapatjelvényeket, a sasokat. Sikerére való tekintettel a senatus megszavazta neki a praetori rangot, Kr. e. 13-ban pedig consullá választották. Ő azonban közben sem tétlenkedett: az Alpokban vezette a barbár törzsek elleni harcokat öccsével karöltve. A testvérpár remek hadvezéri képességeit többször kamatoztatta, amivel biztosították a birodalom számára Raetia és Noricum provinciát. Ekkoriban nem csak hivatali, hanem magánélete is felfelé ívelt: kölcsönös szerelemben élt feleségével, Vipsania Agrippinával, Augustus örök barátja és legjobb hadvezére, Marcus Vipsanius Agrippa lányával. Feltehetően Kr. e. 20-ban vagy 19-ben házasodtak össze, és Tiberius consuli évében született meg közös gyermekük, Julius Caesar Drusus. A hadvezér sorsa Agrippa Kr. e. 12-ben bekövetkezett halálával fordult rosszra, amikor Augustus parancsára el kellett válnia feleségétől, hogy elvegye a princeps lányát, Agrippa özvegyét, Iulia Caesarist. E második házassága boldogtalan és gyermektelen volt. Vipsaniát felsőbb utasításra nem is láthatta többé. Hiába emelkedett szinte hivatalos örökösjelöltté, Tiberius megkeseredett. Hadvezérként viszont továbbra is bizonyított: fontos hadvezéri funkciókat töltött be igen sikeresen Kr. e. 12 és Kr. e. 6 között Pannoniában és Germaniában. Augustus örököse Tiberius ismét consul volt Kr. e. 7 folyamán, majd a következö évben öt evre elnyerte a néptribunusi hatalmat (tribunicia potestas) és a keletre szóló imperium proconsulare maiust, azaz rendkívüli főhatalmat. A gyakorlatilag társcsászárságnak megfelelő kinevezések azt látszottak bizonyítani, hogy Tiberius lesz a princeps örököse, hiszen a veje, emellett a birodalom egyik legjobb hadvezére volt, és valóban részt kapott a császári hatalomból. Ha Tiberius bizakodva tekintett a jövőbe, úgy keserűen csalódnia kellett. Közben ugyanis a felnőttkor küszöbére érkezett Caius és Lucius Caesar, Augustus Iuliától és Agrippától származó két unokája, akiket a császár nyíltan az előtérbe helyezett. Ráadásul gyűlölt felesége, Iulia is hírhedten erkölcstelen életet élt. Tiberius Kr. e. 6-ban inkább önkéntes száműzetésbe vonult Rodosz szigetére, Rómában hagyva a megvádolt Iuliát. Főhatalmával személyesen nem élt, hanem alárendeltjeivel igazgatta a gondjára bízott területeket. Mindezzel érthetően kivívta Augustus ellenszenvét, aki a híradások szerint egyébként sem kedvelte igazán magának való mostohafiát. Ebben közrejátszhatott a féltékenység is Tiberius hadvezéri sikereire – ez volt ugyanis az egyetlen olyan terület, ahol Augustus nem tudott sokat felmutatni. A Rodoszon idejét filozofálgatással és verseléssel töltő Tiberius helyzete igencsak megrendült az udvarban. Kr. e. 1-ben meg sem újították tribunusi és proconsuli főhatalmát. Tacitus szerint ekkor már maga is tisztában volt veszedelmes helyzetével, és várta a hajót, amely a kivégzésére hoz parancsot. A hajó azonban másféle híreket hozott 2-ben. Iuliáról már Kr. e. 2-ben bebizonyosodott, hogy valóban erkölcstelen, parázna életet élt (Tiberius azonnal el is vált tőle), és ami még fontosabb, Lucius Caesar tragikusan fiatalon elhunyt Massiliában. Tiberius végre hazatérhetett – ebben Livia császárnénak kétségkívül jelentős szerepe volt – igaz, két évig magánemberként élte életét. 4-ben a Tiberius hazatéréséért szintén közbenjáró másik mostohafia, Caius Caesar is elhunyt. Augustusnak csak két számításba vehető örökösjelöltje maradt: Tiberius (akinek öccse, Drusus még Kr. e. 9-ben meghalt a germán határon) és Agrippa Postumus, Caius és Lucius öccse, Agrippa és Julia harmadik, a hadvezér halála után született fia. Augustus mindkettejüket örökbe fogadta, ám egyúttal kötelezte Tiberiust, hogy adoptálja unokaöccsét, a Drusustól származó Germanicust, aki rendkívül tehetséges és népszerű hadvezérnek bizonyult. Ezzel kialakított egy új örökösödési sorrendet, amiben Tiberius természetes fia hátrébb állt a sorban, mint kénytelenségből örökbefogadott unokaöccse. Tiberius pozícióinak megerősödésében nagy szerepe volt annak, hogy katonai téren fellegek gyülekeztek a birodalom felett: a nemrég meghódított Pannonia illír lakossága fellázadt, és a hatalmas erejű mozgalom létében fenyegette a Római Birodalmat. Hosszú idő óta ekkor ismét a sorozás eszközéhez folyamodtak. 4-től egészen Augustus 14-es haláláig egyértelműen Augustus örököse volt: örökbefogadásával párhuzamosan ismét felruházták a tribunusi és proconsuli hatalommal, amelyeket 13-ban Augustusével egyenértékűnek ismertek el. Ezzel gyakorlatilag Tiberius Augustus társcsászára lett, és amikor 14. augusztus 19-én a principatus megteremtője jobblétre szenderült, kérdés sem férhetett hozzá, hogy mostohafia fogja követni a trónon. Tiberius uralkodása Kezdeti nehézségek Amikor elterjedt Augustus halálhíre, a dunai és rajnai legiók fellázadtak kedvezőbb végkielégítést, magasabb zsoldot, rövidebb szolgálatot és jobb bánásmódot követelve. Sőt mi több, a germaniai határt védő katonaság Tiberius helyett fogadott fiát, Germanicust akarta trónra tenni. Az új császár helyzetének megszilárdulásában nagy szerepet játszott unokaöccse lojalitása, aki lecsendesítette a lázongást. A katonaság felkelése volt az első jele Tiberius népszerűtlenségének, amely az utókor körében is megmaradt, sőt erősödött is. A legnagyobb történetírók (Tacitus, és feltehetően hatására Suetonius és Cassius Dio) az államhatalmat rendőrállami eszközökkel megerősítő császárt alattomos, kegyetlen zsarnokként tüntették fel, emellett megemlékeztek öregkorára jellemző erkölcstelen, pedofil kicsapongásairól. A másik végletet, a kritikátlan hódolatot képviselte a császár udvari történetírója, Velleius Paterculus. A senatus szeptember 18-án ismerte el hivatalosan is Tiberius öröklését azzal, hogy megszavazta számára a nemrég istenné avatott Augustus tisztségeit és címeit. Ilyesmire még sohasem került sor, hiszen Augustus funkciói elvileg nem voltak örökíthetőek. Mindenesetre Tiberius már az ülés kezdetén kifejtette, hogy idősnek érzi magát a feladathoz, nem is igazán akarja ellátni, és szeretné megosztani az állam vezetését a senatusszal. A zavarodott testület végül arra hivatkozva kérte fel a feladatra, hogy enélkül működésképtelenné válna a Római Birodalom (tehát a köztársasági államrend visszaállítása fel sem merült). Az új princeps első és egyetlen uralkodóként nem fogadta el a Haza Atyja (pater patriae) címet. Az első találkozó meghatározta a későbbiek hangvételét is: Tiberius egész uralkodása alatt mintha csak összezavarni és megrémíteni akarta volna a senatori rendet azzal, hogy nem konkrét parancsokat adott, hanem csak utalt – nem egyszer igen homályosan – szándékaira. A senatori rendnek azonban fenntartotta hagyományos vezető szerepét, sőt a névleges választások háttérbe szorításával névleges súlyukat is növelte. Maga mellé húszfős senatori tanácsot szervezett, amely mindvégig segítette uralkodásában. Augustus politikájának továbbvitele Tiberius uralkodására általában jellemző volt, hogy követte Augustus modelljét. Továbbra is a senatorokra és a lovagrendre támaszkodott, illetve igyekezett fenntartani Itália és római polgárok túlsúlyát mind politikai, mind gazdasági téren. Felismerte, hogy a provinciákat nem szabad kizsarolni, hanem tisztességes mértékben kell adóztatni ([scripsit] boni pastoris esse tondere pecus, non deglubere – „a jó pásztor nyírja a juhot, nem megnyúzza”), és a tartományok stabilitását azzal is biztosította, hogy a megszokottnál hosszabb, 6-7 éves időtartamra nevezett ki kormányzókat. (Mindenek oka természetesen a kelletlenség is lehetett, ráadásul általában kellemetlenül érintette a Róma ragyogásához szokott helytartókat.) A kegyvesztett kormányzók korrupcióját szigorúan büntette. Hiába a nem egyszer segítőkész provinciális politika (például 17-ben a császári kincstárból segítette meg a földrengés sújtotta kis-ázsiai városokat), a romanizáció visszafogása több felkelést eredményezett a tartományok törzsi-nemzetségi arisztokráciája körében (21-ben Iulius Sacrovir és Iulius Florus Galliában, 17-ben Tacfarinas pedig Africában robbantott ki felkelést.) Külpolitikájában Tiberius igyekezett fenntartani a békét mind a keleti, mind a germán határon. Nagyobb hódító vállalkozásba egyik hadszíntéren sem kezdett; 17-ben például leállíttatta Germanicus fényes sikersorozatát Germaniában. Nem tudni biztosan, hogy mennyire játszott szerepet döntésében a féltékenység, de nem szabad elfelejtenünk, hogy kiválóan ismerte a hadszínteret, a katonaságot és a birodalom teherbíró képességét. Rendelkezését különben is igazolta, hogy a diplomáciai úton-módon megszerzett befolyás még uralkodása után vagy 150 éven át kiválóan működött. (A Quinctilius Varust legyőző Ariminiust Maroboduus királlyal buktatta meg, végül ez utóbbit is megölette Vanniusszal, aki clienskirályságot hozott létre a Vág és a Morva között.) 21-ben összevonták az Augustus által felállított, addig szerte Itáliában állomásozó praetorianus cohorsokat Róma falai mellett álló erődben. A császári hatalom ezzel szinte leplezetlenül katonai jellegűvé vált: a praetorianus gárda bevetésre készen állt Rómában, és kívüle nem létezett katonai erő Itáliában. A praefectus praetorio kezében óriási hatalom összpontosult. Gyanakvás, féltékenység Egy ideig az özvegy anyacsászárné, Livia és fia jó viszonyt ápolt egymással, az előbbi pedig nagy hatással volt fiának politikájára. 20-ban például hazaárulás vádjával ítélték el valakit, aki az anyacsászárné ellen szólt, 24-ben pedig Tiberius külön színházi ülést adományozott édesanyjának a Vesta-szüzek között. Végül azonban a korosodó princeps féltékeny és ellenséges lett Livia pozíciójával szemben. Főleg az a tudat bosszanthatta, hogy anyjának köszönhette trónját. Ezért aztán a senatusban betiltotta az Augusta cím használatát, és az Augustus által Liviának adományozott privilégiumok zömét is megvonta. Livia 86 évesen halt meg 29-ben. Tiberius ekkor már az egész közélettől megundorodott, és kegyencein keresztül irányította birodalmát a Capreae szigetén épült kéjlakából. Anyja temetésén meg sem jelent, megvétózott minden neki adott megszavazott megtiszteltetést, és még végakaratának végrehajtását is megakadályozta. A rajnai hadszíntérről hazarendelt Germanicust 17-ben triumphusszal jutalmazták, a keleti birodalomfélre kiterjedő imperium maiust kapott és Tiberius consultársa lett, azaz gyakorlatilag társuralkodói státuszba került. 18-ban keletre ment, ahol hadi és diplomáciai sikerek után a következő évben elhunyt. Halálának körülményei gyanúsak voltak: Germanicus többször összekülönbözött Tiberius syriai helytartójával, Cnaeus Calpurnius Pisóval, emellett a császári magánprovinciába, Egyiptomba is ellátogatott. Elképzelhető hát, hogy Tiberius parancsára végeztek vele. Mindenesetre a hadvezér özvegye, idősebb Agrippina, visszahozva férjének hamvait Itáliába, a helytartót vádolta meg a nyilvánosság előtt. A senatusi per folyamán Piso nem kapott védelmet a császártól, és hamarosan holtan találták. Vagy öngyilkos lett a népharag vagy a halálos ítélet elkerülése végett, vagy – mint Tacitus állítja – a császár végeztette ki, nehogy kompromittálja. Tiberius ekkor vér szerinti fiát, Drusust vette maga mellé, és tette örökösévé. Germanicus családjával lazultak a kapcsolatok, ám csak akkor érkezett el a szakítás, amikor a praefectus praetorio, Lucius Aelius Seianus mind nagyobb hatalomra tett szert, és maga is igényt támasztott a trónra. Seianus terroruralma A lovagrendi Seianus akkor került Tiberius környezetébe, amikor elkísérte Caius Caesart keleti megbízatására 1 és 4 között. A kiváló senatusi kapcsolatokkal rendelkező, ambiciózus politikus ügyesen hízelegte be magát a császár legbelsőbb környezetébe, sőt barátságába. Így került a birodalom egyik legfontosabb pozíciójába. A közélettől mind jobban eltávolodó és megfáradt Tiberius az idő múlásával egyre inkább kegyencére hagyta az ország ügyeinek irányítását. A praefectus kémek és besúgók rendszerét építette ki Rómában, akik a potenciálisan veszélyes arisztokraták feljelentésével és hazaárulással való megvádolásával tartották rettegésben a római vezető köröket. Az alantas feljelentgetésből maguk a senatorok és lovagok is kivették a részüket, részint azért, mert a „hazaárulók” és „felségsértők” kivégzése vagy száműzése után vagyonuk egy részére rátehették a kezüket, részint mert így akarták biztosítani helyzetüket. A római eliten belül elharapóztak a felségsértési perek (laesa maiestas), melyekben maga a senatus ítélkezett. Seianus uralma 26-ban még terrorisztikusabbá, hatalma pedig szinte totálissá vált, amikor a császár visszavonult Capreae (Capri) szigetén épült villájába, ahol szinte csak a mulatozással – és perverz vágyainak kielégítésével, mint az ókori szerzők egybehangzóan állítják – töltötte idejét, Róma ügyeit csak testőrparancsnokán keresztül, levélben bonyolította. Seianus, aki egyre markánsabb szerepre tett szert, saját terveit kovácsolta: be akart kerülni a császári családba, nyilván azzal a szándékkal, hogy trónra kerüljön. Ehhez partnerre talált Tiberius menye, Livilla személyében, akit a szeretőjévé tett. Ketten sikeresen elérték, hogy a trónörökös Drusus és a császár között megromoljon a viszony, majd 23-ban megmérgezték Drusust. A császár nem is gyanakodott, Seianus pedig egy lépéssel közelebb került a trónhoz. A császár, talán megérezve, hogy Seianus miféle babérokra tör, 25-ben megtiltotta, hogy összeházasodjon az özvegy Livillával. 30-ra azonban feltehetően meggyőzték, mindenesetre ekkor eljegyezte Seianust Livilla lányával, Claudia Juliával. Az új jelölt a császár unokája volt, a családi kapcsolat tehát így is létrejött. 31-ben Seianus lett Tiberius consultársa, majd miután idő előtt lemondott hivataláról, a proconsuli hatalomnak is részese lett. Október 18-án Seianust ismét a senatus színe elé rendelték, és ő felkészült rá, hogy a princepsi hatalom tribunusi részén is megosztozik vele az uralkodó. Ehelyett azonban a császári utasítás Seianus és párthíveinek pusztulását rendelte el, aminek véres leszámolás keretében szereztek érvényt. A felségsértési perek most a bukott parancsnok követőit tizedelték meg. A rettegett praefectus praetorio bukását a princeps sógornője, ifjabb Antonia és klikkje idézte elő. Miután kiderült szerepe Drusus halálában, Livillát az anyja kezére adták, aki halálra éheztette. Az utolsó évek Seianus esete látványosan rontott Tiberius kedélyállapotán. Bizalmasa és barátja árulását nem tudta kiheverni: még jobban elszigetelte magát a közélettől, és paranoiás tüneteket kezdett mutatni. Az örökösödés biztosítása érdekében sem tett semmit. 32-ben parancsára fogták el és száműzték Germanicus két népszerű fiát, Nero és Drusus Caesart és anyjukat, Agrippinát, akiket a következő évben kivégeztetett. Így csak két lehetséges trónörökös maradt életben: Germanicus egyetlen túlélő fia, a labilis Caligula és Tiberius Gemellus, a császár fiatal unokája. (Tiberius némileg visszamaradottnak tartott unokaöccse, a szobatudós Claudius öröklése – szerencséjére – fel sem merült.) A Seianus bukásában is nagy szerepet játszó új testőrparancsnok, Naevius Sutorius Macro Caligulát támogatta, és feltehetően ez juttatta trónhoz a kezdettől beteges viselkedést mutató ifjút. A második római császár Misenum kikötővárosában hunyt el 37. március 16-án hetvennyolc évesen, huszonhárom évnyi uralkodás után. Tiberius hibái ellenére sikeresen vitte tovább Augustus hagyatékát. Későbbi források célozgattak arra, hogy a vén, kiélt princepset Caligula és Macro fojtotta meg, azonban erre nincs bizonyíték. Végakararatában Caligulára és Tiberius Gemellusra hagyta a birodalmat, amelyet intézkedéseivel gazdasági és külpolitikai szempontból megerősített, és amelyben mereven konzerválta Augustus rendszerét, ám mindezt azon az áron, hogy népszerűségét elvesztette mind az arisztokrata elit, mind a katonaság körében. A visszavonult, rossz hírű uralkodót a köznép is gyűlölte: jelzésértékű, hogy halála után a tudósítások szerint a Tiberium in Tiberi! (Tiberiust a Tiberisbe!) kiáltásoktól volt hangos a város. Tiberius csak Caligula határozott fellépésének köszönhette, hogy nem úgy végezte, mint a kivégzett köztörvényes bűnözők. Sőt, még a damnatio memoriae-t, az emlékének elátkozását is elkerülte – Caligula uralkodása után az övét feltehetően paradicsomi színekben látták a visszaemlékezők. Istenné avatására sosem került sor. Tiberius és az utókor Tiberius nevéről egyszer emlékezik meg a Biblia újszövetségi része, Lukács evangéliumában, amikor Keresztelő Szent János ténykedéséről ír (ezek szerint a szent a császár uralkodásának 15. évében lépett fel). Minthogy azonban Jézus tevékenysége egybeesett a császár uralkodásával, az Újszövetség több „császár” utalása Tiberiust jelöli. A császár tiszteletére nevezte el Heródes Antipasz Tiberias városát a Genezáreti tó nyugati partján. Tiberius a Ben-Hur, a Caligula (megszemélyesítője: Peter O’Toole) és az Én, Claudius (játssza: George Baker) című filmekben is felbukkant. Machine Head Live 1972 A Machine Head Live 1972 a Deep Purple hard rock együttes koncert DVD-je. A felvételek 1972. március 1-jén készültek Koppenhágában a dán TV közreműködésével fekete-fehérben. A koncert első VHS kiadása Scandinavian Nights (Live in Denmark) címmel jelent meg. 2005-ben megjelent a videó egy kibővített változata Live In Concert 1972/73 címmel. A kiadvány tartalmaz 3 számot egy 1973-mas New York-i koncertről, valamint a Burn-t a California Jam koncertről 1974-ből. Számok listája A Lucille kivételével az összes szám az együttes tagjainak a szerzeménye. Highway star – 6.24 Strange kind of woman – 8.55 Child in time – 16.34 The Mule – 8.55 Lazy – 10.38 Space truckin' – 21.39 Fireball – 4.04 Lucille – 5.31 Black night – 5.54 Ráadás számok a Live In Concert 1972/73 DVD-n: Strange Kind Of Woman Smoke On The Water Space Truckin' Burn Közreműködnek Ian Gillan – ének Ritchie Blackmore – gitár Jon Lord – billentyűk Roger Glover – basszusgitár Ian Paice – dob François-Xavier-Joseph Droz François-Xavier-Joseph Droz [ejtsd: dró] (Besançon, 1773. október 31. – Párizs, 1850. november 4.) francia erkölcsfilozófiai író és nemzetgazda. Életútja A forradalom előtt a doubs-i önkéntesek kapitányukká választották és végigharcolta a rajnai hadjáratot. A polgári életbe visszavonulva, 1795-től Besançonban adott elő retorikát, majd Párizsba ment, ahol a közvetlen adók igazgatásához nevezték ki. 1814-ben azonban nyugalomba vonult, hogy tanulmányainak szentelhesse idejét. Lina című regényén kívül (1804) erkölcsfilozofiai, történeti és különösen nemzetgazdasági munkákat írt. Droz-t 1824-ben az Académie française választotta be tagjai közé. Művei Lois relatives aux progrés de l'industrie (1801) Économie politique (1829-1854. 3-dik kiadás) Essai sur l'art d'ętre heureux (nyolc kiadást ért) Histoire du gégne de Louis XVI. (3 kötet, 1838-1858. jelent meg 3. kiadása) Forrás Bokor József (szerk.). Droz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Tomșani (Prahova megye) Tomșani község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Loloiasca, Măgula és Sătucu. Fekvése A megye délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, huszonhat kilométerre keletre, egy 95-120 méter magas fennsíkon, mely átmenetet képez a Szubkárpátok dombságainak legdélibb részei és a Román-aldöld, Bărăganului síkságának északi területei között. A község nyugati területein folyik a Călmățui patak, mely érinti Tomșani és Măgula falvakat valamint két tavat is létrehoz, összesen tizenhét hektáros területen. Történelem II. Mihály havasalföldi fejedelem idejében egy csapat katona telepedett itt le, akik Tomșa nevű kapitányuk után, Tomșani névre keresztelték az általuk alapított falut. A település 1884-től községközpont. 1925-ben Prahova megye Cricov járásához csatolták, összesen 2554 lakossal. A község ekkor Cioceni, Loloiasca, Magula, Sătucu és Tomșani falvakból állt. 1931-ben Loloiasca önálló községi rangot kapott, Cioceni falut pedig 1945-ben Albești-Paleologu községhez csatolták. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, Tomșani és Loloiasca községek a Prahova-i régió Urlați rajonjához kerültek, majd 1952-ben a Ploiești régió Mizil rajonjához csatolták őket. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Prahova megye része lett. Ekkor veszítette el községközponti státuszát Loloiasca és került ismét Tomșani irányítása alá. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Oktyabrszkij (Baskíria) Oktyabrszkij (oroszul: Октябрьский, baskír nyelven: Октябрьский) város Oroszországban, a Baskíriában. Fekvése A Déli-Urál nyugati előhegyeinek lábánál, Baskíria nyugati határán fekszik. Ezen a helyen az Ik folyó vonala képezi a határt Baskíria és Tatárföld között, a város a jobb parton épült. Közelében vezet a Volgát az Urállal összekötő Szamara–Ufa–Cseljabinszk országos jelentőségű autóút. Népesség 2002-ben 108 647 lakosa volt, melyből 44 382 orosz, 40 306 tatár, 14 235 basír, 2 105 csuvas, 1 807 ukrán, 1 342 mari, 1 069 mordvin, 462 örmény, 273 fehérorosz, 272 tadzsik, 233 udmurt, 208 üzbég. 2010-ben 109 474 lakosa volt, melyből 44 379 orosz, 41 346 tatár, 14 406 baskír, 1 978 csuvas, 1 385 ukrán, 1 341 mari, 818 mordvin, 189 udmurt, 187 fehérorosz. 1973-as magyar öttusabajnokság Az 1973-as magyar öttusabajnokságot augusztus 11. és 15. között rendezték meg. A viadalt Kancsal Tamás nyerte meg, akinek ez volt az első egyéni bajnoki címe. A csapatversenyt a Csepel SC nyerte. Szimpozion Egyesület A Szimpozion Baráti Társaság Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transznemű Fiatalok Kulturális, Oktatási és Szabadidős Közhasznú Egyesülete (rövid nevén: Szimpozion Egyesület) Az 1999-ben összeállt Flamingó Kör néhány tagjából 2002 márciusában alakult meg, meleg és biszexuális fiatalok összefogásával és 2003-ban jegyezték be a bíróságon. A Szimpozion Egyesület szervezi a Szimpozion Klubot (korábban Pocok Klub), működteti a melegvagyok.hu honlapot, az ahhoz kapcsolódó Meleg szemmel videoblogot, a Labrisz Leszbikus Egyesülettel közösen szervezi a Melegség és megismerés iskolai projektet. A „szimpozion” a szümposzion görög szóból ered, melynek jelentése: ’lakoma’: az antik világban az étkezést követő poharazást jelentette. A névválasztás Platón művére utal. Céljai Az Egyesület célja a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (MLBT) fiatalok közösségének szervezése emberi fejlődésük és jóllétük, társadalmi szerepvállalásuk érdekében. Az Egyesület célja, hogy a társadalom heteroszexuális többségének toleranciaszintjét növeljék a másság iránt. Teszik ezt ismeretterjesztő anyagok, információk, vitaestek, az internet és a média útján. Tevékenységei Szimpozion Klub : 2002 októbere óta kéthetente szombaton beszélgetős, játékos estek, ahol a klub látogatói kapcsolatokat alakíthatnak ki más melegekkel, ahol megismerkedhetnek közéleti emberekkel, hírességekkel; új ismereteket szerezhetnek az egészséges életmód, a biztonságos ismerkedés, a partnerkapcsolat-teremtés és -ápolás terén. A meghívott vendégek között volt már többek között Bede Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, Bolgár György rádiós, televíziós újságíró, Dr. Csányi Vilmos humánetológus, Dr. Csermely Péter hálózatkutató, Dr. Czeizel Endre orvos, genetikus, Czeizel Gábor színházi rendező, D. Tóth Kriszta szerkesztő-műsorvezető, Eszenyi Miklós történész, Fischer Eszter pszichológus, a Meleg a gyerekem című könyv szerzője, Gálvölgyi János színművész, Gerevich András költő, Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, Heller Ágnes filozófus, Hernádi Judit színművész, Karinthy Márton színházigazgató, rendező, Kozma György író, újságíró, Kulka János színművész, Lakatos Márk stylist, Lakner Zoltán politológus, Léderer András , az SZDSZ Új Generáció elnöke, Lévai Katalin volt európai parlamenti képviselő, Håkan Lindquist svéd író, Dr. Lisziewicz Julianna HIV / AIDS -kutató, Mester Dóra szexoktató, Dr. Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Dr. Nagy György agykutató, Ormos Mária történész, Orosz József újságíró, a Pa-Dö-Dő ( Lang Györgyi és Falusi Mariann énekesek), Palya Bea énekes, Pelsőczy Réka színművész-rendező, Perintfalvi Rita feminista teológus, Steiner Kristóf újságíró, szinkrondramaturg, Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, Szuda M. Barna festőművész, költő, író, Dr. Takács Judit szociológus, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Till Attila rendező, Urbán Róbert pszichológus, Vágó István kvíz-műsorvezető, Vas Maya szerkesztő-műsorvezető, Veiszer Alinda szerkesztő-műsorvezető, Weber Péter történész, valamint melegszervezetek és AIDS-egyesületek (Atlasz Egyesület, Háttér Társaság , Labrisz Leszbikus Egyesület , Pluss Egyesület, Szivárvány Misszió Alapítvány ) és melegközösségek (Gemini Táncklub, Mások újság, Melegség és Megismerés projekt, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen , VándorMások ). Könyvtár-projekt : A Szimpozion Klubban meleg szerzők, illetve melegtémájú könyvek, folyóiratok és videók gyűjtése folyik, s kölcsönzésre is van lehetőség a Szimpozion Klub látogatói számára. Az Egyesület könyvtára kb. 560 könyvvel, mintegy 500 újsággal (Mások, Boxer magazin, Na végre!), valamint videokazettákkal és DVD-kkel rendelkezik. Előbújás-projekt : A melegség elfogadásáért a Szimpozion Egyesület több melegszervezettel karöltve új projektet indított. 2006. december 14-én sajtótájékoztatót tartottak a „Bújj elő” kampány megindítása alkalmából, melynek első pillére a www.melegvagyok.hu portál. A honlapon előbújás-történeteket gyűjtenek, ahol melegek leírják, hogyan „ coming out ”-oltak heteró ismerőseiknek, s a heteró szülők, gyerekek, ismerősök leírják, hogyan fogadták az előbújást. A Meleg kisokos rovatban ismertetik a fontosabb LMBTQ-témájú fogalmak jelentését, az LMBTQ-személyekkel kapcsolatos tévhiteket, valamint itt találhatók a híres melegek (LMBTQ személyek) életrajzai is. A www.melegvagyok.hu honlapon megtalálható a fontosabb LMBTQ-témájú könyvek és filmek ismertetése, és LMBTQ-témájú híreket is lehet olvasni. Melegség és Megismerés projekt : A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület közös programja. A Labrisz 2000-ben, az Európai Unió PHARE Demokrácia Projektje támogatásával kezdett bele Melegség és megismerés című programjába, melynek célja, hogy segítsen olyan környezetet teremteni az iskolákban, diákok és tanárok között egyaránt, ahol tiszteletben tartják a tanulók sokféleségét, s ahol így meleg, leszbikus, biszexuális vonzalmai miatt sem érhet senkit semmilyen homofób bántalmazás. A program önkéntesei beszélgetős foglalkotásokat tartanak az LMBTQ-emberek életéről, problémáiról magyarországi középiskolákban és felsőoktatási intézményekben. Meleg szemmel videoblog : A Szimpozion Egyesület 2011. február 26-án indította el videoblogját (vlogját), melynek keretében az egyesület két tagjai beszélgetnek melegeket érintő témákról, illetve mutatnak be meleg eseményeket, egyesületeket, közösségeket. Általában vendégeket is hívnak, hogy autentikus válaszokat adjanak az éppen aktuális kérdésekre. A vlog elsődleges célja az elfogadás elősegítése, az előítéletek eloszlatása; mind a melegek, mind a heteroszexuálisok ismereteinek növelése a melegségről, leszbikusságról, biszexualitásról és transzneműségről. Az epizódok hossza 3–10 perc, folyamatosan készülnek hozzájuk angol feliratok. A videoblog 20. epizódja az Egymásra lépni tilos 2011-es alkotói pályázatán különdíjat nyert. Az epizódok a www.melegvagyok.hu/videoblog oldalon, valamint a Szimpozion Egyesület YouTube-csatornáján (www.youtube.com/user/szimpozion) tekinthetők meg. LMBTQ-Keresztény Párbeszéd Műhely : A Szimpozion Egyesület 2015 szeptemberében új projektet indított LMBTQ-Keresztény Párbeszéd Műhely címmel. Célja, hogy egyházi csoportokat és magánszemélyeket érzékenyítsen egyrészt az LMBTQ emberek iránt általában, másrészt a hívő LMBTQ emberekkel kapcsolatban, hogy valódi párbeszéd jöjjön létre az egyházak és a hívő LMBTQ emberek között. Kreischa Kreischa település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Kreischa Bannewitz, Dohna és Glashütte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Bács-Kiskun megyei másodosztály a megyében zajló bajnokságok második osztálya, országos szinten ötödosztálynak felel meg. A bajnokságot az MLSZ megyei igazgatósága írja ki, a küzdelmek két csoportban (északi és déli) folynak. A bajnokok a Megye I-ben folytathatják, míg az utolsó két-három csapat kiesik a Megye III-ba. Csapatok 2016/2017 2015/2016-ban az alábbi csapatok szerepelnek a bajnokság két csoportjában: Északi csoport Szabadszállási SE Kiskunmajsa FC Helvécia SE Hetényegyházi SC Izsáki Sárfehér SE Jakabszállás KSE Sunplast Kerekegyházi SE Kiskunfélegyházi HTK II. Kiskunfélegyházi Vasutas SK Lakiteleki TE Nyárlőrinci LSC Pálmonostora SE Tiszaalpári SE Duna Aszfalt TVSE II. Városföld SE Déli csoport Bácsborsódi SK Bajaszentistváni SK Borotai SE Csávolyi SK Dusnok KSE Érsekcsanád KSKE Felsőszentiván SK Hajós FC Híd SC Katymár SE Kelebia KNSK Mélykúti SE Nemesnádudvar KSE Sükösd SC Dunagyöngye SK Szeremle Tompai SE 2014-es MotoGP-világbajnokság A 2014-es MotoGP világbajnokság volt a sorozat hatvanhatodik idénye. A szezon március 23-án kezdődött és november 9-én ért véget. A versenynaptár eredetileg tizenkilenc versenyt tartalmazott volna, ám a brazil nagydíj szervezői nem tudták határidőig versenyre alkalmassá tenni pályát így nem sokkal a szezonnyitó előtt törölték a futamot, az előtte levő aragóniai nagydíj időpontját pedig egy héttel eltolták. A királykategória címvédője Marc Márquez, a Repsol Honda versenyzője volt. A szezon világbajnokai kategóriánként a következő versenyzők voltak: Moto3 - Álex Márquez Moto2 - Esteve Rabat MotoGP - Marc Márquez A szezon összefoglalója MotoGP A királykategóriája címvédője, azaz a 2013-as világbajnok Marc Márquez volt. A Moto2 és a Moto3 akkori bajnoka, Pol Espargaró és Maverick Viñales egy kategóriával feljebb folytatták pályafutásukat, így ők nem tudták megvédeni címüket. Márquez ezzel szemben óriási erődemonstrációt tartott, ugyanis kezdésként megnyerte a szezon első tíz versenyét. Az évet rekordnak számító tizenhárom győzelemmel fejezte be, ennek köszönhetően pedig hatvanhét ponttal előzte meg a másodikként záró Valentino Rossit. Márquez tízfutamos győzelmi szériáját egyébként Dani Pedrosa szakította meg Csehországban. Valentino Rossi 2006-os teljesítményét ismételte meg második helyével, akkor az amerikai Nicky Hayden mögött zárt ebben a pozícióban. Két futamot, a San Marinó-it és az ausztrált tudta megnyerni. Rossi a két győzelemnek és a számos dobogónak köszönhetően megelőzte csapattársát, Jorge Lorenzót, aki a korábbi évekhez képest hihetetlenül gyengén indította 2014-et, ezután pedig csak a felzárkózásra futotta erejéből, a vb-cím ezúttal szóba sem jöhetett. Lorenzo végül harminckét ponttal Rossi mögött fejezte be a 2014-es szezont, és olasz csapattársához hasonlóan két futamgyőzelmet szerzett, Aragóniában és Japánban. Márquezen, Rossin és Lorenzón kívül csak a már említett Pedrosa tudott nyerni Brnóban. Nagy sikereket értek el az Espargaró testvérek is. A Moto2-ből felkerült Pol a legjobb helyen, hatodikként végzett, a többi újoncot, Scott Reddinget, Broc Parkes-t és Mike di Megliót jócskán megelőzve. Négy kiesésétől eltekintve minden egyes célba érkezése alkalmával a legjobb tíz között zárt, így szerezte meg a hatodik pozíciót. Közvetlenül mögötte végzett testvére, Aleix, aki a legjobb open-kategóriájú motorral induló versenyzőnek mondhatta magát a szezonzáró valenciai futam után. Aleix Espargaró a holland TT-n szerzett egy pole-pozíciót, Aragóniában pedig felállhatott a dobogó második fokára. A BMW M-díjat, amelyet a legjobb időmérős teljesítménnyel lehetett kiérdemelni, Márquez nyerte, aki tizenhárom alkalommal indulhatott az első rajtkockából. 2014-től a korábban CRT elnevezésű, vagyis valamivel gyengébb teljesítményű motorokat open-, vagyis nyílt kategóriára keresztelték át. A gyengébb teljesítményt nyújtó motorok és csapataik ennek kompenzálásaként különböző előnyöket élvezhettek a gyári csapatokkal szemben, ez a következő táblázatban látható: A Ducati gyári csapata és a Pramac Racing eredetileg az open kategóriában indultak volna, azonban a szabályok némi átalakulása után végül gyári csapatként neveztek a szezonra. Moto2 Esteve Rabat a mindenkori középső géposztályban rekordnak számító 346 ponttal szerezte meg a világbajnoki címet. Csapattársa, Mika Kallio ötvenhét pontos hátrányban végzett mögötte a második helyen. Rabat nevéhez fűződik a legtöbb (11) pole-pozíció is, valamint beállította Marc Márquez 2012-es rekordját a legtöbb dobogós helyezést illetően. A harmadik helyezett az egyben a legjobb újonc címét is elnyerő Maverick Viñales lett, azonban Kallio csak annak köszönhette második helyét, hogy a szezonzárón vele egyetemben Viñales is feladni kényszerült a futamot. Az újonc spanyol egyébként négy győzelmet is magáénak tudhatott. Mögötte a szezonzárót megnyerő Thomas Lüthi végzett. Az első négyesen kívül Dominique Aegerternek és a veterán Anthony Westnek sikerült még futamot nyernie. West az esős holland TT-n tudott diadalmaskodni, ezzel tizenegy év után végzett ismét az első helyen. Előző győzelmét ugyanitt Assenben, a 2003-as versenyen aratta, vagyis két győzelme között tizenegy év telt el. Moto3 A Moto3-as világbajnokság egészen az évad utolsó futamáig nyitott volt, ugyanis az első két helyezett Álex Márquez és Jack Miller végig kiélezett küzdelmet vívott egymással. Hiába nyerte meg Miller a valenciai futamot, Márquez is felállhatott a dobogóra, így az ausztrál csak kilenc pontot tudott faragni tizenegy pontos hátrányából. Azzal, hogy a királykategóriában Marc, a Moto3-ban pedig Álex Márquez szerezte meg a világbajnoki címet, a világbajnokság történetében először fordult elő, hogy egy testvérpár szerezze meg két géposztály összetett elsőségét. A harmadik pozíció szintén ezen a futamon dőlt el Álex Rins javára, Rins végül tizenöt ponttal előzte meg a kategóriaveterán Efrén Vázquezt. Vázquez pályafutása első győzelmeit aratta ebben az évben. Az ötödik helyen az olasz Romano Fenati végzett, aki hiába tudott négy futamot is megnyerni, rendkívül hektikus eredményeket produkált, így nagy hátrányt szedett össze még Vázquezékhez képest is. A hatodik helyezett francia Alexis Masbou Vázquezhez hasonlóan első győzelmét szerezte 2014-ben. Az év újonca, többek között három dobogós helyezésének köszönhetően az olasz Enea Bastianini lett. Versenyek Az előzetes, 19 futamot tartalmazó versenynaptárat 2013. október 2-án tették közzé. December 13-án, majd 2014. február 24-én frissítették, aminek eredményeképp 18 futamos lett a versenynaptár. A világbajnokság végeredménye A pontozás a következőképpen alakult: Ciklobendazol A ciklobendazol (INN: ciclobendazole) színtelen szilárd anyag. Féregűző szer Ascaris- és horogféreg-fertőzés ellen. A mikrotubulus-szintézis gátlásával hat. Fontaine-Bonneleau Fontaine-Bonneleau település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 258 fő (2015). Fontaine-Bonneleau Blancfossé, Catheux, Cormeilles, Croissy-sur-Celle, Doméliers, Lavacquerie és Le Saulchoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3594 Scotti A 3594 Scotti (ideiglenes jelöléssel 1983 CN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1983. február 11-én. Kamermayer Károly Kamermayer Károly, másként: Kammermayer (Pest, 1829. május 14. – Abbázia, 1897. június 5.) miniszteri tanácsos, Budapest első polgármestere volt. Csárdi Antal szépapja. Ifjúsága Jómódú pesti polgárcsaládban született. Apja Kamermayer József gyárigazgató, édesanyja Emerling Anna. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben, majd Pesten. 1848 elején még a pozsonyi országgyűlésen vett részt (az ifjak közt), ám a szabadságharc őszi kezdetére otthagyta az egyetemet és honvédnak állt. Csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vett a szolnoki, hatvani, kápolnai, isaszegi és cinkotai ütközetekben, Buda bevételénél és a peredi csatában. Klapka hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza és újra beiratkozott a jogra. Hivatalnoki karrierje Mivel önmagát kellett eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak és 1857-ben tanácsi titkárrá nevezték ki, a pesti dologháznál tisztviselő volt. Karrierje az 1860-as politikai fordulat (októberi diploma) hatására kezdett felívelni. Ekkor Buda városának tisztikarába számos 1848-as hazafit választottak be – köztük őt is. Tehetséges hivatalnoknak bizonyult, szorgalma mellett Buda város közgyűlésén Széchenyi István gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása is hozzájárult ahhoz, hogy rövid idő múlva kivívta magának a főjegyzői hivatalt. Pozícióját politikai szereplésre használta: emlékezetes 1861-es beszéde, amit az abszolutizmus ellen mondott. 1867-től már pesti tanácsnokként felelt a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért. Nevéhez fűződik a közvágóhíd megépítése is. Budapest első polgármestere 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek. (Ez jelentette a város gyakorlati vezetését, míg az inkább reprezentatív és ellenőrző szereppel létrehozott főpolgármesteri tisztségre Ráth Károlyt választották.) További három terminust is kitöltött pozíciójában: 1879-ben, 1885-ben és 1891 is újraválasztották. 1896-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg. Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a központi vásárcsarnok, azaz a mai Fővám téri nagycsarnok megépítése. 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem mint polgármester, hanem egyszerű polgár vett részt. Az 1876-os árvíz alkalmával tanúsított működéséért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta; a szegedi árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címet kapott. 1897-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a Kerepesi úti temetőben, díszes síremlék alatt nyugszanak. Házassága és gyermekei 1863. július 14-én Pesten feleségül vette remetei és pogányesti Sebastiani Klotildot (1839–1911). A frigyből született: Kamermayer Irma ( 1866 -?). Kamermayer Anna Alojzia ( 1870 -?). Emlékezete Szobrot 1942-ben emeltek neki, amely ma is áll a róla elnevezett belvárosi terecskén, a fővárosi és a Pest megyei önkormányzatok épülettömbjei között. Antonio Giovanni da Burgio Antonio Giovanni da Burgio (egyes forrásokban Giovanni Antonio Da Burgio, magyarosan Burgio János Antal báró), ( 1485. után – 1538. k.) szicíliai báró, pápai legátus. Normann eredetű catania-i nemesi családból való, őseit II. Roger szicíliai királyig vezette vissza. A jogtudományok doktora, diplomata, az Apostoli Szentszék első magyarországi nunciusa 1524-1526. között. Küldetését Budán, a királyi udvarban a mohácsi csatavesztésig látta el, majd Mária királynét kísérte a Pozsonyi várba. VII. Kelemen pápa bizalmi embere, II. Lajos királynak haláláig pártfogója volt. Életpályája Születésének helye és ideje ismeretlen. Mivel a családi birtok összezsugorodott, a Szicíliát birtokló spanyolok szolgálatába lépett, és ezzel annyira magára haragította honfitársait, hogy az 1522-es felkeléskor birtokát feldúlták. Családját hátrahagyva Rómába menekült, és a pápai diplomácia szolgálatába állt. Rövid római tartózkodás után VI. Adorján pápa 1523-ban, de Vio bíboros, pápai legátus kíséretében Magyarországra küldte. Sikerült elnyernie úgy a vendéglátó magyarok, mint a Szentszék bizalmát. Habár világi személy volt, az új pápa, VII. Kelemen kinevezte pápai nunciusnak a magyar királyi udvar mellé. Az általános felbomlás közepette, amely a mohácsi vészt közvetlenül megelőzte, foglalta el rendkívül fontos állását, és nagy buzgalommal karolta fel az ország érdekeit. Sokat tett Magyarország megerősítéséért, és a külföldi követek közül ő és Laurentio de Campeggio voltak azok akik az országban dúló anarchia súlyosságát és a török veszélyt felmérték. Tanáccsal, tettel támogatta II. Lajost, tevékenységre buzdította a főurakat és egyesíteni igyekezett a nemzetet. Köztiszteletet vívott ki magának lelkiismeretes erőfeszítései miatt és 1526-ig jelentős szerepet vállalt az ország megerősítésében és a pápától kapott ötvenezer aranyból több ezer spanyol, morva és cseh zsoldost toborzott. Baráti viszonyba került Tomori Pál kalocsai érsekkel és Brodarics Istvánnal, akik a legaktívabban szervezték a török-elleni védelmi rendszert. Amikor a rendek 1525-ben a rákosi és hatvani országgyűléseken zajongva követelték a királytól a császári és velencei követek eltávolítását, de Burgio ellen nem emeltek szót. Burgio pápai pénzen Morvaországban és Sziléziában zsoldosokat szerzett. Jelentékeny pénzösszeggel támogatta a királyt is. Amíg II. Lajos a hadainak élén a török ellen vonult, ő Budán maradt s tevékenységét folytatta. Jelentéseiben pontosan és elfogulatlanul vázolja fel Magyarország belpolitikai helyzetét, ahonnét a pártatlanság és az összefogás szinte kiveszett. Komoly szerepe volt a megszilárdítási kísérletben, melyet segítettek a Habsburgok, akik elejét akarták venni a szlovén birtokaikat folytonosan érintő török támadásoknak, de az együttműködésen rések keletkeztek, melynek Mária királyné is kiváltó oka volt. Mária támogatta a kormányzásban férjét, de saját hatalmát is igyekezett kiépíteni (részben azért is, mert maga is erősíteni kívánta az országot). 1522-ben kapta meg a királynéi birtokokat, a zólyomi ispánsággal és a körmöci kamarával. Körmöcön a Thurzó-Fugger cég kapott bérletet. Thurzó Elek, aki Habsburg-párti volt 1524-ben felmondta a bérletet, amiért Mária azt akarta bizonyítani a rendek előtt, hogy Thurzó és a Fuggerek megkárosították az országot. Kezére járt a királynénak a Thurzó és az új osztrák követ Hans Schneidpöck közti ellentét. Schneidpöcköt Thurzó megvádolta Ferdinándnál, aki azzal védekezett, hogy a királyné utasítása szerint kellett eljárnia, s állandóan hivatkozott a Thurzó és Fugger által okozott kárra. A másik ok Brandenburgi György eladási ügye. Az őrgrófnak évjáradékot ígért a főherceg, mely elmaradt, ezért György el akarta adni szlavóniai várait egy Habsburg-párti horvátnak, Korbáviai János bánnak. Ebben de Burgio lett volna a közvetítő, míg a kezes feladatát Ferdinánd vállalta volna el. Az üzlet nem jött lére, és a szóban forgó várakat, köztük Varasdot a királyné vette meg. Kísérletet tettek Korbáviai háttérbe szorítására, többek között azzal, hogy helyettest adtak neki Tahi János személyében, akiben viszont Korbáviai ellenfelet látott, ezért sértve egyre jobban a Habsburgok felé fordult. A mohácsi csatavesztés után Pozsonyba menekült. 1527-ben visszatért még Magyarországra, de már nem játszott komolyabb szerepet az ország politikai életében. 1529-től hazatért Szicíliába, mint szentszéki nuncius. 1530 és 1532 között a világtörténelemre nagy hatást gyakorló tárgyalásokat vezetett Angliában VIII. Henrik udvarával. A tárgyalások kudarcba fulladtak, a siker nem de Burgion múlott. Ezután visszatért Szicíliába, ahol 1538-ban bekövetkezett haláláig pápai nunciusként tevékenykedett. Dany Verlinden Daniel Verlinden (Aarschot, 1963. augusztus 15. –) belga válogatott labdarúgókapus. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (5): 1989–90, 1991–92, 1995–96, 1997–98, 2002–03 Belga kupa (3): 1990–91, 1994–95, 1995–96, 2001–02, 2003–04 Belga szuperkupa (9): 1988, 1990, 1991, 1992, 1994, 1996, 1998, 2002, 2003 Havas Sándor (gépgyáros) Havas Sándor (Vác, 1831. március 1. – Budapest, 1904. január 13.) gépgyáros. Életrajza 1831. március 1-én született Pest megyében, Vácon. 1848-ban egy pesti mechanikai műhelyben szabadult fel. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején ő állította fel és vezette is a budai fegyvergyárat, amelyet a császári seregek elől előbb Debrecenbe, majd Nagyváradra telepített át. A szabadságharc leverése után 1852–1858 között Triesztben, a Lloyd Hajózási Társaság munkatársa volt. Hazatérése után 1858–tól 1864-ig a Dunagőzhajózási Társaságnál tevékenykedett, majd 1864-től önálló műhelyt nyitott, ahol gazdasági gépeket, vasmacskákat valamint gépláncokat gyártott. Az itt készült gépláncok pl. a legjobb hasonló angol gyártmányok minőségét is felülmúlták. Egy ízben elnöke is volt az ipar-egyesületnek. 1881-ben Budapest belvárosi kerületében mint képviselőjelölt is fellépett. A lövészegyesület főlövészmestere volt. 1861–1864 között az ő irányítása alatt épültek a Szent István, a Mátyás király és a Zrínyi Miklós utasszállító hajók. 1873-ban ő építette a magyar gőzhajózás számára a Ferkó és az Anna vontatógőzösöket. Budapesten halt meg 1904-ben, 73 évesen. Sírja Budapesten, a Fiumei úti sírkertben található. Le Sourn Le Sourn település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 2117 fő (2015). Le Sourn Pontivy, Saint-Thuriau, Bieuzy, Guern, Malguénac és Pluméliau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zala gyöngye A Zala gyöngye hibrid szőlőfajta. Szinoním neve: Egri csillagok 24. A fajta nemesítésének története Csizmazia József és Bereznai László állította elő az Eger 2 (Seyve-Villard 12375) és a Csabagyöngye fajták keresztezésével.1970-ben nyert állami elismerést. Jellemzői Levele: szürkészöld kiterült, alig tagolt, aszimmetrikus felépítésű. Fürtje formás, vállas, ágas, laza. Bogyói sárgászöldek, napos oldalukon rozsdás bevonattal. Bőtermő, viszonylag fagytűrő, de a szárazságot nem bírja. A magasművelésű tőkeformákra alkalmas, metszéskori rügyterhelésére érzékeny, inkább csak hosszúcsapos metszést igényel. Szeptember közepén érik. A szüretével nem érdemes sokáig várni, mert a savai lebomlanak, lelágyul. Termése mind étkezési, mind pedig borkészítési célra felhasználható. Bora enyhén muskotályos, asztali minőségű. Korábban szüretelve alacsonyabb mustfok és magasabb savtartalom esetén pezsgőgyártásra is alkalmas. Elterjedtsége: Jó tulajdonságai miatt a világ több szőlőtermő tájára elkerült. Nálunk is népszerű termesztett szőlőfajta. Az Etyek-Budai borvidék, Szekszárdi borvidék kiegészítő vagy ültetvényes fajtája, a Kunsági borvidéken elterjedt fajta. A házi kertek kedvence. Telepíthetősége:Engedélyezett fajtaként telepíthető a Kunsági borvidék Ceglédi, Jászsági, Izsáki, Kiskőrösi, Kiskunhalasi-Kiskunmajsai és Tisza menti körzetében, valamint az Etyek-Budai borvidéken, csemegeszőlőként az országban bárhol. Érzékenység: lisztharmatra kimondottan érzékeny. Továbbnemesített fajtája: Pölöskei muskotály Zala gyöngye és a G1ória Hungariae x Erzsébet királyné emléke keresztezéséve1. Véres vasárnap (1972) Koordináták: é. sz. 54° 59′ 49″, ny. h. 7° 19′ 32″54.996944444444, -7.3255555555556 1972. január 30-án, a brit hadsereg katonái tüzet nyitottak ír szabadságjogi-tüntetőkre az észak-írországi Londonderry Bogside kerületében. Az esemény véres vasárnapként (angolul Bloody Sunday) vonult be a történelembe. A hadsereg és a tüntetők közötti összecsapásban 13 fegyvertelen civil meghalt és további 15 ember megsebesült (egyikük később belehalt a sérüléseibe). Mi is történt? Mind az írek, mind a britek másként ítélik meg a történteket. A mai napig viták övezik, hogy valójában hányan is tüntettek azon a napon. A különböző források 5 000 és 30 000 közé teszik a protestálók számát. A tüntetők a városházához akartak vonulni, de meg kellett változtatni az útvonalat, mert a hadsereg elbarikádozta az utat. Egy kisebb csoport kivált a tömegből, hogy a barikádokon át, az eredeti tervüknek megfelelően eljussanak a városházához. Miközben a katonákat szidalmazták, köveket dobáltak feléjük. Válaszként vízágyut, könnygázt és gumilövedéket vetett be a hadsereg. Az ehhez hasonló összecsapások mindennaposak voltak Észak-Írországban. Amikor a brit parancsnokságra eljutott a hír, hogy a körzetben egy IRA orvlövész tevékenykedik, kiadták a parancsot, hogy éles lőszert vessenek be. A tömeg menekülni kezdett, miközben az előrevonuló ejtőernyős zászlóalj katonái több mint száz töltényt lőttek ki a tüntetőkre. A 13 halálos áldozat közül 6 még fiatalkorú volt. A korabeli beszámolók alapján mindegyikük fegyvertelen. A 14 sérült közül 12 embert sebesítettek meg a lövedékek, 2 embert a páncélozott járművek gázoltak el. Szemtanúk beszámolója szerint a katonák földön fekvő sebesülteket is meggyilkoltak és tüzet nyitottak a sebesülteket ellátni próbáló orvosokra is. A helyszínen többeket letartóztattak, számos civil eltűnt vagy évekre börtönbe került. Utóélete Az esemény a brit sajtóban évekig tabutémának számított. 2010 júniusában, az események után 38 évvel, egy angol vizsgálóbizottság jelentésének elkészülte után David Cameron brit miniszterelnök bocsánatot kért. Október 1. Október 1. az év 274. (szökőévben 275.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 91 nap van hátra. Névnapok: Malvin, Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza Események I. e. 331 – A Gaugamélai csata Nagy Sándor és III. Dareiosz között. 965 – XIII. János pápa megválasztása. 1273 – Habsburg Rudolfot választották német királynak 1330 – Dörögdi Miklós kerül az egri püspöki székbe. 1579 – Megérkeznek az első jezsuita szerzetesek Kolozsvárra . 1847 – Ernest Werner von Siemens német feltaláló megalapítja a Siemens AG & Halske céget. 1848 – A pákozdi csatavesztés után Jellasics császári tábornok hadereje elvonul Bécs felé. 1848 – A magyar képviselőház Szemere Bertalant és Mészáros Lázárt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaivá választja. 1850 – Az Ausztria és Magyarország közötti belső vámhatárokat részlegesen felszámolják. 1850 – Bevezetik a bélyegilletéket Magyarországon . 1867 – Megkezdi működését a Magyar Általános Hitelbank. 1869 – Az Osztrák–Magyar Monarchiában (a világon elsőként) bevezetik a postai levelezőlapok használatát. 1880 – Thomas Alva Edison elkezdi az elektromos lámpák sorozatgyártását 1887 – Megnyílik Budapest első villamosvonala a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, ezzel Magyarországon is megjelenik a villamosított közúti vasút . 1891 – Megnyílik a Stanford Egyetem Kaliforniában . 1898 – Átadják a forgalomnak az al-dunai Vaskapu -csatornát. 1908 – Henry Ford bemutatja a Ford T-modellt . 1908 – A Rókusi pályaudvar és a Személy pályaudvar között útjára indul a szegedi villamos. 1928 – A Szovjetunióban bevezetik az első ötéves tervet . 1929 – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát. 1932 – Gömbös Gyula alakít kormányt Magyarországon . 1936 – Francisco Franco Generalissimus (Generalísimo) beiktatása a spanyol államfői tisztségbe. 1938 – A Német Birodalom annektálja a Szudétavidéket ( Csehszlovákia 1/3-ad részét). 1939 – A német haderő bevonul Varsóba . 1941 – Megjelent a Magyar Csillag című irodalmi és kritikai folyóirat első száma, mely a Nyugat utódjaként Illyés Gyula szerkesztésében Schöpflin Aladár társszerkesztővel mintegy 48 számban jelent meg a IV. évfolyam 7. számig, 1944 . április 1-jéig . 1944 – Tildy Zoltán a Magyar Front nevében követeli a háborúból való kilépést és az ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormány megalakítását. 1946 – Véget ér a nürnbergi per . 1946 – Nagy-Britanniában megalapították a Mensát , mely a magas IQ -val rendelkező emberek nemzetközi szervezete. 1947 – Az ENSZ elutasítja Magyarország felvételi kérelmét. 1958 – A NASA létrehozása. 1961 – Párizsban megalakul az OECD (Organization of Economic Cooperation and Development). 1962 – Japánban üzembe helyezik a Tokió - Oszaka gyorsvonatot. 1966 – Megkezdi működését ideiglenes helyén, a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház . 1969 – Neuwerk -sziget Alsó-Szászországból Hamburg tartomány fennhatósága alá kerül. 1971 – Orlando városában megnyílik a Walt Disney World. 1977 – Közös szovjet-amerikai nyilatkozat a közel-keleti helyzetről. 1982 – Elkezdik árulni az első CD-lejátszókat, a Sony , a Philips és a Polygram közös tervezésében (625 dolláros áron). 1982 – Helmut Kohlt (CDU) választják meg a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjává . 1988 – Mihail Gorbacsovot , az SZKP főtitkárát a Legfelső Tanács államfővé választja, ezzel a Szovjetunió állami és pártvezetése egyetlen ember kezébe kerül. 1992 – Megindul a Duna TV műholdas magyar adása. 1992 – Az amerikai szenátus ratifikálja a START szerződést. 1992 – Elindul a Cartoon Network . 2003 – Három korábbi szervezetből létrejön a JAXA Japán Űrügynökség . 2006 - A Club magyar tévécsatornát átnevezik Zone Clubra . 2007 – Libanoni katonák elfogják a Fatah al-Iszlám szervezet katonai vezetőjét, Naser Ismailt az észak-libanoni Baddávi palesztin menekülttáborban. 2007 – Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, Peter Pace vezérezredest Mike Mullen tengernagy váltja fel. 2008 – Elindul az amerikai Comedy Central humorcsatorna magyar változata. 2012 – Elindul a közép-európai RTL2 televízió. 2013 – Elindul az AXN társcsatornája, az AXN White és az AXN Black . Sportesemények Forma-1 1967 – amerikai nagydíj , Watkins Glen - Győztes: Jim Clark ( Lotus Ford ) 1978 – amerikai nagydíj - Kelet , Watkins Glen - Győztes: Carlos Reutemann ( Ferrari ) 1989 – spanyol nagydíj , Jerez - Győztes: Ayrton Senna ( McLaren Honda ) 1995 – európai nagydíj , Nürburgring - Győztes: Michael Schumacher ( Benetton Renault ) 2006 – kínai nagydíj , Shanghai - Győztes: Michael Schumacher ( Ferrari ) 2017 – maláj nagydíj , Sepang International Circuit - Győztes: Max Verstappen ( Red Bull - TAG Heuer ) Születések 1207 – III. Henrik angol király († 1272 ) 1507 – Giacomo Barozzi da Vignola itáliai építész a 16. századi manierizmus egyik fő képviselője († 1573 ) 1685 – VI. Károly német-római császár , III. Károly néven magyar király , II. Károly néven cseh király († 1740 ) 1713 – Ráday Gedeon költő, műfordító, politikus († 1792 ) 1826 – Karl von Piloty német festő († 1886 ) 1848 – Jekelfalussy Lajos magyar katonatiszt, altábornagy és honvédelmi miniszter († 1911 ) 1865 – Paul Dukas francia zeneszerző , zenekritikus , zenetudós és tanár († 1935 ) 1877 – Erdélyi Mór magyar nyomdász, szociáldemokrata politikus († 1929 ) 1881 – William Edward Boeing amerikai mérnök , a Boeing gyár alapítója († 1956 ) 1885 – Medek Anna opera-énekesnő († 1960 ) 1899 – Bárdos Lajos magyar zeneszerző , karnagy, zeneteoretikus († 1986 ) 1903 – Charlie Booth ausztrál atléta († 2008 ) 1903 – Pierre Veyron francia autóversenyző († 1970 ) 1903 – Vladimir Horowitz ukrán származású amerikai zongoraművész († 1989 ) 1907 – Pártos Ödön magyar-izraeli hegedűművész, zeneszerző († 1977 ) 1914 – Gellért Endre Kossuth-díjas rendező, főiskolai tanár († 1960 ) 1920 – Walter Matthau amerikai színész († 2000 ) 1922 – Jang Csen-ning Nobel-díjas kínai - amerikai fizikus , a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területének szakértője 1924 – Jimmy Carter az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke 1926 – Bese Lajos nyelvész , Mongólia -kutató († 1988 ) 1927 – Oleg Nyikolajevics Jefremov orosz színész , rendező († 2000 ) 1927 – Tom Bosley amerikai színész, „Dowling atya” alakítója († 2010 ) 1927 – Kurtág Márta (Györgyné) magyar zongoraművésznő , zenetanár 1928 – Willy Mairesse belga autóversenyző († 1969 ) 1929 – Házy Erzsébet Kossuth-díjas magyar opera -énekesnő († 1982 ) 1930 – Frank Gardner ausztrál autóversenyző († 2009 ) 1930 – Philippe Noiret francia színész († 2006 ) 1930 – Sir Richard Harris ír színész († 2002 ) 1931 – Lovas István magyar magfizikus , részecskefizikus , a Debreceni Egyetem nyugalmazott tanára, akadémikus († 2014 ) 1935 – Julie Andrews angol színésznő 1937 – Balázs Árpád magyar zeneszerző 1942 – Jean-Pierre Jabouille (Jean Pierre Alain Jabouille) francia autóversenyző 1943 – Jean-Jacques Annaud francia író , filmrendező 1945 – Molnár Piroska Kossuth-díjas magyar színésznő , a nemzet színésze 1945 – Patty Shepard , amerikai - spanyol színésznő († 2013 ) 1947 – Som Lajos zenész, gitáros , a Piramis együttes vezetője († 2017 ) 1948 – Cságoly Ferenc magyar műépítész , egyetemi tanár 1952 – Bari Károly magyar költő , műfordító 1963 – Jean-Denis Deletraz svájci autóversenyző 1979 – Pukli István magyar–történelem szakos tanár 1986 – Orbán Adrienn magyar kézilabdázó 1986 – Yediel Canton spanyol műkorcsolyázó 1986 – Marek Łyszczarz lengyel tornász 1987 – Maro Joković horvát vízilabdázó 1988 – Cariba Heine ausztrál/dél-afrikai színésznő 1991 – Gus Kenworthy amerikai síakrobata Doğan Duru Doğan Duru (İzmit, 1973. szeptember 29.) török operaénekes (tenor), rockénekes, basszusgitáros, dalszerző, szövegíró, a Redd együttes frontembere. Élete 1993 és 2000 között az Isztambuli Egyetem Állami Konzervatóriumának Opera- és Színházművészet szakán tanult és szerzett diplomát. Ezt követően a Scuola Musicale Di Milano-ban folytatta tanulmányait a Scala-ban fellépő Carlos Del Bosco vezetésével. 1997-ben Tunca Yönder két filmjéhez írt zenét, majd másfél évig fellépett az Anlat Şehrazat című török musicalben. 2001-ben a Ripatransone Workshop-pal Olaszországban turnézott és Puccini-áriákat adott elő. 2002-ben az olasz állam különleges tehetségeknek kiosztott ösztöndíjával a Milánói Konzervatóriumban tanulhatott. Később felvételt nyert az Isztambuli Operaház társulatába, ahonnan azonban pár hónappal később kilépett. 2002 júliusában a Malaga Pablo Picasso Orchestra és a Coda Ensemble meghívott művészeként a Festival Internacional de Música de Jimena fesztiválon lépett fel, ahol többek között Mozart-műveket adott elő szólóénekesként. 2006-ban a Yıldız Egyetem zene és színpadi művészetek szakán másoddiplomázott. 2007-ben egy alapítvány által szervezett komolyzenei kurzust vezetett. 2008-ban a Rock on Broadway show keretében a Jézus Krisztus szupersztár musicalben Júdást játszotta, valamint a Pink Floyd és a Queen dalait adta elő. 1996 óta a Redd együttes frontembere, társzeneszerzője és szövegírója. Ikertestvére, Güneş Duru, szintén a Redd tagja, eredeti foglalkozása szerint régész, részt vett a Çatal Höyük-ásatásokon is. Godán Lajos Godán Lajos (1952. – 1987.) válogatott labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban A Csepel labdarúgója volt, ahol 237 bajnoki mérkőzésen lépett pályára 1973 és 1984 között. A válogatottban 1975-ben egy alkalommal szerepelt a válogatottban. Körmöcbányai pénzverde A körmöcbányai pénzverde a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt, majd 1918 után Csehszlovákia, illetve Szlovákia egyetlen pénzverdéje. A közel 700 éves pénzverde híres volt az ott vert aranyak (később dukátnak nevezett forintok) tisztaságáról, így azok a korabeli Európa közkedvelt fizetőeszközei voltak. 2011. februárja óta az Európai Kulturális Örökség része. Története A város környékén már a 11. században bányásztak aranyat. Károly Róbert, miután megszilárdította politikai hatalmát, a királyi jövedelmeket is rendezni kívánta, ezt az aranyválság miatt felértékelődött aranybányászat fellendítésével, stabil pénz verésével és a veretlen nemesfém kivitelének korlátozásával kívánta elérni. A körmöcbányai pénzverde működését 1328. november 17-étől számíthatjuk: Károly Róbert ekkor adta ki II. Vencel cseh király 1300-ban kelt „Ius regale montanorum” nevű bányajogi kódexének mintájára azt a kiváltságlevelet, mely – más bányásztelepülések mellett – a körmöcbányai telepeseknek a csehországi Kutná Hora hospeseihez hasonló szabadságjogokat biztosított. A város ennek értelmében szabad királyi városi rangra emelkedett és pénzverdét állíthatott fel. Városi rangra emelése annak volt köszönhető, hogy a kiterjedésében legnagyobb magyar pénzverő- és bányászkamara a várost választotta székhelyéül. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben firenzei fiorino d'oro mintájára az aranyforintok verése, ezeket később dukátnak nevezték (a hasonlóan firenzei mintára készülő velencei ducatus d'oro nevéből; a ducatus itt a dózséra utal). Ez időben a bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente. 1433-ban a husziták foglalták el. 1462-ben Mátyás király ostromával került ismét magyar fennhatóság alá. 1469-ben Körmöcbányán már négy kohó és huszonkilenc érczúzó malom működött. A 16. században, a stratégiailag meggyengült Magyar Királyságtól a Thurzók és Fuggerek vették át a körmöci bányák termelési jogát. A törökök többször ostromolták, ám a jól védhető várost elfoglalni nem tudták. A pénzverdét a 15. században költöztették a városfalakon belülre, a város északnyugati részébe. Ott is maradt egészen 1986-ig, amikor a város szélén épített új, modern üzemegység vette át feladatát, mely sokkal kevésbé zavarja a városközpont egyedülálló légkörét. A régi, belvárosi üzemrészben csak az emlékérmek gyártása maradt. Az első, tudottan Körmöcbányán vert emlékérem II. Lajos király koronázása alkalmából készült 1508-ban. Később, a 17. században a Rothenfelsi Roth család által készített Szent György-medálok váltak híressé. A városfalakon belüli üzemrész az 1881-1889 közötti átépítésekor nyerte el jelenlegi formáját. Az első, ismerten itt használt pénzverőgép 1565-ből származik. A 17. század közepétől táskás hengeres pénzverő gépeket használtak. A 18. században az orsós pénzverő gépek, a balancierók használatára tértek át. Ezt az új géptípust Daniel Warou svéd mérnök először itt vezette be 1710-ben. Abban az időben a Habsburgok uralma alatt álló országokban a körmöcbányai jelentette a mintát a többi pénzverde számára, itt tervezték és építették meg az új konstrukciójú pénzverőgépeket és ezekkel látták el a többi pénzverdét. A Körmöcbányán készített magas és állandó aranytartalmú dukátok száma és aránya a 15. század végétől a környéken kitermelt arany mennyiségével párhuzamosan csökkent. Egyre nagyobb arányt képviseltek a kevésbé nemes anyagokból készült pénzérmék. 1499-ben kezdték meg az ezüsttallérok verését a városban. Az utolsó fizetőeszközként használt aranydukátok 1881-ben készültek a pénzverdében. A körmöcbányai gépeket 1918. október 25-30 között leszerelték, a felszereléssel és a nemesfémekkel együtt Budapestre szállították. A Tanácsköztársaságtól kezdve Budapesten folytatódott a magyar pénzverés (továbbra is körmöcbányai verdejellel, egészen 1922-ig). Az 1918. október 28-án megalakult Cseh–Szlovák Köztársaság területén Körmöcbánya volt az egyetlen pénzverő (a prágai pénzverdét még 1856-ban zárták be). Itt készült mind az első, mind a második Csehszlovákia összes pénzérméje. 1993-tól itt verték a szlovák korona pénzérméket, 2008-ban pedig megkezdődött a szlovák euróérmék gyártása. Körmöcbánya városi levéltárnoka volt az 1800-as évek második felében Krizsko Pál, aki a levéltárakban végzett kutatómunkája során összegyűjtötte és 1879-ben közzétette a körmöcbányai pénzverdei alkalmazottak és kamaragrófok névsorát "A régi körmöczi kamara és grófjai" címmel. Munkássága értékes adatokat szolgáltatott a késő középkori védjegyek feloldásához. Inzinzac-Lochrist Inzinzac-Lochrist település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 6471 fő (2015). Inzinzac-Lochrist Lanvaudan, Languidic, Hennebont, Caudan, Cléguer és Calan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cristina Scarlat Cristina Scarlat (Kisinyov, 1981. március 3. –) moldáv énekesnő. Ő képviselte Moldovát a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, a dán fővárosban, Koppenhágában. Versenydala a Wild Soul volt. Zenei karrier 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál 2014. március 15-én megnyerte az O Melodie Pentru Europa-t, a moldáv eurovíziós válogatóversenyt, így a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Koppenhágában ő képviselhette hazáját. 2014. május 6-án, a dalfesztivál első elődöntőjében lépett fel, ahol nem sikerült továbbjutnia a döntőbe. 6645 Arcetri A 6645 Arcetri (ideiglenes jelöléssel 1991 AR1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1991. január 11-én. Nemzetközi geofizikai év A nemzetközi geofizikai év (NGÉ; angolul International Geophysical Year, rövidítve IGY) az 1957. július 1-jétől 1958. december 31-ig tartó, globálisan összehangolt nemzetközi tudományos megfigyeléssorozat és együttműködés elnevezése, mely azt célozta, hogy naptevékenységi (napfolt-)maximum idején minél több adatot gyűjtsenek össze és integráljanak a már meglévő geofizikai és más észlelésekkel. Az együttműködés kiterjedt az ionoszféra-kutatásra, a földmágnesség, a kozmikus sugárzás, a sarki fény vizsgálatára, végeztek nagy pontosságú földrajzi szélesség- és hosszúságméréseket, és voltak gravitációs, meteorológiai, oceanográfiai, szeizmológiai kutatási projektek is. A vizsgálatok a poláris területek megismeréséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. A tudományos együttműködés mellett fontos szempont volt a tevékenység és az eredmények nagyközönséggel való megismertetése, ezért különféle médiamegjelenéseket, népszerűsítő előadásokat szerveztek ebben az időszakban, sőt sok országban bélyegeket is adtak ki az NGÉ alkalmából. A megfigyelés- és kísérletsorozat igen sikeresnek bizonyult, a Föld körüli térség és a Nap–Föld-kapcsolatok terén alapvető felismerésekre vezettek. Az NGÉ során bocsátották fel az első műholdakat (Szputnyik–1, Explorer–1), melyek többek között a földi magnetoszféra alapvető szerkezetének megismeréséhez és a Van Allen sugárzási öv felfedezéséhez vezettek. Noha a nagyhatalmak között több téren (pl. a világűr meghódításáért) zajló hidegháborús vetélkedés valamelyest beárnyékolta az együttműködést, az erőfeszítések meghozták mind tudományos, mind ismeretterjesztési szempontból az eredményeiket. A gyűjtött adatok kiértékelése évtizedes munkát adott a kutatóknak és új tudományos projektek alapját képezték, illetve ekkor rakták le nemzetközi tudományos megfigyelőhálózatok alapjait. Tervezése és időzítése A második világháború során a különféle haditechnikai berendezések fejlesztése közben, illetve bizonyos hadieszközök bevetésének melléktermékeként sokasodtak a Földet körülvevő térségre vonatkozó megfigyelések, mérési adatok. Magától értetődő igény keletkezett ezek rendszerezésére és további mérések kivitelezésére. 1952-ben nyilvánosságra került egy javaslat, mely – hasonlóan a nemzetközi sarki évekhez – a következő, 1957-58-ra várt napfoltmaximumra időzítve egy másfél évig tartó nemzetközi mérési kampányt javasolt. Eredményei Az NGÉ eredményei számos tudományágban ugrásszerű fejlődést hoztak. A nagyhatalmak versengése eredményeként a Dwight D. Eisenhower amerikai elnök által már 1955-ben bejelentett amerikai műholdas program sikeres indítását néhány hónappal megelőzően, 1957. október 4-én bocsátotta fel a Szovjetunió a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik–1-et, melyet egy további szovjet műhold követett, míg végül 1958 januárjában az USA is felbocsátotta az Explorer–1-et. A versengés természetesen a rakétatechnika fejlődését is jelentősen előmozdította. Az NGÉ második évében, 1958-ban alapította az Amerikai Egyesült Államok szenátusa a NASA-t. A poláris területeken, ezen belül főleg az Antarktiszon végzett geomágneses, meteorológiai és más kísérletek az Antarktisz-kutatásban is mérföldkövet jelentettek. Még az NGÉ-re való felkészülésként 1956-ban a Royal Society expedíciója alapította a Halley Research Stationt, melyet ma a British Antarctic Survey üzemeltet. Nyercsinszki szerződés A nyercsinszki (nyibuchui) szerződés az első szerződés volt Oroszország és Kína között, 1689-ben. Ebben nagyjából kijelölték a két hatalom közötti határokat. Előzmények Kínában a belső hatalmi harcok, a parasztlázadások és a mandzsuk betörései miatt 1644-ben véget ért a Ming-dinasztia uralma és elkezdődött a Csing-dinasztia kora. Szibéria orosz meghódításának részeként az Amur vidékén ugyanekkor jelent meg az első kozák csapat (Pojarkov csapata, 1643-1644). Az Amur mentén, a Silka és az Arguny folyók találkozásához közel 1851-ben Jerofej Habarov megalapította az első orosz települést, Albazint, mely az itteni orosz területek központja lett. A vidékre azonban Kína is igényt tartott, és miután a Csing-dinasztia megszilárdította hatalmát, a terület birtoklásáért háborút folytatott, Albazint is megostromolta. A szerződés Az Orosz Birodalom és Kína közötti határvita az 1689. augusztus 27-én aláírt nyercsinszki szerződéssel ért véget. A Nyercsinszk (oroszul Нерчинск, kínaiul Nyibuchu, Níbùchǔ) egykori erődjében létrejött szerződés a Sztanovoj-hegységtől délre eső területet a Csing-dinasztia fennhatósága alá rendelte, a határt a Sztanovoj-hegylánc és az Arguny folyó vonalában jelölték ki. Albazint az oroszok kénytelenek voltak kiüríteni és lerombolni. Az egyezség biztosította a két birodalom közötti kereskedelem folytatását, lényegében azonban 170 évre megakasztotta az orosz terjeszkedést az Amur vidékén. Az Orosz Birodalom terjeszkedése csak a 19. században folytatódott. Az ajguni szerződésben (1858) a gyengülő Csing-dinasztia lemondott az Amur vidékéről, a pekingi szerződéssel (1860) pedig az Usszuri-folyótól keletre fekvő területeket is kénytelen volt átengedni. Sjøsanden A Sjøsanden homokos tengerpart, strand a norvég belföldi turisták közt népszerű Mandalban, Norvégia legdélibb részén, az egyik legkedveltebb norvég strand. A városközponttól gyalog mintegy tíz perc alatt érhető el, a Furulunden parkban. A Skagerrak partján található strand hossza mintegy 800 méter. A strandnál kemping is van. Poljica-Brig Poljica-Brig falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ninhez tartozik. Fekvése Zára központjától 12 km-re északra, Nin központjától légvonalban 9 km-re, közúton 15 km-re délkeletre, Ravni kotar északnyugati részén fekszik. Története A település mai nevét valószínűleg arról a dombokkal övezett termékeny mezőről kapta, amelyen fekszik. Meg kell említeni azonban egy másik feltevést is, mely szerint a név a Split melletti Poljica falu nevéből származik, ahonnan lakossága a 15. században elmenekült és itt telepedett le. Az általuk épített új lakhelyüknek a török által felégetett és lerombolt szülőfalujuk nevét adták. A velencei-török háborúk idején a nini kapitány közvetlen irányítása alá tartozott. Plébániáját 1687-ben alapították. A falu első temploma is Szent Mihály tiszteletére volt szentelve, ez azonban idővel romossá vált. Ezután a Nagyboldogasszony tiszteletére építettek templomot, amely azonban alkalmatlannak bizonyult ezért alapjaira új templom építését határozták el. A plébániaház 1906-ban épült. Anyakönyveit 1787-től vezetik. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 341, 1910-ben 618 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 276 lakosa volt. Gazdaság Gazdasági fejlődésének alapját a kis és közepes vállalkozások adják, akiknek ipari övezetet alakítottak ki. Lakói ezen kívül földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, de néhány család üvegekben tartósított zöldségek előállításával is foglalkozik. Ismert az itteni jó minőségű szárított sonka, a sült ételek, a nyárson sült bárány, valamint a túró és a sajt is. Sport A településen két amatőr klub, egy kispályás labdarúgóklub és egy bowlingklub működik. Nevezetességei Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1857-ben építették, 1921-ben megújították, majd 1979 és 1987 között restaurálták. A templom egyhajós épület sekrestyével, főoltára márványból készült, rajta a védőszent Szent Mihály ábrázolásával. A templomot két, fából faragott szobor díszíti Jézus Szíve és a Loudres-i Szűzanya ábrázolásával. A homlokzaton álló harangtornyot 1985-ben építették, benne két harang található, melyeket 1923-ban vásároltak. Vérfürj A vérfürj (Haematortyx sanguiniceps) a madarak osztályába, a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó Haematortyx nem egyetlen faja. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Indonézia és Malajzia területén honos. A természetes élőhelyek, szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők és szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidékek. Megjelenése Testhossza 25 centiméter, testtömege átlag 330 gramm. 665 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek – 700-as évek – 720-as évek Évek: 660 – 661 – 662 – 663 – 664 – 665 – 666 – 667 – 668 – 669 – 670 Nindzsa A nindzsa (��) vagy sinobi (�) a japán feudális társadalom "árnyharcosa" volt. A szamurájokkal ellentétben a nindzsa a sötétség és a lopakodás mestere, aki inkább a ravaszságban, árulásban és gyilkosságban jártas. Rengeteg monda, mítosz és legenda kering róluk, amelyeknek igazságtartamát nehéz megállapítani, mivel mindig is homály övezte őket. Nindzsa vagy sinobi A közvéleményben két fő kifejezés terjedt el: Nindzsa (��): kínai kiejtés szerint a kandzsi első fele a nin (� ) jelenti a kitartást. Ha még jobban szétbontjuk, akkor a felső része a kard (�) és az alsó a szívet (�) jelenti. A második fele a dzsa (�) kiegészíti az előzőt, ebben az esetben személyt jelent. Sinobi (�): japán kiejtés szerint Sinobi-no-mono amit sinobi ra rövidítünk. A nin kandzsi olvasata japánul kiejtve shinobi , a szó másik része pedig a személyt jelölő mono , a no partikula pedig összeköti a két főnevet. A hiteles szövegek gyakran illetik őket más elnevezésekkel, mint például: Hódzsó Godaikiben a rappa és kusza, a Takeda család krónikájában a Kójó Gunkanban kagimonokiki (szaglászni és hallgatózni), továbbá a kancsó (kémek) és a teiszacu (felderítők). Szun-ce A középkorban élt japánok is ismerték a nindzsák őseit, akik Kínából származnak. Első írásos említést létezésükről és harci viselkedésükről a kínai Szun-ce A háború művészete című könyvében tesz. A kémek öt típusa Szun-ce (akit japánban Szonsi néven ismertek) elsődleges megállapítása: a hadsereg csak akkor támadjon, ha az ellenséget már belülről megbomlasztotta és sebezhetővé tette. Elméleteit eme könyvben részletesen kifejti és a kan írásjeggyel jelöli a kémet, akiknek öt különböző típusát különbözteti meg. Inkan (a helybéli ügynök) : falusi ügynökök, rendszerint ellenséges tartományból toborzott. Kiképezni nem lehet őket megfelelően, így kockázatot nem tudnak vállalni. Hasznuk az ellenség hozzávetőleges elhelyezkedését megtudni. Naikan (a belső ügynök) : ellenséges kormányzat hivatalnokai, akiket megvásároltak. Az általuk kapott információ sokkal értékesebb, mint amit az Inkan nyújt. Júkan (a baráti ügynök) : ellenséges ügynök az aki utánunk kémkedik. Az ilyen ügynököket megvesztegették és felhasználták, mint kettős ügynök. Sikan (a halál ügynöke) : saját ügynökök, akik nélkülözhetőek. Szándékosan hamis információval bízzák meg őket, ha elkapják akkor a hamis információ tudóik ki és a parancsok aszerint módosítja a terveit. Nélkülözhetőségét az a jellege adja, hogy miután elfogják és átadja a hírt, ki is végzik, de feladatát elvégezte. Sókan (az élő ügynök): klasszikus értelemben vett nindzsa típusú kémek. Belopakodik az ellenséges felségterületre és értékes információval tér vissza. Az ilyen embereknek a tulajdonságai: szívósság, bátorság, széles körű ismeretek, és jó észjárással kellett rendelkeznie. Japán első nindzsái (legendák) A japán hagyomány szerint Szun-ce könyve, és a katonai hírszerzés alapjai Makibi (693-775) által került a szigetországba. Érdekesség, hogy 714-ben megjelent a Kodzsiki amely Régi idők feljegyzései és benne megtalálhatók a nindzsák prototípusa. A könyv Jamato herceg alakja köré sző legendákat, amelyek nagyon népszerűek. Jamato herceg legendája Jamato herceget apja száműzetésre ítéli Kjúsú szigetére és megparancsolta neki, hogy fojtson el egy ottani lázadást. Amikor megérkezik Jamato herceg az ottani lázadók főhadiszállására, látta, hogy nagy lakomát szerveztek a lázadás vezetőjének újonnan felépült lakóházának tiszteletére. Ezért Jamato herceg leeresztette hosszú fekete haját, magára öltötte nagynénjének (aki az Iszei nagyszentély � � � � főpapnője volt) ruháját és kardot vett magához, majd így csatlakozott a lakomához. A lázadók vezetőit elragadta a szép nő látványa, ezért maguk mellé ültették. Amikor a hangulat a tetőfokára hágott Jamato elővette a kardját és leszúrta a vezetőket. Azonban a lázadás egyik vezetője sikeresen kimenekült a szobából. Jamato azon nyomban követte, majd hátba szúrta. A sebesült arra kérte fedje fel kilétét, s amint ez megtörtént, a Jamatotakeru (Jamato a bátor) nevet adta neki cselekedetének elismeréseként. A könyv erőteljes leírásban mutat be egy gyilkosságot, amelynek stílusa megegyezik a későbbi nindzsákéval. Óejama legenda: Egy Sutendódzsi nevű (ami szó szerinti fordításban borivó fiatalembert jelent) démon volt. A bor változtatta szörnyeteggé és különleges képessége az alakváltás volt. Egyik alkalommal eldöntötte Kiotóba megy, onnan lányokat és fiúkat hurcolt el magával rejtekhelyére. Raikó nevű hős kapta a nemes megbízatást, hogy végezzen a gonosz teremtménnyel (Minamoto Jorimicu létező történelmi személyiség volt, 944-1021), aki maga mellé további 4 társat választott, Vatanabe Cuna, Urabe Szuetake, Uszui Szadamicu és Szakata Kintokit. Az út során Jamabusinak, azaz a hegyekben vándorló szerzetesnek álcázták magukat (innen erednek azok a további legendák illetve eredeztetések, hogy a nindzsák ősei hegyekben élő szerzetesek voltak). A ruházatuk megfelelt arra a célra, hogy fegyvereiket benne rejthessék el. Nagy csomagjaikban (amit a szerzetesek magukkal visznek a hosszú zarándok úton), egy korsó varázsital, szaké volt, amelyet meg kellett itatniuk a szörnyeteggel, hogy könnyű áldozattá váljon. Raikót és társait meghívták a szörnyeteg rejtekhelyére lakomázni, ahol a házigazda jóképű fiatalember alakban fogadta őket. A mulatságon a szaké tényleg varázsitalnak bizonyult, hatását megtette, a szörnyeteg és társai mély álomba merültek. Ekkor Raikó és társai támadásba lendültek. Raikó egyetlen kardcsapással levágta a szörnyeteg fejét. A testtől elválasztott fej Raikóra zuhant és agyarai a tábornok sisakjába fúródtak. A megmaradt vonagló testet szétszabdalták a tábornok társai. Létezik még egy további híres legenda is amely Raikó tábornokról szól. Ugyan úgy, mint a többi legendához hasonlóan ebben is megtalálható az álcázással és rászedéssel végrehajtott cselekedetek. Történelmük A nindzsák legjelentősebb bölcsője, ahol klánok és családok jöttek létre, az Iga és az Ómi tartomány déli része volt. Iga tartomány a mai Mie prefektúra északnyugati része, amely csaknem teljesen el van szigetelve a hegyvonulatok miatt. Szomszédja az Ómi tartomány( � � � ) déli része amelyet Kogának hívnak. A legrégebbi írásos utalás, hogy miért is nevezhető bölcsőnek eme két tartomány a Muromacsi bakufu évkönyvnek, a Nocsi Kagaminak a mellékletében található utalás. Tamon-In nikki krónika, amely igazából egy napló amelyet Eisun nevű apát vezetett. Tamon-In a narai Kófukudzsi monostor egyik szerzetes háza volt. A krónikában a nindzsákat, a ma általánosan ismert álruhában jeleníti meg és írja le. A nindzsák fénykora a hadakozó fejedelemségek korszakában (szengoku dzsidai) volt 1450 és 1615 között. Ebben az időszakban a sógun hatalma kis híján összeomlott, és a damijók harcoltak egymás ellen, hogy minél nagyobb földterületeket kaparinthassanak meg maguknak. Amíg nagy létszámú hadseregeik rizsföldeken keresztül meneteltek, addig észrevétlenül be tudtak osonni a kastélyokba, hogy felgyújtsák vagy megöljék a kastélyok urait. Továbbá az ellenséges katonai táborokban pánikot és riadalmat keltettek. Ezeket a tevékenységeket jól ismerték a damijók, akik alkalmazták őket. A saját túlélésük érdekében ismerniük kellett az általuk alkalmazott technikákat, hogy miként lehet szembeszállni velük. Kunoicsik avagy a női nindzsák A női nindzsákra a kunoicsi elnevezést használják. A szónak két feltételezett eredete van Az elnevezés valószínűleg a japán nő ( �) kandzsiból ered. Amelyet szétszedve ku ( � ) no ( � ) icsi ( � ). A másik feltételezett eredete szerint a � �� a japán kilences ku ( � ), képesség no (�),és az egyes icsi ( � ) számok, melyek együttes jelentése: “kilenc képesség egy személyben”, habár nincs megbízható forrás arra vonatkozóan, hogy mit is jelent pontosan ez a megnevezés. A kunoicsik színrelépése A történelem során nem végig voltak jelen, mivel a Budzsinkan ( � � � ) irányzat vezetői érzékelték a jin és jang energiák egyensúlyának szükségességét a dódzsókban, ezért ez az irányzata tette lehetővé, hogy a nők is esélyt kapjanak ebben a világban. Japánban hagyományosan létezik ez az ág (ma is). Fénykorukat a 16. században élték. Mocsizuki Moritoki felesége, Mocsizuki Csijome egy egész hálózatot hozott létre, amely egész Japán területére kiterjedt és vész esetére bevethetőek voltak. Az úrnő főként hadiárvákból válogatta ki titkos hadserege tagjait, és a lányokat jól elrejtett iskolában tanították meg a nindzsucu művészetére. A kunoicsiket a több éven át tartó, alapos és kemény kiképzés után már azonnal bevetették, mint például: templomok és szentélyek őrzésére, hírszerzésre, orvgyilkosságokra. A kunoicsik is éppolyan erőteljes és alapos tréningeken estek át, mint a férfiak. Megtanították őket a fegyveres és pusztakezes harcra, felderítésre, álcázásra, rejtőzködésre, stratégia kidolgozására, a gerillaharc szabályaira és taktikáira. A nőknél nem az erő a kulcsfontosságú tényező, ezért a hangsúly inkább a hatékonyságon és eredményességen van. Így ennek is megvan a maga előnye, ebben az esetben az, hogy megtanuljanak egy technikát erőlködés nélkül végrehajtani, mivel nem tudnak az izomerőre jelentős mértékben építeni. Éles helyzetekben az erő és a könnyedség kombinációja félelmetes tud lenni. Azt mondják, ha erőt kell alkalmazni, az már nem nindzsucu. A nindzsucu nem az erőre, hanem az alkalmazott intelligenciára épít. A női nindzsák kiképzése csak annyiban tért el a férfiakétól, hogy a képességeiket más irányba kamatoztathatták. A hangsúly női mivoltukra helyeződött és ezeket kellett kihasználniuk mint például: az álcázásra, méregkeverésre, mivel a közelharcra voltak kiképezve így tudásukat kamatoztathatták, ha elfogták őket. Emellett további ismereteket kellett elsajátítaniuk, melyek közt a táncművészet, a hangszeres játék, az éneklés, a teaszertartás, illetve a növénytan egyaránt helyt kapott. Főbb álcáik Gésa , táncosnő, prostituált, jövendőmondók, rongyos koldus, szolga. Harci technikák Az Edo-korszak kezdetétől fogva számos rjú, azaz nindzsucu iskola létesült melynek saját hagyományai, szabályai, sajátosságai voltak. Odaadóan szolgálták mesterségüket, képességeiket szinten tartották. Megfelelő eszközökkel rendelkeztek, hogy fenntartsák titkaikat, amely mestertől tanítványra vagy apáról fiúra szállt és halálbüntetéssel sújtották azt aki eme titkokat feltárta. A békeidő beköszöntével elvesztették jelentőségüket, így mint kuriózum kiadták különböző könyvekben. A legismertebb az 1676-ból származó Banszen Súkai, amit Fudzsibajasi Jaszutake a mű szerzője illusztrációkkal is ellátott. Továbbá a másik jelentős mű Fudzsibajasi Maszatake 1681-ből származó Sóniki könyve. Rengeteg akkori nindzsa könyv, illetve irat, ezeknek a könyveknek köszönhetően létezik és sokan merítettek belőlük. A tizennyolc készség Togakure-rjú iskola volt az első akik elkezdték használni Ninja Júhakkei "a tizennyolc készséget" amit tekercsekre írtak. Ami később minden nindzsucu iskolában elterjedt. A Ninja Júhakkeit gyakran együtt tanulták a Bugei Júhappanal ami " a tizennyolc szamuráj harcművészeti készség" volt. A 18. készség a következők: Seishinteki kjójó - spirituális finomítás Taidzsucu - fegyvertelen harc Kendzsucu - kard technikák Bódzsucu - bot technikák Sódzsucu - lándzsa technikák Naginatadzsucu - Naginata technikák Kusarigamadzsucu - kusarigama technikák Shurikendzsucu - dobálható fegyverek technikái Kajakudzsucu - pirotechnika, tűzszerészet Hensódzsucu - álruhában való megszemélyesítés Shinobi-IRI - lopakodás és belépés módszerek Badzsucu - lovaglás Szui-ren - víz képzés Bórjaku - taktika Csoho - kémkedés Intondzsucu - menekülés és elhallgatás Tenmon - meteorológia Csi-mon - földrajz Álcázás Sóniki által ajánlott hét álcázási típus: Szarugaku táncos Rónin Jamabusi Pap Kereskedő Komuszó (nagy kalapot hordó furulyázó szerzetes) Vándor játékos Kudzsi-kiri Az egyik legjobban ismert nindzsa trükk, amit az ujjakkal leadott különleges jelzésből állt. Ezek a jelek különböző mozdulatok kombinációi, amelyet úgy végeznek, hogy az ujjakat összefonják. A jelzéseket akár papírra is lehet vetni, de egyesek szerint ez a hipnotizálásra szolgált, mások szerint a nindzsa ebből merítette a félelmetes erejét. Igazából Ezek a valóságban mudrának hívjuk, ez egy szanszkrit szó, ami a kéz gesztusait jelenti. Ezeket a különféle kéz gesztusokat a buddhista szobrokon találhatjuk meg főként. Japánban a VII. században Kóbó Daisi nevű szerzetes az ezoterikus buddhizmus Singon szektájának a megalapítója találta ki, így nyomatékosította a mondanivalóját. A Sigon szekta kézikönyve további 295 ilyen ujj jelet sorol fel. Felszerelések A nindzsáknál nem beszélhetünk kifejezetten nindzsa fegyverekről. Ők bármiből fegyvert kovácsolhattak maguknak. A fegyvereik jelentős része az álcájukból kifolyólag a használati tárgyaik voltak, illetve azoknak a tovább fejlesztett változatai. A különleges fegyvereket néha csak egy-egy nindzsa klán használta Ruházatuk Fekete illetve sötét vöröses színű volt. A fekete a rejtőzködést segítette elő, a vöröses színnek lélektani oka is volt. A vér nem látszott meg rajta, így ha megsebesült akkor sem láthatta senki ami növelte a róluk kialakult híresztelések értékét. Csuklya: Melegen tartotta viselője fejét illetve elősegítette anonimitását. Joroi: A láncszemes páncélzat amit többnyire a ruhájuk alatt, illetve a textilre rádolgozva alsóneműként is hordták. Erre rájött még a mindent befedő fekete zakó-féleség és egy kobakama nadrág. Eszközök Beszivárgásra és kémkedésre használták: A kaginavát egy 8–10 m hosszú kötél végén egy több horogból álló kampó, amelyet az övükön tartottak. Az összecsukható létra, aminek mindkét végén kampó található amely a rögzítést biztosította a mászáskor. Kampós vagy tüskés eszközök amelyeket a kezükre és lábukra erősítettek. Ennek dupla funkciója volt a mászást segítette és önvédelmi célra is felhasználhatták. Fegyvereik Kések és tőrök (ezeket használták a leggyakrabban – amelyeket ruhaujjukban, övükben, hangszerükben vagy játékszereikben rejtettek el.) hosszú fésülködő körmök (nőknél), mérgezett hajtűk, gyűrűk (nőknél), vakító porok, zsinegek, legyezők (ezeket mindig közvetlen környezetükben, karnyújtásnyira tartották maguktól), suriken (a dobócsillag), szoga (a kampós kés lánccal a végén), ai siko (a kézre és a lábra vett hegyes tüskék), kuszari gama (a sarló és a láncos sarló), kuszari fundó (a tízezer erő lánca), mérgek – amik nem mindig halálosak, tecubisi vagy caltrop (vassulyom, lábtövis olyan szerkezet amelyet az üldözők lovai elé hajítva, annak lábára tekeredett, így megakadályozta a tovább haladásukat.) és a sai -t is. Egyéb érdekességek A túlélésért mindent megtettek a nindzsák, így mindenre fel voltak készülve. Hasznos tanács volt, hogy hogyan főzzön rizst magának, aki éppen hadjáratban van, és nincs nála főzéshez szükséges edény. "A tanács a következő: áztasd be a rizst és csomagold falevelekbe vagy egy textil zsákba, azután ásd el a földben és gyújts felette tüzet." Gyógyítás A kanpó a kínai hagyományos gyógyászat a VI és VII. században terjedt át Japánba. Egy jó nindzsának a birtokában volt a kínai gyógyászat teljes kézikönyve. Így tudott diagnózist felállítani, kezelést nyújtani, amit nagy számban gyógynövényekkel tettek meg. Léteznek bizonyos növények, amelyek a nindzsák néha embertelen körülményeit kívánták megkönnyíteni, így jöttek létre az egy fejadagnyi pirulák amelyből kettőféle létezett. Az első az éhínséget, a másik a szomjúságot volt hivatott kiküszöbölni. Ezeket több éven át készítették majd kis labdácskákat gyúrtak belőle. Egy napos harchoz 3 labdácska volt szükséges. Talizmánok A papír csíkokra saját vérükkel írták fel a szövegeket, amelyek átkot és rontást hordoztak magukon, de voltak amelyeket valószínűleg azért írtak, hogy a végső csatában a harcos erőt meríthessen belőle. Bár ezek használata nem teljesen ismert a tudósok előtt. További tudományok Tengervíz sótlanítása, fatörzs gyűrűinek a növekedése szolgált iránytűként, külön érdekesség, hogy a macska szemének állásából meg tudta állapítani a pontos órát. Nagy figyelmet szenteltek a horkolás tanulmányozásának, mivel ebből meg lehetett állapítani milyen mélyen alszik az illető, továbbá színleli-e. Nindzsakultusz Iga fesztivál ( � � � � - Nindzsagikai), amelyet Uenóban rendeznek meg minden évben. A helyiek pedig felvonulnak nindzsa öltözékben, amellyel hozzájárulnak a hagyomány fenntartásához. Uenoi kastély és parkja: Ez a központja Japánnak azok számára, akik a nindzsa kultuszért rajonganak. A kastélyt 1585-ben Cucui Szadacugu építette.A kastély parkjában található nindzsa-ház és nindzsa-múzeum is. A ház eredetileg Takajama Taródzsiró nindzsa otthona volt és 1964-ben szállították ide. A házban számos csapóajtó, rejtett, illetve álcázott bejárat található. A múzeum ez alatt a ház alatt van. Itt található többek között az utolsó nindzsa, Fudzsita Szeikó könyvtára, ruhatára és fegyvertára. Mai popkultúrában A mai popkultúrában szinte mindenhol említést tesznek a nindzsákról: Képregények, könyvek, animék, mangák, filmek, videó játékok stb. Nindzsa Bugeicsó ( � � � � � � � � - Sirato Szanpei , 1959) Futaro Yamada ( � � � � � Kóga Ninpócsó , 2006) Naruto ( � � �, 1999) Ninja scroll ( � � � � � � Júbei Ninpűcsó, 1993) Basilisk (����� � � � � � � � Badzsiriszuku ~Kóga Ninpó Csó , 2003) Elektra (1981) Csak kétszer élsz ( You Only Live Twice , 1967) Nindzsagyilkos ( Ninja Assassin , 2009) Az utolsó szamuráj ( The Last Samurai , 2003) Mortal Combat (1992) The Last Ninja (1987) Tini Nindzsa Teknőcök ( Teenage Mutant Ninja Turtles , 1987) Rendőrakadémia 4. ( Police Academy 4: Citizens on Patrol , 1987) Ićevo Ićevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik. Fekvése Šibenik központjától légvonalban 19, közúton 28 km-re északra, községközpontjától 12 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park és az 56-os számú főút között fekszik. A falu alatt folyik a Krka egyik mellékvize a Marasovac. A patak völgyében olajfa és szőlőültetvények és mesébe illő fenyőerdők találhatók. Közvetlenül a falu alatt ered Jerkanovo vrilo nevű forrás, amelynek sokan csodatevő hatást tulajdonítnak. Egy kilométerre északra található a Kosa vállalkozási övezet. Néhány kilométerre keletre találjuk a Krka Nemzeti Park egyik fő látványosságát a Rogi-vízesést. Története A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. Az újonnan érkezettek 1572-ben a szomszédos Bratiškovcin felépítették Szent Miklós tiszteletére szentelt templomukat. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 110, 1910-ben 141 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57 százaléka horvát, 37 százaléka szerb volt. A katolikusok a rupei plébániához, a pravoszlávok a bratiškovci parókiához tartoztak. 1991 július 24. és 26. között súlyos harcok folytak a szerb és horvát erők között a település birtoklásáért. A polgári lakosság nagyrészt elmenekült. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt. A faluban kis sportközpont található, amelyen labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, teniszpályák és egyéb sportolási lehetőségek vannak. Szinergia A szinergia görög eredetű szó, mely együttműködést, együtt való hatást jelent. Gyakran használják az üzleti életben két fél vagy partner kölcsönös együttműködésének leírására. Attól függetlenül, hogy két vagy több konkrét személy közti kapcsolatról, vagy például cégek és vállalatok közti együttműködésről beszélünk, a szinergikus kapcsolat létrehozásának és később a fenntartásának alapvető eleme a folyamatos információcsere és visszacsatolás a felek között. Szinergia hatásról akkor beszélhetünk, amikor valamiféle pozitív többlet keletkezik a kooperáló felek kapcsolatának feljavítása révén. A csoportban történő munkavégzés is ezen a mechanizmuson alapszik: a tagok egy feladatot csupán a saját képességeikkel nem képesek elvégezni, míg közösen már könnyen oldják meg a problémát. Szinergikus kapcsolatról beszélhetünk még például akkor is, ha egy tanár-diák diádot szeretnénk leírni: a két fél közösen dolgozik egy közös célért, ami ebben az esetben a diák edukációja. A szinergia fogalma az információs társadalom és a globalizáció hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap a mindennapokban, a jelenlegi információs társadalom egyik vezérelve a szinergia elve, vagyis a közös célért való közös cselekvés és együttes működés. Orel Greenfield Orel Greenfield (1981. augusztus 21. –) izraeli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. A nemzetközi megnevezésben a nevét Orel Grinfield módon is jelölik. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés Az Izraeli labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2012-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. FIFA JB besorolás szerint 3. kategóriás bíró. Európa-bajnokság Litvánia rendezte a 2013-as U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság, ahol az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Taylor Dent Taylor Phillip Dent (Newport Beach, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok; 1981. április 24. –) amerikai hivatásos teniszező. Karrierje során 4 ATP-tornát nyert meg. Az athéni olimpián egyéniben 4. helyezést szerzett, a bronzmeccsen döntő szett 16-14-re kapott ki Fernando Gonzáleztől. Karrierjét sérülések hátráltatták, több évet kellett kihagynia, 2007-ben megműtötték a hátát. 2008-ban visszatért a profik közé és a 2009-es Australian Openen lejátszotta első Grand Slam-meccsét is három év után. Dent erőssége szervája, övé a harmadik legerősebb adogatás Andy Roddick és Ivo Karlović mögött. Játékát szerva-röptézés jellemzi. Missècle Missècle település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Missècle Cabanès, Damiatte, Graulhet és Moulayrès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Salvador de Zapardiel Salvador de Zapardiel település Spanyolországban, Valladolid tartományban. Lakosainak száma 135 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Hamuka A hamuka (Berteroa) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 5 faj tartozik: Berteroa gintlii Rohlena fehér hamuka (Berteroa incana) (L.) DC. Berteroa mutabilis (Vent.) DC. Berteroa obliqua (Sm.) DC. Berteroa orbiculata DC. Chassy (Yonne) Chassy település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 462 fő (2015). Chassy Aillant-sur-Tholon, Saint-Maurice-Thizouaille, Saint-Aubin-Château-Neuf, La Ferté-Loupière, Les Ormes, Poilly-sur-Tholon és Le Val-d'Ocre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Amand-sur-Fion Saint-Amand-sur-Fion település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 1043 fő (2015). Saint-Amand-sur-Fion Aulnay-l’Aître, La Chaussée-sur-Marne, Dampierre-sur-Moivre, Lisse-en-Champagne, Saint-Jean-sur-Moivre, Saint-Lumier-en-Champagne, Soulanges és Vanault-le-Châtel községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Edward L. Shaughnessy Edward L. Shaughnessy (1952–) kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Xià Hányí; magyar népszerű: Hszia Han-ji; kínaiul: ���.) amerikai sinológus, történész. Élete és munkássága Shaughnessy egyetemi tanulmányait a Notre Dame Egyetemen végezte, majd a Stanford Egyetemen szerzett doktori fokozatot. 1984 óta a Chicagoi Egyetem oktatója. Shaughnessy kutatási területe első sorban az ókori kínai szövegek filológiai vizsgálata. Összesen nyolc szakkönyv szerzője. Főbb művei I Ching: the Classic of Changes translated with an introduction and commentary: the first English translation of the newly discovered second century BC Mawangdui texts. New York: Ballantyne Books, 1997, ISBN 0-345-36243-8 The Cambridge History of Ancient China , Cambridge University Press, 1999, ISBN 978-0-521-47030-8 China: Empire and Civilization , Oxford University Press, 2005, ISBN 0-19-518287-1 (Ez a műve magyarul is olvasható. ) Rewriting Early Chinese Texts , NY Press, 2006 Bad Kissingen Bad Kissingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 696 fő (2015. december 31.). Outside In The Rain Az Outside In The Rain című dal az amerikai Gwen Guthrie 2. kimásolt kislemeze az 1986-ban megjelent Good To Go Lover című albumról. Megjelenések 7" Polydor – 885-362-7 A Outside In The Rain 4:08 Producer – Gwen Guthrie B Save Your Love For Me 4:50 Producer – Gwen Guthrie I–22 Iryda PZL I–22 Iryda egy lengyel kétüléses sugárhajtású gyakorló repülőgép. A későbbi modernizált változatok típusjele M93 Iryda, illetve M96 Iryda. Alkalmazása 1992–1996 között a Lengyel Légierő 58. repülőezredénél üzemelt csapatpróbán 8 db I–22 Iryda, ezt követően a gépeket kivonták az aktív szolgálatból, konzerválták, majd átadták a PZL Mielec repülőgépgyárnak. 1996-ra további 16 db gépet készített el a PZL Mielec, amelyeket azonban soha sem állítottak üzembe, máig a gyártó mieleci hangárjában állnak. Felmerült az Iryda-program újraélesztésének az ötlete és a legyártott gépek eladása Indiának. A korábban üzemeltetett gépek küzül a 301-es oldalszámú gépet 2006-ban a Légierő Műszaki Intézete kapta meg. A 204-es oldalszámú gépet Varsóban, a Lengyel Hadtörténeti Múzeum udvarán állították ki. Fegyverzete A repülőgép beépített fegyverzetét egy kétcsövű 23 mm-es GS–23 gépágyú alkotja, 200 db-os lőszerjavadalmazással. A szárnyakon kialakított 2–2 db tartóra bombák, földi célok elleni nemirányított rakétablokkok, légibombák, üzemanyag-póttartályok, valamint különféle konténerek függeszthetők. Kameruni labdarúgó-válogatott A kameruni labdarúgó-válogatott, vagy becenevükön a Szelídíthetetlen oroszlánok, Kamerun nemzeti csapata, melyet a kameruni labdarúgó-szövetség (franciául: Fédération Camerounaise de Football; angolul: Cameroonian Football Federation ) irányít. Négy alkalommal hódították el az afrikai nemzetek kupáját, illetve 1990-ben első afrikai nemzetként jutottak a negyeddöntőig a labdarúgó-világbajnokságon, ahol csak hosszabbításban szenvedtek vereséget Anglia ellenében. Kamerun fiatal labdarúgói olimpiai aranyérmet szereztek a 2000-es nyári ötkarikás játékokon. Története Kamerun első hivatalos mérkőzésére 1960-ban került sor Szomália ellen, melyen 9-2 arányban győzött. A világbajnokságok történetében először 1982-ben képviseltették magukat, amikor 16 csapatról 24-re emelték a világbajnoki résztvevők létszámát. Egy csoportba kerültek a sorsolás után a későbbi győztes olasz válogatottal, Lengyelországgal és Peruval. A nyitó mérkőzésükön óriási meglepetésre 1-1-es döntetlent játszottak Olaszországgal. Ehhez az eredményhez jött még két 0-0-s végeredmény, ami azt jelentette, hogy Kamerun 3 ponttal veretlenül végzett a csoportban, ami viszont nem volt elég a továbbjutáshoz. A következő 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságra nem sikerült kijutniuk, mivel már a selejtezők első körében kiestek. Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra kissé meglepetésre Nigéria és Tunézia legyőzése által szereztek jogot a selejtezők rájátszásában. A tornán a B jelű kvartettbe kaptak besorolást Argentína, Románia és a Szovjetunió társaságában. A korábban már megtapasztalt kameruni csoda ekkor sem maradt el, ugyanis ezúttal a címvédő Argentínát sikerült legyőzni 1-0-ra a világbajnokság nyitómérkőzésén. A következő csoportmérkőzésen sikerült Romániát is 2-1-re megverni, így két mérkőzés után 4 ponttal álltak. Az utolsó mérkőzésen sima 4-0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól, de ennek ellenére továbbjutottak a nyolcaddöntőbe. A legjobb 16 között Kolumbia volt az ellenfél, ahol Roger Milla hosszabbításban szerzett két góljával győztek. A negyeddöntőben Angliával néztek szembe. A 25. percben David Platt révén az angolok megszerezték a vezetést. A második félidőben Kunde 11-esével és Ekeke góljával 4 perc alatt fordítottak az afrikaiak. Az előny egészen a 83. percig tartott, amikor is Gary Lineker egyenlíteni tudott még a rendes játékidőben, a hosszabbítás 105. percében pedig a győztes találatot is sikerült megszereznie 11-esből. Kamerun kiesett, de aligha bánkódtak, mivel a válogatott nagyszerű teljesítményt okozva a világbajnokságon első afrikai csapatként eljutott a legjobb 8 közé. Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon már 3 csapat képviselhette Afrikát. Kamerun mellett Nigéria és Marokkó vett részt a tornán. csak úgy, mint 4 éve ismét a B csoportba kaptak besorolást Brazíliával Oroszországgal és Svédországgal. A svédek elleni 2-2-es döntetlen után két vereség következett Brazíliától 3-0-ra, míg az oroszok ellen 6-1-re kaptak ki. Az 1998-as világbajnokságon felemelték a mezőny létszámát 24-ről 32-re, ami által már 5 nemzet szerepelhetett a fekete kontinensről. Ismét a már jól megszokott B jelű négyes tagja lett Kamerun. A világbajnoki szereplést Ausztria ellen kezdték. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult. Olaszországtól sima 3-0-s vereség, míg az utolsó mindent eldöntő meccsen csak 1-1-re voltak képesek a Chile ellen, ami után kiestek. A 2002-es koreai-japán közös rendezésű világbajnokságra első helyen végezve a csoportban jutottak ki Angolát, Zambiát és Togót megelőzve. A világbajnokság előtt a Puma sportszergyártó cég egy olyan mezt fejlesztett ki a válogatott számára, aminek nem volt ujja. Ezt viselték a 2002-es Afrikai Nemzetek Kupáján. A FIFA nem engedélyezte a mez vébén való viselését ebben az állapotában, ezért fekete ujjakat kellett felvarrniuk a mezekre. Ezúttal az E csoportba sorsolták őket. Első össze csapásukon Írország ellen 1-1-re végeztek. Szaúd-Arábiát sikerült 1-0-ra megverniük, míg az utolsó mérkőzésen Németországtól 2-0-ra kikaptak és nem jutottak tovább. A 2006-os VB-re Kamerun Elefántcsontparttal, Egyiptommal, Líbiával, Szudánnal és Beninnel selejtezett a 3-as csoportban. Vezették a selejtező csoportot egészen az utolsó mérkőzésig 2005. október 8-ig. Ezen a napon Egyiptommal 1-1-es döntetlent játszottak, míg a csoport másik meccsén Elefántcsontpart 3-1-re legyőzte Szudánt így ők utazhattak a világbajnokságra. Nemzetközi eredmények Aranyérmes : 5 alkalommal ( 1984 , 1988 , 2000 , 2002 , 2017 ) Ezüstérmes : 2 alkalommal ( 1986 , 2008 ) Bronzérmes : 1 alkalommal ( 1972 ) Aranyérmes : 1 alkalommal (1985) Aranyérmes : 2 alkalommal (2003, 2005) - mindkétszer Kamerun "B" válogatottja szerepelt. Ezüstérmes : 1 alkalommal (2006) - Kamerun "B" válogatottja szerepelt. Aranyérmes : 2 alkalommal (1976, 1987) Aranyérmes : 1 alkalommal ( 2000 ) UDEAC-kupa (A CEMAC-kupa elődje) Aranyérmes : 4 alkalommal (1984, 1986, 1987, 1989) Ezüstérmes : 2 alkalommal (1988, 1990) Bronzérmes : 1 alkalommal (1985) Játékosok Jelenlegi keret A kameruni labdarúgó válogatott hivatalos kerete. A Billboard Hot 100 listavezetői 2010-ben A Billboard Hot 100 lista rangsorolja az Amerikában legjobban teljesítő kislemezeket. Az eladások, az internetes letöltések és a rádiós teljesítmény alapján készült listát a Billboard magazin teszi közzé hetente. Super Bowl II A második AFL-NFL World Championship Game-t, későbbi nevén a Super Bowl II-t a két rivális amerikai futball liga (AFL, NFL) győztesei között játszották a Miami Orange Bowl stadionban, Miamiben 1968. január 14-én. A Green Bay Packers nyerte a mérkőzést az Oakland Raiders ellen és ezzel megvédte címét. A döntő résztvevői A mérkőzés egyik résztvevője az 1967-es NFL-szezon győztese, a Green Bay Packers volt. Az NFL alapszakaszában 9–4–1-es teljesítménnyel végzett. Az NFL konferencia-döntőjében a Los Angeles Rams-t verte, az NFL döntőjében pedig a Dallas Cowboyst. A másik résztvevő az 1967-es AFL-szezon győztese, az Oakland Raiders volt. A Raiders 13–1-es mutatóval zárta az AFL alapszakaszát, az AFL döntőjében 40–7 arányban győzte le a Houston Oilerst. A mérkőzés A mérkőzést 33–14-re a Green Bay Packers nyerte. A legértékesebb játékos az előző Super Bowlhoz hasonlóan a Packers irányítója, Bart Starr lett. Krescsenszkoje Krescsenszkoje (orosz betűkkel: Крещенское, baskír nyelven: Крещенский) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 33 lakosa volt, melynek 67%-a mari, 27%-a orosz. 2010-ben 29 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw 1934-es labdarúgó-világbajnokság Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének második világbajnoksága volt, melyet 1934. május 27 és június 10. között rendeztek meg. A torna rendezési jogát Benito Mussolini Olaszországa kapta meg. Ez volt az első olyan labdarúgó világbajnokság, melyre már kellett selejtezőket játszani és amelyen Magyarország csapata is részt vett. A világbajnoki címvédő Uruguay visszautasította a tornán való részvételt, a Dél-Amerikát képviselő csapatok pedig nem küldték Olaszországba a legerősebb összeállítású csapatukat, így a várakozásoknak megfelelően a torna az európai válogatottak fölényét hozta. A kemény küzdelmek után az olasz válogatott kitartásának és játékosai vitathatatlan képességeinek köszönhetően megszerezte a világbajnoki címet, miután a döntőben 2–1 arányban legyőzte Csehszlovákiát. Rendező Olaszország 1932. október 9-én Stockholmban lett kiválasztva házigazdának. Svédország a szavazás előtt visszalépett Selejtezők A selejtezőkben a 16 részvételi helyért 32 ország indult. A világbajnoki címvédő Uruguay nem volt hajlandó részt venni az eseményen, amit azzal indokolt, hogy négy évvel korábban számos európai válogatott nem vállalta be a Dél-amerikai utat, így az 1934-es világbajnokság volt az egyetlen, amin a címvédő nem volt jelen. Annak ellenére, hogy Olaszország rendezője volt a tornának, neki is selejtezőt kellett játszania. Ez volt az egyedüli alkalom, hogy a házigazda nem volt automatikusan a mezőny tagja. A selejtezők földrajzi alapon zajlottak. Chile és Peru visszalépése következtében Argentína és Brazília játék nélkül jutott ki a világbajnokságra. A 16 résztvevő válogatottból 12 volt európai, 3 amerikai és 1 afrikai. A négy nem európai ország: Argentína, Brazília, USA és Egyiptom volt (Az első afrikai ország, mely világbajnokságon szerepelt). Az utolsó helyért USA és Mexikó mindössze három nappal a torna kezdése előtt játszott egymással Rómában a részvételért, ahol az USA győzött. A 16 válogatott többségének ez volt az első világbajnoki szereplése, beleértve a 12 európai válogatott közül 9-et: Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Magyarország, Csehszlovákia, Svédország, Ausztria és Svájc. Résztvevők Az 1930-as, első világbajnokság olyan sikeres volt, hogy 1934-ben már 32 csapat adta be nevezését a tornára. Erre való tekintettel selejtező kiírására volt szükség, mivel a döntőben csak 16 csapat szerepelhetett. A címvédő Uruguay visszautasította a meghívást, mivel számos európai csapat visszalépett az 1930-ban Uruguayban rendezett világbajnokságon való részvételtől. Emellett Bolívia és Paraguay sem vett részt a világbajnokságon. Így Argentína és Brazília játszott mérkőzés nélkül jutott be a döntőbe, azonban ott ők sem a legerősebb összeállításban jelentek meg. Az európai csapatok kemény küzdelmet vívtak a döntőbe jutásért. Ekkor még a házigazdák sem jutottak automatikusan a döntőbe, így Olaszország is részt vett a selejtezőben. Az első mérkőzésen az olaszok 4:0-ra diadalmaskodtak görögök ellenében, akik ezt követően azonnal visszaléptek. Európa két, a legerősebbek között számontartott csapata Ausztria és Magyarország szintén sikerrel vette az akadályokat. A döntőbe a következő országok jutottak be: Összegzés A torna 1934. május 27-én kezdődött. A fenti körülményekre való tekintettel a várakozásoknak megfelelően csak európai csapatok jutottak be a legjobb négy közé. A nyolcaddöntőből gyakorlatilag az esélyesebb csapatok jutottak tovább. Olaszország 7:1-re diadalmaskodott az Egyesült Államok válogatottja felett. Magyarország pedig szintén magabiztosan jutott tovább Egyiptom ellenében. A negyeddöntőben Olaszország Spanyolországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el. Magyarország a vele azonos erősségű Ausztriával csapott össze. Eredetileg a belga Louis Baert volt a kijelölt játékvezető, de az osztrákok vezetője, a híres Hugo Meisl gyorsan elutazott Firenzébe, és a FIFA-nál elérte, hogy az olasz Francesco Mattea vezesse a mérkőzést. Az osztrákok végül 2:1-re diadalmaskodtak, Markos Imrét pedig a 63. percben kiállították. Az elődöntőben az olaszok ellenfele Ausztria lett. A találkozót végül az olaszok nyerték 1:0 arányban. A másik ágon Csehszlovákia játszott Németországgal. Az összecsapást a csehszlovákok meglehetősen magabiztosan nyerték 3:1-re. A 3. helyért vívott összecsapáson a német csapat szoros, gólgazdag mérkőzésen diadalmaskodott 3:2-re az osztrák együttes felett. A döntőre június 10-én került sor Rómában, 50 ezer néző előtt. A találkozóból még 14 perc volt hátra mikor a csehszlovákok Antonín Puč találatával (szögletből) megszerezték a vezetést. Az olasz csapat azonban nem adta fel a küzdelmet és Orsi a 81. percben egyenlített. A hosszabbításban Maezza megsérült, azonban ennek ellenére Schiavióhoz juttatta a labdát, aki a 95. percben eldöntötte a találkozó és egyben a világbajnoki cím sorsát. Az olasz csapat mind kitartásával, mind játékosai képességeivel kitűnt a mezőnyből, így megérdemelten lett világbajnok. Helyszínek A mérkőzéseket nyolc város (Bologna, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Róma, Trieszt, Torino) hat stadionjában rendezték. Játékvezetés A labdarúgó világbajnokságra 25 játékvezetőt és partbírót hívott meg a FIFA. A 25 játékvezetőből 1 volt Egyiptomból, 12 Olaszországból, 12 Európából. A bíróknak előzetesen több szakmai (elméleti, fizikai) felkészítést tartottak. A sportemberek közül 11 mérkőzésvezető volt, 5-en csak mérkőzést vezettek, 6-an a mérkőzés vezetésén túl, a FIFA korabeli elvárásának megfelelően partbírói feladatokat is elláttak. A legtöbb mérkőzést 3-at a svéd Ivan Eklind és az olasz Rinaldo Barlassina vezetett. Összesen 16 + 1 = 17 mérkőzésre került sor, egy mérkőzést újra kellett játszani, hogy eldőljön, ki a továbbjutó válogatott. A 14 partbíró csak közreműködő, segítő volt. A legtöbb partbírói közreműködést 4-et, a spanyol Pedro Escartín, a csehszlovák Bohumil Ženišek és a magyar Iváncsics Mihály végezte. Iváncsics Mihály volt a döntő találkozó, az Olaszország-Csehszlovákia (2:1) találkozó játékvezetőjének, a svéd Ivan Eklind-nek az egyik partbírója. A 14 partbíró és a besegítő 6 játékvezető összesen 34-szer működött közre partbíróként. Játékvezetők Európa René Mercet Alfred Birlem Johannes van Moorsel Louis Baert John Langenus Ivan Eklind Alois Beranek Erwin Braun Rinaldo Barlassina Francesco Mattea Albino Carraro Partbírók Európa Pedro Escartín Bohumil Ženišek Iváncsics Mihály Jacques Baert Ettore Carminat Generoso Dattilo Caironi Camillo Otello Sassi Giuseppe Scarpi Raffaele Scorzoni Binivento Ferruccio Melandri Ermenegildo Giuseppe Turbiani Afrika Mohammed Youssof Eredmények A csapatok az összes mérkőzést egyenes kieséses rendszerben játszották. Negyeddöntők Újrajátszott mérkőzés: Gólszerzők A tornán összesen 44 játékos volt eredményes. Végeredmény Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont, jobb gólkülönbség, több szerzett gól, nemzetnév. Paxamosz Paxamosz (latinosan: Paxamus; Kr. e. 3. század) görög író. Pauszaniasz Periégétész tesz említést munkájában róla. Fő művei, amelyek csak (görög vagy latin) címükből, illetve töredékekből ismertek: Geóponika (’A földművelésről’); De arte culinaria (’A konyhaművészetről’); De arte tinctoria (’A kelmefestésről’). Források Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Erre a cikkre nem terjed ki a „Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0” licenc. Ajánlott források a cikk vitalapján Petrovice (Hradec Králové járás) Petrovice település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Petrovice Petrovičky, Pšánky, Lodín, Myštěves, Nechanice, Sukorady és Králíky településekkel határos. Lakosainak száma 271 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Rovere Veronese Rovere Veronese település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 2115 fő (2017. január 1.). Rovere Veronese Bosco Chiesanuova, Cerro Veronese, Grezzana, San Mauro di Saline, Selva di Progno, Verona és Velo Veronese községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare d’Épinay - Villetaneuse Gare d’Épinay - Villetaneuse vasútállomás Franciaországban, Épinay-sur-Seine településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Denis–Dieppe-vasútvonal Épinay-Villetaneuse–Le Tréport-Mers-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Deuil - Montmagny Gare de Saint-Denis Gare de Villetaneuse-Université Ouzilly Ouzilly település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 909 fő (2015). Ouzilly Lencloître, Marigny-Brizay, Saint-Genest-d’Ambière, Scorbé-Clairvaux, Thurageau és Vendeuvre-du-Poitou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Comore-szigetek címere A Comore-szigetek egy pecsétet használ állami jelképként, melyen egy nyolcsugarú nap látható egy félholddal, azon pedig négy csillaggal. A nap körül az ország neve látható franciául és arabul, a koszorú alján pedig az ország mottója látható: „Unité, Justice, Progrés” (Egység, igazság, haladás). (9051) 1991 UG3 A (9051) 1991 UG3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Seiji Ueda és Hiroshi Kaneda fedezte fel 1991. október 31-én. Sextus Paconianus Sextus Paconianus (? – 35) római költő Életéről mindössze annyit tudunk, hogy egy Tiberius ellen írott gúnyköltemény miatt az uralkodó kivégeztette. Tacitus tesz említést róla, a költemény nem maradt fenn. Comorei nyelv A comorei nyelv (saján nyelven: Shikomor, Shikomori, Shimasiwa) a Comore-szigeteken és Mayotte szigetén elterjedt niger-kongói nyelv. A nyelv sztenderd változata a Szabaki dialektuson alapul, de kevesebb arab hatással, mint a sztenderd szuahéli. Mindegyik szigeten más dialektust beszélnek, ezeket két csoportba osztják: a keleti csoporthoz tartozik a Shindzuani (Anjouan szigetén beszélik) és a Shimaore (Mayotte szigetén beszélik), míg a nyugati csoporthoz a Shimwali (Mohéli szigetén beszélnek) és a Shingazija (Njazidja szigeten beszélik) dialektus tartozik. 1992-ig a nyelvnek nem volt hivatalos írása, de történelmileg az arab írást használták. A gyarmati közigazgatásokban már a nyelv latinul írt szövegkönyvét mutatták be, amit azóta módosítottak az országban; az arab írás széles körben használatban maradt és többen tudnak arabul írni-olvasni. Ezen a nyelven is hallható az Udziwa wa ya Masiwa ("A nagy szigetek Uniója") nevű himnusz az országban. Fekete József (kertészmérnök) Fekete József (Káloz, 1842. június 2. – Budapest, 1906. november 27.) - kertészmérnök. Életrajza Kálózon született 1842. június 2-án. Négyévi gyakornokoskodása után Entz Ferenc Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetét végezte el. 1862-től az egyetemi Botanikus Kertben fősegéd, főkertész, majd intéző, azt európai hírnévre fejlesztette. Jurányi Lajossal együtt végezte a kert rendszerezését. Különösen a forró égövi növényeknek külföldön is elismert szakértője. Munkái Az Eucalyptus globus kísérleti tenyésztéséről hazánkban (Természettudományi Közlöny 1892. XXV.) U Got 2 Let The Music Az U Got 2 Let The Music című dal az olasz Cappella duó 3. kimásolt kislemeze az U Got 2 Know című albumról. A dal nagy siker volt több európai országban is, illetve több slágerlistára is felkerült. A dal szövege (U Got 2 Let The Music, Move Your Feet) JM Silk Let The Music Take Control (1987) című dalának refrénjéből származik. A dal alapja az Alphaville Sounds Like A Melody (1984) című dalának eredetije. A dal videoklipjéből két változat készült. Megjelenések Maxi CD Németország ZYX Music 7110-8 U Got 2 Let The Music (Radio Version) - 3:32 U Got 2 Let The Music (Mars Plastic Mix) - 5:46 U Got 2 Let The Music (Plus Staples Mix) - 5:15 U Got 2 Let The Music (Pagany KM 1972 Mix) - 5:24 U Got 2 Let The Music (D.J. Pierre Mix) - 5:31 Maxi CD (Remix 2004) Németország ZYX Music – ZYX 9858-5 U Got 2 Let The Music (DJ Shog Remix) - 7:34 U Got 2 Let The Music (Pulsedriver Vs. Bass-T Remix) - 6:06 2x12 Olaszország Media Records – MR 612 A1 U Got 2 Let The Music (R.A.F. Zone Mix) - 5:33 A2 U Got 2 Let The Music (Pagany Tribalism Mix) - 5:38 B1 U Got 2 Let The Music (Pagany KM 1972 Mix) - 5:20 B2 U Got 2 Let The Music (Mars Plastic Mix) - 6:00 C1 U Got 2 Let The Music (D.J. Professor Trans Xcut) - 11:30 C2 U Got 2 Let The Music (D.J. Pierre Trance Mix) - 6:00 D1 U Got 2 Let The Music (Plus Staples Mix) - 5:20 D2 U Got 2 Let The Music (D.J. Pierre Mix) - 6:00 Stazione di Calalzo-Pieve di Cadore-Cortina Stazione di Calalzo-Pieve di Cadore-Cortina vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, mely Calalzo di Cadore és Pieve di Cadore településeket szolgálja ki. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Calalzo–Padova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Perarolo di Cadore Stazione di Calalzo paese-Marmarole Kákonyi Árpád Kákonyi Árpád (Kalocsa, 1982. szeptember 26. –) zeneszerző, zenei rendező. Életútja Zenei tanulmányait a kalocsai Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte Apagyi Judit, Fuchs Ferenc és Jensen Gabriella növendékeként. 1997-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja volt Ábrahám Mariann (zongora) és Fekete Győr István (zeneszerzés) irányítása alatt. 1998-ban a Békéstarhosi Országos Szakközépiskolai Zongoraverseny I. korcsoportjának I. díját nyerte el, 2001-ben az iskolai, majd 2002-ben az országos Ifjú Bartók Zeneszerzés Verseny győztese lett. 2002 óta a Zeneakadémia zeneszerzés szakos hallgatója, tanára: Vajda János. Diplomakoncertje 2008 júniusában volt a Zeneakadémia Nagytermében. 1998-ban és 1999-ben az I. és II. Fazioli Zongorafesztivál közreműködője. 2004-ben részt vett Paul Gulda bayreuth-i zongora kurzusán, 2006-ban a svájci Goppisberger Musikwochen-en zeneszerzést tanított. 2006–2007-ig az UMZE kamaraegyüttes rendszeres közreműködője (Hommage a Ligeti 2006., Tribute to Steve Reich, Schleswig-Holstein Fesztivál 2007.), 2008 februárja óta Bánfalvi Béla növendékeinek korrepetitora Pécsett, 2008 szeptembere óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora Budapesten. 2008 áprilisában a belga királyi családnak adott koncertet Brüsszelben, az Accord Quartettel közösen Dohnányi c-moll Zongoraötösét játszották. 2006 októberében és novemberében kanadai és észak-amerikai turnén vett részt többek között Banda Ádám kamarapartnereként. 2009-ben \"Goppisberger Concerto\" című darabjával szerepelt Selmeczi György a Duna TV számára készített Kortársaim című portrésorozatában. Kompozíciói elhangoztak az őszi Fesztiválon, a Korunk Zenéjén, az IKZE-n, a Vántus István Kortárszenei Napokon, valamint Európa számos országában (Ausztria, Németország, Hollandia, Svájc, Franciaország). 2013 óta az Örkény István Színház zenei vezetője. Munkássága 2008: Ascher Tamás – Barbárok (zene) 2012: Kovács Dániel – Virágos Magyarország (zene) 2014: Tengely Gábor – Az iglic (zeneszerző) 2014: Dömötör András – M/S (zeneszerző) 2010: Zsótér Sándor – Chicago (zenei vezető) 2011: Pelsőczy Réka – Szeret...lek (zenész, zenei vezető) 2014: Kárpáti Péter – Hungari (zenei vezető) 2014: Polgár Csaba – Válasszunk párt (zene) 2010: Zsótér Sándor – Maya (zenei vezető) 2011: Mácsai Pál – Tarelkin (halála) élete (zene) 2013: Gothár Péter – A Kék Angyal (zene) 2011: Máthé Zsolt – Baróthy Angyalai (színész) 2011: Máthé Zsolt – Roadmovie-Th&L (zenei vezető) 2012: Pelsőczy Réka – Gardénia (zeneszerző) 2012: Gemza Péter – Holdbeli Csónakos (zeneszerző) 2012: Halasi Dániel – Holle anyó (zeneszerző) 2013: Tengely Gábor – Csillagszedő Márió (zeneszerző) 2010: Zsótér Sándor – Kurázsi mama és gyerekei (?) 2012: Kamondi Zoltán – Lángoló kerékpár (zenei vezető) 2013: Máthé Zsolt – Láthatóságiak (zenei vezető, szereplő) 2013: Gáspár Ildikó – Kivi (zeneszerző) 2013: Kálmán Eszter – Justine (zene) Díjai, elismerései Legjobb színházi zene - Színikritikusok-díja a Mesél a bécsi erdő című előadás zenéjéért (2016) Gare de Fépin Gare de Fépin vasútállomás Franciaországban, Haybes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Soissons-Givet-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Haybes Gare de Vireux-Molhain Trinity megye (Texas) Trinity megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye Groveton, legnagyobb városa Trinity. Lakosainak száma 14 393 fő (2013. július 1.). Trinity megye Angelina megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Gösta Ekman Gösta Ekman (Stockholm, 1890. december 28. – Stockholm, 1938. január 12.) svéd színész. Stazione di Calalzo paese-Marmarole Stazione di Calalzo paese-Marmarole 1964-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Calalzo di Cadore településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Dolomit-vasút Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Calalzo-Pieve di Cadore-Cortina Alvin és a mókusok (együttes) Az Alvin és a mókusok 1993-ban alakult nyíregyházi punkzenekar. Története A kezdetek Az együttes 1993-ban alakult, az Alvin és a mókusok név az akkori basszusgitárostól (Anyutól) származik. A zenekar előtte Antigané néven működött. Első, kiadatlan hanganyagukat 1994-ben készítették el Kurva élet címmel. Az első albumukat 1995-ben adták ki kazettán, melynek címe Jézusnak volt-e szakálla? A zenekar tagjai ekkor Pásztor István (Alvin), Vígh János (Vírus), és Béres Gábor (Kisbéres) voltak. 1996 elején a zenekarnak új dobosa lett a mindössze 12 éves Figula Gergő személyében. Ebben az évben jelent meg második lemezük, a Jópofa. Az albumon található a Rémálom című dal, melynek klipjét Jancsó Miklós rendezte. A klip egy Jancsó-film részlete lett volna, ám a végső vágás során kimaradt a filmből. 1997-ben jelent meg a Nem akarunk mi bántani senkit című lemez, melyen a Kell hogy várj című Neoton dalt dolgozták fel. Szintén ebben az évben tagcsere történt, a basszusgitáros Vírus helyére Csoma Viktória került, aki a mai napig a zenekar tagja. Ebben a felállásban készült el 1998-ban a Máshol jársz című album, melyben a tagcserének köszönhetően hallható női vokál, valamint kísérőhangszerek is (cselló, trombita). Szintén található rajta feldolgozás, Pierrot-tól a Telihold. A XXI. század elején Az Alvin és a mókusok albumait az Alvin Records adja ki, mely a zenekar saját kiadója. Az első CD 1999-ben jelent meg, címe: Emberek és állatok. A lemez érdekessége, hogy 11 koncertfelvétel is hallható rajta, valamint, hogy a Macskanadrág zenekar énekesét, Garfield-ot hallhatjuk az Azzuro című Szécsi Pál-feldolgozásban énekelni. A következő lemezt 2000-ben jelentették meg, ennek címe Az élet szaga. Az albumon található a Pont jókor című szám, melyből klip is készült, valamint egy Baby Sisters feldolgozás, az Égben írt szerelem. A felvételeken hallható trombita, pozan és szaxofon. 2001-ben 3 lemezt is kiadott az együttes. Az egyik a 3 Slices of Dragon PIZZA, mely egy angol nyelvű split lemez, és 3 együttes hallható rajta: az Alvin és a Mókusok, a Falcongate és a Moronique. Az album megjelenése után az együttes külföldön is koncertezett. A második lemez ebben az évben a Punkpopsuperstar volt. Ezen 12 pop- és rocksláger feldolgozása hallható, olyan együttesek dalait dolgozták át, mint a Bikini, a KFT, vagy a Beatrice. Mivel az első négy album csak kazettán jelent meg, így a zenekar kiadta a Nem akarunk mi bántani senkit?!-t és a Máshol jársz-t egy CD-n, szintén ebben az évben. A 7. nagylemez 2002-ben jelent meg, Valahol, ott a lábad előtt címmel, melyen a Pont jókor című dalból készült klip található. Ebben az évben az első két albumot is újra kiadták, már CD-n (Jézusnak volt-e szakálla / Jópofa). Ezt követte 2003-ban a Punkpopsuperstar 2. része, melyen az elsőhöz hasonlóan feldolgozások hallhatók, ezúttal a Hungária, az Edda, a Republic és hasonló zenekarok dalaival. A CD-n a Kicsit című videoklip szerepel. Alvinmánia 2003. október 22-én, a Petőfi Csarnokban ünnepelte az együttes a fennállásának 10. évfordulóját. A koncertről videofelvételek készültek, amik extraként felkerültek a következő, 2004-es nagylemezre, a Most is ugyanolyan jó-ra. 2004-ben a Viva TV-n elnyerték "az év legjobb punk-rock zenekara" címet. 2005-ben az első 10 év legjobb dalait összegyűjtötték, és kiadták egy kétlemezes anyagon, az Alvinmánián. Az Alvinmánia első részén hallható 14 régi szám mellett 2 új, a Csapás a világra és az Alkoholista. A Második részen szintén két új dal található, a Mikor a földön véget ér az élet és a Minden a pénzről szól. Előbbiből videoklip is készült. A második rész érdekessége, hogy az Ilyen világ című dalt egy szimfonikus zenekar segítségével dolgozták át. 2006-ban megjelent a 9. nagylemez, a Mi ilyenkor szoktunk sírni!, melyből több videoklip is készült. (Mi ilyenkor szoktunk sírni, Sajnálom, Én még tükörbe tudok nézni) Tagcserék A 2006-os évben Viki személyes okokból egy időre elhagyta a zenekart, helyére Bánfalvi László került gitárosként, Alvin pedig egy ideig basszusgitáron játszott.A végén majd meghajlunk lemez 2008-ban jelent meg. Ezután hagyta el a zenekart Gergő, aki a Macskanadrág nevű punk-együttes dobosa lett. Az új tag Nagy Dániel (Fekete Teve, Nonverse), majd Bánfalvi Zoltán lett. 2009-ben a zenekar új klippel, majd egy kislemezzel jelentkezett (Hazudni kell). Az EP-n két dal hallható, melyek a következő, Szörnyek pedig léteznek című lemezen is szerepelnek. Érdekesség, hogy az albumon, a Húzzál gumit című dalban Imre Norbert, a Prosectura énekese vendégszerepel. 2010-ben került kiadásra az akusztikus album (Alvin Unplugged), melyen 14 korábbi daluk található átdolgozva. 2011-ben Bánfalvi Zoltán kilépett a zenekarból, helyét Szirota Márió vette át. 2012. október 13-án megjelent a zenekar 12. soralbuma, melynek címe Bátorság, nyújtott kéz. 2013-ban csatlakozott a zenekarhoz gitárosi poszton Dul Sándor, aki korábban a Kötelező Közhelyek zenekar énekes/gitárosa volt. 2017-ben Márió személyes okok miatt elhagyta a zenekart. Helyére Figula Gergő, egy régebbi bandatag került. A második X után... A zenekar 2013-ban lett húszéves, melyet decemberben egy két napos jubileumi koncerttel ünnepeltek a budapesti A38 Hajón. A zenekar az első napon csak 1993 és 2003 között írt dalokat játszott, a második napon pedig a 2003 és 2013 között írt szerzeményeit adta elő. Az évforduló kapcsán egy koncertfilm-sorozattal is meglepték rajongóikat, mindezidáig négy videót tettek közzé. 2014 elején bejelentették, hogy elkészültek az új dalok, és - a stúdiómunkálatok valamint a turné után - az év végén egy új soralbumot jelentetnek meg. 2014 augusztusában a zenekar bejelentette, hogy az új album 2014. november 21-én jelenik meg "A bölcsek meg hallgattak" címmel, ekkor jelent meg az albumról az első dal "Konfliktus" címmel, melyhez Tomanovics Gergely online videós készített kinetikus tipográfiát. 2015-ben zajlott a zenekar eddigi leghosszabb turnéja, amelynek keretében a hazai helyszínek mellett a zenekar további 6 országban (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia) játszott. 2015. november 27. napján jelent meg a zenekar 20 éves jubileumi koncertjének első napján rögzített felvételekből készült dupla koncertlemez első része, a zenekar első 10 évének dalaiból. A második 10 év dalait tartalmazó koncertlemez megjelenése 2016-ban várható. Tagok Jelenlegi tagok Pásztor István (Alvin) - ének, gitár (1993- ), basszusgitár (2006- ) Csoma Viktória - vokál, basszusgitár (1998-2006, 2006- ) Figula Gergő - dob (1996-2009, 2017- ) Dul Sándor - vokál, gitár (2013- ) Korábbi tagok Vígh János (Vírus) - basszusgitár (1993-1998) Bánfalvi László - gitár (2006) Béres Gábor (Kisbéres) - dob (1993-1996) Nagy Dániel - dob (2009) Bánfalvi Zoltán - dob (2009-2011) Szirota Márió - dob (2011-2017) A zenekart egy időben a koncertekre fúvósok is elkísérték, volt session zenészük is, valamint néhány albumon más együttesek tagjainak hangja hallható. Ilyen az Azurro, melyben a Macskanadrágos Garfield énekel, a Júlia nem akar a földön járni című számban a Napoleon Boulevard énekese hallható, a Húzzál gumit című dalban pedig Imre Norbert énekel (Prosectura). Diszkográfia Videoklipek Rémálom. a YouTube-on (Jópofa, 1996) Pont jókor (Az élet szaga, 2000) Kicsit. a YouTube-on (Valahol, ott a lábad előtt, 2002) Hajnal. a YouTube-on (Punkpopsuperstar 2, 2003) Sziámi. a YouTube-on (Most is ugyanolyan jó, 2004) Mikor a Földön véget ért az élet. a YouTube-on (Alvinmánia 2. rész, 2005) Én még tükörbe tudok nézni. a YouTube-on (Mi ilyenkor szoktunk sírni, 2006) Mi ilyenkor szoktunk sírni. a YouTube-on (Mi ilyenkor szoktunk sírni, 2006) Sajnálom. a YouTube-on (Mi ilyenkor szoktunk sírni, 2006) Illúzió. a YouTube-on (A végén majd meghajlunk, 2008) Istenek szemével. a YouTube-on (A végén majd meghajlunk, 2008) Hazudni kell. a YouTube-on (Szörnyek pedig léteznek, 2010) Ha látod magad. a YouTube-on (Szörnyek pedig léteznek, 2010) Húzzál gumit. a YouTube-on (Szörnyek pedig léteznek, 2010) Nézlek és nem hallok mást. a YouTube-on (Bátorság, nyújtott kéz, 2012) Magyarország, én így szeretlek. a YouTube-on (Bátorság, nyújtott kéz, 2012) Aludj csak. a YouTube-on (Bátorság, nyújtott kéz, 2012) Paraszt. a YouTube-on (Bátorság, nyújtott kéz, 2012) Konfliktus. a YouTube-on (A bölcsek meg hallgattak, 2014) Nem elég. a YouTube-on (A bölcsek meg hallgattak, 2014) Az erdőtől a fát. a YouTube-on (A bölcsek meg hallgattak, 2014) A bölcsek meg hallgattak. a YouTube-on (A bölcsek meg hallgattak, 2014) Örökké. a YouTube-on (A bölcsek meg hallgattak, 2014) Ínyenc falat. a YouTube-on (Rendet a fejekben, 2017) Az ember maradjon ember. a YouTube-on (Rendet a fejekben, 2017) Fejben dől el. a YouTube-on (Rendet a fejekben, 2017) Érdekességek Pásztor István a The Grenma zenekar 2009-es albumán énekel a Nincsen minden rendben című számban. Edward Robinson Edward Robinson (Southington (Connecticut), 1794. április 10. – New York, 1863. január 27.) amerikai tudós. Élete Előbb a mennyiségtan és a görög nyelv tanára volt csak nejének 1818-ban bekövetkezett halála után fogott teológiai tanulmányokhoz és e célból előbb Andoverben, majd 1826-tól Párizsban, Halléban és Berlinben a keleti nyelveket tanulmányozta. 1830-ban visszatérve Amerikába, tanár lett előbb Andoverben, majd a New York-i teológiai szemináriumban. 1838-52-ben beutazta Egyiptomot, a Sínai-félszigetet és Palesztinát. E keleti utazásának korszakalkotó eredménye a Biblical researches in Palestine (London és New-York 1867, 3. kiad.), melyet a londoni földrajzi társaság megkoszorúzott. Folytatása e munkának a New researches (New-York 1856). Hátrahagyott irataiból megjelent német nyelven Physische Geographie des Heiligen Landes (Lipcse 1865). Forrás Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 3.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.) Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 12. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia A 12. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (1970) Magyarországon, Keszthelyen rendezték. Tizennégy ország száztizenkét versenyzője vett részt rajta. Magyarország három arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szerzett, összpontszámával pedig ismét 1. lett az országok között. (Az elérhető maximális pontszám: 8×40=320 pont volt) A magyar csapat A magyar csapat tagjai voltak: A csapat vezetője Hódi Endre volt. Forrás Reiman István – Dobos Sándor: Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák 1959-2003 Typotex 2003, Budapest (ISBN 963-9548-04-9) Payrignac Payrignac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 690 fő (2015). Payrignac Milhac, Nabirat, Anglars-Nozac, Gourdon, Léobard és Saint-Cirq-Madelon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Édes anyaföld (film) Édes anyaföld (eredeti cím: The Good Earth) egy 1937-ben bemutatott Sidney Franklin rendezésében készült amerikai életrajzi filmdráma. A produkciót öt kategóriában jelölték Oscar-díjra, melyből kettőben sikerült nyernie. A történet alapjául a Nobel-díjas Pearl S. Buck azonos című regénye szolgált. Történet A kínai földműves Wang Lung (Paul Muni) feleségül veszi O-Lant (Luise Rainer), aki addig a Nagy Ház - a falu legbefolyásosabb családjának a lakhelye - egyik alázatos szolgája volt. Az új meny kiváló feleségnek bizonyul, szorgalmas és nem panaszkodik. Wang Lung több földet vásárol, O-Lan pedig életet ad két fiú és egy lánygyermeknek. Eközben a Nagy Ház hanyatlásnak indul. Minden jól megy, amíg a nagy szárazság el nem jön, amiből éhínség fakad és a család is a tönk szélére kerül. A kétségbeesett Wang Lungot meggyőzi pesszimista és haszontalan nagybátyja (Walter Connolly), hogy adja el földjét értéken jóval alul, de felesége lebeszéli erről. Ehelyett délre utaznak egy nagyvárosba, hogy munkát keressenek. A család koldulásból és lopásból él. Amikor a forradalom kitör megjelenik az eső is északon, és Wang Lung és O-Lan ráeszmél, hogy az aszálynak is vége. Nagyon vágyódnak vissza a földjükre, de nincs pénzük ökörre, se vetőmagra és élelemre. Mialatt a város gazdát cserél O-Lan is csatlakozik a kastélyt fosztogató tömeghez. Habár még az elején eszméletét veszti a nagy dulakodásban, és megtaposva, eszméletlenül terül el a földön. Mikor magához tér egy zacskó gyémántot talál maga mellett, melyet teljesen figyelmen kívül hagytak a nagy zűrzavar során. Ez a váratlan fordulat lehetővé teszi a családnak, hogy hazatérjenek és még a korábbinál is nagyobb jómódban éljenek. O-Lan mindössze csak annyit kér férjétől, hogy megtarthasson magának két igazgyöngyöt. Közben múlnak az évek, Wang Lung fiai tanult fiatalemberekké érnek, ő maga pedig olyan gazdaggá válik, hogy megveszi a Nagy Házat. Wang Lung később Lotus (Tilly Losch) megszállottjává válik, és a helyi teaház fiatal táncosnőjét a második feleségévé teszi, még O-Lan gyöngyeit is neki adja. Mikor Wang Lung rájön, hogy Lotus elcsábította a fiatalabb fiát (Roland Lui), megparancsolja fiának, hogy távozzon otthonról. Nemsokkal később sáskák feltűnése veszélyezteti az egész falut. Az idősebb fiú (Keye Luke) által kidolgozott stratégia szerint próbálják megmenteni a termést. Már amikor minden veszni látszik, a szél hirtelen irányt vált és messzire viszi a veszélyforrást. A majdnem bekövetkezett katasztrófa meglágyítja Wang Lungot. Kibékül kisebbik fiával és a kemény életben kimerült O-Lannak is visszaadja a gyöngyöket, aki később meghal. A produkció A szerző Pearl S. Buck azt javasolta, hogy a filmet kizárólag kínai illetve kínai-amerikai színészekkel készítsék el. Irving Thalberg eleinte szintén kínaiakkal képzelte el a produkciót, de később meggondolta magát, mert úgy vélte, hogy ezt az amerikai közönség még túl szokatlannak találná. Bár Anna May Wong neve is felmerült O-Lan szerepére, de amikor eldőlt, hogy Paul Muni játssza Wang Lungot az is nyilvánvaló vált, hogy a kínai származású színésznő nem kaphatja meg a szerepet, mert a Hays-kódex szerint fajkeveredést tilos volt ábrázolni a filmvásznon, és a fehér Muni által alakított karakter feleségének is szintén európai származásúnak kellett lennie. Az MGM felajánlotta Wongnak Lotus szerepét, de a sértődött színésznő ezt visszautasította. Számos karaktert fehérek játszottak, akiket a Jack Dawn vezette sminkes csapat ázsiai külsejűre maszkírozott. Habár jó néhány fontos mellékszerepet kínai-amerikai színészek kaptak. Mivel a produkció a második kínai–japán háború idején készült, a kínai kormány azzal fenyegette meg az MGM-et, hogy akadályozni fogja a film forgatását, ha japán származású szereplő is lehetőséget kap benne. Thalberg a film elkészülte előtt elhunyt. A nyitó képkockákon ki is írják a nevét, és hogy ez volt „utolsó nagy teljesítménye”. A produkció költségvetése 2,8 millió dollár volt, ami nagy pénznek számított akkoriban, és három évig tartott míg elkészült. A kaliforniai Chatsworthben egy ötszáz hektáros farmot alakítottak át kínai vidék replikájává. Bár Kínában készült felvételek is szerepelnek a produkcióban, hogy a film még autentikusabb legyen, többek között az emlékezetes sáskajárás. Oscar-díj Oscar-díj (1938) díj: legjobb női főszereplő - Luise Rainer díj: legjobb operatőr - Karl Freund jelölés: legjobb film - Metro-Goldwyn-Mayer jelölés: legjobb rendező - Sidney Franklin jelölés: legjobb vágó - Basil Wrangell Ovalipes Az Ovalipes a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Polybiidae családjába tartozó nem. Tudnivalók Partközelben élő, tengeri rövidfarkú rákfajok. Rendszerezésük A nembe az alábbi 11 faj tartozik: Ovalipes australiensis Stephenson & Rees, 1968 Ovalipes catharus (White, in White & Doubleday, 1843) Ovalipes elongatus Stephenson & Rees, 1968 Ovalipes floridanus Hay & Shore, 1918 Ovalipes georgei Stephenson & Rees, 1968 Ovalipes iridescens (Miers, 1886) Ovalipes molleri (Ward, 1933) Ovalipes ocellatus (Herbst, 1799) - típusfaj Ovalipes punctatus (De Haan, 1833) Ovalipes stephensoni Williams, 1976 Ovalipes trimaculatus (De Haan, 1833) Baumberg Gabriella Baumberg Gabriella, férje után: Batsányi Jánosné Baumberg Gabriella (Bécs, 1766. március 24. – Linz, 1839. július 24.) osztrák költőnő, Batsányi János felesége. Életpálya Fiatalkora Átlagos bécsi nemesi családba született, de személyisége és megjelenése egyáltalán nem volt átlagosnak mondható. Édesapja császári hivatalnok volt. Kortárs vélemények szerint, már fiatalon is átlagon felüli, kivételes szépség volt. Gyermekkorában táncolt, de később a zene és az olvasás felé orientálódott. Tehetségesnek bizonyult a versírás terén, első művei a Musen-Almanachban jelentek meg 1785-ben. Baumberg Gabriella és Batsányi János szerelme 1799-ben találkozott egymással Gabriella és Batsányi János, aki a bécsi bankhivatalnál dolgozott és szegényes körülmények között élt. Batsányi rendszeresen járt a Baumberg-házhoz. Mivel ő is költő volt hamar megtalálták a közös nevezőt. Gabriella édesapja, Baumberg Flórián kedvelte Batsányit, de édesanyja más férfit szeretett volna vejéül. Erről az ismeretlen férfiról nem sok információnk van, csupán annyi, hogy „S”-betűvel kezdődött a neve, és jómódú családból származott. Szülei elhalálozása és az örökség Gabriella számára az 1801-es év nem volt túlságosan szerencsés, ugyanis április 13-án meghalt édesapja, aki halála előtt Batsányinak ajándékozta a legértékesebb ruháját, ezzel a gesztussal áldását adta a szerelmükre. Néhány hónap múlva, augusztus 8-án édesanyja is meghalt, és Gabriella egyedül maradt a mindösszesen 826 forintnyi örökségével. Szüleinek elvesztése után jóval kevesebbet találkozott Batsányival, inkább levelezés útján tartották a kapcsolatot. Házassága Miután Batsányit előléptették, biztos anyagi hátteret tudott teremteni Gabriella számára, megkérte a kezét. 1805. június 10-én keltek egybe, Gabriella 39 éves, Batsányi pedig 42 éves volt. Házasságuk gyermektelen volt. 1805-ben rendezték sajtó alá és adták ki Gabriella verseit. Ebben az időszakban kortársai sokra becsülték, Bécs Szapphójának nevezték. Néhány költeményét Wolfgang Amadeus Mozart és Franz Schubert is megzenésítette. Haláláig szerető és önfeláldozó felesége maradt férjének, követte őt Párizsba és Linzbe, sőt Gabriella közbenjárása volt szükséges ahhoz, hogy férje kiszabadulhatott a brünni (ma Brno) fogságból. 1809-ben a franciák megszállták Bécset és Batsányit elvitték magukkal Párizsba. Gabriella 1811-ben ment férje után, és 1814-ben tért vissza Bécsbe. Párizsban szerény körülmények között éltek. Hazatérése után, barátai elfordultak tőle. Folyamatosan írt, de áttörést nem tudott elérni. Új munka után nézett, Karasova grófnő lányát tanította, s ezzel némi anyagi biztonságot teremtett magának. 1816-ban Gabriella elutazott Bécsből, és találkozott férjével. Néhány hónapot Badenben töltöttek el, a fürdő miatt, ugyanis mindketten betegeskedtek. Élete utolsó szakasza Miután a fürdő némileg helyrehozta egészségüket, Linzbe költöztek. Férjét állandóan figyelték és rendszeresen jelentkeznie kellett a linzi rendőrfőnöknél. Idővel sikerült megszokniuk az ottani életet és barátokat szereztek. A békés linzi évek alatt, Gabriella úgy döntött, hogy munkásságát egyetlen nagy műben foglalja össze. Mielőtt elkészült volna ezzel a kötettel, 1839-ben meghalt. Számos betegség gyötörte, többek között ízületi gyulladás, köszvény és epegyulladás. Művei Leginkább szerelmes verseiről volt híres, ezen kívül, késői korszakában, vallásos jellegű verseket is írt. A férjével folytatott levelezéseiből megtudhatjuk, hogy voltak drámapróbálkozásai is, ilyen volt: Az emigránsok, Március 24-ike, Elválás és Viszontlátás. A címekből kiderül, hogy a saját élettörténetét írta meg ezekben a művekben. Magyarul Batsányiné Baumberg Gabriella versei ; ford., utószó Németh István Péter; átdolg. Wolfgang Mahler; Batsányi János Emlékbizottság–Tapolcai, Tapolca, 1992 Loutehel Loutehel település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 263 fő (2015). Loutehel Guer, Maure-de-Bretagne, Maxent és Plélan-le-Grand községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fénykompenzációs pont A fénykompenzációs pont az a fényerősség, amely mellett a fotoszintézis során képződött szerves anyag pótolja a légzési veszteséget. Másképpen: az a fényintenzitás, ahol a fotoszintézis által felvett és a légzés által leadott szén-dioxid mennyisége éppen megegyezik. Árnyékkedvelő növényeknél gyenge a légzés, így alacsonyabban van a fénykompenzációs pont, ezért tudnak gyenge megvilágításban is megélni. Az erős fényt rosszul hasznosítják. A teljes napfény egytizedét kitevő intenzitás körül már elérik maximális fotoszintézisüket. Fénykedvelő növényeknek erős a légzésük, és magasan van a kompenzációs pontjuk. Fotoszintézisük tetőpontja így magas fényintenzitásnál van, esetleg természetes fényintenzitásnál el sem tudják érni azt. Gyenge fényben nem tudnak megélni, mert több szerves anyagot fogyasztanak, mint amit termelnek. Voice over IP Az internetprotokoll feletti hangátvitel – elterjedt nevén VoIP, Voice over IP vagy IP-telefónia – a távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem az interneten vagy más, szintén IP-alapú adathálózaton folyik. Ez tehát azt is jelenti, hogy privát VoIP kiépítése minden további nélkül lehetséges egy helyi hálózaton. Sok különböző protokoll létezik ennek megvalósítására, ezeket összességükben szokás VoIP protokolloknak hívni. Az egyik legrégebbi, kísérleti kezdeményezés az ARPANET-re 1973-ban kitalált Network Voice Protocol. Technikai részletek Megvalósítási problémák Mivel az IP sajnos nem tudja garantálni sem a csomagok megérkezésének sorrendjét, sem egyéb Quality of Service (QoS, szolgáltatásminőség) kritériumokat, a VoIP-nak meg kell küzdenie mind az adatcsomagok alapvető, mind pedig az újrarendezésből származó késleltetésével, valamint a csomagvesztéssel is. Az alapvető késleltetés függ a beszélgetőpartnerek hálózatbeli távolságától, ennek megfelelően a csomagok útvonalától, illetve a hálózat terheltségétől. Egy másik, igen fontos és kényes probléma a különböző tűzfalakon és címfordító (NAT) eszközökön való átjutásé. Ezt a különböző protokollok más- és másféleképpen oldják meg, több-kevesebb sikerrel. Elterjedtebb protokollok A legtöbb szabványos megoldás a H.323-at vagy az SIP-t használja, de létezik jó néhány más szabvány is: Előnyök Költség Általánosságban elmondható, hogy az IP-alapú beszélgetés jóval olcsóbb a hagyományos távbeszélőn folytatottnál. Nincs szükség ugyanis egy különálló hálózat kiépítésére és karbantartására, ami a szolgáltatónak, s így a felhasználónak is jelentős költségmegtakarítással jár. A felhasználók, ha rendelkeznek széles sávú interneteléréssel, az általuk ki nem használt sávszélességet fektetik be a telefonozásba, gyakorlatilag extra költség nélkül. A szolgáltató hálózatán belüli hívások jellemzően ingyenesek, hiszen ezek csak az internetet veszik igénybe és vannak lehetőségek voip szolgáltatás használatával más voIP szolgáltató előfizetőjének ingyenes hívására is. Hordozhatóság A végberendezéssel (legyen az egy szoftver vagy egy konkrét IP-telefon) a világon akárhol bejelentkezhetünk a szolgáltatóhoz, természetesen csak akkor, ha van megfelelő internetelérés illetve a szolgáltató ezt lehetővé teszi. Ily módon persze az is megoldható, hogy ugyanannál a szolgáltatónál legyen regisztrálva két, a világ teljesen különböző pontján élő felhasználó, és így ingyen beszélgessenek. A VOIP hordozhatóság élményét a Wlan (WiFi) csatlakozással rendelkező önálló vagy GSM telefonnal kombinált "Wifi-Voip" mobiltelefonok adják, melyek segítségével ingyenes Hotspotok vagy más kódolatlan Wifi hálózat (Repülőtér, szálloda stb.) segítségével megvalósítható az internetre történő csatlakozás ezáltal a VoIP használhatóság. Hátrányok A cikk írásakor (2005) még voltak a technológiának gyermekbetegségei, de ma már egyre több szolgáltató (jellemzően az internetet, telefont és tévét egy csatlakozással szolgáltató cégek), IP alapon valósítja meg a telefon szolgáltatást, de az ilyen megoldásoknál a szolgáltatás nem nomadikus (csak a telepítési címen üzemel) ezáltal pl. a földrajzi számok használata és a segélykérő hívószámok használhatósága is megoldott. A hagyományos telefon lecserélésének hátrányai a felhasználó saját hatáskörben való megvalósításainál jelentkeznek. A "hátrányos" cserét legfőképp a VoIP szolgáltatásokban rejlő megtakarítási lehetőségek, esetleg a rugalmas kezelhetőség és nomaditás indokolják. Internetelérés, sávszélesség-igény, megbízhatóság A VoIP-hoz széles sávú internetkapcsolat szükséges, melyek többségénél a letöltési sávszélesség nagyobb, mint a feltöltési. Márpedig a telefonáláshoz mindkét irányban meg kell lennie a szükséges sávszélességnek. Az egyik elterjedt kodek, a g.711, irányonként körülbelül 80 kbit/s sebességet használ. Léteznek ennél jóval kisebb sávszélesség-igényű kodekek, például a g.729A, gsm vagy az iLBC. Azonban nem mindegyiket támogatja minden kliens ill. telefon, de egy eszköz többet is támogat aminek prioritási sorrendje változtatható. Mindezek ellenére a leggyengébb széles sávú internetcsatlakozások többsége már elégséges a VoIP használatához, legfeljebb telefonálás mellett nem célszerű a kapcsolatot más adatátvitel (pl. letöltés, levelezés) terhelni. VoIP használathoz kerülendő a zavarhatóságuk miatt adatvesztés-veszélyes csatlakozási formák(például mikrohullámú adatkapcsolat vagy rossz minőségű WLAN) vagy nagy késleltetésű kapcsolatok (például műhold), ahol a beszédátvitel minősége leromlik. VoIP kapcsolatnál több hibalehetőség. Előfordulhat, hogy az internetkapcsolat szünetel, áramszünet van, vagy épp a VoIP-szolgáltató fejleszt a rendszerén stb. és ezért nem használható a szolgáltatás. Ilyen szolgáltatáskiesésnél azt is nehezebb megállapítani, hogy a VoIP szolgáltató, internetszolgáltató, csatlakozás szolgáltató, szolgáltató eszköze vagy a saját eszközünkkel van a probléma. Viszont előnye, a hagyományos telefonkapcsolat meghibásodásaival szemben, hogy vonalhiba esetén van alternatív csatlakozási lehetőség, (bejelentkezek máshonnan) vagy más internetcsatlakozásra váltok át (például ha az ADSL kapcsolattal baj van akkor használhatom a mobilinternetet (3G) Segélyhívások A VoIP nomadikus jellegéből adódóan pusztán az előfizető azonosításával nem határozható meg a hívó fél tartózkodási helye. Ennek megfelelően nem lehetséges segélyszolgáltatást nyújtani abban az esetben, ha a hívó nem képes megadni pontos helyzetét. A VoIP-szolgáltatók dolgoznak ennek megoldásán, de addig is jó ötlet ha az ember ismeri és lehetőség szerint gyorshívó-gombra teszi a segélyszolgáltatások (rendőrség, mentők, tűzoltóság) helyi telefonszámait és veszély esetén azokat használja a megszokott központi számok helyett. Telefonszámok A hagyományos (vezetékes és mobil) telefonrendszerek az ITU-T E.164 számú nemzetközi szabványa alapján kapják meg a telefonszámokat, viszont a VoIP világában nincs külön szabvány és nem kötelező a hagyományos számgazdálkodás szerinti azonosítókat használni (pl. Skype felhasználónév akár betűből is állhat) ezért gondot okozhat a VoIP-telefonszámok hagyományos hálózatról való elérése, vagyis a telefonszám E.164-be integrálása, valamint a különböző VoIP szolgáltatók közötti hívások megvalósítása (egyszerű telefonbillentyűzetről legalábbis) Mindkettőre léteznek félmegoldások – vannak országok és szolgáltatók, ahol megoldott, hogy a VoIP-szolgáltató lefoglaljon magának egy E.164-es „körzetet” és abban a saját számait elérhetővé tegye, és vannak szolgáltatók, melyek megállapodnak, hogy felhasználóik egymást elérhessék valamilyen előhívó és szolgáltatókód tárcsázásával. Ez utóbbira kifejezetten jó példa az FWD, ahol az előhívó a **, a szolgáltatókódok pedig háromjegyűek, általában a szolgáltatók nevéből származtatva. Magyarországon a Hírközlési Törvény szabályai nem engedik, hogy a szolgáltató a földrajzi körzetszámokból osszon ki hívószámot ügyfelének, kivéve az olyan esetet amikor az adathálózati infrastruktúra biztosítása által garantálható, hogy az előfizető csak, és kizárólag egy bizonyos ismert helyről kezdeményezheti a hívásait (pl. kábeltévés hálózat). Meghatározhatatlan helyről való csatlakozásokhoz az "21"-es körzetszám ("nomadikus") tartományából lehet az előfizetőnek (más hálózatból is hívható) hívószámot biztosítani . 886 Washingtonia A 886 Washingtonia (ideiglenes jelöléssel 1917 b) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. George Henry Peters fedezte fel 1917. november 16-án, Washingtonban. Montagrier Montagrier település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 523 fő (2015). Montagrier Grand-Brassac községgel határos. Népesség A település népességének változása: Joseph Lane (labdarúgó) Joseph Lane egykori angol sportember. Az 1911-12-es és az 1912-13-as szezonban az MTK játékosa volt. Sikerei, díjai Magyar labdarúgókupa : 1910-11 2008-as U20-as női labdarúgó-világbajnokság A 2008-as U20-as női labdarúgó-világbajnokság házigazdája Chile volt, az eseményt 2008. november 19. és december 7. között rendezték meg. A torna tizenhat csapat részvételével zajlott, ahol mind a hat konföderáció képviseltette magát, a rendező Chile automatikusan résztvevő volt a házigazda jogán. Előzmények 2006. október 15-én a FIFA hivatalosan bejelentette, hogy Chile lesz a rendező. Ez a harmadik alkalom, hogy Chile labdarúgó-világbajnokságnak ad otthont, korábban az 1962-es labdarúgó-világbajnokság és az 1987-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság házigazdája volt, ez az első alkalom, hogy női tornát rendez. A döntés meglepetésként érte Chilét, mivel eredetileg neki adták a 2008-as U17-es női labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, melyet végül Új-Zéland kapott meg (Ecuador mindkét esetben sikertelenül pályázott). Chile korábban otthont adott a 2006-os U20-as női Dél-amerikai kontinensviadalnak, valamint 2008 januárjában az első U17-es női Dél-amerikai kontinensviadalnak is. Helyszínek Négy különböző város négy stadionjában rendezik a mérkőzéseket. A stadionok átépítése eleget tesz a FIFA minősítésének, melyeket 2007 decembere és 2008 szeptembere között hajtottak végre. A helyszínek a következők: Francisco Sánchez Rumoroso Municipal Stadium, Coquimbo La Florida Municipal Stadium, La Florida ( Santiago de Chile ) Nelson Oyarzún Arenas Municipal Stadium, Chillán Germán Becker Municipal Stadium, Temuco Résztvevők A helyeket az alábbi módon osztották szét a szövetségek között: AFC (3), CAF (2), CONCACAF (3), CONMEBOL (2), OFC (1), UEFA (4), valamint a házigazda. Eredmények Minden időpont helyi idő szerinti (GMT-3) Csoportkör A torna első szakaszára négy négycsapatos csoportot alakítottak ki, melyekből az első két helyezett jut tovább a negyeddöntőbe. A csoportok beosztását Santiago de Chileben sorsolták ki 2008. szeptember 13-án a Greenwichi középidő szerint 20:30 órakor. Arie van Gemert Arie van Gemert (Dordrecht, 1929. március 23. –?) holland nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása számítógép-kezelő. Pályafutása Labdarúgóként Fiatal éveiben ismerkedett meg a rongylabdával. Minden vágya az volt, hogy egyszer egy igazi sportfelszerelésben, bőrlabdával játékosként szerepelhessen valamelyik csapatban. A helyi O.D.S. Dordrecht klub kölyök-, ifi, majd felnőtt csapatában szerepelt 17 éven keresztül, mint kapus. Nemzeti játékvezetés Egy ifjúsági mérkőzésen felkérték, hogy vezesse le a találkozót, annyi dicséretet kapott, hogy lelkesedésből beiratkozott egy tanfolyamra. A játékvezetői vizsgát 1948-ban tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1956-ban minősítették amatőr játékvezetőnek. 1962-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1976-ban vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Holland labdarúgókupa A Holland Labdarúgó-szövetség JB-je, szakmai munkájának elismeréseként megbízta a kupadöntő irányítására. Nemzetközi játékvezetés A Holland labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1967-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet és az angolt beszéli. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A világbajnokság előtt az Nyugat-Németország–Brazília nemzetek közötti barátságos mérkőzést vezette. A holland nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 16. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1975-ben vonult vissza. Válogatott mérkőzéseinek száma: 5. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Nyugat-Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. A nemzetközi tornákon a FIFA JB általános gyakorlata, hogy egy adott mérkőzésre olyan játékvezetőt delegál, aki legalább az egyik csapatnak, a szakvezetés és a sportsajtó megelégedettségére vezetett mérkőzést. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. Egy csoportmérkőzésen 2. számú besorolást kapott. 1973-ban az Ázsia/Óceánia zónában bíróként segítette a döntőbejutás eldöntését. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 1 (partbíró). Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-tornadöntőhöz vezető úton Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB bíróként alkalmazta. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. UEFA-kupa 1970-ig Vásárvárosok Kupája (VVK), az első UEFA-kupa 1971-ben indult útjára. 1974-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) JB szakmai munkájának elismeréseként megbízta a döntő találkozó szolgálatával. Sants-Montjuïc Sants-Montjuïc 1984-ben történt kialakítása óta Barcelona harmadik kerülete. Mai formáját két egykori kerület, a II. (Montjuïc és Poble-Sec) és a VII. (Sants – Hostafrancs – La Bordeta) egyesítésével nyerte el. A város déli részén elhelyezkedő városrész lakossága 2005-ben 177 636 volt. A kerület Les Corts, Eixample, Ciutat Vella városrészekkel, valamint L’Hospitalet de Llobregat-tal és El Prat de Llobregat-tal határos. Területén helyezkedik el az olimpiának is helyt adó Montjuïc, a teherkikötő, valamint Barcelona központi pályaudvara, a Sants. Negyedei A kerületet 8 szomszédság alkotja: Poble-sec La Marina del Prat Vermell La Marina de Port La Font de la Guatlla Hostafrancs La Bordeta Sants-Badal Sants Ezen kívül a Montjuïc hegyen lévő park és a Zona Franca - Port nevű állandó lakosság nélküli ipari-kereskedelmi terület tartozik még ide. Hamza D. Ákos Hamza D. Ákos (Hódmezővásárhely, 1903. szeptember 1. – Jászberény, 1993. május 16.) magyar filmrendező, festő- és szobrászművész. Életrajz Hódmezővásárhelyen született 1903-ban. Gyermekkorát Szolnokon és Erdélyben (Hunyad megyében) töltötte. Mint mondta, mókás kedvükben rokonai folyton azon tanakodtak, hogy a fiúk kunok-e, vagy inkább székelyek. Festészetet a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1924-ben diplomázott rajztanárként. Ezt követően Párizsba utazott. Itt tanulta ki a filmkészítés fortélyait, amelyeket idehaza az 1940-es években hasznosított. A francia fővárosban többek között Hegedűs Tibor rendező munkatársa a Paramount két magyar verziójú filmjénél (Kacagó asszony, Az orvos titka). 1933. december 14-én ugyanitt vette feleségül Lehel Ferenc autodidakta művészeti író és Lehel Mária képzőművész leányát, Hamza Lehel Máriát. 1937-ben néhány barátjával önálló vállalatot alapított Budapesten Hamza Film néven. Első produkciójuk - egyben Hamza első rendezése - 1940-ben került a hazai mozikba. 1944-ben politikai szerepet is vállalt. Bajcsy-Zsilinszky Endrével és családjával baráti kapcsolatot ápolt. 1945-ben nevezték ki a Filmszakszervezet elnökének. Ő lett a MAFIRT gyártási igazgatója is, ám mindeközben a saját filmkölcsönző vállalatát is fenntartotta. 1948-ban rendezte utolsó filmjét Magyarországon. 1949-től Olaszországban és Franciaországban dolgozott. 1953-ban a Maristelle filmvállalat meghívására Brazíliába költözött, ahol folytatta rendezői tevékenységét, de festett és szobrászkodott is, főként kedvtelésből. 1972-ben Bécsben, 1982-ben Torinóban állított ki. 1987-ben látogatott először haza, végleg 1989-ben, amikor a házaspár úgy döntött, Jászberényben telepednek le, ahová Hamza szülei munkájuk révén kerültek. Egykori lakóépületükben működik ma a Hamza Múzeum. Filmes pályafutása Párizsi évei alatt ismerkedett meg - René Clair munkatársaként - az erőteljesen kibontakozó filmművészettel. 1930-ban Hegedűs Tibor rendező munkatársa a Paramount két magyar verziójú filmjénél (Kacagó asszony, Az orvos titka). Közben tanulmányutat tett Olaszországban és Németországban. 1936-ban minden erejével a filmművészet felé fordult. 1937-ben saját gyártó vállalatot alapított, egy évre rá gyártásvezetői munkákat is ellátott. Játékfilmrendezőként 1940-ben Herczeg Ferenc népszerű dzsentritörtének feldolgozásával, a Gyurkovics fiúk című filmmel mutatkozott be. 1944-ig tíz játékfilmet rendezett, köztük néhány később is vihart kavart. 1945-ben a Filmszakszervezet elnöke lett, de hamar lemondott. Gyártási igazgatója volt a MAFIRT-nek, ám saját kölcsönző vállalatát is fenntartotta. Magyarországon utolsó filmjét 1948-ban rendezte. 1949-ben Olaszországban telepedett le. Itt forgatta a Különös találkozás – Strano appuntamento (1950) és A szép arany Tiberisz – Il Bell Tevere d'Oro (1951) című filmeket. Brazíliában anyagi okok miatt csak egyetlen mozija valósult meg (1955-ben), a Ki ölte meg Annabellát? (Quem matou Anabela?) című. Ezt követően több produkcióban is szakmai tanácsadóként vett részt (Pensao de donna Stella; Amazonas; Doutora e muito viva stb.). Sao Paulóban telepedett le feleségével, Hamza Lehel Máriával, aki divat- és látványterveket készített, illetve a Dél-Amerikai Magyar Hírlap „Női szemmel” című rovatában közölte írásait. Filmográfia Az orvos titka (elveszett) (francia film) (1930) rendezőasszisztens Kacagó asszony (elveszett) (francia film) (1930) rendezőasszisztens Rád bízom a feleségem (1937) gyártásvezető Pesti mese (1937) gyártásvezető Édes a bosszú (1937) gyártásvezető Hotel Kikelet (1937) gyártásvezető Háromszázezer pengő az utcán (1937) gyártásvezető Az ember néha téved (1937) gyártásvezető Döntő pillanat (1938) producer Megvédtem egy asszonyt (1938) producer A hölgy egy kissé bogaras (1938) producer Tiszavirág (1938) gyártásvezető Gyimesi vadvirág (1938) producer Hazajáró lélek (1940) gyártásvezető Rózsafabot (1940) gyártásvezető A szerelem nem szégyen (1940) gyártásvezető Gyurkovics fiúk (1940) rendező Havasi napsütés (1941) gyártásvezető Bűnös vagyok (1941) rendező Szíriusz (1942) rendező Külvárosi őrszoba (1942) rendező, forgatókönyvíró Annamária (elveszett) (1942) rendező A láp virága (1942) rendező Egy szoknya, egy nadrág (1943) rendező Ragaszkodom a szerelemhez (1943) rendező, forgatókönyvíró Ördöglovas (1943) rendező Ez történt Budapesten (1944) rendező Szerelmes szívek (1944) társ rendező Egy fiúnak a fele (1946) rendező Kommunisták Budapestért /választási propagandafilm/ (1946) rendező Budapest újra él (1946) rendező /a film elveszett/ Nous Marchons /francia-izraeli film/ (1946) rendező Un giorno nel porto di Genova – Egy nap Genova kikötőjében /olasz film/ (1948) rendező Porte di Roma - Róma kapui /olasz útifilm/ (1948) rendező Ponti di Roma - Róma hídjai /olasz útifilm/ (1948) rendező Primavera dal Papa - Tavasz a pápánál /olasz film/ (1949) rendező Cantoria d'angeli - Angyalok kórusa /olasz rövidfilm/ (1949) rendező, producer "Italia" - "Olaszország" /olasz film/ (1950) rendező Strano appuntamento - Különös találkozás /olasz film/ (1950) rendező, társ-forgatókönyvíró Il Bell Tevere d'Oro - A szép arany Tiberisz /olasz film/ (1951) rendező Doutora e muito viva /brazil film/ (19??) művészeti tanácsadó Quem matou Anabella? - Ki ölte meg Anabellát? /brazil krimi/ (1955) rendező Amazonas /brazil film/ (195?) művészeti tanácsadó Pensao de donna Stella /brazil film/ (1956) szüzsé és művészeti tanácsadó Képzőművészete Hamza képzőművészeti életműve ismert részének alkotásai túlnyomórészt Brazíliában születtek. Figurális kompozíciók mellett szín- és térproblémákkal foglalkozó, lírai absztrakt képeket, plasztikákat alkotott. Művészetéhez akkor kerülhetünk közel, ha a képek tartalmát, hangulatát tekintjük hangsúlyosnak a formai elemekkel szemben. Esetében külön lehetne szólni a változatos, tiszta színhatások meghatározó jellegéről, amely a mondanivaló tekintetében kap hangsúlyt, de sok vonatkozásban festészetének hazai indíttatására, keletkezésére is utal. Sajátos művészete egyetlen irányzathoz vagy csoporthoz sem köthető igazán, de nyomot hagyott rajta a brazíliai tartózkodás. Hamza első São Paulo-i tárlatát 1955-ben rendezték meg. Ezt követően rendszeresen kiállított Dél-Amerika különböző városaiban, 1972-től visszatért Európa kiállítótermeibe is, bemutatkozott Párizsban, Bécsben, Torinóban, Münchenben. Megkapta a Brazil Képzőművészek Szövetsége elismerését, a Troféu Homenagem-díjat, majd 1986-ban az Aranyérmet (Hora ao Merito). Első magyarországi kiállítását 1987-ben Jászberényben nyitották meg, majd a Szolnoki Galériában Borbereki-Kovács Zoltán szobrászművésszel közös tárlaton mutatkozott be. 1987-ben Jászberény Város díszpolgárává választották, majd 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést. 1989-ben feleségével hazatelepült, és képzőművészeti életművének nagy részét, közel 200 festményt és 9 szobrot a létesítendő képtár megalapozására Jászberénynek ajándékozta. 1993. május 16-án Jászberényben hunyt el. A Hamza hagyaték, a Hamza Múzeum megszületése Halálát követően megkezdődött a hagyaték múzeummá szervezése, melynek eredményeként 1995-ben nyitotta meg kapuit a Hamza Múzeum. A festészeti életmű legjelentősebb és legjobban feldolgozott, értékelt és bemutatott egysége az az absztrakt, nonfiguratív anyag, amelynek egy válogatás a múzeum állandó kiállításán látható. Hamza mintegy 200 festményt és kilenc szobrot hagyott a Jászságra, amely hagyaték utóbb Jászberényre szállt. Szintén állandó kiállításon látható Hamza Lehel Mária 1949 és 1965 között készült divatrajzainak egy része. Az intézmény ma Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria néven Hamza D. Ákos művészeti életművének kutatása, feldolgozása, bemutatása mellett a Jászsághoz kötődő képzőművészek útját is igyekszik feltárni, megismertetni. Bad Salzungen Bad Salzungen település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 15 763 fő (2015. december 31.). Bad Salzungen Stadtlengsfeld, Leimbach, Tiefenort, Moorgrund, Barchfeld-Immelborn, Breitungen/Werra, Urnshausen és Weilar községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stažnjevec Stažnjevec falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Ivanechez tartozik. Fekvése Varasdtól 14 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re kelet-északkeletre a Bednja-folyó bal partján fekszik. Története A települést I. Ferdinánd király 1564-ben kelt oklevelében említik "Sthranoucz" alakban. Ebben a király megerősíti a gersei Pethő családot birtokaiban. 1650-ben III. Ferdinánd oklevelében melyben birtokokat adományozott Varasd vármegye akkori főprépostjának, Dénes fia Miklósnak a bélai uradalom részeként Sztrazsnovec is szerepel. A falunak 1857-ben 257, 1910-ben 466 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 102 háztartása és 333 lakosa volt. Ciliciai katolikatosz Az örmény apostoli ortodox egyház autonóm részegyháza. Hétfő A hétfő a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – első napja, másképp a „hét feje” vagy eleje. A bibliai hagyomány szerint a hét második napja, s többek között az arab országokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Görögországban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is annak számít. A hétfő a bibliai teremtéstörténet második napja, ennek megfelelően a római katolikus naptár is „Feria Secunda” (második ünnepnap) néven hivatkozik rá, görög neve pedig Δευτέρα (deutera), azaz „második”. A római hagyomány a hétfőhöz a Holdat rendeli, ezért a legtöbb nyelvben ez a nap „a Hold napja” (lásd az angol Monday kifejezést, vagy a francia Lundi, az olasz lunedì és a román Luni (a román nyelvben a Hold neve Luna) Egyéb A hétfői nap Garfield a macska egyik legnagyobb bosszúsága; ha csak teheti, átalussza. Soulangy Soulangy település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 251 fő (2015). Soulangy Bons-Tassilly, Épaney, Olendon, Saint-Pierre-Canivet és Villers-Canivet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Blind Rage A Blind Rage az Accept német heavy metal zenekar tizennegyedik stúdióalbuma, amely 2014. augusztus 15-én jelet meg a Nuclear Blast gondozásában. Ez az utolsó Accept-lemez, amelyen szerepelt Stefan Schwarzmann dobos és Hermann Frank ritmusgitáros. A finn és német lemezeladási listákat megjelenése hetében vezette az album, Magyarországon pedig a 2. helyre került. Ez volt az utolsó album Herman Frank gitárossal és Stefan Schwarzmann dobossal, akik 2014 végén elhagyták a zenekart. Helyüket Uwe Lulis és Christopher Williams vette át. Számlista Stampede - 5:14 Dying Breed - 5:21 Dark Side of My Heart - 4:37 Fall of the Empire - 5:45 Trail of Tears - 4:08 Wanna Be Free - 5:37 200 years - 4:00 Bloodbath Mastermind - 5:59 From the Ashes We Rise - 5:43 The Curse - 6:28 Final Journey - 5:02 Ccsokpari A ccsokpari (jjokbari) (hangul: ��� vagy ���, japánul: �����; choppari) egy, a japánokra vonatkozó koreai gúnynév. Egy felmérés alapján második helyen áll a koreaiak által használt sértő szavak listáján. (Az első az ilbonnom (���, ilbonnom), a harmadik pedig a venom (��, waenom); Mind a két szó jelentése nyers fordításban: japán barom.) Magyarország madártávlatból (2008) A Magyarország madártávlatból 2008-2009-ben készített színes, 4 részes ismeretterjesztő filmsorozat, amit 2009-ben mutattak be az m2 Natúra című műsorának keretén belül. Rendező: Gyenes Károly. A sorozatban 8 magyarországi tájegységet mutatnak be légi, -és földi felvételekkel, tavaszi, nyári, őszi és téli jelenetekkel. Stáb írta és rendezte: Gyenes Károly Operatőr: Stenszky Gyula, Sáfrány József , Tóth Zsolt Marcell, Ákos Péter, Várszegi Róbert, Dala István, Kele Andor, Kocsis Tibor Vágó: Tóth Zsolt Marcell, Balogh Edit Hangmérnök: Faludi Sándor Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szerkesztő: Gyenes Károly, Zachar Zita Narrátor: Gaskó Balázs Hamza Múzeum A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria története Az 1995. július 15-én megnyitott képzőművészeti gyűjtőkörű kis múzeum gyűjteményével és kulturális kínálatával, immár közel másfél évtizede igyekszik szolgálni Jászberény és a Jászság lakóit, valamint az idelátogatókat. A közérdekű muzeális intézmény abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903–1993) festőművész, filmrendező 1987-ben Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott, s amely festői életművének igen jelentős részét tartalmazza. Hamza D. Ákos életműve Magyarországtól távol, Párizsban, majd a brazíliai São Paulóban született. 36 évi brazíliai tartózkodás után 1989-ben települt haza. Hamza nagyapja, Hamza Pál jászberényi néptanító volt, így a festő gyermekévei nyarait e városban töltötte. Ez a kötődés indította arra, hogy utolsó lakhelyéül Jászberényt válassza, ahol haláláig, 1993-ig élt. Előzmények Az 1987-es ajándékozást követően az adomány a Jász Múzeum gyűjteményébe került, s mindaddig ott is volt, amíg Hamza D. Ákos kifejezett kérésére 1991 decemberében át nem szállították azokat a Gyöngyösi út 7. szám alatti lakóházba. A későbbiekben ez az épület lett nemcsak a festői életmű, hanem a hagyaték egészének otthona. Ma három szobában állandó kiállításon láthatják az érdeklődők a Hamza D. Ákos festészetét reprezentáló válogatást – mintegy 35 festményt, 9 fa kisplasztikát s néhány személyes tárgyát. A Hamza-hagyatékkal ugyancsak a város tulajdonába került Hamza Lehel Mária több száz divatrajza. Ebből az anyagból a negyedik szobában helyeztek el kiállítási anyagot. A szűkös kiállítótér miatt hiányzik az állandó kiállításból Hamza D. Ákos filmrendezői munkásságának bemutatása, jóllehet, az 1930–40-es évek sikeres és elismert rendezőjeként tartja számon a magyar filmtörténet. A gyűjtemény számos dokumentummal rendelkezik ezzel kapcsolatban. A múzeum épp e hiány pótlására adta ki – együttműködve a Magyar Filmarchívummal – a Képek fekete-fehérben című kötetét, mely valójában tudományos igénnyel készült filmográfia, felöleli Hamza filmes tevékenységének valamennyi fellelhető adatát, és tartalmazza Hamza személyi bibliográfiáját. A kezdetek: A Hamza Múzeum Alapítvány A Hamza hagyatékkal a múzeum gyűjteményébe került Hamza Lehel Mária szüleinek – Lehel Mária festőművész és Lehel Ferenc festőművész, művészeti író –több műtárgya és számos dokumentuma is. A múzeum működtetéséhez kezdetben az a magánalapítvány – a Hamza Múzeum Alapítvány – biztosított szerény anyagi hátteret, melyet Hamza Lehel Mária, a művész felesége hozott létre. A magánalapítvány több mint öt évig működtette a köztulajdonban lévő műalkotások gyűjteményét. Az alapító Hamza Lehel Mária különös körültekintéssel választotta és kérte fel az alapítvány kuratóriumának tagjait, hisz mindenképp biztosítani akarta az ajándékozáskor megfogalmazódott cél megvalósulását: a Hamza-gyűjteménnyel a Jász Képtár megalapozását. Így kapott felkérést Tálas László megyei múzeumigazgató, Varga Sándor nyugalmazott nagykövet, Terjék Mihály nyugalmazott nagykövet, Bartos Nándor mérnök, Búzás Sándor tanár, Deme Mária főiskolai docens, dr. Dobos László közgazdász-szociológus, Hamza Enikő közgazdász, Tóth János múzeumigazgató, dr. Magyar Levente polgármester (Jászberény), Sisa József iparművész, Szikra Ferenc polgármester (Jászárokszállás), Török Sándor polgármester (Jászapáti). A jogi segítő az alapító felkérésére dr. Knorr János ügyvéd volt. A Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány A magánvagyon – jelentősebb folyamatos támogatás híján – egyre apadt, s hovatovább a múzeum jövője is veszélybe került. Jászberény város – miután a jászsági települések lemondtak a hagyaték rájuk eső részéről Jászberény javára – komoly és fontos döntést hozott, mikor a kizárólagos tulajdonába került műtárgyak érdekében a múzeum támogatásáról és egyben működtetéséről döntött. E döntést segítette, hogy „A Jászságért” Alapítvány is lemondott kedvezményezetti jogáról, mely szerint a magánalapítvány megszűnését követően átveszi a Hamza-hagyaték kezelését, illetve az alapítvány vagyonát. Ez egy háromoldalú megállapodás keretében történt, melyet Jászberény város, a Hamza Múzeum Alapítvány, illetve „A Jászságért” Alapítvány képviselői írtak alá. A város önkormányzata 2000-ben létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt, s ezzel biztosította a múzeum további működtetését. A Közalapítvány kuratóriuma kezdetben öt főből állt, elnöke dr. Kertész Róbert a Damjanich János Megyei Múzeum igazgatója, alelnöke dr. Stanitz Károly alpolgármester lett. A kuratórium további tagjai dr. Dobos László, „A Jászságért” Alapítvány delegáltja, dr. H. Bathó Edit a Jász Múzeum igazgatója, valamint Nagy András gimnáziumi igazgató, Jászberény város Önkormányzata Oktatási- és Közművelődési Bizottságának elnöke. A kuratóriumban 2003-ban újabb változások történtek. A legfontosabb módosítás az volt, hogy az addig funkcióhoz kötött kuratóriumi tagságot felváltotta a személyeknek szóló felkérés. Az új kuratóriumot az Önkormányzat szintén nagy körültekintéssel állította össze. Így a kuratórium elnöke dr. Stanitz Károly főigazgató-helyettes (SZIE-JFK), alelnöke Szikra István villamosmérnök lett, tagjai pedig: Piroskáné dr. Kertész Ilona jogász, Hortiné dr. Bathó Edit múzeum igazgató, dr. Horváth László, a JNSZ megyei múzeumok igazgatója, dr. Dobos László, „A Jászságért” Alapítvány és a Jászok Egyesülete ügyvivője, dr. Rédei István jogász. A jogi segítségnyújtásra a kuratórium ismét dr. Knorr János ügyvédet kérte fel. A Közalapítvány ekkor négy alkalmazottal működteti a múzeumot: 1 fő igazgató (B. Jánosi Gyöngyi), 1 fő múzeumi népművelő, 1 fő adminisztrátor és 1 fő részmunkaidős teremőr, takarító. A közalapítvány bejegyzése után Alapító Okiratának megfelelően megkezdte működését, a számára kijelölt feladatokból azonban csak a Hamza-hagyatékra vonatkozóakat tudja teljesíteni. A Jász Képtár (Jász Galéria) létrehozását, a Jászsághoz kötődő képzőművészek állandó kiállítását – mely működésének másik nagy területe lenne – a mai napig nem tudta megvalósítani. Ennek oka elsősorban az, hogy a jelenlegi épület e feladat megoldására alkalmatlan. A múzeum 2002-ben kapott működési engedélyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A működési engedély megjelöli a múzeum gyűjtőterületét, amely a Jászság 18 településére terjed ki. A Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány kiadványai A Hamza Múzeum alaptevékenysége a rábízott gyűjtemény őrzése, nyilvántartása, lehetőség szerinti gyarapítása, feldolgozása és az, hogy azt kiállítások keretében széles körben bemutassa. Alaptevékenységéhez tartozik a Jászság képzőművészi értékeinek kutatása, valamint a kutatások eredményének publikálása. Jó kezdeményezésnek bizonyult az a könyvsorozat, mely a Jászsághoz kötődő művészek életét és munkásságát dolgozza fel. Így megjelentek a Hamza monográfián kívül a Hamza filmográfia, Gy. Riba János élete és festészete, Benke László élete és festészete, Vuics István élete és festészete, valamint Makay József élete és festészete című monográfiák. Emellett a múzeum közreműködött a Litkei József festőművész életét és munkásságát bemutató kötet megjelentetésében is. A könyvsorozat kiemelkedő darabja a Jászsági festők arcképcsarnoka című kislexikon, amely az 1900-as évektől napjainkig tartó időszak klasszikus és kortárs művészeinek adatait tartalmazza. A múzeum tízéves fennállását követően, 2006-ban megjelentette Jubileumi Évkönyvét, majd 2007-ben a Jászság egyik legkülönlegesebb képzőművészeti kincsét, Aba-Novák Vilmos falfestményeit bemutatva a jászszentandrási templom freskói című képes albumot is. Külön elismerésnek tekinti a múzeum, hogy a New York-i Frick Art Reference Library a múzeum internetes anyagából valamennyi kötetet megrendelte. A Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány programjai A múzeum a képzőművészet területén rendezvények, időszaki kiállítások, ismeretterjesztő előadások szervezésével is foglalkozik, galériabuszokat indít. Pályázatok kiírásával és kiállítási lehetőség biztosításával próbálja a helyi alkotókat is segíteni, és ugyanúgy a középiskolás diákok bemutatkozását is. Segített létrehozni és támogatja a fiatal képzőművészekből álló Hamza Stúdiót és együttműködik a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesületével. Tevékenységéről gyakran írnak nem csak a helyi lapok, hanem szakmai folyóiratok is. Bár nem az országos múzeumi hálózat tagja, szakmai kapcsolatai vannak más múzeumokkal és a Pulszky Társasággal. A Jász Galéria gyűjteménye A múzeumnak megnyitása óta számos segítője van, akik anyagi és erkölcsi támogatásával érte el eredményeit. Támogatóinak száma egyre gyarapszik, melyet a múzeumban folyó munka elismerésének is lehet tekinteni. Különösen fontosak a gyűjtemény gyarapításához felajánlott műtárgyak, hisz erre a múzeum költségvetésében eddig soha nem volt keret. Ezért meg kell említeni Litkeiné Fábián Rózsát, Vuics István örököseit, ifj. Benke Lászlót, dr. Riba Magdolnát, Máté Györgyöt, Palkó Tibort, a Palotásy János Zeneiskolát, Sáros András családját, Tősér Bélát, Telek Bélát és a Hamza Studio tagjait, akik jelentős számú és értékű alkotást ajánlottak fel a múzeum gyűjteményébe. A múzeumban a következő művészek alkotásai találhatók meg: Antal Sándor , B. Simon Ferenc, Bartos Kinga Beluzsár Csaba Benke László, Csikó Sándor, Demény Andrea Farkas Edit, Gácsi Mihály , Gecse Árpád , Hajdú Katalin, Hamza D. Ákos , Hamza Lehel Mária , Jászi Szíjjártó Péter, Kerekné Mihalik Judit Kovács Zsigmond , Kozmóczky Géza, Kugler Erika Lehel Mária, Litkei József, Makay József, Máté Eszter, Molnár Annamária Nagy Ildikó Nagy Tamás, Ördög Margit, Palkó Tibor, Palkovits Edina Papp Anett Rácz András , Sáros András, Szabó Lívia Szabóné Lengyel Eszter Szalkári Rózsa, Szőke Hencz Nóra Terjékiné Mozsár Magda, Thorma János , Tóth Alexa Tősér Béla, Vuics István. A Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete A Hamza Múzeum támogatói és a Képzőművészet-barát Klub tagjai a Jász Képtár létrehozásának segítésére 2004-ben létrehozták a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesületét. Az Egyesület a civil szervezetek jogaival és lehetőségeivel élve támogatni kívánja a jászberényi és jászsági képzőművészet ügyét és a Hamza Múzeum célkitűzéseit. A több mint 60 alapító taggal rendelkező, mára közel 100 főt számláló egyesület a művészet bástyája lehet a kistérségben, s ez a múzeum hatékonyságát is befolyásolja. Az egyesület kiállításai Az egyesület alkotó tagjai (B. Jánosi Gyöngyi, Palkó Tibor, Máté György, Telek Béla, Nagyné Koncz Éva, Velkeiné Pócz Ilona, Lajkóné Nagy Mária, Faragó László, Bartos Kinga, Beluzsár Csaba, Farkas Edit, Papp Anett, Kerekné Mihalik Judit, Kugler Erika, Nagy Tamás, Molnár János, Borbás P. Zsuzsa) 2005 óta rendszeresen minden év augusztus végén, szeptember elején jelentkeznek tematikus kiállítással Jászberényben: 2005 – Épített környezetünk 2006 – 1956 2007 – Zene 2008 – Újjászületés 2009 – Új művek A Hamza Gyűjtemény jövője A múzeum épülete valójában alkalmatlan a nagyobb rendezvények lebonyolítására és nagyszabású időszaki kiállítások megrendezésére. Egy megfelelő épületben a múzeum tevékenysége kiszélesedhetne, s folyamatosan új és jelentősebb kiállításokkal, közösségeknek helyet adva működhetne. A múzeum tágasabb épületben történő elhelyezésének gondolatát sokan támogatják Jászberényben. Korrupciós bűncselekmények A korrupciós bűncselekmények megnevezést a hatályos magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) (2012. évi C. törvény) vezette be. A XXVII. Fejezet címe: "A korrupciós bűncselekmények". A korrupciós bűncselekmények gyűjtőfogalma alá nemcsak a vesztegetés esik. A fejezetbe tartozó bűncselekmények szükségképpen korrupciós jellegűek, szemben egyéb bűncselekményekkel, amelyeknél ez a jelleg nem szükségszerű. A korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre való felemelése érdekében indított kezdeményezést Vágó Gábor, korábbi LMP-s országgyűlési képviselő. Az aláírások gyűjtését 2017. szeptember 17-én kezdték meg. Gulyás Gergely jelezte, hogy a Fidesz kész támogatni ezt az indítványt. Az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítására vonatkozó, a Jobbik kezdeményezésére benyújtott, a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt a 2017. szeptember 19-i ülésnapon 170 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Ezek szerint egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények A korábbi Btk. (1978. évi V. törvény) a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közé az alábbi bűncselekményeket sorolta: Passzív hivatali vesztegetés (250.§.) Passzív gazdasági vesztegetés (251-252.§.) Aktív hivatali vesztegetés (253.§.) Aktív gazdasági vesztegetés (254.§.) Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés (255.§.) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása (255/B.§.) Befolyással üzérkedés (256.§.) Közérdekű bejelentő üldözése (257.§.) A korrupciós bűncselekmények a magyar Btk-ban A korrupciós bűncselekmények a magyar Btk-ban a következők: Vesztegetés Vesztegetés elfogadása Hivatali vesztegetés Hivatali vesztegetés elfogadása Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban Befolyás vásárlása Befolyással üzérkedés Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása Forrás 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről Skarlátgyapjasmadár A skarlátgyapjasmadár vagy hawaii nevén ʻIʻiwi (Vestiaria coccinea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó Vestiaria nem egyetlen faja. Előfordulása A Hawaii-szigeteken honos faj. Nagyobb populációi vannak Hawaii és Kauai szigetén, míg kisebb kolóniái megtalálhatóak Molokai és Oahu szigetén is. Lanairól 1929-ben kihalt. A faj összpopulációját 350.000 egyed körülire becsülik. Erdők lombkoronájának lakója. Megjelenése Testhossza 15 centiméter. Teste többnyire vérvörös színű, szárnyai feketék, farka ívelt. Csőre a nektárfogyasztáshoz alkalmazkodott. Tollazata a zöld lombok közt az egyik legláthatóbb madárrá tette Hawaiin. A fiatal madár tollazata eltér a felnőttétől. Életmódja Tápláléka legfőképp nektárból áll, de emellett fogyaszt ízeltlábúakat is. Szaporodása Szaporodási ideje januártól júniusig tart. 2–3 tojásból álló fészekalját a tojó egy csésze alakú fészekbe helyezi, amit fűből, szirmokból és tollból készít. Ezek a kékes színű tojások 14 napon belül kikelnek. A fiókák tolla 24 napon belül fejlődik ki teljesen. Czakó Ambró Lajos Czakó Ambró Lajos (1908-ig: Czucz) (Cegléd, 1887. január 13. – Kanada, Ontario, Owen Sound, 1974. szeptember 24.) ciszterci, majd református lelkész, vallás- és művészetfilozófus, publicista, egyetemi tanár. Életrajz 1887. január 13-án született Cegléden. 1902-ben belépett a ciszterci rendbe, 1909-ben a budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1910-ben pappá szentelték. Tanári pályáját a zirci cisztercita gimnáziumban kezdte. 1910-1916-ban az egri, székesfehérvári és bajai ciszterci gimnáziumában tanított. A vallás lélektana című művét (1915) modernista alapfelfogása miatt egyházilag elítélték, ezért 1916-ban kilépett a rendből és áttért a református vallásra. 1917-ben a Debreceni Egyetem Hittudományi Karán református lelkészi oklevelet szerzett. 1916-1918-ban Budapesten polgári iskolai tanár, 1918. november és 1919. márciusa között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, a Tanácsköztársaság idején a Polgári Iskolai Tanárképző Intézet és a Közoktatásügyi Népbiztosság agitátorképző iskolájának tanára. 1920-ban tanári állásától megfosztották, 1921-ben a magyar október szellemében megindította a keresztény kurzust haladó szellemben bíráló Független Szemle című időszaki folyóiratot. Lapját 1923-ban betiltották. Röplapok formájában (Kultúrproblémák, Március, Szabad Sajtó) még háromszor megjelent, de ezt is betiltották, őt pedig perbe fogták, ezért Nagy-Britanniába menekült, ahol 1924-ben a birminghami Selly Oak College tanára lett. 1925-ben néhány hónapig ismét Magyarországon tartózkodott, ekkor S. Kutter svájci lelkész Sie müssen... című művének magyarra fordításáért másfél évi börtönre ítélték, de a büntetés elől Bécsbe menekült, innen 1928-ban Kanadába ment, Kanada legnagyobb egyházának a United Churchnek meghívására, és a legszegényebb magyar gyülekezet papja lett Torontóban. 1938-ban megindította a Tárogató című magyar nyelvű antifasiszta lapot. A második világháború alatt részt vett a Károlyihoz közel álló Kanadai Magyar Tanács szervezésében. 1950-ben visszatért a katolikus hitre és papként is dolgozott. 1967-ig Halifaxben Saint Mary's University (Kanada) a művészettörténet tanára. Itt tanított 80 éves koráig. Fő művei Abelard Ethikája. Tanulmány. (Bp., 1909) Online A vallás lélektana ( Pécs , 1915); A katholikus papság lélektana: valláspszichológiai tanulmány a róm. kath. papságról (Bp., 1916); A protestantizmus szelleme (Bp., 1917); A vallás a kommunista társadalmakban (Bp., 1919); A vallásfilozófia alapvonalai (Bp., 1921); A vallási fejlődés útjai (Bp., 1922); Kereszténység és modern élet (Kolozsvár, 1926). Hojanovice Hojanovice település Csehországban, a Pelhřimovi járásban. Hojanovice Vojslavice, Horní Paseka, Koberovice, Ježov és Kaliště településekkel határos. Lakosainak száma 103 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Macourek Béla Macourek Béla, 1921 után vitéz Makláry Béla (Nyebojsza, 1889. november 4. – ?) az Osztrák–Magyar Monarchia 5 légi győzelmet arató ászpilótája volt az első világháborúban. Egyedi megkülönböztető jele a gépe oldalára felfestett piros-fehér-zöld sávok voltak. Élete Macourek Béla 1889. április 2-án született a Pozsony vármegyei Nyebojsza községben (ma Galánta része). 1909-től a szegedi 1. honvéd lovas tüzérosztálynál szolgált. 1914 januárjában hadnaggyá, 1915 szeptemberében főhadnaggyá léptették elő. 1916 nyarán kérelmezte áthelyezését a Légjárócsapatokhoz. Miután elvégezte a bécsújhelyi megfigyelőtiszti tanfolyamot, decemberben az olasz fronton harcoló, Divacca repülőterén elhelyezett 23. repülőszázadhoz került. 1917. május 5-ére összegyűjtötte a 12 ellenséges terület fölötti bevetést, ami meghozta neki a tábori megfigyelőtiszti státuszt. Május 21-én Selo körzetében megszerezte az első légi győzelmét is; Franz Salina pilótával együtt lelőttek egy olasz SPAD gépet. Ezután Haidenschaftban, a 19. repülőszázadnál elvégezte a pilótatanfolyamot. 1917 augusztus végén az Albániában állomásozó 6. távolfelderítő repülőszázadhoz került. Szeptember 20-án megszerezte a tábori pilóta jelvényt. 1918. július 6-án Aviatik D.I gépével Fier mellett sikerült lelőnie egy azonosítatlan típusú francia repülőt. Még ugyanezen a napon egy olasz négyüléses Caproni Ca.3-as bombázót is lelőtt Mifol térségében. 1918. július 17-én kinevezték az 1. vadászrepülő-század parancsnokává, amelynek akkor a Cattarói-öbölnél, Igalóban volt a bázisa. A század tagja volt a Monarchia egyik legeredményesebb vadászpilótája, Julius Arigi is. Augusztus 23-án Macourek és Arigi egy közös bevetés során az Adria felett lelőttek egy brit Airco DH.4 bombázót. Szeptember 6-án Macourek újabb DH.4-et kényszerített földre és ezzel megszerezte az ászpilótai minősítéshez szükséges ötödik légi győzelmét. A békekötést követő zavaros időkben Macourek repülőgéppel tért vissza Magyarországra. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Légierő keretében harcolt a csehek, szerbek és románok ellen. Horthy hatalomátvétele után 1921-ben vitézi címet kapott és akkor Makláryra magyarosította a nevét. További sorsa, halálának ideje ismeretlen. Kitüntetései Tiszti Arany Vitézségi Érem Tiszti Ezüst Vitézségi Érem Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Károly Csapatkereszt Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal Vaskereszt II. osztály Forrás Macourek Béla gépének rajza Macourek Béla az Aerodrome honlapján Insignia of the Hungarian AF: from the WWI until the present Jan J. Šafařik: Austro-Hungarian airman who were born or lived in Czechslovak region szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 103-104. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1 Ettore Scola Ettore Scola (Trevico, 1931. május 10. – Róma, 2016. január 19.) olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Az 1950-es évek elején kezdett forgatókönyvírással foglalkozni, egy évtizeddel később pedig rendezőként is bemutatkozott. Könnyed hangvételű, szórakoztató filmeket éppúgy rendezett, mint gondos lélek- és környezetrajzra épülő drámákat. Néhány dokumentumfilm elkészítésében is részt vett. Évtizedeken át tagja volt az Olasz Kommunista Pártnak, néhány évig az ún. árnyékkormány filmügyekben illetékes miniszterjelöltje volt. Az 1980-as évek elején Magyarországon is járt. Az 1990-es években a Piazza Navona elnevezésű projekt keretében fiatal rendezők és forgatókönyvírók pályafutását egyengette. Egyik lánya, Gioia színésznő lett (érdekes módon a papával sosem forgatott), másik lánya, Silvia forgatókönyvíró, aki az 1980-as évek végétől működik közre édesapja filmjeinek elkészítésében. Pályafutása Ettore Scola 18 éves korában ment Rómába, hogy jogot tanuljon az egyetemen. Újságíróként és karikaturistaként kezdett dolgozni, többek között a Marc’ Aurelio nevű lapnál, ahol Federico Fellini is ténykedett. 1952-ben részt vett Domenico Paolella Canzoni di mezzo secolo című filmje forgatókönyvének megírásában, s innentől kezdve folyamatosan foglalkoztatták mint társ-forgatókönyvírót. A maguk idejében sikeres, de filmtörténeti szempontból javarészt nem túl jelentős alkotások megírásában vett részt. Paolella mellett például Mario Mattoli, Steno, Bruno Paolinelli, Mauro Bolognini és Antonio Pietrangeli filmesítették meg a szkriptjeit olyan népszerű sztárok közreműködésével, mint Alberto Sordi, Sophia Loren, Ugo Tognazzi, Giulietta Masina, Vittorio De Sica, Nino Manfredi, Sandra Milo és mások. 1964-ben Beszéljünk a nőkről! címmel megrendezte első filmjét, mely rövid történetekből áll. Valamennyi epizód főszerepét Vittorio Gassman játszotta, a pellengérre állított hölgyeket pedig olyan színésznők formálták meg, mint Giovanna Ralli, Antonella Lualdi és Sylva Koscina. A Belfegor a pokolból (1966) főszerepét ugyancsak Gassman alakította, Claudine Auger, Mickey Rooney és Gabriele Ferzetti társaságában. A mulatságos komédiában Belzebub azzal bízza meg Belfegort és cimboráját, Adramaleket, hogy tíz nap alatt szítsanak háborút Firenze és Róma között, hogy minél több lélek kerüljön a pokolba. Az ördögi terv megvalósításához éppen a pápa házasodni készülő fia tűnik a legmegfelelőbb eszköznek. Alberto Sordi, Nino Manfredi és Bernard Blier komédiáznak a Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat? (1968) című vígjátékban, amelyben egy sikeres, de kissé zűrös életű üzletembernek kapóra jön, hogy felesége és sógornője unszolására Afrikába utazzon felkutatni rég nem látott barátját. Persze a feladat nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Scola korai filmjei szép sikert arattak (Magyarországon is), és jó iskolát jelentettek a rendező számára, mivel megtanulta a szórakoztatás, a nevettetés fortélyait. Már forgatókönyvíróként is célkitűzése volt, hogy meg tudja nevettetni a közönséget, mert szerinte az a film, amin nevetni is lehet, sokkal emberibb, ezáltal mélyebben megérinti a nézőt. A humor éppen ezért szinte mindegyik alkotásában jelen van, a társadalmi háttér, a drámai körítés azonban csak az 1970-es évektől kezdve vált erőteljesebbé a filmjeiben. A Féltékenységi dráma (1970) az akkori jelenben játszódó tragikus szerelmiháromszög-történet Monica Vitti, Marcello Mastroianni és Giancarlo Giannini főszereplésével. Két évtizede Amerikában él Az örök vesztes, Rocco Papaleo (1971) szicíliai származású főszereplője – szintén Mastroianni alakítja –, akinek élete ugyan mit sem változott az eltelt évek alatt, naivitását azonban a nehézségek ellenére sem veszítette el. Aktuális társadalmi problémákat feszegetett a Fiatváros alattvalói (1973), melynek főszereplői a munkanélküliség elől Dél-Olaszországból északra költöznek, ahol azonban egyáltalán nem fogadják őket tárt karokkal, és a beilleszkedés nehézségeivel kell szembenézniük. Scola egyik példaképének, Vittorio De Sicának ajánlotta a Mennyire szerettük egymást! (1974) című filmjét, amely a felszabadulástól a terrorizmus időszakáig követi nyomon különböző társadalmi rétegekhez tartozó szereplői sorsát. A főszerepeket Nino Manfredi, Vittorio Gassman, Stefania Sandrelli, Giovanna Ralli és Stefano Satta Flores játszották, de – önmagukat alakítva – a filmben felbukkant Mastroianni és Federico Fellini is. Nagy szakmai és közönségsiker volt a Csúfak és gonoszak (1976) című fergeteges szatíra, amely Róma nyomornegyedében játszódik, részben amatőr szereplők közreműködésével. A főszerepben Nino Manfredi nyújtott parádés alakítást. Scola e filmhez barátja és kollégája, Pier Paolo Pasolini korai alkotásaiból és aktuális médiahírekből merített ihletet, két kisebb szerepet pedig Pasolini felfedezettjeire, Franco Merlire és Ettore Garofolóra osztott. A fasizmus idején játszódó kamaradráma az Egy különleges nap (1977), Sophia Loren és Marcello Mastroianni jutalomjátéka. 1938. május 8-án Adolf Hitler látogatást tett Mussolininél, s az eseményre százezrével özönlött az olasz főváros népe. Egy belvárosi házban azonban otthon maradt két ember: a házasságába belefáradt sokgyermekes Antonietta és a deportálása előtt álló homoszexuális rádióbemondó, Gabriele. Kettőjük egymásra találását ábrázolja a film megindítóan, de minden hamis érzelgősségtől mentesen. A terasz (1980) bizonyos értelemben a Mennyire szerettük egymást! folytatásának tekinthető. A film kicsit gunyoros körképet ad arról, hogy mivé is lettek az 1950-es, 1960-as évek lázadó fiataljai. Főszereplők: Jean-Louis Trintignant, Vittorio Gassman, Marcello Mastroianni, Ugo Tognazzi, Serge Reggiani, Stefania Sandrelli és Carla Gravina. Furcsa szerelmi háromszöget ábrázol a XIX. században játszódó Szerelmi szenvedély (1981) című dráma, melyben a délceg katonatisztet (Bernard Giraudeau) egy csúnyácska teremtés (Valeria D’Obici) hódítja el szépséges kedvesétől (Laura Antonelli). Kicsit talán meglepő, de a film ötletéből néhány évvel később musical is született Passion (Szenvedély) címmel Stephen Sondheim és James Lapine jóvoltából. A nagy francia forradalom idején, 1791-ben játszódik A postakocsi (1982) című történelmi dráma, elsőosztályú szereposztással: Marcello Mastroianni, Jean-Louis Barrault, Hanna Schygulla, Harvey Keitel, Jean-Claude Brialy és Laura Betti. XVI. Lajos francia király családjával együtt szökést kísérel meg Párizsból. Ugyanazon a napon egy másik hintó is útnak indul Varennes irányába, és a különböző társadalmi osztályhoz tartozó utasok a múlt, a jelen és a jövő eltérő felfogását képviselik. A XX. századi francia történelem 50 évét meséli el szöveg nélkül, kizárólag a kép és a tánc segítségével A bál (1983) című film, melyet a párizsi Theatre du Campagnol egyik előadása ihletett. (A film alapján viszont magyar színházi előadás született.) A közreműködő 24 színész 140 különféle szerepet játszik el. A zenét a világhírű Vladimir Cosma komponálta. A család (1987) – ahogyan a címe is sejteti – egy család történetét meséli el három generáción keresztül, 8 évtizedet felölelve. A cselekménynek csupán egyetlen helyszíne van, egy lakás, melynek lakóit és vendégeit olyan kiváló művészek keltik életre, mint Vittorio Gassman, Stefania Sandrelli, Fanny Ardant, Philippe Noiret és Ottavia Piccolo. Scola alkotását a következő évben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra jelölték. A Fracassa kapitány utazása (1990) Théophile Gautier sokszor megfilmesített regényének talán legemlékezetesebb mozgóképes feldolgozása Vincent Perez, Emmanuelle Béart, Massimo Troisi és Ornella Muti főszereplésével. Az 1970-es évek Scola-filmjeinek hangvételét idézi a Mario, Maria és Mario (1993) című alkotás, mely egy szerelmi háromszög történetén keresztül mutatja be azt a válsághelyzetet, melyet a berlini fal leomlása és az azt követő változások okoztak az Olasz Kommunista Párton belül. Alberto Sordi utolsó nagy alakítása volt Bartoloni úr szerepe az Egy szegény fiú regénye (1995) című drámában, melyben az általa játszott idős férfi összebarátkozik fiatal és munkanélküli szomszédjával, akinek megdöbbentő ajánlatot tesz: minden megtakarított pénzét a fiatalembernek adja, ha segít megszabadítani őt zsörtölődő és iszákos feleségétől. Scola kedvenc színészei – Gassman, Sandrelli, Ardant és Giannini – játszanak A vacsora (1998) című filmben, amely az 1990-es évek végén játszódik, s egy kis olasz vendéglő tulajdonosainak és vendégeinek életébe, titkaiba nyújt bepillantást. A Római emberek (2003) a Mester legelső filmjéhez hasonlóan apró történetek füzére az új évezred római polgárairól, hol vidám, hol melankolikus, hol pedig szívfacsaró hangvételben. Játékfilmjei (mint rendező) (Mindegyik filmnek a forgatókönyvírója is volt.) 2003 Római emberek (Gente di Roma) 2001 Concorrenza sleale 1998 A vacsora (La Cena) 1995 Egy szegény fiú regénye (Romanzo di un giovane povero) 1993 Mario, Maria és Mario (Mario, Maria e Mario) 1990 Fracassa kapitány / Fracassa kapitány utazása (Il viaggio di Capitan Fracassa) 1989 Hány óra? (Che ora è?) 1989 Splendor 1987 A család (La famiglia) 1987 Imago urbis 1985 Makaróni (Maccheroni) 1983 A bál (Le Bal) 1982 A postakocsi (La nuit de Varennes) 1981 Szerelmi szenvedély (Passione d'amore) 1980 A terasz (La Terrazza) 1978 Signore e signori, buonanotte 1977 Új szörnyetegek (I nuovi mostri) (a L'uccellino della Val Padana, az Il sospetto, a Hostaria, a Come una regina, a Cittadino esemplare, a Sequestro di persona cara és az Elogio funebre című epizódok) 1977 Egy különleges nap (Una giornata particolare) 1976 Csúfak és gonoszak / Csúfak, piszkosak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) 1975 Carosello per la campagna referendaria sul divorzio 1974 Mennyire szerettük egymást! (C'eravamo tanto amati) 1973 Fiatváros alattvalói (Trevico-Torino – viaggio nel Fiat-Nam) 1972 Életem legszebb estéje (La Più bella serata della mia vita) 1971 Az örök vesztes, Rocco Papaleo (Permette? Rocco Papaleo) 1970 Féltékenységi dráma (Dramma della gelosia - tutti i particolari in cronaca) 1969 Kisvárosi felügyelő (Il Commissario Pepe) 1968 Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat? (Riusciranno i nostri eroi a ritrovare l'amico misteriosamente scomparso in Africa?) 1966 Belfegor a pokolból (L’Arcidiavolo) 1965 La Congiuntura 1965 Thrilling (az Il Vittimista című epizód) 1964 Beszéljünk a nőkről! (Se permettete parliamo di donne) Fontosabb díjak és jelölések César-díj 1977 díj Mennyire szerettük egymást! (legjobb külföldi film) 1978 díj Egy különleges nap (legjobb külföldi film) 1984 díj A bál (legjobb rendező) David di Donatello-díj 1978 díj Egy különleges nap (legjobb rendező) 1983 díj A postakocsi (legjobb forgatókönyv; megkapta még: Sergio Amidei ) 1984 díj A bál (legjobb rendező, Alitalia-díj) 1986 díj Róma városának arany medálja 1987 díj A család (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv; megkapta még: Ruggero Maccari, Furio Scarpelli) Ezüst Szalag díj 1966 díj Én jól ismerem őt (legjobb forgatókönyv; megkapta még: Antonio Pietrangeli, Ruggero Maccari) 1978 díj Egy különleges nap (legjobb forgatókönyv; megkapta még: Maurizio Costanzo, Ruggero Maccari) 1980 díj A terasz (legjobb forgatókönyv; megkapta még: Agenore Incrocci és Furio Scarpelli) 1981 díj Szerelmi szenvedély (legjobb forgatókönyv; megkapta még: Ruggero Maccari) 1987 díj A család (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv; megkapta még: Ruggero Maccari, Furio Scarpelli) Berlini filmfesztivál 1984 díj A bál (Ezüst Medve díj, a Berliner Morgenpost díja) 1984 jelölés A bál (Arany Medve-jelölés) 1991 jelölés Fracassa kapitány utazása (Arany Medve-jelölés) Cannes-i filmfesztivál 1970 jelölés Féltékenységi dráma ( Arany Pálma -jelölés) 1976 jelölés Csúfak és gonoszak (Arany Pálma-jelölés) 1976 díj Csúfak és gonoszak ( legjobb rendezés díja ) 1977 jelölés Egy különleges nap (Arany Pálma-jelölés) 1980 jelölés A terasz (Arany Pálma-jelölés) 1980 díj A terasz ( legjobb forgatókönyv díja ; megkapta még: Agenore Incrocci és Furio Scarpelli) 1981 jelölés Szerelmi szenvedély (Arany Pálma-jelölés) 1982 jelölés A postakocsi (Arany Pálma-jelölés) 1987 jelölés A család (Arany Pálma-jelölés) 1989 jelölés Splendor (Arany Pálma-jelölés) Moszkvai filmfesztivál 1975 díj Mennyire szerettük egymást! (nagydíj) 2001 díj Concorrenza sleale (Ezüst Szent György-díj) 2001 jelölés Concorrenza sleale (Arany Szent György-díj) Velencei filmfesztivál 1990 Pietro Bianchi-díj 1995 jelölés Egy szegény fiú regénye (Arany Oroszlán-jelölés) Boophis lilianae A Boophis lilianae a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj. Nevét Liliane Raharivololoniaina tiszteletére kapta, aki az első két típuspéldányt befogta. Előfordulása A faj Madagaszkár endemikus faja. Fianarantsoa tartományban, Tolongoina környékén 900–1000 m-es magasságban honos. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi párás síkvidéki erdők, mocsarak. Megjelenése Kis termetű békafaj. A típuspéldány hímjének hossza 18,3 mm, a nőstényé 20 mm volt. Háti bőre sima, elszórtan dudorokkal. Torka és melle sima. Hasi oldala durván szemcsézett. krémszínű, sötétbarna foltokkal, rajta feltűnő dudorok láthatók. Nappali és éjszakai színe között határozott különbség figyelhető meg. Voit Eszter Voit Eszter (Budapest, 1916. január 11. – ?) magyar olimpikon tornász. Pályafutása A Testnevelési Főiskola SE (TFSE) sportolójaként indult versenyein. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon torna, összetett csapat versenyszámban (Csillik Margit, Kalocsai Margit, Madary Ilona, Mészáros Gabriella, Nagy Margit (Sándorné), Tóth Judit (Gamauf Gyuláné), Törös Olga, Voit Eszter) a 3. helyen végzett. Sant’Agata di Puglia Sant'Agata di Puglia község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében. Fekvése A Dauniai-szubappenninek vidékén fekszik, a Campania-Puglia határ közelében Foggiától délnyugatra. Története A település elődje a római Artemisium volt, amelynek nevét I. Gergely pápa rendeletére változtatták meg, annak okán, hogy a település katedrálisában helyezték el Szent Ágota relikviáit. Erődje a 11. században épült.A következő századokban nemesi birtok volt, önállóságát a 19. század elején nyerte el amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói Katedrális - a régi katedrális elpusztult, jelen építményt a 17. században barokk stílusban építették Castello - az eredeti normann erődöt a 16. századbana alakították át nemesi rezidenciává. A külső védművek napjainkban is láthatók. Tripla X-szindróma A Tripla X-szindróma vagy XXX-szindróma vagy "X triszómia" a génkészlet hibája miatt keletkező genetikai betegség. Az aneuploidiás mutációk csoportjába tartozik. A nők körülbelül 0,1%-ánál fordul elő és 47 kromoszómát eredményez. Kialakulásának oka, hogy az anya ivarsejtjének redukciós osztódásakor a két X-kromoszóma együtt maradt. A Tripla X-szindróma vagy XXX-szindróma a génkészlet hibája miatt keletkező genetikai betegség(meiotikus nondiszjunkció). Lehet apai és anyai eredetű. Az anyai eredetű változata életkor specifikus (az életkor előrehaladtával a valószínűsége nő). Az X-kromoszómák növekedésével nem fokozódik a nőies jelleg, hanem éppen ellenkezőleg, csökken. Az esetek többségében a Tripla X-szindróma nem öröklődik. A Tripla X szindrómában szenvedő nők többsége az átlagosnál magasabb, jellegzetes fizikai eltérést azonban nem fedezhetünk fel. A női nemi szervek lehetnek szabályosak vagy gyengén fejlettek. Jellemző a cikluszavar, vagy a korai menopauza. A betegek 75%-a fogamzóképes (fertilis). A Tripla X-szindrómában szenvedőknél gyakoribbak a tanulási nehézségek, elsősorban a beszéd és az írott szövegértés terén. A motorikus készségek (például ülés, járás) késleltetett fejlődése, a gyengébb izomtónus, viselkedési problémák és érzelmi labilitás szintén lehetnek a tünetegyüttes velejárói. Az érintett nők mintegy 10%-nál figyelhető meg vese-rendellenesség. Ugyanakkor mindezen tünetek igen széles skálán mozognak és nagy egyedi eltérések lehetségesek. Steampunk A steampunk (ejtsd: sztímpánk, az angol kifejezés magyarul am. gőzpunk) az 1980-as évek végétől megjelenő, elsősorban kortárs stílus és tematika, másodsorban alternatív művészeti szubkultúra, amely a legkülönbözőbb művészeti formáktól kezdve (szépirodalom, képzőművészet, művészfilmek, ponyvairodalom, popzene, számítógépes játékok, képregények stb.), a mindennapi tárgykultúrában és formatervezésben is egyaránt megmutatkozik. A steampunk mint stílus az ún. neoviktoriánus stílusból (viktoriánus éra) meríti formáit, ezeknek egyfajta újraromantizálását vagy jelenkori dekadenciáját adja. A steampunk mint tematika (és nem műfaj ) a sci-fi egyik altematikájának is tekinthető, amely az időbeli anakronizmus (kortévesztés) harmadik formájából, az elképzelt jövő tematikai elemeiből alkotja meg tartalmát (paleo-futurizmus). Ilyen elem a steampunkban az elképzelt technológiai vívmányok és találmányok szerepeltetése, amelyek Cory Gross nyomán Celeste Olalquiaga giccselméletének megfelelően a steampunk két alapvető típusát adja: Fajtái: 1. Melankolikus steampunk : amikor ezek az elemek a cyberpunkhoz hasonlóan posztapokaliptikusak és dekadensek. 2. Nosztalgikus steampunk : amikor ezek az elemek egy olyan fiktív technológiai aranykorból megmaradt vívmányok, melyek pozitívabb színben tűnnek fel régiségükkel az információtechnológiai forradalom és az internet korában. Proto-steampunk A szakirodalom azokat a műveket tekinti proto-steampunknak, amelyek a 19. századi tudományos fantasztikus románcokhoz nyúlnak vissza (Jules Verne, H. G. Wells, Mark Twain, Mary Shelley), esetleg ezeknek adaptációi, újraírásai, olvasatai. Nyugaton ilyennek tekintik: Mervyn Peake: Titus Alone (1959) c. művét, a CBS Wild Wild West című televíziós sorozatát (1965-1969), Thomas Pynchon: Under The Rose c. novelláját (Slow Learner kötetben, 1969), Keith Laurmer: World of Imperium c. alkotását (1962), Ronald W. Clark 1967-es regényét a Queens Victoria Bomb's-ot és ide sorolják még Michael Moorcock steampunk trilógiájának első darabját is. A proto-steampunk nemcsak a nyugati kultúrákban éreztette hatását. A csehszlovák filmművészetben Karel Zeman animációi és Oldřich Lipský (Tajemství hradu v Karpatech (Várkastély a Kárpátokban) 1980, Adéla ještě nevečeřela (Nick Carter a szuperdetektív) 1977) filmjei mutatnak erős korai steampunk hatásokat. Erre az időszakra tehető a steampunk körökben híressé vált kiadvány a Leonard de Vries által szerkesztett, a 19. század képtelen találmányait tartalmazó: Furcsa találmányok (Victorian Inventions) c. könyvének megjelenése is 1971-ben. (Hasonló kezdeményes ekkoriban Magyarországon Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok c. munkája, és a csehszlovák Ladislav Švihran: Hallgatag barátaink c. műve) A proto-steampunk értelmezéséhez hozzátartozik, hogy mivel az irodalomban, a 19. századi szerzők munkáinak olvasása közben nem tudunk elvonatkoztatni saját korunk olvasási normáitól, így a steampunk elődeinek tekintett szerzők műveit (Jules Verne, H. G. Wells, hazánkban Jókai Mór (pl. A jövő század regénye), Jósika Miklós, Tóvölgyi Titusz tudományos fantasztikus regényeit stb.) szintén tekinthetjük proto-steampunk alkotásoknak. A steampunk kezdete és elterjedése Kezdetben, az első steampunk művek megjelenésekor a steampunkot a cyberpunk egyik variációjának tekintették. A legkorábbi steampunk művek az 1970-es években jelentek meg, de a nyugati szakirodalom az igazi steampunk megjelenését az 1980-as évek végére datálja. Sok mű ekkor még cyberpunk mese a 19. századba helyezve. Jelentős szerzők és művek James Blaylock: Morlock Nights (1979), Homunculus (1986), Infernal Devices (1987) Tim Powers: Anubisz kapui (Anubis Gates) (1983) A steampunk a kilencvenes évek elejére válik tudatos tendenciává. Ebben a korszakban jelennek meg olyan művek, mint Paul di Filippo Steampunk Trilogy című regénysorozata, valamint William Gibson és Bruce Sterling A gépezet (angolul: The Difference Engine) című regénye. Philip Reeve a 2000-es évek elején jelentkezett később nagy lélegzetű sorozattá fejlesztett művével, a Ragadozó városokkal, amelyből 2017-ben Peter Jackson készített filmváltozatot. A steampunk kategóriái Historikus steampunk A steampunk egyik alkategóriája. Olyan tudományos-fantasztikus fikció, mely olyan alternatív jövőt vagy jelent tartalmaz, ahol nem indul be az elektromosság elterjedése, és így az információtechnológia forradalom is másmilyen eszközök által valósul meg, mint ahogy napjainkban megvalósult. pl. League of Extraordinary Gentlemen comic book. Steampunk fantasy Szinte nincs is bennük tudományos fantasztikum. A steampunk csak díszlet, csak háttér, egy hagyományos fantasy keretét szolgáltatja. A steampunk stílusú fantasyregényeket gaslamp fantasynek („gázlámpás fantasy”) is szokták nevezni. Ilyenek például a Van Helsing, Az Álmosvölgy legendája és az A szövetség című filmek is. Variációk Amikor a steampunk másféle tematikákkal stílusokkal keveredik. Ide sorolják a steampunk western sci-fi-vel, dieselpunkkal, cyberpunkkal, clockpunkkal kevert változatait. Steampunk divat, tárgykultúra A steampunkban jelentős a tárgykultúrában, iparművészetben betöltött szerepe. Jelentős irányzattá vált napjainkban a modern eszközök pl. számítógép, mobiltelefon, elektromos gitár "régiesítése", amelyet napjainkban egyre gyakrabban hívnak a "steampunkosnak". Gyakori díszítőelemek ilyenkor: a fogaskerék, kulcsok, csavarkulcsok, óraműves alkatrészek, fémcsövek, fém- esetleg fa, kaucsuk (de semmiképpen sem műanyag) alkatrészek szerepeltetése. Jellemző színek az óarany, az ólmos (esetleg abszint-zöld) árnyalatok. A steampunk design szintén a neoviktoriánus formákhoz vonzódik, ezeket keveri esetleg szecessziós vagy későrokokós, eklektikus stílussal. A steampunk divat általában az aktuális trendeket vegyíti 18. vagy 19. századinak tartott idealizált elemekkel, ezekhez teszi hozzá a fogaskereket, vagy az alkatrészeket, mint díszítést. Az ornamentikában érintkezik valamennyire a punkosabb divatirányzatokkal is, ahol ezek az alkatrészek (fogaskerék, kulcs stb.) a szokásos punk (pl. tű, sörös doboz nyitó fogantyú) diszítőeszközöket helyettesítik. Főképp a melankolikus steampunk tárgykultúrára jellemző a morbiditás, mint pl. a clockpunk taxidermia, vagy a roncsolt porcelánbabák, archaizált robotikus szerkezetek, automaták műalkotássá minősítése. Steampunk a szubkultúrában A steampunknak napjainkban is létező kultusza van. A világhálón a google mintájára létrehozták a Brass Goggles nevezetű blogot, ami a legnaprakészebb steampunk eseményekről tudósít. A Steampunk Magazine pedig a steampunk kultikus, saját folyóiratának tekinthető. A világ különböző országaiban steampunk közösségek alakulnak. Ilyen pl. First Viennese Anachronistic Society az osztrák, vagy a Hungarian Steampunk Community a magyar steampunk közösség. Steampunk mint művészetfilozófia, esztétika Világképe alapvetően nosztalgikus. Esztétikája az ebből a nosztalgiából származó giccsélmény felfedezése, újraértelmezése. Filozófiai síkon leginkább az információtechnológiai forradalom ellen lázadó beletörődésnek tekinthető, ahol a romantikus felértékelésével és a posztmodern anakronizmussal próbál kifejeződni a viszony a különböző technológiák és az ember között feszülő ellentétek vagy éppen szorosabbnak tekinthető kapcsolatok feltárása között. Időképe a pop-kultúrákon belül tudatosan rugalmas. A steampunk művek néha az időfilozófiákra is hivatkoznak. Egy alternatív jövő illetve jelen megalkotása, a különböző idősíkok keverése az időtlenség érzetét keltve általánosabban és mindig fikciósan fejezi ki a jelenkor mondanivalóját. Popularitásának tudatában nem feltétlenül alkalmazkodik a magas kultúra viszonyaihoz. Egy steampunk mű tehát a klasszikus értelemben nem is sci-fi igazán, mert nem realista, egy megtörténhetetlen, bekövetkezhetetlen jövőt vagy alternatív jelent ír le. A steampunk a posztmodernben a gépi roncs, a rom, a régi idealizálásával, az információs és az ipari forradalom párhuzamba állításával sajátosan mai, kevert idejű létállapotot tükröz. Viták a steampunk körül A steampunk meghatározása körül - nevének esetlegessége miatt - jelenleg is viták zajlanak. A tágabb értelmezés szerint a legtöbb kortárs neoviktoriánus tendencia steampunknak írható le. A szűkebb értelmezés szerint csak az steampunk, amely művekben gőzzel működő technológiai vívmányok szerepelnek, vagy azok a tárgyak, amelyek gőzzel működnek. Ez a vélekedés viszont újabb - majdnem átláthatatlan - alstílusok és altematikák megszületését eredményezi, mint clockpunk, netán teslapunk, és kizárja a steampunknak a cyberpunkkal , retro-futurizmussal, dieselpunkkal és a paleo-futurizmussal való szorosabb kapcsolatát. A steampunknak az ehhez hasonló viták nyomán szinonimái is vannak, mint pl. „viktoriánus tudományos fantasztikum” (Victorian Science Fiction), „tudományos románc” (Scientific Romance), „az iparodosodás korának tudományos fikciója” (Industrial Age Science Fiction), „indusztriális fantasy” (Industrial Fantasy), „Voyages Extraordinaires”, „gázlámpás fantasy” (Gaslamp Fantasy). Magyarul megjelent külföldi steampunk regények China Miéville : Perdido pályaudvar, végállomás 1-2 (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2004) China Miéville : Armada (Metropolis Media, 2008) Philip Reeve : Ragadozó városok (Animus, 2006) Christopher Priest: A tökéletes trükk (Delta Vision KFT, 2007, ISBN 9789639679481) K. W. Jeter : Morlockok éjszakája . In: Utazások az időgéppel (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1990) William Gibson - Bruce Sterling : A gépezet (Nagual Publishing, 2005) Tim Powers : Anubisz kapui (Valhalla Páholy, 2001) Catherine Fisher : Incarceron (Pongrác, 2011, ISBN 9786155131165) George Mann: Mechanikus London (Főnix, 2012) Scott Westerfeld : Leviatán (Ad Astra, 2012) Scott Westerfeld : Behemót (Ad Astra, 2013) Scott Westerfeld : Góliát (Ciceró, 2014) Stephen Baxter : Antijég (Metropolis Media, 2014) Magyar steampunk irodalom W. Hamilton Green: Mars 1910, (Kiadó: Valhalla Páholy, Kiadási év: 1997) László Zoltán: Nagate (Kiadó: Delta Vision, 2005) László Zoltán: Nulla pont (Kiadó: Metropolis Media, 2009) Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja, (Kiadó: Agave Könyvek, Kiadási év: 2012) Steampunk képregények Fullmetal Alchemist (Square Enix, 2001) Kuroshitsuji (Tobosa Yana, 2006) Pandora Hearts (Square Enix, Jun Mochizuki) Tegami Bachi (�����, Letter Bee) The League of Extraordinary Gentlemen (America's Best, 1999) D.Gray-man Girl Genius (internetes képregény, 2005) Somogyi György -Dobó István-Tebeli Szabolcs: Kittenberger - Fabriqué en Belgique (2016) Bloodlust ( http://www.bloodlust.hu/blc/index.php ) Steampunk filmek 9 (2009) Álomháború (2011) Az Álmosvölgy legendája ( Sleepy Hollow , 1999) Az elveszett gyermekek városa ( The City of Lost Children , 1994) Az időgép ( The Time Machine , 2002) A kincses bolygó ( Treasure Planet , 2002) Az arany iránytű ( The Golden Compass , 2007) A szövetség ( The League of Extraordinary Gentlemen , 2003) A tökéletes trükk ( The Prestige , 2006) A leleményes Hugo (2011) Lemony Snicket - A balszerencse áradása ( The Series of Unfortunate Events , 2004) Metropolis (1927) Mutáns krónikák ( Mutant chronicles , 2008) Pokolfajzat 2 – Az aranyhadsereg ( Hellboy 2 - The golden army , 2008) Sherlock Holmes (2009) Sky kapitány és a holnap világa (2004) Van Helsing (2004) Wild Wild West – Vadiúj vadnyugat ( Wild Wild West , 1999) Vidocq (2003) Steampunk zenék Abney park The Clockwork Quartet Vernian Process The Cog Is Dead Panic! at the Disco Steam Powered Giraffe Poison Garden Magyar Steampunk zenék Lies Of The Machine Steampunk videójátékok BioShock Dishonored Rage Thief Bioshock Infinite Final Fantasy VII Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, �a-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, ������ esetleg KURURU�urri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be. Virágkorában kiterjedt szövetségi kapcsolatokat ápolt az egyiptomi Újbirodalommal. A hurrik alapította Mittani birodalmat kezdetben Hani-gal-bat majd Kur-Uru-Mit-Anni néven ismerték. Kururu nevéből pedig a mai Kurdisztán neve származik. Neve A ma általában Mitanni néven ismert államalakulat neve az ókori forrásokban rendkívül sok alakban fordul elő. Ennek oka az, hogy bár az akkád nyelv és az az akkád ékírás az i. e. 2. évezredben a nemzetközi diplomáciai nyelv és írás szerepét játszotta, a neveket a levelező és szerződő felek többnyire a saját nyelvük kiejtése és annak ékírásban kifejezhető leírása szerint alkalmazták. Sokszor azonban még ezt sem következetesen. Mitanni területét az asszírok a legkorábbi időktől �anigalbat néven ismerték. Ennek is ismertek változatai, mint a �abilgalbat. I. Tukulti-apil-ésarra dokumentumaiban KUR mi-ta-a-ni, illetve egy vadbikavadászatról szóló feliratában KUR mi-ta-ni. I. Suttarna és Saustatar levelezésében ma-i-ta-ni, ma-it-ta, de alternatívaként megjelenik a mat�anigalbat is. Az Amarna-levelekben KURMi-ta-an-ni (EA#21), KURMi-i-ta-an-ni (EA#23), KURMi-i-ta-a-an-ni (EA#22), KURMi-i-it-ta-an-ni (EA#19) és KURMi-it-ta-a-an-n[i] (EA#28) fordul elő. A hettita iratokban KURURUMi-it-ta-an-ni vagy Mi-ta-ni a legáltalánosabb, de megjelenik a KURURU�urri, a KUR.KURmeš/�i.a(URU)�urri és a Hanikalbat is. Hettita személynevekben is gyakran előfordul, mint mmi-it-tan-na-A.A, mmi-it-tan-na-mu-u-u̯a, mmi-it-tanan-na-mu-u-u̯a, mmi-it-ta-an-na-mu-u-u̯a. Ezek a nevek azt jelentik luvi nyelven, hogy „Mitanni ereje”, vagy „Mitanni erős”. Az egyiptomi forrásokban Nah(a)rina/Na�rinna a megnevezése. Mitanni bukása után újra a �anigalbat elnevezés terjedt el, amelyet az asszírok Mitanni teljes fennállása alatt használtak a térség megnevezésére. Elhelyezkedése Mitanni törzsterülete az Eufrátesz és a Tigris felső folyása között, Asszíria területétől északra, Anatólia déli határán feküdt. Fővárosuk Vassukanni, ősi kurd város, jelentése: „jó forrás”. Sok történész a főváros nevéből adódóan a kurdokkal kapcsolja össze ezt az ókori államalakulatot. Az állam legnagyobb kiterjedése idején magában foglalta Asszíria területét, és számos szíriai vidéket ellenőrzött, illetve befolyása alatt tartotta az Eufrátesz felső folyásának vidékét (Isuva) és Kilikiát (Kizzuwatna) is. Társadalma Mitanni területére az i. e. 3. évezred végén vándoroltak be a hurrik több hullámban. Nyelvük ismeretlen, az általános vélekedés szerint a kaukázusi nyelvek közé tartozott. A hurri népességet valamikor a története során indoeurópai hatás is érhette, ugyanis panteonjuk és uralkodóik nevei ilyen eredetűek. Ezt korábban azzal magyarázták, hogy egy indoárja katonai arisztokrácia települt a hurrikra, ez az elméletet azonban mára jobbára túlhaladottá vált. Önmagában a védikus istennevek (Indra, Varuna, Násatja, Asvinok) még nem jelentenek közvetlen kontaktust sem, nemhogy népességcserét, vagy az uralkodóréteg etnikai-nyelvi kicserélődését, hiszen a hurrik betelepülése és a Védák keletkezése között legalább egy évezred telt el (és a Védák az újabbak), és a Véda-árják panteonjának eredetéről semmit sem tudunk. A hurrik biztosan nem voltak árják. A hurrik történeti jelentőségét régebben abban látták, hogy ők honosították volna meg Mezopotámiában a háziasított lovat. A mezopotámiai régészet mai állása szerint azonban lovak már a legkorábbi sumer korban is voltak, de az indoárja lótenyésztésről alkotott előítéletek miatt korábban minden lóalkatú csontleletet egyszerűen vadszamárként írtak le. Anittasz i. e. 18. századi Szalativara ellen indított hadjáratában már 40 harci szekér vett részt. Tény, hogy idejükben jelent meg tömeges használatban a harci kocsi. Ennek olyan nagy jelentősége volt, hogy a harci kocsizó nemesség, a marjannu réteg alkotta a társadalom gerincét, amelyik örökölhető szolgálati birtok fejében katonai szolgálattal tartozott a királynak. Hurri eredetű az a Hatti területén talált szöveg, amit Kikkuli írt a lótenyésztésről és -kiképzésről. A hurrik olyan mértékben vették át az akkád ékírást, hogy ebből fontos kulturális és gazdasági centrumra lehet következtetni. Az írást asszír közvetítéssel sajátították el. A hurri nyelv és egyáltalán a hurri kultúra elemeinek megfigyelhető terjedése is ez irányba mutat. A király és a királyné a hettitákhoz hasonló sajátos szerepet tölthetett be a társadalomban, hatalmuk – a többi nomád vándorló eredetű társadalomhoz hasonlóan – nem volt olyan kiemelkedő, mint a despotikusabb, régóta letelepedett társadalmakban. A király és a marjannu réteg között úgy tűnik, nem volt egy szűkebb örökletes arisztokrácia, csak a király néhány kinevezett főhivatalnoka. Ilyen volt először is a sákin máti és a sukallu, két meghatározhatatlan feladatkörű miniszter. Léteztek még a halzuhlu nevű, talán erődparancsnok tisztviselők, és az általában „polgármester”-nek fordított hazannuk. Ez a társadalmi szerkezet mindenekelőtt a birodalom keleti felére, Arrapha környékére volt jellemző, innen rendelkezünk több forrással. A nyugati rész is hasonló lehetett, de ott ismerünk példát vazallus fejedelemre is, például az alalahi Idrimi esetén. A birodalom kiteljesedésével a marjannu nemesség szolgálati birtoka egyre inkább valódi földtulajdonná alakult. A gazdálkodás hasonlít a palotagazdaság felépítésére. Nuzi nagy részét a palota foglalta el, amelynek nagy számú állami rabszolgája a környező falvakban lakott. Minden állami alkalmazott és a szabad kézművesek is a palota alárendeltségébe tartozott. A földtulajdon formailag a faluközösségeké volt, de i. e. 1500 körül már megindult a parcellák tömeges felvásárlása. A magánbirtok azonban „papíron” még nem létezett, ezért az ingatlanok vásárlásait fedőügyletekkel álcázták. Érdekes kitételei vannak egyes „örökbefogadási” és „örökségkiadási” szerződéseknek, melyek szerint az „örökbefogadót” terhelik továbbra is a földdel járó kötelezettségek. Ez azt mutatja, hogy az eladott föld révén szinte feudális függésbe került a parasztság. Ismert olyan személy ekkorról, akit több mint százötvenszer fogadtak örökbe, és adták ki „részét” az örökségből. A zálogügyletek lejárati határidejét akár 200 évben is megszabhatták, és a kölcsönök kamatai általában 30% körül mozogtak. Története Mitanni politikatörténetéről csak külső forrásból rendelkezünk adattal. Dacára a feltehető rendkívüli műveltségnek, az állam törzsterületeiről eddig semmilyen egykorú írásos emlék nem került elő, ami összehasonlítható lenne az Amarna-levelekkel, a hattuszaszi levéltárral, Mári, Ebla, Assur, Ninive vagy bármelyik belső mezopotámiai település írásos forrásaival. Talán ha egyszer Vassukanni előkerül, változhat a helyzet. Addig azonban csak hettita, asszír és egyiptomi források vannak. Ez alól csak az Arrapha tartomány Nuzi (ma Yorgan Tepe) nevű erődítményéből előkerült több ezer irat kivétel. Nuzi Mitanni legkeletibb részén terült el, változóan asszír, babiloni, kasszita vagy hurri fennhatóság alatt volt. A kérdéses iratok akkád nyelvűek, de írnokaik nem akkád anyanyelvűek voltak, amint ezt jellegzetes hibáik elárulják. Annyi bizonyos, hogy Hanigalbat térségében az i. e. 18. században még nem létezett hurri állam. Ekkoriban Észak-Szíriában Jamhad, Hanigalbatban pedig Asszíria gyakorolta a főhatalmat. A hurri bevándorlók súlyosan meggyengítették a Hettita Óbirodalmat, és a helyén keletkező hatalmi űrt kihasználva megvetették a lábukat a térségben. Ezzel egy időben az Eufrátesz nagy kanyarjától északra elterülő anatóliai vidékek és a Tigris felső szakaszának megszállásával elszakították Asszíriától a kereskedő kolóniákat, ezzel meggyengítve az asszírokat. Kulturális hatásuk a hettita mitológiában sokáig éreztette hatását. Letelepedésüket és államalapításukat nagy mértékben megkönnyítette a zavaros mezopotámiai helyzet is, ahol Babilon trónját a II. tengerföldi dinasztia foglalta el, miután I. Murszilisz megdöntötte az Óbabiloni Birodalmat. I. e. 1595-ben (középső kronológia) Murszilisz még minden ellenállás nélkül vonult át a hurrita területeken. Murszilisz meggyilkolásával azonban a hettita óbirodalom összeomlott, és utat nyitott a hurrita államnak. Az i. e. 16. században Babilon, Asszíria és Hatti is meggyengült tehát, és ezzel a térség vezető hatalma Mitanni és a Tengerföld (Mát-Támti) lett. Asszíria elveszett Babilon számára, de ezt az asszírok éppen a hurriták és a turuqu törzsek jelenléte miatt nem tudták kihasználni. Az első hurrita államot valószínűleg egy Kirta nevű törzsfő alakította, i.e. 1600 körül azon a területen, melyet már korábban Hanigalbatnak neveztek. A hurrik messze délre is eljutottak: az ékírásos források eddig egységesen Kinahhi (Kina��i) vagy Kinahna néven emlegették Palesztinát és Dél-Szíriát, ettől kezdve azonban három részét emlegették, északi részét Huru néven, középső része Retenu, déli része pedig Dzsáhi. A hurrikat az i. e. 15. században kezdte egységesíteni Parattarna és Saustatar (vagy Saussatar). Az i. e. 1480 körül ténykedő Parrattarna már komoly szíriai befolyással bírt: Alalah ura, Idrimi hűségesküt tett neki. Saustatar idején Mitanni Észak-Szíriától Asszírián át Arrapha városáig terjedt a befolyási övezet. Asszíria ekkor félig önálló államalakulat volt, Mitanni királya „követeket” (sukallu) tartott Assurban, akik nemcsak a városi tanács tagjai voltak, de az asszír közigazgatás legfontosabb tisztségét, a limmut is betöltötték. Asszíria hanyatlásának több oka volt: fentebb említett kereskedelmi hálózatának összeomlása a legfontosabb, északnyugaton Kanis környékét a hettiták zárták el, a délnyugatit pedig Mitanni. A kereskedelmi útvonalak áthelyeződtek délebbre, Vassukannin keresztül haladtak. Saustatar összetűzésbe keveredett Egyiptommal is. III. és IV. Thotmesz több hadjáratot indított Mitanni ellen, mire Saustatar végül békét kötött. Az elkövetkező időszakban a két nagyhatalom rendkívül jónak mondható viszonyt ápolt. Az i. e. 15–14. század két nagy hódítója volt I. Artatama és II. Suttarna, mégis az ő idejükben Mitanni hatalma már szembetűen meggyengült. Suttarna III. Amenhotep egyiptomi fáraó apósa volt, leányát el kellett küldeni az egyiptomi hárembe, és a leány nem lett főfeleség sem. Mind az asszírok, mind a babiloniak folytonosan lázongtak Mitanni hegemóniája ellen. Őket egy Tusratta nevű bitorló követte, aki a trónviszályban nem tudta megőrizni hatalmát. A harcba, mely során Tusratta életét vesztette, az I. Szuppiluliumasz hettita király alatt új erőre kapó hettiták és az asszírok is beavatkoztak, sőt Asszíria foglalta el Mitanni területeinek nagy részét. Ekkor esett két részre a hajdan virágzó állam: Tusratta fia, Sattivaza a hettiták hűbérese lett, de a terület egy részét a függetlenedő asszírok tették vazallusukká. Utódállamként, valószínűleg hurri népességgel, Hanigalbat létezett a térségben, amelynek maradványait I. Adad-nirári hódította meg, és olvasztotta birodalmába. Kultúra Mitanni kultúrájáról meglehetősen keveset tudunk. A hurri állam is átvette az ékírást, azonban forrásokkal csak a perifériákról (elsősorban Nuzi városából) rendelkezünk, ráadásul ezek is akkád nyelven íródtak. Némi meglepetésre óbabiloni (euphratészi akkád) nyelvjárásban íródtak, az óasszír (tigris-menti akkád) csak nyomokban fedezhető fel benn. A névanyag az egyetlen, ami magára a hurri nyelvre utal. Csak kevés hurri nyelvű szöveg maradt ránk, így egy Amarna-levél, valamint néhány Ugaritban és Hattuszaszban talált tábla. A nuzi levéltár az arraphai uralkodó tulajdonában volt, akinek bár Arrapha volt a székhelye, de Nuzi gyakori tartózkodási helye volt. Nuzit a levéltár keletkezése idején egy nő kormányozta, ami nagyon szokatlan jelenség az ókorban. Nyelvük a hurro–urartui nyelvcsaládba tartozik. A nuzi levéltár egy herceg vagy egy palotai alkalmazott (a „király fia”) mintegy 5000 darab okmányát tartalmazta. A hurri istenvilág a hettitához volt hasonló – bár Arinna város Napistennőjét nem ismerték el –, de kevésbé jelentős isteneik között már indoárja eredetűnek tartottak is felbukkantak, mint Mitraszil (vö. Mithrász), Arunaszil (vö. Varuna) és Indar (vö. Indra). A hurri panteon feje Tesub viharisten volt, ami gyakorlatilag megegyezik a legkorábbi hettita elképzelésekkel (Tarhuntasz). A hurri mitológia legfontosabb istenei nem az árja eredetűnek tartott (de minden más árja mitológiánál évezreddel korábbi) istenségek, hanem a hettita, asszír és akkád istenekkel párhuzamba vonható istenek. Arraphában a ninivei Istárt tisztelték. Dargay Lajos Dargay Lajos (Pélmonostor, 1942. szeptember 8.) szobrász. A magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozója. Műveit szakmai-műszaki alaposság, pontos kivitelezés jellemzi. A mozgásra, fényre, tiszta konstrukcióra épülő kompozícióinak legfontosabb jellemzője a megszerkesztett rend és a művek virtuális terének kiterjesztése. Szobrászati tevékenysége mellett grafikai műveket is alkot. Élete A Magyar Iparművészeti Főiskolán félbehagyott tanulmányok után 1972-ben az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. 1960-ban Sárospatakon érettségizett. 1962 és 1967 között Vilt Tibor és Schaár Erzsébet tanítványa volt. 1967-ben Párizsba utazott, Schöffer Miklós előadásait hallgatta az École des Beaux-Arts-on, majd annak műtermében a mester tanítványaként, később munkatársaként dolgozott. Az 1970-es évek első felében (1970–1972) a dél-franciaországi Les Arcs sur / Argens-ban, a Dallos Fondation szobrászhallgatóit korrigálta. 1974-ben megalapította az MTESZ (Műszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége) Iparesztétika Szakosztályát, melynek Párizsba történő visszautazásáig elnöke. A művészeti szervezetek elutasítása miatt ebbe a szervezetbe tömörültek a konstruktivista, kinetikus művészek képviselői. 1977-ben ösztöndíjasként Párizsban tevékenykedett. Hazatérve 1975–1983 között az egri Dobó István és Gárdonyi Géza Gimnázium rajz-művészettörténet tanára. Ebben az időszakban tervezte meg az ország első köztéri kibernetikus fénytornyát, mely a maga idejében rendkívüli technikai és művészi értéket hordozó alkotás volt. Az egri Kibernetikus fénytorony átadására 1978-ban került sor. Személyesen vett részt a kalocsai Schöffer Múzeum (1980) alapításában, melynek 1983-tól három évtizedig igazgatója. 1985-ben a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár kallódó iratanyagának rendszerezését – a Városi Tanács kezelésében – vezette, és a Városi Képzőművészeti Gyűjtemény Képtárához csatolta. Egy év alatt befejeződött az iratanyag fondokba rendezése. 1985-től kétévente nemzetközi, Schöffer-szemináriumokat szervezett, többek között: Képzőművészet, kortárs zene és balett nemzetközi szemináriuma, számítógépes notíció balett témakörben (1987). Művészeti szervezeti tagság MAOE - Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége Magyar Szobrász Társaság AIAP – Assotiation International des Arts Plastiques Díjak, elismerések Pollock-Krasner Foundation Ösztöndíj ( New York , 1991 ; New York, 2000 ) Heves Megyei Prima Díj ( Eger , 2012 ) Bács-Kiskun Megye Művészetéért Díj, 1992 Önálló kiállításai 1975 Kossuth Lajos Tudományegyetem , Debrecen 1978 UNESCO Palota, Párizs 1982 Gárdonyi Géza Színház, Eger 1985 Művelődési Központ, Kaposvár 1984 Kölcsey Művelődési Központ, Debrecen 1986 Józsefvárosi Galéria , Budapest ; Heves megyei Művelődési Központ, Eger ; Tóparti Galéria, Boglárlelle 1989 Kecskeméti Képtár , Kecskemét 1990 Rathaus, Kircheim Teck Stuttgart 1998 Ernst Múzeum, Budapest (Műcsarnok) 2011 Dobó István Vármúzeum, Dobó-bástya, Eger Csoportos kiállítások 1973 9. Mostra Internazionale di Scultura all' APERTO, Milánó 1974 10. Mostra Internazionale di Scultura all' APERTO, Milánó 1985 Disegno, publicazioni, grafiche, libri, poligrafie, exposition, cartoline illustrate, ittatue, pitture, architecture, designo 1976 – 1985 , Centro Documentazione Edizioni Artein, Róma 1989 Téli Tárlat '89, Műcsarnok , Budapest 1995 Hungaria 24 képzőművészeti csoport kiállítása, No 1; Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen ; Fény és szín, Xántus János Múzeum , Győr 2000 Intuíció, innováció, invenció. Nagy magyar tudósok és művészek. Műcsarnok, Budapest 2008 Magyar Kinetikusok 2008 Pécsi Galéria , Pécs 2010 L'ARTE FUTURISMO IERI POSTGEOMETRISMO OGGI, Palazzo Falconieri, Róma 2010 Magyar Geometrikus Művészet, Belvárosi Galéria, Debrecen 2010 Magyar Geometrikus Művészet, Xántus János Múzeum, Győr 2010 Modern Magyar Művészet és Ipari Kultúra Nemzetközi Kontextusban, Bánki Donát Galéria, Budapest 2010 Magyar Geometrikus Művészet, Művelődési Központ, Debrecen 2010 Magyar Festészet Napja, Xántus János Múzeum, Győr 2012 Fény Szín Mozgás, Laczkó Dezső Múzeum , Veszprém 2013 Négy Elem - Víz alatti tárlat, Művészet Malom, Szentendre 2014 Magyar Geometrikus Művészet - állandó kiállítás, Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló 2015 Több Fény! Bálna Budapest , Budapest 2015 Szín Forma Tér, Zsolnay Kulturális Negyed - Pécsi Galéria, Pécs 2015 Fény Nemzetközi Kiállítás, Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ, Eger Művei közgyűjteményekben Collections des Beaux-Arts, Escadeuvre Kecskeméti Képtár, Kecskemét Museo d'Arte Moderna Fondazione Pagani, Milánó Dobó István Vármúzeum, Eger Irodalom Hangyel–N. Mészáros–Német–Sík–Kaszás–Beke–Wehner: Dargay Lajos szobrászművész . Monográfia Dargay Lajos: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény Dargay Lajos: Művészet és Tudomány Schöffer Miklós : Új szerkezetek a jövőnek 1967 Pataky Dezső: Műterem a magasban. Heves Megyei Népújság 1967 . augusztus 16. 1968 Művészeti lexikon , Akadémia Kiadó, Bp. 1968 Modern Magyar Művészet, Corvina , Bp. 1970 Kátai Gábor : Dargay Lajos szobrászművésznél. Népújság 1970 . június 19. 1972 Sík Csaba : Rend és Kaland, Magvető , Bp. 1973 Moholy-Nagy László : Az anyagtól az építészetig, Corvina , Bp. 1974 Technika és művészet '74-78. Eger, MTESZ Magyar IparjogvédeImi Egyesület Heves Megyei Szervezete Iparesztétikai Szakosztálya. (Katalógus) 1975 Aknai Tamás : Nicolas Schöffer , Corvina , Bp., A Francia Szépművészeti Akadémia ülésén Schöffer Miklós fogadása alkalmával elhangzott beszédek 1977 Major Máté : A mozgó szerkezet művésze. Új Tükör 1977 . február 20. 1977 Kassák –Moholy–Nagy: Új művészek könyve, Corvina , Bp. 1978 H: Hungarian shows at Unesco. Daily News, New York 1978 . december 20. 1978 Kaposi Levente: Fénytorony a csebokszári lakótelepen. Oldani a mértani rendet. Népújság Eger 1978 . november 5. 1979 Bodri Ferenc: Magyar kinetikusok. Élet és Irodalom 1979 . január 6. 1979 Aknai Tamás : Kinetikusok Egerben. Művészet 1979(8)24-27. 1979 Kaposi Levente: Felhasználni a kor technikai eszközeit. Népújság Eger 1979 . május 5. 1979 Esztétikai kislexikon, Kossuth, Bp. 1982 Farkas András : A Mona Lisa és a Rubik-kocka között. Népújság 1982 . június 12. 1982 Dargay kinetikája. Hevesi Szemle 1982 . X. évf. 3. sz. 1983 Hegyi Loránd : Új szenzibilitás, Magvető , Bp. 1983 Papp J.: Mobilok. Művészet 1983(7)60. 1983 Horányi Barna: Kinetikus szobrok. Dargay Lajos bemutatója az Ifjúsági Házban. Somogyi Néplap 1983 . szeptember 3. 1984 Schöffer-tanítvány kiállítása Debrecenben. Petőfi Népe 1984 . március 6. 1984 Éles Csaba: Hommage á Schöffer. Hajdú-Bihari Napló 1984 . március 7. 1986 Acsay Judit: Dargay Lajos szobrai és grafikái. Józsefvárosi Galéria . Új Tükör 1986 . szeptember 21. XXIII. évf. 38. sz. 1989 Németh Lajos : Bevezető. Dargay Lajos szobrászművész kiállítása. Kecskemét, Kecskeméti Képtár . (Katalógus) 1989 Sík Csaba : Bevezető. Dargay Lajos szobrászművész kiállítása. (Katalógus) 1990 Chikán Bálint: Zsűri magyar módra. Magyar Napló 1990 . április 26. 1990 Sík Csaba : Egy hatalmas dráma optimista megoldásai. Dargay Lajos művei Egerben. Hevesi Hírlap 1990 . október 31. 1992 Kovács Péter : A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából. Szombathely , Életünk Könyvek. 1996 Szabó Attila : Művészettörténet vázlatokban. Győr , Veritas Kiadó. 187–191. 1996 Sík Csaba : Dargay Lajos esztétikai igazsága. Hevesi Hírlap 1996 . június 8. 1998 N. Mészáros Júlia, Sík Csaba : Bevezető. Dargay Lajos szobrászművész kiállítása. Budapest , Ernst Múzeum . (Katalógus) 1998 Vadas József: Lomha mobil. Magyar Hírlap 1998 . augusztus 31. 1999 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, I. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 446. 2000 Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, 24. kötet. München-Leipzig, K. G. Saur. 278. 2000 Révai Új Lexikona, V. kötet. Szekszárd , Babits Kiadó. 153. 2001 Wehner Tibor : A hazugság és a hiány emlékművei. Előadások, tanulmányok, cikkek, röpiratok, feljegyzések a magyar szobrászatról 1986 – 1999 . Budapest , Új Művészet Kiadó. 104, 265. 2002 Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800 -tól napjainkig. Budapest , Corvina Kiadó . 354. 2002 Szuromi Rita: A fényszobor – várostörténelem. Nincs esély a Dargay Lajos-alkotás újjáépítésére. Heves Megyei Néplap 2002 . január 15. 2005 Németh Lajos: A kinetikus ember. Dargay Lajos 60 éves. Gyűjtők, Gyűjtemények 2002 – 2003 (1)16–19. 2006 Dargay Lajos szobrászművész. Budapest , Képzőművészeti Kiadó Dr. Németh Lajos művészettörténész, akadémikus cikke: Gyűjtők és gyűjtemények 2002 – 2003 Szabó Attila : Művészettörténet vázlatokban (tankönyv) Publikációk 1972 Technika és művészet. (Album) 1978 Kinetikus művek a környezetben. Debrecen , Képzőművészeti Világhét '78 Kelet-magyarországi műsorfüzet. 1993 Szobor, amely a vihart jelezte volna. Symposion 1993 (1)3–4. 2003 Bevezető. Segesdi György szobrászművész kiállítása. Kalocsa , Schöffer Múzeum. (Katalógus) Filmek 1980 Műhelytitkok. Kibernetika a művészetben. Magyar Televízió 1981 „Velem halad a kor.” Dargay Lajos-portréfilm. Magyar Televízió 2015 Milánói Expo: Nicolas Schöffer rendkívüli világa c. színes, magyar dokumentum-portréfilm - Társ szereplő: Dargay Lajos. Vivetech és Dada Film Művészeti közélet 1970-es évektől személyes részvétel Schöffer Miklós teljes életművét bemutató válogatás összeállításában, a gyűjtemény állandó kiállítási feltételeinek megteremtésében és gondozásában (Schöffer Múzeum, Kalocsa, 1980) 1974–1977 MTESZ (Műszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége) Iparesztétika Szakosztályának elnöke 1975–1976 Első és Második Magyar Környezetesztétikai Konferencia, Salgótarján – Kinetikus művek az architektonikus környezetben c. előadások 1981–1982 Schöffer Miklós Chronos 8 Fénytorony építésének művészeti vezetője 1982 -től kezdeményezésére Kepes György válogatást adományoz életművéből szülőhazájának. 1985–1986 a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár kallódó iratanyagának a Városi Tanács kezelésébe vétele, fondokba rendezésének vezetése és a képtárhoz csatolása. 1985 Párizsi Magyar Műhely Találkozójának szervezése, Kalocsa 1985-től kétévente Schöffer Nemzetközi Művészeti Szemináriumok szervezése, Kalocsa 1987 Képzőművészet, kortárs zene és balett nemzetközi szemináriuma, számítógépes notíció balett témakörben (Kalocsa) Fekete PN A Fekete PN (E151) (más néven Brillantfekete BN, Brilliant Black BN, Brilliant Black PN, Brilliant Black A, Black PN, Food Black 1, Naphthol Black, C.I. Food Brown 1, vagy C.I. 28440) egy szintetikus, vízoldékony színezőanyag, mely általában tetranátrium-sóként (néha kalcium- vagy káliumsóként), granulátum vagy finom por formájában kapható. Általában desszertek, édességek, jégkrémek, mustár, lekvárok, üdítőitalok, ízesített tejitalok, halpástétomok és más élelmiszerek színezésére használják. Aszpirinérzékenyeknél allergiás reakciókat okozhat, valamint hisztaminfelszabadító hatása miatt az asztmás tüneteket erősítheti.[forrás?] Gözsy Béla Gözsy Béla (Csíkszereda, 1903. március 26. – Montréal, 1979. január 10.) erdélyi magyar gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja, Gözsy Árpád fia, Gözsy Béla Leó unokája, Gözsy Sándor Európa-bajnoki ezüstérmes tőrvívó bátyja. Élete Szülővárosában, Csíkszeredában gyakornok volt apja gyógyszertáránál, 1924-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, majd 1926-ban ugyanott gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. 1926-ban tanársegéd lett a budapesti egyetem közegészségtani intézetében. Az 1930-as évek elejétől kezdődően Szent-Györgyi Albert biokémiai intézetében munkálkodott a szegedi egyetemen. Itt 1932-ben megszerezte a biokémiai doktorátust. 1940-ben átkerült a budapesti Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézetbe, ahol elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilizálás módszerét. 1945-ben a budapesti Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője lett. Itt penicillin- és sztreptomicinkutatásokkal foglalkozott. 1949-ben a párizsi Journal Physiologie című szaklapban több dolgozata is megjelent. Párizsból átkerült a montréali (Kanada) egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetébe. Itt többek között a BCG-oltások hatását, a fagocitákat, az influenzavírust, valamint az antihisztaminokat kutatta. Ugyanitt lett egyetemi oktató is. Művei Az ecetsav fertőtlenítő hatása (Bp., 1926) Studies on Phagocytic Stimulation (dr. Kátó László orvos társszerzővel, Montréal, 1957) Studies on the effects of phagocytic stimulation on microbial disease. I. Action of RES stimulators on the histamine depleted reats. (Arch. int Pharmacodynamic, 1957) Changes in capillary permeability in the skin of rats. Histamine depleted with 48/80. dextran oreggwhite (Journal Physiol, 1957) Role of 5-hydroxytryptamine in the inflammatory process (Science, 1957. 125) Super Collider A Super Collider a Megadeth nevű amerikai heavy metal együttes tizennegyedik stúdióalbuma, amely 2013 júniusában jelent meg a Universal kiadásában. A lemez producere Johnny K és Dave Mustaine voltak. A felvételek Dave Mustaine énekes/gitáros Vic's Garage nevű saját stúdiójában folytak. Ez volt az utolsó stúdióalbum, melyen Chris Broderick gitáros és Shawn Drover dobos szerepeltek, miután 2014 novemberében távoztak a zenekarból. A Super Collider a 6. helyen nyitott a Billboard 200 lemezeladási listán a megjelenés hetében, ami az együttes akkori legjobb helyezése volt az 1994-es Youthanasia album kiadása óta. Ennek ellenére az első héten mindössze 29 000 példányt adtak el a lemezből az Egyesült Államokban, ami kevesebb, mint a 2011-es előző album, a (Th1rt3en) 42 000 példányos első heti eladása. Az album fogadtatása vegyes volt mind a kritikusok, mind a közönség részéről. A klasszikus Megadeth-féle thrash metal helyett inkább rádióbarát hangszerelésű és hangzású hard rock/heavy metal dalok kerültek lemezre. Papadimitriu Athina Papadimitriu Athina (Budapest, 1954. július 19. –) EMeRTon-díjas görög származású magyar színésznő. Élete 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1972-től). A 25. Színháznál kezdte színészi karrierjét 1976–1978 között. 1978–1982 között a Népszínházban játszott. 1982-1989 között a Nemzeti Színházban játszott. Ezután került a Rock Színházhoz 1989–1996 között. A színház megszűnése után a Budapesti Operettszínházba került, melynek azóta is tagja. Vendégként fellép a tatabányai Jászai Mari Színházban, a Budaörsi Játékszínben, a Ruttkai Éva Színházban és a budapesti Játékszínben. Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 128. Ugyanitt 25 színházi fotón is látható. Szabó Magda : Abigél....Bánkiné Vaszary Gábor - Fényes Szabolcs : Bubus....Hilda Kálmán Imre : Csárdáskirálynő Tamási Áron : Énekes madár....Gondos Eszter Hol vagytok ti régi játszótársak? Fényes Szabolcs - Békeffi István - G. Dénes György : A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak...Paulina Shakespeare: Lear király....Cordelia Arisztophanész : Lysistrate...Lysistrate (koreográfus is) Bakonyi Károly - Békeffi István - Kaszó Elek - Verebes István : Mágnás Miska....Stefánia Ben Turán: Melina, avagy a Torzó....Melina Kállai István - Böhm György : Menyasszonytánc....Lenke Sylvester Lévay - Michael Kunze: Mozart!....Maria-Anna Mozart Kokavecz Iván: Napszilánkok Várkonyi Mátyás - Miklós Tibor : Néró és a Sztárcsinálók....Locusta Ludovic Halévy - Henri Meilhac: Párizsi élet....Quimper Karadek grófnő Shakespeare : Rómeó és Júlia....Júlia Neil Simon - Cy Coleman - Dorothy Fields: Sweet Charity / Szívem csücske....Pallas (Nichie) Shakespeare: A vihar....Miranda Viktor Léon - Leo Stein: A víg özvegy ....Praskovia Andrew Lloyd Webber - Tim Rice: Jézus Krisztus szupersztár....Mária Magdolna Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja....Aldonza Andersson – Ulvaeus – Rice : Sakk ....Svetlana Filmjei Játékfilmek Hangyaboly (1971) Holnap lesz fácán (1974) Kojak Budapesten (1980) Rontás és reménység - igaz történet, részben eredeti szereplőkkel (1981) Hatásvadászok (1983) Redl ezredes I-II. (1985) Hamis a baba (1991) Mesmer (1994) Elektra mindörökké (1995) Titkos szeretők (2000) Kémjátszma (2001) Neurock (2001) Chacho Rom (2002) Titkos hely (2003) József és testvérei - Jelenetek a parasztbibliából (2004) Lajkó – Cigány az űrben (2018) Tévéfilmek A lőcsei fehér asszony (1976) Sándor Mátyás 1-6. (1979) Széchenyi napjai (1985) Linda (1985) Zenés húsvét (1993) Csíksomlyói passió (1994) Szomszédok (1996) Pasik (2000) Neurock (2001) Historia Romani (2005) narrátor Cimbora: Sakuntula gyűrűje (2006) Kegyenc A Hortobágy legendája (2007) Kiliki a Földön (2008) Titkos szeretők Vidovszky László: Nárcisz és Echo Diszkográfia Latin érintés (CD) (2009) Végtelen érintés (CD) (2010) Latin díva (DVD) (2010) Tengerről tengerre (CD) (2012) Díjai Rajz János-díj (1988) Farkas–Ratkó-díj (1989) EMeRTon-díj (1993) Ivánka Csaba-díj (2016) Családja 1981 és 1997 között párja Trokán Péter színművész. Lányaik, Anna (1984) és Nóra (1986), a szülők hivatásának folytatói. 1997 és 2009 között párja Dr. Magyar Gábor háziorvos, lányuk Réka (1998). Öccse, Grigorisz (1957-1980), a Kormorán együttes alapító tagja, 1980-ban hunyt el autóbaleset következtében. Megjegyzések 2014. június 13-i lekérdezés Seysses-Savès Seysses-Savès település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 245 fő (2015). Seysses-Savès Auradé, Savignac-Mona, Bragayrac, Saint-Thomas, Empeaux, Endoufielle, Pompiac és Nizas községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Játékkiegészítés Játékkiegészítő csomag, röviden játékkiegészítés a szerepjátékokhoz vagy videojátékokhoz készült olyan kiegészítő, bővítő jellegű anyag, amelyet az eredeti játék kiadása után tettek elérhetővé a fejlesztők (pl. letölthetővé vagy adták kereskedelmi forgalomba), és célja pusztán a szórakozás lehetőségének növelése, a játékélmény fokozása és bővítése (nem tekinthetőek játékkiegészítésnek a játék esetleges programozási vagy szerkesztési hibáinak kiküszöbölésére alkotott javítócsomagok - patch-ek). A kiegészítések sok mindent tartalmazhatnak, úgymint új pályákat, karaktereket, felhasználható játék-objektumokat, a történet bővítését, modokat, a dokumentáció (pl. játékleírás, súgó) bővítését, új felületeket stb. Fajtái Add-on Apróbb kiegészítést jelent a játékokhoz: általában néhány új pályát vagy karaktert, vagy egy-két új fegyvert, varázslatot stb. Sok esetben ingyenesen letölthetővé teszik, ha nem, ára akkor is alacsonyabb az eredeti játéknál. Különböző játékgyártók különféleképp hívhatják az add-onjaikat: kiegészítő csomag (expansion pack), bónuszcsomag (bonus pack), etc. Az eredeti játék szükséges a felhasználásához. Kiegészítő folytatások A folytatások olyan nagyobb kiegészítések a játékhoz, melyek továbbviszik a történetet, és számos új pályát és karaktert tartalmaznak. Küldetéscsomag A küldetéscsomagok (mission pack) olyan folytatások, melyek futtatásához szükséges az eredeti játékszoftver. Önálló kiegészítő folytatások Az ilyen folytatások tartalmaznak egy játékszoftvert is, így működésükhöz nem szükséges az eredeti játék. Sok esetben a régi játékot is majdnem teljes egészében tartalmazzák (pl. Age of Empires: The Rise of Rome v. Heroes of Might and Magic III: The Shadow of Death). Nem minden folytatás kiegészítő jellegű. A kiegészítő folytatások általában csak bővítik az alaptörténetet, és épségben hagyják vagy alig változtatják meg a fájlrendszert, a grafikát, a játékmenetet és más hasonló alapvető jellemzőket (bár nem minden esetben, ld. Rise of Rome). A nem-kiegészítő folytatások gyökeres változást jelentenek a játékban: általában új alaptörténetet kezdenek (amely persze kapcsolatban van a régivel, többnyire - de nem mindig, ld. Quake II), vagy azt új korszakba helyezik, továbbá megújítják (általában tökéletesítik, és az eltelt idő által megnövekedett követelményekhez igazítják) a fájlrendszert, a grafikát stb. is: vagyis az új pályák, karakterek, modellek stb. nem használhatóak fel a játék előző epizódjában, és általában fordítva sem. Míg pl. a Rise of Rome egy kiegészítő jellegű folytatása (vagy, ha úgy tetszik, folytatás jellegű kiegészítése) volt az Age of Empires-nek, addig az az Age of Empires II: The Age of Kings a folytatása, de nem a kiegészítése. Szinkronúszó világbajnokok listája Az alábbi táblázat a szinkronúszás vagy műúszás világbajnokait tartalmazza. 1653 Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század Évtizedek: 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek Évek: 1648 – 1649 – 1650 – 1651 – 1652 – 1653 – 1654 – 1655 – 1656 – 1657 – 1658 Események Határozott dátumú események december 16. – Oliver Cromwell Anglia , Skócia és Írország Lord protectora lesz. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Nádasdy Ferenc magyar történeti tárgyú freskókkal díszítteti Sárvári várát . Nagyarányú Duna -szabályozás kezdődik Győr és Pozsony között. Nagyváradon megjelenik az erdélyi törvények gyűjteménye, az Approbatae Constitutiones Regni Transylvaniae . X. Ince pápa – kiadott bullájában – elítéli Cornelius Jansen püspöknek a kegyelem természetéről szóló öt tételét. Kara Murád budai pasát nevezik ki kapudán pasává . Az év témái 1653 az irodalomban Utrechtben megjelenik Apáczai Csere János „ Magyar Encyclopedia ” című műve. Születések szeptember 1. – Johann Pachelbel , német zeneszerző, orgonista († 1706 ) Teacher in Space Projekt Teacher in Space Projekt (TISP) kezdetét Ronald Reagan elnök 1984. augusztus 27-én bejelentette. Alapvető cél az űrkutatás, a tudomány eredményességének propagálása az oktatás, a tanárok/diákok bevonásával. 1985-ben különféle programok végrehajtásában több mint 11 000 tanár/diák kapott érvényesülési lehetőséget. Az űrhajósok egy-egy küldetés során 2x15 perces órákat tartottak különféle (csillagászat, meteorológia, ásványkutatás, űrrepülés) témakörökben. A Challenger-katasztrófa alkalmával a Tanár az űrben program keretében Sharon Christa McAuliffe civil tanárnő is áldozat lett. A NASA megszüntette a programot. A NASA pályázatot hirdetett tanárok részére, hogy főállású űrhajósként nyújtsanak segítséget a TISP folytatásában. Barbara Radding Morgan tanárnő/űrhajósnő közreműködésével az oktatási intézményeknek nyújtott szolgáltatása az STS–51–L 1986. január 28-án bekövetkezett katasztrófája után 21 évvel, az STS–118 2007. augusztus 8-án indított küldetésével új keretek közé került. A 21. század elején a Tanár az űrben program a magánszektorban újjáéledt. Több, a világűrbe tervezett kirándulásra, a kiválasztott jelentkezők felkészítése megkezdődött. Armadillo Aerospace, Masten Space Systems, PlanetSpace, Rocketplane Limited, Inc. és a XCOR Aerospace kereskedelmi cégek ígérnek Tanár az űrben programokat. A SpaceShipOne, Burt Rutan, Peter Diamandis és Anousheh Ansari vezette programok is támogatják a Tanár az űrben programot. Az Amerikai Rakéta Akadémia versenyfelhívására (Wirefly X PRIZE Cup) bemutatót tartottak, majd a NASA 2009. július 20-án bejelentette az első tanárjelölt űrhajósok felkészítésének elindítását. A NASA 10 szuborbitális repülést rendelt. 2013. június 11-én az Embry-Riddle Aeronautical University (K-12 egyetemi programok) bejelentette, hogy szponzorálja a Space Frontier Alapítvány Tanár az űrben programját. Etzenricht Etzenricht település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1512 fő (1987. május 25.). Moussa Sissoko Moussa Sissoko (Le Blanc-Mesnil, 1989. augusztus 16. –) francia válogatott labdarúgó, jelenleg a Tottenham játékosa. Posztját tekintve középpályás. Gúta (Szíria) Gúta (arabul: ���� ����) mintegy 20 km hosszú és 12-15 km széles mezőgazdasági övezet Damaszkusz mellett, Szíriában. A terület vízellátását a Barada folyó biztosítja. A huszadik század második felében a népesség beáramlása visszaszorította Gúta mezőgazdasági jellegét, mivel a földterület egy részét kivonták a mezőgazdasági termelésből és lakóövezetté alakították. A Gútában termelt mezőgazdasági termékek közt van a gyapot, a kukorica, a lucerna, az árpa valamint különféle gyümölcsök. Gútában a szíriai polgárháború során 2013. augusztus 21-én vegyi fegyveres támadás történt, amelynek során szarint vetettek be a polgári lakosság ellen. Forrás Ghouta, The Paradis of Damascus US: Sarin gas used in Syria chemical attacks Pa’l mundo A Pa'l mundo ('A világnak') Wisin & Yandel ötödik stúdióalbuma. 2005. november 8-án adták ki a Machete Music és WY Records kiadók által. Az album a duó első nagy sikere: mára több, mint 3 000 000 példány kelt el belőle világszerte. A lemezt három különböző kiadásban adták ki: eredetileg 2005 -ben; másodszor 2006 -ban bővített verzióként; harmadszor 2007 -ben válogatás albumként. Az album dalai Pa'l mundo: deluxe edition (2006) Az album 2006-ban kiadott bővített változata. Tartalmaz egy második lemezt, valamint egy bónusz DVD-t. Olajos Béla Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Élete és munkássága Olajos Béla 1910. december 2-án született Gödöllőn polgári értelmiségi családban. 1929-ben érettségizett a helybeli római katolikus gimnáziumban. 1931-től négy tanéven át filozófiát hallgatott Veszprémben. 1934-1939 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában, aki már hallgatóként tanársegédi teendőkkel bízta meg. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba-Novák Vilmos. 1939-ben festőművészi és rajztanári diplomát szerzett. Az 1940-es, második bécsi döntést követően a magyar állam számos jól képzett tanárt, mérnököt és más szakértelmiségit küldött a visszacsatolt területekre, így 1941-ben kinevezték helyettes tanárnak a hajdani rangos, technikum jellegű szatmári Fém-és Faipari Szakiskolába. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. Még frontszolgálata előtt ismerkedett meg Váczy Magda újságírónővel. 1944-ben összeházasodtak, a párizsi békét követően sem tértek vissza Magyarországra, hanem végleg Szatmárnémetiben telepedtek le. Házasságukból született meg Zsuzsanna leányuk. 1945-ben ő is részt vett a néhány egyéni kiállításból összeálló kollektív tárlaton, a második világháború befejezése utáni első szatmári képzőművészeti eseményen, amelyet a szakszervezetek rendeznek a Főtéri Fehérházban; mivel ismeretlen tettesek három festményét eltulajdonították, életében többé sem itt, sem máshol nem vállalkozott egyéni bemutatkozásra; csoportos tartományi, megyei vagy tematikus tárlatokon azonban rendszeresen jelen volt. 1948 után a felsőfokú faipari szakiskolát tanonciskolává degradálták, s mivel a román nyelvet nem beszélte, ettől kezdve különböző általános iskolákban tanított. Amíg azonban magyar állampolgársága helyett nem kapott román állampolgárságot, címzetes tanári kinevezéshez nem juthatott, ezért különböző más tantárgyak beteg oktatóit is helyettesítette. A család megélhetése végett különböző alkalmi munkákat vállalt, különleges tehetségére a Képzőművészeti Alap is felfigyelt s a törvényes múzeumi ügyintézés csatornáján keresztül számos festménye került svájci, német és svéd tulajdonosokhoz. Az 1940-1950-es években magyar állampolgársága miatt Szatmár város területét nem hagyhatta el, viszont I. osztályú sakkmesterként különböző bajnokságokon kellett szerepelnie, utazásaira minden alkalommal külön engedélyt bocsátott ki a rendőrség. A fronton töltött 2 év és a hideg következtében az egészsége megrendült és a hatvanas évektől az állapota állandóan romlott, műtéteken esett át, de tanári tevékenységét odaadással végezte, az 1977-es árvíz idején pedig ő is részt vett az emberek és javak mentésében. Egyre gyakrabban járt lányáékhoz Csíkszeredába egészsége helyreállítása és a Hargita környéki hegyi tájak megörökítése végett. 1975-ben a Megyei Művelődési Bizottság és a Képzőművészek Szövetsége közös kiadásában megjelent 11 szatmári képzőművész albuma, köztük Olajos Bélával. 81 éves korában, 1991. április 18-án hunyt el a csíkszeredai Városi Kórházban. 1995-ben özvegye, Olajos Váczy Magda megírta kettejük emlékiratát. 2008-ban Erdős Judit muzeológus-művészettörténész rendezte meg második egyéni kiállítását az Erdős J. Pál Galériában a Szatmári Képtár és Erdei Péter magángyűjteményének az anyagából. Tértivevény Tértivevénynek (franciául: Avis de réception, rövidítése: AR) nevezzük azt a különdíj ellenében igénybe vehető postai többletszolgáltatást, amely során a feladó visszajelzést kap az ajánlott levél, vagy egyéb könyvelt küldemény átvételéről. Magyarországon a belföldi tértivevény zöld vagy fehér színű, a nemzetközi postaforgalomban használt pedig rendszerint rózsaszínű. Nemzetközi forgalomban azonban nem minden célország biztosítja a tértivevény kitöltetését. Ilyenkor a postahivatal igazolja a kézbesítés megtörténtét. Egy kitöltött tértivevényen szerepel: a könyvelt küldemény nyomkövetési száma (ragszám) a felvevő postahivatal neve a felvétel időpontja a kézbesítő neve és aláírása az átvétel időpontja az átvevő neve, aláírása, személyi igazolványának száma. Lisziewicz Antal Lisziewicz Antal (Budapest, 1932. november 11.) állami díjas matematikus, a Magyar Optikai Művek optikai-főkonstruktőre. A Magyar Optikai Művek munkatársaként több szabadalom feltalálója. 1962-ben Vörösmarthy Dániellel közösen fénykoagulátort fejlesztett ki. 1963-ban képegyeztető prizmarendszert talált fel. 1967-ben abszorbciós optikai rendszert, 1968-ban – Tóth Pállal közösen – önműködő irányvonalszabályozós szintezőműszert fejlesztett ki. Ugyanebben az évben egy irányzó távcső, majd 1971-ben vasúti kerékpárok geometriai méreteinek mérésére alkalmas műszer tervezésében vett részt. 1978-ban meredek felfutású interferenciaszűrőt fejlesztett ki. Számos további bejegyzett szabadalom feltalálója. 1970-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával, 1974-ben a Kiváló Feltaláló cím arany fokozatával díjazták. 1975-ben – munkatársaival, Besskó Dezsővel és Hegyessy Gézával megosztva – megkapta az Állami Díj II. fokozatát, az indoklás szerint „a száloptika kifejlesztéséért és hazai gyártásának megszervezéséért”. Lánya, Lisziewicz Julianna biológus-vegyész, az AIDS elleni tapasz feltalálója. Macrosphenus pulitzeri A Macrosphenus pulitzeri a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Macrosphenidae családba és a Macrosphenus nembe tartozó faj. 12 centiméter hosszú. Angola száraz erdőiben él. Rovarokkal táplálkozik. Életterületének csökkenése miatt veszélyeztetett. 2395 Aho A 2395 Aho (ideiglenes jelöléssel 1977 FA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Harvard Obszervatórium fedezte fel 1977. március 17-én. Kampen vasútállomás Kampen vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Kampen településen. Az állomást az Nederlandse Spoorwegen üzemelteti. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Utrecht–Kampen-vasútvonal Zwolle–Kampen-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Zwolle vasútállomás Mannóz A mannóz egy hexóz monoszacharid cukormolekula. Neve a bibliai manna(en) szóból van: latinul manna, görögül manna (μάννα). A d-mannóz a d-glükóz epimerje. A természetben például a mannánokban fordul elő. A mannánok poliszacharid-jellegű vegyületek, magok csonthéjában találhatók meg. A d-mannóznak ismeretes az α és a β anomerje is. Mindkét anomer piranózalkatú gyűrűt tartalmaz, vizes oldatuk mutarotál. Vízben jól, alkoholban rosszul, éterben nem oldódik. A d-mannit a d-mannóz redukciójakor keletkező hatértékű alkohol, cukoralkohol. A növényvilágban elterjedt, megtalálható egyes fák mannájában, besűrűsödött nedvében. Vízben közepesen oldódik, jól kristályosodik. A d-mannuronsav a d-mannózból származtatható uronsav. Egyes algákban található alginsavban fordul elő, ami egy poliszacharid jellegű vegyület. Mindkét anomerje létezik, könnyen képez laktont. Előállítás A mannóz a mannit oxidációjával állítható elő. Rhea Seehorn Rhea Seehorn (1972. május 12. –) amerikai színésznő. Leginkább televíziós sorozatokból ismert; a Better Call Saul című drámasorozatban 2015 óta a címszereplő munkatársát és szerelmét, Kimberly Wexlert alakítja. Színészi játékáért, mint legjobb női mellékszereplő, két Satellite Awardot és egy Szaturnusz-díjat kapott. Gyermekkora és tanulmányai A virginiai Norfolkban született, később Japánban, Arizonában és Washingtonban nevelkedett. Apja és nagyanyja nyomdokaiba lépve fiatal korától tanult festészetet, rajzolást és építészetet. Felsőfokú tanulmányai során találkozott először a film- és színházművészettel. 1994-ben szerzett művészeti diplomát a George Mason University hallgatójaként. Színészi pályafutása A Better Call Saul mellett további fontosabb televíziós szereplései voltak a Whitney élete, az I'm with Her, valamint a Franklin és Bash című sorozatokban. Vendégszereplőként tűnt fel többek között a Dollhouse – A felejtés ára, a Minden lében négy kanál és az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály egy-egy epizódjában, illetve szinkronszínészként hangját kölcsönözte az Amerikai fater és a Family Guy epizódjaiban. A filmvásznon nagyrészt független filmekben és rövidfilmekben szerepelt az 1990-es évek végén és a 2000-es évek első felében. Fidzsi-szigeteki labdarúgó-szövetség Fidzsi-szigeteki labdarúgó-szövetség (angolul: Fiji Football Association) Történelme A szövetséget 1938-ban alapították. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek 1963-tól tagja. 1966-tól az Óceániai Labdarúgó-szövetség tagja. Fő feladata a nemzetközi kapcsolatokon kívül, a Fidzsi-szigeteki labdarúgó-válogatott férfi és női ágának, a korosztályos válogatottak illetve a nemzeti bajnokság szervezése, irányítása. A működést biztosító bizottságai közül a Játékvezető Bizottság (JB) felelős a játékvezetők utánpótlásáért, elméleti (teszt) és cooper (fizikai) képzéséért, foglalkoztatásáért. Elnökök Arthur Stanley Farebrother 1938 - 1940 Tulsi Ram Sharma 1940 - 1945, 1948 – 1950, and 1954 Dwarka Prasad 1945 - 1947 Andrew Deoki|Andrew Indar Narayan Deoki 1951 - 1953 , 1955 - 1958 F.M.K. Sherani 1954 - 1955 Moti Tikaram|Justice Sir Moti Tikaram 1959 - 1960 Abdul Lateef (Fijian lawyer)|Abdul Lateef 1960 – 1962, 1966 – 1967 Manikam V. Pillay 1962 – 1965, 1967 – 1983 Hari Pal Singh 1983 – 1985 Dr M.S. Sahu Khan 1985 - Szalmeterol A szalmeterol szelektív, hosszú hatású β2 adrenoceptor agonista, amelynek hosszú oldallánca a receptor külső feléhez kötődik. Ezen farmakológiai tulajdonságai következtében a szalmeterol jobban kivédi a hisztaminnal kiváltott bronchusgörcsöt, és tartósabb, legalább 12 órán át tartó bronchodilatációt biztosít, mint az ajánlott adagolásban alkalmazott hagyományos, rövid hatású 2-agonisták. Emberben a szalmeterol gátolja a belélegzett allergén által kiváltott rövid- és hosszútávú hatásokat; ez utóbbiakat akár a bevételét követő 30 órán keresztül is, amikor a bronchodilatációs hatás már nincs is jelen. Már egyszeri szalmeterol adag is csökkenti a bronchialis hyperreaktivitást. A fenti tulajdonságok jelzik, hogy a szalmeterol rendelkezik egy nem bronchodilatátor aktivitással is, de ennek klinikai jelentősége még nem teljesen egyértelmű. A hatásmechanizmus különbözik a kortikoszteroidok gyulladásgátló hatásától, amelyek adását tehát sem felfüggeszteni, sem megszüntetni nem szabad a szalmeterol kezelés beindításakor. A szalmeterolt COPD-vel járó állapotok kezelésével kapcsolatban is vizsgálták, és bebizonyosodott, hogy javítja mind a tüneteket és a tüdőfunkciót, mind a beteg életminőségét. A szalmeterol β2-agonistaként hat a betegség reverzibilis komponensére. A szalmeterol in vitro kísérletekben növelte az emberi tüdőben található epithelium sejtek ciliáris mozgásának frekvenciáját, és csökkentette a pseudomonas toxin bronhialis epitheliumra gyakorolt acidotoxikus hatását cisztikus fibrózisban szenvedő betegekben. Készítmények SERETIDE SEREVENT SEREVENT DISKUS SEREVENT EVOHALER SEREVENT ROTADISKS THOREUS DISKUS Steenwijk vasútállomás Steenwijk vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Steenwijkerland községben, Steenwijk településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Arnhem–Leeuwarden-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Wolvega vasútállomás Meppel vasútállomás Frascarolo Frascarolo település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 1213 fő (2017. január 1.). Frascarolo Gambarana, Mede, Suardi, Valenza, Bassignana és Torre Beretti e Castellaro községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: A pisztráng (dal) A pisztráng (Die Forelle, Op. 32, D. 550) Franz Schubert 1817-ben komponált dala. E dalon alapul a két évvel későbbi Pisztrángötös(de) (D667) című műve is. Források Ének-Zene 7. Mozaik Education (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (kotta és szöveg) A gitár. Kottaolvasási gyakorlatok: Dal No. 17. music-instrument-guitar.com (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (kotta) Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 218. o. Kenéz László: Pisztrángból ötös. kulturpart.blog.hu (2008. máj. 21.) (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (elemzés) A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor . Budapest: Tankönyvkiadó. 260. o. Felvételek Franz Schubert : Die Forelle. Dietrich Fischer-Dieskau (bariton), Gerald Moore (zongora) YouTube (2009. jún. 20.) (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (audió, képsorozat) Franz Schubert : A pisztráng, Op. 32. László Margit YouTube (1971. ápr. 19.) (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (audió) Franz Schubert : A pisztráng Op. 32 D. 550. YouTube (1984. aug. 22.) (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (audió) Franz Schubert : Schubert2. Kovács-Tesléry Luca YouTube (2016. feb. 15.) (Hozzáférés: 2016. aug. 22.) (videó) G-Dragon-diszkográfia G-Dragon dél-koreai énekes, rapper és zenei producer, a Big Bang együttes vezetője, 2017-tel bezárólag két koreai és egy japán nagylemezt, két koreai középlemezt, számos kislemezt és videoklipet jelentetett meg szóló előadóként 2009 óta. Nagy- és középlemezeiből összesen több mint 700 000 darab fogyott, digitális dalletöltéseinek száma meghaladja a 25 milliót. Alfred Lemmnitz Alfred Lemmnitz (Taucha, 1905. június 27. – Pankow, 1994. szeptember 23.) német politikus, tanár és egyetemi tanár. 1958 és 1963 közt az NDK oktatási minisztere volt. Több pártban is politizált, több fontos keletnémet díjat is elnyert. Ville (Franciaország) Ville település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 766 fő (2015). Ville Cannectancourt, Chiry-Ourscamp, Évricourt, Larbroye, Passel, Ribécourt-Dreslincourt és Suzoy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vojtech Budinský-Krička Vojtech Budinský-Krička v. Budaváry (Rózsahegy, 1903. július 24. – Kassa, 1993. január 5.) szlovák régészprofesszor, a szlovákiai régészet úttörője. Élete Tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint Krakkóban a Jagelló Egyetemen végezte. Fiatalon a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum, később pedig a Csehszlovák Állami Régészeti Intézet munkatársa. A terepbejárások és ásatások egyik fő szervezője. 1928-1929-ben a znióváraljai gimnázium tanára. 1939. március 1-jétől a Szlovák Nemzeti Múzeum mellett működő Régészeti és Konzervátori Intézet vezetője és 1942-es megalakulásától pedig az önálló Állami Régészeti Intézet első igazgatója egészen 1951-ig. 1940 és 1950 között a Comenius Egyetem prehistorikus régészeti tanszékének professzora. 1951-ben a kommunista diktatúra 8 évi börtönre ítélte. Az enyhülés csak 1954 után következett (Eisner közbenjárására szabadon engedték), amikor a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa lett. Későbbiekben mint a kihelyezett kassai kutatóközpont vezetője tevékenykedett (1958-1974), nagyban hozzájárulva Kelet-Szlovákia régészeti kultúráinak megismeréséhez. Kulcsfontosságúak a Kelet-Szlovákia őskori történetével, valamint a szláv kultúra, legfőképpen a megtelepedés fejlődésének problémakörével foglalkozó munkái, melyek számtalan terepbejárására és szórványgyűjtésére alapultak. Főbb ásatásai többek között: Eperjes, Karasznyán, Kiscsepcsény, Királyhelmec, Ragyolc, Sárosremete, Szakolca, Turócszentmárton, Zemplén, Zsebes, Zsitvatő és számos csehországi leletmentés. Életműve több mint 300 művet foglal magában, felöleli a szlovákiai régészeti kutatás csaknem minden területét. Jellemét a szívósság, kitartás, szerénység és természetes kutatói adottsága formálta. Az utána következő generációk hálásak úttörő munkásságáért és őrzik példamutató emlékét. Főbb művei 1936 Zpráva o výskume „Homôlky“ v Malom Čepčíne (okr. Turčiansky sv. Martin) r. 1936. Sborník Múzeálnej Slovenskej Spoločnosti XXX, 94-99. (Budaváry néven) 1942 Výtvarný prejav slovanského praveku 1947 Slovensko v mladšej dobe kamennej 1949 Ďalšie výskumy v oblasti pravekých mohýl na východe Slovenska (Časopis Muzeálnej slovenskej spoločnosti XL) 1952 Nové nálezy v Topoľčanoch ( Arch. Roz. IV) 1956 Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Žitavskej Tôni na Slovensku. Slovenská archeológia. 1959 Slovanské mohyly v Skalici - Slawische Hügelgräber in Skalica 1959 Výskum na sídlisku s bukovohorskou kultúrou vo Šváboch, okr. Prešov (Arch. Roz. XI) 1961 Východoslovenská nížina v praveku (Arch. Roz. XIII) 1961 Miedzy Wyhorlatem a pasmem Tokajsko-preszowskim (Acta Arch. Carp. III) 1963 Žiarové hroby z doby medenej v Malých Zalužiciach-Lažňanoch (Arch. Roz. XV) 1964 Pohrebisko z neskorej doby kamennej v Malých Zalužiciach-Lažňanoch (Štud. Zvesti 13) 1965 Gräberfeld der späten schnurkeramischen Kultur in Veselé (Slov. Arch. XIII-1) 1967 Východoslovenské mohyly (Slov. Arch. XV-2) 1973 Das altmagyarisches Fürstengrab von Zemplín ( Fettich Nándor tsz.) 1991 Šebastovce – Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches ( Anton Točík tsz.) Nirvana A Nirvana amerikai rockegyüttes volt, amelyet Kurt Cobain énekes és gitáros alapított Krist Novoselic basszusgitárossal a Washington állambeli Aberdeenben. A kezdeti időszakban több dobossal zenéltek majd 1990-ben csatlakozott hozzájuk Dave Grohl, akivel kialakult a Nirvana végső felállása. Az együttes a seattle-i zenei színtéren alapozta meg hírnevét a független Sub Pop lemezkiadónál 1989-ben megjelent, Bleach című első albumával. Miután a nagykiadós DGC Recordshoz szerződtek, Smells Like Teen Spirit című daluk a második, 1991-es Nevermind albumról, nem várt nagy sikert aratott. A Nirvana ezzel belépett a mainstreambe, és ráirányította a figyelmet az alternatív rock egyik alműfajára, a grunge-ra, amely aztán az 1990-es évek első felében uralta a zeneipart. Kurt Cobaint, a Nirvana frontemberét, a média „generációja szószólójának” kiáltotta ki, a Nirvanát pedig az X-generáció „zászlóshajójának”. Cobain kényelmetlenül érezte magát a rá irányuló figyelemtől, és inkább a zenére összpontosított. Abban a hitben, hogy az együttes üzenetét és művészi vízióját félreértelmezték, kihívás elé állította a zenekar közönségét az 1993-as In Utero című harmadik stúdióalbumukkal. A Nirvana rövid pályafutása Kurt Cobain 1994 áprilisi halálával ért véget, de az együttes népszerűsége és hatása kitartott a következő években is. 2002-ben egy befejezetlen demófelvételük a zenekar utolsó időszakából You Know You're Right címmel a rádiós játszási listák élére került világszerte. Az együttes 1989-es bemutatkozása óta, csak az Egyesült Államokban, több mint 25 millió albumot adott el, világszerte pedig több mint 50 milliót. Történet A korai évek (1985-1990) Cobain és Novoselic 1985-ben találkoztak először (bár egy gimnáziumba jártak, nem ismerték egymást). Mindketten a The Melvins együttes rajongói voltak, és gyakran látogattak el az együttes próbáira. Néhány sikertelen zenekaralapítási próbálkozás után Aaron Bruckhard dobossal hozta létre annak az együttesnek az első felállását, amely később a Nirvana lett. Burckhardot pár hónap után kirúgták. Ideiglenesen Dale Crover, a The Melvins dobosa helyettesítette, akivel elkészítették az első demójukat. A kezdeti hónapokban több nevet is kipróbáltak, ezek között volt a Skid Row, a Pen Cap Chew, és a Ted Ed Fred. A Nirvana nevet 1988 elején vették fel, melyet Cobain így magyarázott: „Olyasmi elnevezést akartam, amely gyönyörű, kellemes és szép, nem egy olyan közönséges ócska punk rock nevet, mint mondjuk az Angry Samoans”. Az év márciusában léptek fel először ezen a néven. Néhány hónappal később állandó dobost is sikerült találniuk Chad Channing személyében. 1988 végén egy seattle-i független lemezkiadó, a Sub Pop leszerződtette az együttest, és rendelkezésükre bocsátott egy stúdiót. Szerződést kötöttek egy híres helyi producerrel, Jack Endinóval, akinek segítségével az év decemberében, körülbelül 30 óra alatt felvették az első lemezüket, amely 1989-ben jelent meg Bleach néven. Az arról megjelenő első kislemez a Love Buzz/Big Cheese volt. Az albumra több együttes is hatással volt, mint például a The Melvins, a Black Sabbath és a Led Zeppelin. Az anyag országszerte a főiskolai rádióállomások kedvence lett Amerikában, de kevés jel utalt arra, hogy hol fog tartani az együttes két évvel később. A Bleach felvételére 606,17 dollárt költöttek, amit Jason Everman fizetett ki (őt Cobain egyik legjobb barátja hozta össze az együttessel). Everman, miután egyre több időt töltött az együttessel, felajánlotta, hogy kölcsönadja a lemez felvételéhez szükséges összeget. Emiatt, bár nem játszott az albumon, a neve felkerült a közreműködők listájára, hogy „még inkább a zenekar tagjának érezze magát”, mondta Novoselic. A Bleach elkészülte után Evermannek másodgitáros szerep jutott a Nirvana rövid és konfliktusokkal teli első turnéján. A koncertkörút 1989 februárjában indult és két hétig tartott, csak az Egyesült Államokban léptek fel. A turné végeztével megváltak Evermantől. Október végétől Angliában és Európában turnéztak a TAD előzenekaraként. 1989. november 21-én, az előző napi és a másnapi bécsi koncertek között a Nirvana Budapesten lépett fel a Petőfi Csarnokban. Ez volt az egyetlen magyarországi koncertjük a zenekar egész történetében. Egy 1989-es interjúban Kurt azt nyilatkozta, hogy az együttes zenéje megváltozott: „A korai dalok nagyon dühösek voltak. […] De ahogyan telik az idő, a dalok egyre poposabbak és poposabbak lesznek pont úgy, ahogy én egyre boldogabbá és boldogabbá válok. A mostani dalok a problémás kapcsolatokról, más emberi lényekhez kötődő érzelmi dolgokról szólnak”. 1990 áprilisától az együttes Butch Vig producerrel kezdett el dolgozni a Bleach folytatásán a Smart Studiosban. A felvételek alatt Kurt és Krist kiábrándult Channing dobtechnikájából, és nehezményezték azt is, hogy nem vett részt a dalszövegek írásában. Nem sok idő múlva Chad kilépett az együttesből, néhány hétig pedig ismét Dale Crover lett a dobos. Később felbérelték a Mudhoney dobosát, Dan Peterst, akivel fel is vették a Sliver című dalt. Néhány héttel később Buzz Osborne, a The Melvins énekese bemutatta neki Dave Grohlt, aki egy washingtoni hardcore punk együttesben, a Screamben játszott dobosként. Néhány nappal az első találkozásuk után, Cobain és Novoselic meghallgatta Dave próbajátékát. Krist később azt nyilatkozta: „Két perc után tudtuk, hogy ő a mi dobosunk”. Grohl első fellépése 1990 októberében volt az együttessel, attól kezdve a Nirvana feloszlásáig ő maradt az állandó dobos. Az áttörés (1990-1992) Az együttes a csekély érdeklődést kiváltó első albumuk után kiábrándult a Sub Pop kiadóból, ezért úgy döntöttek, hogy egy nagy kiadót keresnek. A Sonic Youthból ismert Kim Gordon folyamatos ajánlására 1990-ben a DGC Records leszerződtette a Nirvanát. Ezt követően az együttes elkezdte felvenni első nagykiadós albumát, a Nevermindot. A kiadó több producert is felajánlott a számukra, de ők ragaszkodtak Butch Vighez. Úgy döntöttek, hogy Vig Madison stúdiója helyett a Los Angeles-i Sound City Studiosban veszik fel az anyagot. 1990 folyamán több dalt is rögzítettek itt, például az In Bloomot és a Breedet, melyeket akkor már évek óta játszottak koncerteken. Pár dalnak, mint például az On a Plainnek és a Stay Away-nek nem volt teljes, befejezett szövegük; ezek csak a felvételi munkák közepére készültek el. A felvételek után Vig és az együttes közösen végezték el a keverést. A lemezfelvétel tervezett ütemét nem tudták tartani, és az első keverés sem tűnt kielégítőnek, ezért felvették a Slayer együttes hangmérnökét, Andy Wallace-t, aki kialakította a végső hangzást. A lemez kiadását követően a Nirvana tagjai elégedetlenségüket fejezték ki Wallace munkájával kapcsolatban, a Nevermind album steril hangzása miatt. Kezdetben a DGC Records arra számított, hogy 250 000 példányt adnak el a Nevermindból, ami a Sonic Youth Goo című albumával lett volna azonos eladási szinten. Azonban az album első kislemezdala, a Smells Like Teen Spirit gyorsan nagy népszerűségre tett szert, nem kis részben az MTV-n sűrűn játszott videóklipjének köszönhetően. Az 1991 végén lezajlott Európa-turnén az együttes azt vette észre, hogy a koncerteken a termek befogadóképességéhez képest veszélyesen sok belépőt adtak el, hogy a tévétársaságok forgatócsoportjai a színpadkép állandó szereplői lettek, és hogy a Smells Like Teen Spirit dal majdnem mindenütt jelen volt a rádióban és a televíziós műsorokban. 1991 karácsonyára a Nevermindból már heti 400 000 példányt adtak el az Egyesült Államokban. 1992. január 11-én az album megszerezte az első helyet a Billboard 200 lemezeladási listán, letaszítva Michael Jackson Dangerous című albumát a csúcsról. Az album számos más ország eladási listáján is elfoglalta az első helyet. Abban a hónapban, amikor elérték az első helyet, a Billboard magazin kijelentette: „A Nirvana kivételes együttes, ahol minden együtt van: kritikai elismerés, szakmai tisztelet, pop rádiós jelenlét, és egy masszív főiskolai/alternatív zenei rajongó háttér.”. 1992. februárjában, az együttes Pacific Rim elnevezésű turnéját követően, Cobain feleségül vette a Hole együttes énekesnőjét, Courtney Love-ot Hawaiin. Augusztusban Love életet adott lányuknak, Frances Bean Cobainnek. Kimerültségre hivatkozva a Nirvana nem vállalt el még egy amerikai turnét a Nevermind népszerűsítésére, helyette néhány élő fellépést iktattak be. Napokkal Frances Bean születése után adta a Nirvana egyik leghíresebb koncertjét az Egyesült Királyságban, a Reading Festival főzenekaraként. A Cobain egészségéről és az együttes lehetséges feloszlásáról szóló pletykákra válaszul Cobain viccből egy tolószékben jelent meg a színpadon, majd kiszállt belőle és csatlakozott a zenekarhoz, hogy eljátszanak néhány régi és új számot. Dave Grohl 2005-ben egy rádióműsorban elmondta, előzőleg az együttes őszintén aggódott, hogy a koncert teljes katasztrófa lesz, tekintve a koncertet megelőző hónapok történéseit. Ennek ellenére, a fellépés végül pályafutásuk egyik legemlékezetesebb eseménye volt. Alig két héttel később a Nirvana fellépett az MTV Video Music Awardson. Az első próbán Cobain bejelentette, hogy az együttes az adás alatt egy új dalt fog előadni, a Rape Me-t. Az MTV vezetőit megrémítette a dal. A show producere, Amy Finnerty elmondása alapján, azt gondolták, hogy róluk szól. Ragaszkodtak hozzá, hogy az együttes ne a Rape Me-t játssza, sőt azzal fenyegetőztek, hogy ha az együttes eljátssza a dalt, akkor leállítják a klipjeik adását. Heves vitákat követően a Nirvana beleegyezett, hogy legutóbbi kislemezdalukat, a Lithiumot fogják játszani. A műsort Cobain mégis a Rape Me-vel kezdte, aztán áttért a Lithiumra. Az előadás vége felé Novoselic erősítője elromlott, ezért úgy döntött, hogy egyfajta showelemként feldobja gitárját a levegőbe. A visszaeső gitárt azonban nem sikerült elkapnia, ezért az fejbe csapta, és Novoselic szédelegve hagyta el a színpadot. Miközben Cobain a felszerelésüket csapkodta, Grohl a mikrofonokhoz rohant, és egyfolytában azt kiabálta, hogy „Hi Axl! Hi Axl!”. Ezzel a Guns N’ Roses énekesére, Axl Rose-ra utalt, akivel az együttesnek és Courtney Love-nak a show előtt volt egy bizarr és harcias találkozása. 1992 decemberében az együttes kiadta az Incesticide albumot, ami ritkaságok és B-oldalas dalok gyűjteménye volt. A zenekar sikere nyomán sok rádiófelvételük és korábban kiadatlan daluk kezdett feltűnni különböző illegális kiadványokon, ezért az Incesticide főleg a kalózmásolatok terjedésének letörésére szolgált. Az album tartalmazott dalokat korábban már kiadott kislemezekről, mint például a Sliver és a Dive, valamint a BBC-nél készült felvételeket, mint a Been a Son, az Aneurysm, továbbá feldolgozásokat a The Vaselines és a Devo együttesektől. In Utero (1993) Az 1993-as In Utero elkészítéséhez leszerződtették Steve Albinit, a Pixies együttes híres Surfer Rosa című albumának producerét. Mivel a Nevermind olyan hallgatóságot vonzott, akiknek kevés, vagy szinte semmi tapasztalatuk nem volt az olyan alternatív, sötét, vagy kísérletező zenekarokat illetően, mint a Nirvana elődei, ezért Albini bevonása szándékos lépésnek tűnt a Nirvana részéről, hogy az albumnak egy nyers, kevésbé polírozott hangzást adjanak. Például az album egyik dala, amely egy zajos, vijjogó riffre épül, az ironikus Radio Friendly Unit Shifter címet kapta (a zeneiparban a „radio friendly” (rádióbarát) kifejezés olyan dalra utal, amelyet gyakran játszanak a rádiók, a „unit shifter” pedig egy olyan dal, amely miatt megnő a kereslet egy album iránt, tulajdonképpen „húzódalként” értelmezhető.) Mindazonáltal Cobain kitartott amellett, hogy az Albini kreálta hangzás az, amit mindig is elképzelt a Nirvana számára: egy mindenféle stúdiótrükkök nélküli, természetes hangzást. A felvételek Albinivel különösen gyorsak és hatékonyak voltak. Az albumot mindössze két hét alatt vették fel 25 000 dollár költséggel a minnesotai Pachyderm Studiosban. Néhány héttel a felvételek befejezése után a Newsweekben és a Chicago Tribune-ban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a DGC Records az albumot „kiadhatatlannak” tartja. Emiatt sok rajongó úgy gondolta, hogy az együttest a kiadójuk befolyásolhatja a kreativitásban. Habár az album visszatartásáról szóló történetek nem voltak igazak, de az együttes tagjai valójában nem voltak teljesen elégedettek Albini keverésével. Úgy gondolták, hogy a basszusok túl mélyek, valamint Cobain úgy érezte, hogy a Heart-Shaped Box és az All Apologise dalok nem szólnak tökéletesen. Az R.E.M. producerét, Scott Littet kérték fel, hogy segítsen újrakeverni ezt a két dalt, amelyhez Cobain további hangszeres részeket és háttérvokált is hozzáadott. 1993 augusztusában leforgatták a Heart-Shaped Box videóklipjét Anton Corbijn rendezésében. Az In Utero a Billboard 200-on az első helyen debütált 1993. szeptember 21-én. A Time kritikusa, Christopher John Farley, a következőket írta az albumról: „Néhány alternatívzene-rajongó félelme ellenére a Nirvana nem lett mainstream, bár ez az erős új album talán ismét rákényszeríti a mainstreamet, hogy közeledjen a Nirvanához.”. Bár kereskedelmileg sikeres volt, az album mégsem tudta megismételni a Nevermind sikerét. Az év őszén a Nirvana belekezdett első komoly turnéjába két év után az Egyesült Államokban. A turnéra másodgitárosként felvették a Germs punk rock együttes tagját, Pat Smeart. Az utolsó hónapok és Cobain halála (1993-1994) 1993 novemberében, az In Utero-turné közepén a Nirvana fellépett az MTV Unplugged műsorban. Úgy döntöttek, hogy legismertebb dalaik közül csak egyet játszanak, a Come as You Are-t. Grohl egy későbbi nyilatkozatában azt mondta: „Tudtuk, hogy nem akarjuk beletenni a Teen Spirit egy akusztikus verzióját… mert az szörnyű hülyén hangzott volna.”. Néhány viszonylag ismeretlen dal feldolgozása is bekerült a műsorba, köztük a Meat Puppets három száma, melyet az arizonai rockegyüttes két tagjával közösen adtak elő. A műsor végén, miután eljátszották a blueslegenda Lead Belly Where Did You Sleep Last Night című dalát, a műsor producere, Alex Coletti megpróbálta rávenni az együttest, hogy játsszanak egy ráadásdalt. Cobain erre a következőt válaszolta: „Nem tudom felülmúlni az utolsó dalt”. Coletti belátta, hogy Cobainnek igaza van. Az előadás 1993. december 13-án került adásba az MTV-n. 1994 elején az együttes európai körútra indult. A turné vége felé, március 1-jén Münchenben, Cobainnál hörghurutot és torokgyulladást diagnosztizáltak. Emiatt a másnapi müncheni koncertjüket törölték. Rómában március 4-e reggelén Courtney Love öntudatlan állapotban találta Cobaint a hotelszobában, és sietve bevitette a legközelebbi kórházba. Az orvos, aki megvizsgálta, azt nyilatkozta egy sajtókonferencián, hogy az énekes receptre felírt Rohypnol gyógyszert két üveg pezsgővel kísérve vett be. A turné további részét törölték, beleértve az Egyesült Királyság-beli koncerteket is. A következő hetekben Cobain heroinfüggősége újra felszínre tört. Megszervezték, hogy elvonóra menjen, és meggyőzték, hogy vesse alá magát a kezelésnek. Kevesebb, mint egy héttel a rehabilitáció megkezdése után Cobain átmászott az intézet falán, és hazautazott Seattle-be. Egy héttel később, 1994. április 8-án, pénteken Cobaint holtan találták seattle-i házában. Halálát egy önkezével leadott fejlövés okozta. A Nirvana feloszlott. A Nirvana után A Nirvana feloszlását követő években a zenekar két másik tagja zeneileg aktív maradt. Nem sokkal Cobain halála után Grohl felvett néhány demót, amely végül a Foo Fighters bemutatkozó albumaként jelent meg. A Foo Fighters lett Grohl első számú zenekara, és a következő évtizedben több kereskedelmileg sikeres lemezt bocsátott ki. A Foo Fighters mellett Grohl több együttesben is dobolt, mint például a Tom Petty and the Heartbreakers, a Queens of the Stone Age, a Tenacious D, a Nine Inch Nails, a Killing Joke, valamint dolgozott Paul McCartney-val és Mike Watt-tal. 2004-ben egy lemeznyi metáldalt írt és rögzített Probot néven 80-as évekbeli kedvenc heavy metal énekeseivel. A Foo Fighters mellett jelenleg a Them Crooked Vultures trió tagja. A Nirvana után Novoselic megalakította a Sweet 75 együttest. Később Curt Kirkwooddal (ex-Meat Puppets) és Bud Gaughgal (ex-Sublime) közösen alapítottak együttest Eyes Adrift néven. Az 1999-es WTO Miniszteri Konferencia idején rendezett demonstráción Seattle-ben egyszeri alkalommal fellépett a No WTO Combo nevű alkalmi társulás tagjaként, Kim Thayil (Soundgarden) és Jello Biafra (Dead Kennedys) társaságában. 2006 decemberében Bruno DeSmartass basszusgitárost helyettesítette a Flipper együttes brit, ír, és amerikai turnéján. Novoselic időközben politikai aktivista lett, megalapítva a zenészek jogait védő JAMPAC bizottságot. 2004-ben Of Grunge and Government: Let's Fix This Broken Democracy címmel írt könyvet zenei pályafutásáról és politikai törekvéseiről. Posztumusz kiadványok Cobain halála után több Nirvana-album is megjelent. Az első 1994 novemberében érkezett a csapat MTV Unplugged fellépésének felvételével, MTV Unplugged in New York címen. Két héttel utána egy videó-összeállítást adtak ki a Nirvana előadásaiból, melynek a címe Live! Tonight! Sold Out!! volt. Az anyag jelentős részét, mely a Nevermind-turné nagy részét dokumentálta, még maga Cobain állította össze. Az eredeti szándékuk az volt, hogy az MTV Unplugged albumot egy dupla lemezes változatban adják ki, így az első lemez akusztikus zenéjét a második lemez elektromos zenéje egyensúlyozta volna ki. Mindazonáltal, a két életben maradt tag számára a Nirvana-felvételek átválogatása, ilyen kevéssel Cobain halála után, túl nagy érzelmi megrázkódtatás volt. A koncertalbum, mely különböző élő felvételekből válogat, végül 1996 októberében jelent meg From the Muddy Banks of the Wishkah címmel. 1997 augusztusában, a Wall Sound nevű online zenei portál hírül adta, hogy Grohl és Novoselic egy ritkaságokat tartalmazó, többlemezes Nirvana-válogatáson dolgoznak. Négy évvel később az együttes kiadója bejelentette, hogy a box set elkészült, és 2001 szeptemberében, a Nevermind album 10. évfordulóján kívánják megjelentetni. Nem sokkal a megjelenés előtt Courtney Love letiltatta az anyag kibocsátását, majd beperelte Grohlt és Novoselicet, hogy Cobain korábbi zenésztársai „elrabolják” a Nirvana hagyatékát a személyes érdekeik végett. Az ezt követő hosszas pereskedés, amely a Nirvana zenéjének tulajdonjogáról szólt, több mint egy évig tartott. A legtöbb jogi vita egy addig kiadatlan dalra, az együttes utolsó felvett dalára, a You Know You're Rightra összpontosult. Grohl és Novoselic fel szerette volna tenni a dalt a lemezre, hogy az összes fontosabb ritkaságot egyszerre jelentessék meg. Love ellenben azzal érvelt, hogy ez a dal fontosabb, mint általában egy ritkaságfelvétel, és egy külön greatest hits típusú albumon kellene kiadni. Több, mint egyéves, gyakran nyilvános, és néha bizarr jogi csatározás után a felek megállapodtak abban, hogy azonnal jelenjen meg egy greatest hits válogatás Nirvana címmel, mely tartalmazza a You Know You're Right dalt. A Nirvana c. válogatásalbum 2002. október 29-én jelent meg. Az album tartalmazta a három stúdiólemez legnagyobb sikerű dalait, továbbá néhány jól ismert Nirvana-dal alternatív változatát. A With the Lights Out box set végül 2004 novemberében jelent meg. A kiadvány rengeteg korai Cobain-demót, nyers próbatermi felvételeket, és a zenekar pályafutása során rögzített élő számokat tartalmazott. A box set legjobb dalaiból 2005 végén egy Sliver: The Best of the Box című válogatás CD-t adtak ki. A lemez tizenkilenc dalt tartalmazott a box setből, plusz három korábban kiadatlan felvételt, köztük a Spank Thru egy verzióját az 1985-ös Fecal Matter demóról. 2002-ben egy Jim DeRogatis készítette interjúban Love elmondta, hogy számtalan kiadatlan kazetta, demó és hálószobai felvétel maradt Cobain halála után. 2006 áprilisában Love bejelentette, hogy eladja a Nirvana dalaiban való érdekeltségének huszonöt százalékát, amit 50 millió dollárra becsültek. A részesedést a Primary Wave Music kiadó vette meg, amit Larry Mestel, a Virgin Records egy korábbi ügyvezető igazgatója alapított. Az eladáshoz kapcsolódó nyilatkozatban Love biztosította a Nirvana rajongótáborát, hogy a jogokat nem egyszerűen a legnagyobb ajánlatot tevőnek adták oda: „Továbbra is hűek maradunk a Nirvana szellemiségéhez, miközben ezt a zenét eljuttatjuk oda, ahol még nem járt”. Azóta további kiadványok láttak napvilágot. Többek között 2006-ban a Live! Tonight! Sold Out!! DVD-változata. Ugyancsak DVD-n jelent meg az MTV Unplugged in New York vágatlan verziója 2007-ben. Live at Reading címmel adták ki az 1992-es Reading-fesztiválos koncertjük felvételét CD-n és DVD-n egyaránt 2009 novemberében. Az együttes bemutatkozó albumát (Bleach), a megjelenésének 20. évfordulója alkalmából, remaszterelve adták ki újra 2009-ben, bónuszként a portlandi Pine Street Theatre-ben 1990. február 9-én adott Nirvana-koncert korábban kiadatlan hanganyagával együtt. Stílusa és hatása A Nirvanát megelőzően az alternatív zene sorsa többnyire az erre szakosodott lemezboltokon múlt, a nagy lemezkiadók pedig a legtöbb esetben csak úgy tekintettek rá, mint az adóból leírható költségre. A Nirvana második albumát (Nevermind, 1991) követően viszont már semmi nem volt ugyanaz, mint korábban. A Nirvana népszerűvé tette a punkot, a post-punkot és az indie rockot, úgy hozva be ezeket a stílusokat az amerikai mainstream könnyűzenébe, mint addig egyetlen más zenekar sem. Habár a hangzásukban egyenlő arányban volt jelen a Cheap Trick és a Black Sabbath (amit washingtoni barátaik, az underground rocker Melvins révén ismertek meg), a Nirvana alapja egyértelműen az indie rock volt. Feldolgozták a Vaselines dalait, új életet leheltek Devo new wave számaiba, és Kurt Cobain egyfolytában magasztalta kedvenc együtteseit – legyen az az art punk Raincoats, vagy Meat Puppets countryval fűszerezett hardcore-ja – mintha a kedvenc lemezei mindig is fontosabbak lettek volna, mint saját zenéje. Habár a Nirvana alapját az indie rock adta, a dallamaik pedig poposak voltak, mégis lemezeik és élő fellépéseik a posztindusztriális fehérzajt és a heavy metal őrlését egyesítették. Ez az, ami a zenekart példa nélkül álló multiplatina szenzációvá tette. A Jane’s Addiction és a Soundgarden a hatalmas amerikai heavy metal közönségnek bizonyított, a Pixies a pop érzékenységét egyesítette az indie rock fehérzajjal, de a Nirvana egybegyúrta az egészet, amivel egy szenvedélyes és dallamos hangzást hoztak létre. A Nirvana gyökereit az indie stílus jelentette, de szerették a popzenét, és miközben mindenki körüludvarolta őket, az együttes tagjai küzdöttek a sztárságukkal, és az egyik leghírhedtebb antirocksztárokká lettek. Ennek eredménye az a tudatos kísérlet, hogy az érdes In Utero albummal szétzilálják rajongótáborukat, ami csak részben teljesítette a zenekar célját. Akkorra azonban az együttes és Kurt Cobain sorsa megpecsételődött. A kábítószer-függőségtől és mániákus depressziótól szenvedő Cobain destruktív és öngyilkos hajlamú lett, bár menedzsmentje és kiadója sikeresen rejtegették problémáit a közönség elől, egészen 1994 április 8-ig, amikor önkezével vetett véget életének. Cobain talán nem tudta elviselni a Nirvana sikereit, de a zenekar öröksége az egyik legnagyobb hatású a rock and roll történetében. A Nirvana sikerének nyomában az 1990-es éveket a grunge stílus uralta olyan Seattle környéki zenekarokkal, mint a Pearl Jam, a Soundgarden, az Alice in Chains, és a Stone Temple Pilots, melyek milliós lemezeladásokat produkáltak, és dalaikkal vezették a slágerlistákat. Ennek köszönhetően a grunge-érát megelőzően kereskedelmileg sikeres, multinacionális kiadóknál dolgozó glam metal és thrash metal előadók vagy az undergroundba szorultak, esetleg fel is feloszlottak, vagy a csúcson maradás érdekében stílusváltásra kényszerültek (Bon Jovi, Metallica). Tagok Kurt Cobain – ének , gitár (1987–1994) Krist Novoselic – basszusgitár (1987–1994) Dave Grohl – dobok (1990–1994) Korábbi tagok Aaron Burckhard – dobok (1987–1988) Dave Foster – dobok (1988) Dale Crover – dobok (1988, 1990) Chad Channing – dobok (1988–1990) Jason Everman – gitár (1989) Dan Peters – dobok (1990) Vendégzenészek koncerteken „Big” John Duncan – gitár (1993) Pat Smear – gitár (1993–1994) Lori Goldston – cselló (1993–1994) Melora Creager – cselló (1994) Diszkográfia Bleach (1989) Nevermind (1991) In Utero (1993) Díjak és jelölések American Music Awards Az American Music Awards egy évente megrendezésre kerülő zenei díjkiosztó, melyet 1973 óta rendeznek meg. BRIT Awards A BRIT Awards a Brit Hanglemezgyártók Szövetségének éves popzenei díjátadója. Grammy-díj A Grammy-díjat az amerikai National Academy of Recording Arts and Sciences intézet ítéli oda minden évben. MTV Video Music Awards Az MTV Video Music Awards egy évente megrendezett díjátadó, melyet 1984-ben hozott létre a Music Television. NME Awards A brit NME zenei magazin által alapított díjat évente adják át. Az Edo-kor irodalma Az Edo-kor irodalma a japán kultúra aranykorának termése. A korszak első írásos alkotásának a Taikókit (japánul: ���; 1626) lehet tekinteni, viszont irodalmi műnek ez még nem fogható fel, mivel ez a ,,dokumentum” Tojotomi Hidejosi (japánul: �� ��, 1537. március 17. – 1598. szeptember 18.) életrajzát írja le. Tokugava Iejaszu (japánul: �� ��; Hepburn: Tokugawa Ieyasu; 1543. január 31. – 1616. június 1.) országegyesítésével a 17. századra megszűnt Japán széttagoltsága. Létrehozott egy erősen központosított hatalmat, és megkezdődött az iparosodás és a kereskedelem Japánban. A városok hirtelen fejlődésének következtében, az egykoron még halászfalu Edo (mai Tokió) vált az ország fővárosává, míg Kiotó továbbra is megmaradt a császári székhelynek. A régi kulturális értékek már nem feleltek meg a városi polgárság igényeinek, így szükségessé vált egy új kultúra kibontakozása. Az Edo-kor (japánul: ����, Edo dzsidai, 1603-1868) gondolkodására a konfucianizmus nyomta rá bélyegét. Genroku-kort (1688-1703), Higasijama császár (1687-1709) uralkodásának e korszakát a japán kultúra aranykorának szokták nevezni. Olyan nagy személyek alkottak ebben a korszakban, mint Ihara Szaikaku és Macuo Basó. Epikai művek Ukijodzósi A kor embereinek körében – kereskedők és parasztok, utcalányok és cselédek, szerzetesek és róninok (földönfutóvá vált szamurájok) – egyre nagyobb lett az igény az olyan írásokra, amelyek a hozzájuk hasonló sorsú emberekről szólnak. Ekkor tűnt fel Ihara Szaikaku (japánul: �� ��; Hepburn: Ihara Saikaku; 1642–1693), aki irodalmi pályáját (renga)-költőként kezdte, de az olvasók körében csak később, a csóninok (kereskedők) életét ábrázoló kisregényeivel vált híressé. Ezen műveivel megteremtette ,,a múlandó földi világ története” elnevezésű műfajt, az ukijodzósit, a városi polgárságról szóló elbeszélést, kisregényt. Ihara Szaikaku is csónin családba született, de nem vonzódott az üzlet iránt. Ihara Szaikaku magánélete kimondottan szerencsétlenül alakult. Felesége korán meghalt, és lánya, aki élete során megvakult, is fiatalon távozott az élők sorából. Családi gondjai elől az irodalomba menekült, így igen termékeny költő vált belőle. Mégis epikával viszonylag későn, negyvenéves korában kezdett el foglalkozni. 1682-ben írta meg az első ukijodzósit, a Kósoku ichidai otoko ,,Egy szerelmes férfi élete” címmel. Ihara Szaikaku írásait anekdotikus stílus jellemzi. Műveiben leleplezi az olyan korabeli könnyűvérű erkölcsöket, amelyek szerinte egyéni tragédiákhoz vezetnek. Írásainak nyelvezete friss és élvezetes, aforisztikus és tele vannak ízes népies kiszólásokkal. Szaikaku ragaszkodott a realisztikus ábrázolásmódhoz, pontos utcanevekhez és az üzletek megnevezéseihez, ezért párbeszédei is igen valósághűek. Szaikaku legtermékenyebb időszaka életének utolsó tíz éve volt. A Gendzsi monogatariból (japánul: ����; Gendzsi szerelmei) szatírát írt, ennek egy részét tekintik a legjobb írásának. Az 1686-ban készült Kósoku gonin onna vagyis Az öt szerelmes asszony, öt szerelmes asszonyon keresztül mutatja be a szerelem öt változatát. Az Edo-korban voltak a japán nők a leginkább jogfosztottak. Gyermekként az apjuknak voltak kiszolgáltatva, aki házasságközvetítő révén anyagi érdekek fejében adta őket férjhez. A férjek úgy bánhattak a nőkkel, ahogy csak akartak. Az öt történet olyan nőkről szól, akik házasságtörés vétkével bíróság elé kényszerültek, hiszen a korabeli törvények kimondják, hogy a házasságtörő nőkre halálbüntetés vár. Szaikaku tisztelettel adózik a tiszta érzelmeknek, a szenvedélyes szerelemnek és együtt érez az ily módon meghalt nőkkel. Szaikaku a szerzetesek álszent életmódját is leleplezi, hiszen a szentélyekben élők életmódját annál visszásabb életmód jellemzi, minél gazdagabbak a szentélyek. Az 1688-ban készült Nippon eitaigura vagyis Japán örök kincsesháza című műve már a pénz hatalmáról szól. A mű alcíme, a Milliomosok könyve is erre utal. További művei: Kósoku icsidai onna (Egy szerelmes asszony, 1686) Szeken munedzanjó (Földi elszámolások, 1692) Jomihon Az Edo-kor végére Ueda Akinari (japánul: �� ��; Oszaka, 1734. július 25. – Kiotó, 1809. augusztus 8.) vált a korszak legjelentősebb epikusává. Fiatalon ünnepelt költő volt, de ő is az ukijodzósi műfajában érte el igazi sikereit. Az ő idejében, az ukijodzuki után a kínai regények átültetéséből született jomihon, olvasókönyv műfaja vált divatossá. Ez a furcsa, misztikus és csodás elemekkel átszőtt műfaj a japánok számára is újdonság volt. Ueda Akinari legnépszerűbb és legkiemelkedőbb ilyen alkotása az Ugecu monogatari (1776), Eső és Hold története (magyar megjelenés: 1964). A mű kilenc fejezetből áll, melyek nagy része a kísértethistória műfajába sorolható. Már a Heian-kor (����, Heian dzsidai; 1568-1600) végétől is olvashatóak kísértethistóriák a Konjaku monogatariban, a műfaj mégis az Edo-korban élte virágkorát. A kísértethistóriáknak három változata van, amelyek az Eső és a Hold történetében egyaránt fellelhetőek. A Krizantén napja című fejezetben megtalálhatóak, a kínai irodalom hatására íródott történetek, melyek beszélt stílusban szólalnak meg. A buddhista jóslatokról szóló írások, mint A sapka vagy az Álomtó pontyai. És végül az olyan történetek, amelyekben népmesei eredetű csodás lények szerepelnek, mint a Siramine fehér hegyei című fejezetben egy szárnyas démon. A történetben találkozhatunk még emberhúst evő szerzetessel vagy csontvázzal háló harcossal, azonban ezek a lények a távol-keleti világ természetes tartozékaiként szerepelnek a műben, tehát céljuk nem a félelemkeltés. Az ott élők számára a reinkarnáció, a lélekvándorlás elfogadásával ezen lények különböző formációi teljesen megszokott dolgok. Előfordul azonban, hogy a történet hőse egy közismert személy, mint például a népszerű költő, Szaigjó Hósi (japánul: ����, Hepburn-átírással: Saigyō Hōshi Kiotó, 1118 – Hirokava templom, 1190). Sarebon A sarebon, pajzán csattanók könyve, az Edo-kor egy másik jellegzetes műfaja, amely a mulatónegyedek kurtizánjainak és vendégeinek az életét választékosan ábrázolja, kis humorral fűszerezve. Nindzsóbon A nindzsóbon, érzelmes könyv, a sarebonból kivált, a csóninok mindennapjait szerelmi történetekben ábrázoló műfaj. Legtermékenyebb művelője Tamenaga Sunszui (japánul: �� ��; 1790-1843) volt, akinek Sunsoku ume gojomi (Tavaszi szerelmi kalendárium, 1832) című műve a műfaj legjellemzőbb alkotása. A bakufu, 1842-ben, a Tenpó-reform végrehajtásakor erkölcstelennek és rendzavarónak ítélte a művet, elkobozta, az írót megbüntette, és magát a nindzsóbon-műfajt is betiltotta. Kokkeibon A kokkeibon, tréfás könyv szintén a sarebon műfajból alakult ki, amely az egyszerű csóninok mindennapjait leíró történet, a sarebon humorával vegyítve. Az alacsony rétegbeli busi-családban született Dzsippensza Ikku (japánul: ��� ��; 1776-1831), Tókaidócsú hidzakurige (A tókaidói gyalogudazás, 1802-1822) című műve és Sikitei Szanba (japánul: �� ��; 1776-1822), Ukijoburo (A múlandó földi világ fürdője, 1809-1813) és Ukijodoko (A múlandó földi világ borbélya, 1812-1813) című művei a humoros és tréfás párbeszédeken át ábrázolják a korabeli csónin világát. Haikuköltészet virágzása A verselésben a rengából (láncvers) kifejlődött haikai, későbbi nevén haiku ( 5-7-5 szótagú vers) vette át a fő szerepet. A haiku csak pár impressziót fejez ki, de tele van célzással, utalással. A haiku képes néhány szóval hangulatot teremteni, mint ahogy a japán festmények és tusrajzok, amelyeken csak egy-két ecsetvonás található. A haiku így képes felébreszteni az emberben a belső látást és a belső hallást. Macuo Basó (japánul: �� ��, Hepburn-átírással: Matsuo Bashō) (Ueno, 1644 – Oszaka, 1694. november 28.) a haikuval olyan lírai műfajt vitt tökélyre, hogy a haiku nemcsak Japánban, hanem az egész világon közismertté vált. Az egész szemléletét áthatotta a korabeli gondolkodásmód, a sintó, a zen buddhizmus és a taoizmus. Számára minden, ami természetes törvényszerű, a világon mindennek megvan a maga útja. Ahogy a hal a folyóban vagy a tóban él, úgy kell az embernek az utat követnie. A haiku hangulatából származik a szabi érzése, vagyis mindent egy általános nyugalom, örök egyhangúság hat át. Ez a világ egységes és oszthatatlan. Basó szerint ellentéteken alapszik a haiku. Ez az ellentét formailag is kifejeződik, az első két sor ellentétben áll az utolsóval, ahol egy váratlan fordulat, csattanó szerepel. A versnek van egy kényes egyensúlya, amit az első két sor és a harmadik sor ellentéte ad. A haiku két pillére között kép és hang, mozgás és mozdulatlanság, csönd és zaj ellentétei feszülnek. Az időtlen nyugalmat, az állandóságot a pillanatnyi mozgás után még jobban érzékelhetjük. Basó 1677-ben iskolát alapított. 1690-ben kiadja versgyűjteményét, a Szaruminót (A majom szalmaköpenye), amiben tanítványainak legszebb versei is szerepelnek. Követői közül ki kell emelni Josza Buszont (japánul: ����; 1716-1783), aki új témákkal gazdagította a haiku költészetét, és Kobajasi Isszát (japánul: ����; 1763-1827), akinek a haikui a nép nyelvén, bukolikus hangulatban csendülnek fel. Kjóka A haiku műfajból kiszorult a humor, pedig a haikai renga eredetileg humoros költemény volt. A kjóka (ostoba vers),vagyis a humoros haiku, a korabeli polgárságot, a kereskedőket gúnyolja ki. Legkiemelkedőbb képviselője Karai Szenrjú (japánul: ����, 1717-1790) volt, aki több kötetnyit is írt ebből a műfajból. Idővel ezt a műfajt szenrjúnak kezdték el nevezni, ezzel is tisztelegve legkiválóbb alakja előtt. Japán klasszikusok tanulmányozása Az Edo-korszak közepe tájától az érdeklődés a konfucianizmus és a kínai szövegek tanulmányozásától a japán klasszikusok tanulmányozása felé fordult. Egy buddhista szerzetes Keicsú (1640-1701) kezdte el a legrégebbi japán verstár, a Manjósú (japánul: ���, Tízezer levél gyűjteménye) vizsgálatát, és megírta a Manjósú-kutatások alapjául szolgáló Manjósú-értelmezését, a Manjó daisókit (Manjósú-magyarázat Mesterem helyett, 1690), amelyben a Manjósú valamennyi versének részletes magyarázatát megtalálni. Őt követte egy sintoista pap fia, Kada no Adzumamaro (japánul: �� ��; 1669-1736), majd az ő tanítványa, Kamo no Mabucsi (japánul: �� ��; 1697-1769), majd az ő tanítványa, Motoori Norinaga (japánul: �� ��; 1730-1801) és még sokan mások, akik a Kodzsiki (japánul: ���; Régi idők feljegyzései) és a Manjósú filológiai kutatásával megteremtették a japán nyelv-, történelem- és irodalomtudomány, a kokugaku (japánul: ��), vagyis a nemzeti stúdiumok alapjait. A Kokugaku eszményének az ősi japán eszmevilágot és gyakorlatot tekintette, és a hozzá való visszatérést hangsúlyozta. Norinaga tanítványa, Hirata Acutane (japánul: �� ��; 1776-1843) a sintoizmus restaurációját hirdette. A sógunátus végnapjaiban a kokugaku összefonódott a tennó-család tiszteletének eszmerendszerével, és nagy hatással volt a bakufu megdöntését célzó mozgalomra. Voltak azonban olyan tudósok is, akik a kokugakuban a filológiai kutatásokat továbbfejlesztették. Hanava Hokiicsi (1746-1821) a bakufu támogatásával megalapította a Vakagu kódansót, a Japán Tudomány Előadó Intézetét, ahol összeállította a klasszikus írások 530 kötetes gyűjteményét a Gonsoruidzsú-t. A Norinaga iskolát folytatta Ban Nobutomo (japánul: ���; 1775-1846), és ő is számos eredményt elért a japán történelmi és klasszikus művek filológiai kutatásában. Gyerekmesék Nedzumi no jomeiri : ( A patkány esküvője) Saru-kani Kassen : (A majom és a rák csatája) Sitakiri Szuszume : (A szemtelen veréb) Momotaro :(A barackfiú) Hana Szakaye Dzsidzsi : (Az öreg ember, aki kivirágoztatta a fákat) Usagi no Katakiucsi : (A nyúl bosszúja) Urasima Taró Niscemi vasútállomás Niscemi vasútállomás egy vasútállomás Olaszországban, Szicília régióban, Caltanissetta megyében, Niscemi településen. Forgalma alapján az olasz vasútállomás-kategóriák közül a bronz kategóriába tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Catania–Gela-vasútvonal Maros megye Maros megye (románul: Județul Mureș, németül: Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből. Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több mint 40 000 fő). Fekvése Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km2, ami Románia területének 2,8%-a. Szomszédos megyék Maros megye hét másik megyével szomszédos. Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-en), délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce-Naszód megye. Domborzat A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja. Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m). A Kelemen-havasok Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye északi részén található, legmagasabb csúcsa a Pietrosz-csúcs (2102 m). Gerincén húzódik a határ Suceava megyével, amely egyúttal az Erdély és Bukovina közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főként andezit) alkotja, a hegységben több vulkáni kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-kaldera. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen a Felső-Maros-áttörés nevű szoros határolja. A Görgényi-havasok északnyugati fele található Maros megyében (a többi része Hargita megyében van). A Maros megyei részt a Görgény folyó két részre osztja. Az északi részen található a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A déli részen fekszik a Mezőhavas, egy nagy lepusztult rétegvulkán, legmagasabb csúcsai: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m). A Mezőség a Maros folyótól északra levő dombos terület (csak egy része tartozik Maros megyéhez). A dombok általában 350-450 méter magasak, az 500 métert ritkán haladják meg. A tájra a szántóföldek, legelők, kaszálók jellemzőek, az erdős területek aránya az Erdélyi-medencében itt a legkisebb (15% alatt van). Földtani szempontból üledékes kőzetek építik fel (homokkő, konglomerátum, agyag, márga), Nagysármás környékén jelentős földgázlelőhelyek vannak. A térségben gyakoriak a földcsuszamlások. A Marostól délre fekvő Küküllőmenti-dombvidék dél fele haladva fokozatosan magasodik, Segesvár környékén 700 méternél magasabb dombok is vannak. A Mezőségtől eltérően itt sokkal több erdő maradt meg. Itt haladnak északkelet-délnyugat irányban a Kis- és Nagy-Küküllő folyók. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén terül el a Hargita megyébe is átnyúló Sóvidék, ahol a sósziklák sok helyen a felszínre kerülnek. (A só az Erdélyi-medencét borító tenger kiszáradása nyomán maradt vissza, és az utólag rárakódott kőzetrétegek nyomása következtében a medence szélein a felszínre tört.) Éghajlat Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3 - -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C) 1942-ben mérték Marosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig 1952-ben Szabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli a Mezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente. Vízrajz Folyók A legfontosabb folyó a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban 180 km hosszan szeli át a megyét. A megye teljes területe a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik. Vízhozama a megyéből való kilépéskor 43 m³/s, de az 1975-ös árvíz alkalmával Marossárpataknál 1580 m³/s-ot is mértek. A Maros Csobotánynál lép be a megye területére (Hargita megyéből), majd nyugat fele áthalad a Felső-Maros-áttörés nevű 40 km hosszú szoroson a Kelemen- és Görgényi-havasok között. Dédánál ér ki az Erdélyi-medencébe, innen délnyugati irányba folyik egészen Nyárádtőig, miközben érinti Szászrégent és Marosvásárhelyt. Majd nyugat fele folyik Radnóton és Marosludason keresztül Maroskecéig, ahol átlép Fehér megye területére. A Maros fontos mellékfolyói a Küküllők, völgyeik párhuzamosak a Maros völgyével. A Kis-Küküllő Szovátánál ér a megyébe, innen délnyugat fele folyik Erdőszentgyörgyig, majd nyugat fele Dicsőszentmártonig (itt átlagos vízhozama 9,7 m³/s). A Nagy-Küküllő rövidebb szakaszon érinti a megyét, Segesváron folyik keresztül (itt átlagos vízhozama 9,5 m³/s). A két Küküllő Fehér megye területén egyesül és a Marosba torkollik. Más jelentősebb mellékfolyók, amelyek a megye területén ömlenek a Marosba: Lúc, Komlód, Mezőségi-patak (jobb oldali), Görgény, Nyárád (bal oldali). Tavak Maros megyében több mesterséges tó található, ezek közül legnagyobbak a Bözödújfalusi-víztározó és a Ratosnyai-víztározó. A Mezőségen számos kisebb halastó van. Turisztikai szempontból igen jelentős a szovátai Medve-tó. Élővilág, természetvédelem Növényföldrajzi szempontból Maros megye a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános-tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szil, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A Kelemen-havasokban megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek). A megyében 205964 hektár erdő található(ez a megye területének 30,6%-a). Maros megye területén jelenleg egy nemzeti park, a Kelemen-havasok Nemzeti Park található. Más védett területek: Mocsári erdő (Görgényoroszfalu), a görgényszentimrei kastély dendrológiai parkja, a Mezőzáh melletti vadbazsarózsa-rezervátum, a szovátai sóhegy. Népesség Maros megye népességének változása (a megye mai területére számítva): A megye lakossága az idők folyamán folyamatosan növekedett. 1992 és 2002 körött egy 4,7%-os csökkenést lehetett érzékelni, ami valamivel magasabb volt a romániai országos átlag 4,1%-nál. Ennek oka többek között lehet a tragikus fekete március is, ami után igen sok magyar nemzetiségű állampolgár települt át Magyarországra. Az utolsó, 2002-es népszámlálás során a megyének összesen 580 851 lakosa volt, illetve a népsűrűség 86,1 lakos/km² volt. 288 344 férfi és 300 015 nő lakossal rendelkezett. Maros megye összlakossága Románia lakosságának 2,67%-át tette ki. Gazdaság Mezőgazdaság Maros megye mezőgazdasági művelés alatt álló területe 4097 km2, ebből 2227 km2 (54,4%) szántó, 1129 km2 (27,5%) legelő, 631 km2 (15,4%) kaszáló, 62 km2 (1,5%) gyümölcsös és 48 km2 szőlő (1,2%). A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa, len, kender, dohány, komló. Ipar Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak. Turizmus A turisták körében legnépszerűbb helyek: Segesvár történelmi központja (a világörökség része), Marosvásárhely régi központja, Szováta üdülőtelep, Kelemen- és Görgényi-havasok. Közlekedés A megye legfontosabb főútjai az E60-as és az E578-as európai út, ezen kívül a DN15, DN13A, DN15E országutak. A jelenleg építés alatt álló A3-as autópálya a megye középső és déli részén fog haladni a Marosludas-Radnót-Nyárádtő-Segesvár útvonalon. A legfontosabb vasútvonalak a 300-as és a 400-as fővonalak, valamint a Maros völgyében haladó 405-ös mellékvonal. Marosvásárhelytől 12 kilométerre délkeletre található a repülőtér (Vidrátszeg határában). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air is. 2007 novemberében azonban a Wizz Air váratlanul megszüntette marosvásárhelyi járatait és átköltöztette Kolozsvárra. Sajtóközleményükben az állt, hogy a kolozsvári repülőtér infrastruktúrája jobb. Végül 2008. május 15-étől ismét visszaköltöztette budapesti járatait. Sajtóközleménye szerint: „A Wizz Air 2006 júliusában indította el első járatait Marosvásárhelyről, majd 2007 novemberében erdélyi üzemelését Kolozsvárra költöztette. A tapasztalat azt bizonyította, hogy bár a kolozsvári üzemelés összességében sikeres, a Budapest és Erdély közötti forgalom jelentős része Marosvásárhelyre irányul.” Politika A megyei tanács A megyei tanácsot 34 tanácsos alkotja., akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke 2004-2012 között Lokodi Edit Emőke volt, az RMDSZ színeiben, illetve 2012-től Ciprian Dobre a Szociál-Liberális Szövetség színeiben. A táblázatok a 2004-es, a 2008-as, illetve 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatja: EP választások (2007) A Maros megyében az EP választások eredményei: RMDSZ : 33,4% DP : 15,03% Tőkés László : 12,1% SZDP : 11,3% NLP : 6,6% Címere 20. század eleje Az Osztrák–Magyar Monarchiában Maros-Torda vármegye foglalta magába a mai Maros megye területének nagy részét (nem létezett Maros nevezetű vármegye). Az új megye első címerét, a trianoni békediktátum után, 1921-ben létrehozott, települések nevével és ezek címereivel foglalkozó bizottság hozta létre. Viszont ez a címer a vármegye címerében található almafát, az arany almákkal ábrázolta. Szocializmus A megye címere 1970. július 25-én változott meg ténylegesen. Egy teljesen új címert fogadott el az akkori megyei tanács, a szocialista hatalom felhivására. A szocialista címer egy pajzsból áll, amely két részre van osztva. A kék hátterű részen a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota emelkedik ki. A három kék csík a Marost, Küküllőt és a Nyárádot szimbolizálja. A piros hátterű rész pedig a megye gazdaságát ábrázolja. A nagy feszültségű villanyoszlop a radnóti és a gyulakutai hőerőművekre utal. A pajzs közepén pedig a szocialista Románia címere látható. Jelen Maros megye jelenlegi címerét 1998. október 15-étől használják hivatalosan. A címer négy negyedre osztott pajzsból áll. Az első negyed a marosfelfalusi történelmi leletekre utal, míg a második a történelmi épületekre és erődítményekre. A mérleg a társadalmi igazságszolgáltatás szimbóluma, utalás a lakosok kiegyensúlyozottságára és megfontoltságára, ugyanakkor pedig emlékeztet a kereskedelem szerepére a térségben. A címerben szereplő ezüstös csíkok a megye vízállományának gazdagságát, valamint a Maros, Kis-Küküllő és Nyárád folyókat jelképezik. Települések Városok: Marosvásárhely a megye központja, régi vásárváros. A középkorban a székelyföldi Marosszékhez tartozott, mielőtt Bethlen Gábor szabad királyi várossá nyilvánította. Manapság középiskolái, több egyetem, kulturális rendezvények, a középkori vár, a rohammentő szolgálat (SMURD), ipari létesítmények hirdetik nevét. Szászrégen A Görgény-völgye és a Mezőség határán lévő megyei jogú város a Maros bal partján. Szászrégen és Magyarrégen egyesüléséből jött létre 1926-ban. A középkorban Torda vármegyéhez tartozott. Híres a hangszergyára és a történelmi városközpontja. Segesvár Nagy-Küküllő partján fekvő megyei jogú város. A középkorban a szász univerzitás része volt. Középkori vára fontos turisztikai központ. Dicsőszentmárton a Kis-Küküllő mente központi települése. A középkorban Küküllővár birtokának része volt, mint vásártér. Ma ipari központ, környéke neves szőlőtermő vidék. Marosludas Szováta Radnót Nyárádtő Nyárádszereda Erdőszentgyörgy Nagysármás Községek: lásd Maros megye községeinek listája. Japánok Oroszországban Az Oroszországban élő japánok a teljes népességnek mindössze egy kis csoportja, akiket a nikkei (japán bevándorlók és leszármazottaik) néven szokás emlegetni. Előtörténet Az első japán származású ember, aki letelepedett Oroszországban, feltételezhetően egy Dembei (��� Denbei, Дэмбэй) nevű halász vagy kereskedő volt, aki száműzetése után Kamcsatkánál egyedüli túlélőként sodródott partra Valgyimir Atlaszov expedíciójának ideje alatt. Dembei és a viharban odaveszett társai árucikkeket szállítottak volna Japánba. Atlaszov 1701 körül bukkant a hajótöröttre, majd ahelyett, hogy visszaküldette volna Japánba, a Tokugava-sógunátus által lefektetett izoláció miatt Szentpétervárra vitette, ahol az akkori uralkodónak, I. Péter cárnak beszámolhatott hazájáról, és átadhatta azon információkat, melyeket ma Oroszország első tudásának nevezünk Japánról. Ezt követően Dembei megbízatást kapott, hogy oroszoknak tanítsa a japán nyelvet, illetve az uralkodó megtette őt a japánnyelv-oktatás atyjának az országban. Később megkeresztelték, és hátralevő életét Péterváron élte le. Annak ellenére, hogy Dembei egyszerű oszakai halász és kereskedő volt, tehát nem rendelkezett számottevő tudással Japán politikai nézeteiről, katonai szerveződéséről, bármiről, ami az oroszok hasznára lehetett volna, neki köszönhető, hogy megkísérelték a Kamcsatka és a Kuril-szigetek környéki kereskedelmet az akkori Japánnal. Valamikor 1714 és 1719 között találkozott egy John Bell nevű utazóval, aki a következő leírást adta róla: Japán megnyitása Japán megnyitását követően Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток) vált a japán bevándorlók célpontjává. A japán Imperial Household Agency (�������, Nihon bōeki Jimukan) 1876-ban nyílt meg, egy évvel később már 80 főt számoltak, 1890-ben közel 400 tagja volt, a nők 3:2 arányban voltak többségben, és legtöbbjük prostituáltként munkálkodott. A közösség azonban továbbra is kicsi maradt a számtalan kínai és koreai csoportokhoz képes; az orosz kormány 1897-es felmérése szerint 42 823 kínai, 26 100 koreai és mindössze 2291 japán élt a Tengermelléki határterületen. A bevándorlók túlnyomó többsége Kjúsú északi falvaiból érkezett. A japán–orosz kapcsolatok politikája nagy hatással volt a japán közösségre és az oroszországi japán–orosz egyezményre. Az Association of Corporations (���, magyarul: Vállalati Szövetkezet) pedig 1892-ben megalakult annak érdekében, hogy egységesítse a különböző japán szakszervezeteket, ekkor a japán népesség megközelítőleg 1000 lakosra volt tehető a területeken. Három év elteltével, 1895-ben a szövetkezet új nevet kapott, ez volt az Association of Fellow Countrymen (��� Dōhōka), majd ezt 1902-ben Vladivostok Resident Association (� � � � �� � � Urajio Kyoryūminkai) névre véglegesítették. Bár az egyesületet 1912-ben hivatalosan feloszlatták Oroszország nyomása alatt, a japán kormányzati dokumentumok azt mutatják, hogy titokban továbbra is működött 1920-ig, amikor a legtöbb vlagyivosztoki japán visszatért Japánba. Az októberi forradalom után Vlagyivosztokban a japán katonai erők bevonulását az 1918. április 4-i gyilkosság, valamint az 1920-ban bekövetkezett Nikolayevszki incidens okozta. A Szovjetunió létrehozása után néhány japán kommunista telepedett le Oroszországban. Például Mutsuo Hakamada, a Japán Kommunista Párt elnöke, Satomi Hakamada testvére, 1938-ban megszökött Japánból, és Oroszországba utazott, ahol megházasodott egy helyi nővel. Irina lánya később, a Szovjetunió összeomlása után lépett be a politikába. A második világháború utóhatása Szahalin Az orosz–japán háború után 1905-ben a Portsmouth-i Szerződéssel Szahalin déli része hivatalosan is Japán fennhatóság alá került, majd Karafuto lett belőle, ahová a japán telepesek beáramlását szorgalmazták. A japánok Karafuto északi területén telepedtek le, miután végül Japán beleegyezett, hogy a másik felét visszacsatolja a Szovjetuniónak, néhányan pedig úgy döntöttek, az oroszok által birtokolt területeken maradnak. A második világháború végén, mikor az oroszok az egész szigetet hatalmuk alá vonták a mandzsúriai megszállás részeként, a legtöbb japán a Vörös Hadsereg elől menekülve visszatért Japánba, ám néhányan hátramaradtak, és Oroszországba hurcolták őket munkatáborokba. Háborús foglyok Miután Japán visszavonult, az orosz haderők több mint 570 ezer embert fogtak el, és küldtek szibériai táborokba. A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (�����, Kōsei-rōdō-shō) adatai szerint Japánban a japán–szovjet kapcsolatok normalizálása után 473 ezer ember került hazaszállításra, Oroszországban 55 ezer ember veszett oda, 47 ezren pedig eltűntek. 2005-ben egy orosz jelentésben közölték a 27 ezer fogoly nevét, akiket Észak-Koreába küldtek kényszermunkára. Normalizálódás A viszonyok helyreállását követően néhány japán Oroszországba látogatott az oktatás, munkaügyek és reklámok érdekében, a 2002-es adatok szerint 835 ember vallotta magát japán nemzetiségűnek, hat évvel később, 2008-ban pedig már 1607 japán lakost számoltak az orosz területeken. Oktatás Moszkvában 1965-ben megalapították az első japán iskolát (oroszul: Японская школа, japánul: ���������; Mosukuwa Nihonjin Gakkō), a rendszer pedig azóta is megfelelően működik. Olyan japán anyanyelvű diákok veszik igénybe, akiknek szülei diplomáciai munkát végeznek, üzletemberek vagy a tengeren túlon tanítanak, és szeretnének visszatérni Japánba a munka végeztével. Az iskolák követik a japán iskolai rendszer ütemtervét, így azok, akik visszatérnek hazájukba, nem maradnak el a többi diáktól. Némelyik csak japán állampolgársággal rendelkező diákokat fogad, de akad olyan iskola is, ahol a követelmény, hogy japánul beszélni tudó gyermek legyen. Ezek az iskolák a japán oktatási minisztérium által is elfogadottak, és támogatást is kapnak. Minden iskolában két-három évre felvett japán tanárokat alkalmaznak, ám rajtuk kívül mások is kaphatnak állást az intézményekben. 2006-ban már 85 ilyen iskola volt világszerte, ahol az angol nyelv tanítását is a kezdetektől fogva a tanrendbe építették. Tonk Sándor Tonk Sándor (Kolozsvár, 1947. május 2. – Budapest, 2003. augusztus 14.) erdélyi magyar történész, Tavaszy Sándor unokája, Tonk István testvére, Tonk Márton apja. Családja Református értelmiségi családból származott. Apja dr. Tonk Emil gyermekorvos, anyja Tavaszy Emese. Testvérei Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájának igazgatója és az egyházkerület egyik főgondnoka; Tonk Emese, orosz–magyar szakos tanárnő; Tonk Katalin fogorvos Szigetváron. Felesége Márta, fiai Márton és Sándor. Szüleinek köszönhette, hogy már kisgyermekként megismerhette az erdélyi magyar tudományos élet nagy alakjait, köztük az erdélyi történetírás nagy öregjét, Kelemen Lajost, Entz Géza művészettörténészt, Szabó T. Attila nyelvészt és másokat. Élete Elemi és középiskolai tanulmányait 1953 és 1964 között a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán az egyetemes történelem tanszéken folytatta tanulmányait. Az erdélyi középkori magyar história, a művelődéstörténet és a történelmi segédtudományok művelésébe dr. Jakó Zsigmond professzor vezette be. Kutatómunkája mellett fontos rész vállalt az erdélyi magyar tudományszervezés, az oktatásügy, a református egyház gondjainak kezelésében. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnökeként, majd pedig mint az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora közvetlenül is felelősséget vállalt az erdélyi magyar tudományosság és oktatás terén. 2013-ban a Sapientia EMTE posztumusz Bocskai István-díjjal tüntette ki. Munkássága Egyetemi tanulmányait követően tudományos kutatóként helyezkedett el. 1969 júniusától három évig a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa volt. A doktori tanfolyamra az 1969/70-es tanévben iratkozott be. Tervezett doktori disszertációjának tárgya A középkori közjegyzőség Erdélyben. A disszertáció megvédésére nem kerülhetett sor, mert a témavezető tanára Nyugatra távozott. Maga a disszertáció azonban tanulmány formájában 1980-ban megjelent. Doktori disszertációját majd két évtizedes kutató- és feldolgozómunka eredményeként az erdélyiek középkori egyetemjárásának témájában védte meg Budapesten, 1995-ben. 1972-ben lett a Román Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben kinevezték a kolozsvári Tudományegyetem történelem karára, ahol az egyetemes középkor történetét adta elő, vezette a magyar írástörténet kollégiumot, valamint a 16–17. századi erdélyi történelmi irodalomról tartott előadásokat. 1997-től a Protestáns Teológiai Intézetnek is tanára volt. Művei Önálló kötetek 1. Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest 1979. 397 old. Kapcsolódó ismertetések 2. Albizálás erdélyi városokban és falvakban. Kiss Sámuel enyedi diák gyűjtőútja. Kísérőtanulmánnyal közreadja Tonk Sándor. Szeged 1991. 82 old. (Peregrinatio Hungarorum 9.) 3. Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700. Szeged 1992. (Fontes Rerum Scholasticarum IV.) 392 old. (Szabó Miklós társszerző) 4. A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653–1848. Bevezetéssel közzéteszi Tonk Sándor. Szeged 1994. 478 old. (Fontes Rerum Scholasticarum VI.) Kapcsolódó ismertetés 5. Marosvásárhely. Vártemplom. Sepsiszentgyörgy 1994. (Erdélyi Műemlékek 7. szám) 6. A magyar nyelvű felsőfokú oktatás Romániában. Múlt – Jelen – Jövő. Kolozsvár 1998. 47 old. (Összeállította és szerkesztette Kötő József és Tonk Sándor) – megjelent román, német és angol nyelven is. 7. Gernyeszeg. Kolozsvár, 1999. (Erdélyi Műemlékek 31. sz. 8. Árva Bethlen Kata írásai. A szöveget gondozta, a bevezetőt és jegyzeteket írta Tonk Sándor. Kolozsvár, 1998. Tanulmányok 1. Formarea intelectualității române și liceul piariștilor din Cluj, in „Studia Universitatis Babeș–Bolyai”, ser. Historia, 13(1968). évf., 1. sz., 45–58. 2. Diplomele de innobilare ale lui Nicolaus Olahus, in „Revista Arhivelor”, XII(1969). évf., 1. sz., 13–31. 3. Jogtudó értelmiségünk középkori történetéből, in „Korunk”, 31(1972). évf., 10. sz., 1487–1491. 4. Könyvtárak, olvasók és olvasmányok a reformkori Marosvásárhelyen, in „Könyvtári Szemle”, 16(1972). évf., 3, 4. sz., 118–121, 167–171, 17(1973). évf., 1. sz., 17–19. 5. Rozgonyi Sutor (Varga) János, in „Irodalomtörténeti Dolgozatok”, 1972. évf., 73–77. 6. Művelődéstörténeti módszerek – művelődéstörténeti feladatatok. „Korunk”, 33(1974). évf., 1116–1119. 7. Könyvgyűjtő erdélyi diákok a középkorban, in „Művelődés”, 28(1975). évf., 12. sz., 112–115. 8. Mihai Viteazul și politica europeană, in „Vatra”, V(1975). évf., 4. sz. 9. Bolyai Farkas öröksége, in „Korunk”, 34(1975). évf., 1–2. sz., 68–71. 10. Egy évforduló kapcsán a korszerű iskolatörténetről. A nagyernyei iskola 275 éves, in „Művelődés”, 30(1977). évf., 1. sz., 40–43. 11. Osztrák katonakórházak Erdélyben 1807-ben, in „Orvosi Hetilap”, 119(1978). évf., 18. sz., 1109–1112. (Spielmann József dr., Szőkefalvi Nagy Zoltán dr. társszerzőjeként) 12. A középkori közjegyzőség Erdélyben, in „Művelődéstörténeti Tanulmányok”, Bukarest 1980. 36–62. 13. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum 425 éves múltjából, in „Korunk”, 41(1982). évf., 11. sz. 14. Un izvor transilvănean contemporan despre mișcarea antihabsburgică condusă de Francisc Rákóczi II. – Jurnalul căpitanului Mihail Teleki II, in „Cercetări de științe sociale”, Tg. Mureș 1982. 209–224. (társszerző Ioan Chiorean) 15. Ami hiányzik a krónikákból, in „A Tett”, 1982. évf., 4. sz., 23–29. 16. A marosvásárhelyi református kollégium múltjából in „Marosvásárhely és Vártemploma”, Budapest 1990. 113–122. 17. Az iskolaügy Erdélyben a reformáció korában, in „Egyházak a változó világban”, Esztergom 1991. 423–426. 18. Rozgonyi Varga János önéletírása, in „Lymbus. Művelődéstörténeti Tár”, IV/1992. évf., 143–168. 19. Erdélyiek egyetemjárása a középkor és a kora újkor folyamán, in „Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön és külföldiek Magyarországon (A III. nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson – Szeged 1991. augusztus 12–16. – elhangzott előadások)”, II., Buda-pest–Szeged 491–507. 21. Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság és Marosvásárhely, in „Művelődés”, 46/1994. évf., 4. sz., 1–4. 22. Cariera unui intelectual în secolul al XVI-lea (Drumul lui Nicolaus Olahus spre scaunul episcopal), in „De la umanism la luminism”, Târgu Mureș 1994. 7–14. 23. A Telekiek Erdély történetében, in „Sáromberke 1319–1994”, Sáromberke 1994. 165–177. 24. Egyetemjárás az egyetem nélküli országban. Egy kultúrtörténeti kutatás néhány tanulsága, in „Korunk”, 3(1994). évf., 5. sz., 129–132. 25. Táj és ember az erdélyi Mezőségen a középkorban, in „Korunk”, 5(1994). évf., 9. sz., 23–32. 26. Die Notariatsurkunden und die Notarszeichen in Siebenbürgen, in „Graphische Symbole in mittelalterlichen Urkunden. Beiträge zur diplomatischen Semiotik”, Jan Thorbecke Verlag, Sigmaringen 1996. 709–715. 27. A honfoglalás jelentősége a magyar nép és Európa történetében, in „Művelődés”, 49(1996). évf., 7–6. sz., 9–11. 28. A honfoglalás és a magyarság megtelepedése Erdélyben, in „Erdélyi Református Naptár 1996”, Kolozsvár 1995. 97–103. 29. Régi erdélyi farsangok, in „Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 4”, Kolozsvár 1996. 7–28. 30. A kolozsvári református theológiai fakultás megalapításának előzményei, in „Quo Vadis”, 1996. 8. sz., 3–7. 31. A magyarság megtelepedése Erdélyben a krónikák tükrében, in „Erdélyi Múzeum”, 1996. 1–2. sz. 32. Siebenbürgische Studenten an den ausländischen Universitäten, in „Beiträge zur siebenbürgische Schulgeschichte”. Hsgb. Walter König. Köln–Wiemar–Wien 1996. 113–124. 33. Dr. Tavaszy Sándor műveinek könyvészete, in „Akik jó bizonyságot tettek. A kolozsvári református theológia tanárai”, Kolozsvár 1996. 140–172. (társszerző Tonk Márton) 34. Marosvásárhely története az utcanevek tükrében, in Horváth Szabolcs: „Marosvásárhely utcanevei tegnap és ma”, Marosvásárhely 1997. 8–12. 35. A Telekiek és a Református Egyház, in „Egyszer volt… Előadások a Teleki és Vay családok történetéből”, Miskolc 1998. 19–32. 36. A magyarság berendezkedése Erdélyben a honfoglalást követő időben, in „Történelmünk a Duna-medencében” című tanulmánykötetben, Kolozsvár–Temesvár 1998. 38–49. 37. Ravasz László és Kolozsvár, in „Erdélyi Református Naptár a 2000. szökőévre”, Kolozsvár 1999. 197–202. 38. Erdély integrálódása a középkori magyar államban, in „Erdély a keresztény magyar királyságban” tanulmánykötet, Erdélyi Tudományos Füzetek 231. sz., Kolozsvár 2001. 39. Vita sine literis mors est. Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóján, in „Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára 1802 – 2002”, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2002. Alkalmi írások, könyvismertetések, emlékezések 1. Ladislau Lukács S. I.–Ladislaus Polgár S. I.: Documenta Romana Societatis Jesu in regnis olim Corona Hungarica Unitis. I–II, Roma, 1959, 1965, in „Studia Universitatis Babeș–Bolyai”, ser. Historia, fasc. 2(1968). 134–136. 2. Anyanyelvű műveltségünk középkori gyökerei, in „A Hét”, 2(1971). évf., 41. sz. 3. Folia Diplomatica, in „Anuarul Institutului de Istorie din Cluj”, 1972, 488–490. 4. Könyv egy XVIII. századi tudós mecénásról, in „A Hét”, 7(1976). évf., 53. sz. 5. Jakó Zsigmond köszöntése, in „Korunk”, 35(1976). évf., 8 sz., 616. 6. Búcsú Kócziány Lászlótól, in „Igaz Szó”, 25(1977). évf., 2. sz., 156–157. 7. Értelmiségi múlt – Nemzetiségtörténeti feladatok (Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség), in „A Hét”, 8(1977). évf., 13 sz. (április 1.) 8. Névtelen erdélyi peregrinusok, in „A Tett”, 1979. 3. sz., 56–57. 9. Szépségben, jólétben gyarapodjék. Dankanits Ádám, a történész, in „A Hét”, 13(1982). évf., 10. sz. 10. Tavaszy Sándor emlékezete, in „Üzenet”, I(1990). évf., 1. sz. 11. Dr. Farczádi Elek, in „Üzenet”, I(1990). évf., 3. sz. 12. Hitet és népet megtartó könyv. 400 éves a Károlyi Biblia, in „Üzenet”, I(1990). évf., 7. sz. 13. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tragikus tanulsága, in „Népújság”, 42(1990). évf., 55. sz. (március 15.), 3–4. 14. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület köszöntése, in „Népújság”, 42(1990). évf., 212. sz. (október 25.), 1, 4. 15. Egy marosvásárhelyi histórikus. Dr. Farczády Elek, in „Népújság”, 42(1990). évf., 75. sz. (április 12.), 1. 16. Mátyás király emlékezete, in „Népújság”, 42(1990). évf., 73. sz. (április 10.), 1. 17. Mátyás király öröksége, in „A Hét”, 21(1990). évf., 14. sz., 1–2. 18. Mátyás király igazsága, in „Erdélyi Figyelő”, 1990. évf. 19. „Az Ige veteményeskertje”. A templom és az iskola Erdély múltjában, in „Magyarok”, 2(1990). évf., 10. sz., 20–29. 20. Herepei János (1891–1970), in „Művelődés”, 40(1991). évf., 10. sz., 24–25. 21. Egy ballagási emléklapra, in „Népújság”, 43(1991). évf., 114. sz., 1–3. 22. „Hagyjunk magunk után valamit.” A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289–1556). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. I–II. Budapest 1990. in „Erdélyi Múzeum”, 54/1992, 1–4. füzet, 161–164. 23. Város születik, in „Népújság Évkönyv 1993”, 59–64. 24. A történész Bözödi György, in „Látó”, IV(1993). évf., 4. sz., 90–95. 25. I. Rákóczi György emlékezete, in „Református Tiszántúl”, I(1993). évf., 4. sz., 19. 26. Emlékbeszéd Lorántffy Zsuzsanna nagyváradi szobrának avató ünnepségén, in „Partiumi Közlöny”, VI(1996). évf., 13. sz., 8–9. 27. Múltunk vállalása, in „Üzenet”, VII(1996). évf., 4. sz., 1. 28. A genfi reformáció emlékműve: Bocskai István, Erdély fejedelme, in „Magyar Református Világhíradó”, II(1997). évf., 1. sz., 6–7. 29. Itt az ideje annak, hogy azt tegyük, amit kell (Felszólalás a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyében a Bolyai Társaság 1997. március 8-i közgyűlésén), in „Korunk”, 1997, 4. sz., 56–50. 30. Marosvásárhely rövid bemutatása. Története, in „Marosvásárhelyi egyetemi tájékoztató”, Marosvásárhely 1996. 7–11. – Erdélyi Magyar Műszaki Társaság. V. Országos Szakmai Napok. Marosvásárhely 1996. 4–7. 31. Újesztendei gondolat, in „Üzenet”, IX(1998). évf., 1. sz., 1. 32. Geleji Katona István (1589–1649), in „Erdélyi Református Naptár 1999”, Kolozsvár 1998. 159–161. 33. Kőváry László (1819–1907), in „Erdélyi Református Naptár 1999”, Kolozsvár 1998. 177–182. 34. A keresztyén iskola szerepe az erdélyi magyarság múltjában, in „Erdélyi Református Naptár a 2000. szökőévre”, Kolozsvár 1999. 93–100. 35. A magyar keresztyénség első százada, in „Erdélyi Református Naptár a 2000. szökőévre”, Kolozsvár 1999. 122–128. 36. Beköszöntő, in „Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem”, készült 2001-ben a Sapientia Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala megbízásából, Kolozsvár 1. 37. Kedves fiatalok, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem eljövendő hallgatói, in „Felvételi Tájékoztató”, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár 2001. 1. 38. Sapientia Alapítvány, Beszámoló 2000–2002 előszava, készült 2003–ban a Sapientia Alapítvány megbízásából, Kolozsvár 39. Kedves fiatalok, jövendőbeli egyetemi hallgatók! Rektori köszöntő in „Felvételi Tájékoztató”, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár 2003. 1. Orhan Pamuk Ferit Orhan Pamuk (Törökország, Isztambul, 1952. június 7.) Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja; műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Több török és nemzetközi irodalmi díjat kapott. Életrajz Orhan Pamuk jómódú család gyermeke; édesapja volt az IBM törökországi képviseletének első vezérigazgatója. Középfokú tanulmányait a Robert College amerikai középiskolában végezte Isztambulban. Később az Isztambuli Műszaki Egyetem építészet szakára járt, mert családja azt szerette volna, ha építész vagy mérnök lesz belőle. Három év után abbahagyta ez irányú tanulmányait, hogy főállású író lehessen. Pamuk újságírás szakon végzett az Isztambuli Egyetemen 1977-ben. 1985 és 1988 között a New York-i Kolumbia Egyetem és egy rövid ideig az Iowai Egyetem vendégelőadója volt, majd visszatért Isztambulba. Bátyja, Şevket Pamuk, többször megjelenik műveiben; a testvér az isztambuli Boğaziçi Egyetem nemzetközileg is elismert történelemprofesszora. Az író 1982-ben vette feleségül Aylin Turegent, 2001-ben azonban elváltak. Egy lányuk született, Rüya (nevének jelentése „álom”). Pamuk jelenleg Isztambulban él. 2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 2005-ben különböző török szervezetek ügyvédei perbe fogták az írót, miután Pamuk az egyik svájci újságnak nyilatkozott az 1915-1917-es örmény holokauszttal kapcsolatban. A vádakat 2006. január 22-én ejtették. Az író kijelentette, hogy célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a szólásszabadságra. Munkái Orhan Pamuk 1974-ben kezdett rendszeresen írni. Első regénye, a Karanlık ve Işık (Sötétség és fény), az 1979-es Milliyet Sajtóverseny – Regény kategóriájában megosztott első helyet kapott (a másik díjazott Mehmet Eroğlu volt). Cevdet Bey ve Oğulları (Dzsevdet bej és fiai) című könyve 1983-ban elnyerte az Orhan Kemal Díjat. A történet egy gazdag isztambuli család három generációjának történetét meséli el, akik Nişantaşıban élnek, abban a kerületben, ahol Pamuk is felnőtt. Pamuk több elismerést is kapott kritikusok részéről; többek között 1984-ben a Madarali-díjat Sessiz Ev (A csendes ház) című regényéért, melynek francia fordítása elnyerte a Prix de la Découverte Européenne elismerést 1991-ben. Beyaz Kale (A fehér kastély) című történelmi regénye, mely 1985-ben jelent meg törökül, elnyerte a Független Díj Külföldi Prózának (Independent Award for Foreign Fiction) elismerést 1990-ben, elősegítve Pamuk népszerűségének növekedését külföldön. A New York Times kritikusa szerint "Új csillag született keleten – Orhan Pamuk". A korábban naturalista író elkezdett kísérletezni különböző posztmodern technikákkal. A kritikusok elismerései ellenére Pamuk művei csak jóval később kerültek fel a népszerű könyvek listájára Törökországban. 1990-ben Kara Kitap (Fekete könyv) című műve az egyik legnépszerűbb és legellentmondásosabb olvasmány lett a török irodalom történetében. 1992-ben Pamuk írta a Gizli Yüz (A titkos arc) című film forgatókönyvét, amely a Fekete könyvön alapszik. Pamuk negyedik regénye, a Yeni Hayat (Az új élet) hatalmas szenzációt keltett Törökországban 1995-ös megjelenésekor, és az ország történetének leggyorsabban fogyó regénye lett. Időközben az író nem csak regényei, de nézetei révén is a figyelem középpontjába került. Pamukot többen is kritizálták esszéi miatt, melyekben a kurdok helyzetét ábrázolta, és kifogásolta a török kormány kurdokkal szembeni politikáját. Ebben a szellemben jelentette meg 1999-ben Öteki Renkler (A többi szín) című könyvét. Az A nevem: Piros című regény 2000-es megjelenésével Pamuk nemzetközi sikerei tovább folytatódtak. A regény a misztikum, románc és filozófiai elmélkedések egyvelege és cselekménye a 16. századi Isztambulban játszódik, III. Murád oszmán szultán idejében, 1591 telén, bemutatva a kelet és nyugat közötti különbségeket és feszültséget. A regényt 24 nyelvre fordították le, és elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Awardot 2003-ban. Pamuk következő regénye, a Hó 2002-ben jelent meg, és a modern Törökországban meghúzódó feszültséget mutatja be az iszlámista és az elnyugatiasodott modern Törökország között. A The New York Times a 2004-es év tíz legjobb könyve közé sorolta. 2005-ben jelent meg az író emlékirata, az Isztambul. Ugyanebben az évben Pamuk elnyerte a 25 000 euróval járó A Német Könyvpiac Békedíját irodalmi munkásságáért, melyben „Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”. Pamuk könyveiben rendszerint az identitászavar kerül előtérbe, melyet Törökország különös helyzete okoz (félúton Európa és az iszlám világ között). A könyveiben megjelenő konfliktusok gyakran felkavaróak, a cselekmény összetett, a karakterek pedig jól kidolgozottak. Témái között szerepelnek a Kelet és Nyugat közötti különbségek, az ebből adódó feszültség, valamint a tradíció és a modern világ szembenállása. Törökül megjelent művei Cevdet Bey ve Oğulları (Dzsevdet bej és fiai) , regény. Isztambul: Can Yayınları, 1982 Sessiz Ev (A csendes ház) , regény. Isztambul: Can Yayınları, 1983 Beyaz Kale (A fehér kastély) , regény. Isztambul: Can Yayınları, 1985 Kara Kitap (Fekete könyv) , regény. Isztambul: Can Yayınları, 1990 Gizli Yüz (A titkos arc) , forgatókönyv, Isztambul: Can Yayınları, 1992 Yeni Hayat (Az új élet) , Isztambul: İletişim Yayınları, 1994 Benim Adım Kırmızı (A nevem: Piros) , regény. Isztambul: İletişim Yayınları, 1998 Öteki Renkler (A többi szín) , esszék. Isztambul: İletişim Yayınları, 1999 Kar (Hó) , regény. Isztambul: İletişim Yayinlari, 2002 İstanbul: Hatıralar ve Şehir (Isztambul: Emlékek és a város) , memoár. Isztambul: Yapı Kredi Yayınları, 2003 Babamın Bavulu (Apám bőröndje) , memoár. Isztambul: İletişim Yayınları, 2007 Masumiyet Müzesi (Az ártatlanság múzeuma) , regény, Isztambul: İletişim Yayınları, 2008 Manzaradan Parçalar: Hayat, Sokaklar, Edebiyat (A táj részei: élet, utca, levelek) , regény, 2010 Saf ve Düşünceli Romancı (A naiv és szentimentális regényíró) , regény, 2012 Ben Bir Ağacım (Egy fa vagyok) , regény, 2013 Kafamda Bir Tuhaflık (Furcsaság a fejemben) , regény, 2014 Kırmızı Saçlı Kadın (A piros hajú nő) , regény, 2016 Magyarul megjelent művei A fehér kastély (Beyaz Kale), regény; ford. Komáromy Rudolf; Ulpius-ház , Budapest, 2000, ISBN 963-9348-00-7 Az új élet (Yeni Hayat), regény; ford. Takács M. József; Ulpius-ház, Budapest, 2003, ( Ulpius Klasszikusok ) ISBN 963-9475-09-2 Hó I–II. (Kar) , regény; ford. Ladányi Katalin; Ulpius-ház, Budapest, 2005, ISBN 963-7253-86-6 A fehér vár (Beyaz Kale), regény; új fordítás; ford. Csirkés Ferenc; Ulpius-ház, Budapest, 2006, ISBN 963-7253-16-5 A nevem: Piros (Benim Adım Kırmızı) , regény; ford. Tasnádi Edit ; Ulpius-ház, Budapest, 2007, ISBN 978-963-254-045-0 Isztambul (İstanbul: Hatıralar ve Şehir) , memoár; ford. Nemes Krisztián; Ulpius-ház, Budapest, 2007, ISBN 978-963-254-044-3 Fekete könyv (Kara Kitap) , regény; ford. Tasnádi Edit; Ulpius-ház, Budapest, 2008, ISBN 978-963-254-208-9 Az ártatlanság múzeuma (Masumiyet Müzesi) , regény; ford. Tasnádi Edit; Ulpius-ház, Budapest, 2010, ISBN 978-963-254-224-9 Fekete könyv (Kara Kitap) , regény; ford. Tasnádi Edit; Helikon Kiadó , Budapest, 2015, ISBN 978-963-227-689-2 Furcsaság a fejemben (Kafamda Bir Tuhaflık) , regény; ford: Tasnádi Edit; Helikon Kiadó, Budapest, 2016, ISBN 978-963-227-690-8 A piros hajú nő (Kırmızı Saçlı Kadın) , regény; ford: Tasnádi Edit; Helikon Kiadó, Budapest, 2016, ISBN 978-963-227-808-7 Az ártatlanság múzeuma (Masumiyet Müzesi) , regény; ford. Tasnádi Edit; Helikon Kiadó, Budapest, 2017, ISBN 978-963-227-692-2 Cevdet Bey és fiai (Cevdet Bey ve Oğulları) , regény; ford. Nemes Krisztián; Helikon Kiadó, Budapest, 2017, ISBN 978-963-227-691-5 Díjak 1979 Milliyet Sajtóverseny Díj: Regény: ( Törökország ): Sötétség és fény 1983 Orhan Kemal Díj (Törökország): Dzsevdet bej és fiai 1984 Madarali Díj (Törökország): A csendes ház 1990 Independent Foreign Fiction Prize ( Egyesült Királyság ): A fehér vár 1991 Prix de la Découverte Européenne ( Franciaország ): A csendes ház 2002 Prix du Meilleur Livre Etranger (Franciaország): A nevem: Piros 2002 Premio Grinzane Cavour ( Olaszország ): A nevem: Piros 2003 International IMPAC Dublin Literary Award ( Írország ): A nevem: Piros 2005 Peace Prize of the German Book Trade ( Németország ) 2005 Prix Medicis Etranger (Franciaország): Hó 2006 Nobel-díj Révész Lajos (tanár, 1854–1928) Révész Lajos (Kiskunhalas, 1854. augusztus 1. – Budapest, 1928. augusztus 1.) állami kereskedelmi és polgáriskolai tanár. Révész Gyula állatorvos testvére. Élete Révész Imre borbély és Lengyel Julianna fiaként született, 1854. augusztus 2-án keresztelték. Középiskolai tanulmányait Debrecenben 1873-ban végezte; polgári iskolákra képesítést nyert a nyelvészeti és történelmi szakcsoportokból; 1884-től rendes tanár volt a turócszentmártoni állami felső kereskedelmi iskolánál; tanított magyar nyelvet, földrajzot és történelmet a kereskedelmi és polgári iskolában. A felsőmagyarországi közművelődési egyesület és polgári iskola tanárok egyesületének tagja volt. 1887-ben feleségül vette Bock Ilonát Budapestről, aki 1912. december 20-án meghalt. Második neje Fidrus Józsa volt. 1928-ban hunyt el agyvérzésben. A Felvidéki Hiradónak 1886-tól főmunkatársa volt. (1887. 47-49. sz. A népköltésről.) Szerkesztette a Felvidéki Hiradó c. társadalmi hetilapot 1887. szeptembertől a 37. számtól egyedül, novembertől a 45. számtól Fehér János társszerkesztővel 1893. február 19-ig Turócszentmártonban. Munkái A magyarországi középosztály házi nevelése napjainkban. Turócz-Szent-Márton, 1887. Igaz történetek. U. ott, 1892. Antik és modern képek. U. ott, 1897. Gyenes Magda Gyenes Magda (Budapest, 1925. január 5. – 2017. augusztus 23. vagy előtte) magyar színésznő. Életútja Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, ahol 1940-ben diplomázott. Ezután vidéken szerepelt, játszott Kőszegi Géza társulatában Szabadkán, majd 1944-ben a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. Innen 1946 őszén a Vidám Operett Színpadhoz került, majd 1951 és 1960 között, később 1964-től 1967-ig a Fővárosi Operettszínházban szerepelt mint szubrett. Ezután 1960-tól 1964-ig a Petőfi Színházban és a Tarka Színpadon szerepelt, 1967-ben kivándorolt az Amerikai Egyesület Államokba. 1984-ben szerepelt Nastassja Kinski és Dudley Moore oldalán a Maradok hűtlen híve (Unfaithfully Yours) című amerikai vígjátékban. Fontosabb szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 27, ugyanitt öt színházi fotón is látható. Iluska ( Kacsóh Pongrác : János vitéz) Juliette ( Lehár Ferenc : Luxemburg grófja) Stázi ( Kálmán Imre : A csárdáskirálynő) Sárika (Lehár F.: Vándordiák) Iduna (Burkhardt: Tűzijáték) Ninon (Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya) Vilma ( Farkas Ferenc : Vők iskolája) Nelly (Vacek: Jó éjt, Bessy!) Doris Nellson primadonna; majd Trabuccó királynéja ( Szenes Iván - Bágya András ]: Őfelsége, a sztár) Györgyi (Abai Pál - Romhányi József : Riói éjszakák) Sybill (Semsey Jenő- Szilágyi György : Békebeli háború) Jegyzetek Meghalt Gyenes Magda A Színházi adattárban rögzített első bemutatója: 1945. szeptember 22. Források Magyar színházművészeti lexikon Gyász: Elhunyt Gyenes Magda atv.hu, 2017-08-23 Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Megjegyzések Hozzáférés: 2017. augusztus 28. Blondefontaine Blondefontaine település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 279 fő (2015). Blondefontaine Enfonvelle, Barges, Melay, Cemboing, Raincourt és Villars-le-Pautel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fekete bozótkenguru A fekete bozótkenguru vagy fekete erdei wallaby (Dorcopsis atrata) egy kengurufaj, amely endemikus Pápua Új-Guineán. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők. A veszélyeztetettségének oka élőhelyének elvesztése. Joseph Vliers Joseph Vliers (Tongeren, 1932. december 18. – Tongeren, 1995. január 19.), (gyakran Jef Vliers), belga labdarúgócsatár, edző. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. 1958-ban ő lett a belga bajnokság gólkirálya. Forrás Jef Vliers adatlapja a weltfussball.de oldalon (németül) Weierstrass-tétel A Weierstrass-tétel a matematikában az analízis egyik legfontosabb, alapvető tétele. Az egyváltozós valós függvények esetén a legtöbbször alkalmazott alakja az, hogy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvénynek van abszolút maximuma és abszolút minimuma. A tétel tetszőleges korlátos és zárt, azaz kompakt halmazra is érvényes amennyiben Rn-ben maradunk. Általában, Hausdorff-féle topologikus terekben (ahol a korlátos és zárt feltételegyüttes nem esik egybe a kompaktsági kitétellel) a tétel kompakt halmazokra érvényes. A tétel Korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény felveszi minimumát és maximumát. Tehát, ha korlátos és zárt és : R folytonos függvény, akkor létezik olyan , ∈ , hogy minden ∈ -re ≤ ≤ . Bizonyítás sorozatkompaktsággal Bolzano–Weierstrass-tétellel Belátjuk, hogy ( ) sorozatkompakt, amiből a Bolzano–Weierstrass-tétel közvetlen következményeként adódik, hogy ( ) korlátos és zárt. Legyen ( ) egy ( )-ben haladó sorozat. Belátjuk, hogy van olyan konvergens részsorozata, melynek határértéke szintén ( ) beli. Minden természetes számra így a kiválasztási axióma miatt létezik olyan ( ) sorozat, mely -ben halad és minden természetes számra = . A Bolzano–Weierstrass-tétel miatt ekkor ( )-nek létezik konvergens ( ) részsorozata, melynek határértéke az -beli szám. A folytonosságra vonatkozó átviteli elv alapján ekkor az ( ( ) ) sorozat, mely az ( ) részsorozata, konvergens és határértéke az ( )-beli szám. A Bolzano–Darboux-tételből tudjuk, hogy értékkészlete intervallum. Az előbb beláttuk, hogy ez korlátos és zárt. Mivel így min ( ) ∈ ( ) és max ( ) ∈ ( ), azaz a függvény felveszi értékkészletének végpontjait, ezért léteznek olyan és -beli számok, hogy Így az állítást beláttuk. További bizonyítások A tétel efféle bizonyítása két lépésben zajlik. Belátjuk, hogy a korlátos és zárt halmazon értelmezett folytonos függvény korlátos – ez a korlátosság tétele felveszi minimumát és maximumát – ez a szélsőérték tétele vagy a szűkebb értelemben vett Weierstrass-tétel. Mindkét lemmát többféleképpen is igazolhatjuk. 1. A korlátosság igazolása Heine–Borel-tétellel Belátjuk, hogy korlátos. A folytonosság definíciója miatt minden ε-hoz, például :ε=1-hez és minden x ∈ -hez létezik olyan δx pozitív szám, hogy minden ∈ -re, amennyiben < δx, akkor < ε. Vegyük minden -beli pontnak a δx sugarú nyílt környezetét. Ez a nyílt halmaz rendszer lefedi -t így a Borel–Lebesgue-tétel miatt ezek közül már véges sok is lefedi -t. Legyen ez az véges intervallumrendszer. Az számok között van legkisebb és legnagyobb, legyen ez rendre és . Minden ∈ -re létezik i, hogy x ∈ Ii, így tehát korlátos. A felsőhatár axiómával Legyen H a következő halmaz: H nem üres, mert a ∈ H, és felülről korlátos, mert lefedi, így a felsőhatár axióma és [a,b] zártsága miatt létezik sup H ∈ [a,b]. Legyen az a h szám. Állítjuk, hogy h = b. Ha ugyanis h < b állna, akkor minden ξ ∈ [a,b]-re, melyre h < ξ teljesül [a,ξ]-ben f már nem lenne korlátos. Azonban f a h-ban is folytonos, így a h egy alkalmas δ sugarú környezetében korlátos, így [a , h - δ]-ban és [h - δ , h + δ]-ban is, amiből következik, hogy az unióban, [a , h + δ]-ban is, ami ellentmond annak, hogy h a H szuprémuma, hiszen a nála nagyobb h + δ is elem H-nak. 2. A szélsőértéktétel Az értékkészlet szuprémumtulajdonságával Belátjuk, hogy felveszi a szuprémumát és infimumát. Nemüres, korlátos valós részhalmaznak van alsó és felső határa. Legyen értékkészletének felső határa . Ekkor minden ∈ -re Ha nem lenne ∈ , hogy = , akkor a függvény értelmezve lenne a teljes -n. folytonos, mert a folytonosságot megőrző függvényműveletekkel lett -ből elkészítve, de nem korlátos, ami az előző szakasz miatt ellentmondást ad. Minthogy ugyanis a szuprémum, minden ε pozitív számra létezik ∈ , hogy - ε < , de ekkor g(x) > 1/ε, azaz minden határon túl nő. Következmény A Bolzano–Darboux-tétel és a Bolzano–Weierstrass-tétel felhasználásával tehát a Weierstrass-tételt a következő formában is kimondhatjuk: Tétel – Kompakt halmazon értelmezett folytonos függvény képe kompakt. Ezt néha Weierstrass második tételének is nevezik és ez esetben az előző állítás az első számú. Brandi Jenő Brandi Jenő, eredetileg Brandeiszki Jenő (Budapest, 1913. május 23. – Budapest, 1980. december 4.) olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, sportvezető. Középiskolásként kezdett rendszeresen úszni. Az iskolája csapatában versenyzett. Később már az MTK játékosaként ifjúsági bajnok volt vízilabdában. Az MTK-ban 1938-ig szerepelt, majd a csapat feloszlatása miatt a BSE-be igazolt, ahol bajnokságot nyert 1940-ben. A háború után a Vasas SC játékosa lett, melynek színeiben két magyar bajnokságot nyert meg. 1934. június 3-án volt első alkalommal válogatott, Tatabányán Csehszlovákia ellen. 1936-ban olimpiai, 1934-ben és 1938-ban Európa-bajnok lett. 1948-ban olimpiai ezüstérmet szerzett.1934-től a magyar vízilabda-válogatott tagja. Hatvanegyszer szerepelt a magyar válogatottban. Az aktív sportolástól 1949-ben vonult vissza. Visszavonulása után a Bp. Honvéd vízilabda-szakosztályának alapító tagja volt. Nemzetközi szintű játékvezető volt. 1964-től 1972-ig a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökségi tagja, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) technikai bizottságának tagja, nemzetközi versenybíró. 1977-től 1979-ig-ig a Híradástechnika SE edzője volt. 1978-ban megnyerték a másodosztály B, 1979-ben az A csoportját. 1980-ban a Bp. Volán néven induló csapat edzője volt az OB I-ben. Emlékére utánpótláskupát neveztek el róla. 2003-ban egykori lakóházán (Klauzál tér 5.) emléktáblát helyeztek el. Sporteredményei olimpiai bajnok (1936) olimpiai 2. helyezett (1948) kétszeres Európa-bajnok (1934, 1938) Európa-bajnoki 4. helyezett (1947) háromszoros főiskolai világbajnok (1933, 1935, 1937) háromszoros magyar bajnok (1940, 1947, 1949) Roccagorga Roccagorga település Olaszországban, Lazio régióban, Latina megyében. Lakosainak száma 4540 fő (2017. január 1.). Roccagorga Carpineto Romano, Maenza, Priverno és Sezze községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Rheinberg Rheinberg település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Népesség A település népességének változása: 3680 Sasha A 3680 Sasha (ideiglenes jelöléssel 1987 MY) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1987. június 28-án. Nyikolaj Nyikolajevics Rukavisnyikov Nyikolaj Nyikolajevics Rukavisnyikov (oroszul: Николай Николаевич Рукавишников) (Tomszk, 1932. szeptember 18. – Moszkva, 2002. október 19.) szovjet űrhajós. Életpálya A moszkvai műszaki-fizikai főiskola elvégzését követően 1957-től egy gépipari tervezőirodában dolgozott. 1967-ben kapott űrhajós kiképzést. 1979-ben az Interkozmosz-program keretében a bolgár Georgi Ivanov kutató pilóta kísérője. Az űrhajó főhajtóművének meghibásodása miatt nem tudtak csatlakozni a Szaljut–6 űrállomáshoz és kényszerleszállással tértek vissza a Földre. Elvégezve a moszkvai Energetikai és Pszichológiai egyetem, a Szergej Koroljov tervező iroda alkalmazott tudósa. Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Űrrepülések 1971 -ben Szojuz–10 űrhajó kutató-mérnöke, sikertelen dokkolás. 1974 -ben Szojuz–16 űrhajón fedélzeti mérnök. 1975 -ben az Apollo-Szojuz-program közös űrrepülés tartaléka. 1979 -ben Szojuz–33 űrhajó parancsnoka, sikertelen dokkolás. Alánia Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében. Területe nagyjából megegyezik a mai Karacsáj- és Cserkeszföld, valamint Oszétia birtokaival. Az ország, illetve fővárosa, Magasz – Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi arab nyelvű munkájában Maġa� (Ibn Ruszta kéziratában Ma’as), újperzsa nyelven Mks, Mnks, Myks, kínai nyelven Majkosze (���), a mongolok nyelvén Meget, Meket, angolul Maghas, oroszul: Магас (Ма’ас, Маас) – jelentős szerepet töltött be a Selyemút egyik szakaszának ellenőrzésében. Alánia a hun szövetség népeinek megjelenésétől (4. század vége) a 13. század első feléig, a mongol hódítás idejéig állott fenn. Története Előzmények Az ászik – nevük később jazig, jász alakban is felbukkan – a szkíta népek közé, a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjához tartoztak. Gyakran, bár helytelenül, szarmatáknak is nevezték, illetve nevezik őket. Az ászi nép szövetségének neve kezdetben – az i. e. 130. év előtt – görögösen Masszagetai (Μασσαγεται) volt. Egyik törzsük neve – az aorszoké – perzsa királyi sziklafeliratokon Sakâ tigraxaudâ, azaz hegyes fövegű szakák. A névadó ászik kezdetben a Szir-darja, az aorszok pedig az Amu-darja alsó szakaszánál, Khoraszmia oázisának területén laktak. A harmadik törzs, a rhoxolánok először a kelet-európai pusztán tűntek fel. Elsőként Sztrabón ad hírt róluk az i. e. 1. században. Az ászik a jüecsik, utóbb kusánok vándorlása (i. e. 166–129.), s ennek kapcsán Görög Baktria összeomlása, valamint a kangarok hódításai nyomán függetlenségüket (i. e. 130. táján) elvesztették. Szövetségük nevét ekkor megváltoztatták (Alanoi: Αλανοι), és egy részük Európába költözött. Birodalmuk, legnagyobb kiterjedése idején, az Aral-tó vidékétől a kelet-európai pusztán és a Havasalföldön keresztül a Kárpát-medencéig nyújtózkodott. Alföldünket időszámításunk második évtizedében érték el. Az i. e. 2. század végéig az ászik, avagy jazigok (iazügész: ιαζυγης) törzse a Dnyeperig nyomult előre, a rhoxolánok (rhoxolanoi: ροξολανοι) az Azovi-tenger vidékéig jutottak, az aorszok (aorszoi: αορσοι) pedig a Don és az Urál folyó között foglaltak maguknak legelő- és szállásterületet. Az ászik hatalmas országát (szkíta neve a kínai hallás szerint Hoszu: ��) a gótok – elfoglalván a Dnyeper vidéki pusztákat a 2. század második felében – kettévágták. A Közép-Ázsiában visszamaradt ászik szabadságukat a 3. század elején visszanyerték. A Keleti-Kaukázusban letelepedett csoportjukat a 3. század elejétől a 4. század közepéig latin, armeniai stb. források ez okból újólag masszagéta, maszkut névvel is illették, hasonlóképpen az általuk benépesített tartományt. A Belső-Ázsiából kirajzó törökös népek a 4. század közepén leigázták a közép-ázsiai ászikat, és velük egybevegyülve, a század vége felé (375.), a kelet-európai pusztán élő ászi és germán csoportokra törtek. Egy részüket elűzték lakóhelyükről, más részüket uralmuk alá hajtották, s ezekkel egyesülve Délkelet- és Közép-Európát fenyegették. A hsziungnuknak, hunoknak is nevezett törökök, valamint a szkíták összekovácsolódtak, s ekképpen született meg az európai hunoknak nevezett alakulat. Az ászik törzse a hunok megjelenése idején a Kárpát-medencében lakott, a rhoxolánok kisebb-nagyobb csoportjai a Kárpát-medencében és a Havasalföldön tanyáztak, illetve a kelet-európai pusztán a gótok hűbéreseként szolgáltak, az aorszok pedig Don és a Turáni-alföld között legeltették nyájaikat. A hunok szövetségébe betagozódott ászik utóbb részt vettek Régi Nagy Bulgária és a Kazár Birodalom megalapításában is. A Kaukázus északi előterében tanyázó alánok ellenben megőrizték függetlenségüket és nevüket, s bár később szorongatták őket a türkök, a kazárok és az arabok, országuk a mongol hódításig fennállott. A Kaukázus vidékén letelepedett alánok és hűbéres szövetségeseik, az ironoknak nevezett irániak országot alapítottak a Kaukázus északi előterében, a fő hegyvonulat lábainál. Az általuk benépesített terület nagyjából a Dariel-szorostól a Kubán folyó forrásvidékéig terjedt. Kaukázusi Alánia lakói arab és perzsa forrásokban jobbára szövetségük (alan) vagy népük (as) nevén szerepelnek. Arab források az ászik által leigázott kaukázusi népeket, tushetieket, tushokat duhsz-ász (ma Grúzia lakói), a dvalokat, tualokat (ma nagyrészt Oszétia lakói) pedig tuval-ász néven említik. A kelet-európai puszta keleti felének lakói, ide értve a kaukázusi alánokat is, az 568. évtől a türkök befolyása alá kerültek. A 630. év táján a türkök birodalma összeomlott, s ekkor a Keleti-Kaukázus vidékén élő kazárok létrehozták önálló államukat. A 668. évben a kazárok bekebelezték a bolgárok birtokainak egy részét is, s ekképpen szomszédai lettek a kaukázusi alánoknak. Az arabok ellen Az alánok kaukázusi országa, vagyis Alánia fontos ütközőállam volt a bizánci–arab, valamint a kazár–arab háborúk idején (8. század). Hitvalló Szent Theophanész részletes beszámolót hagyott ránk III. León, bizánci császár alániai küldetéséről (8. század eleje). II. Iusztinianosz utasította Leónt, vesztegesse meg az alánok fejedelmét, Itaxészt, hogy az szakítsa meg baráti kapcsolatait Abasgia királyságával, I. al-Valíd, omajjád kalifa szövetségesével. León átkelt a Kaukázus hegyszorosain, és szövetséget kötött az alánokkal, de Abasgián keresztül nem tudott visszatérni Bizáncba. Az abházok be akarták börtönözni, az alánok azonban nem adták ki nekik a bizánci küldötteket. Több hónap, illetve kalandos események után León végül megszabadult, és visszatért Konstantinápolyba. Miután León felvette a császári címet, alán szövetségeseinek földjére betörtek II. Omár, omajjád kalifa seregei. Egy Barjik nevű kazár főember sietett ekkor az alánok segítségére, és a 722. évben az egyesített alán–kazár erők megverték az arab hadúr, Tabit al-Nahrani seregét. A kazárok ezen az időszakban számos erősséget építettek Alániában. A 728. évben Maslamah ibn Abd al-Malik, arab hadúr és serege, miután átverekedte magát a Dariel-szoroson, feldúlta az alánok országát. Nyolc évvel később II. Marván, omajjád kalifa seregei törtek át az alánok kapuján, hogy elpusztítsák az ország erődítményeit. A 758. évben Ibn al-Faqih jelentése szerint a Kaput egy másik arab hadúr, Jazid ibn Asid ibn Zafir al-Sulami tartotta megszállva. A 857. évben az arab hadak megszállták a Kaukázuson túli területeket és az Északi-Kaukázust. Feldúlták a grúzok, abházok, alánok és kazárok országát. Az arab támadások idején az alánok egy része hátat fordított kaukázusi hazájának, és előbb a Don, majd a Volga vidékére költözött. A Don vidékén letelepedett alánok régészeti hagyatékát nevezik szaltovo–majackaja műveltségnek. A szóban forgó alán csoportot gyakorta azonosítják a mordvinnak – mordias (köztörök burtas) – nevezett Volga-menti néppel. Az alánok e társulásban vélhetően a kisebbséget képviselték. A mordias, burtas megszólításban alighanem az ász név rejtőzik, az egyik mordvin csoport megnevezésében (erza) pedig az aorszok címét sejthetjük. A kazárok szövetségeseként A kazárok a fegyverbarátság révén befolyást szereztek Alániában, s az alánok közül sokan – amint erről a Schechter levél névtelen szerzője beszámol – a judaizmus tanait is elfogadták. Benjamin, kazár uralkodó idejében (a 9. század végén, a 10. elején) a szomszéd népek – vélhetően mordvinok, úzok (kipcsakok, avagy kunok), bolgárok és besenyők –, Bizánc támogatásával, a kazárokra támadtak. Utóbbiak egyedüli szövetségesei ez időben a kaukázusi alánok voltak. A 10. század elején az alánok a Bizánci Birodalom befolyása alá kerültek. Sokan közülük, vélhetően uralkodójuk példáját követve, keresztény hitre tértek. Ez időben püspöki székhelyet is létrehoztak Alániában. Az áttérésről Müsztikosz Miklós (Nikolaosz A' Müsztikosz) konstantinápolyi pátriárka levelében értesíti a helyi érseket, Petroszt. Amikor Ibn Ruszta meglátogatta Alániát 903. és 913. között, az alán király keresztény volt. A perzsa utazó Sarirból (keresztény birodalom volt, Alánia keleti szomszédja) érkezett Alániába. Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi beszámol Alánia és Sarir szövetségéről is. Ez időben, tehát a 10. század elején, az alán uralkodó házasságot kötött a szomszédos ország királyának egyik nővérével. A kazárok ellen szervezkedő bizánciak II. Aaron (10. század eleje), kazár uralkodó idejében – valószínűleg a 920-as évek elején – viszályt szítottak a szövetségesek között. E háborúban a kazárok legyőzték az alánokat, s királyukat elfogták. Muszlim források, például al-Maszúdi szerint az alánok ezen eseményekkel nagyjából egy időben szembefordultak a kereszténység eszméjével, és elűzték a bizánci hittérítőket és papokat. A szövetségesek viszonya hamarosan rendeződött. Aaron fia, Joszip ben Aaron (10. század közepe) feleségül vette az alán király leányát, Alánia pedig ismét a kazárokhoz társult, és ki is tartott mellette, a kaganátus bukásáig, azaz a 960-as évekig. Arab szerzők tudósítása szerint Alánia a 9–10. században hatalmas ország volt, települései sűrűn sorakoztak egymás szomszédságában. Lakói között voltak keresztények és bálványimádók. Az alánok királya képes volt 30 000 lovas harcost kiállítani. Északon az alánok szomszédosak voltak a madzsarok (Kaukázusi Magyarország) és a bolgárok országával (Volgai Bolgárország). A grúzok szövetségeseként Kazária bukása után az alán királyok gyakran szövetkeztek a bizánciakkal, valamint a grúz uralkodókkal a kelet-európai puszta népei, például a besenyők és a kipcsakok (kunok) ellen. A szövetséget gyakorta birtokadománnyal, illetve házassággal erősítették meg. Ióannész Szkülitzész beszámolója szerint Alda, alán királyné férjének (I. Giorgi) halála után hűbérbirtokként megkapta Anakopia erődjét III. Rómanosz, bizánci császártól. A szóban forgó esemény az 1033. évben történt, amikor az alánok és a ruszok kirabolták Shirvan tartományt Arran (a mai Azerbajdzsán) területén. Alániát nem említik a keleti szláv évkönyvek, az alánok azonban – régészeti leletekkel bizonyítható – kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a ruszok Tmutarakan nevű fejedelemségével. Az alánok és a grúzok valószínűleg együttműködtek a 12. és 13. században a csecsenek (vainakhs) és a dvalok (ősi kaukázusi nép) keresztény hitre térítésében. Ugyanekkor grúziai hittérítők is tevékenykedtek Alániában, a grúz uralkodók pedig alán seregekkel erősítették meg hadaikat a szomszédos arabok elleni hadjáratokban. Az alán–grúz szövetségesek az 1060-as években beütöttek a muzulmánok által birtokolt Arran területére, visszaszereztek számos várost és erődöt, s kirabolták Ganja városát. Az 1120-as években a grúz IV. David király közvetített az alánok és a kipcsakok (kunok) között, akiket ezután engedtek át Alánián grúz földre. Dávid fia, I. Demetrius is ellátogatott Alániába (kb. 1153.), az arab történész Ibn al-Azraq társaságában. Alánok és grúzok baráti kapcsolatainak betetőzéseként az 1187. évben az alán David Szoszlan herceg feleségül vette I. Tamar, grúz királynőt. Leszármazottaik a 19. századig uralkodtak a grúzok országában. Az alánok királyi családjának tagjai közül többen is házasságra léptek bizánci és rusz uralkodókkal. Alániai Mária például VII. Mikhaél, bizánci császár felesége volt. Maria Svarnovna – ő alapította a hercegnők kolostorát Vlagyimirban – III. Vsevolod nagyfejedelem felesége, illetve I. Alexandr, vlagyimiri nagyfejedelem öreganyja, szintúgy az alánok királyi családjából származott. Bukása Az 1230-as évek végén Alánia, Grúzia és a rusz fejedelemségek a mongol megszállóknak esett áldozatul. Az alániai Theodorosz püspök – II. Germanosz pátriárka hivatali idejében (1222–1240) – metropoliszának siralmas állapotát hosszú levélben taglalta. Alániára a végső csapást Timur Lenk háborúi mérték a 14. században. A mongolok és szövetségeseik az ország lakosai közül sokakat megöltek vagy fogságba vetettek. Az alánok kaukázusi és iráni származású hűbéresei jórészt helyben maradtak, visszahúzódtak a Középső-Kaukázus előhegyeinek és völgyeinek menedékébe, s ott élnek a mai napig is. A tushetiek, tushok (duhsz-ászok) ma Grúzia, a dvalok, tualok (tual-ászok) pedig nagyrészt Oszétia területén laknak. A szomszédaik által oszétoknak is címzett ironok keleti ága magát ironnak, nyugati ága pedig digornak nevezi. Az alánok egy csoportja törökös népek, például az alanla névvel is illetett balkárok közé keveredett, s nyelvében törökké lett. Az alánok nagyobb része, magával ragadva hűbéreseinek egy csoportját is, a kipcsakokkal (kunokkal) nyugat felé költözött, és többségük végül a magyarok országában, a róluk elnevezett Jászságban telepedett le. Nyelvi és népi azonosságát e csoport – manapság jászoknak nevezik magukat – megőrizte mind e mai napig. A hozzájuk szegődött iráni eredetű és nyelvű iron népesség Pilisjászfalu környékén lelt otthonra. A fogságba vetett alánokat a mongolok seregeikbe sorozták. Egy részük nyilván harcolt az európai stb. hadjáratokban is, más részüket Kelet-Ázsiába hurcolták. Forrásaink elmondják, Kínában legalább 30 000 aszu, azaz ászi harcos szolgált Tatu (ma Peking) királyi testőrségében. Kulcsszerepet játszottak a Jüan és a Déli-Szung uralkodóház háborújában. Az 1309. évben az ászik egy csoportját a fővárostól északra költöztették, másik részét délre küldték, a mai Tatung városába, Sanhszi tartományba. A Ming uralkodóház idejében (1368–1644.) az ászik végül visszavonultak a legyőzött mongolokkal a belső-ázsiai pusztákra. Nevük a mongolok között asud alakban él. Utóélete A Szovjetunió utolsó éveiben, amikor a Kaukázus vidékén is végigsöpörtek a nemzeti mozgalmak, az Észak-Iron Köztársaságban számos értelmiségi felszólalt az Alania név újjáélesztése ügyében. T. A. Guriev, vezető oszét nyelvész fő támogatója volt e gondolatnak. Amellett kardoskodott, hogy az oszétoknak el kell fogadniuk az alán nevet mint önelnevezést, és át kell keresztelniük országukat Alaniára. Az Alan kifejezés megjelent, és hamar népszerűvé vált az oszétok körében, különböző vállalkozások, egy TV-csatorna, politikai és civil szervezetek, egy kiadóvállalat, egy labdarúgó-válogatott (FC Alania Vladikavkaz), egy légitársaság (Alania Airlines) stb. neve révén. Az 1994. év novemberében az Alania nevet hivatalosan is hozzátoldották a köztársaság címéhez: Республикæ Цæгат Ирыстон–Алани, vagyis Észak-Iron–Alán köztársaság. 8952 ODAS A 8952 ODAS (ideiglenes jelöléssel 1998 EG2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az ODAS program keretében fedezték fel 1998. március 2-án. Bálint László (kémelhárító) Bálint László (Kistelek, 1940. január 7. –) magyar kémelhárító, történeti kutató, állambiztonsági szakértő. Életútja Apja Bálint Géza kisteleki tanító, anyja Bárdos Ilona óvónő. A szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban végzett, továbbtanulását 1956-os szerepvállalása (az egyetemi vörös csillag Tiszába dobása osztálytársaival, nemzetőrnek jelentkezés) miatt megakadályozták. A Betonútépítő Vállalatnál helyezkedett el először segédmunkásként, majd a cég angyalföldi központi gépjavító üzemében edző-hőkezelő szakmunkásként. 1969-ben nyomozónak jelentkezett a BRFK-ra, ahová fel is vették, csakhogy kémelhárítónak osztották be a III/II-A alosztályra. A népgazdaság-védelem területén dolgozott, s noha az osztály egyik legsikeresebb operatív tisztje lett, az MSZMP-alapszervezettel elmérgesedett viszonya következtében 1985-ben pártfegyelmivel leváltották csoportvezetői beosztásából. Sikerült áthelyeztetnie magát a központba, a BM III/II-4-A alosztályra, ahol továbbra is kémelhárítóként dolgozott, de ott az ún. izraeli vonalon. 1995-ben alezredesi rangban, alosztályvezető-helyettesként vonult nyugállományba az NBH-tól. Történeti kutatóként elsősorban az 1956-os szegedi eseményekkel és szereplőkkel foglalkozik. Eddig tizenhét könyve mellett számos publikációja látott napvilágot, amelyek a Szeged, a Szegedi Műhely, a Havi Magyar Fórum folyóiratokban, illetve a Magyar Fórumban, az Új Emberben és a Magyar Nemzetben jelentek meg. Állambiztonsági szakértőként a bíróságon is sikeresen segítette többek közt Csurka István MIÉP-elnököt, Kondor Katalin rádióelnököt, Martonyi János politikust, Kárpáti György vízilabdázót. Megjelent könyvei A forradalom Szegeden és Csongrád megyében. Szeged, 1996 Földesi Tibor. Szeged, 1998 Ki kicsoda 1956-ban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged, 1999 1956 – A forradalom Szegeden. Szeged, 2000 Lakos Endre. Szeged, 2000 1956 Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 2003 A megtorlás Szegeden. 2004 Kováts József. Szeged, 2004 „Betyár” fedőnevű célszemély. Szeged, 2004 Különös szervezkedések Szegeden és környékén. Szeged, 2005 Fedőneve: „Bán László”. Szeged, 2005, Bába 1956 – A forradalom Makón. Szeged, 2006, Bába Ki kicsoda? 1956-ban a forradalomban és a megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged, 2006, Bába Emberek és esetek (a történelemben). Szeged, 2008, Bába A forradalom virradata. A szegedi MEFESZ története. Szeged, 2008, Bába Évtizedeim a titkosszolgálatnál. Egy magyar kémelhárító emlékiratai. Bp., 2012, Kárpátia Stúdió A kommunista párt öklei. Államvédelmi és állambiztonsági tisztek Szegeden és Csongrád megyében 1944–1990. Bp., 2014, Kárpátia Stúdió Hamvas püspök és az ÁVH - Budapest, 2014, METEM A Perbíró per (szerk.) - Szeged, 2014. POFOSZ Rektor a forradalomban és a megtorlásban (Baróti Dezső) - Érd, 2016 A 6-os karton (Az „ügynökkártya” aduásza?) - Érd, 2016 A „bolsevik banzáj” (Állambiztonsági történetek) - Érd, 2017 "Ellenséges elemek". Nyilvántartottak, megfigyeltek, célszemélyek, meghurcoltak és elítéltek Csongrád megyében, 1945-1990 ; Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ–Emlékpont, Hódmezővásárhely, 2017 ( Emlékpont könyvek ) A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében (Töredék) - 1945-1990. Érd, 2017 Forradalmi történetek - Szegedi és sándorfalvi események - 1956. - Érd, 2017 Biszku és Benkei állambiztonsági hálózati parancsai.Magyarázatok és értelmezések. (Hálózaton kívüli kapcsolatok) 1958-1990. Érd, 2018 Üldözők és üldözöttek (a kommunista diktatúrában) - Érd, 2018 Forradalmi munkástanácsok Szegeden - 1956 - Érd, 2018 Zvonimir Boban Zvonimir Boban (Imotski, 1968. október 8. –) horvát labdarúgó. Pályafutása jelentős részét az AC Milan csapatánál töltötte. 2016-ban őt választották meg a FIFA egyik főtitkár helyettesének. Pályafutása Klubcsapatokban Felnőtt pályafutását a Dinamo Zagrebnél kezdte. Az 1985/86-os szezonban mindössze 16 évesen mutatkozott be a jugoszláv első osztályban. Összesen 109 mérkőzésen játszott a Dinamo színeiben és 45 alkalommal volt eredményes. Az 1990. május 13-án megrendezett Dinamo Zagreb–Crvena zvezda bajnokin óriási tömegverekedés tört ki és eközben nekiment egy rendőrnek, aki éppen egy horvát szurkolót vert a földön. Ez a jelenet szimbolikus jelentőséggel bírt és még ma is sokan úgy emlékeznek meg róla, hogy gyakorlatilag ez jelképezte a háború kezdetét. Az eset következtében Boban nem sokkal később kikerült az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra utazó jugoszláv válogatott keretéből, azonban a horvátok szemében nemzeti ikon lett. 1991-ben az AC Milan szerződtette. Az 1991/92-es idényben a Barihoz került kölcsönbe, mivel ebben az időszakban mindössze három idegenlégiós szerepelhetett egy adott csapatban és úgy gondolák szüksége van rá, hogy szokja a bajnokság légkörét. A szezon végén a Bari kiesett, de Boban bizonyította, hogy megállja a helyét a Serie A-ban és visszakerült a Milanhoz. Kilenc idényen keresztül erősítette a klubot és ez idő alatt hozzásegítette a Milant az 1994-es bajnokok ligája megnyeréséhez, e mellett négy bajnoki címet és három szuperkupa győzelmet szerzett. Összesen 251 mérkőzésen lépett pályára és 30 alkalommal volt eredményes. 2001. augusztusában a spanyol Celta Vigo vette kölcsön, ahol mindössze 4 bajnokin lépett pályára és 2001. októberében visszavonult. Válogatottban A jugoszláv U20-as válogatott tagjaként világbajnoki címet szerzett az 1987-es ifjúsági világbajnokságon, Chilében. A felnőtt válogatottban 1988 és 1991 között 7 alkalommal szerepelt. Miután Horvátország kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától, Boban bemutatkozott a horvát válogatottban. 1990 december 22-én Románia ellen kapott lehetőséget először a nemzeti együttesben. Részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon és az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon. Utóbbin a horvát csapat a bronzérmet szerezte meg. Utolsó mérkőzését a válogatottban Franciaország ellen játszotta 1999. november 13-án. Statisztikája szerint címeres mezben 51 mérkőzésen lépett pályára és 12 alkalommal talált az ellenfelek kapujába. Sikerei, díjai U20-as világbajnokság 1. hely (1): 1987 U21-es Európa-bajnokság 2. hely (1): 1990 Világbajnokság 3. hely (1): 1998 Serie A 1. hely (4): 1992–93 , 1993–94 , 1995–96 , 1998–99 Supercoppa Italia 1. hely (3): 1992, 1993, 1994 UEFA-bajnokok ligája 1. hely (1): 1993–94 Ezüstlabda : 1987 Az év horvát labdarúgója : 1991, 1999 Bayamo Bayamo város Kuba délkeleti végében. Granma tartomány székhelye. Bayamo volt a 2. város, amelyet a spanyolok itt alapítottak, 1513-ban. Látnivalók San Salvador katedrális C. M. Céspedes szülőháza Granma Tartományi Múzeum Calixto Garcia Iniguez háza Nevezetes szülöttei Carlos Manuel de Céspedes (1819–1874), szabadságharcos és a kubai nemzet alapítója ("a Haza Atyja") Perucho Figueredo (1818–1870), zeneszerző Tomás Estrada Palma (1832–1908), Kuba első elnöke Pablo Milanés (* 1943), költő, énekes Manuel del Socorro Rodríguez (1758–1819), újságíró Rolando Uríos (* 1971), kubai-spanyol kézilabdázó Skonto stadion A Skonto stadion egy labdarúgó-stadion Rigaban, Lettországban. A Skonto Riga nevezetű helyi csapat és a lett labdarúgó-válogatott otthonául szolgál 2000 óta. Befogadóképessége: 9 500 fő számára biztosított. Mitrovics Gyula (tanár, 1871–1965) Mitrovics Gyula (Sárospatak, 1871. június 29. – Stuttgart, 1965. március 17.) filozófus, esztéta, neveléstudós, egyetemi tanár, pedagógiai író, az MTA levelező tagja (1935–1947). Élete Mitrovics Gyula református lelkész és Botka Emilia fia. Sárospatakon végezte a gimnáziumot 1889. júniusban és ugyanekkor a Magyar Tudományos Akadémiától a magyar irodalomban legnagyobb jártassággal bíró pataki gimnáziumi tanuló számára alapított Kazinczy-díjat neki ítélték tanárai. 1889. szeptemberben a budapesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be. Itten Beőthy, Gyulai és Pasteiner tanárai hatottak további képeztetésére és két pályadíjat nyert. Az 1890-1891. I. félévét a bécsi, a II.-at a berlini egyetemen töltötte. Itt főleg klasszika-filológiát és ókori művészettörténetet hallgatott; közben nagyobb utazásokat is tett. Az 1891-93. iskolai éveket tanárképző-intézeti ösztöndíjjal újból a budapesti egyetemen töltötte. 1893. június 10-én az esztétikából, a magyar irodalomból és a művészettörténetből bölcseletdoktori szigorlatot tett. 1893. szeptemberben a sárospataki református főiskolában mint gimnáziumi helyettes (később rendes tanár) nyert alkalmazást. 1894-95-ben Bartha Bélával szerkesztőtársa volt az előbb Sárospatakon, majd Debrecenben hetenként kétszer megjelenő Őrálló című szabadelvű s protestáns irányú politikai lapnak, melynek irodalmi, művészeti és paedagogiai cikkeinek nagy részét ő írta. 1898. május 11-én középiskolai tanári oklevelet nyert a latin és magyar szakcsoportból. 1897. február 9-én nőűl vette Makláry Pap Miklós tankönyvíró és gimnáziumi tanár leányát Ilonát. Mint tanár több ízben tett tanulmányutat egyházkerülete, majd a Magyar Tudományos Akadémia segítségével, így Ausztriában, Német- és Olaszországban. 1904-től a miskolci felsőbb leányiskola igazgatója volt, majd 1909-től a debreceni kollégiumban tanított. 1914 és 1918-ban között a kollégium könyvtárát igazgatta. 1917-ben egyetemi magántanár lett, majd 1918-tól a pedagógia nyilvános rendes tanárává nevezték ki a debreceni egyetemen, s 1940-41-ben az egyetem rektoraként tevékenykedett. Ezt követően nyugdíjba ment. Elnöke volt a Magyar Esztétikai Társaságnak, megalapította az Esztétikai Szemlét, amit 1935 és 1938 között szerkesztett is. Írásai Cikkei a Figyelőben (XXVI. 1889. Tompa Mihály zsengéi); a Sárospataki Lapokban (1890. Adatok Tompa diákkorához); a Protestáns Szemlében (1890. Csenkeszfai Poóts András); a Sárospataki Lapokban (1890. A középiskolák államosítása, 1891. Templomaink művészi diszítése, Az új énekes könyvről, 1892. A leánygymnasium kérdéséhez, 1882-93. könyvism.); a Fővárosi Lapokban (1891. 123. A müncheni tárlatban, 137., 192., 195. A berlini nemzetközi műtárlatról, 1892. 12. szám A vallásos költészet újabb mozgalmáról, 116. sz. Irodalmi divatok); az Őrállóban (1894. Utóhang a tavaszi tárlatról, Munkácsy «Honfoglalás»-a, A népiskolák és gymnasiumok viszonya, A téli tárlat, A sárospataki főiskola Kazinczy-ünnepélye alkalmából, A napi sajtó kritikája és könyvism., 1895. A velenczei S. Marco, Közműveltség és társadalom, A debreczeni egyetem, Ellentétek, a téli tárlat alkalmából, A görög-római művészettörténet kutatásának módszere, Gyulai Pál, és könyvismertetések); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1895. Az olympiai Zeus-templom); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1896. Aeneas Sylvius «De duobus amantibus»-ának magyar átdolgozói); a Sátoraljában (1896. Emeljünk új oltárokat); a Budapesti Szemlében (1897. A képzőművészeti társulat tavaszi tárlata, Szana Tamás, Izsó M. élete és munkái, helyreigazító és bővítő birálat, 1900. Küzdelem a jövő művészetéért) az Erdélyi Múzeumban (1897., 1899. könyvism.); a Debreczenben (1897. 164. sz. Német diákvirtus); az Athenaeumban (1898-1899. Plinius és a görög képírás története); az Orsz. középisk. tanáregyesületi Közlönyben (1898. Az ifjúság aesthetikai és művészi nevelése); a Magyar Szóban (1901. dec. 25. A szép a magyar lélek tükrében); cikkek és könyvismertetések a Sárospataki Lapokban, Debreczenben, Sárospataki Ifjúsági Közlönyben és Egyetemi Lapokban többnyire álnévvel vagy betűjegy alatt. Munkái A valószerűségről. Aesthetikai tanulmány az irodalom és művészetek köréből. Bpest, 1893. (Doktori disszertáció. Ism. Sárosp. Lapok, Főv. Lapok 157., Debr. Prot. Lap, Erdélyi Múzeum 1894. és Athenaeum). Középiskoláink reformja. Szavazat a tantervrevisio ügyében. Sárospatak. 1897. (Maklári Pap Miklós és Rácz Lajos társaságában). Aeneas Sylvius Piccolomini Historia de Eurialo et Lucretia se amantibusa. Sárospatak, 1899. (Székfoglaló értekezés). Molnár Lajos, Magyar olvasókönyv, a gymnasium számára. I. kötet. Átdolgozta. Sárospatak, 1902. A bölcselet történetének vázlata. Irta Schwegler Albert, a Koeber R. által átnézett és bővített 15. kiadás után ford. Átnézte Szlavik Mátyás, Bpest, 1902. (Sajtó alatt). Álnevei és jegyei Mátrahegyi, Pataki Gyula, imgy. dr. és s. Kockaszállás Kockaszállás, ukrán nyelven Косино, falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban. Fekvése Munkácstól északkeletre fekvő település. Története A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. 1910-ben 430 lakosából 21 magyar, 28 német, 380 ruszin volt. Ebből 9 római katolikus, 385 görögkatolikus, 28 izraelita volt. Petshop of Horrors A Petshop of Horrors (�����) japán horror manga, amelyet Matsuri Akino alkotott. A történet középpontjában a rejtélyes D gróf áll aki nem kevésbé rejtélyes állatkereskedést vezet. A mangát először az Ohzora Comic Creation kiadó jelentette meg japánban 1995-ben. A tíz kötet 41 fejezetet foglal magában. Az Egyesült Államokban és Németországban a Tokyopop adta ki a művet. A történet folytatásaként 2005-ben jelent meg japánban a Sin (új) Petshop of Horrors (�Pet Shop of Horrors). 1999-ben a Madhouse kiadó forgalmazásában mangából egy négyrészes OVA is készült, mely a manga négy fejezetét dolgozza fel. Az OVA-t az Egyesült Államokban az Urban Vision adta ki. Cselekmény A San Francisco szívében található Chinatownban van titokzatos állatkereskedés melynek, melynek tulajdonosa egy magát D grófnak nevező férfi. Az állatkereskedésről azt beszélik, hogy ott bármilyen ritka és különleges állat beszerezhető, amit a vásárló csak akar. A különleges teremtményeket azonban csak szigorú szabályok mellett tarthatják úgy gazdáik, melyeket általában D gróf három szabályban foglal össze. Amennyiben a vásárló megszegi ezeket a szabályokat az állatkereskedés nem vállal felelősséget a következményekért amik az esetek többségében végzetesek a vásárlóra nézve. Szereplők Főszereplők D (��D ) D, vagy ahogyan legtöbben hívják, D gróf az állatkereskedés vezetője, aki nagyapja távollétében vezeti az üzletet. A grófi cím valójában nagyapjáé, őt pedig csak azért hívja mindenki szintén grófnak mivel összetévesztik nagyapjával. Megjelenésében nőies szépségű, és finom modorú férfi, kinek mottója, hogy „álmokat és reményt” kínál vásárlói számára. Ez azonban sokszor a vásárló halálához vezet, igaz önhibájukból, mivel nem tartják be a megvásárolt állatokhoz csatolt feltételeket. D többre tartja állatait mint az embereket, és egy állat halála jobban megrázza mint egy emberé. D gyengéje az édesség. Leon Orcot (��������� ) Leon Orcot fiatal, forrófejű rendőrnyomozó aki a városban történt titokzatos halálesetek ügyében nyomoz. Lévén a halálesetek közötti egyetlen összefüggés, hogy az áldozatok D állatkereskedésének rendszeres vagy alkalmi vásárlói voltak, Leon megszállottan próbálja D-re rábizonyítani a gyilkosságokat. A manga A manga tíz kötetben jelent meg, és kötetenként négy-négy fejezetet tartalmaz, valamint egy „állatkatalógust”, mely a kötetben szereplő állatokról tartalmaz némi összefoglaló információt. A manga eddig japán, kínai, angol és német nyelven jelent meg nyomtatott formában. Az új sorozat, a Sin Petshop of Horrors, eddig japánul és kínaiul került kiadásra. Az egyes fejezetek címei, az eredeti japán mangában is, angolul szerepelnek és mindegyik a d-betűvel kezdődik, mely utalhat a főszereplő, D nevére. Érdekesség, hogy a d-betű a latin ábécé negyedik betűje, ami összefüggésben lehet az egy kötetben található fejezetek számával. A kínai számmisztikában a négy szerencsétlen szám, mivel kiejtésben egybeesik a „halál”, „meghal” szó hangzásával, ami szintén utalás lehet arra, hogy a fejezetek végén az állatkereskedés legtöbb vásárlója életét veszti. Varjad Varjad (1899-ig Vránje, szlovákul: Vranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Fekvése Zsolna központjától 4 km-re északra a Kiszuca jobb partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban is éltek emberek, a korai vaskor végéről a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel. A mai települést 1438-ban említik először „Vranye” alakban. A budatíni váruradalomhoz tartozott. Lakói kosárfonással foglalkoztak, de híres volt a falu szilvatermesztéséről is. 1784-ben 30 házában 168 lakos élt. Vályi András szerint „VRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Brodnónak szomszédságában, és annak filiája; földgye nehezen míveltetik, és néhol sovány.” Fényes Elek szerint „Vranye, Trencsén vm. tót falu, a Kisucza vize mellett: 194 kath. lak. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.” 1910-ben 262, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1980-óta Zsolna város része, akkor 832 lakosa volt. Nevezetességei Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája. 1996-os sílövő-világbajnokság Az 1996-os sílövő-világbajnokságot február 3.-a és 11.-e között rendezték Németországban, Ruhpoldingban. Férfi Egyéni A verseny időpontja: 1996. február 4. Sprint A verseny időpontja: 1996. február 9. Váltó A verseny időpontja: 1996. február 11. Csapat A verseny időpontja: 1996. február 6. Női Egyéni A verseny időpontja: 1996. február 3. Sprint A verseny időpontja: 1996. február 8. Váltó A verseny időpontja: 1996. február 10. Csapat A verseny időpontja: 1996. február 6. Trittau Trittau település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Trittau Linau, Grönwohld, Lütjensee, Großensee (Holstein), Grande, Kuddewörde, Hamfelde (Lauenburg), Hamfelde (Stormarn), Köthel (Stormarn) és Hohenfelde (Stormarn) községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rhena Schweitzer‑Miller Rhena Schweitzer-Miller (Strasbourg, 1919. január 14. – Los Angeles, 2009. február 22.) Albert Schweitzer lánya volt. Működése Lambarénében Ápolói végzettséget szerzett. 1960-ban Gabonba települt, és az édesapja által Lambarénében alapított kórházban dolgozott. Schweitzer halála után ő irányította a kórház adminisztratív ügyeit egészen 1970-ig. Ott ismerkedett meg második férjével, David C. Miller amerikai orvossal, aki a kórházban gyógyított. Rhena Schweitzer dokumentumfilmet készített a kórház munkájáról, amelynek megtekintése ma is ajánlott Németországban a vallási oktatásban. Humanitárius tevékenysége A Miller házaspár számos országban végzett humanitárius tevékenységet. Indiában, Vietnámban, Bangladesben, Nigériában, Jemenben és Egyiptomban egészségügyi projektekben vettek részt. Rhena Schweitzer a hatvanas évek végén, a nigériai polgárháború idején, biafrai ibo etnikumú gyermekeket fogadott be a kórházba, és amikor a kórház megtelt, húsz gyermek talált menedéket saját házában. Erről a The New York Times is beszámolt 1968-ban. 1984-ben Dr. Harold Robles-szal megalapította az Albert Schweitzer Institute for the Humanities intézetet, melynek központját később áthelyezték a Quinnipiac Egyetemre (Quinnipiac University Hamden, Connecticut). 1990-ben létrehozták az Élet tisztelete díjat, mellyel Albert Schweitzer etikájának szellemében végzett humanitárius tevékenységet tüntetik ki. Az édesapja nevét viselő szervezetek nagyköveteként tevékenykedett élete végéig. 2001-ben látogatást tett Kamerunban a Fobang Alapítványnál. Égető Melinda Gurszky Jánosné Égető Melinda (Budapest, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. január 7.) néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Élete Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán végzett néprajz–történelem szakon 1967-ben. 1970-ben doktorált. 1967–1971 között a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum, majd 1971–1980 között a budapesti Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa volt. 1980–1981-ben a GATE Agrártörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa, 1982-től pedig az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, majd 1988-tól tudományos főmunkatársa lett. 1986-ban írta kandidátusi értekezését. Fő kutatási területe a magyar szőlő- és borkultúra, valamint a szőlőhegyi közösségek (hegyközségek) története és néprajza. Ezen kívül népi építészettel és egyes határon túli magyar csoportok (Bácska, Szerémség, Horvátország) történeti néprajzával és jelenkori kultúrájával is foglalkozott. Művei 1970 Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. 1971 Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1973 Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata 3. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. In: Tálasi István (szerk.): Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Budapest, 195-251. 1974 Zenta környéki szállások. In: Hofer Tamás - Kisbán Eszter - Kaposvári Gyula (szerk.): A paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században III. Tanyák. Szolnok, 117-132. 1974 A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II, 133-158. 1975 A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben. Cumania V, 159-197. 1985/2001 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. Budapest. 1990 A szerémségi szórványmagyarok kultúrájáról. Népi Kultúra - Népi társadalom 15. Budapest, 89-125. 1993 Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest. 1993 A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18- 19. század folyamán. Népi Kultúra - Népi Társadalom XVII. Budapest, 37-56. 1994 Zsúpkészítés a nagyvázsonyi szabadtéri múzeumban 1967-ben. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 2002 Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Budapest. 2003 A szőlőhegyek igazgatási formái és az autonómia kérdése a 17-19. században. In: Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. Kiskunfélegyháza, 241-258. 2004 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843). Budapest. Vagyon szép szőlőhegyünk... Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények körében, 1629-1846 ; L'Harmattan–MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 2004 ( Documentatio ethnographica ) 2006 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből 1626-1828. 2006 Alföldi borvidék - homoki borvidék. Ethno-lore XXIII, 43-73. 2011 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732-1847) (tsz. Polgár Tamás) Bor és kultúra. Al-Dzsazíra Az al-Dzsazíra (angolul: Al Jazeera, arabul: �������) egy 1996-ban alakult katari székhelyű pánarab hírtelevízió, mely világszerte számos nyelven sugároz adásokat, 80 helyi stúdiójából (az angol nyelvű adás neve: Al Jazeera English). A név arabul szigetet jelent, a Dzsazíra egy középkori muszlim régió neve is egyben. Az al-Dzsazíra a katari kormány tulajdonában van. Működése A televíziócsatorna 1996-ban indult, miután a BBC arab nyelvű hírcsatornája abbahagyta adását. Eredetileg napi 6 órában sugározta adását, azonban 1997-re már 12 órára nőtt az adásidő. Működése kezdetén még olyan talkshow-kat sugárzott a tévécsatorna, amelyek nagyon botrányosnak számítottak, több ország kormánya be is tiltotta a csatornát. Ennek ellenére 1999-től a nap 24 órájában sugároz, 2001-ben pedig weboldala is elindult. A csatorna híres lett arról is, hogy több háborúról is egyenesben közvetített. Néhány esetben ez a stáb életét is követelte. A csatorna főbb vetélytársai: Deutsche Welle, Euronews, CNN, illetve az arab piacról is akadnak ellenfelei. Szvjatosini repülőtér A Szvjatosini repülőtér (ukránul: Аеродром Святошин) az ukrán Antonov repülőgépgyár gyári repülőtere Kijevben. A városközponttól 11 km-re északnyugatra, a főváros Szvjatosin városrészében fekszik, közvetlenül a repülőgépgyár üzemcsarnokai mellett. A repülőtér a gyár területéhez tartozik. Egy darab, 1800 m-es betonozott kifutópályával rendelkezik. A repülőteret főként repülőgépek berepülésére használják, de igénybe veszik az Antonov légitársaság gépei is. Erre a célra az Antonov vállalat egy másik repülőtérrel is rendelkezik Kijev közelében. Ez a Hosztomeli repülőtér. A repülőgépgyár és a mai repülőtér közelében, a szireci mezőkön már 1910-es években katonai repülőtér működött, akkor ezt nevezték Szvjatosini repülőtérnek. Itt hajtotta végre 1913-ban az első bukfencet repülőgéppel Pjotr Nyesztyerov . (9414) 1995 UV4 A (9414) 1995 UV4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takao Kobayashi fedezte fel 1995. október 25-én. Arisztotelész gazdaságbölcselete Közgazdászok és filozófusok sem tagadják, hogy annyi más tudomány atyja, Arisztotelész az első közgazdász a történelemben. Polányi Károly szerint „Arisztotelész fedezte fel a gazdaságot”. Noha ez így önmagában kissé erős állítás, mivel az Ahmesz-papirusz tanulsága alapján tudjuk, hogy már az ókori Egyiptomban is végeztek kifejezetten gazdasági jellegű számításokat; az azonban éppenséggel lehetséges, ha nem is teljesen valószínű, hogy filozófiai vizsgálat tárgyává először Arisztotelész tette. Gazdaságbölcselettel a Politika és a Nikhomakhoszi Etika c. műveiben foglalkozik. A Politikában Arisztotelész a platóni államutópia kritikájából kiindulva próbálja meg felvázolni, a lehető legjobb és egyúttal megvalósítható társadalom elméleti modelljét. Bírálta Platonnak a tulajdonra a családra vonatkozó, vagyonközösséget, férj- és feleségmegosztást, és általában a kollektivizmust hirdető nézeteit, melyet az Az állam c. munkájában kifejtett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyoldalúan a magántulajdon híveinek oldalára állt volna, szerette volna egyesíteni a magántulajdon és a vagyonközösség előnyeit. Úgy gondolta, hogy az ideális államban a föld egyik része közös, a másik része pedig magántulajdonban van, egyébként ez az antik poliszokban még sok helyen valóban így is volt, a gazdaság alapját sokáig tényleg a kettős földtulajdon képezte. A monogámia fenntartása mellett pedig a következőképpen érvelt: „A legkevésbé törődnek azzal, aminek a legtöbb gazdája van: a magáéval mindenki jobban törődik, a közössel már kevésbé, vagy csak amennyire őt illeti, és mert úgy gondolják, hogy úgyis törődik vele valaki más, inkább elfeledkeznek róla. … Ha minden polgárnak ezernyi gyermeke van, akkor ezek nem minden egyes polgáréi, hanem ahogy jön akármelyik akármelyiknek a fia; így aztán valamennyien egyaránt nem törődnek velük.” Ez az elv a mai közgazdaságban általában is megjelenik a magántulajdonnak mint az egyetlen értelmes tulajdonformának a preferálásában, amely konkrétan mint például az „állam a legrosszabb gazda” dogmában teljesül meg (bár természetesen ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy feltétlenül igaz lenne). Arisztotelésznél az állam közösség (ld. Arisztotelész államformatana, amelynek alapvető egysége, mikroközössége a család, ez utóbbi pedig része a nagyobb közösségnek, az egésznek. A "legfelsőbbrendű közösség …, amely a többit mind magában foglalja, … az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség. Az állami közösség alapvető kritériuma a gazdasági önállóság, autarkheia, ami lehetővé teszi a népesség eltartását, és Arisztotelésznél a civilizált, kényelmes, szabad görög állampolgárhoz méltó életet is. A gazdálkodásnak (vagyonszerzésnek) két alaptípusát különbözteti meg: a természetes és a természetellenes gazdálkodást (vagyonszerzést). A gazdálkodás két típusát a gazdálkodás célja aspektusából választja el. A természetes gazdálkodás a közösség (család, városállam) megőrzésére, fenntartására irányul, ezzel szemben a természetellenes gazdálkodás célja: a vagyonszerzés, a vagyonfelhalmozás. A természetes gazdasági tevékenység az élet szempontjából elengedhetetlen termékek, a használati értékek megszerzését, előállítását jelenti. A természetellenes gazdasági tevékenység pedig olyan tevékenység, amely a gazdagságnak, különösen pénz formájában történő felhalmozására irányul. A természetes gazdálkodás (vagyonszerzés) határos, korlátos. Határát az adott közösség (család, városállam) szükséglete, fogyasztása szabja meg. A természetellenes gazdálkodás (vagyonszerzés) ezzel szemben határtalan, korlátlan. A természetes gazdagság a közösség megélhetését biztosító létszükségleti cikkekből (gabonából, olajból, borból és más efféle dolgokból) áll. Az emberi szükségletek, -akár a háztartás, akár a városállam szükségleteiről van szó- nem korlátlanok. Tony Curtis Tony Curtis, születési neve: Bernard Schwartz (Schwartz Bernát), névváltozatai: Anthony Curtis, James Curtis (Bronx, New York, 1925. június 3. – Henderson, 2010. szeptember 29.) kétszeres Golden Globe-díjas magyar zsidó származású hollywoodi színészlegenda, aki 130 alkotásban szerepelt, szexszimbólum, producer, író. 1959-ben Oscar-díjra jelölték. Élete Olyan vígjátékokban szerepelt, mint a Minden lében két kanál c. filmsorozat és a Van, aki forrón szereti. Családja Magyarországról települt ki az USA-ba. A világszerte Tony Curtisként ismert filmcsillag eredetileg Bernard Schwartz néven született New Yorkban, 1925. június 3-án. Apja Schwartz Manó (Emanuel Schwartz) Mátészalkáról, míg édesanyja Klein Ilona (Helen Schwartz) a mai Szlovákia területén Nagymihályon, később elmondása szerint viszont Válykón született. Innen New Yorkba emigráltak szülei. Amikor Tony 1943-ban 18 éves lett, bevonult a haditengerészethez, majd a háború után színészként folytatta pályafutását Kaliforniában, az Universal Stúdiónál, ahol rengeteg fantáziát láttak színészi tehetségében. A színészkedésen kívül a lovaglás és a vívás érdekelte. Karrierje kezdetén vette fel a Tony Curtis nevet, amivel később bevonult a filmtörténelembe. 1951-ben feleségül vette a 2004-ben elhunyt ismert színésznőt, Janet Leigh-t (1951–1962). A házasságból két leány született, Kelly és Jamie Lee Curtis. Utóbbi, apja nyomdokaiba lépve elismert színésznő lett. Curtis házassága 1962-ben válással végződött. Válása nem okozott törést filmes pályafutásában. Olyan filmekben láthattuk, mint A tolvaj hercege, vagy az Ali baba fia. A kosztümös filmekben való szereplését lecserélte a romantikus filmekre. 1956-ban, a Trapéz című szerelmi történetben fiatal artistát alakított Gina Lollobrigida és Burt Lancaster oldalán. Ebben felhívta a kritikusok figyelmét remek színészi alakítására, hiszen mindaddig csak külsejét dicsérték. Komolyabb kihívást jelentett számára A siker édes illata című filmben játszott talpnyaló újságíró szerepe, amelyben ugyancsak Burt Lancaster partnereként láthattuk. Oscarra jelölt alakítását követhetjük nyomon A megbilincseltek című filmben, amiben Sydney Poitier-vel szökésben lévő rabokat alakítottak. 1959-ben Marilyn Monroe és Jack Lemmon partnereként a Van, aki forrón szereti című világsikerben sármos szaxofonost játszott. A film bemutatója után világsztárként ünnepelték. Remek humora miatt főként vígjátékokban szerepelt, de a komolyabb hangvételű Spartacusban is remekül helytállt, bizonyítva, hogy sokkal többre is képes és így volt ez A bostoni fojtogató sorozatgyilkosaként is. A televízió aranykorában az 1970-es évek elején Roger Moore társaként a The Persuaders című sorozatban alakított nagypályás amerikai üzletembert, aki nem félt verekedésekbe keveredni sem. A sorozat Magyarországon Minden lében két kanál címmel futott. Az elmúlt években kevés filmben láthattuk. Felbukkant az Ilyen a bokszban, illetve a Vérdíj 2. – A nagy robbanás című filmben, valamint tévésorozatokban is, mint a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai, vagy a CSI: A helyszínelők. Ez utóbbiban önmagát alakította egy rövid jelenetben. A hollywoodi sajtó Tony Curtis válása utána is hangos volt magán- és nőügyeitől. Notórius nőcsábászként volt ismert. Szinte minden 10 évben új feleséggel láthattuk az újságok címlapján: Christine Kaufmann (1963–1967), Leslie Allen (1968–1981), Lisa Deutsch (1993–1994), Andrea Savio (1984–1992) és Jill Vandenberg (1998–). Curtis úgy vélte a hosszú élet titka a fiatal nőkben keresendő. Utolsó felesége és közte 45 év korkülönbség volt. Hat gyermeke született, akik közül színész lett Jamie Lee Curtis (1958), Allegra Curtis (1966) és Kelly Curtis (1956) is. Nicholas fia heroin-túladagolásban halt meg 1994. július 2-án. Magyar származása Magyar származására büszke volt, többször is Magyarországra látogatott. Először 1985-ben járt Magyarországon, amikor is Mátészalkára is ellátogatott, majd 1988-ban újra szülei hazájába jött. 1996-ban a kormány meghívására részt vett a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján. Magyarországot reklámozó filmspotban házigazdaként szerepelt. Alapítványt hozott létre a Dohány utcai zsinagóga felújításának támogatására. Felkereste Mátészalkát is, ahonnan szülei kivándoroltak Amerikába. Itt is támogatta a helyi zsinagóga felújítását. A filmezést később lecserélte a festészetre. Festményei híres galériákban láthatók. 2009-ben jelent meg önéletrajzi kötete, a Hollywood hercege, amelyet a 16. Nemzetközi Könyvfesztiválon Budapesten a Millenáris Parkban dedikált. 85 évesen, nevadai otthonában, álmában érte a halál. Felesége, Jill karjai között hunyt el szívroham következtében. Érdekességek Vérmes dohányzásellenes volt: Roger Moore -nak és Michael Caine -nek is ő segített leszokni a dohányzásról. Családja Szülei: Schwartz Manó (Emanuel Schwartz) ( 1901 – 1958 ) Klein Ilona (Helen Schwartz) ( 1904 – 1974 ) Testvérei: Julius Schwartz (1929–1938) Robert Schwartz (1940–1992) Feleségei: Janet Leigh (1951–1962) Christine Kaufmann (1963–1967) Leslie Allen (1968–1982) Andrea Savio (1984–1992) Lisa Deutsch (1993–1994) Jill Vandenberg (1998–2010) Gyerekei: Kelly Curtis (1956) Jamie Lee Curtis (1958) Alexandra Kaufmann-Curtis (1964) Allegra Kaufmann-Curtis (1966) Nicholas Curtis (1971–1994) Benjamin Curtis (1973) Filmjei 2008 - David & Fatima 1997 - Vérdíj 2. - A nagy robbanás (Hardball) 1995 - Halhatatlanok (The Immortals) ... Dominic Baptiste 1993 - Az élő múmia (The Mummy Lives) 1992 - Karácsony Connecticutban (Christmas in Connecticut) 1991 - Elsőrendű célpont (Prime Target) 1989 - Homár úr a Marsról (Lobster Man from Mars) ... J.P. Shelldrake 1989 - Tarzan Manhattanben (Tarzan in Manhattan) 1986 - Gyilkosság három felvonásban (Agatha Christie: Murder in Three Acts) ... Charles Cartwright 1986 - Balboa - Gazdagok játszótere (Balboa) ... Ernie Stoddard 1981 - A milliókat érő arc (The Million Dollar Face) 1980 - A kristálytükör meghasadt (The Mirror Crack'd) ... Martin N. Fenn 1980 - Zálogocska (Little Miss Marker) 1978 - Sextett (Sextette) ... Alexei Andreyev Karansky 1978 - Gáz van, jövünk! 3. (The Bad News Bears Go To Japan) ... Marvin Lazar 1976 - Az utolsó filmcézár (The Last Tycoon) 1975 - Monte Cristo grófja (The Count of Monte Cristo) ... Fernand Mondego 1971 - Minden lében két kanál sorozat (The Persuaders!) ... Danny Wilde 1970 - Nem lehetsz mindig győztes (You Can't Win 'Em All) ... Adam Dyer 1969 - Azok a csodálatos férfiak (Those Daring Young Men in Their Jaunty Jalopies) ... Chester Schofield 1968 - A bostoni fojtogató (The Boston Strangler) 1966 - Ég veled, drágám! (Arrivederci, baby!) 1966 - El a kezekkel a feleségemtől! (Not with My Wife, You Don't!) ... Tom Ferris 1965 - Boeing Boeing (Boeing (707) Boeing (707)) ... Bernard Lawrence 1965 - Verseny a javából (The Great Race) 1964 - Goodbye Charlie ... George Wellington Tracy 1964 - A szex és a hajadon / Majd most kiderül (Sex and the Single Girl) ... Bob Weston 1963 - Captain Newman M. D. (Captain Newman, M.D.) 1963 - Adrian Messenger listája (The List of Adrian Messenger) 1963 - 40 font baj (Forty Pounds of Trouble) 1962 - Tarasz Bulba (Taras Bulba) 1961 - A nagy imposztor (The Great Impostor) 1960 - Spartacus 1959 - Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) ... Joe / Josephine 1959 - Fehérnemű hadművelet (Operation Petticoat) ... Nick Holden hadnagy 1958 - Indulnak a királyok (Kings Go Forth) ... Britt Harris tizedes 1958 - A megbilincseltek (The Defiant Ones) 1957 - A siker édes szaga (Sweet Smell of Success) ... Sidney Falco 1956 - Trapéz (Trapeze) ... Tino Orsini 1954 - Támaszpont (Beachhead) ... Burke 1953 - Houdini 1950 - A 73-as Winchester (Winchester '73) ... Doan Díjak és jelölések 1969 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb drámai színész (A bostoni fojtogató) 1959 - Oscar-díj jelölés - a legjobb színész (A megbilincseltek) 1959 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb drámai színész (A megbilincseltek) Olasz Sándor Olasz Sándor (Hódmezővásárhely, 1949. július 19. – 2011. február 21.) József Attila-díjas (2004) magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és egyetemi tanár. Élete Olasz Sándor Hódmezővásárhelyen született 1949. július 19-én Olasz Sándor és Kádár Ida gyermekeként. 1968-1973 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakos hallgatója volt, diplomáját e szakpáron szerezte. 1973-1986 között a Tiszatáj munkatársa, majd főmunkatársa, 1989-1996 között főszerkesztő-helyettese, 1996-tól pedig főszerkesztője volt. 1986-1988 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, 1988-1993 között pedig a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa, 1993-2007 között docense, 2007-től tanszékvezető, egyetemi tanára. 1991-2002 között a Németh László Társaság alelnöke, 2002-től elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom. 2011. február 21-én hunyt el. Magánélete 1981-ben házasságot kötött Baranyai Évával. Egy fiuk született; Attila (1982). Művei Most - Punte - Híd. A Tiszatáj kelet-európai szemléiből (antológia, 1989) Az író öntőformái. Nyugat-európai minták Németh László regényszemléletében (1995) A regény metamorfózisa a 20. század első felének magyar irodalmában (1997) Orpheus panasza. Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig (1997) Mai magyar regények (2003) Kortársunk Jókai Anna (2004) Regénymúlt, regényjelen (2006) Sorskert. Sándor Iván művei (2006) Németh László ; Elektra, Bp., 2008 ( Élet-kép sorozat ) Magány és társaság között. Tanulmányok, kritikák ; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 ( Tiszatáj könyvek ) A nyugati igény. Németh Lászlóról ; Nap, Bp., 2011 ( Magyar esszék ) Kalliopé útkeresései. Mai prózánkról ; Nap, Bp., 2014 ( Magyar esszék ) Díjak, elismerései A Magyar Művészetért Alapítvány díja (1990) A Magyar Ifjúság Alapítvány Díja (1990) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000-2003) Arany János-jutalom (1999) Pro Arte Hungarica-díj (2005) Pro Urbe Hódmezővásárhely (2010) Gregor József-díj (2010) Csongrád Megye Közművelődéséért Díj (2011) Golden Globe-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek A a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat 1950 óta ítélik oda a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége jóvoltából. A díjat 1986-ig Golden Globe-díj a legjobb külföldi filmnek néven adták át, és a legjobb nem amerikai filmeket nevezték ide. 1987-ben azért cserélték le a nevét, hogy a nem amerikai angol nyelvű filmek is indulhassanak a Legjobb film kategóriában. Ennek köszönhetően már az új kategóriába az idegen nyelvű amerikai filmeket is be lehetett nevezni. Díjazottak 1950-es évek 1950 – Biciklitolvajok ( Olaszország ) 1951 – Le mura di Malapaga (Olaszország) 1952 – A vihar kapujában ( Japán ) 1953 – A fehér rénszarvas ( Finnország ) 1954 – nem osztották ki 1955 – Tizenkét szempár (Japán) Weg ohne umkehr ( NSZK ) La Mujer de las camelias (Argentína) Különös kirándulás ( Egyesült Királyság ) 1956 – Ordet ( Dánia ) Stella ( Görögország ) Kinder, mutter und ein general (NSZK) Kodomo no me (Japán) 1957 – Vor Sonnenuntergang (NSZK) To Koritsi me ta mavra (Görögország) III. Richárd (Egyesült Királyság) Taiyo to bara (Japán) Háború és béke (Olaszország) 1958 – Egy szélhámos vallomásai (NSZK) Tizoc ( Mexikó ) Woman in a Dressing Gown (Egyesült Királyság) Kiiroi karasu (Japán) 1959 - A híd (NSZK) 1960-as évek 1960 - Fekete Orfeusz ( Franciaország ) 1961 - Szűzforrás ( Svédország ) 1962 - Tükör által homályosan (Svédország) 1963 - Les Dimanches de Ville d'Avray (Franciaország) 1964 - 8 és 1/2 (Olaszország) 1965 - Girl with Green Eyes (Egyesült Királyság) Házasság olasz módra (Olaszország) Sallah Shabati ( Izrael ) 1966 - Júlia és a szellemek (Olaszország) 1967 - Egy férfi és egy nő (Franciaország) 1968 - Szigorúan ellenőrzött vonatok ( Csehszlovákia ) 1969 - Háború és béke ( Szovjetunió ) 1970-es évek 1970 - Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája ( Algéria ) Váltson jegyet a háborúba (Egyesült Királyság) 1971 - Futó zápor (Franciaország) Szerelmes asszonyok (Egyesült Királyság) 1972 - A rendőr (Izrael) Átkozott vasárnap (Egyesült Királyság) 1973 - Nybyggarna (Svédország) Utvandrarna (Svédország) A fiatal Churchill (Egyesült Királyság) 1974 - Der Fußgänger (NSZK) 1975 - Jelenetek egy házasságból (Svédország) 1976 - Ahogy én láttam ( Kanada ) 1977 - Ansikte mot ansikte (Svédország) 1978 - Egy különleges nap (Olaszország) 1979 - Őszi szonáta (Svédország) 1980-as évek 1980 - Őrült nők ketrece (Franciaország) 1981 - Egy tiszta nő (Egyesült Királyság) 1982 - Tűzszekerek (Egyesült Királyság) 1983 - Gandhi (Egyesült Királyság) 1984 - Fanny és Alexander (Svédország) 1985 - Út Indiába (Egyesült Királyság) 1986 - A hivatalos változat ( Argentína ) 1987 - Merénylet ( Hollandia ) 1988 - Kutyasors (Svédország) 1989 - Hódító Pelle (Dánia) 1990-es évek 1990 - Cinema Paradiso (Olaszország) 1991 - Cyrano de Bergerac (Franciaország) 1992 - Európa, Európa ( Németország ) 1993 - Indokína (Franciaország) 1994 - Isten veled, ágyasom! ( Hongkong ) 1995 - Farinelli, a kasztrált ( Belgium ) 1996 - A nyomorultak (Franciaország) 1997 - Kolja ( Csehország ) 1998 - Rózsaszín életem (Belgium) 1999 - Központi pályaudvar ( Brazília ) 2000-es évek 2000 - Mindent anyámról ( Spanyolország ) 2001 - Tigris és sárkány ( Tajvan ) 2002 - Senki földje ( Bosznia-Hercegovina ) 2003 - Beszélj hozzá (Spanyolország) 2004 - Osama ( Afganisztán ) 2005 - A belső tenger (Spanyolország) 2006 - Mennyország most ( Palesztina ) 2007 - Levelek Ivo Dzsimáról ( USA ) 2008 - Szkafander és pillangó (Franciaország) 2009 - Libanoni keringő (Izrael) 2010-es évek 2010 - A fehér szalag (Németország) 2011 - Egy jobb világ (Dánia, Svédország) 2012 - Nader és Simin – Egy elválás története ( Irán ) 2013 - Szerelem – ( Ausztria , Franciaország) 2014 - A nagy szépség – (Olaszország) 2015 - Leviatán – (Oroszország) 2016 - Saul fia – ( Magyarország ) 2017 - Áldozat? ( Franciaország ) 2018 - Sötétben (Németország) Jared Allen Jared Scot Allen (Dallas, Texas, 1982. április 3. –) korábbi amerikai futball játékos. Karrierje során defensive end pozícióban játszott az NFL-ben. A draft előtt a Idaho State egyetemen játszott. 2004-ben a Kansas City Chiefs draftolta, a 4. kör 126. helyén. A 2007-es szezon után szabad ügynök lett, és a Minnesota Vikings-hoz szerződött, ahol 6 szezon alatt 85,5 sacket ért el. A 2011-es szezonban 22 sacket ért el, mindössze fél sackkel maradt el Michael Strahan 22,5 sackes NFL rekordjától. A 2013-as szezon után ismét szabadügynök lett, és a Chicago Bears csapatához került, ahol nehezen ment az átállás a 3-4-es rendszerre, ezért a 2015-ös szezon közben a Carolina Panthershez igazolt. 2016 februárjában a Panthers tagjaként játszott az 50. Super Bowlon, ahol vereséget szenvedtek a Denver Broncos csapatától. 2016. február 18-án jelentette be visszavonulását twitter oldalán. Magyarország és Lengyelország kapcsolatai A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős volt a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A szoros kapcsolatokat egy mondás is megerősíti: Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát. („Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”) "Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849) "Węgry i Polska to dwa wiekuiste dęby, każdy z nich wystrzelił pniem osobnym i odrębnym, ale ich korzenie, szeroko rozłożone pod powierzchnią ziemi, i splątały się, i zrastały niewidocznie. Stąd byt i czerstwość jednego jest drugiemu warunkiem życia i zdrowia". Stanisław Worcell (1849) Becslések szerint napjainkban 10-12 ezer lengyel nemzetiségű él Magyarországon, a hivatalos népszámlálási adatok szerint 2001-ben 2962 fő vallotta lengyelnek magát. Bár a Polónia (diaszpóra) mérete nem nagy, jelentősége túl mutat ezen. Középkor Árpád-kor A magyar és a lengyel nép kapcsolatait az Árpádok és a Piastok korában dinasztikus érdekek befolyásolták. Családi kapcsolatok fűzték egymáshoz a két uralkodó házat, ha kellett egymásnál találtak menedéket, vagy kértek segítséget. Ez elmondható általában a két nép egész történelmi kapcsolatára. Géza fejedelem második felesége Adelajda – Siemomysł fejedelem lánya, Vitéz Boleszláv első felesége Géza fejedelem lánya, Judit (Szent István nővére). Ebből a házasságból született Bezprym (968–1032) herceg, aki magyar földre menekült, ahol nagybátyja, I. István király a Balaton-felvidéken birtokot adományozott neki. Egy monda szerint Veszprém városa róla kapta a nevét. I. Szent István halálát követő évtizedben Péterrel szemben az Árpád-házi hercegek: András, Béla és Levente lengyel földön kerestek segítséget. I. András lengyel segítséggel távolította el a trónról Pétert, míg a trónon őt követő öccse I. Béla felesége II. Mieszko Rycheza nevű lánya volt. Béla harcolt a lengyel seregben a balti pomerán törzsek ellen, ezért adta jutalmul Mieszko a lányát. Bélának ettől a feleségétől született három fia, ezek közül a későbbi I. Géza és I. László magyar király lett. I. László király II.(Merész) Boleszláv lengyel király segítséggel győzi le Salamon király magyar–német seregét. Mivel Szent László Lengyelországban született és egyes források szerint anyanyelve is lengyel volt, a magyarországi lengyelség védőszentjévé vált. II. Boleszlávot (1058–1080) – I. Béla sógorát – VII. Gergely pápa kiátkozta. II. Boleszlav ekkor a fiával együtt Magyarországra menekült, ahol Szent László magyar király nagy bátorsággal fogadta. 1239-ben az akkor 13 éves V. Boleszláv feleségül vette a 15 éves magyar királylányt, Kingát, IV. Béla lányát, akivel már korán eljegyezték. 1241-ben a tatárok végigdúlták Lengyelországot is; a fejedelmi pár a tatárjárás elől előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztin várába menekült. Jámbor Boleszláv kujáviai herceg Kinga nővérét, Boldog Jolánt vette el. A két házasság jó hatással volt a lengyel–magyar kapcsolatokra; 1253-ban és 1260-ban mindkét lengyel herceg katonai segítséget nyújtott apósuknak, IV. Bélának a II. Ottokár cseh király elleni háborúban. V. István magyar király 1270-ben személyesen indult Krakkóba, ahol Boleszlávval véd- és dacszövetségre lépett. Anjou-kor Károly Róbert és Ulászló lengyel király szövetséget kötöttek. A magyar király segítette a lengyelt a Német Lovagrend ellen, 1320-ban Károly Róbert feleségül vette Lokietek Erzsébetet, Ulászló lányát. 1335-ben sikerült a magyar közvetítés János cseh és III. Kázmér lengyel király közt, melyet a novemberben megtartott visegrádi királytalálkozón erősítettek meg. János lemondott lengyel trónigényéről. A magyar és cseh király mint döntőbírák Lengyelország és a Német Lovagrend vitájában Kujáviát és más területeket a lengyeleknek, Pomerániát a német lovagoknak ítélték. Nem sikerült azonban megegyezni a cseheknek és lengyeleknek a vitatott Szilézia kérdésében. Még ezt megelőzően Trencsénben cseh–magyar gazdasági szerződést kötöttek, amely azt próbálta elérni, hogy Bécs árumegállító jogát kikapcsolva a német–magyar kereskedelmi utat Csehországon keresztül vezessék. 1339-ben Kázmér arra az esetre, ha fiúutód nélkül halna el, Károly egyik fiát tette meg a lengyel trón örökösévé. Anjou királyaink uralkodásának idején – így a magyar–lengyel perszonálunió éveiben – számottevően fejlődtek a két nép közötti kulturális kapcsolatok is. Mindkét országban virágzott az ötvösművészet. Ennek mesterségbeli–művészi alapja az volt, hogy a Károly Róbert udvarába érkezett itáliai mesterek a krakkói udvarnak is dolgoztak, új technikákkal ismertették meg a magyar és a lengyel ötvösöket, akik országaikban sorra nyitották meg műhelyeiket. Ami pedig az ötvösművészet fellendülésének gazdasági alapját illeti, abban a korban arany és ezüst bányakincsekben a Magyar Királyság volt a leggazdagabb egész Európában. Attól kezdve pedig, hogy Nagy Kázmér király Krakkóban egyetemet alapított, egyre több magyarországi diák folytatta tanulmányait a lengyel univerzitásban. A Jasna Góra-i kolostort 1380-ban magyar szerzetesek, a pálosok alapították. Tizenhat pálos ment akkor Budáról Czestochowába. Évszázadok alatt azonban a magyarországi pálos rend – az egyetlen magyar szerzetesrend – elsorvadt. (Ezért 1934-ben 16 lengyel pálos jött Czestochowából Magyarországra, hogy megerősítse a rendet.) A Nagy Lajos király nevével fémjelzett magyar–lengyel perszonálunió éveiből (1370–1384) származik egy legenda, amely valószínűleg még ma is él, miszerint azokban az években három tenger mosta a magyar birodalom határait. Ez persze csak illúzió, amely nélkülöz minden történelmi alapot. A Magyar Királyságnak soha más tengerre kijárata nem volt, csakis az Adriára. A Fekete-tengerrel a Moldvai Fejedelemség volt határos, ám az nem tartozott Magyarországhoz. Jóllehet, miután a meggyengült Arany Horda visszahúzódott a moldvai területekről, I. Lajos hűbérúri viszonyt alakított ki az ott megalakult kisebb román kenézségekkel, ám ezt a viszonyt I. Bogdán, az első moldvai fejedelem 1359 körül felszámolta, megalapítva az önálló román fejedelemséget. Lengyelország határai pedig a perszonálunió éveiben még nem értek el a Balti-tengerig. Nagy Lajos királynak fiú örököse nem volt, azért úgy rendelkezett, hogy halála után három leánya közül a legidősebb, Mária kövesse őt a trónon, és ez utódlást a király az európai diplomáciában – mindenekelőtt a németek császárával, a lengyelekkel s az Anjou-házzal – el is fogadtatta. A magyarok meg is koronázták Máriát Székesfehérvárott, még atyja halálának évében, 1382-ben. A 12 éves korában trónra lépő Mária uralkodásának tizenhárom éve a zűrzavar időszaka, némely források szerint már azért is, mert ő volt az első nő a magyar trónon. A lengyelek végül is nem fogadták el Mária utódlását, s helyette Nagy Lajos kisebbik leányát, Hedviget koronázták meg, Jadwiga néven (uralkodott: 1384–1399). Lajos király leánya akkoriban legfeljebb tíz-tizenkét éves volt. Ezért a lengyel urak arra kötelezték gyermek királynőjüket, hogy válassza férjéül Litvánia nagyfejedelmét, Jagelló Ulászlót. Ez 1386-ban meg is történt. Ezt megelőzően Jagelló nagyfejedelem megkeresztelkedett, s házasságkötésével egy időben a lengyelek királyukká koronázták (II. Jagelló Ulászló). Ezzel létrejött a lengyel–litván perszonálunió, melynek révén a Lengyel Királyság a régió legnagyobb területű és egyik leghatalmasabb állama lett. A mintegy harmincöt éves korában lengyel trónra lépett II. Ulászló 1434-ig uralkodott. Anjou Hedvig (Jadwiga), a lengyelek királynője, aki haláláig férjével együtt uralkodott – rövid élete során sokat tett a litvánok keresztény hitre térítése érdekében, és jelentős mértékben járult hozzá a krakkói egyetem fejlesztéséhez. A lengyelek szentként tisztelik. A korabeli lengyel királyi város, a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatokban nagy szerepet játszó Biecz védőszentje is lett. Jagelló-kor A Jagelló-ház litván nagyfejedelmi, illetve litván–lengyel királyi dinasztia volt, amelynek tagjai a 14. század végétől a 16. század közepéig fontos szerepet játszottak Európa, és nem csekély szerepet Magyarország történelmében is. A Jagelló-kor akkor kezdődött a lengyel történelemben, amikor Jagelló Ulászló (Wladyslav) litván nagyfejedelem nőül vette a lengyelek királynőjét, Hedviget, Nagy Lajos király kisebbik leányát. A lengyel trónra került első Jagelló hatalmas érdeme volt, hogy a vezérlete alatt egyesült lengyel, litván, cseh, orosz, rutén és havasalföldi hadak 1410 júliusában, a kelet-poroszországi Grunwaldnál tönkreverték a hatalmának fénykorát élő Német Lovagrend seregeit. A vereséget a rendi állam soha nem heverte ki. Az idők során szoros szálak fűzték össze a Jagelló-házat és Magyarországot. II. (Jagelló) Ulászló és Anjou Hedvig fiát, az időközben lengyel királlyá koronázott III. Ulászlót a magyar rendek 1440-ben királyukká választották (I. Ulászló). A török ellen harcolva, a várnai csatatéren esett el 1444-ben. A lengyel trónon öccse, a litván nagyfejedelem követte őt, IV. Kázmér néven (1444–1492). Az ő felesége Erzsébet, Habsburg Albert magyar király leánya volt. Legidősebb fiukat 1471-ben a csehek, 1490-ben pedig a magyarok választották királyukká (II. Ulászló, 1490–1516) –, akinek első felesége I. (Hunyadi) Mátyás király özvegye, Beatrix, nápolyi hercegnő volt. Őt második feleségétől, egy francia hercegnőtől származó fia követte a magyar trónon, II. Lajos (1516–1526), aki a mohácsi csatában vesztette életét. Halálával kihalt a magyarországi Jagellók ága. Az utolsó előtti Jagelló a lengyel trónon az az I. Zsigmond király (1507–1548) volt, akinek leányai közül Izabellát I. (Szapolyai) János magyar király, másik leányát, Annát pedig Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király vette nőül. Korai újkor Mohács után Szapolyai János – a török szultán támogatásával – a lengyel uralkodóháznál keresett segítséget, hiszen Zsigmond lengyel király hercegként egy ideig Budán élt. Felesége, Jagelló Izabella hercegnő János Zsigmond nevű gyermekével Erdélyben alakíthatja ki uralmát. Erdély a reformáció korában a lengyel–magyar szellemi kapcsolatok rendkívül bonyolult területévé vált. Itt találtak menedékre a lengyelektől elmenekült ariánusok (szentháromságtagadók, a nevük a magyaroknál unitáriusok). Zsigmond Ágost (1548–1572) lengyel király Erdély erősítésére törekedett. Így az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyok közti kapcsolat vitte tovább a korábbi dinasztikus kapcsolatokat. Báthory István és a Rákócziak kora 1573-ban a varsói királyválasztó gyűlésen négy jelölt is követeli a lengyel trónt. Ezek közül Báthory István a legesélytelenebb, a francia párt győz, Valois Henriket választották meg, aki azonban megszökött, miután megtudta, hogy fivére meghalt. Az újabb királyválasztó gyűlésen Báthory csak egy szavazatot (!) kapott, de aztán hosszas tárgyalások után, miután megígérte, hogy feleségül veszi Jagelló Annát, 1576-ban királlyá koronázták. Báthory István lengyel királyként rendkívül finom diplomáciai érzékkel békítette össze az egymással torzsalkodó lengyel nemesi csoportokat. Érvei közé tartozott a három részre szakadt Magyarország tragikus példájának említése. Megszilárdította a nemesi köztársaság belső egyensúlyát, és sikeres erőfeszítéseket tett a királyi hatalom megerősítésére. Ez tette lehetővé eredményes hadjáratainak sorát és az ország gazdasági jólétének kibontakoztatását. Felismerte azt is, hogy a közép-európai népek az egymással folytatott meddő harcokban egymás erejét forgácsolják szét, s tervei között szerepelt – a török elleni felszabadító hadjárat miatt – egy széles alapokon nyugvó, kelet-európai szövetség megteremtése. Halála után ez a kényes egyensúlyon alapuló központi hatalom őrlődött fel, s vált a nemesi szabadság követése szabadossággá és vezetett a 18. században Lengyelország feldarabolásához. Az erdélyi fejedelmek szeme előtt mindig Báthory István példája lebegett, lengyel segítséggel kívánták megszervezni Magyarország felszabadítását a török uralom alól és Habsburg-ellenes terveik megvalósítását. II. Rákóczi György szerencsétlenül végződött 1657-es akciója is ezt példázta. Thököly Imrét az 1677-ben Varsóban kötött szerződés értelmében 2–4000 fős francia pénzen verbuvált lengyel segédhad segítette. A török kiűzésétől a felvilágosodásig A 17. század végén az Oszmán Birodalom meggyengült, reális lehetőség nyílt visszaszorítására, annak ellenére, hogy 1683-ban a törökök még Bécset is megostromolták. III. Sobieski János (1674–1696) lengyel király szövetségre lépett a Habsburgokkal, létrejött a Szent Liga, amelynek seregei hosszú és véres harcban kiűzték hazánk területéről a török megszállókat. Fontos szerepet játszottak ebben a lengyel hadak, amelyek 1683-ban felszabadították Párkányt és bevették Esztergom várát. A török kiűzése után teljes egészében Habsburg-uralom alá került Magyarország kuruc lázadói – hasonlóan az előző korok politikai menekültjeihez – ismét Lengyelországban találhattak menedéket. Sobieski János és Thököly Imre közti kapcsolatnak köszönhetően a lengyel föld biztos menedéket jelenthetett a számukra. 1701 novemberében II. Rákóczi Ferenc megszökött a bécsújhelyi börtönből, Lengyelországba menekült. Krakkóban és Varsóban élt, bujdosásában Bercsényi Miklós volt a társa. Amikor 1703-ban hazetért, a lengyelek is segítették, többek között az a Stanisław Leszczyński herceg, akivel szemben I. Péter orosz cár Rákóczit akarta a lengyel királyi trónra segíteni. Derenk falva 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Urai, az Esterházy grófok 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítették be újra. A 18. században Lengyelországban bekövetkező hanyatlás és a három felosztás korában megszűnt a dinasztikus kapcsolatok lehetősége. A felvilágosodás, illetve a francia forradalom eszméi mindkét országban elterjednek, Eperjesen lengyel hatásra alakult meg hazánkban az első szabadkőműves páholy. A magyar jakobinus értelmiség lelkesedett a nagy szejm által betetőzött reformmozgalomért és Kościuszkoért, s gyászolta a maciejowicei csatavesztést (1794). 19. század A magyar reformnemzedék lengyelbarátsága A lengyel függetlenség elvesztése új tartalommal telítette a sok évszázados magyar–lengyel kapcsolatokat. A 19. század elején a lengyelek maguk is részt vettek a napóleoni háborúkban, azt várták, hogy a francia császár helyreállítja a lengyel állam egységét. A magyarok viszont a Habsburgok oldalán harcoltak Napóleon ellen: "csendes tavaszi esőt és hosszú háborút" kívánva. A bécsi kongresszuson (1815) a Szent Szövetség eldöntötte a lengyelek sorsát: a gazdaságilag fejlett nyugati részek a Poznani Nagyhercegségként a Porosz Királysághoz, a középső és keleti területek Lengyel Királyság néven Oroszországhoz kerültek, Galíciát Ausztria kapta meg. Az egykori lengyel államiságot a három nagyhatalom felügyelete alá helyezett Krakkói Köztársaság képviselte. A lengyelek a szétszakított lengyel állam egyesítésén dolgoztak, minden alkalmat megragadtak, hogy sorsukon változtassanak. 1830-ban felkelés tört ki. A magyar vármegyék gyűjtéseket, jótékonysági bálokat rendeztek a lengyeleknek, sőt Bars vármegye közgyűlése feliratban fordult I. Ferenc királyhoz, hogy nyújtson támogatást a lengyeleknek. Az ifjúság szimpátiából lengyel ruhában járt, sőt sokan átszöktek a határon, hogy harcolhassanak a felkelők oldalán. Az ellenzék vezetői: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, az írók közül Vörösmarty Mihály, Bajza József nyíltan támogatták a lengyelek ügyét. 1831-ben a lengyel felkelők Ostrołękánál súlyos vereséget szenvedtek, az orosz csapatok bevonultak Varsóba, a bukást véres megtorlás követte. A lengyel történetírás a felkelés politikai menekültjeit nagy emigráció néven tartja számon, nagyrészt nemesek és katonák, kisebb részben értelmiségiek. A lengyel menekülteket mindenhol segítették, a bécsi rendőrhatóságok állítólagos lengyel felforgatók ellen nyomoztak. Sok helyütt házkutatást is tartottak, a vármegyék tiltakozása után ezzel leálltak, így történhetett, hogy a rendőrök által „nem talált” lengyelek nyilvános kávéházakban és máshol is szabadon mutatkozhattak. Közülük kevesen maradtak hazánkban, főképp Pesten, Pozsonyban és a nagyobb felvidéki városokban, így Bártfán – ahol központjuk is kialakult. 1848–49 lengyel hősei A magyarországi lengyelség – egyúttal a lengyel és magyar nemzet – történetének legjelentősebb és legfényesebb fejezetei közé tartozik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, amelyben Bem József és Henryk Dembiński tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt. 1848 márciusában a Magyarországon élő lengyelek is lelkesedéssel fogadták a magyar forradalmat. A pesti lengyelek fáklyás felvonulással köszöntötték a Pestre érkező és a magyar kormánnyal kapcsolatot kereső galíciai lengyelek képviselőit. A bécsi forradalom és a poznani felkelés vezetői is magyar földön kerestek menedéket, Kossuth örömmel fogadta a nagyobb harci tapasztalatokkal rendelkező lengyelek belépését a magyar hadseregbe. Bem, Dembinski, Wysocki, Bułharyn kiválóan képzett tisztek voltak, és a császári oldalról is tömegesen szöktek át lengyel katonák a magyar oldalra. Ilyen volt Mieczysław Woroniecki herceg is, aki már 1848 őszén bekapcsolódott katonáival a délvidéki harcokba. A lengyelek célja egy Légió szervezése volt, bár Bem a lengyelek részvételét a honvédség sorain belül képzelte el. Bułharyn, Woroniecki századai Damjanich, Görgey seregében harcoltak, Bem az erdélyi hadsereg élére állt. 1849 tavaszán Kossuth a főparancsnokságot Dembinskire bízta, bár a Kápolnánál elszenvedett vereség hatására leváltotta, a lengyelek ott harcoltak a legnagyobb csatákban. Szolnok alatt (1849. március 5.) Władysław Poniński ulánusai Hatvannál Józef Jagmin lovasai Tápióbicskénél ismét az ulánusok tüntették ki magukat. Kossuth Lajos előttük tisztelgett Gödöllőn levett kalappal. 1849. május 6-án megalakult a Lengyel légió Wysoczki vezetésével, ennek tűzkeresztsége Buda visszavétele volt. Ezt 4 ulánus hadosztályra, 3 gyalogos zászlóaljra és 6 tüzér ütegre tervezték. Bem erdélyi seregében is szerveztek egy lengyel légiót, aminek nagy szerepe volt az 1849-es nagy orosz támadás feltartóztatásában. A szabadságharc utolsó csatáját, a temesvári ütközetet Bem, majd sebesülése után Dembinski vezényelte. A szabadságharc leverésével a hazánkban élő lengyelek sorsa is megpecsételődött, emigrációba kényszerültek. A magyar szabadságharc lengyel mártírjai: Mieczysław Woroniecki, Karol d'Abancourt de Franqueville és Konrad Kazimierz Rulikowski. A honvéd hadseregben három lengyel származású hadbíró is szolgált (Nizsalovszky Andor, Antal és András). Lengyel munkaerő Magyarországon A kongresszusi Lengyelországban 1863-ban kitört a januári felkelés, több száz magyar küzdött itt a lengyelek oldalán. Ilyenek voltak például Eszterházy Ottó lovaskapitány, Nyáry Ferenc őrnagy és Wallis Béla hadnagy, vagy Herman Ottó, mint közlegény. A bukás után mintegy négyezer menekült érkezett hozzánk, szinte minden magyar településnek volt egy saját lengyelje. Ebben az időben lengyelek milliói távoztak elsősorban Galíciából megélhetést és munkát keresve Európa más országaiba, illetve Amerikába. Magyarországra a lengyel munkakeresők első nagy hulláma az 1880-as években ért el. Az olcsó munkaerőt elsősorban Budapest nagy építkezései és a kibontakozó nagyipar foglalkoztatták. A fővároson kívül Kassán, Miskolcon, Pozsonyban és a többi ipari városban alakultak ki lengyel kolóniák, emellé minden nyáron kb. 8-10 ezer lengyel mezőgazdasági idénymunkás érkezett. Számos kulturális egyesületet hoztak létre, 1883-ban megalakult a Budapesti Lengyelek Egyesülete, 1895-ben a SYLA Munkásképző Egyesület, ezen kívül működtek lengyel klubok és vendéglők is. 20. század A század első fele Az 1900-as népszámláláskor 50 182 lengyel élt Magyarországon, 1916-ban 36 524 volt a számuk. A többi nemzetiségekkel összevetve ugyan arányuk eltörpült az összlakossághoz képest. Igazi falusias jellegű kolónia Kőbányán alakult ki, ahol a kőbányában, porcelángyárakban, illetve a sörgyárban dolgoztak. 1910-ben Miklóssi Ferdinánd Leó (1889–1968) létrehozta a Magyar–Lengyel Egyesületet. Az egyesület első elnöke báró Nyári Albert (1871–1933) jeles történész és festőművész volt. Ez az egyesület alakította meg az első világháború kitörésekor a Lengyel Katonai Bizottságot, amely magyar földről közel ezer önkéntest toborzott a Lengyel Légió számára. Mindvégig Józef Piłsudski mellett harcoltak a lengyel függetlenségért. A két világháború között mindvégig tartották a kapcsolatot a lengyel légiókkal, majd 1939-ben a II. világháborúba is megpróbáltak bekapcsolódni. 1920-ban, a lengyel–bolsevik háború idején a magyar hadisegély nélkül a lengyelek nem tudták volna legyőzni a szovjet hadsereget, különösen, hogy a háború döntő szakaszában, a varsói csata előtt csak Magyarország szállított Lengyelországnak lőszert. A lengyel menekültek befogadása a második világháború idején A magyar–lengyel barátságot mélyen átérző Teleki-kormány – a maga szerény és korlátozott eszközeivel – megpróbálta a német–lengyel ellentéteket elsimítani 1939 áprilisától, illetve határozottan kiállt amellett, hogy nem akar a németek oldalán egy lengyelellenes háborúba keveredni: „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen (...), ennek folytán semmi körülmények között nem engedhetjük meg német csapatok magyarországi vasútvonalakon történő átszállítását Lengyelországba.” . Ezt Teleki meg is írta Hitlernek, annak ellenére, hogy erőteljes német nyomás nehezedett a magyar kormányra, főleg azért, mert 1939 márciusától a két ország határos lett egymással, továbbá a Harmadik Birodalom aktívan támogatta a magyar revíziós törekvéseket. Amikor Lengyelországot lerohanták a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió csapatai (1939-ben), több mint 100 ezer menekült – lengyel katona és civil személy – talált menedéket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy legalább átmenetileg. A két oldalról érkező támadók elől a lengyelek csak dél, azaz hazánk felé menekülhettek, a magyar kormány 1939. szeptember 17-én megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. Megígérték, hogy senkit nem adnak ki a németeknek és a menekülteknek megfelelő életkörülményeket biztosítanak. Tették ezt annak ellenére, hogy a németek erőteljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásainak beszüntetését stb. A magyar földre lépő katonák átadták a fegyvereiket (megőrzésre), honvédségi ellátást, sőt még zsoldkiegészítést is kaptak. A menedéket kérőket a magyar rendőri hatóságok nyilvántartásba vették, ellátták őket igazolványokkal, ez jogi védelmet is jelentett a számukra. Ezt a gondozást az akkori belügyminisztériumban id. dr. Antall József (1896–1974) irányította. Létrejött a Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság, amit formálisan a Magyar Vöröskereszt kezdeményezett. A menekültek jelentős számban csatlakoztak a lengyel emigráns kormány hadseregéhez. 1941-ig működhetett a lengyel követség, ami megszervezte, hogy kb. 70 ezer lengyel katona és tiszt jutott el hazánkon át Franciaországba és a Közel-Keletre. A Magyarországon maradtak polgári menekülttáborokba kerültek, de itt a település közigazgatási határain belül a menekültek szabadon mozoghattak, családoknál, vagy bérelt panziókban, szállodákban laktak. Differenciált napidíjat kaptak, aminek havi összege megfelelt a hazai átlagjövedelemnek. 1940 tavaszától a táboron kívül is élhettek, munkát is vállalhattak. Szabadon szervezhették saját életüket, működött a „Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottság” Henryk Sławik vezetésével, a Lengyel Vöröskereszt, a lengyel orvosok csoportja, a győri lengyel katonai kórház. A fiatalok számára először Zamárdiban Lengyel Ifjúsági Tábort, 1941 nyarán Balatonbogláron középiskolát hoztak létre, mintegy 600 diák számára. Ez volt a háború alatt az akkori európai kontinens egyetlen lengyel nyelvű és tanrendű középiskolája. Ekkor érkezett 3-4 ezer lengyel zsidó is hazánkba, akiknek befogadását megakadályozta volna a második zsidótörvény. A németek és szélsőjobboldali tiltakozások ellenére mindenkit keresztényként jegyeztek be, kivéve, aki végsőkig ragaszkodik a tényleges vallási bejegyzéshez. Mindenkit elhelyeztek, a zsidóságukhoz ragaszkodókat budapesti és vidéki hitközségek gondjaira bízták. Az utóbbiak nagyobb részét a Dunakanyarban telepítették le, óvodákat és iskolákat biztosítottak a számukra. Kollégiumi rendszerű lengyel zsidó elemi- és középiskola Rákosfalván és a Csillaghegyen működött. A német tiltakozások miatt ezeket megszüntették, de Vácott titokban 150 férőhellyel létrehozták a „Lengyel Tiszti Árvák Otthonát”, ahová ezek a gyerekek kerültek. Sokan menekültek meg a gettók vagy koncentrációs táborok elől. 1944. március 19., a német megszállás után a lengyel menekültekkel való bánásmód megváltozott. A német gestapósok letartóztatták a lengyel emigráció teljes tisztikarát. Egy részüket: Edmund Fietowicz-Fietz diplomatát, Henryk Slawikot és társait Mauthausenben gyilkolták meg. A polgári táborok lakói is veszélybe kerültek, a megvont segélyek és visszavont munkavállalási engedélyek miatt. 1944 augusztusában a Nemzetközi Vöröskereszt kiterjesztette védelmét az összes magyarországi lengyel menekültre. A nyilas megszállás után sok lengyelt gyalog hajtottak el Németország felé. A háború végén a lengyelek többsége nem várt, hanem elindult haza gyalog. Sokan itt maradtak, a magyar föld lett a második otthonuk. A lengyel menekültek elhelyezésében, illetve külföldre juttatásában tolmácsként részt vett Nizalowski Ernő repülős főhadnagy is. Miután Lengyelország lerohanása után fogságba esett, megszökött, majd bekapcsolódott a zugligeti és a balatonboglári táborok munkájába. Előbb Angliába, majd Franciaországba kísért csoportokat, amelyeknek a tagjai később bekapcsolódtak a nyugat-európai harcokba. A háború idején a németek által megszállt Lengyelországban az ottani Magyar Szövetség és a lengyelországi magyar kolónia vezetőjeként Domszky Pál kapcsolatot tartott a németek ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) főparancsnokságával. A Varsó környékén szolgálatot teljesítő magyar hadtest parancsnokságával fenntartott kapcsolatai révén fegyvereket szerzett a varsói felkelőknek. Veszélyben lévő lengyeleket menekített Magyarországra. Adományokkal támogatta a Varsóban állomásozó magyar honvédeket, a Vöröskereszt segítségével gyógyszert szállított egy varsói kórháznak. 1945-től a rendszerváltásig 1945 után új korszak kezdődött a két állam kapcsolatában, de el kell választani a hivatalos állami politikát és a két nemzet közötti közvetlen érintkezés formáit. Magyarország a vesztesek, Lengyelország a győztesek oldalán ült a párizsi béketárgyalásokon. Később Moszkva figyelme arra is kiterjedt, hogy az egyébként egymással rokonszenvező két nép ne kerüljön közel egymáshoz. A félelmet igazolták 1956 eseményei. A diktatúrával és a szovjet rendszerrel szembeforduló két társadalom élénken reagált a másik országban lezajló eseményekre. Így az 1956. október 23-i tüntetés a lengyelek melletti rokonszenv kinyilvánítás jegyében szerveződött. A lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a magyar sérülteknek, gyógyszer és élelmiszer-szállítmányokat indítottak el Budapestre. Az 1960-as években a két országban a következő eltérés mutatkozott: a magyar gazdaság jobb életszínvonalat biztosított, Lengyelországban szabadabb szellem uralkodott. Ez utóbbi kiterjedt az új szellemi irányzatok befogadására, az avantgárd és a modern művészetek lehetőségére. Ekkor élt a köztudatban, hogy „a lengyelek Magyarországra bevásárolni, a magyarok Lengyelországba pedig nyaralni és moziba járnak”. A családi kapcsolatok is gyakoribbak lettek, 10-20 ezerre becsülhető a vegyes házasságok száma. Az 1980-as években szerveződő magyar ellenzék számára fontos kapcsolatot jelentett a lengyel ellenzékkel való közvetlen érintkezés. A két országban felvirágzott a szamizdat irodalom. Lengyel földön ekkor jelentek meg Kopácsi Sándor emlékiratai, a magyar forradalom és megtorlás iratai, Magyarországon a katyńi vérengzés igazsága, a lengyel személyi kultusz terrorja. A rendszerváltozás után nem véletlenül került ismét közelebb a két állam hivatalos vezetése. 1989-től az együttes európai uniós tagságig A rendszerváltás után számos magyarországi lengyel szervezet újult vagy alakult meg hazánkban. Napjainkban kb. 70-80 ilyen vallási, kulturális és karitatív közösség működik az „az ezer virág egy kertben”-elve alapján. Legtöbbjük civil társadalmi kezdeményezés, más részük önkormányzati jellegű. Előbbiek közé tartozik pl. a Bem József Kulturális Egyesület, a Szent Adalbert Egyesület, a Lengyel Templom és a Lengyel Múzeum, utóbbi az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és ennek szervei. 1990-ben rendezték meg először először a modern kori visegrádi csúcstalálkozót, ami kiszélesítette Lengyelország és Magyarország, illetve további szomszédos államok közti együttműködéseket. Az 1997 évi lengyelországi árvizek idején a magyar nemzet több módon segített: Trzciana község melletti főút 38 méteres hídját a magyar állam ingyenesen újjáépítette. A Magyar Posta bélyeget bocsátott ki az árvízkárosultak megsegítésére. A két ország 1999-től a NATO, 2004-től pedig az EU tagja. Az euró bevezetése azonban még várat magára. 21. század 2000-es évek 2006. március 24-én a lengyelek és magyarok közötti sok évszázados szoros barátság szellemében tartott nagyszabású rendezvényen Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a Bem József téren felavatta az első köztéri Magyar–Lengyel Barátság Emlékművet. Folytatásaként 2007. március 12-én a magyar Országgyűlés, március 16-án pedig a lengyel szejm március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította. A két ország kapcsolatai továbbra is jók, egymás iránt számos esetben fejezték ki szolidaritásukat. Erre volt példa a magyar állami vezetők és mások részvétnyilvánítása, illetve a gyászszertartás napjának nemzeti gyásznappá való nyilvánítása a szmolenszki légikatasztrófa kapcsán. Ennek keretében az ország lobogóját félárbócra eresztették. A középiskolákban is megemlékeztek a két nép barátságáról, illetve a lengyel elnök temetését az állami televízió élőben közvetítette. 2010-es évek A 2010-ben felálló új kormány miniszterelnökeként Orbán Viktor elsőként Varsóba látogatott hivatalos látogatásra. A lengyel és magyar nép történelmi barátsága 2015-ben Magyar Örökség díjat kapott, ezzel bekerült a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumába”. 2016-ban az Ifjúsági Világtalálkozóhoz kapcsolódóan Krakkóban kiállítás nyílt A szegénység gazdagsága - Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei címmel. A megnyitón jelen volt Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál pápa egykori személyi titkára, Andrzej Duda államelnök szülei, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Körmendy Adrienne főkonzul, történész. A lengyel és a magyar Parlament 2016-ot a magyar -lengyel szolidarítás évének nyilvánította. Források és jegyzetek Kapronczay Károly, Sutarski Konrád, Bros Stanislawné: Magyarországi lengyelek (Körtánc füzetek, Budapest, 1998) Az igazi szabadságért – Pawel Cebula minorita gondolatai március 15-ről és a lengyel–magyar barátságról in: Magyar Kurír, 2012. márc. 17. Kiállítás nyílik Árpád-házi Szent Kingáról (magyar nyelven). Múlt-Kor / MTI, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.) Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.) Divéky Adorján.szerk.: Szekfű Gyula: Lengyelország történelmi fejlődése, A magyarság és a szlávok (magyar nyelven). Lucidus Kiadó [1942] (2000). ISBN 963 85 954 7 7. Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 6. A Lengyel–Magyar kapcsolatok történetéből 3 Bona Gábor: A szabadságharc fegyveres ereje. Hadtörténelmi Közlemények 1998. 1.sz. Az igazi szabadságért – Pawel Cebula minorita gondolatai március 15-ről és a lengyel–magyar barátságról, Magyar Kurír, 2012. márc. 17. HALMÁGYI PÁL: „Hatvan éve történt" Lengyel katonák Magyarcsanádon 1939 őszén http://www.archiwum.trzciana.pl/ciekawostki/most.htm Képviselői önálló indítvány (PDF), 2007. március 5. (Hozzáférés: 2007. március 12.) Emléknapja lesz a magyar–lengyel barátságnak. FigyelőNet, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2007. március 12.) UCHWAŁA w sprawie ustanowienia dnia 23 marca Dniem Przyjaźni Polsko-Węgierskie (htm), 2007. március 16. (Hozzáférés: 2007. március 16.) Kormányfőként Varsóba vezet Orbán első útja, Index.hu, 2010. május 20. Eddigi díjazottak - Magyar Örökség díj Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílt kiállítás Krakkóban. múlt-kor, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2016. július 29.) Skořice Skořice település Csehországban, Rokycany-i járásban. Skořice Štítov és Mirošov településekkel határos. Lakosainak száma 259 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nyikolajevszki járás (Habarovszki határterület) A Nyikolajevszki járás (oroszul Николаевский район) Oroszország egyik járása a Habarovszki határterületen. Székhelye Nyikolajevszk-na-Amure. Népesség 1989-ben 19 683 lakosa volt. 2002-ben 13 850 lakosa volt, akik közül 1 235 lakos nivh nemzetiségű. 2010-ben 9 934 lakosa volt. 500 (rovás) A rovás 500 a székely-magyar rovásban használatos számjel, amely az ezres jelének megfelezése. Számértéke A rovásjel az 500-as számot fejezi ki, hagyományos írásmódja szerint: Története 1943 Barátosi Lénárth Lajos: "a lámakolostorban talált ősírás kulcsa" 1971 Az 500-as jelére 1971-ben Bárczy Zoltán javasolt önálló jelet, melynek továbbfejlesztett változata az 1000-es rovásjelének felezett változata: 1996 Nagy Béla, középiskolai tanár programozta az első rovás 500-as jelet. 2003 Koricsánszky Attila: Magyar számrovás 2008 Rumi Tamás: Az ötszázas jel 2009 Zomoráné Cseh Márta: Számrovás 2011 Nyíri Attila: Az ősi számrendszerünk használhatóságáról és a tizedesszám kialakításáról. 2012 Romek, Károly: A "Magrun" készletek betűi és billentyűzet kiosztása Számítástechnikai megjelenítése Betűkészlet Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el. Forrásművek Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714 Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752 Bárczy, Zoltán (1971): Magyar rovásírás [Hungarian Rovas Script], “Nap fiai” újság melléklete [Sons of the Sun], 1971. A Magyar Rovásírók Közösségének javaslata (készítette Dr. Hosszú Gábor): Proposal for encoding the Szekler-Hungarian Rovas in the BMP and the SMP of the UCS , 2008. október 4. Rovásírás konferencia - Gödöllői Szolgálat c. újság, 2008. október 9. Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999. Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás). Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1 Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971. Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5 Külső hivatkozások A székely-magyar rovás 500 számjele a RovásPédián (angolul) Rovás Info Hírportál A rovás betűkészletek legnagyobb gyűjteménye Letölthető rovás betűkészletek legteljesebb gyűjteménye Dr. Hosszú Gábor: Interjú a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában, szerkesztő: Gyarmathy Dóra. 2012. november 18. 15.00, a felvételen 13:50-nél kezdődik az interjú. (magyarul) Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc. (magyarul) Rovásos helységnévtáblák és ezekkel kapcsolatos információk a Google Maps térképén Hagyaték - Rovásírás - Újraéledő jelek (Duna Televízió, 2012. május 26.) Issues of encoding the Rovas scripts (angolul) Comments on encoding the Rovas scripts (angolul) Kanadai Magyar Cserkészek – Rovásírás a Cserkészetben Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul, angolul, németül) Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők Latin-kárpát-medencei rovásra átíró program Kliha Gergely által készített Firefox bővítmény, amely kárpát-medencei és székely-magyar rovásra is át tud alakítani Megjegyzések Mandics György: Róvott Múltunk, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010. 386. o. Szabvány leírás Élő Rovás. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. ISBN 9789638796714 Rovás 500-as jele programozva Rovás Infó, 2012.01.22 Koricsánszky Attila: A napút ábécéje, 2003. p. 117 Dr. Hosszú Gábor - Rumi Tamás - Sípos László: Az Élő Rovás, 2008 (first edition), p. 143. Zomoráné Cseh Márta: A székely-magyar rovás ábc-s könyv, 2009. p. 65. http://rovasmag.hu/NyiriAttila/Jegyzet/Rovasszam1.pdf, page 4. http://rovasmag.hu/RomekKaroly/Billentyukiosztas.pdf Al-Khalid Az Al-Khalid vagy MBT 2000 (Type 90-IIM) a Kínai Népköztársaság és Pakisztán által közösen fejlesztett harckocsi. Pakisztánban gyártják és a Pakisztáni Haderőnél áll szolgálatban. A fejlesztés története, hadrendbe állítás Pakisztánban 1988-ban fogtak hozzá az akkor még MBT 2000 típusjelzéssel ellátott új harckocsi fejlesztéséhez. A tervezésnél elsősorban a kínai Type 90 harckocsit vették alapul. Az 1970-es években a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg - a szovjet fenyegetés hatására - egy korszerű harckocsival szerette volna leváltani a szovjet T-54A harckocsik alapján fejlesztett Type 59-es tankjait. Az 1980-as években, Iránból kapott szovjet T-72-es harckocsik tanulmányozása után egy új típus tervezéséhez fogtak hozzá a kínai mérnökök, amelyet 125 mm-es simacsövű ágyúval, valamint áttervezett törzzsel és felfüggesztéssel láttak el. A fejlesztési program végül elvezetett a Type 90-es harckocsihoz, amelyből azonban a kínai hadsereg nem rendelt, ezért külföldi vevőket kezdtek keresni. 1990 januárjában létrehoztak egy közös kínai-pakisztáni fejlesztési programot, amely jelentősen meggyorsította Pakisztán saját fejlesztési programját. A prototípusokat Kínában gyártották, s 1991 augusztusától kezdődött a pakisztáni tesztelés. 1992-re a pakisztáni Taxila-ban felépítették a leendő harckocsi gyártósorát. Következő lépésként átalakították a harckocsit, hogy bírja a szélsőséges pakisztáni viszonyokat (például a magas hőmérsékletet). A kezdeti példányokba még kínai löveg és tűzvezető rendszer került, de a meghajtást már a német fejlesztésű MTU-396 dízelmotor biztosította. A soron következő modellekbe azonban már jóval korszerűbb nyugati eszközök kerültek (például francia automata sebességváltó, illetve később amerikai fejlesztésű dízelmotor). Ennek ellenére, több ok miatt, a modell sorozatgyártása nem kezdődhetett meg. Egyrészt túl költségesnek bizonyult, másrészt Pakisztán kísérleti atomrobbantásai után a nyugati államok fegyverembargót vezettek be, ezenkívül rosszul teljesített szélsőséges körülmények között. Végül sikerült megtalálni a megfelelő motorípust, méghozzá az ukrán 6TD2 formájában, amely 895 KW - 1200 LE - teljesítmény leadására képes. A sorozatgyártást végül jóváhagyták, így 2000 novemberében az elkezdődött a Taxila-i gyárban. A végső változat a Type 90-IIM elnevezést kapta, s 2001 márciusában mutatta be a kínai Norinco vállalat az Abu Dhabi Védelmi Kiállításon. A közös fejlesztés ellenére Kína nem rendelt egyetlen darabot sem (mivel akkor már fejlesztés alatt álltak más típusok - Type 99 – is). Az első 15 egység 2001 folyamán került a pakisztáni alakulatokhoz. 2002 februárjában Ukrajna bejelentette, hogy a következő három évben 315 darab motort biztosít Pakisztánnak, mintegy 125-150 millió dollár értékben (ezenkívül Ukrajna segítséget nyújt Pakisztánnak az elavult harckocsik modernizálásában). A pakisztáni hadsereg 2004. szeptember 23-án vette át a következő adag Al-Khalid harckocsit. Fegyverzet, tűzvetezetés Harckocsi ágyú Az Al-Khalid 125 mm-es simacsövű, két síkon stabilizált löveget kapott, amelyből egyaránt ki lehet lőni hagyományos, oros 9M119 Refleksz, illetve a hazai fejlesztésű Naiza 125 mm-es DU lövedéket is. A löveg emelését elektromotorok végzik. Az automata töltőrendszerbe 24 töltet helyezhető, tűzgyorsasága pedig 8 lövés/perc. Másodlagos fegyverzet A harckocsi másodlagos fegyverzetét egy 7,62 mm-es párhuzamosított és egy 12,7 mm-es légvédelmi géppuska alkotja (a harckocsi összesen 2000 illetve 500 darab töltényt szállíthat). Tűzvezetés Habár a prototípusokban többféle, kínai és nyugati eredetű tűzvezető-rendszert is teszteltek, a választás végül a nyugati eredetűre esett. A parancsnok állását panoráma periszkóp-rendszerrel, míg az irányzóét sima periszkóppal látták el. Mindegyik periszkóp két síkon stabilizált és lézeres távolságmérővel ellátott. Az Al-Khalid esetében is lehetőség van arra, hogy a parancsnok az irányzótól függetlenül jelöljön meg célokat. Az Al-Khalid fedélzeti számítógépe automatikusan képes bemérni célpontokat, és nyomon követni azokat. Védelem A harckocsit moduláris kompozit páncélzattal szerelték fel, amelyet reaktív páncélzattal erősítettek meg. Az Al-Khalid - a többi modern harckocsihoz hasonlóan - fel van szerelve nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás elleni védelmi rendszerekkel, valamint hőképalkotó-rendszerrel illetve ködgránátvetőkkel (ezenkívül a harckocsi védelmi rendszerének részét képezi egy belső tűzoltórendszer is). Mozgékonyság A harckocsi az ukrán 6TD2 típusú dízelmotorral rendelkezik, amelyhez egy fél-automata váltó tartozik. Egy motorral hajtott generátor is helyet kapott a harckocsiban, így a főmotor leállása után is biztosítható az elektromos energia. A harckocsi súlya 48 tonna, így jóval könnyebb szállítani, mint néhány nyugati típust (M1 Abrams, Challenger 2, Leopard 2). Maximális sebessége elérheti a 72 km/h-át. Alkalmazó Pakisztán : 320 darab. Forrás Al-Khalid típusismertető Igúzquiza Igúzquiza település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Igúzquiza Allín, Abáigar, Villamayor de Monjardín, Ayegui, Metauten, Dicastillo és Luquin községekkel határos. Lakosainak száma 338 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jared HÍV-. A Jared HÍV-e (Jared Has Aides) a South Park című amerikai animációs sorozat 81. része (a 6. évad 2. epizódja). Elsőként 2002. március 13-án sugározták az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon 2005. február 17-én mutatták be. Az epizódban Jared Fogle, aki állítása szerint egy gyorsétterem szendvicseinek segítségével fogyott le, South Parkba látogat, hogy fogyókúrás módszerét népszerűsítse, ám egy bizarr félreértés miatt komoly nehézségei támadnak... A főszereplő gyerekek eközben követni akarják példáját, hogy sok pénzt keressenek. A kínai éttermet vezető Tuong Lou Kim ebben a részben szerepel először. Az epizód az Egyesült Államok lakóinak gyors fogyókúrák iránti megszállottságát parodizálja ki, de az AIDS betegséggel kapcsolatban is tabukat döntöget, amely egyes kritikusok szerint túlzás volt a készítők részéről. Maga Jared Fogle úgy nyilatkozott egy 2003-as interjúban, hogy tetszett neki a paródia. „Onnan tudhatod, hogy befutottál, hogy a South Parkhoz hasonló sorozatokban elkezdenek kifigurázni” - mondta Fogle. A jelenet, melyben Jared állása elveszítése után a szakadó esőben sétál (beleértve a háttérzenét, Bruce Springsteen Streets of Philadelphia című dalát), az 1993-as Philadelphia – Az érinthetetlen című filmdráma paródiája. Cselekmény Jared Fogle, a Subway étteremlánc reklámarca South Parkba utazik, hogy bámulatos fogyókúrás eredményeiről beszéljen az embereknek. Azt állítja, hogy a gyorsétterem szendvicseinek segítségével fogyott le, de az őt meglátogató főszereplő gyerekeknek bevallja; a szendvicsek evése mellett akkor kezdett fogyni, amikor megkapta a HIV-ét. A fiúk megdöbbennek, de kiderül, Jared a személyi edzőjét és a dietetikusát nevezi a híveinek, ez okozta a félreértést. Eric Cartman azt javasolja a többieknek, hogy pénzkeresés gyanánt csináljanak ők is hasonló reklámot a helyi kínai étterem tulajdonosának és a cél érdekében hizlalják fel Butters Stotcht. A gyerekekkel való beszélgetés után Jared a világ elé tárja fogyásának valódi titkát. Barátnőjének is mesél a hívéről és a South Park-iaknak is azt tanácsolja, szerezzenek maguknak hívet. A félreérthető kampánytól a Subway gyorsan elhatárolódik és kirúgja Jaredet, aki persze mit sem ért az egészből. Cartmanék üzletet kötnek Tuong Lou Kimmel, a helyi kínai étterem vezetőjével és Séf bácsi segítségével fel is hizlalják Butterst, aki azonban kemény edzéssel sem tudja visszanyerni eredeti súlyát. Az egyetlen megoldás a házi zsírleszívás marad, melyet a fiúk Butters otthonában végeznek el. Váratlanul hazaérkeznek Butters szülei, de Stan Marsh, Kyle Broflovski és Cartman még idejében el tud osonni a helyszínről. Szülei alaposan leszidják Butterst, mert állításuk szerint korábban már négyszer is figyelmeztették fiukat, hogy ne végezzen otthon maszek zsírleszívást. A kiközösített Jared arra a feltételezésre jut, hogy az emberek nem engedhetnek maguknak saját hívet, ezért utálják őt annyira. A pénzét egy alapítványra fordítja és ezzel akar hívet szerezni mindenkinek, és azt is megígéri, a gyerekeknek ő maga adja át a hívüket. A feldühödött tömeg üldözőbe veszi Jaredet, aki bukása miatt érzett dühében szó szerint egy döglött lovat kezd el püfölni (a „beating a dead horse” kifejezés angolul azt jelenti, elcsépelt témán nyargalni; utalva az egész epizódot átívelő HIV/hív poénra). Stan és Kyle megszökteti otthonról büntetésben lévő Butterst (míg helyét Cartman veszi át, hogy a fiukat telefonon folyamatosan ellenőrző szülőket megtévessze) és elviszik a kínai étterembe, de a tulajdonos nem akar üzletet kötni, mivel Jaredet mindenki meggyűlölte. A fiúk a belvárosba rohannak és sikeresen megakadályozzák Jared meglincselését, ezután tisztázzák a félreértést. Az emberek megállapítják, hogy az AIDS-szel „22,3 év elteltével” ismét lehet viccelődni és ennek a ténynek emlékművet is emelnek. Cartman eközben Butters hangját utánozva a telefonon keresztül trágár szavakkal sértegeti Butters szüleit, akik persze nem tudnak a helycseréről és azt hiszik, saját gyerekükkel beszélnek. Miután Jared hírneve helyreállt, Tuong Lou Kim fáradozásaikért cserébe mindössze 15 dollárt ad a gyerekeknek, akik csalódottságukban inkább elvetik a reklámkészítés ötletét. Butters hazasiet és megköszöni Cartmannek, amiért fedezte őt és igaz barátjának nevezi. Nem sokkal ezután hazatérnek a felbőszült szülők, akik berontanak a házba és Cartman telefonos tréfája miatt megverik Butterst – Cartman a ház előtt egy nyugágyban fekve elégedetten hallgatja az eseményeket. Chaumont (Haute-Savoie) Chaumont település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 465 fő (2015). Chaumont Chessenaz, Clarafond-Arcine, Contamine-Sarzin, Frangy, Minzier, Musièges és Savigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Katicaformák A katicaformák (Coccinellinae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó katicabogárfélék (Coccinellidae) családjának egyik alcsaládja. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és nemek tartoznak: Bulaeini Bulaea Coccinellini Adalia Aiolocaria Alloneda Anatis Anegleis Anisolemnia Anisosticta Antineda Aphidecta Archegleis Australoneda Autotela Bothrocalvia Callicaria Calvia Cheilomenes Chevrolat Chloroneda Cleobora Clynis Coccinella Coccinellina Coccinula Coelophora Coleomegilla Cratomegilla Cycloneda Cyrtocaria Declivitata Docimocaria Dysis Egleis Eoadalia Eonaemia Eoneda Eriopis Erythroneda Eumegilla Harmonia Heterocaria Heteroneda Hippodamia Hysia Illeis Isora Lioadalia Macronaemia Megalocaria Megillina Micraspis Microcaria Mononeda Mulsantina Myrrha Myzia Naemia Neda Nedina Neocalvia Neoharmonia Neopalla Nesis Oenopia Oiocaria Olla Omalocaria Palaeoneda Pania Paranaemia Paraneda Phrynocaria Procula Propylea Pseudadonia Pseudoenopia Sospita Sphaeroneda Spiloneda Stenadalia Synona Synonycha Xanthadalia Discotomini Pristonema Psylloborini Halyzia Macroilleis Protothea Psyllobora Vibidia Singhikaliini Singhikalia Thyttaspididini Tytthaspis Forrás BioLib szerinti rendszerbesorolás Láng József (színművész) Láng József (Szekszárd, 1934. január 5. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, szinkronszínész. Életpályája A Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt 1953–1957 között, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz került (1957–1959). Innen 1959-ben szerződött át a budapesti Vígszínházhoz. 1962 óta a József Attila Színház tagja. Szinkronszínészként és vígjátéki szerepekben dolgozik legtöbbet. Roger Moore brit színész magyar szinkronhangja Az Angyal című filmsorozatban és más filmekben. Szinkronszerepei A láthatatlan ember : The Official/Charles Borden - Eddie Jones Az Angyal : Simon Templar - Roger Moore Azúrkék óceán: Charles Delcourt - Bernard Verley Barkácsbolt: Rex - Ken Morley Fehér névjegykártya: Wilhelm II, German Emperor - Alfred Struwe James Bond , amikor Roger Moore alakította MacGyver : Pete Thornton - Dana Elcar Murder One: David Blalock - Kevin Tighe Martin Chuzzlewit: Seth Pecksniff - Tom Wilkinson Minden lében két kanál : Lord Brett Sinclair - Roger Moore Stephanie: Professor Günther - Klaus Mikoleit Milliós örökség: Johannes Redlich - Günter Pfitzman Walker, a texasi kopó : C.D. Parker - Noble Willingham Templomos lovagok kincsei: Lord Brown - Nicholas Hawtrey Mocsok macsók meséi: Randall Evans - M. Emmet Walsh Modern Monte Cristo : Morcerf - Raymond Pellegrin Szívek szállodája : Taylor Doose - Michael Winters Maffiózók : John "Johnny Sack" Sacramoni - Vincent Curatola Halálbiztos diagnózis: Dr. Mark Sloan - Dick Van Dyke Tengeri farkasok avagy a kalkuttai könnyűlovasság utolsó támadása (The Sea Wolves: The Last Charge of the Calcutta Light Horse) Gavin Stewart kapitány - Roger Moore Vabank, Vabank II. - Leonard Pietraszak Tizenkét dühös ember : 6. esküdt - Ed Binns Színpadi szerepei Gorkij: Az anya....Jákov William Shakespeare : III. Richárd....1. hírnök; Püspök Illyés Gyula : Dózsa György....Őr Mikszáth Kálmán : Sipsirica....Egy úr Németh László : Galilei....Rodolfo Lehár Ferenc : A víg özvegy....Danilovics Daniló gróf Tesarova-Radok: A jégeső sem akadály....Pali Sólyom László: A nyomozás érdekében....Kiss Nándor Shakespeare: Vízkereszt ....Fábián; Sebestyén Kohout: Ilyen nagy szerelem....Milán Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Noszty Feri Gorkij : Ellenségek....Grékov Nádasdi József: Ibusz kisasszony....Ervin Illyés Gyula : Dandin György avagy A megcsúfolt férj....Klitander Richard Nash: Az esőcsináló....File Dobozy Imre : Szélvihar....Szusza Kis András Kálmán Imre : Csárdáskirálynő....Tonelli Galambos György: Májusi muzsika....Dömör Vilmos Delaney: Egy csepp méz....Fiú Tolsztoj : Háború és béke....Sándor cár Barnassin Anna: Idegen partok előtt....Vári József Sheridan: A rágalom iskolája....Sir Poakhash Edmond Rostand : Cyrano de Bergerac....Christian; Montfleury Lawrence-Lee: Aki szelet vet....Bannister Euripidész : Iphigéneia Auliszban....Meneláosz Majakovszkij : Poloska....Léggömbárus; Feltaláló; Harmadik tűzoltó Kodolányi János : Békák tava....Dancsa Gyuri Mesterházi Lajos : A tizenegyedik parancsolat....Elnök Bay Gyula: Konok emberek....Szamosi Ferenc Goethe : Faust....Udvarnagy Aiszkhülosz : Leláncolt Prométheusz....Hermész Molnár Ferenc : Játék a kastélyban....Ádám Hárs László : Ki a győztes?....Irmai O’Casey: Az ezüst kapu....Forby Maxwell Szimonov: A lázadó lelkiismeret....Navigátor Kárpáthy-Orbók: Játék a bíróságon avagy a "Molnár-ügy"....János; Miniszter; Ádám Id. Alexandre Dumas : A három testőr....Porthos Salacrou: A túltisztességes asszony....Jacques Osztrovszkij : A hozomány nélküli menyasszony....Ilja Kertész Imre : Cyrano házassága....Sanyi Szomory Dezső : II. József....Gróf Batthyány Berkesi András : Villa Bécs mellett....Első idegen Osztrovszkij: Utolsó áldozat....Djergacsov Luka Geraszimics Heltai Jenő : Az ezerkettedik éjszaka....Kafur Bulgakov : Fehér karácsony....Harmadik tiszt Anouilh : Becket avagy az Isten becsülete....Pápa Berkesi András: Viszontlátásra, Harangvirág!....Taube Kállai István : Keménykalaposok....János Berkesi András: Húszévesek....Gyári Giraudoux: Párizs bolondja....Kifutó Barillet-Grédy: A kaktusz virága....Igor Gyárfás Miklós : Kényszerleszállás....A három Kovács Csizmarek Mátyás: Mi van a kofferban?....Mesterdetektív Hammel: Kilenckor a hullámvasútnál....Bob Rozov: Ketten az úton....Szapunov Agatha Christie : Gyilkosság a paplakban....Ronald Hawes Berkesi András: Thomson kapitány....Borbás Zoltán Gabányi Árpád : Aba Sámuel király....Nannó Carlo Goldoni : Hotel "Mirandolina"....Dr. Sámson Zuárd Gavault-Charvay: Valami mindig közbejön.... Paradeux Geoffrey Chaucer : Canterbury mesék....Fogadós Illyés Gyula : Malom a Séden....Géza Satrov: Merénylet....Jenukidze Károlyi Mihály : A nagy hazugság....Mandorla Tabi László : Karikacsapás....Korompai Hašek : Svejk a hátországban.... Berkesi András: A tizenharmadik ügynök....Boda Miklós őrnagy Neil Simon : Ígéretek, ígéretek....Mr. Kirkeby osztályvezető Sardou-Moreau: Szókimondó Kata....Savary Szigligeti Ede : Liliomfi ....Kányai Plautus : Táncoló kísértetek....Katona Leonov: Hazatérés....Tatarov; Jegorov Shakespeare: Sok hűhó semmiért ....Antonio; Konrád Suskin: Jómadarak....Egy ember, aki csak beszél Shakespeare: A windsori víg asszonyok....Pistol Arthur Miller : A salemi boszorkányok....Herrick Kardos G. György : Villon és a többiek....Antoine Csiky Gergely : Buborékok....Gombos Sütő András : Egy lócsiszár virágvasárnapja....Várkatona Berkesi András: Kálvária....Auerbach Sándor Bertolt Brecht : Koldusopera....Schmith Roscsin: Veled vagy nélküled....Főnök Bolt: Éljen a királynő!....Ruthven Molière : Jourdain úr....Vívómester Grochowiak: Őrült Gréta....Börtönőr Aljosin: Anna őfelsége....Henrik Száraz György : Ítéletidő....Ioan Boeriu Fejes Endre : Rozsdatemető....Művezető Müller Péter : Szemenszedett igazság....Idegen Bíró-Lengyel: A cárnő....Romszki Labiche-Martin: Perrichon úr utazása....Vendéglős Kassák Lajos : Angyalföld....Koldus Xenopulosz: A kísértés....Kozmasz Bródy Sándor : A tanítónő....Postás Dosztojevszkij : A félkegyelmű....Afanaszij Ivanovics Tockij Galambos Lajos : Szerelmes égitestek....I. lárva Gorin: Felejtsétek el Herosztratoszt!....Kriszipposz uzsorás Gay–Rose–Furber: Me and My Girl....Sir Jasper Gáspár Margit : A császár messze van....Leányfalvi Schwajda György : Csoda....Hárshegyi Horváth Péter : Csao Bambino....Kamillka Lengyel Menyhért : A waterlooi csata....König Molière: Az úrhatnám polgár....Szabómester Hašek: Svejk vagyok....Tuhacsevszkij Schwab-DeSylva: Diákszerelem....Johnson Molnár Ferenc : A Pál utcai fiúk....Geréb apja Móricz Zsigmond : Rokonok....Bisztriczay főmérnök Pilinszky János : Gyerekek és katonák....Prelátus; Almazöld ruhás úr Collodi: Pinokkió, a hosszúorrú fabáb története....Gepetto Molnár Ferenc : Előjáték a Lear királyhoz....A burgundi fejedelem Nicolaj: Hárman a padon....Bocca Libero Spiró György : Vircsaft....Pasi Radó Denise : A Fedák-ügy avagy kontra, rekontra, szubkontra....Beöthy László; Bíró; Porzsolt Kálmán; Vidor Pál; Molnár János Kocsák-Nagy: Budapest, te csodás! Halász Imre : Egy csók és más semmi....Elnök I. Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig....Török bácsi Fejes Endre : Vonó Ignác....Pap Keroul-Barré: Léni néni....Rendőrfőnök Kern András : Spencer....White Mikszáth: Különös házasság....Hauer kanonok; Markstein kanonok Georges Feydeau : Egy hölgy a Maximból....Chanteau Rejtő Jenő : Vanek úr Afrikában....Villeraux Koltai-Nógrádi: Sose halunk meg....Orvos Jókai Mór : A kőszívű ember fiai....Szalmás Sauvil-Assous: Add kölcsön a feleséged!....Az elnök Hámos György : Mici néni két élete....Idős taxis Filmjei Játékfilmek Két vallomás (1957) Szegény gazdagok (1959) Szombattól hétfőig (1959) Az Ígéret földje (1961) A kilencvennégyes tartálykocsi (1962) Új Gilgames (1964) Fény a redöny mögött (1965) A holtak visszajárnak (1968) Fenegyerekek (1968) Egy srác fehér lovon (1973) Pókháló (1974) Kopjások (1975) Jó utazást! (1976) - narrátor A Pogány Madonna (1980) Elcserélt szerelem (1984) Hülyeség nem akadály (1986) Macskafogó (1986) - Nielsen (hangja) Idő van (1986) Ördög vigye (1992) Négyszemközt az alkohollal Tévéfilmek Cédula a telefonkönyvben (1961) Pirostövű nád (1965) Bors (1968-tévésorozat) Az aranykesztyű lovagjai (1968) Szende szélhámosok (1968-tévésorozat) A kormányzó (1969) Levelek Margitnak (1970) Só Mihály kalandjai (1970) A fekete város 1-7. (1971) Fekete macska (1972) Burok (1972) Sólyom a sasfészekben (1973-tévésorozat) Kérem a következőt! (1974) - további szereplő A fiú, a lány és egy pillanat (1974) Felelet 1-5. (1975) Beszterce ostroma 1-3. (1976) Kántor (1976-tévésorozat) Le a cipővel! 1-2. (1976) Az elnökasszony (1976) Az eltűnt miniatűr (1977) A nagy képmás (1977) A bunker 1-3. (1978-tévésorozat) Hullámzó vőlegény (1978) A nyomozás (1981) Petőfi 1-6. (1981) Liszt Ferenc (1982) Angyal szállt le Babilonban (1982) Aranykor (1983) A falu jegyzője 1-4. (1986) Szomszédok (1988) A védelemé a szó (1988) Família Kft. (1992) Privát kopó (1992) Öregberény (1994) Kisváros (1994) Lili (2003) Díjai A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996) Pepita-díj (2010) Gobbi Hilda-díj (2010) Gobbi Hilda Közönség-díj (2010) a József Attila Színház örökös tagja (2011) Jászai Mari-díj (2015) Nana Alekszandria Nana Alekszandria (grúzul: ���� �����������, oroszul: На́на Гео́ргиевна Алекса́ндрия (Nana Georgijevna Alekszandrija), a nemzetközi szakirodalomban Nana Alexandria, korábban a magyar sajtóban az oroszból vett átírás alapján gyakran Nana Alekszandrija), (Poti, 1949. október 13. –) szovjet, grúz női sakkozó, női nemzetközi nagymester, kétszeres világbajnoki döntős (1975, 1981), hatszoros sakkolimpia bajnok csapatban, négyszeres egyéni sakkolimpiai aranyérmes, a Szovjetunió háromszoros női sakkbajnoka (1966, 1968, 1969), Grúzia háromszoros bajnoka, nemzetközi versenybíró, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) funkcionáriusa, újságíró. Sakkpályafutása A női nemzetközi nagymesteri címet 1976-ban kapta meg. Kétszer szerepelt a világbajnoki döntőben. Először az 1975-ös női sakkvilágbajnokságon Nona Gaprindasvilitől szenvedett 8,5−3,5 arányú vereséget, másodszor 1981-ben, amikor Maia Csiburdanidze ellen 8−8 arányú döntetlent ért el, azonban a kiírás szerint pontegyenlőség esetén a világbajnok megtartotta címét. 2006. április óta nem vesz részt a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által nyilvántartott versenyeken. Utolsó Élő-pontszáma 2342 volt. 1986−2001 között a FIDE női bizottságának elnöke volt, 1994−1998 között a FIDE Központi Bizottságának tagja, 1989−1991 között a nagymestereket tömörítő International Grandmaster's Assotiation (GMA) női tanácsának elnöke. Nevéhez fűződik a korosztályos ifjúsági világbajnokságok megszervezése (korábban csak junior világbajnokságot rendeztek). Az Európa Tanácsban a sport, a tolerancia és a fair play nagykövete. Népszerű szakújságíró, grúz, orosz és angol nyelven rendszeresen jelentek meg publikációi a világ különböző nagy példányszámú sakkfolyóirataiban. Két könyve jelent meg grúz, orosz és angol nyelven, és egy filmet is készített a grúz sakkozónőkről Georgian Gambit (Grúz csel) címen, amely grúz, angol és német nyelven került forgalomba. Négyéves korában tanulta meg a sakklépéseket matematikus apjától. Tízéves korától kezdett komolyabban foglalkozni vele, és fél évvel később már Tbiliszi lánybajnoka lett. Ugyanott, a Tbiliszi Úttörőpalota sakkszakosztályában szerezte meg az alapokat, mint a világbajnok Tigran Petroszjan. 1963-ban, 14 éves korában szerepelt először a Szovjetunió sakkbajnokságán. 1964-ben lett először Grúzia sakkbajnoka, amellyel jogot szerzett, hogy elindulhasson a világbajnokjelöltek versenyének küzdelemsorozatán. Húszéves korára már a világ legerősebb női sakkbajnoksága háromszoros győztesének mondhatta magát, miután 1966-ban, 1968-ban és 1969-ben megnyerte azt. Nyolc világbajnoki ciklusban vett részt 1966−1988 között, amely közül két alkalommal is a döntőbe jutott és a világbajnoki címért játszhatott. 1969−1986 között hat alkalommal játszott a Szovjetunió válogatottjában a sakkolimpián, és csapatban mind a hat alkalommal aranyérmet szerzett, emellett egyéniben is négy alkalommal volt a mezőny legjobbja. Az 1992-ben, 1994-ben és 1996-ban olimpiai bajnokságot nyerő Grúzia női sakkválogatottjának kapitánya volt. Szereplései a világbajnokságokon Az 1967–1969-es világbajnoki ciklusban az 1967-ben Szabadkán rendezett világbajnokjelöltek versenyén kapott lehetőséget első alkalommal a világbajnoki címért folyó versengésre. A 18 résztvevős tornán a 7−9. helyen végzett. Az 1970–1972-es világbajnoki ciklusban az első helyen végzett az 1971-ben Ohridban rendezett zónaközi versenyen, ezzel továbbjutott a legjobb négy versenyző közé, akik páros mérkőzésen döntötték el egymás között, hogy ki lehet a világbajnoki címet védő Nona Gaprindasvili kihívója. A négy között 5,5−4,5-re legyőzte a jugoszláv Milunka Lazarevicet, majd a döntőben 6,5−2,5 arányban alul maradt Alla Kusnyirral szemben. Az 1973–1975-ös világbajnoki ciklusban a Menorcában rendezett zónaközi versenyen a 2−5. helyen végzett, majd a rájátszásban kivívta a jogot, hogy a legjobb négy versenyző közötti páros mérkőzéses szakaszban részt vegyen. Itt először a szovjet Marta Lityinszkaja-Shul ellen győzött 5,5−2,5 arányban, majd a döntőben az ugyancsak szovjet Irina Levityina ellen a rájátszás utáni 9−8 arányú győzelmével a világbajnoki címet védő Nona Gaprindasvili kihívója lett. A világbajnoki döntőt Gaprindasvili 8,5−3,5 arányban megnyerte, ezzel megvédte címét. Az 1978-as női sakkvilágbajnokságon az előző világbajnoki döntő résztvevőjeként közvetlenül a világ nyolc legjobb női sakkozója részvételével rendezett kieséses rendszerű világbajnokjelölti párosmérkőzéses szakaszban indulhatott, ahol a negyeddöntőben a később a világbajnoki címet is megszerző Maia Csiburdanidze ütötte el a továbbjutástól. Az 1979–1981-es világbajnoki ciklusban az 1979-ben Rio de Janeiróban rendezett zónaközi versenyen a 3. helyet szerezte meg, ezzel továbbjutott a legjobb nyolc versenyző részvételével kieséses formában zajló világbajnokjelöltek versenyére. Itt először Jelena Ahmilovszkaja ellen győzött 5,5−3,5-re, majd Marta Lityinszkaja-Shul ellen 7−5-re, majd a döntőben Nana Ioszeliani ellen 6,5−2,5-re, ezzel másodszor vívta ki a jogot, hogy a világbajnok kihívója legyen. A világbajnoki döntőre 1981-ben Borzsomiban és Tbilisziben került sor, amely 8–8 arányú döntetlen eredménnyel ért véget. A döntetlen eredménnyel a szabályok szerint a világbajnok Csiburdanidze megvédte címét. Az 1982–1984-es világbajnoki ciklusban az előző világbajnoki döntő résztvevőjeként közvetlenül a világ nyolc legjobb női sakkozója részvételével rendezett kieséses rendszerű világbajnokjelölti párosmérkőzéses szakaszban indulhatott. Itt először 5,5−4,5 arányban legyőzte az ezúttal már svájci színekben versenyző korábbi szovjet állampolgár Tatyjana Lemacskót, majd az elődöntőben 7,5−6,5 arányban alulmaradt a később a világbajnok kihívásának jogát is megszerző Irina Levityina ellenében. Az 1985–1986-os világbajnoki ciklusban az első helyen végzett az 1985-ben Havannában rendezett zónaközi versenyen, mellyel továbbjutott a legjobb nyolc versenyző részvételével ezúttal kétfordulós körmérkőzéses formában rendezett világbajnokjelölti versenyre. A versenyen a győztes Jelena Ahmilovszkaja mögött a második helyen végzett. Az 1987–1988-as világbajnoki ciklusban az előző világbajnoki versenysorozat döntőseként közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyén indulhatott, ahol kétfordulós körmérkőzéses versenyen mérkőztek meg a világbajnok kihívásának jogáért. A versenyt Nana Ioszeliani nyerte, Alekszandria az ötödik helyen végzett. Az 1989–1991-es világbajnoki ciklusban a Genting Highlanden megrendezett zónaközi versenyen a 9–10. helyen végzett. Szereplései a sakkolimpiákon 1969 és 1986 között hat sakkolimpián vett részt, amelyeken csapatban minden alkalommal aranyérmet szereztek, emellett egyéniben is négy alkalommal bizonyult táblája legjobbjának. További csapateredményei A Női Bajnokcsapatok Európa Kupájában a Merani Tbiliszi csapatával 1996-ban 1. helyezést ért el. A Szovjetunió csapatbajnokságában Grúzia válogatottjával a legjobb eredményt 1985-ben érték el, amikor a csapat ezüstérmet szerzett. Egyénileg 1969-ben és 1985-ben a csapat női játékosaként a mezőny legjobb eredményét érte el, 1975-ben bronzérmet szerzett. A Szovjet Kupában a Burevestnik csapatával 1976-ban arany, 1978-ban ezüst, 1982-ben és 1984-ben bronzérmet szerzett, egyéni teljesítményével 1976-ban arany, 1978-ban ezüst és 1984-ben bronzérmes lett. Kiemelkedő egyéni versenyeredményei Pályafutása során mintegy húsz nemzetközi versenyen végzett az első helyen. 1969-ben az első helyet szerezte meg Belgrádban az erős nemzetközi női versenyen. 1970-ben megnyerte a Vrnjacka Banján rendezett 2. Europe Ladies' Cup versenyt, ugyanebben az évben az Európai Országok Bajnokainak Kupája győztese lett. 1976-ban Budapesten az első helyen végzett. 1979-ben Belgrádban végzett az élen, 1983-ban Jajcéban nyert meg egy erős női versenyt. 1986-ban megnyerte a Bielben rendezett női nemzetközi versenyt. A 2000-ben Batumiban kieséses rendszerben rendezett I. női sakk-Európa-bajnokságon a 2. körben szenvedett vereséget a később ezüstérmes Jekatyerina Kovalevszkajától. 2004-ben a XIV. Szenior női sakkvilágbajnokságon a 3−4. helyet szerezte meg. 2005-ben holtversenyben az első helyen végzett Jakartában a Jababeka nemzetközi női versenyen, majd ugyanezen év végén a generációk sakkversenyén Nona Gaprindasvili mögött a második helyet szerezte meg. Megjelent művei 8:8 – Victory and Defeat (2005) orosz és grúz nyelven Georgian Women Chess Phenomenon (angol nyelven) Filmje: Georgian Gambit (Grúz csel) grúz, angol és német nyelven került forgalomba Emlékezete Nevét viseli szülővárosában Potiban az általa alapított gyermek sakkiskola 2006 óta minden évben megrendezik a Nana Alekszandria Kupa versenysorozatát, amelyen korosztályonként mérik össze az erejüket az ifjúsági korú sakkversenyzők. 36 M. Vécsey kézigránát A 36 M. (Vécsey) kézigránát egy Magyarország által kifejlesztett és gyártott gyalogsági kézigránát volt, melyet a második világháború alatt használtak. Előzmények A 20-as években a honvédség az első világháborús időzítő gyújtós kézigránátokkal , illetve azok továbbfejlesztett változataival volt felszerelve, amelyek azonban lassan megértek a leváltásra. 1931-ben ezek helyett a kisméretű, nyél nélküli, újszerű csapódó gyújtóval felszerelt 31 M. Wesiczky kézigránátot rendszeresítette a honvédség. A 31 M. gránátokkal azonban sok volt a probléma, ami végül új típusok, a Vécsey Zoltán százados által tervezett 36 M. és a 37 M. (Demeter) kézigránátok bevezetését tette szükségessé. Az új gránátokat 1937-ben rendszeresítette és 1938-ban vetette csapatpróbák alá a honvédség, de mellettük a még meglévő 31 M. kézigránátokat is megtartották. Hogy megalapozott szakmai, vagy egyszerűen csak az egyik felet sem háttérbe szorítani kívánó salamoni döntést hozott-e a bizottság, amikor az egyaránt csapódó gyújtós Vécsey és Demeter kézigránátokat együtt rendszeresítette, az talán sohasem derül ki, mindenesetre a honvédség szükségletének kielégítésére mindkét típusból rendelt, mégpedig fele-fele arányban. A fennmaradt nagyszámú Vécsey kézigránát mellett azonban ma a Demeter ritkaságnak számít, ami legalábbis arra utal, hogy a későbbi megrendeléseket már a vegyi gyújtású 37 M. nehezebb raktározhatósága miatti hátrányának ismeretében adták ki. Főként a külföldi szakirodalomban szokás párhuzamba állítani a 36 M.-et a hasonló megjelenésű olasz típusokkal, pl. a Mod. 35 kézigránáttal, azt sugallva, hogy a magyar gránát olasz előzményekkel bírna. Valóban felfedezhetők hasonlóságok, de ezek inkább csak a tervezést befolyásoló hasonló kívánalmakból kifolyólag lehetnek, ami nem meglepő, hiszen akkoriban Magyarország és Olaszország között szoros fegyverzetfejlesztési együttműködés zajlott főként a tüzérség és a lőszerek vonatkozásában, ami hatással volt a fegyverekkel szembeni elvárások alakulására is. Ha megvizsgáljuk ezen típusok szerkezetét és működési elvét, világossá válik, hogy Vécsey százados önállóan dolgozott kézigránátjának megtervezésekor. 36 M. éles kézigránát A szállító biztosíték kihúzása és a dobóbiztosíték repülés közbeni leválása után a kézigránátot a becsapódáskor egy csapódó gyújtó robbantja fel. Nagy hátránya hogy kézben nem élesíthető, ezért harcjárművek elleni- illetve helységharcra kevésbé alkalmas, a földet éréskor azonnal robbanó gránátot ugyanakkor az ellenség nem dobhatja vissza. A csapódó gyújtó miatt hóba vagy laza talajra esve nem mindig robban fel. Leírása A két félből álló, egymáshoz csavarmenettel csatlakozó acéllemez burkolatot felül a dobóbiztosíték zárja le, amelyet a használatig az acélhuzalból készült és bőr kioldónyelvvel ellátott U alakú szállító biztosíték rögzít. Belül egy külön, ugyancsak két részből álló szelence tartalmazza a robbanóanyagot és a gyújtószerkezetet, melynek ütőszegét a levegőben történő leválásáig a dobóbiztosíték menetes biztosító orsója nyomja félre a csappantyútól. A burkolat alsó részén egy bordát, fenék- és vállrészén pedig ferde felületeket képeztek ki. Előbbi a vékony acéllemez burok merevítésére szolgál, utóbbiaknak azonban a működésben van fontos szerepük. Az alul lévő csonkakúp alakú bemélyedés a belső szelencéket tartja középen, azok és a burkolat között ugyanis üres tér van. Felül a nyakrészen egy horony rögzíti a szállító biztosítékot, középen pedig egy kör keresztmetszetű nyílás található a dobóbiztosíték orsófészkének befogadására. A dobóbiztosíték belsejében papírtömítés található, amely a nedvességnek e nyíláson való beszivárgását hivatott meggátolni. Ez olyan jól működik, hogy a 60 év után a földből előkerülő kézigránátok belső szerkezete sok esetben teljesen épnek bizonyul. Maga a dobóbiztosíték egy kalap formájú sajtolt acéllemez alkatrész, amelynek belsejében egy külön darab foglalja magába a biztosító orsót. A belső részt egy keskeny horony rögzíti a külsőhöz, ami a kalap felső éle mentén kívülről is látható. Az orsó oly módon van befogva, hogy a saját súlyától is könnyedén kipörög a fészkéből, de mivel nem végig menetes, ki nem eshet. A dobóbiztosíték külső oldalán a szállító biztosíték vezetésére szolgáló nyílások láthatóak, valamint két fül, amelyek a bőr kioldónyelvet rögzítik a szállítás során. Felső felületén koncentrikusan elrendezett kiemelkedések találhatóak, amelyek a működéshez elengedhetetlenül szükséges forgás megindításához adnak biztos támaszt a dobást végző katona mutatóujjának. Egyes gránátokon ez a támasz bordázott és az ujjnak jobb felfekvést biztosít. Ezen a gránátok burkolatának felső része is más formájú, így a kétféle típus dobóbiztosítékát nem lehet felcserélni. Ugyanezt a megoldást láthatjuk a magyar licenc alapján Svájcban gyártott O. H-G. 40 kézigránát esetében is, ami ahhoz a (főleg külföldön elterjedt) téves nézethez vezetett, hogy az ujjtámaszos kézigránát a svájci modellel lenne azonos. Ez a vélekedés azonban a nagyszámú Magyarországon előkerült, különböző magyar gyártókóddal ellátott ilyen gránát ismeretében nem tartható. Jóval valószínűbb, hogy ez az eltérés Magyarországon alakult ki valamikor a licenc eladása előtt, és a később gyártott magyar kézigránátok már eszerint készültek. A külső burokban találjuk a belső szelencéket. Ezek közül a felső tartalmazza az ütőszeget magába foglaló gyújtóhüvelyt, amely körül a maradék helyet trotil tölti ki. Felső nyílása a biztosító orsó bevezetésére szolgál, illetve vakretesz helyzetben az ütőszeg felső nyúlványa is itt bukkan elő, és a nyílás peremébe kapaszkodva megakadályozza az ütőszegnek a csappantyúba való mélyedését. Az alsó, szélesebb nyílás az ütőszeg és a rézlemezből sajtolt vakreteszemelő mozgását biztosítja a működés során. Az alsó szelence tartalmazza a trotil robbanótöltet másik, nagyobbik részét. Felső pereméhez csavarmenettel csatlakozik a több feladatot is ellátó vezetőcsésze, amely egyrészt magába foglalja és működés közben megvezeti a felső szelencét, másrészt helyet ad a csappantyúnak és a gyutacsnak. A csappantyú csavarmenettel van rögzítve a vezetőcsésze belsejébe nyúló fészkébe, míg a gyutacsot egy külön gyutacstartó sisak tartalmazza, amelyet három fül tart a csésze alján, és amelyet kissé balra elfordítva könnyedén le lehet választani a helyéről. A vezetőcsésze felső élének közelében három kivágást találunk, amelyeken át a csészére kívülről illesztett gyűrű alakú vezetőrugó körmei a felső szelencét fogják. Ezt a vezetőrugót a későbbiekben elhagyták, a svájci modellről is hiányzik. Az alsó szelence fenékrészén ugyanolyan bemélyedést találunk, mint a külső burkolat alján, a belső részt alulról ez, felülről a felső szelence ferdén kiképzett és szintén a burkolat formájához idomuló vállrésze tartja a központosan a dobóbiztosíték leválása után, amikor a szelencék kissé eltávolodnak egymástól. Ezt megelőzően a szelencéket felül a menetes orsó rögzíti. Festése A vegyileg feketére színezett (barnított) burkolaton három körbefutó festett piros csík különbözteti meg a gyakorló kézigránáttól. Szállítása 50 darab élesre szerelt kézigránát egy 36 M. kézigránát ládában, amelynek tömege 18,3 kilogramm. A vasalt faláda belsejében a gránátok ólommal leforrasztott vízálló ónburkolatban vannak elhelyezve, 5×10-es elrendezésben. A táborizöld vagy festetlen láda fedelén piros „50 drb 36 M. élesreszerelt kgr”, hosszabbik oldalán „Robbanó” felirat áll, ezen kívül a gyártásra és szerelésre utaló jelzések is olvashatók rajta. A fedél belső oldalán esetenként a láda gyártójának jelzése, valamint az átvétel és a csomagolás helyét és dátumát jelző bélyegzések találhatók. 36 M. gyakorló (csappantyús) kézigránát Az élesítés és a helyes dobás gyakorlására szolgáló, robbanótöltetet nem, csupán csappantyút tartalmazó, de egyébként az éles kézigránáttal csaknem teljesen megegyező szerkezetű kiképzőeszköz, amelyben a robbanóanyagot azzal megegyező tömegű ártalmatlan töltet helyettesíti. Az egyetlen szerkezeti eltérés az, hogy a gyakorló kézigránátok felső szelencéit nem rögzíti vezetőrugó. Az éles gránáttól a három kék csík különbözteti meg, az 50 darab gránátot befogadó ládáját pedig a kék felirat. Ahogyan az éles kézigránátnál, úgy a későbbi gyártású gyakorló és oktató kézigránátoknál is megfigyelhető az ujjtámaszos dobóbiztosíték és a vezetőrugó hiánya. 36 M. oktató kézigránát A célbadobás gyakorlására szolgáló kiképzőeszköz, amelyben a belső szelencéket egy azokkal megegyező méretű és tömegű, ólommal súlyra kalibrált esztergált fabetét helyettesíti. Az éles gránáttól a három sárga csík különbözteti meg. Az oktató kézigránátnak ismeretes egy teljes egészében fából esztergált, kihúzható szállító biztosítékkal ellátott változata is. Előkészítése és működése A 36 M. kézigránátok teljesen összeszerelve kerülnek kiszállításra, ezért külön előkészítést vagy élesítést nem igényelnek; a láda felnyitása és a védőburok felszakítása után elővéve azonnal felhasználhatóak. Dobás előtt markoljuk át a kézigránátot úgy, hogy a mutatóujj a dobóbiztosíték felső részének barázdált domborulatán nyugodjon. Ez a biztosabb fogás elősegítésére szolgál, a gránát működésének előfeltétele ugyanis az, hogy elhajításkor a kereszttengelye körül forgó mozgást adjunk neki. A bőr kioldónyelvnél fogva húzzuk ki a szállító biztosítékot, és a begyakorolt módon dobjuk el a gránátot. (A szabályzat ugyan a puska helyes tartásáról is intézkedik, de ez utóbbit valószínűleg csak a kiképzésen követelték meg a katonáktól.) A levegőben kereszttengelye mentén forgó gránát dobóbiztosítékát a fellépő centrifugális erő eltávolítja a gránáttesttől, eközben lepörög a biztosító orsóról, majd annak végén megakadva az orsót kirántja a fészkéből és leválik. A dobóbiztosíték orsótartója által eddig összenyomott alsó és felső szelencék a centrifugális erő hatására eltávolodnak egymástól, vagyis a felső szelence kissé kiemelkedik a vezetőcsészéből, az eddig az orsó által félrenyomott és a csappantyúfészek oldalának feszülő csúcsú ütőszeg pedig a helyére billen. A szelencéket az ezzel felszerelt gránátoknál ekkor a vezetőrugó rögzíti ebben a helyzetben. A belső részek egysége ekkorra a burkolat felső és alsó éleinek ferde síkjain fekszik fel. Mindez a repülés első 2-6 méterén megy végbe. Becsapódáskor a tehetetlenségi erő hatására a belső részek a burkolatnak ütődnek, amelynek kialakítása miatt ez bármely helyzetben azt eredményezi, hogy a ferde síkok mentén elcsúszva a felső szelence benyomódik a vezetőcsészébe, az ütőszeg a csappantyúba szúr, az beindítja a gyutacsot, ami pedig felrobbantja a trotil töltetet. Ha a pörgés nem jön létre, a gránát ártalmatlanul esik a földre. Az ilyen kézigránátot kellő óvatossággal felszedve, az esetlegesen részben kicsavarodott dobóbiztosítékot visszacsavarva újra felhasználhatóvá tehetjük. Előfordulhat, hogy a dobóbiztosíték ugyan lepörög és az orsót is kirántja a helyéről, de a szelencék nem távolodnak el egymástól. Ekkor az ütőszeg továbbra is a csappantyúfészek oldalának nyomódik. A gránát látszólag veszélytelen, ami arra sarkallhat hogy felszedve és a dobóbiztosítékot visszacsavarva újra használatba vegyük. A biztonság azonban csak látszólagos, a szelencék ugyanis az ütőszeg feszítése vagy a tehetetlenség miatt könnyen szétcsúszhatnak, és ekkor a kézigránát már egy ütődéstől is felrobbanhat. Nem robban fel a kézigránát akkor sem, ha a becsapódáskor nem lép fel kellő nagyságú tehetetlenségi erő, ami különösen homokba vagy hóba való esésnél fordul elő. Az ilyen, levált dobóbiztosítékú gránát azonban rendkívül veszélyes, ütőszege ugyanis a csappantyú irányába mutat, ezért ütődésre, véletlen belerúgásra azonnal robbanhat. Gyakorlaton az ilyen gránátot annak megmozdítása nélkül egy 31 M. robbantókészlettel a legrövidebb időn belül meg kell semmisíteni. Végül amennyiben a kézigránát robbanása a helyes dobás és a megfelelő földetérés ellenére is elmarad, a vakretesz helyzet áll elő. Ekkor a vakreteszemelő alsó nyúlványa elcsúszik a csappantyúhüvely ferde szélén, felső része pedig elengedi az ütőszeget, amelyet a csavarrugó kihúz a csappantyúból. Az ütőszegemelő felső vége kiemelkedik a felső szelence kivágásából, és beleakadva annak szélébe az ütőszeget biztonságos helyzetben rögzíti. A fel nem robbant gránát ilyenkor a legbiztonságosabb, felszedve és szétszerelve az ilyen kézigránát újra használatba vehető. A kidobott gránátok burkolatának felső nyílásán benézve az ütőszegemelő helyzete jól látszik, így a szemrevételezést követően a valós helyzet ismeretében dönthetünk a továbbiakról. Megjegyzendő, hogy a szigorú biztonsági előírások értelmében békében minden fel nem robbant kézigránát megsemmisítésre került, függetlenül attól, hogy a robbanás milyen okból maradt el. A biztonságosan felszedhető gránátok ismételt használatba vételét csak háborús helyzetben engedélyezték. Idegen szolgálatban A 36 M. kézigránátot a honvédségen kívül a magyarok mellett harcoló német csapatok is szívesen használták, hivatalos átadásáról azonban nincs információ. Egészen más a helyzet Finnország esetében. A Szovjetunióval akkor még hadban nem álló Magyarország a Téli háború alatt más hadianyagokkal együtt kézigránátokat is szállított az északi országnak, akiknek hősies harcát akkoriban (a szovjetekkel éppen szövetségben álló Németország kivételével) szinte valamennyi európai állam támogatta. Külön említést érdemel a svájci O. H-G. 40 (Offensiv-Handgranate 1940), amely nem egyszerűen importfegyver volt, hanem magyar licenc alapján Svájcban készült. Az alapkonstrukció teljesen megegyezik a késői magyar változattal, a svájci előírásnak megfelelően azonban három sárga csíkkal van ellátva. Az ezüstszínű, egy széles vörös sávval ellátott Manip. H-G Mod. O. H-G. 40 (Manipulierhandgranate 1940) gyakorló, az alumíniumból készült helyi fejlesztésű Wurfkörper Mod. O. H-G. 40 pedig oktató változat, mindkettő tömege megegyezik az éles kézigránátéval. A szolgálat vége A honvédség korai kézigránáttípusai, a 31 M., 36 M. (Vécsey) és 37 M. (Demeter) kézigránátok nem késleltető gyújtóval készültek. Becsapódáskor robbantak, ami számos előnnyel járt: az ellenség nem dobhatta vissza őket; lejtős, vagy függőleges felületekre való dobásnál nem gurultak el; és ahogyan az a háború alatt kiderült, közelharcra is megfeleltek, mivel a támadó ellenséghez vágva is azonnal robbantak. Azonban hátrányaik is voltak. Fenti sajátosságaik miatt kevéssé voltak alkalmas erdei harcra, ahol nem mindig állt rendelkezésre elegendő hely a repülés közbeni élesítésre, vagy ahol fennállt a veszélye annak, hogy a faágaknak csapódva felrobbanó gránát a dobót is megsebzi, illetve páncélosok elleni vagy helységharcra, ahol a gránátot ablakon vagy csapóajtón kell beejteni. Erre a célra a német hadseregben is használatos késleltető gyújtós kézigránátok feleltek meg. A 36 M. kézigránát tervezője, Vécsey Zoltán százados 1942-ben mutatta be ezen szempontok szerint elkészített új gránátját, amelyet a következő évben rendszeresítettek is, de nagyobb számban már csak 1944-ben került a csapatokhoz a 42 M. (Vécsey) kézigránát. A korábbi típus azonban a háború végéig használatban maradt. Forrás http://militiahungarorum.roncskutatas.hu/ - Jelen szócikk szinte teljes mértékben megegyezik a Regia Militia Hungarorum oldalon megtalálható anyaggal, amelynek Wikipédián történő publikálásához az eredeti cikk szerzője hozzájárulását adta. Az eredeti cikk további képanyaggal és ismerettel is szolgál. 5015 Litke Az 5015 Litke (ideiglenes jelöléssel 1975 VP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tamara Smirnova fedezte fel 1975. november 1-én. Shalalala Song A Shalalala Song a francia Ottawan diszkó együttes 3. kimásolt kislemeze első D.I.S.C.O. című albumukról. A kislemez B oldalán a Hello Rio! című dal kapott helyet, mely a következő kimásolt önálló kislemez is volt. A dal a német kislemezlista 73. helyéig jutott. A spanyol kislemez változatra spanyol nyelven került a dal, a B oldalára pedig a már korábban B oldalas dal a Comme Aus U.S.A. Tracklista Franciaország (Carrere 49706) " Shalalala Song " - 4:07 " Hello Rio! " - 3:23 Németország (Carrere 2141311) " Shalalala Song " - 4:40 " Hello Rio! " - 4:27 Spanyolország (Carrere CAR 0018) " Un Rayo De Sol "Shalala " - 3:00 " Comme Aux Usa " - 3:35 Stefan Skoumal Stefan Skoumal (1906. november 29. – 1983. november 29.) osztrák és német válogatott osztrák labdarúgó, fedezet. Pályafutása Klubcsapatban 1928 és 1930 között a Hertha Wien labdarúgója volt. 1931 és 1943 között a Rapid Wien együttesében szerepelt, ahol négy osztrák bajnoki címet szerzett. Az Anschluss után csapata a német bajnokságban is szerepelt. 1938-ban német kupa-győztes, 1940–41-ben német bajnok lett a Rapiddal. Közben az 1941–42-es idényben a Wacker Wien játékosa volt átmenetileg. A válogatottban 1934 és 1935 között négy alkalommal szerepelt az osztrák válogatottban és egy gólt szerzett. Az Anschluss után 1938 és 1940 között három alkalommal játszott a német válogatottban. Részt vett az 1938-as franciaországi világbajnokságon. Sikerei, díjai Osztrák bajnokság bajnok: 1934–35 , 1937–38 , 1939–40 , 1940–41 Német bajnokság bajnok: 1940–41 Német kupa (Tschammerpokal) győztes: 1938 Pusztaújfalu Pusztaújfalu románul: Pustuța, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Csákigorbótól délkeletre fekvő település. Története Pusztaújfalu nevét 1499-ben említette először oklevél Wyfalw néven. Későbbi névváltozatai: 1507-ben Wyfalw, 1617-ben Alpret-Wyfalu, 1659-ben Kis-Ujfalu, 1784-ben Puszta-Ujfalu, 1830-ban románul: Pusztutzá, 1913-ban Pusztaújfalu. 1507-ben mint Alparét tartozékaként említették, birtokosai ekkor a nádasdi Ongor család tagjai voltak, majd mikor nádasdi Ongor János fiai János és Miklós örökös nélkül maradtak, a Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződésük alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem radnóthi Kendy Ferencnek itteni részét, annak hűtlensége miatt tőle elvette és Hallerkői Haller Gábornak adta. 1602-ben itteni birtokos Kornis Boldizsár, kinek birtokát Básta minden dúlás ellen biztositotta. 1617-ben is a Kornis család tagjaié volt. 1706-ban e faluról írták, hogy igen régen elpusztult és határát a szomszéd falvak lakosai művelik; birtokosa ekkor Haller György volt. 1784-ben gróf Kornis Zsigmond és neje gr. Haller Anna halálával e községnek fele részén gyermekei Gábor, Imre, Ignácz, Anna, Klára, Kata megosztoztak. A másik fele rész birtokosa: gr. Haller János. 1820-ban birtokosai: gr. Haller Jánosné gr. Nemes Anna örökösei és gróf Kornis Imre. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. 1910-ben 192 lakosából 3 német, 188 román volt. Ebből 188 görögkatolikus, 3 izraelita volt. Mivel Pusztaújfalu a hadi útba esett, többször elpusztult, így a 17. században is. Hogy őslakosai kik voltak, nem tudjuk, mostani lakói nagyrészt románok. A 17. században pusztán állt és határa huzamos időn át Gyurkapatakához tartozott, és Kolozsvár város birtoka volt, annak leírásában Ujfalu vagy Lapupataka néven említették. 89973 Aranyjános A 89973 Aranyjános (ideiglenes jelöléssel 2002 RR117) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. szeptember 8-án. Nevét Arany János magyar költő után kapta. The Cure A The Cure brit zenekar, az alternatív rock egyik legjelentősebb formációja. 1976-os megalakulása óta a felállás többször változott, az egyetlen állandó tag Robert Smith, a zenekar jellegzetes hangú, tupírozott hajú énekese, gitárosa és dalszerzője. Az együttes zenéjét olyan albumok fémjelzik, mint a Pornography, a Kiss Me Kiss Me Kiss Me és a Disintegration, legismertebb dalai a Boys Don't Cry, a Close to Me, a Lovesong és a Lullaby. Története A zenekar az angliai Crawley-ban alakult 1976-ban, Easy Cure néven. Az együttes alapító tagjai Robert Smith (ének, gitár), Michael Dempsey (basszusgitár), Lol Tolhurst (dobok) és Porl Thompson (gitár) voltak. A megalakulást követően hamarosan már saját dalokat írtak és 1977 áprilisától koncerteket is adtak. 1978-ban kilépett a zenekarból Porl Tompson és ezzel egyidőben a trió The Cure-ra egyszerűsítette a nevét. Első kislemezük 1978-ban jelent meg Killing An Arab címmel a Small Wonder Records-nál. A lemez rasszistának tűnő címe miatt (Megölni egy arabot) kisebb botrányt kavart, pedig a téma valójában a dal ihletforrásából, a francia egzisztencialista író, Albert Camus regényéből, a Közönyből származik. Az együttes számos kiadónak elküldte demófelvételeit, közülük Chris Parry figyelt fel a zenekarra, akivel szerződést írtak alá az újonnan alapított Fiction Recordshoz, amelyhez az együttes hű maradt egészen 2001-ig. A zenekar hivatalos honlapján első lemezükként a Fiction Records által 1979. február 6-án megjelent "Killing An Arab" szerepel. A zenekar bemutatkozó albuma 1979. május 8-án jelent meg az Egyesült Királyságban Three Imaginary Boys címmel. Ezt követte első lemezük az Amerikai Egyesült Államokban Boys Dont't Cry címmel. A két lemez számos dalban és azok sorrendjében is különbözik. A Seventeen Seconds című, 1980-ban kiadott második nagylemezükön, található A Forest című dallal érték el első nagyobb sikerüket, amikor a dal a brit slágerlista 31. helyét érte el. A lemez erősen elütött az előző produkciótól, mivel ezt már az együttes későbbi munkáin eluralkodó sötét, melankolikus hangnem jellemezte. Ezt követte a Faith című lemez, majd 1982-ben a Pornography, amelyet mind a kritika, mind a rajongók a csapat legsötétebb albumának tekintenek. Az alkotást a disszonáns hanghatások, a végsőkig redukált, repetitív dobritmusok és a fájdalom, vergődés képeit megjelenítő szövegek határozzák meg. A lemezt indító, hangulatában az őskáoszt vagy az apokalipszist idéző One Hundred Years azóta is a koncertek gyakran játszott dala. A borús hangulatú Pornography után könnyedebb hangvételű dalok készültek. 1982 novemberében jelent meg a Let's Go to Bed kislemez, melynek videoklipjét Tim Pope rendezte, akinek ez volt első együttműködése a The Cure-ral. A zenekar és a rendező jó kapcsolatát mutatja, hogy a következő években számos dalnak, köztük nem egy slágernek, Pope készítette a videoklipjét (Close to Me, Inbetween Days, The Caterpillar, Why Can't I Be You, Lullaby, Friday I'm in Love, High). Az 1983-ban megjelent The Walk és a The Love Cats kislemezekből és azok b-oldalas dalaiból állt össze 1983 decemberére a Japanese Whispers című lemez. Az 1984-es The Top című lemezen ugyan találhatók az előző sötét korszakot idéző, kiábrándultságot és reménytelenséget árasztó dalok (The Wailing Wall, The Top), ugyanakkor elmozdulás is érezhető a korábbi hangzásvilágtól. A The Caterpillar című dalra dallamosság és játékosság jellemző. Hasonló hangulat érezhető az 1985-ben kiadott The Head on the Door című albumon is, amely az együttes egyik legnagyobb slágerét, a Close to Me című dalt is tartalmazza. 1987-ben jelent meg a Kiss Me Kiss Me Kiss Me című dupla album, rajta Why Can't I be You? és a Just Like Heaven című slágerekkel. Két évvel később, 1989. május 1-én adták ki a Disintegration című albumot, amely a csapat máig legismertebb és legnépszerűbb alkotása, és amely visszatérést jelentett a korábbi sötét korszakhoz. 1992-ben jelent meg a Wish című album, amely első helyezést ért el az Egyesült Királyságban és második lett az Egyesült Államok slágerlistáin. A High és a Friday I'm in Love című dalok az albumról felkerültek a nemzetközi slágerlistákra is. A Wish-t követően rendre négyévente jelennek meg a zenekar következő stúdióalbumai. 1996-ban jelent meg a színes zenei világú Wild Mood Swings, amelyet 2000-ben újabb melankolikusabb album, a Bloodflowers követett, majd 2004-ben került piacra a The Cure című album. 2008-ban különleges módon jelent meg a zenekar soron következő, tizenharmadik nagylemeze. Az album megjelenését megelőzően minden hónapban kiadtak egy-egy kislemezt: The Only One (május), Freakshow (június), Sleep When I'm Dead (július), The Perfect Boy (augusztus), valamint a Hypnagogic States című EP-t (szeptember). Egyedülálló módon - szintén az album piacra kerülése előtt - a zenekar az új album összes dalát előadta egy élő koncert keretében Rómában. A 4:13 Dream című album 2008. október 27-én jelent meg. A 2016-os turné észak-amerikai koncertsorozatának első állomásán 2016. május 10-én New Orleans-ban két új dalt, a Step into the Light és az It Can Never Be the Same címűt, először adták elő. A zenekar 2016-os európai koncertkörútján a 17 ország egyik állomásaként a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel 2016. október 27-én. A The Cure Magyarországon A zenekar négy alkalommal lépett fel a magyar közönség előtt. 1989 . május 26. - Kisstadion , Budapest 2002 . július 31. - Sziget Fesztivál , Óbudai Sziget, Budapest 2005 . augusztus 26. - Szegedi Ifjúsági Napok, Partfürdő, Szeged 2016 . október 27. - Papp László Budapest Sportaréna , Budapest Tagok Jelenlegi tagok Robert Smith – ének, gitár, billentyűs hangszerek és egyéb hangszerek (1976–napjainkig) Simon Gallup – basszusgitár, billentyűsök (1979–1982, 1985–napjainkig) Jason Cooper – dob, ütőhangszerek (1995–napjainkig) Roger O'Donell – billentyűs hangszerek (1987–1990, 1995–2005, 2011–napjainkig) Reeves Gabrels – gitár (2012–napjainkig) Korábbi tagok Lol Tolhurst – dob, dobgép, ütőhangszerek, billentyűsök és egyéb hangszerek (1976–1989) Michael Dempsey – basszusgitár, ének (1976–1979) Matthieu Hartley – billentyűsök (1979–1980) Phil Thornalley – basszusgitár (1983–1984) Andy Anderson – dob, ütőhangszerek (1983–1984) Boris Williams – dob, ütőhangszerek (1984–1994) Porl Thompson – gitár, billentyűsök, szaxofon (1976–1978, 1983–1993, 2005–2010) Perry Bamonte – billentyűsök, gitár, basszusgitár (1990–2005) May Day A May Day egy 1988-ban megjelent day a brit Eddy Huntington első, és máig egyetlen albumáról a Bang Bang Baby címűről. A dal nem ért el slágerlistás helyezést, csupán a lemezlovasok és a rádiók játszották. Megjelenések CD Mini Single Japán Alfa 10SR-31 May Day - 3:34 May Day - Remix - 3:34 12" maxi Franciaország Baby Records 887 723-1 A - May Day - 3:34 B - May Day - Remix - 3:34 Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Sólyom) A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01209 sorszámon szerepel. Vígh János Vígh János (Kisújszállás, 1919. augusztus 24. – Zsámbék, 2011. március 19.) járási rendőrkapitány, sportszervező, sportvezető, közéleti személyiség. Életútja Szülei második gyermekeként született. Négyen voltak testvérek. A második világháború idején katonai behívót kapott, majd az orosz frontra vezényelték, ahol híradósként teljesített szolgálatot. A háborút követően rövid ideig szolgált még a magyar hadseregben, majd a Rendőrség kötelékébe lépett. Szolgálata során az ország több pontjára is kapott kiküldetést, míg végül Dorogra került, ahol a Járási Rendőrkapitányság vezetőjének nevezték ki 1957-ben. Idő közben Rendőrakadémiát végzett. 1962-1974 között az Igazságrendészeti alosztály vezetője volt Dorogon. 1974-ben alezredesi rangban vonult nyugdíjba. Ezt követően 1977-ig a Magyar Honvédelmi Szövetség Dorogi Kirendeltségénél szaktanácsadóként dolgozott. Hivatása mellett sportvezetőként tevékenykedett és jelentős munkát fejtett ki a Dorogi Bányász SC-nél. A dorogi klubnál 1963-tól két évtizeden keresztül az ökölvó-szakoszály vezetője volt. Sokat fáradozott a dorogi sporttelep fejlesztésén is és egyik jelentős szorgalmazója volt a sportcsarnok és a fedett uszoda megépítésének. Számos sportverseny szervezését és levezetését végezte, valamint jelentős tevékenységet vállalt az MHSZ és ifjúsági sportéletből is. Egyik fő szervezője volt az üzemi és vállalati, valamint tömegsportnak, amelynek keretén belül a rendőrcsapatok labdarúgó mérkőzéseinek lebonyolítását végezte. A szervezések mellett maga is aktívan sportolt tömegsport szinten. Tagja volt a dorogi rendőr labdarúgó csapatának. Lelkes dorogi lokálpatriótaként sokat tett a településért és a sportklubért egyaránt. Két évtizeden át a Dorogi Nagyközségi Tanács, illetve a Dorogi Városi Tanács képviselője volt. Jelentős társadalmi munkát is vállalt. Felesége 1982-ben bekövetkezett halálát követően, négy évnyi özvegység után 1986-ban újra megnősült. Második házassága lévén került Zsámbékra, ahol a helyi nyugdíjas dalkör tagja lett. A dalárda kórustagja és szólistája is volt. Számos sikeres országos szereplésen vettek részt. Díjakat nyertek, rádiós és televíziós felvételük is volt. Az 1980-as évek végén forgatott Angyalbőrben című filmsorozatban statisztaként szerepet kapott. Doroggal és a dorogi sportklubbal mindvégig szoros kapcsolatban maradt. Állandó résztvevője volt a dorogi rendezvényeknek és sporteseményeknek. 80. születésnapján a Dorogi FC hivatalosan is köszöntötte a Balatonlelle elleni hazai NB II-es mérkőzés előtt, ahol a kezdőrúgást is ő végezte el. Egyenes jelleme, kiváló közösségi szelleme, közvetlen és vidám természete által környezete tiszteletét és szeretetét váltotta ki tevékenységének valamennyi területén. Kitüntetései Haza Szolgálatáért Érdemérem (kétszer) Árvízvédelemért Érdemérem Családja Három gyermeke, négy unokája és két dédunokája volt. Mindkét lánya (Róza és Ilona) a dorogi kézilabda csapat, valamint a dorogi néptánccsoport tagja volt. Ezen felül mindketten ismert gyógytornászok. Ilona lánya a dorogi csapat labdarúgójához, Csapó Zsigmondhoz ment feleségül. Róza lánya lévén elsőszülött unokája Szabó Gyula sporttörténet-kutató és író, a Dorogi Sportmúzeum egyik létrehozója és vezetője. Második házassága lévén távoli rokoni kapcsolatba került Simon Tiborral, a Ferencvárosi TC egykori labdarúgójával, valamint Izeli József labdarúgóval, aki a Dorogi FC játékosa is volt. António Guterres António Manuel de Oliveira Guterres (IPA: �̃ˈt�nju �uˈt����) (Lisszabon, 1949. április 30. –) portugál politikus. Portugália miniszterelnöke volt 1995-től 2002-ig. 2017. január 1. óta az ENSZ főtitkára. 1976-ban választották képviselőnek a portugál parlamentbe. 1999–2005 között a Szocialista Internacionálé elnöke volt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosaként dolgozott 2005 júniusa és 2015 decembere között. 2016 októberében az ENSZ BT egyhangúlag támogatta jelölését az ENSZ következő főtitkári posztjára, amelyre október 13-án az ENSZ közgyűlése egyhangú szavazással megválasztotta. Pályafutása Az 1974-es portugál szegfűs forradalom idején tűnt fel. (9455) 1998 FJ56 A (9455) 1998 FJ56 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. JPU Records A JPU Records Ltd. brit független lemezkiadó, melyet 2012-ben alapított Tom Smith. Az Enfield Town-i székhelyű vállalat japán előadók lemezeinek európai megjelentetésével foglalkozik. Története A céget 2012. június 20-án alapította Thomas Anthony „Tom” Smith miután a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) megkereste, hogy végezzen kutatást a japán zenére való tekintettel a brit székhelyű forgalmazók, kiadók és promóterek körében. A Plastic Head független zeneforgalmazó vezetősége végül beleegyezett, hogy ha Smith alapít egy kiadót, akkor segít annak kiadványainak forgalmazásában. Smith iskolás évei alatt ismerkedett meg a japán zenével, amikor egy olyan lányt akart lenyűgözni a mixtape-jeivel, aki szerette a rockzenét és Japánt. Smith 2007 körül a japán zenéről kezdett írni, többek között publikált a brit Neo magazinba is. A Neóba írt első, 2009–2010 környékén megjelent kísérleti jellegű szócikke sikeresnek bizonyult, így azóta minden egyes lapszámba ír. Smith 2010. november 17-én első ízben rendezte meg a Japan Underground zenei rendezvényt, melyen az évek folyamán számos japán zenész is fellépett, de gyakran saját maga is lemezlovaskodott. Smith számos egyéb rendezvényen, így a Hyper Japanen vagy az MCM London Comic Conon is népszerűsítette a japán zenét. Időközben több japán előadó is megbízta PR- és marketingmunkákkal, így tartós kapcsolatokat épített ki a szigetország lemezkiadóival. A JPU Records megalapításában nagy szerepet játszott, hogy az Egyesült Királyságban akkoriban elérhető japán előadók kiadványai igen drágák voltak, ami miatt a zenéjük a keménymagos rajongók és az illegális zeneletöltők körében ragadt. Smith azt akarta, hogy a japán előadók lemezei is ugyanannyiba kerüljenek mint bármely más előadóé. A JPU Records kiadványai mind tartalmaznak egy a japán kiadásban rendszerint nem szereplő, a dalszövegek angol nyelvre és Hepburn-romanizációra átírt alakjait tartalmazó füzetecskét. A cég első kiadványa, a Gazette visual kei együttes Division című stúdióalbuma 2012. október 11-én jelent meg. A JPU Records első angol nyelvre fordított dokumentumfilmje, a Gazette World Tour 13 Documentary DVD-je 2014. április 21-én jelent meg. A vállalat az évek folyamán olyan előadók lemezeit jelentette meg, mint a új hullámos Polysics, a post-hardcore Ling tosite sigure, az alternatív rock Boom Boom Satellites, Spyair és Asian Kung-Fu Generation, a pop-rock Band-Maid, Flow és Scandal, a J-pop Amacuki, Bed In, Dempagumi.inc, Fudzsita Ena, Lyrical School, Mószó Calibration és Nidzsi no Conquistador, a metal Aldious, Crystal Lake, Dolls Boxx, Lovebites, Nogod és Sin Isomer, az electropop FEMM, a punk Mutant Monster vagy a ska Kemuri. Branislav Sekulić Branislav „Bane” Sekulić (szerbül: Бpaниcлaв "Бaнe" Ceкулић; Belgrád Szerb Királyság, 1906. október 29. – Bern, Svájc, 1968. szeptember 24.) szerb labdarúgócsatár, edző. A Jugoszláv királyság válogatottjának tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon. Joan Sutherland Dame Joan Alston Sutherland OM AC DBE (Sydney, 1926. november 7. – Les Avants, 2010. október 10.) ausztrál operaénekes, a bel canto operák szoprán szerepeinek egyik legkiemelkedőbb huszadik századi előadója. Rajongói a „La Stupenda” (kb. A bámulatos) néven emlegették. Élete Skót szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen későn, csak tizenkilenc éves korában kezdett el énekelni és zongorázni tanulni, eleinte édesanyja irányítása alatt. Felső fokú zenei tanulmányait később a londoni Royal Collage of Music magánének szakán végezte. 1947-ben lépett először a nagyközönség elé: ekkor szülővárosában Dido szerepét énekelte Henry Purcell Dido és Aeneas című operájában, egy koncertszerű előadás keretén belül. Operaszínpadon 1952-ben mutatkozott be első ízben: a londoni Covent Gardenben az Első udvarhölgyet énekelte Mozart Varázsfuvolájában. Majd még ez évben elénekelte színpadon első főszerepét is, Verdi Álarcosbáljának Améliáját. Ezt követően színpadra lépett többek között Agathe (A bűvös vadász), Almaviva grófnő (Figaro házassága), Desdemona (Otello), Gilda (Rigoletto), Éva (A nürnbergi mesterdalnok)), Donna Anna (Don Giovanni) szerepében is, majd 1954-ben a királyi operaház tagja lett. Ugyanez év október 16-án feleségül ment Richard Bonynge-hoz, aki a zongorakísérője volt. Sutherland eleinte Wagner-énekesnő akart lenni, de Bonygne megismertette vele az olasz bel canto repertoárt, és meggyőzte feleségét, hogy Wagner hősnői nem a neki való szerepkör. Még énekgyakorlatot is írt a számára, amely segítségével Sutherland magáévá tudta tenni a bel canto előadásmódot. 1957-ben Donizetti Liverpooli Emília című operájának címszerepében aratott nagy sikert, és ezzel a szereppel már egyértelműen jelezte az új irányt, a bel canto szerepek felé való elmozdulását. De a következő hónapokban átütő közönségsikert aratott Händel Alcina, valamint Sámson című műveinek női főszerepeivel is. 1959-ben Franco Zeffirelli rendezésében, Tullio Serafin vezényletével, először énekelte el a Lammermoori Lucia címszerepét. Ezzel a darabbal debütált két év múlva a milánói Scalában és a New York-i Metropolitanben is. New Yorkban ezt követően 217 alkalommal lépett fel, utoljára 1987-ben a Trubadúrban. 1960-as szólóalbuma megkapta a Grammy-díjat, és máig a legkeresettebb operafelvételek közé tartozik. Az 1960-as években egy sor bel canto szerepet énekelt el, többek között a Norma címszerepét, Violettát a Traviátában, Aminát Az alvajáróban, Elvirát A puritánokban és Marie-t Az ezred lányában. Utóbbi az egyik legnépszerűbb szerepe volt. Mindeközben nagy sikert aratott Händel Julius Caesar című operájában is, Kleopátra szerepében. 1965-ben, egy ausztráliai fellépéssorozat keretein belül énekelt együtt először Luciano Pavarottival. Később több alkalommal is közönség elé léptek együtt, és a 20. század legendás kettősévé váltak. Ezekben az években kötött Sutherlanddal lemezszerződést a londoni Decca lemezkiadó. Így lehetősége nyílt lemezre énekelnie legfontosabb operaszerepeit olyan zeneszerzőktől, mint Bellini, Donizetti, Meyerbeer vagy Händel. A következő évtizedben Donizetti Stuart Mária, valamint Lucrezia Borgia című operáinak, illetve Massenet Escarlamondájának nő főszerepeivel bővítette repertoárját. Később az utóbbi alakítását tartotta karrierje legnagyobb teljesítményének. Számos rangos kitüntetés után 1979-ben megkapta a Brit Birodalom lovagi címét. Az 1980-as években a Boleyn Anna címszerepében, a Haramiák Amaliájaként és Adriana Lecouvreurként aratott nagy sikereket. 1967 és 1986 között férje a Sydney Operaház igazgatója volt, így ezekben az esztendőkben Sutherland is gyakran lépett fel szülővárosában. 1990-ben, hatvanhárom éves korában mondott búcsút a színpadnak. Ekkor Valois Margitot formálta meg A hugenottákban, szülővárosában. Az előadás videofelvételét kiadták DVD-n, így az érdeklődők számára hozzáférhető. Ezután szívesen foglalkozott fiatal énekesekkel, így a kilencvenes években Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is tartott rövid mesterkurzust. 1997-ben megjelentette önéletrajzát. Utolsó éveiben visszavonultan élt Genf melletti otthonában. Hosszas betegeskedés után 2010. október 10-én hunyt el. Művészete Sutherland páratlan koloratúrszopránja annyira elkápráztatta a milánói közönséget, hogy az olasz sajtótól kiérdemelte a La Stupenda (A csodás) becenevet, ezt a jelző aztán rá is tapadt egész pályafutása alatt. Énekhangja páratlanul erőteljes és hihetetlenül terjedelmes, énektechnikája akrobatikusan hajlékony volt. Ezen adottságainak köszönhetően fénykorában vetélytársa nélkül uralkodott a Bellini- és Donizetti-hősnők szerepében. Színészi képességei azonban nem voltak jók, ezt csak kihangsúlyozta óriási termete. A kritikusok gyakran bírálták hibás artikulációját is, de hát az emberek zenét hallgatni járnak az operába, így ez nem különösebben zavarta a közönséget. Sutherland legkedvesebb szerepei közé tartozott Elvira A puritánokból, Norma, a Rigoletto Gildája, a Lammermoori Lucia és a Stuart Mária címszerepe, Marie Az ezred lányából, de talán a Traviata Violettáját sikerült neki a legtökéletesebben megformálni. Ő maga Massenet Escarlamondjának eléneklését tartotta pályafutása legkiemelkedőbb teljesítményének. Legszívesebben férje vezénylete mellett dolgozott. Pavarotti szerint „minden kétséget kizáróan övé az évszázad szoprán hangja”. (9474) 1998 QK15 A (9474) 1998 QK15 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. Alfredo Ramos dos Santos Alfredo Ramos dos Santos, ismertebb nevén Alfredo (Rio de Janeiro, 1920. január 1. – 1997. október 23.) brazil labdarúgó-fedezet. La Haye-Aubrée La Haye-Aubrée település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 466 fő (2015). La Haye-Aubrée Étréville, Éturqueraye, La Haye-de-Routot, Routot és Vatteville-la-Rue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piri Terry Piri Terry (1979 –) Cook-szigeteki nemzetközi labdarúgó-asszisztens. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2009-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen segítette az oldalvonal mellett a működő játékvezetőt. Ifjúsági olimpiai játékok Kína rendezte a 2., a 2014. évi nyári ifjúsági olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB asszisztensi (partbírói) szolgálatra foglalkoztatta. Abdelkader Zitouni játékvezető egyik állandó asszisztense volt. Óceániai Játékok Új-Kaledónia rendezte a 3., a 2011-es óceáni játékok férfi labdarúgó tornát, ahol az OFC JB partbíróként alkalmazta. A Videoton FC 2017–2018-as szezonja Ez a szócikk a Videoton FC 2017–2018-as szezonjáról szól, amely sorozatban a 18., összességében pedig a 49. idénye a csapatnak a magyar első osztályban. A szezon 2017. július 16-án kezdődött, és 2018. június 2-án ért véget. Szakmai stáb Klubigazgató: Kovács Zoltán OTP Bank Liga Győzelem Döntetlen Vereség Első kör A mérkőzés elején a Videoton volt fölényben, de az újonc Balmazújváros egyáltalán nem játszott megilletődötten, és Andrics jóvoltából a 17. percben vezetést is megszerezte; (0–1). A hazaiakat a bekapott gól sem igazán rázta fel, a fehérvári szurkolók többször füttyszóval jelezték nemtetszésüket. A fordulást követően egyenlített a hazai gárda, Lazovics volt eredményes fejjel; (1–1). A Videoton a folytatásban nagy nyomás alatt tartotta a vendégek kapuját, újabb gólt azonban nem tudott szerezni. Horváth Ferenc az ellenfél vezetőedzőjeként egymást követő két szezonrajton is meglepte a Videotont Felcsúton. Tavaly a Diósgyőrrel nyert, most egy másik kelet–magyarországi együttessel döntetlent ért el. Ahogyan 2016–2017–ben, most sem kapott ki egyik újonc sem a nyitányon. Tavaly a Mezőkövesd és a Gyirmót egymás ellen kezdett (2–2), idén a Puskás Akadémia mellett az abszolút újonc Balmaz Kamilla Gyógyfürdő is pontot szerzett. A Videoton 2014 óta nem tudja győztes meccsel kezdeni a bajnokságot. Az elmúlt három évben kétszer kikapott (2015–ben a Bp. Honvédtól, tavaly a Diósgyőrtől), ehhez képest még nem is rossz a mostani eredmény. Danko Lazovics 2017–ben először szerzett bajnoki gólt vidéki ellenféllel szemben. Tavasszal mind az öt bajnoki találatát fővárosi csapat ellen érte el. A Videoton a legutóbbi hat hazai bajnoki meccséből csak egyet úszott meg kapott gól nélkül. Nemanja Andrics a huszonötödik gólját lőtte az NB I–ben, de az elsőt a Videoton ellen. Ugyanakkor a Pancho Arénában szerzett már gólt korábban az OTP Bank Ligában, de azt, sőt azokat a Puskás Akadémiának lőtte az Újpest játékosaként. A Videotonban csak olyan játékos játszott az új idény első bajnokiján, aki már az előző szezonban is a fehérvári klub tagja volt. Videoton: Kovácsik — Stopira, Juhász, Fejes, Nego — Suljić (Szolnoki 90+1'), Pátkai, Varga, Hadžić — Scsepovics (Géresi 86'), Lazovics (Szabó 83') Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Barczi, Maric, Mocsi. Vezetőedző: Marko Nikolics Puskás Akadémia: Danilovics — Poór, Heris, Vanczák, Spandler — Mevoungou — Radó (Knežević 65'), Márkvárt, Balogh, Molnár (Szécsi 64') — Diallo (Bačelić-Grgić 73') Fel nem használt cserék: Hegedűs (kapus), Madarász, Nagy. Vezetőedző: Pintér Attila A székesfehérváriak a mostani szezonban még nem nyertek pályaválasztóként bajnoki mérkőzést, ugyanakkor a Puskás Akadémia ellen nyertek a Pancho Arénában. Mi több, az FK Balzan és a Girondins de Bordeaux ellen is győztek, a nemzetközi porondon. Hosszú hetek után ez lesz az első bajnoki mérkőzésük, amely előtt nem játszottak a héten Európa Liga-selejtezőt. A Debrecen két vereséggel kezdte a szezont, azóta kétszer döntetlent játszott, még nyeretlen. A Loki a Videoton vendégeként 2014. októberében tudott legutóbb győzni, a legutóbbi négy meccset, helyszíntől függetlenül a Videoton megnyerte. Meglepő, de igaz: majdnem tíz éve, 2007 novemberében játszott egymással legutóbb döntetlent a két csapat a bajnokságban. A Videoton FC először nyert hazai bajnoki mérkőzést az idényben, de másodszor nyert OTP Bank Liga-mérkőzést, miután a Puskás Akadémiát is legyőzte a Pancho Arénában . A legutóbbi két hazai bajnokiján a Vidi három gólt szerzett az utolsó tíz percben, s ezzel három ponttal többet tudhat a magáénak: most az 5. fordulóban: Videoton-DVSC 1-0, gólszerző Lazovics a 97. percben, illetve a 3. fordulóban: Videoton–Újpest 2–2, Scsepovics a 86. percben és Hadžić a 88. percben . A székesfehérváriak sorozatban a harminchatodik pályaválasztóként játszott bajnoki mérkőzésükön szereztek sorozatban gólt. Danko Lazovics az első öt fordulóból négyben szerzett gólt, csak a 3. fordulóban, az Újpest ellenin nem . A Videoton FC sorozatban a nyolcadik, a DVSC elleni bajnoki mérkőzését nyerte meg: (2017–2018-as szezon: 5. forduló: Videoton-DVSC 1-0, 2016–2017-es szezon: 7. forduló: Videoton-DVSC 5–1, 18. forduló: DVSC–Videoton 0–1, 29. forduló: Videoton–DVSC 3–2; 2015–2016-os szezon: 7. forduló: Videoton–DVSC 1–0, 18. forduló: DVSC–Videoton 1–2, 29. forduló: Videoton–DVSC 1–0; 2014–2015-ös szezon: 26. forduló: DVSC–Videoton 1–2). A DVSC még nyeretlen a mostani bajnoki idényben, három vereséggel és két döntetlennel áll. A debreceniek a legutóbbi négy idegenbeli mérkőzésén egyaránt egy-egy gólt kaptak: (5. forduló: Videoton–DVSC 1–0, 3. forduló: Paks–DVSC 1–1, 2. forduló: Haladás–DVSC 1–0, 2016–17-es szezon 33. forduló: DVTK–DVSC 1–3). Videoton: Kovácsik — Fiola, Juhász (Szolnoki 62'), Fejes, Stopira — Nego, Varga József, Pátkai, Szuljics (Kovács 90') — Scsepovics (Hadžić 83'), Lazovics Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Marics, Tamás, Géresi. Vezetőedző: Marko Nikolics Ferencváros: Dibusz — Botka Endre, Batik, Otigba, Pedroso — Lovrencsics G., Csonka (Böde 56') — Varga Roland (Csernik szünetben), Rui Pedro, Moutari — Priskin Fel nem használt cserék: Holczer (kapus), Kundrák, Nyéki, Bognár, Takács. Vezetőedző: Thomas Doll A hazaiak kezdtek jobban, és fölényük már a 12. percben gólt eredményezett, Pátkai Máté 17 méterről lőtt a hálóba; (1–0). A Ferencváros a félidő végéhez közeledve magához tért, Priskin Tamás a keresztlécet találta el, majd Kovácsik védett két lövést. A fordulás után csak 4 percet kellett várni a Vidi második találatára, Suljić beadása után Scsepovics fejelt Batik mellől a hálóba; (2–0). A 61. percben Moutari egyenlíthetett volna, de hibázott ziccerben, majd Solymosi játékvezető villámlás miatt néhány percre félbeszakította a mérkőzést. A folytatás után Dibusz két nagy védéssel tartotta meccsben csapatát, ezt követően kialudtak a Pancho Aréna reflektorai, emiatt ismét meg kellett szakítani a játékot. A találkozó egy félidőnyi kényszerszünet után folytatódott. Néhány perc alatt Kovácsik és Dibusz is bemutatott egy-egy bravúrt, a 83. percben pedig megszületett a Vidi harmadik gólja, Scsepovics beadását követően Stopira lőtt a bal alsó sarokra; (3–0). A hajrában a Ferencváros megszerezte a szépítő találatot, Böde kiugratását követően Priskin Tamás megnyert egy párharcot, majd a jobb alsó sarokba helyezett, beállítva a végeredményt; (3–1). Győzelmével a Videoton FC átvette a vezetést a tabellán, pedig eggyel kevesebb mérkőzést játszott riválisainál, a Ferencváros hét forduló után az ötödik a tabellán. A vasárnap este fél nyolckor kezdődött mérkőzés a világító berendezés hibája miatt fél tizenegy után ért véget. A két a forduló előtt még veretlen közül már csupán a Videoton szerzett minden fordulóban pontot. A székesfehérváriak az előző idény utolsó fordulójában, Kispesten kaptak ki legutóbb az OTP Bank Ligában. Három hónap alatt a Ferencváros két bajnoki meccset játszott Felcsúton a Videoton ellen, az összesített mérleg 0 pont, 2–7-es gólkülönbség. A zöld-fehérek legutóbb 2015 decemberében nyertek bajnoki meccset a Videoton ellen. A Videoton 14 ponttal áll, hat mérkőzést játszva. Tavaly hét pontja volt a hatodik forduló után. A Ferencváros tízpontos, hét meccs után – szemben a tavalyi tizennégy pontos rajttal. Thomas Doll együttese április 15. óta tizenhárom bajnoki találkozót játszott, ezeken csak kétszer szenvedett vereséget, mindkétszer a Videoton ellen, a Pancho Arénában . A Ferencváros a legutóbbi négy idegenbeli bajnokiján nyeretlen maradt, mindössze két pontot szerzett. Pátkai Máté a negyvenegyedik gólját szerezte az élvonalban, de az elsőt a mostani idényben és az elsőt a Ferencváros ellen. Marko Scsepovics , aki gólja mellett két gólpasszal is kitűnt, a harmadik góljánál tart az OTP Bank Liga 2017–2018-as szezonjában. A legutóbbi három bajnokiján kivétel nélkül szerzett gólt. Az első és az eddigi utolsó magyarországi bajnoki gólját is a Ferencvárosnak lőtte. Stopira az eddigi tíz NB I-es góljából hármat a Ferencváros ellen ért el. A századik NB I-es mérkőzését játszó Priskin Tamás a második gólját rúgta a bajnoki idényben, a mostanit megelőzően 2015. március elsején, még a Győri ETO játékosaként talált a Videoton kapujába. Videoton: Kovácsik — Fiola, Juhász, Fejes (Henty szünetben), Stopira — Nego, Pátkai, Hadžić (Varga J. 77'), Szuljics (Szolnoki 88') — Lazovics, Scsepovics Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Kovács, Tamás, Géresi. Vezetőedző: Marko Nikolics Haladás: Király — Polgár, Wils, Devecseri (Schimmer 56'), Bošnjak — Kiss (Németh 33'), Jancsó (Halmosi 71'), Tóth M., Kovács L. — Ramos, Williams Fel nem használt cserék: Gyurján (kapus), Tóth D., Rácz, Martínez Vezetőedző: Pacsi Bálint Nagy elánnal játszott a Haladás az első félidőben, miközben a Videoton játékosai tompán mozogtak. A vendégek Németh Márió első labdaérintéséből előnybe kerültek, amely Williams büntetőjével könnyen kétgólosra nőhetett volna, de az ausztrál légiós kapu mellé lőtt. Fordulást követően felpörgött a Videoton: előbb Lazovics fejesével egyenlítettek a székesfehérváriak, majd Pátkai lövésével átvették a vezetést. A szombathelyiek hátrányba kerülve is próbálkoztak becsülettel, de igazán komoly gólszerzési lehetőségük nem adódott. A mérkőzés végén még Scepovic is betalált, kialakítva ezzel a 3–1-es végeredményt. Győzelmével a Vidi immár öt ponttal vezeti a tabellát, miután a bajnok Honvéd csak döntetlent ért el Pakson. A Videoton sorozatban az ötödik bajnoki győzelmét aratta. Danko Lazovics a hatodik bajnoki gólját szerezte a szezonban, a mostani szezonban eddig mindössze két fordulóban maradt gól nélkül. Pátkai Máté egymást követő két hazai bajnoki mérkőzésen szerzett gólt. Marko Scsepovics a negyedik találatánál jár. Marko Nikolics együttese a legutóbbi három bajnoki mérkőzésén kivétel nélkül legalább három gólig jutott. Pacsi Bálint élete első bajnoki mérkőzésén nagyszerűen kezdett a csapata, vezetett, majd büntetőt harcolt ki. Ám Williams elrontotta. A Haladás a hetedik idegenbeli bajnoki mérkőzését veszítette el sorozatban. Németh Márió az első meccsét játszotta a mostani szezonban, legutóbb több mint egy éve, 2016. augusztus 13-án, a Diósgyőr ellen szerzett legutóbb gólt a mostani előtt az OTP Bank Ligában. Videoton: Kovácsik — Szolnoki (Kovács 66'), Fiola, Juhász, Stopira — Szuljics, Varga J. (Nego 53'), Pátkai (Géresi 82'), Henty — Lazovics, Scsepovics Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Fejes, Szabó, Tamás. Vezetőedző: Marko Nikolics Vasas: Kamenár — Šimůnek (Vogyicska 50'), James, Risztevszki — Burmeister, Vida, Berecz, Hangya (Ádám 80') — Kulcsár, Gaál, Remili (Pavlov 90+1') Fel nem használt cserék: Nagy G. (kapus), Vérgosz, Vaskó, Beneš. Vezetőedző: Michael Oenning A Videoton kezdett kicsit aktívabban, s gyorsan meg is szerezte a vezetést, de a hátrányba kerülő Vasas felpörgette játékát, átvette a mérkőzés irányítását és megfordította az állást. A hazaiak öt percen belül voltak kétszer eredményesek, mindkétszer fejessel. A félidő hajrájában megint a Videoton támadott valamivel többet, de nem tudott helyzetet kialakítani. A második játékrészben a Videoton lépett fel kezdeményezőbben, igyekezett a kapuja elő szorítani a Vasast, amely azonban az ellentámadásokból többször is nagy helyzetet alakított ki. Ezek közül az egyik, a hajrában góllal zárult, ami el is döntötte a három pont sorsát. A Videoton kettős emberhátrányban fejezte be a mérkőzést, mert az 55. percben csereként beállt Negot a játékvezető második sárgával a 90. percben kiállította, majd Danko Lazovics vonult az öltözőbe könyöklése után a 94. percben. Nyilatkozatok a mérkőzés után: A Vasas pályaválasztóként a legutóbbi négy mérkőzésén tíz pontot szerzett. Marko Nikolics együttese először nem nyert vendégként az OTP Bank Liga 2017–2018-as idényében. Felix Burmeister az első magyarországi idényében 27 bajnoki három gólt szerzett. A másodikban már a kilencedik fordulóban eljutott háromig. Kire Risztevszki a harmadik gólját szerezte az NB I-ben, tavasszal a Mezőkövesd és a Haladás kapuját vette be. A Videoton FC először szenvedett vereséget a bajnoki szezonban. A székesfehérváriak először kaptak három gólt az OTP Bank Ligában elveszített mérkőzésen 2015. augusztus 8. óta. Akkor a Ferencvárostól kaptak ki. A vendégek közül ketten, Nego (89') és Lazovics (94') piros lapot kaptak. Danko Lazovicsot másodszor állították ki magyarországi karrierje során, mindkétszer a Vasas elleni idegenbeli mérkőzésen. Loïc Nego is a második piros lapját kapta, az elsőt még 2013. novemberben. A Vasas a legutóbbi öt mérkőzésén veretlen maradt a Videoton FC ellen. Videoton: Kovácsik — Fejes, (Szolnoki szünetben), Fiola, Juhász , Stopira — Pátkai (Géresi 88'), Hadžić, Szuljics, Kovács (Varga 65') — Henty, Scsepovics Fel nem használt cserék: Horváth T. (kapus), Szabó B., Mocsi, Tamás. Vezetőedző: Marko Nikolics Budapest Honvéd: Gróf — Baráth, Lovrics, Kamber , Latifu — Gazdag, Nagy, Tömösvári (Banó-Szabó szünetben), Holender (Bobál 71') — Eppel, Lanzafame Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Deák, Pölöskei, De Oliveira, Laczkó. Vezetőedző: Erik van der Meer A Videoton első bajnokcsapatában pályaedzőként fontos szerepet vállaló Bódog Tamás eddigi legrosszabb periódusát éli meg a Diósgyőr vezetőedzőjeként, a legutóbbi három fordulóban nem szerzett pontot a csapata. A hazai pályának választott Nagyerdei stadionban csak a Mezőkövesdet tudta legyőzni, pozitívum ellenben, hogy mindhárom mérkőzésén szerzet két gólt. A Videoton az utóbbi hetekben megtorpant, a legutóbbi két fordulóban összesen egy pontot szerzett, ráadásul legjobb játékosa, Danko Lazovics továbbra is az eltiltását tölti. A legutóbbi, a Vasas elleni vereség előtt kiváló volt Marko Nikolics csapatának idegenbeli bajnoki mérlege: három mérkőzés, három győzelem. Videoton: Kovácsik — Nego, Juhász, Fiola, Stopira — Suljić (Szolnoki 90+1'), Varga J., Pátkai, Hadžić — Henty (Géresi 77'), Scsepovics (Tamás K. 90+3') Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Fejes, Szabó B., Tóth B.. Vezetőedző: Marko Nikolics. Diósgyőr: Antal — Nagy, Lipták, Karan, Tamás M. (Makrai 77') — Vela, Busai (Kocsis 60'), Nono, Ugrai — Szarka, Jóannidisz Fel nem használt cserék: Bukrán (kapus), Óvári, Tóth B., Forgács, Eperjesi. Vezetőedző: Bódog Tamás. Az első játékrészben egyértelműen a pályaválasztó diósgyőriek akarata érvényesült. Bódog Tamás együttese agresszív játékával meglepte az éllovast, és a 17. percben Ugrai Roland balról, az alapvonaltól 20 méterre lövésre vállalkozott, és hatalmas gólt lőtt a léc alá; (1–0). A fordulás után más felfogásban futott ki a vendégcsapat a pályára, átvette a játék irányítását, s korán megszerezte az egyenlítő találatot: az 54. percben jobboldali támadás végén Scsepovics találta el a rövid oldalon a felső lécet, a kipattanóra Anel Hadžić érkezett, és a hálóba lőtt; (1–1). Sőt, a játékrész közepére fordított is a vendég csapat: a 72. percben gyors támadás végén Nego jobb oldali beadását a kapu előteráből lőtte a hálóba Ezekiel Henty; (1–2). A folytatásra a DVTK nem esett össze, hat perc múlva egyenlített: a 78. percben, az előtte 1 perccel cserekén beálló Makrai okosan nem a kapu elé tette jobbról a labdát, hanem visszafelé az érkező Nikólaosz Jóannidisz elé, aki nagy gólt ragasztott a bal fölső sarokba; (2–2). Az utolsó szó a hajrában komoly energiákat mozgósító Videotoné lett, mely Pátkai találatával megszerezte a győzelmet: a 86. percben, a szintén csereként beállt Géresi jobb oldali beadását középen Pátkai Máté lőtte a hálóba; (2–3), ezzel megőrizte helyét a tabella élén. Második kör Horváth Ferenc csapata a legutóbbi három fordulóban pont nélkül maradt, egyetlen győzelmét augusztus 5-én, a Diósgyőr ellen érte el. A hazai mérlege egy győzelem, négy vereség, csak a DVTK és a Ferencváros ellen szerzett eddig gólt, igaz, e két találkozón összesen hatot. Eddigi legnagyobb bravúrja a Videoton elleni idegenbeli pontszerzés volt Felcsúton, az első fordulóban. Érdekes, hogy a kapott gólokat tekintve a mezőny első felébe tartozna a Balmazújváros – magyarul hat rivális is több gólt kapott nála. A Videoton ugyan nyert a legutóbbi fordulóban a Diósgyőr elleni, debreceni találkozón, de az előző hetekben közel sem volt olyan meggyőző a játéka, mint korábban. Danko Lazovics még ezen a mérkőzésen is hiányzik majd a csapatból. A fehérváriak a Vasas elleni vereségtől eltekintve minden idegenbeli bajnoki meccsüket megnyerték a szezonban. Mérkőzés utáni nyilatkozatok: A székesfehérváriak a Ferencvároshoz hasonlóan 32 pontot szereztek idáig a bajnokságban, a fejéri csapat a jobb gólkülönbségének köszönhetően áll a tabella élén. A Vidi két legutóbbi idegenbeli mérkőzésén sem tudott nyerni, előbb a Balmazújváros vendégeként ért el 1–1-es döntetlent, majd az Újpest otthonában, a Szusza Ferenc Stadionban játszott 2–2-t. Érdekesség, hogy a székesfehérváriak ezen az összecsapáson már az 5. percben két góllal vezettek, ám Hadzic kiállítása döntőnek bizonyult. A második játékrészben jó játékának köszönhetően kiegyenlítettek a lila-fehérek, majd Tischler Patrik révén a három pontot is megszerezhették volna, ám a 92. percben Kovácsik Ádám kivédte az újpesti támadó büntetőjét. A Videoton a legutóbbi fordulóban a Mezőkövesdet fogadta a Pancho Arénában, ahol Lazovics duplájával, valamint Henty és Scsepovics góljával aratott magabiztos, 4–0-s sikert. A DVSC legutóbb a Ferencváros otthonában közel húszezer néző előtt lépett pályára a Groupama Arénában, ahol Varga Roland és Priskin Tamás góljára ugyan válaszol Alekszandar Jovanovics, de az egyenlítés nem sikerült, így 2–1-es vereséget szenvedett. Ezzel a pontvesztéssel megszakadt a Loki nagyszerű, kilenc meccsen át tartó veretlenségi szériája. A két csapat az OTP Bank Liga 5. fordulójában találkozott először egymással az idei kiírásban. A mérkőzést Felcsúton, a Pancho Arénában rendezték, ahol egészen a 96. percig gól nélkül álltak a felek, ám ekkor tizenegyest ítélt a játékvezető a hazai csapat számára. Danko Lazovics nem hibázott, ezzel 1–0-ra nyertek a hazaiak. A két csapatnak a szombati lesz a 73. egymás elleni találkozója. Az örökmérleg 30 hajdúsági sikert, 14 döntetlent és 28 székesfehérvári győzelmet mutat, a gólkülönbség 103–92 a debreceniek javára. A vendégeknél biztosan nem lehet ott a pályán a hétközi, Costa Rica elleni válogatott mérkőzésen sérülést szenvedett Pátkai Máté és Paulo Vinícius, az eltiltását töltő Asmir Suljics, valamint a még mindig sérült Kovács István sem, míg a Lokiban Sós Bence, Varga Kevin, Justin Mengolo és Könyves Norbert játéka kérdéses. A Debreceni VSC vezetőedzője, Herczeg András a mérkőzés előtt elmondta, az egész csapatnak motiváltan kell pályára lépni és hazai környezetben bravúrt szeretne elérni a Loki: Debreceni VSC: Nagy S. — Bényei, Kinyik, Szatmári, Ferenczi — Varga K. (Sós 79'), Jovanovics (Csősz 88'), Tőzsér , Bódi — Könyves, Mengolo (Takács 63') • Fel nem használt cserék: Szabados (kapus), Filip, Tisza, Mészáros N. • Vezetőedző: Herczeg András Videoton: Kovácsik — Fiola, Fejes, Juhász (Tóth B. 84'), Stopira — Nego, Varga J., A. Hadžić, Géresi — Lazovics (Szolnoki 69') — M. Scsepovics (Tamás K. 90+3') • Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Szabó B., Mocsi, Réti • Vezetőedző: Marko Nikolics Lendületesen kezdte a mérkőzést mindkét csapat, előbb a Videoton, majd a Debrecen hagyott ki egy százszázalékos helyzetet. A folytatásban aztán már gólokat is láthatott közönség, az első félórában a vendégek kétszer is bevették a debreceniek kapuját, amire a hazaiak csak egyszer válaszoltak. Szünet után egyre inkább a Videoton akarata érvényesült, a találkozón három gólig jutó Scepovic rövid idő alatt kétszer is betalált, a debreceniek viszont nem tudtak újítani, sőt a hajrában tovább növelte előnyét a székesfehérvári gárda. A hosszabbításban ugyan még szépített a Loki, de a második félidőre széteső DVSC ellen ilyen arányban is megérdemelten nyert a Videoton. Videoton: Kovácsik — Nego, Juhász , Vinícius, Stopira — A. Hadžić (Varga J. 87') — Nikolov, Pátkai — Huszti (Kovács 81') — S. Scsepovics, Lazovics (M. Scsepovics 83') • Fel nem használt cserék: Tujvel (kapus), Fiola, Tamás K., E. Hadzic • Vezetőedző: Marko Nikolics Budapest Honvéd: Gróf — Heffler T., Kamber , Košút, Ikenne-King (Kukoč 57') — Gazdag, Nagy, Holender (Lukács 72'), Banó-Szabó (Májer 75') — Lanzafame, Eppel • Fel nem használt cserék: Horváth (kapus), Pölöskei, Lovrics, Tömösvári • Vezetőedző: Erik van der Meer Örökmérleg a mérkőzés előtt: 98 első osztályú mérkőzés, 46 honvédos és 34 fehérvári sikerrel, 139, ill. 107 rúgott góllal. Az első félidőben a kemény játék miatt feszült volt a hangulat a pályán. Valamivel többet birtokolták a labdát a kispestiek, ennek ellenére egyetlen alkalommal sem kísérleteztek kapura lövéssel. A székesfehérváriak hat próbálkozásból ötször veszélyeztettek, és a macedón Boban Nikolov egy szabadrúgás után a vezetést is megszerezte. A szünet után Danko Lazovic növelte a Videoton előnyét, és bár Davide Lanzafame szépített, Vinícius révén ismét két góllal vezettek a vendégek. Stopira is betalált, de les miatt ezt a játékvezető nem adta meg, azonban Lazovic második góljával tovább nőtt a különbség. A második félidőben a hazaiak komoly védelmi hibákkal segítették ellenfelüket, így nem lehetett esélyük a pontszerzésre. Harmadik kör Videoton: Kovácsik — Nego, Juhász , Fiola, Stopira — Nikolov (Kovács 68'), A. Hadžić, Pátkai (Huszti 60') — Lazovics — S. Scsepovics, M. Scsepovics (Varga J. 86') • Fel nem használt cserék: Tujvel (kapus), Vinícius, Tamás K., E. Hadžić. • Vezetőedző: Marko Nikolics Balmazújváros: Horváth — Póti, Rus, Tamás, Uzoma — Vajda, Sigér , Maiszuradze (Zsiga 86'), Haris — Sindagoridze (Arabuli 61'), Andrics (Rudolf 74') • Fel nem használt cserék: Szécsi (kapus), Erdei, Jagodics, Batarelo • Vezetőedző: Horváth Ferenc Az első félórában a hazaiak birtokolták többet a labdát, fölényükre jellemző volt, hogy a Balmazújváros alig lépte át a félpályát. Ezt követően kiszabadultak a vendégek a szorításból, de igazi gólhelyzet csak a Videoton előtt adódott az utolsó percben: egy sarokrúgás után Marko Šćepović két méterről az előtte fekvő védőbe lőtt. A második félidő elején aktívabban kezdett a Balmazújváros, de nem tartott sokáig a lendületük. A fehérváriak elkeseredetten harcoltak a győzelemért, de veszélyt csak a vendégek kontratámadásai hordoztak magukban. Mégis a Videoton szerezte meg a vezetést, miután Juhász Roland fejjel volt eredményes; (1–0). Mint utóbb kiderült, a csapatkapitány gólja győzelmet eredményezett a hazaiak számára. A meccs 60. percében a fehérváriaknál pályára lépett Huszti Szabolcs, aki 4679 nap elteltével tért vissza az NB I-be, legutóbb 2005. május 26-án a Budapest Honvéd-Ferencváros találkozón játszott a magyar élvonalban. Videoton: Kovácsik — Nego, Juhász , Vinícius, Stopira — Kovács, Nikolov, Huszti (Fiola 83') — S. Scsepovics, Lazovics (Szolnoki 90+2'), M. Scsepovics (Varga J. 68') • Fel nem használt cserék: Tujvel (kapus), Tamás K., Tóth, E. Hadžić. • Vezetőedző: Marko Nikolics Debreceni VSC: Nagy S. — Jovanovics, Kinyik, Szatmári, Barna (Sós 62') — Varga K. (Tisza 86') Tőzsér , Filip — Takács (Mengolo 68'), Tabakovics • Fel nem használt cserék: Košický (kapus), Kuti, Bereczki • Vezetőedző: Herczeg András A mérkőzés kezdete előtt 45 perccel a kezdőcsapat balhátvédje, Bényei Balázs émelygésre, szédülésre panaszkodott, így nem tudta vállalni a játékot, Bódi Ádám és Könyves Norbert szintén kihagyta a találkozót, a kupameccsen sérültek meg. Herczeg András vezetőedző egy mérkőzéses eltiltása miatt csak a nézőtéren foglalhatott helyet, a pályaedző Bücs Zsolt helyettesítette a kispadon. A Videotonnak volt egy 19 évig tartó otthoni veretlenségi sorozata a Debrecennel szemben, nevezetesen, 1981 és 2000 között 11-szer győzedelmeskedtek a 3 döntetlen mellett. Nagy iramban kezdték a találkozót a csapatok. A Videoton a 20. percben szerzett vezetést: egy szögletrúgást követő kavarodás után Marko Scsepovics lőtte a labdát egy lépésről a hálóba; (1–0). A fehérváriak a szünetig hátralévő időben sem vettek vissza a tempóból és több lehetőséget kialakítottak a debreceniek kapuja előtt, ám újabb gólt nem szereztek. Fordulást követően kiegyenlítettebb lett a játék. A Debrecen az egyenlítésért küzdött, ám említésre méltó helyzetet nem alakított ki Kovácsik Ádám kapujánál, míg a Vidi biztosan őrizte előnyét. A Videoton FC sorozatban tizedik alkalommal győzte le a Debrecent, és sikerével élre állt a tabellán, két ponttal előzi meg a Ferencvárost. A Videoton hazai pályán 2015 nyara óta – egyetlen kivétellel, ami a Ferencváros elleni tavaszi 0–0 volt – minden, pályaválasztóként játszott bajnoki mérkőzésén szerzett gólt. Kovácsik Ádám a Pancho Arénában a legutóbbi öt bajnokiján nem kapott gólt, egynél többet a mostani idényben csak egyszer, az Újpest ellen szedett be. A Videoton a legutóbbi tíz hazai mérkőzéséből csak egyet, a Fradi ellenit nem nyerte meg. Ha ezúttal nyer, bajnok. A harmadik helyért küzdő Budapest Honvéd egy hatos nyeretlenségi sorozat után kétszer is győzött, előbb a Mezőkövesd, majd a Paks ellen. Ősszel döntetlenre végződött a két csapat felcsúti mérkőzése. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. A csapat helyezései fordulónként, idővonalon ábrázolva. Magyar kupa Az MLSZ szabályzatának értelmében, a nemzeti bajnokságokban (NB I, NB II, NB III) szereplő csapatok a kupasorozat 6. fordulójában, a legjobb 128 között kapcsolódnak be a versenybe. A versenykiírás szerint az NB I-es és NB II-es csapatok kiemeltek lesznek a sorsoláson, nem kerülhetnek össze egymással. A hatodik fordulóból (a főtábla első köréből) továbblépő együttesek 300 ezer, illetve 500 ezer forintot kapnak – attól függően, hogy döntetlen után vagy győzelemmel harcolják ki a továbbjutást. Győzelem Döntetlen Vereség 6. forduló (főtábla 1. forduló) 2017. szeptember 11-én a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) székházában megtartott sorsoláson a 70-szeres válogatott Nyilasi Tibor, az MLSZ elnökségi tagjának vezetésével készültek el a párosítások. A Videoton csapata a Baranya megyei labdarúgó-bajnokságban szereplő Mohácsi TE 1888 együttesével küzd meg a legjobb 64-be kerülésért. 7. forduló (főtábla 2. forduló) 2017. szeptember 22-én a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) székházában megtartott sorsoláson a 70-szeres válogatott Nyilasi Tibor, az MLSZ elnökségi tagjának vezetésével készültek el a párosítások. A Videoton csapata az NB III-ban szereplő FC Dabas együttesével küzd meg a legjobb 32-be kerülésért. Európa-liga Győzelem Döntetlen Vereség 1. selejtezőkör Továbbjutott a Videoton, 5–3-as összesítéssel. 2. selejtezőkör Továbbjutott a Videoton, 3–1-es összesítéssel. 3. selejtezőkör Továbbjutott a Videoton, 2–2-es összesítéssel, idegenben lőtt több góllal. Rájátszás Továbbjutott a Partizan 4–0-s összesítéssel. Andrásháza (Ukrajna) Andrásháza (ukránul Андріївка (Andrijivka)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Közigazgatásilag Ungfarkasfalvához tartozik. Története A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. 1910-ben 452 lakosából 43 német, 409 ruszin volt. Ebből 8 római katolikus, 401 görögkatolikus, 43 izraelita volt. A községi tanács címe magyarul : 89453 Ungfarkasfalva, Sevcsenkó út ukránul : 89453, с. Ірлява, вул. Шевченка, б/н (15684) 1981 ED28 A (15684) 1981 ED28 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Kocsis Ferenc (labdarúgó, 1904) Kocsis Ferenc (1904. július 21. – 1962. november 8.) válogatott labdarúgó, balhátvéd. Pályafutása Klubcsapatban Az MTK, majd a professzionális bajnokságban a Hungária labdarúgója volt. Összesen három bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. Gyors, határozott, jól szerelő hátvéd volt, megfelelő taktikai érékkel. A válogatottban 1931 és 1932 között két alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1922–23, 1924–25, 1928–29 2.: 1925–26, 1927–28, 1930–31 3.: 1926–27, 1929–30, 1931–32 Magyar kupa győztes: 1932 Wojtek Zarzycki Wojtek Zarzycki (Wrocław, 1982. június 21. –) lengyel-kanadai labdarúgó. Csirke Ferenc (kosárlabdázó) Csirke Ferenc (Pécs, 1976. május 4. –) visszavonult kosárlabda játékos, a PVSK-Panthers vezetőedzője. Karrierje Játékosként a PVSK-ban 1993-ban kadettbajnokságot nyert, 1993-tól a PVSK másodosztályú csapatában kezdett a felnőttek között, ahonnan 1995-ben az első osztályú Soproni KC leigazolta. 1996-ban a nagy tervekkel megalakult B-csoportos Matáv Pécsi SE (Hoffmann Zoltánnal együtt) hazacsábította a fiatal játékost, aki a B-csoporttól a 2000-es Saporta Kupa-szereplésig a csapat kezdőirányítója volt (két évig a válogatott Mészáros Zalánnal megosztva) és 10 pont feletti kosárátlaggal. A Matáv megszűnésekor a friss háromszoros bajnok Albacomp csapatába szerződött, ahol a válogatottság kapujába kerülő játékos pályafutása némileg megtört, Boros Zoltán mögé szorulva. 2002-ben átigazolt a Soproni Ászok csapatába, ahonnan 2003 februárjában távozott, és leigazolta a B-csoport elsőségéért küzdő PVSK-Panthers. 3 év pécsi A-csoport után 3 évet játszott a Kaposvári KK-nál, majd egy szezont a Dombóvárnál. 2010-ben a B-csoportos Fehérvár KC-hez szerződött, ahol novemberben súlyos Achilles-sérülést szenvedett. A pénzügyi gondokkal küszködő csapatot elhagyva a Kozármisleny B-csoportos csapatának edzője lett. Sérüléséből felépülve sem tért vissza a pályára, 2011 nyarán elvállalta a Kozármisleny vezetőedzői posztja mellé a PVSK-Pannonpower másodedzői pozícióját. 2011. decemberben Szrecsko Szekulovics vezetőedző távozásával ő lett az A-csoportos együttes megbízott vezetőedzője, melyet véglegesítettek és 2016-ig minden évben meghosszabbítottak. 2016 januárjától a 3x3-as kosárlabda válogatott vezetőedzője. Sikerei All Star-tag (1999, 2005) Magyar Kupa 2. (2000) Klubjai játékosként 1993-1995 PVSK (NB I/B) 1995-1996 Soproni Ászok KC 1996-2000 Matáv SE Pécs (1996/97 NB I/B, 1999/2000 Saporta Kupa) 2000-2002 Albacomp-UPC (2000/2001 Korać Kupa) 2002-2003 Soproni Ászok KC 2003-2006 PVSK-Panthers (2003 tavasz NB I/B) 2006-2009 Kaposvári KK 2009-2010 Dombóvár KC 2010 MKB Euroleasing Fehérvár KC (NB I/B) Klubjai edzőként 2011. január-december Ceragem Kozármisleny SE (NB I/B) 2011. augusztustól PVSK-Panthers (decemberig másodedző, decembertől megbízott vezetőedző) Moya (Kasztília-La Mancha) Moya egy község Spanyolországban, Cuenca tartományban. Moya Vallanca, Casas Bajas, Santa Cruz de Moya, Landete, Fuentelespino de Moya és Casas de Garcimolina községekkel határos. Lakosainak száma 153 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Női 3 × 5 km-es sífutóváltó az 1956. évi téli olimpiai játékokon Az 1956. évi téli olimpiai játékokon a sífutás női 3 × 5 km-es váltó versenyszámát február 1-jén rendezték a Snow Stadionban. Az aranyérmet a finn csapat nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Ez a versenyszám először szerepelt a téli olimpia programjában. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Március 22. Március 22. az év 81. (szökőévben 82.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 284 nap van hátra. Névnapok: Beáta, Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul Események 1312 – A Vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa feloszlatja a templomos lovagrendet . 1506 – II. Ferdinánd aragóniai király feleségül veszi Foix Germána navarrai királyi hercegnőt a valenciai Déniában . 1622 – A póheten törzsszövetség meglepetésszerű támadást indít a Virginiai gyarmat települései ellen, 347 telepest lemészárolnak. 1776 – Mária Terézia eltörli a kínvallatást. 1871 – A párizsi kommün kikiáltása. 1895 – Auguste és Louis Lumière meghívott vendégek előtt levetítették A munkaidő vége című, 46 másodperces filmjüket Párizsban , a Nemzeti Iparpártoló Társulat helyiségeiben. Ezt tekintik a filmtörténet első mozielőadásának. 1933 – Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor , az első náci koncentrációs tábor . 1939 – Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül meg. Még aznap magyar bombázókötelékek támadást intéznek az iglói repülőtér ellen. 1945 – Kairóban ( Egyiptom ) megalakul az Arab Liga . 1946 – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt. 1968 – Franciaországban az egyetemisták elfoglalják a Nanterre-i Egyetem épületeit. Ez a 68-as párizsi diáklázadások kezdete. 1989 – Magyarországon megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). 2012 – Katonai puccs dönti meg Amadou Toumani Touré elnök rendszerét Maliban . 2016 – Felfegyverkezett terroristák robbantásos merényletet hajtanak végre Brüsszel két forgalmas közlekedési csomópontján, a repülőtéren , és a Maelbeek/Maalbeek metróállomáson . A merénylet során több mint 300 ember megsebesül, 34-en életüket vesztik. 2017 – Terrortámadás Londonban . (A merénylő felhajtott a Westminster híd járdájára, ahol több embert elgázolt, majd a parlament épületéhez hajtott, késsel pedig rátámadt a bejáratnál posztoló rendőrre. A terrortámadásban öten veszítették életüket, köztük a megkéselt rendőr és a merénylő.) Sportesemények Forma-1 1992 – mexikói nagydíj , Mexikóváros - Győztes: Nigel Mansell ( Williams Renault ) Születések 1212 – Go-Horikava japán császár († 1234 ) 1394 – Ulugbek timurida uralkodó, történetíró, költő, matematikus, korának kiemelkedő csillagásza († 1449 ) 1459 – I. Miksa német-római császár († 1519 ) 1514 – Lorenzaccio de’ Medici a Medici-család tagja († 1548 ) 1599 – Anthony Van Dyck flamand festő, Peter Paul Rubens tanítványa († 1548 ) 1748 – Ambrózy Sámuel evangélikus prédikátor († 1806 ) 1783 – Balassa Gábor szombathelyi püspök († 1851 ) 1797 – I. Vilmos a Hohenzollern dinasztiából származó porosz király († 1888 ) 1799 – Friedrich Wilhelm Argelander német csillagász († 1875 ) 1868 – Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus , fizikai Nobel-díjas († 1953 ) 1868 – Vázsonyi Vilmos (er. Weiszfeld) ügyvéd, politikus, igazságügyminiszter († 1926 ) 1868 – Alfred Fowler angol fizikus, csillagász († 1940 ) 1886 – Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök († 1939 ) 1895 – Illés Béla magyar író , újságíró († 1974 ) 1909 – James M. Gavin az Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán († 1990 ) 1912 – Karl Malden Oscar-díjas legendás amerikai színész († 2009 ) 1912 – Jean Vilar francia színész († 1971 ) 1912 – Leslie Johnson (Leslie George Johnson) brit autóversenyző († 1959 ) 1921 – Nino Manfredi olasz színész († 2004 ) 1923 – Marcel Marceau francia pantomimművész († 2007 ) 1925 – Szoboszlai Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész érdemes és kiváló művész († 2013 ) 1931 – Sediánszky János újságíró, író , a Magyar Rádió szerkesztője 1931 – William Shatner amerikai színész 1948 – Andrew Lloyd Webber brit zeneszerző 1949 – Ács János Jászai Mari-díjas magyar rendező, egyetemi tanár († 2015 ) 1949 – Fanny Ardant francia színésznő 1955 – Lena Olin svéd színésznő („Csokoládé”) 1969 – Andreas Pietschmann német színész 1975 – Kristály Sándor erdélyi magyar matematikus, egyetemi tanár 1976 – Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai filmszínésznő 1981 – Szabics Imre magyar labdarúgó 1985 – Anja Carman szlovén úszónő 1985 – Jakob Diemer Fuglsang dán kerékpározó 1987 – Alexandr Shatilov izraeli tornász 1988 – Kelemen Tamás magyar tornász, műugró 1989 – Viktor Babiscsevics belorusz úszó 1991 – Vecsernyés Dávid, magyar tornász 1996 – Kovács Attila magyar korosztályos válogatott jégkorongozó Kisecset Kisecset község Nógrád megyében, a Rétsági járásban. Fekvése Rétságtól keletre, a Cserhátban fekvő település. Története Kisecset nevét 1493-ban említette először oklevél Echet néven. 1493-ban Báthori István országbíró a váci káptalannak írt parancsában Legendi Bertalant iktattatta be az itteni Echet nevű birtokba, mely előtte néhai Romhányi György fiainak, Pálnak és Györgynek birtoka volt. 1559-ben, a török időkben végzett összeíráskor Ecsed néven írták, ekkor már viszonylag népes település, melynek éves jövedelme 1823 akcse, birtokosa pedig Gazenfer nevű tímár volt. 1598-ban Bornemisza György birtokának írták. 1715-ben, a törökök kiűzése után mint néptelen települést jegyezték fel. 1755-ben Kisecset néven írták, ekkor Telek Tamás birtoka volt. 1770-ben a Prónayak valamint a Kórody és Telek családok voltak a település birtokosai. A 19. században a gróf Buttler család is birtokos volt Kisecseten. A 20. század elején Kisecset Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott. 1910-ben 259 magyar lakosa volt, melyből 241 római katolikus, 11 evangélikus, 7 izraelita. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Római katolikus templom Harangláb Népi lakóház Chauvirey-le-Châtel Chauvirey-le-Châtel település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 121 fő (2015). Chauvirey-le-Châtel Vitrey-sur-Mance, Chauvirey-le-Vieil, Cintrey, Montigny-lès-Cherlieu, Ouge, La Quarte és La Rochelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom (Kővárfonác) A kővárfonáci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04572 sorszámon szerepel. Kosala Kosala (vagy Kósala) ókori indiai királyság, fővárosa Ajódhjá volt a Szaraju folyó partján. Nagyjából a mai Oudh területén helyezkedett el, amely tartomány neve az ókori fővárosból származtatható. Az i. e. 6. században India egyik vezető hatalma, a „Legyőzhetetlen”. Számos más állammal vívott harcokat a térségben, például Kuru, Pancsála vagy Videha. Legnagyobb ellenfele a szomszédos Magadha, amely a Saisunaga-dinasztia idején még egyenlő ellenfél volt, de a Nanada-dinasztia (i. e. 4. század) végül elfoglalta Kosalát. Kosala jelentőségét mutatja, hogy szanszkrit eposzokban főszereplőként tűnik fel. Így az egyik legnagyobb epikus ciklus, a Rámájana legtöbb elbeszélése itt játszódik, és Kosala királyai, királyfiai a legfontosabb szereplők. Buddha és Mahávíra, a dzsainista vallás alapítója is járt a királyságban. Kosala mitikus uralkodói: Dasaratha Ráma Bhárata Ezek a nevek nagyon hasonlítanak a Mahábhárata eposzban feltűnő kurui királyokhoz. (Bhárata, Dhrtarástra) Mitterfels Mitterfels település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2047 fő (1987. május 25.). The Definitive Collection (Olivia Newton-John-album) A The Definitive Collection Olivia Newton-John 2002-ben Európában megjelent válogatás CD lemeze, mely Olivia 1971 és 1992 közötti időszakának sikereit tartalmazza. Az album Japánban Best of Olivia Newton-John címmel és némileg eltérő összeállításban jelent meg. Az album ismertetése A The Definitive Collection először Franciaországban jelent meg 2002 júniusában. Az album főként Olivia 1971 és 1981 közötti legnagyobb európai sikereit tartalmazza, kivétel az 1992-es I Need Love és a Grease Megamix. Az album borítója megegyezik Olvia 1978-as első hivatalos Greatest Hits lemezének borítójával. Az album egy hónappal később Chilében és Dél-Koreában, egy évvel később, 2003. március 19-én Japánban is megjelent, ott Best of Olivia Newton-John címmel és némileg megváltoztatott összetétellel. Újabb egy év elteltével, 2004 októberében az Egyesült Királyságban is kiadták, ahol a 11. helyezésig jutott az albumok listáján. Az album dalai You're the One That I Want (with John Travolta) Xanadu (with ELO) Magic Sam I Honestly Love You Hopelessly Devoted To You Suddenly (with Cliff Richard) I Need Love A Little More Love Summer Nights (with John Travolta) Physical What Is Life? Heart Attack Landslide Make a Move On Me Have You Never Been Mellow Deeper Than The Night Banks of the Ohio Take Me Home Country Roads Long Live Love If Not For You The Grease Megamix (bonus track) Az album dalai, japán kiadás Have You Never Been Mellow Xanadu (with ELO) Physical I Honestly Love You Jolene Magic You're The One That I Want (with John Travolta) Twist Of Fate Sam Take Me Home Country Roads Making A Good Things Better If Not For You Hopelessly Devoted To You Suddenly (with Cliff Richard) Don't Stop Believin' I Need Love Summer Nights (with John Travolta) Come On Over Let Me Be There Heart Attack Soul Kiss Grease Mega-Mix. Kiadások Európa: Universal 585 279-2 Dél-Korea: Universal DC8371 Japán: Universal UICY-1164 Chile: Universal UK: Universal 5842792 Forrás http://www.allmusic.com/album/definitive-collection-r600358 Gyere, kiskutyám! A Gyere, kiskutyám! a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat negyedik évadjának hetedik része. Alkotók Rendező, operatőr és animátor: Cseh András Írta: Bálint Ágnes Zenéjét szerezte: Pethő Zsolt Hangmérnök: Bársony Péter Vágó: Czipauer János Grafikai terv és forgatókönyvíró: Várnai György Háttér: Szálas Gabriella Rajzolták: Czeglédi Mária , Menyhárt Katalin, Somos Zsuzsa Munkatársak: Völler Ágnes, Zsebényi Béla Színes technika: György Erzsébet Gyártásvezető: Mezei Borbála Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Frakk: Szabó Gyula Lukrécia: Schubert Éva Szerénke: Váradi Hédi Károly bácsi: Suka Sándor Irma néni: Pártos Erzsi TV-bemondónő: Papp Ágnes Hangosbemondó a metróállomásnál: Varga T. József Kövér nő a metróállomásnál: Szécsi Vilma Antônio Géder Géder teljes nevén Antônio Géder Malta Camilo (Recreio, 1978. április 23. –) brazil labdarúgóhátvéd. Nitrososphaeraceae A Nitrososphaeraceae egy ammónia oxidáló archaea család a Nitrososphaerales rendben. Fajok Két faja van: Nitrososphaera viennensis Nitrososphaera gargensis Sambava Sambava város és község (Malagaszi nyelven: kaominina) Madagaszkár északi részén. A Sambavai kerület, valamint a Sava régió központja. Sambava az 5-ös főút mellett található Nosiarina és Vohemar települések között. A város létszáma 40 000 fő volt a 2001-es népszámlálás adatainak becsült értéke alapján. A Sambavai repülőtér a város határában működő regionális igényeket kiszolgáló, belföldi járatokat indító és fogadó repülőtér. A városban az alap- és a középfokú oktatási intézmények megtalálhatóak. A város erősen mezőgazdasági jellegű, mivel lakosságának 45 százaléka a mezőgazdaságból él. Legfontosabb terményeik a kókuszdió és a vanília. A városban kórház is található. Sambava tengerpartját fehér homok borítja, amely az ide látogató turisták számára vonzóvá teszi a települést. A város számos idegenforgalmi szálláshellyel rendelkezik. A Marojejy Nemzeti Park a városból könnyen megközelíthető, közúton. The Devil You Know (Odaát) A The Devil You Know az Odaát című televíziós sorozat ötödik évadának huszadik epizódja. Cselekmény Pestisnek köszönhetően, mindenütt sertésinfluenza üti fel a fejét. Dean és Sam Nyugat-Nevadában keresnek nyomokat a lovas után, ám hiába. Miután a visszaúton Bobby-tól telefonon azt a tanácsot kapják, hogy kelet felé menjenek, az autóban Crowley jelenik meg, mire Dean lefékez, Sam pedig a démonölő tőrrel a váratlan vendégre tör. A démonnak sikerül meggyőznie a fivéreket, hogy segítségükre lehet Pestis megtalálásában, így társul hozzájuk, és egy elhagyatott házhoz viszi őket, ahol letáboroznak. Crowley elmondja, hogy egy mágikus érme segítségével akadt Deanékre, amit korábban inasa rejtett az Impalába, és annak köszönhetően hallotta is eddigi beszélgetéseiket. Azt tanácsolja, raboljanak el egy démont, aki kapcsolatban áll a lovasokkal, és tudja, hogy merre tartanak. Ő az a démon, aki együtt dolgozik Pestissel; míg utóbbi fertőz, ő gyógyszercégén keresztül elterjeszti az ellenanyagot, mely valójában a Croatoan vírus. Crowley azonban csak Deant viszi magával, Samet pedig maradásra parancsolja, ugyanis nem tűri, hogy az nem bízik benne és az életére akar törni. Mialatt Sam újra beszél Bobby-val telefonon, a Sátán visszazárásával kapcsolatosan, a két újdonsült barát a Niveus Gyógyszergyár irodaházához megy, ahol Crowley beteleportál az épületbe, és a démonölő tőrrel végez a földszinten őrködő démoni testőrökkel, majd átadja a kést, és egyedül indítja Deant útnak az emeletre. A liftből kiszállva, a fiú is megöl egy őrszemet, ám amint szembekerül az irodájában dolgozgató célponttal, a lifttel kénytelen visszamenekülni a földszintre, ugyanis ellenfele rendesen elkezdi verni. Odalenn Crowley siet a segítségére; egy ördögcsapdát ábrázoló zsákot húz a bestia fejére, így az a fogságába esik. Mialatt úton vannak a menedékházhoz, Crowley elárulja Deannek, Sam már ismeri túszukat. Valóban így is van: a démon egy Brady nevű srác testébe van szállva, aki Sam barátja volt az egyetemen, az többször terelte vissza a jó útra, hiszen akkor még nem tudta, mi is ő valójában. A társaság követeli, árulja el a lovas hollétét, ám a székhez kikötözött gonosztevő nem hajlandó, ugyanis jobban fél Lucifer haragjától, mint fogvatartóitól. Azzal kezd provokációba, hogy felfedi, ő volt az, aki annak idején bemutatta Samnek Jessicát, és ő volt az is, aki azon a bizonyos éjszakán megölte, mindezt Azazel utasítására. Sam hirtelen haragjában meg akarja ölni Brady-t, ezért Dean kirángatja a szobából. Mialatt Crowley eltávozik egy kis időre, Sam bezárja bátyját a mosdóba, és szembenéz Brady-vel, ám fékezi magát, és nem öli meg, ezután pedig Dean is kiengedi. Démon pajtásuk visszatér, és közli túszukkal, most már nyugodtan beszélhet, ugyanis most mészárolt le egy egész démoncsapatot, és az egyetlen túlélővel elhitette, hogy Brady immáron Lucifer ellen van. Nyüszítés töri meg a csendet, Crowley rádöbben, hogy őt is lekövették egy olyan érmével, mellyel ő is a Winchestereket, majd -a fiúk számára láthatatlan- pokolkutya tűnik fel az ajtóban. Mikor a dög támad, Crowley elteleportál, és saját kutyájával tér vissza, melyet nekiugraszt a másiknak. A tesók és a két démon az Imaplával elhagyják a helyszínt, Crowley előtt még odaböki, az ő ebe nagyobb, úgyis az fog győztesen kikerülni a viadalból. Egy sikátorba beérve, Brady végül elárulja Pestis elkövetkező tartózkodási helyét, így mint aki jól végezte dolgát, Crowley elbúcsúzik, és eltűnik. Távozása után Dean sóval állja el Brady útját, aki ugyan megpróbálja lebeszélni Samet, a fiú nekiesik a démonölő tőrrel, és leszúrja vele egykori barátját. Bobby otthonában Rufus Turnerrel telefonál Halál hollétének eddigi sikertelen kiderítésével kapcsolatban. A beszélgetés végét követően Crowley bukkan fel, és noha a házigazda puskával rálő, ajánlatot tesz Bobby-nak: ha nekiadja kölcsönbe a lelkét, elárulja, hol találja meg a Halált... Természetfeletti lények Démonok A démonokat a folklórban, mitológiában és a vallásban egyaránt olyan természetfeletti lényként, gonosz szellemként írják le, melyeket meg lehet idézni, és irányítani is lehet. Közeledtüket általában elektromos zavarok jelzik, maguk mögött pedig ként hagynak. Időpontok és helyszínek 2010. tavasza Szent Miklós-fatemplom (Budfalva, felső) A budfalvi felső Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04531 sorszámon szerepel. Versenyzői piac A versenyzői piac (szabadversenyes piac, tökéletes verseny) a piacok olyan formája, amelyre az alábbi két feltétel teljesül: Tökéletes piac, azaz jellemző rá: a javak homogenitása, vagyis az egyes jószágegységek között nincsenek minőségbeli különbségek; tökéletes információ (más szóval transzparencia, átláthatóság), amelynek lényege, hogy a piac minden szereplője – eladók és vevők – tisztában van az összes, a piacon jelen lévő információval ; racionális piaci szereplők, akik az összes rendelkezésükre álló információ figyelembevételével hasznosságuk maximalizálására törekszenek; nincsenek időbeli és helyi különbségek (ha vannak, akkor már nem egy piacról beszélünk); a szereplők azonnali reakciója követ minden piaci változást. Az eladók között verseny van, nincs együttműködés, bár a piacon kialakult egyensúlyi árat mindannyian elfogadják. A versenyzői piac két okból kiemelten fontos a közgazdászok számára: egyrészt az ilyen piacok mikroökonómiai elemzése meglehetősen egyszerű; másrészt pedig egyedül a tökéletes verseny biztosítja minden esetben a csere paretói értelemben vett hatékonyságát. Mivel a versenyzői piac csupán egy közgazdasági modellnek tekinthető, a valóságban ilyen piacok nem léteznek. Tökéletes versenyhez közeli piacok kialakulhatnak ott, ahol az eladók és a vevők száma is nagy. Ellenkező esetben ugyanis a legnagyobb eladó(k), illetve vevő(k) képessé válnak arra, hogy ellenőrzésük alá vonják a piacot, annak működését saját érdekeik alá rendeljék – így elvész a piac versenyző jellege. Ilyen, a modellhez közel álló piac például a tőzsde. A versenyzői piacok jellemzőivel Léon Walras francia közgazdász foglalkozott elsőként. Rochefort (Charente-Maritime) Rochefort település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 24 045 fő (2015). Rochefort Breuil-Magné, Échillais, Loire-les-Marais, Saint-Hippolyte, Saint-Nazaire-sur-Charente, Soubise, Tonnay-Charente és Vergeroux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kálmán Imre Múzeum (Siófok) A Kálmán Imre Múzeum a zeneszerző siófoki szülőházában, a Kálmán Imre sétányon található. Az emlékházat születésének 105. évfordulója alkalmából, 1987. október 22.-én nyitották meg. A múzeum állandó kiállítása a szülőház földszinti részén sok értékes tárgyat mutat be a művész hagyatékából, köztük a zongoráját is. A kiállítótermekben a világhírű operettekből hallhatunk részleteket a látogatás közben. A zeneszerző özvegye, Vera Kálmán és gyermekei, Yvonne és Charles 1991 augusztusában a múzeumnak adományoztak a bécsi Hofburgban akkor kiállított családi emlékek közül néhány fontos darabot, köztük E. D. Minazzoli párizsi szobrászművész Kálmán Imréről készült mellszobrát, a művész kezeinek gipszmásolatát, a zeneszerző magas osztrák kitüntetését. A múzeumnak sok külföldi látogatója is van, a 2010-es években már számos orosz turista is felkeresi azt. Érdekesség, hogy Kálmán Imre feleségének édesanyja a pétervári cári udvar udvarhölgye volt. Kálmán Imre operettjei a kommunizmus ideje alatt is mindvégig nagy népszerűséget élveztek a Szovjetunióban. Nemrégiben egy japán televízió forgatócsoportja is megörökítette az emlékházat egy Kálmán Imréről szóló műsor számára. Az emeleti részen időszakos képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Blue Effect A Blue Effect vagy Modrý Efekt illetve M Efekt egy cseh rockzenekar, mely 1968-ban alakult. Tagjai Jiří Kozel – basszusgitár Vladimír Mišík – ének , gitár Vlado Čech – dob Radim Hladík – gitár Lešek Semelka – billentyűs hangszerek Albumaik Meditace (1970) Coniunctio (1970) Kingdom Of Life (1971) Nová syntéza (1971) Nová syntéza 2 (1974) Modrý Efekt & Radim Hladík (1974) Svitanie (1977) Svět Hledačů (1979) 33 (1981) Beatová síň slávy – Blue Effect (válogatás, 2004) Saint-Aubin-de-Médoc Saint-Aubin-de-Médoc település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 6868 fő (2015). Saint-Aubin-de-Médoc Arsac, Saint-Médard-en-Jalles, Avensan, Le Pian-Médoc, Salaunes és Le Taillan-Médoc községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ipoly-parti sport- és szabadidőcentrum Koordináták: é. sz. 48° 04′ 52″, k. h. 19° 17′ 18″48.081111111111, 19.288333333333 A balassagyarmati Ipoly-parti sport- és szabadidőcentrum a városban, az Ipoly partján, az Ipolypart utca mellett helyezkedik el. Létesítmények Városi Sportcsarnok Balassagyarmatra 1974-ben a város határában, ekkor még nem szerepelt a tervekben a sportcentrum építése az Ipoly-partra. 2011-ben az önkormányzat felújította a tulajdonában lévő épületet, miután 15 millió forintnyi kormányzati támogatást kapott. a felújítás során új csapadékvíz elleni szigetelést kapott, a homlokzatok hőszigetelését javították, a régi nyílászárókat kicserélték illetve akadálymentesítették a csarnokba való bejutást. Műfüves labdarúgópálya 2005-ben a városban, a Sportcsarnokkal szemben átadták Nógrád megye első műfüves pályáját, a sportcentrum még ekkor sem képzelt az elképzelések között. A pályát négy reflektorral szerelték fel, rendelkezik saját parkolóval is, de lelátót nem építettek mellé. Gördeszkapálya Balassagyarmaton 2014-re már egyre népszerűbbé vált a gördeszkázás a fiatalok körében, ám eddig gördeszkapálya hiányában a köztéri padokon, korlátokon űzték a sportot, ennek következében ezek eléggé elhasználódtak. A város önkormányzata egy gördeszkapálya építését kezdeményezte, hogy ne a köztéri bútorokon vagy az akkor nemrégiben átadott új Szerb utcai játszótér és a megújult főtér padjain gördeszkázzanak. Az építésre lehetőséget adott az, hogy ekkor már tervekben volt az új sportközpont, és az ehhez kapcsolódó klubházat is elkezdték építeni, így a pálya helye az egykori gyalogoshíd, a Madách híd mögé került. A pályát öt előre legyártott elemből alakították ki, amit az alpolgármester, Csach Gábor elmondása szerint további elemekkel bővíthető, és később majd helyet adhat számos versenynek is. Az építéssel párhuzamosan a Madách hidat is felújították. 2015-ben a rekotán pálya építésével egy időben a gördeszkapályát két elemmel bővítették. Rekortán atlétikai pálya 2015 októberében az MLSZ-EMMI támogatásával az Ipoly parton, a halásztanya mögötti területen elkezdték építeni a rekortán burkolatú sportpályát, ami már novemberre el is készült. Kövi Pál Sportközpont A balassagyarmati BSE futballcsapat már korábban ki akart költözni a Nagyligeti Sporttelepen lévő klubépületéből. Az új klubház alapkövét 2013 októberében rakták le a műfüves pálya mellett, és a tervek szerint 2014. június 30-ra be kellett volna fejezniük. Az építkezés 250 millió forintba kerül, ennek 70%-a szponzori pénzekből, 30%-a önerőből valósul meg, a projekthez Orbán Viktor, miniszterelnök is hozzájárult 50 millió forinttal. Az 1000 m²-es klubház öltözőket, konditermeket, orvosi szobát, büfét, irodákat és egyéb kiszolgáló helyiségeket is foglal magában. A székházat úgy építették, hogy a második ütemben hozzá lelátót és élőfüves center pályát is lehessen kialakítani, erre még 2015-ben sor került. A komplexum még ebben az évben megkapta a város neves labdarúgójának, Kövi Pál nevét. Gyakorló pálya Gaál Dénes, a futballcsapat korábbi elnöke a klubszékház alapkövének lerakásakor megemlítette, hogy a további sportfejlesztésben szerepel egy gyakorlópálya, atlétikai pálya és teniszpálya is. A gyakorló futballpálya építését 3 évvel később, 2016. május 30-án kezdték meg a műfüves pálya mellett. A 2017-re elkészült pályán a Balassagyarmati VSE az első gyakorlómeccsét az Eger SE ellen játszotta július 26-án. Tervezett és épülő létesítmények Révész László Uszoda Balassagyarmaton évtizedeken keresztül igény lett volna egy fedett uszoda, ami megvalósításához több elképzelés is volt, ám ezek mind meghiúsultak, pedig indokot adott az, hogy Balassagyarmaton 6000 diák tanul, a diákok úszásoktatására pedig csak Vácott, Salgótarjánban és Nagykürtösön volt lehetőség. Egyik jelentős kísérlet az uszodaépítésre 1978 februárjából való. A sportcsarnok mögé szént 8 m x 12 m-es uszoda műszaki leírása és 3,5 millió forintos költségvetése 1978 októberére elkészült, azonban nem engedélyezték a felépítését. A meg nem épült uszoda tervei máig őrzik a városháza irattárjában. Végül 2014-ben a kormány tanuszoda programjában az ország 24 településén, Balassagyarmaton is uszodák építését tervezték. Még ez az év januárjában elkezdődött az előkészítése munkálatok, a balassagyarmati épület helyéül az Iporpart utcán a Madách híd melletti területet jelölték ki. Az uszodába egy 10 m x 6 m, valamint egy 25 m x 15 m méretű medencét terveztek. Az építési költségeket és fenntartást is az állam vállalta. A kivitelezés 2015. november 26-i határidejéig 8 cég tett ajánlatot, melyek közül végül a Hanley Service Kft. építheti meg az Ipoly-parti tanuszodát. Az önkormányzat 2016. április 22-én adta át az Ipolypart utcai telket, az alapkőletétérre pedig május 18-án került sor Medvácz Lajos polgármester, Balla Mihály országgyűlési képviselő és Fónagy János Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára részvételével. 2018 márciusában a városi képviselő-testület úgy döntött, hogy az új uszoda vegye fel Révész László, balassagyarmati sportvezető nevét. Kézilabda sportcsarnok A Magyar Kézilabda Szövetség országos munkacsarnok-építési programjában szerepelt egy-egy kézilabdacsarnok építése Balassagyarmatra, Pásztóra és Salgótarjánba. Balassagyarmatnak ez a program kapóra jött, ugyanis az 1973-ban épült, többször felújított városi sportcsarnok nem tud megfelelni a kor követelményeinek. A város önkormányzata a Nádor utcai leromlott állapotú sportpályák területét ajánlotta fel 2016 márciusában. A tervezett kézilabdacsarnok egy 500 fős lelátót, öltözőket, edzőtermeket, irodahelyiségeket és büfét foglal magába. Megvalósításáról 2017 júniusában adott hírt a Magyar Közlöny, mi szerint az országos kézilabda munkacsarnok fejlesztési programban a balassagyarmati csarnok a megvalósulási sorrendben a 4. helyet kapta. Honvédelmi Sportközpont Országosan 16 Honvédelmi Sportközpont építéséről döntött a kormány még 2017 decemberében, ebből egy, a megyében egyedüliként Balassagyarmaton is. Ezek a sportközpontok magukba foglalnak fedett lőteret, illetve különböző tortatermeket, edzőtermeket, melyek alkalmasak küzdősportok, vívás, lövészet edzéseire, valamint az elsősegélynyújtás és a tájékozódási ismeretek oktatására. Az Eltűntnek nyilvánítva epizódjainak listája Ez a lap az Eltűntnek nyilvánítva című kanadai televíziós sorozat epizódjait tartalmazza. Love Injected A Love Injected (magyarul: Befecskendezett szerelem) egy dal, amely Lettországot képviseli a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon, Bécsben Aminata előadásában. A dal a 2015. február 22-én rendezett lett nemzeti döntőben nyerte el az indulás jogát. Tajvan olimpiai zászlaja Tajvan olimpiai zászlaját a Kínai Köztársaság, ismertebb nevén Tajvan olimpiai csapata használja, mely „Chinese Taipei” néven eme zászló alatt versenyez az olimpiai játékokon Kína színei helyett. A zászlót 1980 óta használják, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kimondta, hogy Tajvan nem vehet részt a játékokon a Kínai Köztársaság neve és zászlaja alatt. Bíróság előtt az Olimpiai Bizottság döntése 1979 októberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt a határozatot hozta, hogy a Kínai Köztársaság Olimpiai Bizottságának nevét változtassák meg Tajvani Olimpiai Bizottságra, és adoptáljanak új zászlót és himnuszt, ha részt akarnak venni az olimpiai játékokon. A Kínai Köztársaság erősen ellenezte a döntést beperelte a NOB-ot Svájcban. A Kínai Köztársaság az olimpiai bizottságuk nevére, illetve a zászlóra és himnuszra vonatkozó kikötés sérti az Olimpiai Okirat 6., 64. és 66. pontját. Azonban a köztársaság az ügyet elveszítette, 1980. január 15-én a svájci bíróság elutasította Tajvan azon kérését, hogy továbbra is Kínai Köztársaság néven maradhasson az olimpiai játékok keretein belül. Kinézete és szimbolikája A zászlón fehér háttérben kék korongon egy tizenkét ágú fehér nap látható, mely a Kínai Köztársaság címere és a Kuomintang jelképe is, illetve a tajvani zászlónak is eleme. A tizenkét fehér napsugár jelképezi a tizenkét hónapot és hagyományos tizenkét kínai órát. Ez alatt az olimpiai öt karika van, mely Pierre de Coubertin szavai szerint a világ öt kontinensét szimbolizálja. A két jelkép a Kínai Köztársaság nemzeti jelképe, az ötszirmú japán kajszi (Prunus mume) belsejében áll, melyet piros, kék és fehér vonalak, a tajvani zászló színei határolnak. A paralimpiai játékokon használt zászló szinte azonos, de az öt karika helyett a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság háromszínű logója áll rajta. Tajvan paralimpiai zászlaja Tajvan paralimpiai zászlaja a tajvani olimpiai zászlóhoz hasonló, de az olimpiai öt karika helyett a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság háromszínű szimbóluma áll a nap alatt. Tajvan siketlimpiai zászlaja Tajvan siketlimpiai rendezvényeken használt zászlaján a fehér nap alatt egy zöld kínai sárkány ábrája látható, alatta pedig a „Chinese Taipei” felirat. Tajvan labdarúgó olimpiai zászlaja A labdarúgó tornákon használt zászló is a tajvani olimpiai zászlóhoz hasonlatos. A nap szimbóluma alatt az öt karika helyett a tájcsitu, vagyis a jin-jang jel áll, a fekete és fehér pont helyett egy-egy futball labdával. Tajvani Universiade zászlaja Az Universiade versenyein használt tajvani lobogó háttere világoskék, a nap szimbóluma alatt a FISU (International University Sports Federation) jelképe, egy nagy U betű áll. Fonyódliget megállóhely Fonyódliget megállóhely egy Somogy megyei vasútállomás, Fonyód településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Balatonboglár vasútállomás Fonyód vasútállomás Udvari Kamara Az Udvari Kamara (eredeti nevén Hofkammer) a Habsburg Birodalom központi pénzügyigazgatási szerve volt 1526 és 1849 között. Története A bécsi székhelyű Udvari Kamarát I. Ferdinánd magyar és cseh király hozta létre, hogy hatékonyan irányítsa az uralma alá tartozó országok és tartományok pénzügyet, s hogy katonai vállalkozásait finanszírozni tudja. Az Udvari Kamara a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb csúcsszerve volt, közvetlen fennhatósága alá tartozott a pozsonyi Magyar Kamara és az utóbbitól független Szepesi Kamara is. A bécsi kincstár a 16. században óriási adósságot halmozott fel, a kiadás szinte minden évben meghaladta a bevételt. A tizenöt éves háború idejére a birodalom minden gazdasági tartalékát felélte. Az Udvari Kamara így létrehozóinak fő célját, az összbevétel növelését nem érte el. Ebben közrejátszott az is, hogy az egységes költségvetés és a zárszámadás ismeretlen volt. Az Udvari Kamara nem csak a pénzügyekért, hanem a gazdaságért is felelt. A török Magyarországról való kiűzését követően az Udvari Kamara szervezte a magyarországi betelepítéseket is. Magyar vonatkozások A bécsi udvar az 1570-es évekre teljesen leválasztotta a Szepesi Kamarát a Magyar Kamarától, gyakorlatilag mindkét kamarát az Udvari Kamara irányította. A 16–17. században számos fontos magyarországi bevételi forrás került a Magyar Kamarától az Alsó-ausztriai Kamara kezelésébe, többek között a magyaróvári és pozsonyi harmincadok, a körmöcbányai, selmecbányai és a besztercebányai kamarák, a pozsonyi sóhivatal, a komáromi, magyaróvári és zólyomi uradalmak. Az Alsó-ausztriai Kamara ugyancsak az Udvari Kamarának volt alárendelve. Az Udvari Kamara jövedelemkezelése, Magyarországra gyakorolt hatása napjainkban is vitákat kelt a történészek között. Tihany-lakótelep (Kassa) Tihany-lakótelep (szlovákul: Sídlisko Ťahanovce) Kassa város része Szlovákiában, a Kassai kerület Kassai I. járásában. Fekvése Kassa központjától északra fekszik. 1984-től épült fel új lakótelepként. Nevét a hernádtihanyi városrészről kapta. Története A lakótelep építése 1984-ben kezdődött. Az első két év munkálatai a tereprendezéssel és a közművek építésével teltek. Az első két panelház 1987-ben épült fel a mai Americká trieda területén. Az építés első üteme 1989-ig tartott. Az építés második üteme 1991-ben kezdődött és 1993-ig tartott. 1995-ig megépült a Bruselská utcai alapiskola és a kereskedelmi központ. 1996-1997-ben felépült még egy paneltömb a Helsinská utcában. Ezután a rendelkezésre álló földterület hiányában az építkezés befejeződött. A tervek szerint az építés újabb üteme 2009-ben kezdődik. Népesség Lakosainak száma 2001-ben 22 522 fő volt. 2011-ben 23 250 lakosából 17 739 fő szlovák, 486 magyar és 329 cigány. Tajvani-szoros A Tajvani-szoros (Taiwani-, más néven Formosai-szoros) kb. 300 km hosszúságú szoros a szárazföldi Kína és Tajvan szigete között. A szoros a Dél-kínai-tenger része, északkeleten a Kelet-kínai-tenger határolja. A legkeskenyebb része 131 km széles. A szoros nyugati partján a szárazföldön Fujian (Fucsien) tartomány fekszik. A közelében fontos szigetek találhatók, mint Quemoy (Jinmen, Kinmen), Amoy (Xiamen, Hsziamen), Hainan (Hajnan) és a Matsu-szigetek (Mazu, Matsu). A szorost keleten Tajvan nyugati partja és a Pescadores- (Penghu-) szigetek határolják. A szorosban jelentős halászati tevékenység folyik. A szoros a kínai polgárháború vége (1949) óta – amikor is a Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek) vezette Kuomintang erői átkeltek a szoroson és áttelepítették a kormányukat Tajvanra – számos alkalommal volt a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) közötti katonai konfliktusok színhelye. A Tajvani-szoros stratégiai jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy itt vezet el a Közel- és Közép-Kelet olajtermelő országait Japánnal, Dél- és Észak-Koreával valamint Észak-Kínával összekötő tengeri út. A szorosba torkollik a Minjiang- (Mincsiang) és a Jiulong-folyó (Csiulung). Szammitíja A szammitíja (szanszkrit; kínai: ���, pinjin: Zhèngliàng Bù) - a forrásoktól függően - a tizennyolc vagy húsz korai buddhista iskola egyike az Ókori indiában, a Vátszíputríja szektából vált ki. Nyelve Buton Rinchen Drub tibeti történész szerint a mahászanghika iskolában a prákrit nyelvet használták. A szarvásztiváda a szanszkrit, a szthavriaváda iskola a paisácsi, a szammitíja iskola pedig az apabhramsa dialektust használta. Története Étienne Lamotte buddhológus a kínai Hszuancseng írásait felhasználva arra a következtetésre jutott, hogy a szammitíja szekta valószínűleg a leg népszerűbb nem-mahájána szekta volt Indiában, majdnem kétszer akkora mint a sorban mögötte álló. Később az arányokat túlzónak találta és lecsökkentette. Az iskola hosszú időn át jelen volt Indiában, de a buddhizmus hanyatlásnak indult és ez az iskola sem maradt életben. A szammitíja szekta végét a buddhizmus hanyatlása jelentette Indiában. Nézeteltérések más buddhistákkal Hszuancseng kínai buddhista zarándok feljegyzései arról árulkodnak, hogy a szindhi szammitíjáknak "szűkös látásmódjuk van és a támadják a mahájána tanokat". Táranátha középkori tibeti tudós és láma korabeli beszámolói alapján a számmitíják rendíthetetlenül mahájána és vadzsrajána ellenesek voltak, olyannyira, hogy a szindhi szammitíja szerzetesek más iskolák tantrikus szövegeit elégettek és elpusztították a bodh-gajai Vadzsrásana kolostor Hevadzsrát ábrázoló ezüst képét. Hszuancseng életrajzában szerepel, hogy egy idős brahmin, Pradzsnágupta, a szammitíja szekta egyik követője hétszáz soros értekezést írt, amely szembe helyezkedett a mahájána tanításokkal. Hszuancseng erre válaszul nálandai tartózkodása során írt egy 1600 soros művet, amely elutasítja Pradzsnágupta nézeteit. A mű címe Az eretnekség elpusztítása címet adta. In this context, the Sa�mitīya sect was regarded as heretical. Golf a 2016. évi nyári olimpiai játékokon A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a golfban két versenyszámot rendeztek. A versenyszámokat augusztus 11. és 20. között rendezték. Ördögcérna (növénynemzetség) Az ördögcérna vagy lícium (Lycium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melybe cserjék és kis fák tartoznak. A szubtrópusi éghajlatú, valamint a meleg mérsékelt öv területein fordulnak elő az északi és déli félgömbön egyaránt, s ezen belül is inkább a száraz élőhelyeket részesítik előnyben. Legtöbb fajuk az amerikai kontinensen él. Közös jellemzőik közé tartozik, hogy terméseikben kősejtek találhatók, melyek a magház külső részében (a perikarpiumban) kicsi lemezkék alakjában fordulnak elő, s nem alkotnak folytonos réteget. Egyes fajok levelét, illetve termését fogyasztják (pl. kínai ördögcérna), mások mérgező növények, néhányukat pedig sövénynövényként is alkalmazzák (pl. kaffer ördögcérna, közönséges ördögcérna). Fajok A nemzetségbe közel 80 faj tartozik. Az alábbi fajlista nagyrészt a National Science Foundation támogatásának köszönhetően létrehozott Project Lyceae kutatási eredményei alapján készült: Lycium acutifolium E.Mey. ex Dunal Lycium afrum L. – kaffer ördögcérna Lycium ameghinoi Speg. Lycium americanum Jacq. Lycium amoenum Dammer Lycium andersonii A.Gray Lycium arenicola Miers Lycium arochae F.Chiang, T.Wendt et E.J.Lott Lycium athium Bernardello Lycium australe F.Muell. Lycium barbarum L. – közönséges ördögcérna Lycium berlandieri Dunal Lycium boerhaviifolium L.f. Lycium bosciifolium Schinz Lycium brevipes Benth. Lycium bridgesii (Miers) R.A.Levin, Jill S.Mill. et G.Bernardello Lycium californicum Nutt. Lycium carolinianum Walter Lycium cestroides Schltdl. Lycium chanar Phil. Lycium chilense Bertero – chilei ördögcérna Lycium chinense Mill. – kínai ördögcérna Lycium ciliatum Schltdl. Lycium cinereum Thunb. Lycium cooperi A.Gray Lycium cuneatum Dammer Lycium cyathiformum C.L.Hitchc. Lycium cylindricum Kuang et A.M.Lu Lycium dasystemum Pojark. Lycium decumbens Welw. ex Hiern Lycium densifolium Wiggins Lycium depressum Stocks – turkesztáni ördögcérna Lycium deserti Phil. Lycium distichum Meyen Lycium eenii S.Moore Lycium elongatum Miers Lycium europaeum L. – mediterrán ördögcérna Lycium exsertum A.Gray Lycium ferocissimum Miers Lycium fremontii A.Gray Lycium fuscum Miers Lycium gariepense A.M.Venter Lycium gilliesianum Miers Lycium glomeratum Sendtn. Lycium grandicalyx Joubert et Venter Lycium hantamense A.M.Venter Lycium hirsutum Dunal Lycium horridum Thunb. Lycium humile Phil. Lycium infaustum Miers Lycium intricatum Boiss. Lycium isthmense F.Chiang Lycium leiospermum I.M.Johnst. Lycium leiostemum Wedd. Lycium macrodon A.Gray Lycium mascarenense A.M.Venter et A.J.Scott Lycium martii Sendtn. Lycium megacarpum Wiggins Lycium minimum C.L.Hitchc. Lycium minutifolium Remy Lycium morongii Britton Lycium nodosum Miers Lycium oxycarpum Dunal Lycium pallidum Miers Lycium parishii A.Gray Lycium pilifolium C.H.Wright Lycium puberulum A.Gray Lycium pumilum Dammer Lycium rachidocladum Dunal Lycium repens Speg. Lycium ruthenicum Murray Lycium schaffneri A.Gray Lycium schizocalyx C.H.Wright Lycium schreiteri F.A.Barkley Lycium schweinfurthii Dammer Lycium shawii Roem. et Schult. Lycium shockleyi A.Gray Lycium sokotranum Wagner et Vierh. Lycium stenophyllum J.Rémy Lycium strandveldense A.M.Venter Lycium tenue Willd. Lycium tenuispinosum Miers Lycium tetrandrum Thunb. – tövises ördögcérna Lycium texanum Correll Lycium torreyi A.Gray Lycium truncatum Y.C.Wang Lycium villosum Schinz Lycium vimineum Miers Lycium yunnanense Kuang et A.M.Lu Jegyzetek Project Lycieae. amherst.edu/~jsmiller/LycieaeWeb (az Amherst College honlapján Jill S. Miller LycieaeWeb-oldalai) (angolul) (Hozzáférés: 2014. nov. 24.) (HTML) Species of Lycium. amherst.edu/~jsmiller/LycieaeWeb (az Amherst College honlapján Jill S. Miller LycieaeWeb-oldalai) (angolul) (Hozzáférés: 2014. nov. 24.) (HTML) Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 161., 195., 420. o. ISBN 963 9121 22 3 Miller, A.: Lycium sokotranum Wagner & Vierh.. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2014.3. International Union for Conservation of Nature, 2004. (Hozzáférés: 2014. november 24.) Forrás Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4 ), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X ). Budapest: Gondolat Kiadó. 244. o. Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 345. o. ISBN 963-9257-11-7 Amahl és az éjszakai látogatók Az Amahl és az éjszakai látogatók (eredeti címén Amahl and the Night Visitors) Gian Carlo Menotti tv-operája, a műfaj első darabja a világon. Többi operájához hasonlóan, szövegét maga írta. Ősbemutatója 1951. december 24-én volt az NBC televízió élő közvetítésében New Yorkból, saját társulata, az NBC Opera Theatre előadásában, a zeneszerző barátjának, Thomas Schippersnek a vezényletével. 1963-ig minden évben élőben adták karácsony táján, akkor felvételt készítettek, amit három éven át ismételtek. 1978-ban egy újabb verziót forgattak (részben a Szentföldön). A BBC 1955 decemberében saját változatot sugárzott, amit szintén többször ismételt. 1996-ban Menotti maga rendezett egy újabb filmfelvételt. A színpadi előadás lehetőségére a szerző már a komponáláskor gondolt, a mű változtatás nélkül szcenírozható. Ebben a formában 1952. február 21-én, Bloomingtonban mutatták be, ismét Schippers vezényletével. Azóta a világon az egyik legtöbbet játszott 20. századi opera lett, amatőr és hivatásos társulatok egyaránt játsszák, főként a decemberi keresztény ünnepek idején. Játékideje 46–52 perc. (Színpadon egy felvonás.) Keletkezése Menottit 1950-ben bízta meg az NBC tv-társaság kimondottan képernyőre szánt opera megírásával. Nehezen talált témát, végül a New Yorkban kiállított Hieronymus Bosch-festmény, a Királyok imádása adta neki az ötletet az újszövetségi tárgyú darab komponálásához. Ehhez járultak a gyermekkori emlékek: az olasz (és általában a neolatin nyelvű országokban elterjedt) karácsonyi szokás, ami szerint az ünnep a december 24-éről 25-ére virradó éjjel, az ajándékot hozó három királyok látogatásával köszönt be. (Teljesen eltér a Csajkovszkij Diótörőjében vagy Massenet Wertherében ábrázolt német fenyőfás karácsonytól.) A főhős, Amahl sántaságát is saját, kisfiúként átélt lábproblémája sugallta, ami egy kegyhely meglátogatása után javult. Az időzavarba került Menottinak élettársa, Samuel Barber segített a hangszerelésben. Szereplők Amahl , 12 év körüli sánta fiú (fiúszoprán) Az anyja ( szoprán ) Gáspár , király, nagyothall ( tenor ) Menyhért , király ( bariton ) Boldizsár , király ( basszus ) Az apród (basszus) Pásztorok, falusiak (vegyeskar)[Három pásztor] (táncosok) Hangszerelés 1 fuvola, 2 oboa, 1 klarinét, 1 fagott, 1 kürt, 1 trombita, ütők (két játékos), 1 hárfa, 1 zongora, vonósok. (Létezik a műnek két zongorára átírt változata is.) Cselekménye Késő este van. Amahl szegényes viskójuk előtt ül és az eget kémleli. Özvegy édesanyja egyre türelmetlenebbül hívja lefeküdni, de a fiú csak a veréssel fenyegetés után hajlandó bemenni a házba. Amahl csodás égi jelenésekről beszél, arról, hogy házuk fölött hatalmas ragyogó csillagot látott. Anyja azt hiszi, ez is olyan hazugság, mint a fiú régebbi történetei. Inkább szegénységükről szól: nincs mit enni, nincs mivel fűteni. Amahl folyvást a csillagról beszél, anyja azt hiszi, az éhségtől vannak látomásai. Kitör a sírás belőle, attól tart, koldulni kell küldenie fiát. Szomorúan térnek nyugovóra. Vidáman énekelve közeledik a három király, nyomukban az apródjuk. A viskóhoz érve kopogtatnak. A fiú sántikál az ajtóhoz, és alig hisz a szemének, mikor egy királyt lát maga előtt. Lassan észreveszi, hogy többen vannak. Hívja anyját, nézze meg ő is, de az újabb hazugságnak tartja a dolgot, ám végül mégis odajön az ajtóhoz. A királyok egy kis pihenőre kérnek bebocsáttatást. Az anya rettentő zavarba jön, alig tud szólni, de beengedi az előkelő vendégeket. Nem tudja mivel megkínálni őket, de a királyok megnyugtatják: rövid ideig maradnak, mert nem akarják szem elől veszteni az őket vezető csillagot. Míg az anya tűzifáért megy, Amahl faggatja a királyokat: hol laknak, tényleg királyi vérük van-e. Különösen kíváncsivá teszi Gáspár csodálatos dolgokkal teli ládikája. A visszatérő anya megfeddi Amahlt, amiért zavarta a királyokat. Elküldi a fiút a többi pásztorhoz, azzal a kéréssel, hogy hozzanak, amit tudnak az előkelő vendégeknek. A királyok faggatják az anyát, tud-e valamilyen csodálatos gyermekről, mert neki viszik a sok ajándékot. Feleletként Amahlt mondja csodálatos fiúnak. A környékből összesereglett pásztorok gyümölcsöt hoznak, dallal, tánccal szórakoztatják a királyokat, majd távoznak. Az anya drágakövet kér Gáspártól, ami meggyógyítaná a fiát, de olyan nincs. Lassan elalszik a három vendég, az anya pedig ott áll a kincseknél, és tépelődik, vegyen-e belőlük. Végül belemarkol az aranyba „a gyermekemért! a gyermekemért!” Erre felriad az apród, és kiabálására a királyok is magukhoz térnek. Dulakodás kezdődik, az előkerülő Amahl anyja védelmére kel: „nem csinált semmi rosszat”. Menyhért végül azt mondja, tartsák meg az aranyat, akinek vinnék, annak csak a szeretet fontos. Amahl felajánlja maga készítette mankóját ajándékul a gyermeknek, „ki tudja, tán szüksége lesz rá”. Ekkor csoda történik: a fiú lába meggyógyul, fürgén lépked a szobában. A három uralkodó a most született királytól jövő jelnek tartja a csodát. Kérik a fiút, engedje, hogy megérintsék. Amahl nehezen, de beleegyezik, hiszen, már meg tudja védeni magát, már egészséges. Szeretné személyesen átadni a mankót az újszülöttnek, az anya is belátja, hogy az lesz a legjobb, ha fia maga köszöni meg a csodát. A királyok örülnek, hogy velük jöhet Amahl, s a kis csapat vidáman hagyja el a házat. Csak az – immár az örömtől – könnyező anya marad. Diszkográfia Ike Hawkersmith (Amahl), Kirsten Gunlogson (Anya), Dean Anthony (Gáspár), Todd Thomas (Menyhért), Kevin Short (Boldizsár); Nashville -i Szimfonikusok Énekkara, Chicagói Szimfonikusok Énekkara, Nashville-i Szimfonikus Zenekar, vezényel: Alastair Willis (2006) Naxos 8.669019 Dél-Szudán zászlaja Dél-Szudán zászlaját a második szudáni polgárháborút lezáró naivashai béke aláírása után fogadták el. A zászlót korábban a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg használta. Leírás A zászló nagyon hasonlít Kenya zászlajára, a bal oldalán található kék háromszöget és a benne található csillagot kivéve. A zászló színei a következőket jelentik: a fekete a dél-szudáni embereket, a fehér a békét, a vörös a szabadságért kiontott vért, a zöld a földet és a mezőgazdaságot, a kék a Fehér-Nílus vizét, az arany csillag (betlehemi csillag) pedig az ország tagállamainak egységét jelképezi. Hoyos József Gróf Hoyos József Teodor Stichsensteini báró (1839. november 9. - Reichenau, 1899. május 22.) császári kamarás, politikus. Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg trónörökös vadásztársa. A mayerlingi tragédia eseményein jelen volt. Élete A gróf Hoyos család sarja. Édesapja, gróf Hoyos Henrik (1804-1854), édesanyja, gróf zicsi és vázsonykői Zichy Felicia (1809-1880) volt. Hoyos József unokaöccse, gróf Hoyos Miksa (1874-1956), agrárpolitikus, földbirtokos volt. A mayerlingi tragédia napján hivatalos volt Rudolf főhercegnél a vadászatra. Hoyos gróf és Coburg Fülöp herceg rátaláltak az elhunyt főhercegre. Rudolf halálhírével Hoyos a Burgba utazott, hogy közölje a szomorú hírt, először a főherceg édesanyjával, Erzsébet császárnéval. Katona (családnév) A Katona régi magyar családnév. Eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: valamely vitéz fegyveres szolgája vagy nehéz fegyverzetű lovas. Híres Katona nevű személyek Katona Attila (1981) labdarúgó Katona Béla (1944) politikus, országgyűlési képviselő Katona Clementina (1856–1932) író Katona Gyula (1941) matematikus Katona József (1791–1830) drámaíró Katona József (1926) játékvezető Katona József (1941) úszó, edző Katona Kálmán (1948) mérnök, politikus Katona Klári (1953) énekesnő GHB A GHB (gamma-hidroxibutirát, a köznyelvben Gina) a hidroxivajsavakhoz tartozó szerves vegyület. A természetben előforduló anyag. Egészen kis mennyiségben megtalálható az emberi szervezetben, nagyrészt a központi idegrendszerben, valamint, borban, marhahúsban, citrusfélékben, és szinte minden állati organizmusban is. Több országban a tiltott kábítószerek közé sorolták. Ez a szabályozás van érvényben Ausztráliában, Kanadában, a legtöbb európai országban és az USA-ban. A GHB-t a Jazz Pharmaceuticals nevű gyógyszergyártó cég állítja elő nátriumsó formájában, Xyrem néven forgalmazza. A készítményt a kataplexiában, valamint a túlzott nappali álmosságban (narkolepszia) szenvedő betegek kezelésére használják. A GHB-t az orvoslásban használják még általános érzéstelenítésre, kóros állapotok kezelésére, mint például az álmatlanság, a klinikai depresszió, narkolepszia, és az alkoholizmus, kórosan gyenge fizikai teljesítőképesség (dopping). Ugyancsak használják bódult eufórikus állapot előidézésére (számos országban illegálisan), vagy randidrogként nemi erőszak elkövetésére (ellenállásképtelenné teszi az áldozatot a bűncselekmény elkövetésekor). Természetes formában kis mennyiségben az emberi szervezet sejtjei is előállítják és szerkezeti felépítése rokon az egyik ketontestével, a béta-hidroxivajsavval. Kezelésekhez a leggyakrabban só formájában használják. A GHB erjedési folyamat során is keletkezik, ebből adódóan kis mennyiségben egyes borok és sörök is tartalmazzák. Szukcinil-szemialdehid-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegnél a GHB felhalmozódik a vérben. Története 1874-ben Alexander Zajcev volt az első, aki beszámolt a GHB vegyi úton történő szintetikus előállításáról. Az első nagyobb, az emberi szervezetet érintő kutatásokat az 1960-as években végezték a szerrel. Dr. Henri Laborit használta a GABA neurotranszmitter tanulmányozásakor. Hamar felismerte orvosi felhasználhatóságának előnyeit, így többek között a minimális mellékhatásokat és a rövid hatóidőtartamot. Egyetlen veszélye is ekkor vált nyilvánvalóvá: a szűk terápiás dózistartomány, illetve annak a veszélye, hogy más szerekkel kombinált használata súlyos következményekkel járhat: lásd a GHB az alkohol és esetleg központi idegrendszerre ható depresszánsok együttes használata. A GHB-t széles körben használták Franciaországban, Olaszországban és más európai országokban több évtizeden át mint altatószert, valamint érzéstelenítő hatású szert a szülésnél. Problémát jelentett a vele történő visszaélés lehetősége, ezért az újabb gyógyszerek kifejlesztésével az utóbbi időben jelentősen csökkent az orvosi felhasználása. Évekkel ezelőtt Hollandiában a GHB-t szabadon meg lehetett vásárolni trafikokban mint nemi vágyat fokozó és eufóriát előidéző szert. Mivel több tragikus eseményt is előidézett, jogszabályba foglalták, a trafikban történő árusítása tilalmát. Az egyetlen gyakori orvosi alkalmazásterülete ma a narkolepszia, valamint ritkábban az alkoholizmus kezelése. 2007. november elején Ausztráliában betiltották egy melbourne-i cég Bindeez nevű (az Egyesült Államokban Aqua Dots néven ismert) népszerű gyermekjátékát, mikor kiderült, hogy 1,4-butándiolt (1,4-B) tartalmaz. Ez az anyag GHB-vá metabolizálódik a szervezetben. Ezt a lágyítót a nem-mérgező 1,5-pentándiol helyett használták a gyöngyök gyártása során. Emiatt három kiskorú gyermek került kórházba a játékgyöngyök lenyelése után. Ezért kivonták a játékokat a forgalomból. Gyógyszertana A GHB-nek a központi idegrendszerben legalább két különböző kötőhelye található. A GHB az újonnan jellemzett GHB receptor agonistája, ahol serkentőleg hat. Illetve gyenge agonistája a gátló GABAB receptornak. A GHB egy természetben előforduló anyag, amely az emlősök agyának néhány neurotranszmitteréhez hasonlóan hat. A GHB valószínűleg GABA-ból szintetizálódik a GABAerg neuronokban, és akkor szabadul fel, amikor a neuronok tüzelnek. A GHB egy triptofánszármazéknak vagy magának a triptofánnak a sejtközi térben történő felhalmozódását okozza, valószínűleg azáltal, hogy megnöveli a triptofán szállítást a vér-agy-gáton keresztül. Bizonyos semleges aminosavak, köztük a triptofán vérszintje is növekszik perifériás GHB-adagolás hatására. Stimulálja a szövet szerotoninszintjét és megnöveli a triptofán szállítását az agy felé, annak felvételét a szerotonerg sejtekben. Mivel a szerotonerg rendszer részt vehet az alvás, a hangulat, és a szorongás szabályozásában, így ezen rendszer GHB nagy dózisú adagolásakor bekövetkező stimulációja alkalmas bizonyos GHB által kiváltott ideggyógyászati események kezelésére. Ha szájon át adagolják, a GABA önmagában nem jut át hatékonyan a vér-agy-gáton. Mivel a GABA az agyban természetes úton szintetizálódik, így a normálisnál magasabb koncentráció esetén gyorsan metabolizálódna. Azonban, ha farmakológiai dózisban adagolják, a GHB agybeli koncentrációja sokkal magasabbá válik, és a GHB aktiválja a GABAB-receptorokat, melyek elsősorban a nyugtatóhatásért felelősek. A GHB nyugtató hatását a GABAB antagonistái blokkolják. A GHB-receptor szerepe és a GHB-nak a receptorra gyakorolt működések azért a fenti összefoglalóban leírtaknál jóval bonyolultabb. A GHB receptorok az agy számos területén sűrűbben helyezkednek el, beleértve a kérget és a hippocampust. Ezek a receptorok a GHB jelenlétére a legnagyobb affinitással reagálnak. Volt némi korlátozott kutatás ezen GHB receptorok működésének kutatására, s bizonyítékot találtak arra, hogy egyes agyi területeken a GHB-receptor aktiválása a fő ingerlő neurotranszmitter glutamát termelését eredményezi. Azon kábítószerek, melyek szelektíven aktiválják a GHB receptort, a nagy dózisú megvonásukkor fellépő hiánya görcsrohamokat okozhat, akárcsak GHB és a GABA (B) agonistái esetében. Mind a GHB-receptor, mind a GABA(B) receptor aktiválásának feladata a GHB profiljába tartozik. A GHB hatása a dopamintermelésre kétfázisú: alacsony koncentrációban a GHB-receptor stimulációja dopamin-kibocsátást eredményez. A magasabb koncentráció gátolja a dopamin-kibocsátást a GABA (B) receptorok stimulációjával, és ugyanúgy viselkedik, mint a többi GABA (B) agonista: a baklofén és fenibut. Miután a kezdeti szakaszban gátlás történik, emelkedik a dopamin kibocsátás a GHB-receptoron keresztül. Gátlást, és a GHB által kiváltott dopamin kibocsátás növelését az opioid-antagonisták gátolják lásd: a naloxon és naltrexon. A Dynorphin valószínűleg szerepet játszik a dopamin-kibocsátás gátlásában a kappa opioid receptorokon keresztül. Ez magyarázza GHB-nak azt az ellentmondásos hatását, amely a nyugtató és a stimuláló tulajdonságokkal egyaránt felruházza. Valamint ez ad magyarázatot az úgynevezett „visszapattanás” effektusra, melyet azok a GHB-fogyasztók tapasztaltak, akik altatóként alkalmazták. Ekkor több óra GHB-okozta mély alvás után hirtelen felébrednek. Ez azt jelenti, hogy idővel, a GHB koncentrációja a szervezetükben lecsökken a GABAB receptor aktiválásának küszöbértéke alá és az alacsony mennyiség aktiválja a GHB receptort, ami az éberségért felelős. Legutóbb, a GHB-val analóg 4-hidroxi-4-metilpentánsav szintézisével és állatokon történő tesztelésével kutatásokat végeztek annak érdekében, hogy jobban megértsék a GHB hatásmechanizmusát. A GHB analogjainak, mint a 3-metil-GHB , 4-metil-GHB és a 4-fenil-GHB már kimutatták, hogy a GHB-hoz hasonló hatást eredményeztek állatkísérletekben. Ezek a vegyületek még kevésbé kutatottak, mint maga a GHB. Ezen analógok esetében, csak a 4-metil-GHB (γ-hidroxivaleriánsav, GHV) és gyógyszer-előanyaga, a gamma-valerolaktonról (GVL) számoltak be a szer fogyasztásának emberi vonatkozásában. A rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelembe véve úgy tűnik, hogy ezek a szerek kevésbé intenzív hatásúak, de jóval mérgezőbbek, mint a GHB, és az esetek többségében hányingert valamint hányást okoznak. A GHB más gyógyszer-előanyag észter formáival is csak ritkán találkoznak a bűnüldözőszervek, beleértve az 1,4-diacetoxibutánt, metil-4-acetoxibutanoátot, és az etil-4-acetoxibutanoátot. Bár ezekre általában a hatályos törvények analóg módon vonatkoznak azon országokban ahol a GHB tiltott, de azért vannak információk róluk. Jellemző rájuk a késleltetett, de hosszabb ideig tartó hatás. A köztes vegyület 4-hydroxibutaldehid is a GHB gyógyszer-előanyaga, de mint minden aldehid ez a vegyület is maró és erős illatú valamint kellemetlen ízű. Tényleges felhasználáskor valószínűleg kellemetlen tünetekkel jár, ami többségében súlyos hányingerrel és hányással jár együtt. Szintén fontos megjegyezni, hogy a GHB kimutatott metabolikus lebontási útvonalain mindkét irányban történhet szállítás az anyagok koncentrációjától függően. Mégpedig attól függően, hogy a szervezet saját maga által előállított GHB-ja a GABA-tól vagy a szukcinil-szemialdehid-ből származik. Normál élettani körülmények között a GHB koncentrációja a szervezetben meglehetősen alacsony, és a lebontási utakon az ellenkező irányban halad a szállítás. Azonban, ha a GHB-t szabadidős, illetve egészségfejlesztési célból fogyasztjuk, úgy annak koncentrációja a szervezetben sokkal nagyobb, mint a normál esetben. Ezáltal megváltoztatja az enzim kinetikai jellemzőit, és ezáltal a pályák működésekor a GHB metabolizálódása ritkábbá válik mint annak előállítása. Alkalmazása a gyógyászatban A GHB-t az 1960-as évek óta használják általános érzéstelenítésre, altatóként az álmatlanság kezelésére, a depresszió kezelésére, és a sportteljesítmény javítására. Olaszországban Alcover (ATC-kód N07BB) márkanév alatt a GHB használják az alkoholizmus (5–10 mg / kg / nap, 3 vagy több külön adagban) kezelésére, valamint az akut alkoholmegvonásnál közép-és hosszú távú méregtelenítésre. Az Egyesült Államokban az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal lehetővé teszi a GHB használatát Xyrem márkanév alatt a kataplexiában és a túlzott nappali álmosságban, azaz narkolepsziában szenvedő betegeknél. Ha a GHB-t nátrium-vagy kálium-só formájában használják, jelentős mennyiségű többlet nátrium- vagy kálium juthat be a szervezetbe, amelyet figyelembe kell venni a szívpanaszokban, valamint a magas vérnyomásban vagy csökkent veseműködésben szenvedő emberek napi táplálékbevitelekor. A nátrium-GHB biohasznosulása jelentősen lecsökken, ha mellette étel bevitelére is sor került. Ezért étkezés után legalább két órát ajánlott várni a gyógyszeradag bevétele előtt. Erős nyugtató hatása van, emiatt a betegeknek nem szabad autót vezetnie vagy nehézgépet kezelni a nátrium-GHB bevétele után legalább hat óráig. A Xyrem klinikai vizsgálatokban igazolt káros mellékhatásai: fejfájás, hányinger, szédülés, nasopharyngitis, aluszékonyság, hányás, vizelet-inkontinencia, zavartság, dyspnoe, hypoesthesia, paraesthesia, remegés, szédülés és homályos látás. A klinikai vizsgálatokban 717 beteg és 182 egészséges önkéntes vett részt (összesen 899). Ebből kettő meghalt kábítószer-túladagolásban, bár ezek közül csak egyik esetben vált igazolttá a GHB mint a halál fő okozója. 2008 januárjában, a Jazz Pharmaceuticals nevű cég befejezte az alanyok a nátrium-oxibát egy módosított változatának második fázis III vizsgálatba történő beválogatását, azok számára akik Fibromyalgia-ban szenvednek és, akik nehezen viselik az ezzel járó sok fájdalmat, nehézségeket és alvást. A cég az egyik klinikai fázis III vizsgálatot 2008 szeptemberében fejezte be. Terveik szerint az új – a fibromialgia kezelésére szolgáló – gyógyszer engedélyezési kérelmét 2009 végéig benyújtották az amerikai Szövetségi Gyógyszerellenőrzési Hivatalhoz (FDA). Nem gyógyászati felhasználása Kábítószer A GHB egy központi idegrendszeri depresszáns, használják bódításra is. Rengeteg a szlengnyelvből ismert neve létezik a nemzetközi kábítószerpiacon. Így például a „Grúzia Home Boy”, „folyékony Ecstasy”, „Liquid X” és a „folyékony G”, valamint „Fantasy” és a GHB rövidített megnevezés betűszórendjének felcseréléséből alkotott rövid nevek. A fogyasztásakor fellépő hatások jellemzően (az elbeszélések szerint) hasonlítanak az alkohol és az ecstasy használatakor megismert jellemzőkre, mint például eufória, gátlástalan fokozott érzékiség és empathogenesis. Egyedi mellékhatásai az úgynevezett „huhogás” és a „tekergés”. Magasabb dózisokban alkalmazva a GHB hányingert, szédülést, álmosságot, nyugtalanságot, látászavart, depressziós légzést, emlékezetkiesést, eszméletvesztést és halált okozhat. A GHB hatása 1,5-3 óráig tart, de akár hosszabb időtartamú is lehet, ha nagy mennyiségben került felhasználásra, vagy ha alkohollal keverik. Általában véve, a felhasznált mennyiségek 500 és 3000 mg között vannak. A használatkor a GHB-t nátrium- vagy káliumsó formájában (fehér, kristályos por), illetve sós vízben oldott formában alkalmazzák. A GHB nátriumsója egy sós ízű szer. Más só formáiról is beszámoltak, mint a kalcium-és magnézium GHB, de a nátrium-GHB só messze a leggyakoribb. Egyes vegyi anyagok GHB-vá alakulnak a gyomorban és a véráramban. Pl.: a GBL, vagy gamma-butirolaktonból, is átalakulhat. Más ilyen elődrog az 1,4-butándiol is. Lehetnek további toxicitást érintő prekurzorok. Az 1,4-B GBL általában tiszta folyadék formájában kerül forgalomba, noha keverhető más anyagokkal. Így több káros oldószert forgalmazó vállalat ipari célú felhasználásra szánt termékében is fellelhető: pl. festékeltávolítókban, vagy olyan lakkokban, ahol azért alkalmazzák, hogy a lakk vékonyabban terüljön. GHB előállítható titkos laboratóriumokban is illegálisan. Egyes adatok szerint az így illegálisan előállított GHB túlnyomó része az USA határain belül került gyártásra, és ott is használják fel. Miközben receptre kapható alvászavarok esetén néhány más országban, a GHB-t 1990-ben az FDA betiltotta (az USA-ban). Azonban 2002. július 17-én a kataplexia – ami gyakran jár együtt narkolepsziával – kezelésére jóváhagyták az alkalmazását. A GHB „színtelen és szagtalan”. Diszkódrog avagy „Gina” Mivel az 1970-es években megjelentek a diszkó-klubok, megjelentek az azok közönségét megcélzó különféle „gyógyszerek”. Ezek fokozzák a táncparketten az emberi szervezetben felhalmozódó hangulatot. Ilyen például az amil-nitrit „poppers” és a kokain. Az 1990-es években újabb „klub kábítószerek”, vagy más néven „party-drogok” váltak népszerűvé. Ezek a ketaminok és a „designer” néven ismert fenetilaminok. A modern kábítószer-törvények megkerülését célzó szerek például az „ecstasy” (MDMA kémiailag, 3,4-metiléndioxi-metamfetamin, vagy 3,4-metiléndioxi-metil-alfa-metil-fenetilamin). a 2C-I (kémiailag 2,5-dimetoxi-4-jódfenetilamin) és a mefedron (kémialilag (±)-1-(4-metilfenil)-2-metilaminopropán-1-on) is kiemelkedő példa. Amikor a törvények „felzárkóztatása” után bizonyos kábítószerek tiltottá váltak, az illegális előállításban részt vevő vegyészek egy másik gyógyszer felé fordultak, amelynek célja az volt hogy a fogyasztót ugyanúgy befolyásolja, mint a már betiltott gyógyszer. Mivel a legtöbbször ezek a szerek a tiltott kábítószerek vegyületei voltak, az USA-ban bevezették a Szövetségi Analóg törvényt. Eszerint a különféle anyagok betiltását az alapján rendelték el, hogy mely tiltott kábítószert utánozza a hatásában. Ahogy a legtöbb „klub kábítószer” kialakult úgy került sor a GHB-ra. A fogyasztók úgy érzik, fokozniuk kell hangulatukat, ha egy klubban vagy buliban vannak. Úgy gondolják, hogy jár egy kis adag GHB mint élénkítő és afrodiziákum. A GHB-t úgy is nevezik, hogy a folyékony extasy, folyékony X, vagy folyékony E, mert a tapasztalatok szerint eufóriát és szociabilitás változást vált ki. Magyarországon a „Gina” név terjedt el. Használata során a táncparketten révület jelei mutatkoznak. Amikor a GHB-t betiltották, számos „party drog” révén próbálták lemásolni a GHB hatását. A GBL és 1,4-butándiol volt az, amelyek mindegyike metabolizálódik GHB-vá in vivo, de már betiltották számos országban. Annak ellenére, hogy a GHB teljesen önálló kémiai és farmakológiai hatásmechanizmussal rendelkezik, a szlengben az ecstasyhoz sorolják. Randidrog A GHB-t mint kábítószert gyakran randidrogként azonosítják, ugyanúgy, mint az alkoholt és az erős benzoldiazepineket. Általában sós ízű folyadék, de színtelen és szagtalan, „nagyon könnyen italokba keverhető”, ami elfedi az ízét. A GHB-t szexuális zaklatás céljából használják. A sértett a mérgezéskor általában nyugtató hatású italban fogyasztja el, ami általában alkohol. Azonban nehéz megállapítani, hogy milyen gyakran használták a GHB-t a nemi erőszak megkönnyítése érdekében. Ugyanis egy nap után nehéz a kimutatása a vizeletmintából. Sok áldozat képtelen felidézni a nemi erőszakot csak bizonyos idő után. Azonban azon esetek, melyekben a GHB-t mint az időzített nemi erőszak kábítószerét használják, ritkák. A GHB mint a nátrium sója (nátrium-oxibát) érezhető sós karaktert ad az italnak, bár a só ízét illetően az érzékelés egyénenként változhat. A GHB előállítható különböző sók formájában is, melyek közül némelyik íze kevésbé jellegzetes, mint a nátrumsóé (például magnézium-oxibát); vagy – sokkal ritkábban – az instabil szabad sav formájában. Testépítés Egyes atléták és testépítők is használják a GHB-t. A GHB-ról bebizonyosodott, hogy serkenti az emberi növekedési hormon termelődését. A GHB képes megemelni a növekedési hormon szintjét a muszkarin acetilkolin receptorokon keresztül, és alkalmazását blokkolja a pirenzepin, a muszkarin acetilkolin receptoron keresztül. Mivel bizonyos szukcinátsók segítségével kimutatták, hogy emeli a növekedési hormon szintjét úgy, hogy a GHB szukcináttá metabolizálódott. Egyesek szerint, ez is szerepet játszik a növekedési hormon emelkedéskor. Vannak azonban olyanok is akik szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a GHB-ból eredő szukcinát szerepet játszik a növekedési hormon szintje emelkedésében. A szervezet által belsőleg termelődő A sejtek szukcinil-szemialdehidnek a szukcinil szemialdehid dehidrogenáz enzim hatására bekövetkező redukciójával termelnek GHB-t. Ezt az enzimet a cAMP szintje indukálja. A cAMP szintjét emelő anyagok, mint például a forskolin és vinpocetin, ezért növelhetik a GHB szintézisét és felszabadulását. A szukcinil szemialdehid-dehidrogenáz-hiányban szenvedő emberek, más néven a gamma-hidroxi-savuriások esetén magas a GHB szintje a vizeletben, a vérplazmában és a likvorban. A GHB pontos funkciója a szervezetben egyelőre nem egyértelmű. Köztudott azonban, hogy az agy nagy mennyiségű olyan receptorral van ellátva, melyeket a GHB aktivál. Ezek a receptorok serkentők, és nem felelősek a GHB nyugtató hatásáért – ezeknél kimutatták, hogy felélénkíti a neurotranszmitter-glutamát kibocsátást. A benzamid antipszichotikumok – amiszulprid és szulpirid – esetén már kimutatták, hogy kötődik a receptorhoz in vivo. Más antipszichotikumok esetében is ellenőrizték ezt, de nem találtak kötődést a receptorhoz. A GHB bizonyos agyi területeken a GABA, glutamát és a glicin prekurzora. A GHB neuroprotektív tulajdonságú. Megállapították róla, hogy védi a sejteket hypoxia esetén. A természetes erjedés terméke A GHB természetes erjedési folyamatok során is termelődhet és így kis mennyiségben megtalálható egyes sörökben és borokban, különösen a gyümölcsborokban. Ez a (borban fellelhető) mennyiség azonban orvosbiológiai tekintetben jelentéktelen, és nem elegendő ahhoz, hogy bármilyen káros hatást váltson ki az emberi szervezetre. Káros hatások Alkoholfogyasztással kombinált használat Kimutatták, hogy a GHB gátolja az alkohol eliminációs rátáját. Ez lehet a magyarázat arra, hogy légzéskimaradásról számoltak be az alkohol és a GHB együttes alkalmazása után. 194 haláleset tulajdonítható, vagy kapcsolódhat az együttes szedés után jelentkező végzetes kimenetelű tüneteknek. A halálesetek több mint tíz éven át tartó kivizsgálása során megállapították, hogy a legtöbb légzőszervi depressziót az alkohol vagy más kábítószer, valamint a GHB együttes szedéséből eredő kölcsönhatás okozta. Halálesetek Egy jelentés szerint, a Xyrem (gyógyszerészeti GHB, vagy a "nátrium-oxibát") túladagolása három beteg halálát okozta orvosi gyógyszeradagolás során. Azonban a háromból két esetben, a halál utáni GHB koncentráció 141 és 110 mg/l volt. Ez az érték a GHB várható koncentráció-tartománya a halál beállta után. A harmadik esetben a beteg kórtörténetében szándékos kábítószer-túladagolást jegyeztek fel. Egy kiadvány szerint 226 haláleset tulajdonítható a GHB-nak. 226 halálesetből 213 szenvedett szív és légzőrendszeri bénulást és 13 szenvedett halálos balesetet. Hetvenegy halálesetet megelőzően (34%) nem lépett fel bódult állapot. Halál után a vérben a GHB koncentrációja 18–4400 mg/l (átlag = 347) volt, amin halálozásokat megelőző negatív bódult állapotot feltételezett. GHB nagyon kis mennyiségben a szervezetben is keletkezik, és a vérben is fellelhető a halál utáni szinten 30–50 mg/l tartományban. E szintek magasabbak, mint amit a GHB-nak tulajdonított halálesetek vizsgálatakor találtak. Azaz jóval kisebb mértékben, mint ami arra utalna, hogy a GHB lenne a halál oka, illetve amennyit a halál utáni endogén emelkedés eredményez. A brit parlamenti bizottság felkérésére egy jelentés megállapította, a GHB használata kevésbé veszélyes, mint az a károsodás, amit a dohány és az alkohol a társadalomban okoz, figyelembe véve a kialakuló testi károsodást és a függőséget is. Túladagolás kezelése A GHB-túladagolás nehezen kezelhető, mivel annak többféle hatása van az emberi testre. 3500 mg adag GHB felett általában gyors eszméletvesztés következik be. Az egyszeri 7000 mg-os adag gyakran életveszélyes légúti depressziót okoz. Az ennél is nagyobb adag bradycardiát és a szívmegállást indukál. Egyéb mellékhatások közé sorolhatók a görcsök (különösen akkor, ha stimulánsokkal együtt történt a szedés), és a hányinger/hányás (különösen ha alkohollal kombinálva történik a szedés). Az életre gyakorolt legnagyobb fenyegetést GHB-túladagolás esetén a légzés leállása jelenti. Más, viszonylag gyakori halálokok esetén a GHB bevitel egészen addig magában hordja a hányásos fulladás, pozíciós fulladás, és a tartós trauma (gyakori pl. gépjármű vezetés közben a baleset hatása alatt marad) kockázatát, míg a szer végleg ki nem ürül a szervezetből. Az aspirációs tüdőgyulladás és helyzeti fulladás kockázata csökkenthető azáltal, hogy a beteget stabil oldalfekvésbe helyezzük. Az emberek leginkább hányni szoktak azután, hogy elveszítették az eszméletüket majd hirtelen felébrednek. A GHB túladagolás egy egészségi vészhelyzet, ami azonnali orvosi ellátást, valamint a sürgősségi osztályon történő megfigyelést igényel. GHB-tól bekövetkező görcsöket diazepam-mal illetve lorazepam-mal lehet kezelni. Annak ellenére, hogy ezek központi idegrendszeri GABAA agonisták, és a GHB elsősorban GABAB agonista, így a benzodiazepinek nem rontják a CNS depressziót, mint az ebben az esetben várható volna. Mivel gyorsabb és teljesebb felszívódásra képes a GBL a GHB-hoz képest, így a dózis-hatásfok görbe is meredekebb. Ez azt jelenti, hogy a GBL túladagolás általában több veszéllyel jár és problematikus, mint a GHB túladagolás, vagy 1,4-B túladagolása. Minden GHB / GBL-túladagolásos beteget orvosi sürgősségi ellátásban kell részesíteni, az erre megfelelően képzett egészségügyi személyzettel. Az SCH-50911 egy újabb szintetikus gyógyszer, amely egyfajta szelektív GABAB antagonista. Gyorsan megfordítja a GHB túladagolást az egerekben. Azonban ezt a kezelést még nem tesztelték embereken, és nem valószínű, hogy lesz ez irányú kutatás a GHB klinikai vizsgálatainak jogellenes jellege, valamint az életveszélyes túladagolásban rejlő kockázatok miatt. Neurotoxicitás Több tanulmány úgy találta, hogy a GHB hátrányosan befolyásolja a patkányok térbeli és tanulási memóriáját, rendszeres adagolás esetén. Ezek a hatások az agykéregben található NMDA receptor csökkent működésével társulnak, és feltehetően más területekre is hatással vannak. Pedraza et al. (2009) megállapította, hogy a GHB ismételt adagolása patkánykísérletek során 15 napra drasztikusan csökkentette a neuronok és a nem-neurális sejtek számát a hippokampusz CA1 régiójában és a prefrontális kéregben. 10 mg/kg adagban a GHB, 61%-kal csökkentette a sejtek számát a CA1 régióban, és 32%-kal a prefrontális kéregben. 100 mg / kg adagban ez az értéke 38% és 9% volt. Érdemes megjegyezni, hogy a GHB-nak kétfázisú a hatása a neuron veszteségre nézve. Azaz kisebb adagok (10 mg/kg) jelentik a magasabb neurotoxicitást, és a nagyobb adagok (100 mg / kg) a kisebbet. NCS-382-al (egy GHB receptor antagonista) történő előkezeléskor, a tanulás / memória hiány és az idegsejtek veszteségét sikerült a GHB-kezelt állatok esetében meggátolni, ami arra utal, hogy a GHB neurotoxicitás kiváltása mögött a GHB-receptor aktíválása áll. Emellett a neurotoxicitás a kutatások szerint, oxidatív stresszt is okoz. Függőség A GHB fizikai, és pszichés függőséget is okozhat. Fizikai függőség akkor alakul ki, amikor a GHB-t rendszeresen (vagyis minden 2-4 órában több egymást követő napon vagy héten keresztül) szedik. A szer megvonásakor a tünetek a következők lehetnek: álmatlanság, nyugtalanság, szorongás, remegés, izzadás, étvágytalanság, letörtség, tachycardia, mellkasi fájdalom és szorító érzés, izom-és csont fájdalom, érzékenység a külső ingerekre (hang, fény, érintés), dysphoria, és a mentális unalom. Ezek a mellékhatások 2-21 napot követően elmúlnak majd, a felhasznált mennyiségtől a szedés tartósságától és gyakoriságától függően. Különösen súlyos esetekben a GHB elvonási tünetei hasonlóak az alkohol vagy barbiturátok akut elvonási tüneteihez (delirium tremens). Ez görcsöket és hallucinációkat idézhet elő, és több napos delíriumos, pszichotikus állapotról is vannak beszámolók a szakirodalomban. Bár számoltak be már a GHB elvonása során fellépő halálesetekről, egyelőre nincs pontos becslés arról, hogy az elvonás milyen arányban halálos kimenetelű. Szakemberek szerint a súlyos GHB-függőség kezelése mindenképpen szakszerű klinikai segítséget igényel, ahol nagy dózisú benzodiazepinekkel vagy más GABAerg gyógyszerekkel (pl. baclofen, phenibut) enyhíteni tudják a súlyos elvonási tüneteket. Az alkoholtól eltérően, nincs stabil adat arra vonatkozóan, hogy a GHB rendszeres szedése során kialakulna maradandó károsodás a szervezetben. Patkányokban szervi vagy agykárosodást nem észleltek a GBL (GHB gyógyszer-előanyaga) rendszeres adagolása során. GIMEX-Hidraulika Kft. A GIMEX-Hidraulika Kft. egy magyar tulajdonú, 1993-as alapítású győri vállalkozás, melynek fő profilja az alapítás óta hidraulikus termékek forgalmazása. 2001-től mechanikus és automatizált munkadarab befogás- és rögzítéstechnikai elemek forgalmazásával, ezekhez kapcsolódó szaktanácsadással és szolgáltatásokkal is foglalkozik. Tevékenysége Kereskedelmi profilja A cég rögzítéstechnikai elemekkel és hidraulikus eszközökkel kereskedik. Szervizeléssel és szaktanácsadással is foglalkozik. A cég által forgalmazott alkatrészek és megoldások többek között az alábbiak: Szakmai együttműködései Korábban kihelyezett szemináriumi előadásnak is helyet adott a Gimex a Budapesti Gazdasági Főiskola „Pénzügyi válságkezelés” kurzus tanulói számára. Görcs Imre ügyvezető válságkezelési tapasztalatairól tartott előadást. A szeminárium elsősorban a kkv-szektor gazdasági kihívásainak, gyakorlati megoldásainak – főként a 2009-es gazdasági válság kezelésének – megismerésére irányult. 2015-ben a Kecskeméti Főiskolán a céggel együttműködésben tovább bővült a hallgatók számára fenntartott, gyakorlati oktatást támogató bemutatóterem a Halder EÖK (egyetemes elemekből összeállítható, modulrendszerű munkadarab-befogó készülékkészletek) rendszerével. 2016-ban a Corvinus MBA Center partnere, a Munich Business School hallgatói nemzetközi hét keretében üzemlátogatáson vettek részt a Gimexnél. Techtogether országos mérnökhallgatói csapatversenyen 4. alkalommal vesz részt a vállalat. 2017-ben a program a Mach-Tech és Ipar napjai kiállításon került megrendezésre. Középiskolai kereteken belül a cég 2017-ben először vett részt az évente megrendezendő Lukács-napon és Szakmák éjszakáján . A tanulók figyelmét a vállalat mindig játékos formában igyekszik felkelteni, 2017-ben például egy Hainbuch Manok befogóegység és erőmérő segítségével tesztelhették erejüket a diákok. A győri vállalkozás jó kapcsolatot ápol a Széchenyi István Egyetemmel . Vendégelőadók biztosításával részt vesz a gépészmérnökök, járműgépészek és járműmérnökök képzésében. A cég 2001 óta részt vesz a Mach-Tech és Ipar Napjai kiállításokon. Története A GIMEX-Hidraulika Kft. eredetileg műszaki termékeket importált az országban működő hidraulikus felhasználó és munkahengergyártó cégek részére. Az első pár hónapban az ügyvezető egymaga intézte a cég ügyeit. Az első munkatárs 3 hónap múlva, az első mérnök munkatárs pedig 3 év múlva került a Gimex csapatába, 3 főre növelve a cég létszámát. Ekkor még a Gimex életének első helyszínén, a Tihanyi Árpád úton, 55 négyzetméteren folytatta tevékenységét.[forrás?] Később az elsőnél ötször nagyobb helyre költözött a társaság,[mikor?] A cég 7. évében már 7 alkalmazottnak biztosított munkahelyet. A 10. évben pedig bevezetésre került az ISO 9001 minőségtanúsítási rendszer. A Gimex 11. üzleti évében megvette első önálló telephelyét, ami már 1300 négyzetméter nagyságú területen épült fel, a Selyem utca 1. szám alatt. 2005-ben már 160 millió forintra emelkedett a cég éves forgalma, mely 2006-ra közel 400 millió forintra nőtt, 2007-ben pedig már elérte a félmilliárd forintot. A 2000-es évhez kapcsolódik egy fontos mérföldkő a cég életében, ekkor lett a GIMEX-Hidraulika Kft. a piacvezető német ROEMHELD befogástechnikai cég szerződéses, kizárólagos magyarországi forgalmazója. Ebben az időszakban már 2000 aktív partnere volt a vállalatnak, ebből 400 az autóiparból. 2014 májusában a vállalat területét 2500 négyzetméterre növelte. 2015-ben az alapító Görcs Imre halálát követően a vállalkozást lánya viszi tovább. A vállalkozás ma több piacvezető gyártót képvisel Magyarországon, többek között a német Roemheld, Roemheld-Hilma, Erwin Halder, Hainbuch, illetve az osztrák Roemheld-Stark vállalatokat. A cég éves árbevétele 2014-től meghaladja a nettó 1 milliárd forintot. Díjai, elismerései 2010: A Kisalföldi Presztízs díj "Az Év Kisvállalkozása" kategóriában [forrás?] 2014: Legjobb Női Munkahely I. helyezett a 250 fő alatti munkavállalót foglalkoztató munkáltatók kategóriában. 2015: Győri Térség Gazdaságért díj [forrás?] 2015: Business Superbrands-díj (először) [forrás?] 2016: Business Superbrands-díj (másodszor) 2016: Magyar Brands díj 2017: Roemheld Website Award 2017: Business Superbrands-díj (harmadszor) [forrás?] 2017: Bisnode tripla A gold minősítés [forrás?] Tagságai 2001-től: Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipolykér Ipolykér (szlovákul: Kiarov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Kis- és Nagykér egyesítésével jött létre. Fekvése Nagykürtöstől 15 km-re délkeletre fekszik, az Ipoly folyó mellett, a Sósári-dombok karéjában. Határában van a védett Kéri-mocsár. Története Területén a történelem előtti időkben a lengyeli kultúra települése állt. Neve a magyar Kér törzsnévből származik, melynek szálláshelye lehetett már 900 körül. A helyi hagyomány szerint a honfoglalók először a Pást nevű dűlőben, a Kerekdombon telepedtek meg. Nevét egyes források szerint 1271-ben említi először írott dokumentum, „Keer”alakban. Más források szerint az első említés 1327-es keltezésű. A közeli Várdomb (szlovákul Hragyiste) nevű 266 méter magas hegyen valamikor vár állhatott a hagyomány szerint, de régészeti bizonyíték erre nincs. A 15. századra két falu állt a mai Ipolykér helyén, melyeket 1481-ben „Naghkeer”, 1486-ban „Kyskeer” alakban említenek. A Kéry és a Madách családok birtoka volt. Magyarország török megszállása idején mindkét falu elpusztult, de később újratelepült. A 19. század közepén a település ismét egy községgé egyesült. A 20. század elején még kisnemesi falunak tartották, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek szerint „Ipoly-Kis-Kér, Nógrád vm. népes puszta, 91 kath., 69 evang., 5 zsidó lak.” „Ipoly-Nagy-Kér, Nógrád vm. népes puszta, 147 kathol., 37 evang. lak. Ut. p. Balassa-Gyarmat.” A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része lett. A trianoni béke és 1950 között csak szlovák iskolája volt, ekkor magyar iskolát hoztak létre. Magyar nyelvű óvodáját még a rendszerváltás előtt megszüntették. Népessége 1910-ben 340, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 332 lakosából 245 magyar és 78 szlovák volt. 2011-ben 308 lakosából 176 magyar és 112 szlovák. Neves személyek Itt született 1637-ben báró Kéry János váci püspök. Nevezetességei Népviselete az Ipoly-menti palóc viselet legkeletibb ága, Zsély népviseletével mutat rokonságot. Oroszlányi László 19. századi neoklasszicista kúriája. A Hétfájdalmú Szűzanya barokk kápolnája ( 18. század ). Hays Minor A Hays Minor a Csillagok háborúja egyik elképzelt bolygója. Helyzete Külső Peremvidék (Outer Rim) Leírás A Hays Minort óceánok borítják. A nagyobb városok a vízen vannak, mint például Sebris Alpha vagy a Sebris Béta. Elég ritkán estek az esők a bolygón. Egy értékes kristályos érc található az óceánban, ami igen gazdag. Ezért az Első Rend elfoglalta a Hays Minort és a kristályos ércet bányásztak ki. Sok gyerekeket elraboltak, hogy beálljanak katonának. Legismertebbek: Rose és Paige Tico, akik később csatlakoztak az Ellenálláshoz. Történelem YE 32-ben az Első Rend a kristályos érce miatt megszállta a Hays Minort. Sok ércét bányásztak ki, hogy elegendő nyersanyaggal lássák el a nagy hadihajókat a gyártás során. Sok gyereket elraboltak és itt tesztelték le a fegyverüket. Két párt Rose és Paige Tico csatlakoztak az Ellenálláshoz, hogy segítsék a katonákat, miközben igazságot akartak az Otomoknak. Megjelenése A Hays Minor a Star Wars: Az utolsó jedik Bővített kiadásában csak megemlítik. 5063 Monteverdi Az 5063 Monteverdi (ideiglenes jelöléssel 1989 CJ5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1989. február 2-án. Niuva 20 A Niuva 20 a finn industrial metal együttes, a Turmion Kätilöt lemeze. A 2005-ben kiadott album 5 számból áll. Számok Sika! (3:37) Kirosana (3:26) Varjot (3:51) Stormbringer (3:32) Liitto (Live Henry's Pub) (3:31) Az album Az albumon az első szám a Sika! nagyon dübörgős, amit jól lehet hallani. Az elektrohang jól beleillik a dalba. A végén pedig a hosszú hörgős üvöltést lazább zenevég kísér. A második szám a Kirosana. Itt is a jól megszokott hörgés szerepel, kisebb "pihenők" után. A végén az alapdallam egy hörgés kíséretében ér véget. A Varjot c. szám egy diszkós résszel kezdődik, ami aztán átcsap a dobok és gitár világába. A szám nagy része a doboknak és basszusnak ad helyet. A fura sikítások jól hangzanak a kemény hörgések szüneteiben. És ez az egész egyszerre ér véget. A Stormbringer c. szám angol, kivételesen. Ezt a számot Rakaa Pee a szintén finn énekessel, a Nightwish énekes-gitárosával énekli. Vendégszereplő, aki egy kis részt kap a dalban, kb. a közepén és a végén. Egy női hang is szól a vokalista mellett, ezidáig ismeretlen. A befejezés egy együttes kiáltással zárul. A Liito c. szám az utolsó az albumon, ami igazából egy élő felvétel. Nagyon jó hallani az együttest élőben is. Itt Rakaa Pee a másik vokalistával hallható, Spellgoth-tal. Ez a szám a Hoitovirhe, első kiadású albumukon is hallható, eredeti stúdiós felvételben. Itt a két énekes hangja érezhetően elkülönül, a jól megszokott hörgések váltakoznak. A befejezésnél együtt énekelnek szinte az utolsó hangig, amit nagy taps köszön meg. Szent Miklós-kolostor (Munkács) A Szent Miklós-kolostor (ukránul: Свято-Миколаївський монастир, magyar átírásban: Szvjato-Mikolajivszkij monasztir) ortodox női kolostor Ukrajnában. Kárpátalján, a Munkács melletti Csernek-hegyen fekszik. A kolostor moszkvai patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház Ungvári és Munkácsi egyházmegyéjének alárendeltségében működik. 5064 Tanchozuru Az 5064 Tanchozuru (ideiglenes jelöléssel 1990 FS) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Masanori Matsuyama, Kazuro Watanabe fedezte fel 1990. március 16-án. Pribiszláv obodrita király Pribiszláv (1070 körül - 1156 után) Obodrita uralkodó (1131-1142). Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Pribislaw (Alt-Lübeck) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Helmold von Bosau: Chronica Slavorum, Band 1, Kapitel 52f, 55, 83f; hrsg. von B. Schmeidler (MGH SRG [in us. schol.] 32, 1937). Ikarus 266 Az Ikarus 266 a 200-as típuscsalád elterjedt altípusa, farmotoros, laprugós futóművei vannak. Nagyrészt helyközi járműként funkcionál, (1-2-0 ajtóelrendezéssel) bár a kezdeti időkben létezett 1-2-1 elrendezésű városi változat is. Harmonikaajtókkal és trilex keréktárcsákkal rendelkeznek. Eredetileg 5+1, később 6+1 fokozatú mechanikus sebességváltóval, Rába D 2156 HM6U dízelmotorral készültek. Népszerűsége talán azzal is magyarázható, hogy megalkotásakor alapoztak az elődjére, az Ikarus 55 és 66 típusra. Testvértípusa a távolsági Ikarus 255-ös. Története A típus az 1971-es BNV-n mutatkozott be. A fő méreteiben az Ikarus 255-össel megegyező, annak helyközi változatát képező jármű megalkotásánál az egyszerűségre és olcsóságra törekedtek. Bár a típus a két gyáregység között vitát váltott ki, az idő igazolta megoldást. Az 1972 és 1990 között elkészült több, mint 6600 darabból mintegy 5000 a hazai Volán társaságoknál állt üzembe, negyed századon át a magyarországi helyközi közlekedés meghatározó típusát alkotva. A volán társaságok egy része 1982-től fokozatosan áttért a korszerűbb Ikarus 260-asok beszerzésére, a kilencvenes évek végétől pedig egyre több cégnél egyáltalán nincsenek állományban. 2012-ben a Borsod, Kunság, Nógrád, Pannon, Vasi, Gemenc és Somló Volán rendelkezett a típussal. A Borsod Volán 39, a Kunság Volán 20, a Pannon Volán 34, a Gemenc Volán 3, a Somló és Vasi Volán 5-5 db buszt üzemeltet míg a Nógrád Volán már csak 2 darabot. 2014-ben a Kapos Volánnál egy példányt felújítottak, ami a jövőben nosztalgia célt szolgál majd. 2015. december 21-én a Kunság Volán utódjánál a DAKK Zrt-nél már nincs forgalomban egyetlen példány sem. 2016-ban a Dunántúlon, 2017-ben Nógrád megyében is elbúcsúzott a típus. Az utolsó közösségi közlekedésben résztvevő, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ állományába tartozó BHR-335 rendszámú busznak 2017. május 8-án lejárt a műszakija, amivel a típus elbúcsúzott a magyarországi közforgalomtól. Modellváltozatok -266.09 Kína -266.20 Belföld, városi kivitel 1-2-0 ajtóelrendezéssel, bal oldalon szimpla üléssorral, 1972-77 -266.22 Tanzánia 1974 -266.25 Belföld 1972-1990, és Bulgária 1978 - 79 -266.26 Kína -266.28 Venezuela -266.29 Venezuela -266.30 Dél- Jemen 1976 -266.31 NDK -266.32 Belföld -266.53 NDK -266.70 Belföld, 3 ajtós városi kivitel, 1972-75 -266.80 Dél- Jemen 1988-89 Ikarus 200-M Székesfehérvár 1972-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. Erre az alkalomra a székesfehérvári gyáregység, a 266-os típus alapjaira épített egy kabrió autóbuszt a város részére. Ez a bordó-bézs-fekete színű jármű kapta a 200-as típusjelet. Sorozatgyártásra nem került sor, a típus egyetlen példánya pedig később Budapestre került, ahol jelenleg is városnéző szolgálatot teljesít. Oristà Oristà település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 547 fő (2017). Történelme A település területén újkőkori, ibér és római kori emlékeket is feltártak. Neve először 908-ban bukkant fel, amikor egy okiratban a helyi kastélyt szerepeltették – ez az épület azonban már a 12. században elpusztult. 923-ban említették először a helyi Szent András-templomot. A város 1714-ben, a spanyol örökösödési háború idején leégett. Földrajza Oristà Olost, Muntanyola, Sant Bartomeu del Grau, Santa Maria d’Oló, Sant Feliu Sasserra, Santa Maria de Merlès és Prats de Lluçanès községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2014 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 2014-ben történt vasúti eseményeket mutatja be. Események a világban Dátumhoz köthető események – február 8. – Ketten meghaltak, amikor a pályára omlott sziklák miatt kisiklott a Chemins de fer du Sud de la France Nizzából Digne-les-Bains felé közlekedő járata. – február 23. – A Regiotrans vasúttársaság megszünteti a személyforgalmat a Nadab - Ottlaka vasútvonalon. – február 28. – Tram train (regionális villamos) formájában nyílt újra a személyforgalom előtt 1980-ban bezárt Nantes - Châteaubriant vasútvonal. A 64 km hosszú vonalon az SNCF által üzemeltetett Alstom Citadis Dualis villamosok közlekednek. - március 19. – Lengyelországban megkezdte működését a GSM-R rendszer a Legnica–Wegliniec–(Németország) szakaszon. Ez az ország első GSM-R rendszere. - április 3. – Elkezdődik Szófiában a központi pályaudvar felújítása. - május 30. – Megnyílt Edinburgh első villamosvonala. A 15 km hosszú vonal 15 megállót foglal magába. - június 24. – Megnyílt a lengyelországi Toruń város villamoshálózatának újabb szakasza a Kopernikusz Egyetem és Bielany városrész között. – június 28. – Megnyílt Grenoble ötödik villamosvonala. - június 29. – Újra megnyílt a Felső-Sziléziai Villamos 7 kilométeres bytomi szakasza, amelyen 2008-ban állították le a közlekedést a rossz pályaállapot miatt. - augusztus 1. – Negyvenen könnyebben, öten súlyosan megsérültek Mannheim főpályaudvarán, amikor a Rail Cargo Austria Sopron felé tartó tehervonata oldalról belefutott a Saarbrücken felé tartó 216-os EuroCity vonatba. A tehervonat mozdonya kisiklott, az EuroCity két kocsija felborult. - augusztus 13. – Öten sérültek meg súlyosan, amikor egy hegyomlás Tiefencastel közelében a mélybe sodort egy személyvonatot. - december 26. – Megindul az utasforgalom a Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonalon , mely az „új selyemút” projekt részeként gyors eljutást biztosít Ürümcsibe . Határozatlan dátumú események – Teljes pénzügyi összeomlással és hivatalos visszavonásával ért véget a grúz kormány azon terve, amely szerint Tbiliszi központi pályaudvarát és a hozzá vezető vasútvonalakat felszámolták volna, hogy helyükön új városrészeket hozzanak létre. A főváros vasúti forgalmát a környező hegyeken keresztül, a réginél 60 kilométernyivel hosszabb útvonalon akarták elvezetni. Az EBRD által is támogatott terv negyedével csökkentette volna a vasútvonal áteresztő képességét, az új vasútvonal felépítése pedig sokkal több pénzbe került volna, mint amennyi bevétel a pályaudvar területének értékesítéséből származott volna. A projekt összeomlásáig az Tbiliszit keletről elkerülő vasút 35%-ával készültek el. Várható események – Hessen tartományban várhatóan megnyílik az Alsó-Eder-völgyi vasúti mellékvonal (Untere Edertalbahn). Az 1987-ben felhagyott vasútvonalat a fokozódó utazási igények (idegenforgalom és a környékbeli lakosság) miatt tervezik reaktiválni. - Várhatóan júniusban befejeződik az Arad és Kürtös közötti vasútvonal átépítése. A 41 km hosszú vonalat 160 km/h-ás sebességre építik át és ETCS-2 vonatbefolyásoló rendszert telepítenek. - Városi villamosvasutat épít Olsztyn városa. Az eddig villamos nélküli városban Newag szerelvények közlekednek majd. - Szófiában villamosvonallal köti össze a Rilai Szent János Szemináriumot (Софийска духовна семинария Св. Йоан Рилски) a Diákvárossal (Студентски град). Šimatovo Šimatovo falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brod Moravicéhez tartozik. Fekvése Fiumétól 45 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Kulpa völgye felett, a horvát Hegyvidék (Gorski kotar) területén fekszik. Története A településnek 1857-ben 30, 1910-ben 47 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben 3 lakosa volt. Nevezetességei Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 18. században épült barokk-klasszicista stílusban. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt plébániatemploma 1825 -ben épült, az 1990-es években megújították. Rhizonium A Rhizonium a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó nem. Női 400 méteres vegyesúszás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az úszás női 400 méteres vegyesúszás versenyszámát július 26-án rendezték a Piscines Bernat Picornell-ban. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Q : az A-döntőbe jutott időeredmény alapján q : a B-döntőbe jutott időeredmény alapján DSQ : kizárták Előfutamok Az összesített eredmények alapján a legjobb időeredménnyel rendelkező 8 úszó jutott az A-döntőbe, további nyolc versenyző a B-döntőbe került. Benik Balázs Benik Balázs (Isaszeg, 1979. március 13. –) magyar raliversenyző, háromszoros abszolút magyar ralibajnok (2003, 2006, 2007). Pályafutása Karrierje pályaversenyzéssel indult, majd 1998-ban ralira váltott és egy Lada Samarával kezdett versenyezni. 2004 is nagyszerű év volt Balázsék számára, bár nem sikerült megvédeni bajnoki címet, Turi Tamás mögött a második helyen zárta a szezont. 2005-ben szintén szoros csatát vívott a végső győzelemért, de ezúttal ifj. Tóth Jánosal szemben maradt alul. 2006-ban igencsak megreformálódott a Magyar WRC-s mezőny. ifj. Tóth egy Peugeot 307, Turi Tamás Skoda Fabia WRC-vel állt rajthoz a szezonnyitó Eger Rallyn. Balázsék is újítottak, méghozzá egy 2003-as fejlesztésű Ford Focus WRC-t. Szezonban szerzett 3 győzelmével 2003 után ismét magyar bajnoknak mondhatta magát. Fekete zacskómadár A fekete zacskósmadár (Psarocolius guatimozinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1853-ban, az Ostinops nembe Ostinops guatimozinus néven. Sorolják a Gymnostinops nembe Gymnostinops guatimozinus néven is. Előfordulása Panama és Kolumbia területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése A hím testhossza 47 centiméter, a tojóé 39 centiméter. Életmódja Feltehetően rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket, gyümölcsöt és nektár is fogyaszt. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Avibase. (Hozzáférés: 2018. április 4.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. április 4.) Éjszakai országút 1970-ben jelent meg az Omega harmadik magyar nagylemeze, az Éjszakai országút. Korábbi albumaikhoz képest hangzása érettebb, keményebb, esetenként a progresszív rockhoz közelít. A dalok a korábbiaknál átlagosan hosszabbak és zeneileg is kiforrottabbak. Mivel az együttes előző két nagylemezével ellentétben ezen nem voltak úgynevezett slágerek, sokan nem is tartották olyan jónak, gyakran arra hivatkozva, hogy túl hamar jelent meg a 10000 lépés után. A dalok többségét szerző Presser Gábor értékelése szerint az album zeneileg előrelépés, de alábbhagyott a lendület. Az albumon több érdekesség is található: Az utolsó előtti (11.) felvétel, az Egy kis pihenő a szó legszorosabb értelmében véve nem dal, hanem a felvételi szünetben hallható zajok (pl. lépések, ásítás illetve néhol hangszerek zöreje) felvétele. Az albumot záró Vészkijárat érdekessége, hogy a tulajdonképpeni dal után rejtett számként elhangzik Presser Gábor és Mihály Tamás előadásában (zongorán és csellón) a Ha én szél lehetnék feldolgozása, többé-kevésbé szimfonikusnak tekinthető változatban. Az Olyan szépen mosolygott és az Oh, Barbarella című dal kislemezen is megjelent. Ez volt az Omega utolsó nagylemeze, amit Presser Gábor és Laux József kiválása előtt vettek fel. A két zenész 1971-ben megalapította a Locomotiv GT-t. Az Éjszakai országút első bakelitlemezes kiadása már sztereó változatban jelent meg, és szintén citromsárga színű Qualiton által ellátott lemezcímkével került a boltokba. A lemez borítóját Szász Endre tervezte, amelyet később a Kossuth nyomdában nyomtattak ki. Ez volt az első olyan kihajtható lemezborító, amelynek úgynevezett gerince volt, amire magát az album címét írták rá. Az első két Omega lemezzel ellentétben ebből az albumból nem készítettek sok után gyártott változatot. Az első újranyomás az 1970-es évek elején jelent meg, narancssárga színű Qualitonos címkével, ebből a verzióból jóval kevesebbet készítettek, mint a citromsárga szériából. Borítója eltér az eredeti változatétól, sokat élesítettek rajta és világosabbá tették, azonban a legfontosabb eltérés a két változat borítóján az, hogy ennek a borítónak nincs gerince, amin a lemezcím található. A második kiadás borítóját a Globus nyomdában készítették. Ez stílusában a 10000 lépés borítójára hasonlít a leginkább. Az 1970-es évek első felében jött a második narancssárga változat, amely már úgynevetett export verzió volt. Ennek a lemeznek a címkéjén már angolul tüntették fel a dalok címeit, borítója pedig megegyezik a magyar narancssárgás változatéval. 1987-ben a Favorit megjelentette az első öt Omega lemezt egy boxban, Omega 1968–1973 – Az Omega összes nagylemeze I. címmel. Összességében elmondható, hogy a harmadik Omega bakelitlemezből 4 különböző változat létezik világszerte. Az album dalai Az album dalait Presser Gábor és Adamis Anna írta, kivéve azokat, melyek szerzői jelölve vannak. A "Maradj velem" c. dal szerzői jelölése bakelit, és CD kiadás között eltér. A "Vészkijárat" c. dal után rejtett számként elhangzik a "Ha én szél lehetnék" zongora-cselló szonáta-feldolgozása is. Első oldal Oh, jöjj! – 4:00 Ahol a boldogságot osztották! – 4:17 Maradj velem ( Mihály Tamás /Adamis Anna) – 4:24 Oh, Barbarella – 3:10 (ének: Presser) H., az elektromos fűrész ( Molnár György ) – 4:21 (instrumentális) Az éjszakai országúton – 3:48 Második oldal Utcán, a téren – 2:53 Van egy szó – 3:23 Utazás a szürke folyón (Molnár György/Adamis Anna) – 5:43 Olyan szépen mosolygott – 3:00 Egy kis pihenő (Omega) – 1:11 (zörejek) Vészkijárat – 5:13 Bónuszdalok a 2003-as kiadáson A 2003-as Antológia-sorozatban megjelent felújított kiadásra felkerültek 1970-ben megjelent kislemezdalok is. Ezek Presser Gábor és Adamis Anna szerzeményei. Nem került fel az albumra a Ballada a fegyverkovács fiáról B-oldalán megjelent, instrumentális Snuki című dal. Ballada a fegyverkovács fiáról – 4:27 Sötét a város – 4:37 Ülök a hóban – 5:00 Közreműködők Omega Benkő László – fuvola (3, 5, 8, 12), trombita (2), zongora, vokál Kóbor János – ének Laux József – dob, ütőhangszerek Mihály Tamás – basszusgitár, cselló (3, 6, 10, 12), vokál Molnár György – gitár Presser Gábor – ének (2, 4), vokál (6, 10), orgona, zongora Dionesio Arzamendia – hárfa (1) Csuka Mónika – vokál Produkció Lukács János – hangmérnök Juhász István – zenei rendező Szász Endre – borítógrafika További információk Információk az Omega honlapján Információk a Hungaroton honlapján Jegyzetek http://www.bakelit.hu/portal/static/upload_apro/2011-10-20/358214_orig1.jpg Forrás Tardos Péter: Rocklexikon Omega (5) – Éjszakai Országút , discogs.com Rhoadsiinae A Rhoadsiinae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 3 nem és 6 faj tartozik: Carlana ( Strand , 1928) – 1 faj Carlana eigenmanni Parastremma (Eigenmann, 1912) – 3 faj Parastremma album Parastremma pulchrum Parastremma sadina Rhoadsia (Fowler, 1911) – 2 faj Rhoadsia altipinna Rhoadsia minor 3731 Hancock A 3731 Hancock (ideiglenes jelöléssel 1984 DH1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Perthi Obszervatórium fedezte fel 1984. február 20-án. Joar Hoff Joar Hoff (1939. április 10. –) norvég labdarúgó, edző. Játékosként 1959-ben a Bodø/Glimt, 1961-ben a Lillestrøm és a Strømmen, 1965-ben a Vålerenga csapatában játszott. Hoff edzette a Lillestrømöt első két élvonalbeli szezonjuk alkalmával, az 1976-ost megnyerték. Az 1982-es szezonban is ő irányította a csapatot, harmadikak lettek. 1978-ban is edzősködött. Három alkalommal is volt a Sander Idrettslag edzője. Egyik játékoskori csapatát, a Strømment is két alkalommal edzette. Utolsó csapata a Lørenskog Idrettsforening volt 1985-ben. Ivar Hoff testvére. Ő is edzősködött a Lillestrømnél, de volt az SK Brann trénere is. Ivar 1975 és 1997 között edzősködött. Ördöngösfüzes község Ördöngösfüzes község (románul: Comuna Fizeșu Gherlii) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Ördöngösfüzes, beosztott falvai Boncnyíres, Füzesmikola, Kisszék, Lunca Bonţului. Fekvése Kolozs megye északkeleti részén helyezkedik el, Szamosújvártól 6, Kolozsvártól 60 kilométerre. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2564 fő volt, melynek 57,88%-a román, 20,87-a magyar és 16,15%-a roma Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 69,19%-a ortodox, 20,32%-a református és 3,08%-a görög rítusú római katolikus. Nevezetességei A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a füzesmikolai Istenszülő elszenderedése fatemplom ( LMI-kódja CJ-II-m-A-07722) az ördöngösfüzesi református templom (CJ-II-m-B-07615) A község területén elhelyezkedő Csukás-tó országos szinten védett terület. Mihail Alekszandrovics Csehov Mihail Alekszandrovics Csehov, (oroszul: Михаил Александрович Чехов), (Szentpétervár, 1891. augusztus 28./a régi orosz naptár szerint augusztus 16. – Beverly Hills, 1955. szeptember 30.) orosz színész, rendező, antropozófus. Élete Oroszország Apja Alekszander Pavlovics Csehov (1855–1913), író, anyja Natalja Alekszandrovna Golden volt. A fiatal Mihail már családi környezetben megismerhette az orosz irodalmat: nagybátyja az író, Anton Pavlovics Csehov volt. 1907-ben, 16 évesen jelentkezett Szuvorin szentpétervári színésziskolájába, klasszikus dráma-szakra. 1911 októberében, Alekszej Tolsztoj Fjodor cárjában debütált a Kis Szuvorin Színházban. 21 éves volt, amikor Olga Leonardovna Knipper-Csehova, az író feleségének ajánlására Sztanyiszlavszkij felvette a moszkvai Művész Színházba. „Kétszáz éves” aggastyánokat alakított huszonévesen. 1913-ban Mihail apja gégerákban meghalt. 1914 szeptemberében feleségül vette Olga Konsztantyinovna Knipper (1897–1980) színésznőt. 1916. szeptember 9-én megszületett egyetlen gyermekük: Ada Csehova. 1917-ben elváltak, aminek egyik oka Csehov alkoholizmusa volt. Olga Konsztantyinovna lányával együtt Berlinbe költözött. Csehov idegösszeomlás miatt fél évig szüneteltette színházi munkáját. Ezalatt megismerte Rudolf Steiner műveit, és személyesen is hallgatta előadásait. 1918 júniusában Csehov másodszor is megnősült; új felesége Xenia Ziller lett. 28 éves volt Csehov, amikor anyja meghal tífuszban. Az országban uralkodó állapotok ellenére lakásán színiiskolát nyitott; Borisz Bugajevvel (Andrej Belij) tanfolyamot szervezett a nyelv, a mozgás és a ritmus kapcsolatáról. 1922-ben Csehov a moszkvai Művész Színház Első Stúdiójának vezetője lett. 1923-ban a Szovjetunióban betiltották az Antropozófiai Társaság működését; katakomba-keresztényként azonban tovább működtek. Antropozófiai ihletésű darabokat rendeztek, színpadra alkalmazták Belij Pétervár c. regényét, melyben Csehov is játszott; ő maga az euritmiát is beépítette tananyagába. 1924-től a Művész Színház úgynevezett Második Stúdiójának lett művészeti vezetője. 33 évesen alakította híres Hamletjét, melyért Érdemes Művész címet kapott. 1928-ban jelent meg A színészhez c. könyve. Ekkor az orosz antropozófusokat már nyíltan üldözték, sokan munkatáborokban vesztették életüket. Csehov sorsa is – amikor felszólalt Shakespeare és Goethe darabjainak mellőzése miatt –, megpecsételődni látszott. Egy „magas ismeretségű” nőismerőse segítségével útlevelet szerzett és feleségével együtt elhagyta a Szovjetuniót. Európa Berlinbe mentek, ahol első felesége szerzett nekik lakást; Csehov így lányát is többet láthatta. Két évig Max Reinhardttal dolgozott együtt. Több filmben is szerepet kapott, némelyikben Olga Konsztantyinovnával játszott együtt. 1930-tól Párizsban élt, ahol orosz színházat alapított emigráns színészek számára. 1932-től Rigában játszott; operát is rendezett: színpadra vitte Wagner Parzifalját. 1936-tól az angliai Dartington Hallban színiiskolát alapított Chekhov Theatre Studio néven; euritmiát és beszédművészetet is oktatott. Amerika 1938 decemberében áttelepült az Amerikai Egyesült Államokba. 1939-ben Ridgefieldben nyitotta meg új stúdióját Chekhov Theatre Players néven. Ám amikor az USA hadba lépésekor férfiszínészeit besorozták, a stúdiót kénytelen volt bezárni. 1942-ben megjelenik angolul is A színészhez. 1945-ben Oscar-díjra jelölték a Spellbound (Elbűvölve) c. filmben nyújtott alakításáért. 1946-ban Csehov felvette az amerikai állampolgárságot. 1947-ben Hollywoodban alapított stúdiót, ahonnan tanításai nyomán a legnevesebb amerikai színészek kerültek ki. Nála tanult többek között Yul Brynner, Anthony Hopkins, Jack Nicholson, Gregory Peck, Anthony Quinn. Mihail Csehov Rudolf Steiner misztériumdrámáinak színrevitelét is tervezte, ám erre már nem volt lehetősége. 1955. szeptember 30-án, Beverly Hillsben halt meg. Hamvait a Forest Lawn Cemetery őrzi, Los Angelesben. Kaliforniai birtokát Nyugat-Németországban élő lányára hagyta, aki szintén színész lett. Főbb művei Könyv Путь актера (1928); A színészhez (Bp., 1997) Egyéb írások Vahtangov próbál . In: Vahtangov műhelye (Bp., 1979) Volkswagen Gol A Volkswagen Gol egy kiskategóriás autó, melyet a Volkswagen do Brasil, a Volkswagen brazíliai részlege gyárt 1980 óta. A modell bevezetésével az volt a gyár célja, hogy leváltsa a dél-amerikai piacon a Volkswagen Brasiliát és a Bogár helyi változatát, a Fuscát. A Golt 1987 és 1993 között Volkswagen Fox néven Észak-Amerikában is árulták. A Gol elnevezés valójában csak a három- és ötajtós ferde hátúra vonatkozik, az eltérő karosszériaváltozatú modellek más-más neveket kaptak a gyártól. A szedán a Voyage, a kombi a Parati, a pick-up pedig a Saveiro fantázianevet viseli. Egy 2011-es felmérés szerint Brazíliában 1987, Argentínában pedig 1988 óta folyamatosan a Gol (és eltérő karosszériájú változatai) vezetik az eladási toplistákat. 2013 márciusában a gyár bejelentette, hogy elkészült a tízmilliomodik Gol. A kocsi a nevét a "gól" portugál megfelelőjéről kapta. Karosszériaváltozatok és elnevezések A ferde hátú karosszéria jelent meg elsőként a piacon. Az első generáció ferde hátú változata kizárólag háromajtós változatban voltak kaphatóak, az ötajtós csak 1997-ben jelent meg. Ennek a változatnak a neve a legtöbb országban Gol, kivéve Mexikót, Egyiptomot és Oroszországot, ahol Volkswagen Pointer néven ismerik. A szedán változatból két- és négyajtós verzió létezik. A Brazíliában gyártott darabok a Voyage, míg az Argentínában összeszereltek a 'Gacel nevet viselték. Az amerikai és a kanadai piacon árult darabok Fox néven voltak ismertek. Az 1991-es faceliftet követően az argentin darabokat neve Senda lett. A második generációból nem készült szedán változat, helyette a harmadik generációs Polo Classicot árulták Latin-Amerikában. Mexikóban és Argentínában jelenleg is kapható ez a modell. 2008-ban, a harmadik generáció bevezetésével ismét megjelent a piacon a Gol szedán változata, a Voyage. A kombi verzió Brazíliában a Parati nevet kapta, egy Paraty nevű város után Rio de Janeiro állam déli részén. Az első generációs Parati kizárólag háromajtós változatban készült. 1997-ben bemutatásra került az ötajtós kombi és két évvel később, a második generáció első nagyobb modellfrissítése után (G3) végleg megszűnt a háromajtós változat gyártása. A Parai az Észak-Amerikai piacon a Fox Wagon nevet kapta. Argentínában eleinte szintén Parati volt a modell neve, de a második generáció bevezetésekor átnevezték Gol Country-ra. Mexikóban az autó 1999 és 2005 között volt kapható, Pointer Station Wagon néven. A harmadik generációból már nem készült kombi variáns. A Golon alakuló pick-up, a Saveiro egy tradicionális brazil halászcsónakról kapta a nevét és az eddigi mindhárom generációban megtalálható volt. Mexikóban 1999 óta kapható és a Pointer Pick Up nevet viseli. Dobozos rakterű változatát Furgãó-nak hívják. Első generáció (1980–1994) A Volkswagen Gol 1980-ban került bemutatásra, hogy leváltsa a Brasiliát és egyben a Bogarat is a brazil piacon. Az autó az egyedi BX alvázra épült, mely a VW/Audi B1 és B2 kódnevű alvázak ötvözetéből jött lére. A kimondottan a latin-amerikai piacok igényeinek kiszolgálására tervezett Gol a Bogárból ismert 1,3 literes, léghűtéses motort, de elődjétől eltérően ez elöl kapott helyet. Később egy 1,6 literes erőforrással bővült a motorkínálat. 1981 júniusában mutatkozott be a Gol kétajtós szedán változata, a Voyage, melybe már egy 1,5 literes, vízhűtéses benzinmotort szereltek. Ugyanez a motor elérhető volt etanolos változatban is. 1982 nyarán a Voyage-ba egy új, 1,6 literes motor került. 1984-ben megjelent egy 1,8 literes változat, melyet gyakran hívtak "Voyage Super"-nek. 1985-ben a Golból is kikerült a léghűtéses motor, helyére a Passat 1,6 literes vízhűtésese került, hosszában elhelyezve. Később az 1,8 literes motort is megkapta a Gol. Készült egy 1,6 literes dízelmotor is, de ez csak az exportra szánt modellekbe kerülhetett, mivel Brazíliában a személyautókban nem megengedett a dízelmotor használata. 1983-ban megjelent a Voyage (szedán) négyajtós változata, melyet néhány országban Amazonnak hívtak, míg Észak-Amerikában a Fox nevet kapta. A négyajtós szedánok 1983 és 1994 között Argentínában, Buenos Aires tartományban is készültek, egy General Pacheco nevű városban. Az argentin darabok a Gacel, majd később a Senda nevet kapták és 1,6 literes, OHC vezérlésű karburátoros benzinmotor került beléjük, majd később egy szintén 1,6 literes dízel is bekerült a választékba. A Gol első generációja kétszer, 1987-ben és 1991-ben esett át faceliften. 1988-ban bemutatásra került a 2,0 literes motorral szerelt GTi változat, mely az első Brazíliában készült injektoros autó volt. Ugyanez a motor került a Volkswagen Santanába, a Passat brazil megfelelőjébe is, de ott injektor helyett karburátorral szerelve. 1991-ben a brazil adótörvények szigorodása miatt tömegével jelentek meg a kis, ezer köbcentiméteres vagy kisebb lökettérfogatú motorral szerelt autók. Elsőként a Fiat jelentett meg ilyen modellt, mely a Fiat Mille (a Fiat Uno brazil megfelelője) nevet kapta. A Volkswagen sem késlekedett sokáig és bemutatta a Gol 1000-et, melybe egy a Ford által fejlesztett 997 cm³-es motor került. Az új erőforrás megszületése a Volkswagen do Brasil és a Ford do Brasil társulásának, az Autolatinának az eredménye volt. Ez a változat mindössze 50 lóerős és szegényesen felszerelt volt, és kizárólag a háromajtós ferde hátú karosszériával volt kapható. A Ford és a Volkswagen brazil leányvállalatainak együttműködésének köszönhetően a Golokban addig használt 1,6 literes motorokat 1991 és 1995 között teljesen leváltották a szintén 1,6 literes Ford CHT motorok. Sportváltozatok GT 1.8 (1984–1986) A Gol GT 1.8 volt az első sportkocsi, mely a BX alvázra épült. A Volkswagen a Brazíliában rendkívül népszerű Ford Escort XR3-nak kívánt konkurenciát állítani a sportos Gol piacra küldésével. A Santanából származó 1,8 literes motorjával gyorsabb volt, mint az Escort, de a külseje már nem volt annyira esztétikus. Az első szériába még négysebességes manuális sebességváltó került, de ezt később lecserélték egy modernebb ötsebességesre. GTS 1.8 (1987–1994) A GT utódjaként 1987-ben jelent meg a GTS, melyen fellelhető volt a Gol hagyományos változatának összes, modellfrissítés utáni újítása. Emellett olyan kiegészítők váltak elérhetővé a kocsihoz, mint a hátsó légterelő szárny vagy a küszöbspoiler. Az 1.8 literes motor benzines változata 94 lóerős (70 kW), míg az etanolos 99 (74 kW) lóerős teljesítmény leadására volt képes. A modell olyan népszerű volt, hogy gyártását a GTi két évvel későbbi megjelenése után is folytatták. GTi 2000 (1989–1994) A GTi változat 1989 januárjában mutatkozott be, mint az első injektoros brazil autó. Ebbe már egy nagyobb, 2,0 literes motor került, melynek nem volt etanolos változata. Ez 111 lóerős (82 kW) volt és 185 km/h-s végsebességre tudta gyorsítani a kocsit. Ugyanennek a kétliteres motornak a karburátoros változatát használták a Santanában is. Észak-Amerika A Volkswagen amerikai részlege, a Volkswagen Group of America 1987 és 1993 között Volkswagen Fox néven árulta a Brazíliából importált Golokat. Kezdésként két- és négyajtós szedán, valamint háromajtós kombi karosszériával lehetett megvásárolni a Foxot Észak-Amerikában. 1991-ben a kétajtós szedán és a kombi kikerült a kanadai kínálatból. Ugyanebben az évben a Fox a Gollal együtt kisebb modellfrissítésen esett át. Minden észak-amerikai modellbe hosszában elhelyezett 1,8 literes motor került, mely 81 lóerős (60 kW) teljesítmény leadására volt képes 5500-as fordulatszámon és 126 Nm-es nyomatéka volt. A korai, 1987 és 1989 közötti modellekbe Bosch CIS-E típusú Jetronic elektromechanikus injektor került és lambda szonda (oxigén szenzor) segítette az üzemanyag-ellátás szabályozását. Kanadában kapható volt egy egyszerűbb, lambda szonda nélküli, de szintén Bosch CIS injektorral szerelt változat is. Az 1990 és 1993 közötti darabokba már elektromos Bosch Digifant injektor került. A kocsit többféle felszereltségi csomagban is meg lehetett vásárolni, melyek felszereltségi szerinti emelkedő sorrendben a következők voltak: alap Fox, GL, GTS, GLS, GL Sport, Polo és Wolfsburg Edition. A feláras extrák között megtalálható volt a klíma, az ötsebességes kézi sebességváltó (az alapfelszereltségnek számító négysebességes helyett) és a metálfényezés. Automata sebességváltóval nem volt kapható a Fox. A GL felszereltségi csomaghoz az alapváltozattól eltérő kárpitozás, megerősített hátsó rendszámtábla-keret, tetőbe épített térképvilágítás, kesztyűtartó-világítás, csomagtér-világítás (kivéve a kombi verziónál), színre fújt lökhárító, dísztárcsa, utasoldali külső visszapillantó tükör, zárható tanksapka, hárompontos hátsó biztonsági övek és 175/70-13 méretű kerekek jártak. Az 1991-es modellfrissítés során átalakult a hűtőrács, a fényszórók, irányjelzők, dísztárcsák, a kocsin lévő feliratok és logók, a vonószemek száma pedig négyről kettőre csökkent. Második generáció (1994–2013) A fejlesztése során AB9-es projekt kódnéven emlegetett második generációs (G2) Gol 1994 szeptemberében debütált. Az autó továbbra is a BX alvázra épült, de nagyban különbözött elődjétől. Karosszériája komoly fiatalításon esett át és tengelytávja is hosszabb lett, mint a G1-esé. Dél-Amerikában a kocsi a "Gol Bolinha" (Kerek Gol vagy Buborék Gol) becenevet kapta, az előző generációra pedig ráragadt a Gol Quagrado (Szögletes Gol vagy Kocka Gol) név. Az új Golt a frissen megjelent Chevrolet Corsa vetélytársának szánta a Volkswagen do Brasil. A Gol G2 a következő változatokban volt megvásárolható: 1000i, 1000i Plus, CL, GL, Furgão (dobozos kisáruszállító) és GTi. Utóbbit 1996-ig kizárólag nyolcszelepes motorral lehetett kapni, de ezután megjelent az új, erősebb tizenhatszelepes német változat. A kocsit 1,0, 1,6, 1,8 és 2,0 literes motorokkal szerelték. Az egyliterest a Ford készítette, az Autolatina nevű együttműködési megállapodás értelmében. 1996-ban a Volkswagen elkezdte gyártani saját, AT-1000-es kódú egyliteres motorját, mely a korábbi 1,6 literes erőforrás tervein alapult. Ennek köszönhetően a gyár 1997 januárjától jóval többet gyárthatott a legkisebb lökettérfogatú Golból, mint korábban, hiszen a Ford csak korlátozott darabszámban készített 1,0 literes motorokat a Volkswagen do Brasil számára, ráadásul eddigre már fel is bomlott az Autolatina egyezség. Az AT-1000-es motorból a nyolcszelepes mellett tizenhatszelepes verzió is volt. Előbbi 54 lóerős (40 kW) volt, míg a tizenhatszelepes verzió 76 lóerő (56 kW) leadására volt képes. 1998-ban megjelent egy 1,9 literes dízelmotor is a Golhoz, de ez csak az exportra szánt autókba kerülhetett, mivel a brazil szabályozások nem teszik lehetővé a dízelmotorok használatát személyautókban. A G2-es Gol hamar hírhedté vált kisebb-nagyobb tervezési, esztétikai és egyéb kivitelezési hibáiról. A karosszériaelemek rossz illesztése a gyakori hibák közé tartozott, amit a gyártósori robotokkal kapcsolatos problémák okoztak, de sok panasz érkezett a gyenge minőségű műanyag alkatrészek miatt is. Emellett a vezetőülés nem jó szögben volt beszerelve a kormánykerékhez és a pedálokhoz képest, ami kényelmetlen vezetési pozíciót eredményezett. A vásárlók annak a döntésnek sem örültek túlzottan, hogy a gyár eleinte csak háromajtós változatokat készített a ferde hátú és a kombi verzióból. Mindezeknek köszönhetően 1997 végére a Fiat eladások tekintetében átvette az első helyet a Volkswagentől a brazil piacon, de a gyár gyorsan reagált és bevezette az ötajtós ferde hátút és kombit, amivel az 1998-as év elejére visszavette helyét az élen. A háromajtós változatok nem estek át az 1999-es G3-as modellfrissítésen. G3-as és G4-es modellfrissítés A második generációs Gol két komoly modellfrissítésen esett át, melyek esztétikai és technikai változásokat is eredményeztek. Az első komoly fejlesztés 1999-ben következett be és ennek eredményeként jött létre a G3-as Gol. A kocsi eleje átalakult, hogy megjelenése jobban beleilljen a Volkswagen autóinak akkori dizájnjába. A G3-as Gol eleje az Európában is kapható modellek közül leginkább a Borára emlékeztetett. A megújult autóhoz extraként rendelhető volt légszák és ABS is. A háromajtós kombi gyártása befejeződött és a háromajtós ferde hátú sem esett át a G3-as modellfrissítésen, de az 1,0 literes motorral szerelt háromajtós G2-es Gol továbbra is a piacon maradt, Gol Special néven, mint a kínálat legalacsonyabb felszereltségű, legolcsóbb tagja. A Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) válsága miatt a Volkswagen do Brasil kénytelen volt lecsökkenteni a Gol különböző változatainak számát. A 2,0 literes, 16 szelepes változat gyártása befejeződött, míg az 1,8 literes verzió kikerült néhány ország piacáról. Az argentin gyártás 2003-ban megszűnt. A kínálat alsó fele azonban 2000-ben kibővült egy 1,0 literes, 16 szelepes turbófeltöltős, 100 lóerős motorral. A következő komoly modellfrissítésre 2005-ben került sor. A G4-es Gol több dizájneleme is a Volkswagen do Brasil által gyártott Volkswagen Foxtól származott (ez nem azonos a Gol észak-amerikai változatával, melyet az amerikai és kanadai piacokon Foxnak hívtak), így például a "V" alakú hűtőrács. Az autó bemutatásakor több szakértő és szakújságíró is negatív megjegyzéseket tett a beltér elavultságára. A harmadik generációs Gol (G5) 2009-ben jelent meg, de mivel abból nem készült Parati (kombi) változat, a G4-es kombi gyártása egészen 2013 elejéig folytatódott. Gol Total Flex A Gol Total Flex egy 2003-ban bemutatott rugalmas üzemanyag-felhasználású autó (FFV). Brazíliában ez volt az első ilyen jármű. Pointer (Mexikó) A Gol G2-t 1998 tavaszán mutatták be Mexikóban, Volkswagen Pointer néven. Korábban Latin-Amerikában már volt egy ugyanilyen nevű modell, mely nagyban a Ford Escort negyedik generációján alapult. A frissen bemutatott autó eleinte csak háromajtós ferde hátú változatban, 1,8 literes, 98 lóerős motorral és ötsebességes kézi sebességváltóval volt kapható. Mindössze két választható extra volt hozzá: légkondicionáló és szervokormány. 1999-ben a Brazíliában Paratinak hívott ötajtós kombi is elérhetővé vált, Pointer Station Wagon néven és megjelent a pick-up is, mely a Pointer Pick-Up nevet kapta az eredeti Saveiro helyett. Három különböző felszereltségi csomagban volt kapható a Pointer: a Base volt az alapmodell, a Comforthoz járt klíma és szervokormány, míg a legjobban felszerelt Luxe változathoz ezeken felül elektromos ablakok, központi zár és 14 colos könnyűfém kerekek jártak. 2000-ben a Gol GTi mintájára Mexikóban is bemutatásra került a Pointer GTi. Ez egy háromajtós ferde hátú volt, kétliteres, 122 lóerős motorral. Alapfelszereltségként kazettás rádió, könnyűfém felni, négy tárcsafék és hátsó sportülés járt hozzá. 2002-ben az alapváltozat neve Pointer City lett, a Comfortot Trendline-nak, a Luxe-ot pedig Comfortline-nak hívták a továbbiakban. 2005-ben a Pointer Station Wagon és a Pointer GTi forgalmazása befejeződött. A Pointer 2007-ben esett át a Gol G4-es modellfrissítésén, ami után a kínálatban szereplő felszereltségi csomagok és azok nevei ismét megváltoztak. A Base nevű alapcsomagba légkondicionáló, szervokormány és hátsó ablaktörlő tartozott. A középső Trendline csomag ezeken felül tartalmazott CD-s rádiót, 15 colos könnyűfém kerekeket és ködfényszórókat. Emellett volt még egy GT változat, mely kizárólag ötajtós ferde hátúként volt megvásárolható. Ennek felszereltsége ugyanaz volt, mint a Trendline Plusé, melyhez az előbb felsoroltak mellett hátsó fejtámlák, egyedi hatküllős, 15 colos felnik és fekete keretes fényszórók, hátsó légterelő szárny és sportülések jártak. A Pointert 2008 decemberében felváltotta a Gol G5, melyet Brazíliában 2008 júliusában kezdtek el gyártani. A Gol a világ többi részén A Kerman Khodro autógyárral kötött megállapodás értelmében a Gol második generációját 2003 óta Iránban is gyártják. A Gol G3 összeszerelése 2003 februárjában Kínában, a Shanghai Volkswagennél is megkezdődött, de ott azóta már be is fejeződött. Szintén a G3-ast 2005-ben bemutatták az orosz piacon, Pointer néven, de a csekély érdeklődésre való tekintettel hamar megszüntették az árusítását. Egyiptomban szintén Pointer néven volt kapható a Gol. Harmadik generáció (2008–) A Gol harmadik generációja (G5) 2008. június 29-én került bemutatásra Brazíliában, mint 2009-es modell. Bemutatása előtt a különböző sajtóanyagokban és egyéb platformokon gyakran nevezték Gol NF-nek, az NF a Nachfolger vagy a Neue Familie rövidítése volt, mely németül "utódot" vagy "új családot" jelent. Megjelenésekor azonban már Novo Golnak (új Gol) hívták. Az autót népszerűsítő reklámfilmek Kaliforniában készültek és Sylvester Stallone, valamint Gisele Bündchen is szerepelt bennük. Az új Gol már nem a BX, hanem a PQ24 jelű alvázra épül, a Foxhoz és a Polóhoz hasonlóan, illetve néhány elemet átvett a PQ25-ös alvázból is. Ez az első Gol, melyhez automata sebességváltó is rendelhető. Brazíliában elsőként kizárólag ötajtós ferde hátúként lehetett megvásárolni a Golt, 1,0 vagy 1,6 literes rugalmas üzemanyag-meghajtású motorral. A Volkswagen VHT (Volkswagen High Torque) technológiája a harmadik generációs Golon mutatkozott be. Ez lehetővé teszi, hogy a rugalmas üzemanyag-meghajtású motor alacsonyabb fordulatszámon nagyobb nyomatékot adjon le etanolt használva. Voyage G5 2008 szeptemberében debütált a Voyage G5, az új Gol szedán verziója. A Golból 1995 óta nem készült szedán Brazíliában. A kocsi ugyanazt az 1,0 és 1,6 literes VHT motort kapta, mint a ferde hátú változat. A Voyage négyféle verzióban érhető el: 1.0, 1.6, 1.6 Trend és 1.6 Comfortline. Mindegyikhez alapáron jár ABS, dupla légzsák előre és műszerfalról vagy kulcsról vezérelhető csomagtartónyitás. Saveiro G5 A Volkswagen do Brasil 2009 augusztusában bemutatta a Gol G5-ön alapuló új pick-upjának, a Saveirónak az új generációját. Az új Saveiro hagyományos és hosszított utastérrel is rendelhető, mindkét változat tengelytávja egyaránt 152 mm-rel nagyobb a golnál és a Voyage-nál. A kocsi kizárólag Golból és a Voyage-ból ismert 1,6 literes VHT motorral kapható. A hagyományos változat terhelhetősége 715 kg, míg a hosszított kabinosé 700 kg. Az alapáras verzióhoz festetlen, fekete lökhárítók járnak, 14 colos acélfelnikkel. A Trend felszereltségi szinthez ugyanekkora könnyűfém kerekek járnak, színre fújt lökhárítókkal, kilincsekkel és tükrökkel. A kínálat csúcsán a Saveiro Trooper helyezkedik el, melyhez feketére fújt 15 colos acélfelnik járnak. Motorok 1,0 literes VHT, 72 lóerő (76 lóerő etanollal ), 95 Nm-es nyomaték (104 Nm etanollal ) 3850-es fordulatszámon 1,6 literes VHT, 101 lóerő (104 lóerő etanollal ), 154 Nm-es nyomaték (156 Nm etanollal ) 2500-as fordulatszámon 1,6 literes MSI, 110 lóerő (120 lóerő etanollal ), 158 Nm-es nyomaték (168 Nm etanollal ) 3000-es fordulatszámon Biztonság A Latin NCAP a Gol harmadik generációjának légzsák nélküli és első dupla légzsákkal felszerelt változatán is végzett töréstesztet. A légzsák nélküli változat nagyon gyengén szerepelt, a felnőtt utasok védelmére mindössze egy csillagot kapott, míg a gyermekekére kettőt. A légzsákos változat jobban szerepelt, az már három csillagot kapott felnőttvédelemre (a gyermekekére változatlanul kettőt), de az eddig eladott példányok többsége légzsák nélküli. Eddig a légzsák gyakori hiányosság volt a kiskategóriás brazil autók között, de ez változni fog, mivel egy 2014-ben bevezetett törvénymódosítás szerint mostantól minden új autóban kell lennie legalább két légzsáknak elöl. Stefán Zsófia Stefán Zsófia Veronika (Veszprém, 1984. március 5.) magyar fagottművész. Élete, munkássága Zenei tanulmányait a veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában kezdte, utána a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Lakatos György, Keszler György és Fülemile Tibor növendékeként, illetve a bécsi Zeneművészeti Egyetemen Richard Galler tanítványaként végezte. 2005-től 2012-ig a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja volt, 2008-tól 2012-ig a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolában volt fagott tanár. Jelenleg a Concerto Budapest zenekarnál első fagottos és szólamvezető. Díjak, elismerések Országos Fagottverseny III. díj (1994) Veszprém megyei fafúvós verseny arany fokozat (maximális pontszámmal) (1996) Csermák díj (1996) Országos Fagottverseny I. díj (1997) Szűcs József verseny arany nívódíj (maximális pontszámmal) (1998) Országos Fagottverseny III. díj (2001) Nemzetközi Weidinger Imre Főiskolai Fagottverseny I. díj (2004) Nemzetközi Michal Spisak Fagottverseny, Lengyelország I. díj (2007) Szirányi Bence Szirányi Bence (Budapest, 1988. február 17. –) magyar válogatott jégkorongozó. A Cook-szigetek a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A Cook-szigetek a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Celine: A világ szemén keresztül A Celine: A világ szemén keresztül (Celine: Through the Eyes of the World) Céline Dion kanadai énekesnő dokumentum- és koncertfilmje, mely a Taking Chances Tour koncertkörút eseményeiből készült. 2010. február 16-án mutatták be először Miamiban, a DVD egy nappal később jelent meg a The Hot Ticket, a Sony Pictures Entertainment egyik részlegének forgalmazásában. Francia nyelvterületeken Céline autour du monde címen adták ki, Québecben 2010. február 11-én jelent meg. Cselekmény A 2008-ban zajlott Taking Chances Tour koncertkörút során Dion öt kontinens huszonöt országában összesen 132 koncertet adott. A körút igazán sikeresnek bizonyult, több mint 3 millió jegyet adtak el világszerte. A turné ideje alatt a forgatócsoport 800 órányi felvételt készített. Számos, a koncertek közötti, a színfalak mögötti jelenet készült, melyek által a rajongók betekintést nyerhettek egy ilyen turné hátterében, előkészületeibe és az énekesnő családi életébe is. A Sony nemzetközi forgalmazásért felelős elnöke, Rory Bruer azt nyilatkozta a filmről: „A rajongók számára ez egy lehetőség, hogy halljanak egy remek hangú színészt a színpadon és bepillantást nyerjenek az életébe is.” Dion szerint „ez egy csodálatos világ körüli turné volt, de ez a film jóval több puszta koncertfilmnél. Hagytam, hogy a kamerák kövessenek mindenhova. Van sok jó és rossz pillanat, és nagyon személyes... és kétségtelenül a legbizalmasabb utazás, amit valaha is megosztottam a rajongóimmal.” Megjelenés A film az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában 2010 februárjában került műsorra. Február 17-től nyolc napon keresztül tekinthették meg a rajongók Észak-Amerika legtöbb filmszínházában. A jegyeket 2010. január 22-től árusították, melyekhez a The Hot Ticket weboldalán lehetett hozzájutni. A Sony Ausztráliában csak egy héttel későbbre tette a mozibemutatót. Népszerűsítés Dion Oprah Winfrey talkshowjában beszélt a közeledő filmről, a The Oprah Winfrey Show ezen műsorát 2010. február 10-én sugározták. Február 15-én Larry King műsorában szintén interjú készült az énekesnővel, melynek során a filmről beszélt, ezután 16-án került sor a miami premiervetítésre. Mária Adelheid savoyai hercegnő Savoyai Mária Adelheid (olaszul: Maria Adelaide di Savoia, franciául: Marie-Adélaïde de Savoie; Torino, 1685. december 6. – Versailles, 1712. február 12.), a Savoyai-házból származó savoyai hercegnő és piemonti fejedelmi hercegnő, II. Viktor Amadé későbbi szárd–piemonti király és Orléans-i Anna Mária francia királyi és orléans-i hercegnő elsőszülött gyermeke. Bourbon Lajos burgundi herceggel kötött házassága révén Burgundia hercegnéje és Franciaország dauphine-je (trónörökösnéje), XV. Lajos király anyja. Élete Származása, testvérei Mária Adelheid savoyai hercegnő 1685-ben született Torinóban, a Piemonti Hercegség fővárosában. Édesapja a Savoyai-házból való II. Viktor Amadé savoyai herceg (1666–1732) volt, II. Károly Emánuel savoyai hercegnek (1634–1675) és második feleségének, Marie Jeanne Baptiste de Savoie–Nemours hercegnőnek (1644–1724) fia. Apja I. Viktor Amadé néven 1713–1720-ig Szicília királya, majd 1720-tól szárd–piemonti király lett. Édesanyja Anna Mária orléans-i hercegnő (1666–1728) volt, XIV. Lajos unokahúga, Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) és Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő (Henrietta Anne Stuart, 1644–1670) leánya, I. Károly angol király unokája. Hat gyermekük sorában Mária Adelheid hercegnő volt az elsőszülött. Csak hárman érték meg a felnőtt kort. Mária Adelheid hercegnő (1685–1712), aki 1697 -ben a francia trónörököshöz, Lajos királyi herceghez, Burgundia hercegéhez (Louis de France, duc de Bourgogne, 1682–1712). Az ő harmadik fiából lett XV. Lajos francia király . Mária Anna (1687–1690), kisgyermekként meghalt. Mária Lujza Gabriella hercegnő (1688–1714), 1701 -től V. Fülöp spanyol király (1683–1746) felesége. Viktor Amadé herceg (1699–1715), Piemont hercege, serdülőként meghalt. Károly Emánuel herceg (1701–1773), 1715-től trónörökös, 1730 -tól III. Károly Emánuel néven Savoya és Piemont hercege, szárd–piemonti király . Emánuel Filibert (1705–1705), Chablais hercege, születésekor meghalt. Házassága, gyermekei 1696-ban lezárult a háború a Savoyai Hercegség és a Francia Királyság között. 1696. szeptember 15-én Torinóban II. Viktor Amadé savoyai herceg és Lajos francia királyi herceg (1661–1711), XIV. Lajos francia király legidősebb fia és egyetlen élő gyermeke, a fő trónörökös (le Grand Dauphin) szerződést kötöttek, amelyben a békekötés részeként a 11 éves Mária Adelheid hercegnőt eljegyezték a 14 éves Lajos királyi herceggel, Burgundia hercegével (Louis de France, duc de Bourgogne, 1682–1712), a szerződést megkötő Lajos királyi hercegnek, fő trónörökösnek (1661–1711) és Mária Anna bajor választófejedelmi hercegnőnek (Kurprinzessin, 1660–1690) legidősebb fiával, XIV. Lajos király unokájával, Fülöpnek, Anjou hercegének (1683–1746), a jövendő V. Fülöp spanyol királynak bátyjával. Magát a házassági szertartást 1697. december 7-én a versailles-i kastélyban tartották meg. A házasságot a menyasszony fiatal kora miatt még néhány évig nem lehetett „beteljesíteni”. A házasságból három fiú született, az első kettő meghalt gyermekkorban, csak a legfiatalabb érte meg a felnőtt kort. Lajos királyi herceg (Louis I de Bourbon), Bretagne hercege (1704–1705), csecsemőként meghalt. Lajos királyi herceg (Louis II de Bourbon), Bretagne hercege (1707–1712), trónörökös, kisgyermekként meghalt. Lajos királyi herceg , Anjou hercege (1710–1774), 1712-től trónörökös (dauphin), 1715 -től XV. Lajos néven Franciaország királya . A Napkirály udvarában Az ifjú Mária Adelheid hercegné szeretetreméltó és barátságos személyiség volt, hamarosan elnyerte a francia királyi család tagjainak rokonszenvét. Teljesen elbűvölte férjének nagyapját, az idős XIV. Lajost. Megszerettette magát a király titkos feleségével, a szigorú Madame de Maintenonnal is, akit családiasan „nénémnek” szólított. Férjével, az intelligens és érzékeny Burgundia hercegével is szoros és bizalmas kapcsolatot épített, férjének minden helyzetben szilárd támasza maradt. Mindig kifejezte az illő tiszteletet apósa, az idősebb Lajos herceg, a fő trónörökös (le Grand Dauphin) iránt is, pedig amaz nem sokra tartotta saját idősebbik fiát, Burgundia hercegét. 1697 és 1712 között ő volt az összes családtagot összekötő kapocs. Amikor fiai megszülettek, az egész udvar már benne látta a jövendő francia királynét. Mária Adelheid húga, Mária Lujza Gabriella 1701. november 2-án, alig 13 évesen feleségül ment Mária Adelheid férjének öccséhez, a Bourbon-házból való Fülöp francia királyi herceghez, Anjou hercegéhez (1683–1746), a Nagy Trónörökös második fiához, aki 1700 óta V. Fülöp néven Spanyolország királyaként, egyben Nápoly és Szicília királyaként uralkodott, a Napkirály nagyhatalmi törekvései szerint. A két savoyai hercegnő, Mária Adelheid és húga, Mária Lujza Gabriella két egytestvér francia királyi herceghez ment férjhez. A dinasztikus házasságokkal az idős XIV. Lajos a célja egyfelől az volt, hogy szorosra fűzze a két uralkodó család, a Bourbonok és a Savoyaiak kapcsolatát. A Napkirály nem kevésbé fontos célja volt az is, hogy a köpönyegforgató, minden lehetőséget ügyesen kihasználó II. Viktor Amadé savoyai herceget elfordítsa hűbérurától, a spanyol trónra áhítozó I. Lipót német-római császártól, és szövetségesévé tegye a közelgő háborúban. 1702-ben kitört a pusztító spanyol örökösödési háború. Spanyolország a Francia Királyság szövetségeseként lépett hadba. XIV. Lajos tervei nem váltak valóra. Apóstársa, II. Viktor Amadé savoyai herceg – leányainak könyörgése ellenére – saját hatalmi érdekeit követve a Habsburg Birodalom mellé állt. (Megtorlásul a francia hadsereg 1703-ban elfoglalta és a háború végéig megszállva tartotta Savoyát és Piemontot). Szerette a fényes ünnepségeket, a vadászatot, a játékokat, bár környezetének tagjai sok gondot is okoztak neki. Őrködött jámbor férje felett, szembeszállt a férjét gúnyoló családtagokkal, köztük saját apósával, a Nagy Trónörökössel és XIV. Lajos házasságon kívüli, de törvényesített leányaival, Louise Françoise de Bourbon hercegnővel (1673–1743), Nantes kisasszonyával (Madame de Montespan márkiné leányával), és Marie Anne de Bourbon hercegnővel (1666–1739), Blois első kisasszonyával (Louise de la Vallière hercegnő leányával). 1708-ban, amikor a férje által vezetett királyi hadsereg az oudenaarde-i csatában nagy vereséget szenvedett, Mária Adelheid védte meg őt az udvari emberek gúnyolódásaitól. A fiatal hercegné legfőbb védelmezője maga az öreg király volt, aki udvarában ki is hirdette, hogy Mária Adelheidet legkedvesebb rokonának tekinti. Mária Adelheid sokkal szabadabban élhetett a versailles-i kastélyban, mint a királyi család bármely más tagja. Arat a halál 1711-ben meghalt Mária Adelheid apósa, Lajos királyi herceg, XIV. Lajos király egyetlen élő fia, a Francia Királyság „nagy trónörököse” (le Grand Dauphin). Fia, Lajos burgundiai herceg, Mária Adelheid férje lett az új trónörökös. 1712 elején azonban kanyaró - (más kutatók szerint skarlát) – járvány tört ki, a fertőzést a versailles-i kastélyba is behurcolták, a burgundiai herceg családjának tagjai is mind megkapták. Ezek a betegségek akkoriban halálos kockázattal jártak. Elsőként Mária Adelheid hercegné halt meg február 12-én, életének 27. évében, hasonlóan húgához, Mária Lujza Gabriella spanyol királynéhoz, nagynénjéhez, Mária Lujza orléans-i hercegnőhöz és anyai nagyanyjához, Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnőhöz, akik mind életük 27. évében haltak el. Néhány nap múlva, február 18-án meghalt a férje, Lajos herceg is, a király unokája, a Francia Királyság trónörököse. Három héttel ezután, március 8-án belehalt a fertőzésbe második fiuk, az ötéves Lajos herceg (Louis II de Bourbon) is, aki apja halálának pillanatában Burgundia hercege és a királyság új trónörököse lett. Így lehetett Mária Adelheid hercegné harmadik, legkisebb fiából, XIV. Lajos dédunokájából, Lajos anjou-i hercegből 1712. március 8-án trónörökös (dauphin), majd 1715-ben, dédapja halálával XV. Lajos néven Franciaország királya. XIV. Lajos összes törvényes örököse, akik megelőzték őt a sorban, mind meghaltak. Az egyetlen megmaradt törvényes örökös, Anjou hercegének esetleges elhunyta olyan súlyos kockázatot jelentett, hogy életének utolsó éveiben XIV. Lajos több, házasságon kívül született, de törvényesített fiának is megadta a „királyi vérből való herceg” (prince de sang royal) rangot, hogy a törvényes trónöröklést minden körülmények között biztosítsa. Gary Speed Gary Speed (Mancot, 1969. szeptember 8. – 2011. november 27.) elhunyt walesi labdarúgó, edző. A walesi válogatott csapatkapitánya volt. Pályafutása Pályafutását az angol Leeds United-nél kezdte 1988-ban. 1989-ben debütált az Oldham ellen. Első gólját 1989-ben a Bradford ellen szerezte. 1992-ben, 22 évesen bajnoki címet nyert a csapattal. Pár évvel később bejelentkezett érte az Everton, és 1996-ban 5,5 millió fontért a liverpooli klubhoz szerződött. Ő volt az Everton csapatkapitánya, azonban 1998-ban a Newcastle United játékosa lett. 1998 februárjában debütált a West Ham United ellen. Bolton Wanderers 2004 júliusában, 750,000 fontért, két évre igazolt a Newcastle-től a Bolton csapatához. Ő lett az első játékos, aki 500 Premiership mérkőzésen lépett pályára, mikor játszott a West Ham United ellen 2006 decemberében. 2007. május 1-jén kinevezték a csapat vezetőedzőjének, miután Sam Allardyce lemondott erről a posztjáról. Októberben visszatért a pályára, mint Bolton játékos. 2007. augusztus 25-én a Reading ellen gólt fejelt, ezzel ő lett az egyedüli játékos, aki minden Premiership szezonban gólt szerzett. 2007. december 24-én bejelentették, hogy 2008. január 1-jétől kölcsönben a Sheffield United játékosa lesz. Kölcsönszerződése állandóvá vált, a Pengék 250,000 fontért igazolták le véglegesen Speed-et. Sheffield United és edzői pályafutása Speed már átigazolása napján, 2008. január 1-én pályára lépett új csapatában, méghozzá kezdőként a Wolves ellen. A szezon hátralevő részében rendszeresen játszott, és csapatkapitány-helyettesnek is kinevezték, mikor Chris Morgan nem volt bevethető állapotban. 2008 márciusában szerezte első gólját a Sheffield-ben a Coventry City ellen. A szezont három góllal zárta, két gólját a Bristol City ellen szerezte, amikkel csapata megnyerte a találkozót. Speed 2010-ben vonult vissza játékosként, de nem sokkal később átvette csapata irányítását vezetőedzőként. 2010 decemberében kinevezték a walesi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává. 2011. november 27-én a Walesi labdarúgó-szövetség bejelentette Gary Speed halálát. Halála A The Daily Telegraph beszámolójában a rendőrség szóvivőjére hivatkozva azt állította, hogy Speed felakasztotta magát, azt viszont nem tudni miért vetett véget az életének. Az eset az egész angol futballt megrázta, hiszen a korábbi középpályás a szigetországi labdarúgás (el)ismert és kedvelt alakja volt. Banyuls-dels-Aspres Banyuls-dels-Aspres település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1247 fő (2015). Banyuls-dels-Aspres Saint-Jean-Lasseille, Brouilla, Villelongue-dels-Monts, Montesquieu-des-Albères, Tresserre és Villemolaque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tórium(IV)-ortoszilikát A tórium(IV)-ortoszilikát (ThSiO4) egy vegyület. 1997-es amatőr ökölvívó-világbajnokság A 9. Amatőr ökölvívó-világbajnokság Helyszín: Budapest , Magyarország . Időpont: 1997 . október 18 – 26. 12 versenyszámban avattak világbajnokot . A küzdelmek egyenes kieséses rendszerben zajlottak és mindkét elődöntő vesztese bronzérmet kapott. Érmesek Erdei Zsolt világbajnok középsúlyban . Kovács István világbajnok pehelysúlyban . A nehézsúlyú döntőben Félix Savón kikapott az üzbég Ruslan Chagayevtől , akit később megfosztottak címétől két az Egyesült Államokban profi szabályok szerint vívott bemutató mérkőzése miatt, így Savon lett a világbajnok és az általa az elődöntőben legyőzött Mike Hanke az ezüstérmes. Magyarországi színházak listája Hivatásos prózai színházak Más település Hivatásos színházak társulattal Békéscsabai Jókai Színház , Békéscsaba Budaörsi Játékszín Csiky Gergely Színház , Kaposvár Csokonai Színház , Debrecen Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dunaújváros Fedák Sári Színház, Budapest Gárdonyi Géza Színház , Eger Győri Nemzeti Színház Hevesi Sándor Színház , Zalaegerszeg Jászai Mari Színház , Tatabánya Katona József Színház , Kecskemét Miskolci Nemzeti Színház Móricz Zsigmond Színház , Nyíregyháza Német Színház , Szekszárd Pannon Várszínház, Veszprém Pécsi Harmadik Színház Pécsi Nemzeti Színház Soproni Petőfi Színház Szegedi Nemzeti Színház Szigligeti Színház , Szolnok Turay Ida Színház , Budapest Veres 1 Színház , Veresegyház Veszprémi Petőfi Színház Vörösmarty Színház , Székesfehérvár Weöres Sándor Színház , Szombathely Zenthe Ferenc Színház , Salgótarján Befogadó színházak és előadótermek, nyári színházak Agria Nyári Játékok, Eger Akropolisz Szabadtéri Színpad Miskolctapolca, Miskolc Balaton Kongresszusi Központ és Színház, Keszthely Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Hódmezővásárhely Diósgyőri Vár, Miskolc Dóm tér , Szeged Esztergomi Várszínház , Esztergom Fertőrákosi Barlangszínház Gyulai Várszínház , Gyula Hagymaház , Makó Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Pápa Kalocsai Színház, Kalocsa Kálmán Imre Nyári Színház/Dél-Balatoni Kulturális Központ, Siófok Karneválszínház, Szombathely Keszthelyi Nyári Játékok, Keszthely Kisvárdai Várszínház, Kisvárda Komlói Súgólyuk Színház Komló Körmendi Kastélyszínház Körmend Kőszegi Várszínház, Kőszeg Latabár Árpád Színház, Sátoraljaújhely Ludi Romani Nyári Játékok, Tác Malom Film-Színház , Jászberény Művészetek Völgye , Kapolcs Nagyerdei Szabadtéri Színpad, Debrecen Nyírehyházi Szabadtéri Színpad Nyíregyháza ÓMI "Olvasó" Zenés Színház, Ózd Pelikán Kamaraszínház, Székesfehérvár Pelikán udvar, Székesfehérvár Siklósi Nyári Várszínház, Siklós Siófoki Szabadtéri Színpad, Siófok Szarvasi Vízi Színház, Szarvas Szegedi Szabadtéri Játékok , Szeged Szentendrei Teátrum , Szentendre Szentesi Nyári Szabadtéri Színház Szentes Váci Dunakanyar Színház , Vác Városházi Esték, Békéscsaba Velencei Nyári Zenés Estek Versszínház Zalaegerszegi Nyári Színház Zsámbéki Nyári Színház , Zsámbék Alternatív színházak Budapesten 7 Főszín Társulat (Szabad Színház) 21. Színház a Nevelésért Egyesület Andaxínház Aranyszamár Színház Art Plaza Artus Arvisura Színházi Társaság Atellana Táncszínház Atlantis Színház Atlasz Gábor Társulat Bácskai Júlia Pszichoszínháza Babszem Jankó Gyermekszínház Bakelit Multi Art Center Baltazár Színház Bálványos Társulat Budapesti Utcaszínház Cerhara (Sátorosok) Kulturális és Művészeti Egyesület Csepeli Munkásotthon DNS Társulás Dream Team Színház Éjszakai Színház Eleuszisz Színház Fészek Színház Figurina Animációs Kisszínpad Finita la Commedia (Civil Negyed ex) Fogi Színháza FUN-GO Független Színházi Egyesület Gólem Színház Gózon Gyula Kamaraszínház Gyermekszínházak Háza (Marczibányi Téri Művelődési Központ) Hattyú Dal Színház Híd Színház Holdvilág Kamaraszínház Homo Ludens Zenés Színpad, Szombathely Hólyagcirkusz Junion Színház Kas Színház Kazán István Kamaraszínház Kincses Színház Kispesti Kisszínház Kompánia Színházi Társulat Körmendi Alternatív Színjátszó Társaság Kövesdi László (Álomgyár Társulás) Kókai János Társulat Kuckó Művésztanya Laser Theater Levendulaszínház Maladype – Találkozások Színháza Magyar Zenés Színház Maskarás Céh Mándy Ildikó Társulata Merlin Színház Mozgó Ház Mu Színház Nevesincs Színház (Theatrum Hungaricum) Paál István Stúdiószínház Pasztell Színház Picaro Művészeti Produkciós Műhely Pintér Béla és Társulata Polgári Kézműves Színkör, Zeneszínház a Bazilikánál Pont Műhely/ (a "/" jel az eredeti névben is szerepel!) R.S.9. Stúdiószínház Stúdió K Színház Spirit Színház Szabad Ötletek Színháza Szárnyak Színháza Szentkirályi Színházi Műhely Szív Kamara Stúdiószínház Szkéné Színház TÁP Színház Térszínház "Tagione" Alapítvány Csengery Színháza Trambulin Színház Utolsó Vonal Művészeti Alapítvány Vakrepülés Színtársulat Várszegi Tibor és Társulata Zugszínház Vidéken Babits Mihály Kamaratársulat, Esztergom Berzsenyi Szinpad, Szombathely Civitas Pinceszínház, Sopron Éjfél Színház, Gödöllő Éless Szín Csömör Ferrum Társulás, Szombathely Homo Ludens Project, Szeged IVANCSICS ILONA és SZÍNTÁRSAI, Szentendre Janus Egyetemi Színház , Pécs KAS Színház, Sopron KonzervArtaudrium Színházi Műhely, Debrecen Pinceszínház, Szeged Pécsi Ifjúsági Színjátszó Társulat , Pécs Prospero Színkör , Székesfehérvár Soltis Lajos Színház, Celldömölk Szabad Színház, Székesfehérvár Szekér Színház, Leányfalu Teatro Capriccio Sátorszínház, Vigántpetend Weöres Sándor Regionális Színház, Szarvas Mozgás- és táncszínházak Artus Bozsik Yvette Társulat Budapest Balett Budapest Táncszínház Civilnegyed Duna Művészegyüttes (BM Duna Palota) Dunaújváros Táncszínháza ExperiDance Tánctársulat Ékszer Balett Táncegyüttes Énekes István (koreográfus) Frenák Pál Társulat Győri Balett (Győri Nemzeti Színház) Honvéd Táncszínház Közép-Európa Táncszínház L1 táncMűvek M. Kecskés András (Corpus) Magyar Állami Népi Együttes (Budai Vigadó) Magyar Fesztivál Balett Magyar Lovas Színház Komárom Magyar Nemzeti Balett (Magyar Állami Operaház) Még 1 Mozdulatszínház Nemzeti Táncszínház Pécsi Balett (Pécsi Nemzeti Színház) Sámán Színház Somi Panni és a Sivasakti Kalánanda Táncszínház Szegedi Kortárs Balett (Szegedi nemzeti Színház) TranzDanz Vision Dance Theater Bábszínházak Budapest Bábszínház Bóbita Bábszínház , Pécs Ciróka Bábszínház, Kecskemét Csodamalom Bábszínház , Miskolc Fabula Bábszínház Griff Bábszínház Zalaegerszeg Harlekin Bábszínház Kabóca Bábszínház, Veszprém Kincses Színház Kövér Béla Bábszínház, Szeged Maskara Társulat Mesebolt Bábszínház, Szombathely Mikropódium Családi Bábszínház Napsugár Bábszínház, Békéscsaba Nefelejcs Bábszínház Nevesincs Színház Óperenciás Bábszínház Theatrum Hungaricum Vaskakas Bábszínház , Győr Vojtina Bábszínház , Debrecen Színházi iskolák Színház- és táncművészeti felsőoktatás Színház- és Filmművészeti Egyetem , Budapest Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszéke, Veszprém Magyar Táncművészeti Főiskola , Budapest Kaposvári Egyetem színművészeti tanszék Színitanodák Gecse Aréna Színitanoda Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió Bánfalvy Ági Nemzetközi Színészképző Stúdió GNM Színitanoda Szivárvány Színiiskola Lakner Bácsi Gyermekszínháza Pesti Magyar Színiakadémia Shakespeare Színiakadémia Patkós Irma Művészeti Iskola, Cegléd A Szolnoki Szigligeti Színház Stúdiója Theatrum Színiakadémia Művészeti Szakiskola Színitanház - Békéscsaba Középiskolák Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola , Budapest a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozata, Szentes a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozata]], Budapest a THÉBA Művészeti Szakközépiskola – "A" színház , Budapest a Dráva Völgye Középiskola dráma tagozata - , Barcs a Debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozata, Debrecen a Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozata, Nagykálló Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium drámatagozata Kisebbségi nyelvű színházak Budapesti Német Színház/Deutsches Theater Budapest Duende (színház), roma Deutsche Bühne Ungarn , Szekszárd, német Dom Otwarty, Budapest, lengyel, amatőr Első Magyarországi Ukrán Színház, amatőr Gyulai Román Kulturális Központ Amatőr Színjátszó Csoportja/Trupa de Amator al Centurului Cultural Românesc din Giula Hókirálynő Meseszinpad/Jivendeski Karjaskie, Bp, roma, amatőr Magyarországi Szerb Színház, Budapest-Lórév Malko Teatro , Budapest, bolgár Neaniki Szkini, Budapest, görög amatőr Nindrik-Indrik, Felsőszölnök, szlovén, amatőr Pécsi Horvát Színház /Hrvastko Kazalište u Pečuhu Szarvasi Szlovák Színház/ Sarvašské Slovenské Divadlo, amatőr Tetrul Vis, román Vertigo, Budapest, szlovák Fesztiválok Alternatív Színházi Szemle, Budapest Arcus, Budapest, nemzetiségi hivatásos és amatőr találkozó Deszka Fesztivál, Debrecen, kortárs magyar színművek fesztiválja Határontúli esték, Budapest (Thália Színház) Határontúli magyar színházak fesztiválja, Kisvárda Magma, Dunaújváros Magyar Stúdiószínházi Műhelyek, Budapest (Bárka Színház) Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (Bartók+) Nemzetközi Bábfesztivál, Békéscsaba Nemzetközi Gyermekszínházi Találkozó, Kaposvár Nemzetközi Kolibri Fesztivál, Budapest (Kolibri Színház) Nemzetközi Monodráma Fesztivál, Eger Szárnyas Sárkány Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál, Nyírbátor Nyílt Fórum, Pécs, a POSZT keretében Operettfesztivál, Budapest, Fővárosi Operettszínház Pécsi Országos Színházi Találkozó - POSZT Soros Stúdiószínházi Napok Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója/TEALTER, Szeged Vidéki Színházak Találkozója, Budapest Vidor Fesztivál, Nyíregyháza Színházi szervezetek A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja Drámaíró Kerekasztal KÁVA Kulturális Műhely Kerekasztal Társulás Magyar Drámapedagógiai Társaság Magyar Színházi Társaság Magyar Teátrumi Társaság MASZK Színészkamarai Egyesület Országos Diákszínjátszó Egyesület Spiritusz Gyermek- és Ifjúsági Színházi Egyesület Színjátékosok és Pedagógus Drámajátszók Fóruma Újpesti Irodalmi, Színház és Filmművészeti Tehetségkutató Központ Színházi alapítványok Ivánka Csaba Alapítvány Domján Edit Alapítvány Új Színházért Alapítvány Orkesztika Alapítvány Varázshangok Gyermekkar Alapítvány Színházi gyűjtemények Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Országos Színháztörténeti Tár – OSZK Színháztörténeti és Színészmúzeum ( Miskolci Galéria ) For You I Will A For You I Will Monica amerikai énekesnő egy száma, melyet Diane Warren írt. A dal a Space Jam című film betétdala volt, később felkerült Monica második, The Boy Is Mine című stúdióalbumára. Fogadtatása A dal top 10 sláger lett az Egyesült Államokban a Billboard Hot 100 és a Billboard R&B slágerlistán; előbbin a 4. helyig jutott. A Top Hot 100 év végi összesített Billboard-slágerlistán a 13. helyre került. Az USA-ban platinalemez. Új-Zélandon a slágerlista 2. helyig jutott, ezzel Monica második legsikeresebb dala a The Boy Is Mine mögött, ami a következő évben jelent meg. Számlista For You I Will (Radio edit) – 4:10 For You I Will (Instrumental) – 4:53 For You I Will (Radio edit) – 4:10 For You I Will (Instrumental) – 4:53 For You I Will (Album version) – 4:53 Borda (település) Borda (Burda), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése A Bihar-hegységben, a Budurásza-patak mellett, Belényestől északkeletre, Kereszély és Biharszenes közt fekvő település. Története Borda nevét 1588, 1692-ben Burda néven említette először oklevél. 1808-ban Burda, 1913-ban Borda néven írták. Borda (Burda) földesura a görögkatolikus püspök volt, aki itt a 20. század elején is birtokos volt. 1910-ben 494 lakosából 8 magyar, 486 román volt. Ebből 486 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. Nevezetességek Görög keleti temploma - az 1800-as évek elején épült. Montchenu Montchenu település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 582 fő (2015). Montchenu Bathernay, Charmes-sur-l’Herbasse, Crépol, Saint-Christophe-et-le-Laris és Tersanne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Aubin (Pas-de-Calais) Saint-Aubin település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 265 fő (2015). Saint-Aubin Saint-Josse, Airon-Notre-Dame, Merlimont és Sorrus községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Josip Rajačić Josip Rajačić (Lučani, Horvátország, 1785. július 30. – Karlóca, 1861. december 13.) (szerb cirill írással: Јосиф Рајачић) horvátországi születésű szerb pátriárka, a magyarországi szerb nemzeti mozgalom vezetője. Élete 1785. július 30-án született Horvátországban. Szegeden tanult. 1813-tól a károlyvárosi egyházmegyében lelkészkedett. 1828-tól Pakrácban volt püspökhelyettes. 1829-ben Dalmácia, majd 1834-ben Versec püspöke lett. 1842-ben karlóca érsekévé választották. Az 1848 májusában tartott karlócai szerb nemzetgyűlés pátriárkává választotta meg. Ugyanezen a gyűlésen a létrehozott szerb főbizottság elnökévé is megválasztották, de lemondott, így a bizottság elnöke Ðorđe Stratimirović lett. Stratimirović és a vajdává kinevezett Stevan Šupljikac vezetésével május közepén megindult a délvidéki fegyveres szervezkedés a Batthyány-kormány ellen. Rajačić a szerb nemzeti mozgalom egyházi és politikai vezetőjévé vált. A magyarellenes Jelačićot 1848. június 5-én ő iktatta be báni hivatalába, és szövetséget kötött vele. Rajačić a császári udvar híve volt, Béccsel Ferdinand Mayerhofer von Grünbühl alezredesen, a belgrádi osztrák konzulon keresztül tartotta a kapcsolatot. 1848. július 24-én a magyar kormány megfosztotta érseki hivatalától. Az olmützi alkotmány kibocsátása után szembefordult az osztrák császári ház politikájával. Zágoni Attila (író) Zágoni Attila (írói álneve: Kovásznai Zoltán; Kovászna, 1945. október 28. – Kolozsvár, 1989. április 19.) erdélyi magyar író, újságíró. Felesége Zágoni Olga (1948), fia Zágoni Balázs (1975) és Zágoni Bálint (1982). Életútja Szülővárosában érettségizett 1964-ben, a BBTE bölcsészkarán magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet 1968-ban szerzett. Egy évig tanított Papolcon, 1969–70 között az Előre szerkesztője, 1970 őszétől haláláig a Falvak Dolgozó Népe riportere. A lapban 1970–80 között számos, a népi mesterségekről és mesterekről (a korondi Páll Antal, István Lajos és Józsa János fazekasok, a pürkereci Piroska János kovácsmester, a szilágybagosi Lukács Mihály kádár, a fazakasvarsándi Kalmár Lajos hegedűkészítő) vagy a népi értékeket mentő értelmiségiekről (Nemes Zoltánné, Ráduly János) írott riportja néprajzi szempontból is forrásértékű. A lapban megjelent érdekesebb riportokból (részben saját írásaiból) Cseke Péterrel közösen szerkesztette a Kötések, sodrásban c. kötetet (Bukarest, 1980). Forrás-kötete (Jégbe hűtött szerencse, Bukarest, 1978) humoreszkeket, szatírákat, irodalmi paródiákat tartalmaz. Kabaréjelenetei, villámtréfái, egyfelvonásosai az irodalmi színpadok, népszínházi együttesek kedvelt műsorszámai voltak. „Ám ő – amint Cseke Péter írja – a bemutatókra is úgy utazott el, hogy táskájából sosem hiányoztak a parodizálásra kiszemelt írók művei.” A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház nagy sikerű 1985-ös kabaréját teljes egészében ő írta. Sóderhivatal (Bukarest, 1981), majd Sánta Pegazus (Bukarest, 1984) c. köteteivel sajnálatosan korán lezárult életpályája. Kötetei Jégbe hűtött szerencse. Humoreszkek, szatírák, paródiák ; Kriterion, Bukarest, 1978 ( Forrás ) Kötések, sodrásban. Szociográfiai riportok ; összeáll. Cseke Péter , Zágoni Attila; Politikai Bukarest, 1980 A sóderhivatal. Paródiák ; Kriterion, Bukarest, 1981 Sánta pegazus. Humoreszkek, paródiák ; Kriterion, Bukarest, 1985 Kozmikus potyautas. Irodalmi paródiák, humoreszkek ; Koinónia, Cluj, 2015 Feketebóbitás hangyászmadár A feketebóbitás hangyászmadár (Epinecrophylla erythrura) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1890-ben, a Myrmetherula nembe Myrmotherula erythrura néven. Alfajai Epinecrophylla erythrura erythrura (P. L. Sclater, 1890) Epinecrophylla erythrura septentrionalis (Zimmer, 1932) Előfordulása Dél-Amerika északnyugati részén, Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 11 centiméter, testtömege 9,5–12,5 gramm. Életmódja Rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. november 5.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. november 5.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. november 5.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. november 5.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. november 5.) Scoppito Scoppito település Olaszországban, Abruzzo régióban, L’Aquila megyében. Lakosainak száma 3730 fő (2017. január 1.). Scoppito Antrodoco, Fiamignano, L’Aquila és Tornimparte községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Jablonkay Éva Jablonkay Éva (Mezőkövesd, 1939. december 1. – 2010. július 12. Mezőkövesd) Liszt Ferenc-díjas (1977) magyar opera-énekesnő (alt). Életpályája 1962-1964 között a Zeneművészeti Főiskola énektanárképzőjében tanult. 1964-1967 között ugyanitt elvégezte az opera szakot is. Tanárai Lendvai Andor és Réti József voltak. 1968-tól az Operaház magánénekese volt. Drámai és karakterszerepeiben is jelentős sikereket ért el. Színházi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40. Filmjei Hol volt, hol nem volt... (1987) Litoria meiriana A Litoria meiriana a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Ausztrália endemikus faja. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy száraz bozótosok, folyók, mocsarak, sziklás területek, barlangok. Sara Sidle Sara Sidle a Las Vegas-i CSI: A helyszínelők sorozatban az egyik helyszínelő. Szakterülete az anyag- és részecske-analízis. Megformálója Jorja Fox. Jelleme Igazi munkamániás, aki hatalmas szakmai tudással rendelkezik. Számára minden ügy egy kicsit személyes is, többször előfordult már, hogy majdnem elvesztette az objektivitását, ez pedig egy helyszínelő munkájában megengedhetetlen. Ugyanakkor hatalmas segíteni akarásának köszönhetően alig van olyan ügy, amelyet nem tud lezárni. Személyi adatok Sara hippi szülők gyermekeként látta meg a napvilágot San Franciscóban. Gyermekkora meglehetősen rendezetlenül telt, édesanyja és alkoholista édesapja nem tudott mit kezdeni a többi gyerek közül már akkor kitűnő, komoly, ám energikus és rendkívül okos kislánnyal. Sara akkor volt kénytelen végképp maga mögött hagyni a gyerekkort, amikor anyja megölte az apját, és ő intézetbe került. Középiskolás évei a tanulás mellett meglehetősen magányosan teltek, egyik tanára azonban felkeltette a figyelmét a tudományok iránt. 16 évesen leérettségizett és felvételt nyert a Harvardra, ahol végre otthon érezhette magát. Ma is úgy emlegeti egyetemei éveit, mint életének legszebb korszakát. Helyszínelőként San Franciscóban kezdett el dolgozni, itt találkozott először Gil Grissommal, aki Las Vegasba csalta. Mivel rendkívül érzékeny személyiség, így több ügy is annyira mélyen érintette, hogy az már a magánéletére is kihatott. Problémái akadtak az ivással is, ám Grissom segítségével sikerült kilábalnia a gödörből, mára ő az egyik legelismertebb és legeredményesebb helyszínelő Las Vegasban. Kapcsolata a többi szereplővel A sorozat kezdetén teljesen újoncként került a csoportba. Meglehetősen makacs és a kompromisszumokat nehezen tűrő természete miatt eleinte több nézeteltérése volt a csapat tagjaival, így például Warrick Brownnal, akinek játékfüggőségét nem tudta tolerálni. A kezdeti súrlódások ellenére sikerült teljesen beilleszkednie a csapatba, szakmai tudását maximálisan elismerik a kollégái, és igazi baráttá vált számukra. A csapatból a legszorosabb kötelék azonban Grissomhoz fűzi. Eleinte úgy tekintett rá, mint nagy tudású kollégára és humánus főnökre, ám az évek során kapcsolatuk kissé átalakult. Kezdeti közeledési kísérleteit Griss sorra elutasította, ám egy brutális gyilkossági ügy, amelyben az áldozat feltűnően hasonlított a lányra, valamint egy támadás, amely könnyen Sara életébe kerülhetett volna, ráébresztette Grissomot a valódi érzéseire. Jelenleg egy párt alkotnak, ám kapcsolatukat titkolják a többiek elől. A GSR jelölés Grissom és Sara kapcsolatát jelöli. Érdekességek Sara Sidle, akár csak az őt alakító Jorja Fox, vegetáriánus . A sorozatban Sara akkor tért át a húsmentes életmódra, amikor elvégzett egy kísérletet Grissommal, annak bizonyítására, hogy egy áldozat korábban halt meg, mint ahogy a gyanúsított állította. Ehhez húslegyeket tettek egy halott disznóra, és egész éjszaka figyelték a változást. Sara többé nem nyúlt húsételhez. Jorja Fox lelkes állatvédő , aktív tagja a PETA -nak (People for the Ethical Treatment of Animals – Emberek az Állatokkal való Etikus Bánásmódért). Van egy virág formájú tetoválás a lábán. Jorja a kickball nevű amerikai sportágban egy csapatban játszik Eric Szmandával (Greg Sanders megformálójával). Utálja a méheket. Néha dudorászik munka közben. Let’s Do It Let's Do It Magyarországon 2005 október 3. óta jelenlévő üzleti modell, ahol a tagként csatlakozó szerszámgép és barkácseszköz profilú áruházak egyúttal résztulajdonosok is. Magyar hálózat A magyar "Let's Do It" áruházak eladótereinek átlagos alapterülete 400 négyzetméter. A márkanév alatt tíz iparcikk-kereskedelmi szaküzlet kezdte meg működését Székesfehérvárott, Keszthelyen, Hajóson, Szombathelyen, Tatabányán, Mosonmagyaróváron (Flex-Fény Bt.), Békéscsabán (Csaba-Drink Kft.), Salgótarjánban és Miskolcon (Borsod Zöldért Rt.) 2006 júniusban Balassagyarmaton nyitottak üzletet (Nógrádker Vasáruház), 2006 október 12-én pedig Tótkomlóson (Gyé-Mobil Kft.), Mátészalkán (Max-24 Kft), Nagyatádon (Orbán és Fia Kft.), Nagykanizsán (Szatócs Kereskedelmi Bt.), Sárváron (Tar Csavar-Csapágy Kft.) és Debrecenben (Trendix Kft.). Később Győr (Flex-Fény Bt.), Zalaegerszeg (Technoroll Kft.), Gyöngyös (Gyöngyösi Őrangyal Kft.). A csoportnak 2013-ban Magyarországon 25 tagja van. Franchise alapító 1989 novemberében a 3e Handels- und Dienstleistungs AG három Ausztriában működő beszerzési társulás, az Eisenring Süd, az Eisenring Ost és az E/D/E egyesülésével jött létre Wels városban, kedvezőbb beszerzési árak elérése céljából. A Lets do it koncepciót 2004 őszén vezették be Ausztriában, majd 2005-től Magyarországon. A magyar piacon tapasztalt sikerre alapozva 2006. október közepén megnyílt az első öt Lets do it egység Szerbiában. A vállalatcsoport Ausztrián kívül még 10 Kelet-Európai országban tevékenykedik, Magyarország mellett jelen vannak Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban, Boszniában és Montenegróban, 2009-től Albániában és Romániában. 2004-ben a csoportban működő 306 vállalkozás összesen 488 millió eurós forgalmat ért el, ebből az Ausztrián kívüli tagvállalatokra eső érték 106 millió euro. A csoport tagjainak forgalma 2011-ben elérte az 546 millió eurót, ebből Ausztriában a 423 milliót. 2012-ben a 3e csoport 247 tagvállalata együtt 530 eurós forgalmat ért el, ebből a bevétel meghatározó része, 413 millió euró Ausztriában keletkezett. Üzleti modell A Lets do it értékesítési koncepció szakkereskedők együttműködésén alapul, vagyis a barkácsáruház-láncot önálló kereskedők alkotják, akik az üzletek egyforma külső és belső megjelenése, az egységes fellépés és reklámstratégia, valamint a közös beszerzésből előnyeit élvezhetik. Az üzletlánc a vevők számára szaktanácsadás mellett szervizt is kínál, ami a hálózathoz való csatlakozás feltétele. A beszerzendő raktárkészlet 100-150 ezer euró értékű, körülbelül ekkora befektetést igényel az üzlet kialakítása is. Ebben a 3e nem támogatja a tagjait, viszont franchise díjat sem kér. A know-how átadásával, tervezéssel, lebonyolítással, reklámozással segíti elő az üzletek megnyitását és működését. A Lets do it termékkínálatába elektromos és kézi szerszámok, motoros és kézi kertészeti eszközök, munkaruhák, munkavédelmi eszközök és rögzítéstechnikai termékek tartoznak. Az árukínálat a barkács minőségtől a professzionális szerszámokig terjed ki. Pedro Munitis Pedro Munitis Álvarez (Santander, 1975. június 19. –) spanyol válogatott labdarúgó, edző. A spanyol válogatott tagjaként részt vett a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Bajnokok ligája (1): 2001–02 UEFA-szuperkupa (2): 2002 Spanyol bajnok (1): 2001–02 Takamiszakari Szeiken Takamiszakari Szeiken (��� ��, nyugaton Takamisakari Seiken, eredetileg �� ��, Kató Szeiken) (Aomori prefektúra, Japán, 1976. május 12.) japán szumóbirkózó, legmagasabb elért rangja komuszubi. Profi karrierjét a japán szumó alacsonyabb osztályait átugorva a makusitában kezdte 1999. márciusban. A második legrangosabb dzsúrjó osztályba 2000. januárban került fel, nevét ekkor változtatta Kaióról Takamiszakarira. Három tornával később, júliusban elérte a makuucsit is. Szeptemberben a jokodzuna Akebono vezette ceremóniában cujuharaiként a két segítő egyike lehetett, azonban a harmadik napon lesérült, és a novemberi, illetve a januári tornát is ki kellett hagynia, amiért végül visszasorolták a fizetést nem, csak élelmet és szállást biztosító makusita osztályba. A makuucsit újra 2002 márciusára érte el. Szeptemberben előléptették komuszubivá, de egy torna múltán vissza is minősítették maegasirává, és bár 2003 novemberében szintén komuszubiként küzdhetett a tornán, rangját akkor sem sikerült megtartania. Takamiszakari igen népszerű, minden mérkőzése előtt hivalkodón végigütögeti a testét és nagy marék sót szór a dohjóra. A hétköznapokban szemüveget visel, de a tornákon meg kell tőle válnia – ez magyarázza hunyorgó tekintetét, ami különös arckifejezést kölcsönöz neki. Ha nyer, a meccs után fejét magasra emelve, mosolyogva lépdel ki a pályáról. Ha veszít, kifelé menet fejét lehajtja és szemeit a földnek szegezi. Japánban, ahol az érzelmek elfojtása a norma, mindezzel igen egyedi képet tudott kialakítani magáról, és viszonylag alacsony rangja ellenére is a közönség egyik kedvencének számít. Női 4 × 100 méteres vegyesúszás a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A Trabzonban rendezett 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a női 4 × 100 méteres vegyes július 29-én rendezték. Előfutamok Az összesített eredmények alapján a legjobb időeredménnyel rendelkező 8 csapat jutott a döntőbe. Budafok kocsiszín A Budafok kocsiszín (korábban Budafok forgalmi telep) Budapesten a XI. kerületben, Albertfalván, a Fehérvári út 247. szám alatt található. Az eredeti épületek egy része (a Fehérvári út keleti oldalán) ma már más felhasználást nyert, a vasút és a Fehérvári út közé eső területen lévőket – kettő kivételével – a vágányhálózattal együtt, az új CAF villamosok érkezéséhez kapcsolódó átépítés során 2016 augusztusában teljesen elbontották. Az átépítés során a külső vágánykapcsolatokat teljesen újragondolták, a korábbiakkal ellentétben a kocsiszín vágányait a villamosvonaltól kerítéssel választották el, dél felől is közvetlenül be lehet járni a kocsiszínbe (korábban csak irányváltással volt ez megoldott), és a korábbi (északi) kihúzóvágány oldaláról is bejárhatnak majd a villamosok. A kocsiszín vágányait (kivéve a legnyugatibb, összekötő vágányt) fedetté tették. Története A kocsiszín négyvágányos volt, 1914-ben épült, kivitelezésére a Hoffer és Sorg cég kapott engedélyt. Egyben BHÉV kocsiszínként is működött. 1963-ban itt készült az első MIX típusú HÉV motorvonat prototípusa. Ugyanebben az évben dél-budai HÉV megszűnése miatt a remiz vágányaira HÉV szerelvények helyére villamoskocsik költöztek. 1972-től 1993-ig a kocsiszínhez tartozó megállóban volt a 41-es villamos végállomása is. A szerelvények a kocsiszín melletti kihúzóvágányon fordultak. Járműállománya Járműállományát a 2016-os rekonstrukciót megelőzően Tatra T5C5 és Ganz csuklós villamosok képezték. A 47-es villamosra Ganz csuklósokat („ICS”-ket), míg a 17-esre, a 19-esre és a 41-esre (a budai fonódó villamoshálózat kialakítása előtt pedig a 18-asra) Tatra járműveket adott ki. Az UV motor- és pótkocsikat 2007. augusztus 21-én kivonták a forgalomból, ezek a nosztalgia-állomány részét képezték. A 2018-as átépítés után a kocsiszín lett a CAF villamosok budai bázisa, innen adják ki az alacsony padlós villamosokat a 17-es viszonylat déli szakaszára, a 41-es és 47-es villamosvonalak déli szakaszára pedig Tatra T5C5 típusú villamosokat ad ki a járműtelep. Kodalsza Kodalsza (hangul: ���, Kodal templom) a Silla királyság korában, 764-ben épült, korának három legnagyobb, állami felügyelet alatt lévő buddhista temploma volt. Arról nincsenek feljegyzések, hogy mikor és miért zárták be. Az 58 995 m²-es területen több, kulturális örökségvédelem alatt álló műemlék is található. Nemzeti kincsek 1962-ben, negyedikként nyilvánították nemzeti kinccsé a templom sztúpáját, mely a korai Korjo-korban, a 10. században készülhetett. Nem tudni, kinek a számára épült. A sztúpa gazdagon díszített sárkányokkal, teknősökkel, lótuszvirágokkal és felhőmotívumokkal, talapzata nyolcszög alakú. Kincsek A területen több olyan műemlék is található, melyet a második örökségvédelmi, „kincs” kategóriába soroltak. A hatodik ilyenként felvett műemlék Vondzsong (��) szerzetes emlékműve, mely a vésetek szerint 975-ben, a Korjo-korban épült. A műemlék talapzata óriásteknőst ábrázol, tetejét sárkány díszíti, maga az oszlop, mely csak töredékeiben maradt meg, a Kjongbok palotában látható. Az emlékműre felvésték a szerzetes életét, cselekedeteit, így tudható, hogy a Silla királyság korában, Kjongmun király idejében született és 90 éves korában, Kvandzsong király uralkodása alatt hunyt el. Az emlékművet a király emeltette számára. Ugyancsak Vonszong tiszteletére emelték a 7. kincset, a sztúpát, melyet 977-ben állítottak és szinte teljesen épen maradt. Sárkányok, teknősök és felhőmotívumok díszítik, teteje pagoda alakú. A 8. kincsként regisztrálták a templom egy buddhaszobor-talapzatát, melynek Buddha szobra elveszett. A talapzatot lótuszvirgágok díszítik és valószínűsíthetően a 10. század végén készült. A templom 2,43 méter magas oroszlános kőlámpása a 282. koreai kincs, amely a 10. század végén készült; teteje hiányzik. 1959 óta a Kjongbok palota kertjében tekinthető meg. Nanoscale Research Letters A Nanoscale Research Letters egy 2006-os alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat. Kiadója az Springer mely a folyóiratot havonta adja közre. Tartalma A folyóirat lektorált, interneten szabadon hozzáférhető tartalmú kiadvány, melyet SpringerOpen licenc alatt tesznek közzé. Cikkei elsősorban a nanoméretű objektumokkal, nanoszerkezetekkal kapcsolatos tudományos és technikai témaköröket tárgyalják, ezen témákon belüli eredeti kutatási eredményeket közölnek. Szakcikkeket az alábbi kategóriákban adnak közre: Nano Express: friss, eredeti kutatási eredmények rövid közleményei. Nano Ideas: nem elsősorban az eredeti eredmények közlésére, inkább korábbi kutatások összefoglalására, magyarázatára szolgáló cikkek. Nani Commentaries: főleg meghívásos közlemények, melyek egy-egy témakör összefoglalását adják (angol kifejezéssel review-cikkek ). Bezdédfalva Bezdédfalva (1899-ig Veszka-Bezdedó, szlovákul Vieska-Bezdedov) Puhó városrésze, egykor önálló település Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában. Veszka és Bezdedó falvak egyesítése. A városközponttól 2 km-re északnyugatra fekszik. Története 1471-ben említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1784-ben 14 házában 15 családban 87 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 109 lakossal. A 19. század közepén Veszkával egyesítették. Vályi András szerint "BEZDADA. Bezdedo. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosa Kvassai Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Puchovnak szomszédságában, mellyhez hasonlító javai vagynak. " 1910-ben 210, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Gyermektanulmány A gyermektanulmány (pedológia) egy pszichológiai, pedagógiai irányzat, mely a haladó pedagógia antropológiai alapozását adta. Előzmények Az irányzat a 19. század utolsó évtizedeiben indult Amerikából. Az új irányzat lényege az, hogy a pedagógiát a megfigyelésen, empírián alapuló pszichológiai törvényszerűségek alapján képzeli el szemben a korábbi időszakok filozófiai alapú, metafizikus pszichológiát kiinduló pontnak tekintő nevelési elméletekkel. A megelőző korok pedagógiái a felnőtt világ normáira, tudására és erkölcsére alapoztak, a gyermektanulmány viszont a gyermek megismerését tekintette a nevelés előfeltételének. A gyermektanulmány elődjének tekinthető az empirikus angol filozófusok gyermekről alkotott képe, köztük John Locke meglátásai a gyermeki természetről. Más vonatkozásban figyelemre méltóak a francia Jean-Jacques Rousseau gyermekközpontú pedagógiai elképzelései. A gyermekre vonatkozó empirikus és leíró jellegű tanulmányozás önálló tudományos diszciplínává fejlődött, ez lett a pedológia. A pedológia nyilvánvalóan a pszichofiziológiai jelenségekre alapozott, s mint ilyen nemzeti kultúráktól, nyelvtől, világnézettől, helységektől független tudományágként funkcionált, s egységesült pedagógiai pszichológiaként és/vagy kísérleti pszichológiaként, pedagógiaként. A gyermektanulmány egyik első elindítója Granville Stanley Hall a Clack Egyetemen, különös tekintettel a serdülő gyermekek sajátos lelki alkatára. A gyermektanulmány Európában két egymástól eltérő irányú fejlődést indított el a pedagógiában. Funkcionális pedagógia Az egyik Rousseau individuális filozófiájával a háttérben a gyermek pszichológiai fejlődési szakaszaihoz és azok vizsgálatához kötötte a gyermekek nevelését. Nagy érdemeket szerzett Édouard Claparède (1873-1940) a funkcionális pedagógia megteremtésével, az volt a meggyőződése, hogy a nevelés során összhangba kell hozni a gyermek aktuális érdeklődését, lelki funkcióit a jövőbeni hasznos tudás és képességek megszerzésével. Sokat idézik Claparède gyermek-felnőtt, ebihal-béka hasonlatát, mely szerint az ebihal (kopoltyúval lélegzik) nem béka, a gyermek nem kicsinyített felnőtt. A gyermek gyermekiségéből adódóan más fejlődési körülményeket igényel, mint a felnőtt. A gyermek természetes érdeklődése funkcionális, szellemi és biológiai fejlődésének alapja, ezért erre kell alapozni az oktatást és a nevelést. Számos radikális iskolai irányzat kapott ezáltal érveket, s azóta is tart a vita, melyik a fontosabb a gondolkodás vagy a tudás. Kísérleti pszichológia és pedagógia A gyermektanulmány másik leágazásának lehet tekinteni a kísérleti pedagógia és pszichológia felvirágzását hátterében a pozitivizmus 19. századi megerősödése eredményeképp. Törekedtek a gyermek státusának minél pontosabb leírhatóságára és fejlődési törvényszerűségeinek összefoglalására. A pszichikus jelenségek tanulmányozásának természettudományos alapokra állítása pedagógiai következményekkel járt, kontextusba helyeződött a melyik eljárás a jobb? kérdése. Fejlődtek a méréstechnikák, felhalmozódtak a kísérleti tapasztalatok. Megjelent a gyermek mérésének igénye is, először az Amerikai Egyesült Államokban a katonai sorozásoknál alkalmazták a Binet-intelligencia-tesztet, a Binet-Simon-vizsgálat néven ma is ismert eszközt. Magyarország Hazánkban Nagy László szervezésében alakult meg 1903-ban a Gyermektanulmányi Bizottság, majd ennek nyomán 1906-ban a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. A Binet-Simon-féle intelligencia-teszt első magyar alkalmazója Éltes Mátyás volt az 1910-es években. Szovjetunió és Kelet-Európa A 20. század elején Európában és az Orosz Birodalomban, sőt majd a Szovjetunióban is rohamosan terjedt a pedológia, de ezen utóbbi országban a sztálini diktatúra alatt 1936-ban párthatározattal betiltották, s nyomában 1948-tól valamennyi Szovjetunióhoz csatolt országban (kelet-európai volt szocialista országok) tilos volt pedológiával foglalkozni, a pedológia/gyermektanulmány szavak kimondása is tiltott volt. Quo Vadis (kanadai együttes) A Quo Vadis (latinul: Hova mész?) egy kanadai death-metal zenekar volt. Melodikus (dallamos) death-metalt és progresszív metalt játszottak. Tagok: Matthew Sweeney, Bart Frydrychowicz, Marc-André Gingras, Roxanne Constantin és Patrice Hamelin. Rajtuk kívül még többen megfordultak az együttesben. 1992-ben alakultak meg Montrealban. Fennállásuk alatt 3 nagylemezt jelentettek meg. 2011-ben feloszlottak. Lemezeiket a Skyscraper Music kiadó dobta piacra. Diszkográfia/Stúdióalbumok Forever... (1996) Day into Night (2000) Defiant Imagination (2004) Golmés Golmés település Spanyolországban, Lleida tartományban. Golmés Vila-sana, Castellnou de Seana, Vilanova de Bellpuig, Miralcamp és Mollerussa községekkel határos. Lakosainak száma 1852 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Hazánk (folyóirat, 1884–1889) Történelmi közlöny. Aigner Lajos 1884. januárban indította meg ezt a havi folyóiratot, amely az 1711-es szatmári békétől az 1867. évig történt eseményeket tárgyalta. Az első évben Szokoly Viktor volt a társszerkesztő, azután Aigner maga szerkesztette és adta ki 1889. májusig; ekkor a folyóirat megszűnt. Sok értékes történeti cikket, emlékiratot, naplót közölt, különösen az 1848-49. évek történetéről. Conesa (Spanyolország) Conesa egy község Spanyolországban, Tarragona tartományban. Conesa Savallà del Comtat, Santa Coloma de Queralt, Les Piles, Sarral, Tarragona, Rocafort de Queralt, Forès, Passanant i Belltall és Vallfogona de Riucorb községekkel határos. Lakosainak száma 111 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kodiak Indítókomplexum A Kodiak Indítókomplexumot (Kodiak Launch Complex) 1998-ban hozta létre az amerikai Alaska Aerospace Development Corporation az alaszkai Kodiak-szigetén, kereskedelmi indítások helyszínéül. Az indítókomplexum földrajzi pozíciója miatt az egyik legjobb hely poláris indításokra. 1998-óta folyamatosan végez szuborbitális rakétaindításokat a komplexumból az USAF. Ezek mellett 2001. szeptember 30-án az Athena-1 rakétával orbitális pályára történő felbocsátás is volt, 4 műholddal a fedélzetén. További 2 indítás történt innen föld körüli pályára Minotaur IV rakétával 2010 és 2011 folyamán. Bánffy Izabella Losonczi Bánffy Izabella (más helyen Bánffy Ágnes) (1640 körül – 1680 körül) báró Bánffy Zsigmond és Kendeffy Anna leánya, 1660-ban Erdély fejedelemasszonya. Élete 1660-ban a segesvári országgyűlés idején kötött házasságot Barcsay Ákos fejedelemmel, aki az előző évben temette el első feleségét, Szalánczy Erzsébetet. Házasságuk alig egy évig tartott. Barcsay 1660 végén országgyűlést hívott össze, ahol december 31-én Kemény János javára lemondott a fejedelemségről. Kemény azonban azzal az ürüggyel, hogy a törökök ne találjanak támogatókra, Barcsayt 1661 júliusában elfogatta és kivégeztette. Az özvegyen maradt fiatalasszony egy évvel később Rhédey László előbb máramarosi főispán, majd váradi főkapitány felesége lett. Esküvőjüket 1662. március 29-én tartották. 1664-ben másodszor is özvegyen maradt, és Kapy György hunyadi főispánhoz ment feleségül. Első Fico-kormány Az első Fico-kormány Szlovákia koalíciós kormánya volt, amely 2006. július 4-én alakult meg és 2010. július 8-ig volt hivatalban. A kabinetet Robert Fico, a baloldali Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) párt elnöke vezette. Története A 2006-os választás eredménye A 2006. évi parlamenti választást a baloldali Irány – Szociáldemokrácia párt nyerte meg, amelynek elnöke Robert Fico, a Mikulas Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt előtt. A Smer a 2002-es 13,5%-os eredmény után a szavazatok 29,1%-át nyerte el a 2006. június 17-én tartott választáson és ezzel 50 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kormánypártját. Kormányalakítási tárgyalások A választás után Ivan Gašparovič szlovák államelnök Ficót kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére és július 3-án a Smer két jobboldali ellenzéki pártot vett maga mellé a koalíciós kormányba: a Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) és Vladimír Mečiar Néppárt - Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért pártját (HZDS). (Az előbbi 11,7%-ot, illetve 20 mandátumot, az utóbbi 8,8%-ot és 15 mandátumot szerzett a választáson.) Mindkét párt nacionalista, szélsőjobboldali. Mindhárom párt ellenzékben volt Dzurinda kormányzása alatt és mindhárom erősen kritikus volt az előző kormány reformjai iránt. Sok külföldi elemző ezért attól tart, Fico majdani kormánya ezekből majd sokat visszafordít, ami veszélyeztetheti a szlovák gazdasági mutatók javuló trendjét. Az Európai Szocialisták Pártja (EPS) Robert Fico személyes magyarázata ellenére már egy nappal a koalíciós szerződés megkötése után felfüggesztette a Smer tagságát a baloldali pártszövetségben, a híradások szerint a Slota pártjával kötött szövetség miatt. A koalíciót ért villámgyors és kemény külföldi kritikákat Fico a volt kormány pártjai, üzleti csoportok és a magyar lobbi befolyásának tulajdonította. Zágráb Zágráb (horvátul Zagreb, németül: Agram, latinul és olaszul: Zagabria) Horvátország fővárosa és a Zágrábi főegyházmegye székhelye az ország északnyugati részén, a Száva partján. Földrajza A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok között fekszik. Samobor, Velika Gorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá. Éghajlata A város éghajlata kontinentális. A nyár meleg és száraz, átlagosan több mint 20 °C van, míg télen hideg és 1 °C körüli átlaghőmérséklet a jellemző. Nevének eredete Neve a horvát za grebom potoka Medvesčaka (= a Medvesčak patak partja mögött) helymeghatározásból rövidült mai formájára. A középkori magyar neve Gréc volt. Népesség Zágráb Horvátország mára közel egymilliós fővárosa. Lakossága 1910-ben még csak alig 70 000 volt. A 2001-es népszámláláskor 779 145 lakosából 716 344 horvát, 18 811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz volt. 415 153 nő és 363 992 férfi élt a városban. Az agglomerációval együtt több mint egymillióan élnek itt. Vallási megoszlás: római katolikusok 87%, protestánsok 5%, iszlám és ortodox keresztény 2%, ateista 3,5%. Története Őskortól a horvátok megérkeztéig A mai Zágráb területén már az őskorban is laktak. Azonban csak a római korban kezdődött el a terület benépesülése. Itt volt folyami kikötő, kereskedelmi központ alakult ki. A rómaiak Andautonia nevet adták ennek a településnek, amely a mai Ščitarjevo falu alatt van, a Száva jobb partján, 7 km-re Velika Goricától. A 6. században a horvátok foglalták el a területet. A középkorban Magyar történészek szerint 1091-ben vagy előtte, a horvátok szerint 1093-ban vagy 1094-ben alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István-székesegyházat. 1241-ben IV. Béla a tatárok elől Zágrábba menekült, és innen kért levélben segítséget a pápától és Európa legjelentősebb uralkodóitól (sikertelenül…). Itt találkozott utoljára öccsével, Kálmán szlavón herceggel. A Duna jegén 1242-ben átkelő tatárok feldúlták a vidéket, a lakosokat megölték. IV. Béla a tatárjárás után Gradecnek (Grič, Felsőváros) szabad királyi városi rangot adott. Itt székelt a horvát bán és a várispán. Ebben az időszakban kb. 1000 lakosa volt a városnak. 1254-ben befejezték a Medvevárat. Három évvel később befejezték Gradec körül a várfalat. 1273-ban tartották az első feudális szábort, amely azonban csak Szlavóniára terjedt ki, a tengerparti részekre nem. Az első horvát szábort 1558-ban rendezték meg. 1290-ben Kaptol (a püspöki központ) III. András királyságát ismerte el, míg Gradec (a báni központ) már akkor az Anjoukat támogatta. 1300-ban itt koronázták meg először az Apuliából ideérkezett Károly Róbertet. 1368-ban először írták össze Zágráb lakosságát: 300 házat és 2810 főt írtak össze. A középkorban a Káptalandomb mellett fejlődött ki fokozatosan a Gradec, a polgárváros. 1383-ban itt végzik ki a Horvátiak lázadásának néhány résztvevőjét. 1385-ben itt fogadja Kis Károly a horvát főurak hódolatát. 1466-ban Mátyás király megerősítette a céhek kiváltságait, amelyek a 15. század végéig érvényben is maradtak. Még ebben az évben a király a törököktől tartva megerősíttette a Káptalandombot. A Mohács utáni kettős királyválasztáskor Kaptol városa Szapolyai Jánost, míg Gradec Habsburg Ferdinándot támogatta. Előbbi 1527-ben még egy 53 napos ostromot is kiállt emiatt. 1558-ban ült össze Horvátország és Szlavónia küldöttsége, vagyis a szábor. A száboron a török elleni védekezés volt a fő téma, emellett kimondták, hogy Gradec a királyság fővárosa. 1573-ban Gubecz Máté parasztfelkelést szervezett, amit azonban levertek, és Gubeczet Zágrábban Dózsához hasonlóan kínozták meg és végezték ki. Az újkorban A török időkben közvetlen közelében húzódott az országhatár, ezért a főváros Varasdra került. 1606-ban a város hívására érkeztek ide a jezsuiták, akik kolostort alapítottak itt. Egy évvel később a jezsuiták beindítottak egy egyházi hatosztályos gimnáziumot. 1624-ben tűzvész pusztított a városban, ami 1645-ben, 1674-ben és 1706-ban megismétlődött. Több templom, családi ház megsérült vagy megsemmisült ekkor. 1669-ben I. Lipót király megalapította a város egyetemét. Az 1742-es népszámláláskor 560 házat és 5600 főt számoltak össze. Ebben az időben virágzott a kereskedelem, számos vásárt rendeztek itt. 1750-ben megalapították az első manufaktúrát. A 19. század közepére teljesen kiszorította a céheket e vállalati forma. 1753-ban itt végezték ki a parasztfelkelés vezetőit. 1767-ben a horvát királyi tanács Varasdról Zágrábba helyezte át a fővárost. Néhány évvel később több palota is épült Gradecben: Vojković, Oršić, Rauch. 1771-ben kiadták az első hetilapot a latin nyelvű Ephemerides Zagrebiensis újságot. 1777-ben Baltazar Adam Krčelić a királyi akadémiának ajándékozta könyv-, és kéziratgyűjteményét. 1784-ben ismét népszámlálás volt: 695 ház és 7 ezer lakos. 2 évvel később német nyelvű újságot adtak ki az Agramer deutsche Zeitungot. 1796-1804 építették a városi kórházat, amely 1931-ben megsemmisült. A 19. század első felében 1801-ben új palotát kezdtek el építeni, amit később báni udvarnak neveztek el. 6 évvel későbbi népszámláláson 7 706 főt számláltak. 1825-an a Harmice keleti oldalán létrehozták a postahivatalt. 30 évvel később már komoly rendszerrel működött birodalom szerte. 1827-ben három évfolyamos zeneiskolát alapítottak, ez lett később a Zeneakadémia. Három évvel később a püspöki udvarban létrehozták a Ribnjak parkot. 1834-ben felépítették az első állandó színházat a városban. Ludevit Gaj 1835-ben elindította az első horvát nyelvű újságot kaj nyelvjárásban (Novine horvatske i Danica horvatsko-slavonsko-dalmatinska), egy évvel később što nyelvjárásban adták ki. 1838-ban megalakult az első zágrábi olvasókör. 1840-ben tartották meg az első horvát nyelvű színi előadást a színházban, amely a Juran és Szófia című dráma volt. Egy évvel később megalapították a Horvát-szlavón Gazdasági Társaságot. 1847-ben megnyitották a Nemzeti házat az Opatija utcába, amelyben a Matica ilirska, a Gazdasági Társaság és a Nemzeti Múzeum működött. 1850. szeptember 7-én a császári pátensben Gradecből, Káptalandombból, Nova vesből megalapították Zágráb városát. Az egyesítéstől a trianoni békeszerződésig A 19. század második felében rohamosan fejlődött. 1852-ben érseki székhely lett. Egy évvel később elkészítették az első Zágráb térképet. 1856-ban elkészült a Rektorépület neoromantikus stílusban. 1868–1882 között az épület dohányüzem volt, majd 1882-től az egyetem épülete. A kórház is elkészült ebben az időben. 1857-ben a város lakossága 16 657 fő volt. 1861-ben avatták fel a meteorológiai obszervatóriumot. Horvátország első vasútját 1862-ben nyitották meg, amely Zágráb és Sziszek között közlekedett. Ebben az évben adták át a déli pályaudvart, amely ma a nyugati pályaudvar. 1863-ban a város első gázgyára megkezdte működését. Ugyanebben az évben a Károlyváros-Zágráb vasútvonal is kiépült. 1866-ban megalapították a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiát, ez ma a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia. Ebben az évben avatták fel Jelačić szobrát a róla elnevezett téren. Felszentelték a Petar Preradović-téren álló szerb ortodox templomot. Egy évvel később elkészült a zsinagóga is, amelyet 1941-ben bontottak el. 1870-ben átadták a Zágráb-Kapronca vasútvonalat is. 1871-ben elkészült az Alsóváros terve, amelyet Milan Lenuzzi készített. 1885-ig elkészült a projekt. Ekkor építették ki a Zöld patkót is. 2 évvel később a Károlyváros–Fiumei vasútvonal kiépülésével Zágráb közvetlen összeköttetésben volt a tengerrel. 1874-ben alapították meg a modern, ma is működő egyetemet. A Matica ilirska új neve Matica hrvatska lett. Megalapították a Horvát Solymót, az első sportegyesületet. 1876-ban adták át az új temetőt a Mirogojt, 1883-ban elkészült a két neoreneszánsz árkádot is. Elkezdték építeni a Szent Márk-templomot, amelyet 1882-ben adtak át. 1878-ban Zágráb közparkjai, terei, utcái számozást kaptak. 1881-ben elkészült a Régészeti Múzeum épülete és megalapították a Vöröskereszt Társaságot. Egy évvel később kiépítették a közigazgatást, a vízvezetéket és az első telefonvonalat. 1884-ben elkészült a neogótikus evangélikus templom. Egy évvel később elkészült a Zágráb–Varasd vasútvonal. 1890-ben Zágrábban 40 298 fő lakott. Ebben az évben nyitották meg a botanikus kertet. 1891-ben adták át az első lóvasút-vonalat. Megnyitották a nagy zágrábi kiállítást. Egy évvel később átadták az állami pályaudvar (ma a főpályaudvar), és Nikola Tesla bevezette a városba az áramot. A szávai fahíd mellé egy új vashidat készítettek. A Horvát Sólyom csapata elkezdte a labdarúgás sportját űzni. 1895-ben átadták a ma is álló Horvát Nemzeti Színházat. Ebben az évben papírüzemet is létesítettek a városban. 1896-ban vetítették le az első filmet. 1901-ben bemutatták az autómobilt. A Jurisics utcában átadták a posta új épületét. Megalakult a Horvát Irodalmárok Társasága. Átadták a Samobor–Zágráb vasútvonalat. Két évvel később átadták a Popov-tornyot a csillagvizsgálóval. 1907-ben kiépítették az elektromos hálózatot. A Palace Hotel 1909-re épült fel. Egy évvel később elektromossá tették a villamosvonalakat. Ebben az évben átadták a szábor új épületét. 1911-ben megalapították az Union üzemet, amely 1950-től Kraš névvel működik. 1912-ben vetítették le az első dokumentumfilmet a városról. 1917-25 között az egyetem több kart is indított. 1917-ben az olajüzem is beindította működését. 1918-ban a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 1919-ben alapították a Filharmónia Színházi Zenekart, amely egy évvel később a Zágrábi Filharmonikusok nevet vette fel. A trianoni békeszerződéstől a II. világháború végéig 1921-ben Zágrábban 108 674 lakosa volt, első alkalommal volt több mint 100 ezer lakosa. Egy évvel később nemzetközi kereskedelmi kiállítást tartottak. 1925-ben új hotel lett a városban az Esplanade. Ebben az évben nyitották meg az állatkertet és ekkor készült el a Zágráb–Károlyváros–Split vasútvonal. 1928-ban megalapították az első automata telefonközpontot. 1929-ben egy újabb hotel nyílt, a Milinov, amely ma a Dubrovnik. A két világháború között kialakultak a vasút és a Száva közötti munkásnegyedek, valamint az új lakóövezet a Medvednica déli lejtőin. 1931-ben már 185 ezren éltek a városban. Az öreg kórház új részlegekkel bővült 1935-36-ban. 1937-ben a nemzetközi kiállításon a zágrábiak először láthattak televíziót. 1940-ben adták ki először a Vjesnik újságot. 1941-ben elkészült a Rebro klinikai központ. Ez év április 10-én Zágráb az usztasa Független Horvát Állam fővárosa lett, és német megszállás alá került. 1945-ben a városhoz csatolták Kustošija települést. A kommunista Jugoszlávia idején A második világháború után a város a Száva túloldalára is kiterjeszkedett, ekkor épült ki Újzágráb (Novi Zagreb). A város nyugatra és keletre is tovább terjeszkedett, magába olvasztva több falut is. A Szávától délre épült meg a teherpályaudvar és a Pleso nemzetközi repülőtér. A nagy ipari övezet a Žitnjak délkeleti kiterjedésével a város külső kerületei kiterjedtek a Száva és a Prigorje közötti részre is. 1946-ban kezdődött el a Maksimir-stadion építése, amelyet 1962-ben adtak át. Ebben az évben bontották le a Jelačić-szobrot és ekkor alapították meg a Jadran Film stúdióját, amelyben több filmsorozat is készült. 1948-ban Zágrábnak 290 667 lakosa volt. 1952-ben adták ki a Vjesnik u srijedu c. lapot, ami a mai napig a legnagyobb példányszámban nyomtatott politikai hetilap. A filmváros a Dubravai városrészben épül ebben az időben. 1955-ig adják át az összes objektumokat. 1957-ben adták át az első téli uszodát. Ebben az évben adták át az első zágrábi hidat a háború után. Két évvel később nyílik meg az International hotel és ekkor hozták létre a diákközpontot. Ebben az évben egyesült a Večernji vjesnik és Narodni list lapok Večernji list néven. 1961-ben Zágrábban 430 802 lakosa volt. Plesóban ekkor adták át a nemzetközi repülőteret, amelyet 1974-ben felújítottak. 1963-ban adták át a városi libegőt. Egy évvel később a városban a történelme során a legnagyobb katasztrófát érte meg. A Száva több városrészt elöntött. Emiatt szabályozták a folyót. 1966-ban rendezték meg az első nemzetközi folklórtalálkozót. 2 évvel később a Horvát Nemzeti Színházat felújították. 1971-ben átadták Horvátország első autópályáját Zágráb és Károlyváros között. Két évvel később megnyitották a Sportok házát és a Mladosti-hidat. Ekkor avatták fel a Vatroslav Lisinski-koncerttermet. 1975-ben nyitott meg az Inter-Continental Hotel. 1979-ben új villamosvonalat helyeztek le, amely a Száva túlpartját kötötte össze a belvárossal. 1981-ben a város lakossága 650 ezer fő volt. 1984-ben adták át a Mirogoj temetőben a krematóriumot. 1987-ben Zágráb adott otthont az Univerziádának, ahol 6400 sportoló vett részt. Ebben az évben az egyetem új épületeket kezdett építeni. 1988-ban Dubravában megnyílt a Katonai kórház, ma Új kórháznak hívják. 1990-ben visszaállították a Jelačić-szobrot. A függetlenség óta 1991-től az önálló Horvátország megalakulásától az ország fővárosa lett. A háború alatt a várost több bombarobbantás rázta meg. 1992-ben az Ilicát felújították. Politika Zágráb város, mint Horvátország fővárosa, önálló önkormányzattal rendelkezik, amely a város területére terjed ki. Zágráb város jelenlegi státuszát a Zágráb városi törvény tartalmazza (NN 62/2001). Zágráb legfőbb törvényhozó szerve a közgyűlés, a város élén a polgármester áll. A harmadik politikai szereplő a városi hatóság. A városi közgyűlés fogadja el a városról szóló törvényeket, alkotja meg azokat. A mai közgyűlést 2005. május 15-én választották meg. A közgyűlés megoszlása Közigazgatása Zágráb 17 negyedből (četvrt) áll, amelyeknek önálló polgármesteri hivataluk van: Látnivalók Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek: Felsőváros A Felsőváros (horvátul Gornji grad vagy Gradec) Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból maradtak meg a déli oldalon található 12 apostol szobra. A tetőn a történelmi Horvátország és Zágráb címere látható a 19. századból, amelyet Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt készített. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is működő harangokat 1841-ben tették be. A második legismertebb templom a Felsővárosban a Szent Katarina-templom, amelyet 1620-32 között építettek. Belül Antonija Quadrija által alkotott szobrok vannak 1732-ből. Az oltáron Szent Katarina és az alexandriai filozófusok láthatok. A templomban található képeket a szlovén Krištof Andrej Jelovšek készítette. A templom mellett található egy korábbi kolostor, amely a 17. században épült, majd erre az 1980-as években ráépítettek. A Felsővárosban található még egy kolostor, a Szent Klára, amelyet a klarisszák alapítottak. Az egykori kolostorban ma a Zágráb Városi Múzeum működik. A Felsővárosban számos barokk ház és palota van. A legismertebb a Vojković-palota 1764-ből, ma itt van a Horvát Történeti Múzeum. A múzeum a Matoševoj utca 9. alatt található. A palota barokk stílusa szemrevételezhető a kagylók motívumából is. A másik palota a báni udvarban található Rauch palota, amely Horvátország kormányának a központja. A Ćirilometodska utca 3. sz. alatt található a Raffay-palota, ma ez a Horvát Naiv Művészetek Múzeuma, a közelben található a Zrínyiek rezidenciája. Az Opatijai utcában három barokk palota található még: Juršić, Bužan, Rauch-Sermage. Az Opatija utca 10. alatt van a korábbi Kulturális Minisztérium épülete. Itt található az Arany udvar. A zágrábi várnak számos bástyája és kapuja volt, ezekből csak a Kamenita-kapu maradt meg. Az északi oldalon található a Popov-torony, ma csillagvizsgáló. A Lotrščak-bástya, amelyről szép kilátás nyílik az Alsóvárosra. A bástya alatt halad el a Strossmayer-sétány és a zágrábi libegő. Káptalandomb Káptalandomb Zágráb másik történelmi központja, amely a zágrábi katedrális körül alakult ki. A zágrábi érsekség központja. A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) nem csak a Káptalandombot uralja, hanem az egész várost. A katedrális elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban építették át, – új harangtornyokat is kapott. Ezt az épületet is Hermann Bollé és Friedric von Schmidt alakították újjá. A középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az oltáron a Golgota látható. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, akik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság szimbólumai. A téren és a Kaptol utcában található a barokk stílusú kanonok-kúria, a ferences templom és kolostor. A templomon kívül az 1683-ban befejezett Szt. Ferenc-kápolna áll. A Nova Ves utcában áll a barokk stílusú Szt. Ivan Krstitelj-templom. A Felsőváros és a Káptalandomb között terül el a Dolac, a piactér, a Szűz Mária-templommal. Ezenkívül számos büfé, kávézó, étterem, bolt található itt. Alsóváros Az Alsóváros az urbanizált modern Zágráb központja. A 19–20. század fordulóján épült ki. A fő és legnagyobb tere a Jellasics bán-tér. Valamikor piac volt, ma turisták kedvelt helye, sétálóterület és a téren több kávézó található. A téren található Josip Jelačić bán szobrát, amelyet 1866-ban állítottak, készítője Anton Dominik Fernkorn. (Eredetileg kardjával Magyarország felé sújtott, de mára elfordították.) A téren található még a Kolmár-palota, amely ma a Horvát Irodalmárok Társaságának székhelye és a Rado-ház. A tér nyugati oldalán kezdődik az Ilica, a legismertebb zágrábi bevásárlóutca. Zágráb központjában számos sétálóutca található, ahol kávézók, éttermek és boltok kínálják áruikat és szolgáltatásaikat. A Bogovićeva utcában található az ismert Földszinti nap szobra, amelyet Ivan Kožarić faragott. Délre az Ilicától találahtó a Petar Preradović-tér. A téren található Petar Preradović szobra, Oktogon és az Első Horvát Takarékpénztár épülete, amely 1898–1900 között épült. Az alsóváros ismert a modern épületeiről is és parkjairól is. Zágráb zöldövezete is itt található a Zöld patkó. A 19. század végén építette Milan Lenuzzi. A legrégibb park a Zrinjevac, amely hivatalosan a Strossmayer-tér. A park mellett van a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia épülete, amelyet 1884-ben Friedrich von Schmidt épített neoreneszánsz stílusban. A tér keleti oldalán található a Külügyminisztérium épülete és a megyei bíróság, az északi oldalon a Felsőtábla (bíróság) épülete. A nyugati oldalon történelmi épületek állnak: Vranyczany-palota, amely ma a Régészeti Múzeum és a Medaković-palota. A téren található a Priester-palotát és a Palace Hotelt is, amely a 19. század végén épült neobarokk stílusban, ill. itt található Milan Lenuzzi emlékháza is. A Tomislav király téren található a király szobra. Az északi oldalon van a Művészeti Pavilon (1898), a déli oldalon pedig a főpályaudvar. Az épülettől keletre található Vlaho Bukovec festő háza és Feller háza. A Zöld patkó déli oldalán van a Starčević tér a Starčević-házzal (1895), amely ma a városi könyvtár otthona. Itt található még az Esplanade Hotel (1924). Ebben a hotelben szálltak meg valamikor az Orient Express utasai. A hoteltől nyugatra húzódik a zágrábi Botanikus kert. A Zöld patkó nyugati részében található a Marulić-, Mažuranić- és a Tito marsall tér. A Marulić téren emelkedik a szecessziós stílusú Horvát Állami Archívum (1910–13). A Tito marsall téren áll a neobarokk stílusú Horvát Nemzeti Színház, amelyet 1894-95 között építettek és Horvátország legfőbb színháza. Az épületet I. Ferenc József király avatta fel. Előtte áll Meštrović szobra. Keletre van a Művészeti és Ipari Múzeum, a Horvát Iskolamúzeum. Tőle délre működik a Drámaművészet Akadémiája. Az Alsóváros keleti részében, a Zöld patkótól keletre található a Horvát Nagyok tere, ahol a korábban tőzsdeként működő épület áll. Ma ez a Horvát Nemzeti Bank székhelye. A közelben található a Fasizmus áldozatainak tere. Egyéb látnivalók A városközponttól keletre, a Maksimir negyedben található a Maksimir park, amelyet a 18. században hoztak létre angol parkként. Itt terül el a Zágrábi állatkert. A város északi részében található a zágrábi temető, a Mirogoj. A 19–20. század fordulóján létesítették, az épületeket Hermann Bollé építette. Zágráb déli részén fekszik a Jarun sportközpont, ahol vízisportokat lehet űzni. Lanište faluban található a 2008-ban átadott Zágrábi Aréna. Új-Zágráb legfőbb látnivalója Európa egyik legnagyobb mecsete, a Zágrábi Iszlám Központ. A határában álló zágráb-remetei kegytemplom 1525-ben épült a mellette levő pálos kolostorral együtt. Kegyképe a máriavölgyi kegyszobor festett másolata. Búcsújáróhely. Medvedgrad a Medvednica-hegység déli oldalában magasodó erőd. Gazdaság Zágrábban van több ország- és világszerte híres cég is bejegyezve: Ledo, Konzum, Vipnet, INA, Croatia Airlines, Kraš, Tisak stb. A városban három hotel rendelkezik 5 csillaggal: Westin, Sheraton, Regent Esplanade, ill. 10 hotel 4 csillaggal. Kultúra Zágráb Horvátország kulturális fővárosa is egyben, ahol számtalan kiállítás és múzeum található. A főváros legnagyobb színháza a Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište), a legnagyobb koncertterme a Vatroslav Lisinski-koncertterem. Ezeken kívül a Matica hrvatska és a Horvát Irodalmártársaság képviseli a kultúrát a városban. Zágrábban több fesztivált is rendeznek: Zágrábi Filmfesztivál, Animafest, Nemzetközi folklórtalálkozó és az Eurokaz. Színházak Horvát Nemzeti Színház Teatar Exit Gavella Drámaszínház Kerempuh Szatírikus Színház Komedija Városi Színház Off Theatar bagatella Teatar ITD Zekaem, Zágrábi Ifjúsági Színház Ribica Gyermekszínház Dubrava Gyermekszínház Trešnja Városi Színház Žar ptica Városi Színház Kis Színház KNAPP Scena Vidra Zágrábi Bábszínház Könyvtárak Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Zágráb Városi Könyvtár Városi Könyvtár Andrija Štampar Könyvtár Hercegi Könyvtár ZAGRABIENSIA Vladimir Nazor Könyvtárak Medvešćak Könyvtárak Múzeumok Régészeti Múzeum Néprajzi Múzeum HAZU Kortárs Művészetek Múzeuma Történeti Múzeum Természettudományi Múzeum Horvát Sportmúzeum Vadász Múzeum Modern Galéria Zágráb Város Múzeuma Horvát Telekommunikáció Múzeuma Ipari és Művészeti Múzeum Múzeumi Dokumentációs Központ Technikai Múzeum Horvát Iskolamúzeum Jozo Kljaković-gyűjtemény Miroslav Krleža és Bele Krleža-gyűjtemények Franjo Schneider Múzeum Viktor Kovačić-emlékház HAZU Strossmayer Öreg Mesterek Galériája Richter-gyűjtemény Közlekedés A horvát autópályák többsége érinti a zágrábi körgyűrűt. Az ország legfontosabb autópályája az A1-es autópálya, amely a fővárostól Dubrovnikig fog haladni. 2008 első felében még csak Splitig ért csak. A másik fontos autópálya az A3-as, amely Lipovacig tart az országban, azonban európai szinten ez az autópálya a X. korridor része, amely a Balkán felé tart. A harmadik fontos autópálya az A6-os, amely Fiuméig halad. Ezen bonyolódik a főváros és a tengeri kereskedelem forgalma. Zágráb a vasúti közlekedésben is nagy csomópont A város főpályaudvara a Zágráb főpályaudvar. A városban halad el az V. páneurópai vasúti korridor. A zágrábi nemzetközi reptér, az ország legforgalmasabb reptere. Pleso falu mellett található. A ma is látható repteret 1959-ben adták át. 2008-ban új terminál létrehozásáról döntöttek. A városnak van egy kisebb sportreptere is. Tömegközlekedés Zágrábban villamos és autóbuszvonalak vannak csak, az elővárosokkal vasúti összeköttetés is van. Ezenkívül magántulajdonban levő taxikkal is utazhatunk városszerte. A városban a legfontosabb közlekedési forma a villamos (ZET), amelyet a Zagrebački holding d.o.o. birtokol. Az első villamost 1910. augusztus 18-án állították forgalomba. Mára 116 km-re nőtt a vonalak hossza. Az autóbuszvonalak száma 120, amelyből 69 városi, 51 elővárosi. A zágrábi siklóvasút a Gornji grad és a Donji grad között közlekedik. 66 méter a hossza, ez a világ legrövidebb ilyen libegője, amely a tömegközlekedés része. 1890. november 8-án állították forgalomba, ma turisztikai látványosság inkább. A Sjeme libegőt 1963. július 27-én adták át és 2007. július 1-jén állították le a közlekedést rajta, mivel egy modernebbet terveznek a helyére. Zágrábban ma közel 1150 taxi üzemel a nap 24 órájában. Az első taxit a Jellasics téren állították forgalomba 1901. június 11-én. Az elővárosi vasúti közlekedés is fontos, mivel naponta 70 ezer főt szállít. A legfőbb vasútvonal a Savski Marof-Zágráb főpályaudvar – Dugo Selo. Oktatás A Zágrábi Egyetem a második legrégibb Horvátországban, amelyet 1669-ben alapítottak. Az egyetemen 28 kar van, és 3 művészeti akadémia. Zágráb 100 középiskolájából 31 gimnázium. Média Zágráb Délkelet-Európa egyik médiaközpontja. A városban található a Horvát Rádiótelevízió központja. A HRT 1926-ban alakult. Ezenkívül a Nova TV, az RTL Televizija is itt székel. Zágrábban található a HRT 3, a Radio Sljeme, a Radio 101, Narodni radio, Radio Cibona adók székhelye. Az első napilapot 1784-ben adták itt ki (Agramer deutsche Zeitung). Ma 5 napilapot és 30 folyóiratot nyomtatnak a városban. A legismertebb napilapok: Jutarnji List, Večernji list és a 24sata. Zágrábban vannak bejegyezve az Index.hr, a Net.hr és az Oglasnik.hr internetes oldalak is. Sport A városban több professzionális sportklub működik: NK Dinamo, NK Zagreb, KK Cibona, KK Zagreb, RK Zagreb. Emellett természetesen vannak amatőrklubok is. Az egyesületiek Zágráb különböző sportlétesítményeiben gyakorolnak, edzenek (Šalata, Jarun, Mladost, Svetice stb.). A legnagyobb számban ezek a sportlétesítmények az 1987-es Univerziadán kaptak szerepet. A legismertebb sportcsarnok a Sportok háza (Dom sportova), amely 6 csarnokból áll, a 2 legnagyobb 4 és 12 ezer főt képesek befogadni. 2008 decemberében átadták a Zágrábi Arénát (Arena Zagreb). A Dražen Petrovićról elnevezett kosárlabdacsarnok 5400 főt képes befogadni. A legnagyobb labdarúgó-stadion a Maksimir Stadion, az NK Dinamo itt edz. Klubok Amerikai futball : "Zagreb Thunder (Gromovi Zagreb)" Baseball : "HAŠK Zagreb", "Gajnice", "Kaptol lions", "Medvednica", "Novi Zagreb river pirates", "Purger", "Zagreb" Jéghoki : "Zagreb", "Grič", "HAŠK", "Medveščak", "Mladost", "Šalata" Kosárlabda : Košarka: Cibona, Zagreb Labdarúgás : Dinamo, Zagreb, Rudeš, HAŠK, NK Trešnjevka Zagreb, NK Špansko Zagreb, NK Vrapče Zagreb. Röplabda : Mladost, Rögbi : Zagreb, Lokomotiva, Viktorija, Rudeš, Zvrk, Mladost Kézilabda : Zagreb, Medveščak Vízilabda : Mladost, Medveščak, Agram, Stara Sava, Zagreb, ZPK Evezés : Mladost Híres emberek Itt halt bele a muhi csatában szerzett sebesüléseibe 1241 májusában Kálmán herceg . Itt hunyt el 1685 . február 24-én Sámbár Mátyás jezsuita hittudós, író. Itt hunyt el 1778 . március 29-én Baltazar Adam Krčelić történész. Itt gyilkolták meg 1797 . március 30-án Blaskovich András történészt. Itt hunyt el 1829 . november 15-én Artner Teréz költőnő. Itt született 1830 . augusztus 15-én Lebstück Mária 48-as honvéd főhadnagy. Itt született 1838 . november 14-én és hunyt el 1881 . december 13-án August Šenoa horvát író, műfordító és nyelvújító. Itt született 1849 . március 17-én Margalits Ede bölcseleti doktor, egyetemi tanár. Relja Bašić , színész Franjo Bruna, asztronómus, meteorológus Krešimir Ćosić, kosárlabdázó Dimitrija Demeter, irodalmár Janko Drašković, politikus Ivan Đikić, tudós Branko Gavella, rendező Ivo Karlović , teniszező Ivica Kostelić , alpesi síelő Janica Kostelić , alpesi síző Miroslav Krleža , irodalmár Dragutin Novak, az első horvát pilóta Ivana Lang, zeneszerző Vatroslav Lisinski, zeneszerző Željko Mavrović, bokszoló Mirko Novosel, kosárlabdázó Pavao Skalić, humanista, polihisztor Marin Soljačić, fizikus Ivan Supek, fizikus, filozófus August Šenoa , irodalmár Bernard Vukas , labdarúgó Branko Zebec , labdarúgó és edző Testvérvárosok Zágráb az alábbi városokkal áll testvérvárosi szerződésben: Shaun Kane Shaun Kane (Holyoke, Massachusetts, 1970. február 24. –) amerikai jégkorongozó. Pályafutása Komolyabb karrierjét a Providence College-on kezdte 1988–1989-ben. Az 1988-as NHL-drafton a Minnesota North Stars választotta ki a harmadik kör 43. helyén. A National Hockey League-ben sosem játszott. Az egyetemi csapatban 1992-ig játszott. Felnőtt pályafutását 1992-ben az ECHL-es Columbus Chillben kezdte meg. Még ebben az évben elkerült az IHL-be és itt játszott a Kalamazoo Wingsben, a Kansas City Bladesben, a Milwaukee Admiralsban és a Cincinnati Cyclonesban. A következő szezont már az ECHL-ben kezdte a Raleigh Icecapsban. Szintén ebben szezonban felkerült a Milwaukee Admiralsba. 1994–1996 között az AHL-es Worcester IceCatsben szerepelt. 1996-ban vonult vissza. Díjai NCAA (Hockey East) All-Rookie Csapat: 1989 NCAA (Hockey East) Második All-Star Csapat: 1991 NCAA (Hockey East) All-Academic Csapat: 1992 Varázslatok Múzeuma A Varázslatok Múzeuma Cornwallban, Boscastle-ben található. Ezt speciálisan a varázslással és wiccával kapcsolatos tárgyak világszerte történő gyűjtésére, bemutatására hozták létre. Ez ma egyike Cornwall legnépszerűbb múzeumainak. A kiállítást 1951-ben Man szigetén nyitották meg, de 1960-ban a mai helyére költözött. Története A múzeumot Cecil Williamson alapította, aki sok élményt gyűjtött a varázslattal kapcsolatos tárgyak körében Angliában és Rhodesiában, a mai Zimbabwében. A kiállítást megpróbálta Stratford-upon-Avonben megnyitni, de itt ellenállásba ütközött, így végül 1951-ben Castletownban Manen nyílt meg a bemutató. Később a helyi keresztények állandó zaklatása miatt – melyek egy gyújtogatásos támadásban csúcsosodtak ki –, a múzeumot Cornwallba költöztették. Williamson ezt 1996-ban eladta, majd még ugyanebben az évben meg is halt. A múzeum a 2004-es boscastle-i árvíz idején súlyosan megrongálódott. Külső oldalak Hivatalos oldal Amanda show Az Amanda show (eredeti cím: The Amanda Show) 1999 és 2002 között vetített amerikai szkeccsműsor, a Sok hűhó című műsor spin-offja. A műsor alkotója Dan Schneider, a produkció pedig különböző vicces jelenetekből áll, amiknek főszereplője Amanda Bynes, de mellette felbukkan még Drake Bell, Nancy Sullivan, Josh Peck és Johnny Kassir. A műsort az Amerikai Egyesült Államokban a Nickelodeon adta le 1999. október 16. és 2002. szeptember 21. között, Magyarországon szintén a Nickelodeon mutatta be. A műsor felépítése A produkció több kisebb szegmensből állt, melyeknek főszereplője Amanda Bynes. A szegmensek közt voltak többek közt reklámparódiák, valamint műsorok kifigurázott változatai (pl. a Judge Trudy, ami a Judge Judy című műsort parodizálta ki). A szegmenseknek több visszatérő poénja is volt, többek közt Amanda őrült rajongója, aki folyton találkozni akart vele (ezt a karaktert maga Amanda Bynes keltette életre]]. A műsornak több olyan szegmense is volt, ami alapján később sorozatot készítettek, ilyen többek közt a Drake és Josh. Soweto Soweto város a Dél-afrikai Köztársaságban, Gauteng tartományban, Johannesburg központjától 20 km-re DNy-ra, annak egy elővárosa. 2011-ben 1,27 millió fős lakosságával a Dél-Afrikai Köztársaság 5. legnépesebb városa. Neve a SOuth-WEstern TOwnships (Délnyugati Kis Települések) elnevezéséből alkotott mozaikszó. A város a nagyrészt feketék lakta (99,5%) települések összefüggő csoportja. Ezeket a településeket a fekete vándormunkások számára létesítették – akik elsősorban a közeli bányákban dolgoztak – alvóközségek gyanánt. Soweto néven 1963-ban egyesült a településcsoport. Lakói az 1970-es évektől az 1990-es évekig tartó apartheid-ellenes megmozdulások élharcosai voltak. Az 1994-es választások után eltörölték az apartheidet, de úgy tűnik Soweto még jó ideig megőrzi fekete arculatát. Soweto lényegében „bádogváros”, zömmel bódék, házilag eszkábált lakóhelyek tömege. Lakossága számáról csak becslések vannak, ezek legalább másfél millióra teszik a benne élőket. Zágrábi főegyházmegye A Zágrábi főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Zagrebiensis, horvátul Zagrebačka nadbiskupija) a római katolikus egyház egyik főegyházmegyéje Horvátországban. Az érseki széke Zágrábban található, és a jelenlegi érseke Josip Bozanić. Területe felöleli Horvátország szárazföldi területének északnyugati részét. Szuffragán egyházmegyék A főegyházmegye szuffragán egyházmegyéiː Belovár-Kőrösi egyházmegye (latin) Kőrösi egyházmegye (görögkatolikus , lefedi Bosznia-Hercegovina , Horvátország és Szlovénia teljes területét) Sziszeki egyházmegye (latin) Varasdi egyházmegye Szomszédos egyházmegyék Fiumei főegyházmegye (délnyugat) Novo mestói egyházmegye (nyugat) Celjei egyházmegye (északnyugat) Varasdi egyházmegye (északkelet) Belovár-Kőrösi egyházmegye (kelet) Sziszeki egyházmegye (délkelet) Gospić-Zenggi egyházmegye (dél) Kezdete A Zágrábi püspökséget I. László magyar király (Szent László) alapította 1093 körül. 1852. november 11-én a státuszát főegyházmegye rangjára emelték. Tegnap és Ma A Tegnap és Ma a Kalligram Könyvkiadó által 1994-ben útjára indított monográfia sorozat, amely élő vagy a közelmúltban elhunyt magyar írók és költők munkásságáról készít mérleget. Minden egyes kötet újszerű értelmezést igyekszik adni a művekről, és lehetőség szerint távol tartja magát politikai elkötelezettségektől, amelyek olyannyira rányomták bélyegüket a magyar irodalom felfogására. A sorozatszerkesztő nem törekedett arra, hogy közelítse egymáshoz az egyes irodalmárok szemléletét. Mindegyiküknek teljes szabadságot adott véleményük kifejtésére, mert úgy vélte, ily módon az olvasó hű képet alkothat magának a magyar kultúra sokszínűségéről, a különböző irányzatok kölcsönhatásáról és feszültségéről. A sorozat eddig megjelent kötetei Thomka Beáta : Tolnai Ottó Szegedy-Maszák Mihály : Ottlik Géza Thomka Beáta : Mészöly Miklós Szirák Péter : Grendel Lajos Pécsi Györgyi : Tőzsér Árpád Bertha Zoltán : Sütő András Kulcsár-Szabó Zoltán : Oravecz Imre Kulcsár Szabó Ernő : Esterházy Péter Farkas Zsolt: Kukorelly Endre Balassa Péter : Nádas Péter Tolcsvai Nagy Gábor : Nagy László Pozsvai Györgyi: Bodor Ádám Keresztury Tibor : Petri György Zsadányi Edit: Krasznahorkai László Németh Marcell: Hajnóczy Péter Blénesi Éva: Szőcs Géza Vilcsek Béla : Petőcz András Németh Zoltán : Talamon Alfonz Elek Tibor : Székely János Bónus Tibor: Garaczi László Tolcsvai Nagy Gábor : Pilinszky János Szilágyi Zsófia: Ferdinandy György Vágvölgyi András: Eörsi István Szirák Péter : Kertész Imre Pécsi Györgyi : Kányádi Sándor Görömbei András : Csoóri Sándor Görömbei András : Nagy Gáspár Németh Zoltán : Parti Nagy Lajos Gerold László : Gion Nándor (2009) Hites Sándor : Karátson Endre (2011) Cs. Fehér Katalin: Pályi András (2011) Horváth Csaba: Háy János (2014) Bengi László: Márton László (2015) Puzur-Istár limmu (Samsi-Adad) Puzur-Istár az óasszír kor egyik tisztviselője és politikusa. I. Samsi-Adad asszír király 13. uralkodási évében limmu. Neve Samsi-Adad limmu-listáján maradt fenn. A személy jelentőségét az adja, hogy egy olyan szöveg, amely napfogyatkozás leírásaként értelmezhető, Puzur-Istár limmujával kelteződött. A középső kronológia i. e. 1834 és i. e. 1814 közé helyezi I. Samsi-Adad trónra lépését, Puzur-Istár eszerint i. e. 1821 és i. e. 1801 között lehetett limmu. Ezzel szemben a térségben az egyetlen szóba jöhető napfogyatkozás i. e. 1833. június 24-én volt. (Lásd: Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában.) Bár Mezopotámia területén 1830, 1819, 1818, 1808, 1807, 1805, 1798 és 1795. években is volt észlelhető napfogyatkozás, ezek nem voltak elég hosszúak, vagy teljesek. Scott 2 Az 1968-as Scott 2 Scott Walker második nagylemeze. A dalok a debütáló album mintáját követik: feldolgozások, Jacques Brel-feldolgozások, filmdalok és saját szerzemények. A Brit albumlistán 1968 májusában az első helyre jutott, és egy hétig ott is maradta (a listán 18 hétig szerepelt). Az albumot megelőző Jackie kislemez dalszövege nagy visszhangot váltott ki, a BBC letiltotta, és sem a TV-ben, sem a rádiókban nem játszották. A dal a 22. helyig jutott a listákon. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. La Loubière La Loubière település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 1476 fő (2015). La Loubière Agen-d’Aveyron, Montrozier, Onet-le-Château, Rodelle, Sainte-Radegonde és Sébazac-Concourès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3760-as busz A 3760-as jelzésű autóbuszvonal Miskolc és környéke egyik regionális autóbusz-járata, melyet az ÉMKK Zrt. lát el a miskolci autóbusz-állomás és Sajóbábony között. Közlekedése A járat a Búza teret köti össze a Miskolc agglomerációjába tartozó Sajóbábonnyal. A zsákfaluba gyakorlatilag ez az egyetlen járat Miskolcról, így napi fordulószáma kiemelkedően magasnak mondható. Egyes indításai az ófaluba is betérnek, de mindegyik az Ipari parknál végállomásozik. Skócia uralkodóinak listája A mindenkori skót uralkodó a Skót Királyság feje volt. A hagyományok szerint az első skót király Kenneth MacAlpin (Cináed mac Ailpín) volt, aki 843-ban megalapította a független államot, bár ez az állítás komoly történészek szerint nem tartható. A skót és a pikt királyság közötti megkülönböztetés is inkább csak a késő középkori mítoszok szüleménye. Hozzájárultak ehhez azok a félreértések, amelyek az elnevezések módosulásából adódtak. Például a Rex Pictorum (a piktek királya) kifejezés ri Albanná (Alba királya) vált II. Donald idejében, mikor – a 9. század vége táján – a krónikák latinról anyanyelvre váltottak. Ekkoriban az Alba megnevezés a skót gael nyelvben már inkább a pikt királyságra vonatkozott, mintsem Britanniára (melyre korábbi jelentése utalt). A Pikt Királyságra hivatkoztak aztán a skót gael nyelvben Alba Királyságként, míg az angolok ugyanerre a Skót Királyság megnevezést használták. Ez a nyelvi megkülönböztetés napjainkig fennmaradt. Legkésőbb a 11. század végére a skót királyok latinul már rex Scotorum néven említették magukat. A „skótok királya” cím használata 1707-ben szűnt meg, mikor az angol és a skót királyság egyesülésével létrejött Nagy-Britannia. Anna királynő volt Skócia és egyben Anglia utolsó, valamint Nagy-Britannia első uralkodója. A két királyság 1603 – „a koronák egyesítése” – óta osztozott a királyokon, és II. Károly volt az utolsó skót uralkodó, akit Skóciában koronáztak meg (Scone, 1651). A királyi házak Bár a genealógusok a skót uralkodókat – a kontinentális Európában használatos dinasztia mintájára – királyi házak-ba sorolják be, úgy tűnik, hogy a skót királyok és királynők valamennyien Dál Riata legendás alapítójáig, az állítólagosan az 5. században uralkodott Fergus Mórig, illetve unokájáig Gabrán mac Domangairtig és testvéréig Loarn mac Eircig vezetik vissza családfájukat. A feljegyzések szerint VI. Jakab kijelentette, hogy ő „Fergus ágából származó uralkodó”. A polgárháború utáni interregnumot követően, mikor II. Károly alatt helyreállították az angol, skót és ír királyságot és megbízták a festő Jacob de Wetet Skócia múlt és regnáló királyainak megfestésével, a sorozat Fergus Mórral kezdődött. Skócia uralkodóinak listája Az Alpin-ház (848–1034) Az Alpin-ház első uralkodója Kenneth MacAlpin volt. Leszármazottai két ágra szakadtak és a korona e két ág között vándorolt. Az egyik ágból származó király halála után a másikból származó trónkövetelő nem riadt vissza gyilkosságtól vagy a háborútól sem. Az Alpin-ház utolsó királya II. Malcolm volt, uralkodása során ügyesen letört minden ellene irányuló szervezkedést, sőt – mivel fia nem született – a koronát sikerrel örökítette át leánya fiára, I. Duncanre, aki aztán megnyitotta a Dunkeld-házból való királyok sorát. * Az Eochaid uralkodására vonatkozó bizonyítékok nem tisztázottak. Lehet, hogy egyáltalán nem is volt király. Ha mégis, akkor Giric társ-uralkodója volt. Amlaíbra vonatkozóan csak egy olyan forrás ismert, amely 977-es haláláról tudósít és Skócia királyaként említi. Mivel II. Kennethről tudjuk, hogy 971-ben és 972-ben még uralkodott, Amlaíb csak 973 és 977 között gyakorolhatta a hatalmat. † Eochiad Strathclyde királyának, Runnak volt a fia, az anyja viszont I. Kenneth lánya volt. A Dunkeld-ház (1034–1286) Duncan II. Malcolm leányági unokájaként jutott a trónhoz. Sikereket nélkülöző uralkodás után csatában esett el Macbeth kezétől, aki aztán hosszan és viszonylag sikeresen uralkodott. 1157-ben és 1158-ban a Duncan fia, a későbbi III. Malcolm csaták sorozatát követően legyőzte és megölte Macbethet, valamint mostohafiát, a trónörökös Lulachot, majd bejelentette igényét a királyságra. A családi viszálykodás azonban ezzel nem ért véget, miután Malcolm csatában elesett, testvére, Donald Ban kívánta meg a trónt és kiűzte Malcolm fiait Skóciából. Családon belüli polgárháború tört ki, az egyik oldalt Donald Ban és Malcolm Edmund nevű fia erősítette, míg ellenoldali csapatot Malcolm angol támogatással rendelkező fiai vezették, eleinte a későbbi II. Duncan, majd utóbb Edgar. Edgar lett a győztes, nagybátyját, valamint testvérét kolostorba száműzte. I. Dávid uralkodása után a skót trón öröklését a primogenitúra elve szabályozta, a korona apáról fiúra szállt, illetve – ha ez valamely okból nem volt lehetséges – testvérről testvérre. Yngling-ház (1286–1290) Az utolsó Dunkeld-házi király III. Sándor volt. Felesége két fiúval és egy lánnyal ajándékozta meg, azonban 1286-ra mindkét fia meghalt, lánya, Margaret pedig csak egyetlen lányt szült férjének, II. Erik norvég királynak, mielőtt maga is elhunyt. Sándor újra megházasodott, azonban 1286 elején egy szerencsétlen lovasbalesetben ő is meghalt. Felesége, Yolande of Dreux állapotos volt, azonban nem hozott világra élő gyermeket. Az 1290-es salisburyi egyezmény alapján a Skócia Őrzői nevű testület királynőnek ismerte el III. Sándor unokáját, Norvégiai Margitot. Margit 1290 őszéig apja királyságában, Norvégiában maradt, ám ekkor elindult Skócia felé. Útközben azonban az Orkney-szigeteken elhunyt, így soha nem tette lábát Skócia földjére, fejére pedig nem került a korona. Ugyanakkor mégsem tekintik ezt az időszakot interregnumnak, hiszen még amúgy is kiskorú volt, és egyébként is régensek uralkodtak volna a nevében, tehát ebből a szempontból az uralkodása nem volt névleges. A Balliol-ház (1292–1296) Norvégiai Margit elhunytát követően valóban kétéves interregnum vette kezdetét Skóciában, mely utódlási válságot eredményezett, mikor nem tudtak megegyezni az új király személyében. Halálával kihalt I. Vilmos családfája és elsőszülötti jogon sem akadt megfelelő örökös. A trónra tizenhárom önjelölt pályázott, köztük a legesélyesebb John de Balliol volt, I. Vilmos öccsének, David of Huttingdonnak a dédunokája, valamint Robert de Brus, Annandale ura, David of Huttingdon unokája. A skót főurak I. Eduárd angol királyt kérték fel arra, hogy döntsön a jelentkezők között. Az angol király vállalta a feladatot, azonban a skótoknak esküvel kellett megerősíteniük, hogy elismerik őt legfőbb uruknak. A döntés John de Balliolnak kedvezett, ő azonban gyengének és alkalmatlannak bizonyult, így 1296-ban le kellett mondania I. Eduárd javára, aki aztán megkísérelte bekebelezni Skóciát az Angol Királyságba. A Bruce-ház (1306–1371) Tíz évig nem volt saját királya Skóciának. A skótok azonban nemigen tűrték az angol uralmat. Először William Wallace majd – miután őt kivégezték – Robert the Bruce (az 1292-es trónkövetelő unokája) fogott fegyvert az angolok ellen. Bruce és támogatói megölték a trónra ugyancsak áhítozó III. Comyn Jánost, Badenoch urát Dumfriesben, a ferences barátok templomában 1306. február 10-én, majd nem sokkal ezután Bruce-t Skócia királyává koronázták. Hallatlan energiája, majd hozzá hasonlóan erőteljes I. Eduárd felváltása lényegesen gyengébb fiával, II. Eduárddal lehetővé tette a skótoknak, hogy megszabaduljanak az angol igából. Az 1314-es bannockburni csata után a győztes skótok még Angliába is benyomultak és 1329-ben az angolok kénytelenek voltak szerződésben szentesíteni Skócia függetlenségét. Bruce fia, II. Dávid még gyermek volt, mikor a trónra lépett. Az angolok felújították a skótok elleni háborút, Dávidot pedig menekülni kényszerítette a birodalomból Edward Balliol, Balliol János király fia, aki megpróbálta megszerezni magának a skót trónt és odaajándékozta az angoloknak Skócia déli megyéit, mielőtt őt magát is elüldözték Bruce-ék támogatói. Dávid élete nagy részét számkivetésben töltötte, eleinte szövetségeseivel együtt, szabadon, Franciaországban, majd bebörtönözve, Angliában. Skóciába csak 1357-ben tudott visszatérni. Mivel gyermeke nem volt, 1371-ben bekövetkezett halála egyben a Bruce-dinasztia végét is jelentette. A Stewart/Stuart-ház A Stewartok (1371–1567) Stewart Róbert I. Róbert unokája volt, ez utóbbi lányának, Marjorie-nek az ágán. Mivel 1316-ban született, idősebb volt, mint nagybátyja, II. Dávid. Ebből következően már meglett korban volt, mikor a trónt megörökölte, így aztán kevés eréllyel tudott uralkodni. Fia, III. Róbert sem mutatott sokkal több erőt, őt egy lovasbalesetben szenvedett sérülés hátráltatta. E két királyt régensek sora követte, mivel a trónt öröklők egyre-másra gyerekkorúak voltak. A Stewartok korát leginkább a királyi tehetetlenség jellemezte, mely alatt hol a nemesek bitorolták a koronát illető hatalmat, hol az egyszemélyes uralkodók próbálták megoldani a saját királyi gyerekkorukból származó, vagy elődeik uralkodásából következő nehézségeket. Skócia kormányzása folyvást gyarapodó gondokkal járt, ugyanis az erősödő nemesség egyre elégedtenebbé vált. I. Jakab arra irányuló kísérletei, hogy megoldja a szaporodó nehézségeket, azzal értek csúfos véget, hogy megölték, III. Jakab egy olyan polgárháborúban vesztette életét, mely közte és a saját fia által vezetett nemesség között dúlt, míg IV. Jakab, aki szigorú volt és megpróbálta megrendszabályozni az arisztokráciát, elesett a floddeni csatában, felesége, Tudor Margit, aki fiúk, az ifjú V. Jakab helyett kívánt régensként kormányozni, nemesek közötti viszálykodásba bukott bele, V. Jakab felesége, Guise Mária azzal irányította sikeresen Stuart Mária régenseként Skóciát, hogy megosztotta és meghódította a pártütő nemeseket, bő kézzel osztogatva köztük a kenőpénzt, végül maga Stuart Mária is – aki II. Róbert utolsó közvetlen leszármazottja volt – rá kellett jöjjön, hogy képtelen a Skócia feletti országlásra a főnemesek gorombasága és a lakosság hajthatatlansága ellenében, akik kálvinizmust favorizálták és nem fogadták el az ő katolikusságát, mígnem kénytelen volt lemondani és Angliába menekülni, ahol végül kivégezték I. Erzsébet elleni összeesküvésért. Távozása után fia – akinek apja a Stewart család egyik ifjú tagja volt – lépett a trónra. A Stuartok (1567–1651) A lennox-i Stewartok a Stewart család fiatalabb ágához tartoztak, nem is tartoztak II. Róbert közvetlen leszármazottai közé. Régebben, a franciákkal kötött szövetség idjén vették fel vezetéknevük franciás változatát, a Stuart-ot. Így aztán, miután Lennox grófja, Henry Suart, házasságot kötött Mária királynővel, fiúk, az első Lennox-ági király Stuartként uralkodott. VI. Jakab I. Jakabként Angliát és Írországot is uralta unokatestvére, I. Erzsébet halála után. Így aztán – bár Anglia és Skócia koronája egymástól független maradt – a monarchia alapját főleg Anglia jelentette. Jakab fia, I. Károly, 8 évig húzódó polgárháborúval találta szembe magát, míg végül kivégezték. Az angol parlament kinyilvánította a monarchia végét, a skótok azonban – némi mérlegelés után – megszakították a kapcsolatokat az angolokkal és I. Károly fiát és örökösét tették meg uralkodójukká. Ő 1651-ig uralkodott, ekkor Cromwell Oliver csapatai elfoglalták Skóciát és száműzetésbe kényszerítették. Az angol államszövetség 1652-ben, II. Károly menekülése után, az angol parlament elfogadta az egyesülésről szóló törvényt, melynek értelmében megszűnt a Skót Királyság és Skóciát bekebelezték az Angol Államszövetségbe (Commonwealth of England). Skócia egészen 1660-ig nem is nyerte vissza függetlenségét, ekkor azonban megtörtént II. Károly restaurációja és helyreállt a Koronák Uniójának nevezett régi rendszer. Addig azonban Skóciát közvetlenül Angliából kormányozták, előbb Oliver Cromwell, majd pedig fia, Richard. Címük lordprotektor volt, azonban gyakorlatilag uralkodókként irányították az országot. A Stuart-ház (restauráció után) (1660–1707) A királyság visszaállítását követően ismét a Stuartok lettek Skócia uralkodói. A skótok jogait azonban nem tartották tiszteletben, a skót parlamentet II. Károly uralkodása alatt feloszlatták és testvérét, Jakabot Skócia kormányzójává nevezték ki. Jakab aztán 1685-ben VII. Jakab néven király lett, katolikusságát azonban nem tudták elviselni és három év elteltével száműzték Angliából. Helyére lánya, Mária került, valamint férje, Orániai Vilmos, a Holland Köztársaság feje. A skót parlament némi töprengés után királlyá nyilvánította őket és együtt uralkodtak II. Vilmos és II. Mária néven. Skócia az úgynevezett Darien-terv alapján megpróbált létrehozni egy gyarmatbirodalmat, mely döntően Panamára épült volna, az elképzelés azonban megbukott és a skót állam gazdaságilag tönkrement. A kísérlet időben egybeesett Anna királynőnek, VII. Jakab lányának trónra lépésével. Annának több gyermeke is született, azonban egyik sem élte őt túl, halálakor legközelebbi örököse féltestvére, Jakab volt, aki Franciaországban élt, száműzetésben. Az angolok a Hannover-házból való, protestáns Zsófiát szánták uralkodónak, míg a skótok Jakab herceget favorizálták, aki Stuart lévén, skót származású volt és fennállt az esélye annak, hogy véget vet a koronák uniójának. Az unió megmentése érdekében az angolok kifőztek egy tervet, mely szerint a két királyságot, Angliát és Skóciát egyetlen királyságba kéne összevonni, Nagy-Britannia név alatt, egyetlen parlamenttel és egyetlen – közös – uralkodóval. Ebbe mindkét nemzeti parlament belement (a skótok azonban vonakodva, elsősorban a rossz pénzügyi helyzet miatt mondtak igent). Így aztán a skót királyság egyesült Angliával és megszűnt létezni. Az uralkodók ezt követően Nagy-Britannia, majd az Egyesült Királyság királyaiként kormányozták a skót nemzetet. 1707 utánra vonatkozóan a skót király vagy skót királynő kifejezések használata helytelen. Az ezt követő időszak uralkodóit a brit uralkodókat tartalmazó szócikkben kell keresni. Jakobita trónigénylők VII. Jakab 1701-ig, haláláig fentartotta igényét Skócia, Anglia és Írország trónjára. Ezt követően fia kiáltotta ki magát VIII. Jakabként Skócia, III. Jakabként Anglia és Írország királyának. A trónokat egészen haláláig követelte, annak ellenére, hogy közben Anglia és Skócia is megszűnt és létrejött az egységes Nagy-Britannia. Egy évvel azután, hogy nővére, Anna királynő meghalt és unokatestvérük Hanover György lett az uralkodó, Jakab partra szállt Skóciában és bejelentette igényét a trónra. Kísérlete balul ütött ki, visszaűzték a kontinensre. A második próbálkozást 1745-ben fia, Károly követte el, ez ugyancsak dicstelen véget ért. Mivel Jakab gyermekei utódok nélkül haltak meg, a Stuartok családfája kihalt. VIII. Jakab (Seumas VIII), más néven The Old Pretender (az Idősb Trónigénylő) , VII. Jakab fia, 1701-től 1766-os haláláig követelte a trónt. III. Károly (Teàrlach III), más néven The Young Pretender (az Ifjabb Trónigénylő) , ismertebb nevén Bonnie Prince Charlie (Csinos Károly herceg) , VIII. Jakab fia, apja halálától saját elhunytáig, 1788-ig volt trónkövetelő. I. Henrik (Eanraig I), III. Károly testvére, VIII. Jakab fiatalabb gyermeke. 1807-ben utód nélkül halt meg. 1807 után a jakobita igények átszálltak először a Savoyai-házra (1807–1840), majd ezt követően a Habsburg-Lotaringiai-ház modenai ágára (1840–1919), végül pedig a bajor uralkodóházra (1919 óta). A jelenlegi örökös Ferenc bajor herceg. 1807 óta sem ő, sem felmenői nem jelentettek be skót trónigényt. Más trónkövetelők Idi Amin , Uganda elnöke 1971–1979 között, 1975-ben nyilvánította magát skót királlyá. 2003-ban száműzetésben halt meg. Michel Roger Lafosse 1979-ben jelentette be, hogy ő Albany hercege és a skót trón várományosa. Az egyesülési törvény Az 1706-1707-es egyesülési törvény (Acts of Union) tulajdonképpen két törvény volt, melyeket az angol parlament, valamint a skót parlament fogadott el 1706-ban és 1707-ben. Ezt követően lépett hatályba az 1706. július 22-én aláírt Egyesülési szerződés. Ennek értelmében megszűnt a létezni mind az Angol Királyság, mind a Skót Királyság, és helyükbe lépett Nagy-Britannia Egyesült Királysága. Skócia és Anglia 1603 – a koronák egyesítése – óta ugyanazon az uralkodón osztozott. Bár az ezt szabályozó törvény a koronák egysítéséről beszél, valójában a két különálló királyság koronái osztoztak ugyanazon királyi fejen. Három arra vonatkozó kísérlet is hamvába holt (1606-ban, 1667-ben és 1689-ben), hogy a királyságokat parlamenti aktussal egyesítsék, míg végül az elképzelés a 18. század elején találkozott mindkét politikai testület akaratával (még ha népeikével nem is), így a két állam egyugyanazon parlament és uralkodó fennhatósága alá került. Villeneuve-les-Cerfs Villeneuve-les-Cerfs település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 534 fő (2015). Villeneuve-les-Cerfs Bas-et-Lezat, Randan, Saint-Clément-de-Régnat és Saint-Sylvestre-Pragoulin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Surrey Quays állomás A Surrey Quays a londoni Overground egyik állomása a 2-es zónában, az East London line és a South London Line érinti. Története Az állomást 1869. december 7-én adták át Deptford Road néven az East London Railway részeként. 1884-től 1905-ig, illetve 1913-tól 1939-ig a District line és a Metropolitan line szolgálta ki. 1911-ben a Surrey Docks, 1989-ben pedig a Surrey Quays nevet kapta. 2007-ben bezárták az állomást, majd 2010. április 27-én nyitották ki az újraindított East London line részeként. 1997-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes Az 1997-es wimbledoni teniszbajnokság női versenyét a svájci Martina Hingis nyerte a cseh Jana Novotná előtt. Forbidden Dreams A Forbidden Dreams a norvég Stella Getz énekesnő első és egyben utolsó albuma, mely 1994-ben jelent meg. Az album a német slágerlista 73. helyéig jutott, és 7. hétig volt helyezett. Az albumról négy dal jelent meg kislemezen. Tracklista She Getz Away With It vokál: Party Crowd Yeah Yeah gitár: Mikkel S.E. vokál: Chris M., Frode Hendriksen Forbidden Dreams vokóder: Boney Brian Dr. Love I Can’t Stand the Rain szaxofon: Torstein Siegel Sweet As Candy All In All Friends Waiting For My Baby spanyol gitár: Jørn Venaas Never 2 Late Energy gitár: Ivar Andersen spanyol gitár: Jørn Venaas Forbidden Dreams (Trance-Action Remix) Dr. Love (Medicine-Man) 902 Probitas A 902 Probitas (ideiglenes jelöléssel 1918 EJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1918. szeptember 3-án. Rhynchocypris A Rhynchocypris a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 6 faj tartozik: Rhynchocypris czekanowskii (Dybowski, 1869) Rhynchocypris dementjevi (Turdakov & Piskarev, 1954) Rhynchocypris lagowskii (Dybowski, 1869) Rhynchocypris oxycephalus (Sauvage & Dabry de Thiersant, 1874) mocsári cselle (Rhynchocypris percnurus) (Pallas, 1814) Rhynchocypris poljakowii (Kessler, 1879) Magyarpete Magyarpete település Romániában, Kolozs megyében. Fekvése Kolozs megyében, Kolozsvártól északkeletre, Magyarpalatka északkeleti szomszédjában fekvő település. Története Magyarpete [Pete- (Péter)-laka, (telke)] nevét az oklevelek 1294-ben említették először Pethelaka néven, majd 1296-ban Pethurteluke, 1306-ban Pethetelke, 1307-ben Petetelke, 1334-ben Petheberche formákban írták nevét. A település Ősi [Palatkai] Iwanka fiainak, Jánosnak és Gergelynek birtoka volt, melyet öröklött jogon bírtak. 1294-ben a gyulafehérvári Szent Lélek-apácakolostornak adták fele részét. 1296-1307 közötti években Palatka fele részét, mint Palatka tartozékát eladták Gyógyi Miklós ispánnak. Dettingeni csata Az 1743. június 27-én lezajlott dettingeni csatát a Nagy-Britannia, Habsburg Birodalom és Hannoveri Választófejedelemség alkotta szövetséges erők vívták Franciaországgal az osztrák örökösödési háború során. A csata Bajorországban Dettingen am Mainnál – amely ma Karlstein am Main része –, Aschaffenburg közelében zajlott le, és a szövetséges erők győzelmével végződött. Előzmények A Habsburgokat támogató államok (Nagy-Britannia, Hannover, Hollandia, Hessen) erőiket 1742 nyarán Németalföldön vonták össze. A 17 000 fős brit csapatok 1742. július 10-én csatlakoztak hozzájuk, miután partra szálltak Oostendében, így a szövetséges haderő – melyet pragmatikus hadsereg névvel is illetnek, mivel a Pragmatica sanctiót elfogadó államok csapatait tömörítette – 50 000 fősre duzzadt. Parancsnokai az angol John Dalrymple, Stair második lordja (névleges főparancsnok), az osztrák Leopold Philipp von Arenberg herceg és Neipperg tábornagy, valamint hannoveri részről Ilton tábornok voltak. A szövetséges hadműveletek A sereg 1743 januárjáig Németalföldön állomásozott, mikor is II. György utasította Dalrymple-t, hogy vonuljon délre Mainz városához. Mainzban ugyanis új érseket választottak, és György hannoveri fejedelemként nyomást akart gyakorolni katonai jelenléte révén a választás kimenetelére. Németalföld védelmére hesseni és osztrák csapatokat hagytak hátra. A Holland Köztársaság belső ellentétei miatt 20 000 fős seregük késlekedett, és túl későn indultak el ahhoz, hogy a hadjáratban részt vehessenek. A körülbelül 35 000 fős szövetséges haderő júniusban Aschaffenburgtól nyugatra a Majna mellett állomásozott. Június 17-én a brit uralkodó, II. György fiával, Vilmossal, Cumberland hercegével csatlakozott a sereghez, és átvette a parancsnokságot. Francia tervek Az összesen 70 000 fős sereggel rendelkező francia sereg parancsnoka, Noailles herceg a lehetőséget felismerve csapdát állított a szövetséges haderőnek. Első lépésként megszállta Frankfurtot, és ezzel az ellátmányt folyami úton a flandriai bázisokról kapó szövetséges haderőt elvágták utánpótlási útvonalaiktól. Ezt követően 45 000 fővel megszállta a Majna bal (déli) partját, majd hajóhidakat alakított ki a Majnán, és ezen átküldte Gramont herceget 23 000 fős sereggel a folyó bal partjára, így a Dettingentől a Spessart sűrű erdős hegyeiig húzódó szűk területen lezárta a visszavezető utat a szövetséges erők előtt. A folyó bal partján helyezte el rejtve 56 ágyúját, hogy egy esetleges támadás során a támadók bal szárnyát lőhessék onnan. Noailles maga 12 000 katonával keleti irányba vonult Aschaffenburg felé, hogy a Majnán ott átkelve kerüljön a szövetséges haderő hátába. A csata lefolyása Miután egy héten át nem kaptak normális ellátmányt, a szövetségesek június 27-én – a francia várakozásoknak megfelelően – Hanau irányába kényszerültek visszavonulni, hogy ott az osztrák tartalékokkal egyesüljenek. Mikor Dettingenhez értek, meglepődve tapasztalták, hogy a helységet már megszállták a hajóhidakon az éjszaka alatt átkelő francia csapatok. A szövetségesek így Dettingennél csatára kényszerültek. A csapataikat úgy állították fel, hogy a bal szárnyukkal a Majnára támaszkodjanak, amit reggel 9 órától délig meg is valósítottak. Eközben látták a túlparton Aschaffenburg felé tartó, Noailles vezette csapatokat, ezért egy gyorsan összehívott vezetői tanácskozáson úgy döntöttek, hogy brit és hannoveri gyalogosokat küldenek ide biztosítani a hátukat. Dél körül Garmont, aki azt hitte, csak az ellenség utóvédjével áll szemben, a parancs ellenére támadást intézett a királyi testőrség (Maison du Roi) lovassági egységével, áttört a britek első vonalain, és a lovasságukat a gyalogságuk sorai közé szorította. A kezdeti sikerek során több brit ezredzászlót is zsákmányoltak. A lovassági támadást a gyalogság is követte, és több brit gyalogezredet ők is visszaszorítottak. Így viszont a francia tüzérségnek be kellett szüntetnie a tüzelést, és a tüzérségi támogatás nélkül maradt egységek ellen a szövetséges erők ellentámadást intéztek. Egy három ezredből álló osztrák dandár a visszavonulóban lévő britek által hagyott résbe nyomulva támadást intézett a francia szárnyon álló gyalogság ellen, miközben a hannoveri tüzérség is tüzet nyitott. A franciák csatarendje felbomlott, és a folyó túloldalára vonultak vissza. A visszavonulás meglehetősen szervezetlenre sikeredett, az egyik hajóhíd le is szakadt, és sok francia katona a Majnába fulladt. II. György a csata nagyobb részében nem vett részt, mert megbokrosodott lova gazdájával a hátán elszaladt, és nem hozták vissza időben. Brit oldalon a csatában részt vett James Wolfe és Jeffrey Amherst, akik a hétéves háború során nagy szerepet játszottak Kanada meghódításában. A Hanauba vezető út így ismét nyitva állt, és szövetségesek folytatták útjukat ide, hogy készleteiket feltöltsék, a franciák pedig hamarosan visszavonultak a Rajnán túlra. A két fél még a csata előtt megegyezett, hogy a betegeket és a sebesülteket, akik az ellenség kezébe kerülnek, megfelelő ellátásban részesítik, és nem tekintik hadifoglyoknak. Mikor a szövetséges haderő továbbvonult Hanau irányába, a sebesültjeik többségét hátrahagyták. A franciák tiszteletben tartották az egyezményt, melyet a genfi konvenciók előfutárának is tekintenek. Következmények A dettingeni vereségükkel a franciák elszalasztották a lehetőséget, hogy rövid úton eldöntsék a háborút. Ha sikerrel járnak, a kiéheztetett szövetséges haderőnek II. Györggyel együtt meg kellett volna adnia magát. Bár végül a csata így nem bírt különösebb jelentőséggel az osztrák örökösödési háborúban, arról mégis ismeretes, hogy ez volt az utolsó, melyben a brit uralkodó személyesen is részt vett. Emlékezete Georg Friedrich Händel ezen alkalomból komponálta meg Dettinger Te Deum című művét, melyet az év november 27-én a király jelenlétében mutatott be ünnepélyesen. 1947 óta a sandhursti Királyi Katonai Akadémia ( Royal Military Academy ) egyik kiképző századát Dettingen után nevezték el, mely alakulat az utóbbi időkben a rövid kiképzési kurzusokat tartja. A deepcuti Királyi Logisztikai Hadtest Főparancsnokságának épületét Dettingen House névvel illetik, és itt található a Katonai Logisztika Múzeuma is ( Museum of Army Logistics ). Az egyik winchesteri kiképző ezred a Dettingen nevet viseli. Forrás http://www.britishbattles.com/king-georges-war-austrian-succession/battle-of-dettingen/ Manuela Imaz Manuela Imaz (Mexikó, 1979. június 14. –) mexikói színésznő. Élete Manuela Imaz 1979. június 14-én született. Karrierjét 1995-ben kezdte a María José telenovellában mint Adriana. Van egy lánya, Alaya, 2003-ban született. 2013. március 25-én megszületett második lánya, Manuela. Mazelov Mazelov település Csehországban, a České Budějovice-i járásban. Mazelov Smržov, Ševětín, Lišov, Neplachov, Dynín és Záblatí településekkel határos. Lakosainak száma 214 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: H1N1/09 pandemikus vírus A H1N1/09 pandemikus vírus sertés eredetű A típusú és H1N1 altípusú vírus törzs, amely a 2009-es influenzapandémiát okozta. A Magyar Immunológiai Társaság tájékoztatása szerint a korábbi, „szezonális” influenza törzseknél az új vírus szaporodóképesebb, nem csak a tüdő, de a bél nyálkahártyáját is károsítja és hosszabb ideig van jelen a szervezetben, így tovább fertőzőképes. Bár a vírus okozta betegség halálozási rátája alacsony, a vírus veszélyes: Súlyos szövődményeket alakíthat ki várandós kismamáknál, veszélyeztetettek a gyenge immunrendszerűek, köztük a csecsemők, és veszélyzetettebbek a fiatalok, akiknek szervezete még nem találkozhatott hasonló vírussal. A vírus intenzív immunválaszt vált ki, amely károsítja a légutak felszínének nyálkahártyáját, a tüdő légző felszínének csökkenését, légzéskárosodást, nagyon súlyos tüdővérzést, illetve halált is okozhat. A folyamat gyógyulás esetén is maradandó tüdőkárosodást eredményezhet. | Jellemzői A vírus az influenza 2009-ben észlelt törzse. A szezonális influenza korábban létező vakcinái nem nyújtanak ellene védettséget. Az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) által 2009 májusában publikált tanulmány szerint a gyermekek nem rendelkeztek immunitással az új vírussal szemben, a felnőtteknek azonban, különösen 60 év felett, volt bizonyos mértékű immunitása. A gyermekekben nem mutatkozott keresztreaktív antitestválasz az új törzsre, a 18 és 64 év közötti felnőttek esetében 6-9 százalékban, az idősebbeknél 33 százalékban. A korai elemzések közül sok utalt arra, hogy az új törzs öt különböző influenza vírusból tartalmazott géneket: az észak-amerikai sertésinfluenza, az észak-amerikai madárinfluenza, az emberi influenza vírusaiból, illetve két tipikusan Európában és Ázsiában előforduló sertésinfluenza vírusból. További elemzések azt mutatták, hogy az új vírus számos fehérjéje olyan törzsekére hasonlít, amelyek embereket megbetegítve enyhe tüneteket okoznak, és 2009. május 1-jén Wendy Barclay virológus arra utalt, hogy a kezdeti jelek alapján az új vírus a legtöbb ember számára valószínűleg nem okozna súlyos tüneteket. Más vezető kutatók ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a többszörös géncsere ellenére a vírus minden része lényegében sertésinfluenza eredetű. Az új vírus teljes genom leírását először az atlantai CDC kutatói bocsátották az adatbázisok rendelkezésére 2009. április 27-én. Május 6-án winnipegi tudósok fejezték be a Mexikóból és Kanadából származó vírusok teljes genetika leírását. Eredete 2009. június 23-án a The New York Times arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szövetségi mezőgazdasági hivatalnokai azzal a korábbi nézettel szemben, hogy az új influenzatörzs mexikói farmokon jelent meg, már úgy vélik, hogy a törzs valószínűleg Ázsiában jelent meg és egy ember szervezetében jutott Észak-Amerikába. A hivatalnokok kiemelték, hogy e hipotézisre nincs bizonyítékuk, ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy az eurázsiai és észak-amerikai géneket egyesítő vírus valaha is jelen volt észak-amerikai sertésekben. Arra viszont bőségesen rendelkezésre állnak bizonyítékok, hogy egy vele közeli rokonságban álló "testvérvírus" Ázsiában mozgott." 2009 júniusában egy nemzetközi kutatócsoport az utóbbi évtizedben kifejlesztett számítástechnikai módszerek alkalmazásával igyekezett rekonstruálni a 2009-es pandémia eredetét és útját. A csoport tagja, az Oxfordi Egyetem zoológia tanszékének kutatója, Oliver Pybus szerint "eredményeink azt mutatják, hogy ez a törzs már több évvel az emberre való átterjedés előtt is mozgott a sertéspopulációik között, valószínűleg több kontinensen". Pybus szerint az emberre való átterjedés már több hónappal a járvány felismerése előtt történt. A csoport következtetése az volt, hogy "bár az emberi influenzát szorosan nyomon követjük, a sertésinfluenza rendszeres nyomon követésének hiánya miatt évekig rejtve maradt egy pandémia okozására képes vírus kifejlődése".." Kutatók szerint valószínűleg az élő sertések Eurázsia és Észak-Amerika közti mozgása tette lehetővé az új H1N1 törzs létrejöttét elősegítő géncseréket. 2009 novemberében jelent meg a Virology Journal portálon egy tanulmány, amely szerint egy laboratóriumban vagy vakcina gyárban történhetett meg három kontinens három különböző törzse közt az új vírust létrehozó géncsere, majd a vírus "kiszökött". Erről a lehetőségről már korábban, 2009 májusában vita volt kutatók közt, és ekkor felkérték az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy vizsgálja meg a hipotézist. A WHO és más szervezetek azonban arra jutottak, hogy a pandemikus törzs természetes körülmények közt, nem laboratóriumban alakult ki. Fertőzőképessége A vírus fertőző és a szezonális influenzához hasonló módon terjed emberről emberre. A legáltalánosabb a fertőzöttek köhögése vagy tüsszentései során kiszabaduló cseppecskéken keresztül való fertőzés, amelyek egy másik személy kezére kerülhetnek, majd a szervezetébe, ha megérinti a szemét, orrát vagy száját (bár erre nincs direkt bizonyíték). A H1N1/09 a szezonális influenzánál fertőzőbb, és hordozói tovább fertőzőképesek, mint korábban gondolták. Az amerikai CDC kezdetben azt javasolta, hogy a betegek legalább egy napot várjanak a normális életmenetükhöz való visszatéréssel a láz alábbhagyása után (ami rendesen a tünetek megjelenése után 3-4 nappal következik be), később azonban kiderült, hogy a vírust még több nappal ezután is továbbadhatják. A vírus fertőzőképessége változhat, ha mutáción megy keresztül. Virulenciája Az új vírus virulenciája enyhe, halálozási rátája alacsony (mintegy 0.1 százalék). 2009 közepén a CDC azt állapította meg, hogy a legtöbb fertőzés a szezonális influenzához hasonlóan enyhe, a felépülés pedig általában meglehetősen gyors. a halálozások száma (2009 szeptemberéig) a szezonális influenza által okozott halálesetek töredéke. A brit Imperial College London kutatásai azonban azt mutatták ki, hogy a szezonális influenzától eltérően a H1N1/09 a tüdő mélyében lévő sejteket is megfertőzheti. A szezonális influenza csak az a2-6 receptor típusú sejteket fertőzi meg, amelyek tipikusan az orrban és a torokban találhatók meg, a H1n1/09 azonban az a2-3 receptor típusú sejteket is. Ez megmagyarázza, miért okoz egyes betegekben komoly légzőszervi tüneteket. (A H5N1 vírus szintén képes megfertőzni az a2-3 receptorú, mélyen a tüdőben elhelyezkedő sejteket, az a2-6 receptorúakat azonban nem, ettől kevésbé fertőzőképes a H1N1/09-nél.) Az új influenza megfertőzte betegek legtöbbje enyhe betegségen megy keresztül, a kórházba kerültek egy része azonban komolyan megbetegedik. Mint a kanadai Manitobai Egyetem intenzív ellátásszakértője, Arand Kumar megjegyezte, "ez a pandémia olyan, mintha két betegség volna: vagy pár napig ki kell hagynod a munkát, vagy kórházba kerülsz, gyakran az intenzív osztályra. Nincs középút." A déli féltekén 2009 júliusában és augusztusában a kórházi esetek 15-33 százaléka intenzív kezelést igényelt. A H5N1 madárinfluenzától és a SARStól eltérően, amelyek túlzott immunreakciót provokálnak, a H1N1/09 a tüdőhólyagocskákat rongálja, gyakran okozva heveny légzési zavar szindrómát (acute respiratory distress syndrome, ARDS), amely az esetek felében halálhoz vezet. A korai kutatások szerint a súlyosság az immunrendszerek genetikai változatosságától függő. Az Egyesült Államokban 2009 áprilisa és novembere között 3900 ember halt meg a H1N1/09 vírus miatt. (A szezonális influenzától ugyanitt évente 36 ezeren halnak meg, többnyire télen.) Az USA-ban diagnosztizált esetek halálozási rátája kisebb volt, mint 0,02%. Vakcina A korábban létező vakcinák nem myújtanak védelmet az új influenza ellen. Észak-Amerikában 2009. október végén jelentek meg az első hatékony vakcínák. Ezekből egy év alatt hárommilliárd dózis készülhet, szemben a korábbi ötmilliárdos becsléssel. | Fejlődési potenciálja 2009. május 22-én a WHO főtitkára, Dr. Margaret Chan azt mondta, hogy a déli féltekén a vírust szorosan figyelemmel kell követni, mert keveredhet a szezonális influenzával és előreláthatatlan módon módosulhat. The New England Journal of Medicine szaklapban író szakértők megjegyezték, hogy a tapasztalatok szerint a pandemikus vírusok szezonról szezonra változtak és a jövőben a mostani vírus is veszélyesebbé, vagy fertőzőbbé válhat. Ezért felhívták a figyelmet a vírus nemzetközi együttműködéssel történő figyelemmel követésének fontosságára. Más szakértők is attól tartanak, hogy a vírus a következő hónapokban mutáción mehet keresztül. Güuan Yi, a Hongkongi Egyetem virológusa leírása szerint a vírus „nagyon instabil”, ami azt jelenti, hogy más vírusokkal találkozva géncsere útján új genetikai anyaghoz juthat és megváltozhat. Egy interjúban ezt mondta: „A H1N1 és a H5N1 (madárinfluenza) olyan instabilak, hogy emiatt nagyobb az esélye, hogy genetikai anyagot cserélnek, miközben egy szezonális influenza vírus kisebb valószínűséggel vesz fel genetikai anyagot.” A H5N1 vírus általban csak madarakat fertőz meg, de amikor mégis emberre terjed át, a halálozási ráta nagyon magas, 60 és 70 százalék közötti. A szakértők aggódnak, hogy a virulensebb HPAI A/H5N1 madárinfluenza törzs kereszteződhet az emberek közt könnyebben terjedő A típusú influenza törzsek valamelyikével, például az új H1N1 törzzsel, aminek a veszélye különösen nagy azért, mert a H5N1 madárinfluenza törzs már évek óta endemikus a madarakban például Kínában, Vietnámban, Indonéziában vagy Egyiptomban. Mutációi 2009. november 20-án a Norvég Közegészségügyi Intézet közleményben tudatta, hogy az új vírusnak egy potenciálisan jelentős mutációjára bukkant, amely súlyosabb tüneteket okozhat. „A mutáció képessé tehette a vírust, hogy mélyebben hatoljon a légzőrendszerbe, súlyosabb betegséget okozva,” - írták. A WHO szerint a mutáció valószínűleg nem terjedt szét Norvégiában és a mutálódott vírus érzékeny maradt az antivirális szerekre és pandémiavakcínákra. Számos más országban, köztük Kínában és az Egyesült Államokban is felfedezték a vírus súlyos vagy kevésbé súlyos betegséget okozó mutációit. „Bár a vizsgálat még folyik, nincs arra utaló bizonyíték, hogy ezek a mutációk a H1N1 fertőzések gyorsabb terjedéséhez, vagy nagyobb számú súlyos, illetve halálos esethez vezetnének,” - írta egy közleményben a WHO." 2009. december 2-án azt közölte, hogy két tudomására jutott esetben a fertőzöttekben kimutatott vírus ellenálló volt az oszeltamivirre. Mindkét esetben - Walesben, illetve Észak-Karolinában - egy kórházi osztály betegei voltak a fertőzöttek és az immunrendszerük legyengült állapotban volt. A gyanú szerint egymásnak adták át a vírust. A december 2-ig eltelt két hétben az ismert oszeltamivir-rezisztens esetek száma 57-ről 96-ra nőtt. Érintett fajok Mielőtt elkezdett az emberek közt is terjedni, a vírus sertésekben volt jelen. 2007 augusztusában egy ohioi megyei vásárban 25 ember és 160 sertés lett influenzás. Az elemzés szerint mindegyiküket ugyanaz a H1N1 törzs fertőzte meg, amely emberi, sertés- és madárinfluenza génanyagot tartalmazott. Egy korábbi, 2004-es tanulmány szerint Iowában a sertésállatorvosok 20 százalékának és a húscsomagolók három százalékának vérében mutattak ki olyan antitesteket, amelyek sertésinfluenzval való megfertőződéssel alakulnak ki. Az egyetemi dolgozóknak nem voltak ilyen antitestjeik. Egy másik, 804 iowai közt végzett kutatás azt mutatta, hogy a sertésfarmok dolgozói ötvenszer, a feleségük harmincszor nagyobb valószínűséggel hordozta az antitestet, mint az egyetemi dolgozók. Pigs are also known to have been infected by humans. Emberek közt a vírus 2009 eleje óta terjed. 2009. november 27-én a WHO azt jelentette, hogy „több mint 207 ország, külső terület vagy közösség jelentette a 2009-es H1N1 pandemikus vírus laboratóriumban megerősített eseteit, köztük 7820 halálesetet”. A WHO 622482 laboratóriumban megerősített esetről tudott. 2009 augusztusának végén a chilei hatóságok azt fedezték fel, hogy az emberi H1N1/09 vírus mutáció nélkül madarakra terjedt át. A WHO és a CDC szoros figyelemmel követte ezeket a fejleményeket. A megfertőzött pulykák enyhe tüneteket mutattak, a chilei pulykahúst nem kellett kivonni a forgalomból és egyelőre nincs jele potenciálisan veszélyes mutációnak. A virológusok attól tartanak, hogy veszélyes és erősen fertőző vírustörzs születhet, ha a H1N1 a virulensebb, de embereket jelenleg kevéssé fertőző madárinfluenza vírusával kombinálódik. 2009 októberére egy másik esetre is sor került: a kanadai Ontarióban fertőződtek meg pulykák. 2009 októberében megerősítették, hogy egy hörcsög elkapta tulajdonosától a H1N1 vírust Oregonban. 2009 novemberében egy házi macska esetében erősítették meg a fertőzést. Az Oregoni Állatorvos Szövetség számolt be az első ismert esetről, amikor az új vírus végzett egy macskával. A szövetség azt javasolta a macskatulajdonosoknak, hogy ha kedvencük influenza tüneteit mutatja, ne érintsék a szemét, orrát és száját és alaposan mossanak kezet, miután a macskával érintkeznek, mivel lehet, hogy a macskák is továbbadhatják a vírust az embernek. Az első ismert kutya megfertőződést 2009 decemberében jelentették. Az Oregoni Állatorvos Szövetség számolt be az első ismert esetről, amikor az új vírus végzett egy macskával. Elnevezései A járvány kitörése óta az új vírust több néven is nevezték. A WHO szakértői 2009 júliusában nevezték el H1N1/09 pandemikus vírusnak (angolul Pandemic H1N1/09 virus), hogy megkülönböztessék a szezonális H1N1 vírus törzsektől és a spanyolnáthát okozó H1N1 törzstől. A vírust korábban elterjedten sertésinfluenza néven emlegették, ez ellen hivatalok és szakmai szervezetek is tiltakoztak, mert alkalmas volt annak a tévhitnek a táplálására, hogy nem biztonságos a sertéshús fogyasztása. E tiltakozások után az „új influenza A/H1N1” név is elterjedt (vagy röviden „új influenza”, illetve „A/H1N1”. Az amerikai CDC később az „új H1N1” névről a „2009-es H1N1 influenza” név használatára tért át. A magyar Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján a „Influenza A(H1N1)v” név szerepel, szakmai anyagok alkalmazzák a „új influenza A(H1N1)v 2009 vírus” nevet is. Hollandiában eredetileg sertésinfluenzának nevezték, de a holland közegészségügyi intézet és a helyi média azóta a „mexikói influenza” név használatára tért át. Dél-Korea és Izrael rövid ideig a „mexikói vírus” nevet fontolgatták. ". Később a dél-koreai sajtóban az SI rövidítést használták (angol „swine influenza”, azaz sertésinfluenza. A tajvani médiában a „H1N1 influenza”, illetve „új influenza” nevek gyökeresedtek meg. Az Állategészségügyi Világszervezet az „észak-amerikai influenza” nevet javasolta. Az Európai Bizottság az „új influenza vírus” nevet használja. Petőfiszállás Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában. Fekvése Megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös főúton jobbra; vasúton: a Cegléd–Szeged-vasútvonalon. Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 km-re délre, Bugactól 19 km-re délkeletre, Ópusztaszertől 26 km-re északnyugatra fekszik. Története Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője. A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt. Népesség A település népességének változása: Legenda A templomi szentségeket a török előli menekülés közben a hívek egy közeli kútba rejtették, hogy meg ne gyalázzák azokat. Ennek emlékezete később is fennmaradt. A szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani. Nevezetességei Pálos kolostor Pálos Szentkút Péteri-tó madár rezervátum Hangya Szövetkezet A „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében. Története 1898-ban fogadták el az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezetet, melynek hatására létrejött a termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja. Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban. Az 50 000 koronás alaptőkével alapított szervezet áruforgalma egy évtized alatt elérte a 12 millió koronát. A Bethlen-kormány a Hangya szövetkezeti üzletrészéhez állami támogatást nyújtott. Az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel következményeként az összes Hangya vagyont kártalanítás nélkül államosították. Volodimir Volodimirovics Klicsko Volodimir Volodimirovics Klicsko (ukránul: Володимир Володимирович Кличко, az elterjedten használt oroszos névváltozattal Vlagyimir Vlagyimirovics Klicsko [Владимир Владимирович Кличко] ; Szemipalatyinszk, 1976. március 25. –) ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó. Beceneve: Acélkalapács. Kétszeres nehézsúlyú világbajnok. A WBO majd az IBF/IBO/WBO/WBA egyesített nehézsúlyú világbajnoka. A Szovjetunióban, a mai Kazahsztán területén született Szemipalatyinszk (kazakul Szemej) városban, ahol az ukrán származású katonatiszt apja szolgált. Bátyja, Vitalij egykori háromszoros (WBO, WBC, WBC) nehézsúlyú profi világbajnok ökölvívó. Anyjuknak megígérték, hogy egymás ellen sosem fognak mérkőzést vívni. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, a Los Angeles melletti Beverly Hillsben él. Amatőr múlt 1993-ban junior Európa-bajnok nehézsúlyban. 1994-ben ezüstérmes a junior világbajnokságon nehézsúlyban. 1995-ben aranyérmes a katonai világbajnokságon nehézsúlyban. 1996 -ban ezüstérmes az Európa-bajnokságon szupernehézsúlyban. A döntőben az orosz Alekszej Lezintől szenvedett vereséget. 1996 -ban olimpiai bajnok szupernehézsúlyban . A nyolcaddöntőben az amerikai Lawrence Clay-Bey-t, a negyeddöntőben a svéd Attila Levint , az elődöntőben az orosz Alekszej Lezint , a döntőben a tongai Paea Wolfgrammot győzte le. Profi karrier Az atlantai olimpia után profi pályafutását a hamburgi Univerzumnál kezdte, Fritz Sdunek volt az edzője. 2000. október 14-én az amerikai Chris Byrd legyőzésével a WBO világbajnoka lett. A címét még öt alkalommal védte meg, majd 2003. március 8-án vesztette el a dél-afrikai Corrie Sanders ellen. A már Amerikába költözött Klicsko 2004. április 10-én a visszavonult Sanders miatt megüresedett címért az amerikai Lamon Brewster ellen mérkőzhetett, de nem tudott élni a lehetőséggel és TKO vereséget szenvedett. A Brewster elleni vereség óta Klicsko komoly győzelmi sorozaton van túl. Nemcsak három veretlen öklözőt a kubai Eliseo Castillót, nigériai Samuel Petert és az amerikai Calvin Brockot győzte le, de Chris Byrd kiütésével ő lett a IBF világbajnoka. 2007. július 7-én Kölnben sikeresen védte meg IBF világbajnoki címét és visszavágott Lamon Brewsternek, aki hatodik menet utáni szünetben feladta a reménytelenné váló küzdelmet. 2008. február 23-án New Yorkban , a Madison Square Gardenben egy címegyesítő mérkőzésen egyhangú pontozással legyőzte a WBO bajnok Szultan Ibragimovot . 2008. július 12-én a 11. menetben ütötte ki a 8 éve veretlen amerikai Tony Thomsont és ezzel megvédte egyesített címeit. 2008. december 13-án a németországi Mannheimban a volt világbajnok amerikai Hasim Rahmant győzte le technikai kiütéssel a 7. menetben. 2009. június 20-án gelsenkircheni Schalke 04 focicsapat stadionjában több, mint 60 ezer néző előtt győzte le az addig veretlen WBA-bajnok Ruslan Chagayevet . 2017. április 29-én vereséget szenvedett a brit Anthony Joshuától. Profi eredményei 69 mérkőzéséből 64-et nyert meg (ebből 54-et idő előtt), 5-öt veszített el. Pályafutása során négyszer volt interkontinentális bajnok (WBC, WBA, WBC, WBA). Az Európa bajnoki címet (EBU) egyszer szerezte meg, melyet az első WBA interkontientális címmel egyesített. Világbajnok pedig kettő alkalommal volt (WBO, WBA/IBF/WBO/IBO/RING). A The Ring magazin és az internetes szaklapok (Fightnews, Boxrec) is őt tartották visszavonulásáig az egyik legjobb nehézsúlyú bokszolónak. Jacek Granat Jacek Granat (Varsó, 1966. február 22. –) lengyel nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1986-ban lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2008-ban vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 195. Nemzetközi játékvezetés A Lengyel labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1994-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. FIFA JB besorolás szerint 2002-től első kategóriás bíró. A lengyel nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 2. helyet foglalja el 9 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2008-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 20. Világbajnokság U17-es labdarúgó-világbajnokság Egyiptom rendezte a 7., az 1997-es U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokkánt alkalmazta. --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra és Dél-Koreába, Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra valamint Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, Portugáliába a XII., a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságra illetve Ausztriába és Svájcba a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság Selejtező mérkőzés --- U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság Svájc rendezte a 13., a 2002-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol az UEFA JB bíróként foglalkoztatta. Szakmai sikerek 2010-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Sampigny-lès-Maranges Sampigny-lès-Maranges település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 151 fő (2015). Sampigny-lès-Maranges Dezize-lès-Maranges, Cheilly-lès-Maranges, Paris-l’Hôpital és Saint-Sernin-du-Plain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Škoda Octavia (1996) Az első generációs alsó-középosztályú Škoda Octaviát a cseh autógyártó, a Škoda Auto gyártotta 1996-tól 2010-ig. A nevét az eredeti 1959 és 1971 között gyártott modellről kapta. A jelenlegi Octavia elérhető 5 ajtós liftback és kombi kivitelben. Az ötajtós modellnek is nagy (530 literes), könnyen pakolható csomagtartóval rendelkezett, hisz a csomagtartóval együtt nyílt a hátsó szélvédő is. Az autó arra a Volkswagen Group platformra épül, mint a Volkswagen Jetta. A mai napig két generációt élt meg a modell. Három felszereltségi szint közül lehetett választani LX-GLX-SLX, ahol az LX az alap, míg az SLX a legnagyobb felszereltséget jelentette. Majd a három felszereltségi szintet 2000 után Classic, Ambiente, Elegance váltotta fel. A nagyteljesítményű variánsát RS vagy vRS-nek hívják, ezen felül volt egy ritka, de különleges luxus kiadás, a Laurin & Klement. Története Az első generációs Octávia 1996 novemberében jelent meg, és a Mladá Boleslavi modernizált Škoda gyárban gyártották. 2000-ben az első generációs modell ráncfelvarráson esett át, és bizonyos piacokon, mint például Magyarországon is, elérhető maradt miután 2004-ben a második generációs modell megjelent. Magyarországon, és más nyugat európai országban, Octavia Tour néven volt elérhető, míg a második generációs modell Octavia nevén futott. Más piacokon, megmaradt az Octavia név helyette az új modellnek az "új Octavia", Octavia5 vagy Laura nevet adták. Ráncfelvarrott modell A legfőbb fejlesztései a ráncfelvarrott modellnek a független hátsó felfüggesztése és a továbbfejlesztett belső tér, ami mind a térkínálatban, a designban és az anyagok minőségében mutatkozott. Emellett, már elérhető volt négykerék-meghajtással is. Verziók 4x4 A ráncfelvarrott Octavia elérhető volt négykerék-meghajtással mind a kombi és a liftback modellekben, ezt Haldex Traction típusú tengelykapcsoló használatával érték el, úgy mint több más Volkswagen Group A platformra épülő autók (Golf IV, Audi A3 és a SEAT León Cupra R4). Magasabb hasmagassága és nagyobb, 63 literes üzemanyaganyag tartálya volt, míg az elsőkerék-meghatásúnak csupán 55 literes. A négykerék-meghajtást csak a hatsebességes 100 lóerős 1.9 TDI-PD dízellel vagy ötsebességes váltóval az 1,8 literes, 150 lóerős benzines turbómotorral, a 2,0 literes 115 lóerős benzinmotorral az 1,9 TDI 90 lóerős dízelmotorral volt elérhető. Emellett még a 131 lóerős 1,9 TDI-PD dízel is elérhető volt hatsebességes váltóval, de ez csak elsőkerék-meghajtással lehetett kérni. vRS A vRS volt a legerősebb típus. Az 1,8 literes soros négyhengeres turbófeltöltésű motor 180 lóerőt volt képes leadni. 2003-tól kombi kivitelben is elérhető volt a vRS modell. Ezen felül kiadtak egy 100 darabos WRC limitált kiadást, ami abban különbözött a sima vRS Octaviáktól, hogy fehér rallyfestést és egyedi fehér 17’’ „spyder” könnyűfém felnit kaptak, és olyan extrákkal rendelkeztek, mint például az ESP, xenon fényszórók, fűthető első ülések. Laurin & Klement Luxus kivitelű limitált kiadású modell, aminek a szériatartozékai közé tartoztak többek között a bőrkárpittal bevont, fűthető ülések, blokkolásgátló (ABS), elektronikus kipörgésgátló (ASR), oldalsó és első légzsákok. Emellett a műszertábla az előző vörös helyett már zöld színnel világított. Rendőrjárműként való használatuk Magyarországon, a nagy csomagtér (528 liter), az alacsony ár, és a megbízhatóság miatt sok Octaviát használnak a rendőrök. A járművek korának köszönhetően jelenleg egyre kevesebb első generációs Octavia teljesít szolgálatot. A rendőrség kötelékében megtalálható a sportosabb vRS változat is. Járőrözésre és a városi feladatokhoz a feladat ellátása érdekében megerősített, és megemelt futóművel ellátott soros négyhengeres 1,6 literes benzinmotorost, ami 102 LE (5600 fordulat/percnél) és 148 Nm (3800 fordulat/percnél) képes leadni. Álló helyzetből 100 km/h-ra 11,8 másodperc alatt gyorsul fel. Az autópálya-rendőrség számára, egy gyorsabb modellre volt szükség. Ez a modell egy specifikációban a gyárival megegyező vRS típus, azaz a motorja 1,8 literes turbófeltöltős, ami akár 180 lóerő leadására képest, végsebessége 235 km/h, és 0–100 km/h-ra mindössze 7,9 másodperc alatt gyorsul fel. Az Octavia gumiabroncsai Az Octaviára való gumiabroncsok a modelltől függően 175 80 R14 88 T és 225 40 R18 92 Y között helyezkednek el. Az autóra gyárilag nem szerelnek fel lépcsőzetes abroncsokat, így az azokban ajánlott gumiabroncsnyomás mind a négy kerékre 1,9-től 2,7 bar-ig terjedhet attől függően, hogy melyik modellről van szó. Dobromir Zsecsev Dobromir Georgiev Zsecsev (bolgárul: Добромир Георгиев Жечев, Szófia, 1942. november 12. –) bolgár válogatott labdarúgó, edző. A bolgár válogatott tagjaként részt vett az 1962-es, az 1966-os, 1970-es és az 1974-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Bolgár kupa (1): 1967–68 Bolgár bajnok (2): 1969–70, 1973–74 Bolgár kupa (2): 1969–70, 1970–71 Pirosszarvú guán A pirosszarvú guán (Oreophasis derbianus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó Oreophasis nem egyetlen faja. Rendszerezés A családban a legközelebbi rokonai az Ortalis, valamint a Nothocrax, Pauxi és a Crax nembe tartoznak. Előfordulása Mexikó déli részén és Guatemala területén honos. Megjelenése Testhossza 84 centiméter. Fényes fekete tollazata, fehéren pettyezett fekete nyaka van, a mell és a felső hasa fehér. Fekete farkán fehér sáv van. Vörös szarvat és kis vörös lebernyeget visel. Életmódja Gyümölcsökkel, virágokkal és levelekkel táplálkozik, ritkán gerincteleneket is fogyaszt. Veréna A Veréna valószínűleg latin eredetű női név, a jelentése tartózkodó, félénk. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok július 22. szeptember 1. Eggesin Eggesin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 4813 fő (2014. december 31.). Városrészek Eggesin Hoppenwalde (1992 óta) Eggesiner Teerofen Gumnitz (Gumnitz Holl és Klein Gumnitz, 1993 óta) Karpin Története Írott forrásban elsőként 1216-ban tűnik fel mint Gizin vagy Gizyn. 1966-ban városi jogot kapott. Népesség A település népességének változása: Vas-oxid Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3, magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda). Néhány oxidot a kerámiák zománcában használnak. Sok vasoxid a kiégetés során jellegzetes színt kölcsönöz a máznak. A vörös márga színét a benne található vas-oxid adja. Néhány vasoxidot a kozmetikumokban használnak különböző színárnyalatokat előállítva segítségükkel. Nem mérgezőek, a páratartalomra közömbösek. Kozmetikai használatra a vasoxidokat szintetikus úton állítják elő, ezzel biztosítva a szennyezőanyagok kiszűrését, amelyek amúgy a természetes eredetű vasoxidokban megtalálhatók. Az élelmiszeriparban is felhasználják az ételek színezésére E172 néven. Vas-oxidok Vas(II)-oxid (FeO) (más néven vas(II)-oxid, ferro-oxid, vagy a természetben való előforduláskor wüstit) fekete színű, robbanásveszélyes anyag. Vas(III)-oxid (Fe 2 O 3 ) (más néven ferri-oxid, vörösvasérc, vas-oxid-vörös, hematit vagy maghemit) Tisztítás után az elektronikában mágneslemezek előállításánál használják. Gátolja a rozsdaképződést. Vas(II,III)-oxid (Fe 3 O 4 ) (más néven ferro-ferri-oxid vagy magnetit). Ez a vasérc. Ez a vasoxid megtalálható továbbá a hajók vízvonala alatt, mert képződését elősegíti a vizes környezet. A földkéregben hasonlóan gyakran előforduló többi érchez képest a vas előállítása viszonylag egyszerű (például az alumíniumhoz vagy a titánhoz képest). Geréb (település) Geréb, (1899-ig Hrábzke, szlovákul: Hrabské) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 600 lakosából 549 szlovák és 23 roma volt. Fekvése Bártfától 20 km-re északnyugatra a lengyel határ mellett fekszik. Nevének eredete Neve a szlovák hrabské (= grófi birtok) szóból származik. Története Az a terület, amelyen ma a község fekszik a 13. században királyi birtokként a sárosi várispánsághoz tartozott. 1338-ban Károly Róbert király az uradalomnak ezt a részét a szepességi Polyánfaluból származó Pongrác fia Bertalannak adja. Még ebben az évben a korotnoki Polyák Péter birtoka a Gerébi patak mentén fekvő terület. A falu létezésének első bizonyítéka egy 1351-es okirat, melyben Grabow alakban említik. Az 1440-es években és egészen a 16. századig korotnoki nemesek birtoka. Később a Zedniczky, a Bakonyi és a Petróczi családé. 1600-ban 13 adózó portája volt. A 17. században a gerébi Csáky család a birtokosa. 1787-ben 312 lakosa volt, míg 1828-ban 77 házában 588 lakosa élt. A 19. században az Anhalt család a birtokosa. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, zsindelykészítésből és faeszközök készítéséből éltek. Vályi András szerint "HRABSZKI. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Büdeskúti Úr, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zombori járásban, savanyú kútfői is vagynak, és sindelyeket készítenek lakosai, réttye, legelője, van." Fényes Elek szerint "Hrabszke, orosz falu, Sáros vmegyében, a Kárpát alatt, Galliczia szélén: 22 romai, 550 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Szép fenyves erdő. Savanyuviz-források. Zsindelykészités. Sovány, hideg föld. F. u. a Bideskuty nemzetség. Ut. p. Bártfa." 1910-ben 449, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott. 2001-ben 567 lakosából 527 szlovák volt. Nevezetességei Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban. Híres emberek Itt született 1904-ben Vasiľ Hopko eperjesi görögkatolikus püspök. Mozart: Hegedűverseny No. 7 Wolfgang Amadeus Mozart egyik kétséges darabja a K. 271a (K3-tól K271i) jelzésű D-dúr („Kolb”) hegedűverseny. Az alapszituáció: a két másolat A cikk tárgyát képező zenemű kézirata eddig nem került elő, viszont két különböző forrásból ismerjük, ráadásul ezek nem teljesen egyeznek meg. Aloys Fuchs kollekciójában egy teljes partitúramásolatot találtak (jelenleg a Porosz Állami Könyvtárban, Berlinben található). Partitúrát nem, de külön stimmeket találtak Párizsban is, ezek Eugene Sauzay (egy párizsi hegedűs) által készültek 1837 -ben tanára és apósa, Pierre Baillot számára, abból a kéziratból, amelyek feltehetőleg François Antoine Habeneck tulajdonát képezték (ő egy híres párizsi karmester és hegedűs volt a 19. században , szintén Baillot tanítványa). Semmit nem tudni arról, hogy Fuchs milyen forrásból készítette másolatát. Ez áll a katalógusában a műről: „Hegedűverseny – zenekari kísérettel, amelynek kézirata Salzburgban található? Az autentikusságának megállapítása még hátravan.”. A legfontosabb másolási „hiba” (?), hogy a hangszerek nem a szokásos mozarti sorrend szerint vannak leírva, például a szólista szólama a legutolsó sorban van. A párizsi változatra a következő van ráírva: „Versenymű hegedűre, írta Wolfgang Amadee Mozart, Salzburgban, 1777. július 16-án. Euguene Sauzay másolata a szerző kéziratáról, amely most, 1837-ben Mr. Habeneck tulajdona”. Robert Levin kimutatta, hogy a Fuchs-féle elrendezéssel ellentétben, egy utólag beragasztott papír pontosan jelzi, hogy Mozart milyen sorrendben írta le a hangszereket, valamint a kürtnél jelöli a szolmizációt, ahogy a többi hegedűversenyében teszi. Mivel Mozart egyetlen másik hegedűversenye se került kiadásra ebben az időben, ez a véletlen felbukkanás nem magyarázható meg egyszerűen. A művet egyébként Albert Kopfermann adta ki először, 1907-ben; ez a kiadás a Fuchs-féle másolaton alapszik. Talányok Hogyan és miért szerezte meg Sauzay a kottát, és miért másolta le (ha tényleg a kéziratot másolta)? „Visszaemlékezések” c. írásában Sauzay arról ír, hogy a lakásukon feleségével közösen Mozart-koncerteket néztek át. Mivel Augustine Sauzay kiváló zongorista volt, itt valószínűleg zongoraversenyekről van szó, de valószínűleg a hegedűverseny is ehhez az alkalomhoz illik, esetleg egy kamarafeldolgozáson törték a fejüket. Hogy hogy került a versenymű kézirata Párizsba, az megállapíthatatlan. Egyesek szerint Mozart eladta a kottát valakinek Párizsban; mások Mozart a zongorista Marie Bigot de Moragues-szel való barátságát (ő egyébként Sauzay barátja volt) is okként sorolják fel, mivel férje kottákat adott ki Bécsben. Sauzay vagy Baillot talán elő is adta a művet Párizsban. Ezt abból szűrték le, hogy 2 kadenciát találtak a párizsi kottákhoz csatolva; ezek talán Baillot művei. Még egy kadencia is található benne, talán Sauzayé. Az abban az időben uralkodó francia szokásokhoz igazodva a fúvós szólamok a zongorának külön lapra van leírva, amelynek talán a karmester/hegedűs Alexander Boëly a megalkotója. A Sauzay- és Fuchs-kópiák között egy 37 ütemes eltérés mutatkozik a 3 tétel végén, Fuchs javára. Fuchs másolata mindegyik tételhez tartalmazott kadenciákat, Kopfermann szerint nem Mozarttól származókat, ezért ki se lett nyomtatva. Az, hogy Mozart a plusz 37 ütemet lerövidítette hétre, autentikus eseménynek tűnik az 1778. szeptember 11-i Mozart levéllel összehasonlítva: „Ha lesz időm, néhány hegedűversenyemet át kellene hangszerelnem, ill. le kellene rövidítenem.” Magyarázatok az alapszituáció megoldására Köchel jegyzék második revíziója Ludwig von Köchel nem is ismerte ezt a versenyműevet, ezért az első Köchel-jegyzékben nem is szerepelt. A K2-ben (1905) Walderese a K271a alá helyezte, 1777. július 16-i keletkezési dátummal feltüntetve, és megjegyezte, hogy az elveszett kézirat Habeneck tulahdonát képezte 1837-ben. 1907-es publikációja (és november 4-i drezdai bemutatója után) a tudósok felszólaltak az autentikussága ellen. Egyikük, St. Foix nem vonta kétségbe a hitelességet, de azt feltételezte, hogy ez nem az eredeti mű, hanem egy 1779-es vagy 1780-as mozarti átirat. Mások annyit mondtak, hogy Mozart csak a „magját” írta meg a darabnak, más fejezte be. Rudolf Gerber magyarázata Rudolf Gerber 1934 áprilisában egy másik kiadást adott ki, nem megkérdőjelezve hitelességét és részletezte a Finale végső témája és a Les Petits Riens gavott (először A. Heuss 1907-ben tudósított róla) közti kapcsolatot, ill. a K. 211-es koncerthező rokon első tétel főtémát. Ezek mellett 1932-ben Yehudi Menuhin George Enescu kadenciával egy felvételt is készített belőle. Harmadik Köchel-jegyzék átdolgozás, Alfred Einstein Alfred Einstein megtartotta a versenymű számát a K3-ban is (átszámozta K271i-re – nem a dátum változása miatt, hanem az előtte levő számváltozások miatt), de megjegyezte, hogy valószínűleg ez egy más által feldolgozott Mozart-versenymű, viszont az 1777-es eredeti verziót nem lehet rekonstruálni. Több tudós a magas fekvések használatát kritizálta. Mások a lassú tétel pizzicatóit, megint mások a decimafogásokat kifogásolták. Einstein ezt úgy magyarázta, hogy ezen elemek a 19. század folyamán kerültek bele a műbe. Blume feltételezései Friedrich Blume teljes mellszélességgel kiállt az autentikusság mellett, a mozarti passzázsok, témák, harmóniák és hangszerelés miatt. Megállapította, hogy voltak már jelek egy újabb versenyműre a divertimentókban és a szerenádokban, és egy versenyműt a merészen új technikai megoldásai miatt nem kéne kritizálni. Blume említést tett Einstein elméletéről, amit mindjárt kritizált is. Carl Bär megállapításai 1963-ban Carl Bär egy tanulmányában szintén kiállt a hitelesség mellett. Felidézte a Joachim von Schiedenhofen naplójából való részleteket, amelyek szerint 1777. július 25-én Gussetséknél Mozart-műveket adtak elő, többek között egy szimfóniát, egy hegedűversenyt – ahol a szólót az ifjú Mozart játszotta – és egy fuvolaversenyt; Bär szerint a K271a koncertről van szó, amely erre az alkalomra íródott. Bär ezenkívül azt is megállapította, hogy Wolfgang Leopold Mozartnak 1777. szeptember 18-án írt levelében is erre a koncertre utalt, mely szerint a „Herr Kolb” által játszott versenymű a K271a volt (innen a mű beceneve). Leopold másszor is említést tesz a Kolbnak írt hegedűversenyről, például 1778. augusztus 8-án, és valószínűleg ez is ugyanaz a D-dúr versenymű. Az 1778. április 13-ai Leopold Mozart levélben előbukkanó állítás, mely szerint Czernin báró – aki 1775 áprilisa óta tartózkodott Salzburgban – nem hallotta Kolbot még hegedülni; Bär ezáltal kizárja, hogy a Kolbnak írott koncertek egyike az 1775-ös „kvintettnek”. Ez a rész az előző fejezet része is lehetne, de itt kell megemlíteni, hogy az se biztos, hogy maga Kolb ki volt. Franz Xavier Kolb (1731–1782) volt az első személy, akire gondoltak. Ennek ellenére Bär szerint valamelyik fia valószínűbb – Joachim (1752-es születésű) vagy Johann Andreas, aki öccsénél öt évvel idősebb volt. Bär Johann Andreast jelöli meg a lehetséges „Herr Kolb”-nak, aki egyébként amatőr volt, és valószínűleg nem volt nagy repertoárja és ezért Mozart versenyművét játszotta (amit – Bär szerint – közvetlenül Salzburg elhagyása előtt kapott kézhez). Bär a komponálási időt június 16. – a második Lodronéknak szánt éjszakai muzsika előadása (K. 287/271H) – és Nannerl névnapja, július 26. közé helyezi, évnek 1777-et jelöli. Bär szerint a dátumozás is igazolja az autentikusságot. Az olasz fejléc, a „Salisburgo li 16 di Luglio 1777” nagyon hasonlít az abban az időben keletkezett művek dátumozására, és bárki írta oda a fejlécet, semmi se zárja ki, hogy Mozart ebben az időben hegedűversenyt írjon. Ernest Hess a hitelesség ellen Mindezek ellenére Ernest Hess a komponálási hibák magas számára, a nem igazán Mozartos fordulatokra, hangszerelési gyengeségekre, jelentéssel nem bíró szekvenciákra és hasonló elemekre (amiket maga Mozart a saját Ein musikalisches Spaß című művében ki is parodizált, mint más szerzők gyengeségeit) hivatkozva elutasította a hitelességet. A Köchel-jegyzék 6-os revíziója megtarotta a mű helyét a katalógus fő részében (nem került a függelékbe), és a megjegyzésrovatot is csak Hess állításával egészítette ki. Mahling, Schmid és az NMA Christoph-Hellmut Mahling 1978-ban röviden kifejtette, hogy szerinte Mozart egy kortársa hegedűversenyét másolta le. Konklúzióként levonta, hogy ahogy egyre több részlet kerül elő, úgy nő a megválaszolatlan kérdések száma. „Egy dolog viszont majdnem biztos: A K271i hegedűverseny rejtélye még nem oldódott meg.” 1980-ban a Neue Mozart Ausgabe, azaz Új Mozart-kiadás (melyet Mahling szerkesztett) a kétséges hitelességű műek közé sorolja a művet. A fentebb említett kadenciák mindegyike szerepel az NMA függelékében. Manfred Hermann Schmid (Mozart Studien 1999 című írásában) elsősorban formai és technikai okokra hivatkozva kinyilvánítja, hogy a mű nem hiteles: „Az egész K271i versenymű alatt azt érzem, hogy ez nem olyan zene, amit komolyan Mozartnak lehet tulajdonítani”. Schmid ugyan elismeri az 1780 körüli keletkezési dátumot, de kinyilvánítja, hogy más formák és megoldások jellemzik, mint Mozart zenéjét. Mahling a 2001-es Mozart-Jahrbuchban újabb megállapításokat közölt. Először is leírta az eddigi tényeket, feltételezéseket, majd elárulta a legfrissebb információkat. Ha azt feltételezzük, hogy átirat, akkor ki lehet a mű eredeti szerzője? Baillot koncertjeivel összehasonlítva Mahling kimutatta, hogy a szóló struktúrája nagyon eltérő. Mahling szerint a cikk tárgya inkább Rodolphe Kreutzer (1766–1831) műveire hasonlít, például a G-dúr Violon Concerto Nr. 1-re, amely 1783-1784 körül keletkezett. (Kreutzer 1783 és 1810 között 19 hegedűversenyt írt.) Mahling szerint a ritka magas fekvések a szólóhegedűben francia hatásra utalnak, mégpedig Baillot és Kreutzer, ill. társaik műveire, amelyekkel az új hegedűmetódust akarták elterjeszteni. Ennek ellenére ezek a magas hangok gyakran „motiválatlanok”, semmi kapcsolatuk nincs a darab többi részével, és nem részei a mű struktúrájának. Mahling azt is leszögezte, hogy ami a koncertben nem Mozartos elem, azt később a francia zeneszerzési iskolában gyakran használták. A fentebb említett szokatlan pengetés például a d-moll Symphonie Concertante 2 hegedűre (Op. 38, 1816-ból) elején van, melynek szerzője Baillot. Ezek mellett az „Allegro maestoso” tempójelzés, amely itt az első tételnek a tempója, csak a későbbi Mozart-zongoraversenyekben fordul elő, de egyik hegedűversenyében sem (ez félig-meddig egy elég, akár nem tudósok számára is észrevehető kisebb tévedés, mivel például az ezen időszakban írt Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra c. mű első tételének is ez a tempójelzése) – viszont kedvelt a francia régiókban. A „méltóságteljes kezdés”, ill. a pontozott hangok – Mahling állításához igazodva – a francia nyitány jellemzői. Ha a mű „átirat”, Mahling szerint Baillot vagy Kruetzer műve, és az 1830 körüli időkből származik. Konklúzióként összefoglalva a nyitott kérdéseket: A szólóstimm formája és felépítése mellett elfogadhatjuk-e Mozart szerzőségét, de nem illesztve a koncertet az 1775 -ösök mellé? Vagy Mozart csak átírta egyik kortársa művét? Vagy az ellenkezője, valaki kiegészítésekkel „írta át” Mozart művét egyik lapról a másikra? Ily módon Mozart szolgáltatta az „alapanyagot”, amely ma egész más köntösben található meg? Vagy egy ismeretlen, Mozartnak hitt későbbi szerző műve, vagy csak hibásan neki tulajdonítják? Vagy ez egy hamisítvány (mint például az Adelaide Concerto )? Cseh szerző? Kevin Bazzana Richard Kapp az erről a koncertről készült CD-felvétel papírjában azt állítja, hogy van egy ötlete a származását illetően. Kapp kijelentette, hogy a felvétel ideje alatt Cseh Filharmonikusok Kamarazenekarának tagja elkezdtek nevetni, amikor játszani kellett a darabot, mivel állítólag a rondó egy karácsonyi éneken alapszik. Így a mű egy cseh szerző tollából is származhat. Ez is egy fontos eleme lehet a megoldásnak. Magáról a műről A mű egyébként a klasszikus versenymű felépítését követi, három tételes (gyors-lassú-gyors) és kb. 30 perc hosszú. A tételei a következőek: Allegro maestoso Andante Rondeau. Allegro Az első tétel különös rokonságot mutat a „kis D-dúr” versenyművel. Egyebek Általában a Fuchs-féle hosszabb változatot játsszák. Jean-Jacques Kantorow szokta egyedül a másolatban talált kadenciákat használni, a többiek általában sajátot, vagy másét. Bánföldi Zoltán (festő) Bánföldi Zoltán (Budapest, 1962. október 2. –) festő, performer. Életútja Kiállításai Egyéni 1992 • Home Galéria, Budapest • Poszterház 1995 • Ericsson Galéria, Budapest • Vízivárosi Galéria, Budapest 1996 • Duna Galéria, Budapest • Művészeti Fesztivál, Kapolcs • Corvin Bank, Budapest • V. A. M. Design Center • Beer-Sheva, Izrael 1997 • Illárium Galéria 1998 • Teátrum Galéria, Budapest • Bank Center, Budapest • Budapest Galéria, Budapest 1999 • Performance, Goethe Intézet, Budapest 1991 • Expanzió, 4. Nemzetközi Performance Fesztivál, Érsekújvár 1993 • Művészbál, Győr • Expanzió, Vác • Művészeti Fesztivál, Kapolcs 1994 • Na-Ne Galéria, Budapest 1995 • Művészeti Fesztivál, Kapolcs • Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest Csoportos 1989 • Open Haven M., Amszterdam 1990 • Wilhelmina Build. Apeldoorn, Pool, Amszterdam 1991 • Magyar Műhely Találkozó, Szombathely 1992 • Strand Expo, Budapest • “Űr”-kiállítás, Vajda LSG, Szentendre • Csongrádi Galéria, Csongrád • I. M. Miles Davis, Vajda LSG, Szentendre 1993 • Imatra, Kuopio, Nurmes (FIN) • Agora Fesztivál, Budapest • II. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr 1994 • Budapesti Art Expo ’94, Hungexpo • Csongrádi Galéria, Csongrád • Széchenyi Múzeum, Nagycenk 1995 • Budapesti Art Expo ’95, Hungexpo • Agora Fesztivál, Budapest • Ottensteini Kastély Múzeum (A) • Csontváry Galéria, Budapest 1996 • Trompe L’Oeil, Görög Templom, Vác • Budapest Kongresszusi Központ “C” csoport kiállításai, Budapest 1993 • Tér-Képzetek, Budapest Galéria, Budapest • Művészbál, Győr • Strand Expo, Zsinagóga, Győr • Napóleon Ház, Győr • Tűzoltó u. 72., Budapest 1994 • Bartók ’32 Galéria, Budapest 1995 • Pandora Galéria, Budapest • Modern Művészeti Múzeum, Rijeka • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Francia Intézet, Budapest 1996 • Drog, Bartók ’32 Galéria, Budapest Kövi csiga A kövi csiga (Aegopis verticillus) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj. Egyéb elnevezései: óriás gombcsiga, korongcsiga. Megjelenése Háza 17–21 mm magas, 25–32 mm széles, hat vagy hét kanyarulatból áll. A kerek és kúpos csigaház alulról fénylő és enyhén, felülről pedig sűrűn barázdált, köldöke igen tág. Színe szaruszínű: sárgásbarna, esetleg zöldessárga. Kanyarulatain ferde, világosabb sárga sávok lehetnek, a korábbi növekedési zónákat jelölve. Az utolsó kanyarulaton kevéssé kifejezett, tompa taraj figyelhető meg. Az állat teste karcsú, háta és hosszú csápjai sötétszürkék, majdnem feketék; lába halványabb szürke. Elterjedése és életmódja Az Északnyugat-Balkántól (Bosznia, Montenegró) Magyarországon keresztül északon Csehországig, nyugaton az Keleti-Alpokig és Dél-Itáliáig (Calabria) található meg; behurcolt populációi élnek Bajorországban és Schwerinben. Nedves talajú dombvidéki erdőkben a lehullott lomb és kövek alatt él. A szárazabb időszakokat a talajba ásva vészeli át. Mindenevő, elsősorban elhalt növényi részekkel táplálkozik, de időnként megeszi a gilisztákat, sőt más csigákat vagy egyéb elhullott állatokat is. Nyáron szaporodik, 50-60 nagyméretű (4 mm átmérőjű) petét rak le a nedves talajra, levelekre vagy korhadó fára. A 3-4 hét múlva kikelő kiscsigák háza másfél kanyarulatból áll, amely az ősz végére három kanyarulatos házzá növekszik. Németországban és Ausztriában veszélyeztetett, Magyarországon nem védett. Lecumberry Lecumberry település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 170 fő (2015). Lecumberry Ahaxe-Alciette-Bascassan, Béhorléguy, Bussunarits-Sarrasquette, Estérençuby, Hosta, Larrau, Mendive, Orbaitzeta és Ochagavía községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nyizsnyij Ogyesz Nyizsnyij Ogyesz (oroszul: Нижний Одес, komi nyelven Улыс Öдöс) városi jellegű település Oroszországban, Komiföldön. Lakossága: 9680 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Önkormányzati szempontból Szosznogorszk önkormányzati járáshoz tartozik. Fekvése Komiföld középső részén, Szosznogorszk központjától 55-60 km-re északkeletre, a Nyizsnyij Ogyesz (az Izsma mellékfolyója) felső folyásán helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás Szosznogorszkban van, a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonalon. Szosznogorszkba menetrendszerű autóbuszjárat is közlekedik. Neve Neve a folyónévből keletkezett. A komi „Öдöс” szó első része: öд kb. jelentése 'gyorsaság, sebesség'; második része: -öс (-эс) főnévképző. Az orosz „nyizsnyij” jelentése 'alsó'. (A közelben van Verhnyij Ogyesz, vagyis Felső Ogyesz nevű folyó is.) Története A település létrejötte a nyugat-tebuki olajlelőhely felfedezéséhez kapcsolódik, ahol először 1959-ben tört fel olaj az egyik fúrásból. Vojvozsból érkezett szakemberek és olajmunkások 1961-ben kezdték meg a feltárást és a kitermelést Tebuk településtől 17 km-re. A közeli fenyőerdőben felépített munkatelepből nőtt ki Nyizsnyij Ogyesz település, melyet hivatalosan 1964-ben alapítottak meg, bár akkorra már 2390 lakosa volt. Carl Alfred Pedersen Carl Alfred Pedersen (Oslo, 1882. május 5. – Oslo, 1960. június 25.) norvég olimpiai bajnok, ezüstérmes és bronzérmes tornász, hármasugró. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és összetett csapatversenyben aranyérmes lett. Mint atléta is versenyzet, és hármasugrásban a 8. lett. Az 1908. évi nyári olimpiai játékokon tornában összetett csapatversenyben ezüstérmes lett. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon tornában svéd rendszerű összetett csapatversenyben bronzérmes. Klubcsapata az IF Ørnulf volt. Olba, Aragon Olba, Aragon település Spanyolországban, Teruel tartományban. Lakosainak száma 227 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Monte Cassino Monte Cassino egy sziklás hegy 130 kilométerre délre Rómától, és 2 kilométerre nyugatra Cassino városától. 520 méter magas. Nursiai Szent Benedek, a bencés rend megalapítója 529 körül kolostort alapított rajta, amely a 8. század második felében az akkori tudományos kutatás tevékeny színhelyévé változott, ezáltal a szerzetesi könyvtár kódexállományát is megnövelve. 1944. február 15-én az Egyesült Államok légiereje lebombázta a kolostort, amely teljesen megsemmisült, csak a kripta (Szent Benedek sírjával) maradt épségben. Ezt követően a környéken állomásozó német csapatok állásokat foglaltak a kolostor romjai között. A hegy és környéke hosszú ideig tartó véres csaták színterévé vált. 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencia A 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferenciát (2015 United Nations Climate Change Conference) a Párizs melletti Le Bourget településen tartották meg november 30. és december 12. között. Ez volt a 21. éves ülése (COP 21) az 1992-ben aláírt ENSZ éghajlat-változási keretegyezménynek (UNFCCC) és a Kiotói jegyzőkönyvet aláíró országok 11. találkozója. A találkozó célja a világ minden országára kiterjedő jogilag kötelező erejű általános egyezmény megalkotása volt a klímaváltozás ügyében. Az egyezmény ratifikálása Az egyezmény életbelépéséhez (a konferencia befejezése után) legalább az üvegházhatású gázok 55%-át kibocsátó 55 ország ratifikálására van szükség. 2016. szeptember 1-éig azonban csak 23 ország, köztük Európában elsőként Magyarország parlamentje fogadta el a megállapodást. Korunkban Kína a legnagyobb széndioxid-kibocsátó a világon. A kínai parlament 2016. szeptember 3-án ratifikálta az egyezményt, majd még aznap bejelentették, hogy az Egyesült Államok is csatlakozott a megállapodáshoz. Az elfogadást közvetlenül a G20-ak Kínában szeptember 5-én megnyíló csúcsértekezlete elé időzítették. A világ két nagy kibocsátójának – Kína (24%) és az USA (17,9%) – egyeztetett lépése jelentősen felgyorsítja az elfogadás folyamatát szerte a világon. Led Zeppelin (box set) 1990. szeptember 7-én jelent meg a Led Zeppelin című 4 CD-s box set, ami a Led Zeppelin legnépszerűbb dalait tartalmazza digitálisan felújítva. Az album dalai 1. lemez " Whole Lotta Love " "Heartbreaker" " Communication Breakdown " " Babe I'm Gonna Leave You " " What is and What Should Never Be " " Thank You " " I Can't Quit You Baby " " Dazed and Confused " " Your Time is Gonna Come " "Ramble On" "Traveling Riverside Blues" (korábban nem jelent meg) " Friends " "Celebration Day" "Hey Hey What Can I Do" (korábban csak kislemezen jelent meg) "White Summer/ Black Mountain Side " (korábban nem jelent meg) 2. lemez "Black Dog" "Over the Hills and Far Away" "Immigrant Song" " The Battle of Evermore " "Bron-Y-Aur Stomp" "Tangerine" "Going to California" "Since I've Been Loving You" "D'yer Mak'er" "Gallows Pole" "Custard Pie" "Misty Mountain Hop" "Rock and Roll" "The Rain Song" " Stairway to Heaven " 3. lemez "Kashmir" "Trampled Under Foot" "For Your Life" "No Quarter" "Dancing Days" " When the Levee Breaks " "Achilles Last Stand" "The Song Remains the Same" "Ten Years Gone" "In My Time of Dying" 4. lemez "In the Evening" "Candy Store Rock" "The Ocean" "Ozone Baby" "Houses of the Holy" "Wearing and Tearing" "Poor Tom" "Nobody's Fault But Mine" "Fool in the Rain" "In the Light" "The Wanton Song" " Moby Dick "/"Bonzo's Montreux" (ebben a formában korábban nem jelent meg) "I'm Gonna Crawl" "All My Love" A dalok az eredeti albumokon Led Zeppelin : Led Zeppelin II : Led Zeppelin III : Led Zeppelin IV : Houses of the Holy : Physical Graffiti : Presence : In Through the Out Door : Coda : Quérénaing Quérénaing település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 925 fő (2015). Quérénaing Famars, Maing, Monchaux-sur-Écaillon, Verchain-Maugré, Sommaing, Vendegies-sur-Écaillon és Artres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Steindl Imre-díj A Steindl Imre-díj a Magyar Tudományos Akadémia által alapított díj volt 1998 és 2006 között. Alapja Peter Munk magyar származású kanadai üzletember közérdekű célra történő kötelezettségvállalása volt. Olyan magyar vagy külföldi építészeknek lehetett odaítélni, akiknek a tervei alapján Magyarországon építmény, épület, épületegyüttes felépítésére, műemléki épület teljes rekonstrukciójára és üzembe helyezésére sor került (terv és félkész épület nem díjazható). A díj összege 10 000 USD, vagy az annak megfelelő forintösszeg volt. A díjat nem lehetett megosztani. Díjazottak Bachman Zoltán (2005) Cságoly Ferenc (2000) Finta József (1998) Jurcsik Károly (2003) Makovecz Imre (1999) Marosi Miklós (2006) Plesz Antal (2001) Vadász György (2002) Joe Cilia Joe Cilia (1937. október 22. – Msida, 2017. augusztus 5.) válogatott máltai labdarúgó, hátvéd, edző. Pályafutása Klubcsapatban 1955–56-ban a Rabat Ajax, 1956 és 1965 között a Valletta FC labdarúgója volt. 1965-ben az ausztrál Melita Eagles játékos-edzője lett. Hazatérése után 1971 és 1973 között ismét a Valetta csapatában szerepelt. 1958-ban és 1964-ben Az év máltai labdarúgójának választották. A válogatottban 1957 és 1969 között kilenc alkalommal szerepelt a máltai válogatottban. Edzőként 1983 és 1985 között a Valletta FC, 1985–86-ban a Rabat Ajax, 1989 és 1992 között a Hibernians FC vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Játékosként Az év máltai labdarúgója (1958, 1964) Máltai bajnokság bajnok (3): 1958–59, 1959–60, 1962–63 Máltai kupa győztes (2): 1960, 1964 Edzőként Máltai bajnokság bajnok: 1983–84 Máltai bajnokság bajnok: 1985–86 Máltai kupa győztes: 1986 Szállási Árpád Szállási Árpád (Nagyecsed, 1930. június 30. – Esztergom, 2012. július 9.) orvos, orvostörténész. Élete Nyolcgyermekes család hatodik tagjaként született. Édesapja három elemit végzett, de gyermekeit taníttatta. Testvérei közül ő egyedüliként jutott el az érettségiig. Mint kitűnő tanuló a polgári után gimnáziumba került, Mátészalkán érettségizett. Előbb a nagykárolyi piarista gimnázium, majd 1946/47-ben az esztergomi gimnázium diákja volt. Máig számon tartják, hogy március 15-én a városháza erkélyéről ő szavalta Ady „A tűz márciusa” című versét. Tanárai magyar–francia–történelem szakos bölcsészi pályát ajánlották számára, itt kezdte, de a véletlen folytán az orvosi egyetemen folytatta Debrecenben. Választását nem bánta meg, az egyetemen mint eminens tanuló igyekezettel készült az orvosi hivatásra. Emellett folyamatosan kacsintgatott a bölcsészet egyes területei felé, rendszeresen hallgatta Hankiss János, Juhász Géza, Koczogh Ákos, Kardos Pál előadásait. Az egyetem befejezése után szeretett volna orvostörténelemmel foglalkozni, de mivel ilyen tanszék ekkor nem volt, rövid időre Jeney Endre professzor mellett kapott állást a Közegészségtani Intézetben, majd a kitűnő gyermekgyógyász Buda Károly főorvos munkatársa lett Debrecenben. Tőle nemcsak a szakma alapvető ismereteit sajátította el, hanem emberként is sokat tanult orvosi magatartásból, empátiából, szociális érzékenységből. 1956-ban megnősült. Felesége dr. Esztári Piroska bőrgyógyász. Két kivételes tehetségű fiúk kutatóorvos lett, mindkettő külföldön él családjával. Anyagi nehézségek miatt elhagyta Debrecent és Szatmárban, két év után Kesztölcön vállalt állást. Kesztölc után Esztergom következett, ahol szintén családorvosi munkát vállalt. A Hippokratész papjaként gyógyító Takács János körzetét vette át azzal az örökséggel, amely példaként szolgált. Alapító tagja volt a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak és tagja a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak is. Az 1966-tól kétévenként megrendezett kongresszusokon rendszeresen képviselte Magyarországot, legtöbbször saját költségén, színvonalas előadásaival. Érdemeit a honi társaság Zsámboki-éremmel és Weszprémi-díjjal jutalmazta. Hosszú éveken át ő szerkesztette az Orvosi Hetilap Horus elnevezésű orvostörténeti rovatát. Több mint 500 dolgozata jelent meg, valamint húsz könyve, több könyvrészlete, verseskötetei és szépirodalmi munkái láttak napvilágot. Orvostörténeti munkái az Akadémiai Kiadó, az orvostudományi társaságok, a Debreceni Egyetem, a Medicina Kiadó, valamint a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár gondozásában jelentek meg. Szépirodalmi műveinek többsége az Esztergomi füzetek sorozatban látott napvilágot. Szakcikkeinek nagy része az Orvostörténeti Közleményekben és az Orvosi Hetilap Horus rovatában, valamint az esztergomi eKórlapban jelent meg. Emellett többször is publikált az Esztergom Évlapjai, a Limes, a Debreceni Szemle, a Szegedi Műhely, az Új Forrás és a Magyar Tudomány hasábjain. Ő írta a Magyar nagylexikonban a múlt magyar orvosairól szóló szócikkeket. Orvostörténeti publikációi mellett több művelődéstörténeti és irodalomtörténeti írása is megjelent, számos alkalommal publikált magyar írók betegségeiről, orvosaikról, valamint azokról az orvosokról, akik jelentős szépirodalmi munkásságot is kifejtettek. A régi magyar és magyar vonatkozású orvostudományi munkák egyik legjelesebb tudója volt, s elismert szakértője volt az orvosi numizmatikának is. Tagja volt a „Hiúzszeműek Társaságának” Antall József későbbi miniszterelnökkel, Benedek Istvánnal, Vekerdi Lászlóval, Gazda Istvánnal és Birtalan Győzővel együtt. Rendszeresen találkoztak, éles vitákat folytattak társadalmi, szociális, kulturális és egyéb fontos kérdésekről. Személyesen ismerte az utóbbi évtizedek kiváló íróit, költőit, festőit, képzőművészeit, orvosait és kapcsolatot tartott hazai és külföldi kiválóságokkal. Szenvedélyes levélíró volt. Az évtizedek során több százra tehető azok száma, akikkel tartósan, rendszeresen levelezett. Levelei nem egyszerű információk, hanem sok részletre kiterjedő vitairatok, kritikák, tanulmányok. Többször szerepelt a rádió és a tévé műsoraiban, nagy orvostörténeti előadásai hangzottak el az MTV Tudóra sorozatában. Meggyőző, szuggesztív előadása, mondandójának hitelessége, lexikális tudása igazi élmény volt a hallgatók, nézők számára. Hűséges rajongója volt és maradt egyetemi városának. Életének egyik fontos álma 1994-ben valósult meg, amikor a Debreceni Orvostudományi Egyetem vezetői bevezették az orvostörténet oktatását a tananyagba speciális kollégiumként, egy év múlva alternatív tárgyként. Neki köszönhető Nemes Csaba nagy orvostörténeti munkájának (egyetemi kézikönyvének) a megjelentetése. Komoly segítséget nyújtott az egyetem Kenézy Orvostörténeti Gyűjteményének (múzeumának) létrehozásában. Kitüntetései Tudományos munkásságát az egyetem PhD és habilitációs fokozattal, kitüntetésekkel ismerte el. Nyolcvanadik születésnapján ünnepi tudományos ülésen méltatták érdemeit az egyetemen, és a Budapesten is, a Magyar Orvostörténelmi Társaságban. Tiszteletére emlékkötet is megjelent. Nagyecsed és két tartós munkahelye, Kesztölc és Esztergom, díszpolgárává választotta. Művei Orvostörténeti művei Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története (Esztergom, 1987) Weszprémi István (1723–1799) és kora (Debrecen, 1995) Szontagh Félix (1859–1929) és a debreceni gyermekorvoslás előzményei (Debrecen, 1995) Százéves a Magyar Nőorvos Társaság. Társszerző: Lampé László (Bp., 1996) Medicina in nummis Debreceniensis. Társszerző: Lampé László (Debrecen, 1997.; 2. kiad.: Debrecen, 2005) Debrecen első orvos-akadémikusa: Török József (1813–1894) (Debrecen, 1998) Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók (Piliscsaba, 1998) Orvostörténeti mozaikok I. (Esztergom, 1998) Orvostörténeti mozaikok II. (Esztergom, 2010) Benedek László (1887–1945) (Debrecen, 2000) Azok az ötvenes évek avagy egy évfolyam kortana. DOTE 1950–1956. (Debrecen, 2000) Semmelweis Ignác emlékezete. Vál.: Szállási Árpád (Bp., 2001) A múlt magyar orvostörténészei. Vál.: Szállási Árpád (Piliscsaba – Bp., 2002) Feichtinger Sándor doktor önéletírása. Sajtó alá rend.: Gazda István (Piliscsaba, 2005) 100 éves a Magyar Sebész Társaság, 1906–2006. Összeáll.: Lukács Géza és Szállási Árpád. Sajtó alá rend.: Gazda István (Bp., 2006) Emlékkönyv az Orvosi Hetilap alapításának 150. évfordulójára Társszerzők: Fehér János, Gazda István (Bp., 2007) – Az Akadémiai Kiadó nívódíjával (2007) kitüntetett munka. II. Rákóczi Ferenc és Ecsed (Budapest – Nagyecsed, 2008) ISBN 978 963 9276 72 7 Bókay Zoltán (1885–1955) és a hazai gyermekgyógyászat (Debrecen, 2009) A magyar szülészet-nőgyógyászat története. Társszerzők: Lampé László, Batár István (Bp., 2009) Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról. Sajtó alá rend.: Gazda István (Bp., 2010) Szerzői közreműködésével készült orvostörténeti és művelődéstörténeti kiadványok Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae 25-31 Augusti 1974 Budapestini. (Bp., 1976.) Hallesches Symposium (Halle, 1979, 1986, 1987). A gyógyítás világa. (Bp., 1980.) Medicina és művészet. (Kaposvár, 1986.) Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából (Bp., 1988.) Történelem, régészet, néprajz. (Debrecen, 1991.) A medicina krónikája. (Bp., 1994.) Az 1848/49-es magyar szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. (Piliscsaba, 2000.) Weszprémi István emlékezete. (Piliscsaba, 2000.) Karcag a magyar művelődés történetében. (Karcag, 2001.) "...kínok és álmok közt...". [Babits betegségéről]. Főszerk.: Sipos Lajos. (Bp., 2004.) 85 éves a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája. Szerk.: Romsics Imre. (Piliscsaba – Bp., 2005.) Ditor ut Ditem. Tanulmányok Schultheisz Emil professzor 85. születésnapjára. (Bp., 2008.) Szerkesztői, lektori közreműködésével készült orvostörténeti kiadványok Benedek István: Hügieia. Az európai orvostudomány története. (Bp., 1990.) Csoma Mária: Medicina in nummis, 1974-1994. Magyar orvosi érmek katalógusa. (Bp., 2000.) Nemes Csaba: Orvostörténelem. Az egyetemes és magyarországi medicina kultúrtörténeti vonatkozásaival. 1-2. kiad. (Debrecen, 2007., 2008.) Szépirodalmi művei Búvópatak (Esztergom, 2002) Az elmúlás balladája (Esztergom, 2003) A szeretet nosztalgiája (Esztergom, 2004) Napló helyett (Esztergom, 2005) Könyörgés a környezetért (Esztergom, 2005) Földközelben (Esztergom, 2010) Czupy Bálint Czupy Bálint (Völcsej, 1900. szeptember 20. – München, 1975. április 17.) magyar földműves, nemzetgyűlési képviselő, szerkesztő. Politikai pályafutása Az 1930-as évek második felétől a KALOT mozgalom egyik szervezője, 1940 és 1944 között a Magyar Vetés című lapjának, valamint a Soproni Hírlapnak a cikkírója. 1941 novemberében részt vett a Független Kisgazdapárttal összefonódó Magyar Parasztszövetség megalakításában, annak Sopron vármegyei ügyvezető elnöke, és az országos pártvezetőség tagja. A katolikus politikai élet munkásaként a kisgazda Varga Béla szűkebb köréhez tartozott. 1945 júniusában az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett, mandátumát 1945. november 4-ei országos választások után is megtartotta. Sopron vármegye közéletének egyik katolikus vezetője volt. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása után 1947. június 2-án Varga Bélával és Hajdú Németh Lajossal Ausztriába menekült. 1948-ban Belgiumban, 1949–1950-ben Párizsban élt, ahol a Keresztény Népmozgalomhoz csatlakozott. 1951-es alapításától a müncheni Szabad Európa Rádió falusi adásainak bemondója, és szerkesztője, utóbb Bálint gazda néven önálló rovatvezetője volt. Cikkeket is írt a nyugati magyar emigrációs lapokba. Blöki bár A Blöki bár egy kanadai-amerikai képregénysorozat Paul Gilligan tollából. Gilligan továbbá írója a Poptropica nevű képregénynek is, ami 2014. június 9-én debütált és az azonos nevű játékon alapul. Áttekintő Blöki bár egy képregénysorozat, amely nyomon követi a bohóckodásait az önérdekű, mókusfélő, macskaugató, ételimádó, wc-ivó kutyának, Poncho-nak. A sorozat nyomon követi Poncho életét gazdájával, Chazzel, az ő macskabarát feleségével Carmennel (akinek 6 macskája van), és a kalandjait kutyabarátaival, Boomerrel, Hudsonnal, Drooliaval (nőstény bullmastiff nyáladzási problémákkal), Gussal (skót terrier), Beaumonttal (vagy „Bobo, a címadó kávézó tulaja), Poo Pooval (Bichon Frise) és a zen aranyhallal („Fish”). További epizódszereplők Tito (a kukásember), Sheldon (egy nemezkalapos galamb) és Margo ( a kutyasétáltató). A sorozat névadója az a kávézó, ahol Poncho és barátai összegyűlnek és tapasztalatot cserélnek, milyen az élet az embereknél. A képregény univerzumában a kutyákon látszik hogy kutyák, de rengeteg emberi vonás is fellelhető. Például Chazz, Carmen és más emberi karakterek megértik nem csak Ponchot, de az összes kutya barátját is, látszólag ugyanazt a nyelvet beszélik. A kutyák azonban képtelenek macskákkal kommunikálni – akik csak macskául értenek – ezért őket ritkán látni beszélni. Fish valamilyen okból kifolyólag minden nyelven ért. Sokan dicséretes tulajdonságokkal ruházzák fel a kutyákat, mint hűség és feltétel nélküli szeretet. Poncho azonban megtestesíti mindazon tulajdonságokat, melyek kevésbé illők; önző és önérdekű, tények melyeknek boldog tudatában van. Poncho engesztelhetetlenül gyűlöli a macskákat és arról a napról álmodik, mikor ő és kutyatársai a világ összes macskáját a napba katapultálják. Ez a terv gyakran felmerül gyűléseiken mint a „Katapultáljunk-minden-macskát-a-napba”, amit Boomer elnököl. Chazznek és Carmennek gyakran elmegy az esze a folyamatos cselszövései miatt, mégis feltétel nélkül szeretik, bármennyire is nehéz. Poncho neheztel Carmenre is amiért megzavarta az ő és Chazz gazda/kutya viszonyát és mert arra kényszerítette hogy macskákkal éljen. Igen gyakran forral terveket amivel egymásnak ugraszthatja a párt, különös örömét lelve minden ezt követő perpatvarban. A képregény a kortárs Észak-Amerikában játszódik. Poncho feltűnik majdnem minden képsorban, míg egy kis része a mellékszereplőkre fókuszál. A témák széles körből merítenek Poncho szerencsétlenkedéseiből, a macskákról vallott egyéni nézőpontjából és a többi karakterrel való kapcsolataiból. Blöki bár a Universal Press Syndicate jegyzi, egy rövid ideig a Copley’s syndicate, manapság világszerte 275 újságban jelenik meg. Jelenleg 3 gyűjteményes kötet jelent meg, és egy saját publikálású kötet. A készítő saját blogot vezet, melyen a rajongók megismerhetik Paul Gilligant és beszélgethetnek más rajongókkal a chatfalon. Spekulációk vannak arra nézve, hogy esetleg néhány képsort befolyásoltak ezek a szerző/rajongó beszélgetések. Fő szereplők Poncho egyre több időt tölt a Blöki bárban, mióta az élete romba dőlt, vagy ahogyan ő nevezi a napját mikor gazdája elvett egy macskaimádót és beköltöztek a macskafertőzött házba. Az új nő veszélyt jelent a szent gazda-kutya kapcsolatra. Most a gazdája ez ellenséggel hál, míg Poncho a földön. Chazz nem egészen azt a kutyát kapta, amit várt Ponchoval, és fordítva. Szeret kempingezni, bringázni, hozd-visszát játszani, mag Poncho jobban szereti melegen tartani a fotelt vacsoráig. Chazz gyakran ösztönzi Ponchot, hogy hallgasson a belső énjére, nem is sejtve, hogy Poncho belős énje bohócruhát visel és monociklizik. Carmen Chazz friss felesége. Poncho elég kedvesen kezeli, de ez nem számít mivel ő egy macskaimádó, tehát egy ördögien gonosz teremtmény. A macskái szintén tiszta gonoszok, élettelen szőrcsomók, melyek mind ugyanúgy néznek ki egy kutya szemszögéből. Ponch biztos benne, hogy egy szörnyű hatalomátvételre készülnek, de nem tudja kitalálni, mivel sajnos nem beszél macskául. Boomer Poncho legjobb haverja. Egy kicsivel idősebb mint Poncho, ezért ismer néhány dolgot, kicsi és fellengzős agya van, ami gyakran hihetetlen nagyzolásokra készteti. Ám vigyázz ha véletlenül egy pár pohár kávét megivott. Mindazonáltal ismeri a környék összes j ó étkezőhelyét – egyfajta idegenvezető a kukaétkeztetéshez – és az óriás katapult, mellyel minden macskát az űrbe lőnek is az ő ötlete. Egy 12 inch (~30 cm) átmérőjű világba zárva, Fish gyakran ad morális útmutatást és baráti tanácsokat Ponchonak, meglepően jól informált a zen-filozófiában, teológiában és a macskanyelvben. A módos mégis szerény fajtiszta. A többi kutya nagy örömére a túlidomítása miatt képtelen ellenállni bármiféle parancsnak. Poo Poo (magyar fordításban Pupi) egy férfiatlanított Bichon Frise fajta rózsaszín masnival a hajában, és súlyos énképzavarokkal. Droolia egy nyálasan érzelgős nőstény bullmastiff, nincs híján a férfiasságnak és egyetlen hajthatatlan célja megszerezni Poo Poo szerelmét. Bobo a kávézó tulaja, és végrehajtója a „Nincs nyakörv, nincs kiszolgálás” szabálynak. Gus egy alacsony rendezetlen Scottie, skót akcentussal beszél (noha Detroitból származik). Visszatérő elemek Néhány a visszatérő elemek közül: Poncho macskautálata; az óriáskatapult, amivel a kutyák a Napba akarják hajítani a Föld összes macskáját; a félelme a mókusoktól a hátsókertben; a Havarti-sajt iránt érzett gyengesége, mint alkualap; a vágya, hogy zebrát kóstolhasson; Jackie Chan imádata; Carmen nem-annyira-titkos vonzalma Justin Timberlake-hez; Chazz szégyenkezése, hogy esernyőt kell tartania fölé, mikor Poncho az esőben végzi a dolgát; a félénk borz-barátja „Stinky”, aki kis ingerlésre is elsül; a próbálkozásai, hogy javítson kis halbarátja Fish életén azzal, hogy sétálni viszi, vagy online randioldalakra rakja fel; a próbálkozásai a pozitív karma-egyensúly felé azáltal, hogy segíti személyiségproblémás galambbarátját Sheldont; az érzelmi kötődése a Deszkájához, egy darab abból a verandából, ami alatt sok-sok évvel ezelőtt megszületett; számos testrész, melyek a belső ösztönöket testesítik meg, mint a gyomor az éhséget, az agy a ravaszságot. Díjak A Blöki bár jelölve volt a „Legjobb Képregénysorozat” díjra a National Cartoonists Society által 2008-ban, a díjat Reuben díjként emlegetik. Gyűjteményeskötetek 2008-ig 3 kötet jelent meg. Paul Gilligan saját költségen publikált egy negyedik kötetet 2011 szeptemberében címen. Ez a gyűjtemény egy grafikus novella, ami 18 hónapot ölel fel és Poncho életének első évét meséli el. Filmek 2008 januárjában Paul Gilligan felfedte a honlapján, hogy a Sony Pictures Animation szerződést kötött vele egy számítógépes animációt is felhasználó filmre. Gilligan írt hozzá több jelenetötletet és forgatókönyvet. 2011 októberében bejelentették, hogy Kelly Asbury lesz a felelős a következő forgatókönyvért. 2013 áprilisában egy Twitter kérdezz-felelekben Gilligan megválaszolta a kérdést, hogy lesz-e Blöki bár film: „Poncho moziterveit alávágta egy rendező, akit nem nevezek meg…”. Bánhorváti Bánhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. Fekvése A Bán-patak völgyében fekszik Kazincbarcika városától 10, Miskolctól 30 kilométerre, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet közelében. A település a 26-os főutat a 25-össel összekötő út mentén fekszik Kazincbarcika felett. Nevének eredete Nevét horvát telepesekről, illetve a településen átfolyó Bán-patakról kaphatta. A 18. századtól Bán Horváth volt a neve. Története A település már a honfoglalás korában létezhetett, de először csak 1220-ban említik a Váradi Regestrumban. Később villa Horvaut, majd Horuád, Horvát alakban is írják. Anjou-kori okmányokban "„Horváti”" néven szerepel. A 13. században a bélháromkúti apátság birtokához tartozott. A 14. században már temploma is volt. A 16. században királyi tulajdon; a szarvaskői, majd az egri várhoz tartozott. Eger eleste után török hódoltság alá került. A 17. században a Szendrői várhoz tartozott. A 16. század végén a reformáció is teret hódított a településen. Bán-völgye nagyobb családjai közül a Bárius család a reformációhoz csatlakozott, ezzel magyarázható a református hit gyors elterjedése. 1544-től Bánhorvát egyházközség lett, amely saját önálló református egyházzal rendelkezett már 1528-ban. A 17. században a Bárius család kihalása után leányágon a Vay és a Fáy család, később pedig a Platthy és Szirmay család lettek a birtokosok. A falusiak életében nagy szerepet játszott a szőlőművelés annak ellenére, hogy az évszázadok során a természeti csapások sok esetben tönkretették vagy el is pusztították a falu szőlőkultúráját. A 19. század végén és a 20. század elején Bánhorváti bányásztelepüléssé vált. Bánhorváti 1950-ben jött létre, amikor Bánhorvát egyesült a szomszédos Bánfalvával. Templomok Római katolikus templom 1769-ben épült Ráth Károly 1868-as közlése szerint. Az épület homlokzatának szélein Copf stílusú vázák, a templomtornyon illetve a homlokzaton ion falpillérek figyelhetőek meg. Belsejében a szentély egyenes záródású, és orgonakarzattal van ellátva. Szószéke copf stílusú. A főoltáron lévő oltárképet 1832-ben Danhauer festette Egerben. A festmény Szűz Mária bemutatását ábrázolja. Említést érdemel még a templomban található két nagyméretű vert és vésett barokk gyertyatartó, valamint egy csúcsíves pártával ellátott 16. századi kehely, melynek talpa 18. századi barokk stílusú. A hozzá tartozó copf stílusban épült római katolikus plébániaház 1805-ben épült. Református templom Őrtornyos volt eredetileg, amely már 1293-ban állt. Fagalériás toronnyal és ferde támpillérekkel épült a 16. században. 1789-ben nagyobbításra, átalakításra került sor. Kapukerete gótikus stílusú, befalazott; a templom déli bejárati előcsarnoka mellett található. 1700-ban festették az épület lapos deszkából készült famennyezetét, karzata 1790-ben került festésre, amely ornamentikus és alakos díszítésű. 1720-ban készített padjai szintén festettek. 1789–1790 között épült a templom kőszószéke. Úrasztala 1794-ben készült. Kegyszerei az 1600 és 1674 közötti időszakból valóak. A templom harangját 1621-ben készítették, viszont 1850-ben újraöntésre került sor, hasadás miatt. A templomudvaron található Kálvin emlékművet a Reformáció 400 éves évfordulójára építette az egyházközség akkori lelkipásztora, Lenkey Gyula, amelyet 1924. október 31-én avattak fel. Az emlékmű egy 4 méter magasan elhelyezett vasbetonból készített turulmadarat jelképez, amelyet az Upponyi völgy sziklájából összegyűjtött kövekből formáltak meg. A kastély melletti református templom A 17. században épült, a kastéllyal azonos barokk stílusban. A kastélyparktól egy feljáró választja el. A templom homlokzati toronnyal és két haranggal rendelkezik. 1823-ban készült festett famennyezete. A község címere A címer egy álló csücskös talpú, aranyszínű katonai aranypajzs, amelyet két részre oszt egy vékony kék hullámpólya. A felső részben zöld szőlőfürt és kék szőlőmetsző kés, az alsó részben pedig kék színű ék és kalapács látható. A pajzson egy összecsavart kék és aranyszínű tekercsen egy jobbra forduló fekete holló áll, melynek aranycsőre és lába van. Zöld bükkfaág látható a pajzstartó mindkét oldalán. A pajzs alatt egy szalag, BÁNHORVÁTI felirattal. A két részre osztott pajzs a két településre, Bánhorvátra és Bánfalvára utal, a szőlőfürt és a szőlőmetsző kés a településen folytatott szőlőművelésre vonatkozik. A vékony kék hullámpólya a Bán-patakot jelképezi, a településen folyt bányászatot pedig az ék és a kalapács. A Bárius családra utal a holló. A holló és címertartó bükkfaágak a természeti környezet értékeit is szimbolizálják. Népcsoportok A településen a lakosságnak 98%-át magyar, a 2%-át cigány származású emberek alkotják. Látnivalók Platthy-kastély Kazettás mennyezetű református templom Falumúzeum Római katolikus templom Világháborús emlékmű Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve Földvár Környező települések Dédestapolcsány 7 km-re, Nagybarca pedig 3 km-re található. A legközelebbi város: Kazincbarcika 10 km-re található. Rockin’ on Heaven’s Door A Rockin’ on Heaven’s Door (hangul: �����, Ttugoun annjong, latin betűkkel: Ddeugeowoon Annyeong; alternatív címén: Passionate Goodbye) 2013-ban bemutatott dél-koreai filmdráma I Honggi (Lee Hong-gi) és Pek Csinhi (Baek Jin-hee) főszereplésével, mely egy halálos betegeket ápoló otthonban önkénteskedő K-pop-idolról szól. A filmet Szingapúrban is bemutatták. Történet Cshungi (Chung-ui) nagyképű és önfejű popsztár, aki állandóan bajba keveredik. Egy éjszakai klubban történt verekedést követően a bíróság közmunkára ítéli a fiatal énekest, amit egy halálos betegeket ápoló otthonban kell letöltenie. A fiú maga is mély sebeket hordoz, miután édesanyja súlyos betegségben hunyt el. Az eleinte tartózkodó és pökhendi Cshungi (Chung-ui) lassan megkedveli a betegeket, ahogy megismeri az életüket és a gondjaikat. Az otthont hamarosan be kell zárni, mert nincs pénz a fenntartására, ezért a betegek házi együttese, a Phoenix Band úgy dönt, jelentkezik egy televíziós tehetségkutató versenyre. Csakhogy a feltétel a saját dal, ők pedig nem zenészek, ezért megkérik Cshungi (Chung-ui)t, adjon nekik dalt és segítsen felkészülni a meghallgatásra. Cshungi (Chung-ui) eleinte csak azért megy bele, hogy lerövidíthesse a büntetését, azonban gyakorlás közben rájön, mit is akar csinálni igazából, és jelleme is megváltozik. Miután az eredeti együttes minden tagja távozik az élők sorából, Cshungi (Chung-ui) újra és újra létrehozza a Phoenix Bandet az otthon újabb lakóiból, és segít nekik a zenén keresztül megtalálni az álmaikat haláluk előtt. Szereplők I Honggi (Lee Hong-gi) mint Cshungi (Chung-ui) Pek Csinhi (Baek Jin-hee) mint Anna Ma Dongszok (Ma Dong-seok) mint Muszong (Mu-seong) Im Vonhi (Im Won-hee) mint Pongsik (Bong-shik) Cson Minszo (Jeon Min-seo) mint Haun (Ha-eun) Olby Olby település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 774 fő (2015). Olby Ceyssat, Mazaye, Nébouzat, Saint-Bonnet-près-Orcival és Saint-Pierre-Roche községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jézus szíve plébániatemplom (Lónyaytelep) A lónyaytelepi Jézus szíve plébániatemplom a Keleti-Zsil déli oldalán, a folyótól 200-300 méter távolságban helyezkedik el. Lónyaytelep egyetlen római katolikus temploma. Története A korábban Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnát, 1911-ben egy lakásból alakították át. 1912-ben a kápolna megkapja az első lelkészét, Csaby Gyila József személyében. Ugyanekkor lesz önálló plébánia is, mivel addig Petrozsény látta el. A bánya egy altiszti lakást bocsátott át, a plébániai lakás céljára. Az 1970-es években egy új lakást vásároltak e célra. 1926 - 27-ben kibővítik a kápolnát, és ekkor vezetik be új titulusát Jézus szent szívére. A lónyaytelepi Jézus szíve plébániatemplomot és a petrillai Szent Borbála-plébániatemplomot 1990 augusztusától egy plébános látja el. A legutolsó különálló plébános Vajda István volt. Tankó Szilvesztert 1987 augusztusában helyezték Petrillára, Simon Jakab után. Amikor 1990 júliusában elhelyezték Vajda Istvánt, akkor rábízták a lónyaytelepi egyházközség ellátását is. Azóta a közös plébánosok névsora: Tankó Szilveszter (1987) 1990 - 1996 Varga Vince 1996 - 2003 Kedves Tibor 2003 - 2013. július 31.-ig Dávid Zoltán 2013. augusztus 1.-től - máig. Búcsúja A templom búcsúja a pünkösd utáni harmadik pénteken van. Miserend Hétfőn: 09:00 – től Rom - Kedden: 08:00 – tól - Szerdán: - 18:00 – tól (télen 17:00 – től) Csütörtökön: csak ünnepnapokon Pénteken: 09:00 – től (csak Első pénteken) Szombaton: - - Vasárnap: 12:00 – tól Feketehomlokú fogasfürj A feketehomlokú fogasfürj (Odontophorus atrifrons) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fogasfürjfélék (Odontophoridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Joel Asaph Allen amerikai zoológus, ornitológus írta le 1900-ban. Alfajai Odontophorus atrifrons atrifrons Allen, 1900 Odontophorus atrifrons navai Aveledo & Pons, 1952 Odontophorus atrifrons variegatus Todd, 1919 Előfordulása Kolumbia és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Megjelenése Testhossza 24–30 centiméter, testtömege a hímé 311 gramm, a tojóé 298 gramm. Tóth András (fogorvos) Tóth András (Szil, 1918. január 26. – Keszthely, 1982. november 19.) fogszakorvos. Pályafutása 1954-től Hévízen dolgozott az Állami Gyógyfürdőkórházban. A fogágybetegségeket gyógyító szájzuhanykezelés hazai úttörője volt. Kezdeményezésére létesült az első hazai szájfürdő Hévízen. Orvostörténeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatómunkájának eredményeit számos publikációja bizonyítja. Publikációi Tóth András: A fogágybetegségek kezelése gyógyvizekkel. Budapest: Medicina. 1961. Scott Henderson Scott Henderson (West Palm Beach, 1954. augusztus 26.) jazz-rock és blues-rock gitáros, aki a Tribal Tech nevű együttesével vált híressé. Pályafutása Scott Henderson már fiatal korában elkezdett gitározni és többnyire rock, blues, funk, soul és jazz zenét hallgatott, mint például John Coltrane-t és Miles Davis-t. Még fiatal korában számtalan klubban lépett fel különböző együttesekkel, a Led Zeppelin-től kezdve James Bown-ig minden féle zenét játszva. Ebben az időben nagy hatással volt rá Jimmy Page, Jeff Beck, Jimi Hendrix, Ritchie Blackmore és a nagy blues gitárosok, Albert King és Buddy Guy. Annak ellenére, hogy főként blues-rock-ot hallgatott, a jazz volt az a másik műfaj, ami még nagyban hatott rá, s többnyire jazz-es szerzői és játékstílusa tette őt népszerűvé. A Floridai Atlantic Egyetem elvégzése után Los Angeles-ben folytatódott a pályafutása, ahol a hegedűs Jean-Luc Ponty-val, a basszusgitáros Jeff Berlin-nel és a Weather Report nevű együttes billentyűsével, Joe Zawinul-lal játszott együtt és vettek fel közösen dalokat. Henderson-ra először a Chick Corea Elektric Band-ban figyeltek fel jobban, s ő volt a zenekar első gitárosa. Tribal Tech Scott 1984-ben Gary Willis basszusgitárossal megalakította a Tribal Tech nevű zenekarát és a Henderson-Willis páros által vezetett csapat nem sokkal később az 1990-es évek egyik legelismertebb fúziós jazz együttesévé nőtte ki magát. Egészen a zenekar feloszlásáig turnéztak és 10 albumot jelentettek meg. Kezdetben Steve Houghton dobossal és Pat Coil billentyűssel, majd később Kirk Covington dobossal és Scott Kinsey billentyűssel játszottak együtt. Utolsó albumuk a 2000-ben megjelent Rocket Science volt. Ezalatt az idő alatt az egyik leghíresebb fúziós gitárossá és zeneszerzővé vált Henderson. 1991-ben a Guitar World magazin a legjobb jazz-gitárosnak nevezte ki, s 1992 januárjában a Guitar Player magazinban is megszavazták a legjobb jazz-gitárosnak. Napjainkban Scott Henderson visszatért a blues-os gyökerekhez az 1994-es Dog Party, az 1997-es Tore Down House és a 2002-es Well To The Bone című albumain, amin John Humphrey basszusgitározik és Kirk Covington dobol. A 2005-ben megjelent Scott Henderson Live folytatja ezt az irányvonalat, de megjelennek funk és jazz-rock hatások is. Állítása szerint szeret billentyűs nélküli együttesekben játszani, ahol jobban kihasználhatja a gitározási technikákat. 2007-ben Kirk Covington-t Allan Hertz váltotta fel a doboknál, így a zenekar neve is megváltozott Scott Henderson Trio-ra, s ennél az együttesénél újra előtérbe helyeződik a jazz-es irányvonal. Henderson tagja volt a Vital Tech Tones jazz-rock együttesnek Victor Wooten-nel és Steve Smith-szel, s ezidáig két lemezt jelentettek meg, majd feloszlottak. Scott több lemezen is szerepelt vendégzenészként, mint például Scott Kinsey 2006-ban megjelent Kinesthetics, Amber Whitlock a The Colours Of Life és Rob Whitlock Sketchin' és Sketchin' 2 albumán. Henderson a Guitar Institute of Technology-ban tanít, amely a Musicians Institute része, s ezenkívül megjelent két gitároktató DVD-je is. Szólóalbumai Az első szóló blues albuma a Dog Party volt 1994-ben. Ebben már-már kifigurázta a bluest, a legklasszikusabb kliséket alkalmazta a hangszerelésben, ugyanakkor lenyűgöző virtuozitást és zenei humort elegyítve egy nagyszerű albumot alkotott. A cím nem véletlen, az egész albumot végigkíséri a kutya motívum, mind a számok címében, mind a szövegeikben. Az album 1994-ben a „Legjobb blues album” címet nyerte el a Guitar Player magazinban. A következő blues album az 1997-es Tore Down House, amin szintén klasszikus blues elemeket vonultat fel és nagyon sok kiváló vendég zenésszel játszik együtt, mint például a blues dívával, Thelma Houston-nal. A harmadik albuma a Well To The Bone címet viseli és 2002-ben jelent meg. Itt már elkanyarodik a klasszikus blues-tól és nagyon sok jazz-es és funk-os elemet felvonultat. A lemez több száma nem is sorolható a blues-hoz, hanem inkább egyfajta visszakanyarodás, mind gitárhangzása, mind stílusa terén a Tribal Tech-es korszakához. Negyedik albuma 2005-ben jelent meg, s egyszerűen csak a Live! címet viseli, amely egy koncertfelvétel a saját számaiból, de ugyanakkor Tribal Tech számokat is tartalmaz. Az ötödik album, a 2007-es Collection, amely egy válogatás a szóló- és a Tribal Tech, valamint a Vital Tech Tones lemezekről. Diszkográfia Tribal Tech 1985 - Spears 1987 - Dr. Hee 1989 - Nomad 1991 - Tribal Tech 1992 - Illicit 1993 - Face First 1994 - Primal Tracks ( Angliai megjelenés, összeállítás) 1995 - Reality Check 1999 - Thick 2000 - Rocket Science Vital Tech Tones 1998 - Vital Tech Tones 2000 - Vital Tech Tones 2 Szólóalbumok 1994 - Dog Party 1997 - Tore Down House 2002 - Well To The Bone 2005 - Live! 2007 - Collection Egyéb közreműködések 1985 - Fables ( Jean-Luc Ponty ) 1985 - Champion (Jeff Berlin) 1986 - The Chick Corea Elektric Band ( Chick Corea ) 1987 - Players (Jeff Berlin, T Lavitz és Steve Smith ) 1988 - The Immigrants (The Zawinul Syndicate) 1989 - Black Water (The Zawinul Syndicate) 1997 - Just Add Water (Virgil Donati) 1999 - Crossroads (Jeff Berlin) 2009 - Throttle Twister (Barrett Tagliarino) Kostelany Kostelany település Csehországban, Kroměříži járásban. Kostelany Lubná, Zdounky, Jankovice, Košíky, Roštín, Soběsuky és Kroměříž településekkel határos. Lakosainak száma 631 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Samsung Galaxy Note II A Samsung Galaxy Note II egy androidos okostelefon/táblagép hibrid, melyet a Samsung 2012 augusztusában mutatott be. Több funkcióval és nagyobb képernyővel rendelkezik, mint elődje. 140,9 mm (5,55") képernyőátlójával a piac egyik legnagyobb okostelefonja.[forrás?] A telefonon Android 4.1.1-es szoftver fut, de kiadták rá a 4.1.2-es majd 2013. decemberében a 4.3-as szoftvert. Tulajdonságai Telefonkönyv db: dinamikus Magyar nyelvű menü: Van Készenléti idő: 890 óra Beszélgetési idő: 16 óra Kijelző pixel: 720p (1280*720) Színárnyalatok száma: 16m (24 bit) db GPRS: Van EDGE: Van Generáció: 4G MMS: Van Infraport: Nincs Extra szoftver: Dropbox melyhez 50 GB felhő tárhelyet kapunk 2 évig, Game Hub, Google+ , Paper Artist, Play Áruház, Readers Hub, S jegyzet, S Suggest, S tervező, *S Voice, Samsung Apps, YouTube Videó felvétel: max. 1080p @ 30 fps 3791 Marci A 3791 Marci (ideiglenes jelöléssel 1981 WV1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1981. november 17-én. Ormes (Marne) Ormes település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 447 fő (2015). Ormes Thillois, Coulommes-la-Montagne, Les Mesneux, Pargny-lès-Reims, Tinqueux és Vrigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Női 500 méteres gyorskorcsolya az 1972. évi téli olimpiai játékokon Az 1972. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 500 méteres versenyszámát február 10-én rendezték. Az aranyérmet az amerikai Anne Henning nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Mazières-en-Mauges Mazières-en-Mauges település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1131 fő (2015). Mazières-en-Mauges Cholet, Maulévrier, Nuaillé és Toutlemonde községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kogenheim Kogenheim település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 1217 fő (2015). Kogenheim Ebersheim, Ebersmunster, Epfig, Hilsenheim és Sermersheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hankiss Ágnes Hankiss Ágnes (született Erdős Ágnes, Budapest, 1950. március 7. –) magyar pszichológus, politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Családja Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott). Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért. Első férje, Hankiss Elemér után vette fel a Hankiss vezetéknevet. Második férje, Vitézy László filmrendező; közös gyermekük Vitézy Dávid, a VEKE alapítója és egykori szóvivője, 2011–2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Pályafutása Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett klinikai pszichológia diplomát. Később a társadalomlélektan területén bölcsészdoktori címet szerzett. 1974-1985 között az ELTE Jogtudományi Karán volt megbízott előadó a társadalomlélektan területén. Ezt követően szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Politikai tevékenységét 1990-1994-ig a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frakciójában kezdte. Ezt követően 1998-ig a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének tanácsadója volt. Eközben 1995-től 2009-ig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egyik alelnöki tisztségét töltötte be, valamit 1996-2008-ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes delegáltja volt. 2000-2003-ig a Károlyi Palota Kulturális Központ főigazgatójaként dolgozott. 2003-tól a Hamvas Béla Kultúrkutató Intézet igazgatója, 2008-tól pedig a Duna Televízió Kuratóriumának elnökségi tagja. Könyvei Kötéltánc. A társadalmi azonosságtudat válsága , Magvető Könyvkiadó , Budapest, 1984, ISBN 9631402207 A lélek térképe. Scientia Profana , Pátria könyvek, 1992 A Hungarian romance. A novel ( Széphistória ); angolra ford. és bev. Emma Roper-Evans, előszó Marianna Birnbaum; Readers International, Columbia–London, 1992 Kéthly Anna lejáratása. A kommunista állambiztonság eszköztára ; Hamvas Intézet–ENP Képviselőcsoport Európai Parlament, Bp.–Bruxelles, 2013 Továbbélő hálózatok a rendszerváltás tükrében ; Hamvas Intézet–ENP Képviselőcsoport Európai Parlament, Bp.–Bruxelles, 2013 A szív csökönyösei. Zsidó szellemtörténeti írások ; Hamvas Intézet, Bp., 2015 ( Sziget ) "Hazájának, Nemzetének hű fiaként". Mentesítési kérelmek 1944-ből ; Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Bp., 2016 ( Munkafüzetek. Hamvas Intézet ) The stubborn at heart. Jewish intellectual history writings ( A szív csökönyösei. Zsidó szellemtörténeti írások ); angolra ford. Ágnes Simon; Szentkuthy Miklós Alapítvány, Bp., 2016 Díjai A Jövő Irodalmáért Díj (1988) József Attila-díj (1992) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018) Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére. A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalálta Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor. A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül, a templombelsőt Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készítette Ludvig Krausz. A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként 1936-tól működik. A templom közelében épült fel a Salvator Nõvérek zárdája 1933-ban. Ám 1950-ben a kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában visszakerültek egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott. A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában: a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15), a titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 13-14-15), Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29), a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.), évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja), illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg. Ugariti ábécé Az ugariti ábécé egy ékírásra épülő bővített abugida írásrendszer, amely 31 karakterből áll és a szótagírásból kialakuló betűírások első képviselője. A szótagokból legtöbbször csak a mássalhangzókat és a kettőshangzókat írták le, alapvetően csak az alpa magánhangzó létezett. Az i és u magánhangzók későbbi fejlemények lehetnek. Egy kihalt sémi nyelv, az ugariti lejegyzésére használták, és néhány hurri nyelvemléken kívül kizárólag Ugarit térségében használták. I. e. 1400 körüli az első ismert, ezzel az írástípussal készült dokumentum. Az ugariti nyelv az 1928-ban kezdődő rasz-samrai feltárásokig teljesen ismeretlen volt. Rokon írásrendszerei Az ugariti ábécé görög írásba közvetlenül ment át vagy a föníciai ábécén keresztül, amelyre a későbbi sémi betűírások támaszkodtak. Ez utóbbi azért kevésbé valószínű, mert a föníciai írásból hiányzik egy pár olyan betű, amelyik az ugaritiban és a görögben is megvan. Az pedig valószínűtlen folyamat, hogy egy elvesztett betű később úgy térjen vissza a használt írásjelek közé, hogy hasonlítson az eredetihez. Ezek például az üpszilon és az ióta, amelyek a félhangzókat (w, y) jelölő ugariti betűkből váltak magánhangzójellé. Az ókánaánita ábécé pedig még redukáltabb hangkészletet ír le. Ugyanakkor a föníciai ábécé és az ókánaánita ábécé olyan nyelvek leírására szolgált, amelyek rokonai az ugaritinak, de első nyelvemlékeik jóval későbbiek az ugariti nyelvnél. Az ugariti után négy évszázaddal később megjelenő, az ugaritival szintén közeli rokonságban álló arámi nyelv írására használt arámi ábécé eredete is inkább vezethető vissza az ugaritira, mint az ókánaánira. Az ugariti írás független a korban általánosan használt akkád ékírástól. Ehelyett néhány karaktere hasonlít a megfelelő hettita karakterre, mint például az an és aš hettita szótagjelre az alpa betű, a ya-ra a jod, a ši-re a šin, me-re a mem, a de-re a �al, a nu-ra a nun, az ez-re a zu, vagy a za-ra a zeta. A többi is szándékos egyszerűsítéssel, kialakítva és nem kialakulva jöhetett létre. Az ugariti ábécé az utolsó lépése az ékírás egyszerűsödésének, a képírásból betűírássá alakulásának. Erre az időre tehető az északi és déli sémik elkülönülése. Ez a betűkészleteikben is látható. északi sémik déli sémik Pyramides (metróállomás) A Pyramides egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 7-es és 14-es metróvonalakon. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 7-es metróvonal 14-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Palais Royal-Musée du Louvre (Villejuif - Louis Aragon, Mairie d’Ivry, 7-es metróvonal) Opéra (La Courneuve – 8 Mai 1945, 7-es metróvonal) Madeleine (Saint-Lazare, 14-es metróvonal) Châtelet (Olympiades, 14-es metróvonal) Kántor Lajos (festő) Kántor Lajos (Vajdácska, 1922. november 24. – 2013) Munkácsy Mihály-díjas (1972) magyar festő- és grafikusművész. Élete és munkássága Szülei: Kántor György és Keresztúri Bodnár Mária voltak. 1949-1954 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Hincz Gyula, Domanovszky Endre, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő tanították. 1954 óta kiállító művész. 1954-től 10 évig a kubisztikus formálás jellemezte munkáit. 1958-1964 között a Hatok művészcsoport tagja volt. 1962-ben Lengyelországba utazott tanulmányútra. 1964 óta gépi konstrukciókat ábrázol. 1968-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1973-tól a gépi mozgások síkra vetített dekoratív hatásával, valamint épületdíszítéssel is foglalkozik. 1976-ban Franciaországban volt tanulmányúton. 1979-től a szabadon alakított formák kombinációiból organikus struktúrákat hoz létre a vászon felületén. 1984 óta az ember létezését, létállapotát kifejező belső látás, szín és fény jelenségeinek ábrázolásával kísérletezik. 1991 óta a Magyar Szépmíves Társaság tagja. 2003 óta a Magyar Tudományos Akadémia színelméleti albizottságának tagja. Kiállításai Egyéni 1963 Keszthely 1978, 2000 Budapest 1985 Tiszaújváros 1986 Kölesd Csoportos 1962, 1969 Budapest 1971 Varsó 1992 Bécs Művei Katona lovakkal (1963) Gorgó (1967) Gépi formák X. (1970) Gépi mozgásformák (1974) Párás alkony a tavon (1981) Nyár (1985) Pszichogén formák I. (1986) Egy táj formarendszere (1987) Melankólia II. (1990) Kodály Zoltán (1991) Ősz (1991) A tó (1993) Agónia I. (1993) Felhők II. (1994) Fények a tavon (1994) Tavi élet (1995) Melankólia IV. (1995) Agónia II. (1998) Díjai Munkácsy Mihály-díj (1972) a Fővárosi Tanács nagydíja (1973) a Művészeti Alap díja (1975) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Neroth Neroth település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Kogurjo-síremlékek A Kogurjo (Goguryeo)-síremlékek (hangul: ��� ���, Kogurjo kobungun, handzsa: ������, latin betűkkel: Goguryeo gobungun) 30 különálló sírból álló komplexum a Kogurjo (Goguryeo) királyság korából, mely az i. e. 1. századtól az i. sz. 7. századig létezett. Ez Észak-Korea két Világörökségi helyszíne közül az egyik. A Kínában és a Koreai-félszigeten feltárt mintegy 10 000 sírból összesen 90-ben találtak falfestményeket. Nyolcsávos gyalogcincér A nyolcsávos gyalogcincér (Dorcadion scopolii) a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj. A cincérfélék magyar nevüket onnan kapták, hogyha megzavarják őket, ciripelő-cincogó hangot adnak. Latin nevében a scopolii elnevezést Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudósról kapta. Elterjedés Legfőképpen a Kárpát-medencében elterjedt faj. Megtalálható: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Moldova, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna. Előfordulás A síkságoktól az alacsonyabb hegyvidékekig mindenütt megtalálható. Árkok, töltések, parlagon hagyott területek, mezsgyék, főleg kötöttebb talajú, füves területeit kedveli. A talajon mászkál, de az alacsonyabb növényekre is felkapaszkodik. A lakott területek házfalain is gyakran látható. Megjelenése Zömök teste 10-14 mm hosszú, lábai és csápjai fekete színűek. A szárnyfedőket, melyek összeforrtak, élesen elhatárolt bársonyfekete és fehéresszürke hosszú sávok díszítik. Röpképtelen, hártyás szárnyai csökevényesek. Keskeny, világos sáv húzódik végig a fejen és az előtor közepén. Az előtor oldala fogszerűen kicsúcsosodik. Életmódja Hőmérséklettől függően, késő tavasszal tűnik fel és általában április-május-június hónapokban aktív. Kedveli a meleget, hűvösebb időben inkább elrejtőzik, általában a talajba fúrja be magát. Főként a száraz, nyílt füves területek benépesítője. Leveleket, gyökereket fogyaszt. Szaporodás A lárvák a talajban fejlődnek és a növények gyökereivel táplálkoznak. A teljes kifejlődésük egy év. Kártétel Bár a kertevő rovarok listáján szerepel, károkozása ritka. Kismértékű, alkalmi károkat okoznak, elsősorban lábatlan lárvái, melyek főleg az egyszikűek (pl. kukorica, gabonanövények) gyökerét és talajszint alatti szárrészét rágják. Nemek Hím- és a nőstény példány Mladen Mladenović Mladen Mladenović (Fiume, 1964. szeptember 13. –) horvát válogatott labdarúgó. A horvát válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon. Mihaljekov Jarek Mihaljekov Jarek falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Krapina községhez tartozik. Fekvése Krapina központjától 1 km-re délkeletre, a város határában fekszik. Története A rómaiak jelenlétét igazolja az a Jupiter tiszteletére szentelt oltár, melyet a falu határában 1895-ben találtak és amelyet Titus Accius Severus és Marcus Ulpius Placidinus állíttatott a római főistenségnek. Korát Commodus császár uralkodásának idejére a 180 és 192 közötti időszakra teszik. A falunak 1857-ben 139, 1910-ben 355 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 494 lakosa volt. Nevezetességei A falu máig megőrzött farsangi népszokásairól nevezetes. Gerőháza Gerőháza (szlovénül: Lončarovci, vendül Lončarouvci, később Lončarjevci, Lančarovci, Gerenčerovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 15 km-re északkeletre a Curek-patak völgyében fekszik. A magyar határtól nem messze található, szomszédja a túlsó oldalon Magyarszombatfa a neves fazekasközség, s a falu fazekas-stílusa azzal egyezik. Története A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Gerencher in dystrictu Welemer" alakban szerepel. A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott. 1499-ben "Gerencherowcz" néven említik. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett. Vályi András szerint " GERENCSEROTZ. Lencsárgyeftse. Elegyes tót falu, Vas Vármegyében, földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Hodosnak szomszédságában, ’s ennek filiája, határja sovány, és tulajdonságaira nézve hasonlít Berecsához. harmadik Osztálybéli." Fényes Elek szerint " Gerencserócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 49 evang. lak. Ut. p. Radkersburg." Vas vármegye monográfiája szerint " Gerőház, 50 házzal és 258 vend és magyar lakossal. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány." A falu híres volt a fazekasságáról. Első írásos említésekor is 1366-ban Gerencher-nek hívták a községet és a szlovén nevében is a lončar fazekast jelent. A 19. századi magyarosításokig is Gerencserócz volt a neve, amit érthetetlen módon mégis Gerőházává változtattak. A régi tótsági járásból fennmaradt adatok alapján 1837-ben 140 evangélikus lakta. 1910-ben 239, túlnyomórészt szlovén lakosa volt vegyesen evangélikusok és katolikusok, utóbbiak Felsőszentbenedekre jártak istentiszteltre. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 1991-ben már csak 84-en éltek itt és a csökkenő tendencia maradt. 2002-ben 63 lakosa volt. Nevezetességei A falu haranglába az 1940-es években épült. Mellette a falu régi tűzoltókocsija látható. Híres emberek Itt született Ballér István lutheránus tanító, lelkész és író. Somogyban élt és működött. Little Willie A Little Willie az Egyesült Királyság és egyben a világ legelső működőképes páncélos harcjárműve. Története A páncélos harcjárművek gondolata már Leonardo da Vinci óta foglalkoztatta a katonák képzeletét. Az 1900-as évek első évtizedében került elérhető közelségbe a megvalósítás: németek, amerikaiak és oroszok is dolgoztak a megoldáson. A mai értelemben vett első angol harckocsi az 1916-ban megjelent Mark I-es volt. Már 1914-ben is készültek kezdetleges páncélozott járművek, de ezek képtelenek voltak a nyugati-front árkokkal szabdalt területein mozogni. A felmerülő katonai nehézségekre válaszolva az Angol Védelmi Minisztérium felállította a Landship (szárazföldi hajó) Bizottságot. E projektnek olyan jelentős támogatói is akadtak, mint Ernest Dunlop Swinton vagy Winston Churchill. Egy nagy teherbírású alapjárműre volt szükségük, ami ugyanakkor jó terepjáró képességgel rendelkezik. Erre a célra az amerikai gyártmányú Bullock, valamint Holt traktor volt alkalmas, amit a brit szárazföldi haderő a lövegek vontatására használt. A traktor átépítésével Sir William Trittont bízták meg, aki megépítette a Linkol 1. típusjelű gépet. A jármű ígéretesnek bizonyult de a lánctalpai túl keskenyek voltak és gyakran meghibásodott. A javítások 1915-ben a Little Willie néven ismertté vált modell kialakításához vezettek. Ez volt az első brit harckocsi. 1915 februárjában még mozgásképtelen volt, első nyilvános bemutatkozására szeptember 19-én került sor. A bemutatón néhány méter után leesett az egyik lánctalpa, a javítás után viszont elszakadt a másik. A lánc leesése lett a leggyakoribb hibaok, amelyet e típusnál egyáltalán nem, csak később Wilson hadnagy ötletével a Big Willie típusnál sikerült kiküszöbölni. Az ötlet lényege az, hogy a lánctalpat körbevezette a páncéltesten, így kerülte el a lánc leesésének lehetőségét. A Little Willie jelentősége abban áll, hogy ezzel győződött meg a Brit Admiralitás a harckocsi realitásáról. A Little Willie nem felelt meg az Admiralitás eredetileg kiírt követelményei közül a 45°-os mászóképességnek. Az 1,5 méteres árokáthidaló-képességet elérte, és a kívánt 10 főnyi kezelőszemélyzet helyett 4 is elegendő volt. (Később a Mark-sorozat harckocsijai is csak 8 fős személyzetet igényeltek.) Egyéb adatok Mászóképesség: 27° Árokáthidaló képesség: 1,5 m Lépcsőmászó képesség: 0,3 m Carl Folcker Carl Wilhelm Folcker (Filipstad, 1889. március 28. – Karlstad, 1911. július 3.) olimpiai bajnok svéd tornász. Részt vett az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, és tornában csapat összetettben aranyérmes lett. Klubcsapata a Stockholms GF volt. Tóth Attila (író) Tóth Attila (Szarvas, 1949. április 17. – Szeged[forrás?], 2017. február 19.) művészeti író, művészettörténész, helytörténész. Életpályája A szegedi tanárképző főiskolán rajz-földrajz szakon tanult, Vinkler László volt a mestere. Később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett egyetemi népművelői diplomát. Hivatalt vállalt, köztisztviselőként képzőművészeti, kulturális és közgyűjteményi területeken dolgozott. Művészeti írói és művészetszervezői tevékenységét a szegedi képzőművészet és a tágabban a Dél-Alföld körzetében fejtette ki. Cikkei, képzőművészeti tárgyú írásai 1980-tól rendszeresen jelentek meg szaklapokban és a helyi sajtófórumokban. Publikációinak száma kb. 150. Elsősorban a köztéri szobrászat területén publikált. 1993-ban jelent meg első könyve, a Szeged szobrai és muráliái című monográfia. Azóta több képzőművészeti tárgyú kötete, albuma is megjelent, amelyeket szobrászokról, építészekről írt. Számos szegedi köztéri szobor, emlékmű megvalósításában volt része szakértőként, szervezőként. Munkahelyek 1972-78, Szeged MJ. Város Tanácsa: munkakörébe tartozott a képzőművészeti, majd később a zenei élet és a múzeumi ügyek intézése. 1978-81: igazgató, Bartók Béla Művelődési Központ 1981-től 2007-ig: Csongrád Megye Önkormányzata vezető kulturális főtanácsos 2009-től nyugállományban volt. Művei Szeged szobrai és muráliái (1993) Szegedi szobrászok c. kismonográfia (társszerző, 1996) Szegedi grafikusok és iparművészek c. kötet (társszerző, 1998) Csongrád megye kézikönyve (1997) kulturális fejezet Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. (társszerző Pacsika Emília, Bába Kiadó , Szeged, 2001) A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története. kismonográfia (társszerző Forrai Kornélia, Bába Kiadó , Szeged, 2001) Megyék történelmi szoborparkja (2002) Tápai Antal szobrászművész munkásságát bemutató kötet (társszerző, 2005) Karikó Teréz - a szegedi operajátszás csillaga (2005) szerk. Papp György munkássága (2007) Bánvölgyi László munkássága (2008) Piroska János festői munkássága (2009) A Nemzeti Emlékcsarnok (2009) Az élő zsinagóga (Dusha Béla fotóalbuma- szerzőtárs, 2009) Szeged monográfia V. (képzőművészeti fejezet: 1945-90) szerzőtárs Tóth Sándor éremművészete (bev. Tóth A. 2012) Századfordulós ékkövek - kalandozások a szecesszió varázslatos világában... (2015) szerzőtárs) Képzőművészet Csongrádon (2015) szerzőtárs Tokácsli Lajos centenáriumi emlékalbum (2016) társszerző Naplóm-küzdelmem a limfómával (2016) Társasági tagság Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagsága, képzőművészeti tagozat (művészeti írói) Képző-és Iparművészeti Lektorátus köztéri alkotások bírálatában foglalkoztatott szakértő Szegedért Alapítvány művészeti kuratórium tagja Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) Díjak, elismerések Miniszteri elismerések Szegedért emlékérem Kölcsey-érem Dražovice (Klatovy járás) Dražovice település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Dražovice Čímice, Žihobce és Podmokly településekkel határos. Lakosainak száma 159 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Első magyar pol-beat fesztivál Az első magyar pol-beat fesztivál megrendezésére 1967 nyarán került sor: inspirálta az amatőr pol-beat kezdeményezés, mely nyugati mintát (Bob Dylan, Donovan) követett; az 1966-ban megrendezett első táncdalfesztivál sikere, a hasonló külföldi rendezvények valamint a pártvezetésnek azon törekvése, hogy a zenét a politika szolgálatába állítsa. Fellépők és versenyszámok A döntőbe 15 szám jutott be, főként amatőr, tinédzser korú zenészek, de akkor már ismert és elismert táncdalénekesnő (Mikes Éva), illetve több akkor már népszerű együttes (Atlasz, Syrius). A műsort a televízió és a rádió egyaránt közvetítette. A döntő dalai: 1. Berki Tamás: Ballada (Berki Tamás) 2. Berki Tamás: Nem lehet tudni (Gerilla) 3. Déri Tamás – Ascher Tamás: Akinek nem elég a Nobel-díj sem (Viet-beat) 4. Dinnyés József: Az idő elszáll felettünk (Dinnyés József) 5. Dinnyés József - Veress Miklós: Karrier (Dinnyés József) 6. Dolevizcényi Miklós – Bagi István: Tizenharmadik parancsolat (Doleviczényi Miklós) 7. Flamm Ferenc – Szalkai Sándor: Kettő, egy, fél (Magay Klementina, Atlasz) 8. Hoffman Ödön: Ne ébresszetek fel! (Mikes Éva, Express) 9. Ihász Károly – Csanádi Pál: Vörös és sárga (Miskolci Nehézipari Együttes) 10. Lovas Róbert – S. Nagy István: Fekete patkány (Pápai Faragó László, Syrius) 11. Máté Péter – Dobsa Valéria: A néger zongorista dala (Máté Péter, Dobsa együttes) 12. Molnár Ákos – S. Nagy István: Azért, mert a faterod a góré (Somló Tamás, Omega) 13. Neményi Béla – S. Nagy István: Ki ölte meg Kennedyt? (Neményi Béla, Atlantisz) 14. Vámos Tibor: Disszidensek (Gerilla) 15. Vámos Tibor: Várunk este a szobornál (Gerilla) Lényegében valamennyi résztvevő kapott díjat, hiszen a rendezvény célja elsősorban a pol-beat műfajának népszerűsítése volt. A pol-beat fesztivál felfedezettjei Itt mutatkozott be a nagyközönség előtt a Gerilla együttes, mely a fesztiválon elért sikerei nyomán Magyarországot képviselhette az 1968-as Berlinben megrendezett October, politikai dalklub rendezvényen. Dinnyés József (Bob Dinnyés) is itt szerzett nevet. Egy másik díjazott, Magay Klementina pályája is itt indult, ahogy Máté Péteré is. Magay Klementina képviselte Magyarországot a Szocsiban megrendezett nemzetközi ifjúsági dalfesztiválon. A díjazott dalokkal három kislemez is megjelent. Utóélete A pol-beat fesztivált a táncdalfesztiválhoz hasonlóan sorozatként képzelték el. 1968-ban meg is rendezték a második pol-beat fesztivált, ami viszont érdektelenségbe fulladt. Országos pol-beat fesztivált nem is rendeztek többet. (Megyei szinten tovább élt a hagyomány.) Amathusz Amathusz (ógörög Ἀμαθοῦς) városállam és királyság volt Ciprus területén az ókorban és a középkorban, a mai Limassol várostól néhány kilométerre keletre. Fekvése A mai Limassoltól kilenc kilométerre, keletre található dombokra épült. A város saját tengeri kikötővel rendelkezett. Története Egyes nézetek szerint a várost a föníciaiak, mások szerint a sziget feltételezett őslakói, az eteociprusiak alapították. Az ókorban – föníciai városkirályságként – sokszor került szembe Ciprus görög királyságaival. Így például az i. e. 499-ben, a perzsák elleni – Cipruson Onészilosz szalamiszi görög király által vezetett – sikertelen ión felkelés során a perzsák oldalára állt. I. e. 398-ban szintén a perzsák oldalára állt a görögökkel szemben a Szalamisz későbbi királya, Euagorasz által indított felkelésben. Euagorasz I. e. 390 körül elfoglalta a föníciai várost – noha felkelése később elbukott. Amathusz gazdagságát gabonájának és rézbányáinak köszönhette. A települést valószínűleg I. Richárd angol király pusztította el végleg, amikor 1191 áprilisában a harmadik keresztes hadjárat keretében a Szentföldre tartva kikötni kényszerült Limassolnál és összetűzésbe került Komnénosz Izsákkal, a sziget urával. Vallás A város az ókorban fontos vallási központ volt, Adonisznak és Aphroditének szentelt templomai híresek voltak a római korban. 9076 Shinsaku A 9076 Shinsaku (ideiglenes jelöléssel 1994 JT) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Akimasa Nakamura fedezte fel 1994. május 8-án. Katzhütte Katzhütte település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Voluntari Voluntari város Ilfov megyében, Munténiában, Romániában. Fekvése A város a megye északkeleti részén helyezkedik el, a Colentina és a Pasãrea folyók között, a DN2-es főút mellett. A területen régen hatalmas, egybefüggő erdőségek voltak, melyekből mára csupán néhány egymástól elszigetelt csonkerdők maradtak. Történelem 1921-ben alapították, a területet felparcellázták, majd az I. világháborúban mindenüket elveszett családoknak adta az állam. Egészen 1936-ig Colentina nagyközség része volt, Colentina 1936 után Bukarest külső negyede lett, Voluntari pedig önálló településsé vált. 1944-ben a települést földig rombolták a német, majd az orosz bombázások. A település 2004 áprilisában kapott városi rangot. Látnivalók Szent Illés temploma (ortodox) A Világháborúk áldozatainak emlékműve Steinhagen (Mecklenburg) Steinhagen település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Szent Piligrim Szent Piligrim (névváltozatok: Pilgrim, Piligin; latinul: Pellegrinus), (kb. 920 – 991. május 20.) passaui püspök, aki szerepet játszott a magyarok keresztény hitre térítésében. Élete A Niederaltaichi bencés apátságban tanult, ezután szentelték pappá. 971-ben nyerte el a püspöki széket. Miután elkezdődött a magyarok térítése, I. Ottó császár őt bizta meg a térítés irányításával. Piligrim meg szerette volna kapni a lorchi érseki rangot, ezért mindent meg tett a térítés érdekében. A lorchi püspökség elnyerése érdekében még okmányhamisítást is elkövetett, nevezetesen öt pápai bullát hamisított és ezek egyikében a lorchi püspökéget úgy tüntette fel, mint a passau-i püspökség egy korábbi intézményét, amely joghatósága Pannóniára (a mai Dunántúl területe) is kiterjed, ennélfogva őt nemcsak az érseki cím, hanem a magyarországi egyház felett való kormányzati jog is megilleti. Ezekkel az iratokkal fordult 974-ben VII. Benedek pápához, hogy érseki kinevezését szorgalmazza. Egy levélben kifejtette a magyarok közt elért eredményeit, állítása szerint addig az évig összesen 5000 magyart térített meg, ez azonban kétségbe vonható, tekintve, hogy Piligrim ennek a levélnek révén szerette volna megszerezni az érseki címet. Az I. Ottó halála után II. Henrik bajor herceg felkelést indított az új császár, II. Ottó ellen. Piligrim a császár pártján maradt, ezért elvesztette a magyarok bizalmát, akik Henrik szövetségesei voltak és ezért feldúlták Piligrim birtokait. II. Ottó végül legyőzte Henriket és I. Lipót osztrák őrgrófot utasította a magyar területek pusztítására. A pusztító hadjáratokra Piligrim is elkísérte Lipótot, egészen addig, míg Lipót 984-ben vereséget nem szenvedett a magyaroktól. Habár hamarosan a németek és magyarok kibékültek, Piligrim lemondott a térítések további irányításáról, de püspöki teendőit haláláig ellátta. 2015-ös GP2 bahreini nagydíj A 2015-ös GP2 bahreini nagydíjat április 17. és 19. között rendezték. A pole-pozícióból Stoffel Vandoorne indulhatott. A főversenyt Stoffel Vandoorne, míg a sprintversenyt Rio Haryanto nyerte meg. Gesnes Gesnes település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 230 fő (2015). Gesnes La Bazouge-des-Alleux, Châlons-du-Maine, Montsûrs, Saint-Céneré és Saint-Ouën-des-Vallons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mihatovići (Poreč) Mihatovići ( olaszul: Micatti ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik. Fekvése Porečtől 7 km-re északkeletre, az Isztriai-félsziget nyugati részén a Porečről Višnjanra menő főút mellett fekszik. Nova Vas előtt balra egy betötőúton közelíthető meg. Története 1880-ban 36, 1910-ben 74 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 121 lakosa volt. Lakói a közeli Porečben dolgoznak, emellett főként mezőgazdasággal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak. Bačvište Bačvište (cirill betűkkel Бачвиште) egy falu Szerbiában, a Pcsinyai körzetben, a Vladičin Hani községben. Népesség 1948-ban 324 lakosa volt. 1953-ban 345 lakosa volt. 1961-ben 260 lakosa volt. 1971-ben 191 lakosa volt. 1981-ben 134 lakosa volt. 1991-ben 97 lakosa volt 2002-ben 65 lakosa volt, akik közül 63 szerb (96,92%) és 2 orosz. Zarlak Zarlak (vagy Sarlak, Szarlak) a gutik első ismert törzsfőnöke, fejedelme vagy királya. Ebben az időben a nép még valahol a Mezopotámiával északkeletről szomszédos Zagroszban élt, de guti telepesek már nagy számban érkeztek az Akkád Birodalom területére. Olyan bevándorlási hullám indult el, hogy ismert egy királyi kinevezés, amely tolmácsot küldött Adabba. Ez arra utal, hogy a guti őshaza a Zagrosz nyugati részén Elámmal határos területen lehetett. Sarrukín akkád király hadjáratot vezetett Zarlak ellen. Sarrukínnak nem ismert az összes évneve, a néhány fennmaradt között egy elámi hadjárat említése szerepel, talán ennek része volt a gutik elleni kampány. A hadjárat során Zarlak fogságba esett, valószínűleg akkád fogságban halt meg. A guti uralkodókról majdnem egy évszázadig nincs további említés. A sumer királylisták nem tartalmazzák a guti királyokat, konfliktus nem alakult ki, miközben a guti bevándorlás tovább folytatódott. Egészen addig, míg a IV. uruki dinasztia idején, az i. e. 23. század vége felé Erradupizir meg nem hódítja Sumer és Akkád nagy részét. Előfordulhat azonban, hogy Zarlak azonos a Sarkalisarri idején regnáló Zarlagabbal. Ez utóbbi szintén akkád fogságba esett Sarkalisarri j évneve alapján, amely talán a tizedik uralkodási éve lehetett. Az évkönyv szövege szerint: „(…) šar-la-ak lugal gu5-ti-imki ik-mi-u3” – azaz Sarlak, Gutium királya fogságba esett. A két uralkodó neve nagyon hasonló, az évkönyv gyakorlatilag azonos alakban közli Zarlak és Zarlagab nevét, és azonos a sorsuk is. Zarlakot talán késői akkád kompilátorok tették Sarrukín idejébe, amikor már szinte minden, az Akkád Birodalommal kapcsolatos eseményt Sarrukín, vagy Narám-Szín nevéhez kapcsoltak. Budakeszi Arborétum A Budakeszi Galambos Gáspár Erdészeti Arborétum hétvégén belépődíj ellenében szabadon látogatható, zárt erdészeti terület. Az arborétum területe az 1949-ben létrehozott Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Telepének része volt. Nevét alapítója, Galambos Gáspár erdőmérnök után kapta. Terület és növényállomány A Budakeszi Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet része, Budakeszi és Telki között található. A terület 1949-től az Erdészeti Tudományos Intézethez tartozott, ahol 1959-ben az arborétumot megalapították. 1961-től 1979-ig a Buda-vidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság helyi erdészete, majd tíz évig, központi egysége kezelte a gyűjteményt. 1989-től a Pilisi Parkerdő ZRt. helyi erdészetének a feladata. A telepített növényfajok nagyobb hányadát a Kámoni arborétum, kisebb részét a volt Természetvédelmi Hivatal irányította arborétumok, a Gödöllői arborétum, közparkok, illetve az erdőgazdaságok, kertészetek csere útján, vagy eladással biztosították. Az ültetés, a növények folyamatos ápolása az erdősítésekben alkalmazott módszerekkel történt. Az első átfogó értékelés szerint, a tűlevelűek közül különösen a vörösfenyők, a jegenyefenyő-félék mutattak jó fejlődést. A lucfenyőfélék és a hosszútűs fenyőfélék közül számos fajta és változat fejlődött jobban az átlagosnál. A duglászok, a hamisciprus-félék, a borókák, többnyire igen jól fejlődtek, a tujafélék közül viszont csak egyesek, mint pl. a Thuja plicata volt ígéretes. A lomblevelű fák közül nem az exoták mutattak biztató fejlődést. A cserjéket a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som- és az ezüstfafélék képviselték a jól fejlődők sorában, együtt az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövisfélékkel, loncokkal, gyöngyvirág- és mályvacserjékkel. Általában jelentősen visszamaradtak a savanyú talajt kedvelő, a fagytól, a szárazságtól szenvedő fajták. Az arculatában kialakuló arborétum legfiatalabb részei 1979-1980-ban, nagyrészt saját termesztésű csemeték ültetésével születtek. Ugyancsak meghatározó a saját anyag szerepe az ebben az időszakban történt, a lucfenyő karácsonyfa termelést szolgáló részletek fokozatos átalakításában. 1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett (ma fokozottan védett). 40 évvel az első értékelés után, a vörösfenyő egyedek és állományok továbbra is kiválóak, a jegenyefenyőknél a korábbiakhoz sorakozik a numidiai jegyenyefenyő, ígéretesek a kolorádó f. ‘Violaceae’-k. Nem becsülendők le a klíma, vagy a helyszűke miatt eddig lassan növekedő, de életképes, egyes példányait illetően máris impozáns cédrusok, mamutfenyők, gyantásciprusok (gyantáscédrusok), japánciprusok, hemlokfenyők sem. A lomblevelűek táborát gazdagítják az állományban nevelt szelídgesztenye fák, vagy a sártölgy és a babértölgy csoportok, hikori diók, a hosszútűs fenyők közül a korábban nem érdemesített sima- és selyemfenyő méretes példányai. Ugyanakkor, magról kelt simafenyő növekszik a gyérülő kocsányos tölgyek alatt. A duglászok között a ‘viridis’ egyes példányai sínylődnek, igaz, méretes nagyságban. A 2013-ban és 2014-ben tapasztalt hőségidőszakok, illetve megjelent károsítók, több más faj egyedeit is gyengítették,fertőzik (szelídgesztenyék,thuják), helyenként szembetűnő mértékben. Történet Az arborétum 1959-es alapítása előtt a területen működött az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Telepe. Az arborétum az alapítást megelőző évtized erdészeti szakmai munkájából is őriz emlékeket. Az 1949-től a közelben működő Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei, több tíz hektáros erdőtelepítést kezdeményeztek és kezeltek itt. Az első évek után a növényállományt gyorsan növő fafajokkal való vegyítéssel igyekeztek védeni a vadkároktól, illetve emiatt döntöttek a terület bekerítése mellett is. A fiatal erdő az 1955-ben kezdeményezett kísérleti egzóta telepítési kutatási feladatoknak, később a településeket övező, közjóléti használattal érintett erdők alakjának kutatásához is megfelelő helyszínnek bizonyult. Így kezdődött az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt egzóta gyűjteménnyé. Az arborétum alapítása történetének első szakasza kb. 1970-ig tartott, ekkor az alapító Galambos Gáspár vezetésével megtörtént a korábban telepített, 1060 növényfajtából álló állomány részletes értékelése. Az arborétum legfiatalabb részei 1979-1980-ban, nagyrészt saját termesztésű csemeték ültetésével születtek. 1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett, mára pedig fokozottan védett területté nyilvánították. HEMI motorok A HEMI félgömb alakú égéstérrel rendelkező motorok gyűjtőneve, ez a név az angol hemispheric – hemiszférikus szó rövidítéséből ered. A HEMI motor tulajdonosa a Chrysler Corporation, melyeket autókban 1949-től kezdve használtak. Az első ilyen motor egy hathengeres erőforrás volt, melyet egy Jaguar-ban használtak, a tervezője Harry Westlake volt, aki repülőgép-motorok tervezése közben szerzett tapasztalatait használta fel. Néhány évvel később, 1951-ben a Chrysler bemutatott egy 180 lóerős, nyolchengeres, 331 köbinch-es (5.4 literes) motort, melyet sok modellben használtak. Az erőforrás sikerein felbuzdulva a cég folytatta a HEMI motorok fejlesztését, melynek eredményeként megjelent a 354-es (1956), és a 392-es (1957) is, majd valamivel később, 1964-ben bemutatkozott az azóta legendássá váló 426-os (7 literes) hajtómű is. Elsősorban versenyre tervezték, és a NASCAR amerikai autóverseny-sorozatban elért sikerei mutatják a motor elképesztő képességeit. Egy évvel később mégis kiadták az utcai változatot 426 street HEMI néven, a teljesítménye pedig 425 lóerő volt. A HEMI motor érdekessége, hogy a '70-es évek szigorú szabványosítási törvények miatt eltűnő nagy teljesítményű motorok manapság ismét elérhetők a Chrysler és a Dodge egyes modelljeiben. A HEMI motorok szerkezete, működése A hemiszférikus erőforrások különlegessége, hogy a bennük lévő hengerenkénti két szelep egymással szemben, a gyújtógyertya pedig a félgömb tetején helyezkedik el. A félgömb miatt nem lehetséges kettőnél több szelep alkalmazása, hiszen ebben az esetben mind a négy szelep eltérő irányban helyezkedne el, mely miatt gyártásuk rendkívül drága lenne. Ezért a modern motoroktól eltérően az új gyártású HEMI erőforrásokban ma is csak két szelepet használnak. A motor működése teljesen megegyezik egy normál égésterű kétszelepes Otto-motor működésével. A HEMI motorok előnyei A speciális, egymással szemben elhelyezkedő szelepek mérete jóval nagyobb lehet a lapos égésterű motorok egymás mellé helyezett szelepeinél, így a gázcsere gyorsabb lesz. Az égés tökéletesebbé válik, tehát a munkafolyamat során a henger égésterébe kerülő összes üzemanyagot felhasználja a motor, mellyel nő a hatásfok. Ha a motoron nem alkalmazunk feltöltést , HEMI motorok ebben az esetben is a normál szívómotorokhoz képest nagyobb erővel képesek a levegőt beszívni, vagy a kipufogógázt kinyomni az égéstérből, ennek eredményeképp a motor tényleges teljesítménye magasabb. A kialakítás miatt a robbanó gáz terjeszkedése eltérő, jobban koncentrálódik a dugattyúra, mint a klasszikus égéstérnél. A henger és a hengerfal hővesztesége kisebb, ez nagyobb nyomás kialakulásához vezet. A HEMI motorok hátrányai A szelepek száma maximálisan kettő lehet. Ennek hátránya abban mutatkozik meg, hogy négy kisebb szelep használata esetén a motor könnyebben "lélegzik". A modern motorokhoz képest magas fogyasztás. A hengerűrtartalom – teljesítmény arány némely motornál alacsonyabb, mint egy hasonló Otto-motor -nál. A nagyobb égéstér miatt magasabb hőveszteség az égéstérben, és a gyújtószikrának nagyobb utat kell megtennie. A HEMI motorok speciális alkalmazásai Ezeket a motorokat ma is előszeretettel használják az amerikai dragster-ekben a gyorsulási versenyeken. Ezekben a speciális anyagból készült motoralkatrészekkel felszerelt, feltöltéssel és egyedi üzemanyagkeverékkel működő motorokban nem ritkák a 3-4000 lóerős teljesítményűek sem. Ezek a járművek hihetetlen menetképességekkel bírnak: A 400 méteres távot általában kevesebb, mint 4 másodperc alatt teszik meg, és körülbelül 35-40 liter üzemanyag elfogyasztása mellett 350-400 km/órás sebességet érnek el. Déli pályaudvar (Budapest) A Déli pályaudvar egyike Budapest három legfontosabb pályaudvarának a Keleti és a Nyugati mellett. A Keleti pályaudvar után a második legforgalmasabb budapesti vasútállomás. A hivatásforgalom egész évben jelentős, az üdülőforgalom pedig leginkább nyáron okoz rendkívüli forgalmat. A Déli pályaudvar modern stílusú, eltérően a többi budapesti fejpályaudvartól. Funkciója A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Martonvásár-Székesfehérvár (30A) és a Budapest-Pusztaszabolcs (40A) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom a jelentősebb. Fekvése Budapest I. kerületében, a XII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, a Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál. 1972 óta a 2-es metróvonal (Kelet-nyugati metró) végpontja. A 17-es, 56-os, 56A, 59-es, 59B és a 61-es villamos köti össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, a Széll Kálmán térrel (1951–2011: Moszkva tér) és a Móricz Zsigmond körtérrel. Története A pályaudvar létrejötte 1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról. 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült. A Déli Vasút egykori budai igazgatósága A Déli Vasút magyarországi vonalai számára, igaz aránylag kis hatáskörrel de külön üzletigazgatóságot szervezett. Ez az igazgatóság 1880. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Épülettömbje a Déli pályaudvar területén a Márvány utcai híd és a mai MÁVTI (egykori térfelügyelőségi épület) közötti területen épült meg. A kétemeletes igazgatósági épület első a tehervágányokra merőleges szárnya az 1870-es években (ez a rész már az igazgatóság megszervezése előtt épült) a kiegészítő a vágányokkal párhuzamos szárnya pedig 1910 körül épült. (C íme I. ker. Mészáros u. 17-19. volt.) A Társaság megszűnését követően, más intézményekkel együtt a Kereskedelemügyi Minisztérium hídtervezéssel foglalkozó osztálya kapott itt helyet. A hatalmas épület 1945-ben a II. világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy a maradványait később elbontották. Újjáépítésére nem került sor. Az egykori épületből ma csupán egy egyszintes épületrész áll. A létesítményt a második világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek. Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföld vasútállomásra történő kitelepítése is. 1962-ben új üveg csarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel. Rekonstrukció Jelenlegi formája több lépcsőben alakult ki. 1958-ban megépült a második vágány Kelenföldig. 1962-ben szélesedtek ki a peronok; nehezebb, vasbeton aljas vágányok épültek és ekkor épült az ideiglenes váróterem („üvegház”) is. 1969–1972 között épült a 2-es metró végállomása. 1972–1977 között húzták fel a végleges felvételi és üzemi épületet. Felhagyásra került a fűtőház és 12 vágányos lett a pályaudvar. Kővári György építész 1968–1974 között készült tervei alapján 1970-ben megindult a pályaudvar rekonstrukciója. 1974-ben a régi épületek bontási munkálatainak során előkerült az egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, melyet azóta a Közlekedési Múzeum őriz. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1973-ban a 2-es metró átadásával egy időben nyílt meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 1983-ban került felsővezeték a vágányok fölé. A rendszerváltás után 2001-ben perontetőt emeltek a magasperonossá fejlesztett 4. és az 5. vágány közé, a közvetlenül Zalaegerszegen át Szlovéniába tartó InterCity járat beindítása előtt. A tető felhúzásának áldozatul estek a pályaudvar terebélyes lombú fái. Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék. Addig is a közelmúltban pótolták az álmennyezetek leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatait és a kitört üvegeket. A Koronaőr utca felőli szárny vasbeton korlátjait is beburkolták. A pénztárcsarnok egykori étterme nemrég újra üzemel. A Kálvin tér metróépítés miatt félig lebontott aluljárójának egyik megszűnt kávézója költözött be és újította fel. 1975-ös korabeli állapotának megfelelően fogadja vendégeit. 2014 végén az új menetrend életbelépésével egy újabb fejezet zárult le a pályaudvar történetében, decembertől ugyanis már annyi Stadler FLIRT villamos motorvonat üzemelt, hogy több évtizednyi munka után a hagyományos ingavonatok (MÁV V43 sorozat + Bhv kocsik + vezérlőkocsi összeállítás) feleslegessé váltak és elbúcsúztak véglegesen a Délitől. Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Metró: Busz: 21 , 21A , 39 , 102 , 139 , 140 , 140A , 142 Távolsági busz: 1256 Villamos: 17 , 56 , 56A , 59 , 59A , 59B , 61 Éjszakai autóbuszjárat: 960 , 990 CD Olimpia A CD Olimpia egy hondurasi labdarúgó klub, melynek székhelye Tegucigalpaban található. A klubot 1912-ben alapították és az első osztályban szerepel. A hondurasi bajnokságot 29 alkalommal nyerte meg, ezzel legeredményesebb klub az országban. Hazai mérkőzéseit az Estadio Tiburcio Carías Andinóban játssza. A stadion 35000 fő befogadására alkalmas. A klub hivatalos színei a kék-fehér. Sikerlista Hondurasi bajnok (29): 1966–67, 1967–68, 1969–70, 1971–72, 1977–78, 1982–83, 1984–85, 1986–87, 1987–88, 1989–90, 1992–93, 1995–96, 1996–97, 1998–99, Apertura 2000, Apertura 2002, Clausura 2004, Clausura 2005, Apertura 2005, Clausura 2006, Clausura 2008, Clausura 2009, Clausura 2010, Apertura 2011, Clausura 2012, Apertura 2012, Clausura 2013, Clausura 2014, Clausura 2015 CONCACAF-bajnokok ligája győztes (2): 1972, 1988 UNCAF-klubcsapatok kupája harmadik helyezett (3): 1981, 1999, 2000 Copa Interamericana második helyezett (2): 1972, 1988 Dream a Dream (album) A Dream a Dream album az akkor 14 éves, walesi születésű brit szopránénekesnő, Charlotte Church harmadik önálló albuma, mely 2000-ben jelent meg, karácsonyi dalokból összeállított válogatásként. A lemez a megjelenési évében az Amerikai Egyesült Államok legtöbb példányban eladott karácsonyi lemeze lett, 1.077.000 eladott példánnyal, és alig másfél hónappal a megjelenése után, 2000. december 6-án platinalemez lett. 2008-as kimutatások szerint addig az évig összesen 1.630.000 példányt adtak el az albumból csak az Egyesült Államokban. Az album dalai Az Egyesült Királyságban kiadott albumváltozatra 20 dal került fel, ezek az alábbiak: "Dream a Dream" ( Gabriel Fauré : Pavane ) "O Come All Ye Faithful" "Little Drummer Boy" "First Noel" "Mary's Boy Child" "Ding Dong Merrily On High" "Winter Wonderland" "Christmas Song" "Hark The Herald Angels Sing" "The Coventry Carol (Lully Lullay)" "Joy To The World" "When A Child Is Born" "What Child Is This" "God Rest Ye Merry Gentlemen" "Draw Tua Bethlehem" "Ave Maria" "Gabriel's Message" "O Holy Night" "Lo How A Rose E'er Blooming" " Silent Night " Az Egyesült Államokban kiadott lemez ettől annyiban különbözött, hogy hiányzott róla a "First Noel" című dal. Megjelent viszont egy exkluzív különkiadása is a lemeznek, amely csak a Target áruházlánc üzleteiben volt kapható, ezen az eredeti 20 szám helyett 21 dal szerepelt, miután a lejátszási listába 18. számként bekerült az "O Tannenbaum" című dal is. Kiadása Ez a lemez a korábbiakkal ellentétben az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg először, ott már 2000. október 17-én kereskedelmi forgalomba került. Az Egyesült Királyságban csak bő egy hónappal később, 2000. november 20-án jelent meg a boltokban. Díjak, elismerések A lemez az Amerikai Egyesült Államokban platinalemez, Kanadában, az Egyesült Királyságban és Hongkongban pedig aranylemez lett. A Debreceni Református Kollégium szerepe a magyar irodalomban A Debreceni Református Kollégium ezernyi szállal kapcsolódik az elmúlt fél évezred magyar szellemi kultúrájához. A Debreceni Kollégiumnak komoly befolyása volt az évszázadok alatt a mai teológiai, természettudományos, bölcseleti vagy politikai gondolkodásunkra. Kiemelkedő kapcsolata a Kollégiumnak a teológia mellett az irodalommal volt, ezt tükrözi az is, hogy a Debreceni Kollégium annyi jeles írót és költőt bocsájtott útjára, mint egyetlen más hazai intézmény sem. Fontos azonban megemlíteni a kevésbé ismert tanárokat – akik sok esetben tankönyvszerzők vagy -szerkesztők is voltak –, írókat és költőket is, mert ugyan ha ők nem is futottak be nagy írói vagy költői karriert, legtöbb esetben hatással voltak a Kollégium falain belül tanuló ifjabb nemzedékre, akik sokszor eme kevésbé ismert személyeknek köszönhetően váltak nemzetünk irodalmi nagyjaivá. A hitvallásos egyházi irodalom időszaka A Debreceni Kollégium fennállásának első két évszázadában elsősorban a hitvallásos, egyházi irodalom művelésében járt élen. A 16–17. századi imádság- és prédikációirodalom, valamint az egyházi énekszerzés számos jeles képviselője tanított vagy tanul Debrecenben. A városnak és Kollégiumának meghatározó szerepe volt abban, hogy a reformáció elterjedését követő két évszázadban a magyar irodalom bibliás nyelvi és poétikai elemekkel telítődött. A Kollégium első ismert iskolamestere, azaz rektora, Dézsi András (1549–1551) bibliai históriákat hagyott az utókorra. Ez a műfaj még a következő században is népszerű volt Debrecenben: Örvendi Molnár Ferenc kollégiumi diák az egész Szentírást versbe szedte, és kinyomtatva is megjelentette (LelkiTárház, 1666). Az egyházi énekszerzés kiváló képviselője Ujfalvi Anderko Imre rektor (1596-1599) volt, aki Halott temetéskorra való énekek (1598) címmel az énekes kollégiumi diákok számára adott ki énekeskönyvet. 1602-ben megjelent debreceni énekeskönyvének előszavában kívánatosnak tartotta az egész zsoltároskönyv magyarra fordítását. Néhány évvel később ezt az álmot egy volt debreceni diák – Szenczi Molnár Albert – váltotta valóra németországi tanulmányútja ideje alatt. A 17. században a Kollégium tanárai elsősorban a hitvitázó irodalom és prédikáció-írás műfajokban jeleskedtek. (Alvinczi Péter, Medgyesi Pál, Komáromi Csipkés György, Martonfalvi Tóth György, Diószegi Kiss István). Az ebben a korszakban végzett debreceni diákok közül Bojti Veres Gáspár történetíróként, Kocsi Csergő Bálint gályarabsága történetét megíró prédikátorként, Tofaeus Mihály nagy hatású hitszónokként, Debreceni Ember Pál egyháztörténet-íróként, ifj. Köleséri Sámuel pedig teológiai, filozófiai és orvosi íróként vált ismertté a magyar művelődés történelmében. A 18. század közepétől a felvilágosodás hatására a magyar irodalom egyházias, hitvallásos jellege háttérbe szorult, de a bibliás hagyományok a Debreceni Kollégium által közvetített műveltségnek továbbra is szerves részét képezték. A korai felvilágosodás időszakának polihisztor professzora, Hatvani István nemcsak kiváló természettudós, hanem megbecsült teológus is volt, aki rendszeresen végzett egyházi szolgálatot Debrecenben, és teológiai jellegű írásokat is megjelentetett. Szikszai György az egykori kollégiumi diák és a későbbi debreceni lelkész 1786-ban adta ki ma is népszerű imádságos könyvét Keresztyéni tanítások és imádságok címmel. Ebben az időszakban nőtt föl az egyházi énekszerzésnek is a debreceni diákok körében egy egész nemzedéke, akik énekei alkotják ma is a református énekeskönyv magyar dicséreteinek gerincét. Ezek közül kiemelhető: Szőnyi Benjámin, Budai Ézsaiás, Lengyel József, Szentgyörgyi József és Keresztesi József. A hitvallásos szemlélet a 19. századi liberalizmus hatására még Debrecenben is elerőtlenedett, de a század utolsó harmadától a belmissziós mozgalmak hatására újra jelei kezdtek mutatkozni. A századfordulón Balogh Ferenc kollégiumi professzor, majd a 20. században előbb S. Szabó József gimnáziumi vallástanár, majd Kiss Ferenc, Csikesz Sándor, Makkai Sándor teológiai professzorok képviselték ezt az irodalmi műfajt. A kéziratos kollégiumi diákköltészet Az iskolai versírás gyakorlata kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott a Debreceni Kollégiumban. A poétika-oktatás a latin nyelv kötelező használata révén elsősorban a latin nyelvű versírási gyakorlatot szorgalmazta, de magyar nyelvűségnek még szigorú törvényekkel sem lehetett teljesen gátat vetni. Erről Szenczi Molnár Albert naplójának egy részlete is tanúskodik, aki a 16. század utolsó éveiben volt diák Debrecenben: A poétikai osztály (a mai 9. osztály megfelelője) préceptorává (köztanítójává) a Kollégium professzorai minden évben az arra legalkalmasabb nagydiákot nevezték ki. Ez a gyakorlat egészen a 19. század közepéig élt Debrecenben. Így került ebbe a hivatalba 1794-ben Csokonai Vitéz Mihály is. Hogy a poétikai osztály diákjainak milyen feladatokat kellett megoldaniuk, arról nagy költőnk ránk maradt diákkori zsengéi tanúskodnak. De a deákos versgyártás nyomait még későbbi nagy versein is megfigyelhetjük. A poétikai feladatok alapvetően két műfaj köré csoportosultak. Az egyik a szentencia, azaz bölcs gondolatok kifejtése egy megadott kérdéssel kapcsolatban. A másik a pictura, azaz valamilyen természeti jelenség, napszak vagy emberi magatartásforma leíró bemutatása. Csokonai későbbi verseiben is elsősorban a gondolati és a leíró költészet elemei váltakoznak, az iskolai hagyományoktól tehát érett költőként sem tudott vagy akart megszabadulni. Előbbinek filozófiai irányú kiteljesedését kései nagy versében, A lélek halhatatlansága című temetési búcsúztatóban, az utóbbiét, illetve a két elem összekapcsolását Az estve című korai (még a kollégiumi tanulmányok idején született) költeményében figyelhetjük meg. A debreceni diákköltészet fénykora a 18–19. század fordulójára esik. Az iskolai versíró gyakorlat mellett ekkorra ennek a költészetnek egy másik változata is megerősödik, az úgynevezett alkalmi költészet. Ennek darabjait a diákok saját szórakoztatásukra vagy valamilyen jeles alkalomra készítették. Régi hagyomány volt ugyanis Debrecenben, hogy temetésre énekes diákokat hívtak a város polgárai, de szívesen látogattak el esküvőre, keresztelőre, névnapra, disznótorba is egy alkalmi költeménnyel. Szolgálatukért természetesen alamizsnát kaptak. Így jött létre az évszázadok során a sírversek, a névnapi, születésnapi, lakodalmi köszöntök műfaja. Ízelítőül egy korabeli debreceni névnapi köszöntőt idézünk, amely a Zöld erdő harmatját... kezdetű közismert kuruc kori búcsúvers ritmusát idézi: A disznótorok és más vidám események hangulatát tréfás, furfangos diákköltemények idézik. Sebestyén Gábor népszerű 18. századi diák poéta alábbi disznótoros verse Varjas János debreceni professzor „egyhangú” (egy azonos magánhangzóra írott) költeményeinek modorában született: A kollégiumi diákköltészet néhány hosszabb terjedelmű epikus költeményt is létrehozott. Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály és Arany János humoros hangvételű epikus költészetének a gyökereit is részben itt kereshetjük. Mátyási József vénlánycsúfoló verse (Egy hajadon fővel a hóltaknak hideg tartományába általvitetett, gyenge hajadon 60 esztendős szűznek halálán való kesergés és gyászolás végett iratott temetési versek) Csokonai Dorottya című vígeposzához kínálhatott ötleteket: Jókai Mór És mégis mozog a Föld (1872) című regényének diákhőseit a 18–19. század fordulóján azért csapják ki a Debreceni Kollégiumból, mert titkos nagyerdei összejöveteleiken a Csittvári Krónikába jegyzik politikai tárgyú írásaikat. A Krónika máig sem került elő, valószínűleg csupán az író fantáziája szülte, a korabeli kéziratos költészetben azonban megtalálható a Jókai által cím szerint említett írások jó néhány darabja. Ezek a politikai színezetű versek leginkább császárgyalázó vagy a Habsburg-hatalommal szimpatizáló katolikus klérust bíráló írások. Sajátos színt jelentenek ezek sorában az imádság-átdolgozások (Bécsi Miatyánk, Az elnyomott jobbágyok Miatyánkja, Katona Miatyánk, Hiszek Bonapartéban). Ezek a merész hangú imádság átiratok azt jelzik, hogy a korabeli diákirodalomban a felvilágosodás hatására megjelenik a vallásos szemlélet elvilágiasodása. A korabeli kéziratos debreceni diákirodalom jellegzetes színfoltját képezik a Hatvani István alakjához fűződő mondák. Hogy egyszerű diákhumorról van-e szó, vagy Hatvani ellenségeinek rosszindulatáról, ma már nemigen lehet eldönteni. Az ördöggel cimboráló „magyar Faust”-ról szóló történetek mindenesetre igen népszerűek voltak a 19. században; néhányukat Jókai Mór is újraírta (A magyar Faust, 1871), de ugyanezzel a címmel Mikszáth Kálmán is írt karcolatot róla. Arany János pedig balladás hangú verset írt Hatvani egyik legismertebb mondatából. E történet szerint egyik éjjel 12 órakor híre futott a Kollégiumban, hogy Hatvani előadást tart. A diákság össze is gyűlt a hallgatóteremben, s ámulattal hallgatta a professzor csillagászati fejtegetéseit. Amint Hatvani leejtette a krétát, egy kisdiák odasietett a katedrához, hogy felvegye, s észrevette, hogy a professzornak lólába van. A hír futó tűzként terjedt a teremben, s az ifjúság rákezdett Luther énekére: „Erős várunk nekünk az Isten!” Erre az ördög – mert hát ő volt az, mi tagadás – kénköves bűzt hagyva maga után elillant, s megjelent az ajtóban az igazi Hatvani, hogy megtartsa előadását. Az író némi malíciával hozzáfűzi még: A kéziratos diákköltészet a poétika-oktatás térvesztésével a 19. század első felében hanyatlásnak indult, de az ekkor kibontakozó irodalmi önképzőkörök és diákújságok révén nyomokban a 20. századig tovább élt. Művészi értékeit tekintve nem volt igazán nagy költészet, de helyzetéből következően sajátos hidat alkotott a klasszikus európai és az ösztönös népi ízlés között. Jelentősége nem utolsósorban abban áll, hogy ösztönzéseket adott számos későbbi jeles költőnknek. A versírás kollégiumi gyakorlatát és az alkalmi költészetet Csokonain kívül más debreceni neveltetésű költök is ismerték és gyakorolták, így a 18. században Pálóczi Horváth Ádám, Péczely József, Földi János, Szentjóbi Szabó László, Fazekas Mihály, a 19. században pedig Kölcsey Ferenc és Arany János. A felvilágosodás hatása a Kollégium irodalmi életére A külföldi tanulmányútjukról hazatérő professzorok és az iskola könyvtárába kerülő könyvek hatására a 18. század elejétől a Debreceni Kollégiumban is jelentkeznek az európai felvilágosodás reformgondolatai. Szilágyi Sámuel professzor Voltaire-t fordított, Maróthi György és Hatvani István működésével pedig egyre nagyobb teret nyernek az oktatásban a természettudományok, különösen a kísérleti fizika és kémia, a csillagászat, majd a század második felében a botanika. A század végén Rousseau pedagógiai reformelképzeléseinek is kimutathatók a nyomai. Mindez természetesen a Kollégium irodalmi életére is rányomta a bélyegét, s hatást gyakorolt ott tanuló több jeles költőnk gondolkodására. Földi János, Pálóczi Horváth Ádám, Péczely József vagy Szentjóbi Szabó László nem emelkedett ugyan a magyar irodalom élvonalába, de a felvilágosodás eszméinek hazai terjesztésében mindnyájuknak szerepe volt. A századvég két legjelentősebb debreceni költő-diákja Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály. Fazekas Mihály (1766–1828) 1775–1782 között volt a Kollégium diákja. A hagyomány úgy tartja, hogy Csokonaihoz hasonlóan összeütközött iskolájával, ennek azonban nincs nyoma, sőt évtizedekkel később a Kollégium pénztárosaként nagy buzgósággal szolgálta egykori iskoláját. Fazekas nem tartozott az eminens tanulók közé, inkább gyakorlati ember volt. A versírásban mesteréhez, Csokonaihoz hasonlóan a Kollégiumban néhány évvel korábban diákoskodó hadházi orvos, Földi János volt. Fő műve, a Lúdas Matyi több szálon is kapcsolódik a Kollégiumhoz. Egyrészt népies humoros szelleme a kollégiumi diákköltészet epikus darabjaival mutat rokonságot, másrészt a mű első kiadása Kerekes Ferenc későbbi kollégiumi professzor érdeme, aki bécsi tanulmányai idején, 1815-ben vállalkozott e feladatra, és azt igen szép verses előszóval is megtoldotta. Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) ízig-vérig debreceni költő. A városban született a család Hatvan utcai házában. 1780–1795 között a Kollégium diákja volt, majd kicsapatása után az országot járva többnyire egykori debreceni iskolatársainál talált menedéket. Végül a Kollégium csurgói partikulájában tanári állást kapott, majd 1800-ban visszatért Debrecenbe, s utolsó éveiben édesanyja Darabos utcai házában húzta meg magát. A Hatvan utcai temetőben helyezték örök nyugalomra. Csokonai zseniális elme volt, már gyermekfővel tökéletesen írt és verselt. Kollégiumi évei alatt elsajátította az olasz, francia, német és görög nyelvet. 1790 körül iskolatársaival a kollégiumi tanulókörök, a kollációk mintájára nyelvművelőkör alapított, a későbbi a önképzőkörök ősét. Poétikai gyakorlatra szánt verseivel egész füzetet írt tele (Zöld kódex). Préceptorai, Fodor Gerzson, Háló Kovács József és Budai Ézsaiás felismerték és értékelték tehetségét, kedvezményekben részesítették: szabadon verselhetett, társainál egy órával később mehetett iskolába, sőt felsőbb tanulóként a teológiai tárgyak alól fel is mentették. Csokonai beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az 1790-es évek első felében már érett műveket alkotott (Az estve, Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Békaegérharc). Kapcsolatba került a verselgető hadházi orvossal, Földi Jánossal, s ő ismertette meg Kazinczy Ferenccel. Az ő hatásukra költészete gyorsan a diákköltészet átlaga fölé emelkedett. Csokonait Szilágyi Gábor professzor javaslatára 1794-ben a poétai osztály köztanítójává nevezték ki. Ő rousseau-i elvek alapján nevelte diákjait; botanizálás ürügyén gyakran a természetben tartotta óráit. Egyik alkalommal diákjai a Nagyerdőn egy gúnydallal megsértették a magánéleti botlása miatt elhíresült Szilágyi Gábor professzort, aki panaszt emelt az iskolai törvényszéknél, a sedesnél. Csokonai fegyelmi ügyét a sedes 1794. december 17-én tárgyalta, miután december 6-án a templomlátogatás elmulasztása és a diákjaival a tanteremben folytatott mulatozás miatt már enyhébb büntetésben részesült. Ugyanezek a vádpontok most is megismétlődtek, megtoldva a nagyerdei incidenssel. Az ülés másnap folytatódott, majd a december 19-én meghozott ítélet Csokonait elmozdította précetori állásából, és tíz legénnyel hátrább helyezte a diákok rangsorában. Ezenkívül a sedes felkérte Csokonait, hogy levélben kövesse meg a sértett professzort, aminek Csokonai eleget is tett, elismerve, hogy enyhe büntetést kapott. Abban, hogy az ügy elsimulni látszott, nem kevés szerepe volt Csokonai külső támogatóinak. A sedes december 17–19-i ülésein ugyanis az egyháztanács ötfős küldöttséggel képviseltette magát, ami általában csak a legsúlyosabb esetekben esett meg. Csokonai, megszabadulva a köztanítói hivatal napi terheitől, 1795 első hónapjaiban megfeszítve dolgozott. Befejezte Gerzson című bohózatos színdarabját, amelyet diákjai be is mutattak. Ilyen lehetőséget a színjátszástól idegenkedő puritán ízlésű Kollégiumban korábban egyetlen diák sem kapott. Úgy tűnik tehát, hogy az iskola gyorsan napirendre tért Csokonai botlása fölött. A tavaszi hónapokban azonban Csokonai alig mutatkozott a Kollégiumban. Kiskunhalasi húsvéti legációjából nem tért vissza Debrecenbe, sőt a pünkösdi legációjából sem. Feltételezések szerint Pesten is megfordult, és talán a Vérmezőn végignézte Martinovics Ignác és társai kivégzését. A rábízott legációs pénzzel is csak késve számolt el, és amikor újra megjelent Debrecenben, már nem viselte a diákság kötelező viseletét, a tógát, jelezve, hogy nem érzi magát a Kollégium kötelékébe tartozónak. Ügyét a sedes végül távollétében zárta le június 20-án, miután néhány nappal korábban az iskola törvényeivel ellenkező módon, magyar nyelven és engedély nélkül tartott búcsúbeszédet az ifjúság előtt. A sedes, melynek ülésén az egyháztanács képviselői ekkor már nem vettek részt, Csokonai ügyében a lehető legsúlyosabb határozatot hozta: Ma már tudjuk, hogy Csokonai korában a fenntartó Egyházkerület hozzájárulása nélkül nem lehetett diákot kicsapni a Kollégiumból. Valami miatt tehát korábbi támogatói (köztük a nagy tekintélyű főbíró, Domokos Lajos főbíró is) megvonták Csokonaitól a bizalmat. Hogy az érintettek egyszerűen megelégelték-e sorozatos mulasztásait és a Kollégiummal szemben tanúsított egyre provokatívabb magatartását, vagy mint ahogy egyesek feltételezik, valóban kapcsolatban állt a Martinovics-féle összeesküvéssel, és ezért akart tőle megszabadulni az intézmény – talán önvédelemből is – ma már nemigen lehet megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy az ügyben Csokonait egészen fölmenteni nem lehetett, hiszen sorozatosan megsértette a azokat a törvényeket, amelyeknek a felsőbb tanulók sorába lépve az intézmény gyakorlata szerint önként vetette alá magát. Ugyanakkor némileg az is érthetetlen, hogy a Kollégium, amely ismerte és elismerte diákja rendkívüli tehetségét, botlásai ellenére is, miért nem adott neki legalább az elvégzett tanulmányok igazolásáról bizonyítványt, ahogy azt ilyen esetben másokkal általában megtette. A Debreceni Kollégium Csokonainak azonban nemcsak kitaszító, hanem visszafogadó iskolája is lett. Az intézmény először is nem vette szigorúan a sedes döntését, hiszen köztudott, hogy a költő Debrecenbe való visszatérése után a Kollégium több diákja is baráti kapcsolatot ápolt Csokonaival. Voltak köztük olyanok, akik egyenesen Csokonai miatt jöttek át Csurgóról Debrecenbe tanulni. A rézmetsző diákok saját pénztárukból anyagilag is támogatták az anyagi gondokkal küszködő költőt. A temetése körüli teendőket egykori tanítványa és későbbi életrajzírója, a Kollégium éppen hivatalban lévő széniora, Domby Márton intézte, és azon részt vett a diákság jelentős része, sőt a professzorok többsége is. A Debrecenben később kialakuló Csokonai-kultusznak is a Kollégium lett a melegágya. 1823-ban került az alkotó jóvoltából a Kollégium könyvtárába Ferenczy István márványból készült Csokonai-mellszobra, amely jelenleg is az Iskolatörténeti Múzeum egyik ékessége. A szobor alkotója, aki debreceni diák korában a rézmetsző diákok munkájában is segédkezett, egy légiesen finom, erősen idealizált Csokonai-arcot álmodott bele a fehér kararai márványdarabba. Talán ebben a művészi látásmódban is gyökerezik a kicsapott diáknak a romantika jegyében kibontakozó debreceni kultusza. A századelő kéziratos diákirodalma már nagy számban tartalmaz Csokonai-versmásolatokat vagy -utánzatokat. Az 1830-as években a Csokonai-síremlék felállítására történő közadakozást is a Kollégium diáksága kezdeményezte, és abban élen is járt. Végül a későbbi kollégiumi önképzőkörök és a Kántus is kiemelkedő szerepet vállaltak a Csokonai-hagyomány ápolásában. A Kollégium ifjúsága még ma is évente egyszer elzarándokol a költő sírjához. Nincs még egy magyar költő, akinek szülőhelyén kiteljesedő kultusza máig hatóan olyan erős lenne, mint Csokonaié. A kései felvilágosodás korának legjelesebb debreceni diákja kétségkívül nemzeti Himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc (1790–1838), aki diáktársaival együtt maga is részt vett Csokonai temetésén. A félszeg Kölcsey közel 14 esztendeig (1796–1809) tanult a Kollégiumban, de nem tudott megbarátkozni annak szellemiségével. Kazinczy Ferenccel kötött ismeretsége még inkább növelte a város iránti ellenszenvét. Szemere Pálhoz írott egyik leveléből tudjuk, hogy a diákkori zsengéit Csokonai szellemében írta, de később megsemmisítette őket. Kölcsey később is következetesen mondott nemet Debrecen minden kérésére (1812-ben meghívták a Széplaki Pál halálával megüresedett jogi katedrára, 1814-ben pedig Ercsey Dániel professzor esztétika könyv írására kérte), sőt Kazinczy hatása alatt 1817-ben lesújtó bírálatot írt az egykor általa is imádott Csokonai népies ízléséről. A fentebb idézett levélből azonban az is kiderül, hogy Kölcsey minden ellenérzés mellett is tisztában volt azzal, hogy lenyűgöző klasszikus műveltségét, magyar irodalmi jártasságát elsősorban Debrecennek köszönheti. A reformkor és Péczely József irodalompártoló tevékenysége Az irodalmi élet intézményei a reformkorban kezdtek kiépülni hazánkban. A szellemi élet irányítását az 1830-as évekre Pest-Buda vette át, s a korábbi vidéki irodalmi központok, így Debrecen szerepe is visszaszorult. A változások a Debreceni Kollégiumban is éreztették hatásukat. 1831-ben az intézmény minden tagozatán a magyar lett az oktatás nyelve, s ezzel véget ért a latin évszázados hegemóniája. A nemzeti nyelv művelésének ügyét, amelyet az ekkor szerveződő Kisfaludy Társaság és az Akadémia is szorgalmazott, Debrecenben Péczely József (1784–1849) történelem és a klasszicista filológia professzora karolta föl. A Pallas Debreczina címen 1828-ban kiadott diákantológiában 43 latin és 23 magyar nyelvű verset tett közzé. 1832–1835 között évente egy-egy magyar nyelvű diákalmanachot jelentetett meg Lant címmel. Az első nyilvános kollégiumi önképzőkör, az Olvasó Társaság is Péczely támogatásával jött létre 1832-ben. A Csokonai-síremlék felállításában ugyancsak kezdeményező szerepet játszott. Péczely tanítványai közül többen már diákként nevet szereztek az irodalmi életben. A fiatalon elhunyt Pap Endre (1817–1853) és Szilágyi István (1819–1897), Arany János nagyszalontai barátja, kétszer is megnyerte a Kisfaludy Társaság ballada-pályázatát. Szintén pályadíjat nyert a még diákkorában elhunyt G. Nagy Imre (1817–1840), a korszak legtehetségesebb debreceni diákköltője, aki elsősorban a diákéletet megjelenítő életképeiben remekelt: Péczely József tanítványai közül Kuthy Lajos és Obernyik Károly íróként szereztek nevet, Irinyi József, Csengery Antal és Emődy Dániel a Pesti Hírlap szerkesztői lettek. Péczely irodalmi szerepe nem mentes az ellentmondásokról. Annak a romantikus, biedermeieres ízlésnek az útját egyengette ugyanis, amelynek Debrecenben nem volt igazán talaja. Diákévkönyveivel a korábbi kéziratos diákköltészetet igyekezett legalizálni, de az ezzel éppen sajátos népies ízeit veszítette el. Talán nem véletlen, hogy a korszak legjelesebb debreceni diákja, a népi ízlést irodalmunkban diadalra juttató Arany János nem került vele közelebbi kapcsolatba. Ugyanakkor Péczely érdeme, hogy a Debreceni Kollégiumban megjelentek a diákirodalom intézményes keretei, az önképzőkörök és a diákújságok, illetve az, hogy 1831-ben az oktatás nyelve a magyar lett, sőt, ugyanebben az évben a magyar nyelv és irodalom önálló tanszéket is kapott. Arany János debreceni diákévei Arany János (1817–1882) 1833–1836 között volt a Kollégium diákja. Közben egy egész esztendeig rektori feladatot látott el a későbbi pesti püspök, Török Pál mellett Kisújszálláson. Igen szorgalmas diák volt, aki ez a rövid idő alatt is sokat tanult professzoraitól, Péczely Józseftől, Sárvári Páltól és Kerekes Ferenctől. Arany debreceni diákéveiről keveset lehet tudni, leginkább ironikus hangvételű önéletrajzi műve, a Bolond Istók lehet segítségünkre. Innen tudjuk, hogy a magoltató, szóhüvelyű oktatás nehezére esett. Határtalan tudásszomja mindent elolvastatott vele, ami keze ügyébe akadt: Az ifjúság által kedvelt ifjú Péczely József professzor helyett ő inkább a konzervatívabb ízlésű öreg Sárvári Pálhoz vonzódott. Tőle tanult rajzolni, és amikor Ferenczy István Csokonai-szobrát megpillantotta a könyvtárban, ő maga is faragni kezdett: Arany első zenei próbálkozásait Zákány József professzor ösztönözhette, aki a Kollégium diákjaiból ez idő tájt zenekart szervezett: Végül több diáktársához hasonlóan Arany vándorszínésznek állt. Távozásának módja épp ellentéte a Csokonaiénak. Önként ment el, csendben, Sárvári Pál ajánlásával a kezében: Sárvári nem tévedett, hiszen ha nagy színész nem is lett az elbocsátott ifjúból, Shakespeare kitűnő magyar tolmácsolója viszont igen. Arany János érzékeny lelkében mély nyomokat hagyott Debrecen. A Bolond Istók mellett számos más írásának mélyén debreceni diákkori élményt lehet sejteni. Hatvani című versében a nagy 18. századi professzor legendás alakját idézi meg. A képmutogató ihletője egy diákkori vásári élmény. A Vándorcipó című költeményben az öregedő költő tekint vissza némi bűntudattal debreceni kiugrására. Bár Irányok című tanulmányában nem illeti éppen dicsérő szavakkal a század eleji diákköltészetet, Arany korai epikus költészete mégis erősen ebben a világban gyökerezik, amint azt Az elveszett alkotmány nehézkes, darabos nyelvezete és a Jóka ördöge népies humora tanúsítja. Arany vonzó emberi magatartása, szigorú munkaerkölcse, puritán ízlése a magyar protestantizmus hagyományaiból is táplálkozik, és ennek az életfelfogásnak a kialakításában a Debreceni Kollégiumnak is meghatározó szerepe volt. A költő szellemi örökségét később is nagy szeretettel ápolta a debreceni diákság. A 19. század végén elképzelhetetlen volt önképzőköri ülés Arany-vers szavalása nélkül. A Gimnázium önképzőköre 1917-ben az ő nevét vette föl, 1933-ban pedig Csokonai és Kölcsey társaságában domborművet kapott a Kollégium bejáratánál, csupán néhány lépésnyire attól a második emeleti épületrészről, a Csillagdától, amelyben diákként lakott. A kollégium irodalmi élete a századfordulón A 19. század második fele nagy változásokat hozott a Debreceni Kollégium életében. Egyrészt a korábbi diákélet számos kelléke ekkor válik végleg múzeumi relikviává (megszűnik a tóga viselése, felbomlik a diáktűzoltók társasága, a korábbi préceptorok helyére szaktanárok lépnek), másrészt viszont az önállósuló Gimnáziumban, majd később a bölcsészeti akadémián önálló tantárgyként is megjelenik a magyar nyelv és irodalom. A legtöbb debreceni gimnáziumi magyartanár a század második felében egyúttal tankönyvszerző is: Imre Sándor irodalom-, Kulcsár Endre stilisztika-, Gulyás István pedig nyelvtankönyvet ír a református gimnáziumok számára. A századvégjeles debreceni diákjainak sorát Szabolcska Mihály (1861–1930) nyitja, aki az 1880-as években tanult teológiát a Kollégiumban. A népnemzeti költészet képviselőjeként már diákkorában is írt népies dalokat, életképeket. Később temesvári lelkészként a konzervatív irodalom iránynak megbecsült képviselője lett. Móricz Zsigmond (1879–1942) már az új típusú nyolcosztályos gimnáziumba járt Debrecenben. Négy esztendőt töltött ott összesen (1890–1894), majd évekkel később egy-egy félévet a teológiai és a jogi akadémián. Egész életére szóló benyomások érték a városban. A Légy jó mindhalálig megjelenése (1920) után, 1924-ben írta a fenti sorokat, és egy másik nyilatkozatában olvashatjuk azt is, hogy a regény csak részben szól a Debreceni Kollégiumról: Móricznak debreceni iskolatársa volt Csathó Kálmán (1881–1964), aki a Kollégiumban szerzett Csokonai-élmény hatására írta Lilla című színdarabját és Csokonai életéről szóló regényét Földiekkel játszó égi tünemény címmel. Móricz másik jeles iskolatársa, a debreceni születésű Medgyessy Ferenc (1881–1958) nemcsak barátságával ajándékozta meg az írót, hanem szobrászként több alkotást is készített róla (többek között a Kollégium homlokzatán elhelyezett emlékplakettet és a Déri téren található szobrot). Móriczcal kezdődik azoknak a debreceni diákoknak a sora, akik a lemaradás mellett valami készülő újnak az ígéretét is látják Debrecenben. Így gondolkodott Debrecenről Oláh Gábor (1881–1942) is, akinek életműve a vidéki elzárkózás következtében végül torzóban maradt. 1899-ben ő vette át a gimnáziumi önképzőkör vezetését, de középiskolás diákként kapcsolatot tartott a felsőbb tanulók Magyar Irodalmi Önképző Társulatával is. Az ott tevékenykedő Gyökössy Endre joghallgatóval, Baja Mihály teológiai hallgatóval (később Kossuth utcai lelkész), Gulyás Józseffel és Madai Gyulával Bokréta címen négy versantológiát is megjelentettek (1902, 1904, 1908, 1928). Oláh Gábor a budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett tanári diplomát, majd visszatért Debrecenbe, s a Kollégium Nagykönyvtárának könyvtártisztje lett. Közben egy ideig Kulcsár Endre magyartanárt helyettesítette a Gimnáziumban. 1913-ban összeütközésbe került könyvtári felettesével, és megvált a Kollégiumtól. Ezután több mint három évtizedig a debreceni főreáliskolában tanított. Egykori iskolájával való súrlódása még inkább fölerősítette benne diákkorából magával hordozott Csokonai-komplexusát. Oláh Gábor számos irodalmi alkotása érintkezik a Kollégium világával. Táltosfiú (1925) című önéletrajzi regénye a korabeli debreceni és kollégiumi élet kiváló dokumentuma. Debreceni zendülők című novellájában az 1648. évi debreceni diákzendülésnek állít emléket. Ady Endre (1877–1919), miután a Debreceni Kollégium egykori partikulájában, a zilahi református gimnáziumban érettségi bizonyítványt szerzett, 1896-ban beiratkozott a Kollégium jogi akadémiájára. Az első évben még viszonylag rendszeresen látogatta az előadásokat. Öreg János professzortól itt hallott először Nietzsche filozófiájáról, Ferenczy Gyulától pedig a sumér-magyar rokonságról. A következő tanévet nem Debrecenben töltötte, de újra visszatért a „maradandóság városá”-ba. Tanulmányait ezután még inkább hanyagolta; de erőteljesebben bekapcsolódott a város és a Kollégium irodalmi életébe. Tagja lett a Magyar Irodalmi Önképző Társulatnak, főmunkatársa a Debreceni Főiskolai Lapoknak, és városi lapoknak is rendszeresen dolgozott. A későbbi nagy költő Debrecenből, amikor 1899-ben végleg elhagyta a várost a „tarsolyában”, elsősorban a Csokonai-élményt vitte magával. Amint arról versei is tanúskodnak, a tragikus sorsú költőelődben szellemi rokonát ismerte föl. Lelkesítette a debreceni református ifjúság liberalizmusa is. A kollégiumi diáklap hasábjain Ady többször is elítélte a budapesti Egyetemi Kör reformátusokat és zsidókat kiközösítő elfogultságát, és ezt meg is írta egyik cikkében: Debrecent ostorozó későbbi verseivel nem bántani akarta a várost, hanem éppen ellenkezőleg: szunnyadó erőit kívánta mozgósítani, ahogy írta egy másik korabeli írásában: Ady gondolata termékeny talajra találtak a következő nemzedék debreceni diákjai körében. A század első évtizedeiben, a nagy országos Ady-vitákkal egy időben, az ifjúság az irodalmi önképzőkörökben vívta a maga szellemi csatáit. „A debreceni református kollégiumban egészen 1919-ig állandó harc folyt az ifjúság között” – olvasható Kardos Pál irodalomtörténész visszaemlékezésében –, „s ebben hol az adysták, hol az Ady-ellenesek kerekedtek fölül.” Jórészt Debrecen biblikus szellemi örökségéből táplálkozik Karácsony Sándor (1891–1952) nagy hatású gondolatvilága is. A 20. század kiváló pedagógiai és ifjúsági írója Holdbeli diákélet (1948) című ifjúsági regényében egy harmadikos debreceni gimnazista viszontagságait rajzolja elénk eleven erővel, sok humorral. Karácsony Sándor reformpedagógiájának legfőbb ihlető forrását a Debreceni Kollégium demokratikus diákhagyományaiban, különösen az önálló gondolkodásra nevelő önképzőköri hagyományokban kereshetjük. A sajátos magyar észjárásról vallott nézeteinek gyökereit kollégiumi magyar tanárának, Kulcsár Endrének nyelvészeti írásaiban fedezhetjük föl. Irodalmi élet szűkebb keretek között 1908-ban hosszú előkészítés után végre megtörtént a Kollégium bölcsészeti akadémiájának modern átszervezése. Új tanszékek alakultak, egyik éppen a magyar nyelv és irodalom oktatására (1907–1914 között Pap Károly professzor irányította). Ez a kar azonban a jogi és teológiai karral együtt 1914-ben átkerült a megalakuló állami egyetemhez. Az új helyzetben megszűnt a Magyar Irodalmi Önképző Társulat és lapja, a Debreceni Főiskolai Lapok is. Ettől kezdve a Debreceni Kollégium irodalmi élete szűkebb, elsősorban gimnáziumi keretek között haladt tovább. A Gimnázium önképzőköre irodalmi életének szervezésében kiemelkedő szerepet játszott az az 1910–1918 között itt tanuló osztály, amelyet Németh László később a „nagy osztály”-nak nevezett. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy valamikor egy osztályban koptatta az iskolapadot Szabó Lőrinc, Gulyás Pál, Bay Zoltán, Békés István, Törő Imre és Béber László. Utóbbi újságíróként több cikkében is megemlékezett gimnáziumi éveiről. A korábbiaknál színesebb, a korabeli polgári szalonok világára emlékeztető szellemi tevékenység jellemezte ekkor a gimnáziumi önképzőkör életét. Bay Zoltán például nemcsak a hold- és napfogyatkozásról tartott vetített képes előadásával, hanem fergeteges zongorajátékával is elkápráztatta társait. A Gimnázium Péterfia utcai épületének avató ünnepségén, 1914-ben, Szabó Lőrinc diáktársai görög nyelven mutatták be az Antigonét. 1917-ben az Arany-ünnepségen, amikor a kör ünnepélyesen fölvette a költő nevét, Arisztophanésztól A madarak került színre (Arany fordításában). Új színt jelentett az önképzőkörben néhány lánytanuló megjelenése, a Dóczi Leánygimnázium ugyanis csak 1917-ben adott ki először érettségi bizonyítványt, s ezt megelőzően néhány évig a továbbtanulni szándékozó lányok a Kollégium Gimnáziumába iratkozhattak be magántanulóként. Szabó Lőrinc osztálytársa, Dienes Katalin (1900–1979), komoly zenei és színházi műveltséget hozott magával a családi miliőből. Irodalmi szalonként is működő házukban, a Simonyi utcai Dienes-villában a diák Szabó Lőrinc is gyakran megfordult. A nagy osztály irodalmi szempontból legjelentősebb tagja Szabó Lőrinc (1900–1957) már debreceni gimnazistaként megismerkedett a klasszikus és modern költői formákkal. Később fővárosi író lett, az „ígéret városá”-ba csak vendégként tért vissza néha-néha. Önéletrajzi versciklusa, a Tücsökzene IV. részének néhány költeménye iskola- és kortörténeti dokumentumként is érdekes. Az alábbi vers arról tanúskodik, hogy a tanórák, az önképzőkör és a Dienes-villa légköre mellett a Kollégium Nagykönyvtára is hozzájárult a költő szellemi fejlődéséhez: A nagy osztály másik kiemelkedő költőtehetsége Gulyás Pál (1899–1944), aki a Gimnázium magyar-latin szakos tanárának, Gulyás Istvánnak volt a fia. Az 1930-as évekre a népi irodalom egyik vidéki vezéregyénisége lett (polgári hivatása szerint a debreceni iparos tanonciskola tanára volt). Verseiben, tanulmányaiban a „debreceniség” mítoszát igyekezett egyetemes érvénnyel megfogalmazni. Elsősorban Debrecen történelmi hivatása, valamiféle idealizált „Sziget-Debrecen” megteremtése foglalkoztatta. Művészetében a modern mítoszteremtés, a népiesség és a debreceni költőhagyományok ötvöződnek. Ennek nyomait látjuk alábbi kollégiumi tárgyú költeményében is: A nagy osztály tevékenysége azt tanúsítja, hogy az egyetemi karok kiválása után a Kollégium Gimnáziuma önmagában is képes volt megfelelő keretet biztosítani a legtehetségesebb diákok szellemi fejlődéséhez. Az 1930-as években a gimnáziumi önképzőkörben Sarkadi Imre (1921–1961), a későbbi neves próza- és drámaíró tűnt ki novelláival. Ugyanebben az évtizedben a Kollégium társintézményének, a Dóczi Leánygimnáziumnak Szabó Magda (1917–2007) volt a növendéke, majd rövid ideig magyar-latin szakos tanára. A neves írónő több írásában is méltatja egykori iskoláját, Abigél (1978) című, nagy sikerű regényének élményvilága is jórészt dóczis emlékekből táplálkozik. Életműve sok szállal kötődik a Kollégiumhoz is. A macskák szerdája (1986) című drámája Csokonai kollégiumi kálváriáját dolgozza föl (a mű Szent Bertalan nappala címen is ismert). A két világháború közötti időszakban a Kollégiumnak két olyan felsőoktatási jellegű intézete volt, amely az állami egyetemi oktatás mellett egyházias kiegészítő képzést kívánt nyújtani a leendő református lelkészek és középiskolai tanárok számára. A Lelkészképző Intézet hallgatói az egyetem kiválása után is tovább működtették az 1869-ben alapított Hittanszaki Önképző Társulatot és Közlöny című diáklapját. Ez a lap szakmai kérdések mellett helyet adott a teológus diákok irodalmi próbálkozásainak is. Itt kezdte irodalmi szárnypróbálkozásait az 1930-as években Kiss Tamás (1912–2003), akinek több írása is kapcsolódik a Kollégium világához: így Kedv, remények, Lillák (1985) című Csokonai-regénye és a Kollégium múltját gyermekeknek bemutató könyvecskéje, A bagolyvár és lakói (1983). A teológus diákok önképzőköre 1991-ben alakult újjá, és azóta aktívan részt vállal a Hittudományi Egyetem irodalmi életének szervezésében. A 2000-es években honosodott meg az a hagyomány, hogy a retorikai oktatásban részesülő hallgatók közös év végi irodalmi esten mutatkoznak be. A Kollégium másik felsőoktatási intézete, a Református Tanárképző Intézet (1925–1952) több jeles irodalomtudóst indított útjára a két világháború között. A Debreceni Református Tanárképző Intézet Dolgozatai című kiadványsorozat közölte Molnár Pál, Ember Ernő, Némedi Lajos, O. Nagy Gábor, Tóth Béla irodalomtörténészek első tudományos írásait. Az intézet professzora volt Zsigmond Ferenc, aki az 1930-as években magyar irodalmi tankönyvet is készített a református gimnáziumok számára. A Kollégium Gimnáziumának a második világháború befejezését követő hónapokban rövid ideig diákja volt Sánta Ferenc (1927–2008), a hatvanas évek népszerű próza- és drámaírója. Műveiben azonban debreceni élményeinek nincs közvetlen nyoma. Az 1950-es évek elején Debrecenben érettségizett Végh Antal (1933–2000), aki Akkor májusban esett a hó (1979) címmel problematikus, botrányokat kavaró, sőt pereket is eredményező regényt írt diákélményeiről. A kommunista hatalomátvétellel 1948-ban az iskolai önképzőkörök is megszűntek, helyüket a felülről irányított szakkörök vették át. A Kollégium Gimnáziumának Arany János Önképzőköre azonban, amint az a diákok által rendszeresen vezetett és ránk maradt jegyzőkönyvekből kiderül, Tóth Béla magyar-latin szakos tanár irányítása mellett szakkörnek álcázva gyakorlatilag tovább működött egészen 1970-ig. A kör 1981-ben hivatalosan is újraszerveződhetett, és a következő bő tíz esztendőben igen aktív tevékenységet fejtett ki. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ekkor még éppen csak megtűrt társadalmi kérdések voltak népszerűek a debreceni ifjúság körében (cigányság, csövesek, határon túli magyarság, Lengyelország, Afganisztán). Az 1980-as években nevezetesek voltak az önképzőkör Élő Folyóirat estjei, amikor a diákok régi hagyomány szerint saját írásaikat olvasták fel, és egymás műveit bírálták. Ekkor éledt újjá a Csokonai-estek hagyománya is, és ennek nyomán a Kollégium ifjúsága ma is évente egyszer elzarándokol a költő sírjához. Az 1980-as években jelentős színjátszó tevékenység is folyt az Arany János Önképzőkör keretében. A kör munkája a rendszerváltást követő években megerőtlenedett. 2008-ban azonban Csokonai Vitéz Mihály Önképzőkör néven újjászerveződött. A 2000-es évek érdekes irodalmi jelensége a Wass Albert Társaság kezdeményezésére szerveződött Wass Albert Olvasókör, amely hetente tart felolvasásokat a Gimnázium egyik tantermében. Az Olvasókör célja az erdélyi író műveinek népszerűsítése az ifjúság körében. Az 1990-es, 2000-es években honosodott meg a Kollégiumi Esték hagyománya, melynek keretében ismert tudósok, írók, művészek tartanak nyilvános előadást a Kollégium Dísztermében. Ennek a sorozatnak a keretében több jeles hazai és határon túli író, költő, irodalomtörténész is találkozott az elmúlt években a Debreceni Kollégium ifjúságával, tanáraival és a városi érdeklődőkkel (Lászlóffy Csaba, Visky András, Czakó Gábor, Czine Mihály, Duray Miklós). 2005-ben jelent meg Perjéssy-Horváth Barnabás Kollégium blues című regénye, amely az író diákkori benyomásai alapján, naplószerűen és szinte szociografikus hűséggel mutatja be az 1980-as évek Debreceni Gimnáziumának diákéletét. A regény folytatásaként megjelenő Blue irományai (2006) Perjéssy-Horváth Barnabás diákkori írásait tartalmazza, köztük az Árkádiában éltem én is! (1983) című Csokonai-drámát. VTOL A VTOL a Vertical Take-Off and Landing rövidítése, amelyet a függőleges fel- és leszállásra képes légijárművek jelzésére használnak. Ebbe az osztályozásba beletartoznak a lebegésre és függőleges fel- és leszállásra képes merev szárnyú repülőgépek, a helikopterek és az egyéb, rotor-meghajtású légijárművek, például a billenőrotoros konvertiplánok. Az autogirók, a léggömbök, a léghajók és a rakéták általában nem számítanak VTOL-nak. Egyes VTOL repülőgépek más fajta fel- és leszállásra is képesek, például hagyományos (CTOL), rövid nekifutású (STOL) vagy függőleges leszállású, rövid nekifutású (STOVL) műveletekre is. Megint más járművek, például egyes helikopterek, csakis VTOL mozgásokra képesek, mivel nem rendelkeznek vízszintes elmozdulásokat is elviselő futóművekkel. A széles körben elterjedt helikoptereken kívül a világ haderői jelenleg kétféle VTOL-repülőgépcsaládot üzemeltetnek: a billenőrotoros (V–22 Osprey) és az irányított sugárhajtóműves (Harrier, F–35 Lightning II) gépeket. Arminius Arminius (más néven Hermann vagy Ármin, i. e. 17 – i. sz. 21.) a heruszkok vezére volt, akinek legnagyobb érdemének azt tudják be, hogy a teutoburgi csatában legyőzte a legyőzhetetlennek hitt római sereget. Az Arminius név a germán Irmin („nagy”) név ellatinosított változata, jelentése – akárcsak a német Hermann-nak – „harci férfi”. A reformáció alatt Luther Márton előszeretettel alkalmazta a Róma ellen való küzdelem szimbólumaként Arminius figuráját. A nagy német romantika időszakában, a 19. században mitologikus dicsfényt adtak köré, rengeteg festmény és egyéb képzőművészeti alkotás megihletője lett. Az 1930-as évek náci propagandagépezete szintén gyakran vele példáztatta az igazi németséget. Élete Született i. e. 18-ban vagy 17-ben Segimerus, heruszk hadvezér fiaként, római stílusú katonai kiképzést kapott és túszként élt Rómában is, ahol volt alkalma megfigyelni a fejlett római hadviselést. I. sz. 9-ben a teutoburgi erdőben vívta meg nagy csatáját, ahol szövetségesei segítségével legyőzte Publius Quinctilius Varus római hadát. A fényes győzelem után a germánok Róma elleni egységének megteremtéséért küzdött, de ügyét nem koronázta siker: Kr. u. 19-ben saját törzsének vezérei gyilkolták meg. VX A VX (venomous agent X, vagyis „mérgező anyag X”) a szerves foszforsav-észterek közé tartozó idegméreg, amelyet harcászati céllal fejlesztettek ki az 1950-es években. Jelenleg a legveszélyesebb mesterségesen előállított vegyiharcanyagok egyike. Halálos adagja egy átlagos emberre nézve mindössze 200 µg. A VX története A V-ágensek kifejlesztése Lars-Erik Tammelin nevéhez fűződik, aki az 1950-es évek vége felé Svédországban kezdte meg munkálatait a fluor-foszfát vegyületekkel. Ezeket az anyagokat felfedezőjük után Tammelin-észternek is nevezik. A fluor-acetátokat és fluor-karbonsavakat már 1896-ban ismerték (Swarts), viszont mérgező voltukkal nem voltak tisztában. Az összes V-ágens mérgező, legstabilabbnak mégis a VX (C11H26NO2PS) bizonyult, így ennek a tökéletesítésével foglalkoztak. A VX-et Ranajit Ghosh fedezte fel 1952-ben. Tömeges gyártása 1961-ben kezdődött, viszont szerkezetét csak 1972-ben hozták nyilvánosságra. A V-ágensek az ismert legveszélyesebb mérgek, sok százszor, sőt, akár ezerszer is hatásosabbak lehetnek legveszedelmesebb társaiknál. Mivel a leghatásosabb gyilkolóeszközök, ezért kimerítik a modern tömegpusztítás kritériumát. Nagyon stabilak, ezért a többi ideggázzal ellentétben nem csak órákig vagy napokig, hanem akár hetekig, hónapokig is mérgezhetik a szennyeződött talajt. A VX hatása A VX idegméreg; az idegrendszerben fontos szerepet betöltő acetilkolin-észteráz nevű enzim gátlásán keresztül fejti ki hatását. A gátolt enzim képtelen elbontani az ingerületátvitelt megvalósító acetilkolint, ami így felhalmozódik a szinaptikus résben és folyamatos izomstimulációt; izomgörcsöket okoz. A mérgezés tünetei ennek megfelelően először csak fejfájás, fokozott nyálkatermelés, ezután izomfájdalom, majd izom és bélgörcs, végül eszméletvesztés, és általában légzési elégtelenség miatt bekövetkező halál. Mivel a központi idegrendszer lebénul, ezért a görcs nem oldódik, így az izmok a halál beállta után is összehúzódva maradhatnak. Fizikai jellemzői Szagtalan, olajszerű folyadék (enyhén sárgászöld), a bőrön át szívódik fel. Érdekessége, hogy hideg vízben jobban oldódik, mint melegben. Relatív gőzsűrűsége 9,2 (levegő=1). Dreamland A Dreamland Robert Plant, a Led Zeppelin legendás énekesének szólóalbuma, amely 2002. július 16-n jelent meg az Universal Records gondozásában. Számok listája Funny in My Mind (I Believe I'm Fixin' to Die) (Justin Adams, John Baggot, Clive Dreamer, Charlie Jones, Robert Plant, Porl Thompson, Bukka White) – 4:45 Morning Dew (Bonnie Dobson, Tim Rose) – 4:26 One More Cup of Coffee ( Bob Dylan ) – 4:03 Last Time I Saw Her (Adams, Baggot, Dreamer, Jones, Plant, Thompson) – 4:41 Song to the Siren (Larry Beckett, Tim Buckley) – 5:53 Win My Train Fare Home (If I Ever Get Lucky) (Adams, Baggot, Dreamer, Jones, Plant, Thompson) – 6:03 Darkness, Darkness (Jesse Colin Young) – 7:25 Red Dress (Adams, Baggot, Dreamer, Jones, Plant, Thompson) – 5:23 Hey Joe (Billy Roberts) – 7:12 Skip's Song (Skip Spence) – 4:27 Dirt In A Hole (Bónusz szám a Japán verzión) – 4:46 2007-ben újrakevert kiadás Dirt In A Hole Last Time I Saw Her (Remix) Az MVK Zrt. járműállománya Az MVK Zrt. járműállományát 146 busz (ebből 90 csuklós, 54 szimpla, 2 midi 116 alacsony padlós), 31+6 villamos motorkocsi képezi, valamint négy nosztalgiabusz, két nosztalgiavillamos, egy oktatóvillamos és több bérelhető haszongépjármű. Autóbuszok MAN Lion’s City: alacsony padlós kivitel kihajtható rámpával, külső-belső vizuális, belső hangos utastájékoztatás, ABS / ASR / EBS, légkondicionáló Enterprise Plasma: alacsony padlós kivitel kihajtható rámpával, külső-belső vizuális, belső hangos utastájékoztatás, ABS / ASR / EBS, az utolsó kettőben (406,407) légkondicionáló Neoplan N4522 Centroliner: alacsony padlós kivitel kihajtható rámpával, külső-belső vizuális, belső hangos utastájékoztatás, ABS / ASR / EBS, légkondicionáló MAN A21 NL223: alacsony padlós kivitel kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR MAN A74 SL223: külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR MAN A75 SG263: külső-belső vizuális utastájékoztató berendezések, ABS/ASR MAN Lion’s Coach: ABS / ASR / EBS, légkondicionáló Történelmi járművek (beszerzések, selejtezések) Az autóbuszok esetében a járműbeszerzések a teljesség igénye nélkül csak 1973-tól az Ikarus 200-as járműcsalád megjelenésétől szerepelnek. A villamosok esetében 1962-től, a „házi csuklósok”, az FVV sorozat („Bengáli”) megjelenésétől. Buszok Az Ikarus 200 széria előtt az alábbi típusok alkották a gépjárműparkot (nem teljes lista): Ikarus 180 csuklós Ikarus 620 csuklós Ikarus 620 szóló Ikarus 31 Ikarus 260 (Szóló) Eredeti darabszám: Motor: Rába D10 UTS 133, Rába D2156 HM 6U, Rába D10 UTS 155, 133 / 142 / 155 kW Váltó: Voith 851.3-W-15 Méret: 1100*250*310 cm Befogadóképesség: 22 ülő, 75 álló A szóló kocsik nagy része 260.03 típus/szériaszámú Az 1982-ben készült buszok érkeztek utoljára harmonikaajtóval és trilex tárcsával. A '85-ös kocsik már bolygóajtóval és tárcsás kerékkel álltak forgalomba. Ikarus 280 (Csuklós) Eredeti darabszám: 329 Motor: Rába D10 UTS 133, Rába D10 UTS 180, Rába D2156 HM 6UT, 133 kW / 180 kW Váltó: Voith 863.3, Voith 851.2 Méret: 1650*250*304 cm Befogadóképesség: 36 ülő, 111 álló Nagyrészt 280.15-ös 1985-ben érkeztek az utolsó trilex tárcsás kocsik (BZ 08-94, 08-97, 09-00, BX 73-75, 73-80, 73-82) Az 1985-ös járművek a (BZ 08-94 -et kivéve) bolygóajtósak Az 1986-osok az utolsó harmónikaajtósak Ikarus 400-as sorozat 1993 utolsó napjaiban érkezett meg a 400-as típusú járművek közül az első Miskolcra. Az újdonságnak számító "tolócsuklós" Ikarus 435 típusból ekkor még csak kettő közlekedett az országban. Hamarosan követte a szóló társa is, az első 415-ös. E két járműbe még DAF LT 160G motort szereltek. A további járművek már a cég színeiben Rába D-10 -es motorral érkeztek. Kielégítik az EURO-II normát. Ikarus 415 szóló Eredeti darabszám: 9 Motor: DAF L160 LH, Euro 2-es Rába D10 UTSLL 160 Váltó: Voith 851.2, Voith 851.3 Méret: 1150*250*300 cm Befogadóképesség: 27 ülő, 76 álló Felszereltség: külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR Ikarus 435 csuklós Eredeti darabszám: 21 Motor: DAF LT195 H, Euro 2-es Rába D10 UTSLL190 Váltó: ZF 4 HP 590, Voith 863.3 Méret: 1785*250*303 cm Befogadóképesség: 40 ülő, 128 álló Felszereltség: külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR Ikarus 412 szóló, alacsony padlós Eredeti darabszám: 4 Motor: Euro 2-es MAN D 0826 LOH 17, 162 kW Váltó: Voith 851.3-W-15 Méret: 1200*250*280,5 cm Befogadóképesség: 28 ülő, 70 álló Felszereltség: alacsony padlós kivitel kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR, 2 db légkondicionált Ikarus 546 kisbusz A 38-as vonalán közlekedett A városi forgalomban nem vált be, ezért eladták Rába Premier 091 szóló, és Rába Premier 291 csuklós Szóló: Eredeti darabszám: 2 Motor: Euro 2-es MAN D0826 LOH18, 191 kW Váltó: ZF Ecomat 4 HP 500 Méret: 1200*250*312 cm Befogadóképesség: 28 ülő, 77 álló Csuklós: Eredeti darabszám: 6 (csuklós) Motor: Euro 2-es MAN D2866 LUH20, 228 kW Váltó: ZF Ecomat 4 HP 590 Méret: 1800*250*312 cm Befogadóképesség: 39 ülő, 117 álló Felszereltség: külső-belső vizuális utastájékoztató berendezés, ABS/ASR MAN buszok Első beszerzés: 2002 tavaszán érkezett meg a 68 MAN típusú új autóbusz Miskolcra. EURO-III normákat kielégítő MAN motorok Sötétkék színben érkeztek, a "flottaszín" a festőműhely munkáját dicséri Néhány járműben a NAD (New Age Design) nevű reklámcég által üzemeltettett belső kijelző található Második beszerzés: 2016 január-február környékén érkezett meg a 75 MAN típusú új autóbusz Miskolcra. EURO-VI normákat kielégítő MAN CNG motorok Az új villamosokon használt zöld-fehér színkombinációban érkeztek. MAN NL223 szóló, alacsony padlós váltó Voith ablak osztás 1/5 , 0 viszonylatjelző LED-mátrix (Zöld) ülőhely 30 jelenleg 5 db fut Miskolc utcáin MAN SL223 szóló váltó Voith ablak osztás 1/3 , 0 viszonylatjelző LED-mátrix (Zöld) ülőhely 26 jelenleg 9 db fut Miskolc utcáin MAN SG263 csuklós váltó Voith ablak osztás 1/3 , 0 viszonylatjelző LED-mátrix (Zöld) ülőhely 38 jelenleg 21 db fut Miskolc utcáin MAN Lion’s City A21 váltó # ablak osztás 1/3 , 0 viszonylatjelző LED (Narancs) ülőhely # jelenleg 40 db állományba vétele van folyamatban Miskolcon MAN Lion’s City A40 váltó # ablak osztás 1/3 , 0 viszonylatjelző LED (Narancs) ülőhely # jelenleg 35 db állományba vétele van folyamatban Miskolcon Neoplan Centroliner N4522 alacsony padlós csuklós busz 2006-ban álltak forgalomba a miskolci utcákon az első alacsony padlós csuklós autóbuszok váltó Voith ablak osztás 1/5 , 0 viszonylatjelző LED-mátrix (Zöld) ülőhely 42 Automata vezérlésű klimatizált utastér elektronikus jegykezelő EURO-IV MAN motor 34 db fut Miskolc utcáin Enterprise Plasma alacsony padlós MIDI busz Az eredeti terveket az Enterprise Bus Ltd. készítette, a HungarianBus megvette a licencet és a Jászkun Volán több céggel együttműködve gyártja Korábban Miskolcon már tesztelték ezt a típust 2008 márciusában 4 db bérelt midi járművet állítottak forgalomba, mely a korábbi teszekkel ellentétben máshol még nem került forgalomba. 2008. év végén két új, klímával szerelt kocsi követte 2009. év elején megvásárolták őket váltó: Allison Ablak osztás: 1/4 Viszonylatjelző: LED-mátrix (narancs) Ülőhely: 19 Motor: Euro 4-es Cummins ISBe 2 db fut Miskolc utcáin Villamosok FVV (házi csuklós), "Bengáli" Miért „Bengáli”? Egyes vélemények szerint a jármű és annak gyártási körülményei miatt, más magyarázat szerint a lomhasága miatt. Miért „Házi csuklós”? Ezeket a szerelvényeket a BKV (és jogelődjei) egyik járműjavító üzemében, a háború után Füzesi Árpád (a háborúban gyanús körülmények közt eltűnt dolgozójuk, művezető) nevét felvevő üzemében készült, eredetileg egy két önálló kocsi felújításaként. A GANZ ekkor kezdte a saját csuklós szerelvényeit „ipari csuklós” jelzővel illetni. Habár a pótkocsis szerelvények után hatalmas újításnak tűnt a nagy utaslétszámot befogadó csuklós, de már tervezésekor is elavultnak számított. Magyarországon összesen 181 db. Bengáli készült, a korszerűtlen konstrukció ellenére is több, mint amennyi Ganz ipari csuklós. Gyártása kezdetben a Füzesi Főműhelyben történt, később, átmenetileg a MÁV Debreceni Járműjavítójában, végül a Debreceni Közlekedési Vállalatnál. FVV 1100 CSM–3 (kétirányú, 5 ajtós) Az ajtók egy oldalon helyezkedtek el, így ennek a típusnak a kétirányú tulajdonságát nagyon kevés helyen tudták kihasználni, csak Budapest és Szeged egyes vonalain. Miskolcon egyedül az egykori 4-es vonalán volt lehetőség ennek kihasználására, de oda csak egyetlen járműre volt szükség. Az összes többi egyirányúként üzemelt. Az országban egyetlen jármű sem maradt ebből a típusból, valamennyi bontásra került. Ezzel a típussal került át a gyártás a fővárosból a debreceni DKV -hoz, de ott hamar felismerték a kétoldali ajtók szükségletét, pár darab kivételével már csak azt gyártották. FVV 1200 CSM–4 (kétirányú, 10 ajtós) A 172-es kocsi 1999-től tanulóvillamos (mindkét végen áramszedő, első 2 ajtót kiszerelték, a többit lezárták). A 151-es kocsi menetrend szerinti utolsó körét ünnepélyes keretek között teljesítette 2004.11.25-én. Jelenleg különjárati állományban van. Nosztalgia villamosként üzemel, ha az 1-es vonalon volt igény rá. (a 100.-as csak a 2-es vonalon tud közlekedni). Ez nincs felújítva, mint a társa. A 147-es Szentendrén van kiállítva TATRA KT8D5 Ülőhelyek száma: 54 db Állóhelyek száma: 177 db Ajtók száma: 10 db Tengelyek száma: 8 db Hangos utastájékoztatás: HÉVBSZ-01("gépnéni", "műtyúk") Maximális sebesség: 65 km/óra SGP E1 „bécsi” villamosok A korszerűtlen, a pályát nagymértékben rongáló FVV villamosok cseréje halaszthatatlanná vált. A sorozatos sikertelen beszerzési tenderek után, a vállalat kénytelen volt, áthidaló megoldásként, Bécsből, hulladékvas áron, használt járműveket vásárolni. 2002 év végén a „Bengálik” cseréjére elkezdték beszerezni a „bécsi” villamosokat. A 4 ajtós villamosok származási helyükre jellemzően, piros-fehér színezéssel álltak forgalomba. 2004-ben a flotta felbővült az elvárt mértékre, így a bengálikat végre ki lehetett vonni a forgalomból. 4716-os villamost 2006-ban felújították, ez az egyetlen mely új fényezést kapott, és oktatókocsinak alakították át. Hossz: 14 700 mm Szélesség: 2 200 mm Magasság: 3 145 mm Állóhelyek száma: 92 db Ülőhelyek száma: 34 db 2015-ig közlekedtek Lohner c3 pótkocsi Az SGP E1 villamosokkal érkeztek. Nem rendelkeznek saját motorral, az E1-es villamosok vontatták őket Csak 2010-ig közlekedtek Saint-Bomer Saint-Bomer település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 203 fő (2015). Saint-Bomer Saint-Ulphace, Soizé, Théligny és Ceton községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ikóniumi Szultánság Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között. Fővárosa a Bizánci Birodalomtól elhódított Ikonion (latinosan Ikónium, ma Konya), majd rövid ideig Nikaia (ma İznik), később újra Konya volt, de mivel a rúmi szultánok sokat mozogtak, időnként más városok is szolgáltak fővárosként, mint Kaiszareia (Kayseri) vagy Szebaszteia (Sivas). Fénykorában területe a mai Antalya (görögül Attaleia) és Alanya (Kalonorosz) közti földközi-tengeri tengerparttól Közép-Törökországon keresztül a fekete-tengeri Sinop (Szinopé) városáig terjedt. Keleten más török államokat bekebelezve a Van-tóig nyúlt. Nyugaton Denizliig és az égei medence kapujáig terjedt. A Rúm (vagy törökül Rüm) arab szó, a Római Birodalmat és a magát ugyanígy nevező Bizáncot jelöli. A szeldzsukok azért nevezték a szultánságot rómainak, mert Bizánctól elhódított területen alapították meg az 1070-es években. A mai török történészek inkább az „anatóliai szeldzsuk szultánság” (Anadolu Selçukluları) vagy újabban a „törökországi szeldzsukok” elnevezéseket kedvelik. Az Ikóniumi Szultánság története Létrejötte Az 1071. augusztus 26-i malazgirti (Manzikert) csata során a bizánci seregek a Szeldzsuk Birodalom szultánja, Alp Arszlán ellen vereséget szenvedtek. Az anatóliai terület Bizánc hátországa, egyúttal éléskamrája volt, és ugyanolyan fontos volt Bizánc számára, mint később a Szeldzsuk Birodalom vezéreinek, akik Alp Arszlán nagyra törő tervei részeként szintén saját hátországukként szerették volna a területet felhasználni. Alp Arszlán ugyanis Egyiptom meghódítására és a síita Fátimidák hatalmának megdöntésére törekedett, és az anatóliai térséget stratégiailag fontos területnek tekintette. A csata után a különböző eredetű kisebb török törzsek a nagyszeldzsukok elvonulásával Anatólia csaknem egészét szabadon birtokolhatták, Alp Arszlántól kapott "gázi" státusuknak megfelelően, folyamatos betörésekkel fenyegették és fosztogatták a bizánci határvidéket. Alp Arszlán egyik távoli rokona, Szulejmán emír vette át a terület feletti ellenőrzést, aki csapataival egyre nyugatabbra vonult és 1078-ban elfoglalta Nikaiát (Iznik), ahol berendezte fővárosát. Így, bár formálisan Anatólia a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik tartománya lett, amelynek központja a türkmenisztáni Mervben volt, közigazgatás szempontjából viszonylagos önállóságot élvezett. Az 1090-es években azonban már függetlenségi törekvések indultak meg Anatóliában, így a Danismend Emirátus és az Armenia Mikra gyakorlatilag elszakadt Ikóniumtól. E két független állam földrajzi elhelyezkedése azonban megkönnyítette Ikónium végleges elszakadását a kermáni székhelyű nagyszeldzsukoktól, mivel a két terület közé ékelődtek. Miután Bizánc visszafoglalta Komana, Tripolisz és Trapezunt környékén az Észak-anatóliai-hegység vidékét, már egyáltalán nem volt összeköttetés a szeldzsukok két területe között. Fénykora Az anatóliai szeldzsukok kezdeti gyors sikerei után mintegy száz évbe telt helyzetük megszilárdítása a térségben. II. Kilidzs Arszlán (1156-1192) újabb sikeres bizánci hadműveletei (1176 Müriokephalon, Niksahr), majd a Dánismandidák területeinek bekebelezése (1178) megteremtette egy önálló közigazgatás létrehozásának alapjait, annak ellenére, hogy a bizánciak, illetve a keresztesekkel folytatott helyi csatározások folyamatosan napirenden voltak. Eközben a törökök hol az egyik, hol a másik féllel léptek szövetségre. Ebben az időszakban fővárosukat Konyába helyezték, amelynek környékét a harmadik keresztes hadjárat során Barbarossa Frigyes német-római császár foglalta el. II. Kilidzs Arszlán halála után az anatóliai birodalmat felosztották tizenkét fia között, ez azonban válságot idézett elő a térségben, az egymással is folyamatosan hadakozó utódok miatt. A rendet I. Gijász ad-Dín Kajhuszrau (1204-1211), illetve fia, Izz ad-Dín Kaj Kávusz (1210-1219) szultánok uralkodása teremtette meg. Tevékenységükkel felépítették egy új állam alapjait, amelyen I. Alá ad-Dín Kaj Kubád (1219-1237), az egyik legtehetségesebb szeldzsuk szultán már biztos kézzel uralkodott. Fontos kikötőket foglalt el Bizánctól. Anatóliában az Irán és Közép-Ázsia, illetve a Földközi-tenger közti kereskedelmet segítő karavánszeráj-hálózatot hoztak létre, ezzel elkerülve az arab tengeri kalóztámadásokat. Ebben az időszakban a területnek nyugati irányban főképp Genovával alakultak ki szoros kereskedelmi kapcsolatai. A kereskedelem által is növelt gazdasági erő lehetőséget biztosított a szultánságnak ahhoz, hogy meghódítsa a Kelet-Anatóliában a manzikerti csata (1071) után alakult más török államokat (a Dánismandidák területei, Mengücek, Saltuklu, Artuklu.) Ebben az időszakban élte az anatóliai szeldzsuk birodalom a fénykorát, bár a társadalmi és kulturális fejlődést beárnyékolta a már ekkor jelentkező mongol fenyegetés. Az Ikóniumi Szultánság többé-kevésbé sikerrel állta a keresztes hadjáratok rohamait és csak a mongolok támadása törte meg 1243-ban. A mongol fenyegetés 1218-ban azzal, hogy a Hvárezmsahok egyike lemészárolt egy mongolokból álló kereskedőkaravánt, a szeldzsukok megtapasztalták a mongol harcosok kegyetlen bosszúhadjáratát, akik először a Hvárezmi Birodalom fővárosát, Kuhna Ürgencset igázták le, majd Perzsiát, Közép-Ázsia hatalmas térségeit, a Közel-Keletet, végül az anatóliai szeldzsukok területeit hajtották uralmuk alá. Alá ad-Dín Kaj Kubád korán felmérte a mongol veszedelem nagyságát és igyekezett ellenük megerősíteni birodalmát. Falat emeltetett Konya köré, és emírjeitől szigorúan behajtotta a fegyverkezéshez és a védelemhez szükséges adókat. 1237-ben azonban megmérgezték, és művét már nem tudta befejezni. Utóda, II. Gijász ad-Dín Kajhuszrau (1237–1247) pedig nem volt képes az állam, védelem szempontjából is hatékony működtetésére. Bár kezdetben sikerrel felvette a harcot a mongolok ellen, de a belső lázadások (babaí vallási közösség), széthúzások az államot alapjaiban rengették meg, és már képtelen volt ellenállni a hatalmas mongol nyomásnak. A mongolok 1242-ben elfoglalták Erzurumot, majd az ankarai körzetben 1243-ban Köse Dagnál megsemmisítették a rúmi szeldzsuk seregeket, ezzel megnyílt az út Anatólia belső területei felé. Könnyen elfoglalták Sivast, Kayserit, Erzincant, Tokatot. II. Gijász ad-Dín Kajhuszrau a déli Antalyába húzódott vissza. Amikor 1258-ban Hülegü kán elfoglalta Bagdadot (ekkor szűnt meg a Szeldzsuk Birodalom alatt névlegesen még regnáló bagdadi kalifátus is), ez a hadi cselekmény véglegesen megpecsételte a Nagyszeldzsuk Birodalom sorsát is. Az Egyiptomban kialakuló, mongol előretörést megállító Mamlúk Birodalom legtehetségesebb uralkodója, Bajbarsz szultán 1277-ben Elbisztánnál még győzelmet aratott az Ílhánidák felett, de a területet nem tudta megtartani, és a mongol megtorlástól félve elvonult csapataival. Az anatóliai szeldzsukok ugyan még névlegesen uralkodtak Hülegü leszármazottai, az Ílhánidák alatt, de érdemben a térséget a mongolok felügyelték a Sivasba áthelyezett fővárosban. Az utolsó szeldzsuk szultán, II. Manszúd (1281–1297 és 1302–1308) 1308-ban halt meg, halála után Öldzsejtü kán (1304–1316) az összes szeldzsuk területre kiterjesztette hatalmát, így ezzel Anatólia az Ílhánida Birodalom egyik tartománya lett, az északnyugat-perzsiai Szoltánije székhellyel. Az Oszmán Birodalom alapjai Utolsó évtizedeiben területén több hercegség vagy „bégség” jött létre. Ezek közül a Bizánci Birodalom határán letelepedett Osmanoğlu szerzett domináns szerepet azzal, hogy a kóborló türk szabadcsapatokat maga köré gyűjtve erős hatalmi bázist épített ki Eszkisehir és Bursza körzetekben. A szeldzsukokkal szövetkezve az utolsó szeldzsuk szultántól a „bej” címet kapta, és kihasználva a Bizánci Birodalom hanyatlását, sűrűn betört annak területeire. Sikereinek hírére a gázi harcosok („a hit harcosai”) tömegesen csatlakoztak hozzá, így haderejükkel nagyobb városok ellen is fordulhattak. Oszmán halála után fia, Orhán vezetésével elfoglalták Burszát, és a görög közigazgatásra és adóbevételeikre támaszkodva már reguláris hadsereg felállítását is tervezhették. Lassan formálódott egy új, erős központi hatalom, amely az egyik legnagyobb, de mindenképpen a legtovább fennálló iszlám birodalommá fejlődött, és amely a legnagyobb hatású volt az európai politika történetére: az Oszmán Birodalom 1307-ben az ikóniumi székhelyű Karaman mellett még kilenc szeldzsuk emirátus létezett: Karasi, Saruhan, Germijan, Ajdin, Mentesze, Hamíd, Tekke, Dzsandar-Ogullari és Eretna. 1350-re Dzsandar-Ogullari és Eretna területén Kastamonu, Dzsanik, Sivas és Zulkadar jött létre. Az 1402-es ankarai csata után önállóvá vált még Dzsánik, Pervang, Szünik és Iszfendar-Ogullari is. Az Ikóniumi Szultánság kulturális emlékei A rúmi szeldzsukok az iszlám kulturális értékeit sikeresen ötvözték az elfoglalt területek bizánci hagyományaival, illetve a Közép-Ázsiából magukkal hozott török örökséggel. A korból megmaradt műemlékek nem a méretükkel tűnnek ki, hanem egyedi gazdag díszítésükkel. A szeldzsukok által épített konyai városfalat antik és bizánci szobrokkal díszítették. Kedvelt motívum volt az oroszlánok ábrázolása reliefeken, festményeken, amely az uralkodó nevében is visszatér (Kilidzs Arszlán= „Kardos oroszlán”). Általában is elmondható, hogy az iszlám előírásoknak megfelelő képábrázolási tilalmat nem tartották be szigorúan, ezt a kerámiatárgyak díszítései is alátámasztják. Szeldzsuk eredetűek a legrégebbi fennmaradt iszlám jellegű szőnyegek, amelyek motívumai közép- és kelet-ázsiai forrásról tanúskodnak. A szeldzsuk fafaragások és csempedíszítések a korabeli iszlám világban is igen keresettek voltak. Az anatóliai szeldzsukok építészete kezdetben Közép-Ázsia, Mezopotámia, Perzsia, Szíria, illetve az anatóliai térség különböző építészeti megoldásainak ötvözete, amelyből lassan egyéni stílus, a török-iszlám kultúra új szintézise fejlődött ki. Nem tekinthető tehát a Nagyszeldzsuk építészet oldalhajtásának. A régészeti kutatásokat megkönnyíti, hogy Anatóliában, ellentétben az iráni, közép-ázsiai építményekkel nem égetett téglából, hanem többnyire gondosan megmunkált kövekből építkeztek. Az iszlám jellegzetes épületei, mint a mecsetek, medreszék, karavánszerájok (hánok), mauzóleumok (türbék, kümbetek) mellett paloták (szerájok, vagy köskök) rendházak (hánaka, tekke) kórházak (sifáháne) fürdők (hamam) hidak (köprü) is fennmaradtak. Már ebben az időben megjelentek a későbbi oszmán-kori építészetre jellemző különböző funkciókat ellátó épületegyüttesek, a küllijék (Kayseriben ilyen egy medreszét, türbét és hamamot magában foglaló komplexum, a Hvand Hátun). Mecsetek : Eltérően a kelet-anatóliai építményektől, amelyek inkább az arab nyitott mecsetekkel mutatnak rokonságot, Anatólia központjában különböző alaprajzú mecsetek épültek, jellemző stílusjegyek nélkül. A Nagyszeldzsukok négyejvános mecsetelrendezése nem vert gyökeret ezen a területen. Meglepő módon elterjedtek azonban a faoszlopos épületek, amelyek építése XIII. századtól vált általánossá. Ennek a típusnak legjellemzőbb épülete az 1232 -ben épült sivrihisari Ulu-dzsámi. A faoszlopokat márvány oszlopfők díszítik, de például az afyoni Ulu-dzsámiban ezeket festett mukarnaszoszlopfők helyettesítik. Az ezekhez az épületekhez tartozó minaretek kisebbek, zömökebbek később épült oszmán rokonaiknál, nem ritkán a müezzin erkélyéig (serefe) felfutó lilás csempedíszítéses toronnyal. Medreszék : Anatólia területén a medreszék két típusa alakult ki: A fedett udvarú medresze, amelyeknél a tanulók lakócellái az udvari, illetve a bal oldali épületszárnyban helyezkedtek el, a jobb oldalon a nagyobb helyiségek kaptak helyet, a központi területet egy ejván foglalta el. Később a 13. századtól terjedtek el a az egyejvános medreszék, amelyek esetében már az ejván a hátsó falon helyezkedett el, és a tanulócellák az udvart két oldalán sorakoztak. Ennek az elrendezésnek szép példája a konyai Karatay-medresze, melynek belső terét kifinomult csempedíszítések, és szíriai hagyományokat idéző márványberakások borítják. A nyitott udvaros medreszék kettő, vagy négy ejvánnal rendelkeztek, ezek egymással szemben helyezkedtek el, (Ilyen a kb 1250 körül épült Erzurumi Çifte Minare-medresze, az antalyai Karatay-medresze, és a Hunat Hatun-medresze Kayseriben). Türbék : Az anatóliai sírboltok különlegessége a kétszintes felépítés, ahol az alsó szinten helyezték el a bebalzsamozott holttestet, míg a felső szinten üres díszszarkofágot (kenotáfion) állítottak fel. A türbék gyakran kórházakkal, imahelyekkel voltak kapcsolatban, nem volt jellemző az önálló sírboltállítás. A díszítőelemek nem téglából, hanem faragott kőből készültek, és az épület külső részét borították párkányzatos, vakárkádos elemekkel, (kayseri Döner Kümbet ), de előfordul figuratív ábrázolás is, például madarak, szirének, kétfejű sasok ( niğdei Huávent Hátun-türbe ). A leghíresebb szúfi költő, Dzsalál ad-Dín Rúmí sírboltja Konyában a mevlevi derviskolostor közepén épült, türkizszínű csempeborításával az egyik legszebb anatóliai szeldzsuk építmény. Hánok (karavánszerájok). Az anatóliai szeldzsukok leglátványosabb építészeti megoldásai a nagyjából harminc kilométeres távolságokban épült hánok hálózata, amely három napig ingyenes szállást biztosított a kereskedelmi utak mentén. Ezek segítségével is sikerült feltérképezni az Ikóniumi Szultánság kiterjedését és gazdasági, kulturális kapcsolatait. Az elsősorban 1200 - 1280 között épült hánok szerkezetüket tekintve hasonlóak: Az udvar egyik felén állt a nagy kiterjedésű fedett csarnok, amely magában foglalta a raktárakat, istállókat, és a szálláshelyeket, két oldalt magánszerájok és galériák nyíltak, létezett itt fürdő és imacsarnok, és az udvar közepén sokszor magányos építményt (kioszk) is emeltek. A Kayseri közelében található Szultán-hán alapterülete eléri a 4500 m 2 -t, belső csarnoka 1430 m 2 -es. Különösen az uralkodók által építtetett hánok tűnnek ki gazdag ornamentikus díszítésekkel ( Karatay-hán , Szultán-hán ). Az NCIS: New Orleans epizódjainak listája Ez a szócikk a NCIS: New Orleans című sorozat epizódjait listázza. Ponce-Denis Écouchard-Lebrun Ponce-Denis Écouchard-Lebrun, melléknéven Lebrun-Pindare (Párizs, 1729. augusztus 11. – Párizs, 1807. szeptember 2.) francia költő. Élete Mint Conti herceg titkára 1760-ban lett ismertté egy ódája által, melyet Voltaire-hez intézett, hogy Corneille kisasszonyt, a nagy tragikus költő utódját, vegye pártfogásába. Lebrun a magasabbra és fenségesre törekvő művészetet akarta képviselni korának irodalmában, s nyelvezet és formai tökély tekintetében kortársai fölött is áll, de eszmékben, ha figyelmen kívül hagyjuk természet-bölcseleti gondolatait, szegény és felületes. Epigrammáit maró gúny jellemzi. Midőn nyomorba süllyedt, XVI. Lajos évjáradékot adott neki. A forradalom után Lebrun Maximilien de Robespierre-t dicsőítette, s pár évre rá Napóleont is megénekelte, aki mint konzul 6000 frank évi járadékot adott neki. Lebrun műveit (Oeuvres completes) Ginguené adta ki (1811) Párizsban, 4 kötetben. Keskenylevelű gyapjúsás A keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) a sásfélék (palkafélék) családjába tartozó védett növény. Leírása 30–60 cm magasra nő meg, föld alatti tarackokat képez, tövénél rózsaszín-pirosan futtatott. Szára hengeres, 3–6 mm széles szállevelei szálasak, árkoltak, háromszögletű csúcsba keskenyedők, a legfelső levélhüvelyek hólyagosan szélesedők. Április-májusban virágzik, füzérkocsányai simák, fehér lepelsertéi 3–4 mm hosszúak, portokjai 2,5–3 mm hosszúak, kicsi, sötét vörösbarna pelyvái egyerűek. Élőhelye, életmódja Sík- és dagadó-, átmeneti lápokon szinte egész Európában elterjedt, nálunk a középhegységi, dunántúli és a Duna-Tisza közi mészkerülő, tőzegmohás és üde lápréteken, magassásosokban szórványosan fordul elő. Április–májusban virágzik. A Mátrában és a Csombárdi-rét Természetvédelmi Területen is találhatóak állományai. Samuel H. Piles Samuel H. Piles (Smithland, 1858. december 28. – Los Angeles, 1940. március 11.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Washington, 1905–1911). Marseille-en-Beauvaisis Marseille-en-Beauvaisis település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 1466 fő (2015). Marseille-en-Beauvaisis Achy, Fontaine-Lavaganne, Grémévillers, Haute-Épine, Rothois és Roy-Boissy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maçanet de Cabrenys Maçanet de Cabrenys település Spanyolországban, Girona tartományban. Maçanet de Cabrenys La Vajol, Darnius, Sant Llorenç de la Muga, Albanyà, Saint-Laurent-de-Cerdans, Amélie-les-Bains-Palalda, Reynès, Céret és Maureillas-las-Illas községekkel határos. Lakosainak száma 706 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Laon Gare de Laon vasútállomás Franciaországban, Laon településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: La Plain-Hirson-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Anizy - Pinon Gare de Marle-sur-Serre Gare de Barenton-Bugny Gare de Voyenne Ugron-kúria (Homoródszentmárton) A homoródszentmártoni Ugron-kúria műemlék épület Romániában, Hargita megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HR-II-m-A-12867 sorszámon szerepel. Borgoratto Alessandrino Borgoratto Alessandrino település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 585 fő (2017. január 1.). Borgoratto Alessandrino Carentino, Castellazzo Bormida, Frascaro és Oviglio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Riadh Jelassi Riadh Jelassi (arabul: ���� �����; Tebourba, 1971. július 7. –) tunéziai labdarúgócsatár. Forrás Riadh Jelassi adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Carl Johan Bergman Carl Johan Bergman (Ekshärad, 1978. március 14.) svéd sílövő. 1992-ben kezdett el foglalkozni a biatlonnal. A felnőttek mezőnyében, a világkupában 2001-ben mutatkozott be. Összetettben a legjobb eredményt, a 2008/2009-es szezon végén érte el, amikor a nyolcadik lett. Világbajnokságon 2001-ben állt először rajthoz. Két alkalommal állt dobogón, mindkét érmet a svéd vegyes váltó tagjaként szerezte, a 2007-es és a 2009-es világversenyen. Olimpián 2002-ben, Salt Lake Cityben indult először, a legjobb eredménye itt egy tizennegyedik hely volt a váltóval. 2006-ban, Olaszországban, a negyedik helyen ért célba a svéd váltóval. Eredményei Világkupa O - Olimpia és egyben világkupa forduló is. VB - Világbajnokság és egyben világkupa forduló is. Bea, Aragon Bea, Aragon település Spanyolországban, Teruel tartományban. Lakosainak száma 30 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Il Gesù (Lecce) Az Il Gesù vagy Santa Maria del Buon Consiglio egy leccei templom. 1575-ben kezdték építeni a jezsuiták. Itt helyezték örök nyugalomra a leccei jezsuiták vezetőjét Bernardino Realino da Carpit, akit később szentté avattak. Története Egy antik görög keleti templom helyén - San Niccolò dei Greci – épült felt Giovanni De Rosis tervei alapján. Leírása A homlokzata a római Il Gesù mintájára készült el. A főhomlokzatot hat pilaszter tagolja. A középső részen áll a portál, amelynek tetején két angyal szobra tartja a jezsuiták címerét. Az oldalsó részeket üres fülkék díszítik. Az emeleti rész kettős sor lizéna tagolja. A két emeletet voluták fogják össze. A homlokzatot egy pelikán szobra díszíti. A templom belsője tágas, gazdagon stukkózott. Az oldalkápolnák a 18. században készültek. A főoltár 1699-ben készült, Giuseppe Cino műve és Jézus körülmetélését ábrázolja. A kórus stallumai a 17. században szállították ide a montescagliosói templomból. Az NFL-draft első helyén kiválasztott játékosainak listája A National Football League-ben minden évben tartanak draftot. Ez azt jelenti, hogy a csapatok egy rendezvényen több körön keresztül válogatnak a draftra érett főiskolai, egyetemista játékosok közül. A csapatok választási rangsora attól függ, hogy az előző évben melyik helyen zárták a bajnokságot. A legrosszabb választ elsőnek és a bajnok utoljára. Természetesen lehet draftjogokat cserélni. Budapest Bábszínház A Budapest Bábszínház a budapesti színházak egyike, amely a VI. kerületben az Andrássy úton található. Története 1949 szeptemberében a Mesebarlang együttesből alakult meg az Állami Bábszínház, a korábbi Nemzeti Kamaraszínház játszóhelyén, az Andrássy út 69 szám alatt. A kezdetben kizárólag gyermekelőadásokat játszó intézmény 1951-től felnőtt darabokat is színre vitt. 1971-től a Jókai tér 10. szám alatt játszott a színház, 1976 decemberében költöztek vissza a régi színház helyén felépült épületbe. A Jókai téri helység ezután az intézmény kamaraszínházaként működött tovább. 1992-től az Állami Bábszínház Budapest Bábszínház néven folytatta tevékenységét. A Jókai téri épület ekkor került a Kolibri Színház tulajdonába. A színház saját társulata napjainkban három játszóhelyen játszik gyermekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadásokat. Igazgatói Szilágyi Dezső (1958-1992) Koós Iván Meczner János (1994-) Társulat (2017-2018) Bánky Eszter Barna Zsombor Beratin Gábor Ellinger Edina (igazgatóhelyettes) Hannus Zoltán Hoffer Károly Juhász Ibolya Karádi Borbála Kemény István Kovács Judit Kovács Katalin Márkus Sándor Pájer Alma Virág Pallai Mara Pethő Gergő Radics Rita Rusz Judit Semjén Nóra Spiegl Anna Szolár Tibor Tatai Zsolt Teszárek Csaba Dobák Lívia Dobák Lívia (Budapest, 1955. április 30.) Jászai Mari-díjas (1996) színházi dramaturg. Életpályája Szülei: Dobák Lajos és Gecsei Gyöngyi. 1973-ban a Vígszínház rendezőasszisztense volt. 1975–1979 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakos hallgatója volt. 1981–1988 között a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1988–1993 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház főállású dramaturgja; 1999-ig vendégdramaturgja volt. 1993 óta a Budapest Bábszínház dramaturgja. 1999–2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Örkény István-drámaírói ösztöndíj kuratóriumi tagja volt. 2001–2003 között a Soproni Petőfi Színház irodalmi vezetője volt. 2003–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója volt. 2006 óta a Nemzeti Kulturális Alap Színházi kollégiumának kurátora. Magánélete 1997-ben házasságot kötött Katona Zoltánnal. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 2. Szerzőként Kosztolányi Dezső : Édes Anna (2008) Tolsztoj: Anna (2010) Dramaturgként Parti Nagy Lajos : Ibusár Garaczi László : Mizantróp Imoga Fesd feketére Csodálatos vadállatok Odüsszeusz Darvasi László : Vizsgálat a rózsák ügyében Szív Ernő estéje Bolond Helga Argentína Störr kapitány Borbély Szilárd : kamera.mann Forgách András : Aranysárkány Weöres Sándor : A holdbeli csónakos Szilágyi Andor : Leánder és Lenszirom Kelekótya Jonatán Varró Dániel : A csoda Túl a Maszat-hegyen Díjai A színházi találkozó díja (1993) Bálint Lajos-vándorgyűrű (1995) Jászai Mari-díj (1996) Rodange vasútállomás Rodange vasútállomás vasútállomás Luxemburgban, Pétange településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: 70-es vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Lamadelaine vasútállomás Gare de Longwy Athus railway station Aubange railway station Gare de Mont-Saint-Martin Pétange vasútállomás Bántolmács Bántolmács (Tălmaci), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Béltől északnyugatra, Ökrös és Szuszág közt fekvő település. Története Bántolmács, Tolmács nevét 1429-ben említette először oklevél Tholmath, Tholmach néven. 1559-ben Bán-Tolmács, 1828-ban Talmats néven írták. 1910-ben 202 lakosából 201 román volt. Ebből 2002 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott. Kaukázusi csík A kaukázusi csík (Sabanejewia caucasica) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A kaukázusi csík elterjedési területe az Azovi- és a Fekete-tengerbe ömlő folyók felső és középső szakaszai: a Kubány környéke, illetve a Kuma, Terek és Szulak medencéi. Megjelenése A hal testhossza 6-8 centiméter, legfeljebb 10,5 centiméter. Felső állkapcsán 6 hosszú bajuszszál ül. Szeme alatt jól fejlett kétágú tüske van, mindkét ág rövid és körülbelül egyenlő hosszúak. Pikkelyei jól láthatók, csak részben ágyazódtak a bőrbe. Életmódja Tápláléka a fenéken élő férgek, rovarlárvák és apró puhatestűek. Szaporodása Május - júniusban ívik, a sebesen áramló partmenti részeken. Jódar Jódar település Spanyolországban, Jaén tartományban. Jódar Baeza, Úbeda, Cabra del Santo Cristo, Huelma, Bélmez de la Moraleda és Bedmar y Garcíez községekkel határos. Lakosainak száma 11 901 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: The High Fructose Adventures of Annoying Orange A The High Fructose Adventures of Annoying Orange (röviden Annoying Orange) egy tévésorozat, amelyet Dane Boedigheimer alkotott. A sorozat az The Annoying Orange című online sorozat alapján készül. Amerikában a Cartoon Network mutatta be. Boedigheimer szerint, a show ugyanazokat a főszereplőket tartalmazza, mint az internetsorozat, de inkább egy gyümölcsárus kocsin foglalnak helyet. Magyarul még nem mutatták be. Előzmények Dane Boedigheimer 2010 áprilisában bejelentette, hogy gyártana egy tévésorozatot az internetes The Annoying Orange alapján. Hat résznek még abban az évben elkészítette a forgatókönyvét. 2011 februárjában megkezdték a kísérleti filmezést és megtárgyalták a sugárzást a Cartoon Networkkel. Azóta a részek száma már messze meghaladja az eredetileg tervezettet. Takács Béla (repülőgép-építő) Takács Béla (1884 – Kárpátok, 1915. január 15.) magyar asztalosmester, repülőgép-tervező és -építő, pilóta. Életpálya 1911-ben Rákos-mezőn a 17. hangárban kezdte. A magyar gyártású motorokat építette repülőgépeibe. Repülőgépeinek maga volt a berepülő pilótája. 1914-ben az 1. világháború idején katonai szolgálatra jelentkezett. A repülőcsapatokhoz került, ahol 1914. decemberében hivatalos pilóta vizsgát tett. Egy bevetés során viharba került, gépe lezuhant. Gépei 1912-ben épített első gépe merevített, nyitott háromszög törzsű monoplán (egyfedelű) volt. A gépet egy 24 lóerős (LE) Adorján–Dedics motor működtette. 1913-ban a második gépe zárt szerkezetű monoplán volt. A gépbe a 65 lóerős Gróh vízhűtéses motort építette. A géppel sikeres repülőpróbákat végzett. 1913-ban harmadik gépe furnér (vékony falemez) szerkezetű csőtörzzsel, amit Tóth József kísérletezett ki. A gépbe a 65 lóerős Gróh-vízhűtéses motort építette. Egy technikai hiba miatt a Gróh-motort lecserélte egy Dedics-motorra, amivel 1913. augusztus 20-án részt vett a kiírt versenyen. Free Software Foundation A Free Software Foundation (röviden FSF, magyarul „szabad szoftver alapítvány”) egy alapítvány, nonprofit szervezet, amelyet a szabad szoftver mozgalom, és azon belül is elsősorban a GNU projekt támogatására hozott létre Richard Stallman 1985. október 4-én. Alapításától az 1990-es évek közepéig alapítványi vagyonát főként szabad szoftvereket készítő fejlesztők támogatására használta. Ezt követően megjelentek azon cégek és magánszemélyek, akik támogatják a szabad programok készítését, ezért ettől kezdve az FSF alkalmazottak és támogatók főként a szabad szoftverekkel kapcsolatos jogi struktúrákon és problémák megoldásán dolgoznak. Az igazgatótanács tagjai 2004 áprilisában: Geoffery Knauth, vezető szoftver-mérnök, SFA, Inc. Lawrence Lessig , jogászprofesszor, Stanford University Eben Moglen , a jog és jogtörténet professzora, Columbia University Henri Poole, a CivicActions alapítója Richard M. Stallman , az FSF és a GNU Projekt alapítója, a GNU GPL (általános nyilvános licenc ) első és második verziójának készítője Gerald J. Sussman, a számítógép-tudomány professzora, Massachusetts Institute of Technology (MIT) Egyéb tisztségek: Richard M. Stallman : elnök Bradley Kuhn: alelnök, ügyvezető Eben Moglen : általános tanácsadó Dan Ravicher: főtanácsadó Lisa "Opus" Goldstein: gazdasági vezető Borgula András Borgula András (1975–) magyar rendező, a Gólem Színház alapítója. Életpályája A budapesti Madách Imre Gimnáziumba járt 1990 és 1994 között, majd 1995-től Izraelben élt. három év katonáskodás után jelentkezett rendező és színész szakra. Tel Avivban végzett rendezői szakon. Hazatérése után 2005-ben megalapította a Gólem Egyesületet illetve a Gólem Színházat, amely az egyetlen vállaltan zsidó jellegű színház Budapesten. Gyakori szereplője volt az ATV-n Havas Henrik Havas a pályán című műsorának. Héberből fordít színdarabokat. Női 7,5 km-es sprint biatlon az 1992. évi téli olimpiai játékokon Az 1992. évi téli olimpiai játékokon a biatlon női 7,5 km-es sprint indításos versenyszámát február 11-én rendezték Les Saisies-ben. Az aranyérmet az Egyesített Csapat versenyzője, Anfisza Rezcova nyerte meg. A Magyarországot képviselő Bereczki Brigitta a 61., Czifra Katalin a 65., Holéczy Beatrix a 66., Bozsik Anna a 67. helyen végzett. Először rendeztek női biatlonversenyszámot a téli olimpia történetében. Végeredmény Minden hibás találat után 150 méter büntetőkört kellett megtenniük a versenyzőknek. Pongrácfalva Pongrácfalva, (szlovákul: Pongrácovce, németül: Pongratzowitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 97 lakosából 96 szlovák volt. Fekvése Szepesváraljától 6 km-re keletre a Pongrác-patak völgyében fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint már a korai bronzkorban éltek a területén emberek. 1297-ben "Pangrach" néven említik először, nevét egykori birtokosáról Fiacs fia Pongrácról kapta. 1408-ban "Pangrachffalua", 1410-ben "Pongrachfalwa", 1429-ben "Pancraczfalua" alakban szerepel a forrásokban. Több nemesi család birtoka volt, köztük a Horváth-Kiserich családé. 1787-ben 22 házában 174 lakos élt. 1828-ban 25 háza és 185 lakosa volt. Vályi András szerint „PONGRÁCZFALVA. Pongraczovce. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Mintszenthez közel, mellynek filiája, ámbár legelője szoros, de mivel határja termékeny, piatzozása is közel van, első osztálybéli” Fényes Elek szerint „Pongráczfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Mindszent fil., 184 kath. lak. F. u. Reviczky. Ut. p. Lőcse.” 1910-ben 141, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. 2001-ben 109 lakosából 108 szlovák volt. Nevezetességei Szent Szaniszló tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, 1758-ban megújították. Gótikus falfestményei a 14. század közepén készültek, gótikus Madonna-szobra a 14. század közepén készült, Szent Sebestyén szobra a 15. század végéről való. Rodelinda, a longobárdok királynője Rodelinda, a longobárdok királynője egy opera seria, három felvonásban, Georg Friedrich Händel által komponált mű. A librettó Nicola Francesco Haym munkája, egy korábbi, Antonio Salvi által elkészített librettón alapszik. Salvi szövegkönyve egy 7-ik századi longobárd király, Perctarit történetén alapszik. Az előadások története Rodelinda, a longobárdok királynője először a King's Theatre-ben volt előadva, Londonban, 1725. február 13-án. 14-szer adták elő; majd megismétleték 1725. december 18-án, valamint 1730. május 4-én, az opera újjáéledése mindkétszer váltosztatásokkal járt. 1735-ben és 1736-ban Hamburgban ismét előadták, az előadás szerény sikernek örvendett. Az első modern előadás Göttingenben volt 1920. június 26-án. 1931-ben az opera elérte az Amerikai Egyesült Államok színpadait, valamint 1939-ben Londonban ismét előadták. A történet Prológus Grimoaldo legyőzte csatában Bertaridot, majd elűzte trónjáról is. Bertarido elmenekült, így mindenki halottnak gondolta őt, de barátjától, Unulfotól megüzente, hogy él és a palota közelében bújkál. Grimoaldo eljegyezte Beratrido testvérét, Eduiget, és bár a nő szereti őt, és eleinte viszonozza az érzelmeit is, az esküvőt mégis halogatja. Rodelinda és fia, Flavio a palotában vannak tartva Grimoaldo által, aki idő közben beleszeret a longobárdok királynőjébe. Első felvonás Rodelinda egyedül gyászolja férje halálát, amikor megjelenik Grimoaldo és házassági ajánlatot tesz neki; felajánlja neki a trónt, majd bevallja szerelmét. A nő dühösen visszautasítja őt (Ária: "L'empio rigor del fato"). Eduige Grimoaldot árulónak nevezi, viszont a férfi elmondja, hogy ő csupán az igazság miatt lett áruló, hiszen Eduige már annyiszor elhalasztotta az esküvőt, ezért ő Garibaldo tanácsára most elutasítja őt. Miután Grimoaldo elmegy, Garibaldo, aki korábban szerelmet vallott Eduigenek, felajánlja a nőnek, hogy elviszi hozzá Grimoaldo fejét. Eduige elutasítja az ajánlatot, de megesküszik arra, hogy megbosszulja Rodelindat. Garibaldo egyedül részletezi a tervét, miszerint felhasználja Eduiget arra, hogy megszerezze a trónt (Ária: "Di cupido impiego i vanni"). Ezalatt Bertarido a saját emlékműve feliratát olvassa. Unulfoval együtt nézik a rejtekhelyéről, ahogy Rodelinda és Flavio virágot tesznek az emlékműre. Garibaldo megjelenik és Rodelindának ultimátumot ad: vagy feleségül megy Grimoaldohoz, vagy Flavio meg lesz ölve. Rodelinda belemegy a házasságba, viszont megfenyegeti Garibaldot. Grimoaldo megnyugtatja barátját, hogy az ő védelme alatt semmitől sem kell féljen. Ezalatt Unulfo próbálja megvígasztalni Bertaridot, de nem jár túl sok sikerrel. Második felvonás Garibaldo annak érdekében, hogy terve sikerrel járjon, elmondja Eduigenek, hogy úgy tűnik, hogy elvesztette az esélyt, hogy királynő lehessen, majd arra biztatja, hogy álljon bosszút Grimoaldon. A nő Rodelindán vezeti le a keserűségét; hirtelen meghozott döntése miatt korholja, miszerint elárulta férje emlékét azzal, hogy hozzámegy ahhoz, aki Bertaridot letaszította a trónról. Eduige ismét bosszút fogad Grimoaldo ellen, habár még mindig szereti őt. Grimoaldo megjelenik, és megkérdezi Rodelindát, hogy igaz-e, hogy feleségül megy hozzá. A nő biztosítja róla, hogy igaz, de csupán egy feltétellel: Grimoaldo muszáj előbb megölje Flaviot a szeme láttára. A férfi megrémül és elutasítja a feltételt. Miután Rodelinda távozik, Garibaldo arra biztatja barátját, hogy ölje meg Flaviot, majd vegye el Rodelindát feleségül, de Grimoaldo ismét elutasítja a gyilkosságot. Unulfo kérdőre vonja Garibaldot: hogyan adhat egy királynak ilyen tanácsot? Eközben Bertarido álruhában már megközelítette a palotát, ahol Eduige felismeri. A nő úgy dönt, hogy elmondja Rodelindának, hogy a férje életben van. Rodelinda és Bertarido titokban találkoznak, ekkor felfedezi őket Grimoaldo, aki nem ismeri fel a legyőzött királyt. Grimoaldo megesküszik, hogy megöli a férfit akár Rodelinda férje az, akár a szeretője. Mielőtt ismét elválnának a házastársak, egy utolsó búcsút mondanak egymásnak (Duett: "Io t'abbraccio" ). Harmadik felvonás Unulfo és Eduige tervet készítenek, amivel kiszabadíthatják Bertaridot a börtönből, ezért fegyvert csempésznek be hozzá. Ezalatt Grimoaldo egy lelki válságon megy át a közeledő kivégzés miatt. Unulfo, akinek lehetősége van bemenni a börtönbe, kiszabadítja Bertaridot. A sötétben Bertarido nem ismeri fel barátját, így tévedésből megsebzi őt a karddal. Unulfo nem foglalkozik a sebbel, csak a szabadulásra koncentrál. Amikor Eduige és Rodelinda látogatóba megy a börtönbe, aggódni kezdenek, mivel üresen találják a cellát, a föld pedig véres. Grimoaldo még mindig válságban van, a kertbe menekül, azt remélvén, hogy ott talál egy békés helyet, ahol álomba merülhet, de ő, mint király nem találhat békét sehol (Ária: "Pastorello d'un povero armento"). Végre elalszik, amikor Garibaldo rátalál, és úgy dönt, hogy kihasználja a helyzetet. Azon van, hogy megölje Grimoaldot a kardjával, amikor megjelenik Bertarido és megöli Garibaldot. Grimoaldo szívesen feladja terveit a trón megszerzésével kapcsolatban, és Eduigéhez fordul, mondván, hogy házasodjanak össze és uralják együtt a hercegséget. Saint-Philippe-du-Seignal Saint-Philippe-du-Seignal település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 486 fő (2015). Saint-Philippe-du-Seignal Saint-Avit-Saint-Nazaire, Razac-de-Saussignac, Ligueux és Pineuilh községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Csomay Zsófia Csomay Zsófia (Budapest, 1940. június 4. –) Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész. Életpályája A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1967-ben. 1970-1972 között elvégezte a Mesteriskolát is. A főiskolán Pogány Frigyes, a Mesteriskolában Jánossy György volt a mestere. 1967-1985 között a KÖZTI-ben dolgozott, majd 1985-1990 között a Soform Stúdió, 1990-től pedig annak jogutódja, a CET Budapest Kft. vezető tervezője. 1985 óta oktat a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Személyes példaképei közé sorolja Jánossy Györgyöt, aki egyetemi tanára, mestere, majd munkaadója is volt, valamint férjét és munkatársát, Reimholz Pétert. Építészeti munkáinál később Nagy György vált meghatározó munkatársává. Első komoly munkáját mesteriskolásként kapta: Nagy Elemér építész mellett az EMKE Szálló bárjának belsőépítészetéért felelt. A hetvenes-nyolcvanas években több nagyméretű irodaházat tervezett; a budapesti Fő utcában álló Industrialexport-irodaház a népszerű televíziós sorozat, a Linda egyik helyszíneként vált ismertté. (Ezt a kétezres években ugyancsak az ő tervei alapján építették át.) Ybl-díjat 1986-ban, Hegedüs Péterrel együtt kapott „a Békéscsabai Könyvtár építészeti és belsőépítészeti tervezéséért.” Számos munkáját férjével, Reimholz Péterrel közösen tervezte – ezek közül a Collegium Budapest Raoul Wallenberg vendégháza aratta a legnagyobb szakmai sikert. Turi Attila és Turányi Gábor mellett ő is szerepet vállalt a herendi porcelángyár rekonstrukciós és bővítési munkáiban: Magyari Évával a főépület helyreállítását végezték el. A kétezres években több lakóépületet tervezett a józsefvárosi Corvin Sétány területén. 2009. novemberében Nagy Györggyel közös terve első helyezést írt el a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fejlesztésére kiírt pályázaton. 2014-től tagja volt a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi bizottságának. 2016 márciusában többekkel együtt lemondott és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez címzett nyílt levelet tett közzé. Budapesten él. Díjak, elismerések 1986. Ybl Miklós-díj 1995. Pro Architectura díj 2000. Budapesti Építészeti Nívódíj 2002. Pro Architectura díj (megosztva Magyari Évával) 2003. Kotsis Iván-érem 2008. Érdemes művész 2009. Pro Architectura díj 2017. Prima díj Fontosabb építészeti művei 1970. Maxim Mulató (EMKE Szálló), Budapest (belsőépítészet) 1977. A Műszaki Könyvtár szolgáltatóháza, Budapest, Gyorskocsi utca (építészet és belsőépítészet) 1978. Országos Oktatási Központ, Veszprém 1979. Szombathelyi Markusovszky kórház (belsőépítészet) 1980. Gépexport (Industrialexport) irodaház, Budapest I. Fő u. (építészet és belsőépítészet; Gereben Gáborral) 1984. Kontakta Irodaház, Bp. IX. Soroksári út (építészet) 1985. Megyei Könyvtár, Békéscsaba (építészet és belsőépítészet) 1986. RAMADA Grand Hotel, Budapest – bővítés, átalakítás (építészet és belsőépítészet) 1994. ART Hotel, Bp. V. Királyi Pál u. (építészet és belsőépítészet) 1995. Szabadság úti Általános Iskola, Budapest (építészet és belsőépítészet) 1996. Három csoportos óvoda, Bp. II. Kolozsvár u. (építészet és belsőépítészet) 2000. Evangélikus templom, Pásztó (építészet és belsőépítészet) 2000. Herendi Porcelánmúzeum, teljes rekonstrukció (építészet és belsőépítészet; Magyari Évával) 2000. Collegium Budapest Vendégház (építészet és belsőépítészet; Reimholz Péterrel) 2002. Duna-Pest Rezidenciák – 350 lakásos lakóházak a Millenniumi Városközpontban 2002. PALA irodaház, Budapest I. Fő utca 14-18. 2008. Völgyikút Szabadidőközpont, Veszprém 2007. City Garden 350 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány 2011. Sun Resort - 290 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány (építés alatt) 2012. Duma színház, Bp. VIII. Corvin sétány 2016. Műhelyház, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Reimholz Péter korábbi terveiből kiindulva Németh Tamással) Számítástechnika 1990–1999 között Ez a szócikk a számítástechnika 1990 és 1999 között történt olyan eseményeiről szól, melyek mérföldköveknek tekinthetőek a fejlődéstörténetben. A számítástechnika története: 1949 előtt, 1950–1979, 1980–1989, 1990–1999, 2000–2009. 1990 A nagyobb SVGA kártya gyártók kialakítják a VESA SVGA szabványt. A Motorola 68040 bemutatkozása. Az IBM bemutatja a POWER1 architektúrát és az ezt használó RS/6000 servereket és munkaállomásokat. Március: Megjelenik a Macintosh IIfx. A Motorola 68040 -es processzor 40 MHz-en járatott változatán alapul, és 10 MIPS -re (másodpercenként végrehajtott millió utasítás) volt képes. Emellett bemutatkozott egy gyorsabb SCSI adapter, amely már 3 megabit/mp adatátvitelre volt képes. Május 22: A Windows 3.0 bemutatása. A Microsoft operációs rendszere multitask alapú volt (több feladatot is futtathatott egyszerre), kompatibilis volt az MS-DOS -szal, és a Macintosh sikeres vetélytársává vált. Június: A Commodore piacra dobja az Amiga 3000 -es gépet, amely már 32 bites üzemre képes. A processzor a népszerű Motorola 68030 -as, a chipset a felfrissített ECS, az operációs rendszer pedig az Amiga OS 2.0-s változata. A gép toronyházas kialakításban érkezett, amely lehetővé tette a végfelhasználóknak az egyszerű bővítést. Október: Megjelenik a Macintosh Classic és a Macintosh IIsi. November: Megjelenik a Macintosh LC. Ugyanebben a hónapban megalakul az ARM Ltd., az ARM processzorok fejlesztése elválik az Acorn Computers Ltd.-től. A Microsoft és a Creative Labs vezetésével megalkotják a multimédiás PC elsőszintű szabványát. A minimális követelmények: 12 MHz-es Intel 80286 -os processzor (később felülbírálták, és 16 MHz-es Intel 80386SX-re cserélték), valamint egyszeres sebességű CD-ROM meghajtó, audio CD kimenettel. 1991 A Borland átveszi a dBase program fejlesztőit. Phil Zimmermann bemutatja a nyilvános adatok titkosítására alkalmas programját, a PGP -t, amely gyorsan népszerű lesz az akkoriban induló Interneten . Április 22: Megjelenik a lebegőpontos egység nélküli Intel 80486SX, mint DX változatának olcsóbb variánsa. Május: A Creative Labs bemutatja a Sound Blaster Pro hangkártyáját . Június: Megjelenik a DOS 5.0, annak ellenére, hogy előtte Bill Gates többször is kiállt nyilvánosan az IBM OS/2 rendszere mellett. A négyes változathoz képest megnövelt stabilitást, eszközmeghajtók betöltését, és 640 kB-nál nagyobb memóriaterület engedélyezését is tudja. Az IBM és a Microsoft között ezzel a változattal ért véget az együttműködés. Augusztus: Linus Torvalds , egy fiatal finn egyetemista közli a világgal, hogy nyilvánosan közzéteszi saját fejlesztésű, UNIX -alapú, ingyenes operációs rendszerét, a Linux -ot. A rendszer azóta is töretlen népszerűségnek örvend. 1992 A frissen bejelentett Windows NT már 2 GB megcímzésére képes. A Philips bemutatja CD-i szabványát. A PowerPC 601 -es személyében megjelennek az első generációs PowerPC -k. Április: Bemutatják a Windows 3.1 -et. Május: Megjelenik a világ első FPS -e a " Wolfenstein 3D ". Június: Bemutatják a Sound Blaster 16-ot. Október: Megjelenik az Amiga 1200 és 4000 , melyek már AGA grafikára képesek, és 14, valamint 25 MHz-es Motorola 68020 processzor hajtja őket. November 10: A Digital Equipment Corporation bemutatja a DEC Alpha névre hallgató szerver-megoldásait. 1993 Megkezdődik a magánszemélyek részére történő internetcsomagok árusítása. Elindul az első internetes portál, a "The Virtual Journal". Megjelenik PC -re a Doom , minden idők egyik legmeghatározóbb FPS -e, melynek hatására sokan döntenek a számítógép-vásárlás mellett. A Novell megvásárolja a Digital Research-öt, az addig DR-DOS néven ismert operációs rendszert Novell DOS-ra nevezik. Március 22: az Intel bemutatja a 60 és 66 MHz-en üzemelő Pentium processzort. Május: megjelenik a multimédiás PC második szabványa, ahol már fő szempont, hogy 320×240-es videót is le lehessen játszani, 15 fps-sel. Ehhez a szükséges CD-ROM sebességét 2×-esben határozták meg. Ettől kezdve az MPC szabvány megjelölést csak az MPC által elvégzett tesztek után lehetett megadni. Május: Severe Flat Tire, az MBone technológiát kihasználva, elsőként ad elő zenét az interneten keresztül. Július: megjelenik a Windows NT 3.1 , teljes körű 32 bites támogatással. December: megjelenik az MS-DOS 6.0. A főbb újítása a DoubleSpace nevű meghajtótömörítő program volt, melyet azonban vissza kellett vonnia, licencproblémák miatt (a program eredetije a Stacker cég terméke volt). Ezért az MS-DOS 6.22-be már egy új program, a DriveSpace került. Ez a verzió volt egyébként az utolsó DOS, mely önállóan került kereskedelmi forgalomba. 1994 Megjelenik a Netscape Navigator , az első alternatív internetes böngésző. Piacra kerül a Motorola 68060 processzor. Március 7: megjelenik a 90 és 100 MHz-es órajelű Pentium processzor. Március 14: Linus Torvalds nyilvánossá teszi a Linux kernel 1.0-s verzióját. Április 29: a Commodore csődbe megy. Szabadalmait és a névjogokat eladja a németországi ESCOM-nak, amely cég még egy évig ellátja a terméktámogatást. Szeptember: a PC-DOS 6.3-as verziójának megjelenése. 1995 A Windows 95 , merőben új kialakításával és az agresszív reklámkampányával milliók számítógépére kerül fel, mint operációs rendszer. Március: megjelenik a Linux Kernel 1.2.0 (Linux 95) Március 27: a 120 MHz-es Pentium processzor premierje. Május 23: a Sun Microsystems bemutatja a nagyközönségnek saját programozási nyelvét, a JAVA fejlesztői környezetet. Szeptember 1: a Sony piacra dobja PlayStation nevű játékkonzolját, melyből százmilliót adtak el világszerte. Október 3: a Be Inc. piacra dobja BeBox nevű számítógépét, melyben két PowerPC 603 -as processzor található, az operációs rendszer pedig a vadonatúj BeOS . November 1: a Pentium Pro kiadása. November 6: a 3dfx Voodoo nevű 3D gyorsítókártyája mindenki számára elérhető. A kártya népszerűségét két nagyszerű játék, a Quake és a Tomb Raider alapozzák meg. December: a Netscape JavaScript alapon kezd el fejleszteni. December 28: a CompuServe a német kormány kérésére, letilt közel 200 felhasználót, akik szexuális tartalmakra használják a Usenet hálózatot. Közülük januárra öt kivételével mindet visszaveszik. 1996 Január: a Netscape Navigator 2.0 képes lesz JavaScriptet megjeleníteni. Április 17: a Toshiba kiadja "Libretto" nevű laptopját, mely akkoriban a legkisebb, PC-kompatibilis számítógép. Június 9: megjelenik a sokkal stabilabb Linux Kernel 2.0 Július 4: független fejlesztők termékeként megindul az első, kizárólag webes alapú, ingyenes levelezőrendszer, a Hotmail . Július 14: az Opera webböngésző első windowsos változata megjelenik. Október 6: az Intel eléri a 200 MHz-et új Pentium processzorával. December: a többjátékos üzemmódra kihegyezett QuakeWorld megjelenése. 1997 A 3D gyorsítási képességgel rendelkező kártyák elterjedésének kezdete (3DFX Voodoo...stb...) köszönhetően olyan játékoknak, mint a Turok a Quake 2 és a Tomb Raider 2 . Január 8: piacra kerül a multimédiás alkalmazásokra optimalizált Pentium MMX processzor. Május 7: az új generációs Pentium II processzorok bemutatása. Május 11: az IBM "Deep Blue" nevű számítógépe legyőzi Garri Kaszparov sakknagymestert. Ez az első eset, amikor a gépi intelligencia győzedelmeskedik az emberi felett. Augusztus 6: az anyagilag nehéz helyzetben lévő Apple -től a Microsoft jókora, szavazati joggal nem járó részvénycsomagot vesz. Ennek feltétele, hogy a cég ejtse a Windows külalakja miatti, korábban indult szabadalmi pert. Szeptember: az Internet Explorer 4.0 megjelenése. 1998 Január: a Compaq felvásárolja a Digital Equipment Corporation -t 9,6 milliárd dollárért. Február: az Intel bemutatja a 333 Mhz-es Pentium II-es processzort, mely 0,25 mikronos technológiával készült. Ugyanekkor megjelenik a piacon a szűkebb pénztárcájú vásárlók részére szánt Celeron . Március: megjelenik a BeOS R3, amely mind PC-re, mind PowerMac-re elérhető. Május: az Apple bemutatja az iMac -et, mely beépített monitorral, 24×-es CD-meghajtóval, kettő USB porttal, modemmel, hangszóróval, és hálókártyával jelenik meg - hajlékonylemezes meghajtó viszont nincs benne. Átlátszó kékes-ezüstös házzal jelent meg, és nagy népszerűségre tett szert. Június 25: a Microsoft bemutatja új operációs rendszerét, a Windows 98 -at. Ekkor kezdődött a híres antitröszt-per, miszerint a beépített Internet Explorer monopolhelyzetével veszélyezteti a független fejlesztőket. A főbb újítások között elsősorban az USB-támogatás és a 2 GB-nál nagyobb partíciót is kezelni engedő FAT32 kapott hangsúlyt, habár mindkettő megtalálható volt részben vagy egészében az 1997-ben megjelent Windows 95 OSR2 illetve 2.1 kiadásokban. 1999 Január 25: megjelenik a Linux Kernel 2.2.0. Az operációs rendszer felhasználóinak száma túllépi a tízmilliót, mellyel immár világszerte közkedveltté válik. Február 22: az AMD bemutatja K6-III jelű processzorát. Augusztus 31: az Apple piacra dobja a PowerMac G4-et. Technikailag ez az első számítógép, amely képes egymilliárd lebegőpontos utasítás teljesítésére másodpercenként. November 29: az AMD piacra dobja első Athlon nevű processzorát, mely 750 MHz-es órajellel üzemel. December 2: megjelenik a Quake III Arena , a PC-s világban ez és az Unreal Tournament lesznek azok a játékok, melyek kifejezetten többjátékos üzemmódra lettek kihegyezve. Mara (Spanyolország) Mara egy község Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Lakosainak száma 185 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Vashegyi György Vashegyi György (Budapest, 1970. április 13. –) Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a régizene kiemelkedő mai szakértője, előadója, a Zeneakadémia tanára a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója és karmestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2017. október 10-én a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, amely tisztséget Fekete Györgytől 2017. november 5-én vette át.[forrás?] Tanulmányai Érettségi bizonyítványt a budapesti Piarista Gimnáziumban szerzett. Zenei tanulmányokat hegedű-, furulya-, oboa- (később barokk oboa-) és csembaló hangszereken folytatott. 16 évek korában vezényelt először hangversenyen és 18 évesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester szakára, ahol Lukács Ervin tanítványa volt. 1993-ban itt szerzett karmesteri oklevelet, Budapesti diplomahangversenyén Mozart Varázsfuvolájának koncertelőadásán vezényelt. Részt vett John Eliot Gardiner és Helmuth Rilling karmester mesterkurzusain, továbbá 1994-1997 között John Toll posztgraduális continuo-növendéke volt a Drezdai Régi Zenei Akadémián és kamarazenét tanult Jaap ter Linden és Simon Standage irányításával. Tevékenysége Fellépések Még a karmester szak hallgatójaként 1990-ben alapította meg Budapesten a Purcell Kórust Henry Purcell Dido és Aeneas operájának koncertelőadása kedvéért. Hasonló gondolat mentén alapította egy évvel később az Orfeo Zenekart, hogy lehetővé tegye Monteverdi Orfeo-jának első teljes magyarországi bemutatását. A két együttes között az alapító Vashegyi személye teremti a kapcsolatot, mára gyakorlatilag egységet alkotnak és Magyarország egyik legelismertebb régizenei együtteseként tartják számon őket, Gyakori vendégei a hazai nagy koncerttermeknek, például a Zeneakadémia nagytermének, vagy a Müpának. Két együttesével 1990 óta, azaz a kezdetektől fogva állandó fellépője a Haydn Fesztiválnak. Más zenekarok élén is láthattuk több ízben. Kocsis Zoltán felkérésére 2002-ben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégkarmestere volt. Számos más együttessel is fellépett már, mint például a Concerto Armonico, a Capella Savaria, a Musica Aeterna, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Kolozsvári Filharmonikus Zenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, a Prágai Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok, és az Erdődy Kamarazenekar, olyan szólisták közreműködésével, mint Derek Lee Ragin, David Cordier, Paolo Gavanelli, Jevgenyij Nyesztyerenko, Simon Standage, Malcolm Bilson, Zvi Meniker, Sergiu Luca, John Toll, illetve Nigel North. A 2001/2002-es évadtól kezdve a Magyar Állami Operaházban vezényel Mozart, Haydn, Rossini, és Verdi operáinak előadásain. 2005-ben Vashegyi György és az általa alapított két együttes lépett fel a Müpa Fesztivál Színházának megnyitó előadásán, ahol Monteverdi Orfeoját adták elő, majd később ugyanitt került sor egy Charpentier: Actéon és egy Purcell: Dido és Aeneas előadásra is. Oktatás, kutatás 1992 óta continuo-tanárként, 1993-1997 között a barokk előadói gyakorlat tanáraként dolgozott a Zeneakadémián. Emellett a régizenei irodalom ismert és ismeretlen műveinek feltárásával, kottaanyagának rekonstruálásával, előadásával és a koncertanyaghoz szükséges háttérinformációk felkutatásával kapcsolatos szakmai munkát folytat. Együttesei élén több régizenei mű hazai ősbemutatóját szervezte meg, így többek között Rameau, Lully, Leclair, Händel, Johann Christoph Bach, Michael Haydn, Mendelssohn és Gluck művekét, illetve fontos szereplői a Müpában évente rendezett Régizene-Fesztiválnak. Díjai, elismerései Liszt Ferenc-díj (2008) Magyar Klasszikus Zenei Díj (2009) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Zathureczky Ede Alsó- és felsőzathurcsei Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington (Indiana, Egyesült Államok), 1959. május 31.) Kétszeres Kossuth-díjas magyar hegedűművész, a Zeneakadémia igazgatója. Tanulmányai Zenei tehetségét valószínűleg operaénekesnő, zongorista édesanyjától, Filbinger Máriától örökölte. 1910-ben kezdte zenei tanulmányait, első fellépése már 1911-ben 8 éves korában volt, miután családja 1914-ben Kassára költözött Kun Tivadar vette át zenei képzését. Zathureczky 1918-ban került Budapestre, tizennégy évesen jelentkezett a Zeneakadémia hegedű tanszakára, ahol fiatal kora ellenére Hubay Jenő egyenesen saját akadémiai osztályába vette fel, emellett zeneszerzést Siklós Alberttől tanult. 1919-től a mesteriskola növendékeként folytatta tanulmányait, hamarosan Hubay egyik legkedvesebb növendéke lett. Részben ennek tulajdonítható, hogy az elkövetkező évtizedek során egyre inkább őt tekintették a Hubay hegedűsiskola méltó őrzőjének. A budapesti Zeneakadémián 1922 májusában szerzett előadóművészi oklevelet. Művészi és tanári pályája Fellépései 1921-ben Kassán kezdődtek, majd felfelé ívelő művészi karrierjét az 1923 januárjában Hubay vezényletével rendezett budapesti hangversenye indította, amelyen a megjelent impresszáriók is felfigyeltek tehetségére. Az 1923 és 1928 közötti években négy nagysikerű olaszországi turnén vett részt, ezeken összesen száznál több hangversenyt adott, miközben Európa más városaiban is fellépett, Kassán, Prágában, Bécsben. 1924-ben Berlinben, és 1925 elején Amerikában is sikerrel koncertezett (New York, Chicago, Boston); New Yorkban Bruno Walter vezényletével szerepelt. Pályáján az 1929-es év jelentős fordulatot hozott, 1929–től a Zeneművészeti Főiskola tanára, Hubay Jenő asszisztense lett. Az 1930-as évek közepétől szoros együttműködést alakított ki Bartók Bélával, több hazai és külföldi hangversenyen léptek fel közösen Budapesten, Temesvárott és Kassán, Nyíregyházán. 1939. március végétől olaszországi turnén vettek részt. Szembetűnő változás történt Zathureczky előadói repertoárjában, a virtuóz karakterdarabok helyett elsősorban a klasszikus-romantikus szonáta irodalom került előtérbe (a középpontban Beethoven művekkel), valamint repertoárja Bartók kompozícióival is bővült. Hubay 1937-ben bekövetkezett halála után a hegedű tanszakon a mesterképzést felfüggesztették, az 1943 őszétől újból elindított mesterképző vezetője végül Zathureczky lett, és ekkor Dohnányi Ernő utódaként őt nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává is, ahol 1956-ig, Egyesült Államokba való emigrálásáig megtartotta pozícióját. A második világháború utáni pár évben 1946 és 1949 között Európa majdnem valamennyi jelentős zenei központjában fellépett, kortárs zeneszerzőkkel került személyes kapcsolatba, ami repertoárjának kortárs zeneművekkel történő gazdagodását eredményezte. 1948/49-ben Bartók: Hegedűversenyének sorozatos előadásaival szinte kulturális missziót teljesített. 1949 után a bezártság következtében, amelyben a magyar zenei elit élni volt kénytelen, már csak a kelet-európai országokba utazhatott. 1956 novemberében egy rádiófelvétel kapcsán utazott Bécsbe, onnan barátai rábeszélésére továbbutazott az Egyesült Államokba. Az 1957/58-as tanévtől elvállalta a bloomingtoni (Indiana, USA) Indiana University hegedű tanszakának vezetését, de a következő évben már hazatérését tervezte. Az USA-ban újból koncertezik, Böszörményi-Nagy Bélával, aki akkor már szintén az Indiana University professzora, 1958. április 8-án New York-ban a Town Hallban adnak koncertet. Egy évvel halála előtt, 1958-ban találkozott Dohnányi Ernővel is az idős zeneszerző floridai otthonában. 1959. május 31-én váratlanul halt meg Bloomingtonban, Bartókhoz hasonlóan már ő sem térhetett többé vissza hazájába. Neves tanítványai Pedagógiai képességeit fényes eredmények igazolták, számos növendéke nyert nemzetközi versenyeken, Virovai Róbert 1937-ben a bécsi nemzetkozi hegedűverseny első helyezettje, Albert Ferenc, az olasz Sirio Piovesan 1946-ban a Genfi Nemzetközi Zenei Verseny helyezettje, Lengyel Gabriella, valamint Kovács Dénes, az 1955-ös londoni Flesch hegedűverseny nyertese. További sikeres növendékei Komlós Péter a Bartók vonósnégyes vezetője, Kocsis Albert, Halász Ferenc a Zeneakadémia tanára, Devich Sándor, a Bartók vonósnégyes egyik alapító tagja. Kovács Dénes utóda lett a Zeneakadémia hegedű tanszakán és az igazgatói székben egyaránt. Pauk György, számos nemzetközi zenei verseny győztese, a londoni Royal Academy of Music hegedű tanszakának vezetője, tanáráról, Zathureczky Edéről nevezte el a Royal Academy of Music hegedű tanszakát. Lemezei Zathurecky csak kevés lemezfelvételt készített, viszont Dohnányi Ernő Tallahassee–ben (Florida) levő otthonában Dohnányival feltehetően 1958-ban, röviddel Zathureczky halála előtt készült magnófelvételét kiadták CD-n. A felvételen Mozart: Szonáta K. 304., Beethoven: Szonáta Op. 30. No. 3., Op. 24. és a Kreutzer szonáta, Op. 47. No. 9. valamint Schumann: Hegedű-zongora szonáta Op. 121. No. 2. szerepel. Díjak, elismerések 1942 Corvin-koszorú 1951 Kossuth-díj 1952 Kiváló művész 1955 Kossuth-díj Zathureczky Viola Zathureczky Viola (asszonyneve: Vajna Miklósné; (Bibarcfalva, 1867. szeptember 14. – Sepsiszentgyörgy, 1955. május 22.) erdélyi magyar háztartástani író. Életútja Elemi és polgári iskolai tanulmányait magánúton végezte. Sepsiszentgyörgyön élt. Munkái Szakácskönyv (Sepsiszentgyörgy 1923; második, javított és bővített kiadása Vissza a tűzhelyhez alcímmel jelent meg, Sepsiszentgyörgy, 1938); Gyümölcsbefőzés és más hasznos tudnivalók (Sepsiszentgyörgy, 1924). Gabon vasúti közlekedése Gabon vasúthálózata mindössze egy 649 km hosszú, nem villamosított, normál nyomtávolságú vonalból áll. A vasútvonal az ország egyetlen tömegközlekedési eszköze, 1996-ban 190 000 utast szállítottak el. A vonalon elsősorban uránt és fát fuvaroznak. Vasútállomások A Trans-Gabon-vasútvonalon 28 állomás található (az állomásnév utáni szám Owendótól mért távolság km-ben): Sahoué Owendo, (Kilometre Point) KP 0, nem messze Libreville -től Ntoum, KP 35, Andem, KP 57, M'Bel, KP 85, Oyam, KP 118, Abanga, KP 148, Ndjolé, KP 182, Alembe, KP 202, Otoumbi, KP 226, Bissouna, KP 244, Ayem, KP 267, Lopé, KP 290 Offoue, KP 312, Booue, KP 338 tervezett elágazás Belinga felé Ivindo, KP 375 Mouyabi, KP 411 Milole, KP 448 Lastoursville, KP 484 Doume, KP 514 Lifouta, KP 549 Mboungou-Mbadouma, KP 584 Moanda, KP 619 Franceville , KP 669 Vasúti kapcsolata más országokkal Az országnak nincs kapcsolata egyetlen szomszédos ország vasúthálózatával sem. Rožná Rožná település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Rožná Věchnov, Milasín, Rodkov, Blažkov, Bystřice nad Pernštejnem, Dolní Rožínka, Horní Rožínka és Věžná településekkel határos. Lakosainak száma 792 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Princess Hours A Princess Hours (hangul: �, Kung, handzsa: �, latin betűkkel: Gung; „Palota”) 2006-ban bemutatott romantikus dorama, melyet az MBC csatorna vetített Jun Unhje (Yun Eun-hye), Csu Dzsihun (Ju Ji-hun), Kim Dzsonghun (Kim Jeong-hun) és Szong Dzsihjo (Song Ji-hyo) főszereplésével. A sorozat a csatorna második legnépszerűbb sorozata volt 2006-ban, mely alapján 2007-ben elkészült a Prince Hours spin-off, 2010-ben pedig a Goong: Musical című musical U-Know főszereplésével. Történet A történet alternatív valóságban játszódik, melyben Dél-Koreában alkotmányos monarchia van. A király betegeskedik, és az uralkodóház sorsáért aggódó királyné nagymama úgy dönt, kiházasítja unokáját, a trónörökös Sin herceget, aki 19 éves. Az elhunyt öreg király még régebben megígérte legjobb barátjának, hogy annak unokája, Cshegjong (Chae-gyeong) lesz majd a kiválasztott feleség, gyűrűt is küldettek a családnak. Minderről azonban Cshegjong (Chae-gyeong)nak és a szüleinek sejtése sincs, a család azt hitte, az öreg csak kitalálta a mesét a barátságáról a királlyal. A királyi család számára fontos, hogy az emberek kedveljék őket, így úgy határoznak, sokat lendíthet a dinasztia megítélésén, ha a következő király felesége a köznépből való. Cshegjong (Chae-gyeong) és a herceg véletlenül épp egy művészeti középiskolába járnak, ahol a herceg filmművészetet, a lány pedig formatervezést tanul. Cshegjong (Chae-gyeong) izgága, vidám, szeleburdi, kiáll az igazáért és nagyszájú. A herceg visszahúzódó, csendes, magának való és pökhendi természetű. Cshegjong (Chae-gyeong) először titlakozik a házasság ellen, azonban családja uzsorásoknak tartozik, így beleegyezik abba, hogy ő legyen a trónörökösné. Élete a palotában nem könnyű, hiszen nem ismeri az udvari etikettet, a fellengzős hivatalos nyelvet és a hivatalos megszólításokat. A herceg eleinte ki nem állhatja közrendű feleségét, azonban lassanként a fiatalok egymásba szeretnek. Nem hagyja azonban annyiban a dolgot a herceg korábbi barátnője, Hjorin (Hyo-rin), aki korábban visszautasította a herceg házassági ajánlatát, arra hivatkozva, hogy nem akarja feladni az álmait, hogy ballerina legyen. A szép és kifinomult Hjorin (Hyo-rin) mégsem tudja elviselni, hogy a herceg mást vett feleségül, ezért körmönfont terveket eszel ki a fiú visszahódítására. Segítője is akad, a herceg unokatestvérének, Jul (Yul)nak az édesanyja személyében. Eredetileg Jul (Yul) lett volna a trónörökös, azonban édesapja váratlanul meghalt egy balesetben, így Sin apja lett a trónvárományos, Jul (Yul)t és az anyját pedig az öreg király száműzte a palotából. A nő bosszút esküdött, és megfogadta, hogy visszaszerzi a pozícióját a palotában és saját fiát ülteti a trónra. Jul (Yul) azonban beleszeret unokatestvére feleségébe, Cshegjong (Chae-gyeong)ba. Szereplők Jun Unhje (Yun Eun-hye) mint Sin Cshegjong (Shin Chae-gyeong) Csu Dzsihun (Ju Ji-hun) mint I Sin (Lee Sin) trónörökös herceg Kim Dzsonghun (Kim Jeong-hun) mint I Jul (Lee Yul) herceg Szong Dzsihjo (Song Ji-hyo) mint Min Hjorin (Min Hyo-rin) Sim Hjedzsin (Sim Hye-jin) mint Jul (Yul) anyja Kim Hjedzsa (Kim Hye-ja) mint özvegy királyné, a két herceg nagyanyja Jun Juszon (Yoon Yoo-seon ) mint királyné, Sin anyja Pak Cshanhvan (Park Chan-hwan) mint király, Sin apja Délnyugat-Ázsia Délnyugat-Ázsia Ázsia kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület. A kifejezés nagyjából felcserélhetően használható Nyugat-Ázsiával. Leggyakrabban régészeti vonatkozásban használják, illetve az ENSZ alrégió beosztásaként. Mind természet-, mind társadalomföldrajzilag elkülönül a Közel-Kelet terminológiától. Közel-Kelet elsősorban politikai, társadalom-földrajzi egység, melybe több észak-afrikai állam is beletartozik, míg Délnyugat-Ázsia csak Ázsia délnyugati területeit fogja át. A kifejezés használatát a Közel-Kelet szó helyett egyre inkább preferálják a nemzetközi szervezetek, tekintve, hogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet kifejezések egyfajta eurocentrista világkép alapján határozhatók csak meg. Az ENSZ meghatározása alapján a régióhoz tartozik Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is, bár ezek az államok Ázsia és Európa határán helyezkednek el, és kulturálisan-politikailag mindkét kontinenshez köthetők. Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik. Legnagyobb részét az Arab-félsziget foglalja el. Ez a terület Ázsia egyik legrégebbi ősmasszívuma, valamikor régen még Afrikához tartozott. Az üledékes kőzetréteget táblás vidéknek is emlegetjük. Ez a hatalmas terület értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejteget. Délnyugat-Ázsia északi területén helyezkedik el az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek. Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között elterülő síkság. Ez a két folyó töltötte fel hordalékával, legfiatalabb területe Délnyugat-Ázsiának. Délnyugat-ázsiai államok Bár több csoportosítás is létezik, Délnyugat-Ázsiához az alábbi államok tartoznak: Örményország Azerbajdzsán (részben Európában) Bahrein Ciprus Egyiptom (részben Afrikában) Grúzia (részben Európában) Irán Irak Izrael Jordánia Kuvait Libanon Omán Katar Szaúd-Arábia Szíria Törökország (részben Európában) Egyesült Arab Emírségek Jemen Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai: ������, hagyományos kínai: ������, pinjin: Jīng hù gāosù tiělù, magyaros átírás: Csing hu kaoszu tielu) egy kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között. A vonal hossza 1302 km, melyen az engedélyezett sebesség 380 km/h, a legmagasabb a világon. A leggyorsabb járatok a két város közötti utat megállás nélkül 3 óra 58 perc alatt teszik meg, a korábbi 10 óra helyett, 329 km/h átlagsebességgel. A vonalon a CRH380A motorvonatok közlekednek, melyek már Kínában készültek. A vonalat 2010. november 15-én adták át, a tervezettnél egy évvel korábban. 2011. június 30-án adták át a személyforgalomnak, így ez a leghosszabb egyben átadott nagysebességű vasútvonal a világon. A tervek szerint napi 220 000 utas fogja igénybe venni a vonalat, amihez csúcsidőben ötpercenkénti vonatindulás szükséges majd. Története Kína eredetileg a két város között mágnesvasutat tervezett építeni, ám a hatalmas költségek miatt ezt végül elvetették, és a hagyományos nagysebességű vonal mellett döntöttek. Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött meg az 1318 km hosszú, nagysebességű vasútvonalon. A megvalósíthatósági tervet 2007 szeptemberben hagyták jóvá. A minisztérium a vonal építésének teljes költségét 17,3 milliárd dollárra becsülte. A kínai gazdasági újság, a China Economic Daily szerint a teljes költség elérheti a 23 milliárd dollárt is. A munka 2011-ben fejeződött be. Útvonal A vasútvonal 1060,6 km hosszan halad hidakon, összesen 244 db-on, melyek a vonal 80,5%-át alkotják. Tanjang (Danyang) és Kunsan (Kunshan) között található a világ két leghosszabb vasúti hídja, a Tanjang-Kunsan vasúti híd (Danyang-Kunshan vasúti híd) és a Tiencsini vasúti híd (Tianjin-i vasútvonal). Az első 164 km, a második pedig 113,7 km hosszú. Továbbá 22 alagút is épült összesen 16,1 km hosszan. A vonatok legkisebb követési ideje 3 perc. Finanszírozás A Kína Vasúti Minisztérium (MOR) külföldi vállalatokat kért fel a vonal finanszírozásában való közreműködésre az ünnepélyes alapkő-letételi ceremónia megtartásakor, mely a Tiencsin-Hszücsou-Sanghaj (Tianjin–Xuzhou–Shanghai) vonalszakasz építési munkáinak kezdetét jelentette. A Peking-Sanghaj Nagysebességű Vasúti Társaságot 2007 decemberében hozták létre, 115 milliárd jüan (yuan) alaptőkével, amely a vonal megépítésének csak mintegy a felét teszi ki. A MOR az egyik kínai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy kötvények kibocsátásával kívánják az állami tőkeszükségletet csökkenteni. Járművek 2008-ban Kína a Bombardier Transportationtől 40 darab, 16 kocsiból álló szerelvényt rendelt meg. Ezekből csak 20 lesz hagyományos vonat, a másik 20 szerelvény ugyanis hálókocsikból fog állni, mert a csúcsra járatás érdekében a vonalon éjszakai közlekedés is lesz alacsonyabb sebességgel. A Bombardier Zefirokra alapuló szerelvények 250 km/h-val haladnak. A 16 kocsiból 13 fekvőhelyes hálókocsi, kettő ülőhelyes kocsi és egy az étkezőkocsi. Ezek a szerelvények elsősorban Peking, Sanghaj és Hangcsou (Hangzhou) között közlekednek. Rekordkísérlet 2010 december 3-án sebesség-rekordkísérletre került sor a vasútvonalon egy CRH380A nagysebességű villamos motorvonattal. A teszt során a szerelvény 486,1 km/h sebességre gyorsult fel, mellyel új sebesség-világcsúcsot állított fel a módosítás nélküli vonatok kategóriájában. Állomások A vonalon 21 állomás lesz majd: Férfi 200 méteres pillangóúszás az 1974-es úszó-Európa-bajnokságon Az 1974-es úszó-Európa-bajnokságon a férfi 200 méteres pillangóúszás versenyeit augusztus 18-án tartották. A versenyszámban 19-en indultak. A győztes az magyar Hargitay András lett. A másik magyar induló Sós Csaba a 8. helyen végzett. Rekordok A versenyen új rekord született: Eredmények A rövidítések jelentése a következő: Jógvan Sundstein Jógvan Sundstein (Tórshavn, 1933. május 25. –) feröeri politikus, a Fólkaflokkurin (Néppárt) tagja. 1989-től 1991-ig Feröer miniszterelnöke volt. Pályafutása Sundstein végzettségére nézve könyvelő, és számos vállalat igazgatótanácsának volt tagja. 1979-ben választották először a is a Løgting tagjává. 1980-tól 1984-ig, valamint 1988-tól 1989-ig a házelnöki posztot töltötte be. 1989-től 1991-ig Feröer miniszterelnöke volt, majd 1993-ig miniszterként dolgozott. 2008-ban kiadta emlékiratait, elsőként a feröeri politikusok közül. Magánélete Szülei Johanna Malena szül. Jensen és Hans Jacob Matras Sundstein Tórshavnból. Nős, felesége Lydia szül. Marsten Klaksvíkból. Nesso Nesso település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 1245 fő (2017. január 1.). Nesso Argegno, Brienno, Caglio, Faggeto Lario, Laglio, Lezzeno, Pognana Lario, Sormano, Veleso és Zelbio községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Gompertz-függvény A Gompertz-függvény, vagy Gompertz-görbe egy szigmoid függvény. A függvényt Benjamin Gompertz (1779–1865), brit matematikusról nevezték el. A Gompertz-függvény egy matematikai modell, olyan időben zajló folyamatokra, ahol a folyamat kezdete és a vége lassú lecsengésű. A görbe jobb oldali, jövőbeli alakulása jóval fokozatosabb, mint a bal oldali, kezdeti szakaszé, szemben a logisztikai-függvénnyel, mely szintén egy szigmoid függvény, és ahol a görbe aszimptotái szimmetrikusak. Az ábrákon három Gompertz-görbe látható, ahol az egyik változót megváltoztatják, míg a többi konstans változatlan. Képlet ahol a a felső aszimptota, mivel b, c negatív számok b beállítja az x eltolást c beállítja a növekedési rátát ( x skálázása) e Euler-féle szám ( e = 2,71828...) A Gompertz-függvény a Gompertz-féle mortalitási törvényből eredeztethető, mely azt állítja, hogy a mortalitás (elmúlás, hanyatlás) exponenciálisan viselkedik. Matematikai függvénnyel kifejezve: ahol a növekedési ráta. k egy tetszőleges konstans Példák Néhány példa a Gompertz-függvény alkalmazására: Behatárolt populáció esetén, ahol a születési arányok a kezdetben nőnek, majd lelassulnak, ahogy a források elérnek egy korlátot Tumorok növekedésének modellezése Mobil telefonok használatánál, ahol a költségek a kezdetben magasak (a használatba vétel lassú), és ezt követi egy gyors növekedés, majd lassul a használat, és eléri a telítődést. Tumorok növekedése és a Gompertz-függvény A 60-as években A.K. Laird használta először a Gompertz-függvényt tumorok növekedésének vizsgálatánál. A tumorok behatárolt területeken növekvő sejtpopulációk, ahol a tápanyag korlátozott. Legyen X(t) a tumor mérete, fel lehet írni a következő Gompertz-függvényt: ahol X(0) a tumor mérete a megfigyelés kezdetén; K a szállító kapacitás, azaz az elérhető maximális méret a rendelkezésre álló tápanyag mellett. Ekkor: függetlenül ettől: X(0)>0. Megjegyezzük, hogy terápia hiányában az X(0)K lehet; α egy konstans, mely a sejtek burjánzási képességével kapcsolatos log( ) a természetes logaritmust jelenti A Gompertz-függvény differenciálásakor, könnyű látni az X(t) dinamikáját: azaz: ahol F(X) a pillanatnyi sejt burjánzási arány, melynek csökkenő természete a tápanyagért folyó versennyel kapcsolatos, ahogy a populáció nő, hasonlóan a logisztikai növekedési arányhoz. Azonban van egy alapvető különbség: logisztikai esetben, kis sejt populációkra a burjánzási sebesség véges: míg, a Gompertz esetben a burjánzás korlátok nélküli: Steel és Wheldon megállapítja, hogy a sejtburjánzási sebesség egy populációban korlátozva van a sejtosztódási idő által. Ily módon ez egy bizonyíték lehet arra, hogy a Gompertz-függvény nem jó modell kis tumorok esetében. Mindezen túl megállapították, hogy az immunrendszert is figyelembe véve, Gompertz- és más törvények, melyekre a korlátlanság F(0) jellemző, kizárhatják az immunrendszer működésének a lehetőségét. Gompertz-, és a logisztikai növekedés A Gompertz differenciális egyenlet: ez az általános logisztikai függvény korlátozott esete ahol egy pozitív valós szám ezért: Ráadásul, az általános logisztikai függvény görbéjén van egy inflekciós pont, amikor és egy a Gompertz-függvényen, amikor A növekedés Gomp-ex törvénye A fenti megállapításokra alapozva Wheldon javasolt egy matematikai modellt a tumorok növekedésére, melyet Gomp-Ex modellnek nevezett el, kissé különbözik a Gormpertz-törvénytől. A Gomp-Ex modell feltételezi, hogy a kezdetben nincs verseny a forrásokért, így a sejt populációk az exponenciális törvény szerint viselkednek. Azonban van egy kritikus határérték , -re, ahol a növekedés a Gompertz-törvény szerint zajlik: így: Néhány numerikus becslés az -re emberi tumorokra egér tumorokra Dasyatis A Dasyatis a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a tüskésrájafélék (Dasyatidae) családjába tartozó nem. Előfordulásuk A Dasyatis nem fajai az egész világ trópusi és mérsékelt övi tengereiben, a közép-európai partokon, északon Dél-Skandináviáig megtalálhatók. E rája fajok általában nem veszélyeztetettek, habár táplálékuk főleg kagylókból áll, amelyekre erősen hatnak a környezeti szennyeződések. Megjelenésük Az állatok testhossza akár 4,3 méter is lehet, szárnyfesztávolságuk fajtól függően 30 centimétertől 4.4 méteresig. Testtömegük 750 grammtól 340 kilogrammig terjed. Mint ahogy a családnév is mutatja, a Dasyatis fajok is tüskével rendelkeznek. Az állatok tüskéje mérges, és a hosszú, ostorszerű farkukon ül. Ha a rájákat bármi megzavarja, farkukkal csapdosni kezdenek és tüskéjük működésbe lendül. A farok és a tüske együtt kitűnő fegyvert képez, amellyel a ráják már súlyos sebeket is ejtettek gyanútlan úszókon, sőt a halálukat is okozták. A tüske fajtól függően eltérő méretű. Egyes fajoknál akár 42 centiméter hosszú is lehet. A tüske alul barázdált, belsejében mérget kiválasztó szövettel. Életmódjuk A Dasyatis nem fajai magányos lények, és a tengerfenéken élnek. Táplálékuk puhatestűek, rákok és halak. Szaporodásuk Az ívási időszak általában tavasszal van. Az utódok az anyaállat testében fejlődnek ki. A kifejlődéshez fajtól függően 4 hónap és 1 év között kell, hogy elteljen. A nőstény 2-9 utódot hoz a világra. Rendszerezés A nembe az alábbi 41 faj tartozik: Dasyatis acutirostra Nishida & Nakaya, 1988 Dasyatis akajei (Müller & Henle, 1841) Dasyatis americana Hildebrand & Schroeder, 1928 Dasyatis bennettii (Müller & Henle, 1841) Dasyatis brevicaudata (Hutton, 1875) Dasyatis brevis (Garman, 1880) Dasyatis centroura (Mitchill, 1815) Dasyatis chrysonota (Smith, 1828) Dasyatis colarensis Santos, Gomes & Charvet-Almeida, 2004 Dasyatis dipterura (Jordan & Gilbert, 1880) Dasyatis fluviorum Ogilby, 1908 Dasyatis garouaensis (Stauch & Blanc, 1962) Dasyatis geijskesi Boeseman, 1948 Dasyatis gigantea (Lindberg, 1930) Dasyatis guttata (Bloch & Schneider, 1801) Dasyatis hastata (DeKay, 1842) Dasyatis hypostigma Santos & Carvalho, 2004 Dasyatis izuensis Nishida & Nakaya, 1988 Dasyatis laevigata Chu, 1960 Dasyatis laosensis Roberts & Karnasuta, 1987 Dasyatis lata (Garman, 1880) Dasyatis longa (Garman, 1880) Dasyatis margarita (Günther, 1870) Dasyatis margaritella Compagno & Roberts, 1984 Dasyatis marianae Gomes, Rosa & Gadig, 2000 Dasyatis marmorata ( Steindachner , 1892) Dasyatis matsubarai Miyosi, 1939 Dasyatis microps (Annandale, 1908) Dasyatis multispinosa (Tokarev, 1959) Dasyatis navarrae (Steindachner, 1892) Dasyatis parvonigra Last & White, 2008 közönséges mérgesrája (Dasyatis pastinaca) (Linnaeus, 1758) - típusfaj Dasyatis rudis (Günther, 1870) Dasyatis sabina (Lesueur, 1824) Dasyatis say (Lesueur, 1817) Dasyatis sinensis (Steindachner, 1892) Dasyatis thetidis Ogilby, 1899 Dasyatis tortonesei Capapé, 1975 Dasyatis ukpam (Smith, 1863) Dasyatis ushiei (Jordan & Hubbs, 1925) Dasyatis zugei (Müller & Henle, 1841) 1978-as magyar férfi röplabdabajnokság Az 1978-as magyar férfi röplabdabajnokság a harmincharmadik magyar röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizennégy csapat indult el, a csapatok két csoportban két kört játszottak, majd a csoportok 1-3. és 4-7. helyezettjei egymás közt még négy kört játszottak a végső helyezésekért (az alapszakaszbeli pontokat nem vitték magukkal a csapatok). Alapszakasz B csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Rájátszás * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1978 (rájátszás) Népsport 1978.04.05. (alapszakasz) Kiskér Kiskér (szerbül Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje, németül Kleinker) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben. Fekvése Újvidéktől kb. 30 km-re északra, Verbásztól 9 km-re délre fekszik. Története Kiskér Árpád-kori település. Nevét 1267-ben Harsánnyal együtt Horsan et Keer néven már említette oklevél, 1297-ben pedig már Harsankér néven említették. A magyar Kér törzsbeliek települése volt, mely Harsány és Piros között feküdt. A megyében a Kér törzs települése volt még György és Pinkókéri is, mely az Almásvölgyben feküdt. Kér kezdetben várbirtok volt, azonban 1267. előtt az ifjú király Sebestyénnek és Benedeknek adományozta, de tőlük hűtlenség miatt később visszavette és 1267-ben rokonuknak, Iregi Márknak, Görög Domokos testvérének adta. 1297-ben Iregi Márk ispán fia, Jakab mester az ekkor már egyesült Harsánykér birtokot Szolnokkal együtt nővérének; Nester fia Theodor feleségének adta. 1910-ben 3550 lakosából 59 magyar, 3435 német volt. Ebből 40 római katolikus, 3443 evangélikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott. 1945-ben kiűzték innen a német lakosságot és helyettük szerbeket és montenegróiakat telepítettek a faluba. A német lakosság evangélikus vallású volt, a templomuk ma már nem létezik, ugyanis a kitelepítés után kegyetlenül a föld színével tették egyenlővé, így Kiskéren ma nincs egyetlen templom sem. A szerbek és a montenegróiak is ortodox vallásúak, de még mái napig nem épült fel ilyen felekezetű templom. Piszkos módszerek (A szökés) A Piszkos módszerek (The Sunshine State) A szökés című amerikai sorozat negyedik évadának tizenhatodik epizódja, összességében pedig a hetvenharmadik. Az epizód elején Lincoln Miamiba megy, ahol csatlakozik Selfhez, Gretchenhez és Zsebeshez. Linc megígéri Sarának, hogy meg fogja találni a Scyllát. Lincoln elmegy a vevő barátnőjéhez, hogy megtudja, hol van, de csapdába csalják és lövöldözés alakul ki, ám sikerül neki elmenekülnie. Michael egy házban ébred az erdő közepén. Megpillantja Fergusont egy másik őrrel együtt. Michael találkozik Dr. Knowltonnal, aki közli vele, hogy az anyja még mindig él. A doktor gyerekkori fényképalbumot ad neki. Linc ellopta Tia pénztárcáját, és elküldi Selfet és Zsebest, hogy kutassák át a nő lakását. Sara elmegy a Tábornokhoz, hogy felajánlja segítségét Michael gyógyulásában, de Krantz megnyugtatja, hogy a legjobb kezekben van most Mike. Tia lakásában Self és Zsebes megbeszélik, hogy nem Linc lesz a csapat irányítója. Gretchen közli Lincolnnal, hogy a Scyllát hajón próbálják majd meg áthelyezni. Megérkezik Zsebes és Self, akik le akarják váltani a főnökségről Lincolnt, ám megjelenik Mahone is. Gretchen, Zsebes, Mahone és Self a kikötőbe mennek, hogy ellenőrizzék a hajókat. Meg is találják a hajót és az egyik utas menekülni próbál, ám Mahone és Linc elkapja, de kiderül, hogy a srác csak füves cigik miatt próbált menekülni. A doktor megpróbálja meggyőzni Michaelt, hogy csatlakozzon a Céghéz, eddig mindhiába. A Tábornok felhívja és érdeklődik, hogy halad. Megpróbálhatja igazságszérummal is, de akkor nem önszántából fogja tenni és lehet, hogy nem lesz örökre az övék Michael. Krantz azt akarja, hogy minél gyorsabban menne a dolog. Sara egy téren sms-t kap, majd pedig egy csörgő utcai telefonhoz rohan, ahol egy fekete furgon áll meg és elrabolják a nőt. Egy limuzinhoz viszik, ahol találkozik Lisával, aki informálja, hogy hol van Michael és hogy menjen oda, mert fogy az idő. A kikötőben Mahone elkéri a biztonsági kamera felvételét. Megtudják, hogy a vevő Miamiba érkezik. Közben Gretchen meglátja Scott Carruth fájlját a keresőben. Ezalatt Lincoln elmondja Mahone-nak, hogy jól van Michael és hogy mindenáron vissza kell szerezniük a Scyllát. Sara felhívja Lincolnt, hogy el kell mennie megmenteni Michaelt. Linc viszont arra kéri, hogy maradjon ki ebből. A beszélgetést hallva Zsebes felhívja Krantz tábornokot, és elmondja a hallottakat. A Tábornok utasítja Dr. Knowltont, hogy azonnal kábítsa el Michaelt és el kell tűnniük onnan. Az orvos azt mondja, hogy el tudnak bánni egy nővel. Miközben az injekciókat készíti a doktor, a szobában Michelnek beugrik egy visszaemlékezés az 'édes méreg' vegyületről. A szobában Ferguson elkapja Michaelt, a doktor pedig már adná be neki az injekciót, amikor hirtelen zajt hallanak a fürdőből. A fürdőben lévő bojler felrobban, így Michael elveszi Ferguson fegyverét. Ferguson pedig beadja az injekciót a doktornak, majd pedig odabilincseli magát az ágyhoz, Michael utasítására. Michael elhagyja a házat és menekülni kezd az ügynökök elől, akik üldözőbe veszik. Self kiszúrja Carruthot a biztonsági kamera felvételén. De hol van Gretchen? Carruth megérkezik egy kávézóba, ahol Gretchennel tárgyalni kezd és megállapodnak. Visszaérkezvén Gretchen elárulja a többieknek, hogy ki a vevő és hol van. Michael az erdőbe próbál meg elmenekülni, de Fergusonék utolérik. Ám hirtelen Sara jelenik meg és egy dzsippel Fergusonékba rohan, majd pedig elmenekül Michaellel. Lincoln, Mahone, Zsebes, Self és Gretchen találkozik Carruth-tal és az embereivel. Gretchen azonban lelövi Carruth embereit, mert az élete többet ér, mint a pénz. Ekkor azonban Carruth meglövi Gretchent, Mahone pedig agyonlövi a férfit. Linc ráfogja a fegyvert a már meglőtt Gretchenre, ám végül mégsem lövi le Mahone és Zsebes közbenjárására, hanem ott hagyják megsebezve a rendőröknek, majd pedig elmennek. Michael megvallja Sarának, hogy az anyja még mindig életben van. Az epizód végén csörög Carruth telefonja. Lincoln veszi fel és elmondja, hogy meghalt az embere és most ő következik. Kiderül, hogy a Scylla vevője nem más, mint Lincoln és Michael anyja, Christina Rose Scofield. Marsupiobothrium gobelinus A Marsupiobothrium gobelinus a galandférgek (Cestoda) osztályának a Tetraphyllidea rendjébe, ezen belül a Phyllobothriidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Marsupiobothrium gobelinus tengeri élőlény, amely a fura megjelenésű koboldcápa (Mitsukurina owstoni) egyik fő belső élősködője. Az első példányt ausztráliai Ulladulla (Shoalhaven kistérség, Új-Dél-Wales állam) vizeiben (d. sz. 35° 39′, k. h. 150° 43′-35.65, 150.71666666667) kifogott 190 kg-os hím koboldcápa módosult csípőbelében találták meg, egy másik galandféreg, az úgynevezett Litobothrium amsichensis mellett. Szkizoaffektív zavar A skizoaffektív zavar egy súlyos pszichiátriai kórkép, mely nagyon hasonlatos a skizofréniához. A betegség a mindennapi élet minden területére kihat, beleértve a munkát, a szociális kapcsolatokat, az öngondozás gyakorlatát (mint például tisztálkodás és higiénia). A szkizoaffektív zavarban szenvedő betegek a tünetek széles skáláját mutathatják, melyek magukban foglalják a valósággal való kapcsolat problémáját (hallucinációk és delúziók vagy doxazmák), a hangulattal kapcsolatos zavarokat (például feltűnő depresszió), a motiváció hiányát, az örömérzetre való képesség hiányát és a gyenge koncentrációs képességet. A tünetek súlyossága okán a betegek időnként kórházi kezelésre szorulnak. A szkizoaffektív zavar átélése egy olyan állapottal írható le, mely ahhoz az érzéshez hasonlatos, amikor "ébren vagy és álmodsz" (vagyis a személy nehezen különböztetheti meg a valóságot a képzelettől). Előfordulása Minden ezer emberből kettő-öt élete egy időszakában a szkizoaffektív zavar tüneteitől szenved, ez a teljes népesség 0,2-0,5 százalékát érinti. A szkizoaffektív zavar, a szkizofréniával együtt egyike a leggyakoribb pszichiátriai diagnózisoknak. Több kórházi ágy foglalt e betegségektől, mint bármelyik más pszichiátriai zavartól szenvedő személyek által. Tünetek A késői serdülőkor és a korai felnőttkor a leggyakoribb időszak a szkizoaffektív zavar kezdetének, habár néha gyerekkorban is diagnosztizálják. Ezen időszakok a személy társadalmi és tanulmányi fejlődésében kritikus időszakok, melyet a betegség kialakulása súlyosan megzavar. A szkizoaffektív zavar olyan mentális betegség melyet hangulatzavar és pszichózis visszatérő epizódjai jellemeznek. A pszichózist üldözéses (paranoiás) vagy egyéb téveszmével (delúzióval, doxazmával), vagy érzékcsalódással (hallucinációval) lehet jellemezni. A hangulatzavarokat jól elhatárolható depressziós, kevert vagy mániás epizódok határozzák meg. E betegségben szenvedő páciensek a pszichotikus tüneteket többnyire a depressziós, kevert vagy mániás epizód során élik át vagy ritkábban utána. A betegséget nehéz diagnosztizálni, mivel a tünetek hasonlóak más betegségekhez, amelyekhez jelentős pszichotikus tünetek társulnak. Ilyen betegségek például a „bipoláris zavar pszichotikus tünetekkel”, a „súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel” és a szkizofrénia. A fő hasonlóság a szkizoaffektív zavar, a bipoláris zavar pszichotikus tünetekkel és a súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel között az, hogy mindhárom esetben a pszichózis a hangulati epizódok alkalmával jelenik meg. A szkizoaffektív zavar esetében viszont a pszichózisnak hangulati tünetek nélküli időszakban is jelentkeznie kell. Szkizofrénia esetében a hangulati tünetek hiányoznak, vagy sokkal kevésbé jelentősek, mint a szkizoaffektív zavar esetében. Mivel ezek a különbségek nehezen kimutathatóak, a szkizoaffektív zavar határozott diagnózisához hosszadalmas megfigyelés és kezelés szükséges. Kezeletlenül, a személy szkizoaffektív zavarral a szkizoid betegségekre jellemző paranoid vagy megalomán téveszméket élhet át, mint például azt a meggyőződést, hogy ő Jézus vagy az Antikrisztus, vagy valamilyen különleges célja van, mint például megmenteni a világot, vagy valakik, többnyire állami ügynökök lehallgatják, megfigyelik, üldözik, vagy mérgezik, amikor valójában ezek nem is igazak. A páciensek olykor rendkívül paranoiásak lehetnek. Egyéb doxazmák például, hogy az illető biztos benne, hogy gondolkodását külső erők irányítják. Ez utóbbi téveszmét gondolatelvonásnak hívják. A doxazma abszolút megingathatatlan, és ez egyik legfontosabb jellemzője: semmiféle érv, semmiféle bizonyíték, a legkézzelfoghatóbb tények sem bírják rá a beteget akár a legcsekélyebb engedményekre sem kóros meggyőződéséből. Sőt a vitatkozás, a kétségek mintha még táplálnák is a doxazmát: egyre újabb mellette szóló érvek támadnak, a téveszme terebélyesedik, épül, de mindvégig szilárd, logikus rendszert alkot. A beteg egyszerűen nem vesz tudomást a téveszméje ellen szóló érvekről, míg a mellette szólókat felnagyítja, nemegyszer emlékezetében meghamisítja, azaz a valóságot illeszti saját meggyőződéséhez és nem megfordítva. Hallucináció érintve a látó, halló, szagló, tapintó, és ízlelő rendszert szintén előfordulhat kezeletlen szkizoaffektív zavar esetén. Máshogy mondva az illető láthat, hallhat, szagolhat, érezhet vagy ízlelhet olyan dolgokat, melyek nincsenek is ott. Például láthatnak olyan nyilvánvaló képi hallucinációkat, mint szörnyek, az ördög, vagy nehezebben megfoghatóakat, mint például homályos jelenségek. Hallhatnak hangokat, vagy bizonyos esetekben zenét. A dolgok máshogy nézhetnek ki, máshogy hangozhatnak. A páciensek átélhetnek furcsa érzéseket is. Ezek a hallucinációk ittas állapotban rosszabbodhatnak. Partnerükről, barátaikról vagy családtagjaikról gyorsan megváltoztathatják véleményüket, ha valami negatívat hallanak róluk. Ennek eredményeképp támadhatnak, vagy ellenkezőleg eltávolodhatnak a személytől, vagy csoporttól amíg visszanyerik a normális gondolatokat, mely rendszerint kezelést igényel és időt. Szorongásos zavarok szintén szerepet játszhatnak a szkizoaffektív zavar szubjektív átélése során, melyek befolyásolhatják a beteg téveszméinek tartalmát. Például az illető szoronghat, problémái lehetnek a nyeléssel, és akkor azt hiszi, hogy külső erők irányítják a nyelési funkcióit. Különböző fóbiáktól is szenvedhetnek a betegek melyek téveszmékként jelentkezhetnek. Hanyatlás mutatkozhat a munkában vagy tanulmányokban. A szkizoaffektív zavarban szenvedő betegek visszahúzódhatnak a társadalomtól és magányossá válhatnak. A gondolkodás nehézségei, ismert úgy is mint a "megértés hiánya" (kognitív nehézségek) szintén probléma lehet. Ez magában foglalhatja a nehézséget a koncentrációban, a figyelemben, a logikus érvelésben és az agresszivitás irányításában. A beteg alhat túl sokat, vagy gyakrabban képtelen aludni. Kezelés nélkül a szkizoaffektív zavarban szenvedő beteg gondolati téveszme rendszere tovább romolhat és még jobban elidegenedhet az emberektől és a társadalomtól. Átfogó kezeléssel a szkizoaffektív zavarban szenvedő betegek visszanyerhetik több, legtöbb vagy akár minden alkalmasságukat. Diagnózis Egy folyamatosan, megszakítás nélkül fennálló betegség melynek folyamán vagy (1) súlyos depresszív epizód, vagy (2) mániás epizód, vagy (3) kevert epizód fordul elő a (4) szkizofrénia (A) kritériumaival egyidejűleg. A súlyos depresszív epizód kritériumai Súlyos depresszív epizód állapítható meg, ha a következő tünetek közül legalább öt legalább két hétig fenn áll, mely tünetek eltérnek a beteg korábbi viselkedésétől, és vagy a (1) levert hangulat, vagy a (2) az örömérzet és az érdeklődés jelentős csökkenése jelentkezik. A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap, mely személyes beszámolás alapján (pl. szomorúság vagy üresség érzése) vagy mások megfigyelései alapján (pl. kesergés, sírdogálás) ítélhető meg. (Gyermekeknél, és serdülőknél ingerlékeny hangulat is lehetséges.) Az örömérzet és az érdeklődés jelentős csökkenése a nap legnagyobb részében, majdnem minden nap. Jelentős súlycsökkenés diéta nélkül, vagy jelentős súlygyarapodás (legalább a testsúly öt százalékának változása egy hónapon belül), vagy az étvágy jelentős csökkenése vagy növekedése. Álmatlanság vagy aluszékonyság majdnem minden nap. Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség majdnem minden nap. Fáradtság vagy csökkent energiaszint majdnem minden nap. Feleslegesség- vagy ok nélküli bűntudatérzés. Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése. Halállal , öngyilkossággal kapcsolatos újra és újra visszatérő gondolatok , öngyilkossági kísérletek vagy tervek. A tünetek nem egyeznek a kevert epizód tüneteivel. A tünetek klinikai súlyosságúak, vagy nehézségeket jelentenek a szociális kapcsolatokban, a foglalkozásban, vagy az élet egyéb fontos területén. A tünetek nem valamilyen anyag fiziológiai hatása (például kábítószer használat, vagy gyógyszeres kezelés), és nem adódnak a beteg általános orvosi állapotából (például a pajzsmirigy csökkent működése). A tünetek nem tulajdoníthatók javarészt gyászeseménynek (például egy közeli hozzátartozó elvesztése), a tünetek két hónapnál tovább tartanak vagy jelentős funkcionalitásbeli problémákat jelentenek, halállal kapcsolatos gondolatokkal, feleslegesség érzéssel társulnak, pszichotikus tünetekkel, vagy pszichomotoros problémákkal. A mániás epizód kritériumai Egy jól elhatárolható ideig fennálló a szokásostól eltérő, állandó emelkedett beszédes, vagy ingerlékeny hangulat, mely legalább egy hétig fenn áll (vagy bármely időtartamon keresztül, ha kórházi ellátás szükséges). A hangulatzavar alatt a következő tünetek közül legalább három fennáll (négy, ha a hangulat csak ingerlékeny), és jelentős mértékben: Fokozott önértékelés Csökkent alvásigény (például kipihentnek érzi magát három óra alvás után is) Fokozott beszédkésztetés Gondolatrohanás Könnyen elterelhető figyelem Szokatlanul felfokozott aktivitás (akár szociálisan, a munkában, vagy iskolában, vagy szexuálisan) Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek A tünetek nem egyeznek a kevert epizód tüneteivel. A hangulat zavar elég súlyos ahhoz, hogy jelentős problémákat okozzon a foglalkozás területén, a szokásos társadalmi aktivitásban, a másokkal való kapcsolatban, vagy kórházi ellátás szükséges, hogy megelőzzék az önmagukban, illetve másokban okozható kárt, vagy pszichotikus tünetek vannak jelen. A tünetek nem valamilyen anyag fiziológiai hatása (például kábítószer használat, vagy gyógyszeres kezelés), és nem adódnak a beteg általános orvosi állapotából (például a pajzsmirigy csökkent működése). A kevert epizód kritériumai A kritériumok mind kimerítik a mániás epizód, mind a súlyos depresszív epizód kritériumait (az időtartamot leszámítva) majdnem minden nap, legalább egy hetes időtartam alatt. A hangulat zavar elég súlyos ahhoz, hogy jelentős problémákat okozzon a foglalkozás területén, a szokásos társadalmi aktivitásban, a másokkal való kapcsolatban, vagy kórházi ellátás szükséges, hogy megelőzzék az önmagukban, illetve másokban okozható kárt, vagy pszichotikus tünetek vannak jelen. A tünetek nem valamilyen anyag fiziológiai hatása (például kábítószer használat, vagy gyógyszeres kezelés), és nem adódnak a beteg általános orvosi állapotából (például a pajzsmirigy csökkent működése). A szkizofrénia (A) kritériumai A következők közül minimum kettő jelentkezik az idő jelentős részében, legalább egy hónap időtartamon keresztül (vagy kevesebb ideig, ha sikeresen kezelik): Delúzió Hallucináció Széteső beszéd (például gyakran kisikló vagy összefüggéstelen beszéd) Jelentősen dezorganizált vagy katatónikus viselkedés Negatív tünetek (például érzelmi tompaság, szegényes beszéd, örömérzet-, motiváció- vagy kitartás hiánya) Egy tünet fennállása is elegendő a diagnózis felállításához, amennyiben a delúziók bizarrak, vagy a hallucinációk között olyan tünetek jelentkeznek, minthogy egy hang folyamatosan kommentálja az illető viselkedését, gondolatait, vagy kettő vagy több hang beszélget egymással. Típusai Bipoláris típus : ha a zavar vagy egy mániás, vagy egy kevert epizódot Depresszív típus : ha a zavar csak súlyos depresszív epizódot foglal magában. Kezelése A szkizoaffektív zavar kezelése gyógyszerkombinációk adásából és terápiából áll. A pszichiáter gyógyszert, rendszerint gyógyszer kombinációt ír fel a betegnek. Minden egyes páciens máshogy reagál a gyógyszerelésre. Pszichotikus tünetekre ezek közül egyet, vagy ezek valamely kombinációját szokásos felírni: Mániás tünetekre a következő hangulat stabilizálók valamelyikét szokás felírni egy antipszichotikummal: Lítium só (Liticarb) Valproát sav (Depakote ER) Karbamazepin (Tegretol) Depressziós tünetekre a következő antidepresszánsok valamelyikét szokás felírni egy antipszichotikummal: Venlafaxin (Effexor) Duloxetin (Cymbalta) Lamotrigin (Lamictal) Problémák A problémák hasonlóak a szkizofréniában és súlyos hangulat zavarokban szenvedőknél tapasztalhatókkal. Ezek: Problémák a gyógyszeres kezelés és terápia után Jóvá nem hagyott gyógyszerelés, mint öngyógyítási próbálkozások Rövid távú mellékhatások és a felmerülő problémák a felírt gyógyszerek hosszú távú alkalmazásából, beleértve a gyógyszerkölcsönhatásokat A mániás viselkedésből adódó problémák, például mértéktelen viselkedés, szexuális meggondolatlanságok Öngyilkossági kísérletek, tettek a depresszív vagy pszichotikus tünetek miatt BNO kód Szkizoaffektív zavar F25 F25.00 Szkizoaffektív zavar mániás típusa F25.10 Szkizoaffektív zavar depressziós típusa F25.20 Szkizoaffektív zavar kevert típusa F25.80 Egyéb szkizoaffektív zavar F25.90 Nem-meghatározott szkizoaffektív zavar 1713 az irodalomban Az 1713. év az irodalomban. Események A Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española , rövidítése RAE) megalapítása a kasztíliai spanyol nyelv ápolására, szabályozására és sztenderdizálására; a következő évben királyi védnökség alá kerül. Születések október 1. – Ráday Gedeon magyar költő, műfordító és politikus († 1792 ) október 5. – Denis Diderot francia író, materialista filozófus, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője († 1784 ) november 24. – Laurence Sterne Írországban született angol író, lelkész († 1768 ) Kojkovo Kojkovo (macedónul: Којково) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kratovo községben. Népesség 2002-ben 36 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Benkő Imre (fotográfus) Benkő Imre (Kispest, 1943. február 17. –) magyar fotográfus fotóriporter, egyetemi előadó. Életpályája Szülei Benkő Imre és Laznicsek Gizella. 1957–1961 között Ajkán volt gimnazista. 1961–1963 között Budapesten volt ipari tanuló. 1963-tól készít fényképeket. 1968–1986 között a Magyar Távirati Iroda Fotószerkesztőségének fotóriporter gyakornoka, majd fotóriportere volt. 1969–1971 között a MÚOSZ Újságíró Iskola fotóriporter szakos hallgatója volt. 1973-tól tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1977–1980 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiója alapító tagja volt. 1986–1990 között a Képes 7 főmunkatársa volt. 1988–2000 között a dokumentarista fotográfia óraadó tanára volt a Magyar Iparművészeti Egyetemen. 1993 óta szabadfoglalkozású. Magánélete 1965-ben házasságot kötött Györgyjakab Juliannával. Két fiuk született: Zsolt (1967) és András (1974). Kiállításai Egyéni 1983, 1986, 1990, 1998, 2002–2005, 2007 Budapest 1985 Havanna 1989 Ajka 1990, 1993 Ózd 1997 Prága , Berlin , Pozsony 2005 Kaposvár Csoportos 1968, 1978, 1981–1983, 1989, 1991, 1998, 2003, 2008–2009 Budapest 1974, 1977–1978 Gyula 1975, 1987 Amszterdam 1996 Pozsony 1999 New York 2001 Pécs 2005 Tatabánya Fotói Kálvin tér (1970) Radics Béla (1970) Mozgólépcső (1977) Havanna lakótelep (1981, 1989) Luxus Áruház (1982) Pataky Művelődési Központ (1982) Váci út (1982) Gubacsi út (1983) Nyár utca (1984) Dob utca (1984) Rákóczi út (1985) Kőbányai Sörgyár (1985) Felszabadulás tér (1986) Lukács fürdő (1987) Bástya mozi (1988) Párizsi udvar (1988) Lenin körút (1988) Szív utca (1988) Hársfa utca (1989) Mátra mozi (1989) Népszínház utca (1989) Műszakváltás (1989) Teréz körút (1990) Kohóbontás (1994) Hajógyári-sziget (1998–1999, 2003) Roosevelt tér (2011) Könyvei Állami Balett Intézet ; szerk. Manhercz Károly, fotó Benkő Imre, Horváth Éva; Állami Balett Intézet, Bp., 1981 Németh László–Latinovits Zoltán: Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok ; gyűjt., szerk., tanulmány, jegyz. Szigethy Gábor , fotó Benkő Imre; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1991 Acélváros. Ózd, 1987-1995. Fotóesszé / Steel town. Photo essay ; angolra ford. László Zsófia; Pelikán, Bp., 1996 Tekodema Fotográfiai Csoport. Telek Balázs, Kóczán Gábor, Demeter Ádám, Major Lajos / Tekodema Photographic Group ; Tekodema Fotográfiai Csoport, Eger, 1998 Szürke fények. Budapest, 1970-1999. Fotóesszé / Grey lights. Photo essay ; előszó Végh Alpár Sándor ; 9s Műhely, Bp., 1999 Blues. Budapest, 2000-2003 ; Városháza, Bp., 2003 Arcok. Sziget Fesztivál. Hajógyári-sziget, Budapest, 1993-2002. Fotóesszé / Faces. Sziget (Island) Festival. Shipyard Island, Budapest, 1993-2002. Photo essay ; Fotografus.hu–Alapítvány a Magyar Fotográfiáért, Bp., 2003 Utak. Fotóesszé / Ways. Photo essay ; előszó Palotai János; Benkő Imre, Bp., 2004 Arcok. Budapest, 1993-2004, Hajógyári-sziget. Csokonai Galéria, Kaposvár, 2005. május 2-től május 20-ig ; Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar, Kaposvár, 2005 ( A fotóriporter és képszerkesztő szak kiállítási katalógusai , 4.) Ikrek / Twins, 1982-2008 ; előszó Baki Péter, Métneki Júlia; Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp., 2009 Horizon. Panoráma fotóesszé. Panoramic photo essay. 1997-2015 ; Magyar Fotóművészek Szövetsége, Bp., 2015 Díjai World Press Photo arany- és ezüstérme (1975) World Press Photo aranyérme (Amszterdam) (1978) Interpress Photo aranyérme (Ulánbátor) (1981) Balázs Béla-díj (1981) Alekszandr Rodcsenko-díj (Damaszkusz) (1983) Kassák Lajos művészeti ösztöndíjas (1988–1989) Joseph Pulitzer-emlékdíj (1991) W. Eugene Smith-alap ösztöndíjas (1992) Magyar Fotográfiai Nagydíj (2004) Érdemes művész (2004) Kiváló művész (2016) Prima Primissima díj (2016) .aq A .aq az Antarktisz internetes legfelső szintű tartomány kódja. San-Damiano San-Damiano település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 57 fő (2015). San-Damiano Croce, Ficaja, Piazzole, Pruno, Scata, San-Gavino-d’Ampugnani és Velone-Orneto községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Grolmusz Gyula Grolmusz Gyula (1952. július 29. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása A Diósgyőri VTK csapatának labdarúgója volt. 1977-ben tagja volt az első diósgyőri, magyar kupagyőztes csapatnak, amellyel jogot szerzett a kupagyőztesek Európa-kupájában való indulásra. Az első fordulóban a török Besiktas volt az ellenfél, aki Isztambulban 2–0-s előnyt szerzett. A visszavágón a DVTK 5–0-ra győzött. A második fordulóban a jugoszláv Hajduk Split ellen csak tizenegyesekkel maradtak alul és estek ki. Grolmusz két mérkőzésen lépett pályára. Az 1978–79-es bajnoki idényben 11 mérkőzésen szerepelt, két gólt szerzett és bronzérmet nyert a csapattal. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1978–79 Magyar kupa győztes: 1977 A szociális identitás elmélete A szociális identitás elmélete Henri Tajfel és John Turner nevéhez fűződik, az 1970–80-as években keletkezett. Eszerint az emberek arra irányuló motivációja, hogy csoporttagságuk alapján pozitív önértékelésre tegyenek szert, a saját csoport javára történő torzítás egyik fontos oka. A saját csoport preferálása a külső csoporttal szemben kifejezi a saját csoport iránti megbecsülést, s ezzel hozzájárul, hogy pozitív érzéseink legyenek önmagunkkal kapcsolatban. Az elmélet alapját képezi továbbá az az elképzelés, hogy amilyen mértékben igyekszünk pozitívan látni önmagunkat, ugyanolyan mértékben szeretnénk, hogy társas identitásunk is pozitív legyen. Szent Vendel Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus), (kb. 554 – 617) remete és apát. Élete Legkorábbi életrajzai 1417 után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a királyi udvart, és Rómába zarándokolt. Visszafele utazva Westrich mellett egy kis házikóban telepedett meg és koldulással kereste kenyerét. Amikor egy birtokos megfeddte tétlenségéért, pásztornak szegődött el. Később egy csoda rávette földesurát, hogy engedje meg Vendelnek a remete életmódhoz való visszatérést. Szent életmódjának a híre elterjedt. Számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. Sírja fölé kis kápolnát emeltek, utóbb ekörül nőtt ki St. Wendel városka. A pásztorok védőszentjükként tisztelik. Emléknapja október 20. Monteforte Cilento Monteforte Cilento község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Cicerale, Felitto, Magliano Vetere, Orria, Perito, Roccadaspide és Trentinara. Története Első említése 963-ból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Baronale Palazzo Gorga Palazzo Cartolano Palazzo Forte Santa Maria Assunta-templom San Pietro-templom Bhután az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Bhután az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 2 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Saint-Pierre-de-Genebroz Saint-Pierre-de-Genebroz település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 343 fő (2015). Saint-Pierre-de-Genebroz La Bauche, Les Échelles, Saint-Christophe, Saint-Franc és Saint-Jean-de-Couz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jogi határzár A jogi határzár tulajdonképpen nem jogi fogalom, hanem a médiában és a köznyelvben használt kifejezés azon intézkedések összességére, melyeket a magyar kormány a 2015-ös migrációs válság idején vezetett be. A jogszabályváltozásokat a szeptember 4-én elfogadott 2015. évi CXL. törvény vezette be. A törvény csak „határzárról” szól, annak műszaki értelmében; a „jogi határzár” kifejezés a törvényben nem szerepel. A Btk. módosítása A Büntető Törvénykönyv Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezetét kiegészítették és önálló büntetőjogi tényállás lett a műszaki határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése szabadságvesztéssel büntethető és büntetésként kiutasítást is mindenképpen ki kell szabni. Az első két bűntett esetén súlyosbító körülménynek számít, ha fegyveresen, felfegyverkezve, illetve tömegzavargás résztvevőjeként követik el. Az ezzel kapcsolatos büntetőeljárásokat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején minden más ügyet megelőzően folytatnak le: beismerés esetén 15 napon belül, tetten érés esetén 8 napon belül bíróság elé állítják az elkövetőt. Az embercsempészés büntetése szigorodik: akár húsz év is kiszabható lesz. Az embercsempészés szervezőit, irányítóit tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Az embercsempésztől el kell kobozni a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont. A Szegedi Járásbíróság 2015. szeptemberi közleményében rámutat: A menedékkérelmek elbírálása A menedékkérelmeket a határon létrehozott ügyintézési pontokon adhatják be a migránsok. A várhatóan sok kérelem megfelelő kezeléséért bevezettek egy speciálisan lefolytatható eljárást, melynek során a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül döntenie kell a kérelem elfogadhatóságáról. A menekültügyi eljárásban a bíróság nem változtathatja meg a szakhatóság döntését, de hatályon kívül helyezi a jogszabálysértő közigazgatási határozatot, és új eljárást írhat elő. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma meghalad egy bizonyos értéket. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el. Az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. A válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen használni lehet az állami vagy önkormányzati tulajdonban illetve használatban lévő ingó és ingatlanvagyont. Válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. A válsághelyzet kezelésébe bevont 3,5 tonnánál nagyobb útdíjköteles járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól. Kötelezettségszegési eljárás Az Európai Bizottság 2015. december 10-én hivatalos levélben jelezte, hogy – négy másik tagországgal együtt – Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított a menekültügyi jogszabályok ügyében. A testület szerint a magyar törvények egyes pontjai nincsenek összhangban az uniós joggal, mert menedékjogi eljárásban nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, fellebbezés esetén nem függesztik fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, nem tartják tiszteletben a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogot, valamint elutasító határozatok bírósági felülvizsgálata során nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarországgal szembeni bosszúnak minősítette az eljárást és hozzátette: a német hatóságok 300 ezer menedékkérőnek három éve nem bírálták el a kérelmét, 800 ezer menedékkérő ügyéhez pedig még hozzá sem kezdtek. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint az EB észrevételei nem érdemi hibát jelentenek, csupán néhány „technikai”, jogalkalmazási kérdést kifogásolnak. Koszmosz–128 Koszmosz–128 (oroszul: Космос 128) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Második nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–127-el megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. 1966. augusztus 27-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,8 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 213 kilométer, az apogeuma 319 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap. Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. 1966. szeptember 4-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. 1944 (album) Az 1944 Jamala negyedik stúdióalbuma. 2016. június 10-én jelent meg Európában a Universal Denmark lévén, és 2016. július 10-én az Amerikai Egyesült Államokban a Republic Records által. Az album tartalmazza az „1944” című kislemezt. Kislemez Az „1944” című albumot 2016. február 5-én adták ki. Jamala az ukrán nemzeti válogatás tizennyolc versenyzőjének egyikeként jelent meg az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az első elődöntőben, 2016. február 6-án, ahol megnyerte a zsűrit, sikerült továbbjutnia. Február 21-én, a döntőben a második helyezést érte el. Ám győztesként jelentették be, a holtverseny miatt. Ő képviselte Ukrajnát a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon, a második elődöntőben. A dal az első, amely részt vett az Eurovízión és krími tatár nyelvet tartalmaz. A dallal első helyezést ért el a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Takács Péter (labdarúgó) Takács Péter (Miskolc, 1990. január 25. –) labdarúgó, középpályás. Takács tagja volt az egyiptomi 2009-es U20-as labdarúgó-világbajnokság U20-as magyar labdarúgó-válogatott keretének, amely bronzérmet szerzett. 2010-ben Miskolc városa „Az év sportolója” elismeréssel jutalmazta. Pályafutása Diósgyőr A játékos saját nevelés, bár az MTK futball-akadémiáján is tanulta a labdarúgást. Vágó Attila akkori edző kérésére igazolta "vissza" a játékost a klub. Eleinte cserejátékosként szerepelt, majd Sisa Tibor tette kezdőbe, és a Nemzeti Sport újságírói szerint is a csapat egyik legjobbja volt. Fiatal kora ellenére Kötelessel, és Kamberrel együtt a DVTK szurkolóinak kedvence volt, a klub hivatalos oldalán saját blogot vezetett. Lombard Pápa 2010. júniusában 3 éves szerződést írt alá a Lombard Pápához. Bemutatkozása a Haladás elleni mérkőzésen történt meg a 72. percben cserélték le. Nyolc nappal később megszerezte az első gólját a Pápa színeiben a Kaposvár ellen. Második gólját a Kecskemét ellen szerezte, ahol egyben gólpasszt is jegyzett. A Videoton FC elleni hazai mérkőzésen ismét gólpasszt adott. A ZTE elleni mérkőzésen duplázott. Visszatérés Diósgyőrbe 2011. július 12-én egy évre vissza került kölcsönben a DVTK-hoz. Opciós joguk volt játékjogának végleges megvásárlására a kölcsön lejártakor, amivel éltek is, 2012 júliusában hároméves szerződést írt alá régi-új klubjával. Válogatottság Takács tagja volt az egyiptomi 2009-es U20-as labdarúgó-világbajnokság U20-as magyar labdarúgó-válogatott keretének, amely bronzérmet szerzett. Sikerei, díjai Magyar U20 U20-as labdarúgó-világbajnokság bronzérmes: 2009 II. Knut dán király II. Knut Svensson vagy Nagy Knut (névváltozata: Kanut; óészakiul: Knútr inn ríki, dánul: Knud den Store, norvégül: Knut den mektige, angolul: Canute the Great), (992/994 – 1035. november 12.) Anglia, Dánia és Norvégia királya (ideje legnagyobb részét a régi Anglia fővárosában, Winchesterben töltötte), Schleswig és Pomeránia kormányzója; olyan hatalmi tényező volt a XI. századi európai politikában, akit a német-római császár és a pápa egyaránt tisztelt. Uralma alatt virágzott a földművelés és az ipar, és jó kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a kontinenssel is. Élete és uralkodása Apja Villásszakállú Svend dán király, anyja I. Mieszko lengyel fejedelem leánya volt, születésének helye ismeretlen. 1013-ban édesapja vezette nagy viking–dán sereggel angliai hódító útra ment, Knutot egy flottaegység irányításával bízták meg. Valószínűleg ekkor ismerkedett meg Ælfgifu, annak a northumbriai főtisztnek a leányával, akit 1006-ban gyilkoltak meg II. Ethelred angol király hallgatólagos beleegyezésével (Aelgifu később két fiút szült, Svendet és Haroldot). 1013 végén Knut édesapját elismerték Anglia királyának, de a következő év februárjában meghalt, és bár a dán sereg Knutot kiáltotta ki uralkodónak (a dán trónt Knut bátyja, II. Harald kapta meg), az angolok azonban visszahívták II. Ethelredet. Knut a lindseyekkel szövetségben tervezett hadjáratot, de húsvétkor cserbenhagyta szövetségeseit, hazahajózott Dániába, kegyetlenül megcsonkított túszait pedig Sandwichnél tette partra. 1015 augusztusában azonban újra megtámadta Angliát. Uhtred, Northumbria earlje. 1016-ban megadta magát; saját kastélyában gyilkolták meg. 1016-ban Kanut elfoglalta Londont, és az ostrom alatt meghalt II. Ethelred. Az angol Witan (tanács) Southamptonban Knutot választotta királlyá, a londoni tanácsnokok viszont a polgárokkal együtt Aethelred fiát, Vasbordájú Edmundot. Knut október 18-án győzelmet aratott az essexi Ashingdonnál, s ezután a királyság ketté szakadt; november végén azonban Edmund rejtélyes körülmények közt elhunyt , így Anglia egyedüli ura Knut lett lett. Knut az angolok birtokait dán csatlósainak ajándékozta jutalomként; súlyos adókat (danegeld) vetett ki Angliában, de nem változtatta meg az angol intézményeket. Megölette Edmund öccsét Eadwigot és az angolok több főemberét, többeket pedig törvényen kívül helyezett (Edmund csecsemő fiait sikerült előre Magyarországra menekíteni). Knut már 1016-ban a viking Hlathiri Eriknek adta Northumbria grófságát, 1017-ben pedig a hírneves viking törzsfőt, Magas Thorkellt állította Kelet-Anglia élére. Knut dán zsoldosokból hatalmas hadsereget szervezett, eleinte kegyetlen nyomást gyakorolt az angolszászokra, sok veszedelmesnek látszó főnemeset eltetetett láb alól, de amikor végre biztosítottnak gondolta az uralmát, iparkodott az angolszászok kibékítésére és arra, hogy megbarátkoztassa őket a hódító dánokkal. 1018-ban már grófságokat kaptak az angolok Wessexben és Merciában. Udvartartásában csökkent a dánok száma és Thorkellt 1021-ben törvényen kívül helyezte, uralkodásának hátralévő részében pedig három legbefolyásosabb tanácsadója közül csak egy volt dán. 1018-ban feloszlatta flottája nagyobbik részét, s dánok és az angolok Oxfordban megegyezésre jutottak. A szerződést valószínűleg a yorki érsek, Wulfstan szövegezte, akárcsak később Knut törvényeit, jórészt a korábbi jogrand alapján. A fiatal Knut valószínűleg Wulfstan ösztönzésére kívánt versenyre kelni legkiválóbb angol elődeivel, elsősorban Edgarral. Szüksége is volt az angolok támogatására, mert Aethelred király életben maradt fiai Normandiában találtak menedéket. Knut 1017-ben feleségül vette a fiúk édesanyját, Aethelred özvegyét, Emma királynét, nehogy annak fivére, Richárd herceg felkarolja a trónkövetelők ügyét. 1018-ban Knut felvette az "Angol Világ Császára" (imperator anglici orbis) címet. Még ebben az évben meghalt bátyja, Harald és angol sereg segített megszilárdítani Knut skandináviai hatalmát 1019-ben, amikor Dániába ment, hogy elfoglalja az ottani trónt is. Az angolok támogatták 1023-ban is, amikor a törvényen kívül helyezett Thorkellel gyült meg a baja1025-ben legyőzte az ellene összefogott II. Olaf norvég – és III. Anund svéd királyt. 1025-ben legyőzte az ellene összefogott II. Olaf norvég – és III. Anund svéd királyt. és a következő évben (1026) ugyancsak angol segítséggel harcolt, sógora, a dániai régens, Ulf jarl ("gróf") ellen, aki csatlakozott a norvég és svéd király Dánia ellenes szövetségéhez. Knut vereséget szenvedett tőlük, de sikerült méltányos békét kötnie. Skandináv források szerint ő volt a felelős Ulf nem sokkal később bekövetkezett haláláért. Knutnak megvesztegetésekkel sikerült elérnie, hogy az amúgy is békétlen norvég földesurak 1028-ban elűzzék a királyukat, Olaf Haraldssont, Knut meghódította Norvégiát és Trondheimben végül norvég királlyá koronázták. Norvégia kormányzását Hlathiri Erik fiára, Haakonra bízta, annak halála után pedig az angolszász Ælfgifutól született fiára, Svendre. 1030-ban Olaf megpróbált visszatérni, de elesett Stiklestadnál. Ælfgifu és Svend viszont népszerűtlenné vált Norvégiában, és 1035-ben, még Knut halála előtt Dániába menekültek. Angliában a béke csak Knut 1027-es skóciai hadjárata törte meg, ennek eredményeképpen három skót király elismerte hatalmát (Skócia 1031-től Knut adófizetője). Védelmezte és bőkezűen támogatta az egyházat, templomokat és apátságokat létesített, és teret engedett a helyi (angolszász) szentek tiszteletének. A dánok közt elnyomta a fel-felújuló pogányságot, buzgó katolikus volt, Rómába is lezarándokolt a pápához (1027), és zarándoklat alatt részt vett II. Konrád német-római császár koronázásán; a császártól és más fejedelmektől, akikkel itt találkozott, vámkedvezményeket szerzett az angol kereskedők és zarándokok számára. A három ország birtokában Knut Észak-Európa leghatalmasabb fejedelme volt, akinek barátságát még Konrád is kereste, és Knut elnyerte tőle Schleswiget, a Schley és Eider közötti területet engedte át Knut-nak, ki viszont a császárt a lengyelek ellen támogatta és leányát, Gunhildát Konrád fiához Henrikhez adta hozzá. Ezek után Pomerániában, Ermel- és Samlandban harcolt győztesen. Angliai uralma alatt Knut megtanult angolszászul, sőt ezen a nyelven még költeményeket is írt, elősegítette a dánok és az angolszászok összeházasodását és angolszász tisztviselőket nevezett ki, így például Godwin earlt. Uralma végeredményben békét és fellendülést hozott az országnak. A hosszú béke olyan áldásokkal járt Angliára nézve, hogy amikor 1035-ben Knut szélütésben Shaftesburyben meghalt az egész nép úgy tekintette, mintha angolszász családból való uralkodó lett volna és holttestét a wessexi királyok temetkezőhelyén, Winchesterben helyezték örök nyugalomra. Halálával esett szét a nagy skandináv–angol birodalom. Dánia trónján idősebb fia, Harold, Anglia trónján ifjabb fia, Hardeknut, Norvégia trónján pedig, II. Olaf fia, Magnus követte a trónon. Utóélete Knut királyt először a régi winchesteri székesegyházban temették el. Később maradványait más angolszász királyok és előkelőségek csontjaival együtt ünnepélyesen átszállították a normann székesegyházba. Amikor a parlament katonái feltörték ezeket a ládákat, a maradványokat szétszórták a katedrális padlóján. Később új dobozokba tették azokat, de már összekeverve. Sajnos ma már nem tudjuk megmondani, melyik csont kié. A ma látható gyönyörűen festett ládákat a XVI. században készítették, az eredetiek ezekben vannak. Egyéb "Knut és a hullámok" története: a király hízelgő udvaroncaival közölte, hogy az árapályt még ő sem tudja irányítani, majd a régi winchesteri katedrálisban végiglovagolt az oldalhajón, és aranykoronáját a főoltárra helyezte, annak jelképeként, hogy csak Istennek van hatalma az elemek fölött. Családja Első "ideiglenes" felesége Northamptoni Ælfgifu Ælfhelmsdotter volt, de ezt a házasságot az egyház nem ismerte el. Három gyermekük született: leány (8 évesen halt meg) Harald ( 1017 – 1040 . március 17. ), I. Harald néven Anglia királya Sven ( 1016 – 1036 ), Norvégia kormányzója Második felesége Normandiai Emma , ( II. Ethelred angol király özvegye), 1017 -ben házasodtak össze, gyermekeik: Hardeknut ( 1018 – 1042 . június 8. ), apja halála után II. Hardeknut néven uralkodott Dániában Gunhild (Æthelfryth) ( 1019 – 1038 ), III. Henrik német-római császár felesége Keszthelyi István Keszthelyi István (1914 – Dunakeszi, 1994) magyar derby-győztes zsoké. 1926-ban került Alagra Pejácsevich Albert mellé tanulóként lovásznak. 1929-ben Káposztásmegyeren lovagolta élete első versenyét, ahol harmadik lett. 1930 és 1938 között kisebb-nagyobb futamokon indult, majd 1938-ban aratta első komolyabb sikereit, többek között megnyerte a Káposztásmegyeri díjat és a Bérczi Károly-emlékversenyt is. Ezután felfelé ívelt pályafutása, 1939-ben Budapesti díjat, 1941-ben Széchenyi István-emlékversenyt, 1942-ben Magyar Derbyt nyert. Később még három alkalommal nyerte meg a Derbyt: 1947-ben, 1952-ben és 1957-ben. 1956-ban Prágában Kelet-európai Kupát nyert. 1963-ban 49 éves korában a Budapesti díj elnyerésével fejezte be zsoképályafutását, amelynek során 5000 versenyen indult és közel 500 alkalommal győzött. 1964-től az alagi telepen dolgozott idomárként, ahol szintén jelentős sikereket ért el. Muskátli nevű lova 1968-ban Magyar Kanca-díjat nyert, Seebirk pedig ugyanabban az évben elhódította a magyar és az osztrák derbyt is. Két sampionzsoké is kikerült a kezei közül: Szentgyörgyi István és Breska József. Emlékére rendezik minden év júliusában a Keszthely István emlékversenyt. Data Loss Prevention A Data Loss Prevention (DLP) szó szerinti fordításban „adatvesztés-megelőzést” jelent, ami az adatok fizikai megsemmisülésének megelőzését jelentené, de valójában „adatszivárgás-megelőzés” értelemben használják (gyakori fordítás még: „adatszivárgás elleni védelem”). Az adatszivárgás egy biztonsággal kapcsolatos információs technológiai kifejezés, amelyet olyan esetekben használnak, amikor védett, bizalmas adatok valamilyen módon kijutnak, „kiszivárognak” a védett környezetből. A DLP rendszereket arra tervezték, hogy észleljék és megakadályozzák a bizalmas információk jogosulatlan használatát, továbbítását. A DLP szoftver és megoldás olyan informatikai védelmi rendszert jelent, amely azonosítja, monitorozza és megvédi a bizalmas adatokat, mind a végpontok, a hálózat és az adattárolók tekintetében. Ez a védelem átfogó tartalom alapú vizsgálattal, az adatfolyamok biztonsági elemzésével (a létrehozó jogosultságai, az adatok tárgya, az időzítés, címzett/célállomás, stb.), és egy központosított menedzsment rendszer segítségével történik. A gyártók a következő kifejezésekkel illethetik az adatszivárgás megelőző rendszereiket: Data Leak Prevention, Information Leak Detection and Prevention (ILDP), Information Leak Prevention (ILP), Content Monitoring and Filtering (CMF), Information Protection and Control (IPC) vagy Extrusion Prevention System. Szabályozói megfelelőség Manapság már sok nagyvállalat tartozik olyan kormányzati felügyelet és kereskedelmi szabályozás alá, amely kötelezővé teszi az információk védelmét. Ilyen szabályozások többek között a HIPAA az egészségügyi biztosítások terén, a GLBA és a Basel II pénzügyi területen és a Payment Card Industry DSS a bankkártyás fizetések területén. Ezen szabályozások némelyike kiköt rendszeres információ technológiai vizsgálatot (IT auditot), amelyen elbukhatnak azok a szervezetek, akiknél hiányoznak a megfelelő IT biztonsági kontrollok és nem megfelelő a védelmi folyamatok színvonala. Különösen nagy kihívás lehet a vállalatirányítási rendszereket (ERP) használó cégek számára a megfelelőség biztosítása. Néhány szabályozás akár jelentős büntetések kiszabását irányozza elő, amennyiben a vállalt nem rendelkezik auditált védelmi rendszerrel (pl. PCI DSS). Az USA-ban kötelező az adatszivárgási események nyilvánosságra hozatala, ezeket a bejelentéseket katalogizálja önkéntesek segítségével a Data Loss Database. Az EU is elfogadott egy nyilvánosságra hozatali kötelezettséget előíró törvényt, egyelőre ez csak a távközlési és internetszolgáltató cégeknél történt, személyes adatokat is érintő adatszivárgási esetek kötelező nyilvánosságra hozatalát írja elő. 2011 májusáig kell ezt a tagállamok helyi törvényeibe is átvezetni. A DLP rendszerek fajtái Hálózati DLP Átjáró alapú rendszerként is ismert. Ezek általában dedikált hardver/szoftver platformok, tipikusan a vállalat kapcsolataira kerül telepítésre, hogy átvizsgálják a hálózati forgalmat, jogosulatlan információküldéseket keresve az e-mailek, az IM (azonnali üzenetküldés – Instant Message), FTP, HTTP és a HTTPS között. Az előnye, hogy könnyen telepíthető és viszonylag alacsony a beszerzési költsége. A hálózati DLP rendszerek szintén fel tudják deríteni a vállalat rendszerében tárolt adatokat, hogy azonosítsák a kockázatos területeket, ahol a bizalmas adatok tárolása alkalmatlan és/vagy nem biztonságos helyen zajlik. Hoszt alapú DLP rendszerek Olyan rendszer, amely a felhasználói végpontokon illetve a vállalat szerverein fut. Ahogy a hálózat alapú rendszerek, úgy a hoszt alapú rendszer is képes a belső, illetve a külső kommunikációs csatornák felügyeletére. Lehetséges akár a belső információáramlás ellenőrzése a szervezetek, illetve a különféle felhasználók között (kínai fal). Ugyancsak lehetőség van az e-mail-üzenetek és az azonnali üzenetek (IM) felügyeletére, még a vállalati archiválás előtt, mivel egy blokkolt kommunikáció (azaz egy el nem küldött üzenet, amely tárgya a kötelező archiválási szabályoknak), nem is azonosítható egy utólagos hivatalos vizsgálat alkalmával. A hoszt alapú rendszerek másik előnye, hogy monitorozni és felügyelni tudja a fizikai berendezésekhez történő hozzáféréseket (pl. mint a mobil eszközök adattárolási lehetőséggel - pendrive, memory stick) és néhány esetben hozzáférhet az információhoz mielőtt az titkosításra kerül. Néhány hoszt alapú rendszer lehetőséget nyújt olyan felügyeleti eszközök használatára, amelyek segítségével blokkolni lehet a bizalmas információ átadását és azonnali visszajelzést is ad a felhasználónak erről. A hátránya, hogy minden hálózati munkaállomásra telepíteni kell és nem lehet mobil eszközökön használni (okostelefonok, PDA-k), illetve olyan helyeken, ahol gyakorlatilag nincs lehetőség a telepítésre (pl. munkaállomás egy internetkávézóban). Tartalom alapú információfelismerés A DLP megoldások számos módszert használnak, amely segítségével képesek azonosítani a bizalmas, vagy kényes üzeneteket. Gyakran összetévesztik ezt a felderítéssel, holott az adatfelismerés egy technológia, amelynek segítségével a DLP megoldásokat használó vállalatok pontosan megtalálhatják, amit keresnek (akár mozgásban lévő, akár tárolt, vagy éppen használatban lévő adatokat is). A DLP megoldások többféle módon képesek átfogó tartalomelemzésre, a kulcsszavaktól, szótáraktól és képlettel leírható (reguláris) kifejezésektől kezdve, a dokumentum részletek és ujjlenyomat alapú felismerésig. Az elemző motor erőssége közvetlenül összefügg a pontosságával. A DLP felismerési technológia pontossága fontos, hogy mérsékeljük/kizárjuk a hamis pozitív (tévesen bizalmasnak felismert) és hamis negatív (fel nem ismert bizalmas) riasztásokat. A pontosság több tényezőn múlhat, néhány ezek közül helyzet-, vagy technológiafüggő. Ajánlott a pontosság tesztelése annak érdekében, hogy optimalizálni tudjuk a nulla hamis pozitív és a negatív jelzéseket. Kapcsolódó technológiák Fizikai információvédelem Elvesztett, ellopott adathordozókról (pendrive, usb-meghajtó, CD/DVD, notebook, stb.) történő illetéktelen adathozzáférések ellen titkosítással védhetőek az információk. Ez lehet fájl, mappa vagy meghajtó alapú. Logikai információvédelem Az információhoz történő hozzáférés logikailag is korlátozható, megfelelő jogosultságkezelés alkalmazásával. Ez történhet az operációs rendszer vagy az alkalmazások szintjén, illetve digitális/információ jogkezelési rendszerek segítségével. Baranya Dávid Baranya Dávid (Szolnok, 1986. január 29.) magyar táncművész. Pályafutása Táncos karrierjét a Budapest Balett tánckarában kezdte és aktív résztvevője volt a társulat által szervezett turnéknak. Így jutott el Németországba, Svájcba, Franciaországba, Kanadába. 2006-ban az egyik vezető kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén harmadik helyezést ért el. Eddigi pályafutása alatt olyan koreográfusokkal dolgozhatott együtt, mint például Tihanyi Ákos, Barta Dóra és a világhírű Dennis Callahan. Jelenleg az Egyesült Államokban él és ott építi táncos karrierjét. Pályájának kezdete Az általános iskola befejezését követően Budapestre költözött, és megkezdte tanulmányait a Talentum Táncművészeti Szakközépiskolában. Még a középiskola elvégzése előtt státuszt kapott a Budapest Balettnél, és egyéves szerződést ajánlottak fel számára. 2006-ban részt vett az egyik vezető kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén, ahol harmadik helyezést érte el. Részt vett a Vámpírok Bálja musical produkcióban, majd külföldön folytatta pályafutását. Magyarországon A középiskolai évek alatt számtalan lehetőség kínálkozott, hogy gyakorolja szakmáját és minél több színházi előadáson vegyen rész. 2001-2002-ben két darabban szerepelt a Nemzeti Színház színpadán. A Peer Gynt (koreográfus: Román Sándor) és a Vihar című előadásokban. 2003-2005-ben a turnék határozták meg fellépéseinek helyszínét. A Budapest Balettel eljutott Ausztriába, Franciaországba, Kanadába, Németországba és Svájcba. 2005-ben szerepet kapott a Csillagvárta című Demcsák Ottó darabban. 2006-ban a Bolero , Carmina Burana , A városban és a Vivaldi: Négy évszak előadások résztvevője. Ebben az évben jelentkezett az egyik vezető televíziós társaság tehetségkutató versenyére, ahol harmadik helyezést érte el. 2007-ben Barta Dóra érdemes művész hívta meg vendégszereplésre Egerbe. Bolero/Tabula Rasa előadás résztvevője, szóló tánca az „Időzavar” címet viseli. 2007-2008-ban elnyerte a Vámpírok Bálja című musical egyik táncos főszerepét (Fehér Vámpír). 2008-ban kolléganőjével, Ujszászi Dorottya táncművésszel közösen állították színpadra első önálló kortárs táncestjüket, Egy test két lélek címen. 2008-ban két filmben vett részt: a Kaméleon és a Made in Hungaria című alkotásokban. 2010-ben ismét Budapesten lép színpadra a Vámpírok Bálja című musical táncos főszerepében (Fehér Vámpír). Külföldön A Vámpírok Bálja című musical hatására 2008 januárjától Berlinbe hívták három hónap vendégszereplésre, majd 2008 szeptemberétől egyéves szerződést írt alá a nemzetközi Stage-Entertainment produkciós céggel. 2010-ben Oberhausenbe utazik és mint Fehér Vámpír lép a nagyközönség elé. 2010-ben újabb állomás várja, Stuttgart és folytatja vámpír szereplését. 2011-ben hazatér, de már utazik is tovább az Egyesült Államokba, hogy megkezdje próbaidejét a "Ballroom Fever" Produkcióban a Royal Caribbean Production-nál. 2012-ben ugyan ebben a produkcióban szerepel csak az úti cél más (Szingapúron keresztül - Ausztrália - Hawaii - Alaszka). Versenytánc Eredmények 2010 - Dancecomp 2010 Wuppertal - Adult "A" Latin: 5. helyezett 2008 - Országos Ranglista Bajnokság - Latin Táncverseny: 15. helyezett 2008 - IX. Bem kupa: 1 helyezett 2007 - MTASZ Országos Latin Táncverseny: 13. helyezett 2005 - Zágra Open: 8. helyezett 2005 - Nemzetközi, "B" kategóriás Táncverseny Magyarország: 3. helyezett 2005 - Budapesti Területei Táncverseny: 1 helyezett 2004 - Országos Ranglista Bajnokság - Latin táncverseny: 14. helyezett 2002 - Budapesti Területei Táncverseny: 1 helyezett Alan Robinson Alan Robinson (Fareham, 1937. november 26. –) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Játékvezetésből 1956-ban Hampshireban vizsgázott. Vizsgáját követően a Hampshire Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát[forrás?]. Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével Championship, majd 1966-tól a Premier League játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1986-ban visszavonult. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1983-tól tartotta nyilván bírói keretében. Visszavonulásakor Allan Gunn váltotta. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott mérkőzésen partbíróként, valamint Kupagyőztesek Európa-kupája, UEFA-kupa klubmérkőzésen játékvezetőként illetve partbíróként tevékenykedett A nemzetközi játékvezetéstől 1986-ban búcsúzott. Sportvezetőként Lancashire Labdarúgó-szövetség divíziójának tanácsosa. A szupercsapat (film) A szupercsapat (eredeti cím:The A-Team) 2010-ben bemutatott amerikai akciófilm Joe Carnahan rendezésében, mely az azonos című tévésorozaton alapul. Egy elitkatonából álló négyfős csapatot igazságtalanul börtönbe zárnak, ahonnan megszöknek, és megpróbálják kideríteni az igazságot, miközben üldözik őket. A film bemutatójára az Egyesült Államokban 2010. június 11-én került sor, magyarországi bemutatója augusztus 5. A film vegyes kritikákat kapott a kritikusoktól. Történet John "Hannibal" Smith (Liam Neeson) fogoly Mexikóban egy korrupt rendőrtiszt által. Smith megszökik, és elindul, hogy kiszabadítsa társát, Templeton "Faceman" Pecket (Bradley Cooper), akit egy tanyán tartanak fogva, mert a rendőrtiszt feleségével enyelgett. Hannibal útközben találkozik egy átalakított GMC Vandura autót vezető volt katonával, B.A. Baracus-szal (Quinton Jackson), akit rávesz, hogy segítsen neki társa kiszabadításában. Pecket kiszabadítása után egy közeli kórházba mennek, ahol a kissé ütődött "Howling Mad" Murdock (Sharlto Copley) orvosként dolgozik (aki valójában pilóta). Innen közösen egy mentőhelikopterrel menekülnek el, mert a korrupt rendőrfőnök egy rendőrségi helikopterrel és számos rendőrségi autóval üldözi őket. Ekkor derül ki, hogy Baracus betegesen fél a repüléstől. Az üldözés azzal ér véget, hogy amerikai légtérbe érnek, ahol Hannibal kérésére két F-22 Raptor vadászgép lelövi az őket üldöző helikoptert. A felirat szerint „8 év és 80 sikeres bevetés után” a csapat Irakban állomásozik. Hannibált megkeresi a CIA-ügynök Lynch (Patrick Wilson), azzal a feladattal, hogy szerezzék vissza az ellopott amerikai pénznyomó sémákat, amivel már egy milliárd hamis dollárt gyártottak le, és el akarnak szállítani Bagdadból. A „Defense Criminal Investigative Service” (DCIS) kapitánya, Charissa Sosa (Jessica Biel) is megérkezik a helyszínre, és volt szerelmét, Face-t barátilag figyelmezteti, hogy maradjon távol a pénznyomó lemezektől. Hannibal, parancsnoka, Morrison tábornok (Gerald McRaney) tanácsa ellenére elvállalja a titkos akciót. Az akció sikeres egészen odáig, amíg a csapat visszaérkezik a visszaszerzett pénzzel teli konténerrel és a lemezekkel a bázisra, amikor a konténer és a helyszínre érkező Morrison kocsija is felrobban. A robbantást Brock Pike (Brian Bloom) és Black Forest (am. fekete erdő) nevű magán-biztonsági csapata hajtotta végre, akik elmenekülnek a helyszínről. Morrison nélkül, aki igazolhatta volna, hogy volt felhatalmazásuk az akcióra, a csapatot tíz év börtönre ítélik, és külön-külön helyezik el egy-egy maximális biztonságú börtönben. Hat hónappal később Hannibált felkeresi Lynch, és elmondja neki, hogy Pike valószínűleg arab bankárok bevonásával értékesíteni akarja Európában a lemezeket. Hannibal, aki szintén nyomon követte Pike-ot, egyezséget köt Lynch-csel: tiszta lappal indulnak, ha visszaszerzik a lemezeket. Lynch egyetért ezzel, Hannibal pedig újból megszökik (mert Lynch-nek nincsenek legális eszközei a szabadon bocsátására), majd a többieket is megszökteti. Sosa a nyomukban van, és dühös, amiért visszaminősítették hadnaggyá az iraki akció miatt. A csapat sikeres támadást hajt végre Németországban, visszaszerzik a pénznyomó lemezeket tartalmazó táskát, és az azt átadó személyt magukkal viszik. Sosa feltételezése szerint a csapat Pike-nak dolgozik, ezért megpróbálja elkapni őket, de ők egy katonai szállítógéppel elmenekülnek. A gépet két amerikai robotrepülőgép lelövi, a gép megsemmisül, de a csapat ekkor már a gépben lévő tankban van, ami ejtőernyőkkel felszerelve halad a föld felé. Búvóhelyükön kiderül, hogy az elfogott személy maga a halottnak hitt Morrison tábornok, aki összejátszott Lynch-csel és Pike-kal a lemezek megszerzésében, majd Pike-kal szövetkezve eljátszotta a halálát. Amikor lehallgatás útján Lynch tudomást szerez róla, hogy a csapatnál van Morrison, légitámadást rendel el, aminek során búvóhelyük megsemmisül és a benne tartózkodó Morrison meghal. Face ekkor egy tervvel áll elő. Hannibal találkozót beszél meg Sosával, tudva, hogy annak telefonját Lynch lehallgatja. A találkozó helyszíne egy konténerhajó, ahol Hannibal, állítása szerint átadja neki Morrisont és a lemezeket. Lynch (mivel nem tud róla, hogy Morrison meghalt) ezt mindenképpen meg akarja akadályozni, hiszen Morrison ellene vallana a bíróságon. Face ekkor felhívja Sosát egy olyan telefonon, amit ő személyesen adott neki (ezt nem hallgatja le Lynch, hiszen nem tud róla). Lynch újból felfogadja Pike-ot, és közösen csapdát állítanak Hannibalnak és csapatának. Face azonban ezt már számításba vette, és különféle elterelő műveleteket készít elő, hogy megossza Lynch csapatát, és így Lynch-nek is személyesen akcióba kelljen lépnie. Pike kézi páncéltörő rakétákat lő a hajóra, és szinte teljesen megsemmisíti, de Baracus (aki a börtönben megváltozott, és elutasítja az erőszakot) önvédelemből megöli. Lynch Hannibal nyomára bukkan egy konténerben, fejbelövi a falnál letakart fejjel várakozó foglyot, akit Morrisonnak hisz, és Hanniballal kézitusába kezd. A konténer ekkor felemelkedik, és láthatóvá válik, hogy Sosa és további szövetségi ügynökök veszik körbe őket, akik hallották a köztük lezajlott beszélgetést. Kiderül, hogy a Morrisonnak hitt személy Murdock, aki saját tervezésű és kivitelezésű, megolvasztott kevlar fejfedőt viselt, ezért életben maradt. Lynch-et elfogják, de az A-csapatot is, mivel korábban megszöktek a börtönből. Sosa újból kapitány lett a pénznyomó lemezek visszaszerzése és az A-csapat elfogása miatt. Megígéri a csapatnak, hogy mindent megtesz a kiszabadításuk érdekében, és búcsúzóul megcsókolja Face-t. A rabszállító autóban Face felfedi, hogy Sosa egy kulcsot adott neki a csók alatt, így ennek segítségével újból megszöknek (ennek részletei nem derülnek ki a filmből). A stáblista alatt elhangzó magyarázó szöveg szerint a csapat zsoldosként tevékenykedik. Szereplők Liam Neeson mint John "Hannibal" Smith ( Gáti Oszkár ) Bradley Cooper mint Templeton "Szépfiú" Peck ( Rajkai Zoltán ) Quinton Jackson mint Bosco Albert "R.F." (Rosszfiú) Baracus ( Király Attila ) Sharlto Copley mint H.M. "Eszement" Murdock ( Alföldi Róbert ) Jessica Biel mint Charisa Sosa ( Horváth Lili ) Patrick Wilson mint Lynch ( Miller Zoltán ) Brian Bloom mint Brock Pike. (Bloom egyúttal a film egyik írója is.) ( Széles Tamás ) Gerald McRaney mint Morrison tábornok ( Fodor Tamás ) Henry Czerny mint McCready igazgató ( Tarján Péter ) Yul Vazquez mint Javier Tuco tábornok ( Forgács Péter ) Brian Bloom mint Pike ( Széles Tamás ) Maury Sterling mint Gammons ( Zöld Csaba ) Terry Chen mint Ravech ( Nagy Sándor ) Jon Hamm mint a másik Lynch Corey Burton mint narrátor ( Welker Gábor ) További magyar hangok: Bolla Róbert, Csák György, Forgács Gábor, Juhász György, Gubányi György, Kajtár Róbert, Kapácsy Miklós, Koncz István, Király Adrián, Kraszkó Zita, Renácz Zoltán, Szkárosi Márk, Szokolay Ottó, Wégner Judit A stáblista után megjelenik a színen az eredeti tévésorozatban szereplő Dirk Benedict (Face) és Dwight Schultz (Murdock) egy rövid cameo szerepben. Benedict Face fekvőhelye mellett helyezkedik el, Schultz pedig egy neurológust játszik, aki megvizsgálja Murdock-ot. A film készítése A film ötlete már az 1990-es években felmerült, amit többszöri átírás és ötletparádé kísért, amiket többször félretettek. Stephen J. Cannell producer háttértörténetként szerette volna belevenni az első Öbölháború helyszíneit. Először John Singletont kérték fel rendezésre, de ő 2008 októberében kilépett a projektből. Amikor még Singleton volt a rendező, megkeresték Ice Cube-ot B.A. Baracus. szerepére. 2009 júniusában a Variety magazin közölte, hogy Liam Neeson tárgyalásban van a 20th Century Fox-szal a filmben való szereplésről. Bradley Cooper kijelentette az MTV News-ban, hogy ő fogja játszani Templeton Peck szerepét a filmben, az előzőleg elterjedt pletykákra reagálva, hogy nem lesz benne a filmben, bár elismerte, hogy a forgatókönyvet még nem látta. 2009. augusztus 26-án az MMAjunkie.com közölte, hogy a harcművész Quinton "Rampage" Jackson fogja játszani B.A. Baracus szerepét. ezt később Jackson képviselője tagadta. 2009 szeptemberében a The Vancouver Sun című újság értesülése szerint Jackson játssza a szerepet, s emiatt elhalasztja az UFC 107 küzdelmet Rashad Evans-szel. A filmezés 2009 végén megkezdődött Vancouverben, így az információ igaznak bizonyult. 2009. szeptember 15-én a Variety megerősítette, hogy a filmben Neeson, Cooper és Jackson is szerepel. További közlésük szerint Sharlto Copley és Jessica Biel szereplése tárgyalások alatt állt. A 20th Century Fox megerősítette, hogy Copley és Biel benne vannak a filmben. 2009. szeptember 30-án Liam Neesont és a többieket látták filmezni Vancouverben (Brit Columbia, Kanada). 2009. október 30-án Dwight Schultz megerősítette, hogy egy kameo szerepe van a filmben. 2009. november 23-án Dirk Benedict is hasonló közlést tett. Az 1983-as GMC Vandura teherautó helyett egy módosított 1994-es Chevrolet G20-at használtak a filmben (a piros csík nem azonos az eredeti sorozat festésével). Az eredeti tévésorozat felé egy újabb főhajtás a film végén elhangzó idézet, amit Corey Burton mond el (ott a filmek elején hallható). A film zenéje 2009. december 1-jén bejelentették, hogy a film zenéjét Alan Silvestri fogja komponálni. Dalok A Varese Sarabande megjelentette a filmben elhangzó dalokat, feldolgozva Mike Post és Pete Carpenter szerzeményeit, amik az eredeti sorozatban hangzanak el. Somewhere In Mexico/ eredeti “The A-Team” téma (2:12) Saving Face (3:32) Alpha Mike Foxtrot (4:29) Welcome To Baghdad (4:22) The Plan (6:11) Court Martial (3:09) Putting The Team Back Together (3:39) Flying A Tank (6:10) Frankfurt (4:11) Retrieving The Plates (4:09) Safehouse (3:50) Safehouse Aftermath (4:58) Shell Game (2:44) The Docks Part 1 (7:35) The Docks Part 2 (5:47) “I Love It When A Plan Comes Together”/Original “The A-Team (Theme)” (5:26) Marketing Képregény 2010 februárjában bejelentették, hogy a film előtt játszódó történetekkel márciustól kezdve képregényt ad ki az IDW Publishing kiadó. A történeteket Carnahan és Chuck Dixon írják. Videojáték iPhone-ra megjelent egy játék, ami egy görgetős, külső nézetes, lövöldözős akciójáték. Készítője a RealNetworks, Inc. A játékban BA Baracus hangja is hallható. Kiadás A film első trailer-e 2010. január 8-án jelent meg. A második trailer 2010. április 1-jén. A film első bemutatója Los Angeles-ben volt 2010. június 3-án, csütörtökön a Grauman's Chinese Theatre-ban a Hollywood Boulevard-on. Liam Neeson az A-Team autójával érkezett, Bradley Cooper és Sharlto Copley pedig egy valódi, az amerikai hadseregben használt tankon utazott. Fogadtatás Kritikai reagálások A film vegyes kritikákat kapott. Az ezeket egyesítő Rotten Tomatoes szerint a 165 kritikából 48% pozitív volt, ezek átlaga 5,4 (a lehetséges 10-ből). A kritikusok egyöntetű véleménye, hogy a film jól visszaadja az eredeti tévésorozat szellemét és megjelenését. A kritikákat összesítő Metacritic számítása szerint a súlyozott átlag 47%, ami 36 kritikán alapszik, végeredményben: vegyes vagy átlagos kritika. Owen Gleiberman, az Entertainment Weekly kritikusa szerint „annyira összesűrítették a szemetet, hogy az már fénylik”. Ő B+-ra értékelte a filmet. Peter Travers a Rolling Stone magazin kritikusa 2,5 csillagot adott a filmnek a lehetséges 4-ből. Roger Ebert filmkritikus 1,5-re értékelte a filmet (a lehetséges 4-ből), és hozzátette, hogy „»A szupercsapat« egy érthetetlen zagyvaság, és olyan sekélyes, mint az eredeti tévésorozat volt, amiből büntetés volt 2 órás filmet csinálni.” Stephen Whitty a the Star-Ledger-től arra panaszkodik, hogy a filmkészítők csak kevéssé emlékeztek az eredeti sorozatra, és a film inkább A piszkos tizenkettő másolata, és a filmet a szerinte szintén „borzalmas” Füstölgő ászok-hoz hasonlította, amit ugyancsak Joe Carnahan rendezett. Szerinte a film csak C osztályzatot érdemel. Megjegyzések az eredeti szereplőktől Benedict azt mondta, hogy megbánta a kameo-szerep eljátszását, mivel ahogy mondta: „ha éppen pislogsz, nem is veszel észre”. A jelenet mindössze 3 másodperces, és szerinte nem kapcsolódik a történethez. Mr. T, az eredeti B. A. Baracus is kapott felkérést egy kameo-szerepre, de ő nem fogadta el. Egy 2010-es interjúban, ami a Script magazinban jelent meg, a rendező Joe Carnahan azt mondta, hogy „Mr. T, miután látott a filmből néhány jelenetet, azokat nagyon jónak tartotta” A film bemutatója után Mr. T állítólag kijelentette, hogy csalódottságot érez a filmmel kapcsolatban, mivel szerinte „a filmben túl nagy hangsúlyt kap a szex és az erőszak, és nem elég hű az eredeti sorozathoz”. (Szexjelenet nincs a filmben - a szerkesztő megj.) Később Mr. T egyik jogi képviselője kijelentette, hogy a színész még nem látta a filmet, és így nem tudott róla véleményt alkotni. Bevételek A film költségvetése 110 millió dollár volt, de az adók levonása után ez csak 100 millió. Az első hétvége bevétele 26 millió dollár volt, szemben a Karate kid 56 milliójával. Az amerikai pénztárakban 71 milliós bevételt produkált, a nemzetközi piacokon további 54 milliót, összességében 126 milliót szerzett. (ebben még nincsenek benne Nagy-Britanniai bevételek, mivel ott 2010. július 28-án mutatják be a filmet!) Fallenbüchl Zoltán Fallenbüchl Zoltán (Budapest, 1924. július 19. – Budapest, 2006. január 12.) történész, irodalomtörténész, könyvtáros. Ambrus Zoltán író unokája. Élete Apai ágon régi osztrák értelmiségi család sarja, anyai ági nagyapja pedig a székely származású Ambrus Zoltán, a kor híres, ünnepelt írója, színikritikusa volt, aki a Nemzeti Színház igazgatójaként is tevékenykedett. Anyai dédapja, Ambrus József az isaszegi csatában rokkant meg. 1942-ben érettségizett a pesti piarista gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem–latin–földrajz szakán szerzett diplomát 1946-ban, 1947-ben tanári oklevelet kapott. 1992-ben a történettudományok kandidátusa, 1997-ben a történettudományok doktora minősítést szerezte meg. Munkássága 1947–84 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársaként dolgozott. A művelődéstörténet, archontológia, történeti demográfia és kartográfia-történet kutatója, mintegy 300 publikációja jelent meg hazai és külföldi évkönyvekben, folyóiratokban. Életrajzi adatgyűjtést folytatott a magyar értelmiségre, a 17–18. századi magyar közhivatalnokságra vonatkozóan. Ő szerkesztette Ambrus Zoltán műveinek hét kötetes kiadását. Társasági tagságai A Coronelli Gesellschaft rendes (1963-), levelező (1973), tiszteletbeli (1977) tagja. Az Osztrák Tudományos Akadémia Életrajzi Lexikon Bizottságának tagja (1971) Elismerései A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994. augusztus 20.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomája (1996) Gödöllő város díszpolgára (2004) Budapest-Józsefváros becsületrendje Főbb művei Magyarország főméltóságai 1526-1848. Budapest, 1988. Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest, 1989. Az 1738-1739. évi országos diákösszeírás (1990) Magyarország főispánjai. Budapest, 1994. Grassalkovich Antal monográfia (1997, 1999, 2003 - német nyelven) Egyedül maradsz… (2000) (Ambrus Zoltán életrajza) Takács Tamás (labdarúgó, 1991) Takács Tamás (szerbül: Tamaš Takač / Тамаш Такач; Szabadka, 1991. február 20. –) vajdasági magyar labdarúgó, a Debreceni VSC csapatában szerepel. Pályafutása 18 évesen a Kozármisleny SE NB II-es csapata szerződtette le, ahol 14 mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzet. 2010 nyarán 2012 év végéig a szerb első osztályú OFK Belgrádhoz igazolt. 21 évesen a Szigetszentmiklósi TK másodosztályú csapata igazolta le, ahol 32 mérkőzésen lépett pályára és 13 gólt szerzett. 2014 nyarán leigazolta a Diósgyőri VTK, ahol összesen 38 NB I-es bajnoki találkozón szerepelt, 5 gólt szerzett és 4 gólpasszt adott. Első diósgyőri idényében a bajnoki találkozókon túl a Ligakupában 4, a Magyar Kupában 3 találatot jegyzett, tehát elmondható, hogy az első éve a magyar élvonalban jól sikerült. 2016. január 29-én a Debreceni VSC hivatalosan is bejelentette, hogy 4 évre leszerződtette a csatárt. 2017 februárjában a Nyíregyháza Spartacus a tavaszi idényre szerződtette őt kölcsönbe. Adrada de Haza Adrada de Haza település Spanyolországban, Burgos tartományban. Lakosainak száma 221 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Csabai Dóra Csabai Dóra (Budapest, 1989. április 20. –) Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázónő. 2005-ben már a felnőtt magyar bajnokságban szerepelt, a negyedik helyezett BVSC csapatában. 2007-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon hatodik volt. A következő évben, a juniorok kontinensbajnokságán ezüstérmet szerzett. 2009-ben az universiadén második volt. A junior Eb-n ötödik helyezett lett. 2011 novemberében magyar kupa-győztes lett. 2012-ben tagja volt az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett válogatottnak, amely az olimpia selejtezőn kivívta az ötkarikás szereplés lehetőségét is. A magyar bajnokságban második helyezett volt. Az olimpián negyedik helyezést ért el. 2013 májusában vakbélműtétje miatt kimaradt a világliga döntőjére készülő válogatottból. Az universiadén ezüstérmet szerzett. 2014. júliusban az UVSE-be igazolt. Új csapatával 2015-ben magyar bajnok lett. 2016-ban tagja volt az Európa-bajnok válogatottnak. Díjai, elismerései Magyar Ezüst Érdemkereszt (2012) Zavođe Zavođe falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik. Fekvése Gospićtól légvonalban 12 km-re, közúton 16 km-re délkeletre a Likai karsztmező délkeleti szélén, az A1-es autópályától 3 km-re északra a Jadova-patak partján fekszik. Története Egykor a szomszédos Vrebac területéhez tartozott. Lakói a török kiűzése (1689) után betelepített pravoszláv vlachok voltak. 1857-ben 264, 1910-ben 336 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben 57 szerb nemzetiségű lakosa volt, akik a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 4 lakosa volt. Uinszkojei járás Az Uinszkojei járás (oroszul Уинский район) Oroszország egyik járása a Permi határterületen. Székhelye Uinszkoje. Népesség 2002-ben 13 360 lakosa volt, melynek 63,9%-a orosz, 33,4%-a tatár. 2010-ben 11 444 lakosa volt, melyből 7 312 orosz, 3 793 tatár, 118 baskír stb. Montegranaro Montegranaro település Olaszországban, Marche régióban, Fermo megyében. Lakosainak száma 12 925 fő (2017. január 1.). Montegranaro Monte San Pietrangeli, Monte Urano, Montecosaro, Sant’Elpidio a Mare, Torre San Patrizio, Monte San Giusto és Morrovalle községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kokernot Field A Kokernot Field egy baseball-stadion a texasi Alpine-ben. Norm Cash és Gaylord Perry, későbbi Major League játékosok is játszottak a stadionban. A stadiont 1947-ben építtette Herbert Lee Kokernot Jr. a saját félprofi baseball csapatának. Georgia-ból hozatták a vörös agyagot a pályához. Az ezen kívül eső területhez és a lelátóhoz a követ a Kokernot Ranch biztosította. A Ranch-et jelképező "06" jel gyakran felbukkan szerte a stadionban, a vasból megalkotott, festett baseball-labdákkal egyetemben. Az épületet 1400 férőhelyesre építették, a világítást 1958-ban vezették be. A stadion tulajdonjogát 1968-ban átadták az Alpine Independent School District-nek, miután a Sul Ross State University (Sul Ross Állami Egyetem) felfüggesztette az 1961-es szezon után a félprofi játékot és baseball programját. Az egyetem 1983-ban indította újra a játékot, a stadion jelenleg a Sul Ross State University Lobos és a Big Bend Cowboys csapatok otthona. A Big Bend Cowboys 2009. május 17-én lejátszott doubleheaderével a professzionális baseball játékok 48 év után tértek vissza a Kokernot Field-re. Napszakok A napszakok egy naptári nap rövidebb-hosszabb ideig tartó, a Nap és a Hold állásához viszonyított szakaszai. Az elsősorban csillagászati jelenség az emberi kultúrába ágyazódva ad keretet az élet ritmusához. Bár az egyes napszakok pontos időtartama - így megnevezése is - kultúránként, nyelvenként változhat, a leggyakoribb megnevezések: éjfél, éjszaka, hajnal (pirkadat, napkelte), reggel, délelőtt, dél, délután, szürkület (alkonyat, esthajnal), napnyugta, este, éjszaka. Két napszak csupán egy pillanatot jelöl: az „éjfél” és a 12 órával később bekövetkező „dél”. Köszönés A napszakok említése a hétköznapokban leggyakrabban a köszönés kapcsán kerül szóba. A protokoll szerint 10 óráig (angol nyelvterületen 12 óráig) a jó reggelt! köszönés az illendő. Az este 18 órakor kezdődik, de Dél-Európa népeinél a nappal akár 21 óráig is elhúzódhat. Nyelvfilozófiai szempontból John Langshaw Austin szerint a köszönés performatívum megnyilatkozás, azaz nem leír valamit, hanem egyfajta szavakkal végzett cselekvés, kizárólag arra szolgál, hogy teljesítsünk vele egy udvariassági szokást, ezáltal beszédaktust hajtunk végre. Ebből a szempontból nem udvariatlanság a szokványostól eltérő napszakot említeni köszönéskor (hacsak nem szándékosan gúnyolódik valaki), és nincs jelentősége annak, hogy 9:59-kor, vagy 10:01-kor köszönünk jó reggelttel. A napszakok Éjfél Az éjfél az éjszaka közepe, csillagászati szempontból a Nap alsó delelésének időpontja. Az éjfél az egyik naptári nap utolsó, a következő naptári nap első pillanatát jelentő időpontjelölés. A 24 órás időmérés szerint az éjfél az egyik nap 24. órája, egyszersmind a következő nap 0. órája. Ebből adódóan a 24:00 és a 00:00 ugyanazt az időpillanatot; magát az éjfélt jelöli. A kifejezés maga elsősorban nem is napszakot jelöl, hanem egy csillagászati-naptári pillanatot. Éjszaka Más megnevezéssel: éj, éjjel. Kiterjesztett értelemben: az estétől reggelig tartó időszak, szűkebb értelemben: az az időszak, amit az élőlények többsége (így az ember is) alvással tölt. Pontos időmeghatározás nem adható, hiszen a napnyugta és a napkelte időpontja évszakonként eltérő. Hajnal A hajnal (pirkadat) a napkelte körüli időszak; kora reggel. Általában az emberi bioritmus szempontjából a hajnal még nagyon korai időpontnak számít, amit a többség még alvással tölt. Reggel A reggel a hajnal és délelőtt között, főleg a napfelkelte utáni időben eltelt időszak. A legtöbb emberszámára a reggel az ébredés utáni - a tényleges napszaktól független - időszak. Délelőtt A délelőtt (rövidítve régiesen d. e., manapság: de.) a delet megelőző, a napkeltétől délig tartó időszak. Angol nyelvterületen a 12 órás időformátumnál használatos rövidítése: a. m. valójában a latin ante meridiemből (dél előtt) ered. Dél A dél valójában nem napszak, hanem időpillanat: a 12:00-t jelölő idő. Csillagászatilag az a pillanat, amikor pályájának legmagasabb pontján áll a Nap. Kultúránkban a dél hagyományosan a főétkezés ideje, ezért értelmezése általában a pillanaton túlnyúlva a 12 óra teljes, 60 perces időtartamára vonatkozik. Délután A dél és este közötti napszak. Alkonyat Az alkonyat kevésbé napszak, mint inkább csillagászati fogalom: szürkületként a Napnak a látóhatár és a ‒18° közti tartózkodási helyét jelöli. A hétköznapokban az alkonyat inkább a délután része, illetve az egyre múló világosság időszakának végén estének is nevezzük. Este A sötétedéstől az éjszaka kezdetéig tartó napszak. Általánosságban az emberek többségének az a még aktív időszaka, amit már sötétben tölt el. Az estét az éjjel, illetve éjszaka követi. Rodoald longobárd király Rodoald, más írásmóddal Rodwald (637 – 653) longobárd király 652-től. Édesapját, Rotharit követte a trónon. Hat hónapi uralkodás után a hercegek nagy zavargást támasztottak és a királyt pedig meggyilkoltatták. Házassága Rodoald 652-ben feleségül vette saját mostohaanyját, Gundbergát, Agilulf király leányát. Eredeti források Pauli Historia Langobardorum Jackson Richardson Jackson Richardson (Saint-Pierre, Réunion, 1969. június 14. –) kétszeres világbajnok francia kézilabdázó. Az 1995-ös év legjobbjának választották. Richardsont elsősorban védekezőspecialistaként tartják számon, aki remek érzékkel képes megszerezni a labdát, de labdavezető képessége is kivételes. Támadásban az irányítóposzton játszik, de jobbátlövőként is bevethető. A francia válogatottban 1990. január 10-én Algéria ellen mutatkozott be, utolsó mérkőzésére a nemzeti csapatban pedig 2005. február 5-én Horvátország ellen került sor. A válogatottban összesen 417 mérkőzésen lépett pályára, és 775 gólt ért el. 2008-ban a francia Chambéry csapat játékosaként visszavonult, de 2009. április 12-én a sérülés miatt több kulcsjátékosát nélkülözni kénytelen Rhein-Neckar Löwen megkeresésére igent mondott, és az idény végéig visszatért a kézilabdapályára. Két nappal később a Hamburg elleni Bundesliga-rangadón már pályára is lépett, de gólt nem szerzett. Sikerei A válogatottban 1992-es olimpián bronzérmes 1993-as világbajnokságon ezüstérmes 1995-ös és a 2001-es világbajnokságon aranyérmes 1997-es , a 2003-as és a 2005-ös világbajnokságon bronzérmes Klubcsapataiban 1993-ban, 2004-ben Kupagyőztesek Európa Kupája győztes 1994-ben és 1996-ban francia bajnok 1994-ben és 1996-ban francia kupagyőztes 2000-ben Euro City Cup győztes 2000-ben EHF European Club Championship győztes 2001-ben EHF Bajnokok Ligája győztes 2001-ben és 2002-ben spanyol szuperkupa győztes 2001-ben spanyol ligakupa győztes 2002-ben és 2005-ben spanyol bajnok Oleg Sirinbekov Oleg Sirinbekov, oroszos névformában, apai névvel Oleg Hakimbekovics Sirinbekov, cirill betűkkel: Олег Хакимбекович Ширинбеков (Sahrinav, Tádzsikisztán, Szovjetunió, 1963. szeptember 11. –), tádzsik születésű szovjet válogatott labdarúgó. Stenkil svéd király Stenkil Ragnwaldsson (1028 – 1066) Svédország királya 1061-től haláláig. Élete Västergötaland uralkodójának, Ragnwaldnak fia, feltehetőleg I. Olaf norvég király unokatestvére, Öreg Emund veje. Uralkodását Västergötaland hercegeként (jarl) kezdte, majd 1061-ben III. Emundot követte a svéd trónon. Támogatta az egyházat, ezért uralkodása során jelentősen támaszkodhatott a brémai érsek, Adalbert támogatására. Adalbert meg akarta téríteni a sveákat, de Stenkil figyelmeztette, hogy álljon el ettől, mert baj lesz belőle. Nem is tévedett, mert amikor a pogányok megtudták Adalbert tervét, elűzték területükről. A király a feljegyzések szerint nagyon jól bánt az íjjal. Stenkil uralkodása alatt Svédországban polgárháborúk sora dúlt a sveák pogány ellenkirályaival szemben. A harcok gyakran kiterjedtek Dánia és Norvégia területeire is. Családja Ismeretlen nevű felesége III. Emund király leánya volt. Gyermekei: Erik († 1067 ), később svéd király ( 1066 – 1067 ) Halsten († 1081 után), később svéd király ( 1067 – 1070 , 1079 – 1081 után) Inge († 1105 körül), később svéd király ( 1079 – 1084 , 1087 – 1105 körül) Jegyzetek http://archive.is/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 195. oldal Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?), 52. oldal Forrás Genealogie-Mittelalter.de Űrkemence Az űrkemence a Miskolci Űrkutató Csoport alkotása. Az Alfa Űrállomásra készült, ahol mikrogravitációs olvasztási kísérleteket szándékoztak vele végezni. A később Nemzetközi Űrállomás néven megvalósuló programhoz fölkészülésül a NASA Marshall Space Flight Centerben, Huntsville-ben tesztelték és vásároltak is belőle. Az űrkemencét a Miskolci Egyetem és az Admatis cég fejleszti. Az űrkemence rövid leírása A sokzónás miskolci űrkemence egy álló hengeres test, függőleges helyzetbe állítva. A 70 cm magasságú henger palástjában 24 db, egymás fölött emeletet képező módon, fűtőszálak vannak beépítve. A fűtőszálak külön-külön fűthetők. A sokzónás űrkemence előnye éppen az, hogy az egyes emeleteket képező fűtőszálak fűtését elektronikus úton, külön-külön lehet vezérelni és szabályozni. Ha az egyes szálak fűtését összehangoltan változtatják, akkor különféle fölfűtési és lehűtési mintázatokat lehet vele kialakítani. Egy fölfűtési példa az űrkemencében Ha egy erősen fölfűtött szálat két gyengébben fűtött szál fog közre, s a többi – most csak a példa kedvéért – nem fűt, akkor lokális fölmelegítés történik. Időben tovább léptetve a fölfűtött szál helyzetét, vagyis az említett fűtési mintázatot, a henger egyik végétől elindulva a másik végéig halad a fölfűtött tartomány. A hengerben lévő fémtestben ez azt eredményezi, hogy az erősen fölfűtött zóna „végighalad” a hengeren, s zónánként fölfűti és megolvasztja az anyagot. Klasszikus zónás olvasztás esetén ezt a zónásan megolvasztandó test mozgatásával érték el. A célja az volt, hogy szennyeződéseket olvasszanak ki a magtestből, mert a szennyeződés mindig az olvadt részben maradt. Az űrkemencében a magtestet nem kell mozgatni, mert itt az elektronika mozdítja tovább a fölforrósító zónát. Ez az elektronikus mozgatás pedig nem más, mint hogy a fűtési mintázatot átkapcsolja egy idő után a szomszédos fűtőszálakra, a szomszédos emeletekre. A példa után már elképzelhető, hogy számos fölfűtési mintázat, előfűtés, utófűtés, fűtési hullám stb. valósítható meg a sokzónás űrkemencében. Ebben a nagyfokú változatosságban van az űrkemence használhatósága az űrkísérletekben. Űrkemence szabadalmak Berendezés irányított kristályosítás végzésére űrviszonyok között (Bárczy Pál, Búza Gábor, Czél György, Fancsali József, Makk Péter, Raffay Csaba, Roósz András , Tolvaj Béla), 1993. Apparatus and capsule for carrying out process of directed crystallization, especially in cossmic space conditions (Bárczy Pál, Búza Gábor, Czél György, Fancsali József, Makk Péter, Raffay Csaba, Roósz András, Tolvaj Béla), 1995. Multifunkciós, moduláris, egyedileg tervezhető, mozgásnélküli kristálynövesztő berendezés és módszer a berendezés tervezésére (Roósz András, Búza Gábor, Bárczy Pál, Szőke János, Fuchs Erik, Fancsali József), 2003. A buddhizmus története A buddhizmus történetét az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha születésétől számítják – ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás. Az India északi részéről indult tan sorban meghódította Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiát. Valamennyire érintette a teljes ázsiai kontinenst. A buddhizmus története során számos mozgalom, valamint három ág alakult ki: a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, melyeknek hosszabb-rövidebb ideig tartó virágkoraik voltak. A legfontosabb buddhista zarándokhelyek az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus. A buddhizmus hátterét az Indus-völgyi civilizáció jelentette, amely központosított volt és jól szervezett, egészen az i. e. 12. századig. A környezeti és kulturális változások mellett új törzsek is benyomultak az Indus-völgybe nyugat felől a Himalája hágóin átkelve. Történetének több mint két és félezer éve alatt többször találkozott a nyugati civilizáció és a buddhizmus. Legelőször a selyemúton keresztül jutott el nyugatra a buddhizmus, majd a 19. században az európai gyarmatosítók jutottak el az ázsiai buddhista országokba. A nyugati érdeklődés a buddhizmus irányában fokozatosan nőtt, ahogy a rejtélyes vallásból a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át. Kína tibeti megszállása után rengeteg tibeti buddhista mester menekült el, majd telepedett le Indiában majd különböző nyugati országokban. A 20. század folyamán egyre több ázsiai buddhista mester keresett magának új életet nyugaton. Sok esetben bevándorlóként vagy menekültként érkeztek, de fokozatosan egyre nagyobb közönségek előtt tartottak előadásokat. Miután támogatókra leltek, új buddhista irányzatok is kialakultak, kolostorokat, elvonulási központokat, iskolákat és egyetemeket hoztak létre. A buddhizmus Magyarországon hivatalosan 1951 óta létezik egyházi formában, amikor Hetényi Ernő megalapította a Buddhista Missziót a németországi Árya Maitreya Mandala buddhista rend tagjaként, amely a mahájána irányzathoz tartozik. A legelső hazai buddhista közösséget azonban már az 1890-es években megalapították Máramarosszigeten, valamint Hollósy József buddhista menedéket vett és megírta a Buddhista Kátét (1893). Ezek alapján a dharma Magyarországon több mint száztíz éve jelent meg. 1933-ban Japánban bodhiszattvaként ismerték el Kőrösi Csoma Sándort. Itthon Hollósy Józsefet a második magyar bodhiszattvának tekintik. Magyarországon ezidáig hét sztúpát (emlékhelyet) adtak át hivatalosan: Budapesten kettőt, Budakeszin, Bükkmogyorósdon (Csernelyben), Zalaszántón, Tar községben és Becskén egyet-egyet. A zalaszántói 36 méter magas és 24 méter széles Béke-sztúpa Európa legnagyobb buddhista-szentélye. Magyarországon 1991 óta létezik már buddhista főiskola (A Tan Kapuja Buddhista Főiskola) és 2000 után több középfokú oktatási intézmény (Dr Ámbédkar Iskola és a Kis Tigris Gimnázium és Szakiskola) is megnyitotta kapuját. Gautama Sziddhártha A tudósok általában óvatosak Buddha életének történelmi tényeivel kapcsolatban. A többségük elfogadja, hogy tényleg létezett, tanított és rendet alapított Indiában a mahádzsanapada korában, amikor a Magadha birodalom uralkodója Bimbiszára király volt. Buddha Bimbiszára király utódjának, Adzsátasatru király az uralkodása alatt halt meg, így Buddha a dzsaina Mahavira fiatalabb kortársának számít. A védikus brahminok mellett Buddha életének eseményei egybeesnek több jelentős sramana iskola virágzásával, például az ádzsívika, a csárváka, a dzsaina és az adzsnyána iskolákéval. Jelentős gondolkodók is éltek ekkor, mint például Mahávíra, Púrana Kasszapa, Makkhali Goszála, Adzsita Keszakambalí, Pakudha Kaccsájana vagy Szanydzsaja Belatthaputta, akiknek a nézeteivel Buddha valószínűleg megismerkedett, és feltehetően hatással voltak is rá. Buddha két tanítványa, Száriputta és Maudgaljájana korábban valóban a szkeptikus Szanydzsaja Belattaputtát követték. Akadnak olyan bizonyítékok is, amelyek arra engednek következtetni, hogy Álára Káláma és Udaka Rámaputta mesterek tényleg történelmi személyek voltak, akik valószínűleg két különböző meditációs technikát tanítottak Buddhának. Jóllehet Buddha születésének, gyermekkorának, felnőtté válásának, vándor szerzetesi időszakának, megvilágosodásának, tanításainak és halálának általános vázát elfogadják, a tudósok többsége nem fogadja el a hagyományos életrajzokban található összes részletet. Gautama születésének és halálának pontos ideje nem ismert. A 20. századi történészek többsége Buddha életét körülbelül i. e. 563 és i. e. 483 közé helyezte. Halálának dátumát ma már későbbre becsülik, valamikor i. e. 411 és i. e. 400 közé. Egy 1988-ban tartott szimpózium alkalmával a határozott véleményt formálók többsége az i. e. 400 előtti és utáni 20 év közötti időszakot jelölte meg Buddha halálának időpontjaként. Ezeket a kronológiákat azonban még nem fogadta el minden történész.. Akadnak olyan faimádatú jaksa szenthelyek, amelyek átalakultak buddhista szenthelyekké. A korai szövegek bizonyítékai alapján Gautama Sziddhártha a sákja klánból származik, egy olyan nemzetségből, amely az i. e. 5. századi Észak-India perifériáján helyezkedett el (földrajzilag és kulturálisan is). Lehetett egy kis köztársaság, amelyben az apja egy választott törzsfőnök volt, vagy lehetett egy oligarchia, amelyben az apja volt a tartományúr. A buddhista hagyomány szerint Gautama Lumbiniben született, a mai Nepál területén, és Kapilavasztuban (a sákja főváros) nevelkedett, amely vagy a mai Nepál területén lévő Tilaurakot község, vagy az indiai Piprahva falu. Warder: „Buddha […] a Sákja köztársaságban született, amely Kapilavasztu városállamnak felelt meg, egy aprócska birodalom volt, a mai Nepál és Észak-India határánál”. Walshe: „A himalájai Sákja klánhoz tartozott és a valódi szülőhelye a mai Nepálban van, pár mérföldre az indiai határtól. Apja király helyett, inkább a klán választott vezetője volt, bár a rangja rádzsa volt – amely csak részben egyezik meg a „király” fogalmával. Akkoriban Észak-India néhány állama királyságnak, mások pedig köztársaságnak számítottak. A Sákja köztársaság a délre található, hatalmas Koszala királyság alá tartozott”. Kapilavasztu ősi helyszíne nem ismert. Lehetett Uttar Prades állambeli Piprahva falu, vagy a nepáli Tilaurakot község is. A két helyszín mindössze 10 km-re fekszik egymástól. Lásd még: fogantatása és születése Buddha megvilágosodása Bodh-Gajában történt, első tanításait Szárnáthban adta és Kusínagarban halt meg (→ parinirvána). Gautama életéből és közvetlenül az azt követő évszázadokból nem maradtak fent írásos emlékek. A kb. i. e. 269 és i. e. 232 között uralkodó Asóka király egyik rendelete megemlékezik az uralkodó zarándoklatáról, amelyet Buddha szülőhelyén, Lumbiniben tett. Egy másik rendelete néhány dhamma szöveget említ. Innentől számítják az írott buddhista hagyomány létezését, amely a Maurja Birodalom korának felel meg. A legősibb fennmaradt buddhista kéziratok a gandhárai buddhista szövegek. Ezekre a kelet-afganisztáni Hadda környékén bukkantak, Dzsalálábád város közelében. A 27 nyírfakéregre kharosti írással és gandhárai nyelven írt kéziratokat jelenleg a British Library épületében vizsgálják. A szövegek keletkezésének idejét az 1. századra becsülik. A történelmi Buddháról műalkotás nem született egészen a 2. századig, elsősorban a korabeli szobrászat anikonista szemlélete miatt. Buddha fizikai testének jellemzése néhány korai írásból ismert. Ezekből az írásokból meríthették modelljüket a korai szobrok és domborművek szerzői is. Főleg a páli kánonban szereplő „Egy nagyszerű ember 32 jellemzője” írás volt nagy hatással a művészekre. Ezt a 32 jellemzőt kiegészíti további 80 másodlagos jellemző is (páli: Anubjandzsana). A Dhammacsakkappavattana-szutta a buddhista hagyományok szerint Buddha első tanításait jelenti a megvilágosodása után. Úgy tartják, hogy Buddha az indiai Nerandzsara folyó melletti bódhifa alatt ülve, meditálás közben érte el ezt a szintet. Ezt követően 49 napot csöndben töltött, majd elutazott Bodh-Gajából a közép-indiai Szárnáth-ba, a szent város, Váránaszi közelébe. Itt találkozott korábbi aszkéta társaival, akikkel hat évig gyakorolt együtt. Az aszkéták először kétkedve fogadták Buddhát, mivel azt gondolták, hogy az feladta az igazság keresését és az aszkéta utat. De amint meglátták Buddha kisugárzását, megkérték, hogy tanítsa meg nekik azt, amit megértett. Ekkor adta Buddha azt a tanítást, amit később a Dhammacsakkappavattana-szuttába lejegyeztek. A buddha-vacsana (páli és szanszkrit: „Buddha szava”) azokra a buddhista hagyományok által elfogadott művekre vonatkozik, amelyeket elfogadnak Buddha tanításaként. Minden hagyomány tartalmaz bizonyos szövegeket buddha-vacsanaként, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a történelmi Buddha ténylegesen használt szavai lennének. Korai buddhizmus A korai buddhizmus központja a Gangesz-folyó völgyében volt, ahonnan fokozatosan terjeszkedett. A kánoni források két tanácskozást említenek, ahol a szerzetesek közössége (szangha) Buddha tanításaira támaszkodva összeállította a szöveggyűjteményeket, valamint rendezett néhány, a közösségre vonatkozó problematikus témát. Az elő-szektariánus buddhizmus a buddhizmus azon időszakára utal, amely Buddha parinirvánájától számított 100–150 évig, a buddhista közösség legelső felbomlásáig tartott. A legtöbb tudós szerint ez a szakadás valamikor a második és a harmadik buddhista tanácskozás között volt. Röviddel a második buddhista tanácskozás után történt az első jelentős szakadás. Az első két iskola a szthaviraváda és a mahászánghika volt. A buddhista közösségekben történő szakadások egybeesnek az egyes iskolák által bevezetett Abhidhamma szövegek bevezetésével. Az iskolák eltérő módon értelmezték ezeket a szövegeket és az egymás közötti viták javarészt ebből alakultak ki. A tanok értelmezési különbségeiből fakadó szétválások után is voltak nézeteltérések a vinaját illetően, amely magába foglalta a buddhista közösségek, illetve a szerzetesrendek magaviseletének szabályait. Az elő-szektariánus buddhizmusban, egy laza vázat leszámítva, még nem léteztek Abhidhamma szövegek és egyes iskolák a későbbiekben sem fejlesztettek ki Abhidhamma irodalmat. Első és második buddhista tanácskozás (i. e. 5–4. század) Az első buddhista tanácskozást a nemes támaszt nyújtó Adzsátasatru király idején az i. e. 5. században, közvetlenül Buddha parinirvánája után tartották Mahákásjapa elnökletével a mai Rádzsgír városában. A tanácskozás célja Buddha tanításainak a lejegyzése volt egy vallási szöveggyűjteménybe (szútra) és az Abhidhammába, valamint törvénybe foglalták a szerzetesi szabályokat is (Vinaja). Felkérték Ánandát, Buddha egyik legfőbb tanítványát, aki egyben az unokatestvére is volt, hogy recitálja Buddha és Upáli (szintén volt tanítvány) párbeszédeit és az Abhidhammát. Ezek alkotják ma a Tipitaka (szanszkrit: Tripitaka – három kosár) alapját, amelyek csupán páli nyelven maradtak fenn. Az első zsinat azért volt fontos, mert az arról készült beszámolók azt mutatják be, hogy a korai szangha hogyan készült megszervezni magát. A második buddhista tanácskozást Vaisáliban tartották a hitközösségben kitört egyik vitát követően. A tanácskozás során az eredeti vinaja szöveget olvasták fel, hogy kiderüljön, hogy bizonyos szerzetesi cselekedetek a lejegyzett Buddha tanításokkal ellentétesek voltak-e. A viták szövege megtalálható a korai buddhista iskolák vinaja szövegeiben. Tulajdonképpen minden kutató egyetért abban, hogy a második buddhista tanácskozás valós történelmi esemény volt. A második zsinat után pár évvel szakadás történt a buddhista közösségben. Ekkor alakultak ki különböző alcsoportok, például a szthaviraváda, a mahászánghika és a szarvásztiváda. Az eredeti szangha átalakult, helyi jellegzetességeket vettek fel a különböző csoportok és a vándorszerzetesek az esős évszak (vassza) idejére ugyanarra a helyre tértek vissza, majd Buddha halála után száz évvel valószínűleg kialakultak az első kolostorok is. Asókai prozelitizmus (kb. i. e. 261) Asóka (i. e. 273–232), maurja uralkodó, áttért a buddhizmusra a kelet-indiai Kalinga véres hadjárata után (ma Orisza). Miután megbánta azokat a szörnyűségeket és borzalmakat, amiket háborúja okozott, úgy döntött, hogy felhagy minden erőszakkal és a mészárlások okozta szenvedést az egész emberiség dicsőségére fogja váltani úgy, ahogy azt még egyetlen hódító sem tette meg előtte. Sztúpák és oszlopok építésével népszerűsítette a hitet és buzdított mindenkit, többek között az állatok tiszteletére és a dharma követésére. Az egyik legjobb példa erre a Száncsiban található Nagy Sztúpa (Bhopál szomszédságában), ami az i. e. 3. században épült, ezt később kiszélesítették. Kivésett kapuit, az úgynevezett toranákat, az indiai buddhista művészet kimagasló remekei közé sorolják. Épített ezen felül utakat, kórházakat, nyugdíjasházakat, egyetemeket és öntöző rendszereket szerte az országban. Egyenlően bánt alattvalóival vallásra, politikára vagy kasztra való tekintet nélkül. Ez volt az első időszak, amikor a buddhizmus Indián túl más országokra is kiterjedt. A fennmaradt táblák és oszlopok szerint Asóka megbízottakat küldött számos országba, hogy terjesszék a buddhizmust, még Srí Lankába és a messzi görög királyságokba is, elsősorban a Görög-Baktriai királyságba, és feltehetően még azon túl, a Földközi-tengerre is. Harmadik buddhista tanácskozás (kb. i. e. 250) A harmadik buddhista tanácskozás történelmi háttere a következő: Asókát a Buddha halála utáni 280. évben koronázták királlyá. Eleinte nemigen törődött a dharmával és a szanghával, és apjához hasonlóan más szektákat is támogatott. Ez azonban megváltozott, miután találkozott egy Nigrodha nevű papnövendékkel, aki elmesélte neki az Appamada-vaggát. Ezután már más vallási csoportokat nem támogatott, csak a dharma érdekelte. Hatalmas vagyonát arra használta, hogy pagodákat és vihárákat építsen és gazdag támaszt nyújtson a bhikkhuk részére. Gyermekei is beléptek a szanghába. Később éppen a nagylelkűsége okozott súlyos problémát a szangha számára. Sok érdemtelen ember szivárgott be a rendekbe, akik eretnek tanokat hirdettek és csak az anyagi javakat lesték. Végül egy nagy csoport hitetlen, kapzsi embertől megtagadták a szanghába való felvételt, akik mégis szerzetesi ruhát öltöttek megfelelő rendfelvétel nélkül is. Ennek következtében a szangha tekintélye leromlott. Egyes tiszta életvitelű szerzetesek nem voltak hajlandóak részt venni az Upószatha szertartáson a korrupt szerzetesekkel együtt, aminek a vége vérontás lett, ugyanis a nem engedelmeskedő szerzeteseket a helyszínen lemészárolták – a király fiát is majdnem. Amikor Asóka tudtára jutott a szörnyű erőszak, nagyon megbánta bűnét és Móggaliputta Tissza szerzetes tanácsát kérte, aki a harmadik buddhista tanácskozás azonnali összehívására sarkallta a királyt, illetve a korrupt szerzetesek azonnali eltávolítására. Asóka i. e. 250 körül hívta össze a zsinatot Pátaliputra városában (ma Patna). A tanácskozást Móggaliputta Tissza szerzetes vezette. A tanácskozás célja a szangha megtisztítása volt, főleg a nem buddhista aszkétáktól, akiket a királyi patronázs vonzott. A tanácskozást követően buddhista misszionáriusok indultak útnak az ismert világ minden tája felé. Hellenisztikus világ Asóka rendeletei közül néhány megemlíti a buddhizmus terjesztése érdekében tett erőfeszítéseket a hellenisztikus világban, amely akkortájt összefüggő egységet alkotott egészen Indiáig. Ezekből világos képet kapunk a hellenisztikus területek politikai szervezeteiről: a főbb görög uralkodók neveiről és fővárosairól. Ezen állítások szerint sok uralkodó kapott buddhista hittérítést: II. Antiokhosz szeleukida uralkodó (Szeleukida Birodalom – i. e. 261–246), II. Ptolemaiosz (Egyiptom – i. e. 285–247), II. Antigonosz makedón király (Makedónia – i. e. 276–239). Ezen felül, páli források szerint Asóka néhány misszionáriusa görög buddhista pap volt, ami jól mutatja a közeli vallásos párbeszédet a két kultúra között: Nem egyértelmű, hogy ezek az érintkezések milyen hatással voltak a másik félre, ám néhány szerző állítása szerint ebben az időben már elkezdődött a szinkretizmus a buddhizmus és a hellenisztikus gondolkodás között. Kimutatható buddhista közösségek jelenléte ebben a világban, főleg Alexandriában (Alexandriai Szent Kelemen szerint) és a keresztény kort megelőző terapeuta szerzetesrendjénél (valószínűleg a páli „théraváda szó torzulásából”.) Ezek majdnem teljes mértékben a buddhista aszketizmusból merítettek, és lehettek közöttük akár Asóka misszionáriusai közül is. Találtak buddhista sírköveket is Alexandriában, amelyeket a dharma kerékkel díszítettek. A buddhisták alexandriai jelenléte a következő következtetésre ad okot: „Később ezen a helyen hozták létre a legtöbb aktív keresztény központot”. Baktriában (ma észak Afganisztán), Indiától nyugatra, görög királyságok léteztek Nagy Sándor hódítása után, i. e. 326 környékén: először a Szeleukida Birodalom i. e. 323-tól, majd a Baktriai királyság i. e. 250-től. I. Demetriusz baktriai király elfoglalta Indiát i. e. 180-ban egészen Pátaliputra városáig. Az újonnan alapított indo-görög királyság Észak-India számos területén létezett egészen az i. e. 1. század végéig. Az indo-görög királyok uralkodása alatt virágzott a buddhizmus és állítólag az indiai megszállásuk a Maurja Birodalom megsegítése érdekében történt. Az egyik leghíresebb királyuk, I. Menandrosz (körülbelül i. e. 160–135). Úgy tűnik, hogy áttért a buddhizmusra és a Mahájána hagyomány egyik védelmezőjévé vált, ahogy korábban Asóka avagy később a kusán király Kaniska. Menandrosz érméin szerepel a „megváltó király” kifejezés görögül valamint néha feltűnik a nyolcküllős kerék is. Közvetlen kulturális egymásra hatás feltételezhető Milinda-panyha (Menandrosz király kérdései) dialugasa alapján Menandrosz és egy Nágaszéna nevű szerzetes között i. e. 160 környékén. Halála után a király maradványainak megőrzésével járó megtiszteltetésben az általa uralt városok részesültek. Ezeken a helyeken sztúpákban helyezték el a relikviákat a történelmi Buddhával párhuzamosan. A Menandroszt követő számos indo-görög király vésette bele érméjébe „A Dharma Követője” feliratot kharosti írással, és „vitakra” mudrá hagyományainak megfelelően ábrázolták magukat vagy isteneiket. A görög és buddhista kultúrák találkozása ráhatással lehetett a mahájána tradícióra, ugyanis ezután ott is kifejlődött a vallás kifinomult filozofikus megközelítése és a Buddha ember-isten megközelítése, amely emlékeztet a hellenisztikus istenek képéhez. Szintén ebből az időből származik Buddha első emberformájú ábrázolása, gyakran valóságos gréko-buddhista stílusban. Elterjedés Srí Lankán és Burmában Srí Lankára Asóka fia, Mahinda és hat kísérője vitte el a buddhizmust az i. e. 2. században. Megtérítették Devanampija Tissza királyt és a nemesség nagy részét. Ráadásul Asóka lánya, Szanghamitta a szigetországban megalapította a bhikkhunít (apácarend) és vitt magával a szent fügefából egy suhángot, amit később elültettek Anuradhapura városában. Ekkor épült a Mahávihára monostor. A páli kánont Vattagamani király (i. e. 29–17) idején írták le az országban, amikor virágzott a Théraváda hagyomány. Később több elbeszélő tevékenykedett errefelé, úgy mint Buddhagósza (4. –5. század) és Dhammapála (5. –6. század), akik rendszerbe foglalták a hagyományos elbeszéléseket. Annak ellenére, hogy a Mahájána buddhizmus is ekkoriban teret hódított Srí Lankán, igazából a Théraváda terjedt el igazán a szigeten, amely végül ennek az ágnak az erődévé vált. Innen terjedt később tovább Délkelet-Ázsia felé a 11. században. Az Indiától keletre eső területeken (ma Burma és Thaiföld) az indiai kultúra erősen befolyásolta a mon embereket. A monok az i. e. 3. században tértek át a buddhizmusra Asóka idején, még a Mahájána és a Hínajána buddhizmus különválása előtt. A korai mon buddhista templomokat (például a közép-burmai Peikthano) az 1-5. század közé szokták eredeztetni. A monok buddhista művészetét különösen befolyásolta az indiai művészet a Gupta Birodalomból és az azután következő időszakból. Ez az úgynevezett manierista stílus széles körben elterjedt Délkelet-Ázsiában a mon királyság terjeszkedése során az 5-8. század között. A théraváda hit mon befolyásoltságra elterjedt Délkelet-Ázsia északi részén, amelyet végül folyamatosan felváltott a Mahájána buddhizmus az i. e. 6. századtól. Az Ándhra Prades régió egyik legkorábbi uralkodó dinasztiájának felirataiban szerepel, hogy a kiráták felvették a buddhizmust a 3. században, akikről azt feltételezik, hogy a tibeto-burmai népek voltak. Hasonló korból származó kínai könyvek egy „Liu-Jang” nevű királyságról beszélnek, ahol mindenki Buddhát üdvözítette és több ezerre teszi a srámanerák számát. Ennek a királyságnak a területét Burma középső részével azonosították. Egy sor páli, szanszkrit, pju és mon nyelvű felirat maradt fent a 6–7. századból Burma középső és déli részéből. A 11–13. századtól a Pagan Királyság bamar királyai és királynői számtalan sztúpát és templomot építtettek. Bagan városában a 11. században vezették be a théraváda buddhizmus. Jelentős fordulat volt ez a burmai buddhizmus történetében, mivel a térségben éppen akkor került biztos alapokra a buddhizmus, amikor Dél- és Délkelet-Ázsiában már hanyatlásnak indult. Baganban a burmai uralomnak a tatárok támadása vetett véget 1287-ben, amely a buddhizmus hanyatlását is eredményezte. A 14. században egy másik buddhista hagyományvonal érkezett Srí Lankából Ajutthaja városba, a thai Ajutthaja Királyság fővárosába. Így került a thai erdei hagyomány átadási vonala Burmába. A Szunga Birodalom felemelkedése (i. e. 2. –i. sz. 1. század) A Szunga-dinasztiát (i. e. 185–73) i. e. 185-ben alapították, körülbelül 50 évvel Asóka halála után. Brhadratha király (az utolsó maurja uralkodó) meggyilkolása után a katonai hadvezér Puszjamitra Szunga került a trónra. A buddhista vallásos írások szerint, például az Asókávadána, Puszjamitra (egy ortodox brahmin) nem szívesen látta a buddhistákat és üldözte a buddhizmust. Buddhisták írták róla, hogy Puszjamitra „templomokat rombolt le és szerzeteseket öletett”: 84 000 buddhista sztúpát romboltak le, amelyeket korábban Asóka építtetett, és 100 arany érmét ajánlottak egy buddhista szerzetes fejéért. Ráadásul, buddhista források szerint számos buddhista kolostort formáltak át hindu templommá többek között Nálanda, Bodh-Gaja, Szárnáth és Mathura városokban. Az újkori történészek az irodalmi és régészeti bizonyítékok alapján vitatják ezt. Szerintük azután, hogy Asóka halála után a buddhizmus nehezebb időket élt át a szunga uralkodók idején, buddhistaüldözésre utaló bizonyítékok azonban nincsenek. Romila Thapar, neves történész szerint a régészeti leletek éppen azt bizonyítják, hogy Puszjamitra nem volt fanatikus anti-buddhista és valójában nem rombolt le 84 000 sztúpát. Ebben az időszakban sok buddhista szerzetes hagyta el a Gangesz völgyét vagy az északi (uttarapatha) vagy a déli útvonalon (daksinapatha). Ezzel egyidejűleg Magadha régi területén megszűnt a buddhista művészeti tevékenység is, illetve áttevődött az északi Gandhára és Mathura területére, vagy a délkeleti Amaravati település környékére. India középső részén szintén fennmaradt néhány központ, mint például Bhárhut. Közép-ázsiai térhódítás Észak Afganisztánban, egy Tillia Tepe nevű régészeti területen találtak egy i. e. 1. századi, Indiából származó aranyérmét. A hátoldalán egy oroszlánt ábrázol a három drágasággal és a karosti felirattal „Sih[o] vigatabhaj[o]” („Az oroszlán aki elűzte a félelmet”). Az elülső oldalán egy majdnem teljesen meztelen ember szerepel, aki csak egy hellén tógát és egy petasus kalapot visel (hasonlatosan ahhoz, ahogy Hermészt vagy más néven Mercuriust szokás ábrázolni) és egy buddhista darmacsakra kereket görget. A legenda karosti nyelven így szól: „Dharmakakrapravata[ko]” („Az aki a dharmacsakra kereket forgatta”). Egyesek szerint ez a Buddha egyik korai ábrázolása. A mahájána terjedése (i. e. 1. század–i. sz. 2. század) A nyugati időszámítás kezdete környékén új vallási elvek jelentek meg új szútrák formájában, amelyek nem tartoztak a régi iskolák Tripitakáihoz. Az új mozgalom egy idő után a mahájána nevet vette fel, amelynek jelentése „nagy jármű”. Ez a hínajána „kis jármű”, hagyományos irányzattal szembeni tudatos megkülönböztetés okán történt. Az új irányzatban az egyetemes együttérzés és a tökéletes felébredés került előtérbe, amit a felfogásuk szerint a bodhiszattva ösvényeen keresztül lehet elérni. A bodhiszattva azért szeretné elérni a tökéletes buddhaság állapotát és a megvilágosodást, hogy ezáltal enyhíthessen az összes érzőlény szenvedésein. A mahájána buddhizmus i. e. 1. századtól való terjedése nem volt mentes összetett politikai változásoktól Északnyugat-Indiában. Az indo-görög királyságokat fokozatosan elárasztották mindenféle kultúrák, míg végül beolvadtak az indoszkíta népekbe és a kusánokba. A buddhizmus új irányzatának kialakulása részben a számos kusán és észak-indiai népek kulturális befolyása hatására történt. Negyedik buddhista tanácskozás A negyedik buddhista tanácskozást állítólag a kusán király, Kaniska uralkodása alatt hívták össze 100 körül Dzsálandhárban vagy Kasmírban. A théraváda buddhizmus negyedik tanácskozása viszont Srí Lankán volt mintegy 200 évvel korábban, ahol a páli kánon először lett teljes egészében leírva. Így aztán két darab negyedik tanácskozás volt: egy Srí Lankán (théraváda) és egy Kasmírban (szarvásztiváda). A kasmíri negyedik tanácskozásról úgy tartják, hogy 500 pap kapott meghívást, akiket Vaszumitra vezetett. Részben úgy tűnik azért, hogy összeállítsanak egy nagy kiterjedésű magyarázó szöveget az Abhidharma mellé. Az is lehetséges mindemellett, hogy a létező kánonhoz is hozzányúltak. Úgy tudni, hogy a tanácskozás során háromszázezer verset és több mint kilenc millió kinyilatkoztatást dolgoztak fel, amelyek feldolgozása tizenkét évig tartott. E tanácskozás legfőbb eredménye az a tömérdek magyarázó szöveg, amelyet Mahá-Vibhásának („Nagy szövegmagyarázat”) neveznek. A tudósok szerint ekkortájt történt egy jelentős változás a szarvásztiváda kánon nyelvezetében, amikor is átírták a korábbi prákrit nyelven írott verziót szanszkrit nyelvre. Feltehetően ez a változtatás a kánon jelentősebb hitelromlása nélkül ment végbe és rendkívüli jelentőségű volt amiatt, hogy a szanszkrit a brahmanizmus szent nyelve volt Indiában és számos más gondolkodó is használta vallási vagy filozófiai nézettől függetlenül. Viszont ez lehetővé tette, hogy a buddhizmus sokkal nagyobb közönséghez is eljusson, mint korábban. Éppen ezért, ezután megnövekedett a buddhista tudósok körében a szanszkrit nyelv használata magyarázó szövegek és tanulmányok írásához. Sok korai iskola azonban, mint a théraváda, soha nem váltott át szanszkrit nyelvre, részben mivel Buddha kifejezetten megtiltotta a párbeszédek lefordítását minden elitista vallási nyelvre (mint például a latin a középkori Európában). Inkább helyi nyelvek használatára buzdította a szerzeteseket. Idővel azonban a théraváda írások (páli) nyelve is tudományos avagy elitista nyelvvé vált. Mahájána térhódítás (1–10. század) A mahájána buddhizmus fokozatosan fejlődött és idővel virágzásnak indult és Ázsiában sok területén elterjedt: Délkelet-Ázsiába, Közép-Ázsiába, Kínába, Koreába majd 538 körül Japánba és a 7. században Tibetbe. A buddhizmus Délkelet-Ázsiába egyrészt közvetlenül Indiából, tenger keresztül érkezett, valamint a teljes első évezred során, közvetlen módon Közép-Ázsiából és Kínából. A 12. század előtt Thaiföld, Burma, Laosz és Kambodzsa területein számos Indiából érkező buddhista szekta dominált, amelyek között a mahájána buddhizmus is szerepelt. A 7. században Jicsing korabeli utazásai során feljegyezte, hogy ezen a területeken az indiai buddhizmus minden formája virágzott. India A Kusán birodalom bukása után a 4–6. század között a Gupta dinasztia idején, Indiában virágzott a buddhizmus. Mahájána oktatási központokat hoztak létre, főleg az észak-indiai Nálandában, ahol az egyik intézmény évszázadokon keresztül a legjelentősebb buddhista egyetemnek számított olyan neves tanítókkal, mint Nágárdzsuna. A Gupta stílus buddhista művészetre gyakorolt hatása a hittel együtt tovább terjedt Délkelet-Ázsiából Kínába. Az indiai buddhizmus legyengült a 6. században, a fehér hunok fosztogatásai és Mihirkulasz kivégzése után. Hszüan-cang az utazásai során feljegyezte, hogy a 7. században a buddhizmus népszerű volt Andhra, Vidzsajanagara és Dravida területeken, amely hozzávetőlegesen a mai Ándhra Prades és Tamilnádu államoknak felel meg. Hszüan-cang hódolatát fejezte ki Harsa Vardhana, indiai uralkodó előtt, miközben a buddhisták Gouda királyság területén történő üldöztetéséről és számtalan elhagyatott sztúpáról számolt be a mai Nepál területének környékén. Harsa Vardhana királyságának pusztulása után számos kis királyság létrejötte közepette tört ki a rádzsputok felkelése, amely a buddhista klánok uralmának végét jelentette. Később újabb támogató királyok jelentek meg a bengáli területeken, ahol virágzásnak indult a Mahájána buddhizmus és tovább is terjedt Tibet, Bhután és Szikkim felé. A Pála Birodalomban rengeteg templomot építettek valamint egy speciális buddhista művészeti iskola is kiformálódott. 1193-ban mérföldkövet jelentett az indiai buddhizmus hanyatlásában, hogy török-iszlám fosztogatók porig égették Nálandát. A 12. század végére a buddhizmus visszahúzódott a Himalája lába felé északra vagy délen Srí Lankára. Ennek oka az volt, hogy a legfőbb bihari buddhista központokban az iszlám vallás nyomult be és ezzel egyidejűleg megszűnt a politikai támogatottság is valamint erős kaszt nyomás volt tapasztalható. Továbbá nem kedvezett a buddhizmus számára az újraéledő Hinduizmus. A buddhizmus hanyatlásának több oka is volt. A király vallásától egészen függetlenül az egyes államok egyenlően bántak minden jelentős szekta képviselőivel. Vallási emlékműveket és kolostorokat építettek, amelyek legtöbbször tehetős családok adományaiból válhattak valóra. Voltak időszakok, amikor állami, illetve királyi kincstári pénzekből is jutott az építkezésekre. A buddhizmus esetében főleg jelentősnek bizonyultak ezek a támogatások. A kasztrendszer folyamatos kiterjesztése megváltoztatta a politikai és gazdasági erők helyzetét. Központosítással ellentétes folyamat zajlott le mindenfelé. Egyre inkább a kasztrendszer került előtérbe a világi életben, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok színterén. A brahminok egy újfajta kapcsolatot építettek ki az állammal, amely kötelezte a hivatalnokokat, hogy érvényesítsék a kasztokkal kapcsolatos szabályozásokat. A rendszer hízott, az államok fokozatosan elveszítették a bevételeik feletti irányításukat. A legjelentősebb tényező a gupták bukása volt. Az indiai társadalom máshogyan fejlődött, mint a kínai vagy római, amelyekben a kormányhivatalnokok domináltak. Indiában a brahminok örökölték hatalmi pozícióikat tiszavirág életű államok sorozatán keresztül. A közélet egyre több színterét szabályozták a brahminok, akik az általuk vezetett szertartásokért pénzt szedtek. Az általuk felügyelt kasztrendszer szabályait azért hozták létre, hogy ellenőrzés alatt tarthassák a helyi gazdasági termelést és a termékek elosztásának nagy részét. Ez átalakította a tulajdonrendszert. Ilyen módon váltotta fel a buddhizmust a hinduizmus. A buddhizmust a rivális hindu templomok – amely a bhakti mozgalom újítása volt – valamint a hindu szerzetesek megjelenése is gyengítették, így lecsökkent a buddhizmus anyagi támogatása és népszerűsége is. Az utolsó uralkodó, aki támogatta a buddhizmust, a 12. században a pála dinasztia alatt élt, ám az iszlámot terjesztő muszlim hódítók lerombolták a kolostorokat és az egyéb buddhista vallási építményeket. Közép- és Észak-Ázsia Közép-Ázsia Közép-Ázsiára már csaknem a vallás keletkezésétől kezdve hatással volt a buddhizmus. Egy páli nyelven fennmaradt legenda szerint egy baktriai kereskedő testvérpár, Tapasszu és Bhallika, meglátogatta a Buddhát majd a tanítványaivá váltak. Visszatérvén Bactriába templomokat építettek a Buddhának. Az i. e. 2. század során a Han-dinasztia nyugati irányú terjeszkedése során kerültek a kínaiak kapcsolatba Ázsia hellenisztikus műveltségével, elsősorban a gréko-baktriai királyságokéval. Ezután a buddhizmus északi terjedésével alakultak ki buddhista közösségek, sőt buddhista királyságok is Közép-Ázsia különböző szegleteiben. Néhány selyemúton fekvő városában például csaknem kizárólag buddhista sztúpák és kolostorok álltak és úgy tűnik ezeknek fő szerepe az volt, hogy a kelet és nyugat között utazóknak tegyenek szolgálatot. Ezen a területen - Kína, India és Perzsia találkozóhelyén - a théraváda hagyomány először az iráni törzsek között terjedt el, még mielőtt egybe olvadt volna a mahájána formákkal az i. e. 2–3. században. Ez érvényes a mai Pakisztánra, Kasmírra, Afganisztánra, kelet Iránra és a part menti részekre, Üzbegisztánra, Türkmenisztánra és Tádzsikisztánra. Kínába az ősi Gandhára, Baktria, Pártia és Szogdia államokból terjedt át. Ezek közül az első állam Baktria volt, ahol már az i. e. 3. században megjelent a buddhizmus, és egyidejűleg más vallások is természetesen jelen voltak: zoroasztrizmus, hinduizmus, nesztorianista kereszténység, zsidó, manicheizmus, sámánizmus, tengrizmus és egyéb helyi szervezet nélküli hitrendszerek. Számos iskola (nikája) létezett Közép-Ázsiában és Kínában körülbelül a 7. századig. Ebben az időszakban a mahájána volt uralkodó, ám mivel a hit nem alakított ki egy saját nikája értelmezést, így a szarvásztiváda és a dharmaguptaka maradt a közép-ázsiai kolostorok szellemi tápláléka. Számos buddhista királyság létezett a kontinens középső részén, főleg Indiában, ám a heftaliták 5. századi mészárlása nagy pusztítást végzett közöttük, sőt Mihirkula király uralkodása alatt üldözték is őket. Az iszlám megjelenésével a vallás hanyatlásnak indult. A háborúk során rengeteg sztúpát romboltak le a 7. században. A muszlimoktól dzimma státuszt kaptak, mivel a „könyv népei” közé sorolták őket, ahogy a kereszténységet vagy a judaizmust is. Ez annyit jelentett, hogy adófizetés ellenében bizonyos védettséget élvezhettek, többek között szabadon gyakorolhatták vallásukat. A mongolok uralma alatt, Dzsingisz kán hódításait követően, a buddhizmus újra erőre kapott, ám száz év alatt a hódítások után visszamaradó mongolok áttértek az iszlámra, és annak terjesztésébe fogtak Közép-Ázsiában. Csupán a keleti mongolok és a Jüan-dinasztia mongoljai őrizték meg a buddhizmus vadzsrajána változatát. Pártus Birodalom A buddhizmus nyugati irányban a Pártus Birodalomban (vagy Pártia) is elterjedt, legalábbis az Óperzsa Birodalomban fekvő Merv sivatagi városáig, ami ma Türkmenisztán területén található. Szovjet régészeti csoportok a Merv melletti Giaur Kala településen ásatások során feltártak egy buddhista kápolnát, egy hatalmas Buddha-szobrot és egy kolostort. A pártusok közvetlenül érintettek lettek a buddhizmus népszerűsítésében, ugyanis a legenda szerint An Si-kao (kb. 148), pártus herceg Kínába utazott, ahol ő lett az első, aki buddhista szövegeket kínaira fordított. A dél-kínai utazásairól szóló történeteket ma már inkább csak legendának tekintik. An Si-kao történelmi személyét pártus hercegként a rendelkezésre álló keleti források alapján egyelőre nem sikerült beazonosítani Azt sem tudjuk, hogy a szarvásztiváda vagy a mahájána irányzat követője volt-e. A Perzsa Birodalom egyes részein az indiai buddhizmus néhány évszázad alatt elterjedt. A Maurja Birodalom segített elterjeszteni a buddhizmust a mai modern Irán teljes területén. Nagy számban küldtek szét buddhista hittérítőket, hogy terjesszék Buddha tanításait és a kelet-iráni Horászán tartományban még hivatalos vallássá is vált. Perzsiában különféle nyelvek, vallások és kultúrák léteztek egymás mellett. A buddhizmus ezekkel érintkezve és keveredve fejlődött és vett fel helyi jellegzetességeket. A hanyatlás előtt egymás mellett létezett a buddhizmus, a sámánizmus, a zoroasztrizmus, a kereszténység és később az iszlám. Bizonyos fokú szinkretizmusra is akadnak bizonyítékok a buddhizmus és a manicheizmus között, amely az egyik legnagyobb iráni eredetű gnosztikus vallás a 3. századból. A Szászánida Birodalom idején a zoroasztrizmus vált államvallássá, és üldözték a buddhistákat az egész térségben. Ekkor rengeteg buddhista helyszínt égettek fel. Azok a buddhista helyszínek, amelyek valahogyan mégis átvészelték ezt az időszakot, az 5. században a heftaliták (fehér hunok) fosztogatásai jelentették a véget. Mahmúd Gázán kán mongol uralkodó, aki fiatal korában buddhista oktatásban részesült, 1310-ben áttért az iszlám hitre, amelyet az ilhánok államvallásává tett. Betiltotta a buddhizmus gyakorlását, de engedte, hogy a szerzetesek elvándoroljanak szomszédos buddhista területekre. Tarim-medence Közép-Ázsia keleti részén (Kínai Turkesztán, Tarim-medence, Hszincsiang) rendkívül gazdag buddhista műkincseket találtak (falfestményeket és domborműveket számos barlangban, vászonra festett hordozható festményeket, szobrokat és rituális tárgyakat), amelyek sokrétű behatásról árulkodnak Indiától a hellenisztikus kultúráig. Az ún. szerindiai művészet, amely a 2. századtól a 11. századig fejlődött ki Szerindiában avagy Hszincsiangban, Kína nyugati részén, nagyban emlékeztet a gandhárai stílusra. Nem véletlen, hogy találtak itt kharosti karakterekkel írt gandhárai írásokat. Úgy tűnik, hogy a közép-ázsiai terület kultúrája fontos szerepet játszott a buddhizmus keleti irányú terjesztésében. A buddhista szövegeket először a pártusok fordították kínai nyelvre, akik közül harminchét fordító neve ismert. A 10. századig látható, hogy közép- és kelet-ázsiai buddhista papok szoros kapcsolatot ápoltak egymással. Ezekről tanúskodnak a Tarim-medencében található freskók is. A medencében kialakult behatásokat azonban rendkívül nagy intenzitással szívta fel az erőteljes kínai kultúra. A szerindiai művészet gyakran Gandhára gréko-buddhista művészetéből ered. Ebben ötvöződik az indiai és a görög művészet. Ennek a kölcsönhatásnak erőteljesen kínaiasított változata szintén megtalálható a Tarim-medence keleti részén. Kína Annak ellenére, hogy Asóka idejéből él néhány hagyomány egy bizonyos pap kínai látogatásáról, azonban Kínába feltehetően csak az 1. század körül érkezett meg a buddhizmus Közép-Ázsia felől. A 8. századra a terület rendkívül aktív buddhista központtá vált. Hivatalosan 67-ben jelent meg a buddhizmus Moton és Csufarlan papok érkezésével. Az uralkodó támogatása mellett megalapították a Fehér Ló-templomot (���), amely ma is létezik Lojang közelében. A 2. század végére virágzó közösség alakult ki Pengcsengben (ma Szucsou, Csiangszu). Az első mahájána szövegeket egy Lókakséma nevű szerzetes, tudós fordította kínaira 178 és 189 között. A legkorábbi buddhista tárgyi emlékek „pénz fákat” ábrázoló kis szobrok körülbelül 200-ból. A szobrok jellegzetes gandhárai rajzstílussal készültek. A 4. századtól kezdve kínai zarándokok is elvándoroltak önállóan a selyemúton Indiába, hogy az eredeti szövegekkel közelebbről is megismerkedhessenek. A kínai források szerint a legelső kínai felszentelt pap Csu Csi-hszing volt, aki 260-ban utazgatott Közép-Ázsiában a buddhizmus tanait keresve. Mégis Fa-hszien szerzetes indiai zarándoklatát tartják a legjelentősebbnek (395–414) ebben az időszakban, aki hat évig tanulmányokat folytatott különböző indiai kolostorokban, majd tengeren keresztül érkezett vissza Kínába. Hszüan-cang (629–644) és Hjecso Koreából utaztak Indiába. A Tang-dinasztia legelején virágzott a buddhizmus (618–907). A dinasztiát kezdetben erős fokú nyitottság jellemezte a külföldi behatások felé. Az indiai kultúrával is feléledtek a kapcsolatok, amikor kínai papok rendszeresen utaztak Indiába a 4–10. századig. A Tang főváros Csangan (ma Hszian) jelentős buddhista központtá vált. Innen terjedt tovább a buddhizmus Koreába, és a kentosi japán küldöttek közreműködtek abban, hogy eljusson végül egészen Japánba is. Azonban a dinasztia vége felé már negatív megítélése lett a külföldi behatásoknak. 845-ben a Tang császár (Wuzong) teljesen elhatárolódott minden „idegen” vallástól, mint például a keresztény nesztorianizmus, a zoroasztrizmus, és a buddhizmus, azért, hogy támogassa a helyi taoizmust. Az egész birodalomban elkobozta a buddhisták vagyonát, elpusztította a kolostorokat és a templomokat és kivégezte a buddhista papokat. Ezzel egy időre véget ért a buddhista kultúra uralkodása. Úgy tartják, hogy Vu-cung császár nem bírta a buddhista szerzetesek látványát, akikről azt vallotta, hogy adókerülők. 845-ben elrendelte 4600 buddhista kolostor és 40 000 templom lerombolását. Több mint 400 000 buddhista szerzetes és apáca vált paraszttá és meg kellett fizetniük a „két adót” (gabona és ruha). Vu-cung idegen vallásnak tekintette a buddhizmust és ugyanezen oknál fogva üldözte a Kínában élő keresztényeket is. David Graeber szerint a buddhista szervezetek rengeteg nemesfémet gyűjtöttek össze, amelyre szüksége volt a kormánynak a pénzügyi stabilitás megalapozásához. Az ősi kínai buddhizmus ezután soha nem volt már képes eredeti formáját visszanyerni. Azonban, mintegy száz évvel a nagy buddhistaüldözés után a Szung-dinasztia uralkodása alatt (1127–1279) újra feléledt a buddhizmus. A Szung-dinasztia korszaka két különálló időszakból áll: az északi és a déli Szung. Az északi Szung-dinasztia idején (��, 960–1127) a főváros Piencsing volt és a császáruk uralta egész belső Kínát. A déli Szung-dinasztia (��, 1127–1279) időszaka onnantól számít, amikor elvesztették az irányítást Észak-Kína felett. A déli Szung-dinasztia fővárosa Linan (a mai Hangcsou) volt. Annak ellenére, hogy hatalmas területeket veszítettek és az ősi kínai civilizáció bölcsőjének számított területek sem tartoztak már hozzájuk, a Szung gazdaság nem hevert romokban. Itt élt ugyanis a lakosság hatvan százaléka és itt volt a művelhető földek többsége is. A Szung-dinasztia idejében a közigazgatás a csan buddhizmust (�) használta arra, hogy megszilárdítsa hatalmát a vidéken. Így válhatott a csan a kínai buddhizmus legnagyobb szektájává. A dinasztia első időszakában a csan Tiszta Föld szinkretizmus volt az uralkodó mozgalom. A buddhista ideológia összefonódott a konfucianizmussal és a taoizmussal, részben a buddhista szövegekben meglévő kínai filozófiai kifejezések miatt. Több konfucianista tudós igyekezett újra megfogalmazni a konfucianizmust neokonfucianizmusként. A Szung-dinasztia idején, 1021-ben, a feljegyzések szerint közel félmillió (458 855) buddhista szerzetes és apáca élt és tevékenykedett a kolostorokban. Ezek közül 397 615 volt szerzetes és 61 240 volt apáca. Korea A buddhizmus Kínán keresztül 372-ben jutott el a Koreai-félszigetre. Ekkor a sámánizmus volt a helyi koreai vallás. Nem látszott konfliktus a természettisztelet rítusaival, ezért a buddhizmus összekeveredett a sámánizmussal. Azok a hegyek, amelyeket a buddhizmus előtti időkben a szellemek lakóhelyének hittek, a buddhista templomok helyeivé váltak. A koreai buddhizmus elfogadta a koreai sámánizmus főbb szellemeit, és még manapság is több templomában tisztelik ezeket a szellemeket. A buddhizmusnak és a sámánizmusnak ez a keveréke vált koreai buddhizmusként ismertté, noha Buddha alapvető tanításai megmaradtak. Pekcsében 384-től, Sillában 535-től államvallás. Bár kezdetben széles elfogadottságot élvezett, még állami ideológiaként is támogatták, a buddhizmus Koreában erős elnyomatást szenvedett el a Csoszon-dinasztia idején, ami több mint ötszáz évig tartott. Ebben az időszakban a buddhizmustól a neokonfucianizmus vette át a dominanciát. Csak miután a buddhista szerzetesek segítettek visszaverni egy japán inváziót a 16. század végén, állt meg a buddhizmus üldözése. Ennek ellenére a buddhizmust elnyomott maradt a Csoszon-dinasztia végéig. A pozíciója valamennyit javult ezután a gyarmati időszakban (1910–1945). A második világháborút követően pedig a koreai buddhizmus ismét bizonyos mértékű elfogadottságot nyert. Japán Az indiai szubkontinensről Kína és Közép-Ázsia kölcsönhatása révén jutott el a buddhizmus Japánba. Jelentős szerepet játszott a folyamatban Csang Csien i. e. 138 és i. e. 126 közötti utazásait követően a selyemút megnyitása. A buddhizmust hivatalosan i. sz. 67-ben vezették be Kínában. A történészek egyetértenek abban, hogy az 1. század közepére a dharma eljutott a Huai-folyó területére is. Egy kínai lelkész ajánlotta a Vinaja rendszert a japán buddhizmus számára 754-ben. Ennek eredménye képen nagy sebességgel fejlődött ki a szigetországban a buddhizmus. Szaicsó és Kúkai, japán szerzetesek Kínai utazásuk során találkoztak a buddhizmussal, majd áthozva Japánba megalapították a japán buddhizmus két fontos ágát, a tendait és a singont. Mivel Japán a selyemút egyik végén volt, képes volt megőrizni a buddhizmusnak sok fajtáját, amik Indiából később eltűntek, és amelyeket Közép-Ázsiában és Kínában erősen elnyomtak. 710-től kezdve rengeteg templom és kolostor épült a fővárosban, Narában. Ekkor nőtt ki a földből az ötemeletes Hórjúdzsi pagoda és a Kófukudzsi templom. Számtalan festmény és szobor készült, gyakran kormányzati támogatással. A japán buddhista művészeti alkotások különösen gazdagok voltak a 8. és a 13. század között a Nara-, a Heian- és Kamakura-korokban. A 12–13. századi Kamakura-kor lázadásokkal teli időszak volt, amelyben az ország irányítása a császári arisztokráciától a szamurájok kezébe került. 1185-ben alapították meg a Kamakura sógunátust (Kamakura-bakufu). Ebben a korban két olyan iskola jött létre, amelyek az országra a legnagyobb hatást gyakorolták. Az egyik az amidisták (Amida Buddha nevéből, szanszkrit: Amitábha Buddha) Tiszta Föld iskolái voltak, amelyet olyan tudósok és szerzetesek fémjeleztek, mint Gensin vagy Hónen. A másik az ezeknél filozófikusabb zen iskolák voltak, amelyekhez olyan szerzetesek tartoztak, mint Eiszai vagy Dógen. Ebben a korban kezdte el tanítani Nicsiren a Lótusz szútrát, amelyből később különálló iskola jött létre (nicsiren buddhizmus). Az 1868-as Meidzsi-restauráció során a kormány hozzáállása erősen buddhista ellenes volt. Igyekeztek kiirtani a buddhizmust Japánból és a sintó vallást újra felemelni, mivel a ország szerte erősen összefonódott a buddhizmus és a sógunság. A Meidzsi-korban (1868–1912) az 1868-as puccs után japán felhagyott a feudális rendszerrel és nyitottak a nyugati modernizmus felé. A sintó lett az államvallás. A buddhista intézmények fenyegetőnek érezték a nyugati világot és kihívásnak, így csak egy egyszerű választásuk maradt. Vagy alkalmazkodtak, vagy elbuktak. A rinzai és a szótó zen az alkalmazkodást választották, más iskolák elbuktak. Az 1872. áprilisi kiáltvány eltörölte a buddhista papok fogadalmi kötelességét és onnantól kezdve házasodhattak és ehettek húst. A szerzetesek számára megengedett világi életmód mellett újra feléledt a császárság és kialakult az állami sintó vallás. A buddhizmus kiszorult a társadalom legszélére. A második világháború után megnövekedett a buddhista papok iránti igény, akik éltették az elesett katonákat, temetési szertartásokat vezettek. Ennek ellenére a világiasodás és a materializmus miatt a buddhizmus és a vallás tovább hanyatlott. A 20. századi Japánban megnövekedett a háború utáni mozgalmak száma és tovább hanyatlott a buddhizmus. Évente mintegy száz buddhista szervezet tűnik el a szigetországban. A valláskövetők száma 1990 óta 77,9%-ról 66,3%-ra csökkent 2011-re. A japán temetések közel 90%-a még így is a buddhista szertartásokat követi. 1963-ban Tamamuro Taidzso ezt a jelenséget temetkezési buddhizmusnak nevezte, amelyben az emberek számára a buddhizmus nem fontos a hétköznapokban, csupán a temetések alkalmával. A hagyományos buddhizmus szertartásos gyakorlatai ellenére a háború utáni Japánban a szoka gakkai világi követői által feltámasztott nicsiren buddhizmus feléledőben van. Az elmúlt ötven év alatt a tagok száma 3000-ről több mint 8 millióra nőtt és iskolákat, főiskolákat, egy egyetemet és kulturális intézményeket is létrehoztak. Tibet A tibeti hagyomány szerint az Om mani padme hum mantrát tartalmazó Kárandavjúha-szútra egy kincsesládában érkezett az égből, Lha Thothori Nyancen, a 28. tibeti király palotájának tetejére. Vita tárgyát képezi ugyan, hogy Szongcen Gampo király (aki 650-ben hunyt el) milyen szinten foglalkozott a buddhizmussal, az azonban ismert, hogy a kínai Tang-dinasztiába tartozó, buddhista Vencseng hercegnőt vette feleségül. A hercegnő magával vitt egy Sakjamuni Buddha-szobrot Tibetbe. Tibeti forrásokból ismert az a tény, hogy a király utódai közül sokan buzgó buddhistává váltak. Az is kiderül a szövegekből, hogy a kínai buddhisták jelentős misszionáriusi aktivitást végeztek Tibetben. Az indiai buddhistákkal ellentétben a kínai hittérítőket uralkodójuk nem támogatta. A tibeti legenda hagyománya szerint Szongcen Gampo is egy nepáli buddhista hercegnőt (Bhrikuti) vett el. A 8. század második felére már úgy tekintettek rá, mint Avalókitésvara bodhiszattva megtestesülésére. Szongcen Gampo utódai kevésbé voltak lelkesek a buddhizmus terjesztésében, azonban a 8. században Triszong Decen király (755–797, a „tibeti Asóka”) azt már államvallássá tette. Ő építette az első kolostorokat is Tibetben, többek között a jelentős szamjei buddhista kolostort is. Indiából buddhista tudósokat hivatott az udvarába, ezzel biztosította, hogy a tibeti buddhizmus az indiai irányzatokat kövesse a kínaival szemben. Az ő korában érkezett Tibetbe Sántaraksita, jógácsára-szvátantrika-madhjamaka filozófus, aki az észak-indiai egyetemi tradíciókat képviselte, és tanítványa Kamalasíla is. Sántaraksita később visszautazott Indiába, mivel túl nehéznek találta a rászabott feladatot, őt a híres tantrikus misztikus, Padmaszambhava követte, aki rendkívüli jelentőségű szövegeket írt (termák=„ami elveszett”), melyek közül néhányat elrejtett, hogy csak későbbi ún. tertönök (megtalálók) találják meg azokat. Padmaszambhava később a Tibetbe visszatért Sántaraksitával együtt alapította meg a Nyingma iskolát. Innentől a tibeti buddhizmus története jól ismert. Hivatalosan a buddhizmus viszonylag későn érkezett Tibetbe, a 7. század folyamán. Túlsúlyban volt a mahájána és a vadzsrajána egyik színezete, amely dél felől, az indiai Pála Birodalom egyetemeiből érkezett. Szarvásztiváda befolyás érkezett délnyugatról (Kasmír) és északnyugatról (Hotan). Jóllehet ezek a gyakorlók nem tudták fenntartani jelenlétüket Tibetben, szövegeik hatása érezhető a tibeti buddhista kánonban. A tibetiek számára majdnem kizárólagos forrást jelentett a hinajána buddhizmus („kis szekér”) számára. Ennek egyik korai iskolája volt a múlaszarvásztiváda, amely a tibeti vinaja szellemi forrása volt. Nagy hatással volt a helyi buddhizmusra a Kína felől érkező csan buddhizmus, ám kisebb jelentőséget tulajdonítottak neki a korabeli politikai események során. Már a kezdetektől ellentétben állt a buddhizmus az ősi, sámánista jegyeket mutató bon (vagy bön) vallással, amelyet támogatott a helyi nemesség, de csak Ralpacsen király uralkodása (817–836) alatt érte el fénykorát. A fordításokhoz használt terminológiát egységesítették 825 körül, így a fordítási módszer irodalmi szintre került. Annak ellenére, hogy a buddhista befolyás erősen lecsökkent Langdarma király (836–842) uralkodása során, az azt követő évszázadokban hatalmas erőfeszítéseket tettek az indiai források összegyűjtésére. Ezek közül sok már csak tibeti fordításban maradt fenn. A tibeti buddhizmus erős hatást gyakorolt a 11. századtól a közép-ázsiai népekre, főleg Mongóliában és Mandzsúriában. A mongol Jüan-dinasztia és a mandzsúriai Csing-dinasztia (Kína) állami vallássá tette a buddhizmust. Az egyik legjelentősebb vallásújító Congkapa volt, aki Atísa útmutatásait követve jelentős reformokat hajtott végre a szerzetesi szabályok terén. A reformok célja a kadam tisztaságának visszaállítása volt, ezért megtiltotta a tisztségek öröklődését, megszüntette azokat a gyakorlatokat, amiknek nem volt előzménye indiai forrásokban, visszaállította a szerzetesi nőtlenséget. Kolostorokat alapított, amelyek az új rend (gelug) első bázisai lettek. Ahogy a többi rendnél is szokás volt, a rendfőnököket saját reinkarnációi követték a vezető poszton, Congkapa harmadik utóda, Szönam Gyaco pedig a mongol nagykántól a dalai (óceán) láma (tanító, guru) nevet kapta. A renden belül 1578-ban vette fel a dalai láma címet. A mongol illetőségű negyedik dalai láma kinevezésével sikerült elérni, hogy a mongol buddhisták a gelug rend hívei legyenek. Az ötödik dalai láma (1617–1682) idején lett vezető iskola a gelug (az addig vezető karma rend hatalmának megszerzésével már nemcsak vallási, hanem politikai vezető szerepet kapott) – az ezt az iskolát követő dalai láma is ettől az időszaktól lett Tibet vallási és politikai vezetője. A dalai lámát tekintik az együttérzés bodhiszattvája megtestesítőjének (szanszkrit: Avalókitésvara, tibeti: Csenrezig). Tibet 1950-ig képes volt megőrizni függetlenségét, ekkor azonban a kínai megszállás után elvesztette azt, és Kína egyik tartománya lett. 1959-ben a dalai láma az elnyomás elől Indiába menekült. Bár 1966 és 1979 között nemcsak a vallás, hanem a tibeti népviselet is tiltott volt, azóta az ezredfordulóig eltelt időszakban szigorú szabályok között, de engedélyezték a korlátozott vallásgyakorlást. Az Indiába menekült tibeti kormány új területe az észak-indiai Dharamszala városa volt. Nehru miniszterelnökkel létrehoztak az indiai oktatásügyi minisztériumon belül egy tibeti oktatással foglalkozó független társaságot. India területén ma már létrehozták a tibeti buddhizmus legfőbb iskoláinak fő anyakolostorait, mint például a Dordzse Drak, a Szakja és a Ganden kolostort és nyugati országokban is egyre több tibeti buddhista kolostor épül. Délkelet-Ázsia A buddhizmus Délkelet-Ázsiába egyrészt közvetlenül Indiából érkezett tenger keresztül, valamint a teljes első évezred során, közvetlen módon Közép-Ázsiából és Kínából. A 12. század előtt Thaiföld, Burma, Laosz és Kambodzsa területein számos Indiából érkező buddhista szekta dominált, amelyek között a mahájána buddhizmus is szerepelt. A 7. században Jicsing korabeli utazásai során feljegyezte, hogy ezen a területeken az indiai buddhizmus minden formája virágzott. Az 1. század során a selyemút forgalmát részben korlátozta a közel-keleti Pártus Birodalom felemelkedése, amit a rómaiaknak nem sikerült legyőzni. Ez éppen akkor történt, amikor Róma kezdett rendkívüli gazdagságra szert tenni és az ázsiai luxuscikkek iránti kereslet erősen megnövekedett. Ez az igény felélesztette a tengeri kapcsolatokat a Mediterráneum és Kína között. Ezután az áruforgalom révén kereskedelmi központok jöttek létre, gyakran politikai közbenjárásra. India erős hatással volt közben a délkelet-ázsiai országokra. Kereskedelmi utak kötötték össze Indiát a déli Burmával, Thaifölddel, alsó-Kambodzsával és Dél-Vietnámmal. Rengeteg tengerparti települést városiasodott ekkor. Több mint ezer évig az indiai befolyás volt a legfőbb tényező, amely bizonyos szintű egységesedéshez vezetett a térségben. A páli és a szanszkrit nyelvek és az indiai írás, valamint a théraváda és a mahájána buddhizmussal, a brahmanizmus, és a hinduizmus közvetlen kapcsolat révén került átadásra. Az 5-től a 13. századig Délkelet-Ázsiában nagyon hathatós birodalmak voltak, amelyek aktívan hozzájárultak a buddhista építészethez és művészi alkotásokhoz. A legfőbb buddhista befolyás azonban közvetlenül a tengeren keresztül érkezett az indiai szubkontinens felől, ezért ezek a birodalmak lényegében a mahájána hitet kezdték el követni. Délen a Srívidzsaja birodalom és északon a Khmer Birodalom versengtek egymással. Az ő művészeteik jól kifejezik a gazdag mahájána bodhiszattvák panteonját. Srívidzsaja Birodalom (7–13. század) A buddhizmus körülbelül az i. sz. 2 század környékén érkezett az indonéz szigetvilágba. A területen a buddhizmus története szorosan összefügg a hinduizmus történetével, mivel az indiai kultúra által befolyásolt több birodalom kialakulása is egybeesik ezzel az időszakkal. A térségben hatalmas buddhista birodalmak keletkeztek és pusztultak el, úgy mint a Szailendra-dinasztia, a Mataram Királyság és a Srívidzsaja birodalmak. Az 1. század elején, az India és Indonézia közötti tengeri selyemút kialakulásával érkezett meg a buddhizmus az indonéz szigetvilágba. Egyes kínai forrás szerint egy Jicsing nevű kínai szerzetes indiai zarándokútján tért be a hatalmas Srívidzsaja tengeri birodalomba Szumátra szigetén a 7. században. A birodalom a térség buddhista oktatási központjának számított. Neves helyi buddhista tudós volt Dharmakírti, a Szailendra-dinasztia egyik hercege, aki Szumátrán született. Dharmakírti később Indiába költözött, ahol a híres Nálanda Egyetem egyik tanára lett és neves költő. Újraértelmezte és továbbdolgozta Dignága buddhista logikáját és jelentős brahman tudós és buddhista vált belőle. Irányadó elméleteit átvette tibeti buddhizmus, amelyek ma is az alapvető tantervek részét képezik a kolostori egyetemeken. Az Indonéziába látogató neves buddhista tanítók közé tartozik még Atísa, a nálandai Dharmapála és a dél-indiai Vadzsrabodhi. Srívidzsaja volt az indonéz történelem leghatalmasabb buddhista birodalma. Több buddhista világörökségi helyszín található Indonéziában, közöttük a 8. századi közép-jávai Borobudur mandala emlékmű és a Sevu templom, a nyugat-jávai Batudzsaja és Szumátrán a Muaro Dzsambi, a Muara Takusz és a Bahal templomegyüttesek, valamint számos szobor és felirat az indonéz hindu-buddhista királyságainak korai időszakából. A Kediri, a Szinghaszari és a Madzsapahit birodalmak korában a buddhizmus a hinduizmussal együtt volt a királyok hivatalos államvallása. Egyik-másik király jobban kedvelte ugyan a hinduizmust, a két nagy vallás között mindig harmónia, tolerancia volt és még szinkretizmust is támogatták, ahogy az indonéz nemzeti mottóban is szerepel (Bhinneka Tunggal Ika). Jáva ókori időszakából is rendkívüli minták maradtak fent a buddhista művészetekből, úgy mint például a Pradzsnyápáramitá szobor és Vairócsana Buddha, Padmapani boddhiszattva és Vadzsrapáni szobra a Mendut templomban. A 13. században jelent meg az iszlám a szigetvilágban és a 16. század végére, átvette a hatalmat a hinduizmus és a buddhizmus felett Jáva és Szumátra szigeteken. Khmer Birodalom (9–13. század) A buddhista Szailendra királyság Kambodzsát fennhatósága alá vonta a 8. század végén és a 9. század elején. II. Dzsajavarman (802-869), az Angkor Birodalom első igazi khmer királya, isten-királynak kiáltotta ki magát és Siva egyik megtestesülésének. Mindemellett egyre barátságosabbá és támogatóbbá vált a mahájána buddhista hatásokkal szemben az egész birodalomban. A buddhizmusnak ez a formája hasonlított Pála Birodalom bengáli buddhizmusára és az észak-indiai Nálanda Egyetem irányzatára. A Szailendra-dinasztia korában épült a jávai Borobudur (750–850) mahájána buddhista kolostor. Úgy tűnik, hogy Borobudur inspirálta a későbbi Angkor projektet Kambodzsában, első sorban Angkorvatot és Angkorthomot. Az Angkor kori Kambodzsa elsődleges buddhista irányzata a mahájána volt, erős tantrikus tendenciákkal. Az Angok birodalom erősödésével erősödött a térségben a buddhizmus befolyása is. Joszavarman templomokat építtetett 887–889 között, amelyek a Meru-hegyet ábrázolják, a világ misztikus tengelyét. Ezek közül a templomok közül a legnagyobb a Phnom Kandal vagy „Központi hegység”, amely az angkori komplexumhoz közel fekszik. Vietnám Ellentétes elméletek léteznek arról, hogy vajon a buddhizmus legelőször az i. e. 3–2. században érkezett-e Vietnámba Indiából, vagy csak az i. sz. 1–2. században Kínából. A 2. század végére Vietnám már jelentős regionális buddhista központnak számított (feltehetően mahájána), amelynek legfőbb városa Luy Lâu (ejtsd körülbelül: Lui Leu) volt, a mai B�c Ninh tartományban, Hanoitól északkeletre. Luy Lâu volt Giao Ch� (kb: Zao Csi – Vietnám korábbi neve) fővárosa, amely népszerű volt az Indiából Kínába tartó buddhista szerzetesek körében. A szerzetesek követték a tengeri kereskedelmi útvonalat. Számos mahájána szútrát és ágamát fordítottak kínai nyelvre ebben a központban, közöttük a Negyvenkét fejezetes szútrát és az ánápánaszati légzéses meditációt. Az ezt követő közel kétezer évben Vietnám és Kína kulturális, filozófiai és vallási örökségeinek jellegzetességei hasonló vonásokat mutatnak. Ez köszönhető egyrészt a földrajzi helyzetüknek (szomszédok), illetve annak, hogy Kína a történelem során már kétszer is magához csatolta Vietnámot. Emiatt a vietnámi buddhizmus erősen kapcsolódik a kínai buddhizmushoz és jól megfigyelhetők a Szung-dinasztia utáni kínai buddhizmus átalakulásának hatásai is. Mindemellett, mivel Vietnám a középkorban egy időre bekebelezte a Khmer Birodalmat, a khmer lakosságon keresztül beszivárgott az országba a théraváda buddhizmus is. A Đinh-dinasztia (968–980) idején a buddhizmus hivatalos vallássá vált (971 körül), emiatt valószínűsíthető, hogy a kor királyai nagyra tartották ezt a vallást. A korai Lê-dinasztia (980–1009) hasonló irányelvek mentén folytatta az irányítást. Ebben az időben sok képzett buddhista szerzetes áramlott az újonnan függetlenedett államba, amelyben az ország felépítéséhez szükség volt egy biztos, máshol már népszerű ideológiai bázisra. A későbbiekben ezt a szerepet a konfucianizmus töltötte be. A vietnámi buddhizmus a Lý-dinasztia (1009–1225) idején élte fénykorát. A dinasztia alapítója, Lý Thái T� egy buddhista pagodában nőtt fel. A dinasztia összes királya buddhista vallású volt. A Tr�n-dinasztia (1225–1400) idejére a buddhizmusnak már osztoznia kellett az egyre nagyobb teret hódító konfucianizmussal. A 15. századra a buddhizmus fokozatosan elvesztette a népszerűségét az uralkodói körökben, jóllehet a tömegek számára továbbra is kedves maradt. A hivatalnokok eretneknek és hiábavalónak kiáltották ki a buddhizmust. Legközelebb csak a 19. században, a Nguy�n-dinasztia idején emelték vissza a buddhizmust hivatalos vallássá. A buddhizmus Nyugaton 19. század A 19. században a nyugati gondolkodók figyelmét felkeltette a buddhizmus (más nem európai vallással és filozófiával együtt), amelyről keresztény hittérítők, kutató tudósok, felfedezők és egyéb világi utazók műveiből értesültek. A filozófusok közül Schopenhauer, német filozófus, a saját filozófiai rendszerének kidolgozása előtt tanulmányozta a buddhizmust és az ázsiai vallásokat. Az amerikai Henry David Thoreau francia nyelvről lefordított egy buddhista szútrát angolra. Gyakran szokták hasonlítani a buddhizmushoz Friedrich Nietzsche filozófiáját, aki az 1895-ös Antikrisztus című művében éltette a buddhizmust, és a „kereszténységnél százszor realisztikusabbnak” nevezte. Robert Morrison szerint abban hasonlít a két világnézet, hogy mindkettőben az ember van a középpontban egy isten nélküli kozmoszban és egyik sem keresi külső lény vagy erő segítségét a létezés problémájának megoldásához. A század második felében szélesebb körben felfigyeltek a buddhizmusra nyugaton, például Lafcadio Hearn írásain keresztül. Ekkoriban kezdődtek nyugaton az első áttérések a buddhizmusra, például a teozófia szülőatyja Henry Steel Olcott és Helena Blavatsky, akik 1880-ban vettek menedéket Srí Lankán. 20. század A nyugati hallgatóságot hamarosan keletről érkező emigráns tudósok tanították. Amerikába például legelőször kínai papok érkeztek. A vasút építésénél segédkező emigránsok a nyomvonal mentén több templomot is alapítottak. Hawaii szigetére és Kaliforniába japán bevándorlók érkeztek, akik 1899-ben megalapították a később Amerika Buddhista Egyházai névre keresztelt szervezetet. Az 1890-es évek végén jelent meg legelőször a buddhizmus a mai Magyarország területén, amikor Hollósy Simon festő testvére, Hollósy József menedéket vett és megírta a Buddhista Kátét (1893). Mednyánszky László festő Feszty Árpád körképének tájvázlatain dolgozott Máramarosszigeten, ahol Hollósy József vezetésével kialakult egy buddhista kör, amelynek köszönhetően a buddhizmus tanításai mélyen megérintették Mednyánszkyt. Ennek hatására élete hátralevő részét a buddhizmus eszmerendszerének szentelte. Mednyánszky az első volt, aki a buddhista szellemiséget a művészetben a színek játékával és a témák kiválasztásával közvetítette a nyugatiak számára. Egy másik közösség Budapesten működött 1931 és 1935 között. Legfőbb egyénisége Vágó László pesti nagykereskedő és Boromissza Tibor festőművész volt. A pecsétjükön Buddha alakja látható egy székelykapu alatt, amelyet körbevesz egy „Magyar Buddhisták” felirat. Gárdonyi Géza író is hitt a lélekvándorlásban, és egy időben buddhista akart lenni. Magyarországon az első hivatalos buddhista közösség (szangha) 1951-ben alapult Hetényi Ernő révén, akit 1938-ban avattak fel Németországban. A magyarországi Buddhista Misszió megalakulásának tényleges dátuma 1952. február 18. Az első buddhista templom Európában a német Buddhista Ház (Das Buddhistische Haus) volt, amelyet Paul Dahlke alapított 1924-ben Berlinben. Dahlke az első világháború előtt tanult buddhizmust Srí Lankán. A Bardo tödol (közismertebb nevén a „Tibeti halottaskönyv”) első angol nyelvű fordítását 1927-ben (a magyar nyelvű csak 1984-ben jelent meg) adták ki, és az 1935-ös kiadás szövegmagyarázatát nem más, mint Carl Jung készítette. Ez a könyv állítólag rengeteg nyugati embert irányított a tibeti buddhizmus irányába. Nyugaton ezoterikus társaságokat hoztak létre, a tudósok ázsiai nyelveket tanultak (mint például Max Müller), és egyre jobb fordítások készültek ázsiai művekről. Hermann Hesse is komoly érdeklődést tanúsított a keleti vallások iránt. Az amerikai beatnemzedék egyik írója Jack Kerouac ismert buddhista íróvá vált a Dharma hobók című művével. A hippi nemzedék megjelenése a világ kulturális újraértékelését hozta az 1960-as évek végétől az 1970-es évek elejéig, amely a buddhizmus újbóli felfedezéséhez is vezetett. A második világháború után kialakultak a nyugati buddhizmus főbb jellegzetességei. Amerikában erőteljes lendületet vett a zen buddhizmus – elsősorban Szuzuki Sunrjú és Philip Kapleau zen mestereknek köszönhetően –, majd a Srí Lankán megalapított vipasszaná. Az 1970-es években a tibeti buddhizmus tett szert hatalmas népszerűségre. Ez első sorban annak volt köszönhető, hogy a nyugati média szimpatizált a „tibeti üggyel”. A következő évtizedben tibeti lámák hoztak létre saját oktatási központokat, úgy mint a Karmapa (Rangdzsung Rigpe Dordzse), Csögyam Trungpa, Gese Wangyal, Lhundub Szopa, Decsung rinpocse, Szermej Khenszur Loszang Tharcsin, Tarthang Tulku, Jese láma, Tubten Zopa Rinpocse, Szakja trizin és Gese Kelcang Gyaco. Nyugaton talán a leggyakrabban látható buddhista tanítómester a sokat utazó Tendzin Gyaco, a jelenlegi dalai láma, aki eddig hét alkalommal járt Magyarországon. Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben. Az egykori tibeti vallási és világi vezető 2011-ben, többéves előkészítés után, önként lemondott világi tisztségéről. A 14. dalai láma előadásokat és nyilvános beszédeket tart az év minden időszakában, különböző helyszíneken. Az őt körülvevő rajongás miatt sokszor rocksztárhoz szokták hasonlítani. Magyarországon ezidáig hét sztúpát (emlékhelyet) építettek: Budapesten kettőt, Budakeszin, Bükkmogyorósdon (Csernelyben), Zalaszántón, Tar községben és Becskén. A három nyilvánosan megtekinthető sztúpa a zalaszántói (ez a legnagyobb; Zala megye), a tari és a (legújabb) becskei (e két utóbbi Nógrád megyében); a további négy közül pedig kettő Budapesten, egy Budakeszin, egy pedig Bükkmogyorósd mellett, Úszón található (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biri településen is található egy építmény, amelyet 2010-ben emeltek. Megjegyzések Alexander Berzin szerint „A buddhizmus sramana iskolaként indult, amely az újjászületést formázó erőként a karmát ismerte el, míg elutasította a lélek létezését, amelyet más iskolák állítottak. Ezen felül Buddha a logikát és az érvelést megszabaduláshoz vezető ösvény részeként fogadta el, bár nem olyan súlyos etikai viselkedés mellett, mint a dzsainizmusban. Így a buddhizmus elkerülte a korábbi négy sramana iskola szélsőséges nézeteit”. Lásd "Ambattha-szutta", Dígha-nikája 3. szuttáját, ahol Vadzsrapáni megrémiszt egy arrogáns, fiatal brahmant, amely által a Kasatriják felsőbbrendűvé váltak a brahminoknál. Tan, Piya: Amba��ha Sutta. Theme: Religious arrogance versus spiritual openness (PDF). Dharma farer, 2009. december 21. [2016. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 10.). 2013-ban Robert Coningham történész a Lumbiniben található Májá déví templomnál rátalált egy Bodhigara névre keresztelt fa maradványaira, amely i. e. 550-ből származik. Feltételezése szerint a lelet egy buddhista sírhelyből való. Amennyiben ez igaz, akkor Buddha korát korábbra kell helyezni. Más régészek egyelőre óvatosak, mivel a lelet származhat buddhizmus előtti fa imádatból is, ami miatt további kutatások szükségesek.Richard Gombrich egyenesen „fantáziálásként” jellemezte Coningham elméletét és megjegyezte, hogy Coningham nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel a korai buddhizmus történetével kapcsolatban.Geoffrey Samuels rámutatott, hogy mind a korai buddhizmusra, mind a dzsainizmusra jellemző volt az ún. jaksa-imádat (különféle szellemlények) és néhány jaksát „átvett” a buddhizmus is – közismert példának számít Vadzsrapáni Egyes forrásokban Kapilavasztut említik Buddha szülőhelyeként. Gethin álláspontja a következő: „A legkorábbi buddhista források szerint Gautama Sziddhártha, a helyi törzsfőnök fia Kapilavasztuban (páli: Kapilavatthu) született, a mai indiai-nepáli határon”. Gethin 14. o. A buddhista hagyomány szerint, a Nidanakatha alapján, A Buddha születéstörténeteit bemutató Dzsátaka mesék bevezetője szerint Gautama Lumbiniben született, a mai Nepál területén. Az i. e. 3. század közepén Asóka király állapította meg, hogy Gautama Lumbiniben született, ahol ezután oszlopot emeltetett a következő felirattal: …„itt született Buddha, a Sájkák (Sákjamuni) bölcse”. Egyes kőfeliratok alapján azt is feltételezik, hogy Lumbini az India keleti partján fekvő Orisza állambeli Lumbei, Kapileszvar falu is lehetett. Hartmann erről a feltételezésről úgy vélekedik, hogy „a feliratokat általánosan hamisnak tartják (…)" Sicar-t idézi: „Szinte semmi kétség, hogy a kapileszvarai feliratok készítői az említett hasonmásról másolták nem sokkal 1928 előtt”. Kapilavasztuban nőtt fel: Gethin nem ad meg semmilyen forrást ezzel kapcsolatban. Zacharias P. Thundy nyelvész szerint Hörk József Tamásy Hörk József (Likér (Gömör-Kishont megye), 1848. március 7. – Pozsony, 1910. február 16.) evangélikus igazgató-tanár, egyháztörténész, egyházi szakíró. Élete Szegény nemes szülők gyermekeként jött a világra, atyja a rima-murányvölgyi vasműegyesület gyárának gondnoka volt. Szülei később a málnapataki gyárhoz (Nógrád megye) helyeztetvén át, Hörk tanulmányait Losoncon kezdte; azután a német nyelv tanulása végett 1857 őszén Lőcsére ment és ott járta a gimnázium I. és II. osztályát. 1859-ben Rimaszombatba a III. és IV. osztályba, 1861 őszén pedig az V.-be Eperjesre adták szülei; itt végezte a VI-VIII. osztályokat is 1865. július 5-én. Három évig ugyanott befejezte a teológiai szaktanulmányt és 1868. július 25-én Iglón hitjelölti vizsgát tett; szeptembertől 1869 augusztus közepéig nevelő volt Orosz Sándor házánál. Innét Losoncra ment az evangélikus algimnáziumhoz tanárnak. 1870. augusztus 15-én Pesten letette a gimnáziumi tanári vizsgát, majd vallástanár és gyakorló tanító lett a losonci tanítóképzőnél; 1872. december 30-án a felső-pokorágyi (kishonti evangélikus esperesség) egyházba lelkészül választatván, 1873. február 18-án felszentelték. 1876. november 14-én Eperjesre választották meg teológiai rendes tanárnak. Mielőtt tanszékét elfoglalta, az evangélikus Tiszakerület költségén, beutazta Németország egy részét és meglátogatta a nevesebb egyetemeket. 1877. szeptember 1-jén megkezdte Eperjesen előadásait; 1878. augusztus 28-án teológiai tanári vizsgát tett Rimaszombatban. 1878-ban a kerületi tanodai bizottság tagjává, 1879-ben az evangélikus kerületi kollégiumi jogakadémián ny. rendkívüli tanárrá, evangélikus tiszakerületi és sáros-zempléni esperes levéltárnokká, a teológiai önképző- és önsegélyző egyesület elnökévé, 1883-ban a sáros megyei jótékony nőegylet titkárává, a kollégiumi jogikar jegyzőjévé, 1884-ben az eperjesi dalegylet elnökévé, a magyar-német egyház és a magyarságot és népnevelést terjesztő egyesület jegyzőjévé, majd az eperjesi evangélikus kerületi kollégium igazgatójává, az evangélikus egyetemes tanügyi bizottság tagjává választatott. 1885-ben a Tisza-kerületi tanodai bizottság elnökévé, az evangélikus egyetemes papvizsgáló bizottság tagjává, 1888. március 30-tól nyolc évre teológiai dékánná, október 13-án az evangélikus zsinati bizottság tagjává, 1887. január 6-án és 1893. június 3-án a városi képviselő testületben a kollégium képviselőjévé, 1893. június 2-án, 1894. július 24-én és 1895. július 8-án kollégiumi igazgatóvá választották. Írásai Szépirodalmi cikkei a következő lapokban jelentek meg; Heti Posta (1869.), Hazánk és a Külföld (1869-70 ), Üstökös (1870), Nógrád (1871-72. egyik alapítója s rendes munkatársa), Losonczi Lapok (1873-tól, eredeti és fordított beszélyei, tárcacikkei, vezércikkei sat. Tóparti álnév és ? jegy alatt is, két izben a lap helyettes szerkesztője volt), Békésmegyei Hiradó, Rozsnyói Hiradó. Történelmi, társadalmi s egykázi cikkei a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1869. Egyházé vagy az államé az iskola, 1871. Politika a szószéken, 1874. A protestáns papság jövője, 1875. A csetneki ev. kör határozatai, 1879-80 Az ev. isteni tisztelet alapelvei, A szepes-sárosi evang. agenda 1656., Az ev. egyet. theol. akadémiáról, Tételek a nagy-váradi vitázók számára 1545., 1881. A csepregi colloquium 1591., Az újabbkori theologus nevelés alapelvei, 1880-82. vezércikkek, Az egyházi ének ügye a tiszai kerületben, 1884. A reformatio és az iskola, 1887-88. A magyar protestáns tudományos társaság, 1892., 1894. Igazgatói évnyitó beszéd); a Békésmegyei Hiradóban (1874. Alakítsunk tűzoltó-egyletet, Halottak napjára, 1879. Egy darab történet a közelmult időből, 1880. A nagyok: N. Sándor, Julius Caesar, Károly, Harun al Raschid, IV. Henrik és VII. Gergely, N. Alfred, A keresztes háborúk, I. Frigyes, III. Abd-Errahmann, Habsburgi Rudolf, l. Miksa és a fölfedezések); a Prot. Pap-ban (1880. Miért oly kevés mainap a boldog ember?, Lassan a bizalommal, 1880-81. és 1886. egyházi beszédek); a Sárospataki Lapokban (1882. A szószék aesthetikája, 1883. A vallás és az emberi tudás határai, 1884. Goethe vallásos világnézete); a Sárosmegyei Közlönyben (1883. Vandrák András, Felirat Kossuth Lajoshoz); az Eperjesi Lapokban (1884. A magyarság nyomai Sárosmegyében, 1886. Beszéd Kramarcsik Károly jubileumán Rozsnyón); az Egyetértésben (1884. 274. sz. Benczúr József eperjesi ev. collegiumi tanárnak életrajza); az eperjesi ágostai evangélikus Collegium Értesítőjében (1885. Emlékbeszéd dr. Vandrák András felett); a Pesti Naplóban (1887. 128. sz. Egy eperjesi polgár: Benczur József, volt ev. colleg. tanár), a Prot. Népkönyvtárban (1887. III. Asszonyok babonája, férfiak előítéletei); A mi Otthonunkban (1893. Elbeszélések a magyarhoni protestánsok üldöztetése szomorú korszakából); a Pallas Nagy Lexikonában (melynek szintén munkatársa, I. 1893. Ágostai hitvallás sat.); az Őrállóban (1894. Palásthy Gábor); a Vallás és Egyházban (1894. Női alakok a biblia s a keresztyénség köréből). Munkái A hű lelkipásztor jelleme. Bpest. 1880. Katechetika vagyis vallástanítástan. Bpest, 1880 (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879 ) Liturgika vagyis az isteni tisztelet elmélete. (Egyházi szertartástan.) Eperjes, 1882. (Ism. Prof. Egyh. és Isk. Lap 1883.) A művészet befolyása a társaséletre. Eperjes, 1883. A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.) Emléklap az eperjesi ev. templom és az eperjesi ev. ker. collegium visszaszerzésének 100 éves örömünnepélye alkalmából. Kassa, 1885. A nőről és a nő hármas hivatásáról. Kassa, 1886. Vallástanítási tanterv az elemi ev. iskolák részére. Kassa, 1886. Az ev. Tiszakerület püspökei. (Superintendensei.) Kassa, 1888. Beszédek és értekezések. Kassa, 1889. A hős Keczer András ev. vértanú családja. Bpest, 1890. (A Luther társaság által hirdetett pályázaton első pályadíj-nyertes mű. Luther-társaság kiadványa V. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.) Az egységes középiskola. Szerény terv. Irta egy tanár. Bpest, 1892. A nagysárosi vár ura. Bpest, 1893. (A Luther-társaság által kiírt pályázaton nyertes mű.) Kossuth Lajos Eperjesen. Eperjes, 1894. Az eperjesi ev. ker. Collegium története . Eperjes, 1896. Magyar protestáns egyházjog. Pozsony-Budapest, 1903. Online Helyettes szerkesztője volt a Losonczi Lapoknak (1874. aug. szept. és 1875. aug. szept.) és szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1881. jan. 1-től jún. 30-ig Kéziratban Az örökösök, regény két kötetben 1869., A Világtörténet életrajzokban 1876, Theologiai tudományisme vagyis Encyclopaedia hittanhallgatók számára 1878., Ker. Erkölcstan hittanhallgatók számára, 1878. Homiletika vagyis egyházi szónoklattan 1879., Pastoralis vagyis lelkészi gondozástan. Álnevei és jegyei Egy leendő tag (Nógrád 1871), Tóparti (Losonczi Lapok 187 3-75 és Referens, H., ?., = f., -r-z, -r-), Tamásy József (Heti Posta 1869). Egy tanár (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1892); Málnapataki H. J. (Bártfa és Vidéke 1894), H. J. (Békésm. Hiradó 1880), H = k. (Budapesti Hirlap 1883. szept. 16.) Liu Shaoang Liu Shaoang, kínaiul Liu Sao-ang (���, Liú Shào'áng) (Budapest, 1998. március 13. –) olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó. Élete Magánélete Édesapja kínai, édesanyja magyar. Először az úszással próbálkozott, mint testvére, Liu Shaolin Sándor, majd később rátaláltak a gyorskorcsolya sportágra, ami azonnal magával ragadta a testvéreket. 2006 óta korcsolyázik versenyszerűen, előbb a TRGSE csapatában, majd az SPSC-nél, jelenleg pedig az MTK csapatát erősíti. Beceneve Ádó, amit édesanyja adott neki egy kínai uralkodó után. Sportpályafutása A magyar férfi gyorskorcsolya-váltó tagjaként, 5000 méteres távon Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor és Burján Csaba mellett Sanghajban rendezett rövidpályás gyorskorcsolya világkupán sporttörténeti magyar siker részeseként aranyérmet szerzett. A 2016-os junior világbajnokságon az elődöntőben junior világcsúcsot (40,892) ért el. A döntőben ezüstérmet szerzett. 1000 méteren 4., 1500 méteren 7., a szuper döntőben 5., összetettben 4. helyen végzett. A 2016. évi téli ifjúsági olimpiai játékokon 1000 méteren harmadik, 500 méteren 8. lett. A világbajnokságon 1500 méteren második, 500 méteren harmadik lett. 1000 méteren kiesett a selejtezőben, 3000 méteren ötödik volt. Összetettben a ötödik helyen végzett. A váltóval negyedik helyezést ért el. A 2018-as olimpián 2018. február 22-én az 5000 méteres váltó tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Magyarország a téli olimpiák történetében először nyert aranyérmet. Eredményei Világbajnokság 2015. Moszkva Oroszország csapat ezüstérmes. Világkupa 2014. decemberében Kínában a sanghaji világkupa: 500 m-en lett 8. 2014. Kanada, montréali világkupa: ezüstérmes lett csapatban. 2014. Dél-Korea, Szöul: 500 m-en 8. lett, csapatban 5. 2015. Németország Drezda: csapat ezüst Európa-bajnokság 2015. Hollandia Dordrecht: csapat ezüst. Junior világbajnokság A 2014-es junior világbajnokságon Törökországban, Erzurumban lett csapat ezüstérmes. A 2015-ös junior világbajnokságon Japánban Oszakában 500 m-n 4. helyezett, 1500 m-en 5. helyezett, csapatban 4. Magyar bajnokság 2014-ben országos bajnokság összetett 4. helyezett. 2015-ben országos bajnokság 1500 m: 1. helyezett, 500 m: 2. helyezett, 1000 m: 3. helyezett, összetett 3. Díjai, elismerései Az év magyar rövidpályás gyorskorcsolyázója (2017 ) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018) Zugló díszpolgára (2018) Groove Is in the Heart A Groove Is in the Heart című dal a Deee-Lite formáció debütáló kislemeze a World Clique című albumról, mely 1990 végén jelent meg, és számos országban szerepelt a listákon, viszont a csapat egyszámos előadónak számít, bár voltak sikerei, a debütáló dalt máig nem sikerült felülmúlni. Háttérszereplők A dalt egy igazán jól táncolható szerelmes dal, mely diszkó, funky, és hiphopelemeket is tartalmaz. A dal alapjai Herbie Hancock Bring Down the Birds és Veron Burch Get Up alapjaira épül. A videoklipben Bootsie Collins és Q-Tip a Tribe Called Quest csapatból is szerepelt. A dal az US Hot Dance Club Play listán is szerepelt, illetve a Billboard Hot 100-as listáján. Ausztráliában egy héten át vezette a listát 1990 novemberében. Helyezések A dal az Egyesült Királyságban rekordot döntött, és meg is jelent dupla A oldalas bakelitlemezen, melyen szerepelt a What Is Love című dal, illetve a Groove Is in the Heart Peanutbutter remixe is. A dal 1990 szeptemberében landolt a brit slágerlistákon. A dal a Steve Miller Band The Joker című dalával versenyzett a slágerlistákon, viszont az uralkodó a Deee-Lite volt, és csupán csak egy hellyel alatta volt a The Joker című Steve Miller Band-dal, viszont a lemezeladások jelentősen megnövelték a konkurens dal sikerét, így lecsúszott a Deee-Lite a listákról. A The Joker három hétig volt a slágerlisták élén. Videoklip A dal videoklipjében Q-Tip, Maceo Parker és Bootsie Collins mögött egy rajzfilmszerű háttér látható, a színek, és hátterek állandó váltakozásával. A videót az énekesnő Lady Miss Kier „faux-francia” idézete nyitja, majd a klip végén szintén Lady Miss Kier zárja a videót a Deee Groovy felkiáltással. A dalban természetesen Bootsie Collinsnak is jut egy mondat: „I just wanted you to know that groove is in the heart, and Deee-Lite have definitely been known to smoke... on stage, that is!” A dal egyéb médiákban A dalt számos filmben, videojátékban is felhasználták. Legutóbb a Férj és férj című alkotásban hallhattuk, de volt már filmzene a Charlie Angyalaiban is. Megjelenések 7" U.S Elektra – 7-65930 A Groove Is In The Heart 3:52 B Power Of Love 4:00 MC Single Ausztrália Elektra – 755966613-4 A1 Groove Is In The Heart (Meeting Of The Minds Mix) 5:10 A2 Groove Is In The Heart (Peanut Butter Radio Mix) 3:29 B1 What Is Love? (Holographic Goatee Mix) 4:10 B3 What Is Love? (Rainbow Beard Mix) 4:02 CD Single U.S Elektra – 9 66609-2 Groove Is In The Heart (LP Version) 3:55 Groove Is In The Heart (Peanut Butter Radio Mix) 3:32 Groove Is In The Heart (Meeting Of The Minds Mix) 5:14 Groove Is In The Heart (Jellyjam Beats) 2:12 What Is Love? (Holographic Goatee Mix) 4:13 What Is Love? (Frenchapella) 0:57 What Is Love? (Rainbow Beard Mix) 4:03 Jackson megye (Arkansas) Jackson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arkansas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Newport. Lakosainak száma 17 615 fő (2013. július 1.). Jackson megye Lawrence és Woodruff megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Démophón Démophón (vagy Démophoón), görög mitológiai alak, Athén király, Thészeusz és Phaidra fia. A bitorló Menesztheusz elől apja gyermekkorában testvérével, Akamasszal együtt Euboiába menekítette. A testvérek részt vettek a trójai háborúban. A lerombolt városból kiszabadították nagyanyjukat, Aithrát, akit a Dioszkuroszok hurcoltak el Helené rabnőjének. A harcokban Menesztheusz elesett, Démophón pedig Trója bevétele után visszatért Athénbe, s elfoglalta apja trónját. Leghíresebb tette az volt, hogy menedéket adott a Hérakleidáknak, s az emiatt őt megtámadó Eurüsztheusz ellen megvédte a várost. Ezt az eseményt dolgozza fel Euripidész Héraklidák című tragédiája. Néhány ókori szerző (többek közt Ovidius) Phüllisz mondáját is Démophón nevéhez kapcsolja. Pitch Black Progress A Pitch Black Progress a svéd, melodic death metal stílusú Scar Symmetry második nagylemeze. Az albumot 2005 folyamán vették fel Jonas Kjellgren Black Lounge stúdiójában, Svédország területén, Avestában. Az albumborító tervét Anthony Clarkson dolgozta ki. Az album Európában 2006. április 21-én jelent meg, míg Észak-Amerikában május 2-án, egyaránt a Nuclear Blast gondozásában. Bobby Campbell (labdarúgó, 1937–2015) Robert J Campbell (Liverpool, 1937. április 23. – 2015. november 6.) angol labdarúgó, később labdarúgóedző. Életpályája Pályafutását a Liverpoolnál kezdte, itt került be az angol ifiválogatottba. A Liverpool után a Portsmouth, később az Aldershot játékosa volt. Miután egy sérülés 1966-ban véget vetett a pályafutásának, edzősködni kezdett. Először a Portsmouthnál kapott állást, majd a Queens Park Rangersnél dolgozott. Ezután Bertie Mee mellett dolgozott az Arsenalban az első csapat edzőjeként, miután Steve Burtenshaw 1973-ban távozott a csapattól. Első vezetőedzői munkáját a Fulham-nél kapta 1976-ban, miután a korábbi menedzsert, Alec Stockot menesztették. Négy évet töltött a csapatnál, majd őt is elbocsátották, mikor a Fulham rosszul kezdte az 1980–81-es szezont. Ezután a Portsmouth edzője lett, a csapatot a harmadosztály első helyére vezette 1982-83-ban. Az 1987-88-as szezon vége felé Campbellt kinevezték John Hollins segédedzőjévé a Chelsea-nél; a csapat épp a kiesés ellen küzdött. Egy hónappal később Hollinst menesztették, Campbellt pedig kinevezték megbízott edzőnek a szezon végéig. Campbellnek azonban nem sikerült megakadályoznia a kiesést a hátralevő nyolc mérkőzésen. A következő szezonban viszont már vissza is jutottak az élvonalba: 99 ponttal a Chelsea a másodosztály bajnoka lett. Egy évvel később az ötödik helyre vezette a csapatot az élvonalban, ez volt a legjobb helyezésük 1970 óta. Edzői szolgálatai alól felmentették, mikor csak a 11. helyen végeztek, majd 1991-ben a Chelsea elnöke, Ken Bates személyi asszisztense lett. La Passion A La Passion Gigi D'Agostino 1999-es kislemeze. A dal először a szerző L'Amour Toujours című albumán tűnt fel, és azóta számtalan kiadást és átdolgozást ért meg. Ez az egyik leghíresebb és legsikeresebb Gigi D'Agostino-szám. Kiadások La passion (New radio cut) 2:58 La passion (Radio cut) 3:34 La passion (L'amour Toujours LP mix) 7:35 La passion (Tecno Fes EP mix) 7:04 La passion (Tanzen EP mix) 4:59 La passion (New radio cut) 2:58 La passion (Cielo mix) 7:25 La passion (Radio cut) 3:34 La passion (L'amour Toujours LP mix) 7:35 La passion (Tecno Fes EP mix) 7:04 La passion (Tanzen EP mix) 4:59 La passion video 3:37 La passion (medley with Rectangle) (Radio version) 3:30 La passion (medley with Rectangle) (Album version) 7:35 La passion (medley with Rectangle) (Tanzen vision) 7:03 La passion (medley with Rectangle) (Cielo mix) 7:25 La passion (medley with Rectangle) (Tecno Fes vol.2) 6:00 La passion (medley with Rectangle) (Radio version) 3:30 La passion (medley with Rectangle) (Album version) 7:35 A-oldal La passion (medley with Rectangle) 7:35 B-oldal La passion (Tanzen vision) 7:04 La passion (medley with Rectangle)(Radio edit) 3:34 Rectangle 4:59 A-oldal La pasion (Tanzen vision) 7:04 B-oldal La passion (medley with Rectangle) 7:35 La passion (Radio edit) 3:47 La passion (Extended version) 7:55 La passion (Album version) 7:35 Another way (Radio edit) 4:36 Another way (Album version) 6:02 Another way (Extended version) 5:08 A-oldal La passion (Extented version) 7:55 La passion (Album version) 7:35 B-oldal Another way (Extented version) 7:42 L'amour toujours 3:52 La passion (Radio edit) 3:47 A-oldal La passion (Tecno Fes EP II. mix) 7:04 La passion (Tnzen EP mix) 4:59 B-oldal La passion (L'Amour Toujours LP mix) 7:35 La passion (Radio cut) 3:34 La passion (Tecno Fes vol.2 track 2) 6:44 La passion (Tecno Fes vol.2 track 13) 6:00 La passion (Album version) 3:24 La passion (Tanzen EP mix) 4:59 A-oldal La passion (medley with Rectangle)(Album mix) 7:35 La passion (medley with Rectangle)(Mix show edit) 3:55 B-oldal La passion (medley with Rectangle)(Tanzen vision mix) 7:03 La passion (medley with Rectangle)(Passion instrumental mix) 4:59 A-oldal La passion (Original mix) La passion (Cielo mix) B-oldal La passion (Tecno Fes remix) La passion (Tanzen remix) La passion (Radio mix) 3:35 La passion (Tanzen vision mix) 7:03 La passion (Cielo mix) 7:24 La passion 3:32 Szerzők La Passion: L. Di Agostino, P. Sandrini, C. Montanger & Jacno - Media Songs Srl./Warner Bros Music Italy Srl./Musique et Communication Passion: L. Di Agostino, P. Sandrini & Jacno - Media Songs Srl./Warner Bros Music Italy Srl. Közreműködők Adam Austin: ének, vokál Érdekességek A La passion első verziója a Passion című instrumentális szám, ami szintén megtalálható a L'Amour Toujours albumon. Ez eredetileg egy francia zeneszerző, Jacno szerzeménye, az eredeti címe Rectangle . A La passion szerzőjeként eredetileg csak Gigi D'Agostino van feltüntetve. később, valószínűleg jogi problémák elkerülésének érdekében az itt is feltüntetett szerzőlista szerepel minden kiadványon amin ez a szám szerepel. Innentől kezdve a név is módosult La passion (medley with Rectangle) -re. A Passion a L'Amour Toujours egyes kiadásain Rectangle címen van feltüntetve. La passion (Tanzen EP mix) = Passion = Rectangle . A ("7)-es bakelit kiadás a Tecno Fes vol.2 2x("12)-es kiadásának része, még a borítójuk is megegyezik, kivéve a feliratot, itt címként a La passion szerepel. Borisz Gelfand Borisz Abramovics Gelfand (belaruszul: Барыс Абрамавіч Гельфанд; héberül: ����� ��������' �����); (Minszk, 1968. június 24.) fehérorosz születésű izraeli sakkozó, nemzetközi nagymester, világbajnoki döntős (2012), hatszoros világbajnokjelölt, világkupa győztes (2009), csapatban sakkolimpiai arany, ezüst és bronzérmes, Európa-bajnoki arany és kétszeres ezüstérmes, a Szovjetunió junior sakkbajnoka (1985), Fehéroroszország kétszeres bajnoka, több szupertorna győztese, sakk szakíró. A FIDE 2017. áprilisi világranglistáján 2724 Élő-ponttal a világ 30. legerősebb aktív sakkozójának számították. Eddigi legmagasabb pontszáma 2777 volt 2013. novemberben, legjobb világranglista-helyezését 1990.júliusban és 1991. januárban érte el, amikor Garri Kaszparov és Anatolij Karpov mögött a 3. helyen állt. 1998-ban vándorolt ki Izraelbe, ahol Risón Lecijónban él. Felesége Maya, 2005-ben született lányuk Avital és 2011-ben fiúk Avner. Többek közt arról ismert, hogy világossal előszeretettel nyit 1. d4-et, sötéttel pedig a szicíliai védelem Najdorf-változatának nagy kedvelője. A taktikai játékkal szemben a pozíciós játékot részesíti előnyben. Élete és sakkpályafutása Korai évei Szülei Abram Ajzikovics és Nella Moiszejevna mérnökök voltak. Négyéves korában kapta meg apjától Jurij Averbah kezdőknek szóló sakk-könyvét, amelyet néhány hónap alatt közösen végigvettek. Hatéves korától járt sakk szakkörbe, ahol öt éven át a neves sakkpedagógus Eduard Zelkind tanítványa, ezt követően a neves sakkoktató Tamara Golovej, majd a többszörös belarusz bajnok Albert Kapengut tanítványa volt. 1980–1983 között részt vett az exvilágbajnok Tigran Petroszjan sakkiskolájának kurzusain. Első sikerei 1984-ben és 1985-ben (16 és 17 évesen) megnyerte Fehéroroszország felnőtt sakkbajnokságát. 17 éves korában a Szovjetunió ifjúsági bajnoka volt, 1986-ban a 2–3. helyen végzett a minszki nemzetközi versenyen. 1987-ben junior Európa-bajnok. Ez év júliusában került be először a világranglistán a legjobb 100 versenyző közé, 2510 ponttal holtversenyben a 78–82. helyen. 1988-ban négyes holtversenyben az élen végzett az ifjúsági világbajnokságon, a világbajnoki címet azonban Joël Lautier szerezte meg. 1989-ben a Szovjetunió sakkbajnokságának döntőjében holtversenyben a második helyet szerezte meg, ugyanebben az évben megnyerte a Barcza-emlékversenyt Debrecenben. 1990-ben Kaszparov mögött a második helyen végez Linaresben, és ugyancsak második a Dortmundban rendezett szupertornán. Versenyeredményei alapján 1990. júliusban már a világranglista harmadik helyén állt. Út a világbajnoki döntőig Először az 1990–1993-as világbajnoki ciklusban szerezte meg az indulás jogát, és a Manilában rendezett zónaközi verseny megnyerése után rögtön a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszáig jutott. Itt a negyeddöntőben attól az angol Nigel Shorttól szenvedett vereséget, aki az elődöntőben Anatolij Jevgenyjevics Karpovot, majd a döntőben a holland Jan Timmant is legyőzve a versenysorozat végén a klasszikus világbajnoki címért mérkőzhetett Garri Kaszparovval. A következő, 1996-os világbajnoki ciklusban Bielben ismét megnyerte a zónaközi versenyt, és a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában az előző eredményéhez képest előrébb lépve ezúttal az elődöntőig (amely egyben a világbajnokjelöltek versenye döntőjének számított) jutott, ahol a versenysorozat végén a FIDE-világbajnoki címet elnyerő Anatolij Karpovtól szenvedett vereséget. Az 1998-as világbajnoki ciklusban megismételte az előző világbajnokságon elért eredményét, és a világbajnokjelöltek versenyének elődöntőjébe jutott, ahol attól az indiai Visuvanátan Ánandtól szenvedett vereséget, aki a megnyerve a versenysorozatot, a világbajnoki címért mérkőzhetett a címvédő Anatolij Karpovval. Az 1999-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az egyenes kieséses versenysorozatban ismét a világbajnoki címet elnyerő versenyzőtől, ezúttal Alekszandr Halifmantól a rájátszásban szenvedett vereséget a negyedik körben. A 2000-es FIDE-sakkvilágbajnokságon is a világbajnoki címért játszó versenyzőtől, ezúttal Alekszej Sirovtól szenvedett vereséget a negyedik körben. A 2002-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az egyenes kieséses párosmérkőzéses versenysorozaton a negyeddöntőig jutott, ahol Peter Szvidler rájátszás után ütötte el a továbbjutástól. A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon a rendező ország Líbia volt, amelynek vezetője Moammer Kadhafi diszkriminatív módon nem engedélyezte az izraeli versenyzők indulását, így Gelfand sem tudott résztvenni a versenyen. A 2007-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a 2005-ös sakkvilágkupán elért 6. helyezésével kvalifikálta magát a világbajnokjelöltek versenyére, ahol először az exvilágbajnok üzbég Rusztam Kaszimdzsanov, majd a korábban már világbajnoki döntőt is játszó angol Gata Kamsky ellen győzött, és ezzel bejutott a nyolc résztvevős világbajnoki döntőbe. A kétfordulós körmérkőzéses döntőben a világbajnoki címet megszerző Visuvanátan Ánand mögött Vlagyimir Kramnyikkal holtversenyben a 2–3. helyen végzett. A 2012-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a 2009-es sakkvilágkupa megnyerése után a legjobb nyolc versenyző részvételével tartott egyenes kieséses párosmérkőzések sorozatát is megnyerte, ezzel kivívta a jogot, hogy a világbajnoki címért mérkőzhessen a regnáló világbajnok Visuvanátan Ánanddal. A 12 játszmásra tervezett mérkőzésre 2012. május 10–30. között Moszkvában, a Tretyakov Galériában került sor. A 7. játszmában Gelfand győzelmével előnybe került, de Ánand rögtön a következő játszmában egyenlített, és a mérkőzés végeredménye 6–6 arányú döntetlen lett. A négy rapidjátszmából álló rájátszást Ánand 2,5–1,5-re nyerte, ezzel megvédte világbajnoki címét. A 2013-as sakkvilágbajnokság versenysorozatában az előző világbajnoki döntő veszteseként közvetlenül a nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnokjelöltek versenyén indulhatott, és az 5. helyet szerezte meg. A 2014-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a kvalifikációs versenyek során a 2013-as sakkvilágkupán a negyedik fordulóban vereséget szenvedett a francia Maxime Vachier-Lagrave-tól, a 2013-as Grand Prix versenysorozaton pedig csak a negyedik helyet szerezte meg, így nem jutott tovább a világbajnokjelöltek versenyére. Kiemelkedő versenyeredményei Mintegy 40 sakktornát nyert meg, többek közt 1992-ben és 1994-ben a rangos wijk aan zee-i versenyt. 1993-ban Bielben, 1994-ben Dos Hermanasban, 1995-ben Belgrádban, 1996-ban Tilburgban, 1999-ben Malmőben győzött, 2004. decemberben a pamplonai versenyt nyerte meg. Eredményei csapatban Sakkolimpiák 1990–2014 között három ország (Szovjetunió, Fehéroroszország, Izrael) csapatában 11 sakkolimpián vett részt, amelyeken csapatban egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet, ezen felül egyéniben még egy ezüstérmet szerzett. Sakkcsapat világbajnokság Három alkalommal szerepelt Izrael válogatott csapatában a sakkcsapatok világbajnokságán, amelyeken csapatban egy 6. és két 7. helyezést szereztek. Sakkcsapat Európa-bajnokság 1989–2005. között öt alkalommal szerepelt a sakkcsapatok Európa-bajnokságán. 1989-ben a Szovjetunió válogatottjában aranyérmet, és Izrael válogatottjában 2003-ban és 2005-ben ezüstérmet szerzett. Klubcsapatok Európa-kupája Az európai klubcsapatok kupájának versenysorozatában1995–2012 között 14 alkalommal szerepelt. 1995–1999 között a jugoszlv Agrouniverzal Zemun csapatával vett részt, és 1999-ben egy ezüstérmet nyertek. 2003–2005 között a lengyel KSz Polonia Warsaw csapatában 2003-ban és 2005-ben egyaránt ezüstérmet szereztek, míg 2009–2012 között az ShSM-64 Moscow csapatában játszva 2012-ben bronzéremhez jutottak. Megjelent művei My most memorable games. Edition Olms, Zürich 2005. ISBN 3-283-00453-6 Meine besten Partien, Edition Olms, Zürich 2005, ISBN 3-283-00452-8 Positional Decision Making in Chess, Quality Chess, Glasgow 2015, ISBN 978-1-78483-006-9 Leeuwarden Camminghaburen vasútállomás Leeuwarden Camminghaburen vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Leeuwarden községben, Leeuwarden településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Leeuwarden Achter de Hoven railway station (nyugat, Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Hurdegaryp vasútállomás (kelet, Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Rónay István Rónay István, született: Augsburger (Szentfülöp (Filipova, Bács-Bodrog megye), 1840. július 14. – Bácsszentiván, 1893. január 17.) római katolikus plébános, kanonok. Élete 1863. július 26-án szenteltetett fel miséspappá; ekkor Augsburger családi nevét Rónaira változtatta. Segédlelkész volt Sztanisicson és Zomborban, 1867-ben kalocsai érseki könyvelő, 1868-ban levéltárnok, 1870-ben szentszéki aljegyző, 1870-től a kalocsai papnevelő-intézetben tanár, 1875-ben al-könyvtárnok. Ezen évtől 9 évig a hódsági kerület országgyűlési képviselője volt. 1878-tól plébános Bácsszentivánon, 1880. szeptember 16-tól a kalocsai főszékeskáptalanban címzetes kanonok, 1884-től alesperes. Írásai Cikkei a Fővárosi Lapokban (1870. A «kalocsai-codex», A magyar Al-Duna egy érdekes pontja: Gombos-Erdőd, A műveltség nemeiről, Egy könyv Musset Alfrédről Ujfalvy Károlytól, 1871. Nyelvek és irodalmak, Szépség és kellem, «Mindörökké, soha többé», 1872. A hang és a szóló művészet, Három eszme harcza, 175. Petőfi születéshelyén, 1873. Amerikai költészet, Tomory Pál); a Hazánk és a Külföldben (1870. A tűzoltók, 1871. Bácsmegye hajdana); a Vasárnapi Ujságban (1871. A mult századbeli német-telepítmények Bácsmegyében); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (IX. 1874. Az állatok megtérése, első helyen megdicsért aesopi mese); a Bács-Bodrog vármegye c. évnegyedes folyóiratban (I. 1879. Bács vármegye nevéről, Bács és Bodrog hajdanához); a Bács-Bodrog vármegye Évkönyvében (1890. Történeti nyomok); írt a Hittudományi Folyóiratba is. Nevét Rónai Auburg Istvánnak írt a cikkek alá. Munkái A nemzetek nagy egysége Krisztusban. Egyházi beszédet, melyet 1877. aug. 26. sz. István király ünnepén Bécsben a t. kapuczinus atyák templomában mondott. Bécs, 1877. Szikla és a hullámok. Egyházi beszédek. Bpest, 1878. (Ism. Havi Szemle 1879.) Hamis ideálok. Egyházi beszédet, melyet 1878. aug. 20. sz. István király nemzeti ünnepén Budán a helyőrség templomában mondott. U. o., 1878. A természetes kereszténység. Aphorismák. Bevezetéssel Schmitt Jenőtől. U. ott, 1894. (Németül. Lipcse, 1894.) Gedichte. Leipzig, 1894. (Német folyóiratokban megjelent költeményei; kiadta testvér-huga Gräber Mária). Álnevei Stefan Auborn, August Golf és Rónay-Burg. Elvitte a víz Az Elvitte a víz (eredeti cím: Flushed Away) 2006-ban bemutatott brit–amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely az Aardman teljes egészében számítógéppel animált filmje, a megszokott stop-motion technika ellenében, és a DreamWorks 13. filmalkotása. A rendezői David Bowers és Sam Fell, a producerei Cecil Kramer, Peter Lord és David Sproxton, a forgatókönyvírói Dick Clement, Ian La Frenais és Simon Nye, a zeneszerzője Harry Gregson-Williams. A mozifilm a DreamWorks Animation és a Aardman Animations gyártásában készült, a Paramount Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmvígjáték és kalandfilm. Amerikában 2006. november 3-án, Magyarországon 2006. november 30-án mutatták be a mozikban. Az Elvitte a víz az utolsó együttműködés az Aardman és a DreamWorks között, „kreatív különbségekre” hivatkozva. Cselekmény Roddy St. James egy felsőosztálybeli házipatkány, aki egy kensingtoni luxuslakásban éli mindennapjait. Mikor egy közönséges, Sid nevű patkány a csatornából feljut a mosogató csövein keresztül, s úgy véli, megütötte a főnyereményt, Roddy, hogy megszabaduljon tőle, azt a tervet eszeli ki, hogy megmutatja újdonsült, nemkívánatos lakótársának a „jacuzzit”, ami valójában a vécécsésze. Lehet, hogy Sid egy nemtörődöm naplopó, ám csatornapatkány, így nem esik nehezére felismernie egy WC-t. A kövér rágcsáló megjátssza magát, majd egy hirtelen mozdulattal belöki Roddyt és lehúzza, egyenesen London csatornái között elterülő földalatti patkányváros forgatagába. Itt találkozik Roddy Rita Malone-nal, a vakmerő patkánylánnyal, aki a Jammy Dodger nevű hűséges hajójával szeli a csatornák szennyvizeit. Rita kezdetben egyáltalán nem szíveli Roddyt, ám az események egymás mellé sodorják őket: a galád Varangy Ritára küldi csatlós patkányait, Tüskét és Albínót, mivel a lány korábban visszalopta tőle édesapja értékes rubinját. Varangy – aki előkelő angol lévén megvet minden rágcsálót – jégre akarja tenni két foglyát…szó szerint. Azonban ezen szándékában kudarcot vall, s a helyzet megváltozik: a szökéshez Rita magával visz egy egyedi módon megalkotott elektromos kábelt, amit később övként használ. Fogalma sincs róla, milyen fontos e tárgy Varangynak, aki nélküle nem képes megnyitni a zsilipkaput, hogy megfullassza az összes élő patkányt a városban, s benépesítse milliónyi ebihalával. Miután sikerül lerázniuk Varangy patkányait, Roddy rájön, hogy a rubin hamisítvány, és eltöri, hogy ezt bebizonyítsa Ritának. A lány igen mérges lesz rá, de vigaszt lel abban, hogy Roddy megígéri neki: ha segít a hazajutásában, cserébe több drágakövet is ad neki. Rita hazalátogat családjához, mielőtt nekivágnak az útnak, s a több tucat lelket számláló házban Roddy is meleg fogadtatásban részesül. Tüske és Albínó újabb próbálkozásra sem tudja elfogni a két patkányt, így Varangynak nincs más választása, mint Franciaországba küldeni kuzinjáért – a hírhedt, noha kissé szórakozott és ütődött zsoldosért, akit úgy ismernek, Le Béka. Le Béka magával hozza csatlós békáit, hogy végezzenek a Roddy-Rita párossal és visszaszerezzék a kábelt. Már majdnem sikerrel járnak, mikor Rita elragadja a tárgyat a felhőtlenül örvendező Le Béka kezei közül, miközben Roddyval egy ejtőernyőként alkalmazott zacskóba kapaszkodva kilavíroznak a csatornákból a város fölé, miután Rita szeretett hajóját elnyeli a víz. A patkányok sikeresen landolnak Roddy lakásában. Roddy megtartja ígéretét és Ritának ad két értékes ékkövet. A lány úgy hiszi, a házban Roddynak barátai és rokonai is élnek, mígnem meglátja a ketrecét és ráébred, hogy az előkelő élethez szokott patkány egy házikedvenc. Sid továbbra is folytatja ámokfutását a lakásban, s mikor feltűnik a színen, Roddy mint öccsét, „Rupertet” mutatja be Ritának. Szerencsétlenségére azonban ők ismerik egymást. Rita csalódottan elbúcsúzik Roddytól, és visszamegy a csatornába. A lakásban maradt két patkány a futball világdöntőt bámulja, mikor Sid elmondja Roddynak, hogy nem akar többet inni a félidőig, mert így is már vissza kell tartania vizeletét. Roddy ekkor rájön a Varangy tervére: félidőben az összes ember megrohamozza a mellékhelyiséget és egyszerre húzzák le a vécét. A varangy a kábel segítségével megnyitja a zsilipkaput, így a rengeteg, egyszerre zúduló víz elárasztja Patkopoliszt. Roddy megbízza Sidet, hogy legyen jó a házban lakó kislányhoz, ha hazajön, ő pedig ismét a csészébe veti magát, hogy megmentse a város lakóit. Ritát időközben sikerült elfogniuk a cselszövőknek, így a vezeték ismét Varangy birtokába került. Roddy megmenti a lányt, elmés ötleteivel pedig sikerül megfagyasztania az árhullámot, mielőtt a szurkolók seregére dőlne az utcán. Roddy segít Ritának megépíteni a Jammy Dodger II-t, és nekivág a vizeknek az egész családdal, hogy elkezdje új életét. Rövidesen kiderül, Roddy épp jókor hagyta hátra régi otthonát. Gazdája ugyanis hazaérkezve új „baráttal” lepi meg az ott tartózkodó Sidet – egy macskával! Szereplők További magyar hangok: Bartók László, Béli Titanilla, Czető Ádám, Forrai Merdénesz, Frumen Gergő, Holl János, Kaszás Angéla, Katona Zoltán, Láng Balázs, Martin Adél, Mericske Zoltán, Némedi Mari, Peller Mariann, Pipó László Utalások filmekre és másra Mikor Roddy a film elején kiválasztja a megfelelő öltözéket, az egyik, amit előkap a gardróbjából, Wallace ruhája a Wallace és Gromit ból. Egy másik az X-Men képregény Farkasának szerelése. Hugh Jackman, aki Roddy hangját adja, egyben Farkas megszemélyesítője is az X-Men filmváltozataiban. Ian McKellen, Varangy megszólaltatója ott szintén az ellenfelét ( Magnetót ) alakítja. Abban a jelenetben, mikor Roddy és Rita a fagyasztóval néz farkasszemet, az egyik megfagyott patkány úgy van felöltözve, mint Han Solo a Csillagok háborújából (akit szintén „lefagyasztottak”). Roddy találkozik egy aranyhallal a csatornában. A hal azt kérdezi tőle, „Láttad apukámat?”, ami utalás a Disney és a Pixar filmjére, a Némó nyomában ra. Le Béka belépője Pókember belépőjének paródiája. Le Béka egyik csatlósa, Marcel, pantomimművész , csíkos pulóverben. Egyértelmű utalás Marcel Marceau pantomimművészre. Patkopolisz London kicsinyített mása. Roddy majdnem az összes James Bond -film főcímét parodizálja a nyitójelenetben. A film címe, amit megnéz „Halj meg holnap is” ("Die Again Tomorrow") nyilvánvaló tréfálkozás a két Bond-filmen, az A holnap markában című filmen (Tomorrow Never Dies) és a Halj meg máskor című filmen (Die Another Day) . Miközben Roddy és Rita a Jammy Dodgerrel utaznak a csatornában, kis híján összeütköznek egy erős déli akcentussal beszélő patkánypárral. Az ütközést elkerülendő, Rita egy spirális manőverrel a csatorna tetejére kormányozza a hajót. Egy hasonló mutatványt láthatunk az Az aranypisztolyos férfi címet viselő Bond-moziban, amiben szerepel egy déli seriff és egy autó, ami szintén megpördül, mikor átugrik egy hidat. A spagettis csók /lenyelés a két csiga között a Susi és Tekergő híres jelenetét utánozza. Megérkeztekor Patkopoliszba, Roddy a levegőben röpül egy takaróba és egy alsóneműbe gabalyodva, és alant a patkányoktól azt hallhatjuk: „Egy madár? Egy repülő? Egy fickó az én alsógatyámban?” Ez a sor a szintén jól ismert Superman -szöveg kicsit módosított változata. Az egyik patkány falra vetődő árnyéka a Nosferatu, a vámpír híres képének megidézése. Rita családi házának tűzhelye mögött egy csótány Franz Kafka Az átváltozás ának francia fordítását olvassa. A novella egy szürreális történet egy fiatalemberről, aki egy közelebbről meg nem határozott rovarrá transzformálódik; a fordításokban gyakran csótányhoz hasonlónak ábrázolják. Rex, a gnóm, az Aardman Animations egyik karaktere, feltűnik a film végén egy bámészkodó pólóján. Mielőtt a Jammy Dodger végleg a vízbe vész, a motorizált keze integet Ritának és Roddynak. A jelenet meglehetősen hasonló a Terminátor 2 – Az ítélet napja egyik utolsó jelenetéhez, amikor a T800-as ( Arnold Schwarzenegger ) az olvasztóba süllyed és integet. A Csibefutam DVD -változata is látható a filmek között a polcon, mikor Roddy kiválasztja a „Halj meg holnap is” filmet. Továbbá, még korábbi DreamWorks-filmek, mint a Cápamese , a Túl a sövényen , a Shrek , a Madagaszkár , és a Z, a hangya borítói is feltűnnek. Roddy szobájában a plüssnyúl mögött a könyvespolcon észrevehető a Cracking Animation című könyv , a gerincén Wallace és Gromit fotójával. Ez egy valódi könyv, melyben az Aardman a stop-motion technikáiról tanít. Gromit a Wallace és Gromit ból plüssfiguraként tűnik fel a szobában, akárcsak Alex, az oroszlán a Madagaszkár című filmből, továbbá még néhány nyúl a Wallace és Gromit és az elvetemült veteménylény ből. Érdekességek A legfőbb oka, hogy az Elvitte a víz számítógéppel készült, az az, hogy a víz megalkotása rendkívül bonyolult lett volna gyurmából, illetve a valódi víz kárt tett volna a modellekben. Hagyományosan, az Aardman stop-motion -nel animálja a filmjeit, de rendkívül drága lett volna a felvételeket vízzel megalkotni, s mivel a történetben a víz nagyon jelentős szerepet tölt be, az alkotók a CGI mellett döntöttek. A szereplők ugyanakkor jól kivehetően emlékeztetnek az Aardman klasszikus gyurmafiguráira, mivel az animátorok közvetlenül az eredeti gyurmamodellekről mintázták őket. A film munkacíme Ratopolis (kb. Patkánypolisz) volt, ám ezt megváltoztatták, hogy elkerüljék az esetleges keveredést a Disney-Pixar még be nem mutatott, Ratatouille ( L'ecsó ) címet viselő, szintén patkányos mozijával. A film eredeti koncepciójában kalózok fontos szerephez jutottak volna. A filmterv nem sokkal a Csibefutam 2000 -es bemutatója után került a DreamWorkshöz, ahol az Aardmant arról tájékoztatták, hogy nincs piaca a kalózos filmeknek (ez 3 évvel az A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka moziba kerülése előtt volt), s azt az utasítást kapták, hogy modernizálják a történetet. Míg az írók az új feladatot számításba véve munkához láttak, a produkciót ideiglenesen jegelték, hogy utat nyissanak a Wallace és Gromit és az Elvetemült Veteménylény előtt, s így az Elvitte a víz végül az A Karib-tenger kalózai: Holtak kincsé t követően került a vászonra. Az Elvitte a víz az első DreamWorks animációs film, melynek poszterén a Paramount Pictures logója is szerepel (a Túl a sövényen plakátján csupán egy „Forgalmazza a Paramount Pictures Corporation”-sor volt feltüntetve, noha a Paramount-logó megjelent a főcím legvégén). Hugh Jackman a hangját biztosította egy másik 2006 . novemberi produkcióhoz, a Táncoló talpak hoz. Mindkettőben dalra is fakad. Egy alkalommal a film folyamán Roddy azt állítja: „Hé, Anglia a világbajnokság döntőjében van. Bármi lehetséges.” Az utolsó jelenetek egyikében azonban egy újságcímlapon olvashatjuk, hogy Anglia kikapott a büntetők alkalmával. Egészen véletlenül a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon Anglia ténylegesen tizenegyesrúgásokban maradt alul (noha a negyeddöntőkben) Portugáliával és nem Németországgal szemben. Díjak és jelentősebb jelölések BAFTA-díj Annie Awards Televíziós megjelenések TV2 (korábban) , FEM3 TV2 (később) , Super TV2 , M2 , Paramount Channel , Film+ II. Károly király érem A II. Károly király érem (angolul King Charles II Medal) egy kitüntetés, melyet a Royal Society ítél oda annak az állam- vagy kormányfőnek, aki sokat tesz azért, hogy az országában a tudomány fejlődjön. A díjat szabálytalan időközönként ítélik oda. Az érem anyaga aranyozott ezüst. Története A díjat 1997-ben létesítette a tanács. Legelőször 1998-ban ítélték oda. Díjazottak 2011: Ven Csia-pao kínai miniszterelnök 2010: Angela Merkel német kancellár 2007: Abdul Kalam indiai miniszterelnök 1998: Akihito japán császár José María Pemán José María Pemán (Spanyolország, Cádiz, 1897. május 8. - Madrid, 1981. július 19.) spanyol költő, regényíró, drámaíró, forgatókönyvíró és esszéíró. Életrajza José María Pemán 1897. május 8-án született a spanyolországi Cadizban egy gazdag andalúz családban. Apja Juan Gualberto Pemán ügyvéd és konzervatív képviselő, anyja María Pemartín, testvére César Pemán Pemartín. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Sevillában folytatott jogi tanulmányokat, Madridban doktorált, doktori értekezése: Platón filozófiai és jogi eszméi. Irodalmi karrierje a Második Köztársaság idején kezdődött, számos verse, esszék, újságcikkek, beszédek, előadások, stb szerzője, majd évekkel később a Franco-rendszer egyik mitikus alakja lett. A spanyol polgárháború után a Spanyol Királyi Akadémia igazgatójává nevezték ki. Néhány évvel később lemondva e tisztségéről, életét ettől kezdve teljesen irodalmi tevékenységének szentelte. Válogatott filmográfia Romeo and Juliet (1940) Lola Montes (1944) Madness for Love (1948) The Duchess of Benameji (1949) The Captain from Loyola (1949) Congress in Seville (1955) Hans Bangerter Hans Bangerter svájci sportvezető, az Európai Labdarúgó-szövetség harmadik, és leghosszabb ideig (29 év) hivatalban lévő főtitkára. Részt vett az UEFA megalapításában, először főtitkár-helyettes volt, majd 1960-ban átvette Pierre Delaunay helyét és egészen 1989-ig posztján maradt, akkor a német Gerhard Aigner váltotta őt. Elnöksége idején, 1985-ben történt a Heysel-tragédia, amikor 39 szurkoló veszítette életét a BEK-döntő előtt, ezért később három hónap felfüggesztett börtönbüntetést, és 30 ezer svájci frank pénzbüntetést kapott. 2004-ben a FIFA Érdemkereszttel tüntette ki, az UEFA megalapításában és bővítésében, illetve a nemzetközi kupasorozatok létrehozásában betöltött szerepe miatt. Az UEFA tiszteletbeli tagjának választotta, ami által látogathatja a szervezet kongresszusait, szavazati jog nélkül. Wendy’s A Wendy's egy nemzetközi gyorsétteremlánc, amit Dave Thomas alapított 1969. november 15-én az Ohio állambeli Columbusban. A cég elhatározta, hogy Ohio, Dublinba helyezi a központját 2006. január 29-én. 1999 márciusában a Wendy's volt a világ harmadik legnagyobb gyorsétterme, 6650 étteremmel, a Burger Kingnek 12 000-nél is több, míg a McDonald'snek több mint 31 000 étterme volt. Hozzávetőlegesen az éttermek 77%-a franchise rendszerű, nagy részük Észak-Amerikában található. A Wendy's és partnerei több mint 78 000 embert foglalkoztatnak az egész világon. Története A cég ismertté vált a négyzet alakú húsukról, a sülkrumplijukról és a Frosty nevezetű desszertjükről. A Wendy's ötlete Dave Thomastól származott, akit a városában levő Kewpee Hamburgers vállalat ihletett meg. A Kewpee olyan hamburgert árult, amelyben négyzet alakú hús volt, hasonlóan ahhoz az étteremhez, amelyet 1969-ben alapított Dave Thomas. Dave Thomas 1971-ben megnyitotta második éttermét is. 2007. március 2-án a colombusi éttermet eladta a Tim Hortonsnak. Régebben terjeszkedtek Európába, Magyarországon hét éttermet is üzemeltettek, de a későbbiekben elhagyták az európai piacot. Nagy-Britanniában kétszer is jártak, először 1986-ban majd a kivonulásuk után 1992-ben, de azután újra kivonultak az országból. Választék Az étterem "Junior" (50,4 g-os) és "Single" (113,4 g-os) húspogácsát forgalmaz. A Single-t árulják dupla és tripla hússal is, míg a Juniort csak duplával. Az eredetileg 56,6 g-os Junior szendvicset 2007-ben lecsökkentették 50,4 g-osra, hogy csökkentsék a kiadásaikat. 2007 közepén bejelentették, hogy ezentúl reggeli ételeket is forgalmaznak az Egyesült Államokban és Kanadában. Az új reggeli menüt 2009-re tervezték bevezetni az ország összes éttermébe, ehhez képest, 2010 júliusában sok éttermükben még mindig nem volt reggeli menü. Forgács Hann Erzsébet Forgács-Hann Erzsébet (születési név: Hann Erzsébet Anna) (Dr. Kiss Pálné Hann Erzsébet) (Budapest, Terézváros, 1897. április 3. – Budapest, Józsefváros, 1954. január 8.) magyar szobrász, grafikus, író. Életpályája Szülei: Hann Lajos és Lederer Jozefa voltak. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófia-művészettörténet szakán végezte el. Ezt követően Kisfaludi Strobl Zsigmond magántanítványa volt. 1927–1928 között Párizsban tanult. 1928-tól volt kiállító művész. 1933-ban részt vett a Nemzeti Szalon 80. gyűjteményes kiállításán. Férje 1957-ben a pécsi Modern Képtárnak adta a művész hagyatékát. Magánélete Férje, Gegesi Kiss Pál (1900–1993) orvosprofesszor volt. 1936-ban kötöttek házasságot Mátyásföldön. Művei Budai Hann Arnold síremléke Bródy Sándor síremléke (1930) Szomorúság (1933) Önarckép (1946) Szentkuthy Miklós (1947) Fejét tartó nő (1947) Újját felmutató (1948) Épületdíszek ( Bátonyterenye , 1952) Kiállításai Egyéni 1933, 1946-1948 Budapest 1957 Pécs Válogatott, csoportos 1928 Párizs 1929-1931, 1933, 1936-1938, 1940, 1946-1948, 1950, 1952-1953, 1984 Budapest 1973 Székesfehérvár Űrséta Az űrséta (angol rövidítéssel: EVA, Extra-Vehicular Activity) a legáltalánosabb megfogalmazásban az űrhajón kívül, a világűrben végzett munka. Emellett azonban több értelmezése is létezik, amely elsősorban a korai űrhajók felépítésében rejlik. A szovjet/orosz megközelítésben azt nevezik űrsétának, ha az űrhajós teste kikerül a vákuumba. Az amerikaiak már azt is űrhajón kívüli tevékenységnek nevezik, ha az űrhajós teste részben az űrhajón kívül van (legalább a fejének kell vákuumban lennie). Az űrséta megnevezést több műveletre is használják. Ilyen speciális művelet a holdséta, vagy a felállva végzett, űrhajón kívüli tevékenység (SEVA – Stand-up EVA). Előbbinél az űrhajós nemcsak az űrhajón kívül tevékenykedik, hanem egy másik égitest, a Hold felszínén. A SEVA keretében pedig az űrhajós csak kiemelkedik (legalább nyakig) űrhajója egyik külső nyílásán, ahonnan megfigyelést végezhet, vagy segíti, figyelemmel kíséri kinn dolgozó társa tevékenységét. Az űrséták attól függően is több csoportba oszthatók, hogy van-e fizikai kapcsolat az űrsétát végző űrhajós és az űrhajója között. Így megkülönböztetünk bekötött űrsétát, amelynél köldökzsinór köti az űrhajóst az űrhajóhoz, illetve bekötetlen tevékenységet. A bekötetlen tevékenységnél az űrhajós űrruhájának vagy más csatlakoztatott eszköznek kell a létfenntartó berendezéseket magában foglalnia, a köldökzsinóros megoldásnál pedig az űrhajó életfenntartó rendszerére csatlakozik az űrsétát végző személy. A bekötetlen űrséta esetén is két speciális változat különböztethető meg, a már említett holdséta, amikor egy másik égitest felszínén mozgott/mozog az űrhajós, illetve, amikor valamilyen manőverező egység (rakétaszék) segítségével változtat pozícióján. Történet Az első űrsétára 1965 . március 18-án került sor a Voszhod–2 küldetésen. Alekszej Leonov szovjet űrhajós 12 percet töltött az űrben. Az első, több űrhajóssal végzett űrsétára 1969 . január 16-án került sor, amikor Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev a Szojuz–4 és 5 között szállt át a világűrön keresztül. Az első holdséta – amely az első bekötetlen űrséta is volt egyben –, 1969 . július 21-én zajlott le, amikor Neil Armstrong , az Apollo–11 parancsnoka kilépett a holdfelszínre az Eagle nevű holdkompból . Amikor Buzz Aldrin űrhajós is kiszállt parancsnoka után, az Apollo–11 egyetlen holdsétája egyben az első több űrhajóssal végzett holdséta is lett. A leghosszabb holdsétát az Apollo 17 repülésen hajtotta végre Gene Cernan parancsnok 1972. december 12–13-án 7 óra 36 perc 56 másodperc hosszan. Az első, nyílt űrben végzett bekötetlen űrsétát Bruce McCandless végezte el 1984 . február 7-én , a Challenger űrrepülőgép STS–41 jelű repülésén. Az űrséta 5 óra 55 percig tartott. A világ első űrsétát tett női űrhajósa Szvetlana Szavickaja lett 1984 . július 25-én , amikor a Szaljut–7 űrállomás fedélzetéről lépett ki az űrbe 3 óra 35 perces űrhajón kívüli tevékenységre. Az első európai űrséta Jean-Loup Chrétien nevéhez fűződik, aki 1988 . december 9-én lépett ki a Mir űrállomás fedélzetéről az űrbe. A leghosszabb űrsétát James Voss és Susan Helms hajtotta végre a űrrepülőgépről 2001 . március 11-én , amikor az STS–102 expedíció keretében a Leonardo szállítómodul számára a dokkolómodult készítették elő. 2006 szeptemberéig összesen 158 űrhajós – köztük 8 nő – tett űrsétát. Veszélyek Az űrséták során a legkézenfekvőbb veszélyt az űrszeméttel vagy mikrometeorittal való találkozás jelenti. A Földtől 300 km-re egy átlagos űrrepülőgépes küldetésen a pályasebesség 7,7 km/s. A hatalmas sebesség miatt egy jelentéktelen részecske (például egy apró festékszemcse, mint a különböző űrtevékenységek során legjellemzőbben az űrbe juttatott űrszemétfajta) kinetikus energiája is olyan nagy, hogy komoly károkat okozhat. Minden űrrepülés során keletkezik űrszemét, a probléma egyre nagyobb méreteket ölt. Egy másik veszélyforrás, ha a műveletek során az űrhajó külső felületének, vagy valamely kiálló résznek ütközve kilyukad az űrruha. Ez az űrruha robbanásszerű kihermetizálódásához és az űrhajós rendkívül gyors halálához vezethet. Az űrhajózás eddigi története során egyetlenegyszer fordult elő, hogy kilyukadt egy űrhajós ruhája. Az Atlantis űrrepülőgép STS–37 jelű küldetésén 1991 áprilisában az egyik űrséta során az egyik űrhajós kesztyűjét szúrta át egy apró huzaldarab. Az űrhajós szerencséjére a sérülést okozó tárgy bennmaradt a lyukban és csak utólag, az űrsétát követően fedezték fel a problémát. Az űrhajós nevét nem hozták nyilvánosságra, de az vagy Jerry L. Ross, vagy Jay Apt volt. A harmadik veszélyforrást az jelenti, ha az űrhajós elsodródik az űrhajótól. Ezt a köldökzsinór megakadályozhatja, ám, ha az elszakad, egyben az életfunkciókhoz szükséges anyagok (oxigén, hűtővíz) ellátása is megszűnik, kihermetizálódás történhet, amely mindenképpen az űrhajós halálához vezet. Veszélyforrásként jelölik meg a szakemberek azt a tényt is, hogy a Földön semmilyen formában nem modellezhetőek hűen az űrbeli körülmények. Az űrbeli mozgás, munka sokkal nehezebb, mint azt az ember várná és ez váratlan szituációkhoz vezethet. A korai űrsétáknál Alekszej Leonov például csak többszöri kísérletre tudott visszabújni felfúvódott űrruhája miatt a légzsilipbe, de az amerikai űrhajósok is kis híján életüket vesztették a mozgásuk korlátozódása miatt. Ezekre a veszélyekre egyre felkészültebbek az űrszervezetek, sok technikát találtak a gyakorlásra (például speciális, vízzel teli medencében gyakorolnak az űrhajósok), de pontosan megfelelő körülményeket idelenn nem lehet teremteni, így bármikor érheti váratlan helyzet az űrséták résztvevőit. Komoly veszélyt jelent az űrsétát végző űrhajósra a folyamatosan jelen lévő kozmikus sugárzás, illetve az egyelőre nehezen előre jelezhető, ezért váratlan napkitörés. Többek között a magyar Pille dózismérővel különböző űreszközök fedélzetén végzett mérések tanúsága szerint a Föld körül keringő űrállomások belsejében átlagosan tízszer akkora dózis éri az űrhajósok szervezetét, mint a földi sugárveszélyes munkahelyeken. Űrséta közben a dózis az űrállomás belsejében mérthez képest legalább háromszoros, erős naptevékenység idején vagy a van Allen-övek földfelszínhez legközelebbi részén, az ún. Dél-Atlanti Anomálián történő átrepülés közben még nagyobb. Emiatt nagy napkitörések idején és a Dél-Atlanti Anomália térségében célszerű kerülni az űrséta végrehajtását. Budapest XVIII. kerülete Budapest XVIII. kerülete 1950. január 1-jén alakult két fő részből, Pestszentlőrincből (németül Sankt Lorenz) és Pestszentimréből (németül Sankt Emmerick). A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467,2 fő/km² (2001), a két kerületrész közti lakosság aránya: Pestszentlőrinc 79%, Pestszentimre 21%. A kerület főleg lakófunkciójú peremkerület, nagyrészt laza családiházas beépítéssel, több sűrűn beépített lakóteleppel és néhány ipari létesítménnyel. A kerület területén található a Liszt Ferenc repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8–8 km, területe 38,61 km². Polgármesterek Mester László ( MSZP ) ( 1994 – 2010 ). Ughy Attila ( Fidesz ) ( 2010 –). Országgyűlési képviselők Ughy Attila ( Fidesz ) ( 2010 – 2014 ). Kucsák László ( Fidesz ) ( 2014 – 2018 ). Kunhalmi Ágnes ( MSZP – P ) ( 2018 –). Története A kerület 1950-ben jött létre a Budapesthez csatolt Pestszentimre és Pestszentlőrinc összevonásával. Rodolphe William Seeldrayers Rodolphe William Seeldrayers (Németország, Düsseldorf, 1876. december 16. – Belgium, Brüsszel, 1955. október 7.) ügyvéd, újságíró, sporttisztviselő, a FIFA negyedik elnöke volt. Életpályája 1899-től Seeldrayers egy magazinnál álnév alatt (Spectator) sportújságíróként tevékenykedett. Tíz évvel később megalapította a National Committee-t Physical Educationt ami összeolvadt a belgiumi olimpiai Committee-vel. 1946-ban Albert de Ligne herceg után a bizottság elnöke lett. Anyanyelvén – német – kívül kiválóan beszélt angolul. Ügyvédi, szervezői, sportvezetői és sportolói szereplése mellett folytatta az újságírói tevékenységet. A Sports Echo (L'Écho des Sports) szaklappal történt megállapodás alapján publikációi folyamatosan jelentek meg, írásai az International Olympic Committee Bulletinjében is rendszeresen helyet kaptak. A második világháború némileg lelassította tevékenységeit. Sportolóként Az 1800-as évek végén, az 1900 évek elején a kor modern szellemének – a test- és a szellem edzésének elve alapján – megfelelően nyolc különböző sportban: atlétikában, futballban, repülésben, krikettben (tíz éven keresztül játszott az Ango-Belgian Clubban, ahol háromszoros belga bajnok lett), gyeplabdában, golfban (1919-től tíz éven keresztül kapitánya volt golf-csapatnak a Waterloo Golf Clubban), teniszben és úszásban jeleskedett. A 110 méteres gátfutás belgiumi bajnoka. A brüsszeli Racing Club csapatában rúgta a labdát, 1900-ban a belga bajnokság megnyeréséig jutott. 1898-ban és 1899-ben az egyetemi csapat kapitánya. 26 éven keresztül versenyzett. Labdarúgó pályafutását befejezve, később a klub elnöke lett. Sportpályafutása során leginkább a csapatsportok irányába vonzódott. Sportvezetőként A klubok és társaságok megrögzött alapítója. Nevéhez fűződik a Waterloo Golf-Club (1923), az Ixelles Football Club amely egyesült Brüsszel Racing Clubjával és az Anglo-Belgian Cricket Sporting Club megalapítása. 1920-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Technikai Szekciójának vezetője volt az olimpiai játékokon. 1920-ban a csehszlovákok panaszát utasították el – több játékosuk jogszerű kiállítása után levonultak a játéktérről. 1936-ban a perui válogatott volt sportszerűtlen. Az osztrákok elleni botrányos mérkőzésüket az osztrákok óvása miatt, a versenybíróság megsemmisítette, s újrajátszást rendelt el. Erre viszont a peruiak nem álltak ki. A XX. század első felében sok vitát váltott ki az amatőr- és a professzionista labdarúgók foglalkoztatásának, versenyeztetésének kérdése. A FIFA megbízottaival folytatott vitákban Seeldrayers a NOB részéről volt jelen. 1947-ben terjesztették be a zárójelentést. Többek között megfogalmazták az amatörizmus definícióját, a jövőbeli olimpiákon résztvevőknek nyilatkozniuk kell amatőrségükről, három NOB és egy nemzeti szövetségi megbízott ellenőrzi a nyilatkozatok jogszerűségét. A későbbiekben a tiszta játékosok elmélete a gyakorlatban nem megfelelően érvényesült. Sportügyintézőként - pénztárnokként, elnöki pozícióban (1929–1937) között segítette a Belga labdarúgó-szövetség munkáját, dolgozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is. 1946. július 25-én a FIFA kongresszusán javasolta, hogy változtassák meg a Világ Kupa elnevezést Jules Rimet-kupára. A francia Jules Rimet és közte szoros baráti szálak voltak, aminek köszönhetően 1954-től 1955-ig, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) negyedik elnöke lehetett. Forgács Leó Forgács Leó, (Fleischmann Leó) (Budapest, 1881. október 5. – Berettyóújfalu, 1930. augusztus 17.) neves sakkversenyző, magyar bajnok, szakíró. Mérnök akart lenni, de a sakkozás miatt abbahagyta az egyetemet. 1913 után versenyen már nem indult, több újság sakkrovatát vezette, és könyvet írt. Szervezete nem volt erős, és élete sem volt gondoktól mentes. 1930 nyarán Berettyóújfaluba utazott, hogy dr. Nagy Géza kórházában kivizsgáltassa magát, itt érte hirtelen agyvérzés, és ott is temették el. Versenyeredményei Fontosabb versenyeredményeinek összefoglalása: Játékereje A versenyeredményeiből is látható, hogy nagymesteri erőt képviselt. A 20. század első felének Maróczy Géza után legerősebb magyar sakkozójának tartották. A Chessmetrics számításai szerint legmagasabb pontértéke 2681 volt 1908. áprilisban, a világranglistán elfoglalt legjobb helyezése a 8. volt 1908. júniusban. Munkássága Megjelent könyve: A sakkjáték gyöngyei. Bp. 1910. Sakkrovatvezető 1907-től Az Újság, majd a 20-as évek végén a Pesti Napló hasábjain. Szapolyai Miklós Szapolyai Miklós (? – 1468 november vagy decembere) erdélyi püspök, Szapolyai Imre nádor idősebb öccse. Bátyja, Imre eszközölte ki számára Mátyás királynál az erdélyi püspökséget. Mátyás 1461-ben nevezte ki, ekkor gyakorolva először főkegyúri jogát. A pápai megerősítést pedig 1462. április 26-án kapta meg. II. Piusz pápa nem engedte el neki kérése és a velencei államtanács közvetítése ellenére sem a püspöki annatákat, amelyeket Miklós ígérete szerint a török elleni 400 fős lovasság felállítására kellett felhasználni. A lengyel Kaminetz János volt a segédpüspöke. 1464. március 29-én részt vett Mátyás székesfehérvári koronázásán, ahol más főpapokkal együtt április 3-án megerősítette a Mátyás és III. Frigyes közötti békét. A koronázás után egy ideig Budán tartózkodott a király mellett, ahol a tágasabb királyi tanács ülésein részt vehetett. A pápától engedélye volt hordozható oltáron való misézésre, 1464. november 30-án pedig engedélyt kapott arra is, hogy a saját maga által választott gyóntatója esetleges bűn és egyházi büntetés alól is feloldozhassa. Az 1467-es erdélyi felkelés idején játszott szerepe nem ismert, mindenesetre halála után a király elrendelte a gyulafehérvári püspöki vár lebontását, hogy ezzel is csökkentse a püspöki hatalmat. Bátyja halálakor öccsével együtt 20 vár birtokosa volt, ennél többet a királyon kívül csak Mátyás törvénytelen fia, Corvin János herceg mondhatott magáénak. Halálának körülményeit nem ismerjük. 1468. november 1-jén a leleszi konvent még élőnek említi, de december 27-én már üres a püspöki szék. Biztosan meghalt, mert a pápa is 4 évvel később a halála miatti üresedésről beszélt, amikor utódát, Veronai Gábort 1472-ben kinevezte. Bányászszerszámok (heraldika) A bányászszerszámok, elsősorban a bányászkalapács és bányászék gyakori címertani jelképek a közép-európai bányavárosok és más városok címereiben. A kalapács és a csákány (bányászék) szinte kizárólag harántkeresztesen egymásra helyezve jelenik meg a heraldikában, sőt már a városok preheraldikus jelvényeiben is. Leírása A címerleírásokban hagyományőrző módon, és gyakran pontatlanul, a bányászkalapács általában a bányászéket, esetleg a kalapácsot jelöli. A két bányászkalapács megjelölés a keresztbe tett éket és kalapácsot, a véső és kalapács a fúróvésőt és a kalapácsot takarja. A bányászcsákány többnyire a bányászékkel azonos módon jelenik meg a címertanban. Ehhez a formához ragaszkodtak a dualizmus korának címeradományaiban is, tehát nem követték a modernebb kéziszerszám-formákat. Kivételt képez Mály címerének sisakdísze, melyen a keresztbe tett ék és kalapács nem tényleges munkaeszköz, hanem dísz-bányászszimbólum, mely részben aranyozott ezüstből készült. Az első címerpajzsba foglalt magyar városi jelképben, Selmecbánya 1275-ös címerében négy bányászszerszám látható: bányászékek, kalapács, egykarú csákány és bányászkapa. A bányászat világszerte használt jelképe, a keresztbe tett bányászék és -kalapács először a csehországi Kutná Hora (németül Kuttenberg) címerében jelenik, a 14. században. Ez látható a bányászat jelképeként 1417-ből a nagybörzsönyi bányásztemplom kapuja fölötti domborművön. Címerpajzsba helyezve, ezt a bányászjelvényt bányászcímernek is nevezik. Pénzeink közül először Mátyás aranyforintjain és ezüstdénárjain, majd János király aranyain jelenik meg, ami 1468-tól Nagybánya veretjele. Ez a jelkép a domináns Bélabánya, Dobsina, Dognácska, Boksánbánya, Szomolnok, Rozsnyó, Szepesremete pecsétjén, mely szinte teljesen kitölti a címerpajzsot. Az ék és a kalapács a régebbi címereknél (Selmecbánya, Korompa, Rudabánya régi pecsétje) álló helyzetben látható, később keresztbe tett helyzetben fordul elő, illetve a bányászok kezében vagy önálló címerképként szerepel. Az ék és a kalapács mellett egyéb szerszámok is előfordulnak, mint Selmecbánya címerében is látható. Hibbe címerében egykarú bányászcsákány és bányászkapa, Telkibánya és Offenbánya címerében véső van. A vaskohászattal és vasiparral is rendelkező városok címerében (Jászó, Jolsva, Korompa, Nagyrőce, Csetnek) a kalapács és ék mellett üllő és fogó is látható. A bányalámpa egyedül Aknasuatag címerében maradt fenn. Aranyida 18. századi pecsétjén a keresztezett kalapács és ék mellett kohászati szerszámok, salaklehúzó és fogó is látható. A bányászattal foglalkozó családok a címereiben a kalapács és ék mellett látható a bányászkapa (Gruber, Hauer) és a feszítővasat markoló oroszlán (Freiseisen György) is. A jelképes értelmű bányamécs (a sötétségbe fényt hozó eszköz) először a dualizmus korában jelenik meg a Kerpely család sisakdíszén. A báró Geramb család címerében az oroszlán bányászkalapácsot és sulykot (tuditem) tart. Heroica Nogales Heroica Nogales (jelentése: heroica = hősi, nogales = dióerdők, röviden Nogales) egy város Mexikó északnyugati részén, Sonora államban, az Amerikai Egyesült Államok határánál. Lakossága 2010-ben körülbelül 212 500 fő volt. Földrajzi helyzeténél fogva gazdasági életére ma főleg az amerikai látogatókat kiszolgáló szolgáltatóipar és a maquiladora-típusú üzemek jellemzőek. Földrajz Fekvése Az ország északnyugati, Sonora állam északi részén, a tenger szintje felett körülbelül 1200–1300 méterrel fekvő várost a Nyugati-Sierra Madre hegyei övezik. A viszonylag száraz éghajlat és a csapadék időbeli egyenetlen eloszlása miatt a környéken nincsenek állandó vízfolyások és mezőgazdasági művelésre alkalmas területek sem, csak erdők, rétek és legelők. Éghajlat A város éghajlata viszonylag forró és száraz. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, a rekord elérte a 46 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 9,6 és a júliusi 26,4 fok között váltakoznak, de fagy szinte csak nyáron nem fordul elő. Az évi átlagosan 469 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júliusban és augusztusban két hónap alatt lehull az éves mennyiség körülbelül fele. Népesség A település népessége a közelmúltban folyamatosan és rendkívül gyorsan növekedett, 1990 és 2010 között például több mint megduplázódott: Története A kopár hegyvidék vonulatán fekvő határváros a 19. században még félsivatag volt, csak 1884-ben létesült itt állattenyésztő rancho. Lélekszáma a 19-20. század fordulóján is alig érte el a kétezer főt, csak a 20. században fejlődött nagyvárossá. Különösen az 1960-as évektől volt gyors a fejlődése, amikor a mexikói kormány megkezdte a határmenti térségek fejlesztését annak érdekében, hogy korlátozzák a gazdasági függőséget az Egyesült Államoktól. Alanin Az α-alanin (INN: alanine) egy fehérjealkotó α-aminosav (a propionsav alfa-aminoszármazéka). A kodonjai GCU, GCC, GCA, és GCG. Királis molekula, azaz két optikai izomerjét (tükörképi izomérjét) ismerjük. Csak az L-sztereoizomer (L-alfa-amino-propionsav) található meg a fehérjékben. Színtelen, kristályos, vízben oldódó vegyület. Természetes forrásból egymástól függetlenül először Schützenberger és Bourgeois (1875), illetve Weyl (1888) különítette el, előbbi kutatók a selyem lúgos, utóbbi a selyemfibroin savas hidrolizátumából. A másik optikai izomerrel, a D-alfa-amino-propionsavval alkotott racém elegyét hidrogén-cianid és acetaldehid reakciójával Adolph Strecker már 1849-ben előállította. Az alanin nevet is ő származtatta az aldehid szóból. Az -an- szótagot a jó hangzás miatt toldotta be. Az L-α-alanin a selyem fibroinja tömegének 30%-át képviseli. Az α-alanin konstitúciós izomerje, a β-alanin nem fehérjealkotó aminosav, a koenzim-A nevű fontos biokatalizátor alkotórésze. Acilezett származéka a vitaminok közé tartozó pantoténsav. Előállítása Racém alanin állítható elő acetaldehid és ammónium-klorid nátrium-cianid jelenlétében végzett kondenzációjával (Strecker-szintézis), vagy a 2-brómpropánsav ammonolízisével: Szerepe A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Alaninum néven hivatalos. Krklino Krklino (macedónul: Крклино) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Bitolai járásában. Népesség 2002-ben 611 lakos volt, akik közül 609 macedón, 1 szerb, 1 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Rónyai Lajos Rónyai Lajos (Szekszárd, 1955. január 18.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az algebrai alkalmazások és a számítástudomány algoritmusainak neves kutatója. 1995 és 2008 között az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete Informatikai Laboratóriumának vezetője. Életpályája 1974-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematikus szakán, ahol 1979-ben szerzett egyetemi diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) kezdett el dolgozni. 1987-ben tudományos főmunkatársi kinevezést kapott. 1995-ben a SZTAKI Informatikai Laboratóriumának vezetője lett, amely pozíciójában többször megerősítették. 2008-ban a kutatóintézet Számítástudományi Kutatócsoportját vette át. Közben 1999-ben tudományos tanácsadói megbízást kapott. Kutatóintézeti állása mellett 1990 és 1992 között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szerződéses, majd 1992-től félállású oktatója volt. 1996-ban habilitált, majd 1998-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a BME algebra tanszékére, amelynek vezetését 2001-ben vette át. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. Az Oregoni Egyetem (1984–1985) és a Chicagói Egyetem (1987–1989) vendégoktatója volt. 1987-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. Közben 1993-ban az MTA Számítástudományi és Informatikai Bizottságának lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. Emellett számos tudományos társaságban, tudományos közéleti szervezetben működik közre: Bolyai János Matematikai Társulat (1979-től), European Research Council szakértői panelje (2007-től), MTA Doktori Tanács póttagja (2005–2008). Emellett az Acta Mathematica Hungarica, a Matematikai Lapok és az Alkalmazott Matematikai Lapok szerkesztőbizottságában is közreműködik. Munkássága Kutatási területe az algebra alkalmazásai, a számítástudomány kérdéskörén belül az algoritmusok, az adatbázisok és a szimbolikus számítások területe és a diszkrét matematika. Polinom idejű módszereket dolgozott ki algebrai és számelméleti (aritmetikai) algoritmikus problémák megoldására. Diszkrét matematikai és számítástudományi problémák vizsgálata során algebrai módszereket alkalmaz, többek között a Zarankiewicz–problémával kapcsolatos úgynevezett normagráf konstrukció tekintetében is. Determinisztikus polinom idejű módszereket dolgozott ki véges testek feletti korlátos fokú polinomok felbontására. Több mint hetvenöt tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. 1998-ban egyetemi tankönyve jelent meg Algoritmusok címmel, amelynek egyik társszerzője volt. Díjai, elismerései Akadémiai Ifjúsági Díj (1985) Kalmár László-díj (1997) Benedikt Ottó-díj (2000) Bolyai Farkas-díj (2000, MTA) Szele Tibor-emlékérem (2015) Főbb publikációi Polynomial Time Solutions to some Problems in Computational Algebra (társszerző, 1985) On Algebraic Properties of Monotone Clones ( Demetrovics Jánossal és Hannák Lászlóval, 1986) Factoring Polynomials Over Finite Fields (1988) Computing Irreducible Representations of Finite Groups ( Babai Lászlóval , 1990) Computations in Associatiative Algebras (1993) Algoritmusok (Ivanyos Gáborral és Szabó Rékával, 1998) A Comibatorical Problem on Polynomials and Rational Functions (társszerző, 2001) Efficient algorithms (társszerk., 2005) Gare de Louveciennes Gare de Louveciennes vasútállomás Franciaországban, Louveciennes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Cloud-Saint-Nom-la-Bretèche - Forêt-de-Marly-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Marly-le-Roi Gare de Bougival Martfű Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában. Fekvése Az Alföld középső, a régió keleti és a megye délkeleti részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny. Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján. Megközelítése A 442-es főút Szolnok és Kunszentmárton felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomás mellett található körforgalomnál ágazik ki két mellékút, a régi 442-esen Tiszaföldvár, Cibakháza felé, a vasútvonalat keresztezőn pedig Öcsöd felé lehet eljutni. A jövőben várható a 442. számú főút Martfű és Szolnok közötti elkerülő út építése. Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt. Szolnok után Martfű a távolsági autóbuszforgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonalon (ami ma Makóig meghosszabbítva a 130-as számú vasútvonal) közlekedő összes vonat megáll Martfűn. A vonatok 2007. december 9-étől az ütemes menetrend szerint kétóránként közlekednek. Reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként közlekednek. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal. A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak. Önkormányzat A város képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll. Cím: 5435 Martfű, Szent István tér 1. Tel.: (06) 56/450-222 Fax: (06) 56/450-853 E-mail: titkarsag@ph.martfu.hu Hivatalos honlap: www.martfu.hu Média: Hivatalos újság: Martfű Közéleti Magazin Televízió: Martfű Városi Televízió Története A város területén szarmata-kori, avarkori és honfoglalás kori leleteket is találtak. Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik - azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett. A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett. Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án szabadították fel a német megszállás alól a települést. 1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település. Neve Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A "mart-" előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a "fű" a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része - arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett. Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát. Magyar: 6992 Bolgár: 1 Cigány, Romani, Beás: 0 Görög: 3 Horvát: 3 Lengyel: 3 Német: 18 Román: 6 Ruszin: 2 Szerb: 2 Szlovák: 8 Ukrán: 5 Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt. Római katolikus egyház A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol. Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Görögkatolikus egyház A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia. Gazdaság Ipar Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található: Cipőgyár: 1941-42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött. Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként. Növényolaj-gyár: 1976-80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi. Tisza Ipartelep üzemei: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen. Mezőgazdaság A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolaj-gyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is. Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen. Természeti kincsei A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része. Látnivalók Kastélyszálló Művelődési Központ és Könyvtár Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be. Szent István tér és környéke: Városháza: 1993-96 között épült. Római katolikus templom: 1993 - 96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján. Református templom: Szintén 1993-96 között épült. Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása. Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000 -ben, a Millennium tiszteletére. 1848-49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása. Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping Sport A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban. Az MVSE szakosztályai: Kosárlabda Női kézilabda Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel. Szabadidősport Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek. Természetbarát Egyéb, a városban működő sportklubok: Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Férfi kézilabda Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE): A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel. Martfűi Úszó és Triatlon Klub Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre. Versenytánc Martfűi Airsoft Taktikai Csapatjáték Sportegyesület Testvérvárosok Tuchów, Lengyelország Miszmogyorós , Románia ( Máramaros megye ) Martonos , Szerbia Forrás Előzetes önkormányzati választási eredmények Martfűn Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.) szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 http://iho.hu/hir/szolnok-martfu-ket-kereken-1109 http://www.martfu.hu/ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora http://portal.ksh.hu/pls/portal/! CP.hnt2.telep?nn=02626 http://www.deszan-cutters.hu/ http://mvse.sagiek.hu/ http://martfuinke.gportal.hu/gindex.php?pg=26002777 http://martfufoci.uw.hu/ http://www.martfuitriatlon.gportal.hu/ http://www.kyokushinmartfu.hu/index.php?m=a_klub&aloldal=klubtortenet Biztonsági ellenőrzés szükséges (hu nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2017. február 20.) Baranyai Zsigmond Baranyai Zsigmond (Sár, Heves megye, 1814. november 26. – Pest, 1871. július 20.) piarista szerzetes, bölcsészdoktor. Élete Gimnáziumi tanulmányainak bevégezte után 1831. október 19-én a piarista rendbe lépett és 1840. július 26-án felszentelték. Szegeden és Pesten tanárkodott és mindkét helyen főgimnáziumi igazgató is volt. Az 1850-es években egyike volt a pesti főgimnázium azon tanárainak, akik az ifjúságra folyton hazafias szellemben igyekeztek hatni. Munkái Az ó. közép és uj korbeli földirat és történelem alaprajza. Rütz Vilmos után. Pest, 1856. Három rész. (4 bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1858. II. és III. rész. 5. jav. és bőv. kiadása u. ott, 1861. I. rész bőv. és jav. 6. kiadása u. ott, 1861.) Az irodalmi téren a klasszika-filológia körébe vágó dolgozatokkal működött. Gondomar (Spanyolország) Gondomar egy község Spanyolországban, Pontevedra tartományban. Gondomar Nigrán, Baiona, Tomiño, Tui, O Porriño és Vigo községekkel határos. Lakosainak száma 14 233 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lapockaemelő izom A lapockaemelő izom (musculus levator scapulae) egy izom az ember lapockájánál (scapula). Eredés, tapadás, elhelyezkedés Az 1-4-es nyaki csigolya (vertebra cervicalis) processus transversus vertebrae nevű részének a tuberculum posterius vertebrae cervicalis nevű részéről ered. A lapocka angulus superiorán tapad. Funkció Emeli a lapockát és lefelé dönti a cavitas glenoidalist. Beidegzés, vérellátás A nervi cervicales és a nervus dorsalis scapulae idegzi be és a arteria dorsalis scapulae látje el vérrel. Slivno (Horvátország) Slivno község Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Fekvése Makarskától légvonalban 52, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre a Neretva völgyének alsó részén, a Kis-Neretva bal partján fekszik. A község legmagasabb pontja az 563 méter magas Daska. A község területe három részre osztható. Az első egy alacsonyan fekvő terület a Neretva deltavidékének a része, melyet a Kis-Neretva bal partja határol. A folyó deltavidékét homokzátonyok és kisebb folyóágak tarkítják és amely terület mára már nagyrészt meliorált, így alkalmassá tették a mezőgazdasági művelésre. Ezen a területen ma is intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A második a község 22 kilométer hosszúságú, a Kis-Neretva és a Moračna-öböl közötti, számos öböllel, kis félszigettel és szigetecskével tagolt tengerparti övezete, melynek jelentőségét a turizmus adja. A harmadik rész egy gondosan megőrzött, természeti értékekben gazdag terület a maga növény- és állatvilágával. A község települései Közigazgatásilag Blace, Duba, Duboka, Klek, Komarna, Kremena, Lovorje, Lučina, Mihalj, Otok, Pižinovac, Podgradina, Raba, Slivno Ravno, Trn, Tuštevac, Vlaka és Zavala települések tartoznak hozzá. A község központi települése Vlaka. Története A község nevét az azonos nevű félszigetről kapta, melynek jelentése vízgyűjtő. A név onnan származik, hogy a sík vidéket határoló hegyekről (északról a Kos, délről a Pozvizd, nyugatról a Jastrebova glavica) nagyobb esők alkalmával a tengerpart és a Neretva irányában lezúduló víz rendre elárasztotta ezt a területet, mely sokáig nem is volt alkalmas az emberi letelepedésre. Az ember a mocsaras terület szélein levő magaslatokon hozott létre településeket. A térség legtöbb települése csak a 20. században, különösen a II. világháború után kezdett benépesülni, amikor a vízszabályozási munkák e területet művelésre alkalmassá tették. Ezzel párhuzamosan a magaslati települések kiürültek, a tenger és a Kis-Neretva mellett pedig újak keletkeztek. A magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír vármaradványok és halomsírok is bizonyítanak. A rómaiak településének maradványait, sírokat, sírköveket és egyéb tárgyakat Lovorje területén tárták fel. Néhány szakember Lovorjét az ókori forrásokban is szereplő Laureatae településsel és erődjével azonosítja. A horvátok őseinek érkezése után a 8. századtól ez a terület a Ston székhelyű zahumi kenézséghez tartozott. Első írásos említésével csak 1358-ban találkozunk. A néhány helyen található sok középkori sírkőből arra következtethetünk, hogy a késő középkorban a mai község több területe is sűrűn lakott volt. Nagyobb középkori temető maradványa található Provići település felett, ahol a 19. század második felében 98, részben díszített sírkövet találtak. 1392-ben említik Lovorika (a mai Lovorja) kikötőjét. Szintén a 14. században szerepel írott forrásban Klek, mint sókereskedelem helyszíne, valamint a Neretva torkolata előtti kis Osinj-sziget. Slivno már 1490 előtt török uralom alá került, a törökök a Klek nevű magaslaton felépítették Kulina várát. A török uralom több mint kétszáz évig tartott, a velenceiek 1689-ben foglalták el a várat, melyet rögtön meg is erősítettek. 1691-ben Kulina új nevet kapott. A Smrdan nevet azért adták neki, mert 1691-ben a Vule Nonković vezette velencei sereg itt mért nagy vereséget a törökre. A rengeteg temetetlen emberi és lótetem olyan elviselhetetlen bűzt árasztott, hogy a nép a várat átkeresztelte smrdanra, azaz büdösre. A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A nép magával hozta szentjeinek tiszteletét is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A községnek 1857-ben 1107, 1910-ben 2247 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Megindult a terület meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A községnek 2011-ben 1999 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. Nevezetességei Slivno Ravno Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1896-ban épült. Felszentelését 1904-ben Marčelić dubrovniki püspök végezte. A templom szabályosan faragott kövekből épült. A főbejárat felett háromszögű timpanon látható kőkereszttel, a homlokzat közepén feliratos kőtábla, felette pedig lunetta látható. A homlokzat felett három harang számára kialakított nyitott harangtorony áll. A főoltár a spliti Pavao Bilinić mester munkája 1901-ből. Carrarai márványból készült Emil Vecchietti tervei szerint. A mellékoltárok a Szeplőtelen fogantatás, valamint Szent Cirill és Metód tiszteletére vannak szentelve. Mindkettő tiroli munka, 1906-ban készült. A templomot 1982-ben megújították. A templom építése előtt a régi templomot lebontották. Ebből az épületből csak a 14.-15. századi szentély maradt mag, melyet halottasházzá alakítottak át. Raba falu Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma 1700 körül épült. A mai Szent Antal szobor 1903-ban került a templomba. 1914-ben egy Szent József oltárt is emeltek, rajta a szent szobrával, de ezt 1977-ben helyszűke miatt megszüntették. 1925-ben a régi harangtornyot lebontották és ekkor készült a mai beton harangtorony, mely azonban nincsen összhangban a kőépülettel. Ma ezen át lehet bejutni a templomba. A blacei Keresztelő Szent János templomot Blace és Val között a tengerparton építették 1911-ben. Homlokzata felett három harang számára kialakított nyitott harangtorony áll. 1968-ban rossz állapota miatt a régi harangtornyot lebontották és ekkor épült a ma is látható torony. Mivel közel van a tengerhez a só többször kikezdte a falakat, ezért többször javítani kellett. Fából faragott oltára tiroli munka. A kleki Szent Péter és Pál templom új épület. Az 1965-ben kialakított turistatelep közelében egy kápolna helyén épült, melyet 1968-ban családi házként építettek. Az akkori kommunista hatóságok ugyanis nem engedélyezték ide templom építését. Ezért az akkori plébános Mate Kaleb atya Franić érsekkel egyetértésben úgy döntött, hogy Matija Prović telkére családi házként építi meg. Az építés után a tulajdonos egyszerűen az egyháznak ajándékozta, amely kápolnát alakított ki benne. Berendezése egyszerű egy szembemiséző oltárral és egy Szent Péter szoborral, mely Viktor Konjedič szobrászművész munkája. A Gyógyító boldogasszony templomot 1990-ben építették az új Vlak településen Josip Sponar Muth tervei szerint. Belső terét Marina Hren tervezte. Az építés 1983-tól 1990-ig tartott, felszentelése 1990. július 1-jén történt. Földszintjén a plébániahivatal és a pasztorális helyiségek, felül pedig a templom található. A helyén korábban egy ugyanilyen titulusú kápolna volt. A földszintes házat 1963-ban vásárolta az egyház és kápolnának rendezte be azok részére, akik elhagyták régi hegyi településeiket és a Kis-Neretva partján telepedtek le. 1966-ban a kápolnára emeletet húztak és itt volt a plébániahivatal egészen 1989-ig, amikor a mai templom építése előtt lebontották. A Kis-Neretva torkolata előtt található az Osinj-sziget a Keresztelő Szent János templommal. A templom valószínűleg a 13. vagy a 14. században épült gótikus stílusban egy 5. vagy 6. századi ókeresztény templom helyére. A középkorban valószínűleg bencés kolostor állt itt, melyet a bencés szerzetesek elhagytak. A ferencesek miután a török lerombolta ljubuški kolostorukat 1563 körül ide menekültek. A templomot 1574-ben említik. A ferencesek a 16. század végén hagyták el a kolostort és a templomot, amikor a törökök meggyilkolták Petar Grupković rendfőnököt. A török uralom alóli felszabadulás után a templom a Nonković család családi temetkezőhelyéül szolgált. Miután felépült a blacei Keresztelő Szent János templom ezt a templomot elhagyták és az idő vasfoga pusztította. 1978-ban akkori tulajdonosa Jakov Nonković a Legszentebb Megváltóról nevezett spliti ferences rendtartománynak adta. Felújítása után az érsekség és a ferences tartomány közötti egyezmény keretében a slivno ravnoi plébániának adták. Ma csak augusztus utolsó vasárnapján mondanak misét benne. A gradi Nagyboldogasszony templom a 18. században a török uralom alóli felszabadulás után épült. A régi dokumentumok még Szent Rókus templomként említik, ez alapján úgy tűnik, hogy többször is felszentelték, utoljára 1927-ben. Az oldalfalakon két íves ablak, a homlokzat közepén kereszttel díszített körablak látható. Felette három harangszámára kialakított nyitott harangtorony található. Oltárán melyet 1907-ben Tirolban vásároltak a Nagyboldogasszony bizánci stílusú képe látható. A képhez Nagyboldogasszony ünnepén mezítláb zarándokolnak a hívek. 1779-ben Fabijan Blašković makarskai püspök csodatevő képpé nyilvánította. A templomban évente kétszer, Szent Rókus és Nagyboldogasszony ünnepén mondanak misét. A Jastreba glavicán álló Szent Liberan templom elődjét 1858-ban fogadalmi kápolnaként építették, miután az előző évben Slivnon kolera pusztított. Szent Liberan képét Veronában vásárolták és egykor a plébániatemplomban őrizték, ahonnan 1860-ban hozták át az újonnan épített kápolnába. 1908-ban a kápolnát lebontották és a helyére építették a mai templomot. A homlokzat tetején kezdetben csak kis harangtorony volt egy haranggal. A harangot és a márvány oltárt a Szent István plébániatemplomból hozták át. A II. világháborúban megsérült és 1955-ben állították helyre. Ekkor építették a templom új harangtornyát, mely 1925-ig a rabai Szent Antal templomon állt. 2003-ban a templom új oltárt és padokat kapott, az oltárképet és a két angyalszobrot pedig restaurálták. A templomot 2003-ban Remete Szent Antal ünnepén szentelték fel újra. Ma évente háromszor, Szent Liberán, Remete Szent Antal és a Szent Őrangyalok ünnepén mondanak misét benne. A kremenai Szent Balázs kápolnát családi kápolnaként építtette Mate Bjeliš az I. világháború után. Homlokzata felett három harang számára kialakított harangtorony található. A zavalai Szent Alajos kápolnát Zavala lakói építették az I. világháború után. Homlokzata felett egy harang számára kialakított harangtorony található. A II. világháború után kommunista bérencek a Szent Alajos képet összetörték. Opuzen közelében Podgradina település felett találhatók Brštanik középkori várának maradványai. Brštanikot a 13. században építették egy római erőd alapfalain. 1382 -ben I. Tvrtko bosnyák király megerősíttette. Ebben az időben a vár alatt vásáros hely és sóraktárak voltak, a folyóparton pedig hajóépítő műhely működött. 1395 után már sem a várat sem a vásáros helyet nem említik a középkori források. A várat 15. században lerombolta a török, de 1686-ban a velenceiek újjáépítették és 1878-ig őrség állomásozott benne. 1886-tól kolerás betegeket ápoltak itt. 1938-ban a vár sajnálatosan leégett, azóta csak a romjai láthatók Klek település felett található Smrdan várának romja. A vár északi oldalán található hengeres torony ma is két emelet magasságban áll. Nagyszerű kilátás nyílik innen Klek környékére és a közeli szigetvilágra. Gazdaság A község gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A község életében egyre jelentősebb szerepet vállal a turizmus is. Tengerparti települései Blace, Komarna, Duboka, Repić, Radalj, Klek és Moračna számos magánszállással, hétvégi házakkal, festői, csendes tengeröblökkel, homokos strandokkal, sportpályákkal várják a vendégeket. Oktatás A községnek nincsen saját iskolája, a gyermekek az opuzeni városi alapiskolához tartoznak. Az iskolának Blacén egy területi iskolája működik. A blacei iskolát 1908-ban alapították. Feldafing Feldafing település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 4281 fő (2016. december 31.). Fekvése A Starnbergi-tó nyugati partján fekvő település. Leírása A Starnbergi-tó partján fekvő Feldafing és környéke Wittelsbach Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné gyermekéveinek színhelye volt, aki a Feldafingtől alig egy km-rel északra fekvő Possenhofen falucska kastélyában, a ma luxusszállóként működő Schloss Possenhofenben töltötte gyermekkorát, és a magaslaton települt Feldafing lett később is Erzsébet kedvenc nyaralóhelye, ahova 24 nyáron át visszatért és ma is áll az a nyári lak a Possenhofen közelében fekvő náddal övezett rózsák szigetén (Rosen-insel), amelyet még II. Miksa bajor király építtetett pompeji stílusban. A körülötte levő rózsakertet pedig II. Lajos bajor király telepíttette. A rózsák szigete az itt végzett ásatások tanúsága szerint már a kő és a bronz-korban is lakott volt, rajta már akkor fatörzs alapokra épült ősi település állt, majd a rómaiak építettek itt villát és és később ókeresztény templom is állt itt. Itt Feldafingtől kissé délre, a Starnbergi-tó partján Garatshausen-nél áll a Thurn és Taxis hercegi család által ma is lakott 16. századi kastély, a Schloss Garatshausen. Arne Maier Arne Maier (Ludwigsfelde, 1999. január 8. –) német korosztályos válogatott labdarúgó, a Hertha BSC játékosa. Pályafutása Klubcsapatban Szülővárosa csapatából került 2007-ben a Hertha BSC akadémiájára. 2017. április 15-én mutatkozott be a Hertha BSC II csapatában a Berliner AK elleni negyedosztályú bajnoki mérkőzésen. Május 13-án az első csapatban is bemutatkozott, a 90. percben Salomon Kalou cseréjeként. November 28-án kezdőként lépett pályára a Borussia Mönchengladbach ellen és végig játszotta az élvonalbeli mérkőzést. A válogatottban Tagja volt a német U17-es labdarúgó-válogatottnak, amely részt vett a 2016-os U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Statisztika 2018. augusztus 26-i állapot szerint. 2009-es országútikerékpár-világbajnokság A 2009-es országútikerékpár-világbajnokságot, amely a 76. volt a sorban, az svájci Mendrisioban rendezték meg 2009. szeptember 23. és 27. között. La Pellerine (Maine-et-Loire) La Pellerine település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 151 fő (2015). La Pellerine Breil, Méon és Parçay-les-Pins községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alice és Bob Az Alice és Bob nevek gyakran előfordulnak kriptográfiai vagy fizikai témájú cikkekben. Mivel az olyanfajta magyarázatok, hogy „Az A személy üzenetet szeretne küldeni B személynek” komplikáltabb esetekben nehezen követhetővé válnak, ezért keresztneveket alkalmaznak helyettesítésükre. Az ábécét követő keresztnevek használata szokványossá vált ezeken a területeken, segítve a bonyolultabb példák könnyebb megértetését. A kriptográfia és a számítógépes biztonság területén a protokollok leírásánál kialakult bizonyos nevek használatának a konvenciója. A nevek ön-magyarázóak, néha humorosak, és metaszintaktikus változóként hatnak. A protokollok jellemző megvalósításaiban magától értetődőként kezelt, hogy az Alice, Bob és egyéb szereplők által elvégzett műveleteket valójában nem közvetlenül ők, hanem az azokkal megbízott, automatizált ügynökök (például számítógépi programok) hajtják végre. A szereplők listája Az alábbi lista nagyrészt Bruce Schneier Applied Cryptography c. könyvéből származik. Alice és Bob a kriptográfiában archetípusok; Eve szintén gyakori. Az ábécében hátrébb szereplő nevek ritkábban fordulnak elő. Alice és Bob . Általában, Alice üzenetet szeretne küldeni Bobnak. Ezeket a neveket elsőként Ron Rivest használta fel 1978 -ban egy Communications of the ACM -cikkben, amiben az RSA kriptográfiai rendszert ismertette, az A Method for Obtaining Digital Signatures and Public-Key Cryptosystems című, 1977. április 4-i cikkében. Bár többekben felmerült a gyanú, Rivest tagadja, hogy a neveknek bármi köze lenne az 1969 -es Bob & Carol & Ted & Alice c. filmhez. Carol vagy Charlie , a kommunikáció harmadik résztvevője. Dave , a negyedik résztvevő, és így tovább alfabetikus sorrendben. Eve , a hallgatózó (eavesdropper) , általában egy passzív támadó. Bár képes lehallgatni Alice és Bob üzenetváltásait, módosítani nem tudja őket. A kvantumkriptográfiában a környezetet (environment) is megszemélyesítheti. Isaac , egy internetszolgáltató (ISP) . Ivan , egy kibocsátó (issuer) (az üzleti kriptográfiában). Justin , a jogrendszer (justice system) képviselője. Mallory , egy rosszindulatú támadó (malicious attacker) ; Eve-vel ellentétben Mallory képes üzeneteket módosítani, kicserélni saját üzenetekkel, régi üzenetek visszajátszására stb. Mallory ellen sokkal nehezebb egy rendszert biztosítani, mint Eve esetében. Szokás a Marvin vagy a Mallet neveket is használni. Matilda , egy kereskedő (merchant) (az e-commerce vagy az üzleti kriptográfia területén). Oscar , az ellenfél (opponent) általában Malloryval ekvivalens. Pat vagy Peggy , a bizonyító (prover) és Victor , az ellenőrző (verifier) : általában egymással együttműködve igazolják, hogy az elvégezni kívánt tranzakció tényleg végbement. Gyakran előfordulnak az előzetes információ nélküli azonosítás (Zero Knowledge Proof) területén. Néha a Pat és Vanna névpárost használják, az amerikai Szerencsekerék televíziós showműsor házigazdáinak nevéből (Pat Sajak és Vanna White) Plod , a rendész (úgy is mint „Officer Plod”), Enid Blyton angol írónő Noddy -gyerekkönyveinek Mr. Plod nevű szereplőjének nevéből. Steve , néha a szteganográfiával összefüggésben használják. Trent a választottbíró (trusted arbitrator) , egy semleges harmadik személy, akinek pontos szerepe az alkalmazott protokoll függvényében változhat. Trudy , a behatoló (intruder) : a Mallory név alternatívája. Walter , a felügyelő warden , szükség lehet rá, hogy Alice-re és Bobra vigyázzon bizonyos tekintetben, a protokolltól függően. Zoe , többnyire a kriptográfiai protokoll alkalmazása során érintett utolsó fél neve. Bár az interaktív bizonyítási rendszerek nem kriptográfiai protokollok, eléggé kapcsolódnak a témához ahhoz, hogy itt is említésre kerüljenek: Arthur és Merlin : egy interaktív bizonyítási rendszerben a bizonyító (prover) korlátlan számítási kapacitásokkal rendelkezik, így Merlin a hatalmas varázsló nevét kapja. Egy állítás valóságtartalmáról tesz kijelentést, és Arthur , a bölcs király tesz fel neki kérdéseket. Ez a két szereplő két bonyolultsági osztály nevét is adja, az AM és MA bonyolultsági osztályokét. 2009-es rali-világbajnokság A 2009-es rali-világbajnokság 2009. január 30-án vette kezdetét Írországban, és október 25-én, Walesben végződött. Versenynaptár A tavalyi tizenöt helyszín ebben a szezonban tizenkettőre csökkent. Az ez évi versenynaptárból kikerült a monte-carlói, svéd, mexikói, jordán, török, német, új-zélandi, korzikai és a japán futam és visszatért az ír, norvég, ciprusi, portugál, lengyel és az ausztrál helyszín. Zayváralja Zayváralja (1899-ig Zay-Podhrágy, szlovákul Uhrovské Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 39 lakosából 37 szlovák volt. Fekvése Bántól 13 km-re északkeletre fekszik. Története A falu határában sűrű erdővel benőtt csúcson állnak Ugróc várának romjai. A 13. század második felében Bács trencséni ispán építtette. 1295-ben "Castrum Vgrog" néven említik először, az ugróci váruradalom központja. 1297-ben "Wgroch", 1352-ben "Wgrowg", 1446-ban "Vhurocz" alakban említik. 1295 és 1321 között Csák Mátéé, majd királyi vár. 1389-től királyi adományként Stibor vajdáé, ezután több tulajdonosa volt, köztük a Bánffyaké. A Zay család 1560-ban szerezte meg. A harcokban szerepet nem játszott, nem újították meg, szerepét a zayugróci várkastély vette át. A falut 1481-ben "Podhradye" alakban említik először. 1483-ban "Podhrade", 1598-ben "Podhrady Nowa" alakban említik. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, ezért története is szorosan kötődött a várhoz. A Zay család birtoka, majd a 17. és 18. században a Kollonichoké. 1598-ban a bíróén kívül 4 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással, mészégetéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de sokan jártak el messzebb is idénymunkákra. Vályi András szerint " PODHRADI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura B. Zay Uraság." Fényes Elek szerint " Podhrágy, (Ugrócz), tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vgyében, a zai-ugróczi uradalomban: 20 kath., 82 evang. lak. A helység felett egy meredek kősziklán még most is láthatni egy meglehetős épségü régi várat, melly a gr. Zayak tulajdona. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét." A falunak 1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 2001-ben 55 lakosából 54 szlovák volt. Nevezetességei Ugróc várának romjai a 13. század első feléből román kori kápolna és a várpalota romjaival. Átépítve a 16. század második felében. A várpalota további részei a 14. század végén és a 15. század elején épültek. Sarokbástyái 1547-ben és 1589-ben épültek. A 18. században pusztult el. Vader A Vader a Behemoth mellett Lengyelország legismertebb metal zenekara. Elsőként sikerült a vasfüggönyön túli zenekarként nemzetközi hírnévre szert tenniük. Stílusukat tekintve az amerikai death metalt keverik az európai death metal dallamosabb megközelítésével. 1983-as alakulásukkor még heavy metalt játszottak, 1985-től azonban már a thrash metal-ra jellemző dalszerkezetekkel operáltak, majd fokozatosan tértek át a death metalra. A zenekar vezetője már a kezdetektől fogva Piotr "Peter" Wiwczarek gitáros/énekes. A Vader egyike volt az első death metal zenekaroknak Lengyelországban, együtt indultak olyan formációkkal, mint az Imperator, az Exorcist, az Armagedon, Slashing Death és a Convent. Zenéjük nagyban inspirálta az olyan későbbi zenekarokat, mint a Decapitated, a Dissenter és a Yattering. A zenekar neve utalás a Star Wars film szereplőjére Darth Vader-re, a zenekar szövegei pedig H.P. Lovecraft munkásságának hatására íródnak. A zenekar világszerte sikeres koncerteket ad, felléptek már olyan fesztiválokon is, mint a Wacken Open Air vagy a Party San Metal Open Air. Világszerte több mint 500 000 albumot adtak el. Történet 1983-1993 A zenekar 1983-ban alakult Olsztyn városában. A zenekar alapítását Peter Wiwczarka kezdeményezte. 1986-ig ötös felállásban játszottak, de a tagcserék szinte folyamatosan sújtották, az ekkor még Judas Priest hatásokban bővelkedő heavy metalt játszó zenekart. Az első koncertre 1985-ben került sor az Olsztyn városában található Luzak klubban. 1986-ra szilárdult meg egy stabilabb felállás, melyben Peter mellett Robert "Black" Czarneta (ének), Zbigniew "Vika" Wróblewski (gitár), Robert "Astaroth" Struczewski (basszusgitár) és Grzegorz "Belial" Jackowski (dob) szerepelt. A zenekar ekkortájt kezdte megkedvelni a Slayer albumait, így hamarosan durvább zenét kezdtek játszani. Az évek során zenéjük a thrash metaltól fokozatosan a death metal irányába mozdult el. 1986-ban felléptek a lengyel Metalmania fesztiválon, olyan előadók társaságában, mint a Voodoo, a Ferrum, a Dragon, a Stos, a Killer és a KAT. Ezt követően jelent meg a Live in Decay demó, majd Wroblewski kilépett. A tagcserék folyamatosak voltak a zenekar soraiban, így a következő demó, csak három évvel később 1989-ben jelent meg Necrolust címmel. A folytatás az 1990-es Morbid Reich demó formájában érkezett meg. Az utóbbi minden idők egyik legsikeresebb demójának számít, több mint 10000 darabot adtak el belőle. A borítót Robert Ganczarskiego készítette, amin már a zenekar jellegzetes logója látható. Az anyagot a Carnage Records jelentette meg. A zenekar 1991-ben ismét szerepelt a Metalmania fesztiválon, demóikat pedig postai úton terjesztették egymásnak a rajongók a világ minden tájára. A zenekar híre így eljutott az Earache Records embereihez is, akik szerződést ajánlottak az együttesnek. A debütáló nagylemezt 1992-ben The Ultimate Incantation címmel adta ki az Earache Records. A lemez borítóját az a Dan Seagrave festette, aki már több neves tengerenúli death metal bandával dolgozott együtt. A lemezt az angol Rhythm Studios-ban rögzítették. 1993-1999 1993-ban egy koncertlemezt adtak ki The Darkest Age: Live '93 címmel, melyet Krakkóban rögzítettek. A felvételt kritizálták rossz hangzása miatt, azonban dicsérték kiváló hangulata miatt. 1994-ben új basszusgitárossal (Leszek "Shambo" Rakowski) vették fel a Sothis EP-t. Az anyag tartalmazott egy Black Sabbath feldolgozást is. A megjelenés után együtt játszottak a Malevolent Creation, Oppressor és Solstice zenekarokkal. 1995-ben jelent meg a második lemez a De Profundis címmel. 1997-ben a Metal Mind Productions és a Hammerheart Records újra kiadta a Necrolust és a Morbid Reich demókat egy CD-n, Reborn in Chaos címmel. Szintén 1997-ben új lemez is készült a Black to the Blind, melyet a lengyel Selani Studio-ban rögzítettek. A korong jelölést kapott az "év metal albuma" címre is. 1998-ban Japánban is sikerrel koncerteztek, melyet a Live in Japan album örökített meg. Szintén 1998-ban egy EP-t is kiadtak Kingdome címmel, majd egy videokazetta is kiadásra került (Vision and Voice). 1999-2006 1999 novemberében megkezdődtek a Litany album felvételei, mely lemez mérföldkőnek számít a zenekar történetében. A lemezt a "Cold Demons" videoklipje vezette fel. Magát a lemezt ismét jelölték az "év metal albuma" díjra. A megjelenést ismét intenzív turné követte, a No Mercy fesztiválokon pedig az Immortal, a Deicide és a Marduk társaságában játszottak. Ezek hatására a lemezből már a megjelenést követően 45000 darabot adtak el. 2001-ben a zenekar ismét nagy szabású fesztiválokon vett részt, játszottak a Krisiun, a Behemoth és a Lux Occulta zenekarokkal. Ugyanebben az évben a Six Feet Under zenekarral turnéztak Európa szerte. Augusztusban egy 3 új számot tartalmazó EP-t adtak ki a Reign Forever World címűt. Az anyag tartalmazott egy Judas Priest, egy Mayhem és egy Destruction feldolgozást is. A megjelenést követően a Dyng Fetus, a Behemoth, a Cryptopsy és a Krisiun zenekarokkal játszottak együtt. 2002-ben jelent meg a Revelations album, melynek rögzítése során felvettek egy Thin Lizzy feldolgozást is, mely a 2003-as Blood EP-re került fel. Az Epitaph dalhoz klipet forgattak ,majd a lemezt ismét jelölték az "év metal albuma" díjra. Ezt követően Japán, Brazíliai és USA turnéra indultak, majd megjelent a Vision and Voice VHS kazetta DVD formátumban, More Vision and the Voice címmel, mely az eredeti kiadáshoz képest további felvételeket is tartalmazott. 2003-ban Izraelben adtak koncertet, majd az európai fesztiválok után Woodstock-ban is felléptek. A koncert előtt elhagyta a zenekart Saimon. Őt Novy váltotta fel, aki a Behemoth soraiban is megfordult. Az Art of Noise turnén együtt játszottak a Nile, a Kreator és az Amon Amarth zenekarokkal. 2004-ben kézsérülése miatt"Doc" helyére "Daray" érkezett a dobosi posztra. A 2004-es The Beast albumon már az ő játéka hallható. A lemezen felerősödtek a thrash metal hatások, valamint ismét jelölést kaptak az "év metal albuma" kategóriában. Néhány hónappal a megjelenés után már több mint 65000 darabot értékesítettek belőle. A megjelenést ismét temérdek fellépés követte, melyekből kiemelendő a sziléziai stadionban adott koncert, ahol a Slipknot és a Metallica előtt 50000 embernek játszhattak. 2004 októberében a Metal Mind Productions kiadott egy új DVD-t Night of the Apocalypse címmel. A zenekar a svéd Regain Records-hoz szerződött, maid új EP-t adtak ki The Art of War címmel. 2005. augusztus 18-án szívelégtelenségben elhunyt Krzysztof Raczkowski a zenekar korábbi dobosa. 2006 után 2006-ban a zenekar nekiállt felvenni új lemezét, mely az Impressions in Red munkacímet kapta, végül Impressions in Blood címmel jelent meg. A korongon nagy szerepet kaptak a billentyűs hangszerek, videoklip a "Helleluyah!!! (God Is Dead)" dalra készült. A korongot ismét jelölték az "év metal albuma" címre. Ezt követően a Destruction és a Kataklysm társaságában játszottak a Metal Crusaders Tour 2006 keretein belül. Szerepeltek a Graspop MM Fesztivál, Tusk Open Air Festival, Party San és a Brutal Assault rendezvényeken is. 2007 októberében kiadásra került a 3. DVD az ...And Blood Was Shed in Warsaw is. Ezt a Death by Decibels Tour követte a Malevolent Creation, a Cattle Decapitation zenekarokkal, majd csatlakoztak a Blitzkrieg IV turnéhoz, ahol a Krisiun, a Rotting Christ és az Incantation voltak a partnereik. 2008-ban távozott Marcin "Novy" Nowak, helyére Marcin "Martin" Rygiel érkezett (ex-Decapitated). Augusztusban a Stodola Club-ban ünnepelték 25 éves fennállásukat. Ez volt "Mauser" és "Daray" utolsó koncertje. Az új dobos Paul Jroszewicza, míg az új gitáros Waclaw Kieltyka lett. 2008 decemberében megkezdődtek a 8. album felvételei, mely a Necropolis címet kapta. 2009 januárjában együtt turnéztak a Samael, a Deicide, a Devils és a Zonaria együttesekkel. Márciusban bevonultak a Hertz stúdióba, hogy rögzítsék a basszusgitárt, az éneket, a dobokat és a gitárokat. A lemez végül augusztus 21-én jelent meg. A producer Tue Madsen volt, a lemezt pedig a Nuclear Blast adta ki. Lengyelországban a Warner Music hozta forgalomba az albumot. A limitált kiadás egy DVD-t is tartalmazott, melyen egy 2009-es krakkói koncert található. A megjelenést követően a svéd Mardukkal turnéztak, majd részt vettek az amerikai Monsters Of Death Tour koncertsorozaton is, az Augury, a Decrepit Birth, a The Amenta és a Warbringer zenekarokkal. 2010-ben csatlakozott hozzájuk Marek Pająk turnégitáros. Zenészek Jelenlegi tagok: Piotr "Peter" Wiwczarek: gitár , ének (1983-) Marek Pająk: gitár (2010-) Paweł "Paul" Jaroszewicz: dob (2008-) Tomasz "Reyash" Rejek: basszusgitár (2008-) Egykori tagok: Krzysztof "Docent" Raczkowski: dob (1988−2005) Grzegorz "Belial" Jackowski: dob (1986−1987) Konrad "Saimon" Karchut: basszusgitár (2002−2003) Leszek "Shambo" Rakowski: basszusgitár (1993−2001) Jacek "Jackie" Kalisz: basszusgitár (1988−1991, 1993) Robert "Astaroth" Struczewski: basszusgitár (1986) Jarosław "China" Łabieniec: gitár (1991−1997) Zbigniew "Vika" Wróblewski: gitár (1983−1986) Robert "Czarny" Czarneta: ének (1986−1988) Piotr Tomaszewski: ének (1985) Piotr "Berial" Kuzioła: basszusgitár (1991−1992) Marcin "Novy" Nowak: basszusgitár (2003−2008) Maurycy "Mauser" Stefanowicz: gitár (1997–2008) Dariusz "Daray" Brzozowski: dob (2005–2008) Wacław "Vogg" Kiełtyka: gitár (2008-2009) Diszkográfia Nagylemezek: The Ultimate Incantation (1992) De Profundis (1995) Black to the Blind (1997) Litany (2000) Revelations (2002) The Beast (2004) Impressions in Blood (2006) Necropolis (2009) Welcome to the Morbid Reich (2011) Tibi et Igni (2014) EP-k: Sothis (1994) Kingdom (1998) Reign Forever World (2002) Blood (2003) The Art of War (2005) Lead Us!!! (2008) Tribute albumok: Future of the Past (1996) Slatanic Slaughter II – A Tribute to Slayer (1996) Czarne zastępy – W hołdzie KAT (1998) Originators of Northern Darkness - A Tribute to Mayhem (2002) Tyrants From the Abyss - A Tribute to Morbid Angel (2002) Seven Gates of Horror – A Tribute to Possessed (2004) Koncertlemezek: The Darkest Age - Live '93 (1993) Live in Japan (1998) Kislemezek: An Act of Darkness / I.F.Y. (1995) Carnal / Black to the Blind (1997) Xeper / North (2000) Angel of Death (2002) Beware the Beast (2004) v.666 (2008) The Upcoming Chaos (2008) Demók: Live in Decay (1986) Necrolust (1989) Morbid Reich (1990) Válogatások: Reborn in Chaos (1997) Blood / Reign Forever World (2003) XXV (2008) VHS: Vision and Voice (1998) DVD: More Vision and the Voice (2002) Night of the Apocalypse (2004) ...And Blood Was Shed in Warsaw (2007) (166028) 2002 AR204 A (166028) 2002 AR204 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. január 11-én. Sarnen Sarnen Svájc egyik városa és Obwalden kanton székhelye. 2013-ban 10 084 lakosa volt, többségükben német anyanyelvűek. Története A régészeti leletek tanúsága szerint Sarnen helyén már a kora bronzkorban is éltek emberek. Nevének első említése egy 825-909 közötti dokumentumról való Sarnono formában. 1468-ban egy tűzvész a város nagy részét - 22 házat, köztük az 1418-ban épült városházát - elpusztította. 1919 áprilisában is leégett a főtéren álló "Zum Schlüssel" fogadó és egy lakóház. A napóleoni Helvét Köztársaság idején a Waldstätte kanton Sarneni körzetének volt a központja. A köztársaság bukása után, 1803-ban Obwalden kanton függetlensége helyreállt, azóta Sarnen a kanton székhelye. 1831-ben a Grosse Melchaa patak áradása öntötte el a várost. A 19. század végén a Melchaat elterelték, így többé már nem a lakott területen át folyik a Sarneni-tóba. 1964 tavaszán két közepes erősségű földrengésben több épület is megrongálódott. A 2005-ös közép-európai árvizek idején a Sarneni-tó vízszintje megemelkedett és jelentős anyagi károkat okozott. Elhelyezkedése Sarnen Obwalden kantonban, 473 méteres tengerszint fölötti magasságon, a Sarneni-tó partján fekszik. Az önkormányzathoz tartozó terület legmagasabb pontja a 2040 m magas Fürstein-hegy, de nincs messze a kedvelt turistacélpont Pilátus-hegy sem. A sarneni önkormányzat területe 73,1 km2, amelyből 40%-ot a mezőgazdaság hasznosít, 50,9% erdő, 5,2%-ot foglalnak el az épületek és utak, 4%-ot pedig a hegyek és folyók. Az önkormányzathoz öt település tartozik: maga Sarnen (5 984 lakos), Stalden (1 072 lakos), Wilen (1 234 lakos), Kägiswil (1 214 lakos) és Ramersberg (294 lakos). Sarnenben évente átlagosan 139,3 csapadékos nap van, melyek során 1200 mm eső vagy hó hullik. A legcsapadékosabb hónap az augusztus (162 mm), míg a legszárazabb a január (66 mm). Lakosság Sarnenben 2013 decemberében 10 084-en éltek. 2007 a lakosok 12,8%-a volt külföldi állampolgár. 2000-2010 között a népesség 6,7%-kal nőtt. A lakosok többségének anyanyelve a német (91,0%), a második leggyakoribb az olasz (1,6%) a harmadik pedig az albán (1,6%). 2000-ben 3452 háztartás volt a városban. Az utóbbi időben a város lakossága gyorsan nő a Luzern közelsége miatt idetelepülők okán. Sarnenben a munkanélküliség 1,16%-os. 2005-ös adatok szerint 465-en dolgoztak az elsődleges (kitermelő), 1 854-en a feldolgozó (másodlagos) és 3 649-en a szolgáltató (harmadlagos) szektorban. 2008-ban a lakosság 74,7%-a római katolikusnak, 7,9%-a pedig reformátusnak vallotta magát. Látnivalók Érdemes megtekinteni a Landenberg kastélyt, amely a középkorban a helytartók szállása, a 17-20. században a kantoni népgyűlés színhelye volt; a főteret (Dorfplatz); a Grundacher-házat (most könyvtár működik benne); a régi kaszárnya épületében elhelyezett történeti múzeumot; a Sarner Aa folyó partján álló Hexenturmot, mely a 13 században épült erődtorony, és az idők folyamán volt börtön, kincstár és múzeum - ma a kanton levéltára kapott itt elhelyezést; és a barokk Szent Péter és Pál plébániatemplomot. A szíriai polgárháború lefolyása (2011. január–április) Szíriában a tüntetések már 2011. január 26-án megkezdődtek, és március 15-én érték el csúcspontjukat, mikorra meghirdettek egy "Düh Napja" tüntetést, amit sokan a nemzeti felkelés kezdőnapjának tartanak. A szíriai kormány március 16-án erőszakkal válaszolt, az első halálos áldozat pedig március 18-án halt meg, mikor négy fegyvertelen civil és hét rendőr vesztette életét Darában. 2011. január–február január 26. vagy 28. : A nagy északi kurd Haszaka városban egy férfi, Ali Akleh gázolajjal öntötte le magát, majd ezután felgyújtotta önmagát ugyanúgy, ahogy azt 2010. december 17-én Tuniszban Mohammed el-Búazízi tette. Szemtanúk szerint az akció a „szíriai kormány elleni tüntetés volt.” Január 28. Rakkában esti demonstrációt tartottak, hogy így tiltakozzanak két kurd származású katona halála miatt. Január 31. : Bassár el-Aszad szíriai elnök kritizálta, hogy Izrael kívülről beavatkozik Szíria belügyeibe. Február 2. : Suhair Atassi egy ülősztrájkot hirdetett és vezetett le a Damaszkusz óvárosa mellett álló Bab Tuma közelében, hogy így tiltakozzanak „a két szíriai mobilszolgáltató, az MTN és a Syriatel monopóliuma és rendszerszerű lopása ellen.” A Human Rights Watch jelentése szerint egy 20 fős, civil ruhát viselő csapat megvert s szétoszlatott egy 15 fős csoportot, akik gyertyafényes vigíliát tartottak ugyanott, amivel a 2011-es egyiptomi demonstrációkra emlékeztek. Február 3. : Szíriai ellenzéki csoportok Facebookon és Twitteren február 4-re meghirdették a „Düh Napját”. Ebből Szíriában nem alakult ki tüntetés. A tüntetők kormányzati reformokat sürgettek. A legtöbb tüntetésre Szírián kívül, kis körben került sor. A tervek szerint a tüntetések február 4-én kezdődtek volna, melyeken a lakosok szabadságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a szükségállapot felszámolását követelték. A damaszkuszi parlament és a külföldi szíriai külképviseletek előtt február 5-re is hirdette megmozdulásokat. Az Al Jazeera szerint megerősített biztonsági erőkkel készültek a meghirdetett tüntetésekre. Február 4. : A szíriai felkelők a szíriai kormány elleni harag napját hirdették meg. Február 5 : Haszakában több száz ember tüntetett politikai reformokért, Aszad eltávolításáért és a szükségállapot felszámolásáért. Mikor a Haszakában tüntető több száz ember Aszád távozását követelte, a szíriai hatóságok több tucatnyi tagot letartóztattak, a többi demonstrációt pedig gyorsan beszüntették. Suhair Atassi, a betiltott Jamal Atassi Fórum üzemeltetője politikai reformokat, polgári jogokat sürgetett, és azt akarta elérni, hogy mihamarabb szüntessék be az 1962 óta érvényben lévő szükségállapotot. Tüntetésre azonban egyik nap sem került sor. Miután nem sikerült megszervezni a "Düh Napját", az Al Jazeera úgy jellemezte az országot, mint a csend királysága. A jellemzése szerint a szíriai stabilitás mögött megbúvó legfontosabb jellemzők az országban érvényes szigorú biztonsági szabályozások, Bassár el-Aszad elnök népszerűsége és az attól való félelem, hogy a kormány bukása után vallási összecsapásokra kerül sor. (Ilyenre volt példa a szomszédos Irakban. Február 17. : Damaszkuszban az Al-Hamidiyah szuk piac mellett egy spontán demonstráció tört ki, miután a rendőrök megvertek egy bolttulajdonost. Több férfi is összegyűlt, és elállták az utat, miközben azt kántálták: „A szíriaiakat nem szégyenítik meg.” Egy szemtanú szerint több mint 1500 ember tüntetett. A titkosrendőrség és több kormányzati tisztviselő is gyorsan a helyszínre érkezett, majd odaért Szíria belügyminisztere is, aki feloszlatta a tüntetést, a tulajdonost a saját autójába ültette, és a történtek kivizsgálására tett ígéretet. Néhány órával később több videó is megjelent a történtekről a Youtube-on. Február 22. : Nagyjából 200 ember gyűlt össze Líbia damaszkuszi nagykövetsége előtt, hogy a líbiai kormány ellen tiltakozzon, és sürgesse a nagykövet lemondását. Annak ellenére, hogy a rendezvény békésen lezajlott, majdnem kétszer annyi titkos és egyenruhás rendőr volt a helyszínen, mint tüntető. A demonstrálók plakátjaira ehhez hasonló szövegek voltak írva: „Szabadságot a népnek!” „Le Kadhafival !” Ezután a tömeg elkezdte azt skandálni, hogy „Azok az árulók, akik saját népüket bántják.” Emiatt idegesség alakult ki a biztonsági szolgálatban, akik rögtön felszólították az embereket, hogy térjenek haza. 14 embert őrizetbe vettek, de később szabadon engedték őket. Másokat a rendőrök megvertek. Több tüntetőt ütlegeltek, rugdostak és botokkal vertek. Minden jelenlévő igazolta magát. Február 23. : Szíria igazságügy-minisztere védelmébe vette a szükségállapotot, mikor rámutatott, hogy az ország Izraelle hadban áll. Egy képviselő javaslatot nyújtott be, hogy vizsgálják felül a szigorú biztonsági szabályozásokat, de 249 ellenszavazattal, egy támogató szavazattal leszavazták. Március 1–17. Március 6. : Dara déli városában tizenöt tizenévest letartóztattak, mert azt írták ki arabul, „Az emberek a rezsim bukását akarják.” A katonai rendőrség állítólag megkínozta őket, vagy a tanteremből megbilincselve vezették ki őket. Egyes jelentések szerint két szíriai vadászrepülőt Líbiában Ra's Lanuf felett a Kadhafi-ellenes erők lelőttek. Azt az állítást később a szíriai tisztviselők visszautasították. Libanonban négy szíriai ellenzéki aktivista testvér, akik a bejrúti szíriai nagykövetség előtt a szíriai kormány elleni tüntetésre buzdító szórólapokat osztogattak, röviddel később eltűntek. A TIME szerint az elhivatottság megvan a szíriai fiatalokban, de ez még csak kezdetnek elég. Ribal al-Assad azt mondta, itt az ideje, hogy Szíria legyen a következő dominó . Március 7–13. : Szíriai politikai foglyok éhséglázadásba kezdtek, hogy így tiltakozzanak a szíriai „fogva tartások és elnyomások” ellen. Követelték a politikai foglyok szabadon engedését és az elvett polgári és politikai jogok visszaállítását. Március 10. : A hetedike óta tüntetőkkel szolidaritást vállaló több tucat kurd éhséglázadásba kezdett. Ők a „Yakiti párt” és a „Demokratikus Unió” tagjai közül kerültek ki. A Human Rights Watch reagált arra, hogy négy nappal korábban Libanonban szíriai emberi jogi aktivisták tűntek el. Attól tartottak, hogy Libanon „kész elvégezni a piszkos munkát Szíria helyett.” A Szíriai Külügyminisztérium közölte, hogy részletesen elemzik a „testvéri Líbiában zajló tragikus fejleményeket A szíriai Al-Watan újság szerint Szíria kormánya üdvözölte Hoszni Mubárak bukását, és várja azt a következő vezetést, mely „nem támogatja Izrael támadásait.” A Szíriai Reformpárt véleménye szerint „el-Aszád segítő jobbot nyújt Kadhafinak, hogy azzal ölje meg a népét.” Március 11. : A Reuters „Irakból érkező fegyverek, éjjellátók és robbanószerek nagymértékű transzportjáról” írt, a szállítmányban pedig „több tucat gránát, pisztoly, puska és robbanóöv volt. A fegyvereket a Jordánia melletti déli Tanaf átkelőnél lefoglalták. A sofőr azt mondta, a szállítmányt Bagdadban rakták fel, és 5000 USD_t fizettek neki, hogy ezt Szíriába juttassa. Március 12. : A kurd mártírok emléknapján több ezer szíriai kurd tüntetett Kamisliben és Haszakában. Itt arra a 30 kurdra emlékeztek, akiket 2004. márciusban egy focimeccs végén kitört lázadásban a rendőrök megöltek. Március 13. : Kamal Hussein Cheikho, a Szíriai Demokratikus Értékek és Emberi Jogok Megvédése Bizottság egyik kurd tagja 500 szíriai font ellenében szabadlábra került. Még azért viszont felelnie kellett, hogy llítólag az országra veszélyes anyagokat terjesztett. Március 15. kedd, ahogy a tüntetők nevezték, a „düh napja”: Több százan tüntettek Damaszkuszban és Aleppóban , ahol demokratikus reformokat sürgettek. A damaszkuszi tüntetéseket véres eszközökkel szétverték, a BBC -nek nyilatkozó szemtanuk szerint a biztonsági erők hat embert előzetes letartóztatásba helyeztek. Március 16. : Tüntetések voltak Damaszkuszban a Marjeh téren, a Belügyminisztérium közelében, ahol a politikai foglyok szabadon engedését akarták elérni. A rendőrök gumibotokkal félemlítették meg őket. A tüntetők azt is el akarták érni, hogy hozzák nyilvánosságra az őrizetbe vett tüntetők számát. A mintegy 200 fős tömeget a szíriai biztonságiak erőszakkal oszlatták fel. Az Al Arabiya jelentése szerint a tüntetők között voltak aktivisták, újságírók, fiatal akadémisták és a szíriai börtönökben fogva tartottak családtagjai is. Néhány rendfenntartó megpróbált elvegyülni a tüntetők között, és több helyen elkezdték azt kiabálni, mennyire lojálisak Aszád elnökhöz. A biztonsági erők sok embert letartóztattak. Az Al Jazeera szerint 25, az Al Arabiya szerint 32 embert vittek be, és köztük volt Suhair Atassi jogász valamint a két nappal korábban kiszabadult Kamal Cheikho. A Kínzásellenes Világszervezet nyilvánosságra hozta a letartóztatottak listáját, és követelte, hogy mindannyiukat azpnnal engedjék szabadon. Március 17. : Dara belsejében folytatódtak az előző nap megkezdett tüntetések. Március 18–25. Március 18., péntek a "Méltóság napja" ( arabul: ���� ������� ) : A Szíriai Forradalmi Hálózat Facebook oldalán meghirdetett , a szabadságért, a demokráciáért és a korrupció ellen meghirdetett tüntetést több városban is megtartották a pénteki ima után. Ezek közé tartozott Damaszkusz, Dara, Homsz , Banijasz , Kamisli és Dajr ez-Zaur is. Azt mondták, évtizedek óta ez volt az ország legkomolyabb tüntetése. Március 19. : Darában eltemették az előző nap a tüntetésen meghalt két áldozatot. Itt több mint 20.000 tüntető gyűlt össze, akik azt kiabálták: „Mártírjaink vérét nem feledjük”, és "Isten, Szíria, szabadság." A biztonsági erő közbeavatkoztak, könnygázt vetettek be, és éles lőszerekkel lőtték a gyászolókat, aminek a következtében hat tüntetőt megöltek, további 100-at pedig megsebesítettek. Szemtanuk szerint a bevetett gáz a szokásos könnygáznál sokkal mérgezőbb olt. A tüntetésen az ellenzék vezetői azt követelték a kormánytól, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat. Március 20-án alkuképpen a szíriai kormány azt ajánlotta, szabadon engedi a március 6-án őrizetbe vett diákokat. Március 20. , Bassár el-Aszad elnök delegációt küldött a darai összecsapásokban megöltek családjaihoz, hogy hivatalosan is kifejezzék gyászukat. A darai Omari mecsetben és akörül több ezren gyűltek össze a városban, hogy a saját igényeiket hangoztassák. Ezek között ott volt a politikai foglyok szabadon engedése, a szükségállapot feloldása, és azt követelték, „Mától e legyen félelem.” Miközben a tüntetők egyre jobban belelendültek, a rendőrök könnygázt vetettek be. Erre a tüntetők még idegesebbek lettek, és elkezdték leszedni Aszad egyik poszterét. Ezután a szemtanuk szerint a rendőrség tüzet nyitott a csoportra. Március 21. Darában több ezre kísérték a március 19-én meghalt holttestét a sírig. Azt kiabálták: "Isten, Szíria, szabadság. Az emberek a korrupció végét akarják." "Többé nem félünk". Aszad a helyzet kezelése céljából eltávolította a posztjáról a város kormányzóját. Több ezren tüntettek a közeli Jasim mezőgazdasági városnál is. Március 22. Darában több százan gyűltek össze az Omari mecset környékén, ahol március 18. óta van a tüntetések középpontja, hogy a kormány így ne tudja őket olyan könnyen feloszlatni. Emberi jogi aktivisták szerint a rendőrök tüzet nyitottak, és négy embert megöltek. Az AFP egyik fotóriportere azt mondta, Daraában a biztonsági erők bántalmazták, és elvették a felszerelését. Március 23-án korán Darában megerősítették a közbiztonság vádelméért felelős személyek jelenlétét, és összecsaptak az a belvárosban az Omari mecset környékén összegyűlt tüntetőkkel. A tömeg feloszlatásához könnygázt és éles lövedékeket is bevetettek. Az aktivisták első jelentései és a hírügynökségek riportjai szerint 5 vagy 6 tüntetőt megöltek. Az Associated Press egyik tudósítója félautomata lövéseket hallott. Március 24. , Szemtanuk szerint a március 23-án Darában megöltek temetésén 20.000 ember kántálta, hogy „A mártírok vére nem vész kárba.” A Szíriai Emberi Jogi Bizottság szerint a halottak száma 32-re nőtt, miközben az AFP jelentései szerint közel 100 embert öltek meg a rendőrök csak Darában. Szíria szabad lábra engedte Louai Hussein írót, akit azon a héten vettek őrizetbe, mert egy petíciót hozott létre az interneten, mely a szabad véleménynyilvánítás jogát követelte. Március 25. , Reggel Darában politikai aktivisták szerint 100.00 ember vett részt egy kormányellenes tüntetésen. A Reuters szemtanúja szerint később a tüntetéseken megölt öt ember temetése után több százan gyűltek össze és meneteltek a főtér felé, és (Aszad testvérére célozva) ezt kiabálták: „Maher, te gyáva! Küldd a katonáidat a Golán fennsíkra. Bementek a kormány épületébe is, ahol elégették Basssár el-Aszad egyik képét, és ledöntötték a volt elnök, Háfez al-Aszad szobrát. Ezután egy szemtanú szerint a hivatali épületek tetején megbújó fegyveresek elkezdték lőni a tömeget. A Neue Zürcher Zeitung honlapja szerint „legalább” 20 embert megöltek. Az Al Jazeera honlapja szerint a tüntetők felgyújtották Dara kormányzójának a házát is. Március 26–31. Március 26. : Az Al Jazeera , az AFP hírügynökség és a The Washington Post és a Reuters szerint aktivisták és emberi jogi jogvédők arról számoltak be, hogy a hatóságok 70, 200 vagy 260 (politikai) foglyot valamint (ezen felül) 42 vagy 14 bebörtönzöttet szabadon engedtek,. A négy forrás közül kettő megemlítette, hogy a többségük iszlamista volt. Március 27. : Aznap korán reggel a szíriai hírügynökség arról tudósított, hogy fegyveres huligánok elfoglalták Latakiában a háztetőket, és onnét lőnek. A kormányellenes tüntetők azonban a kormányt vádolták azzal, hpgy tüzet nyitott rájuk. Az aktivisták szerint néhány tüntető felgyújtotta a Baasz Párt épületét, és több üzletet megtámadtak. Az állami hírügynökség később azt mondta, az összecsapásokban 10-12 ember meghalt, köztük helybéli lakosok is. Az Al Jazeera egyik, Youtube-ra is feltöltött videójában az egyik imám azt mondta a tudósítónak, hogy a városban mészárlás folyik. Március 28. : A Reuters arról számolt be, hogy az előző nap eltűntnek hitt két, libanoni származású újságírója március 26. óta a szíriaiak őrizetében van, de most már kiengedték őket, és visszatértek Libanonba. Március 29. : A kormányzat március 28-i bejelentései után több tízezren tüntettek Damaszkuszban, Aleppóban, Homszban. Hamában és Haszakában Bassár el-Aszad elnök mellett. Az AP tudósítója szerint a banki alkalmazottak kaptak két szabad órát, az iskolából pedig elengedték a gyerekeket, hogy részt vehessenek a megmozdulásokon. Az izraeli Yedioth Média Csoporthoz tartozó Ynetnews azonban arról írt, hogy „Aszad több százezer támogatója vonult utcára.” A szíriai központú Day Press (Dp-news) „több millió szíriai állampolgár”ról ír, akik „az anyaföldhöz való hűségüket akarják kifejezni.” Március 30. : A parlament előtt tett, a televízióban sugárzott, a tüntetések márciusi megindulása és azok leverése óta először tett beszédében Bassár el-Aszad elnök azt mondta, +Szíriában most tesztelik az ország egységét,” miközben „ellenségeink Szíriát támadják.” A [Szíria ellen összefogott] „ellenségek” „az összeesküvésükben „ „Izrael terveit” vagy az izraeli forgatókönyvet támogatják. Azt mondta, a „konspirátorok” „megpróbálták megerősíteni a szektásodást, hogy ezzel hogy ezzel gyűlöletet szítsanak.” Aszad azt mondta, „A külföldi hatalmak”, miközben felkavarják az érzelmeket, hogy ezzel gyengítsék meg Szíriát, „addig hazudnak, míg maguk is el nem hiszik, amit mondanak.” Aszad célba vette a közösségi oldalakat és a pánarab hírügynökségeket is. Beszédét a hozzá hű tagok többször is megakasztották, mikor kifejezték soha el nem múló szeretetüket a vezető iránt. Március 31. (vagy március 30, de nem a televíziós beszéd alatt), Aszad megígérte, hogy megvizsgálják, van-e lehetőség az 1963 óta érvényben lévő szükségállapot feloldására és megígérte, hogy szabadon engedk a Haszaka kormányzóságban fogságban lévő 150.000 kurdot, akik 1962. óta jogfosztottak voltak. A szükségállapottal foglalkozó bizottságot mg aznap meg is alakította az elnök. Április 1–15. Március végére Darában a 15.000 lakosú régi al-Balad kerületet a Szíriai Hadsereg mindentől elvágta, és bekerítette. Mikor április-májusban kifogytak az erőforrásokból, al-Balad lakosságát éhség sújtotta. Április elejére teljes Darát automata fegyverekkel, föld-levegő rakétákkal és tanokkal vették körbe, a hadsereg pedig majdnem teljesen kifosztotta. Április 1. péntek , A pénteki ima után több ezer tüntető fejezte ki több városban is, hogy nem elégedettek azokkal a határozatlan ígéretekkel, melyeket Aszad elnök az előző nap tett. Április 2. : Az SOHR szerint Darában és Homszban 21 embert letartóztattak, legtöbbjüket azért, mert előző nap részt vettek a tüntetéseken. Április 3. : A szíriai hatóságok szabadon engedték a Reuters egyik 50 éves Khaled al-Hariri nevű fényképészét, miután hat napig őrizetben tartották. Április 3–7. : Az április 1-i dúmai halálos összecsapások után gyorsan a helyszínre küldték a Baasz Párt egyik magas rangú vezetőét, hogy tárgyaljon a helybéliekkel. A megállapodás alapján a holttesteket visszaadják a családoknak, a sebesülteket ellátják, az előzetesben lévőket szabadon engedik, a temetések alatt pedig nem lesznek jelen a területen biztonsági erők. Úgy tűnik, ez Dúmában megakasztotta a tüntetéseket, hacsak április 15-ig is. Április 4. : Mohammad Khaled al-Hannus személyében Aszad kijelölte Dara új kormányzóját. Eközben több ezer szíriai menetelt Dúma utcáin, épphogy csak Damaszkuszon kívül, miközben nyolc, az április 1-i tüntetésen meghalt áldozatukat temették el. Április 5. : Az AFP bejelentette a "mártírok hetének" ( arabul: ����� ������� ), a Sírian Revolution 2011 Facebook-csoport által szervezett tüntetéssorozatnak a kezdetét. Ezt azoknak az emlékére hozták létre, akiket az elmúlt időszakban a biztonsági erőkkel folytatott összecsapásokban megöltek. Az állami televízió szerint meg nem határozott elkövetők két rendőrt megöltek Damaszkusz vidékies területein. 15 ember meghalt egy tüntetésen Kafr Batna területén. Április 6. : Szíria oktatási minisztere ezen a napon engedélyezte, hogy az általános iskolai tanárok viselhessék az arcot a szemen kívül teljesen eltakaró iszlám ruhadarabot, a nikábot . Ezt előző júliustól tiltották, és azokat, akik ezt a szabályt megszegték, elbocsátották az iskolákból. Az új szabály szerint az akkor elbocsátottak is visszatérhetnek, és ezzel nyitni akarnak a mérges, konzervatív szunnita muzulmánok és a kurdok felé. Ezen a napon bezárt az ország egyetlen kaszinója Damaszkuszban. Április 7. : A 300.000 Haszaka kormányzóságban élő külföldiként vagy hontalanként regisztrált szíriai kurd közül aznap 220.000 „szíriai arab állampolgárságot” kapott. Április 8. péntek , Darában a pénteki ima után egy szemtanú az Al Jazeerának elmondott beszámolója szerint a rendőrök tüzet nyitottak az elszórtan jelen lévő, köveket dobáló tömegre, Szemtanúk és kórházi források szerint 27 embert megöltek. A tüntetők azt kántálták: "A nép a rezsim elmozdítását akarja." A Human Rights Watch szemtanuktól származó információk alapján azt mondta, a sérülteket a mentősök nem vehették fel, mivel ebben a kormány biztonságisai megakadályozták őket. Az állami SANA úgy adott hírt a történtekről, hogy a tüntetés alatt „éles lőszert bevető felfegyverzett csoportok” a rendőrség és a biztonsági szolgálatok 19 tagját megölték, 75 tagját pedig megsebesítették. Április 9. : Darában a szemtanúk arról számoltak be, hogy a biztonsági erők éles lőszert és könnygázt vetettek be több száz tüntető ellen, akik egy mecset mellett egy tömeges temetésre gyűltek össze. Latakiai szemtanúk arról számoltak be, hogy a szíriai biztonsági erők éles lőszert vetettek be az összegyűlt tüntetők ellen. Egy másik szemtanú arról mesélt, hogy vízzel teli teherautókat vittek a helyszínre, hogy velük mossák le az utcára kerülő vérfoltokat. Április 10. : Banijasz Elvágták a város elektromos, telefonos és internetes összeköttetéseit. Az itteni kormányellenes tüntetés után kormánypárti lövészek és biztonságiak négy embert megöltek. Erre válaszul rajta csaptak az egyik katonai csapaton, ahol a kormány szerint kilenc katonát megöltek. Április 10–12. , A Banijasz melletti Baida városában több száz férfit letartóztattak. Április 11. : A Damaszkuszi Egyetemen tartott tüntetés alatt a biztonsági erők lelőttek egy tanulót. Damaszkusz Baramkeh részén a Damaszkuszi Egyetem Természettudományi Kar diákjai tüntetést kezdtek, melynek során együttérzésükről biztosították Dara és Banijasz lakosait. A Damaszkuszi Egyetem Természettudományi Karának rektora, dr. Mohammad Said Mahasni visszautasította jelentésben leírtakat, és azt mondta, sok diák gyűlt össze a kar előtt, akik tiltakoztak azellen, hogy destabilizálják a szíriai biztonsági helyzetet, nemzeti mottókat skandáltak, és Aszad támogatását hirdették. Banijaszban a katonaság által megölt 4 ember temetésén ismét tüntetés alakult ki, a biztonsági erők pedig késő éjszaka megtámadták a várost. Április 12. : A nap elején megerősítették, hogy egy nappal korábban a biztonsági erők halálra vertek egy hallgatót a Damaszkuszi Egyetemen tartott tüntetésen. Szemtanuk szerint Banijasz Bayda kerületét tankok vették körbe, a biztonságiak szűnni nem akaró támadásában pedig több tucatnyian megsebesültek. Eközben sem mentőautókat, sem a közeli Tartúszból a helyszínre küldött szükséges segélyszállítmányokat nem engedték be a faluba. Április 13. : Baida területén sok nő demonstrált, hogy elérje az őrizetbe vett férfiak szabadon engedését. Több száz npő vett részt azon a felvonuláson, amelyen a 350 helybéli férfi szabadon engedését akarták elérni. A tüntetések átterjedtek az Aleppói Egyetemre is, ahol a hallgatók az irodalmi kar épületeiben csaptak össze a biztonságiakkal, és három hallgatót letartóztattak. A jogi karon mintegy 50 hallgató kezdett demonstrációba. Április 14. : Aszad elnök a darai tüntetőkhöz közel álló küldöttekkel találkozott. A darai küldöttség később azt mondta, Aszad megígérte nekik, hogy április 25-re megszüntetik a szükségállapotot. Április 15. péntek "Az elhatározás péntekén" ( arabul: ���� ������� ) Damaszkusz Dúma kerületében több ezer tüntető menetelt Damaszkusz központja felé, mikor a közeli Abasyeen téren pisztolyokkal, botokkal és könnygázzal megtámadta őket a titkos rendőrség és a titkosszolgálat. Április 16–24. Április 16. : Miután az új kabinet letette az esküt, Aszad elnök beszédet intézett hozzájuk a televízión keresztöl. Március 30-i beszéde után ez volt Aszad második nyilvános megszólalása a televízióban. Aszad azt mondta, a több mint öt ember összegyűlését tiltó, a szükségállapot indokolta rendelkezéseket a következő héten visszavonják. Megfogadta, hogy tárgyalni fog a szakszervezetetekkel, és hozzátette, hogy elsődleges fontosságú számára, hogy Szíriában „fenntartsák a belső rendet”.: "A szíriai nép (…) szereti a rendet, nem fogadja el a káoszt és a csőcselék uralmát." Valószínűleg a március 15. óta folyó tüntetésekre célozva azt mondta: „múlt héten rájöttem, hogy szakadék van az állami intézmények és a szíriai nép között. (…) Ezt a szakadékot be kell tölteni, még pedig egyvalamivel (…) az állampolgároknak az állami intézményekbe vetett hitével.” Azt mondta, legfontosabb dolga a kurdok állampolgárságának a biztosítása, a következő vagy legkésőbb az azt követő héten a szükségállapot megszüntetése, szabotázs és káosz nélkül lehetővé tenni a demonstrációkat, a politikai pártok és a közigazgatás szabályozása, mindkét szinten mihamarabbi választások megtartása, új és modern médiatörvényt akar elfogadtatni, mindezt a közvélemény bevonásával. Ezután következik majd a munkanélküliség kezelése,a gazdaság, a vidéki szolgáltatások helyzete, a köz- és a magánszektorok szabályozása, az igazságszolgáltatás, a korrupció, a kis stílű vesztegetések kezelése, az adóreformok, a kormányzat csökkentése, valamint ezután a legfontosabb az e-kormányzáshoz szükséges eszközök beszerzése, a hatalom decentralizálása, a hatékonyság és a hatásosság növelése, valamint jobb együttműködés kialakítása a civil társadalommal, a tömegszervezetekkel és a szakszervezetekkel. Április 17. : Homszban az esti ima után egy szemtanú szerint egy 40 fős tömeg gyűlt össze a mecset előtt, és azt skandálták: „szabadság”. Civil ruhás férfiak ugrottak ki a közelben álló autókból, és tüzet nyitottak a tömegre. Aktivisták szerint 25 ember halt meg. Április 18. : Homszban korán reggel ezrek vettek részt a városban megöltek temetésén. A gyászolók állítólag ezt skandálták: „Szabadság vagy halál, az emberek el akarják tüntetni ezt a rendszert.” Egy 45 éves tüntető ezt mondta az Al Jazeerának:”Évtizedekig vasököllel irányítottak minket, a fegyverek erejével. (…) Életemben ez az első alkalom, hogy áttöröm a hallgatás korlátját.” Április 19. : Homszban a biztonsági erők tüzet nyitottak a demonstrálókra, hogy feloszlassanak egy nagy kormányellenes megmozdulást. Április 18-án és 19-én összesen 21 tüntetőt öltek meg Homszban a biztonsági erők és alavita fegyveresek, a Sabiha ’ tagjai. Wissam Tarif, az iráni emberi jogi csoport igazgatója azt nyilatkozta a Reuters -nek, hogy most már nyilvánvaló, hogy a polgári Sabiha képviselői és az egyenruhás biztonsági erők tagjai összekeveredtek, és most már mindenki fegyverrel jár. Április 17–19-én tüntetések voltak a szomszédos Rasztán és Talbiszé városaiban is. Április 20. : Aktivisták szerint Darában 4000 hallgató tüntetett. Az Aleppói Egyetem orvostudományi részlegén körülbelül 20 diák tüntetett, akiket azonban az Aszadhoz hű rajongók hamar körülfogtak, és nem lehetett hallani a hangjukat. Április 21. : Aszad aláírta a kormány április 19-i törvényét, így véget ért Szíriában a szükségállapot. A Reuters Al-Maleh aktivista szavaival egyetértve azt írta, ez aligha lesz hatással arra, hogy a biztonsági erők ezután is ugyanúgy önkényesen tartóztathassanak le bárkit is, vagy ezután ne vethessenek be akármilyen állami eszközt, ha valakit el akarnak hallgattatni. A tüntetők bejelentették, hogy a pénteki megmozdulásuk lesz az eddigi legnagyobb, ezért ennek előre a "Nagy Péntek" ( arabul: ������ ������� ) nevet adták. Április 22., péntek : Ez volt az első alkalom, hogy Damaszkusz belvárosában is nagyobb tüntetést szerveztek. Emellett több olyan helyen is rendeztek megmozdulásokat, ahol alapvetően eddig is erősek voltak. Ilyen Dara , Banijasz , Kamisli és Homsz . Damaszkusz Dúma és Haraszta részei megteltek tüntetőkkel. A biztonsági erők és a tüntetők közül a lövések miatt 88-an meghaltak, ezzel eddig ez lett a legvéresebb nap. Tüntetők, jelszavak : Az aktivisták által Nagy Pénteknek nevezett megmozduláson ( arabul: ������ ������� ) legalább 20 városban kormányellenes megmozdulásokat tartottak Szíria egész terüetén. A bosszú könnyei keveredtek a kormány bukását szorgalmazó követelésekkel. A biztonsági erők tagjai éles lőszerrel és könnygázzal vették célba a tüntetőket. Egy Damaszkusz külvárosában lévő tüntető telefonon azt mondta az Al Jazeerának, hogy a biztonsági erők lövései meglepetésszerűen érték az olívaággal vonuló tüntetőket. Egy dúmai tüntető ezt mondta a The New York Timesnak : „most már nem aggódunk. Szomorúak és elégedetlenek vagyunk a rezsim és az elnök miatt, A tüntetések, demonstrációk és a halál a mindennapjaink részei lettek.” Damaszkusz két külvárosában a tüntetők megsemmisítették Aszad képeit, és lerombolták Aszad apjának a szobrait. Damaszkusz központjában az al-Hassan Mecsetben tartott pénteki ima után több száz ember gyűlt össze. Többen azt skandálták: „A nép a kormány buktát akarja.” A biztonsági erők a szemtanúk szerint könnygázzal oszlatták szét az embereket. Áldozatok : A hírügynökségek és a háborús kutatók nem tudtak megegyezni az aznapi halottak számáról. A The New York Times április 23-i becslése szerint és május 6-án azt írta, a halottak száma „legalább 109”. A Háborútudományi Intézet 2011. decemberben egyetértett ezzel a számmal, és szerinte március és szeptember között ez volt Szíria legvéresebb napja. Az Al Jazeera English 2011. április 29-i becslése szerint április 222-én csak Darában ” legalább 100 embert megöltek. Az elsődleges halálozási számok szerint Homszban 21-en, Izra területén 15-en haltak meg. Damaszkusz Muadamiyat, Dúma, Zamalka, Barza és Qabon kerületeiből is hírt adtak halottakról. Kormányzati válasz : Péntek este a szíriai állami televízió egy beszélgetős műsort sugárzott, ahol a résztvevők az Al Jazeera , az Al Arabiya és a BBC Arabic valamint a többi, hozzá hasonló külföldi hírügynökségek képviselőit vádolta azzal, hogy ők állnak a tüntetések mögött, mint felbujtók. A New York Times egyik riportere szerint a szíriai kormány megpróbálja a nagyobb városokat, mint Damaszkuszt és Aleppót a maga pártján tartani. Április 23. : Dúmában és Barzában több tízezer tüntető temette el az előző nap megölteket, mikor a biztonsági erők tagjai a gyászoló tömegbe lőttek. Aktivisták és szemtanúk szerint 11 ember meghalt. Az Amnesty Internationalnek nyilatkozó egyik katona azt mondta, 250 szíriai katonát küldtek Harasztába, egy másik damaszkuszi kerületbe, hogy összecsapjanak az ottani „erőszakos bandával”, de ott nem találkoztak fegyveresekkel, csak 2000 fegyvertelen tüntetővel, és azt látták, hogy a rendőrök valamint a biztonsági személyzet éles lőszerrel lő rájuk. Április 24. : Jableh északi kikötővárosban a szíriai hadsereg és a biztonsági erők rajtaütése a késő éjszakai órákig is elnyúlt, miközben 12 embert megöltek, Az egyik helybéli azt mondta: „A hadsereg mindenfelé bevetette magát. (…) Ez egy utcai háború.” Az egyik szíriai emberi jogi csoport szerint Jableh kerületén a biztonsági erők és az Aszad-párti fegyveresek kilenc emberrel végeztek. Április 25–30. Dara megtámadása Április 25. és május 16. között a Szíriai Hadsereg megtámadta és elfoglalta Darát, mely március 18. óta a szíriai tüntetések leghevesebb központja. A hírek szerint a hadsereg 20 vagy 30 tankot, pár száz vagy 6000 katonát küldött a területre, a tetőket orvlövészek lepték el, a végső,április 30-iösszecsapásra pedig helikopterrel ejtőernyősöket juttattak a központi Omari mecset körzetébe. Becslések szerint 244 civil és 81katona vesztette életét. A házakat átkutatták, hogy hol rejtőznek tüntetők, házakat bombáztak, mintegy 1000 embert gyűjtöttek össze. „Úgy akarják megtanítani Szíriának a leckét, hogy Darának megtanítják a leckét.” mondta az egyik helybéli. Egyes hírek szerint több katona vagy akár egy egész osztag is dezertált a hadseregtől, és a tagjaik a tüntetőkhöz csatlakoztak. Ezeket az információkat független források nem erősítették meg. A kormány szerint „terrorista csoportok” ellen harcol Darában. Miután május 5-én kivonták a csapatokat a városból, egyes részlegek a város falain kívül tovább várakoztak. Április 25. : Tankok és katonák hatoltak be Darába és Dúmába. Lezárták a Jordnáiával közös közös határszakaszt. According to an activist, 18 people were killed in Daraa. Április 27. : A hadsereg április 27-én tovább folytatta a benyomulást, és 3 nap alatt több mint 500 embert tartóztatott le. A támadásban több tucatnyian meghaltak. A szíriai kormány tovább fokozta a támadását, több tankot és dandárt vetett be. A halottak között volt két jordániai polgár is. Április 27-én a Baasz Párt 233 tagja lemondott, köztük több parlamenti képviselő is volt. Ezzel tiltakoztak a tüntetők és a civilek ellen bevetett erőszak ellen. Április 28. : Megerősítették, hogy többen elhagyták a szíriai hadsereget. Április 25-én két ezredet küldtek Darába, a negyedik és az ötödik osztagot. Az ötödik osztag megtagadta, hogy tüzet nyisson a tüntetőkre, és a negyedik valamint az ötödik osztag között tört ki tűzpárbaj. A negyedik osztag közvetlen parancsnoka Maher Assad, Bassár testvére. Április 29. : Bassár seregei már napokkal korábban elvágták Dara vízellátását és az elektromos áramhoz való hozzáférését., ugyanúgy, ahogy ezt több szíriai várossal is tették. Lisztet és élelmiszert is elkoboztak, hogy kiéheztessék így Dara lakosságát. Az aktivisták egy újabb, „Szolidaritás Darával” nevű pénteki tüntetést kezdtek szervezni. Április 30. : A hadsereg növelte a jelenlétét, több tankot és katonai helikoptert küldött a térségbe. Az orvlövészek elfoglalták a tetőket. A tankok válogatás nélkül lőtték a házakat, és lerombolták a helyi mecsetet is. Orvlövészeket és katonai járműveket más városokba is telepítettek, így például Homszba. Az aktivisták már várták ezt a hetet, amit előre „Dara ostromának megdöntésének a hete”ként neveztek el. Egy videón állítólag az látszik, amint a gyászruhába csomagolt holttesteket hűtőkamrákba teszik, mert Dara népe a katonák és az orvlövészek miatt nem tudja őket eltemetni. Dúma blokádja 2011. április végén a hadsereg és a biztonsági erők legalább pár napig blokád alatt tartották Damaszkusz munkások lakta kerületét, Dúmát, mely szintén a tüntetések kiindulópontja volt. Április 25. hétfő : Dúmában a biztonsági erők több embert letartóztattak. Április 26. : A Human Rights Watch kutatója szerint több ezer kormányzati katona rohanta le Dúma házait, hogy letartóztathasson állítólagos tüntetőket. Április 27–28 : Dúmát a biztonsági erők teljesen elzárták, az ittlakóknak pedig hiányos volt az utánpótlás-ellátása. Szíria többi része Április 25. : Az április 25-én, elsősorban Darában, de több más városban történtek arra sarkallták a nemzetközi média képviselőit, hogy ami Szíriában van, az már nem tüntetés, hanem sokkal inkább felkelés, és ezután így hivatkoztak a március óta folyó eseményekre. Április 26. : Az SOHR-nak dolgozó Rami Abdul-Rahman szerint az északi Jableh városában több embert letartóztattak. A szíriai kormány azt mondta, akciója az iszlamisták által indított felkelésekre adott válasz. Április 27. : Egy Libanonba menekült ember szerint Talkalakh területén, Homsztól kb 40 km-re nyugatra, a libanoni határ közelében mészárlást követhettek el. A szíriai hadsereg állítólag elszeparálta a szunnita muzulmánokat az alavitáktól és a síitáktól. Letartóztattak egy népszerű sejket. A szunniták elfoglalták az utcákat és tüntetésekbe kezdtek, a hadsereg tankokkal nyitott tüzet, legalább 40 ember meghalt. Helybélieket is elvonszolhattak és megkínozhattak. Április 28. : Az 1982-ben a kormány által elüldözött, azóta emigrációban lévő Muzulmán Testvériségnek a vezetősége a szíriai tüntetések márciusi kitörése óta először nyilvánosan is támogatta azokat. „Ne hagyjátok, hogy a vezetés romba döntse honfitársaitokat. Egyesült hangon skandáljátok, hogy szabadságot és méltóságot követeltek. Ne hagyjátok, hogy a zsarnokok rabszolgasorba taszítsanak benneteket. Isten nagyszerű.” Április 29. péntek : Ezen a „dühnek” dedikált pénteken tüntetéseket tartottak Homsz , Banijasz , Latakia , R%akka, Hamá , Kamisli Dajr ez-Zaur városában és most első alkalommal Damaszkusz szívében, a Maidan kerületben is. 10.000 tüntető Banijaszban a hírek szerint ezt skandálta: „szabadság, szolidaritás Darával”, Kamisliben 15.000 ember és a környező városokban a többiek állítólag ezt skandálták: „Lelkünkkel és vérünkkel feláldozzuk magunkat Daráért.” Damaszkusz Saqba kerületében a tüntetők ezt kiabálták: „Mi fiatal forradalom vagyunk, nem orgyilkosok vagy terroristák.” Április 30. : Egy jeles emberi jogi aktivista, Hassan Ismail Abdel Azim letartóztatásra került, akit a szíriai hivatalos szervek a saját munkahelyéről vittek el. San Benedetto Belbo San Benedetto Belbo település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 168 fő (2017. január 1.). San Benedetto Belbo Bossolasco, Mombarcaro, Murazzano és Niella Belbo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Johan Henrich Berlin Johan Henrich Berlin (Trondheim, 1741. augusztus 4. –) német származású norvég zeneszerző. Édesapja a német zenész, Johan Daniel Berlin (1714–1787) volt. 17 évesen kezdett orgonálni egy templomban.1787-ben édesapja örökébe lépett a katedrális orgonistájaként. World Soccer Magazine A World Soccer egy angol nyelvű labdarúgómagazin, melynek kiadója az IPC Media. A nemzetközi labdarúgás eseményeinek bemutatására szakosodott. Többek között Brian Glanville is rendszeresen ír cikkeket bele. A World Soccer a European Sports Magazines tagja, amely a hasonló témával foglalkozó, különböző nyelvű magazinokat tömörítő szervezet. További tagok az A Bola, a Don Balón, a Kicker, a La Gazzetta dello Sport és a Sport-Express. Ennek a csoportnak a tagjai választják meg a "Hónap európai csapatát" és "Az év európai csapatát". 1982-ben a World Soccer létrehozta az "Év játékosa", az "Év edzője" az "Év csapata" díjakat. Először 2005-ben adták át az "Év fiatal játékosa" és az "Év játékvezetője" díjakat. A World Soccer 1999 decemberében megjelent számában az olvasók elkészítettek egy listát, amely a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosát tartalmazza. Díjak nyertesei Az év fiatal játékosa 2011 – Neymar , Santos & Brazília (29,2%) 2010 – Thomas Müller , Bayern München & Németország (45,8%) 2009 – Sergio Agüero , Atlético de Madrid & Argentína (45,1%) 2008 – Lionel Messi , Barcelona & Argentína (44%) 2007 – Lionel Messi , Barcelona (34%) 2006 – Lionel Messi , Barcelona (36%) 2005 – Robinho , Santos (30%) Az év játékvezetője 2006 – Horacio Elizondo (39%) 2005 – Pierluigi Collina (31%) Az év csapata 2014 – Németország 2013 – FC Bayern München 2012 – Spanyolország (47%) 2011 – FC Barcelona (44%) 2010 – Spanyolország (63%) 2009 – FC Barcelona (75,9%) 2008 – Spanyolország (41%) 2007 – Irak (22%) 2006 – Barcelona (42%) 2005 – Liverpool (27%) 2004 – Görögország (25%) 2003 – AC Milan (23%) 2002 – Brazília (24%) 2001 – Liverpool (26%) 2000 – Franciaország (33%) 1999 – Manchester United (61%) 1998 – Franciaország (35%) 1997 – Borussia Dortmund (20%) 1996 – Nigéria (31%) 1995 – Ajax (50%) 1994 – AC Milan (33%) 1993 – Parma (24%) 1992 – Dánia (37%) 1991 – Franciaország (20%) 1990 – NSZK (28%) 1989 – AC Milan (51%) 1988 – Hollandia (43%) 1987 – FC Porto (38%) 1986 – Argentína (15%) 1985 – Everton (42%) 1984 – Franciaország (45%) 1983 – Hamburg (29%) 1982 – Brazília (30%) A 100 legnagyszerűbb játékos a 20. században (1999 decemberében közzétéve) Pál antiochiai pátriárka Szamoszatai Pál (? – 275 körül) antiokhiai püspök kb. 260-tól 271?-ig. 260 körül választották meg Antiokheia püspökévé. Teológiai kérdésekben igyekezett a korabeli krisztológiai nézetek közötti egyensúlyt keresni: úgy vélte, hogy Jézus a Szentlélektől fogantatott ember volt – akivel egyesült az isteni logosz, amely az egyesüléssel nyert személyiséget. Szír püspöktársai rossz szemmel nézték Pál gazdag jövedelmeit, és fényűzőnek kiáltották ki a püspököt, majd három zsinatot tartottak ellene. 269-ben el is határozták letételét, de ezt csak a Pált támogató Zénobia palmürai királynőt legyőző Aurelianus római császár foganatosította 3 évvel később. A püspök valószínűleg néhány évvel később hunyt el. Jegyzetek Farkas, i. m., 93. o. Forrás Farkas József: Egyháztörténelem – Hase K. nyomán , I. kötet, Pest, 1865, 360 p Saint-Charles-la-Forêt Saint-Charles-la-Forêt település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 215 fő (2015). Saint-Charles-la-Forêt Le Bignon-du-Maine, Bouère, Le Buret, Grez-en-Bouère, Longuefuye, Meslay-du-Maine és Ruillé-Froid-Fonds községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Lunéville Gare de Lunéville vasútállomás Franciaországban, Lunéville településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Noisy-le-Sec-Strasbourg-Ville-vasútvonal Lunéville-Saint-Dié-vasútvonal Lunéville-Blâmont et-Badonviller-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Mont-sur-Meurthe Gare de Saint-Clément-Laronxe Gare d’Igney - Avricourt Stazione di Cà di Boschetti Stazione di Cà di Boschetti vasútállomás Olaszországban, La Spezia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Vezzano Ligure Stazione di La Spezia Marittima Stazione di La Spezia Migliarina Kismaszat és a Gézengúzok (film) A Kismaszat és a Gézengúzok 1984-ben bemutatott ifjúsági tévéfilm. Rendező Markos Miklós. Főszereplő a gyerekek mellett Bodrogi Gyula. Cselekménye Fiatal svéd turista házaspár (mindkettőn narancsszínű hátizsák) veszekszik egy budapesti utcán svédül (nincs feliratozás). Egyéves körüli fiuk apja nyakában ül. Az anya vásárolni megy egy közértbe, a férj kint marad a bolt előtt a gyerekkocsiban ülő gyerekkel, majd ő is bemegy a boltba, ahol folytatódik a kettejük közötti hangos szóváltás (talán a vásárláson folyik a vita). Az apa kimegy a bolt elé a gyerekhez. Az anya Túró Rudit akar venni, egy svédül beszélő magyar vásárló segít neki ebben. Az apa elköszön a gyerektől és elindul városnézésre, hallgatólagosan az anyára bízva a gyereket. Az utcán árurakodás miatt a gyerekkocsit kissé arrébb tolja egy rakodómunkás. Az anya kilépve a boltból nem látja sem a férjét, sem a gyereket, ezért azt hiszi, együtt mentek el, így városnézésre indul egyedül. Tercsi éppen a bolthoz érkezik, s hogy el ne felejtse, mit kell vennie, mondókaszerűen ismételgeti: „tej-vaj-tojás-kenyér”. Az utcán közlekedési baleset történik, egy Trabant felborul. A gyerekkocsiban ülő gyerek sírni kezd, Tercsi próbálja vigasztalni. Azt hiszi, hogy a gyermek a balesetet szenvedett nő gyereke, de a helyszínre érkező rendőr elküldi a kislányt, így ő hazatolja a gyereket. Az apa is nyugodt a városnézés közben, mivel azt hiszi, hogy a gyerekre az anyja vigyáz. (A filmből nem derül ki, min vesztek össze, mit mondott egymásnak a házaspár). Tercsi segítségül hívja két barátját, hogy közösen felkutassák a gyerek szüleit. Ők hárman a „Gézengúzok”, akik egész Budapestet felforgatják, hogy a gyereket, akit elneveznek Kismaszatnak, visszajuttassák a szüleihez. Először a kórházban próbálkoznak, ahová a balesetet szenvedett nőt vitték, de ő tagadja, hogy neki gyereke lenne. Majd egy kutyás emberhez viszik a gyereket, de ő sem az igazi szülő. A keresésben nagy segítséget jelent Döme, a taxis (Bodrogi Gyula), aki a többi taxis segítségét is igénybe veszi a keresésben. Amikor Kismaszat apukája és anyukája este – külön-külön, de egy időben – hazatérnek a városnézésből a Római parti kempingbe, meglepve látják, hogy a gyerek egyiküknél sincs, de szerencsére mégis ott van, és a gyerekkocsit tolja (ugyanis a Gézengúzok ide hozták, és titokban élvezik sikerüket). Szereposztás Ságodi Bence – Kismaszat Bodrogi Gyula – Döme, a taxis a három Gézengúz: Jávor Zsófi – Tercsi Csőre Gábor – Karcsi Pálok Sándor – Berci Maronka Csilla – Kismaszat anyja Schlanger András – Kismaszat apja Pásztor Erzsi – Pancsáné, bolti pénztáros Komlós Juci – Horváth néni, Hajdú szomszédja Dégi István – Hajdú, kutyatulajdonos Ambrus András – rendőr a baleset helyszínén Bánhidi László – portás a kórházban Bencze Ferenc – rendőr a rendőrautóban Várhegyi Teréz – a boltból távozó nő, aki megsérül a balesetben Halász László – taxis kék taxival Horkai János – a bolt vezetője Mányai Zsuzsa – eladó a boltban Czigány Judit – eladó a boltban Szilágyi István – taxis piros taxival Zsudi József Hacser Józsa – járókelő, akit többször felborítanak Detre Annamária Kádár Flóra Megjelenése A filmet kétszer is kiadták DVD-n, az első kiadáson mono hang van, a második kiadáson Dolby Digital 2.0. Forgatási helyszínek Hősök tere , Budapest , Magyarország Városliget , Budapest Budai várnegyed , Budapest Érdekesség Amikor Tercsi bemegy az anyukájához az üzletbe, ahol dolgozik, hogy 100 forintot kérjen, az anyukája éppen a svéd anyukát szolgálja ki, aki a gyerekének keres valamit. Kismaszat eközben az utcán van a babakocsiban, a Berta nevű fekete terrier társaságában. Női egyes szánkó a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon a szánkó női egyes versenyszámát február 15-én és 16-án rendezték Whistlerben. Az aranyérmet a német Tatjana Hüfner nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Eredmények A verseny négy futamból állt. A négy futam időeredményének összessége határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A futamok legjobb időeredményei vastagbetűvel olvashatóak. Vörhenyes kócsag A vörhenyes kócsag (Egretta rufescens) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Közép-Amerikában és a Karib-térségben honos. Alfajai Egretta rufescens dickeyi Egretta rufescens rufescens Megjelenése Testhossza 65 centiméter, szárnyfesztávolsága 115 centiméter. Életmódja Tápláléka halakból, békákból és rákokból áll. Stephen Boyd Stephen Boyd (Glengormley, 1931. július 4. – Northridge, Kalifornia, 1977. június 2.) ír származású amerikai színész. Életpályája Boyd Észak-Írországban született. Szülei: Martha Boyd és James Alexander Millar volt. Még iskolás korában lett színész s az Ulster Theatre Group tagjaként mutatkozott be a közönség előtt. 1946-ban Kanadában, 1950-ben az USA-ban telepedett le. Különböző rádióállomások műsoraiban és nyári társulatoknál lépett fel. 1953-ban szerepelt először a tv kamerái előtt, s 1955-ben kezdett filmezni Angliában, de az igazi lehetőséget számára Hollywood adta meg. 1956-1963 között a 20th Century Fox munkatársa volt. Munkássága A markáns, kemény öklű férfi típusát testesítette meg általában kalandos produkciókban, drámai szituációkban. Emlékezetes szerepe Dzsamuga, Dzsingisz kán ellenfele (Dzsingisz Kán; 1965), Alex Stedman tv-kommentátor (A harmadik titok; 1964), Messala (Ben-Hur; 1959), valamint Grant titkosügynök (Fantasztikus utazás; 1966). 1966-ban készült A Biblia című film, ahol Richard Harris, Ava Gardner, Peter O’Toole és Franco Nero partnere volt. Az 1968-as Shalako című filmben Brigitte Bardottal és Sean Connery-vel játszott együtt. Magánélete 1958-1959 között Mary Mariella di Sarzana volt a felesége. 1976-1977 között Elizabeth Mills volt a párja. 1971-ben Marisa Mell osztrák színésznővel kötött ugyan egy házasságot nomád cigány szertartás szerint, de ez a frigy sosem lett törvényes. Filmjei Az aligátor neve: Daisy ( An Alligator Named Daisy ) (1955) Egy domb Koreában ( A Hill in Korea ) (1956) A sosemvolt ember (1956) Sziget a napon ( Island in the Sun ) (1957) Hét mennydörgés ( Seven Thunders ) (1957) A holdfény ékszerészei (1958) Hajtóvadászat (1958) A legjobb mindenből ( The Best of Everything ) (1959) Megszállott asszony ( Woman Obsessed ) (1959) Ben-Hur (1959) Jumbo (1962) Császári vénusz - Paolina Borhese (1962) A harmadik titok ( The Third Secret ) (1964) A római birodalom bukása (1964) Dzsingisz Kán (1965) A mák virága is virág (1966) Fantasztikus utazás (1966) A Biblia (1966) Shalako (1968) Rabszolgák (1969) Carter kapitány csapata (1969) A Jamaica zátony kincse (1976) Hawaii Five-O (1977) Díjai Golden Globe-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek (1960) Ben-Hur Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 140. old. Émile Pessard Émile Pessard (teljes nevén: Émile Louis Fortuné Pessard (Párizs, 1843. május 29. – Párizs, 1917. február 10.) francia zeneszerző, tanár, kritikus. Életpályája A párizsi konzervatóriumban François Bazin tanítványa volt. 1866-ban elnyerte a Római-díjat. 1866-ban írt Dalila című kantátáját 1867. február 21-én mutatták be a Párizsi Operában. Főleg könnyű fajsúlyú színpadi zenét írt (számos vígoperát). Műveivel a 19. század utolsó évtizedeiben számos sikert aratott. Művei Dalila (kantáta, 1866) La Cruche cassée (vígopera 1 felvonásban; libretto: Hyppolite Lucas és Emile Abraham, premierje 1870. február 21., Théâtre de l'Opéra-Comique, Párizs) Don Quichotte (opera, premierje February 13, 1874, at the Salle Erard in Paris) Le Char (opera, premierje 1878. január 18, Théâtre de l'Opéra-Comique, Párizs) Le Capitaine Fracasse (opera, premierje 1878. július 2, Théâtre Lyrique, Párizs) Tabarin (opera, premierje 1885. január 12., Théâtre de l'Opéra, Párizs) Tartarin sur les Alpes (vígopera, premierje 1888. november 17., Théâtre de la Gaîté, Párizs) Les Folies amoureuses (vígopera, premierje 1891. április 15., Théâtre de l'Opéra-Comique, Párizs) Une Nuit de Noël (opera, premierje 1893-ban Théâtre de l'Ambigu-Comique, Párizs) Mam'zelle Carabin (vígopera, premierje 1893. november 3., Théâtre des Bouffes Parisiens, Salle Choiseul, Párizs) Le Muet (opera 1 felvonásban, 1894) La Dame de trèfle (vígopera, premierje 1898. május 13., Bouffes-Parisiens, Salle Choiseul, Párizs) L'Armée des vierges (vígopera 3 felvonásban, premierje 1902. október 15., Bouffes-Parisiens, Salle Choiseul, Párizs) L'Epave (vígopera 1 felvonásban, premierje 1903. február 17-én, Bouffes-Parisiens, Salle Choiseul, Párizs) Elátkozott Katonák Elátkozott katonák (lengyelül: Żołnierze Wyklęci) vagy Rendíthetetlen katonák (lengyelül: Żołnierze Niezłomni). A második világháború utáni időszakban lengyel függetlenségi és antikommunista földalatti partizánmozgalom. A Honi Hadsereg katonáiból verbuválódott partizáncsapatok elsősorban Lengyelország szovjetizálása ellen harcoltak az NKVD egységei ellen. Az ellenállás utolsó tagja, Józef Franczak (fedőneve: Lalek) 1963. október 21-én esett el. Az Elátkozott Katonák többsége a gyakorlatban már az 1947. januári parlamenti választások után letették a fegyvert, mivel elmaradt a remélt nyugati támogatás és az ország teljes mértékben a Szovjetunió alávetettségébe került. Az 1947-es amnesztia után nagyjából 2000 fő maradt az ellenállásban. A partizánmozgalom résztvevőit „elátkozott katonáknak”, a „második konspiráció katonáinak” vagy „rendíthetetlen katonáknak” nevezik. A szocialista korszakban „földalatti reakciónak” bélyegezték őket. Az „elátkozott katonák” kifejezést először 1993-ban használták egy kiállítás címeként, majd Jerzy Ślaski ezzel a címmel írt könyvet a földalatti ellenállásról. A ma ismert források szerint 1944 és 1947 között kb. 15 ezer ember esett el harcokban, ebből nagyjából 7 ezer az ellenállás tagja volt. Tevékenység A háború alatti jól szervezett és kiterjedt konspiratív fegyveres ellenállás a benyomuló Vörös Hadsereggel szemben vereséget szenvedett. A Honi Hadsereget hivatalosan is feloszlatták, majd vezetői sorban letartóztatták, Moszkvába hurcolták és a „tizenhatok perében” súlyos börtönbüntetésre ítélték. A Honi Hadsereg 300-350 ezres létszámához viszonyítva jóval kisebb, de még mindig jelentős, mintegy 80 ezer ember tartozott különböző illegális szervezetekhez. Igaz, fegyveres harcot csak töredékük folytatott, de akik vállalták a harcot, azok viszonylag jól fel voltak fegyverezve. Az antikommunista ellenálláshoz nem csupán az egykori Honi Hadsereg számos egysége, hanem a Paraszt Zászlóaljak, illetve a nemzeti tábor konspiratív szervezetei (Nemzeti Katonai Szövetség, Nemzeti Véderő, Nemzeti Katonai Szervezet) is csatlakoztak. A legjelentősebb szervezetet 1944. szeptember 2-án hozta létre Jan Rzepecki ezredes Szabadság és Függetlenség (WiN) néven azzal a céllal, hogy titkos politikai szervezetté alakítsák át a katonai struktúrát. 1945 tavaszára a WiN már a konspiráció legkiterjedtebb és legnagyobb tekintélyű szervezetté vált, azonban nem tudott tisztán politikai szervezetté alakulni. A földalatti ellenállás felszámolására az NKVD egységei mellett kivezényelték a Belbiztonsági Hadtest csapatait is, az elfogott partizánokat gyakran kivégezték. 1945-ben az NKVD tevékenységét nem számítva is közel 3 ezer embert öltek meg és több tízezret tartóztattak le. 1945 őszén letartóztatták a Nemzeti Véderő és a WiN teljes vezérkarát Jan Rzepecki ezredessel együtt. 1947. február 4-én tartották meg a Szejm alakuló ülését, amely már az elcsalt választások eredményeként került megválasztásra. Az ellenállásra nagy csapást jelentett, hogy a nyugati államok tudomásul vették Lengyelország szovjetizálását. 1947. február 22-én a Szejm amnesztiarendelete értelmében mintegy 25 ezer embert engedtek szabadon, sokak büntetését csökkentették. Az amnesztia célja a földalatti mozgalom szétbomlasztása mellett az volt, hogy az állambiztonság funkcionáriusai a börtönből kijött emberek megfigyelésével befurakodjanak a konspirációs tevékenységet folytató közösségekbe. 1947 folyamán gyakorlatilag felszámolták az ellenállást, csak kisebb elszigetelt partizánalakulatok maradtak. 1947-ben több mint 2 ezer főt végeztek ki és több mint 25 ezer főt zártak börtönbe. Megtorlás Az 1945-ös amnesztia során mintegy 50 ezer, az 1947-es amnesztia után pedig 76 774 fő adta fel magát, akiket az állambiztonság kihallgatott. A kihallgatások célja az volt, hogy felderítsék a többi még konspirációban tevékenykedő partizánokat. A felderítő tevékenységet a Közbiztonsági Minisztérium Nyomozati Főosztálya vezette Józef Różanski irányításával. Jan Żaryn történészprofesszor szerint több mint 20 ezer katona esett el a függetlenségi harcokban vagy haltak meg az NKVD és a lengyel állambiztonság (UB) börtöneiben. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kb. 250 ezer embert tartottak fogva munkatáborokban. Emléknap 2011-től minden év március 1-je az "Elátkozott katonák" nemzeti ünnepnapja (Narodowy Dzień Pamięci "Żołnierzy Wyklętych"). 1951-ben ezen a napon ítélték halálra Varsóban a Szabadság és Függetlenség parancsnokságának hét vezetőjét: Łukasz Ciepliński, Mieczysław Kawalec, Józef Batory, Adam Lazarowicz, Franciszek Błażej, Karol Chmiel, Józef Rzepka. 2013. március 1. és október 21. közötti időszakot a Szejm elnökének védnöksége alatt az "Elátkozott katonák emlékévének" szentelték. Kultúra Az "Elátkozott katonák" történetét a zene, a film és a színház is számos alkalommal feldolgozta. Több tucat lengyel településen közterek neve őrzi emléküket. Slotsholmen Slotsholmen apró sziget Koppenhága belvárosában, az Inderhavnen (belső kikötő) területén. Itt található a Christiansborg palota (wd), amely helyet ad a dán parlamentnek, a miniszterelnöki hivatalnak és a Legfelsőbb Bíróságnak. Alatta találhatók Absalon püspök 12. századi erődítményének és a Koppenhágai várnak a romjai. A királyság hatalmi ágai régóta a Slotsholmenen koncentrálódnak. A Legfelsőbb Bíróság 1661-es alapítása óta az itt álló különböző palotákban kapott helyet. A Rigsdag (ma Folketing) a népképviselet 1849-es bevezetése óta itt ülésezik. Végül a miniszterelnöki hivatal is ide költözött két lépcsőben, 1968-ban és 1980-ban. A paloták a 15. századtól 1794-ig a királyi család rezidenciája volt, azóta az Amalienborg palotában laknak, de a Christiansborg palota egy része a mai napig a használatukban van. A szigeten számos múzeum is található, többek között a Thorvaldsen Múzeum, a Dán Királyi Fegyvermúzeum, a Színházmúzeum és a Zsidó Múzeum. Itt működik a Dán Királyi Könyvtár is, amelynek új épülete a Fekete Gyémánt néven ismert. Történelem A mai Christiansborg palota csak az utolsó azoknak az épületeknek a sorában, amelyek a Slotsholmenen álltak az elmúlt több mint 800 évben. Az évszázadok során egymást váltották itt az épületek a háborúk, átépítések és tüzek miatt. 1167-ben Absalon püspök épített várat a szigete, amely 200 éven át állt. 1369-ben a Hanza-szövetség foglalta el és rombolta le. A romokon azonban hamar új erődítményt emeltek, a Koppenhágai várat. A vár több száz évig állt, és többször újjáépítették. Legismertebb része a Kék Torony nevű börtön, ahol Leonora Christina, IV. Keresztély dán király lánya 22 évig raboskodott. A két ősi épület romjai ma is megtekinthetők. Az 1720-as években IV. Frigyes dán király alaposan átépíttette az öregedő várat, de fia, VI. Keresztély már 1731-ben leromboltatta, hogy új palotát emeltessen a helyén. Elias David Häusser tervei alapján, Nicolai Eigtved és Laurids de Thurah építészek segítségével egy nagyszabású barokk épületegyüttes jött létre lovaglótérrel és kápolnával. Az épületek 1745-re készültek el, és 1766-ban egy udvari színházat is elhelyeztek a lovaglótér épületeiben. 1794-ben azonban a palota és a kápolna leégett, és csak a lovaglótér épületei vészelték át a tűzvészt. Míg a királyi család ideiglenesen az Amalienborg palotába költözött, 1803-ban C.F. Hansen vezetésével megkezdődött a neoklasszikus stílusú második Christiansborg palota építése. 1828-ban készült el, de VI. Frigyes úgy döntött, hogy nem költözik bele, csak reprezentációs célokra használta. Az egyetlen uralkodó, aki itt lakott, VII. Frigyes volt 1852-1863 között. Itt kapott helyet a Legfelsőbb Bíróság és a királyi művészeti gyűjtemény is. 1849-ben a népképviselet bevezetésével a Riksdag is itt kapott helyet. 1884-ben ez az épület is leégett, bár ekkor többet sikerült megmenteni a komplexumból. A harmadik palota építésére Thorvald Jørgensent választották ki csaknem húsz évnyi vita és több tervpályázat után. Az alapkövet 1907-ben rakták le, és több lépcsőben 1928-ra készült el. Közlekedés A szigetet kilenc híd köti össze Sjællanddal és Christianshavnnal. A hidak délnyugatról kezdve, az óramutató járásának megfelelően a következők: Bryghus Bro, Prinsensbro, Marmorbroen, Stormbroen, Højbro, Holmens Bro, Børsbroen, Christian IV's bro és Knippelsbro. José Roberto Wright José Roberto Ramiz Wright (Rio de Janeiro, 1944. szeptember 7. –?) brazil nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve: José Roberto Ramiz Wright. Nemzetközi sajtóban alkalmazott további névírások José Roberto Wright valamint José Ramiz Wright. Polgári foglalkozása tanár, televíziós kommentátor. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1977-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1993-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Brazil labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1978-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A brazil nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság sorrendjében a 2. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1993-ban búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság Japán a 2., az 1979-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, Szovjetunió az 5., az 1985-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot illetve Szaúd-Arábia a 7., az 1989-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot rendezte, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. 1989-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság --- U16-os labdarúgó-világbajnokság Kanada rendezte az 1987-es U16-os labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként foglalkoztatta. 1987-es U16-os labdarúgó-világbajnokság --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra, Mexikóba a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságra valamint Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL) és az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) zónákban vezetett. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. Egy csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 4. Copa América Chile rendezte a 35., az 1991-es Copa América tornát, ahol a CONMEBOL JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 3. Copa Libertadores Dél-Amerika Bajnokcsapatainak labdarúgó tornájának végső küzdelmeiben négy alkalommal szolgálhatta a döntő találkozót játékvezetőként. Érdekes sztori 1982-ben Wright a TV Globoval megegyezett, hogy a Guanabara Kupa döntőjében, a flamand CR Flamengo–CR Vasco da Gama mérkőzésen a meze alá diktafont helyez el, megörökítve a játékosok egymás közötti és a játékvezetővel folytatott vitáinak részleteit. A riporterek rendre csodálkoznak, hogy a játékvezető esetenként indokolatlanul állít ki egy-egy játékot. Az eseményt a játékvezetőnek a mérkőzés végén jegyzőkönyvbe kell rögzítenie, ami nem nyilvános, kifejezetten a Labdarúgó-szövetség Fegyelmi Bizottsága számára készül. A kiállított játékos komoly megfontolásból, egy újságírói kérdésre rendre azt feleli, hogy én nem mondtam semmit, pedig utóbb a Fegyelmi Bizottság komoly büntetésben részesítette. Következtetés: a játékvezető nem lehet részese a FIFA JB engedélye nélkül semmilyen kísérletnek. Sikerei, díjai 1990 -ben az IFFHS a világ legjobb játékvezetője elismerésben részesítette. Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987 - 2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 50, legjobb bírójának rangsorolta. A 2008 -as szavazáshoz képest 28 pozíciót hátrább lépett. Sportvezetőként A FIFA JB egyik szervezőbizottságának tagja. 1998-ban a TV Globo labdarúgó szakkommentátora. César-díj a legígéretesebb fiatal színésznőnek A legígéretesebb fiatal színésznőnek járó César-díjat (franciául César du meilleur espoir féminin – César a legjobb női reménységnek) a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia 1983 óta ítéli oda. Átadása a „Césarok éjszakája” elnevezésű gálaünnepségen történik minden év február végén, március elején. Az Akadémia az 1982-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt színművész, Romy Schneider emlékének adózva alapította ezt az új kategóriát. A megmérettetésben azon színésznők vehetnek részt, akik a jelölés első körében a legjobb film kategóriában jelölt filmek egyikében játszottak. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék az első körben szavazó tagok munkáját, a jelölő bizottság – előzetes szavazás alapján – egy maximum 16 fős listát állít össze részükre a fiatal színésznőkről, amelyet azonban ők nem kötelesek figyelembe venni. Egy-egy színésznő csupán két alkalommal szerepelhet ezen a listán. A végső szavazásra bocsájtott jelöltek száma 1990-ig 4 fő volt, azóta öt. Díjazottak és jelöltek A díjazottak vastagítással vannak kiemelve. Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amikor az előző évben forgalmazásra került film elismerésben részesült. Hector Barbossa Hector Barbossa kapitány egy fiktív szereplő A Karib-tenger kalózai filmsorozatban. Kalóz, a Fekete Gyöngy elsőtisztje, később kapitánya a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után. Megformálója Geoffrey Rush. Élete Előélete Születési dátumai és családtagjai ismeretlenek. Kalóznak állt a Jack Sparrow irányítása alatt álló Fekete Gyöngyre, és elsőtiszt lett belőle. Lázadás Jack Sparrow kapitány ellen Barbossa egy este leitatta Jack Sparrow kapitányt, és megtudta tőle, hogy hol van az Isla de Muerta nevű sziget, ahol egy azték aranykincs van elrejtve, amin átok ül, miszerint aki elvesz valamennyit a kincsből, az halhatatlan lesz. Az átok feloldására egyetlen mód létezik: a kincs összes darabját vissza kell szolgáltatni, és a kincs összes elrablójának a véráldozatot kell bemutatnia. Barbossa és követői az átkot nem létező babonának vették, és kitették Sparrowt egy lakatlan szigeten élelem és víz nélkül, egy egy golyót tartalmazó pisztollyal, ami csak arra elég, hogy Sparrow véget vessen szenvedéseinek. Kiderült, hogy az átok valódi, és a Sparrow elleni lázadást ellenző matróz, Bocskor Bill Turner elküldött egy darabot a kincsből a fiának, Willnek, abban a reményben, hogy a lázadó legénység örökre átkozott marad. Barbossa megtorlásképpen ágyúval a tengerfenékre lövette Bocskor Billt. Kísérletek az átok feloldására és Barbossa halála Barbossa nemsokára megtámadott egy hajót, amin Bocskor Bill fia, Will utazott, mert nála volt az utolsó kincsdarab, és az ő vére is elégséges volt az átok feloldásához. Will azonban egyedüliként életben maradt, és a Royal Navy egyik hajója megtalálta. A hajón utazott a jamaicai Port Royal kormányzója, Weatherby Swann, lánya, Elizabeth és James Norrington hadnagy is. Willt Port Royalba vitték, ahol kovácsinas lett. Tíz évvel később a Fekete Gyöngy megtámadta Port Royalt, Bocskor Bill gyermekét keresve. Két kalóz, Ragetti és Pintel azt hitték, hogy Elizabeth Bocskor Bill lánya, és elvitték őt Barbossa kapitányhoz a Fekete Gyöngyre, ahol Elizabeth Elizabeth Turnerként mutatkozik be, és sikerül alkut kötnie, miszerint a kalózok elhagyták Port Royalt, és Elizabethet magukkal hurcolva elmentek az Isla de Muertára. Közben Will és Sparrow ellopják a flotta leggyorsabb hajóját, a Lopakodót, és a Fekete Gyöngy nyomába szegődnek. Sor kerül csatára, majd Sparrow elcsen egy darabot a kincsből, és párbajozni kezdett Barbossával. Jack végül lelőtte a kapitányt a pisztolyával, miközben Will visszaszolgáltatja az utolsó két kincsdarabot, és Sparowval együtt vért áldoz. Barbossa meghal. A világ végénben Barbossa feltámad, és a Holtak kincsében visszatér a film legvégén, és elvállalja, hogy a Fekete Gyöngy túlélőivel elhajózzon a világ végére, hogy visszahozza Jack Sparrowt. Ezután Lord Cutler Beckett és a Kelet-Indiai Társaság fenyegetése miatt összehívja a Kalóztanácsot, majd részt vesz a Davy Jones és Beckett elleni harcban. Ő házasítja össze Will Turnert és Elizabeth Swannt. A film legvégén újra elviszi a Fekete Gyöngyöt. Az Ismeretlen vizekenben A negyedik filmben Barbossa angol haditengerészkapitánynak csap fel, és az HMS Providence fedélzetén az Ifjúság forrását keresi. A forrásnál leszúrja Feketeszakállt egy mérgezett élű karddal. A film végén elviszi Feketeszakáll hajóját, az Anna királynő bosszúját. Érdekességek Barbossa keresztneve nem volt megemlítve az első két filmben, az első film egyik audiókommentárjából derül ki. Messier 78 A Messier 78 (más néven M78 vagy NGC 2068) reflexiós köd az Orion csillagképben. Felfedezése Az M78-at Pierre Méchain fedezte fel 1780 elején. Charles Messier 1780. december 17-én katalogizálta. Megfigyelése Rektaszcenzió : 05h 46m 45,8s Deklináció : +00° 04′ 45 Szent őrangyalok kápolna A nagyváradi Szent őrangyalok kápolna műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-A-01079 sorszámon szerepel. A szökés epizódjainak listája Az itt látható epizódlista A szökés című amerikai televíziós sorozatának részeit tartalmazza. A sorozatot 2007-ben szerda esténként 21:15-kor sugározta az RTL Klub, gyakorlatilag 21:30-kor kezdődött a film. 2008-ban szerda, illetve június 30-tól a harmadik évadot már hétfő esténként 21:15-kor vetítette az RTL Klub. A negyedik évad szintén hétfő esténként ment 22:15-től, valamint az utolsó négy epizód péntekenként 22:15-től az RTL Klubon. Hosszú kihagyás után az 5. évadával indul újra a sorozat, amit Magyarországon a PRIME adott le, nem sokkal az amerikai premier után. A szökés televíziós sorozat 2005. augusztus 29-én kezdődött az Amerikai Egyesült Államokban. A sorozatot 4 évad után, 2009. november 27-én befejezték, majd 8 év után berendelték az 5. évadot is, amely 2017. április 4-én kezdett és 2017. május 30-án ért véget. 2018. januárjában a FOX bejelentette, hogy dolgoznak a 6. évadon, amely 2019-ben kerülhet képernyőre. Érdekességek 1 Phaeacia vagy más néven ''Scheria'', egy sziget a görög mitológiában. Homérosz az Odüsszeia című eposzban említi meg Odüsszeusz utolsó állomásaként, mielőtt hazatér. 2 A "Borsötét tenger" szintén utalás Homéroszra, aki ezt a jelzőt használta műveiben. Ezek mind hasonlatok Michaelre, aki hasonló utat jár be mint Odüsszeusz. (felesége otthon, hosszú, és veszélyes hazaút, amiben társai segítik) Adrian Shephard Adrian Shephard a Half-Life számítógépes játékhoz kiadott Opposing Force kiegészítőnek a főhőse. Shephard származása, tanulmányai ismeretlenek, csak annyit tudunk meg, hogy még eléggé fiatal, és hogy a tengerészgyalogságnál szolgál. Cselekmény A katona szakaszvezetőként kerül a Black Mesa-i kutatóintézetbe, ahol, a tengerészgyalogsággal együtt feladatuk, hogy megöljék a Xen világból érkező idegeneket, majd elcsendesítsék a tanúkat, legfőképpen (a Half-Life játék főhöseként ismert) Gordon Freemant. Shephard helikopterrel érkezne a Black Mesába, de útközben támadás éri őket és lezuhannak. Csak Shephard éli túl a szerencsétlenséget és megkezdődik a menekülése a túlélésért. Először egy leszállópályánál várakozó helikopter felé indul, azonban a hangárajtó váratlanul bezáródik, és a Half-Life univerzumának titokzatos alakja, G-Man látható, amint az ajtót bezárta. Shephard tizedes küldetése során találkozik más egységben harcoló társaival és egy bizonyos ellenséges „Black Ops” alakulattal is, akik valamilyen oknál fogva egy nukleáris robbanófejjel el akarják tüntetni Black Mesát. Látja még Gordon Freemant belépni a Xen világára nyitott teleportba. Shephard hatástalanítja a töltetet, aztán visszaindul a kutatóközpont felé a garázsból, ahol a töltetet találta. Egy biztonsági őr beengedi őt egy szobába, ahol egy ablakon kinézve látható a G-Man, ahogy újra aktiválja a teleportot. Shephard hatástalanítja a nukleáris robbanófejet, de miután eltávolodott tőle, majd egy biztonsági őr beengedi őt egy helyiségbe, az ablakon kinézve láthatjuk, hogy G-Man se nagyon szeretné a Black Mesa fennmaradását és ezért újra aktiválja a töltetet. A további részben a karaktert a Black Ops alakulat tagjai kísérik, a végén pedig egy hatalmas féregszerű szörny támad rá, amit sikeresen legyőz. A végén találkozik a G-Mannel, aki végül (hasonlóan, mint ahogy Gordonnal tette) kiragadja őt az időből, és „álomba” helyezi. Apróságok Shephard nevének rövidítése (A. SHPD) megegyezik a Portal videojátékban használt eszköz ( A perture S cience H andheld P ortal D evice) kezdőbetűivel. A fejlesztők tagadták, hogy ez az egyezés bárminemű tervezés útján keletkezett volna, és a véletlenre fogták. A rajongók bőséges spekulációval álltak elő Shephard jövőjét illentően az egyezés felfedezése után. Mikor Shephard látja, hogy Gordon belép a Xen bolygóra vezető teleportba, a teleport összeomlása előtt választhat, hogy utána megy. Azonban, ekkor pár méterre Gordon mögé kerül, és a játék egy különös üzenetet kiírva megszakad, majd a legutóbbi mentést tölti be. A „paradoxon” szó arra utal, hogy Shephard belépése a Xen bolygóra visszamenne a Half-Life játékba. Shephard jövője Gabe Newell és a Valve fejlesztőcsapatának nincsenek konkrét tervei Shephard jövőjével kapcsolatban, azonban ígérik, hogy Shephardet még viszont látjuk. Cirque du Soleil A Cirque du Soleil (francia név, magyarul: A Nap Cirkusza, angolul: Circus of the Sun) egy montréali székhelyű cirkusz, melyet az tesz egyedülállóvá, hogy nem folyamodik állatszámokhoz, viszont nagyban támaszkodik mozgásművészek, akrobaták, zsonglőrök, légtornászok és a komikusok munkájára. 1980-ban a társulat Les Échassiers néven turnézott. A kezdeti pénzügyi nehézségeket legyőzve, 1984-ben Guy Laliberté és Daniel Gauthier megalapították a Cirque du Soleil-t. Első műsoruk a Le Grand Tour du Cirque du Soleil már sikeresen futott. Ezt követően nem volt számukra megállás, Laliberté több előadást tervezett, amikbe meghívta a legjobb artistákat a világ minden tájáról. Műsorait élő zenével egészítette ki. A nyereséges előadások 1990-ben lehetővé tették, hogy ötleteit meg is valósítsa. A cirkusz gyorsan bővült, az 1990-es és 2000-es években futó show-műsorok több mint 19 271 városban voltak láthatók. Minden kontinensen jártak, az Antarktiszt leszámítva. Ekkor a cég mintegy 4000 embert foglalkoztatott, több mint 40 országból és árbevétele meghaladta a 810 millió eurós összeget. Tehetségüket és sikerüket mindenhol elismerték. Felléptek magán és céges rendezvényeken is, köztük a 2007-es Super Bowlon és az Oscar-díjátadókon. Számos díjat és kitüntetést kaptak, köztük egy Bambi-díjat 1997-ben, három Gemini-díjat, négy Emmy-díjat, és csillagot a kanadai és a hollywoodi Walk of Fame-en. Története A kezdetek A társulatot 1984-ben Guy Laliberté és Daniel Gauthier alapította. A Cirque du Soleil eredetileg csak egy egyéves projektnek indult, a tervek szerint 13 héten keresztül 11 városban vendégszerepeltek volna Kanada Québec tartományában. az első év tele volt nehézségekkel, pl. a sátort is kölcsönözniük kellett. A problémák csak átmenetiek voltak, a Le Grand Tour du Cirque du Soleil már sikeres volt. Miután csak 60 000 dollár maradt a bankban, Guy Laliberté a kanadai kormánytól kért segítségét a második év finanszírozására. Míg a szövetségi kormány lelkes volt az ötlet hallatán, addig a Québec tartományi kormánya ellenállt. 1985 és 1986 között Miután sikerült megszerezni a második évi finanszírozást a kanadai kormánytól, Laliberté a Cirque du Soleil műsorát utcai előadók produkcióival újította. Felkérte Guy Caront, a Nemzeti Cirkusz Iskola vezetőjét, hogy legyen a Soleil művészeti vezetője. Ezután Laliberté és Caron az erős érzelmi zenére helyezte a hangsúlyt, amit az előadás elejétől a végéig a zenészek élőben adtak elő. Követték továbbá a moszkvai cirkusz módszereit, miszerint a produkciók egy-egy történetet mesélnek el. Az előadók helyett a műszaki személyzet cserélte ki, hordta be a kellékeket a színpadra úgy, hogy az átrendezés ne zavarja meg a történetet. Mindezek mellett, a Soleil mégis a egyik legfontosabb dologban tér a megszokott, hagyományos cirkusztól, ugyanis nem szerepeltet semmilyen állatot a porondon. Ennek legfőbb oka az, hogy az állatszámok hiányában, a közönség jobban értékeli az emberi teljesítményeket. 1986-ban, a cég ismét komoly pénzügyi bajban volt. A 1985-ben Torontóban léptek fel, amikor a jegyek csak 25%-át tudták eladni. Ekkor a cirkusz egyik társalapítója, Gilles Ste-Croix, kétségbeesettségében egy majom-jelmezben sétált át Toronto belvárosán. A reklámfogás nem igazán jött be. Azonban, számos tényező megakadályozta a vállalat csődbe jutását. A Desjardins Group, a Cirque du Soleil akkori pénzügyese, felfedezett további 200 000 dollárt a számlájukon. Québec kormánya pedig már önként, elegendő pénzt adott a Soleilnek, a további egyéves fennmaradásra. 1987 és 1989 között 1987-ben, miután a Cirque du Soleil újra Laliberté kezébe került, a társulat a pénzügyi nehézségek ellenére a Los Angeles-i Művészeti Fesztiválon lépett fel. A fesztiválon, a műsor mégis nagy sikert aratott, és ezzel felkeltette a szórakoztatás (más műfajainak) vezetőinek érdeklősét, beleértve a Columbia Pictures figyelemét is. 1988-ban, Guy Caron elhagyta a társaságot. Helyére, a művészeti vezető pozícióra Laliberté Gilles Ste-Croix-t kérte fel, aki beleegyezett. Normand Latourelle volt ekkor a társaság harmadik tagja. Ez a triumvirátus csak hat hónapig tartott, miután a belső ellentétek miatt Laliberté felvásárolta Latourelle részét. Így 1989 végére a Cirque du Soleil ismét a hiányban szenvedett. 1992-től napjainkig 1992 óta (1995, 2000, 2001 és 2004 kivételével) minden évben egy teljesen új műsort mutatnak be. Jelenleg 16 előadás fut. A turnék során a következő előadásokat láthatja a közönség, 3 fajta helyszínen: Cirkuszsátorban fut jelenleg a Corteo , a Koozå , az OVO , a Totem , az Amaluna és a Kurios . A cirkusznak jelenleg 3 aréna-műsora van. Ezek a Quidam , a Dralion és a Varekai . Las Vegas a Soleil egyik központja, itt jelenleg 8 előadás van műsoron: a Mystère , az O , a Zumanity , a Kà , a The Beatles Love , a Criss Angel Believe , a Zarkana és a Michael Jackson: One . Ezek a show-műsorokat színháztermekben adják elő. Továbbá a La Nouba című előadás, mely egyedüli módon a floridai Disneylandben kerül bemutatásra. Egyéb fellépések A Cirque du Soleilnek külön csapata van céges és magánesemények fellépéseire, amely csak ezeket a rendezvényeket koordinálja. Magyarországi előadások A Cirque du Soleil 2007. október 30-án és 31-én lépett fel először hazánkban Delirium című műsorukkal, és a nagy sikerre való tekintettel a show 2008. február 29-én, és 2008. március 1-jén ismét látható volt Budapesten, a Papp László Budapest Sportarénában. 2010 decemberében a Saltimbanco című előadásukkal látogattak Budapestre. 2012-ben négy napot vendégszerepeltek Magyarországon, május 17-től május 20-ig. Ekkor az egyik legsikeresebb műsorukat, az Alegriát mutatták be. 2013. február 5-én és 6-án a Michael Jackson munkásságát feldolgozó Michael Jackson: The Immortal World Tour című műsorukkal jártak hazánkban. 2015. február 13. és 15. között a Quidam produkciójukat hozták el a magyar fővárosba. 2017-ben a magyar közönség a Varekai-t ismerhette meg, amit május 12. és 14. között öt alkalommal adtak elő a Sportarénában. A zenék A Cirque du Soleil (kivételesen ugyanezen név alatt publikált) zenéi semmiben sem hasonlítanak a hagyományos cirkuszban megszokott dallamvilághoz. A világzene, a tangó, az experimentális zene, a new age, a new wave, vagy a pop rock között mozogva a René Dupéré és Benoît Jutras komponálta zenék legalább annyira elbűvölők, andalítók, mint dinamikusak. A Cirque du Soleil minden előadását egyfajta jellemző zenei „stílus” kíséri: a Draliont különféle dobok uralják, az Alegriában a harmonikáé és a hegedűé a főszerep, a Zumanity alaphangzását a szaxofon és a zongora határozza meg (stb.), attól függően, hogy az előadás milyen hangulatot követel. René Dupéré Alegria című dalára írt magyar szöveget Geszti Péter, melyet Oláh Ibolya adott elő Magyarország címmel. Balesetek 2009-ben, miután edzés közben leesett a trambulinról a cég egyik montréali létesítményében, belehalt fejsérülésébe Olekszandr Zsurov 24 éves ukrán előadóművész. 2013. június 29-én Sarah Guyard-Guillot francia akrobata és kötéltáncos a cirkusz Kà című előadás végéhez közeledve zuhant le egy drótkötélről a las vegasi MGM kaszinó színpadán. Szemtanúk szerint a nő lába megcsúszott a kötélen, elvesztette az egyensúlyát és lezuhant. A társulat akrobatái biztosítókötéllel dolgoznak, de Guyard-Guillot derekáról az valahogy kioldódott, így a nő egyenesen a színpad mögötti árokba zuhant. A közönség tagjai először azt hitték, amit látnak, az az előadás része, de később rádöbbentek, hogy tragédia történt. A műsort a baleset után pár másodperccel leállították. Guy Laliberté, a Cirque du Soleil alapítója egy közleményben fejezte ki megrendülését az artista halála miatt. Ez volt az első halálos baleset a cirkusz 30 éves történetében. Az előadást egy időre felfüggesztették, majd július 16-án – a halálos produkció helyett másikat beiktatva – folytatták. 2013. november 1-én, helyi idő szerint péntek este, a Zarkana című műsor közben leesett a halálkerékről, és megsérült a társulat egyik légtornásza, Las Vegasban, az Aria kaszinó színpadán. Szemtanúk szerint a férfi megcsúszott, és leesett a kerékről. Az előadást félbeszakították, és az akrobatát kórházba szállították. Cirque du Soleil másképpen A rendkívül népszerű Cirque du Soleil számos alkalommal vesz részt a világ minden táján különféle rendezvényeken, illetve televíziós műsorokban. Ezen túlmenően Guy Laliberté segítséget kívánt nyújtani a nehéz anyagi helyzetben lévő, hátrányos helyzetű gyermekeknek, ezért egyes előadások bevételét teljes egészében a cirkusz iskolája kapja, visszaadva ezzel az önbizalmat a fiataloknak, újabb esélyt adva nekik. Egyébként pedig minden fellépő ruhát, kiegészítőt, felszerelést, vagy eszközt a montreali székhelyen készítenek, mely a város különösen szegény negyedében található. Az épület egy egykori szeméttelepen épült fel, és újrahasznosítva a talaj kipárolgását energiát is termelnek. A Cirque du Soleil számokban 3 előadás arénában, egy világkörüli út keretében 6 előadás sátorban, egy világkörüli út keretében 9 állandó előadás színházteremben (8 Las Vegas -ban és egy a floridai Disneylandben ) 2 tévésorozat ( Solstrom és a Sans Filet ) Minden turnézó előadáshoz szükséges: 62 konténer, 800 tonna felszerelés, 60 artista, 60 technikus, egy 17 méter magas sátor (4 db 25 méteres árbóccal), mely 2500 néző befogadására képes. Szlavón bánság A Szlavón bánság, a történelmi Szlavónia a mai Horvátország területén, eredetileg a Dráva és a Száva között és a Száva túlsó partján a Kapela hegységig terjedő területen lévő földrajzi-politikai régiót jelentette. A Magyar Királyság részeként Szlavónia élén a szlavón bán állt. Szlavónia státusza így hasonlított az erdélyi vajda által kormányzott Erdélyéhez. Etnikailag Szlavónia a horvátokkal rokon szláv többségű terület volt, de Mohács előtt szigorúan megkülönböztették a szlavóniai jobbágyokat nemcsak a magyaroktól, hanem a horvátoktól is. Története A korai középkorban A római kor végén Savia Pannonia provincia legdélebbi része volt. 568 után az avarok és szláv segédcsapataik pusztították a még romanizált városokat, pl. Sisciát. Ezután a terület az Avar Kaganátus fennhatóság alá került. A szlávok letelepedése a 7. század elején indult meg. Avarok is letelepedtek itt, főleg a Dráva mentén. A 8–9. század fordulójának avar–frank háborúja után Szlavónia a Frank Birodalom fennhatósága alá került. 819-ben a Száva-menti Sziszeken fellázadt a helyi szlávok vezére, Ljudevit, akit a frankok több hadjárat után csak 822-ben tudtak menekülésre kényszeríteni. Ljudevitet végül a dalmáciai sorabok (szerbek?) vezére gyilkoltatta meg 823-ban, aki harcban állt a dalmáciai horvátokkal és vezérükkel Bornával is. 826-ban Omurtag bolgár kán elfoglalta a Szerémséget és Szlavónia keleti részét, de a frankok 832-re kiszorították innen őt, és a 9. század végéig meg is tartották a területet. Szlavónia 10–11. századi történetét tekintve három fő álláspont létezik. A horvát történészek többsége szerint – Nada Klaić kései munkáit kivéve – a 920-as évek végén Tomiszláv horvát fejedelem meghódította és a tengermelléki Horvátországhoz csatolta, és ez az állapot meg is maradt volna a 11. század végi magyar hódításig. A horvát történészek a Dráváig terjedő államról beszélnek, ezt azonban a magyar történészek nem fogadják el. Utóbbiak szerint a magyarok a Braszlavra bízott terület elfoglalása után birtokukban tartották a Szlavóniai hercegség területét. VII. Kónsztantinosz bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról írt műve szerint a magyarokat a tengerparti horvátoktól a hegyek választották el és nem a Dráva vagy a Száva folyó, vagyis a Száva völgye a magyar fejedelemség része volt már a 10. században is. A magyar történészek között vita azon van, meddig terjedt magyar oldalról a lakott terület és hol kezdődött a mezsgye. Karácsonyi János, Hóman Bálint és Kristó Gyula szerint a Dráva–Száva közének nyugati része ekkor nem tartozott sem Magyarországhoz, sem Horvátországhoz. Györffy György szerint viszont Magyarország már valamikor a 10. században meghódította. Emellett szól, hogy a magyarországi vármegyék eredetileg átterjedtek a Dráván túlra. I. László magyar király 1091–1094 körül alapította a zágrábi püspökséget, amelynek területe megegyezett Szlavóniáéval. A Magyar Királyság részeként I. László magyar király 1091–1094 körül alapította a zágrábi püspökséget, amelynek területe megegyezett Szlavóniáéval. A 11. század végén a Kapela hegységtől délnyugatra fekvő tengermelléki Horvát Királyság is magyar uralom alá került, mint horvát bánság. A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a szlavón és horvát bánok, azonban ekkoriban bizonytalan, hogy mégis mikor esett egybe a két tisztség és mikor nem. Volt amikor csak egy jelző nélküli bán volt, volt amikor szlavón bánnak hívtak valakit, de volt tengermelléki bán is. A 12. század végén rögzült a szlavón bán elnevezés, valamint az, hogy a horvát bánság területén a helyettese a tengermelléki bán. A 13. századtól a szlavón bánságban a bánt egy vagy több vicebán helyettesítette. A 12. században a szlavón tartományt időnként hercegségnek nevezték, amikor például az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek volt a részfejedelemsége. A báni tisztséget ekkoriban a király magyarországi főemberekkel töltötte be, akiknek nem voltak helyi nagybirtokai. A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. A nyestbőradón (horvát nyelven: marturina, kunovina) a király és a bán osztoztak. A bán országjáró körútjainak költségeit fedezte a bánzsolozsmája nevű adó. 1217 óta Zágrábban külön szlavóniai pénzt vertek, az ún. báni dénárt. Mivel 1226-tól II. András fia, IV. Béla öccse, Kálmán halicsi király volt Szlavónia hercege, ekkortól Szlavóniát királyságnak is nevezték, de a középkorban ennek ellenére nem került be a magyar királyok címei közé a Szlavónia királya cím. V. István magyar király halála, 1272 után Magyarországhoz hasonlóan Szlavónia is a rivális bárói csoportok harcterévé vált. Ekkor egy időre elvált egymástól a szlavón és a horvát–dalmát báni tisztség. Szlavóniában a Babonićok és a Kőszegi család igyekezett kisajátítani a szlavón báni tisztséget, a birtokszerzésben a Kőszegiek szövetségese a Gutkeled nemzetség volt. A század végére itt végül a Babonićoknak sikerült tartományúri hatalmat kiépítenie, Babonić János 1322-ben a szlavón báni tisztség mellé horvát–dalmát bán is lett. Károly Róbert azonban az ő hatalmát is megtörte, és 1325-től hű embere, Ákos nembeli Mikcs lett a szlavón bán. Utána is magyarországi főemberek viselték a báni tisztséget. A 14. század utolsó negyedétől 1523-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. 1476-ban a két bánság a horvát–dalmát és szlavón bán egységes kormányzása alá került. A 15. század végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a Horvát bánság területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is. Mindezek következtében a 16. században először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. 1558-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. Az 1540-es évektől a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Eközben Szlavóniának kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a Szerémséget is beleértve. Szlavónia közigazgatása Szlavóniának a Szávától északra fekvő része Felső-Szlavónia, a déli Alsó-Szlavónia volt. A szlavón nemesség – amelyik a magyarországihoz hasonló, de nem teljesen azonos módon alakult ki – a hatalmat a tartománygyűlésen és a megyéken keresztül gyakorolta. Tartománygyűlést a 14. század végéig 1273-ban, 1278-ban, 1279-ben, 1321-ben, 1347-ben, 1360-ban és 1380-ban tartottak. Ezeket a tartománygyűléseket a bán hívta össze és bírói gyűlések voltak, az Anjou-korban külön tartották őket a Szávától északra illetve délre lakó nemeseknek. A 15. század közepén újították fel őket, és bírói ügyek mellett egyéb tartományi belső ügyekben is hoztak határozatokat, azaz ekkortól már a rendi nemesi önkormányzat fóruma volt a tartománygyűlés. A Jagelló-korban pedig már a bán sem mindig vett rajta részt. Felső-Szlavónia vármegyéi, Zágráb (Zagreb), Kőrös (Križevci) és Varasd (Varaždin) voltak, politikai szempontból azonban igazán csak Zágráb és Kőrös, amelyek ispánjait a bán nevezte ki, és törvényszéküktől a bán zágrábi törvényszékéhez lehetett fellebezni. Varasd ispánját ugyanakkor a király nevezte ki, akinek bírói fóruma ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint a báné, tőle is az országbíróhoz lehetett fellebezni. A magyarországi bírói fórumoktól eltérően a báni ítélőszék birtokügyekben is illetékes volt, amelyek Magyarországon a királyi ítélőszékek elé tartoztak, de egyébként Szlavóniában is a magyarországivaé gyakorlatilag megegyező szokásjog érvényesült. A bán helyettese a 13. századtól a vicebán volt, aki a 14. század elejétől általában egyben kőrösi ispán is volt, azaz a bán csak Zágrábba nevezett ki külön ispánt egészen az 1480-as évek elejéig. Zsigmond idejétől már két – kivételesen három – vicebán volt, ezek egyike, vagy mindkettő egyszerre volt a kőrösi ispán. A megyei törvényszék ekkor már egybeesett a báni ítélőszékkel, amely mindig Zágrábban és Kőrösön ülésezett. Alsó-Szlavónia vármegyéi Orbász (Vrbas), Dubica és Szana (Sana) voltak. Nemesség A szlavóniai nagybirtokosok általában magyarországi eredetű nemzetségekből – mint pl. a Gutkeledek, Csákok, Tiboldok, Tétények, Abák, Pécek, Pokok, Türjék, stb. – közül kerültek ki. Az általában szláv etnikumú várjobbágyokból lett szlavóniai nemességet viszont hosszabb ideig megkülönböztették jogaikban az országos nemességtől, akiket csak Nagy Lajos 1351. évi törvénye egyenjogúsított a magyar nemesekkel. A szlavóniai nemesség megszületésének lassúságát mutatja, hogy a várjobbágyok várszervezete Szlavóniában a 15. század végéig fellelhető intézmény volt, míg Magyarországon az már az Anjou-kor elején elenyészett. A 15. században Szlavóniában is kialakult a nemesség rendi jogain alapuló nemesi vármegyerendszer. Városok A tartomány lakossága főleg szlávokból (horvátokból) és szórványosan magyarokból állt. A 12–13. században melléjük német és vallon („latin”) telepesek (hospesek, „vendégek”) jöttek a magyarországival azonos széles körű kiváltságokkal. Ők voltak az első városlakók. A tatárjárás után újabb engedményeket kaptak, amelyek fejében erős védműveket kellett építeniük városuk köré, így alakultak ki itt is a szabad királyi városok. A legjelentősebb város a bán és a püspök székhelye, Zágráb volt, de gyors fejlődésen ment keresztül valamennyi megyeszékhely is. Várispánságok A teljes vármegyék mellett, amelyek az ispán vezette várszervezetből és az azt ellátó várbirtokból, a királyi udvart ellátó udvarbirtokokból, valamint egyházi és magánbirtokokból állt, Szlavóniába is léteztek kisebb, csak ispáni várszervezetet és várbirtokot magukban foglaló várispánságok. Ezek általában a 14. században megszűntek és beolvadtak valamelyik vármegyébe: Zágráb vármegye területén Gercse várispánság (Gorica) Gora várispánság Maróca várispánság (Moravče) Okics várispánság (Okić) Podgorje várispánság Kőrös vármegye területén Csázma várispánság Gerzence várispánság (Garešnica) Garics várispánság (Garič) Kemlék várispánság (Kalnik) Rovicsa várispánság Varasd vármegye területén Zagorje várispánság Stephen Harper Stephen Harper (1959. április 30.) Kanada huszonkettedik miniszterelnöke. Hivatali szerepei Kanada 22. miniszterelnöke Hivatali idő: 2006 . február 6. - Államfő: II. Elizabeth Előd: Paul Martin Az ellenzék vezetője Hivatali idő: 2004 . március 20. - 2006 . február 6. Államfő: II. Elizabeth Előd: Grant Hill Utód: Bill Graham A kanadai parlament tagja Hivatali idő: 2002 . június 28. - Előd: Preston Manning Johan Nicolai Madvig Johan Nicolai Madvig (Svaneke (Bornholm), 1804. augusztus 7. – Koppenhága, 1886. szeptember 13.) dán nyelvész és államférfi. Élete Koppenhágában tanult, ahol 1826-ban magántanár, 1828-ban lektor és 1829-ben a latin nyelv és irodalom tanára lett. 1848 októberében beválasztották a dán képviselőházba, novembertől 1851 decemberéig közoktatásügyi miniszter volt, aztán pedig tanfelügyelő. Később a koppenhágai egyetemen a klasszika-filológia tanára lett, mely állásáról 1879-ben, miután meg is vakult, lemondott. Ciceróról írt bevezető tanulmányait e remekiró egyes műveinek kritikai kiadása követte: De finibus bonorum et malorum (Koppenhága, 1876); Cato major és Laelius (u. o. 1835). Majd kiadta: Emendationes Livinae (u. o. 1877); Opuscula academica (u. o. 1887); Adversaria critica ad scriptores graecos et latinos (u. o. 1871-1873 és 1884). Latin és görög nyelvtanában (u. o. 1841 és 1846) új álláspontot foglal el és sok vitás kérdést megvilágosít. Németül is kiadta: Kleine philologische Schriften (Lipcse, 1875) és Die Verfassung und Verwaltung des römischen Staates (u. o. 1881-82). Szülővárosa 1874-ben bronz mellszobrot emelt Madvig emlékének. Forrás Bokor József (szerk.). Madvig, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Nofertum Nofertum ókori egyiptomi isten, Ptah és Szahmet fiaként a memphiszi háromság harmadik tagja. Kultuszközpontja Memphisz volt. Neve jelentése: A mindenség szépsége. Általában az illatszerek isteneként szokták említeni, pedig ő elsősorban a teremtéskor az ősvízből kiemelkedő lótuszvirág ifjú istene. A hermopoliszi teremtésmítosz szerint kezdetben csak a káosz sötét vize, Nun létezett, egészen addig, amíg egy lótuszvirág ki nem emelkedett a mélyéből. Egy erős fénysugár hatására a virág kinyitotta szirmait és a kelyhében egy ifjú isten ült. Kellemes illat szállt fel, és világosság áradt az isteni gyermek testéből, ő volt a teremtő, a Napisten, minden élet forrása. A mítosz szerint mikor a Nap nyugaton lemegy, akkor ebben a lótuszvirágban rejtőzik el, mely újra összecsukódik felette. Reggel, a kinyíló virág újra útjára engedi a Napot, hogy az megtehesse nappali útját a Föld körül. Nofertumot nem csak a kék lótusszal (Nymphaea cerulea) azonosították, hanem magával a Napistennel, Atummal is. Mint Atum egyik megjelenési formáját, gyakran a „Fiatal Tum” névvel illették. A Piramisszövegekben (PT 266) úgy nevezik, hogy „a lótuszvirág, mely Ré orra előtt van”, ez arra utal, hogy az illattal való kapcsolata egészen korai. A szöveg egy Ré elleni lázadásról mesél, ami még akkor esett meg, mikor a Napisten még gyermek volt. Az ellenségei úgy döntenek, hogy reggel, amikor keleten van, támadást intéznek ellene. Heves küzdelem alakul ki, mely Ré védelmezőinek győzelmével végződik. Egy meglepő részlete ennek a történetnek, hogy Ré a mindent eldöntő ütközetben az orrlyukai alatt egy lótuszvirágot visel. Előfordult, hogy Nofertumot a Rével is azonosított Hórusszal azonosították. Memphiszben egy hármasság tagjaként tisztelték, mint Ptah és Szahmet gyermeke. Butóban a kobraistennő, Uadzset fiának tartották, Bubasztiszban pedig a macskatermészetű Basztet istennő fiának. Ábrázolása Általában férfiként ábrázolják, fején viseli a lótuszvirágot, melyet még kettős tolldísz, valamint két nyakláncellensúly, azaz menat is fokozhat. Általában rövid kötényt visel, kezében gyakran tart khepes-sarlót, ez valószínűleg egyik jelzőjére utal, khener taui – a Két Ország (Felső- és Alsó-Egyiptom) védelmezője. Az ősi teremtésmítoszhoz való kapcsolata miatt lótuszvirágon ülő gyermekként is megjelenítették, ennek a motívumnak egy változata az a fából készült szobor, melyet Tutanhamon sírjában találtak meg. Egy lótuszvirágból kiemelkedő gyermekfejet örökít meg, az istent itt a fáraó arcvonásaival ábrázolják. Ugyanez a jelenet kíséri a HK. 81. fejezetét, melynek címe „mondás a lótusszá váláshoz”. Szimbolikus megjelenítése ez a Napisten mindennapos újra felkelésének és a halott újjászületésének. Az ilyen ábrázolások esetében feltehetőleg Nofertumot és a Napistent azonosítják és valószínűleg az uralkodó is azonosul mindkét istennel. Szahmethez kapcsolódva Nofertumnak előfordul oroszlánfejű ábrázolása is. Azonosították az oroszlánfejű Mihosszal, akit szintén Szahmet fiának tartottak. Megjelenik még oroszlán hátán állva, valamint oroszlán alakban is, lótusz fejékével. Nofertumot a lótuszvirággal való kapcsolata miatt nemcsak az újjászületéssel, hanem a szépítkezéssel és a gyógyítással is összekapcsolták. A harmadik átmeneti korból maradtak fent olyan, a gyermek születésekor készített, amulettként viselt „isteni dekrétumok”, melyek gyakran más, veszélyesnek tartott istenek mellett Nofertum különböző megjelenési formáitól is védelmet ígértek. Ugyanakkor ebből a korszakból is maradtak fenn Nofertumot ábrázoló, bronzból, ezüstből, vagy fajanszból készült védelmező amulettek. Nofertumra úgy tekintettek, mint a Napisten egyik megjelenési formájára. Egyiptom védelmezője volt, aki pusztító és gyógyító hatalommal egyaránt rendelkezett. Virága, a lótusz, a termékenység és a túlvilági újjászületés szimbóluma, Egyiptom legkedveltebb növényeinek egyike volt. RKC Waalwijk Az RKC Waalwijk, teljes nevén Rooms Katholieke Combinatie Waalwijk egy holland labdarúgócsapat. A klubot 1940-ben alapították a HEC, a WVB és a Hercules egyesítésével. Jelenleg az első osztályban szerepel. A klub stadionja a Mandemakers Stadion, amely 7 500 néző befogadására alkalmas. Jelenlegi keret 2009. szeptember 3. szerint. Ismertebb játékosok Željko Petrović Khalid Boulahrouz Giovanni van Bronckhorst Harry Decheiver Rick Hoogendorp John Lammers Cees Schapendonk Clyde Wijnhard Ferdi Elmas Ivan Vicelich Thomas Vermaelen Korábbi vezetőedzők Peter Boeve Bert Jacobs Martin Jol Erwin Koeman Adrie Koster Hans Verèl Stazione di Dobbiaco Stazione di Dobbiaco vasútállomás Olaszországban, Trentino-Alto Adige régióban, Dobbiaco településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Puster-völgyi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Villabassa-Braies-Val di Braies Stazione di San Candido Holo (együttes) A Holo (��) japán pop-rock együttes, melyet 2010 januárjában alapítottak Oszakában. Az együttes története Az együttest 2010 januárjában alapította Isiki Maszaomi énekes és ritmusgitáros, Ganszeki Jótaró szólógitáros, Akage basszusgitáros és Jamazaki Daiszuke dobos. Még ebben a hónapban Komorebi (����, ’A fák között átszűrődő fény’) címmel megjelentettek egy demófelvételt, illetve a Szeiki-ron (���, ’Életfilozófia’) című daluk felkerült a Two Line Records kiadó „Hello!! 2010!!” című válogatásalbumára. 2010 decemberétől szüneteltették az együttes tevékenységet, azonban a 2011 decemberében megjelent „Hello!! 2011!!” válogatásalbumra így is felkerült a Jo no tabi (���) című számuk. 2012 januárjában újra megindították a zenekar tevékenységét, még ebben a hónapban Tanbi no kandzsó no inocsi (�������) címmel megjelentettek egy középlemezt. 2012 augusztusában Parallel World (��������) címmel megjelentettek egy kislemezt, illetve először szerepelhettek a televízióban, a TV Asahi Music-ru TV című műsorában. 2013 februárjában Jamazaki Daiszuke dobos kilépett az együttesből, helyére augusztusban Kumagai Rjója állt. Mindeközben márciusban Contrast (������) címmel újabb kislemezt jelentettek meg, melynek lemezbemutatóján Nurse dzsogakuin (������) álnéven a Scandal is fellépett. 2013. október 23-án Hologram (�����) címmel középlemezt jelentettek meg, melynek Kageokuri (���) című dalát a KTV Otoemon sorozatának zárófőcím dalának választottak. 2014-ben felléptek a Sakae SP-Ring és a Minami Wheel fesztiválokon, illetve novemberben Mimi vo szumaszete (������) címmel középlemezt jelentettek meg. 2015 februárjában megtartották első szólókoncertjüket az Oszaka 2nd Line színpadán. Júniusban kisebb közlekedési balesetet szenvedtek, Kumagai gerincfájdalmai miatt le kellett mondaniuk több fellépést is. Kumagai szeptemberben kilépett az együttesből, helyére Takekava Maja állt. Ugyanebben a hónapban Szenkó to raimei (�����) címmel középlemezt jelentettek meg, illetve megtartották második szólókoncertjüket. 2016 januárjában az Ivy to Fraudulent Game, majd az a crowd of rebellion együttesekkel tartottak páros koncertsorozatot. Szeptemberben Kono szekai vo aiszuru (��������) címmel középlemezt jelentettek meg, mely felkerült a japán Oricon heti albumeladási listájára a 168. helyen. Ugyanebben a hónapban megtartották harmadik szólókoncertjüket, illetve páros koncertsorozatot adtak a Narudorával. Decemberben újabb szólókoncertet adtak, illetve a folca és a Lone együttesekkel páros koncertsorozatokat tartottak. 2017. május 3-án Kagajaku hosi to natte (�������) címmel kislemezük fog megjelenni. Diszkográfia Kislemezek Komorebi ( ���� ) (2010. január) Parallel World ( �������� ) (2012. augusztus 7.) Contrast ( ������ ) (2013. március 2.) Kagajaku hosi to natte ( ������� ) (2017. május 3.) Allegro ( ���� ) (2017. július 26.) Középlemezek Tanbi no kandzsó no inocsi ( ������� ) (2012. január 30.) Hologram ( ����� ) (2013. október 23.) Mimi vo szumaszete ( ������ ) (2014. november 5.) Szenkó to raimei ( ����� ) (2015. szeptember 27.) Kono szekai vo aiszuru ( �������� ) (2016. szeptember 7.) Tóth Kálmán (bibliográfus) Tóth Kálmán (Brassó, 1910. július 8. – Vama Veche, 1962. augusztus 30.) erdélyi magyar bibliográfus. Életútja Középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1928–33 között a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt, ahol kémia–fizika szakból kereskedelmi tanári diplomát is szerzett. Ezután ipari kémiai tanulmányok folytatására a brünni Műegyetemre ment, itt került közelebbi kapcsolatba a könyvtárügy problémáival, amelyek egy életre meghatározták érdeklődésének irányát. Még csehországi tanulmányi éve alatt eljutott Bécsbe, ahol tovább fejlesztette könyvtárosi szakismereteit. 1934-ben tért haza, s a kolozsvári Unitárius Kollégium könyvtárosa lett. Ebben a beosztásában kerül sor újabb – tudását főképp a „muzeális” könyvanyag feldolgozása irányában tökéletesítő – tanulmányútjaira Lipcsében, Münchenben és Erlangenben, majd a közművelődési és munkáskönyvtárak szervezésének kérdéseivel foglalkozva, 1935–36-ban Budapesten. Közben eredeti szakmájában is tovább képezte magát: 1941-ben közgazdász oklevelet szerzett, 1948-ban közgazdaságtanból doktorált. 1941-től (katonai szolgálat és hadifogság miatt 1943–46 között háromévi megszakítással) a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tudományos munkatársa, 1949-től aligazgatója, 1958–60 között ebben a minőségben tényleges vezetője volt. Fontos szerepet játszott abban, hogy sikerült eltüntetni a háború okozta veszteségek nyomait, majd abban, hogy a könyvtár a „kultúrforradalom” körülményei között is a tudományos kutatás hatékony műhelye maradt. Számos vidéki könyvtárat sikerült bementenie az általa vezetett intézmény állományának keretei közé. A két világháború közötti romániai magyar könyvkiadásra vonatkozó, valamint az erdélyi unitarizmussal és zsidósággal kapcsolatos értékes magángyűjteménye halála után a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárba került. Munkássága Könyvtártudományi munkásságának legjelentősebb eredménye, Makai Nyírő János 17. századi kolozsvári nyomdászról írt tanulmánya a Kelemen Lajos Emlékkönyvben (Bukarest, 1957) jelent meg. Egy másik tanulmányát (A kolozsvári Heltai nyomda válságos helyzete a XVII. század elején) a Könyvtárosok Tájékoztatója közölte (1958/1). Könyvtári munkája mellett többek segítségével összegyűjtötte, majd összeállította az 1944–49 közötti időszakban Romániában megjelent magyar könyvek jegyzékét, amelyet hagyatékából Gábor Dénes rendezett sajtó alá (Romániai magyar könyvkiadás. 1944–1949. Kolozsvár, 1992. Romániai magyar bibliográfiák 1). .gl A .gl Grönland internetes legfelső szintű tartomány kódja, melyet 1994-ben hoztak létre. Kazacsinszkoje (Irkutszki terület) Kazacsinszkoje (oroszul: Казачинское) falu Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Kazacsinszkoje-lénai járás székhelye. Lakossága: 2624 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Az Irkutszki terület központi részén, Irkutszk területi székhelytől északkeletre, a Kirenga jobb partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re lévő Magisztralnij településen van (az állomás neve Kirenga), a Bajkál–Amur-vasútvonalon. Az állomás Uszty-Kut-tól 170 km-re délkeletre fekszik. Története A falu elődjét áttelepülők és kozákok alapították 1776-ban. A szovjet korszakban helyi jelentőségű repülőtere létesült. A Bajkál–Amur-vasútvonal építése Uszty-Kuttól kelet felé 1974-ben kezdődött, de a vasúti pálya és az állomás nem itt, hanem a folyó bal partján, Magisztralnij településen épült. Kazacsinszkoje repülőterének új épületét 2003-ban adták át. Helyi vélekedés szerint építése összefüggött a koviktai gázmező tervezett kiaknázásával. 2006-ban a repüléseket a tűzbiztonsági rendelkezések megszegése miatt leállították, 2013 nyarán újra megindították. Az Irkutszkkal kapcsolatot létesítő járaton heti három alkalommal Cessna Caravan típusú 9 személyes gép közlekedik (2015 nyarán). Angelica Domröse Angelica Domröse (Berlin, 1941. április 4.) német színésznő. Életpályája Szülővárosában tanult, az Német Demokratikus Köztársaságban élt. Karrierje elején gépírónő, majd titkárnő volt Berlinben. 1959-ben felvették a babelsbergi filmfőiskolára. 1961-ben diplomázott. 1961-ben a nagyhírű Berliner Ensemble szerződtette. 1980-ban elhagyta az NDK-t és Nyugat-Németországba költözött. Munkássága Slatan Dudow filmrendező fedezte fel mint ifjúsági színjátszót, s adott számára szerepet A szerelem zűrzavara (1959) című filmjében. Vonzó külsejű, drámai színekben gazdag tehetség. Eddigi (1970) két legjelentősebb szerepe a Ha velem tartanál… (1961) szerelmes Lianéja és az igazságtalan világban önkényesen igazságot szolgáltató Ruth Bodenheim az Egy gyilkosság krónikája (1965) című filmben. Magánélete 1966–1975 között Jiří Vrstala (1920–1999) csehszlovák színész és író volt a párja. 1976 óta Hilmar Thate (1931-) német színész a férje. Filmjei A szerelem zűrzavara (Verwirrung der Liebe) (1959) Papa új barátnői (Papas neue Freundin) (1960) A szerelem és a másodpilóta (1961) Az elhagyott férj (1961) Francia kandalló mellett (1962) Ők a 12/b-ből (Die aus der 12b) (1962) Júlia él (Julia lebt) (1963) Vasárnapi úrvezető (Sonntagsfahrer) (1963) Werner Holt kalandjai I.-II. (1965) Egy gyilkosság krónikája (Chronik eines Mordes) (1965) Árnyak a Notre Dame felett I.-IV. (Schatten über Notre Dame) (1966) Emilia Galotti (1967) Egy lord az Alexander Platzról (Ein Lord am Alexanderplatz) (1967) Krupp és Krause (Krupp und Krause) (1969) Effi Briest (1970) Az 'Öreg' (1988-1990) A skorpióasszony (1989) A végső döntés (1994) A rendőrség száma 110 (1994-1998) Madridi metró A madridi metró a spanyol főváros legfontosabb közlekedési eszköze. Ez a hatodik leghosszabb hálózat, pedig Madrid körülbelül az ötvenedik legnépesebb terület a világon.[forrás?] Története Az első madridi metróvonal 1919. október 17-én nyílt meg az utazóközönség előtt. A szakasz 8 állomással rendelkezett, s 3,5 km hosszú volt. A bővítés azonban hamarosan megkezdődött. A spanyol polgárháború idején egyes állomások menhelyként funkcionáltak. A polgárháború után csak fokozatosan kezdték fejleszteni a hálózatot. 1944-ben nyílt meg a negyedik vonal. Az 1970-es években kezdett a hálózat nagyon fejlődni, a magasfokú urbanizáció és gazdasági növekedés miatt. A 2000-es években eddig mintegy 50 km új szakaszt adtak át, ami hosszabb, mint az eddigi budapesti metróhálózat. 129 Évszázadok: 1. század – 2. század – 3. század Évtizedek: 70-es évek – 80-as évek – 90-es évek – 100-as évek – 110-es évek – 120-as évek – 130-as évek – 140-es évek – 150-es évek – 160-as évek – 170-es évek Évek: 124 – 125 – 126 – 127 – 128 – 129 – 130 – 131 – 132 – 133 – 134 Születések Arisztidész görög szónok Galénosz görög származású római orvos, filozófus Audiogram A latin-görög eredű audiogram kifejezés a hallásvizsgálat során felvett diagramot jelenti, mely képet ad egy adott személy hallóképességéről. Egy zárt, a külvilági zajoktól elszigetelt fülkében az audiométerrel végzett hallásvizsgálat során a vizsgált személy bal, jobb vagy mindkét oldali fülének különféle hangmagassághoz (frekvencia) tartozó hallásküszöbét állapítják meg. Minden egyes frekvencián az emberi füllel nem hallható intenzitású hangtól kezdve változtatják a jel erejét mindaddig, míg a vizsgált személy nem jelzi, hogy az adott hangot már érzékeli. A vizsgálat során nemcsak a légvezetést vizsgálják, hanem lehetőség van a csontvezetéses hallásküszöb mérésére is. A kettő eltéréséből következtetést lehet levonni az esetleges halláscsökkenés okairól. Az audiogram általában előre nyomtatott űrlap, melyre a vizsgálatot végző asszisztens vezeti fel a kapott értékeket. A grafikon függőleges tengelyén a hang intenzitását (erejét) logaritmikus skálában (dB), a vízszintes tengelyén pedig a hang frekvenciáját (Hz) ábrázolják. Az audiometria egyik meghatározó alakja Békésy György, aki a telefonkagyló tökéletesítése során ismerte fel a belső fül törvényszerűségeit. Kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott. Gabriele Tarquini Gabriele Tarquini (Giulianova, 1962. március 2. –) olasz autóversenyző, pályafutása alatt több bajnoki címet szerzett különböző túraautó-sorozatokon. 2009. november 22-én 47 év 266 naposan nyerte meg a túraautó-világbajnokságot. Ezzel a valaha volt legidősebb autóversenyző lett, aki az FIA sorozatain bajnoki címet nyert. A korábbi rekordot az argentin Juan Manuel Fangio tartotta, aki 1957-ben 46 év 41 naposan nyerte meg a Formula–1-es világbajnokságot. Pályafutása 1985 és 87 között a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban versenyzett. A három szezon alatt több dobogós helyezést is elért, futamgyőzelmet azonban egyszer sem szerzett. Legjobb összetett eredményét az 1985-ös szezonban érte el, amikor hatodikként zárt a pontversenyben. Formula–1 Az 1987-es San Marinó-i nagydíjon, az Osella-istállónál debütált a Formula–1-es világbajnokságon. A futamon nem ért célba, és a szezonban már nem állt rajthoz több versenyen. 1988-ban a Coloni csapatával a szezon összes futamán részt vett. A tizenhat versenyből mindössze nyolc alkalommal tudta teljesíteni a futamon való induláshoz szükséges időlimitet. Az 1989-es szezonra az AGS-istállóhoz került, miután az alakulat versenyzője, Philippe Streiff megsérült a szezonnyitó brazil nagydíjon. Gabriele közel három évig volt a csapat pilótája, ez idő alatt a futamok nagy részére nem tudta kvalifikálni magát. Később megfordult a Fondmetal, valamint a Tyrrell csapatoknál is. Túraautó 1994-ben, első olaszként megnyerte a brit túraautó-bajnokságot. Később az európai bajnokságban versenyzett, ahol 2003-ban bajnoki címet szerzett. 2005 óta állandó résztvevője a világbajnokság futamainak. 2005-ben az Alfa Romeo, majd 2006-tól a SEAT versenyzője. A 2008-as, valamint a 2010-es szezont másodikként zárta, 2009-ben pedig megnyerte a pontversenyt, mellyel az autósport valaha volt legidősebb bajnokává vált. Gabriele a bajnokság utolsó futamán szerezte meg a bajnoki címet csapattársa, egyben a címvédő Yvan Muller előtt. Eredményei Le Mans-i 24 órás autóverseny Teljes eredménylistája a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) 1999-es U18-as labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1999-es U18-as labdarúgó-Európa-bajnokságot Svédországban rendezték 8 csapat részvételével 1999. július 18. és július 26. között. Az Európa-bajnoki címet Portugália szerezte meg, miután a döntőben 1–0-ra legyőzte Olaszországot. Résztvevők A következő nyolc csapat kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra: Faludi Miklós Faludi Miklós (Devecser, 1870. február 3. – Budapest, 1942. február 1.) színházigazgató, dramaturg. Faludi Gábor fia, Faludi Jenő és Faludi Sándor bátyja. Életútja A középiskolák elvégzése után Franciaországban és Angliában tartózkodott, ahol jól megtanulta a francia és angol nyelvet. Több éven át a londoni Angol-banknak volt hivatalnoka. 1896-ban, amikor édesapja, Faludi Gábor, a Népszínháznál is érdekeltséget vállalt, Porzsolt Kálmán igazgatása alatt mint a Népszínház titkára működött 1901-ig. Ez időtől kezdve egészen 1926-ig a Vígszínház igazgatásában vett részt, előbb mint dramaturg, később mint művészeti igazgató. Előzékenységével, tapintatos modorával a Vígszínház egész személyzetének rokonszenvét kiérdemelte. Írt drámákat és színdarabokat is fordított. Többek között Belasconak a Pillangó kisasszony című drámáját. 1929-ben mint színművek és zeneművek kiadója tartott kapcsolatot a színészettel. 1936 és 1939 között a Belvárosi Színházban mint dramaturg és titkár működött. Martilapu A martilapu (Tussilago farfara) az őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye. Élőhelye Vízpartok, nedves rétek, árokpartok, hegyek élőhelyei. A laza, nedves, anyagos, meszes, kavicsos, törmelékes talajt kedveli. Megjelenése Évelő növény. Minden száron vöröses pikkelyek, és egyetlen virág található, mely kinyílás előtt a föld felé hajlik. A tőlevelek szívesek, öblösen karéjosak a fonákukon molyhos, fehér színű szőrzettel. A termések barna színűek, rajtuk hosszú, selymes, ezüstös szálak találhatóak. Virágzás ideje: márciustól májusig. Alkalmazása Belsőleg A martilapulevél (Farfarae folium) forrázata belsőleg befedi és védi a gyulladt nyálkahártyát (bevonószer), csökkenti a köhögési ingert. Légúti gyulladásoknál a hígabb váladékot fellazítja, megkönnyíti a köhögést. Kis mennyiségben rákkeltő pirrolizidin alkaloidot tartalmaz, ami miatt májkárosító hatású lehet. Napi dózisa 4-6 g; ebből hideg vagy langyos vizes áztatással készítsünk kivonatot. Egy hónapnál tovább ne alkalmazzuk folyamatosan. Terhesek, szoptatós anyák nem fogyaszthatják. Külsőleg Fejfájás ellen, duzzadt lábra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalával borítható a kezelendő területre, gyakran érdemes cserélni. Külső gyulladásokra, fekélyekre az összezúzott levelek, vagy erős főzetük használható. Martilapu ellenjavallat: Terhes és szoptató nők, alkoholisták, májbetegek ne használják! Használata ellentmondásos, van ahol alkalmazzák, másutt betiltották. Martilapu a kultúrában Népies nevei: Farkastalpfű, kereklapu, körömfű, körömlapu, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, lóköröműfű, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu. A martilapu latin neve Tussilago farfara körülbelül annyit jelent hogy "köhögést elűző". A népi gyógyászatban a levelét pipába tömve füstölését javasolják az asztmásoknak görcsös köhögés ellen. Ezt a módszert már az ókori görögök is is ismerték, Hippokratész is javasolta. Jegyzetek Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 170. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2 Forrás Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 ISBN 9639452149 Csonkafülű denevér A csonkafülű denevér vagy vörhenyes egérfülű-denevér (Myotis emarginatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj. A kipusztulás közvetlen veszélyébe került, pedig már 1901-től törvényes védelmet kapott. 1974-ben, majd 1982-ben érvénybe lépett természetvédelmi jogszabályok alapján védett. Előfordulása Az európai-turkesztáni faunatípusba tartozik. Főleg Európa déli tájain terjedt el, az Ibériai-félsziget nagy része kivételével mindenhol előfordul. Kelet felé Turkesztánig és Iránig, dél felé Izraelig terjed, valamint a Kaukázus egyes részein található meg, bizonyos területekről kipusztult. Magyarországon a Bükk, a Gerecse és a Mecsek hegységekben, a Tornai-karszton, valamint Budapest környékén fordul elő, főként az erdős területeken, de városok külső kertes részeire is behúzódik. Téli szállása, barlangokban, bányákban, de olykor pincékben is. Szórványosan előforduló, veszélyeztetett faj. Alfajai Myotis emarginatus emarginatus Myotis emarginatus desertorum Myotis emarginatus turcomanicus Megjelenése Testhossza 4,4 - 5 centiméter, farokhossza 3,9 - 4,4 centiméter, magassága 0,85 - 0,9 centiméter, alkarhossza 3,6 - 4,2 centiméter és testtömege 7,5 - 10 gramm. Hasonlít a bajuszos denevérre, de nagyobb és sötétebb színű. A horgasszőrű denevértől annak kevésbé erőteljes vörös színezete, valamint a farkvitorla szabad szegélyén lévő kampós szőrszálak alapján különíthető el. Füle külső szegélyén félmagasságban szögletes kimetszés található, amely nagyjából a fülfedő végződésénél kezdődik, és a fülhossz felére terjed ki. Innen ered a neve. Csak a farokcsúcs legvége ér túl a farokvitorlán. Lába viszonylag kicsi. Életmódja Kora estétől késő reggelig vadászik. Mezők és vizek fölött, alacsonyan vagy közepes magasságban repül. Mint a legtöbb más denevér is, előnyben részesíti a ritkás erdőket, parkokat, a bokrokkal és facsoportokkal tarkított, művelt területeket. Tápláléka rovarok. A csonkafülű denevér leginkább magánosan, néha kis csoportokban, barlangok mélyén telel át. Szaporodása Szaporodása hasonlít a többi denevéréhez. Nagyobb kölykezőkolóniái meleg barlangokból és tágas, régi csűrökből ismertek. A nőstények a szaporodás idején épületeken vagy barlangokban, más fajok társaságában érkeznek, de kisebb-nagyobb elkülönülő csoportokban gyülekeznek, majd júniusban kölykeznek. Védelme Csak néhány olyan telep ismert Magyarországon, ahol szaporodik is, állományának nagyságát nem ismerjük. Bükk hegységi állománya az egyes barlangrészletek idegenforgalmi hasznosításával jelentős károkat szenvedett, így Miskolc-Tapolcán a barlangfürdő kiépítésével e fajnak is a legjelentősebb ismert hazai telepe pusztult el. Védelme érdekében a téli időszakban szüneteltetik a feltáró munkát azokban a barlangszakaszokban ahol a mikroklimatikus viszonyok miatt telelnek az állatok. Nyári költőhelyein a teljes zavartalanságát próbálják biztosítani. Előd László Előd László (Budapest, 1942. február 9. –) magyar költő, újságíró, tanár. Önálló kötete: Üvegfal (Magvető Könyvkiadó); több antológia társszerzője. Versei számos napi- és hetilapban, valamint irodalmi folyóiratban jelentek meg. Élete, munkássága Óbudán, az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd az egri Tanárképző Főiskola matematika-fizika-orosz szakát végezte el 1964-ben. A diploma megszerzése után Budapestre ment tanítani. Családjában hagyomány volt az irodalmi érdeklődés, hiszen apai nagyanyja, Gyulai Antónia Gyulai Pál testvére volt, az unoka, Előd László, mihelyt tehette, újságírói és költői pályára lépett. 1973-tól szerkesztő volt a Zrinyi-, valamint az Édesviz Kiadónál. Ugyancsak szerkesztőként dolgozott (1978-1990 között) az MTI-ben. A továbbiakban magazinszerkesztőként tevékenykedett. Szerkesztésében jelent meg – többek között – az Android, az Orion 13, az Apolló, a Szerencse Magazin s egy ideig az UfóMagazin is. A humor és az irónia sem hiányzott a repertoárjából: a Kurir szombati mellékleteiben, az Elefántban jelentek meg gyakorta ilyen jellegű alkotásai, ugyancsak versben. Irodalmi társaságok tagjaként számos sikeres szerzői és szerzői-előadói estet tart. Versei a kölcsönösség érzését keresik és az egymás iránti érzékenységet keltik fel. Az újságíró és költő ma Fejér megyében, Beloianniszban él. Művei (válogatás) Üvegfal. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1980) ISBN 963-271-304-4 ars (alcím: A Magyar Ifjúság alkotókörének versantológiája), társszerzőként, kiadó: Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, ISBN 963-422-390-7 Társasági tagság A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja 1977 óta MIAKÖ (Magyar Ifjúság Alkotói Köre) nevű irodalmi társaság Az angyalföldi József Attila Művelődési Központ költői társasága Az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör Villiers-Herbisse Villiers-Herbisse település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 87 fő (2015). Villiers-Herbisse Champfleury, Herbisse, Mailly-le-Camp, Salon, Semoine és Trouans községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hans Kahle Hans Kahle (Charlottenburg, 1899. április 22. – Ludwigslust, 1947. szeptember 1.) német újságíró. Részt vett az első világháborúban. Korábban Mecklenburg rendőrkapitánya volt. Művei Know your enemy ! , I.N.G. Publications, London 1943 (24 S.) Under Stalin's command. A review of Soviet strategy and tactics , Russia Today Society, London 1943 (43 S.) They plotted against Hitler. The story behind the attempt on Hitler’s life , I.N.G. Publications, London 1944 (23 S.) One triumphant Year. A unique survey of Red Army successes. 26. anniversary of the Red Army , Russia Today Society, London 1944 (15 S.) Stalin, the soldier , Metcalfe & Cooper, London 1945 (24 S.) Frenelle-la-Grande Frenelle-la-Grande település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 110 fő (2015). Frenelle-la-Grande Puzieux, Bouzanville, Fraisnes-en-Saintois, Ambacourt, Boulaincourt és Frenelle-la-Petite községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (16940) 1998 GC3 A (16940) 1998 GC3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 2-án. Nogarole Vicentino Nogarole Vicentino település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 1185 fő (2017. január 1.). Nogarole Vicentino Arzignano, Chiampo, Trissino, Altissimo, Brogliano és San Pietro Mussolino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, mely a jogszabályok által közbiztonságot fenyegető jellege miatt veszélyesnek minősített ebekre vonatkozó előírások megszegőit rendeli büntetni. Magyar szabályozás Btk. 266. § (1) Aki a) veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart, b) veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez, c) a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, d) a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a törvényben, törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb. Veszélyes eb A veszélyes eb fogalmát a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg (a rendelet szövege). Veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való kereszteződéséből származó keveréke. Veszélyesnek minősítheti továbbá az önkormányzat jegyzője azt az ebet, amely embernek vagy állatnak – ingerlése nélkül – súlyos sérülést okozott. Ezen rendeletet az Alkotmány Bíróság a 49/2010. (IV. 22.) számú határozatában megsemmisítette. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartásai széles körűek: tenyésztés, ország területére behozatal, kivitel, versenyeztetés, engedély nélküli tartás, elidegenítés, megszerzés, ivartalanítási kötelezettség megszegése, biztonsági előírás megszegése. E magatartások megvalósítása esetén a cselekmény vétség. Őrző-védő feladat végzésre tartás, kiképzés esetén a cselekmény már bűntett. Cerano Cerano település Olaszországban, Piemont régióban, Novara megyében. Lakosainak száma 6804 fő (2017. január 1.). Cerano Cassolnovo, Magenta, Robecco sul Naviglio, Trecate, Abbiategrasso, Boffalora sopra Ticino és Sozzago községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Aparasphenodon bokermanni Az Aparasphenodon bokermanni a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Brazília endemikus faja, azon belül São Paulo államban honos. Természetes élőhelye a trópusi vagy szubtrópusi nedves síkvidéki erdők. 526 (szám) Az 526 (római számmal: DXXVI) egy természetes szám, félprím, a 2 és a 263 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 526-os a kettes számrendszerben 1000001110, a nyolcas számrendszerben 1016, a tizenhatos számrendszerben 20E alakban írható fel. Az 526 páros szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 21 · 2631 szorzattal, normálalakban az 5,26 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 263 és 526. Középpontos ötszögszám. Az 526 négyzete 276 676, köbe 145 531 576, négyzetgyöke 22,93469, köbgyöke 8,07226, reciproka 0,0019011. Az 526 egység sugarú kör kerülete 3304,95547 egység, területe 869 203,28902 területegység; az 526 egység sugarú gömb térfogata 609 601 240,0 térfogategység. Madripoor Madripoor egy kitalált sziget a Marvel Comics képregényeiben. A sziget Délkelet-Ázsiában helyezkedik el a Malaka-szoros déli részén, Szingapúrtól délnyugatra. A sziget először a New Mutants 32. számának oldalain jelent meg 1985 októberében. Madripoor teljes neve Madripoori Fejedelemség, fővárosa Madripoor. A város két részre osztható; a szegények lakta Alsóvárosra és gazdagok által lakott Felsővárosra. A város egykor kalózkikötő volt, és ezt az örökséget a mai napig hordozza az Alsóváros. Ebben a városrészben a bűnözést erősíti, hogy más országokkal nincs kiadatási egyezménye Madripoornak. A város egyike az ázsiai és csendes-óceáni térség gazdasági központjainak. A város Központi Üzleti Negyedében található a Bank of Hong Kong és a Bank of Malaysia, a felsőkategóriás Sovereign Hotel és a Hercegi Palota. César-díjak 2013 A 38. César-díj-átadó ünnepségre, amelyen a 2012-ben forgalomba helyezett, s a Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia tagjai által legjobbnak ítélt francia alkotásokat részesítették elismerésben, 2013. február 22-én került sor a párizsi Châtelet Színházban. Az ünnepség elnöke Jamel Debbouze színész, ceremóniamestere pedig Antoine de Caunes volt. A francia filmes szakma 4199 képviselőjének szavazata alapján díjra jelölt filmek, alkotók és szereplők listáját 2013. január 25-én hozták ünnepélyes keretek között nyilvánosságra. A jelöltek listáját összesen 594 film és 3434 személy előzetes jelöléséből szűkítették le. A rendezvényen alkalmat adott arra, hogy megemlékezzenek a francia film legendás hősnőjéről, Simone Signoret-ről, aki 35 évvel korábban, az Előttem az élet című filmdrámában nyújtott alakításáért vehette át a legjobb színésznőnek járó Césart, valamint hogy „színészi, rendezői és filmproduceri munkásságáért, valamint a filmtörténethez való mesés hozzájárulásáért” tiszteletbeli Césart adjanak át Kevin Costner amerikai művésznek. Papírforma szerint, 13 jelölésével, Noémie Lvovsky vígjátéka, a Camille számított a legnagyobb favoritnak, de 10 jelölésével komoly eséllyel indult a megmérettetésben az osztrák Michael Haneke francia-osztrák koprodukcióban készített, a 2012-es cannes-i fesztivál Arany Pálma-díjas, Oscar-díjra jelölt filmdrámája, a Szerelem. Jó eséllyel – 9-9 jelöléssel – pályázott a legjelentősebb díjakra Jacques Audiard belga-francia koprodukciós misztikus filmje, a Rozsda és csont, amely az előző héten öt Arany Csillagot nyert (köztük a legjobb filmét), valamint Leos Carax thrillerje, a Holy Motors. Az előző évhez hasonlóan a különböző kategóriákban nevezett filmeket 2013. február 6. és 19. között a közönség nyilvános vetítéseken ismerhette meg a Balzac filmszínházban (Párizs, Champs-Élysées). Az akadémia tagjai úgy döntöttek, hogy 2012 legsikeresebb alkotása a Szerelem: a 10 jelölésből 5 Césart vitt el, ráadásul a legjelentősebbeket (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb színésznő és legjobb színész). Négy díjat kapott a Rozsda és csont (legjobb adaptáció, legjobb filmzene, legjobb vágás és legígéretesebb fiatal színész). A nagy várakozás és legtöbb jelölése ellenére rosszul szerepelt a Camille: egyetlen díjat sem kapott, hasonlóan a Holy Motorshoz (9 jelölés). A legjobb külföldi film Ben Affleck thrillerje, Az Argo-akció lett. Mocsári korpafű A mocsári korpafű (Lycopodiella inundata, korábban Lycopodium inundatum) a korpafüvek (Lycopodiophyta) törzsébe és a valódi korpafüvek (Lycopodiopsida) osztályába tartozó faj. Előfordulása A mocsári korpafű Közép-Európa nagy részén előfordul, de a lecsapolások és a tőzegtelepek kitermelése következtében állományai erősen csökkentek. Ez a növényfaj az északi sarkkörtől kezdve, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övéig található meg. Megjelenése A mocsári korpafű rövid hajtása a talajon kúszik, és több helyen legyökerezik. A szórt állású, szálas, kihegyezett levelek a szár felső oldalán helyezkednek el. A hajtás csúcsán évente többnyire egy felálló, körös-körül leveles szárat képez, amely egy, nem élesen elkülönülő sporangiumfüzérben végződik. Életmódja A mocsári korpafű tőzegmoha- és átmeneti lápok lakója, újabban nyirkos homokbányákban is megtalálták. Johann Arzt (orvos) Johann Arzt magyaros névalakban Arzt (Artzt) János (18. század) orvos. Johann Arzt lelkész fia volt. Az orvosi egyetemet Jénában végezte, és ez alkalmommal adta ki a következő értekezését: Dissertatio physica, de experimento ab Hugenio pro causa gravitatis explicanda, invento (Jenae, 1723). Második kiadása ugyanott jelent meg 1747-ben. Audubon megye Audubon megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Iowa államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Audubon. Lakosainak száma 5873 fő (2013. július 1.). Audubon megye Carroll, Cass, Shelby, Crawford, Greene és Guthrie megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Gabrovo (Gyevgyelija) Gabrovo (macedónul: Габрово) település Macedóniában, a Délkeleti körzet Gyevgyelijai járásában. Népesség 2002-ben 20 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Ghost in the Shell A Ghost in the Shell (japánul: ����� kókaku kidótai) Siró Maszamune (Masamune Shirou) 1989 és 1991 között megjelent cyberpunk mangája, illetve ennek 2002-es folytatása, a Ghost in the Shell 2: Man/Machine Interface. A manga alapján készült, 1995-ben bemutatott tudományos-fantasztikus anime a japán rajzfilmek között kultuszfilmnek számít, és az Akira mellett nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az anime nyugaton is ismert médium legyen. A film folytatása a Ghost in the Shell: Innocence című 2004-es anime, illetve a két évados Ghost in the Shell: Stand Alone Complex (S.A.C.) animesorozat és a hozzá készült film, a Ghost in the Shell: Solid State Society. Magyarországon a klasszikussá vált első film Ghost in the Shell – Páncélba zárt szellem címen került DVD-forgalmazásba. 2017-ben azonos címmel amerikai élőszereplős film készült az animéből, Scarlett Johansson főszereplésével. Történeti háttér A nem túl távoli jövőben, a negyedik világháború után a nemzeteket városállamok és mamutvállalatok váltják fel; a világot kiterjedt elektronikus virtuális tér hálózza be. A kibertechnika igen magas szinten áll, a gyakorlatilag teljesen művi testtel rendelkező kiborgok jelenléte általános a társadalomban. E világ Japánjában létezik a csak 9-es szekcióként hívott kormányzati titkosszolgálat, amelynek feladata a hálózat megfigyelése és a cyberbűnözők elhárítása. A Páncélba zárt szellem film rövid tartalma Kuszanagi Motoko őrnagy és partnere, Bató mindketten a 9-es szekció alkalmazásában álló tisztek, Motoko kiborg, Bató még ember, kisebb módosításokkal, akik egy hírhedt hackerre, a Bábjátékosra vadásznak. A Bábjátékos a hálózaton keresztül képes az emberek elméjébe behatolni, és hamis emlékeket beléjük táplálni, hogy ezáltal mint élettelen bábukat a markában tartva, a saját céljaira használja fel őket. A cselekmény előrehaladtával fény derül arra, hogy a Bábjátékos nem emberi személy, hanem egy céltudatosan kifejlesztett, de később irányíthatatlanná vált, saját öntudatára ébredt, rendkívüli mesterséges intelligenciával rendelkező program; fedőszáma: 2501. A Bábjátékos egy még lélek nélküli cyborgtestet felhasználva megkörnyékezi a 9-es szekciót. Kuszanagi őrnagy pedig elhatározza, hogy kapcsolatot létesít a programmal, amely láthatólag valamiért őt szemelte ki magának. A Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság rövid tartalma A második filmben Bató a főszereplő. A Locus Solus cég tesztelés alatt álló gynoidjai érthetetlen módon gyilkosságokat követnek el. Kuszanagi Motoko távozása óta Bató társa Togusza; részben mert különböző személyiségeik jól kiegészítik egymást, részben pedig azért, mert mindketten az őrnagy révén kerültek kapcsolatba annak idején a 9-es szekcióval. Feladatuk a gyilkosságok okának felderítése; a nyomozás során "ellátogatnak" a jakuza főhadiszállására és az Etorofu Különleges Gazdasági Övezetbe is. Etorofu állami fennhatóságon kívül álló terület, ahol a multinacionális cégek és bűnbandáik ellenőrizetlenül végzik tevékenységüket. A nyomozás érdekében találkoznak Kimmel, Bató régi "ismerősével", aki szellemhackerként tevékenykedik, azaz különféle képzetek imputálásával veszi át mások tudata felett az uralmat. Innen egyenes út vezet a rejtély megoldása felé. A film folytatja az első rész hagyományait. A sötét cyberpunk világot azonban már a 2004-es év animációs eszközeivel jeleníti meg; ennek eredményeképpen lenyűgöző látványvilág kápráztatja el a nézőt. A film szokatlan témaválasztása és filozófiai mélységekbe nyúló eszmefuttatásai miatt is viszonylag nehezen emészthető. Ghost in the Shell: Stand Alone Complex A Stand Alone Complex cselekményei egy alternatív szálon zajlanak, mintha a film- és képregénybeli események nem történtek volna meg. Az első évad egy túszejtéssel kezdődik, a külügyminisztert fogságba ejti néhány gésarobot, melyeket (mint később kiderül) egy külső ember irányít. A továbbiakban az is körvonalazódik, hogy a külügyminiszter valójában kém; a reptéren tartóztatja le Aramaki és Togusza. A S.A.C egyik főszereplője Kuszanagi Motoko. A későbbi részekben áttér a figyelem a 'Kacagó ember' fedőnevű ügyre. A kacagóemberről kiderül, nem bűnöző, sőt, ajánlatot is kap a 9-es szekciótól, hogy csatlakozzon hozzájuk. Fő célja, hogy lerántsa a leplet a cyberagy elmeszesedésének nanorobotokkal történő gyógyításáról, ugyanis a módszer hatástalan. Egy különös szérum azonban gyógyítja az elmeszesedést, de senki nem ismeri a hatásmechanizmusát, ezért azt a gyógyszert nem engedélyezik. A sorozat két évadja 26-26 részes. GitS Stand Alone Complex 1st GiG Bár a történet több szálon fut, a fő szál lényege, hogy a különböző mamutvállalatok vezetői és az állami vezetők közötti korrupciós és visszaélési ügyeket megpróbálja felderíteni, és megoldani egy ún. "kacagó ember", vagy "vigyori" "(Laughing Man)" fedőnevű hacker. Mivel azonban a hacker finomabb módszerei nem válnak be, elkezd komolyabb, terrorizmusnak minősülő akciókat is végrehajtani (pl. emberrablás), ez ellen az állam pedig a 9-es szekciót veti be, az Őrnaggyal az élen. Az ügy nehézsége abból adódik, hogy a hacker személyéről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, valamint hogy képességei meghaladják még az Őrnagyét is. Legjobb példa erre - és persze illusztrálja is egyúttal a hacker elleni akciók kudarcának okait -, hogy képes valós időben eltűnni mindenki elől úgy, hogy "meghackeli" a körülötte állók, és a tévé előtt ülők szemeit is. De hasonló mutatványnak vehetjük azt is, hogy gond nélkül képes átvenni az irányítást akár élő ember felett is. GitS S.A.C. 2nd GiG A több szálon futó, sőt helyenként mindentől teljesen elütő kitérőkkel tarkított történetvezetési módszer az első évadhoz hasonlóan itt is érvényes. A fő szál lényege, hogy a háború sújtotta Kínából (és egyéb ázsiai országokból) beáradt menekültek lázadozni kezdenek az állam ellen. Egészen pontosan: saját városukban (Degima), városrészükben, mely persze elég lepusztult (a Japán Állam rendelte nekik), és rosszak az életkörülmények, jelentős zavargások vannak; az egyenjogúsítást követelik. Bár azt hihetnénk, hogy követeléseik alátámasztására nem tudnának nyomós érveket felhozni, tévednénk: a menekültek nélkül nem történhetett volna meg a gigantikus méretű újjáépítési program a 4. világháború után. Ez az évad sokkal komolyabban belemegy a politikába, és bátrabban nyilatkozik a 4. világháborús eseményekről is. A menekültek ügye mögött áll a Független 11 (Individual Eleven) nevű szervezet, melyről nagyon keveset tudni. A 9-szekció természetesen ismét az államot védi, főleg a megszaporodó terrorakcióktól (pl. a miniszterelnök asszony elleni gyilkossági kísérlet). Mindezek tetejébe még a Kabinet Hírszerző Szolgálatának vezetője is rejtélyes tevékenységet folytat. Ez utóbbival a fő probléma, hogy a KHSZ a 9. szekció felett áll az állami hierarchiában, ami tovább nehezíti a szolgálat szándékainak felfedését, az eredeti feladatokról nem is szólva... Ghost in the Shell: Solid State Society Ez a történet a Stand Alone Complex által létrehozott GITS univerzumban, vagyis a 2 film történései előtt, feltehetően a sorozat 2. évadját követően játszódik. A történet szerint jó idő eltelt már, hogy az Őrnagy elhagyta a 9-es Szekciót. Az osztagot Togusza vezeti, aki továbbra is Aramakinak, a Szekció parancsnokának felel. A szereplők között minden sorozatbeli karakter feltűnik, így Bató, Szaitó, Isikava stb. A 9-esek ezúttal rejtélyes öngyilkosságokkal állnak szemben, melyek mögött - az áldozatok haláluk előtt rémülten adnak erről információt - a titokzatos "Bábos" áll. Ahogy a nyomozás halad előre, a nyomok mind zsákutcába vezetnek: amint eljutnak egy személyhez, az öngyilkosságot követ el (vagy már elkövette). Végül felfedezik, hogy az elmúlt két évben több mint húszezer gyermekrablás történt - állami szervek nyilvántartásainak összevetésével -, melyek máig megoldatlanok. Bató és Togusza külön utakon folytatják az ügy felderítését, melynek során Bató ismét találkozik az Őrnaggyal, aki a történet végére visszatér, míg Togusza az eltűnt gyermekek vonalát követve fedez fel egy országos méretű összeesküvést, miközben maga is életveszélybe kerül... A film az egyik legdrágább anime, ami eddig készült. Általánosságban szólva inkább szociológiai problémákra - elöregedő társadalom - koncentrál, ellentétben az "univerzum" többi alkotásával, melyek inkább politikával, államelmélettel, de legfőképp individualizmussal és egzisztencializmussal foglalkoznak. Szereplők Kuszanagi Motoko (Hepburn-átírással: Kusanagi Motoko) Kuszanagi Motoko őrnagy a japán rendőrség egyik különleges titkosszolgálati csoportjának, a 9-es szekciónak a tagja. Kuszanagi társai Bató és Togusza. Egy repülőgép-szerencsétlenséget követően teljesen kiborgteste lett. Szinte csak a hivatásának él; hatéves korában robotikus keze volt, és kevéssé tudta irányítani, ezért véletlenül eltörte kedvenc babáját. Az élet és a lélek mibenlétét keresi, és próbál rájönni saját létének értelmére. A GitS-film végén a Bábjátékossal való összekapcsolódása, majd egyesülése – tudatuk összeforrása – hozza el számára a megvilágosodást; s eltűnik a hatalmas információs hálózatban, határok nélkül képes mozogni benne. A GitS folytatásában a Locus Solus gyárhajóján az egyik gynoidba szállva jelenik meg újra, amikor Batónak segítségre van szüksége. Betör a hajó rendszerébe, és szuverén vizekre kormányozza a járművet – majd távozik: a hálózatba. Nagyon tehetséges hacker, de tehetségesebb nála a kacagó ember. Japán hang: Tanaka Acuko (Atsuko Tanaka) Angol hang: Mary Elisabeth McGlynn Magyar hang: Zsigmond Tamara . Bató (esetleg Batou vagy Bateau) Bató a csoport nyomozó tisztje. A 2nd GIG-ből megtudhatjuk, hogy újonc katonaként került az őrnagy mellé még a negyedik világháborúban. Részt vett több dél-amerikai nemzetközi akcióban rangerként, innen vannak harcászati tapasztalatai. Nincs családja, mindössze egy kutyával él együtt. Toguszával és a tacsikomákkal alakít ki szorosabb viszonyt, akiket szinte "gyerekeiként" szeret. Habár teste szinte majdnem minden része mechanikus mégis megszállottan edzi azt. Fontosabb cyber beültetései: Robotikus szemek, amelyekkel lát a sötétben is. Robotikus lábak és karok, amelyekkel gyorsan fut, nagyot ugrik és erősen üt. Japán hang: Ócuka Akio (Akio Ohtsuka) Angol hang: Richard Epcar Magyar hang: Juhász György . Aramaki Daiszuke (Hepburn-átírással: Aramaki Daisuke) Aramaki a 9-es csoportnak a vezetője. Szigorú és kitartó, de mindvégig kitart az emberei mellett, ha kell. Aramaki és Togusza a 9-es csoportban az egyedüliek, akiknek nincs komolyabb kiberbeültetése, ezért alkalmanként egy nyakra erősíthető szerkezettel kapcsolódnak a pc-khez, így alkamas lesz az agyuk arra, hogy a hálózatot kutassa. Japán hang: Osamu Saka Angol hang: William Frederick Knight Magyar hang: Rosta Sándor . Togusza (Togusa) Togusza a 9-es csoport egyik nyomozója. Egyetlen kiberbeültetése a cyberagya. Csak neki van családja a 9-es csoportból. A csoporthoz Kuszanagi Motoko őrnagy révén került, ezért is osztják be Bató mellé. Egyik jellegzetessége, hogy Mateba automata revolverét használja (ami már ócskavasnak számít akkoriban), míg a munkatársai Seburo M5-ösöket. Mindig betartja a parancsokat, és nem lépi át a hatáskörét. Korábban hivatásos rendőrtisztként dolgozott, ott szerzett tapasztalatai és tehetsége révén komoly segítséget jelent az egyes ügyek megoldásában - főleg a sorozatokban. Japán hang: Jamadera Kóicsi (Kouichi Yamadera) Angol hang: Crispin Freeman Magyar hang: Turi Bálint . Isikava (Ishikawa) Isikava a 9-es szekció hackere. Azaz nem teljes egészében. A hackelésen kívül viselkedés-szakértő is. Több ízben is kamatoztatja ezt a képességét; képes felismeri, valóban az az ember van-e egy-egy testben, aki „benne kéne legyen”. Általában egy repülőn dolgozik, és onnan többször is segített a szekciónak, például mikor egy lépegető robotba a tervezője agyát ültették, majd az így indult el bosszút állni szülein, ezzel jelentős pusztítást okozva - egy gyorsan kötő beton lövedékeket tüzelő fegyverrel. Japán hang: Nakano Jutaka (Yutaka Nakano) Angol hang: Michael McCarthy Magyar hang: Barabás Kiss Zoltán . Szaitó (egyszerűsített Hepburn-átírással: Saito) A 9-es szekció mesterlövésze. Ő az egyik azon tagok közül, akiknek a legkevesebb kibernetikus testrésze van a csoportban. Elmondása szerint a negyedik világháborúban vett rész egy szabadcsapatban mint "orvlövész", itt került kapcsolatba az Őrnaggyal, akivel lövészpárbajt vívott, és ekkor vesztette el bal szemét, melyet mesterséges érzékelővel pótoltak (sólyomszemnek nevezték el), ezáltal hatékonyabb lövésszé vált, mivel így fel tud csatlakozni a műholdra, és pontosabb lövést tud leadni. (Bárha betörnek a sólyomszemébe (volt már rá példa) akkor kénytelen használni a jobb, még emberi szemét a célzáshoz.) Japán hang: Toru Ohkawa Angol hang: Dave Wittenberg Magyar hang: Pazu Mielőtt csatlakozott a 9-es szekcióhoz, a rendőrség elhíresztelte, hogy gengszter, és tagja volt különböző jakuzaszervezeteknek Japánban. A múltját tekintve Pazu a szekció alvilági tagja, ezért alvilági kapcsolataival segíti információkhoz juttatni a csoportot. Erős dohányos; van egy mondása, amit az őrnaggyal való első találkozásakor is elsüt: "Sosem fekszem le kétszer ugyanazzal a nővel". Japán hang: Takashi Onosaka Angol hang: Robert Buchholz Magyar hang: Bóma (egyszerűsített Hepburn-átírással: Boma; olykor Borma) Bóma a 9-es szekció bombaszakértője, a 2nd GiG szériájában meg is győződhetünk szakterületén való jártasságáról (pl. mikor a plutoniumbombát hatástalanítja). Ő a csoport egyetlen tagja, aki ugyanakkora magas és erős, mint Bató. A szemimplantja is hasonló kinézetű, mint Batóé. Tűzszerészi tevékenysége mellett a sorozatban inkább hátsó támogatást nyújt a 9-es szekció többi tagjának. Feladatköréhez tartozik még a nehéz fegyverek szállítása (testalkatából kifolyólag). Ezenkívül a cybervírusok szakértője is, gyakran készít a vírusok ellen vakcinát perceken belül. Gyakran láthatjuk együtt Szaitóval, ilyenkor mesterlövész-felszerelése felállításában és szállításában segít neki; Pazuval általános eljárásoknál; és Isikavával, mikor a neten kutatnak vagy vírusokat hatástalanítanak. Japán hang: Tarou Yamaguchi Angol hang: Dean Wein Magyar hang: Tacsikomák (tachikoma) A tacsikomák a csapat mobil, bármilyen körülmények közt bevethető, saját álcázórendszerrel és mesterséges intelligenciával ellátott tankjai. Az első évad során öntudatra kezdenek ébredni, és foglalkoztatni kezdik őket az élet és a halál kérdései, valamint, hogy ők meg tudnak-e halni. Ezért az évad végén leszerelik a fegyvereiket, és elárverezik őket. Azonban emlékeiket nem törlik, és ennek köszönheti Bató az életét. Ugyanis az évad végén a 9-es szekciót feloszlatják (ideiglenesen) és a katonai robotpáncélos egységek lerohanják a szekció épületét. Három tacsikoma menti meg Bató életét, önmaga feláldozásával. A 2nd GiG-ben újra építették őket, majd az évad végén feláldozzák azt a műholdat, amire a tacsikomák mesterséges intelligenciái voltak telepítve, hogy megmentsék a 9-es szekciót és a menekülteket, mert a menekültek szigetére egy atombombát lőttek ki az amerikaiak a nagy hűhó közepette. Japán hangja: Sakiko Tamagawa Angol hangjai: 1. Julie Maddalena, 2. Peggy O'Neal, 3. Sandy Fox, 4. Lara Jill Miller, 5. Melissa Fahn, 6. Rebecca Forstadt, 7. Sherry Lynn Magyar hangjai: Kováts Dániel I, Kossuth Gábor II, Szokol Péter III, Stukovszky Tamás IV, Markovics Tamás V. 12AT busz (Ózd) Az ózdi 12AT jelzésű autóbusz egy helyi járat volt, ami az Autóbusz-állomás és a Bibó István utca között közlekedett a Tesco érintésével. A viszonylatot az ÉMKK Zrt. üzemeltette. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos, de kissé eltérő útvonalon – az Autóbusz-állomás és/vagy a Tesco érintése nélkül – közlekedő 12-es, 12A és 12T busz nincs feltüntetve. Timon Sámuel Schmerhoffi és szedlicsnai Timon Sámuel (Tornyos, 1675. július 20. – Kassa, 1736. április 7.) jezsuita szerzetes, az első valódi jezsuita történettudós. Életpályája Családja Morvaországból költözött be. 1693-ban lépett be a jezsuita rendbe. Bölcseletből és hittudományból doktorált. Nagyszombatban retorikát, Kassán a teológiát és más tárgyakat adott elő. Szerzetesnek készült, de betegsége ebben megakadályozta. Több helyen is volt rendfőnök. Történeti, földrajzi, nyelvtani és teológiai műveket írt latinul. Kronologikus módszerével (Synopsis novae chronologicae és Epitome) megalapozta a jezsuita történetírói iskolát. Kritikai szemléletének célja a korábbi történetírók hibáinak kiigazítása. „Az igazságra törekszünk, nem a másokkal való egyetértésre” – írta Timon, de a rendi és a jezsuita szemlélet nála is érvényesül. Kiemelte az oklevelek fontosságát a történelem tanulmányozásában. Foglalkozott a magyar címer szimbolikájával is (Imago Novae Hungariae). Levelezését Apor Péterrel az Imago novae Hungariae függelékeként adta ki. Művei Syllabus vocabulorum Grammaticae Emanuelis in ordine digestus . Nagyszombat 1702. Celebriorum Hungariae Urbium & Oppidorum topographia . Pars Secunda. Pannoniam novam complexa... Nagyszombat 1702. Dies Peripateticus . Hoc est Philosophicus & Ambulatorius... Nagyszombat 1708. (névtelenül) Corona Regni Hungariae... Carolo VI. Imperatore tempore impositi diadematis, a Collegio Tyrnaviensi oblatam. Nagyszombat 1712. (névtelenül) Synopsis novae chronologicae Regnorum Hungariae. I-II. Nagyszombat 1714, III. Nagyszombat, 1715 Epitome chronologica rerum Hungaricarum. Kassa 1736 Purpura Pannonica , sive vitae et gestae S. R. E. cardinalium, qui aut in ditionibus sacrae coronae Hungaricae nati cum regibus sangvine conjuncti, aut episcopatibus Hungaricis potiti fuerunt... Tyrnaviae, 1715. (névtelenül; Cum additamentis. Cassoviae, 1745. REAL-R Aucta et emendata. Claudiopoli, 1746. Skoda György SJ-nek is tulajdonították) Imago antiquae Hungariae, repraesentans terras, adventus res gestas gentis hunnicae . Historico genere strictim perscripta. Cassoviae, 1733. (Új kiad. Tyrnaviae, 1735; Viennae, 1754; Viennae, Pragae et Tergesti, 1762; Cassoviae, 1766, 1833) REAL-R Imago novae Hungariae a második részben Imago novae Hungariae , repraesentans regna, provincias, banatus et comitatus ditionis hungaricae Historico genere strictim perscripta. Cassoviae, 1734. (Új kiad. Tyrnaviae, 1735; Viennae, 1754. és Viennae, Pragae, Tergesti, 1762) Tibisci Ungariae fluvii notio , Vagique ex parte... Cassoviae, 1735. (Új kiad. Uo., 1767) Opusculum theologicum, in quo quaeritur, an et qualiter possit Princeps Catholicus in ditione sua retinere haereticos , vel contra poenes eos aut exilio ad Fidem Catholicam amplectendam cogere... Tyrnaviae, 1721. (mások Szerdahelyinek tulajdonították) Kéziratos munkáit felsorolta Stoeger. Ezek közül a budapesti Egyetemi Könyvtárban a Kaprinay-gyűjteményben (A. fol. Tom. XXXVII.): Annales regni Hungariae ab anno 1598-1662 perducti, 93-100 és 121-124. l. Kazy Ferenc Historiájában felhasználta. 12A busz (Székesfehérvár) A székesfehérvári 12A busz a Csapó u. és az Auchan között közlekedik munkanapokon. A 12-es busz betétjárata, az Autóbusz-állomástól megegyező útvonalon közlekednek összehangolt menetrenddel. Üzemideje munkanapokon 4.50-től 20.25-ig, szabadnapokon 7.05-től 14.10-ig tart. Habár a két végállomása megegyezik a 11A-éval, más útvonalon, más városrészeket kiszolgálva közlekedik, mivel a 12A Váralja városrészt és az Őrhalmi szőlőket a 12-es busszal közösen érinti. Járművek A viszonylaton szóló autóbuszok közlekednek. Általában Mercedes Citaro, vagy Ikarus 412-es járművek közlekednek. Története 2013. július 1-től csak óránként közlekedik – kivéve reggel 6 és 7 óra között, amikor két járat indul. 2017. május 1-től szabadnapokon nagyészt a délelőtti időszakban is közlekedik óránkénti indulásokkal (a Csapó utcától 7:05 és 13:05 között ill. 13:50-kor, az Auchantól pedig 7:25 és 13:25 között ill. 14:10-kor). Kisosztró Kisosztró románul: Ostrovu Mic, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Hátszegtől délnyugatra fekvő település. Története Kisosztró, Osztró nevét már 1360-ban említette oklevél archidiaconus de Oztro néven, majd 1436-ban p. Oztroh néven volt említve. 1450-ben már két Osztró nevű település is állt egymás közelében: p. Felsewoztro, Alsooztro néven. 1453, 1508, 1518-ban Ozthro formában említették. Innen ered az Osztói vagy Sárdi Haczaki család is (Ko). 1524-ben Ozthro-i Haczaky Gáspár Alsoozthro, Felsewozthro és Hobawycza birtokbeli részeit dézsmatartozás fejében zálogként lekötötte Szucsáki Sándorházi Tamás magister gyulafehérvári kanonoknak. Későbbi névváltozatai: 1450-ben p. Felsewoztro, 1524-ben Felsewozthro, 1750-ben Osztrov, 1733-ban Osztrovul Mik, 1760–2 között Kis Osztro, 1854-ben Kis-Osztro, Ostrovu-Mic – Ostrovul Mic, 1808: Osztro (Kis-, Nagy-), Rodendorf, 1861-ben KisOsztró, Nagy-Osztró, 1888-ban Nagy-Osztró és Kis-Osztró, 1913-ban Nagyosztró és Kisosztró ismét 2 helység. Vassy (Yonne) Vassy település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 72 fő (2015). Vassy Bierry-les-Belles-Fontaines, Corsaint, Fain-lès-Moutiers és Pisy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Carlo Crivelli Carlo Crivelli (Velence, 1435 k. – Marche, 1495 k.) olasz reneszánsz festő. Élete Crivelli életéről kevés az adat. Valószínűleg Jacopo Crivelli festő fia volt. 1457-ben Velencében börtönbe került, majd elhagyta a köztársaságot, és Marche tartományban működött. 1478-ban Ascoliban telepedett le. 1490-ben Ferdinando capuai herceg lovaggá ütötte. A kevés adat miatt iskolázottságát nem ismerjük bizonyosan. Állítólag Vivarini műtermében, talán Rogier van der Weyden egyik katalán követőjénél tanult. Rajtuk kívül még a padovai mesterek hatottak rá. Velencétől korán elszakadva, nem követte az ottani quattrocento útját, amelyet Messina és Gentile Bellini neve fémjelzett, festészete inkább a gótikus hagyományban gyökerezett. Szerette a dekoratív rajzot, a részletek szinte ötvösi aprólékosságát. Az anyag festőiségének keresése a korai flamandokkal rokon vonás. A festés technikájában nagyfokú jártasságra tett szert, képei ma is igen jó állapotban vannak, szinte élnek. Életrajzi kutatási eredmények Dr. Gustav Ludwig csak nemrégiben hozott napfényre egy adatot, amely szerint Crivellit 1457-ben börtönre és pénzbüntetésre ítélte a it:Ouarantia criminale (köztársasági büntető törvényszék) házasságtörés miatt, amelyet Tarsiával, a távol járt Francesco Cortese matróz feleségével követett el. Valószínű, hogy büntetésének letöltése után a megcsalt matróz bosszúja elől menekült, s nyilván ez a motívuma annak, hogy Velencét kerülte. Crivellinek mintegy ötven műve közül, amelyek néhánya együvé tartozott, most azonban különválasztva szerepel, tizenhárom évszámmal van ellátva. Művei Az Esztergomi Keresztény Múzeumban található, A három koldulórendi szerzetest – két ferences szentet, valamint a domonkos rendnek a ferencesek által is tisztelt névadó szentjét – ábrázoló három kis kép különleges élmény. A fabrianói San Francesco-templom egykori oltárpredellájának töredéke. Az oltár többi darabja is ismert: a főkép (Mária koronázása) és a lunetta (Pietà) a milánói Brera képtár tulajdona, a predella egykori közepét elfoglaló Áldó Krisztust és egy Szent Onofriust ábrázoló töredéket a római Angyalvár őrzi, két, egyenként három szentet ábrázoló darab pedig a párizsi Jacquemart-André múzeumba került. A főtáblán olvasható felirat szerint az oltár Carlo Crivelli 1493-as – tehát utolsó, dátum szerint ismert – műve. A botrányt követően élete végéig Zárában Dalmáciában és a Marche-vidéken festette rendkívüli műgonddal kivitelezett képeit, rafináltan dekoratív, száraz stílusát gyakran szelíd iróniával fűszerezve. Képeit konzervatív ízlésű megrendelői igényeihez igazította, de kortársainak vívmányaira is figyelt: az alakok itt például egy illuzionisztikusan megfestett reneszánsz architektúra terében jelennek meg. Felelőtlenség (Csillagkapu: Atlantisz) Ismertető Sheppardék újra találkoznak Lucius Luvinnal, aki egy ősi technológiát felhasználva megment egy falut, amelynek lakossága ezért hősként kezdi el ünnepelni. A Sheppard érkezésének a híre eljut a száműzott Geni-hoz Acastus Kolyához is, aki elhatározza, hogy végleg leszámol az alezredessel. Nogent-l’Abbesse Nogent-l’Abbesse település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 558 fő (2015). Nogent-l’Abbesse Puisieulx, Beine-Nauroy, Berru, Cernay-lès-Reims és Prunay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: PJ Harvey PJ (Polly Jean) Harvey (Corscombe, 1969. október 9.) angol énekesnő. A rockzene több műfajában is játszik: art rock, alternatív rock, punk-blues, indie rock, folk-rock, experimental rock. Fellépett a 2017-es Sziget Fesztiválon, Magyarországon. Albumok Dry (1992) Rid of Me (1993) 4-Track Demos (1993) To Bring You My Love (1995) Dance Hall at Louse Point (John Parish-sel) (1996) Is This Desire? (1998) Stories from the City, Stories from the Sea (2000) Uh Huh Her (2004) White Chalk (2007) A Woman a Man Walked By (John Parish-sel) (2009) Let England Shake (2011) The Hope Six Demolition Project (2015) 9216 Masuzawa A 9216 Masuzawa (ideiglenes jelöléssel 1995 VS) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Satoru Otomo fedezte fel 1995. november 1-én. Ghymes A Ghymes szlovákiai magyar zenészekből álló együttes. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán alakult 1983-ban, tagjai előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Zenéjük magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. A népzenei alapok, a saját alkotó elképzelések és improvizációk alapján kialakult az egyedi hangzásviláguk, a Ghymes-zene. A zenekar alapító tagjai a Szarka testvérek: Gyula és Tamás, akik 2011. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek. Története 2013. júliusában 8. alkalommal tartották meg a Ghymes Fesztivált – ezúttal a Szent György-hegy oldalában. Tagok Alapító, állandó tagok Szarka Gyula – ének, bőgő, gitár, tökcitera, fretless bass, lant, szájbőgő, kórus Szarka Tamás – ének, hegedű, koboz, gitár, bőgő, fretless bass, ütősök, nagydob, tökcitera, szájbőgő, kórus Diszkográfia 1988: Az ifjúság sólyommadár 1991: Ghýmes 1993: Üzenet 1995: Bennünk van a kutyavér 1996: Tűzugrás 1998: Rege 2000: Smaragdváros 2001: Üzenet (újrakiadás) 2002: Héjavarázs 2003: Ghymes koncert 2004: éGHYMESe 2005: Csak a világ végire... 2006: Messzerepülő 2007: Mendika 2008: Álombálom 2010: Bennünk van a kutyavér 2010 2010: Szikraszemű 2012: 30 Fényév 2016: Mennyből az angyal Egyéb Ghymes lemezek: 2001: A nagy mesealbum (mint közreműködő) 2002: Bakaballada (Hobo-val) 2003: A nagy mesealbum II 2006: Üvegtigris 2 Szólólemezek: Szarka Gyula 2004: Alku 2007: Bor és a lányka 2009: Toldi Szarka Tamás 2004: Anonymus 2008: Anonymus hangoskönyv I Díjak Nyitott Európáért díj (1999) Don Quijote-díj (2001) Magyar Művészetért díj (2001) Arany Zsiráf díj – world music/jazz kategória (2001, 2002) eMeRTon-díj – a legjobb határon túli magyar zenekar (2002) Artisjus-díj (2005) Fonogram díj (2005) Bartók Béla-emlékdíj (2006) Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Díja - Kemény Zsigmond-díj (2008) Magyar Örökség díj (2008) Kossuth-díj (2011) Alincourt Alincourt település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 146 fő (2015). Alincourt Juniville, Ménil-Lépinois, Neuflize és Perthes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Baigneux-les-Juifs Baigneux-les-Juifs település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 243 fő (2015). Baigneux-les-Juifs Quemigny-sur-Seine, Poiseul-la-Ville-et-Laperrière, La Villeneuve-les-Convers, Ampilly-les-Bordes, Duesme, Étormay, Jours-lès-Baigneux és Orret községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bárfy Ágnes Bárfy Ágnes (Budapest, 1958. november 29. –) válogatott labdarúgó, középpályás. Az első hivatalos női válogatott mérkőzés résztvevője 1985-ben. Apja Bárfy Antal, labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1985-től 79 alkalommal szerepelt a válogatottban és 15 gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság (nem hivatalos) bajnok: 1974–75, 1975–76, 1976–77, 1978–79, 1979–80, 1980–81, 1981–82, 1982–83, 1983–84 Magyar bajnokság bajnok: 1989–90, 1991–92, 1992–93 2.: 1984–85, 1985–86, 1986–87, 1987–88, 1990–91 3.: 1988–89, 1999–00 Magyar kupa győztes: 1993 Magyar szuperkupa győztes: 1993 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Tales of Blahalouisiana A Tales of Blahalouisiana a Blahalouisiana első középlemeze, amely 2013-ban jelent meg a Gold Record kiadónál. Számlista A dalok szövegét és zenéjét Juhász Ádám, Mózner László, Schoblocher Barbara, Schram Dávid, Jancsó Gábor, Szajkó András szerezte. Jószolgálat A nemzetközi viták békés rendezésének egyik diplomáciai módszere. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VI. fejezete rendelkezik a nemzetközi viták békés rendezéséről. Az Alapokmány 33. cikke rögzíti: "Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni." A jószolgálat, mint diplomáciai vitarendezési módszer harmadik fél (egy vagy több személy, állam vagy államok csoportja, nemzetközi szervezet) bevonását jelenti a konfliktus rendezésének elérése érdekében. Célja a feszültség enyhítése, a tárgyalások megkönnyítése, a vitában álló felek meggyőzése arról, hogy maguk találják meg a megoldás feltételeit. Jószolgálat esetén egy harmadik fél saját kezdeményezésére vagy a vitában álló egyik, illetve mindkét fél felkérésére, politikai-erkölcsi befolyását felhasználva megkísérli a szemben álló feleket rábírni a tárgyalások felvételére, azonban a tárgyalások folyamán aktívan nem vesz részt. A jószolgálatot teljesítő képes lehet arra, hogy megteremtse vagy helyreállítsa a felek közötti kapcsolatot, megkönnyítse a tárgyalások megszervezését. Az 1899. és 1907. évi hágai egyezmények számos rendelkezést rögzítettek a jószolgálattal kapcsolatban, pl.: a szerződés aláíróinak joga van jószolgálatot felajánlani fegyveres cselekmények esetén is, s ennek a gyakorlása nem tekinthető ellenséges cselekedetnek. Jószolgálatot teljesített: az Egyesült Államok elnöke az 1906. évi orosz-japán háború befejezése érdekében az Egyesült Államok 1946-ban a Kambodzsa feletti protektorátust gyakorló Franciaország és Thaiföld vitájában a Szovjetunió az 1965. évi India-Pakisztán vita békés rendezése érdekében Franciaország az Egyesült Államok és Észak-Vietnam közötti párizsi tárgyalások megkezdése érdekében 1973-ban Franciaország az indokínai háborút lezáró tárgyalások megteremtésében az ENSZ Főtitkára az 1988-as, Afganisztánnal kapcsolatos konfliktus rendezésében Az ENSZ Főtitkár jószolgálati szerepköre jelentősen kiterjedt. Jószolgálati feladatait saját jogkörében vagy a Biztonsági Tanács, illetve az ENSZ Közgyűlés felkérése alapján látja el. Doingt Doingt település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 1431 fő (2015). Doingt Buire-Courcelles, Bussu, Cartigny, Mesnil-Bruntel és Péronne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Haan Antal Haan Antal (Békéscsaba, 1827. január 5. – Anacapri, Capri, Olaszország, 1888. május 9.) festőművész, Haan Lajos történetíró öccse. Életpályája Békéscsabán született, apja Haan János csabai evangélikus lelkész. Elemi iskoláit Békéscsabán végezte, majd Szarvason és az eperjesi kollégiumban tanult. Festészetet a bécsi képzőművészeti akadémián tanult 1845-től. 1848-1849 között őrmesterként harcolt a szabadságharcban, majd a szabadságharc bukása után közlegényként szolgált egy ideig a Habsburg Birodalom seregében. 1849 után kivándorolt Itáliába, majd 1863-tól hazatért Békéscsabára, de egy évtized múlva újra visszatért Olaszországba, és végleg Capri szigetén telepedett le. Vallásos tárgyú képeket, oltárképeket és portréképeket festett. A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából eredeti méretben lemásolta Raffaello vatikáni Stanza freskóit. Alkotásai megtalálhatók többek között a Szépművészeti Múzeum, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is. Művei IX. Pius pápa portréja, 1857 Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez (Pest, 1859 vagy 1860) - bátyjával közösen kiadott könyve Léda a hattyúval, 1861 Ujságot olvasó férfi Judit és Holofernész, 1853, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd Emlékezete Halála után neve, illetve sírjának helye egy időre feledésbe merült, azonban többek között dr. Bereczky Zsolt kutatásainak köszönhetően életműve ma már újra ismert és elismert. Születésének 175. évfordulója tiszteletére a békéscsabai városházán emlékünnepséget rendeztek, illetve emléktáblát avattak a tiszteletére. Stazione di Fasano Stazione di Fasano vasútállomás Olaszországban, Puglia régióban, Fasano településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ancona–Lecce-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Monopoli Stazione di Cisternino Egnazia railway station Laquenexy Laquenexy település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 1109 fő (2015). Laquenexy Ars-Laquenexy, Colligny, Courcelles-sur-Nied, Marsilly, Mécleuves, Pange és Sanry-sur-Nied községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az amerikai álom Az amerikai álom kifejezés azt az Amerikai Egyesült Államokban kialakult eszmét takarja, hogy minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Mások szerint „Minden amerikai képes üres zsebbel milliomossá válni.” Ez a közhely – ami a nemzet gazdaságára tekintettel természetesen csak egy utópia – évszázadok óta nem csak Amerikában volt jelen. Megfelelő kezdőtőke nélkül ezt csaknem lehetetlen véghezvinni. Elvileg egy ilyen álom csak akkor valósulhat meg, ha a nettó jövedelemből eleget meg tudunk spórolni, tehát kevesebbet költünk el, mint amennyi szükséges. Amennyiben valaki nincstelen, tehát nincs lakóhelye, csak segédmunkásként dolgozhat, a bér ilyenkor alig elég ahhoz, hogy kezdőtőkét halmozzon fel. A szegénység és az álmok egymással szemben tornyosulnak. Maga a kifejezés a 20. század első felében, az akkori Egyesült Államokban kialakult gazdasági fellendülés alatt alakult ki és vésődött be a köztudatba, amikor is a bevándorlók az új élet reményében hagyták el hazájukat és vándoroltak be az USA-ba. Az amerikai álom alapgondolata az amerikai függetlenségi nyilatkozatnak is része. Ott úgy található meg, hogy a nép az igazságtalan uralkodót – akkor ezalatt többek közt az angol királyt értették – hatalmától megfoszthatja, és saját politikai rendet alakíthat ki. Mialatt Európában a 18. századi abszolutisztikus uralkodók a népet erőszakosan egyre inkább elnyomták, Amerikában a nyilatkozat biztosította az emberek számára azt az elidegeníthetetlen jogot (különösen az ellenálláshoz való jogot), amelynek köszönhetően az ilyen elnyomó hatalom ellen felléphet. Csak így lehetett az emberek alapvető jogát biztosítani: saját boldogságukat törekvéssel elérni. Az amerikai álom egy minden korszakban visszatérő irodalmi téma, pl. a Hunter S. Thompsontól a Félelem és reszketés Las Vegasban c. regényben, vagy Arthur Millertől Az ügynök halála vagy John Steinbecktől az Egerek és emberek, vagy A tortilla függöny T.C Boyle-tól. Ezenkívül filmekben is előfordul mint pl. az Oltári nőben, vagy pl. a Boldogság nyomában c. film is ennek az „amerikai álom”-nak a gondolatmenetére épül. Arnèke Arnèke település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1620 fő (2015). Arnèke Ledringhem, Wemaers-Cappel, Zegerscappel, Zermezeele, Bollezeele, Ochtezeele és Rubrouck községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Euró-emlékérmék A 2 eurós emlékérmék különleges euróérmék, melyek kiadásához az eurózóna tagállamainak 2004 óta van joga, és ott törvényes fizetőeszközöknek minősülnek. Az érmék általában a kibocsátó ország történelmi évfordulóiról emlékeznek meg, vagy egy eseményre, szervezetre utalnak. 2014-ig – a verdejelektől eltekintve, a közös kiadásokkal együtt – 183 érme jelent meg. A 2 eurós emlékérmék a gyűjtők körében igen nagy sikert arattak. Az érmék nem összetévesztendőek a gyűjtőknek szánt érmékkel (collector coins), amelyek kifejezetten csak a készítő országban funkcionálnak legális fizetőeszközként. Közönséges érmék névértékeiben nem készülhet ilyen pénzdarab, nem lehet rajtuk a közönséges érmékhez tartozó ábra, és azoktól színük, méretük vagy tömegük alapján még legalább két jellemzőjükben el kell térjenek. A készítő ország nevének kötelezően szerepelnie kell rajtuk. Anyaguk általában arany, ezüst vagy platina. Szabványok és szabályozások Az emlékérmék megjelenését a Tanács tette lehetővé, amely a korábbi tilalmat feloldva engedélyezte az euróérmék nemzeti oldalának megváltoztatását 2004. január 1-jétől, amint ezt a 2003/734/EK bizottsági ajánlás megemlíti. Ezt az ajánlást később hatályon kívül helyezte a 2009/23/EK bizottsági ajánlás. Emellett több szabályozás vonatkozik az érmékre. Két szabvány vonatkozik a tervekre: Az érmék közös írásoldalát tilos megváltoztatni, tehát csak a nemzeti oldalak jöhetnek szóba. Nem javasolták az eredeti nemzeti hátoldal olyan megváltoztatását 2008 előtt, ami egy évnél hosszabb időre vonatkozik. Ez alól kivételt az államfő halála vagy lemondása jelenthet, erre láthattunk már példát a Vatikánban , illetve Monacóban , ahol már a XVI. Benedeket és Ferenc pápát , illetve II. Albertet ábrázoló érméket adják ki folyamatosan. A szabályozások az emlékérmék gyakoriságáról és példányszámáról szólnak: Minden eurózóna -tagállam két érmét adhat ki évente (korábban csak egy érmét lehetett kiadni), és a névérték csak 2 euró lehet. A forgalomban lévő emlékérmék darabszáma az összes forgalomban lévő 2 eurósnak legfeljebb 0,1%-át tehetik ki, rendkívüli és fontos esemény alkalmából az arány 0,2% is lehet, de ebben az esetben az országnak le kell mondania az érmék kiadásáról négy évre. Az emlékérmék az egy éven belül veretett 2 eurós érméknek legfeljebb 5%-át tehetik ki. A 2005/491/EK bizottsági ajánlás még két iránymutatással toldotta meg az eddigieket: A kiadó állam nevének vagy rövidítésének szerepelnie kell az érmén. Ez nem indokolja az érmék terveinek módosítását, de hosszabb távon kötelező. Az öt országból ( Ausztria , Belgium , Finnország , Görögország és Németország ) Finnország 2007 -ben teljesítette a szabályozást. Az érme névértéke nem szerepelhet a fejoldalon. Az emlékérmék eredetéről Az euró készpénzként való bevezetése előtt valamennyi eurózóna-államban jó üzletet jelentett a nemzeti pénzverde számára a nemzeti valuta egy-egy különveretének kiadása. Az erre vonatkozó igény az euró bevezetése után is élt, ezért az európai tanács úgy határozott, hogy évente kétszer minden tagállam meghatározott számban ún. emlékérméket bocsáthat ki. Az emlékérmék veretésére vonatkozó megszorítások: Emlékérme csak 2 eurós névértékű lehet. Az emlékérmék az egy éven belül veretett 2 eurós érméknek legfeljebb 5%-át tehetik ki. Egy éven belül csak kétszer és csak két témában bocsátható ki emlékérme. A forgalomban lévő emlékérmék az összes forgalomban lévő 2 eurósnak legfeljebb 0,1%-át tehetik ki. Rendkívüli és fontos esemény alkalmából az arány 0,2% is lehet. Németország 16 tartománya-sorozat Németország 2006-ban indította a Németország 16 tartománya-sorozatot. Minden érmén az adott tartomány egyik városában található egyik nevezetesség látható. A kiadás éve megegyezik azzal az évvel, amelyben az adott tartomány betölti a Bundesrat elnökségét. A sorozat utolsó tagját 2021-ben fogják kiadni. Az érmék és témáik a következők: Eredetileg az alábbi nevezetességek szerepeltek volna hét tartomány érméin: A Málta függetlenségéhez vezető út A Málta függetlenségéről szóló érmesorozat öt érméből áll, amelyek az ország függetlenségéhez vezető út fontosabb eseményeit ábrázolják. Az első érme 2011-ben került forgalomba, az utolsót pedig 2015-ben adták ki. Az érmék és témáik a következők: Őskori lelőhelyek Máltán A Málta őskori lelőhelyeiről szóló érmesorozat hét érméből áll. Az első érme 2016-ban került forgalomba, az utolsót pedig 2022-ben adják ki. Az érmék és témáik a következők: Spanyol világörökségi helyszínek Spanyolország a Világörökség-sorozatot 2010-ben kezdte. Az érmesorozat bemutatja az összes, Spanyolországban található Világörökséget, így valószínűleg a sorozat utolsó darabját 2050-ben fogják kiadni. Az érméket olyan sorrendben adják ki, amilyen sorrendben a helyszíneket felvették a világörökségi listára. Az érmék a következőek: Gyermekek és szolidaritás Málta 2016-ban adja ki az öt érméből álló, Gyermekek és szolidaritás témájú sorozat első darabját, az utolsó érmét pedig 2020-ban fogják kiadni. Az érmék és témáik a következők: Lettország közigazgatása Lettország 2016-ban adja ki a négy érméből álló, Lettország közigazgatása témájú sorozat első darabját, az utolsó érmét pedig 2018-ban fogják kiadni. Az érmék és témáik a következők: Mesteredző A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj. A díjazottakat a szakszövetségek felterjesztései alapján, kezdetben az állami sportvezetés, majd 1991-től a Magyar Edzők Társaságának mesteredzői kollégiuma választja ki. A díjat jelenleg évente öt személy kaphatja meg. Díjazottak Asztalitenisz Bihari Tibor (1961) Juhos József (1961) Várkonyi László (1961) Kozma Béla (1961) Lovászy János (1961) Lakatos György (1961) Sidó Ferenc (1969) Berczik Zoltán (1973) Ormai László (1973) Poprócsi Barna (1977) Volper László (1977) Rózsás Péter (1983) Pigniczki László (1983) Fülöp István (1995) Téglás Péter (2007) Autó-motor Perényi Pál (1985) Cselgáncs Dr. Saáry József (1961) Galla Ferenc (1971) Horváth István (1977) Króner Ferenc (1983) Varga András (1985) Moravetz Ferenc (1985) Braskó Péter (1987) Erdődy Miklós (1987) Gyuró László (1991) Hangyási László (1993) Ozsvár András (1994) Sápi Miklós (2000) Dr. Hetényi Antal Gábor (2007) Toncs Péter (2009) Bíró Tamás (2010) Pánczél Gábor (2011) Csernoviczki Csaba (2012) Evezés Dr. Ballya Hugó (1961) Hollósi Frigyes (1961) Dr. Török Zoltán (1961) Bányai Béla (1961) Götz Gusztáv (1961) Jaskievitz István (1961) Molnár László (1961) Bartók Ernő (1961) Dr. Irányossy Géza (1969) Jásdy Sándor (1970) Varró Imre (1977) Szabó Károly (1985) Sarlós Györgyné (1991) Fáth András (1994) Ficsor László (2002) Rapcsák Károly (2005) Gyorskorcsolya Telegdi Attila (2015) Íjászat Dr. Mónus András (1981) Doetsch Béla (1991) Hack Antal (1994) Jégkorong Rajkai László (életmű) (1996) Jakabházy László (életmű) (1998) Kercsó Árpád (2007) Kerékpár Pelvássy Ferenc (1960) Karaki Zoltán (1960) Takács Gyula (2000) Illés Bálint (2011) Kézilabda Cséfai Sándor (1961) Mérai Ferenc (1961) Kolozs Ferenc (1961) Varga Jenő (1969) Dékán Rezső (1971) Török Bódog (1971) Elek Gyula (1979) Faludi Mihály (1979) Csík János (1981) Kovács László (1985) Joósz Attila (1987) Mocsai Lajos (1987) Laurencz László (1989) Szabó István (1989) Komáromi Ákos (1991) Lengyel Gábor (1991) Fazekas László (1994) Németh András (1997) Zsiga Gyula (1999) Kiss Szilárd (2000) Skaliczki László (2005) Hajdu János (2009) Róth Kálmán (2010) Kick-box Zrínyi Miklós (2004) Király István (2014) Kosárlabda Hepp Ferenc (1961) Csányi Zoltán (1961) Eszéki Rezső (1961) Szabó János (1961) Páder János (1961) Gyimesi János (1961) Hercze Andor (1961) Kamarás István (1961) Dr. Vadászi Ede (1969) Verbényi József (1969) Bánki Ferenc (1970) Farkas József (1973) Balogh József (1975) Zsíros Tibor (1975) Bild Katalin (1981) Killik László (1981) Szabó Ödön (1981) dr. Ránky Mátyás (1985) Haris Ferenc (1985) Madacsay Miklós (1985) Ifj. Gyimesi János (1987) Adamik Ferenc (1991) Mészáros Lajos (2000) Rátgéber László (2003) Tax Imre (életmű) (2014) Könnyűbúvár Ludwigh Zoltán (1983) Gyémánt Imre (1985) Kovács László (uszonyos és búvárúszás) (2000) Lovassport Kósa Reznek Jenő (1961) Bondor András (1961) Bodó Imre (1961) Lászai József (1961) Somogyi István (1961) Tóth Béla (1961) Machánszky Gyula (1961) Galkó Ernő (1969) Kollár Kornél (1969) Jávor György (1985) Dallos Gyula (1989) Széplaki Pál (2015) Motorcsónak Kovács Ferenc (1989) Motorsport Zamecsnik Tivadar (1961) Szabó István (1961) Matykó Vilmos (1961) Mester Tivadar (1961) Králik Kálmán (1961) Kökényesi György (1989) Műkorcsolya Hatfalusy István (1970) Dillinger Rezső (1973) Jurek Eszter (1983) Berecz Ilona (1998) Száraz András (2004) Műugrás Nagy Károly (1961) Balla Béla (1961) Gerlach István (1987) Sauer László (1996) Ökölvívás Adler Zsigmond (1961) Szántó Imre (1961) Bondi Miksa (1961) Szegfy László (1961) Dobránszki István (1962) Énekes Árpád (1964) Szalay László (1970) Papp László (1971) Horváth József (1975) Kellner Ferenc (1979) Szabados Márton (1979) Füzesy Zoltán (1981) Horváth Géza (1985) Csötönyi Sándor (1989) Szántó József (1989) Bódis Gyula (1993) Szántó Imre (ifj) (1997) Szakos József (1998) Balzsay Károly (2008) Kovács László (2013) Öttusa Kisgyörgy Lajos (1969) Tóth Béla (1969) Benedek Ferenc (1969) László István (1969) Nyulászi András (1970) Takács Andor (1977) Kováts Endre (1981) Mizsér Jenő (1981) Szabácsy István (1981) Páldi Péter (1981) Török Ferenc (1985) Barna Gyula (1987) Medvegy Iván (1987) Horváth László (1989) Illényi Pál (1989) Kancsal Tamás (1989) Kulcsár Antal (1989) Pálvölgyi Miklós (1989) Pécsi Gábor (1989) Hermann József (1989) Magyar Vilmos (1991) Száll Antal (1991) Villányi Zsigmond (1991) Sárfalvi Béla (1998) Korponai István (2002) Bognár Gábor (2003) Komlódy Zsolt (2005) Mészöly Gábor (2008) Hegedüs Ferenc (2010) Balaska Zsolt (2012) Takács Péter (2015) Rádióamatőr Venczel Miklós (1985) Ritmikus gimnasztika Berczik Sára (1963) Fülöpné Kovács Éva (1963) Dr. Abád Józsefné (Hauzer Henriette) (1977) Szécsényiné dr. Fekete Irén (1985) Gyerő Fritsch Zsuzsa (1996) Röplabda Spányik József (1961) Dr. Abád József (1961) Dr. Prohászka László (1961) Dr. Kohonicz József (1961) Bieliczky István (1964) Dr. Moss László (1964) Porubszky László (1969) Hennig Ernő (1977) Dr. Kotsis Attiláné Kincsessy Gabriella (1977) Dunszt Ferenc (1983) Beregszászi Szabolcs (1985) Müller Ferenc (életmű) (1999) Garamvölgyi Mátyás (2004) Sakk Barcza Gedeon (1961) Dr. Bán Jenő (1961) Szabó László (1961) Dr. Szili József (1961) Flórián Tibor (1961) Papp Navarovszky László (1973) Jenei Ferenc (1973) Ozsváth András (1977) Portisch Lajos (1979) Varnusz Egon (1979) Bilek István (1981) Honfi Károly (1981) Karakas Éva (1981) Csom István (1983) Káposztás Miklós (1983) Lengyel Levente (1983) Haág Ervin (1985) Ribli Zoltán (1985) Papp Béla (1987) Dely Péter (1987) Tompa János (1989) Polgár László (1993) Dr. Hazay László (1999) Sí Darabos Sándor (1952) Kővári Károly (1961) Emánuel Antal (1961) Hemrik Ferenc (1961) Szalai László (1961) Beták Imre (1983) Sportakrobatika Kuba Tibor (1987) Sportlövészet Halasy Gyula (1961) Kisgyörgy Lajos (1962) Tóth Imre (1962) Takács Károly (1962) Dr. Szilágyi Virgil (1962) Balogh Ambrus (1962) Gulyás Gábor (1962) Rádai Imre (1962) Rudas Ferenc (1962) Ágoston Imre (1962) Faragó István (1962) Hevesi László (1962) Balázs József (1970) Vörös Balogh Lajos (1973) Dorcsák Lajos (1981) Gombos Sándor (1981) Hammerl László (1985) Fazekas Ferenc (1987) Nagy Béla (1987) Szucsák László (1989) Dobsa Aladár (1989) Papp Lajos (1989) Jenei István (1991) Vasvári Erzsébet (2015) Súlyemelés Keleti Kálmán (1961) Csinger Gyula (1961) Veres Győző (1964) Tóth Géza (1971) Orvos András (1973) Pál József (1981) Hanzlik János (1981) Horváth József (1981) Balogh István (1985) Leitner József (1989) Juhász István (1991) Zsuga Imre (2003) Taekwondo Patakfalvy Miklós (1997) Tájfutás Monspart Sarolta (1989) Dosek Ágoston (1996) Kárai Kázmér (2003) Teke Kovács László (1961) Escher Lajos (1961) Buruncz János (1961) Répási Ágoston (1962) B. Tóth László (1962) Kiss Pál (1964) Onozó István (1967) Kiricsi József (1973) Hankó György (1987) Rákos József (1987) Juhász László (1989) Tót Zsolt (1991) Kustán Jánosné Kecskés Ilona (1995) Tenisz Lovcsányi Jenő (1961) Studer Antal (1961) Somogyi József (1961) Szigeti Ferenc (1961) Szigeti Ottó (1961) Zeitner János (1961) Asbóth József (1961) Dörner László (1961) Bíró János (1961) Jákfalvy Béla (1969) Halmos Imre (1970) Kelemen Imre (1970) Zentai Ferenc (1977) Bujtás Sz. Balázs (1991) Balázs György (1997) Triatlon Zemen János (2006) Vitorlássport Dolesch Iván (1962) Kővári Károly (1970) Sigmond András (1991) Groß Kelle Groß Kelle település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Dojcsák Győző Dr. Dojcsák Győző (Baglyasalja, 1931. április 25. –) professor emeritus, geográfus-geológus, az MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottságának tagja. Élete Középiskoláit Losoncon és Egerben végezte, majd az egyetemet Budapesten az ELTE Természettudományi Karán. Első munkahelye 1953-ban a Magyar-Szovjet Kőolajkutató Vállalat lett geológus minőségben. 1956 novemberében Ausztrián keresztül Angliába került, ahol egy pár hónapig a National Coal Board geológusaként dolgozott (szénbányász lett) Nottinghamben. 1957 májusában Calgaryban (Kanada) nevű városában felvételt nyert a British American Oil Company-hoz, és Saskatchewan tartomány fővárosába, Reginába került olajkutató geológusként. Kezdetben főleg a fúrások geológiai szolgálatát látta el, majd azok tervezését, miközben egy ideig a Saskatchewan Geological Society titkára volt. Száz körüli fúrás lemélyítése után (köztük például az első Sark-körön túli), - 1966-ban meghívást kapott a University of Regina újonnan épült kampuszába a geográfiai tanszék megszervezésére és beindítására. - Az ezt követő évek alatt beindult egy sikersorozat, - az egyetemi munkán túlmenően a kutatásokon alapuló előadások, - publikációk nemzetközi terén is, miközben tevékenyen részt vett a kulturális és sportéletben. - 1966-ban Budapesten nyerte el az egyetemi doktori címet, majd 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémián védte meg a kandidátusi értekezését. - 1978-ban visszatelepedett Magyarországra, amikor a MAFILM filmet készített a kutatásairól és hazatéréséről. - Ennek a filmnek az alapja egy korábbi kutatás témája volt (ami 1981-ben a Kanadai Esterhazy története címen könyv alakban a Magvető kiadásában jelent meg) - és a Magyarok a prérin címmel került a mozikban és televízióban bemutatásra. Hazatelepülés után sor került az Amerikában végzett magyar emlékek utáni kutatások könyv formában való megjelentetésére (Amerikai magyar történetek, 1985 - Arany Kaliforniában, 1992), de a tervezett sorozat többi része már nem került kiadásra. Megjelent viszont két golf-könyv (Etikett és szótár, 1992, - Golf alapismeretek, 1994) -1996-ban magyar golfbajnokságot nyert szenior kategóriában,- míg tenisz vonalon nemzetközi verseny szinten (pl. India, Dél-afrikai Köztársaság) is jegyezték. Kétszer volt nős, gyermeke nincs. Kétszáz fölötti publikálásai főleg a TIT folyóirataiban jelentek meg (Élet és Tudomány, Természet Világa, etc). Számos előadást tartott országszerte, főleg a TIT szervezésében, valamint a televízióban és a rádióban. Legutóbb Koltay Gábor 2013-ban forgatott Szerelmem, Kanada című filmében működött közre. Régebben hegedült és zongorázott. Még ma is golfozik és teniszezik. 2013-ban, a Magyar Földrajzi Társaság a Pro Geographia oklevelet adományozta részére a „nemzetközileg is elismert gyakorlati és elméleti munkásságáért, a geográfia és magyar geográfusok kanadai támogatásáért, a Magyar Földrajzi Múzeum gyarapodásának elősegítéséért, a határon túli magyar emlékek feltárásában kifejtett tevékenységéért, a Magyar Földrajzi Társaság eredményes működésének nagyvonalú segítéséért”. Contrada Contrada község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A megye déli részén fekszik. Határai: Aiello del Sabato, Avellino, Forino, Monteforte Irpino, Montoro Inferiore, Montoro Superiore és Solofra. Története Elnevezése valószínűleg a latin contrata-ból származik, amelynek jelentése előörs. Az ókor során a vidék a közeli Abellinum városához tartozott. Áthaladt rajta a várost vízzel ellátó Claudius-vízvezeték. Első írásos említése 1213-ból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Carmine Contrada-templom – az 1940-es években épült egy korábban lerombolt 15. századi karmelita kolostor helyén San Antonio Contrada-templom – 1759-ben épült Madonna di Monserrato Casale Ospedale – a 19. század elején épült Villa De Mansis Casale Ospedale – 16. századi nemesi palota Barbara Ann A Barbara Ann egy dal amit Fred Fassert írt, és a The Regents együttessel adta ki 1961-ben, és a tizenharmadik helyet érte el a Billboard Hot 100-as listáján. A The Beach Boys is feldolgozta ezt a dal a Beach Boys' Party! című lemezükön, és ez lett a leghíresebb verzió is egyben. Dean Torrence, a Jan&Dean együttes tagja énekelte a szóló vokált, de kreditet nem kapott érte az albumon. A szám szintén megjelent a Beach Boys Live In London albumán is, ahol ráadásként éneklik a dalt koncertjükön. Beach Boys verzió Szerző: Fred Fassert Album: Beach Boys' Party! Idő: 3:23 Producer: Brian Wilson 2009–2010-es spanyol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Segunda División 2009-10-es szezonja a bajnokság 79. kiírása. A bajnokság 2009. augusztus 29-én veszi kezdetét, és 2010. június 20-án ér véget. Az előző első osztályú szezon utolsó három helyezettje, a Real Betis Balompié, a CD Numancia és a Recreativo de Huelva is itt szerepel. A címvédő a Xerez CD. A bajnokságot 22 csapat alkotja. A bajnokságot a Real Sociedad nyerte, a baszk csapaton kívül a Hércules CF és a Levante UD jutott fel az első osztályba. Kereszttáblázat A tabellában a hazai csapat listája olvasható a bal oldali oszlopban. Kékkel a hazai csapat győzelme, míg pirossal a hazai csapat veresége van jelölve. 1743 a tudományban Az 1743. év a tudományban és a technikában. Díjak Copley-érem : Abraham Trembley Születések február 13. - Joseph Banks természettudós és botanikus († 1820 ) augusztus 17. - Eberhard August Wilhelm von Zimmermann geográfus és zoológus († 1815 ) augusztus 26. - Antoine Lavoisier kémikus († 1794 ) szeptember 17. - Nicolas de Condorcet matematikus († 1794 ) november 11. - Carl Peter Thunberg botanikus († 1828 ) december 1. - Martin Heinrich Klaproth kémikus († 1817 ) Énok harmadik könyve Énok (Henoch) harmadik könyve, rövidítve Énok 3 az Ószövetséghez kapcsolódó apokrif irat. Keletkezési ideje, eredeti nyelve A tudósok feltételezése szerint az írás számos különböző hagyomány összegződéseként jött létre. Eredeti nyelve héber lehetett, és talán a Bar Kohba-felkelés idején (Kr. u. 132–135) írták, de van aki szerint később. A könyv a zsidó misztika egyik alapszövege, amely nagy hatással volt a rabbinikus irodalomra. A keresztény egyházakban szokásos angyal elnevezések is innen származnak: szár happanim – arc-angyalok, szár Tórah – a Tóra fejedelmei, száré malkuyyot – a királyságok, szár haolam – a világ fejedelmei/fejedelemségek, someré hapettaim – örző angyalok. Az írás hasonlít az ószövetségi Ezékiel próféta látomásához, és a Mózessel történt sínai-hegyi Isten-jelenéshez. A Kolosséi levél herezisének (Kol. 2:8, 1:13-20), Pál apostol paradicsomi látomásainak (2Kor 1:1-7), és a Jelenések könyvének egyes részleteinek (4:11, 5:12-13, 7:12, 15:3) megértését segíti, ahogy a János evangélistánál szereplő Isten házát (14:1) és Pál Isteni közösségét (Ef 3:14). A mű hatással lehetett több más apokrif iratra: az Ézsaiás mennybemenetelére, a Lévi testamentumára, az Ábrahám apokalipszisére, a Melkizedek apokalipszisére, de a qumráni angyaltanra is. Megihlette a zsidó liturgiát, az askenázi haszid tanokat, és a spanyol kabbalát. Némelyek szerint még Szír Szent Efréme és több más szír egyházi íróra is hatott. Tartalma A mű arról szól, hogy milyen örömöket élt át Énok pátriárka az égben, milyennek látta Isten trónját, hogyan kapott kinyilatkoztatást Metatron angyaltól, és hogyan tett csodákat. Érdekessége, hogy a Paradicsom hol földi, hol mennyei helyen van, de érvényes rá a csak bűnnélküliek bementele. A könyv sokat foglalkozik az ember lelkének halál utáni sorsával. Jegyzetek Benyik, i. m., I. kötet, 94–95. oldal Magyar nyelvű fordítás Fröhlich Ida (szerk.): Henok könyvei (ford. Dobos Károly Dániel, Fröhlich Ida, Hollós Attila). Ószövetségi apokrifek 1, Piliscsaba: PPKE BTK, 2009 Forrás Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995) Közép-Európai Dzsembori A Közép-Európai Dzsembori egy cserkész dzsembori, melyet felváltva rendeznek a visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország), általában kétévente. Résztvevői elsősorban Közép- és Kelet-Európa nemzetei, néha egyéb országok cserkészeivel kiegészülve. Története Története 1931-ig nyúlik vissza: a második világháború előtt két alkalommal rendeztek szláv cserkésztalálkozót, 1931-ben Prágában, 1935-ben Spalában. Neve ellenére nem csak szláv, de más országok cserkészei is eljutottak ezekre, és a felvidéki magyar cserkészek is részt vettek. A rendszerváltás után a cseh cserkészek kezdeményezték a hagyomány újjáélesztését, immár közép-európai keretek között. 2010-ben Magyarország nyújtott otthont a 10. jubileumi rendezvénynek. A két, 1930-as évekbeli tábort is beleszámítva eddig tizennégy alkalommal rendezték meg a találkozót, legutóbb, 2018-ban a magyarországi Dunaújvárosban. A Közép-Európai Dzsemborik listája A lista tartalmazza a második világháború előtti két szláv dzsemborit is. Dokk.hu A Dokk.hu független irodalmi kikötő, egy online kortárs költészeti orgánum. Három funkciót tölt be. Első funkciója egy folyamatosan bővülő kortárs versadatbázis fenntartása, kezelése. Második funkciója egy versműhely működtetése tehetséggondozás és szövegbírálat céljából. Harmadik funkciója, egy közös publikációs felület biztosítása professzionális és amatőr szerzőknek. Története A Dokk.hu független irodalmi kikötőt 2000-ben alapították. Első alkalommal 2010-ben, majd 2016-ban tulajdonos váltásra került sor. A Dokk.hu alapító szerkesztői: Jónás Tamás és Lackfi János. Főszerkesztők: 2000-2010: Jónás Tamás, 2010-2015: Korányi Mátyás, 2016 január-augusztus: Filip Tamás, 2016. szeptember–2017. szeptember: Bártfai Attila Márk. 2017 novemberétől: Tóth Csilla. A Dokk.hu független irodalmi kikötő szerkesztősége folyamatosan változik. Neves és kevésbé neves szerzők alkották, alkotják az éppen aktuális szerkesztőséget. Az évek alatt megfordult a Dokk.hu irodalmi kikötő szerkesztőségében: Deák Sárosi László, Simon Márton, Kántás Balázs, Simon Adri, Standovár Ágota, Payer Imre és még sokan mások. A szerkesztőség feladatai Az elbírálásra beküldött művek csoportosítása, hogy azok az úgynevezett bírálanDOKK versadatbázisból, a maradanDOKK versadatbázisba vagy a múlanDOKK versadatbázisba kerüljenek. Szöveges értékelések írása a szerzők felé, melyekben a művekkel kapcsolatos módosítási javaslatok, versesztétikai tanácsok is szerepelhetnek. Mi a bírálanDOKK? Azok a versek pihennek ebben az adatbázisban, melyeket a DOKK szerkesztősége még nem olvasott át és nem ítélte meg, hogy a múlanDOKK vagy a maradanDOKK alá kerülnek. Mi a múlanDOKK? Azok a versek kerülnek ebbe az adatbázisba, melyeket a DOKK szerkesztősége nem talált elég jónak, hogy az adatbázis maradanDOKK részébe emelje. Az elbírálás szigorú szakmai szempontok alapján folyik. Mi a maradanDOKK? Azok a versek kerülnek ebbe az adatbázisba, melyeket a DOKK szerkesztősége a feltöltött versek közül jónak ítélt. Az elbírálás itt a múlanDOKKal szemben szükségszerűen szubjektív szempontok alapján folyik. A szerkesztők a bírálanDOKK adatbázis verseihez szöveges véleményt (meo bejegyzést) írnak, illetve szavaznak arról, hogy a vers a múlanDOKK vagy a maradanDOKK csoportba kerüljön. Az elbírálás menete • A maradanDOKK csoportba kerüléshez legkevesebb öt „marad” szavazat szükséges. A múlanDOKK csoportba kerüléshez legkevesebb négy „múlik” szavazat szükséges. Amennyiben egy „marad” szavazat áll szemben négy vagy annál több „múlik” szavazattal, akkor a mű a múlanDOKK csoportba kerül. Ha az ellenkező szavazatok száma bármilyen irányban egynél több, akkor a besorolásról a főszerkesztő dönt. • A főszerkesztő minden esetben, akár a többi szerkesztő ellenében is eldöntheti, hogy egy vers melyik csoportba kerüljön. A mindenkori főszerkesztő választhatja azt az önkorlátozást, hogy a szavazati arányok értelmében hozza meg a döntését, illetve döntetlen állás esetén a szerzőre nézve kedvezőbb döntést hozza. Ha a főszerkesztő kíván ezzel az önkorlátozással élni, azt jelzi a szerkesztőség felé. • Az elsőként szavazni kívánó, illetve a megelőző egységes értékeléssel ellentétes véleményű szerkesztő köteles a szavazatának leadása előtt szöveges értékelést írni, tehát véleménykülönbség esetén legalább két meo születik a vershez. Bármelyik szerkesztő írhat szavazás nélkül is értékelést, elemzést, de szavazásra egyikük sem kötelezhető. • A szerző mindaddig módosíthat egy adott vers szövegén, amíg az első értékelő meo meg nem jelent az üzenőfalán. A fentieken kívül a Dokk.hu független irodalmi kikötő lehetőséget biztosít úgynevezett napló vezetésére. Naplót bárki szabadon indíthat, a naplók tartalma és színvonala nem kerül elbírálásra. Mi a szárazDOKK? A szerkesztőség tagjainak elbírálatlan versei olvashatók ebben az adatbázis nézetben. Ezek a versek mindaddig nem kaphatnak múlanDOKK vagy maradanDOKK besorolást a Dokkon, amíg szerzőjük tagja az adott szerkesztőségnek. A Dokk.hu jelenlegi szerkesztői (2018. 03.18.) Tóth Csilla főszerkesztő Papp Für János főszerkesztő-helyettes B. Tóth Klári Bájer Máté Busznyák Imre Czékmány Sándor Standovár Ágota Széll Zsófia Turányi Tamás Várkonyi Miklós Nyírfalvi Károly örökös tag Zápor György örökös tag Alison Moyet Alison Moyet (ejtsd: mojé; Billericay, 1961. június 18. –) angol énekesnő. A Yazoo nevű új hullámos (new wave)/pop zenekar jelentős tagja. Szóló énekesként is tevékenykedik, kilenc nagylemezt jelentetett meg. A Yazoo-val két stúdióalbumot adott ki. Életútja Moyet 1961. június 18.-án született az essex-i Billericay-ben. Apja francia volt, anyja brit származású. Lánykorában punk-együttesekkel is játszott kis klubokban. 1982-ben alakult meg a Yazoo, Moyet és Vince Clarke alkották ezt a duót. Miután ez a zenekar felbomlott, Alison Moyet szóló karrierbe kezdett. Karrierjét egészen a mai napig műveli. Kilencedik önálló stúdióalbuma 2017 júniusában jelent meg. Színházban is szerepelt már. Jelenleg házas, David Ballard-nak hívják a férjét. Diszkográfia Alison Moyet-ként Alf (1984) Raindance (1987) Hoodoo (1991) Essex (1994) Hometime (2002) Voice (2004) The Turn (2007) The Minutes (2013) Other (2017) A Yazoo-val Upstairs at Eric's (1982) You and Me Both (1983) A szóló albumokon kívül még három válogatáslemez és két koncertalbum is kikerült Moyet kezei közül. Forrás https://www.allmusic.com/artist/alison-moyet-mn0000010458/biography Női egyéni műkorcsolya az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya női egyéni versenyszámának rövid programját február 23-án, a kűrt február 25-én rendezték Hamarban. Az aranyérmet az ukrán Okszana Bajul nyerte. A Magyarországot képviselő Czakó Krisztina a 11. helyen végzett. Eredmények Az egyes szakaszokban (rövid program, kűr) kilenc bíró pontozta a versenyzőket. A pontok alapján a bírók mindegyikénél külön-külön kialakult egy sorrend az egyes szakaszokra vonatkozóan és ez egy helyezési pontszámot is jelentett. Az egyes szakaszok eredménye a következő kritériumok alapján alakult ki: „Többségi helyezések száma”. Az a versenyző végzett előrébb, akit a bírók többsége előrébb rangsorolt. A bírók többsége azt jelentette, hogy a legjobb 5 helyezést adó bíró helyezési pontszámait vették figyelembe, de ha az 5. bíró helyezésével még volt azonos helyezés, akkor az(oka)t is figyelembe vették. Ezt az adatot tartalmazza az oszlop. (Pl. a „6×3+” azt jelenti, hogy a versenyző 6 bírónál az első 3 hely valamelyikén végzett.) „Többségi helyezések összege” (a figyelembe vett bírók helyezési pontszámainak összege) „Helyezések összege” (az összes bíró helyezési pontszámainak összege) A versenyszám végeredményét az összesített helyezési pontszám határozta meg, amely az alábbiak összegéből állt: A rövid program helyezési pontszámának 0,5-szerese (az összesítés 33,3%-a), A kűr helyezési pontszámának 1-szerese (az összesítés 66,7%-a). Az alacsonyabb helyezési pontszámmal rendelkező versenyző végzett előrébb. Egyenlő helyezési pontszám esetén a kűrben elért jobb helyezés döntött. Rövid program Az első 24 helyen végzett versenyző vehetett részt a kűrben. A rövidítés jelentése a következő: Q : továbbjutás a kűrbe, helyezés alapján Elővásárlási jog Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A Ptk. vonatkozó szabályai 373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. (2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. (3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. (4) Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. (5) Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át. (6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Ingatlan esetén Elővásárlási joggal terhelt ingatlan eladásakor az eladó köteles felajánlani az elővásárlási jog jogosultjának az ingatlant, ugyanolyan feltételekkel, mint a másik vevőnek. Ha a jogosult élni kíván a jogával, akkor a szerződést az eladó nem kötheti meg a vevővel, csak a jogosulttal. Ha nem kíván élni a jogával akkor az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel megkötni a másik vevővel a szerződést, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt. Elővásárlási jog jogszabályon vagy adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen alapulhat. Forrás Elővásárlási jog. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.) Pálfi István Pálfi István (Berettyóújfalu, 1966. szeptember 23. – Berettyóújfalu, 2006. július 15.) vállalkozó, politikus. 1998 és 2002 között Berettyóújfalu alpolgármestere, 2002 és 2004 között fideszes országgyűlési képviselő, majd haláláig az Európai Parlament tagja. Életpályája A berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban tanult, ahol 1986-ban érettségizett, majd felvételt nyert a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakára, ahol 1992-ben szerzett diplomát. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem humán szervezői szakán szerzett másoddiplomát. Tanulás mellett, majd a közgazdasági diploma megszerzése után az idegenforgalomban helyezkedett el, 1994-ben indította első saját vállalkozását. 1996-ban felnőttképzéssel foglalkozó társas vállalkozást alapít, melynek ügyvezetői tisztségét is betöltötte. 2000-től a Biharker Kft. ügyvezető igazgatójaként működött. Politikai pályafutása Korán belépett a Fideszbe, 1993-ban annak berettyóújfalui elnökévé választották. Először 1994-ben indult az országgyűlési választáson, de mandátumot nem szerzett. 1998-ban szülővárosában polgármesterjelölt, bár a városvezetői posztot nem szerzi meg, a városi képviselő-testület alpolgármesterré választotta. 1998 és 2000 között a párt Hajdú-Bihar megyei alelnöke. 1998 és 2002 között a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagja, annak gazdasági és vagyongazdálkodási bizottságának elnöke. A 2002-es országgyűlési választáson pártja Hajdú-Bihar megyei listájáról szerzett mandátumot. 2004-ben a Fidesz listájáról jutott be az Európai Parlamentbe, emiatt lemondott országgyűlési képviselői posztjáról. A költségvetés-ellenőrzési, a költségvetési és a regionális fejlesztési bizottság tagja volt. Hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el 2006. július 15-én. Mandátumát De Blasio Antonio vette át. Családja Két gyermeke született. Az özvegye építész-tervező. 197 Arete A 197 Arete a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1879. május 21-én. Hans Schwartz Hans Schwartz (1913. március 1. – 1991. május 31.) világbajnoki bronzérmes német labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban 1931 és 1944 között a Victoria Hamburg csapatában szerepelt. A válogatottban 1934-ben két alkalommal szerepelt a német válogatottban. Részt vett az 1934-es olaszországi világbajnokságon, ahol bronzérmet szerzett a csapattal. Sikerei, díjai Világbajnokság bronzérmes: 1934, Olaszország Pelusium Pelusium fontos város volt a Nílus deltájának keleti részében, 30 kilométerre délkeletre fekszik Port Szaídtól, a modern kori kikötővárostól. Római tartományi fővárossá vált, majd katolikus érsekséggé. Utóbbi címmel a mai napig rendelkezik. Elhelyezkedés Pelusium a tengerpart és a Nílus-delta mocsarai között fekszik, körülbelül 4 kilométerre a tengertől. A kikötő homokkal töltődött fel már az i. e. első században, és a partvonal messze előrenyomult ókori helyzetéhez képest, így már az i. sz. harmadik században legalább 4 kilométerre volt a Földközi-tengertől. A szomszédos földek fő terméke a len volt, mely bőségesen termett és kitűnő minőségű volt. Pelusium korai sörtermeléséről is híres volt, a korban a főzetet pelúziai italnak is nevezték. Pelusium határerődítményként is szolgált, és a környéken hatalmas erőt képviselt. Egyiptomot a tengerről, illetve a Szíriából érkező támadásoktól volt hivatott megvédeni. Elhelyezkedéséből kifolyólag közvetlenül ki volt téve az Egyiptomot elfoglalni kívánó hódító seregeknek. Számtalanszor ostromolták meg, és fontos csaták zajlottak falai körül. Elnevezések Pelusium Alsó-Egyiptom legkeletibb nagyvárosa volt, a Nílus legkeletibb ága, az Ostium Pelusiacum mentén feküdt, innen származik a neve. A várost Sena és Per-Amun néven is ismerték, �������� kopt nyelven Ámon napisten templomát jelenti. Stazione di Firenze Campo di Marte Stazione di Firenze Campo di Marte vasútállomás Olaszországban, Firenze Campo di Marte negyedében. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Firenze–Róma-vasútvonal Firenze–Faenza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Firenze Rovezzano Stazione di Firenze Santa Maria Novella Stazione delle Cure Kapljuv Kapljuv falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Cetingradhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 43 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik. Története A településnek 1857-ben 229, 1910-ben 216 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 31 lakosa volt. Sterk Károly Sterk Károly (Csákvár, 1881. szeptember 19. – Budapest, 1946. december 10.) magyar sakkozó, sakkolimpikon, nemhivatalos sakkolimpiákon arany és ezüstérmes, magyar bajnoki ezüst és bronzérmes. Sírja a Kozma utcai temetőben található. Sakkpályafutása Játékereje A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2568 volt 1913. júliusban, amellyel akkor 30. volt a világranglistán. Ez volt egyben a legelőkelőbb helyezése is a világranglistán, amelyet 1913. július és szeptember között tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített teljesítményértéke 2678 volt, amelyet 1912-ben a Pöstyénfürdőn rendezett nemzetközi versenyen ért el. Olimpiai szereplései Két nemhivatalos és egy hivatalos sakkolimpián 26 partit játszott magyar színekben és 13,5 pontot szerzett. Összesen csapatban 1 arany és 1 ezüstérmet nyert a magyar csapattal. Olimpiai eredményeinek emlékét a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű is őrzi Pakson. Kiemelkedő versenyeredményei 2-4. helyezés: Budapest (1909) 3-5. helyezés: Magyar bajnokság Budapest (1911) 1. helyezés: Budapesti Sakk Kör versenye (1911) 9-11. helyezés: Pöstyénfürdő (1912) – 2678-as teljesítményértékkel megosztott 2. helyezés: Magyar bajnokság, Debrecen (1913) 2-3. helyezés: Budapest (1917) 3. helyezés: Budapest (1924) 3-4. helyezés: Párizs (1924) megosztott 1. helyezés Budapest (1925) 1. helyezés: Budapest (1926) 3-4. helyezés: London, (1927) 1. helyezés: Budapest (1930) 1-3. helyezés: Budapest (1930) 2. helyezés: Magyar bajnokság, Budapest (1931) Jegyzetek Csákvár város hivatalos honlapja (magyar nyelven). Csákvár város. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) Abban az időben ez a mai nemzetközi nagymesternek felelt meg A legmagasabb számított Élő-értéke 1913. júliusban Chessmetric Player Profile: Károly Sterk (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) A legjobb helyezése a világranglistán 1913 július és szeptember között Chessmetric Player Profile: Károly Sterk (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) Sterk Károly (1881-1946) (magyar nyelven). Öröklét.hu. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) MEN’S CHESS OLYMPIADS. OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) UNOFFICIAL CHESS OLYMPIADS. OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) OlimpBase: Sakkolimpia, Párizs, 1924, Magyarország OlimpBase: Sakkolimpia Budapest, 1926, Magyarország OlimpBase: 4. SakkOlimpia Prága, 1931, Magyarország 1. tartalék A világ első Sakkolimpiai Emlékmű avatása Pakson. Paks.net. (Hozzáférés: 2014. június 29.) Forrás Litmanowicz, Władysław & Giżycki, Jerzy (1986, 1987). Szachy od A do Z. Wydawnictwo Sport i Turystyka Warszawa. ISBN 83-217-2481-7 (1. A-M), ISBN 83-217-2745-X (2. N-Z) Jeremy Gaige: Name Index to Chess Turnament Crosstables (angol nyelven). Anders Thulin, Malmö (elektronikus kiadás). (Hozzáférés: 2014. június 29.) – 262- oldal, a versenyeredmények egy része Event Details: Károly Sterk (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.) – a versenyeredmények egy része, valamint a teljesítményérték (performance) adatok OlimpBase Barcza, Gedeon, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 3.. Sport, 195–196. o. (1989). ISBN 963 253 321 6 Barcza Gedeon , Bilek István : Magyar Sakktörténet 4. kötet, Sport, Budapest, 1989. helytelen ISBN kód : 963 09 3849 X Di Felice: Chess Results, 1901-1920, 317. oldal Gaige: Chess Personalia, 407. oldal Egy éj Velencében Egy éj Velencében (németül Eine Nacht in Venedig) ifj. Johann Strauss operettje három felvonásban. Szövegkönyvét Camillo Walzel és Richard Genée írta. Ősbemutatójára 1883. október 3-án került sor a berlini Neues Friedrich-Wilhelm-Städtischesban. Cselekmény Helyszín: Velence Idő: 18. század közepén Első felvonás Helyszín: Egy Canal Grande melletti tér Második felvonás Helyszín: Guido herceg palotájában Harmadik felvonás Helyszín: Szent Márk téren Megfilmesítések Egy éj Velencében rendezte: Cziffra Géza , (fekete-fehér magyar vígjáték, 1934) Eine Nacht in Venedig rendezte: Paul Verhoeven, (német vígjáték, 1941/42) Eine Nacht in Venedig (Komm in die Gondel) rendezte: Georg Wildhagen, (színes osztrák vígjáték, 1953) Lexington (Virginia) Lexington független, megyei jogú város az USA Virginia államában. Lakosainak száma 7170 fő (2013. július 1.). Lexington Rockbridge megye községgel határos. Népesség A település népességének változása: Erinnüszök Az Erinnüszök a bosszúállás véres istennői a görög mitológiában. A legenda szerint amikor Kronosz megfosztotta apját, Uranoszt férfiasságától, az ég vére a földre hullott, és így az apagyilkosság véréből születtek meg az Erinnüszök. Így Gaia és Uranosz gyermekei. A három nőnek kígyók voltak hajuk helyén, kutyafejük, denevérszárnyuk volt és fekete testük. Az alvilágban lakó Aléktó, Tisziphoné és Megaira, azaz az Erinnüszök meghallgatták a halandók panaszait és a kirívó bűnösöket halálra üldözték, és rézszögekkel kivert korbácsaikkal kíméletlenül és kegyelmet nem ismerve őrjítették meg áldozataikat, akik általában a Tartaroszba jutottak. Az ókori világban annyira rettegtek tőlük, hogy már nevük puszta kiejtése is bajt hozhatott, így gyakran nevezték őket Eumeniszeknek, azaz Nyájasoknak. Születésükből fakadóan az Erinnüszök leginkább azokat üldözték, akik apagyilkosságot követtek el, vagy családjuk egy tagját ölték meg. Így került az üldözöttek közé Oresztész is, aki anyját ölte meg, és az Erinnüszök vadásztak rá. Azonban a mükénéi királyfi szenvedését sokan igazságtalannak tartották, így tárgyalásra hívták a véres kísérteteket Athénba. Athén az Erinnüszök legkedvesebb városa volt, ezért tartották itt a tárgyalást, ugyanis a város úgy tisztelte a három démont, mint Athén kegyes, segítő istennőit. Az Areiosz Pagosz előtt az Erinnüszök képviselték a vádat Oresztész ügyében. A tárgyalás végén, miután vitába keveredtek az Oresztész mellett felszólaló Pallasz Athénével és Apollónnal, belátták tévedésüket. Mindezek után lettek a törvényesség őrei, az Eumeniszek (jóindulatúak). Innen ered a görög természetfilozófiában az a felfogás, hogy az Erinnüszök „az igazság érvényesítői”, mivel engedélyük nélkül „még a Nap sem lépi túl mértékét”. Római megfelelőik a Fúriák voltak. Vadászat a Vörös Októberre (regény) A Vadászat a Vörös Októberre Tom Clancy 1984-ben megjelent első regénye. A történet Marko Alekszandrovics Rámiusznak, egy szovjet tengeralattjáró kapitányának és John Patrick "Jack" Ryan-nek, a CIA elemzőjének összefonódó kalandjait mutatja be. A történet a Jack Ryan életét érintő 12 részes regénysorozat részét képezi. Megjelenését tekintve a sorozat első kötete, a történeti sorrendben a negyedik. A regényt sokszor említik példaként, mint a techno-thriller – a thriller és a sci-fi alkotta új műfaj – első igazi képviselőjét, amelyben különleges hangsúlyt kapnak a hadsereg és a hírszerzés műszaki és operatív tevékenységei. A fikciót a nagyszámú valósághű elem, apró részlet teszi hitelessé. Még Rámiusz személye is a valóságból merítettnek nevezhető, hiszen számos katonatiszt menekült az Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Filmadaptáció John McTiernan filmesítette meg 1990-ben. A Ferencvárosi TC 1918–1919-es szezonja A Ferencvárosi TC 1918–1919-es szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is a 16. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 20. évfordulója. 2010-es Australian Open A 2010-es Australian Open az év első Grand Slam-tornája, az Australian Open 98. kiadása volt. 2010. január 18. és január 31. között rendezték meg Melbourne-ben. A férfiaknál a címvédő spanyol Rafael Nadal a negyeddöntőben esett ki. A döntőt végül Andy Murray és Roger Federer vívta, mely utóbbi játékos győzelmével ért véget. A női címvédő amerikai Serena Williams megvédte bajnoki címét, miután a döntőben három szettes mérkőzésen legyőzte a belga Justine Henint. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a címvédő amerikai páros megvédte a címét. Férfiaknál a Bryan ikrek, Bob Bryan és Mike Bryan győzött, még a női mezőnyben a Williams nővérek, Serena Williams és Venus Williams arattak sikert. Döntők Férfi egyes Roger Federer – Andy Murray 6–3, 6–4, 7–6(11) Női egyes Serena Williams – Justine Henin 6–4, 3–6, 6–2 Férfi páros Bob Bryan / Mike Bryan – Daniel Nestor / Nenad Zimonjić 6–3, 6–7(5), 6–3 Női páros Serena Williams / Venus Williams – Cara Black / Liezel Huber 6–4, 6–3 Vegyes páros Cara Black / Lijendar Pedzs – Jekatyerina Makarova / Jaroslav Levinský 7–5, 6–3 Juniorok Fiú egyéni Tiago Fernandes – Sean Berman, 7–5, 6–3 Lány egyéni Karolína Plíšková – Laura Robson, 6–1, 7–6(5) Fiú páros Justin Eleveld / Jannick Lupescu – Kevin Krawietz / Dominik Schulz, 6–4, 6–4 Lány páros Jana Čepelová / Chantal Škamlová – Babos Tímea / Gabriela Dabrowski, 7–6(1), 6–2 Jazz+Az A Jazz+Az egy magyar könnyűzenei együttes volt az 1990-es évek végén. Története A formációt Geszti Péter ötlete hozta létre. Az 1997-es A miniszter félrelép és az 1998-ban forgatott, majd 1999-ben bemutatott Kalózok című magyar filmekhez kellett zenét alkotni. (Előbbihez csupán egy dalt, míg az utóbbihoz a teljes anyagot.) Dés Lászlót kérte fel zeneszerzőnek, akivel már 1996-ban együtt dolgozott A Dzsungel könyve című musicalen. Geszti írta a szövegeket a rapbetétekkel átszőtt, fülbemászó dallamvilágú, ám igényes hangszerelésű zeneszámokhoz. Vokalistának három fiatal és tehetséges énekesnőt kért fel, Kozma Orsolyát, Váczi Esztert és Behumi Dorottyát. A filmzene hamarabb jelent meg és népszerűbb lett, mint maga a film, amihez készült. Az első kiadott lemezt 1999-ben egy vagányabb, funkysabb album és egy remixlemez követte, majd 2000-ben egy búcsúkoncerttel feloszlott az együttes. Mindhárom énekesnő saját zenekart alapított. Kiadott lemezek Albumok Kalózok (filmzene - 1998) Egynek jó (1999) ( Arany Zsiráf díj 2000 ) Ez meg mi?! (2000) DVD Koncert + Story DVD (2003) Eritrea a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Eritrea az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Eritrea első alkalommal vett részt az olimpiai játékokon. Atlétika Férfi Női Timár Ila Timár Ila; Ilona (Debrecen, 1900. szeptember 25. – 1991) színésznő. Életútja Timár István osztrák-magyar fiókbankhivatali eljáró és Móritz (Móricz) Róza leányaként született. Kereskedelmi érettségit tett és az Országos Színészegyesület iskoláját abszolválta 1922-ben. Mint diáklány nagy sikerrel lépett fel Mariházy társulatánál, a Csárdáskirálynő Stázi szerepében. Már mint növendék tagja volt a Városi Színháznak és itt a Búcsúkeringő egyik előadásán tűnt fel. Kellemes, lágyan csengő hangja, megjelenése, az ismert primadonnák közé emelte. Többször volt Sebestyén Gézánál (Miskolc), Palágyi Lajosnál (Szeged), de a leghuzamosabb időt Kardoss Géza társulatánál töltötte, Debrecenben (1922-1933). 1926. szeptember 23-án Szolnokon feleségül ment a nála 12 évvel idősebb Terényi Gedeon Miklós magánhivatalnokhoz. 1929 szeptemberben a Belvárosi Színházban hosszabb ideig vendégszerepelt a Nászéjszaka című operettben, sikerrel. Játszott Kecskeméten is. az 1940-es évektől csak vendégszereplőként tűnt fel. Fontosabb szerepei Chochotte (O. Straus: Búcsúkeringő) Leonora (Verdi: A trubadúr) Gilda (Verdi: Rigoletto) Gara Mária (Hunyadi László) Antónia (Hoffmann meséi) Kapolcsi Pokol-lik A Kapolcsi Pokol-lik egy megkülönböztetetten védett, bazaltban kialakult barlang. A barlangban talált cseréptöredékek közül a legidősebbek késő bronzkori darabok. A barlang legalább 3000 éve ismert hely. Az első írásos megemlékezés 1610-ből származik, mely Thurzó György barlanglátogatásáról számol be. Leírása Kapolcs határában, a Bondoró-hegy délkeleti sziklaperemében nyílik. A barlang 4,5 méter magas és 3,5 méter széles háromszögformájú száját a fokozatosan alacsonyodó, 24 méter hosszú főág követi. A főág mennyezetén mindvégig jól látható az a törés, amely mentén a barlang bal oldali falát alkotó kőzetkaréj elvált és megbillenve lejjebb csúszott. A mennyezeti törés a barlang közepe táján Y-szerűen elágazik és ennek megfelelően maga a barlang főága is egy hosszabb előre folytatódó és egy rövidebb bal oldali elágazást mutat. A barlang hossza 56,8 méter. Előfordul az irodalmában Bondoró-barlang, Kapolcsi-bazaltbarlang, kapolcsi Pokol-lik (Kordos 1984), Kapolcsi Pokollik (Bertalan 1938), Kapolcsi sziklaüreg (Kordos 1984), Kapolczi-Ördöglyuk-barlang (Gazdag 1990), Pokol-lik és Pokol-lyuk néven is. Kialakulása A barlang teljes egészében bazaltban alakult ki. Az egykori vulkáni tevékenység középső fázisában nagy tömegű, de vékonyabb, 20–30 méteres, közel vízszintes lávalepény borította be a pannonkori homokkőfelszínre már korábban kiszórt vulkáni hamuréteget. A bazaltlepény maradványa alkotja a Bondoró csúcsrégióját körbefogó, alacsonyabb fennsíkszerű részét. Az évmilliók óta tartó lepusztulás során a bazaltlepény pereméből egyre több rész töredezik le. A letöredezés bizonyos esetekben hatalmas, egyben maradó karéjok formájában történik. Egy ilyen nagyobb peremdarab leválása és részbeni megcsúszása alakította ki a Kapolcsi Pokol-likat. Az így kialakult barlangok, a vulkáni kőzetben, posztgenetikusan keletkezett barlangok közül, a peremmel párhuzamos törés mentén, tektonikusan képződött, tömegmozgásos barlangok. Története A barlang széles bejáratú, tágas belsejű, benne iható víz fakad, így szinte természetes, hogy a történelmi idők kezdetétől ismert üreg. Vízszerző helynek, menedéknek és talán vadásztanyának is használták. A legújabb kori cseréptöredékek és a helyiek elbeszélése is mutatja, hogy megbecsült vízvételi helynek számított és számít még ma is. Oláh János a barlangról szóló leírásában említette, hogy a török háború idején Kapolcs egész lakossága itt talált menedéket. Természetesen a falu lakossága akkor jóval kevesebb volt. 1939-ben Bertalan Károly feltérképezte és kutatott benne régészeti leletek után. A barlang főágában Bertalan Károly egy 1,4 méter mély ásatási próbagödröt mélyített, de őslénytani és régészeti leletek nem kerültek elő. Az 1950-ben megjelent „Bakony útikalauz”ban le van írva. 1986-ban a főág és a mellékágba vezető átbújó felszínén Eszterhás Istvánék 79 darab cseréptöredéket találtak. A cserépdarabok első rátekintésre három korba csoportosíthatók voltak. A részletes vizsgálatuk nem történt meg, mert a székesfehérvári István Király Múzeumban elvesztek. A legrégebbi darabok késő bronzkorinak tűntek, ezek nem korongozott és korongozott, vastagfalú, fekete cserépdarabok voltak. Kora középkori, máztalan, vörös, korongozott darabok voltak még a leletegyüttesben. A legfiatalabbak a részben mázas, részben máztalan, valamint a festett edények és korsók darabjai. 1987-ben Eszterhás István tanulmányozta részletesen a barlangot. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A FIR feldolgozását Szentes György készítette. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Vasutas stadion (Szeged) A Vasutas-stadion (szintén gyakran használt nevén SZVSE Stadion) egy szegedi sportlétesítmény. A stadion igen frekventált helyen, a Budapest felé vezető Kossuth Lajos sugárút és a Vásárhelyi Pál utca kereszteződésében épült 1936-ban. A létesítmény kifejezetten jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, két városi villamosvonal, több helyi és helyközi buszjárat is érinti, illetve közvetlen közelében található Szeged-Rókus pályaudvar is. Az SZVSE-pálya bonyolult tulajdoni viszonyokkal bír. A létesítmény eredeti tulajdonosa az SZVSE-nek otthont adó nagyvállalat, a MÁV volt, amelyről a rendszerváltás idején a stadion telkét leválasztották és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésébe került. A KVI 1997-ben a területet 15 évi elidegenítési tilalommal megterhelve az SZVSE tulajdonába adta, az elidegenítés tilalma 2012-ben járt le. Nem kerültek ugyanakkor az SZVSE-hez a területen található építmények; a sportcsarnokok, lelátók továbbra is a vasúttársaság tulajdonában álltak. Az SZVSE stadionját az 1930-as években építették, helyét korábban a Búvár-tó egy szeglete töltötte ki. A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket. Hosszú kihagyás után az 1984-85-ös szezonban szerepelt újból élvonalbeli csapat a stadionban, a SZEOL AK hazai stadionjaként szerepelt, amíg saját létesítményét felújították. 2007-ben az egyesület bejelentette, hogy megválna a stadiontól, a létesítmény helyén pedig egy másik labdarúgó stadiont, vagy nem sportcélú létesítményt építenének. Alig néhány héttel később a SZVSE közgyűlése meg is kezdte az egyezkedést a SZEVIÉP-pel. A SZVSE és a SZEVIÉP tulajdonában álló pálya cseréjére alapozott üzleti konstrukció nem valósult meg, a létesítmény pedig lényegi változtatás nélkül megmaradt. A következő években már maga a SZVSE csapata sem itt játszotta mérkőzéseit, a stadion pedig igen lepusztult állapotba került, igaz még így is Szeged legjobb állapotú nagy sportlétesítménye maradt. A Szeged 2011 focicsapatának megalapítása után itt kezdte játszani NB2-es hazai mérkőzéseit, így a pálya újból rendszeres használatba került. A stadiont közösségi összefogással az MLSZ által megkívánt állapotba hozták, a mérkőzések alkalmával nagyobb számú nézőt vonzott. 2012-ben a SZVSE saját, megyei első osztályú csapata is visszatért a stadionba, amely így egy rövidke szezonra két egyesület otthona lett. 2013 nyarán ebben a stadionban zajlott le a szegedi labdarúgás sokadik bukását eredményező osztályozó mérkőzés: a Kisvárda elleni meccset a szegedi szurkólók agresszív magatartása miatt többször is meg kellett szakítani; a vereség után a Szeged 2011 vezetése bejelentette, hogy a harmadosztályba kiesett csapat elköltözik a városból. A stadion fő lelátója a pálya délnyugati, Pulz utcára néző oldalán foglal helyet. A fő lelátó fedett, rajta 2000 ülőhely található. A pálya északkeleti oldalán egy töltésre épített kisebb méretű lelátórész foglal helyet, amelynek műszaki állapota igen leromlott, az itt zajló NB2-es mérkőzések idejére a szegedi csapat szurkolói tették nézők fogadására alkalmassá. A két elkülönült lelátórésznek nincs pontos ülőhelyszáma, a stadion becsült befogadóképessége 5000 fő körüli. A labdarúgó pályát salakos futópálya veszi körbe, a sportteret pedig minden oldalon kerítés választja el a nézőtértől. 9256 Tsukamoto A 9256 Tsukamoto (ideiglenes jelöléssel 1324 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Sibrik-vár A Sibrik-vár vagy inkább Sibrik-kastély egy kastély a Szombathelyhez közeli Bozsokon. Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány családok történetével. A Sibrik vár rövid története A Szombathelytől nem messze fekvő bozsoki Sibrik vára valószínűleg Mátyás király vadászkastélyának épült, az 1470-es években, állítólag ő maga adományozta a várat a névadó Sibrik családnak. A kastély helyén feltételezések szerint már a 15. században létezett épület. A középkori magra folyamatosan épült rá a 16.-18. század között a késő reneszánsz típusú, egyemeletes várkastély. Négyzetes udvarát déli és nyugati oldalán épület határolja, másik két oldalán magas védőfal veszi körül. Északkeleten egy sokszögű saroktorony áll. Homlokzatépítése nemesen egyszerű. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves tornáccal kialakított. Az eredetileg szabályos alaprajzú, négy tornyos zsindelytetejű vizes árkos, árkádos udvarú várat a 16. –17. században bővítették ki, a 15. századi udvarházat építették tovább emeletesre. Ez 1611-ben történhetett, a bejárat felett található címeres kő alapján. A Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazó kettős címer látható 1614-es évszámmal. A szarvaskendi és óvári Sibrik család kapcsolata Bozsokkal 1906. augusztus 31-én ért véget, amikor is Sibrik Kálmán, az akkori tulajdonos a kastélyt és a birtokot verebi Végh Gyulának és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek adta el, 52 000 koronáért. Dr. Végh Gyula művészeti író, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója volt. A kastélyt feleségével rendbe hozatták, bővítették, a park felőli részen az emelethez teraszt, és ehhez feljárót építettek. A belső berendezés is egyre tökéletesebbé és gazdagabbá vált az évek folyamán. A bútorok zöme külföldről, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából és Kínából származott. Bozsok új tudós földesurának ugyan másutt is voltak birtokai, a kastély azonban e faluhoz kötötte, s a harmincas évektől ez lett állandó lakhelye. A fővárosból ide költöztette értékes könyveit és műtárgyait is. Dr. Végh Gyula tudós volta, szakállas ábrázata, zárkózott magatartása miatt nem volt népszerű ember Bozsokon, a tragédiája mégis megrendítette a falu lakóit. A pártállam idején ugyanis neki is, mint minden földbirtokosnak, a feleségének pedig arisztokrata származása miatt, sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt részük. Végül is a kilakoltatás elől a halálba menekült, önkezével vetett véget életének. A várat Vas megye támogatásával, Sedlmayr János építész tervei alapján, az 1959–1960-as évben építtette újjá az OMF. Jelenleg a várban panzió üzemel étteremmel, de turisták is megtekinthetik a kastélyt. 1984-ben a kastélyban forgatták a Különös házasság című magyar filmet. A kastélypark A kastélypark Végh Gyula feleségének Wimpfenn Mária grófnő az érdeme, amit a kastély megvételekor alakítottak ki. A kastély előtti várárkot rendezték, partjait kiegyengették, pázsittal borították be. A kert fáit megnyesték, megtisztították és megfiatalították. A házfal mellé mindenütt felfutókat ültettek, borostyánt, futórózsát és lila akácot, amelyeket aztán a későbbiekben gyakran festett le Végh Gyula. Gyulay Ignác Marosnémeti és nádaskai gróf Gyulay Ignác (Ignatius Graf Gyulay von Maros-Németh und Nádaska) (Nagyszeben, 1763. szeptember 11. – Bécs, 1831. november 11.), magyar gróf, a Habsburg birodalmi haderő tisztje, császári-királyi tábornagy, a napóleoni háborúk hadvezére, 1806–1831-ig horvát–szlavón bán, 1830–31-ig a bécsi Udvari Haditanács elnöke. Élete Katonai pályájának kezdetei Marosnémeti és Nádaskai gróf Gyulay (Gyulai) Ignác Gyulay Sámuel császári-királyi altábornagynak legidősebb fia volt. Katonai pályáját 1781-ben kezdte apja gyalogezredében, mint hadapród (kadét). 1789-ben őrnagyi kinevezést kapott a 2. báni határőr-gyalogezredben. 1789–90-ben részt vett II. József császár törökellenes hadjáratában. Helytállása nyomán alezredessé léptették elő, és egy szabadcsapat (Freikorps Gyulay) parancsnokságával bízták meg. Különösen kitüntette magát július 20-án, amikor Walisch tábornok csapatai rohammal bevették a horvátországi Cetin várát (Cetingrad mellett). A napóleoni háborúkban A francia forradalom elleni első koalíciós háborúban Wurmser tábornok alatt szolgált. 1793. október 13-án jelentős szerepe volt az osztrák birodalmi csapatok bienwaldi győzelmében. Helytállásáért megkapta a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) lovagkeresztjét. 1796-ban Svábföld és a Württembergi Hercegség határán, az allgäui Memmingen mellett 1200 emberével nyolc órán át sikerrel védelmezte állásait 6000 francia katona támadásai ellen, és 1796 novemberében kitüntette magát a Rajnánál, a kehli francia hídfő ostromában. 1796 végén ezredessé lépett elő, és kinevezték a 31. „Benyovszky” gyalogezred vezénylő parancsnokává. 1797. május 16-án vezérőrnagyi rangot kapott. A második koalíciós háború kezdetén Gyulay vezérőrnagy dandárparancsnokként szolgált Károly főherceg tábornagy svábföldön felvonuló hadseregében, és részt vett az 1799. március 21-ei ostrachi és a március 25-ei stockachi csatákban. Az 1800. május 5-ei messkirchi vereség után Gyulay dandárja fedezte az osztrák haderő visszavonását a Duna mögé. 1800. október 11-én II. Ferenc német-római császár a Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjét adományozta neki, és október 29-én altábornaggyá nevezte ki. A lunéville-i béke szerződés után, 1801. február 9-én Gyulay vezérőrnagyot nevezték ki a pesti hadosztály parancsnokává. Ugyanebben az évben a 60. gyalogezred tulajdonosa lett, 1805-ben pedig v. b. t. t. (valóságos belső titkos tanácsos). 1806. április 18-án I. Ferenc császár horvát–szlavón bánná nevezte ki, ezzel Magyar Királyság főkapitánya, továbbá Horvátország, Dalmácia und Szlavónia császári helytartója lett, e minőségében két bánáti gyalogezred tulajdonosává vált. (A horvát-szlavón báni tisztséget haláláig, 1831. november 11-éig betöltötte). 1809-ben, az ötödik koalíciós háborúban kinevezték a belső-ausztriai IX. hadtest parancsnokának, János főherceg belső-ausztriai hadseregében. (A VIII. hadtest parancsnoka Gyulay öccse, Gyulay Albert altábornagy volt). A május 7–8-án elszenvedett piavei csatavesztés nyomán a főherceg a belső-ausztriai hadsereget kétfelé osztotta. Gyulay Ignác altábornagyot, aki egyben a horvát-szlavón báni méltóságot is viselte, a IX. hadteste egy részével Laibach (Ljubljana) és Agram (Zágráb) felé indította, és kinevezte az ottani erők főparancsnokának. Feladata az volt, hogy a horvát népfelkelőkkel megerősítve védelmezze meg Krajnát (a mai Szlovéniát) és Horvátországot Marmont marsall (1774–1852), a dalmáciai francia helytartó és Broussier tábornok (1766–1814) csapataival szemben. Dalmáciából azonban nem sikerült kiűznie a franciákat. A háború lezárulása után, 1809–1813 között ismét Horvátország és Szlavónia helytartójaként működött. 1813 őszén, amikor Ausztria a hatodik koalícióhoz csatlakozva ismét hadba lépett Napóleon ellen, Gyulayt táborszernaggyá nevezték ki, és egy hadtest parancsnokságával bízták meg Schwarzenberg herceg tábornagy főhadparancsok hadseregében. 1803. augusztus 26–27-én a drezdai csatában ő irányította Schwarzenberg csehországi hadseregének balszárnyát (három hadosztály, 31 962 ember, 56 löveg). Október 16–19. között a lipcsei Népek Csatájában Gyulay hadteste összekötőként működött Blücher porosz tábornagy sziléziai hadserege és Schwarzenberg herceg osztrák főereje között. Feladata a sziléziai hadsereggel való kapcsolat biztosítása, és a franciák figyelmének elvonása volt a koalíciós főerők Lindenau felé irányuló támadásáról. A döntő győzelmeket a Franciaország elleni hadjárat követte. Gyulay kitüntette magát az 1814. február 1-jei La Rothiére-i csatában, helytállásáért elnyerte a Lipót-rend nagykeresztjét. Hadtestével részt vett a Arcis-sur-Aube-nál és Fére-Champenoise-nál vívott csatákban, végül a Párizs előtt vívott csatában, 1814. március 30-án. Napóleonnak az Elba szigetéről történt visszatérését követő harcokban (a „száz nap” során) Gyulay nem vett részt, csapataival Ausztria területén állomásozott. A bécsi kongresszus után 1816-tól ismét Horvátország és Szlavónia helytartójaként működött. Udvari titkos tanácsosi és kamarási rangot kapott. 1824-ben kinevezték a csehországi csapatok vezénylő tábornokává, 1829-ben az Alsó- és Felső-Ausztriában állomásozó csapatok vezénylő tábornoka lett. Pályafutásának csúcsán, 1830-ban tábornaggyá léptették elő, megkapta az Aranygyapjas rendet. Október 7-én kinevezték a bécsi Császári-királyi Udvari Haditanács (K.k. Hofkriegsrath) elnökévé, Friedrich von Hohenzollern-Hechingen herceg altábornagy (1757–1844) helyére. 1831-ben I. Ferenc, mint magyar király és a Szent István-rend nagymestere, felvette Gyulayt a rend tagjai közé. A magas méltóságot és a kitüntető címeket a tábornagy csak egy évig élvezhette. Marosnémeti és Nádaskai gróf Gyulay Ignác császári-királyi tábornagy 68 éves korában, 1831. november 11-én Bécsben elhunyt. A bécsi Haditanács elnöki székében Ignaz von Hardegg gróf (1830–1831) követte. Gyermekei, utódai Gyulay Ignác tábornok Julia von Edelsheim bárónőt vette feleségül. Egyetlen gyermekük született, marosnémeti és nádaskai gróf Gyulay Ferenc József császári-királyi táborszernagy (1798–1868), aki az 1859-es szárd háborúban a császári csapatok főparancsnoka volt. Csapatai 1859. június 4-én a magentai csatában és június 24-én a solferinói ütközetben súlyos vereséget szenvedtek a III. Napóleon császár és Mac-Mahon tábornagy által irányított francia és szárd–piemonti haderőktől. Gyulay Ferenc Józsefnek nem született gyermeke, ezért 1866-ban örökbe fogadta unokaöccsét, Leopold Wilhelm von Edelsheim bárót (1826–1893), aki ezután Edelsheim-Gyulai Lipót Vilmos néven bárói, majd grófi címet kapott. Az ő egyik dédunokája, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő 1940-ben Horthy István repülőtiszthez (1904–1942), Horthy Miklós kormányzó fiához, a Magyar Királyság kormányzóhelyetteséhez ment feleségül. Munkái Hauptquartier Graz den 3. Julius 1809. Die Armee unseres besten Monarchen ist wieder in eure Stadt gerückt... (Proclamatio, 4rét 1 lap) Sermo dni comitis Ign. Gyulay de Maros Németh, et Nádaska, regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae bani etc., occasione celebratae 22. Aug. 1825. Generalis praefatorum regnorum congregationis pronunciatus. Zagrabiae Sermo exc. ac ill. dni... dum dnum comitem Carolum Erdődy de Monyorokerek... in officium ac dignitatem supremi ac perp. comitis incl. comitatus Varasdinensis, qua commissarius regius 20. Sept. 1827. Varasdini solenni ritu installaret, pronunciatus. Zagrabiae Sermo, occasione comitis Antonii Cziraky, in officium supremi comitis incl. cottus. Albensis installationis 26. Sept. 1827. (4rét 23 lap, kéziratban a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában) .nl A .nl Hollandia internetes legfelső szintű tartomány kódja. A résztvevők hálózatán keresztül lehet regisztrálni. A domain irányítását 1986-ban Piet Beertemanak adták, a Nemzeti Matematikai és Számítástechnikai Kutatóközpontnál. 1996. január 31. óta a Stichting Internet Domeinregistratie Nederland kezeli a tartományt. Ugyanezen év április 30. óta fizetni kell minden regisztrált cím után. Az első regisztrálók egyetemek és kutatóintézetek voltak, például a Philips kutatórészlege. Magánszemélyek 2003 óta regisztrálhatnak másodszintű domaint. A harmadik szintű cím regisztrálása már 2000-től lehetséges volt. Az ilyen címeknek janjansen.123.nl alakjuk volt. Az ilyen címeket a SIDIN valószínűleg megszünteti, mivel 500 ilyen van a több mint 2 millió regisztrált magánhonlap között. A .nl domainek 70%-át üzleti cégek birtokolják. A SIDIN felmérése szerint a domaincímeknek legalább 62%-án található weblap. Pontevedra CF A Pontevedra CF, teljes nevén Pontevedra Club de Fútbol egy spanyol labdarúgócsapat. A klubot 1941-ben alapították, jelenleg a harmadosztályban szerepel, korábban azonban többször is játszott az első osztályban. A klub stadionja az Estadio Municipal de Pasarón, amely jelenleg 7 500 néző befogadására alkalmas, azonban a közeli tervek között egy bővítés is szerepel. Története A klubot 1941-ben alapították két klub, az Eiriña és az Alfonso CF egyesítésével. Az újonnan megalakuló klub első elnöke Fernando Ponte Conde volt. Az első osztályba először az 1963-64-es szezonban jutott fel. Ekkor még nem tudott megragadni a legmagasabb osztályban, azonban egy év után visszajutott, és itt szerepelt még öt éven keresztül. Ezt követően elég gyorsan visszaesett, három év múlva már csak a harmadosztályban szerepelt. Később is itt játszott legtöbbször. 2007-ben a klub formája az erre vonatkozó spanyol törvények értelmében részvénytársaság lett. Formula–3 Európa-bajnokság A Formula–3 Európa-bajnokság egy együléses autóverseny-sorozat. Ebből a sorozatból került ki több későbbi Formula–1-es pilóta, az egyik legfontosabb utánpótlás széria. Megfelelő eredmények esetén a Formula–3-ból közvetlenül a Formula–1-be is be lehet kerülni, ahogy többek között Lance Strollnak is sikerült 2016-ban. A sorozat ezen a néven már létezett 1975 és 1984 között, ezt élesztette újjá a Nemzetközi Automobil Szövetség, felváltva a 2003 és 2012 között létező Formula–3 Euroseries bajnokságot. Műszaki adatok Motor : 2 literes, négysoros, felső vezérmúűtengelyes Sebességváltó : 6-fokozatú félautomata váltó Súly : 565 kg Teljesítmény : 240 lóerő Üzemanyag : Aral Ultimate ólmozatlan Üzemanyagtartály : 45 liter Tankolás : Üzemanyag-befecskendezés Aspiráció : Természetes szívómotor Szélesség : 1,845 mm Hossz : 4,351 mm Tengelytáv : 2800 mm 926 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek Évek: 921 – 922 – 923 – 924 – 925 – 926 – 927 – 928 – 929 – 930 – 931 Események A kalandozó magyarok Bajorországon és Svábföldön keresztül Elzász , Lotaringia és Gallia ellen vonulnak; ellenállás híján északon egészen a mai Belgium és Luxemburg területéig, nyugaton pedig az Atlanti-óceán partjáig jutnak. The Modern Lovers (album) Az 1976-os The Modern Lovers The Modern Lovers első nagylemeze. Bár csak 1976-ban jelent meg a dalokat 1972-ben rögzítették (a Hospitalt még 1971-ben). 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 381. helyre került. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. David Byron David Byron (David Garrick, Epping, 1947. január 29. – Reading, 1985. február 28.) angol énekes, dalszövegíró, zeneszerző aki a Uriah Heep hard rock együttes eredeti énekeseként vált ismertté. Pályafutását 1967-ben kezdte a Uriah Heep elődjének tekinthető Spice zenekarban. 1969-től 1976-ig volt a Uriah Heep tagja. Egyedi, operaszerű énekhangja az együttes egyik legfőbb ismertető jegye volt. Zenekari társai a „davotron” becenévvel illették, mellyel rendkívüli hangterjedelmére, hangszínváltó és vibrációs képességeire utaltak. A szólóalbumokat is készítő énekes 1985-ben egy epilepsziás roham következtében hunyt el. Életrajz Zenei pályafutását az 1967-ben alakult Spice formációban kezdte, amely tulajdonképpen a Uriah Heep elődjének tekinthető, mivel Byronon kívül Mick Box gitáros, Paul Newton basszusgitáros és Alex Napier dobos is a zenekar tagja volt. A Spice egyetlen kislemez kiadása után felvette a Uriah Heep nevet, zeneileg pedig egy karakteresebb hard rockos irány felé mozdult el. Első öt albumukkal a hard rock és a korabeli heavy metal alapjait fektették le, olyan kortársaikkal egyetemben, mint a Deep Purple vagy a Led Zeppelin. Az együttes lemezein nagy hangsúly helyeződött Byron balladisztikus. és misztikus dalszövegeire is. A kritikusok azonban gyakran illeték a zenekart negatív jelzőkkel, és sikereket is elsősorban Európában és Japánban arattak. Az 1973-ban megjelent Sweet Freedom albummal egy könnyedebb, billentyűgazdagabb hangzás felé fordultak el, mely tendencia a következő lemezeken is folytatódott. David Byron 1975-ben jelentette meg első szólóalbumát Take No Prisoners címmel, melyen Mick Box és Lee Kerslake is szerepelt. Az énekes koncertteljesítménye ekkorra már igen csak ingadozó volt, amely elsősorban alkoholfüggőségének volt köszönhető. Byron a Uriah Heepben történt nehézségek (haláleset, jogdíj viták, belső feszültségek) hatására próbálta alkohollal enyhíteni fájdalmait. Egyre gyengébb koncertteljesítménye és kiszámíthatatlan viselkedése révén 1976 júliusában egy spanyolországi koncert után kirúgták a zenekarból. Helyére John Lawton került. Ezt követően 1977-ben felénekelte a brit Rough Diamond együttes azonos című debütáló lemezét, mely 1977-ben jelent meg. A zenekart egykori Humble Pie és Wings tagok hozták létre. 1978-ban adta ki második szólólemezét Baby Faced Killer címmel, mely az első szólóanyaga a Take No Prisoners hard rockos, Uriah Heepre hajazó stílusával szemben egy lazább, populárisabb alkotás lett. 1981-ben a Uriah Heep felkérte az énekest, hogy újra csatlakozzon hozzájuk, de Byron visszautasította az ajánlatot. Ehelyett Byron Band néven egy újabb szólóalbumot jelentetett meg On the Rocks címmel. Az album megjelenése után évekig nem hallatott magáról, majd 1985. február 28-án Readingben egy epilepsziás roham következtében az életét veszítette. A kialakult epilepsziáját nagymértékben befolyásolta alkoholfogyasztása. 2003-ban egy Lost and Found című albuma jelent meg, melynek felvételeit még 1980 és 82 között rögzítette. 2008-ban egy újabb kiadatlan dalokat tartalmazó albuma jelent meg That Was Only Yesterday - The Last EP címmel, melyet még 1984-ben készített el az énekes. Diszkográfia Szólóalbumok Take No Prisoners - 1975 Baby Faced Killer - 1978 That Was Only Yesterday - The Last EP - Felvételek: 1984, Megjelent: 2008 Byron Band On the Rocks - 1981 Lost and Found - Felvételek: 1980-82, Megjelent: 2003 Uriah Heep Very 'eavy... Very 'umble - 1970 Salisbury - 1971 Look at Yourself - 1971 Demons and Wizards - 1972 The Magician's Birthday - 1972 Uriah Heep Live - 1973 Sweet Freedom - 1973 Wonderworld - 1974 Return to Fantasy - 1975 High and Mighty - 1976 Live at Shepperton '74 - Felvételek: 1974, Megjelent: 1986 The Lansdowne Tapes - Felvételek: 1969-71, Megjelent: 1993 Rough Diamond Rough Diamond - 1977 Saint-Prix-lès-Arnay Saint-Prix-lès-Arnay település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 234 fő (2015). Saint-Prix-lès-Arnay Arnay-le-Duc, Maligny, Foissy és Magnien községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Emanuel Villa Emanuel Alejandro „Tito” Villa (Casilda, 1982. február 24. –) argentin labdarúgó, aki jelenleg a mexikói Querétaro csapatában játszik. 2015 óta a CONCACAF-bajnokok ligája sorozatban ő tartja az egy mérkőzésen szerzett gólok rekordját: szeptember 17-én a Querétaro színeiben 5-ször talált be a belizei Verdes FC hálójába. Pályafutása A kezdetek Villa a Club Atlético Huracán csapatában kezdte pályafutását 2001-ben. 2003-ban az Atlético Rafaela leigazolta, de a csapat rögtön kiesett az élvonalból, ezért a csatár csalódottságában távozott. Ezúttal a Rosario Centralhoz került, ahol két évet töltött el. 2006-ban a mexikói Atlas, 2007-ben pedig az UAG Tecos igazolta le. Derby County Villa 2008. január 4-én 2 millió font ellenében a Derby Countyhoz igazolt. Három és fél éves szerződést kötött a Kosokkal. A Wigan Athletic ellen mutatkozhatott be a Premier League-ben. 2008. február 2-án megszerezte első gólját is a Birmingham City ellen. Márciusban a Fulham elleni 2-2-es döntetlen során csapata mindkét találatát ő szerezte. Újra Mexikóban Az Európában töltött rövid időszak után visszatért Mexikóba, ahol a mexikóvárosi Cruz Azul játékosa lett, és az első szezonban, a 2009-es Aperturában fél év alatt mindjárt 19 gólt lőtt. Itt 2012-ig maradt, majd a szintén fővárosi Pumas, a monterreyi Tigres, végül a Querétaro következett, amellyel a 2015-ös Clausura szezonban bajnoki ezüstérmet is szerzett. Páli-Vadosfa megállóhely Páli-Vadosfa megállóhely egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Vadosfa településen, melyet a GYSEV üzemeltet. A vonatok csak akkor állnak meg a megállóhelyen, ha van le- vagy felszálló utas. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Vica megállóhely Magyarkeresztúr-Zsebeháza megállóhely Martin Jakubko Martin Jakubko (Szinyeújfalu, 1980. február 26. –) szlovák válogatott labdarúgó, jelenleg az MFK Ružomberok játékosa. Posztját tekintve csatár. A szlovák válogatott tagjaként részt vett a 2010-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Szlovák kupagyőztes (1): 2004–05 Lébény Lébény (németül: Leiden) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Fekvése Lébény a Hanság, a Rábaköz és a Mosoni-síkság határán fekszik, Győrtől (északnyugatra) 26 kilométerre, Mosonmagyaróvártól (délkeletre) 19 km-re, az 1-es út, az M1-es autópálya és a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal mellett. Története Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során. Amikor időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár, meghódította Pannóniát, a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. A rómaiakat felváltó hunok után gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9. –10. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely, nem is jelentéktelen település volt. A középkorban már 1208-ban említették a települést, nevét akkor már Libin-nek írták. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, amelynek kőboltozata beomlott. A romos templomot, és monostort a bencések elhagyták és biztonságos helyet keresve a győrszentmártoni apátságba vonultak. 1631-ben egy végrendeletnek köszönhetően a templom, a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületeteket. 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, amelyet újra a jezsuiták újítottak meg. Időközben a község lakosságát súlyos pestisjárvány tizedelte. 1805-ben kilenc francia huszár jelent meg Lébényben, és az 1809-es kismegyeri csatát követően 170 francia eltartásáról kellett gondoskodnia a lakosságnak. 1836-ban a jobbágysors zendüléshez vezetett, eredménytelenül, hiszen a hatóságok az elégedetlenkedőket börtönbüntetésre ítélték. 1841-ben tűzvész emésztette a községet, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Nagy károkat szenvedtek a középületek, a két iskola és a két (római katolikus Szent Jakab és az evangélikus) templom is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 160 férfi harcolt, az otthon maradottakat kolera tizedelte. Az 1850-es években Sina János cukorgyárat hozott létre, amely a századfordulóig üzemelt. A századfordulón nagy fellendülés jellemzi Lébényt, előrelépés történt a szántóföldi növénytermesztésben, később minőségi állattenyésztés vette kezdetét. A fellendülést az első világháború szakította meg, amely sok anyagi és emberi áldozatot követelt a falutól: 300 fiatal frontszolgálatos közül 170-en veszítették életüket a harcmezőkön A két világháború közti időszakban a lébényi parasztságot a 2600 holdas Wenckheim-birtok fojtogatta, az uradalom azonban az 1929-es gazdasági világválságot követően eladósodott. A második világháború a település számára is súlyos veszteségeket okozott, 1944 nyarán 10 zsidó családot hurcoltak el, a háborúban elesettek száma 129 fő. A front áthaladását követően megalakult Földosztó Bizottság és Wenckheim Pál földbirtokát 480 család között osztották szét. Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként. Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön. Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet 1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás 1977-ig működött. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 1%, evangélikus 15%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,9% (25,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Benedek-rendi apátsági templom A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni műemléktemplom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti A Győr nemzetségbeli testvérek végrendeletileg a Benedek-rendi szerzetesekre hagyják a monostort, és a Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére épített kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot. A szláv névadás szerint Lybin (Lebenj)-nek nevezett falut a tatárok pusztították el 1242-ben, de a templomot nem tudták bevenni. 1271-ben a cseh Ottokár király hadai pusztítása nyomán csak a templom és az apátsági épület maradt meg. A falu az apátsági birtokkal együtt ezután az óvári várbirtok urainak kezébe került, majd 1478-ban Mátyás király visszaadta a birtokot a Benedek-rendieknek. A templom A Hédervári család adományaként - 1202-1208 közt épült apátsági temploma talán elsőnek fogta össze a magyarországi román stílusalakulást a bencések jellegzetes módján. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú (a 17. században megújított boltozattal), két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje - a hazai elrendezésre jellemzően - a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél. A megrongált templom barokk sisakokat kapott, 1858-65 és 1872-79 közt pedig Essenwein nürnbergi építész purisztikus elvek szerint restaurálta, tornyait csürlős sisakképzéssel számottevően felmagasította. Figyelemre méltó a zárt épülettömegének tömör megjelenése, mely különösen az apszisok felől világosan érzékelteti a belső tér bazilikális, és szentélyekkel bővülő alakítását. Ez az egyszerű, félreérthetetlen kifejezésmód olasz befolyás érvényesülését mutatja, az egyébként szinte ugyanolyan mértékben érzékelhető francia hatással szemben. Mértéktartó, inkább szűkszavú falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata emelkedik ki, mely az esztergomi kapu-típus magasfejlettségű képviselőjeként értékelhető Az apátsági rendház a török hódoltság alatt elpusztult. További nevezetességei Evangélikus templom Szent Antal kápolna Temetőkápolna Pálos rendház Szent Flórián emlékmű Nepomuki Szent János szobor I. világháborús emlékmű II. világháborús emlékmű Római mérföldkő Millecentenáriumi emlékoszlop Millenniumi kettős kereszt Szent István szobor Nevezetes lébényiek Kováts István (1866–1945) evangélikus lelkész, egyháztörténész Losonczy György (1905–1972) Kossuth-díjas operaénekes Nikisch Artúr (1855–1922) karmester D. Szebik Imre (1939) evangélikus lelkész Jány Gusztáv (1883–1947) katonatiszt, a helyi iskola tanulója Pápai Lajos (1940) római katolikus pap, győri megyés püspök, a lébényi iskola tanulója Forrás és Irodalom Gerevich Tibor : Magyarország román kori emlékei. (Die romanischen Denkmäler Ungarns.) - Bp. (1938): Egyetemi nyomda. Rados Jenő : Magyar építészettörténet (p. 86.) - Bp. 1961. Műszaki K - ETO 72(439)091 Vever Vever, település Szerbiában, a Raskai körzet Novi Pazar-i községében. Népesség 1948-ban 93 lakosa volt. 1953-ban 140 lakosa volt. 1961-ben 72 lakosa volt. 1971-ben 64 lakosa volt. 1981-ben 68 lakosa volt. 1991-ben 34 lakosa volt. 2002-ben mindössze 18 lakosa volt, akik mindannyian szerbek. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Pardines (Spanyolország) Pardines egy község Spanyolországban, Girona tartományban. Pardines Queralbs, Vilallonga de Ter, Ogassa és Ribes de Freser községekkel határos. Lakosainak száma 160 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1948–1949-es magyar női röplabdabajnokság Az 1948–1949-es magyar női röplabdabajnokság a harmadik magyar női röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. A Molnár-Moser SE új neve Háztartási Bolt NV lett. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont II. osztály 1. Budakeszi 22, 2. BRE 22, 3. Csepeli MTK 16, 4. MÉMOSZ 8, 5. MÁVAG ASE 6, 6. Ganz Villany 6, 7. Állami Nyomda 4 pont. Vasas SC, Előre SE, Pedagógiai Kollégium SE törölve. Forrás Népsport 1949.08.07. (tabella) 1949.08.28. (II. osztály) Conwy (folyó) A Conwy (walesi nyelven Afon Conwy) folyó az Egyesült Királyságban, Észak-Walesben. A Migneint mocsárban ered, ahol több kis patak torkollik a Conwy-tóba (Llyn Conwy), majd jellemzően északi irányba halad. Átszeli Betws-y-Coedet, Llanrwstot, Trefriw-t és Conwynál tölcsértorkolattal ömlik az Ír-tengerbe. Mellékfolyói a forrástól a torkolatig: Machno, Ledr, Llugwy, Gallt y Gwg, Nant y Goron, Crafnant, Ddu, Porth-llwyd, Dulyn, Roe, Tafolog, Gyffin. A régészeti feltárások tanúsága szerint a Conwy völgye már a kőkorszakban is településeknek adott helyet. A rómaiak 400 körül elfoglalták a területet, és azóta a völgy folyamatosan lakott. A völgyben található Wales két legrégebbi temploma (Llanrhychwyn és Llangelynin), amelyek a 11. illetve 12. században épültek. A rózsák háborúja során a völgy nagy részét feldúlták a York-házi IV. Eduárd parancsára azt követően, hogy a Lancasterek 1466-ban megtámadták Denby városát. A Conwy torkolatánál, a Conwy-öböl mellett található Conwy városa, a Világörökség részét képező várral és két nevezetes hídjával. Thomas Telford egyik legkorábbi függőhídja ma gyaloghíd, míg a Robert Stephenson építette vasúti hídon halad át a Holyheadből Londonba vezető észak-walesi vasútvonal. A közúti forgalom egyharmadik hídon halad, és legújabban az A55-ös út a torkolat alatti alagúton vezet át. A Conwy folyóban lazac és sebes pisztráng él. Az 1990-es években mesterséges átkelőt építettek a lazacok számára, hogy lehetővé tegyék vándorlásukat a folyón felfelé a Conwy-vízesésig. Települések a folyó mentén Ysbyty Ifan, Betws y Coed, Llanwrst, Dolgarrog, Llandudno Junction, Conwy. Szaruszava Sigeru Szaruszava Sigeru (Hirosima, 1960. január 30. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán U20-as válogatott tagjaként részt vett az 1979-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon. Kisróna Kisróna, románul: Rănușa település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Déznától északra fekvő település. Története Kisróna, Róna a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1556-ban említette először oklevél Rona, Ronak néven. 1808-ban Rávná, Rohna, 1913-ban Kisróna néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ravna, Arad vármegyében, 8 katholikus, 297 óhitü, 10 református lakossal, óhitü anyatemplommal, hegyes határral.” 1910-ben 518 lakosából 507 román, 11 magyar volt. Ebből 505 görögkeleti ortodox, 7 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott. Férfi 5000 méteres gyorskorcsolya az 1956. évi téli olimpiai játékokon Az 1956. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 5000 méteres versenyszámát január 29-én rendezték a Misurina jégpályán. Az aranyérmet a szovjet Borisz Silkov nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Szentfali Szentfali Fülek egyik városrésze. Története A városrész maga a 16. században települt be, a város szocialista átépítése nem érintette. A várban található Perényi-torony homlokzatának egy része az itt lerombolt templom homlokzatáról származik. Megközelítése A belváros felől: mielőtt a vaspályát átépítették a Téglagyári utcán keresztül, utána csak Urbánkáról. Püspöki felől a Petőfi utcán át. Nevezetességei A téglagyár, itt gyűjtötték össze a helyi zsidókat, kiket vonaton a losonci gettóba szállítottak Nyárlőrinc alsó megállóhely Nyárlőrinc alsó megállóhely egy Bács-Kiskun megyei vasútállomás, Nyárlőrinc településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Kecskemét-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nyárjas megállóhely Nyárlőrinc vasútállomás Déznaláz Déznaláz, románul: Laz, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Déznától délre, Borossebestől keletre fekvő település. Története Déznaláz, Láz nevét 1553–1561 között említette először oklevél Nagy Lasz, Kis Laz néven. 1746-ban Láz, 1808-ban Láz ~ Laáz, 1913-ban Déznaláz néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta Lázról: „Láz, Arad vármegyében, 17 katholikus, 428 óhitü lakossal, s anyatemplommal.” 1910-ben 565 lakosából 551 román, 2 magyar volt. Ebből 562 görögkatolikus ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott. Kiss & Tell A Kiss & Tell a Selena Gomez & the Scene debütáló stúdióalbuma. 2009. szeptember 29-én jelent meg a Hollywood Records gondozásában. Az együttes rengeteg szerzővel és producerrel dolgozott együtt, így például Gina Schockkal, a Go-Go's tagjával. Közös munkájukat a kritikusok pozitív jelzőkkel fogadták, legtöbben Shock munkáit dicsérték. A lemezt is kiemelték, ellenben Selena vokális teljesítményével, ugyanis a Dancing with the Stars című műsoron való fellépése után rengeteg negatív kritikát kapott. A lemezről két kislemez jelent meg, a Falling Down, ezt a Naturally követte. Az előbbi nem ért el jelentős sikereket, a Billboard Hot 100 listáján 82. helyezésig jutott el. Japánban viszont 15. lett egy helyi kislemezlistán. A Naturally sokkal több toplistán jelent meg, így például a Billboard Hot 100 listáján 29. helyet érte el, de Németország, Kanada és az Egyesült Királyság slágerlistáin a top 20-at is elérte. Az album jelentős sikereket ért el. A Kiss & Tell 66 000 példányban kelt el az első héten az Egyesült Államokban. A Naturally sikerei Kanadában a lemezt is népszerűbbé tették, ahol a 22. helyezést érte el. A top 10-be Spanyolországban és Görögországban jutott be. Németországban a 19. helyezést érte el a lemez. 2010. márciusában az Arany minősítést kapta meg a lemez az Egyesült Államokban, 500 000 eladott példánnyal. 2011. augusztusára ez a szám 778 000re nőtt a tengerentúlon. Háttér Gomez a nyilvánosság előtt első alkalommal 2008 júliusában beszélt az új albumról, egy MTVnek adott interjú során. „Bandában leszek - nem egy Selena Gomezes dolog lesz. Nem akarok szóló előadó lenni. Nem akarom a nevemet hozzácsatolni.” Hozzátette, ha nem fogja táncra késztetni az embereket a zenéje, akkor nem ért el sikert. Két évnyi stúdiómunka után Selena bejelentette együttese nevét: „Az együttesem a the Scene nevet kapta, mert sokszor utalnak rá az emberek viccből, hogy 'háttérben akarok lenni', szóval úgy gondoltam ez vicces lenne...” Gomez számtalan interjún említette, hogy az együttes alapítása egy hosszú, fáradalmas munka eredménye. Habár hozzátette, hogy megérte, hiszen van egy nagyszerű együttese. Ennek ellenére, nem sokkal a kezdés után Nick Foxer ismeretlen okok miatt kilépett a csapatból, helyére Dane Forrest került. Selena első ismertebb kislemezét, a Tell Me Something I Don't Knowot újra felvette, hiszen az eredeti változat 15 éves korában készült. Selena magát hatalmas Fefe Dobson rajongónak nevezi, így feldolgozta As A Blonde című számát. Az eredeti szám Dobson kiadatlan, Sunday Love című albumán kapott volna helyet. Ted Bruner, Trey Vittetoe és Gina Schock írt dalokat az együttesnek, utóbbi a Falling Downhoz járult hozzá. Gomez egy számot írt, mely az I Won't Apologize címet kapta. Selena a lemezt vidámként jellemezte. Az UNICEF egy jótékonysági koncertjén fejezte ki, milyen sokat jelent számára a szám, hiszen az egyik korábbi barátjáról szól. Kompozíció Zeneileg az albumra Demi Lovato, Lady Gaga és Avril Lavigne stílusa jellemző. Gomez szerint az album „vidám, energikus.” „Még mindig új vagyok, és keresem, hol akarok lenni zeneileg. De szerintem ez egy jó kezdet… remélhetőleg.” Például a Falling Down egy tempós pop felvétel, melyben a dob és az elektromos gitár játszik fontos szerepet. Gomez a dal tartalmáról is beszélt egy interjúban: „[…] tulajdonképpen Hollywoodról szól, arról, mit az emberek gondolnak róla, illetve milyen mű valójában…” Az As A Blonde eredetileg Fefe Dobson száma volt, Selena azért énekelte el, hogy kipróbáljon minél több stílust. A Kiss & Tell pop-rock, elektro-rock, dance és szintipop számok ötvözete. Az album első dala a Kiss & Tell, mely feltételezett barátairól szól, zeneileg a punk rock jellegzetességeire épül. Az I Won’t Apologize egy Gomez által írt szám, mely arról szól, hogy nem kell megváltozni, hogy másoknak megfelelőek legyünk. A Falling Down a lemez első kislemeze, agresszív, punk és pop jegyekből egyaránt építkezik. Az I Promise You pop-rock hatású, a Crush egy agresszív rock szám, utóbbi közel áll Avril Lavigne stílusához. A The Way I Loved You az album balladája. A More egy ünneplős dance felvétel, Britney Spears számaihoz hasonlíthatóak. Az As A Blonde egy szintipop felvétel, eredetileg Fefe Dobson száma. Az I Don’t Miss You At All egy elektropop dal, a The Veronicas Untouched és This Is How It Feels című dalaihoz hasonlít. A Stop and Erase elektro-rock stílusban készült. Az I Got U a pop-rock jellegzetességeit hordozza magában. A Tell Me Something I Don’t Know eredetileg az Another Cinderella Story filmzenei albumán kapott helyet, viszont újra felvették a számot az albumra. Megjelenés és promóció A Kiss & Tell digitálisan, illetve CD formátumban 2009. szeptember 29-én jelent meg Kanadában és az Egyesült Államokban. Ausztráliában 2009. október 16-án jelent meg az Universal Music gondozásában. Indiában 2010-ig nem jelent meg a lemez, végül április 3-án jelent meg. Az Egyesült Államok a Fascination Records adta ki az albumot 2010. április 19-én. A Radio Disney 2009. szeptember 21. és 25. között mutatott be néhány felvételt a lemezről, ezek a Kiss and Tell, Naturally, Crush, I Promise You és More című dalok. Szeptember 26-án egy rádió játszotta le a teljes albumot. Az együttes a Falling Down és Naturally című számokat adta elő a Teletón című rendezvényen Mexikóban. Később Justin Bieber mellett adták elő a dalt a PopConon. Televíziós műsorokon is felléptek, így például szeptember 29-én, az album megjelenésének napján a Selena Gomez & the Scene a Dancing with the Stars fellépője volt, mely fellépés rengeteg negatív kritikát kapott. A Naturally című dalt a The Ellen DeGeneres Showban adták elő. Turné Gomez és együttese a Selena Gomez & the Scene: Live in Concert nevezetű koncertkörút állomásain is előadta az album dalait. A turné 19 állomásból állt, közülük egy európai. 2009. november 15. és 2010. október 10. között rengeteg amerikai városban léptek fel, ilyen San Diego, Dallas és Hot Francisco. Négy fellépést kénytelenek voltak visszavonni, Gomez megbetegedésére hivatkozva. A dallista a lemez összes számát tartalmazta, az As A Blonde és I Got U kivételével. A turné első szakaszában a Backstreet Boys 1999-es Millennium című albumáról az I Want It That Wayt és Katy Perry Hot n Cold című 2008-as kislemezét is előadta az együttes. A Magicot is előadták, melyet Gomez szólóban vett fel a Varázslók a Waverly helyből című filmhez. A koncertkörút második szakaszára módosult a dallista, az A Year Without Rain című album két kislemezét is előadta onnantól az együttes, emellett Taylor Swift You Belong With Me című slágerét és Jason Derülo In My Head című számát is. A koncert összességében sikeresnek bizonyult. Dallasban az összes jegy eladásra került. A műsor 40 185 dollárnyi bevételt jelentett. San Franciscóban is hasonló volt a helyzet, mind a 953 jegy elkelt. New Yorkban is jelentős sikereket ért el a csapat, 18 410 dollárt szereztek az eladott jegyekből. Gomez teljesítményét a kritikusok pozitív véleményekkel illették. John J. Moser így vélekedett az előadásokról: „A showjának nagy része - 10 dal - debütáló albumán kapott helyet, mely a tavaly megjelent Kiss & Tell. De most a Round & Rounddal nyitott, mely a következő hónapban megjelenő A Year Without Rain című lemezén kapott helyet -, de a korong címadó dalát is elénekelte - dance/techno hangzásvilág, mely megmutatja képességeit. Ez az, ahol a hangja leginkább dominál…” Kislemezek A Falling Down az album első kislemeze, a Radio Disney műsorán debütált 2009. augusztus 21-én, majd 25-én előre kiválasztott országokban jelent meg. A dal videoklipje a Disney Channelen debütált augusztus 28-án. A kritikusok pozitív jelzőkkel illették a számot, szerintük Selena bebizonyította, hogy van elég tehetsége és energiája, hogy versenyezhessen a többi sikeres Disney énekessel. A Falling Down a Billboard Hot 100 lista 82. helyezését érte el, a Canadian Hot 100 69., a Billboard Japan Hot 100 15. helye mellett. A Naturally lett a lemez második kislemez. A videoklipje 2009. december 11-én jelent meg a Disney Channelen. A Billboard Hot 100 39. helyén debütált a felvétel, majd a 29. helyezésig jutott el. Kanadában 18. helyig jutott el. Ausztráliában a 46. helyen indult a szám, ebben az országban ez volt az együttes első slágerlistás kislemeze. Új-Zélandon 20. lett a szám a New Zealand Singles Chart listán. Annak ellenére, hogy nem jelent meg kislemezként, a Moret rengeteg rendezvényen adta elő az együttes. Turnéjuk nyitó száma volt, illetve a Dick Clark's New Year's Rockin' Eve with Ryan Seacresten és Good Morning Americán is ezzel a számmal léptek fel. A The Way I Loved You Koreában 73. helyezést ért el. Dallista Kiszivárgott számok 2008-ban egy Headfirst című felvétel került fel a világhálóra. Az nem derült ki, hogy helyet kapott volna az albumon. 2011-ben egy Not Over It című dal szivárgott ki, mely egyes híresztelések szerint a lemezre készült. Muhammad Ahmad al-Mahdi Muhammad Ahmad al-Mahdi (arabul: ���� ���� ������, magyarul sokszor Mohamed Ahmed al-Mahdi, eredeti neve Muhammad Ahmad ibn Abd Alláh vagy magyarosan Mohamed Ahmed ibn Abdallah) szudáni vallási vezető. 1844. augusztus 12-én Dongola közelében született, 1885. június 22-én Omdurmánban halt meg. Apja egy hajóács volt. Kartúmban vallási tanulmányokat végzett, majd belépett az Iszmáílijja és Szammánijja dervisrendekbe. 1881 júniusában messiássá (mahdi) nyilvánította magát és szent háborút hirdetett az egyiptomi-brit uralom ellen. A történelem ezt a harcot említi Mahdi-felkelés néven. 1885 januárjában csapataival elfoglalta Khartúmot is, de Omdurmán fővárossal alapította meg saját államát. Sikerei csúcsán váratlanul halt meg. Síremléke Omdurmánban található. Mestertanár Mestertanár kitüntetés vagy Mestertanár Aranyérem az Országos Tudományos Diákköri Tanács által tudományos témavezetői tevékenységért adományozott díj. Alapítása „Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 1997. november 6-i ülése elhatározta, hogy a kiemelkedő témavezetői és tudományos diákköri szervezői munkáért adományozott elismerés immár évtizedes sikere alapján, a minőségi felsőoktatás érdekében kifejtett munkásság méltányolására Mestertanár kitüntetést alapít mindazon oktatók és kutatók jobb megbecsülése és ösztönzése céljából, akik az egyetemisták és a főiskolások kötelező tananyag elsajátításán túlmutató, tudományos diákköri, szakkollégiumi vagy egyéb önképzési formában megvalósuló tudományos tevékenységének elősegítéséért, kibontakoztatásáért és elismeréséért témavezetőként és a tudományszervezés terén éveken át kiemelkedően eredményes, áldozatos munkát végeztek.” Feltételek Kiterjedt és eredményes témavezetői tevékenység; Tudományszervezői tevékenység; A kitüntetés kétévenként, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát követően, annak ünnepélyes záró rendezvényén kerül kiosztásra; A Mestertanár kitüntetést egy személy 10 éven belül csak egyszer kaphatja meg; A kitüntetés teljes értékű jogelődje az 1997-ig adományozott Témavezető Mester és Iskolateremtő Mestertanár elismerés (elismerő oklevél és az OTP Fáy András Alapítványának díja, a Fáy András-díj ). Az emlékérem Az emlékérem aranyozott, 925-ös finomságú, ezüst anyagú, 42,5 mm átmérőjű, 3 mm vastagságú érem, homlokzati oldalán Raffaello Sanzio: Az athéni iskola című művének részlete alapján készített motívummal, Mestertanár felirattal; hátoldalán Országos Tudományos Diákköri Tanács körfelirattal, virág motívummal és az alapítás évét megörökítő 1998 felirattal. Az érem homlokzati oldala Bognár György szobrászművész alkotása, hátoldala pedig amely a dátum kivételével azonos a Pro Scientia Aranyérem hátoldalával Kocsis Előd szobrászművész alkotása. Az éremhez kisméretű aranyozott kitűző is tartozik. Az oklevelet az OTDT elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a nemzeti erőforrás miniszter írja alá. (17151) 1999 JB114 A (17151) 1999 JB114 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 13-án. Villám és a varázsló A Villám és a varázsló (eredeti cím: The House of Magic) 2013-ban bemutatott egész estés belga 3D-s számítógépes animációs film, amelyet Ben Stassen és Jeremy Degruson rendezett. A zenéjét Ramin Djawadi szerezte. Belgiumban 2013. december 25-én, Magyarországon 2014. augusztus 21-én mutatták be a mozikban. Cselekmény A történet főhőse Villám, aki egy kóbor macska. Egy nagy vihar kerekedik, és megpróbál elmenekülni. Útközben egy titokzatos házra talál, ahol egy mágus lakik, akit Lawrence-nek hívnak, művészneve Legendás Lorenzo. A házban tölti öregkori idejét, ahová a fiatal sikátormacska is besurran. A házban többfajta állat, különös lények és lélegzetelállító gépezetek vannak, amelyek boldog táncot adnak elő, miközben elkészítik az öreg bűvész reggelijét. Lorenzo befogadja Villámot a házba, és kedvesen fordul hozzá. Ezt nem mindenki veszi jó néven a ház lakói közül, többek közt Jack, a nyúl és Maggie, az egér. Ezért megpróbálják valahogyan elküldeni az új jövevényt a házból, de nem sikerül. A csapat otthonát azonban, fokozatosan egyik napról a másikra veszély fenyegeti, mióta Lorenzót kórházba kellett vinni. Amíg Lorenzo kórházban van, az unokaöccse csellel rá akarja venni, hogy vegye meg tőle valaki a házát. Eközben összefognak a ház lakói, hogy elküldjék onnan az érdeklődőket. Rémisztő stratégiát tervelnek ki, amelyben Villám is fontos szerepet kap. Saint-Crespin-sur-Moine Saint-Crespin-sur-Moine település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1586 fő (2015). Saint-Crespin-sur-Moine Clisson, Gétigné, Mouzillon, Saint-Germain-sur-Moine és Tillières községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kárpátalja vízrajza Kárpátalja folyói a Felső-Tisza medencéjének vízrendszeréhez tartoznak, az Északkeleti-Kárpátok homokkő-övezetének bővizű rétegforrásaiból erednek. A Kárpátok nyugati oldalán eredő 9429 folyó, patak, ér, forrás vize egyesül a Tiszában, ezek hossza közel 20 ezer km. Az itt eredő folyókból és patakokból 9277-nek a hossza nem éri el a 10 km-t sem, 152 folyó hossza meghaladja a 10 km-t, és 4 folyó hossza haladja meg a 100 km-t (Tisza, Ung, Latorca, Borzsa). Folyók A folyóhálózat mai képe a harmadkor végi vulkanikus vonulat felboltozódása után alakult ki. A vulkáni hegyek kiemelkedésével csak a nagyobb folyók eróziós munkája tudott lépét tartani (Tisza, Ung, Latorca, Borzsa), a nagy esésű bővizű folyók a hegységek felhalmozódása idején is mélyíteni, szélesíteni tudták a völgynyílásukat, és a hegységek között a hatalmas víztömeg tágas völgykapukat alakított ki (Huszti-, Dolhai-, Munkácsi-, Ungvári-kapu). A folyók útjukban a flis és a vulkáni zónákon átvágják magukat, mélyítő munkát végezve tartanak az Alföld irányába, esésük erőteljesen csökken, és a síkság peremén megszabadulva terhüktől hordalékkúpot halmoznak fel. A folyók mint teraszos völgyben futnak. Fejlődésük során hat terasz képződött. A folyók vízjárása ingadozó. Hóolvadáskor, a csapadékos időszak beköszöntését követően, de 1-2 napos esőzés után is rövid időn belül, néhány óra elteltével a folyók vízmennyisége rohamosan növekszik, a medrek megtelnek. A gyors vízszintemelkedés a bőséges csapadék mellett a hegységalkotó kőzetek (homokkő, riolit, dacit, andezit stb.) azon tulajdonságéból ered, hogy a rájuk hulló csapadéknak csak a minimális hányada szivárog be, nagyobb része viszont az élénk lejtőkön gyorsan lefolyik, és így idéznek elő a patakokban, folyókban rendkívül magas vízállásokat. A folyóknak általában két árvízük van; kora tavasszal hóolvadáskor és kora nyáron a júniusi esőmaximumok idején. De az év bármely időszakában jelentkezhet nagyobb árvíz. Legnagyobb folyó a Tisza. A 962 km teljes hosszából 201 km-es szakasza található Kárpátalján, amelynek egyik forrásága a 49 km hosszú Fekete-Tisza az 1883 m magas Szvidovecben, a Csorna Kleva (Fekete-ág, 1718 m) oldalában 1680 m magasságban, a másik ága a 34 km hosszú Fehér-Tisza a Csornahorában 1600 m magasságban ered. A két ág Rahó felett egyesül. Az egyesült Tisza megtartja a Fekete-Tisza nagyjából az észak-déli irányát egészen a Visó beömléséig, majd nyugat felé fordul. Técsőig az ukrán-román határon folyik és a Huszti-kapun kijut a síkságra, ahol nagy kiterjedésű hordalékkúpot épít. Ezután folytatja útját a Beregi-Tiszahát peremén, majd Csap közelében Tiszasalamonnál hagyja el Kárpátalját. A Tisza Kárpátalja területén bal oldalról a Batárt, jobb oldalról a Kaszót, a Gyertyánost, az Apsicát, a Taracot, a Talabort, a Nagy-ágat, a Borzsát veszi fel. Az Uzsoki-hágó közelében eredő Ung és a 190 km hosszú Latorca vize a Bodrog közvetítésével jut a Tiszába. Kisebb folyók a Turja, Havas-patak, Szernye, Zsdenyova (Szarvas-patak), Kis-Pinye és Nagy-Pinye, Dusina , Viznice (Vizes-patak), Sztara, az Ilosva és Szinyanka. Tavak Állóvizekben Kárpátalja nem bővelkedik. Legjelentékenyebb a Máramarosi-havasokban a Talabor egyik forráságán 989 m magasságban hegyomlással keletkezett szív alakú, 500 m átmérőjű, 15–20 m mély Szinevéri-tó. A pleisztocénkori eljegesedés a Máramarosban több glaciális eredetű tengerszemet hozott létre. Ezek apró, de festői környezetű tavacskák a Szidovec, a Csornahora csoportjában, a Hoverla és a Turkul szakadékaiban rejtőznek. A vulkáni hegységekben is előfordul néhány kisebb tó, pl. a Nagyszőlősi-hegységben a Lipcsei-tó, a Szinyákban a Kapuszögi-tó. A mesterséges tavak közül a Talabor-Nagy-ági vízerőmű tározója a legnagyobb. A 20 km² nagyságú völgyi víztározó 23 millió m³ víz befogadására alkalmas. Említést érdemelnek még a lecsapolt Szernye-mocsár legmélyebb részeit kitöltő kisebb-nagyobb, 800–1500 m átmérőjű tavak, és a síksági folyók mentén kialakult morotva tavak. Ásványvizek Kárpátalján több mint 300 ásványvízforrást tartanak számon. Ezek 61%-a a hegyek között, 33%-a hegylábaknál, 6%-a síkságon található. Ásványos források vannak: Uzsokon, Szolyván, Királyfiszálláson, Polenán, Ploszkótelken, Dombostelken, Szarvaskúton, Iványiban, Gyertyánligeten, Visken. Konyhasós forrás található Aknaszlatinán és Királymezőn. Jelentős gyógyfürdők találhatók Aknaszlatinán, Kovászón, Polenán, Sajántelepen. Forrás Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza – Lucidus Kiadó, Budapest, 1999 Kárpátalja. A Kárpát-medence régiói 11. – Szerk.: Baranyi Béla – Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2009 Kormány Gyula Dr.: Kárpátalja földrajzi vázlata (oktatási segédanyag) – Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Tagozata, Nyíregyháza–Beregszász, 1996 Maszljak P.O. – Siscsenko P.H.: Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9 osztálya számára – Szvit kiadó, Lviv, 2000 Закарпатська область – Атлас – Редакційна колегія, Комітет Геодезії і картографії СРСР, Москва, 1991 Заставний Ф.З.: Фізична географія України – Підручник для учнів 8 класу середньої загальноосвітньої школи – Київ, Вищя школа, 1999 Поп Степан Степанович: Природні ресурси Закарпаття – Учбовий посібник, Ужгородський Національний Університет, Ужгород, 2002 Срібна земля – Закарпаття. Тематичний випуск. – Краєзнавство. Географія. Туризм. № 39-40 (476-477), жовтень 2006 Українська Радянська Енциклопедія. Головний редактор М.П. Божан. Том 17 – Академія Наук Української Радянської Соціалістичної Республіки, Київ, 1965 Ember Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi, ivarérettsége (illetve tenyészérettsége vagy életkora) szerint gyermek (lány és fiú) vagy felnőtt. A kultúrák különböznek abban, hogy mikortól számítják tagjaikat felnőttnek. Az emberek összessége az emberiség. A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A körülbelül 28 000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo nem egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis, H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledi és a vitatott H. floresiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában. Az ember legközelebbi, ma is élő rokona a csimpánz. Ezek közül több faj használt tüzet, és megtelepedett Eurázsiában. Az anatómiailag modern ember 315 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és 50 ezer évvel ezelőttről találták meg a modern viselkedés első nyomait. Azóta több hullámban kivándorolt Afrikából, és benépesítette a legtöbb kontinenst. A Homo sapiens jellegzetes tulajdonságai az egyenes testtartás és a két lábon járás. Jellemzi ezen felül a fejlett agykoponya (1300–1500 cm³), az ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv). Más fajokhoz képest jobb kézügyesség és kiterjedt eszközhasználat jellemzi. Emberen többnyire ezt a fajt értik; az azóta már kihalt hominidákra ritkábban hivatkoznak emberként. Az emberi fajon belül különböző rasszokat lehet elkülöníteni. Az egyik osztályozás szerint jelenleg négy úgynevezett nagyrassz létezik: az europid, a mongolid, a negrid és a veddo-ausztralid. Az ember elterjedése és népességrobbanása sok állat- és növényfaj kihalását okozta, míg néhány fajt (háziállatok, termesztett növények) maga terjesztett el. Evolúciós sikerét fejlett agyának köszönheti, ami lehetővé teszi az elvont gondolkodást, nyelvhasználatot, problémamegoldást, nagy társadalmak és kultúrák felépítését, örökítését. A ma élő állatfajok közül egyedül az ember rak tüzet és főzi meg táplálékát, habár erre csimpánzok is megtaníthatók. Egyedülálló a technológiák használatában és abban, hogy ruhát készít és visel. Többféle szimbolikus kommunikációs eszközt használ, mint nyelv és művészetek, hogy kifejezze magát, és közölje gondolatait, aminek segítségével különböző együttműködő és versengő társadalmi szerkezeteket hoz létre a családtól a nemzetközi szervezetekig. A társas érintkezések sokféle különböző formát öltenek, társadalmi normák és rituálék alkotják a társadalmak alapját. Kíváncsisága, környezete iránti érdeklődése és intuíciója vezetett a vallások, mítoszok, filozófia és tudomány kifejlődéséhez. Létezésének nagy részét kőkori körülmények között, kis csapatokban vadászva, gyűjtögetve, vándorolva élte. Körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt alakultak ki első települései, ahol az általa termesztett növények és tenyésztett állatok váltak fő élelemforrásaivá. Ebből nőttek ki a különböző civilizációk, amelyek mindegyikének megvoltak a maga szokásai és vallása. A társadalmak kiterjedtek, különböző kormányformákat és kultúrákat hoztak létre, országokat és birodalmakat alakítottak ki. A 19. és 20. században felgyorsult a tudományos fejlődés, és a tudományok alkalmazása is elterjedt. A jobb orvosi ellátás miatt többen érték, érik meg a felnőttkort, így népességrobbanás következett. Az ENSZ a globális népességet 7,6 milliárdra becsli. Emberek és állatok Az ember elsősorban abban különbözik az állatoktól, hogy nemcsak felhasználja a természet erőforrásait, hanem a termelés folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően át is alakítja. A termelés, amely az ember létfeltétele, minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlít is az állatokhoz. Sokáig nevetségesnek tartották az ember állatvilágból való származását, és még ma is vannak, akik elutasítják ezt. Az ember biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen, és tökéletlenségét érzi is. Az ember története Az ember társadalmi fejlődésére elsődlegesen hatottak a termelés tényezői: a termelőerők és a termelési viszonyok. A tudósok az ember fejlődését kizárólag biológiai alapon vizsgálják, a különböző vallásos elképzeléseket félretéve, mivel a vallásos elképzelések nem bizonyíthatók tudományos eszközökkel. Az ember történetére vonatkozó ismeretek napjainkban rohamosan bővülnek. Ebben segít a régészet, de számos más forrásból is egyre jobban ismerjük múltunkat. A történelem fogalmát is érdemes jobban kiterjeszteni, mint korábban szokták. A hagyományos értelemben vett történelem (az írás feltalálásától eltelt időszak) előtti események, az emberré válás története is a tágabban értelmezett emberi történelem része. Az emberiség történetének jobb ismerete hozzásegít, ahhoz, hogy kritikusabban szemléljük azt, amit az ember elért, és fontosnak tartsuk, hogy az ember békében éljen az állatokkal és az egész természettel. Emberré válás A Homo nem Afrikában alakult ki, és vált el a többi hominától, miután az ember kládja elvált a hominidák csimpánz vonalától. A modern ember 125 000–60 000 évvel ezelőtt ért el Eurázsiába, 40 000 évvel ezelőtt Ausztráliába, 15 000 évvel ezelőtt Amerikába. Távoli szigetekre (Madagaszkár, Hawaii, Húsvét-sziget, Új-Zéland) 300 és 1280 között települt be. Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít; fejlődési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön. Az evolúció elmélete szerint az emberré válás során a fán élő hominidák (Hominidae) egy csoportja leereszkedett a fákról, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első emberelődök (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis, és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember). Ez utóbbi kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki, bár egyes vélemények szerint nem kihalt, hanem az europid rassz létrehozásában szerepet játszik. Molekuláris genetika Az ember legközelebbi rokonai a csimpánz (Pan genus) és a gorilla (Gorilla genus). Génszekvenálások szerint az ember és a csimpánz örökítőanyaga 95%-99%-ban megegyezik. A molekuláris óra szerint az ember ágáról először a gibbonok és az orángután vált le, majd a gorilla és végül a csimpánz. Az ember és a csimpánz 4-8 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, a miocén vége felé. Ekkor két kromoszóma valami módon összeolvadt, ez az ember 2-es kromoszómája; így az ember kromoszómaszáma 23 pár, szemben a többi emberszabású 24 párjával. Leletek Kevés a fosszilis bizonyíték a gorilla, csimpánz és hominin ágak elválására. A hominin ág legrégibb tagjai a 7 millió éves Sahelanthropus tchadensis, az 5,7 millió éves Orrorin tugenensis és az 5,6 millió éves Ardipithecus kadabba. Mindegyik fajt a későbbi homininok két lábon járó őseinek tartják, de ez vitatott. Lehetséges, hogy egyik vagy másik faj más emberszabásúak vagy más emberszabásúak és homininok közös őse. A kapcsolat a későbbi homininokkal még bizonyításra vár. Közülük az Australopithecusok 4 millió évvel ezelőtt szétváltak robusztus ( Paranthropus) és gracilis ágakra, amelyek közül valamelyik (mint a 2,5 millió éves A. garhi) talán a Homo nem közvetlen őse. A Homo nem első képviselője a Homo habilis volt, ami a leletek tanúsága szerint 2,8 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez az első faj, amiről pontosan tudjuk, hogy kőeszközöket használt. Azonban 2015-ben Északnyugat-Kenyában találtak ennél régebbi kőeszközöket, amelyek 3,3 millió évesek. Agymérete megegyezett a csimpánzéval, és fő alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez a két lábon járás volt. A következő egymillió évben elindult az agy növekedése, ami a Homo erectus idejére megduplázta az agyméretet. Ő volt az első hominina, aki elhagyta Afrikát, és 1,8-1,3 millió évvel ezelőtt elterjedt Európában és Ázsiában is. Az Afrikában maradt népességet gyakran Homo ergaster néven más fajként osztályozták. Ezek a fajok használtak először tüzet, és eszközkészítésük is fejlődött. A Homo ergasterből alakult ki a Homo sapiens, olyan átmeneti formákon keresztül, mint Homo rhodesiensis. Dmanisi, Georgiában is találtak átmeneti alakokat. Eurázsiában elterjedtek a Homo erectus leszármazottai, és lett belőlük sorrendben körülbelül 500 000 évvel ezelőtt H. antecessor, heidelbergi ember (H. heidelbergensis) és neandervölgyi ember (H. neanderthalensis). Az anatómiailag modern ember első leletei a középső kőkorból származnak 200 000 évvel ezelőttről, például Etiópiában az Omo maradványok és a Herto leletek, amelyeket néha Homo sapiens idaltu néven osztályoznak. Afrikán kívül az archaikus Homo sapiens Izraelben Skhulban és Dél-Európában került elő, a leletek 90 ezer évesek. Anatómiai változások Az ember evolúcióját számos morfológiai, fejlődési, fiziológiai és viselkedésbeli változás jellemezte a csimpánzok és az ember utolsó közös őse óta. A legfontosabbak: a két lábon járás, az agyméret növekedése, hosszabb egyedfejlődés és az ivari kétalakúság csökkenése. Az ezek közötti kapcsolat vita tárgya. Egy további jelentős változás a szembefordítható hüvelykujj, ami először a Homo erectusnál figyelhető meg. A hominin vonal alapvető jellemzője a két lábon járás. Ezt tekintik az összes kétlábú hominin csontvázában megfigyelhető változások okának. Az első kétlábú a Sahelanthropus vagy Orrorin volt. Az Ardipithecus már teljesen két lábon járt, nem volt szüksége arra, hogy kezével, csuklójával vagy könyökével megtámassza magát. Ez idő tájt válhatott le a gorilla és a csimpánz; az emberrel való legkésőbbi közös ős a Sahelanthropus vagy Orrorin lehetett. A korai kétlábúak utódai az australopithecusok és a Hpmo nem. A kétlábúság okára csak találgatások vannak. A vízimajom-elmélet szerint így mélyebbre tudtak gázolni a vízben, a szavannaelmélet szerint jobban elérték a magasabban termő gyümölcsöket, felszabadultak a kezek az étel gyűjtésére és szállítására, energetikailag kedvezőbb volt, nagyobb távolságokra tudtak szaladni, vagy kevésbé melegedtek fel, mert csökkent a közvetlen napfénynek kitett felület. Az ember nevezetes nagy méretű agyáról. Átlagosan 1330 cm3, majdnem kétszer akkora, mint a csimpánzé vagy a gorilláé. Az agy növekedése a Homo habilissel kezdődött, a kiindulás átlag 600 cm3 volt. A Homo erectus agya 800–1100 cm3-t ért el, a neandervölgyié pedig 1200–1900 cm3-t. Ez nagyobb, mint a modern emberé, de kisebb agykéreggel. Az ember agyának születés utáni fejlődése különbözik a többi emberszabásúétól, ami kiterjeszti a társas tanulás idejét és a nyelvelsajátítást. Az agyszerkezet különbségei fontosabbak, mint a méret. Az agy és a kéreg növekedése nem érintette az összes agyterületet egyformán: leginkább a temporális és a prefrontális kéreg gyarapodott. A temporális kéreg tartalmazza a nyelvi központokat, a prefrontális kéreg a társas viselkedés és a komplex döntéshozás helye. A folyamatot a több hús fogyasztásának, illetve a főzés elterjedésének and it has been proposed tulajdonítják. Az intelligencia növekedését az egyre bonyolultabb társadalmi problémák megoldása váltotta ki. Az ivari kétalakúság csökkenése leginkább a férfiak szemfogának méretén látható. Az összes majomfaj hímjének viszonylag nagyobbak a szemfogai, kivéve a gibbonokat. Egy másik jelenség a fogamzóképesség rejtett mivolta, azaz nem mutatják külső jelek, hogy a nő éppen termékeny szakaszban van, és ettől függetlenül kész a szexre. A nemek közötti külső különbségek nem tűntek el teljesen, különbözik a testméret (a férfiak átlagosan 25%-kal nagyobbak a nőknél). Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyerekkor meghosszabbodása miatt stabil párkapcsolatra volt szükség a gyerekek felneveléséhez. A Homo sapiens megjelenése 50 000 évvel ezelőtt megjelent a viselkedésében is modern ember, akinél már megvoltak a kultúra alapelemei: beszélt nyelv, zene és más kulturális univerzálék. Afrikából kivándorolva találkozott más emberfajokkal (vagy alfajokkal), mint a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember. Kapcsolatuk vitatott. Egyiknek sincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékai, így nem tudjuk, hogy egyszerűen átvették-e a régi népesség helyét, vagy keveredtek is velük. Génelemzések szerint volt keveredés, legalábbis szórványosan, mivel ennek genetikai nyomai vannak. Mások szerint vírusok közvetítették a genetikai nyomokat. 2016 márciusában cikkek jelentek meg arról, hogy többször is keveredtek egymással. A modern ember kivándorlása Afrikából mintegy 70 000 évvel ezelőtt kezdődött. Genetikai bizonyítékok szerint rövid idő alatt, egy alkalommal történt, és nem több, mint néhány száz egyeddel. Az emberek nagy többsége Afrikában maradt, és ott különböző környezetekhez alkalmazkodtak. Ezután a modern ember részben keveredve a helyi őslakossággal, elterjedt majdnem az egész Földön. Eurázsiát 40 000 évvel ezelőtt, Amerikát legkésőbb 14 500 évvel ezelőtt hódította meg. Kultúrák és civilizációk A neolit forradalom előtt, azaz 10 000 évvel ezelőttig a modern ember is elődeihez hasonlóan vándorló vadász-gyűjtögető életet élt. Kis csapatokban vándorolt, gyakran barlangokban húzta meg magát, habár épített más szállásokat is. A földművelés miatt az újkőkor emberének le kellett telepednie. A terményfölösleg és a földművelés, állattenyésztés munkaigénye miatt ez népességrobbanást váltott ki. A történelem kezdetét az első települések, az állatok háziasítása és a fémeszközök használata jelöli ki. Fellendült a kereskedelem, megjelentek az első városok is. Az első civilizációk Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, és a maja civilizáció voltak. A késő középkorban és a kora újkorban számos találmány született. A középkort követő évszázadokban a felfedezéseket gyarmatosítás követte, így Európáé lett a világhatalom. Megváltozott az elképzelés a környező világról, ami rövid időn belül gyors változásokhoz vezetett. A tudomány fejlődésével olyan új elméleteket dolgoztak ki, mint az evolúció és a pszichoanalízis, amelyek megváltoztatták az emberek saját fajukról alkotott képét. Az ipari, a tudományos és a technológiai forradalmak új járművekkel fejlesztették a közlekedést és az energiatermelést. Az orvostudomány fejlődésével a várható élettartam és a népesség is megnőtt, így a valaha élt emberek 10%-a a huszadik században született. A gyarmatok fokozatosan szabadultak fel. Az információs forradalom a 20. század végén kezdődött, így globális hálózatok alakultak ki. 2010-ben csaknem 2 milliárd ember tudott hozzáférni az Internethez, és 3,3 milliárdnak volt mobiltelefon előfizetése. A kommunikáció fejlődése támogatta a tudomány fejlődését és a művészeteket. Kiéleződtek a kultúrák közötti ellentétek, amelyek népirtásokhoz vezettek. A tudomány fejlődésével lehetővé vált újabb tömegpusztító fegyverek, például atombomba gyártása. A nem őshonos állatok behurcolása, az élőhelyek pusztulása és a környezetszennyezés egy újabb kihalási hullámot indított el, amit majd a globális felmelegedés tovább súlyosbít. Lakóhely és népesség Már az első települések is erősen függtek a vízforrásoktól. Emellett az életmódtól függően más erőforrásokra is szükségük volt, mint művelhető vagy legelőnek alkalmas földterület vagy vadban gazdag vidék. Az ember képes megváltoztatni lakóhelyét építkezésekkel, öntözéssel, várostervezéssel, bányászattal, fakitermeléssel, és elsivatagosítással. Azonban lakóhelyei sérülékenyek a természeti katasztrófákkal szemben, különösen ott, ahol magas a kockázat, és az építkezés rossz minőségű. A saját szándékból való elköltözés céljai többfélék: lehet a vagyon gyarapítása, kellemesebb éghajlat keresése, több élelemhez jutás, vagy hozzáférés több erőforráshoz, más településekhez, például közelebb költözés egy városhoz. A kereskedelem kiterjedésével és a közlekedés fejlődésével erre egyre kevésbé van szükség. Sok helyen ezek a tényezők már nem hatnak a népesség változására. Azonban a lakóhely változása továbbra is meghatározó a népesség változásában. A technológia lehetővé tette a Föld hét kontinense közül hat betelepítését, és az alkalmazkodást minden éghajlathoz. A népsűrűség régiónként változik, egyes területeken nagyon alacsony, és csak az év egy részében laknak ott, mint az Antarktiszon. A 20. században és azóta is kutatják az Antarktiszt, a víz alatti helyeket, és a világűrt, habár ezeket még nem tudják betelepíteni. Hét milliárdot meghaladó létszámával az ember a leggyakoribb nagy testű emlős. A legtöbben Ázsiában laknak (61%), Amerikában 14%, Afrikában 14%, Európában 11%, Óceániában 0,5%. Tudományos felfedezések, hadi célok és ipari fejlesztés céljára ellenséges környezetben is élnek emberek, bár ott tartózkodásuk ideiglenes, és azalatt zárt ökológiai rendszerben laknak, mint például egy űrhajó. A Nemzetközi Űrállomáson egy időben legfeljebb tizenhárom űrhajós tartózkodhat. 1969 és 1972 között egyszerre legfeljebb két ember sétált a Holdon. 2018 márciusáig nem látogatott el ember más égitestekre, habár űreszközei több bolygót és holdat is bejártak. 2000. október 31. óta az ember állandóan jelen van az űrben, ekkortól működik a Nemzetközi Űrállomás. 1800-tól a 21. század elejéig az emberi népesség egy milliárdról több mint 7 milliárdra nőtt. 2004-ben becslések szerint a 6,3 milliárdból 2,5 milliárd volt városlakó (39,7%). 2008 februárjában az ENSZ úgy becsülte, hogy év végére a teljes népesség fele városban lakik. Problems for humans living in cities include various forms of pollution and crime, A városi lét problémái közé tartozik a súlyosabb szennyezés és a bűnözés, különösen a belvárosban és a nyomornegyedekben. Mind a népesség, mind a városlakók arányának további növekedése várható. Az ember erős hatással van környezetére. Habár az ember mindenevő, csúcsragadozónak számít, mivel csak ritkán esik más fajoknak zsákmányul. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok égetésével és a termelés fokozásával a globális éghajlatváltozáshoz is hozzájárul. Ha ez így folytatódik, akkor a 21. évszázadban a század elején élt állat- és növényfajok fele a század végére kihal. Rendszertan A mai ember részletes rendszertani besorolása: Eukarióták (Eukaryota) doménje Unikonta Opisthokonta Állatok (Animalia) országa Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországa Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzse Gerinchúrosok (Chordata) törzse Gerincesek (Vertebrata) altörzse Állkapcsosok (Gnathostomata) altörzsága Négylábúak (Tetrapoda) főosztálya Magzatburkosok (Amniota) Emlősök (Mammalia) osztálya Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya Méhlepényesek (Placentalia) alosztályága Euarchontoglires öregrend Euarchonta Főemlősök (Primates) rendje Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendje Majomalkatúak (Simiiformes) alrendága Keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendje Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja Hominidák (Hominidae) családja Homininae alcsalád Hominini nemzetség Hominina öregnem Ember (Homo) nem Homo sapiens faj Homo sapiens sapiens alfaj Ezt a rendszerezést ma már sokan támadják, hiszen annak a viktoriánus kornak a terméke, amiben egyfelől az embert, mint a teremtés koronáját tekintették és teljesen elkülönítették az állatvilág más csoportjaitól. A mai (főleg kladista) terminológiák nem ismerik el az emberfélék alcsaládját, hanem az embert a gorilla (Gorilla gorilla) és a csimpánz (Pan troglodytes, Pan paniscus) csoportjába, az afrikai emberszabásúakhoz sorolja. Ennél is tovább mennek néhányan, akik a Pan nemet sorolják át a Homo nemzetségbe, vagy fordítva, a Homot a Panba. Ezt az ember és a csimpánz nagyfokú genetikai hasonlósága indokolja. Az emberi test Az emberi test mind felépítésében, mind működésében nagyban hasonlít más méhlepényes emlősök testéhez. Ezt a legkülönfélébb kutatásoknál ki is használják, amikor emberek helyett kísérleti állatokat vizsgálnak. A leggyakrabban emlegetett szervek és szervrendszerek: idegrendszer, szív- és érrendszeri, keringési, emésztő, kiválasztó, immunrendszer, kültakaró, nyirokrendszer, mozgató, szaporító, lélegző és kiválasztó. Az emberi szervezet tehát szervrendszerekből, azon belül szervekből épül fel – ezek morfológiai leírásával az anatómia (magyarul bonctan) foglalkozik, működésüket pedig az élettan (fiziológia) írja le. A szervek szövetekből épülnek fel, melyeket a szövettan (hisztológia) vizsgál. A szöveteket pedig sejtek és sejtközötti állomány alkotja; az ezekre szakosodott tudomány a sejtbiológia (citológia). Felnőttkorban az emberi test körülbelül 1014 sejtből áll. Az ennél is mélyebb, molekuláris szintű folyamatokat a biokémia és a genetika tanulmányozza. E tudományok eredményeit leginkább az orvostudomány alkalmazza, melynek feladata az egészség megőrzése és a betegségek gyógyítása. A többi emberszabásúhoz hasonlóan az embernek nincs külső farka (farokcsontja igen), hasonlóak a vércsoportjai, van szembeállítható hüvelykujja, és van ivari kétalakúság. Az emberi testnek ugyanakkor van néhány sajátságos tulajdonsága is. Ezek közül a legjellegzetesebb az egyenes testtartás, a két lábon járás és a fogó-műszer típusú kéz kialakulása (ellentétben más főemlősök fogó-kapaszkodó kezével). A két lábon járás miatt a nők szülőcsatornája keskenyebb, emiatt a kisbabának születés közben meg kell fordulnia, szemben más emberszabásúakkal. A nőknek általában segítségre van szükségük a szüléshez. Az emberi nagyagy különösen fejlett és nagy méretű más állatokéhoz viszonyítva. Egy másik alkalmazkodási folyamat következtében az ember lényegesen fejletlenebbül születik meg. Az emberi test fejlődése, növekedése lényegesen lassúbb folyamat, mint a hasonló állatoknál, viszont az ember élettartama hosszabb azokénál. Míg a nőstény csimpánzok termékenyek maradnak, a nők termékenysége véget ér a menopauza során, és ezt követően még évtizedekig élhetnek. Ennek feltehetően az az előnye, hogy a nő többet segíthet fiatalabb rokonainak a gyermeknevelésben. Egyéb anatómiai sajátságok a rágókészülék és így az arckoponya visszafejlődése, valamint a szagló- és halló szervrendszer redukciója is. Az ember agya háromszor akkora, mint a hasonló termetű csimpánzé. Az ember agyának agykérge tekervényes, így még több idegsejtet tartalmaz, mint ami a puszta tömeg alapján számítható lenne. Értelmi képességei kiemelkedők a többi emberszabásúhoz képest is: képes új és bonyolult ötleteket alkotni, technológiát kifejleszteni. Nyelvi és beszédképessége egyedülálló. Nyelvi képessége nemcsak hangzó, írott vagy jelelt nyelvet, hanem matematikát és programozási nyelveket is kezel. Az ember az egyetlen olyan emlős, ami egyszerre nem képes nyelni és lélegezni. Másként működik a fehérjék emésztése, mint a csimpánznál. Más fajokhoz képest pontosabban tud hajítani, és a legjobb hosszútávfutó (rövid távon nem). Ezt segíti gyenge szőrzete és erősebb izzadása. Becslések szerint világszerte átlagosan a felnőtt férfiak testmagassága 172 cm, testtömege 70–83 kg. A felnőtt nők esetén az átlagos testmagasság 158 cm, átlagos testtömeg 54–64 kg. Mindkét méretet a genetikai tényezők és a gyermek- és kamaszkorban elérhető táplálék mennyisége határozza meg. Idős korban jellemző a testmagasság csökkenése, ami egyeseknél már felnőttkorban elkezdődik. A túlsúly és az elhízás egyes területeken gyakori. Habár az ember nagyrészt szőrtelennek tűnik más főemlősökhöz képest, vannak olyan helyek, ahol erősebb és hosszabb szőr nő. Ezek a fejtető, a hónalj és a fanszőrzet. Az embernek átlagosan több szőrtüszője van, mint a csimpánznak, szőrzete viszont a legtöbb helyen gyengébb, rövidebb és világosabb, így kevésbé látványos. Az ember bőre mintegy 2 millió izzadságmirigyet tartalmaz testszerte, szemben a csimpánzzal, akinek jóval kevesebb van, és főként a tenyéren és a talpon helyezkedik el. Nagyméretű izzadságmirigyből az összes ismert állatfaj közül az embernek van a legtöbb. Fogképlete . Szájpadlása rövidebb, fogai kisebbek, mint más főemlősöknél. Szemfoga viszonylag rövid. Az ember fogazata torlódó, fiatal korban az elvesztett fogak helye gyorsan bezáródik. A fogsor fokozatosan redukálódik, vannak, akiknek eleve nem nő bölcsességfoguk. Az emberi test szervrendszerei Bőr : leginkább a szervezet védelmezésében játszik szerepet. Endokrin rendszer : ide tartoznak a belső elválasztású mirigyek. Az idegrendszerrel együtt az emberi szervezet működését irányítja. Idegrendszer : részei a központi és a környéki idegrendszer, valamint az érzékszervek. Ivari szervrendszer: a nemi szerveket foglalja magában; feladata a fajfenntartás biztosítása. Fejlődéstani és anatómiai okok miatt gyakran az előzővel együtt tárgyalják, húgy-ivari szervrendszer néven. Kiválasztó szervrendszer : feladata a megfelelő víz- és ionháztartás biztosítása és a salakanyagok eltávolítása. Légzőrendszer : részei a légutak és a tüdők. Biztosítja az oxigéngáz felvételét és a szén-dioxid leadását. Előbbi a szervezet energiaellátásához szükséges. Mozgató szervrendszer: ide tartozik a csontvázrendszer és az ezt mozgató vázizomrendszer. Emésztőrendszer : ide tartozik a bélcsatorna és az emésztő mirigyek (pl. a máj és a hasnyálmirigy). Fő feladata a tápanyagok felvétele, de (elsősorban a máj által termelt epének) a salakanyagok kiválasztásban is fontos szerepe van. Vérképző és immunrendszer : a vörösvértestek fő feladata az oxigén szállítása az érrendszeren belül, a vérlemezkék a vérzéscsillapítással, illetve a fehérvérsejtek és maga az immunrendszer a patogének eliminálásával a szervezet védelmét biztosítják az azt károsító hatásokkal szemben. Keringési rendszer : ide tartozik a szív és az érrendszer. Feladata a vérkeringés biztosítása, így a tápanyagok, hormonok, vérsejtek és salakanyagok szállítása az egész testben. Genetika Ahogy a többi emlős, az ember is diploid eukarióta faj. A testi sejtek a vörösvértestek kivételével 23 pár kromoszómát tartalmaznak, amelyek egyik fele az anyától, másik fele az apától származik. Ezek közül 22 pár autószóma, egy pár gonoszóma, azaz nemmeghatározó. Az embernél, ahogy a többi emlősnél az ivart meghatározó XY rendszer működik, az XX-kromoszóma nőnemet, az XY hímnemet jelent. Az emberi genomot 2003-ban teljesen szekvenálták. Jelenleg arra törekszenek, hogy ezzel a módszerrel is minél jobban megismerjék a faj genetikai változatosságát. Jelen becslések szerint az emberi genomnak 22 000 génje van. Az örökítőanyag változatossága meglepően kicsi más fajokhoz képest; ez egy 100 ezer évvel ezelőtti palacknyak hatásra utal, amikor az emberi faj néhány ezer szaporodóképes párra csökkent. A nukleotidok egyedi mutációkon alapuló sokfélesége egynukleotidos polimorfizmus. Az átlagos eltérés két véletlenszerűen kiválasztott ember között a nukleotidok 0,1%-a, azaz ezer bázispárból egy hely. Mivel az ember génállománya 3 milliárd nukleotidból áll, ez 3 millió helyet jelent. Ezek legtöbbje semleges, más részük azonban valódi jelentést hordoz, és a fenotípusban is megjelenhet az allélok és a gének megfelelő kombinációja esetén. A ternészetes szelekció alatt nem álló szakaszokban felhalmozódott mutációk lehetővé teszik, hogy rekonstruálják a teljes emberiség családfáját egészen a legkorábbi közös ősig. Valahányszor átadódik egy újabb mutáció, új haplocsoport keletkezik, aminek első tagja az, akinél a mutáció megjelent, és az összes leszármazottja is beletartozik. A mitokondriális gének elemzése szerint nőágon az emberiség legkorábbi közös őse, a mitokondriális Éva 90-200 ezer évvel ezelőtt élt. Különös jelentőséggel bírnak azok a szakaszok, amelyek a gerincesek teljes evolúciója alatt stabilak voltak, csak az embernél változtak meg. 2006 óta 49 ilyen szakaszt tartanak nyilván. Ezek elnevezésével utalnak arra, hogy mennyire különböznek ezek a csimpánztól, a legnagyobb különbséget a HAR1 régió mutatja. Több más faj genetikai állományát átvizsgálva azt találhatjuk, hogy ezek a területek nagyban hozzájárulhattak az ember specifikus tulajdonságaihoz. Az ember evolúciója az elmúlt 15 ezer évben folytatódott, amit az is jelez, hogy bizonyos régiók az irányba ható szelekció nyomát viselik ebből az időszakból. Életciklus Más emlősökhöz hasonlóan az ember is belső megtermékenyüléssel fogan szeretkezés alatt, illetve utána. A férfi megmerevedett péniszét bevezeti a nő hüvelyébe, és kilövelli ondóját, ami folyadékból és benne hímivarsejtekből áll. A sperma a hüvelyen, méhnyakon át a méhbe vagy a Fallopian-csőbe jut, hogy megtermékenyítse a petesejtet. Megtermékenyítés után a méhbe való beágyazódással megkezdődik a terhesség. A zigóta tovább osztódik, létrejön az embrió, majd magzat. A terhesség átlagosan 38 hét. Ezután megszületik a kisbaba, és önállóan kezd lélegezni. A legtöbb modern kultúra törvényei ettől az időponttól kezdve biztosítanak számára emberi jogokat, habár egyes korlátozott jogai születés előtt is vannak. Más fajokkal összehasonlítva az ember születése nehéz és veszélyes. Nem ritkák a születést megelőzően több mint 24 órán át tartó fájások, néha az anya, a baba vagy mindkettő belehal a szülésbe. Ennek oka az anya viszonylag szűk szülőcsatornája és a baba fejének viszonylag nagy körmérete. Az orvostudomány eredményei sokat javítottak a helyzeten, ez azonban nem érhető el mindenki számára, a fejlődő országokban még mindig veszélyes maradt, ez 100-szoros anyai halálozást jelent. Ikrek ritkán születnek, és rendszerint az átlagosnál korábban jönnek világra; minél többen vannak, annál korábban. Fejlett országokban a kisbaba születési súlya többnyire 3–4 kg, magassága 50–60 cm. Az ikrek és a koraszülöttek súlya ennél jóval kisebb, ezért rájuk különös gondot fordítanak az egészségügyben. Fejlődő országokban az alacsony születési testsúly gyakori, és ez is hozzájárul a csecsemőkori halandósághoz. Az ember fejletlenül születik, 11-17 éves korban éri el ivarérettségét. A lányok testi fejlődése 18, a fiúké 21 éves koruk körül fejeződik be. Az ember életszakaszai: csecsemőkor, gyerekkor, serdülőkor, ifjúság, felnőttkor és idős kor. Különböző kultúrákban és korokban a szakaszok hossza eltér. Más főemlősökhöz képest az ember nagyon gyorsan nő kamaszkorban, akár 25%-kal is megnyúlhat; a csimpánzkölykök csak 14%-ot nőnek, kifejezett nyúlási szakasz nélkül. Ennek az ősi időkben az lehetett az oka, hogy ha a gyerekek kicsik a felnőttekhez képest, akkor kevesebb eleséggel is beérik. Ha pedig elérték az ivarérettséget, akkor már pszichikailag is felnőttek, és komolyabban bele tudnak kapcsolódni a közös élelemszerzésbe. Az ember egyike annak a kevés fajnak, ahol a nőstények átmennek a változókoron, és terméketlenekké válnak. Ezt a nagymama hipotézissel magyarázzák, hogy az idősödő nő inkább segítsen unokáit és más rokon gyerekeket felnevelni, mint további saját gyerekeket vállaljon. Különböző tanulmányok szerint az ember életének hosszát genetikája és életstílusa határozza meg. Többek között genetikai és biológiai okokból a nők tovább élnek, mint a férfiak; 2013-as becslések szerint egy lány várható élettartama 70,2 év, egy fiúé 66,1. A várható élettartam erősen függ a lakóhely fejlettségi szintjétől: Hongkongban a születéskori várható élettartam lányoknak 84,8, fiúknak 78,9 év; Szváziföldön az AIDS pusztításai miatt mindkét nemnek 31,3 év. A fejlett országok általában öregedők, a fejlődők fiatalodók; a fejlett országokban az életkor mediánja 40 év, fejlődő országokban 15 és 20 év közé esik. Míg Európában minden ötödik ember 60 évnél idősebb, addig Afrikában húsz közül egy. Az ENSZ becslése szerint a 100 évesek és idősebbek száma 2002-ben 210 ezer volt. Legalább egy ember, Jeanne Calment bizonyítottan elérte a 122 éves kort. Vannak, akik állítják, hogy idősebbek, de nem tudják bizonyítani. Táplálkozás Az ember mindenevő, sokféle növényi és állati alapanyag elfogyasztására képes. Képes alkalmazkodni az elérhető táplálékforrások és kulturális-vallási tényezők függvényében különféle, akár szélsőséges étkezési szokásokhoz, mint veganizmus és a főként húson alapuló diéta. A szélsőséges korlátozások hosszútávon hiánybetegségekhez vezetnek. Egyes népek kulturálisan, néha genetikailag is alkalmazkodtak, így elkerülik a hiánybetegségeket. A földművelés és állattenyésztés előtt az ember gyűjtögető-vadász életmódot követett, hasznosítva a helyhez kötött tápanyagforrásokat (növények, gombák) és elejtett vadakat. Tüzet a Homo erectus idejétől kezdve használt. Tízezer évvel ezelőtt elkezdett földet művelni és állatot tenyészteni, ami lényegesen átalakította az étkezést. Ez hatott az ember evolúciójára is, a pásztorkodással foglalkozó népek körében megjelent a laktázperzisztencia, ami azt jelenti, hogy kisgyermekkor után is képesek maradtak a tejivásra, szemben azzal a többséggel, akiknek szervezete beszünteti, illetve erőteljesen csökkenti annak termelését. A földművelés és állattenyésztés miatt elszaporodott az ember, elkezdett városokat építeni, ami tovább növelte a népsűrűséget, és járványok kitöréséhez vezetett. Az elfogyasztott ételek fajtája és elkészítése helytől, kultúrától és történelmi kortól függ. Egy kezdetben normál tápláltságú ember négy-nyolc hétig bírja étel nélkül, viszont víz nélkül legfeljebb három-négy napig. A gyermekkori alultápláltság is gyakori, ami hozzájárul a globális egészségügyi teherhez. Ezzel szemben egyes népességekben gyorsan terjedt az elhízás, ami szintén káros egészségügyi következményekkel jár. Világszerte több mint egy milliárd ember túlsúlyos, illetve elhízott. A jelenséget elhízásjárványként jellemzik. Ennek oka az, hogy a bevitt kalóriák nem állnak egyensúlyban a leadott mennyiséggel. Ez szupernormális ingerekkel is magyarázható, amelyek kalóriában gazdag, de alacsonyabb fehérjetartalmuk miatt kevésbé laktató ételek fogyasztására csábítják az embereket. Az elérhető élelmiszer mennyiségének egyenlőtlen eloszlásához hozzájárul az élelmiszerpazarlás is. Nagyjából a megtermelt élelmiszer felét kidobják, jobb esetben állatokkal etetik fel vagy komposztálják. Különféle szervezetek igyekeznek menteni a még jó minőségű, de csúnya, nem megfelelő méretű vagy alakú alapanyagokat étkezés céljára. Mind a kóros elhízás, mind a súlyos alultápláltság probléma, és kárt okoz az ember egészségében. 2004-ben évi 36 millióra tették a közvetlenül vagy közvetve éhen haltak számát. A gyerekek alultápláltsága is gyakori. Ezzel szemben több mint egy milliárd ember többé-kevésbé elhízott, az Amerikai Egyesült Államokban az az arány 35%. Változatosság Nincs két olyan ember, akik teljesen ugyanolyanok lennének genetikailag, még egypetéjű ikrek sem. Az emberi faj változatosságára a gének mellett a környezet is hat. Hogy melyik mennyire és hogyan, az részletesen még nem ismert. A legtöbb genetikai és régészeti lelet a kelet-afrikai eredetet támogatja, és az első kivándorlási hullámot 60 ezer évvel ezelőttre teszi. Az emberszabású majmokhoz képest az ember genetikai változatossága meglepően alacsony, még a négerek körében is. Két ember között átlagosan 99,9% a genetikai egyezés. A vadon élő csimpánzoknál a genetikai változatosság kétszer-háromszor nagyobb, mint a teljes emberi génkészlet. Figyelemre méltó az emberi test és technológia alkalmazkodóképessége a különböző természeti környezetekhez, így a különböző hőmérséklethez, páratartalomhoz, és tengerszint fölötti magassághoz. Így az ember megtalálható a Föld majdnem minden régiójában, többek között esőerdőkben, sivatagokban, extrém hideg sarkvidéki területeken, és erősen szennyezett városokban. A legtöbb más faj sokkal kisebb területekre korlátozódik kisebb alkalmazkodóképessége miatt. Az ember testi változatosságát olyan vonások jellemzik, mint vércsoport, arcvonások, a szem és a haj színe, a haj textúrája, testalkat, testsúly és bőrszín. Felnőttkorban az ember magassága általában 1,4 és 1,9 méter közé esik, ami többek között az etnikai eredettől és a nemtől is függ. További meghatározó tényezők a gyermek- és kamaszkorban elérhető táplálék, testmozgás és alvási szokások. Adott népcsoportban a számos tényező hatása miatt a magasság mindkét nemnél normális eloszlású. A genetikai változatosság egy része tudományos jelentőséggel bír, mivel segít megérteni az ember evolúcióját, vagy orvostudományi szempontból fontos. Például a felnőttkori laktóztolerancia ott jelent meg, ahol hosszabb időn át tartottak szarvasmarhát, így előnyt jelentett, mert felnőttek is ihattak tejet. A sarlósejtes vérszegénység ott gyakori, ahol a malária őshonos, mivel a gén hordozói immunisak a maláriára. Hasonlóan, azok a népek, amelyek sokáig extrém körülmények között laktak, mint sarkvidékek, trópusok vagy magas hegyek, testileg is alkalmazkodtak lakóhelyükhöz. Ezáltal a hegyvidékieknek több a vörös vértestjük és nagyobb a tüdőkapacitásuk. A trópusokról származók magasak, nyúlánkok, hosszú karokkal és lábakkal; ezzel szemben a hideg területen őshonosok alacsonyak, tömzsik (lásd Allen-szabály). Ahol erősebb a napsugárzás, ahogy a trópusokon, az ott őshonos népek sötétebb bőrűek, mert ez véd az ultraibolya sugárzással szemben. Az ember bőrének színét a benne levő melanin határozza meg. A bőrszín sok átmenettel bír a nagyon világos és a nagyon sötét között. A hajszín lehet szőke, vörös, barna vagy fekete, ami a leggyakoribb. Idős korára az ember megőszül, haja szürkére vagy fehérre színeződik. Az ember bőrszíne kompromisszum a folátokat roncsoló ultraibolya sugarak szűrése és a D-vitamin termelésére való képesség között. A bőr melanintartalma képes a napsugárzástól függően bizonyos keretek között változni. Ivari kétalakúság Az ember esetén a genetikai különbségek nagy részét a nemek közötti különbség teszi ki. Míg ugyanannak az emberi népességnek két ugyanolyan nemű tagja közötti átlagos különbség 0,1%, addig egy nő és egy férfi közötti átlagos különbség átlagosan 1-2%. Habár ennek más a természete, ez ugyanakkora eltérés, mint a férfiak és a hím csimpánzok, vagy a nők és a nőstény csimpánzok között. A genetikai különbség kifejeződik a fenotípusban is, különbségek találhatók az anatómiában, a hormonrendszerben, az idegrendszerben és a fiziológiában. Az eltérő társadalmi és más környezeti tényezők hatása nagyrészt ismeretlen. A férfiak átlagosan 15 cm-rel magasabbak, és 15 kg-mal nehezebbek, mint a nők. Felsőtestük 40-50%-kal erősebb, alsótestük 20-30%-kal erősebb, mint a nőké. Hangjuk átlagosan egy oktávval mélyebb, mint a nőké. A nők testzsíraránya általában magasabb, bőrük világosabb, mint saját népességükben a férfiaké, ami a D-vitamin termelésére vezethető vissza. Terhesség és szoptatás alatt a nőknek több D-vitaminra van szükségük. A nők várható élettartama a legtöbb népességben még a szülés kockázataival együtt is hosszabb, mint a férfiaké. A nők érzékenyebbek a fájdalomra, szaglásuk érzékenyebb. A férfiak légútjai hosszabbak és jobban elágaznak, tüdőtérfogatuk 30%-kal nagyobb testsúlykilogrammonként. Szívük aránylag nagyobb, egységnyi vértérfogatban 10%-kal több a vörösvértest, és hemoglobinszintjük is magasabb. Arányaiban több véralvadási faktor kering vérükben, így sebeik gyorsabban záródnak. Ezek is hozzájárulnak a jobb perifériás fájdalomtűréshez. Ezzel szemben a nőknek több a fehérvérsejtjük, ami teljesül több típusra is (granulociták, B és T limfociták). Szervezetük több antitestet termel, így kevésbé hajlamosak elkapni fertőzéseket és rövidebb ideig betegeskednek. Etológusok amellett érvelnek, hogy mivel több fajtárssal (más nők, gyerekek) érintkeznek, az erősebb immunrendszer evolúciós előnyt jelentett. Daly és Wilson szerint az embernél a nemek jobban különböznek, mint az egyértelműen monogám állatoknál, és kevésbé, mint a poligám állatoknál. Azonban a rokon fajok nemi különbségei erősebbek, és az ember vonalán a nemek közötti különbségek csökkentek. Az egyik magyarázat szerint az ember nemi élete a bonobókhoz hasonlóan alakulhatott. A bonobók promiszkuitásban élnek, és szexet használnak konfliktusok rendezéséhez és társas kapcsolatok építésére. Rasszok Két ugyanolyan nemű ember közötti átlagos különbség 0,1%. A térben elkülönülő népességek között nagyon kicsi a különbség. Az egyének között nagyobb a különbség, mint különböző népek között. Az apró különbség 85%-a fennáll két, azonos népességhez tartozó ember között, például olaszok, kurdok vagy koreaiak között. Két, véletlenszerűen kiválasztott koreai között ugyanakkora lehet a genetikai különbség, mint egy koreai és egy olasz között. Egy nép átlagosan az összes ember közötti különbség 85%-át tartalmazza. Genetikai adatok szerint két ember ugyanabból a népességből különbözhet annyira, mint egy másik népesség egyedétől. Genetikai kutatások az afrikai eredetet erősítették meg azzal, hogy itt a legnagyobb az ember genetikai változatossága. A kevés történelem előtti kivándorló helyi őslakossággal (alfajok) való keveredése nem pótolta ezt a különbséget. Afrikában 14 ősi populációs klaszter létezett. Afrika a legősibb lakott földrész, így az itt élőkben halmozódott fel a legnagyobb genetikai változatosság. A kivándorlók csak az itteni változatosság egy részét vitték magukkal, így továbbra is vannak olyan allélok, amelyek nem találhatók meg máshol. Megfordítva, a gyakori allélok mindegyike Afrikában is jelen van. A rasszok között nincs éles határ; az átmenet folytonos. Időbeli változása az emberi faj történetét tükrözi. Az egyes embercsoportokban különbözik az egyes allélok aránya. Az egy allélok aránya egymástól függetlenül változnak. Az alkalmazkodóképesség egyénenként és populációnként különbözik. A legerősebb adaptív változások ott a legerősebbek, ahol a környezeti ingerek is a legerősebbek, például a tibetiek alkalmazkodása a tengerszint feletti magassághoz. A változatosságot a vándorlás és a keveredés is befolyásolja. A legtöbb gén saját klasztert képez, külön öröklődik; még az egy kromoszómán levő gének is gyakran szétválnak (lásd átkereszteződés). A bőr és a haj színe sem kapcsolódik össze a magassággal, a testsúllyal és az atlétikai képességekkel. A bőrszín a földrajzi szélességtől függ, míg néhány ember magas vagy barna hajú. Egy népességben egyes fenotípusok gyakoribbak, de az egyes fenotípusok nem kapcsolódnak össze. A külsődleges jegyek, mint a bőr vagy a haj színe és a testmagasság látványos, de apró és jelentéktelen része a genetikai változatosságnak. Az Afrikában, Ausztráliában és Dél-Ázsiában élő sötét bőrű népességek csak távolabb kapcsolatban állnak egymással. Délkelet-Ázsiában az andamanézek erősen hasonlítanak az afrikai pigmeusokra: kis termetűek, barna bőrűek, göndör hajúak, minden közelebbi kapcsolat nélkül. A külső, látványos anatómiai jegyek csak néhány százat érintenek a DNS nukleotidjai közül. A hasonló kinézet nem feltétlenül jelent közeli rokonságot, és egy leszármazási ágon belül sem biztos, hogy mindenki hasonlít. Endogám csoportokban, mint törzsek vagy kasztok, az allélok gyakorisága ezek szerint csoportosul. A nyelvi, etnikai, nemzeti, kultúrköri határok gyengébb csoportosítást adnak, ha több allélt tekintünk. Mindezek ellenére egy csoport sem tudott diszkréten elkülönülni. Nincsenek éles határok nagyobb homogén csoportok között. Pszichológia A központi idegrendszer fókusza az agy. Ez vezérli a környéki idegrendszert. Amellett, hogy az alsóbb, akaratlan, vagy olyan autonóm aktivitásokat végez, mint a légzés és az emésztés, helye a magasabb működésnek is, mint a gondolkodás és az elvonatkoztatás. Az elme működését és viselkedésbeli következményeit a pszichológia vizsgálja. Általában az embert minden más fajnál intelligensebbnek gondolják, mivel jobban képes ezeket a magasabb képességeket végezni. Egyes más fajok is képesek egyszerű eszközöket készíteni és használni, azonban az ember technológiája ennél sokkal összetettebb, és időről időre fejlődik. Álmodás Az ember általában nappali életmódot él. Felnőttként naponta hét-nyolc óra alvást igényel. Gyerekkorban többet, idős korban kevesebbet. Az emberek gyakran kevesebbet alszanak, habár az alváshiánynak negatív következményei közül az álmosság csak az egyik. A napi alvásidő huzamosabb ideig négy órára korlátozása fiziológiai és mentális működésbeli változásokat okoz, mint álmosság, agresszió, rossz közérzet. Az alváshoz hozzátartozik az álmodás. Álmodás közben mindenféle érzékleti tapasztalatból egy olyan történet áll össze, aminek az álmodó tevékeny része. Az alvást a híd stimulálja, és a REM alvásban a leggyakoribb. Gondolkodás és öntudat Az ember egyike annak a kevés fajnak, aminek elegendő öntudata van arra, hogy felismerje magát a tükörben. Már a 18 hónapos gyerekek is képesek erre. Az agy a külvilágot érzékszerveken keresztül észleli. Minden egyénre erős hatással vannak az őt ért tapasztalatok. Ezzel a létezést és az idő múlását szubjektívan fogja fel. Az embernek van öntudata, elméje, ezek olyan képességekkel bírnak, mint önbizalom, érzékenység, bölcsesség, és az a képesség, hogy felismerje a kapcsolatot saját maga és környezete között. Vitatott az a mérték, hogy az elme mennyire tapasztalja és mennyire hozza létre a külvilágot, ahogy a fenti definíciók és a fenti kifejezések érvényessége. Az elme, az agy és az idegrendszer fizikai aspektusait vizsgálja a neurológia, a pszichológia és a pszichiátria, ami különböző rendellenességeket kezel. A pszichológia nem feltétlenül hivatkozik az agyra vagy az idegrendszerre, kezelheti az elmét önállóan, fenomenológiai és információfeldolgozási szempontból is. A pszichológiai elmélet és gyakorlat azonban foglalkozik az agy funkcióival is, ehhez csatlakoznak olyan területek, mint a mesterséges intelligencia, a neuropszichológia és a kognitív neurotudomány. A gondolat természete a pszichológiai és határterületeinek központi témája. A kognitív pszichológia a mentális folyamatok működését tanulmányozza az információfeldolgozást alapul véve. Erősen kutatott területei: érzékelés, tanulás, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, nyelv és érzelmek. A kognitív pszichológiát gyakran a kognitivizmus iskolájához sorolják, ami a mentális működés információfeldolgozó modelljére alapoz, a pozitivizmus és a kísérleti pszichológia alapján. A kognitív pszichológia modelljeit és módszereit széles körben alkalmazzák, kutatásban és alkalmazásban a pszichológiai elméletek egyik fő irányzata. A fejlődési pszichológia az elme működésének változását vizsgálja az egyén életében; foglalkozik az érzékeléssel, cselekvéssel és megértéssel. Egyes területei foglalkoznak az intelligencia, a gondolkodás, az idegrendszer, a társas és a morális készségek fejlődésével. Kifejlesztettek intelligenciateszteket a népességen belüli összehasonlításra és eloszlásának vizsgálatára. Egyes filozófusok különbséget tesznek az öntudat, önmagunk és a külvilág megtapasztalása között. Saját magunkra öntudatosnak lenni egy állapot, amiben az elme tudatosan érzékeli önmagát. Külső jelenségekre öntudatosnak lenni azt jelenti, hogy például tudatosan észlelem ezeket a szavakat. Ide tartozik a tudat, az öntudat, a Husserl-fenomenológia, az intencionalitás és hasonlók. A jelenségi öntudat összefügg az érzetminőségek fogalmával. A szociálpszichológia összekapcsolja a társas viselkedés tanulmányozását a pszichológiával. Tanulmányozza az emberek közötti kapcsolatok okait, természetét és viszonyait. A viselkedést és a mentális folyamatokat embernél és más fajoknál az etológia, állati kogníció, evolúciós pszichológia, és összehasonlító pszichológia tanulmányozza. A humánökológia az emberek és közösségek interakcióját vizsgálja. Lelki felépítés Filozófiai, vagy tudományos szempontból a "lélek" egy olyan közhasználatú szó, amelynek jelentése változó, és rosszul körülhatárolt. A "lélek" szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetőbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat. Topografikus modell Sigmund Freud az emberi lelket jéghegyhez hasonlította. A jéghegy vízfelszín felett megmutatkozó kicsiny része tudatos és tudatelőttes, mindaz az információ, amire pillanatnyilag nem gondolunk, de amely szükség esetén tudatossá tehető. A jéghegy vízfelszín alatti, sokkal nagyobb tömege a tudattalan: késztetések, vágyak, hozzá nem férhető emlékek terepe, amely befolyásolja gondolatainkat és cselekedeteinket. Ez a topografikus modell volt az első kísérlet az emberi lélek természetének rendszerbe foglalására. Freud az emberi viselkedést determinisztikusnak tekintette. A pszichológiai determinizmus szerint minden gondolatnak, érzelemnek és cselekedetnek oka van. A legtöbb pszichológiai eseménynek kielégítetlen késztetések és tudattalan vágyak az okai. Strukturális modell A személyiség 3 nagy rendszerből áll: id (ösztön-én), ego (én), szuperego (felettes én). ID - Az id a személyiség legprimitívebb része, amelyből az ego és a szuperego kifejlődik. Az újszülött is rendelkezik vele. Tartalma az éhség, a szomjúság, az élet védelme és a szexuális örömszerzés. Az id is az örömelv alapján működik. EGO - Az ego a valóságelvnek engedelmeskedik: az ösztönimpulzusok kielégítésével addig kell várni, amíg a megfelelő környezeti feltételek létre nem jönnek. Az ego a személyiség végrehajtó szerve. Az ego közvetíti az id, a valóság és a szuperego követelményei között. SZUPEREGO - A szuperego, amely eldönti, hogy egy cselekedet jó-e vagy sem. A szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője. A szuperego a szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki. A szuperego normáinak a megsértése, a szülői szeretet elvesztését és az azzal járó szorongást idézi fel. Ez a szorongás tudattalan, de bűntudatként élhetjük át. Az id egésze, valamint az ego és a szuperego nagyobb része a tudattalanba merül, az ego és a szuperego kis része pedig tudatos vagy tudatelőttes. A személyiség dinamikája Freud személyiségdinamikai elmélete azt mondja, hogy minden egyén állandó mennyiségű pszichikus energiával rendelkezik, ez a libidó. Amikor egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, annak energiája a rendszerben másutt keres levezetést, mert a kifejeződés tiltása nem szünteti meg őket. Az elmélet szerint az id elfogadhatatlan impulzusai szorongást okoznak, amit elhárító mechanizmusokkal lehet csökkenteni. A legalapvetőbb elhárító mechanizmus az elfojtás, melynek során az ego a tudatból a tudattalanba szorít egy tiltott impulzust. Kívülről úgy fog látszani, mintha az egyén elfelejtette volna. A személyiség fejlődésének szakaszai Freud úgy vélte, hogy az első öt életévben a gyermek olyan fejlődési szakaszokon megy át, amelyek hatással vannak személyisége alakulására. Ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el. Az egyes szakaszokban az id örömkereső impulzusai a test más-más területét szállják meg. Az első életévet a pszichoszexuális fejlődés orális szakaszának nevezte el. Ebben az időszakban a csecsemők öröme a szopásból származik. b. A második életévet Freud az anális szakasz kezdetének vélte, amikor a gyermek a széklet visszatartásában, elengedésében talál örömet. c. A fallikus szakaszban, amely 3-6 éves korig tart, örömeik nemi szervük simogatásából származnak. Az ödipális konfliktust a fallikus szakaszban kell megoldania a gyermeknek. E konfliktus a fiúknál a fiú szexuális impulzusai 5-6 éves kora körül az anyára irányulnak. A fiúban felébred az attól való félelem is, hogy nemi impulzusait apja azzal bosszulja meg, hogy kasztrálja. Ezt a félelmet Freud kasztrációs szorongásnak nevezte el. Az ödipális konfliktus feloldása vet véget a fallikus szakasznak, melyet kb. 7-12 éves korig tartó látenciaperiódus követ. Ez az időszak szexuális szempontból csendes. d. Végül a pubertás és a serdülés vezet be a felnőtt szexualitás érett fázisába, a genitális szakaszba. A pszichoanalitikus megközelítés bírálata A pszichoanalitikus elméletről nem lehet egyszerűen azt állítani, hogy igaz vagy hamis, mert az elmélet mint az ambivalencia elmélete teljesen egyedülálló. Mégis mint tudományos elméletet állandóan bírálják. A bírálatok szerint sokszor nem világos, mi az, amit Freud páciensei maguk hoztak elő életük korábbi eseményeiből, mi az, amit talán ő maga ültetett beléjük. Más bírálók azt állítják, hogy olyan kitartóan faggatta betegeit rávezető kérdéseivel és sugalmazásaival, hogy azok soha meg nem történt csábítások emlékét rekonstruálták. Mások szerint sok esetben csak arra következtetett, hogy a csábítás bekövetkezett, noha a beteg erről sosem beszélt. Azt az elméletét, mely szerint a női pszichoszexuális fejlődést nagyrészt a péniszirigység alakítja, mindenki elveti, mondván, az kora szexuális elfogultságát tükrözi. A kritikák ellenére Freud elméletének figyelemre méltó vonása, hogy milyen jól meg tudta haladni szűkös megfigyelési bázisát. Motiváció és érzelmek A motiváció hajtóerő, ami cselekvésre bírja a lényt. Rendszerint érzelmeken alapul, amelyek pozitív érzelmi választ váltanak ki, vagy segítik egy konfliktus elkerülését. Hogy az egyén mit tekint jónak és rossznak, azt az elmeállapota dönti el. Erre hatnak társadalmi normák is, azonban előfordulhat mások vagy saját maga elleni erőszak is, mivel ez az illető egyed agyában pozitív választ ad. Minden tanult viselkedéshez a motiváció adja a hajtóerőt. A pszichológia többnyire a libidót és a konfliktuskerülést tekinti elsődleges tényezőknek. Közgazdaságtanban pénzügyi, erkölcsi és kényszerítő motivátorokról beszélnek. A vallásban előfordulnak isteni vagy démoni eredetű késztetések is. A boldogság egy érzelem, aminek definiálása népszerű filozófiai kérdés. Vannak, akik a legkellemesebb lelkiállapotként határozzák meg, ami jelenthet testi és lelki egészséget, elégedettséget az adott helyzettel, rossz stressztől való mentességet, a külső dolgok megfelelő alakulását, és hogy az illető megfelelő helyet foglal el a világban vagy a társadalomban. Az érzelmeknek jelentős szerepük van a cselekvések irányításában, habár sok kultúra és filozófusok is azt mondják, hogy irányítás alá kell őket vonni. Az érzelmek lehetnek pozitívak, mint szeretet, csodálat, öröm, boldogság, lelkesedés, vagy negatívak, mint gyűlölet, irigység, harag vagy szomorúság, bánat. Gyakran különbséget tesznek a veleszületett és a társadalmi hatásra kialakult érzelmek között. Az érzelmeket gyakran más neurológiai jelenségektől elkülönítve vizsgálják, különösen azokban a kultúrákban, ahol az érzelmeket elkülönítik a fiziológiai állapotoktól. Más kultúrákban ezt nem különítik el, hanem a testi állapot részének tekintik. A sztoikusok szerint a túlzott érzelmek károsak, a szúfik egyes iskolái szerint azonban hozzájárulhatnak a tökéletességhez, amit gyakran extázisként jellemeznek. A modern tudomány kimutatta háziasított és vadállatokban is az érzelmeket, még a kifinomultabbakat is. Az érzelmeket azzal magyarázza, hogy közvetetten támogatják a túlélést, segítik a kapcsolatot társaikkal és a környezetükkel. Emiatt a kifinomultabb, korábban civilizációsnak gondolt érzelmek nem különíthetők el a többitől úgy, ahogy azt gondolták. A szélsőséges érzelmek azonban bűncselekmények okai lehetnek, és szétvethetik a társadalmat. Szex és szerelem Az ember számára a szexualitás kulcsfontosságú. Amellett, hogy lehetővé teszi a szaporodást, intim együttlétet eredményez, kapcsolatokat és hierarchiát hoz létre az egyedek között. A nemi vágy sürgető testi érzés, amit gyakran erős érzések, mint szerelem, féltékenység és extázis kísér. A szexualitás jelentőségét testi jellemzők is tükrözik, mint a rejtett ovuláció, a külső herezacskó, és a többi emberszabásúhoz képest nagy pénisz, ami spermaversenyre is utal; a péniszcsont hiánya, a másodlagos nemi jellegek állandó jelenléte, továbbá a tartós párkapcsolatok kialakulása a szexuális vonzerő alapján. Más főemlősökkel szemben, amelyek látható jelekkel is tudatják a termékenységet, a nőkön ennek nincs látható jele; továbbá nemi vágyuk független a termékeny időszakoktól. Ezek azt jelzik, hogy a szexualitás jelentése hasonló, mint a bonobóknál, és az összetett emberi szexuális viselkedésnek hosszú evolúciós története van. A szexualitás megélését a társadalom és a kultúra szabályozza; a legtöbb korlátozás a vallásból és a szokásokból adódik. Ez nagyon eltérő. Sigmund Freud az emberi viselkedés meghatározójaként tekintett a szexualitásra, és mindent ebből vezetett le. Szerinte az ember sokféleképpen perverz, ami azt jelenti, hogy bármely objektum lehet örömszerzés tárgya. A pszichoszexuális fejlődésben öt szakaszt különböztetett meg, amelyekben különböző traumák hatására meg lehet rekedni. Alfred Kinsey szerint a szexuális orientáció nem bináris, hanem folytonos skála, csak kevesen teljesen hetero- vagy homoszexuálisak. A neurológia és a genetika szerint eleve meghatározott, hogy az ember hol helyezkedik el ezen a skálán. Viselkedés Az emberek társas lények, nagy méretű, összetett társadalmakban élnek. Az emberi nyelvek bonyolultabbak, mint a többi állatfaj kommunikációja, így az ember jobban kifejezheti magát, megoszthatja gondolatait társaival, különböző társas egységeket hozhat létre, amelyek hol versengenek, hol együttműködnek egymással. A társas interakciók sokféle formát ölthetnek, a kultúrák különféle normákat, értékeket, rituálékat foglalnak magukba, amelyek a társadalom alapját képezik. A kultúrákat komplex szimbolikus viselkedés határozza meg, azaz minden nem veleszületett viselkedést meghatározza a kultúra. Ezeket a másokkal való interakció határozza meg. Ide tartoznak különböző anyagi és szimbolikus rendszerek, mint a nyelv, rituálék, társadalomszervezés, hagyományok, vallás és technológia. Nyelv A nyelv az ember kommunikációjának fontos, identitást is meghatározó része, kultúrát definiáló tényező. Kulturális univerzálé. A többi állatfajtól eltérően a nyelv nyitott, bővíthető, végtelen sok jelentés fejezhető ki vele. Nyelvi kommunikációval nem jelenlevő vagy nem létező dolgokra is lehet utalni, amelyekről azonban a beszélőknek közös fogalmaik vannak. A nyelv a többi kommunikációs eszköztől eltérően független az érzékszervi modalitástól: lehet hallható (beszéd), látható (írás, jelelés), tapintható (Braille-írás, lorm). Központi szerepe van az ember kommunikációjában. Identitásképző elemként etnikai csoportokat, nemzeteket, kultúrákat határoz meg. Az írás feltalálása lehetővé tette a nyelvi kommunikáció időbeli kiterjesztését, ismeretek rögzítését, irodalmi művek lejegyzését. Mindez a tudomány és a technológia fejlődését is felgyorsította. A nyelv működésével, szerkezetével, történetével a nyelvészet foglalkozik. Jelenleg körülbelül 6000 nyelvet beszélnek, köztük jelnyelveket is, és több ezer kihalt nyelvet tartanak nyilván. Nemi szerepek A férfiak és a nők különböző szerepeket töltenek be a legtöbb kultúrában, ami a történelem folyamán változott. A különbségeket emellett jelöli a hajviselet és az öltözködés, megmutatkozik a viselkedésben, jogokban, kötelességekben, kiváltságokban, státusban és hatalomban. A nemek közti különbségtételt egyesek a termelő munka megosztásáig vezetik vissza, azonban biológiai tény, hogy a nők szülik a gyerekeket, és a gyerekeket elsősorban az anyjuk neveli. Rokonság és házasság Minden társadalom elismeri a leszármazás alapú és a házasság során létrejött rokonságot. A legtöbb társadalomban a rokonoknak kötelezettségeik vannak egymással szemben, és támogatást várhatnak el rokonaiktól. Más szociális intézmények is beleszólhatnak abba, hogy kik tekinthetők rokonoknak. A közös őstől való származás társadalmi szervező erő, így alakulnak ki a klánok, nemzetségek. Az ilyen közösségek politikai szerephez is juthatnak. A társadalmak a rokonság alapján szabályozzák a házasságkötés lehetőségeit, de tehetnek más korlátozásokat is, lásd kasztrendszer. Maga a rokonság alapú korlátozás erősen társadalomfüggő, például rokonsági fokhoz vagy nemzetséghez tartozás alapján. Néha preferenciákat is megfogalmaznak, például bátorítják a párhuzamos vagy a kereszt-unokatestvérek házasságát. A szabályokat, normákat a nyelv is tükrözi. Sok társadalomban a rokonság örökbefogadással, együtt lakással is létrehozható. Etnikum Az emberek a rokonsági csoportoknál nagyobb közösségeket alkotnak, melyeknek szervezője a közös identitás. Ennek meghatározó tényezői a közös nyelv, vallás, történelem, származás, kulturális normák, vagy a hasonló testi megjelenés. Az ezek alapján meghatározott értékek mentén etnikai csoportok szerveződnek, bandák, törzsek, etnikumok, nemzetek, államok. Habár az etnikai csoportok a történelem sodrában keletkeznek és múlnak el, tagjaik gyakran megideologizálják, hogy történelmük a messzi múltba megy vissza, és hogy egészen addig fenn fog állni, míg ember lesz a Földön. Ezek az ideológiák segítenek meghatározni a közösséget, és szolidaritást hoznak létre egy nyelvi-etnikai csoport tagjai között. Az etnikumhoz köthető a nemzetállamok eszméje, ami a 19. századtól a 21. századig a politika meghatározója. Társadalom Egy társadalom különféle szövetségeket, szervezeteket, intézményeket foglal magába, amelyek emberek egymás közötti kapcsolataiból jönnek létre. Egy társadalomnak különböző csoportjai vannak, amelyeket azonos műveltség, vagyon, jövedelem, és más sajátosságok jellemeznek. A történelem folyamán egy társadalom többször is átalakulhat, az egyes rétegek, osztályok jogokat szerezhetnek vagy veszthetnek el. A kapcsolati háló szerkezete és a társadalmi mobilitás is különbözik az egyes társadalmakban, illetve változik az idő folyamán. Különösen nagy a különbség a hagyományos és a modern társadalmak között. Az állam szervezett politikai egység, ami saját területtel bír, szervezett kormánya van, és külső és belső szuverenitással rendelkezik. Egy más államok által elismert állam nemzetközi szerződéseket köthet más államokkal. Az elismerés megszerzése gyakran emiatt is fontos. Az állam belső eszközökkel is definiálható. Max Weber szerint az állam egy olyan szervezet, ami azt állítja, hogy egy adott területen az ő előjoga törvényesen fizikai erőszakot alkalmazni. A kormány definiálható úgy is, mint törvényhozó és törvénykikényszerítő erővel bíró hatalom, ahol is a kikényszerítést bürokrácia végzi. A politika egy olyan folyamat, aminek során egy csoport döntéseket hoz. Habár ezt a kifejezést gyakran a kormányzással és a kormánnyal kapcsolatban szokták használni, a politika megfigyelhető minden más csoportban is, akár családon belül, akár szervezetekben, mint cégek, egyházak, klubok. Több különböző rendszer létezik, amik többféleképpen értelmezhetők és definiálhatók, sajátosságaik átfedhetik egymást. Ilyenek például a monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatúra. A kormányformák közvetlenül kapcsolódnak a gazdasági helyzethez, és bizonyos mértékben függenek is tőle. Gazdaság, piac A kereskedelem javak és szolgáltatások erőszak nélküli cseréje. A piac az a mechanizmus, ami ezt lehetővé teszi. A piac története a cserekereskedelemmel kezdődött, de később a társadalmak áttértek pénz használatára. Így a vásárlás elválasztható az eladástól, valamint a pénzkereset és pénzszerzés egyéb módjaitól. A szakosodás és a munkamegosztás miatt a legtöbb ember csak a gyártás és a szolgáltatás csak egy szeletéhez járul hozzá. Különböző területek is kereskednek egymással, mivel nem mindenütt termelhető meg minden, például növények vagy bányakincsek. Egyes régiók tömeggyártásra rendezkedtek be. A közgazdaságtan tanulmányozza a termelést, elosztást, kereskedelmet és fogyasztást. A mérhető változókra fókuszál, és két fő ága van: az egyedi ágensekkel (háztartások, cégek) foglalkozó mikroközgazdaságtan és a gazdaságot egész egységként kezelő makroközgazdaságtan. Ez foglalkozik a tartalékokkal, a pénz, tőke és javak iránti kereskedelemmel is. Különös figyelemmel kíséri a befektetést, gyártást, elosztást, versenyt és kereskedelmet. A közgazdaságtan logikáját egyre inkább alkalmazzák minden problémára, amikor valaminek a szűkében kell dönteni vagy gazdasági értéket meghatározni. Háború A háború szervezett fegyveres konfliktus állami vagy nem állami szereplők között. Jellemzője az egymással szembeni halálos erőszak, akár a konfliktusban nem részt vevő személyek ellen is. A felek nyers erővel próbálnak győzelmet elérni, ami szükséges ahhoz, hogy megvalósítsák céljukat. Kisebb, gyakran spontán konfliktusok, mint verekedés, ribillió általában nem számítanak háborúnak. Forradalmak lehetnek békések vagy fegyveresek, ez utóbbi háborús állapotnak számít. A 20. században a háborúban meghaltak számát 167-188 millióra teszik. A háború célja egy terület megszerzése, függetlenség kivívása, erőforrások megszerzése; ennek érdekében több hadjáratot is vezethet két vagy több fél egymás ellen. A győztes mindent elnyer. Egy országon belül a háborút polgárháborúnak nevezik. A legtöbb állatfaj nem visel háborút, mivel az együtt élő egyedek létszáma szerint két csapat összecsapása nem háborúnak, hanem kisebb konfliktusnak tekinthető. Az emberen kívül csak államalkotó rovarok (lásd hangyák) alkotnak annyian egy közösséget, hogy háborúzni tudjanak. A történelem folyamán a hadi taktika és technika sokat fejlődött, a hagyományos eszközök mellett kialakult az aszimmetrikus és a nem hagyományos hadviselés, továbbá a totális háború. A szemből szembe való háborúzástól az emberiség eljutott a távolsági fegyverek használatához, a haditengerészethez, és legújabban a légi hadviseléshez. A hadvezérek intelligenciája eldöntheti a háborút. A fizikai fegyverek mellett propagandát is használnak, ami eltorzított információt terjeszt, hogy a saját közvéleményt a háború mellé állítsák, lelkesítsék a katonákat, az ellenséget pedig megfélemlítsék. A modern hadviselésben szárazföldi járművek és gyalogság ellenőrzi a szárazföldet, hadihajók és legénységük a vizeket, repülők és legénységük a levegőt. Ezeket különféle eszközök és csapatok átfedik, tengerészgyalogosok, ejtőernyősök, anyahajók, föld-levegő rakéták. Az alacsony pályájú műholdak további tényezőkké váltak, mivel információszerzésre használhatók, azonban űrháborútól egyelőre még nem kell tartani. Anyagi kultúra és technológia Emberősök 2,5 millió évvel ezelőtt használtak kőeszközöket. A tűz ellenőrzött használata 1,5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Azóta a technológia sokat fejlődött, hogy segítse az életet és hozzájáruljanak a kultúrához is. A nagyobb lépések az újkőkori forradalom, azaz a földművelés kezdete, és az automata gépek feltalálása volt az ipari forradalomban. A régészet kutatja az elmúlt korok és kultúrák történetét azoknak a tárgyaknak a segítségével, amiket az akkori emberek készítettek. A korai emberek kőeszközöket, agyagedényeket, ékszereket hagytak maguk után, amelyek jellemzőek az adott kultúrára. Testkultúra A történelem folyamán az emberek megváltoztatták külsejüket ruházattal, ékszerekkel, testdíszítéssel és testmódosítással, például hajnyírással és borotválkozással. A test módosítása az emberi test módosítása nem gyógyászati céllal. Okai lehetnek esztétikaiak, vallásiak, avatási rítusok, a szexuális vonzerő növelése, csoporttagság jelzése, testművészet létrehozása, vagy önkifejezés. Szélesebb definíciójába tartozik a plasztikai sebészet, a társadalmilag elfogadott dekoráció (sok társadalomban a fülbevaló), és vallási rítusok, például körülmetélés. Vallásos megközelítés A vallást általában úgy definiálják, mint egy hitrendszer, aminek középpontjában a természetfölötti, a szent és az isteni áll. Ehhez a hithez kapcsolódnak intézmények, rituálék, gyakorlatok és értékek. A vallások eredete, fejlődése és története aktív tudományos kutatás tárgya. A vallások számos formát öltöttek, amelyek kultúránként és egyénenként is változók. A vallások foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint erkölcstan, a halál utáni élet, az élet eredete, a világ természete és a világvége. A válasz a kérdésekre egy istencsalád vagy a vallás egyetlen Istene. További témák a lélek, az ember és emberiség helye a világban, az élet értelme, és hogy hogyan kell élni. Habár ezekkel a filozófia és a tudomány is foglalkozik, csak a spiritualitás fókuszál a misztikusra, vagy természetfölötti fogalmakra, mint Isten vagy karma. Habár nehéz mérni a vallásosságot, a legtöbb ember valamilyen szinten bír vallásos vagy spirituális hittel, de sok ember vallástalannak tartja magát. Ide tartoznak azok, akik nem hisznek, vagy nem azonosítják magukat egyik vallással sem. A humanizmus a filozófiában foglalkozik mindennel, ami az emberrel kapcsolatos, általában vallástól függetlenül. A vallásos és a spirituális hitek módszereik alapján megkülönböztethetők mind a filozófiától, mind a tudománytól. A kettőt többnyire nem tekintik egymásnak ellentmondónak, és a legtöbb ember világképének felépítésében a tudomány és a vallás is részt vesz. A filozófiától kevésbé tisztán különíthető el, a teológia és a vallásfilozófia összekapcsolódik. Keresztény felfogás Az ember test és lélek egysége. Isten képmásaként és lelkes lényként rendelkezik szabad akarattal, értelemmel és a végtelenbe mutató vágyakkal. Az emberi test halandó, de a legtöbb egyház szerint a lélek örökké él. Az embereket Isten majd feltámasztja, mivel az ember lelke test nélkül nem lehet egész. Képmás voltára vezethető vissza az emberi méltóság, aminek megsértése bűn. Minden ember rokon, Istenben testvér. A lélek hordozza az ember azonosságát, tudatát, és van képe az ideális testről is. Habár sok keresztény elfogadja az evolúciót, mint tudományos eredményt, azt csak a testre vonatkoztatják. Az emberősből Isten beavatkozása által lett ember egy meghatározatlan időpontban. Vannak egyházak, ahol az evolúciót teljesen elvetik, és a kreacionizmusban hisznek. Isten minden ember lelkét egyedileg teremti. A bűnbeesés miatt az ember értelme elhomályosult, akarata rosszra hajló lett, és megváltásra lett szüksége. A megváltó Isten fia, Jézus Krisztus. A szentháromsághívők szerint ő Isten egyik személye, a Fiú; az ariánusok szerint ember, vagy angyal. A különböző egyházak nem értenek egyet abban, hogy a bűn hatására mennyire romlott meg az ember természete. A legtöbb egyház szerint az ember lelke örök életet biztosít az ember számára. A halál után Isten megítéli az embert hite, cselekedetei, a megváltás elfogadása és más tényezők alapján. Ekkor dől el az ember további sorsa. Kerülhet a mennybe, a pokolba, egyes egyházak tanítása szerint ideiglenesen tisztítóhelyre (purgatórium) is. A mennyországban a szentek részesülnek abban a közösségben, amit Isten és angyalai alkotnak, a pokolban az Istentől való eltaszítottság és az ördögök társasága jellemző. Feltámadás után következik egy második ítélet, amit Jézus Krisztus hirdet ki. Buddhizmus Az emberi lény a buddhizmusban (szanszkrit: manu�ya, páli: manussa) hatalmas terjedelmű magyarázó irodalom tárgya, amelyben az emberi élet természetét és minőségeit vizsgálják abból a szempontból, hogy hogyan képesek elérni az emberek a megvilágosodást. A buddhizmusban az emberek az érző lények, azaz tudatfolyammal rendelkező lények, egyik fajtája. Eszerint a filozófia szerint az embereknek különleges státusza van: csak az emberek képesek elérni a megvilágosodást buddhaként. Arhatként más létsíkok lakói is elérhetik a megvilágosodást. A bodhiszattva különböző életekben is képes megjelenni, például az állatok vagy a dévák birodalmában. A buddhák viszont mindig emberekből lesznek. Filozófia A filozófia különböző fogalmakat elemez és gondolkodik róluk. Általános, absztrakt és alapvető gondolatai vannak. Általánosan próbálja megérteni az értékeket, az okságot, és megragadni a valóságot. Ide tartozik a logika, a metafizika, az episztemológia, az elme filozófiája és az axiológia, ami erkölcstannal és esztétikával foglalkozik. Sok különféle megközelítést fed le, és világnézeteket is gyakran neveznek filozófiának, vagy beszélnek egy filozófus vagy iskola filozófiájáról. Művészetek Az ember a cro-magnoni korszak óta biztosan űz képzőművészetet. A művészet kulturális kifejezésmód, és narratíva a felfedezésről és a felszabadulásról (kritika, művészettörténet, művészetelmélet). Ez alkalmazható műalkotásokra, előadásmódokra a jelenben és a múltban, presztízse kiterjed az alkotóra, megtalálóra, kiállítóra és tulajdonosra. Modern használatban a művészet kiterjed az alkotás elképzelésétől kezdve magára az alkotás folyamatára, és kapcsolódik a művész kreatív impulzusához. A zene természetes intuitív jelenség, aminek három, egymáshoz kapcsolódó minőségen alapul: ritmus, harmónia és dallam. A zenehallgatás talán a leggyakoribb és legáltalánosabb módja a szórakozásnak, míg tanulása és megértése népszerű tudományok. Minden népnek megvan a maga zenéje, és a műzenének számos különböző stílusa alakult ki. Az irodalom alapanyaga a nyelv, a műveket szóban vagy írásban is továbbadhatják. A népi irodalmat hosszabb időn át nem jegyezték le. Sok különféle műfaj és műnem van, próza, költészet és dráma, epika, legenda, mítosz, ballada. Mindegyik elmesélhet valóságon alapuló vagy kitalált történetet. Tudomány Az emberi kultúrához és gondolkodáshoz tartozik, hogy kutatja a környező világot. Tudását méréssel, megfigyeléssel, bizonyítással, gondolkodással, elméletek kiötlésével és vizsgálatával szerzi. A tudományos módszerek lehetővé teszik, hogy tudást gyűjtsön a fizikai világról, annak működéséről (természettudományok, mint biológia, kémia, fizika), az emberről, történetéről, nyelveiről, és azok működéséről (társadalomtudományok, humán tudományok, mint pszichológia, szociológia, történelem, nyelvészet), továbbá különböző matematikai objektumokat és azok működését írja le. A természet- és a társadalomtudományok is használnak matematikai modelleket különféle jelenségek magyarázatára és megjóslására. A matematikai megértéséhez az ember nyelvi eszközöket használ. Ez ugyan egyedül az emberre jellemző, de más fajoknál is megtalálható a számfogalom. Alkalmazás szempontjából a tudomány lehet elméleti (a matematika egyes területei) vagy alkalmazott (orvostudomány, mérnöki tudományok). Az áltudományok olyan tevékenységek és tanítások, amelyeket tudományosan megcáfoltak, mégis vannak hívei, akik tudományosnak tartják őket. Krummbek Krummbek település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Stethaprioninae A Stethaprioninae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 4 nem és 12 faj tartozik: Brachychalcinus ( Boulenger , 1892) – 5 faj Brachychalcinus copei Brachychalcinus nummus Brachychalcinus orbicularis Brachychalcinus parnaibae Brachychalcinus retrospina Orthospinus (Reis, 1989) 1 faj Orthospinus franciscensis Poptella (Eigenmann, 1908) – 4 faj Poptella brevispina Poptella compressa Poptella longipinnis Poptella paraguayensis Stethaprion ( Cope , 1870) – 2 faj Stethaprion crenatum Stethaprion erythrops Drumoly Drumoly (németül Drumling) Városszalónak településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban. Fekvése Felsőőrtől 4 km-re északkeletre fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. Határából az i. e. 1600 körüli időre, a középső bronzkorra datálható amfóratöredékek kerültek elő, melyek a közeli velem-szentvidi antimonbronz tárgyakkal mutatnak rokonságot. Számos a latén kultúrához köthető vaskori cseréptöredék került elő a Tauchenbach völgyéből is az i. e. 2. századból. Ebben a korban már intenzív vasércbányászat folyt a Drumoly és Ószalónak közötti hegyekben. 1514-ben vámszedőhelyet említenek a településen. 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török sereg segédhadai. Lakói 1580 körül evangélikusok lettek. 1622-ben Bethlen Gábor serege pusztította. A források 1795-ben tesznek először említést az itteni tanítóról. Evangélikus imaháza és iskolája 1855-1856-ban épült. Vályi András szerint "DRUMOLY. Drumling. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz mintegy fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Cseke falujáéhoz, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Drumoly, (Drumling), német falu, Vas vmgyében, a szalónaki uradalomban, 250 evang., 40 kath. lak., hegyes, sovány határral." Vas vármegye monográfiája szerint "Drumoly, 49 házzal és 319 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szalónak. A község határában gazdag tartalmu kőbánya van." Önkéntes tűzoltóegyletét 1903-ban alapították. 1910-ben 265, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1968-ban árvíz pusztított a településen. 1971-ben közigazgatásilag Városszalónakhoz csatolták. Nevezetességei 1973-ban népdalkör alakult a településen. Legnagyobb aranyérme 2011 októberében a 113 éves Perth Mint elkészítette a világ legnagyobb aranyérméjét. Ezzel a rekord méretű érmével a történelmi múltú pénzverde átvette a vezetést a kanadai előtt. A 99,99%-os tisztaságú aranyból vert érme hivatalos ausztrál fizetőeszköz. A monumentális érme súlya 1 tonna. Története Az érme majdnem 80 cm (31inch) átmérőjű és 12 cm (4,7inch) vastagságú. Ezekkel a méretekkel nyerte el a világ legnagyobb, legnehezebb és vitathatatlanul a legértékesebb aranyérméje címet. Ezzel egy új ikon jött létre. A világ egyetlen 1 tonnás aranyérméjén Dr. Stuart Devlin AO CMG, mint Őfelsége II. Erzsébet brit királynő ékszerészének tervei alapján, egy klasszikus kenguru mintát ábrázol, ezzel követve a már jól bevált kenguru érme sorozatot. A másik oldalán az alkotmányos monarchiának számító Ausztrál Államszövetség uralkodója, II. Erzsébet királynő portréja látható. A névértéke 1 000 000 ausztrál dollár, azonban a készítéskor felhasznált arany értéke megközelíti az 53,5 millió AUD értéket, ami közel 12 milliárd forintnak felel meg. Az érme elkészítésről készült videót már több mint 145 000-szer megtekintették. Ed Harbuz, a Perth Mint vezérigazgatója a videóban elmondja, hogy milyen lehetetlennek tűnt a feladat megvalósítása, de a kihívás nagy volt, talán a legnagyobb. Hónapokig tartott mire elkészült. A Perth Mint épületén belül található kiállítás évente több mint 100.000 látogatót vonz Ausztráliába. Az egyik látványosság a kiállított 1 tonnás aranyérme. Ez a videó bemutatja, hogyan készült el az érme. http://www.1tonnegoldcoin.com/ Egyed Attila Egyed Attila (Tab, 1969. április 24. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész. Élete 1969-ben született Tabon. A budapesti hajózási szakközépiskolába járt, végzettségét tekintve tengerész. Később elvégzett öt félévet az ELTE magyar–angol szakán. 1990–1993 között a Bodnár Sándor Színiakadémia tanulója volt. 1993–1996 között a Budapesti Kamaraszínház, 1996–1999 között a kecskeméti Katona József Színház, 1999–2003 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 2003–2008 között a Bárka Színház, 2008–2012 között a tatabányai Jászai Mari Színház tagja volt. 2012-től a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. Film és TV-s szerepei Kisváros sorozat, 1993 Üvegtigris 1., 2001 I love Budapest, 2001 Előre! , 2001 Nincs kegyelem, 2006 Mario és a varászló, 2007 Csíkos Pizsamás fiú, 2008 Kolorádó Kid, 2009 Látogatás, 2010 Zöld sárkány gyermekei, 2011 Csak a szél, 2011 Parkoló, 2014 Utolsó órák, 2014 X-Comp, 2015 Díjai és kitüntetései 2003 POSZT MASZK : Legjobb férfi színész 2003 Móricz Gyűrű , Nyíregyháza 2010 Jászai Mari-Díj 2010 Jászai Mari-gyűrű, Tatabánya 2013 Vörösmarty-gyűrű, Székesfehérvár Csamvon állomás Csamvon (Jamwon) állomás a szöuli metró 3-as vonalának állomása Szöul Szocsho-ku (Seocho-gu) kerületében. Vozár Attila Vozár Attila (Medgyesegyháza, 1974. november 27.) magyar ultramaratoni futó, Európa-bajnoki ezüstérmes, a 100 mérföldes ultramaratoni futás országos csúcstartója. Sportpályafutása A magyar ultramaratoni futás korábbi kiemelkedő alakjaihoz (Kis-Király Ernő, Vass Márta, Bogár János , Bérces Edit) hasonlóan az öt szakaszból álló Bécs–Pozsony–Budapest Szupermaratonon (2005-ig Bécs–Budapest Szupermaraton) elért győzelmeivel (2000, 2001, 2004) írta be magát az ultrafutás nagykönyvébe. Edzője Tóth Sándor mesteredző. Eredményei sorából kiemelkedik a 2001-ben Winschotenben elért 100 km-es Európa-bajnoki ezüstérmes teljesítménye, valamint a 2009-ben Dániában aratott, magyar nemzeti csúcsot jelentő 100 mérföldes győzelme. Pályafutása során öt alkalommal futott 100 kilométert 7 órán belül. A lakóhelyéről induló Békéscsaba - Arad - Békéscsaba Szupermaratont háromszor nyerte (2000, 2009, 2010). Élete Békéscsabán él családjával. Sportrendezvények szervezésével foglalkozik. Sportszakmai elismerései A Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka (MASZ UB, 2016) Koszmosz–285 Koszmosz–285 (oroszul: Космос 285) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/22) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold. Küldetés Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus-ellen rakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztását, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1969. június 3-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,6perces, 71 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 257 kilométer, az apogeuma 452 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm. A Koszmosz–283 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). 1969. október 7-én 125 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült. Jean-Baptiste Akassou Akran Jean-Baptiste Akra Akassou (Songon, 1985. november 5. –) elefántcsontparti labdarúgó, középpályás. Jelenleg a Anagennisi Karditsa játékosa. Hőhíd Hőhídnak nevezzük a határolószerkezet minden olyan helyét, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. Hőhídmentes szerkezet nincs, de hatásait enyhíteni lehet (és kell is). A hőhidak (más néven energiaelnyelő lyukak) előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű. Kialakulásának lehetséges okai Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra. Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű. Szakszerűtlen kivitelezésből adódó: Előfordulására sok példát lehetne megemlíteni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, miközben így még egy hővezetőbb felületet képeznek! Anyagváltás (például vasbeton pillér, koszorú) felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása (például árnyékolás, bútorok miatt) ezek kombinációja (például ablakok ) Hőveszteség a hőhidakon keresztül A hőhidak leggyakrabban vonalmentiek, ekkor a hőveszteséget a vonalmenti hőátbocsátási tényező segítségével (kl) számítjuk ki: Következményei a hőhidak megnövelik a fűtési energiafogyasztást, ezzel egyenes arányban a fűtésszámlát is. Csökkentik a komfortérzetet, mivel a lakásban több hideg pont is kialakul. Mivel a hőhidak hőmérséklete alacsonyabb a környező határoló szerkezetekénél, az átáramló pára itt gyakran lecsapódik, és vizesedést okoz. A nedves szerkezet hőszigetelő képessége tovább romlik, hosszabb távon állagromlás veszélye is fennáll. A vizes szerkezet kedvez a penészgombák megtelepedésének is, ami betegségek, pl. asztma vagy allergia kialakulását idézheti elő a lakóknál. A hőhidakat sokszor már csak a penészedés után fedezzük fel. Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások: Hőhidak hatásának csökkentése A tervezés során, egyszerű geometria, illetve minél kevésbé tagolt homlokzat alkalmazásával. A vasbeton elemek elé helyezett kiegészítő hőszigeteléssel. Hőhídmegszakító elemek alkalmazásával (erkélylemezek és attikafalak esetén) Neuf-Mesnil Neuf-Mesnil település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1343 fő (2015). Neuf-Mesnil Feignies, Maubeuge, Hautmont és Louvroil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: The Mysterious Planet A The Mysterious Planet a Doctor Who sorozat 144. része, amit 1986. szeptember 6. és 27. között mutatott be a BBC1. Ez a The Trial of a Time Lord (Egy Idő Lord tárgyalása) ív első "felvonása". Történet A Doktor és Peri a Ravalox bolygón landol, a Földhöz nagyon hasonló, de primitívnek tűnő világon. Különféle törzsek élnek a bolygón. Egy támadás elől egy alagútba menekülnek. A Doktor egy lerombolt metróállomásra bukkan, ami pont olyan, mint a londoni Marble Arch állomás. Miféle robotok rejtőznek a föld alatt, s mi az a "fekete fény" generátor, aminek megsemmisítésében a Doktor segít az embereknek? Vajon a Ravalox azonos-e a Földel? Produkció Előkészületek 1985 februárjában a BBC bejelentette, hogy a tervezett huszonharmadik Doctor Who évadot törölték. Ennek következtében a sajtó és a Doctor Who rajongók (beleértve a Doctor in Distress című jótékonysági lemezt) tiltakoztak ellene. Majd a BBC bejelentette, hogy a sorozatot csak szünetre küldték, és 1986 szeptemberében fog visszatérni. Számos történetet írtak az eredeti 23. évadba, de végül az egészet próbajelleggel áttértek egy átfogó témára. Ez volt az utolsó teljes Doctor Who történet, amit Robert Holmes írt. A történet hasonló volt az első történetéhez, amit ő írt (The Krotons). Mindkét történetben az volt a közös, hogy egy idegen gép leigáz egy idegen civilizációt, és arra kényszeríti a legtehetségesebb fiatalokat, hogy őket szolgálják. Forgatás A rész elején megjelenő Idő Lord Űrállomás, ahol volt a tárgyalás az évad során, az a legdrágább modell, amit a sorozat eredeti évadjaiban használták (több mint 8000 font). A sorozatban az Idő Lord Űrállomást keringve ábrázolták, majd belehúzták a Doktor TARDIS-át, ábrázolván a vonósugarat. Ettől kezdve a sorozat részeit az Outside Broadcast-tal (OB) vették fel a 16 mm-es film helyett. Ez a gyakorlat folytatódik a többi klasszikus évad során. Az egyetlen speciális effektus a részben a rész elején, mikor érkezik meg a Doktor TARDIS-a az űrállomásra. A BBC az 1980-as években cserélte a kameráit OB-re, mert egyrészt olcsóbbak, és jobb anyagot tudtak vele felvenni a stúdiókban. A producer John Nathan-Turner valóban le akarta cserélni a kamerákat Peter Davidson első évadjánál (1982), de nem sikerült a rendezők miatt. Rober Brierley, aki Drathro-nak adta a hangját, eredetileg robot ruhát kellett viselni, és fizikailag játszani a szerepet, de kiderült, hogy a ruha nem illik a méretéhez. Ezért a speciális effektek asszisztense, Paul McGuinness, aki segített megtervezni a ruhát, hívták, hogy játssza el fizikailag Drathro szerepét, míg Brierley csak adta a hangot. Utómunkák Dominic Glynn vette fel a rész zenéjét, és John Nathan-Turner ajánlotta fel neki a lehetőséget, hogy újrahangszerelhesse a sorozat főcímzenéjét. Ez a főcímzene lett a sorozat legrövidebb ideig, mert csak ebben az évadban használhatták (hacsak számítjuk bele az 1973-ban két epizód erejéig használt zenét, amit Delia Derbyshire és Paddy Kingsland készített el). Szerep jegyzetek Tom Chadbon, aki játszotta Merdeen-t, korábban megjelent az 1979-ben bemutatott City of Death című részben. Könyvkiadás A könyvváltozatát írta Terrance Dicks, és 1988. április 21-én adta ki a Target könyvkiadó. Saint-Péravy-la-Colombe Saint-Péravy-la-Colombe település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 742 fő (2015). Saint-Péravy-la-Colombe Boulay-les-Barres, Bricy, Coinces, Gémigny, Patay, Saint-Sigismond, Tournoisis és Villeneuve-sur-Conie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tallium-halogenidek A tallium-halogenidek a talliumnak halogénekkel alkotott vegyületei. Ezek lehetnek monohalogenidek – melyekben a tallium oxidációs száma +1 –, trihalogenidek, melyekben a tallium oxidációs száma +3, és átmeneti halogenidek, melyekben +1 és +3 oxidációs számú talliumion is található. A tallium-bromid-jodidot használják ablakok, lencsék és szűrők, optikai eszközök infravörös kamerák és infravörös spektrométerek gyártásánál. Továbbá használják az ATR spektroszkópiában.[forrás?] Monohalogenidek A monohalogenidekben a tallium oxidációs száma +1. A tallium(I)-halogenidek és az analóg ezüst sók hasonlóak, például a tallium(I)-klorid és -bromid fényérzékenyek, továbbá a tallium(I)-fluorid jobban oldódik vízben, mint a -klorid és a -bromid. Tallium(I) vegyes halogenidek A tallium-bromid-jodid és tallium-bromid-klorid vegyes tallium(I)-sók, elsőként 1941-ben állította elő őket R. Koops Olexander Smakula laboratóriumában. Az infravörös sugárzás továbbítására, törésére és fókuszálására szolgáló optikai egységek anyagaként használják őket a spektroszkópiában. A vörös bromid-jodid kódja KRS-5, a színtelen bromid-kloridé KRS-6. Közelítő összetételük rendre TlBr0,4I0,6, illetve TlBr0,3Cl0,7. A gyakrabban használt KRS-5 előnyös tulajdonsága, hogy viszonylag oldhatatlan vízben, és – alternatíváival, a KBr-dal, CsI-dal és AgCl-dal ellentétben – nem higroszkópos. Trihalogenidek A tallium-trihalogenidek kevésbé stabilak, mint az alumínium, gallium és indium hasonló vegyületei, és kémiailag meglehetősen különböznek azoktól. A tallium-trijodidban nem +3 oxidációs számú talliumion található, hanem tallium(I)-ionból és egy lineáris trijodidionból (I3−) áll. Vegyes vegyértékű halogenidek Nem túlságosan ismert vegyületcsoport. A vegyes vegyértékű tallium-halogenidek tallium(I)- és tallium(III)-ionokat is tartalmaznak, melyben a Tl(III) komplex anion, például TlCl4− formájában van jelen. Halogenid komplexek A négyzet alapú piramis szerkezetű TlCl52− anion sói ismertek. Érdekes módon néhány só, melyben névlegesen TlCl52− anion található, valójában Tl2Cl104− dimer aniont vagy olyan hosszú láncú, 6-os koordinációjú TlIII aniont tartalmaz, melyben az oktaéderes egységeket klórhidak kapcsolják össze, de TlIIICl4 és TlIIICl6 anionokat tartalmazó vegyes sók is ismertek. A Cs3Tl2Cl9 sóban azonosították a Tl2Cl93− iont, melyben a talliumatomokhoz oktaéderesen 3 hídhelyzetű klóratom koordinálódik. Mailáth György (jogász) Székhelyi Mailáth György (Kereskény, Nyitra vármegye, 1752. július 20. – Pest, 1821. február 19.) királyi személynök és a királyi ítélőtábla elnöke. Élete A nemesi származású székhelyi Majláth család sarja. Mailáth József (1703-1757) septemvir és Lőrinczy Kata (1708-1791) fia. Fivére, gróf székhelyi Majláth József (1737-1810) államminiszter, kormányzó, főispán volt. A Mária Terézia kori Úrbérrendezés összeírásán, a tehetős köznemes Mailath József özvegye három úrbéri birtokkal rendelkezett: a Hont vármegyei kiskéri, és a két Nyitra vármegyei elecskei és kajszai. Összesen 623 úrbéri holdja, 24 jobbágya, és 12 zsellére volt. Mailáth György, 15 éves korában a jezsuita rendbe lépett és a rendnek 1773-ban történt feloszlatása után ismét visszatért a világi pályára, bár mély vallásosságát azontúl is megtartotta és utódaira is átruházta. Elvégezve a jogi egyetemet és letevén az ügyvédi vizsgát, esküdt lett Hont megyében, ahonnan Esterházy herceg meghívta táblai ügyvédnek; 1781-ben az óbudai kamara ügyészévé, 1784-ben királyi ügyigazgatóságbeli ügyésszé nevezték ki. 1786-ban a dunáninneni kerületi tábla ülnöke, az év végén királyi táblai előadó bíró. A II. József halálával helyreállt törvényes állapot bekövetkezése után is folytatta e hivatalát és az 1790–91-es országgyűlés naplóját fogalmazta. 1792-ben királyi személynök és 1795-ben nádori ítélőmester lett és e minőségben ő vitte a tollat az 1796-as országgyűlésen. 1798-ban királyi ügyigazgató és kamarai tanácsos, 1805-ben Bécsben udvari tanácsos és az udvari közkamaránál, majd csakhamar az udvari kancelláriánál referendarius lett. E hivatalaiból kifolyólag ő volt előadó az 1802., 1807. és 1808. évi pozsonyi országgyűléseken. Az 1807. évi országgyűlés után a Szent István-rendet nyerte el, az 1808. évi diéta bevégeztével pedig királyi személynök és a királyi tábla elnöke lett. Catói jelleme, szigorú rendtartása, tántoríthatatlan igazságszeretete, vezérlő tudása fentartják nevét a magyar biróság történetében. 1811-ben Tolna vármegye főispánja és királyi személynöki hivatalánál fogva az akkori országgyűlésen az alsó tábla elnöke lett. Beszédei a megyei és országgyűlési Naplókban és irományokban vannak. Latin levele Kazinczy Ferenchez: Pozsony, 1802. okt. 8. (Kazinczy Levelezése II. 496. l.) Házassága és leszármazottjai Pesten, 1785. május 31.-én feleségül vette hrabovai Hrabovszky Klára kisasszonyt, aki hrabovai Hrabovszky Gáspár (1710-1791), Pozsony vármegye főispánja, és bodorfalvi Baranyay Julianna lánya volt. A házasságukból született: Mailáth György ( 1786 – 1861 ) országbíró. Neje petőfalvi Uzovics Karolina ( 1793 - 1856 ). Jegyzetek Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1148.o. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. Gaál Jenő (közgazdász) Gaál Jenő (Pusztagerendás, 1846. szeptember 14. – Budapest, 1934. május 19.) közgazdász, jog- és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár, politikus, az MTA tagja (l. 1896, r. 1908, ig. 1931). Élete Középiskoláit Békéscsabán, Selmecbányán és Pozsonyban végezte; a jogot a pesti egyetemen s Bécsben hallgatta s 1871-ben jog- és államtudományi doktori oklevelet nyert. Ekkor hosszabb tanulmányi útra kelt és Bécsben az egyetemet, a polytechnikumot és kereskedelmi akadémiát látogatta s különösen kereskedelmi és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Közbejött betegsége miatt útját nem folytathatván, Arad megyébe ment vissza, ahol atyja 1859-től gazdálkodott a pécskai járásban. Ekkor történt, hogy Aradon a kereskedelmi s iparkamarát felállították. Ez idő tájt Gaál Aradon tartózkodott, ahol eleinte Arad megye törvényszékénél, majd később a közigazgatásnál és végül egy pénzintézetnél tiszteletbeli állásokban és mellékesen a szakirodalommal foglalkozott. 1872 márciusában az aradi kereskedelmi s iparkamara titkárává választották, az aradi gazdasági egyesület alelnöke lett, azonkívül tevékeny részt vett mint bizottsági tag a megye, s mint tiszteletbeli főjegyző a város képviseletének tanácskozásaiban. 1873 és '74-ben nagyobb utazást tett a bankkérdés, közgazdaság, mezeigazdaság, ipar- és kereskedelem tanulmányozása végett Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Svájcban és Angolországban, ahol két hónapot töltött. 1878-ban a pécskai kerületben mérsékelt ellenzéki programmal, 1881-ben a világosi, 1884-ben és 1892-ben a nemzeti párt programmja alapján ismét a pécskaiban választották meg országgyűlési képviselőnek; tagja volt a pénzügyi s gazdasági bizottságnak. Az 1885. évi országos kiállítás alkalmával rendezett nemzetközi gazdasági kongresszuson mint titkár szerepelt. 1893-ban a magyar királyi kereskedelemügyi minisztériumban tanácsos lett, majd az iparfejlesztési és külkereskedelmi főosztály vezetője. Ugyanebben az évben a műegyetem a nemzeti gazdaságtan tanárának hívta meg, ahol október 18-án tartotta székfoglalóját; november közepén pedig az iparoktatási tanács tagjává nevezték ki. A Pannonia viszonbiztosító társaság felügyelő bizottságának is tagja volt. 1894-től 1916-ig a műegyetemen tanította a nemzetgazdaságtant. 1908-től főrendiházi tagként tevékenykedett, 1907 és 1913 között egyik igazgatója volt a Magyar Társadalomtudományi Egyesületnek, s elnöke a kivándorlási tanácsnak. 1916-ban vonult nyugállományba. Munkái többnyire konzervatív szemléletűek, s a gazdaságtörténet, agrárpolitika és szociálpolitika témakörében születtek. Cikkeket írt a bank- és valuta kérdésről, Kerkapoly pénzügyminiszter nagy vasúti tervéről és egyéb politikai s napi kérdésekről az aradi s budapesti hirlapokba, így a Pesti Naplóba, Magyar Hírlapba sat. mérleg jegy vagy Alfréd névvel, de leginkább névtelenül. Munkái Jelentés az aradi kereskedelmi és iparkamara 1872-től 1874-ig és 1876-tól 1884-ig. Arad, 1875. 1877. és 1879. sat. Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének, vagyis Arad-, Békés-, Csanád-, Hunyad- és Zaránd megyék közgazdasági leirása. Arad, 1876. Programmbeszéde a pécskai kerületben. Arad, 1878. A román kereskedelmi szerződésről. Arad, 1884. A mezőgazdasági válság. Előadói munkálat az 1885. okt. Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. Bpest, 1885. (Németűl és francziáúl is megjelent. Bpest, 1885). A világgazdaság és a culturai egység fejlődéséről. Arad, 1886. Az alföldi munkásmozgalom, Bpest, 1891. Békésmegye monographiája. Bpest, 1892. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.) Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897); Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898); A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1902); Gróf Széchenyi István nemzeti politikája I–II. (Bp., 1903); Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövőnk (Bp., 1903); Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907); Gróf Széchenyi István és a pesti Hengermalom-társaság (Bp., 1909); Jelentés a folytonos üzemek munkabeosztásával foglalkozott londoni nemzetközi értekezletről (Bp., 1912); Birtokpolitika (Bp., 1912); Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918); Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920); Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye (Bp., 1932); Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940) Szerkesztette az aradi gazdasági egylet Évkönyveit 1876-tól 1883-ig. Munkatársa volt a Pallas Nagy-Lexikonának. Borojevići (Donji Kukuruzari) Borojevići falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Donji Kukuruzari községhez tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 21, közúton 34 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Zágrábot Hrvatska Kostajnicával összekötő 30-as számú főúttól délre, a Samarica-hegység (Šamarica gora) északi részén, a Sunja-folyó jobb partján fekszik ott, ahol a Lovča a Sunja-folyóba torkollik. Története E vidék történelmi és gazdasági jelentősége már ősidők óta az itt áthaladó fontos kereskedelmi utakban rejlett. Ezt az elsők között a rómaiak ismerték fel, akik két fontos utat is építettek ezen a területen. Jelenlétüket jelzi a Borojevići területén, a Bjelovac nevű helyen a Lovča-patak hídjánál talált értékes római pénzlelet, melyet ma a zágrábi régészeti múzeumban őriznek. A térség 1578 óta török megszállás alatt volt. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Az első pravoszláv népesség 1690 körül érkezett Komogovinára. Ők Boszniából a bosanska dubicai moštanicai monostor szerzeteseivel és Ljubojević Atanáz metropolita vezetésével érkeztek és megalapították a közeli komogovinai pravoszláv kolostort. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. Az osztrák generálisok azonban védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be azokat, akik korábban török szolgálatban éppen a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ekkor már nemcsak a határövezetből, hanem Hercegovina, Nyugat-Szerbia, Montenegró, Koszovó és Metohija, valamint Bosznia más vidékeiről is számos szerb család érkezett. Ezzel e vidék etnikai összetétele véglegesen megváltozott. A falvak legnagyobb része a 18. század elején és közepén alakult ki. Fejlődésük a 18. század második felében Károlyvárosból Glinán és Petrinyán át Kostajnicára menő főút megépítésének és a forgalom újbóli megindulásának köszönhető. Borojevići nevét az egyik első betelepülő szerb családról a Borojevićről kapta, melynek leszármazott tagjai ma is élnek a településen. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Boroevich” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borojevich” a neve. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Borojevich” néven 24 házzal és 234 (mind görögkeleti vallású) lakossal szerepel. A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1857-ben 347, 1910-ben 545 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járáshoz tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de már az év június 22-én megalakult a környékbeli szerbekből az első partizánosztag, mely egészen az 1945-ös végső győzelemig harcolt az usztasák, a csetnikek és a horvát katonai alakulatok, valamint a német megszállók ellen. Az usztasa egységek megtorlásul az otthon maradottak közül sokakat megöltek, másokat koncentrációs táborokba hurcoltak. A délszláv háború előtt lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült, majd a boszniai Szávamentéről, Közép-Boszniából és Banja Luka környékéről horvát lakosság érkezett. A településnek 2011-ben 119 lakosa volt. Vaszil Hrihorovics Melnicsuk Vaszil Hrihorovics Melnicsuk (ukránul: Василь Григорович Мельничук; Szimferopol, 1957. február 18. –) ukrán nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1992-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2002-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Ukrán labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1994-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az ukrán nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében az 1. helyet foglalja el 8 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2002-ben a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Világbajnokság U17-es labdarúgó-világbajnokság Ecuador rendezte a 6., az 1995-ös U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra és Dél-Koreába és Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Angliába a X., az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságra és Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. A dicső tizenegy A dicső tizenegy (eredeti cím: Ocean's 11) 1960-ban bemutatott bűnügyi vígjáték. Főbb szereplők Peter Lawford, Frank Sinatra, Dean Martin, Sammy Davis Jr. és Joey Bishop. A film történetét 2001-ben Steven Soderbergh rendező feldolgozta az Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi című filmjében. Danny Ocean és egykori katonatársai elhatározzák, hogy szilveszter éjszakáján 2 perc alatt kirabolják Las Vegas öt kaszinóját. A ravaszul kieszelt tervet mesteri kivitelezés követi, de a végeredmény mégsem tökéletes. Cselekménye Danny Ocean (Frank Sinatra) és Jimmy Foster (Peter Lawford) összehívja egykori katonatársait, akikben tökéletesen megbíznak és akikre mind szükség van egy agyafúrt terv végrehajtásához, aminek során öt Las Vegas-i kaszinót akarnak kirabolni szilveszter éjszakáján, nem sokkal éjfél után. Fejenként legalább 1 millió dollár lenne a haszon (ami akkoriban óriási összegnek számított). Egyikük nem akarja vállalni a feladatot, de a többieket látva mégis beszáll. Másikuk éppen most jött ki a börtönből, ahol ötéves börtönbüntetését töltötte. Ő nem tartja szerencsésnek magát, ezért a többiek érdekében nem akar részt venni az akcióban. Amikor azonban kiderül, hogy a tüdejével komoly baj van, a fia érdekében mégis elvállalja. Az öt kaszinó: Sahara, Riviera, Desert Inn, Sands, Flamingo. A csapat szilveszter éjjelén az éjfél utáni boldog zűrzavart akarja kihasználni. Josh Howard (Sammy Davis Jr.) előzőleg robbanóanyagot helyez el az egyik villamos távvezetéknél, ami elektromos árammal látja el a kaszinókat. A kaszinók fel vannak szerelve aggregátorokkal az ilyen esetekre, amik szükséghelyzetben elektromos áramot állítanak elő a vészlámpák számára. Az alapötlet az, hogy amikor az áram pár perc múlva az aggregátorok bekapcsolódása miatt visszajön, a pénztárosokhoz, vagyis a széfekhez vezető ajtók nyíljanak ki. Ehhez egy villanyszerelőnek előzőleg át kell kötnie az ajtók elektromos távvezérlését. Továbbá, hogy az ajtókat megtalálják sötétben is, előzőleg olyan láthatatlan festékkel fújják be a kilincseket, amik a sötétben egy speciális szemüveggel láthatóak lesznek. Erre azért van lehetőségük, mert a tizenegy tag közül öt a kaszinókban dolgozik. Egyikük, Josh a kaszinóktól szállítja el a szemetet. Neki kulcsfontosságú szerepe van, mert miután a többiek egy-egy táskába bepakolják a páncélszekrényekből a pénzt, a táskákat a kukákba teszik, amiket Josh a szeméttelepen megtalál és egy hordóba rejt. Amikor minden kaszinóban a közönség az Auld Lang Syne című dalt énekli éjfél után, indul az akció. Minden simán megy. Váratlan fordulat, hogy az akció sikeres végrehajtása után a villanyszerelő, Tony Bergdorf az utcán rosszul lesz, összeesik és meghal. Ez elszomorító, de önmagában még nem lenne baj. A problémát több tényező okozza. A kaszinók vezetősége szeretné visszaszerezni a pénzt, vagy annak legalább egy részét. Ehhez egy valamikor profi bűnöző, Duke Santos (Cesar Romero) jelentkezik, aki a pénz 30%-áért vállalja, hogy visszaszerzi az elrabolt összeget, ha pedig ez nem sikerül, nem kap semmit. Véletlenül meghallja, hogy az elhunyt abban a bizonyos katonai egységben szolgált valamikor, amiben annak a nőnek a fia, akit el akar venni. Az egykori bűnöző egy pillanat alatt rájön, hogy a fiú is benne van a dologban. Mivel egykori katonatársait is látták a városban, ezért felkeresi Oceant és Fostert a szállodai szobájukban. 50% fejében vállalja, hogy nem adja fel őket a rendőrségen. Hogy ne kelljen fizetniük ilyen hatalmas részt a zsarolónak, kitalálják, hogy éjszaka a pénzt az elhunyt koporsójába rejtik, mivel tudják, hogy özvegye (Jean Willes) másnap érkezik és San Franciscóba akarja szállítani a holttestet. Egyikük könyörületből tízezer dollárt kivesz a csomagból, hogy azt közvetlenül az özvegynek tudják adni. Elköveti azonban azt a hibát, hogy a pénzt összefogó papírcsíkot a koporsó mellett elejti. Mivel Santos már járt a temetkezési vállalkozónál korábban, megkérte az egyik tulajdonost, hogy jelezze neki, ha szokatlan dolgot vesz észre. Ezért telefonhívást kap a katonatársak érkezéséről a temetési szertartásra. Az özvegy úgy döntött, hogy fölösleges a holttestet elszállíttatnia. A szertartáson kiderül, hogy nem temetésről van szó, hanem hamvasztásról. Így a koporsóba rejtett pénz a holttesttel együtt elég... Szereposztás mások Angie Dickinson ( Hámori Eszter ) - Beatrice Ocean Cesar Romero ( Barbinek Péter ) - Duke Santos Patrice Wymore ( Németh Kriszta ) - Adele Elkstrom Akim Tamiroff ( Koroknay Géza ) - Spyros Acebos Ilka Chase ( Halász Aranka ) - Mrs. Restes Jean Willes - Gracie Bergdorf Hank Henry ( Uri István ) - Mr. Kelly Lew Gallo - gyanakvó fiatalember Robert Foulk ( Bácskai János ) - Wimmer seriff cameo Shirley MacLaine ( Dögei Éva ) - kék ruhás, ittas hölgy George Raft ( Csuha Lajos ) - Jack Strager (kaszinótulajdonos) Red Skelton - önmaga Richard Boone - a lelkész (hang) A szinkron 2006-ban készült a MAHIR Szinkron Kft.-nél. A magyar szinkronhangok forrása: Internetes Szinkron Adatbázis Megjelenése A film DVD-n 2008. május 13-án jelent meg. A dicső tizenegy Blu-rayn 2010. november 9-én jelent meg, a film 50. évfordulója alkalmából. Speciális kommentár Frank Sinatra Jr. és Angie Dickinson részéről "Vegas térkép" - apró dokumentumok a filmben kirabolt kaszinókról Tonight Show - Angie Dickinson videoklipje Frank Sinatrával, aki házigazda volt a Tonight Show Starring Johnny Carson episodes -ban 1977. november 4-én "Tropicana Museum Vignette" Rejtett információk, amik a "Vegas térkép"-en találhatók (a menü a „lefelé” gomb megnyomása után felbukkanó lemezre kattintva jelenik meg) Fogadtatás A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 46%-ra értékelte 26 vélemény alapján. Ugyanitt a közönség 84%-ának tetszett. Díjak, jelölések jelölések: 1961, Laurel Awards, Golden Laurel-díj - „akciófilm” kategória (a 4. helyre került) 1961, Writers Guild of America, WGA Award - „legjobb amerikai forgatókönyv”: Harry Brown, Charles Lederer A film készítése Peter Lawford első ízben Gilbert Kay rendezőtől hallotta a történet alapötletét, aki állítólag egy benzinkúti alkalmazottól hallotta. Lawford 1958-ban megvette a film jogait. Akkori elképzelés szerint William Holden lett volna a főszereplő. Sinatra is érdeklődött az ötlet iránt. A forgatókönyvön több író dolgozott. Forgatási helyszínek Chicago , Illinois állam Las Vegas Érdekesség idézet a filmből: „Olyan részeg vagyok, hogy eldőlni sem tudok egyedül.” - kék ruhás, ittas hölgy ( Shirley MacLaine ) Illés Henrik Illés Henrik (Miskolc, 1981. február 4. –) roma származású magyar festőművész. Életútja, munkássága Testvére Illés József festőművész, grafikus. Állami gondozásban nevelkedett Oroszlányban, majd a fóti gyermekotthonban. Középiskolai tanulmányait is Fóton folytatta, a népművészeti szakközépiskolában végzett kerámia szakon. Még középiskolás korában testvérével együtt részt vett a Cigány Ház balatonszemesi alkotótáborában, ahol először találkozik cigány képzőművészekkel, s szembesül a cigány népesség súlyos gondjaival. Állandóan fest, rajzol, képezi magát, tanulmányozza a 20. századi avantgárd képzőművészek munkásságát, leginkább hat rá Pablo Picasso kubizmusa, Salvador Dalí szürrealizmusa és Boris Vallejo erotikával fűszerezett fantázia világa. Illés Henrik festészetében gyakorta megjelenik a féllábú cigány ember és a bohócmotívum, mely némi groteszk jelleget kölcsönöz képeinek. 1999-ben Torontóba költözött, majd 2002-ben hazatért, s Budapesten él és alkot. A Cigány Ház által szervezett nyári alkotótáborok nagyban elősegítették fejlődését és műveinek kiállítását, az alkotótáborok számos csoportos kiállításán részt vett. A roma témák gyakran találkoztak nála a kubista, szürreális és absztrakt stílussal. Napjainkban impresszionista stílusban alkot. A Cigány Ház közgyűjteménye őrzi alkotásait. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és 9 olajfestményét. A Cigány festészet című albumba beválogatott képei Trombitás (olaj, farost, 50x60 cm, 2006) Pegazus (olaj, farost, 60x74 cm, 1998) Zeusz (olaj, vászon, 44x50 cm, 1998) Paprikajancsi (olaj, farost, 60x80 cm, 1998) Az idő fogságában (olaj, farost, 70x60 cm, 2006) Udvari bolond (olaj, vászon, 100x107 cm, 2003) Zenész a világban (olaj, karton, 46x32 cm, 2008) Természet (olaj, farost, 50x40 cm, 2008) Pipás ember (olaj, farost, 40x50 cm, 2008) Csoportos kiállításon 2009. december 1. – 2010. február 14. • A Fonyódi Roma Képzőművészeti Alkotótáborban készült művekből , Balázs János Galéria, Budapest. Mikes Imre Mikes Imre, családi nevén Győri, álnéven Gallicus (Budapest 1900. február 9. – Kihei, Hawaii, USA, 1990. március 30.) magyar újságíró, szerkesztő, író. Győri Ernő öccse. Életútja Középiskoláit Budapesten és Szegeden végezte. Fiuméban kereskedelmi akadémiát végzett, majd újságírói pályára lépett. Mint polgári radikális emigráns érkezett bátyjával Romániába, azelőtt 1919-22 között a bécsi Wiener Nachrichtenbürónál dolgozott. Az 5 Órai Újság, az Új Kelet, a Keleti Újság és az Esti Lloyd, 1924-től a Brassói Lapok belső munkatársa. 1935-től az Erdélyi Lapok párizsi, ill. budapesti tudósítója; visszatérve 1936-tól a Nagyváradi Napló szerkesztője. Kiváló képzettségű újságíró volt, egy csapásra átformálta a lapot tartalmában és külsejében egyaránt. „Napirenden” c. állandó rovata a jelentős világsajtó szenzációiból közölt színes, rövid kivonatokat; „Nyílt levél” c. tárcarovatában külföldi tudósításait közölte. 1937 decemberében hagyta el Nagyváradot, s az 1930-as évek végén Párizsban telepedett le, ahonnan 1938-tól a Nagyváradi Naplónak, a budapesti Az Újságnak és Magyar Nemzetnek küldi írásait, Gallicus aláírással. A német megszállás után Vichyben bujkálásra kényszerül, 1945-től a párizsi magyar nagykövetség sajtóelőadója, a békekonferencia idején a magyar küldöttség közlönyének szerkesztője. 1947-ben emigrációba vonul, a francia nyelven Courrier de l'Occident címen is megjelenő Nyugati Hírnök szerkesztője (1947-52), 1951-ben Münchenbe költözik át, ahol átmenetileg a Látóhatár belső munkatársa, s Gallicus néven a Szabad Európa Rádió magyar adásának politikai kommentátora (1951-76). Cikkei emigráns magyar lapokban jelennek meg. Az 1980-as évek elején Hawaii szigetén telepedett le. Munkássága A Brassói Lapok folytatásokban közölte, majd két kötetben külön is megjelentette Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig (Brassó, 1924; újrakiadásai: München, 1977; Erdély útja. Nagymagyarországtól Nagyromániáig; H-Press, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka könyvek sorozat) c. dokumentáris történeti visszaemlékezését az 1918-as főhatalom-változásra és a következő esztendők erdélyi eseményeire, részletesen kitérve a szervezett provokációk segítségével rendezett ún. irredenta perekre. Mint a Korunk munkatársa A zsidó fasizmus c. írásában a zsidó jobboldali mozgalmat bírálta (1934). A Szabad Európa Rádiónál tartott előadásainak gyűjteménye a műsora címét viselő Reflektor (München, 1977). Home Is Where the Music Is Az 1972-es Home Is Where the Music Is Hugh Masekela nagylemeze. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Kiss Béla (helytörténész) Kiss Béla (Bácsfalu, 1908. szeptember 29. – Kolozsvár, 1951. augusztus 13.) magyar helytörténész, etnográfus, zenei szakíró, lutheránus egyházi író. Bartók Béla munkásságának egyik első méltatója. Életútja A brassói Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1926), felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Református Teológián s az I. Ferdinand-Egyetemen magyar és német irodalom, néprajz szakon végezte (1930). Zenei ismereteit a brassói Zenekonzervatóriumban egészítette ki. Hosszúfaluban és Csernátfaluban evangélikus lelkész volt, közben a nagyenyedi református (1940-44), majd a kolozsvári protestáns teológián (1949-51) adott elő. Feldolgozta és az Erdélyi Helikon 1938/3. számában ismertette a hétfalusi csángók történetét s nehéz életkörülményeiket. Tanulmányai a Déli Hírlap, Havi Szemle, Magyar Dal s egyházközségi lapok hasábjain jelentek meg; az Evangélikus Naptár (1942, 1944) s a Harangszó c. vallásos lap szerkesztője, az Evangélikus Élet c. folyóirat munkatársa. Színdarabjai, népi játékai (Régi csángó lakodalom; Új világ; A tűzoltó; Vidám zenészek), valamint átdolgozásai (Pártütők, Botcsinálta doktor; Sevillai borbély) Brassóban és környékén kerültek műkedvelői előadásra. Az elsők között vállalkozott Bartók Béla életének és munkásságának népszerűsítésére. Életcélja volt a hétfalusi csángók gazdasági és művelődési életének fellendítése. Egyházi jellegű kiadványai mellett úttörő volt a romániai magyar szellemi életben zeneírói munkája: Bartók Béla művészete (Kolozsvár, 1946). Speak to Me A Speak to Me a nyitó dala a brit progresszív rock együttes, a Pink Floyd 1973-as The Dark Side of the Moon című albumának. Ez az album egyetlen dala, amelyen az együttes dobosát Nick Masont egyedül jelölték szerzőségre, valamint annak a három dalnak az egyike, melyet Mason a Pink Floyd karrierje során szerzett. Kompozíció A Speak to Me nyitányként született. A dal nem más, mint előrepillantás az album többi dalába, ugyanis a többi számból állították össze. Eredetileg a darab elején szereplő szívverést igazi kórházi felvételekből akarták összeállítani, de ezt az ötletet elvetették. A stúdióban nagyon puha dobverőt használtak a kipárnázott lábdobon. A szívverés után több effekt is hallható. A következő számba (Breathe) az átvezetést egy zengőpedálon hosszan kitartott monumentális zongoraakkord fordított lejátszásával oldották meg. A dalnak nincs szövege, a rádiókban általában együtt játsszák le a Breathe című dallal. Effektek Szívdobogás; ez hallható az Eclipse végén is. Óra ketyegés; a Time óráinak a ketyegésére válaszol. Őrült nevetés; a Brain Damageben lévő őrült nevetés. Pénztár gép hangja; a Money pénztárgépének a hangja. Helikopter zaj; felelet az On the Run zajaira. Sírás/sikoltás; felelet a The Great Gig in the Sky c. dal sikoltására. Beszédek A dalban a következő beszéd foszlányok hallhatók: 264077 Dluzhnevskaya A 264077 Dluzhnevskaya (ideiglenes jelöléssel 2009 SH215) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. V. Kryachko fedezte fel 2009. szeptember 24-én. Breil-sur-Roya Breil-sur-Roya település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 2271 fő (2015). Breil-sur-Roya La Bollène-Vésubie, Moulinet, Saorge, Sospel, Airole, Dolceacqua, Olivetta San Michele és Rocchetta Nervina községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Penelope jacucaca A Penelope jacucaca a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Brazília északkeleti részén honos. Megjelenése Testhossza 65-70 centiméter. Tollazata barnás, szárnyait fehér csíkok mintázzák. Fehér szemöldőksávja és vörös torka van. Rabat Rabat (arabul: ������) Marokkó fővárosa, egyben Rabat-Salé-Zemmour-Zaer régió székhelye. Lakosainak száma mintegy 650 000 fő volt 2010-ben. A város az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik. Földrajz Az Atlanti-óceán partján, a Bou-Regreg folyó bal partján fekszik. A folyó túlpartján helyezkedik el Salé, egy agglomerációs alvótelepülés, melyet gyakran Rabat ikervárosának is neveznek. Éghajlat Rabat mediterrán éghajlattal rendelkezik. Történelem Rabatot az arabok alapították a XII. században. A város gyors fejlődése a XVII. században kezdődött. Ekkor telepedtek le itt tömegesen az andalúziai muzulmánok – a mórok –, köztük számos iparos, kereskedő, tengerész. A XIX. századra Marokkó fontos politikai és gazdasági központja lett. A gyarmatosítási időszakban Rabat volt a franciákkal szembeni ellenállás egyik utolsó bástyája. Gazdaság Rabat és Salé lakossága együtt mintegy 1,8 millió főt tesz ki. A folyó által hozott hordalék következtében az ikervárosok kikötői szerepe folyamatosan csökken, ugyanakkor még mindig jelentős a textil-, az élelmiszer- és az építőipar. Az ipar, a turizmus, valamint más országok marokkói külképviseleteinek jelenléte miatt Rabat az ország második legfontosabb városának számít a népesebb, és gazdaságilag sokkal jelentősebb Casablanca után. Sport 2016-ban Rabatban zajlott a marokkói WTA-torna. A női teniszverseny évente kerül megrendezésre Marokkóban, volt már több helyszínen az évek során. A 2016-os verseny kiemeltjei között volt a magyar Babos Tímea és a svájci színekben teniszező Bacsinszky Tímea is. Oktatàs ESSEC Business School Mafrak kormányzóság El-Mafrak kormányzóság (arabul ������ ������ [Mu�āfa�at al-Mafraq]) Jordánia tizenkét kormányzóságának egyike. Az ország északkeleti részén fekszik. Északon Szíriával, keleten Irakkal, délkeleten Szaúd-Arábiával, délnyugaton ez-Zarká kormányzósággal, nyugaton pedig Dzseras és Irbid kormányzósággal határos. Székhelye el-Mafrak városa. Területe 26 435 km², népessége 245 665 fő. Négy körzetre (livá) oszlik (Északi Bádija, Északnyugati Bádija, el-Mafrak, er-Ruvajsid). Apistogramma Az Apistogramma a bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae) egyik neme. Az első egyedet Henry Walter Bates angol zoológus fedezte fel 1852-ben a brazíliai Rio-Cupaiba folyóban. A példányt elküldték a brit Természettudományi Múzeumba, ahol Guenée először rendszerezte az új fajt, még Heterogramma, illetve Aspidogramma taeniatus (syn.) néven. 1862-ben Albert Günther újra rendszerbe foglalta a fajt, Mesops taeniatus néven. A Guenée által használt, később feledésbe merült neveket Charles Tate Regan angol ichthiológus újra felélesztette, és 1913-ban megszületett a ma ismert Apistogramma elnevezés. Maga a szó a görög apistos és a latin gramma szavakból áll össze, amely a magyar fordítás szerint bizonytalan oldalvonalút jelent. Az Apistogramma nem szinonim nevei: Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903) Heterogramma (Regan, 1906) Pintoichthys (Fowler, 1954) Elterjedés Elterjedési területük az Orinoco és Amazonas egész vízrendszerét felöleli. Nagy területen találhatóak Paraguay és Guyana vízrendszerében, Argentína északi részén található mocsarakban (Pantanal) és folyókban, valamint Uruguayban a Rio-Tocantins és Belém területén a Rio-Capim folyórendszerben. Igen elterjedtek Venezuelában és Kolumbiában, illetve Peruban és Ecuadorban. Egyes fajok csak egy kicsi területen fordulnak elő, például az A. nijsseni (endemikus faj), melynek három kolóniája ismert egy alig 15 négyzetkilométeres területen Peruban, a Rio-Ucayali egyik mellékfolyójának, a Rio-Copalnak a vízrendszerében. A faj törzsalakja az Angamos-Departemento-Loreto falu melletti, Marigots des Tupacs nevű kis patakban található. Elterjedésük északi határa a brakkvizű Orinoco folyó deltatorkolata (A. sp. „Jurua”), déli határa a Parana folyórendszer Uruguay és Argentína határán (A. borellii). Tulajdonságok Az ivari kétalakúság az Apistogramma fajoknál is szembetűnő. A hímek nagyobbak, mint a nőstények, jellemző rájuk a megnyúlt hát, farokalatti és páros hasúszók, egyes fajok farokúszója villásan megnyúltak (A. elizabethae), míg másoké hegyben végződőek (A. agassizii). Egyes fajoknál alakváltozatok is megtalálhatóak, például az A. macmasteri, vagy az A. mendezi fajok hímjeinél előfordul olyan változat, amelyeknél a farokúszó kicsit villás, míg egy másik változatnál ez teljesen hiányzik (kerek a farokúszó). Az Apistogramma fajok színváltozatainak számát még megbecsülni sem lehet, ahány élőhely, annyiféle változat, nincs két egyforma populáció. A nőstények általánosságban egyszerű szürkés-barnássárga színezetűek, míg el nem jön az ívás ideje. Ekkor a legtöbb Apistogramma faj nősténye színt vált, besárgulnak és előtűnnek az addig rejtve maradó fekete mintázatok. 1984-ben Kolumbiából importáltak egy olyan A. hongsloi populációt az akkori Kelet-Németországba, amelyben spontán mutációként olyan nőstények voltak, melyek ivadéknevelő színezete nem sárga, hanem vörös. Ilyen mutáció az egyik vadonélő A. eunotus populációnál is előfordul, ahol a nőstények nászruhája viszont kék színű. A lerakott ikrák színe a legtöbb Apistogramma fajnál vörös színezetű, kivétel az A. diplotaenia, melynek az ikrája fehér. A legkisebb Apistogramma a 2005-ben felfedezett A. angayuara, a faj egyedeinek mérete 2–4 cm. Filogenetikus rendszerezés Cichlidae (Teleostei: Perciformes) Geophaginae (Haseman, 1911) Geophagini Apistogramma A halak törzsfejlődése szerint az egyik legfiatalabb és a második legnépesebb csoport az Apistogrammáké, amelynek rendkívül gyors az evulóciós fejlődése. Egyes vélemények szerint egy új Apistogramma faj megjelenése öt és tízezer év közé tehető. Az évmilliók alatt olyan hihetetlen faj- és színgazdagság jött létre Amazóniában, hogy máig sem tudni, mennyi új halfajt és színváltozatokat rejt még az esőerdő. Az utóbbi tíz évben az ismert Apistogramma fajok és a klaszterek száma megkétszereződött, sok sp. jelölésű fajt előbb foglalnak rendszerbe, mintsem leírták volna. A sietség nem véletlen, jelen pillanatban ökológiai katasztrófa elé néz Dél-Amerika, ha továbbra is ilyen gyors ütemben folyik az esőerdő kiirtása (természetvédelmi ichthiológia). A mitokondriális DNS-elemzés alapján az Apistogrammák törzsfejlődése három ágra tagolódik: 1) steindachneri vonal. 2) agassizii vonal. 3) regani vonal. Szaporodásbiológia Az Apistogramma fajok akváriumi tenyésztésekor az ivadékok között alkalmanként teljesen váratlan ivararányok mutatkoznak. A várakozásnak megfelelően az utódok között a hímek és nőstények arányának kiegyenlítettsége lenne a várható, de ez nem mindig van így. A hallárvák és fiatal ivadékok különböző hőfokok és pH-értékek melletti felnevelése során az ivararány alakulásának környezettől függő (modifikációs) befolyásoltságát 33 Apistogramma fajnál sikerült eddig bizonyítani (Römer & Beisenherz, 1995–1996). A nemek kiegyensúlyozott aránya körülbelül 26 °C-on történő felnevelésnél alakul ki, alacsonyabb hőmérsékleten a nőstények aránya dominál, magasabb hőmérsékleten a hímeké. A hőmérséklet hatása az ikrázást követő 30-40 napig befolyásolja a nemek arányának alakulását, addig a kishalak kettős ivarúak (Nakamura, 1998 & Baroiller, 1999). Az Apistogramma fajok modifikációs befolyásoltságú ivararány-alakulására hasonló következtetésű magyarázat jelenleg még nincs. Szabadvízi megfigyelésekkel azonban időközben sikerült megállapítani, hogy legalábbis regionálisan és időben korlátozottan, az Apistogramma fajok természetes élőhelyein is fellép kiegyenlítetlen ivari eloszlás (Römer, 2000). Régóta ismert és bizonyított a halaknál az ivarok genetikus, azaz örökletesen meghatározott alakulása (Price, 1884). Az ivarok modifikációs hatástól függő alakulását azonban csak jóval később, először az észak-amerikai atlanti-óceáni partvidéken előforduló Menidia menidia faj egyedeinél (Conover & Kynard, 1981), és az Észak-Amerikai-öböl partjai mentén élő Menidia beryllina fajnál (Middaugh & Hemmer, 1987), valamint éppen az Apistogramma fajoknál (Römer & Beisenherz, 1995-1996) állapították meg. Tallián Béla Báró vizeki Tallián Béla Emil György (Szabás, Somogy vármegye, 1851. július 8. – Kiszombor, Csongrád vármegye, 1921. november 23.) politikus, valódi belső titkos tanácsos, Torontál vármegye alispánja, Somogy, Békés és Csongrád vármegyék főispánja, képviselőházi alelnök, magyar királyi földművelésügyi miniszter, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze. Élete A dunántúli köznemesi származású vizeki Tallián család sarja. Édesapja, vizeki Tallián Andor (1817–1873), földbirtokos, anyja, törökkanizsai Schulpe Vilma (1825–1899) volt. Atyai nagyszülei vizeki Tallián József (1779–1862), Somogy vármegyei táblabíró, földbirtokos, és nemes Stróbel Karolina (1781–1835) voltak. A 17. század végén élt ősanyja, vizeki Tallián Gergelyné osztopáni Perneszy Anna Julianna révén a nagy múltra visszatekintő osztopáni Perneszy család leszármazottja volt. Fivére, vizeki Tallián Emil (1859–1911) torontáli főszolgabíró volt. 1873-ban jogot végzett és hamarosan Torontál vármegye szolgálatába lépett. 1873-tól tiszteletbeli vármegyei aljegyző, majd főszolgabíróvá választották. 1880-tól Torontál vármegye alispánja, és 1886-tól Somogy, 1892-től Békés és Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki. Ekkor Békés vármegye kormánybiztosaként, megbízták az agrárszocializmus okainak kivizsgálásával. Csongrád vármegyei főispáni állásáról 1894-ben, a Békés vármegyeiről 1896-ban mondott le. 1896-ban Szabadelvű Párt programjával a törökkanizsai kerület országgyűlési képviselővé választották. 1899-től 1903-ig a képviselőház egyik alelnöke volt. 1903. november 3-tól 1905. június 18-ig az Első Tisza István-kormány földművelésügyi minisztere. 1905-ben a Tisza-kormánnyal együtt mondott le. Ezután is a törökkanizsai, majd a szegedi választókerületet képviselte egészen 1918-ig szabadelvű, majd pártonkívüli programmal. 1911. december 13-án Ferenc József magyar király bárói címet adományozott neki. Az I. világháborúban Belgrád elfoglalása után, annak rövid ideig polgári kormányzója lett. 1918. október után Szegedre menekült. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, azonban a tanácshatalom bukása után Szegedre költözött. Kiszomboron, 1921. november 23-án 70 évesen hunyt el. Házassága és gyermekei 1885. április 18-án Budapesten, varadiai Baich Mária (1864–1932) kisasszonnyal, varadiai Baich Athanáz (1828–1876) és valeapaji Athanasievics Johanna lányával kötött házasságot. A frigyből származott: vizeki Tallián Andor ( 1886 – 1904 ), a Ludovika Akadémia növendéke. báró vizeki Tallián Lyubica ( 1888 – 1961 ) báró vizeki Tallián Tibor ( 1891 – 1948 ). Neje, gróf Maldeghem Berta ( 1901 – 1944 ). báró vizeki Tallián Jenő ( 1894 – 1926 ) tartalékos huszárhadnagy. Felesége, báró taktaharkányi Harkányi Erzsébet ( 1901 – 1942 ). Szentgyörgyválya Szentgyörgyválya (románul: Valea Sângeorgiului) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Pusztakalántól légvonalban hat km-re északkeletre található. Nevének eredete Nevének utótagja a román valea szóból való, melynek jelentése 'patak'. Először 1392-ben Pathak, később 1447-ben Walya, 1499-ben Walya alio nomine Zekespathak, 1760–1762-ben Szent György Válya, 1808-ban Válje Szingyorcsuluj néven említették. Története A Rákócziak és Barcsay Ákos idején fejedelmi birtok, a 17. századtól legnagyobb birtokosa a Buda család volt. A család a 19. század elejétől heti hat nap robotot követelt parasztjaitól. 1910 -ben 622 lakosából 584 volt román és 25 magyar anyanyelvű; 575 ortodox, 16 református, 6 zsidó és 3 római katolikus vallású. 2002 -ben 324 lakosából 321 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 300 ortodox és 15 pünkösdista vallású. Híres emberek Itt született 1912 . június 30 -án Szőts István filmrendező. Steve Buscemi Steven Vincent Buscemi (1957. december 13. –) amerikai színész, rendező, producer és (forgatókönyv)író. Életrajz Tanulmányok A brooklyni születésű Busceminek már a gimnázium utolsó évében felkeltette érdeklődését a színjátszás, ezért iratkozott be John Strasberg stúdiójába. Ott a színészeten kívül drámaírással is kezdett foglalkozni. Magánélet Buscemi New York Brooklyn nevű városrészében született, olasz származású apa (a koreai veterán John Buscemi) és ír származású anya gyermekeként. Nős, felesége Jo Andres, aki szintén művész (performer, koreográfus és filmrendező). Közös fiú gyermekük Lucian Buscemi 1980-ban született. Buscemi ma is Brooklynban él családjával. Színészet és filmipar Első főszerepét a "Parting Glances" c. Bill Sherwood-darabban kapta. Azóta számos híres rendező meghívta már egy-egy munkájához, így egyebek mellett dolgozott Jim Jarmusch-sal a Mistery Trainben, Alexander Rockwellel A levesben (In The Soup) c. filmben, Martin Scorsesevel a New York-i történetekben (New York Stories), a Coen fivérekkel a Hollywoodi lidércnyomás, a Halál keresztútján, a Fargo és A nagy Lebowski című alkotásokban, és John Carpenterrel a Menekülés Los Angeles-ből c. filmben. A fentieken kívül a Con Air - Fegyencjárat c. akciófilmben John Malkovich és Nicolas Cage partnereként, és Jerry Bruckheimer Armageddonjában Bruce Willisszel, Billy Bob Thortonnal és Ben Affleckkel láthattuk. Buscemit színészete és rendezői munkája elismeréséül többször kitüntette a szakma és a közönség, így az Emmy- és a Golden Globe-díjakkal is. Érdekességek Buscemi demokrata párti , annak idején részt vett John Kerry elnökjelölt kampányában is. A 2001 . szeptember 11-i támadások után New Yorkban önkéntes tűzoltónak állt a régi munkahelyén és egy hétig tizenkét órás műszakban túlélőket keresett a romok alatt. A munka közben kerülte a kamerákat és igyekezett névtelen maradni. (Buscemi 1980 és 1984 között városi tűzoltóként dolgozott.) 2001 áprilisában (a A vér kötelez című film forgatásának idejében) Észak-Karolina Wilmington városában Buscemit többször is megszúrta egy kocsmai verekedés során egy bizonyos Timothy William Fogerty. John Waters avantgárd rendező, az Inside the Actors Studio című talkshowban megjegyezte, hogy ő és Buscemi megdöbbentően hasonlítanak egymásra. Egyszer Waters küldött egy karácsonyi üdvözlőlapot, melyen Buscemi fotója szerepelt kissé átalakítva, mintha önmagáról készült képet küldött volna. Filmjei Színészi alakítás 2009 Gengszterkorzó (sorozat) Enoch 'Nucky' Thompson 2008 Igor (animációs film) - Betyár (Scamper) hangja 2007 Interview 2006 Paris, je t'aime – epizodista (Első turista) Rém Rom (animációs film) – Nebbercracker hangja Malac a pácban – Templeton hangja Art School Confidential 2005 Risen Románc és cigaretta (Romance & Cigarettes) Angelo A sziget (The Island) McCord Who's the top? 2004 Maffiózók (sorozat) Tony Blundetto A legelő hősei (animációs film) Wesley hangja 2003 Big Fish Kávé és cigaretta – Pincér Spy Kids 3-D: Game over 2002 Kémkölykök 2: Az elveszett álmok szigete – Dr. Romero professzor A kismenő – Crazy Eyes Love In the Time of Money Egy gyilkosság története – Doc O'Conner 13 Moons Deadrockstar 9/11 – A Világkereskedelmi Központ utolsó napja (9/11) dokumentumfilm, közreműködő 2001 A vér kötelez – Ray Coleman Tétova tinédzserek – Seymour Szörny Rt. (animációs film) Randall hangja The Grey Zone – Abramowics Final Fantasy – A harc szelleme (animációs film) Neil hangja Hátulról mellbe (Double Whammy) Jerry Cubbins 2000 28 nap – Cornell Állati kiképzés – A.R. Hosspack 1999 Apafej – Hajléktalan 1998 Louis & Frank Armageddon – Rockhound The Impostors A nagy Lebowski – Donny Nászok ásza – David Veltri 1997 A szőke az igazi (The Real Blonde) Nick Con Air – A fegyencjárat – Garland Greene 1996 Black kites Menekülés Los Angelesből – Eddie Kansas City Johnny Flynn Bárbajnokok – Tommy Fargo – Carl Showalter 1995 Desperado – Buscemi Leszámolás Denverben – Mister Shhh Dead man Billy Madison Csapnivaló – Nick Reve 1994 Félszemű Jimmy nyomában – Szociális katasztrófafilm – Ed Hoyt Ponyvaregény – Buddy Holly Somebody to Love Az utolsó törvényenkívüli – Philo Pancserock – Rex A nagy ugrás Floundering 1993 The Adventures of Pete & Pete Twenty bucks Gyilkos nap – Willy Wilhelm Claude Anya csak egy van (tévéfilm) 1992 CrissCross Kutyaszorítóban – Mr. Pink Levesben – Adolpho Rollo What Happened to Pete Who Do I Gotta Kill? 1991 Billy Bathgate Irving Hollywoodi lidércnyomás – Chet Zandalee Life Is Nice 1990 A halál keresztútján – Mink King of New York Tales from the Darkside: The Movie Force of Circumstance 1989 Bloodhounds of Broadway Mystery Train – Charlie Slaves of New York New York-i történetek Lonesome Dove (TV) Coffee and cigarettes II 1988 Heart of Midnight Vibes Kiss Daddy Goodnight Call Me Arena Brains 1987 Heart No Picnic 1986 Sleepwalk Parting Glances 1985 Tommy's 1984 The Way It Is Rendező 2005 – Facér Jimmy 2004 – Maffiózók (sorozat) epizódok: Everybody Hurts , In Camelot , Pine Barrens 2002 – Baseball Wives 2000 – Állati kiképzés ( Animal Factory ) 1997 – Oz (sorozat) epizódok: U.S. Male , 1999 . és Cuts Like a Knife , 2001 . 1996 – Bárbajnokok ( Trees Lounge ) 1993 – Homicide: Life on the Street (sorozat) epizód: Finnegan's Wake 1992 – What Happened to Pete Hudson-öböli farkas A Hudson-öböli farkas (Canis lupus hudsonicus), a szürke farkas (Canis lupus) észak-amerikai alfaja. Kanadában, javarészt a Hudson-öböl térségében él. Világos színű, közepes termetű farkas, télen majdnem fehér színű. Gyakran nevezik kanadai tundrafarkasnak is. A rénszarvas csordákat követve vándorolnak az év folyamán. Ulcisia Castra Ulcisia Castra egykori római erőd a mai Szentendre közelében található, a katonai erőd a római korban Pannonia Duna menti limesének része volt. Fekvése Szentendre belvárosától délnyugatra feküdt. Nevének eredete Neve illír eredetű, jelentése Farkas-vár. Története Ulcisia Castra helyén előzőleg eraviszkusz település állt. A rómaiak által itt felépítettt erőd a germán-szarmata betörések védelmére épült 322-334 között, valószínű, hogy Nagy Konstantin, vagy II. Constantinus császár idejében, az észak-déli Alsó-Pannoniához és Aquincumhoz kapcsolódó római út fő tengelyében épült. A római katonai tábor első nyomainak fából és földből épült szerkezeténekj feltárására 1993-ban került sor, mely szerint az erőd építési munkálatai Domitianus vagy Traianus (a 81. és a 117. AD) idején kezdődtek. Az itt felépült tábor a védelmi erődrendszer legfontosabb erősségei közé tartozott. Gyors fejlődését kedvező földrajzi adottsága, a főváros közelsége, a főút melletti fekvése tette lehetővé. A település eredetileg két részből állt, vagyis a katonai tábor közelében egy polgári város is kialakult, ahol a katonák hozzátartozói, továbbá a kézművesek, kereskedők laktak. Ulcisia Castra leírása A tábor régészeti feltárására a 20. század harmincas-negyvenes éveiben került sor. A nagyjából trapéz alakú tábor 205 méter hosszú és 134 méter széles alapterületen feküdt. Egy-másfél méter széles fal vette körül, sarkait és oldalait bástyákkal erősítették meg. Ulcisia Castranak két főkapuja volt, azonban mind a négy oldalán volt kapu. A keleti oldalon lévő főkaput (porta praetoria) két négyszögletes kaputorony szegélyezte. A hátsó főkapu (porta decumana) a polgári településhez vezetett, mely egy széles út mentén álló kisméretű, négyszögletes alaprajzú lakóházakból állt. A tábor a 2. század elején épült, de a következő évszázadokban többször átépítették, melyet a különféle bélyeges téglák is bizonyítanak, és azt is, hogy a táborlakók a 3. és a 4. században komolyabb újjáépítési munkákat végeztek. A Római Birodalom itteni határszakaszát védő tábori helyőrségek a feltárások adatai szerint különféle légiókból kerültek ki, és többször is változtak az évszázadok alatt. Az itt állomásozó cohorsok közül ismert a szír ezred, a dalmáciai lovas ezred és az aquincumi segédlégió egyik részlege is. Kr.u. 270-ben a kvád, vandál, szarmata és jazig törzsek inváziói során az erőd súlyosan megsérült. Ez események után az erődítményeket ismét átépítették. Az erőd nevét később, biztosan nem tudható, hogy mikor; Nagy Konstantin, vagy II. Constantine idejében-e de Ulcisia Castra Constantia Castra névre változtatták. Lucgarier Lucgarier település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 258 fő (2015). Lucgarier Beuste, Bordères, Espoey, Gomer, Hours és Lagos községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fretterans Fretterans település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 287 fő (2015). Fretterans Annoire, Neublans-Abergement, Petit-Noir, Authumes, Lays-sur-le-Doubs és Pierre-de-Bresse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szarvaslak Szarvaslak (korábban Rogasócz, szlovénül: Rogašovci, régen vendül Rotgašovci, németül: Reissen) falu és Szarvaslak község központja a Muravidéken, Szlovéniában. Fekvése Muraszombattól 30 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva patak partján, a szlovén-osztrák határ mellett fekszik. A község (járás) települései Szarvaslakon kívül Dióslak (Nuskova), Gedőudvar (Ocinje), Határfalva (Kramarovci), Hegyszoros (Sotina), Kismáriahavas (Fikšinci), Perestó (Pertoča), Rétállás (Ropoča), Seregháza (Serdica), Vasvecsés (Večeslavci) és Vízlendva (Sveti Jurij) falvak tartoznak a községhez. Története 1365-ben még "Pezkfolua" néven említik először abban az oklevélben, melyben Széchy Miklós és testvére átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük Peszkfaluval, a mai Szarvaslakkal. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Eredetileg "Rogasócz" néven szerepelt a térképeken. Fényes Elek a tótsági járásról is szóló könyvében Rotgacsócsként írja és 278 lakót említ, amelyből ketten evangélikusok voltak. A falu a vízlendvai templom fiókegyháza volt. A 19. században lett neve Szarvaslakra magyarosítva. Vályi András szerint " ROGASOCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Györgyhöz közel, mellynek filiája, jeles javai vagynak, de határja sovány." Fényes Elek szerint " Rogasócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 200 lak." Vas vármegye monográfiája szerint " Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak." 1910-ben 526, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben a magyar hadsereg a német Wehrmachttal közösen foglalta el, 1945-től ismét Jugoszlávia része, ekkor a kollektív bűnösség nevében a környék német kisebbségét is elűzték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szarvaslak is a része. A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 278, az egész községnek 3399 lakója volt. 1991-ben még 358-an laktak itt. Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt torony nélküli kápolnája. A faluban található ásványvízforrás és mész gyártásával is foglalkoznak, a környező hegyvidék ugyanis rendelkezik ezen ásványi anyagokkal. Cabeza del Caballo Cabeza del Caballo település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 316 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (17218) 2000 BV16 A (17218) 2000 BV16 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 30-án. Hősi sirató A Hősi sirató (francia címe Héroïde funèbre) Liszt Ferenc szimfonikus költeménye, a nyolcadik a műfajban. Műjegyzékszáma S.102. A darab első változatát 1848–1850-ben írta, a végső munkálatokat 1854-ben fejezte be. Boroszlón mutatták be 1857-ben. A mű születése A Párizsban élő fiatal Liszt Ferenc erősen szimpatizált az 1830-as forradalmi eseményekkel, lelkesítették a történtek, és elhatározta egy „forradalmi szimfónia” megírását. A tervezett műből csak vázlatok maradtak fenn, a szimfónia sosem készült el. Ne feledjük: Liszt ekkor még „csak” Párizsban kedvelt ifjú (tizenkilenc éves) zongorista volt, még zongoravirtuózi technikáját sem dolgozta ki, a zenekar működését egyáltalán nem ismerte, a hangszerek tulajdonságaival, hangterjedelmével és együtthangzásukkal kapcsolatos ismereteket majd csak weimari udvari karmesterként (1848–1861) fogja megszerezni. A tervezett szimfóniához készült vázlataiból kiderült, hogy művét eleve programzenének szánta. Négy ismert dallamot dolgozott fel: egy francia dalt (Vive Henri IV), a Marseillaise-t, egy huszita dalt a 15. századból és Luther Márton Erős vár a mi Istenünk című zsoltárját. A komponálás újbóli gondolata a 48-as forradalmak hatására merült fel benne, pedig társadalmi helyzete már jelentősen megváltozott erre az időre: Európa ünnepelt zongoristája lett, éppen ebben az időszakban lett Weimarban udvari karmester, élettársa ekkoriban lett a forradalmakkal élesen szembehelyezkedő Carolyne zu Sayn-Wittgenstein. Ezzel szemben – a világpolgár Liszt – már egy évtizede rádöbbent magyarságára, a magyar forradalom híre fellelkesítette, a szabadságharc bukása pedig elkeserítette. Ennek hatására írta meg Funérailles (Temetés) című zongoradarabját és a Hősi siratót is. A Hősi siratót eredetileg öttételes szimfóniának tervezte, aminek az első tétele lett volna az Héroide funébre, a második tételnek csak vázlatai készültek el (a haldokló Krisztus szavait – „Szomorú az én lelkem” – zenésítette volna meg), a harmadikban a Rákóczi- és a lengyel Dąbrowski-indulót, az ötödikben pedig a 2. zsoltár sorait („Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?”) dolgozta volna fel. A tervezett öt tételből csak az első készült el, amit 1850-ben Liszt famulusa, Joachim Raff hangszerelt, majd Liszt – már mint tapasztalt, kiváló hangszerelő – átdolgozott 1854-ben. Az egytételes szimfonikus költeményt 1857-ben adta ki nyomtatásban a lipcsei Breitkopf und Härtelnél. A műhöz előszót is mellékelt, amelynek a stílusából arra lehet következtetni, hogy inkább Wittgenstein hercegné munkája, így a forradalmi indíttatásról alig van szó, csupán azt említi meg, hogy felhasználta benne az 1830-ban tervezett szimfóniához készült részleteket. A mű ajánlása Carolyne-nak szólt. Bemutatója Boroszlón volt 1857. november 10-én, a hangversenyen Moritz Schön vezényelt. A zene Liszt zenéje 1848-at, a magyar hősöket, a vértanúkat siratja, ennek megfelelően gyászinduló, amelynek műfaji elődje Beethoven 3., Eroica szimfóniájának lassú tétele. A Hősi sirató Hamburger Klára megfogalmazásában „Erőteljes és expresszív, tömören és szervesen összefogott, kitűnően szerkesztett kompozíció”. A mű alaphangneme f-moll, hangszerelése – gyászinduló lévén – sötét tónusú. Lassú bevezetése van, majd a magyaros jellegű, súlyos főtéma, a voltaképpeni gyászinduló mutatkozik be, amire fájdalmas fúvós szólam felel. A második téma, egy gyötrelmes sóhajdallam, az angolkürtön szólal meg, majd a nagyforma első szakasza elhaló ütőhangzásokkal ér véget. A középső szakasz (trió) Desz-dúr hangnemű, és kétféle, egymással ellentétes anyagból áll össze. Első témája egy hajlékony kürtszóló, a második trombitán, üstdobkísérettel felhangzó harci riadó. A visszatérés minden eddigi történésnek a zenei összefoglalása. Benne basszusban tér vissza az induló főtéma, a magas regiszterben pedig a trió első részéből származó téma. Ez a szimfonikus költemény dramaturgiai csúcspontja: tutti, teljes hangerővel. A befejezés (F-dúr) halk, csendes, gyászt érzékeltető. A mű hangszerelése: piccolo, két fuvola, két oboa, angolkürt, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, két tenorharsona, basszusharsona, tuba, négy üstdob, két harang, cintányér, kisdob, tamtam, nagydob, vonósok. Liszt a szimfonikus költeményt átdolgozta zongora négykezesre is (S.569a). Stazione di Gambettola Stazione di Gambettola vasútállomás Olaszországban, Gambettola településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bologna–Ancona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Savignano sul Rubicone Stazione di Cesena 1B busz (Balassagyarmat) A balassagyarmati 1B jelzésű autóbusz az Autóbusz-állomás és a Kenessey Albert Kórház között közlekedett az 1-es busz betétjárataként, az 1A busszal ellentétes irányba. A vonalat Balassagyarmat Város Önkormányzata megrendelésére a Nógrád Volán üzemeltette a 2015-ös menetrend váltásig. Története A buszjárat 2012-ben jött létre, amikor az 1A buszt két vonalra osztották: a busz 1A jelzéssel ment az Autóbusz-állomásig, 1B jelzéssel pedig a Kenessey Albert Kórházig. A 2013-as járatritkítás során az 1A busz megszűnt, az 1B pedig a korábbi 6 hétköznapi, 4 hétvégi indulás helyett csak 2 hétköznapi és 1 hétvégi indulással közlekedett tovább. A 2015. január 1-jétől érvényes menetrend átszámozta a vonalat 1A-ra. Tóth Árpád Gimnázium A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumot 1956. július 1-jén alapították "Tóth Árpád Állami Általános Fiúgimnázium" néven. Jelenlegi címe: 4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. A TÁG története „Nem hullhat romba bennünk, Amit a jó iskola épített” (Tóth Árpád) Alapítás és nehéz kezdet A Tóth Árpád Gimnázium - vagy ahogyan a városban mindenki ismeri: a TÁG - megalapítása történelmi szükségszerűség volt. Szükségszerűvé tette a kulturális forradalom eredményeként kibontakozott tanulási vágy, az új társadalmi és gazdasági rendigénye a magasabb általános műveltséggel rendelkezők számának erőteljes növelése iránt. Az iskola nagyon nehéz feltételek között kezdte munkáját. Az intézmény (akkor még Tóth Árpád Állami Általános Fiúgimnázium) alapító okiratán az 1956. július 1. dátum olvasható. A város új gimnáziumában a tanítás 1956 szeptemberében kezdődött meg, amint az akkori intézménynév mutatja: kizárólag fiúkból álló osztályokban. Önálló épület hiányában egy másik iskolával „társbérletben”, hiányos felszereléssel, több iskolából összeszedett tanuló-sereggel, különböző helyekről jött tanárokkal kellett az oktató-nevelő munka színvonalát a többi jó hírű debreceni gimnázium színvonalára emelni. Az iskola első beszerzése, saját vagyona a kerek és hosszú bélyegző volt „Tóth Árpád Állami Általános Fiúgimnázium” felirattal. Sikerült a tanárit és egy szertárat is kialakítani, emellett az egyik tanterem leválasztott részében helyet kapott az igazgatói és a helyettesi iroda. Az egy épületben működő két gimnázium együttélése egyébként példás volt. Az első két tanév telt el így épületnélküliségben, rendkívüli szorongattatások közepette, valójában a városi közvélemény tartózkodó, sőt bizalmatlan magatartásával. 1956 októbere és a folytatás A nemrég megalakult iskola életének első évében a tanárok és diákok katartikus élménye volt 1956 októbere. A tanári kart és az ifjúságot egyaránt mélyen érintették a lelkesítő, majd drámai események, de a tanítás és a tanulás lényegében hosszabb megszakítás nélkül zajlott. A tanári kar önmérsékletre intette a tanulókat, és a nehéz körülmények között is vállalta a felügyeletüket és a foglalkoztatásukat. Az akkori Béke útja (ma Szent Anna utca) 17. számú épületben lezajlott két„albérleti” tanévben két újabb korosztály népes fiúcsapata lépett az új gimnázium tanulói közé. Az anyaiskolából átkerült első végzős osztály 1957 tavaszán a tornateremben szalagavató ünnepélyt és bált rendezett, amelynek bevételéből nemzeti lobogót készíttetett és azt felajánlotta az iskolának. Az első sikeres érettségi vizsgák után a tanulók továbbtanulási és pályaválasztási tervei eredményesen megvalósulhattak. 1957 őszén Csapó István alapító igazgató elvállalta a Debreceni Városi Tanács Oktatási Osztályának vezetését, ezért a TÁG igazgatását addigi helyettesére, Polgár Sándorra bízta. 1958-1996. A tudás műhelye 1958 augusztusának utolsó napjaiban megszületett a döntés, mely szerint a TÁG az akkor megszűnő két debreceni középfokú intézmény egyikébe, az Állami Lórántffy Tanítónőképző és Gimnázium épületébe költözhet. Nagy változást jelentett az önálló épület használati joga, hiszen a tizenhat tanterem, a fizika előadó és szertár, valamint a tornaterem és az udvar sokkal korszerűbb oktatási, képzési és nevelési feltételeket biztosított. Talán a Svetits Intézet – az akkori egyik magyarországi római katolikus leánygimnázium – szomszédságában egy fiúgimnázium nem várt szomszédnak számított, de a kényszerű helyzet kölcsönös megértéssel és belátással megoldható volt. Az új élet- és munkarend fokozott aktivitást kívánt; a tanári kar az oktatás korszerűbb feltételeit tervezte, a taneszközök és szemléltető eszközök bővítését sürgetve, szertárak létesítésén dolgozott. A fizika előadóteremhez lassan sikerült kialakítani a kémiai előadó és szertár helyiségeit, majd az igazgatói szolgálati lakás kiürítése után, annak a helyén a biológia előadó, labor és szertár korszerű együttesét. A szükséges tatarozásokhoz, fejlesztésekhez szerény költségvetési fedezet állt rendelkezésre. Jelentős állomás volt a hangosító rendszer kialakítása, mivel az egyre növekvő tanulói létszám a tájékoztatás és információcsere hatékonyabb működését igényelte. 1965. szeptember 1-jétől a koedukáció gondos pedagógiai és szervezeti előkészítésével sikeresen végbement az iskola történetének egyik legjelentősebb változása, a vegyes összetételű osztályok kialakítása, amely az intézmény sikeres fejlődésének egyik előfeltételeként, annak légkörét és nevelői arculatát előnyösen módosította. Az évről évre növekvő tanulói létszám hamarosan tanteremhiányt okozott. Az egyre ismertebb - az első tíz év végén már lányokat is foglalkoztató - új gimnázium évfolyamonként párhuzamos négy, illetve öt osztályával kinőtte az épületet. A tanteremhiányt az iskola a „vándor osztályok" működtetésével hidalta át, így a gyakorlati órák kivételével elkerülhető lett a délutáni tanítás. Az épület bővítésének reális tervét az építési–esztétikai megfontolások, a szűkös fejlesztési lehetőségek, majd az 1970. évi tiszai árvíz késleltették, keresztezték. Mégis sikerült elérni, hogy a Klaipeda-Béke utca sarokra 1972-ben toldalék épület épüljön. Az „új” épület révén kilenc tantermet, távfűtést, nyelvi laboratóriumot, szertárakat nyert az iskola, bár az osztálytermek helyett továbbra is jobbára tantárgyi szaktermekben zajlott a tanítás. Az 1958-1996 közötti években a TÁG székhelye a Szent Anna utca (Béke útja) 26. alatti épület volt. 1994. április 16-án megalakult a TÁG Öregdiák Baráti Kör, mely azóta is segíti a gimnázium munkáját és támogatja a nyugdíjas tanárokat és a tehetséges tanulókat. Új épület szükséges 1990 nyarától kezdve a Szent Anna utcai épület újabb és újabb egységeit kellett visszaadni az egykori tulajdonos, a Svetits Intézet fenntartója részére, ezért egyre inkább szükségessé vált egy saját épület. 1990 szeptemberétől az iskola irányítását Kertész Béla igazgató úr vette át. Ezt követően a magyar állam 600 millió forintos támogatásával, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kedvező döntésével és 700 milliós hozzájárulásával az 1994. évi alapkőletétel után, 1996-ra elkészült az iskola új, korszerű, immár végleges otthona a Szombathi István utca 12. szám alatt. A gimnázium épülete 1996-tól. 1996-tól napjainkig Az intézmény vezetési feladatait Kertész Béla igazgató úr után 2000-2007. között Kovács Ákos igazgató úr látta el. Az Ő igazgatása alatt ünnepelte a gimnázium, megalapításának 50. évfordulóját. A TÁG Öregdiák Baráti Kör 2006. szeptember 1-jén és 2-án nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezett meg az elmúlt ötven évről. Az évforduló tiszteletére az Öregdiák Baráti Kör egy Emlékkönyvet, az iskola pedig Jubileumi Évkönyvet jelentetett meg. 2007. szeptember 1-je óta Szilágyi Szabolcs igazgató úr vezetésével folyik a munka a gimnáziumban. A 2008/2009-es tanévben végzett a tízezredik érettségiző tanuló. A Tóth Árpád Gimnázium napjainkban már városszerte, sőt országosan is ismert, jónevű intézmény. Ez komoly feladatot jelentett és jelent ma is az ott dolgozóknak és a mindenkori vezetőknek. Meg kell felelniük az intézménnyel szemben támasztott elvárásoknak, és meg kell őrizniük az elődöktől ajándékba kapott jó hírnevet, kiváló iskolaszellemet és országosan elismert tanulmányi munkát. A képzés A Tóth Árpád Gimnázium jelenleg négy-, illetve ötéves oktatást kínáló középiskola. Az intézményben az általános iskolák nyolcadik osztályát sikeresen elvégzők és a hatosztályos gimnázium megfelelő osztályaiból átjelentkezők tanulhatnak tovább. Elsősorban az érettségi vizsgára és továbbtanulásra készülő, valamilyen területen tehetséget felmutató tanulók jelentkezését várják. Az iskola tanulmányi átlaga az elmúlt években 4,5 volt, a lemorzsolódás, évfolyamismétlés nem jellemző. Az általános tantervű idegen nyelvi orientáltságú osztályokban a diákok kezdő és haladó szinten angol, német, valamint olasz nyelvet tanulnak magasabb óraszámban. Emellett 2009 szeptemberétől ötéves nyelvi előkészítő osztály is indult. Emelt óraszámú képzést nyújt a biológia, a biológia-kémia, a reál műszaki-informatika, a reál-informatika, a reál-közgazdasági és a humán tagozat. Az ötéves képzésű Arany János Tehetséggondozó Program a 2000/2001-es tanévtől működik; itt kistelepülésről érkező, hátrányos helyzetű, tehetséges diákok fejleszthetik tovább tudásukat és készülhetnek fel az érettségire, továbbtanulásra. A TÁG létszámában, méretében, felszereltségében és szakmai programjában is az egyik meghatározó középiskola Debrecen és Hajdú-Bihar megye iskolahálózatában. Beiskolázási vonzáskörzete 50-60%-ban a helyi általános iskolákra, 30-35%-ban a Debrecenhez közeli iskolákra, s mintegy 5-15%-ban a távolabbi (a bihari, Szabolcs-Szatmár beregi, borsodi) kistérségekre épül. Nemcsak a kiváló képességű tanulók kerülhetnek be az intézménybe, hanem a különféle speciális osztályokhoz kapcsolódó egyedi tehetséget felmutatók is (magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyakból). Az iskola támogatja a sportban és a művészetekben tehetséges, jó bizonyítványt elért tanulókat. Az elmúlt évtizedekben érettségizett tanulók között nagyon sok a térség szakmai, politikai életét meghatározó személyiség, a tudományos életben, a közoktatásban, az orvostudományban, a közigazgatásban sikeres szaktekintély, a művész, a vállalkozó. Életpályájuk során többen országos hírnévre, nemzetközi elismertségre tettek szert. A szülők elvárása az iskolával szemben igen magas. Elsődleges cél a kiemelkedő tanulmányi színvonal, valamint az, hogy a tanulók számára jó esélyt teremtsen a továbbtanulásra. Fontos szempont továbbá, hogy a diákoknak a tanulás mellett jusson ideje az épület adta lehetőségek kihasználásával a szórakozásra, a kikapcsolódásra és a közösségi életre. A Köznevelés 64. évfolyam 32-34. számának (2008. november 7.) "A középiskolák felsőoktatási felvételi arányai" című cikkében olvasható, hogy a Tóth Árpád Gimnázium 2003-2007. évi felvételi aránya 86,44%. Ez (az adott időszak adatai alapján) a 19. legmagasabb átlag a hazai gimnáziumok között. A 2007/2008-as tanévben a diákjainak 95,7%-át, míg a 2008/2009-es tanévben 93,2%-át vették fel valamely felsőoktatási intézménybe. Az oktatás szakmai háttere A pedagógusok felkészültsége A tantestületről összességében elmondható, hogy tagjai a hivatásukat magas szinten művelik, ugyanakkor az oktatás mellett a nevelést is szem előtt tartják. Tanítási módszereikben igyekeznek a megújulásra, a modern oktatástechnikai eszközök használatára törekedni. Jelentős szakmai-módszertani tapasztalatuk mellett az egész életen át tartó tanulást saját példájukkal is mutatják; egyetemi diplomájuk megszerzése óta folyamatosan képzik magukat. Az iskola tantestületének tagjait innovativitás, kooperativitás jellemzi, team-munkában jártasak, az információs és kommunikációs technikákat rendszeresen használják és diákjaikat is erre ösztönzik. Szakmai kapcsolatrendszer A debreceni Tóth Árpád Gimnázium jó kapcsolatot tart fenn az Észak-alföldi Régió hátrányos helyzetű településeinek általános iskoláival. Az Arany János Tehetséggondozó Program diákjai ezekről a településekről kerülnek ki. Ugyanakkor sokoldalú kapcsolat alakult ki más megyék középiskoláival is, ahol szintén indultak Arany János Tehetséggondozó osztályok. Szintén jó az együttműködés a debreceni felsőoktatási intézményekkel; több vezető tanár dolgozik a TÁG-ban, akik rendszeresen fogadnak az egyetemről hallgatókat. A TÁG tanárai folyamatosan részt vesznek az egyetemi felvételi vizsgák, újabban az emelt szintű érettségik lebonyolításában. A távolabbi intézmények közül testvériskolai kapcsolat épült ki (többek között) a beregszászi Zrínyi Ilona Szakképző Intézettel. A környezetvédelem fontosságára nevelés kapcsán az iskola a szelektív hulladékgyűjtésben hatékonyan együttműködik az AKSD vállalattal. 2009 óta az iskola tagja a magyarországi UNESCO asszociált iskolák hálózatának. Intézményi környezet, tárgyi felszereltség A Tóth Árpád Gimnázium mintegy 17 000 m2 hasznos területű épületben működik. Az alagsorban kiszolgáló helyiségek (műhely, orvosi-fogorvosi szoba, személyzeti öltöző, raktárak), kondicionáló terem, vetítőterem és számítástechnika szaktantermek helyezkednek el. A földszinten és az emeleten találhatók a tantermek (54 m2-es osztálytermek és 35 m2-es csoportszobák), a szaktantermek (fizika, biológia, kémia, ének-rajz, humán, nyelvi), valamint a laborok (fizika, kémia, biológia). Az összekötő központi szárny alagsorát a ruhatár és a gépészeti helyiségek alkotják. A földszinten a 25 m hosszú négysávos tanuszoda található, melynek mélysége kétharmad részben 160 cm, egyharmad részben 105 cm. Ehhez csatlakozik egy-egy női és férfi öltöző. A központi épület földszintjéről az aulán át juthatunk fel a galériára, onnan pedig az iskolavezetés keresztfolyosójára; itt kaptak helyet az igazgató és az igazgatóhelyettesek, a titkárság, a munka- és tanulóügy, a tanári szoba, a teakonyha, a stúdió, a tárgyaló, a könyvelés, a gazdasági vezető, valamint az épület-felügyelet. A középső szárny második emeletén találjuk az 1200 m2-es, három részre osztható tornatermet, amelyhez két-háromszáz fő befogadására alkalmas lelátó csatlakozik. A tanulók női és férfi oldalon három-három öltözőben készülhetnek fel a sportfoglalkozásokra. Az iskolához tartozik a Vígkedvű Mihály utcai részen az iskola régi szárnya, amelynek emeletén hangulatosan berendezett könyvtár és olvasóterem, az alagsorban kézműves műhely várja a diákokat. A háromszintes konyhában naponta hatszáz adag ebéd készíthető el. Az árkádokon álló kétszázhúsz fős étterem kulturált környezetet teremt a napi étkezésekhez. Fölötte egy üvegtetővel borított terem van kialakítva, amely közösségi célra, rendezvények megtartására használható. Az iskolatörténeti múzeum is itt kapott helyet. A bitumen felületű sportudvart futópálya veszi körül, mellette távolugrógödörrel. Az iskola dolgozói és tanulói számára kerékpártároló áll rendelkezésre. Az iskolában számítógépes épület-felügyeleti rendszer irányítja a szellőzést, a fűtést, a tűz- és biztonságvédelmet. Videó-kamerás megfigyelés őriz több helyiséget, a szaktanári kabinetek digitális telefonhálózattal vannak összekötve, számítógépes hálózat működik a géptermekben, a szertárakban és az iskolavezetés szintjén. Videó-hálózat és parabolás televízió-rendszer működik a tantermekben, valamint telefax- és Internet-kapcsolat azokon kívül. Az iskola tervezői és kivitelezői speciális feltételeket teremtettek (rámpa, kapaszkodó, két lift, mosdó), így az épületben olyan tolószékhez kötött mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak, akik képességeik alapján alkalmasak főiskolai, vagy egyetemi továbbtanulásra. Nyertes pályázatok 2004. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - európai uniós ismeretek oktatása 2005. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Iskolai könyvtárak fejlesztése 2005. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Nemzetközi testvériskolai kapcsolatok 2005. Tempus Közalapítvány, Comenius 1. - Nyelvi projekt 2005. Tempus Közalapítvány, Út a tudományhoz - Hulladék projekt 2005. Tempus Közalapítvány, Út a tudományhoz - Debrecen vízgazdálkodása 2005. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (HEFOP) - Kompetencia-alapú oktatás a TÁG-ban 2006. Tempus Közalapítvány, Út a tudományhoz - Nem vagyunk tehetetlenek! (A klímaváltozás és az ember) 2006. Tempus Közalapítvány, Út a tudományhoz - Négy évszakunk már a múlté? (Az éghajlatváltozás jelensége) 2006. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Tehetséges tanulók és felkészítő tanáraik támogatása, országos versenyekre történő felkészítése céljából 2006. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Nemzetközi testvériskolai kapcsolatok 2006. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakértések igénybevételének támogatása 2007. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - A közoktatási törvény 124. §. (20) bekezdésében foglalt kötelező eszköz-és felszerelési jegyzékben meghatározott hiányzó eszköz beszerzésének támogatására 2007. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Nemzetközi testvériskolai kapcsolatok 2007. Tempus Közalapítvány, Világ-Nyelv Program - Élesztő: Új idegennyelv-oktatási program bevezetése 2008. Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Drogprevenció a Gimnáziumban 2008. OKMTI, Út a tudományhoz - Programozható logikai vezérlők alkalmazása a fizika órákon 2008. OKMTI, Út az érettségihez - Tanulói, mentori ösztöndíjak 2008. Öngondoskodás Alapítvány - Pénzügyi ismeretek oktatása 2008. Hungarofest Kht. - Reneszánsz túrák Magyarországon 2008. Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Drogprevenció a Gimnáziumban II. 2008. Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány - Határon túli intézményi kapcsolatok 2009. OH Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ - Szótárpályázat 2009. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. - Informatikai ötletpályázat-Extrém olimpia 2009. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (HEFOP) - Kompetencia-alapú oktatás a TÁG-ban 2009. Tudatos Pénzügyekért Alapítvány - Pénzügyi ismeretek oktatása 2009. OKMTI - KUL-Túra Élmény Pályázat 2009. Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Drogmegelőzési Program III. modul Összegzés A régió egyik legmodernebb épületében működő debreceni Tóth Árpád Gimnázium innovatív, tanítási módszereiben megújulni igyekvő, de a bevált módszereket is alkalmazó tantestülete felismerte, hogy az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ehhez szükséges az iskolai munkában a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés irányába történő elmozdulás. Az Észak-alföldi Régió sok településéről (ezen belül is sok hátrányos helyzetű településéről, lásd: Arany János Tehetséggondozó Program) bekerülő, sokféle képességű diák - a sikeres tanulást megalapozó képességek és készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák, továbbá az egész életen át tartó tanulás motivációja terén - még jelentős különbségeket mutat. Mindezek alapján az iskola nevelőtestülete vállalkozik arra, hogy tesztelje, befogadja, adaptálja és elterjessze a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit. 2010-es Giro d’Italia A 2010-es Giro d’Italia a 93. olasz kerékpáros körverseny volt 1909 óta. 2010. május 8-án kezdődött Hollandiában, Amszterdamban és május 30-án ért véget az olaszországi Veronában. A verseny része volt a 2010-es UCI-világranglistának. Az összetettet az olasz Ivan Basso nyerte meg. Második helyen a spanyol David Arroyo végzett, míg harmadik a szintén olasz Vincenzo Nibali lett. Részt vevő csapatok A verseny 22 részt vevő csapatát 2010. március 22-én jelentették be. A versenyen 15 ProTour csapat indult a 18-ból. Hét profi kontinentális csapat is meghívást kapott. Minden csapat 9 versenyzőt indíthatott, így összesen 198 versenyző állt rajthoz. AG2R La Mondiale Astana Caisse d’Epargne Footon–Servetto Garmin–Transitions Lampre–Farnese Vini Liquigas–Doimo Omega Pharma–Lotto Quick Step Rabobank Team Sky Team HTC–Columbia Katyusa Team Milram Team Saxo Bank Acqua & Sapone Androni Giocattoli Bbox Bouygues Telecom BMC Racing Team Cervélo TestTeam Cofidis Colnago–CSF Inox Több korábbi győztes kerékpáros is bejelentette, hogy nem indul 2010-ben a Giro-n, hogy a Tour de France-ra tudjanak összpontosítani: Alberto Contador és Gyenyisz Menysov sem volt ott a rajtnál. Szakaszok 2010-ben a verseny 21 szakaszból állt: Összetett táblázat Végeredmény: Pontverseny: Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2010 Giro d'Italia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Kerékpáros hírek: A BMC is ott lesz (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 8.) Kerékpáros hírek: Contador nyerte a Vélo d’Or-t (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 8.) Kerékpáros hírek: Újabb Giro győzelem Mencsov számára? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 8.) A 2010-es Giro szakaszai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 31.) Hivatalos végeredmény (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 31.) Hivatalos végeredmény (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 31.) 1949–1950-es svéd labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az Allsvenskan 1949-50-es szezonja volt a bajnokság huszonhatodik kiírása. A bajnokságban 12 csapat vett részt, a győztes a Malmö FF lett. Ez volt a klub harmadik bajnoki címe. Fantasy (Mariah Carey-dal) A Fantasy Mariah Carey amerikai énekesnő első kislemeze hatodik, Daydream című albumáról. A dalt Carey és Dave Hall írták, és részleteket használ fel a Tom Tom Club 1982-ben megjelent Genius of Love című számából, melyet Tina Weymouth, Chris Frantz, Steven Stanley és Adrian Belew írt. A Fantasy a mai napig Carey egyik legnépszerűbb dala. Egyik remixében Ol’ Dirty Bastard rappel; a remix nagyban hozzájárult ahhoz, hogy népszerűvé váltak a rapbetétek a dalokban. A dalt 1996-ban Grammy-díjra jelölték. Fogadtatása A Fantasy Carey egyik legnagyobb slágere lett. A Billboard Hot 100 slágerlistán ez lett a 9. listavezető száma. Ez volt a második dal, amely Amerikában a slágerlista első helyén debütált (Michael Jackson You Are Not Alone című dala után). Nyolc hétig vezette a slágerlistát – 1995. szeptember 24. és november 18. között –, és az 1993-as Dreamlover mellett ez volt Careynek a másik legtovább listavezető száma. Whitney Houston Exhale (Shoop Shoop) című száma taszította le az első helyről novemberben. A Fantasy huszonhárom hetet töltött a Top 40-ben, és a többi Billboard-listán is nagy sikert aratott, köztük az r&b- és a tánczene-listát. Ez volt Mariah Carey első kislemeze, ami kétszeres platinalemez minősítést kapott. Az 1995-ös év végi összesített listán a 7., az 1996-oson a 49. lett. A kislemez külföldön is nagy sikert aratott: Kanadában és Ausztráliában is vezette a slágerlistát, az Egyesült Királyságban pedig a Top 5-be került. Kanadában tizenkét hétig vezette a slágerlistát, ami Puff Daddy és Faith Evans 1997-es I’ll Be Missing You című daláig a leghosszabb időszak volt, amit egy dal az első helyen töltött, és a Fantasyn kívül addig csak hat másik kislemez érte el. A Fantasy több európai országban bekerült a Top 10-be, Japánban pedig a Top 20-ba. Videoklip és remixek A dal videoklipje Carey első olyan klipje volt, amit saját maga rendezett. A klip a New York állambeli Playland vidámparkban játszódik, Carey görkorcsolyázik és hullámvasúton utazik benne, este pedig hiphoptáncosokkal táncol. A klipben megjelenik egy túlsúlyos fekete kislány, aki Carey 2005-ben megjelent Shake It Off című számának klipjében is szerepel. Carey Sean Combs (Puff Daddy) közreműködésével készítette el a dal Bad Boy remixét. A remix jobban hasonlít az eredeti, Genius of Love című felvételre. Ol’ Dirty Bastard (ODB) rappel benne. A remixhez készült videoklip az eredeti klip részletei mellett ODB-t is mutatja. A Fantasynek ez a remixe Carey egyik legfontosabb hozzájárulása a popkultúrához, gyakran nevezik az első igazi pop/hiphop együttműködésnek, és ez ihlette azt a divatot, amely napjainkban is tart. A dal club mixeit David Morales készítette, és Carey újraénekelte hozzá a vokálokat. Az egyik remix elnyerte a Winter Music Conference National Dance Award díja az év táncdalfelvétele kategóriában. Kevin Trapp Kevin Trapp (Merzig, 1990. július 8. –) német válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Paris Saint-Germain játékosa, kölcsönben az Eintracht Frankfurtban szerepel. Sikeri, díjai Klub Paris Saint-Germain Francia bajnok : 2015-16 Francia kupa :2015-16, 2016-17 Francia szuperkupa : 2015, 2016 , 2017 Francia ligakupa : 2015-16, 2016-17 Válogatott Németország : Konföderációs kupa : 2017 Felix (Spanyolország) Felix község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 661 fő (2017). Földrajza Felix Enix, Vícar, Dalías, Canjáyar, Instinción, Bentarique és Terque községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: San Gallo-kapu A San Gallo-kapu a Piazza della Libertán álló egykori városkapu, Firenzében. 1284-ben kezdték el építeni. A felirat később került rá, és arra az eseményre utal, amikor a 18. század elején IV. Frigyes dán király ezen a kapun át lépett be a városba, hogy újra láthassa szerelmét, az időközben apácává lett Teresa Maria Trentát. A kapu előtt ma egy nagy szökőkút áll. Forrás Wellner István: Firenze, Panoráma útikalauz, 1975 ISBN 963 243 041 7 Aranykönyv: Firenze, a város és remekművei, 1996 Bonechi kiadó, ISBN 88 7009 956 3 Budapest–Esztergom-vasútvonal A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonala. Ezen a vasútvonalon – a vonal legmagasabban fekvő szakaszán – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút. A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Esztergom és Dorog voltak. A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A vonal felújítása és átépítése 2012. május és 2015. augusztus között lezajlott. 2018. áprilisában a villamos motorvonatok forgalomba állításával végleg befejeződött. Története A Kenyérmező–Budapest vasútvonal megépítése 1893-ban kezdődött, megnyitása 1895-ben történt, eredetileg HÉV-ként (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.). Megépülésének elsődleges célja a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel való ellátása volt. (...előjog biztosíttatik egyúttal minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket, akár önállóan, akár már létező vonalakhoz való csatlakozással Budapest irányába összeköttetésbe hozná., részlet az Országgyűlés 1893. XL. sz. törvényéből). Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már 1891-ben elkészült az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal részeként. A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv sosem valósult meg. A MÁV tulajdonában Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába. Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez (az azóta eltelt időszak alatt a vonal mentén fekvő települések össznépessége - Budapest nélkül - 28 000 főről 82 000 fő fölé emelkedett), ebben az időszakban kezdtek kiépülni a piliscsabai üdülőtelepek és a dorogi munkástelepek a vonal mentén, megindult a szuburbanizáció és az iparosodás. A vasút megépülte előtt ezer lelkes Dorog népessége a második világháború előtt meghaladta a 8000 főt. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az Óbudai Gázgyárba, az újpesti textilgyárba és bőrgyárba, az Egyesült Izzóba, a Váci úti csavargyárba és a Láng Gépgyárba, az Óbudai Hajógyárba és a kőbányai MÁVAG-ba). A háborús konjunktúra miatt megnőtt a kereslet a dorogi szén iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett. 1944. december 24-én este szovjet csapatok felrobbantották az Esztergom és Budapest között közlekedő vonatot. A második világháború után A második világháború végén felrobbantott újpesti vasúti híd újjáépítéséig, 1955-ig a vonatok Aquincumtól a Szentendrei HÉV-vel közös pályán közlekedtek. A személyvonatok Buda-Császárfürdőig, a tehervonatok pedig előbb a jobb parti körvasúton át a Déli pályaudvarra, majd 1950-től a frissen átadott Árpád hídon át (Filatorigát teherpályaudvar - Szentendrei út - Árpád híd - Vizafogó - Angyalföld vasútállomás útvonalon) közlekedtek Pestre. Az 1956-os forradalom alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták. 1996-ban emléktáblát avattak az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján. A vasúti pályát 2000-ben korszerűsítették, a MÁV 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba 2003-ban és 2005-ben, valamint a görög vasutaktól átvett 8 motorvonatot 2010-ben, így jelenleg 31 ilyen típusú járművel rendelkezik. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt teszi meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehet közlekedni. A vonal egyvágányos, emiatt a vonatok keresztnél gyakran várakozni kényszerülnek. 2006 decemberében bevezették az ütemes menetrendet Esztergom és a Nyugati pályaudvar között. Fejlesztése 2008-2009 között átépítették az Újpesti vasúti hidat, amely során az egész acélszerkezetet lecserélték, valamint a hídpilléreket megerősítették. A munkálatok befejezése óta 80 km/h-val haladhatnak a vonatok az addigi 30 km/h-s lassújel helyett. A személyvonatok ez idő alatt a második világháború utáni állapotnak megfelelően a H5-ös HÉV vonalán közlekedtek Margit híd állomásig. A vonalon 2012. június 16-tól 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, Pilisvörösvár és Esztergom között, 2013. áprilisától pedig Budapest-Árpád híd autóbusz-állomás és Esztergom (2013 decemberétől Piliscsaba) között vonatpótló autóbuszok közlekedtek. Budapest-Nyugati pályaudvart, Újpest megállóhelyet, Rákosrendező, Angyalföld állomásokat és Vasútmúzeum megállóhelyet az autóbuszok nem érintették. 2013. december 12-én átadták az Esztergom-Pilisvörösvár között megújult egyvágányú, 32,7 km-es vasútvonalat, amely magába foglalja a 2 kilométeres Őrhegy forgalmi kitérőt a Terranova gyárnál. Piliscsaba és Esztergom között a sebesség a korábbi 60 kilométerről 70–100 kilométerre nőtt, ezzel a teljes szakaszon majdan 20 perccel csökken a menetidő. A vasúti forgalom 2013. április 2-ától december 14-ig szünetelt, majd 2013. december 15-étől indult meg. Az átadott szakaszon 11 helyszínen összesen 1170 P+R és 422 B+R parkoló épül. Dorog állomás mellett az átszállást megkönnyítendő buszfordulót alakítottak ki. Új megállóhely létesült Magdolnavölgynél. Új közúti aluljáró épült a Terranova gyár térségében és a 10-es főút forgalmának átvezetésére a pilisvörösvári állomás végében. Átépítették és biztonságosabbá tették Pilisvörösváron a Kálvária és az Őrhegy utcáknál található két felüljárót, a Piliscsabai úton és a Tó utcában lévő közúti aluljárókat is. Új gyalogos aluljáró vagy átjáró épült Szabadságligeten, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Piliscséven. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.), nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) volt nettó 8,7 milliárd forint értékben. 2015. augusztus 11-én megindult a 10 napos utasok nélküli üzem, amelyet 2015. augusztus 20-án a teljes üzem indulása követett. A 44,5 milliárd forintos projekt befejezése 2015. augusztus 20-a, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel adták át a teljesen felújított vonalat. A villamosítás, valamint a rekonstrukcióhoz csatolt egyéb feladatok elvégzéséhez 2016. június 30-án kezdhettek neki a kivitelezők, a szerződés értéke 33,6 milliárd forint volt. 2018. április 9-étől már csak villamos vontatású FLIRT vonatok közlekednek. Tervezett fejlesztések A közbeszerzési pályázat nyertese a Strabag Vasútépítő Kft. lett, amely munka 33,6 milliárdért 2016. júliusában indul. A beruházás keretében 2016. év végéig elkészül az Angyalföld – Újpest közötti új 2. vágány, illetve 2017. tavaszáig megépülhet Béke útra vezető új gyalogos aluljáró. A villamos felsővezeték Rákosrendező és Esztergom között 2017. végéig, a létesítmények többi része 2018-ig készülhet el. 2014 áprilisában írt ki az állami vasúttársaság nyílt közbeszerzést, melynek tárgya a „Piliscsaba–Esztergom között új felülvezérelt Domino 55 biztosítóberendezés, Rákosrendező–Esztergom vasútvonalon a távközlési munkák elvégzése és utastájékoztató berendezések telepítése.“. volt. A beruházás költségét a MÁV nettó 2,89 milliárd forintra becsülte, a nyertes a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. lett nettó 3,56 milliárd forintos árajánlatával. A kft. egyik főtulajdonosa Simicska Lajos. 2016. február 25-ei hatállyal azonban felbontották ezt a szerződést. A Dunántúli Kft. tudomásul vette a szerződésbontást, az addig elvégzett munkáért és megvásárolt eszközökért nettó 1,85 milliárd forintot kapott. A MÁV tájékoztatása szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tenderét megnyerő, a nagyrészt Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. pedig takarékossági okokból köteles felhasználni az elkészült terveket, valamint a Dunántúli Kft. által beszerzett anyagokat és eszközöket. Ezenkívül a NIF zrt.előreláthatólag nettó 7,6 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc cégének a vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira. Járművek Hétköznaponként 25, hétvégenként 19 modern Siemens Desiro vonatpár közlekedett rajta, általában óránként Esztergomba, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként Piliscsabán fordulva, melyeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható volt. A Desirók előtt, 2002-től az orosz államadósság terhére beszerzett MÁV 6341 sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon. A *-gal jelölt megállóhelyeken csak hétvégén áll meg napi 3 pár vonat. A **-gal jelölt megállóhelyeken csak napi egy vonat áll meg egyik irányban. Érdekességek A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá. Beauty & Stupid A Misery hide japán gitáros és énekes hatodik szóló kislemeze, és a második a Psyence című albumról. 1996. augusztus 12-én jelent meg. A kislemez 4. helyezett volt az Oricon slágerlistáján, és 200 000 eladott példánnyal aranylemez minősítést szerzett. 2007. december 12-én új borítóval újra kiadták. 2010. április 28-án hanglemez formátumban is megjelent. Számlista Az összes szám szerzője hide. Szarvasy Imre Szarvasy Imre (Pest, 1872. január 5. – Balatonfüred, 1942. május 15.) vegyészmérnök, fizikokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi elektrokémiai kutatások iskolateremtő alakja, közel négy évtizeden keresztül volt e tudományszak első egyetemi tanára Magyarországon. Életútja A budapesti Királyi József Műegyetemet vegyészmérnöki oklevéllel végezte el 1894-ben, amelyet 1896-ban a Budapesti Tudományegyetemen megszerzett bölcsészdoktori oklevéllel egészített ki. 1894-től 1897-ig a műegyetem kémiai technológiai, majd általános és elméleti kémiai tanszékén oktatott tanársegédként. 1897 és 1899 között előbb a Berlini Műszaki Főiskolán, majd a londoni Royal Institution Davy–Faraday Kutatólaboratóriumban végzett elektrokémiai kutatásokat. Hazatérését követően, 1899-től adjunktusi címmel folytatta az oktatómunkát a műegyetem általános kémiai tanszékén. 1900-ban az elektrokémia magántanárává habilitált, 1902 után már címzetes nyilvános rendkívüli, 1905-től haláláig pedig nyilvános rendes tanári címmel vezette az általa alapított elektrokémiai tanszéket. Egyidejűleg 1914-től 1917-ig az egyetemes és vegyészmérnöki kar dékáni, 1925-től 1927-ig pedig a műegyetem rektori tisztét töltötte be. Oktatói pályájával párhuzamosan 1912-től 1920-ig a Szabadalmi Tanács, majd 1920-tól 1927-ig a Szabadalmi Felsőbíróság ülnökeként tevékenykedett. 1927-től 1932-ig a felsőház tagja volt. Munkássága Tudományos pályája során főként a kémiai technológia fizikai vonatkozásaival foglalkozott, elsősorban az elektrokémia területén alkotott maradandót. Behatóan tanulmányozta a váltakozó árammal táplált elektrolitban végbemenő szerves és szervetlen kémiai reakciókat, az elektrotermikus folyamatokat, s úttörő módon az elektromosságnak a növények egyedfejlődésére gyakorolt hatását. Leírta az indulinszínezékek elektrolízis útján való előállításának módszerét, eljárásokat dolgozott ki alumíniumsók vizes oldatából alumínium-hidroxidok, valamint metánból oxidáció útján metilalkohol kinyerésére. Mindemellett többek között foglalkozott az arzén- és szénvegyületek analitikájával, a fémek fényérzékenységével, valamint gázreakció-kinetikával. Kutatási eredményeivel hozzájárult az erdélyi földgáz vegyipari alkalmazásához (klórozás, termikus bontás), valamint bauxitfeldolgozó eljárásokhoz. A Magyar Chemiai Folyóirat szerkesztőségi tagja volt. Társasági tagságai és elismerései 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben rendes tagjává választották. 1909 és 1929 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja és kémiai szakosztályának tagja, 1916-tól a Szent István Akadémia rendes tagja volt. Főbb műve Elektrochemia. Összeáll. Huttkay Sándor . Budapest: Németh. 1924. Richard Dreyfuss Richard Stephen Dreyfuss (1947. október 29. –) Oscar-díjas amerikai színész. A korai évek Dreyfuss New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Édesapja ügyvéd volt, édesanyja pedig egy vendéglőben dolgozott. Mindössze tizenöt éves korában már különböző televíziós műsorokban kapott kisebb-nagyobb szerepeket, majd idősebb fejjel az 1960-as évek diákmozgalmának aktív képviselőjeként tevékenykedett, és két éven át polgári szolgálatosként dolgozott egy Los Angeles-i kórházban. Az évtized végén már komoly filmszerepeket kapott; szerepelt az ifjú Dustin Hoffman főszereplésével készült Diploma előtt című filmben. Igaz, itt még a stáblistára sem került fel a neve, de a George Lucas rendezésében készült Amerikai graffiti című korszakalkotó moziban, már főszereplőként kellett helytállnia, melynek eredményeképp megkapta első Golden Globe-díj jelölését. Pályafutása Ennek a szerepnek köszönhetően gyorsan megismerték a nevét a híres filmstúdiók és talán ennek is volt köszönhető, hogy Steven Spielberg rendező őt kérte fel Cápa (1975) című filmjének egyik főszerepére. A mozi világsiker lett, és Dreyfuss egy csapásra sztárrá avanzsált. Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy 1977-ben ismét Spielberggel dolgozott együtt, mégpedig a Harmadik típusú találkozások című sci-fi kapcsán. Talán ettől a mozitól vált egyértelművé, hogy Dreyfuss belépett a hatalmas pénzügyi sikert hozó színészek táborába. Azonban ebből az évből valószínűleg nem ez a legemlékezetesebb munkája a színésznek, hiszen a Hölgyem, Isten áldja! című romantikus vígjáték főszerepéért, elnyerte a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat és Golden Globe-díjat. Ettől kezdve Dreyfuss igazi sztárnak mondhatta magát Hollywoodban, mégis a nyolcvanas évektől kezdve nem találta a megfelelő szerepeket és a következő filmjei egyike sem aratott igazán átütő sikert, így több más pályatársának példáját követve a drogokhoz menekült. 1982-ben kokain birtoklása miatt letartóztatták és ez csaknem véglegesnek bizonyuló törést jelentett karrierjében. Az évtized közepére azonban sikerült legyőznie függőségét és 1986-ban már Bette Midler és Nick Nolte oldalán volt látható a Koldusbottal Beverly Hillsben című vígjátékban, melyben bizonyította, hogy van még helye a vásznon, és az elkövetkező időszakot az egyik legtöbbet dolgozó színészként élte át. 1987-ben például három filmmel is jelentkezett; Bádogemberek, Zsarulesen, Call girl ötszázért. A holdfény Parador fölött (1988) című filmben kettős szerepet kellett játszania, mint latin-amerikai diktátor és az azt helyettesítő állástalan színész, majd az Örökké című romantikus moziban, kísérteteként tért vissza legnagyobb sikereinek kovácsához, Steven Spielberghez. A kilencvenes években folyamatosan látható különböző műfajú alkotásokban. Ebből az időszakból emelkedik ki egyik legsikeresebb filmje, a Gary Oldman és Tim Roth nevével fémjelzett Rosencrantz és Guildenstern halott című mozi, melyet a Velencei Filmfesztiválon is bemutattak, Dreyfusst pedig díjjal jutalmazták játékáért. 1994-ben újabb sikeres mozival jelentkezik, A csend fogságában című filmdrámában egy autista gyerekekkel foglalkozó pszichiátert alakít. Egy évre rá iskola zenetanárt formál meg a Csendszimfónia című filmben, melyért a következő évben Oscar-díjra is jelölik. Az évtized végéig sok színvonalas moziban látható, mint a Szerelem a Fehér Házban vagy a Manhattanra leszáll az éj, melyekkel még az őt szüntelenül leírni próbáló kritikusok némelyikét is sikerült meggyőznie arról, hogy a karrierjét egykor piti szerencsejátékosok és nagyszájú semmirekellők megformálásával indító színész mintegy három évtized elteltével is képes a megújulásra. Az utóbbi évtizedben azonban ismét félresiklott karrierje, hiszen gyakorlatilag csak gyenge színvonalú filmekben volt látható, melyek miatt igencsak megcsappant a kereslet a színész után. Bár voltak ígéretesnek tűnő mozik, mint például a Wolfgang Petersen-féle Poseidon (2006), vagy az Oliver Stone rendezésében készült W. (2008), de ezek a filmek is egytől egyig csődöt mondtak a mozik jegypénztárainál. Bár Dreyfuss továbbra sem tervezi a visszavonulást, azért reméli, a következő időszak szerencsésebben fog alakulni a számára. Egyéb díjak 2000 . - Hollywood Filmfesztivál - Életműdíj 1999 . - Montreáli Világ Filmfesztivál - Speciális Nagykülöndíj 1997 . - Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál - Sivatagi Pálma Életműdíj 1994 . - USA Filmfesztivál - Master Screen Artist Tribute 1978 . - Hasty Pudding Fesztivál - Az év embere cím Carlos Pavón Carlos Alberto Pavón Plummer (El Progreso, 1973. október 9.) egy hondurasi válogatott labdarúgó, jelenleg a Real España játékosa. 1763 az irodalomban Az 1763. év az irodalomban. Megjelent új művek Szun Csu kínai irodalmár (írói nevén: Hengtang Tuj-si) antológiát állít össze: A Tang-kor háromszáz verse. Voltaire : Értekezés a türelemről (Traité sur la tolérance). Giuseppe Parini szatirikus poémája: Il giorno (A nap). Thomas Percy angol író, püspök óizlandi költeményeket fordít, illetve dolgoz át angolra: Five Pieces of Runic Poetry (A runa-költészet öt alkotása). Születések március 21. – Jean Paul Richter német író († 1825 ) május 9. – Batsányi János magyar költő († 1845 ) június 15. – Kobajasi Issza japán haikuköltő († 1828 ) szeptember 24. – Kótsi Patkó János magyar színész, színigazgató, drámaíró, fordító († 1842 ) Teljes termékenységi arányszám A teljes termékenységi arányszám (TFR, Total Fertility Rate) a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna, egyszerűbben: a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése, asszimilációja. Regionális különbségek Magyarország termékenységi rátája 2011-ben 1,24 volt, az eddigi legalacsonyabb termékenységet Budapesten regisztrálták 2000-ben, az 1,05-os érték pontosan fele volt a fennmaradáshoz szükséges szintnek. Az emberiség történelmében az eddigi legalacsonyabb termékenységi arányszámot - 0,41 - a kínai Mandzsúriában fekvő 2,5 milliós Csiamusze (Jiamusi) városban jegyezték fel 2000-ben. A Föld gazdaságilag legfejlettebb, civilizált térségeiben (Európa, Észak-Amerika, Kelet-Ázsia) a termékenységi ráta évtizedek óta a reprodukciós szint alatt van, főként a nagyobb fokú jólétre való törekvés és az individualista gondolkodás folytán. A halálozási ráta alacsonyabb, a születésszabályozás könnyebben elérhető, a gyermekek taníttatása, ruházkodása, ellátása pedig olykor jelentős összegeket emészt fel. Felsőfokú tanulmányaik miatt a fiatalok gyakran később házasodnak meg, és kevesebb idejük marad a gyerekszülésre és -nevelésre. A fejlődő országokban azonban nem nélkülözhetik a gyerekek segítségét a földeken, valamint hogy ellássák szüleiket idősebb korukban, és gondoskodjanak róluk. Ezekben az országokban a termékenységi ráta a fogamzásgátló eszközök hiánya miatt is magasabb. Az ellenállás városa epizódjainak listája Ez a lista Az ellenállás városa (Defiance) című amerikai sorozat epizódjait tartalmazza. Első évad Az első évad első és második része a DVD-s megjelenés mintájára egy részként van feltüntetve, ezért eltérések lehetnek a TV-ben sugárzott epizódszámokkal. Tóti-hegy A Tóti-hegy a Balaton-felvidéken elhelyezkedő Tapolcai-medence területén található számos tanúhegy egyike. A Gulács keleti szomszédságában terül el. Bazaltcsúcsa cukorsüveg alakú, harmadkori vörös homokkőre épült. A hegy magassága eléri a 347 métert, oldalát ritkás erdő borítja. A hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része. Boros Gábor (filozófiatörténész) Boros Gábor (Tata, 1959. július 13. –) Széchenyi-díjas filozófiatörténész, az MTA doktora, az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola törzstagja, a SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskola témavezetője. Életpályája Id. Boros Gábor és Gál Vilma házasságából született. Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott filozófia-magyar szakon (1979-1984). A végzés után három évig TMB-ösztöndíjas volt az ELTE II. sz. Filozófia Tanszékén, majd kinevezték tanársegédnek, később adjunktusnak az ELTE Filozófiatörténet Tanszékre, ahol hamarosan újjászervezte a középkori filozófia oktatását. 1990-ben védte meg filozófia tudományból kandidátusi disszertációját, ezt követően docensi beosztásba került. 1993-ban megszervezte az egyetemi Spinoza-kört, majd ennek nyomán azt a 17. századi kutatócsoportot, amelyet a fő hazai kutatásfejlesztési alapítványok – OTKA, Felsőoktatási Pályázatok Irodája, OKTK – támogatnak. 1998-ban habilitált, 2003-ban védte meg MTA doktori disszertációját, filozófia tudományból. 2006 szeptember 1. óta egyetemi tanári beosztásban dolgozik, fél évig (1995/96. 1. félév) a Logika Tanszéket vezette, 2000. szeptember óta az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék megbízott, majd megválasztott tanszékvezetője. 1994-1997 közt a Miskolci Egyetem Filozófiatörténet Tanszéken is tartott előadásokat, 2001 óta pedig a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszéken. A doktori iskolákban témavezetése alatt 3 fő érte el a PHD fokozatot (2011). Kutatási és oktatási területe A 17. század filozófiája, filozófusok (René Descartes, Baruch Spinoza), s az érzelmek szerepe filozófiai nézőpontból az etikában, a politikában és a művészetekben. A 17-18. századi filozófia története; az érzelmek filozófiája körében Magyarországon úttörő jelleggel tart kurzusokat. Nemzetközi tudományos együttműködés Az 1990-es években főleg német nyelvterületeken tett tanulmányutakat, vett részt konferenciákon, s volt meghívott előadó. 1993-ban hat hónapig volt Jan Patocka Junior Visiting Fellow a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen-ben. 1994-ben Mellon ösztöndíjjal járt a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek-ban. A Mellon-ösztöndíj óta folyamatosan részt vesz itteni szimpozionokon; 2001 júliusában maga szervezte meg azt a konferenciát, amelyen magyar, német, belga és kanadai kutatók elemezték a hellenizmus hatását a kora újkori filozófiára. 1997-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 1999. májusában Dijonban az Université de Bourgogne Filozófia Intézetében tartott vendégprofesszori kurzust. Magyar, francia, holland és osztrák kutatók részvételével szervezte meg 1999. őszén Budapesten Az ész és az affektusok százada című konferenciát. A 2000-es években számos nyugat-európai, amerikai, közel-keleti, ausztráliai város egyetemein, filozófiai intézeteiben tartott előadásokat kutatási területéről, köztük Berlinben (Humboldt-Egyetem, Freie Universität), Wolfenbüttelben (Herzog August Bibliothek), Lipcsében (Spinoza-Kongresszus), Wuppertalban (Wuppertali Egyetem), Bonnban (a Német Filozófiai Társaság kongresszusán), Essenben (ESEMP-kongresszus), Párizsban (Descartes-Kongresszus, francia-magyar filozófus-találkozók), Dijonban (Université de Bourgogne), Poitiers-ban (Poitiers-i Egyetem), Rotterdamban (Erasmus Egyetem), Nijmegenben (Radboud Egyetem), Leuvenben (Katolikus Egyetem), Torontóban (Descartes-konferencia), Jeruzsálemben (Spinoza 2000 kongresszus), Kolozsvárott (Babeș–Bolyai Tudományegyetem), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Egyetem), Sydney-ben (ISIH-kongresszus a University of Sydney és a University of New South Wales szervezésében), Montréalban (Leibniz-konferencia), New Yorkban (City University of NY, Graduate Center; APA Eastern Division, Annual Meeting 2009), Seattle-ben (George Washington Egyetem). Családja 1982-ben nősült, felesége Jakab Edit, házasságukból egy fiúgyermek született. Művei (válogatás) Kötetek Heilsfragment. Rekonstruktion der Spinozanischen Ethik ; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1990 ( Doxa library ) Spinoza és a gyakorlati filozófia problémája. Budapest : Atlantisz, 1997. 244 p. René Descartes. Budapest : Áron, 1998. 322 p. Ész és szenvedély. Filozófiai tanulmányok a XVII-XVIII. századról ; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2002 A mozgástörvényektől Isten értelmi szeretetéig. A morális univerzum kitágulása a mechanikai filozófiában. Budapest : Áron, 2003. 296 p. Leibniz gyakorlati filozófiája. Máriabesnyő-Gödöllő : Attraktor, 2009. 167 p. Descartes és a korai felvilágosodás ; Áron, Bp., 2010 A szeretet, szerelem filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok ; ELTE Eötvös, Bp., 2014 Szenvedély, szerelem, narrációk. Filozófiai és pszichológiai tanulmányok ; ELTE Eötvös, Bp., 2014 ( Világosság könyvek ) Szerkesztések Methoden der Forschung und die Wahrheit des Geschichtlichen. Festschrift für Gyula Munkácsy den Sechzigjährigen ; szerk. Boros Gábor; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1989 Spinoza-tanulmányok ; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 1994 ( Tények és érvek ) Kortársunk, Descartes ; szerk. Boros Gábor, Schmal Dániel; Áron, Bp., 2000 Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában ; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2000 Wolfgang Röd: Hagyomány és újítás a filozófiában. Budapest: Áron, 2003., 386 p. A szubjektum problémája. Kortárs fenomenológiai tanulmányok ; szerk. Boros Gábor, Ullmann Tamás; Tudástársadalom Alapítvány, Csömör, 2004 ( Világosság könyvek ) Politikai teológia történeti perspektívában. Filozófia, politika, teológia a XVII-XVIII. században ; szerk. Boros Gábor; Tudástársadalom Alapítvány, Csömör, 2006 ( Világosság könyvek ) A XVII. századi filozófia antológiája ; szerk. Boros Gábor; Áron, Bp., 2006 Filozófia ; főszerk. Boros Gábor; Akadémiai, Bp., 2007 ( Akadémiai kézikönyvek ) The concept of love in 17th and 18th century philosophy ; szerk. Boros Gábor, Herman De Dijn, Martin Moors; Eötvös University Press–Leuven University Press, Bp.–Leuven, 2007 Reneszánsz filozófia Ficinótól Campanelláig. Budapest : Tudástársadalom Alapítvány – Német-Magyar Filozófiai Társaság, 2009. (Világosság Könyvek – NMFT Közlemények 4. szám) Fischer Antal – Anton Fischer élete és a Bécsi Kör filozófiájához fűződő kapcsolata ; szerk. Boros Gábor; NMFT, Bp., 2009 ( Mitteilungen der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft für Philosophie ) A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága ; szerk. Boros Gábor; L'Harmattan–NMFT, Bp., 2010 ( NMFT közlemények ) A korai felvilágosodás filozófiai antológiája ; szerk. Boros Gábor, Gulyás Péter, Szalai Judit; Áron–Brozsek, Bp., 2011 Az érzelmek filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok ; szerk. Boros Gábor, Szalai Judit; L'Harmattan–NMFT, Bp., 2011 ( Dasein könyvek ) Filozófia, tudás, szociológia. Előadások Berlinben és Budapesten ; szerk. Boros Gábor, Olay Csaba, Tilmann Reitz; NMFT, Bp., 2012 ( A Német-Magyar Filozófiai Társaság közleményei ) Tudományos közlemények Hobbes, Spinoza és a politikai teológia. in: Kellék 17. szám (2001) 81-124. Descartes, Molière, Heidegger – a szeretet mechanikai paradigmája. in: Pro Philosophia Füzetek, 35., 89-102. Nyelv és ész Locke és Leibniz morálfilozófiai vitájában in: Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig. Budapest: Gondolat, 2004., 45-56. o. Tudományos tisztségek (válogatás) MTA TMB Filozófiai Bizottságának tagja (1994-95); Bolyai-ösztöndíj kuratóriumának tagja 2003. óta; MTA Filozófiai Bizottság tagja 2002 óta, 2006-tól közgyűlési doktorképviselő; MAB Nyelvészeti és Filozófiai Albizottságának társelnöke (2004-06); A cogito-díj kuratóriumának tagja 2004. óta; OTDK Filozófia zsűri elnöke 2004 óta; MTA II. Osztály Filozófiai Bizottságának elnöke 2009. május óta Társasági tagság (válogatás) Magyar Filozófiai Társaság 1995 októbertől elnökségi tag (közben 1995 októbertől 1996 októberig a Filozófiatörténeti szakosztály titkára); A Német-Magyar Filozófiai Társaság elnöke 2007 óta; Tagja több nemzetközi filozófiai társaságnak, köztük a hágai székhelyű Het Spinoza-Huis társaságnak, a Deutsche Spinoza-Gesellschaftnak, az Allgemeine Deutsche Gesellschaft für Philosophie-nak és az International Society for Intellectual History-nak. Díjak, elismerések (válogatás) Széchenyi-díj (2009) Egyenesláncú alkánok listája A következő lista az egyenes láncú és elágazó alkánok elnevezését, gyakori neveit, izomereik számát tartalmazza a szénatomszám-növekedésnek megfelelő sorrendben. Breitenfelde Breitenfelde település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Zöldpala A zöldpala (greenschist) olyan, palás megjelenésű, zöld színű, általában finomszemcsés metamorf kőzet, mely kisfokú epimetamorfózison (T=300-500 °C, p=3-8kbar) ment keresztül. Zöld színét a benne előforduló klorit, aktinolit, epidot és ritkábban pumpellyit okozza. Használható önálló kőzetnévként, vagy a benne előforduló ásványok megjelenése és mennyisége alapján pontosabb kőzetnév is adható (például epidot tartalmú aktinolit-klorit pala). Ásványos összetétele, genetikája Általában bázisos magmás kőzetek regionális metamorfózisa révén keletkezik. Jellegzetes elegyrészei: aktinolit, klorit, epidot, albit. Előfordulása Hazánkban a felsőcsatári zöldpala-kőfejtőben lehet rálelni, egy időszakosan működő bányában. De ezenkívül megtalálható Amerikában, valamint Európa néhány országában, mint például Csehországban. Rokon kőzetek Zöldkő Forrás Ásvány és kőzetten. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) Kőzetek. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) Zöldpala (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) August von Fligely August von Fligely (Janów Lubelski (Galícia), 1811. szeptember 26. - Bécs, 1879. április 12.) osztrák altábornagy, térképész, geográfus. Élete August Fligely a Bécsújhelyi Katonai Akadémiában kezdte pályafutását. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban őrnagyi rangban vett részt, Josip Jelačić futára volt a pákozdi csata előtt. 1854-től 1872-ig a bécsi katonai földrajzi intézet vezetője volt. 1872-ben nyugdíjazták, 1875-ig az osztrák fokmérő bizottság elnöke volt. Jelentős érdemeket szerzett Ausztria háromszögelése és feltérképezése, továbbá az európai fokmérés tárgyában. Ő alkalmazta először a fotógravűrt a térképek előállítására és sokszorosítására. Róla nevezték el Európa legészakibb pontját, a Fligely-fokot, amely a Ferenc József-földhöz tartozó Rudolf-szigeten található, Grönlandon pedig egy fjord viseli a nevét. Habsburg Ferdinánd asztúriai herceg Habsburg Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd, spanyolul: Fernando de Austria; 1571. december 4. – 1578. október 18.), a Habsburg-ház, spanyol ágából származó spanyol infáns, aki Asztúria hercege 1571-es születésétől 1578-as korai haláláig. Ferdinánd volt II. Fülöp spanyol király és Habsburg Anna legidősebb gyermeke. Ferdinánd infáns 1571. december 4-én született Madridban, a Habsburg-ház spanyol ágának tagjaként. Apja II. Fülöp spanyol király, aki V. Károly német-római császár és spanyol király (egyben anyai nagyanyai dédapja is) és Portugáliai Izabella infánsnő (egyben anyai nagyanyai dédanyjának) gyermeke volt. Apai nagyapai dédszülei Szép Fülöp és Őrült Johanna kasztíliai királynő, apai nagyanyai dédszülei I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária királyné voltak. Anyja a Habsburg-ház dunai ágából származó Anna osztrák főhercegnő, II. Miksa német-római császár (apai nagyapja unokaöccsének) és Habsburg Mária (apai nagynénjének) leánya volt. Anyai nagyapai dédszülei I. Ferdinánd német-római császár (apai nagyapja testvére) és Jagelló Anna, míg anyai nagyanyai dédszülei V. Károly német-római császár (aki egyben apai nagyapja) és Portugáliai Izabella (aki egyben apai nagyanyja). Ferdinánd apja negyedik házasságából származott, mint szülei legidősebb gyermeke. Testvérei között van Diego Félix, Asztúria hercege, továbbá Károly Lajos infáns (még Ferdinánd életében elhunyt), valamint a későbbi III. Fülöp spanyol király és a szintén gyermekként elhunyt Mária infánsnő. Apjai korábbi kapcsolataiból származó testvérei Don Carlos asztúriai herceg, Izabella Klára Eugénia infánsnő, valamint Katalin Michéla, Savoya hercegnéje voltak. Habsburg Ferdinánd korai halálával az asztúriai hercegi cím öccsére, Diego Félixre szállt, akinek idő előtti halálával a cím fiatalabb testvérükre, Fülöphöz került, aki végül apjukat követvén spanyol király is lett. 2010-es Le Mans-i 24 órás verseny A 2010-es Le Mans-i 24 órás autóversenyt (24 Heures du Mans 2010) június 12. és 13. között rendezték. A futam 78. alkalommal került megrendezésre. Tallós György Tallós György (Budapest, 1920. március 25. – Budapest, 2005. december 4.) közgazdász, banktörténész. Művei A hitel gyakorlati szerepe a gazdasági reform első évében . Budapest, 1969, Kossuth Kiadó. A gazdaságirányítási reform a külkereskedelemben . Budapest, 1968, Közgazd. és Jogi Kiadó. A dán, a finn és a svéd kereskedelem néhány sajátossága . Budapest, 1979, BKI. A Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmének főbb vonásai . Budapest, 1979, BKI. Az Egyesült Királyság belkereskedelmének főbb vonásai . Budapest, Budapest, 1979, BKI. Belgium és Hollandia belkereskedelmének főbb vonásai . Budapest, BKI, 1978 [! 1979]. Európai országok kereskedelmének működési mechanizmusa . Budapest, 1978, BKI. Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez . Bp., 1989-, Közgazd. és Jogi Kvk. A bankhitel szerepe gazdaságirányítási rendszerünkben . [Budapest], 1976, Kossuth Kiadó. A Magyar Általános Hitelbank, 1867-1948 . Budapest, 1995, Közgazd. és Jogi Kvk. Fejezetek a Magyar Általános Hitelbank történetéből, 1867-1948 . Budapest, 1991, MHB. Rögbi A rögbinek több fajtája van. Magyarországon az „uniós”, azaz a 15 fős változat terjedt el, melytől az amerikai foci 19. század második felében vált le. További változatai a 12, a 10 és a 7 fős rögbi. A XX. század elején elindult a ligarögbi változat is, amelyben 13 fő játszik. Az uniós rögbi egyértelműen az angolszász oktatási kultúra alappillérének tekinthető, az angol oktatási intézmények, az angol nevelés filozófiájának tipikus kivetülése. Szabályok A játék célja, hogy mind a két csapat tizenöt, tíz vagy hét játékosa, betartva a tisztességes játékot a játékszabályoknak és sportszellemnek megfelelően, megpróbál a labda vitelével, passzolásával, rúgásával és lehelyezésével annyi pontot szerezni amennyit tud. A rögbit kétszer 15 fő játssza, a játékidő 2×40 perc. A pálya mérete 100×50 méter, és ehhez adódik hozzá a célterület. A pálya vonalazása a játék szabályai szerint alakult ki, erről bővebb információ a Magyar Rögbi Szövetség honlapjáról letölthető szabálykönyvben található. A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, a mélyfogással. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát. Pontszerzési lehetőségek Ha a csapat az ellenfél alapvonala mögött (a célterületen) leteszi a földre a labdát, 5 pontot kap. Ezután 2 pontért megkísérelheti az állított jutalomrúgást, azaz a H alakú kapu felső részébe juttatni a labdát. Egyedülálló az a szabály, miszerint ha egy játékos valószínűleg célt szerzett volna, de egy ellenfél szabálytalan játéka akadályozta meg, büntető célt kell ítélni a kapu közepén. 3 pont jár a drop rúgásért (a leejtett labdát a földetérés pillanatában rúgja a játékos a kapura) és a sikeres büntetőrúgásért. További szabályok A játékvezető az enyhébb szabálytalanságokért (pl.: előre passz stb.) tolongást, a súlyosabbakért szabadrúgást vagy büntetőrúgást ítélhet. A labda vonala a mindenkori les vonal, a lesen lévő játékos nem avatkozhat a játékba (súlyos szabálytalanság). Csak és kizárólag a labdát birtokló játékost szabad megtámadni (megfogni, ütközni, földre vinni). Rúgni, ütni, gáncsolni szigorúan tilos! A támadás megállítása szabályosan az ún. mélyfogással történhet, ez azt jelenti, hogy az álló helyzetben levő labdavivőt egyidejűleg egy vagy több ellenfél megfogja, és földre viszi. A fogás kizárólag a mellvonal alatt történhet, úgy, hogy a védekező játékos mindkét kezével átkarolja, és egyensúlyából kibillentve testi erejével földre viszi. A szabályosan végzett szerelés balesetmentes. Látványos eleme a játéknak a nyílt tolongás. Egy nyílt tolongás a játék egy olyan szakasza, ahol egy vagy több lábon lévő játékos mindkét csapatból, fizikai kontaktusban, a földön lévő labda fölött összezárnak. Ilyenkor speciális lesszabályok lépnek életbe. Ha a labdát vivő játékos nem esik el, akkor ún. csomag alakul ki. A játékosok gördítést akkor csinálnak, amikor egy nyílt tolongásban vannak, és a láb segítségével megpróbálják megszerezni vagy megtartani a labdát úgy, hogy közben nem szabálytalankodnak. Nem szándékos szabálytalanság esetén a játékvezető ún. zárt tolongást ítélhet. Ekkor 8-8 játékos meghatározott rendben összekapaszkodik, középen egy „alagutat” képezve. A kedvezményezett csapat nyitójátékosa ebbe az alagútba juttatva hozza játékba a labdát. Történet Nemzetközi történet i. sz. 100 Harpastum római játék Korabeli tudósítás így írja le, a valószínűleg spártai eredetű, de a rómaiak által is kedvelt játékot: „Övé a labda, kikerüli az egyiket, odajátssza vígan a másiknak, egyiket fellöki, másikat lelkesíti vadul kiáltva, hogy Oldalra! Messze! Előre emberhez! Vidd át rajta! Fölé! Röviden! Vigyázz! Figyelj hátvéd!” A játékot a katonai kiképzésen használták, több helyen a birkózáshoz kapcsolva említik, így a rögbihez hasonló játék lehetett. Érdekes, hogy a későbbi próbálkozásokkal szemben valószínűleg kevés volt a sérülés. Ezt bizonyítja például a kor híres orvosának Galenusnak a biztatása is. Arrianus író így jellemezte a sportot, szavait a mai kor rögbiseinek is meg kell fogadnia: „Látni fogod, hogy milyen megfontoltan cselekszenek a játékosok. Mert senki sem vitatkozik jón és rosszon a harpastumnál csak a továbbdobás és az elkapás az érdekes. Megvan benne a technika, a gyorsaság, a kiegyensúlyozottság, a mozgalmasság és az elme játéka. Ha én dobok a másik elkap. Ám ha elveszítjük a labdát vagy gyámoltalanul dobunk és fogunk, mit ér a játék? Sokszor az egyik azt kiáltja: „Dobd!”, a másik „Ne dobd!, a harmadik „Dobtad volna nekem!” Nem játék ez már, hanem civakodás.” Arrianus leírja a görögök episzkürosz nevű játékát is: „A játékteret kőzúzalékból rakott vonal választja ketté. és két, a középvonallal párhuzamos gólvonal keresztezi. A hossza több, mint a dobástáv kétszerese. Adott jelre a két csapat futni kezd a széles fölfestett vonaltól a középvonalra helyezett labda felé. Aki először eléri, az eldobva, vele futva vagy a többiekkel összejátszva minél mélyebben igyekszik behatolni az ellenfél térfelére. Az a csapat győz, amelyiknek sikerül átjuttatni a labdát az ellenséges gólvonalon.” 1530 Sokan a Calcio-t is a rögbi ősének tekintik, talán azért mert nagyon kemény férfias küzdelem folyt minden meccsen, de mivel a szabály tiltotta a labda fogását, dobását nyitott tenyérrel történő érintését, láthatjuk, hogy ez egyértelműen a futball őse. 1823 Az angliai Rugby városában egy futball mérkőzés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, ott letette a labdát, majd felkiáltott: Gól!!!. Akkoriban a szabályok még teljesen kialakulatlanok voltak, de a labda kézzel való fogása akkoriban is tiltott volt. Ennek ellenére a többieknek tetszett az új játék és ettől kezdve ez lett a „Rugby football”, azaz a Rugby városának szabályrendszere szerint játszott futball. 1843 Megalakult a Guy’s Hospital Rugby-Football Club. 1846 kiadták a Rugby-Football szabálykönyvét. 1848 Eton, Harrow, Winchester, Rugby és Shrewsbury diákja különválasztják a rugby football és a football szabályait. 1863. október 23. Megalakult a Football Association. December 8-án volt az utolsó egyeztető tárgyalás a rögbis játékformát támogatókkal. Megegyezés nem történt így a két sport hivatalosan is különvált. 1871. január Megalapítják a Rugby Football Uniont, amely magába foglalja Dél-Afrikát, Új-Zélandot és az ausztráliai Új-Dél-Walest is. 1871 Anglia–Skócia válogatott mérkőzés volt az első nemzetközi megmérettetés 1900 Olimpiai rögbi döntő: Franciaország-Németország 27:17 1908 Olimpiai döntő rögbimérkőzés: Anglia-Ausztrálázsia 3-32 1920 Olimpia 1., USA 2., Franciaország 1924 A rögbi utoljára olimpiai versenyszám. 1., USA 2., Franciaország 3., Románia 1934. január 2. a francia, német, olasz, holland, spanyol, portugál, csehszlovák és román szövetségek megalakítják a Nemzetközi Amatőr Rögbiszövetséget - Federation International de Rugby Amateur, azaz FIRA (most FIRA-AER) 1935. augusztus 10-18. VI. főiskolai világbajnokság, Budapesten A második világháború után a foci a munkásvárosokban a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Sajnos ekkor az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztotta a sportágat. A szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet (és akkor is a pályán kellett maradni), nem rendeztek világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport. Ezek a szabályok az 1980-as évekig érvényesek voltak. A rögbi nemzetközi versenyrendszere nagyon lassan alakult ki. A legpatinásabb sorozat a jelenlegi Hat Nemzet. Világbajnokságokat 1987 óta rendeznek. A déli félteke legrangosabb tornája a Tri Nations, amelyet csak 1996-tól rendeznek meg. 2009 Második próbálkozásra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ismét beveszi programjába a rögbit. A forma hetes rögbi. Indulás 2016-ban. Magyarországi történet XVI. század 1514-ben Stephanus Taurinus Stauromachia (Paraszti háború) című elbeszélő költeményében (amelynek témája a Dózsa-féle parasztháború) tudósít a labdajáték magyarországi kedveltségéről: „Bajnok erővel, amaz széllel bélelt, de kerekded Bőrzsákot dögönyöz mindegyre” (Geréb László fordítása) ~1875 Múlt század utolsó harmadában a mai Szabadság téren az angol nagykövetség dolgozói űzték a rugby-t. 1879 Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében kitér az "Association-játékra" azaz a labdarúgásra és a Rugby-játékra is. Tudomásunk szerint ez az első magyar nyelvű dokumentum a rögbiről. "…Mindamellett két főcsoportra lehetett a Football-t ápoló iskolákat osztani: az egyik, a hires "Rugby" vezetése alatt, a labda utáni szaladást és kapkodást megengedi, mig a másik csoport, Eton, Harrow és Westminsterhirhedt iskolákkal, a labdának kézzel érintését és a labdával való szaladást tiltja. Egy e téren megindult reform-mozgalom lassanként megteremté gyümölcsét és "Association" név alatt egy Fotball-szövetkezés jött létre, mely a második csoport fő elveit megáévá tevén, a különféle szabályokat s elütő szokásokat egyöntetü codex-é átalakitá s XIII. czikkben összefoglalá. Mig e szövetkezéshez több meg több Clubb és iskola csatlakozott, addig a másik alapelv hivei a Rugby iskola körül – mely a Football rugásában mindenkor a leghiresebb volt, – csoportosultak. Így most angliábankétféle systema szerint üzetiuk a játék: a "Rugby" és az "Association"-szabályok szerint. Ezek előrebocsátása után, olvasóinknak a modern s szerintünk correctebb Association szabályok szerint játszott Football-t fogjuk bemutatni." 1880 Valószínűleg a BBTE játékdélutánjain játszották a Rugby-t és a Foot-ball-t. 1891 Kertész Tódor divat, sport és játék kereskedésének reklám és árjegyzékében korlátlan mennyiségben ajánlotta megvételre az angol Footbal kerek és tojás alakú változatait. 1895 Ottó József: Ifjúsági játékok középiskolák számára Rugdaló néven ír a sportágról "…Jelenleg az összes angol rugdaló játékclubbok két nagy pártra oszolva, kétféle szabály szerint játszszák e nevezetes játékot, u.m. a labda felemelésével, az u.n. "Rugby" játék szabályai szerint, és a labda felemelése nélkül, vagyis a "Association" szabályai szerint. Az előbbi a tulajdonképeni rugdaló játék sajátos harczias jelleggel bír, mig az utóbbinak lefolyása sokkal szelídebb, de hiján van ezen játék meglepőbb mozzanatainak." 1900 körül Budapesti Footbal Club fiataljainak próbálkozása A BFC „megkezdte a rögbijátékot, hátha megfelel a fiatal nemzedék temperamentuma arra, amire a felnőttek magukat elég nyugodtnak nem érezték” A kezdeményezés elhalt. 1900 A legenda szerint a BTC-nek voltak ekkor próbálkozásai. Jelenleg nincs rá bizonyíték, csak a következő információ: "Magyarországon dr. Ottó József fővárosi tanár kísérlette meg először tanítványaival a football játék meghonosítását. A Rugby játéknak a középiskola igényeihez mért változatát játszották. Az Association-játékra (szerk: ezt használják a klasszikus a futball megfelelőjeként)a BTC állította össze az első csapatokat, kik az eredeti angol szabályok nyomán szervezték meg a játékot" forrás: BTC Foot-ball csapatjaink rendszabályai 1900. Tagsági igazolvány 3. oldala 1910 Korabeli labda bizonyítja, hogy a Ludovikán játszották a rögbit. 1912 két angol csapat bemutatót tartott a Millenárison húsvét hetében 1935 Budapesten rendezik az egyetemi világjátékokat, ehhez kapcsolódva rögbicsapat alakult a TF-en. Eredmény: 1., Franciaország, 2., Németország (Döntő: Franciaország-Németország 12:10). A magyar csapat sorsáról megoszlanak a vélemények: 1., Nem volt idő a felkészülésre, ezért nem indul magyar csapat a Rugdob versenyen. 2., Sajnos az egyik magyar játékos komolyan megsérült, és ezért nem indult a csapat. A világjátékokon szerepelt Anglia, Új-Zéland, Csehország is, de arról nincs adat, hogy rögbicsapatot is indítottak volna. 1969 Cziráky Sándor edzi a Vörösmarty Gimnázium (Budapest) csapatát. Carlo Passalacqua olasz diplomata több csapatot oktat. 1970 Új csapatok: Árpádföldi Rögbiklub, Palota SC, Erzsébeti Spartacus, MTK, Szakipari SE, Péceli Spartacus, Veresegyháza Első mérkőzés: Árpádföldi Rögbiklub – Vörösmarty Gimnázium 25:21 Péceli Spartacus – Erzsébeti Spartacus 21:21 1971 Új csapatok: Göd Mtsz., Újpesti Spartacus, Bp. Építők Az első újkori mérkőzések külföldi csapat ellen: MTK-Szakipari vegyes – Slavia Praha 23:3 és Építők- Slavia Praha 20:6 Vezetőjük nyilatkozata: "Nálunk komoly hagyományai vannak a rögbinek és nemzetközileg sem állunk rosszul. Nem gondoltuk volna azonban, hogy a fiatal magyar rögbi sport már ennyit fejlődött. Be kell vallanunk tanítani jöttünk, de valamit mi is tanultunk: a magyarok valamivel gyorsabbak nálunk és a tolongásban is megelőztek, ez részükre biztató jel." A Concorde Toulouse francia rögbi csapat hazánkban turnézott és egy-egy mérkőzést játszott az MTK-val és az Árpádfölddel. A Miroir de Rugby francia szaklapban képriport jelenik meg a magyar rögbiről. 1970/1971 4 fordulós kupaküzdelem: Pesterzsébet, MTK, Építők, Veresegyháza, Göd 1971 Felszabadulás Kupa 5 csapat részvételével Bp. Építők „Más sportágak (atlétika, kenu, evezés) régi bajnokainak csapata” MTK „A kihasználatlan lehetőségek csapata” Újpesti Spartacus ”A legrégibb csapat új névvel” (Árpádföld) Inter RC „Egyetemistákból álló újonc csapat” Szakipar „A mezőny legkeményebb gárdája” 1971 Ostravában járt az Újpesti Spartacus 1971 Dunakanyar Kupa szervezte:Göd MTSZ (Nyerte BP. Építők) 1., Bp. Építők 2., Göd 3., MTK 4., Szakipari SE 5., Újpesti Spartacus 6., Inter RC 1971 OKISZ KUPA Spartacus (nyerte a Péceli Spartacus) 1971 Építők Móricz Zsigmond Művelődési Házában – rögbis klub működött csütörtökönként Megalakul a Magyar Társadalmi Rögbi Bizottság Elnöke: Dékány István, a művház elnöke Volt edzői bizottság, fegyelmi bizottság 1971 Göd MGTSZ – Hannover 1878 (24-17); Praha Rugby Club – Göd 1971 10 csapatos bajnokság. A legjobbak: Építők SC, MTK, Újpesti Spartacus, Gödi Tsz SK, III. ker. TTVE 1972 Kupa résztvevők: Ostrava, Frankfurt, MTK, Szakipar Építők, Újpesti Spartacus 1972 Carlo Passalacqua távozása után csak az MTK, az Építők és az Árpádföld működik tovább. Ez a magyar rögbi működésének "Három Kupás" időszaka. A csapatok kupa rendszerben küzdöttek az Építők, az MTK és a OKISZ Kupáért. 1973 Árpádföldi Rögbiklub – Lokomotivá Ostrava junior 35-10. Valószínűleg az első magyar győzelem külföldi csapat ellen.1000 fizető néző (10 Ft-os belépőjegy) 1979 Tavasszal a BEAC pályán MTK-Árpádföldi Rugby Club mérkőzés, amelynek neve Canada Kupa volt (Árpádföld nyert). Ezután alakult meg a Botond SC. Szinte egyidőben indult Kecskeméten a GAMF-on is a rögbi. 1979 április elsején az újkori történelem első mérkőzése a Kecskemét GAMF és az ELTE BEAC között. 1980 Elte-Beac megalakulása (a tömegsportszakosztályon belül, rögbi szekcióként) 1981 Első külföldi nemzetközi tornán vesz részt az Elte-Beac - az észak-cseh Olomouc-ban (6. helyezés). További résztvevők: Vonvärts Berlin, Olomouc I., Villejvif RFC, Vienna Celtic, Pennyg Roers RFC. - az olomouci tornát egészen a nyolcvanas évek végéig megrendezik augusztus végén, 1983-tól a Kecskemét is részt vesz. 1981 Első Gamf – Kecskemét – Vienna Celtic cseretúra. Ősszel a kecskemétiek játszottak Bécsben, tavasszal a bécsi kelták jöttek Kecskemétre – hosszú éveken keresztül. A GAMF első külföldi győzelme, Bécsben 1983 októberében. A cseremérkőzések egészen a kilencvenes évek végéig szokásban maradtak a két csapat között. 1981 GAMF Kecskemét, nagyváradi túra – Szvercsák István csapata ellen játék, vendég: Erdélyi Sándor a BEAC-ból. 1983. május 1. Magyar – Osztrák ligaválogatott mérkőzés május elsején Győrben – magyar győzelem. 1983. augusztus 26-28. Olomouci Torna - többek között 2 magyar csapattal, GAMF Kecskemét - BEAC ELTE 4-0 1984 Nem hivatalos bajnokság: Elte-Beac, Gamf, OKGT, Győri Újkalász Tsz SE, MGM Diósd, Esztergomi Labor MIM, Botond RC 1984 OKGT Franciaországban járt, harmadik ligás csapattal játszottak két mérkőzést, az egyiket megnyerték. Első győzelem francia csapat ellen 1984. október Walesi csapat érkezett hozzánk 1985 Elte-Beac ifjúsági túra a franciaországi Hagenau-ba. 1985 GAMF Kecskemét első hosszú külföldi túrája augusztusban – Franciaország, Olaszország. 1985. szeptember 15. FÁSE (Fehérvár Rugby Club) megalakulása: Alapító tagok: Maróti István, Horváth Csaba, Hegyi Tamás, Plesinger Ernő, Pálinkás Ferenc, Barts Péter, Dávid Sándor, Elek Sándor, Keresztszegi András, Czimmermann Sándor, Mocsonoki György, Lázi Sándor, Kadlecsik Tibor, Garab Áron, Faragó Tamás, Gyolcsos Ferenc edző. 1985. szeptember 15. a Fehérvár Áruház SE alakulása. (Fehérvár Rugby Club jogelődje) Beazonosítható felnőttek: Horváth József Érd pillér 1992. Győrfi László 1993. FRC 9 -es. Borbély Sándor 2. sor Liget SE. Wágner László 1993. 15-ös FRC. 1986 Elte-Beac, GAMF Kecskemét, OKGT, Esztergomi Vitézek, Érdi VSE Rögbiszakosztály, Tárnok RC, Győr, Pécsi Termeszek, FÁSE, Mogyoród, BLSE 1990. március 15. Hardy László (elnök), Erdélyi Sándor (főtitkár) és Körmöczi Béla (elnökségi tag) vezetésével megalakult a Magyar Rögbi Szövetség. A rendszerváltás előtt a folyamatos próbálkozás ellenére sem kaptak engedélyt a rögbi hivatalossá tételére. 1990. július 22. Az első magyar hivatalos válogatott mérkőzés. A magyar csapatot a korábban igen sikeres, de sajnos hamarosan felbomló Érd két cseh edzője készítette fel egy héten át. A helyszín is Érden volt. A keletnémet csapatnak (DDR) ez volt az utolsó mérkőzése, hiszen hamarosan eljött a rég áhított egyesülés. A végeredmény 7-3 lett javukra, a mi pontunkat Mihajlovics (Jack) Pál érte el büntetőből. 1991 Az MRGSZ belép az európai Szövetségbe (FIRA később FIRA-AER). Zöld Sólymok turné Angliában. Először játszott magyar csapat a rögbi hazájában. I. Magyar Köztársasági Kupa győztes Zöld Sólymok RK 1991. március 18. Szentesen megalakul a Szentesi VSC 91-esek rögbiklub. 1991. június 18-i keltezéssel Erdélyi Sándor szövetségi közgyűlésre invitáló levelet küld (július 7. BEAC pálya, 10.00), ahol az őszi bajnoksággal, kupával kapcsolatos ügyekről szólt a tervezett napirend. Végül is a tervezett napirend jelentősen átalakulhatott, mivel az augusztus 18-án 18.00 órára ugyancsak a BEAC-ra tervezett ülésen már egy új szövetségi vezetés körvonalazódik. 1991 Hardy László 1991. augusztus 21-i keltezésű meghívója rendkívüli közgyűlést ír ki szeptember 1-ére. Az 1991. szeptember 1-i Közgyűlésen feláll a Szövetség új vezetése is, az elnök Habóczki Gusztáv lett, a főtitkár pedig Gacsal József a BEAC játékosa, volt cspatvezetője. A Szövetség székhelye az Energovill Rt. irodájába került, 1036 Budapest Árpád fejedelem útja 53/a. 1991 Utánpótlás: az első utánpótlás kadet csapat Székesfehérváron, ezt félév múlva még 5 csapat megalakulása követte az országban. 1991 december: a válogatott szövetségi kapitányi teendőinek ellátásával az ukrán nemzetiségű, valamikori szovjet válogatott sarkazó, Vjacseszláv (Szláva) Kozmenko lett megbízva. 1992. március 27., szombat 17.00 - MRGSZ Közgyűlés 1992. május 30. - MRGSZ Elnökségi gyűlés 1992 A nemzetközi szövetségnek (IRFB később IRB) is tagjává vált a magyar rögbi. Geff Williams támogatásával. 1992. október 22., 15.00 - MRGSZ Közgyűlés, Szövetségek Háza Dózsa Gy. út (még a régi helyen) 3 fő, Gacsal József főtitkár moderálásával 1993 A Magyar Rögbi Szövetség Elnöksége stratégiai döntést hoz, mely szerint minden első osztályban szereplő csapatnak kötelező kadet csapat nevezése a bajnokságba. Ez a döntés a fejlődés új távlatait nyitotta meg a hazai rögbi számára, ahol ekkor még zömmel más sportokból átigazoltak, vagy csak egyszerűen felnőtten kezdők űzték a sportot. 1993. január és február, Népstadion kert és termei, játékvezetői és edzői képzés 1993. március 12. 17.00 - MRGSZ Közgyűlés, Szövetségek Háza, Habóczki Gusztáv 3 év elnökség után lemond. A Szövetség elnöke Stadler József egy évig, új főtitkár egészen 2009. évi nyugdíjba vonulásáig Ispán Lászlóné, Ria néni. 1993. április 4. Magyarország - Németország válogatott mérkőzés 1993. május 30. Magyarország - Izrael válogatott mérkőzés, Kőér u.-i pálya 1993. november 13. Magyarország - Ausztria válogatott mérkőzés, Székesfehérvár, tetemes hóban 1993. december 2-10-ig az angol Oxfordshire Rögbi Játékvezetői Testület vendégeként tanulmányúton lehetett három magyar játékvezető és több mérkőzést vezethettek. Az autós túrán társak voltak: Magyarovics Gyula, Steigerwald Alajos és Vida-Szűcs Lajos. Vezethettek Oxfordban, Abingdonban, Henley on Thamesban, illetve megnézhették az angol rögbi szentélyében, a Twickenham-i Stadionban december 7-én az Oxford-Cambridge Varsity meccset, melyet akkor az oxfordiak nyertek. A túra szervezői Brian Kentish, aki az 1991-es Blue Boar túrát szervezte Magyarországra, illetve Peter Richmond, aki később többször járt Magyarországon tanácsadóként, a BBC Worldwide online verziójának sporttudósítója, nyugdíjas rendőr százados civilben. Lakhattak rögbi játékvezetőknél, mint Bob Perkin, és Oxford központjában a híres egyetemi kampuszban is. 1994 Az első nemzetközi utánpótlás túra 1994. április 1. Zlin (cseh) a Fehérvár Áruház SE , FRC jogelődje, nem nevezhető válogatottnak, mert csak 3 fő érdi játékos szerepelt benne. 1994. május 21. MRGSZ Közgyűlés, Expo szálló Budapest 1994. június 25. Gyöngyösi Torna - 8 csapattal 1994 A Szövetség új elnöke: dr. Magyarovics Gyula. 1994. augusztus 27. Termesz Kupa - Orfű - A Pécs szervezésében 1994. október 1. Magyarország - Bulgária válogatott mérkőzés 1994. október 1. Moldávia - Magyarország válogatott mérkőzés 1995 A Battai Bátor Bulldogok otthonukban verték a Blue Boar rögbicsapatát! Első győzelem Angliában. 1995. május 1. az első Magyarországi nemzetközi utánpótlás mérkőzés, Székesfehérvár FRC - Ostrava (cseh) kölyök 20 – 40-re kikaptunk. A 2. mérkőzésen Frc - Ostrava kadet 24 - 0 (Ostrava cseh kadet bajnok volt). 1995. június eleje: a magyar utánpótlás válogatott megalakulása – Gyöngyösi Torna 2. hely. 1996 Húsvéti Torna Magyar Utánpótlás Válogatott: Gutheil István, Teicthinger Zoltán, Stróbl Tamás, Somogyi Zoltán, Körmöczi Bendegúz, Lackó Gábor, Agárdi Gábor, Pallér Balázs, Szentpéteri Szabolcs, Ardelán Kornél, Ódor Tamás, Matola Péter, Varga István, Mohai Tamás, Bálint András, Simon Zsolt. Fehér Attila (Kecskemét) az első junior csapatkapitány. Később részt vesz a munkában Mark Schneider (ausztrál), Hajdú Viktor (Pécs), Szakos Krisztián (Pécs), Kendi Gábor (Batta), Kendi Géza (Batta), Szalóki (Pécs), Keszi Attila (FRC), Mohai Sándor (Szeged), Molnár János (Pécs), Gubica Richárd (Kecskemét), Pálinkás Tamás (Batta), Matula Péter (FRC), Rozina Sándor (Pécs) Edző Gyolcsos Ferenc (Székesfehérvár) 1997. április 27-28. Mintegy kárpótlásként a Magyar Rögbi Szövetség először utaztatta az immáron három éve EB - re készülő junior válogatott játékosokat Horvátországba, a Zágráb Kupa tornára. Névsor: Szentpéteri Szabolcs, Fehér Attila csapatkapitány, Pallér Balázs, Stróbl Tamás, Agárdi Gábor, Somogyi Zoltán, Simon Zsolt, Ódor Tamás, Bálint Péter, Mark Schneider, Körmöczi Bendegúz. Edző Gyolcsos Ferenc 1997. május 2., Pécs Az első kadet (ifjúsági) válogatott: Hajdú Viktor, Szakos Krisztián, Trenka Zoltán, Kendi Géza, Molnár Tamás, Keszi Attila, Böröndi Tamás, Durucskó József, Winkler Attila, Mohai Sándor, Brada László, Molnár István, Gubica Richárd, Baranyi Zoltán, Nagyhegyesi Szabolcs, Varga Gábor, Pálinkás Tamás, Nagy Szabolcs, Nagy Gábor, Nagy György Ádám, Szalóki. 13–3-ra győzött a magyar válogatott. Ugyanitt a juniorok 33-7-re vesztettek a horvátok ellen. A juniorok összeállítása: Agárdi Gábor, Fehér Attila csapatkapitány, Gutheil István, Strobl Tamás, Laczkó Gábor, Somogyi Zoltán, Mohai Tamás, Ardelán Kornél, Ódor Tamás, Matola Péter, Bálint Péter, Varga István, Teictinger Zoltán, Simon Zsolt, Mark Schneider, Rozina Sándor, Ferenczi Tamás. Edző: Gyolcsos Ferenc, szövetségi kapitány: Velkovics Vilmos. 1997 A Szövetség teljes anyagi és morális csődben. Az új elnök: Vida-Szűcs Lajos, aki 1 év alatt a bevételeket megtízszerezi, a morális viszonyokat rendbe hozza. Elindul a rendszeres nyári játékvezető képzés, szentesi tornabázison, ahol a Román Szövetség Játékvezetői Testületének elnöke Gheorge Hustiu tartja az elméleti és gyakorlati képzést, a játékvezetői garnitúra elméleti és gyakorlati értékelését több éven át. 1998 A Szövetség Elnöke lemond, megválasztásra kerül Fehérvári Tamás, aki egészen 2009-ig elnök marad. 1999 A magyar junior válogatott Gyolcsos Ferenc vezetésével először vett részt Európa-bajnokságon. A helyszín Svájc. Névsor: Trenka Zoltán (Fehérvár), Baranyi Zoltán (Fehérvár), Nagy Szabolcs (Fehérvár), Rajczi József (Budapest), Peleskei Tamás (Szeged), Kendi Gábor (Százhalombatta), Pfeiffer Tamás (Esztergom), Ferenczi Tamás (Pécs), Kendi Géza (Százhalombatta), Raphael Ranchan (Pécs), Molnár Tamás (Esztergom), Tőkei Gergő (Esztergom) , Anti Tamás (Kecskemét), Nagyhegyesi Szabolcs (Kecskemét), Varga Gábor (Fehérvár), Joseeph Francis Michael (NZ), Nagy György Ádám (Szentes), Ódor Tamás (Fehérvár), Tóth Gábor (Fehérvár), Friedmann Ferenc (Fehérvár), Durucskó József (Pécs), Bíró Gábor (Esztergom), Pásztor Tibor (Budapest), Keszi Attila (Fehérvár) Velkovics Vilmos manager, Gyolcsos Ferenc edző. 2000 A magyar női rögbi születésnapja 2000. szeptember 9-én volt. A Margit-szigeten a Budapest Sevens torna előmérkőzésein először vesz részt önálló leánycsapat, a fehérvári lányok meg is nyerik a tornát. Eredmények: FRC lányok - Esztergom fiúk 10–5, FRC leány - Érd 15–10, a döntőben: FRC leány - FRC fiúk 20-15. Bár a 199-es Magyar Kupa-győztes csapatban 5 leány is szerepelt, de önálló csapatként most állt ki először. Névsor: Pap Eszter, Pölöskei Petra, Erdélyi Zsanett, Forgács Ottilia, Horváth Klaudia, Jánosi Kitti, Kálmán Kitti. Edző: Gyolcsos Ferenc, később női szövetségi kapitány. 2003 Újabb nagy állomás a magyar női rögbi történetében: október 1-jén volt az első nemzetközi mérkőzés, ahol Zágrábban 35-5-re vereséget szenvedett a magyar válogatott. Névsor: Gyolcsos Ferenc edző, Horváth Viktória, Jurán Veronika, Suták Brigitta, Jakab Zsuzsanna, Gombás Bianka, Szitás Gyula Edző, Csonka Tímea, Suták Gabriella, Pölöskei Petra, Seres Gabriella, Gyolcsos Mária, Szabó Tünde. Szitás Gyula tanár úr, edző. 2005 több hónapos előkészítést követően megújul a szövetségi honlap, mely innentől a www.mrgsz.hu cím mellett a www.rugby.hu címen is elérhető. A professzionális honlap kivitelezője és a technikai háttér biztosítója Zentai-Plajner Zsolt. 2007 májusától a weblap szerkesztője Tóth Sándor. 2005 Magyar női rögbi: szeptember 26. Oktofest Kupa megnyerése München. Névsor: Gyolcsos Mária, Kaposi Anna, Suták Gabriella, Jakab Zsuzsanna, Török Zsuzsanna, Pap Helga, Kovács Réka, Simon Judit, Gombás Bianka, Pölöskei Petra, edző: Gyolcsos Ferenc 2005. Női Európa Bajnokság Prága először indul a női válogatott 6. helyezés, Valamennyien a Fehérvár Rugby Club játékosai. Névsor: Pölöskei Petra, Suták Gabriella, Suták Brigitta, Török Zsuzsanna, Gyolcsos Mária, Jakab Zsuzsanna, Pap Helga, Sveighardt Beáta, Simon Judit, Bíró Anett Szilvia, Gyolcsos Ferenc edző 2005 október-november: Magyar tv-csatornán először jelenik meg rögbihíradó, a Világszövetség Total Rögbi című hetente megjelenő híradója magyar hanggal és magyar mérkőzésekről készült helyi tudósításokkal jelenik meg több héten keresztül a Sport1TV-n - páratlan fejlődés a korábbi alkalmi és rövid, pár perces tudósításokhoz képest. Sajnos az epizódok finanszírozását nem sikerül megoldani hosszabb távon, de innen kezdve a válogatott mérkőzések közül is számos teljes terjedelmében közvetítésre kerül a vezető magyar sportcsatornán. 2006 A SportTV első és második csatornáján innentől kezdve hetente több külföldi klub-, kupa mérkőzés kerül műsorra, magyar kommentárral. 2005 A frissen alakult ambiciózus Versenybizottságnak köszönhetően a bajnoki rendszer átalakul, igazodva az egyre sokrétűbb igényekhez. Az újonnan formálódott és gyengélkedő csapatok számára az NB II-ben van hely. Az első évben 3 csapat, egy év múlva már 8 csapat küzd itt a tízes rögbi műfajában. Az NB1-ben indulók számára már kötelező a junior csapat nevezése. Megalakul a játékerőben és szervezőerőben legjobb csapatok számára az Extraliga - ahol a felnőttek mellett junior és kadet csapatok indítása is előírás - melynek első kecskeméti rájátszás döntőjén példátlan nézőszám és show szórakoztatja a megjelenteket 2006 júniusában. 2007-ben az extraliga mellett az NB 1 rájátszását is megrendezik Szegeden, hasonló sikerrel. Az első évben a nemrég alakult első szlovák csapat, a Pozsony is itt szerepel, egy év múlva már a játékerejüknek jobban megfelelő NB1-ben folytatják a szereplést. 2006. Női Európa Bajnokság Limoge 8. hely Franciaország. Résztvevők: Pölöskei Petra Fehérvár, Suták Gabriella Fehérvár, Szűcs Ivett Kecskemét, Török Zsuzsanna Fehérvár, Kaposi Anna Fehérvár, Kovács Judit Fehérvár, Simon Judit Fehérvár, Kovács Réka Kecskemét, Gombás Bianka Fehérvár, Jakab Zsuzsanna Fehérvár, Pap Helga Fehérvár. Gyolcsos Ferenc szövetségi kapitány. 2007 a Celtic Hungary Kft. szervezésében akkreditált oktatókkal számos IRB Level játékvezetői és edzőképzésre kerül sor. 2007 a Diákolimpiák területi és országos döntőin minden eddiginél nagyobb létszámú fiatal vesz részt a küzdelmekben, esetenként a résztvevőszám az 500-at is eléri. A korosztályos oktatás alsó széle eléri az óvodásokat is. 2007. Bosnia – Hercegovina Női Európa Bajnokság B csoport Zenica 7. helyezés: Résztvevők: Pölöskei Petra, Fehérvár, Suták Gabriella Fehérvár, Pap Eszter Fehérvár, Sólyom Beatrix Fehérvár, Kaposi Anna Fehérvár, Keresztes Nóra Fehérvár, Kovács Judit Fehérvár, Simon Judit Fehérvár, Árvai Csilla Dunaújváros, Gombás Bianka Budapest, Gyolcsos Mária manager, Postáné Drexler Piroska gyúró, Gyolcsos Ferenc szövetségi kapitány. Pap Esztert All Star játékossá választották. 2007 Igaz, hogy a SportTV nem közvetíti az őszi Világbajnokságot Franciaországból, de a másik sportcsatorna - a SportKlub - az utolsó pillanatban megvásárolja a közvetítéseket a negyeddöntőktől kezdve. 2007 december: a Játékvezetői Testület megújulását döntötték el a tagok. átfogó képzési és értékelési rendszer kerül felépítésre, s a testület adminisztrációját is több választott tisztségviselő fogja végezni. 2009 A régi motorosok lemondása után az új szövetségi elnök Túri Pál, a főtitkár Böhm Balázs. A technikai igazgató már korábban is Harmath Ákos - Maó. Útjára indul a térség legmodernebb rögbis tornasorozata magyar szervezéssel (Mézes Csaba), a CEE Rugby. Sok TV közvetítés jellemzi, amellett, hogy számos rögbimérkőzés látható már a vezető sportcsatornákon a TV-ben. Útjára indul a magyar hetes nemzeti bajnokság is, nyilvánvalóan a rögbi olimpiai sportággá választásának hatására. 2008. Brüsszel Női Európa Bajnokság B csoport 11. helyezés. Résztvevők: Pap Eszter, Gyolcsos Mária, Jakab Zsuzsanna, Pölöskei Petra, Simon Judit, Kovács Judit, Pap Helga, Patonai Anita, Csulak Izabella, Sólyom Beatrix. Valamennyien a Fehérvár Rugby Club játékosai, edző Gyolcsos Ferenc 2009. Bosnia – Hercegovina Női Európa Bajnokság B csoport Zenica 3. helyezés. Résztvevők: Deák Alexandra Batta, Fehér Csilla Batta, Kis Noémi Batta, Sólyom Beatrix Fehérvár, Kovács Judit Fehérvár, Pap Helga Fehérvár, Gyolcsos Mária Fehérvár, Jakab Zsuzsanna Fehérvár, Kaposi Anna Fehérvár, Simon Judit Fehérvár, Csont László edző, Priskin Csaba manager, Sipőcz Ágnes gyúró, Gyolcsos Ferenc szövetségi kapitány. 2010 A Hat Nemzet Tornája először kerül magyar TV-ben leadásra szinte valamennyi mérkőzés magyar közvetítésével. 2010. Női Európa Bajnokság B csoport Dánia. 2. helyezés. A Döntőben az ukrán válogatott profi státuszú játékosai ellen maradt alul női csapatunk: Névsor: Fehér Csilla Batta, Katona Erika Batta, Kis Noémi Batta, Deák Anita Batta, Deák Alexandra Batta, Kiss Brigitta Batta, Szalai Beáta Exiles, Huszti Katalin Fehérvár, Pap Eszter Fehérvár, Gyolcsos Mária Fehérvár, Szontág Dániel manager, Csont László edző, Gyolcsos Ferenc szövetségi kapitány. Két játékosunkat választották a legjobb 7 játékos közé (All Star) Fehér Csilla és Gyolcsos Mária. 2011. február: Útjára indul a magyar rögbi történeti dokumentumtára számtalan fotóval, szkennelt korabeli dokumentummal, kis videóval - egészen 1969-től, az indulás évétől. 2011. Női Európa Bajnokság B csoport Zánka. 4. helyezés. Résztvevők: Fehér Csilla Batta, Deák Anita Batta, Deák Alexandra Batta, Bata Zsófia Batta, Katona Andrea Batta, Kovács Judit Batta, Katona Erika Batta, Huszti Katalin Fehérvár, Sólyom Beatrix Fehérvár, Szalai Beáta Exiles Budapest, Krizsák Alíz Agárd, Gyolcsos Ferenc szövetségi kapitány. 2014. Vilniusz (Litvánia) B csoportos Európa Bajnok a női válogatott: névsor. Kis Noémi Batta, Fehér Csilla Batta, Pongrác Dominika Batta, Deák Anita Batta, Bata Zsófia Agárd, Vitéz Georgina Vác, Tóth Rebeka Vác, Sólyom Beatrix Fehérvár, Huszti Katalin Fehérvár, Gyolcsos Mária Fehérvár, Kiss Fanni Fehérvár, Vivienne Kearry Exiles, manager: Solti Zoltán, szövetségi kapitány: Gyolcsos Ferenc, Tóth István edző, Sárvári Ákos gyúró. 2015. Kaunas (Litvánia) A csoportos Európa bajnokság 9. helyezés A női válogatott névsora: Pongrác Dominika Batta, Vitéz Georgina Vác, Tóth Rebeka Vác, Tóth Dorottya Vác, Sólyom Beatrix Fehérvár, Huszti Katalin Fehérvár, Gyolcsos Mária Fehérvár, Kiss Fanni Fehérvár, Sándor Sára Fehérvár, Papp Helga Fehérvár, Geringer Nikolett Fehérvár, Szabó Mester Viktória Medvék Budapest, manager: Solti Zoltán, szövetségi kapitány: Gyolcsos Ferenc, Tóth István edző, Pallér Balázs gyúró A magyarországi rögbi Nemzetközi mérkőzések A magyar nemzeti válogatott sikeresen szerepel, jelenleg a világranglista 68. helyén áll. (IRB adat, 2014.07.21.) Nemzeti Bajnokság Magyarországon a Magyar Rögbi Szövetség nyilvántartása szerint 18 csapat működik, és 14 csapat szerepel rendszeresen a hazai bajnokságban. A magyar bajnoki rendszerben háromszinten küzdenek a rögbicsapatok, a 2012/2013. évi bajnokság beosztását az alábbi táblázat mutatja: Hivatalos nemzeti bajnokok 11 aranyérem Esztergomi Vitézek Suzuki (1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2012) 5 aranyérem Battai Bulldogok (1997, 2009, 2010, 2011, 2013) 3 aranyérem Kispesti Elefántok (1994, 1995, 1996) 2 aranyérem Zöld Sólymok (1992, 1993) 1 aranyérem Liget SE (1991), Kecskeméti Atlétika és Rugby Club (1998) A nem hivatalos bajnokságokban szerzett első helyek: 3 első hely Liget SE 1 első hely ELTE-BEAC Magyar rögbibajnokcsapatok listája Magyar rögbibajnokságok végeredményei (2000–2010) Magyar rögbibajnokságok végeredményei (1990–1999) Az Extra liga és az NB I bajnokság alapszakasz- (körmérkőzéses), és rájátszásrendszerű (egyenes kieséses). Az NB-II csak körmérkőzéses. Az Extra ligás és az NB I-es csapatoknál kötelező az utánpótlás csapat indítása is, tehát a bajnoki rendszer kiegészül Kadett és Junior bajnokságokkal is. Ezen csapatok a felnőtt csapatok szerinti beosztásban mérkőznek meg egymással. Mind a nemzetközi, mind a hazai mérkőzésekről a Szövetség összefoglalókat készít, és a honosított nemzetközi rögbi magazinban, a „Total Rugby”-ben láthatóak. A felnőtteknek szóló bajnokság mellett több öregfiúk csapat is játszik alkalmi mérkőzéseket hazai ellenfeleivel, illetve a főként Angliából idelátogató „old boys”-okkal szemben. 1992 óta a legjobb férfi játékos az Év rögbijátékosa díjat nyeri, a címet 2007-ben a női versenyzőkre is kiterjesztette a Szövetség. A magyar rögbibajnokság összes évadának eredménye megtalálható A magyar rögbi statisztikai oldala című weblapon. Utánpótlás Több mint 50 iskolában folyik hazánkban rögbioktatás. Ezek a csapatok diáktornai és olimpiai rendszerben találkoznak évente számos lakalommal. Az érintett kategóriák: egyetemi, junior 1 és 2, kadet, kölyök, mini (U12, törp (U10, manó (U8 - és ovis), és leány. A nemzetközi rögbi Six Nations Championship A Hat Nemzet Bajnoksága (angolul: Six Nations Championship) egy évenként megrendezett rögbibajnokság. 1882-1909 Négy Nemzet Kupája Anglia, Írország, Skócia, Wales 1910-2000 Öt Nemzet Kupája Anglia, Írország, Skócia, Wales, Franciaország 2000-Hat Nemzet Kupája Anglia, Írország, Skócia, Wales, Franciaország, Olaszország A győztest nem hivatalosan Európa bajnokának tekintik. További változatai Rávezető formák Touch rugby - érintős rögbi Olyan játékforma, ahol a mélyfogást az érintés helyettesíti. Az érintős rögbi az 1960-as években alakult ki Ausztráliában (ma csak ebben az országban közel fél millióan játsszák). A teljes testi kontaktust igénylő elemek kihagyásával, megőrizte a rögbi játék legtöbb alapvető sajátosságát (les szabályok, hátra passz, stb.). Kapcsolódó magyar oldal: http://www.touch.rugby.hu Szalagos rögbi A rögbiben szokásos test-test elleni harcot váltja ki ez az ötletes találmány. Elsősorban kölyök és mini korosztály számára ajánlott, készségfejlesztő játékként. A játékosok derekukra erősítenek egy övet, amelyen jobb és bal oldalon, tépőzárral ellátott szalag lóg. A fogást ennek a szalagnak a letépése jelenti, amely után a labdát vivő játékosnak passz kényszere van. Teljes értékű játékok 7 fős rögbi 1883-ban kezdték játszani Adam Haig skót hentes ötlete alapján, teljes pályán 7-7 fős csapatok mérkőznek 2*7 percig. Ez a játékforma nagyon gyors, látványos. Három játékos alkotja a tolongást és a futók számára is nagy terület adott a támadáshoz. A versenyek torna formájában kerülnek megrendezésre. Leghíresebb a Hong Kong Sevens, de Budapesten is több tornát rendeztek már. 10 fős rögbi, 12 fős rögbi Malajziában alakult ki a 10 fős forma és gyorsan elterjedt a helyiek között is. Fizikai tulajdonságaik miatt jobban tetszett nekik a kevesebb tolongás játékossal játszott változat. Magyarországon az NB II-es bajnokság 2007/2008-ban 10-es, 2008/2009-ben 12-es rögbiben került kiírásra. Kerekes székes rögbi A kerekes székes rögbit 1977-ben Kanadában találták ki. Olyan férfiak és nők űzhetik, akik vagy gerincsérülésük vagy egyéb okok miatt legalább három végtagjukban, nem neurológiai rokkantságnál pedig négy végtagban rendelkeznek korlátozott funkciókkal. 1979-ben volt az első Kanadán kívüli bemutatkozás, 1994-ben a hivatalosan elismerte a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, 1995-ben megtartották az első világbajnokságot. 1311 Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század Évtizedek: 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek Évek: 1306 – 1307 – 1308 – 1309 – 1310 – 1311 – 1312 – 1313 – 1314 – 1315 – 1316 Események Határozott dátumú események január 6. – VII. Henriket Itália királyává koronázzák. február 7. – VII. Henrik német-római császár tizenöt esztendős fiát, Jánost Csehország királyává koronázzák. április 29. – Az 1308 -ban letartóztatott londoni templomosok – az inkvizíció előtt – előadják védőbeszédüket. június 15. – III. Ottó Alsó- Bajorország hercege az Ottó-féle kötelezvény kiadásával kiszélesíti a bajor nemesség jogait. szeptember 29. – Görz–Tiroli Erzsébet német királyné, a meggyilkolt Habsburg Albert király özvegye Bécsben , fiaival közösen állítja ki a Königsfelden kolostor alapítólevelét. (A király emlékére építtetett kolostor arra volt hivatott, hogy a király lelki üdvéért imádkozzanak benne.) október 7. – Ákos nembeli István kerül a veszprémi püspöki székbe. Határozatlan dátumú események július – A Londonban összeülő püspöki tanács a templomos rend feloszlatása mellett dönt, és feloldozzák azokat a templomosokat, akik megtagadják az eretnekséget. az év folyamán – Gentile pápai legátus egyházi átokkal sújtja Csák Mátét , mivel nem adta vissza a kezébe került egyházi birtokokat. Az erősödő királyi hatalom ellen Csák Máté szövetségben az Amadé fiakkal fellázad. Marino Zorzi velencei dózse megválasztása. Zára fellázad Velence ellen. szeptember eleje – Kassa lakosai rátámadnak a városukban időző Aba nembéli Dávid fia Amadéra , s az összecsapás során megölik az oligarchát, kíséretének több tagját pedig foglyul ejtik. Születések XI. Alfonz kasztíliai király († 1350 ) II. Margit hainaut-i grófnő , IV. Lajos német-római császár felesége 1 Decembrie 1 Decembrie (jelentése: December 1.) község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában. Fekvése A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Bukaresttől, tizennyolc kilométerre délre, az Argeș folyó bal és a Sabar folyó jobb partján. Története A települést a történelem folyamán többször átnevezték. Eredeti neve Copăcenii de Sus Copăceni-Carada járáson belül. A 19. század végén önálló község volt Ilfov megye Sabarul járásában, összesen 1312 lakossal. A községnek volt egy iskolája valamint egy temploma. A vidék ekkori legnagyobb földesura Gheorghe Em. Filipescu volt. Az elkövetkező években Copăcenii de Sus elveszítette községi státuszát és Copăcenii-Mogoșești község része lett, Ilfov megye Vidra járásában. 1931-től I. Ferdinánd román király emlékére Regele Ferdinand néven ismét önálló község lett. A kommunista hatalomátvétel után új neve 30 Decembrie lett, I. Mihály román király 1947-es trónfosztásának emlékéül. 1950-ben a Bukaresti régió Vidra rajonjának a része lett, majd 1960-ban a Giurgiui rajonhoz csatolták. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Ilfov megye része lett. 1981-től Giurgiu megyéhez tartozott. Hamarosan az Ilfovi Mezőgazdasági Szektorhoz csatolták, egészen 1998-ig, amikor ismét létrehozták Ilfov megyét. Neve 1989-től politikailag ismét vállalhatatlanná vált, miután a kommunista rezsim összeomlott. Ekkor kapta mai nevét, amely Románia és Erdély 1918-ban történt egyesülésének dátuma. 2005-ben Copăceni kivált az irányítása alól és önálló községi címet kapott. Lakossága Népessége 2002-ben 9436, 2011-ben 7817 fő (17,2%-os csökkenés). Szlovénia turizmusa Ez a szócikk Szlovénia turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait. Látnivalók Régió szerint Muravidék (Prekmurje) Lendvai vár és vármúzeum Muraszombat : Szapáry-kastély és helytörténeti múzeum Felsőlendva : Nádasdy-vár Őrség-Rába-Goričko Natúrpark: három országot érintő natúrpark , amely az Őrség és a Vendvidék szlovén-osztrák-magyar határmenti területeit foglalja magába Battyánfalva : Batthyány-kastély, kastélypark és lovascentrum Nagytótlaki (Selo) : Szent Miklós körtemplom (kerekegyház) A 13. századi román stílusú kis épület érintetlenül őrzi eredeti állapotát. Segít képet alkotni arról, milyenek lehettek Magyarország Árpád-kori templomai. Késő gótikus freskói korabeli magyar arcokat, öltözeteket mutatnak be. A kupola festményei a szivárványon álló Krisztust ábrázolják a holddal és nappal. A falakon Krisztus szenvedéstörténete és a szentek sora látható. Dobronak - Őrszentvid : Bakónaki-tó Filóc : fazekasműhely (fekete kerámia), szalmatetős présházak Mártonhely , Szent Márton templom: Aquila János 14. századi freskói és önarcképe Bántornya gótikus temploma Aquila János freskóival: Szent Miklós élete, Szent László-legenda. Ljutomer egykor németlakta barokk kisváros Dráva-vidék (Alsó-Stájerország) Maribor : 12. századi gótikus székesegyház, reneszánsz városháza, 15. századi vár. Ptuj és környéke: Ptuj a Dráva partján fekvő kisváros római kori emlékekkel, gótikus plébániatemplommal és reneszánsz várral. Az Árpád-korban időnként Magyarországhoz is tartozott. A római múlt emléke a plébániatemplom előtt álló hatalmas sírkő. A környék látnivalói a ptuji-tó (Dráva-vízlépcső), Borl vára a Dráva feletti sziklán, valamint Ptujska-Gora, amelynek gótikus templomában 15. századi falképek láthatók. Ormosd barokk kisváros, ormosdi-tó (Dráva-vízlépcső) madármegfigyelő-hely Dravinja-dombság: Slovenske Konjice és Slovenska Bistrica középkori vára és barokk városközpontja, Žiče 12. századi karthauzi kolostora és vendégháza, Rogaška Slatina gyógyfürdőváros. Krajna Ljubljana A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona mérethű makettjét mutatja be. Nemzeti Múzeum Tivoli Park Bledi-tó : Bled kastélya 800 éves érseki székhely, majd a jugoszláv királyi család rezidenciája volt. "Kívánságok tornya" a Bledi-tó szigetén. Bohinj Triglav-csúcs , az ország legmagasabb pontja a Júliai-Alpokban , kedvelt kirándulóhely A Szlovén karsztvidék barlangjai Postojnai cseppkőbarlang (Postojnska jama) a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a barlangba kisvasút vezet. Škocjan-barlangrendszer (a világörökség része) Szlovén tengerpart Koper középkori városközpontja Piran : gótikus lakóházak, középkori városfalak, Tengerészeti Múzeum Izola Portorož Kulturális események június: Maribori nyári fesztivál (Lent Fesztivál), Szlovénia Turisztikai információk, szolgáltatások Egyéb hasznos információk Szlovéniai utazás.lap.hu - linkgyűjtemény Diacidia A Diacidia a Malpighiales rendjébe és a malpighicserjefélék (Malpighiaceae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 11 faj tartozik: Diacidia aracaensis W.R.Anderson Diacidia cordata (Maguire) W.R.Anderson Diacidia ferruginea (Maguire & K.D.Phelps) W.R.Anderson Diacidia galphimioides Griseb. Diacidia glaucifolia (Maguire) W.R.Anderson Diacidia hypoleuca (Maguire) W.R.Anderson Diacidia kunhardtii (Maguire) W.R.Anderson Diacidia rufa (Maguire) W.R.Anderson Diacidia steyermarkii (Maguire) W.R.Anderson Diacidia stipularis (Maguire & K.D.Phelps) W.R.Anderson Diacidia vestita (Benth.) Benth. & Hook.f. ex B.D.Jacks. Forrás Diacidia Griseb. The Plant List 2010-es MotoGP katalán nagydíj A katalán nagydíj volt a 2010-es MotoGP-világbajnokság hetedik futama. A versenyt Montmelóban rendezték július 4-én. A Ferencvárosi TC 2013–2014-es szezonja Ez a szócikk a Ferencvárosi TC 2013–2014-es szezonjáról szól, amely sorozatban az ötödik, összességében pedig a 110. idénye a csapatnak a magyar első osztályban. A szezon 2013 júliusában kezdődött, és 2014 májusában ér majd véget. A klub fennállásának ekkor volt a 115. évfordulója. Július 2-án Ricardo Moniz, a csapat vezetőedzője, 2016 nyaráig meghosszabbította az eredetileg 2014 nyarán lejáró szerződését. A holland trénert 2012 augusztusában nevezték ki a zöld-fehérek szakmai stábjának az élére. 2013. december 1-jén a klub menesztette Monizt, és az addigi pályaedzőt, Máté Csabát bízták meg a csapat irányításával. A klub december 18.-án a német Thomas Doll-t nevezte ki a csapat élére. A csapat a hazai mérkőzéseit, az előző szezonhoz hasonlóan, a 2013–14-es idényben is a Puskás Ferenc Stadionban játssza, az Albert Flórián Stadion átépítése miatt. Átigazolások A felkészülés kezdetére visszatértek a 2012–13-as szezonban kölcsönben szereplő játékosai a klubnak. Ők Busai Attila, Grúz Tamás, Máté János, valamint Zsivóczky Norbert voltak. A szerb Milan Perić egyéves kölcsönszerződése lejárt a Ferencvárosnál. Az első edzéstől a csapattal készülhetett három fiatal a második csapattól, Birtalan János, Nehéz Máté, illetve Popgeorgiev Pantelis. Június 27-én jelentették be az új szezon első igazolását, a holland Arsenio Valpoort személyében. A Heerenveentől érkező, korábbi utánpótlás-válogatott támadó egy plusz egyéves szerződést kötött a klubbal. Másnap, június 28-án újabb igazolást jelentett be a vezetőség. Kurucz Péter, a BFC Siófok csapatától szerződött a fővárosba. Kurucz többszörös utánpótlás-válogatott kapus, korábban a Premier League-ben is pályára léphetett, a West Ham United színeiben. Július 1-jével kilenc játékosnak járt le a szerződése a csapatnál. Stanley Aborah, Júnior Fell, Juha Hakola, Martin Klein, Quenten Martinus, Máté János, Marko Ranilovič, Sváb Dániel, valamint Zsivóczky Norbert távozott a Ferencvárostól. Július 4-én Orosz Márk egy évre a Lombard Pápához került kölcsönbe. Július 8-án újabb két igazolást mutattak be. Hidvégi Sándor az MTK Budapest csapatától érkezett, egyszeres magyar bajnoknak vallhatja magát, a 2010–11-es évad végén a Videoton csapatával ünnepelhetett bajnoki címet. A holland támadó, Jack Tuijp a Volendamtól szerződött Magyarországra. Tuijp háromszor hódította el a holland másodosztályban a gólkirályi címet (2008: 26 gól, 2012: 20 gól, 2013: 27 gól). Megjegyzés: (kv.) = kölcsönből vissza; (k.) = kölcsönbe Játékoskeret 2013. Szeptember 15-i állapot szerint. Bajnokság A Magyar Labdarúgó-szövetség június 21-én készítette el az első osztály 2013–14-es szezonjának párosításait. Ez alapján eldőlt, hogy a Ferencváros a Pécsi MFC otthonában kezdi az idényt, július utolsó hétvégéjén. Győzelem Döntetlen Vereség A bajnokság végeredménye Utolsó frissítés: 2014. június 1. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Ferencváros bajnokságban elért eredményei, különbontva hazai, illetve idegenbeli mérkőzésekre. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. A csapat helyezései fordulónként, idővonalon ábrázolva. Szerzett pontok ellenfelenként Az alábbi táblázatban láthatóak a Ferencváros megszerzett pontjai, ellenfelenként bontva. Magyar kupa Győzelem Döntetlen Vereség Ligakupa Győzelem Döntetlen Vereség Felkészülési mérkőzések A csapat június 24-én kezdte meg a felkészülést, a népligeti edzőkomplexumban. Június 29-én játszották le első felkészülési mérkőzésüket, amelyen 4–1-re verték a harmadosztályú Tolle UFC Szekszárd gárdáját. A következő összecsapásra július 3-án került sor, a másodosztályú Vasas ellen. A 4–1-s hazai sikerrel végződő találkozót ezer néző tekintette meg a Puskás Ferenc Stadionban. Július 6-án a marokkói címvédő, és egyben rekordbajnok, Raja Casablanca csapatát győzték le Telkiben, 3–2 arányban. Július 10-én a lengyel bajnokságban szereplő, és a 2012–13-as szezonban az Európa-liga indulást érő negyedik helyen végző, Piast Gliwice ellen léptek pályára (1–1). Statisztikák Góllövőlista Az alábbi táblázatban látható a szezon összes ferencvárosi gólszerzője (MLSZ által kiírt sorozatokat számítva). Zárójelben a 11-esből szerzett találatok száma szerepel. Holtversenynél az ábécé rangsorolt. Kiírások A Ferencváros ebben a szezonban három kiírás küzdelmeiben vesz részt. Nézőszámok Az alábbi táblázatban szerepelnek a Ferencváros 2013–14-es szezonjának hazai nézőszámai. (Csak a hivatalos mérkőzések!) NB I Magyar kupa Ligakupa TV-közvetítések A Ferencváros csapata a 2013–14-es szezonban először 2013. július 6-án, a Sport TV jóvoltából került először a képernyőre. Ekkor a Raja Casablanca elleni felkészülési találkozójukat tűzte műsorára a csatorna. A csapat a szezon során ezidáig összesen 2 alkalommal került képernyőre. Geay (Charente-Maritime) Geay település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 734 fő (2015). Geay Bords, Crazannes, Le Mung, Plassay, Romegoux, Saint-Porchaire és Saint-Savinien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gainesville (Missouri) Gainesville város az USA Missouri államában. Lakosainak száma 773 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Herédi Attila Herédi Attila (Jánoshalma, 1959. január 2. –) válogatott labdarúgó, hátvéd. 1987-ben az év labdarúgója volt. Pályafutása Klubcsapatban 1972-ben az Újpesti Dózsa csapatában kezdte a labdarúgást. Az élvonalban 1979-ben mutatkozott be, majd egy évre a Ganz-Mávag csapatában szerepelt kölcsönben. 1979 és 1990 között 221 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 20 gólt szerzett. Az Újpesttel egyszeres magyar bajnok és háromszoros magyar kupagyőztes volt. 1990-ben a finn Valkeakosken Haka csapatában folytatta pályafutását. A válogatottban 1985 és 1988 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1989–90 2.: 1986–87 3.: 1987–88 Magyar kupa győztes: 1982, 1983, 1987 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) negyeddöntős: 1983–84 Finn bajnokság 3.: 1990–91 Az év labdarúgója : 1987 Zöldy Márton Zöldy Márton (néhol Zöldi Márton; Arad, 1912. augusztus 14. – Újvidék, 1946. november 5.) háborús bűnösként elítélt csendőrszázados, aki az 1942-es újvidéki razzia idején a városban tartózkodó – a vérengzésben ellentmondásos szerepet játszó – csendőralakulatok főparancsnoka volt. 1943-ban hadbírósági eljárás indult ellene, de 1944 januárjában vádlott társaival együtt Németországba szökött, ahol beállt az SS-be. Magyarország német megszállása után hazatért és vezető szerepet játszott a hazai zsidóság deportálásában. A háború végén ismét Németországba menekült, de az amerikaiak elfogták és kiszolgáltatták Magyarországnak mint háborús bűnöst. Perét a budapesti népbíróság Grassy Józsefével együtt tartotta, mindkettejüket halálra ítélték, majd kiadták őket a jugoszláv hatóságoknak, melyek ismételten halálra ítélték és Újvidéken kivégezték őket. Élete Zöldy Márton 1941–1942 között a szekszárdi csendőr gyalog tanalosztály oktatója volt, 1942 januárjában – felsőbb utasításra – egy csendőralakulat élén részt vett a délvidéki razziában, amely az ún. újvidéki vérengzésbe torkollott. 1943-ban Jászberénybe helyezték, de még ugyanabban az évben hadbírósági eljárás indult ellene és több társa ellen az újvidéki mészárlásban játszott szerepe miatt. A dr. Babós József hadbíró ezredes által elnökölt bíróság, a per IV. rendű vádlottjaként abban elmarasztalta, hogy járőrei ellenőrzésének elhanyagolásával súlyos mulasztást követett el, és tudott a törvénytelen kivégzésekről, azt azonban nem sikerült rábizonyítani, hogy személyesen is parancsot adott volna kivégzésekre. A bíróság az I.-IV. rendű vádlottakra (Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Grassy József, Deák László és Zöldy) halálos ítéletet készült hozni, de a szabadlábon védekező vádlottak Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg segítségével Németországba szöktek, ahol beálltak az SS-be. Habár a magyar kormány kérte kiadatásukat, Hitler ezt elutasította. 1944 áprilisában (a német megszállást követően) hazatértek Magyarországra, majd Zöldy SS-tisztként (SS-oberscharführeri rangban), Dieter Wisliceny beosztottjaként, részt vett a Szeged-környéki zsidó lakosság gettósításának és deportálásának megszervezésében (egy ízben állítólag saját kezűleg is gyilkolt). Mivel SS-tagsága miatt kicsapták a csendőrségből, megpróbálta visszavetetni magát, ezt a törekvését Baky László belügyi államtitkár és Faragho Gábor csendőraltábornagy is támogatta (Baky a háború után, népbírósági perében azt vallotta, hogy kizárólag azért, mert csendőrként szolgálati úton felelősségre vonható lett volna), Otto Winkelmann azonban ezt a kérését elutasította. Zöldy ennek ellenére későbbi tevékenysége során mindvégig az SS-sapkájára feltűzve a kakastollat is használta. 1944 decemberében kinevezték a frissen felállított 25. Waffen-SS Gránátos Hadosztály tábori csendőrségének parancsnokává. Ebben a tisztségében kíméletlenül lépett fel a hadosztály rendjének fenntartásáért, egy hónap leforgása alatt legkevesebb 20 katonát koncoltak fel a parancsnoksága alatt álló csendőrök, így felettese, Grassy József hamarosan leváltotta pozíciójából. 1945 márciusában Leobenben jelentkezett szolgálatra az 1. magyar SS-sízászlóaljnál, itt is esett fogságba a háború végén. Az amerikai OSS, magyar háborús bűnösök után kutató, Himler Márton vezette szakosztálya a nyomára akadt és letartóztatta. A Himler Márton általi kihallgatásán nem vallotta magát bűnösnek, de tiltakozott esetleges magyarországi kiadatása ellen is. Ennek ellenére 1945. októberében hazaszállították Magyarországra, ahol rövidesen a budapesti népbíróság elé állították, Grassy Józseffel együtt. A tárgyalás során Zöldyt az újvidéki vérengzésben játszott szerepéért, SS-tisztként való tevékenységéért és gyilkosságért vonták felelősségre. Az egyik tárgyalási napon egy ellene valló tanú megtámadta és kis híján meggyilkolta, de a teremben tartózkodó őrök közbelépésének köszönhetően kisebb sebesüléssel megúszta a támadást. A bíróság mindkét vádlottat halálra ítélte, de 1946. július 10-én hét másik személlyel együtt kiadta Jugoszláviának. Itt, egy Újvidéken lefolytatott perben, a bíróság az összes vádlottat halálra ítélte. Grassyt és Zöldyt 1946. november 5-én nyilvánosan felakasztották az újvidéki katonai laktanya udvarán. Benčani Benčani (olaszul: Benzani) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Višnjanhoz tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re keletre fekszik. Története A településnek 1880-ban 40, 1910-ben 60 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 25 állandó lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak. 1315 Bronislawa Az 1315 Bronislawa (ideiglenes jelöléssel 1933 SF1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Sylvain Julien Victor Arend fedezte fel 1933. szeptember 16-án. Tinnyei sortűz A tinnyei sortűz az 1956-os forradalom leverését követő megtorló akciók közé tartozó történelmi esemény, azon esetek egyike volt, amelynek során az újonnan felállt karhatalom fegyvertelen, békésen demonstráló civil lakosok ellen nyílt agresszióval, fegyverrel lépett fel, a jelen lévő civilek egy részének halálát okozva. Az esemény 1956. december 22-én történt a Pest megyei Tinnye községben, a halálos áldozatok száma 1 fő volt. Előzmények Az 1956-os forradalom leverését követően a magát magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak nevező első Kádár-kormány nagy erőkkel kezdte meg a hozzá hű karhatalom újraszervezését, annak érdekében, hogy erőt tudjon demonstrálni a lakossággal szemben és az ellenállás újrakezdésének gondolatától is elvegye a forradalommal még szimpatizálók kedvét. Az új karhatalmi alakulatok országszerte december elejére erősödtek meg annyira, hogy belevághassanak olyan akciókba is, amelyek a forradalom utóvédharcainak megtörését célozták. Az ilyen karhatalmi akciók egyik formája volt a sortüzek alkalmazása, amelyek elrendelői lényegében tömeggyilkosságra határozták el magukat – szemben a korábbi időszak sortüzeivel, amelyek többségének inkább csak tömegoszlatás volt a célja. 1956 december elejétől 1957 januárjának közepéig az ország legalább tucatnyi településén történtek ilyen sortüzek, legalább 15 esetben. Ezek közül a legelsőre Budapesten, a mai Nyugati téren került sor, december 6-án, a kort kutató történészek egy része szerint ez volt az első olyan erőpróba, amikor a hatalom célja a lakosság provokálása volt, és ennek során véres brutalitással vertek szét egy békés tömegmegmozdulást. A következő napok mindegyikére esett egy-egy sortűz valamelyik vidéki városban: 7-én Tatabányán, 8-án Salgótarjánban – ez volt ezen időszak legtöbb halálos áldozattal járó sortüze –, 9-én Miskolcon, 10-én Hódmezővásárhelyen és Egerben, 12-én négy településen is (Gyomán, Kecskeméten, Egerben és Kevermesen, 13-án pedig Zalaegerszegen. További sortüzekre került sor a következő hetekben Tinnyén december 22-én, Gyülevészen december 29-én és Csepelen 1957. január 11-én. A tinnyei események A Pest megye nyugati szélén elterülő Tinnye községben elkövetett sortűz közvetlen előzménye az volt, hogy a helyi termelőszövetkezet elnöke december 22-ére, szombati napra beidézett mintegy száz olyan férfit, akik a forradalom idején a termelőszövetkezetekből hazavitték az ingóságaikat, azzal a céllal, hogy kilépjenek a szövetkezetből. A szövetkezet vezetője a szakadárokkal való „elbeszélgetésre” segítségül hívott Piliscsabáról egy karhatalmista alakulatot is, miután pedig a lakosság már tisztában volt azzal, hogy az ilyen elbeszélgetések lényegében kínzásokat jelentenek, amik akár halálos kimenetelűek is lehetnek, a férfiak beidézése nyugtalanságot váltott ki az egész faluban. Miután a településen híre ment, hogy a behívottakat bántalmazzák, sőt lábra kapott az a híresztelés is, hogy a Szovjetunióba akarják deportálni őket, szabadon bocsájtásuk érdekében az érintett asszonyok tüntetést szerveztek a tanácsháza elé, követelve, hogy a hatóságok mindenkit engedjenek haza. A karhatalmi egység vezetője Oszolj! parancsot adott ki a demonstrálóknak, majd miután azok nem engedelmeskedtek, sortüzet rendelt el. Ennek során a golyók többsége a tüntető civilek fejei felett süvített el, de egy lövedék homlokon talált és halálra sebesített egy alig 20 éves fiatalasszonyt, Mike Andrásné Pajer (más forrásban Payer) Gizellát. Akad olyan forrás, amely szerint az áldozat a tüntetők szószólói közé tartozott, más forrás szerint viszont talán nem is vett részt a tüntetésen, csak kíváncsiságból ment az utcára, a tanácsházával szemközti lakásából. Halálával egy csecsemő gyermeke maradt árván. Sveti Petar (Mali Bukovec) Sveti Petar falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Mali Bukovechez tartozik. Fekvése Ludbregtől 5 km-re keletre, községközpontjától Mali Bukovectől 6 km-re délnyugatra a Drávamenti-síkság keleti részén fekszik. Története Az itt előkerült régészeti leletek alapján arra következtethetünk, hogy a település területe mintegy háromezer éve folyamatosan lakott. A középkorban Sveti Petar a Drávamente egyik legjelentősebb települése volt. Plébániáját már 1334-ben említik a zágrábi főesperesség oklevelében. Maga a falu 1523-ban szerepel először az írott forrásokban, amikor a bednjai uradalom itteni jobbágyait említik. Jelentősége a 16. században, vélhetően 1532-ben szűnt meg, amikor a Bécs ellen vonuló török hadak ősi templomával együtt felégették. Ezután a plébánia központját is áthelyezték Veliki Bukovecre és a falu csak filia volt. Az új telepesek első csoportjai 1598-ban érkeztek ide, majd 1613-ban újabb betelepülők jöttek. 1643-tól a Draskovich család birtoka lett. 1659-ben a falu "Petrovo Selo" nével tűnik fel újra, 1700-tól szerepel "Sveti Petar" néven az írott forrásokban. 1787-ben már 527 lakosa volt. Iskoláját 1862-ben alapították, az új iskolaépület 1877-ben épült fel. 1857-ben 564, 1910-ben 1002 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 194 háza és 803 lakosa volt. Nevezetességei Szent Péter apostol tiszteletére szentelt kápolnája 1935 -ben épült a középkori templom alapjain. Területén a "Gradina", "Gradišće", "Staro groblje", "Kolibe" és "Selišće" dűlőkben több védett régészeti lelőhely található, melyek a település több ezer éves múltjáról tanúskodnak. 1950-es magyar öttusabajnokság Az 1950-es magyar öttusabajnokságot október 1. és 6. között rendezték meg. A versenyzőket az öt versenyszámban elért helyezési számuk összege alapján értékelték. A viadalt Szondy István nyerte meg, aki ezzel megvédte bajnoki címét. A csapatversenyt az ÉPSZER nyerte a Bp. Honvéd előtt. Sido Sido (civil neve: Paul Hartmut Würdiger) egy német rapper, aki főként nyers és agresszív dalszövegeivel vált ismertté. Különös védjegyének számít még az ezüstszínű maszkja, amelyet fellépéseken is fel szokott venni. Paul előadó neve a "Sheisse In Dein Ohr (magyarul: Szar a füledbe), pejoratív tartalmú kifejezés rövidítéséből jött létre Privát Sido nyolcéves koráig anyjával és a nála fiatalabb lánytestvérével élt Berlin keleti részén. Később azonban nyugat-Berlinbe költöztek. Elmondása szerint nyolcadrészben iráni származású is. Saját állitása szerint általános érettségi végzettsége van. Diszkográfia Nagylemezek 2004: Maske 2006: Ich 2007: Eine Hand wäscht die andere 2008: Ich und meine Maske 2009: Aggro Berlin 2011: 30-11-80 2015: VI 2016: Das goldene Album Kislemezek 2004: Mein Block 2004: Weihnachtssong 2004: Arschficksong 2004: Fuffies im Club 2005: Mama ist stolz + Limitierte Punkrock-Version 2005: Steh wieder auf (Deine Lieblings Rapper) 2006: Wahlkampf (Sido & G-Hot) 2006: Straßenjunge 2006: Weihnachtssong 2006 2007: Ein Teil von mir 2007: Schlechtes Vorbild 2007: Wir reißen den Club ab (Hecklah & Coch feat. Sido) 2007: Kettenreaktion (Spezializtz feat. Sido) 2007: Weihnachtssong 2007 2008: Augen auf/Halt dein Maul 2008: Carmen 2008: Herz 2008: Weihnachtssong 2008 2008: Beweg Dein Arsch! Közreműködések 2005: Dein Lieblings Album (Deine Lieblings Rapper) 2009: Die Sekte (Die Sekte) 2011: 23 (23) 2015: Crystals (Eskimo Callboy) 2017: Royal Bunker (Kool Savas) Női kajak kettes 500 méter a 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a női kajak kettes 500 méteres futamokat július 6.-án és július 7.-én rendezték San Giorgio di Nogaróban. Großschönau (Sachsen) Großschönau település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 5525 fő (2016. december 31.). Großschönau Varnsdorf, Mařenice és Dolní Podluží községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Krzysztof Czemarmazowicz Krzysztof Czemarmazowicz (Szczecin, 1947. március 15. –) lengyel nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1983-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1988-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Lengyel labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1985-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A lengyel nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 14. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1988-ban búcsúzott. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Német Szövetségi Köztársaságba a VIII., az 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Magyar vonatkozás Várnai nemzetközi női labdarúgó torna. Richard Holbrooke Richard Charles Albert Holbrooke (New York, 1941. április 24. – Washington, 2010. december 13.) amerikai diplomata, közíró, egyetemi tanár és befektetési bankár, akinek meghatározó szerepe volt a Daytoni békeszerződés létrehozásában. Karrierje 1962-ben kezdődött egy vietnami küldetéssel. 1970-1972 között Marokkóban teljesített szolgálatot, majd a Foreign Policy folyóiratot szerkesztette. A Carter-adminisztráció alatt ismét külügyi szolgálatba állt, Cyrus Vance főtanácsadója is volt. 1993-ban némiképp váratlanul az Egyesült Államok németországi nagykövetévé nevezték ki. 1994-ben visszatért Washingtonba. A NATO bővítési folyamatában vállalt szerepet, majd a Daytoni békeszerződés létrehozásának kulcsfigurájává vált. 1999-től az USA ENSZ-nagykövete lett, e minőségében is számos diplomáciai küldetésben vett részt. Az Obama-adminisztrációban afganisztáni és pakisztáni különmegbízottnak nevezték ki, haláláig viselte ezt a tisztséget. Harmadik és utolsó felesége Marton Kati magyar származású amerikai írónő volt. Livorno megye Livorno megye Olaszország Toszkána régiójának egyik megyéje. Székhelye Livorno. Fekvése Livorno megye Pisa és Grosseto megyékkel határos. II. Theobald champagne-i gróf II. Theobald (kb. 1093 – 1152. január 10.) Champagne és IV. Theobald ként Blois grófja 1102-től haláláig. Származása, címei 1090-ben született, II. István blois-i gróf és Normandiai Adéla második fiaként. 1102-től IV. Theobald néven Chartres grófja, 1125-től pedig Champagne és Brie tartomány grófja II. Theobald néven. Testvérei Vilmos, Sully tartomány későbbi grófja (élt: kb. 1085-kb. 1150) Odó gróf (fiatalon meghalt) István , Blois grófja, később Anglia királya 1135. december 22-től 1141. áprilisáig (élt: kb. 1092-1154. október 25.) Lúcia-Mahaut grófnő Ágnes grófnő Eleonóra grófnő Alíz grófnő Lithuiz grófnő Henrik gróf, Winchester leendő püspöke Humbert gróf (fiatalon elhunyt) Volt egy féltestvérük is, apjuk törvénytelen leánya, Emma, akinek fiából, Vilmosból később York érseke lett Angliában. Édesanyját, Hódító Vilmos leányát 1137-ben veszítette el, apja pedig 1102 májusában hunyt el. Házassága, Adél leányuk sorsa 1123-ban vette nőül Karinthiai Matildot, Engelbert karintiai herceg leányát, akitől összesen kilenc gyermeke született, négy fiú és öt lány. Theobald és felesége lettek a későbbi francia uralkodó, II. Fülöp Ágost francia király anyai nagyszülei, ugyanis a király édesanyja, Champagne-i Adél grófnő volt az egyik leányuk. Halála Theobald 1152-ben hunyt el. https://www.britannica.com/biography/Theobald-IV 937 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek Évek: 932 – 933 – 934 – 935 – 936 – 937 – 938 – 939 – 940 – 941 – 942 Események A kalandozó magyarok legnagyobb akcióik egyikét hajtják végre: Szászország felé indulva Frank- és Svábföldet dúlják, ám mivel Ottó , az új király Metzig szorítja őket, rászabadulnak Lotaringiára , felprédálják Reims és Sens környékét, majd a francia erőket Aquitaniában legyőzve ismét kijutnak az Atlanti-óceánhoz . Visszafelé Burgundiát és Itáliát (különösen Capua környékét) pusztítják egészen Nápoly mélységéig, azonban mielőtt kivonulhatnának az Appennini-félszigetről , tőrbe csalják őket, és elvesztik zsákmányukat. 131 (szám) A 131 (százharmincegy) a 130 és 132 között található természetes szám. A 131 prímszám, sőt permutálható prímszám, hiszen a 113 és a 311 is prímek. A 131 egyben Sophie Germain-prím is és a második háromjegyű palindromikus prím. A prímszámok listájában a 32. helyen szerepel. Felírható három egymást követő prím összegeként, nevezetesen így: A 131 az Eisenstein-egészek körében Eisenstein-prím. Tellinger István Tellinger István (Munkács, 1940. március 25. – Miskolc, 2008. július 17.) magyar grafikusművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja. Miskolcon alkotott. Élete, munkássága Tellinger István Munkácson született, de születése után édesanyja Miskolcra hozta. Rendkívül szegényes körülmények között éltek a Toronyalja utcában. Sok mindennel foglalkozott: volt lakatosinas és segéd, dolgozott az építőiparban technikusként, tervezőként. A pesti lakatos iskolában a szakrajztanára egy festőművész volt, Bor Ferenc, akinek hatására felébredt, megerősödött rajzolási szenvedélye (később mondta magáról, hogy „kényszeres rajzoló”). A Főiskolára kétszer is megkísérelte a felvételt – sikertelenül. A képzőművészettel aktívan 1960-ban kezdett el foglalkozni, bekapcsolódott az akkoriban már országos hírű Miskolci Grafikai Műhely munkájába. Az ott munkálkodó grafikusok (Kondor Béla, Lenkey Zoltán, Csohány Kálmán) segítségével sajátította el a grafika szakmai ismereteit, de főleg Lukovszky László segítségével, akit mesterének is tekintett, aki „kinyitotta a szemét”. Első kiállítása a Libresszó nevű könyvtár-kiállítóhelyben volt 1969-ben. Ettől kezdve folyamatos résztvevője volt a helyi, majd országos kiállításoknak. A grafika, a rézkarc és a linóleummetszet volt fő kifejezési formája – részben Lukovszky hatására is, de fametszettel is foglalkozott. Később – főleg az 1990-es évektől – színes grafikákat, majd festményeket is készített, annak ellenére, hogy magát mindig is grafikusnak tartotta. Sajátos kifejezésformája feltűnést és elismerést hozott számára a különböző kiállításokon. „Az én filozófiám az, hogy megpróbáltam mindig is azt megrajzolni, azt megfesteni, amit én gondolok, én érzek. … Mert a művészet az átfogalmaz, átír” – nyilatkozta. Sokat foglalkozott újsággrafikával is (mint a miskolci grafikusok közül többen): 1967 óta jelentek meg munkái az Élet és Irodalom, a Napjaink, az Észak-Magyarország, a Népszava, a Magyar Hírlap lapjain, sőt önálló grafikai számok is megjelentek alkotásaival (Borsodi Szemle, Élet és Irodalom, Borsodi Művelődés, Könyvtáros). Szívesen foglalkozott kisgrafikákkal, ex librisekkel, amikkel díjakat is nyert. Anyagi okokból – de hivatástudatból is – tanított, a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolában rajzra oktatta az ifjúságot. Zárkózott, néha keserű hangú művésznek tartották. Ezt ő maga is elfogadta, de 50 éves korától kezdett megváltozni világlátása. „Minden zárkózottságom és keserűségem a szorongásaimból fakadt. … Messzebbről nézve a dolgokat sokkal kevesebb szomorúságra okot adó dolgot látok, és sokkal több izgalmas kérdést találok a körülöttem lévő világban ” – mondta. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. Alkotásait őrzi például a miskolci Herman Ottó Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Galéria. Miskolc városától megkapta a Kondor Béla-díjat. Mezei Ottó ezt írta művészetéről: „…grafikai lapjainak (képeinek) művészi hitele, meggyőzőereje nőttön-nőtt, még ha mindezt alig kísérte is megbecsülés, külső elismerés. E következetes (kutató)munka eredményeként teremtette meg a maga gondosan és hajlékonyan artikulált művészi nyelvét, amely a grafikai és festői elemek alkalmazása révén, bármiféle stiláris monotónia nélkül változatos formai összefüggések megjelenítésére vált alkalmassá.” Ő maga így írt ugyanerről: „»Művészi hitvallásom« érzelmeim, gondolataim, rögeszméim, a világról és emberekről alkotott saját véleményem képekben történő megfogalmazása. Az esztétikai kategóriák, képi fogalmazás és mesterség megtanulása. Hitem, hogy az általam feldolgozott témák adalékai, részei lehetnek a mának és saját életemnek.” Egyéni kiállításai 1967 – Libresszó, Miskolc 1971 – Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya 1973 – Gyűjteményes kiállítás, Miskolci Galéria , Miskolc 1977 – Mini Galéria, Miskolc 1977 – Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém 1977 – Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa 1978 – Helikon Galéria, Budapest 1979 – Vörösmarty Művelődési Ház, Miskolc 1979 – Semmelweis Kórház, Miskolc 1979 – Művelődési Ház, Tokaj 1980 – Selyemréti Munkásszálló, Miskolc 1980 – Művelődési Központ, Sátoraljaújhely 1981 – Gyűjteményes kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc 1982 – Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely 1984 – Városi kiállítóterem, Kazincbarcika 1985 – Mini Galéria, Miskolc 1986 – Szakmunkás Galéria, Miskolc 1986 – Kazinczy Ferenc Múzeum , Sátoraljaújhely 1989 – Művelődési Ház, Encs 1989 – Mini Galéria, Miskolc 1989 – Művelődés Ház, Sárospatak 1990 – Templom Galéria, Tokaj 1991 – Gyűjteményes kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc 1992 – József Attila Könyvtár, Miskolc 1992 – Művelődési Központ, Tiszaújváros 1992 – Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely 1992 – Színek - álmok, Muzsikaház, Fertőd 1992 – József Attila Könyvtár, Miskolc 1994 – Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc 1995 – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár , Miskolc 1996 – Sárospataki Képtár – Megyeház Galéria, Sárospatak 1996 – Miskolc – Miskolci Galéria, Miskolc Csoportos kiállításai 1967–73, 1985, 1989, 1991 – Országos grafikai biennále , Miskolc 1968 – X. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, Miskolc 1969 – V. Észak-magyarországi Területi Képzőművészeti Kiállítás, Miskolc 1969 – Magyar Művészet 1945–1969, Műcsarnok , Budapest 1969–72 – Rajzok, Miskolci Galéria , Miskolc 1970 – Borsod-Miskolci Napok, Budapest 1970–72 – Stúdió…, Ernst Múzeum , Budapest 1970, 1984–90 – Országos Akvarell Biennále, Eger 1970 – Miskolci Grafikusok Kiállítása, Katowice , Lengyelország 1970 – Fiatal Képzőművészek Tárlata, Vác 1970–74, 1978, 1982, 1986–90, 1994 – Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc 1970 – Ex Libris Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1971 – Új művek, Műcsarnok, Budapest 1971–87, 1991–95 – Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Salgótarján 1971–76, 1979 Rajzok, Miskolci Galéria, Miskolc 1972 – Nyári Művésztelep, Zabrze , Lengyelország 1972 – Dózsa-kiállítás, Mini Galéria, Miskolc 1973 – Szegedi Nyári Tárlat, Szeged 1975 – Miskolci Képzőművészek, Uitz Terem, Dunaújváros 1975 – Városi Gyűjtemény, Miskolci Képtár, Miskolc 1975 – Magyar Kisgrafika, Csók István Galéria, Budapest 1975 – Országos Kisgrafikai Kiállítás, Cegléd 1975 – Borsod megyei Képzőművészeti Kiállítás, Leninváros 1975 – Balatoni Kisgrafikai Biennále, Keszthely 1977 – Ex Libris Kiállítás, Pesterzsébeti Múzeum, Budapest 1979 – Gyermekév '79. Gyermekváros, Miskolc 1979 – Kiállítás az egyetem alapításának 30. évfordulójára, Nehézipari Műszaki Egyetem , Miskolc 1980 – Rajzok, szobrok, Miskolci Galéria, Miskolc 1980 – Miskolci Képzőművészek Kiállítása, Pécs , Szombathely 1980 – Sátoraljaújhelyi Művésztelep, Sátoraljaújhely 1981 – V. Országos Kisgrafikai Kiállítás, Cegléd 1984 – Miskolci Képzőművészek Kiállítása, Szőnyi István Terem, Miskolc 1984 – Művészek a vérellátásért – Borsodi Képzőművészek Tárlata, Miskolc 1985 – Képzőművészeti Világhét, Mini Galéria, Miskolc 1985 – Kelet-Szlovákiai Művésztelep, Ólubló , Csehszlovákia 1986 – Rajzok, grafikák, akvarellek, Miskolci Galéria, Miskolc 1987 – Illusztrációk, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár , Miskolc 1987 – Ex Libris kiállítás, József Attila Könyvtár, Miskolc 1988 – Borsod-Abaúj-Zemplén megye képzőművészeinek tárlata, József Attila Könyvtár, Miskolc 1988, 1992, 1994 – IV. Országos Rajzbiennále, Salgótarján 1991 – II. Zempléni Nyári Tárlat, Sátoraljaújhely 1992 – Grafikai Műtermek, Csók István Galéria, Budapest 1992 – ICP jótékonysági bál, Miskolc 1992 – Kisgrafikai Kiállítás, Újpesti Galéria, Budapest 1994 – Tavaszi Tárlat, Budapest 2001 – Feketén-fehéren, Műcsarnok, Budapest Augustin Hirschvogel Augustin Hirschvogel (Nürnberg, 1503. – Bécs, 1553. február) német grafikus. Rajzoló, rézkarcoló, üvegfestő, térképrajzoló és medaillon-faragó mester volt, számos tájképet ábrázoló rézkarcával a dunai iskola tájábrázoló stílusirányzatának képviselője. Életpályája Pályájának kezdetén üveggyártóként működött apja, Id. Veit Hirschvogel (1461-1525) műhelyében. Nürnberg ólomüveggyártója volt az apja, a reformáció beköszöntével azonban már nem volt szükség a színes ólomüvegekre. Augustin Hirschvogel keramikusokkal vette fel a kapcsolatot és keramikusként működött, majd Laibachba (1536-43) került, ott térképeket készített a török határról (1539) és Ausztriáról (1542). 1543-ban már mint jeles térképrajzolót fogadta szolgálatába a bécsi udvar. 1543-ban geometriai tankönyvet írt, s bécsi felmérései során felfedezte a háromszögelés módszerét. 1552-ben Magyarországot is beutazta térképkészítés céljából. Alkotói korszakának végső szakaszában kezdődött művészileg jelentős rézkarcolói tevékenysége. Perényi Péter 1540 körül bízta meg bibliai illusztrációk készítésével, amelyeken főleg tájképi rajzai tűntek ki, ezekkel mintegy a dunai iskola továbbvivőjeként mutatkozott be. Művészetszemléletének alakulására hatással volt Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Sebald Beham, Hans Burgkmair, Augostino Musi. Az ő munkáikkal már atyja ólomüveggyárában megismerkedett, mint mintákkal. Wolf Huberrel közvetlenül is együtt dolgozott, hiszen munkáik egy része együtt jelent meg. Igen termékeny alkotó volt, száznál jóval több neki tulajdonítható rézkarca ismeretes. Ő is egy "kis Dürer" volt, így nevezték Albrecht Dürer nürnbergi rézkarcoló utódait a XVI. században kis képeik miatt. Értékes vadászjelenetekkel kapcsolatos sorozata a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Beaverton (Oregon) Beaverton az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Washington megyéjében, Portlandtől 11 km-re délre, a Tualatin-völgyben helyezkedik el. A 2010. évi népszámláláskor 89 803 lakosa volt. A város területe 48,51 km2, melynek 100%-a szárazföld. A rendfenntartást és a tűzvédelmet a Tualatin Valley Fire and Rescue látja el. 2010-ben felkerült a Money magazin számos más kisebb településsel együtt a 100 legjobb hely közé választotta. Hillsboróval a megye két gazdasági központját alkotják; számos, különböző szakterületű vállalat székhelye található ezen városokban. Történet Elnevezése Az Oregon Geographic Names szerint nevét a kanadai hódok által épített gátaknak köszönhetően létrejött nagyobb vízhez való közelsége miatt kapta. Őslakosok A Tualatin-völgy ezen részén eredetileg a kalapuya indiánok atfalati törzse élt; a telepesek félreértés miatt tualatinnak hívták őket. A 18. század második felében számuk lecsökkent, így mire a telepesek megérkeztek, már nem számítottak domináns csoportnak. 19. század Az első telepesek A területen egy indiánok által lakott település, Chakeipi volt, melynek jelentése: „hódok otthona”; ezt az első telepesek Beaverdamnek nevezték. Ők a Kentuckyból származó Hall, a Scholls Ferry Road és a Hall Boulevard által határolt területen élő Denneys családok és a Minnesota állambeli New York Mills nyugati feléről származó Orin S. Allen voltak. Lawrence Hall 1847-ben a mai Walker Road közelében egy 2,6 km2 területű telket vásárolt, ahol testvérével egy malmot építettek. Hall volt az első telektulajdonos. Őt követte 1848-ban Thomas Denney, aki egy fűrésztelepet nyitott. 1860-ban egy fizetős, pallókból készült út épült Portlandig egy Canyon Roadnak nevezett ösvényen. A város megalapítása Az amerikai polgárháború után több másik telepes (Joshua Welch, George Betts, Charles Angel, W. P. Watson és John Henry) telepedett le itt abban reménykedve, hogy a vasút eléri a települést, melyet a következőképp jellemeztek: „főképp ingoványok és mocsarak, melyeket hódok gátjai kötnek össze, és egy nagy tóra hasonlít”. 1872-ben megnyílt az első postahivatal; az első postamester, Betts pedig egy vegyesboltot hozott létre. A Betts Streetet róla nevezték el; itt áll a jelenlegi posta. Beaverton városi rangot 1893-ban kapott; ekkor 400 lakosa volt. Az első polgármester egy helyi üzletember, Alonzo Cady volt. Ma számos utca viseli az első telepesek neveit. 20. század Autókereskedések Beavertonban korán megjelentek az első kereskedések; az első Ford Motor Company-kereskedés 1915-ben nyílt meg. Az üzletet 1923-ban vásárolta meg Guy Carr, aki az elkövetkező években további kereskedéseket nyitott városszerte. A Walker Road és a Canyon Road kereszteződésének környékén ma is működik néhány kereskedés. Filmek és légi közlekedés Az 1920-as években a városban volt a 15 filmet forgató Premium Picture Productions székhelye. A területen helyezkedett el később a Watts kifutópálya és egy repülőgépgyártó üzem. Később egy második repülőtér (Bernard repülőtere) is létesült jóval északra, a mai Cedar Hills Crossing bevásárlóközpont területén. Könyvtárak Az első könyvtár 1925-ben nyílt meg Cady házának második szintjén; azóta számos alkalommal átköltöztették. Mai helyére (a Hall Boulevard és 5th Street sarkára) 2000-ben került. 2010 júniusában egy kisebb telephelyet nyitottak Murrayhill kerület közelében. Beaverton 2 és a környék 15 másik könyvtára a Washington megyei Könyvtárak Kooperatív Szolgáltató Szervezetének tagjai. Közösségi közlekedés 1940-ben a Portland Stages, Inc. egy leányvállalata, a Tualatin Valley Stages, Inc. buszjáratot indított Portland belvárosa felé. Később a vállalat önálló céggé (Tualatin Valley Buses, Inc.) alakult. 1970-ig négy cég biztosította a térség közlekedését, ezek összefoglaló neve Blue Bus Lines volt. 1970-ben megalakult az új közlekedési társaság, a TriMet, mely kiterjesztette a szolgáltatási területet Beaverton többi része felé is. A 70-es évek második felében a városfejlesztési tervekkel összhangban egy új gyorsvillamost (Metropolitan Area Express) terveztek. Az 1990-es referendumon a szavazók többsége a vonal megépítése mellett volt. A munkálatok 1993 és 1998 között zajlottak. Beavertonban hat állomás (Elmonica/SW 170th Avenue, Merlo Road/SW 158th, Beaverton Creek, Millikan Way, Beaverton Central és Beaverton Transit Center) található. Az utóbbi három kivételével mindegyik az egykori Burlington Northern Railroad, illetve elődje, az Oregon Electric Railway nyomvonalán fekszik. Utóbbi 1933-ig nyújtott vasúti kapcsolatot. Ma a gyorsvillamost és a környék buszhálózatát is a TriMet működteti. 2009 óta működik a HÉV (Westside Express Service), mely a Beaverton–Tigard–Tualatin–Wilsonville útvonalon halad. 21. század Terjeszkedés 2004 decemberében a megye és a város bejelentették, hogy bővíteni fogják Beavertont, ezzel Portland után Oregon második legnagyobb városa lesz. A folyamatot 10 év hosszúra tervezték; a megye szempontjából az volt a fontos, ki biztosítja a közszolgáltatásokat. Beaverton megpróbálta a városhoz csatolni a területet, ahol a Nike található; ez jogi vitákhoz vezetett. A lobbizás eredményeképp a bíróság megtiltotta az önkormányzatnak, hogy az üzem hozzájárulása nélkül annektálja a területet. A szabály az Electro Scientific Industries, a Columbia Sportswear és a Tektronix területeire is vonatkozott. 2008 augusztusában kiterjesztették hatályát a Leupold & Stevensre is. 2006 júliusa óta a város és a Nike közti perek 360 000 dollárba kerültek. Az oregoni törvényhozás később újrarajzolta a megye beépíthető területeinek határát. Közlekedés-központú fejlesztés A város próbálja a gyorsvillamos-állomások környékét fejleszteni. 1996-ban indult a Beaverton Central állomás melletti The Round építése, amely egy korábbi szennyvíz-tisztító területén épülő multifunkciós épület. A projekt a kivitelező csődje és a 2008-as gazdasági válság miatt nem fejeződött be. 2014-ben a városházát az épület üres irodáiba helyezték át. Az épülettel szemben, a Westgate Theatre korábbi épületében egy művészeti kiállítóközpontot terveznek létrehozni. Apollinária Az Apollinária az Apollinár férfinév női párja. Rokon nevek Polina, Polla Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványos volt. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Apollinária sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok január 8., július 23. Torques A kelták egyik legfontosabb ékszere a nyakperec, ókori nevén a torques. Elnevezés Nevének eredete a latin "torqueo" (tekerni) szóból származik, utalva az ékszer eredetileg jellemző, tekert formájára. Fejlődése - státusszimbólumtól a mitológiai ékszerig Nem kelta eredetű, Perzsiából, és szkíta vagy bronzkori európai sírokból is kerültek elő ilyen ékszerek. A keltáknál az időszámításunk előtt az V. század közepétől fordul elő. A kezdeti időszakban (ie. V-IV. sz., La Tène-korszak) aranyból készült és komoly művészi értéket képviselt. E korban a torques két vége gazdagon -növényi vagy maszkszerű motívumokkal - díszített. Ez a típus idővel mindenhol feltűnik, ahol felbukkantak a kelták. Funkciója ebben az időszakban a társadalmi státusz jelzése volt, vezetők viselték. Nép ékszerré sosem vált (bár a későbbiekben bronzból is készítették), mindvégig megmaradt a vezetők, harcosok és előkelő nők ékszerének. Státuszjelző szerepében a II. század környékén változás következett be, ezen időszaktól lassan a vallási-mitológiai területen tett szert jelentőségre. A változás legfontosabb jele az, hogy e kortól kezdve gyakran tűnik fel az istenek, héroszok szobrain, vagy az őket ábrázoló domborműveken és kultikus üstökön, erősen stilizált formában. Anyaga, technológia Míg a kezdetekkor az arany volt az uralkodó fém, később megjelent az ezüst és a nemesfém-ötvözetek (elektron - arany és ezüst ötvözete, végül pedig a bronz. Eredetileg több ágból fonták, később üreges vagy tömör rúdból vagy rudakból készítették, a fent említett, erősen díszetett zárógömbbel. Lelőhelyek A teljesség igénye nélkül: Prága-Zábehlice ( Csehország , bronz) Trichtingen ( Németország , ezüst) Waldalgesheim ( Németország , arany) Filottrano ( Olaszország , arany) Courtisols ( Franciaország , bronz) Forrás Jan Filip: A kelta civilizáció és öröksége, Gondolat Kiadó, Budapest, 1966 Tellmann Jenő Tellmann Jenő (Szamosújvár, 1928. október 13.) erdélyi magyar fizikatanár, Tellmann József fia. Életpályája Szülővárosában járt iskolába. Érettségi után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult, majd annak elvégzése után Kolozsváron tanított fizikát, először a 2-es Számú Fiúlíceumban, majd a 11-es Számú Líceumban (ma Báthory István Elméleti Líceum) nyugdíjazásáig. Tanáregyéniség, akit nemcsak tanárkollégái, diákjai, de a város magyarsága is csak Csocsóként emleget. Ötven tanítványa fizika szakot végzett, 13 fizikából doktorált, 9 egyetemi oktató, 6 tudományos kutató lett, 2 pedig akadémikus, a többi középiskolai tanár. Közülük többen díjazottak, Munkássága Több fizika témájú tankönyv és példatár szerzője. Könyvei Darvay Béla, Kovács Zoltán, Tellmann Jenő: Fizika 10. osztály részére , Ábel Kiadó , Kolozsvár, 2009. Darvay Béla, Kovács Zoltán, Tellmann Jenő: Fizika 11. osztály részére , Ábel Kiadó , Kolozsvár, 2006. Tellmann Jenő: Fizika 9. osztály részére , Ábel Kiadó , Kolozsvár, 2004. Darvay Béla, Kovács Zoltán, Lázár József és Tellmann Jenő: Fizika példatár. Mechanika , Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság , 1997. Díjai Ezüstgyopár díj , 2005 Eötvös József-díj , 2012 Mentor díj kiváló oktatóknak, 2015 Albert (ellenpápa) Albert vagy más néven Adalbert (? – Aversa, 1102) volt a történelem során a huszonegyedik ellenpápa. Albert az invesztitúraharcok idején lépett fel. Eredetileg Silva Candida bíborosa volt, Sabina grófja és Santa Rufina püspöke. Amikor a reformellenzők IV. Henrik, német-római császár támogatásával megválasztották III. Kelemen ellenpápát, még igen jelentős ellenállást tudtak képviselni a pápa hatalmával szemben. Azonban Kelemen 1100-as halála után az egyház reformpártja olyannyira megerősödött, hogy az újonnan megválasztott Theoderich ellenpápát hamarosan elfogták, majd egy bencés kolostorba zárták. Theoderich kudarca után, 1102-ben a császárpártiak ismét Rómában gyűltek össze, hogy titokban megválasszák új vezetőjüket, aki ezúttal Albert lett. A Tizenkét Apostol-bazilikában összegyűltek elítélték II. Paszkált és megfosztották méltóságától. A szertartás híre hamar kiszivárgott a bazilika falain kívülre, és a pápapárti rómaiak azonnal az utcákra vonultak, és a Szent Marcell-bazilikában sikerült elfogniuk Albertet. A tömeg letépte pápai díszruháját, majd egy ló hátára fektetve a törvényes pápa színe elé vitték Albertet. A Laterán egyik tornyában tartották fogva, amíg a zsinat meg nem hozta döntését. Elítélték és ellenpápának kiáltották ki Albertet, és büntetésképpen az Apuliában álló Aversa város Szent Lőrinc-kolostorába küldték bűnbocsánatra. A krónikák szerint itt halt meg pár hónappal később. Koszmosz–371 A Koszmosz–371 (oroszul: Космос 371) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Navigációs műhold, a szolgálati rendszer első kísérleti űreszköze. Küldetés Ciklon (oroszul: Циклон) szovjet műholdas navigációs rendszer. A rendszert az 1950-es években tervezték meg, 1962-ben hagyták jóvá a kivitelezés megkezdését. 1967-től 1978-ig 31 űreszközt állítottak pályára Kapusztyin Jar, illetve Pleszeck űrrepülőtérről. Modernizált típusa 1971-től került alkalmazására. A műhold elsődleges feladata a tengeralattjárók helyzetének pontos meghatározása, az elhelyezett rakéták pályadatainak meghatározásával növelve a találati pontosságot. Összehangolni a felszíni hajók (katonai és polgári), a tengeralattjárók, a hadászati repülőgépek pozícióit, alkalmazásuk hatékonyságát segíteni. Jellemzői Üzemeltetője az MO minisztérium (oroszul: Министерство обороны (МО) СССР). 1970. október 12-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Kosmos-3M (11K65M) segítségével indították magas Föld körüli (HEO = High-Earth Orbit) körpályára. Az orbitális egység alappályája 99,9 perces, 74 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 758 kilométer, az apogeuma 775 kilométer volt. Hasznos 750 kilogramm. Az orbitális egység pályáját 6 alkalommal korrigálták, legutóbb 2011. január 1-jén. Átlagos pályaelemek 99,22 perces, 74 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 719 kilométer, az apogeuma 724 kilométer volt. A Koszmosz–358 programját folytatta. Műszerezettsége: általános fedélzeti egység (földi ellenőrzés-beállítás; adatok fogadása-továbbítása; hűtőrendszer automatikája, kémiai akkumulátorok) doppler navigációs egység; Sirius rádióegység; jeladó-jelfogó antenna; Konus-4 körsugárzó antenna; Kvant-L antenna. Az első kísérletbe 680 hajóegységet vontak be, a mérési eredmények 3 kilométeres pontatlanságot rögzítettek. 1969-től a mérési pontosság 100 méteres tűréshatáron belül volt. 1974-től 2 méteres pontosságot sikerült állandósítani. Az űreszköz hengeres testének átmérője 2 méter, magassága 2,035 méter. Felületére építették a napelemlapokat, hőmérséklet érzékelőket. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). Tájolása háromtengelyes Föld-központú, passzív rendszer. Szolgálati ideje ismeretlen. A fehér gárda A fehér gárda (oroszul: Белая гвардия) Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író regénye, melyet - részben saját élményei alapján – 1923 és 1924 között írt. A mű részletekben és erősen cenzúrázva jelenhetett meg, színpadi változata (Turbinék napjai) ellen pedig a szovjet művészeti élet élénken tiltakozott, de ennek ellenére a közönség körében népszerű volt. Cselekmény A cselekmény az 1918-as esztendő telén játszódik, az író szülővárosában, Kijevben (bár nem nevezi meg nyíltan, a helyszínek és a történet miatt egyértelmű, hogy az ukrán fővárosról van szó). A hátteret a rövid életű független Ukrajna „uralkodója”, a hetman, a „törzsi bitangok” élén a Város ellen vonuló Petljura és a bolsevikok küzdelmei adják. Ezen történelmi események közepette próbálja a Turbin család egyre nehezebbé váló, polgári, értelmiségi és természetesen „fehér” életét fenntartani. A mű főszereplői: Alekszej Turbin, a katonaorvos, az öccse, a „junker” (tiszti iskolás) Nyikolka és Jelena Turbin, akit karrierista férje elhagyott. A Városban mindenki aggódva várja a fejleményeket, és Petljura hadseregétől retteg. Bemutatásra kerülnek a „fehér gárda” tagjai, katonatisztek, fiatal junkerek, Turbinék barátai. Maga Bulgakov rokonszenvezik hőseivel, de nem elsősorban fehér, ellenforradalmi mivoltuk, hanem intellektualizmusuk, becsületességük miatt. Ebből a regényből szinte teljesen hiányzik az író más műveiben karakteres groteszk elem, viszont szatirikus leírásokban, kiszólásokban bővelkedik. Magyar kiadások A fehér gárda / Színházi regény ; ford. Grigássy Éva , Szőllősy Klára , utószó E. Fehér Pál ; Európa, Bp., 1968 Európa Könyvkiadó , Budapest, 1983, 276 oldal, fordította: Grigássy Éva , ISBN 9630732173 Európa Könyvkiadó , Budapest, 2007, 380 oldal, fordította: Grigássy Éva, ISBN 9789630782333 A fehér gárda ; ford. Grigássy Éva, utószó Szász János ; Európa, Bp., 1983 (A világirodalom remekei) A fehér gárda ; ford. Grigássy Éva, jegyz., utószó Szőke Katalin ; Európa, Bp., 2007 9383 Montélimar A 9383 Montelimar (ideiglenes jelöléssel 1993 TP15) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. október 9-én. Hapalopus A Hapalopus, egy nem a pókok (Araneae) rendjében, négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjében és a madárpókfélék (Theraphosidae) családjában. A nem fajai Közép- és Dél-Amerika egyes területein terjedtek el. (Az egyes fajok elterjedési területeihez lásd a Fajok szakaszt.) A Theraphosinae alcsalád többi nemétől elsősorban az ivarhólyag morfológiája alapján lehet elkülöníteni. Jellemző rá az erősen hajlott másodvégíz az első lábon és a kétágú lábszársarkantyú. A fajok elkülönítése a következő tulajdonságok alapján történhet: A H. lesleyae hímje meghosszabbodott hímtaggal és azon feltűnő kinövésekkel rendelkezik, ez alapján megkülönböztethető a többi Hapalopus fajtól, kivéve H. butantan, H. nigriventris és H. triseriatus, akiktől a hátlemezen és az utótesten található mintázatban tér el. Fajok Hapalopus aymara Perdomo, Panzera & Pérez-Miles, 2009 – Bolívia Hapalopus butantan (Pérez-Miles, 1998) – Brazília Hapalopus coloratus (Valerio, 1982) – Panama Hapalopus formosus Ausserer, 1875 – Kolumbia Hapalopus lesleyae Gabriel, 2011 – Guyana Hapalopus nigriventris (Mello-Leitão, 1939) – Venezuela Hapalopus triseriatus Caporiacco, 1955 – Venezuela Hapalopus variegatus (Caporiacco, 1955) - Venezuela Trónok harca (4. évad) A Trónok harca című amerikai fantasy-dráma televíziós sorozat negyedik évadjának premierjére az Egyesült Államokban az HBO csatornán került sor 2014. április 6-án, egészen az év június 15-ig. A sorozat részeinek bemutatása Magyarországon feliratozva egy nappal az eredeti vetítést követően történt. Az előző szériákhoz hasonlóan tíz epizódból álló évad részei egyenként körülbelül 55 percet tesznek ki. Az évad adoptációjának az amerikai regényíró George R. R. Martin A tűz és jég dala című könyvsorozatának harmadik része, a Kardok vihara második fele, valamint az azt követő két rész, a Varjak lakomája és a Sárkányok tánca című könyv részei szolgálnak. Szereplők Főszerepben Peter Dinklage , mint Tyrion Lannister (8 epizód) Nikolaj Coster-Waldau , mint Ser Jaime Lannister (9 epizód) Lena Headey , mint Cersei Lannister (9 epizód) Emilia Clarke , mint Daenerys Targaryen (8 epizód) Kit Harington , mint Havas Jon (8 epizód) Aidan Gillen, mint Petyr Baelish „Kisujj” (5 epizód) Charles Dance , mint Tywin Lannister (7 epizód) Natalie Dormer , mint Margaery Tyrell (6 epizód) Liam Cunningham, mint Tengerjáró Davos (4 epizód) Stephen Dillane , mint Stannis Baratheon (4 epizód) Carice van Houten , mint Melisandre papnő (3 epizód) Jack Gleeson , mint Joffrey Baratheon király (3 epizód) Alfie Allen , mint Theon Greyjoy / „Bűzös” (3 epizód) Isaac Hempstead-Wright , mint Bran Stark (4 epizód) Sophie Turner , mint Sansa Stark (7 epizód) Maisie Williams , mint Arya Stark (6 epizód) John Bradley , mint Samwell Tarly (7 epizód) Rose Leslie , mint Ygritte (5 epizód) Kristofer Hivju, mint Óriásvész Tormund (5 epizód) Hannah Murray , mint Gilly (3 epizód) Rory McCann , mint Sandor Clegane „A véreb” (6 epizód) Gwendoline Christie, mint Tarthi Brienne (7 epizód) Iwan Rheon , mint Havas Ramsay / Ramsay Bolton (3 epizód) Conleth Hill, mint Varys „A pók” (6 epizód) Jerome Flynn, mint Bronn (4 epizód) Sibel Kekilli , mint Shae (4 epizód) Iain Glen , mint Ser Jorah Mormont (7 epizód) Mellékszerepben Diana Rigg , mint Olenna Tyrell „A töviskirálynő” (4 epizód) Pedro Pascal , mint Oberyn Martell (7 epizód) Indira Varma, mint Homok Ellaria (4 epizód) Daniel Portman, mint Podrick Payne (7 epizód) Julian Glover, mint Pycelle nagymester (6 epizód) Roger Ashton-Griffiths, mint Mace Tyrell (4 epizód) Anton Lesser, mint Qyburn (2 epizód) Finn Jones, mint Loras Tyrell „A viráglovag” (3 epizód) Dean-Charles Chapman, mint Tommen Baratheon (5 epizód) Ian Beattie, mint Meryn Trant (4 epizód) Tony Way, mint Dontos Hollard (3 epizód) Paul Bentley, mint Fő Septon (3 epizód) Will Tudor, mint Olyvar (2 epizód) Hafþór Júlíus Björnsson , mint Gregor Clegane „A hegy” (3 epizód) Michiel Huisman, mint Daario Naharis (5 epizód) Ian McElhinney, mint Barristan Selmy (7 epizód) Nathalie Emmanuel, mint Missandei (7 epizód) Jacob Anderson, mint Szürke Féreg (7 epizód) Joel Fry, mint Hizdahr zo Loraq (2 epizód) Ciarán Hinds, mint Mance Rayder (1 epizód) Thomas Sangster , mint Jojen Reed (4 epizód) Ellie Kendrick, mint Meera Reed (4 epizód) Kristian Nairn , mint Hodor (4 epizód) Struan Rodger, mint a Háromszemű holló (2 epizód) Luke Barnes, mint Rast (2 epizód) Burn Gorman, mint Karl Tanner (2 epizód) Octavia Alexandru, mint az Erdő Gyermeke (1 epizód) Michael McElhatton, mint Lord Roose Bolton (2 epizód) Peter Vaughan, mint Aemon mester (4 epizód) Owen Teale, mint Alliser Thorne (5 epizód) Dominic Carter, mint Janos Slynt (6 epizód) Noah Taylor, mint Locke (3 epizód) Mark Stanley, mint Grenn (7 epizód) Ben Crompton, mint Eddison Tollett (7 epizód) Josef Altin, mint Pypar (6 epizód) Brian Fortune, mint Othell Yarwyck (3 epizód) Brenock O'Connor, mint Olly (5 epizód) Yuri Kolokolnikov, mint Styr (4 epizód) Charlotte Hope, mint Myranda (2 epizód) Elizabeth Webster, mint Walda Frey (1 epizód) Gemma Whelan, mint Yara Greyjoy (1 epizód) Kate Dickie, mint Lysa Arryn (2 epizód) Lino Facioli, mint Robin Arryn (3 epizód) Paola Dionisotti, mint Anya Waynwood (1 epizód) Rupert Vansittart, mint Yohn Royce (1 epizód) Tara Fitzgerald, mint Selyse Baratheon (3 epizód) Kerry Ingram, mint Shireen Baratheon (3 epizód) Andy Kellegher, mint Polliver (1 epizód) Andy Beckwith, mint Rorge (1 epizód) Gerard Jordan, mint Biter (1 epizód) Ben Hawkey, mint Meleg pite (1 epizód) Mark Gatiss, mint Tycho Nestoris (1 epizód) Lucian Msamati, mint Salladhor Saan (1 epizód) Via Aurelia A Via Aurelia az a fontos út volt az ókorban, amely a Porta Aureliánál hagyta el Rómát, a mai Palidorótól valamivel délkeletre érte el a tengerpartot és aztán vele párhuzamosan futott északra Vada Volaterrana irányában. Ott a Via Aemilia folytatta az utat Genua felé. Más ókori utak, amelyek Rómából indultak: Via Appia (dél felé), Via Cassia (a mai Toszkána felé), Via Flaminia (Ariminum felé), Via Salaria (a mai Adriai-tenger felé). Szentiványi József (politikus) Szent-Ivány József (álnéven Zerdahelyi József; Zsár, 1884. november 15. – Balatonfüred, 1941. december 1.) földbirtokos, politikus, író, a két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége. Élete Budapesten jogi, Nyugat-Európában mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd bejei birtokán gazdálkodott. Belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába. Már fiatalon a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület elnökévé választották. A csehszlovák államfordulatot követően az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) alapítója és első elnöke lett. A pártelnöki tisztséget 1925-ben átadta Törköly Józsefnek, az 1930-as évek közepéig valójában ő volt a párt tényleges vezetője. Szorgalmazta a magyar politikai erők egyesítését. 1920-1938 között pártja parlamenti képviselője volt. 1926-ban együttműködést kezdeményezett a csehszlovák kormányzattal, de ún. reálpolitikai kísérlete (aktivizmus) kevés eredményt hozott, és hamarosan megbukott. Az 1930-as évek elejétől ismét határozottabb ellenzéki politikát folytatott. Az első bécsi döntést követően a magyar parlament behívott képviselője lett. A szélsőbal felé való fordulása előtt támogatta a Sarló mozgalmat, elnöke volt a Kazinczy Könyvkiadó vállalatnak, és ő kezdeményezte a Szentiváni Kúria létrejöttét. Elbeszéléseket is írt. Fia Szentiványi József neves entomológus lett. Unokája Barsiné Pataky Etelka. Művei 1934 Egy tőnek három fakadása (elb., Zerdahelyi József néven). Felkarcsont Részei A felkarcsont (humerus) hosszú csöves csont, melyen testet (corpus) és két végrészt (proximalis és distalis epiphysist– a váll, illetve a könyök felé eső végrészt) különítünk el. Képletei Váll felé eső része fejben végződik (caput humeri). A fejet sekély barázda ( collum humeri vagy collum anatomicum) választja el a kisebbik és nagyobbik dudortól (tuberculum maius és tuberculum minus). A végrész és a test közti, a test felé keskenyedő rész a felkarcsont törésének gyakori helye, neve sebészeti nyak (collum chirurgicum). A váll felőli vég két dudorától egy-egy taraj (crista) húzódik lefelé, maguk között létrehozva azt az árkot (sulcus intertubercularis), melybe a kétfejű karizom hosszú fejének ina belefekszik. A csont teste henger alakú. Középső harmadában a csont oldalán érdességet tapasztalunk, mely a deltaizom tapadási helyét jelzi. Ugyanebben a magasságban a csonton hátul egy barázdát (sulcus nervi radialis) találunk, mely egy ideg, a [nervus radialis] befekvésére szolgál. A barázda két oldaláról a háromfejű karizom rövid fejei erednek. A test könyök felőli részén a végrész bütyke felett elöl és hátul is bemélyedéseket (fossákat) látunk. Ezek elöl a fossa radialis (singcsont felőli bemélyedés) és a fossa coronoidea, hátul pedig – a fossa coronoideával szemben – a fossa olecrani. A két egymással szembeni bemélyedés miatt itt a csont egy kis részen igen vékony. A csont könyök felőli végrésze kiszélesedik és bütyökben végződik (condylus humeri). A bütyök mediális oldalán a fossa radialis alatt a capitulum humeri (’a felkarcsont fejecskéje’), közepén orsó alakú rész (trochlea humeri) található. A condylust összefüggő ízületi porc fedi. Albert Arnold Gore (1907–1998) Albert Arnold Gore (Granville, 1907. december 26. – Carthage, 1998. december 5.) amerikai politikus volt. Fia Al Gore, unokája Al Gore III. A demokrata Párt tagja volt Tennessee-ből. Két gyermeke született: Nancy LaFon Gore, aki 1938-ban született és 1984-ben halt meg tüdőrákban, és Al Gore, az Egyesült Államok 45. alelnöke. Szülei, Allen Gore és Margie Denny gazdálkodók voltak. Gore Granvilleben született (Tennessee). A jelenleg Middle Tennessee State University egyetemre járt, melynek jogelődje a State Teachers' College (Murfreesboro, Tennessee). 1932-ben járt a Y.M.C.A. Night Law School jogi iskolába. 1937-ben összeházasodott Pauline LaFonnal. 1938-ban megválasztották kongresszusi képviselőnek, és itt szolgált a következő hat ciklusban, egészen 1953. január 3-ig. Az 1952-ben szenátorrá választották, ahol a következő 18 évben, 1953. január 3-ától 1971. január 3-ig volt hivatalban. Gore ellenezte a vietnámi háborút. A kongresszusi munkája után a Vanderbilt Universityn tanított 1970 és 1972 között. Röplabda a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon a röplabda mérkőzéseinek Szingapúrban a Toa Payoh Sports Hall adott otthont augusztus 21. és 26. között. A fiúknál és a lányoknál is 6–6 csapat szerepelt. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Rohonc Rohonc (németül: Rechnitz, horvátul Rohunac, vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban. Fekvése Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. Területének észak részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsának osztrák oldala: az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, melyek összeolvadnak Bozsok ültetvényeivel. Főúton Felsőőr és Szombathely felől a B63-as autóúton, Léka felől a B56 főúton, míg Kőszeg és Bucsu felől alsóbbrendű úton érhető el. Vasútállomása csak teherforgalmat szolgál, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal osztrák oldalon megmaradt szakasza végződik itt. Az Írottkő Natúrpark alapítójaként fontos kerékpáros központ. Története 2014-ben osztrák régészek neolitikus körárok rendszert tártak fel a település déli határában, ami a terület i.e. 6. évezredbeli lakottságát bizonyítja. 2500 évvel ezelőtt kelták lakták a környéket. Majd a rómaiak innen vezették a források vizét Savariába. 1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. Rohonc és tartozékai 1404-ben kerültek át a Németújváriak kezéből Garai Miklós nádor és testvére, János birtokába. III. Frigyes német császár 1445-ben fegyverrel elfoglalt egy sor határ menti megerősített helyet, így Rohonc is Ausztriához került. Hunyadi Mátyás fegyveresen szerezte vissza Rohonc várát, és 1478-ban tartozékaival együtt ágyúöntő mesterének, Prusciai Margenwerder Jakabnak adományozta. A vár az ostrom során annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt. Margenwerder Jakab 1490-ben eladta a birtokot Paumkirchner András fiainak, Vilmosnak és Györgynek. A Paumkirchnerek birtoklásának idején váltak Rohonc és Szalonak társuradalmakká. A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, plébániája 1400-ban már működött. A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. A Batthyány család levéltára szerint a rohonci uradalomhoz tartoztak: Rohonc oppidum (Rechnitz, Perenye, Velem, Cák, Incéd (Dürnbach), Csém (Schandorf), Nagy- és Kisnarda, Csajta (Schachendorf), Hodász, Ó-Hodász (Hodis), Alsócsatár. 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai hadai pusztították el. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét. 1621 májusában a Dunántúlra betörő, Collalto tábornok vezette császári csapatok elfoglalták és lerombolták Rohoncot és több hozzá tartozó falvat is. Miután azonban a császári seregeket átvezényelték az észak-magyarországi főhadszintérre, Batthyány Ferenc még abban az évben visszafoglalta a várat. 1622-ben Batthyány visszaállt a császár pártjára. Rohonc 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg. 30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. 1910-ben 4137 lakosából 3216 német, 807 magyar és 99 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1888. december 12-én nyitották meg a településtől délre haladó Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat, amely építéséhez Rohonc jelentősen hozzájárult, így a nyomvonal a városhoz közelebb került. A határmenet 1953. március 1-jén megszűnt, elveszítve immár a vasút a jelentőségét. Jelenleg csak teherforgalom üzemel. 1945. március 24-én itt zajlott a rohonci mészárlás. A település kastélyában Batthyány Margit grófnő (szül.: Margareta Thyssen Bornemisza) vendéglátó, szervezett nagy estélyt, melyen a helyi náci párt prominensei, meghívott vendégek mulattak. A helyi náci vezető és mások ötlete lehetett, hogy a kastély pincéiben elszállásolt 600 zsidó között féktelen mészárlást vigyenek végbe. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték és az osztrák igazságszolgáltatás is tehetetlennek bizonyult, mert a tanúk visszavonták vallomásaikat, az állítólagos résztvevők pedig eltűntek, elszöktek a háború utáni zavaros időkben. Azonban 2017-ben sikerült kézzelfogható bizonyítékokat találni, amikor Rohonc mellett felfedezték az áldozatok tömegsírját. 2017-ben Sacha Batthyany A Crime in the Family címmel könyvet írt a családjában elkövetett bűntényről. A várkastélyt a visszavonuló németek felgyújtották. A Bozsokkal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, és 6-22 óra között üzemelt. A schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt, a 2009-ben felújított út már alig érinti. 2008-ban elkészült a városhoz közelebbi húzódva a B63-as főút új nyomvonala, javítva a megközelítést. A városból Léka felé induló B56-os főút Kőszegi-hegységen átvezető szakasza kedvelt motoros útvonal, azonban a városon átmenő motoros forgalmat májustól októberig 23-05 óra között korlátozzák, illetve időszakosan a főút városi szakaszáról kitiltják. 2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt. Nevezetességei Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679 -ben az 1644 -ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc. A katolikus templom előtt álló Fájdalmas Szűzanya-oszlop az 1710 . évi pestis emlékére készült a Batthyány család költségén. 1793 -ban, miután egy vihar ledöntötte újra kellett állítani. Evangélikus temploma 1783 -ban épült. 1853 -ban neogótikus stílusban építették át, új tornyot, homlokzatot, ablakokat kapott. Oltárképe, Krisztus az olajfák hegyén 1813 -ban készült. 1972 -ben és 1996 -ban renoválták. A Főtéren álló 1848 -as Szabadságoszlopot egy kőszegi szobrász készítette a jobbágyfelszabadítás emlékére. Először 1898 augusztusában állították fel. Az 1970-es években eltávolították és csak 1997-ben a restaurálás után helyezték vissza a térre. A Bozsok felé menő úton a katolikus temetővel átellenben egy a 18. század első felében épített Pieta-képoszlop áll, melyet 1971-ben renováltak. A város déli kijáratánál a sportpálya mellett 18. századi barokk Mária-oszlop áll, 1996-ban restaurálták. A vasútállomás felé menő út mellett álló régi magtárépület építési ideje nem ismert. A török harcok idején védelmi funkciót látott el, ma a Simon család tulajdona. A Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt temetőkápolnát 1703 és 1710 között építették. 1945 márciusában a harcok során leégett. A háború után újjáépítették, 1972-ben renoválták. A temető keresztje 1700-ban készült. A kolostorkápolnát az irgalmas nővérek kolostorával egy időben 1904 -ben építették. A második világháború idején konyhaként működött, 1949 -ben szentelték fel újra. A szombathelyi út kereszteződésében álló Szent Kereszt kápolnát 1930 -ban építették. Az Alsó- és Felső-Tábor utca kereszteződésében álló Tábor-kápolna 1757-ben már állt. 1960-ban és 1971-ben renoválták. A Léka felé menő erdei úton álló Szent Hubertus-kápolnát 1986 -ban a Batthyány család építtette. A zsidó temetőt a 18. század első felében létesítették. A náci időszakban súlyos károkat szenvedett. 1988 és 1990 között hozták újra rendbe. A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnát gróf Batthyány Ádám építtette 1700-ban. 1960-ban és 1996-ban renoválták. A szőlőhegyen álló Szent Donát kápolna 1700-ban épült. A szombathelyi út mellett álló Szentháromság-kápolna építési ideje nem ismert, 1757 -ben már állt. A nyugati városrészen a városhodászi út mellett álló Fatima-kápolnát 1954 -ben emelték, elődje egy 18. századi képoszlop volt. A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913 -ban a város által épített kilátó áll. Elődje az 1891 -ben még fából épített Árpád-kilátó volt. A Faludi-völgyet 1961 - 1964 között a Rohonci-patak vizével töltötték fel és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak. Kiszolgáló létesítményei 1993 -ban épültek. Rohonc középkori várának csekély maradványai a Faludi-völgy nyugati oldalán emelkedő magaslaton találhatók. A Hirschenstein közelében az erdőben álló keresztet Franz Zingl állította a 19. század második felében. A natúrpark területén az erdőben vadász tanösvény található. Híres emberek Itt született 1689 -ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán. Itt született 1772 -ben gr. Batthyány József bíboros hercegprímás, érsek. Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1779. december 18-án. Tellyesniczky Kálmán Tellyesniczky Kálmán (Élesd, 1868. március 25. – Szentendre, 1932. február 9.) orvosdoktor, anatómus, egyetemi tanár, a budapesti I. bonctani tanszék első segéde. Élete Tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karán végezte, ahol mint hallgató hisztológiai és anatómiai pályadíjakat nyert. Orvosi oklevelét 1892-ben Budapesten nyerte és 1899-ben egyetemi magántanár, majd a bonctani intézetnek adjunktusa és a királyi magyar iparművészeti iskola művészet-boncolástani tanára lett. Később a II. egyetemi bonctani intézetben működött és 1906-tól címzetes rendkívüli tanár volt. 1909-től helyettes, majd 1911 és 1929 között nyilvános rendes tanárként alkalmazták, egyúttal vezette a budapesti II. anatómiai tanszéket. Öngyilkosságot követett el. Elsősorban szövettani vizsgálatokat végzett, kutatásai kiterjedtek a sejthártya kérdésére, illetve a Sertoli-féle sejtek működésének tisztázásán is dolgozott. Egy olyan szövettani fixáló folyadékot állított össze, amelyet napjainkban is használnak. A képzőművészeknek anatómiai előadásokat tartott. Toldt boncolástani atlaszát (I – VI., Bp., 1912) ő rendezte sajtó alá rendezte magyar nyelven. Cikkeket írt a Természettudományi Közlönybe (1889-től) és más hazai és külföldi német szakfolyóiratokba, Munkái Összenövesztett állatok. Bpest, 1898. (Különny. a Természettud. Közlönyből). Az ikrek keletkezéséről. U. ott, 1899. (Különny. a Természettud. Közlönyből). Az emberi test szépségeiről. U. ott, 1900. Fénynyom. szöveg-képekkel. Művészeti bonczolástan az emberi test formáinak ismertetése. Művészek és a művészet iránt érdeklődők számára. Számos eredeti fametszettel és színnyomatú táblával. A vallás- és közoktatási miniszterium segélyével. U. ott. 1900. Die Entstehung der Chromosomen, Evolution oder Epignese? Mit 22 Figuren im Texte. Berlin, Wien, 1907. Az emberboncolás tankönyve. Budapest, 1919. Trónöröklési rend A trónöröklési rend egy olyan formula vagy algoritmus, amelynek alapján meghatározható, hogy egy bizonyos tisztség, leggyakrabban valamely uralkodói cím, kit illet a tisztség jelenlegi betöltőjének halála vagy lemondása esetén. Királyság vagy más örökletes nemesi cím Az örökletes királyságokban a trónöröklési rangsor határozza meg, hogy kit illet a trón az aktuális uralkodó halála, lemondása, lemondatása esetén. A trónöröklési rangsort általában minden ország sajátos szabályok és hagyományok alapján állítja fel, amelyben általában elsőbbséget élveznek az uralkodó közvetlen rokonai. Vitás esetekben a trónöröklési rangsor első helyein álló személyeknek van általában a legnagyobb esélye a trón megszerzésére. A trónöröklési rangsorban általában csak olyan személyeket vesznek figyelembe, akik hivatalos házasság révén az uralkodó leszármazottai (tehát kizárják azokat, akik nem hivatalos vagy házassági kapcsolatból születtek). Helyi szokások alapján egyéb követelményeket is lehet támasztani – pl. Nagy-Britanniában a trónöröklésből kizárták azokat a személyeket, akik katolikus vallásúak. A múltban előfordult, hogy a trónöröklési rangsortól eltérően, az uralkodó kijelölte vagy akár életében társuralkodóvá emelte és megkoronáztatta kijelölt utódát. A magyar történelemben is szokás volt ez, III. Béla magyar király már életében megkoronáztatta fiát, Imre herceget, aki viszont megkoronáztatta kiskorú fiát, László herceget. A választott monarchiákban, mint a Német-római Birodalomban sem volt ritka, hogy az uralkodó kijelölte utódát, ha nem volt megfelelő leszármazottja (ennek ellenére az uralkodót választó fejedelmek mást is megválaszthattak). Az örökletes monarchiákban számos formula vagy szabály létezett az idők során a trónöröklés rendjének meghatározására, a rangsor felállítására. A rangsor egyik célja az volt, hogy a közvetlen örökösök helyzetüknek megfelelő nevelésben, képzésben részesültek és bizonyos esetekben akár részt is vehettek az ország kormányzásában. A rangsor felállítása és az örökös kijelölése időnként politikai stabilitást is jelentett olyan országokban, ahol korábban - a vitatott trónöröklés miatt - polgárháború dúlt. Egyes esetekben a trónöröklés rendjét különleges szabályokkal határozták meg: a Császári Franciaországban csak Napóleon férfiági leszármazottai örökölhették a trónt, de mivel Napóleon fia fiatalon meghalt, a szabályok módosításával maga az uralkodó jelölhette ki, hogy ki kövesse a trónon. Napóleon az Olasz Királyságot második fiának szánták, de végül mostohafiát, Eugène de Beauharnais-t jelölték ki a trón örökösének. A szerb monarchia uralkodója I. Sándor szerb herceg férfiági leszármazottja volt, de ennek hiányában az uralkodó a Karagyorgye-ház más férfi tagját is kijelölhette örökösének. Elsőszülöttség Az elsőszülöttség, vagy pontosabban a férfi elsőszülöttség, más néven primogenitúra azt jelenti, hogy az uralkodó legidősebb fia örökli a trónt, majd utána annak fia, az uralkodó többi gyermeke előtt. Ebben a trónöröklési rendszerben az idősebb fiúk elsőbbséget élveznek a fiatalabbak előtt, és minden fiúgyermek elsőbbséget élvez a lánygyermekek előtt. Jelenleg ezt a rendszer alkalmazza Spanyolország és Monaco. Abszolút elsőszülöttség Az "egyenlő" vagy "abszolút" elsőszülöttségi rendszerben az uralkodó legidősebb gyermeke örökli a trónt, nemére való tekintet nélkül. Ebben a rendszerben a leánygyermekek is ugyanolyan jogokat élveznek a trónöröklési rend felállításakor, mint a fiúgyermekek. Ezt a rendszert használja jelenleg Svédország (1980 óta), Hollandia (1983 óta), Norvégia (1990 óta), Belgium (1991 óta) és Dánia (2009-től). Nagy-Britanniában 2004-ben merült fel, a Successon to the Crown Bill parlamenti vitája során, hogy az öröklődés rendjét abszolút elsőszülöttség alapján kellene meghatározni. Vérrokonsági A vérrokonságon alapuló öröklési rend Európában igen elterjed volt a középkor során. Az rend lényege, hogy az öröklést az uralkodó közvetlen férfiági leszármazottaira korlátozta, a leányági leszármazottak csak akkor jöhettek szóba, ha a férfiág minden képviselője kihalt. Ebben a rendszerben a férfiági leszármazottak közül (az elsőszülöttség figyelembevételével) választották ki az örököst az uralkodó család összes ágából. Amennyiben ezzel a módszerrel sem sikerült megfelelő férfi örököst találni, csak akkor vehették figyelembe az uralkodó ház egyik női tagját. Jelenleg Luxemburg használja ezt az öröklődési rendet, míg a történelem során Ausztria (később az Osztrák–Magyar Monarchia), a Bajor Királyság, Hannoveri Királyság, Württembergi Királyság, Orosz Birodalom, Szász Királyság, a Toszkánai Nagyhercegség és a Két Szicília Királysága alkalmazta. Amennyiben női leszármazottat kellett választani, azt általában az előző uralkodó legközelebbi vérrokonai közül, nem pedig elsőszülöttség alapján választották. Így került a trónra többek között Mária Terézia magyar királynő, Sarolta luxemburgi nagyhercegnő, I. Anna breton hercegnő. A száli törvény alapján A száli törvény (Lex Salica) a száli frankok után kapta nevét és lényegében a vérségi öröklési rend egyik, korlátozottabb formája, amely az öröklődésből egyértelműen kizárja a nőági leszármazottakat. Nevét az ún. „Lex Salica” törvénygyűjteményről kapta, amely 510 körül keletkezett és a száli frankok törvényeit sorolta fel. Annak ellenére, hogy a száli frankok törvényei nem voltak elterjedtek Franciaországban, és korábban sem használták azokat, a Capeting-házból származó V. Fülöp francia király elővetette ezt a törvénygyűjteményt, hogy segítségével kizárja a francia trón örökléséből bátyja lányát, Johannát (akinek leszármazása, anyja házasságtörése miatt, kétséges volt). V. Fülöp jogászai a száli törvény alapján igyekeztek kizárni a királyi trón örökléséből a nőket, amely egyrészt ellentétben volt a francia földön akkorra már elterjedt szokásjoggal (lásd például a fent már említett Anna breton hercegnő esetét), másrészt érdekes módon csak a királyi birtokokra vonatkoztatták, mivel Fülöp feleségének anyja, Matilda, Artois grófnője révén jelentős birtokokat remélt örökölni. A száli törvény alkalmazása mindenesetre visszaütött a Capeting-házra, mivel V. Fülöp rövid uralkodás után fiúörökös nélkül meghalt. Utóda öccse, IV. Károly francia király lett, aki hatévi uralkodás után, három lánygyermekkel, de fiúörökös nélkül elhunyt. A száli törvény alapján sem Fülöp, sem Károly lányai nem örökölhették a trónt, viszont III. Eduárd angol király, IV. Fülöp francia király leányági leszármazottja trónkövetelőként lépett fel, kirobbantva ezzel a százéves háború néven ismert európai konfliktust. A száli törvény alapján határozták meg az öröklés rendjét régen Albániában, Franciaországban (V. Fülöp idejétől), az Olasz Királyságban, Romániában, a Jugoszláv Királyságban, Poroszországban és a Német Birodalomban. Jelenleg csak Liechtenstein területén érvényes. 1830-ban Spanyolországban is felmerült, hogy vajon a száli törvényt kell alkalmazni az öröklés meghatározására, vagyis hogy VII. Ferdinánd spanyol király után lánya, II. Izabella vagy öccse, Károly herceg örökli-e a trónt. Ferdinánd még Izabella születése előtt kihirdette a Pragmatica sanctiót, amely lehetővé tette a leánygyermekek öröklését, de halála után öccse V. Károly néven királlyá kiáltotta ki magát és ezzel kezdetét vette a karlista polgárháború. A rotációs rendszer A rotációs rendszert a Kijevi Rusz uralkodója, I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem vezette be (a szó a szláv "lépcső" vagy "létra" szóból ered). Jaroszláv két házasságából 7 fia született, akik közül hármat megtett a nagyfejedelemség részeinek uralkodójává. Rendelete szerint a trónt utána legidősebb életben maradt fia örökölte, akinek fejedelemségét öccse kapta és így tovább. A legidősebb fiú halála után öccse követte a trónon és így sorban, majd pedig Jaroszláv legidősebb unokája következett volna. Ezt a rendszert, bár nem mindig ennyire következetesen, alkalmazták a Kijevi Ruszban és később a Moszkvai Nagyfejedelemségben is. Kinevezés és választás A trónöröklés sorrendjét meghatározhatja maga az uralkodó is, aki családja, vagy rokonai, ritkábban nem vér szerinti rokonai, közül kijelölheti örökösét. Az örökös kiválasztásának másik módja, amikor egy testület választja meg az örököst. A Német-római Birodalomban a birodalmi választófejedelmek kiváltsága volt a következő császár megválasztása, bár leggyakrabban az előző uralkodó dinasztikus rokonait, gyakran fiát választották (de nem mindig). A választást lehet az uralkodó életében, vagy pedig halála után megtartani. Választás útján öröklődik ma a pápaság, illetve ezt a rendszert használják Malajziában, Kambodzsában, Kuvaitban, Egyesült Arab Emírségekben, Andorrában, Szváziföldön . Osztozkodás az örökösök között Egyes esetekben a királyságot vagy a birtokot az összes férfiörökös között kellett megosztani, többek között ezért került sor a Frank Birodalom többszöri felosztására a császár fiai között, a Meroving és a Karoling-ház uralkodása során. Vérrokonsági fok A vérrokonsági fok alapján történő öröklődés során az elhunyt uralkodó legközelebbi rokonai kaphatják meg a trón, általában a férfiakat preferálják a nők felett és az idősebbeket a fiatalabbak felett. A vérrokonsági fokon való öröklődést a keresztes lovagok által elfoglalt szentföldi királyságban és feudális államokban használták, ahol az uralkodó igen gyakran gyermek nélkül esett el a muzulmánokkal vívott harcokban. Ultimogeniture Az öröklődés sajátos fajtája az utolsó, vagyis legfiatalabb leszármazott öröklése. E szerint a hagyomány szerint az idősebb gyermekek elhagyják a családi házat és szerencsét próbálnak a világban, míg a legfiatalabb testvér otthon marad, gondját viseli szüleinek és haláluk után örökli a birtokot. Anyai ági leszármazás Az anyai ági leszármazás alapján történő öröklés (matrilinear succession) során a címet és a vagyont az uralkodó nővérének fia örökli, míg az uralkodó fiai anyai nagynénjeik címeit és vagyonát öröklik, apjuktól nem kapnak semmit. Ezt a rendszert alkalmazták az indiai Kerala államban az 1956-os Hindu Succession Act elfogadásáig, azóta nem törvényes. Nem monarchikus öröklés Bizonyos esetekben a köztársaságok is megállapítanak öröklési szabályokat, amikor szükség van a politikai vezetés folytonosságának biztosítására. A meghatározott időnként megválasztott elnöki köztársaságokban (mint pl. az Egyesült Államok) szabályozzák az elnöki hivatal öröklésének rendjét. Eszerint az elnök halála (pl. Kennedy elnök) vagy lemondása (Nixon elnök) után az alelnök örökli a tisztséget. Amennyiben az alelnök nem tudja átvenni a tisztséget, akkor az alsóház elnöke következik, utána a szenátus alelnöke, majd pedig a külügyminiszter. A legtöbb országban azonban az elnök halála után azonnal választásokat írnak ki. Mullsjö község Mullsjö község (svédül: Mullsjö kommun) Svédország 290 községének egyike. Jönköping megyében található, székhelye Mullsjö. Települések A község települései: Gedeon Alajos Dr. Gedeon Alajos (Alsó-Mecenzéf, 1875. augusztus 6. – Makó, 1926. március 2.) író, tanár. Az Abaúj-Torna vármegyei Alsó-Mecenzéfen született; középiskoláit Rozsnyó, Eperjes és nagyvárad főgimnáziumaiban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten, az Eötvös Kollégium tagjaként végezte, magyar-német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevéllel végzett. Miniszteri megbízásból tanulmányútra indult, járt Franciaországban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban is; Párizsban franci nyelvi diplomát szerzett. 1909-ben Nagyváradon telepedett le, reáliskolai igazgató és tankerületi főigazgató-helyettes lett. A megszálló román csapatok érkezésekor megtagadta az együttműködést és a hűségesküt, ezért folyamatosan atrocitásoknak volt kitéve, fizetést sem kapott. Nincstelenül érkezett meg Makóra, ahol 1920 augusztusában kinevezték a Csanád Vezér Reálgimnázium igazgatójának. Vezetése alatt szilárdult meg a tanulmányi és a fegyelmi helyzet; az intézmény élén halálig állt. 1926-ban, hosszú betegség után hunyt el. Művei Csíky Gergely mint drámaíró ( 1899 ) Német hősmondák ( 1904 ) Az alsó-mecenzéfi német nyelvjárás hangtana ( 1905 ) Német stílusgyakorlatok ( 1906 ) Sárospataki járás A Sárospataki járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sárospatak. Területe 477,67 km², népessége 24 246 fő, népsűrűsége 51 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Egy város (Sárospatak) és 15 község tartozik hozzá. A Sárospataki járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. 1905-ben hozták létre, akkor még Zemplén vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéstől Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, és 1956-ban szűnt meg. Székhelye mindvégig Sárospatak volt. Vrbovec Samoborski Vrbovec Samoborski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 17 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re északkeletre az A3-as autópálya és a Száva folyó között fekszik. Története A falunak 1857-ben 158, 1910-ben 205 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A falunak 2011-ben 271 lakosa volt. Szatina-Kishajmás megállóhely Szatina-Kishajmás megállóhely egy Baranya megyei vasútállomás, Kishajmás településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Godisa vasútállomás Abaliget vasútállomás Dósa Mátyás Dósa Mátyás (Kolozsvár, 1987. május 20.) magyar színész, énekes. Pályája Tanulmányait egy református iskolában kezdte, aktívan részt vett az énekkarban. Néptáncos ismereteinek köszönhetően egy válogatáson bekerült az Operettszínház gyermekszereplői közé. Első szerepét a Hello Dollyban kapta, Hernádi Judit kisinasaként. Ezt követően két évig a Muzsika hangja című musicalben Kurt szerepét alakította. Tízéves korában megkapta Nyilas Misi szerepét, bekerült egy csodálatos, családias csapatba. Imádta a József Attila Színházat, az ottani légkört, a felnőttekre példaképként tekintett. Életében nagy fordulatot jelent, hogy beválasztották a Barátok közt című tv-sorozatba. Így a tanulmányai háttérbe szorultak, és később magántanár segítségével végezte el a középiskolát. Tóni szerepét 4 és fél évig alakította, szerette, amit csinált. Nagyon kevés ideje maradt a színjátszásra. Közben a Veszprémi DAL-VIA-DAL nemzetközi énekversenyen első díjat nyert. Egyre jobban hiányzott neki a színpad, az „élesben” való játék, ezért kilépett a sorozatból. Tudta, hogy nehéz döntés, de vállalta érte a felelősséget. Szerepei TV-s/Mozis szereplései Családi Album – Duna TV (2000) Tök jó óra – ATV (2001) Vademberek – film (2001) R: Szurdi Miklós Barátok közt (2004-2007) RTL Klub Miazma – játékfilm (2015) R: Pierrot Tömény Történelem - Tv sorozat (2016/2017) R: Spáh Dávid Színházi szerepei 1998–2000 Budapesti Operettszínház Hello, Dolly – Gyermekszereplő R: Horváth Péter Muzsika Hangja – Kurt R: Vámos László 1999–2000 Vígszínház Karamazov testvérek – gyermekszereplő R: Szikora János 2000–2002 József Attila Színház Légy jó mindhalálig – Nyilas Mihály R: Radó Denise 2002–2004 Madách Színház Isten Pénze – gyermekszereplő R: Nagy Viktor Nyomorultak – gyermekszereplő R: Szirtes Tamás 2007– Szolnoki Szigligeti Színház Az angyalok nem sírnak – Kócos (2007) Rendező: Kiss József Oliver – Dörzsölt ,Charley (2007) R: Radó Denise Két úr szolgája – Silvio (2007) R: Bodrogi Gyula Színház – Roger Gosselyn (2008) R: Verebes István A vörös Pimpernel – Armand (2008) R: Molnár László Romeó és Júlia – Romeó (2008) R: Kiss József Kakukkfészek – Billy Bibbit (2009) R: Radó Denise Országúton – Bohóc (2009) R: Kiss József Liliomfi – Gyuri (2009) R: Molnár László Bánk bán – Ottó (2009) R: Kerényi Imre A félőlény – Félőlény (2009) R: Karczag Ferenc Vízkereszt vagy amit akartok – Sebastiano (2009) R: Iglódi István Leányvásár – Fritz (2010) R: Balázs Péter La Mancha lovagja – Padre (2010) R: Radó Denise A tanítónő – Tanító (2010) R: Kerényi Imre Ármány és szerelem – Ferdinánd (2011) R: Csiszár Imre Jézus Krisztus Szupersztár – Péter (2011) R: Radó Denise Adáshiba – Imrus (2011) R: Málnay Levente Légy jó mindhalálig – Török János (2011) R: Radó Denise Hol a pénz? – Vencel és Endre (2012) R: Molnár László Cirkuszhercegnő – Fiú (2012) R: Radó Denise A három sárkány – Ifj. Csaholyi Balázs (2012) R: Csiszár Imre Bál a Savoyban – Celestin (2012) R: Radó Denise Egy bolond százat csinál – Rudi (2012) R: Balázs Péter Stuart Mária – Mortimer (2013) R: Csiszár Imre Sárga liliom – Nagyherceg (2013) R: Balázs Péter Made in Hungária – Ricky (2013) R: Radó Denise Hosszú út az éjszakába – Edmund (2013) R: Málnay Levente Cabaret – Cliff (2013) R: Radó Denise Chioggiai csetepaté – Toffolo (2013) R: Kiss József Patika – Balogh Kálmán (2014) R: Csiszár Imre Csongor és Tünde – Csongor (2014) R: Kiss József Cseresznyéskert – Petya Trofimov R: Szinetár Miklós Irma, te édes – Jojo R: Balázs Péter Sztárcsinálók – Juvenalis R: Nagy Viktor A nagymama – Szerémi Ernő R: Málnay Levente A denevér – Blind R: Szinetár Miklós Hello, Dolly – Ambrose R: Szente Vajk A padlás – Rádiós R: Radó Denise Szent Johanna - A DAUPHIN, később VII.Károly R: Babarczy László My Fair Lady - Freddy R: Radó Denise A Kőszívű ember fiai - Baradlay Jenő R: Csiszár Imre Naftalin - Laboda Péter R: Balázs Péter Jelenlegi szerepei Szolnoki Szigligeti Színház Marsall - Litvay, színész R: Málnay Levente Csoportterápia - R: Szente Vajk Veres 1 Színház Egérfogó – Christopher Wren R: Schlanger András Semmi pánik – Axel Magee R: Megyeri Zoltán Anconai szerelmesek - Luigi R: Szilágyi Annamária Játék a Kastélyban - Ádám R: Schlanger András Veszprémi Petőfi Színház Bob Herceg - Bob R: Bozsó József Rigócsőr királyfi - R: Bozsó József Dáma – Díva produkció Lili Bárónő – Frédi R: Gergely Róbert (Karinthy Színház, Veres 1 Színház) Magyar Zenés Színház Tanulmány a nőkről - Péter R: Bozsó József Díjai és Jelölései 2012: Vándorfesztivál,Kecskemét - A legígéretesebb fiatal színész 2014: Jász-Nagykun Szolnok Megyei Príma díj (közönségdíj) 2015: VeresMedve díj,Veres 1 Színház – Legjobb férfi mellékszereplő (Egérfogó) 2015: Jelölés: Junior Príma Primissima 2016: VeresMedve díj,Veres 1 Színház - Legjobb férfi főszereplő (Semmi pánik) 2016: Jelölés: Junior Príma Primissima Albumai 2008: Első önálló lemez: Búcsúzz szépen el ( EMI ) 2009: High School Musical 4 : Főcímdal (EMI) Brenden Morrow Brenden Morrow (Carlyle, Saskatchewan, 1979. január 16.) olimpiai és világbajnok, világkupa-győztes kanadai jégkorongozó. Karrierje Komolyabb junior karrierjét a Western Hockey League-es Portland Winter Hawks csapatában kezdte 1995–1996-ban. Ebben a csapatban 1999-ig játszott. A Dallas Stars a 25. helyen választotta ki az 1997-es NHL-drafton. Még az NHL-ben nem kapott játék lehetőséget és így marad az a WHL-ben ahol viszont a csapatát hozzásegítette a Memorial-kupához. 1999–2000-ben kezdte meg felnőtt pályafutását az IHL-es Michigan K-Wingsben ahol kilenc mérkőzést játszott és két gólt ütött. A Dallasban kezdetben nem ért el komoly eredményeket. A szezonjai 33 és 49 pont között mozogtak míg a 2005–2006-os szezonban 65 pontot szerzett. Az új NHL szabályoknak köszönhetően az olyan felépítésű csatárok, mint ő néhány téren előnyt élveztek az ellenfél védőivel szemben. 2006-ban a büntetés ideje is új rekordot jelentett számára ami 183 perc volt. A +/- tekintetben pedig sosem volt mínuszban a profi pályafutása alatt. A lockout ideje alatt a CHL-es Oklahoma City Blazersben játszott 19 mérkőzést. 2006. szeptember 29-én ő lett az új csapatkapitány és hatéves szerződést írt alá. Ő lett az ötödik játékos aki 1993 óta a C betűt viselheti a Starsban. 2006. november 10-én Brendent karrierje során először jelölték az NHL All-Star Gálára. 2006. december 26-án a Chicago Blackhawks elleni meccsen a jobb csuklójában két szalag elszakadt. A műtét jól sikerült és másnap reggel el is hagyhatta a kórházat. Március 18-án tért vissza a Phoenix Coyotes ellen. A sérülések miatt csak 40 mérkőzést játszott az idény során. 2007–2008-ban élete szezonját játszotta: 32 gól és 74 pont. A csapattal pedig a rájátszásban a főcsoport döntőig meneteltek. A következő idényben mindösszesen 18 mérkőzésen tudott jégre lépni egy térdsérülés miatt. A 2009–2010-es szezont szinte végig játszott és jól sikerült neki: 20 gólt ütött de ez sem segített a Starsnak, hogy bejussanak a rájátszásban. 2010–2011-ben legjobb szezonját játszotta: 33 gólt ütött. Viszont a Stars megint nem jutott a playoffsba. A 2011–2012-es szezonban sokat volt sérült és csak 57 mérkőzésen lépett jégre. Mindösszesen 26 pontot szerzett. A csapat sokáig a rájátszást érő helyeken volt de a szezon végén nem jutottak be oda. Több mérföldkövet is elért a szezon közben. 2011. november 21-én megszerezte az 500. pontját. 2012. március 26-án a 800 mérkőzését játszotta. Nemzetközi szereplés Első válogatottbeli szereplése az 1999-es U20-as jégkorong-világbajnokság volt és ezüstérmes lett. Két évvel később már felnőtt jégkorong-világbajnokságra hívták, de ekkor csak a negyeddöntőig jutottak a kanadaiak. A következő évi világbajnokságra is megkapta a behívót és a kanadai válogatott ismét csak a negyeddöntőig jutott. Legközelebb a 2004-es világbajnokságon szerepelt és ebben az évben a válogatott világbajnok lett. Még ebben az évben játszhatott a 2004-es jégkorong-világkupán, ahol szintén aranyérmes lett. A 2005-ös világbajnokságon ezüstérmes lett. Játszhatott a 2010-es téli olimpián, ahol aranyérmet nyert. Sikerei, díjai Ed Chynoweth-kupa: 1998 Memorial-kupa : 1998 WHL Nyugat Első All-Star Csapat: 1999 U20-as világbajnoksági ezüstérem: 1999 Jégkorong-világkupa aranyérem: 2004 Világbajnoki aranyérem: 2004 Világbajnoki ezüstérem: 2005 Olimpiai aranyérem: 2010 Kharisz Kharisz az egyik grácia neve a kibővített értelmezésben, amikor nem a három gráciáról beszélünk, hanem minden olyan mitológiai alakról, akit a kharitészek közé sorolnak. Homérosznál Héphaisztosz felesége. Lásd még: Khariszok Női kosárlabdatorna az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a női kosárlabdatornát július 19. és 26. között rendezték. A tornán 6 nemzet csapata vett részt. Ez volt az első női kosárlabdatorna az olimpiák történetében. Lebonyolítás A 6 résztvevő egy hatos csoportot alkotott, ahol körmérkőzések döntötték el a csoport végeredményét, amely egyben a torna végeredményét is jelentette. A Flintstone család új szomszédai A Flintstone család új szomszédai vagy Flintstonék új szomszédai (eredeti cím: The Flintstones' New Neighbors) 1980-ban bemutatott amerikai televíziós rajzfilm. A forgatókönyvet Willie Gilbert írta, Carl Urbano rendezte, a zenéjét Hoyt Curtin szerezte, a producere Alex Lovy volt. Amerikában 1980. szeptember 26-án az NBC-n vetítették le a televízióban. Magyarországon tévében a TV2 vetítette 2017. december 9-én. Magyar megjelenés Magyarországon a VHS-kiadványban a 25 perces amerikai rajzfilm a Flintstone család: Kőkorszaki horrordili után, a ZOOM Kft. forgalmazásával készült szinkron. Marchastel (Lozère) Marchastel (okcitán nyelven Marchastèl) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 76 lakosa volt. Fekvése Marchastel az Aubrac-hegységben fekszik, Nasbinalstól 6 km-re keletre, 1265 méteres (a községterület 1139-1304 méteres) tengerszint feletti magasságban. A községen áthalad a Bès-folyó, mely a község délkeleti és északnyugati határát is alkotja. A falutól keletre magasodik a Mont Redorte 1291 m magas csúcsa (kilátóhely), délre pedig a Saint-Andéol és a Born-tavak között a községterület legmagasabb pontja, a Le Peyrou (1304 m). Északról Malbouzon, keletről Prinsuéjols és Saint-Laurent-de-Muret, nyugatról Nasbinals, délről pedig Les Salces községekkel határos. A falun áthalad a Nasbinals-t Marvejols-lal (23 km) összekötő D900-as megyei út. A községhez tartozik Rieutort d´Aubrac és Cap Combattut. Története Az ókorban a Saint-Andéol-tó kelta vallási szertartások helyszíne volt. A falu a történelmi Gévaudan tartomány Peyre-i báróságához tartozott. Puech-Crémat-nál gall-római település nyomait tárták fel. A középkorban vára is volt, és erre vezetett a Via Podiensis zarándokút Aumont-Aubrac és Nasbinals közötti szakasza. Ekkoriban Martis Castellum néven említik. Az elvándorlás következtében lakossága az utóbbi két évszázadban kevesebb mint 1/4-ére csökkent. Nevezetességei A Saint-Andéol-templom a 13. században épült román stílusban. 1901 -ben átépítették, de belső tere őrzi a középkori formáját. A Bès patak háromívű kőhídja a 13. században épült, a római Via Agrippa vonalán. Pont des Nègres - régi, bazaltkövekből épült híd a Plèches-patak felett Rieutort - a Via Podiensis zarándokút állomása, nevezetességei a régi kutak és a Bounquincan-malom , mely Buckingham angol kapitányról kapta a nevét. Lac de Saint-Andéol - 11 hektár területű, 1225 m magasságban fekvő, glaciális eredetű tó. Lac de Born - 5 hektár területű, 1260 m magasságban fekvő, glaciális eredetű tó. Pic de la Tour - a középkori várnak csak az alapjai és néhány falmaradványa maradt fenn. Siegfried Buback meggyilkolása Siegfried Buback nyugatnémet szövetségi államügyészt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet gyilkolta meg Karlsruhéban 1977. április 7-én. A gyilkost és kísérőjét nem találták meg. A merénylet 1977. április 7-én reggel Siegfried Buback a munkahelyére tartott Mercedes típusú szolgálati autójával. Kevéssel kilenc óra után, Karlsruhe külvárosában, egy piros lámpánál egy motorkerékpár állt meg az autó mellett, amelynek utasa egy félautomata fegyverrel legkevesebb 15 lövést adott le a személyautóra. Buback és a 30 éves sofőr, Wolfgang Göbel azonnal meghalt, míg Georg Wurster, a sofőrszolgálat 33 éves irányítója hat nappal később hunyt el. Buback meggyilkolása a német ősz elnevezésű időszak nyitánya volt, amelynek során a terroristák számos politikai gyilkosságot követtek el. A rendőrség nem tudta megállapítani, ki húzta meg a ravaszt, de bíróság így is elítélt négy RAF-tagot (Christian Klar, Knut Folkerts, Günter Sonnenberg, Brigitte Mohnhaupt) a merénylet miatt. A merénylet utóélete 2007-ben a Spiegel hetilap nyomozása arra jutott, hogy a motor vezetője Günter Sonnenberg, a gyilkos pedig Stefan Wisniewski volt. Wisniewskit 1981-ben elítélték Hanns-Martin Schleyernek, a német gyáriparosok szövetsége elnökének elrablásában és meggyilkolásában vállalt szerepe miatt, de a Buback-gyilkossággal nem vádolták meg. Az újság olyan információk birtokába is jutott, hogy a tárgyalás idején a német hatóságok visszatartottak információkat egy RAF-forrás védelme érdekében. Férfi 5 kilométeres hosszútávúszás a 2013-as úszó-világbajnokságon A férfi 10 kilométeres hosszútávúszás versenyt a 2013-as úszó-világbajnokságon július 20-án rendezték meg. 1951-es magyar tekebajnokság Az 1951-es magyar tekebajnokság a tizenharmadik magyar bajnokság volt. A férfiak bajnokságát március 17. és 18. között, a nőkét március 18-án rendezték meg Kecskeméten, az Első Kecskeméti Konzervgyár, a Dózsa és az Építők pályáján. Forrás Boros Ferenc (Vas megye) nyerte a férfi, Ballagó Gézáné (Budapest) a női egyéni teke-bajnokságot. Népsport, VII. évf. 56. sz. (1951. márc. 20.) 2. o. Világkormány A világkormány egy olyan politikai testületre vonatkozó elképzelés, ami meghozná, értelmezné és betartatná a nemzetközi jogot. Az elképzelés elkerülhetetlen velejárója, hogy a nemzetek kénytelenek lennének megosztani vagy (nézőponttól függően) fel is adni a szuverenitásuk egy részét. Gyakorlatban a világkormány egy új adminisztrációs szint lenne a jelenleg létező nemzeti kormányzatok fölött és koordinációra lenne képes olyan területeken is, ahol a nemzeti kormányzatok egymástól függetlenül erre hatékonyan nem képesek. Egyesek a mai nemzetközi szervezetekben (Nemzetközi Büntetőbíróság, Egyesült Nemzetek Szervezete és a Világbank) illetve különböző nemzetek feletti és kontinentális uniókban (Európai Unió, Mediterrán Unió, Dél-Afrikai Unió és Ázsiai Unió) egy új világkormányzati rendszer kezdeti lépéseit látják. A világkormány eszméjétől függetlenül is léteztek elképzelések, miszerint az emberiségnek azonos ideológia jegyében, egyetlen gazdasági és társadalmi rendszer mentén kell egyesülnie. A marxista–leninista és trockista tanok szerint a történelem egy világméretű kommunista társadalomhoz vezet (melyben a központi kormányzat szerepe ugyan kérdéses marad, de a nemzetállamok eltűnnek), mások ezzel szemben elkerülhetetlennek tartják a nyugati típusú demokráciák diadalát (mely ugyancsak a Föld valamifajta egységét valósítja meg). A világkormány koncepció története Korai elképzelések Egy, a világbéke megőrzésére képes kormányzat iránti igény már a régi görög és római időkben megjelent. Publius Vergilius Maro (a principatus rendszere és Augustus személye mellett kiállva) Aeneis című eposzában a rómaiak küldetéseként jelölte meg, hogy népeken és országon átnyúlva hozzanak létre igazságos kormányzatot: Mind a császárkori Rómában, mind az örökösének tekintett Bizánci Birodalomban elterjedt nézetnek számított, hogy az adott biodalom azonos a civilizált világgal, sőt a világmindenséggel. Később a korai 14. században Dante Alighieri is foglalkozott a világállam gondolatával 1329-ben írott Monarchia című könyvében. Az ismert holland író és jogtudós, Hugo Grotius 1625-ben írta meg Háború és béke joga című művét, amit a modern nemzetközi jog kiindulópontjának tartanak. Az 1648-ban több részletben megkötött vesztfáliai béke máig politikai és jogi mérföldkőnek számít, hisz ekkortájt fogalmazódott meg az európai egyensúly-politika évszázadokig érvényes elve. Filozófiai és irodalmi vonatkozások A világkormány első modern koncepciója – mely már nem a keresztény univerzalizmuson alapult – Immanuel Kant német filozófushoz kötődik. 1795-ben megjelent, Az örök béke címet viselő esszéjében úgy vélekedett, a hadseregek feloszlatása és a szuverén államok közös megegyezése szolgálja a tartós békét, műve továbbá felveti a világpolgári jog (ius cosmopoliticum) szerepét is. Kant elképzeléseit Jókai Mór öntötte irodalmi formába 1872–1874 között A jövő század regénye című alkotásában: Jókai 1895-ben a sovinizmus és a háborús uszítás ellen mondott beszédet az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán; érdekesség viszont, hogy regényében egy kommunistának tűnő disztópiát is felvázol. Ugyanakkor utópiájára árnyékot vet, hogy a örök békét nem az emberiség pozitív változása, hanem az Otthon nevű állam műszaki-katonai fölényének további konfliktusokat ellehetetlenítő hatása hozza el. H. G. Wells brit író és szocialista gondolkodó első sikeres könyvében, az Anticipations (1901) c. műben már egy egységes európai államalakulat létrejöttével számolt. 1940-ben megjelentette The New World Order („Az új világrend”) című könyvét, melyben egy világkormány felállításának módjáról értekezik. Szerinte ennek kialakulása hosszabb folyamat során lehetséges. A világállama tervezésre épül, megszünteti a nacionalizmust, elősegíti a tudomány fejlődését és az egyén előremenetelét kizárólag érdemei és nem születési körülményei alapján biztosítaná. Elképzelései szerint a világállam nem a parlamentáris demokrácia elveire épül majd és az érdemi kérdésekben való döntést fenntartotta volna a megfelelő tájékozottsággal rendelkező tudósoknak, mérnököknek stb. Viszont az egyén szabadságát végig nagyon fontos értéknek tartotta. Aldous Huxley 1932-ben megjelent, Szép új világ c. regénye egy egységesen irányított világállamban játszódik, melyet tíz világellenőr (World Controller) felügyel. Huxley utópiájában nincs háború, járvány vagy éhezés, de az embereket megfosztották szabadságjogaiktól és kultúrájuktól. A világforradalom koncepciója Az államok és népek fölötti forradalom gondolata mind az 1789-es francia forradalom során, mind az 1848-as európai forradalmi hullámmal összefüggésben felvetődött. 1792-ben a Gironde a háborútól a forradalom exportját remélte. 1847 tavaszán Marx és Engels egy titkos szervezet, a Kommunisták Szövetsége tagjai lettek, ők szerkesztették 1848 februárjában a szövetség manifesztumát, ami később Kommunista kiáltvány címen futott be világkarriert. Itt fogalmazódott meg először az, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”; hogy az osztályharc végül majd a nincstelenek osztálya, a proletariátus hatalmához, majd az osztály nélküli, hatalom nélküli társadalomhoz vezet. Miután a Lenin vezette bolsevikok megszerezték a hatalmat Oroszországban, 1919. március 6-án létrehozták az 1916-ban feloszlatott Második Internacionálé utódjaként a III. Internacionálét, ismertebb nevén a Kommunista Internacionálét vagy Kominternt. A Komintern dokumentumaiban egyértelműen a világforradalom megvalósítását tűzte ki céljául, és ezt 1919 és 1943 között több nyelven kiadott Communist International című elméleti folyóiratában igyekezett terjeszteni. Szovjet-Oroszország a forradalom exportját összekötötte az Orosz Birodalomból kivált és német segítséggel létrehozott, ám 1918-ra magukra maradt kelet-európai helyi kormányzatok felszámolásával is. Tuhacsevszkij szerint „Az egyetemes forradalom sorsa nyugaton dől el, a fehér Lengyelország holttestén át vezet az út a világégéshez. A mi bajonettjeink hoznak majd boldogságot és békét az emberiségnek.” Az európai forradalmi mozgalmak kudarca, a Spartacus-felkelés, a Bajor Tanácsköztársaság és a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919-es veresége, majd a lengyel–szovjet háború végeredménye a világkommunizmus megvalósítását a Szovjetunió vezetői számára távlati céllá tette, előtérbe került a „szocializmus egy országban” ideológiája. Ugyan a második világháború szovjet területszerzései nyomán létrejött keleti blokk, illetve a harmadik világ több forrongó országában is szovjet-szimpatizáns rendszer jutott hatalomra, az 1989-et követő években a legtöbbjük szakított a szocializmussal. A liberális demokrácia világméretű győzelmének víziója 1989-ben nagy sajtónyilvánosságot kapott Francis Fukuyama A történelem vége? című esszéje, majd könyve, amelyben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével. Erre érkezett, mintegy válaszként Samuel P. Huntington nagy vihart kavart 1993-as cikke a Foreign Affairs c. szaklapban a civilizációk összecsapásáról, melyet később könyv formájában is megjelentetett. Huntington szerint a hidegháború végeztével az államok immár nem (politikai) ideológiák alapján fognak szemben állni egymással, hanem kulturális, civilizációs alapon, melyben a liberális demokrácia (a „nyugati civilizáció”) csak egy lesz a sok közül és nem is a legerősebb. Fukuyama nézetrendszere a marxizmushoz, kommunizmushoz hasonlóan eszkatológikus: a történelem egyedüli végpontjaként, az emberiség elérendő céljaként határozza meg a liberális demokráciát. Fukuyama ugyan nem érvel a „világállam” mellett, de az egypólusú világrend és az emberiség egy ideológia jegyében való egyesülése előnyeit hangsúlyozza. A globális szervezetek szerepe A 20. század során számos államférfi, mint Thomas Woodrow Wilson és Winston Churchill is használták az „új világrend” kifejezést, amellyel utalni kívántak arra, hogy drámai változások fognak bekövetkezni a politikai gondolkodásban és a hatalmi egyensúlyban az első világháborút követően. Wilson egyenesen úgy fogalmazott, hogy „biztonságossá kell tenni a világot a demokrácia számára.” Úgy látták, hogy koruk lehetőséget teremt a globális kormányzás idealisztikus világának létrehozásához, új kollektív kihívások érzetének kialakításához, hogy megcélozzák a világméretű problémák megoldását, melyek mögött az önálló nemzetállamok állnak, miközben végig szem előtt tartanák a nemzetek önmeghatározáshoz való jogát. Ezen indítványok vezettek a nemzetközi intézményrendszerek felállításához, a Nemzetek Szövetsége, az ENSZ, a Bretton Woods-i rendszer és a GATT, azaz az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény létrejöttéhez. Ezen szervezetek liberálisan internacionalisták voltak, ennek ellenére már az 1930-as évektől kivívták az amerikai ultrakonzervatív üzleti nacionalisták ellenkezését. A haladó szellemiségűek üdvözölték a két világháború utóhatásaként létrejött intézményeket, de úgy érveltek, hogy ezek kétséges legitimációjuknál, felhatalmazásuknál fogva alkalmatlanok nem csupán arra, hogy megakadályozzanak egy újabb globális háborút, hanem maguk is globális faktorrá válnak. Az Európai Unió intézményeivel és központosító törekvéseivel szemben is megjelentek kritikák. Az euroszkeptikusak arra figyelmeztetnek, hogy az EU döntéshozó testületeinek legitimációja alacsony, az EU nem közvetlenül választott vezetői nem viselnek felelősséget a rossz döntéseikért, továbbá a nem választott Európai Bizottság az EU döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve lehet. David Mallet David Mallet angol rendező. Legfőképpen a videoklipjeiről ismert. Ő rendezte többek között David Bowie innovatív „Ashes to Ashes” klipjét 1980-ban, a Rush „Distant Early Warning”-ját és a Queen „Radio Ga Ga” és „I Want to Break Free” című dalaihoz készült klipet, 1984-ben. Rendezői munkája mellett többek közt a The Kenny Everett Show producere is volt. Emellett egész estés koncertfilmek megjelentetésében segédkezett; többek közt a Queen, a U2, az AC/DC, valamint Sarah Brightman mellett. A 46664 jótékonysági koncertek és a Cirque du Soleil rendszeres munkatársa. Svojanov Svojanov település Csehországban, a Svitavy-i járásban. Svojanov Bystré, Rohozná, Bělá nad Svitavou, Bohuňov, Trpín, Lavičné, Vítějeves, Kněževes és Hartmanice településekkel határos. Lakosainak száma 367 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Lehet egy kiskutyával több? (A 102-ik) A Lehet egy kiskutyával több? (A 102-ik) a Neoton Família elsősorban gyermekeknek szóló lemeze, melyek dalokkal, és összekötő szöveggel kerültek a lemezre. Az összekötő szöveget maga Csepregi Éva mondja el. Az albumra összesen 8 dal került fel, mely itthon LP és kazetta formájában jelent meg. Megjelenések Kék Virág Katicabogárka A Pöttyös Bögre Labda Donka-Dal Ne Félj Kiskutyám Borzasztó Esti Mese Biffontaine Biffontaine település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 423 fő (2015). Biffontaine La Houssière, Les Poulières, Belmont-sur-Buttant, Bois-de-Champ és La Chapelle-devant-Bruyères községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tröstau Tröstau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2452 fő (1987. május 25.). Vajda Dániel Léczfalvi Vajda Dániel (Marosvásárhely, 1793. július – Marosvásárhely, 1860. február 9.) református kollégiumi tanár, borászati szakíró. Élete Korán árvaságra jutott; nagy nélkülözések és küzdések között tanult szülőföldjén. 1814-ben a bécsi egyetemre ment; 1815 közepén hazajött Marosvásárhelyre, ahol báró Kemény Simon gyermekeinek lett a nevelője. 1829. április 24-én az erdélyi református főkonzisztórium a nagyenyedi Bethlen-kollégiumhoz hívta meg az egyetemes- és hazai történelem, a latin irodalom és esztétika rendes tanárának. De szemének gyengesége miatt már 1830. április 25-én le kellett mondania tanári állásáról. Azonban még ilyen állapotában is a kaszinó elnökségével megtisztelte Nagyenyed értelmisége. A Kemény-család 1836. február 19-től élte végeig 500 Rhénes-forintot és 200 véka tisztabúza nyugdíjat biztosított neki. 1846. október 30-án a mócok elől, akik Nagyenyed feldúlása és elpusztításakor 12 000 pengőforint értékű borát felprédálták és 500 kötetből álló könyvtárát és kéziratait tűzbe dobálták, Kolozsvárra menekült, mindenéből kifosztott családjával; innét 1849-ben Pestre és 1850 szeptemberében leányának, Annának férjével, Mentovich Ferenccel Nagykőrösre ment családjával lakni, ahol borászattal foglalkozott. 1856 őszén Nagykőrösről Mentovichékkal együtt Marosvásárhelyre tért vissza. Cikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Végszó a mustmérleg ügyében, 1859. A borok megtörése sat., a lapnak rendes munkatársa volt). Munkája Borászati közlemények a magyar pincegazdászat mezejéről. Több mint huszonöt éven át tett tapasztalatai s kísérletei után . Marosvásárhely, 1858. Kőnyom. táblával. (Ism. P. Napló 65. sz.). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. 1951 a jogalkotásban 1951-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények (4) 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról 1951. évi II. törvény az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról 1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról 1951. évi IV. törvény az 1952. évi állami költségvetésről Törvényerejű rendeletek (35) Forrás : Törvényerejű rendeletek teljes listája (1949 - 1989) 1951. évi 1. tvr. a város- és községrendezésről (jan. 3.) 1951. évi 2. tvr. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottság szervezéséről (jan. 14.) 1951. évi 3. tvr. a „ Kossuth-díj ” alapításáról szóló 1948. évi XVIII. törvény módosításáról (jan. 14.) 1951. évi 4. tvr. az állategészségügyről a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Köztársaság között Budapesten, az 1949. évi október hó 29. napján kötött egyezmény közzétételéről (jan. 23.) 1951. évi 5. tvr. a kultúrnövényeknek a kártevők és betegségek elleni védelméről a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Köztársaság között Budapesten, az 1949. évi október hó 29. napján kötött egyezmény közzétételéről (jan. 23.) 1951. évi 6. tvr. a miniszterhelyettesekről 1951. évi 7. tvr. a Munka Törvénykönyve 1951. évi 9. tvr. az „Anyasági Érdemrend és Érdemérem” adományozása, valamint a sok-gyermekes anyák jutalmazása tárgyában 1951. évi 10. tvr. az 1951/52. évi állami begyűjtésről 1951. évi 11. tvr. az állami tűzoltóság tagjainak a katonai büntető jogszabályok hatálya alá helyezéséről 1951. évi 12. tvr. a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálatról 1951. évi 13. tvr. az igazságügyi szervezetre vonatkozó egyes rendelkezésekről 1951. évi 14. tvr. az általános gimnáziumról 1951. évi 15. tvr. a tankötelezettségről és az általános iskoláról 1951. évi 16. tvr. az ipari technikumok felügyeletének újabb szabályozása tárgyában 1951. évi 18. tvr. Idegen Nyelvek Főiskolája létesítése tárgyában 1951. évi 19. tvr. Közlekedési Műszaki Egyetem létesítése tárgyában 1951. évi 20. tvr. egyes egyházi állások betöltése módjáról 1951. évi 21. tvr. az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről 1951. évi 22. tvr. a műszaki tanárképzésről 1951. évi 23. tvr. a helyi tanácsok taglétszámának kiegészítéséről 1951. évi 24. tvr. a vámjog szabályozásáról 1951. évi 25. tvr. a Veszprémi Vegyipari Egyetem felállítása tárgyában 1951. évi 26. tvr. a tudományok doktora tudományos fokozat bevezetése és az egyetemi oktatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások, illetőleg fokozatok szabályozása tárgyában 1951. évi 27. tvr. a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok részére az 1950. évi 9. törvényerejű rendelet alapján adható közkegyelem határidejének újabb meghosszabbításáról 1951. évi 28. tvr. a Közlekedési Műszaki Egyetem Szolnokra való áthelyezése tárgyában 1951. évi 29. tvr. a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári és a bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1951. évi március hó 6. napján kötött szerződés kihirdetéséről 1951. évi 30. tvr. a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról 1951. évi 31. tvr. az 1951. évi III. törvénybe iktatott büntető perrendtartás hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról és a katonai büntető eljárásban való alkalmazásáról 1951. évi 32. tvr. a törvénykezési és az államigazgatási területbeosztás összeegyeztetéséről 1951. évi 33. tvr. Termelőszövetkezeti Tanács létesítéséről 1951. évi 34. tvr. a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási rendelkezésekről (dec. 24.) 1951. évi 35. tvr. a kihágási bíróságokról és azok eljárásáról (dec. 28.) Minisztertanácsi rendeletek 194/1951. (XI. 10.) MT rendelet a panaszkönyvről 204/1951. (XII. 2.) MT rendelet a munkabérekre vonatkozó egyes rendelkezésekről 206/1951. (XII. 8.) MT rendelet a szállítási szerződésekről 207/1951. (XII. 8.) MT rendelet a döntőbizottsági eljárásról 214/1951. (XII. 21.) MT rendelet a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása é kiegészítése tárgyában Minisztertanácsi határozatok 1031/1951. (XI. 11.) MT határozat a termelőszövetkezeti vezetők feladatairól és javadalmazásáról 1032/1951. (XI. 17.) MT határozat február 1-nek a » Magyar Sajtó Napjává « nyilvánításáról 1033/1951. (XI. 24.) MT határozat a tudományos alkotómunka zavartalanságának biztosításáról A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1034/1951. (XII. 2.) számú határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításéról 1036/1951. (XII. 5.) MT határozat a kiváló pedagógusok kitüntetéséről és a Pedagógus Napról 1039/1951. (XII. 23.) MT határozat a termelőszövetkezetben dolgozó gépállomási traktorvezetők és munkagépkezelők munkaegységben való részesedéséről Európai kibocsátási normák Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. A kibocsátási normákat egy sor uniós irányelv határozza meg, az idő előrehaladtával egyre szigorúbb határértékeket megállapítva. Jelenleg a nitrogén-oxidok (NOx), szénhidrogének (HC), szén-monoxid (CO) és részecske (PM) határértékeit szabályozzák a legtöbb gépjármű esetében, beleértve a személy- és tehergépkocsikat, traktorokat, vonatokat és folyami hajókat; a tengerjáró hajók és repülőgépek azonban nem esnek a szabályozás hatálya alá. Személygépkocsik kibocsátási normái A személygépkocsik kibocsátási normáit az alábbi táblázat foglalja össze. Az Euro 2 szint óta az uniós szabályozás különböző határértékeket állapít meg a dízel- és a benzinüzemű gépkocsikra: a dízelekre szigorúbb CO-határérték vonatkozik, viszont magasabb lehet a NOx-kibocsátásuk. A benzinüzemű autókra az Euro 4 szintig nincsen részecske (PM) határérték megállapítva, de az Euro 5 és Euro 6 szabványok már tartalmaznak határértéket a közvetlen befecskendezésű motorral felszerelt benzinüzemű gépkocsikra is. A táblázatban megjelölt dátumok az új típusok engedélyezésére vonatkoznak. Az uniós irányelvek egy másik (egy évvel későbbi) dátumot is megjelölnek, amely a korábban engedélyezett típusú gépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik. Személygépkocsikra (M1 kategória) vonatkozó európai kibocsátási normák, g/km I'll Always Be Around Az I'll Always Be Around című dal az amerikai C+C Music Factory 1995-ben megjelent kislemeze a 3. C+C Music Factory című stúdióalbumról. A dalban közreműködött az A.S.K. M.E. nevű női trió és Vic Black is. A dal az US Billboard Dance kislemezlista 1. helyén végzett, de slágerlistás helyezést ért el az Egyesült Királyságban is, ahol 42., míg Új-Zélandon a 38. helyig jutott. Megjelenések 12" Európa MCA Records – MCT 33527 A1 I'll Always Be Around (The Jeep Mix) 4:31 A2 I'll Always Be Around (Outta Da Ghetto Mix Part 1) 5:06 A3 I'll Always Be Around (Hip Hop Club Mix) 4:24 B1 I'll Always Be Around (The C+C House Mix) 11:45 B2 I'll Always Be Around (Outta Da Ghetto Mix Part 2) 4:44 Felhasznált zenei alapok A dalhoz az alábbi zenei alapokat használták fel: James Brown - Make It Funky ( 1971 ) Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet Jozefa főhercegnő, teljes német nevén Erzherzögin Maria Elisabeth Josepha Johanna Antonia von Österreich, Bécs, 1743. augusztus 13. – Linz, 1808. szeptember 22.), Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, innsbrucki főapátnő. Élete Származása, testvérei Mária Erzsébet Jozefa főhercegnő édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) volt. Édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) volt. A császári pár 16 gyermekének sorában Mária Erzsébet Jozefa volt a hatodik gyermek, ötödik leány, de idősebb nővérei közül ketten, Mária Erzsébet Amália (1737–1740) és Mária Karolina Ernesztina (1740–1741) kisgyermekkorukban meghaltak. Felnőtt kort megérő testvérei: Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738–1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza. József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár , magyar és cseh király (1764–1790). Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül. Mária Erzsébet Jozefa főhercegnő (1743–1808), betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba vonult. Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt. Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül. Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven toszkánai nagyherceg , 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár , magyar és cseh király . Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762) akit IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de meghalt az esküvő előtt. Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt. Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz , így Nápoly és Szicília királynéja lett. Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki 1771-ben Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), és megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát. Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg. Miksa Ferenc főherceg (1756–1801) püspök, kölni választófejedelem , a Német Lovagrend nagymestere . Szép reményű ifjúsága Mária Terézia leányai közül Mária Erzsébet - vagy ahogy az udvarban hivták, Liesl - volt a legszebb. Ennek tudatában is volt. Hiú, kacér és tetszenivágyó volt, nagy gonddal ápolta-piperézte magát, imádott szórakozni, viszont a tanulmányai nem érdekelték túlságosan. És voltak annél rosszabb tulajdonságai: szeretett pletykálkodni, gonoszkodni, rettentően fel volt vágva a nyelve, fiatalkora ellenére gyakran használta a metszően ironikus megjegyzéseket. Neveltetését illetően tanulmányaiban felszínes és felületes volt. Számtalan nevelője akadt: kezdetben Belrupt grófnő volt a bájos Liesl nevelője, majd 1756-ban pedig Maria Gabriela von Heister, 1760-ban Erdődy Antónia grófnő követte. Még a gyóntató személye is változott: Franz Lechner jezsuita atya helyébe Ignaz Parheimer lépett. Mária Terézia gyerekesnek, hiúnak és kacérnak tartotta. Egy levelében „szép kokettnek” nevezte saját leányát. Feltűnően szép leány volt, már tizenkét éves korától számos kérője akadt, a sorjázó házassági ajánlatokat azonban anyja, a császárné sorra elutasította. Leányai szépségét Mária Terézia fontos politikai tőkének tartotta, amelyet Ausztria dinasztikus politikájában akart előnyösen értékesíteni. Első királyi kérője az 1764-ben megválasztott lengyel király, Poniatowski Szaniszló Ágost (1732–1798) volt, de ezt a házasságot – nagyhatalmi politikai érdekből – mind Mária Terézia, mind II. Katalin orosz cárnő is ellenezte. (Szaniszló Ágostot, az utolsó lengyel királyt 1795-ben valóban lemondásra kényszerítették, Lengyelország maradék területét a Habsburg Birodalom, Orosz Birodalom és a Porosz Királyság egymás között felosztották). Mária Erzsébet beleszeretett a Savoyai-házból való Benedek szárd királyi hercegbe (1741–1808), III. Károly Emánuel szárd–piemonti király (1701–1773) fiába, Chablais (Chiablese) hercegébe, de ezt a házasságot saját bátyja, József főherceg, a trónörökös ellenezte, szintén politikai okokból. (Benedek herceg utóbb saját unokahúgát, Savoyai Mária Anna szárd királyi hercegnőt (1757–1824), III. Viktor Amadé szárd–piemonti király (1726–1796) leányát vette feleségül). A császárleány számára sokáig nem találtak olyan férjet, amely a nagyhatalmi és dinasztikus játszma szempontjainak mindenben megfelelt volna. 24 évesen még mindig hajadon volt. 1767-ben az 57 éves, megözvegyült XV. Lajos francia királlyal jegyezték el. Egy nagyhatalom királynéjává válhatott volna, az osztrák–francia szövetség zálogává. A kancelláriák már megkötötték a házassági szerződést is. Néhány nappal az esküvő kitűzött időpontja előtt a 24 éves főhercegnő feketehimlőt kapott, amely elcsúfította arcát. Abban az időben e betegség általában halálos kimenetelű volt, az erős szervezet azonban felülkerekedett, és Erzsébet felgyógyult a himlőből, akárcsak édesanyja, Mária Terézia, aki fiatalkorában szintén túlélte ezt a betegséget. Legendás szépsége azonban odaveszett, XV. Lajos így már nem kívánta őt feleségül venni. (A francia–osztrák szövetség végül Lajos unokája, XVI. Lajos és Erzsébet húga, Mária Antónia házasságával jött létre.) Még megpróbálták őt így férjhez adni az 1760-ban megözvegyült III. Károly spanyol királyhoz, de ez is meghiúsult. A kudarcokba – a főhercegnő megcsúnyulásán túl – kötekedő, gúnyolódó természete és éles nyelve is közrejátszhatott. Rokonait kíméletlen, szókimondó, sokszor igazságtalan kritikákkal illette. Unokaöccsét, Rudolfot a későbbi olmützi érseket „saját fészkébe piszkítónak” („Nestbeschmutzer”) nevezte, amikor az 1805-ben egyházi pályára lépett és Beethoven mecénása lett. Saját öccse, Lipót főherceg (a későbbi császár) kellemetlenül pletykás természetűnek tartotta nővérét. Mária Erzsébet ráadásul még golyvát is kapott, férjhez menési esélyei végképp elenyésztek. A férjezetlen főhercegnők számára egyetlen út maradt: a kolostorba vonulás. Élete Innsbruckban Anyja utasítására Mária Erzsébet főhercegnőnek egy innsbrucki főrendi hölgyalapítványhoz kellett költöznie, ez egy apácakolostor volt, amelyet Mária Terézia 1766-ban férje, Lotaringiai Ferenc császár halála után alapított, azzal a fő rendeltetéssel, hogy elhunyt férje lelki üdvéért imádkozzanak. A főhercegnők kolostorba vonulása nem számított büntetésnek, hiszen itt főapátnői méltóságot és jövedelmet kaptak, állásuknak megfelelő lakosztályban laktak, és részt vehettek a közéletben. Mária Erzsébet tehát Innsbruckba utazott főapátnőnek, hogy – anyja megbízatása szerint – élete hátralévő részét halott apjáért való imádkozással töltse. Extrovertált személyisége új színt vitt a kolostori élet egyhangúságába. Megvolt benne a képesség, hogy a családi ünnepeken magára vonja a jelenlévők figyelmét, és történeteivel órákon át le tudta kötni számtalan unokaöccsét és unokahúgát. Ismerősei úgy jellemezték, mint „egy nagyon népszerű hölgy, akiben kora ellenére heves tűz ég, és időnként goromba kifejezésekre ragadtatja magát”. Sir John Swinburne báró (Algernon Charles Swinburne költő nagyapja), aki Mária Erzsébetet 1780-ban Bécsben látta, ezt írta róla: „Erzsébet főhercegnő szépséges hölgy volt, mielőtt a himlőt elkapta volna. Most nincs benne semmi vonzerő. Panaszkodik, hogy senkit sem fogadhat, csak nővére jelenlétében, aki mint legidősebb, az egész beszélgetést irányítja. A hölgy természeténél fogva élénk és gyors felfogású, láthatólag szenved az unalomtól. Röviddel ezelőtt kelés keletkezett az arcán, amely annyira elmérgesedett, hogy négy hétig az ágyat nyomta. Amikor Sir Robert Keith, az angol követ, emiatt részvétlátogatást tett nála, a hölgy kacagásban tört ki, és azt mondta neki, fölösleges a betegség miatt aggódnia. 'Higgyen nekem, mondta, ha egy negyvenéves férjezetlen főhercegnőnek egy lyuk támad a képén, csak szórakozás. Nem szabad szerencsétlenségnek nevezni azt, ami életem magányát és unalmát megtöri.’ Még hozzátette, hogy szégyen Mária Terézia uralkodására, ahogy a császárné a felnőtt leányait olyan szigor alatt tartja, mint a gyerekeket, és tiltja nekik a szórakozást, a vidám társasági életet.” Amikor öccse, a liberálisabb Lipót 1790-ben császárként trónra lépett, a szigorúság alábbhagyott. Mária Erzsébet gyakran helyettesítette az uralkodót a tiroli császári hegyivadász ezred hivatalos eseményein. 1790-ben Lipót császár helyett ő nyitotta meg az innsbrucki Tartományi Gyűlést (Landtag). Gyakran fogadott magas látogatókat, fejedelmeket, uralkodó személyiségeket, de tiszteletüket tették nála művészek és költők is. Maga Johann Wolfgang von Goethe is meglátogatta a főhercegnőt 1790. június 8-án, második itáliai utazásáról visszaútban. Főudvarmestere, Spaur gróf társaságában többször ellátogatott a tiroli Puster-völgybe (ma: Val Pusteria, Dél-Tirol). 1800 őszén Bruneckbe (ma: Brunico) utazott, ahol 1801 tavaszáig maradt, majd udvari kíséretével együtt Niederdorfba (ma: Villabassa) vonult nyaralni, a Kurz-Prunner család birtokán. A helyi szájhagyomány szerint a főhercegnő nagy népszerűségre tett szert, a nép ajkán „Jószívű Erzsinek” („gute Lisl”) nevezték, bár a háta mögött tiszteletlenül „ragyás Erzsinek” („kropfate Lisl”) is hívták. Szeptember végén tért vissza Innsbruckba. 1805-ben Napóleon bevonuló csapatai elől menekülve elhagyta Innsbruckot és Linzbe költözött, itt élt haláláig, 1808. szeptember 22-éig. Linzben, a székesegyház (Alte Dom) kriptájában temették el. 1909-ben az új székesegyház (Mariä-Empfängnis-Dom) felszentelésekor a régi dómot a jezsuita rend vette át. Mária Erzsébet síremléke napjainkig megtekinthető. Emlékezete A schönbrunni kastély ún. Balkonzimmer szobájában Martin van Meytens portréfestő művei láthatók, amelyeket Mária Terézia gyermekeiről készített. Fő helyen áll Mária Erzsébet portréja, aki valaha a legszebb császárleány volt mind közül. Torre Mayor A Torre Mayor (jelentése spanyolul: Nagy torony) egy mexikóvárosi felhőkarcoló-irodaház, amely a Paseo de la Reforma sugárút 505. szám alatt helyezkedik el, közel a chapultepeci erdőhöz. 2015-ig Mexikó és 2010-ig Latin-Amerika legmagasabb épülete volt. Leírása Az épület 230,4 méter magas és 57 emeletet foglal magában, továbbá 4 szintes földalatti, valamint 9 szintes földfeletti parkolóházat, összesen 2000 gépkocsi-beállóhellyel. Belül 29 gyorslift működik, 84 135 m² alapterületen irodák helyezkednek el. Rendelkezik ezen kívül két füstmentes túlnyomásos vészlépcsőházzal és automatikus klímarendszerrel. Minden emelet átlagosan 1700–1824 m² alapterületű, oszlopoktól mentes, 2,70 méteres belmagassággal. A mexikóvárosi földrengések gyakoriságát figyelembe véve, az épületet 98 rengéscsillapító-energiaelnyelő rendszerrel látták el építésekor. Minden gépészeti és elektromos, beléptető- stb. rendszer vezérlését egy központi számítógép végzi. Az épület tetején helikopter-leszállóhely kapott helyet. Építése Az építkezés a Reichmann International vezetésével 1999-ben kezdődött és 2003 végéig tartott. A Torre Mayor az US Bank Tower, a Torre Pemex és a Torre Latinoamericana épületek mellett a világ egyik legbiztonságosabb felhőkarcolójának számít. Egyúttal a földrengéseknek leginkább ellenálló épület a világon, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű rengéstűréssel. Erre azért volt szükség, mert egyike azon felhőkarcolóknak, amelyek magas szeizmikus kockázatú területeken épültek. Tamati Williams Tamati Andre Williams (Dunedin, 1984. január 19. –) új-zélandi válogatott labdarúgó, aki jelenleg az RKC Waalwijk játékosa. Bekerült a 2016-os OFC-nemzetek kupáján és a 2017-es konföderációs kupán részt vevő keretbe. Sikerei, díjai Klub Auckland City Új-zélandi bajnok – Alapszakasz : 2011–12, 2013–14, 2014–15 Új-zélandi bajnok – Rájátszás : 2014, 2015 OFC-bajnokok ligája : 2011–12, 2012–13, 2013–14, 2014–15 ASB Charity Cup: 2011–12, 2013–14 Válogatott Új-Zéland OFC-nemzetek kupája : 2016 Kátia Cilene Teixeira da Silva Kátia Cilene Teixeira da Silva (1977. február 18. –), általában egyszerűen Kátia-ként ismert a labdarúgó körökben, női brazil labdarúgó. A francia Olympique Lyonnais játékosa 2007 januárja óta. Korábban játszott a WUSA-ben szereplő San Jose CyberRays-ben (a jelenleg már megszűnt Amerikai női hivatásos labdarúgó bajnokságban). Katia tagja a brazil női labdarúgó-válogatottnak is. Kolozsvári Papp László Kolozsvári Papp László (Kolozsvár, 1940. március 18. – Budapest, 2005. április 8.) kétszeres József Attila-díjas (1994, 1999) magyar író, műfordító. Élete Kolozsvári Papp László 1940. március 18-án született Kolozsváron Papp László és Hahn Magdolna gyermekeként. 1962-ben színészi diplomát szerzett a marosvásárhelyi színművészeti intézetben. 1957-1958 között segédmunkásként dolgozott. 1962-1967 között a temesvári Állami Magyar Színház dramaturgja, később színésze volt. 1967-ben áttelepült Budapestre. Esszéregényben örökítette meg a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait. A TV2 művészeti igazgatójaként működött 1992-1993 között. A Magyar Televízió körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-1994 között. 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották. A regény- és esszéíró sok művében vizsgálta az elszigetelődött értelmiségi, kisvárosi vagy nemzetiségi magára utaltságában tépelődő közösségeket; a társadalmi és politikai korlátokat életvitelével kijátszó intellektuális hős magatartását. Szakolczayval az aluljáróban című esszéregényében a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait örökítette meg. Kolozsvári Papp László ezenkívül mintegy 30 román, francia, angol regényt ültetett át magyar nyelvre. Művei Monológok a határon (1978) Az alkoholista halála (1980) Lecsókolt kép (1982) Halálugrás kezdőknek és haladóknak (1983) Madarak voltunk (1984) Variációk (1985) Piruett-akció (1986) A bohém (1987) Malomárok (1988) Gyilkosság Normandiában (1990) Szakolczayval az aluljáróban. Tulajdonképpen regény ; Szépirodalmi, Bp., 1992 Bűnös vadász (1995) Holló úr. Tizenkét kolozsvári történet ; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997 Miért kicsik a törpék (1998) Kleotéra története (2000) Galambóci Boldizsár csínytevései ; Simon, Bp., 2001 A nagy hóemberháború (2005) A diák utolsó története ; Kortárs, Bp., 2011 ( Kortárs próza ) Színpadi művei Édes otthon ( 1984 ) Hazánk fiai ( 1985 ) Világítók A korsó Műfordításai Zaharia Stancu: Karaván ( 1972 ) Augustin Buzura : A kintiek ( 1974 ) Romulus Guga: Halál utáni élet ( 1975 ) A. Buzura: A hallgatás arcai ( 1976 ) G. Bălăiță: A világ két napban ( 1977 ) A. Buzura: Gőg ( 1979 ) R. Guga: A bolond és a virág ( 1983 ) A. Buzura: Az éjszaka hangjai ( 1983 ) Alexandru Ivasiuc : Megvilágosodások ( 1979 ) Jánosi János: Szépség és művészet ( 1978 ) P. Mac Orlan: A matrózok dala ( 1978 ) Veronica Porumbacu: Hang és áradat ( 1979 ) Sorin Titel : A madár és az árnyék ( 1981 ) F. Sonkin: Apám igézetében ( 1982 ) Grigore Zanc: Zuhanás ( 1982 ) Horia Tecuceanu: Az Anda-akció ( 1983 ) B. Rochefort: Tulipán Fanfan, az ördöngös francia ( 1984 ) Constantin Țoiu: A kísérő ( 1984 ) G. Gafița: A tél más ország ( 1985 ) Tanizaki Dzsunicsiró : Aki a keserűfüvet szereti ( 1986 ) S. Titel: Asszony, íme a te fiad ( 1986 ) H. Tecuceanu: D-237 ( 1987 ) Eugen Uricaru: Vladia ( 1987 ) A. Buzura: Menedékek ( 1988 ) Nagai Kafú : Szumida ( 1989 ) P. Réage: O története ( 1990 ) I. Chimet: Hunyd be a szemed és meglátod a várost ( 1990 ) Tanizaki Dzsunicsiró: A kulcs ( 1990 ) Clèment Brunoy: Salyne ( 2003 ) Gabrielle Wittkop: A nekrofil ( 2003 ) Sadie Blackeyes: A gépírókisasszony ( 2003 ) Marilyn Lowell Ezeregyéjszakái ( 2004 ) Pierre Louÿs: Három lány és az anyjuk ( 2004 ) Leopold von Sacher-Masoch: Pusztai Hiéna ( 2005 ) Svor Svor település Csehországban, Česká Lípa-i járásban. Svor Kytlice, Polevsko, Jiřetín pod Jedlovou, Mařenice, Nový Bor, Cvikov és Radvanec településekkel határos. Lakosainak száma 664 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2010-es WTCC japán nagydíj A 2010-es WTCC japán nagydíj volt a 2010-es túraautó-világbajnokság tizedik fordulója. 2010. október 31-én rendezték meg az Okayama International Circuit-en, Japánban. Első futam * Nem jogosult a pontokra IT - privát versenyző 1981 Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek Évek: 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 Események Január január 1. – Görögország az Európai Gazdasági Közösség 10. tagjává válik. január 5. – Az iráni hadsereg ellentámadást indít Susangerd körzetében, azonban a megszálló iraki erőkkel szemben csúfos kudarcot vall. január 22. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága (JKSZ KB) elfogadja a XII. kongresszus irányelveit, amelyek az addigi politika folyamatosságát hangsúlyozzák. Február február 23 – 24. – A lázadó csendőrök sikertelen kísérlete a spanyol ügyvezető kormány megdöntésére. Március március 11. – április 4. – Albán nacionalista tüntetések Koszovóban . március 30. – John Hinckley egy washingtoni szálloda előtt rálő Ronald Reagan amerikai elnökre és és megsebesíti. (Hinckley ezzel a tettével kívánta felhívni magára Jodie Foster színésznő figyelmét.) Április április 6 – 10. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XVI. kongresszusának előadói beismerik, hogy nem sikerült fokozni a termelés hatékonyságát, és a nemzetijövedelem-növekedés is kisebb az előirányzottnál. (A párt főtitkára ismét Gustáv Husák.) április 12. – A Columbia űrrepülőgép az első újrafelhasználható űreszköz, amely a világűrbe jut. Május május 5 – 6. – A Koszovói Kommunisták Szövetségének tartományi bizottsága leváltja Mahmut Bakallit, az addigi első titkárt. május 13. – Mehmet Ali Ağca merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen a – zsúfolásig megtelt – római Szent Péter téren . május 15. – Sergej Kraigher váltja Mijatovićot a jugoszláv államelnöki székben. Június június 3 – 5. – Kádár János jugoszláviai tárgyalásai az együttműködés fejlesztéséről. június 18. – Az Európa Parlament határozatban követeli a csehszlovákiai politikai foglyok szabadon bocsátását. Augusztus augusztus 28. – Az amerikai Nemzeti Közegészségügyi Központ közzétette, hogy a meleg férfiak körében egyre több tüdőgyulladáshoz hasonló és a kaposi-szarkóma tünetegyüttest mutató rosszindulatú daganatos megbetegedés fordult elő. Ezt az immunrendszert megtámadó betegséget, később szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek azaz az angol rövidítése után AIDS -nek nevezték el. augusztus 30. – Teheránban bombamerénylet áldozata lett Mohammed Ali Rajai iráni elnök és Mohammad Javad Bahonar miniszterelnök. Szeptember szeptember 21. – Belize függetlenné válik szeptember 30. – Jugoszláv pártplénum tanácskozása a gazdasági válságról. Október október 1. – Romániában számos termékre jegyrendszert vezetnek be. október 2. – Ali Hámenei a szavazatok 95 százalékát szerezte meg az iráni elnökválasztáson. október 6. – Fundamentalista merénylők meggyilkolják Anvar Szadat egyiptomi elnök. (Hoszni Mubárak alelnök veszi át az elnöki hatalmat, akit a Népgyűlés másnap hivatalos elnökjelöltté nyilvánít.) október 13. – Egyiptomban – népszavazás formájában – hat évre elnökké választják Hoszni Mubárakot . október 27. – Egy szovjet tengeralattjáró megsérti a svéd felségvizeket. November november 1. – Antigua és Barbuda függetlenné válik. november 18. – Ronald Reagan amerikai elnök bejelenti az új fegyverzetcsökkentési kezdeményezését, beleértve a közepes hatótávolságú és a hadászati atomeszközöket is. november 25. – II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezi ki Joseph Alois Ratzinger münchen-freisingi érseket, aki ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Bizottság és a Pápai Biblikus Bizottság elnöke is lett. november 27. – A JKSZ KB elemzése szerint Koszovóban a nacionalista hullámot a hibás politika tette lehetővé, de a plénumon határozott utalások hangzanak el Tirana szerepére is. november 30. – Az USA és a Szovjetunió megkezdi a tárgyalásokat Genfben a közepes hatótávolságú atomeszközökről. December december 10 – 11 . – Aláírják a jegyzőkönyvet Spanyolország belépéséről a NATO -ba. december 13. – Lengyelországban bevezetik a szükségállapotot (Stan Wojenny). december 31. – Katonai puccs Ghánában , a hatalmat ismét Jerry John Rawlings ragadja magához. Határozatlan dátumú események az évfolyamán – Átadják Szentes és Csongrád között a közúti Tisza-hidat . Egyszerre ültet át egy tüdőt és egy szívet az amerikai Bruce Reitz professzor. Az év témái 1981 a filmművészetben Uli Edel : Christiane F. - Mi, gyerekek az állatkerti pályaudvarról 1981 a zenében Augusztus 19-én megalakul a brit Pet Shop Boys Szeptember 19-én a New York-i Central Parkban koncertet ad a Simon and Garfunkel amerikai vokális duó. Ez számított akkor a legnagyobb koncertnek több mint 500.000 nézővel. A koncert 1982-ben album és film formában is megjelenik. Elindul az MTV Music TV Megalakul a Metallica nevű zenekar Megalakul a Slayer nevű zenekar Megalakul a KFT együttes Fontosabb külföldi nagylemezek ABBA : The Visitors Accept : Breaker Adam and the Ants : Prince Charming Black Sabbath : Mob Rules Phil Collins : Face Value The Cure : Faith Depeche Mode : Speak & Spell Duran Duran : Duran Duran Human League: Dare! Iron Maiden : Killers Japan : Tin Drum Jim Steinman : Bad For Good Joy Division : Still Kraftwerk : Computer World Nick Mason : Nick Mason's Fictitious Sports The Police : Ghost in the Machine Queen : Greatest Hits Rainbow : Difficult To Cure The Rolling Stones : Tattoo You Soft Cell : Non-stop Erotic Cabaret U2 : October Van Halen : Fair Warning George Harrison : somewhere in england Fontosabb magyar nagylemezek Cseh Tamás – Bereményi Géza : Műcsarnok Illés - A Koncert Koncz Zsuzsa - Menetrend Katona Klári – Titkaim Karthago - Karthago Neoton Família : A Família P. Mobil - Mobilizmo 1981 a tudományban április 12. – a Columbia űrrepülőgép első repülése; 1981 a sportban Nelson Piquet megnyeri pályafutása első Formula–1 -es világbajnoki címét a Brabham csapat színeiben. A Ferencváros nyeri az NB1 -et. Ez a klub 23. bajnoki címe. 1981 a televízióban Elindul a Magyar Televízió teletext szolgálata Képújság címmel. 1981 a tudományban augusztus 25. – a Voyager–2 101 ezer km-re közelítette meg a Szaturnuszt Születések január 1. Baumgartner Zsolt magyar autóversenyző Mladen Petrić , horvát labdarúgó Jonas Armstrong, angol színész január 8. - Genevive Padalecki amerikai színésznő január 15. El-Hadji Diouf szenegáli labdarúgó Dylan Armstrong , kanadai súlylökő január 17. – Ngozi Monu, nigériai úszó január 20. – Owen Hargreaves angol labdarúgó január 22. – Ben Moody amerikai gitáros január 28. – Elijah Wood amerikai színész január 29. – Jorge Lima, portugál vitorlázó január 30. Dimitar Berbatov bolgár labdarúgó Peter Crouch angol labdarúgó január 31. – Justin Timberlake amerikai énekes február 1. – Federica Faiella , olasz műkorcsolyázó február 10. – Palásthy Norbert labdarúgó február 16. – Susanna Kallur, svéd atléta, gátfutónő február 17. – Joseph Gordon-Levitt , amerikai színész február 18. Szűcs Tamás, magyar úszó Andrey Kirilenko, orosz kosárlabdázó február 24. – Lleyton Hewitt , ausztrál teniszező március 1. – Adam LaVorgna, amerikai színész március 3. – Nagy László magyar kézilabdázó március 4. – Krutzler Eszter magyar súlyemelő március 11. – Matthias Schweighöfer , német színész, rendező március 12. – Peter Waterfield olimpiai ezüstérmes brit műugró március 16. – Andrew Bree, ír úszó március 19. – Kolo Touré elefántcsontparti labdarúgó március 27. Paján Viktor vízilabdázó Tobias Schenke, német színész március 28. – Julia Stiles , amerikai színésznő április 11. – Bódi Sylvi , magyar modell 2007 legszebb nője április 15. – Goran Nava, szerb sprinter április 17. Hanna Pakarinen finn énekesnő Charlie Hofheimer, amerikai színész április 18. – Müller Attila , színész, műsorvezető április 19. – Hayden Christensen , kanadai színész április 25. – Felipe Massa , brazil autóversenyző, Formula–1 -es pilóta április 28. – Jessica Alba , amerikai színésznő április 29. – Brian Dzingai, zimbaewi atléta május 1. – Aljakszandar Pavlavics Hleb , fehérorosz labdarúgó május 5. – Craig David , brit énekes május 8. – Stephen Amell , kanadai színész május 10. – Weiner Sennyey Tibor május 11. – Austin O'Brien, amerikai színész május 12. – Rami Malek , amerikai színész május 15. – Jamie-Lynn Sigler amerikai színésznő május 16. – Sergei Novitski, orosz jégtáncos május 20. – Iker Casillas , spanyol labdarúgó május 28. – Talmácsi Gábor , magyar motorversenyző május 29. – Andrej Arsavin orosz labdarúgó május 30. – Blake Bashoff, amerikai színész június 2. – Nyikolaj Davigyenko , orosz teniszező június 6. – Gajda István , magyar labdarúgó († 2011 ) június 7. – Anna Szergejevna Kurnyikova , orosz teniszező június 9. Natalie Portman (Natalie Herschlag), amerikai filmszínésznő Anna Gostomelsky, izraeli úszónő Dean Couzins, új-zélandi gyeplabdázó június 10. – John White kanadai színész (az Amerikai pite 5. Erik Stiflerje) június 12. Fehér Zoltán magyar labdarúgó Adriana Lima brazil szupermodell június 13. – Chris Evans amerikai színész június 14. – Chauncey Leopardi, amerikai színész június 19. – Moss Burmester, új-zélandi úszó június 21. – Cindy Orquidea Lima, spanyol kosárlabdázó június 25. – Simon Ammann négyszeres olimpiai bajnok svájci síugró június 26. – Zeus Issariotis, görög műkorcsolyázó július 2. – Tomass Dukurs , lett szkeletonos július 5. – Ryan Hansen, amerikai színész július 13. – Kovács Ágnes , olimpiai bajnok úszó július 23. – Jarkko Nieminen , finn teniszező július 28. – Michael Carrick , angol labdarúgó július 29. – Fernando Alonso , spanyol Formula–1 -es világbajnok augusztus 3. – Jonathan Murphy, amerikai színész augusztus 8. – Roger Federer , svájci teniszező augusztus 12. Djibril Cissé , francia labdarúgó Steve Talley, amerikai színész (az Amerikai pite 5. Dwight Stiflerje) Szabó Máté , színész Riin Tamm , észt genetikusnő augusztus 18. – Gerlóczy Márton , magyar író augusztus 18. – Jan Frodeno , német triatlon atléta augusztus 19. – Szivós Márton vízilabdázó augusztus 20. – Ben Barnes , angol színész augusztus 21. – Ross Thomas , amerikai színész augusztus 24. – Chad Michael Murray , amerikai színész augusztus 25. – Rachel Bilson , amerikai színésznő augusztus 29. – Jay Ryan, új-zélandi színész szeptember 4. – Beyoncé Knowles , amerikai színésznő, énekesnő szeptember 5. – Bruno Neves, portugál kerékpáros († 2008 ) szeptember 7. – Szőcs Petra költő, filmrendező. szeptember 8. – Jonathan Taylor Thomas, amerikai színész szeptember 14. Taylor Milne, kanadai sprinter Miyavi , Japán japán énekes és gitáros szeptember 16. – Alexis Bledel , amerikai színésznő szeptember 17. – Bruckmann Balázs, magyar előadó, színész szeptember 20. – Feliciano López , spanyol teniszező szeptember 24. – Kai Wen Tan, amerikai tornász szeptember 26. – Serena Williams , amerikai teniszező október 3. Zlatan Ibrahimović , svéd labdarúgó Seth Gabel, amerikai színész október 8. – Matteo Morandi, olasz tornász október 9. Zachery Ty Bryan, amerikai színész Tad Hilgenbrink , amerikai színész október 19. – Heikki Kovalainen , finn Formula–1-es autóversenyző október 20. – Stefan Nystrand, svéd úszó október 25. – Shaun Wright-Phillips , angol labdarúgó október 27. – Jenni Dahlman modell, Miss Skandinávia 2001, Kimi Räikkönen volt felesége október 28. – Milan Baroš , cseh labdarúgó október 31. – Danny Blue, mentalista –gondolatolvasó november 1. – Pierre Fitch, kanadai meleg pornószínész november 8. – Joe Cole , angol labdarúgó november 14. – Russell Tovey angol színész november 17. – Bencze Attila író, költő, szerkesztő november 25. – Xabi Alonso , spanyol labdarúgó november 26. – Natasha Bedingfield , brit énekesnő november 27. – Matthew Taylor angol labdarúgó november 30. Teddy Dunn , amerikai színész Iváncsik Gergő magyar kézilabdázó december 1. – Szegedi Csaba operaénekes december 2. Britney Spears , amerikai énekesnő december 3. David Villa , spanyol labdarúgó december 4. – Kovács Olivér vízilabdázó december 13. – Amy Lee , amerikai énekesnő december 21. – Cristian Zaccardo , olasz labdarúgó december 23. – Angelo Kelly , ír zenész december 24. – Viktor Belan, orosz énekes december 27. Emilie de Ravin , ausztrál színésznő Nyikita Alekszev, orosz jégkorongozó december 28. – Sienna Miller , amerikai színésznő december 28. – Khalid Boulahrouz , holland labdarúgó december 29. Angela Via, amerikai énekesnő Arakava Sizuka , japán műkorcsolyázó Big Bad Wolf A Big Bad Wolf című dal az amerikai-kanadai duó Duck Sauce kislemeze, mely 2011. szeptember 29.-én jelent meg a Spinnin' Records kiadónál. A dal a stúdióalbumra nem került fel, viszont slágerlistás helyezést ért el, az Egyesült Királyságban, ahol a 29. lett. Megjelenések 12" 3Beat – 3Beat057 A Big Bad Wolf (Original Mix) B Big Bad Wolf (Gesaffelstein Mix) Remix – Gesaffelstein Videoklip A Billboard magazin szerint 2011 legzavaróbb videoklipje volt, mivel a klipben lévő emberek nemi szerve helyett emberi fejek láthatóak. A klipet Keith Schofield rendezte. A dal egyéb megjelenései A dal a Red Bull Racing Formula One csapat nem hivatalos himnuszává vált, melyet a sikeres 2011-es szezon során a hétvégi Grand Prix megnyerése után több esetben felcsendült. A dalt a Money Supermarket reklámkampányában is használták 2016-ban. Tambre Tambre település Olaszországban, Veneto régióban, Belluno megyében. Lakosainak száma 1358 fő (2017. január 1.). Tambre Aviano, Barcis, Budoia, Caneva, Farra d’Alpago, Polcenigo, Puos d’Alpago, Chies d’Alpago és Fregona községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kolozsvári Zsigmond Kolozsvári Zsigmond (külföldön: Sigismond Kolos-Vary; Bánffyhunyad [jelenleg Románia], 1899. május 19. – Svájc, La Chaux-de-Fonds, 1983. június 23.) magyar származású festő, grafikus, szobrász, a Párizsi iskola tagja. Életpályája 1918-1925 között végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskola|Magyar Iparművészeti Főiskolát; ezalatt Olaszországban járva a reneszánsz festő, Paolo Uccello hatása alá került. 1926-ban Svájcba és Spanyolországba látogatott, ám Párizsban telepedett le, csatlakozott a Párizsi iskola művészeihez. 1936-ban társult a Stanley Hayter vezette Ateliers 17 stúdióhoz. 1941-ben koncentrációs táborba zárták, ahonnan 1943-ban szabadult ki, majd Svájcban talált menedéket, míg 1946-ban visszatérhetett Franciaországba. Elsősorban festészete jelentős. A kezdeti expresszionista képek után mintegy évtizednyi szürrealista korszak következett. Később ismétlődő mértani formák kombinációjaként ábrázolt tájak jelentek meg képein, 1950-1954 között absztrakt képeket festett, 1971-től induló utolsó festői korszakára a lírai kompozíciók voltak jellemzők. Művei közgyűjteményekben Musée de Lille, M. d'Arsquo Art Moderne de la Ville de Paris, M. d'Arsquo Alger, La Chaux de Fonds (CH), Milwaukee (USA) Jeruzsálem Szépművészeti Múzeum , Budapest Janus Pannonius Múzeum , Pécs. Kiállításai Egyéni kiállítások 1928-tól Párizs 1943, 1945 – Genf 1959 – New York, Nyugat-Berlin 1969 – Oslo 1962, 1966, 1970 – Rotterdam 1972 – Műcsarnok [Pierre Székellyel] 1973 – Lisszabon 1983 – Hommage à Kolos-Vary, Boulogne-Billancourt. Válogatott csoportos kiállítások 1947 – Európai Iskola - Francia-magyar kiállítás, Salon d'Arsquo – Automne, Salon de Mai, Salon de Comparaison (Párizs) 1961 – Ecole de Paris, Japán 1970 – Párizsi Magyarok, G. e Zunini 1982 – Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása, Műcsarnok, Budapest. Satan Kicked the Bucket A Satan Kicked the Bucket egy 1988-as Lee "Scratch" Perry album. Számok Bank To Bank Once I Had A Dream Sweet Dreams It's Alright Ooh La La Keep On Moving Satan Kicked The Bucket Bat Bat One Horse Race Day Should Turn To Night Lucius Ampelius Lucius Ampelius ókori római író. A ránk maradt Liber memoralis szerzője, teljesen ismeretlen, idejének meghatározása a Kr. u. 2–4. századok között ingadozik. Munkája 50 fejezetben adja a cosmographia, geographia, mythologia és történet rövid vázlatát. A világcsodákról szóló 8-ik (Miracula mundi cimű) fejezetnek egy adata terelte a kutatást a pergamumi szobrok felfedezésének helyes útjára. Forrás Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. 2-es busz (Zirc) A zirci 2-es jelzésű autóbusz a Rákóczi tér - Rómer Flóris utca - Kórház - Rákóczi tér útvonalon közlekedik. A vonalat az ÉNYKK üzemelteti. Közlekedése Csak munkanapokon közlekedik, kb. 30 percenként. Forrás ÉNYKK Zrt. ’Oumuamua Az 'Oumuamua az első ismert üstökös, amely a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által adott azonosítója 1I/2017 U1. Felfedezése Az üstököst (melyet később aszteroidának gondoltak) Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 októberében egy Mauin lévő csillagvizsgálóban a Pan-STARRS távcső segítségével. Jellemzői Méretei: körülbelül 400 × 40 méter, felszíne vöröses színű. Nagy sebességű, erősen elnyújtott, excentrikus (1,20), hiperbolikus pályán halad. A sebességét és pályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. Alakja szokatlanul elnyújtott, hengeres, ami a Naprendszerbeli aszteroidák esetén legfeljebb 3 : 1, az 'Oumuamua esetén ez a hossz : vastagság arány 10 : 1. Felszíne a kozmikus sugárzás miatt vöröses árnyalatú, ami azt jelenti, hogy nincs rajta porréteg, anyaga feltehetően nagy sűrűségű szikla vagy fém. Tengely körüli forgásának periódusa 7,3 óra. A pálya nagy excentricitása arra utal, hogy az objektum nem kötődik a Naprendszerhez, ezt megerősíti a hiperbolikus sebessége is. Legnagyobb sebessége a Nap közelében volt, amit 2017. szeptember 9-én ért el, ennek értéke 87,4 km/s (314 640 km/h). Inklinációja 123° az ekliptikához viszonyítva. A hiperbolikus sebesség miatt az 'Oumuamua nem marad a Naprendszerben, hanem 2020 körül elhagyja azt a Pegazus csillagkép irányában. Felszínét félméteres vastagságban szerves anyag borítja, ami az évmilliókon át (vagy tovább) tartó kozmikus sugárzás miatt alakult ki. Ez megvédi a vízben gazdag, üstökös-szerű belsejét a megolvadástól, illetve ezért nincs üstökös-szerű csóvája. A Nap közelében a felszín hőmérséklete elérte a 300°C-t. Magyar kutatók korábbi tanulmánya szerint (ami 2009-ben az Astrophysical Journalben jelent meg) az aszteroidák alakja a nagy számú mikrometeorral való apró, véletlenszerű ütközések következtében lecsiszolódik, és a hosszan tartó folyamat következtében korábbi alakjukon egy vagy több él jön létre, majd formájuk hosszúkássá válik. A Naprendszerben lévő aszteroidák esetén a hosszúkás forma kialakulásához nincs elég idő, mivel eközben más objektumokkal ütközhetnek, vagy a bolygók gravitációs hatása miatt széteshetnek. A csillagközi tér ritkább, kevesebb végzetes dolog akad egy ottani kisbolygó útjába, miközben mikroütközések folyamatosan érik. Az 'Oumuamua több százmillió éves utazása alatt szivarformára kopott a sok milliárd apró ütközéstől. Ugyanazon magyar kutatók 2017-ben megjelent tanulmánya az 'Oumuamua elnyújtott alakjának magyarázatával foglalkozik. Az 'Oumuamuát eleinte üstökösként azonosították, később azonban úgy vélték, hogy inkább aszteroida lehet, az üstökösökre jellemző csóva hiánya miatt. A pályaadatok folyamatos vizsgálata azonban eltérést mutatott egy kizárólag gravitációs pályán haladó objektumhoz képest (az objektum nem lassult eléggé). Miután más, a pályát befolyásoló tényezőket kizártak (sugárzási nyomás, hőhatás, napszél), a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pálya apró ingadozásainak oka az objektumból kiáramló gázok hatása, ami azt jelenti, hogy nem aszteroidáról van szó, hanem üstökösről, aminek legnagyobb mérete pár száz méter lehet. Nevének jelentése Az 'Oumuamua név jelentése hawaii nyelven: „elsőként érkező távoli üzenet”. További hivatalos nevek 1I; 1I/2017 U1; 1I/ʻOumuamua; és 1I/2017 U1 (ʻOumuamua). Hasonló objektumok A csillagászok úgy gondolják, hogy hasonló, a csillagközi térből érkező objektumok évente többször betévednek a Naprendszerbe, de az eddigi objektumok vagy túl kicsik voltak, vagy túl halványak az észleléshez. Carmen Hart Carmen Hart (1984. március 12. –) amerikai pornószínésznő. Carmen Hart Lumbertonban (Észak-Karolina) született. Keresztény családból származik, de bevallása szerint a családja nem volt szigorúan vallásos. Carment saját bevallása szerint a Sztriptíz című film inspirált a táncra. 2004.ben szépségversenyt nyert Carmen. Egy éjjel Fayetteville-be hajtott és megállt az első sztriptíz klubnál, amelyet meglátott. Egy ideig ott dolgozott, majd úgy döntött, visszatér az átlagos életébe, de pénzügyi problémái miatt hamarosan újra erotikus tánccal kezdett foglalkozni. Számos sztriptíz bárban dolgozott az évek során. 2005-ben szerződést írt alá a Wicked Pictures-szel két évre. Karrierje alatt Hart Carmen soha nem játszott anális jelenetben. Carmen varrónő, saját kosztümöket varr szabadidejében, énekesi múlttal is rendelkezik. Saját bevallása szerint nem részesíti előnyben sem a férfiakat, sem a nőket, biszexuális beállítottságú. Díjai 2007 AVN-díj győztes – Best Group Sex Scene (Film) – Fuck 2007 Exotic Performer of the Year 2007 Adultcon Top 20 Felnőtt színész 2007 AVN-díj jelölés – Legjobb női mellékszereplő, Film – Manhunters 2008 XBIZ-díj jelölés – Az év legjobb női előadója 2008 AVN-díj jelölés– Legjobb színésznő, Videó – Just Between Us 2009 AVN-díj jelölés – Legjobb színésznő – Fired Juan Acuña Juan Acuña, teljes nevén Juan Acuña Naya (A Coruña, 1923. február 14. – 2001. augusztus 30., A Coruña) néhai spanyol labdarúgó, kapus. Pályafutása Pályafutása teljes egészét egy csapatban, a Deportivóban töltötte, 1938-tól 1955-ig. Mielőtt ideigazolt volna, ifjúsági játékosként megfordult a Sporting Coruñés és az Eureka csapataiban is. A Depornál töltött tizenhét év alatt folyamatos súlyproblémákkal és sérülésekkel küzdött, azonban így is a klub történetének legjobb kapusának tartják, a Riazor előtt megtalálható a szobra is. A szurkolók és a klub annyira becsülte, hogy 1961-ben gálameccset szervezett a tiszteletére, amelyen az ellenfél a CD Ourense volt. A spanyol bajnokságban négyszer is ő nyerte el a legjobb kapusnak járó Zamora-díjat, nála többször ez csak Antoni Ramalletsnek sikerült, egészen pontosan öt alkalommal. Egy összecsapáson, még 1941-ben, játszhatott a spanyol válogatottban is. Bár részt vett az 1950-es vb-n is, ott azonban nem kapott lehetőséget. Saint-Didier-sous-Écouves Saint-Didier-sous-Écouves település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 158 fő (2015). Saint-Didier-sous-Écouves Livaie, La Lande-de-Goult, Le Bouillon, Saint-Nicolas-des-Bois, Fontenai-les-Louvets, Longuenoë, Rouperroux és Saint-Ellier-les-Bois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Grun-Bordas Grun-Bordas település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 218 fő (2015). Grun-Bordas Saint-Paul-de-Serre, Saint-Maime-de-Péreyrol, Bourrou, Creyssensac-et-Pissot, Douville és Manzac-sur-Vern községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vöröshomlokú gazella A vöröshomlokú gazella (Eudorcas rufifrons, korábban Gazella rufifrons) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj. A kihalt vörös gazellával (Eudorcas rufina) és a Thomson-gazellával (Eudorcas thomsonii) együtt az Eudorcas alnembe sorolták. Az alnemet manapság nem rangra emelték. Előfordulása A Szaharától délre húzódó Száhel-övezet száraz, nyílt, füves szavannáinak és bozótosainak lakója. Elterjedési területe Szenegáltól és Mauritániától Malin, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Kamerunon és Csádon át Szudánig terjed; a Nílustól keletre két elszigetelt területen – a Vörös-tenger menti dombságban Szudán területén, illetve Szudán, Etiópia és Eritrea határvidékén, az Etióp-magasföld déli lábainál – is él a vitatott besorolású alfaja, a Gazella rufifrons tilonura. Elképzelhető, hogy Benin és Togo területén is előfordul, Ghánából pedig valószínűleg kipusztult. Alfajai Változó számú alfaját írták le az idők során. A leírójáról, Theodor von Heuglinról elnevezett Heuglin-gazella (Gazella vagy Eudorcas rufifrons tilonura) néven alfajaként, máskor viszont Gazella/Eudorcas tilonura néven külön fajként kezelik a Nílustól keletre előforduló állományokat. Megjelenése A vöröshomlokú gazella nevét élénkvörös homlokáról kapta, amely mellett világosabb vörös és krémszínű csíkok futnak a szemtől az orrig. A szemek körül halvány világos fehér gyűrű látható. A test nagy része sárgásbarna, amit a has fehér szőrzetétől vékony, sötétbarna sáv választ el az oldalakon, a lábak között. A 15-25 centiméteres farok pamacsa fekete, ami éles kontrasztban áll a fehér farral. Testhossza 105-120 centiméteres, marmagassága 65-92 centiméter között mozog. Lábai rendkívül karcsúak, kívül vöröses, belül fehér színűek. A vöröshomlokú gazellák testtömege 20-35 kilogramm között mozog. Mindkét nem visel vastag, recés, közel párhuzamosan növő szarvakat; ezek enyhe „S” alakban görbülnek. A tehenek szarvai 15-25, a bikáké 22–35 cm hosszúságúra nőnek meg. Életmódja A vöröshomlokú gazellák kis csordákban élnek az év nagy részében. Fűfélékkel és különféle növények leveleivel táplálkoznak, ezekből nyerik vízszükségletük zömét; ennek ellenére jobban függenek a vízellátástól, mint hasonló körülmények között élő rokonaik, ezért évszakonként vándorolnak: a száraz időszakban délre húzódnak, az esősben pedig az északabbi, sivatagosabb területekre vonulnak. Vándorlásaikat egyre jobban megnehezíti az emberi jelenlét kiterjedése. Szaporodása Párzásra egész évben sor kerülhet, ilyenkor a bikák védelmezik riválisaiktól a trágyával és szem alatti mirigyei váladékával kijelölt territóriumukat. Az egyetlen borjú 184-189 napos vemhességet követően jön a világra, és eleinte anyjától is távol rejtőzködik az aljnövényzetben. Körülbelül három hónaposan kerül sor az elválasztásra. A mintegy 12 évig élő vöröshomlokú gazellák tehenei 9 hónaposan, a bikák másfél évesen érik el az ivarérettséget. Természetvédelmi helyzete Állományának nagyságát illetően csak találgatások vannak, de a legtöbb helyen csökkenőben van példányszáma. Egy 1999-es becslés szerint az összpéldányszáma körülbelül 25 000, ebből 3500-4000 a Nílustól keletre élő Heuglin-gazella. A vöröshomlokú gazellára a fő veszélyforrást az illegális vadászat, illetve az emberi tevékenység kiterjedése jelenti: élőhelyét túllegeltetik a háziállatokkal (juhok, kecskék, tevék), illetve mezőgazdasági célokra hasznosítják. A szárazságok is súlyos gondot okoznak a fajnak. A gazellák körülbelül 15%-a él csak védett területeken, elsősorban a W Nemzeti Park (Niger, Burkina Faso, Benin), a Waza Nemzeti Park (Kamerun) és a Zakouma Nemzeti Park (Csád) területén. A Heuglin-gazella a szudáni Dinder Nemzeti Parkban élvez oltalmat. Fogságban előfordul, de tenyészprogramot még nem dolgoztak ki a megmentésére. Az elmúlt húsz évben a védett területeken kívül állománya mintegy 30%-os csökkenésen esett át, ezért a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőnek nyilvánította. Ugyanez érvényes a Heuglin-gazellára is. Dolní Bečva Dolní Bečva település Csehországban, Vsetíni járásban. Dolní Bečva Trojanovice, Prostřední Bečva, Rožnov pod Radhoštěm és Vigantice településekkel határos. Lakosainak száma 1937 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vajda Lajos (történész) Vajda Lajos (Szentdemeter, 1926. december 27. – Kolozsvár, 1990. március 23.) erdélyi magyar történész, felesége V. Szendrei Júlia. Életútja Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1946), diplomáját a Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerezte (1951); a Történelem Karon volt tanársegéd (1951–55), majd 1955-től az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Intézet kolozsvári osztályának vezetője. Az erdélyi bánya- és vasipar tárgyában írt dolgozatával (kivonata megjelent 1968-ban) elnyerte a történelemtudományok doktora címet. Disszertációjának témája: Erdély bányászata és ércfeldolgozása 1848–1867 között. Munkássága Első írása az Igazság c. napilapban jelent meg (1954). Saját vallomása szerint zsenge fiatalkori élményekre épülő professzori útmutatások, témaköri vonzódás és foglalkozásbeli kötelesség szerencsés egybeeséseként „az erdélyi bánya- és kohóipar utóbbi másfél-két századának vizsgálódása határozta meg jószerével közel három évtizedes kutatói pályáját”. Közölt ugyan néhány tanulmányt a mezőgazdasági viszonyokról és a parasztmozgalmakról, ám kedvelt témája az erdélyi ipar fejlődése maradt. E tárgykörben a 18. századig felmenő adatai, következtetései munkásságának maradandó értékei. Több tanulmányt, önálló kötetet szentelt az ipari forradalom erdélyi kibontakozásának, az erdélyi vasbányászat és vasfeldolgozás több évszázados múltjának, a köpeci szénbányászat, a szentkeresztbányai vasbányászat és -gyártás történetének, az erdélyi vasútépítés kezdeteinek. Munkahelyi kötelezettségéből adódóan munkásságában különös súlyt kapott az ipari proletariátus kialakulásának és a munkásmozgalom történetének kutatása (az erdélyi sóbányászoknak, a zalatnai uradalom bányászainak életkörülményei és követelései, a szakszervezeti mozgalom, az 1920. októberi romániai általános sztrájk). Vizsgálódásai során messzemenően hasznosította a korabeli erdélyi magyar munkássajtó anyagát. Tanulmányainak többsége román nyelven jelent meg, de több cikkét magyarul közölte, néhányat pedig német, francia, angol fordításban is kiadtak. Munkatársa volt az Előre, Igazság, Korunk, Familia, Făclia, Scînteia, Tribuna című lapoknak, az Acta Musei Napocensis, Anale de Istorie, Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Studia Universitatis Babeş–Bolyai című szakfolyóiratoknak. Tanulmánya jelent meg a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945–1955 (Kolozsvár, 1956) c. kötetben is. Társszerkesztője az Október zászlaja alatt : a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett Kolozsvár tartományi vörösgárdisták visszaemlékezéseiből c. kötetnek (Kolozsvár, 1957, egyidejű román változattal). Részt vett a 19. századi – 20. század eleji szocialista és munkásmozgalom román nyelvű forrásgyűjteményének összeállításában, szerkesztésében (főszerk. Ion Popescu-Puţuri, 1971–75). Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásával kapcsolatos kérdések vizsgálatának szentelt nemzetközi értekezleten (Budapest, 1964) bemutatott, az egykori mezőgazdasági viszonyokat elemző dolgozata (társszerzők Ştefan Pascu, C. C. Giurescu, Kovács József) román (Destrămarea Monarhiei Austro-Ungare 1900–1918. Szerk. C. Daicoviciu, M. Constantinescu. Bukarest, 1964), német (Die Agrarfrage in der Österreich-Ungarischen Monarchie 1900–1918. Bukarest, 1965) és francia nyelvű (La désagrégation de la Monarchie Austro-Hongroise 1900–1918. Bukarest, 1965) tanulmánykötetekben olvasható. Kötetei Adalékok az erdélyi szakszervezeti mozgalom történetéhez 1848–1917 (társszerző Fodor László, román nyelvű változattal, Bukarest, 1957); Greva generală din România 1920 (társszerzőkkel, Bukarest, 1960); Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben 1905–1907 (társszerzők Egyed Ákos, Ion Cicală, Bukarest, 1962); În sprijinul Republicii Ungare a Sfaturilor (társszerzőkkel, Bukarest, 1969); *Pagini de istorie revoluţionară 1848–1971. Oameni, fapte, locuri (társszerzők Gh. Bodea, Fodor László, Kolozsvár, 1971); Fabrica de mobilă Libertatea Cluj 1870–1970 (társszerzőkkel, Kolozsvár, 1971); Köpecbánya 1872–1972 (társszerző Kisgyörgy Zoltán, Sepsiszentgyörgy 1972; román nyelvű változata: Mina Căpeni 1872–1972. Kolozsvár, 1972); 1907. A nagy parasztfelkelés erdélyi visszhangja (Bukarest, 1977); Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Gazdaság-, társadalom- és munkásmozgalomtörténet a XVIII. század második felétől 1918-ig (Bukarest, 1981); A szentkeresztbányai vasgyártás története (Bukarest, 1983). San José del Valle San José del Valle település Spanyolországban, Cádiz tartományban. San José del Valle Algar, Jerez de la Frontera, Arcos de la Frontera és Ubrique községekkel határos. Lakosainak száma 4445 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Berche Berche település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 479 fő (2015). Berche Voujeaucourt községgel határos. Népesség A település népességének változása: Habsburg–Tescheni Frigyes Ferdinánd főherceg Habsburg–Tescheni Frigyes Ferdinánd Lipót főherceg, Erzherzog Friedrich Ferdinand Leopold von Österreich-Teschen, (Bécs, 1821. május 14. – Velence, 1847. október 5.), osztrák főherceg, Károly főherceg harmadik fia, altengernagy, 1844-től a császári-királyi haditengerészet főparancsnoka. Élete Származása, testvérei Frigyes Ferdinánd főherceg 1821. május 14-én született Bécsben. Édesapja Károly főherceg (1771–1847), Teschen első hercege volt, II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király és Mária Ludovika császárné harmadik fia. Édesanyja Henrietta Alexandrina nassau–weilburgi hercegnő (1797–1829), Frigyes Vilmos nassau-weilburgi herceg (1768–1816) és Lujza Izabella kirchbergi várgrófnő (Burggräfin) leánya volt. Hét gyermekük közül Frigyes Ferdinánd főherceg volt a harmadik fiú. A testvérek: Mária Terézia Izabella főhercegnő (1816–1867), aki később II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király feleségeként Nápoly és Szicíliai királynéja lett. Albert (Albrecht) főherceg (1817–1895), Teschen második hercege, tábornagy, főhadparancsnok. Mint Károly főherceg elsőszülött fia, apja halála után ( 1847 -ben) örökölte a hatalmas birtokadományt és Teschen második hercegének címét. Károly Ferdinánd főherceg (1818–1874), akinek fiait Albert fogadta örökbe. Legidősebb fia, Frigyes főherceg tábornagy 1914-1917 között az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka lett. Frigyes Ferdinánd Lipót főherceg (1821–1847) ellentengernagy, a londoni szövetség Szíria elleni 1840-es hadjáratának hőse. Rudolf Ferenc főherceg (*/† 1822), születésekor meghalt. Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnő (1825–1915), aki az ifjabb Rainer (Ferdinánd) osztrák főherceghez , az id. Rainer főherceg és Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnő fiához ment feleségül. Vilmos főherceg (1827–1894), aki később a császári-királyi tüzérség főfelügyelője és a Német Lovagrend Nagymestere lett. Frigyes Ferdinánd főherceg apja, Károly főherceg 1809 májusában az asperni csatában legyőzte Napóleont, és jelentős része volt az 1813-as Népek Csatájában is, amely a Francia Császárság bukásához vezetett. Károly főherceget hadvezéri érdemeiért I. Ferenc császár Teschen első hercegének méltóságába emelte. Károly főherceg 1847-ben bekövetkezett halála után a tescheni hercegi címet és a hatalmas birtokadományt elsőszülött fia, Frigyes Ferdinánd bátyja, Albert főherceg örökölte. Pályafutása Frigyes Ferdinánd főherceget bátyjával, Albert főherceggel együtt igen gondosan nevelték, egyik tanáruk Franz Ritter von Hauslab tábornok (1798–1883) volt, a tüzérség és a térképészet kiváló szakértője, aki később (1843-tól) Ferenc József főherceget, a jövendő osztrák császárt, és annak öccsét, Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa főherceget, Mexikó jövendő császárát is oktatta. Frigyes Ferdinánd főherceg 1836-ban belépett a császári-királyi Haditengerészethez (k.k. Kriegsmarine). Ő volt a császári ház első tagja, aki a tengerésztiszti pályát választotta. Velencében, az akkori Ausztria legnagyobb flottatámaszpontján 1837 júliusában behajózott a „Medea” fregattra, gyakorlati tengerész-kiképzésre. Hamarosan kapitányi kinevezéseket kapott. 1838-ban Velencében súlyos betegségen esett át. 1839-től több közel-keleti utat tett Anton von Prokesch-Osten gróf tábornok (1795–1876) kíséretében. A tapasztalt diplomata, Ausztria keleti ügyeinek főmegbízottja beavatta a fiatal tengerésztisztet balkáni és a levantei hatalmi játszmák rejtelmeibe. 1840-ben részt vett a londoni szövetség Szíria elleni hadjáratában, ahol Nagy-Britannia, Ausztria, Oroszország, Poroszország és az Oszmán Birodalom együttesen léptek fel Muhammad Ali pasa (1769–1848) egyiptomi alkirály ellen, aki meghódította Szíriát és Palesztinát. Az egyiptomiak elleni harcokban a főherceg kitűnt bátorságával, különösen a szidóni erődítmény (ma: Szaida, Libanon) ostromában. Szidónt egy nemzetközi flottakülönítmény rohamozta meg, három brit hadigőzös, négy török korvett és a „Guerriera” fregatt, amelynek másodkapitánya Frigyes Ferdinánd főherceg volt. A főherceg személyesen vezette az egyik partra szálló harci egységet. Az erőd szeptember 26-án, néhány órás harc után elesett. Frigyes Ferdinánd dicsérettel harcolt Akkó (St. Jean d'Acre, ma: Akko, Izrael) elfoglalásáért vívott partaszállás és ostrom során. Ez volt Palesztina legerősebb erődítménye, melyet 1799-ben maga Bonaparte tábornok is sikertelenül ostromolt. Akkón eleste (1840. november 3.) után Mohammad Ali meghátrált, és elfogadta az európai nagyhatalmak követeléseit. Vitézségéért Frigyes Ferdinánd főherceg hazatérve megkapta a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) lovagkeresztjét. 1841-ben kinevezték a velencei partvidéki körzet (Seebezirk Venedig) parancsnokává. 1842-ben Algériába tett utazást, majd a „Bellona” fregatt fedélzetén Angliába látogatott, hogy megismerje a Brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) szervezetét és hadikikötőit. 1844-ben altengernaggyá léptették elő, és kinevezték a császári-királyi Haditengerészet főparancsnokává, székhelyét Velencében állította fel. Itteni munkájával számos szervezeti reform alapját vetette meg. Az osztrák hadiflotta szervezeti felépítése még a velenceiektől örökölt, akkor már korszerűtlen mintát követte. Ferenc Ferdinánd elindította a korszerű flottaszervezést, a modern európai nagyhatalmak haditengerészeteinek mintájára. Különösen nagy gondot fordított az tengerésztisztek kiképzésének és az utánpótlás nevelésének feladataira. 1845-ben ünnepélyes keretek között felvették a Johannita Lovagrendbe. Jelölték a hadiflotta főparancsnoki tisztségére is, amikor egy korábbi sárgalázas fertőzése váratlanul kiújult, és a főherceg rövid szenvedés után 1847. október 5-én meghalt, 26 éves korában. Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. Szervezőmunkája félbemaradt. Nőtlen volt, gyermeket nem hagyott maga után. (18199) 2583 P-L A (18199) 2583 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Léon Ritzen Léon Ritzen (Genk, 1939. január 17. – 2018. január 12.) válogatott belga labdarúgó, csatár. Pályafutása 1955 és 1965 között a Waterschei Thor csaptában játszott. 1965 és 1967 között a Molenbeek, 1967 éd 1969 között a Beerschot VAC, 1969 és 1971 között a Diest labdarúgója volt. 1960 és 1968 között hat alkalommal szerepelt a belga válogatottban és egy gólt szerzett. Gyémántrozsdafarkú A gyémántrozsdafarkú (Phoenicurus moussieri) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Észak-Afrikában fészkel, Európa nyugati felén csak kalandozik. Megjelenése Testhossza 13 centiméter. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Szaporodása Fészekalja 3-6 tojásból áll. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.) Stevens T. Mason Stevens T. Mason (Stafford megye, 1760. december 29. – Philadelphia, 1803. május 10.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Virginia, 1794–1803). Tirathabini A galériás molyok (Galleriinae) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjának egyik alcsaládja. Származásuk, elterjedésük A fajok többsége trópusi. Európából 4 nem 13 faja ismert, köztük a méhfélék viaszában élő, a kaptárakban károsító méhviaszmoly (Aphomia sociella). Magyarországi fajaik Hazánkban 3 nemük 5 faja él: Aphomia (Hb., 1825) méhviaszmoly ( Aphomia sociella L. , 1758) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011) déli koldusmoly ( Aphomia foedella Zeller, 1839) — Magyarországon szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011) koldusmoly ( Aphomia zelleri Joannis, 1932) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011) Lamoria (Walker, 1863 törmelékmoly ( Lamoria anella Denis & Schiffermüller, 1775) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011) Paralipsa (Butler, 1879) raktármoly ( Paralipsa gularis Zeller, 1877) — Magyarországon többhelyütt előfordul (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011). Hugo Launicke Hugo Launicke (Roßleben, 1909. február 2. – 1975. június 6.) német politikus. A második világháborúban a nácik ellen küzdött ellenállóként. 1939 és 1945 közt a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott. Az NDK időszakában a SED tagja volt. Halála után Magdeburgban utcát neveztek el róla. Brentford FC A Brentford Football Club egy angol labdarúgó klub Brentfordban London Borough of Hounslow kerületében. Jelenleg a League One-ban játszanak. 1889-ben alapították a csapatot, hazai mérkőzéseit 1904-től a Griffin Parkban játssza. A Brentford legsikeresebb időszaka az 1930-as évek folyamán jött el, amikor egymást követő hat szezonban az első osztályban szerepeltek. A második világháború óta az angol labdarúgás harmad- és negyedosztályában játszottak. A Brentford FA-kupa negyed-döntős volt négy alkalommal, és kétszer Football League Trophy ezüstérmes. Az alapítástól 1939-ig Az 1889-ben alapuló klub kezdetekben a Football League alacsonyabb osztályaiban töltötte a korai éveit, 1904-ben már a Griffin Park-ban játszanak. 1920-ban a Division South alapító tagja volt. 1920-as évek vége folyamán és 1930-as években a klub elkezdett fejlődni. Az 1932-33-as szezonban megnyerték a Division South és feljutottak a másodosztályba. Két évvel később Brentford feljutott az első osztályba és az 5. helyen végzett, ez figyelemre méltó a bemutatkozó idényben, azóta is ez a klub valaha elért legnagyobb ligapozíciója. A Brentford a következő években is fantasztikusan játszott 6. lett a következő két idényben. 1945-1989 A háború alatt Brentford versenyzett a London War Cupban, 1941-ben a Wembley Stadionban rendezett döntőben kikapott a Readingtől majd egy évvel később 1942-ben győzött a Portsmouth ellen. A klubot a háború után visszaminősítették a másodosztályba és ezután egy lefelé irányuló spirál következett, kiestek a harmadik osztályba 1953-54-es szezonban és a negyedik osztályba 1961-62-es bajnokságban. Ezután a klub a harmad- és negyedosztály között ingázott három évtizeden keresztül. 1985-ben Football League Trophy döntőjét a Wigen ellen bukták el a Wembley-ben, majd az 1989-es FA Kupa negyeddöntőkbe az uralkodó ligabajnoktól Liverpool-tól kaptak ki 4-0-ra. 1990-től napjainkig 45 éves távollét után, a Brentford feljutott a másodosztályba, az 1991-92 harmadosztályt megnyerik. A 2009-10-es szezonban feljutnak a League One-ba úgy, hogy a negyedosztályt megnyerik. Stadion A Brentford F.C. 1904 óta a Griffin Parkban játssza hazai mérkőzéseit. A stadion egyedülálló a brit labdarúgásban abból a szempontból, hogy mindegyik sarkán egy pub áll. (Királyi Tölgy, Új Fogadó, A Griffin) - melyek korábban filmekben is szerepeltek. Válogatott játékosok Zárójelben a válogatottságok Kupák Football League First Division Legjobb helyezés: 5. - 1935/1936 Football League Second Division Győztes : 1934/1935 Football League Third Division Győztes : 1932/1933 (South), 1991/1992 Football League Fourth Division Győztes : 1962/1963, 1998/1999, 2008/2009 FA Kupa Legjobb helyezés: Hatodik kör/Negyed-döntő - 1937/1938, 1945/1946, 1948/1949, 1988/1989 Ligakupa Legjobb helyezés: Negyedik kör - 1982/1983 Football League Trophy Legjobb helyezés: Döntős - 1984/1985, 2000/2001 London War Cup Győztes : 1941/1942 Klubrekordok Legnagyobb győzelem: 9-0 v Wrexham, Division 3, 1963. október 15. Legnagyobb vereség: 0-7 v Peterborough United , Coca Cola League Two, 2007. november 24. Legtöbb gól a bajnokságban: 98, Division 4, 1962-63 Egy játékos által szerzett legtöbb gól egy szezonban: Jack Holliday, 39, 1932-33 Legtöbb gól egy idényben: Jim Towers, 153, 1954-1961 Legtöbb válogatottsággal rendelkező játékos: John Buttigieg, 22 válogatottság a Máltai labdarúgó-válogatottban Legtöbb mérkőzés: Ken Coote, 514, 1949-1964 Legdrágább játékos eladás: £2,500,000 a Wimbledon -nak Hermann Hreiðarsson 1999 októberében Legdrágább játékos vétel: £750,000 a Crystal Palace -tól Hermann Hreiðarsson 1998 szeptemberében Legtöbb néző: 38,678 v Leicester City 1949. február 26. Legtöbb mérkőzés vereség nélkül: 26, 1999. február 20. és 1999. október 16. között Legtöbb mérkőzés győzelem nélkül: 18, 2006. szeptember 9. és 2006. december 26. között Buddhizmus Hollandiában A buddhizmus Hollandiában kisebbségi vallásnak számít, ahol a 2006-os népszámlálási adatok szerint 170 000 holland ember vallotta magát buddhistának, amely a teljes lakosság mintegy 1%-át jelenti. Története A legelső könyvek Hollandia területén, amelyek említik a buddhizmust 1651-ben, 1843-ban és 1878-ban íródtak, illetve a legelső holland nyelvű buddhizmusról készült könyv 1879-es keltezésű. A századfordulón egyre több népszerű, buddhizmusról szóló könyv jelent meg holland nyelven. Hollandiában a buddhizmus tudományos tanulmányozása Hendrik Kern kinevezésével kezdődött a Leiden Egyetem szanszkrit tanszékén. Két történelmi könyvet adott ki és egy kézikönyvet a buddhizmusról. Kern, Émile Senarthoz hasonlóan, Buddhát a Napot megszemélyesítő legendás hősként ábrázolta. Kernt Jacob Speyer (1849–1913) követte a tanszék élén, aki számos mahájána szöveget fordított le, illetve elkészítette a Dzsátaka mesék egy részének fordítását is. Ezután Jean Philippe Vogel (1871–1958) következett a vezetői pozícióban, aki régészként vált híressé bizonyításával, miszerint az indiai Kasia megegyezik azzal a Kusínagarral, ahol a Buddha elérte a parinirvánát. Kutatásokat végzett Borobudurral kapcsolatban is Jáva szigetén. A második világháború után a buddhizmus hatalmas támogatói lettek Európában a teozófusok. A Teozófiai Társulat egyik részlegének holland titkára, Mrs. Spruitenburg, Indiából hazatérve gyűléseket szervezett saját otthonában Huizen településen, amelyet több tucat ember látogatott az ország minden részéből. Közéjük tartozott Ernst Verwaal, aki később a Buddhizmus Barátai Hága (Buddhistische Vriendenkring Den Haag) nevű szervezetet alapította, majd átnevezte A buddhizmus barátainak holland köre (Nederlandse Buddhistische Vriendenkring) névre. Egy egyszerű lapot is kiadott. A társaság központja Hágában volt, ahol 1966-ban a thai nagykövet felesége, Mrs. Bhakdi, szombatonként fogadta a társaság tagjait. A szervezet vezetője ezután Ronald Poelmeijer volt, aki 1953-ban a Nyugati Buddhista Rend tagjává vált. 1966-ban a Buddhizmus Barátainak Holland Köre felvette a Buddhista Társaság Hollandiában nevet. Az új szervezet a buddhizmus összes iskoláját képviselte. Ez az ökumenikus politika enyhe széthúzáshoz vezetett ezért átalakították és a Holland Buddhista Központ Alapítvány (Stichting Nederlands Buddhistisch Centrum) nevet kapta 1967. november 8-án. A szervezet célja a buddhista eszmék tanulmányozása volt, szem előtt tartva a különféle buddhista irányzatok teljes sokszínűségét, és támogatva a buddhista irányelvek gyakorlati alkalmazását. 1968-tól a mai napig folyóiratot ad ki, amelyet eredetileg úgy neveztek, hogy Saddharma, amelyet a 21. század elején átneveztek Vorm en Leegte névre, és jelenleg kereskedelmi buddhista kiadók adják ki. A szervezet 1978-tól a Buddhizmus Barátai Alapítvány (Stichting Vrienden van het Boeddhisme) nevet viseli. Még ebben az évben megalapították a Holland Buddhista Uniót, amely az Európai Buddhista Unió tagja lett. A 21. században több okból kifolyólag a holland unió kilépett az európaiból. 1978-tól Hollandiában a buddhizmus leginkább a különálló buddhista hagyományok különböző történeteiből tevődik össze. Ezen csoportok nevében a mai napig a Holland Buddhista Unió jár el politikailag, például ők sugározzák a Buddhista Közvetítő Csatornát (Boeddhistische Omroep Stichting), illetve ők adják ki az egyetlen, újságárusoknál kapható buddhista magazint. Megjegyzések Philip Utenbroeke (c.13) Barlaam en Joasaph – Damaszkuszi Szent János 7. századi pátriárka kéziratának fordítása Rogerius (1651) - egy misszionárius műve az indiai Koromandel-partról említi Buddha nevét, mint Visnu kilencedik avatárja J.H. Halbertsma (1789-1869) Het Buddhisme en zijn Stichter (A buddhizmus és alapítója) Brian Houghton Hodgson irodalmi illusztrációi és a buddhisták vallása alapján, 1841 C.P.Tiele (1878) folyóirat W. T. Rhys Davids könyvéről: Buddhism: Being a sketch of the Life and Teaching of Gautama, the Buddha J.P. van der Vegte (1879) Het Buddhisme en zijn Stichter (A buddhizmus és alapítója) 330. oldal (Rhys Davids könyvének fordítása) például: 1. Felix Ortt (1905) Buddha evangéliuma - Paul Carus művének fordítása; 2. H.U. Meyboom (1902) Het Licht van Azie Edwin Arnold Ázsia fénye című könyvének fordítása; 3. C. J. Wijnaendts Francken (1897) Het boeddhisme en zijn wereldbeschouwing (A buddhizmus és világnézete); 4. H. Bouwman (1906) Boeddhisme en Christendom (A buddhizmus és a kereszténység); 5. S. van Houten (1889) De leer van de Boeddha naar de heilige boeken van het zuidelijke Boeddhisnie voor Europeanen bewerk (Buddha tanítása a déli buddhizmus szent könyvei szerint, az európaiak számára átalakítva) De Samenspraak (A párbeszéd) Léon Sée Léon Sée (Lille, 1877. szeptember 23. – Párizs, 1960. március 20.) olimpiai bronzérmes francia párbajtőrvívó. Kecskebéka A kecskebéka (Rana esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli. Egyes szerzők klepton (kl.) névvel illetik ezt a kategóriát (Pelophylax kl. esculentus). A tavasz e kétéltűeknél is a szerelem évszaka, a párzáshoz és az utódok kifejlődéséhez, átalakulásához feltétlenül vízre van szükségük. A tó ilyenkor mágnesként vonzza őket, jelenlétükről az éjszakai kóruson kívül a növények közé tekert petefüzérek is árulkodnak. Előfordulása A kecskebéka-fajkomplexum Közép-Európa és az Appennini-félsziget lakója, ahol a kis tavi béka és a tavi béka egyaránt előfordul a sík- és dombvidékek álló- és folyóvizeiben. Az esti órákban messzire hallani a tavi és kecskebékák hangját. Megjelenés A kecskebéka mind a tavi, mind a kis tavi békák jellegzetességeivel rendelkezik, és rendkívül nagy változatosságot mutat színezetét és mintázatát tekintve. A legújabb kutatások szerint a különféle kromoszóma-mutációk miatt a fajkomplex tagjait morfológiai bélyegek alapján nem lehet elkülöníteni. Hasa általában szürkés, háta gyakran zöld alapon fekete foltos, bőre kevéssé rücskös. Hátsó, citromsárga foltos ugrólábai rendkívül hosszúak és erősek, akár a 10 centiméteres hosszúságot is elérhetik. A különbségtétel inkább egyéb külső jegyek (így a test/lábszár, vagy a hátsó lábon az első ujj/sarokgumó arányai) alapján történik. A kecskebéka 6-12 centiméteres nagyságú, sarokgumója közepes méretű. A hímek szájzugában két külső hanghólyag van. Életmódja A faj leginkább a tavi békák életvitelét folytatja, mivel ritkán merészkedik távol a víztől, és veszély esetén is azonnal ott keres menedéket. A szárazföldön akár 1 méteres ugrásokkal közlekedik. Mint rokonai, a kecskebéka is ragadozó, hosszú nyelvével ragadja meg különféle ízeltlábúak, elsősorban repülő rovarok közül kikerülő áldozatát. Legutolsó békák közé tartozik, amelyeket ősszel a vizekben még találni lehet. Kecskebéka áprilistól október elejéig aktív. Telente a hideg miatt kénytelen vermelni. Sarokgumója lehetővé teszi, hogy a talajba ássa be magát, de gyakrabban választja téli álma helyszínéül vizes élőhelye iszapját. Szívesen elfoglalja a kerti tavakat.Téli tanyájukból előbb a fiatal állatok bújnak elő, néha, különös kedvező időben, már április elején. Olyan rohamosan és tömeges szaporodik, hogy ahol csak egyetlen pár is megtelepszik valamely tóban az csakhamar hemzseg az utódoktól. Sok ok van tavasszal békáéknál a vígságra. Végre vége a hosszú téli vermelésnek amikor az iszapba ásva magukat mozdulatlanul, álomba merülve várták, hogy vége legyen a hideg napoknak. Áprilistól kezdődik az igazi vízi élet. A kecskebékáknak víz az otthonuk. Meleg nyári napokon sorban kiülnek a vízpartra. Mivel éjjeli állatok, énekük rendesen csak estefelé kezdődik, azonban egész éjjel hallható. A kecskebéka élőhely iránti igénye meglehetősen tág határok között változik. Kedveli a gyorsan felmelegedő csatornákat, kisebb-nagyobb tavakat, halastavakat, időszakos vízállásokat, kiöntéseket stb. Előnyben részesíti az úszóhínárral erősen benőtt vizeket. Nem ritka azonban nedves, víz közeli erdőkben sem. Szaporodása Szaporodási időszak április közepétől augusztus végéig tart. A hímek jó időben sokat brekegnek. Tavasszal a kecskebékák viszonylag későn, csak áprilisban jelennek meg, és a melegebb napok beköszöntével, májusban, júniusban párzanak. Ilyenkor különösen szürkület táján és éjszaka harsog a vízkörnyék a hímek hangos kuruttyolásától. Páros hanghólyagjaikat felfújva lebegnek a felszínen, és ha valamelyikük megszólal, a többi is nyomban rákezdi. De a legelső gyanús jelre éppen ilyen hirtelen el is hallgatnak, mintha csak késsel vágták volna el a brekegő kórust. A nőstény több ezer petéjét nagy, kocsonyás csomókban rakja le vízi növényekre. Az átalakulás szeptember közepén, október elején történik meg. A nyári és kora őszi időszakban főleg a fiatalabb, az előző évben kelt állatok messzire is elugrálnak a víztől, és a rét füvében vadásznak sáskákra és lószúnyogra. A felnőtt állatok és a frissen átalakult fiatalok is a vízben maradnak. Nappali aktivitású állatok, a parton vagy a víz színén vízinövényeken ücsörögnek és lesik a zsákmányt. Téli álomra októberben vonul, ilyenkor a mélyebb vizek iszapjába fúrja be magát. Természetvédelmi helyzete Nagy példányszáma garantálni látszik fennmaradását, bár a vizes élőhelyek eltűnése, a vízszennyezés és a rovarirtó szerek potenciális veszélyforrást jelentenek. A kecskebéka számos állatkísérlet alanya, és ez a faj szolgál az egyes országokban kedvelt békacomb forrásául. Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 Ft. Jegyzetek Az ICZN hibrideket nem fogad el taxonként. ICZN Art. 1.3.3 Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.) 2010-es bolgár rali A 2010-es bolgár rali (hivatalosan: 41st Rally Bulgaria) volt 2010-es rali-világbajnokság hetedik futama. Július 9 és július 11 között került megrendezésre, 14 gyorsasági szakaszból állt, melyek össztávja 354 kilométert tett ki. A versenyen 42 páros indult, melyből 27 ért célba. A versenyt a francia Sébastien Loeb nyerte, másodikként Dani Sordo végzett, harmadik pedig Petter Solberg lett. A futam a junior rali-világbajnokság szezonbeli harmadik futama is volt egyben. Ezt az értékelést a belga Thierry Neuville nyerte, Hans Weijs és Todor Slavov előtt. Két magyar páros nevezett a versenyre. Bessenyey Zoltán és Papp György egy Opel Astra GTC TDi-vel, Turán Frigyes és Zsíros Gábor pedig egy Peugeot 307 WRC-vel indult a viadalon. Turánék kettőse az abszolút nyolcadik helyen ért célba, amely eredmény a rali-világbajnokság történelmében az első magyar pontszerzés volt, mely az abszolút értékelésben született. Beszámoló Első nap Az első napon négy szakaszt rendeztek. Ezek mindegyikét Sébasten Loeb nyerte, aki a nap végére huszonnyolc másodperces előnyt szerzett a második Sordo mögött. Két gyorsaságit követően még Ogier állt a második helyen, ám a francia a harmadik gyorson egy percet vesztett, miután félrehallotta az itinert és lecsúszott az útról. Petter Solberg a harmadik, Hirvonen a negyedik, Latvala pedig az ötödik helyen állt a nap végén. Hibája után Ogier a hatodik helyen zárta a napot, őt Per-Gunnar Andersson és Turán Frigyes követte. Kimi Räikkönen a negyedik szakaszon összetörte autóját, és tíz percet vesztett. A huszonhatodik helyre esett vissza az összetettben. Második nap A tervezett hatból csak öt szakaszt tartottak meg a rendezők a nap folyamán. A hetedik gyorsaságira túl sok néző érkezett, kockáztatva a biztonságos lebonyolítást, így a szervezők annak törlése mellett döntöttek. A napon a pontszerzők között mindössze egy jelentős változás történt. Ogier ugyanis megelőzte a két gyári Fordot, és feljött a negyedik helyre. Harmadik nap A zárónapon nem változott az első tíz sorrendje. A négy szakaszból kettőt Petter Solberg, Sordo és Ogier pedig egyet-egyet nyert meg. Solberg és Sordo szoros csatát vívott a másod helyért, ám végül a Citroen spanyol versenyzője megtartotta pozícióját. Első napi hibája után, Kimi Räikkönen egészen a tizenegyedik helyig zárkózott fel a futam végre. A Turán Frigyes a nyolcadik, Bessenyey Zoltán pedig a huszonkettedik helyen zárt. 722-es busz A 722-es jelzésű elővárosi autóbusz Budapest, Kelenföld vasútállomás és Pusztazámor, autóbusz-forduló között közlekedik Diósd és Érd érintésével, óránként. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Járművek A járaton Ikarus C80 közlekedik, de néha felbukkan Ikarus 280, Mercedes Conecto és Mercedes Citaro is. Kärdla Kärdla az egyetlen város az észtországi Hiiumaa szigetén, valamint Hiiu megye székhelye. Földrajza Kärdla Hiiumaa északkeleti partvonalán található, a Tarestei-öbölnél (észtül Tareste laht.) Környezetét javarészt halmokkal tarkított síkságok borítják. A várostól délkeletre található a híres kärdlai kráter, ami egy 455 millió évvel ezelőtt történt meteoritbecsapódásról tanúskodik. A településen több kis folyó is átfolyik, valamint számos artézi kút működik. Története Kärdla első említése 1564-ből származik. Ez idő tájt csupán egy svédek lakta falu volt. Növekedésének jelentősebb lendületet az 1830-ban megnyitott ruhaüzem adott, 1849-ben létrejött a kiépített kikötő. E két korai létesítmény a második világháborúban elpusztult. Városi jogokat 1938-ban kapott. Közlekedés A külvilággal való kapcsolatát a Kärdlai repülőtér (a központtól keletre 5 km-re) biztosítja (IATA: KDL, ICAO: EEKA) bár hivatalos nemzetközi repülőtér, menetrend szerint csak naponta két belföldi járat köti össze Tallinnal, ami tőle 125 km-re kelet-északkeletre található. Maja, a méhecske (televíziós sorozat, 1975) A Maja, a méhecske (����������; Micubacsi Mája no bóken; Hepburn: Mitsubachi Māya no bōken; angol címén Maya the Honey Bee) 1975-től 1980-ig sugárzott és számos országban, köztük Magyarországon is vetített és megjelent japán animesorozat, mely a német Waldemar Bonsels Maja, a méhecske című történetét dolgozza fel. Az eredeti könyv 1912-ben jelent meg és népszerűsége immár több, mint száz év távlatából is töretlen. Készült belőle élőszereplős filmtől kezdve Nintendo játékig minden. A sorozatot a Zuiyo Enterprise (ma: Nippon Animation) készítette Japánban. 52 epizódot tartalmaz, eredetileg 1975-1976-ban sugározták a TV Asahi csatornán. 1979-ben egy második 52 részes sorozat is készült Sin Micubacsi Mája no bóken címmel a Wako Productions és az Apollo Film Wien gyártásában. A premierje a német ZDF csatornán volt 1979 szeptembere és 1980 szeptembere között. Ez a sorozat elődjével ellentétben már nem volt annyira sikeres, Japánban csak 1982 októbere és 1983 szeptembere között mutatták be a TV Osakán. A Maja, a méhecskét Magyarországon először a TV-2 vetítette, 1992-ben az 1., 1993-ban a 2. évadot. Az 1. évadot 2002-ben a Viasat 3 is leadta, új magyar szinkronnal. 2013-ban az 1. évadot az M2 is levetítette az eredeti szinkronnal. A teljes két évadot 2017-ben a Kiwi TV tűzte műsorra az eredeti magyar szinkronnal. Ismertető A régi várkert melletti óriási fenyőfa tövében álló méhkaptárban nagy a méhecskék felbolydulása. Új jövevények érkeznek pillanatokon belül. Az újszülött méhecskék, a lépecskékből egyenként bújnak elő. A virágzó rétre mennek nektárt gyűjteni, tavasszal csoportosan özönlenek. Az egyik apró méhecske később bújt ki mint a többiek. Úgy látszott számukra, ha egy kicsit nem nógatják, hogy még átalussza az egész nyarat. A kis lusta méhecskét Majának hívják. Maja is rászánta magát arra, hogy elkezdje az izgalmas világnézést, amely az élet. Máris rá döbben, hogy mennyi veszély fenyegeti a méheket. Hamar megtanulja, hogy a problémákkal szemben csak is együtt, közös erővel szállhatnak szembe. Csodálkozva nézte, hogy a nagy hőségben szárnycsapásokkal hűtik nagyobb méhecsketársai a kaptárt. Kassandra a méhecskék tanítónője, akitől megtudja, hogy a kaptáron túl nagy veszedelmek lesnek rá. Mint például a vihar, vagy a madarak. De megtudja azt is, hogy a legfinomabb nektárt, milyen virágok rejtik. Majának azonban, amikor repülni tanul az első órák számára a legizgalmasabbnak. Majd egyedül megy el a méhkaptárból és barátaival Vilivel és Flippel nagy világ körüli utat tesz be és mire haza ér megvédi otthonát a lódarazsak támadásától is. Zene A sorozat leghíresebb betétdalát Karel Svoboda komponálta 1976-ban, a dalszöveget Florian Cusano írta cseh és szlovák nyelven. Ezt a dalt használták a rajzfilmhez minden európai országban a lefordított szöveggel. A mai napig továbbra is jól ismert dal Németországban, ahol Karel Gott gyakran élőben adja elő. Az eredeti angol (brit) dalban ugyanazt a dallamot használják a német dalszöveg nyersfordításával. Maja! Maja! Maja! Maja! Maja, hát mesélj most nekünk! Szereplők Maya (vagy Maja ) ( ��� ; Hepburn : Māya ) Willy (vagy Willi , Willie ) ( ���� ; Hepburn : Uirī ) Flip (vagy Philip ) ( ����� ; Firippu ) Cassandra néni ( �������� ; Hepburn : Kassandora-sensei ) Magyar hangok Maja (Maya): Csondor Kata (eredeti sorozatban (1. évadban, 2. évadban 53–78. részig), Vadász Bea (eredeti sorozatban (2. évadban 79–104. részig), Molnár Ilona (az összeállított rajzfilmben) Vili (Willy): Schnell Ádám (eredeti sorozatban), Szabó Zselyke (az összeállított rajzfilmben) Flip: Kerekes József (eredeti sorozatban), Gubányi György István (az összeállított rajzfilmben) Nagy Sándor (Alexander): Forgács Péter Kasszandra (Cassandra): Gyurkovics Zsuzsa , Némedi Mari (eredeti sorozatban), Oláh Orsolya (az összeállított rajzfilmben) Méhőrök: Gyabronka József , Végh Péter , Csankó Zoltán , Kassai Károly Méhkirálynő: Győri Ilona Thekla: Hacser Józsa , Halász Aranka Klotild: Kiss Erika Kurt: Varga T. József , Makay Sándor , Szabó Ottó , Bácskai János Kurtné: Győri Ilona Max: Kautzky Armand , Seszták Szabolcs (2. évadban 79–104. részig) Jeromos: Felföldi László Katicabogár mama: Pásztor Erzsi Schnuck: Kassai Ilona Hans Kristof: Csankó Zoltán Puck: Gruber Hugó Kígyó mama: Némedi Mari Karl: Józsa Imre Pillangó: Kocsis Mariann , Csere Ágnes Helga: Vándor Éva Dumi: Kocsis György Frida: Detre Annamária Hangyavezér: Koroknay Géza , Vass Gábor Béka: Varga T. József Hangyaközlegény: Minárovits Péter Johann: Elekes Pál Jimmy: Vass Gábor Lajos: Gyabronka József Hannibál: Csonka András Nick: Minárovits Péter Kabóca: Gyabronka József Az egyik ugrószöcske: Botár Endre A másik ugrószöcske: Bolba Tamás Hőscincér: Dallos Szilvia Pattanóbogár: Némedi Mari Hopla: Csellár Réka Fülbemászó mama Földessy Margit Bűzpoloska: Szabó Ottó Hatosszám: Bolba Tamás Anton: Fülöp Ervin Darázsbébi: Somlai Edina Kis hernyó: Somlai Edina Kőugrólégybébi: Somlai Edina Beatrice hercegnő: Somlai Edina Virágmanó: Józsa Imre Ál-lódarázs asszony: Martin Márta Lódarázs asszony: Martin Márta Csodacsiga doki: Pataky Imre Nyissz: Beregi Péter Csöpi: Koltai Judit Útonállódarázs: Némedi Mari Dongó tábornok úr: Kránitz Lajos Harald: Szokol Péter Viktor (Pufi, Dönci): Varga T. József Viktoria: Vándor Éva Flap: Kerekes József Szúrós légy : Szuhay Balázs Frici: Józsa Imre Temetőbogár: Jakab Csaba Pajzsbogár: Tarján Péter Jack: Lippai László Parazitalégy: Dallos Szilvia Kaparódarázs: Sándor Erzsi Hans Klied: Rudolf Péter Szuper rovar: Faragó Vera Gusztáv: Gáti Oszkár Emma: Pásztor Erzsi Antoni: Bolba Tamás Kurt: Bardóczy Attila Hegedűs tücsök: Forgács Péter Jimy: Józsa Imre Alois: Vajda László Lódarázs királynő: Győri Ilona Emberfiú: Fülöp Ervin Öregúr: Kenderesi Tibor További magyar hangok (1. évadban): ? További magyar hangok (2. évadban, 53–78. részig): ? További magyar hangok (2. évadban, 79–104. részig): Balázsi Gyula , Bartucz Attila, Harmath Imre , Imre István, Kardos Gábor, Pataky Imre , Szokol Péter , Várkonyi András , Végh Ferenc, Zsigmond Tamara Tökös ötös (film, 1990) Tökös ötös (Men at Work) 1990-ben bemutatott akció-vígjáték. A filmet Emilio Estevez írta, rendezte és főszerepet is játszik benne. Charlie Sheen és Estevez, akik féltestvérek játsszák a két főszereplőt, Carl Taylor és James St. James, akik a kukások. Keith David alakítja az idegbeteg Louis Fedders, aki azt hiszi magáról hogy egy háborús hős. Taylor barátnőjét, Susant Leslie Hope személyesíti meg. A film a MGM megbízásából készült. Fischer László (síugró) Fischer László (Gyula, 1962. január 11. –) magyar síugró. A világ élvonalát legjobban megközelítő magyar síugrók egyike. Az egyetlen magyar versenyző, aki a világkupán pontot érő helyen végzett. Síugrásban csak Gellér Gábor szerzett nála több magyar bajnoki címet. Életút A Budakeszi Petőfi SC-ben kezdett sportolni, később a MOM SK, Újpesti Dózsa majd a Budapesti Honvéd versenyzője volt. Legjobb felnőtt eredményeit a Honvédban érte el. 12 évesen nyert először serdülő bajnokságot, de ifjúságiként is több első helyet szerzett. 17 évesen nyert először felnőtt bajnoki címet, a Honvéd csapatával a nagysáncon diadalmaskodtak. További tizennyolc alkalommal végzett az élen egyéniben és csapatban. Többször indult világbajnokságon és világkupán. Legjobb eredményét Lake Placid-ben érte el. 1986-ban a 12. helyen végzett és világkupa pontot szerzett, ugyanezen a versenysorozaton 1984-ben Oberstdorfban 19. lett. Az 1987-es Calgary előolimpián szerzett 22. helye sem volt elégséges az olimpiára való nevezésre. Egyéni csúcsai a nagysáncon: 108, a repülősáncon pedig 136 méter. Magyar bajnoki címei Kissánc. Egyéni: 1984 , 1985 , 1988 , 1989 ; Csapat: 1985 , 1986 Középsánc. Egyéni: 1981 , 1983 ; Csapat: 1980 , 1981 , 1982 Nagysánc. Egyéni: 1983 , 1985 , 1988 ; Csapat: 1979 , 1981 , 1982 , 1985 , 1986 Részletesen → Síugrás. Magyar fejezet ; Síugró magyar bajnokok listája III. Alfonz portugál király III. Alfonz (Affonso III.) (Coimbra, 1210. május 5. – Lisszabon, 1279. február 16.) portugál uralkodó. Élete II. Alfonz második fia. 1247-től uralkodott (előtte, 1245-től régensként), mert bátyját, II. Sanchót a felkelők elűzték trónjáról. Miután helyreállította az ország békéjét, folytatta a harcot a mórok ellen. 1249–1251-ben meghódította Algarve taifát, és ezzel kialakította Portugália mai határait. Az elfoglalt területeken visszamaradt mórokkal kíméletesen bánt. 1255-ben Lisszabont tette Portugália fővárosává. Kiterjesztette a törvényhozó testület jogkörét. Miután (a papság segítségével) megszilárdította uralmát, felújította apja és bátyja az egyház jogait korlátozni kívánó politikáját, ezért 1277-ben őt is kiátkozták. 1279-ben halt meg, és őt is csak halála után oldozták föl az átok alól, kimondva, hogy az egyház iránti kötelezettségét teljesíteni akarta. Családja Először Matild Boulogne-i grófnőt, majd Kasztíliai Beatrix hercegnőt vette feleségül. Összesen húsz gyermeke született, közülük a Beatrixtól negyediknek született Dénes örökölte a trónt apjától. 54 (szám) Az 54 (ötvennégy) az 53 és 55 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 54-es a kettes számrendszerben 110110, a nyolcas számrendszerben 66, a tizenhatos számrendszerben 36 alakban írható fel. Az 54 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakja 21 · 33, normálalakban az 5,4 · 101 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 6, 9, 18, 27 és 54. Tizenkilencszögszám. Leyland-szám, tehát felírható alakban. Tízes számrendszerben Harshad-szám. A Holt-gráfnak 54 éle van. Az 54 két szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek a 42 és a 2809 (=53²). A tudományban A periódusos rendszer 54. eleme a xenon . 2010-es flandriai körverseny A 2010-es flandriai kerékpáros körverseny a 94. volt 1913 óta. 2010. április 4-én rendezték meg. A verseny része a 2010-es UCI-világranglistának és a 2010-es UCI ProTournak is. Elsőként a svájci Fabian Cancellara haladt át a célvonalon; második a belga Tom Boonen, míg harmadik a szintén belga Philippe Gilbert lett. Csapatok Mivel a flandriai körverseny egy UCI ProTour verseny, az összes ProTour csapat automatikusan részt vett a versenyen. Szabadkártyát kapott még a Bbox Bouygues Telecom, a BMC Racing Team, a Cervélo TestTeam, a Landbouwkrediet, a Skil-Shimano, a Topsport Vlaanderen-Mercator és a Vacansoleil. AG2R La Mondiale · Astana · Caisse d’Epargne · Euskaltel–Euskadi · Française des Jeux · Garmin–Transitions · Lampre–Farnese Vini · Liquigas–Doimo · Omega Pharma–Lotto · Quick Step · Rabobank · Team HTC–Columbia · Katyusa · Team RadioShack · Team Milram · Team Saxo Bank · Team Sky · Bbox Bouygues Telecom · BMC Racing Team · Cervélo TestTeam · Landbouwkrediet · Skil-Shimano · Topsport Vlaanderen–Mercator · Vacansoleil Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2010 Tour of Flanders című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Rajtlista (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.) azonos idővel Férfi 800 méteres síkfutás a 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az atlétikai versenyszámokat Tbilisziben rendezték. A férfi 800 méteres síkfutás selejtezőit július 28-án, a döntőt pedig augusztus 1-jén rendezték. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Selejtező Minden selejtezőcsoport első 2 helyezettje (Q) illetve a további legjobb 2 időeredménnyel (q) rendelkező sportoló jutott tovább a döntőbe. Minden nemzet egyetlen sportolóval képviselhette magát. Big Ones You Can Look At A Big Ones You Can Look At az amerikai Aerosmith együttes videója, amely VHS kazettán és Laserdiscen (majd később DVD-n) jelent meg 1994. november 4-én. A kiadványt a Sony kiadó adta ki. Az anyagra az együttes 13 videoklipje került fel, interjúkkal kiegészítve. A cím a szintén '94-ben kiadott Big Ones válogatásalbummal hozható összefüggésbe. A DVD kiadást Brazíliában adták ki elsőként, amely a Dolby Digital 2.0 Stereo és 5.1 surround hangsávok révén jobb megszólalást kapott, mint a lézerlemez és VHS kiadványok. A RIAA adatai alapján aranylemez minősítést szerzett. Számlista Deuces Are Wild (Video) Livin' on the Edge (Video) Eat the Rich (Video) Cryin' (Video) Amazing (Video) Crazy (Video) Love in an Elevator (Video) Janie's Got a Gun (Video) What It Takes (Studio Video) The Other Side (Video) Dude (Looks Like A Lady) (Video) Angel (Video) Rag Doll (Video) Temesi gróf A temesi gróf (Comes Temesiensis) címet a temesi főispán viselte, aki az egész középkoron keresztül (éppen úgy mint a pozsonyi gróf) az ország védelme szempontjából is fontos hivatással bírt. E tekintetben hatásköre több vármegyére kiterjedt, a déli vidék kulcsát alkotó Temesvár várának főparancsnoka és a vidék főkapitánya volt. Régente, mint Werbőczynél is olvashatjuk (Tripartitum I. rész, 94 sz.), a zászlós urakhoz (barones Regni) számították, rangban a vajdák és a bánok után állott és így neve a királyi végzemények záradékában felemlíttetett. Ez állásra, amelynek különösen a török háborúk adnak nagy jelentőséget, rendszerint országos tekintélyű, a harcban jártas férfiakat neveztek ki. Így a temesi grófok sorában látjuk például a XV. században Garai Jánost, Ozorai Pipót, Rozgonyi Istvánt, Újlaki Miklóst, Hunyadi Jánost, Hunyadi Lászlót, Szilágyi Mihályt, Szokoly Pétert, Nagy Ambrust, Kinizsi Pált, a XVI. században Báthory Istvánt, Újlaki Lőrincet, Drágffy Jánost, Perényi Pétert, Enyingi Török Bálintot, Czibak Imrét stb. A török uralom előtti időkben az utolsó temesi gróf a költők által megénekelt Losonczy István volt. A török kiűzése után a temesi gróf állása katonai jelentőségét elvesztette, a zászlós urak közé már nem számították, végül a cím is elenyészett. Forrás Bokor József (szerk.). Temesi gróf, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 30. 1339 Désagneauxa Az 1339 Désagneauxa (ideiglenes jelöléssel 1934 XB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Louis Boyer fedezte fel 1934. december 4-én, Algírban. Pepolino A Pepolino (eredeti cím: Pepolino und der Schatz der Meerjungfrau) 1996-ban bemutatott magyar–német–kanadai rajzfilm, amelynek producere Manfred Korytowski. A rendezője Uzsák János, a forgatókönyvírói Irene Rodrian, Nepp József és Shimon Wincelberg, a zeneszerzője Giorgio Moroder. A mozifilm az Infafilm GmbH, a Videovox Stúdió, a Focusfilm Kft., a MaTiMa Film és a Bayerischer Rundfunk gyártásában készült, a Movienet forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve kalandfilm. Németországban 1996. augusztus 29-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2003. június 9-én a Duna TV-n vetítették le a televízióban. Bodó Béla (atléta) Bodó Béla (Vámospércs, 1959. január 19. –) magyar, válogatott gátfutó. Életrajzi adatok Általános iskolai tanulmányait Vámospércsen (4 év) és Debrecenben (4 év) végezte. Középiskolai tanulmányai után (KLTE gyakorló), programozó matematikusi diplomát szerzett Debrecenben a Kossuth egyetemen. Egy testvére van (Bodó Zsolt). 1973-ban kezdett atletizálni, mint sprinter, de hamarosan 110 m-es gátfutó lett. Közismerten nagyon jó technikával futott (vette a gátakat). Gyakran szerepelt a 4x100 m-es váltókban is. 1976 és 1986 között az egyik meghatározó alakja volt Debrecen atlétikájának. Az első magyar gátfutó, aki (elektronikus méréssel) 14.00s alatt teljesítette a távot. 1977-ben három korosztályos válogatottban szerepelt (Ifi, Utánpótlás, Felnőtt). Fia, Bodó Levente 100 m-es síkfutásban ért el szép eredményeket. Klubjai, edzői Debreceni Sportiskola, DMTE, DMVSC. Sportpályafutása alatt több edzővel dolgozott együtt: Vojta Lászlóval, Kövesdi Istvánnal, Giczei Csabával. Egyéni csúcsok 1979 Magyar csúcs Budapest, 13.97s 1983 Magyar csúcs Budapest, 13.68s Elért eredményei Pályafutása során összesen negyven alkalommal volt Magyar válogatott. Ifjúsági Barátság Verseny 1976 (Zielona Góra), 110 m gát: helyezetlen Ifjúsági Barátság Verseny 1977 (Szófia), 110 m gát: 3. Ifjúsági Európa-bajnokság 1977 (Donyeck), 110 m gát: helyezetlen Fedettpályás Európa-bajnokság 1979 (Bécs), 60 m gát: helyezetlen Fedettpályás Európa-bajnokság 1983 (Budapest), 60 m gát: helyezetlen Világbajnokság 1983 (Helsinki), 110 m gát: helyezetlen Lias-d’Armagnac Lias-d’Armagnac település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 199 fő (2015). Lias-d’Armagnac Ayzieu, Bourrouillan, Estang, Larée, Marguestau, Monclar és Panjas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2-metil-1-pentanol A 2-metil-1-pentanol szerves vegyület, hat szénatomos alkohol. Használják oldószerként, valamint különböző vegyszerek gyártásának köztiterméke. Kéjutazás A Kéjutazás (Joy Ride / Roadkill) 2001-es amerikai thriller. J. J. Abrams és Clay Tarver írta, és John Dahl rendezte. A főszereplők Steve Zahn, Paul Walker és Leelee Sobieski. Cselekmény Lewis Thomas (Paul Walker) egy egyetemi tanuló, UC Berkeley, Kaliforniában. Összepakol, hogy haza repüljön gólya évei végén és megkezdje a nyári szünetet. Arra törekszik hogy gyerekkori barátja, Venna (Leelee Sobieski), aki a Colorádói egyetemre jár, romantikusan érdeklődjön iránta, Lewis felajánlja neki hogy elviszi egy festői és kellemes kereszt úti utazásra, amivel ő lelkesen egyetért. Visszatéríti a repülőjegye árát és a pénzen vesz egy 1971-es Chrysler Newportot és keletre megy Colorádóba. Valaha felkészült hogy elmegy, anyja felhívja, és arra kérte hogy segítse ki a bajos bátyját Fullert (Steve Zahn), Salt Lake Cityben. Sok bosszúságot okozott Lewisnek, ám Fuller felkéri magát az utazásra. A testvérek Wyoming határ közelében megállnak egy kamiontelepen, ahol Fuller vesz egy CB-rádiót mindössze 40 dollárért, hogy oldják a feszültséget és jót szórakozzanak az autóban. Több kamionossal beszélgetnek, más tettetett akcentussal. Amikor az egyik kamionos rövid beszédet tart, Fuller és Lewis kegyetlenül megtréfálja a titokzatos vezetőt, aki úgy azonosítja magát, hogy "Rozsdabarna" (Ted Levine). Lewis úgy tesz, mint ha egy vonzó fiatal szőke hajú nő lenne, akinek neve "Cunika", és létrehoz egy találkozót Rozsdabarnával a Table Rock-i Lone Star Motelben, ahol Lewis és Fuller töltik az éjszakát, és azt mondják neki, hogy hozzon egy üveg rózsaszínpezsgőt. Rozsdabarna látszólag beveszi a tréfát, és valóban azt hiszi, hogy Lewis egy nő. A 17-es szoba helyett, azt mondja neki, hogy a 18-ba jöjjön, ahol egy rendkívül ellenszenves és ingerlékeny üzletember (Kenneth White) vett ki szobát, aki bejelentkezéskor belekötött Fullerbe, illetve fajilag bántalmazta a Motel vezetőjét. A hideg és esős éjszakán, a testvérek várják Rozsdabarna érkezését, majd hamarosan meghallják hogy kopog a szomszéd ajtaján. Figyelnek és hallgatják az üzletember durva bántalmazásait és ordibálásait. A sokk ellenére, az egész éjszakát a szobájukban töltik. Másnap reggel, a testvéreket megkérdőjelezi a helyi rendőrség, mivel az üzletembert brutálisan megtámadva és szörnyen megcsonkítva találták a szobájában, akinek az állkapcsát leszakították, de még életben van. Rozsdabarna eközben már könnyedén tudja elkerülni a hatóságokat, az ő anonimitását és kinyomozhatatlan természetét bevetve. Lewis felvállalja a rendőröknek a tréfát. Leszidják őket, de nem tartóztatják le, mivel nem követtek el bűncselekményt, így elrendelték, hogy másnapra hagyják el Wyominget. Visszafele út, ismét megszólal a CB-rádión Rozsdabarna és Cunika hollétét kérdezi. Lewis elmondja neki, hogy csak vicc volt minden, Rozsdabarna bocsánatkérést követel, de Fuller csak kiabál rá visszaélésszerűen és sértegeti őt. Rozsdabarna tesz egy megjegyzést, hogy meg kéne csináltatni a hátsó lámpát – Ezzel felfedve, hogy látja őket. Rémülten, Lewis és Fuller amilyen gyorsan csak lehet a gázra lépnek, de látják h alig van benzin az autóban, végül találnak egy közeli benzinkutat és feltankolnak. Pár percre rá, egy jég-szállítós autó lép az állomásra. Meggyőződve a járművezetőről, hogy ő Rozsdabarna, így pánikolva elmenekülnek, de a jég-szállítós elkezdi őket hajszolni. Hamarosan felfedezik, hogy a vezető valójában Mr. Jones (Satch Huizenga), aki csak Lewis hitelkártyáját próbálta visszaadni, amit a benzinkútnál hagyott ott. E pillanatban, az igazi Rozsdabarna keresztül hajt a jeges autón. Egy újabb hajsza vette kezdetét, és amikor zsákutcába érnek, Rozsdabarna lassan ráhajt a kocsijukra, és az oldalára fordítja, végül Fuller meggyőző bocsánatot kér, és elmagyarázza hogy az egész csak egy éretlen tréfa volt. Rozsdabarna elfogadja a bocsánatkérést és elhajt, kijelentve tetteit, hogy ez is csak retorzió jellegű vicc. A biztonság kedvéért a testvérek találkoznak Vennával Boulder, Colorádóban és az ő jövőbeli szobatársával, Charlotte-val (Jessica Bowman), majd visszavezetnek Nebraskába, ahol megállnak egy motelnál. Míg hárman eltöltik az éjszakát a motelban, felhívja Lewist Rozsdabarna, aki abban a hitben van, hogy hazudtak neki, mivel lány is van velük. Elmondja, hogy elrabolta Charlottet, és túszként fogva tartja. Ahhoz hogy megmentsék Lewisnak és Fullernak teljesen meztelenül be kell ülniük az egyik helyi étterembe, mivel Charlotte meggyilkolásával fenyegetőzik. Ezután megparancsolja, hogy menjenek el a Nebraskai határnál lévő kukoricásba, majd szálljanak ki, és gyalogoljanak 100 lábat (50 m), az autótól számolva. Váratlanul a hátuk mögött megjelenik a kamion, és elkezdenek menekülni a kukoricásba különválva, majd Rozsdabarna elrabolja Vennát, és megsemmisíti az autójukat, de előtte arra utasítja őket, hogy találkozzanak a legközelebbi motel 17 szobájába, és vigyenek rózsaszínpezsgőt. A srácok nem tudják hogy melyik motelbe kell menni, mivel több van a városban. Ahogy Fuller és Lewis kétségbeesetten keresnek, Rozsdabarna ez idő alatt a padlóhoz szögeli Venna székét, és becelluxozza a száját, majd csapdát állítva, egy vezeték segítségével a puska ravaszát rögzíti, amely egyenesen a fejére céloz, és ha a szoba ajtaját akármikor kinyitják, megölik őt. Végül Fuller és Lewis megérkeznek a megfelelő motelbe, de észreveszik, hogy a 17-es szoba üresen áll. Rozsdabarna felhívja őket, és azt mondja, hogy a 18-as szobában tartózkodnak. Amíg Lewis szóval tartja, Fuller settenkedve hátra megy, majd meghallja tompán beszélni őt. Észreveszi Vennát az ablakon keresztül, de váratlanul megtámadja Rozsdabarna. Nehezen, de sikerül Lewisnak időben szólnia arról, hogy ne nyissa ki az ajtót, még mielőtt Vennát meggyilkolná. Rozsdabarna, felakasztja Fullert egy közeli kerítésre, és arra készül, hogy belehajt a kamionnal. Ám a megfelelő pillanatban megérkezik a rendőrség (Akit Rozsdabarna hívott, hogy bejelentsen három halottat) és miután Lewisnak sikerül megmentenie Vennát a shotgun golyójától, siet vissza Fullerhez, hogy Rozsdabarna ne gázoljon át rajta, majd időben félre tudja löki és a kamion a motel falába csapódik. A kamionban, véres hullát találnak a vezetőülésen és Charlottot megkötözve a padlón. Abban a hiszemben, hogy Rozsda meghalt, a három fiatal sérüléseit a mentők kezelik. Ebben a pillanatban megtudják, hogy az ártatlan Mr. Jones holtteste volt a kamionban, aki jeget szállított különböző cégeknek. Lewis, Fuller és Venna a CB-rádiót hallgatja a mentőautóban, ahogy Rozsdabarna rövid beszédet mondd, ezzel feltüntetve hogy megmenekült és életben van. A film végén, Rozsdabarna jelmondatát hallhatjuk: „Szeretem a vihart, mindenkit otthon tart, mindent tisztára mos!” Richard Wurmbrand Richard Wurmbrand (Bukarest, 1909. március 24. – Kalifornia, 2001. február 17.), zsidó származású evangélikus lelkész. 1909-ben született zsidó családban. 1936-ban vette feleségül a szintén zsidó Sabina Ostert. Társával együtt vették fel az evangélikus hitet Isaac Feinstein hatására, aki később a német nemzetiszocialisták áldozata lett. A kommunisták 1948-ban őt, feleségét pedig három évvel később tartóztatták le. Sabinát kényszermunkára fogták. Dolgozott a Duna-deltában is, ahol az elégtelen táplálék miatt éhségét fűvel csillapította. 1954-es szabadulása után azt követelték tőle, hogy váljon el férjétől. Mivel erre nem volt hajlandó, munkalehetőséget sem kapott. A román politikai rendőrség erre azt közölte vele, hogy férje meghalt. Sabina nem hitte el. Még akkor sem, amikor idegenek keresték fel azzal, hogy együtt ültek a férjével, és jelen voltak a temetésénél. A tiszteletes hollétéről évekig senki sem tudott környezetéből, mígnem egy orvos hittársa munkát vállalt a román politikai rendőrségnél, remélve, hogy így valahogy nyomára bukkan. Az orvosról barátai, ismerősei természetesen azt hitték, hogy behódolt a rendszernek, és undorral kevert rémülettel kezdték kerülni. Erről mondta később, hogy a pribékek egyenruhájának viselése sokkal nagyobb áldozat Krisztusért, mint a börtönruha viselése. Richard Wurmbrand összesen 14 évet töltött a kommunisták börtöneiben, ebből három évet magánzárkában. A teljes magány elviselését több mint 300 igei elmélkedés megfogalmazásával és megtanulásával segítette. Világhírre akkor tett szert, amikor 1964-ben a norvég keresztények és zsidók 10 ezer dollár váltságdíjat fizettek a román kormánynak szabadulásáért. 1966-ban újabb szenzációt keltett, amikor Washingtonban az amerikai Szenátus Belbiztonsági Albizottsága előtt vallomást téve derékig meztelenre vetkőzött, hogy megmutassa a testét borító 18 mély sebhelyet – mint a kommunisták "kínzóképességének" bizonyítékait. 1967-ben létrehozta a "The Voice of the Martyrs" (VOM) nevű szervezetet, a kommunista országokban folyó keresztényüldözés dokumentálására. 1990-ben feleségével hazalátogatott Romániába. Bukarestben a VOM könyvkiadót, nyomdát és könyvesboltot nyitott. 1996-ban a "A 100 legnagyobb román" szavazáson ötödik helyet ért el. Művei magyarul Megkínozva Krisztusért. Egy híradás a Földalatti Egyház szenvedéseiről és hitvallásáról , Stefanus, Budapest , 1992 , ISBN 9637838554 Megkínozva Krisztusért. Egy híradás a Földalatti Egyház szenvedéseiről és hitvallásáról , Mártírok Hangja Alapítvány, Budapest , 1992 , ISBN 9630420112 Beszédek a magánzárkában , Harmat , Budapest és Koinónia Kiadó , Kolozsvár , 1996 , ISBN 9637954813 Marx & Sátán , Stefanus, Uhldingen, 1997 , ISBN 3922816894 Mélységekben járatta őket , Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2003 , ISBN 9738022770 angolul 100 Prison Meditations Alone With God: New Sermons from Solitary Confinement Answer to Half a Million Letters Christ On The Jewish Roads From Suffering To Triumph! From The Lips Of Children If Prison Walls Could Speak If That Were Christ, Would You Give Him Your Blanket? In God's Underground Jesus (Friend to Terrorists) Marx & Satan My Answer To The Moscow Atheists My Correspondence With Jesus Reaching Toward The Heights The Oracles of God The Overcomers The Sweetest Song The Total Blessing Tortured for Christ Victorious Faith With God In Solitary Confinement 2-pentanol A 2-pentanol, más néven szek-amil-alkohol, hivatalos nevén pentán-2-ol öt szénatomot tartalmazó alkohol. Színtelen folyadék. Képlete C5H12O. Használják oldószerként és köztitermékként egyes vegyületek előállításánál. A 2-pentanol a kereskedelmileg kapható amil-alkoholok keverékek egyik gyakori összetevője. Előállítható pentén és víz egyesítésével. Arsita Arsita község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Teramo megyében. Fekvése A megye déli részén fekszik. Határai: Bisenti, Castel del Monte, Castelli, Farindola és Penne. Története Első írásos említése a 10. századból származik. Önálló községgé a 19. század elején vált, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Vittoria-templom I. Anasztáz antiochiai görög pátriárka I. Anasztáz (? – 599) antiochiai görög pátriárka 559-től 571-ig, majd 593-tól haláláig. Palesztinából származott. Az alexandriai pátriárkát képviselte Antiokhiában, ahol 559-ben a város főpapja lett. I. Gergely pápa barátja volt. I. Justinianus bizánci császár ellenségévé vált, mert vitába szállt a Krisztus Testével kapcsolatos egyes császári doktrínákkal. Leváltani és száműzni akarta őt a császár, amikor meghalt, de utóda, II. Jusztinianosz beteljesítette nagybátyja céljait öt évvel később, és 570-ben száműzte Anasztaszioszt, majd egy másik püspököt, antiokheiai Gergelyt tette a helyére. Amikor Gregory meghalt 593-ban, Anasztaszioszt visszahelyezték pozicójába. Ez főként I. Gergely pápának volt köszönhető, aki közbenjárt Mauricius bizánci császárnál és fiánál, Theodosiusnál, kérve, hogy ha nem helyezik vissza állásába Antiókhiában, küldjék Rómába. Végül zsidó tömeg ölte meg őt 599-ben. Az egyház ezért vértanúként tiszteli, április 21-én ünneplik őt. Munkái közül öt rövid dogmatikus értekezése csak latin fordításban maradt fenn, a Migne-sorozatban neve alatt egy hiteles beszéd maradt fenn négy közül. Evagriosz Pontikosz tudott még egy leveléről is, amelyet szír szerzeteseknek írt, valamint beszámol egy beszédéről, amelyet száműzetésbe indulása előtt mondott a híveinek. Hitvalló Szent Maximosz egy olyan írását idézi, amelyben Joannész Philoponosz trietizmusát támadta. A katénákban fennmaradt töredékei szerint írt egy kommentárt Máté evangéliumához. Ő fordította görögre I. Gergely pápa A lelkipásztorkodás kézikönyve című munkáját, ez a fordítás azonban szintén elveszett. 272 Antonia A 272 Antonia a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1888. február 4-én. Biganos Biganos egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Lakói a Boïens-ok. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2005 Lucien Mounaix 2005 – 2008 Martine Galloux 2008 – 2020 Bruno Lafon Látnivalók Saint-Gervais templom Malom Római-kori régészeti leletek Testvérvárosok Franciaország Saint-Martin-de-Fontenay Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás A város honlapja INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr Corciano Corciano település Olaszországban, Umbria régióban, Perugia megyében. Lakosainak száma 18 340 fő (2015. január 31.). Corciano Magione és Perugia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mogyoród Mogyoród nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban. Fekvése A község Budapesttől 18 kilométerre található az M3-as autópálya mentén, a Gödöllői-dombság egyik völgyében. Legmagasabb pontja a Somlyó-domb (Gyertyános 326 méter), amely már az autópályáról is messziről látszik. Fekvésének sajátossága, hogy a lüktető, mozgalmas főváros 5 percre van autóval, a település azonban megőrizte nyugodt, falusias légkörét. Éppen ezért egyre többen fedezik fel és használják ki az ebben rejlő adottságokat és költöznek ide. Története A név eredete A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a nagyközség területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található. A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon „Magoród”-ként, „Mogyorós”-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade. Mogyoród történelme A mogyoródi csata A mogyoródi csatához kapcsolható, korban legközelebbi fennmaradt írásos emlék egy német császári oklevél 1074 végéről, mely ugyan a hely megjelölése nélkül, de Salamon vereséges ütközetéről is tudósít. Időben a következő forrásunk, mely a csatához kapcsolható maga a Képes krónika, melynek leírásából a következők állapíthatók meg. A közvetlen környék egyetlen jelentős lakott helye Zymgota (Cinkota), melynek közelében van Monorod („mogyoróban gazdag”) hegy, ennek oldalában zajlott le a csata. A harcok helyét csak a csata után keletkezett tömegsír megtalálása esetén lehetne pontosabban behatárolni, mivel az egykori leírás a ma fennálló terepviszonyokra (leginkább az erdők és rétek elhelyezkedése miatt) nem alkalmazható teljes mértékben. A csata előtt még Vácott megígérte Géza herceg, hogy győzelem esetén felépítteti a Váci egyházmegye székesegyházát Szűz Mária tiszteletére. László herceg közvetlenül az ütközet előtt – a látomásainak hatására – tett hasonló tartalmú fogadalmat Szent Mártonnak egy, a csata helyén építendő egyházról. Az ütközet előtt Géza és László hercegek – ez utóbbi javaslatára – jelvényüket megcserélték, így megtévesztve az ellenséget, akik már tudták Lászlóról, hogy jobb stratéga, mint Géza, s ennek a cserének következtében olyan végzetes hadvezetési hibát követtek el, ami a hercegeknek juttatta az évtizedes vitát eldöntő győzelmet. A Gesta Ladislai regis (László király cselekedetei) 12. század eleji krónika cselekménye a mogyoródi csata köré összpontosul. A csata után a templom felépült a zsákmányból, Szent Márton tiszteletére. A Képes krónika adatait átültetve a mai időszámításra, egyértelműen 1074. március 14. péntek határozható meg az ütközet időpontjaként. A megépített létesítmény egy templom volt, amelyhez kolostor is csatlakozott. A Képes krónika szerint magát a monostort és annak apátját, csak 1235-ben említi először egy pápai oklevél. Tudván azonban, hogy az ilyen fogadalmi templom az istentiszteletek megfelelő, napi elvégzésére épült, és lakatlan helyen, ennek feltételei nem voltak biztosítottak. Ezért, mindig csatlakozott a templomhoz egy monostor, amelynek szerzetesei végezték a szertartásokat, és gondozták az épületet; ez viszont magával hozta a monostor melletti település kialakulását is. Az épületek pontos helye Mogyoród esetében annyira behatárolható, hogy a mai település Klastromdomb, Templomhegy, illetve Kővár nevű részén keresendő, de a 18.-19. századi építkezések következtében jelenleg semmilyen rom nem látható. Amint azt ásatások bizonyítják, a 11.-12. században egy kisebb templomot építettek fel, ezt hamarosan elbontották, és falait, a háromhajós templom egy részét, mint alapot hasznosították. E háromhajós templom északi oldalán állt a kolostor, ennek alapfalait azonban a terepszint módosítása miatt már nem lehetett azonosítani. A monostort kiszolgáló jobbágyok faluja rendszerint a monostor hegyének vagy dombjának aljában kapott helyet, ahol házaikon kívül saját temetővel, néhol külön templommal is rendelkeztek. A hívek lelkipásztori ellátása – annak ellenére, hogy a monostorokban papok is éltek – általában egyházmegyés papok feladata volt. Bár ismerünk olyan eseteket is, amikor az egyes településeken lakó szerzetesek a plébánia vezetését is felvállalták. Mogyoród esetében – figyelembe véve a helyi domborzati és vízrajzi adottságokat – a középkori falu helyét a mai Dózsa György út mentén, és környékén lehet meghatározni, temetőjének helye talán a mai plébániatemplommal szemben, a patak és a Dózsa György út között, a Kisköz nevű átjáró közelében kereshető. Tatárjárás 1241 márciusában a tatárok a bőséges zsákmány reményében támadást indítottak a falu és kolostora ellen, majd továbbhaladtak a Duna vonaláig és Vácot foglalták el. Mivel a Duna áthatolhatatlan akadályt jelentett a számukra, az év további részében a Dunától északra és keletre lévő területeket pusztították. 1242 februárjában, a folyó befagyását követően átkeltek rajta. A kényszerű várakozás idején a környék, tehát Mogyoród is újabb pusztításokat szenvedett el. Ezek mértékét csak hozzávetőlegesen határozhatjuk meg: a lakosságnak 50-100%-át ölték meg, vagy hurcolták el, minden terményt és állatot elraboltak, minden éghetőt felgyújtottak. A 14. század A 14. század első harmadában a Mogyoródi apátság puszta léte is veszélybe került, de garamszentbenedeki apát és egy egri püspök munkálkodása nyomán 1338-1342 között új életre kelt. Az apátság egyre jelentősebbé vált, és mintegy hetvenéves virágzás következett: 1366-ban a rendi káptalan színhelye, majd a 15. század első negyedének végéig sok ügyben – mint a pápai megbízottak – jártak el az apátok. 1403 A mogyoródi apát azzal a kéréssel fordult IX. Bonifác pápához, hogy erősítse meg az apátságot a 13 falura vonatkozó tizedszedési jogában. A pápa a döntéshozatallal a pilisi cisztercita apátság apátját bízta meg, akinek meg kellett vizsgálnia, hogy jogosan tart-e igényt a mogyoródi apátság a Pest megyében található Munerod, Tarcha, Zenthvid, Inarch, Hartan, Poltharaczthia, Swol, Sechan, Saach, Bikche, Folth, Norad és Baruk nevű településekben a tizedszedés jogára. Az apáti beterjesztés szerint az említett települések már olyan régóta tizedfizetők gabonában, borban, gyümölcsben, állatokban, hogy evvel ellentétes helyzetnek még emléke sincs. Mogyoród nemcsak tizedfizető helye, hanem földesúri tulajdona is volt az apátságnak, mivel itt állt maga a monostor, és nem ismerünk senki más földbirtokost. Az apátság, vagy plébánia földtulajdonát 1291-ben, az apát jobbágyait pedig Szentjakab elfoglalása kapcsán 1363-ban többször említik. Eszerint a falu ide fizette a tizedet az egyházi, és a kilencedet, a világi földesúrnak, a természetbeni szolgáltatások mellett. 1541 Valószínűleg Buda elestével egyidejűleg, tehát 1541 őszén került Mogyoród a törökök fennhatósága alá. Az apátsági vagyon ingóságai valószínűleg már 1480 körül idegen kézbe kerülve pusztulásnak indultak. A török megszállás idején érvényes rendelkezések tilalmazták a régi, keresztény templomok tatarozását, vagy újak építését, ami azok további romlását okozta. Ekkor a lakosság szinte egyöntetűen református volt, mint ahogy prédikátora is: e tény is siettette az apátsági épületek pusztulását. A 17-19. század 1683-ban a település már igen gyéren lakott volt, sőt 1686-ban teljesen lakatlanná vált, majd tíz évig az is maradt, hiszen az 1690. évi népesség-összeíráson elhagyott helyként szerepel. A török kiűzése után a váci püspökség igényt tartott a területre, így került fennhatósága alá. Ezután lassacskán visszajöttek az emberek a faluba, s bár féltek visszatérni elhagyott otthonukba, lassan megkezdődött a falu újratelepülése. 1721-ben a családok száma még csak 21 volt, ami 1760-ra 81 lett. 1737-ben Mogyoródon a templomon és az iskolán végeztek javításokat, 1770-ben megépült a Kálvária, majd 1771-ben új plébánia épült. (Ennek a falaihoz a monostorból bontott kőanyagot használták fel.) Az évek hosszú során folyamatos népességnövekedés volt tapasztalható, s így 1828-ra a település lélekszáma elérte az 1000-et. Mogyoród az 1800-as évek végén mezőgazdasággal foglalkozó település volt. A 20. század Az első világháború után nőtt a földdel rendelkezők száma, egyre többen dolgoztak a szolgáltatásban és a közlekedésben. Az első világháború utáni gazdasági válság a falu lakóit is adósságba vetette. A második világháborúban többeket meggyilkoltak, sokan közülük a légitámadások áldozataivá váltak, néhányan pedig örökre eltűntek. Mogyoród tehát nemcsak szemtanúja volt a háborúnak, hanem szenvedő alanya is. Majd az 1944-es „felszabadulást” követően lassanként helyreállt a rend. Közélete Polgármesterei Paulovics Géza (független) – 2014 óta Babicz László ( FIDESZ - KDNP ) – 2014-ig Nevezetességei Katolikus templom ( barokk , 1749 , egy régi bencés monostor romjaiból épült) Kálvária és Nepomuki Szent János szobor (barokk, 17. század ) Szent László -kilátó és kápolna Hungaroring Pince sor Fő tér Aquaréna (aquapark) A településtől délre halad el a Csörsz árok Híres Mogyoródiak Itt született : Huszár József magyar nótaénekes Itt született : Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész Itt született: Varga Magda magyar operaénekesnő, érdemes művész, a Csokonai Színház Örökös Tagja Saint-Santin-Cantalès Saint-Santin-Cantalès település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 307 fő (2015). Saint-Santin-Cantalès Arnac, Cros-de-Montvert, Laroquebrou, Montvert, Nieudan, Rouffiac, Saint-Illide és Saint-Victor községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pánikbetegség A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől, a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk. A betegség pontos oka egyelőre nem tisztázott, neurotranszmitterek csökkent mennyisége feltételezhető a panaszok hátterében. A betegség rövid ismertetése A legtöbb pánikbeteg elviselhetetlen halálfélelemről, „megőrülésről”, érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről, súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekről számol be. Erős késztetést éreznek, hogy elmeneküljenek onnan, ahol a roham elkezdődött („harcolj vagy menekülj” reakció), amit mellkasi fájdalmak, a lélegzet megakadása és elkerülhetetlen végzet érzése követ. A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizodikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. Az amúgy egészséges emberek majdnem 10%-a is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember az Egyesült Államokban egyszer elszenvedi a pánikbetegséget életében. A pánikbetegség együtt járhat más pszichés problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb pszichoaktív szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni. A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint, hogy mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem a munkaképesség és a normális és önálló életvitelre való képesség elvesztéséig rontja a beteg életminőségét. Sok ember személyes kapcsolataiban, munkájában és szociális helyzetében is komoly problémákat okoz a pánikbetegség. Bár a spontán gyógyulás is előfordul, általában nem múlik el, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést. A betegség előfordulása A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek durván fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket. Statisztikailag a nők kétszer akkora valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak. Ennek azonban valószínűleg az oka az, hogy a férfiak ritkábban keresnek szakorvosi ellátást ill. gyakrabban fordulnak alkoholhoz és egyéb öngyógyszerezési módokhoz a kínjaik enyhítésére. Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után. Tünetek A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül. Azonban bármilyen tünetegyüttesben jelentkezhet, akár más betegséget álcázva. Leggyakoribb tünetek halálfélelem, határtalan menekülési és/vagy segítségkeresési vágy felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás ájulásérzés nehézlégzés, a belélegzés lehetetlenségének szubjektív érzése a roham alatt a vérnyomás és a pulzus jelentős, esetenként veszélyes fokú megemelkedése nehezen megfogalmazható, nem fájdalom jellegű mellkasi rossz érzés izzadás zsibbadás szédülés , émelygés vagy hányinger szurkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia) gyomortájról kiinduló gyengeségérzet hirtelen hasfájás, hasmenés, gyomorgörcs elpirulás vagy reszketés esetenként csalánkiütésszerű bőrpír, főleg a mellkas területén álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok (derealizáció) disszociáció , az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idővel és térrel (elszemélytelenítés - deperszonalizáció) egyfajta érzés, mintha a beteg és a külvilág közé üvegfal ereszkedett volna le, a beteg önmagába való bezáródásának érzése, esetenként néhány pillanatig tartó zuhanás érzése. rettegés az irányítás elvesztésétől, hogy az egyén valami ostobaságot tesz, megőrül, akarata ellenére öngyilkosságot kísérel meg. remegés vagy reszketés nyelvzsibbadás, arczsibbadás ez előfordulhat test bármelyik részén kényszeres gondolatok Néhány érdekesség a tünetekről, panaszokról: sok esetben a napokkal, hetekkel korábban lezajlott rohamra való visszagondolás „nahát, most jut az eszembe, egy hónapja nem volt rohamom, az milyen rossz volt” elegendő ahhoz, hogy perceken belül újabb roham támadjon. A beteg évekkel, évtizedekkel később is pontosan fel tudja idézni első rohama körülményeit. A rohamoktól való félelem következtében állandósult szorongás (anticipációs szorongás), fóbiás elkerülő magatartás (az addig bekövetkezett rohamok helyszíneinek és az azonnali segítség lehetőségét nélkülöző helyek elkerülése), depresszió alakulhat ki, ezzel a beteg egy ördögi, a panaszokat folyamatosan erősítő körbe kerülhet. Egy pánikroham rendszerint néhány perctől fél óráig tart, egy óránál tovább szinte sohasem és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar. A tipikus roham intenzív és szinte elviselhetetlen mértékű halálfélelemmel jár (típusos roham), de előfordulhat, hogy félelemérzet nélkül, kizárólag a fent leírt igen heveny testi tünetek, pl. magas vérnyomásos és igen erős szívdobogásos, vagy hasmenéses roham formájában jelentkezik (atípusos pánikroham). A pánikbetegség következményei A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki. A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás, fóbiás panaszok, depresszió léphetnek fel, a betegségkép beépülhet az énképbe, kialakul az ún. neurotikus személyiség. A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomásemelkedés tartóssá válhatnak, azok minden egészséget károsító következményével. A pánikbetegség az állandósult magas stresszhormon szint miatt a kardiovaszkuláris betegségek önálló rizikófaktora. A kezeletlen betegek körében az alkoholizmus, narkotikumok alkalmazása, a szakszerűtlen és veszélyes öngyógyszerezés magasabb a szokásosnál. A pánikroham és a fóbiás tünetek közötti különbség bemutatása Pánikroham bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben támadhat. Fóbiás (phobosz: görögül félelem, iszony) betegségnek a kizárólag egy vagy több, de pontosan meghatározott élethelyzetben támadó, az enyhébb szorongástól a heveny pánikrohamig eljutó félelmi állapotot nevezzük. A leggyakoribb fóbiát keltő helyzetek: nagy, szabad térség, ahol nincs támpont, magasság, tornyok, kilátók, hajó, repülő, sziget, híd, alagút, alagútban megálló metró, bezártság, zsúfolt tömeg, stadionok, közlekedési eszközök, a lehetséges segítségtől való elszigeteltség, az adott helyzetből való elmenekülés lehetetlensége, de az emberek előtti szereplés vagy állatokkal való érintkezés is kiválthatja. A fóbiás betegek gyakran élnek át heves pánikrohamot, amikor a félelmeik kiváltójával kapcsolatba kerülnek, de ezek a rohamok rövid életűek és gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó ok eltűnik. A pánikbetegek jelentős részénél is kialakul fóbiás tünet, az addigi rohamaik helyszíneivel kapcsolatban. A pánikroham és generalizált szorongás közötti különbség bemutatása A pánikbetegség által keltett roham igen heveny, de viszonylag gyorsan múló tüneteivel szemben a generalizált szorongás jóval enyhébb tüneteket ad, de szinte folyamatosan fennáll. Irreális aggódás, pesszimizmus, enyhe de folyamatos görcsös félelmi állapot, vegetatív labilitás jellemzi. A pánikbetegek jelentős részénél is idővel kialakul a generalizált szorongás az újabb rohamoktól való permanens félelem következtében. Kizárólag a panaszok szempontjából vizsgálva a fenti három tünetcsoport együttesen is jelentkezhet (pl. folyamatos szorongás, mellette bizonyos élethelyzetekben jelentkező fóbiás rosszullétek és ok nélkül jelentkező heves pánikrohamok). A pánikbetegség kivizsgálása A legfontosabb, a fentebb felsorolt panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, ez sok esetben egy mentális betegség lehetőségével való szembesülés miatt, különösen nőibetegek számára nehéz. Súlyos panaszok esetén az utcán való közlekedés, így az orvos felkeresése is gondot okozhat. Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlen alapos és szerteágazó kivizsgálást kell eszközölni. A rosszulléteket például sok más mellett okozhatja a vércukorszint ingadozása, a nehézlégzést asztma, a fáradékonyságot kardiológiai probléma, a vegetatív tüneteket pajzsmirigy betegség, a magas vérnyomást veseprobléma is, ezért csak a lehetséges szervi okok lelkiismeretes kizárása után mondható ki a pánikbetegség diagnózisa. A pánikbetegséget utánzó egyéb betegségek esetén az alapbetegséget kell kezelni. Kezelés A rendszeresen visszatérő pánikrohamokat a lehető leggyorsabban kezelni kell. A gyógyulás esélye a betegség fennállásának hosszával csökken. Noha egy elszigetelt pánikroham minden kellemetlensége ellenére önmagában nem veszélyes, az általa kiváltott vegetatív tünetek, pl. igen magas vérnyomás és pulzus súlyos egészségkárosodást okozhatnak már akár első esetben is. Kezelés nélkül idővel a rendszeresen visszatérő pánikrohamok annyira megviselik a beteget, hogy elkerülő fóbiás magatartásforma, generalizált szorongás, depresszió, állandósult magas vérnyomás, sok esetben alkoholizmus alakulhat ki annak minden súlyos következményével. Ennél a betegségnél különösen fontos, hogy a beteg bízzon orvosában, ne érezze, hogy panaszait félvállról veszik, rutinszerűen és futószalagon gyógyítják. Gyógyszeres kezelés Enyhe fokú, még a beteg által kontrollálható pánikrohamok illetve betegség esetén a gyógyszeres kezelés nem feltétlenül szükséges, B vitamin, magnézium, folsav készítmények, nyugtató hatású gyógyteák pl. citromfű, borágó, macskagyökér, komló fogyaszthatók. Amennyiben a szorongás, pánik mellé hangulati zavarok is társulnak, orbáncfű is alkalmazható, feltéve, hogy nem fokozza a szorongást. GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK EGYÜTTESEN CSAK A KEZELŐORVOS BELEEGYEZÉSÉVEL SZEDHETŐK! A már kimutatható testi tüneteket, pl. magas vérnyomást kezelni kell a szövődmények elkerülésére. Depresszióval szövődött pánikbetegség eseten béta blokkolók csak nagyon körültekintően adhatók. Heveny és rendszeresen visszatérő rohamok kialakulását nagypontenciálú benzodiazepán készítményekkel lehet megelőzni, viszont ezeknél a szereknél a hozzászokás esélye nagy, ezért csak a kezdeti időben célszerű adni, a legrövidebb ideig és a legkisebb még hatásos adagban. Hosszútávú kezelésre különféle antidepresszáns gyógyszerek alkalmazhatók, szigorúan a betegség kezelésében nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező orvos utasítása által, rendszeres ellenőrzés mellett. Többféle lehetséges antidepresszáns gyógyszer van, hagyományos triciklikus, modernebb SSRI, MAO gátló és egyéb típusok, melyek különféle módon a szerotonin, noradrenalin és dopamin rendszerre hathatnak. Az antidepresszáns gyógyszerek szedésének főleg a kezdetén különféle mértékű, akár jelentős mellékhatások is jelentkezhetnek. Elviselhetetlen mellékhatások esetén gyógyszerváltás ajánlott. A megfelelően kiválasztott antidepresszáns gyógyszerek hónapokon keresztül biztonsággal szedhetőek, gyógyító hatásuk a szedés kezdete után csak hosszabb idő után, esetleg hetekkel később jelentkezik. Ezen gyógyszerek szedésének abbahagyása csak lassan és fokozatosan csökkenő adagokban lehetséges, azonnali abbahagyásuk kínzó elvonási tüneteket okozhat. Klinikai mértékű szorongásnál kórházi elhelyezés szükséges, ebben az esetben infúzióban is adhatók a különféle gyógyszerek. Legsúlyosabb esetben neuroleptikumok adása is szóba jöhet. Pszichoterápiás kezelés Enyhébb esetekben a gyógyszeres kezelés helyett, súlyosabb esetekben mellett egyfajta pszichoterápiás kezelés, az ún. kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget. Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben. Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől. Helyhez és szituációhoz kötött pánikrohamok, az ún. fóbiás betegségek kezelése esetén egyrészt a fóbia tárgyához való fokozatos hozzászoktatást választhatják, pl. minden nap néhány lépcsővel feljebb megyünk a toronyban (szisztémás deszenzibilizáció), másik módszer a pszichosokk terápia, melyben a félelem tárgyával hirtelen szembesítik a beteget, pl. a kutyafélőt váratlanul összezárják egy nagy, de barátságos és ártalmatlan kutyával. Egyéb módszerek a kezelésre Testmozgás Amennyiben nincs egyéb (pl. kardiológiai) kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplálkozásra és a testsúly normalizálására. Táplálkozás Az egészséges, vitaminokban, nyomelemekben gazdag változatos táplálkozás előnyös, akárcsak a mesterséges táplálékok, adalékanyagok, koffein, nikotin, alkohol kerülése. Gyógyszeres kezelés esetén az alkohol kerülendő. Fényterápia Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható a fényterápia, a beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő. A várható pozitív hatás a szemen keresztül valósul meg, ezért a napszemüveg viselése erre az időre nem célszerű. Alvásmegvonás Alkalmilag kipróbálható az alvásmegvonás, próbáljunk meg egy éjjel (lehetőleg hétvégén) ébren maradni és az éjszakát bármilyen aktív tevékenységgel tölteni, akár olvasás, zenehallgatás is megfelelő. A pozitív hatás már másnap jelentkezhet, kimerült betegeknél nehezebben alkalmazható a módszer. Életmódváltás A lehetőség szerinti stresszmentesség, folyamatos elfoglaltság, a gondolatok elterelése, érdekes munka, a környezet által jól megválasztott szabadidős programok igen sokat segíthetnek. Ajánlott még a naplóvezetés, amelynek során a beteg leírja a napi tevékenységeit és érzéseit, azonosítani és kezelni tudja a személyes nehézségeit, így könnyebben felismerheti a rohamok életvitellel kapcsolatos esetleges összefüggéseit. Relaxáció Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chi, jóga, relaxációs és légzőgyakorlatok vagy autogén tréning szintén segíthetik a javulást. Szociális környezet Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is (jó példa erre az Isten nem ver Bobbal című film vagy a Monk című tévésorozat). Egyedül élő betegeknél akár egy telefonos lelki segélyvonal is segíthet a hirtelen roham leküzdésében. A kezelés eredményessége A szakszerű gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések, életmód-változtatás hatására a kezelt betegek nagy részének az állapota néhány hét után jelentősen javul, a teljes tünetmentesség is elérhető. A panaszok megszűnésével, néhány hónap után orvosi utasítás szerint meg lehet próbálkozni az antidepresszáns gyógyszerek elhagyásával, de az életmódbeli változtatásokat ezután is fenn kell tartani. Kiújulás, visszaesés esetén mielőbb a kezelőorvoshoz kell fordulni. A betegek egy csekély részénél, különösen, ha a betegség hosszú ideje fennáll és mintegy beépült a beteg személyiségébe, mellette komolyabb szociális és életmódbeli problémák, kialakult testi szövődmények vannak, esetleg családi halmozódás mutatkozik, a kezelés nehézkesebb és kevésbé eredményes. Az öröklődés szerepe a betegségben A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség. Máttyus Nepomuk János Alistáli és padányi Máttyus Nepomuk János (Győr, 1794. augusztus 15. – Budapest, 1881. május 8.) királyi udvarnok. Élete Egykori császári és királyi huszár főhadnagy a 3. sz. esztei Ferdinánd főherceg ezredében (1828-ban Pázmándon, Fehér vármegye), később kapitány és a lipcsei csatakereszt tulajdonosa; budakerületi első alkormánybiztos és táblabíró. Cikke a Magyar Sajtóban (1860. 19., 44. sz. Valami a lovaglásról); az Egyetemes magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. Munkái A nemzeti lovag. A lótudomány vizsgáló ismeretére vezérlő rendszeres oktatás. Két részben 35 rézre metszett rajzzal. Pest, 1828. Lótudomány. Két részben 20 tábla rajzzal. U. ott, 1845. (István főherceg kőnyomatú arcképével). Hazafi szózat. U. ott, 1847. Az ó-érem-tudomány az összes culturtanok s szépművészeteknek kiváló segédforrásul szolgál. U. ott, 1871. Catalog von I. Alt-griechisch-, II. Römisch-, III. Ungarisch, Siebenbürgisch und Polnisch, dann IV. Mittelalterlichen Münzen und Medaillien, systematisch geordnet und beschrieben. U. ott, 1872. (50 év óta gyűjtötte ezen 6714 példányt, melyről eredetileg francziául írta meg a Catalogust, most pedig az 1873. bécsi kiállításra, gyűjteménye eladása végett, németül adta ki. Ism. Archaeol. Értesítő 29. l.). 1875-ben A görög és római éremtudomány c. munkáját a Magyar Tudományos Akadémiához kiadás végett beküldte, de az kéziratban maradt. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Radar frekvenciasávok A radar frekvenciasávok jelölései a második világháború idejéből származnak, amikor a sávokat titkosítási okokból betűkkel jelölték. A honvédségnél és a repülésben világszerte ma is ezeket, vagy hasonló jelöléseket alkalmaznak. Többségüket elfogadta az ITU (International Telecommunication Union). Beckókisfalu Beckókisfalu (1899-ig Vieszka, szlovákul Beckovská Vieska) Kocsóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban, Vágújhelytől 5 km-re keletre a Vág bal partján. 2001-ben Kocsóc 1388 lakosából 1371 szlovák volt. Története 1396-ban említik először, nemesek birtoka, majd a beckói váruradalom része volt. 1479-ben Kisfalw néven említik. 1598-ban 24 háza volt. 1720-ban szőlőskertje és 36 adózó háztartása volt. 1784-ben 25 házában 35 család és 180 lakos élt. 1828-ban 30 háza volt 272 lakossal, akik mezőgazdasággal és szeszfőzéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "VIESZKA. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik B. Révay, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszenek Vágújhelyhez, Beczkóhoz, és Pukovhoz közel; határjaik ollyanok, mint Kocsóczé." Fényes Elek szerint "Vieszka, Trencsén m. tót f. a beczkói uradalomban, 228 kath., 15 evang., 14 zsidó lak. Ut. p. Trencsén. " 1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1960-ban csatolták Kocsóchoz. Nevezetességei Kúriája a 19. század első felében épült, a 20. század elején szecessziós stílusban építették át. Albert Macklin Albert N. C. Macklin (? – ?) Európa-bajnok brit jégkorongozó. Részt vett az első jégkorong-Európa-bajnokságon, az 1910-esen, ahol aranyérmes lett a brit válogatottal. Felszólalás védjegyügyben Egy védjegybejelentésben foglalt megjelölés csak akkor részesülhet védjegyoltalomban, azaz az illetékes hatóság (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a továbbiakban röviden: Hivatal) csak akkor jegyzi be a védjegylajstromba, ha az alaki feltételeken túl nem áll fenn sem feltétlen kizáró ok, sem viszonylagos kizáró ok. Az 1997. évi XI. törvény hatályos szövege szerint 2004. május 1-je óta a Hivatal az érdemi vizsgálatot viszonylagos kizáró okok tekintetében csak felszólalás esetén vizsgálja. Egy védjegybejelentéssel szemben az arra jogosult (nem bárki!) akár több vagy többféle korábbi joga alapján is benyújthat felszólalást. A felszólaló lényegében arra kéri a Hivatalt, hogy az adott védjegybejelentés lajstromozását az árujegyzék egésze vagy egy része tekintetében utasítsa el. Lehetséges döntések Ha a Hivatal a felszólalásnak részben vagy egészben helyt ad, akkor a felszólalással támadott védjegybejelentés oltalmát részben vagy egészben elutasítja. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást elutasítja, akkor a támadott védjegybejelentést védjegyként lajstromozza. A felszólalás benyújtására előírt határidő Egy adott védjegybejelentéssel szemben felszólalást csak a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva. Felszólalás benyújtására jogosultak A Hivatal előtti felszólalásra csak a következők bármelyike jogosult a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója; b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy; c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó; d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra. Alaki követelmények A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül. Eljárási szabályok A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt. A Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Hivatal az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri. Ha a védjegybejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el. A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb 8 napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. A döntés kihirdetése a rendelkező rész, valamint az indokok rövid ismertetéséből áll. A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő 15 napon belül kézbesíteni kell. A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem. A felszólalás benyújtására előírt határidő elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe. Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. (2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1)bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. (3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni. Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés – szükség szerint – meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették. A költségek viselése A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Hivatal – kérelemre – külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják; b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni; c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.]; d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni. Felszólalás közösségi védjegybejelentéssel szemben A felszólalás a korábbi akadályozó jog - különösen a korábbi ütköző védjegy - jogosultjának biztosítja a lehetőséget, hogy fellépjen a későbbi ütköző védjegy bejelentésével szemben. Viszonylagos kizáró okok tekintetében az érdemi vizsgálatra csak felszólalás esetén kerül sor. A felszólalás főbb szabályai Korábbi jog jogosultja a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követő 3 hónapon belül felszólalhat a közösségi védjegybejelentéssel szemben, kérve annak az elutasítását az árujegyzék egy része vagy egésze tekintetében. A BPHH hivatalból értesíti a közösségi védjegybejelentés bejelentőjét arról, hogy a közösségi védjegybejelentéssel szemben felszólalás érkezett. Maga az eljárás azonban csak ezt az értesítést követő 2 hónap elteltével kezdődik. Ennek a 2 hónapos határidőnek az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a felek számára, hogy kíséreljék meg a megegyezést, amivel esetleges felesleges költségeket lehetne megtakarítani. (Ezt a határidőt akár 24 hónapra is meg lehet hosszabbítani a felek közös kérelme alapján.) A feleknek elő kell adniuk érveiket a felszólalási eljárás megindulását követően. Miután már mindegyik fél számára biztosították a lehetőséget a nyilatkozattételre, a BPHH dönt a felszólalás tárgyában. Ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amelyet legalább 5 éve lajstromoztak, akkor a közösségi védjegy bejelentője kérheti a korábbi védjegy tényleges használatának igazolását a felszólalást megelőző öt év tekintetében. Ha a felszólaló nem tud tényleges védjegyhasználatot igazolni a kérdéses időszakból, akkor a BPHH a felszólalást további érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a felszólaló a korábbi védjegyének tényleges használatát csupán e védjegy árujegyzékének egy része tekintetében tudja igazolni, akkor az árujegyzék további (fennmaradó) része tekintetében a BPHH nem veszi figyelembe felszólalását. A BPHH előtti felszólalási eljárás - főszabály szerint - írásban zajlik. (A BPHH azonban dönthet úgy is, hogy a felek személyesen jelenjenek meg a BPHH előtt, mivel személyes meghallgatásuk szükséges a tényállás feltárásához. A felszólalás lehetséges eredménye a védjegybejelentés egészben vagy az árujegyzék egy része tekintetében történő elutasítása , vagy a felszólalás elutasítása és a támadott védjegybejelentés lajstromozása. A BPHH döntésével szemben fellebbezésnek van helye. Juan Carlos Zabala Juan Carlos Zabala (1911. október 11. – Buenos Aires, 1983. január 24.) olimpiai bajnok argentin atléta, maratoni futó. Pályafutása Juan Carlos több különböző sportágban jeleskedett, mielőtt áttért volna a hosszútávfutásra. Baseballozott, úszott, valamint labdarúgóként is tevékenykedett, azelőtt, hogy 1927-ben megismerte későbbi edzőjét, Alexander Stirlinget. 1931. októberében futotta élete első maratonját, a Kassai Békemaratont, amit meg is nyert. Tíz nappal később új világrekordot (1:42:30,4) állított fel 30 kilométeren. 1932-ben vett részt első alkalommal az olimpiai játékokon. Los Angeles-ben új olimpiai rekorddal lett aranyérmes. Négy évvel később, Berlinben a maraton mellett, a 10 000 méteres síkfutás számában is indult. Juan nem tudta megvédeni címét a maratonon. A 33. kilométerig az élen állt, amikor is egy nagyobb csoport utolérte; ekkor feladta a versenyt. 10 000 méteren hatodik lett. 1983-ban, 71 évesen hunyt el. Egyéni legjobbjai 10 000 méteres síkfutás - 30:56,2 (1936) Maratoni futás - 2.31:36 (1932) Nagy-szénási turistaház A Nagy-szénási turistaház (hivatalos nevén Szabó Imre turistaház vagy Szabó Imre menedékház) egykori turistaház a Budai-hegységben, Nagykovácsi belterületétől északra, a Nagy-Szénás csúcsa alatt. Ma már csak egy emlékfal és egy emléktábla jelzi a helyét. Egy időben antialkoholista menedékház volt. Története A turistaház létesítésének gondolata 1923. március 15-én, egy, a Nagy-Szénásra tett közös kirándulás során merült fel a Munkás Testedző Egyesület (MTE) néhány tagjában: úgy ítélték meg, hogy a hegy csúcsa alatt, attól kicsivel északra, a Pilisszentiván felé néző lejtőjének pihenőjében igen jó elhelyezkedésű menedékházat létesíthetnének. A kezdeményezők ehhez segítséget kaptak az Általános Fogyasztási Szövetkezettől, a Szociáldemokrata Párttól és több szakszervezettől, továbbá személy szerint Szabó Imre szociáldemokrata országgyűlési képviselőtől, aki egyben az MTE elnöke is volt. A házat 1924 és 1926 között társadalmi munkában építette fel a Munkás Testedző Egyesület Turista Szakosztályának mintegy 200 tagja, akik emberi erővel hordták fel az építőanyagot és a vizet a hegyre, az építkezés helyére. Az első változatában mintegy 6×4 méteres alapterületű épület falazása nagyrészt pelyvával egybegyúrt-taposott agyag és kőpor felhasználásával készült. A menedékház 1926. május 16-án nyílt meg; létesítéséről Benjámin László költő is megemlékezett egyik versében. A létesítmény a hivatalos nevét Szabó Imréről kapta, aki anyagilag is segítette a ház megvalósulását. A házat 1927-ben verandával és egy további hálóhelyiséggel, 1934-ben pedig étteremmel bővítették, így több jelentős sport-, illetve turisztikai eseménynek is helyet tudott már adni – 1938-ban például itt rendezték a második világháború előtti utolsó országos munkás síbajnokságot. Miután azonban a hatóságok nem nézték jó szemmel az itt folyó élénk egyesületi élet munkásmozgalmi jellegét, politikai színezetét, ezért a csendőrség Pilisvörösvárról induló őrjáratai is gyakran felkeresték a menedékházat. 1949-ben az épületet államosították, és a Turistaházakat Kezelő Vállalat (TKV) vette kezelésébe, amivel meg is pecsételődött a sorsa, ettől fogva ugyanis felújításokra, fejlesztésekre nem került sor, leszámítva azt, hogy az 1957-es adatok szerint 35 férőhelyes épület falán 1959. május 24-én emléktáblát avattak, megörökítendő a munkásmozgalmi múltat. A TKV jogutódja, a Turista Ellátó Vállalat (TEV) 1975-ös megszűnését követően a ház teljesen gazdátlanná vált, nem akadt, akinek szándéka és anyagi lehetősége is lett volna az egyre inkább omladozó falak megmentésére. Néhány értékesebbnek tartott „relikviát” a turista szervezetek Gödre menekítettek át, a biztos elkallódás vagy megsemmisülés elől, de magának a háznak a pusztulását már nem volt, aki megállítsa. A Másfélmillió lépés Magyarországon című honismereti televíziós sorozat forgatásakor, 1979. szeptember 9-én itt is elhaladt a filmkészítő stáb, akkor az épület még állt; sőt a felvételek szerint a falak jó állapotúak voltak, a tető pedig javítható lett volna, leginkább csak a nyílászárók szorultak pótlásra. Néhány hónappal később azonban – valószínűleg nem függetlenül a filmben elhangzott kritikáktól – a budapesti pártbizottság – arra hivatkozva, hogy a hely „kétes egyének találkozóhelye” –, munkásőrökkel eldózeroltatta. Amíg le nem rombolták a házat, kéktúra-bélyegzőhely is volt itt. Emlékezete Jelenleg egy 1982-ben emelt emlékfal (Bajnok Béla pilisvörösvári szobrászművész alkotása) és egy 1986-ban állított emlékkő, valamint néhány megmaradt alapfal jelöli az egykori turistaház helyét. 2016. május 21-én a Pilisszentiváni Sportegyesület szervezésében újabb emléktáblát állítottak a helyszínen, az említett emlékkő alsó részén, a turistaház megnyitásának 90. évfordulója alkalmából. Parmenón (grammatikus) Parmenón (?) görög grammatikus Életéről semmit sem tudunk, működésének pontos ideje sem ismert. Athénaiosz szerint egy „Peri dialektón” című munka szerzősége köthető a nevéhez. A műből még töredékek sem maradtak fenn. Nagy-tavak medencéje A Nagy-tavak medencéje (mongol nyelven: Их нууруудын хотгор, átírva: Ih núrúdin hotgor) nagy kiterjedésű tavi süllyedék Mongólia nyugati részén; északon Oroszország területére is átnyúlik. Közép-Ázsia egyik legnagyobb száraz, lefolyástalan medencéje. Egyes részei közigazgatásilag a mongóliai Dzavhan-, Góbi-Altaj-, Hovd- és Uvsz tartományhoz tartoznak. Elhelyezkedése Nyugaton és délnyugaton a Mongol-Altaj és a Góbi-Altaj hegyei, keleten a Hangáj-hegység vonulatai, északon (az országhatáron túl) a Tannu Ola láncai határolják. Délen a Sarga-Góbi (Шаргаин гоби) sivatagos medencéjéig terjed. Területe mintegy 100 000 km2. Hossza északnyugat–délkeleti irányban 600-650 km, szélessége északon 200-250 km, délen 60-100 km. Központi része viszonylag sík terület, a peremek felé egyre inkább emelkedik. A medencét néhol magasba nyúló hegyek szegélyezik. A szintkülönbség (abszolút magasság) a medence legalacsonyabb pontja (az Uvsz-tó vízfelülete, 743 m) és az egyik szomszédos hegycsúcs (Harhirá, [Хархираа], 4040 m) között kb. 3300 m. Jellemzői A hatalmas medence maga is több különálló medencéből áll, melyek alján Mongólia legnagyobb állóvizei hullámzanak (az ország második legnagyobb tava, a Hövszgöl kivételével). Ezek a tómedencék valaha egyetlen nagy belső tenger részei voltak. Domborzati formáit közepesen magas hegyek, hullámos síkságok, homokkal borított területek egyaránt jellemzik. A medencék fenekén félsivatagi tájak találhatók. A hegylábak sík vidékeit és a kissé magasabb szinteket száraz- vagy ritkábban (főként északon) erdős sztyepp uralja, ahol szikes puszták és sztyepprétek helyi változatai, a medencét szegélyező hegyoldalakon hosszúfüves puszták találhatók. Erdővel borított nagyobb területek nincsenek. Elterjedtek a tavak kiszáradásából származó szoloncsák talajok, kaviccsal és kőtörmelékkel fedett agyagos síkságok; sok helyen kiszáradt folyómedrek láthatók. A keleti, délkeleti vidékek jellemzői a homokdűnék, dűnemezők, melyeket többnyire növényzet köt meg, ezért nem vándorolnak. Éghajlata Az éghajlat száraz, szélsőségesen kontonentális. Nagyon hideg a tél, forró és száraz a nyár. Az éves hőingás igen nagy, az északi Uvsz-tónál pl. a legalacsonyabb téli hőmérséklet –58 °C, a nyári csúcshőmérséklet 47 °C volt. A medence középső részein kialakított természetvédelmi területen a januári középhőmérséklet –23 °C, a júliusi középhőmérséklet 20,9 °C. Nagyon kevés a csapadék, mennyisége évi átlagban 112 mm, de a szárazabb években csak 90-100 mm. Eloszlása nem egyenletes, általában a medence közepére jut a legkevesebb csapadék. A hirtelen lezúduló rövid nyári esők vize gyorsan lefolyik vagy elpárolog, nem tudja a talajt átnedvesíteni. Télen alig néhány centiméter vastag a hótakaró. Vízrajz Tavak A medence északnyugati részén terül el Mongólia legnagyobb sóstava, az Uvsz-tó. A tó és medencéjének természetvédelmi területei 2003 óta az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartoznak. Az Uvsz-tó medencéjét a délebbre fekvő Hjargasz-tó medencéjétől a nyugat–keleti irányban 180 km hosszan elnyúló Han Höhín-hegység (Хан хөхин) választja el (2928 m). A Hjargasz (Хяргас, jelentése 'kirgiz-tó') sóstó. 1028 m magasságban fekszik, kiterjedése 1360 km 2 ; hozzá 5 km-es csatornával kapcsolódik az édesvízű Ajrag-tó (Айраг нуур) . Ez utóbbiba ömlik 2-3 ágra szakadva Nyugat-Mongólia leghosszabb folyója, a Dzavhan . A Nagy-tavak medencéjének középpontját két édesvízű tó: a Har-Usz-tó (Хар-Ус нуур) és a Har-tó (Хар нуур) rendszere foglalja el. Természetvédelmi terület, melyet 1999-ben felvettek a ramsari egyezmény jegyzékébe. A Har-Usz folyamatos vízpótlását a deltatorkolattal beömlő Hovd folyó biztosítja. A sok kisebb tó közül megemlíthető az édesvízű Bajan-tó (Баян нуур). A medence keleti részén, Dzavhan tartomány homoktengerében fekszik. A helyiek szent tóként tisztelik. Folyók A magas hegyekben eredő folyók sebes folyásúak, de vízük csekély. A hegyekből kiérve szétterülnek, a nagyobbak deltát alkotva ömlenek valamelyik tóba, a kisebbek vize azonban gyakran elvész. A hosszú fagyos télen befagynak, a kisebb folyók fenékig. A nyári áradások általában jelentékenyebbek, mint a tavaszi árvizek. A medence jelentősebb folyói – a Mongol-Altajban eredő Hovd és a medence délnyugati és központi részeit átszelő Dzavhan mellett – északon az Uvsz-tóba ömlő Tesz és Narín gol, nyugaton a Hjargasz-tóba ömlő Hunguj (vagy Hüngüj). A medence területén vezet át Nyugat- és Közép-Szibéria vízimadarainak közép-ázsiai vonulási útvonala. Per Ciljan Skjelbred Per Ciljan Skjelbred (1987. június 16.) norvég labdarúgó, 2014 óta a német Hertha BSC középpályása. Korábban a Rosenborg és a Hamburger SV játékosa volt, 43 alkalommal ölthette magára a válogatott mezét, valamint viselhette a csapatkapitányi karszalagot is. 2017. február 22-én, 29 évesen lemondta a válogatottságot. Pályafutása Skjelbred a helyi futballcsapatban, a Trygg/Lade-ben kezdett el játszani. A norvég TV3 tehetségkutató műsorában, a Proffdrømmenben fedezték fel. Skjelbred megnyerte ezt a versenyt, és jutalomként egy hétig tréningezhetett a Liverpool FC-vel. A klub juniorszerződést kínált neki, de Skjelbred ezt visszautasította. Ehelyett a norvég Rosenborg BK-hoz igazolt. Bekerült a norvég U16-os, U17-es, 18-as, 19-es és 21-es válogatottba is. 2005. május 22-én Skjelbred lett a norvég liga, a Tippeligaen legfiatalabb játékosa, aki piros lapot kapott. A Bajnokok Ligájában az első csoportmérkőzésen, az Olimbiakósz ellen Athénban gólt lőtt (végül 3–1-re nyertek). A Real Madrid elleni idegenbeli meccsen (1–4) Skjelbred jegyezte a gólpasszt. Az 5. játéknapon, november 23-án, az Olimpiakosz elleni visszavágón Ieroklisz Sztoltidisz letaglózta. Skjelbred sípcsontja megrepedt. Bár páros lábbal csúszott be, és a labda ott se volt, Sztoltidisz állította, hogy nem akarta, hogy a norvég megsérüljön. Skjelbred 2006. március 10-én tért vissza az Aalesunds FK elleni 5–1-es meccsen, az első félidőt játszotta végig. A Rosenborg BK megnyerte a 2006. évi norvég bajnokságot. Skjelbred 2011. augusztusában csatlakozott a német Hamburger SV-hez. Miután 2011. novemberéig mindössze 268 percet játszott a bajnokságban, a Kicker magazin (Bisher Fehlgriff) "átigazolását hibának nevezte", 2012. novemberében Skjelbred egyike lett azon 5 játékosnak, melyet a klub szeretett volna értékesíteni a 2013. januárban nyíló átigazolási időszakban. Azonban a 2013. téli átigazolási szezon után a norvég még mindig Hamburger SV-játékosnak vallhatta magát. 2013. nyarán egy évre kölcsönbe a Hertha BSC-hez került, akik cserébe kikölcsönözték Pierre-Michel Lasogga játékjogát Hamburgba. Miután kölcsönjátéka nagyon sikeres volt (megválasztották az év norvég Bundesliga-játékosának is), a 2014. nyári átigazolási isőszalkban Skjelbred végleg a Hertha játékosa lett. Válogatottban Skjelbred először 2005. szeptemberében játszott a U21-es válogatottban, 18 évesen. 2007. március 28-án Málta ellen debütált a felnőttválogatottban. 2014. szeptember 3-án Skjelbred vezethette ki csapatkapitányként a válogatottat Anglia ellen a Wembley Stadionban. Anglia 1-0-ra nyert Wayne Rooney büntetőjével. Per azért lehetett csapatkapitány, mert elődje, Brede Hangeland visszavonult a válogatottól. 2017. február 22-én bejelentette, hogy visszavonul a válogatottól. Magánélete Skjelbred 2012. októberében házasodott össze Kristina Jørgensennel. Két gyermekük van: Eline Sofie és Jonathan. Statisztikák 2014. március 15. szerint Az európai meccsek tartalmazzák az Intertotó-kupa, az UEFA-kupa/Európa-liga és az UEFA-bajnokok ligája adatait, beleértve a selejtezőket is. Sikerei, díjai Klubcsapatban Tippeligaen (3) Superfinalen (1) Intertotó-kupa (1) : Krümmel (Westerwald) Krümmel település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 324 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Aulnois-sous-Laon Aulnois-sous-Laon település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 1440 fő (2015). Aulnois-sous-Laon Barenton-Bugny, Barenton-Cel, Besny-et-Loizy, Chéry-lès-Pouilly, Laon és Vivaise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nagy Alajos (rendező) Nagy Alajos (Vasszilvágy, 1936. július 1. – Budaörs, 2009. június 22.) színész, színházrendező, zenetörténész. Életrajza 1936. július 1-én született a Vas megyében fekvő Vasszilvágyon. Szüleit még 1945. május 3-án a Vörös Hadsereg egyik katonája meggyilkolta. Az árván maradt, akkor mindössze 9 éves gyermeket és öt testvérét nagybátyjuk nevelte fel. Általános iskoláit szülőfalujában és Ajkarendeken végezte, majd Pápán és Veszprémben járt gimnáziumba. Érettségi után egy évig járási művészeti előadó Zircen, 1955-től pedig a Ajkán az Üveggyárban lett betanított dolgozó. 1956 októberében tagja, titkára volt az Ajkai Községi Forradalmi Tanácsnak, valamint szerkesztője és kiadója a két számot megért Ajkai Szabad Szó című lapnak. 1956. november 13-ától szülőfalujában bújt meg, majd Németországba menekült. Hannoverben színművészetet tanult, később rendezőként és dramaturgként dolgozott Hamburgban és több német kisvárosban. Évtizedeken át volt a Nyugat-Európában élő magyar közösségi élet egyik meghatározó, szervező politikusa. 1966-tól a Szabadságharcos Világszövetség európai főtitkára, 1976-tól elnöke, az 1990-es évektől pedig tiszteletbeli elnöke lett. 1966-ban a Forradalom 10 éves évfordulóján Bonnban ő szervezte meg a központi ünnepségeket. Később a Szabadságharcos Világszövetség európai főtitkára, majd elnöke lett. A Prágai tavasz idején szolídarítási bizottságot szervezett a Felvidék magyarjaiért. 1970-től nyugdíjazásáig a gyógyszeriparban dolgozott. 1988-ban költözött vissza szülőföldjére. Hazatérése után írásaiban, könyveiben hiteles dokumentumokkal, életrajzi emlékekkel mutatta be szellemi szülővárosa, Ajka 1956-os forradalmi történéseit. 2000-től haláláig a Lakitelki Népfőiskola kurátora, 2004-től a Mindszenty Társaság alapító tagja, 2005 és 2009 között a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportjának vezetője. 2007-ben megkapta a Mindszenty Emlékérem kitüntetést. 2009-ben Budaörsön érte a halál, Vasszilvágy temetőjében nyugszik. David Solga David Solga (Dortmund, 1982. október 16. –) német labdarúgó, a Borussia Dortmund II középpályása. Mátyás Király Gimnázium A fonyódi Mátyás Király Gimnáziumot 1961-ben alapították (akkor Fonyódi Általános Gimnázium néven). A tanítás először a mai kesztyűgyár épületében indult kettő második, és három első osztállyal. 1963-ra készült el a jelenlegi épület, ami azonban akkor még jóval kisebb és jelentéktelenebb volt. 1986 és 1989 között bővítették ki Salamin Ferenc tervei alapján az iskolát, ekkor nyerte el mai formáját. Fonyód a Balaton déli partjának egyik csomópontja, így a gimnázium helyének kiválasztásánál ezt vették figyelembe. Az intézmény vonzáskörzete méretéhez képest viszonylag nagy, körülbelül a Zamárdi - Balatonszentgyörgy - Somogyvár háromszöget fedi le. Az iskolaépület Az 1963-ban átadott iskolaépületet 1986-ra kinőtte az intézmény. Az 1989-ig tartó felújítás és bővítés részeként készült el a harmadik emelet és az ebédlő fölé épült félemelet, valamint az aula. A tanítás a munkálatok ideje alatt is folytatódott; részben az iskolában részben pedig a kollégiumban. A jelenlegi épületben 19 (+2) tanterem, az ezekhez tartozó szertárak, egy tágas aula, 2013-ban felújított korszerű ebédlő, uszoda, tornaterem, konditerem, tanári szoba és irodák találhatóak. A tantermek között találunk kettő felújított számítástechnika-termet és nyelvi laboratóriumot is. 2014. április 4-én adták át az Új Széchenyi Terv keretében kialakított természettudományos laboratóriumot az iskolában, amely több tanterem és egyéb helyiségek összenyitásából keletkezett. A projekthez kapcsolódóan több kisebb-nagyobb átalakítás érte az épületet. A gimnáziumhoz vízitelep is tartozik, ahol a tanulóknak úszásra, vitorlázásra, és kajak-kenura van lehetőségük. Az intézmény nevének változása 1961 - 1968 : Fonyódi Általános Gimnázium 1968 - 1978 : Karikás Frigyes Gimnázium 1978 - 1990 : Karikás Frigyes Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola 1990 - 2008 : Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola 2008 - 2011 : Somogy Megyei Önkormányzat Mátyás Király Gimnáziuma 2012 : Somogy Megyei Mátyás Király Gimnázium 2013 óta: Mátyás Király Gimnázium A "Mátyás Király" nevet az 1990/91-es tanévben vette fel az iskola, így fejezve ki a tiszteletet "az igazságos Hunyadi Mátyás" iránt. Az új névről tanulói szavazás döntött. Igazgatók Fáró József ( 1961 - 1963 ) Horváth László ( 1963 - 1972 ) Dr. Havranek László ( 1972 - 1982 ) Bálint Lehel ( 1982 - 1994 ) Bántó Zsuzsanna ( 1994 óta) Versenyeredmények Az intézmény több rangos versenyen is képviselteti diákjait, melyeken az iskola régóta szép eredményekkel szerepel, ezzel öregbítve nevét. Nagy sikerként könyvelte el például a gimnázium a 2011-ben először megrendezett, Somogy megyei középiskolák számára kiírt "Aludj máskor!" elnevezésű 24 órás csapatversenyen szerzett első helyet. Ezen a versenyen 2012-ben második helyezést ért el az iskola csapata, 2013-ban pedig ismét a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhatott a "Fekete Sereg". Híres diákok Baricz Katalin fotóművész Molnár Csilla szépségkirálynő Lábas Viktória énekes ( Margaret Island ) Érdekességek az iskola történetében Az iskola egyik nevezetessége volt az Ifjúsági Termelőszövetkezet, melyet Göndöcz István alapított 1961-ben. A szövetkezet a fonyódi Spiegel-dombon lévő szőlőültetvényeket gondozta, a szőlő eladásából származó jövedelmet pedig iskolai kirándulások szervezésére fordították. Az országban elsők között kezdődött meg itt az informatikaoktatás 1980-ban, valamint uszoda és futófolyosó (1982) is létesült az intézményben. A régi iskolaköpenyek és „Karikás-kitűzők” már ugyan eltűntek, de a mai diákságnak is van egyenruhája, aminek viselését az iskolai házirend ünnepnapokra írja elő. Ez a szokásos fekete szoknyán/nadrágon és fehér blúzon/ingen kívül az iskola emblémájával díszített sál, illetve nyakkendő viselését jelenti. Diákcserék Bamberg , Németország ( 1982 óta) Nagyvárad , Románia ( Erdély ; 1990 ) Jelesnia, Lengyelország ( 2005 ) Svédország ( 2007 ) Törökország ( 2008 ) Wales ( 2009 ) Smyadovo, Bulgária ( 2012 ) Oss, Hollandia ( 2012 ) Nyelvoktatás Az iskolában a diákok a következő nyelveket tanulhatják: brit angol (kötelező) német (második, választható nyelv) spanyol (második, választható nyelv) Ezenkívül a tanulóknak magánórák keretében orosz nyelvtanulásra is lehetőségük van. Vizsgalehetőségek Az érettségi vizsgákon kívül az iskolában lehetőség van ECDL-vizsgára (European Computer Driving Licence) is. 2000. december 1-jén vált a gimnázium akkreditált ECDL-vizsgaközponttá, azóta az iskolai fakultációkon is lehetőség van a vizsgázásra. Libanon az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Libanon a szovjetunióbeli Moszkvában megrendezett 1980. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 15 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Fossemagne Fossemagne település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 565 fő (2015). Fossemagne Limeyrat, Rouffignac-Saint-Cernin-de-Reilhac, Thenon, Ajat, Bars és Milhac-d’Auberoche községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Montigny-l’Allier Montigny-l’Allier település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 277 fő (2015). Montigny-l’Allier Brumetz, Chézy-en-Orxois, Mareuil-sur-Ourcq, Marolles, Neufchelles, Coulombs-en-Valois és Crouy-sur-Ourcq községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Leiferde Leiferde település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 4375 fő (2016. december 31.). Leiferde Meinersen, Müden (Aller), Gifhorn, Ribbesbüttel, Adenbüttel és Hillerse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pachycormiformes A Pachycormiformes a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó kihalt rend. Rendszerezés Pachycormidae Astenocormus Woodward, 1895 Asthenocormus titanicus Eugnathides Gregory 1923 Euthynotus Wagner, 1860 Euthynotus intermedius Euthynotus incognitus Hypsocormus Wagner, 1860 Leedsichthys Leedsichthys problematicus Leedsichthys notocetes Orthocormus Weitzel, 1930 Orthocormus cornutus Pachycormus Agassiz , 1833 Pachycormus curtus Prosauropsis Sauvage 1893 Prosauropsis elongatus Protosphyraena Leidy, 1857 Protosphyraena penetrans Sauropsis Agassiz, 1832 Sauropsis longimanus Sauropsis latus Saurostomus Agassiz, 1833 Saurostomus esocinus Ichthyodectidae = Ichthyodectiformes Xiphactinus audax Gillicus arcuatus Martonházi-aragonitbarlang A Martonházi-aragonitbarlang vagy más néven Ochtinai-aragonitbarlang (szlovákul: Ochtinská aragonitová jaskyňa), amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként a Világörökség része, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike. A Rozsnyótól 26 km-re, a Gömör–Szepesi-érchegységben található, 300 m hosszú barlangot 1954-ben fedezték fel, és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Várhegy északkeleti oldalán 660 méter magasan nyílik. Föld alatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre. Színük a fehértől a barnáig terjed, s alakjuk rendkívül változatos. Korukat 138 000 és 13 000 év közé teszik a kutatók. Napjainkig tíz termet tártak fel, amelyeket a képződmények formái után neveztek el. Így van például Tejút-terem, Csillag-terem, Márvány-terem. 1. Balti Front Az 1. Balti Front a szovjet Vörös Hadsereg egyik hadseregcsoportja volt a második világháborúban. Parancsnoka előbb Andrej Ivanovics Jerjomenko hadseregtábornok volt, majd Ivan Hrisztoforovics Bagramjan hadseregtábornok. 1943 október 12-én hozták létre, a Kalinyini Front átnevezésével. Számos fontos hadműveletben vett részt, mint a Bagratyion hadművelet 1944 nyarán. Ugyanannak az évnek az elején a Front segített a leiningrádi ostrom felszámolásában is. Részt vett a königsbergi csatában is, és 1945 áprilisában elfoglalta Königsberget. Részei Az 1. Balti Front 1944 június 23-án a következő egységekből állt, parancsnokaikkal: Balti Front, frontparancsnok Ivan Hrisztoforovics Bagramjan hadseregtábornok 4. csapásmérő hadsereg, parancsnoka P. F. Malisev altábornagy 8. lövészhadtest 6. gárdahadsereg, parancsnoka I. M. Csisztyakov altábornagy 2. gárdalövész hadtest 22. gárdalövész hadtest 23. gárdalövész hadtest 103. gárdalövész hadtest Tüzérség 43. hadsereg, parancsnoka A. P. Belaborodov altábornagy 1. lövészhadtest 60. lövészhadtest 92. lövészhadtest 1. tankhadtest 3. légihadsereg, parancsnoka N. F. Papivin altábornagy 11. vadászrepülő hadtest Parancsnokai Andrej Jeremenko hadseregtábornok (Október - 1943, November 19) Ivan Bagramjan hadseregtábornok (1943, November 19 — 1945 február) Katonai komisszárjai Dmitrij Szergejevics Leonov altábornagy (1943 október — 1944 november 1944) Mihail Rudakov altábornagy (1944 november 1944 — 1945 február 1945) Vezérkari főnök Vlagyimir Vasziljevics Kurasov vezérezredes (1943 október — 1945 február) Férfi csapat összetett torna a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a torna versenyszámait Trabzonban rendezték. A férfi csapat összetett torna versenyt július 27.-én rendezték. Montigny-sur-Vesle Montigny-sur-Vesle település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 526 fő (2015). Montigny-sur-Vesle Bouvancourt, Breuil, Jonchery-sur-Vesle, Pévy, Prouilly, Romain, Vandeuil és Ventelay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dick Pope Dick Pope (Bromley, Kent, 1947 –) angol operatőr. Életrajz Dick Pope sokat dolgozott afrikai dokumentumfilmekben kameramanként. 1986-ban a Coming Up Roses című film operatőre lett. 1991-ben Mike Leighvel dolgozott együtt Az élet oly édes című filmben. Még ugyanebben az évben A bőr tükre (The Reflecting Skin) c. film operatőre lett. Ezután visszatért az afrikai témához az 1992-es The Air Up There forgatásánál. 1995-ben egy tévés produkcióban dolgozott, A nagy Kadinsky-ben (The Great Kadinsky), majd 1996-ban a Titkok és hazugságok (Secrets and Lies) című nagy sikert arató drámában. 1999-ben ismét Mike Leigh-vel dolgozott együtt a Tingli-tangli (Topsy-Turvy) című filmben. 2001-ben pedig a Kavalkád az élet (Thirteen Conversations About One Thing) filmben töltötte be a már megszokott szerepet. Utoljára a Vera Drake stábjában dolgozott. Filmográfia Happy-Go-Lucky (2008) A mágus (2006) Vera Drake (2004) Kavalkád az élet (Thirteen Conversations About One Thing) (2002) Minden vagy semmi (All or Nothing) (2002) Nicholas Nickleby (2002) Hullahegyek, fenegyerek (The Way of the Gun) (2000) Tingli-Tangli (Topsy-Turvy) (1999) Swept From the Sea (1998) Nothing Personal (1997) Két angol lány (Career Girls) (1997) Titkok és hazugságok (Secrets & Lies) (1996) Várva várt nagy kaland (An Awfully Big Adventure) (1995) A nagy Kadinsky (The Great Kadinsky) (1995) The Air Up There (1994) Meztelenül (Naked) (1993) Az élet oly édes (Life Is Sweet) (1991) A bőr tükre (The Reflecting Skin) (1991) Wonderland (1988) Coming Up Roses (1986) The Girl in the Picture (1985) The Swappers (1970) Giganotosaurus A Giganotosaurus (jelentése 'óriás déli gyík', az ógörög γίγας / gigasz 'óriás', νότος / notosz 'déli szél' és -σαύρος / -szaürosz 'gyík' jelentésű szavak összetételéből) egy carcharodontosaurida dinoszaurusznem, amely a késő kréta kor cenomani korszakában, mintegy 99,6–97 millió évvel ezelőtt élt. Ez az egyik legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Tyrannosaurus, a Carcharodontosaurus és a Spinosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó állat volt. Fosszilis maradványait Argentínában fedezték fel. Felfedezés és fajok A Giganotosaurus caroliniit egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban Patagóniában (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen. A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a Nature című folyóiratban. A típuspéldány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a koponya, a csípő, a két combcsont, valamint a csigolyák többsége. A becslés szerint nagyjából 12–13 méter hosszú lehetett. Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az állkapcsa bal oldalának egy része került elő, ami 6,5–8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb Giganotosaurus példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú lehetett. A Giganotosaurus tömegét különböző szerzők 4,2–13,8 tonnára becsülték. A Giganotosaurus talán a leghosszabb fejű theropoda, amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,53–1,80, a második példányét pedig 1,95 méter hosszúra becsülték. A Giganotosaurus hossza majdnem egy méterrel múlja felül a Tyrannosaurus rexét (melynek maximális becsült hossza 12,3 méter). Ősbiológia A G. carolinii valamivel meghaladta a T. rex méretét, de az agya csak körülbelül feleakkora volt, mint a tyrannosauridáké. A Tyrannosaurus fogai hosszabbak és szélesebbek voltak, de a méret terén nagyobb változatosságot értek el. A Giganotosaurus fogai amellett, hogy rövidebbek, keskenyebbek és kevésbé változatosak voltak, jobban alkalmazkodtak a hús darabolásához. Az állat nagy és keskeny koponyával rendelkezett. Agya jól fejlett szagérzékelő területe arra utal, hogy jó szaglása lehetett. A Giganotosaurus maradványok közelében talált titanosaurus-féle fosszíliák ahhoz a feltételezéshez vezettek, ami szerint ezek a húsevők óriás növényevőket ejtettek el. A rokonságába tartozó, és csoportosan felfedezett carcharodontosauridák fosszíliái azt jelezhetik, hogy ezek az állatok, köztük a Giganotosaurus is, csapatban vadásztak. Blanco és Mazzetta (2001-es) becslése alapján a Giganotosaurus futás közben képes lehetett elérni a 14 m/s-os (50 km/h-s) sebességet. Osztályozás A Giganotosaurus és a rokonságába tartozó Tyrannotitan, Mapusaurus és Carcharodontosaurus a Carcharodontosauridae carnosaurus család tagjai. Coria és Currie 2006-ban, több carcharodontosaurida dinoszaurusz felfedezését és leírását követően, amikor a rokoni kapcsolatok feltárása könnyebbé vált, egy külön alcsaládot hoztak létre a Giganotosaurus és a Mapusaurus számára Giganotosaurinae néven. Popkulturális hatás A Giganotosaurus eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a Sydney-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a Giganotosaurus neve már bekerült a popkultúrába. Megtalálható a Dino Crisis 2 című számítógépes játékban, melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi csípőmagassága körülbelül 3,7 méter, a hossza pedig 13,2 méter lehetett. A játékban képes felemelni és eldobni egy Tyrannosaurust. A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking With Dinosaurs) című dokumentumfilm sorozat az Óriások földje (Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003) című különkiadásában szereplő Giganotosaurus látható, ahogy magányosan, illetve falkában vadászik az Argentinosaurusra. Feltűnik a Dinosaurs: Giants of Patagonia című filmben is, melyben dr. Rodolfo Coria bemutatja a legnagyobb argentin lelőhelyeket. Gojulas Giga néven szerepel a Dinotópia 2., A világ alattunk (The World Beneath) című részében. Az Őslények kalandorai (Primeval) 3. évadában a Giganotosaurus, nagy mérete és tömege ellenére gyorsan futó, óriási távolságok megtételére képes állatként látható, amely egy jumbo jet utasszállító gépre támad, valamint megöli az angol biológust, Nigel Marvent. Sedaví Sedaví község Spanyolországban, Valencia tartományban. Sedaví Valencia, Alfafar és Lugar Nuevo de la Corona községekkel határos. Lakosainak száma 10 179 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Sávszélesség A sávszélességet az analóg illetve digitális technikában eltérően definiálják. Sávszélesség az analóg rendszerekben A sávszélesség egy négypólus jellemző adata, amit hertzben mérnek. A sávszélesség alapvető jelentőséggel bír több területen, legfontosabbak ezek közül az információelmélet, a rádiós kommunikáció, a jelfeldolgozás és a spektroszkópia. A sávszélesség felmerül még az adatrátákkal kapcsolatosan, valamilyen közvetítő közeg vagy berendezés vonatkozásában is. A Shannon–Hartley-tétel szerint egy működő kommunikáció esetén az adatráta egyenesen arányos az átvitel során használt frekvencia-tartomány nagyságával. Ebben az értelemben a sávszélesség az adatrátára vagy kommunikációs rendszerben használt frekvencia-tartományra vonatkozik (vagy mindkettőre). A sávszélesség alkalmazása alapvetően fontos egyes területeken. A rádiókommunikáció esetén például a sávszélesség egymástól elválasztott frekvenciatartomány(oka)t jelöl, amelyek a modulált vivőhullámok számára fenntartottak, míg például az optikában egy különálló színképvonal szélességét jelenti, vagy egy színképtartományt. A sávszélességre nincs egyetlen, átfogóan pontos meghatározás, általában lényeges a környezet és a mérési módszer. Például egy bizonyos meghatározás[forrás?] szerint a sávszélesség a frekvenciáknak egy olyan tartománya, amelyekre igaz az, hogy e tartományon kívüli frekvenciákra egy bizonyos függvény értéke nulla. (Ebben az értelemben a matematikai jelentés, mármint egy függvény nullától különböző „hossza”, még valamilyen értelemben kapcsolatba is hozható a „szélesség”-gel.) Más meghatározások nem ennyire pontosak, és nem is utalnak arra a frekvenciára, amelynél egy függvény értéke kicsi[forrás?]. A kicsi ebben az esetben azt jelenti, hogy kisebb, mint 3 dB, azaz a maximális érték felénél is kisebb, de egy pontosan meghatározott értéknél kisebbet is jelenthet. A meghatározás általában valamilyen szélesség jellegű tulajdonsághoz kapcsolódik, az alkalmazási területtől függő értelemben. Analóg rendszerek Az analóg jelek esetén, amelyek matematikai értelemben idő függvényei, a sávszélesség egy olyan frekvenciatartomány szélessége, amelyben a jel Fourier-transzformáltja nem nulla. Egy jel sávszélességét mérhetjük azzal, hogy milyen gyorsan ingadozik idő szerint: minél nagyobb a sávszélesség, annál gyorsabban változhat a jel. A sávszélesség kifejezést alkalmazhatjuk jelekre, de alkalmazhatjuk rendszerre is. Ebben az esetben ha a rendszernek van egy adott sávszélessége, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszer átviteli függvényének is van egy adott sávszélessége. Például 3 dB-es sávszélesség az ábra szerinti függvény esetében nem más, mint , viszont más meghatározások alapján a sávszélességre más értéket is kaphatunk. Tény, hogy a valódi alapsávi rendszereknél létezik negatív és pozitív frekvencia is, ami zavarokat okozhat a sávszélesség értelmezésénél. Ilyen esetben a pozitív oldalt (síknegyedet) vesszük csak figyelembe, és a sávszélességet a képlettel számoljuk, ahol a teljes sávszélesség, és a pozitív sávszélesség. Például a jelet egy aluláteresztő szűrő, amelynek a vágási frekvenciája legalább , változatlanul hagyja. Egy elektronikus szűrő sávszélessége az a frekvenciatartomány, amelyen belül a kimenő frekvencia a középfrekvencia (fközép) csúcsértékénél 3dB-lel nem kisebb. A jelfeldolgozás és a szabályzástechnika a sávszélességet úgy definiálja, hogy az a frekvencia, amikor a rendszer zárt hurkú erősítése ‒3 dB alá esik. Az elektronikus áramkörök elméletéből ismert szűrőknél a sávszélességet sávszűrők és sáváteresztő szűrők esetében annak a két pontnak a távolsága jelenti, ahol a frekvenciatartományban a jel erőssége a maximális jelerősségre vonatkoztatva. Az optoelektronikában (fotonika) a sávszélesség nagyon sok mindent jelenthet: egy optikai fényforrás kimenő sávszélességét, (például lézer); egy nagyon rövid optikai impulzus sávszélességét; egy száloptikán átvihető frekvenciatartomány szélességét; egy optikai erősítő erősítési sávszélességét; néhány egyéb jelenség tartományának a szélességét (például visszaverődés, rezonancia, egy nemlineáris eljárás fázistolása); egy optikai modulátor maximális modulációs frekvenciáját (vagy a modulációs frekvenciák tartományát); azt a frekvenciatartományt, amelyet néhány mérőberendezés (például teljesítménymérő) kezelni képes; az optikai kommunikáció esetén elérhető adatrátát (Gbit/s-ban). Digitális rendszerek A sávszélességnek a digitális kommunikációs rendszerekben két jelentése is van. Technikai értelemben a sávszélesség megfelel a baudrátának, azaz az időegység alatt átvitt szimbólumok számát jelenti. Használják ugyanakkor a csatornakapacitás meghatározására, azaz annak a bitekben mért információmennyiségnek a meghatározására, amennyit időegység alatt a rendszer átvinni képes. Ennélfogva egy 66 MHz-es digitális adatbuszra a 32 elkülönített adatvonalával mondhatjuk, hogy a sávszélessége 66 MHz és a kapacitása 2,1 Gbit/s – de nem kell meglepődni azon sem, ha valaki azt mondja a buszra, hogy „2,1 Gbit/s-os a sávszélessége”. Hasonlóan zavaró lehet a kétféle jelentés az analóg modemek esetében, ahol minden szimbólum több bit információt hordoz, így a modem képes az 56 kbit/s átviteli sebességre egy olyan telefonvonalon, amelynek a sávszélessége csak 12 kHz. A diszkrét idejű rendszereknél és a digitális jelfeldolgozásnál a sávszélesség szoros kapcsolatban van a mintavételi ráta értékével, a Nyquist-Shannon mintavételi elvnek megfelelően. Sávszélesség használatos közösségi értelemben, valaminek a határára, korlátjára vonatkozóan. Ilyen értelemben a kommunikációs költségek sávszélessége, valami más megengedhetelen használata nevezhető sávszélességlopásnak is. Ábrázoló geometria Az ábrázoló geometria a matematika, s azon belül a geometria fejezete: a geometriai transzformációk elméletének gyakorlati alkalmazása. A műszaki tervezés-kivitelezés igényel olyan közvetítő „nyelvet”, amelynek segítségével a tervező közölheti szándékait a kivitelezővel, aki e leírás alapján pontosan el tudja készíteni a munkadarabot. Ugyancsak szüksége van bizonyos formanyelvre a valóságot, a környezet látványát közvetíteni akaró művészetnek. Ezt a nyelvet az ábrázoló geometria alapozta meg, s egyes „dialektusait” az alkalmazási területek művelői alakították ki. A képzőművészet, a térképészet, a műszaki gyakorlat több ábrázolási módszert, jól használható konvenciót (szabványt), szerkesztési eljárást alakított ki. Feladata a térben elhelyezkedő objektumok (geometriai alakzatok) helyzetének, méretes viszonyainak síkban való ábrázolása, a térbeli szerkesztési feladatoknak a vetület síkjában való elvégzése, az ábrázolt alakzatok rekonstruálása, a térbeli objektumok képies látványának létrehozása. Módszerei Az alkalmazási területek igényeinek megfelelően különféle vetítési elrendezéseket és képalkotási technikát használ: Monge -féle több képsíkos ábrázolás: a műszaki tervezés legfontosabb eszköze, perspektivikus ábrázolás: a képzőművészet és az építészet eszköze, axonometria : a műszaki rajzok kiegészítését szolgáló képies ábrázolási módszer, szintvonalas (kótás) ábrázolás: a térképek domborzati viszonyainak megjelenítésére, relief (domborműves) perspektíva. Borsi nemzetség A leghatalmasabb Árpád-kori magyar nemzetségek egyikének (Borsa nemzetség) mellékága. Valószínűleg azonos az Anonymusnál említett, oklevelekben is elő forduló Bors nemzetséggel, melyet a hagyomány az Árpádhoz csatlakozott Bojta vagy Vojta vezértől származtatott. A nemzetség alapítója Borsa Aga vagy Agamán. A család legendáriuma szerint Koppány Aga leszármazottja volt Borsa Aga. Ősi javai a mai Békésben és Hajdú-Biharban, a Sebes-Körös és Berettyó közt terültek el s ezen kívül voltak a nemzetségnek Erdélyben is birtokai; törzshelye Békés vármegye északi részében volt. Később pedig a biharvármegyei Adorján vár; A XIII. század dereka táján élt Barnabás, kinek két fia Tamás és János fiaikkal együtt 1279. Kun Lászlótól a hűtlen Kányi Tamás birtokait kapták adományba. János és fiai, Péter, János és Miklós csak ezen oklevélben fordulnak elő. Annál nagyobb hirt szereztek az 1294. még életben lévő Tamás fiai, ezek a hatalmas oligarkák, kik negyedfél évtizeden keresztül, Kun László, III. Endre s az interregnum korában s Róbert Károly uralkodásának első szakában a legelőkelőbb szerepet vitték Magyarország történelmében. Tamásnak hat fia volt: Roland, több ízben erdélyi vajda 1282-96 között, lefejeztette mint lázadót III. Endre (l. Roland); István, 1284. főpincemester, 1285. szatmári főispán, meghalt. 1294 előtt; a szereplése kezdetén Jakabnak nevezett Kopasz, 1284. főlovászmester; 1304. bán, 1306. nádor, előbb Róbert Károly egyik legnagyobb híve majd 1316. Csák Mátéval és az Ákos nembeli István nádor fiaival stb. ellene szövetkezett, hogy helyette ültessen a Magyar trónra.Károly azonban az Adorján várába szorult Kopaszt fogságba ejtvén, lefejeztette s minden vagyonától megfosztotta (l. Kopasznádor); testvérének nevezett Borsa László-nak,1307. -ben át adta.1308-tól Borsay Lászlóként szerepel.Az ő fiai Miklós , János.Miklós kinek fiai Borsay család alapítói János kinek fiai már Borsi nemzetség alapítóiként szerepelnek. A Családról elnevezett Borsi község Felvidéken (Szlovákiában) a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 24 km-re délnyugatra, Sátoraljaújhelytől 3 km-re keletre a szlovák-magyar határ mellett, a Bodrog jobb partján, az Alföldön a Zempléni-hegység déli lábánál.1221-ben Borsy néven említi fennmaradt oklevél. 1284-ben Borsi, 1390-ben Borsy alakban szerepel a forrásokban. Sárospatak várának uradalmához tartozott. 1284-ben a sátoraljaújhelyi uradalom része. 1322-ben Károly Róbert György fia Borsa László-nak adományoz itt birtokot. 1387-ben a Perényiek, 1429-ben a Pálóczyak és mások birtoka. 1615-ben a Lorántffy családé. 1557-ben a falu 4 portával adózott. A Rákóczi-várkastély A Rákóczi-várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa császár 1563-ban erősített meg. Hennyey Miklóst I. Miksa király, német-római császár koronázásakor negyedmagával aranysarkantyús vitézzé ütötték. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, halálát 1566-ban régi barátja és sógora mellett a gyulai vár ostroma során lelte. Első felesége Dombay Anna (Werbőczy István unokája) 1564-ben hunyhatott el. Leányukat, Hennyey Margitot 1566-1567. körül vehette feleségül Zeleméri Kamarás Miklós, az egri hős Dobó István unokaöccse, aki a Debrecen környékén fekvő Zelemérről származott, s akinek családja többek közt Tarcalon, Tállyán, Tokajban rendelkezett birtokokkal és ez idő tájt a kassai kapitányság alatt szolgált. A borsi kastélyt 1568. és 1579. közt építette át. [5][6] A 2006. telén kutatói felügyelet mellett folyt felújítások során az északnyugati sarokbástya emeleti padlószintje alatt feltárt boltozatvállban és lenyomatban egy a jelenleginél magasabb belső szintű, reneszánsz épület maradványait fedezhetjük fel. [7] Így feltételezhetjük, hogy a kastély előzményeként már állott itt egy nívós épület, amelynek építője a már említett Hennyey Miklós, Zeleméry apósa lehetett. [8]Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. [6] A Biharnbajom- KÖZSÉG Biharnagybajom első említése 1215, a Váradi Regestrumban. Kettős falu, az egyik – a Békés megyei – helyi szabad birtokosoké, a másik – a Bihar megyei – a bihari várnépeké. A bajomi nemesek e „másik bajombeli” várnépekkel és rábéi nemesekkel pereskedtek halászó helyek, nádasok és szigetek birtokáért. Megegyeztek, hogy a halászó helyeket és nádasokat egyenlően elosztják, a szigetek közül kettő pedig a rábéiaké és a bihari várnépeké. A bajomi nemeseket nem tudjuk biztosan a Sártványvecse nembelik későbbi birtokos családhoz kapcsolni. A XIII. század második felétől a nemzetség úgynevezett Bajoni-Borsi ága a falu birtokosa. Papját a pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk (1332-37). Egy 1423. évi adatból tudjuk, hogy egyházát Szent András apostol tiszteletére emelték. A templom kora gótikus stílusban épület. Bajom – ugyanúgy, mint Rábé – egyház-szervezetileg nem a szeghalmi esperességhez, hanem a szabolcsihoz tartozott. Ugyanis a bihari (később váradi) püspökség a korábban alapított egri püspökségtől kivett területen létesült. A Bajoni-Borsi ág 1342-ben osztotta meg falvait. A Bajoni és püspöki részek teljes népessége a XV. század elején 200-220 lélek lehetett A Borsi család 1412-ben pallosjogot kapott uradalmára, melynek központja Bajom. 1449-ben birtokcserével megszerezték a püspöki részeket. Mivel birtokaik többsége Békésben feküdt, kérésükre Mátyás király 1459-ben Bajom részeit és az újonnan megszerzett Zámot Szabolcs megyéből Békésbe, 1499-ben pedig II. Ulászló Bajomot Bihar megyébe helyeztette át. 1514-ben a felkelt parasztok elfoglalták az akkor kezdetlegesen megerősített udvarházat. 1499-ben még egy települést említenek, de 1517-ben már Nagy- és Kisbajomot. 1540-1550 körül épült ki a vár, jelentősége 1555 után nőtt meg. 1552-ben a dikaadójegyzék szerint Bajoni Ferencnek 35 jobbágyportája, 2 pusztatelke és 1 adómentese volt. A Habsburg I. Ferdinándhoz már 1542 tavaszán átpártolt Bajoniak kérésére 1552-től a település mezővárosi renagot kapott, évente két országos vásárral. Bajoni Jánosnak Szigetvár ostrománál esett hősi halálával a fiúág kihalt. A várba már évekkel korábban János Zsigmond ültetett várnagyot, Csukath Pétert. Az ő emlékét őrizte a vár régi, kb. 1500 méteres széles árka, Csukath-árok vagy Csukath-árka néven, melyen a hagyomány szerint vízimalom volt. Kft., BioDigit: Borsa - Lexikon :: (hu nyelven). www.kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.) Férfi csapatsprint sífutás a 2006. évi téli olimpiai játékokon A 2006. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi csapatsprint versenyszámát február 14-én rendezték Pragelatóban. Az aranyérmet a svéd kettős nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Ezt a versenyszámot először rendezték meg a téli olimpia történetében. Eredmények A futamok egy 1325 méteres pályán zajlottak, amelyen 6 kört kellett teljesíteni, szabadstílusban. A csapatok tagjai körönként váltották egymást. A selejtező mindkét futamából az első öt helyen célba érkező csapat jutott be a döntőbe. Selejtező A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján Saint-Sauveur-en-Puisaye Saint-Sauveur-en-Puisaye település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 894 fő (2015). Saint-Sauveur-en-Puisaye Mézilles, Moutiers-en-Puisaye, Fontaines, Ronchères és Saints-en-Puisaye községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 17 (szám) A 17 (tizenhét) (római számmal: XVII) a 16 és 18 között található természetes szám. A matematikában A tízes számrendszerbeli 17-es a kettes számrendszerben 10001, a nyolcas számrendszerben 21, a tizenhatos számrendszerben 11 alakban írható fel. A 17 páratlan szám, prímszám. Mírp. Kanonikus alakban a 171 szorzattal, normálalakban az 1,7 · 101 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 17. A 19-cel ikerprímek. Az Eisenstein-egészek körében Eisenstein-prím. Jó prím. A 17 n2 + 1 alakú prímszám (lásd: Landau-problémák). Leyland-prím, tehát felírható alakban; egyben másodfajú Leyland-prím, tehát felírható alakban.. Az első négy prímszám összege (2+3+5+7). A 17 a hatodik Mersenne-prímkitevő, eredménye 131 071. A 17 a harmadik Fermat-prím, tehát felírható 22n+1 alakban, ahol konkrétan n = 2. Mivel a 17 Fermat-prím, a szabályos tizenhétszög szerkeszthető sokszög, amit Carl Friedrich Gauss bizonyított. Proth-prím, azaz k · 2� + 1 alakú prímszám. A 17 az egyetlen pozitív prímszám a Genocchi-számok között. A harmadik Stern-prím. Perrin-prím. A tizenhét a 39 és az 55 valódiosztó-összege. A tudományban A periódusos rendszer 17. eleme a klór . A Messier-katalógus 17. objektuma (M17) az Omega-köd . A mitológiában, a mindennapi életben Az olasz kultúrában nem a 13-at, hanem a 17-es számot tartják balszerencsésnek. Római számokkal ez XVII, amelynek a betűit át lehet rendezni VIXI-re. Latinul ez azt jelenti: „éltem”, azaz az „életemnek most vége”. Olaszországban gyakoriak az olyan épületek, amelyeknek nincsen 17. emelete vagy 17. szobája. Az Alitalia nemzeti légitársaság repülőgépein nincsen 17-es üléssor, ahogyan a sok olasz városba repülő német Germanwings gépein sincs. A Renault R17-es modelljeit az olasz piacon R177 néven forgalmazta. A 17. oldalra is szoktak pecsételni a könyvtári könyveknél. Azért ide, mert 16 oldal egy ív, ha az kiszakad még beazonosítható legyen a könyv.[forrás?] Film A tavasz 17 pillanata szovjet filmsorozat Kiss Zoltán (orgonaművész) Kiss Zoltán (Érszentkirály, 1964) orgonaművész, zenetanár. Pályafutása Édesapja református lelkész volt. 1989-ben Temesváron mérnöki diplomát szerzett. Tízéves korától tanult zongorázni. Orgonatanulmányait Temesváron kezdte, majd Miskolcon folytatta Virágh Endre orgonaosztályában. Első felsőfokú zenei képesítését 1998-ban kapta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem debreceni tagozatának orgona szakán, ahol orgonatanár-kamaraművész diplomát szerzett. 2002-ben egyházzenei, 2004-ben pedig orgona művész-tanári diplomát kapott a budapesti Zeneakadémián. Itt Dobszay László és Szendrei Janka, valamint Ruppert István voltak a főtárgytanárai. Neves professzorok mesterkurzusain vett részt (Bernhard Klapprott, David Titterington, Wolfgang Zerer, Hans Eckhart Schlandt, Szatmáry Zsigmond, Lorenzo Ghielmi). Rendszeresen hangversenyezik Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Előszeretettel játszik műemlék orgonákon. A nyíregyházi Vidor Fesztivál rendszeres fellépője, ahol Ch. M. Widor 5. és 6. orgonaszimfóniáit mutatta be. Jelenleg a nyíregyházi evangélikus nagytemplom orgonistája és a város Vikár Sándor Zeneiskolájának zongora- és orgonatanára. Planzolles Planzolles település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 130 fő (2015). Planzolles Faugères, Lablachère, Payzac és Saint-André-Lachamp községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hacuzuki (romboló) A Hacuzuki (��, ����) a Császári Japán Haditengerészet rombolója, az Akizuki osztály negyedik hajója volt a második világháború idején. A neve (főleg az augusztusi)„új hold” jelentését hordozza. Felépítése Az Akizuki osztályú hajók eredetileg repülőgép-hordozó harci csoportok légvédelmi kísérőinek voltak tervezve, de mélytengeri bombákkal és torpedókilövő csövekkel lettek felszerelve, hogy kielégítsék a tengerészet igényét több olyan rombolóra, amit általános célokra is lehet alkalmazni. A legénysége közel 300 tisztet és munkást tett ki. Az osztály hajóinak méretei hosszban 134,2 méter, 11,6 méter szélesség, 4,15 méter merülési mélységgel. 2701 tonna vizet szorítottak ki üresen, míg teljes rakománnyal ez elérte a 3,470 tonnát. A hajónak két gőzturbinája volt, mindkettő egy-egy hajócsavart hajtott gőzzel, amit a 3 Kampon kazán biztosított. A turbinák 52,000 lóerővel (38,2 MW) működtek, amivel 33 csomós (61 km/h) tervezett sebességet értek el. A hajó 1097 tonna üzemanyagot hordott magával, ami 8,300 tengeri mérföld (15,400 km) hajózási távolságot engedett meg 18 csomós (33 km/h) sebességnél. Fegyverzete A fő fegyverzete az Akizuki osztálynak 4 dupla csövú ágyúban elosztott 8 darab 100 mm-es Type 98 kettős célt szolgáló lövegből állt. Elhelyezkedésük 2-2 a felépítmény előtt és mögött, olyan pozícióban, hogy az egyik ágyú a másik felett van. 4 darab 25 mm-es Type 96 légvédelmi löveget is hordoztak két duplacsövű ágyúban. A hajók fel voltak szerelve 4 darab 610 mm-es torpedókilövő csővel is, amik egy négyszeres, mozgatható tartóban voltak elhelyezve, és egy-egy újratöltést biztosító torpedót is tároltak mindegyik csőhöz. A tengeralattjáró elleni fegyverzetnek hat mélyvízi bomba vető volt elérhető a hajókon. Története 1944 októberében Hacuzuki része volt az északi haderőnek, Ozava Dzsiszaburó parancsnoksága alatt, amikor a japánok megpróbálták elhárítani az amerikai csapatok partraszállását a Fülöp-szigeteknél a Leyte-öbölben, amit a második világháború legnagyobb tengeri ütközeteként tartanak számon. Október 25-én Zuikaku és Zuihó repülőgép hordozók túlélőinek mentését fedezte, amikor 18:40-kor megjelent egy amerikai hajócsoport, ami 4 cirkálóból (USS New Orleans, Wichita, USS Santa Fe és Mobile) és legalább 9 rombolóból állt. Hacuzuki egyedül nézett szembe ezzel az elképesztő túlerővel több mint két teljes órán keresztül, miután végül felrobbant és elsüllyedt 20:59-kor. (é. sz. 20° 24′, k. h. 126° 20′20.4, 126.33333333333Koordináták: é. sz. 20° 24′, k. h. 126° 20′20.4, 126.33333333333) Az áldozata időt nyert Iszuzu, Vakacuki és Kuma hajók menekülésére. A legénységéből összesen 8 fő menekült meg egy csónakon, amin 17 másik volt a Zuikakuról. Összeszámolva nagyjából 1500 túlélő életét mentette meg. Medox Medox kelta eredetű férfinév, jelentése jótékony, jótékonykodó, nagylelkű (wales-i), de értelmezik még "az Úr fia"-ként is. (angol) Gyakorisága Az 1990-es években nem lehetett anyakönyvezni, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Idegen nyelvi változatai Madden, Maddocs, Maddok, Madoc, Madock, Madocks, Madocs, Madok, Madox, Maiddoc, Maiddocs, Maidoc( angol ) Ihsan, Muhsin ( Arab ) Maddock ( Kelta ) Madawc, Maddoc, Maddock, Maddog, Madog ( Wales ) Névnapok október 26. Híres Madoxok Ford Madox Brown, angol festő. Ford Madox Ford, angol író, költő, kritikus és szerkesztő Nordkinn-fok A Nordkinn-fok (más néven Kinnarodden) a norvég szárazföld, egyúttal az európai kontintens legészakibb pontja. A Nordkyn-félszigeten fekszik, mintegy 20 km-re a finnmark megyei Mehamn településtől. Koordinátái: 71°08′02.48″É, 27°39′13.63″K. Jóllehet Európa hivatalos legészakibb pontjától, az Északi-foktól délre fekszik, az azonban Magerøya szigetén található, így a kontinentális Európa legészakibb pontja a Nordkinn-fok. Norvégia legészakibb pontja viszont a Spitzbergákhoz tartozó sziklazátony, Rossøya (80°49′44.41″É 20°20′32.29″K). Az Északi-fok kiépített idegenforgalmi szolgáltatásaival szemben a Nordkinn-fok csak egész napos túrával (23 km) érhető el Mehamnból, illetve hajóval (erről Gamvik község idegenforgalmi irodája ad tájékoztatást). Montils Montils település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 835 fő (2015). Montils Berneuil, Brives-sur-Charente, Chérac, Colombiers, Courcoury, La Jard, Pérignac, Rouffiac, Saint-Léger, Saint-Seurin-de-Palenne és Saint-Sever-de-Saintonge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Radibus Radibus (macedónul: Радибуш) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Rankovce községben. Népesség 2002-ben 157 lakosa volt, akik közül 156 macedón és 1 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Vinassan Vinassan település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 2661 fő (2015). Vinassan Armissan, Coursan, Fleury, Narbonne és Salles-d’Aude községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Svéd-Pomeránia Svéd-Pomeránia (svédül: Svenska Pommern; németül: Schwedisch-Pommern), másnéven Svéd-Elő-Pomeránia a történelmi Pomerániai Hercegség nyugati része a Balti-tenger déli partján, amely az 1630-as stettini szerződéstől 1815-ig a svéd korona hűbéri birtoka volt. De facto 1637-ben, a Greifen hercegi ház kihalása után lett Svédország birtoka. Az 1648-as vesztfáliai békeszerződés rögzítette státuszát, mint a Svéd Királyságnak nyújtott császári hűbéradományt. Kisebb részeit az 1679-es saint-germaini békeszerződésben, majd az 1720-as stockholmi békeszerződésben Brandenburg-Poroszország kapta meg. 1815-ben, a bécsi kongresszus döntése alapján teljes egészében a Porosz Királysághoz csatolták. A második világháború vége óta a területén Németország (Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi tartomány) és Lengyelország osztozik. Svédország katonai stratégiája a 17. században A Svéd Királyság (akárcsak ellenlábasa, a Dán Királyság) a középkor óta folyamatosan törekedett arra, hogy a Balti-tenger déli, német partján is szárazföldi birtokokat (latinul: dominium maris baltici) szerezzen, melyeket a hadiflotta támaszpontjaként és hídfőállásként használhatott a kontinens felé indított hadműveleteihez, az anyaország veszélyeztetése nélkül. A 17. századi svéd–lengyel háborúkban Svédország már több dél-balti területet vont ellenőrzése alá, Livóniában és a Porosz Hercegségben. A Pomerániai Hercegség vége 1625-ben, a pomerániai rész-hercegségek uralkodóinak kihalása után a Greifen-házból való XIV. Bogiszláv herceg, Cammin címzetes püspöke, 1617 óta Pomeránia-Rügenwalde, 1620 óta Pomeránia-Stettin hercege saját kezében egyesítette egész Pomerániát, és felvette a Pomeránia uralkodó hercege (Herzog von Pommern) címet. A harmincéves háborúban semlegességi politikát folytatott, de nem tudta megakadályozni, hogy 1628-ban császári csapatok foglalják el országát egészen Stralsundig. Ugyanebben az évben Svédország is beavatkozott a háborúba, előbb csak segédcsapatokkal, Stralsund védelménél. 1630 tavaszán a svédek elfoglalták Rügen szigetét, júliusban II. Gusztáv Adolf király vezetésével partra szálltak Usedom szigetén. 1631 nyarára már teljesen kiszorították a megszálló császáriakat a Pomerániai Hercegségből. 1630 szeptemberében a svéd király szövetségi szerződést kötött Pomeránia uralkodó hercegével, a gyermektelen XIV. Bogiszlávval. A szerződést visszadatálták 1630. július 10-re (Gergely-naptár sz. július 20-ra), a svéd királyi hadsereg partraszállásának időpontjára. Ezzel II. Gusztáv Adolf király megfordította az 1529-ben a Greifen és a Hohenzollern-házak között megkötött grimnitzi szerződésben rögzített örökség-egyesítést (Erbeinung) Brandenburg és Pomeránia között, biztosítva a maga számára a Greifen-örökséget, ha György Vilmos brandenburgi választófejedelem nem teljesítené a svédek által támasztott kárpótlási igényeket. Miután XIV. Bogiszláv herceg 1637-ben gyermektelenül elhunyt, II. Ferdinánd német-római császár a Pomerániai Hercegséget György Vilmos brandenburgi választófejedelemnek adta hűbéri birtokul. A svéd katonai túlerő ellenében György Vilmos még császári segítséggel sem tudott hozzáférni új tartományához. Nyugat-Pomerániában a megszálló svéd katonai hatóság egy év alatt átszervezte a közigazgatást. Ez alatt a régi („hátrahagyott”) pomerániai hercegi tanácsnokok még a helyükön maradtak. Egy év után, 1638 tavaszán a svédek átvették a polgári kormányzást is. A megszálló hadak főparancsnokát, Johan Banér tábornagyot (1596–1641) kinevezték polgári főkormányzónak is. Hátsó-Pomeránia és Elő-Pomeránia igazgatására egy-egy alkormányzót rendeltek mellé. A Brandenburgi Választófejedelemség vitatta a kialakult helyzet jogosságát. A svédek hosszú éveken át tárgyalásokat folytattak Brandenburggal, amely kárpótlásként megkapott néhány kisebb birtokot (Magdeburgi főkáptalan, Halberstadti kolostor, stb.) A harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békeszerződésben rögzítették a Pomerániai Hercegség felosztását: a Brandenburgi Választófejedelemség megkapta a keleti részt, Hátsó-Pomerániát, a Svéd Királyság megszerezte a nyugati részt, azaz egész Elő-Pomerániát és Rügen szigetét, az Odera torkolatvidékét (a Stettini-öblöt) és még egy területsávot az Odera folyó keleti (jobb) partján. Ezt a területet nevezték „Svéd-Pomerániának”. A határ pontos nyomvonaláról és a Kolberg (Kołobrzeg) erődjének átadásáról Brandenburg és Svédország csak később, az 1653-as stettini határegyezményben(wd) (németül: Stettiner Grenzrezess) állapodtak meg. A svéd korona hűbéri birtoka A pomerániai birtokot Svédország, mint a Birodalom örökös hűbérese kapta meg, így a svéd királyok a régi Greifen-házi hercegek címét és jogait viselhették. Politikai nézetkülönbségek miatt azonban Svédország a császár általi beiktatást (invesztitúrát) csak néhány évvel később kapta meg. A tartomány rendjei formálisan csak 1664-ben hódoltak meg az új uralkodónak, és fogadták el a hercegség új alkotmányát (Regimentsverfassung), a régi, 1634-es alkotmány átdolgozott változatát. 1648–1806 között Pomerániának e része államjogilag Svédország része volt, a király által kinevezett helytartó vagy főkormányzó irányította, akinek személye mindig a svéd főnemesség köréből került ki. 1663–1806 között Svédország királya (Pomeránia hercegének minőségében) állandó helyet kapott a regensburgi birodalmi gyűlésben, a Reichstag-ban. 1653-ban megalapították a dél-balti svéd területek ügyeiben illetékes közös legfelső bíróságot Wismar székhellyel. (Később, az 1803-as malmői elzálogosítási szerződés alapján a Wismar feletti svéd ellenőrzés megszűnt, a főbíróság székhelyét előbb Stralsundba, majd Greifswaldba helyezték át). Svéd-Pomeránia birtoklása módot adott Svédországnak, hogy az anyaország veszélyeztetése nélkül aktívan részt vehessen a kontinensen folyó háborúkban. Az „előretolt helyőrség” újra és újra hadszíntérré vált. Az 1655–1660-as északi háborúban Svéd-Pomeránia a svéd hadsereg felvonulási és utánpótlási bázisa volt. Az 1674–1679-es svéd–brandenburgi háborúban a svéd csapatok innen kiindulva özönlötték el Brandenburgot, de a fehrbellini csatavesztés után teljesen kiszorultak a tartományból. A vesztes Svédország csak a háborút lezáró saint-germaini békeszerződésben, a szövetséges Franciaország erőteljes diplomáciai támogatása és Brandenburg elleni katonai fellépése után sikerült visszakapnia Svéd-Pomerániát, csak egy kisebb partmenti sávot kellett átadnia Brandenburgnak. Területi veszteségek a 18. században A nagy északi háború idején, a dánok 1715-ös pomerániai hadjárata során IV. Frigyes dán király megszállta Svéd-Pomerániának a Peene folyótól északra fekvő részét, a déli részt és az Odera folyó szigeteit a Porosz Királyság foglalta el. Dánia a középkori Rügeni Hercegség helyreállítását és az anyaországhoz csatolását tervezte, megkezdte a földmérést (lusztrációt) és a közigazgatás átszervezését. Az 1721-es (Julián-naptár sz. 1720-as) stockholmi békeszerződésben(wd) azonban a Dánia által megszállt területrészt vissza kellett adni Svédországnak, a Peene folyótól délre fekvő terület, beleértve a fővárost, Stettint is, Poroszország birtokában maradt. 1720 után Svéd-Pomeránia területe már csak Rügen szigetét és a Peene folyótól északra fekvő területet foglalta magába. Székhelyét Stralsund erődített városába helyezték. A terület hídfő-jellege megmaradt, a hétéves háborúban is innen indultak a svéd csapatok a porosz Brandenburg és Pomeránia tartományok elfoglalására. A vidék szülöttje, Thomas Heinrich Gadebusch(wd) (1736–1804 ) német történész és jogtudós 1796-tól haláláig a svéd királyi kancellária tanácsosa volt. Számos fontos művében dolgozta fel Pomeránia történelmét és jogrendjét. Életművét a Stockholmi Birodalmi Levéltár (Riksarkivet) őrzi. 1806-ban, a Német-római Birodalom felbomlásakor Svéd-Pomeránia államjogi helyzete is megváltozott. IV. Gusztáv Adolf svéd király egy területvédő milícia felállítását rendelte el, de ezt a rendi gyűlés megtagadta. A király emiatt 1806. június 26-án az addig fennálló tartományi alkotmányt és semmissé nyilvánította Svéd-Pomerániának a Birodalomhoz tartozását. A Birodalom kötelékéből kiszakított területet a Svéd Királyság bekebelezte, még mielőtt II. Ferenc császár lemondott volna a német-római császári koronáról, és a Rajnai Szövetség megalakult volna. Megkezdődött a svéd alkotmány bevezetése, eltörölték a jobbágyrendszert, jogi és közigazgatási reformokat hajtottak végre. Az új státust hivatalosan 1806 augusztusában tartott greifswaldi rendi gyűlésen hirdették ki. Az 1807-ben bekövetkező francia megszállás azonban évekkel késleltette az átalakítást. Átadás Poroszországnak A napóleoni háborúk során Svéd-Pomeránia területe két alkalommal került a franciák megszállása alá (1807–1810 között, és 1812–13 között). Ezekben az időszakokban Svédország átmenetileg visszanyerte a rendelkezést megmaradt tengerentúli tartományai felett. 1810-től a tervezett igazgatási reformokat részben végrehajtotta. Svédország 1813-ban hadjárattal elfoglalta a Dániához tartozó Norvégiát. Az 1814. január 14-én megkötött kieli békeszerződésben Dániának kárpótlásul odaígérte Svéd-Pomerániát. Mivel azonban Dánia nem tudta fizetni Svédországnak a szerződésben kikötött hadikárpótlást, a svéd kormány a bécsi kongresszuson a Porosz Királysággal egyezett meg Svéd-Pomeránia átengedéséről. Cserében Poroszország átengedte Dániának a Szász-Lauenburgi Hercegséget és magára vállalta a Svédországnak járó, Dániát terhelő hadikárpótlás kifizetését. Svédország hivatalosan 1815. október 23-án adta át Poroszországnak Svéd-Pomerániát, Wilhelm Malte, Putbus hercege, svéd főkormányzó és a porosz kormány megbízottai jelenlétében. A terület 1818-ig „Stralsund kormányzati körzet” néven különleges jogállást kapott, majd beolvasztották a Porosz Királyság újonnan alakított Pomeránia tartományába(wd). A volt Svéd-Pomerániát (amely 1815-ben vált porosz birtokká) a köznyelvben sokáig „Új-Elő-Pomeránia (és Rügen)” (németül: Neuvorpommern (und Rügen) néven emlegették, megkülönböztetve „Ó-Elő-Pomerániától” (Altvorpommern), utóbbi a Peene és az Odera folyóktól keletre fekvő részt jelentette, mely már 1720 óta Poroszország birtoka volt. Századok (folyóirat) A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg. Az 1867 májusában megalakult Társulat egyik első döntése a saját folyóirat megindítása volt. A lap 1867. júliusi megalapításakor a szerkesztő Thaly Kálmán volt, majd 1875-ben Szilágyi Sándor vette át a feladatot. Első száma 1867 augusztusában került az olvasók kezébe. A következő években évente tizenegy füzetet jelentetett meg, az 1920-as években csak összevont évfolyamokra futotta az anyagi lehetőségekből. A húszas évek végén a lap gazdasági helyzete azáltal stabilizálódott, hogy a Klebelsberg Kuno vezette kultuszminisztérium minden középiskola számára előfizette. Munkatársai a korszak neves történészei és tudósai, például Gombos Ferenc Albin, Károlyi Árpád, Mályusz Elemér, Tagányi Károly, Thallóczy Lajos, Wenzel Gusztáv voltak. 2007 decemberében DVD-n is megjelent az addigi 141 évfolyam anyaga. Vaudemange Vaudemange település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 303 fő (2015). Vaudemange Aigny, Ambonnay, Billy-le-Grand, Les Grandes-Loges, Isse, Livry-Louvercy és Trépail községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Perbrómsav A perbrómsav a halogén oxosavak közé tartozó szervetlen sav, képlete HBrO4. A perjódsavval ellentétben a klór perklórsavból történő kiszorításával nem lehet előállítani, csak a perbromátion (BrO4−) protonálásával állítható elő. A perbrómsav erős sav, és erős oxidálószer. A legkevésbé stabil a HXO4 általános összegképletű halogén oxosavak közül. Állás közben gyorsan brómsavra és oxigénre bomlik. A bázisokkal perbromátokat képez. Imogén Az Imogén angol eredetű női név, Shakespeare alkotta Cymbeline című drámája egy szereplőjének neveként. Valószínűleg egy Innogen nevű legendás alak nevét akarta használni, akinek neve a kelta, „lány” jelentésű inghean szóból ered, de a nevet rosszul nyomtatták ki és így terjedt el. Rokon nevek Imodzsen : az angol eredetihez közelebb álló változat. Gyakorisága Az 1990-es években az Imogén és az Imodzsen szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 1. június 19. szeptember 16. Új Hírek (folyóirat) Új Hírek – Kolozsvárt 1927. július–november között megjelent politikai, közgazdasági és kulturális lap. Főszerkesztője Gara Ákos, felelős szerkesztője Molitórisz Pál volt. Összesen 18 számában Ady Endre, Gaál Gábor, Seress Marcell, Zelk Zoltán (Zilahi Zoltán álnéven) írásai olvashatók; a szerkesztő interjút közöl Kassák Lajossal. Kedvencek temetője 2. A Kedvencek temetője 2 (Pet Sematary II) 1992-ben bemutatott amerikai horrorfilm, az 1989-ben bemutatott Kedvencek temetőjének a folytatása. Az első rész sikere után az alkotók úgy döntöttek, hogy elkészítik a folytatást. A film rendezését Mary Lambertre bízták, aki korábban a Kedvencek temetőjét rendezte. A főbb szerepekben Edward Furlong, Anthony Edwards, Clancy Brown és Jared Rushton látható. A második rész szervesen kapcsolódik az első részhez, a történet a 3 évvel korábbi ludlowi tragédiák után játszódik. Bár a szereplők kicserélődtek, de sokszor utalnak az első rész szereplőire. Jeff anyja tragikus elvesztése után, a fiú apja úgy dönt hogy jobb lesz, ha a nyüzsgő Los Angelesből egy csendes új-angliai kisvárosba költöznek, ahol talán könnyebben fel tudják dolgozni felesége halálát. De Ludlow nem az a tipikus csendes kisváros ahogy gondolták. Korábban szörnyű természetfeletti dolgok történtek itt, melyet már a helyiek egy része csak legendának tart. Beköltözésük után a régi események megismétlődnek, és a Matthews család is megismeri az indiántemető hatalmát, mely korábban tönkretette a Creed családot is. Cselekmény Renee Hallow színésznő, aki épp egy horrorfilm a Rettegés Kastélyának forgatásán szerepel, vele van fia is Jeff, aki a rendező mellől figyeli édesanyját. Egy vizes jelenetet vesznek fel, amikor baleset történik. Egy elosztó doboz beleesik a vízbe és Jeff anyját megrázza az áram. Anyja temetése után Jeff apja Chase úgy dönt, hogy elhagyják Los Angelest és a Maine állambeli Ludlowba költöznek. Az édesapa a helyi állatorvosi rendelőben vállal praxist, amely állás már évek óta betöltetlen. Úgy döntenek, hogy rendbe hozzák a lepusztult épületet, közben kismacskákra bukkannak. Jeff szeretne egy kismacskát megtartani közülük, apjának nincs kifogása ellene de csak akkor engedi meg ha a fia kitakarítja a ketreceket. Pár perc múlva megérkezik az első páciens, a helyi seriff Gus és mostohafia Drew hozza be kutyájukat. Gus arrogáns aki nincs tekintettel a gyászolókra, Jeffnek elmondja hogy az anyjával régen testi-lelki jó barátok voltak. Jeff első napja rosszul kezdődik az iskolában, a ludlowi srácok közül Clyde és barátai rászállnak, kigúnyolják és kiközösítik mert az édesanyja híres színésznő volt. Az iskola után elveszik tőle a macskáját, amit Jeff becsempészett az iskolába. Clydék biciklire ülnek és elviszik a Kedvencek temetőjébe a macskát, Jeff utánuk ered hogy kiszabadítsa a cicáját. Mikor a temetőhöz ér Clyde és bandája elmegy így egyedül megy be a temetőbe a macska után. Összebarátkozik Drewwal aki ott maradt vele a temetőben. Drew szerint a temetőlegendája csak mese. Gus ki nem állhatja Drewt és a kutyáját Zowiet, ezért minden alkalmat megragad hogy ártson nekik. A nyulait mindennél jobban szereti, ezért áramot vezet a nyúlketrecbe hogy Zowie ne tudja őket megenni. Egyik este a kutya megpróbálja megenni a nyulakat, de áramütést szenved. Bár nem hal meg, de Gus meghallja a kutya vonítását, kiszalad a házból és a kutya után lő. Zowie bemenekül az erdőbe, később Drew találja meg a holttestét. Megkéri Jeffet akivel összebarátkoztak, hogy segítsen neki eltemetni a kutyáját. Drew a Kedvencek temetőjén túl az indiántemetőben temeti el a kutyáját. Este Zowie visszatér a halálból. Gus és édesanyja mérgesek Drewra mert azt mondta nekik hogy eltemette a kutyáját. Kihívják az állatorvost, s vele jön a fia Jeff is, akit megdöbbent hogy életben látja a kutyát. A kutyát elviszik a rendelőbe. Jeffnek rémálmai vannak melyben az elhunyt kutya jelenik meg. A diákok Halloweenre készülnek és a Kedvencek temetőjében gyülekeznek.Jeff és Drew is elmegy a temetőbe. A fiatalok rémtörténeteket mesélnek egymásnak, amikor megjelenik Gus seriff hogy hazavigye a fiát. A gyerekek elrohannak haza, de Drewt elkapja Gus és meg akarja verni, de Zowie Drew védelmére kell és megöli a seriffet. A két fiú úgy dönt erről nem beszélnek senkinek és ellássák a seriff testét az indiántemetőben, hogy majd az feltámadva térjen vissza ahogy Drew kutyája is megtette. Este visszatér a temetőből Gus, aki halála óta megváltozott. Fiával kedvesebb lett, és már a kutya sem zavarja, bár kissé gyerekesen viselkedik. Chaset a laborból hívják, hogy miért küldte el egy halott állat vérét, a doktor értetlenül áll a dolgok előtt ezért meg akarja még egyszer vizsgálni a kutyát, aki közben kiszabadult a ketrecéből és széttépte a kismacskákat. Gus megöli a nyulait és vacsorára megsüti őket. Chase este a feleségével álmodik, de mikor felriad álmából a kutyát találja magán, aki épp meg akarja támadni. Megverekszik vele és ha nehezen is de el tudja kergetni. Egyik nap Jeff hazafelé biciklizik mikor megtámadja Clyde. Szerencséjére Gus seriff épp arra járőrözik, megvédi majd hazaküldi a fiút. De Clydeot nem engedi el, mert beszélni akar vele végül megöli a fiút. A gyilkosságnak szemtanúja volt Drew, ezért a seriff üldözőbe veszi, és a saját házukban elkapja Drewt akit meg akar ölni. A fiú ki tud menekülni a házból, szerencséjére épp akkor érkezik az édesanyja akinek beugrik a kocsijába és ketten elmenekülnek Gus elől. A seriff üldözőbe veszi őket és leszorítja őket az útról, Drew és anyja egy kamionnak csapódik és azonnal meghalnak. Gus visszamegy Clyde holttestéért és eltemeti az indiántemetőben. Chaset telefonon értesítik hogy a felesége sírját megrongálták. A férfi a helyszínre siet, a temetőgondnok elmondja neki hogy Gus kiásta a holttestet, és magával vitte, miközben áthajtott a saját felesége és a fia sírján. De amíg Chase a temetőben van, Jeff elmegy az indiántemetőbe, ahol Gus már várja a holttesttel hogy a fiú saját maga temethesse el az anyját. Chase elmegy Gushoz, hogy számon kérje rajta a felesége sírjánál történteket, de Zowie rátámad Chasere akinek ezúttal sikerül végeznie a kutyával. A két férfi összeverekszik, Chase szerencsésen megússza a verekedést és megöli Gust. Este a házvezetőnőjük Marjorie, hangokat hall a padlásról ezért felmegy. Mikor felér a padra meglátja az elhunyt színésznő pompás ruháit, aminek nem tud ellenállni és felpróbálja a ruhákat. De sokáig nem lehet boldog, mert mikor hátrafordul az elhunyt Renneét látja meg aki visszatért a sírból és most végez a lánnyal. Fiát szólongatja aki felmegy anyjához a padlásra. Mikor Chase hazaérkezik, felmegy a padlásra ahol észreveszi Marjorie holttestét. Megkéri a fiát hogy jöjjön el az anyjától és menjen le a padlásról. Jeff engedelmeskedik apjának, de mikor kinyitja az ajtót Clyde áll vele szemben aki meg akarja ölni Jeffet. A két fiú összeverekszik, apja segíteni akar Jeffnek, de Clyde leüti Chaset. Amíg a két fiú tovább verekszik, addig az anyja felgyújtja a házat. Jeff megöli Clydot majd segít az apjának kimenekülni tűzből. Az anyja hívja hogy maradjon vele a halálban, de mikor látja hogy a tűz melege leolvasztja anyja sminkjét és alóla előtűnik oszló teste, tudja hogy Ő már nem a régi anyja akit szeretett. Jeff és apja a tűz után elköltöznek a kisvárosból. Érdekességek Mikor a diákok Halloweent tartanak a Kedvencek Temetőjében, Clyde elmeséli Ellie Creed történetét, aki egyedüliként maradt életben a Creed családból az előző részben. Szerinte Ellie Creed megőrült és megölte a nagyszüleit. Ezután elmegyógyintézetbe zárták ahonnan megszökött, s állítólag Ludlowba tart. Ennek igazságtartalmáról nem tudunk meggyőződni a film során, így lehet hogy csak Clyde élénk képzeletében történt meg mindez. A Kedvencek temetője filmnek a Ramones zenekar szerezte a film zenéjét, és a második részben is van egy szám amit ők szereztek. A filmben Darlanne Fluegel egy színésznőt alakít. Halála után férje a Tv-ben az egyik filmjét nézi, az a jelenet a Volt egyszer egy Amerikából van, melyben Darlanne Fluegel a filmben Eve szerepét alakította. A filmben van egy jelenet ahol Edward Furlong biciklivel menekül és üldözi Clyde. 1992-ben nem ez volt az első filmje melyben kétkerekű járművel menekül, a Terminátor 2 -ben motorbiciklivel menekült üldözője elől. Amikor Jeff macskáját elrabolják egy pillanatra látjuk amint elhaladnak Clydék Creedék háza előtt, amely ház előtt még kint áll a család neve, de szemmel láthatóan üres a ház. Bakik A Kedvencek temetője film előző részében Creedék macskáját Churchnek hívták, a fordítók elkövették azt a hibát hogy lefordították a macska nevét. A második részben Quentin Yolander egykori állatorvos, elmeséli Chasenek hogy már találkozott élőhalott állattal mégpedig Creedék Oltár nevű macskájával. Zowie miután visszatért a halálból, a szőrszíne különböző árnyalatokban látható más más képsorokban. Mikor Gust eltemetik Jeffék, földet dobnak a halottra, és egy pillanatra látható amint megrezzen a szeme amikor eltalálja egy kis földdarab. Gus mikor megöli Clyedot az arcát beteríti a fiú vére. Mikor felnéz és észreveszi Drewt megtörli az arcát de csak még jobban szétkeni vele a vért az arcán, a következő képsorokon pedig tiszta az arca. Az előző részben Louis Creed csákányt és lapátot vitt magával, mert olyan kemény volt a föld hogy szikrázott mikor belevágott a csákánnyal. A második részben Drew egy lapáttal is könnyedén kiásta a földet melyben nem látható kő. Filmzene "I've Got Spies" Írta: John Easdale Előadja: Dramarama "Revolt" Írta: Inger Lorre and Jet Freedom Előadja: The Nymphs "Shitlist" Írta: Donita Sparks Előadja: L7 "The Slasher" Előadja: Robert J. Walsh "Fading Away" Írta: Mark Governor Előadja: Jan King "Love Never Dies" Írta: Mark Governor Előadja: Traci Lords "Reverence" Írta: Jim Reid és William Reid Előadja: The Jesus & Mary Chain "Gush Forth My Tears" Írta: William Holborne Előadja: Miranda Sex Garden "Poison Heart" Írta: Dee Dee Ramone és Daniel Rey Előadja: Ramones "Ride On" Írta: Mary Cassidy, Steve Cozzi és Steve Ferrera Előadja: Lulabox Rüber Rüber település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Vaudeville A vaudeville eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a zömmel itáliai komédiások előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses játékaikba. A népszerű dalokat 1700 körül kezdték színpadi művekké szervezni — ezek cselekménye a mai zenés játékokéhoz hasonlóan laza volt; jobbára csak a dalok egységes keretbe fűzésére szolgált. Ezeket a vaudeville-eket (más műfajokkal együtt) a francia vígopera, az opéra comique előzményeinek tekintik. A 18. század második felében a szó új jelentést kapott: ekkor azokat a felvonászáró dalokat nevezték így, amelyekben az egyes strófákat a szereplők szólóban énekelték, majd az egészet közösen, kórusba előadott refrénnel zárták le. A vaudeville elnevezés egy magyarázat szerint a Vire-ből származó normandiai költő, Basselin szatirikus költeményeinek neve volt. Egy másik feltételezés: vaulx (vagy voix) de ville vagyis: a város hangja. De ez lett a neve a 16. század második felében a francia chanson egy bizonyos típusának is. A vaudeville, mint zenés színpadi műfaj az angol music-hall amerikai változata. Az előadás táncból és énekből, pantomimból, dialógusokból, akrobatikából, állatidomárok és bűvészek mutatványaiból állt össze. A vaudeville-társulatok általában az országban vándorolva adták elő a műsort. A tizenkilencedik század Amerikájában több száz társulat működött. 1930-tól kezdve a vaudeville átalakult varietévé. A színháztörténetben a kabarénak is egyik előzménye a vaudeville. X. Kónsztantinosz bizánci császár X. Kónsztantinosz, magyarosan X. Konstantin, eredeti nevén Kónsztantinosz Dukasz (görögül: Κωνσταντίνος Ι΄ Δούκας, 1006 körül – 1067 május 21./23.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1059 decemberétől haláláig), I. Iszaakiosz kinevezett utódja volt. Uralkodása alatt felgyorsult a bizánci államrend bomlása, és a császárság gyengülését kihasználva súlyos csapások érték a birodalmat összes határán. Uralkodása Az ötvenhárom esztendős Kónsztantinosz Dukaszt Mikhaél Pszellosz főminiszter javaslatára nevezte ki utódául a betegeskedő[forrás?] I. Iszaakiosz lemondásakor. Dukasz felesége Eudokia Makrembolitissza, a nemrég elhunyt Mikhaél Kérullariosz konstantinápolyi pátriárka unokahúga volt, ami népszerűvé tette az Iszaakiosz pátriárka elleni támadásai miatt elégedetlenkedő fővárosi lakosság körében. Ezen túlmenően nem sok érdemmel büszkélkedhetett: önállótlan és befolyásolható volt, amit fő tanácsadója és legbelső bizalmasa, a művelt Pszellosz használt ki leginkább. Pszellosz, a kitűnő szónok és filozófus lett a császár fiainak nevelője is, a pátriárkai tisztséget pedig jó barátai, Kónsztantinosz Leikhudész, majd Ióannész Xiphilinosz töltötte be. Végzetes intézkedések Az egy-két évtizeddel korábban megjelent adóbérlet X. Konstantin idején vált általánossá, de ebben az időben már az állami hivatalok eladásának eszközétől sem riadtak vissza. Mivel az uralkodói réteg – a szenátorok alkotta hivatali arisztokrácia – létszáma egyre duzzadt, az udvar fényűzése pedig nem ismert határokat, az állam kiadásai egyre nőttek. A bevételek viszont fogyóban voltak, mivel feltartóztathatatlanul terjedt a feudalizmusra emlékeztető pronoiarendszer, és a népszerűség megóvása érdekében az egyház is hatalmas adományokban részesült. A kormányzat ráadásul I. Iszaakiosz példájából azt a következtetést vonta le, hogy a hadsereg veszélyezteti a hatalmát, ezért kézenfekvő módon a katonai kiadások mérséklésével próbálta bepótolni egyre növekvő hiányát. A katonaság jelentős részét leszerelték – figyelmen kívül hagyva, hogy a külpolitikai helyzet egyre veszélyesebbé válik. Iszaakiosz hívei, akik elégedetlenek voltak Konstantin intézkedéseivel, 1060-ban sikertelen merényletet kíséreltek meg a császár ellen. Támadások A hadsereget tudatosan leépítő X. Kónsztantinosz idején Bizáncot minden határán támadás érte. Itáliában a Robert Guiscard vezette normannok 1060-ban elragadták Reggio és Taranto városát a császárságtól, aminek így csupán Bari és közvetlen környéke maradt birtokában az Appennini-félszigeten. Guiscard ezután a gyengélkedő Palermói Emírség uralta Szicília meghódítására indult, amit a bizánciak ellencsapásra használtak ki: visszafoglalták Tarantót és néhány más korábbi birtokukat. Sikerük ideiglenes volt: 1062-ben Guiscard visszatért, és ismét Bariba szorította vissza a császári uralmat. 1064-ben Salamon magyar király indított támadást az északi végek ellen, de ennél sokkal súlyosabb következményekkel járt, hogy ugyanezen év őszén a kunok nyomása elől menekülve nomád úzok törtek a Balkánra, szövetségben a mintegy két évtizede bulgáriai területekre települt besenyőkkel. Az úzok elsöpörték az ellenük küldött bizánci hadakat, és egészen Thesszália mélységéig felprédálták a birodalom területeit. A szörnyű dúlásnak az vetett véget, hogy a télen járvány és éhínség sújtotta a támadókat. Számos úz odaveszett, sokan visszahúzódtak a Duna túlpartjára, a maradékot pedig sikerült rávenni, hogy a besenyőkhöz hasonló szövetségesekként letelepedjenek az általuk elnéptelenített balkáni területeken. A legsúlyosabb távlati következményekkel a szeldzsukok megerősödése járt. 1059-es anatóliai betörésük után 1065-ben még nagyobb arányú csapást mértek Alp Arszlán török nomádjai Bizáncra. Az éppen húsz éve annektált örmény Anit elfoglalva Kilikia felé vonultak tovább, majd annak felprédálását követően a bizánciak tehetetlenségén felbuzdulva a közép-anatóliai Kaiszareiát is elfoglalták (1067). Utódlása X. Kónsztantinosz súlyos helyzetben halt meg 1067 májusában. A trónon elméletben VII. Mikhaél, legidősebb fia és társcsászári rangot viselő fivérei, Andronikosz és Kónsztantinosz követte, de az irányítás részint nagybátyjuk, Ióannész kaiszar és szövetségese, Pszellosz főminiszter, részint az anyacsászárné, Eudokia Makrembolitissza kezében maradt. Eudokia végül egy hadügyekben járatos kappadókiai arisztokratával, Rómanosz Diogenésszel házasodott össze, aki felvette a harcot a szeldzsukok ellen. Jüe-fu A Jüe-fu (hagyományos kínai írásjegyekkel: ��; egyszerűsített kínai írásjegyekkel ��; pinjin átírás hangsúlyjelekkel: Yuèfŭ; magyar népszerű átírás: Jüe-fu; szó szerinti jelentése: Zenepalota) a Han-dinasztia idején alapított, a szertartások zenéjéért felelős hivatal, nagy jelentőségű népdalgyűjtemény és a kínai költészet egyik jelentős műfaja. A hivatal Nevét arról a Zenei Hivatalról (Jüe-fu (Yuefu); költői fordításban Zenepalota) kapta, amelyet a Han-dinasztia idején, i. e. 117-ben Vu (Wu) császár (Han Vu-ti (Han Wudi) ���) hozott létre. A hivatal feladatai közé tartozott az áldozatok bemutatásán túl a császári szertartások zenéjének megkomponálása, a szakrális (áldozati ceremóniákhoz) és udvari célokra szánt zenék, többek között az egyszerű nép dalainak és balladáinak összegyűjtése, feljegyzése, népies költemények írása. Mindezzel Vu (Wu) császár, aki maga is költő volt, a saját kora, új Dalok könyvét próbálta meg létrehozni. A gyűjtemény A jüe-fu (yuefu)k eredetileg a hivatal által összegyűjtött Han-kori költemények voltak, melyeket zenével adtak elő. Dallamaik azonban ma már nem rekonstruálhatók, csak a szövegek maradtak fenn. A jüe-fu (yuefu) népdalok a Han-dinasztia idejében a korabeli társadalmi életet tükrözték. Nyelvezetük egyszerű, témájuk már nem az uralkodó hatalmának dicsőítése, vagy az írástudók bánatának megörökítése, sokkal inkább népies jellegű. Rendszerint a paraszti élet szépségei, az egyszerű emberek érzelmei, problémái és gondolatai fogalmazódnak meg bennük. A taoizmus is hatást gyakorolt néhány jüe-fu (yuefu)ra, s vannak köztük olyanok, amelyek az ember halandóságának és örökkévalóságának kérdését feszegetik. A jüe-fu (yuefu)k versszakai a Dalok könyvében szereplő versformákkal ellentétben rendszerint ötszótagos sorokból állnak. Vannak azonban kivételek, amelyek 3, 7 vagy több szótagos sorokból épülnek fel. Jüe-fu (Yuefu) formában írt versek később, a Han-kor után is íródtak, s több neves későbbi költő is – például Pao Csao (Bao Zhao), Tu Fu (Du Fu), Po Csü-ji (Bai Juyi), Jüan Csen (Yuan Zhen) és {{{2}}} (Pi Rixiu) – írt jüe-fu (yuefu)kat. Ezeket általában csak a népies téma különbözteti meg más si (shi)-versektől. A jüe-fu (yuefu) a kormányzat bírálatának gyakori eszköze volt, mivel ebben a költő az egyszerű ember "bőrébe bújva" kritizálhatta a fennálló állapotokat. A jüe-fu (yuefu) igen jelentős szerepet játszik a kínai irodalom fejlődésében, mivel vele összefonódva, talán a hatására alakulnak ki az i. e. 2. század körül az úgynevezett ku-ti-si (gutishi) költemények. A Zenei Hivatal és a versforma mellett a jüe-fu (yuefu)nak egy harmadik jelentése is van: a 12. században ilyen címmel jelent meg egy híres antológia, mely a megelőző évezred legszebb jüe-fu (yuefu)it tartalmazza. A jüe-fu (yuefu)k között több népballada is fennmaradt. Az egyik legismertebb ilyen ballada a Mu-lan si (Mulan shi) ���, amely Mu-lan (Mulan)ról, a lányról szól, aki apja helyett vállalja – férfinak öltözve – a katonai szolgálatot, s nagy hőstetteket visz végbe. Megjegyzések A Zenepalota versei önálló kötetbe rendezve először 1959-ben voltak olvashatók magyarul, olyan kiváló műfordítók tolmácsolásában, mint Fodor András, Garai Gábor, Illyés Gyula, Károlyi Amy, Kormos István, Nagy László és Weöres Sándor, lásd Zenepalota 1959. Egy válogatás kötet, kétnyelvű (kínai-magyar) formában 1997-ben jelent meg, lásd Zenepalota 1997. Leiningen (Hunsrück) Leiningen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Medve-szurdok A Medve-szurdok (németül Bärenschützklamm) Ausztria egyik legnagyobb szurdokvölgye. Az egyedülálló természeti kincset 1978-ban természeti értéknek nyilvánították. Stájerország tartományban, a Közép-Alpokhoz tartozó Grazer Bergland hegység és a Mura folyó völgyében található. Közvetlenül Mixnitz falu (Pernegg an der Mur község) közelében, 479 méteres tengerszint feletti magasságban, Graztól 40 km-re északra. Ez a kanyargós kis település tekinthető a szurdok bejáratának. A szurdok másik végén a Guten Hirten menedékház található 1209 méteres tengerszint feletti magasságban. A Pernegg Nemzeti Park részét képző szurdok május 1-től október 31-ig látogatható. Természeti környezet A Medve-szurdok a Hochlantsch-vidék egyik leghosszabb, és 24 vízesése révén legszebb vizes szurdoka, melyet a benne folyó Mixnitzbach patak vájt ki. A szurdok látványosságai közvetlen közelről élvezhetőek, a kiépített utat létrák, hidak, teszik biztonságossá és látványossá. A szikla-szorosban több mint 150 fahídon, létrán és 2900 lépcsőfokon keresztül lehet egyre feljebb jutni, miközben a patakok, zúgók, vízesések morajlanak a túrázó lába alatt. A szurdok meghódításához nem szükséges hegymászó tudás, de a sportos erőnlét, a stabil mozgáskoordináció és a szédülésmentesség alapfeltétel. A sziklák közül kiérve, a tisztáson 1209 méter magasan turistaház várja a túrázókat. Mivel a szurdokban a közlekedés egyirányú, a visszaút a hegy másik oldalán történik, egy fenyvesek között kanyargó ösvényen, ami a Teichalm-tóhoz vezet, ahol még érdemes egy rövid levezető sétát tenni a tóparti ösvényen. A táv kb. 10 km, a szintkülönbség kb. 700 m. Növénytani és állattani szempontból számos növény és állat menedéke a szurdok. A leletek bizonyítják, hogy számos barlangban, köztük a „Sárkány-barlangban” is az ember már az újkőkor idején, a „közép-stájer-i karsztban” jelen volt. Ernst von Körber Ernst von Körber (más alakban: Ernst von Korber, Habsburg Birodalom, Trento, 1850. november 6. – 1919. március 5.) osztrák politikus és miniszterelnök volt. Kétszer volt kormányon, 1900. január 19-től 1904. december 27-ig, és 1916. október 31-től 1916. december 13-ig. Élete Körber 1850-ben született az olasz többségű Trentóban, német nemzetiségű családban. Híres iskolákban remek tanároktól tanult. Az első Körber kormány Körber első miniszterelnöksége alatt rengeteg problémát kellett megoldania, a parlament (Reichsrat) nagyon gyenge és széthúzó volt. Emiatt a rendeletek és reformok elfogadása is hosszú időt vett igénybe. Ennek érdekében létrehozta a sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében a császár azonnali intézkedésre legyen képes. A feszültséget fokozta a Monarchia soknemzetűsége, a szlávok és az olaszok nem támogatták a Nemzeti Egyetem felállítását, mert német nyelvű oktatás lett volna, emiatt pedig nagyon nehéz volt intézkedni. 1904-ben visszavonult. A második Körber kormány és halála Bár 1904-ben miniszterelnökségének lejárta után visszavonult a politikai élettől, 1914-ben visszatért a politikába. Először Bosznia-Herczegovinában közigazgatási irányító feladatot teljesített. 1915 és 1916 között pénzügyminiszterként szolgált, mind az osztrák mind a magyar oldalon. Az előtte lévő miniszterelnököt Karl von Stürgkh-ot Victor Adler, a szocialista párt vezetőjének fia, Friedrich Adler ölte meg 1916-ban. Ennek hatására I. Ferenc József újra Körbert nevezte ki miniszterelnöknek. Ferenc József halála után azonban már nem volt könnyű ügyeket intézni. Ugyanis tervei, és ötletei rendre megbuktak IV. Károly király ellenében, ugyanis a király a háború befejezésében, míg Körber a megnyerésében reménykedett. Körber intézkedéseit Károly király gyakran vissza is vonta, s az idős miniszterelnöknek lassan betelt a pohár. 3 rövid hónap után újra visszavonult. 1919. március 5-én halt meg Badenben, Bécs közelében. Lásd még Ausztria kormányfőinek listája Ausztria Osztrákok Forrás Életrajza a firstworldwar.com-on (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.) Bogatell (metróállomás) Bogatell egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 4-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Ciutadella-Vila Olímpica (Trinitat Nova) Llacuna (La Pau) Koszmosz–713 A Koszmosz–713 (oroszul: Космос 713) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műholdrendszer része, típusa Sztrela-1M (Стрела-1M). Küldetés A Koszmosz–90 űregység által megkezdett programot folytatta. A hadsereg és a kormányzat gyors kommunikációját segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi rendszerekkel. Jellemzői Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1975. február 28-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Koszmosz-3M (65SZ3) rakétával juttatták magas (HEO = High-Earth Orbit) Föld körüli, távoli kozmosz pályára. Az orbitális egység pályája 114,7 perces, 74 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1398 kilométer, az apogeuma 1490 kilométer volt. Hasznos tömege 40 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok és napelemek kombinációja, illetve kísérletképpen radioizotópos áramforrást alkalmaztak, ami több évre meghatározta szolgálati idejét. Egyszerre több egységet, nyolc műholdat – Koszmosz–711, Koszmosz–712, Koszmosz–713, Koszmosz–714, Koszmosz–715, Koszmosz–716, Koszmosz–717, Koszmosz–718, – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára, ami lehetővé tette a kommunikációs területet megbízható lefedését. Pályasíkjának meghatározásánál különleges gondot fordítottak az atmoszféra sugár-hatótényezőjének elkerülésére. Katonai és állami (polgári) alkalmazása lehetővé tette az információ áramlást minden területen és irányba. Pályasíkját több (7) módosítással állították helyre. A rendszer összefüggően képes lett a Föld minden pontját lefedni. Aktív szolgálati idejére jellemző, hogy 2011. január 1-jén eredeti pályamagasságába emelték. Majláth István Majláth István (alakváltozatai: Maylád, Májlát, Majlát, Mailáth, Majlád és Majáth), (? – Konstantinápoly, 1550) erdélyi vajda. Élete Születési helye, éve ismeretlen. Apja, Mátyás 1480 táján Erdélybe költözött és Fogaras táján telepedett meg, anyjának nevét sem ismerjük, úgyszintén keveset tudunk ifjúkori életéről. A mohácsi csatából szerencsésen megmenekült és I. Ferdinánd pártjára állott, akinek kezére adták Nádasdy Tamással és Zalay Jánossal együtt, Pozsony várát és a királyi kincseket. I. Ferdinánd királytól megkapta Fogaras várát. 1528-ban Szapolyai János király pártjára állt. Czibak Imre megöletése után a Lodovico Gritti ellen felzúdult közvélemény által indított mozgalom élére állt és az összetoborzott magyar sereg fővezérévé választották. Szapolyai és Ferdinánd hívei most először szánták rá magukat közös összefogásra. Majláth szövetségre lépett VIII. Vlad havasalföldi uralkodóval is és a Medgyes várába menekült Grittit megostromolták, s a várat bevették. Bár a Portától a moldvaiakat küldték a vár felmentésére, de a Huru vezette sereg átállt Majláth mellé. Lásd még Medgyes ostroma (1534)! 1534. szeptember 29-én Medgyes várában Grittit lefejeztette, fiait kiadta a moldvaiaknak. Felesége Nádasdy Tamás húga, Anna volt, akit 1530-ban vett el, hozományul a fogarasi birtok egy részét kapta. 1534-ben erdélyi vajda lett. Ebbéli minőségében a felsőmagyarországi hadjáratot is vezette Fráter Györggyel együtt. Ezután a Fráter Györggyel szembekerülő Majláth erdélyi pozíciói meginogtak és Szapolyai János Balassa Imre személyében társvajdát nevezett ki mellé. Majláth István Nádasdy Tamással és Thurzó Elekkel összefogva saját politikai mozgalmat indított. Majláth szervezkedése azonban elbukott. Az 1540. április 14-ére Tordára hirdetett gyűlés Majláthot főbenjáró bűnben elmarasztalta. Javait elkoboztatta és halálra ítélte. János király halála után Fráter György megkísérelte Majláth hatalmát megtörni, de nem sikerült neki. Majláth 1540. augusztus 29-re, Segesvárra országgyűlést hirdetett, mely őt és Balassa Imrét országos főkapitányokká választotta. Ezután arra törekedett, hogy Erdély fejedelmévé válasszák meg. Ebből a célból összeköttetésbe lépett a törökökkel is, mely eredménytelen volt. 1541. július 20-án Fogarasnál Petru Rareș, a moldvai vajda elfogta és Konstantinápolyba vitette, ahol tíz évig szenvedett a Héttorony börtönben, ahol 1550-ben meghalt. Leiothlypis virginiae A Leiothlypis virginiae a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó faj. Rendszertan Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Vermivora nembe sorolják Vermivora virginiae néven. Előfordulása Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikó, a Bahama-szigetek, a Turks- és Caicos-szigetek, Belize és Guatemala területén honos Kóborlásai során eljut Kubába és Panamába is. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi erdők és bokrosok. Megjelenése Átlagos testtömege 7.4 gramm. Csuszka-fahágó A csuszka-fahágó (Sittasomus griseicapillus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó Sittasomus nem egyetlen faja. Rendszerezése A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Dendrocopus nembe Dendrocopus griseicapillus néven, innen helyezték jelenlegi nemébe. Alfajai Sittasomus griseicapillus aequatorialis Ridgway, 1891 Sittasomus griseicapillus amazonus Lafresnaye, 1850 Sittasomus griseicapillus axillaris Zimmer, 1934 Sittasomus griseicapillus enochrus Wetmore, 1970 Sittasomus griseicapillus gracileus Bangs & J. L. Peters, 1928 Sittasomus griseicapillus griseicapillus (Vieillot, 1818) Sittasomus griseicapillus griseus Jardine, 1847 Sittasomus griseicapillus harrisoni Sutton, 1955 Sittasomus griseicapillus jaliscensis Nelson, 1900 Sittasomus griseicapillus levis Bangs, 1902 Sittasomus griseicapillus olivaceus Wied-Neuwied, 1831 Sittasomus griseicapillus perijanus Phelps & Gilliard, 1940 Sittasomus griseicapillus reiseri Hellmayr, 1917 Sittasomus griseicapillus sylviellus (Temminck, 1821) Sittasomus griseicapillus sylvioides Lafresnaye, 1850 Sittasomus griseicapillus tachirensis W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1956 Sittasomus griseicapillus transitivus Pinto & Camargo, 1948 Sittasomus griseicapillus veraguensis Aldrich, 1937 Sittasomus griseicapillus viridior Todd, 1948 Sittasomus griseicapillus viridis Carriker, 1936 Előfordulása Mexikó, Trinidad és Tobago, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Salvador, Panama, Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Átlagos testhossza 20 centiméter, testtömege 8-19 gramm. Életmódja Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik, de növényi anyagokat is fogyaszt. Apple A8 Az Apple A8 egy 64 bites egylapkás rendszer (SoC), amelyet az Apple Inc. tervezett. Az iPhone 6 és iPhone 6 Plus készülékekben jelent meg, amelyeket 2014. szeptember 9-én mutattak be. Az Apple állításai szerint a CPU 25%-kal nagyobb teljesítményű, grafikai teljesítménye 50%-kal nagyobb, miközben fogyasztása 50%-kal kisebb, mint elődjének, az Apple A7 processzornak. Felépítés Az A8 lapka 20 nm-es gyártási eljárással készül, a TSMC gyártja, amely a Samsungot váltotta fel az Apple mobil eszközök processzorainak gyártójaként. A processzor 2 milliárd tranzisztort tartalmaz. Annak ellenére, hogy elődjéhez, az A7-eshez képest a tranzisztorszám megduplázódott, fizikai méretei 13%-kal kisebbek, lapkafelülete 89 mm2, ami az optikai kicsinyítésnek köszönhető, nem pedig egy újabb mikroarchitektúrának. A tok 1 GiB LPDDR3 RAM-ot is tartalmaz. A Geekbench alkalmazással végzett korai teljesítménytesztek azt sugallják, hogy a processzor kétmagos, és órajelfrekvenciája 1,38 GHz, ami alátámasztja az Apple azon állítását, miszerint ez a processzor 25%-kal gyorsabb az Apple A7-nél. Szintén alátámasztja azt a feltevést, hogy ez a processzor egy második generációs továbbfejlesztett Cyclone mag, és nem egy teljesen új architektúra, amely valószínűleg sokkal nagyobb teljesítménynövekedést mutatott volna a frekvencia függvényében. 2014. október 16-án az Apple bemutatta az A8 újabb változatát, az A8X-et, amely az iPad Air 2-ben jelent meg. Az A8-cal összehasonlítva az A8X grafikai és CPU teljesítménye nagyobb. Apple A8 processzort tartalmazó termékek iPhone 6 / 6 Plus Ipod 6 touch Ipad mini 4 1982–1983-as magyar férfi röplabdabajnokság Az 1982–1983-as magyar férfi röplabdabajnokság a harmincnyolcadik magyar röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizenhat csapat indult el, a csapatok az előző évi szereplés alapján két csoportban (A csoport: 1-8. helyért, B csoport: 9-16. helyért) két kört játszottak. Az alapszakasz után az A csoport utolsó két és a B csoport első két helyezettje egymás közt még egy kört játszott az A csoportba jutásért, majd az 1-4. és az 5-8. helyért egymás közt még négy kört, a 9-16. helyért pedig egymás közt még két kört játszottak a csapatok a végső helyezésekért (az alapszakaszbeli helyezés alapján bónuszpontokat vittek magukkal a csapatok). A Bp. Vasas Izzó új neve Tungsram SC lett. Alapszakasz B csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Minősítő az 5-8. helyért küzdők közé jutásért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Rájátszás * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont B: Bónuszpont Forrás A magyar sport évkönyve 1983 (rájátszás) Népsport 1982.11.22. (alapszakasz) 1982.11.29. (minősítő) DHC–3 Otter A DHC–3 Otter egy egymotoros, felsőszárnyas utas- és teherszállító repülőgép. A típus a DHC–2 Beaver továbbfejlesztett változata. Az Otter tipikus bozótrepülőgép, amely könnyen felszerelhető úszó vagy sítalpakkal is, ezáltal vízre vagy jégre is képes leszállni. A típus legfőbb üzemeltetője az amerikai hadsereg és Kanada. Forrás 1000 légi jármű, ford. Punka György és Zsille Péter (Magyar nyelven), Pécs: Alexandra kiadó (2007). ISBN 978-963-370-230-7 DHC-3 Otter Aero-web Metil-vinil-éter A metil-vinil-éter szerves vegyület, képlete C3H6O. A legegyszerűbb, alkén- és alkilcsoportot tartalmazó vegyes éter. Előállítható acetilén és metil-alkohol bázis jelenlétében végzett reakciójával. A molekula alkén része számos módon reagálhat. Hajlamos polimerizációra, ekkor poli(metil-vinil-éter) (PMVE) keletkezik (hasonlóan ahhoz, ahogy a vinil-acetátból poli(vinil-acetát) vagy a vinil-kloridból poli(vinil-klorid) állítható elő); de részt vehet [4+2] cikloaddíciós reakcióban is. Akroleinnel történő reakciója a glutáraldehid kereskedelmi gyártásának első lépése. Fontos szintetikus elem a nukleofil acilezési reakciókban, ilyenkor az oxigén melletti alként deprotonálják. Ily módon a szilícium, germánium és ón olyan acilszármazékai szintetizálhatók, amelyeket más úton sokkal nehezebben lehetne előállítani. Albertina (Bécs) Bécs városközpontjában található az Albrecht főherceg palotájában (németül Palais Erzherzog Albrecht) berendezett Albertina múzeum. A múzeum a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb grafikai gyűjteményének ad otthont, többek között körülbelül 65 000 rajznak és több mint egymillió rézmetszetnek. A kiállított és archivált tárgyak a késő gótika és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. Az Albertina a nevét alapítójáról, Albert Kázmér szász–tescheni hercegről kapta. Története A grafikai gyűjteményt Albert Kázmér herceg létesítette az 1770-es években Pozsony várában, ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyi Magyarország kormányzója. Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én kelt. (A dátum egybeesése az amerikai függetlenségi nyilatkozat aláírásának időpontjával nyilván puszta véletlen.) A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény. Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteményt csak 1822-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben, amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogy a látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, a látogatói kör mégis észrevehetően kibővült. Albert herceg halála után a gyűjtemény és az épület örökösére, Károly főhercegre szállt, később Albrecht főherceg és Frigyes főherceg rendelkezett fölötte. Ebben az időben került sor a grafikai gyűjtemény további bővítésére. Az épületek és a gyűjtemény 1919 tavaszán a Habsburgoktól az Osztrák Köztársaság tulajdonába kerültek. 1920-ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az „Albertina” nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény. 1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával Hans Holleint bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába.Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet. A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba. A biztonsági személyzet felfedezte a vízszivárgást, amely zárlatot, s így áramszünetet is okozott, emiatt megbénultak azok a robotgépek, amelyekkel a grafikákat tartó mappákat és kazettákat lehet mozgatni. Ahhoz, hogy a nagyobb károkat elkerüljék, 950 000 műtárgyat át kellett helyezni máshova. Gyűjteményei Az Albertina három gyűjteménynek ad otthont: a grafikai gyűjteménynek , amelyben körülbelül 41 000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv, valamint 900 000 metszet található (az 1998-as leltár szerint) az építészeti gyűjteménynek , körülbelül 43 000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-es leltár szerint) és a fotótörténeti gyűjteménynek , több mint 50 000 fotóval, fototechnikai eszközzel és kollekcióval (a 2000-es leltár szerint) A gyűjtemény hozzáférhető részében ma többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Peter Paul Rubens, Oskar Kokoschka, Rembrandt, Albrecht Dürer, Gustav Klimt és Egon Schiele műveit tekinthetjük meg. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, 2006-ban például Pablo Picassótól, 2008-ban Vincent van Goghtól. Dicsértessék (köszöntés) Dicsértessék (hosszabb formájában: Dicsértessék a Jézus Krisztus!) katolikus keresztény köszöntés. Eredetileg, latinul: Laudetur Iesus Christus! A felelet rá: Mindörökké, ámen! (Latinul: In aeternum, amen! vagy In saecula, amen!) Főleg a jezsuita rend terjesztette el. A liturgiában és a mindennapi életben máig használják. Tartalmilag a Miatyánk ima „szenteltessék meg a te neved” kérésének a megfelelője. A görögkatolikusok köszönése ettől némileg különbözik: Köszöntés a görögkatolikus egyházban: „Dicsőség Jézus Krisztusnak! – Dicsőség mindörökké!” Karácsonyi időszakban: „Krisztus születik! – Dicsőítsétek!” Húsvéti időben: „Föltámadt Krisztus! – Valóban föltámadt!” Forrás Magyar katolikus lexikon Farkas Gábor (katona) Farkas Gábor (Székelyhíd, 1877. június 10. – Székelyhíd, 1949) építőmester, kőműves, memoáríró, az első világháborúban a debreceni 39. gyalogezred bronz vitézségi éremmel kitüntetett egykori katonája, akinek emlékírata 2014-ben került elő a családi hagyatékból. Élete Édesapja Farkas Gábor, édesanyja Nyéki Erzsébet. Kezdetben nyomdásztanonc volt 2 és fél éven át, majd pedig 4 és fél évig kőművestanoncként dolgozott. Segédként számtalan helyen járt, így Nagyváradon, Érkeserűn, Szatmárnémetiben, Nagykőrösön, Kecskeméten és Budapesten. Útjának végeztével elvette Hatházi Juliannát, s kőműves iparosként helyezkedett el. Az első világháború kitörése után (1914-ben) besorozták a debreceni 39. gyalogezredbe. Kiképzésre vitték Csehországba. Innen Königgrätzbe került, ahol harctéri kiképzésen vett részt. Ezután a frontra küldték, s 1916 januárjától a doberdói fennsíkon harcolt. Megbetegedett, s másfél hónapra kórházba került. A kórházból Budapestre, majd Debrecenbe, később Érmihályfalvára került, ahonnan visszarendelték Königgrätzbe. Ismét a frontra küldték, ahová 4 napig tartó utazás után érkezett meg. Ismét részt vett a harcokban, majd pedig megbízták, készítsen koporsót a tiszteknek, keresztet a közlegényeknek. 1918. október 20-án indult vissza csapatával Magyarországra. Pécsre érkeztek, ahol kitörő örömmel fogadták őket. Innen érkezett a magyar fővárosba, honnan hazatért Székelyhídra. 1930-ban Bukarestbe ment dolgozni, innen pedig Dümbovicára került, ahol egy cementgyárban dolgozott, majd november elsején ismét hazatért. A következő évben február 16-án meghalt felesége, áprilisban újra megnősült: Boné Juliannát vette el. 1949-ben szülővárosában halt meg. 2014-ben a Reggeli Újság és az Erdély Online nagyváradi lapok közölték Farkas Gábor ükunokája, Tatai István által talált emlékírást, amelyet a családi hagyatékban talált meg. Gigors-et-Lozeron Gigors-et-Lozeron település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 163 fő (2015). Gigors-et-Lozeron La Baume-Cornillane, Beaufort-sur-Gervanne, Le Chaffal, Cobonne, Combovin, Ourches, Plan-de-Baix, Suze és Vaunaveys-la-Rochette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Torreorgaz Torreorgaz település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Torreorgaz Cáceres községgel határos. Lakosainak száma 1669 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hetés (néprajz) Hetés Magyarország délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység, amely földrajzilag a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál terül el. A néprajzi tájegység központja a Szlovéniában található Lendva (Lendava). Tágabb, földrajzi értelemben gyakran a magyarországi Kerka-vidék egész területét Hetésnek nevezik. (Lásd: Kerka-vidék!) Nevének eredete, jelentése Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték („Hetes” → Hetés), amelyek neve házá-ra végződik; ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették. A 20. századtól a földrajzi jellemzők hasonlósága miatt már a Kerka és a Lendva folyók közötti egész dombvidéket Hetésnek nevezték, így az elnevezés ma gyakran a Kerka-vidék szinonimájaként is használatos. Története A tájegység központja 1920-ig Lendva (Alsólendva) volt. A korábban egységes területet a trianoni békeszerződés kettévágta, és jelentős része, vele Lendva, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (ma Szlovénia) került. A Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került hat település a következő: Bánuta, Göntérháza, Kámaháza, Lendvahidvég, Radamos, Zsitkóc. 1921-ben ezen településeken összesen 1848 fő lakott. 1941. áprilisában az elcsatolt falvak visszakerültek Magyarországhoz, melyek egészen 1945-ig országunkhoz tartoztak. A közigazgatási átalakítás, a szigorú határőrizet és a mezőgazdasági javak beszolgáltatásának kényszere elősegítette e vidék lemaradását és megindította lakosságának fokozatos csökkenését. Néprajz A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a néprajzi értelemben vett Göcsejhez, amelyhez a szomszédos Kerka-vidék települései tartoznak. Gasztronómiai értékei A Hetés egyik hagyományos helyi édessége a fumu, amely egy díszített küllemű kalácsféle. E kalács már a 15-16. században is ismert helyi eledel volt, melyet előszeretettel készítettek és fogyasztottak. E kalácsok díszítése főleg emberi alakokat ábrázol. Földrajza Földrajzilag Zala megye délnyugati részén, a szlovén határ mellett fekszik, a Göcsej tájegység tőszomszédságában. Domborzata sík, helyenként kisebb 15-20 méteres kiemelkedésekkel. Északkeleti és deélkeleti részeit dombok határolják. Központja a trianoni békeszerződésig Dobronak volt. A Hetés területének pontos meghatározása az idők során folyamatosan változott. Bellosics Bálint néprajzkutató 7 falut sorolt ide, míg Gönczi Ferenc néprajzkutató a Kerka és a Lendva közt fekvő 17 települést sorolja ide. A szokások, hagyományok területi elterjedése miatt bővült ki a korábbi szűkebben vett Hetés területi meghatározása. A legszéleskörűbb elképzelés szerint a Hetés hét -háza végződésű falut ölel fel, melyek a következők: Bödeháza, Gáborjánháza, Gálháza, Göntérháza, Nyakasháza, Pálháza és Szijártóháza. Napjainkban Zalaszombatfa is a Hetéshez tartozik. Gálházát és Pálházát a török korban pusztították el a törökök. Nyakasháza napjainkban állandó lakos nélküli dűlő, mely 1913-ban még 43 fős település volt és ekkoriban Nyakasházapusztának hívták. Települései A szűkebb értelemben vett Hetéshez a következő magyarországi településeket szokás sorolni: Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa. A határ túloldalán a tájegység részét képezi Göntérháza (Genterovci), Kámaháza (Kamovci), Radamos (Radmozanci), Zsitkóc (Zitkovci), Hídvég (Mostje), Bánuta (Banuta). A Mesés Hetés turistautat 2013-ban alakították ki, mely a Hetést alkotó 10 települést köti össze. A program 2015-ben elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium tájdíját, majd az Európa Tanács 2015. évi Táj Díját is. A program részeként hozták létre Bödeháza és Zsitkóc közt a határon fekvő Barátság parkot. Gazdasága Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, valamint Zalaszombatfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén. Kua si taj A Kua si taj, ismert angol címén The Era (hagyományos kínai: ���, egyszerűsített kínai: ���, pinjin: kuà shí dài) Jay Chou tajvani mandopopénekes tizedik stúdióalbuma. Az album Chou tízéves zenei pályafutásának megkoronázásaképp készült és korábban Choutól soha nem hallott stílusjegyeket is tartalmaz. Az albumot eredetileg május 14-én tervezték kiadni, ám a nagy számú előrendelést a kínai lemezgyár nem tudta tartani, így eltolták a kiadás dátumát, időt hagyva a gyárnak a lemeznyomásra, hogy egész Ázsiban egyszerre jelenhessen meg a lemez. Más gyárat nem akartak bevonni a folyamatba, tartva attól, hogy a dalok így kiszivároghatnak az internetre. A Hip-Hop Stewardess című dalt Kínában szexuálisan túlfűtött szövege miatt betiltották, így az album Kínába szállított verzióján a dal nem szerepel, csak a tajvani kiadáson. Az album Suo lö caj csien (Shuō Le Zaì Jiàn) című dala Jet Li Ocean Heaven című filmjének betétdala. A lemezből 2010. augusztusáig több mint két millió példány fogyott el. Számlista Az összes szám szerzője Jay Chou. Díjak és elismerések 2010 Singapore Hit Awards Az év albuma 2010 Beijing Pop Music Awards Gold Song Award ( Fireworks Cool Easily ) Az év albuma 1. Global Chinese Golden Chart Awards Legjobb mandarin nyelvű album 22. Golden Melody Awards Legjobb férfi előadó Legjobb mandarin nyelvű album Legjobb zenei rendezés ( Mien fej csiao hszüe lu jong taj ) Magma A magma felszín alatti, olvadt kőzetanyag. Földtani megközelítés szerint többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyenilló-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással. Az elnevezés a görög magma (μάγμα = gyurma, dagasztott pép) szóból ered. Származhat közvetlenül a köpeny és/vagy a földkéreg részleges olvadásából (ilyenkor anyamagmáról beszélünk), vagy ezen olvadékok differenciálódásából és/vagy keveredéséből (leánymagma, utódmagma, maradékmagma a neve). A magma megszilárdulása során keletkezett kőzeteket magmás kőzeteknek vagy magmatitoknak is nevezik. A felszínre kerülő magma (mely közben elveszíti könnyenilló-tartalmát) neve láva, a felszínen (vagy víz alatt) megszilárduló magmás kőzetek a kiömlési-, vagy más néven a lávakőzetek. A föld alatt megszilárduló magmás kőzetek a mélységi magmás kőzetek. A magma tevékenységeinek összessége a magmatizmus. A magma jellemzői A magma az átlag 36 km vastagságú kéreg és a köpeny határán alakul ki. Mélység szerint megkülönböztetjük a nagymélységi magmát (5 km alatt), a kismélységi magmát (vagy szubvulkáni, 0–5 km), illetve a vulkanikus magmát (kiömlési, felszínre jutó). Mivel a magma nem egynemű anyag, azaz többféle komponens alkotja (a beolvadt köpeny vagy kéreg összetételétől függően) olvadási sajátosságai (pld. hőmérséklet) nagyon változóak. Az olvadékban a kristályok nem szilárd (esetleg részlegesen szilárd) állapotban vannak jelen és csak a felszín közelébe érve szilárdulnak meg szilikátásványokat képezve. Az izzó, felfelé törekvő magma nyílt rendszert alkot, környezetével állandó kölcsönhatásban differenciálódhat. A magma összetételében találunk ún. fenokristályokat is, melyek már magasabb hőmérsékleten kikristályosodnak (pld. az olivin és piroxének). A szilíciumban-gazdag magmákban nagyobb a kristálytartalom, mivel ezek kristályosodási hőmérséklete alacsonyabb. A kristályosodást a vízgőz jelenléte is befolyásolhatja: a víznyomás növekedésével az olvadék alacsonyabb hőmérsékleten szilárdul meg, azaz tovább marad folyékony. A magmák illóanyag-tartalma elsődlegesen a köpeny- és a földkéreg megolvadt anyagából származik. A magmában uralkodó nagy nyomásviszonyok miatt túlnyomórészt oldott állapotban vannak és a felszínhez közelítve, a nyomás csökkenésével szabadulnak fel (ami a vulkáni kitörések robbanásos jellegét befolyásolja). A magmában a leggyakoribb illóanyagok a vízgőz és a kén-dioxid, de előfordulnak a klór és a fluor vegyületei is. Illóanyag-tartalom alapján ortomagmának nevezik az 1%-nál kevesebb illóanyagot tartalmazó „száraz” magmát. Ez magas hőfokon (700-1300 °C között felszíni nyomáson) képződik. A „száraz” magma az óceánközépi hátságok magmatizmusára jellemző. A magmába a mellékkőzetekből (például a szubdukciós övben a köpenybe betolódó litoszféra lemez kőzeteiből) illó léphet be. Ezt a folyamatot Szádeczky-Kardoss Elemér pozitív transzvaporizációnak nevezte. Az illókat a mellékkőzetek hő- és nyomás hatására történő metamorfizálódása után az amfibol és a csillám ásványok hordozzák. Ezekből a nagy hőfokon felszabaduló OH- ionok fluid állapotú H2O-vá és szabad, ionos állapotú O-- ionná alakulnak (megnő a magmaolvadék parciális oxigén nyomása - oxigén fugacitása). A szilikát olvadék a karbonátos mellékkőzetekkel történő érintkezése során CO2-t is felvesz. A CaCO3 900 °C-on disszociál (felszíni nyomáson), a CaMgO3 azonban már 780 °C-on is, amely hőmérsékletet a Na ionok jelenléte tovább csökkenti. Ezért a disszociáció már mintegy 300 °C körül megindulhat. A csillámokban, amfibolokban lévő F- és Cl- ionok tovább növelik a magma illó tartalmát. Az 1-4% közötti illó anyag tartalmú magmát hemi-orto magmának nevezzük. A 4%-nál több illót tartalmazó magma neve a hipomagma. Az illók aránya csak kivételes esetben éri el a 10%-ot. A magmát alkotó szilikát olvadék csak bizonyos szintig képes illóanyagokat fölvenni. Ez a telítettségi szint függ az olvadék kémiai összetételétől, hőmérsékletétől és nyomásától is. Az illók mennyisége csökken a hőmérséklet növekedésével (mert az illók oldódása exoterm folyamat), és általában nő a nyomás növekedésével. Az illótartalom növekedése az olvadáspont csökkenésével jár, mivel a hosszú szilikát láncok és térrácsok az illók jelenlétében könnyebben töredeznek. Raoult II. törvénye írja le az illótartalomnak az olvadáspontra gyakorolt hatását. ahol dTolv az olvadáspont változása R az univerzális gázállandó Tsz az olvadáspont hőmérséklete Qsz az olvadáshő. Az illóknak az olvadási tartományra (a szilikát kőzeteknek nincs éles olvadás pontjuk, hanem az eutektikumok kivételével egy hőmérséklet tartományban olvadnak meg) gyakorolt hőmérséklet-csökkentő hatását a kőzetek kemizmusa is befolyásolja: Az SiO2-ben gazdagabb kőzetek olvadáspontját erőteljesebben csökkentik az illók (több SiO4 tetraéderből álló szerkezeti egységek képesek széttördelni kisebb darabokra az illókban lévő anionok), mint az SiO2-ben telítetlenebbekét. Hőmérséklet A litoszféra és az asztenoszféra határán képződő magma hőmérsékletét nem ismerjük, csak a felszíni kőzetek olvasztási kísérleteiből és a lávaömlések hőmérsékletéből következtethetünk rá. A magmák hőmérséklete nagyon változó, annak függvényében, hogy mennyi hő szükséges egy adott kőzettömeg megolvadásához. Alapvetően három tényező határozza meg: Vegyi összetétel – a hőmérsékletet elsősorban a szilícium -tartalom befolyásolja: minél kisebb annál magasabb hőmérsékletre van szükség a kőzet megolvadásához. Például a bazaltos kőzetek akár 4500 °C-kal kisebb hőmérsékleten megolvadnak, mint a szilíciumban gazdag riolitok . Nyomás – a nyomás csökkenésével alacsonyabbá válik a beolvadási hőmérséklet. Illóanyag-tartalom – a víznyomás növekedésével az olvadék alacsonyabb hőmérsékleten szilárdul meg. A felszínre törő magmák hőmérséklete a következőképpen alakul: bazalt – 1000-1250 °C andezit – 950-1200 °C dácit – 800-1000 °C riolit – 700-900 °C Sűrűség A felszín felé törekvő magma folyamatosan veszít térfogatából, ami annak tudható be, hogy eltávoznak belőle a gázok. A térfogatcsökkenés azonban sűrűségnövekedéssel jár. A hőmérséklet és a sűrűség között fordított arányosság áll fenn. A bazaltos magmák sűrűsége 2600–2800 kg/m³, míg a riolitos magmáké mintegy 2000 kg/m³. Viszkozitás A magmák viszkozitása nehezen határozható meg a vegyes (gáz, folyékony, szilárd) halmazállapota miatt. Ezenfelül a felszínre törekvés során, a hőmérséklet és nyomáscsökkenés következtében a viszkozitás változik. A hőmérsékleten és nyomáson kívül kémiai összetételük befolyásolja leginkább a magma viszkozitását. A magasabb szilícium-tartalommal rendelkező magmák viszkózusabbak, és az Al2O3 tartalom - noha az SiO2 tartalomnál kisebb mértékben, de - szintén növeli a viszkozitást. Általában csökkenti a magma viszkozitását a Fe2+, Ca2+, Mg2+,Na+,K+ ion-tartalom növekedése, de a Mg2++ tartalom növekedése fordított hatású is lehet: okozhatja a viszkozitás növekedését is.Az ultrabázisos kőzetekben (pl. a dunitben), melyekben az olivin fő elegyrész, a forsterit (MgSiO4) magas hőmérsékleten kezd kristályosodni, és az olvadékban megjelenő kristályok növelik a magma viszkozitását. A magma képződése során keletkező szilikát olvadékban SiO44- ionok, illetve ezek ionláncai, -csoportjai keletkeznek és töredeznek szét. Az ásványok megolvadása során először a kationok lépnek ki az ásványok kristályrácsából, a szilikát váz csak ezután bomlik szét ionokra. Mivel az SiO44- ionban a belső kötések erősen kovalens jellegűek, ezért ezek az ionok nem esnek szét elemeikre. A nagy méretű, polimernek is tekinthető n[Si2O6], n[Si4O11], n[SiO4] stb. ion láncokról, hálókról a hőmérséklet növekedésével vagy a nyomás csökkenésével csak fokozatosan szakadnak le az SiO44- ionok. Az így egyre kisebbé váló szilikát polimer láncok méretcsökkenése okozza valójában az olvadék viszkozitásának csökkenését a hőmérséklet növekedésével, illetve a nyomás csökkenésével. A fentiek tükrében érthető, hogy az SiO2-tartalom a szilikát polimerek méretét növelő szerepén keresztül növeli a magma viszkozitását. Hasonló az Al viszkozitás növelő szerepe is, minthogy a Si atomot helyettesítheti a szilikátok SiO4 tetraédereiben. Ha az olvadék képződésében részt vevő kőzetek jelentős mennyiségű fémoxidot is tartalmaznak, ezek elbomlásakor oxigén szabadul föl. Az atomos állapotú oxigén megbontja a szilikát polimereket, ezzel csökkenti az olvadék viszkozitását. Hasonló a hatása a képződő magma viszkozitására a kőzetekben kristályvízként jelenlévő H2O-nak, valamint a F-, Cl- - tartalmú ásványoknak (csillámok), melyekből az olvadék képződése során felszabaduló anionok elősegítik a szilikátpolimerek méretcsökkenését. Szilárdság A magma szilárdsága a deformációjának mikéntjét jelenti. Beolvadáskor a szilárdság gyorsan csökken, felszínretöréskor pedig folyamatosan nő, emelkedik a kristálytartalma. Folyása A magma (illetve a felszínen a láva) a viszonylag nagy viszkozitás és kis sebesség miatt általában laminárisan folynak. Ez a jelenség megőrződik a riolitos lávák rétegzett szerkezetében, melyeket folyási sávnak neveznek. A magma differenciációja A magma differenciációja (magmatikus differenciáció) azon kőzettani-geokémiai folyamatok összességét jelenti, amelyek elváltozásokat okoznak az elsődleges, anyamagmához képest. A magma keletkezhet olvadt köpenyanyagból, vagy visszaolvadt felszín alá kerülő kőzetekből (palingenézis). A magma differenciációját befolyásoló tényezők: Likvidmagmás szétkülönülés – ez jelenti azt a folyamatot, amely során a hőmérsékletcsökkenés miatt a folyadék két vagy több eltérő összetételű részre különül el. Ilyen folyamat lehetett a földmag és a földköpeny kezdeti szétválása is. A kísérleti adatok szerint a folyamat 1100 °C-on megy végbe. A szétkülönülés többféle lehet: szilikát - szulfid , szilikát - szilikátés szilikát - karbonát . Termogravitációs diffúzió – a magma belső, konvekciós áramlásai által létrehozott hőmérsékleti különbségek, amelyek összetételbeli különbségekhez vezetnek. Frakcionális kristályosodás – mely azt jelenti, hogy a magasabb olvadáspontú ásványok korábban kiválnak. A kristályosodást számos tényező befolyásolhatja: pld. nyomásváltozás, kémiai összetétel. Folyási differenciáció – az a részben az eddigieket is magába foglaló folyamat, amikor a felfelé mozgó magma összetétele megváltozik. A változás a kristályosodásra és a korán képződő kristályok lehagyására (illetve azok lesüllyedésére), a kürtő falán való kristályképződésre, a magmának a környezettel való kölcsönhatására, végül a gázok megszökésére vezethető vissza. A magmakamra alakja és mérete A magmakamra mélysége A magma fizikai állapotának változásai A magma típusai A SiO2 tartalom alapján a következő magma-típusok különböztethetők meg: Ultramáfikus (pikrites) Máfikus vagy bázisos (bazaltos) Átmeneti neutrális (andezites) Felszikus savanyú vagy acidikus (riolitos) Magmás kőzetek A magmás kőzetek a magma felszínalatti megszilárdulása során keletkeznek. Grän Grän település Ausztria tartományának, Tirolnak a Reutte járásában található. Területe 20,9 km², lakosainak száma 616 fő, népsűrűsége pedig 29 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 1138 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Tönkölybúza A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban a megváltozott táplálkozási szokásoknak köszönhetően ismét nagyobb figyelmet kap, így termesztése és fogyasztása reneszánszát éli. Története Állítások szerint a legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Ám a legvalószínűbb elképzelés szerint a növény az Alpok vidékén keletkezett. Az újkőkor legkorábbi kultúrrétegeiből, a szalagkerámia időszakból nem kerül elő tönköly a Maas és az Elba közötti területekről. A feltehetően legidősebb tönkölyleletek az újkőkorból származnak, többek között az Ulm közelében levő Feder-tó és Jülland középső vidékéről. A tönköly, mint jelentős területet elfoglaló gabona csak a késő bronzkor óta mutatható ki Európában. A Kaukázus déli peremének településeiből származó, eddig ismert legrégebbi tönkölyleleteket a Kr. e. VI. évezredre becsülik. Az egyik elképzelés szerint itt van ennek és több rokon fajnak is az őshazája. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a jógikus óind kultúrában és az esszénus közösségekben. Hazánkba a feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem révén jutott el. Magyarországon a 19. század végéig termesztették, majd lassanként feledésbe merült. Helyét egyre inkább új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át. A tönköly áll legközelebb a ma termesztett búzához. Megjelenése Egyéves vagy áttelelő egyéves fű, egyenes, nagyon magas növésű, 60–180 cm magas szárakkal. Ezek, ha rossz az időjárás, könnyen megdőlnek, elfekszenek. A nyelvecske rövid. A levélhüvely csúcsán fülecske fejlődik ki. A levéllemez szürkészöld, kopasz vagy gyéren szőrös. A kalász karcsú, hosszúkás, keresztmetszete határozottan 4 élű, éréskor meghajlik. A füzérkék egymástól mintegy 5 mm távolságban helyezkednek el, ezért a virágzat nagyon laza, és a füzérkék nem fedik át ellentétes oldalról egymást. Színük szürkészöld, belső oldaluk domború, többvirágúak, éréskor fajta szerint változóan fehéresek, szalmasárgák vagy kékesfeketék. A kalászorsó törékeny, minden füzérke a felette álló orsótaggal együtt hullik le. A pelyvák széles rombusztól a széles elliptikusig váltózók, csúcsuk egyenesen levágott, hátuk ormós, a középső fog egyenes, rövid, tompa. A toklász tojásdad, 9 erű, kopasz vagy szőrös is lehet, csúcsa tompa, fajta szerint szálkátlan vagy rövid szálkás, igen ritkán még hosszabb szálkája is lehet. A szemtermést szorosan burkolják a fakóvöröstől az élénksárgáig változó színezetű toklászok. A hosszbarázda keskeny, kissé éles szögletes. Júniusban virágzik. Termőhelyei Nyáron meleg és száraz, rendszerint meszes, részben nehéz agyagos és vályogos talajokat kedveli. A hidegre a többi búzafajnál kevésbé érzékeny, ezért vethetik magasabb fekvésű helyeken kb. 900 m tengerszint feletti magasságig. Ma már csak ritkán termesztett őszi gabona. Németországban a tönkölyt ma már csak a badeni Tauber-vidéken és a Sváb-Alb területén termesztik. További termőterületek Svájcban találhatók a szántóföldi művelés lehetséges felső határán, meglehetősen zord és csapadékos éghajlati viszonyok között. Ezenkívül még Belgiumban az Ardennekben termesztenek tönkölyt. Az európai maradványterületeken kívül csak Nyugat-Ázsiában, az Iráni-felföldön és Örményországban folyik. Magyarországon Magyarországon az első államilag elismert fajta a dr. Kalmár Mendel Gergely Kornél és dr. Kajdi Ferenc által 1998-ban kifejlesztett ÖKO-10 nevű tönkölybúza. Ma már dr Kalmár Mendel Gergely nemesítésével Az "IZIKUM" fajtanevű tönköly is létezik, melynek fehérjetartalma magasabb mint az ÖKO-10. Egészségügyi előnyei Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav-, glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő. Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Egyéb A tönköly az emmerrel együtt a pelyvásgabonák közé tartozik: csépléskor a kalász szétesik, de a szemeken szorosan rajta maradnak a toklászok, míg a csupaszbúzák szemtermése a toklászok közül kihullik, és a kalászorsó nem esik szét. A tönkölynek minden füzérkéjében 2 szem fejlődik, 3 pelyvával sorosan körülzárva. A hántolás különleges malmokban történt, ahol a pelyvátlanítás során a toklászok szétszaggatódnak, és közülük a szemek kinyomódnak. Ez a kiegészítő művelet egy álló és egy forgó őrlőkő között történik, amely hepehupás és lyuggatott felületű. A felső kő percenként kb. 200 fordulatot tesz meg az alsó, álló kő felett. A tönköly mintegy 15-17% fehérjét tartalmaz, ebből adódik, hogy tésztája igen nehéz, ezért használták régen elsősorban metélt tészta és galuska készítéséhez. Ma inkább csak állatok takarmányozására termesztik, de a badeni-sváb térségben egy különlegesség is készül belőle. Ehhez a félérett szemeket aratják, az érés előtt mintegy 3 héttel, és sajátos berendezésekben aszalva szárítják. Vagy egészben, vagy darálva hozzák forgalomba, különféle fogások elkészítéséhez. Jean Plaskie Jean Plaskie (Brüsszel-Laeken, 1941. augusztus 24. – Strombeek-Bever, 2017. szeptember 18.) válogatott belga labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1959 és 1972 között az Anderlecht labdarúgója volt, ahol hat bajnokságot és két belga kupa-győzelmet ért el a csapattal. 1964 és 1971 között 33 alkalommal szerepelt a belga válogatottban. Sikerei, díjai Belga bajnokság bajnok (6): 1963–64, 1964–65, 1965–66, 1966–67, 1967–68, 1971–72 Belga kupa győztes (2): 1965, 1972 Fotolumineszcencia A fotolumineszcencia egy olyan fizikai folyamat, amikor egy anyag fotonokat abszorbeál és ezeket újra kisugározza. Kvantummechanikai magyarázat szerint a fotolumineszcencia során gerjesztés történik egy nagyobb energia állapotba, majd visszatérés az alacsonyabb energia állapotba, mely során fotonkibocsátás történik. A fotolumineszcencia több formája ismert, ezek a rezonáns sugárzás, a fluoreszkálás és a foszforeszkálás. A fény abszorpciója és újrakibocsátása közötti idő tipikusan rövid idő (10 nanoszekundum nagyságrendű), speciális körülmények mellett ez az idő akár órákig is eltarthat. A fotolumiszcencia formái Rezonáns sugárzás A fotolumineszcencia legegyszerűbb formája a rezonáns sugárzás, amikor egy anyag különféle hullámhosszúságú fotonokat abszorbeál és ugyanannyi mennyiségű fotont azonnal ki is sugároz. Ebben a folyamatban nem történik jelentős energiaállapot-változás, a folyamat igen gyorsan zajlik le, 10 nanoszekundum nagyságrendben. Fluoreszkálás A fluoreszkálás esetében az anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon. A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás. Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos abszorpció okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé. Foszforeszkálás A foszforeszkálás esetében, szemben a fluoreszkálással, a foszforeszkáló anyag nem azonnal sugározza ki azt a sugárzást, amit korábban abszorbeált. Ez a jelenség kapcsolatban van a kvantummechanika ismert „tiltott” energiaállapot átmeneteivel. Mivel ez az átmenet bizonyos anyagoknál igen lassan megy végbe, az abszorbeált sugárzás újra kisugárzása órákkal később alacsonyabb intenzitással történik az eredeti gerjesztéshez képest. A generált foton vörös felé tolódik el, ami arra utal, hogy vesztett az energiájából, amint azt a Jablonski-diagram mutatja. A foszforeszkáló anyagok tanulmányozása vezetett el 1896-ban a radioaktivitás felfedezéséhez. Felhasználás Félvezetőipar A fotolumineszcencia fontos technikai eszköz a félvezetőiparban, ahol a félvezetők tisztasága és a kristályok minősége fotolumineszcens módszerrel ellenőrizhető. Az időfüggő fotolumineszcens eljárás során a mintát fényimpulzussal gerjesztik és a lumineszkálás csökkenését mérik, ami információt ad a minta minőségéről. Ezt a módszert használják GaAs félvezetők gyártásánál. Biztonsági alkalmazások A fotolumineszcens anyagok egyik fő alkalmazási területe a biztonsági feliratok, jelzések kivitelezése. Hőmérsékletmérés A foszfor-termometriában a fotolumineszcens anyagok hőmérsékletfüggését használják ki hőmérséklet mérésre. 1370-es évek Évszázadok: 13. század · 14. század · 15. század Évtizedek: 1320-as évek · 1330-as évek · 1340-es évek · 1350-es évek · 1360-as évek · 1370-es évek · 1380-as évek · 1390-es évek · 1400-as évek · 1410-es évek · 1420-as évek Évek: 1370 · 1371 · 1372 · 1373 · 1374 · 1375 · 1376 · 1377 · 1378 · 1379 Bereg vármegye Bereg vármegye (németül: Berg, latinul: Bereghiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik. Földrajz Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza. A vármegyét északon Galícia osztrák tartomány, keleten Máramaros és Ugocsa vármegyék, délen Ugocsa illetve Szatmár vármegyék, nyugaton pedig Szabolcs és Ung vármegyék határolták. Történelem Bereg vármegye előzménye a tatárjárás előtt a beregi erdőispánság volt. Bereg vármegye a tatárjárást követően alakult ki Borsova vármegye területén. Első említése 1248-ból származik. 1299-ben már nemesi vármegye. A 14. század elején Munkács vára volt a központ. a 16–17. században a Felső-magyarországi Főkapitányság része, amelyet 1606-ban, 1624-ben, 1645-ben átengedtek az erdélyi fejedelmeknek. A karlócai békekötés után a Magyar Királyság része Munkács központtal. II. József a IV. Munkácsi Kerületbe osztotta, 1851-1860 között a Kassai Kerület része. 1867-1918 között a vármegye központja Beregszász volt. 1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. A megye Magyarországon maradt részének először Tarpa lett a székhelye, majd 1923-ban összevonták Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye maradékával Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye néven Mátészalka székhellyel. Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban ismét magyar birtok lett az addigi határ melletti területsáv, így Bereg és Ugocsa megyékből is egy pár tucat község. Ekkor Szatmár megye önállóvá vált, Bereg és Ugocsa megyék területe pedig Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye néven, Beregszász székhellyel új közigazgatási egységgé alakult. 1939-ben a magyar hadsereg megszállta Kárpátalját, benne Bereg teljes területét is. Mivel azonban Kárpátalja külön jogi státuszt kapott, Bereg vármegye nem kapta meg az oda tartozó korábbi területét, hanem ott Beregi közigazgatási kirendeltség néven szerveztek új területi egységet. A második bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére. A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek. Kárpátalja Bereg oda tartozó részével együtt 1945-től a Szovjetunió része lett. A környező kommunista országokhoz hasonlóan a Szovjetunió is asszimiláló politikát folytatott, így az egykori Bereg vármegye magyarjai is fogyatkoztak. Lakosság A lakosság száma 1880 -ban 153 377 volt. Közülük 64 880 magyar (42,30%), 8 719 német (5,68%), 931 szlovák (0,61%), 122 román (0,08%), 73 797 rutén (48,11%) anyanyelvű volt. A vármegye összlakossága 1900-ban 208.679 személy volt, ebből: 95.398 (45,7%) ruszin 93.198 (44,7%) magyar 18.639 (8,9%) német 991 szlovák 72 román 20 horvát 361 egyéb Közigazgatás Járási beosztás A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig: Felvidélki járás , székhelye Ilosva Mezőkaszonyi járás , székhelye Mezőkaszony Munkácsi járás , székhelye Munkács Szolyvai járás , székhelye Szolyva Tiszaháti járás , székhelye Beregszász Latorcai járás , székhelye Oroszvég (1899-ben szervezték) Alsóvereckei járás , székhelye Alsóverecke (1904-ben szervezték) 1939-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét önállóan működött, a járási beosztás az alábbi volt: Beregszászi járás , székhelye Beregszász Munkácsi járás, székhelye Munkács Vásárosnaményi járás , székhelye Vásárosnamény Városok Bereg vármegyéhez a községi törvény alapján 1871-től 1918-ig két rendezett tanácsú város tartozott, Beregszász és Munkács. 1938 és 1944 között szintén e két város volt a megyében, de ekkor a megváltozott jogszabályoknak megfelelően megyei város volt a rangjuk. Ismihan Kaya szultána Kaya vagy Ismihan Kaya oszmán szultána, IV. Murád oszmán szultán és Ayşe Haseki szultána egyetlen lánya. 1633-ban született Murád harmadik lányaként, de ő lett a leghíresebb. Apja halála és anyja száműzése után nagybátyja Ibrahim oszmán szultán háremében nőtt fel. 1644-ben házasságot kötött Melek pasával, de sokéig nem született gyermekük. Kaya csak 1559-ben szült gyermeket férjének, a kislány az Afife Hanim szultána nevet kapta. Kaya gyermeke születése után életét veszítette, így 1662-ben férje elvette Kaya nagynénjét, Köszem szultána és I. Ahmed oszmán szultán második lányát Fatma szultánát ( I.Ahmed lánya) . Afifet valószínűleg Fatma szultána gondjaira bízták, miután Melek pasa is meghalt 1662-ben. Munkások Újsága A Munkások Újsága radikális hangvételű, nyomtatásban és online megjelenő sajtótermék. Előzmények A Munkások Újságát Táncsics Mihály alapította, először 1848. április 2-án jelent meg a „kormány az országért van, tehát felette a nemzet mindenkor intézkedhetik” mottóval. Eleinte csak hetenként egyszer, vasárnap reggel, augusztus 10-től hetenként kétszer került kiadásra. Első sorozata (1–33. sz.) hét hónapon át, egészen szeptember 24-ig. Ekkor új számozással, új sorozata indult, amely azután az utolsó, 26. számmal az év végén lezárult. A lap, mint politikai néplap új sajtóműfajt képviselt. Táncsics lapja elsősorban – bár nem kizárólag – a parasztság érdekeit, óhajait képviselte. 1848 demokratikus továbbfejlesztését, a feudalizmus maradványainak következetesebb felszámolását vette célba. Azt a baloldalt, amelynek definíciójához a nemzeti, közjogi radikalizmuson túl a társadalmi program is alapvetően hozzátartozik, az egykorú magyar sajtóban egyedül a Munkások Újsága képviselte. A Munkások Újsága másodszor Jókai Mór szerkesztésében került kiadásra. A hetilap először 1868. március 1-én jelent meg. A cím alatt az első számokban a következő felírást olvashatjuk: „Hetilap a munkások, különösen a kisebb iparosok, gazdálkodók és kereskedők érdekei képviseletére.” A Buda-Pesti Munkásegylet lapjának az volt a feladata, hogy az egylet célkitűzéseit népszerűsítse, a liberális polgárság eszméit hirdesse, ezekkel az eszmékkel befolyásolja a munkásságot. 1868. július 19-i számában ismertette a lap az I. Internacionálé Karl Marx által írott Alapító Üzenetét. Ekkor jelentek meg először Marx sorai a magyar munkássajtó hasábjain. Az Alapító Üzenetnek azonban csak az első részét közölte a lap. A július 26-i számban publikált részlet végén még ott áll: „folyt. köv.”. Az augusztus 2-i és az ezt követő augusztus 9-i számban azonban már nem olvashatjuk Marx üzenetét. Az utolsó szám az 1868. augusztus 9-i dátumot viseli. Mindössze 24 szám jelent meg. A lap megszűnésének oka: a támogató egylet kudarca. A Munkások Újsága megjelentetésének harmadik kísérlete 1956-ban merült fel. A Nagy Budapesti Központi Munkástanács 1956. november 26-án határozatot hozott, amelyben kérte a kormánytól, hogy engedélyezze a Munkástanácsok lapjának Munkások Újsága néven való megjelenését. Ugyanazon a napon arról is határozat született, hogy illegálisan is megjelentetik a lapot ezzel a névvel. A lap azonban egyetlen alkalommal sem jelent meg. Napjainkban Negyedik alkalommal a Munkások Újságát fiatal baloldaliak indították újra 2011. április 2-án, Táncsics lapjának kiadási évfordulóján. A főszerkesztő Kalmár Szilárd, a lap állandó munkatársai Barát Endre, Csókás Máté, Derecskei Zoltán, Galba-Deák Ádám, Komjáthi Imre, Tamás Gábor. A nyomtatott lap havonta, kéthavonta jelenik meg azóta, online verziója 2012-ben egyre jobban elvált a nyomtatott laptól annak érdekében, hogy azon folyamatosan friss információk legyenek jelen. A Munkások Újsága pártoktól független marxista lap, szerkesztői cikkeik írásával és válogatásával arra törekednek, hogy azok közérthetőek legyenek. Hangvételére jellemző a baloldali radikalizmus és antifasizmus, de élesen kritizálják a liberális politikai szervezeteket és közszereplőket is. http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/284.html http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/532.html http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-nagy-budapesti-kozponti-munkastanacs-harom-ulesenek-jegyzokonyve http://muon.hu/ http://muon.hu/archivum Neuville-Bosc Neuville-Bosc település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 537 fő (2015). Neuville-Bosc Chavençon, Hénonville, Ivry-le-Temple, Monneville, Monts, Berville és Haravilliers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Marino történelme San Marino alapítása San Marino köztársaságát 301-ben alapította egy Dalmáciából, pontosabban Rab szigetéről érkező remete kőfaragó, Szent Marino (eredeti nevén Marinus). A legenda alapján Marino 301-ben a keresztényüldözések elől menekült a környékre, majd a Titán-hegyen kolostort alapított, hogy befogadhassa a Diocletianus császár által üldözött keresztényeket. Nem sokkal később a kolostor körül település, majd egész kis állam alakult ki. A legenda nyomán a San Marinóiak névadójukat, San Marino-t tekintik a köztársaság alapítójának. Az első kevésbé megbízható forrás 511-ben keletkezett, és a Vita Sancti Severini is beszámolt arról, hogy létezik egy remeteközösség a Monte Titano hegycsúcs körül. Megbízható forrás azonban ebből a korból nem maradt fent San Marinóról és környékéről, írásos dokumentumok pedig csak 885-ben említik a kolostor körül kialakult települést, melyet az alapító után San Marinonak neveztek el. San Marino tehát a világ legrégebbi köztársasága, parlamentje, az Arengo (népgyűlés) pedig a világ egyik legrégebbi törvényhozása, több mint ezeréves. A középkor A 10. században erődítményrendszer építésébe kezdtek. 1371-ben egy bíboros írt San Marinóról: (nyers fordításban) a város egy nagyon magas sziklán fekszik, a csúcson három hatalmas vár magasodik. A 13. századtól a népesség egyre gyorsabb mértékben növekedett a törpeállamban. A város vezetése két, a közelben található várat vett meg a közeli hegyekben, ezzel együtt földeket is vásárolt. Az államnak vagy a gazdaságát, vagy a területét kellett növelnie, hogy el tudja látni az egyre növekvő népességet. Emiatt az 1200-as évek közepétől egyre több műveletlen földet vettek meg, ahol a megtermelt javakat a városba szállították, és azzal látták el a lakosságot. San Marino lakossága már ekkor kifejtette törvények kidolgozására való igényét. A legrégebbi kézzel írott törvénykönyvet 1295-ben adták ki. A következő háromszáz évben a jogszabályok, törvények folyamatosan alakultak át. Az alkotmány előtti, utolsó törvénykönyveket 1600. szeptember 21-én adták ki: 6 könyvet adtak ki, melyben összesen 314 kategóriába sorolták a törvényeket. A törvények életbe lépését követően az Arengóba (a Népgyűlésbe) már minden család delegálhatott egy képviselőt, legtöbbször a családfőt. Elismerték a halálbüntetést. A Köztársaság védelmére már abban az időben felállítottak egy jól képzett hadsereget - minden férfi 14-60 éves kor között lehetett katona, illetve tartalékos, azaz 14-60 éves kor között sorozhatták be őket. 1243 óta az államot - római mintára - két régenskapitány vezeti, ez a rendszer még ma is így van. Újkor Az évszázadok során a környékbeli olasz fejedelemségek és városállamok uralkodói többször is megpróbálkoztak az aprócska állam elfoglalásával, San Marino lakói azonban a legtöbb esetben visszaverték a támadást. Az egyetlen sikeres megszállást a pápa nevében Alberoni legátus vezette, 1739-ben. Ám a San Marinóiak fellázadtak a pápai állam uralma ellen, ezért a kitört felkelés, lázadás következtében XII. Kelemen pápa 1740-ben független, szuverén állammá nyilvánította a miniállamot. 1797-ben Bonaparte Napóleon felajánlotta, hogy kibővíti az ország területét, bár ezzel együtt a miniállam semlegességének feladására kényszerült volna. Emiatt a lakos visszautasította a terület bővítését és a Napóleon által felajánlott barátsági szerződést a függetlenség és semlegesség fenntartása céljából. 1815-ben a bécsi kongresszus megerősítette San Marino függetlenségét. A bécsi kongresszust követően átalakult az államszervezeti és politikai rendszer, a minden család fejéből álló Arengo helyett létrejött a 60 tagból álló Nagy Tanács; még napjainkban is 60 taggal rendelkezik ez a szerv. Az államfőket (a régenskapitányokat, Capitano Reggente) félévenként, április 1-jén, illetve október 1-jén választja meg ettől kezdve a Nagy Tanács. Az I. és a II. világháború és a két világháború közötti időszak Az I. világháború és a két világháború közötti időszak Az I. világháború kitörése után Olaszország még egy kis ideig habozott a hadüzenet bejelentésével, majd 1915. május 23-án Olaszország hadat üzent Ausztria-Magyarországnak. San Marino mindig, szinte szolgai módon, néhány napos késéssel követte Olaszországot a hadüzenetek kihirdetésében. San Marino 1915. június 3-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. A II. világháború A második világháborúban San Marino először hadat üzent Nagy-Britanniának. Olaszország kapitulációjakor kinyilvánította semlegességét, 1944. szeptember 21-én pedig hadat üzent Németországnak. A II. világháború után - San Marino történelme napjainkban Itt működött a világ egyik legelső demokratikusan választott kommunista kormánya, 1945-től 1957-ig. San Marino volt a világ legkisebb köztársasága 301-től 1968-ig, amikor Nauru függetlenné vált. 1988-ban az Európa Tanács tagja lett, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 1992-ben lépett be. Nem tagja az Európai Uniónak. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a San Marino című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Világnéző - San Marinoi Történet São Tomé és Príncipe állam- és kormányfőinek listája São Tomé és Príncipe kicsiny szigetország Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, amely fél évszázados portugál fennhatóság után, 1975. július 12-én nyerte el teljes függetlenségét. A szigetország államfői tisztét a köztársasági elnök, a kormányfői posztot pedig a miniszterelnök, illetve az 1990. szeptember 10-ei alkotmány értelmében a minisztertanács elnöke tölti be. Forrás www.worldstatesmen.org online adattára Gilaszalagos küllő A gilaszalagos küllő (Melanerpes uropygialis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos. Az oszlopkaktusz egyik lakója. Alfajai Melanerpes uropygialis brewsteri Melanerpes uropygialis cardonensis Melanerpes uropygialis fuscescens Melanerpes uropygialis uropygialis Megjelenése Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 45 centiméter. A hím és a tojó között annyi a különbség, hogy a hím feje teteje piros, míg a tojóé nem. Szárnya és a farktolla fekete–fehér színű. Életmódja Chuur hangot hallat. A kaktuszra nézve hasznos, mivel megeszi belőle a növény húsában élősködő rovarlárvákat. Szaporodása Fészkét saguaro kaktuszba rakja. Sűrűn használja a tündérbaglyocska elhagyott fészkét. Fészekalja 3-5 fehér tojásból áll. Caissa lovagja A Caissa lovagja kitüntetést a Magyar Sakkszövetség és a Sakk-kultúráért Alapítvány Kuratóriuma (Szekszárd) közösen alapította a sakk-kultúra fejlesztése, terjesztése, népszerűsítése területén kifejtett kimagasló teljesítmény elismerésére. A kitüntetés A kitüntetés elnevezése: CAISSA LOVAGJA. Az elismerés formája: 10 cm átmérőjű, díszdobozba foglalt tűzzománc plakett és díszes oklevél. Ezek grafikai mintái az alapító okirat mellékletei. Adományozásának rendje Elismerésre tarthat számot minden olyan tevékenység (nem a sakkjáték, nem a versenyzés, nem a verseny- és minősítési eredmény), amely alkalmas a sakkjáték megkedveltetésére, népszerűsége növelésére, a nemzetközi és a hazai sakktörténet megismertetésére. Olyan tevékenység, amely sikeresen segíti a sakkjáték, sakkozók, sakkesemények megörökítését (sakkszótár, sakklexikon, sakk-könyv (nem játszma és nem elméleti!), bélyegkiadás, sakkeszközök, emléktáblák és emlékhelyek létrehozása, kialakítása, közterületi névadás, nyilvánosságot élvező emlékszoba, emlékház, sakkmúzeum, illetve gyűjtemény, tudományos munka, sakk-szimultán adása, szervezése, a Guinness rekordok könyvébe való bekerülés, stb). A kitüntetést évenként kell kiadni, amit magyar állampolgárságú természetes személyek (posztumusz is), magyarországi székhelyű jogi személyek, szervezetek, közösségek (továbbiakban:személyek) egy alkalommal kaphatnak. A kitüntetést évente csak egy személy kaphatja; kivételesen két kitüntetett lehet, ha posztumusz, vagy szervezet, közösség az egyik. A kitüntetés odaítélése Kitüntetésre javaslatot tehet a Magyar Sakkszövetség Elnöksége, a Sakk-kultúráért Alapítvány Kuratóriuma (Szekszárd), a Testnevelési és Sportmúzeum (Budapest), a Magyar Sakkvilág Szerkesztősége (Budapest), a megyei és fővárosi sakkszövetségek. A kitüntetésre szóló javaslatot minden év február 28-ig lehet küldeni a Magyar Sakkszövetséghez vagy a Sakk-kultúráért Alapítványnak. Az indokolt javaslat maximum 600 karakterből állhat. A beérkezett javaslatokat az alapítók 2-2 és a Sportmúzeum 1 küldöttéből álló 5 fős bizottság értékeli és dönt az alapító okirat előírásainak betartásával. A díj átadása A kitüntetés átadására minden évben Rozsnyay Mátyás (1833. május 14–1895. augusztus 5.) születési évfordulóján, május 14-én kerül sor. Az adományozás első éve Rozsnyay Mátyás születésének 175. évfordulója (2008). Az átadásnak – az alapítók képviselőinek személyes közreműködésével – a nyilvánosság előzetes tájékoztatása után, a sajtó nyilvánossága előtt, az addigi lovagok, meghívottak, érdeklődők jelenlétében ünnepélyes keretek között kell megtörténnie. Az átadási ceremónia állandó programrésze az alapítás és céljai, valamint az alapító szervek ismertetése, a kitüntetett lovaggá ütése. A kitüntetés átvételére a kitüntetett, vagy meghatalmazottja, örököse, hozzátartozója, illetve szervezet képviselője, szervezet utódja, jogutódja jogosult. Marco Streller Marco Streller (Bázel, 1981. június 18. –) svájci válogatott labdarúgó, jelenleg a Basel játékosa. Posztját tekintve csatár. Sikerei, díjai Svájci bajnok (7): 2003–04, 2007–08, 2009–10 , 2010–11 , 2011–12 , 2012–13 , 2013–14 Svájci kupagyőztes (3): 2007–08, 2009–10, 2011–12 Svájci szuperkupadöntős: 2012–13, 2013–14 Uhren-kupa győztes (3): 2008, 2011, 2013 Német bajnok (1): 2006–07 Német kupadöntős (1): 2006–07 Caissargues Caissargues település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 3966 fő (2015). Caissargues Bouillargues, Garons, Nîmes és Saint-Gilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Friedrich von Flotow Friedrich von Flotow (Teutendorf, 1812. április 26. – Darmstadt, 1883. január 24.) német zeneszerző, a romantikus vígopera egyik legismertebb alakja. Élete 1812-ben Teuntendorfban született junker család gyermekeként. Rokonai magas rangú állami tisztviselők, katonatisztek, apja lovaskapitány és birtokos volt. Az öreg Flotow egész életében azon fáradozott, hogy visszaszerezze családja régi dicsőségét, felvirágoztassa gazdaságát. Ennek érdekében sokszor saját maga és a családja szájától vonta meg a falatot, szinte minden pénzét birtokok vásárlására fordította. Friedrich első zongoraleckéit anyjától kapta, a szülők azonban egy percig sem gondolták, hogy fiukat zenei pályára adják. Nagy felháborodást és meglepetést keltett hát, amikor a kisfiú egyszer csak előállt avval, hogy ő muzsikus akar lenni. Apja természetesen ellenezte a dolgot, de (hugenotta származású) nagybátya, Heinrich Gabillon (olv. gabijjon), aki a vámiroda igazgatója volt, szenvedélyes zenerajongó hírében állt. Friedrich neki köszönhette, hogy szülei végül beleegyeztek a párizsi tanulmányútba, hiszen a francia fővárosban rengeteg mindent lehet tanulni: modort, illemet, nyelvet, de elsősorban zenét. Gabillon tehát pártfogásába vette unokaöccsét és ügyesen irányította tanulmányait. Az ifjú élvezte franciaországi tartózkodását, életének legboldogabb éveit töltötte a fővárosban. Sokkal szabadelvűbben gondolkozott, mint apja. Legjobb barátja Offenbach lett, aki sem vagyoni státusát, sem (zsidó) származását nézve nem ütötte meg a Flotow család színvonalát. Flotow Párizsban kezdett el komponálni. Néhány kisebb kompozíció után hamar elő állt első operájával (La lettre du Prefet 1835), de ezt a darabot csak magántársaságokban adták elő. A nagyközönségnek a Pierre et Catherine című művel mutatkozott be valamivel később, de nem aratott túl nagy sikert. Ezután még két dalművet írt a párizsi közönségnek, amelyek szintén nem találtak túl nagy visszhangra. Már harmincadik évében járt, amikor megismerkedett Le Grange kisasszonnyal, aki korának ünnepelt operaénekese volt és tovább segítette a zeneszerző karrierjének elakadt szekerét. 1844-ben végre sikerült a nagy áttörés: az Alessandro Stradella (a léha életéről hírhedt barokk zeneszerzőről szóló opera) végre elnyerte a közönség tetszését és meghozta a szerző számára a régen áhított sikert. A darab rövid időn belül bejárta Európa valamennyi operaszínpadát és Flotow neve végre nemzetközileg is ismert lett. Ezután eltelt három év és 1847-ben Bécsben színre került a Márta, avagy a richmondi vásár című vígoperája, amely a halhatatlanságot biztosította szerzőjének. 1856 és 1863 között Flotow Schwerinben vállalt udvari intendánsi állást, majd Bécs és Párizs között ingázva élte életét. Még volt több operája is, ami a maga korában nagy siker volt és részese lett a repertoárnak, de ezek pár évtized múlva kezdtek eltünedezni és ma már csak nagyon ritkán veszik őket elő. 1880-ban az idős mester Darmstadt városában telepedett le, ahol három évvel később meghalt. Munkássága Flotow-t egyszerzeményes mesterként szokták emlegetni az operatörténetek és operakézikönyvek. Valóban csak egyetlen darabja volt a szerzőnek, amiben jóval többet tudott nyújtani a kor átlagszínvonalánál. Ez a darab a Márta, ami ma is gyakran kerül színre szerte a világon. A mű librettója egy korabeli, népszerű vígjátékot dolgozz fel, melyből már korábban balettet készítettek, s amelynek egyik felvonását maga Flotow írta. Az operazene felépítését tekintve a német játékopera és a francia opéra comique vonásait egyesíti. A zárt számokban népies dallamokat is alkalmazott a szerző, terjedelmes, dalszerű együttesekkel dolgozott, a dialógusok megzenésítése társalgási stílusban történt. A műben váltakoznak a komikus és a lírai epizódok. A darab népszerűségét számos korabeli paródia is bizonyítja. Flotow érzelmességével lopta be magát a közönség szívébe. Párizs nevelte muzsikussá, ezért sokat merített a francia muzsika könnyedségéből, csevegő, behízelgő hangjából. Ezt forrasztotta össze a német romantika szentimentalizmusával. A Márta mellett említésre érdemes Alessandro Stradella című operája is. A darabot ma már ritkán veszik elő (cd-felvétele azonban hozzáférhető), de jó énekesekkel és rendezéssel ma is sikerre vihető. A cselekmény elég sovány, de a maga a szövegkönyv elég ügyesen lett megírva. Az olaszosságot Flotow rendkívül mesterien kezeli a darabban, ami a szerző német volta ellenére franciásan hat, fülbemászó dallamokkal. A recitativók rendkívül szűkszavúak, a hangsúly a zenés számokon van, a hangszerelés is jól kivitelezett. Az Alessandro Stradella lehet, hogy nem éri el a Márta színvonalát, de mégis a német játékopera legjavához tartozik. E két darabon kívül még több Flotow opera aratott sikert a maga korában. A közönség szívesen fogadta a Rübezahl, Pianella, Nadia, Zilda, Die Musikanten című dalműveket is. ezenkívül a szerző írt pár balettzenét, dalokat és néhány zenekari művet is. Ezekre azonban szinte teljesen a feledés homálya borult a későbbiekben. Művei Operák: Pierre et Cathérine 1830-1831 Die Bergknappen 1833 Alfred der Große 1833-1835 Rob rox 1836 Sérafine 1836 Alice 1837 La lettre du préfet 1837/1868 Le Comte de Saint-Mégrin 1838 Lady Melvil 1838 L'Âme en peine (L'Âme jalouse) 1838 L'Eau merveilleuse 1839 Le Naufrage de la Méduse 1839 Les Pages de Louis XI 1840 L'Esclave de Carmoëns 1843/1852/1878 Alessandro Stradella 1844 Martha of "De markt van Richmond" 1847 Die Großfürstin Sophia Catharina 1850 Rübezahl 1850 Albin of "Der Pflegesohn" 1855-1856 Le Vannier 1856 Johann Albrecht, Herzog von Mecklenburg 1857 Pianella 1857 La Veuve Grapin (Veuve Camus) 1859 (operett) Zilda ou La Nuit des dupes (Conte de mille et une nuits) 1861 Der Königsschuß 1864 La Châtelaine (De sprookjeszoeker) 1865 Am Runenstein 1868 Die Musikanten 1869 Sakuntala 1869 L'Ombre (Zijn schaduw) 1870 La Fleur d'Harlem 1871-1872 Rosellana 1877 Der hölzerne Säbel ? Balettok: Lady Henriette ou "La Servante de Greenwich" (társszerzők: Friedrich Burgmüller; Edouard-* Marie-Ernest Deldevez 1844 Die Libelle ("La Demoiselle" of "Le Papillon" of "Dolores") 1856 Die Gruppe der Thetis 1858 5594 Jimmiller Az 5594 Jimmiller (ideiglenes jelöléssel 1991 NK1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1991. július 12-én. A gyilkos markában A gyilkos markában (eredeti cím: A Kind of Murder) egy 2016-os amerikai misztikus-thriller, melyet Andy Goddard rendezett és Susan Boyd írt, Patricia Highsmith - The Blunderer című regénye alapján. A főszereplők Patrick Wilson, Jessica Biel, Vincent Kartheiser, Haley Bennett és Eddie Marsan. A film világpremiere a Tribeca Filmfesztiválon volt, 2016. április 17-én. Később, a Magnolia Pictures adta ki a filmet december 16-án. Magyarországon DVD-n adták ki. Cselekménye Walter Stackhouse, nap mint nap építészettel foglalkozik, éjszaka pedig regényeket ír kikapcsolódásgyanánt. Ő rövid történetű bűncselekményekről írogat, ám hamarosan lenyűgözi egy 1960-ban elkövetett gyilkosság, amelyben egy középkorú nőt brutálisan meggyilkoltak. Meglátogatja a férjét, aki a helyi könyvesboltban dolgozik. Stackhouse házasságában gondok adódnak, melynek eredményeképpen a feleségét holtan találják. A rendőrség nyomozója, aki mindkét halálesetet vizsgálja, gyanítja a két férjet, hogy megölték a feleségüket, valamint a két bűncselekmény közötti lehetséges kapcsolatot. Amíg a nyomozás zajlik, az események egyre jobban fokozódnak, ami váratlan és sötét véget ér. Vincent Kompany Vincent Jean Mpoy Kompany (Uccle, 1986. április 10. –) belga labdarúgó, jelenleg a Manchester City csapatát erősíti. A kongói származású játékos bevethető középhátvédként, illetve védekező középpályásként is. Karrier (klub) RSC Anderlecht Kompany mindössze 6 éves volt amikor az Anderlechthez került. Junior éveit végig ennél az együttesnél töltötte. 1996-ban megnyerte csapatával a junior Belga Kupát, s ekkor korosztályában az év játékosává is választották. Profi szerződését 17 évesen írta alá a klubbal, s még 2003-ban le is játszotta első tétmérkőzését, ami egy Rapid Bukarest elleni BL-selejtező volt. Első gólját 2004-ben lőtte a Sint-Truidense kapujába. A felnőtt csapatban 3 év alatt 73 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ezeken 5 gólt ért el. Hamburger SV 2006-ban közel 7 millió fontos áron vásárolta meg a Hamburg. Egyből be is mutatkozott a csapatban ám a 2006–2007-es szezonban mindössze 6 meccsen játszott, Achilles-ín sérülése miatt. Az idény hátralévő részét ki kellett hagynia, ám a következő szezonban több fontos meccsen is szóhoz jutott. 2 szezonban mindössze 28 mérkőzés jutott neki, s egy gólt szerzett. 3. német szezonjában csak az első fordulóban játszott. Manchester City A 2008–2009-es szezon elején befutott a Manchester City közel 7,5 millió fontos ajánlata, s a Hamburg nem gördített akadályt távozása elé. A 2008–2009-es idény 38 meccséből 34, egy évre rá 25 meccsen játszott, többnyire hátvédként. Elkötelezettségét kifejezi, hogy 2014-ig hosszabbított szerződést a kékekkel. Karrier (válogatott) Végigjárta nemzete korosztályos válogatottjait, játszott az U17-es, U18-as, U21-es csapatban is, valamint a pekingi olimpián is részt vett. A belga csapatban már egész fiatalon, 17 évesen bemutatkozhatott, azóta is alapembere a válogatottnak. Eddigi egyetlen válogatott gólját a bolgárok elleni barátságos mérkőzésen szerezte 2010-ben. Karrier (számokban) Manchester City (Utoljára frissítve: 2011. április 12.) A válogatottban (Utoljára frissítve: 2011. április 12.) Díjak (egyéni) 1x Belga Aranycipő-díjas - 2005 2x Belga Ébencipő-díjas - 2004, 2005 2x az Év Fiatal Játékosa Belgiumban - 2004, 2005 1x az Év Külföldön Játszó Játékosa - 2010 Díjak (csapat) RSC Anderlecht 2x belga bajnok - 2004, 2006 1x belga Szuperkupa győztes - 2006 Hamburger SV 1x UEFA Intertotó-kupa győztes - 2007 Manchester City 1x FA Kupa győztes – 2011 3x Premier League győztes – 2011–12 , 2013-14 , 2017-18 1x Community Shield győztes – 2012 3x Ligakupa győztes – 2014 , 2016 , 2018 A válogatottban Pekingi olimpia 4. hely – 2008 Labdarúgó-világbajnokság 3. hely – 2018 San Marinó-i labdarúgó-szuperkupa A San Marinó-i labdarúgó-szuperkupa, vagy röviden San Marinó-i szuperkupa (olaszul: Trofeo Federale, azaz szövetségkupa) évenként megrendezett labdarúgótorna San Marinóban, melyet a nemzeti labdarúgó-szövetség ír ki és szervez meg. A tornán kiírás szerint a bajnoki és a kupadöntő két-két csapata vesz részt. Eddigi győztesek Győzelmek száma szerint SS Cosmos SP Domagnano La Fiorita Libertas Murata Tre Fiori Folgore/Falciano SP Cailungo Pennarossa Tre Penne Tanakajd Tanakajd község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. 1939-ben egyesítették Tana és Kajd községekből. Fekvése Szombathelytől 10 km-re délkeletre, a Gyöngyös-sík délkeleti részén, a Gyöngyös-patak mellett, a 87-es főútnál fekszik. Nevének eredete Tana és Kajd neve is török eredetű, melyek a tana (borjú) és a qajdi (= megfordult) szavakból származnak. Története A község területe az őskor óta folyamatosan lakott volt. Határában kőkori és rézkori telepek maradványai kerültek elő. A római korban a falutól északra a Halomi-dűlőben nagy kiterjedésű római telep nyomaira bukkantak. A területen római villa és temető maradványait találták meg. Ennek legjelentősebb emléke két fehér márvány domborműves sírkő. Tanát 1217-ben, Kajdot 1360-ban említik először. Neve alapján mindkét településrész besenyő falu lehetett. Tana első említése Villa Castrensium Thana néven abban az oklevélben található, melyben II. András király megerősíti a káptalant birtokaiban. 1366-ban és 1384-ben is Tana néven említik. Birtokosai a Tanaiak, Koltayak, Kápolnafeldeiek, Nagymackiak voltak. Tana egykor a mai község keleti részén a Tanai utca környékén feküdt. Kajd neve 1360-ban poss. Kayd néven bukkan fel először, majd 1417-ben és 1437-ben is említik, korábban Kis- és Nagykajdból állott. Nagykajd 1463-ban Nagykayd alakban, Kiskajd 1462-ben Kyskayd alakban bukkan fel először. Nagykajd a mai templom környékén, míg Kiskajd ettől nyugatra, a mai Fő utca északi része és a Kiskajdi major környékén feküdt. A Hidvégi, Szecsődi, Kajdi, Herman-tilaji, Bodoló stb. családoké volt. Tana és Kajd is évszázadokon át kisnemesi község volt. Tanáról a 18. században feljegyzik, hogy emberemlékezet óta nem fizetett adót. Vályi András szerint "TANA. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Boros Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szétsénnek szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, fája, legelője, erdeje van; piatza Kőszegen, és Szombathelyen. KAJD. Nagy Kajd. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Svotich, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelyhez egy mértföldnyire, Szent Lőrintznek filiája, síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyeik jók, fájok elég, eladásra is jó módgyok van." Fényes Elek szerint "Tana, magyar falu, Vas vmegyében, 188 kath., 6 evang. lak. F. u. Boros, Polányi, Balogh, Forintos. Ut. p. Szombathely. Kajd (Kis-), magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 80 kathol. lakossal. Ut. p. Szombathely. Birja Szegedy Károly. Kajd (Nagy-), magyar falu, Vas vmegyében, az előbbeni helység mellett: 260 kath. lak., jó buzatermő róna határral. Birják többen." Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Kajd magyar község, a Gyöngyös patak mellett, 72 házzal és 425 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben, távírója Vép. Vasutállomás a szombathely-rumi vasút mentén. Körjegyzőségi székhely. Kath. temploma a XVI. században épült. A község északi részén mesterséges földhányások láthatók, melyek még a török időkből maradtak fenn. Földesurai a Szvetich – és Szegedy-családok voltak. Tana, gyöngyösmenti magyar község, 81 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. A község a szombathely-rumi vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Ambrózy Lajos régi kastélya, melyet még az Ivánkovich család építtetett. E családon kivül a község földesurai a Békássyak , Forintosok , Lipicsek és a Borosok voltak." 1910-ben Tanának 261, Kajdnak 470 lakosa volt. 1894-től 1974-ig erre haladt a Szombathely-Rum-vasútvonal, melyet 1909-ben Bérbaltavár felé össze akarták kötni a Türje -Balatonszentgyörgy-vasútvonallal, kvázi egy Szombathely-Balaton-vasút kialakítása érdekében, de nem jutott rá elég pénz. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 0,8%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,4% (15,5% nem nyilatkozott). Nevezetességei A Magyarok Nagyasszonyának szentelt nagykajdi római katolikus templom 16. századi eredetű (leégett), 1908 -ban neoromán stílusban újra építették, ezen év október 11-én szentelték fel. Az oltárképet Gróf Erdődy Gyuláné festette. Klasszicista Ambrózy-kastély 1820 körül épült, 1869 -ben az Ambrózy család birtoka lett. 1954 -től a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás működik benne. Parkja természetvédelmi terület számos növényritkasággal. Híres emberek Itt élt és alkotott 1914-től 1933-ban bekövetkezett haláláig Ambrózy-Migazzi István természettudós, botanikus, dendrológus, a szlovákiai malonyai, és a Kám területén található Jeli Arborétum alapítója. Dubravko Pavličić Dubravko Pavličić (Zágráb, 1967. november 28. – Elche, 2012. április 4.) horvát válogatott labdarúgó, ifjúsági világbajnok. A horvát válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon. Hosszan tartó súlyos betegség után, 44 éves korában, 2012. április 4-én hunyt el. Sikerei, díjai Ifjúsági világbajnok (1): 1987 2016–2017-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) A 2016-2017-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (hivatalosan E.ON férfi OB I) a legrangosabb és legmagasabb szintű vízilabdaverseny Magyarországon. A pontversenyt 111. alkalommal a Magyar Vízilabda-szövetség írta ki és 16 csapat részvételével bonyolította le. A címvédő a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP volt. A bajnokságban szereplő csapatok A Magyar Vízilabda-szövetség 2016. június 28-i döntése értelmében az első osztályú bajnokság létszáma nem változik, marad az előző idényben bevezetett 16 csapatos kiírás. Az élvonalban szerepel a 2015–16-os kiírásban utolsó helyen végzett KSI, mert a másodosztály bajnokát, a UVSE második csapat nem válthatott osztályt, ugyanis a szövetség vezetői testülete szerint egy klub egy csapatot versenyeztethet ugyanabban az osztályban. Az OB I/B-ben másodikként végző Neptun VSC nem tudta vállalni az indulást, így a bajnokság mezőnye változatlan maradt az előző évihez képest. Sorsolás A sorsolásra 2016. augusztus 22-én, 12:00 órakor került sor az MVLSZ székházában. A csapatok a 2015/2016. évi bajnokság helyezéseit figyelembe véve páronként (3-4, 5-6, 7-8,…) kerülnek kisorsolásra az ”A” vagy a ”B”csoportba. A bajnokság rendszere és a lebonyolítása sem változott jelentősen az előző évihez képest. Ennek megfelelően a férfi ob I.-es bajnokság mezőnye: Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP A HÍD-OSC-Újbuda CONTITECH Szeged DIAPÓLÓ VasasPlaket Debreceni VSE Metalcom-Szentes PVSK-Mecsek Füszért KSI SE ZF-Eger FTC PQS Waterpolo MKB-Euroleasing-BVSC-Zugló Racionet Honvéd PannErgy-Miskolci VLC Kaposvári VK UVSE EBP Tatabánya A bajnokság rendszere A bajnokságot 16 csapat részvételével rendezik meg, és három fő részből áll: az alapszakaszból, a középszakaszból és az egyes helyezésekről döntő rájátszásból. Az alapszakasz A bajnokság alapszakasza őszi és tavaszi szezonból áll, melynek során a csapatok két csoportban (8 csapat) körmérkőzéses rendszerben, a sorsolás szerinti sorrendben és pályaválasztói joggal egymás ellen két mérkőzést játszanak. A bajnoki mérkőzések győztes csapatai három pontot kapnak, döntetlen esetén mindkét csapat egy-egy pontot kap. Vereség esetén nem jár pont. Az alapszakasz végső sorrendjét a bajnoki mérkőzéseken szerzett pontszámok összege határozza meg. Az első helyen a legtöbb, míg az utolsó, a 8. helyen a legkevesebb pontszámot szerzett egyesület végez. Pontegyenlőség esetén a bajnoki sorrendet az alábbi rendszer szerint határozzák meg: az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzés gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól sorsolás az azonos pontszámú csapatok egymás elleni eredményéből számított „kisbajnokság” pontkülönbsége azonos pontszám esetén a „kisbajnokság” gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzés gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól sorsolás A középszakasz Az „A” és a „B” csoport 1-4., 5-8. helyezett csapatai egy oda-vissza mérkőzést játszanak egymással. A bajnoki mérkőzések győztes csapatai három pontot kapnak, döntetlen esetén mindkét csapat egy-egy pontot kap. Vereség esetén nem jár pont. A csapatok az alapszakasz mérkőzésein szerzett összes pontjukat magukkal viszik. Az középszakasz végső sorrendjét a bajnoki mérkőzéseken szerzett pontszámok összege határozza meg. Az első helyen a legtöbb, míg az utolsó, a 8. helyen a legkevesebb pontszámot szerzett egyesület végez. Pontegyenlőség esetén a bajnoki sorrendet az alábbi rendszer szerint határozzák meg: az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzés gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól sorsolás az azonos pontszámú csapatok egymás elleni eredményéből számított „kisbajnokság” pontkülönbsége azonos pontszám esetén a „kisbajnokság” gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzés gólkülönbsége az alapszakaszbeli összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól sorsolás A rájátszás A középszakaszban kialakult sorrend alapján a csapatok helyosztó mérkőzéseket az alábbi csoportok szerint játsszák: Rájátszás I.: Az 1-4, 2-3, 5-8, 6-7, 9-12, 10-11, 13-16, 14-15 párosításban páros mérkőzést játszanak hét megszerzett pontig. A csapatok az egymás elleni eredményeiket magukkal hozzák. Rájátszás II.: A rájátszás I. szakasza után: Az 1-4, és a 2-3 párharcok győztesei három győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a bajnoki címért. Az 1-4, és a 2-3 párharcok vesztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 3. és 4. helyezésért. Az 5-8, és a 6-7 párharcok győztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak az 5. és 6. helyezésért. Az 5-8, és a 6-7 párharcok vesztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 7. és 8 helyezésért. A 9-12, és a 10-11 párharcok győztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 9. és 10. helyezésért. A 9-12, és a 10-11 párharcok vesztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 11. és 12 helyezésért. A 13-16, és a 14-15 párharcok győztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 13. és 14. helyezésért. A 13-16, és a 14-15 párharcok vesztesei két győzelemig tartó páros mérkőzést játszanak a 15. és 16 helyezésért. Az MVLSZ Elnöksége, amennyiben élni kíván ezzel a lehetőséggel, jogosult kijelölni a bajnoki döntő helyszínét. A rájátszás mérkőzésein döntetlen eredmény nem születhet, a mérkőzést döntésig kell játszani. A rájátszásban minden győzelem 3 pontot ért, a vesztes nem kap pontot. A páros mérkőzések esetén az első mérkőzés pályaválasztója mindig a középszakaszban jobb helyezést elért csapat. A további mérkőzéseken a pályaválasztói jog az előző mérkőzésekhez képest felcserélődik. Az alapszakasz A csoport Utolsó frissítés: 2017. október 20. Forrás: Magyar vízilabda-szövetség A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni mérkőzések pontkülönbsége, 3. egymás elleni mérkőzések gólkülönbsége, 4. gólkülönbség, 5. szerzett gólok száma, 6. sorsolás. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes B csoport Utolsó frissítés: 2017. október 20. Forrás: Magyar vízilabda-szövetség A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni mérkőzések pontkülönbsége, 3. egymás elleni mérkőzések gólkülönbsége, 4. gólkülönbség, 5. szerzett gólok száma, 6. sorsolás. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes A csoport Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2017. október 20. Forrás: Magyar Vízilabda-szövetség 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. B csoport Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2017. október 20. Forrás: Magyar Vízilabda-szövetség 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. A középszakasz Mérkőzések A fordulók eredményei a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható. Mérkőzések A fordulók eredményei a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható. A góllövőlista élmezőnye Utolsó frissítés: 2017. október 20., forrás: Magyar Vízilabda-szövetség. Töretam Töretam (kazak cirill írással: Төретам, oroszul: Tyuratam, cirill betűkkel: Тюратам) falu Kazahsztán Kizilordai területének Kramaksi járásában. Lakossága 2004-es adatok szerint 8 ezer fő, többségében kazak nemzetiségű. Fekvése A település egybeépült a délre elhelyezkedő Bajkongir (Bajkonur) várossal, gyakorlatilag annak elővárosi részének tekinthető. Töretamtól északra helyezkedik el a Bajkonuri űrrepülőtér, melynek bekötő vasútvonala Töretamnál csatlakozik a vasúti fővonalhoz. A település mellett északról halad el a Szamarát Simkenttel összekötő M–32 főútvonal. Délről, Bajkonur alatt, Töretamtól 2 km-re folyik keletről nyugati irányba a Szir-darja folyó. Töretamtól nyugatra helyezkedik el a Bajkonuri űrrepülőteret kiszolgáló Krajnyij repülőtér, amely korábban Tyuratam vagy Tyuratam–1 néven volt ismert. Története Az Orenburg–Taskent vasútvonal mentén fekszik, vasútállomása 1906 körül épült. Eredetileg vasúti megállóhely volt. A vasúti megállóhelyet, illetve a későbbi települést Töre-baba sejkről nevezték el, akinek a sírja a közelben található. Az 1900-as évek elején még csak a vasútnál dolgozó néhány szakember élt a helyszínen. 1955-ben néhány tucat lakosa volt a telepnek, akik kb. 30 házban laktak. A település csak 1955-ben indult jelentős fejlődésnek, amikor elkezdődött a közelben szovjet ballisztikusrakéta-program céljaira szolgáló rakéta-lőtér építése, melyből a későbbiekben a Bajkonuri űrrepülőtér fejlődött ki. Az 1950-es évek közepén az első szovjet reaktív interkontinentális fegyverek, mint pl. az R–7 ballisztikus rakéta és a Burja robotrepülőgép tesztelése új kísérleti lőteret igényelt, mert a nagy hatótávolságú eszközök indításához és repüléséhez már nem felelt meg a sűrűn lakott Volga-menti térségben fekvő Kapusztyin Jar rakéta-lőtér. Több helyszínt megvizsgálva 1954–1955 környékén végül Tyuratamra esett a választás. A Szovjetunió Védelmi Minisztériuma az 1955 februárjában kiadott 292-181 számú rendeletében rendelkezett az NIIP–5 jelzésű rakéta-lőtér létesítéséről. Az objektum építéshez szükséges anyagokat a tyuratami vasútállomáson rakodták ki és tárolták. Később egyre több épület és kiszolgáló létesítmény, illetve lakóépület jelent meg. Az űrrepülőtér kiszolgáló személyzetének elhelyezésére Tyuratam mellett, attól délre egy új település alakult ki, mely 1966-ban kapott városi rangot és Lenyinszknek nevezték el. Lenyinszk 1995-ben kapta meg a napjainkban is használt Bajkonur (kazakul Bajkongir) elnevezést. Cornaredo Cornaredo település Olaszországban, Lombardia régióban, Milánó megyében. Lakosainak száma 20 499 fő (2017. január 1.). Cornaredo Bareggio, Cusago, Pregnana Milanese, Settimo Milanese és Rho községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Bihámy Béla Bihámy Béla (1909. október 23. – 1938. április 3.) válogatott labdarúgó, csatár, balösszekötő. A sportsajtóban Bihámy III néven volt ismert. Pályafutása Klubcsapatban A Nemzeti FC labdarúgója volt. Veszélyesen lőtt kapura, csapatjátékban is megfelelően vett részt, de gyorsasága nem volt kielégítő. A tizenegyeseket magabiztosan értékesítette. A válogatottban 1928 és 1933 között három alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban és két gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 5.: 1930–31 Domanovszky Endre (filozófus) Domanovszky Endre (Tótkomlós, 1817. november 17. – Budapest, 1895. április 18.) magyar filozófus, filozófiai író, jogakadémiai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Élete Tanult szülőhelyén és 1830-tól Mezőberényben, ahol édesapja elszegényedése után a maga erejéből tartotta fenn magát. 1836-ban a logikai és fizikai osztályokat a selmeci evangélikus líceumban, a két évi teológiai tanfolyamot 1842-ben Pozsonyban végezte, majd a papjelölti vizsgát letette. Az 1842-43. tanévben Armbruszter fia mellett nevelősködött és egyúttal Pápán jogot tanult. 1843 októberében külföldi egyetemekre ment és Halléban három évig tanult, ahol Erdmann bölcseleti előadásait hallgatta. A jenai és berlini egyetemet is meglátogatta. 1846 augusztusában hazatért és Lónyay Gábor családjánál 1848 novemberig nevelő volt, azután Vladár Ervin nevelője volt Somban Bereg vármegyében. 1849 októberében gróf Zichy Edmundné (Odescalchi hercegnő) Jenő fiának nevelője lett. 1850 februárjától a szarvasi gimnázium tanára. 1852-ben a gimnázium 50 éves jubileuma alkalmával ő tartotta az emlékbeszédet. 1853-tól a soproni líceum felső osztályaiban a magyar nyelvet, történelmet és a filozófiai propaedeutikát, a teológiában pedig a bölcseletet tanította. Ezen kívül 20 évig a magyar ifjúság önképzőkörének is elnöke volt. 1876-ban a nagyszebeni jogi akadémiában a bölcselet rendes tanárának nevezték ki, melynek 1887 júniusában történt feloszlatása után nyugalomba helyezték és ezután a fővárosban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1871. május 17-én választotta levelező tagjai sorába. Művei A bölcsészet története (I–IV. Bp., 1870–1890) MEK; I., III., IV. kötet A bölcsészet szükségképeni tudomány (Bp., 1872) A logica fogalma (Bp., 1876) Dante mint politikai író (Bp., 1888) Ádin Az Ádin héber → angol eredetű férfinév, jelentése: finom, kedves.[forrás?] Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében a 2000-es és a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban adott férfinév között. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Ádin nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. Kisszalánc (Herencsvölgy) Kisszalánc (szlovákul: Malý Slanec) Herencsvölgy városrésze Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Fekvése Herencsvölgy központjától nyugatra fekszik. Története A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. Eva Joly Eva Joly (szül. Eva Gro Farseth) (Grünerløkka, Oslo, 1943. december 5. –) norvég–francia jogász, korábban vizsgálóbíró Franciaországban. 2008 óta Sólyom László felkérésére a Bölcsek Tanácsa tagja. Pályafutása 18 évesen Párizsba költözött, ahol au pairként dolgozott. A szülők akarata ellenére feleségül ment a család fiához, Pascal Jolyhoz. Titkárnőként vállalt munkát, és közben esti iskolában szerzett jogi végzettséget. Gazdasági ügyekre specializálódott, és 1990-ben a párizsi Legfelsőbb Bírósághoz került vizsgálóbíróként. Itt hamar feltűnt fáradhatatlan küzdelmével, amit a korrupció ellen folytatott. Különösen nagy visszhangot váltott ki Roland Dumas volt külügyminiszter, az ismert milliárdos Bernard Tapie, illetve a Crédit Lyonnais bank ügye. Leghíresebb esete azonban a vezető francia olajtársaság, az Elf Aquitaine ügye volt, ahol – számos halálos fenyegetés ellenére – több korrupciós ügyet is leleplezett. Joly később a norvég igazságügyi és külügyminisztérium különleges tanácsadójaként dolgozott. 2002-ben a Reader’s Digest az év emberének jelölte Európában. A 2009-es európai parlamenti választásokon a francia zöldeket tömörítő France Écologie listájáról szerzett mandátumot. Grégory Coupet Grégory Coupet (Le Puy-en-Velay, 1972. december 31. –) francia válogatott labdarúgókapus. Pályafutása Klubcsapatban Coupet karrierét a szülővárosában kezdte a Club Olympique Le Puy csapatánál. 1994-ben aláírta első profi szerződését a Saint-Étienne-nel. A csapatban 21 éves korában mutatkozott be az Angers SCO ellen 1994. március 26-án, egy 2-0-ra megnyert mérkőzésen. 3 szezon után meglepetésre a Saint-Étienne ősi riválisához, az Olympique Lyonhoz igazolt. 2002 után vált igazán sikeressé lyoni klubjával, karrierje során rengeteg trófeát gyűjtött a Lyonnal és többször pályára lépett a Bajnokok Ligájában. 2008. május 23-án Coupet bejelentette, hogy elhagyja a Lyont. 2008. július 7-én az Atlético Madridhoz igazolt, ahová két évre írt alá. A spanyol fővárosi csapat 1 és fél millió eurót fizetett a francia válogatott kapusért. A válogatottban Coupet 2001-ben mutatkozott be a francia labdarúgó-válogatottban egy Ausztrália elleni mérkőzésen, melyet a Konföderációs kupa keretében rendeztek Dél-Koreában. 2002-ben meghívót kapott a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra, ahol Fabien Barthez tartaléka volt, de pályára nem lépett. A következő évben ismét Konföderációs kupát rendeztek. Coupet 5 mérkőzésen csak három gólt kapott és ennek is köszönhetően 3 éven belül ismét Franciaország nyerte meg a [Konföderációs kupát. 2006 februárjában a France Football nevezetű magazin szavazást tartott, hogy ki legyen a francia válogatott első számú kapusa a soron következő világversenyen. Coupet fölényesen győzött Barthezzel szemben (69%-28%). A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben 10 mérkőzésből haton Coupet védett, ennek ellenére Raymond Domenech nagy meglepetésre Barthezt választotta a francia nemzeti válogatott első számú kapusának. Többen azt várták, hogy Coupet lesz a válogatott kapusa, de ismét csak a pad jutott számára. Remek formája és sorozatban 5 bajnoki címe a Lyonnal nem volt elég bizonyíték Domenech számára. Coupet lett a francia válogatott első számú kapusa, miután 2006-ban Barthez bejelentette visszavonulását. A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságon Coupet védte a francia válogatott kapuját, de csak 3 mérkőzésen. A halálcsoportba kerülő válogatott a csoportkör során 'elvérzett'. Sikerei, díjai Klub (Lyon): francia bajnok - 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008 francia szuperkupa - 2003, 2004, 2005, 2007, 2008 francia ligakupa - 2001 UEFA Intertotó Kupa - 1997 Béke Kupa: 2007 franciakupa-győztes : 2008 Válogatott: Konföderációs kupa - 2001, 2003 Stazione di Magrè-Cortaccia Stazione di Magrè-Cortaccia vasútállomás Olaszországban, Trentino-Alto Adige régióban, Magrè sulla Strada del Vino (Margreid an der Weinstraße) településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brenner-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Egna-Termeno Stazione di Salorno Torriana Torriana település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Rimini megyében. Torriana Borghi, Novafeltria, Poggio Berni, San Leo, Sogliano al Rubicone és Verucchio községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Simon-de-Bordes Saint-Simon-de-Bordes település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 721 fő (2015). Saint-Simon-de-Bordes Agudelle, Allas-Bocage, Jonzac, Nieul-le-Virouil, Ozillac, Saint-Germain-de-Lusignan, Saint-Hilaire-du-Bois és Villexavier községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Paczek József Paczek József (Körösladány, 1811 körül – 1867 után) orvosdoktor, Szatmárnémeti város főorvosa. Lakott Erdődön, a szatmári orvosegyesület tagja volt. Nevét Paceknek és Patzeknek is írták. Költeményei jelentek meg a Koszorúban (1830-1833, 1838: A tudósok c. vígjáték két felvonásban); cikkei az Orvosi Tárban (1839: Szatmári orvosegyesület, 1840: Általános eszmék az orvostudomány jelen állapotáról, 1848: Orvosi erők összpontosítása). Munkái Természettudományi könyvtár. Pest , 1835 Dissertatio inauguralis medica sistens vaccinam, quam ... pro dris med. laurea jure obtinenda ... publici juris facit. Budae , 1835 Liberális demokrácia A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. Biztosítja a társadalom sokszínű csoportjainak békés együttműködését és egymás mellett élését. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét. Jellemzői Általános választójog Szabad választások Többpártiság A hatalmi ágak megosztása : törvényhozó, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás elválasztása A törvények kikényszerítésének állami monopóliuma (az állam erőszakmonopóliuma) A fegyveres erők civil kontrollja: választott képviselők ellenőrző szerepe Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket. Gyakorlatban Azon demokratikus berendezkedések, melyek szabadságjogokat biztosítottak, kezdetben liberális demokráciáknak tekinthetők. Vannak különböző változatai, amelyek különböző fokon és eredménnyel működnek. A demokrácia liberális felfogása szerint a döntéshozást is korlátozhatja az egyéni és közösségi jogok valamint a szabadság védelmével. Nincs olyan nyugati demokrácia, amely ne korlátozná érdemben a többségi elvű hatalomgyakorlást. Az amerikai demokrácia a kötelező közterhekkel az egyéni szabadságjogokat kevésbé korlátozza, mint a különböző szintű európai demokráciák. Egyes vélemények szerint a liberális demokráciák ideológiája sokkal inkább a balliberalizmus vagy szociálliberalizmus. Az 1989-es rendszerváltozás után a magyarországi politikai rendszer liberális demokráciának számított, az Európai Unió gyakorlatilag felvételi kritériumnak tekintette a liberális demokrácia különböző kritériumainak teljesülését. Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében arról beszélt, hogy illiberális demokráciát épít Magyarországon, a világban létező illiberális demokráciákat hozta példaként, kifejtette, hogy a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. Bírálata Egyesek szerint a nyugati "liberális demokrácia" célja nem a valódi szabadság megteremtése; haszonélvezői olyan gazdasági-pénzügyi csoportok, amelyek szorosan együttműködnek a politikai elittel, akik elvárásainak megfelelően szabályozzák a társadalmi rendszereket. Liberálisok (Svédország) Liberálisok (svédül: Liberalerna, rövidítése: L) egy svédországi liberális, szociálliberális szellemiségű politikai párt. A párt a Fredrik Reinfeldt vezette 2006-2014 közötti jobbközép kormánykoalíció tagja volt. A párt neve 2015. november 22.-éig Liberális Néppárt (Fokpartiet liberalerna). A párt a Liberális Internacionálé és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád tagja. Ideológiája A párt ideológiája a szociálliberalizmuson alapszik, gazdasági kérdésekben támogatta a jóléti állam szerepét, azonban ellenezte a szociáldemokraták államosító politikáját. Külpolitikai kérdésekben mindig is elkötelezett volt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság iránt, elutasította a nácizmust és kommunizmust egyaránt. A párt a második világháború alatt támogatta a svéd kormánykoalíciót és az ország semlegességét is. A hidegháború idején hevesen kritizálta a Szovjetunió politikáját. A hidegháború végeztével ez volt az első svéd párt, amely az ország hagyományos semlegességének felfüggesztését követelte és az ország NATO csatlakozását szorgalmazta. A párt emellett ellenezte a Dél-Afrikában már megszűnt apartheid rendszert és bojkottot sürgetett akkoriban. Ellenezte a harmadik világbeli országokban kialakuló kommunista rezsimeket, emiatt a Szociáldemokrata Párttal heves vitái voltak, akiket azzal vádoltak, hogy szemet huny ezen diktatúrák felett. Neuville-sur-Ain Neuville-sur-Ain település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 1693 fő (2015). Neuville-sur-Ain Druillat, Jujurieux, Bohas-Meyriat-Rignat, Poncin, Pont-d’Ain és Saint-Martin-du-Mont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gréolières Gréolières település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 606 fő (2015). Gréolières Aiglun, Andon, Cipières, Courmes, Coursegoules, Le Mas és Roquestéron-Grasse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tiszakeresztúr Tiszakeresztúr (ukránul Перехрестя (Perehresztya / Perekhrestia), oroszul Перекресте (Perekresztye / Perekreste) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban. Közigazgatásilag hozzá tartozik Karácsfalva is. Fekvése Tiszakeresztúr a Kárpátaljai-alföld területén helyezkedik el, a Tiszától északra, a Borzsa folyótól keletre. Nagyszőlőstől 15 km-re terül el, Tiszaújlak előtt, Beregszásztól jövet bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár–Beregszász–Rahó országúthoz. Vasútállomása 7 km-re Tiszaújlak. A falu összterülete 1791,7 hektár, ebből 391,4 hektárt foglal el a beépített terület. Földrajzi koordinátái: É.SZ. 48°08′14″, K.H. 22°50′13″ Fő domborzatformája síksági, amelyet a folyók hoztak létre. A terület döntő többsége mára szántóföld, kert, rét és legelő. Szomszéds települések: Sárosoroszi (Оросієве), Puskino (Пушкіно), Karácsfalva (Карачин), Tiszaújlak (Вилок), Csetfalva (Четфалва). Lakossága 1910-ben 514 fő 1940-ben 606 fő 1944-ben 565 fő 1969-ben 705 fő 1982-ben 668 fő 1989-ben 807 fő, ebből magyar 763 1991-ben 801 fő, ebből magyar 700 2001-ben 927 fő, ebből magyar 687 fő (74,1%) Zárt közösségét az utóbbi időben egyre több betelepülő ukrán család lazítja fel. A fiatalság körében nagyméretű az ingázás és az elvándorlás. Nevének eredete Tiszakeresztúr. 1260: Kereztur, 1773: Tisza-Keresztur. A Keresztúr helynév azzal kapcsolatos, hogy a falu templomát a Szent-Kereszt tiszteletére szentelték fel. A megkülönböztető szerepű Tisza-előtag a folyó mellékére utal. A hatósági úton megállapított ukrán Perehresztya, 'Tiszakeresztúr' tudatos ukránosítás eredménye. Története Határában egy 8-9. századi szláv település nyomai lelhetőek fel, melynek lakói, a fellelt halász- és vadászszerszámok tanúsága szerint, a földművelés mellett jelentős mértékben támaszkodtak a halászatra, valamint a vadászatra. A települést 1181-ben említik először Cherestur néven, ez időben birtokosa László vajda. A tatárdúlás idején a falu elpusztult, s csak később lett újból lakott. A falu kezdetben királyi birtok volt, míg csak a 13. század utolsó harmadában V. István király oda nem adományozta azt a Káta nemzetségnek, később pedig az Újhelyiek, majd a Nagyidayak lettek a község földesurai. Közben nagyszámú földnélküli kisnemes költözött be Tiszakeresztúrba, s váltak a lakosság meghatározó rétegévé. A Rákóczi-szabadságharc kitörését követően több helybeli lakos is beállt a Nagyságos Fejedelem seregébe, az 1704-es lajstromok szerint például a jelzett évben 14 tiszakeresztúri kuruc teljesített szolgálatot Esze Tamás ezeres kapitány ezredében, s harcolt az óvári sáncban, illetve a császári kézen lévő szatmári vár ostrománál. 1717-ben Tiszakeresztúrt is feldúlták az utolsó tatárjárás során Magyarországra betörő török-vazallus krími tatárok. Vályi András leírása 1796-ból: „KERESZTÚR. Tisza Keresztur. Magyar falu Ugocsa Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Tisza Újlakhoz közel, mellynek filiája, Karácsfalvától is, 1 1/2 órányira, határja 2 nyomásbéli, terem búzát középszerűen, rozsot, zabot kevesebbet, földgye térséges, és agyagos, erdeje, fája, kaszállója, és legelője van, szőleje nints, piatza Tisza Újlakon.” 1848-ban 60 tiszakeresztúri lépett be a nemzetőrségbe és vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc csatáiban. Fényes Elek leírása 1851-ből: „Tisza-Keresztúr, Bereg-Ugocsa vmegyében, magyar falu, közel a Tiszához: 14 római, 47 g. kath., 468 ref., 10 zsidó lak., ref. anyatemplommal. Földe jó és termékeny; rétjei kétszer kaszálhatok, erdeje kevés. F. u. Újhelyi, s m. t. Üt. post. Tisza-Újlak.” 1870-ben hatalmas tűzvész hamvasztotta el, ekkor az ősi temploma is elpusztult. 1920 előtt Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. A I. világháborúban a faluból sokan teljesítettek katonai szolgálatot, 16-an odavesztek a harcokban. 1919 március-áprilisában a faluban szovjet tanács működött. A csehszlovák megszállás előtt a falu román inváziót is megsínylett. 1919. szeptember 10-ei Saint-germaini békészerződésben Csehszlovákia fennhatósága alá kerül, de csak az 1920. június 4-i trianoni diktátumban csatolják el Magyarországtól. 1920 és 1938 között Podkarpatská Rus Nagyszőlősi járásának a része. A csehek, hogy megbomlasztják a magyar falvak egységét a térségben, 1923-ban létrehozzák Verbőckolóniát (Puskino). Az első bécsi döntést követően (1938. november 2.) visszacsatolják a Magyar Királysághoz. 1938-1940 között Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye Tiszaújlaki járásához tartozott. 1940-1944 között Ugocsa vármegye Nagyszőlősi járásának a része volt. 1944 októberig állami elemi iskola működött a községben. A szovjet csapatok 1944. október 26-án foglalják el a települést. A málenykij robot során a faluból 56 személyt hurcoltak el, akik közül 44-en tértek csak haza, 12-en pedig odavesztek a fogolytáborokban. A második világháború során Tiszakeresztúrból 13 honvéd halt hősi halált. 1945. június 29. után (a csehszlovák–szovjet szerződés értelmében) az Ukrán SZSZK-hoz csatolják, ahol a Kárpátontúli terület Nagyszőlősi járásának a része lesz. A KMKSZ tiszakeresztúri szervezete 1989. április 23-án alakult meg közel 100 taggal. 1991-től a független Ukrajna része. 2012-ben felavatták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által adományozott, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készült falunévtáblát, amelyen olvasható a községek hivatalos ukrán és történelmi magyar neve, valamint tartalmazza a település címerét és első említésének dátumát. Nevezetességek A református templom a középkori eredetű római katolikus templom maradványainak felhasználásával épült fel. Mai eklektikus alakját az 1870-es bővítés, felújítás során nyerte. A templom a mai formáját 1921-ben nyerte. Ekkor épült nyugati homlokzata fölé a hegyes, gúlasisakos torony. Értékesek az úrvacsora edényei, amelyek közül legrégebbi egy 1738-ból való kehely. A tiszakeresztúri református templom kertjében található emlékmű emlékezik az I. és a II. világháborúkban odaveszett, illetve a sztálini önkény által elhunyt falubeliekre. Ugyancsak a református templom kertjében, egy mesterségesen kialakított hantra a település lakossága 2000 októberében kopjafát állított a Magyar Millennium emlékére. Híres emberek Itt született Borbély Balázs, Rákóczi egyik kedvelt kuruc tisztje, aki a fejedelem megbecsülést a Tiszabecsi ütközetben tanúsított vitézségével vívta ki. Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényében emlékezik meg tetteiről. A községi tanács címe magyarul : 90320, Kárpátalja, Nagyszőlősi járás, Tiszakeresztúr, Kossuth út 5 ukránul : 90320, Закарпатська обл., Виноградівський р-н, с.Перехрестя, вул.Кошута,5 Polgármesteri hivatal telefonszáma: (+380-31-43) 2-68-64 La mente maestra A La mente maestra a WY Records kiadó előadói és a híres reggaetón duó, Wisin & Yandel 3. közös albuma a Los vaqueros és Los vaqueros: wild wild mixes után. Az album bemutatja a WY Records előadóit: Gadiel, Franco "El Gorila", Tico, Jayko és Tony Dize is szerepel az albumon Alexis & Fido párosa mellett. Az első kislemez a Me estás tentando, ami az 50. helyen debütált a Billboard Hot Latin Songs toplistán. Az album producerei Nesty "La Mente Maestra" és Víctor "El Nazi". Harcjáték (antológia) A Harcjáték egy science fiction novelláskötet, amely a Szukits Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1999-ben. A kiadvány Charles G. Waugh és Martin H. Greenberg Private Eye című, 1984-ben kiadott antológiájának magyar változata. Tartalma Isaac Asimov : A Daloló Harang Poul Anderson : A marsi koronaékszerek Philip José Farmer : A Scarletin-ügy Donald Westlake: Győzelem Tom Reamy: A Detweiler fiú Wilson Tucker: Az időfelvevő Robert Silverberg : A határjáró Philip K. Dick : Harcjáték Larry Niven : KAR Forrás Harcjáték , Szukits Könyvkiadó, 1999. Saint-Galmier Saint-Galmier település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 5688 fő (2015). Saint-Galmier Bellegarde-en-Forez, Chambœuf, Chazelles-sur-Lyon, Cuzieu és Saint-Médard-en-Forez községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Komisz kamaszok Afrikában A Komisz kamaszok Afrikában (eredeti címén Zoop in Afrika) egész estés holland film, amely 2005-ben készült, Johan Nijenhuis rendezésében. Hollandiában 2005. július 14-én mutatták be. Cselekmény Az egyik holland állatkertben munkát végez nyolc tinédzser, ebből négy fiú és négy lány. Csereprogram keretében megnyílik rá az esélyük, hogy elutazzanak Afrikába. A nem kellemetlennek ígért utazás egy nem várt fordulatot vesz, ahogy lezuhannak a dzsungelbe egy repülőgéppel. A nyolc tini nagy feladattal néz szembe, hogy a vadonban életbe maradjanak. Megpróbálnak átvágni az őserdőn, hogy segítenek egymáson, de addig is rengeteg sok veszélyes helyzettel állnak szembe. Részükre a legnagyobb veszélyt a vadőrzők is jobban jelentik, az állatoknál, amikor egy állatkereskedelmi nyomra bukkannak. 13770 Commerson A 13770 Commerson (ideiglenes jelöléssel 1998 ST145) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. szeptember 20-án. Tiszakécskei járás A Tiszakécskei járás Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Tiszakécske. Területe 405,99 km², népessége 23 435 fő, népsűrűsége 58 fő/km² volt 2012. január 1-jén. Egy város, két nagyközség és két további község tartozik hozzá, melyek 2012-ig a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházai kistérséghez tartoztak. Története A Tiszakécskei járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Tiszakécske korábban soha nem töltött be járásszékhely szerepkört és kistérségi központ sem volt 1994 és 2012 között. Valamelyest a járás előzményének tekinthető azonban, hogy a város rövid ideig központi szerepkört töltött be 1984 és 1990 között, amikor először városi jogú nagyközségként, majd 1986-tól városként nagyközségkörnyék- illetve városkörnyékközpont volt. Akkori közigazgatási vonzáskörzetéhez azonban nem tartozott hozzá Tiszaalpár és az akkor még Szolnok megyéhez tartozó Tiszaug, viszont hozzá tartozott a 2013-tól a Kecskeméti járáshoz tartozó Nyárlőrinc. Marcon Marcon település Olaszországban, Veneto régióban, Velence megyében. Lakosainak száma 17 416 fő (2017. január 1.). Marcon Quarto d'Altino, Mogliano Veneto és Velence községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Porosz Hercegség A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amely ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik. A hercegséget 1525-ben hozta létre Brandenburgi Albert, a Német Lovagrend nagymestere. A lovagoknak 1226 óta volt birtokukban a terület, amelyet a balti poroszoktól hódítottak meg. Jelentős területeket engedtek át a lengyel királynak 1466-ban, s hűbéri kötelezettséget vállaltak. Albert, aki a brandenburgi Hohenzollernek közül való, felvette az evangélikus vallást és világi hercegséget hozott létre, a lovagrendet pedig Németországba űzte. A lovagok V. Károly német-római császár segítségével 1530-ig több kísérletet tettek a terület visszaszerzésére, de Albert hűségesküt tett II. Zsigmond Ágost lengyel királynak, aki megvédte a németekkel szemben. Poroszország ráadásul eredetileg nem volt része a Német-római Birodalomnak. A különválást a rimini aranybulla szentesítette 1226-ban. Albert szövetségre lépett skandináv államokkal és a protestáns német fejedelmekkel, így egyre erősebb támogatókra talált. 1618-ban a Hohenzollernek itteni ága kihalt, a hercegséget János Zsigmond brandenburgi választófejedelem kapta meg. Országát, a Brandenburgi Választófejedelemséget ettől kezdve Brandenburg–Poroszországnak (Brandenburg–Preußen) is nevezték (1701-ig, a Porosz Királyság kikiáltásáig). A gazdag, stratégiailag jó helyzetű országra Svédország is pályázott, és 1629-ben elfoglalt több kikötőt, ezeket csak 1633-ban adta vissza Lengyelországnak, illetve Poroszországnak. 1655-ben, az északi háború idején a hercegség a svédek mellé állt, akkor a tatárok feldúlták. Az 1660-as olivai béke a hercegség teljes egészét Brandenburg–Poroszországnak ítélte. 1679-ben, a svéd–brandenburgi háborúban Svédország észak felől megkísérelte elfoglalni, de Frigyes Vilmos választófejedelem csapatai gyors ellencsapással felszabadították. A Brandenburgi Választófejedelemség 1701-ben átalakult Porosz Királysággá. A hercegség az új monarchiának is része maradt. Rollins Band A Rollins Band amerikai rockegyüttes volt, melyet az énekes, dalszerző Henry Rollins vezetett. Az együttes további tagjai Chris Haskett, Sim Cain, Theo van Rock, Andrew Weiss, Melvin Gibbs, Jim Wilson, Marcus Blake és Jason Mackenroth voltak. Weiss, Wilson, Blake és Mackenroth 2003-ban mindannyian kiléptek az együttesből. Az együttes „prototípusa” 1980-ban állt össze, miután a Black Flag felbomlott. Henry Rollins ekkor barátjával, Chris Haskett-tel, Bernie Wandell-lel és Mick Green-nel zenekart alapított. A csapat 1987-ben alakult és kapta meg végleges nevét. Ekkor lépett be a tagok többsége is. A zenekar több stílusban játszott, például jazz, de a fő profiljuk a hard rock és az alternatív metál volt. A Rollins Band a VH1 100 legnagyobb hard rock előadója-listáján a 47. helyen szerepel. Több helyen felléptek, köztük Ausztráliában vagy Chicagóban. Először 1987-től 1997-ig működtek, majd 1999-től 2003-ig, végül 2006-ban újból összeálltak egy rövid időre, ezt követően végleg feloszlottak. Diszkográfia Stúdióalbumok Life Time (1987) Hard Volume (1989) The End of Silence (1992) Weight (1994) Come in and Burn (1997) Get Some Go Again (2000) Nice (2001) Koncertalbumok/demoalbumok A Nicer Shade of Red (2001) The End of Silence Demos (2002) Yellow Blues (2003) Weighting (2004) Come in and Burn Sessions (2004) Get Some Go Again Sessions (2005) (20308) 1998 FP109 A (20308) 1998 FP109 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 31-én. The Stalin A The Stalin (�������; THE STALIN-ként stlizálva) egy befolyásos japán punk rock együttes volt, amelyet 1980 júniusában alapított Endó Micsiró énekes és frontember. Többszöri tagcsere után a zenekar 1985 februárjában feloszlott. 1987 májusában Micsiró Video Stalin néven új együttest alapított – ami elsősorban videókat jelentett meg – ám a zenekar rövid életűnek bizonyult, egy évvel később, 1988-ban feloszlott. 1989-ben Micsiró Stalin néven ismét új együttest alapított, ami végül 1992-ben oszlott fel. Az együttes története 1979: Dzsieitai 1979 környékén az akkor 29 éves szocialista aktivista Endó Micsiró Dzsieitai (���; Hepburn: Jieitai, ’Önvédelmi Haderő’) néven alapított együttest, nevükkel utalva a Japán Önvédelmi Haderőre. Több számukat később a The Stalin is felvette, köztük az Ideologist, a Niku, a No Fun vagy a Light My Fire címűeket. 1980–1981: Megalakulás és a kezdetek 1980 júniusában Endó megalapította a The Stalint. Elmondása szerint azért adta együttesének ezt a nevet, mivel „Joszif Sztálint a legtöbb ember utálta Japánban, és ez megfelel a mi imázsunknak.” Az eredetileg háromtagú zenekarhoz, amelyben Endó az énekes és a basszusgitáros, Kaneko Acusi a szólógitáros, míg Inui Dzsun a dobos szerepét töltötte be, 1980 júniusa vége felé csatlakozott Szugijama Sintaró basszusgitárosként. Első kislemezüket, az 1980. szeptember 5-én megjelent Dendó kokesi/Nikut még Szugijama nélkül vették fel. 1981. április 7-én megjelentették a Stalinism című középlemezüket. 1981 júliusában Kanekót Tamura „Tam” Kazuo váltotta a szólógitáros pozícióban. November 4-én egy a Kantó Gakuin Középiskolában tartott koncerten Endót szeméremsértés miatt letartóztatták. 1981. december 24-én megjelent az együttes első teljes hosszúságú lemeze, a félig stúdiófelvételekből, félig koncertfelvételekből álló Trash. 1982–1985: A feloszlás A The Stalin egyike volt azon zenekaroknak, amelyek szerepelhettek Isii Szógo 1982. március 13-án bemutatott Bakurecu tosi (Burst City) című filmjében. A június 24-én tartott koncertjük után a dobos, Inui kilépett, azonban az együttes július 1-jén megjelent Stop Jap című nagykiadós bemutatkozó albumán, valamint a Romantist című kislemezén is még hallható. A leginkább ismertté vált Romantist című daluk a Trash albumukon szereplő Ideologist című szám átdolgozása. 1982-ben Oda Hitosi dobosként csatlakozott. Isii Szógo rendezte a Romantist, a Stop Jap, valamint az augusztus 25-én megjelent Allergy című daluk videoklipjét is. Az 1982. szeptember 27-én tartott koncertjük után Oda kilépett. Novemberben Nakata Keigo dobosként csatlakozott, ám decemberben Tammal együtt kilépett. 1983 januárjában a két kilépett tag helyére Cugio Makoto gitáros és Nakamura Tacuja dobos állt be. Február 10-én megjelentették negyedik kislemezüket Go Go Stalin címmel. Következő stúdióalbumok és kislemezük, a Musi és a Nothing április 25-én jelent meg. A június 11-ei fellépésük után Cugio és Nakamura kilépett, helyükre vendégzenészként a szeptember 17-ei előadásukon Inui és Ogata lépett be. 1984 elején June-Bleed gitárosként csatlakozott, ám március 17-én ki is lépett, helyére Kitada Maszahiro állt. Szintén márciusban Inui és Ogata visszajött az együtteshez. Az 1984 májusában nemzetközileg megjelent Welcome to 1984 válogatásalbumra felkerült a Chicken Farm című számuk. Június 3-án Kitada és Ogata kilépett. Júniusban Higo Hirosi basszusgitáros támogató tagként csatlakozott, hivatalosan sosem lett az együttes tagja. 1984 augusztusában Ono Maszajuki gitáros csatlakozott az együtteshez. Utolsó nagylemezük november 20-án Fish Inn címmel jelent meg. Ugyan a december 29-ei koncertjükön Endó bejelentette, hogy „a The Stalinnak vége”, ám utolsó koncertjüket 1985. február 21-én adták a Chofu Daiei stúdióban. Az előadás felvételei 1985. május 25-én VHS-en (Zesszan kaiszan-csú!!) és dupla LP-n (For Never) is megjelent. 1987–1988: Video Stalin 1987 májusában Endó megalapította a Video Stalin nevű együttesét, ami inkább tekinthető egy csapat videokészítő zenésznek mintsem valódi együttesnek. Három videót és egy albumot jelentettek meg, az előbbiek közül az egyik, a Your Order! The History of The Stalin is inkább egy The Stalin videó, mivel szinte teljes egészében The Stalin koncertfelvételekből és promóciós anyagokból áll. 1988-ban feloszlottak. 1989–1992: Stalin A Szovjetunió felbomlásának hatására Endó 1989-ben újra megalapította a Stalint, az egykori The Stalin utódját, teljesen új tagokkal. Lenyűgözte a lengyel Szolidaritás mozgalom, ami ugyanabban az évben alakult, mint a The Stalin és egy varsói látogatása után leszervezett egy japán koncertkörutat a lengyel Dezerter punkegyüttesnek. A Stalin 1990-ben Észak-Európában turnézott, amely felvételeit Szaigo no akai nacu címmel jelentettek meg. 1992-es feloszlásuk előtt több tagcserén mentek keresztül, és hat kislemezt, négy stúdióalbumot és egy koncertlemezt vettek fel. A feloszlás után 2001. február 8-án egy különleges The Stalin-koncertet adtak One Night Dream címen, melyen Endó Micsiró, Nakata Keigo (dobok, ex-The Stalin), Szuzuki Sinicsi (gitár, Pulling Teeth) és Kacuta (basszusgitár) zenélt. A koncerten egyéb együttesek és zenészek, így a Loopus, a Cobra, Panta és Kenzi is felléptek és tiszteletüket fejezték ki a zenekar iránt. A koncert felvételeit 2001. június 30-án jelentettek meg Hakike gaszuruhodo Romantic daze!! címmel. A koncert egy napra esett a 365: A Tribute to The Stalin album megjelenésével, amelyen ismert együttesek dolgozzák fel a The Stalin számait. 2010. december 1-jén két The Stalin tribute album is megjelent. A Romantist: The Stalin, Michiro Endo Tribute Albumon olyan előadók dolgozzák fel a The Stalin és Endó Micsiró dalait, mint a Buck-Tick, a Dir en grey, a Group tamasii vagy Togava Dzsun, míg a Red Demon, Blue Demon: Michiro Endo 60th Birthday Anniversary Tribute Album eredetileg november 14-én jelent meg Endó egyik koncertjén, ezzel megünnepelve a hatvanadik születésnapját. Endó Micsiró még számos alkalommal gyűjtött össze zenészeket alkalmi The Stalin fellépésekhez. A legutóbbi ilyenre 2011 elején került sor néhány koncert keretében The Stalin Z név alatt, melynek Endó volt az énekese, Nakamura Tacuja (ex-The Stalin) a dobosa, KenKen (Rize) a basszusgitárosa és Hjaku Kazuhiro (Mo’Some Tonebender) a gitárosa. Az együttes tagjai Endó Micsiró – ének (1980–1985, 1987–1988, 1989–1993), basszusgitár 1980 (Notalin’s, M.J.Q, Touch Me) The Stalin Kaneko Acusi – gitár (1980–1981) Tamura „Tam” Kazuo – gitár (1981–1982) (Typhus, G-Zet) Cugio Makoto – gitár (1983) (The Onanizo Bomb, The God) June-Bleed – gitár (1984) (The Willard) Kitada Maszahiro – gitár (1984) Ono Maszajuki – gitár (1984–1985) (Allergy) Szugijama Sintaró – basszusgitár (1980–1983) Ogata Teruja – gitár (1983, vendégként), basszusgitár (1984) Higo Hirosi – basszusgitár (1984–1985, támogatótagként) (Sibuszasirazu) Inui Dzsun – dobok (1980–1982, 1984–1985) Oda Hitosi – dobok (1982) Nakata Keigo – dobok (1983) (Enola Gay, G-Zet, Lip Cream, Nickey & The Warriors, The Star Club, Cobra) Nakamura Tacuja – dobok (1983) (The Onanizo Bomb, The God, Masturbation, Nickey & The Warriors, Jagatara, Blankey Jet City, Losalios, The Star Club, Touch Me, Friction) Video Stalin Kubota – gitár (1987–1988) May – basszusgitár (1987–1988) Shoko – dobok (1987–1988) Stalin Jamamori Aihiko – gitár (1989–?) Szaitó „Ricu” Tadasi – gitár (?–1993) (Loopus, Minimum Rockets) Nisimura Júszuke – basszusgitár (1989–?) Adacsi Csikao – basszusgitár (?–1993) Mihara Sigeo – dobok (1989–1993) (The Roosters) Diszkográfia The Stalin Trash (1981. október 21.) Stop Jap (1982. július 1.) Musi (1983. április 25.) Fish Inn (1984. november 20.) Stop Jap Naked (újracsomagolt album, 2007. október 24.) For Never (1985. május 25.) Sinda mono hodo aisite jaru sza (1995. december 1.) Zecubó dai kairaku: Live at Kórakuen Hall ’83 (2005. december 5.) I Was The Stalin: Zesszan kaissan-csú: Kazenban (2012. március 14.) Best Sellection (válogatásalbum, 1986. október 25.) Stalinism (válogatásalbum, 1987. január 21.) Bestests! (válogatásalbum, 1987 július) The Stalin Best (válogatásalbum, 2003. január 22.) Stalinism (1981. április 7.) Fish Inn (1986 Mix) (1986. december 21.) Dendó kokesi/Niku (1980. szeptember 5.) Romantist (1982. július 1.) Allergy (1982. augusztus 25.) Go Go Stalin (1983. február 10.) Nothing (1983. április 25.) Zesszan kaiszan-csú!! (�����!!) (1985. május 25.) Your Order! (1987. július 25.) Hakike gaszuruhodo Romantic daze!! ( ����������������!! ) (2001. június 30.) Video Stalin -1 (Minus One) (1988. szeptember 20.) Debut! (1987. szeptember 20.) Love Terrorist (1988. április 15.) Stalin Joy (1989. február 25.) Stalin (1989. október 25.) Sakkin Barricade (1990. szeptember 25.) Kiszeki no hito (1992. november 21.) Jukuefumei: Live to be Stalin (koncertalbum, 1991. december 21.) Street Value (válogatásalbum, 1991. július 21.) Hócsó to mandzsú (1989. február 25.) Benkjó ga dekinai (1989. szeptember 25.) ’90s Sentimental oszecsi (1989. december 21.) Majonaka no omocsa bako (1990. szeptember 25.) Wild Ghetto (1991. július 21.) Ride on Time (1992. november 21.) P. (1989 július) Szaigo no akai nacu ( ������ ) (1990. október 25.) 10. BAFTA-gála A 10. BAFTA-gálát 1957-ben tartották, melynek keretében a Brit film- és televíziós akadémia az 1956. év legjobb filmjeit és alkotóit díjazta. Díjazottak és jelöltek (a díjazottak félkövérrel vannak jelölve) Legjobb film és brit film Patkányfogó Reach for the Sky Amici per la pelle Babuci A River Plate-i csata Le défroqué A léha asszony Macsók és macák Gyilkosság A sosemvolt ember Az aranykezű férfi Piknik Haragban a világgal Árnyék Egy nyári éj mosolya A Town Like Alice Bajok Harryvel Háború és béke Yield to the Night Legjobb elsőfilmes Eli Wallach - Babuci Stephen Boyd - A sosemvolt ember Don Murray - Buszmegálló Susan Strasberg - Piknik Elizabeth Wilson - Patterns Legjobb brit főszereplő Peter Finch - A Town Like Alice Jack Hawkins - The Long Arm Kenneth More - Reach for the Sky Legjobb brit női főszereplő Virginia McKenna - A Town Like Alice Dorothy Allison - Reach for the Sky Audrey Hepburn - Háború és béke Legjobb külföldi férfi mellékszereplő François Périer - Patkányfogó Gunnar Björnstrand - Egy nyári éj mosolya James Dean - Haragban a világgal Pierre Fresnay - Le défroqué William Holden - Piknik Karl Malden - Babuci Frank Sinatra - Az aranykezű férfi Spencer Tracy - The Mountain Legjobb külföldi női mellékszereplő Anna Magnani - Tetovált rózsa Carroll Baker - Babuci Eva Dahlbeck - Egy nyári éj mosolya Ava Gardner - Bhowani csomópont Susan Hayward - Holnap sírni fogok Shirley MacLaine - Bajok Harryvel Kim Novak - Piknik Marisa Pavan - Tetovált rózsa Maria Schell - Patkánfogó Jean Simmons - Macsók és macák Legjobb forgatókönyv A sosemvolt ember - Nigel Balchin A River Plate-i csata - Michael Powell, Emeric Pressburger The Green Man - Sidney Gilliat, Frank Launder Private's Progress - Frank Harvey, John Boulting Reach for the Sky - Lewis Gilbert Smiley - Moore Raymond, Anthony Kimmins Három ember egy csónakban - Hubert Gregg, Vernon Harris A Town Like Alice - W.P. Lipscomb, Richard Mason Yield to the Night - John Cresswell, Joan Henry Legjobb animációs film Gerald McBoing Boing On Planet Moo Calling All Salesman Christopher Crumpet's Playmate History Of The Cinema The Invisible Moustache Of Raoul Dufy Love And The Zeppelin Rythmetic Legjobb dokumentumfilm Az iszákosok utcája Foothold on Antarctica Generator 4 A csend világa Under the same Sky Legjobb speciális film A piros léggömb Man in Space On the Twelfth Day... Underwater Symphony The Door in the Wall The Ruthless One Egyesült Nemzetek-díj az ENSZ Alapkományának egy vagy több elvét bemutató filmnek Ha a világon mindenki ilyen volna To Your Health The Great Locomotive Chase Under the Same Sky Kisszentpéter Kisszentpéter (románul: Sânpetru Mic, németül: Kleinsanktpeter vagy Totina, szerbül: Тотина) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Aradtól 32 km-re délnyugatra, Temesvártól 35 km-re északnyugatra fekszik. Nevének eredete Nevének előtagja Németszentpéterhez viszonyítja. Érdekesség, hogy a 16. században még a későbbi Németszentpétert hívták így. Szerb neve, amelyet a német is átvett, egy tőle északra fekvő, Tóti nevű középkori faluról ragadt rá (1232: Zoth, 1333–1335: Toti). Története A középkori Tóti falu helyén feküdt. 1554-ben Totin. 1723-ban a Tottin néven följegyzett szórt településen 14 házban szerbek laktak. (Tótit már 1582-ben szerbek lakták, akkor a 14 tóti családnak 2184 juha volt.) 1843-ban a Kamara telepítette 5-600 németszentpéteri és perjámosi sváb telepes bérlővel, akik földjükön kötelesek voltak dohányt termeszteni. Római katolikus egyházközsége 1862-ig Varjas filiája volt, akkor vált önálló plébániává. Lakói 1863 után váltak az általuk művelt földek tulajdonosává. 1920 és 1927 között bécsi munkásgyerekek töltötték a nyarakat a faluban. 1948-ban 336 román telepest költöztettek a faluba. A svábok tömeges kivándorlása 1976-ban kezdődött, helyükre az 1980-as években románok és magyarok érkeztek. (Utóbbiak Gyergyóból, főként Ditróról.) Népessége 1900 -ban 751 lakosából 738 fő volt német és 9 magyar anyanyelvű; 743 római katolikus és 8 ortodox vallású. 2002 -ben 540 lakosából 372 fő volt román, 165 magyar és 3 német nemzetiségű; 349 ortodox , 156 római katolikus és 23 pünkösdi vallású. Híres emberek Itt született 1887 -ben Kálmán Oszkár operaénekes. Farkas Károly (katolikus pap) Farkas Károly (Felsőjányok, 1768. november 5. – 1848-1850 között) katolikus pap. Élete A teológiát a pozsonyi papnevelőben hallgatta, mely 1792-ben eltöröltetvén, a szombathelyi papnevelőben fejezte be tanulmányait. 1794. november 12.-én felszenteltetvén, előbb városi káplán volt Szombathelyen, azután ugyanott a papnevelőben tanulmányi felügyelő; átvétetvén a győri egyházmegyébe, egy ideig mint balfi locális káplán működött, ahonnét 1799. szeptember 14.-én a csepregi plébániára mozdíttatott elő, melyről 1845. augusztus 1.-jén mondott le öregsége miatt. Munkái Cultus publicus pro solemni installatione dni Ernesti Joannis Francisci de Paula S. R. I. principis in Schvartzenberg, metrop. Colocensis et Salisburgensis… nec non e. m. Strigoniensis canonici, quum die 14. Martii anno 1819. Viennae consecratus subinde in episcopum Jaurinensem solemni pompa inauguraretur. Sabariae. Lessus piis manibus magn. ac spect. dni Antonii Tallián de Vizek, die VII. mensis Dec. anni 1820. denati. Dum solennes ejus exequiae Pestini die 15. Jan. anno 1821. peragerentur, ad perennem memoriam in devoti animi obesquium luxit. Budae. Norman Podhoretz Norman Podhoretz (Brownsville, 1930. január 16.) amerikai politikai publicista. Életpályája Pulitzer-Ösztöndíjjal végezte el a Columbia Egyetemet, ahol 1950-ben diplomázott angol irodalomból. Ugyanebben az évben héber diplomáját is megkapta az Amerikai Zsidó Teológiai Szemináriumon. A Kellet- és a Fulbright-ösztöndíjak segítségével 1953-ban kitüntetéssel diplomázott angol irodalomból a Cambridge Egyetemen is. 1953 és 1955 az Egyesült Államok hadseregében szolgált a katonai hírszerzésnél. Az 1950-es években az Enquiry és a Commentary című folyóiratok munkatársa volt. 1960-tól kezdve évtizedeken keresztül a Commentary főszerkesztője volt; ezalatt a folyóirat az Amerikai Egyesült Államok vezető neokonzervatív szellemi műhelyévé vált. 1981 és 1987 között az Egyesült Államok Információs Hivatalának tanácsadója, 1995 és 2003 között pedig a Hudson Institute tudományos munkatársa volt. 1997-ben a Project for a New American Century intézet alapítóinak egyike. 2000 októberében Magyarországon előadást a XXI. Század Intézet által szervezett Tíz éve szabadon (Ten Years Freedom) című nagyszabású nemzetközi konferencián. 2008-ban Rudy Guiliani republikánus elnökjelölt külpolitikai tanácsadója volt. Norman Podhoretz a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Nemzetközi Tanácsadó Testületének tagja. Díjai, elismerései 2004-ben George W. Bush elnök Szabadság-emlékéremmel tüntette ki. 2007-ben az izraeli Bar-Ilan Egyetem Sion Védelmezője Díjjal tüntette ki. Írásai Számos cikk és könyv szerzője. A 2000-ben kiadott Szerelmi viszonyom Amerikával (My Love Affair with America) című önéletrajzi művében a neokonzervativizmus történetét is feldolgozza. Legutóbbi könyve 2009-ben jelent meg, Miért liberálisok a zsidók? (Why Jews are Liberals?) címmel. Az amerikai Commentary folyóiratban publikált Jelenlévő veszély című írása a Szabadság/Harcosok – hidegháborús írások című kötetben jelent meg 2015 tavaszán. Férfi egyéni műkorcsolya az 1952. évi téli olimpiai játékokon Az 1952. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya férfi egyéni versenyszámát február 19. és 21. között rendezték. Az aranyérmet az amerikai Richard Button nyerte. A Magyarországot képviselő Czakó György a 12. helyen végzett. Eredmények Kilenc bíró pontozta a versenyzőket. A pontok alapján a bírók mindegyikénél külön-külön kialakult egy sorrend, az egyes szakaszokban (kötelező elemek, kűr) és az összesítésnél is, ez egy helyezési pontszámot is jelentett. Az egyes szakaszok, valamint az összesítés eredménye a következő kritériumok alapján alakult ki: „Többségi helyezések száma”. Az a versenyző végzett előrébb, akit a bírók többsége előrébb rangsorolt. A bírók többsége azt jelentette, hogy a legjobb 5 helyezést adó bíró helyezési pontszámait vették figyelembe, de ha az 5. bíró helyezésével még volt azonos helyezés, akkor az(oka)t is figyelembe vették. Ezt az adatot tartalmazza az oszlop. (Pl. a „6×3+” azt jelenti, hogy a versenyző 6 bírónál az első 3 hely valamelyikén végzett.) „Helyezések összege” (az összes bíró helyezési pontszámainak összege) „Pont” (az összes bíró által adott összpontszám) A kötelező elemek pontszáma Kötelező elemek A kötelező programot február 19-én rendezték. Kűr A kűrt február 21-én rendezték. A pontszám a bírók által adott pontok 7-szerese. Ruhaegres Ruhaegres (románul Agriș, korábban Ruha) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Tordától 30 km-re nyugatra, a Gyalui-havasok tövében fekszik. Nevének eredete Nevének előtagja vsz. egykori birtokosára, utótagja égerfákra vonatkozik. Román neve azonos az egresbokor elnevezésével. Először 1358-ban Agris, 1456-ban Egrus néven említették. Előtagját először 1760–1762-ben jegyezték fel: Ruha-Egres. Román neve 1839-ben Agrits. Története Román falu volt Torda, majd 1876-tól Torda-Aranyos vármegyében. Népessége 1900 -ban 638 román anyanyelvű lakosából 615 volt ortodox, 15 görögkatolikus és 7 zsidó vallású. 2002 -ben 510 lakosából 508 volt román nemzetiségű; 457 ortodox vallású. Hadobás István Hadobás István (Facsád, 1918. október 27. –) erdélyi magyar színműíró, novellista. Életpályája Ipari szakmát tanult. Különböző temesvári vállalatoknál volt kazánfűtő, majd laboráns. 1952–53-ban, valamint 1956 és 1958 között a Szabad Szó belső munkatársa. Elbeszéléssel szerepelt a Bánsági Üzenet című kiadványban (Temesvár, 1957). Színdarabjait, egyfelvonásosait a Művelődés közli. A temesvári Diákművelődési Ház Thália Stúdiójának magyar színjátszó együttese Mátray László színművész rendezésében mutatta be Medvetánc című darabját (1974). Az előadást I. díjjal tüntették ki a Diákszínjátszó Fesztivál Craiován tartott döntőjén. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Nagy Elemér (fizikus) Nagy Elemér (Budapest, 1920. március 30. – Budapest, 2000. február 29.) állami díjas magyar fizikus, villamosmérnök, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős eredményeket ért el az elektrotechnika, majd a fémipar műszaki fizikai vonatkozásainak kutatásában, legfőbb vizsgálatai a lumineszcens anyagok tanulmányozására, illetve a fémek, ötvözetek szilárdtestfizikai vizsgálatára irányultak. Az első magyarországi szilárdtestfizikai egyetemi tanszék megalapítója (ELTE, 1970), 1974-től 1987-ig az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetének igazgatója volt. Életútja A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg gépészmérnöki oklevelét 1943-ban. Ezt követően az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nél helyezkedett el mint a kutatólaboratórium segédmérnöke. Eleinte Szigeti György irányításával végezte kutatásait, 1949-től 1952-ig pedig osztályvezetőként irányította a laboratóriumi fejlesztőmunkát. 1953-tól 1956-ig Szigeti György meghívására az akkor alapított Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet I. számú fényforrás-technológiai laboratóriumának osztályvezetőjeként dolgozott. 1957-től 1974-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, egyúttal 1959-től szilárdtestfizikai laboratóriumának vezetője volt. 1974-től 1987. decemberi nyugdíjba vonulásáig az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetében folyó munkát irányította igazgatóként. Kutatói–intézetvezetői pályája mellett 1952-től 1956-ig a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem fizikai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1956-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) II. számú fizikai intézetének egyetemi tanára volt, 1958-tól 1970-ig az újjáalakult kísérleti fizikai tanszéken, 1970-től 1974-ig pedig az ebből kivált, általa alapított szilárdtestfizikai tanszéken folyó oktatómunkát irányította tanszékvezető egyetemi tanárként. 1987-ig szüneteltette oktatói tevékenységét, majd három éven át, 1990-ig ismét az ELTE szilárdtestfizikai tanszékén adott elő egyetemi tanárként. Munkássága Az 1940-es évektől elsősorban a lumineszcencia, főként az elektrolumineszcencia, valamint a foszforeszkálás és a fluoreszkálás elméleti alapjaival és kísérleti vizsgálatával foglalkozott. Behatóan tanulmányozta a lumineszcens anyagok teljesítmény- és hatásfokát, a fluoreszcens cink-szilikátok optikai és dielektromos tulajdonságait. Az 1950-es évek második felétől kutatásai egyre határozottabban szilárdtestfizikai problémákra irányultak, így például fémfizikai vizsgálatai során tisztázta a fémek, ötvözetek és félvezetők fázisátalakulásának egyes kérdéseit – kicsapódás, oldódás, felületi oxidáció, atomok fémrácsba rendeződése stb. –, valamint elektromos vezetőképességét és hőtágulását. Fémszerkezeti kutatásainak eredményeivel hozzájárult az iparilag előállított fémlemezek ún. síkkifekvésének javulásához, valamint az acélfürdő (nagy hőmérsékletű acélolvadék) oxigénion-tartalmának megbízhatóbb méréséhez. Részecskefizikai munkásságának egyik legjelentősebb eredménye volt 10–50 gigaelektronvoltos energiatartományban a Pomerancsuk-tétel kísérleti igazolása, amely leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy a részecskék és antirészecskék között létrejövő kölcsönhatás – tipikusan ütközés – során az abban részt vevő entitások hatáskeresztmetszetének különbsége az energia növekedésével a zérus felé tart. Nevéhez fűződik a szilárdtestfizika tanszéki szintű egyetemi oktatásának bevezetése Magyarországon (1970). Tanszékvezetőként ösztönözte a fémek termikus folyamataira irányuló és a röntgendiffrakciós szilárdtestfizikai vizsgálatokat, s tanszéke éveken keresztül végzett alapkutatásokat a Csepeli Fémmű számára. Szervezeti tagságai és elismerései 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották, az anyagtudományi bizottság elnöke, 1970-től tagja volt a Tudományos Minősítő Bizottság fizikai és csillagászati szakbizottságának. 1950-től 1958-ig az Eötvös Loránd Fizikai Társulat titkári, 1972-től alelnöki tisztségét töltötte be. Ugyancsak elnökként vezette a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) magyar nemzeti bizottságának munkáját, 1969-ben pedig megválasztották a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) oktatási bizottságának tagjává. Tudományos eredményei elismeréséül már 1950-ben megkapta a Bródy Imre-díjat. A kísérleti fémfizika területén elért eredményeiért 1970-ben az Állami Díj második fokozatával tüntették ki. Kiss Dezsővel, Urbán Lászlóval és Vesztergombi Györggyel megosztva 1973-ban Akadémiai Díjat vehettek át a nagyenergiájú semleges kaonoknak protonokon történő regenerációjára vonatkozó vizsgálataikért és а Pomerancsuk-tétel kísérleti igazolásáért. 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1984-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Schmid Rezső-díjával tüntették ki. Főbb művei Hőtan. Miskolc: Nehézipari Műszaki Egyetem. 1959. Bevezetés az atomfizikába. Miskolc: Nehézipari Műszaki Egyetem. 1960. Momentum estimation of electrons traversing heavy media in homogeneous magnetic field. Budapest: KFKI. 1972. Kísérleti részecskefizika I.: Bevezetés az elemi részek osztályozásának fenomenologikus elméletébe. Budapest: Tankönyvkiadó. 1975. 1983-as női kosárlabda-világbajnokság Az 1983-as női kosárlabda-világbajnokság a 9. volt a sportág történetében. Brazíliában rendezték 1983. július 24. és augusztus 6. között. A tornát a Szovjetunió nyerte. Lebonyolítás A 14 csapatból kettő, az Egyesült Államok és Brazília automatikusan a középdöntőbe került. A maradék 12 csapatot 3 darab, 4 csapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első két helyezett jutott tovább középdöntőbe. Az alsó ágon a 9–14. helyért egy csoportban mérkőztek meg a csapatok, a csoport végeredménye egyben a helyezésekről is döntött. A felső ágon a nyolc csapat szintén egy csoportban körmérkőzéseket játszott. Azok a csapatok nem játszottak egymással, amelyek a csoportkörben már megmérkőztek egyszer. A középdöntő első két helyezettje játszotta a döntőt, a harmadik és a negyedik a bronzéremért mérkőzhetett. Egykori görög kereskedőház (Miskolc) Az egykori görög kereskedőház Miskolcon, a Széchenyi utca 8. szám alatt áll. 1812-ben, illetve 1890 körül épült, 1987 és 1990 között felújították. Története A telken eredetileg a diósgyőri pálosok kúriája állt. Ezt igazolták egyrészt az 1985-ös ásatások, amikor középkori kőfalak maradványait tárták fel (a későbbi építkezések során ezeket az alapokat nem használták fel). Másrészt okleveles forrás is utal rá, hogy 1381-ben egy miskolci polgár, Ivánka fia János, illetve az özvegye a pálosoknak ajándékozta a telket és a rajta álló épületeket. Az adományozást 1478-ban újabb oklevél erősítette meg. Az épülete(ke)t később lerombolták, legalábbis az 1702-es Miskolci Kötelkönyv nem tesz említést a telken álló házról. A 18. században a telket Gombos-telek néven említették, majd a század második felében egy Stajovics Péter nevű görög kereskedő tulajdonába került. Ő építtette a jelenlegi ház nyugati felét a 19. század elején, egy korabeli útikalauz szerint 1812-ben. A ház keleti része 1880 és 1895 között épülhetett, dokumentumok egyelőre nem ismertek ezzel kapcsolatban. Az egységes tíztengelyes megjelenésű homlokzatot később valamikor megváltoztatták. Ekkor az egyemeletes épület főutcai homlokzata eredetileg 3+4+3 tengelyes kialakításúra változott, a középső szakasz enyhe kiülésű rizalitban helyezkedett el, fölötte mellvéddel. A két szélső ablak fölött egy-egy konzolon műkőből készült puttófigurák álltak, középen pedig hosszúkás, hármas padlásvilágító nyílás volt. A két szélső szakasz középső ablaka rizalitban állt. A földszinten üzlethelyiségek voltak, ezekben működött Pfliegler J. Ferenc, illetve 1930-tól rokona, Feitscher Ernő üveges üzlete. Innen költözött új helyére az Arany Szarvas Gyógyszertár is. A későbbi évtizedekben Tungsram-bolt, ajándék- és édességüzlet működött a földszinten. Leírása Az épületet 1987 és 1990 között a SzeletA Arch Kft. tervei szerint felújították, egyben homlokzati elrendezését is megváltoztatták. A homlokzat 2+3+2+3 axisú lett, egyúttal egy plusz emeletet húztak rá, így harmonikusabban illeszkedik a két oldalt mellette álló magasabb épületekhez. A kapuk az első és a harmadik tengelyben vannak, kosáríves, kőkeretes kivitelűek. (A felújításkor már csak a nyugati kapu volt meg.) Az épületen eredetileg is meglévő két, rózsás bőségszarut tartó fiúfigurát a kapuk fölött, a két első emeleti ablak között helyezték el. Az első és a harmadik szakaszt enyhe kiülésű rizalitban helyezték el. Az ablakok mind egyenes záródásúak, fölöttük az első emeleten a rizalitban íves, illetve timpanonnal díszített, a többi helyen egyenes szemöldökpárkányok vannak. A második emeleti ablakok fölött nincs szemöldökpárkány, de a keretelés fölül „ál-zárókövet” kapott. A rizalitokat a tető előtt mellvédek zárják, a hármas ablakok fölötti tetőrészen középen íves tetőbevilágítókat helyeztek el. A földszinten a nyugati oldalon könyvesbolt, a két kapu között, bérlőit gyakran változtató üzlethelyiség van, míg a keleti kapubejáróban ajándékboltot alakítottak ki, a portálok kialakítása eltérő. Az udvari részen a főépület folyosói árkádos kivitelűek, a nyugati oldal egyemeletes szárnnyal van beépítve, a földszintjén számos bolt található. Az épület főutcai színezése különböző, a nyugati rész barnás, a keleti szakasz vöröses megjelenésű. Split lemez A split lemez (vagy split) egy olyan zenei kiadvány, amelyen két vagy több előadóművész dalai szerepelnek. A split abban különbözik a több előadót is felvonultató válogatásalbumtól, hogy maximum 2-4 előadó dalaiból áll, és egy előadónak több száma is hallható az albumon, nem csak egy. Történet A split lemezek eredetileg bakeliten (vinyl) jelentek meg, ahol az A-oldalra az egyik művész, a B-oldalra a pedig a másik szerzeményei kerültek fel. Habár a CD-lemezek egyoldalasak, az elgondolás megmaradt, hogy a rendelkezésre álló játékidőt az előadók felosszák egymás között. Az 1980-as évek kezdetétől a mai napig széles körben használják ezt a formátumot a független kiadók, és az olyan zenei stílusok underground előadói, mint a punk rock, a hardcore, a grindcore, a black metal, a noise és az indie. Előnyei A split lemez produkciós költségeit a részt vevő előadók megoszthatják egymás között, ugyanígy a promóciós költségeket. Az efajta lemezek továbbá elősegítik, hogy az előadók bővítsék rajongótáborukat azzal, hogy könnyebben eljutnak a társelőadó közönségéhez. A split lemezen szereplő előadok műfaja általában megegyezik (vagy hasonló), és sok esetben feldolgozzák egymás dalait. Cet (heraldika) A cet ritkán előforduló címerkép a heraldikában. Valamivel gyakoribb az északi országok heraldikájában, a baszk területeken (ahol Európában valószínűleg először jelent meg a bálnavadászat) és a modern címertanban, ott is a kommunális heraldikában. Egykor halnak vélték, ezért pikkelyes testtel ábrázolták, a szájában gyakran hosszú agyarakkal vagy fogakkal, füllel (és gallérral), bika- vagy kígyófejjel. Az efféle ábrázolások abból adódnak, hogy egykor a legtöbb heraldikus vagy címerfestő egyáltalán nem látott valódi bálnát a természetben, ezért annak képi megjelenítését erősen befolyásolták a bestiáriumok leírásai és a cethez kapcsolódó hiedelmek. A heraldikában, főleg a mai modern címertanban, előfordulnak a különféle cetfajták nem-stilizált, természetes alakjának megfelelő ábrázolásai is, gyakran a légzőnyílásból szökőkútszerűen kilövellő vízzel. Az angol heraldikában előfordul sisakdíszként is, valamint megtalálható a Whalley család és a hasonló nevű apátság címerében, melyek nyilvánvalóan beszélő címerek, továbbá Biarritz 14. századi címerében. A Talmud szerint a Leviathan rettenetes bálna, melyet a régi csillagászok a Sárkány csillagképpel azonosítottak. Ezért egyes heraldikai bálnaábrázolásokat, főleg azokat, melyek pajzstartóként szerepelnek, könnyű összetéveszteni a sárkánnyal (vagy a [tengeri] kígyóval), mert pikkelyes teste nagyon hasonlít ahhoz, de általában nincsenek lábai. Ilyenek pl. a nagyszalatnyai Fischer család 1692-es bárói címerének pajzstartói, a két összekulcsolt halszörny (marina monstra piscium figurae haud absona) is. Más bálnafajták régen két, ritkán négylábúak voltak, mint pl. a fent nevezett címer egyik változatának pajzstartói. A báró Fischer család pajzstartó halszörnyeinek fókaszerű fejformája megegyezik az Adriaen Coenen (1514 - 1587), holland természetbúvár Visboeck (1585) című művében látható egyik halszörny ábrázolásmódjával. Coenen a tengeri szörnyek képét Conrad Gessner (1516–1565), svájci humanistától és természettudóstól vette át, az ő forrása pedig valamilyen bestiárium lehetett. Átvette Olaus Magnus tengeri szörnyeit is. Miként az a báró Fischer család címerének példáján is látható, a halszörnyek ábrázolásmódja általános mintát követhetett és a bécsi udvar címerfestői is ezen mintákhoz fordultak a különleges címerállatok megrajzolásánál. A cet (a delfin és más halak) a címerleírásban lehet nyitott szájú (de: abgestanden), ha kitátott szájjal ábrázolják, valamint uszonyú (de: beflosset, berundelt, gefiedert), ha a testétől eltérő színű uszonnyal (és/vagy farokkal) ábrázolják (pl. vörös uszonyú aranycet). A francia heraldikában a bálnát vörös fogakkal ábrázolták és ezt "fogú"-nak (fr: fierté) nevezték. Gyakran fierté a vörös fogú, uszonyú és farkú cet is a francia heraldikában. A morhon a bestiáriumokban bálnaszerű lény, melynek két kifúvónyílása és oroszlánszerű sörénye van. Ritkán előfordul sisakdíszként az angol heraldikában. (Coenen Visboeck című művének bálnája is hasonlít hozzá.) A kanadai heraldika újítása az ogopogo pajzstartó, egy szörny, melyet a 19. században láttak New Brunswick egyik tavában. Átmenet a bálna és a sárkány között. Mellső lábai is vannak. A cet szimbolikája A cet régen olyan víziszörny volt, mely az alsó, az alvilág, a déli égbolt, a külső hideg és sötétség, a tél, a halál megtestesítője. Pozitív párja a delfin volt. A régi hiedelmek szerint más állatokhoz (bika) hasonlóan a Földet egy vagy több óriáscet hordozza a hátán. A középkori művészetben gyakran ábrázolták a pokol bejáratát a halszörnyeteg nyitott szájaként. Ugyanakkor a Jónást elnyelő cet, melyet a középkori ábrázolásokon több állat testrészeiből állítottak össze, a saját testén belül óvja meg a háborgó tengerbe vetett prófétát, majd biztonságosan partra teszi. A különféle tengeri szörnyekről Abraham Ortelius Islandia című térképe (1585) ad képet, mely Theatrum orbis Terrarum (Antwerpen, 1587) című atlaszából való. (A holland mellett több kiadása is ismert: 1585, 1587, 1590 [latin], 1591 [német], 1592 [latin], 1595 [latin], 1598 kétszer [egyik francia], 1601 [latin], 1602 [spanyol és német], 1603 [latin], 1606 [angol], 1608/1612 [olasz], 1609/1612 [latin], 1609/1612/1641 [spanyol].) A térkép hátulján a nagybetűkkel jelölt 13 tengeri szörny leírása is szerepel, melyek közül sokat vett át Olaus Magnus, Carta Marina (1539) című térképéről, de Olaus Magnus egyes szörnyei megtalálhatók Adriaen Coenen könyvében is. A bálnák egyes fajtái között vannak olyanok, melyeket négy lábbal, két mellső lábbal vagy lábak nélkül ábrázoltak. Ortelius Islandia című térképének változatai és tengeri szörnyei Olaus Magnus Skandinávia térképe (Carta Marina, 1539), annak egyes földrajzi területei és azok tengeri szörnyei A „paid, owned, earned media” modell A modern marketing szemlélet szerves része a POE modell. A név a vásárolt (Paid), saját (Owned), és szerzett(wd) (Earned) média szavak angol rövidítéséből adódik. A modell a márka és a fogyasztó közötti kölcsönhatást befolyásoló médiatípusokat strukturálja. A POE modell a klasszikus (ár és termékorientált) marketing szemléletben használt ATL (ún. „klasszikus”), BTL (ún. „nem hagyományos) reklámhordozók megkülönböztetésének a modern (élmény, igényorientált) marketing szemléletben alkalmazott „párja”. Nielsen kutatás A POE modell újfajta szegmentációjának indokoltságát mutatja a Nielsen Media Research(wd) által világszerte elvégzett kutatás (2011) eredménye is, amelyben 56 ország 28 000 online fogyasztónak az igényeit, szokásait mérték fel. A Nielsen-kutatás eredménye A kutatásban részt vettek 92% -nak fontosabb az ismerősök és közvetlen hozzátartozók ajánlása, a többi hirdetési forma üzeneténél. (2007 és 2011 között 17%-os növekedés) A kutatásban részt vettek 70% -a bízik az idegenek online véleményében, így ez jelenti számukra a második legmegbízhatóbb hirdetési formát. (2007 és 2011 között 15%-os növekedés) A kutatásban részt vettek csupán 47% -a állította, hogy bízik a televízióban, magazinokban vagy újságokban elhelyezett fizetett hirdetésekben. (2009 és 2011 között közel 25%-os csökkenés) A Nielsen-kutatás eredménye mutatja, hogy a szerzett (earned) média jelentősége folyamatosan nő, azonban a saját (owned) és fizetett (paid) média befolyása is jelentős marad. Ez a tendencia a marketinggel foglalkozóktól egy új, aktualizált gondolkodásmódot követel meg, amely az új szemlélet által a marketing stratégiát is jelentősen befolyásolja. Médiatípusok Vásárolt (Paid) média Vásárolt médiának nevezzük a hagyományos hirdetéseket, ahol a megjelenés (kattintás, felkeresés) után fizet a hirdető. A vásárolt média előnye a képesség, hogy a hirdető saját igényei szerint számtalan módon, számtalan dolgot valósíthat meg, továbbá felügyelni és kontrollálni is tudja. A közösségi hirdetések(wd) növekvő népszerűsége az olyan oldalakon, mint a Facebook, Twitter, LinkedIn, YouTube egy újabb lehetőséget ad a hirdetők számára, hogy jelen lehessenek azokon a csatornákon, ahol a fogyasztók és a potenciális vásárolók idejük jelentős részét eltöltik. Az emberek 47% -a bízik az online felületen elhelyezett vásárolt médiában . Saját (Owned) média Saját médiának nevezzük a médiákat, tartalmakat és a kintlévőségeket, amit a márka (hirdető) felügyel, idesorolva a weboldalakat, blogokat , hírleveleket és a közösségi média profilokat is. A márka mindinkább úgy kezd viselkedni, mint a kiadó, a tartalom létrehozást menedzselő szerkesztőkkel (A márkák tartalomszolgáltatóvá válnak). A tartalommarketing egy fontos, de kényes téma, amikor a saját médián keresztül csatlakozik a hirdető, és ezzel elősegíti a márka információinak megértését a keresőcsatornákon és a közösségi oldalakon. A tartalom elősegíti a támogatók és a felhasználók szorosabb kapcsolatát az egész felhasználói életcikluson keresztül. A két oldalt és a nehezen meghódítható területeket kiszolgáló márka-tartalom nem „mászható” meg azonnal, de hosszabb időtartamban gondolkodva garantálja az előnyök növekedését anélkül, hogy a költségek drasztikusan növekednének. Az emberek 58% -a bízik az online felületen elhelyezett saját médiában . Szerzett (Earned) média „Earned often requires a paid spark!” - Grant Owens A szerzett(wd) (másképp ingyenes) média a nyilvános- és média kapcsolatok eredménye, amely igyekszik minél nagyobb publikációs teret szerezni on- és offline felületeken egyaránt. A szerzett média folyamán lényegében jelen van a márka a médiában, hirdetések nélkül is. Ebben a médiatípusban a fogyasztók képviselik a hirdetési eszközt, és saját véleményeiken, ajánlásaikon keresztül terjesztik a márkával kapcsolatos információkat, tartalmakat (online és offline egyaránt). Előnye, hogy az emberek 92% -a bízik a szerzett médiában . Hátránya azonban, hogy kismértékben kontrollálható , emellett érzékeny en reagál minden a hirdetővel kapcsolatos változásra. Grêmio Barueri Az Grêmio Barueri Futebol Ltda., röviden Grêmio Barueri, labdarúgócsapatát 1989-ben a brazíliai Barueri városában hozták létre. São Paulo állam labdarúgó-bajnokságának harmadosztályában szerepel. Játékoskeret 2015-től Felsőgörbed Felsőgörbed románul: Crivina de Sus, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Facsádtól keletre fekvő település. Története Felsőgörbed, Krivina nevét 1514–1516-ban említette először oklevél Also-Krywyna, Felsö-Krywyna néven. 1808-ban Krivina, 1888-ban Felső-Krivina, 1913-ban Felsőgörbed néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „1 katholikus, 361 óhitü lakossal, anyatemplommal, nagy erdőséggel, szép urasági legelővel. Földesura a Dezsánfalvi Gyika család.” A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott. 1910-ben 336 lakosából 329 román volt. Ebből 336 görög keleti ortodox volt. Nevezetességek 1676-ban épített, 1778-ban felújított ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06214 sorszámon szerepel. Phrynoidis A Phrynoidis a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó nem. Előfordulása A nem fajai a délkelet-Ázsiában, Mianmarban, Thaiföldön, Indonéziában, Vietnámban, Kambodzsában, Laoszban honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Phrynoidis aspera Phrynoidis juxtaspera Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System Az Phrynoidis az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Alberto Valentim Alberto Valentim do Carmo Neto (Oliveira, 1975. március 22. –) brazil labdarúgó-középpályás. Uncia (mértékegység) Az uncia az angolszász országokban elterjedt tömeg-, illetve űrmérték. Alegységei Tömeg: 1 uncia ( GB ) víz tömege = 28,3495 g 1 ONZ uncia (GB, US ) = 28,349523 g 1 APZ uncia (GB, US) = 31,10348 g 1 oz t uncia (GB, US) = 31,10348 g ( Troy uncia , 1/12 troy font, manapság nemesfémeknél használják) Űrmérték (folyadékok mérésére): 1 US uncia (oz, OZA)= 29,5735296 ml 1 GB (birodalmi) uncia (OZI) = 28,414 ml, 1 cup (GB) = 10 uncia (GB) = ½ pint (GB) = ¼ quart = 1/16 gallon 1 cup (US) = 8 uncia (US) = ½ pint (US) After Crying After Crying – magyar zenekar és alkotóközösség a komoly- és könnyűzene határait összemosó, kortárs zenével. Története Az After Crying 1986-ban alakult. Célja kezdettől fogva az volt, hogy korszerű komolyzenét hozzon létre, amely a mai zenei köznyelv elemeit használja, tehát sokak számára érthető, és képes komoly témákról mély tartalmat magas művészi igénnyel megfogalmazni. Pályafutása alatt 11 albumot jelentetett meg. Számos nemzetközi díjat is nyert. Tagok 1986. november – 1988. július Egervári Gábor – fuvola Pejtsik Péter – cselló Vedres Csaba – zongora 1988. augusztus – 1989. június Egervári Gábor – fuvola Pejtsik Péter – cselló Szerb Katalin – hegedű, ének Vedres Csaba – zongora 1989. június – 1990. január Pejtsik Péter – cselló Szerb Katalin – hegedű, ének Vedres Csaba – zongora Virág József – fuvola, gitár 1990. február – 1992. január Fogolyán Kristóf – fuvola Maroevich Zsolt – brácsa Pejtsik Péter – cselló, ének Vedres Csaba – zongora, ének A rendszeresen közreműködő zenészek neve pl. az Overground Music borítóján olvasható 1992. február – 1993. augusztus Gacs László – dob Pejtsik Péter – cselló, ének Vedres Csaba – zongora, szintetizátor, ének Winkler Balázs – trombita, szintetizátor 1993. szeptember – 1994. június Egervári Gábor – fuvola, beszéd, koncertkeverés Gacs László – dob Pejtsik Péter – cselló, basszusgitár Torma Ferenc – gitár Vedres Csaba – zongora, szintetizátor, ének Winkler Balázs – trombita, szintetizátor Díjai 2004: eMeRTon díj Diszkográfia 1989 - 1989 Opus 1. -1989 Overground music – 1990; Megalázottak és megszomorítottak – 1992; Föld és ég – 1994; De profundis – 1996; Első évtized – dupla album – 1996; After Crying 6. – 1997 Almost pure instrumental – 1998 Struggle for life (dupla koncertalbum) – 2000 Struggle for life – Essential (szimpla változat) – 2000 Bootleg symphony – Koncertszimfónia – 2001 Show – 2003 Live -DVD - 2007 Creatura - 2011 Jegyzetek Vedres Csaba: After Crying; A zenekar története 1986-1994; Vedres Csaba visszaemlékezése (magyarul) Forrás 1986-1994 közötti adatok Meet-in-the-middle támadás A meet-in-the-middle vagy középen találkozásos támadás olyan kriptográfiai támadás, amelynek során egy két függvény kompozíciójából álló titkosítást ismert nyílt és kódolt szöveg birtokában úgy támadnak, hogy eltárolják a nyílt szöveg első függvény szerinti titkosításával, és a kódolt szöveg második függvény szerinti visszafejtésével kapott szövegeket. Egyezés esetén sikerült feltörni a titkosítást. A támadás tipikusan egy titkosítási algoritmus ismételt alkalmazása ellen használható. Naivan azt gondolhatnánk, hogy ha van egy erős titkosításunk n bites kulccsal, amit próbálkozással lehet csak feltörni, akkor a titkosított szöveget egy másik kulccsal újra titkosítva sokkal erősebb titkosítást kapunk, mert a kódszöveget valamilyen kulccsal visszafejtve az eredményt az összes lehetséges kulccsal még egyszer vissza kell fejteni (vagyis próbálkozásra van szükség). Valójában azonban, ha a támadónak kellően nagy ( méretű) tárhely, valamint nyílt és kódolt szöveg áll rendelkezésére, elég a nyílt szövegen titkosítást, a titkosított szövegen visszafejtést elvégeznie, és egyezés esetén megtalálta mindkét kulcsot (ilyenkor a kódolás és a dekódolás "középen találkozik", innen a támadás neve), azaz legfeljebb × számítást kell elvégeznie. A támadás lehetőségét elsőként Diffie és Hellman ismerte fel 1977-ben, amikor a DES továbbfejlesztésén dolgozva a kétszer egymás utáni használatát vizsgálták. (A továbbfejlesztett változat végül a DES háromszori alkalmazásával kapott 3DES lett; ez már meet-in-the-middle támadással is csak próbálkozással törhető fel.) Kubala László Kubala László (Budapest, 1927. június 10. – Barcelona, 2002. május 17.) – ismert még Ladislao vagy Ladislav néven is (habár Lászlóként lett anyakönyvezve) – kiemelkedő képességű labdarúgó, aki játszott a csehszlovák, a magyar és a spanyol válogatottban is. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó-játékosa közé sorolta. Pályafutása Kubala szülei Budapesten születtek. Édesapja, Kubala Kurjas Pál szlovák származású volt, apai nagyapja a Turóc vármegyei Nagyturányból származott. Édesanyja, Stecz Anna lengyel, szlovák és magyar gyökerekkel rendelkezett. Kubala három különböző válogatottban játszott, önmagát világpolgárnak tartotta. Kubala első csapata a Ganz TE volt, ahol a 14-16 évesek között rúgta a labdát már 11 évesen. 18 éves korában leigazolta a Ferencváros csapata. Itt találkozott Kocsis Sándorral, akivel pályafutása során játszott még egy csapatban, az FC Barcelonában. A következő évben besorozták, ezért el kellett menekülnie Csehszlovákiába. 1946-ban apja elhunyt, anyjával Pozsonyba költöztek. Ott az ŠK Slovan Bratislava csapatában játszott. Alig húszévesen elvette edzője húgát, Anna Daucikot. Származása miatt megkapta rögtön az állampolgárságot, és magára húzhatta a csehszlovák címeres mezt is, amiben hat mérkőzés alatt négy gólt szerzett. Válogatott pályafutása így kezdődött. Hamarosan azonban csehszlovák behívót is kapott, így visszamenekült Magyarországra. Tárgyalni kezdett korábbi klubjával, az FTC-vel, azonban végül a Vasas vezetőinek kedvezőbb ajánlata elcsábította. Ez idő alatt 3 alkalommal szerepelt a magyar nemzeti tizenegyben. Amikor a kommunisták átvették a hatalmat, Kubala lefizetett néhány csempészt, hogy vigyék őt Olaszországba. Ezért a lépéséért az MLSZ a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta. Ott élő magyarokból csapatot szervezett, Hungária néven, mellyel felkészülési mérkőzéseken legyőzték a Real Madridot 4–2 arányban Madridban, a spanyol válogatottat (amely éppen az 1950-es világbajnokságra készült) és az Espanyolt is. Az Espanyol elleni mérkőzés alatt az FC Barcelona megfigyelői kiszemelték Kubalát, és szerződést ajánlottak neki, amit 1950. június 15-én aláírt, így a Barcelona játékosa lett, pályafutását immáron a harmadik országban újrakezdve. A FIFA általi büntetés ellen Francisco Franco spanyol diktátor is fellépett, aminek a hatása a büntetés mérsékelése lett. Számos csapat akarta leigazolni őt, köztük a Pro Patria, az Inter Milan és a Torino. Kubala beleegyezett, hogy játszik a Torinóban egy barátságos meccs erejéig, de fia betegsége miatt lekéste a gépet. A visszaúton a gép lezuhant, és mindenki meghalt a fedélzeten. Az érdeklődés ellenére Kubala a Barcelonában maradt 1963-ig. Ez idő alatt 19 alkalommal játszott a spanyol válogatottban. A Barcelona elhagyása után játékosmenedzser lett az Espanyolnál, az FC Zürichnél, majd a Toronto Falconsnál. 1968-ban vonult vissza. Edzőséget vállalt több spanyol klubnál, Szaúd-Arábiában, és a paraguayi válogatottnál. 11 éven keresztül irányította a spanyol labdarúgó-válogatottat, 68 mérkőzésen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség és 98–59-es gólkülönbség a mérlege. Kijuttatta a spanyol válogatottat az 1978-as argentínai világbajnokságra és az 1980-as olaszországi Európa-bajknokságra. Az 1992-es barcelonai olimpián aranyérmet nyert a csapattal. 2002-ben hunyt el Barcelonában. Hatása Puskás Ferencet is anyagilag támogatta kezdetben, amikor Spanyolországba szerződött. És ahogy későbbiekben Páncsó úgy Lászy is segítette honfitársait amiben csak tudta. Kubala ajánlotta be a Barcelona-ba Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt, Kaszást és Szalayt. Kubala nem sokat szerepelt a magyar válogatottban, és nem sokat tett azért, hogy Magyarország legyen az első, mely legyőzi az angolokat a Wembley Stadionban. Szerveztek egy mérkőzést 1953-ban Anglia legjobbjai és a többi európai játékos között. Ebbe a csapatba 7 magyart válogattak be, de nem vállalták a játékot, mivel egy hónappal később ki kellett volna állniuk a magyar válogatottal az angolok ellen és nem akartak más csapatnak segíteni, a magyar nemzeti tizenegy akarta először legyőzni az angolokat saját hazájukban. Kubala kihasználta a lehetőséget és két gólt szerzett az ominózus gálameccsen. Az angolok egyenlítettek az utolsó percekben, de egy hónappal később 6:3-as vereséget szenvedtek a magyaroktól. 1954-ben főszerepet játszott életrajzi filmjében Los ases buscan la paz (A szakértők a békét keresik). A fiatal labdarúgót a politika száműzi a labdarúgásból és Csehszlovákiából Magyarországra szökik, ahonnan eljut Spanyolországba, ahol az FC Barcelona játékosa lesz. A film rávilágít a hidegháború és a futball közti kapcsolatra. Kubala "Odüsszeiájában" minden megjelenik ami egy akkori tehetséges futballistát negatívan érintett a keleti blokkban. Éles ellentétet mutat Kubala, barátai és a kommunista rendszer között. A film nem teljesen hiteles, mivel László életéből kiragad és kihagy részleteket. Talán legnagyobb bánata az volt Kubalának, hogy habár három nemzeti csapatban játszott, nem szerepelt soha világbajnokságon. 1962-ben részt vett néhány selejtezőn, de ahogy Alfredo Di Stéfano is, ő is lesérült a döntő előtt. Elutazott Chile-be a tornára, de nem lépett pályára. Az 1980-as évek végén Joan Manuel Serrat dalba foglalta a futballklasszist. A katalán énekes-dalszerző gyerekkorában látta játszani és ebből táplálkozva írta meg dalát. A Barcelona 100. évfordulóján 1999-ben a szurkolók a csapat történetének legjobb játékosává választották. Olyan labdarúgókat utasított maga mögé, mint Johan Cruyff, Diego Maradona, Romario vagy Hriszto Sztoicskov. Emellett sportújságírók a második legjobb spanyol játékosnak választották, aki a 20. században játszott. Csak Alfredo Di Stefano-t találták jobbnak. Végül a spanyol kormány a sport Nagykeresztjét adományozta neki. Tervezték, hogy róla nevezik el a stadiont. Erről tisztelői még most sem mondtak le. Emellett a róla szóló legendák szerint, olyan hatása volt korában a labdarúgásra, mint napjainkban David Beckhamnek. A női szurkolók száma feltűnően megnőtt abban az időben, ezért kellett a kevesebb, mint 20 000 férőhelyes stadiont a többszörösére bővíteni. 2009. szeptember 24-én leleplezték a Camp Nou központi helyén a klub valaha élt egyik legnépszerűbb játékosa szobrát, Kubala Lászlóét. A két méteres szobor alkotója Montserrat García Rius volt és a leleplezésen több mint húszezer fanatikus vett részt. Az ünnepélyes megemlékezésen ott volt FC Barcelona vezérkara, beszédet mondott Joan Laporta, Ramon Alfonsera, ifjabb Kubala László és Dunai Antal is. Kubala László születésének 85. évfordulója alkalmából a nevét viselő Vasas Kubala Akadémia tulajdonosai Kubala Lászlóról bronzszobrot állítottak a Vasas SC Fáy utcai Sportcentrumában. A szobrot Kutas László Wiesenthal-díjas szobrász és éremművész, a ravennai Dante-biennále nemzetközi zsűrijének tagja készítette. A szobor ünnepélyes avatóünnepsége 2012. június 15-én történt, azon a napon, amelyen 52 évvel ezelőtt Kubala László szerződést kötött a Barcelona FC-vel. A szobrot Carlos Kubala, Kubala László fia és Enrique Pastor de Gana, a Spanyol Királyság rendkívüli kinevezett nagykövete leplezte le. Kubala László születésének 85. évfordulója alkalmából 2012. június 16-17- én a Vasas Kubala Akadémia hagyományteremtő szándékkal megrendezte az I. Kubala László Nemzetközi U-16-os Labdarúgó Kupát. A kupagyőztes a Real Murcia csapata lett. 2017-ben a XIII. kerületi önkormányzat egy emlékkövet helyezett el Kubaláról a róla elnevezett parkban. Sikerei, díjai Játékosként Csehszlovák bajnokság bronzérmes (1): 1947-48 Spanyol bajnokság bajnok (4): 1951-52 , 1952-53 , 1958–59 , 1959–60 ezüstérmes (3): 1953-54 , 1954-55 , 1955-56 bronzérmes (2): 1956–57 , 1957-58 Spanyol kupa (Copa del Rey/Copa del Generalísimo) győztes (5): 1951, 1952, 1953, 1957, 1959 Spanyol szuperkupa (Eva Duarte kupa) győztes (2): 1952, 1953 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) döntős (1): 1960–61 Vásárvárosok Kupája : győztes (2): 1955-58 1958-1960 Latin kupa győztes: 1952 Edzőként Olimpiai játékok győztes: 1992, Barcelona Szaúd-arábiai bajnokság bajnok (2): 1985, 1986 Emlékezete Emléke előtt tisztelgett a 2012-es FociFesztivál. Nádasdia Nádasdia (Nădășdia), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Az Erdélyi-érchegység alatt, Algyógytól északra, Zalatnától nyugatra, Nagyalmás és Glod közt fekvő település. Története Nádasdia nevét 1321-ben említette először oklevél p. Nadasd néven. 1518-ban v. Nadasd az Ákos nemzetségbeli Folti, a Zádorlakai, Illyei, Illyei Dienesi családok birtoka volt, és Al-Diód várához tartozott. 1733-ban Nádestie, 1750-ben Nedestie, 1805-ben Nádastja, 1808-ban Nádasdia, 1861-ben Nadastia néven írták. 1910-ben 270 lakosából269 román és görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott. Tenebrioninae A Tenebrioninae a bogarak (Coleoptera) rendjében a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjának alcsaládja. Rendszerezés Az alcsaládba a alábbi nemzetségek tartoznak (kiemelve néhány nemet): Ismertebb fajok Közönséges lisztbogár ( Tenebrio molitor ) (Linnaeus, 1758) Kukorica-kislisztbogár ( Tribolium castaneum) (Herbst, 1797) Halottbűzű bogár ( Blaps mortisaga ) (Linnaeus, 1758) Közönséges bűzbogár ( Blaps lethifera ) (Marsham, 1802) Pohos gyászbogár ( Gnaptor spinimanus ) (Pallas, 1781) Szenzoros emlékezet A szenzoros emlékezet azt a képességet jelenti, hogy az érzékelt információk által keltett benyomásokat az inger megszűnte után is meg tudjuk tartani, az észlelés utáni 200-500 milliszekundumot fedi le. A szenzoros emlékezet jellemzői A szenzoros emlékezet akkor lép működésbe, amikor csak egy pillantást vetünk valamire, hogy azonosítsuk azt. Gyakran előfordul azonban az, hogy nem is egy megfigyelt objektumról kerül információ a szenzoros emlékezetbe, ez az esetek jelentős részében nem is tudatosul. Legfőbb jellemzők: az információ belépése: figyelem előtti, az információ fenntartása: lehetetlen (valószínűtlen), az információ formája: a bemenő inger pontos másolata, az információ kapacitása: nagy, gyakran korlátlan, az információveszteség: gyors elhalványodás okán, az emléknyom: 1-2 mp-ig marad meg. A szenzoros emlékezet típusai Vizuális emlékezet Ikonikus emlékezet: rövid, mindössze egy milliszekundumos emléknyom az előző vizuális képről, amelyet az utána következő ingerek könnyen „maszkolnak”. Hallási megfelelője az echoikus emlékezet. Az vizuális emlékezet kutatásának úttörője Johann Andreas von Segner, aki már 1740-ben tanulmányozta ezt a jelenséget. Kísérleteiből megállapította, hogy legfeljebb 100 milliszekundumig marad meg a vizuális inger megszűnését követően. Megállapítását a későbbi kutatások csak megerősíteni tudták. Segner kísérletei után több, mint egy évszázaddal a filozófus, Sir William Hamilton a vizuális emlékezet mennyiségi kapacitását tanulmányozta. Kísérletei arról adtak tanúbizonyosságot, hogy amennyiben az ingert kevés tárgy váltja ki, azokat még külön-külön észleljük, azonban több inger esetén már csoportosítást végzünk, így gyakorlatilag ugyanannyi csoportot tudunk felfogni, mint ahány darabot. A téma kutatói között nem szabad megfeledkezni George Sperlingről, aki számos kísérletével feltárta az ikonikus emlékezet teljesítményét befolyásoló tényezőket. Ezek például: az ingert követő felület színe (sötét mező esetén tovább marad meg az emléknyom), fényessége (minél fényesebb a mező, annál alacsonyabb a felidézési teljesítmény, ez az úgynevezett fényességmaszkolás), az inger és a villanás közötti idő hossza (minél hosszabb, annál jobb a felidézési teljesítmény). Michael T. Turvey kutatásai bebizonyították, hogy jelentős különbség van a fényességmaszkolás és a mintázatmaszkolás (inger után bemutatott mintázat, betű ingerek esetén betűtöredékeket mutatnak be az ingert követően) teljesítményre gyakorolt hatása között. Rövid távú vizuális emlékezet: egy rendszer, amely ideiglenesen fenntartja a látott információt egy bizonyos állapotban. Eközben a látott inger egy stabilabb, hosszútávú emlékké alakul át, vagyis tudatosul. Ez a vizuális információ tehát azonnal hozzáférhető a tudatosság számára. Kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a rövid távú vizuális emlékeket nem maszkolják a közbe iktatott vizuális ingerek, amennyiben a kísérleti személy valami módon figyelmen kívül tudja hagyni. Viszont amennyiben a kísérleti személynek egy kapacitást lekötő feladatot kell elvégeznie az inger bemutatása után, akkor romlik a vizuális inger megtartásának képessége. Ez nem érvényes az ikonikus emlékezetre, ebből pedig arra következtethetünk, hogy a rövid távú vizuális és az ikonikus emlékezet két különálló rendszer. Hosszú távú vizuális emlékezet: a múltbeli élményekre vonatkozó információ potenciálisan állandó, de legalábbis hosszan tartó tárolása. Létezését és teljesítményét számos kutatás eredményei bizonyították már, például Raymond S. Nickerson kísérletei bebizonyították, hogy az inger bemutatása után még egy évvel is 63%-ban ki tudták választani a kísérleti személyek az egy évvel korábban látott képet az új, teljesen ismeretlen képek közül. Auditoros emlékezet Echoikus emlékezet: mindössze néhány milliszekundumig működik, nagyon hasonló tulajdonságokkal bír, mint a vizuális emlékezet egyik alrendszere, az ikonikus emlékezet. Jellemző, hogy a célinger észlelését károsítja az őt követő maszkinger, amennyiben a kettő ugyanabba a fülbe érkezik. Minél több idő telik el a két inger bemutatása között, annál inkább csökken a második inger felismeréséhez szükséges hangerősség. Rövid távú auditoros emlékezet: kapacitása körülbelül 5 mp, azaz 5 másodpercen belül zajlik le a hallott ingerek elhalványulása. Ez azonban megnőhet, amennyiben az ingert nem egy újabb inger, hanem csend követi. Két rövid távú auditoros tárat különböztetünk meg, az egyik kapacitása 150 és 350 msec között van, a másiké pedig 2 és 20 másodperc között. Modalitás és toldalékhatások: amennyiben például egy számsort csak megmutatnak leírva, kevésbé tudjuk felidézni, mintha kimondják azt. Ezt modalitáshatásnak nevezik, de hozzá kell tenni, hogy eme előny csak az utolsó egy-két elem felidézésénél van jelen. Toldalékhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a felidézendő auditoros információ elhangzása és a felidézés között még egy ingert hallunk. Ilyenkor a felidézés teljesítményét drasztikusan lecsökkentheti az úgynevezett zavaró inger. Nagyon fontos azonban, hogy a zavaró inger beszédhang vagy zenei hang. Ez utóbbi ugyanis sokkal kisebb mértékben csökkenti a felidézés teljesítményét. Hosszú távú auditoros emlékezet: korlátlan kapacitású végleges tároló. Az információkat elsősorban jelentésük alapján kódolja és tárolja. A felejtés oka a tárolás közben fellépő veszteség, illetve előhívási hiba következménye. Az auditoros emlékezet ezen fajtáját leggyakrabban zenészek példájával mutatják be, mint például Wolfgang Amadeus Mozart , aki elképesztő képességekkel bírt, ami a zenét illeti. Egyszeri hallás után leírta Allegri Miserere művének teljes partitúráját. Tehát ő már egyszeri hallás után tökéletesen eltárolta az egész mű partitúráját a hosszú távú auditoros emlékezetében. Cetina (Civljane) Cetina falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Civljane községhez tartozik. Fekvése Knintől légvonalban 21, közúton 36 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Dinara- és a Svilaja-hegység közötti karsztmezőn fekszik. Területét magas hegyek, a hegyek közötti karsztmezők és folyóvölgyek alkotják. Mezőgazdasági termelésre különösen a Cetinamenti termékeny talaj alkalmas. A falu területén a pravoszláv templom mellett található a Cetina forrása, mely az egyik legszebb karsztforrás az országban. Története Az emberi élet első nyomai mintegy 30000 évvel ezelőttről, a kőkorszakból származnak. A Milaši településrész közelében fekvő Gospodska-barlangban ebből a korszakból származó cseréptöredékek és csontból készített ár került elő. A késő bronzkorban dalmát törzsek érkeztek erre a vidékre, akik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ők hozták létre a cetinai kultúrának nevezett fejlett bronzkori kultúrát, amely az i .e. 1900 és 1600 közötti időszakban virágzott. Az előkerült leletek alapján megállíptható, hogy e kultúra népe teljesen benépesítette ezt a területet. Őket a rómaiak követték, akik megalapították Dalmácia provinciát. A Római Birodalom gyengülésével északról barbár népek érkeztek erre a vidékre. Az avarok és szlávok sírjai a 7. századtól jelennek meg a környéken. A szlávok jelenlétéről számos régészeti lelet árulkodik, melyek közül a legértékesebb a Rika-hegyen álló Sveti Spas (Szent Megváltó) templom, mely a 9. – 10. században, valószínűleg Branimir fejedelem idejében épült. A templom körül található az egyik legnagyobb feltárt óhorvát temető több mint ezer sírral. A Horvát királyság megerősödésével megalakultak az új közigazgatási egyégek a zsupánságok, melyek közül ez a terület a knini zsupánság vrlikai körzetéhez tartozott. A környező magas hegyeken élő, a bánokat és a nemességet szolgáló pásztorokat királyi vlachoknak (kraljevski vlasi) nevezték. A 14. században a török érkezése előtt az akkori Vrh Rika, a mai Cetina területére a hercegboszniai Livnóról a Berislavić nemzetséghez tartozó Čubarićok települtek. Megjelent az egyházmegyei papság és a ferences szerzetesek. A 15. században már időröl időre török csapatok hatoltak be a területre. 1492-ben elesett a Rika-hegy a Szent Megváltó templommal. Az oszmán uralom alatt a településtől délre fekvő Vrlika a Klisszai szandzsákhoz tartozó önálló náhije központja lett. A korabeli török források szerint a termékeny földekkel rendelkező falvakba muzulmán és velük párhuzamosan pravoszláv, tulajdonképpen szerb lakosság települt. Szerbek még a velencei uralom idején is tömegesen szökdöstek át Boszniából és Hercegovinából, a velencei hatóságok pedig katonai szolgálatuk fejében nekik adták az addig megműveletlen földeket. Így alakult ki e vidék vegyes horvát és szerb lakossága, mely egészen a délszláv háborúig fennmaradt. Cosmi spalatói érsek 1692-ben írja, hogy Vrlika környékén mintegy háromszáz pravoszlávok lakta ház található. A visovaci ferences atyák 1696-ban engedélyt kaptak a Sveti Spas templom újjáépítésére és a környék lakosságának lelki gondozására, emiatt elletétbe kerültek a pravoszláv papsággal és lakossággal. A 18. században a környéket többször visszatérő pestisjárvány sújtotta. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Ebben az időben épült meg a nagy fontosságú, Zárát Splittel összekötő főút, valamint a Knin – Vrlika –Sinj – Zadvarje – Vrgorac – Neretva-torkolat út. Napóleon bukása után 1815-től a bécsi kongresszus döntése értelmében ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A 19. század közepe a nemzettudat ébredésének időszaka, melyet a Bach-korszak ugyan átmenetileg elfojtott, de ennek megszűnése után 1860-tól újra feléledt. A helyi szerbek kezdtek politikai csoportokat alakítani. 1894-ben a vrlikai horvát olvasókör megnyitása alkalmával már nyílt konfliktus tört ki a szerbek és horvátok között. A falunak 1857-ben 606, 1910-ben 866 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1940 a cetinai Urunk Mennybemenetele szerb pravoszláv templom felépítésének időpontja, felépítése elsősorban fő támogatójának Marko Četniknek és feleségének Jelenának köszönhetően történt. A II. világháború időszaka különösen véres volt ezen a vidéken. 1991-ben lakosságának több mint 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. Lakói barrikádokat emeltek. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést, melynek lakói elmenekültek. Később néhányan visszatértek közülük, így a település máig megőrizte szerb többségét. 2011-ben a falunak 195 lakosa volt. Nevezetességei Szent Megváltó tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 9. században, valószínűleg Branimir fejedelem idejében épült. Ebben az ősi templomban ma már csak búcsúünnepén tartanak istentiszteletet. A katolikus hívek a vrlikai plébániatemplomba járnak. Urunk Mennybementele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma (Hram Vaznesenja Gospodnjeg) 1940-ben épült, 1974-ben kőkerítéssel vették körül és új harangot kapott. A délszláv háború idejében belseje kiégett, berendezése nagyrészt elpusztult. A pravoszláv templom közelében található a Cetina forrása, Horvátország egyik leglátványosabb karsztforrása. Emléktáblák Kecskeméten Kecskemét szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. 1955–1956-os magyar jégkorongbajnokság A 19. első osztályú jégkorong bajnokságban hat csapat szerepelt. Új csapatként indult a Bp. Dózsa együttese, amely elsősorban a Bp. Kinizsitől és a Postástól igazolt. A lila-fehér gárdában a legnagyobb név Hircsák István volt, aki a második világháború előtti korszak klasszis kapusa volt. Nem szerepelt a küzdelmekben a Győr és a Bp. Postás csapata, amely több szakszervezeti sportegyesülettel összevonva Törekvés néven indult el. A mérkőzéseket 1955. december 20. és 1956. február 14. között rendezték meg egy mérkőzés kivételével a Városligeti Műjégpályán. Ezt az összecsapást a Millenáris Sportpálya frissen átadott jégpályáján bonyolították le 1956. február 12-én a Kinizsi és a Meteor csapatai között. A bajnokság a Bp. Kinizsi fölényét hozta, amely csak egy alkalommal, a Bp. Dózsa ellen vonult le a jégről vereséggel. Ugyancsak biztosan szerezte meg az ezüstérmet a Vörös Meteor, míg a dobogó harmadik fokán azonos pontszámmal a Bp. Dózsa és a Törekvés osztozott. A Bp. Kinizsi bajnokcsapata Bárány István, Kondorosi Tihamér, Lőrincz Ferenc, Molnár II. Tibor, Palotás János, Pozsonyi Lajos, Prosbik Andor, Raffa György, Rajkai László, Schneck János, Serán, Simon László, Szende János Edző: Helmeczi Frigyes Forrás Népsport napilap Soglio (Olaszország) Soglio település Olaszországban, Piemont régióban, Asti megyében. Lakosainak száma 148 fő (2017. január 1.). Soglio Cortazzone, Montechiaro d'Asti, Camerano Casasco, Cortanze, Piea és Viale községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Metszés (kertészet) A metszés a kertészkedés egyik legalapvetőbb művelete, mind a gyümölcstermesztésben, mind a díszkertek kialakításában. Metszést elsősorban a fás szárú kerti növényeken, cserjéken és fákon végzünk. A metszés célja A metszésnek két célja lehet. A növény egy bizonyos alakra formázása, illetve a termelékenységének, növekedésének serkentése, egészségének megőrzése. Az első változat elsősorban díszkerteknél, dísznövényeknél alkalmazzák, míg az utóbbit a gyümölcsösökben. Metszés a gyümölcsösben A gyümölcsfák és cserjék metszés nélkül is teremnek, növekednek. Mégis alakítani szeretnénk nagyságukat, alakjukat, és a metszéssel a terméshozamot, a gyümölcsök méretét illetve a fák egészségét is befolyásolni akarjuk. A gyümölcsfák és gyümölcstermő cserjék sokszínűsége miatt sokan úgy gondolják, hogy metszésük nehéz feladat, azonban szinte minden fára és bokorra ugyanazon növekedési szabályok jellemzőek, így minden gyümölcsfajta metszése azonos, vagy hasonló alaplépésekből áll. A metszést úgy kell végeznünk, hogy egyensúlyban tartsuk a növény gyümölcstermelését, hajtásfejlődését és egyéb életfunkcióit. Például, ha a növényt nem metsszük, sok gyümölcsöt hoz, viszont a hajtásfejlődés megáll, és elöregszik a fa. Túlzott visszametszésnél, csak a hajtásfejlődésre fordítja a növény az energiáit, így kevés gyümölcsöt hoz. A metszés során figyelembe kell venni, hogy az adott gyümölcs mely részén, mely ágain hozza a terméseket. Néhány gyümölcsfajta közvetlenül az erős, hosszúhajtásain hozza virágait és terméseit. A legtöbb azonban mégis a rövid, gyengébb oldalhajtásokon terem. Az almatermésűek ( alma , körte , naspolya , birs , stb.) rövid oldalhajtásaikon teremnek, melyek az egyéves hosszúhajtásokon fejlődnek ki. Ezeket a fákat általában gúla-, illetve gömbalakúra formázzák. Egy középső hajtás fejlődik, melyet a második évben a feléig, vagy harmadáig vissza kell metszeni. Így új, erős hajtások fejlődnek, és ösztönzi a nagyobb korona kialakulására. Minden más meredeken függőlegesen növő, úgynevezett konkurens ágat el kell távolítani. Az őszibarack , meggy , és fekete ribiszke az egyéves, elágazás nélküli hajtásokon hozzák terméseiket. Ezen hajtások az utolsó nyáron fejlődtek ki, és teljes hosszukon virágrügyeket növesztenek, amik tavasszal gyümölcsöt hoznak. Ezen növényeket fiatal koruktól kezdve, egészen idős korukig minden évben meg kell metszeni. A vezérágakat a csúcstól befelé metszik vissza, a sűrűn álló oldalágakat ki kell ritkítani. Erős, elágazás nélküli oldalágakat metszetlenül kell hagyni lazán elszórva, hisz itt hozza majd gyümölcseit a fa. A cseresznye és diófáknál , az egyéves hosszúhajtásokból, hosszú oldalhajtások nőnek, melyek a gyors fejlődés miatt még nem hoznak termést. Csak az oldalsó elágazások következő generációi fognak gyengébben és rövidebbre nőni, valamint virágot és termést hozni. Hajtások fajtái Hosszúhajtások: Akár 3 méteresre is megnőhetnek. A legtöbb gyümölcsfajtánál , a hosszúhajtások nem hoznak virágrügyeket. Ezeket hajtórügyeknek nevezzük, a különösen hosszúakat pedig vízhajtásnak. Elsősorban fiatal, gyorsan fejlődő és az erősen visszametszett idős fákon keletkeznek. Rövidhajtások: A hosszúhajtásokon képződnek és sok gyümölcsfajta esetén virágokat és gyümölcsöket hoznak, ezért termőágnak is nevezzük őket. Gyümölcsfák metszése Koronaalakító metszés A koronaalakító metszéssel az ifjú, frissen ültetett fát igyekszünk az általunk kívánt alakúra, méretűre alakítani. Lényeges a megfelelő méretű termőterület kialakítása, megfelelően szellős, fényáteresztő korona kialakítása. Fontos, hogy a megfelelő ágakat távolítsuk el, és hagyjuk meg, mert a túl gyenge ágak nem bírnák el a gyümölcsök súlyát.A túl sok ág meghagyása, túlzott vertikális növekedést idézne elő, illetve a fa felkopaszodását, mert a középső részek nem kapnának elegendő mennyiségű napfényt. A koronaalakító metszés attól függ, hogy a jövőben milyen alakú gyümölcsfát szeretnénk. Ifjító, vagy fiatalító metszés Az idős fa egyre több gyümölcsöt hoz, de alig növeszt új hajtásokat. Visszametszés nélkül a fa elöregedik.Túlságosan nagy visszametszés miatt elveszhet a virágok és gyümölcsök nagy része és túl sok lehet a hajtás, ezért meg kell találnunk a középutat. A fiatalítás alapmetszése:A hajtásokat olyan ágakra kell visszavágni, amely kevésbé ágazik el és az maradék elágazó oldalhajtások felfelé növekednek. Az erősen oldalirányba növő, illetve lelógó oldalágakat teljesen el kell távolítani. Ha egy fán lefelé görbülő ágat, íves képződményt látunk, az egyértelmű jele annak, hogy már rég nem gondozták. A nagyon idős, gondozatlan fák fiatalítását nem egy év alatt, hanem 3-4 év alatt végezzük. Az első évben csak a korona lehajló ágainak egyharmad részét távolítjuk el. Az ifjító metszést a nagyobb termelő gazdaságokban napjainkban már nem alkalmazzák, de a házikertekben jelenleg is nagy jelentősége van. Termőre metszés A termőre metszés a fát egész életében végigkísérő metszésforma, mely egyensúlyban tartja a gyümölcshozamot és hajtásfejlődést. Itt a metszés általános szabályait kell figyelembe venni, ezek alapján dolgozni. A gyümölcsfák közül csak az őszibarack esetében van minden évben szükség termőre metszésre. Kialakítható faformák Félgömb-, vagy gömbkorona Gyorsan növekedő alacsony, vagy magas törzsű alma, körte, illetve szilvafákból nevelik.Három vezérágból és egy középső hajtásból áll, amely a törzs meghosszabbítása. A vezérágak 45°-os szögben állnak és arányosan osztódnak el a törzsön. Orsóforma Az orsó alakú fák egy középső hajtásból, és vízszintes termőágakból állnak. A termőágak egyenletesen oszlanak el a középső hajtás mentén, hosszuk felfelé egyre csökken, vízszintes helyzetük miatt, egyik sem nő hosszúra.Az orsó alakú fák már az ültetés követő első, vagy második évben teremnek. Tölcsérkorona A tölcsér-, vagy katlankorona kialakításánál, először gúla alakú koronát nevelnek. Néhány év elteltével a középső hajtást -közvetlenül a legfelső vezérág fölül- kivágják. Igaz, hogy ezzel csökken a korona terjedelme, de a korona belseje sokkal több fényt kap. A több napfénynek köszönhetően a gyümölcs jobb minőségű lesz, és elkerüljük a fa belülről történő kopaszodását. Tányérkorona A fa tányérkoronássá alakításakor 7-12 lapos vezérág oszlik el körülbelül 60 fokban egyenletesen a törzs körül. A középső hajtást (a törzs meghosszabbodását) 2-3 év után el kell távolítani.A tányérkoronánál a hajtások laposabb helyzetük miatt gyengébben fejlődnek, mint a tölcsérkoronánál. Gyümölcssövény Lényegében a gyümölcssövény is egy speciális orsóformának számít. Termőágai nem a középső hajtás körül helyezkednek el, hanem csak két irányban nőnek. A termőágak párosával állnak egymással szemben. A gyümölcssövényt drótváz vagy épület mellett mellett nevelik. Gyümölcstermő cserjék metszése Málna A málna hajtásképletei két évig élnek. Az ez évi zöld hajtások teremnek jövő évben. A metszés időpontja a szüret után esedékes. Ekkor tőből eltávolítjuk a letermett, száradó vesszőket és egyben megritkítjuk az éves zöld sarjhajtásokat is. Méterenként 6-10 hajtást hagyjunk meg. Tavasszal a meghagyott vesszőket gyengén kurtítsuk vissza. Ribiszke A ribiszke telepítés utáni metszése a vesszők 2-4 rügyre való visszametszésből áll. Eltérő metszési igénye van a fekete és piros ribiszkének. A fekete ribiszke termését elsősorban az egyéves vesszőkön hozza, az idősebb részek értéktelenek. Ezért a termővessző állományt évente fel kell újítani. A fekete ribiszke alakító metszése a telepítés utáni visszametszés után a nyári hajtásválogatással kezdődik. Júniusban a legjobb 4-5 hajtást hagyjuk meg, a többit eltávolítjuk. A következő év tavaszán a vesszőket enyhén kurtítsuk vissza.A harmadik év tavaszán megritkítjuk a termővesszőket, négyet, ötöt hagyjunk meg, a többit tőből távolítsuk el. Az ezt követő években a metszés már csak arra irányul, hogy a bokor ne sűrűsödjön el. A legöregebb vesszőket folyamatosan ritkítjuk és annyi új tővesszőt hagyjunk meg évente, amennyi öreg részt eltávolítottunk. Kerüljük a fekete ribiszke túlzott metszését. A piros és a fehér ribiszke termőrészei hosszabb életűek. A telepítés utáni első beavatkozás a hajtásválogatás, amikor a legerősebb, legjobb 4-5 hajtást hagyjuk csak meg. A továbbiakban folyamatosan évente 4-5 újabb tővessző meghagyásával a fekete ribiszkéhez hasonlóan alakítjuk ki a bokrot. Termőkorban a metszés csak ritkításból áll. Óvjuk a több éves termőrészeket, mert ezek hozzák a termést, ellentétben a fekete ribiszkével. Néhány év után azonban ezek a termőrészek felkopaszodnak, elöregszenek, így esetenkénti cseréjük indokolttá válik. Ilyenkor tőből távolítsuk el ezeket és az új tővesszőkből hagyjunk meg ugyanannyit pótlásukra. A felújítást több éven át fokozatosan végezzük. Egres, vagy köszméte A köszmétebokor alakító metszése a piros ribiszkével megegyezik. Termőkorban is úgy kell metszeni, mert termőrészei hasonlóan több évig életképesek. Ritkításra, időnkénti felújításra van szükség. A köszméte szétterülő bokor, ellentétben a piros ribiszkével, ezért ritkító metszéskor erre figyelemmel a fölfelé törő részeket hagyjuk meg. Metszés szerszámai, kellékei Minőségi munka minőségi szerszámok nélkül nem mehet végbe. A kerti szerszámokat mindig megfelelően tisztán kell tartani, védelmet kell biztosítani számukra.A metszéshez speciális szerszámok állnak rendelkezésünkre, melyekkel a kertész is kényelmesebben dolgozhat, és a növényben sem tesz vele nagyobb kárt. A metszés legfontosabb szerszámai Metszőolló A legjobbak az egyélű, könnyű fémollók, mert ezek kevésbé roncsolják a fát. Pengéi edzett krómacélból készülnek, ha megsérülnek könnyen kicserélhetők. A fogantyúk jó esetben műanyag bevonatúak, így hidegben is jó fogásuk van, könnyű dolgozni velük. Ágvágó olló Különlegesen hosszú nyelű metszőollók. Ezek meghosszabbított kézként szolgálnak a bogyós gyümölcsök bokrainak meg- ritkításakor, vagy amikor az orsó alakú fák felső részeit a földről szeretnénk lemetszeni. Egyes típusok erővágóként is szolgálnak, melyekkel sokkal nagyobb erőt lehet kifejteni, mint az egyszerű metszőollóval. Keretes fűrész Vastagabb ágaknál az ollót helyettesíti. Segítségével távolíthatjuk el a vastag ágakat. A fűrészlapot egy feszítőkarral a kívánt helyzetbe állíthatjuk, így a túl közeli ágakat is könnyedén elérhetők lesznek. Ha a fűrész hosszabb ideig nincs használatban, a feszítőkart -a feszesség megtartása érdekében- érdemes meglazítani. Kacorkés A kacorkés, egy enyhén ívelt összecsukható, többfunkciós kés, mely sok kisebb munkában a kertész segítségére lehet. Gyümölcsfa esetében ki lehet vele vágni a beteg ághelyeket és a durva szélű sebszéleket le lehet vele simítani. Egyéb kellékek A metszés során használatos még a létra, a magasabban lévő ágak elérése érdekében. Használat előtt meg kell győződni róla, hogy stabil, biztonságos-e! Hasznos szolgálatot tehet még egy erős munkáskesztyű, mely főleg a málna, egres, és egyéb tüskés, tövises növények metszésekor jön jól. Láncfűrészt a metszés során nem használunk, még az elöregedett ágak eltávolítására sem, mert durva, szabálytalan sebszéleket hagy, így kárt tesz a fában. Esetleg fakivágásra használhatjuk. DRB 52 sorozat A Deutsche Reichsbahn (Német Birodalmi Vasút) 52 sorozatú mozdonya a Harmadik Birodalom legfontosabb úgynevezett hadimozdonya volt, mely 1942-től a háború végéig több, mint 6000 példányban készült a különböző németországi és a megszállt területek mozdonygyáraiban. A második világháború után a rendelkezésre álló alkatrészekből további 300 db-ot szereltek össze. A mozdony feladata a háború alatt az előrenyomuló Wehrmacht utánpótlásának biztosítása, illetve a megszállt országokból a hadizsákmánynak a birodalomba való eljuttatása volt. Bár a mozdonyokat egyszerű szerkezettel és anyagokból alig néhány éves üzemre tervezték, a háború után Európa legtöbb országának vasútja állományába és sokáig nélkülözhetetlennek bizonyultak az újjáépítés során. A sorozat születése A Német Birodalomnak a háború közeledtével jelentősen megnövekedett a vontatóigénye. Felmerült az igény egy olyan mozdonyra, amely erős, megbízható és összeszerelése lehetőleg minél kevesebb nyersanyagot, munkaórát valamint pénzt igényel. A német mérnökök alapnak az egyszer már bevált 1 E tengelyelrendezésű 50-es szériát vették, melynek felépítményét kívánták egyszerűsíteni és korszerűbbé tenni. Az 50-es sorozat darabjai majd' 6000 különálló alkatrészből, 17650 munkaóra alatt 160 tonnásra készültek. Az új mozdonyok ezzel szemben a háborús igényeket figyelembe véve csupán 5000 alkatrészből, 11650 munkaóra alatt készültek 139 tonnásra, amely 6000 munkaóra megtakarítást jelentett, valamint a színesfémek felhasználási arányát is sikerült visszaszorítani (az eredetileg felhasznált 2358 kg réz/mozdony arányt sikerült 126 kg réz/mozdonyra csökkenteni). A gyártás egyszerűsítése érdekében elhagyták a vízelőmelegítőt, a füstterelőket (melyeket csak a háború után szereltek fel) és a ferde elülső keretet, csökkentették az alváz súlyát, a hajtórudakat a nehéz fémmegmunkálási technikák helyett pedig egyszerűen dupla T alakúra öntötték. A széria gyártását csupán 1942 júniusában határozták el, így az első mozdonyok csak 1942 szeptemberében érkeztek rendeltetési helyükre. A tesztsorozat még 50 2773 – 2777 számozással készült, ezt később 52 002 – 006-ra változtatták a Henschel gyárban. A gyártási terv havonta 500 gépre szólt 15 helyszínen, ennek ellenére az 500 darabot mindösszesen 3 hónap alatt sikerült elérni. A sorozat a német ipar legnagyobb számban gyártott mozdonya lett, több mint 6800 darab készült belőle, melyből majdnem 2000 darab került szovjet kézre. A gépek szolgálati idejét 5 évre tervezték, de a sorozat minőségét mutatja, hogy az utolsó BR 52-esek még a 70-es, 80-as években is közlekedtek, és ma is több száz darab van magángyűjtők kezében és múzeumokban. Német 52-es mozdonyok Magyarországon Először A második világháború után rengeteg 52 sorozatú mozdony maradt magyar területen is. Ezek legnagyobb része a Vörös Hadsereg „T–CCCP” hadizsákmány-jelét (T=Trofejnij, azaz zsákmány) viselte, és rövidesen a Szovjetunióba szállították azokat. Két, a háború alatt a MÁV által bérelt 52-es a harcok befejeztével a GYSEV-hez került. Ezek egyikét, az 52 2421 pályaszámút a GYSEV 1947-ben 501-es pályaszámmal állományába vette. Az 501-es pályaszámú mozdonyt 1952-ben a 41-es pályaszámúval együtt két 323-as és egy 410-es sorozatú mozdonyért cserébe a MÁV-nak adta át. Másodszor Az 1960-as években újra eljött az 52-esek ideje. A MÁV 1963 nyarán vásárolt 100 darab ТE sorozatú, azaz a háború után hadizsákmányként a Szovjetunióba került német 52 sorozatú hadimozdonyt az SzZsD-től , mivel felmerült a gőzösüzem meghosszabbítása az elégtelen mozdonyutánpótlás miatt. A magyar számozási rendszerben az 520 sorozatjelet kapták. 94 db mozdonyt normál nyomtávolságúra alakítottak vissza, ezeket 520,001–094 pályaszámokon álltak forgalomba. 6 db mozdonynál a záhonyi átrakókörzet tolatási munkáinak ellátására megtartották a széles nyomtávolságú kivitelt – ezeket 520,5001–5006 pályaszámokon vették állagba. A típus teljesítménypróbáit 1963-ban tartották az 520,007 pályaszámú mozdonnyal a Győr–Hegyeshalom és a Nagykanizsa–Székesfehérvár vasútvonalakon. Becenevük Bumbardó és Hruscsov-Dízel volt. A GYSEV szolgálatában Az 520 sorozatú mozdonyok közül még 1963 őszén 4 db a GYSEV állományába került, majd egy rövid magyarországi próba után a vasút 9‰-et is elérő emelkedőkkel tarkított Sopron–Ebenfurt vonalán állították forgalomba, ahol a teherforgalmat látták el. 1964-ben további két 520-as került a GYSEV-hez. A mozdonyok megtartották a MÁV-nál viselt pályaszámukat. Ezek a mozdonyok főleg tehervonatokat húztak Magyarországon, de a nagy tengelyterhelés és az öt tengely miatt sok vonalon nem közlekedhettek. Selejtezésük nagyon hamar, már 1964-ben elkezdődött, és az 1980-as évekig zajlott. Megmaradt 520-asok Az 520.034 számú példány ma a Magyar Vasúttörténeti Parkban, az 520.075 számú példány Hatvanban, míg az 520.030 számú példány pedig Fertőbozon található. Gyöngyösi Állatkert A gyöngyösi állatkert (Szorako-Zoo) Heves megyében, Gyöngyös belvárosától gyalog 10 percre található, a Csathó-kert völgyében. Az állatkert eleinte vadasparkként üzemelt majd az állatfajok bővülésével és a park fejlesztésével megkapta az állatkert nevet. Különlegességei: Az állatkert több állatfajai közül egy hím oroszlán is helyet kapott a parkban. Az oroszlánt két hónaposan kapta a park Olaszországból, mivel szülei nem fogadták be így teljesen a park dolgozói nevelték fel. A magánkézben üzemelő állatkert különféle programokkal szolgál. 4116 Elachi A 4116 Elachi (ideiglenes jelöléssel 1982 SU) egy kisbolygó a Naprendszerben. Eleanor F. Helin fedezte fel 1982. szeptember 20-án. Bécsi kapu A Bécsi kapu Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Bécsi kapu téren. Nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehetett rátérni a Bécsbe vezető országútra. Története A középkorban Szombat-kapunak is hívták, mivel szombati vásárokat rendeztek a belső falainak előterében. Állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették a belső kaput. A törökök Becs kapuszunak, ezekben az időkben a neve Zsidó-kapu is volt, utalva a Víziváros korabeli nevére, a Zsidóvárosra. A 19. században a kettős várkaput átépítették, majd 1896-ban lebontották. Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára (1936) készült el a jelenleg is álló várkapu, melynek inkább szimbolikus jelentősége van. Tervezője Kismarty-Lechner Jenő. A kapu vár felőli oldalán álló, rohanó angyalt ábrázoló szobor, valamint a kapu reliefes-szobros-feliratos díszítése egyaránt Ohmann Béla alkotása. A tetején alakították ki a Bástya sétány összekötő szakaszát. Automata sorompók állnak a kapu előtt, melyek a várba behajtó járművek számát hivatottak korlátozni. Behajtásra a helybeli lakosok, taxik, BKV buszok, valamint a várbéli hivatalok dolgozói és a szállodavendégek jogosultak. Judd Trump Judd Trump (1989. augusztus 20., Anglia, Bristol) profi snookerjátékos az angliai Bristolból. Még 2005-ben történt profivá válása előtt jelentős ifjúsági versenyeken ért el sikereket. 2011. április 5-én nyerte első rangsorolt győzelmét, amikor a China Open fináléjában Mark Selbyt győzte le 10-8 arányban. A kínai sikert követően bekerült a 2011-es sznúker-világbajnokság döntőjébe, ahol 18-15 arányban kikapott John Higginstől. Amatőrként Trump angol bajnok volt 13, és 15 év alatti kategóriában, majd 14 éves korában az angol 21 éven alatti bajnokság elődöntőéig jutott. Ebben az időben Ronnie O'Sullivan 1991-es rekordját megdöntve Trump minden idők legfiatalabb 147-es breakjét elérő játékosa lett. Profi karrier A 2005/2006-os idényben csatlakozott a profik bajnokság-sorozatához, és már a Welsh Openen bejutott a döntőbe, így vált minden idők legfiatalabb játékosává, aki rangsorolt torna kieséses szakaszába jutott, majd a China Openen megismételte szereplését, továbbjutását ezúttal Michael Holt akadályozta meg (4-5). Trump vált a harmadik legfiatalabb snooker-játékossá, aki elérte a világbajnoki szereplést. (Stephen Hendry és Ronnie O'Sullivan után, később Liu Chuang 17 évesen szerepelt Világbajnokságon, akárcsak Trump.) Ezután egy kisebb hullámvölgy érkezett a 2007/2008-as szezonban, amikor a Welsh Openen például csak a legjobb 32 közé sikerült bekerülnie Joe Swail legyőzésével. A 2008-as sznúker-világbajnokságon Joe Swail ellen búcsúzott, aki 9-7-es Trump előnyből fordította meg a mérkőzést 10-9-re. Trump jól indította a 2008/2009-es szezont, első 4 versenyén jó helyezést ért el. A Grand Prix-n Gream Dottot, és Joe Perry-t győzte le a legjobb 16 között. Ezután karrierje addigi legnagyobb sikerét elérve legyőzte Ronnie O'Sullivant 5-4 arányban, s ezzel bekerült az elődöntőbe, ahol John Higgins állította meg. Ezután legyőzte a kétszeres világbajnok Mark Williamst, s ezzel kvalifikálta magát a bahreini tornára. Megnyert egy kvalifikációs tornát, ezzel vívta ki szereplését a 2009-es Masters Tournamenten, de itt már az első fordulóban vereséget szenvedett Mark Allentől. Ezután a Világbajnokságra sem sikerült bekerülni, mert 6-3-as előnyből 10-8-ra kikapott az angol Stephen Lee-től. A 2009/2010-es szezonban talán egy említésre méltó eredménye volt; a Premier League Snooker sorozatban elődöntőbe jutott, ahol Ronnie O'Sullivan-től kapott ki. Az évet 30.-ként zárta a világranglistán. Trump karrierje a 2010/2011-es szezonban indult be igazán. (Jól kezdett, hiszen az Austrian Open döntőjében Neil Robertson-t múlta felül 6-4 arányban, majd az EPTC sorozat első állomásán is győzni tudott, itt Anthony Hamilton volt az ellenfele, a meccs végeredménye 4-3 lett.) Egészen a China Open-ig viszont nem volt nagy eredménye ("nagy" versenyeken első vagy második fordulókban esett ki), de ez előbb említett tornát majdnemhogy a semmiből nyerte meg, Mark Selby-t legyőzve 10-8-ra. A világbajnokságra is átmentette jó formáját, hiszen itt egészen a döntőig menetelt, nem kis skalpokat gyűjtve. Hiszen a fináléig vezető úton legyőzte Neil Robertson-t, Martin Gould-ot, Graeme Dott-ot és Ding Junhui-t is. A döntőben John Higgins állította meg, 18-15-re győzte le. Trump így ezt a szezont a 9. helyen zárta. Jude Drouin Jude Drouin (Kanada, Québec, Murdochville, 1948. október 28.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét az OHA-s Montréal Junior Canadiensben kezdte 1966–1967-ben. Az 1966-os NHL-amatőr drafton a Montréal Canadiens választotta ki a harmadik kör 17. helyén. Felnőtt pályafutását a CPHL-es Houston Apollosban kezdte 1967–1968-ban. A következő idényben még játszott az Apollosban de már kilenc mérkőzésre meghívást kapott a National Hockey League-be, a Canadiensbe. 1969–1970-ben játszott az AHL-es Montréal Voyageursban, ahol 65 mérkőzésen 106 pontot szerzett, így az év újonca és az év pontkirálya címet is megkapta. Ebben az idényben az NHL-ben mindösszesen három mérkőzésen lépett jégre. 1970–1975 között a Minnesota North Stars játékosa volt. Legjobb idényében 73 pontot szerzett. 1975–1978 között a New York Islanders játékosa volt. Itt már csak 62 pontot tudott szerezni legjobb idényében. 1978–1979-ben nem játszott sehol majd az egyéves szünet után a Winnipeg Jetsbe igazolt ahol 1980-ig játszott majd szezon közben visszavonult. Díjai AHL Első All-Star Csapat: 1970 Dudley 'Red' Garrett-emlékdíj: 1970 John B. Sollenberger-trófea: 1970 Diego Balbinot Diego Douglas Balbinot (Bento Gonçalves, 1984. január 7. –) brazil-olasz labdarúgóhátvéd. Forrás Diego Balbinot adatlapja a transfermarkt.com oldalon (angolul) Tangara parzudakii A Tangara parzudakii a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1843-ban, Tanagra Parzudakii néven. Alfajai Tangara parzudakii lunigera (P. L. Sclater, 1851) Tangara parzudakii parzudakii (Lafresnaye, 1843) Tangara parzudakii urubambae J. T. Zimmer, 1943 Előfordulása Dél-Amerikában, az Andok hegységben, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 14-15 centiméter, testtömege 25-31 gramm. Életmódja Gyümölcsökkel és ízeltlábúakkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 23.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 23.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 23.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 23.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. március 23.) (angolul) África Brasil Az Africa Brasil egy 1976-os Jorge Ben Jor album. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Neuwiller Neuwiller település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 473 fő (2015). Neuwiller Hagenthal-le-Bas és Leymen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Reggatta de Blanc A Reggatta de Blanc a The Police második albuma, megjelent 1979-ben. A reggatta szó két g-vel írva a reggae-re utal (több számot a „fehér reggae”-hangzás jellemez), a fehér ugyanakkor a tagok szőke hajára is utal. A francia szavak használata az első albumra utal vissza. A lemez hangzásvilágában a debütáló album folytatása, a Bring on the Night, a Deathwish, a The Bed's Too Big Without You és az együttes egyik legismertebb slágere, a Walking on the Moon mind a reggae hatásáról tanúskodik, de a punk hangzása is jelen van, főként az It's Alright for You-ban és a No Time This Time-ban. Az album különlegessége a Stewart Copeland által énekelt On Any Other Day. A felvételek több mint fél évig húzódtak, de valójában csak néhány hetet vettek igénybe; alighanem ez volt az együttes legfelszabadultabb időszaka. Copeland: „Egyszerűen csak bementünk a stúdióba, és azt mondtuk: 'Rendben, kinek van meg az első dal?' Még csak nem is gyakoroltunk a felvételek előtt.” Az Egyesült Királyságban mind a kislemezek (Message in a Bottle, Walking on the Moon), mind az album a slágerlista élére kerültek. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Díjak Grammy-díj Haeffner Emil Haeffner Emil Róbert Arthur (latinul Æmilius Haeffner, franciául Émile Haeffner) (Budapest, 1892. december 5. – Budapest, 1953. március 29.) a két világháború közötti időszak kiemelkedő magyar egyiptológusa. Családja 1892. december 5-én született, Budapesten Haeffner Roderik és Fischer Matild első gyermekeként. Testvérei: Jenő, Tivadar, Róbert, Matild, Vilma, Ödön, Zoltán, Béla és Ernő. Fiatalkora A család anyagi körülményei nem tették lehetővé, hogy egyetemi tanulmányokat végezzen, így az 1940-es évek közepéig a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-nél dolgozott, mint hajópénztáros. Munkája mellett sajátította el a latin, a görög, a héber nyelvet, valamint a föníciai, az óegyiptomi (hieroglif és hieratikus) és az ókori mezopotámiai ékírásos nyelveket. Az egyiptomi szövegeket külföldi könyvtárakból meghozatott könyvekből ismerte meg, vagy külföldi útjain másolta ki, illetve vásárolta meg. Hasonlóan legidősebb öccséhez, Jenőhöz, művészien festett, rajzolt és mintázott, kitűnően zongorázott és orgonált. Zeneszerzőként, költőként és műfordítóként is tevékenykedett, sőt - és ez valószínűleg Tivadar hatása - érdeklődött a természettudományok iránt. Munkássága Nyugdíjazása után kezdte rendszeresen tanulmányozni a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének darabjait. A Múzeum alkalmazásában előbb teremőrként (1947-től), később az Antik Osztály munkatársaként dolgozott. Feladata az egyiptomi gyűjtemény anyagának rendszerezése, a leltárak pótlása volt. Szívbetegsége és romló látása ellenére gyakorlatilag a teljes munkát elvégezte, sőt a feliratos anyag feldolgozásában is jelentősen előrehaladt. Részt vett az egyiptomi kiállítás újrarendezésében (1949) és bekapcsolódott az egyetemi oktatásba is: a hieroglif írást és olvasást tanította. Tudományos munkásságának legjelentősebb része a hazai egyiptomi nyelvemlékek megfejtése és értelmezése. Első tudományos munkái 1945-ben jelentek meg. Szakértelmét, felkészültségét jól mutatja egy 1842-ben készült rajz alapján helyreállított szövege, amellyel a később előkerült eredetire oly mértékben sikerült visszakövetkeztetnie, hogy annak hieroglif felirata megegyezik a rekonstrukciójával. Ág Tibor Ág Tibor (Pozsony, 1928. április 13. – Nagymegyer, 2013. augusztus 29.) csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészet, néprajz tagozatának tagja (2005). A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség tagja, a nagymegyeri 23. sz. Arany János cserkészcsapat örökös tiszteletbeli csapatparancsnoka. Életpályája Zenetudományi és bölcsészeti tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen végezte. Érdeklődése, kutatásai a népzenére, azaz népdal- és balladagyűjtésre irányultak. Első kéthetes néprajzi gyűjtőútját Takács András néptáncgyűjtővel tette meg 1951 december utolsó és január első hetében. Útjuk során Kodály Zoltán, Manga János és Arany Adalbert László zoboraljai népdalgyűjtők útját követték, kiegészítve Martossal. Takács András később így nyilatkozott erről az útjukról: „A megélt súlyos tapasztalatok, a háború, a kilakoltatások, a konfiskálások, a hontalanságba taszítás ellenére az egyszerű emberek szívélyesen fogadtak bennünket, és ez nagyon pozitív hatással volt mindkettőnk további szakmai életére.” Ág Tibor 1953-tól szlovákiai magyar művészegyüttesek tagja, majd vezetője és tanár, Takács András pedig tánckoreográfus lett. 1952 húsvétján a kelet-szlovákiai Bodrog és Ung vidékén gyűjtötték az élő hagyománykincset. 1967-től a Csemadok Központi Bizottságának zenei szakelőadója Pozsonyban. Csehszlovákia magyarlakta területein több ezer dallamot gyűjtött össze, amelyek többsége a Csemadok KB adattárában található. Rengeteg saját felgyűjtött zenei, de szöveges anyaga is van, amelyek arra várnak, hogy a dallammal egyeztessék azokat. Jelenleg Nagymegyeren él és alkot, lelkesen dolgozza fel saját gyűjtéseit. A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő, vezető-irányító alakja. 1968-ban – egy évvel megelőzve a magyarországi „Röpülj páva…” vetélkedőt – megszervezte a Tavaszi szél vizet áraszt… című országos méretű népdalvetélkedőt, mely mozgalom ma is él. Voltak olyan évek, amikor több mint 5000 énekes-szereplő aktivizálódott. Zenei közleményei és tanulmányai az Irodalmi Szemlében, A Hétben, a Népművelésben, a Néprajzi Közleményekben és önálló kötetekben jelennek meg. A cserkészmozgalomba már fiatalkorában, szülőhelyén bekapcsolódott. 1938-ban tesz cserkészfogadalmat. A felvidéki magyar cserkészmozgalom újjáalakulásakor ismét bekapcsolódik a cserkésztevékenységbe, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség újjáalakulásának kezdeti éveiben hatalmas munkával járult hozzá az SZMCS próbarendszerében található zenei követelményrendszer kialakításába, továbbá annak gyakorlati oktatásába is. Cserkész című lap rovatvezetője hosszú éveken át, két módszertani kiadvány (a Gyere velem - add tovább! Hagyományőrző cserkészek kézikönyve és a Ki játszik ilyet? Válogatás népi gyermekjáték hagyományunkból) szerzője, továbbá gondozója, szerkesztője és kivitelezője a Szárnyal a cserkészdallam című dalosfüzetnek és magnókazettának is. Nagymegyeren a cserkészcsapat újjáalakulásakor segítette a nagymegyeri cserkészek kiképzését, majd 1994-1998 között a cserkészcsapat parancsnoka, később örökös tiszteletbeli csapatparancsnoka. Főbb művei Dalolj velünk (népdalok, 1953); 100 szlovákiai magyar népdal (1957); Édes-anyám rózsafája (palóc népdalok, 1974, 1995); Vétessék ki szóló szívem (népballadák, 1979); Népzene gyűjtés Csallóközben (1986); Tiszta rozmaringszál (1989); Ki játszik ilyet? (népi gyermekjátékok, 1992); Vígan zengjétek citorák (csallóközi betlehemes játékok és mendikák, 1992); Bíborpiros szép rózsa (népzenei gyűjtés Peredről , 1996); Kemény a föld a patonyi határba (1997); Az aranykert muzsikája (1999); Felsütött a nap sugára (bodrogközi népdalok, 1999); Semmit se vétettem Nyitra városának (népdalok, 2004); Népdalkutatók nyomában Szlovákia magyarlakta vidékén. Kodály felvidéki gyűjtése (2007); Lement a vacsoracsillag. Bartók Béla 1910-es nagymegyeri gyűjtése ( Dunaszerdahely , 2008); Az árgyélus kismadár : Martos falu népzenei hagyománya (Dunaszerdahely, 2006); Tiszán innen, Bodrogközben (népzenei válogatás, Dunaszerdahely, 2009); Csillagoknak teremtője : Mátyusföldi népdalok (Dunaszerdahely, 2009); Nem szánt-vet az égi madár. Egy gömöri nótafa monográfiája (2010) Díjak, elismerések Kodály-emlékérem (1982); Pro Probitate-díj (Szlovákia, 1998); Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Komárom város díszpolgára (1998); Pro Urbe, Nagymegyer (2001); A Szlovák Köztársaság Ludovit Stúr-díja (2002); Posonium Irodalmi Életmű-díj (Szlovákia, 2000); Kóta Díj, Életmű kategória (Budapest, 2006); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008); A Nagyszombati (Trnava) kerület Elnöki Díja (2008); Vass Lajos-emlékplakett (Komárom, 2009). Csodaszarvas-díj (Nagymegyer, Szlovákia, 2012). Harmónia 2013 - Életmű díj (Dunaszerdahely, 2013.) Vauxbons Vauxbons település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 59 fő (2015). Vauxbons Ormancey, Rochetaillée, Saint-Loup-sur-Aujon, Ternat és Voisines községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Észak-Korea az 1988. évi téli olimpiai játékokon Észak-Korea a kanadai Calgaryban megrendezett 1988. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 6 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. I. György cseh király Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita királya. Hunyadi Mátyás első apósa. A huszita vezér Régi cseh nemesi családból származott. Amikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438-ban Albert osztrák herceget választották királlyá, Podjebrád a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hívták meg a cseh trónra. Utószülött V. László kiskorúsága alatt a königgrätzi (Hradec Králové) kerület kapitánya lett, majd 1444-ben a huszita párt vezére. 1448-ban meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat és hivatalnokokat. Prága várkapitányát, Neuhausi (Jindřichův Hradec) Meinhardot fogságba vetette. Ezért Neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal háborúba keveredett, mely 1450-ben Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött. Ezután Frigyes meisseni grófságot támadta meg, Drezdáig jutott és Gerát is elfoglalta. György 1449-ben özvegyült meg, ikerlányai születése után néhány nappal. Csehország királya 1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Lausitz (Luzsica, Lužice) elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett ígéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Piusz pápa az egyezséget semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes német-római császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene. Bukása Mátyás magyar királynak, aki korábban Podjebrád leányát, az 1464-ben elhunyt Katalint vette feleségül, a cseh rendek felajánlották a koronát, ezért 1468 áprilisában III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban békét kötött egykori apósával, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás 1469. május 3-án Csehország királyává koronáztatta magát Brünnben, mire Podjebrád Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt. Cornides István Cornides István (Komját, 1920–1999) egyetemi tanár, az 1956-os forradalmi ifjúság tanári koordinátora. Élete Evangélikus családban született. Révkomáromban a Komáromi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Az első bécsi döntés után az Eötvös Kollégium tagja és a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója lett. 1942-től a Gyakorlati Fizikai Intézetben Békésy György munkatársa, díjtalan tanársegéd. Békésy György ekkor dolgozta ki az a kísérleti és gyakorlati fizika korszerű tanításának koncepcióját. 1944 októberében katonai behívót kapott, Németországba vitték és angol hadifogságba esett. 1946 őszén került haza és az intézetbe vissza. Békésy György egy nappal korábban meghívásra elutazott Stockholmba és később már nem térhetett vissza. A korábban megkezdett munkát Cornides egyedül folytatta. A fizikaszakos tanárjelöltek részére megszervezte a demonstrációs kísérletek gyakorlatát és korszerű tanműhelyt vezetett, hogy a hallgatók meg tudják tervezni és kivitelezni egyedi kísérleti eszközeiket. Elvállalta a vegyész hallgatók fizika oktatását is és megszervezte a vegyészképzés igényeihez illeszkedő laboratóriumi gyakorlatokat. Az 1950-es évek elején bekapcsolódott a meginduló tömegspektrometriai kutatásokba. Magyarországon elsőként rádiófrekvenciás tömegspektrométert épített kidolgozta annak optikai modelljét, vizsgálta az ionforrásban lejátszódó folyamatokat, amelyek a mérési eredményeket alapvetően meghatározzák. Gyakorlati tömegspektrometriai vizsgálatokat végzett. Az 1956-os forradalom alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Forradalmi Bizottságának elnökévé választották, emiatt 1957-ben több hónapra börtönbe került. Szabadulása után nem oktathatott. 1957-1964 között Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátban műszerész-szakmunkásként helyezkedett el, ahol megbízták a laboratórium vezetésével. Tömegspektrometriás vizsgálatokkal járult hozzá az üzem megindításához. A Nehézipari Minisztérium egyetértésével óraadóként taníthatott a minisztériumhoz tartozó vegyipari technikumban, majd a főiskolán. 1964-ben a Nehézipari Minisztérium támogatásával a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen docensként megbízták a Fizika Tanszék vezetésével. Ezt hamarosan azonban el kellett hagynia. 1966-tól 1985-ös nyugdíjazásáig a Bányászati Kutatóintézet tudományos munkatársa és a Tömegspektrometriai Laboratórium vezetője volt. 1968-tól kezdve nagy áldozatvállalással segítette a fizika és kémia oktatását, a tanárképzést a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán és az ebből alakult Konstantin Egyetemen is. Szlovákia kormánya lehetővé tette, hogy 1990-től hivatalosan is vendégprofesszorként taníthasson. Tömegspektrometriai Kutatócsoportot hozott létre, amely mára a klaszterkémia jelentős tudományos műhelyévé nőtte ki magát. 1990-ben az ELTE rehabilitálta és címzetes egyetemi tanári titulust adományoztak részére. 1994-ben elnöke volt a Budapesten megrendezett 13. Nemzetközi Tömegspektrometriai Konferenciának. Két ízben vendégprofesszor volt a Tokiói Nemzetközi Egyetemen. Elismerései 1982 Csehszlovák Tudományos Akadémia Johanes Marcus Marci emlékplakettje 1992 A Magyar Köztársaság középkeresztje 1994 Than Károly emlékérem 1997 Náray-Szabó István díj 1999 Konstantin Egyetem ezüstérme Művei A tömegspektrometria módszertana és alkalmazása körében végzett kutatómunkájának eredményeit százhúsznál több tudományos dolgozatban, összefoglaló cikkben és könyv-fejezetben közölte. Lembruch Lembruch község Németországban, Alsó-Szászországban, a Diepholzi járásban. Lakosainak száma 1151 fő (2016. december 31.). Földrajza Lembruch Diepholz, Wetschen, Damme és Hüde községekkel határos. Férfi egyéni íjászat az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a íjászat férfi egyéni íjászat versenyszámát július 31. és augusztus 3. között rendezték a Camp de Tir a l'Arcban. Eredmények Az eredmények méterben értendők. Q : továbbjutás helyezés alapján OR : olimpiai rekord Selejtező A versenyzők négy megadott távolságból összesen 144, távolságonként 36 nyilat lőhettek ki. A négy forduló összpontszámából jött ki a selejtező végeredménye, és a legjobb 32 versenyző folytathatta az egyenes kieséses szakaszban, a többiek kiestek. Murasson Murasson település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 186 fő (2015). Murasson Belmont-sur-Rance, Peux-et-Couffouleux, Mounes-Prohencoux, Saint-Sever-du-Moustier, Barre, Lacaune, Moulin-Mage és Murat-sur-Vèbre községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Plavnik Plavnik (horvátul Otok Plavnik, olaszul: Plauno) egy kisebb sziget Horvátországban, amely a Krk és Cres szigeteket egymástól elválasztó Srendja-szoros déli részében helyezkedik el. A Kvarner-öböl Kvarnerić nevű részében található sziget nem rendelkezik állandó lakossággal. Plavnikot a Krušija-csatorna választja el Cres szigetének keleti partjaitól, amelyektől körülbelül 1 kilométernyi távolságban fekszik. Ez a csatorna szolgáltatja a legkönnyebben járható útvonalat az Adriai-tenger, illetve Fiume városa között a szigeteken keresztül haladva. A szigeten található egy 1890-ben felállított világítótorony. A szigetecske északkeleti csücskében emelt építmény a Krušija-csatorna legszűkebb részének keleti felét jelöli. Földrajza A kisméretű, szinte teljesen kopár mészkősziget Cres és Krk szigetek közelében található. Előbbitől körülbelül 1 kilométer, míg az utóbbitól mintegy 5 kilométer távolságban helyezkedik el. Plavnik területe 8,637 km², a teljes partvonalának hosszúsága pedig 18,477 kilométer. Ezzel a 34. helyezést foglalja el Horvátország szigeteinek terület szerinti listájában. Plavnik teljes hosszúsága északnyugat-délkeleti irányban 6,3 km, legnagyobb szélessége 6,2 km. A sziget legmagasabb csúcsa egy név nélküli magaslat, amely 194 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Az Adriai-tengerben fekvő sziget legészakabbra fekvő pontja a Mali Pin-fok, míg a legkeletibb a Tenka punta-fok. Plavnik legdélebbi csücskét a Madona-fok, a legnyugatabbra találhatót pedig a Veli Pin-fok jelenti, ahová a sziget egyetlen világítótornyát is építették. Plavnik keleti partjának közelében, attól mintegy 200 méteres távolságban helyezkedik el Mali Plavnik, egy jóval kisebb területtel rendelkező szigetecske. A sziget délkeleti csücskétől, a Tenka punta-foktól körülbelül egy kilométerre található továbbá egy másik sziget, Kormati is. A két szigetet elválasztó szorosban a tenger mélysége akár a kilenc métert is eléri. Plavnik igen gyér tagolású partszakaszának északi és északkeleti felében található egyes részei meredekek, ezek nehezen megközelíthetőek. A keleti, déli és nyugati oldalak partjai ezzel ellentétben viszonylag laposak és könnyen járhatóak. Élővilága A sziget területének legnagyobb részén nem található növényzet, csupán kisebb mérettel rendelkező erdős területek vannak jelen. A növények nagy részét fák és bokrok teszik ki, de sziklás legelők is előfordulnak. Plavnikon a jellegzetes mediterrán növényzet, a karsztvidék a leginkább elterjedt. Továbbá a magyaltölgy néhány példánya is megtalálható a sziget több vidékén. Egyes 2010-es adatok szerint kezdeményezték egy zoológiai és botanikai jellegű rezervátum kialakítását a sziget területén. Plavnik állatvilága ellenben igen változatos. A sziget területén összesen 31 madárfaj található meg. Ezek közül a legelterjedtebbek a szirti sas, az itt fészkelő vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a füleskuvik, a kék kövirigó vagy a különösen gyakori fészkelőnek számító fogoly. Különösen fontos madárnak számít a fakó keselyű is, amelyet az ország területén veszélyeztetetté nyilvánítottak. Plavnik területén mintegy 250 példánya található. A fauna változatosságában nagy szerepe van a pocsolyáknak is, hiszen számos ritka kétéltű, hüllő és gerinctelen életterét biztosítják; több teknősfaj, köztük a mocsári teknős is megtalálható bennük. Turizmusa és közlekedése A sziget az ide érkező búvárok egyik legkedveltebb célpontjává fejlődött, ugyanis a Plavnikot körbevevő öblök ideális és célszerű merülőhelynek számítanak ezen a téren. A környék turizmusa is jelentős, ami leginkább annak köszönhető, hogy a sziget körül különös természeti látványosságok, kisebb-nagyobb kőkapuk találhatóak, amelyek egykori barlangok maradványai. A szigetnek egy részén időnként nem állandó település szerveződik, melynek lakossága legnagyobb részben turistákból, illetve környékbeli vadászokból tevődik össze. Plavnikon korábban több pásztor legeltette juhait, házaik még megtalálhatóak a sziget több részén is. Napjainkban leginkább a helyi vadászat vált népszerűvé a területen. A sziget saját helyi repülőtérrel is rendelkezik, amely kisebb repülőgépek és helikopterek fel- és leszállását biztosítja. A sziget nem rendelkezik állandó hajójárattal, viszont gyakran érkeznek a területre turistákat szállító rendszertelen járatok. A szigetet útba veszik a Valbiska–Merag és a Fiume–Zára kompjáratok. Majurec Majurec falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik. Fekvése Köröstől 4 km-re keletre a Glogovnica-patak partján fekszik. Története 1857-ben 131, 1910-ben 268 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 425 lakosa volt. Nevezetességei Szent Leopold Bogdan Mandić tiszteletére szentelt kápolnája. Gemma Arterton Gemma Christina Arterton (Gravesend, Kent, 1986. január 12. –) angol színésznő. Szerepelt a St. Trinian's játékfilmekben, a A Quantum csendje című James Bond mozifilmben, valamint A titánok harca és a Perzsia hercege: Az idő homokja filmekben. Jelölték a BAFTA-díjra, a Rising Star kategóriában. Korai élete Arterton a Kent-megyei Gravesendben született, Sally-Anne (née Heap) takarító, és Barry Arterton hegesztőmunkás idősebbik lányaként. Arterton polidaktiliával született. Szülei ötéves korában elváltak, egyedülálló anyja nevelte fel testvérével, Hannah Jane-el együtt. Apja 1996-ban újraházasodott. A northfleeti Painters Ash Primary School diákja, majd a gravesendi Mayfield Grammar School lányiskola tanulója volt. Színjátszás kurzusra járt a dartfordi Miskin színházba, és teljes ösztöndíjas hallgatója volt a londoni Royal Academy of Dramatic Art drámaiskolának. Pályafutása Arterton első professzionális szerepe a Stephen Poliakoff rendezte BBC televíziós drámában, a Capturing Maryben volt. Ez alatt az idő alatt még a drámaiskolában tanult. Első színpadi szereplése 2007-ben volt, Rosaline-t játszotta Shekespeare Love's Labour's Lost című komédiájában, a Globe színházban. Ugyanebben az évben befejezte tanulmányait, és debütált első filmjével a St. Trinian's – Nem apácazárda-val Kelly szerepében. 2008-ban feltűnt a legújabb James Bond filmben, a Quantum csendje-ben. Strawberry Fields ügynök szerepére több mint 1500 jelentkező közül választották ki Artertont; aki komoly feladatként tekintett a filmre. Még ebben az évben, ő játszotta Tess-t, Thomas Hardy Tess of the D'Urbervilles című könyvének négy részes filmadaptációjának névadó főszereplőjét. Valamint Elizabeth Bennet szerepét az ITV csatorna sorozatában, a Lost in Austen-ben. Legvitatottabb szerepe a 2009-es megjelenésű The Disappearance of Alice Creed-ben volt, melyben Arterton karakterét elrabolják, és több jelenetben meztelenül bántalmazzák. Ő az arca az Avon Bond Girl 007 parfümjének, amelyet 2008-ban dobtak piacra. Néhány Avon reklám készítése után, Artertont felkérte a Rimmel kozmetikai cég Kate Moss helyére, ám az Avonnal kötött szerződése ezt nem tette lehetővé. 2010-ben debütált a West End-en, a The Little Dog Laughed című darab Egyesült Királyságbeli premierjén. Eredetileg ő kapta volna Catherine Earnshaw szerepét az Üvöltő szelek új adaptációjában, azonban később nem vállalta a szerepet. Szerepelt még a Burden of Desire-ben. Arterton feltűnt több 2010-es filmben; A titánok harcában, a Perzsia hercege: Az idő homokjában, és a Tamara Dreweben. A British Academy of Film and Television Arts 2011-ben kétszer jelölte díjra a Tamara Dreweben, és a The Disappearance of Alice Creedben nyújtott teljesítményéért. Artertont választották Juliska (Gretel) szerepére a Boszorkányvadászok című filmbe, amely az ismert mese, a Jancsi és Juliska modern feldolgozása. Gretel karaktere a klasszikusnál valamivel idősebb, aki bátyjával Jancsival (Jeremy Renner) pénzért vadászik boszorkányokra. Magánélete Arterton hat hónapig volt kapcsolatban Eduardo Muñoz spanyol lovassal, románcuk 2008 decemberében fejeződött be. 2010. június 5-én az andalúziai Zuherosban, egy titkos ceremónián feleségül ment Stefano Catelli értékesítési vezetőhöz. Arterton Londonban él. Frisanco Frisanco település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Pordenone megyében. Lakosainak száma 597 fő (2017. január 1.). Frisanco Barcis, Cavasso Nuovo, Fanna, Meduno, Tramonti di Sotto, Andreis, Claut, Maniago és Tramonti di Sopra községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Női óriás-műlesiklás a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női óriás-műlesiklás versenyszámát Whistlerben rendezték. A futamokat eredetileg február 24-én bonyolították volna le, de az első futam után a délutáni köd lehetetlenné tette a folytatást, így a második futamot február 25-én tartották meg. A versenyt meglepetésre a német Viktoria Rebensburg nyerte meg. A Magyarországot képviselő Berecz Anna a 42. helyen végzett, Döme Zsófia az első futamban kiesett. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. III. León bizánci császár III. León (görögül: Λέων Γ΄, latinul: Leo, 685 körül – 741. június 18.), (császár: 717. március 25. – 741. június 18.) a Bizánci Birodalom császára volt, akit III. Theodosziosz ellenében tettek trónra az Anatolikon thema katonái. Nevéhez az arabok előretörésének megállítása és a képrombolási harcok megkezdése fűződik. Előmenetele León Észak-Szíria egy szegény sorsú családjában született, de gyermekkorában családját Trákia területére telepítették II. Iusztinianosz intézkedései értelmében. 705-ben kezdett emelkedni a szerencsecsillaga, amikor a 10 év óta száműzetésben levő uralkodó Konstantinápoly felé vonult bolgár és szláv szövetségeseivel, és az egyszerű sztratióta, Leó felajánlotta neki a szolgálatait. Ettől kezdve töretlen volt a karrierje, főleg miután tehetségéről egy kaukázusi expedíció során is tanúbizonyságot tett. II. Anasztasziosz a kiváló tisztet a kis-ázsiai Anatolikon thema élére tette meg, ő pedig az Opszikion thema által trónra tett III. Theodosziosz ellen az Armeniakon sztratégoszával, Artabaszdosszal karöltve fellázadt. Hat hónapos harc után elfogta a császárt, aki lemondott javára a trónról. Leó 717. március 25-én vonult be a fővárosba, és a Hagia Szophiában koronázták meg. Az arabok megállítása A trónviszályoktól megosztott birodalom felett már évek óta lebegett egy elsöprő erejű muszlim támadás réme, amely 717-ben meg is indult. Leó szerencséjére II. Anasztasziosz már megtette a szükséges lépéseket a város védelmére, amiket az új uralkodó továbbfejleszthetett. Augusztus 15-én Szulejmán kalifa testvére, Maszlama szárazföldi hadereje és flottája megkezdte Konstantinápoly ostromát. A város kitartott, és a támadók elleni harcban nagy segítségükre volt a görögtűz, a szövetséges Tervel bolgár kán hadserege és a rendkívül kemény tél. 718. augusztus 15-én, pontosan egy évvel az ostrom megkezdése után az arab sereg elvonult Konstantinápoly falai alól. A siker hatalmas volt, Európa IV. Konstantin uralkodása után negyven évvel ismét megmenekült a keleti hódítóktól. A harc azonban messze nem ért véget. Némi szünetet követően 726-tól kezdve évről évre új arab hadjáratok indultak Anatóliában. A muszlimok terjeszkedését a Kaukázusba és Örményországba folyton betörő kazárok nehezítették meg, akik Bizánccal fennálló szövetségüket a trónörökös Konstantin és a kagán lányának 733-as esküvője pecsételték meg. Ennek ellenére Kaiszareia elesett, és még Nikaiát is bevették. 740-ben Leó végül nagy győzelmet aratott az akroinoni csatában. Adminisztratív reformok Miután a birodalom megmenekült a pusztulástól, Leó hozzálátott a stabilitás biztosításához. Már csak saját példáján is okulva felismerte, hogy a themák sztratégoszai kezében túlzottan nagy hatalom összpontosul, így intézkedett az Anatolikon felosztásáról. Elképzelhető, hogy a Karabisziani thema felosztása is a nevéhez kötődik, bár a datálás pontatlansága miatt akár II. Anasztaszioszhoz is köthető e lépés. León a Boszporusz keleti partját is magába foglaló Opszikion themát azonban nem osztotta fel, hanem vejére, a trónra jutásban őt támogató hajdani armeniai sztratégoszra, Artabaszdoszra bízta. A lépés hibás volta V. Kónsztantinosz alatt vált bizonyossá. 726-ban Leó és a kiskorú Kónsztantinosz nevében megjelent az Ekloga címet viselő jogi kézikönyv. Alapvetően az I. Justinianus alatt összegyűjtött Corpus Juris Civilis kivonata, amely a mindennapi ítélekezés megkönnyítését szolgálta kis méreteivel és bizonyos témakörök (család- és örökösödési jog) kiemelésével. Mindemellett számos változtatás is megfigyelhető a 6. századi állapotokhoz képest: a keresztényi humanitás jegyében a családokban megszűnik a patria potestas, ellenben keleti hatásra számos, addig ismeretlen testi büntetés (különféle csonkítások) is tartalmazott. A műnek elsősorban a szláv államok jogfejlődésére volt nagy hatása, mivel Bizáncban később nagyrészt elutasították León és fia rossz emlékezete miatt. A képrombolás kezdete Vallásügyek terén Leó uralkodása egyfelől a zsidóüldözésről (pontosabban kötelező áttérítésről) és az ikontisztelet elleni támadásról emlékezetes. Egy ideje nagyrészt az iszlám tanai hatására a kis-ázsiai keresztények körében is terjedni kezdett az emberábrázolás elítélése. Számos magas rangú egyházi vezető – köztük a hereasziarkhának titulált nakóleiai püspök, Kónsztantinosz, illetve Thómasz klaudiopoliszi metropolita – is a képellenzők mellé állt. A 8. század elején az Omajjádok is nagy harcot indítottak birodalmukon belül a mindenfajta képtisztelet letörésére. 726-ban aztán egy nagy földrengés és a keleti püspökök küldöttsége végleg meggyőzte a császárt arról, hogy az Isten is elítéli a szentképek tiszteletét. Leó eleinte csak prédikációkat tartott és tartatott az ikontisztelet ellen, majd megkezdte a különféle ábrázolások eltávolítását. Konstantinápolyban és általában birodalma nyugati felében lázongás tört ki ennek hatására. Hellasz fellázadt themája még ellencsászárt is állított, de III. León könnyűszerrel legyőzte őt. León mindennek hatására jobbnak látta egyházi vezetőkkel tárgyalni, de mindhiába: II. Gergely pápa és I. Germanosz pátriárka elítélte ikonoklaszta törekvéseit (igaz ugyan, hogy a pápa emellett igyekezett lecsillapítani az itáliai zavargásokat, hogy megőrizze az egyház egységét). A damaszkuszi udvarban szolgáló Damaszkuszi Szent János írásai is sokat segítettek a képek tisztelői ügyén, Leó azonban hajthatatlan maradt. 730-ban (egyes források szerint még 726-ban) császári ediktum készült, amely elrendelte az ikonok megsemmisítését. Az egyházi és állami vezetők január 17-én összehívott gyűlése csak azután volt hajlandó elfogadni az intézkedést, hogy az ellenkező Germanosz pátriáka helyére a császár akaratát feltétlenül kiszolgáló Anasztaszioszt nevezték ki. A római trónt elfoglaló III. Gergely pápa az eset hatására zsinatot hívott össze, ami elítélte Leó intézkedéseit. Cserébe Konstantinápolyba menesztett legátusait elfogták. A helyzet számottevően nem változott Leó császár 741-es haláláig: a birodalom nyugati fele továbbra is elégedetlenkedett, és a pápaság fenntartotta szakítását a bizánci udvarral. Az arabverő uralkodó későbbi megítélését nem katonai sikerei, hanem képromboló eretneksége befolyásolta. Ikonoklaszta politikáját fia, a 720-ban társcsászárrá koronázott Kónsztantinosz folytatta. Forrás ↑ Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky : A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6 Frise (Somme) Frise település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 191 fő (2015). Frise Dompierre-Becquincourt, Cappy, Curlu, Éclusier-Vaux, Feuillères, Hem-Monacu és Herbécourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szepesi egyházmegye A szepesi egyházmegye (szlovákul: Spišská diecéza, latinul: Dioecesis Scepusiensis) a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Szlovákiában. Az egyházmegye 1776. március 13-án jött létre Mária Terézia javaslatára. Kiterjedése 7 802 km². A kassai főegyházmegyei egyháztartományba tartozik. Székhelye Szepeshely. Szervezet Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök František Tondra, megyés püspök (kinevezve 1989 . július 26-án ) Andrej Imrich, segédpüspök (kinevezve 1992 . június 4-én ) Štefan Sečka, segédpüspök (kinevezve 2002 . június 28-án ) Területi beosztás Espereskerületek: Alsókubin ( Dolný Kubín ) Árvanádasd ( Trstená ) Igló ( Spišská Nová Ves ) Késmárk ( Kežmarok ) Liptószentmiklós ( Liptovský Mikuláš ) Lőcse ( Levoča ) Námesztó ( Námestovo ) Ólubló ( Stará Ľubovňa ) Poprád ( Poprad ) Rózsahegy ( Ružomberok ) Savnik ( Spišský Štiavnik ) Szepesófalu ( Spišská Stará Ves ) Szepesváralja ( Spišské Podhradie ) Szomszédos egyházmegyék Kassai főegyházmegye Krakkói főegyházmegye Rozsnyói egyházmegye Tarnówi egyházmegye Zsolnai egyházmegye Aamot A Ganz vállalat által gyártott, a MÁV Aamot sorozatú – „Árpád” típusú – gyorssínautóbusza Magyarország első gyorssínautóbusza volt. A négytengelyű, kizárólag első osztályú helyekkel ellátott sínautóbuszok az 1934. évi menetrendi fordában (járműfordulóterv) Budapest–Bécs távolságot – egy győri megállással – közel három óra alatt tették meg. (A vonalon a háromórás menetidőt 2009-ben sikerült újra elérni a Railjet vonatok bevezetésével.) A motorkocsik végsebessége 110 km/h volt, amit egy 220 lóerő névleges és 275 lóerő maximális teljesítményű, új tervezésű, Ganz–Jendrassik VI JaR 170/220 típusú dízelmotor tett lehetővé. Az Árpád dízelmotorkocsi születése a véletlenek szerencsés egybeesése és a jó üzleti érzék eredménye volt. Így lett ez a motorkocsi korabeli nevén Árpád sínautóbusz a magyar vasúti járműgyártás napjainkig egyik legnagyobb büszkesége. Története A MÁV a nagy gazdasági világválság idején nagy díjszabási elszámolási tartozást halmozott fel Belgiummal szemben. A tárgyalások során a felek megállapodtak, hogy a tartozás kiegyenlítése áruszállításokkal történik. A Belga Vasút ebben az időben határozta el a személyforgalom motorosítását, ehhez külföldi partnereket keresett, így kézenfekvő volt, hogy a Ganz gyár részesüljön a szállításokban. A belga vasút szigorú feltételként szabta meg a 6 lóerő/tonna teljesítménydotációt. A követelmények kielégítésére a Ganz gyár vagontervezési osztályán egy könnyűszerkezetű forgóvázas motorkocsit terveztek, amelynek meghajtására Jendrassik György egy 220 lóerő teljesítményű hathengeres dízelmotort fejlesztett ki. A belga motorkocsiból csak egy példány épült, de a gyár vezetői, Práger Pál vezérigazgató, Klein Ferenc műszaki vezérigazgató-helyettes és Zámor Ferenc vagongyári igazgató felismerték a konstrukcióban rejlő lehetőségeket, és lehetővé tették, hogy a gyár a belga motorkocsi tervei alapján saját kockázatára egy hazai viszonyoknak megfelelő konstrukciót dolgozzon ki és két kísérleti példányt megépítsen. Az új motorkocsi tervezését Baránszky-Jób Imre vezetésével 1933 májusában kezdték meg és a számos innovatív megoldást tartalmazó motorkocsi 12 hónap alatt, 1934 májusára készült el. A motorkocsi alváza és szekrényváza újdonságnak számító krómacélból készített könnyű hegesztett rácsszerkezet volt. A jármű egy hajtott és egy futó forgóvázon futott, amelyek mindkét menetirányban 110 km/h legnagyobb sebesség elérését tették lehetővé. A forgóvázak egylépcsős rugózással himbaszerkezet nélkül készültek, triplex csavarrugós felfüggesztéssel. A hordrugók a csapágytokokra függesztett alsó himbagerendára támaszkodtak, csökkentve a torziós igénybevételeket. A motorkocsi teljes meghajtó és segédüzemi gépi berendezését a hajtott forgóvázba építették be, így hiba esetén a járművet csak a forgóvázcsere időtartamára kellett a forgalomból kivonni. Az erőátviteli lánc a VI JaR170 típusú dízelmotortól a fogaskerekes irányváltóval egybeépített szárazlemezes súrlódó főtengelykapcsolón, négyfokozatú sebességváltón, mechanikus kardántengelyeken és kúpkerekes tengelyhajtóműveken útján hajtotta meg a két kerékpárt. A Lehel Viktor által tervezett sebességváltóban a behajtótengelyre, előtéttengelyre és kihajtótengelyre szerelt edzett krómnikkel fogaskerekek egymással állandóan kapcsolódtak, a kiválasztott sebességi fokozatnak megfelelő erőfolyamot sűrített levegővel működtetett soklemezes súrlódó tengelykapcsolók biztosították. A motorkocsi dízelmotorja és hajtott forgóváza innovatív megoldásaival 1937-ben elnyerte a Közép-európai Vasútegylet nagydíját. A meggyvörös és krémsárga színezésű motorkocsi, akkori meghatározása szerint sínautóbusz, formáját a lehető legkisebb légellenállás figyelembevételével alakították ki. Az oldalfal síkjába simuló beszálló ajtókat az ajtószárnnyal együtt működtetett billenő lépcsők egészítették ki. Az alváz alatti berendezéseket szoknya burkolta. A kocsiszekrény sínfej feletti magassága mindössze 3300 mm volt. Az egyterű utasteret 72 kényelmes ikerüléssel rendezték be. A formai kialakítás helyességét később az angliai croydoni repülőgépkísérleti intézet szélcsatornájában végzett kisminta mérések is igazolták. A jármű formatervezője Szablya-Frischauf Ferenc iparművész volt, a belső tér dizájnja Mináry Pál belsőépítész nevéhez kötődik. Az Árpád 1934. június 4-én teljesítette az első üzemi futópróbát. A próba eredményei igazolták a mérnökök számításait: a motorkocsi a 110 km/h üzemi sebességet 5200 m hosszon 248 másodperc alatt érte el, és 128 km/h végsebességre gyorsult fel. A forgóvázak a teljes sebesség tartományban biztosították a nyugodt futást. A sikeres üzemi próbát követően az Árpád 1934. július 21-én teljesítette a műszakrendőri próba követelményeit, majd ezt követően a MÁV 20 pályaszámmal állagba vette. A jármű hivatalos bemutatóját 1934. augusztus 30-án tartották Budapest és Komárom között. Ezt követően az Árpád nemzetközi bemutató utakon vett részt. 1934. szeptemberében Ausztriában a két ország egy-egy minisztere és vasúti vezetői jelenlétében a híres semmeringi pályán mutatkozott be. A motorkocsi Bécsből 83 perc alatt ért fel a pálya csúcsára, két közbenső indítással 25 ezrelékes emelkedőn, ahol 150 másodperc alatt gyorsult fel 50 km/h sebességre. 1934. októberben az Árpád Lengyelországban járt a Budapest–Varsó–Łódź–Varsó–Zakopane–Katowice útvonalon. Visszafelé úton a csehszlovák vasút vezetőinek mutatkozott be Prágában és Brünnben. A hazai és külföldi próbák minden várakozást felülmúló sikerei igazolták a Ganz gyár vezetőinek merész elhatározását és a MÁV a két motorkocsi átvételéről döntött egyenként 160 000 pengő vételár ellenében. Az Előd nevű, 21 pályaszámú második motorkocsi műszakrendőri próbáját 1934. november 20-án tartották, így 1934. decemberre minden készen állt a forgalom felvételére. A menetrendszerű forgalom rögtön nemzetközi meneteket jelentett: az Árpád és az Előd a Budapest - Bécs viszonylatban keltett nagy érdeklődést. A reggeli Á802 járat 7.12-kor indult Budapest Keleti pályaudvarról és egy rövid megállással Hegyeshalomban 10.10-kor érkezett Wien-Ost állomásra. Visszaúton az A801 járat 20.15-kor indult Bécsből és 23.13-kor érkezett Budapest Keletire. Az Árpád 2 óra 58 perc menetidejével és 92,2 km/h utazósebességével messze megelőzte korát, és joggal nevezhető a mai EuroCity vonatok előfutárának. A bécsi menet gazdaságosság és 90% feletti üzemkészségi mutatója igazolta a MÁV vezetőinek döntését a motorkocsik megvásárlásáról, mi több, 1935 elején két további motorkocsit rendeltek a Ganz gyártól. A két új motorkocsi konstrukciós kivitele alapvetően megegyezett az Árpád motorkocsival, jelentősebb eltérés a hajtott forgóváznál történt. Az Árpád hajtott forgóvázának tengelytávolsága 3950 mm, a futó forgóvázé 2500 mm volt, ami a két menetirányban történő haladáskor eltérő futási jellemzőket eredményezett. Az eltérések csökkentésére ezért a második sorozatú motorkocsiknál a futó forgóvázak tengelytávolságát 3400 mm-re növelték. A Huba és Tas nevet viselő motorkocsik rövid idő alatt elkészültek és 1935. június 27-én megtarthatták műszakrendőri próbájukat. A belföldi gyorssínautóbusz üzem az 1936. évi nyári menetrendben indult meg Budapest Keleti és Nyíregyháza között. Ezt követte a Budapest–Szeged-forgalom megindítása az 1936. évi téli menetrendben. 1937-ben két további motorkocsival bővült a flotta. 1937. június 16- án vizsgázott a Szent István, majd röviddel ezt követően, június 24-én a Szent László nevű motorkocsi. A két új motorkocsi forgalomba állítása tette lehetővé Budapest–Pécs-forgalom megindítását az 1937. évi nyári menetrendben, majd a Budapest–Kiskunhalas-forgalomét a téli menetrendben, napi egy-egy vonatpárral. Kárpátalja visszatérésével a Budapest–Nyíregyháza-járatot meghosszabbították Ungvárig. 1939 végén a Szent István motorkocsit kísérleti önműködő sebességváltó berendezéssel látták el, amely mentesítette a járművezetőt a sebességváltás feladataitól, lehetővé téve, hogy több figyelmet fordítson a pálya megfigyelésére, ezzel növelve a biztonságot. 1940. április 2-án állt forgalomba a sorozat utolsó, hetedik tagja, a nagy király születésének közelgő félezer éves jubileuma tiszteletére Mátyás Király névre keresztelt motorkocsi. Az így kibővült állag tette lehetővé az 1939. évi téli menetrend bevezetésétől megszüntetett Budapest - Bécs nemzetközi járat helyett Duna Express elnevezésű új járat megindítását Budapest és az új szlovák állam fővárosa, Pozsony között. A járat a 217 kilométger távolságot két közbenső megállással 2 óra 30 perc alatt tette meg, 87 km/h utazósebességgel. 1940 telén új járat indult Kolozsvárra, 1941 nyarától Újvidékre és 1941 telétől Munkácsra. A MÁV sikeres gyorssínautóbusz üzemének a hazánk területét elérő háború vetett véget. Az Árpád gépészeti berendezéseivel, de módosított szekrény szerkezettel még egy motorkocsit állított forgalomba a MÁV 1936 januárjában. A MÁV 49 pályaszámú, Lél nevű szalonmotorkocsit a Ganz gyár Gömbös Gyula miniszterelnök számára építette. A Lél 1973-ig teljesített szolgálatot, megőrzött kocsiszekrénye ma Istvántelken látható lepusztult állapotban. Nemzetközi szereplés Az Árpád hazai sikere és külföldi bemutató útjai számos vasúttársaság figyelmét felkeltették és biztosították a Ganz gyár részvételének lehetőséget nemzetközi tendereken. Az első nemzetközi siker Európán kívül, Egyiptomban született. Az Egyiptomi Államvasutak 1934 tavaszán versenytárgyalást hirdetett meg korszerű motorkocsik beszerzésére a leromlott állapotú Kairó–Szuez vasútvonal személyforgalmának lebonyolítására. A pályázatra jelentkező 14 cég közül az ESR nagy meglepetésre a Ganz gyár ajánlatát minősítette a legmegfelelőbbnek és 1934. júliusban 10 Árpád rendszerű gyorsmotorkocsit rendelt. A megrendelés felvételétől számított egy év alatt elkészült motorkocsik az Árpád típus légkondicionált változatai voltak, a szűkebb egyiptomi űrszelvénynek megfelelő módosításokkal. Az európai kontinensen elsők közé számító légkondicionáló berendezés a Ganz gyár saját fejlesztése volt. A motorkocsik futópróbáit 1935. június 18. és szeptember 21. között a Budapest - Hegyeshalom vasútvonalon tartották, a 10 motorkocsi összesen 9200 km futást teljesített. Az első Ganz motorkocsik 1935. október 12-én álltak forgalomba és a 10 kocsi futásteljesítménye 1937 közepére elérte az egymillió kilométert. A motorkocsik teljesítményével teljes mértékben elégedett vasút az 1936. márciusban kiírt tendert is a Ganz gyárnak ítélte oda, így a gyár még ugyanazon év végén megkezdhette a 10 iker motorkocsi szállítását. Az iker motorkocsik az Árpád megkettőzései voltak, egyik végükön vezetőállással, másik végükön zárt átjáróhíddal. Az iker motorkocsik számára a Ganz gyár elektro-pneumatikus többes vezérlési rendszert fejlesztett ki, amellyel megalapozta a későbbi motorvonatok elterjedésének lehetőségét. A Ganz gyár 1937. decemberében egy harmadik megrendelést is kapott Egyiptomból, ezúttal két Árpád rendszerű poggyászteres motorkocsi szállítására. A Ganz motorkocsik export sikereihez nagymértékben hozzájárult az angol Metropolitan-Vickers céggel kötött megállapodás, melynek értelmében a Ganz gyár lemondott a villamos mozdonyok fejlesztéséről, az angol gyár pedig vállalta a Ganz motorkocsik képviseletét az angol érdekeltségű országokban és vasutaknál. Az Árpád család következő nagy sikere az Argentin Államvasút (Estado) 25 motorkocsira kiírt versenytárgyalásának megnyerése volt. A távoli vasút számára a Ganz gyár korábban ismeretlen volt, termékeit csak a szakirodalomból ismerte, ezért egy mérnökét tapasztalatszerzés céljából elküldte Magyarországra. A Ganz gyár ajánlata és a mérnök jelentése oly meggyőző volt, hogy a vasút 1935. január 14-én nem 25, hanem 34 motorkocsi szállítását rendelte meg a gyártól. Az Árpád típus konstrukciós megoldásain alapuló Estado motorkocsik három különböző nyomtávra, 8 változatban készültek. Az első motorkocsik 1936 március 31-én álltak forgalomba Argentínában, az utolsó 1937. április elején kezdte meg az üzemet. A 34 motorkocsi 1940 végéig több mint 8 millió km futást teljesített. A motorkocsik sikeres üzeme eredményeként az Estado vasút 1937 elején versenytárgyalás nélkül további 38 hasonló motorkocsit rendelt a Ganz gyártól, 5 változatban. Az első 1000 mm nyomtávolságú motorkocsik 1938. április 12-én kezdték meg az üzemet. Három motorkocsi kiszállítására a háború kitörése miatt már nem kerülhetett sor, ezek átépítés után a MÁV-nál álltak forgalomba 1952 második felében, Aamot 320–322 pályaszámokkal. Árpád rendszerű motorkocsik készültek 1936-ban a spanyolországi Hierro del Norte vasúttársaság megrendelésére. Az 1674 mm nyomtávolságú, 81 ülőhellyel berendezett motorkocsik 2100 mm-rel hosszabbak voltak, mint az eredeti típus, ennek megfelelően forgócsap távolságuk is 17 500 milliméterre növekedett. A spanyol polgárháború kitörése miatt a motorkocsik Hamburgban rekedtek, és csak a háború befejeződése után, 1937 második felében kerültek a megrendelőhöz. Egy Norte motorkocsi ma a spanyol vasút madridi múzeumában látható. Az Árpád család számos egzotikusnak mondható üzemeltető mellett két szomszédos országban is megszokott látvánnyá vált. Romániában a Ganz gépi berendezéssel ellátott motorkocsik hamar népszerűvé váltak, és a bukaresti gépgyár tulajdonosa, Nicolae Malaxa kezdeményezésére 1936-ban licencmegállapodás született Ganz rendszerű mellékvonali motorkocsik romániai gyártására. A megállapodás részeként a Ganz gyár egy udvari szalon motorvonat terveit dolgozza ki. A Ganz tervek alapján a Malaxa gyár 1936 végére készítette el a REGAL elénevezésű iker-motorkocsit, amely lényegében két Árpád rendszerű motorkocsi összekapcsolásából állt, Jacobs rendszerű forgóvázzal a kapcsolt kocsivégeken. Az aradi Astra vagongyár 1935-ben egy Árpád típusú motorkocsit épített az eredeti Ganz tervek alapján. A gyári száma alapján 20010 pályaszámmal ellátott bemutató motorkocsit, miként az az Árpáddal is történt, később átvette a CRF és egy nagyobb sorozat első tagjaként állította forgalomba. Az együttműködés továbbfejlesztéseként Malaxa 1937. február 1-jén három, az egyiptomi motorkocsik mintájára tervezett iker-motorkocsi megtervezését és gépi berendezéseinek szállítását rendelte meg. A három iker-motorkocsit 1937 júliusban állították forgalomba a Bukarest–Constanta és Bukarest–Brassó viszonylatban. Az aradi Árpád és az iker motorkocsik sikere eredményeként a CFR a gyorsmotorkocsi üzem széles körű kiterjesztését határozta el. A Malaxa gyár a Ganz konstrukció alapján egyedül futó és iker motorkocsik terveit dolgozta ki és 1939-ben megkezdte gyártásukat. 1951-ig összesen 42 egyedül futó és 13 iker módosított Árpád kivitelű motorkocsit gyártott, melyek közül számos példány ma is üzemel, egy Szovjetunióba jutott példány pedig ma a szentpétervári vasúti múzeumban látható. Az Árpád motorkocsik másik Közép-európai üzemeltetője a németek által létrehozott Szlovák Állam vasútja volt. A Slovenska Zeleznica 1941. április 28-án két Árpád típusú motorkocsit rendelt a Ganz gyártól. A két M283 sorozatjelű Vatupluk motorkocsi 1942 július elején Tatranský Express névvel álltak forgalomba Pozsony és Poprád között. 1944 elején két további motorkocsit szállított a Ganz gyár Szlovákiába. A négy motorkocsit 1945-ben a Csehszlovák Államvasutak vette át. A két utolsó Vatupluk motorkocsit 1963-ban selejtezték. A Ganz gyár és a Metropolitan-Vickers gyár közötti megállapodás részeként az angliai konszern vasúti kocsigyára, a Metropolitan Cammel gyár a Ganz gyár közreműködésével 1937-ben egy Ganz gépi berendezéssel ellátott bemutató motorkocsit épített. A Metro-Cammel motorkocsi megjelenésében az Árpád motorkocsira emlékeztetett, de természetesen az angliai vasúti űrszelvény és jellegzetességek megtartásával. A bemutató motorkocsival 1937. június 29. és július 1. között több bemutató menetet tartottak, amelyeken 14 vasúttársaság és a sajtó képviselői vettek részt. A motorkocsit 1939-ben a London North Eastern vasúttársaság vette bérbe, majd 1945 után azt 1600 mm nyomtávra átépítve az Ír Köztársaság vasútja vásárolta meg. A második világháború végéig mintegy 215 darab, az Árpád család tagjának minősíthető motorkocsi épült és állt forgalomba. Selejtezések A MÁV Árpád típusú motorkocsijainak sorsa a háború után igen eltérően alakult. Az Árpád a Huba és a Mátyás Király Budapest Déli pályaudvaron a háború áldozatává vált. A MÁV a kocsik újjáépítését tervezte, de a körülmények ezt nem tették lehetővé, a három roncs járművet hivatalosan 1954–1955-ben törölték az állagból. A 21-es pályaszámú Előd és a 25-ös pályaszámú Szent László Ausztria szovjet megszállási övezetében volt üzemképes állapotban. A Szent Lászlót a Vörös Hadsereg parancsnoksága vette igénybe A-10 pályaszámmal. A motorkocsi 1946. október 26-án kiégett, helyette a szovjet parancsnokság az ABam 759 pályaszámú román Árpádot vette használatba. Az Előd T144.525 hadizsákmány pályaszámot kapott, majd egy járműcsere megállapodás keretében 1945. augusztus 29-én hazatért. Itthon Koszov szovjet tábornok utasítására a MÁV Dunakeszi Főműhely szalon motorkocsivá építette át. A motorkocsit a szovjet hatóságok 1948. augusztus 29-én átadták a MÁV-nak, ahol az 48 pályaszámmal különcélú motorkocsiként közlekedett. 1969. február 6-án ütközéses balesetet szenvedett és ugyanazon év végén selejtezték. A 24-es pályaszámú Szent István 1945 után a Csehszlovák Államvasutak területén tartózkodott, további sorsa nem ismert. A háború végén a MÁV állományában csak egy üzemképes Árpád, a 23-as pályaszámú Tas maradt. A motorkocsit, mint egyedi járművet, a MÁV 1958. július 26-án járműcsere keretében átadta a Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasútnak. A motorkocsit szabványos sarokütközőkkel látták el, így az alkalmassá vált személykocsik vontatására. A Tas hasznos szolgálatot teljesített a Sopron és Győr közötti gyorsvonati forgalomban, később a Fertővidéki HÉV ausztriai szakaszán. A 23-as pályaszámú Tas motorkocsit a GYSEV hivatalosan egy 1975. március 3-ai rendelettel selejtezte. A motorkocsit a Közlekedési Múzeum ipari műemlékké nyilváníttatta, így az megmenekült a vágópisztolyoktól. A védett motorkocsit a MÁV História Munkabizottság kezdeményezésére, a Ganz-MÁVAG gyár közreműködésével a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem 1987 közepére újból üzemképes állapotra hozta. Az eredeti meggyvörös-krémsárga színekre fényezett motorkocsi a sorozat névadójára emlékezve az Árpád nevet kapta. Az újjáépített jármű, mint a nosztalgia járműpark büszkesége, 1987. augusztus 14-én mutatkozott be. A Budapest Nyugati pályaudvar és Vác között megtartott bemutató meneten részt vett Baránszky-Jób Imre főmérnök, a motorkocsi egyik vezető tervezője is. A megújult Árpád azóta számtalan külön menetet teljesített, és nagyszámú eseményen, hazai és külföldi rendezvényen képviselte az egykor oly nagy hírnévre szert tett magyar vasút járműipart és a megalkotáshoz valamint üzemeltetéséhez kiemelkedő szaktudásukkal hozzájárult kiváló szakembereket. Az utolsó fennmaradt példány A MÁV 23 pályaszámú gyorsmotorkocsit 1935-ben készítette a Ganz gyár 80143 gyári számmal. A motorkocsi a Tas nevet viselte. Hatósági járművizsgáját 1935. június 27-én tartották. 1958. júliusban, mint a sorozat egyetlen túlélője, a GYSEV állományába került. Selejtezését követően értékes vasúttörténeti emlékként a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem 1987-ben felújította. A felújított motorkocsi emlékeztetőül a sorozat első járművére és híressé vált névadójára, az Árpád nevet kapta. Képek a motorkocsiról A képek egy akkor korszerűnek számító, de mára igencsak elavult CASIO QV-100-as digitális fényképezőgéppel készültek - ez volt az első, kereskedelmi forgalomban kapható digitális fényképezőgép, ami az akkortájt fantasztikusan nagy, 640 × 480-as felbontást is tudta. Maján Maján település Spanyolországban, Soria tartományban. Maján Momblona, Escobosa de Almazán, Nolay, Velilla de los Ajos, Cañamaque és Monteagudo de las Vicarías községekkel határos. Lakosainak száma 13 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ségus Ségus település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 256 fő (2015). Ségus Lourdes, Omex, Ossen, Ouzous, Saint-Pé-de-Bigorre és Salles községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dudu Georgescu Dudu Georgescu (Bukarest, 1950. szeptember 1. –) aranycipős román válogatott labdarúgó. Pályafutása Labdarúgó-pályafutását a Progresul București csapatánál kezdte, de sikereit a Dinamónál érte el, ahol 1973–1983 között játszott. Itt négyszer nyert román bajnokságot (1975, 1977, 1982, 1983), egyszer kupát (1982), egymásután négyszer végzett a román góllövőlista élén (1975–1978). 371 első osztályú mérkőzésen 252 gólt szerzett, a román válogatottban pedig 40 meccsen 21-et. Kétszer nyert aranycipőt: 1975-ben 33, 1977-ben pedig 47 góllal. Miután felhagyott az aktív labdarúgással, edzőként dolgozott, majd kivándorolt Kanadába. Női óriás-műlesiklás az 1980. évi téli olimpiai játékokon Az 1980. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női óriás-műlesiklás versenyszámát február 20-án és 21-én rendezték. Az aranyérmet a liechtensteini Hanni Wenzel nyerte meg, aki Liechtenstein első olimpiai aranyérmét szerezte az olimpiai játékok történetében. Két nappal később az műlesiklást is megnyerte. Magyar versenyző nem vett részt a versenyen. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. The Two Doctors A The Two Doctors a Doctor Who sorozat 140. része, amit 1985. február 16. –a és március 2.-a között adtak három epizódban. Ebben a részben szerepelt utoljára személyesen Patrcik Throughton mint a második Doktor, és társa Jamie McCrimmon, akinek szerepét Frazer Hines játszott el. Továbbá ez a sorozat egyik legerőszakosabbik része. Történet Az Idő Lordok a második Doktort a Chimera űrállomásra küldik, hogy a Doktor beszélje le a tudományos parancsnokot, Daktarit az Idő Törvényeit veszélyeztető kísérleteinek folytatásáról. Közben azonban egy szontár űrhajó megtámadja az állomást. A szontárok elfogják a Doktort és az életét veszélyeztető kísérleteket végeznek rajta... A hatodik Doktor és Peri horgászással töltik az időt. A Doktor hirtelen rosszul lesz, elgyengül, s látomása lesz, a korábbi, második önmagától. Miután a Tardis-ban erőre-kap, és gyorsan régi barátjához Daktarihoz megy, hogy erejét vegye a súlyosabb következményeknek. Könyvkiadás A könyvváltozatát 1985. december 5.-n adta ki a Target könyvkiadó. Írta Robert Holmes. Gare de Puteaux Gare de Puteaux vasútállomás Franciaországban, Puteaux településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Saint-Lazare-Versailles-Rive-Droite-vasútvonal 2-es villamos (Île-de-France) Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de la Défense (2-es villamos (Île-de-France)) Gare de Suresnes - Mont Valérien Belvédère (tramway d'Île-de-France) (2-es villamos (Île-de-France)) Animália Az Animália (eredeti cím: Animalia) 2007-től 2008-ig futott ausztrál–kanadai–amerikai–angol televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet David Scott rendezett. A forgatókönyvet Sherri Stoner írta, a zenéjét Graeme Base és Yuri Worontschak szerezte, a producerei Ewan Burnett és Murray Pope voltak. Ausztráliában a Network Ten és az ABC3 vetítette, az Egyesült Államokban a Discovery Kids és a PBS sugározta, az Egyesült Királyságban a CBBC tűzte műsorra, Magyarországon pedig a Minimax és az M2 adta. Ismertető A történet két főhőse a tizenegy éves Zoé és Alex, akik kalandjai nyomon követhetőek, egy izgalmas és lenyűgöző világba. Az életük nagy kalandjai akkor kezdődnek, amikor a könyvtárban járnak és egyszer csak egy furcsa esemény történik, aminek hatására, a beszélő állatok földjére vagyis Animáliába kerülnek. A két hős, Zoé és Alex nemsokára arra is rájön, hogy nincsen rendben valami az egykori oly nagyon békés királyságban. Az érkezésük szorosan összefügg az olyan furcsa eseményekkel, amelyek minél jobban gyengítik Animália szívét, a magot és ezt a nem megszokott civilizációt. A két főhős és a két újdonsült barátjuk G'Bubu a gorilla és Iggy az iguana, az élesen fogó eszüket és kreativitásukat kihasználva megpróbálnak rá megoldást keresni, hogy mik a rejtélyek és megoldást találnak rá, hogy Animáliában újra megteremtsék a rendet és harmóniát is. Milan Škampa Milan Škampa (Prága, 1928. június 4. – Prága, 2018. április 14.) cseh brácsaművész, egyetemi tanár. Élete 1941-től tanult hegedülni a Prágai Konzervatóriumban Ladislav Černýnél. 1944-ben már 16 évesen a Cseh Rádió szólistája volt. A második világháború után érte el első sikereit nemzetközi versenyeken: 1947-ben Prágában, 1951-ben Berlinben szerepelt sikerrel. 1956-ban Antonin Kohout hívására a Smetana Kvartett tagja lett. Jaroslav Rybenský helyére lépett be, aki brácsás volt a vonósnégyesben, így Škampának gyorsan meg kellett tanulnia brácsázni. A kvartettben végzett munkájával párhuzamosan pedagógiai tevékenységeket is folytatott a Prágai Konzervatóriumban. Családja Testvére Mirko Škampa (1935) csellóművész. Tangiwai vonatkatasztrófa A Tangiwai vonatkatasztrófa 1953. december 24-én, helyi idő szerint 22:21 perckor következett be, amikor a Whangaehu-folyón emelt vasúti híd összeomlott a Wellingtonból Aucklandbe tartó gyorsvonat alatt, Tangiwai közelében, Új-Zéland Északi-szigetének középső részén. A mozdony, valamint az első hat kocsi a folyóba zuhant, megölve 151 embert. A vizsgálóbizottság úgy találta, hogy a balesetet a tefragát átszakadása okozta, mely a közeli Mount Ruapehu krátertavának vizét tartotta vissza a lezúdulástól. Az iszapár megrongálta a híd egyik pillérét mindössze pár perccel azelőtt, hogy a vonat megkezdte volna a hídon történő áthaladását. E vasúti katasztrófa Új-Zéland eddigi legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége. Időrend December 24-én, délután három órakor indult útnak Wellingtonból az a gyorsvonat, amely Aucklandbe tartott. A vonat az Új-Zélandi Vasúttársaság KA osztályú gőzmozdonya által hajtott szerelvény volt. A szerelvény egy mozdonyból és tizenegy személyszállító vagonból állt. A személykocsik közül öt másodosztályú, négy első osztályú volt, valamint a szerelvényhez tartozott még egy vasúti őrkocsi, valamint egy postai szállítóvagon is. A vonaton 285 utas és a személyzet utazott. A gyorsvonat este 10:20 perckor hagyta el Tangiwai állomást, mintegy 64 km/h sebességgel haladva. A híd felé közeledő vonat vezetőjét vagy Cyril Ellis járókelő figyelmeztette a híd rossz állapotára egy égő fáklya lengetésével, vagy Charles Parker mozdonyvezető látván a híd állapotát, meghúzta a vészféket. Mindezen erőfeszítések azonban túl későn történtek, ezért a vonat elérte a hidat és a mozdony, valamint az öt másodosztályú személykocsi belezuhant a folyóba a híd összeomlásakor. A legelső első osztályú személykocsi a híd maradványainak szélén állt meg, azon egyensúlyozva, majd a vonat többi része belerohant és ez a kocsi is a folyóba zuhant. Az utolsó öt vagon, melyből három első osztályú személykocsi volt, valamint a postai szállítóvagon és a vasúti őrkocsi a vasúti pályatesten maradt. A tragédiában 151 ember vesztette életét, melyből 148 utas a másodosztályú kocsikban utazók közül került ki. A mozdonyvezető és egy tűzoltó is életét vesztette. Húsz holttest sohasem került elő. Ezekről azt feltételezik, hogy a folyó elsodorta őket a mintegy 120 kilométernyire lévő torkolatán keresztül az óceán mélyére. A vonat balesete után a helyszínen tartózkodó Cyril Ellis, valamint a vasúti biztonsági őr, William Inglis behatoltak a hatodik kocsiba és lehetőségeikhez mérten megpróbálták kiegyensúlyozni a híd szélén, hogy ki tudják menekíteni a kocsi utasait. Miközben a kocsiban tartózkodtak az lezuhant a híd széléről. Ezután Ellis és Inglis egy utas, John Holman segítségével betörték a kocsi ablakát és segítettek az utasoknak kijutni. A személykocsi 24 utasa közül mindösszesen egyetlen ember veszítette életét. Ő egy kislány volt, aki csapdába esett ülésében és megfulladt. Röviddel a baleset bekövetkezte után mentőcsapatok indultak útnak a Tangiwaitól 8 kilométernyire keletre fekvő Waiouruból. E mentőcsapatok tagjai között voltak az új-zélandi hadsereg katonái is, akik a Waiouru Katonai Táborban, valamint az Irirangi Tengerészeti Kommunikációs Központban teljesítettek szolgálatot, valamint a Ministry of Works munkásai. Éjfélre a túlélőket a waiourui tábori kórházba szállították, valamint hajnali négy óra körül érkeztek meg ugyanide az első megtalált áldozatok holttestei. Karácsony reggelén megérkezett Aucklandből Sidney Holland miniszterelnök is a helyszínre. Ő irányította a vasúttársaság, a hadsereg, a rendőrség, a haditengerészet és a MOW embereinek, valamint a helyi farmerek munkálatait. Nortel A Nortel Networks Corporation (a továbbiakban Nortel; TSX:NT, NYSE: NT) egy kanadai telekommunikációs vállalat. 1895-ben alapították a Montréal városában. A Nortel a világ 150 országában megközelítőleg 33 760 alkalmazottat foglalkoztat. A Nortel 4 kulcsfontosságú területe: "Enterprise Solutions" (ES): Vállalati kommunikációs rendszerek ( IP-telefónia , egységes kommunikációs , "telepresence" megoldások), Helyi hálózat (LAN) , WLAN . "Mobility & Converged Core Networks" (MCCN): Mobil kommunikáció ( GSM , GSM-R , GPRS , EDGE, CDMA, 4G WiMAX …), municipal hálózatokra ( Wi-Fi , Wi-Fi mesh…), IP-telefónia , IP Multimedia Sub-system (IMS), IPTV . "Metro Ethernet Networks" (MEN): Optikai transzport hálózati megoldások (SDH, WDM, ROADM…), "Carrier Ethernet" szolgáltatások (Provider Backbone Bridges, Provider Backbone Transport,…), Nagy kiterjedésű hálózat (WAN) "Global Services" (GS) Amit szerelemnek hívnak Az Amit szerelemnek hívnak (angolul: The thing called love) (máshol: A szerelem nevű dolog) című filmet Peter Bogdanovich rendezte. A főbb szerepekben Samantha Mathis-t, River Phoenix-et, Dermot Mulroney-t és Sandra Bullock-ot láthatjuk ebben a sok jó country-zenét felvonultató filmben. Cselekménye Hosszan kígyózik a sor a nashville-i Bluebird Café előtt, meghallgatás lesz. Aki 16:05 után érkezik, már nem vehet részt rajta. Így jár a New Yorkból érkezett Miranda Presley (Samantha Mathis) is ("semmi rokonság"), valamint James Wright (River Phoenix), aki a lányt próbálja feltüntetni késése okaként. Miranda kénytelen várni a következő hétig. A Drake Motelben vesz ki szobát és igyekszik hasznosan eltölteni az időt, újabb dalok írásával. A következő meghallgatáson előad egy dalt, vajmi kevés sikerrel. Utána azonban megismerkedik James barátjával, Kyle Davidsonnal (Dermot Mulroney) és Linda Lue Lindennel (Sandra Bullock), akik szintén felléptek. A fiúk ráveszik a lányokat, hogy csapjanak egy görbe estét. Kyle szeretne bizonyítani, így elmennek lovagolni, ám a ló más véleményen van, ledobja a fiút a hátáról. Nem történik nagy baj, de azért beviszik a sürgősségire. Várakozás közben kiderül, hogy Linda is a Drake Motelben szállt meg. Mirandát felzaklatja a egy, a beteg apjáért aggódó leány és kisiet a kórházból. James utánamegy, beszélgetnek. Miranda mesél neki a saját apjáról. Linda és Miranda egy szobába költöznek. Amíg Linda telefonál, Miranda lemegy a büfébe újabb dalt írni. Másnap reggel átmegy a Blubirdbe a meghallgatásokat levezető Lucy-hoz (K.T. Oslin), hogy megtudakolja, mi nem tetszett az előadásában. Néhány jó tanáccsal és egy pincérnői állással gazdagodva távozik. Este már be is áll felszolgálni. Kyle és James együtt adnak elő egy számot, majd Wright moziba hívja Mirandát. A lány viszont a segítségét kéri egy dal megírásában. A kettőt összekötve egy autós mozi képsorait használják ihletként. A szerzői estének álcázott randevú egy csókkal záródik. A motelszobához érve Miranda egy alvó fiút talál az ajtó mellett. Ő Billy, Linda új barátja. Linda kapott tőle egy szórólapot a "Miss Nashville szépe" szépségversenyről. Kyle - aki első látásra beleszeretett Mirandába - közli a lánnyal, hogy hajnali fél háromra sikerült időpontot szereznie a stúdióba, hogy felvegyék a dalát, amelyben Miranda vállalta az énekes szerepét. Miranda visszamegy a motelszobába, ahol Linda készül a szépségversenyre, miközben Billy eszméletlenül heverve barnul a kvarclámpa alatt. A stúdióban Kyle és Miranda összefutnak James-szel, aki azóta sem hívta vissza a lányt és most sem igazán vesz tudomást róla. James távozása után felveszik a dalt, majd távozóban Mirandának hatalmas ötlete támad: meg kell mutatni Trisha Yearwoodnak. Mivel Kyle tudja a lakcímét, elmennek hozzá, át ahelyett hogy becsöngetnének, feltörik a sztár kocsiját, hogy becsempésszék a kazettát. A riasztó megszólal, a rendőrség rekordidő alatt ér a helyszínre, őket pedig lefülelik. Egyetlen szerencséjük, hogy miután elmagyarázták a helyzetet, a művésznő közli az ügyeletessel, hogy nem kíván feljelentést tenni. Sőt megígéri, hogy reggel beszél a menedzserével és talán felveszik a dalt az ő előadásában, ami Kyle legnagyobb örömére szolgálna. Másnap este Lindával és Billyvel a "Telihold Táncbuli"-ba tartva megállnak egy vasúti átjáró előtt. Kyle-nak nem volt eléggé intő jel a múltkori lovas baleset, ismét "remek" ötlete támad: fel akar ugrani a közeledő tehervonatra. Nem igazán sikerül a dolog, leesik róla. Nem történik ugyan komoly baja, ám Mirandát nagyon felzaklatja a dolog, szerinte ez egyáltalán nem vicces. Mire a táncmulatságba érnek, kezd megbékélni. Mind a négyen beállnak egy össztáncra. A következő számhoz James-t szólítják a színpadra, akiről nem is tudták, hogy fel fog lépni. Miközben Kyle és Miranda lassút táncol, a lány le sem veszi a szemét James-ről. Ezután James a színpadra szólítja Mirandát egy duetthez, aki otthagyva Kyle-t fel is megy. A szám végeztével Miranda Kyle keresésére indul, James pedig Miranda után. Amikor összetalálkoznak, a lány számon kéri rajta, miért nem hívta fel. Miután James megígéri, hogy nem fogja többé palira venni, megbeszélik, hogy lelépnek, de előtte Miranda megkeresi Kyle-t és közli vele, hogy James fogja hazavinni. Ez Kyle-t persze nem igazán teszi boldoggá, szerinte a lány hibát követ el. Másnap Linda elkíséri Mirandát fodrászhoz. Miranda biztatja, hogy ő is vágassa le. Linda kiborul - aminek igazi oka persze nem a hajvágás -, majd otthagyja Mirandát a székben. Mire Miranda végez, ő is megnyugszik, megbeszélik a dolgot és újra szent a béke. Miranda másnap James javaslatára beteget jelent, majd Gracelandbe mennek, egy kis Elvis--túrára. Mire odaérnek, az Elvis-múzeum már bezárt. 14 órát kell elütniük valahogy. Elmennek a boltba kaját venni. James addig dobálja az ajándékautomatába a tízcenteseket, amíg sikerül egy gyűrűt szereznie, majd a bolt közepén, mindenki szeme láttára megkéri a lány kezét, aki sok unszolás után igent mond. Később a furgon platóján ücsörögve végre James is kezd megnyílni, mesél Mirandának az apjáról. Mivel elered az eső visszamenekülnek az üzletbe. A boltos kisasszonyok egyike közli, hogy a fivére lelkész, ha komolyan gondolják, ő szívesen összeadja őket. Így is történik. Visszaérve Nashvillbe, Miranda elmeséli a bárban, hogy férjhez ment. Mindenki gratulál, bár Lucy arcáról minden leolvasható. Este megérkezik Kyle, Linda és Billy. Linda elmeséli, hogy negyedik lett a szépségversenyen, ám a döntőben rájött, hogy nem ez az életcélja és ájulást színlelt. Kyle alkoholgőzös állapotban találja James-t a pultnál, pillanatok alatt össze is vesznek és kimennek verekedni a parkolóba. A többieknek kell szétválasztani őket. Másnap reggel Kyle meghallja az autórádióban saját szerzeményét Trisha Yearwood előadásában. Ez elvonja a figyelmét a vezetésről, hátulról belehajt egy másik kocsiba. A következő napokban Miranda és James nem igazán a szokványos ifjú házasok mindennapjait élik, hamarosan az első veszekedésüket is megejtik. Miranda az egyik meghallgatáson ismét megpróbálkozik egy új dallal, ám Lucy ezúttal sem választja be a fellépők közé. James közli Mirandával, hogy szerződést kapott, Austinba megy két hónapra, nélküle. A lány erre természetesen kiborul, közli, hogy elválik. Visszaköltözik Lindához a motelbe. Este találkozik Kyle-lal, elmondja neki, hogy ő és James szakítottak és visszautazik New Yorkba. Megkeresi Lucy-t és fel is mond. Ezt követően felváltva láthatjuk Miranda és James vívódását. Miranda a buszon, útban New York felé, James pedig Austinban, majd visszaúton Nashvillbe. Miranda rájön, hogy nem adhatja fel az álmait, ír egy dalt a buszon, majd visszafordul ő is. James visszaérve a bárban találkozik Kyle-al. Békét kötnek, Miranda is betoppan. Kér egy rendkívüli fellépési lehetőséget Lucy-től, aki most az egyszer hajlandó eltérni a szabályoktól. A most tényleg a lelke legmélyéről jövő dal sikert arat, végre Miranda is bejut a szombat esti fellépők közé. Ezt egy komoly beszélgetés követi James és Miranda között. James beismeri a hibáit és bocsánatot kér. Miután kibékülnek és Linda közli, hogy Hollywood helyett New Yorkba megy színművészetet tanulni, Billy-vel elbúcsúznak. James, Miranda és Kyle együtt kelnek útra a furgonnal, a közös zenei jövőjüket tervezgetve. Apu azért iszik, mert te sírsz! Az "Apu azért iszik, mert te sírsz!" egy társadalomkritikai-filozófiai rendezvénysorozat, melyet Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton vezetésével rendeznek meg 2011 óta jellemzően hetente. A rendezvények helyszíne a budapesti Mika Tivadar Mulató, 2016 őszén egy rövid időre pedig a Gödör Klub. Alapvetés Maga a rendezvénysorozat a címét is egy szállóigéből kölcsönözte, mely a mai magyar valóságra reflektál: a problémák szőnyeg alá söprésére, lefojtására, illetve a megmagyarázhatatlan megmagyarázására. Arra a kifogásra, amellyel az anyák akarják megmagyarázni gyermekeiknek, miért "fáradt" az apjuk, amikor este hazajön. (Érdekesség, hogy a 2000-es évek elején az egyik ARC plakátkiállításon az egyik pályamű ugyanezt a feliratot használta). Ebből kifolyólag a rendezvényeken elsősorban társadalmi problémákkal foglalkoznak. Visszatérő pontok a férfiak és a nők kapcsolata, a gender-elmélet és a feminizmus, a társadalmi léttel kapcsolatos nehézségek. Emellett erős kritikával illetik a fogyasztói társadalmat és annak intézményeit, azokon keresztül pedig közvetett módon a politikai berendezkedést. Amikor nem társadalmi vagy politikai jellegű kérdésekkel foglalkoznak, akkor a legtöbbször spirituális kérdéseket tárgyalnak ki. Ezen alkalmakkor az ezotéria és a New Age ostorozása sem marad el. Fő céljuk minden esetben az, hogy elősegítsék a tisztánlátást egyes fajsúlyos kérdésekben. A rendezvények programját bár sokszor megadják előre, de ettől a legtöbbször el szoktak térni. Az előadások interaktívak, egy mikrofon mindig fenn van tartva a közönség számára, ha bárki közbe szeretne szólni vagy megosztani értékesnek szánt gondolatait. A rendezvény alatt Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton is szabadszájúan fogalmaznak, így gyakran káromkodás is elhangzik, mely azonban saját bevallásuk szerint sem öncélú, hanem a nyomatékosítást szolgálja. Jellemzően Puzsér vezeti a műsort, ő az, aki a témával kapcsolatos gondolatokat megfogalmazza, sokszor elég vehemensen, Farkas Attila Márton (FAM) pedig ehhez fűz hozzá észrevételeket, olykor cinikus módon, mintegy ellensúlyt képezve Puzsérral szemben. Szakterületük eltérése okán is megoszlik, ki mennyit nyilatkozik: Puzsér főleg a társadalomkritikai kérdésekben van otthon, míg FAM elsősorban a spirituális témák vezetője. Egy előadás általában másfél órás, és a legtöbbször hetente jelentkezik, bár előfordul hosszabb-rövidebb időre leállás. Elfoglaltságuktól függően előfordulhat, hogy csak az egyikük van jelen. A beszélgetések 2013 vége óta a YouTube-ra is felkerülnek, pár nappal a rendezvények után, a Gödör Klubba költözés óta videófelvétellel. A rendezvény emblémája Puzsér és FAM sárga alapon egymás mellé rajzolt arca, melyet állításuk szerint a KFC logó alapján mintáztak, illetve rendkívüli mértékben hasonlít egyes klasszikus Marx-Engels-Lenin ábrázolásokra. 2016 karácsonyán a közönség a logó intarzia-változatát ajándékozta számukra. Története 2011-ben "A hét mesterlövésze" című rádióműsor megszűnése után FAM egyik volt tanítványa arra gondolt, hogy a Mika Tivadar Mulatóban bonyolíthatnának le helyette közéleti-kulturális beszélgetéseket. Eleinte "Több mint magyar" címmel indult, majd hamarosan áttértek a ma is ismert névre. A sorozat kezdetben igen szerény körülmények között zajlott, alig néhány ember előtt. Népszerűsége 2013-tól kezdett el igazán nőni, miután Puzsér Róbert országos ismertségre tett szert a Csillag születik című tehetségkutatóban történt zsűrizése után. Ekkortól kezdve kezdték el a látogatók rögzíteni az elhangzottakat, melyek később egy hivatalos YouTube-csatornára is felkerültek. 2012-2013 között egy blogot is vezettek, melyet abbahagytak a nagy port felvert "Őseink csontján taposnak" bejegyzést követően. 2014-től bevezették a 300 forintos belépőt, 2016-tól pedig a videofelvételek is megjelentek. Az év őszétől a nagy érdeklődés miatt átköltözött a rendezvénysorozat a Gödör Klubba. 2017. január 9-én Puzsér Róbert bejelentette, hogy a rendezvény, illetve a saját Facebook-oldalán tapasztalható sorozatos trágár megnyilvánulások, illetve tényleges tartalom nélküli mocskolódások (trollkodás) miatt, amelyeket korábban elvi alapon sohasem cenzúrázott, elértek egy olyan szintet, melyek alapján Farkas Attila Mártonnal egyetértésben bizonytalan ideig szüneteltetik a rendezvénysorozatot. Az újraindításra csak 2017 szeptemberében kerül sor, már ismét a régi helyen, a Mika Tivadar Mulatóban, már 990 forintért. Vendégszereplők Bauxit, a Belga együttes tagja (a rendezvénysorozat korai éveiben) Sickratman (a korai években) Dinnyés Gergely (2014-2015) Vajda Róbert rabbi (2014) Istvánffy András, a 4K! párt vezetőségi tagja (2014) Vida Viktor Gödri Bulcsu Kardos Gábor (2015) Laár András (2016,könyvismertetés) Árpa Attila (2016, könyvismertetés) Kassai Lajos , lovasíjász (2018) Könyvváltozat 2016 októberében megjelent a Holnap Kiadó gondozásában a rendezvénysorozat könyvváltozata is, mely néhány előadás (A reklám, mint emberi jogi kérdés, A monogámia bukása, Genderizmus és férfierőszak, Gépek és emberek meg Dózsa György, Holokauszt-szorongás és holokauszt-bűntudat, Világvallások 1-3, Démoni pszichopaták és isteni skizofrének, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században) legépelt változatát tartalmazza, káromkodás-mentesen és jelentős mértékben kibővítve, 264 oldal terjedelemben. (ISBN 9789633491485). A nagy sikerre tekintettel a könyv egy második kiadást is megért. 567 Eleutheria Az 567 Eleutheria egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit Paul Götz fedezett fel 1905. május 28-án. 13F busz (Sopron) A soproni 13F jelzésű autóbusz Jereván lakótelep és Sopronkőhida, autóbusz-forduló (Most: Sopronkőhida, fegyház) végállomások között közlekedett. Történet Az autóbuszjárat 1999. június 19-én indult első útjára a megszüntetett 6-os járat helyett, ekkor még naponta közlekedett, és csak a Sopronkőhida ABC (Most: Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca) megállóig. Egy évvel később 2000. május 27-től újra jár a 6-os busz, emiatt a járat már csak hétköznap közlekedik, de már Sopronkőhida, autóbusz-forduló (Most: Sopronkőhida, fegyház) végállomásig. A téli kihasználatlanság miatt ez a járat is csak májustól októberig közlekedik. 2001. június 9-én közlekedett utoljára. Sopronkőhida és Tómalomfürdő autóbusz-közlekedése A 13F jelzésű busz a Juharfa úton, az Ógabona téren (ellenkező irányban a Várkerületen), majd a Pozsonyi úton, végül pedig a Pesti Barnabás utcán át közlekedett, Tómalomfürdő érintésével (most ugyanezen az útvonalon közlekedik a 13B járat). Alapjárata a 13-as busz, amely nem tér be Tómalomfürdőre. A 33-as busz egy helyközi járat Sopron és Fertőrákos között, amely helyi utazásra igénybe vehető az Autóbusz-állomás és Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca megállók között. Hétvégén csak ezzel a járattal lehet Sopronkőhidára utazni! A 33-as busz korábban 13HK jelzéssel közlekedett, és valamivel kevesebb megállóhelyen állt meg. Tómalomfürdőre közlekedik még a 6-os busz, amely a 13B busszal azonos útvonalon közlekedik, de ez a járat október első vasárnapját követő hétfőtől április 30-ig a kihasználatlanság miatt nem közlekedik. Korábban az Autóbusz-állomás és Sopronkőhida között közlekedett a 13M jelzésű busz munkanapokon, a kora reggeli órákban, rövidített útvonalon, az Ógabona tér és a Híd utca érintése nélkül a Patak utcán keresztül. Közlekedés A vonalon Ikarus 260, Ikarus 280, Ikarus 415, Credo BC 11 és Rába Premier 091 típusú járművek közlekedtek. Forrás Sopron autóbusz menetrendkönyv 1999/2000 év Sopron autóbusz menetrendkönyv 2000/2001 év. Hewanorra nemzetközi repülőtér A Hewanorra nemzetközi repülőtér (IATA: UVF, ICAO: TLPL) nemzetközi repülőtér Saint Luciában. Hardin megye (Ohio) Hardin megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Ohio államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Kenton. Lakosainak száma 31 641 fő (2013. július 1.). Hardin megye Allen, Logan, Auglaize, Union, Marion, Wyandot és Hancock megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Regional A Regional egy romániai, vasúti szállítással foglalkozó vállalat. A céget 2003-ban alapították, székhelye Kolozsváron van. A Via Terra Group szállítmányozási csoport tagja. Az alábbi romániai vasútvonalakon biztosítja a személyszállítást: 316 - Vaskoh - Hollód - Illye 406 - Beszterce - Borgóbeszterce 401 - Beszterce - Kolozsvár 413 - Nagyvárad - Margitta - Szilágysomlyó - Sarmaság 334 - Nagyvárad - Körösszeg Erwin Bauer Erwin Bauer (Stuttgart, 1912. július 17. – 1958. június 3.) német autóversenyző. Pályafutása 1953-ban részt vett a Formula–1-es világbajnokság német versenyén. A futamon már az első körben kiesett. 1958. június 3-án, egy a Nürburgringen rendezett viadalon vesztette életét. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Kubányi Endréné Kubányi Endréné lánykori nevén Szabó Erzsébet (Temeskutas, 1929. május 17. – Budapest, 2014. október 29.) gyémánt- és vasdiplomás, Eötvös József-díjas tanítónő. Pályafutása A tanítóképzőt a budapesti Orsolyita rend iskolájában végezte, majd az 5. évfolyamban jelöltként Sopronba került, itt folytatta tanulmányait. Az volt a szándéka, hogy belép a rendbe. Mivel 1950 júniusában szétoszlatták a szerzetesrendeket ez a terve nem valósulhatott meg. Ezek után első munkahelye a Fehérvári út 10. sz. Általános Iskola volt, ahol 3 nap után vallásos meggyőződése miatt azonnali hatállyal elbocsátották. Hosszas keresgélés után csak a Pamuttextilműveknél kapott munkát, ahol 1 ½ évig három műszakban kellett dolgoznia. Innen egészségi állapota romlása miatt 1953 – ban el kellett jönnie. 1953 tavaszán, szintén hosszas keresgélés után kapott egy megbízást a Pest Megyei Tanács Oktatási Osztályától, hogy Budaörsön II. sz. Általános Iskolában alapítsa meg a napközi otthont. Ez az alapító okirat már 1 ½ éve ott feküdt az asztalfiókban, de nem sikerült senkit szerezniük, aki elvállalta volna. Szabó Erzsébet boldogan kezdett munkához Fátyol Jenő akkori igazgató irányítása alatt. Rengeteg szegény sorsú gyerek járt azokban az években ide iskolába és örömmel vették birtokba a napközi otthont, nagyon szerettek ide járni. Ő mindent saját belátása szerint tett, megpróbált értelmes és tartalmas elfoglaltságot biztosítani az amúgy nagyon szegényes körülmények között élő gyermekek részére. Első évben 40 gyerek, alsós, felsős vegyesen járt a csoportba. Kezdetben mindent saját kezükkel teremtettek meg. Következő évben már szétválasztották az alsót és felsőt. Ekkor már egy segítő kolléganővel, Dr. Langer Istvánnéval ketten végezték a munkát. Sokat kirándultak, kézműves foglalkozásokkal tették hasznossá a szabadidőt. Mivel rövid idő alatt fölfejlődött a napközi, ezért 1954-ben pedagógusnap alkalmából az elért eredményekért dicséretben és pénzjutalomban részesülhetett. Somfalvi Évával évekig dolgoztak együtt. Az évek során egyre többen jöttek hozzá tapasztalatcserére a napközis életről. 1960-ban meghívást kapott egy Országos Napközis Kongresszusra Budán. Az itt hallott tapasztalatokról és nevelési problémákról cikket írt az Országos Pedagógiai Intézet részére „Tapasztalatcsere gyűjtemény” címmel. Ezen a nyáron Aszódon is részt vett egy napközis nevelők részére rendezett továbbképzésen. Ekkor nevezték ki az első szakfelügyelőket Szabó Zoltán és Abrudbányay János személyében. Ők egy egész napot töltöttek Budaörsön, ahol a napközi életét tanulmányozták. Ezek után évekig dolgoztak együtt, ahol sok jó ötletet valósítottak meg járási, illetve megyei szinten. Beindították a Pest megyei napközis tagozatot, amelynek vezetésével Szabó Erzsébet tanítónőt bízták meg. „A második napközis kézikönyv„ majd „A napközi otthon nevelési kérdései” c. könyv egy-egy fejezetének megírásában is részt vett. Füle Sándor főszerkesztő úr felkérésére a Napközi otthonos nevelők kézikönyve c. kiadványban több munkája jelent meg. Több alkalommal fölkérték előadások, bemutatóórák megtartására, melyekre az ország különböző városaiból jöttek hozzá kollégák foglalkozásokat látogatni. Miután 1961-ben férjhez ment, 1962-ben megszületett első gyermeke Andrea, de még ezek után évekig folytatta a pedagógiai munkát. 1963-ban a napközi fennállásának 10. évfordulója alkalmából pedagógus napon miniszteri kitüntetésben részesült 1965 őszén egy háromhetes dániai tanulmányútra kapott meghívást. Ezen az úton sok tapasztalatot gyűjtött itthoni munkájához. 1968-ban megszületett második gyermeke Annamária, és Zuglóban kaptak új lakást, 1969-től az ottani Újvidék téri Általános Iskolában (későbbi nevén: Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) kezdett tanítani. Itt szintén napközisként dolgozott 8 évig. Szakmai munkájával nagyon meg voltak elégedve, kolléganői sokszor jöttek hozzá tapasztalatot cserélni, tanácsot kérni. Kiemelkedő munkája ellenére mindig a legalacsonyabb fizetési kategóriába sorolták, mert vallásos meggyőződése mellett kitartott. Minden évben valamilyen előadást szervezett a gyerekeknek karácsonyra, farsangra, amelyen boldogan vettek részt. Ezek nagy részét ő írta és rendezte. Mindig nagy sikere volt. 1977-ben az Angol u-i Zalka Máté Általános Iskolába (ma a megszűnt Gárdonyi Géza Általános Iskola) folytatta már megkezdett munkáját, 1979-ig, amikor az iskolában történt sajnálatos baleset miatt combnyaktörést szenvedett és leszázalékolták. Ettől kezdve otthon él családja körében. 2003-ban a Budaörsi Napköziotthon fennállásának 50 éves jubileumára pedagógiai munkássága elismeréseként Magyar Bálint oktatási miniszter Eötvös József-díjban részesítette. 2009-ben megkapta a gyémántdiplomát, majd 2014-ben a vasdiplomát. Mindkét lánya folytatja munkáját és használja tapasztalatait. Kisebbik lánya Kőszegen tanítónő, nagyobbik lánya Budapesten tanár. Egyik unokája szintén tanítónő. Kubányi Endréné 2014. október 29-én hunyt el Budapesten, 85 éves korában. Publikációk A második napközis kézikönyv (fejezetek) A napközi otthon nevelési kérdései (társszerző) Napközi otthonos nevelők kézikönyve (cikkek) Díjak, kitüntetések 1963 miniszteri kitüntetés 2003 Eötvös József-díj Berethalmi erődtemplom A berethalmi erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szeben megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SB-II-a-A-12328 sorszámon szerepel; emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része. Ludwig Halberstädter Ludwig Halberstädter (Beuthen, 1876. december 9. – New York, 1949. április 20.) német-zsidó onkológus és radiológus. A Breslaui Egyetemen doktorált, majd a Königsbergi Egyetemen a műtős Carl Garré (1857-1928) segédje lett. Breslauba való visszatérése után a dermatológus Albert Neisser (1855-1916) segédje lett, részt vettek egy jávai egészségügyi kutatáson is. 1922-től egy berlini kórházban dolgozott. 1933-ban Palesztinába menekült, a jeruzsálemi Hadassah kórházban vállalt munkát. 1949-ben New York-ban halt meg. Emmanuel Agyemang-Badu Emmanuel Agyemang-Badu (Berekum, 1990. december 2.), vagy ismertebb nevén Badu ghánai válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Udinese játékosa. Család Testvére, Nana Agyemang-Badu szintén labdarúgó, jelenleg az Asante Kotoko játékosa. Sikerei, díjai Ghána U20 U20-as labdarúgó-világbajnokság : 2009 Farkasfalka A farkasfalka egy a második világháborúban alkalmazott haditengerészeti taktika, amelynek lényege, hogy több tengeralattjáró támadt meg egy-egy konvojt. Előzmények Már az első világháborúban bebizonyosodott, hogy a szállítóhajók legjobb védelme a konvojba szervezés. Így azok megvédése kevesebb védelmet biztosító hajóval megoldható. Ezen túlmenően nem magányos hajókat kellett támadni, hanem a védelem alatt álló hajóknál kényszerítették ki az összeütközést. Az angolok elhanyagolták a konvojok védelmét szolgáló hajók gyártását. Később az amerikaiak pedig tagadták a konvojok létjogosultságát. A németek a felszíni hajókat részesítették előnyben. A tengeralattjáróik nagy távolságra nem voltak bevethetőek, bár már 1933-ban megtervezésre került egy nagy sebességű hidrogén-peroxid hajtóműves tengeralattjáró, de gyártását évekre elvetették. A kifejlesztett torpedók megbízhatatlannak bizonyultak. A forradalmian új rádióirányításnak köszönhetően a tengeralattjárókat közvetlenül tudták irányítani. Története Karl Dönitz admirális dolgozta ki a farkasfalka taktikát az egyénileg tevékenykedő tengeralattjárók ütőképességének növelésére. Ennek lényege, hogy több tengeralattjáró összehangoltan támadt meg egy konvojt. (A japán konvojok elleni támadásokhoz az amerikaiak is alkalmazták ezt a taktikát.) A módszer a következő volt: amikor egy járőröző tengeralattjáró felfedezett egy konvojt, rádión jelentette a BdU-nak (BdU - Befehlshaber der U-Boote = a tengeralattjárók parancsnoka). A BdU az adott körzetben lévő tengeralattjáróknak elküldte a célkoordinátákat, és utasításba adta a gyülekezést. Amíg a falka összeverődött, csendben észrevétlenül követték a kiszemelt áldozatokat, majd az sötétség beálltával támadásba lendültek, és megtizedelték a hajókaravánt. Kedvelt módszer volt, hogy beúsztak a konvoj közepébe, és közelről, /300-600 méter/ torpedózták meg a hajókat, a biztosabb találat érdekében, majd 2-3-4 torpedó kilövése után alámerültek, pozíciót változtattak. Nem volt ritka, hogy egyszerre több tordedót lőttek ki az egymáshoz közeli célpontok felé, remélve, hogy valamelyik célba talál. (Browning taktika) Általában egyszerre csak egy hajó támadott, mialatt a többiek várakoztak. Amint a támadó tengeralattjáró alámerült a helyváltoztatás miatt, rögtön támadásba lendült a következő U-boot. Mindezt addig folytatták, amíg lehetőségük engedte. A csatának általában torpedó- vagy üzemanyag-hiány vetett véget, ritkább esetben a hajnal. Nem egyszer előfordult, hogy a falka napokig „rájárt” a konvojra, amíg a lehető legnagyobb kárt nem okozta nekik. A konvoj elhaladásával helyben várakoztak a következő konvojra. Egy-egy tengeralattjáró pedig a sérült, vagy lemaradt hajókra vadászott. Hatása a tengeri háborúra A tengeralattjáró háború a Harmadik Birodalom számára bizonyos értelemben pótcselekvés volt felszíni flottájuk, és légierejük sikertelenségének kompenzálására. Kezdetben igen nagy sikereket értek el, és csaknem megbénították Anglia tengeri utánpótlási vonalait. Gyökeresen megváltozott a helyzet az Egyesült Államok hadba lépése után. Az ország hatalmas ipari potenciálját háborús termelésre állította. Olyan mennyiségben gyártotta az olcsó szállító hajókat, a Liberty osztályt, hogy ezzel a német tengeralattjárók hajótér-pusztító kapacitása már semmilyen taktikával nem vehette fel a versenyt. Brit és amerikai tudósok közben lázasan dolgoztak a tökéletesebb és hatékonyabb tengeralattjáró-elhárító eszközök kifejlesztésén. Egyre jobban éreztette a hatását a szövetségesek elsöprő légi fölénye is. Ráadásul a németeknek fogalmuk sem volt arról, hogy a szövetségesek feltörték az Enigma kódot, így lehallgatták és megfejtették a tengeralattjáróknak küldött titkos parancsokat. A rádió-iránybeméréssel pedig gyorsan meghatározták az éppen adást adó tengeralattjáró helyzetét. A német tengeralattjárókat a találkozásra kijelölt helyeken szövetséges hadihajók, kis méretű anyahajók várták. A repülőgépek méteres, később centiméteres radarral voltak felszerelve, mellyel a tengeralattjárókra később felszerelt ágyúk hatótávolságán kívülről tudták a tengeralattjárókat megsemmisíteni. A németek az ipari kapacitás és a nyersanyagok elégtelensége miatt nem tudtak nagyobb számú modern tengeralattjárót harcrendbe állítani. Veszteségeik olyan súlyosak voltak, amelyeket csak a japán kamikazék veszteségei múltak felül (Dönitz saját fia is elesett). Az aránytalan veszteségek miatt Dönitz kénytelen volt tengeralattjáróit bázisaikra visszarendelni. A veszteségeket az időjárással, a parancsnokok tapasztalatlanságával és emberi tényezőkkel indokolták. A kudarc okai A kezdeti sikereket nagyrészt a szövetségesek felelőtlensége, egyet nem értése tette lehetővé. (Elsősorban az amerikai Ernest King tengernagy hibájából.) Azok okultak saját hibájukból, és mindent elkövettek azok kiküszöbölésére. A németek, bár kezükbe került egy lezuhant bombázó, és vele a magnetron cső, nem gondolták, hogy a szövetségeseknek sikerült megoldani a repülőgép-fedélzeti radar problémáját, mivel nekik nem sikerült. Vakon bíztak az Enigmában, és a szövetségesek mindent elkövettek, hogy maradjanak abban a hitben, hogy az megfejthetetlen. Míg az angol-amerikai együttműködés a kutatás területén teljesen összehangolt volt, addig a németeknél egymástól elszigetelten folytak kutatások az elhárító eszközökre. A német parancsnokok élükön Raederrel és Dönitz-el leragadtak a napi gondoknál, és nem tekintettek előre. Hitler megosztotta a tengeralattjáró flottát. Kesselring és Rommel megsegítésére tengeralattjárókat vezényelt a Földközi- tengerre, valamint félvén Norvégia megtámadásától további 20 darabot vezényelt oda. Így kezdetben a rendelkezésre álló 256 hajóból mindössze fél tucatot vetettek be a Dobütés (Paukenschlag) hadműveletnél. A Siginten keresztül az angol hírszerzés bőven ellátta információval az amerikai haditengerészetet. A centiméteres radar feltalálása után éjszaka is be tudták mérni, és 15 km-es körzetben lebombázni a német hajókat. A kezdeti sikerek a német vezetést túl magabiztossá tették. A háborút már megnyertük szemlélet uralkodott el. Ez a szükséges fejlesztések, stratégiák elhanyagolásával járt. A rövid távú eredményeket a hosszabb távú fejlesztések elé helyezték. Német tengeralattjárós ászok Günther Prien „Scapa Flow bikája” Joachim Schepke U-100 Otto Kretschmer „egy torpedó-egy hajó" Fritz-Julius Lemp U-30 "az első" Erich Topp Német tengeralattjárók amerikai partoknál Típusok áttekintése U-Boat IA U-Boat IIA U-Boat IIB U-Boat IID U-Boat IXA U-Boat IXB U-Boat IXC U-Boat IXD U-Boat VIIA U-Boat VIIB U-Boat VIIC U-Boat XB U-Boat XXI U-Boat XXIII U-flak Milchkuh (Fejőstehén) Bogovići (Malinska-Dubašnica) Bogovići (olaszul: Bogovici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik. Fekvése Krk északnyugati részén a tengerparttól mintegy 500 méterre Malinskával összenőve fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Bogovići és a környező települések is tartoznak régi székhelyéről Dubašnicának hívják. Története Nevét egykori lakóiról a Bogović családról kapta, melynek tagjai közül ma is sokan élnek a szigeten főként Sveti Anton környékén. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mivel itt áll a plébániatemplom. A település mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 160, 1910-ben 194 lakosa volt. Az új dubašljanskai plébániatemplom építésének szükségessége már a 18. század végén felvetődött, elsősorban a régi Szent Apollónia templom egyre romló állapota miatt. Ez a 12. századból származó rozzant régi templom nem a mai helyén, hanem a ma már nem létező Dubašnici faluban az azonos nevű termékeny mező közepén állt. A templomot ekkor még megújították, de már 1834-ben megtiltották, hogy istentiszteletet tartsanak benne. Az új plébániatemplomot végül 1857-ben itt építették fel. A szomszédos Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg. Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott és a két település fokozatosan egybeolvadt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 314 lakosa volt. Nevezetességei Szent Apollónia tiszteletére szentelt plébániatemploma a 19. században épült a korábbi kápolna helyén. Az új plébániatemplom 1857 -ben épült fel úgy, hogy szentélyét a korábbi Kármelhegyi Boldogasszony kápolnából alakították ki. Ehhez építették hozzá a templom három hajóját, melyeket négy zömök, szilárd alapozású oszloppal választottak el egymástól. A templom a régi megszokottól eltérő kelet-nyugati tájolással épült fel. Az északi és a déli mellékhajóban egy-egy oldalbejáratot nyitottak és két félköríves kápolnát is építettek bennük márvány oltárokkal. Az északi hajó 1644-ben épített barokk Kármelhegyi Boldogasszony oltárát a régi kápolnából hozták át, ahol korábban főoltárként funkcionált. Az oltár két márványszobra Avilai Szent Terézt és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltárképen a tisztítótűz felett lebegő Boldogasszony látható. A déli kápolna 1709 -ből származó barokk oltárán a Rózsafüzér királynője van ábrázolva, melyet a régi plébániatemplomból hozták át. A szentély márvány főoltára Szent Apollónia képével szintén barokk stílusú. A templommal egy időben 1856 -ban épült a templomtól 13 méterre álló 28 méter magas harangtorony. A templomot 2007-ben szinte teljesen megújították. Védőszentjének ünnepe egyúttal a község búcsúnapja, melyet hagyományosan minden évben megünnepelnek. Paduc A paduc vagy vésettajkú paduc (Chondrostoma nasus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. A Chondrostoma halnem típusfaja. Előfordulása Európa és Anatólia folyóvizeiben honos. Észak-Franciaországtól, a Rhône, Rajna és Duna vízgyűjtő területétől a Kaszpi-tengerig. A magyarországi sebes folyású vizeink egyik leggyakoribb hala. Megjelenése Teste hosszú és hengeres, oldalról kissé lapos. Tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Pikkelyei, melyekből 55–62 van az oldalvonal mentén, közepes nagyságúak. Hátúszója 12, farok alatti úszója 13–14 sugarú. Garatfogai egysorosak, kés alakúak, 7(6)–6. Hashártyája fekete. Színe a hátoldalon sötétzöld-barnászöld és lefelé világosodik. Hasa ívás idején vörhenyes csillogású. Mell- és hasúszói, valamint a farok alatti úszó a sárgáspirostól az ibolyakékig változik. Átlagos testhossza 25 centiméter, de 50 centiméteresre is megnőhet. Testtömege 1–1,5 kilogramm között mozog. 47-48 csigolyája van. Életmódja A vésettajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Lárvákkal, férgekkel, apróbb rákokkal és algákkal táplálkozik. Legfeljebb 15 évig él. Szaporodása Ivarérettségét 2–3 éves korában éri el. Március-májusban ívik; ekkor a hím is és a nőstény is nászkiütéses. Az ívni készülő halak csapatosan vonulnak felfelé a folyóban. Egy nőstény körülbelül 50 000–100 000, 2 milliméter átmérőjű, ragadós ikrát rak a sekély vizű kavicspadokon. Az ivadékok 7 nap múlva kelnek ki. Rokon fajok Közeli rokon fajok: a Chondrostoma regium, amely Közép- és Kelet-Törökországban él, és a Chondrostoma cyri, amely a Kaukázustól délre eső folyókban található meg. Fogyasztása Húsa szálkás, de megfelelően elkészítve ízletes. Libériai labdarúgó-válogatott A libériai labdarúgó-válogatott (becenevükön: Lone Stars) Libéria nemzeti csapata, melyet a libériai labdarúgó-szövetség irányít. A csapat még nem jutott ki egyetlen labdarúgó-világbajnokságra sem. A csapatot 2010. június 8-tól 2011 tavaszáig Bicskei Bertalan irányította, aki korábban vezette a magyar, illetve a maláj labdarúgó-válogatottat is. Nemzetközi eredmények Nyugat-afrikai Kupa Ezüstérmes : 1 alkalommal CEDEAO Kupa Ezüstérmes : 1 alkalommal Világbajnoki szereplés 1930 – 1962 – Nem indult 1966 – Visszalépett 1970 – 1978 – Nem indult 1982 – 1990 – Nem jutott be 1994 – Visszalépett 1998 – 2018 – Nem jutott be Afrikai nemzetek kupája-szereplés 1957 – Nem indult 1959 – Nem indult 1962 – Nem indult 1963 – Nem indult 1965 – Nem indult 1968 – Nem jutott be 1970 – Nem indult 1972 – Nem indult 1974 – Nem indult 1976 – Nem jutott be 1978 – Nem indult 1980 – Nem indult 1982 – Nem jutott be 1984 – Visszalépett 1986 – Nem jutott be 1988 – Nem jutott be 1990 – Nem jutott be 1992 – Visszalépett 1994 – Nem jutott be 1996 – Csoportkör 1998 – Nem jutott be 2000 – Nem jutott be 2002 – Csoportkör 2004 – Nem jutott be 2006 – Nem jutott be 2008 – Nem jutott be 2010 – Nem jutott be 2012 – Nem jutott be 2013 – Nem jutott be 2015 – Nem jutott be A hattyúk tava (film, 1981) A hattyúk tava (������ ����; Szekai meiszaku dóva: Hakucsó no mizuumi; Hepburn: Sekai meisaku dōwa: Hakuchō no mizuumi, ’A világ klasszikus meséi: A hattyúk tava’) 1981-ben bemutatott japán animációs filmdráma, amelyet a Toei Animation készített Jabuki Kimio rendezésében, A világ legszebb tündérmeséi sorozat tagjaként. A film Pjotr Iljics Csajkovszkij A hattyúk tava című balettje alapján készült és hűen követi annak cselekményét. Japánban 1981. március 14-én mutatták be. Az Egyesült Államokban a The Samuel Goldwyn Company forgalmazta és a The Disney Channel is vetítette az 1990-es években. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a Rouge Citron Production forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1983. március 10-én mutatták be a mozik a MOKÉP forgalmazásában, majd 2003. április 24-től a Nox-Trade is forgalmazta VHS-en, újraszinkronizálva. A televízióban a MOKÉP által készült magyar szinkronnal az MTV-1 és a Sió TV tűzte műsorára. Cselekmény Siegfried herceg barátaival az erdőt járja, amikor egy tóhoz érve a tavon egy koronás hattyút pillant meg. Adolf le akarja lőni a hercegnek a hattyút, azonban mielőtt kilőhetné nyilát, kővé változik. A másik barát, Benno úgy véli, a hattyú egy boszorkány, azonban egyikük sem vesz észre egy hátuk mögött tartózkodó, gonosz tekintetű baglyot. Siegfried nem tudja kiverni a fejéből a hattyút és ki kívánja deríteni az igazságot. Követi a hattyút egészen addig, míg egy toronyszerű várhoz nem érnek. Siegfried meglepődve nézi, ahogy a hattyú egy szép lánnyá változik. Lassan megközelíti, de a lány először megijed és arra kéri, hogy menjen el, azonban látva a herceg kitartását, elmondja a történetét. Ő Odette hercegnő, akit három éve rabolt el a gonosz Rothbart varázsló (a bagoly az erdőben), mialatt elpusztította országát. Rothbart azt szeretné, ha frigyre lépne vele, ezért elvarázsolta. Nappal hattyú képében kell élnie, hogy senki ne legyen szerelmes belé, mert csak úgy lehet megtörni Rothbart erejét, ha egy férfi tiszta szívvel és lélekkel szereti őt. Siegfried elmondja, hogy ő már azóta érez iránta valamit, mióta megpillantotta a szemét a tavon, és arra kéri, hogy menjen el az születésnapi báljára másnap este, ahol majd a menyasszonyává fogja választani. Bár elsőre visszautasítja Siegfried szándékát, meggyőzi magát, amikor visszatér a ketrecszerű szobájába ábrándozni kezd róla. Az egészet két mókus, Hans és Margarita is figyelemmel kísérik. Rothbart megtudja lányától, Odille-tól, hogy a várában járt Siegfried, azért Odette-hez megy és arra kéri, hogy felejtse el a herceget, és végre menjen hozzá feleségül. Odette elutasítja és közli, hogy az elmúlt három évben Siegfriedbe volt szerelmes. Természetesen Rothbart nem hagyja, hogy Odette elmenjen a bálba. Bezárja szobájába, majd lányával kitervelik, hogy Odette-tel úgy felejtetik el Siegfriedet, hogy az valaki másba szeret bele, ez pedig nem más lesz, mint az Odette alakját magára öltő Odille. Odille Odette képében megjelenik Siegfried bálján és lenyűgözi Siegfriedet táncával. Siegfried azonban úgy érzi, hogy valami nincs rendben, de nem egészen tudja, hogy mi az. Közben Odette-nek sikerül elmenekülni Rothbart várából Hans és Margarita segítségével, és Siegfried kastélyához siet. Ahogy Odette be akar törni a bálterembe, Rothbart (aki végig ott volt megnézni, hogy Odille Odette képében hogyan táncol Siegfrieddel) megragadja és befogja a száját, majd közelebb viszi, hogy láthassa Siegfriedet a hamis Odette-tel. Sokkolja, amikor Siegfried szerelmet vall Odille-nek és bejelenti, hogy feleségül veszi. Odette-en úrrá lesz a bánat és elájul Rothbart karjaiban. Rothbart nevetése felkelti Siegfried figyelmét, és a herceg gyorsan rájön, hogy tévedett. Odille felfedi az igazi formáját, és mindhárman átalakulnak szárnyas formáikká, majd visszarepülnek a várba. Siegfried lóháton követi őket a várba, ahol sor kerül a végső leszámolásra a gonoszok és a hősök között. Hosszú harc után a gonosz varázsló sarokba szorítja Siegfriedet. Hogy megmentse Siegfried életét, Odette megígéri Rothbartnak, hogy őt fogja szeretni és feleségül megy hozzá. Siegfried nem tudja elviselni a gondolatot, hogy Odette egész életében Rothbart foglya lesz, ezért a saját szívébe döfi Rothbart kardját. A felvillanó fény elpusztítja Rothbartot és Odille-t, a vár pedig összedől. Odette és Siegfried, akik végül teljesen sértetlenül kelnek fel igaz szerelemük áldozatának köszönhetően, átölelik egymást, miközben a nap felkel a Rothbart-vár romjain, körülöttük pedig hattyúk szállnak. Szereplők További magyar hangok (2. magyar változatban): Vilisics Kálmán, Képesi Gábor Mile End (metróállomás) A Mile End a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Central line, a District line és a Hammersmith & City line érinti. Története Az állomást 1902-ben adta át a Whitechapel and Bow Railway, a District Railway közreműködésével. A Metropolitan Railway 1936-tól használta az állomást, majd 1990-ben átnevezték a vonalat és a Hammersmith & City line nevet kapta. A Central line 1946-tól érinti az állomást. Kelecsényi Károly Kelecsényi Károly (Nagytapolcsány, 1854. szeptember 16. – Tavarnok, 1914. február 1.) jogász, jegyző, entomológus. Élete Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán és Esztergomban végezte, majd Budapesten tiszti iskolát végzett. Ugyanott az egyetemen jogot tanult. Tanulmányai végeztével körjegyző lett Tavarnokon. 60,000 példányból álló bogár-, 10,000 darabból álló lepkegyűjteménye és gazdag szakkönyvtára volt. 1876-tól ornitológiával is foglalkozott. Művei 1885 Nyitramegyei lepkék. Rovartani Lapok 2, 16. 1885 Éjjeli lepkevadászat Nyitramegyében. Rovart. Lapok 2, 71–74. 1885 Három nyitramegyei lepkefaj. Rovart. Lapok 2, 187–188. 1885 Ujabb felfedezések Nyitramegye lepkefaunájából. Rovart. Lapok 2, 249–250. 1887 Nova Aberratio von Zygaena Filipendulae L. Entomolog. Zeitschrift 1, 21. 1891 D[eilephila] Vespertilio. Ent. Zeitschr. 1, 21. 1891 Die Zucht und Erscheinung von Boarmia Selenaria. H. B. Ent. Zeitschr. 5, 45. 1896 Nyitramegyei Nagy–Tapolcsány környékének bogár és lepke–faunája. Nyitravármegyei orvos-gyógyszerészeti egyesület 1895-1896. Évkönyve. Nyitra. 1900 Bogarászati utam Boszniába és Herczegovinába. Rovart. Lapok 7, 62–64, 76–79. Gallia Narbonensis Gallia Narbonensis római provincia volt a mai Languedoc és Provence területein (Dél-Franciaország). Kr. e. 121-ben lett provincia, eredetileg Gallia Transalpina néven. A rómaiak a késő császárkorban, amikor a többi tartomány már nagyrészt elveszett, úgy is nevezték: Provincia Nostra („a mi provinciánk”), vagy egyszerűen csak úgy, hogy Provincia. Ez utóbbi elnevezés máig fennmaradt Provence régió nevében. A Gallia Narbonensis név Narbo Martius (Narbonne) római colonia nevéből származott. Az Itália szomszédságában lévő terület uralása egyben az Ibériai-félsziget északi-északkeleti részére, Tarragonensis provinciába vezető út biztosítását is jelentette Róma számára, védőernyőt jelentett Gallia törzseinek támadásai ellen és a Rhodanus (Rhône) folyó völgye jól jövedelmező kereskedelmi útvonalai feletti ellenőrzést (ez volt a Gallia és Massalia közti élénk áruforgalom fő csatornája). Augustus alatt a senatusi kezelésű provinciák körébe került. Montpinchon Montpinchon település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 546 fő (2015). Montpinchon Savigny, Cametours, Cerisy-la-Salle, Notre-Dame-de-Cenilly, Ouville, Roncey és Saint-Denis-le-Vêtu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2011-es CONCACAF-aranykupa A 2011-es CONCACAF-aranykupa az Észak- és Közép-amerikai, valamint a Karib-térség labdarúgó-válogatottjainak kiírt 11. tornája volt, melyet 2011. június 5–25. között rendeztek. Az esemény házigazdája az Egyesült Államok volt, a döntőnek a pasadenai Rose Bowl adott otthont 2011. június 25-én. A torna győztese részt vesz a 2013-as konföderációs kupán. A tornán 12 nemzet válogatottja vett részt. A címvédő a mexikói labdarúgó-válogatott volt, amely megvédte címét. Helyszínek A 2009-es CONCACAF-aranykupához hasonlóan, most is 13 helyszínen rendezik a mérkőzéseket. Lebonyolítás A 12 csapatot három csoportba sorsolták. A sorsolást 2011. március 8-án tartották. A csoportokban körmérkőzéseket játszottak a csapatok. A csoportokból az első két helyezett és a két legjobb harmadik helyezett jutott a negyeddöntőbe. A negyeddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. Eredmények Minden időpont UTC–4 szerint értendő. Zárójelben a mérkőzések helyi idő szerinti kezdési ideje olvasható. Csoportkör A CONCACAF-aranykupán ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, a következő pontok alapján állapították meg a sorrendet: több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen sorsolás Harmadik helyezett csapatok sorrendje Sorrend meghatározása A versenyszabályzata alapján, a harmadik helyezettek sorrendjét az alábbiak alapján kell meghatározni: az összes mérkőzésen szerzett több pont az összes mérkőzésen elért jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen szerzett több gól fair play pontszám sorsolás Székely András (művészettörténész) Székely András (Budapest, 1942. szeptember 27. – 2012. május 30.) Munkácsy Mihály-díjas magyar művészettörténész, művelődéstörténész. Élete és munkássága Székely András 1942. szeptember 27-én született Budapesten. 1961–1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, művészettörténet–német–magyar szakon folytatta tanulmányait. Még egyetemista volt, amikor az ő fordításában bemutatták Friedrich Dürrenmatt Per a szamár árnyékáért című színdarabját Ruszt József rendezésében. Az egyetem elvégzését követően 1968 és 1977 között a Corvina Könyvkiadó művészeti szerkesztőségében tevékenykedett mint lektor. 1978 és 1987 között az Új Tükör című képes kulturális hetilap művészeti rovatának szerkesztője volt. 1986-tól 1988-ig az Interpress Graphic címet viselő vizuális–kulturális negyedéves folyóirat főszerkesztője, majd 1987–1996-ban az Officina Nova Könyvkiadó irodalmi vezetője volt, 1996-tól pedig az Officina ’96 Kiadó vezetőjeként dolgozott. 2003-tól a Holnap Kiadó grafikai sorozatának szerkesztőjeként működött. Publicisztikai írásait Siculus írói álnév alatt jelentette meg, ezen a néven kulturális kisvállalkozást vezetett. 1986-tól számos kritikát és ismeretterjesztő cikket írt különféle lapokba – a Népszabadságba, a Magyarországba, a Mozgó Világba, az Interpress Magazinba, az Interpress Graphicba, a New Hungarian Quarterlybe és a Sine Morbóba – főleg a művészet és a művelődéstörténeti területéről. Legfőbb kutatási területe a kortárs magyar művészek közül elsősorban a modern realizmus képviselői voltak. Közel húsz kiadványa jelent meg nyomtatásban. Több ismeretterjesztő szakkönyvet fordított német és angol nyelvről. 1985-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki munkásságáért. 2012. május 30-án hunyt el. Főbb munkái Utrillo . Budapest: Corvina Kiadó. 1970. = A művészet kiskönyvtára, 48. [73 oldal] Marc . Budapest: Corvina Kiadó. 1972. = A művészet kiskönyvtára, 69. [31 oldal] Spanyol festészet . Budapest: Corvina Kiadó. 1972, 1977. = A festészet nagy korszakai. ISBN 9631301982 [150 oldal] Munkácsy . Budapest: Corvina Kiadó. 1977. ISBN 9631390225 [13+59 oldal] Kandinszkij . Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 1979. ISBN 9632806433 [234 oldal] Illustrierte Kulturgeschichte Ungarns . Budapest: Corvina Kiadó. 1978. ISBN 963133029X Berlin: Urania Verlag. 1979. [319 oldal] Az ókori Kelet művészete . Budapest: Képzőművészeti Kiadó. 1983. ISBN 9633362318 [382 oldal] A szerelem krónikája avagy az erotika kultúrtörténete . Budapest: Officina Nova. 1988. ISBN 9630258579. [222 oldal] A betlehemi éjszaka a művészek szemével . Budapest: Officina Nova. 1993, 1997. ISBN 9635485794 [1997] [46 oldal] Jugendstil in Budapest: Die Sezession in Ungarns Metropole um die Jahrhundertwende . Dortmund: Harenburg Edition. 1995. ISBN 3883796980 [175 oldal] Budapest City Guide . Dortmund. 1996. A magyar festészet évezrede . Budapest: Kolibri Könyvkiadó. 2001. ISBN 9630080559 [159 oldal] Szántó Piroska . Budapest: Holnap Kiadó. 2004. ISBN 9633466490 [104 oldal] Munkácsy ; bev., képvál. Székely András; 7. átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 2006 Heinzelmann Emma. Rajzba álmodott mesék ; Holnap, Bp., 2009 ISBN 9789633468401 [108 oldal] Never Too Far A Never Too Far Mariah Carey amerikai popénekesnő második kislemeze tizedik, Glitter című albumáról. A dal a Glitter című film betétdala; a filmben a Carey alakította Billie Frank és szerelme írják együtt, és Billie akkor adja elő egy koncerten, amikor megtudja, hogy a férfi meghalt. A dalt Carey együtt írta a Jimmy Jam és Terry Lewis szerzőpárossal. Ez volt Carey első olyan dala, amit csak a rádióknak küldtek el az Egyesült Államoknak és nem került kereskedelmi forgalomba, miután 1998-ban a Billboard megváltoztatta a szabályait és a kereskedelmi forgalomba kerülő kislemezen ki nem adott dalok is felkerülhettek a Hot 100 slágerlistára. Fogadtatása A Never Too Far lett Carey első, az Egyesült Államokban megjelentetett kislemeze, ami nem került fel a Billboard Hot 100 slágerlistára, de a Billboard Bubbling Under Hot 100 Singles listán, ami a Hot 100 lista 100. –125. helyét jelenti, elérte az 5. helyet. Az amerikai R&B rádióadóknak nem küldték el. Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában a dal dupla A-oldalas kislemezként jelent meg a Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) című dallal, de nem aratott nagy sikert. Németországban, Svájcban, Hollandiában és Svédországban nem került a Top 40-be. Olaszországban és Spanyolországban épp hogy nem került be a Top 20-ba, Brazíliában azonban egy hétig listavezető volt. Ázsiában az MTV Asia Hitlist negyedik helyére került, annak köszönhetően, hogy nagy népszerűségre tett szert a Fülöp-szigeteken, ahol a megjelenése után egy hónappal listavezető lett. Videoklip és remixek A dalhoz nem készültek remixek, de létezik egy rádiós változat, amiben rövidebbre vágták az intrót. Egy másik változat a Never Too Far és az 1993-as Hero című dal egyvelege, a Never Too Far/Hero Medley, ami jótékonysági kislemezként jelent meg, és felkerült a Billboard Hot 100-ra. Carey nem tudott videoklipet forgatni a dalhoz, mert sokáig lábadozott az idegkimerülésből, amibe a túlhajszolt munka és magánéleti válságok miatt került. A dalhoz készült videoklipet így a Glitter jeleneteiből vágták össze, ahol Billie Frank első koncertjén adja elő a dalt a Madison Square Gardenben. Változatok Never Too Far (Edit) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) Never Too Far (Edit) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) Loverboy (Drums of Love) Never Too Far (videoklip) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) (Instrumental) Never Too Far (Album version) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) (Radio version) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) (Instrumental) Never Too Far (Radio Edit) Never Too Far (Album version) Never Too Far (Edit) Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) Loverboy (MJ Cole London Dub Mix) Helyezések 1 Never Too Far/Don’t Stop (Funkin’ 4 Jamaica) Gallicano nel Lazio Gallicano nel Lazio település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 6326 fő (2017. január 1.). Gallicano nel Lazio Róma, Zagarolo és Palestrina községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Valdahon Valdahon település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 5474 fő (2015). Valdahon Étray, Chevigney-lès-Vercel, Épenoy, Étalans, Fallerans, Vercel-Villedieu-le-Camp és Verrières-du-Grosbois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ludwig Mies van der Rohe Ludwig Mies Van Der Rohe (eredetileg: Ludwig Mies, Aachen, 1886. március 27. – Chicago, 1969. augusztus 17.), német származású amerikai autodidakta építész. Mies van der Rohe építész pályafutásának kezdetekor kialakított, és végig konok következetességgel dédelgetett építészeti ideákat valósított meg, mint az egységes, összefüggő tér gondolata (Barcelonától Illinois-ig), vagy az üvegfalú felhőkarcoló, (ideális terveitől Chicagóig), tiszta szerkezeti rendszerek, az egyszerűség, a szerkezeti igényesség és építészeti esztétikai maximálisra való törekvés (Barcelonától az egyetemi és múzeumépületekig). Munkáira jellemző az átláthatóság és a modern építőanyagok használata, mint az üveg, a beton és az acél. Életpályája Kőfaragómester édesapjának segítve ismerkedett meg az építészettel, de sohasem végzett építészeti tanulmányokat. 15 éves korában segédként aacheni építészeknél is dolgozott (jó rajzkészségének köszönhetően az épületek stukkódíszeihez készített rajzvázlatokat). Tanulmányai és kezdeti munkái 1905-ben egy berlini építésznél dolgozott, majd Bruno Paul (jeles szecessziós bútortervező) segédje lett. Két évvel később készített első megbízatásaként tervezett hagyományos külvárosi háza annyira lenyűgözte Peter Behrens-t, az akkoriban legmodernebb német építészt, hogy a 21 éves Miesnek állást ajánlott irodájában, ahol akkoriban Walter Gropius és Le Corbusier is dolgozott. Behrensen keresztül ismerkedett meg a Deutscher Werkbund nevű, művészekből és iparosokból álló szervezettel amelynek tagjai a művészet és a technika szorosabb kapcsolatát szorgalmazták. Egy olyan új tervezői gyakorlat kialakításán fáradoztak, amely szellemi értéket kölcsönöz a gyári termékeknek, beleértve az épületeket is. Úgy vélték, hogy egy újfajta építészet keretei közt életre kelthető az ipari korszak Gesamtkultur-ja, azaz az ember által átalakított környezet új, egyetemes kultúrája. Ezekből a gondolatokból eredt az a modern művészeti-, iparművészeti és építészeti irányzat, amely rövid idő alatt átfogó nemzetközi mozgalomban teljesedett ki. Behrens Schinkel XIX. század eleji építész tiszta, bátor és egyszerű klasszicista formái iránti vonzalma Miesre is átplántálódott és döntően befolyásolta a Gesamtkultur építészeti stílusának keresésében. Szerinte Schinkel épületeinek elegáns tisztasága testesítette meg legtökéletesebben a XX. századi városi környezetet. Nagy hatással volt Miesre Hendrik Petrus Berlage, a modern holland építészet úttörője is, tőle eredt a tégla mint anyag iránti szeretete, és a holland mester filozófiájából táplálkozott Miesnek az „építészeti egységről” és a „szerkezeti őszinteségről” kialakult elve is. Munkássága a Weimari Köztársaság idején Az első világháborúban a Balkánon épített utakat és hidakat. 1918-ban, a demokratikus Weimari Köztársaság megalakulása elősegítette a haladó képző- és iparművészek, építészek új ötleteinek felszínre törését. A Bauhaus, az építészet, a festészet, a szobrászat és iparművészet akkoriban megalakult avantgárd művészeti iskolájának kiáltványa szerint nemcsak új kifejezési formákat kell keresni, hanem létre kell hozni mindezek szellemi-, technikai- és funkcionális egységét (mint hangoztatták, az “egységes épületet”). Ebben az időben Mies több haladó építészeti csoporthoz csatlakozott, kiállításokat szervezett, építészeti megbízatást azonban szinte egyáltalán nem kapott. Legnagyszerűbb műve e korból Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg 1926-ban felavatott expresszionista emlékműve volt, amit a nácik lerombolták. Korabeli legfontosabb munkái papíron maradtak ugyan, de ezek későbbi munkásságának teljes képét előrevetítették. A friedrichstrassei irodaépület (1919) terve az acélból és üvegből emelt épülettípus egyik első megjelenése volt, és megalapozta a Mies-féle „csont és bőr szerkezet” elvét. Az üveg felhőkarcoló (1921) tervezésekor ezt a megoldást egy olyan magasépület kialakításánál alkalmazta, amelyben az átlátszó homlokzat mögött feltűnik az acélváz. Más elméleti munkáiban a beton- és téglaépületekben, a De Stijl-formákban és a Frank Lloyd Wright-féle elvekben rejlő lehetőségeket kutatta. A meg nem valósult tervei közül néhány az ötletek sokféleségében felülmúlta elkészült későbbi épületeit is. Mies építész egyénisége a Werkbund 1927-es kiállításán már megmutatkozott, (ekkor már a szervezet alelnöke volt). Egy lakóépület-mintákat bemutató építészeti együttest hozott létre (Weissenhof Siedlung). Európa tizenhat vezető modern építésze, köztük Le Corbusier és maga Mies, harminchárom különböző épületet és lakóházat tervezett. Weissenhof bebizonyította, hogy a háború utáni korszak különböző építészeti csoportjainak törekvései egységesek és mozgalommá forrtak össze. Ami megszületett, az "nem csak egy nemzetközi stílus", hanem átfogóan egymásra épülő eszmei-, technikai-, művészeti- és életfilozófiai rendszer. Nem arattak elsöprő sikert, a kiállítás mégis fontos volt, mert modern villák tervezésével kezdték megbízni a művészeket. Ilyen megbízásra készítette Mies a Tugendhat-villa tervét is a csehországi Brnóban (1930). Ez a csodaszép épület, amely sok üveg és drága építőanyag felhasználásával készült, Le Corbusier Villa Savoye-ja és Frank Lloyd Wright Robie-háza mellett a 20. század legjelentősebb lakóépületének számít. Korszerűségére jellemző, hogy később, Amerikában a Farnsworth-házban ennek változatát fogalmazta újra (1945-51). Mies két világháború közti legismertebb műve a német kormány megbízásából az 1929-es világkiállításra tervezett barcelonai német pavilon volt. Az 53,6×17 m-es mészkőtalapzaton álló, gyönyörű terekből kialakított együttest részben könnyű tetővel fedték, részben fedetlen volt. Szerkezete krómozott acéloszlopokból készült. A tereket mézszínű ónixból, zöld márványból és tejüvegből készült falak választották el, bennük csak egy medence aktszoborral, valamint néhány Mies tervezte szék alkotta a berendezést. A krómozott csővázas, Barcelona-székként is ismert bútordarabok a 20. századi bútortervezés klasszikusaivá váltak. Az épületet, mint a 20. század építészetének "modern templom"-át újra felépítették, s mint Barcelona egyik legfőbb idegenforgalmi helye, nagy közönségsikert élvez még ma is. Vezetői tevékenysége a Bauhausban Gropiusnak a Bauhausból történt kiválása után az intézményt Hannes Meyer vezette. Igazgatósága alatt a Bauhaus keretei közt lényeges változások következtek be, egyrészt az oktatás alapvető célja: a művész oktatása/nevelése mellett beindított árutermelés következtében kihangsúlyozódott a termék (épület, bútor, használati tárgy) társadalmi hasznosságának elve, másrészt a Bauhaus szellemét is egyre mélyebben érintette a mindeddig kizárni kívánt, akkori németországi társadalompolitika változékony légköre. Az intézményt fenntartó szervek a korábbi semleges légkör visszaállítását a deklaráltan baloldali szellemű Hannes Meyer menesztésével vélték megoldani, amennyiben helyére megfelelő személyt találnak. Választásuk az akkor már egyértelmű szakmai tekintéllyel bíró Ludwig Mies van der Rohéra esett. „Magas, tiszteletet parancsoló alakja, a kifejező fej magabiztosságról és szilárdságról tanúskodott… emlékezik vissza Hese főpolgármester… Kétségtelenül olyan személy volt, akitől remélni lehetett, hogy újrateremti a Bauhaus vezetésének az utóbbi időben egyre csökkenő tekintélyét." 1930-tól, 1933 júliusában történt végleges feloszlatásáig a Bauhaus igazgatója volt, emellett pedig a magasabb évfolyamokban tartott építészeti órákat. Igazgatósága rosszul kezdődött. Meyer elbocsátása miatt a hallgatók sztrájkot szerveztek, s követelték, hogy folytatódjék annak a tudományos alapú, rendszeres alakítástannak a létrehozása, amelyet Hannes Meyer kezdett el. Mies tekintélyelvű vezetéssel és főpolgármesteri segítséggel (és rendőri intézkedéssel) lett úrrá a helyzeten. Új tantervet vezettek be, amelyben a korábbihoz képest lényegesen bővült az építészeti képzés. Mies megszüntette a szakmai műhelyekben folyó termelést, s ennek kiesése érzékenyen érintette az intézmény költségvetését. Igazgatói működése során a Bauhaus képzési szelleme határozottan az építészoktatás felé tolódott. Az építészképzést megreformálták és három fokozatot alakítottak ki. A harmadik fokozatot kizárólag Mies oktatta. Új igazgatóként a nyomasztó társadalmi kérdések hidegen hagyták. Az építészetet művészetként értékelte, amelynek fő kérdései a tér, az arányok és az anyag. Ezt képviselte mintaháza is, amelyet a Bauhaus 1931. évi kiállítására tervezett. Ezen a tárlaton a klasszikusan Bauhaus-szellemű építészek, köztük Albers, Volger, Figer, Breuer jellegzetes kislakás-terveket állított ki, míg Mies terve pazarló térszervezéssel és anyaghasználattal az exkluzív lakásépítés kielégítését célozta. Mai szemmel nézve, úgy tűnik, itt jelenik meg Mies van der Rohe (vitathatatlanul kimagasló építészi teljesítménye mellett) következő építészeti korszakának alapjellege: a különleges és nagyvonalú, költséges építészeti feladatok, reprezentatív megoldások felé fordulása. Mies van der Rohe igazgatói ideje alatt minden tőle elvárhatót megtett a Bauhaus politikamentességének megőrzéséért. 1931-ben rendezvénysorozatot indított az intézetben „az eszmék harcának jegyében”. Brosúrát is készített, amelyben állásfoglalása a következő: „A Bauhausnak a modern kultúra megteremtésére tett erőfeszítései ellenére sem kell átpolitizált korunkban elköteleződnie valamely párt iránt”. Mies minden erőlködése ellenére nem sikerült az intézményben politikamentes légkört fenntartani. A tanintézet alapfeladatai révén mindenképpen érintkeztek a társadalmi környezettel, annak problémái „begyűrűztek” az oktatásba, s a tanítványokba. A korabeli - egyre inkább fasizálódó politikai légkörben - kívülről a Bauhaus baloldali („kommunista”, „bolsevik”) szervezetként jelent meg. Fokozatos politikai és költségvetési szorításokat követve 1932. október 1-jével Dessau város felmondta a műhely fenntartását. Ezen időben két másik város jelentkezett ugyan az intézmény fogadására, de Mies már hónapokkal korábban elhatározta, hogy a Bauhaust Berlinben, magánintézetként fogja fenntartani. Egy használaton kívüli gyárépületben bérelt is új helyet. Az intézményt balsorsa itt is követte. Egy "vitatható korrektségű” házkutatás során az intézet könyvtárában kommunista folyóiratokra bukkantak. 1933. április 11-én a Gestapo lepecsételte az épületet. Az intézmény újraindítására tett sorozatos kísérletek eredménytelenek maradtak. Ezért Mies van dr Rohe a Bauhaust –annak hivatalos megszüntetése előtt – bezárta. Szakmai tevékenysége a Bauhaus-korszakot követően A Bauhaus bezárását követően még néhány évig építészként Berlinben tevékenykedett, néhány tervpályázattal is próbálkozott, ezek azonban az uralkodóvá váló "náci ízlés"-sel nem találkoztak. 1937-ben az USA-ba emigrált. Munkássága az Amerikai Egyesült Államokban 1938-ban megbízzák az Illinois Institute of Technology (IIT - abban az időben Armour Intézet) építészeti tagozatának vezetésével. 20 évig áll az intézet élén, és az Egyesült Államok vezető építészeinek egész sorát tanítja, képezi ki. Mint nevelő éppolyan következetesnek, szigorúnak és tántoríthatatlanul elvhűnek bizonyul, mint építészi alkotó munkásságában. 1940-ben megbízást kap az egyetemi negyed rendezési terveinek, majd 1942-1943-ban első épületeinek megtervezésére. Az egész terület számára modulrasztert alakít ki, amelyre nyitott, egymásba átmenő udvarokat képezve helyezi el az épületeket. Ezek szerkezeti állásait is a területi raszterből vezeti le. A szerkezet acélváz, üveg- vagy téglafal kitöltéssel. Az "IIT" első épületeinek elkészültével párhuzamosan tervezi - a Farnsworth házat (Fox River, 1945-1950), az üveg-acél építészetnek talán a legszebb példáját. Az "I" profilú acélpillérekhez három, vízszintesen lebegő lemez tapad: a terasz, a padlózati és a lefedő födém szerkezete. Közöttük „fellépő" lemezek helyettesítik a lépcsőt. Az üvegfalak mögött egyetlen tér, amelyben „úszva" helyezkedik el a vizes helyiségek blokkja A födémlemezek „lebegtetésében" még messzebbre megy - az 1950-1951 készített ideáltervben, a 15 × 15 m-es háznál, amelynek két irányban teherbíró födémét összesen négy db I acéltámasz tartja az üvegfalak középtengelyében. A „kevés építészetének legszélsőségesebb példája” a kisvárosi múzeum terve, amelyben az épület már szinte eltűnik; csak a bemutatott képzőművészeti alkotások láthatók. Már a Farnsworth háznál foglalkoztatja a szabadon berendezhető, alakítható, „univerzális belső tér problémája”. Következetesebb és monumentálisabb formában realizálja ezt az eszméjét az IIT építészeti és formatervező iskolájának épületén, a Crown Hallnál (1952-1956). A tér zavartalansága érdekében már nem csupán a függőleges támaszok kerülnek ki a térből, hanem a vízszintes tartók is, amelyeken a felső födém függ. (Később, a mannheimi színház pályázati tervében ugyanez visszatér.) Legnagyobb univerzális tere a Convention Hall lett volna; tervei 1953-ban készülnek. Az 50 000 ember befogadására alkalmas teret, a 219,5 méteres fesztávot 9,1 méter magas rácsos tartókból képezett kazettás födém hídalja át. A külső falak hatalmas rácstartó felületűek, amelyeknek átló irányú elemei viszik át a terheket a vasbeton lábakra. 1946-tól egy sor magasházat épít. Klasszikus mintadarabjai: a Lake Shore Drive Apartments Chicagóban (1950-1951. Két, 26 emeletes fém-üveg hasáb áll egymásra merőlegesen úgy, hogy a lakásokból a legjobb kilátás nyílik a Michigan-tóra.) A két épületet fedett átjáró köti össze. Oldalról nézve a homlokzat elé helyezett „I-tartók sora” sűrű rácsozatnak hat, amely takarja, szemből nézve viszont finoman tagolja az üvegfalat. A körbe járás folyamán a zárt mezők felnyílnak, a nyitottak összezárulnak. A Seagram Buildingnél (1958) megtalálta a felhőkarcoló és a függönyfal-szerkezet legmegfelelőbb formáját. Ezt nemes anyagokból (bronz, füstszínű üveg), klasszikusan szimmetrikus, monumentális formában alkalmazza. Két szimmetrikusan elhelyezett vízmedence között, kövezett plazán „vonul fel" a látogató a kétszintes bejárathoz, amely fölött 156 m magasságig húznak fel a bronz „I” tartók. Kései munkássága Élete utolsó szakaszában Miest elárasztják a megbízások. Ekkori magasházai: a chicagói Federal Center együttesének terve (1959-1964) és a megépült US Courthouse and Federal Office Building, amelynél a megtalált formát kétdimenziós lemez esetére alkalmazza. A mannheimi színház pályázati tervében visszatér (1953), újra „univerzális belső tér problémája”. Hét darab rácsos acéltartón függ a felső födém. A talajszint felett 4,5 méterrel, hatalmas üvegdobozban, a foyer-k által körülvéve „úszik" az egymással szembefordított két nézőtér és színpad, valamint tartozékainak tömbje. A sötét márványlábazat a belépő és a ruhatári tereket fogadja magába. 1958-ban - megbízást kap Santiagóba (Kuba), a Bacardi irodaház tervezésére. Az új körülmények alkalmat adnak az eddigiektől eltérő irodaház-típus kialakítására. Széles talapzaton, négyzet alaprajzú, egyszintes „üvegdoboz" áll. A sarkoktól 7,5 m-re minden oldalon 2-2 karcsúsodó vasbeton pillér tart egy kb. 450 m²-es két irányban teherbíró kazettás födémszerkezetet. A sarkok szabadon lebegnek (mint a 15x15 m-es háznál). A füstszínű üvegfalak 6 m-rel a lemez éle mögé, árnyékba kerülnek. Az üvegfalak egyetlen fogadóteret zárnak magukba, amelyet szabadon álló lemezek tagolnak. A szükséges kiszolgáló helyiségeket a talapzat rejti magába. A Neue Nationalgalerie (Nyugat-Berlin, Potsdamer Straße, 1962-1968) ennek a formarendszernek a variációja, acélból. A megemelt talapzaton álló üvegdoboz feletti két irányban teherhordó kazettás mennyezet terheit oldalanként 2-2 acélpillér golyóscsukló közvetítésével vezeti le. A felső szint a kiállítási tér; innen vezetnek le a lépcsők a múzeum kiállítási helyiségeibe. Életműve, építészettörténeti jelentősége Mies van der Rohe munkássága nem olyan szerteágazó, mint Le Corbusier-é és Gropius-é, de hármuk közül ő az, akinek az építészet mesterségbeli részéhez a legtöbb érzéke van. „Következésképpen ő az, aki a korszerű nagyipar technikai feltételeit legkorábban felismeri, és következményeit legtisztábban érvényesíti; aki korunk - különösképpen az acél-üveg építészet - szótárát megteremti” (B.J.). Épületei lényegében nem funkcionálisak. (A Barcelona-pavilonban nincs hely a kiállítási tárgyak részére, Gropius a Tugendhat-villa épületét találóan „Sonntagshaus”-nak, vasárnapi háznak nevezi. A Crown Hall egységes terében minden székreccsenés visszhangzik). Mies hajlamos a nem főfunkciókat az alagsorba internálni. Kérdéses az is, hogy az európai és az USA-beli lakásszokások összeegyeztethetőek-e az „egyterű lakás” eszméjével. Épületei végletessé élezett, absztrakt válaszok a modern élet és a technika által felvetett kérdésekre; példaképek, amelyeket majd követői fordítanak le – jól-rosszul - a mindennapi gyakorlat nyelvére, mint ahogyan a tudományos alapkutatások eredményei is az alkalmazott kutatások folyamatában válnak termelőerővé. E helyütt célszerű, hogy néhány összehasonlító szó essék a modern építészet kibontakozását meghatározó Bauhaus-mozgalom legfőbb képviselőinek a Bauhaus-korszakot követő „egyéni építészeti munkásságáról”. Kétséget kizáróan Gropius volt az, aki a Bauhaus programjának meghatározásával tovagördítette - az egyébként már William Morris-éktól érlelődő - kulturális megújhodást. Élete végéig kitartott az építészet funkcionalista-, szerkezet- és rendszerelvű gyakorlata mellett. Ő indította el az emberi (lakó)szükségletek számbavételét, mennyiségi igényeinek (modul- és raszter-rendszer, „Existenzminimum”) csoportosítását és kapcsolódásait. Ezeket lényegében végigvezette „Siedlung”-(azaz telep) méretekig. De eközben mindenkor megmaradt építésznek, épületben gondolkodónak, nem vált sem urbanistává, sem iparművésszé, ezeket az „építészeti eszme alá” rendelte). A magyar Breuer Marcell – Gropius tanítványa – amerikai korszakában vált építésszé (habár építész-képzésben nem részesült). Munkássága kezdetben összenőtt Gropuiséval, majd attól elválva, de eszméit tovább folytatva, vált az „egyedi (magán) lakásépítés” kiemelkedő képviselőjévé (vélhető, hogy szerkezetismereti korlátait vállalkozótársakkal feloldva), tulajdonképpen a tehetősebb és igényesebb társadalmi réteg életvitelének lakásigényei kielégítésével. Kiváló forma-, tömeg- és anyaghasználati módjával e területen példamutató eredményekkel büszkélkedhetett (még nagyméretű közösségi projektekben is), ami jó ”vállalkozóképességekkel” is párosult. A szerencsétlen sorsú, egy ideig Bauhaus-igazgatóként tevékenykedő svájci építész: Hannes Meyer volt a felsoroltak közül a legfogékonyabb a korszak forrongó szociális eszméire, amelyek – részben az ipari forradalom (gép-korszak) szülte egzisztenciális problémákat (a kézművesség feleslegessé válása,) hozta felszínre, másrészt a tömegek elfogadhatatlan élet- és lakáskörülményei, az ezekre adandó szakmai és kollektív szociális (nemzeti, városi) intézkedési igények – felé fordította figyelmét, építész nyelvre fordítva a kollektív-ház, tömeges lakásépítés, a „Siedlung” (telep-, város)-méretű programok elvi-, módszertani- és hatósági akciók kérdései felé. Ezért ment a Bauhaus-korszak után a Szovjetunióba, majd Brazíliába, végül – feltehetően kiábrándulva - svájci hazájába. Mies van der Rohe építész pályafutásának kezdetekor kialakított, és végig konok következetességgel dédelgetett építészeti ideákat valósított meg, mint az egységes, összefüggő tér gondolata (Barcelonától Ilinoisig), vagy az üvegfalú felhőkarcoló (korai ideális terveitől Chicagoig), tiszta szerkezeti rendszerek, az egyszerűség, a szerkezeti igényesség és építészeti esztétikai maximálisra való törekvés (Barcelonától az egyetemi- és múzeumépületekig). Mies azonnal felfogta, hogy igényes és különleges ideáinak megvalósításához különleges feltételekre van szüksége (tehetős építtetőkre, magas szintű, minőségi anyagokat gyártó iparra, magas szintű, minőségi munkára képes építőiparra és – a mindezeket magas szintű produktummá megálmodni és irányítani tudó – építészre, illetve „építész-team”-re. Az adott korban mindezeket csak az Egyesült Államokban találhatta meg. Ezért mondhatjuk, hogy Mies van der Rohe „...korunkban - amikor cél és eszköz oly gyakran helyet cserélnek - nem a technikának alávetett, hanem a technika eszközeit a szépség, az egyetemes emberi értékek szolgálatába állító kísérletező/alkotó építész messzire világító példája”-ként marad fenn. Auscusok Auscusok, ókori galliai nép, Julius Caesar tudósít róluk. Aquitánia lakói voltak, később az egész nép elnyerte a római polgárjogot. Fővárosuk Eliumberrum, a mai Auch volt. Mary Ward Mary Ward (magyarosan Ward Mária) (Mulwith, 1585. január 23. – Hewarth, 1645. január 30.), a Boldogságos Szűz Mária Intézete (Institutum Beatae Mariae Virginis) rend alapítója. Élete Az angliai Mulwith-ben, a yorkshire-i Ripon közelében született 1585-ben, amikor az anglikánok véresen üldözték a katolikusokat, ennek ellenére családja szilárdan kitartott a hite mellett. Már fiatal korában szerzetes akart lenni, de erre Angliában nem volt lehetősége, ezért azt tervezte, hogy külföldre megy. Ismerősei és családja ellenkezése dacára 21 éves korában a flandriai Saint-Omerben a klarisszák kolostorába vonult, ahol kolduló nővérként szolgált. Egy év múlva elhagyta ezt a konventet és új rendházat alapított ugyanott a klarissza rend angol tagjai számára. 1609-ig itt élt mint novícia, de ekkor belső sugallatra érezte, hogy valami mást kell tennie. Visszatért Angliába, ahol kolostoron kívül folytatott apostoli és szociális tevékenységet. Betegeket ápolt, gyermekeket oktatott a hitigazságokra, szegényeket gondozott. A titokban végzett munkájához hamarosan többen is csatlakoztak, és az angol lányok oktatását, nevelését tűzték ki céljukul. A biztonságos Saint-Omerben rendezték be iskolájukat, ahol szükség esetén betegek ápolásával is foglalkoztak. 1611-ben itt kívánta megalapítani új szerzetesi közösségét, mely a jezsuita rend alapszabályához hasonló módon működött, de klauzúra (elzártság) nélkül, hogy az emberek jólétéért és üdvéért szabadon tudjanak munkálkodni. Ward Mária háromszor utazott Rómába, hogy pápai jóváhagyást kapjon közössége számára, mely addigra Saint-Omeren kívül számos európai városban (többek között Londonban, Kölnben, Münchenben, Rómában, Bécsben és Pozsonyban) tartott fenn intézeteket fiatal lányok nevelésére, tanítására. Ennek ellenére szervezetét és személyét folyamatos támadások érték a katolikus egyházon belülről, elsősorban művének újszerűsége és a jezsuita rend ellenállása miatt. Végül VIII. Orbán pápa 1631-ben az intézetet feloszlatta, sőt Máriát eretneknek nyilvánította és a müncheni klarissza kolostorba záratta. Miután az inkvizíciós vizsgálat felmentette, visszatért hazájába és hátralevő éveit Anglia megtérítésének szentelte Londonban és Yorkban. 1645-ben hunyt el a Yorkhoz közeli Hewarthban. Emlékezete Szabályzatát jóval később, 1703-ban hagyták jóvá, az angolkisasszonyok rendjét pedig 1877-ben engedélyezték. A Szent Ignáci konstitúciók használatának jogát 1978-ban kapták meg. A közösség 2002-től – az alapító szándéka szerint – a Congregatio Jesu nevet vette fel. Magyarországon Budapesten, Egerben és Veszprémben vannak rendházaik; iskolát a fővárosban, Piliscsabán és Egerben működtetnek. Anita (szőlőfajta) Az Anita egy magyar, hibrid csemegeszőlőfajta. A Rosa menna di vacca szabad beporzásából származik, Lubik István nemesítette 1973-ban. Leírása Talajban nem válogat, de sok zöldmunkát és hosszúmetszést igényel. Tőkéje erős növekedésű, sűrű vesszőzetű, bőtermő. Fürtje igen nagy (350 gramm), kissé tömött, vállas, piros-rózsaszín bogyói hamvasak. Augusztus végén - szeptember első felében érik, de előfordul, hogy csak szeptember közepétől szüretelhető. Parthenocarpiára kissé hajlamos és a virágzáskori időjárásra is érzékeny fajta. Kedvezőtlen, szeles, hűvös, csapadékos időben rosszul termékenyül. Fagyérzékeny; esős őszön bogyórepedésre és rothadásra hajlamos. Állami minősítést 1993-ban kapott, nagyüzemben nem terjedt el, kiskerti fajta. Latorre Ágnes Latorre Ágnes (? –) magyar műfordító. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén 2002-ben European Masters in Conference Interpreting (EMCI) képesítést szerzett. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja. Műfordításai Mario Vargas Llosa : Háború a világ végén (1996) Tomás Eloy Martínez: Evita (1997) Jorge Luis Borges : Az ős kastély - esszéválogatás (1999) (részletek) Jorge Luis Borges : A holdbéli nyúl - válogatás (2000) (részletek) Fernando Sorrentino: Hét beszélgetés Jorge Luis Borgesszel (2000) A művészet története - A korai román és a román stílus (Szerk. Petz György - Néray Katalin) (2000) Isabel Allende : Elmosódó önarckép (2002) Isabel Allende : A vademberek nyomában (2003) Arturo Pérez-Reverte : A Dél Királynője (2004) Murakami Rjú : Nyakig a Miszóban (2004) Jason Webster: Duende: a flamenco nyomában (2004) Bill Clinton : Életem (2004) (részletek) Jung Chang , Jon Halliday: Mao - Az ismeretlen történet (2006) (részletek) Arturo Pérez-Reverte : Dobpergés Sevillában (2006) Jane Austen : A klastrom titka (2007) Carlos Ruiz Zafón : Angyali játszma (2008) Mary Balogh: Szerelmi csapda (2009) Felix J. Palma : Az idő térképe (2011) Carlos Ruiz Zafón : A mennyország fogságában (2012) Francesca Ambrogetti, Sergio Rubin: Ferenc pápa - Beszélgetések Jorge Bergoglióval (2013) Francisco González Ledesma: Szomszédom a halál (2014) Filmek, filmsorozatok Ál/Arc Manhattanre leszáll az éj Vissza a suliba A herceg és a színésznő Danielle Steel - Családi album Halj meg velem! Emlékezz a titánokra! Millenium Öreglányok Dinasztia (televíziós sorozat) Brooklyn South Bárány a nagyvárosban Publikációi Latorre Ágnes: A szereplők ábrázolása Euclides da Cunha A bozótpuszta és Mario Vargas Llosa Háború a világ végén című regényében. Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 1997. november (8. szám). (Hozzáférés: 2018. március 19.) "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." kincsek, kultusz, hatástörténet (társszerzők: Rózsafalvi Zsuzsanna, Borbély Mónika), (2017) ISBN 978-963-200-669-7 Díjak 1996-ban – még egyetemi hallgatóként – kapta meg a Magyarországon akkreditált latin-amerikai nagykövetek által alapított díjat a latin-amerikai irodalom terén végzett munkájáért. Zoltán Attila-díj (2002) Victoria Duffield Victoria Duffield (Abbotsford, Brit Columbia, 1995. január 3. –) kanadai énekesnő, színésznő és táncos. A YTV The Next Star című tehetségkutatójának harmadik évada után vált híressé, ahol top 6-ig jutott. Victoria a verseny után leszerződött a Warner Music Canada kiadóhoz. Több kislemezt kiadott, a legsikeresebbek a Shut Up and Dance és a Feel. Több kanadai televíziós műsorban megjelent. Életútja Victoria Duffield Abbotsford-ban született. Két testvére van, az egyik Burkely Duffield, aki az Anubisz házának rejtélyei című sorozatból vált ismertté. The Next Star Duffield a The Next Star harmadik évadjába jelentkezett 2010 májusában. Miután 4000 jelentkezőből beválasztották a 16 legjobb közé, Torontoba repült, hogy három zsűritag előtt énekelhessen, és bejuthasson a legjobb 6 közé. Isabelle Stern, Mimoza Duot, Madi Amyotte, Brandon Bizior és Diego Gomes lettek versenytársai. Victoria a műsor alatt dalt szerzett, duetteteket és szóló dalokat énekelt, továbbá kisfilmet forgatott. Josh Ramsay producer és a Marianas Trench énekesével dolgozott. Közös daluk lett a Fever. A versenyt Diego Gomes nyerte. A The Next Star negyedik évadjának döntőjére Duffield visszatért, és előadta Shut Up and Dance című dalát. Zenei karrierje 2010. szeptember 21-én adta ki Fever című kislemezét az énekesnő. Videoklipje is az iTunes-on jelent meg. Secrets című albumán két dal kapott helyet: Bam Bam és Hey!!!. Shut Up and Dance című dala 2011. szeptember 19-én jelent meg. Ehhez francia változat is készült Lukay közreműködésével. Feldolgozta a Last Christmas című dalt is. 2012 február 13-án kiadta Feel című dalát, melyhez szintén készült videoklip és francia változat is. Diszkográfia Albumok 2010: Secrets Kislemezek 2011: Shut Up and Dance (a francia változaton közreműködik Lukay) 2011: Last Christmas 2012: Feel (a francia változaton közreműködik Jacynthe). 2877 Lihacsev A 2877 Likhachev (ideiglenes jelöléssel 1969 TR2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1969. október 8-án. Emmanuel Mounier Emmanuel Mounier (Grenoble, 1905. május 1. – Châtenay-Malabry, 1950. március 22.) francia filozófus, a perszonalista irányzat neves képviselője, a ma is létező Esprit(en) folyóirat alapítója. Élete Ifjúkora és pályája Katolikus parasztcsalád gyermeke. Felsőfokú tanulmányait először az orvosi egyetemen kezdte, de végül filozófiából államvizsgázott 1928-ban Párizsban. Filozófiai tanulmányaiban mentora Jacques Chevalier(en) filozófus volt. Nagy hatással volt rá Charles Péguy költő, aki a szocializmusból indulva talált rá a katolicizmus értékeire, valamint Henri Bergson munkássága. Katolikus elköteleződését a családi környezetből hozta magával, ami a tanulmányai során tovább mélyült. Egyetemi évei alatt katolikus közösségekhez csatlakozott, az összejöveteleken a francia katolikus megújulás lehetőségeiről tanácskoztak. Munkásságának egyik legfontosabb pontjaként, 1932 októberében megalapította az Esprit(en) folyóiratot. A lap a kialakuló perszonalista filozófia irányzat műhelyévé vált. Az újság szerkesztői voltak többek között Jacques Maritain, Paul Ricœur és Denis de Rougemont(en). (Ehhez a körhöz kötődött emigrációja után Fejtő Ferenc is, aki személyes jó barátságot ápolt Mounier-vel.) 1935-ben megnősült, majd 1939-ben megszületett kislányukról kiderült, hogy gyógyíthatatlanul beteg (agyvelőgyulladása volt). Még ugyanebben az évben behívták katonának, segédszolgálatosnak, de 1940-ben német fogságba esett. (A fogságából írt levelek is rendíthetetlen hitéről tanúskodnak, és inkább lányuk, mint saját sorsa miatt aggódott.) Amint kiszabadult – még 1940-ben –, azonnal csatlakozott a francia ellenálláshoz. A Vichy-kormány betiltotta az Esprit folyóiratot, Mounier illegalitásba vonult, de letartoztatták és bebörtönözték. 1942-ben szabadult, ekkor családjával elhagyva Lyont Dieulefit-ben telepedett le. A második világháború végén, 1945-ben újra elindult az Esprit. Nagyon fiatalon, 45 éves korában hunyt el hirtelen, szívroham következtében. A perszonalizmus úttörője Az Esprit folyóirat hasábjain a kereszténység megújításáért szállt síkra szerkesztőtársaival együtt. A katolicizmus bibliai, patrisztikus és liturgikus értékeit megőrizve a korszerősítést tűzték ki célul, amelyet majd a második vatikáni zsinat valósított meg. Mounier elvetette a kapitalizmust és a szocializmust egyaránt, és egyfajta harmadik utat jelölt ki, a perszonalizmust. Ez az irányzat hasonlít az egzisztencializmushoz, azonban kiindulópontja nem a lét, nem is az emberi lét, hanem az emberi személy. A központban az ember áll, amely nem kizárólag társadalmilag létezik. Közösségekben, személyes interakciókban teljesedhet ki. Mounier híressé vált szállóigéje így szól: „Csak abban a mértékben létezem, amennyire más számára létezem. Létezni tehát annyi, mint szeretni.” Élesen bírálta a kapitalizmus individualizmusát és a kommunista kollektivizmust. „Ezentúl az életszentség az egyetlen érvényes politika” - vallotta Mounier, amivel előrevetítette a Lumen gentium tanítását. 2001-es Formula–1 világbajnokság A 2001-es Formula–1-es szezon volt az 52. FIA Formula One világbajnoki szezon. A szezon 2001. március 4-étől október 14-éig tartott. A világbajnok hatalmas fölénnyel, 58 pontos előnnyel, karrierje során negyedszer Michael Schumacher lett. A második helyen, Schumacher pontjainak alig több mint felét, 65 pontot szerezve a skót David Coulthard végzett. Ez volt a legjobb eredménye. A harmadik Schumacher csapattársa, Rubens Barrichello lett 56 ponttal. A konstruktőri világbajnokság első helyén a Scuderia Ferrari végzett, míg második a McLaren lett. Ebben az évben mutatkozott be Fernando Alonso, Kimi Räikkönen és Juan Pablo Montoya is. A szezon végén visszavonult a kétszeres világbajnok Mika Häkkinen, ám ekkor tett nyilatkozatai szerint azért hagyta abba, hogy 1-2 évet pihenhessen, később elképzelhetőnek tartotta, hogy visszatér az F1-be, ám később erre már sohasem került sor. [forrás?] A bajnokság végeredménye Versenyzők Pontozás: Közvetítések A 2001-es szezonban továbbra is az MTV rendelkezett a magyarországi közvetítési jogokkal. Valamennyi időmérő edzés és futam az M1 csatornán került képernyőre, többnyire élőben, kivéve a felvételről sugárzott ausztrál nagydíjat. A kommentátorok maradtak Mezei Dániel és Palik László, kivéve az utolsó három futamot, amelyeket Palik letiltása miatt Mezei egyedül kommentált. A magyar nagydíj kommentálásában Frankl András is részt vett. Az európai futamokat (az olasz nagydíj kivételével) a helyszínről kommentálták, a többit a budapesti stúdióból. A futamokat követő hétvégéken jelentkezett a Boxutca című műsor, amelyben láthatók voltak a helyszínen készült riportok is. Saint-Thibault (Aube) Saint-Thibault település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 539 fő (2015). Saint-Thibault Les Bordes-Aumont, Buchères, Clérey, Cormost, Isle-Aumont, Moussey, Vaudes és Verrières községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szepsi Szepsi (szlovákul: Moldava nad Bodvou, németül: Moldau) város Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Bodolló tartozik hozzá. Fekvése Kassától 26 km-re délnyugatra, a Bódva két partján terül el az E571-es, Rozsnyó irányába futó nemzetközi út mentén. Itt ér véget a Kassai-medence és kezdődik a változatos Gömör-Tornai-karszt vidéke. A várost átszeli a 21. délkör. Nevének eredete Neve a tatárjárás után ide költöző német népesség szepességi eredetére utal. Az Árpád-korban Szekeresfalvának nevezték, mivel királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt. Története A települést a tatárjárás után a Szepességből ide költöző németek alapították. 1255-ben „Scepusy” néven említik először. Az Árpád-korban királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt. Templomát 1290-ben III. András király kiváltságlevelében már említik. A középkorban vára is volt, melyet 1449-ben Giskra huszitái építettek, de Hunyadi János még abban az évben elfoglalta és leromboltatta. Ezután a várost és a templomot is kőfallal erősítették meg. A 16. században Szepsi lakossága is református hitre tért, majd az ellenreformáció során nagy részük visszatért a katolikus vallásra. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEPSI. Moldau, Moldava. Magyar Mezőváros Abaúj Várm. földes Ura Gr. Vandernot Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bódva vize mellett, Jászóhoz nem meszsze, kies térségen. Hajdani lakosai a’ Királynak hadi butorait hordozák a’ hadban, ’s jeles szabadságaik valának; határja leginkább térséges, és jól termő; vagyonnyai külömbfélék; malmok alkalmatos; eladásra is jó módgyok van.” Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Sepsi, magyar m. v., Abauj vgyében, a Forrótól Szomolnokra vivő országutban, rónaságon.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint (részlet): „A BÓDVA- és a Kanyaptavölgy találkozása pontján, Kassától 30 kilométernyire délnyugatra fekszik Szepsi városa, mely hosszan nyulik el a Bódva mellett. Székhelye a csereháti járásnak, mint ilyen a szolgabiróságnak; van járásbirósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr-örsparancsnoksága. Kiinduló pontja a felső-bódvavölgyi (szepsi-meczenzéfi) szárnyvasutnak. Posta- és táviróállomás. Tulajdonképen csak két utczából áll, 330 házzal. Lakosainak száma 1765, köztük 1640 magyar, 44 német, 57 tót. Vallásra nézve 1120 r. katholikus, 526 ev. református, 94 izraelita, a többi egyéb felekezetü. A városnak két temploma van, a régi róm. kath. és az ujabb református. [...] A város házainak egy része ugyanazt az épitészeti tipust mutatja, mely a közeli Meczenzéf házait jellemzi, a mi fenntartja a Szepességről ide költözött egykori német telepesek emlékét. Erre vall a város neve is. Németül Moldaunak, valamint a Bódva vagy Boldva folyót is Moldaunak, moldaui viznek nevezték. Ebből lett valószinüleg a nép ajkán a rokonhangzásu Boldva. [...] Minthogy háboru idején a szepsi gazdák szekereikkel tettek szolgálatot, a mult század második feléig Szekeresfalvának nevezték a várost. Szepsi, Zsigmond korában már virágzó helység volt. A XV. században kezdődő zivataros időkben akkor szerepel először, midőn a cseh Giskra megszállja, erődöt épittet, melyből őrsége ki-kicsap a Bódva völgyének lakosaira, hogy megsarczolja őket. 1449-ben Hunyadi János Giskra ellen indulván, elfoglalta s földig lerombolta erődjét. A török háboruk, szabadságharczok és a vallási villongások alatt szepsi sorsa lapda volt az egyes pártok és hadak kezében. A Torna birtokáért vívott harczok tüzét mindannyiszor meg kellett szenvednie Szepsinek is, a mi megakasztotta természetes fejlődésében; pedig topografiai helyzeténél fogva, mint a Bódvavölgy kulcsa, bár Abauj-Torna vármegyének kisebb mezővárosai közé tartozik, ma is meg vannak kellékei arra, hogy környékének élénk forgalmi góczpontja legyen. [...] Mint a népszámlálás adatai mutatják, ma ugyszólván teljesen magyar, az alig 5% idegen ajku is már eltünik a magyarságban. Társas életét a polgári kaszinó s a kath. olvasókör, meg a tüzoltóegyesület eleveníti; a nagyrészt kisiparosokból és kisgazdákból álló polgárság hiteligényeit a takarékpénztár és egy hitelintézet elégiti ki. A szegényekről és betegekről a szegények-háza gondoskodik. Iskolája hat osztályu. A várostól nyugatra, a tornai uton van kis fürdője; a Szőllőtető-hegy oldalában (szintén nyugatra a várostól) emlitésre érdemes egy barlang, mely még nincs kikutatva. A kik behatoltak az üregbe, meglehetős nagy kiterjedésünek mondják. E barlang "Barátlyuk" elnevezés alatt ismeretes és a népmonda azt tartja felőle, hogy a 9 kilométerre fekvő tornai várral alagut kötötte össze.” A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Népessége 1910-ben 2197 lakosából 2163 magyar. A lakosság aránya az utóbbi tíz évben fordult meg, 1991-ben még magyar többségű település volt. 2001-ben 9525-en lakták, ebből 4847 szlovák, 4158 magyar és 353 cigány. 2011-ben 11068 lakosából 4683 szlovák, 3279 magyar, 1085 cigány, 30 cseh és 1942 ismeretlen nemzetiségű. Egyházai Az első említés a szepsi templomról és plébánosról az 1290. december 21-én keltezett III. Endre király kiváltságlevelében szerepel. A 11. században István király rendelete kimondta, hogy minden 10 község építsen egy templomot. Valószínűleg Szepsi első temploma is ekkor épült. Ha igen, akkor ez lehetett az elődje annak a háromhajós, csúcsíves építménynek, melynek mára csak a szentélye maradt meg. 1449-ben a husziták vereséget mérnek a magyar hadakra és elfoglalták a környéket. A várost és a 14. században épült templomot is kőfallal erősítették meg. 1646 -ban a templom a reformátusok kezén volt. Az 1794 -es tűzvészben leégett, majd sokáig elhagyatottan állt, miután országos gyűjtésből felújították. Ekkor látták el a 12 dór oszlopon nyugvó boltozattal. A belső teret is felújították, de azóta már többször is kicserélték. A templomban három oltár van, a főoltár a legrégibb, amely a szomolnoki templomból származik. Tornyát is többször átépítették, de az utolsó nagy építkezés a második világháború után történt. Falán az ellenreformáció nagy alakjának, Herkó János ferences szerzetesnek (Herkópáter) emléktáblája áll. A templomkertbe még az 1800-as években is temetkeztek, de már csak papi személyeket és nemeseket. Egyházi szempontból Szekeresfalva az egri püspökséghez, az abaújvári esperességhez tartozott. Szepsi jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik. A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség. A szepsi református egyház keletkezésének évét pontosan megállapítani nem tudjuk, de egy 1558 -ból fennmaradt levél már bizonyítja létezését templommal, lelkipásztorral, javakkal együtt. Ekkor a katolikus papon és két hívőn kívül az egész város protestáns hiten volt. Az ellenreformáció idején többször gazdát cserélt a templom, de a Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1711-ben végleg a katolikus egyházé maradt. A templom nélkül maradt hívek a temetőben építettek egy deszkatemplomot és folyamatosan kérvényezték a kőtemplom építését, amire az engedélyt 1772 . július 6-án meg is kapták. 1773 -ban felépült a templom, de csak fatoronnyal, ahogy azt az engedély kimondta. Az 1781 -es türelmi rendelet értelmében már tornyot és kerítést is építhettek kőből. Tornya 1789 -ben készült el, de egy éven belül ledőlt. Újraépítették, majd pár év múlva a nagy tűzvészben leégett, leszakadtak a harangok is. Ezután a második világháborúig sértetlenül állt, amikor a visszavonuló német hadsereg a tornyot felrobbantotta, tönkretéve ezzel a templombelsőt is. Az új rendszer a tornyot már nem engedte az eredeti magasságába visszaépíteni, és így a klasszicista stílusú templom egy kicsit furcsa. Az utolsó felújítást követően egyedi faragott szószék és kiegészítők kerültek a templomba. A reformáció elterjedésétől kezdve az 1800-as évek második feléig a reformátusok mindig többségben voltak a városban, de később is jelentős helyet foglaltak el a város szellemi életében. Híres iskolájuk és énekkaruk volt. Jelenleg mintegy 1000 főre tehető Szepsiben a reformátusok száma, akik szinte kizárólag a magyar etnikumhoz tartoznak. Szepsi zsidóságáról csak az 1850-es évek után beszélhetünk, de évszázadokon keresztül jelen voltak a város gazdasági életében. A tokaji borkereskedelem nagy része az ő kezükön ment keresztül és a 17. századig az észak felé haladó kereskedelemnek Szepsi is szerves része volt. A ma már Szepsihez tartozó Bodollóban éltek azok a zsidó kereskedők, akiknek Szepsiben voltak üzletei, de a törvények értelmében éjszakára el kellett hagyniuk a várost. II. József, a „kalapos király” megnyitotta előttük a szabad királyi városokat is és ekkor kezdődött a falvakról való tömeges betelepedésük a városokba. Szepsibe a zsidók csak 1848 után kezdenek bevándorolni Bodollóból. 1850 elején tette át székhelyét Szepsibe a Bodollói Izraelita Rabbinátus. A város északi részében megnyitották temetőjüket, amit később kőfallal és boltozatos bejáróval vettek körül. Utoljára az 1960-as évek végén temetkeztek ide. 1939-ben 211 zsidó élt a 2280 lakosú városban. Az utolsó szepsi főrabbi, Tannenbaum Mózes 1925-ös palesztinai utazásáról könyvet írt „ Mózes utazásai ” címmel. A hitleri törvények értelmében 1944 nyarán gettóba zárták a szepsi zsidóságot, és innen Kassára , majd az auschwitzi megsemmisítő táborba deportálták őket. Kevesen tudtak elbújni és kevesen is tértek vissza. Kb. 20-ra tehető a II. világháború után hazakerült szepsi zsidók száma. Ezeknek nagy része az átélt borzalmak hatására kitelepült Izraelbe . Nevezetességei A Szent Rókus kápolnát az 1831 -ben kirobbant kolerajárvány áldozatainak emlékére és Szent Rókus tiszteletére építették a város északi részében, a domboldalon. A járvány hat hét alatt 212 lakos halálát okozta. Az 1872 -es járvány 34 áldozatot követelt. A kápolnában az áldozatok emlékére minden év szent Rókus ünnepén búcsúi szentmisét szolgálnak. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795 -ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg. Csodamód kicsit megpörkölve, de a kapu is megmaradt. A latin felirat „ égtem, égtem, de el nem égtem… ” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996 -ban a református templom melletti parkban volt felállítva, egykori helyétől nem mesze, a Fő utca 33. sz. ház előtt. Az eredeti kapu a Kelet Szlovákiai Múzeum udvarán található Kassán . A városi múzeum a régi kovácsműhely épületében lett elhelyezve a Fő utca 130. sz. alatt. A kőépület 1850 körül épült. Az első részében jellegzetes kovácsműhely van, amelyben nyitott tűzhely és az eredeti kovács eszközök láthatók (lókötő és etető hely). A műhely utáni három helyiség Szepsi gazdag céhjeire emlékeztetnek ( csizmadia -, kalapos-, mézeskalácsos céh). A középső helyiség egy berendezett konyha, a 19. század végén és a 20. század elején használt tárgyakkal. A hátsó helyiségben Szepsi vonatkozású festmények és fényképek láthatók. Az udvaron mezőgazdasági felszerelés és egyéb érdekesség található. A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, amelyet a Fő utca 108. sz. alatt találunk. A 18. század végén épült. A homlokzaton, az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999 -ben a plébánia homlokzata felújításra került, és ekkor leplezték le azt a márványtáblát is, amelyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található. A Városháza egyemeletes saroképület. Az óvárosban található. Négyszög alaprajzú, szecessziós épület a 20. század elejéről, amely mindig városházaként szolgált. A korabeli épületből eredeti a homlokzat és a lépcsőház esztergályozott tölgyfakorlátja . Az épület műemlékként van nyilvántartva. A bodollói római katolikus templom Szepsi városrészében, Bodollóban található (3 km-nyire Szepsitől). A második világháború harcai e község területén is folytak és ekkor súlyosan megrongálódott a templom is, amelyet ezért lebontottak. Az utolsó istentiszteletet a régi templomban 1944 . december 8 -án tartották. 1991 -ben a lakosok letették az új templom alapkövét az egykori helyén. A gyűjtésekből, jelentős külföldi támogatásokból és a város hozzájárulásából elkészült templomot 1996 . július 16 -án felszentelték. A templom a kassai Michal Baník építész tervei alapján készült. A Szepsi Csombor Márton emléktábla a városi parkban található. A város fontos kulturális eseménye a Szepsi Napok – 1996 óta – és a Járási Dal- és Táncünnepély – 1954 óta –, melyeket évente rendeznek. A szepsi cseppkőbarlang majdnem 3 km-es hosszával Szlovákia 14. leghosszabb barlangja. Az ország legbonyolultabb természetes földalatti labirintusa. Nyilvánosság által nem látogatható. Iskolájában 1458-ban Simon mester tanított, emlékét az iskola falán elhelyezett emléktábla őrzi. Híres emberek Itt született Szepsi Korótz György, Bocskai István fejedelem írnoka, később tanár és prédikátor. Bocskai halála után folytatta tanulmányait. 1610-ben Marburgban , Heidelbergben és Oxfordban tanult. Tanárként tevékenykedett Göncön , Sárospatakon , Kassán, később prédikátor volt Tokajban . Korótzot a Nyári család szolgálatában Nagykállón érte a halál 1630-ban. Itt született 1576 -ban Szepsi Laczkó Máté történész, költő. Az iskolát Szepsiben, majd Sárospatakon látogatta. 1606 -tól Olaszliszkán , később Kassán tanár volt. Lórántffy Mihály segítségével Wittenbergben folytatta tanulmányait 1608 -ban, ahol felügyelő diákká válik az ottani magyar diákoknak. 1610 -ben már tanított Erdőbényén . 1612-ben ismét folytatta tanulmányait Hanauban , 1614-ben visszatér Erdőbényére. Később Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György szolgálatába állt. Irodalmilag aktív volt, mint történész és költő. Ennek ellenére leghíresebb alkotása a tokaji aszú, amit elsőként neki sikerült elkészíteni, és először 1630 -ban szolgálta fel úrnője asztalára. Az aszú elkészítése máig az ő receptúrája alapján folyik. E fejedelmi ital feltalálója 1633 . január 20-án halt meg Erdőbényén. Itt született 1595 -ben Szepsi Csombor Márton utazó, aki az első magyar nyelvű útleírás az „ Europica Varietas ” szerzője. Ebben a műben az 1616-1619-es európai körútját írja le. Meglátogatta Lengyelországot , Dániát , Hollandiát , Angliát , Franciaországot . Német- és Csehországon keresztül tért haza. A könyv 1620-ban jelent meg Kassán, mikor az akkori kassai bíró, Bocatius, Alvinczi Péter ajánlására alkalmazta Csombort, mint a Kassai Iskola rektorát. Később Varannóra került a Nyári családhoz, ahol „ Udvari schóla ” címmel megírta az első magyar erkölcstant, mint alapvető pedagógiai művet. A jeles szerzőt, Csombor Mártont a Strassburgi Akadémia tagjává választották. Fiatalon halt meg pestisjárvány áldozataként, sírhelyét nem ismerjük, de az utókor őrzi emlékét. Itt született Bartalos Gyula 1839 június 15-én – hitoktató, régész, történész, műgyűjtő. Itt született 1874 . július 8-án Gyenes Izsó hegedűművész. Itt született 1883 -ban Hokky Károly politikus, országgyűlési képviselő. Itt született 1894 . december 2-án Juhász (Schäffer) Árpád . Tanult Bécsben , Besztercebányán , Rozsnyón , Miskolcon . Mint újságíró tevékenykedett Szatmárnémetiben , Debrecenben , Miskolcon, Szegeden , Kolozsvárott és Budapesten . A Pesti Napló munkatársa volt. 1937–1938 között a kassai rádió magyar adásának szerkesztője. Itt született 1939 . március 21-én Csáji Attila , református lelkész fiaként. Budapesten él. Világhírű képzőművész, alkotásainál főleg lézer technikát használ. Itt született 1970-ben Kulcsár Mária tréner, konzultáns. Iskolái A magyar tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium 18 tantermes épületét 1973-ban építették. Testvérvárosai Brzozów , Lengyelország Edelény , Magyarország Encs , Magyarország Karcag , Magyarország Siklós , Magyarország Székelykeresztúr , Románia Tarcal , Magyarország Tišnov , Csehország 57. BAFTA-gála Az 57. BAFTA-gálát 2004. február 15-én tartotta a Brit film- és televíziós akadémia, melynek keretében a 2003. év legjobb filmjeit és alkotóit díjazta. Díjazottak és jelöltek (a díjazottak félkövérrel vannak jelölve) Legjobb színész Bill Murray – Elveszett jelentés Benicio Del Toro – 21 Gramm Johnny Depp – A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka Jude Law – Hideghegy Sean Penn – 21 Gramm Sean Penn – Titokzatos folyó Legjobb színésznő Scarlett Johansson – Elveszett jelentés Scarlett Johansson – Leány gyöngy fülbevalóval Anne Reid – Anya és a szerelem Uma Thurman – Kill Bill 1. Naomi Watts – 21 Gramm Legjobb operatőri munka A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Andrew Lesnie Hideghegy – John Seale Leány gyöngy fülbevalóval – Eduardo Serra Elveszett jelentés – Roberto Schaefer Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán – Russell Boyd Legjobb jelmez Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán – Wendy Stites Hideghegy – Ann Roth, Carlo Poggioli Leány gyöngy fülbevalóval – Dien Van Straalen A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Ngila Dickson, Richard Taylor A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka – Penny Rose Legjobb rendező Peter Weir – Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán Tim Burton – Nagy hal Anthony Minghella – Hideghegy Peter Jackson – A Gyűrűk Ura: A király visszatér Sofia Coppola – Elveszett jelentés Legjobb vágás Elveszett jelentés – Sarah Flack Hideghegy – Walter Murch Kill Bill 1. – Sally Menke A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Jamie Selkirk 21 Gramm – Stephen Mirrione Legjobb film A Gyűrűk Ura: A király visszatér Nagy hal Hideghegy Elveszett jelentés Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán Legjobb brit film (Alexander Korda-díj a legjobb brit filmnek) Zuhanás a csendbe Hideghegy Leány gyöngy fülbevalóval Ezen a világon Igazából szerelem Legjobb nem angol film Ezen a világon (In This World) • Nagy-Britannia Barbárok a kapuk előtt (Les invasions barbares) • Kanada Good bye, Lenin! • Németország Chihiro Szellemországban (Sen to Chihiro no kamikakushi) • Japán Belleville randevú (Les triplettes de Belleville) • Franciaország Én, te, ő (Être et avoir) • Franciaország Legjobb smink A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka – Ve Neill, Martin Samuel Nagy hal – Jean A Black, Paul LeBlanc Hideghegy – Paul Engelen, Ivana Primorac Leány gyöngy fülbevalóval – Jenny Shircore A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Richard Taylor, Peter King, Peter Owen Legjobb filmzene (Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenének) Hideghegy – Gabriel Yared, T-Bone Burnett Leány gyöngy fülbevalóval – Alexandre Desplat Kill Bill 1. – RZA A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Howard Shore Elveszett jelentés – Kevin Shields, Brian Reitzell Legjobb díszlet Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán – William Sandell Nagy hal – Dennis Gassner Hideghegy – Dante Ferretti Leány gyöngy fülbevalóval – Ben Van Os A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Grant Major Legjobb adaptált forgatókönyv A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Fran Walsh, Philippa Boyens, Peter Jackson Nagy hal – John August Hideghegy – Anthony Minghella Leány gyöngy fülbevalóval – Olivia Hetreed Titokzatos folyó – Brian Helgeland Legjobb eredeti forgatókönyv Az állomásfőnök – Tom McCarthy Barbárok a kapuk előtt – Denys Arcand Némó nyomában – Andrew Stanton, Bob Peterson, David Reynolds Elveszett jelentés – Sofia Coppola 21 Gramm – Mike Leigh Legjobb hang Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán – Richard King, Doug Hemphill, Paul Massey, Art Rochester Hideghegy – Eddy Joseph, Ivan Sharrock, Walter Murch, Mike Prestwood-Smith, Matthew Gough Kill Bill 1. – Michael Minkler, Myron Nettinga, Wylie Stateman, Mark Ulano A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Ethan Van Der Ryn, Michael Hopkins, David Farmer, Christopher Boyes, Michael Hedges, Michael Semanick, Hammond Peek A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka – Christopher Boyes, George Watters II, Lee Orloff, David Parker, David Campbell Legjobb férfi mellékszereplő Bill Nighy – Igazából szerelem Paul Bettany – Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán Albert Finney – Nagy hal Ian McKellen – A Gyűrűk Ura: A király visszatér Tim Robbins – Titokzatos folyó Legjobb női mellékszereplő Renée Zellweger – Hideghegy Holly Hunter – Tizenhárom Laura Linney – Titokzatos folyó Judy Parfitt – Leány gyöngy fülbevalóval Emma Thompson – Igazából szerelem Legjobb vizuális effektek A Gyűrűk Ura: A király visszatér – Joe Letteri, Jim Rygiel, Randall William Cook, Alex Funke Nagy hal – Kevin Mack, Seth Maury, Lindsay MacGowan, Paddy Eason Kill Bill 1. – Tommy Tom, Tam Kia Kwan, Leung Wai Kit, Jaco Wong Hin Leung Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán – Stefen Fangmeier, Nathan McGuinness, Robert Stromberg, Daniel Sudick A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka – John Knoll, Hal Hickel, Terry D Frazee, Charles Gibson Legjobb animációs rövidfilm Jo Jo in the Stars Dad's Dead Dear, Sweet Emma Nibbles Plumber Legjobb rövidfilm Brown Paper Bag Bye-Child Nits Sea Monsters Talking With Angels Kiemelkedő debütálás brit rendező, író vagy producer részéről Emily Young - Az élet csókja (rendező, író) Sergio Casci - American Cousins (író) Jenny Mayhew - To Kill A King (író) Nira Park - Haláli hullák hajnala (producer) Peter Webber - Leány gyöngy fülbevalóval (rendező) Kiemelkedő brit hozzájárulás a mozifilmekhez Working Title Films 2017-es afrikai nemzetek kupája A 2017-es afrikai nemzetek kupáját január 14. és február 5. között rendezték, a házigazda Gabon volt. A címvédő Elefántcsontpart. Az eredeti helyszín Líbia lett volna, azonban a térség szövetsége, a CAF az országban zajló háború miatt a rendezési jogot Gabonnak adta. A kiírás győztese indulási jogot nyert a 2017-es konföderációs kupára. A torna az afrikai kontinenstorna megalapításának 60. évfordulójára esett. A döntőben Kamerun 2-1-re legyőzte Egyiptomot és megszerezte 5. elsőségét az ANK történetében. Pályázatok A szövetség felé első körben Botswana, Kamerun, Kongó, Guinea, Marokkó, Dél-Afrika, Zambia és Zimbabwe jelezte rendezési szándékát. A 2010. szeptember 3-ai határidőig három pályázat érkezett be a CAF központjába, ezek a kongói dél-afrikai és a marokkói szövetségtől érkeztek be. Ezt követően mindhárom országban ellenőrzéseket tartott a CAF, legelőször november 12–15. között Kongóban. Első sorban az infrastruktúrális és a sportági körülményeket vizsgálták. Röviddel a vizsgálat után a kongói szövetség jelezte, hogy visszalép a rendezési szándékától. Marokkót november elején, Dél-Afrikát decemberben látogatták meg az ellenőrzésért felelős szervek. Korábban mindkét ország adott már otthont a kontinensviadalnak. A helyszínről végül a CAF végrehajtó bizottsága 2011. január 29-én döntött, aminek következtében a 2015-ös torna rendezési jogait Marokkó, a 2017-es tornáét pedig Líbia kapta. Utóbbi helyszínt azután jelölték ki, hogy végül Dél-Afrika visszalépett. Miután Líbia a háborús helyzet miatt végül elvesztette a rendezési jogot, a CAF újabb pályázatot hirdetett. Hét ország nyújtott be a saját papírjait: Algéria, Egyiptom, Gabon, Ghána, Kenya, Szudán és Zimbabwe, azonban ezek közül csak Algéria, Egyiptom, Gabon, és Ghána anyaga volt megfelelő a szövetség előírásainak. Egyiptom később visszavonta pályázatát. 2015. április 8-án Issa Hayatou, a CAF elnöke bejelentette, hogy Gabon kapta a torna rendezési jogát. Selejtezők A selejtezők sorsolását egyből a házigazda ország bejelentése után tartották 2015. április 8-án. A házigazda Gabon részt vett ugyan a kvalifikációs sorozatban, de eredményei nem számítottak a végső sorrend kialakításakor. 51 nemzeti csapat vett részt a selejtezősorozatban, Eritrea és Szomália viszont nem vállalta az indulást. Marokkó válogatottját a CAF eredetileg eltiltotta a 2017-es és a 2019-es tornán való részvételtől, miután visszaléptek a 2015-ös torna rendezésétől, azonban ezt a határozatot a Sportdöntő bíróság semmissé tette. A háromszoros kontinensbajnok Nigéria nem jutott ki a tornára. Résztvevők A következő csapatok vettek részt a 2017-es afrikai nemzetek kupáján: Játékvezetők A 2017-es afrikai nemzetek kupájára nevezett játékvezetők névsora. Lebonyolítás A házigazda automatikus részvételi jogot kapott, a többi 15 résztvevő csapat selejtezőkön harcolta ki az indulási jogot. A 16 csapatot négy négycsapatos csoportba osztották, minden csapat játszott minden ellenfelével, és a körmérkőzések után az első két helyezett jutott a kieséses szakaszba. Az elődöntők vesztesei a bronzmérkőzésen, a győztesei pedig a döntőben léptek pályára. Sorsolás A csoportok sorsolását 2016. október 19-én tartották Libreville városában, Gabonban. Előzetesen a CAF erősorrend alapján kalapokba osztotta a csapatokat, aminek kialakításához a következőket vette figyelembeː Az afrikai nemzetek kupáján való szereplés (2012, 2013, 2015) Az afrikai nemzetek kupája selejtezőin való szereplés (2013, 2015, 2017) vb-szereplés (2014) vb-selejtezős szereplés (2014) Győztes Díjak A következő díjakat osztották ki: Christian Bassogog Junior Kabananga (3 gól) Egyiptom Wichita megye (Texas) Wichita megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Wichita Falls. Lakosainak száma 132 047 fő (2013. július 1.). Wichita megye Archer, Clay és Wilbarger megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Dienes Szabolcs Dienes Szabolcs DLA okleveles építészmérnök, a szabad művészetek doktora. Életpályája Dienes Szabolcs DLA középiskolai tanulmányait Debrecenben, a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában végezte, ahol 1990-ben technikusi oklevelet szerzett. Felsőfokú építészeti tanulmányait a budapesti Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi karán folytatta és 1994-ben szerezte építészmérnöki diplomáját Dr. Kapy Jenő DLA csoportjában. Posztgraduális képzés keretében, 1998-ban elvégezte a tervezői szakmérnöki iskolát, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem építészmérnöki karára. Ekkor már a jelentős középületek tervezésével foglalkozó Iványi László műtermében dolgozott. Az Iványi által vezetett Planart műteremben – az ő közreműködésével – készültek a Közép-európai Egyetem, az O.T.C. Irodaház és a Budapest Bank központi épületének tervei. A műegyetemi diploma megszerzése után Dr. Finta József DLA műtermében folytatta tervezői tevékenységét, ahol több középület tervezésével és sikeres pályázati munkákkal értek el közös sikereket. Többek között a „Kormányzati Negyed” és a „Városháza Fórum” pályázat színesíti tevékenységüket. De itt készül a debreceni Vásárcsarnok és Irodaház, a Westend II, a Millennium Városközpont, a zágrábi, a budapesti Kongresszusi Központ illetve a K&H Irodaház tervei is, melyekben fontos alkotói szerepet vállalt. 1999-ben földalatti bemutatótermet készített a Postamúzeum balatonszemesi szállítástörténeti gyűjteményének. 2007-ben elnyerte balatonlellei épületével az „Év családi háza” mestermű díjat. 2008-tól teljeskörű tervezői jogosultsággal rendelkező, építész vezető tervező. A több mint 20 éves szakmai pályafutása után 2014-ben az építőművészet területén doktori, tudományos fokozatot szerzett. Tanulmányai Pécsi Tudományegyetem, Breuer Marcell Doktori Iskola DLA (Doctor of Liberal Arts), a szabad művészetek doktora, tudományos fokozat 2011-2014 Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, Építészmérnöki kar, okleveles építészmérnök (MSc) 1999-2003 Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar, építész tervező szakmérnök (BSc)1994-1998 Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar, építészmérnök (BSc) 1990-1994 Díjak és elismerések Év lakóháza díj 2007 Kormányzati Negyed pályázat, Budapest – II. díj Budapest szíve pályázat, Budapest – kiemelt megvétel Békásmegyeri Tűzoltólaktanya pályázat, Budapest –megvétel Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest - I. díj Civil pályafutás Számos fotográfiai kurzus (fotografus.hu - kurzusvezető: Gulyás Miklós illetve Martin Szipál magántanítványa) elvégzése után a MÜPA országos fotópályázatán díjazásban részesül izgalmas, absztrakt épületábrázolással foglalkozó képsorozata. Emmausz Emmausz vagy Emmaus (görög: Εμμαυς, latin Emmaus, héber ��������� Amaus vagy �������� Amvas) falu a Bibliában, ahol az úgynevezett „emmauszi vacsora” során, a kenyér megtörése közben két tanítványa felismerte a feltámadt Jézust. Pontos helyét nem ismerjük, a mai Izrael és a palesztinai nyugati part több települése is igényt tart rá, hogy itt történtek a legrészletesebben Lukács evangéliumában, illetve kevésbé részletesebben Márk evangéliumában leírt események. Lukács szerint Jézus két tanítványa (nem apostolok) – akiket "emmauszi tanítványok" néven emlegetnek – Jézus keresztre feszítése után a 60 (vagy 160) stádiumnyira fekvő Emmauszba tartottak haza Jeruzsálemből és az eseményekről beszélgettek, amikor egy vándor csatlakozott hozzájuk és szomorúságuk okáról érdeklődött. Emmauszba érve már esteledett, ezért marasztalták a vándort. Amikor az idegen a vacsoránál megtörte a kenyeret, ráismertek, hogy Jézus. Ezután visszasiettek az apostolokhoz, hogy elmondják nekik a hírt. Emmausz neve az Ótestamentumban is szerepel. A Makkabeusok I. könyve negyedik fejezete szerint itt pusztította el a zsidók Júdás vezette serege az ellenük vonult Gorgiász táborát. Elhelyezkedése A valamikori Emmauszt nem sikerült azonosítani: bár számos település pályázik a névre, elegendő bizonyíték egyikük esetében sem gyűlt össze. Az evangélium két változatában szereplő távolságot általában nem tekintik eligazító erejűnek. A jelöltek közt a következő helyek szerepelnek (távolságukkal Jeruzsálemtől stádiumban): Emmaus Nikopolisz (176 stádium), Kurjet el-Enab (66), Kulonieh (36), el-Kubeibeh (63), Urtasz (60) és Khurbet el-Khamasza. Érdekesség Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi a Tolna megyei Szálka község kápolnájának neve: Mausz kápolna. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjára. A szokás ma is él például a baranyai Bólyban. Továbbá él Tolna-Mözsön is, amikor a helyiek kimennek a mözsi búcsúba húsvét hétfőn, amit csak Émausznak szoktak hívni. Szepszis A szepszis vagy vérmérgezés a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, melynek hátterében fertőzés áll. A szepszis súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, mely során a gyulladásos válasz kontrollálatlan, ezért a szervezet magát is károsítja, a folyamat végül többszörös szervi elégtelenségbe torkollik. Ezt a reakciót akár egyes kórokozók, akár azok mérgező termékeinek a vérkeringésbe jutása okozza. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, de lehetnek vírusok, gombák és egyéb mikrobák, például protozoonok. Ha a szepszis kritériumai mellett szervi elégtelenség is kialakul, súlyos szepszisről, ha pedig tejsavas acidózis vagy intravénás folyadékpótlással sem korrigálható hipotenzió (vérnyomáscsökkenés) kíséri, akkor szeptikus sokkról beszélünk. Baktalórántháza VSE A Baktalórántháza VSE egy labdarúgócsapat, amely 1916-ban alakult. A játékosok nagy része helyi kötődésű, itt nevelkedett amatőr labdarúgó. A legjelentősebb támogató a város önkormányzata, de kisebb vállalkozók is nyújtanak szponzori támogatást. A csapat öt éven keresztül 2005 és 2010 között a másodosztály tagja volt. Jelenleg az NB III – Tisza csoportjában szerepel. Toszkánai borutak Toscana(kiejtve: Toszkána) Olaszország egyik történelmi nevezetességekben és természeti szépségekben egyaránt gazdag vidéke. Az Appennini-félsziget északnyugati részén elhelyezkedő Toscana az etruszkok ősi központja. Toscana az Appenninnek völgyeiben terül el, ez védi az északi szelek elől. A Tirrén part meleg mediterrán klímát ad neki. A magasabb hegyek, a völgyek, amelyek északnyugatról délkeleti irányba metszik, és a domborzat fokozatos emelkedése számos eltérő mikroklímát alkot. Ez a változatos geológiai és termőföldi szabályozás magyarázza a különböző területeket, miért van olyan sok jó és kitűnő minőségű bora. Emellett a Chianti, Brunello, és a mindenki által jól ismert fajták adnak nyomatékot e táj borkultúrájának. Nevezetesebb települései Firenze , Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána fővárosa és kulturális központja. Az Arno folyó két partján, annak gyönyörű völgyében elterülő város nagyon régi múltra tekint vissza. Hosszú ideig a Medici-család uralta. Számtalan történelmi és művészeti látványosságnak ad otthont. A várost a „ reneszánsz bölcsőjeként” is emlegetik. Lakosainak számát 450 000 főre becsülik, emellett még 100 000 ember dolgozik a városban. 1986 -ban Európa kulturális fővárosa volt. Pisa a Toszkána -tartomány és érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A tengertől 8 kilométerre fekszik az Arno folyónál, amelyen több hídja is van. Többek között a Ponte di Mezzo, a Ponte alla Fortezza, a Ponte di Solferino, a Ponte di Ferro vagy a vasúti híd. 1881 -ben 53957, 1893 -ban a becslések szerint 62400, 2005 -ben már 90482 lakosa volt. Legfőbb látnivalója a pisai ferde torony . Siena város Olaszországban , Toszkána régióban, a hasonló nevű tartomány székhelye; három összefüggő dombon fekszik, Firenzétől 70 kilométerre. A nagy idegenforgalmat lebonyolító kereskedő- és iskolaváros lakóinak száma 54 498. Európa legnagyszerűbb gótikus városa. Sienát a hagyomány szerint Senus, Romulus unokaöccse alapította. San Gimignano (a világörökség része) A tornyok városa, amelyet eredeti etruszk városfalak vesznek körül. A 13. századi román stílusú tornyok száma a város fénykorában elérte a 70-et. Ma 13 látható belőlük. A tornyok az egykor egymással szembenálló családok védelmére szolgáltak. Az autóforgalomtól szinte mentes a város, s az az érzésünk mintha a középkorban sétálgatnánk. Zeffirelli itt forgatta a „Napfivér, Holdnővér” című filmjét. Monteriggioni San Giminanotól délkeletre található, szintén dombtetőre épült középkori település, amelyet szűk utcák, és aprócska házak jellemeznek. Ma egy rendkívül nyugodt kisváros. A főterén a 12. századi Santa Mária Assunta templom található, s ez a városka legfőbb látnivalója. Arezzo Legismertebb személyisége Guido aki a szolmizációs hangok feltalálója. Ő itt született. Mint általában az etruszk eredetű városok domboldalra épült. Szintén középkori település. A dóm melletti ligetben találjuk Petrarca szülőházát. Vele szemben a polgármesteri hivatal várszerű, bástya tornyos épülete áll. Cortona A városka viszonylag épen maradt, mert időben szövetséget kötött Rómával. Így elkerülte a rómaiak és Etruria közötti háborút. A középkori városka házain épen maradtak a halottkiadó nyílások. Ezeket azután befalazták, hogy a halottak ne tudjanak visszatérni. A hegyek lábánál, a városka mellett sírkamrák állanak.A hegy tetejéről szép kilátás nyílik a szigetekkel tarkított Trasimeno-tóra, ahol i. e. 217-ben a karthágói Hannibál döntő győzelmet aratott a rómaiak felett. Orvieto Ugyancsak régi település, amelyek szintén meredek falu dombok vesznek körül. A város kacskaringós utcácskái szintén középkori eredetűek. Az etruszk műalkotások és Itália egyik legnagyobb román-gótikus dómjának falai mindig felkeltik a turisták figyelmét. A várost a 19. században épített siklón lehet megközelíteni. A sziklavárost a fennsík lábainál szállodák és lakóházak övezik. A sziklába vágott pincékben , a föld alatti labirintusokban őrzik a környék lankáin termő szőlők híres borait. A Toszkán borkultúra Borkészítési módszerek A geológiai adottságok és a termőföldek megművelésén kívül, a másik fontos minőségi tényező a borkészítési módszerek művészete. A kiváló készletek és az a többlet odaadás, ami máshol hiányzik a borkészítéshez, teszik a Toszkán borokat vezetővé a világpiacon. Firenze, Pisa és Siena után fedezzük fel Volterrát, Arezzót, Luccát, vagy a Maremma partot. Az etruszk kor a rómaiak előttől, egészen a középkorig, majd a reneszánszig tartott. Sok település e helyek közül fontossá, gazdaggá és függetlenné vált az idők folyamán. Fejlesztették az öröklött szépség érzését, és vonzóvá tették a művészek és építészek számára. Amit ők hagytak nekünk, az a leggazdagabb Kulturális örökség (Olaszország)ban, ennélfogva a világon is. Ilyen adottságok miatt, az olaszországi bortúrák egyúttal bevezetnek a művészetekbe, és a művészi élet megismerésébe is. Firenze és dombjai Firenze központjában egy rövid út során felfedezhetünk 2 kicsi kereskedő házat. A Carmignano borok, ismertek a könnyedségükről és az a későbbi érlelődésükről. A keleti Montalbano dombjain termelik, az etruszk emlékekben gazdag, és közel Leonardo da Vinci városához. A kevésbé kitűnő Chianti Rufina, Firenze keleti részén, rivalizál a Classico minőségével és erejével. Ismertebb borászatok: Ambra, tenuta di Capezzana. Selvapiana, Bossi-Gondi. A Chianti Classico területe a második legnagyobb szőlőtermesztő vidék és bortermelő hely a világon, Bordeaux után. Átér Firenze és Siena között, és az befedi Arno, a Pesa és az Arbia folyók mellékét. A Classicot a Sangviose és a Canalio vörös szőlőjéből készült néhány évvel ezelőttig, valamint a fehér Trebbianoból és Malvasiaból. Most csak vörös bogyókat szedik le, hogy kiválóbb finomságot érjenek el. A 250 elnevezésen és megjelölésen túl eltérő területeket vannak, aminek eredményeképp a borok is különböző stílusúak, keményebbek, vagy inkább nagyon személyesek. A borokat, átlagosan a Chiantis fölé minősítik. Az északi Chianti Classico, a Greve közösség néhány idősebb termelővel dicsekszik, és a Panzano övezet finomabbal és összetettebbel dicsekszik. Más körzetekben nemrég „született” meg az egyik korai legjobb, az IGT (Supertuscan) Tignanello. Közel Firenzéhez. Ezek a dombok széles választékot adnak az éttermekből és az ízléses hagyományos, paraszt házak szállásaiból. Ismertebb borászatok: Calcinaia, Cennatoio, Filigare, Fontodi, Isole e Olena, Monsanto. Délen, a magasabb és meredekebb dombok miatt, kevésbé népesült be. Gazdagabbak erdőkben, és megőrizték a csodálatos kastélyok állapotát Rada, Castellina és Gaiole között. Ez a vidék ahol a finomabb minőségű Chianti borokat először határozták meg és különböztették meg a korábbi durvább és egyszerűbb vöröstől. Nem véletlen, hogy itt dolgozták ki és vezették a Chianti előírásait Risasoli báró alapította pincészetben, a Brolio kastélyban, több, mint 2 évszázaddal ezelőtt. A déli Chiantinak kevesebb kistermelője van, a legjobb borok a nagyobb földbirtokról származnak. Amelyek gyakran kisajátítják maguknak a fél falut. Néhány kastély és parasztház átalakult előkelőbb üdülőhellyé, amelyek ideálisak a kikapcsolódni vágyó vendégeknek. Ismertebb borászatok: Bossi, Castellare, Felsina, Fonterutoli, Montegrossi, Montevertine. A Vernaccia di San Gimignano borai A Vernaccia a legfontosabb fehér bor a sok vörös között. Ansonica mellett és a vermentinos parttól származik. A legváltozatosabb bor, amelyet San Gimignano-ban válogatnak, több mint hét évszázad óta. Még most is féltékeny (titkolózó) termelők vannak a várost határoló fal körül. Majdnem minden híresebb földbirtok San Gimignano tornyánál látható. Ismertebb borászatok: Cesani, Fontenidoli, Mormoraia, Panizzi, Pietraserena, Vagnoni. Montepulciano nevezetes borai Történelmi borvidék, hírneve a reneszánszig nyúlik vissza, amikor Montepulciano pompás borai népszerűek lettek a firenzei nemesek közt. A robusztus Prugnolo (Sangiovese) és Canaiolo keverék másik termelője manapság a nemes stílusnak, amelyet többre értékelnek külföldön, mint Olaszországban. Vagyis nem könnyed, inkább erősnek mondható. Lassan korosodó, amelyik talán jobban összeköthető a hagyományos olasz ízléssel és konyhával. Montepulciano csodálatos város a hegycsúcson, csodaszép reneszánsz épületekkel, nagyszerű kilátással, el titkolt ókori ásott pincékkel, idősebb nemes épületekkel a föld alatt, amelyet ízlésünknek megfelelően látogathatunk. Ismertebb borászatok: Contucci, Cerro, Innocenti, il Macchione, Talosa. A Brunello di Montalcino fajta A Brunello, mint Rosso fiatalabb bátyja, szigorúan csak a Montalcino közösségének termelt, ahol a szokásos elképzelés az alacsony szeszfokú bor csúcsra emelése. Kiváló minőségű bor keletkezett a késői 19. században, a Biondi Santi családnál. A sötét, testesebb Brunello, keverék nélküli, csak testes Sangiovese, és 4 éves minimum érlelésű idejű. Manapság az egyik legjobbnak ismerik el, a drágább, csúcs minőségű olasz vörös bort. Megdöbbentő a későbbi érlelődés lehetősége, a zamata összetett és kiegyensúlyozott. Lehetetlen kevés ismert borászatot kiválasztani. Etruszk part és Maremma Az etruszk part nem csak a boráról ismert. Az egész környék Pisa-tól az északi Grossetoig, továbbá Maremma a déli környék része és szomszédos dombjai is ismertek. Emellett a Cabernet a Sassicaia-n alapul, a másik történelmi Supertuscan, amelyik manapság egy borászati elnevezés, a Sangiovese borainak területe, Bolgherin, Montescudaion, Val di Cornian, Morellinon alapul. Ez az új határa a Tuscanai borkészítés új reneszánszának. A tengerparti területen kíváncsi utazók is előfordulnak. A csodaszép tengerpart, a meleg termálvíz, az elbűvölő etruszk és római vidék. Meleg, száraz klíma, erős, koncentrált vörös borok délies hangulattal. Tökéletesen párosítják a vadhúst a húsételekkel a Maremmai konyhában. A jelenlegi Tuscanai éttermekben egyre inkább keverik a Tirréni tengeri konyhát a Vermetinossal, az alacsonyabb borvidékekről származó borokat, a kissé sős, aromás Ansonica dell’Argentarioval. Ismertebb borászatok: Mantellassi, Le Pupille, Poggio Gagliardo, Satta, Sorbaiano, Tua Rita. Pisa és Lucca E két várost aranykorukban carrarai márványból készült emlékművekkel gazdagon díszítették. A keresztes vitézek századában, mielőtt Firenze uralkodása el kezdődött volna Toscanában. A pisai flotta keresztes vitézeket és kincseket szállított a Földközi-tengeren keresztül. Kevés, de említésre érdemes borászat van Colline Pisaneban, Colline Lucchesiben és Montecarlo körzetében. Kevéssé ismertek de nagyon elégedettek a látogatók számával. Ez a környék a műértők úti célja, azoké, akik inkább a diszkrét és elegáns területét élvezik eme olasz tartomány borainak. Ismert borászatok: Badia a Morrona, Ghizzano. Lucca: Buonamico, Greo, La Torre, Teso. Jegyzetek Egykori nagyhercegség (22.338 km². Részei voltak: Arezzo, Firenze, Grosseto, Livorno, , Lucca, Massa & Carrara, Pisa és Siena. 1861-ben csatolták Olaszországhoz. Uralkodóit lásd külön. Közép Európára vonatkoztatva, a korai vaskort nevezték így. A fennmaradt leletek között számos olyan tárgyat találtak, amelyek a fejlett etruszk mű(szaki)ipar termékeinek tekintettek. Lindenschmidt még a bronzkori szerszámokat is etruriai gyártási központokból származtatta. Ma már a korai vaskor tárgyairól bebizonyosodott, (ahol az itáliai hatás beigazolódott) hogy az etruszk kort megelőző emlékekkel állunk szemben. Etruszk korról csak Itáliára vonatkoztatva beszélünk, amely i. e. 900-500 közötti időszakra teszünk. Forrás http://www.italianwinetours.com Sehlem (Eifel) Sehlem település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Marysville (Kansas) Marysville város az USA Kansas államában. Lakosainak száma 3294 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Regálé Regálé (latinul iura regalia), királyi haszonvétel volt a neve az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmeknek. A nagyobb regálék (iuria regalia majora , essentialia) a korona jövedelmeihez tartoztak és közszükségletek fedezésére szolgáltak. Elidegenítésüket vagy elzálogosításukat törvények tiltották. A kisebb regálék (iura regalia minora) a nemesi jószágok tulajdonával összekötött királyi haszonvételek voltak. Fontosabb királyi regálék urbura , vagy bányajövedelem volt a kitermelt ércek (arany, ezüst, réz) után fizetendő illeték neve. Eredetileg kizárólag a királyt illették, de Károly Róbert átengedte a jövedelem egyharmadát a földek tulajdonosainak. nemesércek felvásárlásának monopóliuma pénzverés monopóliuma – a névérték és a fémtartalom értékének különbsége miatt ehhez kapcsolódott a kamara haszna , amely az általában évi kötelező pénzbeváltásból származó nyereséget jelentette a sótermelés és sóvágás jövedelme is a királyt illette, bár rendszerint bérlők szedték be be- és kiviteli vámok , pl. nyolcvanadvám, harmincadvám nyestadó ( marturina ) szabadok dénárja székelyek ököradója rendkívüli hadiadó ( collecta , subsidium ) – a porták után esetenként 1 aranyforint Károly Róbert idején városi adó – a városok évi egyösszegű adója ( census , collecta ) zsidóbér – a zsidók évi egyösszegű adója ( census , collecta ) pápai tized egyharmada Károly Róbert idején Kisebb királyi haszonvételek A földesurak és városok élvezte regálé jogok (regalia minora) közé tartozott már az Árpádok idejétől kezdve az italmérés és kocsmaépítés joga húsvágás és húsmérés joga malomtartási jog (malomjog) vám- és révjog (jus telonii et nauli) vásárjog (jus nundinarum) az egyházi tized haszonbérlési joga. 2885 Palva A 2885 Palva (ideiglenes jelöléssel 1939 TC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Yrjö Väisälä fedezte fel 1939. október 7-én. Csáky Miklós (érsek) Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky Miklós (1698. december 5. – Pozsony, 1757. május 31.) előbb kalocsai, majd esztergomi érsek. Élete Gróf Csáky István országbíró utolsó gyermeke harmadik nejétől, Barkóczy Máriától. Bölcseletet Bécsben, majd teológiát Rómában a Collegium Germanicum Hungaricumban tanult. 1721-től szentjobbi apát, 1722-től váradi kanonok. 1734-ben nagyprépost, 1735-ben novii címzetes püspök, 1737-ben váradi püspök lett. (Utóbbi címével együtt járt Bihar vármegye örökös főispánsága is.) 1747-től kalocsai, 1751. július 30-ától esztergomi érsek. Munkái Edictum archi-episcopale Strigoniense: De ritu celebrandorum festorum. Posonii, 1754. Erythrininae Az Erythrininae a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae)családjában a bükkönyformák (Faboideae) egyik alnemzetségcsoportja mintegy tíz nemzetséggel. A Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt Apios nemzetség több faja alapvetően fontos étkezési növény — Kelet-Ázsiában nagy területeken szinte az egyetlen fehérjeforrás. A korallfa (Erythrina) nemzetség több faját dísznövénynek ültetik. Cseh Gusztáv (grafikus, 1900–1972) Idősebb Cseh Gusztáv (Kolozsvár, 1900. július 24. – Kolozsvár, 1972. január 26.) magyar grafikus. Ifj. Cseh Gusztáv apja. Életpályája Középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1949-től 1965-ig lektor volt a díszítőrajz szakon. Az 1930-as évektől számos plakátot, újság- és folyóiratfejlécet, reklámgrafikát, ex librist tervezett. Saját tervezésű betűtípusát ősei falujáról "Csernáton" betűnek nevezte el. Az írott és nyomtatott betűk történetét, a betűtervezés kérdéseit taglalja Az írás c. hátrahagyott munkája (Viorica Cristea fordításában románul Scrisul, Kolozsvár : Dácia, 1973). Kompetencia (pedagógia) A pedagógia kompetenciafogalma készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer. A kompetencia összetevői ismeretek, tudás készségek-jártasságok személyes értékek attitűd személyiség motiváltság (20988) 1981 EC43 A (20988) 1981 EC43 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. (20989) 1981 EZ45 A (20989) 1981 EZ45 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Székely János (író) Székely János, írói álnevén John Pen (Budapest, 1901. július 7. – Kelet-Berlin, 1958. december 16.) magyar származású író, forgatókönyvíró. Élete Székely János a budapesti kereskedelmi akadémián tanult. Első verse 1919-ben (Üzenetek a csendben) Kassák Lajos Ma című lapjában jelent meg. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, és forgatókönyveket kezdett írni. Ő írta az egyik első hangosfilmet Európában: Melodie des Herzens (Vasárnap délután, 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozott együtt, mint Brigitte Helm, Willy Fritsch, Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. 1934-ben Ernst Lubitsch állást kínált neki Hollywoodban, így 1938-ban Székely kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol mind némafilmek, mind hangosfilmek keresett forgatókönyvírójává vált. 1940-ben az Arise, my Love (Ébredj, szerelmem!) című film forgatókönyvéért Oscar-díjjal tüntették ki. A mccarthyzmus alatt elhagyta az USA-t. 1950-ben Mexikóba költözött, 1957-ben pedig Kelet-Berlinbe, ahol szintén a filmkészítésben dolgozott 1958-ban bekövetkezett haláláig. Legismertebb, önéletrajzi ihletésű regénye, a Kísértés az ötvenes években több országban is megjelent, majd - az utóbbi években történt újrafelfedezéséig - feledésbe merült. Lánya, Székely Kati színésznő. Regények You can’t do that to Swoboda , 1940 Kísértés, 1949 (Első kiadás: Temptation címen, John Pen néven az USA-ban, 1946-ban.) Forgatókönyvek Die namenlosen Helden (1923) Ungarische Rhapsodie (Berlin, 1928) Magyar Rapszódia (Budapest, 1928) Vasárnap délután (Budapest, 1929) Asphalt (Berlin, 1929) Die wunderbare Lüge der Nina Petrovna (Berlin, 1929) Manolescu (Berlin, 1929) Die singende Stadt (Berlin, 1930) Gloria (Berlin, 1931) Ich bei Tag und Du bei Nacht (Berlin, 1932) Die schöne Tage in Aranjuez (Berlin, 1933) Perlen zum Glück (Hollywood. 1936) Dramatic School (Hollywood, 1939) Arise, My Love (Hollywood, 1940) Give us this Day (Hollywood, 1949) Geschwader Fledermaus (Berlin, 1958) Valdelarco Valdelarco község Spanyolországban, Huelva tartományban. Valdelarco La Nava, Cumbres Mayores, Cortelazor, Los Marines, Fuenteheridos és Galaroza községekkel határos. Lakosainak száma 238 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Stone Sour (album) A Stone Sour az amerikai Stone Sour 2002-es első albuma. Miután a Slipknot 2002-ben gyakorlatilag darabokra hullott, minden tagnak maradt ideje a saját dolgaival foglalkozni. Corey Taylor és James Root visszatért az egykori des moines-i bandájába, hogy végre kiadjanak egy igényes, normális kiadó által elfogadott lemezt. A zenekar erősen mellékzenekarként lett lebélyegezve, mégis mind Corey, mind Jim legalább ugyanannyi energiát fektettek ebbe a zenekarba is, mint a Slipknotba, mutatva ezzel is hogy ez nem csak egy hétvégi zenekar. Az album anyaga a SlipKnoThoz hasonlítva erősen az Iowa és a Vol. 3 (The Subliminal Verses) között van. Kevesebb rajta az agresszió, mégis Corey hörgős témái a SlipKnoT Iowa-s időszakát idézik, például a Get Inside-ban. Az albumon szerepel a mára már klasszikussá vált, és sok SlipKnoT rajongó által is elismert Bother, mely jól kifejezi, hogy Corey Taylor nem csak egy „dühöngő őrült”, mint ahogy azt sokan gondolhatják a SlipKnoTban hallott teljesítménye alapján. A lemez Special Edition változata tartalmaz 5 újabb dalt, valamint egy bónusz DVD-t, amelyen megtalálható a három kislemezes dal (Bother, Get Inside, Inhale) klipje. Számcímek Get Inside Orchids Cold Reader Blotter Choose Monolith Inhale Bother Blue Study Take A Number Idle Hands Tumult Omega Special Edition Get Inside Orchids Cold Reader Blotter Choose Monolith Inhale Bother Blue Study Take A Number Idle Hands Tumult Omega Rules of Evidence The Wicked Inside the Cynic Kill Everybody Road Hogs Bother (Video) Get Inside (Video) Inhale (Video) Rumpelstiltskin Grinder A Rumpelstiltskin Grinder (RSG) 2002–2012 között aktív thrash metal zenekar volt. Az együttes a Pennsylvania állambeli Philadelphiában alakult meg. Pályafutásuk alatt három nagylemezt, egy koncertalbumot, négy split lemezt és egy videóalbumot dobtak piacra. Lemezkiadók: Relapse Records, Candlelight Records. Tagok Matt Moore – ritmusgitár, éneklés Shawn Riley – basszusgitár, éneklés Pat Battaglia – dobok, ütős hangszerek Ryan Moll – gitár Volt tagok: Eli Shaika, Mike Hrubovcak, Jason Sidote. Diszkográfia Stúdióalbumok Buried in the Front Yard (2005) Living for Death, Destroying the Rest (2009) Ghostmaker (2012) Egyéb kiadványok Koncertalbumok Raped by Bears (2003) Split lemezek Jumbo's Killcrane / Rumpelstiltskin Grinder (2004) Jason Gross/Guitar Rumpelstiltskin Grinder (2004) Speed'n'Spikes Vol.1 (2008) Urine Trouble/Nothing Defeats the Skull (2008) 419 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 370-es évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek Évek: 414 – 415 – 416 – 417 – 418 – 419 – 420 – 421 – 422 – 423 – 424 Események A nyugati gótok kivonulnak Hispánia provinciából és Aquitaniába telepednek le. I. Theuderich lesz a vizigótok királya Születések július 2-án megszületik III. Valentinianus császár Fritz Walter (labdarúgó, 1960) Fritz Walter (Heidelberg, 1960. július 21. –) olimpiai bronzérmes német labdarúgó, csatár. Az 1991–92-es német bajnokság gólkirálya. Pályafutása Klubcsapatban 1965-ben az SG Hohensachsen csapatában kezdte a labdarúgást, majd 1976-ban az FV Weinheim együttesében folytatta, ahol 1978-ban mutatkozott be az első csapatban. 1981-ben szerződött a Waldhof Mannheim csapatához, ahol hat idényen keresztül játszott. 1987 és 1994 között a VfB Stuttgart labdarúgója volt. Az 1988–89-es idényben UEFA-kupa döntős volt az együttessel. Az 1991–92-es idényben bajnoki aranyérmet szerzett a csapattal és a bajnoki gólkirály címet is elnyerte 22 góllal. 1994 és 1997 között az Arminia Bielefeld csapatában szerepelt és az 1995–96-os idényben a Bundesliga második osztályának a gólkirálya lett 21 találattal. 1997 és 1999 között az SSV Ulm 1846 labdarúgója volt és itt vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1987 és 1988 között nyolc alkalommal szerepelt a nyugatnémet olimpiai válogatottban és három gólt szerzett. 1988-ban a szöuli olimpián bronzérmet szerzett a nyugatnémet válogatottal. Sikerei, díjai Olimpiai játékok bronzérmes: 1988, Szöul Német bajnokság (Bundesliga) bajnok: 1991–92 gólkirály: 1991–92 (22 gól) UEFA-kupa döntős: 1988–89 Német bajnokság (2. Bundesliga) gólkirály: 1995–96 (21 gól) Szojuz–32 A Szojuz–32 (oroszul: Союз 32) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte a 3. hosszú időtartamú alapszemélyzetet, a Szaljut–6 űrállomásra. Küldetés Feladat, az űrállomás használhatóságának megállapítása, a hajtóműrendszer megjavítása, valamint az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási program folytatása. Jellemzői Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték. 1979. február 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.9 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 198 kilométer, az apogeuma 274 kilométer volt. Hasznos tömege 6800 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tatzrottak üzemkész állapotban. Február 26-án 14 óra 30 perckor kapcsolódott össze az űrállomással, a I-es dokkoló egységnél. A dokkolás automatikus vezérléssel történt. Összesen 108 napot, 4 órát, 24 percet és 37 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 2755 alkalommal kerülte meg a Földet. Alapos ellenőrzés után megtörtént az átszállás. Március 14-én fogadták a Progressz–5 teherűrhajót, ami több új egységet (kutatási eszközt és anyagokat), üzemanyagolt, levegőt szállított. Március 16. és Március 27. között a Szaljut egyesített hajtóműrendszerén sikeres nagyjavítást végeztek. Az elhasználódott eszközöket, anyagokat, hulladékot átpakolták a teherjárműbe, amit április 3-án leválasztottak. Április 11-én hajtóműhiba miatt elmaradt a negyedik Interkozmosz küldetés, melynek keretében repült Bulgária első űrhajósa, Georgi Ivanov. A kutatási eszközöket, műszereket, anyagokat május 15-én a Progressz–6 teherűrhajó szállította. A leválasztott teherűrhajó helyére, személyzet nélkül érkezett a Szojuz–34 űrhajó, leváltva a 108 napos űrbeli tartózkodást meghaladó Szojuz–32 egységet. A Szojuzok űrbeli tartózkodásának üzemidejét 90 napra tervezték. A hosszú üzemidőt a Szojuz–33 sikertelen dokkolása okozta. Június 13-án automatikus üzemmódban, személyzet nélkül belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 295 kilométerre északnyugatra ért Földet. Személyzet (zárójelben a küldetések száma a Szojuz-32-al együtt) Indításkor Vlagyimir Afanaszjevics Ljahov (1), parancsnok Valerij Rjumin (2), fedélzeti mérnök Leszálláskor űrhajósok nélkül Tulumba megye Tulumba egy megye Argentínában, Córdoba tartományban. A megye székhelye Villa Tulumba. Települések Önkormányzatok és települések (Municipios y comunas) Churqui Cañada El Rodeo Las Arrias Lucio V. Mansilla Rosario del Saladillo San José de La Dormida San José de Las Salinas San Pedro Norte Villa Tulumba Forrás /muniweb/muniweb.nsf Hagymaház Koordináták: é. sz. 46° 12′ 51″, k. h. 20° 28′ 29″46.214144444444, 20.474852777778 A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. Története A mostani Hagymaház helyén elődje állt, amelyet 1936-ban építettek modernista stílusban; nevét onnan kapta, hogy a városi hagymaegyesület tagjai emeltették, benne árucsarnok és egyesületi helyiségek kaptak helyet. A Makó és Vidéke Hagyma és Zöldségtermelőinek Egyesülete egy olyan épületet akart létrehozni, amely egyszerre funkcionálhat majd egyesületi székházként, valamint termeltetési és értékesítési központként. A város képviselő-testülete 1930-ban megszavazta egy D'Orsay utcai (ma Posta utca) telek adományozását, jóllehet az egyesület a gazdasági válság miatt nem tudta teljesíteni a felépítésre feltételül szabott határidőt. A termelők a Hagymaház ügyében a földművelésügyi miniszterhez fordultak, de a kért segélyt nem kapták meg. Később telek is veszélybe került, mert azon egy állami támogatás segítségével a város egy iparostanonc iskola – a mai Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola – építésébe kezdett bele. A termelők végül annyit elértek, hogy az iskola szomszédságában újra kijelöltek számukra egy telket. Az 1933-34-ben lebonyolított franciaországi export hasznából az egyesület tagjai 40 ezer pengőt a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátottak, hogy belőle a makói termelők érdekeit szolgáló cél valósuljon meg. Az összeget később kérték egy hagymaárucsarnok és más helyiségek építésére kiutalni; Fáy István Csanád vármegyei főispán és Görgei István országgyűlési képviselőjelölt véleményét, akik támogatandónak tartották az ötletet. 1935-ben Fáy úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló pénzből, valamint 25-30 ezer pengő államsegélyből, állami beruházásként épüljön meg a hagymaáru-csarnok; a munkálatokat az Államépítészeti Hivatal felügyelné, és a felépülő Hagymaház a minisztérium tulajdona lenne. Az elképzeléshez a város is hozzájárult, megnagyobbította a telket, és ingyenes homokkitermelést biztosított az építkezéshez. 1935 júniusában a képviselő-testület visszavonta korábbi támogatását, és úgy foglalt állást, hogy a majdani épületnek a város tulajdonába kell kerülnie. Az ajánlati fölhívást végül az Államépítészeti Hivatal bocsátotta ki; egy budapesti vállalkozó kezdhette meg Csapó Heim József építész tervei alapján a Hagymaház építését. A munkálatok 1935. október 13-án kezdődtek meg, és 1936 júniusában fejeződtek be. A lapos tetejű, részben tetőterasszal ellátott épület egy kocka és egy hasáb tömegű részből állt, melyhez egy – a nagytermet kiszolgáló – alárendelt tömegű, kapuzati szakasz csatlakozott. A Hagymaházhoz eredetileg egy, a Posta utcára remek rálátást biztosító emeleti terasz is tartozott, ezt azonban később beépítették és helyén egy nagyobb szobát alakítottak ki. Tulajdonosa a város lett, a hagymaárucsarnok kivételével az egyesület örök használati jogot kapott az összes helyiségre. A felavatási ünnepség október 1-jén zajlott, Erdei Ferenc, Darányi Kálmán, Fáy főispán és Nikelszky Jenő polgármester részvételével. A Hagymaház hamarosan jelentős gazdasági-kulturális központtá fejlődött. Az épület nagytermében az eredeti tervek szerint állandó kiállítást rendeztek volna be, ami a makói hagyma termesztését lett volna hivatott bemutatni, de ez végül nem valósult meg. 1945-re, a háború miatt az árucsarnok már kizárólag kulturális és politikai rendezvényeknek adott otthont; a város a Földmunkás Szakcsoportnak adta át az épületet, mivel a hagymások vezetőségének tagjai ekkora már elmenekültek. 1947-ben az újraszerveződött hagymaegyesület és a FÉKOSZ hagymaszakosztálya kérte az épület visszautálását. 1949 októberében színház és kultúrház céljára vissza is kapták, és az átalakítások után a Szegedi Állami Színház vendégjátékával nyitották meg a kizárólag kulturális funkcióval felruházott Hagymaházat. A József Attila nevét felvevő városi és járási intézményt hivatalosan „színház és kultúrterem céljaira” használták. A lehetőségek szerint megpróbált változatos és színvonalas programokat kínálni a művelődni vágyóknak; munkáját nehezítette az anyagiak hiánya, az elégtelen tárgyi feltételek és az intézmény korlátozott hatósugara is. Az 1980-as–90-es évekre nyilvánvalóvá vált az épület elmaradottsága és korszerűtlensége. Burkolata, állaga, talapzata leromlott; statikailag olyannyira elavult, hogy a főbb tartófalak a megengedettnél jóval nagyobb alakváltozásokat szenvedtek el. Eredetileg nem művelődési ház céljára épült – 1936-ban még állt a Hollósy Kornélia faszínház –, ezért hiányoztak az alapvető kiszolgáló és szociális helyiségek is. A tanácsrendszer idején minden évben napirendre tűzték az épület felújítását, bővítését, a fűtés korszerűsítését; felmerült az is, hogy a József Attila Városi Könyvtár helyén hozzanak létre kultúrcentrumot. Anyagi források azonban egyik terv megvalósításához sem álltak rendelkezésre. 1996-ban az akkori magyar kormány kiírt egy pályázatot a térségi feladatokat ellátó, balesetveszélyessé vált kulturális intézmények felújítására, amin Makó sikerrel szerepelt. Az új Hagymaház tervét Makovecz Imre készítette el, ekkor kezdődött a neves építész és a város máig tartó szoros együttműködése. Az építkezésen fővállalkozóként a Ferroép Zrt. dolgozott, a cég végezte a gépészeti és az elektromos kivitelezést; emellett több makói alvállalkozót is foglalkoztatott. A megkötött szerződés szerint az épületnek 1998. augusztus 20-ára kellett elkészülnie. A tervezett költségvetés – a belsőépítészet és a színpadtechnikai berendezések beszerelése nélkül – 293 millió forint volt, amiből 210 milliót állt az állam. Az új színpad több mint 200 négyzetméteres lett, a Hagymaház hasznos alapterülete 3700 négyzetméterré bővült. Többen amellett érveltek, hogy az új épületet nem a Posta utcán kellene felépíteni, hanem a régi faszínház helyén (Csanád vezér tér), vagy más frekventáltabb közterületen. Ez már csak azért sem lett volna megoldható, mert a címzett anyagi támogatás helyhez kötött volt, kifejezetten a korábbi épület felújítására szólt. Makovecz Imre szerint az új épület régi helyen való felépülése az eredeti építtetők szándékának sokkal szebb megvalósulása, Buzás Péter polgármester szerint pedig ezzel Erdei Ferenc és a régi Hagymaház építését kigondoló hagymások előtt tiszteleg a város. A korábbi épület elbontása 1997 szeptemberében fejeződött be, és októberben a pincetömb kiemelésével megkezdődött az új épület kivitelezése. A hódmezővásárhelyi Építészmester Rt. alvállalkozóként végezte az alapozást: a talajvíz elleni szigetelés és a szigetelést védő fal novemberben készült el. A cég a munka során különleges szigetelő anyagot és makói téglát használt. 1998 júniusában világossá vált, hogy az eredeti határidőt a kivitelezők nem tudják tartani. A késés egyik oka a MAKONA tervezőiroda számítógépének meghibásodása volt, aminek köszönhetően több tartószerkezet is rosszul készült el, és ezeket újra kellett gyártani. Az épületet végül október 2-án adták át Buzás Péter polgármester, Makovecz Imre tervező és Nemesi Pál, a Ferroép igazgatójának jelenlétében. Az avatóünnepségen felléptek a makói tánccsoportok, fúvószenekarok, színjátszókörök, a városból elszármazott művészek, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenekara is. Az építkezés folyamatosan emelkedő költségei 370 millió forintnál álltak meg, amiből 110 milliót biztosított önerőként a város. 2006 óta a szabadtéri színpad előtti térre alkalmi, mobilizálható nézőtér húzható fel, amely méreteit tekintve Csongrád megye második legnagyobb ilyen jellegű nézőtere, 3000 fő befogadására képes. Az épületet kilenc év után, 2007 novemberében felújították, új hidegburkoló lapokat raktak a régebbiek helyére, és renoválták a falakat is. 2007 decemberében a legnagyobb megyei lap olvasóinak szavazatai alapján egyike lett Csongrád megye hét csodájának. Külseje A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe. Az épület alsó része olyannak tűnik, mintha földből nőne, tartószerkezetei a növények száraihoz hasonlóan emelkedik. A tornyok belsejében növekményszerűen található egy belső, kisebb torony, majd pedig egy még nagyobb. Tetőzete hatalmas hagymaként zárja a héjazatot. A fehérre meszelt falfelület az alföldi tanyavilág házaira emlékeztet, finom érzékkel egyesül a Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola sárga színű homlokzatfelületével. A homlokzaton helyezték el Erdei Ferenc domborművét, Szathmáry Gyöngyi alkotását. Belső terei A magyar ősvallás kultikus hagyományát fölidéző színházteremben 390 ülőhely található, de ez a szám pótszékekkel jelentősen bővíthető; a terem boltozata elágazó fabordákra nehezedik. A színpad monitorizált vezérléssel, irányított világítással és tökéletes hangberendezéssel van felszerelve; hátrafele nyitható, így a szabadtéri nézőtérről is láthatóak az előadások. A nézőtér fölé boruló mennyezet az égboltot jelképezi. Az épületben kávéház, több iroda és klubhelyiség, valamint egy emeleti pódiumterem található. Ez utóbbiban tekinthető meg Kocsis Imre Lakodalom című monumentális méretű festménye. Aulájában áll Páger Antal portrészobra; a falon emléktáblán örökítették meg Erdei Ferenc nevét. Itt helyezték el a millenniumi zászlót is. Makovecz Imre feltett szándéka volt, hogy az organikus építészet jegyében mindent, még a palát is természetes anyagból alkosson meg. A színháztermet levegővel fűtik; a nagy belmagasságú tereket pedig padlófűtéssel látták el. Rendezvények A szabadtéri színpadon rendezik meg a Makói Muzsikát és az Operettfesztivált. 2007 óta a Makói Általános Iskola itt tartja az évnyitóját és évzáróját. A színházteremben évente két alkalommal mutat be telt házas, kétnapos előadásokat a Maros Táncegyüttes; 2002 óta itt adják át a Páger-gyűrűt, 2005 óta szintén ezen a helyszínen rendezik meg a Makói Pedagógiai Konferenciát. A színpadon gyakran láthatják a nézők a város zenekarait, a Gitárfesztivál művészeit, és a Hollósy Kornélia-bérlet keretében bemutatott színműveket. A Hagymaház aulájában kerül sor a Hagymabál karneváli forgatagára, de a helyiség gyakran ad otthont tárlatoknak is. Albrecht von Haller Albrecht von Haller (Bern, 1708. október 16. – Bern, 1777. december 12.) svájci természettudós, botanikus, orvos, költő és filozófus, a 18. század egyik legkiemelkedőbb tudósa, a modern kísérleti fiziológia megalapítója volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Haller”. Az anatómia területén végzett tevékenységének nagy jelentősége van az orvostudomány történetében. Ezen kívül a felvilágosodás korának nagy költőjeként és irodalomkritikusaként tartják számon: legismertebb műve Az Alpok (Die Alpen). Egyetemes érdeklődése és széles spektrumú képessége miatt polihisztornak tekintik. Életrajza Fiatal évei Haller ősi berni családból származott; édesapja jogászként dolgozott. Mivel elég betegeskedő volt, magántanárok oktatták. Hihetetlen felfogóképessége és szorgalma már korán kitűnt: sokat olvasott, szinte minden európai nyelven olvasott és sok nyelven írt; kilencévesen lexikont szerkesztett, híres emberek életrajzát gyűjtötte, sőt görög-héber szótár összeállításán is dolgozott. Édesapja korai halála után gyámja a berni gimnáziumba, majd Bielbe, egy ismerős orvoshoz küldte tanoncnak. 1723-tól a tübingeni egyetemen természet- és orvostudományt kezdett tanulni, előszeretettel foglalkozott anatómiával és botanikával. 1725-ben Hollandiában, a Leideni Egyetemen folytatta tanulmányait, majd két évvel később Herman Boerhaave holland orvosnál doktorált egy a nyálcsatornáról szóló disszertációval. Anglia és Franciaország neves tanszékein és kórházaiban képezte tovább magát, hosszú tanulmányútján a kórbonctan és a gyakorlati sebészet területén szerzett széles körű ismereteket. Mindenhol a legjobb szakemberekkel került kapcsolatba, akikkel később intenzív levelezést folytatott. 1728-ban visszatért Svájcba, hogy a bázeli egyetemen matematikát és botanikát tanuljon. 1729-től praktizáló orvosként kezdett dolgozni Bernben, 1734-ben pedig – többszöri próbálkozás után - városi orvosi állást kapott. Munkája mellett anatómiai bemutatókat tartott, 1735-ben a városi könyvtár vezetője lett és szorgalmasan botanizált: a svájci növényvilág leírásán dolgozott, amelyhez alpesi kirándulásai során gyűjtött anyagot. Göttingen 1736-ban meghívták az akkor létesített göttingeni egyetem anatómia, botanika és sebészet tanszékére. A Göttingenben töltött évek (1753-ig) nagyon aktívak voltak: az oktatáson kívül a tudományos minősítések, a szakvéleményezések, a szakmai felügyelet - sebészek, gyógyszerészek, bábák ellenőrzése - képezték a fő feladatát; ezen kívül a kutatást, a tudományfejlesztést és ennek propagálását tűzte ki célul; lankadatlan energiával dolgozott a sebész- és bábaképzés színvonalának emeléséért. Létrehozott egy botanikus kertet; 1742-ben megjelent a Svájc növényvilágát feldolgozó átfogó mű. Rövid idő alatt az egyik legjelentősebb botanikus és – bár Carl von Linné szaktekintélyét elismerte - a Linné-i nómenklatúra, illetve rendszerezési elv legádázabb ellenzője lett. Anatómusként az érrendszer érdekelte a legjobban: ismereteit a nyolc részes Icones anatomicae művében (1743–56) foglalta össze. 1747-től vállalta a Göttingische Zeitungen von Gelehrten Sachen című tudományos ismeretterjesztő lap szerkesztését, amelynek a részére 1747 és 1777 között közel 9 000 könyvrecenziót írt, és sok más tudós írását is referálta. Tiszteletbeli doktorrá, majd Nagy-Britannia udvari orvossá nevezték ki; a császár 1749-ben tudományos munkája elismeréséül nemesi rangra emelte (von Haller). Még jelentősebb volt számára, hogy felvették a legfontosabb európai tudós társaságokba és akadémiákra (Uppsala, 1733; London, 1739; Stockholm, 1747; Berlin, 1749; Bologna, 1751 és Párizs, 1754). 1751-ben az akkor alakult Göttingeni Tudományos Társaság (Gesellschaft der Wissenschaften) elnökének nevezték ki (e tisztséget élete végéig betöltötte). Hallert az évek során Berlinbe, Utrechtbe és Oxfordba is meghívták tanítani, de ő mindezeket visszautasította. Anatómiai tanulmányokat jelentetett meg, többek között egy rézmetszetekkel ellátott ératlaszt, és tudományos értekezéseket publikált például a rekeszizomról és a májról. Növekvő hírneve lehetővé tette, hogy tudományos vitákban is részt vegyen: ebből az időből származik a híres-hírhedt querelléje Julien Offray de La Mettrie francia kollégájával, aki több írását kritizálta, illetve megtámadta. 1751-ben 40 személy támogatásával megalapította a Göttingeni evangélikus-református közösséget és sokat tett a református közösség templomának megépüléséért; az építkezéseket 1753-ban fejezték be. Haller a templom első plébánosát a Göttingeni egyetem filozófiai docensévé nevezte ki. Bern Annak ellenére, hogy – mint tudós – nemzetközi elismerést kapott, nem érezte magát boldognak Göttingenben. Két feleségének és három gyermekének korai halála, egyetemi kollégáival folytatott vitái, valamint berni barátainak messzesége is megviselte. 1753-ban Haller lemondott az egyetemi tanszék vezetéséről és visszatért szülővárosába. Bernben a városi tanácsban elöljárói állást kapott, később iskolai tanácsos, majd az árvaház elöljárója lett. Hivatali idejének letelte után (1758) a Roche-i sóbánya igazgatójának nevezték ki. Aktívan részt vett oktatásügyi, igazságügyi, szociális problémák megoldásában; a Berni Ökonómiai Társaság elnökeként (1766, 1768, 1770–1777) a gazdasági-hazafias reformmozgalom központi alakja lett. Munkássága A tudós Haller az orvostudomány történetében mindenekelőtt anatómiai tudósként vált elismertté. Legjobban a fiziológia, az élőlények szervezetének működésével foglalkozó tudomány érdekelte. A közel 400 holttest felboncolásával szinte tökéletesen sikerült felvázolnia az emberi test érrendszerét. Tanulmányozta a véráramlást, a csontozat felépítését és az embrionális fejlődést. Számos kísérletet hajtott végre állatokon, illetve állati testrészeken a szenzibilitás (érzékenység) és az irritabilitás (ingerelhetőség) meghatározásához. A kísérletek és eredményeik fejre állították az akkori orvostudományt és Európa-szerte nagy vitát váltottak ki. A kísérletek bebizonyították, hogy a test nem a lélek által irányított passzív gépezet – mint ahogyan eddig feltételezték -, hanem egy aktív, ingerre reagáló organizmus. Ezzel a kijelentéssel nemcsak az életről, de a betegségek kialakulásáról szóló elképzelések is megváltoztak. Az 1750-es évekig úgy gondolták, hogy a betegséget lényegében a testgépezet szöveteinek és nedveinek a zavara okozza. Az új elmélet szerint egy megzavart ingerlékenység és érzékenység minden rossz okozója. Hallert sokat foglalkoztatta az embriológia. Ezzel kapcsolatos tanulmányait már Göttingenben elkezdte és 1758-ban, illetve 1767-ben megjelentette a tyúkembriókról szóló fő művét, de valójában a megtermékenyítés mechanizmusának kérdésében téves álláspontot vallott. Haller szorgalmazta a himlő elleni oltásokat. 1747-ben adták ki a Primae lineae physiologiae című pszichológia tankönyvet, amelynek kibővítése a nyolckötetes Elementa physiologiae corporis humani (1757-66). Ebben jóval részletesebben tárgyalja korának egyre bővülő anatómiai-pszichológiai ismereteit. A könyv az élettani kutatás bibliája volt közel száz évig. Az 1756-ban megjelent Icones anatomicae összeállításában elsőként ábrázolta anatómiai rajzokkal az érrendszert. A mű illusztrációit C.J. Rollinus készítette. Anatómiáról és a pszichológiáról vallott nézeteit az Yverdoni Intézet lexikonjának és Párizsi Encyclopédie kiegészítő köteteiben, 200 szócikkben tárta a nagyközönség elé (1772–77). Haller rengeteget dolgozott könyvtárán, amiben több mint 23 000 orvostudománnyal, botanikával és természettudománnyal kapcsolatos könyvet, valamint nevezetes botanikusok, anatómusok, orvosok és sebészek életrajzát gyűjtötte össze. Életének utolsó éveit elsősorban botanika-, anatómia-, pszichológia, sebészeti- és a praktikus orvostan bibliográfiák kiadásának szentelte. 10 kötetes bibliográfiájában az orvostudomány különböző területeiről származó 50 000 szócikket mutatott be és kommentált. A botanikus Haller az alpesi vándorlásai során gyűjtött növényeket gondosan analizálta. Első könyve a svájci növényvilágról 1742-ben, majd ennek egy részletes verziója 1768-ban jelent meg. Ez egy úttörőmunka a növények szisztematikus tanulmányozásában és rendszerezésében: pontosan lejegyzetelte a növények előfordulási helyét és gyakoriságát. A növényrendszerezését viszont elutasították és a Linnéi kettős elnevezésű szisztémát fogadták el. Haller terjedelmes növénygyűjteményt hozott létre, amelyek nagy része még ma is megvan. A fő herbárium Párizsban (Muséum National d' Histoire Naturelle) található, egy kisebb gyűjtemény pedig a göttingeni egyetem botanikai intézetében van. A költő Haller költőként az 1732-ben megjelent Versuch Schweizerischer Gedichte verseskötetével lett népszerű, amelyben megtalálható az 1729-ben írt, több mint 40 versszakos Die Alpen című vers, melyre az Alpokban tett gyalogtúra inspirálta. A költemény témája a hegyek szépségének és az egyszerű hegylakó emberek őszinteségének, vagyis az alpesi világ idilljének szembeállítása a városok korrupt civilizációjával. Ez napjainkban eléggé közhelynek tűnik, de akkoriban Haller volt az első, aki német nyelven ilyen gondolatokat papírra vetett. Gondolatai jelentősen befolyásolták az emberek viszonyát a hegyekhez, ami addig csupán akadályt és veszélyt jelentett számukra. A 18. században nem volt olyan német nyelvű költő, aki ne ismerte volna ezt a költeményt (nagy hatással volt Goethére és Schillerre is). A verseskötetben megtalálható még többek között a Doris című szerelmes költemény, amelyben felesége (Marianne Wyß) iránti érzelmeit írta le. Költeményeit a német nyelvű irodalom történetében a korai természetromantika remekművei között tartják számon. A felvilágosodás korának irodalmában példaképjellegűek voltak a filozófiai tanversei is, amelyek elsősorban az idő vallási, etikai és metafizikai alapkérdéseivel foglalkoztak (Über den Ursprung des Übels, Unvollkommenes Gedicht über die Ewigkeit). Irodalomkritikusként olyan sok recenziót készített a korabeli alkotásokról, hogy elterjedt a hír, miszerint még a lovon ülve is olvas. Idősebb korában politikai regényeket írt állami rendszerek alapmodelljeiről és a helyes kormányzásról (Usong. Eine morgenländische Geschichte, 1771; Alfred, König der Angelsachsen, 1773; Fabius und Cato, 1774), valamint vallási írásokat szerkesztett a szabadgondolkodók, különösen Voltaire ellen. Irodalmi és kultúrtörténeti szempontból érdekesek naplói, amelyekben más szerzőkről és magáról tett megfigyeléseit, valamint Németországban, Hollandiában és Angliában tett utazásainak élményeit írja le. Levelezései Albrecht von Haller a 18. század egyik legtermékenyebb levelezője volt; egész Európából híres emberekkel állt kapcsolatban. Ezt bizonyítja a több mint 13 000 neki írt és a 3 700 általa írt levél, amelyeket – Haller hagyatékaként – napjainkban a berni Burgerbibliothek őriz. A levelek tartalma elsősorban tudományos jellegű eszmecsere. Haller maga is tisztában volt levélgyűjteményének jelentőségével; számos levelét latinra és németre fordította, amiket több kötetben jelentetett meg. Emléke Haller arcképe látható az 1976. október 4-én kibocsátott 500 svájci frank névértékű bankjegyen. Albrecht von Haller születésének 300. évfordulója alkalmából a svájci posta 2008 tavaszán 85 rappen értékű bélyegsorozatot adott ki. A bélyegen Haller négy profilfelvétele látható: a három profil a tudós orvosi, botanikus és irodalmi tevékenységére utal. A negyedik profil Haller egy bronzba öntött gipsz mellszobra. Művei Orvosi és tudományos írások Icones anatomicarum, 8 rész (1743‒54) Primae lineae physiologiae (1747) Opuscula botanica (1749) De partibus corporis humani sensibilibus et irritabilibus (1754) Elementa physiologiae corporis humani, 8 kötet (1757‒82) Bibliotheca botanica, 2 kötet (1771/72) Bibliotheca anatomica, 2 kötet (1774‒77) Bibliotheca chirurgica, 2 kötet (1774/75) Bibliotheca medicinae practicae, 4 kötet (1776‒88) Lírai költemények Versuch schweizerischer Gedichte (darin Die Alpen, 1732) Über den Ursprung des Übels (1734) Regények Usong. Eine orientalische Geschichte (1771) Alfred, König der Angelsachsen (1773) Fabius und Cato (1774) Autobiográf írások Tagebuch seiner Beobachtungen über Schriftsteller und über sich selbst, 2 kötet(kiadva 1787) Tagebücher seiner Reisen nach Deutschland, Holland und England 1723‒1727 (kiadva 1883) Magyarul Haller Albertnek a Szent Írásban lévő igazságokról írott levelei ; ford. Szilágy Márton; Landerer, Pozsony–Kassa, 1785 Uzong apkeleti történet ; ford. Öri Fülep Gábor; Wéber Ny., Pozsony 1792 Haller Albertnek a kijelentetett vallást Volter és más némelly közelébb éltt hihetetlenkedők ellen védelmező levelei ; ford. Őri Fülep Gábor; Landerer Ny., Kassa 1798 Az hihetetlenkedésnek fundamentomairól és veszedelmes következéseiről ; Landerer Ny., Kassa 1798 Haller Albert élete ; Landerer, Kassa 1798 Vebjørn Rodal Vebjørn Rodal (1972. szeptember 16.) olimpiai bajnok norvég atléta, középtávfutó, a 800 méteres síkfutás specialistája. Pályafutása 1992-ben, mindössze 19 évesen vett részt első olimpiáján, a barcelonai játékokon. Ekkor csak az elődöntőig jutott, két évvel később azonban ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon. Az 1995-ös világbajnokságon harmadikként zárt Wilson Kipketer és Arthémon Hatungimana mögött. 1996-ban érte el pályafutása legkimagaslóbb eredményét, az atlantai olimpián elért aranyérmével. Vebjørn 1:42,58-as új olimpiai rekorddal győzött és lett a szám első norvég olimpiai bajnoka. Ebben az évben őt választották az év norvég sportolójának. Utolsó nemzetközi érmét az 1998-as fedett pályás Európa-bajnokságon érte el, ahol harmadikként zárt. 2000-ben még elindult ugyan a sydney-i olimpián, de nem tudta megvédeni címét, miután már az elődöntőben kiesett. Egyéni legjobbjai 400 méteres síkfutás - 46,56 s (1994) 600 méteres síkfutás (szabadtér) - 1:15,29 s (1995) 600 méteres síkfutás (fedett) - 1:16,70 s (1999) 800 méteres síkfutás (szabadtér) - 1:42,58 s (1996) 800 méteres síkfutás (fedett) - 1:46,28 s (1997) 1000 méteres síkfutás - 2:16,78 s (1996) 1500 méteres síkfutás - 3:37,57 s (1997) Laubach (Eifel) Laubach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Sévérac Sévérac település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 1632 fő (2015). Sévérac Théhillac, Fégréac, Guenrouet, Missillac és Saint-Gildas-des-Bois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Plazmonika Fény segítségével egy fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást. Ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. Ezt az új típusú fényt nevezik felületi plazmonnak. Az ezzel foglalkozó tudomány a plazmonika. Kroó Norbert munkatársaival az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénynek nevezett felületi plazmonokkal. A fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének, hiszen ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossz fele, az egy pontnak látszik; ez a difrakciós limit azonban nem vonatkozik az új típusú fényre, amelyben tetszőlegesen közeli pontokat is fel lehet oldani. „Ennek köszönhetően rohamosan terjed a felületi plazmonok alkalmazása, amelyek egyaránt felhasználhatók rákos daganatok elpusztítására, az információs technológiákban vagy a kémia területén” – nyilatkozta az alkalmazási lehetőségekről az MTA alelnöke. Lehetséges alkalmazásai A magyar származású Naomi Halas, a Rice Egyetem professzora már a gyógyításban kúraszerűen is alkalmazza a felületi plazmonokat, kemoterápiával együtt. Ennek során szigetelő gömböcskéket vonnak be arannyal, majd a véráramon keresztül eljuttatják azokat a daganatba, amelyet megvilágítanak. A fény a gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre. Ezek óriási elektromos tereket képviselnek, amelyek szétroncsolják a rákos szöveteket. Az optikában használatos lencsék nem tökéletesek. Több lencsét kell egy fényképezőgépben összerakni, hogy mindenféle korrekciót végre lehessen hajtani - színkorrekciót, térbeli torzítási korrekciót. A felületi plazmonokból ellenben ideális lencsét lehet alkotni. Forrás Új tudományterület született, a plazmonika - 2010. január 22. Gornji Vinjani Gornji Vinjani falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Imotski községhez tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 64, közúton 94 km-re keletre, Makarskától légvonalban 27, közúton 46 km-re északkeletre, községközpontjától közúton 7 km-re északra, a dalmát Zagora területén, Imotska krajina középső részén, a bosnyák határ mellett fekszik. Története Imotska krajina területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak. Jelenlétüket igazolják az ókorból fennmaradt halomsírok és temetők. A rómaiak csak az 1. század elejére tudták véglegesen meghódítani a térséget. A római uralom egészen 481-ig tartott. Ennek emléke az Imotskiról a faluba vezető út mentén a Borak nevű lelőhelyen feltárt római villagazdaság maradványa. 6. század második felében a területet elfoglalták az avarok és szláv segédnépeik. A középkori horvát állam közigazgatásában ez a terület Fehér-Horvátországhoz, azon belül az Imoti zsupánsághoz tartozott. A Vinjani név eredetéről több elképelés is van a köztudatban, de egyik sem általánosan elfogadott. Ez egyik szerint a falut a szőlősgazdákról, vagy az itt levő szőlőhegyekről (olaszul „vigne”) nevezték el, a másik magyarázat szerint viszont a középkorban itt élt Vinjani nemesi családtól származik a neve, de nem zárható ki a Volinjak névből való származtatás sem, melyhez hasonló nevek az Imotska krajina több településén is előfordulnak. Vinjani első ismert írásos említése 1371-ből egy birtokvitával kapcsolatos iratból származik. A salonai zsinat 533-as okirata után ez a legrégibb írásos dokumentum, ami a mai Imotska krajina területén fekvő településekről szól. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd 1493-re már ez a terület is uralmuk alá került. A török uralom idején a Hercegovaci szandzsákban az azonos nevű náhije része volt, ennek területe lényegében megegyezett a középkori zsupánsággal. Ebből az időszakból származik Vinjani második írásos említése, mely a szandzsák népességének összeírásából való. A török korban Vinjani magában foglalta a donji vinjani Szent Rókus templom környéki településeket, Gornji Vinjani, a hercegonivai Vinjani, Vir, Zagorje és Roška Polja, vagyis a Rókus-mező területét, Donji Vinjani néhány területrésze viszont ma a szomszédos goricai plébániához tartozik. E területet a velencei–török háborút lezáró pozsareváci béke vágta ketté 1718-ban. Ezután északkeleti része már Hercegovinához tartozott. Ezt követően a település a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A hívek lelki gondozását az imotski ferences kolostor szerzetesei látták el, míg végül 1747-ben Blašković makarskai püspök megalapította a vinjani plébániát, melynek gornji Vinjani is a része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 907, 1910-ben 1347 lakosa volt. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 áprilisában a Független Horvát Állam része, majd 1943. szeptemberétől 1944 októberéig német megszállás alatt volt. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1422 lakosa volt. Lakosság (1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Donji Vinjanihoz számították.) Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma 1892 -ben épült az 1755-ben épített régi templom helyén. Állapota már 1915-ben annyira rossz volt, hogy összedőléssel fenyegetett, ezért néhány évig a miséket egy templomnak felszentelt házban kellett megtartani. 1942-ben egy földrengésben harangtornya leomlott, a falakat vasalással kellett megerősíteni. 1970-ben a templom teljesen új külsőt kapott. A kiemelt homlokzati részre új, piramisban záródó, karcsú harangtornyot építettek, melyet 1971. július 13-án szenteltek fel. Hosszúsága 30, szélessége 11 méter. 1975-ben átrendezték a liturgikus teret és a barokk oltár elé szembemiséző oltárt építettek. Szent Antal szobrát 1878-ban vásárolták. A Szűz Mária oltár a főoltárhoz hasonlóan az imotski Rako mester munkája. Az épületet 2001-ben teljesen megújították, ablakait festett üvegablakokra cserélték és ekkor szerelték be a toronyba az órát is. A felújított épületet nagy számú hívősereg előtt 2001-ben Szent Antal ünnepén szentelték fel újra. 1988-ban a Imotskiról Gornji Vinjaniba menő út mentén fekvő Borak nevű helyen a városi múzeum szakemberei Snježana Tonković vezetésével egy kisebb méretű római villagazdaság (villa rustica) maradványait tárták fel. Feltártak két ciszternát, valamint egy színes mozaikpadló maradványait. A leleteket a 2. és 4. század közötti időszakra keltezték, konzerválták őket és fellelési helyükön (in situ) mutatták be. A település határában található a község egyik szimbóluma a „Janjiša dub” egy több száz éves tölgyfa, melyhez több történet, legenda és hiedelem is kötődik. Vintijan Vintijan (olaszul: Vintian) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Medulinhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Póla központjától 3 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a Veruda-öböltől 500 méterre levő magaslaton fekszik. Az öbölben kikötő és egy régi gáztelep található. A domb oldalában régi kőbányák maradványai látszanak. A falut gazdag és sűrű növényzet övezi. Története Azon a magaslaton ahol ma Vintijan áll a bronzkorban az Isztria egyik legnagyobb erődítménye volt, melynek átmérője meghaladta a száz métert. Építőjéről a régészeti kutatások alapján egyelőre nem rendelkezünk információval, azonban a vaskorban már bizonyosan a félsziget névadója a hisztri nép birtokolta. A Veruda-öböl körül a Verudela-foknál újkőkori település, míg a Veruda-szigeten bronzkori falu volt. A domb oldalában több ókori kőbánya volt, melyek közül a legjelentősebb Vinkuran, római nevén Cavae Romane, melynek anyagából építették a pólai amfiteátrumot és számos szobor is készült belőle. A Veruda-szigeten a középkorban gótikus templom épült, mely bizonyosan régebbi, mint a közelében 1624-ben épített ferences Szűz Mária kolostor, melynek maradványai ma is látszanak. A kolostort a francia megszállás idején 1806-ban zárták be és a ferencesek Pólán új kolostort építettek helyette. A velenceiek erődöt építettek ide, amely az öböl bejáratát védte. Az erőd a 19. században az osztrák-magyar védelmi rendszer része volt. A falunak 1880-ban 86, 1900-ban 113 lakosa volt. Az I. világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 168 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek és a közeli Pólára járnak dolgozni, ahol szintén a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek. Tummal Tummal Ninlil istennőnek – Enlil isten feleségének – a szentélykörzete volt Nippurban az ókori Sumer vallási kultuszközösségének központjában. A „Tummal-felirat” A Tummal-felirat Isbí-Erra az I. iszini dinasztia alapítójának idején készült és kivonatosan elmeséli a nippuri szentélykörzetek, Ninlil Tummalja és Enlil Ékurja építéstörténetét. Fontos történeti forrás a különböző városi dinasztiákhoz tartozó királyok egymásutániságának megállapításához: Mebarageszi felépítette Enlil templomát Agga , Enmebarageszi fia, felújította Tummalt „Midőn Tummal első alkalommal rombadőlt”: Meszannepadda felépítette Enlil templomának Bursusuáját Meszkiagnunna, Meszannepadda fia, felújította Tummalt „Midőn Tummal második alkalommal rombadőlt”: Gilgames felépítette Enlil templomának Numunburráját Urlugal, Gilgames fia, felújította Tummalt „Midőn Tummal harmadik alkalommal rombadőlt”: Nanne – vagyis Meszannepadda – felépítette Enlil templomának „magas kertjét” Meszkiagnunna, Nanne fia, felújította Tummalt „Midőn Tummal negyedik alkalommal rombadőlt”: Urnammu felépítette az Ékurt Sulgi , Urnammu fia, felújította Tummalt „Midőn Tummal ötödik alkalommal rombadőlt”: Búr-Szín évétől addig, amikor Ibbí-Szín a király, Enamgalannát Innin en -(pap)jává választotta ki Urukban , Luinnin, Enlil asgabgal-(pap)jának szavára Isbí-Erra felépítette az Ékur-raigigallát, Enlil raktárát Síakrobatika a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a síakrobatika versenyszámait a Rosa Hutor alpesi síközpontban rendezték február 6. és 21. között. A férfiaknak és a nőknek egyaránt 5–5 versenyszámban osztottak érmeket. Új versenyszámként a félcső és a lejtő stílus (slopestyle) verseny került a programba. Naptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. A döntők kiemelt háttérrel voltak jelölve. Éremtáblázat (A rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Ludányi Bettina Ludányi Bettina (Hatvan, 1994. május 16. –) magyar írónő. Életpályája Ecsédi származású, az általános iskolát is itt végezte. Az érettségit Gyöngyösön szerezte meg, majd az egri főiskolán diplomázott kommunikáció és médiatudomány szakon. Tanulmányait a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen folytatta kereskedelem és marketing szakon, reklámkommunikáció szakirányon. Jelenleg független újságíróként és virtuális asszisztensként tevékenykedik, mint egyéni vállalkozó. Első könyve 2017 őszén jelent meg Az egyetlen menedék címmel. Ezt követte 2018 májusában a Mennem kell az Olvasni Menő gondozásában. A romantikus, bűnügyi regény után, 2018 októberében egy rendkívül összetett történet látott napvilágot. Ez volt a Meghasadt valóság, amely az Álomgyár Kiadónál jelent meg. Történetei színesek, a romantika és az erotika éppúgy megtalálható bennük, mint a bűnügy, a thriller és a krimi eszköztára. Új regénye, a Nyomodban 2019 tavaszán debütál majd. Célja, hogy regényeivel kikapcsolja és szórakoztassa olvasóit. Történetei középpontjában az erős női karakterek állnak, akik megannyi tanulságot fogalmaznak meg a sorok között. Így mindenki megtalálhatja a maga segítségét. Néha elég egy szó vagy egy mondat, hogy rájöjjünk: ott a fény az alagút végén. Emellett legújabb regényei olyan helyszíneken játszódnak, amelyeket maga az írónő is bejárt, így az olvasó anélkül utazhat, hogy egy tapodtat is mozdulna. Mottója: Szegd fel az állad és küzdj! Könyvei Mennem kell (2018) Meghasadt valóság (2018) Kelemen Zoltán (színművész) Kelemen Zoltán (Szombathely, 1972. május 9.) magyar színész, a Weöres Sándor Színház és a győri Nemzeti Színház társulatának tagja. Élete Szombathelyen született, itt is végezte iskoláit. 1992-ben Budapesten járt színiiskolába, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban stúdiós. 2001 óta a győri színház társulatának tagja. 2008 óta a Weöres Sándor Színház színésze, emellett 2001 óta a Savaria Történelmi Karnevál egyik legnépszerűbb előadásának, a Rabszolgavásárnak is írója és rendezője. 2005-ben saját novelláskötete is megjelent Korkórkörtérkép címmel. Saját írásai Korkórkörtérkép (novellák – Hungarovox Kiadó 2005) R faktor - rabszolga születik (bemutató: Szombathely, Savaria Karnevál, 2011. augusztus 26-27-28.; rendezte: Kelemen Zoltán) Vidám vásárnap (bemutató: Szombathely, Savaria Karnevál, 2010. augusztus 20-21-22.; rendezte: Kelemen Zoltán) Rabszolgaválság (bemutató: Szombathely, Savaria Karnevál, 2009. augusztus 21-22-23.; rendezte: Kelemen Zoltán) Márczius (bemutató: 2009. március 15. Szombathely belvárosa) Rabszolga +a vásár („marcetinguspárbaj” – bemutatva: Szombathely, Savaria Karnevál, 2007. augusztus 24-25-26.; rendezte: Kelemen Zoltán) A Géczy per (dráma egy felvonásban – bemutatva: Győr, Zichy palota, 2007. szeptember 28.; rendezte: Máté Richárd) Dalszövegek Molnár Ferenc Liliom című színművéhez (bemutatva: Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház „Csarnok” 1997; rendezte: Paolo Magelli) Rendezései Toepler Zoltán: A látszat dzsal Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli Garaczi László: Fesd feketére Háy János: A Herner Ferike faterja Színészként: Brecht: Állítsátok meg Arthuro Uit! (Ui) Kitüntetés Pro Humanitate-díj (1999) Gin and Juice A Gin and Juice egy híresebb szám Snoop Dogg Doggystyle albumáról. A 100 Greatest Rap Songs toplistában a 69. helyet szerezte meg. A producer Dr. Dre, a vokált Dat Nigga Daz, Jewell, Heney Loc és Sean „Barney” Thomas adja. A refrénje Slave Watching You című szám refrénjére emlékeztet, zenéje pedig George McCrae I Get Lifted című zeneszáma zenéjére hasonlít. Érdekesség a videoklipben A klipben Snoop egy bicikli elején ül és úgy hajtanak, majd később ütköznek egy autóval, amit B.G. Knocc Out és Gangsta Dresta vezet. Ez is utalás volt a két lemezkiadó (a Death Row és a Ruthless) rivalizálására. Férfi kajak egyes 500 méter az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a kajak-kenu férfi kajak egyes 500 méteres versenyszámát augusztus 3. és 7. között rendezték Castelldefels-ben. Eredmények Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján q : továbbjutás időeredmény alapján R : vigaszágon folytathatta Előfutamok Az előfutamokból az első két helyezett automatikusan az elődöntőbe jutott, a többiek a vigaszágra kerültek. Vigaszág A vigaszág futamaiból az első három helyezett, valamint a legjobb időt elérő negyedik helyezett jutott az elődöntőbe. Elődöntő Az elődöntő futamaiból az első négy helyezett, valamint a legjobb időt elérő ötödik helyezett jutott a döntőbe. Kühár János Kühár János vendül Janoš Kühar szlovénosan Janez Kuhar (Muravárhely, 1901. május 24. k. – Felsőszölnök, 1987. szeptember 6.) magyarországi szlovén római katolikus pap. A nemzetiségek szempontjából azért fontos, mert papi hivatásával a szlovénség fennmaradását akarta kieszközölni. Csendlak (ma Tišina, Szlovénia) mellett született, faluja akkoriban még az Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartozott. Nem tévesztendő össze egy másik Kühár János nevű plébánossal, aki Muraszombatban született mintegy húsz évvel korábban és a muraközi Perlakon élt, s hasonlóképp író volt. Szülei Kühár József és Gombócz Katalin földművesek voltak, akik számos gyereket neveltek nehéz körülmények között. Bátyja, a tizennégy évvel idősebb Kühár István szintén a papi pályát választotta és Belatinc (ma Beltinci) lelkipásztora lett. 1918-ban részt vett a Szlovenszka krajina autonóm entitás létrehozására tett tervezet kidolgozásában Klekl Józseffel, Szakovics Józseffel és Csárics Józseffel. 1922-ben hunyt el. Kőszegi és szombathelyi tanulmányai után 1924. június 22-én szentelték fel, majd Rábagyarmat káplánja volt július 8-ától, egészen 1928. augusztus 31-éig, mikor is a szombathelyi városi elemi iskola hitoktatója lett. 1936-tól több mint fél évszázadon át a felsőszölnöki templomot látta el. A falu körében nagyon nagy népszerűségnek örvendett, mert a szegényebb néprétegeket istápolta és gondos nevelést adott a gyermekeknek. Ezenkívül fényképészként is tevékenykedett, hogy a falu történetét megörökíthesse. Arra törekedett, hogy a magyarországi szlovénség és nyelve a vend nyelv fennmaradhasson, mondván: „Szlovének voltunk, szlovének vagyunk, szlovének maradunk – maradjanak azok a gyermekeink is!” Ez volt a híres mottója. Rengeteg különféle jegyzetet készített, miseimák gyanánt. Ezek saját nyelvén szólnak, de közelítenek az irodalmi nyelvhez is. Ezekből az összeállított imákból küldött többet a horvát Markovics Lajos apátistvánfalvi papnak, hogy ott is anyanyelven lehessen misézni. Törekedett arra is, hogy a felsőszölnöki templomnak megfelelő lehessen a kinézete. A hiányzó pénzek előteremtésére 1963 és 1964 között gyűjtést indított. Mind egyházközsége, mind a szlovénon érdekében tett cselekedetei máig hervadhatatlanok. Misézés közben érte a halál, az oltár előtt. Halála óta megszűnt az anyanyelvi istentisztelet szinte mindenütt és már csak szórványosan folyik. 1993-ig még celebrált miséket Ivan Camplin magasfoki plébános a községben. Kühár két könyvet is kiadott Ljubljanában: Mise a néppel és A bűnbánat szentsége. Forrás A Wikimédia Commons tartalmaz Kühár János témájú kategóriát. Száz Magyar Falu Könyvesháza: Felsőszölnök, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Írta: Gyurácz Ferenc és Mukicsné Kozár Mária ISBN 963-9287-20-2 Vasi digitális könyvtár - Vasi egyházmegye Chitenay Chitenay település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 1054 fő (2015). Chitenay Cellettes, Cormeray, Feings, Fougères-sur-Bièvre, Ouchamps és Seur községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Runc (Alsóvidra község) Runc falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsóvidra községhez tartozik. Fekvése Aranyosponor közelében fekvő település. Története Runc az Erdélyi-középhegység Alsóvidrához tartozó apró, hegyoldalakon és völgyekben elszórtan fekvő mócok lakta pár házas falvainak egyike, mely korábban Aranyosponor része volt. 1956 körül vált külön településsé 125 lakossal. 1966-ban 132, 1977-ben 111, 1992-ben 87, a 2002-es népszámláláskor 59 román lakosa volt. Saint-Vallier-de-Thiey Saint-Vallier-de-Thiey település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 3526 fő (2015). Saint-Vallier-de-Thiey Andon, Le Bar-sur-Loup, Cabris, Caussols, Escragnolles, Grasse, Saint-Cézaire-sur-Siagne és Spéracèdes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy István (színművész, 1909–1976) Nagy István (Maroslekence, 1909. január 22. – Budapest, 1976. január 29.) magyar színész. Élete 1927–1932 között a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán tanult, hét évig Nagyenyeden tanított, majd 1934–1941 között a Thália és a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt. 1941–1945-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1946-tól a Fővárosi Operettszínház tagja, Miskolc, majd újra Budapesten a Petőfi és Jókai Színház (a későbbi Thália) következett. 1952-től 1963-ig a Állami Déryné Színház tagja, ahol 1972-ben még fellépett. 1940-től rendszeresen filmezett, többnyire főszerepeket játszott. Alakításait bensőségesség és nagy érzelmi-indulati töltöttség jellemezte. Korának előrehaladtával a megelevenített figurák egyre keserűbbekké váltak. Főbb színházi szerepei Budai Nagy Antal (Kós K.); Ádám ( Madách Imre .: Az ember tragédiája); Ajnádi ( Nyirő József : Jézusfaragó ember); Lowing ( O’Neill : Mindörökké); Boros István ( Hunyady Sándor ); Konstantin ( Herczeg Ferenc : Bizánc); Bánk ( Katona József : Bánk bán); Christian ( Rostand : Cyrano de Bergerac); Antonius ( William Shakespeare : Julius Caesar). Filmjei Külvárosi őrszoba Kísértés Fekete Hajnal És a vakok látnak Negyedíziglen Halálos csók Egy szív megáll Gazdátlan asszony A Benedek ház : A falu rossza : A két Bajthay Elnémult harangok Egy éjszaka Erdélyben A hegyek lánya A bolond Ásvayné Költözik a hivatal Csendes Otthon Egyiptomi történet Kincskereső kisködmön (TV rövidfilm) Kompozit fotó A kompozit fotó a kompozit képek gondosan megrajzolt, előre eltervezett kompozícióhoz készített, általában többalakos csoportképek és tájképek utólagos egymásra illetve egymás mellé montírozása. Így nyílt lehetőség először bonyolult, sokszereplős, nehéz fényviszonyok közé szerkesztett jelenetek kialakítására. A fotográfia kezdeti időszakában, a 19. század ötvenes-hatvanas éveiben a képrögzítési technikák lényegesen fejletlenebbek voltak még, valamennyi kép elkészítése gondos tervezést és szervezést igényelt. Gyakorlatilag lehetetlen volt egy képen eltérően megvilágított vagy eltérő kontrasztú témák szerepeltetése. Ezt a technikai korlátot lépték át a kompozit fotókkal, a külön-külön elkészített képek egybeszerkesztésével, egymásra vetítésével, egymásra montírozásával. A kompozit fotó mint képzőművészeti irányzat a 20. századi fotómontázs, fotókollázs előfutára, a piktorializmus előfutára. Ma is gyakran használt képzőművészeti módszer illetve stílus, bár ma már szinte kizárólag számítógépes úton készülnek kompozit képek. Legismertebb képviselői: Oscar Gustave Rejlander Az élet két útja (1857) és Henry Peach Robinson A haldokló búcsúja (1858). Különösen a Robinson-képen figyelhető meg az említett nagy kontrasztkülönbség: korabeli technikával egész egyszerűen nem lehetett volna lefényképezni a szobabelsőt és az ablakon elénk táruló látványt úgy, hogy a kép mindkét említett részlete értékelhető legyen. Xasthur A Xasthur (ejtsd: (/ˈzæst�r/, zesztör) amerikai black metal együttes. Egyszemélyes projektként indultak, mára viszont háromtagúra nőttek. Története A zenekar 1995-ben alakult a kaliforniai Alhambrában. Scott "Malefic" Conner alapította. A név a "Hastur" és a "Xenaoth" nevű fiktív lények nevének keresztezése. Conner helyi death metal együttesekben játszott, ekkor alakult meg a Xasthur. Első nagylemezük 2002-ben került piacra. Számtalan zenekarral készítettek split lemezeket pályafutásuk alatt (első kiadványuk is egy split lemez volt 1999-ben). Stílusuk is változott az évek alatt: 1995-től 2010-ig a black metal illetve dark ambient műfajokban szerepeltek, 2015 óta viszont inkább a neofolk műfajt űzik, akusztikus zenével párosítva. Rendkívül szomorú és lehangoló hangulatú zenéjük miatt a rajongók a "DSBM" ("depressive suicidal black metal") műfajba sorolják őket. Scott a Burzum és a Graveland bandákat tette meg fő hatásaként, a Burzum példáját követve volt egyszemélyes együttes a Xasthur. Tagok Scott "Malefic" Conner - ének, hangszerek (1996-) Christopher Hernandez - gitár, ének (2014-) Rachel Roomian - akusztikus basszusgitár (2016-) Volt tagok Mike Pardi - dobok, éneklés az első split lemezükön Khaija Ausar - billentyűk Mark Hunter - ének Marissa Nadler - ének Ronald Armand Andruchuk - dobok Robert Nesslin - ének Ezek a zenészek csak egy albumon szerepeltek. Diszkográfia Nocturnal Poisoning (2002) The Funeral of Being (2003) Telepathic with the Deceased (2004) To Violate the Oblivious (2004) Subliminal Genocide (2006) Defective Epitaph (2007) All Reflections Drained (2009) Portals of Sorrow (2010) Subject to Change (2016) Borănești Borănești község és falu Ialomița megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó település: Sintești. Fekvése A megye nyugati részén található, a megyeszékhelytől, Sloboziatól, hatvannyolc kilométerre nyugatra, a Ialomița folyó jobb. Története A 19. század közepén Ialomița megye Câmpul járásához tartozott és Borănești illetve Sintești falvakból állt, összesen 1384 lakossal. A község területén ekkor egy templom és két iskola működött. 1925-ös évkönyv szerint Borănești községe Urziceni járás része volt, 1509 lakossal és Borănești illetve Sintești falvakból állt. 1950-ben a Ialomițai régió Urziceni rajonjának volt a része, majd 1952-ben a Bukaresti régióhoz csatolták. 1968-ban Ilfov megye része lett és ezzel egy időben elveszítette önálló községi státuszát és Coșereni község közigazgatási irányítása alá helyezték. 2004-ben ismét önálló község lett. Látnivalók Nicu Chiroiu udvarháza - 1889 -ben épült. Murmanszki terület A Murmanszki terület (oroszul Мурманская область [Murmanszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Murmanszk. Földrajz Észak-Európában, Skandináviában, nagyrészt a Kola-félszigeten fekszik, a Barents-tenger és a Fehér-tenger partján. Nyugaton Finnországgal, északnyugaton Norvégiával, délen Karéliával (Oroszország) határos. Népesség Nemzetiségi megoszlás A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg ukránok és fehéroroszok. Nemzetiségi összetétel: Közigazgatás és önkormányzatok Települések A Murmanszki terület városai a következők: (Zárójelben a térképen szereplő azonosító áll.) Alekszandrovszk ( zárt város ) (2) Apatyiti (3) Kirovszk (4) Kovdor (9) Moncsegorszk (5) Murmanszk , a terület székhelye (1) Olenegorszk (6) Osztrovnoj (zárt város) (7) Poljarnie Zori (8) Szeveromorszk (zárt város) (11) Vigyajevo (zárt város) (12) Zaozjorszk (zárt város) (10) Járások Kandalaksai járás (A) Kolai járás (B) Lovozerói járás (C) Pecsengai járás (D) Terszkij járás (E) Wiehe Wiehe település Németországban, azon belül Türingiában. Wiehe Kaiserpfalz községgel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Mongardino Stazione di Mongardino vasútállomás Olaszországban, Mongardino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Asti–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Asti (Stazione di Asti, Asti–Genova-vasútvonal) Stazione di Vigliano d’Asti (Stazione di Genova Brignole, Asti–Genova-vasútvonal) Orésztisz Karnézisz Orésztisz Szpiridon Karnézisz (görögül: Ορέστης Καρνέζης) (Athén, 1985. június 11. –) görög válogatott labdarúgó, az SSC Napoli játékosa. Posztját tekintve kapus. Sikerei, díjai Görög bajnok (1): 2009–10 Görög kupagyőztes (1): 2010 Az év kapusa Görögországban: 2011–12 Inar Inar a hettiták Nesza nevű városának uralkodója volt az i. e. 18. század első felében, kortársa Anumhervasznak és a kusszarai Pithanasznak. Neve Inar isten nevével azonos. Igen kevés adat áll róla rendelkezésre, mégpedig fia és utódja neve, Varszamasz és első számú emberének, a rabi simmiltimnek neve, Szamnuman. Uralkodási idejéhez köthető a Kanis Ib kultúrréteg. Férfi kalapácsvetés a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A 2012. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika férfi kalapácsvetés versenyszámát augusztus 3-án és 5-én rendezték a londoni Olimpiai Stadionban. A versenyt a Magyarországot képviselő Pars Krisztián nyerte meg. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben férfi kalapácsvetésben: A versenyen új rekord nem született. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Eredmények Az eredmények méterben értendők. A rövidítések jelentése a következő: The Weeknd Abęl Makkonen Tesfaye (Toronto, 1990. február 16. –), művésznevén The Weeknd (az angol weekend, azaz hétvége szóból) etiópiai származású kanadai énekes, dalszerző, zenei producer. 2010 végén Tesfaye névtelenül számos dalt töltött fel a YouTube-ra "The Weeknd" becenév alatt. Továbbá még 3 "Mixtape"-t adott ki 2011 folyamán House of Balloons, Thursday, Echoes of Silence címmel, amelyek nagyon sikeresek voltak. 2012-ben kiadott egy válogatásalbumot Trilogy néven. 2013-ban került kiadásra a Kiss Land címre hallgató albuma. Ezen az albumon hallható az első közreműködés Drake-kel, aki Tesfaye közeli barátja. Az ezt követő Beauty Behind the Madness című albumon hallható számok közül több is helyezést ért el a 2015-ös Billboard 200-as listáján, Abel két Grammy-díjat is nyert. 2016 szeptemberében debütált a Starboy c. albuma ami szintúgy listavezető volt. 2015-ben tett szert nagyobb ismertségre, ekkor jelent meg hatodik albuma, rajta több listavezető dallal. Tesfaye jellegzetes magas énekeshangjáról, illetve különleges hajviseletéről. Korai élete Tesfaye Kanadában született egyedüli gyermekként etiópiai származású szülőktől, akik az 1980-as években vándoroltak az észak-amerikai országba. Édesapja sokat volt távol, édesanyja pedig sok időt töltött különböző munkahelyeken, így gyerekkora nagy részét nagymamájával töltötte; ezalatt megtanult amharául, illetve többféle zenei stílust megismert, közöttük a soult, a hiphopot, a funkot és az indie rockot. Abel 11 éves korában kezdett marihuánát használni, majd a későbbiekben már kemény drogokat is: MDMA-t, kokaint illetve erős fájdalomcsillapítókat. A művészneve onnan származik, hogy miután kirúgták a gimnáziumból ahova járt, ezt követően "egy hétvégén elment otthonról és soha többé nem ment haza" (a weekend szó magyarul hétvégét jelent). A hiányzó "e" betű Abel nevéből abból adódik, hogy Kanadában már volt egy The Weekend nevű zenekar. Magánélete Abel és Bella Hadid modell 2015-ben alkottak egy párt. A lány Abel In the Night c. videoklipjében is szerepelt. 2016 novemberében bejelentették szakításukat, annak ellenére, hogy mind a ketten szerelmesek voltak a másikba. 2017 januárjában egy fotós csókolózás közben fotózta le Abel-t Selena Gomezzel, pletykák szerint azóta kapcsolatban állnak. További képek és videók láttak napvilágot, ahol együtt látták őket, azonban ők még nem erősítették meg kapcsolatukat. Abel kiadója az XO, az angol nyelvben a "kiss and a hug" rövidítése, azonban rajongók szerint Abel esetében másról van szó. Az XO jelentése ugyanis: X mint ecstasy, az O pedig oxycodone. A 2017-es Billboard zenei díjátadón Abel Selena Gomezzel jelent meg, sőt még csókolózás közben is lencsevégre kapták őket, azonban pár hónappal később szakítottak. Jogi esetek 2015 Januárjában volt egy rendőrségi ügye, mikor is megütött egy rendőrt Las Vegasban. 50 óra közmunka volt a büntetése. Üzleti ügyek 2016-ban üzleti összeköttetésben volt a Pumával, illetve 2017-ben a H&M-el, ahol is saját kollekciót adott ki. Jótékonykodás 2014-ben 50,000 ezer dollárt adományozott egy Torontói egyetemnek, azon belül is egy etióp nyelvet tanító szaknak. 2015-ben egy alapítvánnyal közösen meglátogattak egy gyermek kórházat Atlantában. Illetve 250,000 ezer dollárt adományozott a Black Lives Matter nevű alapítványnak. Motiváció Abel Michael Jacksont, Prince-t és R. Kelly-t személyes inspirációiként említi. Bevallása szerint Jackson zenéje motiválta arra, hogy ő is énekes legyen. Feldolgozta Michael Jackson híres dalát, a Dirty Diana-t is. Albumok 2012: Trilogy 2013: Kiss Land 2015: Beauty Behind the Madness 2016: Starboy 2018: My Dear Melancholy Dalok Often Tell Your Friends King Of The Fall Love Me Harder (közr. Ariana Grande) Losers Earned It The Hills Can't Feel My Face In the Night Montreal High for This Wicked Games In the Night Acquinted Starboy (közr. Daft Punk) I feel it Coming (közr. Daft Punk) Party Monster Secrets Die for You Sidewalks Reminder Rockin Corrèze (megye) Corrèze (IPA: [k�ˈ��z]; okcitánul: Corresa) a 83 eredeti département egyike, amelyeket a francia forradalom alatt 1790. március 4-én hoztak létre. Elhelyezkedése Franciaország középső részén, Aquitania-Limousin-Poitou-Charentes régiójában található megyét keletről Puy-de-Dôme és Cantal, délről Lot, nyugatról Dordogne, északról pedig Creuse és Haute-Vienne megyék határolják. Települések A megye legnagyobb települései és lakosságuk száma 2011-ben: Titanit A titanit (kalcium-titánszilikát, ritkábban használt nevén: szfén) titántartalmú monoklin kristályrendszerű ásvány. A nezoszilikátok ásványegyüttese közé tartozik. Ék alakúan prizmás vagy lemezes, lapos kristályokban fordulnak elő. Megtalálható aprószemű rombos kristályokban is. Gyakori szennyeződése: alumínium (Al), vas (Fe) és a fluor (F), ritkábban a cérium (Ce) és az itterbium (Yb) melyek mennyisége az ásvány tömegének 8%-át is elérhetik. A titanitot ékszerkőnek is használják, a szennyezések miatt sok színváltozatban előfordul. Fontos titánércásvány. Kémiai és fizikai tulajdonságai. Képlete: CaTi(SiO 5 ) Szimmetriája: az egyhajlású (monoklin) rendszerben középpontos és tükör szimmetriája van. Sűrűsége: 3,5 g/cm³. Keménysége: 5,0–6,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: hasadási készsége közepes. Törése: kagylós. Színe: sárga, barna, szürke, zöld vagy vörös, fekete változata is van, színe egyes kristályokon belül is változik. Fénye: kristályai gyémánt- vagy gyantafényűek. Átlátszósága: áttetsző. Pora: színtelen, fehér. Elméleti titánoxid-tartalma: 40,8%. Elméleti titánfém-tartalma: 24,4%. Keletkezése. Járulékos kőzetalkotó ásvány. Magmás keletkezése a gyakoribb, de metamorf kőzetekben, pegmatitokban szépen kifejlődött kristályai is előfordulnak. Folyótorkolatok homoktorlataiban is kiülepedhet. Hasonló ásványok: axanit. Előfordulásai. Svájcban az Alpok között több helyen megtalálható. Ausztria területén Hohbachtal környékén és Tirolban Zillertalban. Oroszországban a Kola-félszigeten van tömeges előfordulása. Románia területén Erdélyben Ditró környékén bányászták. Norvégiában Arendal közelében, az Amerikai Egyesült Államok területén New Jersey szövetségi államban és New Yorkban. Olaszországban a Vezúv környékén rózsaszín példányait is találták. Előfordulásai Magyarországon. Erdősmecske biotitos gránit előfordulásában. A Velencei-hegységben gránit magmatizmussal összefüggésben több helyen található. A hazai bauxit előfordulásokban törmelékes formában több helyen is kimutatták. Gánton hematittal, míg Szarvaskő környékén magnetit társaságában kimutatható a titanit. Kísérő ásványok. Kvarc, rutil, klorit, magnetit. Egyéni északi összetett a 2014. évi téli olimpiai játékokon (nagysánc) A 2014. évi téli olimpiai játékokon az északi összetett nagysánc és 10 km-es sífutásból álló versenyszámát február 18-án rendezték Krasznaja Poljanában. Az aranyérmet a norvég Jørgen Graabak nyerte. Magyar versenyző nem vett részt a versenyszámban. Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A versenyzők síugrásban nagysáncról egy ugrást teljesítettek, a kapott pontszámokat időhátrányokra számították át. A 10 km-es sífutásban a versenyzők első helyezetthez viszonyított időhátrányok szerint rajtoltak, a célba érkezés sorrendje határozta meg a végeredményt. A távolságadatok méterben, az időeredmények másodpercben értendők. Provins Provins (ejtsd [p��.ˈv�̃]): település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 11 683 fő (2015). Provins Rouilly, Chalautre-la-Petite, Mortery, Poigny, Saint-Brice, Sourdun és Vulaines-lès-Provins községekkel határos. Párizstól 85 km-rel délkeletre fekvő település. Története A ma tizenháromezer körüli lakosú kisváros nem sokkal több mint hétszáz évvel ezelőtt a mai Franciaország területén 80.000 körüli lakosságával a harmadik legnagyobb város volt. Falai között majd 3000 iparos dolgozott: vargák, molnárok, szövők, késesek. A város virágzásának a százéves háború vetett véget a város virágzásának, de az angolok is elpusztították, majd a hugenották vallásháborújában ismét sokat szenvedett. A város múltjára mára csak az óváros falai, tornyai, templomai emlékeztetnek, valamint az a tény, hogy ma is Provinsban vannak a környék legfontosabb állatvásárai és gabonapiacai. Leírása A Párizs irányából ideérkezőt a város fölé emelkedő vaskos torony, a Cézár-torony, a dombtetőre épült óváros falainak és a falak vonalának szögleteiben magasodó tornyoknak látványa fogadja, melyek látványa hamisítatlan középkori hangulatot áraszt. A tornyok közül az első az úgynevezett "Hóhérok tornya". Ebben laktak a város hóhérai, abban az időben, amikor Provinsnak meg volt a pallosjoga. A város különlegességének számít, hogy a városfalak ilyen ép állapotban Avignon-on és Carcassonne-on kívül sehol sem maradtak meg, annak ellenére, hogy a francia föld igen gazdag műemlékekben. Nevezetességek Régi városfalak Cézár-torony Ausztria a 2002. évi téli olimpiai játékokon Ausztria az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 12 sportágban 90 sportoló képviselte, akik összesen 17 érmet szereztek. Alpesisí * – egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Jégkorong Férfi Kor : 2002 . február 9 -i kora Posztok rövidítései : K – Kapus, V – Védő, T – Támadó Síugrás * – egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Szkeleton * – egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bergen op Zoom ostroma (1747) Bergen op Zoom ostromára az osztrák örökösödési háború idején került sor, mikor egy francia seregtest Löwendal altábornagy vezetésével megtámadta a Brabant és Zeeland határán lévő erődöt 1747-ben. Az erődöt holland, osztrák, brit, hannoveri és hesseni csapatok védték, olyan államokéi, melyek támogatták a Pragmatica sanctiót. Hét évnyi brutális háborúskodást követően mindkét hadviselő fél kifáradt és bár voltak békekezdeményezések, egyik fél sem volt még hajlandó jelentős engedményeket tenni. Bergen op Zoom bevétele jelentős csapást mért volna a hollandokra és megnyitotta volna az utat a francia hadsereg számára Hollandia elfoglalására. Az ostrom az európai közvélemény figyelmének középpontjában volt és a korabeli újságok számos híradásban tudósítottak róla. A szövetségesek biztosak voltak abban, hogy az erőd ellen tud állni a franciáknak, a franciák pedig eltökélték, hogy elfoglalják. Előzmények A lauffeldi csatában aratott győzelme után Szász Móric marsall egy 30 000 fős haderőt küldött Bergen op Zoom bevételére a várostromok mesterének számító Löwendal vezetésével. Móric úgy számolt, hogy a számbeli hátrányban lévő ellenfelei nem tudnak majd egyszerre két várost is védeni. Mivel meg kellett védeniük Maastrichtet Móric seregétől, így sem Cumberland herceg brit serege, sem Batthyány osztrák serege nem tudott Bergen op Zoom védelmére sietni. A hollandok számára ez azt bizonyította, hogy a szövetségeseik nem hajlandóak támogatni őket, miközben brit szövetségeseik úgy érezték, hogy a hollandok követelései abszurdak, főleg úgy hogy formálisan még csak hadat sem üzentek ebben a háborúban a franciáknak. Bergen op Zoom ekkoriban egy 5000 lakosú erődváros volt 3000 fős helyőrséggel, melynek parancsnoka a 86 éves, de életerős Isaac Cronström főkormányzó, gyalogsági tábornok volt. Az erőd sáncainak kerülete három mérföld volt tíz bástyával, melyeket öt fecskefarkszerűen kiképzett erődfal fedezett. A térközökben huszonegy ravelin (háromszög alakú kiugró sánc) volt, melyeket kőfalú lunetták (félhold alakú sáncok) fedeztek. A környező táj nagy része mocsárvidék volt. Ehhez járult még egy katonai tábor Rosendaalnál Bergen op Zoomtól keletre), melyet három erőd (Moermont, Pinsen és Rovers) védett és melyeket árkok kötöttek össze a város északkeleti felével. A táborban 20 zászlóalj gyalogság és 14 lovasszázad állt Hildburghausen herceg parancsnoksága alatt és ezekkel az erőkkel erősíthették vagy felmenthették a helyőrséget. Ezen védvonalak miatt és a valamivel kevesebb nyugatra lévő védvonal miatt Bergen op Zoomot nem lehetett teljesen körülzárni. Ráadásul az alacsonyan fekvő terep nagy részét a hollandok számos zsilip és csatorna megnyitásával elárasztották, így a franciák támadási iránya korlátozott volt. Az erőd a neves holland mérnök, Menno van Coehoorn legjelentősebb munkája volt. Bevehetetlennek hitték és a legerősebb erődítménynek tartották Észak-Brabantban. Bergen op Zoom két korábbi ostromnak ellenállt már, előbb 1588-ban, majd 1622-ben. El lehetett látni munícióval a hajózható csatornákon keresztül, mely hajóútvonalak mindegyikét külön erőd védte. Bergen op Zoom jól ellátott erős helyőrséggel rendelkezett, így a francia ostrom nem okozott azonnali riadalmat Hollandiában. Az erődnek volt kijárata a tengerre és a holland haditengerészet el tudta látni utánpótlással a várost anélkül, hogy a franciák különösebben zavarni tudták volna őket ebben. Mivel ők voltak az ostromló fél és a környező terület nagy részét is ők uralták, a franciák is jól el voltak látva, viszont a szövetségeseknek volt egy seregük a közelben Waldeck herceg parancsnoksága alatt, mely állandó veszélyt jelentett a francia utánpótlási vonalak számára. Az ostrom A különböző bástyák, ravelinek és lünetták mind külön nevet viseltek és több mint 230 ágyúval és mozsárágyúval rendelkeztek az ostrom idején. A franciák erőfeszítéseiket leginkább a Coehoorn és Pucelle bástyák ellen koncentrálták. A Coehoorn bástyát jobbról az Antwerpen, balról a Diden ravelin fedezte. A bástya és az Antwerpen ravelin között a Holland lünetta, míg a bástya és a Diden ravelin között a Zeeland lünetta helyezkedett el. A Didentól balra állt az Utrecht lünetta, attól balra a Pucelle bástya. A Coehoorn és Pucelle bástyák közötti területre azért esett a franciák választása, mert a talaj itt szárazabb volt és mert ez volt az egyetlen olyan része az erődnek, melyet nem fedezett közvetlenül egyéb árok mint ahogy az erőd északnyugati és délkeleti részeit. Ezen a részen zajlanak majd az ostrom leghevesebb harcai. Az ostromárkok kiásása A franciák július 14-én fogtak hozzá az ostromárkok kiásásnak 2400 munkás, 10 század gránátos és 5 zászlóaljnyi gyalogság munkára fogásával. Löwendal a seregéből 12 000 főt osztott be összesen erre a feladatra, míg a fennmaradó 18 000 katona a munkálatokat felügyelte. Az első párhuzamos árkot az első éjjel ásták 400 lépéssel az erődítésektől. Július 17-én ásták ki a másodikat és a harmadikat, és 22-ére virradó éjjel fejezték be. A francia tüzérség július 20-án nyitott tüzet először a védelmi állásokra. Az első, a falakkal párhuzamosan futó árkok befejezése után hozzáláttak a futóárkok kiemelésének és egyre közelebb kerültek az erődítményhez. A negyedik párhuzamos árkot július 26. és 28. között, majd egy ötödiket szeptember 8-án fejeztek be. Több gyalogsági rohamot intéztek az erődítmény külső részei ellen, de a védelem szilárdan tartotta magát. A franciák aknákat is fúrtak a redutok, ravelinek és lünetták alá, hogy aztán a levegőbe repítsék őket. A hollandok ellenárkokat ástak ezek semlegesítésére. Július 25-én a 64. (skót) gyalogezred (Loudon’s Highlander) a Rover erődből kitörve megsemmisítette az egyik nagyobb francia üteget. Az ostrom ideje alatt újabb brit csapatok, műszaki egységek, tüzérség és néhány osztrák árkász csatlakozott a védőkhöz. Egy hónapnyi harc után a franciák a burkolattal rendelkező út mentén szállásolták el magukat. Szerencsétlenségükre a hollandoknak még volt pár lünettájuk a körzetben, melyekből tűz alá vették a franciák kezén lévő útszakaszt. A Zeeland lünettát egy hesseni zászlóalj tartotta. Aknák segítségével, gyalogsági rohamokkal és folyamatos lövetéssel a franciák elűzték ezekből a lünettákból a védőket. A Coehoorn és Pucelle bástyák közt felrobbantott 75 aknából 43-at a hollandok és 32-t a franciák robbantottak, mely jól mutatja az út menti harcok hevességét. Két hónapi intenzív harcok után a franciák már lövetni tudták az erőd fő falait. Szász Móric 12 000 főnyi erősítést küldött a súlyos veszteségek pótlására, míg a védők az erődített táborból kaptak erősítéseket. Augusztus 8-án az immár Schwartzenberg herceg vezette szövetséges haderő Hildburghausen hadtestével közösen egy rosszul koordinált és gyengén végrehajtott éjszakai támadást intézett az ostrom feltörése érdekében. A támadást a franciák nagy nehézségek árán visszaverték, de Schwartzenberg folytatta a francia utánpótlási vonalak zaklatását és augusztus 14-én elfogott egy utánpótlást szállító oszlopot. A döntő roham Löwendal sürgette a közelgő ősz, ezért minél hamarabb be akarta venni az erődöt. Az őszi esőzések ugyanis biztosan meghiúsították volna az ostromot. Löwendal úgy vélte, hogy több olyan rést ütöttek a falakon, melyek lehetővé tették a gyalogsági roham megindítását és 1747 szeptember 18-án kora reggel meglepetésszerű támadást rendelt el. A réseket a holland parancsnokok nem tartották veszélyesnek, ezért nem rendeltek el külön intézkedéseket az érintett falszakaszok védelmének megerősítésére. A város helyőrsége ekkor kilenc zászlóalj volt. Minden egyes rés megrohanására külön menetoszlopot szerveztek, melyekhez munkásokat rendeltek, akiknek az akadályokat kellett eltávolítani. Középen 14 századnyi gyalogság és gránátos sorakozott fel, akiket a gyalogság zömének 13 zászlóalja támogatott. A franciák balszárnyán lévő Coehoorn bástya ellen 6 század gránátost és 6 zászlóaljt terveztek bevetni. A jobbszárnyon 7 századnak a d’Eu, Coincy, Chabrillant, la Trasne ezredekből és 50 lóról szállt királyi dragonyosnak kellett megtámadta a Pucelle bástyát a Normandie, Montboissier és d’Eu ezredek első zászlóaljainak támogatása mellett, akiket 3 árkász-brigád, 20 tüzér és 300 munkás követett. Ezeken az egységeken kívül a Montmorin, Royal de Vaisseaux és Beauvoises ezredek első zászlóaljait is a roham támogatására rendelték. Az Enfants Perdus (más néven Forlorn Hope) 200 önkéntesének, és két század gránátosnak egy zászlóalj támogatása mellett a Diden ravelint kellett megtámadniuk, Hajnali 4 órakor rövid ideig a tüzérség lőtte a Diden ravelint, majd egy gránátos csapat a sáncárkokon keresztül behatolt a résekbe és utat nyitott a többi egység számára a bejutáshoz. A ravelin bejáratában rendeződtek, majd ellenállás nélkül elfoglalták a bástyafalakat. Ezt követően a franciák elfoglalták a kapukat és karddal a kezükben indultak neki a városnak. Cronström, a helyőrség parancsnoka és a tisztjei állítólag még az ágyaikban aludtak mikor a tisztek többségét már foglyul ejtették. A brit 64. gyalogezred makacsul védekezett a város piacának területén és az állományának kétharmadát elveszítette eközben, de lehetővé tette ezzel Cronströmnek a menekülést. A hollandok és a szövetségeseik 3000 embert veszítettek a végső roham és a fosztogatások során, míg a franciák csak 479-et. A franciák zsákmánya lett a mintegy 200 erődágyú és a kikötőben álló 17 teljesen feltöltött utánpótlást szállító hajó. A város eleste után az erődítményrendszerhez tartozó Rovers, Pinsen és Moermant erődök is megadták magukat. A sikeres ostrom után a francia katonák fegyelme teljesen felbomlott és kifosztották a várost és bár ez rövid ideig tartott, ennek több ezer civil áldozata lett, akik életüket veszítették vagy megsebesültek. Löwendal megbánást tanúsított, de az európai közvélemény felháborodását fejezte ki. Szász Móric így írt Löwendalról XV. Lajosnak: „Sire, il n’est pas de moyen terme, vous devez le pendre, ou le faire Maréchal de France.” („Sire, nincs középút, vagy felakasztatja, vagy megteszi Franciaország marsalljának.”) Következmények Bergen op Zoom bevételével a franciák a Scheldét egész hosszában uralmuk alá vonták. A vereség éket vert a holland és a brit kormányzat közé. A briteknek rá kellett jönniük, hogy túl sokat követeltek katonailag a Holland Köztársaságtól és a harcokban már teljesen kimerültek. A hollandok viszont azon háborodtak fel, hogy a szövetségeseik nem voltak hajlandóak felmenteni a várost, melynek kulcsfontosságú jelentősége volt, hiszen ennek birtokában a franciák hadjáratot indíthattak Hollandia és Hannover irányába is. Löwendalt sikeréért megtették Franciaország marsalljának. A Lauffeldnél és Bergen op Zoomnál elszenvedett vereségek arra késztették a briteket, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek és komolyan vegyék a folyamatban lévő bredai kongresszus tárgyalásait, mely végül az 1748-ban az aacheni békéhez vezetett. 1957-es női kosárlabda-világbajnokság Az 1957-es női kosárlabda-világbajnokságot Brazíliában rendezték 1957. október 13. és október 26. között, 12 csapat részvételével. A tornát a címvédő amerikai válogatott nyerte. A magyar csapat először vett rész női kosárlabda-vb-n, és az ötödik helyen végzett. Lebonyolítás A 12 csapatból a házigazda Brazília a csoportmérkőzések során nem vett részt, automatikusan a döntő csoportkörbe került. A maradék 12 csapat két négyes és egy hármas csoportot alkotott. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a végeredményt. A csoportokból az első két helyezett jutott tovább a döntő csoportkörbe. A harmadik és negyedik helyezettek egy másik helyosztó csoportkörbe kerültek. A döntő csoportkörben, valamint a helyosztó csoportkörben ismét körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A két csoport végeredménye lett a világbajnokság végeredménye. 1840-es évek Évszázadok: 18. század · 19. század · 20. század Évtizedek: 1790-es évek · 1800-as évek · 1810-es évek · 1820-as évek · 1830-as évek · 1840-es évek · 1850-es évek · 1860-as évek · 1870-es évek · 1880-as évek · 1890-es évek Évek: 1840 · 1841 · 1842 · 1843 · 1844 · 1845 · 1846 · 1847 · 1848 · 1849 Gyümölcs A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs. Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi). Termés vagy gyümölcs Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv. Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A „legközepebb” határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről. A gyümölcsök felosztása Mérsékelt égövi gyümölcsök Termesztett gyümölcsök húsos gyümölcsök: alma , birs , cseresznye , datolyaszilva , egres , eper , faeper , földicseresznye , görögdinnye , josta , kajszibarack , kivi , kopasz kivi (weiki), körte , málna , meggy , naspolya , nektarin , őszibarack , ribizli , ringló , sárgadinnye , tüskétlen szeder , szilva , szőlő csonthéjas magvak : dió , mandula , pisztácia , szelídgesztenye Vadgyümölcsök Húsos gyümölcsök: berkenye , csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca , fekete áfonya , fekete bodza , feketeribizli , galagonya , hamvas szeder , homoktövis , kökény , közönséges boróka , madárberkenye , húsos som , tőzegáfonya , vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma , vadkörte , vadszeder , vörös áfonya Csonthéjas magvak: közönséges mogyoró , vérmogyoró ( csöves mogyoró 'Purpurea' fajtája) Déligyümölcsök Húsos gyümölcsök: acai, ananász , avokádó , banán , citrom , datolya , durián , édes granadilla , füge , grépfrút (grape fruit), gránátalma , jujuba , kaktuszfüge , kaktuszgyümölcs , japán kumkvat , közönséges földicseresznye , kuruba , licsi , lime , mandarin , mangó , maracuja , narancs , naranjilla , óriás passiógyümölcs , papaja , perui földicseresznye , pomelo , rambután , tojásdinnye Csonthéjas magvak: kesudió , kókusz Észak kormányzóság Észak kormányzóság (arabul ������ ������ [Mu�āfa�at aš-Šamāl]) Libanon hat kormányzóságának egyike. Az ország északnyugati részén fekszik. Északon Szíria, keleten Bekaa kormányzóság, délen Libanon-hegy kormányzóság, nyugaton pedig a Földközi-tenger határolja. Székhelye Tripoli (Tarábulusz) városa. Népessége a 2007-es adatok szerint 763 712 fő (az összlakosság 20,3%-a). Közigazgatási beosztása Területe hét körzetre (kadá) oszlik (Akkár, Batrún, Bsarri, Kúra, Minnijja-Dannijja, Tripoli, Zgarta). A 2003-ban megalapított, de egyelőre létre nem jött Akkár kormányzóság Észak kormányzóság hasonló nevű körzetéből fog megalakulni a tervek szerint. Abaffy László Abaffy László (Makó, 1906. március 18. – Huttenheim, 1975. május 31.) magyar újságíró, műfordító. Életpályája Szülei: Abaffy Béla (1875–1918) gimnáziumi tanár és Háry Zsuzsanna voltak.A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának elvégzése után Makón, Szegeden majd Pécelen újságíró. 1937-től a Pesti Hírlap majd a Pesti Újság riportere volt. A finn-szovjet háború alatt, mint haditudósító dolgozott 1940-ben. 1941–1945 között a berlini Presseagunter BL szerkesztője, majd a bécsi Donausender rádió alkalmazotta. Egykori iskolatársa, József Attila német nyelvű népszerűsítésével, valamint a magyar irodalom terjesztésével foglalkozott. Főbb művei Unsterbliche Freiheit (versfordítások, Budapest , 1958 ) Adatok József Attila életéhez (Huttenheim, 1961 ) József Attila igazi arca (Huttenheim, 1965 ) Ungarns Dichtung in deutscher Sprache (antológia, Frankfurt am Main -Huttenheim, 1967 ) Északi-Mariana-szigetek Koordináták: é. sz. 15° 10′ 58″, k. h. 145° 44′ 43″15.182777777778, 145.74527777778 Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében. Földrajz Domborzat A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: Agrihan szigeten, 965 méter. Történelem A szigeteket Magellan fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket. Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett. A második világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket az Egyesült Államok gyámsága alá helyezték. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre. A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett. Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés. Népesség Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó. Vallások: keresztény, törzsi vallású. Politika Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó. Gazdaság A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt. Közlekedés Közúthálózat hossza: 362 km Repülőterek száma: 3 Kikötők száma: 2 Jegyzetek Világbank-adatbázis 2010-es népszámlálási adat Forrás Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír-Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5 Arturo Peniche Arturo Peniche született: Arturo Delgadillo (Mexikóváros, Mexikó, 1962. május 17.) mexikói színész. Az 1990-es évek legnépszerűbb mexikói színésze. Élete Évekig küzdött, mire színészként elérte a sztárvilágot. A híres Televisa iskolájában diplomázott színészként. Olyan színészek között találta magát, mint Guillermo Capetillo, Andres García, Jaime Garza és Salvador Pineda. Először reklámfilmekben szerepelt. Az áttörést 1990-ben az Emperatriza című telenovella hozta meg. Majd jött a María María, ekkor már nagy népszerűségnek örvendett. 1991-ben visszatért Mexikóba és a számára első hazai sorozatban, a Valeria y Maximilianóban játszott. Hírneve 1992-ben fokozódott, amikor a María Mercedesben Jorge Luis szerepét játszotta, Thalía partnereként, akinek ez a szappanopera indította el karrierjét. Nős, felesége Gaby Ortiz Fascinetto, akitől két gyermeke született. Grünstadt Grünstadt település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Töröcske Töröcske 1973-ban Kaposvárhoz csatolt egykori község. A város déli részén, a Zselici dombságban fekszik, a Töröcskei-patak völgyében. Kellemes túrákat lehet tenni a környező erdőkben. Töröcske északi részén épült fel a Kaposi Mór Oktató Kórház egyik pszichiátriai telephelye. Nevezetességek A városrészben világháborús emlékmű, 19. század végi harangláb és számos régi kőkereszt található. A Fenyves utca déli végén indul a Fekete Harkály tanösvény , melyet 2010-ben nyitottak meg. A mintegy 4 km-es útvonal bejárása során a látogatók megismerhetik a Zselic élővilágát és erdőgazdaságát. Tájékoztató táblái nincsenek, de a világhálóról letölthető vezetőfüzet vagy okostelefon segítségével mindegyik állomáson hozzájuthatunk az adott pontról szóló információkhoz. Töröcskei-tó: Töröcskétől északra, a városrészen átfolyó patak vizének felduzzasztásával létrehozott kedvelt horgásztó, rekordméretű harcsát is fogtak már itt. A Töröcskéről nyugatra induló piros sáv turistajelzés a környék legmagasabb falú löszmélyútjában vezet fel a szőlőhegyre. A tágabb környéken: Zselici Tájvédelmi Körzet . Az erdőben előfordul muflon, őz, vaddisznó, szarvas, fácán, valamint fészkelnek fekete gólyák , sas- és héjafajok is. Itt őshonos és a világon kevés más helyen található meg a védett lónyelvű csodabogyó ( Ruscus hypoglossum ), valamint igen sok példánya fellelhető a szintén védett szúrós csodabogyónak ( Ruscus aculeatus ) is. Az erdőben turistaházat létesítettek és két forrást (Négytestvér-forrás, Kőér-forrás) is kiépítettek, mellettük egy tó (a Hódos-tó) is elterül. Tömegközlekedés Töröcske az alábbi helyi járatú busszal közelíthető meg: John Exter John Exter (1910. szeptember 17. – 2006. február 28.) amerikai közgazdász, az amerikai FED kormányzótanácsának tagja, Srí Lanka központi bankjának alapítója. Ismert a róla elnevezett Exter-féle piramis nyomán is. Élete és karrierje Exter 1910-ben született és a Wooster College-en végezte tanulmányait 1928 és 1932 között. Ezt követően a Fletcher School of Law & Diplomacyn folytatta pályáját. 1939-ben a Harvard Egyetemen végezte diplomás közgazdasági tanulmányait leginkább a nagy gazdasági világválság okainak tanulmányozása foglalkoztatta. A Massachusetts Institute of Technologyn történt megszorításokat követően a II. világháború idején Exter közgazdászként csatlakozott a FED kormányzótanácsához. 1948-ban előbb a Fülöp Szigetek Pénzügyi Titkárságának (Filipino: Kalihim ng Pananalapi) később Ceylon (a mai Sri Lanka) pénzügyminisztériumának tanácsadójaként szolgált az ottani központi bank létesítésével kapcsolatos tevékenységeknél. Ezt követően 1950 és 1953 között Exter lett Ceylon Központi Bankjának alapító vezetője. 1953-ban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank közel-keleti részlegének vezetője lett. 1954-ben a Federal Reserve Bank of New York megbízta nemzetközi fizetési banki és nemesfém ügyletek lebonyolításával. Exter 1959-ben a First National City Bank alelnöke lett (akkoriban a világ második legnagyobb bankja, ma citibank). Következő évben előléptették felelős alelnöknek. Nemzetközi pénzügyi tanácsadóként felelősségi területei közé tartozott a központi bankokkal és kormányokkal való kapcsolattartás. 1972-ben korán nyugdíjba vonult, ami után magántanácsadói munkákat végzett. Feleségével, Marionnal 4 gyerekük született. Exter-féle aranypiramis Exter neve a róla elnevezett piramis leírásáról is ismert (Exter-féle aranypiramisként és Exter-féle fordított piramisként is ismerik). Ez a piramis a vagyonelemek egymásra épülő struktúráját, méretét és azok kockázatát ábrázolta. Exter leírásában az aranyat mutatta be a legbiztonságosabb, legkockázatmentesebb értékként, erre épülve ábrázolta a további, kockázatosabb vagyonelemeket (azokat gyakorlatilag az arany shortjaként értelmezve, hiszen tulajdonosuk szerinte azokkal is vagyonhoz - értelmezése szerint aranyhoz - jutását célozza meg). A feljebb található szintek nagyobb mérete az illető szint értékeinek magasabb névleges értékét tükrözte. Míg Exter a piramis tetejére a harmadik világ adósságát tette, a mai értelmezése szerint már a származtatott termékeket (derivatívákat) értik oda, ami ezek számára kétes dicsőség. Exter az aranyat rakta a piramis aljára és nem csinált külön kategóriát a készpénznek. Ne felejtsük, hogy akkoriban a dollár egyenértékű volt az arannyal (az aranyhoz hasonlóan biztonságosnak is mondták). Mára ez már megváltozott és egyre több szempontból kezdenek láthatóvá válni a különbözőségek. Ha a piramisban keressük a bankban lévő pénzkövetelés (bankszámlapénz) helyét, az a készpénzénél rosszabb helyre kerülhetne: a bankszámlapénz a bank betétese felé irányuló adósságát testesíti meg és kritikus helyzetekben emiatt is kevéssé tekinthető biztonságosnak a partnerkockázat miatt. Magyar fordítás kiegészítése: 2018-ra vonatkozóan a készpénz lényegében úgy viselkedik, mint egy végtelen lejáratú vele megegyező értékű diszkontkincstárjegy. Hivatkozások (angol nyelven) Les Jones: John Exter’s Inverted Pyramid of Assets Franklin Sanders: A Moneychanger Interview: Mr. John Exter. The Money Changer W. A. Wijewardena: John Exter: Central Banker for all times. Daily News (Sri Lanka). [2012. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 18.) Deaths: Exter, John. The New York Times, 2006. február 28. Interview with Janet Exter Butler, daughter of John Exter Exter alelnökként irányította a First National Bankot. Ez ma a citibank Valderrebollo Valderrebollo község Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Valderrebollo Masegoso de Tajuña, Solanillos del Extremo, Brihuega, Barriopedro és Cogollor községekkel határos. Lakosainak száma 22 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 576-os busz Az 576-os jelzésű elővárosi autóbusz Budapest, Kőbánya-Kispest és Vecsés, Erzsébet tér között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. A járaton nagyrészt Volvo 8500Le 3 tengelyes típusú autóbuszok közlekednek, de néha előfordulhat Neoplan N4020 típusú autóbusz is. ORA Az ORA Rita Ora debütáló stúdióalbuma, amely 2012. augusztus 27-én jelent meg a Roc Nation gondozásában. Az album munkálatai már 2010-ben megkezdődtek, majd 2012-ben fejeződtek be. Háttér 2007-ben Ora Craig David egyiki számában, az "Awkward"-ban működött közre, majd 2008-ban David egyik másik számában a "Where's Your Love"-ban is feltűnt Tinchy Stryder-rel az oldalán. Rita londoni bárokban kezdett először énekelni, de 2009-ben az A&R mesélt a Roc Nation-nel róla, majd ezután néhány nappal Ora már New Yorkba ment, ahol találkozott Jay-Z-vel. 2009-ben Jay-Z "Young Forever" és Drake "Over" c. dalában cameoszerepet vállalt. Ora ezután már a Jay-Z főnöksége alatt működő Roc Nation-nél lett leszerződtetve. 2011. december 14-én megjelent a DJ Fresh-sel közreműködött dala, a "Hot Right Now" a YouTube-on. Ora ezt nyilatkozta: "Olyan első albumot szerettem volna, ami azt tükrözi, hogy mit szeretnék hallani egy albumon." Rita az album felvételéről is beszélt: "Adtak három évet, hogy elkészítsem az albumot; két évet arra, hogy megtaláljam önmagamat, egyet pedig arra, hogy felvegyem a dalokat." Felsorolt néhány olyan embert is, akik segítettek neki, mint például will.i.am, Ester Dean, Drake, The-Dream, Kanye West, Stargate és J. Cole. Ora a Drake-kel közösen végzett munkáról is beszélt: "Adott nekem néhány nagyszerű dalt, amit megtiszteltetésnek éreztem felvenni." Ora Kanye West-el is együttdolgozott: "Kanye egy géniusz, kivételes tehetség. Van néhány dalunk, de azokat a következő albumomra tartogatom." Cím és borító Rita így írta le az albumborítót: "Arról szól, hogy légy főnökösködő, független és légy önmagad. Azt akartam, hogy a képeim pillanatokat rögzítsenek és fogja meg az embereket." Ora Gomillion és Leupold nevű fotósokkal dolgozott. A címről ezt nyilatkozta: "Az Ora a vezetéknevem, de a hazámban, Koszovóban ez az időt jelenti, és ez az album sok időt vett igénybe - három évet". Július 22-én Rita hivatalos Twitter-oldalán bemutatta az album bővített változatának a borítóját is. Kislemezek A "How We Do (Party)" 2012 március 20-án jelent meg az Egyesült Államokban és Új-Zélandon. A dalt Victor Alexander, Kelly Sheehan és Bonnie McKee írta és 96-ként debütált a Billboard Hot 100-as listán. Az Egyesült Királyságban megjelent első kislemeze az "R.I.P." volt Tinie Tempah közreműködésével ami 2012. május 6-án jelent meg. A dal az angol toplisták élén volt. A "Roc the Life" 2012. július 23-án jelent meg. Egy interjún Ora elmondta, hogy a következő kislemeze az Egyesült Államokban a "Radioactive" lesz, amihez a következő héten el is kezdik forgatni a klipet. Dallista Az ORA bővített változata 3 bónusz-dalt és egy videót tartalmaz. Ez a bővített változat 2012. július 24-től rendelhető elő az iTuneson. 2012. július 28-án az énekesnő felrakta Facebookjára a hivatalos dallistát. Heinrich Seitz von Treffen Heinrich Seitz-Treffen – gyakran Heinrich Seitz, avagy magyaros alakban Seitz Henrik – (* 1870. május 15., Cilli; † 1940. május 16., Graz) az Osztrák-Magyar Haditengerészet egyik tisztje volt. A legmagasabb rendfokozatában ellentengernagyként szolgáló szlovén származású tiszt 1901-ig nevét Sajiz alakban használta, ezt követően váltott a Seitz-Treffen alakra. Ő volt a Szent István csatahajó utolsó parancsnoka. Élete és munkássága 1888-ban lépett be a Császári és Királyi Haditengerészethez és a Fiumei Tengerészeti Akadémián kezdte meg tanulmányait. 1898-ban első osztályú sorhajóhadnagy lett. 1900-1901-ben részt vett a kínai bokszerlázadás elfojtásában. 1903-1904-ben a Nyilvántartó Irodánál (a hírszerzésnél) alkalmazták, majd ezután ismét a tengeren teljesített szolgálatot. 1909-ben korvettkapitánnyá, 1912-ben fregattkapitánnyá léptették elő. 1913-ban az SMS Alpha kiképzőhajó parancsnoka lett. Ebben az évben léptették elő sorhajókapitánnyá és a Helgoland gyorscirkáló parancsnoka, egyben a Sebenicóban állomásozó I. torpedónaszád-flottilla vezetője lett. 1915-ben az Otrantói tengerzár áttörésére tett próbálkozása révén tett szert ismertségre. 1917-ben a Wien partvédő páncélos parancsnokságát vette át. 1918 februárjában az I. csatahajódivízió vezetője lett, mely beosztás mellett a Szent István parancsnoka is volt. Röviddel rá a Horthy Miklós tengernagy helyettesévé is kinevezték és ebben az évben ellentengernaggyá léptették elő. 1918. június 10-én hajnalban zászlóshajóját, a Szent Istvánt a dalmát partoknál megtorpedózta egy torpedókkal felszerelt olasz tengeralattjáró-elhárító motorcsónak. A vízbetöréssel vívott közel három órás küzdelem után a hajója átfordult és elsüllyedt. Az elmondások szerint felkészült arra, hogy a tengerész hagyományoknak megfelelően a hajójával együtt süllyedjen el, de annak átfordulásakor törzsének számos tisztjével együtt a hídjáról a vízbe esett. A kísérőhajók egyik mentőcsónakja mentette ki. A másnapra tervezett Korfu-hadműveletet annak vélt korábbi felfedezése miatt lefújták és a Monarchia nagy hajóegységei többet nem hajóztak már ki a háború során bevetésre. Az első világháború után a k. u. k. haditengerészet feloszlatása miatt jogot tanult 1921 és 1923 között a Grazi Egyetemen és 1924-ben tanulmányait a doktori cím megszerzésével zárta. 1927-ben belépett az NSDAP-be és 1928-tól a párt stájerországi (Gau Steiermark) vezetőségének tagja volt. 1931-től 1933-ig a párt területi bírája (Gaurichter) és rövid ideig helyettes Gauleitere volt. Seitz-Treffen egy nappal 70. születésnapját követően hunyt el Graz tartományi kórházában. A Sankt Leonhard-temetőben helyezték örök nyugalomra Tobias Portschy, Stájerország gauleiterhelyettesének és Armin Dadieu (Gauhauptmann) jelenlétében. Előbbi Adolf Hitler képviseletében helyezett el koszorút a síron. Álarcos búvárcsibe Az álarcos búvárcsibe (Heliopais personatus) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a búvárcsibefélék (Heliornithidae) családjába és a Heliopais nemhez tartozó egyetlen faj. Rendszerezése A fajt George Robert Gray angol zoológus írta le 1849-ben, a Podica nembe Podica personata néven. Használták a Heliopais personata nevet is. Előfordulása Ázsiában, Banglades, Kambodzsa, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi mangroveerdők, édesvizű tavak, mocsarak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 43–55 centiméter. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. január 13.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. január 13.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 13.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. január 13.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 13.) Kujavy Kujavy település Csehországban, Nový Jičín-i járásban. Kujavy Pustějov, Hladké Životice, Fulnek és Bílov településekkel határos. Lakosainak száma 555 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Wackersberg Wackersberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2763 fő (1987. május 25.). Navas de San Antonio Navas de San Antonio település Spanyolországban, Segovia tartományban. Navas de San Antonio El Espinar, Las Navas del Marqués, Villacastín, Ituero y Lama, Zarzuela del Monte és Vegas de Matute községekkel határos. Lakosainak száma 350 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Xella Magyarország Kft. A Xella Magyarország Kft. Magyarország egyik jelentős építőanyag-ipari cége. Nevezetes márkanevei: Ytong, Silka. Története Az 1900-as évek elején Svédországban fejlesztések indultak azzal a céllal, hogy a természetből közvetlenül kinyert építőanyag, a fa kiváló tulajdonságaival (hőszigetelő képesség, könnyű megmunkálhatóság, magas nyomószilárdság) megegyező, de ipari technológiával, nagy mennyiségben előállítható építőanyagot hozzanak létre. A kísérletek eredményeként jött létre a pórusbeton, melyet a fenti tulajdonságok mellett további előnyök is jellemeznek, mint például tartósság, kiváló páraáteresztő képesség, valamint tűzállóság. A pórusbeton „sorozatgyártását” 1929-ben Karl August Carlen vállalkozó kezdte meg Dr. Axel Erikson építész szabadalma alapján. Mára világszerte több mint 8 millió köbméter pórusbetont állítanak elő évente. Az Ytong az elmúlt közel 90 év alatt az egyik legsikeresebb márkanévvé vált. Európában a legismertebb építőanyagok közé tartozik. Magyarországon az 1960-as évek elejétől kezdődött meg az ilyen típusú falazóelem gyártása. Akkoriban gázbeton, illetve gázszilikát néven volt ismert, és a mai homokkal ellentétben fő alkotóeleme a kohópernye volt, melyből adódott szürke színe. Magyarországon az Ytong pórusbeton gyártása (mely már homok alapú és fehér színű) 1991-ben kezdődött meg, amikor a németországi Ytong Deutschland AG 1991-ben Halmajugrán megalapította az Ytong Hungary Kft.-t. Ahogy a magyarországi pórusbeton előállítás beépült a nemzetközi vérkeringésbe, úgy bővült hazai termékválaszték a cégcsoport más gyáraiban előállított termékeikkel. A Halmajugrán gyártott Ytong falazóelemek mellett megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is. 2003-ban a magyarországi Ytong gyárat több európai pórusbeton gyárral együtt megvásárolta a Haniel család tulajdonában álló Xella Baustoffe GmbH. Az Ytong Hungary nevet így 2003-ban a Xella Pórusbeton Magyarország Kft váltotta fel. A vállalatcsoport 2004-ben megvásárolta az Iszkaszentgyörgy közelében található régi téglagyárat. A gyár korszerűsítését követően 2004-ben megindult a Silka mészhomoktégla gyártása is. Így 2005-ben egy újabb névváltoztatás követően a cég Xella Magyarország Kft. néven működik tovább. 2008-ban egy újabb tulajdonos váltás történt, a Haniel család eladta a teljes nemzetközi építőipari vállalatcsoportot a Goldman Sachs amerikai befektetői csoportnak. A Xella Magyarország Kft. Ytong falazóelem gyára Gyöngyöstől 15 km-re, Halmajugra és a Mátrai Hőerőmű szomszédságában található. Cseh uralkodók házastársainak listája A cseh uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat a kezdetektől 1918-ig. Uralkodóházak 1918-tól napjainkig 1918. november 14-ével megalakult Csehszlovákia, és megszűnt a királyság, így azóta hivatalban levő királyné nem volt. Lene Lovich Lene Lovich (Detroit, Michigan, 1949. március 30. –) amerikai énekesnő és színésznő. Eredeti neve: Lili-Marlene Premilovich. Az 1970-es évek második felében vált ismertté a brit new wave irányzat jegyében. Jellegzetes imázsához sajátos előadásmód társul. Legismertebb slágerei: Lucky Number; Bird Song; It’s You, Only You (Mein Schmerz). Pályafutása A kezdetek Lovich édesapja szerb, édesanyja angol. Lene-nek még három testvére van. Az édesapa egészségi állapota miatt a család az angliai Hullba költözött, amikor Lene 13 éves volt. A kamaszlány az új hazájában megismerkedett Les Chappell szövegíró-gitárossal, aki aztán állandó munkatársa, a magánéletben pedig az élettársa lett. A pár 1968 őszén Londonba ment, hogy egy művészeti főiskolán tanuljanak. Ekkor alakult ki Lene jellegzetes hajviselete, a fonatokba kötött frizura, amely zenei karrierje során imázsának egyik meghatározó eleme lett, ám eredeti funkciója az volt, hogy megakadályozza, hogy szoborkészítés közben agyag tapadjon a hajszálai közé. 1968 és 1978 között Lene különféle művészeti iskolák hallgatója volt, utcai énekesként ténykedett, és különféle kabarékban lépett fel mint „keleti” táncosnő. Elutazott Spanyolországba, ahol felkereste otthonában a világhírű festőművészt, Salvador Dalít. Londonba való visszaérkezése után akusztikus rockot adott elő, a Quintessence című show kórusában lépett fel a Royal Albert Hallban, katonát játszott Arthur Brown show-jában, és go-go táncosként lépett fel a Radio One Roadshow-val. Egy nyugat-indiai soul együttessel Olaszországban turnézott, továbbá szaxofonon játszott a Bob Flag's Balloon and Banana Bandnek, illetve a The Sensation nevű női kabarétriónak. Egy különleges szakmában is kipróbálhatta magát: sikolyokat vettek fel vele különféle horrorfilmek számára. 1975-ben Lovich csatlakozott a The Diversion nevű funky együtteshez, amely öt kislemezt és egy albumot adott ki a Polydor Recordsnál, de egyik se lett sikeres. Szövegeket írt a francia diszkósztár, Cerrone számára, így például a Supernature-t, melyet később saját maga is lemezre vett. A Supernature Cerrone egyik legnagyobb slágere lett, szürreális szövege Lovichnak az állatok védelme iránti érdeklődését tükrözi. Az áttörés 1978-ban Lene demófelvételen dolgozta fel a Tommy James and the Shondells I Think We're Alone Now című slágerét. Charlie Gillett DJ és dalszerző megmutatta a felvételt a Stiff Records főnökének, Dave Robinsonnak. A férfi hajlandó volt kislemezen kiadni a dalt, ám ehhez Lovichnak és Chappellnek sürgősen egy másik dalt kellett komponálnia a „B” oldalra. Így született meg a Lucky Number című felvétel, Lovich első nagy slágere. Robinson lemezszerződést ajánlott az énekesnőnek, sőt felkérte, hogy vegyen részt a Be Stiff Route 78 elnevezésű turnén, mely a cég új sztárjait mutatta be élőben a közönségnek. Lene gyors tempóban énekelte fel első szólóalbuma, a Stateless (1978) dalait, melyek közül a már említett Lucky Number mellett a Say When keltette a legnagyobb figyelmet. Az album dalaiban Lene sajátos előadói stílusa keveredett a divatos punk rock és a new wave stíluselemeivel. 1979-ben került az üzletekbe a Flex című nagylemeze, melyről a Bird Song című dal még a diszkókban is sikeres volt. 1980-ban koncertlemeze jelent meg, 1981-ben pedig egy EP-je, a New Toy, melynek elkészítésében kísérőzenekara egyik tagja, a később szólistaként ismertté vált Thomas Dolby is részt vett. 1982-ben vehették kezükbe a vásárlók Lovich No Man’s Land című LP-jét, amely talán legkiforrottabb anyaga volt, mégsem lett igazán sikeres. Eredetileg a Stiff Records ki sem akarta adni, és csak azért gondolták meg magukat, mert siker lett a Lovich, Les Chappel és Chris Judge Smith által komponált Mata Hari című zenés darab, amelyet 1982. október-novemberében adtak elő a londoni Lyric Hammersmithben. Túl a csúcson A Stiff-fel azonban nem volt egyszerű dolog szerződést bontani, ezért Lovichnak 8 évig nem jelent meg újabb stúdióalbuma. Ez idő alatt Thomas Dolby és George Clinton társaságában részt vett a Dolby’s Cube nevű formációban, illetve közreműködött a The Residents Picnic Boy című felvételén. 1988-ban közös dalt készített régi barátnőjével, Nina Hagen német punkkirálynővel Don’t Kill the Animals címmel. Lene és Nina 1979-ben együtt szerepeltek a Cha-Cha című filmben, sőt Hagen akkoriban német nyelven lemezre énekelte Lovich Lucky Number című slágerét is: Wir leben immer noch. Itt érdemes megjegyezni, hogy állítólag először Lovichnak ajánlották fel az Üvegtörők (1980) című zenés film női főszerepét, de ő elutasította a felkérést. A szerepet végül egy hozzá hasonló stílusú énekesnő, Hazel O’Connor kapta, akivel egyébként Lovich összebarátkozott. Lene 1989-ben vette fel a March című album anyagát, ám a lemez csak egy évvel később jelent meg, miután a róla kimásolt Wonderland című kislemez Amerikában sikeres lett. Az évtizedek múlása nem sok változást hozott Lene Lovich zenei világába: nagyjából ugyanazt a stílust képviseli, mint pályája elején, és legfőbb munkatársa továbbra is Les Chappell. Az énekesnő 2005-ben közreműködött a Hawkwind Take Me to Your Leader című CD-jén, sőt élőben is fellépett a csapattal. Ugyanebben az évben, szeptember 13-án korlátozott példányszámban adták ki Lovich új stúdióalbumát, amely a Shadows and Dust címet kapta. Kiadó: a Stereo Society. 2006-ban Lovich a Drop Dead Festivalon saját együttesével lépett színpadra. Ebben az esztendőben Lene és Chappell mint társproducerek vettek részt a Lucky Number új verziójának elkészítésében, mely a londoni Eastroad együttes nevéhez fűződik. A feldolgozás fogadtatása kedvező volt, azóta is szerepel az Eastroad repertoárján. 2007-ben megjelent Lovich első DVD-je, mely a híres New York-i Studio 54 diszkóban 1981-ben adott koncertjét tartalmazza. Ismertebb lemezei (Jelmagyarázat: UK = Anglia, DE = Németország, AT = Ausztria) Albumok 1978 Stateless #35 UK 1979 Flex #19 UK, #39 DE 1980 1980 Global Assault – Recorded Live In London And Boston (promóciós lemez) 1982 No Man's Land 1989 March 2005 Shadows and Dust (2005) Válogatások 1982 Hotel Blue (Olaszország) 1990 The Stiff Years Volume 1 1990 The Stiff Years Volume 2 1997 The Best Of Lene Lovich 1997 The Very Best Of 2004 Lucky Number – The Best Of DVD 2007 Lene Lovich: Live from New York Sej, liba, liba, liba A Sej, liba, liba, liba kezdetű magyar népdalt Kerényi György gyűjtötte a Heves megyei Bükkszéken. Feldolgozás: Kotta és dallam Sej, liba, liba, liba, de szép sereg liba! Gyere, pajtás, de sej, haj, menjünk a lagziba! Mit ér nékem az olyan lagzi, lakodalom, sej, mibe', kedves babám, te vagy a menyasszony? Források Szép magyar dalok (kóta és szöveg). Összeállította: Kerényi György . Budapest: Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet. 108. o. Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal. Borsy István – Rossa Ernő. Budapest: Editio Musica. 112. o. Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 171. o. 242. kotta Kétszólamú – kíséret nélküli – kórusgyűjtemény. Kiss Lajos. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1954. 86. o. Sárosi Bálint : Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 284. kotta Felvételek Csömöri Kánta. YouTube (2014. jan. 23.) (Hozzáférés: 2016. jún. 13.) (videó) 1:16–2:17. vegyeskar egy szólamban Mexikó az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Mexikó a kanadai Montréalban megrendezett 1976. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 17 sportágban 97 sportoló képviselte, akik összesen 2 érmet szereztek. 979 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek Évek: 974 – 975 – 976 – 977 – 978 – 979 – 980 – 981 – 982 – 983 – 984 Események június 8. – Lothár nyugati frank király társkirályává koronáztatja fiát, V. (Henye) Lajost . Létrejön Tynwald, a Man sziget parlamentje . Adud ad-Daula fárszi és iraki emír döntő győzelmet arat a moszuli Hamdánidák felett, akik el is vesztik itteni emírségüket. Felsőszecse Felsőszecse (1899-ig Kis-Szecse, szlovákul Horná Seč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 5 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik. Élővilága A faluban ugyan két fészket evidálnak, de csak az egyikről állnak rendelkezésre hosszabb ideje adatok. 2011-ben három, 2012-2016 között minden évben két fiókát számoltak össze. 2017-ben is fészkelnek itt a gólyák. Története Területén a lengyeli kultúra, a korai bronzkorban a velaticei kultúra és a hallstatt korban a Cseke kultúra településének nyomait is megtalálták.[forrás?] A Miskolc nembeli Szecsei család 1310-ből fennmaradt forrásban jelenik meg először. A mai település Szecse határában keletkezett, 1355-ben „Zedche et altera Zedche" néven említik először a Szecsei család birtokaként. 1534-ben a lévai uradalom része volt. A 16. századtól a töröknek adózott. 1601-ben 18 ház állt a településen. 1664-ben a török adóösszeírásban 29 portával szerepel, továbbá mezője, erdeje, legelője és méhese volt. A török kiűzése után, a 19. századig a lévai váruradalomhoz tartozott. 1720-ban 18 adózója lakta. 1828-ban 15 házában 95 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Lecki határrészén egykor önálló falu volt, mely a török korban pusztult el. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Szecse, Nagy Szecse. Két Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és B. Hunyady Uraságok, lakosaik katolikusok, ez fekszik Nagy Kalnának, amaz pedig Alsó Váradnak szomszédságában, és azoknak filiájik; határbéli földgyeik jól termők." A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Szecse (Kis), magyar falu, Bars vmegyében, Levához 1 mfd., 49 kathol., 6 evang., 376 ref. lak. F. u. h. Eszterházy." Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisszecse, garamvölgyi magyar kisközség 648 ev. ref. vallású lakossal. Sorsa kezdettől fogva ugyanaz volt, a mi Nagyszecséé. A Leczki dűlő elnevezés még a törökvilágban elpusztult község emlékét őrzi, mely szintén a lévai uradalomhoz tartozott, és melyről még 1638-ban is van emlékezet. Református temploma 1881-ben épült. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva." A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 decembere között újra Magyarország része. A háború után magyar lakóit nagyrészt áttelepítették Magyarországra, a helyükre ottani szlovákok érkeztek. Népessége 1880-ban 632 lakosából 12 szlovák és 617 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 650 lakosából 22 szlovák és 628 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 610 lakosából 29 szlovák és 581 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 654 lakosából 34 szlovák és 587 magyar anyanyelvű volt. 1919-ben 608 lakosából 573 magyar, 34 csehszlovák és 1 német. 1921-ben 660 lakosából 44 csehszlovák és 594 magyar volt. 1930-ban 634 lakosából 82 csehszlovák és 536 magyar volt. 1941-ben 509 lakosából 9 szlovák és 500 magyar volt. 1991-ben 484 lakosából 349 szlovák és 127 magyar volt. 2001-ben 480 lakosából 359 szlovák és 111 magyar volt. 2011-ben 522 lakosából 423 szlovák, 91 magyar, 4 cseh, 1 lengyel és 3 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei Református temploma 1789 -ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891 -ben építették hozzá. Tetőszerkezetét 2008 - 2009 -ben teljesen felújították, megőrizve az eredeti formáját. Barsi Imre (Bojsza) emléktáblája. Juhász Péter (politikus, 1971) Juhász Péter (Budapest, 1971. február 27. –)(b) politikus, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) nevű Facebook-csoport megalapítója, 2014–17 között V. kerületi önkormányzati képviselő, 2017–18 között az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöke. Pályafutása 2000-ben Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán végzett. Szakterülete a pénzügyi szektorban végzett telemarketing. 1996-tól alkalmazott, később a Budapest Bankban lett osztályvezető. 2001-től vállalkozó, több céget is vezetett, melyek telemarketinggel, kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoztak. 2002-ben megalapította a Kendermag Egyesületet, amely a „könnyű drogok” legalizálásárt és mindenféle drog dekriminalizálásáért küzdött. 2009-ig az egyesület szóvivője, majd elnöke, később alelnöke lett. 2007-ben kiállt a Magyar Gárda betiltása mellett. 2008-ban részt vett a Tarka Magyar! szervezésében. 2008–2012 között a Tilos Rádió műsorvezetője, időközben a rádiót fenntartó alapítvány kurátora. 2009–2012 között a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) romaprogramjának munkatársa. Itt a terepmunkáért és a kommunikációért felelt. 2010. december 20-án tüntetést szervezett az akkor elfogadott új médiatörvény ellen. A tüntetés után regisztrálta az „Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért” (EMS) Facebook-csoportot. Az oldal felett egyedül rendelkezett adminisztrátori jogosultságokkal. A Facebook-csoport 2012-re százezres szimpatizánsi kört ért el. A csoport képviseletében 2011-től a magyar nemzeti ünnepeken előbb civil, majd ellenzéki tüntetéseket szervezett Budapesten. 2012. október 10-én a csoport néhány tagjával egyesületet hozott létre. Az egyesület az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla) nevet kapta, Juhász pedig az elnöke lett. Az egyesület 2012 októberében a politikába visszatérő Bajnai Gordon volt miniszterelnök támogatójává vált. 2013. március 12-től a Bajnai által létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja egyik alapítója és társelnöke, azonban 2014. január 9-én, amikor kiderült, valószínűleg Gyurcsány Ferenc is rajta lesz a balliberális ellenzék közös listáján, felajánlotta lemondását. A 2014-es magyarországi önkormányzati választásokon Budapest V. kerülete önkormányzati képviselőjévé választották az Együtt színeiben. Ezután elsősorban a szerinte az V. kerületben folytatott ingatlanpanama feltárásával foglalkozott. 2014 decemberében ezzel kapcsolatban részletes feljelentést tett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett gazdasági csalás miatt. 2014-ben szerepet vállalt a Budapesti Anarchista Színház egyik Fidesz- és Orbán-ellenes előadásán, ahol a miniszterelnök szerepét játszotta. 2017 februárjában újra megválasztották a párt elnökévé. 2017 áprilisában lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, lépését azzal indokolva, hogy "a jövőben kizárólag a pártelnöki teendőire akar koncentrálni". Listás helyét párttársa, Nádas Ágnes kapta meg. A 2018-as országgyűlési választásokon pártja mindössze 0,63%-ot szerzett. Emiatt a párttörvény értelmében ő és az elnökség másik négy tagja 194 millió forint kampánytámogatás visszafizetésére kötelezhető. Juhász adományokból szeretné visszafizetni a reá eső összeget. Büntető- és csődeljárások 2006 decemberében pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, miután feljelentette magát, amiért otthonában saját használatra kis mennyiségű marihuánát termesztett. A bíróság szerint a drogfogyasztás melletti állásfoglalása miatt veszélyt jelent a társadalmi együttélésre, sőt személye fokozottan veszélyes, „mert a büntetőeljárást, a jog eszközét és a bíróságot kívánta felhasználni arra, hogy a kábítószer-fogyasztás legalizálását szorgalmazza.” Juhász Péter korábban alapított cégei közül több csődbe ment, felszámolás alá került, illetve az APEH szüntette meg őket: A Juhász és Villányi Kft. ellen (melynek 2000. július 17-től 2009. április 11-ig Juhász Péter volt az ügyvezetője) 2003-ban végrehajtást rendeltek el. Az Ó 17 Kft-t 2006. november 2. és 2010. május 8. között vezette Juhász; az adóhatóság 2008-ban kezdeményezett ellene végrehajtást. A Peter, Peter & Partners Kft-nek önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője volt 2005. június 13-tól 2010. június 13-ig (előtte, 2001. február 5. és 2005. június 13. között pedig ügyvezetője). A cég ellen 2006-ban indított végrehajtást az APEH. A politikus tulajdonában levő C-City Bt., Gorum Kft. és Allso-good Bt. vállalkozások ellen szintén végrehajtást rendelt el az adóhatóság. Juhász cégeinek egy része nemcsak végrehajtás alá került, hanem fantomizálódott is, vagyis a cégbíróság megállapította, hogy „a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül.” Hibernáció A hibernáció állapotában a test sejtjeinek tevékenysége szinte mozdulatlanná lassul, drámaian lecsökkentve az élőlény oxigén szükségletét. Az állatvilágban ehhez hasonlatos állapot a téli álom. A téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ez az állapot energiát takarít meg a szervezet számára a táplálékszegény téli időszakban. Az emberi „téli álom” Sok kutatócsoport tanulmányozza jelenleg is, hogyan lehetne az állatvilágban oly jól működő téli álmot megvalósítani embereken. Egyes vélemények szerint a teljes emberi test folyékony nitrogénben történő lefagyasztásával visszafordítható lenne a halál. Az orvostudomány fejlődése lehetővé fogja tenni a „hibernált” testek újraélesztését. Mindez még nem bizonyított, de például az amerikai Alcor Alapítvány már több éve kínál ilyen szolgáltatást 150 ezer dollárért. Az első lefagyasztást 1976-ban végezték el, jelenleg pedig 74 személyt tárolnak ezen a módon. Újraélesztésre mindeddig még egyetlen esetben sem került sor; a cég elképzelései szerint ezt csak a jövőben kifejlesztendő eljárások, például a molekuláris nanotechnológiai módszerek fogják lehetővé tenni, akár már száz éven belül. A NASA szintén érdeklődik, hiszen ha ez az elv átültethető, akkor lehetővé válik az asztronauták egy hibernációhoz hasonló állapotba helyezése a hosszú űrrepülések idejére. Mindemellett egy hibernációszerű állapot indukálása a gyógyászatban is nagy segítséget jelentene. Sikerült laboratóriumi egereket „felfüggesztett életműködés” közeli állapotba hozni, ami reményt adhat az embereknek is a hibernálás lehetőségére. Egy seattle-i csapat a Science folyóirat oldalain számol be a témában elért eredményeiről. Esetükben a felfüggesztett életműködés egy organizmus minden látható életfolyamatának visszafordítható megszűnését jelenti. A kutatás vezetője, dr. Mark Roth szerint a rák kezelésének új útjait nyithatná meg a módszer, valamint megóvhatná a szerveket és a szöveteket egy elégtelen vérellátásból adódó sérüléstől, esetleg a haláltól is. Legutóbbi kísérletek A kutatók első modellállata a Caenorhabditis elegans nevű fonálféreg volt, ami élete bármely szakaszában képes felfüggeszteni életfolyamatait, ha mostoha körülmények közé kerül: anoxia - 0,001%-os vagy ennél alacsonyabb oxigénszint - hatására például hamar bekövetkezik ez az állapot, és 24 órán keresztül, vagy akár tovább is fennmaradhat. A férgekkel végzett kísérletek eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a vérellátás zavarából adódó emberi szövetkárosodások nemcsak a sejtek számára hozzáférhető oxigénmennyiség növelésével lennének elkerülhetőek, hanem az elérhető oxigén mennyiségének drasztikus csökkentésével is (a fonálféreg embriók anoxiás körülmények között felfüggesztették életfolyamataikat, miközben sejtjeiket nem érte károsodás). A Washington Egyetem és a Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatói az egereket egy olyan kamrába helyezték, melynek levegője 80 ppm hidrogénszulfidot (H2S) tartalmazott. Ez a gáz magas koncentrációban halálos, azonban az emberben és az állatokban is termelődik. Az elméletek szerint a testhőmérséklet és a metabolikus tevékenység szabályozásában játszik szerepet. Ha az embereket sikerülne mentesíteni oxigénfüggőségüktől, időt nyerhetnének egy kritikus állapotban lévő beteg esetében, aki egy szervátültetés listán vagy egy műtőben várakozik. A legújabb tanulmányban megfigyelték, hogy a levegő és a H2S keverékének belégzése után az egerek mozgása perceken belül leáll, és látszólag elvesztik eszméletüket. Az állatok légzésszáma a percenkénti 120-ról 10-re csökken. Ez idő alatt a metabolizmus mértéke megdöbbentő módon 90%-kal zuhan, testhőmérsékletük 37 Celsius fokról 11-re esik vissza. Hat óra elteltével az egerek a keverék helyett újra friss levegőt kaptak, ekkor a metabolizmus mértéke, valamint testhőmérsékletük visszatért a normális értékekre és a tesztek azt mutatták, hogy nem szenvedtek károsodást. A következő lépés a kísérlet nagyobb állatokon való elvégzése lesz. Az egerek általában nem alszanak téli álmot, azonban képesek egy hasonló állapot elérésére, amennyiben nem tudnak elegendő élelemhez jutni. Ha sikerül manipulálni az állatok metabolizmusát, úgy hogy az az embereken is alkalmazhatóvá váljon, akkor rendkívül széles körű alkalmazásai lehetnek. 2005 júliusában Peter Safar (University of Pittsburgh) és munkatársai kutyákon végzett kísérletükben felfüggesztették az állatok szívműködését, majd az állatok vérét jéghideg sóoldatra cserélték. A sóoldat a vérnél jóval kisebb koncentrációban képes oxigént szállítani, így alkalmas rá, hogy a szövetekben csökkentsék vele az elérhető az oxigén mennyiségét. Az állatok hamar elveszették eszméletüket, leállt a légzésük és a szívműködésük is. Hatvan perc elteltével a sóoldatot visszacserélték az állatok vérére, és miután újraindították az állatok szívét, 72 órával később az állatok többségénél semmilyen károsodást nem lehetett kimutatni, bár négy kutya esetében idegrendszeri és mozgáskoordinációs problémák léptek fel. A bostoni Massachusetts General Hospital kutatói 2006 januárjában sertéseken végeztek hasonló hibernációs kísérletet, amelynek során az állatok 90%-át sikerült újraéleszteni. Mivel a sertések és a kutyák élettani folyamatai hasonlítanak az emberére, a kutatók remélik, hogy nemsokára embereknél is hasonló - kevésbé drasztikus beavatkozást igénylő - klinikai próbákba kezdhetnek az életfolyamatok hosszabb idejű felfüggesztésének vizsgálata céljából. A hibernáció a szórakoztatóiparban A science fiction szinte nélkülözhetetlen szereplője a hibernáció. Számos filmben, könyvben és videojátékban találkozhatunk vele valamilyen formában. Alkotótól és történettől függően változik a realitása. Egészen más képet kapunk a témáról az Alkonyzóna Karantén című epizódjából és megint mást Woody Allen Hétalvó című filmjéből. Persze a rajzfilmek sem kivételek, ezt láthatjuk a SpongyaBob Kockanadrág vagy a South Park egyes részeiben. A világon majd mindenki foglalkozik a témával, legyen szó akár egy manga-animációról vagy például a népszerű, Tekken címet viselő verekedős videojátékról. Náměšť nad Oslavou Náměšť nad Oslavou település Csehországban, a Třebíči járásban. Náměšť nad Oslavou Ocmanice, Vícenice u Náměště nad Oslavou, Březník, Hluboké, Kralice nad Oslavou, Jinošov, Pucov, Naloučany és Sedlec településekkel határos. Lakosainak száma 4887 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bohinj Bohinj ([ˈb�:xin], németül Wochein [ˈv�xaen]) földrajzi kistáj, völgy, ismert üdülőhely Szlovéniában a Júliai-Alpokban. A völgyben található Bohinji-tó 530 m magasan fekszik. Fő bevételi forrás a mezőgazdaság és a turizmus. Egykor Agatha Christie is megfordult itt. A helyiek által beszélt nyelvjárás – az elszigeteltség miatt – elüt minden környező nyelvjárástól. Közigazgatásilag terület a róla elnevezett Bohinj községhez tartozik. Földrajz Általában Bohinj alatt a Sava Bohinjka (Bohinji-Száva) völgyét szokták érteni. Ez további négy részre osztható, ezek a Spodnja Dolina (Alsó-völgy), Zgornja Dolina (Felső-völgy), Ukanška kotlina (Ukanci-medence), és Nomenjska kotlina (Nomenji-medence). A nyugati oldalon a völgy lezárása a Komarča, kelet felől pedig a Soteska keskeny szorosa kapcsolja a szomszédos, Bled körüli síksághoz. A Bledi tavat több kisebb folyó táplálja. Ezek legismertebbike a Savica, melynek vízesése turistikai látványosság is. Két nagyobb folyó, a Jezernica és a Mostnica összefolyásától számítják a Sava Bohinjka eredetét. Történelem A stratégiai fontosságú vasútvonalat, amely a Júliai-Alpokon keresztül kötötte össze Bécset Trieszttel, 1906-ban avatták fel. Kilenc évvel később az Isonzói csaták helyszíneire e vasútvonalon szállították a bakákat, hadfelszerelést. Kultúra Legendák Bohinj eredete Amikor Isten befejezte a világ megalkotását, rájött, hogy megfeledkezett egy kis embercsoportról, akik csendben várták Isten munkájának befejeztét. Ezért hálául nekik ajándékozta a világ legszebb helyét, melyet az emberek - Isten szláv nevéből (Boh) - Bohinjnak neveztek el. Egyéb mítoszok A török hódítások idején az ide érkező hódítók a környező hatalmas hegyek látványára azt hitték, hogy a völgy a világ vége. A környező hegyekben él a híres mágikus teremtmény, a Zlatorog („Aranyszarv”) Az itt található Hudičev most ot („Az ördög hídja”) az ördög építette, mivel a helyieknek nem sikerült olyan hidat építeniük, ami nem dőlt össze. Cserébe azt kérte, hogy az első hídon átkelő lelke legyen az övé. A trükkös helyiek viszont egy kutyát küldtek át először a hídon, így verve át az ördögöt. Turizmus Látnivalók: Szent János-templom (Cerkev Sv. Janeza) : a 15. századból származik. Egyszerű, gótikus építmény freskókkal a tó partján. Bohinji-tó : Szlovénia legmélyebb, legnagyobb állandó természetes tava. Vogel-hegy: síterület 1800 m-ig, két hegyi étterem, egy hotel áll itt. 4 zöld (nagyon könnyű), 4 kék (könnyű), 4 piros (közepes), és 4 fekete (nehéz) sípálya található fenn. Infrastruktúrája: 35 km sífutópálya, 36 km lesiklópálya, 9 lift a síelők számára. Drótkötélpálya vezet fel a hegyre (1923 m), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Triglavra , a tóra és a völgy településeire. Múzeumvonat, mely Jesenicéből indul Nova Goricába , keresztülhaladva a bohinji völgyön, majd azt a bohinjska bistricai alagúton hagyva el. Az egész évben idelátogató turisták számos lehetőség közül választhatnak: sízés, sífutás, fürdőzés, természetjárás, hegymászás valamint különböző vízi sportok. SB 570 sorozat Az SB 570 egy gyorsvonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Déli Vasútnál. Ilyen mozdonyok közlekedtek még a Kassa – Odebeberg Vasútnál is KsOd It sorozatjelöléssel. Története Csakúgy ahogy a kkStB-nél (lásd a kkStB 470), a Déli Vasútnál is szembesültek a kimondottan a hegyi pályákra alkalmas mozdonyok beszerzésével. Eustace Prossy, utódja Karl Schlöss éa a StEG Mozdonygyár főkonstruktőre Hans Steffan terveztek egy négycsatlós mozdonyt, vezető kéttengelyes forgóvázzal. Ellentétben a Gölsdorf 470-esével, az SB 570 túlhevített gőzű ikergépezetű mozdony volt. Az 570-es sorozatból két példány épült 1915-ben a Steg Mozdonygyárában. Eredetileg a 2'D mozdonyokkal a 109 sorozatot akarták helyettesíteni a karsztvonalakon, de mégis Bécsben maradtak, majd először 1916-ban Mürzzuschlag, és Laibach (ma Ljubljana, Szlovénia) között teljesítettek szolgálatot. Mivel ezt a típust kifejezetten gyorsvonati szolgálatra tervezték, nem feleltek meg a várakozásoknak, így leálltak a sorozat további példányainak építésével. A továbbiakban a BBÖ-nél mint 113 (később. ÖBB-nél 33) sorozat üzemeltek. A DRB 1938-ban a 33 001 és 002, pályaszámokat adta nekik és mint sebesvonati mozdony közlekedtek. Az ÖBB 1953-ban átszámozta őket 133,01-02 –re, majd 1954-ben selejtezték őket. E sorozat egyetlen példánya maradt fenn. A Varsói Vasúti Múzeumban van egy azonos építésű mozdony egy lengyel sorozatból. A Kassa-Odebergi Vasútnál A Kassa-Oderberger Vasút (KsOd) 1916-ban az 570,01 –el futáspróbákat végzett fővonalain. Az ezen kísérletek pozitív eredményét követően öt némileg eltérő mozdonyt szerzett be és besorolta őket az It osztályba és a 351-355 pályaszámokat osztotta ki nekik. Külsőleg, elsősorban a jellegzetes magyar kúpos füstkamrafedélben különböztek. Amikor 1921-ben a KsOd államosították, a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) 455,001-005 pályaszámokat adott nekik, és az 1960-as években selejtezték őket. Corte de’ Frati Corte de’ Frati település Olaszországban, Lombardia régióban, Cremona megyében. Lakosainak száma 1408 fő (2017. január 1.). Corte de’ Frati Alfianello, Grontardo, Pontevico, Pozzaglio ed Uniti, Robecco d’Oglio, Scandolara Ripa d’Oglio és Persico Dosimo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy József (politikus, 1968) Nagy József (Dunaszerdahely, 1968. március 11. –) szlovákiai magyar politikus, jelenleg európai parlamenti képviselő Szakmai pályafutása 1986-ban A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban érettségizett. 1991-ben diplomázott a pozsonyi közgazdasági főiskolán. 1996-ban a Nemzeti Marketing Társaság ügyvezetője volt. 1997-től 2002-ig a Dunstav r.t. építészeti vállalat kereskedelmi igazgatójaként tevékenykedett. 1999-től 2011-ig a komáromi Agrostav a.s, a Dunstav testvérvállaltának igazgató őtanácsának elnöki pozícióját töltötte be. Közben 2002 és 2010 között a 4P publications ügynökség ügyvezetőjeként és a Therma a.s. vezérigazgatójaként dolgozott. 2010-ig aktívan nem politizált, semmilyen pártnak nem volt a tagja. Társadalmi tevékenysége a dunaszerdahelyi Csemadok kulturális szervezet, a Csemadok Intézet és különböző jótékonysági, egyházi, valamint polgárjogi önkéntes csoport támogatásban merült ki. Politikai pályafutása 2010-ben az újonnan megalakult Most-Híd párt listáján a szlovák parlament képviselőjévé választották. Megemlíthető, hogy a közélet meglepetésére a parlamentbe jutó Most-Híd párt választási listáján, a 29. helyről indulva Nagy József preferenciaszavazatokkal a 8 helyet szerezte meg. Sikeres személyes választási programja 3 célkitűzést tartalmazott, ami az egész politikai pályafutását soron kisérte. A “Bátran magyarul” az anyanyelv használata, a kisebbségi iskolák és kultúra pozitív diszkriminációjára szólított fel, a gyűlölt állami nyelvtörvénnyel szemben. A “Tisztességes nyugdíjakat” prioritás a 2004-es nyugdíjreform igazságtalanságait célozta megváltoztatni. Az “Autópályát a Csallóköznek” a 25 éve halogatott, Dél-Szlovákiát a fővárossal összekötő R7-es építésének elkezdését célozta a több órás esti és reggeli forgalmi dugók enyhítésére az ingázók életének javítására. A szlovák parlament és kormány tagjaként 2010 júniusától három hónapig a kormánypárti képviselőként dolgozott. 2010 szeptemberétől a parlamentből előléptetve 3 hónapig a Földművelési minisztérium államtitkárjaként dolgozott a Radičová-féle jobboldali kormányban 2010 novemberétől környezetvédelmi miniszter a Szlovák Kormány újra létrehozott szaktárcája élén Környezetvédelmi miniszterként a közvélemény Nagy József legfontosabb sikereinek az előző kormány által botrányosan megszüntetett Környezetvédelmi Minisztérium újra alapítását és a korrupciógyanús ügyletektől és személyektől való megtisztítását, az átláthatóságát, a civil szervezetekkel való párbeszéd megkezdését és a nyitott kormányzás bevezetését tartotta. A rövid 1,5 éves kormányciklus ideje alatt évek óta elfogdásra várót öbb, mint 60 EU-s irányelv és szabvány átültetését érte el a szlovák jogkörbe. Saját kezdeményezésű törvényei közül a közvélemény a legfontosabbnak a Régi Környezeti Terhek Semlegesítéséről szóló törvény elfogadását étrékelte. Munkásságát a Greenpeace az elmúlt tíz év legjobb környezetvédelmi miniszterének járó kitüntetéssel jutalmazta. Ugyanebben az időszakban az Európai Tanács Környezetvédelmi-Miniszteri Tanácsának tagjaként a Duna Régió Stratégiájának tervezetén, valamint a környezeti katasztrófák és régi környezeti terhek semlegesítésre szolgáló Európai Uniós Környezetvédelmi Alap javaslata fűződik Nagy József miniszter nevéhez. Kezdeményezője volt a Föld Napja alkalmából először 2011-ben megrendezett Tisztítsuk meg Szlovákiát programnak, melyben azóta éves rendszerességgel több mint százezer civil vesz részt spontán szervezésben, kisebb -nagyobb magán, Állami és önkormányzati támogatás mellett, de anélkül is. 2012-ben, Radičová kormányfő lemondása után, az előrehozott választásokon Nagy József ismét preferencia szavazatokkal az 5. helyen végezve újra bekerült a pozsonyi parlament hidas képviselői közé. A Smer-es kormány idején két évig ellenzékben a Szociális ügyek és az Európai ügyek parlamenti bizottságok tagjaként tevékenykedett. Ebből az időszakból a nevéhez fűződik a fiatalon megözvegyültek és az ún. öregnyugdíjasok igazságtalan helyzetének orvoslása, Dél-Szlovákia milliónyi lakosát érintő allergiakeltő parlagfű szabályozása, valamint az Európa Tanácsi tagságához fűződő Európai nemzeti kisebbségi jogminimum elfogadása a 47 tagállam képviseletével. 1. A 2004-es nyugdíjreform előtt a fiatalon megözvegyültek magukra maradva, gyakran egyedül nevelték fel gyermekeiket, özvegynyugdíjra mégsem voltak jogosultak idős korukban, később megözvegyült sorstársaikkal szemben. Ezt az igazságtalanságot törvényjavaslataival és aláírásgyűjtésével végül sikerült a kormánypárt támogatását megszüntetni. 2. A régi nyugdíjreform legnagyobb igazságtalanságát is sikerült az ellenzékből kitartó társadalmi nyomással, törvényjavaslatokkal és 40 ellenzéki képviselő által is támogatott alkotmánybírósági beadványával annyira előtérbe hozni, hogy végül a kormánypárt elfogadta a 2004 előtt nyugdíjba vonult idős emberek elfogadhatatlanul alacsony nyugdíjának átszámítását, igazságos kiegyenlítését. 3. Ellenzéki képviselőként sikerült elérnie az allergiaokozó parlagfű kötelező irtásáról szóló törvény elfogadását a magyar, osztrák, olasz modell alapján, amit szükség esetén, a lakosság egészségvédelme érdekében az önkormányzat a telektulajdonos költségére is elvégezhet ezután. 2012-től az Európa Tanács szlovákiai küldöttségének legaktívabb tagja, az Európai Néppárti Frakcióján belül 2014-ben Kalmár Ferenc (Fidesz-KDNP) képviselővel kidolgozták és az ET 47 tagországainak képviselőivel elfogadtatták a Nemzeti kisebbségek helyzete Európában című jelentést és határozatot konkrét ajánlásokkal, ami nem csak számos későbbi nemzetközi határozat hivatkozási alapja, de az Európai Uniós Kisebbségi Jogminimum kidolgozásának is a gerince lett az Európai Parlamentben. 2013-ban a dunaszerdahelyi járást képviselve Nagy József bekerült a Nagyszombati kerület megyei önkormányzati képviselők közé, megye elnöki jelöltként több mint 14.000 szavazattal végzett és ahol a pénzügyi és a szociális ügyek bizottsághoz csatlakozott és gyakran adott hangot választói érdekeinek. A megyei politikában sérelmezte a megyei befektetések aránytalan elosztását, miszerint a Dunaszerdahelyi és a Galántai, főleg magyarlakta járás, hosszútávon a megyei befektetések 20%-át kapta, miközben itt él a lakosság 40%-a és a megyei bevételek a helyi lakosság adóbevételeiből származnak. További később beérett igyekezete a tranzit-kamionok eltérítése a megyei önkormányzat által felügyelt alsórendű útjairól, 2014 óta a Most-Híd elnökségi tagja, a párt 2013-ban nyert felvételt az Európai Néppártba (EPP). Munkássága az európai parlamentben 2014-ben, ismét preferencia-szavazatokkal európai parlamenti képviselővé választották, ahol azóta is az Európai Néppárt színeiben tevékenykedik. Az Európai parlamentben az Állampolgári jogok, -bel és igazságügyi bizottság (LIBE) állandó tagja lett és póttagi pozíciót kapott a Környezetvédelmi (ENVI) és Petíciós (PETI) biztosságokban is. Aktív tagja a Koreai-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek (DKOR), valamint az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttségnek (D-TR). Az Állampolgári jogok, -bel és igazságügyi bizottságban végzett 2 éves munkája eredményeként 2017-ben néppárti koordinátor helyettessé választották. 2017-ben kinevezték az Európai Parlamenti Szövetség alelnökének. Legfőbb prioritásait - a kisebbségvédelmet, környezetvédelmet, valamint az állampolgári jogokat és belügyet szem előtt tartva jelentős sikereket ért el európai parlamenti képviselői mandátuma első felében. Főbb jelentései, felszólalásai Az oknyomozó újságírók védelme Európában: a szlovák újságíró, Ján Kuciak és Martina Kušnírová ügye (vita) JELENTÉS az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2015) AJÁNLÁS az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről JELENTÉS az európai ombudsmannak a Frontex kapcsán végzett, OI/5/2012/BEH-MHZ számú, hivatalból indított vizsgálatra vonatkozó különjelentéséről VÉLEMÉNY az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és integritásáról Lidértejed Lidértejed (szlovákul Lidér-Tejed, németül Lieder-Tejed) Pódatejed településrésze, 1940-ig önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben Pódatejed 762 lakosából 599 magyar és 139 szlovák volt. Fekvése Dunaszerdahelytől 2 km-re délkeletre fekszik. Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa településeket Pódatejed néven 1940-ben egyesítették. Története 1323-ban említik először. 1739-ben a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Hegyi és Oross családok birtoka bolt. Vályi András szerint "Lichtér Tejed. Magyar falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bodafához nem meszsze; határja 2 nyomásbéli, rozsot leginkább terem, erdeje nints, réttye, legelője kevés, piatza Szerdahelyen; e’ helységnek határjában némelly földek Apátúrföldgyének neveztetnek, a’ Benediktinusoké vólt, most camerális, és árendáltatnak." Fényes Elek szerint "Tejed, (Elő, Ledér, Ollé), 3 egymáshoz közel fekvő m. falu, Poson vmegyében, Szerdahely mellett. Az első 253 kath., 11 re., 64 zsidó; a második 202 kath., 11 zsidó. A harmadik 105 kath. lak. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja." 1910-ben 285, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Farsang Endre Farsang Endre (1929 – Budapest, 2008. november 10.) labdarúgó, hátvéd, sportvezető. Pályafutása 1949 és 1958 között a Bp. Dózsa labdarúgója volt. Az élvonalban 1949. november 6-án mutatkozott be a Bp. Előre ellen, ahol csapata 5–0-s győzelmet aratott. Négy alkalommal szerzett bronzérmet az újpesti csapattal. Összesen 135 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és egy gólt szerzett. Visszavonulása után az Újpesti Dózsa intézőjeként és a labdarúgó-szakosztály vezetőjeként tevékenykedett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1950-ősz , 1951 , 1952 , 1957-tavasz A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) Kisúgó A Kisúgó illegális, szamizdat magyar folyóirat volt az 1980-as évek elején, a magyar kommunista rendszer utolsó évtizedében, amely a Beszélő című szamizdat periodikával egyidőben indult. Lányi András kezdeményezte 1980 augusztusában, írt bele többek közt Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és sokan mások, de mindenki névtelenül, hogy elkerülhessék a rendőrségi-titkosrendőrségi zaklatásokat. Az újság megindítását egy baráti kör határozta el: Dániel Ferenc, Bojtár Endre, Horváth Iván, Vági Gábor és Lányi András (Bojtár és Horváth később visszaléptek). Dániel révén kerültek kapcsolatba Orosz Istvánnal, aki vállalta az anyag stencilezését. Az anyag már 1980-1981 fordulóján kész volt, Oroszhoz tavasszal került. Sokak szerint a Kisúgó a Beszélőnél színvonalasabb volt, de csak egyetlen száma jelent meg, 1981 októberében, egy héttel a Beszélő megjelenése után. (Az időzítésről utólag vita bontakozott ki a két lap köre között.) Vági Gábor vezércikke az ellenzéki programkészítés szükségességét fogalmazta meg. A Beszélő köréhez tartozó Kőszeg Ferenc elbeszélése szerint a Kisúgó azért volt mégis rövid életű, mert nem tudták megszerezni a stabil megjelenéshez szükséges infrastruktúrát és belátták, hogy az elnyomás miatt szűk piac nem bírna el két hasonló profilú szamizdatot . Az Élőlánc Magyarországért ökopárt 2006-ban újra kiadta a Kisúgót. A sorrendben második szám március 15-én jelent meg, melyet abban az évben három, 2007-ben egy újabb szám követett . Kelet-Közép-Európa Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti. Magyarország Kelet-Közép-Európában van, annak szerves része (a sokszor, a régi, hidegháborús gondolkodás alapján történő "kelet-európai" elhelyezés helyett). Többféle értelmezése létezik, földrajzi, politikai, kulturális szempontok alapján, de többnyire a közép-európai volt szocialista országokat értik alatta. Az elnevezés eredete Az elnevezés az 1980-as évektől kezdve vált népszerűvé, amikor a régió három értelmiségi személyisége Bibó István, Czesław Miłosz és Milan Kundera a Kelet-Európa kifejezéssel szembeállítva használta. Értelmezései A legszűkebb értelmezés szerint Kelet-Közép-Európa Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot, azaz a visegrádi országokat jelenti (bár Csehországot ritkább esetben Nyugat-Közép-Európa országai között is említik, történelmi okokból). Mellettük gyakran idesorolják Szlovéniát is, bár egyes felosztások szerint – osztrák tartományi múltja és alpesi fekvése miatt – Nyugat-Közép-Európához tartozik, illetve ritkábban – jugoszláv utódállamként – Délkelet-Európa országai között is említik. Romániát és Horvátországot is szokás kelet-közép-európai országnak tekinteni, bár előbbinek a Kárpátokon kívüli területei inkább Délkelet- vagy Kelet-Európához sorolhatók, utóbbinak pedig a Szávától délre eső területei Délkelet-Európához tartoznak. Időnként a térség országai között említik még Litvániát is, amely más felosztások szerint a többi balti országgal együtt Észak-Európa része. Néhány országnak bizonyos részei sorolhatók Kelet-Közép-Európához: a délkelet-európai Szerbiából a Vajdaság, a kelet-európai Ukrajnából Kárpátalja, Bukovina és Kelet-Galícia, Oroszországból a Kalinyingrádi terület, Fehéroroszországból a hrodnai és a breszti terület. Kulturális és történelmi értelemben Kelet-Közép-Európának tekintik azokat az országokat, amelyek az Elbától keletre találhatók, de a nyugati kultúrkörhöz tartoznak (a katolikus, illetve kisebb részben a protestáns kereszténység terjedt el). Ez az értelmezés elsősorban az ortodox kelet-európai és balkáni országoktól különíti el a régiót. Ebben az esetben a visegrádi országokon és Szlovénián túl ide sorolandó Horvátország, valamint a három balti állam: Észtország, Lettország, Litvánia, ugyanakkor nem tartozik ide Románia. Ebben az értelemben használatos, bár kissé szokatlan elnevezés a Nyugat-Kelet-Európa, illetve „kompországok” néven is emlegetik ezeket az államokat. Időnként Ausztriát és Németország keleti tartományait is ide sorolják. Más történelmi és politikai szempontok szerint azokat az országokat sorolják ide, amelyekben a második világháborút követően épültek ki a szocialista rendszerek, tehát az 1940-ben megszállt balti országokat, az egykori NDK-t, valamint – Görögország és Törökország kivételével – Délkelet-Európa országait is. Időnként magát a Közép-Európa elnevezést is használják ebben az értelemben, nem sorolva Közép-Európához a nyugat-közép-európai országokat. Ez az értelmezés, amely közel áll a Közép- és Kelet-Európa fogalomhoz, főképp a volt Szovjetuniótól kívánja elkülöníteni az említett országokat. Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami szó szerint Kelet-Európa középső részét jelentené, de elterjedt értelmezésében inkább a Közép- és Kelet-Európa elnevezés leegyszerűsített alakjának tekinthető. [forrás?] Harkakötöny vasútállomás Harkakötöny vasútállomás egy Bács-Kiskun megyei vasútállomás, Harkakötöny településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kiskunhalas vasútállomás Tajó megállóhely (25203) 1998 SP143 A (25203) 1998 SP143 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. szeptember 18-án. A hosszú kések éjszakáján megölt személyek listája A hosszú kések éjszakáján megölt személyek listája áttekintést kínál a címben jelzett „tisztogatási” hullám során a nácik által 1934 június 30. és július másodika között megölt személyekről. A lista alapja A lista alapja az Adolf Hitler rendelkezésére a Gestapo részéről elkészített hivatalos lista, mely Hitler 1934. július 13-i a Reichstagban megtartott beszédének – melyben kísérlet történt az események utólagos igazolására – megalapozását kívánta szolgálni. A lista megtalálható Heinrich Bennecke Reichswehr und SA (1961) című művének és Heinz Höhne Buch Mordsache Röhm (1984) című könyvének függelékeiben is. Eredetileg hetvenhét megölt személyt tartalmazott, később Hitler utasítására még hat nevet fűztek hozzá. A személyek listája Julius Adler, Otto Ballerstedt, (a hivatalos listán) Fritz Beck, (a hivatalos listán) Karl Belding, (a hivatalos listán) Veit Ulrich von Beulwitz, (a hivatalos listán) Alois Bittmann, (a hivatalos listán) Franz Bläsner, (a hivatalos listán) Herbert von Bose, (a hivatalos listán) Ferdinand von Bredow, (a hivatalos listán) Charig, (a hivatalos listán) Georg von Detten, (a hivatalos listán) Herbert Enders, (a hivatalos listán) Kurt Engelhardt, (a hivatalos listán) Ludwig Engels, (a hivatalos listán) Karl Ernst, (a hivatalos listán) Hans Joachim von Falkenhausen, (a hivatalos listán) Gustav Fink, (a hivatalos listán) Walter Foerster, (a hivatalos listán) Erich Gans, Fritz Gerlich, (a hivatalos listán) Daniel Gerth, (a hivatalos listán) Walter Häbich, Hans Hayn, Heck Edmund Heines (a hivatalos listán) Oskar Heines (a hivatalos listán) Adam Hereth, Karl-Günther Heimsoth, Peter von Heydebreck, (a hivatalos listán) Joachim Hoffmann, (a hivatalos listán) Anton von Hohberg und Buchwald, (a hivatalos listán) Edgar Julius Jung, (a hivatalos listán) Gustav Ritter von Kahr, (a hivatalos listán) Kuno Kamphausen, Eugen von Kessel, (a hivatalos listán) Erich Klausener, (a hivatalos listán) Willi Klemm, (a hivatalos listán) Koch, SA-Oberführer, Hans Karl Koch, (a hivatalos listán) Heinrich Johann König, (a hivatalos listán) Kopp, Ewald Köppel (a hivatalos listán utólag) Krause, Fritz von Kraußer, (a hivatalos listán) Karl Lämmermann, (a hivatalos listán) Gotthard Langer, (a hivatalos listán) Erich Lindemann, (a hivatalos listán) Karl Lipinsky, (a hivatalos listán) Ernst Ewald Martin, (a hivatalos listán) Hermann Mattheiß, (a hivatalos listán) Walter von Mohrenschildt, (a hivatalos listán) Kurt Mosert Paul Neumayer (a hivatalos listán) Heinrich Nixdorf (a hivatalos listán) Lamberdus Ostendorp, (a hivatalos listán) Otto Pietrzok, (a hivatalos listán) Adalbert Probst, (a hivatalos listán) Hans Ramshorn, (a hivatalos listán) Robert Reh Ernst Röhm , (a hivatalos listán) Paul Röhrbein, (a hivatalos listán) Wilhelm Sander, (a hivatalos listán) Martin Schätzl, Erich Schieweck, (a hivatalos listán) Elisabeth von Schleicher, (a hivatalos listán) Kurt von Schleicher , (a hivatalos listán) Wilhelm Schmidt, (a hivatalos listán) Wilhelm Eduard Schmid, Hans Walter Schmidt, (a hivatalos listán) August Schneidhuber, (a hivatalos listán) Johann Konrad Schragmüller, (a hivatalos listán) Dr. Joachim Schröder, (a hivatalos listán) Max Schuldt, (a hivatalos listán) Walter Schulz, (a hivatalos listán) Max Schulze, (a hivatalos listán) Hans Schweighart Emil Sembach, (a hivatalos listán) Hans Erwin von Spreti-Weilbach, (a hivatalos listán) Pater Bernhard Stempfle, (a hivatalos listán) Gregor Strasser, (a hivatalos listán) Otto Stucken, (a hivatalos listán) Othmar Toifl, (a hivatalos listán) Julius Uhl, (a hivatalos listán) Erwin Villain, (a hivatalos listán) Max Vogel, (a hivatalos listán) Gerd Voss, (a hivatalos listán) Eberhard von Wechmar, (a hivatalos listán) Karl Zehnter, (a hivatalos listán) Ernestine Zoref, (a hivatalos listán) Alexander Zweig (a hivatalos listán utólag) Jeannette Zweig (a hivatalos listán utólag) Bosenbach Bosenbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Dacryon A dacryon egy csomópont ami a felső állcsont (maxilla) a könnycsont (os lacrimale) és a homlokcsont (os frontale) találkozásánál található. Lauperath Lauperath település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Gortvakisfalud megállóhely Gortvakisfalud megállóhely Gortvakisfaludon, a Rimaszombati járásban van, melyet a Železničná spoločnosť Slovensko a.s. üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zólyom–Kassa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Várgede megállóhely Feled vasútállomás Története Az 1873-ban a Fülek-Sajólénártfalva szakasz részeként létesült. A felvételi épületet elbontották, helyére egy lemez bódé került. A KLM 867-es járatának balesete A KLM 867-es járata egy menetrend szerinti repülőút volt az amszterdami Schiphol repülőtér és a tokiói Narita nemzetközi repülőtér között, alaszkai útmengszakítással. 1989. december 15-én a járatot teljesítő, kevesebb mint hat hónapos Boeing 747–400 típusú gép alaszkai Anchorage-i nemzetközi repülőtér megközelítése közben mind a négy hajtóműve leállt. A nyomozás kiderítette, hogy az incidens oka az volt, hogy a repülő épp egy vulkáni hamufelhőn haladt keresztül, ami a Mount Redoubt tűzhányó kitörése miatt keletkezett egy nappal korábban. A baleset A KLM 867-es járata kb. 75 mérföldre volt Anchorage-től északnyugati irányba, és éppen süllyedt, amikor Karl van der Elst kapitány sötét felhőnek tűnő képződményt pillantott meg a gép előtt, amit a radar nem mutatott. Kb. 25 000 láb (7620 méter) magasan érték el a fekete felhőt. A pilóta ekkor vette észre, hogy hamufelhőbe repültek, és elkezdte feljebb emelni a gépet, de nem sokkal ezután mind a négy hajtómű leállt és zuhanni kezdtek. A pilótafülkét és az utasteret sötét füst töltötte meg, ahogy a hamu beszivárgott a gépbe. A pilóták többször is megpróbálták újraindítani a gépet, de hiába. Végül 12 perccel a meghibásodás után, 13 000 láb magasan a bal szárnyon található egyes és kettes hajtóművek beindultak, ami már elegendő volt a gép irányításához. További 2000 láb süllyedés után a másik két hajtómű is beindult. Végül 15 perccel később, hogy a felhőbe repültek, a pilóták sikeres leszállást hajtottak végre a repülőtéren. Két másik járat is belerepült a hamufelhőbe a nap folyamán, de ezeknek nem állt le hajtóművük és probléma nélkül leszálltak Anchorage-ben. Azonban később, szintén aznap a Korean Air és a British Airways egy-egy gépének is el kellett térnie a tervezett útvonaltól és menetrendjétől, hogy elkerülhessék a hamufelhőt. A hajtóművek meghibásodása Ha a gép hamufelhőbe repül, a hajtóművekben a hamu megolvad, ezzel üvegbevonatot képezve a motor belsejében. Ez megzavarja a belső hőmérsékletet mérő érzékelőket, és azok biztonsági okokból automatikusan leállítják a hajtóműveket. Ha a repülő elég magasan száll, mint a KLM gépe is, elég idő marad a sikeres újraindításra. Amikor a hajtóművek leállása miatt a fő generátorok is leállnak, pillanatnyi áramszünet keletkezik, ahogy a repülési műszerek átállnak a tartalék áramforrásra. A 747–400-as esetében az utóbbit két akkumulátor és áramátalakító berendezés biztosítja. A 867-es járat pilótája megpróbálta újraindítani a hajtóműveket, azonban az első hat-hét próbálkozás sikertelennek bizonyult. Ezután azonban az egyes és kettes hajtóművek beindultak, aminek köszönhetően az egyik fő generátor is működésbe lépett. Ez ismét egy kisebb áramszünetet okozott, és így a rövid ideig elsötétültek műszerek, ami azt a hatást keltette, hogy a tartalék áramot biztosító egységek felmondták a szolgálatot. A gép áramellátása a fekete dobozok mérései alapján ellenőrizhető vissza. A baleset után A fedélzeten senki nem sérült meg, a gépen 80 millió dolláros kár keletkezett. A géptörzs felülete úgy nézett ki, mintha homokfúvóval csiszolták volna le. A repülőt a Boeing seattle-i telepére szállították, ahol kijavították, többek között mind a négy hajtóművét le kellett cserélni. A gép a mai napig a KLM színeiben repül. Hasonló esetek British Airways 9-es járata : Az ehhez rendkívül hasonló baleset során a London és Auckland közti járatot teljesítő Boeing 747-236B típusú gép 1982 . június 24-én hamufelhőbe repült és mind a négy hajtóműve leállt. A pilóták sikeres kényszerleszállást hajtottak végre Jakartában , az incidensben senki nem sérült meg. Rik Wouters Hendrik Emil (Rik) Wouters (Mechelen, 1882. augusztus 21. – Amszterdam, 1916. július 11.) belga festőművész és szobrász, a fauvizmus egyik jelentős képviselője. Élete és művészete 1897-ben a mecheleni akadémián járt kurzusokra, majd 1900-tól a brüsszeli Királyi Szépművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Nellel (Hélène Duerinckx), aki modell volt. 1905. április 15-én házasodtak össze. Brüsszel közelében, Watermaal-ban telepedtek le, de anyagilag nehéz körülmények közé kerültek. Később Mechelenbe költöztek Wouters apjához, de ott sem sokáig bírták a családi nézeteltérések miatt. 1907-ben Bosvoorde-ban, a Zoniënwoud nevű erdő szélén telepedtek le, elsősorban Nel tüdőbajának ápolása érdekében. A környező táj Rik Wouters több képének témája lett. 1907-ben formázta meg barátjának, Edgard Tytgatnak a mellszobrát gipszből, de nem volt pénzük annak bronzba öntésére. Erre csak jóval később került sor; a szobor ma a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum egyik büszkesége. Első sikerei közé tartozott, amikor a Godecharle pályázaton díjat nyert „Álmodozás” című szobrával. Festői munkássága kezdetén erősen James Ensor hatása alatt volt, az ő stílusában festett csendéleteket és enteriőröket. Rengeteg képet, tanulmányt festett, leginkább kartonra, mert a vászon túl drága volt a számára. Anyagi helyzete 1911-től fordult valamelyest jobbra, amikor a brüsszeli Giroux galéria - az első belga művészként - szerződést kötött vele. A következő években e szerződésnek megfelelve ontotta magából a műveket, de nem csak mennyiségileg, hanem minőségi értelemben is a tragikusan rövid karrierje csúcsára érkezett. Állandó modellje volt felesége, például az itt látható „Háztartási gondok” című szobrának is ő állt modellt. Ekkor alkotta híressé vált szobrát James Ensorról is. 1914-ben már önálló kiállítást szervezett számára a galéria, de hamarosan kitört a háború, és behívták katonának. Liège mellett fogságba esett, de megszökött, majd a semleges Hollandiába menekült. Hamarosan azonban megtámadta állkapcsát a végzetes betegség, a rák. Felesége utána költözött Amszterdamba és gondosan ápolta. Wouters még két kiállítást rendezett a holland fővárosban. Az első mutatta be „Önarckép fekete kötéssel” című képét, amelyen megörökítette súlyos szemműtétének nyomát. A további operációk sem segítettek rajta, és 1916-ban, 34 éves korában meghalt. Felesége 1971-ben hunyt el. Művei többek között a brüsszeli és az antwerpeni királyi szépművészeti múzeumokban, a brüsszeli Charlier Múzeumban, Liège-ben, Oostende-ben, valamint szülővárosában, Mechelenben vannak kiállítva. Farvardin Farvardin (perzsa betűkkel �������) az 1925-ben bevezetett, Iránban használatos iráni naptár első hónapja, az első tavaszi hónap. 31 napos; kezdete többnyire a világszerte használt Gergely-naptár szerinti március 21-re, utolsó napja pedig április 20-ra esik. Első napja az újév, azaz a nouruz ünnepe. Dulce de leche A dulce de leche latin-amerikai gasztronómiai specialitás: nádcukorral készült karamellizált tejkrém, amelyet különféle édességek (pl. az alfajor teasütemény, flan, habcsók stb.) készítésére illetve ízesítésére használnak. Latin-Amerikán kívül az Egyesült Államokban, Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban is ismerik. Íze hasonló a nálunk is ismert tejkaramellához, állaga következtében azonban kenhető. Elnevezései Dulce de leche : Argentína, Bolívia, Közép-Amerika, Spanyolország, Paraguay, Puerto Rico, Dominikai Köztársaság, Uruguay és Kolumbia egyes vidékei. Arequipe : Kolumbia, Venezuela, Guatemala Bollo de leche vagy dulce de leche : Nicaragua (a teljes szilárd állagú változatot a félreértés elkerülése érdekében "cajeta de leche" néven ismerik) Cajeta : Méxikó (ha kecsketejből készül, tehéntej esetén szintén dulce de leche ) Fanguito : Kuba. Manjar : Chile, Ecuador. Manjar blanco vagy manjarblanco : Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Panama és Peru. Confiture de lait (francia nelven): Franciaország. Doce de leite (portugál nyelven) Brazília és Portugália. Milk caramel : USA Szegedi Kisvasút A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher-, hanem személyszállításra hozták létre, melynek révén települések jöttek létre a Szeged környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta. Megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg. Története Szeged területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen Kistelekig, nyugati irányban pedig (amerre a kisvasút haladt) gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai Mórahalom területén. Az itt lakó emberek tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy. A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e. Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a trolibuszhálózat kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!). Végül 1926 márciusában végre-valahára elindult az építkezés, melyet karácsonyra már be is akartak fejezni. Sajnos az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat. (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város bugaci tanyavilágba vezető Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat.) A vonal kezdőpontja a Belvárosi híd lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett (amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek) érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott. Az Északi-vonal Domaszék (akkoriban Sárkányhögy), Zákányszék (akkoriban Lengyelkápolna), Ruzsa (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorva) érintésével Pusztamérgesig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút, mivel nem volt Szeged része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek, és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5 km-es meghosszabbítását a településig. A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, Mórahalom (akkoriban Alsóközpont), Kissoron át Ásotthalomig (akkoriban Várostanya) ért. 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt. A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi és Csongrád megyei helytörténetben. A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések (Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Ruzsa, Kissor), amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől. Ezeket a településeket a kisvasút hozta létre. Először az iskola települt az állomás mellé, majd a tejátvevő, a gabonaraktár, majd a malom, az orvosi rendelő, a piac és így tovább. Ezen a vonalon működött az ország első dízel-elektromos mozdonya, a Láng Gépgyár által gyártott M1-M4. Itt működött az ország második, Szeged első vasúti fénysorompója. Piaci napokon gyorsvonatok is közlekedtek. Jelen vasút tapasztalatait felhasználva épült később a Kecskeméti Kisvasút, amely 2009 decemberéig szolgálta a Kecskemét környéki tanyavilágot. Sajnos 1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég: megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút. Emlékezete Ma már nagyon kevesen élnek a kisvasút egykori utasai és dolgozói közül. A fiatalok többsége pedig nem is hallott még róla, hogy működött itt egy helytörténeti szempontból is rendkívüli jelentőségű kisvasút. Néhány éve pár fiatal elhatározta, hogy megismerteti a kisvasút történetét a nagyvilággal, ezért egyesületet hoztak létre. A Szegedi Gazdasági Vasút Történeti Helytörténeti Közhasznú Egyesületet (rövid neve: SZGV Egyesület) 2009 tavaszán jegyezte be a Csongrád Megyei Bíróság. Domaszék településsel összefogva az egykori Sárkányhegy állomásépületében 2008 ősze óta működik a vasút történetét bemutató kiállítás. Az állomás teljes épülete helytörténeti, kisvasút-történeti múzeummá fejlesztése folyamatban van. Jelenleg egykori járművek felújítása folyik, amelyek felújítás után a múzeum udvarán az egykori állomási vágányok újjáépített másán nyernek majd elhelyezést. Szegeden a Terehalmi út mellett látható néhány talpfa az egykori kisvasút hálózatából. Egyéb 1971-ben A Szegedi Madzagvasút címmel (rendező: Winkler György, szerkesztő: Rockenbauer Pál) filmet készítettek a kisvasútról, a Magyarország kisvasútjai című dokumentumfilm-sorozat részeként. Bohostice Bohostice település Csehországban, a Příbrami járásban. Bohostice Milešov, Solenice, Smolotely, Cetyně, Klučenice és Kozárovice településekkel határos. Lakosainak száma 189 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kelet-Uusimaa Kelet-Uusimaa (finnül: Itä-Uusimaa; svédül: Östra Nyland) Finnország egyik régiója volt. 2011. január 1-jével összevonták Uusimaával. Uusimaával, Päijänne Tavastiával, és Kymenlaaksóval volt határos. Történelmi tartományok Történelmét, földrajzát és kultúráját a Nyland tartomány cikk részletezi. Települései Kelet-Uusimaában hét település olt. A városok a listában félkövérrel szerepelnek. Első helyen a településben többségében (vagy kizárólaosan) beszélt nyelven szerepel a neve, utána zárójelben az ország másik hivatalos nyelvén olvasható a megnevezés. Viorella Manolache Viorella Manolache (Medgyes, 1981. január 13. –) román történész, filozófus, tudományos kutató, politológus. Tanulmányai 1996-ban a Studio School of English (English for the Cambridge Examinations) végzettje Cambridge-ben. 1999-ben a Y’S Men International Club tagja Dániában. A nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem Simion Bărnuţiu Jogi Karán végezte tanulmányait 2007-ben jogi és politikatudományi szakképesítéssel. 2006-ban a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem Újságírói Karán mesteri fokozatot ért el. 2009-ben a Bukaresti Egyetemen doktori fokozatot szerzett a történelem tanulmányozásának a szakterületén. 2010-ben a Bukaresti Egyetem POSDRU/89/1.5/S/64162 EUROPAEUS posztdoktorális programjának volt végzettje (Európai Tanulmányok és a Nemzetközi Kapcsolatok). Tudományos munkássága 2010-től a Román Akadémia keretén belül működő Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (Institutul de Ştiinţe Politice şi Relaţii Internaţionale) a tudományos kutatója. Kutatási területei: politikai filozófia, modernizmus-posztmodernizmus, elit-elitek-elitizmus. Didaktikai tevékenysége 2011-ben a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarán működő Európai Tanulmányok Tanszék egyetemi oktatója. 2011 és 2012 között a zsílvásári (Tg. Jiu) Constantin Brâncuşi Egyetem Közigazgatási és Összehasonlító Politikatudományok Karának az egyetemi oktatója a mesterképzési szinten. Kötetei Postmodernitatea românească între experienţă ontologică şi necesitate politică , Editura Universităţii „Lucian Blaga”, Sibiu ( Nagyszeben ), 2004 . Cecitatea politică între sindrom ereditar şi faza lungă a maşinistului , Editura Universităţii „Lucian Blaga”, Sibiu, 2005 . Elite. Legitimări juridice şi moderne , Editura Universităţii „Lucian Blaga”, Sibiu, 2006 . Ipostaze ale fetişului în presa culturală românească , Editura Universităţii „Lucian Blaga”, Sibiu, 2006. Antielite. Forme tipice şi atipice al elitismului politic contemporan , Editura Universităţii „Lucian Blaga” din Sibiu, 2007. Elitele politice româneşti - între deconstrucţia comunismului şi reconstrucţia democraţiei , Editura TechnoMedia, Sibiu, 2008 . Elite în marş , Editura TechnoMedia, Sibiu, 2009 . Viorella Manolache - Henrieta Anişoara Şerban, Cartografierea marginalităţii , Editura Institutului de Ştiinţe Politice şi Relaţii Internaţionale, Bucureşti ( Bukarest ), 2010. Curente alternative ale prefixului post - evaluări filosofico-politice , Editura TechnoMedia, Sibiu, 2010. Dinamica modelului european asupra localismului creator în epoca “modernismului ofensiv” (prima jumătate a secolului XX) , Editura TechnoMedia, Sibiu, 2011. Homo Posthistoricus. Profil filosofico-politic .Astra Museum-Tchno Media kk., Sibiu, 2012 . ISBN 978-973-8993-61-7 ISBN 978-606-616-048-3 Repere teoretice în biopolitică , Editura Institutului de Ştiinţe Politice şi Relaţii Internaţionale, Bucureşti, 2013 . Folyóiratokban és antológiákban megjelent tudományos közleményei Incursiune pe dimensiunea timpului interior: Gustav Klimt, Transilvania, 2003/ 4 , pp. 88–90; Nicolae Jurca, L'histoire de la social-democratie de Roumanie, 2003/ 10, pp. 96–98; Disputarea unui concept: Decembrie 1989 între revoluţie şi refoluţie, Studia Universitatis Cibiniensis, Series Historica II, Universitatea “Lucian Blaga” din Sibiu, 2005, pp. 309–317; Semiozică şi/sau semiotică în România literară, Saeculum, nr.1 (19)/, Anul IV (VI), 2005, pp. 144–148; Modernitatea şi cultura politică la români, în volumul colectiv Cultură politică şi comportament electoral în România în perioada democraţiei parlamentare (1866- 1937), coord. Sorin Radu, Editura Universităţii „Lucian Blaga”, 2006, pp. 15–57; Modernitate/postmodernitate politică românească. Conceptualizări recesive postdecembriste. In : „Partide politice şi minorităţi naţionale din România în secolul XX‖, Editura Universităţii „Lucian Blaga”, Sibiu, 2006, Asociaţia Cercetare Sibiană, Guvernul României, Departamentul pentru Relaţii Interetnice, Universitatea „Lucian Blaga” din Sibiu, Facultatea de Istorie şi Patrimoniu „Nicolae Lupu”, pp. 433–439; Romania (still!) in transition : Post-Modern Sketches. In : Asociaţia Mediterana, volumul I, Editura Limes, Cluj Napoca, 2006, Studii Sociale, pp. 281–298; A Form of Re-activating the Political Freedom- Mass-media (Theoretical Aspects of a Postmodern Simulacrum), in Romanian Review Of Political Sciences And International Relations, vol. IV, nr.1, 2007, In Focus, pp. 159–169; Axel Honneth: Hinweise auf die Kritik der Macht, in Romanian Review of Political Sciences And International Relations, vol. IV, nr.2, 2007, pp. 43–53; Liberalismul din România: legitimări istorico-politice, in Revista de Ştiinţe Politice şi Relaţii Internaţionale, nr.3, 2007, pp. 141–145; Erodarea centrului: discursul marginal, Revista de Filosofie, tomul IV, nr.5-6, 2007, pp. 675–687; Literaturi şi Culturi Locale, Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Autoritatea Naţională pentru Cercetare ştiinţifică Universitatea « Lucian Blaga » din Sibiu, Facultatea de litere şi arte, Centrul de Cercetări Filologice şi Interculturale, Uniunea Scriitorilor din România, Filiala din Sibiu, 2007, coord. Gheorghe Manolache. Un road-movie marginal despre rromi: discurs politic vs. secvenţe cinematografice, pp. 259–267; Axel Honneth: repere critice asupra fenomenului puterii pp. 45–55; New Elites: The Anticulture of the Romanian Politics, in Romanian Review Of Political Sciences And International Relations, vol.V, nr.1, 2008, pp. 54–61; Viorella Manolache - Henrieta Şerban, Theoretical aspects regarding the Romanian Institutional Crisis, in Romanian Review Of Political Sciences And International Relations , vol.V, nr.1, 2008, pp. 23–34; Post-Communist recoveries in Eastern Europe. Typical and Atypical Forms of Political Elite in Romanian Review Of Political Sciences And International Relations, vol. V, nr.2, 2008, pp. 65–73; Viorella Manolache - Henrieta Şerban - Dan O'Brien, A Critique of Naturalistic Philosophies of Mind. Rationality and the Open-Ended Nature of. Interpretation, in Appraisal -The Journal of the Society for Post-Critical and Personalist Studies, vol.VI, nr.1, March, 2008; Zygmunt Bauman. Repere „slabe‖ asupra eticii postmoderne, in Convorbiri Literare, august 2008, nr.8 (152), pp.102-107; Obiectivitatea puterii şi refuzul suveranităţii: (re)găsirea identităţii la Georges Bataille, in Convorbiri literare, ianuarie 2009, nr.1 (157), pp.138-143; Zygmunt Bauman and the Postmodern Approach: „Week‖ Guidelines over Postmodern Etichs, in Romanian Review of Political Science and International Relations, vol.VI, no.1, 2009, pp.23-31; Sociologia şi ştiinţele sociale. Repere (post)moderne româneşti, in volumul Tendinţe în filosofia ştiinţelor sociale, coord. Angela Botez, Gabriel Nagâţ, Institutul de Filosofie şi Psihologie „Constantin Rădulescu-Motru”, Editura Acdemiei Române, 2008, pp. 499–514; Hermeneutica discursului religios la graniţa dintre ∕ între filosofie-politică-teologie, Lucrările Conferinţei Naţionale „Text şi discurs religios”, Iaşi, 5-6 decembrie 2008, Ediţia I, Editori Alexandru Gafton, Sorin Guia, Ioan Milică, Editura Universităţii „Alexandru Ioan Cuza”, Iaşi, 2009, pp. 293–301. Szerkesztői tevékenysége A Román Akadémia által kiadott Romanian A Review of Political Sciences and International Relations című tudományos folyóirat kiadója, főszerkesztője és lapszámfelelőse. A Labirint és a Ziduri deschise című irodalmi-kulturális folyóiratok alapító tagja. Társasági tagság 2011-től a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Tudományos Tanácsának a tagja. Genestelle Genestelle település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 292 fő (2015). Genestelle Antraigues-sur-Volane, Asperjoc, Marcols-les-Eaux, Mézilhac, Saint-Andéol-de-Vals, Saint-Joseph-des-Bancs és Saint-Julien-du-Gua községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sympetrum A Sympetrum a szitakötők laposhasú acsafélék családjának egyik neme. A nembe tartozó 61 faj többsége az északi félteke mérsékelt égövén él. Ausztráliából teljesen hiányoznak. Többségüknél a fiatal imágók aranysárgák, a felnőtt hímek élénkvörösek, a nőstények sárgásbarnák. Az egyik kivétel a fekete szitakötő. Méretük kicsi vagy közepes, testhosszuk 4 cm körül van. Elsősorban kisebb tavacskák, folyók, patakok mentén élnek. Fajok Sympetrum ambiguum (Rambur, 1842) Sympetrum anomalum Needham, 1930 Sympetrum arenicolor Jödicke, 1994 Sympetrum baccha (Selys, 1884) Sympetrum chaconi De Marmels, 1994 Sympetrum commixtum (Selys, 1884) Sympetrum cordulegaster (Selys, 1883) Sympetrum corruptum (Hagen, 1861) Sympetrum costiferum (Hagen, 1861) Sympetrum croceolum (Selys, 1883) Sympetrum daliensis Zhu, 1999 Sympetrum danae (Sulzer, 1776) fekete szitakötő Sympetrum darwinianum Selys, 1883 Sympetrum depressiusculum (Selys, 1841) lassú szitakötő Sympetrum dilatatum (Calvert, 1892) Sympetrum durum Bartenev, 1916 Sympetrum eroticum (Selys, 1883) Sympetrum evanescens De Marmels, 1992 Sympetrum flaveolum (Linnaeus, 1758) útszéli szitakötő Sympetrum fonscolombii (Selys, 1840) atkás szitakötő Sympetrum frequens (Selys, 1883) Sympetrum gilvum (Selys, 1884) Sympetrum gracile Oguma, 1915 Sympetrum haematoneura Fraser, 1924 Sympetrum haritonovi Borisov, 1983 Sympetrum himalayanum Navás, 1934 Sympetrum hypomelas (Selys, 1884) Sympetrum illotum (Hagen, 1861) Sympetrum imitans (Selys, 1886) Sympetrum infuscatum (Selys, 1883) Sympetrum internum Montgomery, 1943 Sympetrum kunckeli (Selys, 1884) Sympetrum maculatum Oguma, 1922 Sympetrum madidum (Hagen, 1861) Sympetrum meridionale (Selys, 1841) sárgatorú szitakötő Sympetrum nigrifemur (Selys, 1884) Sympetrum nigrocreatum Calvert, 1920 Sympetrum nomurai Asahina, 1997 Sympetrum obtrusum (Hagen, 1861) Sympetrum orientale (Selys, 1883) Sympetrum pallipes (Hagen, 1874) Sympetrum paramo De Marmels, 2001 Sympetrum parvulum (Bartenev, 1912) Sympetrum pedemontanum (Müller, 1766) szalagos szitakötő Sympetrum risi Bartenev, 1914 Sympetrum roraimae De Marmels, 1988 Sympetrum rubicundulum (Say, 1840) Sympetrum ruptum Needham, 1930 Sympetrum sanguineum (Müller, 1764) alföldi szitakötő Sympetrum semicinctum (Say, 1840) Sympetrum signiferum Cannings & Garrison, 1991 Sympetrum sinaiticum Dumont, 1977 Sympetrum speciosum Oguma, 1915 Sympetrum striolatum (Charpentier, 1840) gyakori szitakötő Sympetrum tibiale (Ris, 1897) Sympetrum uniforme (Selys, 1883) Sympetrum verum Bartenev, 1916 Sympetrum vicinum (Hagen, 1861) Sympetrum villosum Ris, 1911 Sympetrum vulgatum (Linnaeus, 1758) közönséges szitakötő Sympetrum xiaoi Han & Zhu, 1997 Cleebronn Cleebronn település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2858 fő (2015. december 31.). Cleebronn Sachsenheim községgel határos. Megin-Kangalasz járás A Megin-Kangalasz járás (oroszul Мегино-Кангаласский улус, jakut nyelven Мэҥэ Хаҥалас улууһа) Oroszország egyik járása Jakutföldön. Székhelye Nyizsnyij Besztyah. Népesség 1989-ben 31 623 lakosa volt. 2002-ben 32 288 lakosa volt, melynek 91%-a jakut, 6,4%-a orosz, 0,4%-a ukrán, 0,3%-a even. 2010-ben 31 278 lakosa volt, melyből 28 249 jakut, 1707 orosz atb. Újpesti TE (női csapat) Az Újpesti TE egy magyar női labdarúgócsapat. Székhelye Budapesten található. Története A 2005–06-os idényben nevezett először az NB II-be és rögtön megnyerte azt, amivel az élvonalba jutott. Az első NB I-es idényében a hatodik helyen végezett, a következőben a hetedike, amellyel kiesett. A 2008–09-es másodosztályú bajnokságban a Keleti csoportban indult és az első helyen végzett, ismét élvonalbeli csapat lett. Azóta az élvonalban szerepel. A következő két idényben úgy kerülte el a kiesést, hogy 2009–10-ben nem volt kieső csapat, 2010–11-ben a Pécsi MFC visszalépett a következő idénybeli szerepléstől. Eredmények NB II bajnok (2): 2005–06 , 2008–09 Játékoskeret A 2013–2014-es szezonban: Frissítve: 2013. augusztus 24-én Vezetőedzők Farkas László (2008–2009), (2011) Wikidál Gabriella (2009) Bura János (2009–2010) Oroszi Sándor (2011–) 1958-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) Az 1958-as magyar férfi vízilabda-bajnokság az ötvenkettedik magyar vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Székelyföldi kastélyok A székelyföldi kastélyok az erdélyi kastélyépítészet szerves részét képezik. Kizárólag lakóigényeket kielégítő épületek, melyeket főnemesi családok építettek birtokaikon. Gazdasági központként, ugyanakkor a tulajdonos védett otthonául szolgáltak, lakályosság és védelmi készültség jellemezte mindeniket. Története A székelyföldi kastélyépítészet kezdete a 16-17. századra tehető, amikor az otthon védelme még létkérdés volt Középkelet-Európának ezen táján. A 16. századi kastélyépítészet legkimagaslóbb emléke a négyszögletes alapra épült erődített bástyákkal ellátott keresdi várkastély. A 17. század elejét nagy fejedelmi építkezések jellemzik, ezzel párhuzamosan nagyon sok vidéki kastélyt, így a gyergyószárhegyit, szentdemeterit is újjáépítették. Különleges helyet foglal el a 17. század emlékei között a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol Bethlen Gábor töltötte gyermekkorát. A hatalmas négyszögre épült kastély középső részét 1532-ben építette Lázár János, majd 1631-1632-ben Lázár István főkirálybíró a mai alakjára felújíttatta. A 17. században már több kastélyon is barokk átalakítások történtek, négyszögű bástyákkal, valamint háromszögű záródású ablakokkal a fejedelemség korára emlékeztetnek. A 17. század második felében épült altorjai kastély reneszánsz elemeket őriz, melynek homlokzatát a 19. században átalakították. A Daniel családnak két kastélya is épült abban a korban, 1669-ben az olaszteleki, melyet a 19. század végén felújítottak. Székelyföld egyik legsajátosabb emléke a vargyasi kastély, mely főleg a 18. századi átalakításai miatt nevezetes. A 17. század végén, a kastélyépítő tevékenység némileg csökkent, Székelyföldön a későbbiekben szép számmal épültek kisebb udvarházak, melyeknek homlokzatán nyílt tornácot alakítottak ki. Háromszéken kialakult a nemesi kúriáknak azon típusa, mely a homlokzat középrészéből rizalitszerűen kiugró árkádos reneszánsz motívumot tüntet fel. Ezen stílust követik a többi háromszéki udvarházak: az imecsfalvii, kézdiszentléleki, a sepsiszentgyörgyi Daczó-kúria, az uzoni Mikes-kúria, ahol az épületegyüttesen reneszánsz és barokk elemek is szerepelnek. Székelyföldön elterjedtek az alacsony árkádos, törpe pilléres, vastag oszlopos, kiugró tornácos kúria típusok, ilyen a csíkszentimrei Henter-kúria és az erdőfülei Boda-kúria. A faoszlopos tornácos udvarház egyik jellegzetes példája a balluszteroszlopos csíkrákosi Cserei-kúria. A kőoszlopokon alkalmazott népies fafaragás látható a vargyasi Daniel-kastély 1723-ban készült tornácán is. A 18. században változott a kastélyépítészet, akkor került sor a modern értelemben vett átépítésekre. A polgárosodás századában, a nemesi úrlakok nem szorultak erődítésekre. Barokk tetőzet került a régi falakra, a székelyföldi tornác típus barokk átformálásban jelentkezik. Barokk stílusban épült fel az 1860-as években a kerelőszentpáli kastély. A 18. század végén klasszicista stílusban építették fel, vagy alakították át a kastélyokat. A új irányzat szerint az épületek külső és belső kiképzése egyszerűsödött, nagyobbrészt U, vagy téglalap alakú szimmetrikus épületek készültek. U alakban emelték fel a gernyeszegi kastélyt, amely Marosszék ékszere és az erdélyi kastélyépítészet egyik legfontosabb alkotása. A 19. században a historizmus szellemében alakították át a kastélyokat, ilyen stílusban újították fel a bonyhai Bethlen- és az árkosi Szentkereszty-kastélyt, ebben a korban építették fel az uzoni Temesváry-kastélyt. A kastélyépítészet a 20. században pusztulásnak indult, a két világháború alatt óriási rombolások történtek. Az 1921-es földtörvény ellehetetlenítette a nemességet, a kastélyok fenntartása egyre nehezebbé vált. A kommunista rendszerváltás és az államosítás után az épületek különböző rendeltetést kaptak, termelőszövetkezet, szanatórium, iskola, néptanács, vagy éppen kultúrotthon működött bennük. A romániai rendszerváltás után egyes kastélyok menthetetlen állapotba kerültek. Néhányat viszont a hazatelepedett örökösök, vagy az új tulajdonosok felújítottak, így megmentették az utókor számára Székelyföld legjelentősebb építészeti és művészeti értékeit. Leírása A kastélyépítészet fellendülése egybeesett a reneszánsz térhódításával, így a 16. század végétől kezdődően szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás reneszánsz kastélyok épültek. Keresden a régi épületek átépítésével alakult ki a reneszánsz kastély. A 17. században épült szentdemeteri és gyergyószárhegyi kastélyba úgy foglalták bele a régi udvarház épületét, hogy az kapubástyának is megfelelt. A korabeli dokumentumok szerint a kastélyoknak a templomvárakhoz hasonlóan külső védőve volt, azonban a kastélyépület nagyobbrészt erődítetlen, vagy csak kevés védelmi berendezéssel rendelkezett. Gyergyószárhegyen a bástyákon szuroköntők voltak, ugyanakkor az értékek megmentésére rejtekhelyeket alakítottak ki. A külső falgyűrűk nagyon kevés helyen maradtak meg, napjainkban Keresden még látható a régi épületet körülölelő bástyás udvar. Gernyeszegen a sánc belső oldalán tölgyfa sasfákba rakott, fedeles palánk védte a belső épületeket. A szentdemeteri kastély Fegyveres-bástyájában talált lövőszerszámok szintén a védelmi rendszerre utalnak. A védőfalak körül vízárkot is ástak, a bejárat védelmét a felvonókapu szolgálta. Vízárok övezte a keresdi, gernyeszegi kastélyokat is. A kastélyalaprajzok két nagy csoportra oszthatók: a kisebb kastélyok tömör épületmagból állottak, a sarkakon négy bástyával mint például a bonyhai kastély, a nagyobbak négyszögű udvart zártak körül itt megemlítendő a gyergyószárhegyi, keresdi, kerelőszentpáli kastély. A homlokzatok kialakítására a szimmetrikusan elhelyezett tengelyek és a vízszintes tagolás jellemző. A reneszánsz stílus népies motívumokkal egészítődött ki, ennek egyik szép példája a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, melynek bástyáin átlósan felosztott, vörösesbarna festékkel rajzolt téglalapokat helyeztek el. A faragott kapu, ablakkeret, címer és emléktábla is fokozta a homlokzatok művészi hatását, ugyanakkor a jellegzetes helyi reneszánsz motívumok is megtalálhatók. A reneszánsz épületek díszét nemcsak a nemes arányok és a faragott kő szépsége adta, néhol a festett falak is megjelentek. A gyergyószárhegyi kastély falainak a hímzésekből és a festőasztalosok tevékenységéből jól ismert motívumai késő reneszánsz ihletettségűek. A keresdi kastélyon őrt álló vitézeket ábrázoló stukkófríz szintén erre a stílusra utal. A homlokzatok jelentős eleme a tornác, mely az udvari frontokon már a 16. században megjelenhetett, ugyanakkor a 17. században is fellelhető. Az árkádos faoszlopokon és kőlábakon nyugvó tömör, csipkézett, vagy orsós mellvédekkel szegélyezett tornácok mellett megjelentek a központi elhelyezésű, előreugró filagóriák, ilyen volt az egykori zabolai udvarház előtt is. A reneszánsz stílus késői szakaszában az árkádos és a filagóriás tornác a népi építészet fontos alkotóeleme volt. A 17. századi székelyföldi kastélyok között kiemelkedik a pártázatos falkoronával épült gyergyószárhegyi kastély. A szabályos alaprajzú kastélyok belső beosztása a homlokzatok megformálására is hatott. Az épületszárnyakban kisebb, nagyobb szobákat, ugyanakkor reprezentatív szobasorokat alakítottak ki, melyek a berendezésekkel is egységes stílusúak lehettek. A lakószobák legtöbbször az emeletre kerültek, a földszinti nagyterem, ebédlő egy egész épületszárnyat lefoglalt. Az épületek különböző típusú sarokbástyái boltozott, centrális tereket foglaltak magukba, melyek meghatározták a berendezést is. A gyámkövek, a szép ívelésű stukkóval díszített boltozatok, valamint a feliratos kandallók faragványai a belső tereknek eleganciát kölcsönöztek. A falfestés hiányát az írott mennyezetek pótolták, melyek kazettánként változtak. A festett mennyezettel egyetemben a festett, berakott ajtók is előfordultak. A kastélyban elhelyezett kályhák, kemencék gyakorlati hasznuk mellett díszként és szolgáltak, melyeknek színe legtöbbször a bútorzat, ajtók, ablakok színével azonos. A kastélyokban jelentős helyet foglalt el a könyvtárszoba, a levéltár és a gyűjteményeket, értékes tárgyakat is külön termekben helyezték el. Sajnos ezen értékes gyűjtemények a 20. századi rombolások következtében megsemmisültek. Székelyföldi kastélyok Apor-kastély (Altorja) Balási-kastély (Kászonimpér) Bálintitt-kastély (Nagyernye) Béldi-kastélyok (Bodola) Béldi–Mikes-kastély (Uzon) Daniel-kastély (Olasztelek) Daniel-kastély (Vargyas) Kálnoky-kastély (Miklósvár) Kálnoky-kastély (Sepsikőröspatak) Kemény-kastély (Marosvécs) Lázár-kastély (Gyergyószárhegy) Máriaffy-kastély (Marosszentgyörgy) Mikes-kastély (Zabola) Mikó-kastély (Oltszem) Rhédey-kastély (Erdőszentgyörgy) Szentkereszty-kastély (Árkos) Teleki-kastély (Sáromberke) Temesváry-kastély (Uzon) Thúry–Bányai-kastély (Székelytamásfalva) Toldalagi-kastély (Nyárádszentbenedek) California Institute of Technology A Kaliforniai Műszaki Egyetem (California Institute of Technology, gyakori rövid nevén Caltech) az Egyesült Államok magánegyeteme, a kaliforniai Pasadena városban található Los Angeles közelében. Vezető kutatóegyetem, fő kutatási területei a természettudományok és a műszaki tudományok. A Caltech vezeti a Jet Propulsion Laboratory-t, amely 1958-ban lett a NASA egyik űrközpontja. 283 professzorral és 2172 hallgatóval (2003) elég kicsi egyetemnek számít, mégis jelentős számú Nobel-díjas hallgatója és oktatója van. Híres Caltech hallgatók Bejczy Antal , a Sojourner Mars-szonda tervezője Carl David Anderson , BS 1927, PhD 1930 – fizikai Nobel-díj (1936), pozitron Donald A. Glaser , PhD 1950 – fizikai Nobel-díj (1960), buborékkamra Donald Knuth , PhD 1963 – computertudomány, a TeX szedőnyelv készítője Benoît Mandelbrot , Eng 1949 – a fraktálgeometria úttörője John McCarthy, BS 1948 – computertudomány, a Lisp programozási nyelv kifejlesztője Gordon E. Moore, PhD 1954 – az Intel egyik alapítója a Moore-törvény megalkotója Linus Pauling , PhD 1925 – kémiai (1954) és béke Nobel-díj (1962) Leo James Rainwater, BS 1939 – fizikai Nobel-díj (1975) William Bradford Shockley, BS 1932 – fizikai Nobel-díj 1956, tranzisztor Robert Woodrow Wilson , PhD 1962 – fizikai Nobel-díj 1978, kozmikus háttérsugárzás A Caltech elnökei Robert A. Millikan (1921–1945), kísérleti fizikus, fizikai Nobel díj : 1923 Lee A. DuBridge (1946–1969), kísérleti fizikus Harold Brown (1969–1977), fizikus Robert F. Christy (1977–1978), asztrofizikus Marvin L. Goldberger (1978–1987), elméleti fizikus Thomas E. Everhart (1987–1997), kísérleti fizikus David Baltimore (1997–2006), molekularis biologus, orvosi és fiziológiai Nobel díj : 1975 Jean-Lou Chameau (2006–present), mérnök Híres Caltech munkatársak Carl David Anderson – fizikai Nobel-díj (1936), pozitron Richard Feynman – fizikai Nobel-díj (1965), Feynman-gráf , kvantumelektrodinamika Murray Gell-Mann – fizikai Nobel-díj (1969), kvarkok Kármán Tódor – aerodinamika , rakétakutatás Robert Andrews Millikan – fizikai Nobel-díj (1923), elemi töltés Rudolf Mössbauer – fizikai Nobel-díj (1961) Robert Oppenheimer ( Manhattan terv ) Linus Pauling – kémiai (1954) és béke Nobel-díj (1962) Charles Francis Richter – a Richter-skála megalkotója Hugh David Politzer – fizikai Nobel-díj 2004, erős kölcsönhatás Maarten Schmidt – kvazárokat fedezett fel John Schwarz – fizikus, a húrelmélet egyik kidolgozója Stephen Hawking - fizikus, vendégprofesszor Magyar vonatkozás Kármán Tódor vezette a Caltech Aerodinamikai Kutatóintézetét (GALCIT). Bejczy K. Antal a Caltech nyugdíjazott fizikaprofesszora ( professor emeritus ) és nyugalmazott kutató a Jet Propulsion Laboratory-ban (Sugárhajtású Laboratórium). A Mars bolygót vizsgáló „Nyomkereső“ tervezője Gyulai József akadémikus 1969-ben ösztöndíjjal bekerült az ionimplantációs kutatások felé mozduló Caltech-gárdába, amelyet Jim Mayer professzor vezetett. Érdekességek Részben itt játszódik Agymenők című amerikai szituációs komédia . A Kajmán-szigetek az olimpiai játékokon A Kajmán-szigetek az 1976-os nyári játékokon szerepelt először, azóta valamennyi nyári olimpián jelen volt, kivéve az 1980-ast, amelyet az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozva bojkottált. A szigetcsoport sportolói még nem nyertek olimpiai érmet, és 2010-ben képviselték első alkalommal országukat a téli olimpiai játékokon. A Kajmán-szigeteki Olimpiai Bizottság 1973-ban alakult meg, a NOB 1976-ban vette fel a tagjai közé, a bizottság jelenlegi elnöke Donald McLean. Császár István (író) Császár István (Újpest, 1936. június 23. – Budapest, 1998. március 26.) József Attila-díjas (1978) magyar író. Életpályája és munkássága Szülei: Császár Ferenc és Csáki Ilona voltak. Gimnáziumi tanulmányai után segédmunkás, műszaki ellenőr, műtőssegéd, kazánfűtő, szabadúszó volt. Az irodalmi életben 1967-ben vált ismertté két elbeszélésével (Utazás Jakabbal, Fejforgás). Elbeszéléskötetei lazán összefüggő novellafüzérekből állnak, melyekben az egyes történeteket a narrátor személye és a vissza-visszatérő szereplők kötik össze. Tudatosan "nem irodalmi" író, egész prózáját a vallomásos őszinteségre és az élőszó kötetlen formáira építette. Fugurái - szabadságukat, egyéniségüket féltve - szándékosan maradnak az álságosnak és végső soron értelmetlen célokat követőnek bizonyuló társadalom margóján. Különösen éles megvilágításba kerül az álértelmiségi egzisztencia, amely tökéletesen uniformizálja a személyiséget, miközben fenntartja az egyéniség öntudatát. Több novelláját megfilmesítették, ő írta a Huszárik Zoltán rendezésében készült Csontváry forgatókönyvét is. 1977-ben a Pécsi Nemzeti Színház bemutatta Istvánfalva című darabját. Művei Utazás Jakabbal (novella, 1967) Fejforgás (elbeszélések, 1971) Feljegyzések az utolsó padból (elbeszélések, 1973) ...és más történetek (elbeszélések, 1975) Én voltam az - Nem érsz a halálodig (elbeszélő gyűjtemény, kisregény, 1977) Életünk (1977) Istvánfalva. Játék három részben (dráma, 1977) Tiszta hazugság (karcolatok, humoreszkek, 1981) Gyilokjáró (kisregény, 1985) Fotográfiák (irodalmi forgatókönyvek, elbeszélések, 1987) Hiú badar beszéd (elbeszélések, 1992) Csak képzelet, mi? Válogatott novellák ; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1998 ( Osiris könyvtár Irodalom ) Filmjei Utazás Jakabbal (1972) A gyilkosok (1974) Amerikai anzix (1975) Csontváry (1980) Nem érsz a halálodig (1990) Passato prossimo A Passato prossimo (másik nevén Perfetto composto, a nyelvkönyvek általában közelmúltnak nevezik magyarul) a mai olasz nyelv standard változatában a leggyakrabban használatos múlt idő a kijelentő mód 5 múlt ideje közül. Olyan cselekvést, történést fejezünk ki vele, ahol nem tartjuk fontosnak kiemelni, hogy mettől meddig tartott, csak azt, hogy megtörtént. A Passato prossimo alakban álló ige befejezett (perfektív) igeaspektust fejez ki, folyamatos (imperfektív) igeaspektus kifejezésére az Imperfetto nevű igeidőt használják. A Passato prossimót csak olyan eseményeknél használjuk, ami a viszonylagos közelmúltban történt. A Tegnap meglátogattam a nagynénémet mondat mindenképpen passato prossimo, viszont a Kolumbusz felfedezte Amerikát az távolmúlt (Passato remoto). Azoknál a cselekvéseknél, ahol az időtartam fontos, lásd Folyamatos múlt. Képzését (és részben használatát) tekintve nagyjából párhuzamba állítható a francia Passé composé, a spanyol Pretérito Perfecto, a portugál Pretérito perfeito composto, a román Perfect compus, az angol Present Perfect, a német Perfekt igeidőkkel. Használata jórészt megegyezik francia megfelelőjével, szélesebb körben használatos spanyol és angol megfelelőjénél. Története A klasszikus latinban ez az igealak nem volt megtalálható, de kialakulásának folyamata már a késői latin korszakában elkezdődött, amikor a habere segédige tárgya mellett egy befejezett melléknévi igenév is állt. (Például: habeo litteram scriptam, ami olyasmit jelentett, hogy "van egy megírt levelem".) A kifejezés azt jelentette, hogy valamely, az alanyhoz tartozó dolgon az alany cselekvést hajtott végre. A későbbi fejlődés során a habere + participium perfectum egymáshoz viszonyított önállósága elveszett, a kifejezés a befejezett múlt értéket vette fel. Idővel új időtípus jött létre, a habere valamennyi idejű alakjának felhasználásával a hagyományos szintetikus ragozás mellé az újlatin nyelvek kiépítettek egy teljes, párhuzamos analitikus ragozást. Képzése Képzéséhez az avere ill. az essere ige, mint segédige jelen idejét és a főige befejezett melléknévi igenevét kell ismernünk. A befejezett melléknévi igenév (Participio passato) képzése A három igecsoportnak megfelelően a befejezett melléknévi igenév is három végződés segítségével képezhető: -are Parlare parlato -ere Vendere venduto -ire Partire partito A befejezett melléknévi igenév az olasz igék harmadik szótári alakja (a főnévi igenév és a Passato remoto után). Sok ige rendhagyóan képzi a befejezett melléknévi igenév alakját. A Passato prossimo képzése A passato prossimo összetett igeidő. Képzése: Olyan igéknél, amik (nyelvtani) tárgyat vonzanak maguk után, és néhány tárgyatlan igénél is: Olyan igék egy részénél, amik nem vonzanak maguk után (nyelvtani) tárgyat, valamint az összes visszaható ige esetében: Tárgyas igék esetében mindig az avere használatos segédigeként. Tárgyatlan igéknél nehéz pontosan szabályba foglalni, hogy az avere vagy az essere igét kell-e segédigének használni, de a mozgást, hely-, helyzet- és állapotváltozást kifejező igék többnyire az essere igével képzik a Passato prossimót és a többi összetett igealakot is. Esserével képzik az összetett igealakjukat pl. a következő igék: andare, venire, partire, arrivare, essere, accadere, succedere, diventare, salire, scendere, uscire, riuscire, nascere, morire. Bizonyos igék mindkét segédigével képezhetik az összetett igealakokat, attól függően, hogy a cselekvés, történés következtében beálló állapotváltozást akarjuk-e hangsúlyozni vagy magát a cselekvés tényét. Ilyen igék pl. a volare és a correre: Le rondini hanno volato molto - a fecskék sokat röpködtek (a cselekvés tényén van a hangsúly). Le rondini sono volate sul tetto - a fecskék felrepültek a tetőre (a cselekvés következtében beálló helyváltozásra tesszük itt a hangsúlyt). Az ún. ergatív igéknek van tárgyas és tárgyatlan jelentésük is, ezeket tárgyas értelemben az avere segédigével, tárgyatlan értelemben az essere segédigével ragozzuk. Ilyen ige pl. az affondare (elsüllyedni és elsüllyeszteni). Pl.: Hanno affondato due navi - Elsüllyesztettek két hajót. Due navi sono affondate - Két hajó elsüllyedt. A participio passato egyeztetése az alannyal Ha a segédige az essere, akkor a befejezett melléknévi igenevet egyeztetni kell nemben és számban az alannyal. Példák: Lei è venuta. Noi siamo arrivati. A participio passato egyeztetése a tárggyal Ha a segédige az avere, akkor a tárggyal kell a befejezett melléknévi igenevet egyeztetni, amennyiben a tárgy megelőzi az igét valamilyen névmás (mi, ti, lo, la, ci, vi, li, le, ne) formájában. (Például: L' ho viste.) Ha a tárgy nem előzi meg az igét, nem egyeztetünk: Ho visto le ragazze. A fentebb felsorolt hangsúlytalan személyes névmások közül a lo, la, li, le illetve a ne névmással kötelező az egyeztetés, a többivel a jó hangzás dönt, de általában nem szokás. Példák a ragozásra Essere: (io) sono entrato/a (tu) sei andato/a (lui/lei/Lei) è venuto/a (noi) siamo entrati/e (voi) siete andati/e (loro) sono venuti/e Avere: (io) ho avuto (nekem volt) (tu) hai avuto (neked volt) (lui/lei/Lei) ha avuto (neki volt) (noi) abbiamo avuto (nekünk volt) (voi) avete avuto (nektek volt) (loro) hanno avuto (nekik volt) Használata Perfektív igeaspektust fejezhetünk ki vele. A standard olasz hétköznapi beszélt változatában Passato prossimót használnak az ilyen cselekvések kifejezésére, míg egyes déli dialektusokban a Passato remoto fordul elő helyette. Clemens Fritz Clemens Fritz (1980. december 7. –) német labdarúgó. Jelenleg a Werder Bremen játékosa. Klub karrierje Fritz futball karrierje egy körzeti csapatban, a Rot-Weiss Erfurtnál kezdődött. 2001 nyarán leszerződtette az akkor másodosztályú Karlsruher SC. Mikor aláírt a Bayer Leverkusennek, visszakerült kölcsönbe a Karlsruherhoz. A Leverkusenben a 2003–04-es szezon tavaszi fordulójában mutatkozott be. Kiváló képeeségei miatt bekerült a kezdőcsapatba. Ebben a szezonban még 14 meccset játszott. A csapat bekerült az UEFA-kupába. 2004-ben eltörte a lábszárát a Rot-Weiss Erfurt elleni mérkőzésen. 2006 nyarán leigazolta a Werder Bremen. Nemzetközi karrierje Játszott az U18-as és az U21-es válogatottban is. A felnőtt válogatottban 2006 októberében debütált, a szlovákok elleni meccsen. Júniusban megszerzi első válogatottbeli gólját, a San-Marinó elleni meccsen. 2008-as labdarúgó-EB Fritz bekerült a 23 fős keretbe. Játszott a németek nyitó mérkőzésén a lengyelek ellen. Szintén szerepelt a második meccsen a horvátok ellen. Klub karrier eredményei 2008 május 3-ai állapot : Az éléskamarások Az éléskamarások a Mekk Elek, az ezermester című bábfilmsorozat tizenkettedik része. Az egerek macskafogó szerkezetet szeretnének, ezért megbízzák Mekk mestert az építéssel, aki Kandúr szomszédját hívja segítségül. Ebben a részben a kovácsmestersége is véget ér. Cselekmény Az egerek fordulnak a megbízások elmaradásán sopánkodó ezermesterhez. Kovács mesterségbeli tudása miatt kérik, hogy készítsen nekik egy cicafogót. Fizetségként egy nagy halom sót ígérnek cserébe. A mester azonnal elküldi őket hozzák a fizetséget és mire visszaérnek kész is a szerkezet. Kandúr szomszédját kéri meg a méretvétel miatt. Megegyeznek, hogy olyan vasketrecet készít, aminek van bejárata de a másik végén kijárata is, hogy a csapdába esett cicák ki tudjanak szabadulni. A szerkezet gyorsan elkészül és a megbeszéltek szerint működik. A hatásosabb bemutató miatt Mekk Elek megkéri a Kandúrt, hogy menjen be a ketrecbe, hiszen őt ott látva az egerek biztos fizetni fognak. Mikor az egerek megérkeznek nagyon örülnek a csapdába ejtett cicának, úgy döntenek, hogy hazahúzzák és megmutatják a többieknek is ezt a mesés szerkezetet. Kandúr azonban kiugrik a hátsó kijáraton és a remegő egerek azonnal rájönnek, hogy a mester a cicák cinkosa lett. A macska azonban nem éhes, hiszen nem olyan rég evett, ezért egérutat ad a megrettent és futva menekülő egereknek. Mindeközben Mekk Elek elégedetten nyalogatja a sót és azt mondja remekelt és a kovácsmesterség végre nem hozott szégyent a fejére. A háza tetejére, azonban lopva felmásznak az átvert egerek és elrágják a kovácsmesterséget hirdető cégért tartó zsinórt, így az a fejére esik nagyot koppanva. Ezután már csak egy mestersége marad, amiben még kipróbálhatja magát. Alkotók Rendezte : Imre István Írta : Romhányi József Dramaturg : Bálint Ágnes Zenéjét szerezte : Ránki György Operatőr : Kiss Lajos Hangmérnök : Bársony Péter Hangasszisztens : Zsebényi Béla Vágó : Czipauer János Figura- és díszlettervező : Koós Iván Munkatársak : Benedek László, Lambing Antal, Mazács Miklós, Móritz Róbert, Pölöskei Gyula, Pintér Pálné, Sánta Béla, Szabó László Felvételvezető : Dreilinger Zsuzsa Gyártásvezető : Magyar Levente Produkciós vezető : Gyöpös Sándor, Komlós Jánosné A Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió készítette. Szereplők Mekk Elek : Balázs Péter Flórián papagáj : Szuhay Balázs Vörös macska : Bodrogi Gyula Egerek : Faragó Sári, Gombos Katalin Rövid dal Cseng az üllő – Előadja: Balázs Péter Cini-cin – Előadja: Faragó Sári, Gombos Katalin Bills (EP) A Bills EP az amerikai énekes, rapper LunchMoney Lewis 4 számos középlemeze, mely 2015 április 21-én jelent meg a Kemosable kiadónál. Az album dalai Bills 3:24 Composed By, Lyrics By – Eric Frederic, Gamal Lewis, Jacob Kasher Hindlin, Rickard Göransson Engineer [Assistant] – Alex Gruszecki Mastered By – Chris Gehringer Mixed By [Mixing Engineer] – John Hanes, Serban Ghenea Producer, Programmed By – Ricky Reed Recorded By [Recording Engineer] – Drew Kapner*, Kyle Mann, Ricky Reed Mama 3:24 Composed By, Lyrics By – Eric Frederic, Gamal Lewis, Jacob Kasher Hindlin*, Peter Svensson Engineer [Assistant] – Michael Peterson Mastered By – Chris Gehringer Mixed By [Mixing Engineer] – John Hanes, Serban Ghenea Producer, Programmed By – Ricky Reed Recorded By [Recording Engineer] – Drew Kapner, Kyle Mann, Ricky Reed Love Me Back 3:00 Composed By, Lyrics By – Eric Frederic, Gamal Lewis, Jacob Kasher Hindlin*, Jason Evigan Engineer [Assistant] – Michael Peterson Mastered By – Chris Gehringer Mixed By [Mixing Engineer] – John Hanes, Serban Ghenea Other – Anise White, D.D. Artist Producer, Programmed By – Ricky Reed Recorded By [Recording Engineer] – Drew Kapner, Ricky Reed Real Thing 3:42 Bass – Ricky Reed Composed By, Lyrics By – Eric Frederic, Gamal Lewis, Jacob Kasher Hindlin, Joe London, Teddy Geiger Guitar – Joe London, Ricky Reed, Teddy Geiger Mastered By – Chris Gehringer Mixed By [Mixing Engineer] – John Hanes, Serban Ghenea Producer, Programmed By – Joe London, Ricky Reed Recorded By [Recording Engineer] – Ethan Shumaker, Ricky Reed Kounov (Rychnov nad Kněžnou járás) Kounov település Csehországban, Rychnov nad Kněžnou-i járásban. Kounov Bystré, Bačetín, Deštné v Orlických horách, Dobré és Dobřany településekkel határos. Lakosainak száma 245 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kilmez (folyó) A Kilmez (oroszul Кильмезь, udmurtul Калмез [Kalmez]) folyó Oroszország európai részén, Udmurtföldön és a Kirovi terület délkeleti részén; a Vjatka bal oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 270 km, vízgyűjtő területe: 17 200 km² (vagy 17 525 km²), évi közepes vízhozama: 82 m³/s (Vicsmar falunál). Mind hosszát, mind vízgyűjtő területét tekintve a Vjatka második legnagyobb mellékfolyója. A Felső-kámai-hátság nyúlványain, Udmurtföld központi vidékén ered és délnyugat felé folyik. Alsó folyásán, a Kirovi területen végig nyugat felé tartva, Uszty-Kilmez falunál éri a Vjatkát. Síkvidéki folyó, völgyének szélessége helyenként a 3 km-t is eléri. Jobb partja lapos, bal partja általában valamivel magasabb. Felső szakaszának vidéke erősen mocsaras, a folyó maga is egy nagy kiterjedésű mocsárból ered. Vízgyűjtő területének kb. harmadát borítja erdő. Főként hóolvadék táplálja. November elején befagy és április második felében, májusban szabadul fel a jég alól. Jelentősebb mellékfolyói: jobbról a Lumpun (158 km) és a Lobany (169 km), balról a Vala (196 km). Települések Két azonos nevű helység is található a folyó mentén, mindkettő a bal parton. Kilmez városi jellegű település a Kirovi terület Kilmezi járásának székhelye. A folyón kb. 20 km-rel följebb fekvő, udmurtiai Kilmez falu a Lumpun torkolatával szemben terül le. 1943-ban (vagy talán előbb is) a Gulag egyik lágere volt. Nem közvetlenül a parton, de a folyó bal partja közelében helyezkedik el két udmurtföldi járási székhely, Szjumszi és Szelti. Gamaran A Gamaran egy japán sónen manga sorozat, amelyet Nakamaru Yosuke írt, illetve illusztrált. A Gamaran krónikái Kurogane Gama történeteit dolgozzák fel, aki az unabarai nagytornán vesz részt. Sok ellenféllel, erős fegyverekkel és technikával kell szembenéznie, és minden képességét latba kell vetnie, hogy ő legyen a vidék legjobb kardforgatója. A Gamaran folyamatosan volt szérializálva a japán manga antológiában, a Weekly Shonen Magazine-ban 2009 májusa óta. 2013. június 17-én 21 tankobon kötettel lett lezárva. Történet Az Edo periódus közepe - egyetlen állam a bűnös harcművészek gyűlőhelyévé válik, akik csak az erőben hisznek, nem ismerve más életmódot, minthogy izgatottan vessék bele magukat a harcokba. Ez az erős állam nem más, mint Unabara, a "Démonok Kísértése"... Naosata Washitzu, Unabara daimyo-ja örököst keres. 31 fiát szólítja magához, majd azt mondja nekik, hogy keressék meg azt az embert, aki - szerintük - a legerősebb harcművész a vidéken.1 Amint ez a 31 stílus kiválasztatott, egy nagy verseny veszi kezdetét, az "Unabarai Nagytorna". Ezek a küzdőstílusok addig fognak egymás ellen harcolni, míg a végén csak egy marad. A győztes a "legerősebb harcos a vidéken" címen lesz ismert, és a fiú, aki őt választotta lesz a daimyo örököse. Unabara hegyei közt található az "Ogame Ryu" nevű doujo (Óriás Teknős Stílus), amit Naoyoshi Washitzu, a 31 fiú egyike keres fel, hogy Kurogane Jinsuke-t, az "Ezer Ember Gyilkosát" maga mellé állítsa. Amikor megérkezik megtudja, hogy Jinsuke eltűnt és már évek óta nem látták. Viszont találkozik Jinsuke fiával, Kurogane Gamával. Miután letesztelte Gama harci stílusát és képességeit, Naoyoshi felajánlja Gamának, hogy harcoljon az oldalán a tornán. Gama erősebbé akar válni, így igent mond Naoyoshinak. Itt kezdődik Gama hosszú küldetése, hogy erősebb legyen mindenkinél... Karakterek Főszereplők Ogame Ryu ("Óriás Teknős Stílus") - Egy harcművészeti iskola, ami Battojutsu-ra (kard előrántás) specializálódik. Az Ogame Stílus technikáit öt formába sorolhatjuk be, mindegyik különböző elemen alapul (Tűz, Víz, Villám, Föld és Űr) Ellenfelek Tengen Ryu ("Csodás Illúzió Stílus") - Harcművészeti iskola, ami Naginatajutsu-ra specializálódik. Nakaizumi Ryu ("Átlagos Tavaszi Stílus") - Kyujutsu-ra specializálódott iskola. Az iskola három féle nyilat használ, hogy felülkerekedjenek a harc közbeni íjászat határain. Kyousen Ryu ("Ezer Tükör Stílus") - Egy árnyékos harcművész iskola, ami Taijutsu-ra specializálódik. A Kyousen stílus meghatározott csapásokat mér az ellenfél testére, hogy felszakítsa annak belső szerveit. A stílust számos generáción keresztül használták merényletekre. Tamagakushi Ryu - Ninjutsu-ra specializálódott iskola. Kasanemanji Ryu - Kusarigamajutsu-ra specializálódott iskola. Az iskola minden tagja egyedülálló kusarigama-t forgat. Myoujin Ryu - Egy iskola, amely Sojutsu-ra specializálódik. Több, mint száz éve létezik a stílus, az "5 Sárkány Unabarája"-ként ismerik. A stílus technikáit folyamatosan adják tovább négy egyedülálló Japán lándzsa formájában négy embernek. Ezeket az emberek hívják "A négy mennyei lándzsának". Muhou Ryū Jinsuke személyes alakulata Tanácsadók Alakulat Parancsnokok Hadosztály Parancsnokok Az unabarai királyi család Washitzu Naosata fiai, akik különböző iskolákat pártfogoltak a nagytornán. A győztes iskola szponzora fogja őt felváltani. Clement Comer Clay Clement Comer Clay (Halifax megye, 1789. december 17. – Huntsville, 1866. szeptember 6.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Alabama, 1837–1841). Romolhatatlan szentek A romolhatatlanság az a katolikus és ortodox keresztény hit, hogy egyes holttesteket természetfeletti beavatkozás óv meg attól, hogy a lebomlás folyamata végbe menjen rajtuk. A romolhatatlanság nem áll fenn akkor, ha a testet bebalzsamozzák. Európa-szerte több keresztény templomban láthatjuk az üvegkoporsóba helyezett több száz éve halott szentek el nem bomló múmiáit vagy kiemelkedő ereklyeként tisztelt mumifikálódott testrészeit. Ezek a romolhatatlan szentek a mai napig ámulatba ejtik az embereket, hívők milliói különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, tisztelik őket és hisznek gyógyító erejükben. „A vallástörténet tanúsága szerint a körmenetekben, érintésben, csókban kifejeződő ereklyetisztelet alapja a hit, hogy a próféták, üdvhozók, hősök és más szentek ereje haláluk után is hat; célja az ebben az erőben való részesedés.” A hívek nem egyszerűen azért zarándokolnak el a szentek sírjához, vagy ereklyéjüket őrző templomhoz, hogy kegyes pártfogásukért könyörögjenek, hanem azért, hogy személyesen találkozhassanak velük. Megérinthessék a szentek testéhez (vagy néha csak testének egyetlen darabkájához) hozzáérő tárgyakat és az érintés által maguk is részesüljenek a szentségben. A romolhatatlanság leírása A katolikus egyház romolhatatlanoknak tekinti mindazokat, akiknek holtteste balzsamozás vagy mumifikálás, illetve a természetes mumifikálódást magyarázó környezeti hatások nélkül ellenáll a természet törvényeinek: a normális körülmények között bomlást előidéző közegben is ép marad, illetve tetemük lágy szövetei élethűen megőrzik rugalmasságukat. A témakört először Dr. Imbert Gourbeyre pszichiáter írta le, aki a stigmatizált szentekről szóló vizsgáltai alapján 1895-ben megjelent La Stigmatisation című munkájában megemlíti, hogy az általa összegyűjtött szentek között olyan esetek is előfordulnak, amelyek holtteste sokáig nem bomlott el. Az ő munkáját bővítette ki 1930-ban Herbert Thurston atya, aki az enyészetnek ellenálló szentek sorának kibővítésén túl, a romolhatatlanság hat jelenségét fogalmazza meg – a test kellemes illatot áraszt, a test meleg marad, nincs hullamerevség, nem indul meg a bomlás, a halál után vérezni kezdenek a stigmák vagy a vértanúság sebei és a végtagok rituális mozgást végeznek –, amelyek közül nem mindegyik jelenség teljesül minden esetben. A témát tárgyaló legfrissebb munka, Joan Caroll Cruz, a sarutlan karmeliták világi rendjének nővére, 1977-ben megjelent The Incorruptibles című könyve, amely 102 olyan esetet mutat be, amelyet a katolikus egyház szentté avató kongregációja megerősített. Példák A legszebb romolhatatlan szent az 1879-ben Lourdes-ban eltemetett Szent Bernadett, akinek tetemét 1909-es boldoggá avatásakor hantolták ki először, és csodálatos módon testét teljes épségben találták. Az ekkor végzett vizsgálat nem talált mesterséges mumifikálásra utaló nyomokat. Visszatemették, majd még kétszer exhumálták 1919-ben és 1925-ben, ám testén az oszlásnak semmilyen jelét sem tapasztalták. Boldoggá avatása kapcsán 1925. augusztus 3-án múmiáját ünnepélyes keretek között a Saint-Gilgard kolostor templomában üvegkoporsóba helyezték , ahol ma is bárki megtekintheti. Arcát és kezeit vékony viaszréteggel vonták be, hogy még életszerűbb legyen. Mindmáig nem derült ki, hogy mi rejlik e csodálatos jelenség mögött. Hasonlóan romolhatatlan szent Szent Angéla, Szent Cuthbert, Sienai Szent Katalin, Szent Zita, Bobola Szent András, Bosco Szent János, XI. Boldog Ince pápa, XXIII. János pápa vagy a legifjabb 2002-ben II. János Pál pápa által szentté avatott Pio atya. Ez a kapucinus szerzetes, aki felnőtt életében végig Krisztus stigmáit viselte, 50 évvel ezelőtt hunyt el. A sokak által támadott, ám még többek által még életében is szentként tisztelt Pio atya holttestét az egyház 2008. márciusában kihantoltatta és 9 hónapra nyilvános tiszteletre helyezte. Cortonai Szent Margit Sokáig a romolhatatlanok sorába tartozónak tekintették Szent Margitot, azt a harmadrendi ferences nővért, aki 1297. február 22-én hunyt el, és azóta a cortonai bazilikában nyugszik. Az emberek sokáig úgy hitték, hogy különös isteni kegy óvta meg testét a bomlástól. Néhány éve azonban egy orvos megvizsgálhatta a tetemet, és a szent hasán és mellkasán mély vágásokat fedezett fel, amelyeket fekete fonállal varrtak össze. Margitot tehát mesterségesen mumifikálták. Feltételezetten az egyház megbízásából próbálták megóvni testét, hogy a hívők továbbra is közvetlenül a szenthez fordulhassanak kéréseikkel, imáikkal. Csoda-e? Sok esetben mindmáig nem derült ki, vajon valóban csodáról van-e szó, ahogy az egyház állítja, vagy azoknak a vegyészeknek van igazuk, akik szerint nem zárható ki, hogy a holttesteket titokban konzerválták? Igaz, hogy a szentek kihantolásain a hivatalos tanúk között orvos megfigyelők is jelen vannak, ám a világi támadások és néhány leleplező vizsgálat miatt az egyház nem járul hozzá, hogy romolhatatlan szentjeit és ereklyéit közvetlenül megvizsgálhassák. A keresztény vallásvezetők minden csoda megjelenését a Bibliával összeegyeztethetősége alapján döntik el. Már az Ószövetség is előírja, hogy halott embert a temetésén kívül ne bolygassa az ember. Másrészről az evangéliumban Jézus kijelenti, hogy aki elveszti életét ő érte az megtartja azt, és bár itt csak a sejtek a test megmaradásának lehetünk szemtanúi, az bizonyos hogy ezek az emberek hívők voltak, akik Jézusban hittek. Gosselies Gosselies település a belgiumi Hainaut tartományban található Charleroi város része. A települést, amelynek területe 12,08 km² és lakossága kb. 11000 fő, 1977-ben vonták össze a közeli nagyvárossal. A település nevének első említése 980-ból származik egy adománylevélből. A település a leginkább ismert a közelben található Brussels South Charleroi Airport repülőtérről, amely Brüsszel alternatív, elsősorban az olcsó diszkont légitársaságok által kedvelt bázisa. A repülőtéren a legtöbb járatot a Ryanair üzemelteti, de ide érkeznek a WizzAir társaság belgiumi járatai is. A település területén ezen felül számos szupermarket, a "City-Nord" bevásárlóközpont, boltok és iskolák találhatók, amely Charleroi északi részének lakosságát szolgálják. Az "Aéropôle" ipari parkban elsősorban a polgári repüléshez kapcsolódó vállalatok települtek meg, mint például a SONACA vagy a SABCA . Az amerikai Caterpillar építőipari gépeket gyártó vállalatnak is egy fontos bázisa itt található. Gosselies a fiatalok körében elsősorban szórakozóhelyeiről ismert, amelyek a "Circus Village" néven ismért környéken találhatók. Erős színezés A matematika, azon belül a gráfelmélet területén ha egy gráf csúcsainak létezik azonos méretű, diszjunkt részekre osztása, akkor erős színezés (strong coloring) alatt olyan (jó) csúcsszínezés értendő, melyben minden szín minden partícióban pontosan egyszer szerepel. Ha a G gráf rendje nem osztható k-val, hozzáadandó annyi izolált csúcs, amivel az új G′ rendje k-val oszthatóvá válik. Ebben az esetben a G′ erős színezése a hozzáadott izolált csúcsok nélkül tekinthető G erős színezésének. Egy gráf erősen k-színezhető, ha csúcsainak bármely k méretű részekre osztása esetén erősen színezhető. A G gráf erős kromatikus száma, sχ(G) az a legkisebb k, amire G erősen k-színezhető. Egy gráf erősen k-kromatikus, ha erős kromatikus száma k. A sχ(G) néhány tulajdonsága: sχ( G ) > Δ( G ). sχ( G ) ≤ 3 Δ( G ) − 1 (Haxell) Aszimptotikusan sχ( G ) ≤ 11 Δ( G ) / 4 + o(Δ( G )). (Haxell) Itt Δ(G) a maximális fokszáma. Az erős kromatikus számot egymástól függetlenül Alon (1988) és Fellows (1990) vezette be. Álkaszáspókfélék Az álkaszáspókfélék (Pholcidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának, a pókok (Araneae) rendjének, ezen belül pedig a főpókok (Araneomorphae) alrendjének egyik családja, ahová mintegy 80 család körülbelül 1500 faja tartozik. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. Főleg trópusi elterjedésű pókok, a mérsékelt övben kevesebb fajuk él, de mivel igen jól alkalmazkodnak az ember közelségéhez, igen gyakoriak. Elnevezésük Az magyar álkaszáspók elnevezés arra utal, hogy a családba tartozó pókok külleme megtévesztően emlékeztet a kaszáspókokéra (Opiliones): testükhöz képest lábaik rendkívül hosszúak és vékonyak. Valójában azonban nincsenek szorosabb rokonságban a kaszáspókokkal, amelyek a pókszabásúak osztályán belül különálló rendet alkotnak, nem tartoznak a szűkebb értelemben vett pókok közé, azaz az Araneae rendbe. Elég jól megkülönbözteti az álkaszás- és a kaszáspókokat, hogy míg az előbbiek elő- és utótestét nyélszerű szűkület választja el egymástól, addig az utóbbiaknál széles alappal kapcsolódik egymáshoz a két testtáj. Továbbá a kaszáspókok potrohán szabad szemmel is felismerhető a szelvényezettség, amely az álkaszáspókoknál egyáltalán nem jellemző. Az álkaszáspókfélék tudományos elnevezése, a Pholcidae a Pholcus nem nevéből származik, amely a görög pholkosz ‛csámpás, sánta’ szó latinosított változata. A név vélhetően arra utal, hogy az álkaszáspókok eléggé ügyetlenül mozognak hosszú, szétálló lábaikkal. Megjelenésük 0,6–10 mm hosszúságú testük – mint más pókoknál is – jól elkülönülő elő- és utótestre tagolódik. Az utótest rövid, keskeny nyéllel ízesül az előtesthez. Az előtest jellemzően kerek, az utótest alakja lehet gömbölyded vagy nyúlánk, hengeres. Az előtest elülső részén általában 8 szem található, amelyek három csoportban helyezkednek el: 3–3 nagyobb méretű szem oldalsó helyzetben és 2 kisebb középütt. Némely fajnál a középső szempár hiányzik, így csak 6 szemük van. Alapszínük szürkésbarna, amelyet különböző alakú és intenzitású sötétebb foltok tarkítanak. Az előtestről erednek rendkívül vékony, hosszú – legfeljebb 50 mm-es – lábaik. A lábaik hosszúságát annak tarsus (lábfej) részén lévő álízületek (álszegmensek) adják, amelyek a láb rugalmasságát is nagyban megnövelik. A lábakon tüskék nincsenek, de dús, finom, rövid szőrzet található rajtuk. A lábak végein három-három karom és fűrészes serték találhatók. A nőstények utótestének hasi oldalán található a sötétebben pigmentált petelemez (epigynum). A hím tapogatólába (pedipalpus) viszonylag nagy méretű, feltűnő, komplex felépítésű. Légzésük egy pár légzőnyíláson keresztül történik, amelyek a tracheatüdőbe (lemezes tüdőbe) vezetnek. Légcsőrendszerük nincs. Életmódjuk Különösen kedvelik a sötét és páradús zugokat: barlangokat, sziklarepedéseket, omladékokat, kövek és fakéreg alatti részeket. A hidegebb területeken élő fajok szinantrópok: főleg az ember közelében, lakásokban fordulnak elő, ahol különösen kedvelik a pincéket, kamrákat, istállókat, de a melegebb és szárazabb levegőjű szobákba, padlásokra is beköltöznek. Az emberhez való erős kötődésüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a hat hazai faj közül egyedül a kis álkaszáspók (Pholcus opiliones) szabad természetbeli előfordulását figyelték meg Magyarországon. Kusza hálót szőnek, amelyben hasukkal felfelé helyezkednek el, és itt várnak a táplálékukat jelentő kisebb repülő rovarokra. Ha zsákmány akad a hálóba, utótestükkel közelednek feléje, hosszú hátsó lábaikkal vezetett fonállal sűrűn körülszövik, majd az így mozgásképtelenné tett áldozatot utólag bénítják meg harapásukkal, majd annak pusztulása után kiszívják. A nőstények lerakott petéiket hálóval lazán körbevett kokonba helyezik, amelyet a kis pókok kikeléséig hordoznak. Igen jellegzetes vibrotropizmusuk: a megrémült, veszélyt érzékelő álkaszáspók gyors lengő-köröző mozgásba kezd hálójában, és így szinte láthatatlanná válik. Ezzel igyekszik megzavarni támadóját. Nemeik Az alábbi nemeket soroljuk az álkaszáspókfélék családjába. Hazai fajaik Közép-Európában, illetve Magyarországon 7 fajuk fordul elő. A Holocnemus nemből egyetlen faj ismert hazánkban 2006 óta: a márványos álkaszáspók (Holocnemus pluchei) . A Hoplopholcus nem egyedüli magyarországi faja: a mintás álkaszáspók (Hoplopholcus forskali) . A családnévadó Pholcus nem két faja él nálunk: a nagy álkaszáspók (Pholcus phalangioides) és a kis álkaszáspók (Pholcus opilionides) . A Psilochorus nem egyetlen hazai faja 1992 óta ismert Magyarországról: a pincés álkaszáspók (Psilochorus simoni) . A Spermophora genusz hazai faja: a sápadt álkaszáspók (Spermophora senoculata) . Spárgavirágúak A spárgavirágúak vagy spárgaalkatúak (Asparagales) a zárvatermők törzsének (Magnoliophyta), az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje. Ezzel a kategóriával általában nem találkozhatunk a korábbi növényrendszerekben (így pl. nem szerepel ilyen kategória az Urania Növényvilág sorozat növényrendszerében, sem a Soó- és Hortobágyi-rendszerben). A jelenleg ide sorolt családok ezekben a rendszerekben a liliomok alosztályában (Liliidae) illetőleg rendjében (Liliales) szerepeltek. A magyar szakirodalomban elsőként a Borhidi-rendszerben találkozhatunk a spárgavirágúak rendjével, melyet a rendszer a Liliidae alosztályba, azon belül a Lilianae főrendbe helyez. Ebben a rendszerben már a korábban liliomok közé sorolt családok nagy része a spárgavirágúak rendjében szerepel. Korábbi rendszerekben az egyes családok elkülönítésekor igen fontosnak tartották a sporogenezis mibenlétét és a magház állásának helyzetét. Később kiderült, hogy ezek egymástól függetlenül alakulhatnak ki, és veszhetnek el az egyes spárgavirágú családokban (konvergens fejlődés). Ez az oka annak, hogy pl. a Borhidi-rendszerben nem ugyanolyan szinten szerepelnek az egyes családok, mint a korszerűbb, molekuláris biológiai és kladisztikus rendszerekben (pl. a sárkányfafélék külön családként szerepelnek, azonban a csodabogyófélék közé vonhatók). Közös morfológiai sajátosságok A rendbe igen eltérő szerveződésű, morfológiájú és habitusú növények tartoznak, így közös sajátosságot találni közöttük igen nehéz (a spárgavirágúak rendje tehát igen inhomogén, ellenben az erőteljesen redukált faj- és családszámú liliomvirágúak rendje [Lilales] éppen így vált egy sokkal homogénebb növénycsoporttá). Virágzatuk leggyakrabban fürtös típusú. A virágjaikban rendszerint csak egyetlen bibeszál található. Jellemző még rájuk szeptálnektárium: olyan mézmirigyek, melyek a termőtájban a termőlevelek érintkezésének vonalában alakulnak ki. Termésük bogyó- vagy szepticid toktermés, esetleg ezekhez hasonló áltermés. Növénykémiai sajátosságaik közül megemlítendő a magok héjában található fekete festékanyag, a fitomelanin jelenléte, továbbá a szteroidszapogeninek és a szívglikozidok széles körű elterjedtsége. A spárgavirágúak között találjuk a legtermetesebb egyszikűeket, melyek valódi másodlagos vastagodásra is képesek (Agavaceae, Ruscaceae). Az elsődleges kéregalapszövet sejtjei visszanyerik az osztodóképességüket, s az elsődleges kéregben másodlagos kambiumgyűrű alakul ki, mely a továbbiakban a szárvastagítás feladatáért felel. Ez a kambiumköpeny úgy működik, hogy bizonyos helyeken a prokambium nyalábokból kolleteriális vagy még inkább koncentrikus edény és közöttük pedig alapszövet állandósul. Az elsődleges bőrszövetet is periderma váltja fel, melyet hasonlóan az elsődleges részben működő fellogén fűz le. A renden belüli rokonsági kapcsolatok A renden belüli rokonsági kapcsolatok még nem egészen biztosak és általánosan elfogadottak. Az egyes ágak támogatottsága igen eltérő (50–80% között mozog). A renden belül – az evolúciós kapcsolatok vázlata, vagyis a kladogram alapján – további rend alatti illetőleg család feletti taxonok (alrendek, főcsaládok) állíthatók fel. Ilyen szorosabb rokonsági kapcsolatok például a következők (Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János [szerk.]: Botanika II. – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007, 407. oldal kladogramja alapján): a sásliliomfélék (Hemerocallidaceae) és a aszfodéloszfélék (Asphodelaceae) – a kisebb Xanthorrhoeaceae családdal, ahová pl. a fűfák tartoznak – egy monofiletikus taxonba vonhatók; a hagymafélék (Alliaceae) és az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) – illetve még egy kisebb család, az Agapanthaceae – egy kládot alkotnak; a jácintfélék (Hyacinthaceae) az agávéfélék (Agavaceae) testvércsoportjaként jelentkezik a törzsfán; a spárgavirágúak két csúcsi helyzetű családja – így egymás testvércsoportja – a spárgafélék (Asparagaceae) és a csodabogyófélék (Ruscaceae) , melyekhez még a kisebb Laxmanniaceae család is csatlakozik. A spárgavirágúak rendjébe 24 család tartozik 1122 nemzetséggel és több mint 26 ezer fajjal, így ez a növényvilág fajokban leggazdagabb rendje. Elkülönülésük a többi egyszikű csoporttól már elég korán, a földtörténeti középidő (mezozoikum) alsó kréta korában bekövetkezhetett. A rend kozmopolita, vagyis fajaik az egész Földön elterjedtek. Rendszerezés APG III-rendszer A 2009-es APG III-rendszer jó néhány családot összevont, így a következő családokat sorolja az Asparagales-hez: Amaryllidaceae (tartalmazza a korábbi Agapanthaceae és Alliaceae családokat) Asparagaceae (tartalmazaza a korábbi Agavaceae , Aphyllanthaceae, Hesperocallidaceae, Hyacinthaceae , Laxmanniaceae , Ruscaceae és Themidaceae családokat) Asteliaceae Blandfordiaceae Boryaceae Doryanthaceae Hypoxidaceae Iridaceae Ixioliriaceae Lanariaceae Orchidaceae Tecophilaeaceae Xanthorrhoeaceae (tartalmazza a korábbi Asphodelaceae és Hemerocallidaceae családokat) Xeronemataceae APG II-rendszer A 2003-as APG II-rendszer a rendet az egyszikűek (monocots, Liliopsida) közé helyezi, a következő leírással. Asparagales rend Alliaceae család [+ Agapanthaceae család] [+ Amaryllidaceae család] Asparagaceae család [+ Agavaceae család] [+ Aphyllanthaceae család] [+ Hesperocallidaceae család] [+ Hyacinthaceae család] [+ Laxmanniaceae család] [+ Ruscaceae család] [+ Themidaceae család] Asteliaceae család Blandfordiaceae család Boryaceae család Doryanthaceae család Hypoxidaceae család Iridaceae család Ixioliriaceae család Lanariaceae család Orchidaceae család Tecophilaeaceae család Xanthorrhoeaceae család [+ Asphodelaceae család] [+ Hemerocallidaceae család] Xeronemataceae család Megjegyzés: a „+ …” opcionálisan összevont családot jelent, ami esetleg leválasztható az őt megelőző családról. Az APG II összevont jó pár a korábbi APG-rendszerben még különálló családot, miközben felismerte annak alternatív lehetőségét, hogy egyes kisebb családokat elkülönítsenek, mégis az 'APG rendszert' kövessék. Az új osztályozási rendszer alapján a taxonómus választhatja a Hemerocallis elhelyezését akár a Hemerocallidaceae családban, akár a Xanthorrhoeaceae családban. APG-rendszer Az 1998-as eredeti APG-rendszer szintén az egyszikűek alá helyezte a rendet, de a következő leírást alkalmazta, melyben valamifel magasabb a családok száma, mint az APG II-rendszerben. Asparagales rend Agapanthaceae család Agavaceae család Alliaceae család Amaryllidaceae család Anemarrhenaceae család Anthericaceae család Aphyllanthaceae család Asparagaceae család Asphodelaceae család Asteliaceae család Behniaceae család Blandfordiaceae család Boryaceae család Convallariaceae család Doryanthaceae család Hemerocallidaceae család Herreriaceae család Hyacinthaceae család Hypoxidaceae család Iridaceae család Ixioliriaceae család Lanariaceae család Laxmanniaceae család Orchidaceae család Tecophilaeaceae család Themidaceae család Xanthorrhoeaceae család Xeronemataceae család Kubitzki-rendszer Az edényes növényeket leíró Kubitzki-rendszer sorozatának 1998-as kötete a következően írja le a rendet. Asparagales rend Agapanthaceae család Agavaceae család Alliaceae család Amaryllidaceae család Anemarrhenaceae család Anthericaceae család Aphyllanthaceae család Asparagaceae család Asphodelaceae család Asteliaceae család Behniaceae család Blandfordiaceae család Boryaceae család Convallariaceae család Doryanthaceae család Dracaenaceae család Eriospermaceae család Hemerocallidaceae család Herreriaceae család Hyacinthaceae család Hostaceae család Hypoxidaceae család Iridaceae család Ixioliriaceae család Johnsoniaceae család Lanariaceae család Lomandraceae család Nolinaceae család Orchidaceae család Ruscaceae család Tecophilaeaceae család Themidaceae család Xanthorrhoeaceae család Dahlgren-rendszer A Dahlgren-rendszer a rendet a Lilianae főrend Liliidae [= egyszikűek] alosztályába helyezte a Magnoliopsida [= zárvatermők] osztályán belül, s ezt a leírást alkalmazta: Asparagales rend Agavaceae család Alliaceae család Amaryllidaceae család Anthericaceae család Aphyllanthaceae család Asparagaceae család Asphodelaceae család Asteliaceae család Blandfordiaceae család Calectasiaceae család Convallariaceae család Cyanastraceae család Dasypogonaceae család Doryanthaceae család Dracaenaceae család Eriospermaceae család Hemerocallidaceae család Herreriaceae család Hostaceae család Hyacinthaceae család Hypoxidaceae család Ixioliriaceae család Lanariaceae család Luzuriagaceae család Nolinaceae család Philesiaceae család Phormiaceae család Ruscaceae család Tecophilaeaceae család Xanthorrhoeaceae család Egyéb rendszerek A Cronquist-rendszer nem használja a rendet, az ide tartozó növények nagy részét a Liliales rendbe sorolja (Liliidae alosztály a Liliopsida osztályában). Egyes nemzetségeket egyenesen a Liliaceae családba sorol. A Wettstein-rendszer utolsó, 1935-ös változatában nem ismeri a rendet, az ide tartozó legtöbb növényt a Liliiflorae rendbe sorol a Monocotyledones alatt. A legfontosabb családok rövid jellemzése Mivel a rendbe nagyon sok család tartozik – mint már olvashattuk, szám szerint 24 –, a könnyebb tájékozódás érdekében rövid leírást olvashatunk – egy-egy jellegzetes faj képével – a legismertebb és legfontosabb családokról. Természetesen mindegyik itt jellemzett családról külön olvashatunk terjedelmesebb és részletesebb, külön szócikket. Kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) A növényvilág fajokban leggazdagabb családja a kosborféléké: 788 nemzetség 20 ezer faja tartozik ide. Az kora kréta korszakban, legelőször váltak le a spárgavirágúak közös fejlődési vonaláról. Több alcsaládra osztjuk fel – az egyébként rendként is kezelhető – családot, melyek már a felső eocén korszakra kialakultak. A család tehát meglepően idős. Kozmopolita elterjedésűek, de legnagyobb változatosságban a trópusi esőerdőkben élnek. Életformájuk is igen változatos: fán lakók (epifiták), liánok és talajlakó évelők egyaránt akadnak közöttük. A legtöbb fajuk – hazánkban az összes – szigorúan védett. Nősziromfélék (Iridaceae) Latin nevük Iriszre utal, aki a római mitológiában a szivárvány istennője. Virágjaik valóban rendkívül sokszínűek, szemet gyönyörködtetően mintázottak. Lágyszárú, ritkábban félcserjealkatú növények. Évelők, földalatti áttelelő szervük van (gyöktörzs, gumó, hagymagumó, hagyma). A család az alsó krétában válhatott ki a többi spárgavirágú fejlődési vonalából, majd a felső kréta idején a csoport fejlődése kettévált; ezt ma két alcsaládként fejezi ki a taxonómia: sáfrányfélék (Crocoideae) és valódinőszirom-félék (Iridoidea). A családba ma 67 nemzetség tartozik 1870 fajjal. Sásliliomfélék (Hemerocallidaceae) A sásliliomfélék kozmopolita családja 8 nemzetséget számlál 85 fajjal. Kivétel nélkül lágyszárú, vastagodott gyökerű, rizómás növények tartoznak ide. Leveleik szálasak, gyakori a tőlevélrózsa. Virágzatuk igen változatos és feltűnő. Aszfodéloszfélék (Asphodelaceae) Kozmopolita család 15 nemzetség közel 800 fajával. Fejlett gyökérrendszerű, rizómás lágyszárúak vagy fásszárúak tartoznak ide. Leveleik gyakran tőlevélrózsát alkotnak és húsosak, szélük gyakran fogazott, akárcsak az ide tartozó, közismert és a gyógyászatban alkalmazott orvosi aloé (Aloe vera) levelei. Hagymafélék (Alliaceae) A rend talán legjobban ismert és gazdaságilag legjelentősebb családja a hagymafélék. Fajaik az egész világon elterjedtek. Kétéves vagy évelő növények tartoznak ide, áttelelő szervük főként hagyma, de lehet hagymagumó, tarack és gyöktörzs is. Leveleik általában tőállóak, keresztmetszetük sokszor henger alakú, belül üreges. Kémiai anyagaik közül nagyon jellegzetes a kéntartalmú hagymaolaj (allilolja). A családba 13 nemzetség közel 800 faja tartozik. A magyar konyha elképzelhetetlen lenne a közép-ázsiai származású vöröshagyma (Allium cepa) és fokhagyma (Allium sativum) nélkül. Amarilliszfélék (Amaryllidacaea) A hagymafélék igen közeli rokonai az amarilliszfélék, melyeket főként igen látványos dísznövényként ismerhetünk, de ide tartoznak pl. a közismert hóvirág (Galanthus nivalis), „a tavasz első hírnöke”, vagy pl. a hazai kertekben nem ritka nárciszok (Narcissus sp.). Kivétel nélkül lágyszárú, tőlevélrózsás, évelő növények; áttelelő szervük hagyma, hagymagumó vagy rizóma. A család 59 nemzetséget számlál 800 fajjal. Jácintfélék (Hyacithaceae) A jácintfélék családjának 70 nemzetsége 1000 fajt számlál. Óvilági elterjedésű, hagymás geofiták. Leveleik leggyakrabban tőállóak és szálasak. Virágzatuk megnyúlt fürtös típusú. A csoportnak négy alcsaládja van. A valódijácint-félék alcsaládjába (Hyacinthoideae) tartozik az egyfajú Hyacinthus nemzetség, melybe a jácint faj (Hyacinthus orientalis) tartozik egyedül. Dalmáciától Kis-Ázsiáig honos. Nálunk sokféle szín- és méretváltozatát árusítják, mint kerti vagy szobai dísznövényt. Illata nagyon erőteljes és kellemes. Agávéfélék (Agavaceae) Az családba 23 nemzetség és azoknak 637 faja tartozik. Az egyszikűek legtermetesebb alakjai közé tartoznak. A családot további 6 monofiletikus rokonsági körre, kládra lehet felbontani a molekuláris kladisztikai vizsgálatok alapján. Kozmopolita elterjedésű csoport, főként a trópusok–szubtrópusok növényei. A legtipikusabb kládja a csoportnak az Agave. Ezek amerikai elterjedésű fajok, gyöktörzses lágyszárral vagy faalkattal. Ez utóbbiak a másodlagos vastagodásra is képesek. Két legjellegzetesebb nemzetségük a névadó Agave illetve a Yucca. A pálmaliliom (Yucca filamentosa) a hazai parkokban, út- és árokszéleken is gyakran ültetett növény. Az agávéfélék családjába tartozik még a homokliliomok nemzetsége (Anthericum), melynek hazánkban is van őshonos képviselője. Spárgafélék (Asparagaceae) A spárgafélék óvilági elterjedésű lágyszárúak, félcserjék, cserjék vagy liánok. Gyöktörzsük van, mely általában rövid. Leveleik a névadó spárga nemzetségben (Asparagus) redukálódtak, a fotoszintézist ún. fillokládiumok végzik. Virágaik kicsinyek, fehérek, egy- vagy kétivarúak. A magházukból bogyótermés fejlődik ki. Legfontosabb nemzetségük a már említett Asparagus, ahová közel 300 faj tartozik. Kedvelt zöldségnövényünk, a kerti spárga (Asparagus officinalis) is ebbe a nembe tartozik. Csodabogyófélék (Ruscaceae) A csodabogyófélék családjába nagyrészt északi félgömbi elterjedésű évelő spárgavirágúak tartoznak. A család 26 nemzetséget és 475 fajt számlál. A családot több alcsaládra oszthatjuk fel, melyek közül a legjelentősebbek a csodabogyófélék (Ruscanoideae), a gyöngyvirágfélék (Convallarioideae) és a sárkányfafélék (sárkányvérfafélék, Dracaenoideae). Ezek a csoportok korábbi rendszerekben külön-külön családi rangon szerepeltek. A sárkányfafélék a legtermetesebb, valódi másodlagos vastagodásra képes egyszikű zárvatermők. Valea Călugărească Valea Călugărească község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Arva, Coslegi, Dârvari, Pantazi, Rachieri, Radila, Schiau, Valea Largă, Valea Mantei, Valea Nicovani, Valea Poienii, Valea Popii, Valea Ursoii és Vârfurile. Fekvése A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, tizenkét kilométerre keletre, a Teleajen folyó mentén, a Szubkárpátok dombságain. Történelem A 19. század végén a község Prahova megye Cricovul járásához tartozott és 11 fluból állt: Arsa, Dosurile, Rachieri, Scheaul, Valea-Călugărească, Valea-Largă, Valea-Meilor, Valea-Nicovani, Valea-Poenei, Valea-Popei és Valea-Ursoaei. A községben már ekkor működött egy 1872-ben megnyitott iskola. A mai község területén akkoriban létezett egy másik község is, Coșlegi, mely ugyancsak Cricovul járásához tartozott. Ez Coșlegi, Dârvari, Radila és Pantazi falvakból állt, összesen 1087 lakossal. Ebben a községben volt két vízimalom, egy 1871-ben alapított iskola valamint négy templom: Pantazi faluban lévőt 1871, a Radila falusit 1892, a Dârvari faluban állót 1824, a Coșlegi-t pedig 1826 szentelték fel. A két világháború között Coșlegi községet Drăgănești járáshoz csatolták. Valea Călugărească község a későbbiekben pedig Urlați járáshoz került. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, mindkét községet a Ploiești regionális város irányítása alá helyezték, 1952-től pedig a Ploiești régió részei lettek. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, Valea-Călugărească község az újból létrehozott Prahova megye része lett. Ekkor szüntették meg Coșlegi községet és csatolták Valea-Călugărească községhez. A kommunizmus idején a község területén egy foszfát bányát működtettek, mely 1997-ben zárta be kapuit. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Harlekin és szerelmese A Harlekin és szerelmese Fehér Imre 1967-ben bemutatott fekete-fehér játékfilmje. A forgatókönyvet Bertha Bulcsu Ilyen az egész életed... című novellája és 1964-ben azonos, Harlekin és szerelmese címmel megjelent novelláskötetének valamint más elbeszéléseinek felhasználásával írta meg (Hajók, emberek, nyár..., Lint gyermekkora, ...). A filmben különös nosztalgiák, különös emberek, különös történetek füzére jelenik meg, néhol Bertha Bulcsusan valószínűtlen helyzetekkel, párbeszédekkel, bennfentesek precízkedő szakkifejezéseivel teletűzdelve. A történet háttérében felmerülnek a második világháború baljós árnyaiː hogy még két alig különböző életkorú fiatalt is mennyire elválaszt, hogy vannak-e közvetlen emlékeik róla vagy sem. Mindez a kubai rakétaválság, az atomháború rémének felbukkanása korában. Szereplők Lint – Bujtor István Harlekin – Sáfár Anikó (hangja egyes jelenetekben: Pap Éva ) Joe bácsi – Ajtay Andor Kozma – Görbe János Kozma felesége – Váradi Hédi Marianne – Dőry Virág Lint régi szerelme – Pap Éva Erik – Szabó Ottó Erik felesége – Spányik Éva Gondnok – Bozóky István Fesser – Huszti Péter Idős nő az üdülőben – Péchy Blanka Ottó, a pincér – Deák B. Ferenc Horgász – Gyenge Árpád További szereplők: Bilicsi Mária, Kamarás Gyula, Reinitz György, Szombathy Gyula, Koós Olga, Bakos Gyula, Beke Zoltán, Izsóf Vilmos, Bus Kati, Bede – Bárány Frigyes, Fonyó József, Kárpáthy Zoltán, Király Levente A történet Lint, a fiatal pécsi porcelánfestő szerelmét vitorlázásra várja a siófoki kikötőben. De a lány késve érkezik, mert szülei válóperében kellett tanúskodnia. A Balaton közepén kihasználják a vihar előtti kellemes szélcsendet, de az orkán váratlanul és meglepő erővel csap le rájuk. Vitorlát kell bontaniuk. Mikor kicsit lecsillapodik a szél, és indulnának tovább, kiderül, hogy a horgony elakadt egy Balatonba zuhant német bombázó roncsaiban. Miközben a horgonyt próbálja kiszabadítani, a férfi lábát felsértik a roncs éles lemezei. Ráadásul alaposan megijeszti a roncsból kidőlő bomba is. De végül mégis sikerül baj nélkül partot érniük. A közeli kikötő kocsmájában vacsoráznak, és megismerkednek a kocsmárosnéval, Rittnével, akinek súlyos beteg kislánya épp a pécsi klinikán fekszik. Lint vállalja, hogy beszél orvosával, Klauzál professzorral, aki távoli ismerőse a pécsi klinikán. Közben előkerül a kikapós kocsmárosné részeges férje is, aki a világháborúban repülős volt a német hadseregben, és éppen bombázón szolgált bombakioldóként. A kapcsolásra várva a kocsmárosné kikezd Linttel. A lány rajtakapja őket, és eltűnik. Lint a keresésére indul, és közben gyerekkori házuknál is megáll, amit az Albiflex nevű külker vállalat üdülőjében nemrég annak egyik bungalójává alakítottak. Így lehet, hogy szándékosan vezette a férfi a vitorlást szülővárosa közelébe, mert a lány eredetileg Tihanyt szerette volna látni. De nem sokkal korábban a férfi gyerekkori barátja mesélte, mi lett egykori házukkal. Lint feladja a lány keresését és visszatér a hajóhoz. Meglepetésére ott találja a lányt sírdogálva. Végül sikerül megvigasztalni, megbékíteni szerelmét, így reggel együtt indulnak tovább. Tihany felé. A forgatási helyszínek Mafilm műtermei Balaton és környéke Érdekességek Mint később kiderült, Bujtornak valóban nagy szenvedélye volt a vitorlázás. A Balatonba zuhant német bombázó motívuma megjelenik Bujtor 1982-es Csak semmi pánik című filmjében is. Sáfár Anikó később más filmekben is felfedte rejtett bájait. Ez a film első bemutatkozása ezen a téren. Az Albifex a filmben egy fiktív magyar külkereskedelmi vállalat neve. Érdekes módon ilyen néven működik egy olasz csúcstechnológiai cég. 2011-es WTCC kínai nagydíj A 2011-es WTCC kínai nagydíj volt a 2011-es túraautó-világbajnokság tizenegyedik fordulója. 2011. november 6-án rendezték meg a Shanghai Tianma Circuit-en, Kínában. Első futam Y – Yokohama bajnokság Felsőtárkány SC A Felsőtárkány SC Felsőtárkány város futballklubja. A klubot 1951-ben alapították, de a jelenlegi egyesület 2003-tól működik Bukovje Podvrško Bukovje Podvrško falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 26 km-re, községközpontjától 8 km-re délnyugatra a Zsumberk-Szamobori-hegység lejtőin fekszik. Története 1857-ben 61, 1910-ben 84 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 2011-ben 31 lakosa volt. Berhény Berhény (Briheni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése A Bihar-hegységben, Vaskohtól északnyugatra, a Fekete-Körösbe ömlő Briheny-patak bal partján fekvő település. Története Berhény nevét 1588-ban említette először oklevél Brehen néven. 1600-ban Blehen, 1808-ban Brihény, 1888-ban Briheny, 1913-ban Berhény néven írták. A település földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, amely még a 20. század elején is birtokos volt itt. A falu határában valamikor vasbánya, és a 19. században vasgyár is működött. 1910-ben 512 lakosából 502 román, 10 magyar volt. Ebből 502 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott. Nevezetességek A falu mellett a belényesi, vaskohi és vaskohsziklási baptista gyülekezetek 1996 óta keresztény tábort működtetnek. Török Katalin (színművész) Török Katalin (Kolozsvár, 1930. július 9. –) színésznő. Élete 1955-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd előbb a szatmárnémeti, 1957 augusztusától pedig a kolozsvári társulathoz szerződött, melynek 1986-ig, nyugdíjazásáig tagja maradt. Karakterszerepeiben főként az élet megtiportjait, a keservekkel, gondokkal küszködő asszonyokat játszotta el. Alakításait érzelmi telítettség, szikár kifejezőeszközök jellemzik. Főbb szerepei Nelly (Barta L.: Szerelem) Kocsma Jenny (Brecht–Weill: Koldusopera) Adela (Baranga: Jámborlelkű Szent Flórián) Vinczéné (Bálint T.: A sánta angyalok utcája) Aneta Duduleanu (Kiriţescu: Szarkafészek) Anna Friel Anna Friel (Rochdale, 1976. július 12.) színésznő. Karrier A Channel 4 drámasorozatában, a G.B.H.-ban kezdte, ahol Michael Palin kislányát alakította. Ezután több más sorozatban is szerepet kapott, 1998-ban leforgatta első játékfilmjét, Mindent a szerelemért (All For Love - Flora). Sokaknak a Halottnak a csók (Pusing Daisies) című sorozatból, illetve a Goal! első két részéből lehet ismerős. Anna több olyan szavazáson is az élmezőnyben végzett, ahol a legszebb színésznőkre lehetett voksolni.[forrás?] Legnagyobb sikerét a 2008-ban forgatott Báthory hozta. (cseh, szlovák, brit, magyar, amerikai produkció, történelmi horror dráma a műfaja). Filmjei 2011 - Kalandok Sohaországban (Neverland) - Elizabeth Bonny kapitány 2011 - Csúcshatás - 2010 - London Boulevard - Briony 2010 - Férfit látok álmaidban (You Will Meet a Tall Dark Stranger) - 2009 - Az elveszettek földje (Land of the Lost) - Holly Cantrell 2008 - Báthory (Bathory) - Báthory Erzsébet 2007 - Halottnak a csók (Pushing Daisies) - Charlotte "Chuck" Charles 2006 - Adunk a kultúrának (Irish Jam) - Maureen Duffy 2006 - Góóól! 2. (Goal! 2) - Roz 2005 - Niagara Motel - Denise 2005 - Góóól! (Goal!) - Roz Harmison 2004 - Cserebere szerelem (Perfect Strangers) - Susie Wilding 2003 - Watermelon - Claire Ryan 2003 - Idővonal (Timeline) - Lady Claire 2002 - Aranymezők (Fields of Gold) - Lucia Merritt 2001 - A háborús özvegy (The War Bride) - Lily 2001 - Se veled, se nélküled (Me Without You) - Marina 2000 - Sunset Strip - A jövő útja (Sunset Strip) - Tammy Franklin 2000 - Örök darab (An Everlasting Piece) - Bronagh 1999 - Csődtömeg (Rouge Trader) - Lisa Leeson 1999 - Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) - Hermia 1998 - Közös barátunk (Our Mutual Friend) - Bella Wilfer 1998 - Mindent a szerelemért (All For Love) - Flora http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html Radó András Radó András (Pápa, 1993. szeptember 9. –) magyar labdarúgó, jelenleg a Puskás AFC játékosa. Pályafutása Szombathelyi Haladás Radó András 1993. szeptember 9-én, Pápán született. A labdarúgással is itt ismerkedett, a Pápai ELC majd a Lombard Pápa csapatánál kezdte, és egészen 15 éves koráig a Veszprém megyei egyesületnél játszott. 2008-ban a Szombathelyi Haladáshoz igazolt, ahol három év után, mindössze 18 esztendősen már be is mutatkozhatott az élvonalban. Gyorsaságával, robbanékonyságával és agilis mozgásával azonnal felhívta magára a figyelmet, első idényében 12 mérkőzésen játszott, két gólt lőtt, emellett nyolc gólpasszt is kiosztott. Fejlődése töretlen maradt, a 2012-13-as szezonban alapembere volt a szombathelyi csapatnak, huszonhét mérkőzésen játszott – ebből 26-szor kezdett -, hét góljával és hét gólpasszával pedig már 19 évesen az NB I egyik kiemelkedő támadója volt. A 2013-14-es szezonban tizennégy góljával és tizenegy gólpasszával hatodik helyhez segítette a Haladást. A szombathelyieknél házi gólkirály lett, összességében is jól teljesített, a bajnokság negyedik legjobb góllövője volt. Ebben az évben a Hivatásos Labdarúgók Szervezete az NB I legjobb 21 éven aluli labdarúgójának választotta, teljesítményével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csapata az előkelő helyen zárta a bajnokságot. Egy sérülés miatt a következő idény nagy részét ki kellett hagynia, a bajnokság utolsó harmadára tudott csak visszatérni, majd bennmaradáshoz segítette csapatát. Ferencváros Torna Club Radó Andrást több magyar ,,topcsapat" is hívta, többek között érdeklődött az Újpest FC és a Videoton FC is, de végül a Ferencvárosnál kötött ki, és első bajnokiját éppen előző csapata ellen játszotta. A csapatban a felnőtt válogatott Böde Dániel és Stanislav Šesták, valamint a szintén utánpótlás válogatott Haraszti Zsolt is a posztján szerepelt, Radó az idény folyamán 25 bajnokin hat góllal járult hopzzá a bajnoki cím megszerzéséhez, valamint kupagyőzelmet ünnepelhetett a zöld-fehér csapattal és bemutatkozhatott a nemzetközi porondon is. Az ezt követő, 2016–2017-es bajnokságban jóval kevesebb lehetőséget kapott Thomas Dolltól, mindössze 13 bajnokin lépett pályára. Puskás AFC 2017. június 3-án a Puskás AFC szerződtette. Augusztus 5-én, a Budapest Honvéd elleni negyedik fordulós mérkőzésen eltörte a lábát egy ütközés után. Sikerei, díjai Klubcsapattal Szombathelyi Haladás : A szezon felfedezettje (Hidegkuti Nándor-díj) 2013 Ferencvárosi TC Magyar bajnok (1): 2016 Magyar kupagyőztes (2): 2016 , 2017 Statisztika Frissítve: 2014. október 26. New York Stock Exchange A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) a New York-i tőzsde. Dollár-paritáson számolva ez a világ legnagyobb tőzsdéje. A parketten 2764 értékpapír cserélhet gazdát, ami a világon a második legnagyobb. Az 1990-es években a részvényvolumen elmaradt a NASDAQ-étől. 2006. december 31-én a tőzsdei cégek piaci kapitalizációja elérte a 25 000 milliárd dollárt. A NYSE tulajdonosa a NYSE Euronext tőzsdeüzemeltető, amely az Archipelago Holdings és az Euronext összeolvadásából jött létre. A tőzsde épülete a Wall Street 11. szám alatt található, a részvénykereskedelem négy termében zajlik. Az épületet 1978-ban történelmi jelentőségűnek nyilvánították. Üzleti áttekintése A New York-i tőzsdén az ott jegyzett vállalatok részvényeit lehet adni és venni – az elektronikus árverési rendszeren keresztül gyorsan és mindkét fél számára a legmegfelelőbb áron. 1985. szeptember 30. óta a NYSE helyi idő szerint 9.30 és 16.00 között tart nyitva. 2007. január 24. óta néhány nagyon drága részvényt kivéve a NYSE összes részvényét az elektronikus rendszeren keresztül lehet cserélni. Az ügyfelek azonnali elektronikus végrehajtásra is adhatnak megbízást, vagy a tranzakcióval a parkett árverésein vehetnek részt. A megbízások több mint fele már elektronikus úton zajlik. A kereskedő parketten a NYSE folyamatos árverést végez. Itt a brókerek emberi kapcsolatai és szakértői kapcsolatai különböztetik meg a New York-i tőzsdét a teljesen elektronikus piacoktól. Egy adott részvénnyel a parkett egy adott helyén lehet kereskedni. A befektetők nevében részvényt eladni vagy venni kívánó tőzsdetagok ezen a helyen egy információs oszlop köré gyűlnek. Itt egy megbízott bróker, aki nem a NYSE alkalmazottja, hangos kiáltásokkal folytatja le az árverést, és hozza így össze az eladókat a vevőkkel. Ezek a megbízott brókerek az esetek nagyjából 10%-ában a saját tőkéjük bevonásával mozdítják előre a részvényforgalmat. A különféle színű ruhákba öltözött brókerek sürgését-forgását több mozifilm is megörökítette, többek között a Tőzsdecápák. Az 1960-as évek közepén létrehozták a NYSE kompozit indexet. Az 1965-ös év zárásakor az indexnek 50 pontos bázist állapítottak meg. A kompozit index a tőzsde összes részvényének árfolyamát tükrözi, szemben a Dow Jones Ipari Átlaggal, amely a 30 legnagyobbét. A kompozit index reformálására a NYSE 2003-ban az új bázist a 2002-es évzárás szintjén, 5000 pontban állapította meg. Korábban az index valamivel 500 pont alatt mozgott, a valaha tapasztalt legmagasabb 670 és a legalacsonyabb 33 pont között. A közvetlen részvénykereskedelemhez való jogot a tőzsde 1366 „ülésének” tulajdonosai gyakorolhatják. Az 1870-es évekig ugyanis a NYSE tagjai egy ülésben ülve kereskedtek a részvényekkel. A tényleges ülőalkalmatosságoktól azóta már régen megszabadultak. 1868-ban az ülések számát 533-ra korlátozták, bár az évek során ezt a korlátot többször megemelték. 1953-ban a tőzsde elérte a mai, 1366 üléses szintjét. Az ülésekre nagy volt a kereslet, mivel csak ez adott jogot a közvetlen részvénycserére. Az ülések ára nagyjából a gazdaság állapotát követte – recessziók során esett, a gazdasági növekedés éveiben pedig emelkedett. A legdrágább ülést 1929-ben adták el, akkori áron 625 000 dollárért. Ez mai áron több mint 6 millió dollárt jelentene. A közelmúltban a legdrágább ülést az 1990-es évek végén 4 millió dollárért adták el, 2001-ben pedig 1 millió dollárért. Amikor 2005-ben a tőzsde összeolvadt az Archipelagóval és profitorientált vállalkozássá változott, akkor az összeolvadás előtt az ülések ára elérte a 3,25 millió dollárt is. Az új vállalati formában azonban a tőzsde 500 000 dolláros készpénzért és 77 000 részvényért cserébe az összes üléstulajdonost kivásárolta. A NYSE most már egyéves kereskedési jogokat árul az ülések helyett. Történelme A New York-i tőzsde eredetét 1792. május 17-ére lehet visszavezetni, amikor is a Wall Street 68. előtt található platánfa alatt huszonnégy bróker aláírta a fa angol neve után Buttonwood Agreement-nek nevezett alapító okiratot. 1817. március 8-án a szervezet elkészítette az alapszabályokat és felvette a „New York Stock & Exchange Board” nevet, melyet 1863-ban rövidítettek jelenlegi formájára. A tőzsde első elnökének Anthony Stockholmot választották meg. A NYSE első központi irodáját 1817-ben bérelték havi 200 dollárért a Wall Street 40. alatt. A részvényforgalom azonban 1896 és 1901 között meghatszorozódott, és az egyre növekvő tőzsde új hely után kezdett nézni. Nyolc New York-i építészt hívtak meg az új tőzsdeépület megtervezésére, és végül George B. Post neoklasszicista épületét fogadták el. A Broad Street 10. alatti és a szomszédos épületek bontása 1901. május 10-én kezdődött el. A New York Stock Exchange épület 1903. április 22-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt. Az építési költségek akkori áron 4 millió dollárba kerültek. A kereskedőparkett a 33 x 42,5 méteres méretével az akkori város egyik legnagyobb helyisége volt. A 22 méteres belmagasságot üvegtető koronázta. Az épület homlokzatát John Quincy Adams Ward domborműve díszíti. 1922-ben a Broad Street 11. alatt megnyílt a Trowbridge & Livingston építésziroda tervezte melléképület, ahol a tőzsde irodái, valamint egy, csak „garázs”-nak nevezett kereskedőparkett kaptak helyet. További keresdkedőparketteket alakítottak ki 1969-ben és 1988-ban. 2000-ben a Broad Street 30. alatt újabb kereskedőterem nyílt, de az egyre növekvő elektronikus kereskedés miatt ezt 2006-ban be is zárták. Eseményei Az első világháború 1914. júliusi kitörése után a tőzsde bezárt, ám november 28-án újra kinyitott, hogy háborús kötvényekkel lehessen kereskedni. 1920. szeptember 16-án bomba robbant a Wall Streeten, a NYSE épülete előtt. 33-an meghaltak, több mint 400-an megsebesültek. A robbanás nyomait több szomszédos épületen, így a tőzsdén és a JP Morgan épületén sem javították ki, hogy így emlékezzenek az áldozatokra. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” beütött a XX. század legnagyobb tőzsdekrachja. A tőzsdei pánik a gazdasági világválság egyik kiváltó oka volt. A piac csak 1954 vége felé érte el a krach előtti szintjét. A befektetők bizalmának visszanyerésére a NYSE 1938. október 31-én egy új, tizenöt pontból álló befektetésvédelmi programot indított el. 1987. október 19-én, a „fekete hétfőn” a Dow Jones Ipari Átlag 554,26 pontot, 22,6%-ot zuhant egyetlen nap alatt. Ez a tőzsde történelmének legnagyobb egynapos zuhanása volt, és a vezetés a tőzsde történelme során először „lecsapta a biztosítékot”. Ezzel a sokat vitatott lépéssel felfüggesztették a kereskedést. Az irányításon azóta finomítottak: 10%-os esésnél egy órára függesztik fel a kereskedést, 20%-nál két órára, 30%-nál pedig másnap reggelig. Egy délutáni 10- vagy 20%-os esésnél rövidebb ideig függesztik fel a kereskedést, de egy 30%-os esés mindenképpen az aznapi zárást jelenti. A kereskedés felfüggesztése mögött az áll, hogy a befektetőinek legyen idejük lehiggadni és újraértelmezni a pozícióikat. 1997. október 27-én hasonló pánik futott végig a New York-i tőzsdén, amikor az ázsiai piacok veszteségeinek hírére a tőzsdeindex 7,2%-ot esett. A NYSE azonban hamar talpra állt. A tőzsde a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt szeptember 17-ig zárva tartott. 2006. április 21-én a NYSE bejelentette, hogy felvásárolja az Archipelagót és ezzel magát a tőzsdét is tőzsdére viszi. A NYSE 2005. december 6-án profitorientált, tőzsdei céggé alakult át. A új NYSE Group részvényeivel 2006. március 8. után lehetett először kereskedni. Alig egy évvel később, 2007. április 4-én a NYSE Group összeolvadt az Euronext pán-európai börzével. Az így létrejött NYSE Euronext lett az első transzatlanti tőzsdecsoport. Kronológiája 1792 – A New York-i tőzsdén tulajdonost cserélnek az első részvények 1817 – Elkészül a New York Stock & Exchange Board alapszabályzata 1867 – Megjelenik az első tőzsdei árfolyamjelző gép („stock ticker”) 1896 – A The Wall Street Journal -ban először jelenik meg a Dow Jones Ipari Átlag (DJIA) 1903 – A NYSE átköltözik a Broad Street 10-re 1907 – 1907-es tőzsdepánik 1914 – Az első világháború miatt négy hónapra és két hétre bezár a tőzsde 1920 – Bomba robban a Wall Streeten, a NYSE épülete előtt. 33 halott, több mint 400 sebesült 1929 – Tőzsdepánik október 24-én, a fekete csütörtökön. Hamarosan kitör a gazdasági világválság 1943 – A kereskedőparkett megnyílik a nők számára 1949 – Kezdetét veszi a leghosszabb ideig tartó hossz 1954 – A DJIA utoléri, majd átlépi az 1929-es krach előtti legmagasabb szintjét 1966 – Elkészül a közös részvényindex és a részvényadatok már teljesen automatizáltak 1972 – A DJIA először töri át az 1000 pontos lélektani határt 1977 – Külföldi brókerek is kereskedhetnek a tőzsdén 1987 – Október 19-én, a fekete hétfőn, a DJIA története legnagyobb napi százalékos esését regisztrálja 1991 – A DJIA átlépi a 3000 pontot 1996 – Megjelenik a valós idejű ticker 1999 – A DJIA átlépi a 10 000 pontot 2000 – Megjelenik az első NYSE globális indexe, a NYIID 2001 – Véget ér a tört alapú kereskedés (1/16 részenként), a részvények áttérnek a dollárcent alapra. A szeptember 11-ei terrortámadás miatt a tőzsde négy napra bezár 2003 – A NYSE kompozit indexet reformálják, 5000 pontról újraindítják 2006 – A NYSE és Archipelago összeolvad, megalapítják a profitorientált NYSE Groupot. Ezután a NYSE Group összeolvad az Euronexttel és megalakul az első transzatlanti tőzsdecsoport. Október 19-én a DJIA túllép a 12 000 ponton. 2007 – június 1-jén a kompozit index 10 000 felett zár, július 19-én a DJIA túllépi a 14 000 pontot. Molamboz Molamboz település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 85 fő (2015). Molamboz Ounans, Mathenay, La Ferté és Vadans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A Kaposvári Rákóczi FC 2009–2010-es szezonja A Kaposvári Rákóczi FC 2009–2010-es szezonja szócikk a Kaposvári Rákóczi FC első számú férfi labdarúgócsapatának egy idényéről szól, mely sorozatban a 6., összességében pedig a 11. idénye a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 86. évfordulója. Mérkőzések Soproni Liga 2009–10 Végeredmény Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma.Mivel a bajnok Debreceni VSC nyerte 2009–2010-es magyar kupát, így a bajnoki ezüstérmes Videoton a 2010–2011-es Európa-liga 2. selejtezőkörében, míg a kupadöntőt elbukó Zalaegerszegi TE és a Győri ETO a 2010–2011-es Európa-liga 1. selejtezőkörében jogosult indulni. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Az eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Kaposvári Rákóczi FC 2009/10-es bajnokságban elért eredményei. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. Bohutín (Příbrami járás) Bohutín település Csehországban, a Příbrami járásban. Bohutín Láz, Vysoká u Příbramě, Narysov és Příbram településekkel határos. Lakosainak száma 1783 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Death metal hörgés A death metal hörgés (gyakrabban egyszerűen hörgés) egy torokhangú éneklési mód, mely elsősorban a death metal és a grindcore műfajok sajátja, de más metal és hardcore alműfajokban is használják. Nem azonos a sikoltással, a black metalra jellemző károgással vagy az elektronikus úton betorzított énekhanggal (melyet például az aggrotech műfajban alkalmaznak).[forrás?] Groteszk hangzása miatt összhangban áll a death metal sötét, borzongató témáival. Eredete Az artikulált hörgés már a 20. század közepétől fellelhető énekhangként a rockzenében; célja az ominózus, vagy éppen ellenkezőleg, komikus hatás keltése. Az első ilyen dalok a Screamin' Jay Hawkinstól az „I Put a Spell on You” (1956) és a The Who-tól a „Boris the Spider” (1966). A 70-es évek során több rock és punk rock együttes műveiben is feltűnik: így a Pink Floyd egyes dalaiban, vagy éppen Mike Oldfield Tubular Bells albumán a „Caveman” című kompozícióban. A hörgés, mint éneklési stílus kialakulása a 80-as évek közepére, a death metal megjelenésének idejére tehető, melynek korai képviselői a Death és a Possessed voltak. A 80-as évek végén a hörgést a Napalm Death és a Cannibal Corpse fejlesztette tovább, így még mélyebb, agresszívebb és dinamikusabb lett.[forrás?] Technikák Elsajátítására több technika van, de ezek feladata, hogy fokozzák, mintsem hogy létrehozzák a mély hangot.[pontosabban?] Ilyen például a szabálytalan, recsegő hangszalagrezgetés (vocal fry), vagy az álhangszalagok használata. A hörgés voltaképpen a sikoltás harmonikus felhangja, és bár hangmagasságában más, ugyanazokat az alapelveket lehet alkalmazni, mint a normális éneklésben.[pontosabban?] Egészségre való hatása Bárhogyan is alkalmazzák, a hörgés hosszú távon károsítja a hangszalagokat; ez a folyamat egy idő után a beszédképesség elvesztéséhez is vezethet. A különféle éneklési technikák célja, hogy ezt a károsodást csökkentsék, de megakadályozni nem tudják.[forrás?] Egy holland kórház által készített statisztika szerint a death metal népszerűségével arányosan nőtt a polipban és hangszalag-ödémában kezelt betegek száma. Portrait (Gwen Guthrie-album) A Portrait című stúdióalbum az amerikai Gwen Guthrie 2. albuma, mely 1983-ban jelent meg. Az albumról két kislemez jelent meg 1983-ban, a Peanut Butter és a Hopscotch című dalok, majd 1985-ben a Padlock, 1988-ban a Family Affair című dal került kislemezen kiadásra. Az album csupán az Új-Zélandi albumlistára került fel, ahol 42. helyen végzett. Az album CD változata 2008-ban jelent meg 3 bónusz dallal. Megjelenések LP Island Records – 25S-191 A1 Peanut Butter 5:01 Written-By – S. Dunbar A2 Seventh Heaven 4:18 Written-By – T. Smith A3 You're The One 4:42 Written-By – S. Stanley A4 Family Affair 4:40 Written-By – S. Stone, S. Stewart B1 Hopscotch 5:18 Written-By – R. Shakespeare B2 Younger Than Me 4:38 Written-By – G. Guthrie*, L. Addison B3 Padlock 4:51 Written-By – T. Smith B4 Oh What A Life 4:46 Written-By – G. Guthrie, P. Grant Mareuil-sur-Lay-Dissais Mareuil-sur-Lay-Dissais település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 2806 fő (2015). Mareuil-sur-Lay-Dissais Moutiers-sur-le-Lay, Bessay, Château-Guibert, Corpe, La Couture, Péault és Rosnay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Inczefi Géza Dr. Inczefi Géza (Szászrégen, 1906. július 12. – Szeged, 1974. április 10.) nyelvész, főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1967). Életpályája 1930-ban Magyarországra települt. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte el magyar-német szakon 1935-ben. Szegeden, Budapesten, Makón (1939-1940), Naszádon volt középiskolai tanár. 1953-tól a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára volt. 1967-ben nyugdíjba vonult. Öngyilkos lett. Művei Abafája és vidékének nyelvjárása (1938) Szeged műveltségének régi nyomai (1955) Insula Lebő (helynévmagyarázat, 1956) Szeged környékének földrajzi nevei (1960) A Tisza-Maros szöge halászatának nyelvi emlékei (1961) Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata Makó környékének földrajzi nevei alapján (1970) Selena Selena Quintanilla Pérez (ejtsd: [szelina kintanijja peresz], eredetileg Selena Quintanilla Zamora, Lake Jackson, Texas, USA, 1971. április 16. – Corpus Christi, 1995. március 31.), közismertebb nevén Selena, Grammy-díjas mexikói-amerikai származású texasi énekesnő volt, a latin pop, ezen belül is a texasi-mexikói zene, a cumbia és a ranchera kiemelkedő alakja. 1995-ben, nem sokkal 24. születésnapja előtt gyilkosság áldozata lett egy szállodában. Élete és karriere Mexikói-amerikai származású szülők, Abraham Quintanilla és Marcella Ophelia Zamora lányaként látta meg a napvilágot. Igen fiatalon, ötéves korában kezdett énekelni, amikor édesapja megalapította a Selena y Los Dinos együttest. Első lemezét 1984-ben készítette egy helyi zenei kiadóval Mis primeras grabaciones („Az első felvételeim”) címen, ez azonban nem került akkor kereskedelmi forgalomba; utólag adták ki 1995-ben. Első díját 1987-ben nyerte a Tejano Zenei Díjakon. 1988-ban megismerkedett Chris Pérezszel, akinek saját együttese volt, majd két évvel később a család Selena együttesébe szerződtette. Selena és Chris hamarosan egymásba szerettek, ám a lány apja eleinte nem támogatta kapcsolatukat, mert féltette legfiatalabb gyermekét, ezért el is bocsátotta Christ az együttesből. Később titokban összeházasodtak, és végül Abraham Quintanilla belenyugodott kettejük szerelmébe. A boldogító igent 1992. április 2-án mondták ki egymásnak a texasi Nueces Countyban, Selena felvette a Pérez nevet. 1994-ben a 36. Grammy-díjátadón az Amor prohibido („Tiltott szerelem”) című albumával Grammy-díjat nyert „Az év mexikói-amerikai albuma” kategóriában. Összesen tizenegy albumot készített, halála után több postumus albumot is megjelentettek. Halála 1995 első hónapjaiban a Quintanilla család rájött, hogy Selena rajongói klubjának elnöke, bizonyos Yolanda Saldívar – akire Selena rábízta néhány butikjának vezetését – folyamatosan meglopta őt, ezért elhatározta, hogy elbocsátja. Nem sokkal később találkozót beszéltek meg egymással egy Corpus Christiben lévő szállodában az adósságok rendezésére, ahol Selena a pénzügyi papírokat próbálta tőle visszaszerezni. A találkozó azonban veszekedésbe torkollott, majd Saldívar fegyvert rántott és hátbalőtte a szobából segítségért kirohanó Selenát. A lány a kórházba szállítás után vérveszteség következtében meghalt. Yolanda Saldívart harminc évig tartó szabadságvesztésre ítélték, legkorábban 2025-ben szabadulhat. Életéről film készült 1997-ben Dalok szárnyán címmel, Jennifer Lopez főszereplésével. Megemlékezés Halálának 10. évfordulója alkalmából, az Univisión tévétársaság szervezésében 2005. április 7-én nagyszabású koncertet rendeztek a tiszteletére Texasban, a houstoni Reliant Stadiumban. A Selena ¡vive! („Selena él!”) című emlékkoncerten a legkiemelkedőbb latin előadók, mint Thalía, Gloria Estefan, Olga Tañón, Paulina Rubio stb. adták elő Selena legismertebb slágereit. Az estet a mexikói énekesnő, Thalía nyitotta meg a díjnyertes Amor prohibido című számmal. A koncerten elhangzott dalokból stúdióalbum CD és DVD is készült, bár ezek nem tartalmazták a teljes előadás anyagát. Hangminták Como la flor (Entre a mi mundo , 1992/2002) Dreaming of You (Dreaming of You , 1995/2002) Hordain Hordain település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1422 fő (2015). Hordain Lieu-Saint-Amand, Iwuy, Avesnes-le-Sec, Bouchain és Estrun községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Teozófia A teozófia, mint modern tanítás Helena Blavatsky (eredeti nevén Jelena Petrovna Blavatszkaja) műveiben körvonalazódott. Alapelveit tekintve okkult irányzat, amely a „titkos tudás” létét feltételezi. A teozófia úgy tartja, hogy ez a bölcsesség végtelen, ezért kimeríthetetlen, így az ember számára közvetlenül nem hozzáférhető, de az eksztázis állapotában a spirituális tudat képes felfogni. A Teozófiai Társulat által hirdetett teozófia annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy ebben a buddhizmussal kevert hinduizmus a domináns. Bár a Teozófiai Társulat mint civilszervezet működik, amelynek funkciója, hogy kutatások révén közelítsen a „titkos tudás” megismeréséhez, számos tekintetben vallásos rítusokat hordoz, és általában okkult filozófiaként, több okkult irányzat keverékeként határozzák meg. A szó eredete és korábbi értelmezései A teozófia a filozófia és az összehasonlító vallástudomány körébe tartozó kifejezés, két görög szó összetételéből áll: theos=isten, sophia=bölcsesség. Szó szerinti fordításban isteni bölcsesség. A Teozófiai Társulat álláspontja szerint ugyanazt a jelentést takarja, mint Nyugaton a philosophia perennis (latin – örök filozófia), vagy Keleten a Brahma Vidya (szanszkrit – isteni bölcsesség). A modern teozófusok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a szó történelmileg hosszú ideje használatban van (a szó először valószínűleg a neoplatonizmusban jelenik meg[forrás?]), de azt ritkán említik, hogy a szó jelentése meglehetősen változékony volt már abban az időben is, és a későbbi szerzők is különböző módon értelmezték. Porphüriosznál a teozófus olyan személy, akiben a filozófus, a művész és a pap mint idea egyesül; Iamblikhosznál mint isteni múzsa; Proklosznál mint tanítás; alexandriai Kelemennél olyan valami, amelyet isteni erő mozgat. A középkor végére a teozófia egyszerűen csak teológiát jelentett, egy másik név volt a szent iratok szerzőire. A XVI.-XIX. század Németországában a teozófia népszerű volt különösen Jakob Böhme és Paracelsus hatására. Bár ez az irányzat megegyezett a modern teozófiával a gnózis (mint az átalakulás és a megigazulás útja) elismerésével, de szemben annak hindu és buddhista elemeivel, a német változatban a zsidó-keresztény hatás érvényesült. Mindamellett, a kettő közötti hasonlatosságok elegendőek voltak ahhoz, hogy Blavatsky számos alkalommal hivatkozzon Böhmére. A mai értelemben teozófia az az okkultista irányzat, amelyet Blavatsky és követői alapoztak meg, és amelyet a Teozófiai Társulat magáénak vall. A modern teozófiai mozgalom alapelvei A Teozófiai Társulatot 1875-ben hozták létre New Yorkban, azonban elvei jelentős változáson mentek keresztül a Társulat Indiába költözésével. Alapítója H. P. Blavatsky, első elnöke pedig Henry Steel Olcott volt. A Teozófiai Társulat működésének célját jelenleg három alapelvben jelöli meg (az indiai működés kezdetéig a Társulat csak az itt harmadikként jelölt célt nevezte meg): az emberiség egyetemes testvérisége magjának létrehozása; az összehasonlító vallástan, a filozófia és a tudomány ösztönzése; a természet megmagyarázatlan törvényeinek és az ember pszichikus képességeinek vizsgálata. E célokat a teozófikus irányzat nem a szavak szokásosan használt értelmében, hanem sajátosan értelmezi: Az első alapelv célja már Blavatskynál és még határozottabban Annie Besantnál az, hogy az emberiség felkészülve várja a megváltó vagy mester megérkezését. A második alapelv azt jelenti, hogy a vallások és a vallási filozófiák összehasonlítása alapján a teozófusok közel kerüljenek a dolgok mögött meghúzódó Igazsághoz , valamint a belső elmélyedés révén ezt az igazságot átéljék. A tudományokat a teozófusok mint spirituális tudományt értelmezik. A harmadik alapelv a spirtiualizmus jelenségeinek vizsgálata. Bár a teozófia nem tekinti magát vallásnak, mert nincsen semmilyen hitvallása, papsága, előírt szertartásai, szent könyvei, szent helyei, minden egyéb tekintetben kimeríti a vallás ismérveit. A teozófia szerint a vallásokban a közös igazság sugárzik át, és ez az igazság isteni. A hangsúlyt a spirituális átélésre helyezi a tudatosság helyett és a testtől elválasztott lélek halhatatlanságát hirdeti (reinkarnáció). Emellett Blavatsky idejében a Mahatmák képeit tisztelték. A teozófiának ma is vannak olyan alapvetései, amelyeket a Társulat vitathatatlannak tekint: A világ történései egy transzcendens erő, törvény, szellem vagy lény tevékenységének eredményei. Ezt a Logosz elnevezéssel foglalják össze, ami megfelel János evangéliumának kezdetével: "Kezdetben vala a Logosz (ige)" . Az emberek részesednek ebből a szellemből és ez folyamatosan tökélesedik, azaz miközben az ember teste meghal, lelke örök életű. E tökélesedés folyamata a reinkarnáció, amelyben a szellem keresztülviszi akaratát. Az emberek cselekedeteinek eredménye hol egybeesik, hol különbözik a szellem akaratától, amelyért jutalom vagy büntetés jár. Ez a karma . Bár elvileg a Teozófiai Társulatnak nincsenek dogmái, Blavatsky kísérletet tett arra, hogy egy kétszintű szervezetet hozzon létre, amelyben a magasabb szint, "ezoterikus szekció" tagjainak nyilatkozatot kellett aláírniuk, hogy elismerik a Tanítás igazságát, a Mahatmák létezését és kijelentésük helyességét, valamint azt, hogy Blavatsky a Titkos Tan birtokában volt és hogy a Teozófiai Társulat a Nagy Testvériség védelme alatt áll. Emellett a teozófusok Blavatsky munkáit és azok tartalmát olyan igazságoknak tekintik, amelyek először ismertették meg az emberiséggel a Titkot. A modern teozófia fő tanításai A Teozófiai Társulat korai időszakában, amelyet Blavatsky a Leleplezett Ízisz című könyve foglalt össze, az európai felvilágosodást támadta és alapvetően a középkori és romantikus gnosztikusokra támaszkodott. William Emmette Coleman 1895-ben kiadott művében bizonyította, hogy a könyv alapvetően 100 könyv plagizálásából keletkezett. A teozófusok ezt vitatják, ám Bruce F. Campbell 1980-ban megerősítette a plágium létét. A Társulat Indiába költözésével a teozófia kifejezésmódja egyre inkább a keleti terminológiák felé fordult. A fordulatra a lehetőséget az adta meg, hogy a XVIII. század végétől kezdve egyre több indiai szöveget fordítottak le európai nyelvekre (Charles Wilkins, Max Müller, Rommohun Roy, Kőrösi Csoma Sándor), valamint megjelent Henry Alabaster könyve, amely az európaiak számára könnyen érhető terminológiával írta le a buddhizmus alapelveit. Ennek ellenére a kelet felé fordulás csak részleges volt. Bár Blavatsky azt állította, hogy A titkos tanítást a világ legrégibb könyve - Dzyan könyve - alapján írta, amelyet egy tibeti kolostorban őriztek, az európaiak ezért nem ismerték és csak neki mutatták meg, mai ismereteink szerint Blavatsky könyve nagy képzelőtehetséggel megírt anyag, amely a különféle okkult források plágiumából keletkezett. Akárcsak a Leleplezett Ízisz, A titkos tanítás lényegében az európai teozófia okkult koncepcióját írta át keleti terminológiával, néha figyelmen kívül hagyva a hinduizmus és buddhizmus (melyekre alapozta az átírást) jelentős elemeit. Denis Saurat szerint semmi új nincs benne, de a meglévő anyagokat művészi erővel írta át. A titkos tanítás úgy tekinthető, mint a modern teozófia tanításainak összefoglalása. Ennek alcíme, A tudomány, a vallás és a filozófia szintézise pontosan kifejezi a teozófia egyik fő törekvését: a tudás e három területe ezoterikus szintézisének létrehozását. Blavatsky azt állította, hogy mindhárom területnek van egy látható és egy láthatatlan tudás-tartalma és a teozófia célja pedig az, hogy feltárja ezt a láthatatlan, ezoterikus (okkult és misztikus) tudást, mert enélkül tudásunk tökéletlen. Blavatsky így a tudomány, a vallás és a filozófia átértelmezését kívánta elérni, ilyen módon a teozófia világnézetét létrehozni és ezzel a teozófia legitimációját megteremteni. A vallás átértékelésére a teozófia azért vállalkozott, mert úgy vélte, hogy a dogmák elfordítják az embereket a vallástól és így a materializmust segítik. Blavatsky később a teozófiát mint "tudás-vallást" határozta meg és ezt a tudást az egyén önmagában találhatja meg, ha ezt az életmódot követi és sikerül kapcsolatba lépnie a teljesebb spirituális lényekkel. Innen ered a "Mesterek" (Mahatmák) nagy jelentősége a teozófiában és ez magyarázza, hogy Blavatszkij miért talált ki (szándékosan vagy szándéktalanul) Mahatmákat, amelyek az ő tanításait, a Társulat működését és vezetőinek kiválasztását voltak hivatva legitimmé tenni. A vallások teozófikus szintézise, véli a teozófia, lehetővé teszi, hogy a különböző vallások által részlegesen feltárt titkot teljessé tegye. A filozófiák közül a teozófia kizárólag azokat tekinti hasznosnak, amelyek tartalmazzák az okkultot, különösen a reinkarnációt és a karmát és ezeket is csak akkor, ha keresztülmentek a teozófia szűrőjén. Emellett Blavatsky kísérletet tett arra, hogy egyéb filozófiákat is átértelmezzen és kiszedjen belőlük olyan részeket, amelyeket a teozófia használni tudott, beleértve Spinozát, Kantot és Hegel objektív idealizmusát. Ez részben arra szolgált, hogy ilyen módon emelje a teozófia státusát. A tudományt a teozófia mint ezoterikus tudományt értelmezi és elveti a modern tudományokat és a tudományos módszert, mint az ősi tudás elkorcsosulását. Ezekkel szemben a spekulatív gondolkodást, az okkult, érzékelésen túli tapasztalatokat és a hallucinációkat (például kábítószer hatása alatt) tekinti a tudományos tudás forrásának. Blavatsky ezen kívül megemlítette a Védákat, amelyek helyes értelmezés alapján, szintén feltárják a "titkot". Ilyen módon az "igazság" a teozófia szerint túl van az érzékelésen és az értelmen. Annie Besant vezetése alatt a modern teozófia határozottan a vallás felé fordult. Egy indiai fiatalban, Krishnamurtiban találta meg az új Messiást (vagy Mestert) és létrehozták a Csillag Rendjét, hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez. Besant Krishnamurtit isten megtestesülésének tekintette. Krishnamurtit keleten mint Buddha megtestesülését, Európában pedig mint Jézus második eljövetelét tisztelték, ami szakadáshoz vezetett a Társulatban. 1929-ben Krishnamurti feloszlatta a rendet, bár nyíltan soha nem mondta ki, hogy nem ő a Mester. A lépésre válaszul a Teozófiai Társulat megszakított vele minden kapcsolatot (ám eközben tagjai egy részét is elvesztette, mert azok szimpatizáltak a Krishnamurtival). A teozófia hatása A XX. század első évtizedekben a teozófia jelentős hatást gyakorolt azokra az elsősorban felső osztályi rétegekre, akik számára a kereszténység hagyományos formái túlságosan korlátozottak voltak, ám ugyanakkor nemtetszéssel fogadták a kor materialista világnézetét. Olyan ismert emberek kapcsolódtak hosszabb-rövidebb ideig a teozófiai mozgalomhoz, mint: Mahátma Gandhi ; Albert Einstein ; Thomas Alva Edison ; Jiddu Krishnamurti ; William Butler Yeats ; Vaszilij Kandinszkij ; Alekszandr Szkrjabin; James Joyce ; T. S. Eliot ; Henry Miller , Sir Arthur Conan Doyle ; Camille Flammarion ; Rudolf Steiner ; Zipernowsky Károly . Emellett a teozófiai elvek egy részét a későbbi New Age mozgalom ideológiája is átvette. Mai magyar teozófiai szervezetek Magyar Teozófiai Társulat Hideg veríték A Hideg veríték (alternatív cím: Hidegvérrel, eredeti cím: De la part des copains) 1970-ben bemutatott francia–olasz–belga koprodukcióban készült thriller Terence Young rendezésében. A főszerepeket Charles Bronson, Liv Ullmann és James Mason alakítja. A film Richard Matheson Ride the Nightmare (1959) című regényén alapszik. Cselekménye Dél-Franciaország. Joe Martin (Charles Bronson) abból él, hogy turistákat visz sétahajózásra. Amikor hazamegy feleségéhez, Fabienne-hez (Liv Ullmann), ő tájékoztatja, hogy valaki többször telefonált, de sohasem szólt bele a kagylóba. Amikor legközelebb csörög a készülék, Joe veszi fel, és Fabienne-t azonnal felküldi az emeleti szobájába, oda azonban valaki egy követ dob be a zárt ablakon keresztül. Fabienne bezárkózik, Joe pedig lemegy, de nemsokára valaki leüti. Joe egyik régi ismerőse, Vermont (Michel Constantin) egy pisztollyal tartja őket sakkban a konyhában. Hét év börtön van mögötte. Biztatja Joe-t, hogy mondja el feleségének, honnan ismerik egymást. Kiderül, hogy katonatársak voltak. Vermont azt akarja, hogy Joe éjszaka vigye el őt valahová a hajójával. Joe egy alkalmas pillanatban kirúgja a kezéből a pisztolyt, és megöli a férfit. Nemsokára mulatozó szomszédok jönnek hozzájuk és jeget kérnek, ezeket hamar lerázzák. Vermont holttestét elviszik kocsival és Joe ledobja egy szakadékba. Joe elmondja a feleségének, hogy Ross nevű parancsnoka saját szakállára kezdett üzletelni, amikor a koreai háború csatái után a csapatukat áthelyezték Németországba. Joe ezekben a maffia-szerű műveletekben nem vett részt, és amikor egyszer részegen leütött egy tisztet, hét év börtönt kapott. Ross és Vermont is ugyanabban a börtönben ült. Ross szólt Joe-nak, hogy szökjenek meg együtt (mivel tudta, hogy Joe milyen jól vezet). A szökést kintről egy Katanga nevű volt idegenlégiós segítette, aki ruhákat, hamis igazolványokat és kocsit szerzett. Amikor kötélen leereszkedtek egy magas falon és Joe beszállt a kocsiba, egy rendőr biciklizett arra, és a papírjaikat kérte. Katanga leszúrta a rendőrt. Ekkor Joe, aki nem akart gyilkosságba keveredni, elhajtott. A többiek a rendőrgyilkosság miatt húsz évet kaptak (a büntetés a történet jelenideje előtt néhány hónappal járt le). Joe tíz évet kapott volna, ha ott marad. Miután visszatérnek a házba, ott találják Ross parancsnokot (James Mason), Katangát és egy heves vérmérsékletű olaszt, Faustót. Katangánál géppisztoly van. Kiderül, hogy a Joe tulajdonában lévő gyors hajóra valamilyen tiltott holmi szállítása miatt van szükség. A lebonyolítást Katanga fogja intézni, akinek Marseille-ben van egy ismerőse, aki átadja neki az árut, Ross pedig kifizeti az árát, a pénzt egy Genfből repülővel érkező nő fogja hozni. Ross biztatja Joe-t, hogy hívja fel a rendőrséget, ha nem akar részt venni a dologban, Joe fel is tárcsázza a rendőrség számát, de a felesége kéri, hogy ne tegye (valószínűleg több éves börtönt kapott volna). Egy próbautat tartanak a hajóval másnap reggel. Eközben Joe feleségét túszként fogva tartják, hogy minden úgy történjen, ahogy megbeszélték. Joe a próbaúton leüti Katangát és egy injekciót nyom a karjába, majd visszafordul. A repülőtérre megy, az olaszt a poggyászmegőrzőhöz csalja, majd a liftben leüti és a liftnél rövidzárlatot okoz. A repülővel érkező nőnek (Moira - Jill Ireland) úgy mutatkozik be, mintha neki kellene kísérnie. A nő hippi-felfogású, egy gitár van nála és az autóban „füvet” kezd szívni. Joe egy elhagyatott kunyhóba viszi és bezárja a pénzzel együtt egy kamrába. Joe visszamegy a házába és cserét ajánl Rossnak: elengedi a nőt a pénzzel együtt, és elviszi őket a hajójával, ha ők elengedik a feleségét és a nevelt lányát (akit időközben elcsaltak a nyári táborból). Joe egy piros autóban elviszi a feleségét, a lányát és Katangát, miközben Ross és az olasz egy másik kocsiban követik őket. Amikor megállnak, Joe azt javasolja, hogy engedjék el a feleségét és a lányát, akkor megmondja, hol van a nő. Ross belemegy az alkuba, Fabienne a lányával elindul a kocsival, azonban nem érnek messzire, amikor egy nő kiáltozása hallatszik. Ekkor Katanga egy sorozatot lő Fabienne kocsijára, az autó kacsázni kezd, majd megáll. Joe ráveti magát Katangára, aki nem hagyja abba a lövöldözést, ezért véletlenül lelövi az olaszt (aki azonnal meghal) és Rosst hasba lövi. Fabienne és a lány sértetlenül szállnak ki a kocsiból. A kunyhóba mennek, ahol kiengedik a nőt a kamrából. Ross tisztában van vele, hogy a haslövése miatt őt nem lehet szállítani és a vérveszteség miatt nagyjából egy óra múlva el fog ájulni. Joe azt javasolja, hogy engedje el őt, hogy orvost hozzon, közben Ross Katangával lerakatja a fegyverét és egy pisztollyal sakkban tartja, mivel tudja, hogy Katanga szívesen megölné Fabienne-t és a lányt. Joe-t Moira kíséri az orvoshoz. Joe őrölt száguldozásba kezd a sziklás szerpentinen, hogy időben visszaérjen a kunyhóba. Két motoros rendőr ered a nyomába, de nem érik utol (egyikük kisodródik az útról, ezért a társa is megáll). Joe egy helyen kénytelen lemenni az útról a forgalom miatt, levág egy kanyart a hepehupás, sziklás területen, és ezzel levág egy kanyart. Eközben Ross egyre gyengül. Fabienne Ross kívánsága szerint többször erős kávéval itatja, és tiszta textilt ad a kezébe (amit alkohollal itat át), hogy a vérző sebre szoríthassa. Ross arca egyre szürkül, és amikor érzi, hogy már nem sokáig tudja magát tartani, elengedi Fabienne-t és a lányt. Amint távoznak, a kunyhóból lövöldözés hallatszik, majd Katanga bukkan fel az ajtóban, géppisztollyal és a táskával a kezében (amiben a pénz van), és utánuk ered. Néhány lövést ad le rájuk, ezért kénytelen megállni, de felgyújtják a száraz füvet és a füstben az országút felé menekülnek. Joe-val az országúton találkoznak. Azonban Katanga is odaér. Leteteti Joe-val a pisztolyát, majd felveszi a földről, mert a géppisztolyból kifogyott a lőszer. Katanga nem mondott le az üzlet lebonyolításáról, ezért este mindannyian a hajóra mennek. Joe a jelzőrakétát fellövő pisztollyal lelövi Katangát, aki kigyullad, és a vízbe esik. Az aktatáska is égni kezd, amiben az pénz van, ezért Joe bedobja a tengerbe. A parton Franciaország nemzeti ünnepét, a Függetlenség Napját, július 14-ét ünneplik, ezért a tűzijátékok fellövése miatt nem tűnik fel a hajón történt lövés. A parton a család elvegyül az ünneplő tömegben. Szereposztás Charles Bronson ( Szersén Gyula ) – Joe Moran / Joe Martin Liv Ullmann ( Andresz Kati ) – Fabienne Martin, Joe felesége James Mason ( Juhász Jácint ) – Ross kapitány Jill Ireland ( Csere Ágnes ) – Moira Jean Topart ( Kránitz Lajos ) – Katanga Michel Constantin ( Koroknay Géza ) – Vermont / Whitey Luigi Pistilli ( Balázsi Gyula ) - Fausto Gelardi, az „olasz” A fenti szinkronváltozat jelent meg Magyarországon DVD-n, a film címe ebben a magyar változatban Hidegvérrel volt. Készült egy másik magyar szinkron is, 1983-ban, abban Charles Bronson hangját Gruber Hugó adja. Forgatási helyszínek Cote D'Azur, Franciaország Beaulieu-Sur-Mer kikötője, Franciaország Studios La Victorine, Nizza , Franciaország Arvid Holmberg Nils Arvid Birger Holmberg (Malmö, 1886. október 10. – Malmö, 1958. szeptember 11.) olimpiai bajnok svéd tornász. Részt vett az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, és tornában csapat összetettben aranyérmes lett. Testvéreivel, Carl Holmberggel és Oswald Holmberggel együtt lett olimpiai bajnok. Klubcsapata a Malmö GFK volt Nagy László (kézilabdázó) Nagy László (Székesfehérvár, 1981. március 3. –) magyar kézilabdázó, nevelőegyesülete, a Pick Szeged után 2000-2012 között az FC Barcelona kézilabdacsapatában játszott, majd Telekom Veszprém KC játékosa lett. Emellett a magyar férfi kézilabda-válogatott csapatkapitánya volt, 2009-ig. Posztja jobbátlövő, mezszáma 19-es. 2012-ben a londoni olimpiára csapatkapitányként tért vissza a válogatottba. Pályafutása Nagy László családja a fiú egyéves korában költözött Szegedre. Édesapja profi kosárlabdázó volt, így László is kosárlabdával kezdte sportolói pályafutását. 13 évesen a magyar U-13-as válogatott tagja volt, lehetőséggel, hogy az Egyesült Államokban tanuljon, és váljon profi kosarassá. Ő azonban a kézilabdát választotta, amelyet az iskolájában tanult meg. A Pick Szeged utánpótláscsapataiban kezdett kézilabdázni, ahol együtt játszott többek között későbbi válogatottbeli társaival, Buday Dániellel és Laluska Balázzsal. 1997-ben és 1998-ban bronzérmet szerzett a serdülő Európa-bajnokságon, majd az ifjúságiak között aranyérmet szerzett 1999-ben. 2000-ben igazolt az akkor a világ legjobb csapatának számító Barcelonához, ahol a korábbi világklasszist, Inaki Urdangarint kellett pótolnia. A magyar válogatott tagjaként több, mint 100-szor lépett pályára, és 2009-ig ő volt a válogatott csapatkapitánya. Hosszabb kihagyás után 2012-ben tért vissza Nagy a válogatottba. Londonban tagja volt a 2012. évi nyári olimpiai játékokon negyedik helyet szerző férfi kézilabda-válogatottnak. A 2013-as férfi kézilabda-világbajnokságon beválasztották a torna All Star csapatába. A 199 válogatott mérkőzés után a 2017-es világbajnokság után visszavonult a válogatottságtól. 2018 júniusában két mérkőzés erejéig mégis visszatért a nemzeti csapatba, a Szlovénia elleni világbajnoki selejtező mérkőzéseken segítette a magyar csapat kvalifikációját. Főbb sikerei a klubcsapataival Bajnokok Ligája győztes (2005, 2011) EHF-kupa győztes (2003) Spanyol bajnok (2003, 2006, 2011) Spanyol kupagyőztes (2004, 2007, 2009) Magyar bajnok (2013, 2014, 2015, 2016, 2017) Főbb sikerei a válogatottal Olimpiai 4. ( 2004 ) Világbajnoki 6. ( 2009 ) Olimpiai 4. ( 2012 ) Díjai, elismerései Az év magyar kézilabdázója (2009, 2013, 2015, 2016) Magyar Arany Érdemkereszt (2012) a 2013-as férfi kézilabda-világbajnokság All-Star csapatának tagja. magyar fair play-díj, cselekedet kategória (2016) Török Pál Miklós Török Pál Miklós (Kétegyháza, 1922. március 14.) ny. ezredes. Élete Anyai ágon ősei skót főnemesi családból származtak, apai ágon janicsárok voltak. 1940-ben a szegedi piaristáknál érettségizett. Ezt követően önkéntes katonaként szolgált a békéscsabai karpaszományos iskolában, ahol rangelsőként végzett. Innen került a Ludovika Akadémiára, ahol 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Egyből a bácskai frontra került, összesen három alkalommal sebesült. Ausztriában került szovjet hadifogságba, ahonnan vonaton szállították előbb egy romániai, később egy szovjet hadifogolytáborba. Három év fogság után tért haza, de a hadseregből eltávolították. 1951-ben végzett mint gyógyszerész. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezt követően internálták, bebörtönözték, majd a rendszerváltáskor rehabilitálták. Jelenleg Szegeden él nyugdíjasként. Forrás Zetényi-Csukás Ferenc: A hazáért mindhalálig. Szerzői kiadás, Szeged, 2011. ISBN 978-963-08-0685-5 Tepelena Tepelena (görögül: Τεπελένη) kisváros Albánia déli részén, az azonos nevű Tepelena kerület székhelye. Lakossága mintegy 12 100 fő (2006, becslés). A városka a Vjosa festői völgyszorosában, a Drino befolyása közelében, a folyószint felett 300 méterrel lévő fennsíkon fekszik. A hegyvidéki Dél-Albánia egyik jelentős kereskedelmi központja, a Fierből, illetve Korçából Gjirokastrába vezető utak metszéspontján. Egyetlen ipara a közeli Uja i Ftohtë (’Hideg Víz’) forrás ásványvizét palackozó üzem. Történelem Kr. e. 196-ban a közeli Vjosa (akkor Aoósz) folyó szorosában csaptak össze a Titus Quinctius Flaminius konzul vezette római és az V. Philipposz irányította makedón sereg. Ez utóbbiak a szoros megtartásával igyekeztek elvágni a rómaiak Épeiroszba vezető útját. Az elhúzódó csata során egy helyi pásztor elvezette a rómaiakat arra a pontra, ahonnan lecsaphattak a makedónokra, és végül megnyerték az ütközetet. A bizánciak egy kisebb védművet építettek ide, amelyet a 15. században a hódító oszmánok folyamatosan bővítettek. 1789 és 1819 között a közelben született janinai kényúr, Ali Tepeleni pasa fényűző palotává alakíttatta a várat Tepedelen néven, amelyben 1809-ben az angol költő, Byron is vendégeskedett. 1847-ben, amikor az angol író, Edward Lear járt erre, már csak az elhagyott, elenyészett, egykor fényűző épületekről tudott beszámolni. 1909 februárjában itt találkoztak az ifjútörökök albán nacionalista vezetőkkel, hogy a mozgalmukhoz való csatlakozásra bírják őket. 1920-ban földrengés tette a földdel egyenlővé a városkát. A második világháborúban a megszálló olaszok itt tartották a frontot a görögökkel szemben. Táboruk a világháború utáni kommunista Hoxha-érában a kegyetlen körülményeiről és elégtelen ellátásáról hírhedtté vált munkatábor lett. Az albán Bergen-Belsenként emlegetett lágert 1950-ben zárták be, miután egy kolerajárvány végzett majd valamennyi lakójával. 1996-ban a Berisha-adminisztráció elleni tiltakozási hullám egyik kiindulópontja volt Tepelena. A helyiek 1997 márciusában népi bizottságot alakítottak, és kiszabadították a helyi fogházból Fatos Nanót, Berisha politikai ellenlábasát, akit maga a köztársasági elnök juttatott börtönbe. Musaed Neda Musaed Neda (arabul: ����� ���; Kuvaitváros, 1983. július 8. –) kuvaiti labdarúgó, kölcsönben a szaúd-arábiai Al-Orobah hátvédje. Első góljait közvetlen szabadrúgásból a Kuwait Club elleni utolsó meccsen szerezte. Három találatával nyertek 3–0-ra. Az Umm-Salal Sports Club elleni Öböl-kupa-meccsen is 3 gólt lőtt, kettőt szabadrúgásból, egyet büntetőből. Klubcsapatokban 2001 óta hazájában az Al Qadisiya tagja. Először 2004-ben került kölcsönbe, a katari Al-Wakrába került. 2006-ban a szaúd-arábiai Al-Nassr vette kölcsön. 2010-ben a szintén szaúdi Al-Shababba került. 2014 óta az Al-Orobah tagja. Squalicorax A Squalicorax a porcos halak (Chondrichthyes) főosztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Anacoracidae családjába tartozó fosszilis nem. Tudnivalók A Squalicorax (magyarul: „varjúcápa”), egy kihalt heringcápa, amely a kréta kor idején élt. Kansas államban egy kifejlett, 1,9 méter hosszú Squalicoraxot Squalicorax falcatus találtak. A kréta korban Kansas a Nyugati Belső Víziút fenekén feküdt. Sok fogkövületet találtak Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerika más részein is. A legnagyobb fogból kiindulva a tudósok 5 méter hosszúnak tekintik a legnagyobb példányt, ez a Squalicorax pristodontus fajhoz tartozik. A cápa ragadozó életmódot folytatott, de dögöket is fogyasztott, mert egy hadroszaurusz lábcsontján Squalicoraxhoz tartozó fognyomok vannak. A Squalicorax teknősökkel, mosasauruszokkal, ichthyodectesekkel, más csontos halakkal és egyéb tengeri élőlényekkel táplálkozott. Rendszerezés Ebből a nemből eddig 18 fajt fedeztek fel: Squalicorax africanus Cappetta, 1991 Squalicorax appendiculatus Agassiz in Geinitz, 1839 Squalicorax baharijensis Stromer, 1927 Squalicorax bassanii Gemmellaro, 1920 Squalicorax bernardezi Guinot, Uunderwood, Cappetta & Ward, 2013 Squalicorax coquandi Vullo, Cappetta & Neraudeau, 2007 Squalicorax curvatus Williston, 1900 Squalicorax falcatus Agassiz, 1843 Squalicorax heterodon Reuss, 1845 Squalicorax kaupi Agassiz, 1843 Squalicorax kugleri Leriche, 1938 Squalicorax lindstromi Davis, 1890 Squalicorax primigenius Landemaine, 1991 Squalicorax priscoserratus Siverson, Lindgren & Kelley, 2007 Squalicorax pristodontus Agassiz, 1843 Squalicorax sagisicus Glikman, 1980 Squalicorax volgensis Glikman, 1971 Squalicorax yangaensis Dartevelle & Casier, 1943 Istállós-kő Az Istállós-kő egy hegy, a Bükk-vidék második legmagasabb pontja, 958,1 méterével Magyarország 6. legmagasabb hegycsúcsa. A Mátrában fekvő csúcsok után a második legmagasabb a Szilvási-kő után. A Bükk-fennsík délnyugati peremén helyezkedik el. Szilvásváradról könnyen megközelíthető pár száz méteres, korláttal kiegészített gyalogút vezet fel az oldalában lévő Istállós-kői-barlangig. 2014 előtt a Bükk-vidék legmagasabb pontjaként tartották számon, de az azóta elvégzett mérések kiderítették, hogy a Szilvási-kő 960,715 méter magas. Istállós-kői-barlang A barlang feltárását 1911-ben Roskó Pál kezdte meg, a gazdag régészeti lelőhelyen azóta többször is végeztek ásatásokat. Az itt talált leletek 30-40.000 évesek, előkerültek tundraszarvas-, barlangi medve-, ősbölény- és bivalymamut csontok és agyarak, kő- és csonteszközök, valamint egy őskőkori tűzhely, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban került kiállításra. A későbbiekben Kadić Ottokár (1929-ben) és Győrffyné Mottl Mária (1938-ban) kutatott a barlangban. A barlang tervszerű, részletes feltárását 1947-től Vértes László vezette. A kitöltés rétegződése és a rétegekben talált korjelölő állatmaradványok alapján megállapították a barlang történetét, meghatározták a három kultúrréteg korát, az akkor élt embercsoport(ok) jellemzőit. A barlangot 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A legújabb feltárásokat 2000-től Ringer Árpád vezette. Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb Európa aurignaci korú feltárásai közül; a mikrofaunájából 3 új emlős- és 20 új madárfajt írtak le. Újszilvás Újszilvás község Pest megyében, a Ceglédi járásban. Fekvése Újszilvás Magyarország közepén, a Duna-Tisza köze kies síkságán, Pest megye déli részén található. Az erdőkkel körül vett község, Cegléd, Tápiószele és Abony város felől autóval és Jászkun Volán járatokkal egyaránt könnyen megközelíthető, mindössze egyetlen órányira Budapesttől, az ország szívében. Története A község 1950-ben alakult, az Újszilvás elnevezést az akkoriban igen bőségesen termő szilvafákról kapta. Mezőgazdasági szempontból igen előnyös a község fekvése, hisz a szőlő- és gyümölcsültetvények mellett a termőföld is igen gazdag értékeket rejt magában, például itt termesztik az országban szinte egyedülálló módon a sörgyártás alapanyagaként szolgáló komlót. Jelenleg a község a mezőgazdasági kultúrán kívül a hazai vendéglátás és kulturált italfogyasztás területén fejti ki áldásos tevékenységét. Az utóbbi évtizedben évente rendezik meg az egyre ismertebbé váló „Újszilvási Ágyaspálinka Fesztivál”-t, amelynek időpontja a tavaszi évszak közepére esik általában. Közélete Polgármesterei Dr. Petrányi Csaba (független) Nevezetességei A település és környékének természeti adottságai, erdőkkel övezett rétjei, kikapcsolódást nyújtanak minden kedves csendre, pihenésre vágyó látogatónak. Naperőművi energiafelhasználást bemutató Napelem park Newberry megye (Dél-Karolina) Newberry megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Karolina államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Newberry. Lakosainak száma 37 521 fő (2013. július 1.). Newberry megye Union, Fairfield, Lexington, Richland, Saluda, Greenwood és Laurens megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Harmadik Ponta-kormány A harmadik Ponta-kormány Románia kormánya volt. A 26 tagú kabinet 2014. március 5. és december 17. között volt hivatalban. Kormányösszetétel 2014. március 5-től: Története A harmadik Ponta-kormány azt követően alakult meg, hogy 2014 februárjának végén a Szociálliberális Unióból (USL) a liberálisok kihátráltak és ellenzékbe vonultak. A Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb szövetségese – a Konzervatív Párt (PC) és az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) – március elején megállapodást kötött az Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a közös kormányzásról. Az új koalíciós kormánynak március 4-én szavazott bizalmat a parlament. A harmadik Ponta-kabinet szerkezetéről és összetételéről szóló határozatot a képviselők 346 szavazattal 192 ellenében fogadták el, majd másnap, 5-én a miniszterek letették a hivatali esküt a román elnöki hivatalban. 2014 júliusában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezése érdekében folyó európai uniós bírósági perben Románia az Európai Bizottság oldalán lépett fel, ezért Kelemen Hunor augusztus 1-jei hatállyal lemondott a kormányban betöltött pozíciójáról. Az RMDSZ Biró Rozália, Nagyvárad korábbi alpolgármestere személyében új jelöltet javasolt a tárca élére, amit Traian Băsescu államelnök elutasított. Az új miniszter kinevezéséig Kelemen látta el a minisztérium vezetését. Ponta viszont nem nevezett ki másik tisztségviselőt a kormány tagjai közül. Az államfő október közepén – elnöki rendelettel – felmentette kormányzati tisztségeiből az RMDSZ elnökét, és helyére ideiglenesen Victor Ponta került, aki Hegedüs Csillára, a kulturális tárca RMDSZ-es államtitkárára ruházza át a tárcavezetőt megillető aláírási jog gyakorlását. Az RMDSZ Hegedüs Csillát javasolta a megüresedett minisztérium élére, valamint a miniszterelnök-helyettesi posztra. Hegedüs 2014. november 24-én – az államfő jelenlétében – letette hivatali esküjét, csakúgy mint Bogdan Aurescu, az újonnan kinevezett külügyminiszter. Aurescu kinevezésére azért kerülhetett sor, mert előbb Titus Corlăţean mondott le az államfőválasztás első fordulója után, a külügyi tárca és a Központ Választási Iroda (románul Biroului Electoral Central, BEC) között a külföldi szavazókörök számának bővítése kapcsán kirobbant vita miatt, majd a helyére kinevezett, Teodor Meleșcanu, a külügyi hírszerzés korábbi vezetője – aki megígérte ugyan, hogy az elnökválasztás második fordulója zökkenőmentesen zajlik majd külföldön, de ez mégsem így történt – szintén távozott. A kormányból augusztus végén távozott a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter is, Liviu Voinea, akit beválasztottak a Román Nemzeti Bank (Banca Națională a României, BNR) vezetőtestületébe, mint kormányzó-helyettes. Helyére Bogdan Vâlcov került. Victor Ponta december 24-én megegyezett a kormányát támogató kisebb koalíciós pártokkal a kabinet struktúrájának és személyi összetételének átalakításáról. Az RMDSZ jelezte, hogy nem vesz részt az új kormányban. Másnap a bukaresti parlament bizalmat szavaz az átalakított, negyedik kormánynak. Győri Elek Győri Elek (Tiszaladány, 1905 – Tiszalök, 1957) naiv festőművész. Életútja Kovács volt hat évig, majd ezt követően Budapesten Bálint Jenő műkritikus vette pártfogásába. Az 1930-as években gyakran szerepelt az Őstehetségek kiállításain, ahol 1934-ben mutatkozott be. 1939 és 1943 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott művészeti tanulmányokat. Alkotásaiból szülőházában emlékkiállítást rendeztek be. Születésének 110. évfordulóján avatták fel mellszobrát a tiszaladányi faluház bejáratánál (Makoldi Sándor Gyula alkotása). Virgil Widrich Virgil Widrich (Salzburg, 1967. május 16. –) osztrák filmrendező, forgatókönyvíró, filmkészítő és multimédia művész. Widrich számos filmben és multimédia projektben dolgozik, néha egy kreatív csapat tagjaként. Leginkább rövidfilmjei és multimédia művei miatt ismert. Életrajz Virgil Widrich Salzburgban született és ott egy Mönchsbergben álló, 500 évesnél is idősebb házban töltötte a gyermekkorát. Gyermekként ismeretséget szerzett olyan művészekkel, mint Peter Handke, aki a szomszédja volt, vagy Wim Wendersel, aki gyakori vendég volt a család otthonában. Igazán fiatal korában létrehozta az első kísérleti filmjét, első kameráját, egy super-8-ast, 13 évesen kapta. Ugyanebben az évben (1980) három filmet is készített; My Homelife, Gebratenes Fleisch és a 3 mal Ulf-ot. A filmeket egy animációs film követte; Auch Farbe kann träumen. Tizenöt évesen elkészítette a Monster in Salzburg című filmjét, amiben először dolgozott színészekkel. stop-motion technikával dühöngő szörnyeteget hozott létre. 1983-ban elkezd dolgozni a Vom Geist der Zeit (Spirit of Time)-on. Az iskolában szerzett rossz jegyek sem akadályozták meg az első egész estés filmjének megalkotásától, a film 14 hónapig készült. A film finanszírozásához különböző munkákat vállalt a Salzburgi Fesztiválon; dolgozott, mint statiszta és ő volt a fesztivál props manager-e is. 1984-ben érdeklődni kezd a számítógépek és a programozás iránt, számos egyszerű számítógépes játékot hozott létre. A Salzburgi Akademisches Gymnasium-ban tett érettségi után felvételt nyert a Bécsi Film Akadémiára, amit pár hét után otthagyott, hogy egy saját science fiction forgatókönyvön dolgozzon, amit aztán sosem fejezett be. 1987-ben két társával megalapította a Classic Films nevű céget, ami elsősorban művészfilmek forgalmazásával hivatott foglalkozni. Később John Bailey operatőr és rendező asszisztense lesz, akivel 1990-ben Hollywoodba utazott a The Search for intelligence Life in the Universe című science fiction komédia forgatására. Miután 1991-ben eladta a Classic Films-et, Widrich ismét a számítógép és az annak segítségével létrehozható művészeti alkotások felé fordította a figyelmét. A következő nagy vállalkozása, hogy production manager-ként dolgozott egy Osztrák filmekkel foglalkozó fesztiválon, a Diagonale fesztiválon, amit 1993-ban rendeztek meg először. A következő évben létrehozott egy filmes adatbázist. Ezt több, filmekkel kapcsolatos, adatbázis követett, majd interaktív CD-ROM is készült Widrich bevonásával. 1997-ben Virgil Widrich ismét a saját filmjei megvalósítására kezdett koncentrálni, létrehozta a „tx-transform”-ot, ami nagy sikert aratott az Ars Electronica fesztiválon. Újra elővette a "Heller als der Mond" ("Brighter than the Moon") című forgatókönyvét is, amit végül 1999-ben vitt filmre és 2000-ben Rotterdamban debütált. A „Copy Shop” című rövidfilm volt a következő munkája, ami mostanig talán a legsikeresebbnek mondható. A film premierjét (2001) követve 35 díjat nyert, Oscar-díjra jelölték és a több mint 200 fesztivál vetítés mellett a televízióban is bemutatták. Ismét nagy sikert ért el a „Fast Film” című rövidfilm; 36 nemzetközi díjat nyert és több mint 300 fesztiválon lett bemutatva. Nagy számú, különböző cégeknek készített, multimédia projekt következett ez után(2001-ben megalapított a „checkpointmedia” nevű céget, aminek az ügyvezető igazgatója (CEO) lett), és folytatta a saját filmjeinek gyártását a Virgil Widrich Film- und Multimediaproduktionen G.m.b.H. nevű vállalkozásával. Több másik filmkészítővel megalapította az Amour Fou Film-et 2001-ben, ami fiatal filmesek művészfilmjeire fókuszál. 2004-ben Widrich az Ars Electronica zsűri tagja volt, 2007-ig pedig elnökségi tagja az Austrian Film Directors’ Association-nak. Máig tagja az Academy of Austrian Film-nek. 2007 és 2010 között az University of Appled Arts Vienna professzora, a „digital arts” szak tanára. 2010 óta az „Art&Science” posztgraduális szak, vezető professzora. Kiállítások 2006: Virgil Widrich Számítógép-animált installációkat készített a felújított Mozarthaus Vienna-ba. 2008: 13 mű Virgil Widrichtől és a digital arts szak tanulóitól az „Essence08” című kiállításon a Museum für angewandte Kunst Wien-ben. 2009: a „ Linz . City of Luck” kiállítás igazgatója a Nordico múzeumban, a kiállítás az Európai Kulturális Főváros egyéves programjának keretén belül valósult meg. 2009: „Alias in Wonderland” diákjaival megvalósított projekt, június 25-től július 12-ig volt látható a bécsi Museumsquartier Freiraum/quartier 21-ben. 2009: 10 mű a diákjaitól a „digital arts” szakról az „Essence09”-en a bécsi Vordere Zollamtsstraße-én kiállítva. 2010: 15 mű a „digital arts” szak diákjaitól az „Essence10”-en a Vienna Künstlerhause-ban kiállítva. 2010: Művészeti igazgatója a “90 Jahre Salzburger Festspiele” (90 years of the Salzburg Festival) című fesztiválnak at the Salzburg Museum. 2011: művészeti igazgatója a “parameter{world} - parameters for every or no thing” című kiállításnak, amit a „Art&Science” szakos diákok munkái alkottak. 2012: „Art&Science” szakos diáok munkái a „Essence12” a Vienna Künstlerhaus-ban kiállítva. Színpadi művek 2012: Koncepció (Martin Haselböckal és Frank Hoffmannval együttműködésben) színpad, látvány és filmvetítés a „New Angels”-hez, ami 2012. november 19-én debütált a Théâtre National du Luxembourg-ban. Filmjei 1980: My Homelife (A)6 mins. (Dokumentumfilm egy régi házról) 1980: Gebratenes Fleisch (A) 11 mins. Krimi-thriller egy étteremben meggyilkolt nőről) 1981: 3 mal Ulf (A) 12 mins. (Dokumentumfilm Arnulf Komposchról) 1982: Monster in Salzburg (A) 12 mins. (Animációs film egy Salzburgban garázdálkodó szörnyről) 1983-85: Vom Geist der Zeit (A) 112 mins. (Sokféle műfajból összeállított válogatás) 1998: tx-transform (A) 5 mins. (Különleges technikákat használó kísérleti animációs film) 2000: Heller als der Mond (Brighter than the Moon) (Europe) 88 mins. (Komédia arról, hogy milyen Bécsben külföldinek lenni) 2001: Copy Shop (A) 12 mins. (Egy ember addig fénymásolja magát, míg tele nem lesz vele világ) 2001: LinksRechts (A, F) 4 mins. (Interjúk a „jobbról és a balról, politikában és filmben”) 2003: Fast Film (A, LUX) 14 mins. (Animációs film, ami papírra nyomtatott darabokkal dolgozik, ezek különböző filmekből vett részek, így áll össze egy új történet) 2010: make/real (A), 5 mins. („Talált film” a Robot álma című kiállításra, ami a baseli Tinguely Múzeumban és a grazi Kunsthausban került bemutatásra) 2011: warning triangle (A), 6 mins. („Talált film” a “Fetisch Auto. Ich fahre, also bin ich.” című kiállításhoz, a bseli Tinguely Múzeumban) Óta Virgil Widrich a következő játékfilmjének előkészítésén dolgozik, ennek címe: "Die Nacht der 1000 Stunden" ("Night of a 1000 Hours") - „Az ezer óra éjszakája” 2011 óta dolgozik egy egész estés animációs film előkészítésén, címe: "Micromeo", a forgatókönyvet Jean-Claude Carriére-vel közösen szerzik Díjak A Heller als der Mond (Brighter than the Moon) ”Fényesebb a holdnál” (Europe 2000): Salzburg város forgatókönyvírói díja a legjobb forgatókönyvnek (1997) Jean Carment díj Lars Rudolphnak — Angers European First Film Festival (2000) Laser Vidéo Titres díj — Angers European First Film Festival (2000) A Copy Shop (A 2001) díjai: Oscar-díj jelölés (2002) "live action short" kategóriában az Academy of Motion Picture Arts and Sciences által Prix de la meilleure création sonore / Best Music and Sound Design/ Legjobb Zene és hang tervezés — Festival du Court-Métrage de Clermont-Ferrand (2001. január 23. és 2001. február 6. között) Legjobb kísérleti rövidfilm – Toronto- International Short Film Festival/ Nemzetközi rövidfilm fesztivál (2001. június 6-10. között) Kodak Award- Rövidfilm Zsűri díj- Puchon 2001 - Int. Fantastic Film Festival (2001. július 12-20. között) Zsűri nagydíja- IMAGO 2001 - Covilha, Portugal (2001. szeptember 25-30. között) Silberne Taube — Leipzig 2001 – 44th International Film Festival/ Nemzetközi Filmfesztivál (2001. október 16-21. között) Legjobb Rövidfilm — Lleida 2001 - inCurt (2001. november 7–11. között) Legjobb Kísérletifilm— Shorts International Film Festival New York 2001/ Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál New York 2001 (2001. november 12-15. között) 1st Comunidad de Madrid Award — Legjobb Film — Madrid — Semana de Cine Experimental (2001. november 16-23. között) Legjobb Rövidfilm — Barcelona L'alternativa 01 (2001. november 16-24. között) Zsűri Nagydíja — Leuven Kort 2001 - International Short Film Festival (2001. november 23. és december 2. között) A Fesztivál Legjobbja — Boston Underground Film Festival (2002. február 20-24. között) Prix des télévisions européennes — Brussels 02 - Festival of Fantasy, Thriller and Science Fiction/Fantasy Festivál, Thriller és Sci-fi (2002. március 15-30. között) Különdíj — Hiroshima 2002 - International Animation Festival (2002. augusztus 22-26. között) Legjobb Kísérleti film — Thessaloniki 02 - Panorama of Ind. Film and Video Makers (2002. október 14-21. között) Zsűri különdíja — Tehran International Animation Festival (2003. február 23-27. között) A Fast Film (A, LUX 2003) Hivatalos válogatás Festival de Cannes (2003) jelölés Legjobb Animációs Rövidfilm (C.O.R.E. Digital Pictures Award) - Worldwide Short Film Festival, Toronto (2003) Grand Prix for Animation (Grande Prémio Animação)/ Animációs Nagydíj - Festival Internacional de Curtas Metragens de Vila do Conde, Portugal (2003) Legjobb Kísérleti Rövidfilm – 52nd Int. Film Festival, Melbourne (2003) Közönség Díj — Bearded Child Film Festival, Grand Rapids, MN / Boulder, CO USA (2003) Legjobb Elképzelt film — Odense Film Festival, Odense (2003) Nagy Kockázat Díj — Fantoche – 4th International Festival for Animated Film, Zürich (2003) Legjobb Kísérleti film — Panorama of Independent Film & Video Makers, Thessaloniki (2003) „Legújítóbb” film — Leipzig International Festival for Documentaries and Animated Film (2003) Nagydíj — Uppsala Short Film Festival (2003) Premio de la Comunidad de Madrid a la Mejor Película — Semana de Cine Experimental de Madrid (2003) Onda Curta, 2. helyezett és a zsűri különös méltatása — Cinanima Portugal (2003) Innova Award/ Innova Díj — Animadrid, Spanien (2003) Filmkritikusok Díja — Animafest Zagreb (2004) ASIFA Korea Prize for best Experimental SICAF/ ASIFA Koreai Díj a Legjobb Kísérleti filmnek (2004) Cartoon d'or — Legjobb Animásiósfilm Forum Galicia (2004) Részt vett az Animation Show of Shows. A checkpointmedia AG díjai: 2006. szeptember: Nemzeti Díj a „Mozarthause Vienna”-nak, „kutúra és szórakoztatás” kategóriában, és “Visitor Center of the Austrian Parliament”-nek a „nyilvános információ és szolgáltatás” kategóriában Koncentrikus modell A városszerkezet koncentrikus modellje (más néven Burgess-modell) az első olyan modell, amely a különböző társadalmi csoportok eloszlásának magyarázatára vállalkozott városi területeken. Ernest Burgess szociológus alkotta meg 1925-ben egyetlen város, Chicago példájára alapozva. A városi területhasználatot koncentrikus körökkel modellezi: a központban a központi üzleti negyed (central business district, CBD) található, majd kifelé haladva különféle területhasználatok váltják egymást. Tőle eltérő megközelítések a szektormodell és a többmagvú modell. A modell szerint a város központja a központi üzleti negyed, körülötte pedig egyre tágabb kört alkotva az átmeneti övezet, a munkásosztály lakóövezete, a magas státuszú lakóterület és az ingázók övezete következik. Burgess megfigyelte, hogy a városközponttól való távolság összefügg az ott lakók társadalmi státuszával: a magasabb státuszúak általában távolabb laknak a CBD-től. Ahogy a város nőtt, Burgess azt is megállapította, hogy a CBD bővült, és ez a külsőbb gyűrűket is kifelé tolta. A modell korlátai Domborzati adottságok – egyes szektorok növekedését a domborzati adottságok korlátozhatják Ingázók – az ingázók ellentétben állnak az elmélettel, mert nem tartoznak a legmagasabb státuszúak közé, mégis távol laknak a városközponttól Kereskedelem, ipar és szórakoztatás decentralizációja Városrehabilitáció és dzsentrifikáció – drága ingatlanok kialakítása alacsony státuszú övezetekben Nagy-Britanniában számos új lakónegyed létesült a városok szélén Tournissan Tournissan település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 280 fő (2015). Tournissan Fabrezan, Lagrasse, Ribaute, Saint-Laurent-de-la-Cabrerisse és Talairan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 145-ös busz (Budapest, 1977–1981) A budapesti 145-ös jelzésű autóbusz az Örs vezér tere és Cinkota, Gyógyszertár között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története 1970. április 3-án indult 45Y jelzéssel az Örs vezér tere és Cinkota, Gyógyszertár között. 1977. január 1-jén jelzése 145-ösre módosult, majd 1981. január 31-én megszüntették. Arabayona de Mógica Arabayona de Mógica település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 380 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wagons Lits CIWL WR 2347 étkezőkocsi A Wagons Lits CIWL WR 2347 egy ma már nosztalgia jellegű vasúti étkezőkocsi 1912-ből. Az európai vasutakhoz hasonlóan a magyar vasutak sem rendelkeztek saját étkező- és hálókocsiparkkal. Erre a feladatra az 1872-ben Brüsszelben alapított „Compagnie Internationale des Wagons-Lits et des Grands Express Européens” (CIWL) rendezkedett be. Kocsijait többek között a magyar vonalakon is közlekedtette nemzetközi és belföldi gyorsvonatokban egyaránt. 1948 óta a CIWL kocsik nem járnak magyar belföldi vonatokban. A MÁV 26 háló- és 32 étkezőkocsit vett át a CIWL-től használtan, majd 1952-től megkezdődött az új járművek beszerzése. A CIWL 2347 pályaszámú kocsi A CIWL 2347 pályaszámú, jellegzetes faburkolatú favázas étkezőkocsit a prágai Ringhoffer Vagongyár gyártotta 1912-ben 81913 gyári számmal. A kocsit két külön étkező szakasszal rendezték be 18+24 ülőhellyel. A kocsi 1948-tól MÁV WR 217, majd WR 246 pályaszámmal közlekedett. 1962-ben üzemi kocsivá minősítették át Xt 3413 pályaszámmal. 1966-ban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem újította fel és a budapesti Közlekedési Múzeum előtt állították ki. 1987-ben a MÁV Dunakeszi Járműgyár ismét felújította és azóta eredeti állapotában vesz részt a nosztalgiaforgalomban. 2011-ben kezdődött a kocsi teljes felújítása, restaurálása, ami 2012. tavaszáig tartott. A 100 éves étkezőkocsit 2012. május 11-én ünnepélyes keretek között helyezték újra üzembe. A CIWL 2347 pályaszámú kocsi megtekinhető a Magyar Vasúttörténeti Parkban, illetve rendszeresen közlekedik az üzemeltető MÁV Nosztalgia Kft. vacsoravonatában, a Gyertyafény Expresszben is. Román Akadémia A Román Akadémia (románul Academia Română) a legjelentősebb tudományos fórum Romániában. 1866. április 1-jén alapították Societatea Literară Română (Román Irodalmi Társaság) néven. 1867-ben már Societatea Academică Romînă (Román Akadémikus Társaság) néven említették, s majd 1879-ben nyerte el végleges nevét (Academia Română). Az Akadémia fő szerepe a román nyelv és irodalom művelése, helyesírási szabályok felállítása és pontosítása, a román nép történelmének tanulmányozása és tanítása, valamint a legfontosabb tudományos területek kutatása. A Román Akadémiának 181, halálukig választott tagja van. Története A 19. század közepére a román kulturális világ nagyobb modernizációra érett meg. A Román Fejedelmségek egyesítése (1859. január 24.) és a teljes reformterv, ami követte, hozzásegítette a nyugati mintára épülő Akadémia gyakorlati létrehozását. Az értelmiség észrevette, hogy politikai egység nem lehetséges kulturális egység nélkül. Ioan Maiorescu indítványozott 1860-ban "egy olyan akadémikus társaságot, amely a nagy tudású románok tevékenykenységére fordítja figyelmét… a nyelv fejlesztésének, a nemzeti történelem megírásának érdeméért." Terve nem valósult meg, csak fia, Titu Maiorescu, jutott el az Akadémia megvalósításáig. Az alaptervet már 1860-ban kidolgozták, ami után adakozási és felkészülési periódus következett. C.A. Rosetti javaslatára a fejedelmi helytartóság 1866. április 1-jén engedélyezte a Román irodalmi társaság (Societății literare române) létrejöttét. A társaság célja a román helyesírási szabályok felállítása és egy egységes nyelvtan és szótár megszerkesztése volt. A Szervezeti Szabályzat meghatározta a társaság megalakítását Bukarestben és azt, hogy a tagokat a Közigazgatási és Művelődési Minisztérium nevezi ki. Az alapító tagok minden román és aromán régióból képviselve voltak: 7 tag a régi királyságból: Vasile Alecsandri , Costache Negruzzi , Vasile Urechea-Alexandrescu, Ion Heliade Rădulescu, August Treboniu Laurian, C.A. Rosetti és Ion C. Massimu, akikhez csatlakoztak még 1867 -ben Titu Maiorescu és Nicolae Ionescu; 3 Erdélyből : Timotei Cipariu , Gavriil Munteanu és George Bariț ; 3 Besszarábiából : Alexandru Hașdeu, Constantin Stamati és Ioan Străjescu; 2 Bukovinából : Alexandru Hurmuzaki és Ambrosiu Dimitrovici (kicserélték Ioan Sbiera-val); 2 Bánságból : Andrei Mocsonyi és Vincențiu Babeș ; 2 Makedóniából : Ioan D. Caragiani és Dimitrie Cozacovici. Az első gyűlést egy évvel később, 1867. augusztus 1. és 13. között tartották. Ekkor az alapító tagokhoz csatlakozott még Iosif Hodoșiu (Máramarost képviselve), Ștefan Gonata, Alexandru Roman. Összesen így 25 az alapító tagok száma. Az első gyűlésen döntötték el azt, hogy a neve Román Akadémikus Társaság (Societatea Academică Romînă) legyen, melyet 1879. március 30-án változtattak Román Akadémiára (Academia Română). A kommunista kormány alatt megváltoztatták a nevét Academia Republicii Populare Române (1948. június 9.), illetve Academia Republicii Socialiste România névre, a tagok számát levitték 100-ra, s gyakran a párt érdekeivel megegyező cselekvésekért, kutatásokért, írásokért vettek fel tagokat. 1990 után, miután véget ért a kommunista diktatúra, visszakapta eredeti nevét (Academia Română). Tagjai Az Akadémia rendes, levelező és tiszteletbeli tagokat nevez ki, mindegyiket egész életükre. Tagsági minősítést posztumusz is adhat. Dorina N. Rusu: Dicționarul Academicienilor români, 1866 – 1999 című kézikönyvében elkönyvelte, hogy 1999-ig az Akadémia 1494 tagot számlált, melyből 980 román (25 alapító, 375 rendes, 178 tiszteletbeli, 361 levelező és 41 haláluk után választott tag) és 514 külföldi (404 tiszteletbeli, 109 levelező és 1 posztumusz tag) volt. A külföldi tagok közül legtöbb tag Franciaországból (163), Németországból (60), Olaszországból (48), az Amerikai Egyesült Államokból (39), Angliából (22), Oroszországból (Szovjetunióból) (20), Belgiumból (17) stb. került ki. Érdekességek Az 1882 -ben levelező tagnak megválasztott Andrei Vizanti írót 1903 -ban kizárták, miután közpénz elsikkasztásáért kiszabott büntetése elől menekülve elhagyta az országot. Az egyik sokat vitatott tag volt Alexe Procopovici filológus, akiről Eugen Lovinescu így nyilatkozott: „az ember, aki nem írt semmit”. Eugen Lovinescut „felháborító” módon elutasították, amiért szembehelyezkedett Nicolae Iorga és Ovid Densușianu történészekkel. Őt halála után, 1991 -ben választották meg tagnak. Elena Ceaușescut 1974 -ben, míg Nicolae Ceaușescut 1985 -ben választották meg rendes tagnak és Nicolae Ceaușescut még tiszteletbeli elnöknek is. Az 1989 . december 26-i tárgyaláson mindkettejüket kizárták. Az 1974 -ben rendes tagnak megválasztott Manea Mănescut és Suzana Gâdeát is kizárták 1990 . február 2-án , miután mindkettejüket bűnösnek ítélve elzárták. Legfontosabb kiadásai Dicționarul explicativ al limbii române (DEX, Román értelmező szótár) Dicționarul general al literaturii române (A román irodalom általános szótára ) Micul dicționar academic (Kis akadémiai szótár) Tratatul de istoria românilor (Román történelmi kézikönyv) Dun-le-Palestel Dun-le-Palestel település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 1127 fő (2015). Dun-le-Palestel Colondannes, Maison-Feyne, Naillat, Sagnat, Saint-Sulpice-le-Dunois és Villard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. Lúcia tripoliszi grófnő I. Lúcia (Luca) (Antiochia, 1265 körül – 1299. június 29. /körül/), franciául: Lucie d'Antioche, olaszul: Lucia d'Antiochia, arabul: ����� ������� ������, örményül: ������, �������� ��������, latinul: Lucia Antiochiae, születése jogán antiochiai hercegnő és tripoliszi grófnő, öröksége révén Antiochia címzetes uralkodó hercegnője és Tripolisz uralkodó grófnője. I. Izabella és I. Hetum örmény királyok anyai unokája és Antiochiai Mária thébai úrnő nővére. Nevét az apai nagyanyja, Caccamo-Segni Lúcia antiochiai hercegné, Segni grófnője után kapta, aki III. Ince pápa nagyunokahúga volt. A Poitiers-ház uralkodója. Élete VI. Bohemond (1237–1275) antiochiai herceg (fejedelem) és Szibilla (1240 körül–1290) örmény királyi hercegnő lánya. Kislány volt még, mikor 1268-ban az egyiptomi seregek elfoglalták az Antiochiai Hercegséget. Az uralkodócsalád ekkor a szomszédos Tripoliszi Grófság székhelyén, Tripoliszban rendezkedett be, mivel 1187 óta az antiochiai hercegek a Tripolisz grófja címét is viselték. 1278 körül feleségül ment II./IV. (Toucy) Narjot-hoz, Toucy Fülöpnek (1220 körül–1277), a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének (ur.: 1245–1247) elsőszülött fiához. A Konstantinápolyi Latin Császárság 1261-es bukása után Fülöp követte császárát, II. Baldvint Franciaországba, majd Anjou Károly francia királyi herceget követte a pápa által ráruházott, majd a franciák által elfoglalt és megszállt Szicíliai Királyságba, ahol Fülöp lett a királyság tengernagya, mely tisztséget fia, Narjot is örökölt, és a Tarantói Hercegségben Laterza uradalmát igazgatta. Lúcia itt élt férjével, és egy fiuk is született, Fülöp. 1287. október 19-én azonban bátyja, VII. Bohemond (1260/62–1287) gyermektelenül meghalt, és Lúcia megörökölte a Tripoliszi Grófságot és az antiochiai hercegi címet. Lúcia ekkor a Nápolyi (Szicíliai) Királyságban tartózkodott, így VII. Bohemond és Lucia anyjának, Szibilla özvegy hercegnének ajánlották fel a kormányzást, aki már fia kiskorúsága idején is vitte a kormányrudat, de nézeteltérés alakult ki a hercegné és a város vezetése között, ezért Szibilla lemondott a hatalomról, és hazájába, Örményországba távozott. Lúcia 1288 elején a férjével hajón a Jeruzsálemi Királyság fővárosába, Akkonba érkezett. A Tripoliszi Grófság vezetése azonban megosztott volt Lucia örökségének és hatalmának elismerése ügyében, de végül az örökös grófnő 1288. április 26-án bevonulhatott Tripoli városába, és átvette az országa vezetését. Az egyiptomi szultán viszont kihasználta a városban kialakult ellentéteket, és 1289. elején megtámadta Tripoliszt. Lúcia épp egy évnyi uralkodás után kénytelen volt átengedni grófságát Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultánnak 1289. április 26-án, a trónfosztott uralkodónő pedig Ciprusra menekült, ahol főhűbérura, a jeruzsálemi király, II. Henrik mint Ciprus királya uralkodott. Lúcia ezután visszatért a Nápolyi Királyságba. Két évvel később, 1291-ben a Jeruzsálemi Királyság is végleg elesett. Férje, Narjot 1293-ban meghalt, Lúcia nem ment többé férjhez, és egyetlen fiukat, Fülöpöt 1299-ben eljegyezte II. Károly nápolyi király lányával, Eleonóra hercegnővel, de Lúcia még ugyanebben az évben, 1299. június 29-én (vagy ekörül) meghalt, fia pedig megörökölte anyjától az antiochiai hercegi címét. Kiskorú fiának eljegyzését azonban 1300. január 17-én VIII. Bonifác pápa a felek kiskorúságának indokával felbontotta. Fülöp herceget ekkor említették utoljára, további sorsáról nincs dokumentum, feltehetőleg még gyermekkorában meghalt. Menyasszonya, Eleonóra hercegnő 1303-ban feleségül ment II. Frigyes szicíliai királyhoz. Gyermeke Férjétől, II. Narjot de Toucytól ( 1250 körül– 1293 . augusztus 8. / szeptember 16. ), Laterza urától, Morea és Durazzo főkapitányától, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagyától , 1 fiú: Fülöp ( 1285 körül – 1300 . január 17. után) címzetes antiochiai herceg , jegyese Anjou Eleonóra ( 1289 – 1341 ) nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya, később feleségül ment II. Frigyes szicíliai királyhoz . Harmadik fél A Harmadik fél (eredeti cím: Third Person) egy 2013-as brit-német-amerikai romantikus dráma, melyet Paul Haggis írt és rendezett. A főszereplők Liam Neeson, Mila Kunis, Adrien Brody. A film premiere a 2013-as Torontói filmfesztiválon volt. Szereplők További magyar hangok: Ács Norbert, Bordás János, Csépai Eszter, Fellegi Lénárd, Gerő Soma, Hábermann Lívia, Hannus Zoltán, Kis-Kovács Luca, Németh Attila, Tarján Péter, Tarr Judit, Törtei Tünde, Hay Anna, Vida Bálint, Csémy Balázs, Tóth Zoltán, Király Dániel, Varju Kálmán, Jakab Csaba, Ficzere Béla, Fülöp Áron Kitzingen Kitzingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 474 fő (2014. december 31.). Hej, halászok, halászok A Hej, halászok, halászok kezdetű magyar népdalt Vikár Béla gyűjtötte a Csongrád vármegyei Szegváron 1900-ban. Bartók Béla jegyezte le a fonográf-felvételt. A szövegnek más dallamváltozatai is vannak. Feldolgozások: Jegyzetek Hej halászok halászok. Csemadok (Hozzáférés: 2016. ápr. 2.) (kotta és szöveg) Gyűjtötte: Bartók Béla 1910-ben Komáromban. Bárdos Lajos: Tiszai dallamok. Kantátika Férfikar YouTube. Halásztelek (2015. jún. 20.) (Hozzáférés: 2016. júl. 13.) (videó) 0:51–1:52. Bárdos Lajos: Tiszai dallamok. Canterino Vegyeskar YouTube (2013. jún. 1.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (videó) 0:52–2:20. Források Népdalgyűjtemények: Daloskönyv: Hej, halászok. Szerk.: Kríza Kálmán www.fsz.bme.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (kotta és szöveg) Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 235. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal. Borsy István – Rossa Ernő. Budapest: Editio Musica. 90. o. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 110. kotta 101 magyar népdal. Közreműködött Karácsony Sándor és Mathia Károly , szerkesztette Bárdos Lajos , előszó: Kodály Zoltán . VII. kiadás. Budapest: Magyar Cserkészszövetség. 1945. 33. kotta Tankönyvek: Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 103. o. 444. kotta Feldolgozások: Bárdos Lajos : Negyven egyneműkar: A szerző 85. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Editio Musica. 1984. 31. o. Bárdos Lajos : Negyvenöt vegyeskar: A szerző 85. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Editio Musica. 1984. 43. o. Erdélytől Felvidékig: Magyar népdalok 2 és 3 szólamú vegyeskarra. Szerkesztette: Kertész Gyula. Budapest: Magyar Kórus. 1940. 36. o. Zongoraiskola I: Kezdőknek. Budapest: Zeneműkiadó. 60–61. o. Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 15. kotta Szöveg: Magyar népdalok: – Hej, halászok, halászok, … Szerkesztette Ortutay Gyula Budapest: Neumann Kht. (2000) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) Felvételek Hej, halászok, halászok. Énekel: Csóka Anita YouTube (2015. márc. 19.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (audió) Hej, halászok, halászok. Duna-együttes Ének- és Zenekara YouTube (1961. nov. 17.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (audió) Hej halászok, halászok. Énekel: Ferrari Violetta és Soós Imre YouTube (1951) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (videó) Részlet a Civil a pályán című filmből. Megyeri József: Zenei frázisok néhány magyar filmben (1947-1953). www.filmintezet.hu (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) Átdolgozások: Hej halászok. Patton Eszter és Hanna (zongora, négykezes) www.youtube.com (2016. márc. 24.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) Kóciás György 2. szerzői estje. Hej halászok, halászok. Neoton Familia YouTube (2012. szept. 19.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (audió) Hej halászok, halászok. Waszlavik László YouTube (2009. dec. 8.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 3.) (audió) Dagomér A Dagomér férfinév a germán eredetű Dagomar magyar alakja, aminek a jelentése nap + híres. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok december 23. Vegyes 4 × 200 méteres vegyesúszás a 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2005. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszás 4 × 200 méteres vegyesúszás versenyeit július 5-én rendezték, Lignano Sabbiadoroban. Touro (Spanyolország) Touro egy község Spanyolországban, A Coruña tartományban. Touro Boqueixón, O Pino, Arzúa és Vila de Cruces községekkel határos. Lakosainak száma 3693 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Rimeize Rimeize (okcitán nyelven Rimèisa) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 596 lakosa volt. Fekvése Rimeize az Margeride-hegység nyugati előterében fekszik, 930 méteres (a községterület 890-1125 méteres) tengerszint feletti magasságban, Saint-Chély-d’Apchertől 8 km-re délkeletre a Rimeize folyó völgyében, melybe itt ömlik a Chapouillet patak. Nyugatról Les Bessons, északnyugatról Saint-Chély-d’Apcher, északról Prunières, keletről Saint-Alban-sur-Limagnole és Fontans, délről Aumont-Aubrac és Javols községek határolják. A község keleti határát a Truyère folyó alkotja, melybe Rimeize-től 2 kilométerre ömlik a Rimeize folyó. A községhez tartoznak Monteils, Sarrouillet, La Chaumette, Le Rouchat, Le Crouzet, Chassignoles, Hauteville, Frayssinoux, Les Cayres, Le Mazel, Mazeirac és Le Vestit szórványtelepülések. Saint-Chély-d´Apcherral (8 km) és Mende-dal (40 km) az N106-os országút köti össze, a D987-es megyei út Aumont-Aubrac (8 km) felé teremt összeköttetést. Nyugati határán halad az A75-ös autópálya (34-es lehajtó Le Crouzet-nél). Története A falu a történelmi Gévaudan Apcher-i és Peyre-i báróságának határán fekszik (a két történelmi régió címere látható a község 2002-ben elfogadott címerében). Első írásos említése 1109-ből származik eclesia de Remeisa néven. Az elvándorlás következtében az elmúlt két évszázadban lakosságszáma a felére csökkent. Napjainkban a legfontosabb gazdasági ágazat a tejtermelő szarvasmarhatartás. Nevezetességei Saint-Pierre-templom a román stílusban épült a 12. században , később a flamboyant gótika stílusában átalakították értékes kapuzata és 1592 -ben öntött harangja van. Berendezéséhez tartozik egy értékes Szent Fábián-szobor. Tour d'Hauteville - kilátóhely. Régi híd Az első világháború áldozatainak emlékművé t 1938 -ban állították. Gránit szökőkút Jeanne d’Arc szobrával 1912 -ből. Régi várak romjai (Mazel, Hauteville és Longevialle) Híres emberek Jean-Baptiste Pezon (1827-1897) a 19. század híres állatidomára a községben született. Wahlbach (Hunsrück) Wahlbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Wahlbach Rayerschied községgel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Gonlay Saint-Gonlay település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 341 fő (2015). Saint-Gonlay Iffendic, Bléruais, Saint-Malon-sur-Mel és Saint-Maugan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Gonnery Saint-Gonnery település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1083 fő (2015). Saint-Gonnery Hémonstoir, Loudéac, Saint-Maudan, Gueltas, Saint-Gérand és Croixanvec községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stratovarius (album) A Stratovarius a Stratovarius nevű finn power metal együttes 12. nagylemeze. 2005-ben került a piacra, a zenekar újraegyesülését követően. Az album jelentős változásokat mutat a Strato zenéjében. A főleg az Elements Part 1 és Elements Part 2 lemezeken domináns szimfonikus hangzás szinte teljesen eltűnt, és Tolkki korábbi neo-klasszikus szólói is hiányoznak az albumról. Johansson egy elég behatárolt billentyűjátékot mutat be szemben a korábbi gyors szólózásaival, Jörg pedig a korábbiakhoz képest feltűnően keveset használja a két lábdobot. Kotipelto is visszavesz a rá jellemző magas hangon történő éneklésből. Egyes vélemények szerint mindez a zenekar mögött álló válságos 2 év miatt van, illetve azt szimbolizálja. Érdekesség, hogy Tolkki (aki a számokat írta) egy 2007. áprilisi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ő nem igazán szereti ezt a lemezt, mert nem az ő stílusa, sőt 2008-ban, a zenekar felbomlásakor elmondta, hogy az album szerinte "egyenesen szörnyű lett". A lemez tartalma 1. Maniac Dance – 4:34 2. Fight!!! – 4:03 3. Just Carry On – 5:28 4. Back to Madness – 7:42 5. Gypsy in Me – 4:27 6. Götterdämmerung (Zenith of Power) – 7:12 7. The Land of Ice and Snow – 3:04 8. Leave the Tribe – 5:42 9. United – 7:04 Chambermaid A Chambermaid Emilie Autumn amerikai énekes-dalszerző első középlemeze. A kiadványt Emilie saját lemezkiadója, a Traitor Records jelentette meg, ami már nem létezik, így a középlemez nehezen beszerezhető, de a rajta szereplő dalok közül több megjelent más albumokon is; a Chambermaid (Decomposition Mix) az egyetlen, ami nem. Dallista Chambermaid – később megjelent az Enchant albumon Chambermaid (Space Mountain Mix) – később megjelent az A Bit o’ This & That albumon Chambermaid (Space Mix) címmel Chambermaid (Decomposition Mix) Largo for Violin & Harpsichord – később megjelent a Laced/Unlaced albumon What If – később megjelent az Enchant albumon What If (Blackbird Remix) – később megjelent az A Bit o’ This & That albumon What If (Celtic Mix) címmel Hollow Like My Soul – később megjelent az A Bit o’ This & That albumon I Don’t Care Much – később megjelent az A Bit o’ This & That albumon Revelry – később megjelent a Laced/Unlaced albumon Cleveland Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvl�nd, kb. klivlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 396 815 fő (2010)., az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város. Fekvése A város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra. Népessége A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint: 50,99% fekete vagy afroamerikai, 41,49% fehér, 1,35% ázsiai, 0,30% amerikai, 0,04% csendes-óceáni, 3,59% egyéb, 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete. A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum. Története 1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos innen irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul. Oktatás és tudományos élet Legnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott. Kultúra, sport, szórakozás Sport Cleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak: Cleveland Indians ( MLB ) Cleveland Browns ( NFL ) Cleveland Cavaliers ( NBA ) Cleveland City Stars (USL) Lake Erie Monsters (American Hockey League) Clevelandben születtek Samuel Alderson (1914–2005), feltaláló Albert Ayler, (1936–1970), a free jazz úttörője Benny Bailey, (1925–2005), dzsessztrombitás Halle Berry , (1968–), színésznő Jeffrey A. Carver, (1949–), sci-fi-író Tracy Chapman , (1964–), énekes Stephen R. Donaldson, (1947–), sci-fi-író Lauren Shuler Donner, (1949–), filmrendező, színész Neil Giraldo, (1955–), gitáros és dalszerző Donald Arthur Glaser , (1926–), Nobel-díjas fizikus, neurobiológus Johnny Kilbane (1889–1957), ökölvívó Dennis Kucinich, (1946–), politikus Harvey S. Laidman, (1942–), filmrendező Joe Lovano , (1952–), dzessz-szaxofonos Henry Mancini , (1924–1994), zeneszerző Madeline Manning, (1948–), atléta, olimpiai bajnok Paul Newman , (1925–2008), filmszínész Käthe Papke, (1872–1951), német író Murray Salem, (1950–1998), színész, forgatókönyv-író Emerson Whithorne, (1884–1958), zeneszerző Roger Zelazny , (1932–1995), sci-fi-író Ray Austin, (1970–), ökölvívó Candace Kucsulain, (1978–), hardcore énekesnő Wes Craven , (1939–), rendező Calliano (Trentino-Alto Adige) Calliano település Olaszországban, Trento megyében. Calliano Besenello, Rovereto, Folgaria, Nomi, Trentino és Volano községekkel határos. Története Területe már a vaskorban is lakott volt, majd a római korban is állt itt egy falu. A legtöbb történész ebből a korból származtatja a Villa Galliana elnevezést, amelyből a mai Calliano név is származik. 561-től a Trentói Hercegséghez tartozott, majd a frankok birtokolták. 1487. augusztus 10-én itt zajlott a callianói csata, ahol a trentinói-tiroli seregek vereséget mértek a velenceiekre. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei Callianóban található a 12. századból származó Castel Pietra nevű vár. Omar Bradley Omar Nelson Bradley (1893. február 12., Clark, Missouri - 1981. április 8., New York) amerikai tábornok a második világháborúban és a koreai háborúban. Fiatalsága Apja szegény tanár volt. Iskoláit Missouriban végezte. 1911-ig ide járt az állami egyetemre is, ekkor azonban meghívták a West Point-i Akadémiára, ahol 1915-ben végzett. A legismertebb évfolyamtársa Dwight D. Eisenhower volt. Az első világháborúban Bradley a 14. gyalogos ezredhez került, de nem vezényelték át Európába, ehelyett a mexikói határon szolgált. 1915-ben léptették elő századossá, és ekkor Montanába küldték. A 19. hadosztállyal 1918-ban Európába vezényelték, de az akkor tomboló spanyolnátha járvány őt sem kerülte el, így az Államokban maradt. A második világháborúig 1923-ban csatlakozott a szabadkőművesekhez. A békeévekben tanult, újabb éveket töltött a West Point-i Akadémia hallgatójaként. 1936-ban léptették elő alezredessé, két év múlva már a Hadügyminisztériumban dolgozott George C. Marshall vezérkari főnök közvetlen beosztottjaként. A második világháborúban 1941. februárjában léptették elő dandártábornokká. 1942-ben vette át a 82. légi szállítású hadosztály parancsnokságát, majd annak átszervezése után került a 28. gyalogoshadosztály élére. Első harcoló alakulata 1943-ban a VIII. amerikai hadtest volt, majd Pattont váltotta a sok veszteséget szenvedett II. hadtest élén – ezt az egységet vezette a Husky hadműveletben is. Ezután választották ki a normandiai amerikai inváziós erők parancsnokává. A partraszállás után Bradley 1. amerikai hadseregének kellett elfoglalnia Cherbourgot és megtisztítania a Cotentin-félszigetet. A normandiai hadműveletek után kapta meg a 21. hadseregcsoport parancsnokságát – ebbe tartozott még a 3. amerikai hadsereg (Patton) és az 1. amerikai hadsereg (Hodges). Ősszel Bradley csapatai Lotharingiától Hollandiáig tartották a szövetségesek frontvonalát. Bradley nem keverte egységeit nagy harcokba, mivel szeretett megfontoltan dönteni. Ezért Patton gyakran kritizálta, illetve „Sátorverő Omarnak” hívta. Az ardenneki offenzíva idejére Montgomery parancsnoksága alá került; csapatai azonban oroszlánrészt vállaltak a németek visszaszorításában. A német földön zajló harcokban a 21. hadseregcsoport katonái foglalták el a remageni hidat, és keltek át rajta a Rajnán. A háború után 1948-ig dolgozott a Veteránügyi Minisztériumban; legfontosabb tette a leszerelt katonák továbbtanulását segítő G.I. Bills of Rights törvényhez kapcsolódik. 1948-tól lett az Egyesült Államok vezérkari főnöke. 1950-ben léptették elő ötcsillagos hadseregtábornokká. Később a NATO különböző bizottságaiban töltött be vezető pozíciókat. A koreai háborúban erőteljesen kritizálta Douglas MacArthur azon tervét, hogy a háborút kiterjessze Kínára. Ekkor vált szállóigévé az a mondata, hogy „ez a terv egy rossz ellenség ellen, rossz helyen, rossz időben vívott rossz háborúba kever minket”. 1951-ben adta ki emlékiratait A Solder's story címmel. 1970-ben szakértőként működött közre a Patton című film forgatásán – a filmben Bradleyt egyébként Karl Malden alakította. 1981-ben hunyt el. Ezután két páncélozott harcjárművet is elneveztek róla; ezek az M2 Bradley és az M3 Bradley. Magánélete Bradley 1916-ban házasodott meg először: ekkor vette el Marie Elizabeth Quayle-t. Első felesége 1965-ben hunyt el leukémiában. Ezután vette el 1966-ban Esther Dora Buhlert, aki túlélte férjét. Arlingtonban közös sírhelyben nyugszanak. San Vito di Fagagna San Vito di Fagagna település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Lakosainak száma 1644 fő (2017. január 1.). San Vito di Fagagna Fagagna, Rive d’Arcano, Coseano és Mereto di Tomba községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Milna (Vis) Milna falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 57 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 4, közúton 10 km-re délkeletre, Vis szigetének délkeleti partján, Podstražjétól északkeletre fekszik. A homokos és festői szépségű Zaglav-öböl a sziget legjobb strandjai közé tartozik. Története Az üdülőtelepülés 1991 után vált önállóvá, azelőtt a szomszédos Podstražje határrésze volt. 2011-ben 30 lakosa volt, akik a hagyományos halászat, olajbogyó- és szőlőtermesztés mellett főként a turizmusból éltek. Népesség (1991-ig lakosságát Podstražjéhez számították.) Nevezetességei A településsel szemben található egy három szigetből, Budihovacból, Mali Budihovacból és Sanakból álló szigetcsoport a környék egyik legjobb halászterülete, egyúttal kedvelt merülőhely. A délkeletre fekvő Ravnik-sziget Zöld-barlangjával csábítja a turistákat.. Jama (istenség) Jama vagy Jamarádzsa (szanszkrit:��, ����� ; nyugati átírással Yama, Yamaraja) hindu félisten, a halál és az alvilág ura. A zoroasztrizmus Zend-Avesztájában Jima (Yima) néven ismert. A kelet-ázsiai vallásokban és a buddhizmusban is ismert, mint a pokol ura és a holtak bírája. A buddhizmusban több vonatkozásban Mára lép a helyébe. A Rigvédában az első ember megfelel a zend Jimának, akit a későbbi párszik a hőskori királyok közé számítanak. A Védákban ő hal meg először és mutatja meg az embereknek az alvilágba vezető utat, ezért a hinduizmus vallásos rendszerében az alvilág istenévé és a holtak bírájává lett. A Kartha upanisadban Jama a legfőbb tudás birtokosa. A posztvédikus mitológiában viszont az alvilág bírája és a holtak büntetője. A küldöttei vonszolják a megkötözött lelkeket az alvilágba, a bírói széke elé. A lélek (átman, dzsíva) a tettei (karma) szerint megítéltetik és megkapja büntetését. Gyakran emberfőkből készített nyakékekkel és eltorzult arcvonásokkal, több karral, fekete bivalyon ülve, néha fáklyával és mérleggel a kezében ábrázolják. A Mahábháratában vörös ruhát viselő, ragyogó szemű alak, aki kötélhurkot tart a kezében, amellyel megkötözi a holtak lelkeit. Forrás Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009 Makár János (katonatiszt) Báró Makár János (1640. körül – 1710.) magyar katonatiszt, iskolaalapító. A törökök Magyarországról való kiűzésében múlhatatlan érdemeket szerzett. Lajos Vilmos badeni őrgróf (Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden) hadseregében szolgált a lovasság ezredeseként. Legjelentősebb haditette Dél-Magyarország kulcsa, Pécs felszabadítása volt 1686-ban. Horvát lovashadteste élén betört a városba, és rövid ostrom után a várost, később pedig a várat is visszafoglalta. Ezért a jelentős harci cselekményért 1687. április 24-én I. Lipót német-római császár és magyar király bárói rangra emelte. 1687-ben a királytól megkapta a Kuzmineci uradalmat a hozzá tartozó kilenc faluval, és kinevezte Kapronca kapitányának. Pécs városától is jelentős földbirtokot kapott (40 telket, malmot, valamint egy szőlőhegyet, amit később róla neveztek el Makár-hegynek). Az 1700-as évek elején Pécsett az egyik házát felajánlotta az első magyarországi horvát nyelvű iskola céljaira, amit ma is emléktábla hirdet. San Vito sullo Ionio San Vito sullo Ionio község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Catanzaro megyében. Fekvése A megye délnyugati részén fekszik. Határai: Capistrano, Cenadi, Chiaravalle Centrale, Monterosso Calabro, Olivadi, Petrizzi és Polia. Története A 11. században alapították a normannok idején. Középkori épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Vito-templom Állami vállalat Az állami vállalat egy a rendszerváltozás előtt jellemző, 2014-ig jogilag elvben létező jogi személy volt. Az állam ebben a szervezeti formában, a gazdálkodási feladatainak ellátása végett működtette ezeket. Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet volt, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodott. Jelentőségük Magyarországon a szocialista rendszerben az egyik legfontosabb gazdasági forma volt. Ez azonban 1990-re megváltozott, az állami vállalatok nagyrészt részvénytársaságokká alakultak át. 2014. március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv az állami vállalatot, mint jogi személyt már nem tartalmazta. Az állami vállalat neve Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen. Az állami vállalat létesítése Az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada állami vállalat létesítését kezdeményezheti. Az önálló állami vállalat létesítésére elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti, az elutasítást indokolni kell. Az állami vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni nevét és székhelyét tevékenységi körét induló vagyonát általános vezetését ellátó szervet alapítói jogokat gyakorló szervet jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket Az állami vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az állami vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Képviselet Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át. Vezetése Az állami vállalat általános vezetését ellátja: a vállalati tanács. a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése. az igazgató. A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése illetőleg az igazgató az állami vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti. A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el. Gazdálkodása Az állami vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. Az állami vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Létesítésekor el kell látni a tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal (induló vagyonnal). A létrehozott állami vállalat gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról. Állami beavatkozás Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi a belső szabályzatokat, határozatait. Azonban az állami felügyelet nem terjed ki az állami vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Tehát a gazdasági ügyekbe nem szólhat bele. Az állami vállalat megszűnése Az állami vállalat megszűnik: gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul az alapító szerv megszünteti a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja az állami vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége Az állami vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Anna Seghers Anna Seghers (Mainz, 1900. november 19. – Kelet-Berlin, 1983. június 1.) polgári nevén Netty Radványi, született Reiling) német író. 1947-ben Büchner-díjjal tüntették ki. Eredeti nevén Netty Reiling nagypolgári zsidó családban nőtt fel Mainzban. Történelmet, művészettörténetet és sinológiát tanult, 1922-ben doktorált. 1928-ban jelent meg első elbeszélése Aufstand der Fischer von St. Barbara (A Sankt Barbara-i halászok felkelése). 1925-ben megházasodott, férje a magyar Radványi László lett. 1926-ban Berlinbe költöztek, két gyermekük már ott született. 1929-ben belépett Németország Kommunista Pártjába. 1930-ban jelent meg Auf dem Wege zur amerikanischen Botschaft (Úton az amerikai nagykövetség felé) elbeszéléskötet, majd 1932-ben első regénye Die Gefährten (Utitársak). A nácik 1933-ban letartóztatták, de el tudott menekülni Franciaországba. Itt született számos híres regénye a weimari köztársaság hétköznapjairól, a két világháború közötti időszak német viszonyairól, a nemzetiszocializmussal szembeni ellenállásról. Itt írta meg világhírű regényét is Das siebte Kreuz. Ein Roman aus Hitlerdeutschland (A hetedik kereszt. Regény a hitleri Németországból), amely 1942-ben jelent meg angolul. Az Egyesült Államokban még a regény megjelenésének évében megfilmesítették. Németül 1947-ben adták ki. Miután a német csapatok megszállták Párizst, Mexikóba emigrált. Már ott jelent meg 1944-ben Transit című regénye, majd 1946-ban Der Ausflug der toten Mädchen (A holt leányok kirándulása), amely az egyik legsikerültebb regénye. 1947-ben újra hazatelepült, meggyőződéses marxistaként természetesen Kelet-Berlinbe. Eleinte a még Mexikóban megkezdett regények befejezésével foglalkozott, melyek latin-amerikai élményeiről és benyomásairól tanúskodnak. Wiedereinführung der Sklaverei in Guadeloupe (A rabszolgaság felélesztése Guadeloupéban, 1948), Die Hochzeit von Haiti (Haiti esküvő, 1949), Das wirkliche Blau. Eine Geschichte aus Mexiko (A valódi kék szín. Egy történet Mexikóból, 1967). Ezen kívül 1949-ben befejezte Die Toten bleiben jung (A holtak nem vénülnek) című regényét, amelyben az első világháború utáni Németország történelmét szerette volna megvilágítani. Szintén kortörténeti vonatkozású a két utolsó nagy regénye Die Entscheidung (A döntés) és Das Vertrauen (A bizalom). Mindkét regény a második világháború utáni német viszonyokról szól. Emellett megjelent egy sor elbeszélése is Die Linie (A vonal, 1950), Die Kinder (A gyerekek, 1951), Der Mann und sein Name (A férfia és neve), Der erste Schritt (Az első lépés, 1953 - ebben talán leghíresebb elbeszélése az Das Argonautenschiff), Brot und Salz (Kenyér és só, 1958) és végül Das Licht auf dem Galgen (Fény a bitófán, 1961). Magyarul A szt. barbarai halászok lázadása ; ford. Márai Sándor; Pantheon, Bp., 1932 A hetedik kereszt ; ford. Thury Zsuzsa; Szikra, Bp., 1949 A vonal. Elbeszélések ; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet; Szépirodalmi, Bp., 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár) Történetek a békéről ; ford. Róna Ilona; Országos Béketanács, Bp., 1954 A holtak nem vénülnek ; ford. Vajda Endre, jegyz. Paulinyi Zoltán; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 Gyerekek. Elbeszélések ; ford. Thury Zsuzsa; Ifjúsági, Bp., 1955 Crisanta ; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet, Gera György, Vajda Gábor; Európa, Bp., 1959 Út az éjszakából. Regény ; ford. Hollósi Tibor, utószó Barta Lajos; Magyar Helikon, Bp., 1959 Döntés. Regény ; ford. Lányi Sarolta; Kossuth, Bp., 1960 A bitófán csillog a fény. Történet a Karib-tengerről a francia forradalom idejéből ; ford. Erdődi József; Kossuth, Bp., 1962 Tranzit ; ford. Gyurkó László;Kossuth, Bp., 1963 A Sankt Barbara-i halászok felkelése ; ford. Horváth Zoltán; Magyar Helikon, Bp., 1964 (Helikon kisknyvtár) A februári út. Regény ; ford. Révész Gy. István; Kossuth, Bp., 1966 A bizalom ; ford. Bor Ambrus; Kossuth, Bp., 1970 Mexikói történetek. Novellák ; ford. Bor Ambrus et al.; Kossuth, Bp., 1971 Átkelés. Szerelmes történet ; ford. Mátrai Erika; Európa, Bp., 1973 Karib-tengeri történetek ; ford. Erdődi József, Szíjgyártó László; Kossuth, Bp., 1974 Regék Artemiszről. Válogatott elbeszélések ; vál. Hajnal Gábor, ford. Ember Mária, Hajnal Gábor, Sárközy Elga, utószó Salyámosy Miklós; Európa, Bp., 1975 (Európa zsebkönyvek) Az argonauták hajója. Das Argonautenschiff / A rabszolgaság visszaállítása Guadeloupe szigetén. Wiedereinführung der Sklaverei in Guadeloupe / Földöntúliak történetei. Sagen von Unirdischen ; ford. Hajnal Gábor, Sárközy Elga; Európa, Bp., 1978 Megmenekültek. Regény ; ford. Csikósné Beck Erzsébet; Európa, 1981 Az igazi kék. Elbeszélések ; vál. Hajnal Gábor, ford. Asztalos József, Kovács Vera, Rónaszegi Éva; Európa, Bp., 1983 (Európa zsebkönyvek) A Kind of Magic (dal) Az A Kind of Magic a második dal a brit Queen rockegyüttes 1986-os A Kind of Magic albumán. Eredetileg Roger Taylor dobos szerezte, de Freddie Mercury énekes is sokat hozzátett, az albumon végül mégis csak Taylort jelölték szerzőnek. 1986 elején Russell Mulcahy rendező felkérte az együttest, hogy írjanak zenét a készülő Hegylakó című filmjéhez. Az együttes beleegyezett, majd miután megnézett húszpercnyit a félkész filmből, hozzáláttak a dalíráshoz. Az „A kind of magic” kifejezés a filmben hangzik el. A Taylor által megírt dal elhangzott végül a Hegylakó végefőcíme alatt, de mivel szándékukban állt egy albumot is megjelentetni, Mercury meglehetősen átdolgozta, slágeresebbé tette, és megírta hozzá a jellegzetes basszusvonalat (Brian May szerint Taylor eredeti változata keményebb és panaszosabb hangulatú volt). A dalnak 4/4-es az üteme, A dúrban íródott, és közepesen gyors, percenként 131-es a ritmusa. Az A Kind of Magic eredeti CD változatán bónuszdalként „A Kind of ’A Kind of Magic’” címen szerepelt egy instrumentális változat, amelyben az eredeti dal szintetizátor hangzása ismétlődött. 1986. március 17-én kislemezen is megjelent. A borítóján Kurgan, a film főgonosza volt látható, Clancy Brown megformálásában. Angliában a harmadik, Amerikában a negyvenkettedik helyet érte el a slágerlistán. A Sounds azt írta: „a kitartó Queen újabb ügyes keverékét készítette el a kabaré és mulatós zenének.” A dalhoz forgatott klipet Mulcahy rendezte, az ötletét az együttessel közösen találták ki. A videóban Mercury mint varázsló betér az elhagyatott színházba, ahol az együttes másik három tagja csavargóként pihennek meg, ott átváltoztatja őket és magát a normális megjelenésére, és rajzolt háttérénekesnők társaságában előadják a dalt. A rajzolt motívumok megjelentek az A Kind of Magic album borítógrafikáján is. Az 1986-os Magic Tour minden állomásán játszották, rendszerint hosszú instrumentális szólóval kibővítve. Felkerült az 1986-os Live Magic koncertalbumra, és Live at Wembley Stadium DVD-re. Taylor is játszotta 1993-ban a The Cross nevű együttesével, majd az azt követő években szinte minden szóló fellépésén, és a Queen + Paul Rodgers turnén is előadták. Közreműködők Ének: Freddie Mercury Háttérvokál: Freddie Mercury, Roger Taylor Hangszerek: Roger Taylor : dob, szintetizátor John Deacon : basszusgitár Brian May : elektromos gitár Freddie Mercury : szintetizátor Spike Edney : szintetizátor Kiadás és helyezések 7" kislemez (EMI QUEEN 7, Anglia) A Kind of Magic – 4:24 A Dozen Red Roses For My Darling – 4:40 7" kislemez (Capitol B5590, Amerika) A Kind of Magic – 4:24 Gimme the Prize – 4:34 12" kislemez (EMI 12 QUEEN 7, Anglia) A Kind of Magic (extended) – 6:23 A Dozen Red Roses For My Darling – 4:40 12" kislemez (Capitol V15232, Amerika) A Kind of Magic – 4:24 Gimme the Prize – 4:34 3" CD (Parlophone QUECD12, Anglia, 1988) A Kind of Magic – 4:24 A Dozen Red Roses For My Darling – 4:40 One Vision – 4:02 Przevalski-fogoly A Przevalski-fogoly (Alectoris magna) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Kína területén honos. Berke Loránd Berke Loránd (Vésztő, 1979. október 18.) magyar bajnok, fekvenyomó, testépítő. 1996-tól foglalkozik versenyszerű testépítéssel. Edzésmódszerrel és edzéstervvel segít a sportolás iránt érdeklődőek számára. Sportpályafutása Munkássága A vésztői Szabó Pál Általános Iskola számítástechnika-technika szakos tanítójaként dolgozik 2004 szeptembere óta. A Vésztő városi Marvel Team Testépítő Szabadidősport Egyesület elnöke. A vésztői képviselő testület tagja 2006 óta. Jelentősebb eredményei Fekvenyomás: 1996: Balaton Kupa: 1. 2002: Junior Magyar Bajnokság: 2. 2002: Balaton Kupa: 1. 2003: Balaton Kupa: 2. 2005: Balaton Kupa: 2. 2005: Európa-bajnokság Válogató: 1. 2007: Magyar Bajnokság: 2. 2007: Világbajnokság: 7. 2007: Balaton Kupa, ABSZOLÚT BAJNOK: 1. 2007: Európa-bajnokság: 6. 2008: Magyar Bajnokság: 1. 2008: Világbajnokság: 11. 2008: Balaton Kupa, ABSZOLÚT BAJNOK: 1. 2008: Európa-bajnokság: 4. 2010: Európa-bajnokság válogató: 1. 2010: Európa-bajnokság: 6. 2010: Nemzetközi Gyopáros Kupa: 2. 2010: Magyar Bajnokság: 1. 2011: Magyar Bajnokság: 1. 2012: Világbajnokság: 7. 2012: Európa-bajnokság: 6. 2015: Európa Kupa: 1 2016: Európa Kupa: 1 2017: Európa Kupa: 1 2017: Magyar Bajnokság: 1. Testépítés: 1999: Junior Magyar Bajnokság: 3. 2001: Mlo. Olimpia: 7. 2002: Mlo. Olimpia: 5. 2004: Mlo. Olimpia: 3. 2006: Magyar Bajnokság: 1. Amtmann Károly Amtmann Károly (Németbóly, 1821. február 6. (keresztelés) – Pécs, 1907. szeptember 13.) színműíró, tisztviselő, levéltárnok. Életrajza Amtmann Károly 1821-ben született Pécsett Antmann Nepomuk János és Thessy Terézia fiaként. Pécsett élt, mint tisztviselő tevékenykedett, mellette színdarabokat írt. Egyfelvonásos vígjátékai is itt kerültek bemutatásra. Szerfelett okosak című egyfelvonásos vígjátékát 1864. január 24-én mutatták be Pécsett. Pécsett halt meg, 1907. szeptember 14-én. Színművei Szerfelett okosak - vígjáték, 1 felvonásos. (1864. január 24, Pécs) A horvátok, vagy a vörösnyakkendősök - vígjáték, 1 felvonásos (1870. április) Berke kán Berke (mongolul Бэрх, 1209 – 1266) Dzsingisz mongol nagykán unokája, az Arany Horda és a Kék Horda kánja. A mongol uralkodók közül elsőként tért meg az iszlám vallásra. Háborúba keveredett rokonával, Hülegü perzsiai ilkánnal, ellene szövetséget kötött az egyiptomi mamelukokkal. Uralkodásának végére az Arany Horda gyakorlatilag függetlenné vált a mongol nagykántól. Ifjúkora Berke a harmadik fia volt Dzsocsinak, Dzsingisz kán legidősebb fiának. Anyja állítólag Szultan-katun volt, aki talán azonos Szártakkal vagy Ukival, Dzsocsi legidősebb feleségeivel. A húszéves Berke 1229-ben már részt vett a kánválasztó kurultájon, ahol Dzsingisz kán örökösei Ögödejt választották meg nagykánnak. 1236-ban, a mongolok nyugati hadjárata idején bátyja, Batu kán rábízta a sereg egy részét, amely a Kaukázustól északra lakó kipcsakokat hajtotta uralmuk alá. 1237-ben Rjazanyt és Szuzdalt dúlták fel, majd később is részt vett a kipcsakok végleges meghódoltatásában és az orosz hadjáratokban. 1242-ben Berke Batu kán egyik alvezére volt a Magyarország elleni hadjáratban és ott volt a muhi csatában. Ögödej kán halála után visszakísérte Batut a kánválasztó gyűlésre. Ezután a Dzsocsi-ulusz egy részét, a Kaukázustól északra fekvő sztyeppéket kapta meg Batu kántól, ahol a Perzsiából és Kis-Ázsiából Derbenten át haladó karavánutak vámolásából tett szert vagyonra. 1254-ben Batu visszavette tőle ezt a területet és a Volgán túlra küldte. Valamikor az 1240-es években Berke áttért az iszlámra. Az 1251-es kurultájon a részt vevő Berke tiszteletére a muzulmán előírások szerint vágták le az áldozati állatokat. 1253-ban Willem van Rubroeck azt írta Berke udvaráról, hogy ott megtiltották a disznóhús fogyasztását, azonban kételkedett Berke őszinteségében és szerinte a kán csak „úgy tesz mintha szaracén lenne”. Minhadzs Dzsuzdzsáni szerint (aki viszont hajlamos eltúlozni az iszlám elterjedtségét a mongol uralkodók között) viszont már gyermekkorától kezdve a Korán szerint nevelkedett és végül a buharai Szaif ad-Dín Boharzi térítette meg az iszlám vallásra. Berke többi testvérével együtt Batut képviselte az 1246-os kurultájon, ahol Güjük lett az új nagykán. 1251-ben Batu három tümennel (háromszor tízezer harcossal) Mongóliába küldte Berkét és Szártakot hogy elkísérjék Möngkét az új kánválasztó gyűlésre. Möngke megválasztása után Berke segített leleplezni az új kán ellen irányuló összeesküvést, és az ezután következő megtorlásban több száz magas rangú hivatalnokot és vezért végeztek ki, Güyük feleségét pedig boszorkányság vádja miatt zsákba varrva vízbe fojtották. A hatalom megszerzése 1255-ben (vagy 1256-ban) meghalt Batu kán és Möngke nagykán a legidősebb fiát, a nesztoriánus keresztény Szártakot ismerte el a Dzsocsi-ulusz új uralkodójának. A Karakorumban tartózkodó Szártak nyugatra indult, de útközben meghalt. Möngke ekkor Szártak legidősebb fiát, a tízéves Ulagcsit (lehetséges, hogy Batu fia volt) tette meg kánnak és Batu felesége, Borakcsin-katun lett a régens a fiú nagykorúvá válásáig. Néhány hónappal később azonban Ulagcsi is meghalt. Állítólag mindkettejüket Berke mérgeztette meg. Borakcsin Perzsiába menekült, hogy ott Hülegü kántól kérjen támogatást Batu unokája, Tode Möngke káni kinevezéséhez, de Berke útközben elfogta és kivégeztette. Belpolitikája A trónt ezután Berke foglalta el, és az Arany Horda területén megerősített minden birtokot és javadalmat amit még Batu adományozott. A baskíroknál meghagyta a vazallus vezetőt, de a volgai bolgároktól és a mordvinoktól elvette autonómiájukat és a központi kormányzat alá rendelte őket. 1257-ben Möngke az egész birodalomban népszámlálást rendelt el a hatékonyabb katonaállítás és adóztatás érdekében. Berke az orosz fejedelemségekbe is elküldte tisztviselőit, és azok a vlagyimir-szuzdali, rjazanyi és muromi fejedelemségekben a mongol tízes rendszer szerint összeírták a lakosságot. Egyedül az egyháznak nem kellett adót fizetnie. Az Alekszandr Nyevszkij által kísért mongol adószedők Novgorodban is megjelentek, amely azonban nem volt vazallusa a Hordának. A város polgárai azonban megtagadták az összeírást, Vaszilij novgorodi fejedelem (Alekszandr Nyevszkij fia) pedig Pszkovba távozott, hogy ne kerüljön összeütközésbe az apjával. Uralkodása elején Berke figyelmét a dél-oroszországi fejlemények, nevezetesen Danyiil Romanovics halicsi fejedelem függetlenségi törekvései vonták magukra. Bár formálisan továbbra is a mongolok vazallusa volt, de igyekezett magyar, lengyel és litván szomszédaival egy mongolellenes szövetséget létrehozni és még a pápának is megígérte, hogy elismeri egyházfőnek ha keresztes hadjáratot szervez a Horda ellen. 1256-ban kikergette a mongol seregeket Podóliából és Volhíniából. A Dnyeper-menti ulusz vezetője, Kurumis válaszul sikertelenül ostromolta Vlagyimir Volinszkijt és Luckot. Berke 1258-ban új vezetőt, Burundájt nevezett ki az uluszba és nagyobb sereget bocsátott a rendelkezésére. Burundáj nem támadott rá Halicsra, hanem leválasztotta róla a szövetségeseit. Még abban az évben hadjáratot hirdetett a litvánok ellen és követelte, hogy Danyiil csatlakozzon a mongol seregekhez. A fejedelem óvatosságból Vaszilko öccsét küldte, de nem merte megtagadni az engedelmességet. Az egyesült mongol-halicsi sereg északnak indult és végigpusztította Litvánia középső részét. A litván nagyfejedelem kitért az ütközet elől. A támadók nagy zsákmánnyal tértek vissza, aminek többségét a mongolok vitték el. A következő évben Burundáj Lengyelország ellen vonult. Volhíniában csatlakozott hozzá a halicsi sereg Vaszilko Romanovics és a holmi püspök vezetésével. Burundáj megparancsolta a hercegnek, hogy rombolja le a városait övező védőfalakat. Ezután egyik várostól a másikig vonult és sorra leromboltatta a falaikat. Mikor Holm ezt megtagadta, ostrom helyett feldúlta a környékét és továbbvonult Lengyelország felé. Elpusztították Sandomierzt és visszatértek a Dnyeperhez. A következő tizenöt évben a krónikák nem említenek mongol hadjáratot a térségben. Egyrészt ekkoriban kezdődtek az ellenségeskedések Hülegüvel, másrészt Burundáj az erőfitogtató felvonulásokkal kellően megerősítette a Horda hatalmát. Danyiil Romanovics lemondott függetlenségi törekvéseiről, kiépítették az adóztatási és katonaállítási rendszert és az orosz fejedelemségekben minden hatalomváltás csak a Horda kánjának jóváhagyásával történhetett. Vallási viszonyok az Arany Hordában Bár Berke áttért az iszlámra, feltehetőleg nem volt buzgó muszlim és lehetséges hogy ezt a lépést inkább csak politikai okokból tette meg. Az uralma alatt élő pogány nomád néprétegek megtérítésre nem tett jelentős lépéseket. Muzulmánként viszont elnyerte a volgai bolgárok és a közép-ázsiai gazdag városok lakosainak rokonszenvét és megkönnyítette a fejlettebb kormányzási és adminisztrációs rendszerek alkalmazását. A Dzsocsi-ulusz kormányzásában hamar megjelentek a hagyományos iszlám elemek. Egyiptomi források szerint Berke vezíre Seref ad-Dín al-Kazviní volt, aki jól beszélt arabul és törökül. A muzulmán orientáció feszültséget keltett az alávetett keresztény lakossággal szemben. Berke uralmának elején több nesztoriánus keresztényt kivégeztetett Szamarkandban és leromboltatta a templomukat. A keleti ortodox egyházzal viszont nem került konfliktusba, adómentességet adott nekik és felhasználta közvetítésüket a Bizánci Birodalommal való diplomáciai kapcsolatokban. Gazdaság és kereskedelem Míg Dzsingisz kán idejében a mongol hódítók egész városokat tettek lakatlanná, Berke támogatta a városok fejlődését, az ipart és kereskedelmet. Az Arany Horda városai sorra építették a mecseteket, medreszéket és karavánszerájokat. A Dzsocsi-ulusz gazdasági és egyre inkább politikai központja áttevődött a meghódított volgai bolgárok területére. A Polo testvérek is Bolgár városában látogatták meg Berke kánt 1261-ben. A városok fejlődését jelentősen gyorsította, hogy a Horda vámfizetés ellenében garantálta a karavánútvonalak biztonságát. A kereskedelem a volgai Bulgária, Oroszország és a Krím valamint Közép-Ázsia, Kína és Mongólia között olyan mértéket öltött, mint azelőtt soha. Külpolitikája Az 1260-as években igen feszült volt a Mongol Birodalom belső helyzete. Möngke nagykán 1259-es halála után Arikbuga és Kubiláj vetélkedett a hatalomért. Berke Arikbugát támogatta. A Csagatáj Kánság vezére, Algu kihasználta a zűrzavart és megszállta a Dzsocsi-uluszhoz tartozó Horezmet, kikergetve Berke katonáit és tisztviselőit; valamint Buharát, ahol megsemmisítették Berke ötezer fős helyőrségét. Az Arany Horda nyugaton és délen lekötött erői nem tudták megvédeni Otrar városát, amelyet Algu elpusztított. A Berke-Hülegü háború Az Arany Horda déli határán, a Kaukázusban, az unokatestvérek konfliktusa 1262-re fegyveres összecsapássá fajult. A háború formális oka az volt, hogy Berke meg akarta bosszulni al-Musztaszim abbászida kalifa meggyilkolását, de valójában egy évek óta húzódó területi vita rejlett a vallási konfliktus mögött. Berke arra hivatkozott, hogy még Dzsingisz kán Dzsocsinak adományozta Azerbajdzsánt és a kaukázusi Albániát. A területeket sokáig csak formálisan Arany Horda-függő mongol tisztviselők kormányozták, majd Möngke átadta őket Hülegünek. Hülegü 1258-as bagdadi hadjárata idején Berke a nagykán parancsára három tümennyi harcossal segítette őt, de a hadizsákmányból nem részesült és a hadjárat során könyörtelenül mészárolták Berke hittestvéreit. 1260-ban Hülegü kivégeztette az egyik kölcsönadott tümen vezérét és nem sokkal később a másik két Arany Horda-beli vezér is meghalt; Berke gyanúja szerint megmérgezték őket és parancsot adott, hogy csapatai térjenek vissza a saját területére, vagy ha ez nem lehetséges, vonuljanak Egyiptomba. Szövetség az egyiptomi mamelukokkal Az egyiptomi Bajbarsz szultán és Berke közötti első levélváltás 1261-62 körülre tehető. Az Egyiptomba érkező Arany Horda-beli csapatok meleg fogadtatásban részesültek, külön szállásokat építettek nekik Kairóban és ellátták őket ruhával, fegyverekkel és pénzzel. Bajbarsz kapott az alkalmon, hogy az egyik legnagyobb kánságot szövetségesévé teheti és megakadályozhatja az ilhánok újabb szíriai betörését. A kölcsönös egymásrautaltságon kívül az is segítette a szövetséget, hogy Berke csapatai jórészt kipcsakokból álltak, akik ugyanúgy török nyelvű nomádok voltak, mint a korábban rabszolgaként Egyiptomba érkező mamelukok. Az első egyiptomi követség 1262 végén indult az Arany Hordához. Konstantinápolyban fogadta őket a császár, VIII. Palaiologosz Mihály és itt találkoztak Berke Egyiptomba indított követeivel is. Ezután a Fekete-tengeren átkelve, a Krím-félszigeten szálltak partra és szárazföldön folytatták útjukat a káni székhelyig. Berke kán gazdagon megajándékozta a követeket és formálisan is megkötötték a szövetséget. Az 1262-1263-as kaukázusi hadjárat 1262 augusztusában Berke Nogáj kán vezetésével harmincezres sereget küldött Derbenten keresztül Dél-Azerbajdzsánba. Bár Hülegü seregének elővédjét megfutamították, november 14-én a főseregek összecsapásában az Arany Horda harcosai veszítettek és Nogáj kán visszavonult. Hülegü csapatai decemberre megszállták Derbentet és tovább nyomulva átkeltek a Tyerek folyón, ahol elfoglalták Nogáj táborát. Berke ellencsapást szervezett és 1263. január 13-án a Tyerek partján egy nagy csatában megfutamította Hülegü harcosait, akik közül sokan a folyó jegén át akartak menekülni, ám a vékony jég beszakadt alattuk. A veszteségek mindkét oldalon igen nagyok voltak. Ezután mindkét kán visszavonta hadseregét és harci cselekmények helyett a területükön élő Arany Horda-beli, illetve perzsa kereskedőket űzték el, végezték ki és kobozták el a vagyonukat. A bizánci hadjárat 1265-ben a mongolok a bolgárokkal közösen indítottak hadjáratot Bizánc ellen. I. Konstantin bolgár cár azért kelt hadra, mert VIII. Mihály császár megvakíttatta a kiskorú IV. Ioannészt, Konstantin feleségének öccsét; Berke pedig azért csatlakozott mert Konstantinápolyban feltartóztatták Egyiptomba küldött követeit, és hogy kiszabadíts a görög fogságba került konyai szultánt, II. Izzeddin Keikauszt. Az egyesült seregek meg sem próbálták elfoglalni Konstaninápolyt, hanem a Marica folyó torkolatába épült Enosz városkában kiszabadították a szultánt, és a tartomány lakosságának egy részét rabszolgaként elhurcolva visszatértek északra. Ezután a császár az egyiptomi követeket is szabadon engedte. VIII. Mihály igen kényes helyzetben volt, hiszen két egymással harcoló, igen veszedelmes szomszéddal akart jó kapcsolatot fenntartani, a követeket is Hülegü kedvéért tartóztatta fel. Még ugyanebben az évben feleségül adta törvénytelen lányát, Máriát a perzsiai kánhoz, de mire a követség odaért, Hülegü már meghalt. Talán Hülegü példáját követve, Berke kán felajánlotta IV. Bélának, hogy gyermekeiket összeházasítva lépjenek szövetségre, de IV. Sándor pápa tanácsát kikérve a magyar király végül elutasította az ajánlatot, mert nem akarta, hogy leszármazottjai pogányokkal házasodjanak. Az 1265-1266-os kaukázusi hadjárat és Berke halála Berke és Hülegü utóda, Abaka eleinte békében éltek. Tebrizben még egy mecset építésébe is belefogtak Berke nevében. De nem sokkal később ismeretlen okból kiújult az ellenségeskedés és Nogáj kán újabb portyát indított Dél-Azerbajdzsánba. 1265 júliusában találkoztak az ilkán sereggel akik megfutamították őket és Nogáj kán maga is elvesztette a szemét a csatában. A visszavonuló mongolok a Kura folyó északi partján találkoztak össze Berke főseregével és a déli partra hamarosan megérkeztek Abaka csapatai is. A két hadsereg két hétig nézett farkasszemet a folyón keresztül, de egyikük sem merészelt átkelni, csak nyilaztak egymásra. Berke Tbiliszi felé indult hogy ott keljen át a folyón, de útközben megbetegedett és meghalt. Testét északra, fővárosába vitték és ott temették el. Utóda Möngke Temür, Batu kán unokája lett. Családja Az arab történetíró al-Mufaddal, aki hírt adott az egyiptomiak követjárásáról így írta le Berkét: szakálla vékony, arca nagy és sárga színű, haja mindkét oldalon füle mögé van fésülve, fülében drágaköves aranykarikát hord. Selyemköntöst visel, fején süveget, derekán drágakövekkel és zöld bőrrel ékesített aranyövet; lábain piros cserzett bőrből készült cipőt. Derekán nem kardot, hanem fekete pánton arannyal futtatott hajlított kürtöt hord. Szintén tőle tudjuk, hogy Berke lábfájástól szenvedett. Rasid ad-Dín szerint a lábbetegség gyakori volt az ongirat nemzetségből származóak között, Ögedej és Batu is szenvedett tőle. Al-Mufaddal Berke három feleségének nevét közli: Tagtagáj-katun, Dzsidzsek-katun és Kehar-katun. Fia nem volt. Berke egyik lánya, Urbaj-katun II. Keikausz konyai szultánhoz ment feleségül. Ter A Ter egy folyó Katalóniában. Franciaország határához közel, Girona városát érinti. Leírás A Ter hossza 208 kilométer, nagyobb és bővízűbb (25m³/s) más katalán belső folyóknál. Forrása Ulldeter településen van, a keleti Pireneusokban és többek között Ripoll és Girona városokon is átfolyik. Végül a Földközi-tengerbe ömlik en la Gola del Ternél. Bő vize igen sokféle gazdasági tevékenységet segít így Barcelona anyavárosi területének is fontos része. A gazdaságot segítő jelentősége megmutatkozik például a Ter Ipari Csatornánál is mely például kiváló textilipari tevékenységet segít. A Ter völgye a mezőgazdaságban jelentős gyümölcstermelő területet nyújt. Legfontosabb települések Ripoll Gerona Kovách Aladár (sebész) Ehrenbergi Kovách Aladár (Pest, 1866. május 24. – Budapest, 1922. március 4.) sebész, mentőorvos. Életrajza Pesten született, ahol apja, Kovách Nándor középiskolai tanár és író volt. Középiskoláit a budai gimnáziumban végezte. 1884-ban lépett az orvosi egyetemre, ahol 1892-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1887-88-ban mint katona szolgált a XVI. katonai kórházban. 1887-ben a budapesti mentőegylet szolgálatába állott; 1889-ben vöröskereszt kórházi orvos lett; 1894-ben a budapesti egyetem I. sebészi tanszékénél mint műtőorvos működött. Tanulmányi utazásokat tett 1891-ben Angliában, Francia- és Németországban, 1892-ben ismét Németországban; ekkor a főváros kiküldetésében a hamburgi nagy kolerajárványt tanulmányozta és ott mint orvos működött. 1895-ben Olasz- és Franciaországban a mentőügyet tette tanulmánya tárgyává. 1891-ben a londoni demográfiai és higiéniai kongresszus és 1895-ben a bordeaux-i nemzetközi mentő kongresszuson mint delegátus működött. 1896-ban a millenniumi országos kiállításon a kiállítási orvosi szolgálat vezető orvosa volt. A budapesti mentőegyesület főorvosa, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; a bordeaux-i, kölni és bécsi mentőegyesületek tiszteletbeli tagja. Hazánkban a mentőintézmény egyik megalapítója; első volt, aki a mentésnél az orvosi segélynyújtást rendszerbe szedte. Cikkeket írt a Mentők Lapjába, a Gyógyászatba és Der Samaritaner c. szaklapba. Munkái Első segély heveny mégezések eseteiben. 29 ábrával. Bpest, 1889. Az első segélynyujtás kézikönyve. U. ott, 1892. (2. kiadás. U. ott, 1893.) A kolera. U. ott, 1892. (Ugyanaz németül is u. ott, 1892.) Gyakorlati útmutató mentők használatára. U. ott, 1897. Pásztoróra A Pásztoróra Maurice Ravel egyfelvonásos operája. (Eredeti címe: L’Heure espagnole, műjegyzékszáma Marnat 52.) A mű szerzője legsikeresebb darabja a műfajban, jól lehet, az ősbemutató elég vegyes érzelmeket váltott ki a közönségből. A darab ugyanis sok tekintetben újszerűnek és provokatívnak hatott a maga korában. Ősbemutatója a párizsi Opéra-Comique-ban volt 1911. május 11-én, egy este Massenet Thérèse c. operájával. Magyarországi bemutatója az Operaházban volt 1928. március 29-én; itt Zádor Jenő A holtak szigete c. operájának ősbemutatóját párosították vele. A mű története és zenéje Az opera szövegkönyvét Maurice Legrand, művésznevén Franc Nohain, írta. Az eredetileg prózai színműnek készült, szellemes, francia humorral átszőtt sikamlós történet nem igazán operának való szüzsé. A cselekmény két mondatban összefoglalva: az órás mester kapós felesége férje távollétében kielégíti testi vágyait. Már maga a történet is botrányos az operaszínpadon, de Ravel vonzódott az órákért és a spanyol zenéért, így egyből beleszeretett Legrand színművébe. Az opera már 1907-ben készen volt, de a bemutatóra még négy évet kellett várni. A szerző műfaji megjelölése comédie lyrique. Ravel az opera buffa műfaját szerette volna feleleveníteni, de az egyes szereplőket vezérmotívum szerűen jellemezte, így a mű inkább hasonlít egy zenedrámára. A legjobban sikerült zenei részletek spanyol folklórra épülnek. A szereplők nem annyira énekelnek, mint inkább zenekar kíséretes recitativókban beszélnek, inkább beszélve, mint énekelve adva elő a cselekményt. Ez megfelel az alkotó operáról vallott elveinek, mely szerint az opera zenekari kíséretes beszélgetés. Zárt számok nem igazán akadnak a műben, leszámítva a zenekari előjátékot, a finálét (kvintett) és egy kis ariettát. A közönség ellenérzését elsősorban a recitativo területén tanúsított magatartás váltotta ki. Abban azonban mindenki egyetértett már az 1911-es bemutató után is, hogy a zenekar szólamai ragyogóak, a hangszerelés kiváló. De az énekszólamok nem igazán kantábilisak, inkább egy fajta szabad stílusban ingadoznak a beszéd és az éneklés között. A téma a spanyolos ritmika mellett lehetőséget adott Ravelnek, hogy kiélje másik szenvedélyét is: a mechanikus hangszerek iránti vonzalmát. Az órás műhelyben játszódó cselekmény lehetőséget ad a mechanikus zenekari effektek alkalmazására, amit a szerző ki is használt. Az opera szereplői és helyszínei Történik: Toledóban a XVIII. században Színhely: Torquemada órásboltja Játékidő: 50 perc Az opera cselekménye Torquemada minden csütörtökön egy órát tölt a városi toronyóra beszabályozásával. Ezt az időt használja ki felesége szeretői fogadására. Az órásmester az öszvérhajcsár óráját tanulmányozza, amikor Concepcion felhívja rá a figyelmét, hogy már régen a toronyórával kellene foglalatoskodnia. A derék férj erre gyorsan otthagy mindent és mindenkit, rohan elvégezni feladatát. Ramiro azonban a feleség nyakán marad, akinek most éppen nem lenne szüksége tanúkra, úgyhogy gyorsan tesz róla, hogy az öszvérhajcsár is eltűnjön: megkéri a férfit, hogy vigye fel az egyik nagy álló órát az emeleten lévő szobájába. Ramiro felkapja az órát és már viszi is fel a lépcsőn. Amint eltűnik az emeleten, megjelenik Gonzales. De ahelyett, hogy az imádott hölggyel foglalkozna el kezd ostobábbnál ostobább kín rímeket gyártani. Még javában szavalja költeményeit, maikor Ramiro visszatér az emeletről. Concepcion jobb híján elkezd zavartan mentegetőzni: nem lenne-e nagy baj, ha az előbb felcipelt órát az öszvérhajcsár mégis inkább visszahozná a földszintre? Ramiro boldogan teljesíti a szép asszony újabb kívánságát is. A hajcsár ismét eltűnik az emeleten, a csapodár feleség pedig gyorsan elrejti szeretőjét a másik órás szekrénybe. Ezután toppan be a boltba Don Inigo az asszony másik imádója. Miután az Ramiro dolga végeztével ismét visszatér a színre, Cocepcion egy harmadik órás szekrénybe dugja Don Inigót. Ezután felcipelteti a segítőkész legénnyel azt az órát az emeletre, amelybe a poétát rejtette el. De Gonzales a hálószobában is csak az ostoba rímeivel törődik, ahelyett, hogy az asszonnyal foglalkozna. Ezután Concepcion azt az órát viteti a szobájába, melyben kettes számú imádója rejtőzik. De vele se megy sokra, ezért őt is vissza viteti órástól a földszintre. Eközben felfigyel arra is, hogy az izmos, ide-oda mászkáló Ramiro talán sokkal alkalmasabb lenne célja elérésre, mint a másik kettő, akikkel megjárta. Ezért most őt invitálja a szobájába, de most már nyíltan, minden trükk nélkül. A közben hazatérő férj minden órájában egy-egy felsült széptevőt talál. De egy percig sem kételkedik benne, hogy egytől egyig kuncsaftok, akik annyira érdeklődnek az ő csodálatos szerkezetei iránt, belülről is kíváncsiak voltak a működésükre. A kényszervevők, hogy gyanút ne keltsenek meg is veszik a hatalmas ingaórákat. Mialatt a férj nyélbe üti az üzletet, a feleség is elvégezte dolgát. Megjelenik Ramiróval és elégedetten fordul a közönség felé, hogy levonja a tanulságot: aki szeretőt tart, tartson rendes férfit. Megvilágosodás a buddhizmusban A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19. században. Ennek másodlagos jelentése a Nyugaton arra utal, hogy valaki hirtelen bepillantást nyer valamilyen transzcendentális igazságba. Több buddhista fogalom is megvilágosodásként jelenik meg a magyar fordításokban: pradzsnyá, kensó, szatori, vidhjá, nirvána, vimutti (vagy móksa) és a Gautama Buddha által elért buddhaság. Pontosan nem tudni miben állt Buddha megvilágosodása, bár a szuttákban pontosan elmagyarázta, hogy ő mit értett és tapasztalt meg. Talán abban, hogy megértette, hogy a tudatosság és a dhjána módszerek ötvözésén keresztül meg lehet szabadulni a keletkezéstől és a sóvárgástól. A buddhizmus és a buddhista gyakorlatok tanulmányozásának egyik legnagyobb nehézsége a dhjána és a belátás kapcsolata. A nyugati világban a megvilágosodás (vagy felvilágosodás) romantikus értelmezéseket kapott. Az önmegvalósítás és az "igaz én" szinonimája, valamilyen esszencia, amelyet beborít a társadalom függvénye. Buddhaság Anuttará-szamjak-szambódhi Úgy tartják, hogy Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha elérte a teljes felébredést. A szanszkrit szamjakszambódhi és a páli szammászambódhi jelentése "tökéletes buddhaság", az anuttará-szamjak-szambódhi jelentése "legmagasabb tökéletes felébredés". A buddha fogalom valamelyest eltérő jelentéseket vett fel a különböző buddhista hagyományokban. A buddhával egyező kifejezés még a Tathágata, "aki így távozott". Az egyes buddhista hagyományok máshogy értelmezik a buddhaság eléréséhez vezető utat. Buddha felébredése A théraváda hagyományba tartozó Szutta-pitaka szöveggyűjteményben szerepelnek szövegek, amelyben leírják Buddha megvilágosodását. Az Arijaparijeszana-szutta elmeséli, hogy Buddha elégedetlen volt Alara Kalama és Uddaka Ramaputta tanításaival így tovább vándorolt Magadhan országban, majd rátalált egy kellemes helyre, ahol később végül elérte a nirvánát. A Mahaszaccsaka-szutta leírja az aszkéta gyakorlatokat, amikkel felhagyott. Ezután visszaemlékezett egy spontán módon elért dhjána tudatállapotra gyermekkorából. Ezután dhjána gyakorlatokba kezdett. Miután végzett a zavaró tudati tényezőkkel és elmélyült tudatában, három tudásra tett szert (vidhjá): belátás előző életeibe belátás a karma és az újjászületés működésébe belátás a négy nemes igazságba A szutta szerint ezen a belátások által Buddha azonnal megvilágosodott, avagy "felébredt." A buddhaság fejlődése a buddhista hagyományokban A théraváda buddhizmusban a teljes felébredés elérése a nirvána elérését jelenti. A nirvána elérése a legvégső cél a théraváda és egyéb srávaka hagyományokban. A szenvedéstől (dukkha) a tíz béklyó levetésével lehet megszabadulni. A teljes felébredésnek négy szintje van (szotápanna, a szakadágámi, a anágámi és az arhat). A mahájána buddhizmusban, az ún. bodhiszattva ideál szerint, a legvégső cél nem a buddhaság elérése, hanem minden érző lény megszabadítása. A mahájána hagyomány kozmológiájában sok buddha és bodhiszattva szerepel, akik segítséget nyújtanak az érző lényeknek a megszabaduláshoz. Alcanadre Alcanadre település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Alcanadre Agoncillo, Ausejo, Mendavia, El Redal, Corera, Galilea, Sesma és Lodosa községekkel határos. Lakosainak száma 663 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Noszlopy Gáspár Noszlopy Gáspár (Vrácsik (ma Újvárfalva), Somogy vármegye, 1820. augusztus 27. – Pest, 1853. március 3.) honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja. Élete Pápán végzett jogi tanulmányok után 1843-ban táblai jegyzőként állami szolgálatba lépett. 1845-ben szerzett ügyvédi oklevelet. 1846-tól Somogy vármegye marcali kerületének szolgabírája volt. 1848 szeptemberétől a járás népfelkelőinek parancsnokává nevezték ki. Csapataival Jellasics támadó seregének hátában tevékenykedett. Szeptember 26-án Marcali határában hétszáz népfelkelő élén ártalmatlanná tett egy kétszáz horvát határőrből álló hadoszlopot. Miután a téli hadjárat során Laval Nugent Stájerországból támadó csapatai elől Debrecenbe menekült, bátyjával, Noszlopy Antallal tervet dolgozott ki a Dél-Dunántúl felszabadítására. Miután Kossuth a tervet elfogadta, Noszlopy a tavaszi hadjárat megindulásakor visszatért a Dunántúlra, és május 1-jén az általa szervezett népfelkelő csapat élén bevonult Kaposvárra. A császári csapatok kiverése után honvéd őrnagyi rangban, Somogy és Tolna vármegye kormánybiztosaként megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét. 1849 júliusában az egész Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosává nevezték ki. Hiányosan felszerelt, mintegy háromezer fős csapatával gerillaharcot vívott az ismét támadó Nugent táborszernagy ellen, majd az orosz intervenció után harcolva Komárom felé vonult vissza. Egységéből megszervezték a 127. zászlóaljat, Noszlopy azonban nem maradt a várban, hanem a Bakony vidékén szervezett gerillaharcra alkalmas csapatot. 1850. április 1-jén a császári hatóságok elfogták, de még az ítélet előtt megszökött. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette illegális szervezkedéssel. Egy széles körben elterjedt legenda szerint 1851 nyarán, amikor az osztrák rendőrség megkezdte a mozgalom felszámolását, és Noszlopy Kecskemét környékén tevékenykedett, gerillacsapatával el akarta fogni a városon átutazó I. Ferenc Józsefet. E tervéről azonban hiteles források nem állnak rendelkezésre; azt sem a Votum informatívumban, sem az ítéletben, de még a nyomozati anyagban sem említik. 1852-ben a Bakonyba menekült, és újra szabadcsapatot szervezett. 1852. november 10-én Gindly Antal császárhű földbirtokostól akart pénzt szerezni csapata további működéséhez, de Gindly ellenszegült, és a csapat egyik tagja lelőtte. A nagy erőkkel megindított nyomozás eredményeként a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt november 16-án fogták el, tárgyalására Bécsben került sor, ahol 1853. február 27-én a Mária Terézia-féle katonai fenyítő eljárás 61., illetve a haditörvényszék 5. cikkelye alapján felségárulásért kötél általi halálra ítélték. Az ítélet végrehajtására Pestre szállították, majd március 3-án Jubál Károly tanárral és Sárközy Soma ügyvéddel együtt a város határában, az Üllői út mentén felakasztották; Noszlopynak végig kellett néznie társai halálát. A kivégzetteket a régi ferencvárosi temető árkába kaparták el. Özvegy Damjanich Jánosné kezdeményezésére 15 évvel később exhumálták és a Kerepesi úti temetőbe szállították további nyolc társával együtt. Földi maradványaik fölé 1870. november 1-jén síremléket állítottak. Emlékezete A kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola 1961-ben vette fel a nevét A Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 1975-ben vette fel a nevét Élve vagy halva - 1979 (Noszlopy Gáspárról készült játékfilm) Noszlopy Gáspár vértanúsága (1848 emlékezete Somogyban – múzeumi kiállítás) 1998-tól Kaposváron 2001-ben avatták fel Noszlopy Gáspár szobrát Kecskeméten Chambon-sur-Lac Chambon-sur-Lac település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 394 fő (2015). Chambon-sur-Lac Besse-et-Saint-Anastaise, Chastreix, Mont-Dore, Murol, Picherande, Saint-Victor-la-Rivière és Saulzet-le-Froid községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Waidhofen an der Ybbs Waidhofen an der Ybbs város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Egyike Alsó-Ausztria négy önálló tartományi városának. Történelmét meghatározta, hogy évszázadokon át a vasfeldolgozás központja volt. 2016-ban a Protestáns Egyházak Európai Közössége a Reformáció európai városa címmel tüntette ki. Földrajz Alsó-Ausztria délnyugati részén, a Mostviertel területén, az Eisenwurzenben fekszik, 362 m tszf magasságban az Ybbs-völgyi Alpok hegyei között. A várost kettészeli az Ybbs folyó. Közigazgatási területének legmagasabb pontja az 1115 m magas Wetterkogel Opponitz határán; „házi hegyei” a Buchenberg (790 m) és a Schnabelberg (958 m). Közlekedés A város Ausztria fő közlekedési útvonalaiból kiesik. A B121-es főút (Weyerer Straße) északi irányban, Amstettennél eléri a 25 km-re húzódó A1-es autópályát. A B31-es főút (Ybbstal Straße) déli irányban az Ybbs-völgyet tárja fel. További jól kiépített közúti kapcsolatai vannak Weyer (B121), Scheibbs (B22-es főút, Grestner Straße) és Steyr felé. Waidhofen fontos állomása a normál nyomtávú, villamosított Amstetten–Selzthal-vasútvonalnak, a Kronprinz Rudolf-Bahn egy mellékvonalának, mely Amstettennél a Westbahnhoz csatlakozik. A vasútállomás egyben a keskeny nyomközű, nem villamosított Ybbstalbahn kiindulópontja is, amely 2009 óta már csak egy rövid, bezárással fenyegetett szakaszon közlekedik Gstadtig. A várost érinti az Ybbs-völgyi kerékpárút. Abbéville-lès-Conflans Abbéville-lès-Conflans település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 225 fő (2015). Abbéville-lès-Conflans Les Baroches, Boncourt, Conflans-en-Jarnisy, Hatrize, Labry, Ozerailles, Thumeréville és Valleroy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kablar Kablar falu Horvátországban, a Károylváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 16 km-re keletre fekszik. Története A településnek 1857-ben 265, 1910-ben 382 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2011-ben 111-en lakták. Hekl Krisztina Hekl Krisztina (Mór, 1976. március 17. –) magyar író, költő. Életpályája 1994-ben érettségizett a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium német nyelvű tagozatán, majd a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának (most Dunaújvárosi Egyetem) informatikus mérnök-tanár angol nyelvi szakirányán folytatott tanulmányokat. Mérnöki és tanári diplomáját 1999-ben kapta meg. Többek között az Ambroozia, a Holdkatlan, az Irodalmi Jelen, a Nyugat Plusz, a Spanyolnátha, a Szőrös kő és a Vörös Postakocsi szerzője. Első kötete Szabadulójáték címmel jelent meg az Ambroobook Kiadó gondozásában 2016-ban. A kötet kilenc válogatott novellájából a Playground Records Kiadó hangoskönyvet jelentetett meg 2017-ben. Szépirodalmi publikációi Kötet, hangoskönyv Hekl Krisztina: Szabadulójáték - novellák, Ambroobook Kiadó, Győr, 2016, ISBN 978-615-5379-24-6 Hekl Krisztina (író) - Kondor Péter (zeneszerző): Képtelen mozi - hangoskönyv, Playground Records, Budapest, 2017 Antológiákban Újrateremtés – vers: Újjászületés, Dél-Alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány, 2016 Entrópia – novella: Alibi hat hónapra 15. Bugyi, Alibi Kiadó, Budapest, 2015 Ekho – novella: Ekho traumaantológia, Queer Kiadó, Budapest, 2013 Szűrt napfény – novella: Dimenziók 4., Aposztróf Kiadó, Budapest, 2013 A piac elvárásai, Nyúl-úsztató – novellák: Szó-kincs 2013, Aposztróf Kiadó, Budapest, 2013 Ogi – sci-fi novella: Új Galaxis 19., Avana Kiadó, Budapest, 2013 Pincétől a padlásig – novella: Dimenziók 3., Aposztróf Kiadó, Budapest, 2012 Nyitott ajtók, Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2011 Kapuzárási pánik – novella: Mestereink nyomában, Magyar Író Akadémia, 2009 Szépirodalmi folyóiratokban Norvégminta – novella: A Hetedik, 2017 . március Strand – novella: Ambroozia, 2012 /1. Osztódás – novella: Ambroozia, 2012 /1. Földrengés – novella: Ambroozia, 2012 /1. Freedom – novella: Ambroozia, 2015 /4. Kolumbusz tojása – novella: Ambroozia, 2015 /4. Lomtalanítás – novella: Ambroozia, 2015 /4. Az önző – novella: Ambroozia, 2015 /6. A fajok eredete – novella: Ambroozia, 2015 /6. Alterego – novella: Ambroozia, 2016 /9. In vitro – novella: Apokrif , 2012 . ősz Fehér madár – sci-fi novella: Avana, 2013 Álomidő – novella: Comitatus folyóirat, 2016 . május Exit – novella: Comitatus folyóirat, 2016 . május Forevörjáng – novella: Folyó-irat, 2012 Feszített víztükör – novella: Folyó-irat, 2012 Béla halott – novella: Folyó-irat, 2012 A jövő szolgálatában – novella: Folyó-irat, 2013 Kegyetlen befejezés – novella: Folyó-irat, 2013 90-60-90 – novella: Folyó-irat, 2014 Fairbairn – novella: Holdkatlan, 2014 . október Forgás – novella: Holdkatlan, 2016 . január A nagymama beszáll – novella: Holdkatlan, 2016 . december Optikai csalódás – novella: Irodalmi Centrifuga , 2010 . október Időkapszula – vers: Irodalmi Jelen , 2012 . augusztus Megjátszótér – vers: Irodalmi Jelen , 2012 . augusztus Rítus – novella: Irodalmi Jelen , 2012 . augusztus Samu – novella: Napút , 2012 /8. Koppanások – novella: Nyugat Plusz, 2014 - II. évfolyam 3. szám Fészlift – vers: Nyugat Plusz, 2014 - II. évfolyam 4. szám Félreértés – novella: Nyugat Plusz, 2015 - III. évfolyam 3. szám Világvevő tévé – vers: Nyugat Plusz, 2015 - III. évfolyam 3. szám Mecset tíz – novella: Nyugat Plusz, 2015 - III. évfolyam 4. szám Egyenlítő – vers: Nyugat Plusz, 2016 - IV. évfolyam 1. szám Kátrány és levendula – novella: Nyugat Plusz, 2016 - IV. évfolyam 2. szám Vadászat – novella: Nyugat Plusz, V. évfolyam 1. szám Tíz szó – vers: Spanyolnátha , 2014 /3. Papírváros - vers: Spanyolnátha , 2015/ 6. Néha eltűnnek dolgok – vers: Spanyolnátha , 2016/12. Krimhilda – novella: Szőrös Kő, 2014 . február Édeske - novella: Szőrös Kő, 2014 . július Puszigdá - novella: Szőrös Kő, 2014 . szeptember Nehogy - novella: Szőrös Kő, 2015 . augusztus Metamorfózis – novella: Új Bekezdés, 2017 . március 112 – novella: Vörös Postakocsi, 2016 /11 Szervezeti tagság Hermaion Irodalmi Társaság Filter Írócsoport SFOR Az SFOR (feloldva Stabilisation Force, magyarul „Stabilizációs Erő”) NATO-vezette többnemzetiségű béketámogató haderő volt Bosznia-Hercegovina területén. Az egy évig fennálló IFOR-t követte, melyet a daytoni békeszerződés hívott életre, mely magát az országot is ratifikálta. Az Észak-atlanti katonai szövetségnek ezek voltak az első béketámogató és békefenntartó műveletei. Az SFOR működési ideje a Joint Guard hadművelettel kezdődött (1996. december 21. –1998. június 19.), majd a Joint Forge hadművelettel (1998. június 20. –2004. december 2..) fejeződött be. A csapatok létszáma 2002 végén megközelítette a 12 000 főt, két évvel később 2004-ben már csak 7000 volt, ahogy utódszervezetének is. Az SFOR-művelet befejezését hivatalosan a 2004-es isztambuli NATO-csúcsértekezleten jelentették be. Szerepét Boszniában az Európai Unió-irányította EUFOR vette át (EUFOR Althea) 2004. december 2-ától. Egy kis számú, körülbelül 250 fős amerikai erő Ratko Mladić háborús bűnös kutatásában is részt vett. Magát a szervezetet egy évvel később, 2005. december 2-án oszlatták fel. A csoportosulás kitűzött feladatát az eltelt kilenc év alatt sikeresen teljesítette. A búcsúceremónián a NATO védelmi minisztere, Jaap De Hoop Scheffer is részt vett. A részt vevő NATO-nemzetek: Részt vevő nem NATO-tag nemzetek: Az SFOR parancsnokai (COMSFOR) egyéves ciklusokban váltották egymást: Az SFOR-nak három műveleti terület lett kijelölve: Mostar Többnemzetiségű dandár (Dél) (Multi National Brigade (South), MNB(S) ) - olasz, francia és spanyol Banja Luka Többnemzetiségű hadosztály (Nyugat) (Multi National Division (West), MND(W) ) - brit, kanadai, cseh és holland Tuzla Többnemzetiségű hadosztály (Észak) (Multi National Division (North) MND(N) - amerikai, lengyel, orosz és svéd. A három többnemzetiségű hadosztály 2002 végéig maradt fenn, majd létszámuk 2004-ig dandár-szintre csökkentették. Vágó Pál (mérnök) Vágó Pál dr. (Budapest, 1889. május 24.–Buenos Aires, 1982. november 10.) magyar gépészmérnök, közíró, politikus. Életpálya Piaristáknál végezte középiskoláját. 1911-ben a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Ugyan itt 1929-ben műszaki doktori címet védett. Mérnöki állásban dolgozott a budapesti villanyerőműnél (1927–1939), 1942–1944 között a Magyar Optikai Műveknél (MOM). Politikai tevékenység 1939–1940 között nyilas programmal országgyűlési képviselő. A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) gazdasági szakértője. A Szálasi-kormányban 1944. októberében árkormánybiztos, 1944. november végétől közellátásügyi államtitkár. A nyilas kormányzattal telepedett át 1945 tavaszán Ausztriába, majd kivándorolt Argentínába. 1953–1954 között az Argentin Nemzeti Energia Igazgatóság munkatársa. Politikai nézeteit több cikkben illetve könyvben összefoglalva terjesztette. Stabilizátor A műegyetemen Bánki Donát foglalkozott repülőgépek stabilizálásának problémájával, de műszer nem vált be a gyakorlatban. Vágó az elért tudományos alapokat új elgondolással folytatta. A pilóták rendszeresen jelezték a tervezőknek, hogy repülés közben folyamatos korrekciókat kell végrehajtani, ami egy idő után igen fáradságos feladat volt. Nappali repülések közben a terep adott tájékozódási pontokat, éjszakai repülés a biztonság hiánya miatt teljességgel lehetetlenné vált. Olyan berendezésre (műszerre) volt szükség, amely a pilótától függetlenül jelzi, esetleg automatikusan visszaállítja a megfelelő szögtől való eltérést. 1912-ben szerkesztette meg kardanikusan felfüggesztett giroszkópos stabilizátorát, amelynek a kardánykeretén lévő csapjai a beálló ferdeség következtében létrejövő nyomaték által hidraulikus szervomotort hoztak működésbe, ami helyreállítja a rendszer stabilitását. A giroszkópos iránymeghatározásnál meghatározott feltételek között, irányító (giroszkópikus) nyomaték lép fel, amely a giroszkóp forgástengelyét állandóan a meridián síkjába kényszeríti. A kardanikus felfüggesztésű giroszkópnak három egy pontban metsződő forgástengelye van, ez a metszéspont a giroszkóp felfüggesztési pontja. A forgórész tengelye amely a giroszkóp főtengelye, a tér minden irányába el tud fordulni, azaz a giroszkóp 3 szabadságfokkal rendelkezik. A 3 szabadságfokú giroszkóp, amelynek felfüggesztési pontja egybeesik a súlypontjával, a főtengely bármely helyzetében megőrzi egyensúlyát. Találmánya teljes leírását, közel 150 oldalnyi terjedelemben 1914-ben publikálta. Írásai Munkanélküliség, hitel, országépítés A magyar munkaállam. A nemzetiszocialista munkaállam alapelvei. Szakmai sikerek kétszer megkapta a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-pályadíját, elnyerte a Cserháti-plakettet, Brieuil-sur-Chizé Brieuil-sur-Chizé település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 114 fő (2015). Brieuil-sur-Chizé Chizé, Secondigné-sur-Belle, Séligné, Villefollet és Villiers-sur-Chizé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Russell Square (metróállomás) A Russell Square a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Piccadilly line érinti. Története Az állomást 1906. december 15-én adták át a mai Piccadilly line részeként. Nátrium-bromid A nátrium-bromid színtelen, apró kristály vagy fehér, szemcsés por (só) formájában ismeretes. Vízoldhatósága nagyon jó, 25 °C-on 100 g vízben 92 g nátrium-bromid oldódik. Oldható alkoholban is, 100 g etanolban 10 gramm oldódik. A nátrium-bromid vizes oldata semleges kémhatású. Alacsonyabb hőmérsékleten (50 °C alatt) végzett bepárlásakor két mol kristályvízzel kristályosodik: NaBr · 2 H2O. Higroszkópos, hevítés hatására a kristályvizét elveszti. Kémiai tulajdonságai A nátrium-bromid vizes oldatából klór vagy fluor hatására bróm válik szabaddá. Savas kémhatású oldatban ózon hatására szintén bróm válik ki. Kénsav vagy foszforsav hatására hidrogén-bromid fejlődik belőle. Előállítása A nátrium-bromid előállítható vas(II)-bromidból nátrium-karbonáttal: Más eljárás szerint először a brómot nátrium-hidroxid oldatban oldják, majd a nátrium-bromid mellett keletkező nátrium-hipobromitot melegítéssel nátrium-bromáttá alakítják, majd a nátrium-bromátot úgy redukálják nátrium-bromiddá, hogy az oldatot előbb bepárolják, majd faszénporral hevítik. Felhasználása A gyógyászatban idegcsillapítóként alkalmazzák. Hat a szívre is kisebb mértékben. Megkönnyíti az elalvást (sedativum), csökkenti a feszültséget, ingerlékenységet, a garatreflexet, enyhe köhögéscsillapító hatású. Túladagolása bromizmust okoz (bőrkiütés, hajhullás, memóriazavar). Az anyatejbe átjut. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii bromidum néven hivatalos. Felhasználják még a fényképészetben és más brómvegyületek előállítására. Forrás Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Szabad Demokraták Szövetsége A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek. Politikai alapfilozófiáját liberálisként határozta meg. 1994–1998 és 2002–2008 között a kormánykoalíció kisebbségi tagja volt. Ifjúsági tagozata az Új Generáció volt. Története A „demokratikus ellenzék” Az SZDSZ története a Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéhez nyúlik vissza. A csoportosulás a hetvenes évektől kezdődően működött a rendszerrel illegális formában szemben álló, kis létszámú mozgalomként. A szamizdatok nyomtatásával és terjesztésével is foglalkozó csoport tagjai részvételükkel állásuk elvesztését, útlevelük kiadásának megtagadását, a titkosrendőrség zaklatását és egyéb retorzióit kockáztatták, illetve vállalták. A demokratikus ellenzék tevékenységének első viszonylagos nyilvánosságot kapott állomása volt 1977-ben a csehszlovákiai Charta ’77 vezetőivel szolidaritást vállaló, 34 értelmiségi által aláírt tiltakozó levél, majd az 1985-ös monori találkozó más elszigetelt ellenzéki csoportokkal. Külön szervezete volt a SZETA, a Szegényeket Támogató Alap, amely a szocializmusban hivatalosan nem létező nyomorgókon igyekezett segíteni. 1981-ben jelent meg a Beszélő szamizdat, amelyet ettől kezdve stencilezett formában nyomtattak és terjesztettek. A folyóirat szerzői és szerkesztői közt volt a későbbi SZDSZ számos meghatározó politikusa, például Kis János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Solt Ottilia, Tamás Gáspár Miklós, Bauer Tamás, Pető Iván, Magyar Bálint vagy a szamizdatok illegális nyomtatását és terjesztését szervező Demszky Gábor. A Beszélő és a demokratikus ellenzék másik szamizdat kiadványa, a Demszky által alapított Hírmondó a hivatalos sajtóban tabunak számító témákkal: a rendszer jogtipró jellegével, a gazdaság valódi helyzetével, az MSZMP-ben zajló folyamatok elemzésével, az ’56-os forradalommal, a határon túli magyar kisebbség helyzetével, a hazai vallási kisebbségek üldözésével és az izgatási perekkel foglalkozott. 1987-ben a Beszélőben adták közre a Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely leszögezte: „Kádárnak mennie kell”. A rendszerváltás és a négyigenes népszavazás A Beszélő körül szerveződő értelmiségiek az 1988-ban már különböző „alternatív” szervezetekként jelentkező ellenzéki csoportok kapcsolattartásának elősegítésére 1988. május 1-jén megalakították a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, melynek alapító okiratát kétszázan írták alá, s felállítottak egy ötven fős Ideiglenes Koordinációs Tanácsot is. Az SZKH féléves működés után alakult párttá a szervezet 1988. november 13-i gyűlésén a budapesti Jurta Színházban, ahol az 1100 résztvevő közül 998-an szavaztak a Szabad Demokraták Szövetségének létrehozására. A gyűlés elfogadta a párt Elvi Nyilatkozatát, és megválasztotta a párt kilenc ügyvivőjét. Az SZDSZ programját 1989. március 19-én és április 16-án fogadta el a Corvin Moziban tartott első közgyűléseken. 1989. október 27-29-én, a párt második küldöttgyűlésén már tizenegy tagú ügyvivői testületet választottak. Az 1989. március 23-án megalakult Ellenzéki Kerekasztal tagjaként vett részt a rendszerváltozást előkészítő, az átmenet sarkalatos törvényjavaslatairól folytatott háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. Az SZDSZ részben már az EKA megalakulása előtt megalkotta saját választási programját, amelynek a „Rendszerváltás programja” címet adták, és alapvetően a liberális értékekre támaszkodik. Az EKA megállapodását szeptember 18-án nem írta alá az SZDSZ, mert nem értett egyet a köztársasági elnök parlamenti választás előtti, közvetlen megválasztásával, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében hagyná ezt a pozíciót. A pártállam lebontásának – és az elnökivel szemben a parlamentáris demokrácia megteremtésének – érdekében ezért kezdeményezte a „négyigenes” népszavazást. Az aláírásgyűjtés és az 1989. november 26-án lebonyolított referendum - amely a köztársasági elnök választásának kérdésében 50,7, a másik három kérdésben 95%-os arányban döntött az SZDSZ által javasolt változat mellett - döntő mértékben erősítette meg a pártot. Parlamenti pártként 1990–1994 Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ – részben a négyigenes népszavazás sikerének köszönhetően – a második legjobb eredményt érte el (az MDF után); 92 mandátumot szerzett, ezzel a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Ugyanakkor mandátumot szerzett két Fidesz–SZDSZ és egy Fidesz–KDNP–SZDSZ közös jelölt is. Az SZDSZ országgyűlési frakciójának vezetője Tölgyessy Péter lett, akit azonban októberben Pető Iván váltott fel e tisztségében. A választás után, 1990. április 21–22-én tartott kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén az SZDSZ elnökének választotta Kis Jánost (aki február 23. óta megbízott elnökként vezette a pártot). Április 29-én kötötte meg a párt az MDF-fel az MDF–SZDSZ paktumként emlegetett politikai egyezményt, amelynek célja a demokratikus intézmények megszilárdítása és a kormányzás stabilitásának biztosítása volt. A paktum értelmében az SZDSZ jelölhette a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnökét: Göncz Árpádot, aki korábban az SZDSZ Ügyvivői Testületének tagja volt. Az SZDSZ sürgősségi indítvánnyal nyújtotta be törvényjavaslatát „a volt politikai rendőrség (III/3-as osztály) kötelékébe tartozó titkos ügynökök közéleti szereplésének korlátozására”, hogy még az önkormányzati választás előtt ki lehessen zárni a titkosügynököket (szigorúan titkos tiszteket és hálózati személyeket) a közéletből, ám a parlament a sürgősségi indítványt nem fogadta el. A párt az 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartott önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településeken első helyen végzett; jelöltjét, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották – majd 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is újraválasztották. Az SZDSZ 1991. november 23-24-én tartott közgyűlése Tölgyessy Pétert választotta meg elnöknek a tisztségéről leköszönni kívánó Kis János helyett. Az SZDSZ Tölgyessy konzervatív-liberális irányzatával egyet nem értő korábbi vezetői erre nem jelöltették magukat a párt operatív irányítását végző Ügyvivői Testületbe, s a frakcióvezetőségről lemondott Pető Iván helyébe december 2-án Tardos Márton került. A Tölgyessy-éra csaknem pontosan egy évig tartott: a következő, 1992. november 13-15-én lezajlott közgyűlésen két évre Pető Ivánt választották az SZDSZ elnökévé. Az SZDSZ – bár egyre romlott a viszonya az időközben politikai irányváltást végrehajtó Fidesszel – választási szövetségre lépett a többi liberális párttal: 1994. február 22-én az SZDSZ, a Fidesz, a Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja és az Agrárszövetség a parlamenti választás második fordulójára érvényes együttműködésről állapodtak meg. 1994–1998 A párt az 1994-es magyarországi országgyűlési választáson 69 mandátummal – köztük a Fidesz konzervatív fordulatát követően lemondott három volt fiatal demokratáéval – ismét a második helyen végzett, ezúttal az abszolút többséget szerzett MSZP mögött. A liberális tábort élesen megosztotta a szocialistákkal kötendő koalíció kérdése – hiszen a párt addig antikommunistának vallotta magát; végül azzal magyarázták a koalíció megkötését, hogy az SZDSZ mint politikai párt nem térhet ki a „kormányzati felelősség vállalása” elől. A koalíciókötés melletti érvként hozták fel, hogy az MDF-ben egyre erősödő jobboldali radikálisokkal szemben szerintük „az MSZP inkább hajlamos és rászorítható az alkotmányos rend tiszteletben tartására”, s hogy „a koalícióban lévő SZDSZ hatékonyabban szegülhet szembe a kádári nosztalgiákat élesztgető gazdasági populizmussal”, illetve „elősegítheti az MSZP belső, pozitív irányú evolúcióját”. Végül június 5-én a párt rendkívüli küldöttgyűlése felhatalmazást adott a koalíciós tárgyalások megkezdésére; a koalíciós megállapodást június 24-én írták alá. Ez a koalíció sokaknak meglepetést okozott. Az MSZP-nek a kormányalakításhoz nem lett volna szüksége az SZDSZ-re, mivel önmagában is 54,14% százalékot szerzett, így az MSZP gyakorlatilag tetszőleges feltételeket szabhatott a kormányzásban részt venni kívánó SZDSZ-nek. Az SZDSZ a szavazatok 30,68%-át kapta, amelynek eredményeképp a mandátumok 24,09%-ához jutott, vagyis az MSZP-hez képest 75% szavazattal és 57%-os mandátumaránnyal a koalíciós tárgyalások eredményeképp a 26 miniszteri posztból összesen hármat kapott, a belügyminiszteri, a közlekedési és az oktatásügyi tárcákat. Az alulreprezentáltság miatt az SZDSZ-nek csekély befolyása volt az ország kormányzására, és a ciklus alatt szinte állandósultak a súrlódások a két kormánypárt között. A feszültségek oka legtöbbször az egyeztetések meghiúsulása volt. 1997. április 14-én Pető Iván a Tocsik-ügy miatt lemondott a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztségről. Pártelnöknek május 24-én a rendkívüli közgyűlés Kuncze Gábort választotta, a frakcióvezető pedig Szent-Iványi István lett. A szocialistákkal kötött 1994-es koalíció vélhetőleg nagyban közrejátszott abban, hogy a párt támogatóinak közel kétharmadát veszítette el a következő választásra. Különböző politikai illetve elvi okokból számos ismert és meghatározó tagja és vezetője is kilépett az SZDSZ-ből az évek során: 1996-ban Tölgyessy Péter, a párt egyik volt elnöke, aki 1998-ban a Fidesz országos listájának ötödik helyéről bejutva lett a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000-ben Tamás Gáspár Miklós, a párt Országos Tanácsának volt elnöke, 2002-ben Kis János, a párt első elnöke és Hack Péter volt ügyvivő, vagy 2004-ben Eörsi István író. 1998–2002 Az 1998-as országgyűlési választáson az SZDSZ már csak a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött. 2000-ben népi kezdeményezés keretében aláírásgyűjtést kezdett a sorkatonai szolgálat megszüntetéséért, de a többi parlamenti párt leszavazta az indítványt. (A sorkatonaságot végül 2004-ben törölték el.) 2002–2006 A 2002-es országgyűlési választáson a párt 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított liberális miniszter. A 2002-es választásokra alapvetően módosult a helyzet az 1994-eshez képest. Az SZDSZ épp hogy megugrotta a parlamenti küszöböt (5,18% mandátummal), vagyis törpepárt lett. Ugyanakkor az MSZP-nek éppen ennyi kellett ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthasson. Az MSZP-nek ekkor szüksége volt az SZDSZ-re, ezért végül eggyel több tárcát kapott az SZDSZ törpepártként, mint az első koalícióban a második legnagyobb pártként. Ettől azonban az SZDSZ politikai súlya nem nőtt meg, az oktatási, hírközlési és környezetvédelmi tárcák továbbra sem adtak lehetőséget a kormányzás liberalizálására. A 2004-es európai parlamenti választáson az SZDSZ két mandátumot szerzett a Magyarországnak járó 24-ből. A pártnak kezdeményező szerepe volt Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. augusztusi menesztésében, melyhez egy, Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter elmozdítása körüli vita vezetett. Medgyessy még távozása előtt egy, a Népszabadságnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel” Az SZDSZ-es képviselők többségének tartózkodása miatt[forrás?] az MSZP köztársasági elnökjelöltje, Szili Katalin házelnökkel szemben, a jobboldali pártok által támogatott Sólyom László nyerte el 2005-ben az elnöki posztot. Az MSZP-vel letöltött két koalíciós kormányzati ciklus miatt az SZDSZ-t baloldalinak szokás minősíteni, a „balliberális” jelző ezt fejezi ki. 2006–2010 A 2006-os országgyűlési választáson a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot - közülük ketten, Sándor Klára és Hankó-Faragó Miklós lettek az SZDSZ-frakció tagjai. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást. 2007. március 31-én a kevesebb mint egy éve párttag Kóka Jánost választotta meg a tisztújító küldöttgyűlés pártelnöknek.Az elnökválasztásról egy évvel később, 2008 márciusában kiderült, hogy azon „álküldöttek” vettek részt (vagyis olyanok nevében is aláírták a részvételi lapot, akik ott sem voltak, s akik nevében szavaztak is valamely elnökjelöltre). Egy, az Index internetes portálon megjelent cikk szerint az elnökjelöltekre leadott voksok száma akár 26-tal is több lehetett, mint ahányan szavazólapjukat a jelenléti ív tanúsága szerint felvették. A szavazáskor a voksok leadására szolgáló helyiségből kivezették a sajtó munkatársait. A nyilvánosságra került csalások alapjaiban kérdőjelezték meg az elnökválasztás eredményét. Az elnökválasztás szabálytalanságaival kapcsolatban a párt belső vizsgálatot tartott és összesen négy álküldöttet talált. A bizottság vezetője, Jüttner Csaba, miután a csalás bebizonyosodott, rendőrségi bejelentést tett. Az Indexen megjelent cikkre reagálva a párt közleményében a szavazók száma és a szavazatok mennyisége közötti eltérést a küldöttgyűlés két választásának jelenléti ívei – nevezetesen az elnökválasztás és ügyvivőválasztás listái – „összekeveredésével” magyarázta, mely azonban az Index szerint ellentmond a választás tisztaságát vizsgáló Jüttner Csaba jelentésének, amely azt állította, a fővárosi bíróságon egyedül az elnökválasztás második fordulójának küldöttlistái érhetőek el. Amennyiben valóban adminisztrációs hiba történt, az azon a tényen nem változtat, hogy a listán kevesebb név szerepelt, mint ahányan voksoltak. A reakciót utóbb az SZDSZ több prominens személyisége is „szánalmas magyarázkodásnak” találta. Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos 2008-as népszavazási vereség után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni kívánta Horváth Ágnes egészségügyi miniszterasszonyt, akár a két párt közötti koalíciós szerződés figyelmen kívül hagyása révén is. Az SZDSZ határozottan kiállt Horváth mögött, akár még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép a koalícióból és/vagy megvonja Gyurcsány Ferenctől bizalmát. Gyurcsány 2008. március 31-én, április 30-i hatállyal, felmentette a miniszterasszonyt. Az SZDSZ ügyvivői testülete aznap kora esti ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, egyúttal bejelentette a koalíció felbontását is, azonos határidővel. A 2008. június 7-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort Kóka János ellenében 346–344 arányban elnökké választották. 2009-ben az Európai Parlamenti választáson az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is. A 2009. július 12-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Retkes Attilát Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd ellenében 228-106-72 arányban elnökké választották. Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel. A BKV-vel kapcsolatos 2009. nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást. A 2010. évi országgyűlési választásra készülve az SZDSZ és az MDF vezetése tárgyalásokat kezdett egy lehetséges választási együttműködés formáiról. 2010. március 22-én megszületett az MDF listája. Tíz egyéni jelöltjük indult a választáson, az MDF országos listájának első tíz helyéből a 6. és 7. helyén állt SZDSZ-jelölt (Retkes Attila, Ikvai-Szabó Imre). Mivel az MDF mindössze a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ az MDF-el együtt elbúcsúzott a Parlamenttől. Parlamenten kívül Az SZDSZ 2010. április 21-től május 25-ig tagságmegújító tagellenőrzést végzett. A revízió során az egy évvel korábbi taglétszámnak csupán 10%-a erősítette meg párttagságát, többek közt Demszky Gábor főpolgármester is távozott a pártból. A párt meggyengülését jelezte az is, hogy kénytelen volt értékesíteni a Gizella út 36. sz. alatti székházát, amelyből a jóval kisebb Ráday utcaiba költözött. A költözést és a tagrevíziót kezdeményező Retkes Attila 2010. május 29-én lemondott a pártelnökségről. 2010 júniusában összeült az országos küldöttgyűlés, amelyen a tisztújítások mellett az alapszabály módosításáról is döntöttek. Eszerint a jövőben egy öttagú ügyvivői testület vezeti a pártot. Anyagi problémák Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012. szeptember 4-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ellenőrzésük után „a teljesség és valódiság elvének sem felel meg” az SZDSZ 2010-es beszámolója, miszerint a párt nem tudott elszámolni egy 56,5 millió forintos adomány jogszerűségével, amit emiatt vissza kell fizetnie az államkasszába. Ahogy a szervezet felügyeleti vezetője, Horváth Balázs elmondta, a párt alapítványának, a Szabó Miklós Alapítványnak vizsgálatakor derült ki, hogy a 2010-ben kapott több tízmilliós adományt az SZDSZ csak abban az esetben fogadhatta volna el, ha bizonyítást nyer, hogy az adományozó alapítvány nem részesült közvetlen költségvetési támogatásban. Mivel a párt ezt nem tudta igazolni, az összeget vissza kell fizetne az államnak. Az SZDSZ még 2009-ben felvett 300 millió forint hitelt is, de a választások elvesztésével ennek törlesztése is kérdésessé vált, mivel a párt elesett az állami támogatástól. A felvett összeget legálisan csak ingatlanvásárlásra fordíthatták. Az ÁSZ jelentése szerint az SZDSZ adóssága már 2010-ben is mintegy 800 millió forintra rúgott, melyet nagyrészt ingatlanvásárlások eredményeztek. A párt húsz ingatlan megvásárlásához vett fel 415 millió forint kedvezményes hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól jelzálogjog-bejegyzéssel, miután azonban a párt 2011 júliusa óta nem tudta teljesíteni a fizetési kötelezettségét, a bank felmondta a hitelszerződést. Mivel az SZDSZ 2011-ben mindössze 3,2 millió forint bevételről számolt be, kétséges, hogy valaha is rendezni tudják az adósságot. Kiderült továbbá, hogy a párt 2010-es beszámolójában nem tüntette fel 58 millió forintos kamattartozását sem, ezen kívül pedig valótlan adatokkal rendelkező bizonylattal próbáltak igazolni egy 4,3 millió forintos támogatást. Ebben az ügyben az ÁSZ az ügyészséghez fordult, amit a rendőrség vizsgál. A párt honlapján 2013 őszén a következő nyilatkozat szerepelt: Az SZDSZ honlapja 2014 januárjára megszűnt, ahogy a párt vidéki szervezeteinek oldalai is elérhetetlenek lettek. A Wayback Machine szerint a honlapon a legutolsó frissítés 2013 decemberére volt tehető. Az SZDSZ tartozásai miatt a jobbikos Szilágyi György feljelentése alapján 2014. február 13-án rendelt el nyomozást a IX. Kerületi Ügyészség. Mint kiderült az ingatlanvásárlásra felvett, állami garanciavállalással támogatott több százmillió forintos hitelből olyan településeken is vásároltak ingatlanokat, ahol a pártnak nem is volt pártszervezete. 2014. szeptember 12-én kiderült, hogy Retkes Attila volt SZDSZ-elnököt négymillió forint elsikkasztásával vádolják. A gyanú szerint Retkes a pénzt 2010 áprilisában azzal az indokkal vette fel a pártkasszából, hogy azt az SZDSZ Operatív Testületének döntése alapján egy krízishelyzetben lévő gyermekekkel foglalkozó alapítványnak[pontosabban?] adja. A rendőrség szerint a támogatási szerződés valótlan tartalmú, az alapítvány nem létezik, a pénzzel a pártelnök sajátjaként rendelkezett. Retkes tagadta a sikkasztást és panaszt tett, de az illetékes kerületi ügyészség azt elutasította. A volt elnök addig is szabadlábon védekezik. Retkes ügyvédje szerint a volt elnöknek kötelessége volt aláírni a támogatási szerződést, de pénzt nem vett át és nem ő volt az, aki engedélyezte az összeg kifizetését. Megszűnés Az SZDSZ Országos Tanácsának 2013. június 8-án tartott ülése alkalmával a küldöttgyűlés összehívására tettek javaslatot, de ennek kapcsán Szigethy István, volt országgyűlési képviselő a párt feloszlatását indítványozta, vagyis hogy a párt kérvényezze önmaga feloszlatását az ügyészségtől, miután Szigethy szerint az SZDSZ „de facto” már nem létezik, ezért nem is lennének küldöttei a küldöttgyűlésre. A javaslatot az Országos Tanács elfogadta, és az erről szóló dokumentumot eljuttatta Szabadai Viktor társelnöknek, aki nem volt jelen az ülésen. Ezen kívül az ülésen lemondott az Országos Tanács elnöke, Johnné Rósenblüth Erzsébet, aki helyett nem is választottak új elnököt. Az SZDSZ a gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat. Utódpártok Az SZDSZ-nek nem lett hivatalos utódszervezete, de a párt prominens politikusai közül többen létrehoztak néhány más, liberális eszmeiséget követő szervezetet. Az egyik a Fodor Gábor által életre hívott Liberálisok, a másik a Kuncze Gábor fémjelezte Szabadelvű Polgári Egyesület, a harmadik az Ungár Klára féle Szabad Emberek Magyarországért lett. A párt elnökei Az elnökök közül egyedül Fodor Gábor politizál még aktívan, a többiek lényegében visszavonultak az aktív politikai élettől, és a civil életben üzleti, oktatói vagy tanácsadói munkakörben tevékenykednek, de van olyan is, aki már nyugdíjba vonult. Ideológiája A rendszerváltáskor még élesen kommunista-ellenes retorikát használó párt – az alakulásakor elfogadott Elvi nyilatkozatában többek között a magyar reformkor és a liberalizmus, a polgári radikalizmus, az 1956-os forradalom és a demokratikus ellenzék utódaként határozta meg magát; alapszabálya szerint a szabadság és a szolidaritás pártja. A rendszerváltás idején politikai vetélytársaitól eltérően azt hirdette: "nemcsak az utolsó negyven évvel áll szemben, hanem a Trianon utáni egész hetven esztendőhöz képest kíván nemzeti újrakezdést". Gazdaságpolitikájában a piac szabadságának és a minél kisebb államnak, a piaci anarchizmusnak a híve. Programja szerint fellép az emberi jogok, minden fajta kisebbség védelmében, a kirekesztés, a rasszizmus, a fasizmus, az antiszemitizmus, a homofóbia, a nacionalizmus, a sovinizmus, az irredentizmus, a protekcionizmus és a revizionizmus ellen, szorgalmazza a drogfogyasztás legalizálását, dekriminalizációját, az eutanázia és a béranyaság engedélyezését, elvi álláspontja szerint a nőknek joguk van a terhességmegszakításhoz a terhesség korai szakában. A párt egykori támogatóinak többsége a nagyvárosokban, főleg Budapesten élt. Vidéken – néhány kivételtől eltekintve – rendszerint jóval gyengébben szerepelt. Emblémája a nemzeti színeket kifejező három, egy piros, egy fehér és egy zöld színű, a néző szemszögéből jobbról balra, 45 fokos szögben egymást követve szárnyaló stilizált madár. Választási eredmények Országgyűlési választások Megjegyzés: 1: 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban az MSZP-vel kötött koalíciós szerződések révén lett kormánypárt. Ez utóbbi megállapodást 2008. április 30-cal felmondta, és a kormányzást kívülről támogató párt köztes szerepére rendezkedett be. 2 2010-ben önállóan nem indult, tagjai az MDF listáin kaptak helyet, csupán tízen indultak közös (MDF-SZDSZ) jelöltként, de mindegyikük kiesett már az első fordulóban 3 A közös listákról bejutott, és SZDSZ frakcióhoz csatlakozott képviselők eredményeit nem tartalmazza a táblázat, de a mandátumok számában és arányában benne van. Lásd még: Magyar választási rendszer Tizenhárom okom volt A Tizenhárom okom volt Jay Asher regénye, amely 2007-es amerikai megjelenése után rögtön bestseller lett. A könyvet több országban is kiadták, például Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, de még Indonéziában és Izraelben is. Történet Amikor a középiskolás Clay Jensen hazaér az iskolából, a verandán egy cipős dobozt talál, amin az ő neve áll. A fiú mit sem sejtve kinyitja a dobozt, amiben - nagy meglepetésére - kazetták vannak. Miután a fiú keres egy magnót, elkezdi hallgatni az első számú kazettát. Ami azután történik, az mindent megváltoztat. A kazettákat Hannah Baker készítette. A lány két héttel korábban öngyilkosságot követett el. Clay nagyon összezavarodott, ugyanis Hannah a kazetta elején elmondja, hogy ez a csomag azokhoz jut el, akiknek valami közük volt a halálához. Clay ezután egész éjszaka a várost járja, a kazettákat hallgatja és megtudja az igazságot a lány halálával kapcsolatban. Filmadaptáció 2011. február 8-án bejelentette a Universal Pictures, hogy megvette a jogokat a filmkészítéshez, s Selena Gomez játssza majd Hannah Bakert. Végül film helyett sorozat készült, ami 2017-ben jelent meg a Netflixen, Hannah Bakert Katherine Langford játszotta benne. Bulgárföld A Bulgárföld Miskolc egyik városrésze, Újdiósgyőr és Diósgyőr határán. A város kelet-nyugati tengelye mentén fekszik, a DVTK Sporttelep közelében. Északról a Szarka-hegy, délről az Andrássy (Kiss tábornok) út, keletről a Kárpáti, nyugatról a Bertalan utca határolja. Lakóinak száma mintegy 3-4000 fő. Története A városrész nevét a 19-20. század fordulóján a területen gazdálkodó bolgárkertészek után kapta. Még napjainkban is lakik itt néhány bolgár nemzetiségű. A terület egyben fontos közlekedési csomópont volt, itt találkozott ugyanis a lyukóbányai és perecesi bányavasút, és itt volt a LÁEV Perecesi kitérő nevű megállóhelye is. Az 1930-as években megindult a munkáslakások építése, ekkor épültek a mai Stadion utca 37-39., 41-43., és 45-47. szám alatti, U alakú bérházak. A második világháború után fokozatosan megindult a bolgárkertészet felszámolása, és az új bérházak építése. Az 1970-es években megjelentek a panelházak is, melyekből három tízemeletes, a többi pedig négyemeletes lett. Ugyanebben az időben végleg felszámolták a bányavasutat, a 70-es évek végén pedig az északi tehermentesítő tervezete miatt eltűntek a kisvasút sínjei is. A 80-as években nagyjából állandósult az az összkép, amit ma is láthatunk. Utcák Andrássy út (94-102.) – a főutcára néző házak Kiss tábornok út (2-30.) – a főutca folytatása a buszmegálló után Stadion utca (1-71.) – a városrész leghosszabb utcája, itt található a legtöbb ház Kárpáti utca – családi házas övezet Szarkahegy utca – családi házas övezet, egy panelházzal Bertalan utca – a perecesi főút, baloldalt családi, jobboldalt panelházakkal Fazola Henrik utca – bérházak és egy általános iskola Környezet A sok panelház ellenére meglehetősen sok zöldterület található itt. Rögtön a Bulgárföld szívében található egy hatalmas rét, futballpályával. Eredetileg ide is panelházakat terveztek, azonban a közelben folyó Erenyő-patak miatt az ötletet elvetették. A patak egyébként a Szinvába ömlik a stadion mellett, miután egy hosszabb szakaszon a föld alatt folyik. Közvetlenül a patak alagútja mellett található egy több száz éves, hatalmas feketenyárfa, amelyet 2003-ban védetté nyilvánítottak. A Bulgárföld északi vége az újonnan épült Fehér Akác lakóparkig vezet, amelyen túl jelenleg még mindig hétvégi telkek sora áll. Iszker Az Iszker vagy Iszkar (bolgárul Искър [Iszk'r]) folyó Bulgária területén, mely a Duna jobb oldali mellékfolyója. A folyó nevében lévő második magánhangzót a magyar nyelvű térképek eltérően tüntetik fel, az Iszker, az Iszkar, az Iszhar, az Iskár és az Iszkár egyaránt csak körülírja a szóban található bolgár magánhangzót, ezért lehet többféle formával is találkozni. Földrajzi adatok Geológiai szempontból a Balkán legidősebb folyója. A Rila-hegység északi felén keletkezik 2500 méter magasságban, Szamokov városkánál, Szófia közelében, négy patak összefolyásával. A patakok név szerint a Jobb oldali Iszkar (Прав Искър), Fekete Iszkar (Черни Искър), Bal oldali Iszkar (Леви Искър) és a Fehér Iszkar (Бели Искър). Áttöri magát a Balkán-hegység szurdokain (ez az egyetlen folyó, amely átszeli e hegységet) és Plevnától 40 km-re északra Gigen helységnél torkollik a Dunába. Hossza 368 km, és az Iszkar a leghosszabb „csak” bolgár folyó. Vízgyűjtő területe 8646 km². Magyar vonatkozású esemény, hogy a folyó és a környék feltérképezésében jelentős szerepet játszott a Balkán Kolumbuszának titulált Kanitz Fülöp. A bolgárság egyik tradicionális kultuszközpontjából eredő folyó számos történeti emlék mellett folyik, egyik leghíresebb a Rilai kolostor. A folyó áradásai során nagy károkat okozott már a környező településeknek ezért fokozott figyelmet fordítanak a időjárás-előrejelzésre, annak érdekében, hogy a kialakuló természeti csapások hatásait csökkenteni lehessen. Érdekességek A folyó neve az ókorban Oescus volt. Nagy duzzasztógátat és víztározót építettek a folyón Szófiától délre, ahol a folyót nagy mesterséges tóvá duzzasztották. A Nyugat-Antarktiszhoz tartozó Livingston-szigeten található az Iszkar Gleccser, mely a folyó iránti tiszteletből kapta nevét. Nátrium-eritroaszkorbát A nátrium-eritroaszkorbinsav (más néven E316, nátrium-izo-aszkorbinsav) (C6H7NaO6) az eritroaszkorbinsav nátriummal alkotott sója. Antioxidáns tulajdonsága miatt elsősorban húsételekben, ritkán üdítőitalokban alkalmazzák. Húskészítményekben használva gyorsítja a húsban található nitrátok nitrogén-monoxiddá való átalakulását és hatására a hús színe tovább marad élénk, rózsaszínes. Leggyakrabban hot dogban, és különféle bárányhús-készítményekben található. Nincs ismert mellékhatása, és nincs megengedett napi maximum beviteli mennyisége sem, mert a fölösleg (a C-vitaminhoz hasonlóan) vizelettel távozik a szervezetből. Toussaint (Seine-Maritime) Toussaint település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 740 fő (2015). Toussaint Colleville, Contremoulins, Fécamp, Ganzeville és Thiergeville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A jó és rossz tudásának fája A jó és rossz tudásnak fája (Károlyi-biblia: a jó és gonosz tudásának fája, héber ��� �������� ���� �����) az Édenkertben említett egyik fa, amely a Bibliában, a Teremtés könyvében (Mózes 1. könyve), a 2-3 fejezetben van megnevezve, az élet fájával együtt. A Teremtés könyvében Elbeszélés A Teremtés könyvének második fejezete leírja, hogy Isten az első férfit és nőt egy kertbe helyezte, ahol minden fának gyümölcséből ehettek, kivéve egyről, „a jó és rossz tudás fájáról”. A harmadik fejezet történetében a kígyó megkísérti a nőt, hogy egyen a tiltott gyümölcsből és ő engedve a kísértésnek, azt a férfival is megkóstoltatja. Isten ezután száműzi őket a édenkertből, akik egyben elbukják az örök életet is. A jó és rossz jelentése A zsidó kifejezés: ���� ����� (tov wa-raʿ), szó szerint jó és rossz-at jelent. Ez egy példaként szolgálhat a merizmusként ismert példabeszéd stílusra, egy olyan irodalmi eszköz, mely ellenkező terminusokat egyesít, annak érdekében, hogy egy általános megnevezést hozzon létre, szóval a „jó és rossz” kifejezés egyszerűen „mindent” jelent. Ez észrevehető az egyiptomi jó-rossz kifejezésben, mi általában „mindent” jelent. A görög irodalomban Homérosz szintén használja ezt az eszközt, amikor Télemakhosszal kimondatja a következő frázist: „Mindent tudok, jót és rosszat is” (Od.20:309-10). Ha a jó és rossz tudásnak fáját úgy értelmezzük, mint egy olyan fát, aminek gyümölcse a mindenség tudásával áld meg, akkor ez a kifejezés nem feltétlenül egy erkölcsi fogalmat jelöl. Habár ha az Istennel szembeni engedetlenséget vesszük, akkor ennek a kifejezésnek más értelmezései is figyelmet kívánnak.Robert Alter professzor hangsúlyozza, hogy Isten arra figyelmezteti a férfit, hogyha eszik annak a bizonyos fának a gyümölcséből, „halálra van ítélve”. Vallási nézetek Judaizmus A zsidó hagyományok szerint, A Tudás Fája és ennek gyümölcséből való evés a jó és rossz összekeveredésének kezdetét jelenti. Ezelőtt ez a kettő két külön dolog volt, és a gonosz csak feltételesen létezett. Habár a szabad akarat már jóval a gyümölcsből való evés előtt létezett, a rossz már azelőtt létezett, mint egy az emberi lélektől különálló egység, és nem egy az emberi természet számára kívánatos dolog. A gyümölcsből való evés miatt ez megszűnt és létrejött a gonoszságra való hajlamosság (yeitzer hara). Kereszténység A keresztény teológiában, a tiltott jó és rossz tudás fájának gyümölcséből való evés következménye volt az eredendő bűn, amit Ádám és Éva elkövetett később úgy lett megörökítve, mint az ember bukása. A katolicizmusban, Hippói Szent Ágoston azt tanítja, hogy a fát átvitt értelemben és valóképpen is kell elképzelni - hasonlóképpen Jeruzsálemhez, ami egyben egy igazi város és az Új Jeruzsálem is. Ágoston kiemeli, hogy annak a fának a gyümölcsei nem voltak gonoszak, mivel mindent, amit Isten teremtett jó volt (Ter 1:12). Ádám és Éva engedetlensége volt az, akiknek meg volt mondva Isten által, hogy ne egyenek annak a fának a gyümölcséből (Ter 2:17), ami utálatosságot és rendetlenséget támasztott a teremtésben, ezáltal az emberiség megörökölte a bűnt és a vétket Ádám és Éva bűnétől. A nyugati keresztény művészetben a gyümölcs sokszor egy almaként van ábrázolva, minek gyökerei Közép-Ázsiába nyúlnak vissza. Ez az elképzelés egy latin szójátékból eredhet: miként evett a mālum-ból (alma), Éva leszerződött a malum-mal (gonosz). Iszlám A Korán soha nem úgy utal a fára, mint „A jó és rossz tudásának fájára”, hanem inkább, mint „a fára” vagy (Iblísz szavai szerint), mint „a halhatatlanság fájára”. A muszlimok úgy vélik, hogy mikor Isten megteremtette Ádámot és Évát, akkor kijelentette nekik, hogy az Éden minden fájának gyümölcséről ehetnek, kivéve ennek az egyéről nem, ezen által a Sátán megjelent nekik és azzal indokolta Isten tiltását, hogy az Úr azért nem engedi nekik, hogy egyenek ebből a gyümölcsből, mert fél, hogy angyallá vagy más halhatatlan lénnyé változnak. Ami után ettek a fáról, mezítelenségük megjelent számukra és elszégyenülvén leveleket varrtak össze és ezzel takarták el magukat. A Korán úgy említi ezt a bűnt, mint egy 'botlást', és ezután a 'botlás' után Isten végül odaküldte őket, ahol igazi helyük volt - a Földön. A történtek után Ádám és Éva könyörgései végett az Úr megsajnálta őket és megbocsátott nekik. Meg lett hagyva az, hogy aki engedelmeskedik az Istennek és követi az ő útjait, az részesülhet az örök életben (Dzsanna), aki viszont engedetlenek maradnak vele szemben és eltávolodnak tőle, azok az örök kárhozatra jutnak (Dzsahanna). Isten a Koránban a következőket mondja: „[Ó] Ádám gyermekei! Ne engedjétek, hogy a Sátán elcsábítson benneteket, mint ahogy azt szüleitekkel tette, kik kiszáműztettek az Édenből, és meztelenségük látható vált számukra. Ő [a Sátán] és az ő követői biztosan látnak titeket, olyankor is amikor nem gondolnátok.” Más hagyományban Egy Kr. e. 23–22. századból származó, mezopotámiai hengertekercset, amit Ádám és Éva hengertekercseként ismernek, Ádám és Éva történetéhez kötnek. George Smith (1840-1876) asszírológus a következőképpen írja le a tekercset: két egymással szemben álló alak (férfi és nő), akik egy fa két oldalán álltak, kezeiket a gyümölcse felé nyújtva, mindeközben a hátuk kígyóként van ábrázolva, ami arra utal, hogy "az ember bukása" már a korai Babilónia korszakában feljegyzett volt. Hori (vezír) Hori ókori egyiptomi vezír a XIX. dinasztia végén, a XX. dinasztia elején, II. Széthi, Sziptah, Tauszert, Széthnaht és III. Ramszesz fáraók uralkodása alatt. Hori apja Hori, Ptah főpapja, nagyapja Haemuaszet herceg, szintén Ptah főpapja, dédnagyszülei II. Ramszesz fáraó és Iszetnofret királyné. Hori a II. Ramszeszt követő Merenptah fáraó fia, II. Széthi uralkodási idejében lett vezír, és egészen III. Ramszesz uralkodásának 16. évéig töltötte be hivatalát. Elődje Paréemheb, utódja To vezír volt. (29380) 1996 HO13 A (29380) 1996 HO13 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. április 17-én. Bulgária a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Bulgária a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 15 sportágban 70 sportoló képviselte, akik összesen 5 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyzővel azonos időt/eredményt ért el Birkózás Férfi Kötöttfogású Szabadfogású Női Szabadfogású Evezés Férfi Női Íjászat Férfi * - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kajak-kenu Síkvízi Férfi Kerékpározás Országúti kerékpározás Férfi Röplabda Férfi Kor: 2008 . augusztus 10 -i kora Sportlövészet Férfi Női Tenisz Női Torna Férfi Női Úszás Férfi Női Vitorlázás Női Gare de Saint-Léon-sur-l’Isle Gare de Saint-Léon-sur-l'Isle vasútállomás Franciaországban, Saint-Léon-sur-l'Isle településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Coutras-Tulle-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Neuvic Pátzcuarói-tó A Pátzcuarói-tó (spanyolul: Lago de Pátzcuaro) Mexikó egyik tava. Kedvelt turisztikai célpont, és 2005 óta a Ramsari egyezmény is védi. Földrajz A C betűre emlékeztető alakú tó Mexikó középső részén, Michoacán állam közepétől és a névadó Pátzcuaro várostól északra található. Közigazgatásilag négy község osztozik rajta: Pátzcuaro, Tzintzuntzan, Quiroga és Erongarícuaro. A tó vízszintje több évtizede csökken, többek között a part menti települések növekedése miatt jellemző a vízszennyezés, az elalgásodás és a partmenti erózió. A tavat több, szemétgyűjtéssel is foglalkozó kotróhajó járja folyamatosan. 1938-ban Pátzcuaróban limnológiai kutatóállomást létesítettek, ahol ezeket a folyamatokat vizsgálják. A vízben kilenc őshonos és három betelepített halfaj él, a környéken elterülő fenyő- és tölgyerdők jellemző állatai a bűzösborzok, az övesállatok, a borzok, a mókusok, a nyulak és a szürkerókák. Szigetei A tóban tíz jelentősebb sziget található, ebből nyolc lakott. Ezeken mind létezik általános iskola (ahol az első hat osztályt teljesíthetik a tanulók), de ennél magasabb fokú oktatási intézmény csak Janitzio szigetén van, ahova a többi szigetről a diákok hagyományos kenuk sokaságával járnak nap mint nap. Janitzio : mind közül a legismertebb, kedvelt turisztikai célpont. Legmagasabb pontján José María Morelos függetlenségi hős nagy méretű emlékművét állították fel. Nevének jelentése kukoricabajusz . Tecuena : kis sziget, nevének jelentése jó méz . Janitziótól északra található. Tecuenita : Tecuena közelében van, de még kisebb annál. Yunuén : egyre népszerűbb turisztikai célpont, a közelmúltban felépült itt egy modern eszközökkel elláttott konferenciaterem, két étkezővel és egy olyan teremmel, ahol asztalon játszható játékok vannak, körülötte pedig kertes nyaralóházak találhatók. Nevének jelentése különböző források szerint félhold vagy könyök . Délnyugati részén számos madár fészkel, főleg gémek. Kis kikötője, ahol egy régi világítótorony is áll, gyümölcsfákkal van körülvéve. Pacanda : a legnagyobb területű sziget. Belsejében egy kisebb tó található, amelyben sok ponty és kacsa él: ezeket a helyi konyhaművészetben hasznosítják. Mivel a sziget nagyjából sík terület, mezőgazdasági termelésre alkalmas. Nevének jelentése valamit a vízbe lökni . Jarácuaro : nevének jelentése: hely, ahol Xaracua istent tisztelik . Nyugati partját híd köti össze a szárazfölddel. Lakói a mai napig őrzik a purepecsa nyelvet és hagyományokat, többek között pálmakalapokat és hímzéseket készítenek. Copujo Urandenes : három kisebb sziget együttese a tó déli részén, neve a purepecsa nyelvből származik, amelyben az urani szó jelentése teknő . A szárazföldtől csatornák választják el. Lakóik közül többen lepke formájú hálókkal halásznak. Harmath László Harmath László (Hatvan, 1921 –) vasdiplomás építészmérnök, oklevelének száma: 322. A BMGE Építészmérnöki karán 2006-ban gyémántoklevelet kapott. Az Egyetem Szenátusa 2011-ben vasdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. Szakmai életútja Diplomája megszerzése után, 25 évesen Hatvan város főmérnökévé nevezték ki. Feladata az építési igazgatás kialakítása és a műszaki szervezet megteremtése volt. Számos építmény helyreállítását, új városi utak építését végezte. 1950-ben Egerbe került, ahol egy beruházási vállalat létrehozásával bízták meg. 1953-ban a megyei tervező iroda kialakításán munkálkodott. Ekkor készítette Hatvan város számos lakótelepi házának, iskolájának, a kor egyik legkorszerűbb malmának, a füzesabonyi gimnáziumnak, a mezőkövesdi közösségi központnak stb. terveit. Foglalkozott az egri pincerendszer feltárásának a problémamegoldásával. 1969-ben ismét a Megyei Beruházási Vállalathoz került, a kiemelt beruházások tervezését végezte. Ő tervezte az Egri Vízépítő Vállalat központját, a Technika Házát, a felsőtárkányi Ifjúsági Tábort, stb. Elindította az alagútzsalus építéstechnológiai eljárást, a beruházások lebonyolítási folyamatainak meggyorsítására bevezette a hálódiagramos építésszervezést. Idős kora ellenére jelenleg is folytatja aktív szakmai munkáját: építészeti és tartószerkezeti tervezést, műszaki vezetést, igazságügyi szakértéseket végez. Szakmai- társadalmi elismerései Munkásságát 1976-ban Alpár Ignác-emlékéremmel ismerték el. BME 1996-ban: Aranydiploma BMGE 2006-ban: gyémántdiploma - BMGE 2011-ben: vasdiploma adományozásával ismerték el értékes mérnöki tevékenységét. 430-as főút (Magyarország) A 430-as főút Makót köti össze Hódmezővásárhellyel. Hossza A főút 30 km hosszú. Szabad Német Ifjúság Szabad Német Ifjúság (németül Freie Deutsche Jugend, rövidítve FDJ): Ifjúsági tömegszervezet. Az NDK egyetlen államilag elismert és támogatott ifjúsági szervezete jelentős hatáskörrel. Az NSZK-ban az „FDJ in Westdeutschland“ 1951 óta betiltott szervezet. Tagja olyan világifjúsági szervezeteknek, mint a DIVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség. Története Az FDJ alapítása 1936-1939 emigrációban Az FDJ célja az volt, hogy egyesítse az antifasiszta fiatalságot Hitler ellen. Olyan fiatalok alapították, akik a hitleri fasizmus elől külföldre menekültek 1936-ban Párizsban, 1938-ban Prágában és 1939-től Nagy-Britanniában. A fasiszta hatalom idején nem tudtak Németország területén még kisebb csoportokat sem alapítani. Először csak a béke idején alakultak meg az FDJ német földön születő csoportjai, melyek a mozgalomnak új irányt szabtak. A feltételek az egyes megszállási övezetekben eltérően alakultak, így a két német államban az alapítás után külön fejlődtek az FDJ szervezetei. A Német Demokratikus Köztársaságban "az FDJ aktívan részt vett egy antifasiszta demokratikus állam kialakításában/felépítésében és végül tömegszervezetté vált", melyhez polgárainak, fiataljainak legtöbbje tartozott. (" Die FDJ wirkte tatkräftig am Neuaufbau eines antifaschistischen, demokratischen Staates mit und wurde schließlich zur Massenorganisation, der die überwiegende Mehrheit der Bürger in ihrer Jugend angehörte und durch sie geprägt wurde", Forrás. FDJ weblapja). Célja volt az ifjúság internacionalista jellegű nevelése. A Német Szövetségi Köztársaságban Az FDJ először a Bundeswehr újbóli bevezetése ellen illetve az újrafegyverkezés ellen küzdött. 1952-ben egy békedemonstráció alkalmával az FDJ-tag Philipp Müllert a rendőrség lelőtte. 1951. június 26-án az Adenauer-kormány betiltotta a szervezet működését, több FDJ-tag börtönbe került. De a szervezet ennek ellenére nem hagyott fel ténykedésével. A betiltott státusz ma is érvényben van. A német egyesítés után Az NDK és NSZK egyesítésével az FDJ szervezete majdnem szétzilálódott. Taglétszáma 1992-ig radikálisan lecsökkent, azóta állandó. 1994-ben nyugat-német fiatalok is beléptek a szervezetbe illetve csoportokat alakítottak a volt Nyugat-Németország területén. A szervezet mai célkitűzései Az FDJ mai saját álláspontja szerint: Ma már a kormányzat nem tiltással küzd ellenük, hanem a kisajátítás eszközével. Így a szervezetet önellátásra kényszeríti, milliós költségek átvállalására, ami a szervezet megsemmisüléséhez vezet. Ez ellen küzd az FDJ. Küzd még az ifjúság nacionalistává válása ellen, helyette az internacionalizmust választva – mivel az elmúlt században már kétszer megtörtént, hogy a rasszizmus és a nacionalizmus a német fiatalokat idegen országok lerohanásához vezette. A német egyesítést az FDJ mint az NDK annektálását fogja fel, mellyel egyúttal elvesztették a fiatalok ifjúsági klubjaikat, bölcsődéiket, óvodáikat. Kilátástalanná vált sok fiatal számára a tanulás lehetősége is, mivel a felsőfokú oktatásba csak a módosabbak gyermekei juthatnak be, amelyet az FDJ a középkorba való visszasüllyedéssel értelmez. Ezért elutasítja az NSZK-t, a német imperializmust, a háborút. Idézve: Székhelye Berlinben található, címe: Zentralrat, Karl-Liebknecht-Haus, Weydingerstr. 14-16, 10178 Berlin. Beke László Beke László (Szombathely, 1944. május 23. –) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár. Életpályája Beke László Szombathelyen született 1944. május 23-án Beke László és Hanyi Piroska gyermekeként. 1963–1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet-magyar szakos hallgatója volt. 1968–1969 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ munkatársa volt. 1969–1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa volt. 1987–1988 között a lyoni Lumiere Egyetem vendégprofesszora volt. 1988–1995 között a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője volt. 1989–1996 között az Iparművészeti Főiskola tudományos munkatársa volt. 1990 óta a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára; 1990–1994 között tanszékvezető volt. 1995-től öt évig a Műcsarnok főigazgatója volt. 1999 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2000 óta a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, valamint a bukaresti Képzőművészeti Egyetem díszdoktora. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja. Kutatási területe a 19–20. századi művészet, médiatörténet- és elmélet. Magánélete 1968-ban házasságot kötött Varga Zsuzsannával. Három gyermekük született; Beke Zsófia (1970), Beke Dorottya (1971) és Beke Márton (1975). Művei Kozma Lajos (Varga Zsuzsával, 1968) Schaár Erzsébet (1973) Bibó-emlékkönyv (1980) Moholy-Nagy László munkássága (1980) Jovánovics (1980) Sodronyzománcos ötvösművek (1980) Für ein "musée imaginaire" des Spiegels (1982) Műalkotások elemzése (tankönyv, 1986) Caspar David Friedrich (1986) Művészet/elmélet (tanulmányok, 1970–1991, 1994) Médium/elmélet (tanulmányok, 1972–1992, 1997) Dadaizmus-antológia (1998) Képkorbácsolás. Hajas Tibor Vető Jánossal készített fotói (2004) Haász István (2007) Tóth György ( Néray Katalinnal , 2007) Látásra nevelés ; szerk. Beke László; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Argumentum–Kepes Vizuális Központ, Bp.–Eger, 2008 (Látás + érték sorozat) Elképzelés. A magyar konceptművészet kezdetei. Beke László gyűjteménye, 1971 ; szerk. Beke László; Nyílt Struktúrák Művészete Egyesület–OSAS–tranzit.hu., Bp., 2008 (angolul is) Mozdulat. Magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében ; szerk. Beke László, Németh András, Vincze Gabriella; Gondolat, Bp., 2013 Konstruktiv + Inter + Konkret. 16 internationale Künstler, 16 Positionen. Művészet Malom Szentendre, 21. November–26. Januar 2015. Ausstellungsreihe I. ; szerk. Beke László; WOW, Sankt Augustin, 2014 Hiba és társai. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának kiállítása ; szerk. Beke László, Mayer Éva; MKE DI, Bp., 2014 (angolul is) Maurer Dóra –Beke László: Látlelet & prognózis. Új magyar művészet a hatvanas és hetvenes években. Beszélgetések és interjúk ; Sumus Alapítvány, Bp., 2016 Magyar művészek és a számítógép. Egy kiállítás rekonstrukciója. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2016. június 23–augusztus 21. ; szöv. Beke László, Orosz Márton, Peternák Miklós, szerk. Borus Judit; Szépművészeti Múzeum–Vasarely Múzeum, Bp., 2016 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai) Díjai, kitüntetései Kassák Lajos-díj (1977) Művészeti írói díj (1989) Munkácsy Mihály-díj (1989) Budapestért díj (2002) Széchenyi-díj (2009) Pasteiner Gyula-emlékérem Szerelmi bájital (film) A Szerelmi bájital (eredeti cím: Love Potion No. 9) 1992-ben bemutatott amerikai romantikus vígjáték. A filmet Dale Launer írta és rendezte, a főszerepben Tate Donovan és Sandra Bullock láthatók. Történet Paul Matthews biokémikus. Barátaival együtt ellátogat egy jóslásban és mágiában jártas cigányasszonyhoz. A boszorkány megállapítja a tenyeréből, hogy kevés dolga volt nőkkel és a jövőre nézve sem jósol jobbat. Hígítatlan, (tömény) szerelmi bájitalt ad neki (a 8-as számút), aminek segítségével - hígítva használva - Paul bárkit elcsábíthat. A szer ezres hígításban használandó, négy órán keresztül hat, és a szert alkalmazó élőlény hangszálainak rezgését módosítja úgy, hogy az ellenkező neműek azt ellenállhatatlannak hallják. (Az azonos neműekből agressziót válthat ki). Paul azonban nem hisz a dologban és otthon a papírdarabra csöppentett, vérvörös szert a szemetesbe dobja. Éjszaka a macskája megnyalogatja a ráfolyt tejjel átitatott papírt, és hamarosan macskák hada özönli el a lakást, ami Paul macskájával akarnak „szerelmi játékba merülni”. Paul a kolléganőjével, Diane Farrow-val (Sandra Bullock) osztja meg a dolgot (aki titokban tetszik neki), és „a tudomány és az emberiség érdekében” elhatározzák, hogy egy sikeres állatkísérlet után magukon próbálják ki a szert. Óvatosságból megegyeznek, hogy három héten keresztül nem beszélnek egymással (hiszen a szer rájuk is hatással lenne). Mindketten sikereket érnek el a másik nemnél. Diane-t egy olasz autógyáros hívja vendégül egy fogadásra, és mivel a lánynak nincs estélyi ruhája, vesz neki egyet a kiegészítőkkel együtt (brill nyakék, cipő, fodrász, stb.). A fogadáson egy angol herceg találja igen vonzónak a hangját és járni kezdenek, így Pault sem engedik a lány közelébe. Nem sokkal később egy újabb udvarló tűnik fel Diane mellett, és nemsokára az esküvőt tervezik. Paulnak feltűnik, hogy az udvarló legkésőbb négyóránként felhívja telefonon Diane-t, továbbá, hogy Diane nem mondja, hogy szerelmes lenne a fiúba, csak azt, hogy tökéletes és „megőrül érte”. Paul visszamegy a jósnőhöz, aki elmondja neki, hogy az új udvarlóra illő személyleírással valaki megvásárolt egy egész palackkal a 8-as számú szerelmi bájitalból. Paul kérdésére azonban előáll az ellenszerrel, a 9-es bájitallal. Ennek lényege egyszerű, hatásmechanizmusa összetett. A lényege: a tényt, miszerint a szerelem vagy szeretet mulandó, mintegy orvosolja azzal, hogy megőrzi annak hevét. Hatását úgy tölti be, hogy a szerelmüket féltő férfi-nő párnak igazán szeretniük kell egymást, mert ha nem, akkor a másik örökre gyűlölni fogja azt, aki vele együtt vett abból. Alkalmazása technikailag sem egyszerű: a szert fel kell oldani valamilyen folyadékban, és ugyanabból a pohárból mindkettejüknek inniuk kell és meg kell csókolniuk egymást. A szerelmi háromszögben lebonyolítandó esküvő nem megy könnyen, de végül kiderül az igazság, Paul és Diane tényleg szerették egymást, bájital alkalmazása nélkül is. Szlogen a filmhez "Imagine if sex appeal came in a bottle." – Képzeld el, milyen lenne, ha a szexuális vonzerő egy üvegcsében érkezne! Érdekességek A filmet először 1993-ban adták ki, videón jelent meg. A film főcíme alatt játszott zene a Love Potion No. 9 című szám („kilences számú bájital”), erről kapta a címét a film. A számot először a The Clovers adta elő 1959 -ben, szerzői Jerry Leiber és Mike Stoller. A dalszövegben megemlítik a történet egyik szereplőjét, Madame Ruth-ot is, a jósnőt. Maga a 9-es számú bájital, amire a film eredeti címe utal, kioltja a mesterségesen gerjesztett vonzalmat. John Law John Law (Edinburgh, 1671. április 16. – Velence, 1729. március 21.) skót bankár volt, aki a 18. század elején néhány évig meghatározta Franciaország pénzügyi rendszerét. Saint-Simon szerint Law-t „szélhámossá magának a rendszerének a könyörtelen logikája tette”. Azonban kudarca ellenére sem nehéz felismerni a rokon vonásokat Law rendszere és John Maynard Keynes tanítása között. Eszméinek kiformálódása 1694-ben Londonban párbajban megölt egy embert, ezért a bírósági eljárás elől külföldre, Hollandiába menekült. Itt tanulmányozta az akkori Európa talán legnagyobb bankját, az Amszterdami Bankot. Law a „bankügyek romantikusa” volt: abban reménykedett, hogy a hitel- és papírpénzbőség segítségével állandó felvirágzást tarthat fenn a gazdaságban. A pénzbőség véleménye szerint lehetővé teszi a föld, a munkaerő, a vállalkozói talentum teljes kihasználását. Párizs és Itália után 1704-ben visszatért Skóciába, ahol egy központi bank alapítására tett javaslatot. A skót parlament elvetette a bankalapítási tervét, s mivel előkészületben volt Anglia és Skócia egyesülése, Law Párizsban telepedett le. Franciaország pénzügyei élén 1715-ben meghalt XIV. Lajos francia király, aki hosszú, háborúkkal töltött uralkodása után üres kincstárat hagyott maga után. Franciaországot óriási államadósság terhelte, a hitel megingott, a gazdaságban visszaesés kezdődött. Law mindezen gondok megoldásaként egy bankjegy-kibocsátási joggal felruházott állami bank alapítását javasolta Philippe d’Orléans régensnek, aki támogatta az elképzelést. Végül Law-nak be kellett érnie egy részvénytársasági magánbankkal. Az Általános Bank 1716 májusában kezdte meg tevékenységét, és az első két évben hallatlanul sikeres volt. Mérsékelt kamatra adott kölcsönöket, és tudatosan az iparba és a kereskedelembe irányította azokat, melynek hatására élénkült a gazdaság. Ezzel párhuzamosan Law francia állampolgárságot kapott és áttért a katolikus vallásra. 1717 végén megalapította második hatalmas vállalatát, az Indiai Társaságot, melyet a kortársak leggyakrabban Mississippi Társaságnak neveztek, mivel elsősorban a Mississippi-medencében működött. A Társaság részvényeit viszonylag széles körben értékesítették és aktívan forgatták a tőzsdén. Az államtól hatalmas privilégiumokat, sok területen monopóliumot kapott. A Társaság összefonódott az Általános Bankkal, amely 1719 elején állami lett és Királyi Banknak kezdték nevezni. A bank pénzkölcsönt adott a Társaság részvényeinek megvásárlására. Law hozzáfogott a Mississippi völgyeinek gyarmatosításához és várost alapított, amelyet a régens tiszteletére New Orleans-nak nevezett el. Mivel nem volt elegendő önkéntes áttelepülő, a Társaság kérésére a kormány bűnözőket kezdett Amerikába száműzni. Magában Franciaországban a Társaság megvásárolta az adóbehajtás jogát. A Társaság részvényeinek árfolyama 1719 tavaszán meredeken emelkedett. Az újonnan kibocsátott részvényeket a tőzsdén már másnap nyereséggel lehetett eladni. Az 500 livre-es névértékű részvények árfolyama 20000 livre-nél állapodott meg. Law hivatalosan is a pénzügyek főellenőre lett. Pénzügyi rendszere Law rendszere két alapelvre épült: A bankok számára lehetségesnek tartotta a hitelexpanziós politikát, azaz olyan mértékű hitelnyújtást, amely többszörösen meghaladja a bankban őrzött fémpénztartalék mennyiségét. (részleges tartalék elve) Azt követelte, hogy a bank legyen állami, és valósítsa meg az állam gazdaságpolitikáját. Law tehát látta a hitel előnyeit, de nem akarta látni a veszélyeket. A hatalmas krach A Társaság a részvények eladásából befolyt pénzt elenyésző részben hajókba és árukba fektette, a döntő részét azonban államadósság-papírokba. Gyakorlatilag magára vállalta az egész államadósságot, megvásárolva az értékpapírokat a tulajdonosaiktól. A Társaság újabb részvényeinek megvásárlásához a Királyi Bank nyújtott hitelt újabb és újabb bankjegyek kibocsátásával. A távolabbra látó spekulánsok igyekeztek megszabadulni a bankjegyektől is és a részvényektől is. 1720 őszére a bankjegyek inflációs papírpénzzé váltak. Minden áru ára emelkedett. Párizsban nem volt elegendő élelmiszer, a nép háborgott. Law gúny célpontja lett, és 1720 decemberében fiával titokban Brüsszelbe menekült. Vagyonát elkobozták. Életének utolsó éveit Velencében élte le. Hatásai Rendszerének legfontosabb társadalmi eredménye az újgazdagok felemelkedése volt, akik a hallatlan spekulációval szerzett gazdagságukat meg tudták őrizni. Law alapjában véve úgy tekintette a pénzt, mint egy olyan eszközt, amellyel hatást lehet gyakorolni a gazdaság fejlődésére, a feudális bürokratikus államra támaszkodva. Law nem hitt a „természetes rend” harmóniájában, a laissez-faire mindenhatóságában. Vagyis szemben állt mind a fiziokraták, mind Adam Smith nézeteivel. Vieilles-Maisons-sur-Joudry Vieilles-Maisons-sur-Joudry település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 645 fő (2015). Vieilles-Maisons-sur-Joudry Coudroy, Bouzy-la-Forêt, Bray-en-Val, Châtenoy és Lorris községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: ISAS ISAS (japánul: ������� (ucsú kagaku kenkjúso) / Institute of Space and Astronautical Science) Űr- és Asztronautikai Intézmény. Története A korai japán kutatórakéta és műhold programot a Tokiói Városi Egyetem hajtotta végre. Az 1950-es években az egyetemen Itokava Hideo kísérletezett miniatűr szilárd tüzelőanyagú rakéták fejlesztésével. A kísérletezés vezetett a Kappa (K) hordozórakéta sorozat megépítéséhez. 1960-ban Kappa–8 (K–8) hordozórakéta elérte a 200 kilométeres magasságot. 1964-ig az egyetemen irányítása alatt a rakéta csoport (Institute of Aeronautics) és a tudományos ballonos csapat tevékenykedett. Az egyetem 1964-ben megalakította az ISAS-t, az Intézet 1981-ben, az egyetemi rendszer reformjaként vált egyetemközi nemzeti független szervezetté. Az ISAS hatáskörébe tartozott a mesterséges holdak tervezése és konstrukciója, aerodinamikai, űrelektronikai és hajtóanyag vizsgálatok. A Kappa továbbfejlesztésével megépítették a Lambda, a Mu és az M-5 hordozórakétákat, valamint a japán kutatóműholdak és űrszondák nagy részét. A Lambda rakéták csak rakétaszondák voltak, a következő generációs M (Mu) rakéták alkalmassá váltak műholdak szállítására. 2003. október 1-jén a három korábbi, önálló űrtevékenységet folytató nemzeti űrhajózási szervezetek, a NASDA (National Space Development Agency/Japán Nemzeti Űrfejlesztési Hivatal), az ISAS és a NAL (National Aerospace Laboratory/Japán Nemzeti Légtér- és Világűr Laboratórium) egyesítésével, létrehozták a JAXA-t (Japanese Aerospace Exploration Agency) Japán nemzeti űrügynökségét, aminek központja Tanegasima szigetén van. Pictures at Eleven A Pictures at Eleven Robert Plant, a Led Zeppelin legendás énekesének első szólóalbuma, amely 1982. június 28-án jelent meg a Zeppelin saját kiadója a Swan Song gondozásában. Az albumon a Genesis dobosa Phil Collins nyolc számban dobol. Collins részt vett az album megjelenését követő turnén is. A Pictures at Eleven az egyetlen Plant szólóalbum, amelyet a Led Zeppelin Swan song kiadója jelentetett meg. Plant második szóló lemeze megjelenésekor a Swan Song már nem adott ki új anyagot, csak a korábbi Zeppelin albumok gondozásával foglalkozott, Plant pedig megalapította saját kiadóját az Es Paranza-t, amely az Atlantic Records-hoz tartozik. A Rhino Entertainment jelentette meg az újrakevert és kettő bónusz számmal bővített kiadását 2007. március 20-án. Az album szerepel a Nine Lives díszdobozos kiadáson is. Sok rajongó és kritikus szerint is ez Plant legjobb szólóalbuma. Számok listája Burning Down One Side – 3:55 Moonlight in Samosa – 3:58 Pledge Pin – 4:01 Slow Dancer – 7:43 Worse Than Detroit – 5:55 Fat Lip – 5:05 Like I've Never Been Gone – 5:56 Mystery Title – 5:16 2007-ben újrakevert kiadás Far Post – 4:42 Like I've Never Been Gone (live) – 7:31 Az összes dalt Plant és Blunt írta, kivéve a Burning Down One Side, a Fat Lip, és a Far Post c. számokat, melyeket Plant, Blunt és Woodroffe szerzett. Közreműködők Robert Plant - ének Robbie Blunt - gitár Paul Martinez - basszusgitár Jezz Woodroffe - billentyűs hangszerek Phil Collins - dob az 1-3, 5-6, 8. számokban és az összes 2007-ben kiadott bónusz számban. Barriemore Barlow - dob a 4. és 7. számban John David - ének Ray Martinez - ének Bob Mayo - gitár, billentyűs hangszerek, ének a 9. 10. és 11. számokban. Helyezések Album - Billboard (Észak Amerika) Kislemez - Billboard (Észak Amerika) Abd en-Nászer Uáda Abdelnasser Ouadah (Forbach, 1975. Szeptember 13. –) algériai labdarúgó, aki középpályásként játszik. Jelenleg a Châteaurouxban játszik, valamint az algériai labdarúgó-válogatottban. Bátyja Mohamed neves edző a Moselle csapatánál. Turbék Turbék vagy Turbékpuszta Szigetvár külterületi településrésze, amely a városközponttól északkeletre, néhány kilométer távolságra található. Újkori benépesülése a 18. század második felében, a helyi Mariahilf-kegyhely jelentőségének növekedésével párhuzamosan kezdődött el. A ma zártkertes beépítésű településrész – melynek lakói alapvetően szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak – népességszáma 1930-ban 17, 1970-ben 50, 2011-ben a szomszédos Szőlőhegy nevű településrésszel együtt 593 fő volt. Nevének eredete A település nevének eredetére vonatkozó, széles körben elterjedt magyarázat szerint, amely Németh Béla Szigetvár-monográfiája nyomán vált népszerűvé, a Turbék névalak a szigeti vár 1566. évi ostromakor elhunyt I. (Nagy) Szulejmán szultán halálának helyén emelt türbe (sírépítmény) török szóból eredeztethető (türbe > Türbék > Turbék). Ezen értelmezés alapján tehát Turbék nevében a szultán hajdanvolt türbéjének emléke őrződött meg. Reuter Camillo tudományos alapokra helyezett névetimológiai kísérlete szerint ezzel szemben a Turbék szó török névadással keletkezett vagy a Tur („állj”, „maradj meg”, „légy” jelentésű) sorsmeghatározó személynév bek utótaggal történő képzésével (közép-ázsiai párhuzamok: Dursunbek, Dzsanibek települések), vagy a Tur személynév és a bég méltóságnév összevonásával (lásd pl. Hamz(s)a bég > Hamzsabég, a mai Érd régebbi elnevezése) és szóvégi g > k hangváltozással. A Mária-kegyhely keletkezésének körülményei A történeti földrajzi-régészeti kutatások legfrissebb eredményeinek nyilvánosságra kerüléséig, egészen a legutóbbi időkig nem sikerült cáfolni azt – a tudományos szakma részéről is hallgatólagos belenyugvással támogatott –, eredetmondának bizonyuló közvélekedést, amely szerint a kegytemplom a korábban muszlim zarándokhelyként működő és települést maga köré szervező egykori szultáni türbe helyén épült, és amely a szentély búcsújáróhellyé válását az ott elhelyezett, „törökverő” státussal felruházott Segítő Szűzanya-képpel hozta összefüggésbe. A türbe és a kegytemplom közti építészeti és spirituális folytonosság képzetének kialakulásához a településnévnek a türbe szóból való származtatása mellett hozzájárultak azok a történeti beszámolók is, amelyek a turbéki szakrális épületkomplexum részét alkotó türbe és mecset 1689-ben, közvetlenül Szigetvár visszafoglalását követően keresztény istentiszteleti hellyé történő felszenteléséről tudósítottak. A kontinuitáselméletet megalapozó Németh Béla szerint a türbe, mint muszlim zarándokhely annak 1693. évi – valóban megtörtént – kifosztását és lerombolását követően keresztény kegyhellyé alakult, miután erre vonatkozóan a Haditanács részéről kormányzati döntés született. Úgy vélekedett, hogy a templom oltárlépcsője helyén (alatt) találhatók Szulejmán szultán földi maradványai. Hasonló álláspontot képviselt Hal Pál paptanár is, aki azt írta, hogy a türbe pusztulása után, annak helyén azonnal felépült a mai templom elődjéül szolgáló ideiglenes, fából készült kápolna. A turbéki kegyhely török múlttal való – a néphagyományban is átörökített – kapcsolatának ellentmondásaira utaló első írásos forrás a szigetvári plébánia 1738. évi kánoni vizitációjának (egyházlátogatásának) jegyzőkönyve. Ebből az derül ki, hogy az akkor még építés alatt álló (átépítésének első szakaszában lévő), de misebemutatásra már alkalmas (oltárral rendelkező) kápolnát a hívek kegyes alapítványaiból „újabban” emelték. A búcsújáróhely szakrális legitimációját biztosító Segítő Boldogasszony (Mariahilf)-kegykép szerepének közelmúltbeli átértékelődése nyomán valószínűsíthető, hogy annak kultuszában a töröktől megszabadító, oltalmazó jelleg, valamint a kereszt és Mária muszlimok fölötti diadalának hirdetése helyett (mellett) egyéb tényezők lehetnek dominánsak. A turbéki kegytemplomban 1741-ben oltárra helyezett, a gyermek Jézust magához ölelő Segítő Máriát (Maria Auxiliatrix) ábrázoló kép az 1620-as években létrejött passaui kegyhely (kápolna) oltárképének Wolff Karl Hauer által készített másolata. A sajátos ikonográfiai típust képviselő, a szükséghelyzetben a hozzá fohászkodó embert megsegítő Mária tisztelete a magyarországi törökellenes felszabadító háborúk végeztével, a 18. századtól kezdve új szellemi dimenzióba helyeződött. Az Ormánság és a Zselic (református-katolikus) felekezeti és (magyar-német) etnikai határvonala mentén fekvő Szigetváron egyrészt a német nemzeti tudatot is erősítő rekatolizációs törekvések, másrészt pedig az 1838-as utolsó nagy hazai pestisjárvány pusztítása idején megjelenő – betegségelhárító, gyógyító ereje iránti – lelki igény kielégítésének szolgálatába lépett. I. Szulejmán szultán türbéjének helye A turbéki búcsújáróhely török jelenléttel való direkt fizikai és lelki kapcsolatának vélelmét alapjaiban ingatta meg az a közelmúltban bejelentett tudományos hír, amely Szulejmán szultán türbéje maradványainak – a Segítő Szűz Mária-templomtól távolabb, a turbéki-zsibóti szőlőhegyen 2015 őszén történt – felfedezéséről számolt be. A 2013-ban, több tudományterület vizsgálati módszereinek felhasználásával kezdődő intenzív kutatómunka során előbb – a táj egykori felszíni viszonyainak, domborzati jellemzőinek rekonstrukcióját követően – a lehetséges helyszínek közül kizárták a kegytemplomot és az Almás-patak mentén elhelyezkedő Magyar–Török Barátság Park területét, majd a feltételezések szerint a szultán itt eltemetett belső szervei fölé emelt síremlék elhelyezkedésére vonatkozó írásos utalásokból és a régészeti előkészítő munkálatok eredményeiből kiindulva sikerült pontosan behatárolni a türbe helyét. Az ásatás során előkerült, hármas osztatú előcsarnokból és négyzetes központi helyiségből álló épületmaradványt, amelynek az alapfalain kívül egyéb, a szultánnak az isztambuli Szulejmán-mecsetkomplexum területén található mauzóleuma homlokzatdíszítésével rokonítható építészeti részletei is előkerültek, az egykori turbéki türbével azonosították. A türbe nem önmagában álló építmény volt, hanem, amint azt korabeli iratok és térképi ábrázolások is jelzik, egy, a 16. század második felében, Szigetvár 1566-os török kézre kerülését követően létrejött, a szultáni sírhely, mint szakrális fókusz köré szerveződő, a forrásokban „Török Sánc” néven emlegetett település része. A Szulejmán szultán fia és utóda, II. Szelim vallási alapítványának köszönhetően a türbe mellett – a kiegészítő régészeti-geofizikai vizsgálatok által lokalizált – mecset, és a hamarosan kialakuló, zarándokok tömegeit vonzó Szulejmán-kultusz ápolását, a sírhely szellemi gondozását végző szúfi szerzetesek elhelyezésére szolgáló derviskolostor (tekke) is épült. E központi – erődfalakkal övezett – épületegyüttes körül, de még az ún. „Sáncon” belül török, illetve bosnyák muszlim népesség, a sáncon kívül pedig magyar és horvát keresztény lakosság telepedett meg. A turbéki kegytemplom épülete Szigetvár városközpontjától mintegy három kilométerre északkeletre található a vár és a város töröktől való visszavételét követően kialakult búcsújáróhely Segítő Boldogasszonynak szentelt temploma. Az első, e helyütt álló, még a 18. század elején fából és sárból épült kis kápolnát jelenlegi ismereteink szerint két szakaszban építették át: a szentélye 1756-ra, a hajója pedig 1770-re készült el. Ekkor létesítették a kegyhely gondozását végző szerzetesek hajlékául szolgáló, a kápolna mögött található, napjainkban elhagyatott ferences remetelakot is. Nevezetes főoltárképét, a passaui kegykép másolatát – egy, feltételezhetően korábbi Segítő Mária-ábrázolás helyére – a kápolnabővítés során, 1741-ben helyezték el. Az épület bizonyíthatóan török vonatkozású elemei közé tartozik a hódoltsági időszakból származó, a muszlim ima előtti rituális mosakodás célját szolgáló medencéből kialakított szenteltvíztartó, illetve néhány török fogas vésővel megmunkált, lépcsőként beépített faragott kő. Orgonája a pécsi Angster-műhelyben készült. A templom lényegében a maival egyező, végleges alakját az 1910-es évek elején elvégzett átalakítás-felújítás eredményeként nyerte el, a homlokzatán ekkor a török és magyar állam a Szulejmán szultánra és – a korábbi ismeretek szerint hajdan e helyen állt – sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. Az 1939-ben felavatott másik tábláján olvasható szöveg az 1664. évi téli hadjárat kapcsán Turbék elfoglalására, valamint a szultáni türbe Segítő Boldogasszony tiszteletére történt 1689. évi felszentelésének aktusára hívja fel a látogató figyelmét. Az egykor híres zarándokhely népszerűsége, mely a Mária mennybemenetele és születése napján, augusztus 15-én és szeptember 8-án tartott búcsúalkalmakkor a környékbeli magyar, cigány, horvát és német hívek tömegeit vonzotta, napjainkra erősen megkopott. 1960-as Formula–1 brit nagydíj Az 1960-as Formula–1-es világbajnokság hetedik futama a brit nagydíj volt. Futam Silverstone-ban rendezték a következő brit nagydíjat, ahol Tony Brooks visszatért a BRP Cooperhez. Az Aston Martin a DBR5-öseivel Roy Salvadori és Maurice Trintignant indult a nagydíjon, míg az újonc John Surtees a monacói nagydíj után ismét jelen volt a mezőnyben a Lotus csapattal. Az időmérőn Brabham volt a leggyorsabb Graham Hill, McLaren és Bonnier előtt, így az első soron két Cooper és két BRM osztozott. A rajtnál három autó is a rajtrácson ragadt: Graham Hill (akivel ez már sorozatban másodszorra történt meg), valamint Brooks és Henry Taylor BRP Cooperje. McLaren az első kör végén második volt, de visszaesett Bonnier és Ireland mögé. Ireland ezután megelőzte Bonniert a második helyért. Hill csak a mezőny után tudott elindulni és gyors tempóban zárkózott fel. 37 kör után megelőzte Irelandet, majd a közönség örömére Brabhamet is utolérte, az 55. körben pedig megelőzte és az élre állt. A mezőnyben hátrébb Surtees megelőzte Irelandet a harmadik helyért. A vezető Hill egy ideje fékproblémával küzdött és a 72. körben kicsúszott a Copse-kanyarban, kiesett. A vezetés így Brabhamé lett, öt kör múlva pedig elsőként intették le Surtees és Ireland gyári Lotusa előtt. * Csak az edzésen vett részt. Statisztikák Vezető helyen: Jack Brabham : 60 kör (1-54 / 72-77) Graham Hill : 7 kör (55-71) Jack Brabham 6. győzelme, 4. pole-pozíciója, Graham Hill 1. leggyorsabb köre. Cooper 12. győzelme. Dompierre-sur-Mont Dompierre-sur-Mont település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 245 fő (2015). Dompierre-sur-Mont Poids-de-Fiole, Alièze, Marnézia, Mérona, Orgelet és Présilly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gamma-sugárzás A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti. A gamma-foton energiája 30–50 keV felett van, ezért ionizáló hatású. A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrumban a röntgensugárzás rövidebb hullámhosszú tartományához csatlakozik. Van is köztük bizonyos átfedés hullámhosszban, frekvenciában illetve a foton energiatartalmában, hiszen a röntgensugarak akár a 60–80 keV-os tartományig terjedhetnek. Ezért nem is az energiatartalmuk alapján, hanem a keletkezésükben szerepet játszó fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg őket. Gamma-sugárzás keletkezik a gerjesztett atommagok alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor. Ilyen folyamat kíséri sok esetben az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat, de gamma-foton keletkezik a pozitron-elektron találkozásakor bekövetkező annihilációkor is. A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat idézhetnek elő. A gamma-sugarak elnyelődése nagy atomtömegű és sűrűségű elemeken való áthaladáskor a legnagyobb mértékű. A gamma-sugárzás elleni védekezésül éppen ezért általában az ólmot használják. Az atomreaktorok aktív zónáját azonban olyan több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, amit magas kristályvíztartalmú nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékoltak. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez. Kölcsönhatása az anyaggal A gamma-foton energiatartamától függően a gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása során háromféle folyamat következhet be: Fotoeffektus vagy fényelektromos jelenség – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont, aminek energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, így az gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot. Compton-szórás a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak. Párképződés – elektron - pozitron pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-ot (az elektron – pozitronpár nyugalmi tömege ) A gamma-sugárzás anyagban való terjedésére, illetve elnyelődésére a következő modellt állíthatjuk fel. A dx vastagságú rétegen való áthaladás közben az intenzitás csökkenése arányos a beeső intenzitás nagyságával és a rétegvastagsággal, azaz: Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitásának a közegben megtett (x) távolság függvényében való csökkenésére vonatkozó összefüggést: Ahol a abszorpciós együttható nemcsak a közeg anyagától, hanem a sugárzásban terjedő fotonok energiatartalmától is függ, ahogy ez a mellékelt ábrán is látható. Alkalmazása sterilizálás terápia – rákos daganatok eltávolítása radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben gamma-radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés elemanalízis – karakterisztikus gammafotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgaa) Felfedezése A gamma-sugarakat 1900-ban Paul Ulrich Villard fedezte fel, és sokáig a fénytől független részecskéknek hitték őket. Később William Henry Bragg és fia William Lawrence Bragg kidolgozták a röntgenkrisztallográfiát, akik a röntgensugárzás kristályokon való elhajlásának, diffrakciójának kísérleti megvalósításáért és a jelenség kvantitatív magyarázatárért 1915-ben Nobel-díjat kaptak. A módszer alkalmas volt annak bizonyítására is, hogy a gamma-sugarak is elektromágneses hullámok, és a Bragg-egyenlet segítségével a hullámhosszukat is meg lehetett határozni. Chodovská Huť Chodovská Huť (németül Kuttenplaner Schmelzthal) Tři Sekery településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Központi településétől 3 km-re délre fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 107 lakóháza és 89 lakosa van. Területén fekszik Plánska Huť (Planer Schmelzthal) település is. Mala Crkvina Mala Crkvina falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Krnjakhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 27 km-re, községközpontjától 9 km-re délre a Kordun területén fekszik. A község legdélibb települése. Története A településnek 1857-ben 81, 1910-ben 107 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben a falunak 34 lakosa volt. Wake-szigeti guvat A wake-szigeti guvat (Gallirallus wakensis) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó mára kihalt faj. Előfordulása A Csendes-óceán északi részén, Honolulu és Guam között található, az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Wake-szigetén volt honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki száraz cserjések. Kihalása A második világháborúig nem számított ritkának, de feltehetően megette a kihalás szélére került éhező japán helyőrség, 1942 és 1945 között. Massac megye Massac megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Metropolis. Lakosainak száma 15 073 fő (2013. július 1.). Massac megye Pope, Livingston, McCracken, Pulaski és Johnson megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Annalisa Ericson Annalisa Ericson (Stockholm, 1913. szeptember 14. – Stockholm, 2011. április 21.) svéd színésznő, 1930 és 1991 között 58 filmben szerepelt. Élete 1913. szeptember 14-én született Stockholm Djurgården nevű szigetén. 1919-ben kezdett el balettezni, az első fellépése a Svéd Királyi Operaházban történt. Miután 1930-ban abbahagyta a balettet, színészetet kezdett el tanulni, több színdarabban és revüben is fellépett. Az áttörést a Värmlänningarna című film hozta el számára 1932-ben. Hírnevet főleg könnyedebb hangvételű vígjátékokban és revükben szerzett magának. A '40-es években számtalan musicalben szerepelt együtt Nils Poppeval, a páros az akrobatikus táncával vált híressé. Az '50-es években leginkább revükben és musicalekben lépett fel, de kapott egy kisebb szerepet Ingmar Bergman Nyári közjáték című filmdrámájában is. Későbbi filmes pályafutása során több Arne Mattssson thrillerben játszott. Halála 2011. április 21-én hunyt el Stockholmban 97 évesen. Késmárki-Fehérvíz-völgy A Késmárki-völgy egy kiterjedt völgyrendszer a Magas-Tátra K. oldalán. Kb. 1400 m magasságban három völgyre ágazik szét: 1. Zöld-tavi-völgy (Késmárki-Zöldtavi-völgy) Nagy-Papirusz-völgy Réz-pad-katlan Felső-Zöldtavi-katlan Kis-Papirusz-völgy Vörös-tavi-völgy 2. Fehér-tavi-völgy Alsó-Zerge-katlan Felső-Zerge-katlan Sárga-tavi-katlan 3. Elülső-Rézaknák völgye A Késmárki-Fehér-víz bal partján lévő völgyek már a Bélai-Tátrához tartoznak. A Késmárki-völgy/Késmárki-Fehérvíz-völgy határai: a Lomnici-csúcs szárnyvonulata, a Lomnici-csúcs ÉK. válla (Villa-gerinc), a főgerinc Zöld-tavi-őrtorony (Eljasz Valér-csúcs) – Kopa-hágó szakasza valamint a Bélai-havasok gerincének K. része a Bolond Gerőtől a Kobold-hegyig. A Tátra körútnál lévő völgytorkolattól (915 m) a Zöld-tavi-csúcs talpáig (kb. 2250 m) a völgy hossza több mint 8 km, területe 14,5 km2. A völgy alsó, szűk erdős része ény. irányú, a kiterjedt felső rész viszont 75 fokkal irányt változtat és dny. irányú. Nevét a völgyön keresztülfolyó Késmárki-Fehér-vízről kapta. Helyrajz A Magas-Tátra legkeletibb völgye, mintegy 7 km hosszú; az alsó része erdős, a felső része három völgyre oszlik: Elülső-Rézaknák völgye, Fehér-tavi-völgy, Zöld-tavi-völgy. A Zöld-tavi-völgynek négy kisebb, vad, magashegyi jellegű mellékvölgye van: Vörös-tavi-völgy, Kis-Papirusz-völgy, Nagy-Papirusz-völgy, Rézpad-katlan. A Késmárki-völgyet É-ról a Bélai-Tátra, Ny-ról a főgerinc, DNy-ról a Lomnici-masszívum, míg DK-ről a Késmárki-csúcs - Wéber-csúcs - Nagy-Morgás tömb határolja. A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Fehér-tavi-csúcs, Karbunkulus-torony, Vörös-tavi-csúcs, Papirusz-csúcs, Zöld-tavi-csúcs, Fecske-torony, Lomnnici-csúcs, Késmárki-csúcs, Wéber-csúcs. Szálláslehetőségek A Késmárki Zöld-tó mellett áll a Zöld-tavi menedékház. Megközelítés A Fehér-tavakhoz Matlárházáról a kék jelzésen a Zsázsa-forrás (1 3/4 óra), és tovább a volt Késmárki ház helyére (1 3/4 óra). A Zöld-tóhoz Matlárházáról a kék jeljésen a Zsázsa-forrásig, onnan tovább a sárgán a Zöld-tóig, összesen 3 1/2 óra. Tátralomnicról autóbusszal a "Fehérvíz" nevű megállóig, s onnan végig a sárga jelzésen a Zöld-tóig 2 3/4 óra Javorinából a kék és zöld jelzésen az elágazásig (1/2 óra). Itt az erdészház mellett a Javorinka-patak hídján balra Murán alatti rétre, majd a kék jelzésen a Vaskapu nevű kőkapun a Rézakna-patak partján az erdőhatárra. A hídon újra balra, a Hátsó-Rézaknák völgye kiterjedt rétjén, a Holló-kő, Határ-hegy (Sirató) és Bolond Gerő déli lejtőin a Kopa-hágóba (1 óra). A Kopa-hágóból a piros és kék jelzésen jobbra az Elülső-Kopa-hágóba és rövid szerpentineken le a volt Késmárki ház helyére (1/4 óra). Innen a piros jelzésen további 1/2 óra a Zöld-tó. Fordított irányban a Zöld-tótól a Fehér-tó 3/4 óra. Átmenet a szomszédos völgyekbe A Fehér-tótól a Kopa-hágón át Javorináig a kék úton 2 1/2 óra a menetidő. A Zöld-tótól piros jelzésen szerpentinezve fel a Magy-Morgás-hágóba (1 1/2 óra), tovább a Hunfalvi-gödrön át a Kő-pataki-tóig 1/2 óra. A Zöld-tótól jelzetlen láncos úton a Nagy-Papirusz-völgyben fel, a Téry-horhosba (3 óra), (az év túlnyomó részében hóval kitöltött folyosó, a jobb oldali falon kampók és lánc) és a túloldalon le a Téry-házhoz 1 1/4 óra. Forrás: WET 510. o. A kaktusz virága (musical) A kaktusz virága (Fleur de cactus) egy vígjátékmusical. Szerzői Pierre Barillet és Jean-Pierre Grédy. Fordította Szántó Judit. Tartalom Julien nőtlen, szoknyapecér fogorvos. Stéphanie mogorva, maximalista asszisztensnő. Igor fiatal, helyét kereső reklámmodell. Antonia céltudatos, magabiztos lány. Egy kezdeti füllentés e négy szereplőt képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe sodorja. A kaktusz virága ízig-vérig francia vígjáték. Antóniának, a temperamentumos lánynak egy ugyancsak temperamentumos fogorvos, Julien a barátja. Julien szentül hiszi, hogy nem csak a fogorvoskodáshoz ért egyedül, hanem a nőkhöz is, akiknek szerinte a legfőbb életcéljuk, hogy pont őhozzá menjenek feleségül. Ezért egy zseniális trükkel biztosítja be magát. Azt hazudja Antóniának, hogy nős és 3 gyerek apja. Antónia azonban nem éri be a szavakkal, látni is akarja a feleségét. Julien kénytelen felkérni erre a szerepre az asszisztensnőjét, Stephanie-t. Magyarországi bemutatók Játékszín A Játékszínben 2003. október 3-án mutatták be a darabot, Bujtor István rendezte. Színészek: Stephanie Vinyo, az asszisztensnő - Szulák Andrea Julien, a fogorvos - Reviczky Gábor Antonia, a barátnője - Balsai Móni Norbert, a barátja - Lippai László Madame Chouchou, a betege - Lehoczky Zsuzsanna Cochet úr, a betege - Uri István Igor, Antonia szomszédja - Karácsonyi Zoltán , Crespo Rodrigo Botticelli "Tavasza" - Nyilas Edina Zeneszerző: Nádas Gábor Koreográfus: Sebestyén Csaba Zenei vezető: Bolba Tamás Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Díszlettervező: Menczel Róbert Rendező munkatársa: Bujtor Anna, Zakar Ági Dalszöveg szerző: Szenes Iván Soproni Petőfi Színház A Soproni Petőfi Színházban 2003. október 11-én mutatták be a darabot, Ács János rendezte. Színészek: Julien, fogorvos - Incze József Stephanie, az asszisztensnője - Kerekes Éva Antonia, a barátnője - Keresztes Ildikó Norbert, a barátja - Bregyán Péter Durandné, a betege - Herbst Szilvia Cochet úr, a betege - Zsolnay András Botticelli "Tavasza" - Tóth Viktória Koreográfus: Incze József Zene: Nádas Gábor Jelmez: Gyarmathy Ágnes Díszlet: Menczel Róbert Rendező munkatársa: Simon Andrea Szegedi Nemzeti Színház A Szegedi Nemzeti Színházban 2007. február 9-én mutatták be a darabot, Bal József rendezte. Színészek: Julien, fogorvos - Kovács István Stephanie, az asszisztensnője - Szilágyi Annamária Antonia, a barátnője - Papp Gabriella Norbert, a barátja - Janik László Durandné, a betege - Varga T. Zsuzsa Cochet úr, a betege - Rácz Tibor Igor, Antonia szomszédja - Savanyu Gergő Németh - Vajda Júlia Botticelli "Tavasza" - Csorba Kata További szereplő: Berkes Nikolett, Béres Emese, Császár Rita, Gergely Rozália, Goda Szilvia, Gyurján Ágnes, Kéri László, Kotogány Ágnes, Kókai Árpád, Kun Áron, Márkus Melinda, Stefanik Sándor, Tóth Mária Díszlettervező: Molnár Zsuzsa Jelmeztervező: Molnár Zsuzsa Zene: Nádas Gábor Zenei vezető: Koczka Ferenc Zenei munkatárs: Kovács Gábor Versek: Szenes Iván Koreográfus: Varga József Súgó: Vojta Margit Ügyelő: Stefanik Sándor Rendezőasszisztens: Gáspár Erzsébet A műben megszólaló zeneszámok 1. felvonás Mit mondjak még?! Én kitaláltam magamnak egy családot Miért mondjak mást (2. változat) Tudtam, hogy megint nem lesz... Csak semmi linkség Kell ez a szerelem A sampereti kapunál 5 éve gondom minden... Válunk Stephanie, Stephanie (Kérd azt, hogy...) 2. felvonás Bonsoire, szép hölgyek, jó urak Let kiss Stephanie, Stephanie (2. változat) Búcsúzás a nerctől Ma kedvem volna valakihez De jó az ilyen szerelem Jamaikai trombitás Csak a fog tud úgy fájni, mint a szív Stephanie, Stephanie (3. változat) Virológia A virológia a mikrobiológia egyik részterülete, a vírusokkal foglalkozó tudományág. A virológusok a vírusok szerkezetét, rendszertanát, törzsfejlődését tanulmányozzák, valamint azt, hogy hogyan fertőzik meg a sejteket, hogyan lépnek kapcsolatba a gazdaszervezettel és annak immunrendszerével, milyen betegségeket okoznak; ezenkívül módszereket dolgoznak ki izolálásukra és tenyészetben való szaporításukra. A szó eredete A virus latin eredetű szó, jelentése méreg. Fertőző betegségekkel kapcsolatban először 1728-ban használták. Története Kínában már több ezer éve alkalmazták a himlőoltás egy korai formáját, amely azonban kockázatos volt és a beoltott személy kis eséllyel megkapta a feketehimlőt. 1717-ben Lady Mary Wortley Montagu Isztambulban tanúja volt a procedúrának és megpróbálta odahaza Angliában is elterjeszteni a módszert, de a társadalom ezt ellenállással fogadta. 1796-ban Edward Jenner kifejlesztett egy jóval biztonságosabb módszert és tehénhimlővel sikeresen immunizált egy fiatal fiút a feketehimlő ellen; ez a technika már gyorsan elterjedt. A 19. század során több vírusokozta betegség ellen készítettek vakcinát - például Louis Pasteur a veszettség ellen 1886-ban - de a fertőző ágens mivolta ekkor még ismeretlen volt. 1892-ben Dmitrij Ivanovszkij kimutatta, hogy a dohány mozaikos megbetegedése átvihető egyik növényről a másikra akkor is, ha a levélkivonatot a legkisebb ismert baktériumokat is megfogó szűrőn viszik át. 1898-ban Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij kísérletét, de továbbment és egymás után több alkalommal is átvitte a betegséget a dohánynövényekre, a passzázsokkal bebizonyítva, hogy nem egyszerű méregről van szó, hanem olyan ágensről amely képes sokszorozni magát a növényekben. Beijerinck ezt az ágenst contagium vivum fluidumnak, élő, folyékony csírának nevezte, de nem volt tisztázott, hogy tényleg folyadékról vagy nagyon apró részecskékről van-e szó. Szintén ő alkalmazta rá a vírus kifejezést. 1903-ban merült fel először, hogy a vírusok tumort okozhatnak. 1908-ban Bang és Ellerman kimutatta, hogy a csirkák leukémiáját szűrhető vírus okozza, 1911-ben pedig Peyton Rous-nak sikerült csirkeszarkómát átvinnie egyik állatról a másikra. Rous elég hosszú ideig élt ahhoz, hogy 55 évvel később felismerjék munkája jelentőségét és orvostudományi Nobel-díjat kapjon. A Rous-szarkómavírusról később kiderült, hogy retrovírus és később számos rákokozó vírust leírtak. 1911-ben Frederick Twort (és tőle függetlenül Felix d'Herelle 1917-ben) felfedezte, hogy a baktériumoknak is megvannak a maguk vírusai, amelyeket bakteriofágoknak nevezett el. Mivel baktériumokat könnyen lehetett laboratóriumban tenyészteni, ez jelentős ugrást jelentett a virológiai kutatások fejlődésében. Az első világháború végén, 1918-ban kitört a spanyolnátha-járvány, melynek többen estek áldozatul, mint magának a háborúnak. Kórokozója először ismeretlen volt, francia kutatók fedezték fel 1918 végén, hogy a betegséget a Koch-posztulátumokat teljesítő "szűrhető vírus" okozza. 1926-ban kimutatták hogy a skarlátért olyan baktérium felelős, amelyet egy bizonyos bakteriofág fertőzött meg. Az állatbetegségeket okozó vírusok kutatását nagyon megnehezítette, hogy csak élő állatokban lehetett tenyészteni őket. 1931-ben kiderült, hogy az influenzavírus megtermékenyített tojásban is szaporodik és ez jelentősen megkönnyítette a vakcina előállítását: a módszert a mai napig alkalmazzák. 1937-ben Max Theilernek sikerült először tyúktojásban tenyésztenie a sárgaláz vírusát és s legyengített kórokozó segítségével olyan oltóanyagot állított elő, mellyel milliók életét mentette meg. Az eredetileg fizikus Max Delbrück a harmincas években feltárta a vírusok (bakteriofágok) életciklusát; nem növekednek, hanem alkotórészeikből egy lépésben állnak össze, majd elhagyják a gazdasejtet. A vírusok, mint a legegyszerűbb élőlények nagyon fontos szerepet játszottak a molekuláris biológia kezdeti évtizedeiben. 1952-ben a Hershey-Chase kísérlet megmutatta, hogy a vírusfertőzéskor csak a DNS kerül be a sejtbe, a fehérjerész hátramarad, így az öröklődésért kizárólag a DNS felelős. Ugyanabban az éven írták le az egyik baktériumból a másikba fágok segítségével történő génátvitelt, a transzdukciót. 1949-ben sikerült először laboratóriumban tenyésztett sejtekben vírust - a gyermekbénulást okozó poliovírust - szaporítani. Az új technológia révén Jonas Salk elegendő kórokozóhoz jutott ahhoz, hogy kifejlessze a gyermekbénulás elleni első vakcinát; 1955-bn kiderült hogy az oltóanyag kellően hatásos. Az Ivanonvszkij és Beijerinck által kutatott dohánymozaikvírust Wendell Stanley 1935-ben kristályosította és elvégezte elektronmikroszkópos vizsgálatát. Néhány évvel később a kristályokat röntgendiffrakciós analízisnek vetették alá, és az eredmény alapján 1955-ben Rosalind Franklin következtetni tudott a szerkezetére. Ugyanebben az évben Heinz Fraenkel-Conrat és Robley Williams kimutatta, hogy a dohánymozaik-vírus különálló fehérjéi és RNS-e spontán összeáll működőképes vírussá. 1963-ban Baruch Blumberg felfedezte a Hepatitisz B-vírust és vakcinát készített ellene. 1965-ben Howard Temin leírta az első retrovírust, melynek genomja RNS-ből áll, de DNS-sé íródik át, utána pedig beillesztődik a gazdasejt saját kromoszómájába. Az átírási műveletet a reverz transzkriptáz enzim végzi, melyt 1970-ben fedezett fel Temin és David Baltimore. Az első, embereket fertőző retrovírust Robert Gallo fedezte fel 1974-ben. Később kiderült, hogy a reverz transzkripció nem csak a vírusokra jellemző, az eukarióták genomjának 10-40%-át is retrotranszpozonok alkotják. A 70-es évekig nem volt tisztázott, hogy a tumort okozó vírusok hogyan okoznak rákot. Az általános vélemény szerint speciális onkogénekkel rendelkeznek, ami kiváltja a sejtek kontrollálatlan szaporodását. Michael Bishop és Harold Varmus fedezte fel 1975-ben, hogy a Rous-szarkómavírus onkogénje nem virális eredetű, hanem az egészséges csirkékben is előfordul, a vírus csak folyamatosan aktivált állapotban tartja. 1976-ban tört ki az első Ebola-járvány. 1977-ben Frederick Sanger elkészítette egy organizmus, a PhiX 174 bakteriofág első teljes DNS-szekvenciáját. Ugyanebben az évben Richard Roberts és Phillip Sharp kimutatta hogy az adenovírus génjeiben nemkódoló szakaszok, intronok vannak. Később kiderült, hogy az intronok szinte valamennyi eukarióta génre is jellemzőek. 1979-ben a WHO bejelentette, hogy sokéves kampányának eredményeképpen a feketehimlőt sikerült kiirtani. 1981-ben jelentették az első AIDS-beteget. Két évvel később Luc Montagnier, Françoise Barré-Sinoussi és Robert Gallo felfedezték a kórokozóját, a HIV-et. A járvány tanulmányozására és visszaszorítására hatalmas összegeket áldoztak és nemsokára HIV lett a legjobban ismert vírus. 1994-ben leírták az AIDS-betegekben gyakran előforduló tumor, a Kaposi-szarkóma okozóját, a humán herpeszvírus 8-at. A 90-es években kidolgozott antivirális terápiának köszönhetően a fejlett országokban az AIDS-halálozások meredeken csökkentek. Az új molekuláris klónozási eljárásokkal 1987-ben azonosították a Hepatitisz C-vírust és az ennek alapján készített szűrőtesztekkel jelentősen visszaesett a vérömlesztések utáni hepatitiszes esetek száma. A 80-as években kezdődtek meg a génterápiás kísérletek, melyekben retrovírusokat használtak vektornak. A vírusok saját génjeit kivágták, így nem tudtak szaporodni, de arra alkalmasak voltak, hogy a genetikai betegségben szenvedő páciens kromoszómáiba eljuttassák elromlott génjének egészséges változatát. Az egérkísérletek után a klinikai tesztek 1989-ben kezdődtek, amelyek azonban szerény eredménnyel jártak. A 90-es években különböző módszereket próbáltak ki, azonban a teszteket jelentősen visszavetette, amikor a 18 éves Jesse Gelsinger egy adenovirális vektor bevitele után sokkszerű immunválasza miatt meghalt. 2002-ben bejelentették, hogy laboratóriumban előállították az első szintetikus organizmust, egy poliovírust. 7741 nukleotidból álló RNS-genomjának szintetizálása mintegy két évig tartott. 2003-ban egy gyorsabb módszerrel mindössze két hét alatt elkészítették a PhiX 174 bakteriofág 5386 bázisos genetikai anyagát. 2003-ban felfedezték a mimivírusokat, amelyek több száz gént tartalmaznak és méretük vetekszik a kisebb baktériumokéval. 2005-ben az áldozatok megmaradt testszöveteiből sikerült rekonstruálni összeállítani az 1918-as spanyolnátha kórokozójának nukleinsav-szekvenciáját. A H1N1 típusú influenzavírust ezután megszintetizálták és laboratóriumban életképesnek bizonyult. 2009-ben egy másik H1N1 változat, az ún. sertésinfluenza okozott kisebb világjárványt. 1985-ben Harald zur Hausen kimutatta, hogy a méhnyakrákos esetek nagy részét a humán papillómavírus néhány törzse okozza. 2006-ra ezek ellen hatékony vakcinát állítottak elő. 2008-ban felfedezték az első olyan szatellita vírust (olyan vírus, amelyik önmagában nem képes szaporodni, hanem abban egy másik vírus segítségére szorul), amelyik gátolja a segítő vírus szaporodását. A bakteriofágok mintájára virofágnak nevezték el. 2014-ben 30 ezeréves fagyott szibériai talajmintából izolálták az addig ismert legnagyobb vírust, a legkisebb eukarióta szervezetnél is nagyobb Pithovirust. Virológiai folyóiratok Virológiával foglalkozó tudományos folyóiratok (a cikkeik idézettségének sorrendjében Reviews in Medical Virology Journal of Virology Current Opinion in Virology Retrovirology Journal of Clinical Virology Virology Journal of General Virology Viruses Neves magyar virológusok Balázs Ervin (növényvirológus) Horváth József (növényvirológus) Koch Sándor Nász István Újvári László (újságíró) Újvári László (névváltozat: Ujvári, Szeged, 1900. július 23. – Colombo, Ceylon, 1940. január 24.) magyar újságíró, kritikus, Újvári Péter fia, Ujvári Imre testvére. Életpályája Ujvári Péter és Frank Janka gyermeke. Miután iskolái elvégezte, újságíróként kezdett dolgozni. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően 1919-ben emigrációba ment, Ausztriában lakott. 1923-ban a Bécsi Magyar Újság, utána pedig a kolozsvári Az Újság című lap munkatársa volt. 1926-ban tért vissza Magyarországra, s a Társadalmi Szemlénél, valamint a kolozsvári Korunk című lapnál működött. 1932. február 18-án Budapesten házasságot kötött Friedmann Annával, Friedmann Arnold és Rosenthal Terézia gyermekével, kitől 1936-ban elvált. 1937. június 15-én Budapesten házasságot kötött Gyömrői Edit pszichológussal. Amikor 1936 őszén József Attila kapcsolata megromlott pszichoanalitikusnőjével, a költő egy alkalommal késsel támadt rá Gyömrői Editre, a viszonzatlan szerelme miatt. Újvári László, Edit vőlegénye, majd későbbi férje volt az, aki a költőtől elvette a kést. 1939 februárjában Újvári újfent emigrált feleségével, ezúttal Ceylont választotta letelepedése helyéül. Itt hunyt el nem sokkal később leukémiában. Ringleben (bei Gebesee) Ringleben település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Omeisaurus Az Omeisaurus (nevének jelentése 'Omei-gyík') a sauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a középső jura korban (a bath-callovi korszakban) élt a mai Kína területén. Neve lelőhelyére, az Omej-hegy (Emei-hegy)re utal, mivel a maradványai a Sahszimiao (Shaximiao)-formáció alsó részéről, Szecsuan tartományból kerültek elő. A többi sauropodához hasonlóan az Omeisaurus nagyméretű növényevő volt. A hossza 10–15,2 méter, a magassága 4 méter, a tömege pedig 4 tonna lehetett. Az Omeisaurusról először 1939-ben készítettek leírást. Nevét a szentként tisztelt Omejsian (Omeishian) hegyről kapta, melyen első fosszíliáit megtalálták. Az Omeisaurus legtöbb maradványát az 1970-es és 1980-as évek során, a nagy „kínai dinoszauruszláz” idején fedezték fel. Hat Omeisaurus fajt neveztek el, az O. junghsiensist, az O. changshouensist, az O. fuxiensist, az O. tianfuensist, az O. luoquanensist és az O. maoianust. Ezek az utolsó kivételével a lelőhelyeik után kapták nevüket. A legkisebb faj a körülbelül 11 méter hosszú O. fuxiensis. Az O. tianfuensis nyaka volt a leghosszabb, elérte a 9,1 méteres hosszúságot. A Mamenchisaurus ennél is hosszabb nyakkal rendelkezett. Abban a csontmederben, amelyben az Omeisaurust felfedezték, rábukkantak egy csontbuzogányra is, amiről azt feltételezték, hogy ehhez a nemhez tartozik, de jelenleg úgy vélik, hogy a Shunosaurus egy nagyobb példányáé. Az Omeisaurus felállított csontvázait a Szecsuan tartománybeli Cekung (Zigong) Dinoszaurusz-múzeumban és a Csungcsing (Chongqing) közelében levő Pejpej (Beipei) Múzeumban is kiállították. Osztályozás Egy alkalommal a régóta szemétkosár-taxonnak számító Cetiosauridae család tagjaként sorolták be. A O. fuxiensis fajt néha összetévesztik a Zigongosaurusszal, bár az azonos fajnevek ellenére mindkettő más leletanyagon alapul. Az Omeisaurus a jelenlegi ismeretek szerint az Omeisauridae, a Mamenchisauridae vagy az Euhelopodidae család tagja lehet. Az omeisauridák, illetve a mamenchisauridák közé való besorolás alapjául a Mamenchisaurusszal és más nemekkel való általános összekapcsolás szolgál. Az Omeisaurus azonban több, a mamenchisauridák közé nem tartozó, euhelopodidaként besorolt kínai eusauropodához is hasonlít. Lacommande Lacommande település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 216 fő (2015). Lacommande Aubertin és Monein községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bosznia-Hercegovina az Eurovíziós Dalfesztiválokon Bosznia-Hercegovina eddig tizenkilenc alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. A bosnyák műsorsugárzó a Radiotelevizija Bosne i Hercegovine, amely 1993-ban lett tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és ebben az évben csatlakozott a versenyhez. 1961 és 1992 között Jugoszlávia tagállamaként vett részt. A huszonhét jugoszláv indulóból négy volt bosnyák. Története Évről évre Bosznia-Hercegovina 1993-ban debütált független államként. Az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses szabály értelmében 1998-ban és 2000-ben nem vehettek részt az előző évi rossz eredmények miatt. Sok évig azon országok egyike volt, melyek a 2004-ben bevezetett elődöntők óta minden alkalommal döntősök voltak. 2016-ban fordult elő először, hogy nem jutottak tovább, bár a 11. helyen végeztek az elődöntőben. Legjobb eredményüket 2006-ban érték el, amikor a döntőben a harmadik helyen végeztek. Nyelvhasználat Bosznia-Hercegovina 1993-as debütálásakor még érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály. Ennek értelmében indulóiknak az ország hivatalos nyelvén, vagyis bosnyák-, szerb- vagy horvát nyelven kellett énekelniük. Ezt a szabályt 1999-ben törölték el, de ők néhány kivételtől eltekintve ezután is saját nyelvű dalokkal neveztek. Eddigi tizenkilenc dalukból tíz bosnyák nyelvű, négy angol, egy szerb, egy szerb és angol, egy horvát és angol, egy bosnyák és angol, egy pedig bosnyák és francia kevert nyelvű dal volt. Nemzeti döntő A bosnyák nemzeti válogató a BH Eurosong nevet viseli, és az ország debütálásától 2005-ig minden évben megrendezték. A nemzeti döntőre kétféle lebonyolítási mód volt jellemző: vagy egy énekes énekelte mindegyik dalt, vagy több előadó is részt vett. Előbbi módszert alkalmazták 1994 és 1997 között minden évben, illetve 2004-ben. Az 1993-as selejtezőn tizenegy előadó vett részt. Közülük egy zsűri választott, és csak a győztest hirdették ki. 1999-ben eredetileg Hari Mata Hari nyert, de kizárták őket, mert dalukról kiderült, hogy feldolgozás. 2003 után a zsűri mellett a nézők is beleszólhattak a döntésbe, telefonos szavazás segítségével. 2006 óta a bosnyák tévé minden évben a nemzeti döntő nélküli, belső kiválasztás mellett döntött. A kiválasztott dalt egy műsor keretében mutatják be, ahol más országok már kiválasztott indulói is fellépnek meghívott vendégként. Résztvevők Jugoszlávia részeként Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a bosnyák dalokat, melyek Jugoszlávia színeiben vettek részt az Eurovíziós Dalfesztiválokon. Bosznia-Hercegovinaként Az alábbi táblázat tartalmazza a független Bosznia-Hercegovina indulóit. Szavazás (1993-2012) Bosznia-Hercegovina a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Bosznia-Hercegovina még sosem adott pontot a következő országoknak: Ciprus, Luxemburg, Szlovákia. Bosznia-Hercegovina a következő országoktól kapta a legtöbb pontot: Bosznia-Hercegovina még sosem kapott pontot a következő országoktól: Andorra, Észtország, Grúzia, Lettország, Luxemburg, San Marino. Forrás: Megjegyzés: A táblázat csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Szavazás (2016) Bosznia-Hercegovina a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Megjegyzés: A táblázat csak a 2016-ban bevezetett szavazási rendszerben kiosztott döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Luis Horna Luis Horna Viscari (Lima, 1980. szeptember 14. –) perui hivatásos teniszező. Eddigi pályafutása során 2 egyéni és 6 páros ATP-tornát nyert meg. Legnagyobb sikere a 2008-as Roland Garros férfi páros versenyének megnyerése az uruguayi Pablo Cuevas oldalán, amivel az első perui színekben versenyző Grand Slam-győztes lett. A 2003-as Roland Garros első körében legyőzte Roger Federert, akinek jelenleg ez az utolsó veresége Grand Slam-torna első vagy második fordulójában. Sazovice Sazovice település Csehországban, a Zlíni járásban. Sazovice Tlumačov, Hostišová, Otrokovice, Machová, Mysločovice, Tečovice és Zlín településekkel határos. Lakosainak száma 775 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Férfi műlesiklás az 1980. évi téli olimpiai játékokon Az 1980. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi műlesiklás versenyszámát február 22-én rendezték. Az aranyérmet a svéd Ingemar Stenmark nyerte meg. Magyar versenyző nem vett részt a versenyen. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Sancé (Saône-et-Loire) Sancé település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1932 fő (2015). Sancé Feillens, Vésines, Replonges, Hurigny és Mâcon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Férfi műlesiklás az 1992. évi téli olimpiai játékokon Az 1992. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi műlesiklás versenyszámát február 22-én rendezték Les Ménuires-ben. Az aranyérmet a norvég Finn Christian Jagge nyerte meg. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Tower of Babel A Tower of Babel az Omega angol nyelvű kislemeze 2004-ből. Elsősorban promóciós célokra készült, bár később a megmaradt példányokat is értékesítették. A négy dalból az első három a Transcendent lemezről való, de eltérnek az albumverziótól: Kóbor János nagyobb szerepet kap énekesként. A negyedik, a Tide Will Turn a Fekete pillangó áthangszerelt változata, új angol szöveggel. A 2004-2007-es koncerteken ezzel a hangszereléssel játszották a dalt, az eredeti magyar szöveggel. Magyar nyelvű stúdióváltozat is készült, de azt nem adták ki, csak a Sláger Rádió játszotta. A borítón Bábel tornya felett az ötágú vörös csillag fokozatosan átmegy az Európai Unió zászlajának sárga csillagjaiba. Ezzel azt kívánták jelképezni, hogy a szocializmus idején alakult együttes megérte Magyarország EU-csatlakozását is. Megjelenései 2004 – maxi-CD (promo) 2004 – Omega XV: Egy életre szól , a felújított kiadás bónuszanyaga, az Antológia vol. 5. Rock albumok 1985-2000 CD-box részeként és önállóan is megjelent. 2015 - The Heavy Nineties – válogatásalbum, tartalmazza mind a négy dalt Dalok Tower of Babel (Babylon - áthangszerelt változat) ( Omega - Trunkos András, Ambrózy István) Break the Chain (Minden könnycseppért kár) ( Presser Gábor - Sztevanovity Dusán , Edwin Balogh) Tomorrow (Levél - Poste restante) ( Kóbor János - Edwin Balogh, Horváth Attila ) Tide Will Turn (Fekete pillangó - áthangszerelt változat) (Omega - Sülyi Péter , Edwin Balogh, Horváth Attila) Közreműködött Omega : Benkő László - billentyűs hangszerek Debreczeni Ferenc - dob, ütőhangszerek Kóbor János - ének Mihály Tamás - basszusgitár Molnár György - gitár Edwin Balogh – ének, vokál Szekeres Tamás - gitár Barnulóhúsú galambgomba A barnulóhúsú galambgomba (Russula xerampelina) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó ehető gombafaj. Megjelenése Közepes termetű gomba, kizárólag fenyvesekben terem nyáron és ősszel. Nem túl érzékeny az időjárásra, a hosszú ideig tartó szárazságot is jól birja. Kalapja barna, vagy vöröses. kezdetben domború, majd benyomott. Jellemző átmérője 5–10 cm. Lemezei krémszínűek, nyomásra megbarnulnak. Tönkje fehér, esetleg vöröses árnyalatú, leszedés után lassan megbarnul. Jellemző magassága 6–8 cm. Húsa fehéres, kemény, pattanva törő. Szaga nyersen kellemetlen, sütés-főzés után azonban ezt elveszti, íze kellemes. Összetéveszthetősége Néhány közeli ehető rokonával téveszthető össze, mérgező gombával nemigen. Forrás Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982. Cselgáncs az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Az 1980. évi nyári olimpiai játékokon a cselgáncsban nyolc versenyszámban avattak olimpiai bajnokot. Aguadulce Aguadulce település Spanyolországban, Sevilla tartományban. Aguadulce Estepa, Gilena és Osuna községekkel határos. Lakosainak száma 2047 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Loir-et-Cher Loir-et-Cher (IPA: [ˌlwa�eˈ���]) a 83 eredeti département egyike, amelyeket a francia forradalom alatt 1790. március 4-én hoztak létre. Elhelyezkedése Franciaország középső részén, Centre-Val de Loire régiójában található megyét északról Eure-et-Loir, északkeletről Loiret, délkeletről Cher, délről Indre, délnyugatról Indre-et-Loire, nyugatról Sarthe megyék határolják. Települések A megye legnagyobb városai 2011-ben: Késő kréta A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi. A késő kréta 99,6 ± 0,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 65,5 ± 0,3 mya ért véget, a kréta–tercier kihalási eseménnyel, amely egyben a kainozoikum idő paleogén időszakának kezdetét jelentette. Tagolása A késő kréta a következő korszakokra tagolható tovább: Kacper Stokowski Kacper Stokowski (Varsó, 1999. január 6. –) lengyel úszó. Élete 2015 júliusában, a Tbilisziben megrendezett XIII. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon két harmadik helyett szerzett, egyet 100 méter háton, egyet pedig a férfi 4 × 100 méteres vegyesváltóval. 2016-ban Hódmezővásárhelyen, a 43. Aréna junior úszó-Európa-bajnokság 200 méter gyors fináléjában aranyérmet szerzett, csakúgy mint a férfi 4 × 200 méteres gyorsváltóval. Ugyanitt, a férfi 4 × 100 méteres gyorsváltóval a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Egy évvel később Netánjában, a 100 méter hát fináléját aranyéremmel zárta, akárcsak a 4 × 100 méteres gyorsváltóban. 2017-ben, az Indianapolisban rendezett junior-világbajnokságon a 4 × 100 méteres férfi gyorsváltó tagjaként (Karol Ostrowski, Bartosz Piszczorowicz, Jakub Kraska) ezüstérmet szerzett, 50 méter háton pedig bronzérmet. Ugyanitt az ötödik helyen került be a 100 hát döntőjébe, s ahol ugyancsak az ötödikként ért célba. Budapesten, a 2017-es úszó-világbajnokságon 50 méter háton állt rajthoz, de csak a 31. helyen végzett. Saint-Étienne-d’Albagnan Saint-Étienne-d’Albagnan település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 319 fő (2015). Saint-Étienne-d’Albagnan Berlou, Ferrières-Poussarou, Fraisse-sur-Agout, Olargues, Prémian, Riols és Saint-Vincent-d’Olargues községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Molineux Stadion A Molineux Stadion egy angol futballstadion, mely Wolverhamptonban található és a Wolverhampton Wanderers otthonaként szolgál. Története A Wolverhampton Wanderers 1889 óta a Wolverhampton Whitmore Reans nevű városrészében található Molineux Stadionban játssza hazai meccseit. Az előző otthonuk a Blakenhall nevű kerületben volt, bár már semmi jele ott a korábbi pályának, a közeli utat Wanderers Avenue-nak nevezték el. A Molineux nevét egy helyi kereskedőről, Benjamin Molineux-ról kapta, aki a mai stadion helyén építette fel otthonát. Később a terület a northamptoni sörgyár tulajdonába került, a vállalat ezt 1889-ben bérbe adta a Farkasoknak, akiknek nem volt állandó stadionjuk. A hely rendbehozatala után 1889. szeptember 7-én rendezték itt az első meccset, melyen a Wanderers 2-0 arányban legyőzte a Notts Countyt 4000 fős közönség előtt. 1953-ban a stadion az elsők között kapott villányvilágítást, aminek költsége körülbelül 10 000 font volt. A rendszert szeptember 30-án avatták fel a dél-afrikai válogatott ellen 3-1-re megnyert mérkőzéssel. Ezt követően, mint az följebb is olvasható, a Wolves rengeteg hétközi barátságos meccset játszott. A régi South Bank lelátó arról volt híres, hogy a második legnagyobb állóhelyes rész (Kop) volt az Aston Villa Holte Endje után. Mindkettőre körülbelül 30 000 szurkoló fért. Ingadozó nézőszám Az 1950-es években, amikor a Wolverhampton sikerei csúcsán volt, általában mindig több, mint 50 000 fő zsúfolódott össze a Molineux-ban. Az 1980-as években bekövetkezett összeomlás után legtöbbször csak az újonnan épített John Ireland Stand (ma Steve Bull Stand) és a South Bank lelátó volt használatban. Ez körülbelül 27 000-es nézőszámot jelentett. Az 1989-es Hillsborough-katasztrófa utáni Taylor-jelentés kimondta, hogy minden nagyobb stadiont biztonságosabbá kell tenni, tehát csak ülőhelyek lehetnek bennük. Ezt megelőzően a Molineux 60 000-nél is több szurkolót volt képes befogadni, az átépítések után ez 28 525-re csökkent. A stadionhoz 2003-ban építettek egy 900 fős ideiglenes lelátót is, ezt azonban eltávolították a 2006/07-es idény előtt. Átépítések 1991 és 1993 között a Molineux-t teljesen átépítették. A Waterloo Stand helyére Billy Wright Stand, a North Bank helyére a Stan Cullis Stand, a South Bank helyére pedig a Jack Harris Stand került. Az 1993/94-es szezon kezdetére a stadion 28 525 férőhelyes volt, amivel az egyik legnagyobb ilyen típusú angol létesítménynek számított, de 2003-ban a Premiershipben már az ötödik legkisebb stadion volt. Ekkorra ugyanis a legtöbbet már kibővítették 30 000 és 67 000 fős közé. A Wanderers gazdag tulajdonosa, Steve Morgan kész lenne egy élvonalba illő stadionná alakíttatni a Molineux-t, de saját megfogalmazása szerint a munkálatok csak akkor kezdődhetnek el, ha a csapat már feljutott és stabil résztvevőjévé vált a Premier League-nek. A tervek szerint a Steve Bull Stand és a Billy Wright Stand kerülne átalakításra, így 40 000 vagy akár 45 000 férőhelyes is lehetne az építmény. Edzőpálya A Sir Jack Hayward Ground nevű edzőpálya 2005-ben nyílt meg, a munkálatok körülbelül 4,6 millió fontba kerültek. Wolverhampton Compton nevű negyedében található. Magában foglal két többemeletes épületet, öt remek minőségű edzőpályát, tizenegy öltözőt, orvosi szobákat, fizikoterápiás és hydroterápiás gépeket, medencéket és egy edzőtermet. Wilfried Van Moer Wilfried Van Moer (Beveren, 1945. március 1. –) belga válogatott labdarúgó, edző. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1970-es és az 1982-es világbajnokságon, illetve az 1980-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (3): 1968–69, 1969–70, 1970–71 Európa-bajnoki ezüstérmes (1): 1980 Hidzsra (iszlám) A hidzsra arab szó kivonulást jelent. Az iszlám történetében több kivonulás is ismert, mely során a muszlimok az üldöztetés elől békésebb helyen kerestek menedéket. A korai hidzsrák Az első jelentős hidzsra az etiópiai kivándorlás volt, mely során közel száz mekkai muszlim hajózott át Dzsiddából Abesszíniába, ahol akkor egy igazságos keresztény uralkodó volt hatalmon, s aki nem csupán befogadta és védelmezte a Dzsaafar ibn Abi Tálib vezette muszlimokat, de később maga is iszlám hitre tért. A második hidzsrának Mohamed próféta táifi kivándorlási kísérletét nevezzük, mely kudarcba fulladt, hiszen kénytelen volt elmenekülni ebből a hegyi városból. A medinai kivándorlás A harmadik hidzsra a muszlimok Mekkából Medinába való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed próféta az Aqabai-szorosban megállapodást kötött néhány jaszribi (ma Medina) férfival, hogy azok felveszik az iszlám vallást, megteszik Allah küldöttét hazájuk vezetőjének, aki cserébe kibékíti az ottani marakodó arab törzseket. Ezen paktum után a muszlimok apránként szivárogtak át Medinába. Az utolsó kivándorló maga Mohamed próféta és legjobb barátja, az első kalifa, azaz Abu Bakr volt. A kivándorlásuk három hónapig tartott i. sz. 622-ben. Ez idő alatt három napot töltöttek a híres Szaur barlangban, ahol Abu Bakr megkapta a legmagasabb szintű spirituális beavatást. Medina népe az iszlám világ legnevesebb dalával, a "Talaal bedru alajná"-val fogadta őket. Mohamed prófétát Abu Ajjúb al-Anszári (törökül Eyüp Sultan) fogadta be. Mohamed próféta halála után, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) Ali kalifa javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja. A hidzsra emlékezete a mai Magyarországon Erre a jelentős eseményre emlékezik minden évben hidzsra elnevezésű teljesítménytúrájával a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány. Csészés álkorallgomba A csészés álkorallgomba vagy serleges korallgomba (Artomyces pyxidatus) a tobozgerebenfélék családjába tartozó, korhadó fatörzseken élő, nem mérgező gombafaj. Megjelenése A csészés álkorallgomba termőteste 4-12 cm magas, 2-10 cm széles, hasonlít a korallgombákhoz, de elágazásai örvösek, gyertyatartószerűek. 1-5 mm vastag ágai sűrűn állók, függőlegesen felfelé törekvők, a végük csészeszerűen bemélyed, 3-6 csúccsal fogazott szélű, koronához hasonlít. Színe halvány hússzínű vagy okkersárgás. Húsa rugalmas, színe fehéres-sárgás, sérülésre barnuló. Szaga erősen fűszeres, íze nem jellemző vagy kesernyés, hosszabb idő után égetően csípős. Tönkszerű alja 1-3 cm hosszú, kevesebb mint 1 cm vastag, felülete finoman pelyhes, színe halványsárgás. Spórapora fehér. Spórái ellipszis alakúak, felületük nagyon finoman ripacsos, méretük 4-5 x 2-3 µm. Hasonló fajok Külsőre a merev korallgomba hasonlít rá; tőle és a többi korallgombától főleg abban különbözik, hogy közvetlenül a korhadó fatörzsekből nő ki. Elterjedése és termőhelye Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Elhalt lombos- és fenyőfák (pl. nyár, fűz, kéttűs fenyők) törzsein, ágain él, azok faanyagát bontja. Júniustól szeptemberig terem. Elvileg ehető, csípős ízanyaga hosszabb főzés után lebomlik. Nagyobb mennyiség fogyasztása után enyhe emésztőrendszeri tüneteket okozhat. (29594) 1998 GK8 A (29594) 1998 GK8 egy kisbolygó a Naprendszerben. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 2-án. Theodor Wagner (labdarúgó) Theodor „Turl” Wagner (Bécs, 1927. augusztus 6. –) osztrák labdarúgócsatár, edző. Az osztrák válogatott színeiben részt vett az 1948. évi nyári olimpiai játékokon és az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Theodor Wagner adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Kōrli Stalte Kōrli Stalte (lettül: Kārlis Stalte, németül: Karl Stalte) (Mazirbe, 1870. augusztus 10. – Németország, 1947. január 12.) lív származású író, költő, műfordító, tanár, kántor és a lív nemzeti mozgalom egyik vezéralakja. Élete A lív himnusz szövege: Kōrli Stalte: Min izāmō Min izāmō, min sindimō, ūod ārmaz rānda sa, kus rāndanaigās kazābõd vel vanād, vizād piedāgõd. Min ārmaz īlmas ūod set sa, min tõurõz izāmō! Min izāmō, min sindimō, ūod ārmaz rānda sa, kus lāinõd mierstõ vīerõbõd un rāndan sūdõ āndabõd. Min ārmaz īlmas ūod set sa, min tõurõz izāmō! Min izāmō, min sindimō, ūod ārmaz rānda sa, kus jelābõd īd kalāmīed, kis mīer pǟl ātõ pǟvad īed. Min ārmaz īlmas ūod set sa, min tõurõz izāmō! Min izāmō, min sindimō, ūod ārmaz rānda sa, kus kūltõb um vel pivā ēļ - min amā ārmaz rāndakēļ. Min ārmaz īlmas ūod set sa, min tõurõz izāmō! Kōrli Stalte 1870. augusztus 10-én született a mai Lettország, a korabeli Orosz Birodalom területén található Mazirbe nevű faluban. Rigába járt gimnáziumba, a gimnázium elvégzése után könyvelő és magántanár lett. A lív mellett jól beszélt németül is. 1905-ben költözött vissza Mazirbében, és gazdálkodni kezdett, valamint a mazirbei evangélikus templom templomszolgája, kántora és orgonistája lett. Tanárként is dolgozott Mazirbében és Dundagában, majd lív nyelvtanár lett Lielirbében. Ettől kezdve egészen 1939-ig a lív nemzeti mozgalom vezéralakja és szervezője, számtalan lív nyelvű költeményt ír és sokat fordít. Felesége balti német származású volt, és mikor a Molotov–Ribbentrop-paktum szellemében létrejövő szovjet-német "barátsági és határegyezmény” nyomán 1939-ben Hitler elrendelte a baltikumi németek áttelepítését Németországba, feleségével együtt ő is emigrál, 1947-ben itt hal meg, itt is temetik el. Lánya, Margareta Stalte, apja költeményeinek megzenésítője és az apja által alapított kórus vezetője volt Mazirbében. Szerepe a lív nemzeti mozgalomban Stalte már a kezdetektől fogva részt vett a lívek önszervezésében, 1922-ben lív népi kórust alapított, később, 1923-ban részt vett Lív Szövetség (lívül: Līvõd Īd, lettül: Līvu Savienību) megalapításában, amelynek 1923 és 1924 között az elnöke, majd 1924-től 1939-ig pedig a titkára volt. Az ő vezetésével hozták létre a lív nemzeti jelképeket, a Min izāmō című verse lett a lív nemzeti himnusz. A lív partvidékre érkező finn és észt tudósoknak segít a lív nyelv lejegyzésében és kutatásában, közeli barátja lett a finn nyelvésznek, Lauri Kettunennek, akinek segített a legnagyobb lív nyelvű szótár, a Livisches Wörterbuch mit Grammatischer Einleitung (Lív szótár nyelvtani bevezetővel) megírásában. 1933 és 1939 között kiadója és főszerkesztője volt a Līvli című havilapnak, nevéhez fűződik az első lív ábécéskönyv, részt vett több évkönyvek létrehozásában is, ő szervezte meg a lív nyelvű oktatást a tengerparti falvak iskoláiban. Irodalmi munkássága Stalte 1919-ben kezdte irodalmi pályáját, és 1922-től kezdi el publikálni első irodalmi munkáit: dalokat és egyházi énekeket. 1923-ban írta meg Min izāmō ’Apaföldem’ című versét, amely később a lív himnusz lett. A szöveget Fredrik Pacius zenéjére írta, amely a finn és az észt himnuszok dallama is, evvel akarta kifejezni a három nép összetartozását. Egy fennmaradt történet szerint 1925-ben Kettunen téli szabadságát töltve Mazirbébe utazott, és Stalte házának emeleti szobájában szállt meg. Az egyik reggel Stalte lehívta Kettunent a földszintre, ahol a lív kórus tagjai várták őt, és akik ekkor elénekelték a himnuszt. Kettunen nagyon boldog volt, és azt mondta a három himnusz közül ez tetszik neki a legjobban, Stalte költeménye tökéletesen kifejezi a lív tengerpart hangulatát és a lív életérzést. Mikor 1929-ben Kettunen kiadta Līvõkīel lōlõd (Lív nyelvű dalok) című kottagyűjteményét, ezt tette az első helyre. Staltének 1924-ben jelent meg első verseskötete Tallinban Līvõ lōlõd (Lív dalok) címmel, ez 24 oldalas volt és 28 verset tartalmazott. 1937 és 1942 között lefordított az Újszövetséget (Ūž testament) lív nyelvre, amelyet 1942-benn adtak ki Helsinkiben. Szintén ebben az időszakban fordított vallásos énekeket, 106 énekét tartalmazó kötetét 1939-ben Līvlist vaimli luolrāntõz (A lívek vallásos énekeskönyve) címmel. Wilhelm Ackermann Wilhelm Ackermann (Schönebecke, 1896. március 29. – Lüdenscheid, 1962. december 24.) német matematikus. Göttingenben David Hilbert tanítványa volt és a róla elnevezett Ackermann-függvény nyomán vált híressé. 1929 és 1948 között Burgsteinfurtban (Steinfurt része), majd Lüdenscheidban tanított 1961-ig. A Göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagja volt. David Hilberttel közösen adta ki 1928-ban a Grundzüge der theoretischen Logik (Az elméleti logika alapjai) című könyvet. Ezenkívül a predikátumlogika eldöntési problémája, az elemi számelmélet ellentmondásmentessége, illetve a halmazelmélet foglalkoztatta. 1956-ban dolgozta ki és publikálta az ún. Ackermann-halmazelméletet. Irodalom 1928. "On Hilbert's construction of the real numbers" in Jean van Heijenoort, ed., 1967. From Frege to Gödel: A Source Book in Mathematical Logic, 1879-1931 . Harvard Univ. Press: 493-507. 1940. Zur Widerspruchtfreisheit der Zahlentheorie , Mathematische Annalen, vol. 117, pp 162–194. 1950 (1928). (with David Hilbert ) Principles of Mathematical Logic . Chelsea. Translation of 1938 German edition. 1954. Solvable cases of the decision problem . North Holland. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.) Encyclopædia Universalis. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Forrás Életrajza Omid Az Omid (perzsául ����, jelentése: remény) Irán első, teljesen önállóan megépített műholdja. A leírások szerint kutatásokat fog végezni és telekommunikációs feladatokban fog közreműködni. Az iráni állami televízió jelentései szerint 2009. február 2-án sikeresen pályára állították. Miután az iráni Safir 2 hordozórakéta pályára állította, a műhold az útját alacsony földközeli pályán folytatta. A kilövésre az iráni forradalom kitörésének 30. évfordulóján Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök felügyeletével került sor, ki az induláskor a következő szavakat mondta: Allah akbar (Isten a legnagyobb). Azt mondta, azért indították el a műholdat, hogy világszerte terjessze a monoteizmust, a békét és az igazságot. A Tehran Times azt írta, hogy „Irán bejelentette: azért állítja Föld körüli pályára műholdját, hogy a földrengésekkel sújtott államot érő természeti katasztrófákat tanulmányozzák, és hogy javítsák az itteni telekommunikáció színvonalát.” Manucsehr Mottaki külügyminiszter hozzátette, hogy a műhold indítása összhangban van az ország érdekeivel, és csak békés célokat szolgál. Az Omidot akkumulátorok üzemeltetik, melynek segítségével telekommunikációs adatokat tud tárolni és továbbítani. Alakra egy 40 cm élhosszúságú kocka, tömege 27 kg. Az Omid Irán második műholdja az űrben. Az előzőt – a Sina-1-et Oroszország készítette és indította Irán számára. Irán 2010-ig három további műholdat akart pályára állítani. Tesztek 2008. február 4-én Ahmadinezsád elnök az új űrközpont megnyitásán jelentette be, hogy az Omid a közeljövőben pályára fog állni. Iráni hivatalnokok 2008. augusztus 18-ai bejelentése szerint sikeres hordozórakéta-próbákon vannak túl, és közvetítették a Safir nyomait a sötétben. A hivatal munkatársai cáfolták az állami televízió azon értesüléseit, melyek szerint a rakétát elindították volna. de a műhold Föld körüli pályára állt. A rakéta indításának sikerét a NASA megerősítette. Pályája Mivel meg akarták előzni, hogy a műhold a szomszédos országok fölött átrepüljön, a műholdat délkeleten, az Indiai-óceán fölött indították. A műhold pályájának inklinációja 55,5 fok. A jelentések szerint a pályamagasság 246 és 377 km között változik. Az Omid a harmadik, az irániak által készített műhold. 2005-ben Irán első műholdját Oroszország indította. Három évvel később egy Kínával és Thaifölddel közösen készített műhold állt pályára. Válaszok A The New York Times szerit az Omid elindítása csak szimbolikus lépés, mert a műhold nagyon kicsi, de a lépésnek számos katonai következménye lehet. USA : Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője a következőt nyilatkozta: Ez az akció nem győz meg minket afelől, hogy Irán az egyre magasabb szintű stabilitásnak vagy a régió biztonsági helyzetének függvényében felelősen cselekedne. Egyesült Királyság A brit külügyminiszter, Bill Rammell a kilövéssel kapcsolatban erős aggodalmainak adott hangot. Omid Abtahi Omid Abtahi (Teherán, 1979. július 12. –) iráni születésű amerikai színész. Élete, pályafutása Tízéves koráig szülővárosában, az iráni Teheránban élt, amikor is családjával a kaliforniai Irvine(wd) városba költöztek. Orange megyében nőtt föl, majd Los Angelesben telepedett le. A Kaliforniai Állami Egyetem(wd) fullertoni kampuszán(wd) eleinte kommunikáció szakon a reklámszakmát tanulta. E mellett elkezdett egy a szakokon kívüli színjátszó képzést is és rájött, a színészet a hivatása. 2002-ben végzett, ám akkorra már több, mint 50 szerepet eljátszott. Elsősorban televíziós műsorokban szerepel, de színházban is játszik. 35 éves korára (2014) számos ismert tévésorozatban és Broadway produkcióban is részt vett. Első nagy filmes főszerepét 2005-ben az „Irak – Over There” című sorozatban kapta, amiben Tariq Nassiri detroiti arab-amerikai közlegényt alakította. Ez a szerep megalapozta ismertségét. Ahhoz, hogy eljátszhassa Nassiri szerepét, meg kellett tanulnia arabul beszélni és az arab kultúrát. Ez a karakter azért is közel állt hozzá, mivel a bátyja katona. Ezután megkapott egy terrorista szerepet 2006-ban a „Sleeper Cell - Terrorista csoport” című sorozatban, Salimként. 2008-ban az „Ocean of Pearls” című film főszerepében Amrit Singh-et, egy Detroitba érkező fiatal szikh sebészt alakított, akinek a kulturális különbségekkel is meg kell harcolnia a mindennapokon túl. Ezek mellett feltűnt többek között a „JAG”, a „24”, az Amy-nek ítélve, a „Nikita”, „A mentalista”, vagy „A Grace klinika” című sorozatokban, majd „Az éhezők viadala: A kiválasztott” befejező részében is. Filmjei JAG – Becsületbeli ügyek (2005) 24 (2005-2009) Amynek ítélve (2005) Irak (2005) Hősök (2006) Kés, villa, olló (2006) Sleeper Cell - Terroristacsoport (2006) Helyszínelők (2007) Az egység (2007) A terminátor: Sarah Connor krónikái (2008) Rejtélyes nyár (2008) Az utolsó lövés (2008) Szellemekkel suttogó (2007-2008) Csimpilóták (2008) Elsőszámú ellenségem (2008) Dr. Csont (2009) NCIS (2009) Testvérek (2009) FlashForward – A jövő emlékei (2009-2010) Három folyam (2009-2010) Star Wars - A klónok háborúja (2010-2013) Az esemény (2010) Nikita (2010) A mentalista (2010) A Grace klinika (2010) A rejtély (2011) Homeland: A belső ellenség (2011) A férjem védelmében (2012) Kettős ügynök (2012) Az Argo-akció (2012) Last Resort – A belső ellenség (2012-2013) Family Guy (2012-2013) NCIS: Los Angeles (2013) Castle (2013) A gyilkosnak ölni kell (2014) Legends – Beépülve (2014) Az elnök árnyékában (2014) Feketelista (2015) Az éhezők viadala: A kiválasztott - Befejező rész (2015) Damien: A Sátán kegyeltje (2016) Hawaii Five-0 (2017) Abdoul Camara Abdoul Razzagui Camara (Mamou, 1990. február 20. –) guineai francia guineai válogatott labdarúgó, az En Avant de Guingamp csatára, de a francia klub középpályásként is bevetheti. 2018-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (AFC – 3. forduló) A 2018-as labdarúgó-világbajnokság ázsiai selejtezőjének 3. fordulójának mérkőzéseit tartalmazó lapja. Lebonyolítás A harmadik fordulóban 12 csapat vett részt: a második forduló 12 továbbjutója. A csapatokat két darab hatcsapatos csoportba sorsolták, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Kiemelés A csoportok sorsolását 2016. április 12-én, 16:30-tól tartották Kuala Lumpurban. A kiemelést a 2016. áprilisi FIFA-világranglista alapján határozták meg. A 12 csapatot 6 kalapba sorsolták be: Az 1. kalapba az 1–2. helyezett csapatok kerültek A 2. kalapba a 3–4. helyezett csapatok kerültek A 3. kalapba az 5–6. helyezett csapatok kerültek A 4. kalapba a 7–8. helyezett csapatok kerültek Az 5. kalapba a 9–10. helyezett csapatok kerültek A 6. kalapba a 11–12. helyezett csapatok kerültek Mindegyik csoportba egy-egy csapat került a kalapokból. Megjegyzések Szíria a hazai mérkőzéseit Szírián kívül játszotta biztonsági okok miatt. Irak a hazai mérkőzéseit Iránban játsszotta biztonsági okok miatt. Szaúd-Arábia azonban nem volt hajlandó Iránban játszani, ezért az Irak–Szaúd-Arábia mérkőzést Malajziában játszották. Kiáltó szó (röpirat) Kiáltó szó – röpirat, 1921. Kós Károly 1921-ben Zágoni Istvánnal és Paál Árpáddal közösen kiadott röpirata. Az "ifjú és naiv szellemi-munkás triumvirátus" – ahogyan az együttest később Kós nevezi – fellépésével megtörte az akkori magyar vezető körök hirdette passzivitást, elutasította a menekülésszerű repatriálást, és az új helyzetbe való reális beilleszkedés végett politikai cselekvésre szólította fel a Romániában kisebbségivé váló magyarságot. "Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk hát a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája" – hirdeti Kós Károly Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához! c. manifesztumában. A két társszerző a gyakorlati megvalósítások tervét dolgozta ki. Zágoni István A magyarság útja c. alatt a nemzeti szervezkedés szabadságát hirdeti, s a románság 1918-as Gyulafehérvári Határozataira hivatkozva, mint "a legdemokratikusabb alapokon összeállított népképviselet"-et fogalmazza meg az erdélyi magyarság önkormányzatát. Ehhez nemzeti katasztert sürget, kikötve, hogy e névsorba való felvételnél "az egyéni akarat és önrendelkezési jog dönt". A tervezet részletezi a területi autonómiák, a nyelvhasználat, a nemzeti vagyon, az oktatásügy, a rendfenntartás, a munka szabadsága, az egyházak autonómiája kérdéseit, mindenben a többi erdélyi nemzettel való párhuzamosságot keresve. A politikai aktivitás rendszere c. tanulmányában Paál Árpád egy Magyar Nemzeti Szövetség politikai arculatát rajzolja meg, Románia parlamentjének polgári és szocialista pártjaival való együttműködésbe, egy demokratikus fejlődés világviszonylataiba illesztve a nemzeti kérdést. A röpirat egy részét törölte a cenzúra, a kiadvány terjesztési engedélyt sem kapott, de mondandójával Kós Károly bejárta Kalotaszeg falvait, s 1921. június első vasárnapján Bánffyhunyadon a Kiáltó szó szellemében 30 falu népe egybegyűlve megkezdte a kisebbségi önszervezést. A hármas röpirat forrása lett mind a politikai, mind az irodalmi transzilvanizmus irányzatának. A Kiáltó szó című röpirat betűhív újrakiadásban évjelzés nélkül Budapesten Csatári Dániel utószavával a Kapu Könyvek sorozatban másodszor is megjelent. As (rézpénz) Az as egy római súly- és pénzegység. Mint súly 327,45 g vörösréznek felelt meg. Az asnak mint rézpénznek a tömege a Kr. e. 3. századra 27,3 grammra csökkent. A köztársaság korában még öntött technikával készült első as-érmék előlapján Ianus feje, hátlapján egy hajóorr volt látható. 4 as tett ki egy sestertiust. A Kr. u. 3. századig verték. Streptococcus uberis A Streptococcus uberis egy Gram-pozitív baktériumfaj. Tudnivalók A Streptococcus uberis közönséges kórokozója a tülkösszarvúaknak (Bovidae), azonban Franciaországban először találtak meg ezt a baktériumot egy Oryx-fajban. A kardszarvú antilopban (Oryx dammah) ez a kórokozó vegetatív endocarditist okozott, mely aztán halálos szívelégtelenséghez vezetett. Ploemeur Ploemeur település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 17 847 fő (2015). Ploemeur Quéven, Lorient, Larmor-Plage és Guidel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Abdul-Aziz oszmán szultán Abdul-Aziz (Isztambul, 1830. február 9. – Isztambul, 1876. június 4.) oszmán szultán 1861-től 1876-ig (trónfosztották). Élete Ifjúkora Abdul-Aziz 1830. február 9-én született II. Mahmud fiaként (és I. Abdul-Medzsid testvéreként). Trónralépte Bátyja halála után, 1861-ben lépett trónra. A régi szokás ellenére nem ölette meg elődjének fiait, és abban is szakított az oszmán hagyománnyal, hogy azoknál sokkal fiatalabb fiát, Izzeddint szánta utódjául. Uralkodóként nem igazolta a belé helyezett várakozásokat. Tanácsában és palotájában élesen szembenállottak egymással az ó-török és a nyugathoz hajló új-török párt; kormánya pedig angol, majd orosz befolyás alá került – anélkül, hogy a szultán iránytani bírta volna a politikát. Nem nagyon avatkozott be a kormányzás dolgaiba, egyedüli elfoglaltsága az volt, hogy az államot egyre nagyobb adósságokba verte, ami végül is hihetetlenül nagy inflációhoz vezetett.[forrás?] Az állam helyzete 1867-es Párizsba utazása nem a reformok kezdetét jelezte – mint remélték –, hanem a szultán tékozlási hajlamának erősödése még jobban elősegítette az állam pénzügyi helyzetének romlását. Emellett sem a közigazgatás, sem a keresztények és a mohamedánok között való viszony nem javult. Az állam pedig egy idő után már nem bírta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet egyre veszedelmesebb lett, mivel még a – z Abdul-Aziz által jelentős támogatásban részesített – hadsereg és tengerészet terén is csak külső eredmények mutatkoztak. Az 1868-as krétai, majd az 1875-ös boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatta a birodalom gyöngeségét. Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatyevnek, az orosz követnek befolyása alá került. Trónfosztása A török hazafias párt csak a szultán bukásában látta a helyzet megoldását, és miután a szofták felkelése 1876. május 11-én új kormány kinevezésére bírta Azizt, maguk a kormány fejei kényszerítették lemondásra a szultánt május 30-án. A birodalom élére unokaöccsét, Murádot kiáltották ki utódjául. Halála A szerencsétlen Abdul-Aziz néhány nap múlva, június 4-én – mint akkor állították – maga vetett véget életének: felvágta az ereit. Öt évvel később Midhát és Nuri pasákat a volt szultánon elkövetett gyilkosság vádjával halálra ítélték, de kivégzés helyett csak száműzték őket Arábiába. Halálakor Abdul-Aziz 46 éves volt. Családja Hét gyermeke volt: Yussuf Izz-ed-din herceg (szül. 1857 ) Saliha hercegnő, Iszmail Pasa felesége Nazime hercegnő, Khalid Pasa felesége II. Abdul-Medzsid herceg (szül. 1868 . május 29. ) Emine hercegnő, Mohamed Bey felesége Esma hercegnő, Mehmed Bey felesége Shefket herceg ( 1872 – 1899 ) Seyfeddin herceg Lautenbach (Ortenaui járás) Lautenbach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1852 fő (2014. január 2.). Préaux (Ardèche) Préaux település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 671 fő (2015). Préaux Saint-Jeure-d’Ay, Saint-Romain-d’Ay, Saint-Victor, Satillieu és Vaudevant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar Kárpitművészek Egyesülete A Magyar Kárpitművészek Egyesületének irodája Budapesten a Szentháromság térénél található. Az egyesület 1996-ban alakult. Képviselője Lencsés Ida. Célkitűzései között szerepelt a szövött kárpit műfajának fenntartása, újszerű fejlesztése, hogy összegyűjtse a textil, ill. kárpitművészettel foglalkozókat. A Budavári Kárpitműhely fenntartását is célkitűzéseik közt szerepeltették. A kárpitkészítés hagyományának őrzését és tovább örökítését tartják fontosnak a Magyar Kárpitművészek Egyesületének tagjai. Egyik kiemelkedő munkájuk a Corvin-kárpitok. Kárpitkészítési munkákban részt vett: Balogh Edit, Baranyi Judit, Benedek Noémi, Bocz Beáta, Csókás Emese, Dobrányi Ildikó, Erdélyi Eta, Hegyi Ibolya, Harmati Zsófia, John Ágoston, Kecskés Ágnes, Kiss Katalin, Kneisz Eszter, Kovács Péter, Fóris Katalin, Köllő Margit, Kőszegi Anna Mária, Kuchta Klára, Lencsés Ida, Martos Katalin, Máder Indira, Mészáros Erzsébet, Nagy Dalma, Novák Ildikó, Nyerges Éva, Pasqualetti Eleonóra, Pázmány Judit, Rapaich Richard, Sipos Éva, Solti Gizella, Szabó Verona, Száraz Mária, Tápai Nóra, Vajda Mária, Zelenák Katalin, Zsámbokréti Dóra. Porzófa A porzófa (Hura crepitans) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A porzófa eredeti előfordulási Közép- és Dél-Amerika trópusi térségei, beleértve az amazóniai esőerdőt is. Az afrikai Tanzánia egyes részein inváziós fajjá vált. Megjelenése Ez a trópusi növényfaj örökzöld, és akár 60 méteresre is megnövő fa. A törzsét barna színű, sima kéreg borítja; ezen számos sötétebb színű tövis ül. Nagy ovális levelei akár 60 centiméter szélesek is lehetnek. Egylaki növény. Vörös színű virágainak nincsenek szirmai. A hímvirágok hosszú tüskéken nőnek, míg a nővirágok magányosan, egy-egy levél tövében helyezkednek el. A termése 3-5 centiméter hosszú és 5-8 centiméter átmérőjű, tökszerű toktermés, 16 részleggel; mely ha megérik, robbanásszerű hang kíséretében elpattan; így a 2 cm-es, lapos magvait akár 70 m/s sebességgel kilövi (≈250 km/h). Anton Kerner osztrák botanikus szerint a Hura crepitans 14 méterre röpíti el magvait. A magok emiatt 100 méter távolságra is elkerülhetnek a szülőfától. A lapos mag körülbelül 2 centiméter széles. Életmódja A nedves talajokat kedveli. Főleg az árnyékosabb, semmint a napsütötte erdőrészeket részesíti előnyben. Felhasználása Az ember főleg árnyékadó fának ülteti. Egyes helybéli halászok a tejszerű, mérgező nedveit használják fel halak megmérgezéséhez. A Karib-térség bennszülöttei nyilaik végeit mártották ebbe a méregbe. A faanyagát hura néven bútorkészítésre használják fel. Mielőtt a modernebb töltőtollak megjelentek, eme fa éretlen, félbevágott tokterméséből készítettek írószerszám tárolására alkalmas eszközt. Vierville-sur-Mer Vierville-sur-Mer település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 243 fő (2015). Vierville-sur-Mer Formigny, Louvières és Saint-Laurent-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Exponenciális eloszlás Az X valószínűségi változó λ paraméterű exponenciális eloszlást követ – vagy rövidebben exponenciális eloszlású – pontosan akkor, ha sűrűségfüggvénye ahol λ > 0. Az exponenciális eloszlást jellemző függvények Eloszlásfüggvénye Karakterisztikus függvénye Az exponenciális eloszlást jellemző számok Várható értéke Szórása Momentumai Ferdesége Lapultsága Exponenciális eloszlású valószínűségi változók néhány fontosabb tulajdonsága Exponenciális eloszlású független valószínűségi változók összege Γ-eloszlású . Pontosabban ha X 1 , X 2 , … X n független, λ paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változók, akkor X 1 + X 2 + … + X n n rendű, λ paraméterű Γ-eloszlású valószínűségi változó. Az exponenciális eloszlás rendelkezik az örökifjú tulajdonsággal , vagyis tetszőleges és esetén teljesül, hogy: Megjegyzés Van, hogy exponenciális eloszlás alatt a valószínűségi eloszlások egy szélesebb csoportját értik. Ilyenkor bármilyen a ∈ R értékre X + a -t is exponenciális eloszlásúnak definiálják, ahol X egy, a fenti értelemben vett exponenciális eloszlású valószínűségi változó. (Lényegében a valós számmal való eltolásra nézve zárttá teszik az exponenciális eloszlások halmazát.) Abdul Rahman Al Shammari Abdul Rahman Al Shammari (Kuvaitváros, 1993. február 13. –) kuvaiti labdarúgó, az Al-Nasr SC hátvédje. Massiliai Gennadius Massiliai Gennadius (latinul: Gennadius Massiliensis), olykor Gennadius Scholasticus (? – 496 körül) semipelagianus nézeteket valló massiliai (ma Marseille) pap, ókeresztény író. Annyi ismeretes róla, hogy több művet írt Nesztoriosz, Pelagius és Eutükhész eretnekek ellen, de ezek elvesztek az idők során. Fennmaradt a 8 könyvből álló Adversus omnes haereses, ennek befejező fejezete talán azonos a Liber ecclesiasticorum dogmatum című írással. Folytatta Szent Jeromos De viris illustribusát újabb szerzőkkel. Talán Gennadius a szerzője egy pszeudo-ágostoni Apokalipszis-kommentárnak és egy hitvallásnak. Kulunda-síkság A Kulunda-síkság, régebben többnyire: Kulunda-sztyepp, vagy egyszerűen Kulunda (oroszul: Кулундинская равнина, Кулундинская степь, Кулунда) tájegység Nyugat-Szibéria déli részén, a Felső-Ob és az Irtis között. Közigazgatásilag legnagyobb része Oroszország Altaji határterületéhez és (kisebb északi része) a Novoszibirszki területhez, valamint Kazahsztán Pavlodari területéhez tartozik. Neve a kazah кулун ('csikó') és дала ('puszta') szavakból származik. Földrajz A Nyugat-szibériai-alföld déli részén, a sztyepp övben fekszik. Északon a Baraba-alföld erdős sztyeppje terül el, nyugaton az Irtis völgyén túli Isim-hátság, keleten-délkeleten az Ob-menti-hátság és az Altaj előhegyei határolják. Feltöltött síkság, melyet folyóvízi és tavi üledék tölt ki. Területének jelentős részét lösz borítja. Kiterjedése mintegy 100 ezer km² (tehát valamivel több, mint Magyarországé). Tengerszint feletti magassága a központi területeken 100–120 m, csak a peremeken haladja meg kevéssel a 200 m-t. Lapos felszínét vízmosások és északkelet–délnyugat irányú keskeny, 50–60 m-es gerincek (grivi, 'sörények') teszik változatossá. Éghajlata: itt délen a nyár melegebb és kevesebb a csapadék, mint a Baraba-alföld. A januári középhőmérséklet északon –17-19 °C, tehát déli fekvéséhez képest igen hideg; a júliusi középhőmérséklet 19-22 °C. Az éves csapadékmennyiség 250-350 mm. A sztyepp eredeti jellegzetes, ürmös–árvalányhajas növényzete szinte teljesen eltűnt, területének nagy részét felszántották, mezőgazdasági művelésbe vették. Kisebb nyírfaligetek vagy fenyvesek inkább csak a mélyedésekben, folyóvölgyekben fordulnak. Sok a lefolyástalan, sekély tó, többnyire sóstó. Legnagyobb állóvize a Kulunda-tó, melyet az azonos nevű sekély folyó táplál. A síkság északi vidékének folyója a szintén lefolyástalan tóba ömlő Burla (489 km). Állatvilágára a sok rágcsáló, a tavak környékére a változatos madárvilág jellemző. Mezőgazdasága 1954 és 1963 között a térségben a sztyeppet mintegy 420 000 km²-en feltörték és intenzív mezőgazdasági művelésbe vonták. A Kulunda-síkság Nyugat-Szibéria fontos mezőgazdasági körzete lett. Területének legnagyobb részén növénytermesztés folyik, gabonafélék (főleg tavaszi búza) és ipari növények szántóföldjei húzódnak, sok helyen mesterséges öntözést alkalmaznak. A sztyepp felszántásának negatív hatásai azonban hamarosan megmutatkoztak. Az intenzív szélerózió következtében az eredeti lösztakaró csökkent vagy teljesen eltűnt; a talaj vízháztartása megbomlott, termőképessége csökkent. A 2010-es években nemzetközi tervek készültek a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására. Sós tavak vidéke A Kulunda-tavak a köznyelvben a síkság sekély sóstóinak összefoglaló elnevezése. Ide tartozik maga a Kulunda-tó és a „szomszédos” Kucsuk-tó, melynek partján nátrium-szulfát-kombinát épült, valamint azoktól keletre és délre sok kisebb lefolyástalan sóstó. E tavak szódakészlete világviszonylatban az elsők között áll(t) [1970-es évek], de konyha- és egyéb sókat is nagy mennyiségben tartalmaznak. Az itteni készletek hasznosítására építették fel Oroszország első szódagyárát 1864-ben. A Tanatar-tó (valójában több kisebb tó sorozata) sókészletére alapozva hozták létre a második világháború idején a kalcinált szóda-gyárat Malinovoje Ozero településen (Mihajlovszkoje falu mellett). Magát a tavat (Malinovoje Ozero, jelentése: 'málna-tó') különös, rózsaszínű vizéről nevezték el. Szlavgorod mellett, a brómban gazdag Bolsoje Jarovoje-tó vizének hasznosítására is nagy vegyipari gyár létesült; az évek folyamán a területen önálló város épült: Jarovoje. Plomin Luka Plomin Luka (olaszul: Porto Fianona) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kršanhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget keleti részén, Labintól 7 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a mintegy négy kilométer hosszú Plomini-öböl északnyugati végében a tengerparton a Boljunčica-patak torkolatánál fekszik. Története A mai Plomin Luka helyén az ókorban a római Fianona település állt, mely a római uralom után megszűnt, majd a kora középkorban települt be újra. A középkorban több temploma is volt, melyek Szent Erzsébet, Szent Vid és Szent Mátyás apostol tiszteltére voltak szentelve. A közelében egy pálos kolostor is állt, melyet a 14. században alapítottak és a 18. századig, a rend feloszlatásáig működött. A faluban a Depangher-Manzini családnak voltak házai és gazdasági épületei. Egykor fontos áruforgalmi csomópont volt. A II. világháború végéig állandó hajójárat kötötte össze Fiuméval, Cressel és Lošinjjal. A falunak 1880-ban 252, 1910-ben 448 lakosa volt. 1932-ben a Čepić-tó lecsapolásakor az öbölnek ezt a részét mesterségesen feltöltötték, miközben a Boljunica-patak számára egy új szűk mesterséges torkolatot alakítottak ki. Ezzel a település hanyatlását idézték elő, melynek lakossága a II. világháború után jelentősen csökkent. Lakói korábban tengerészek, halászok és kitűnő molnárok voltak., de a 19. század elején a közelben szenet találtak. Erre alapozva építették fel a Plomini-öböl felett 1969-ben a Plomin I. 2000-ben pedig a Plomin II. hőerőművet, mely az ittenieknek új munkalehetőséget teremtett és az erőmű dolgozói részére új településrészt építettek. Plomin Lukának 2011-ben 176 lakosa volt. Nevezetességei A Plomin I. hőerőmű 1969-ben a Plomin II. pedig 2000-ben létesült. Theodore Roosevelt Theodore Roosevelt (New York, 1858. október 27. – Sagamore Hill, New York, 1919. január 6.) amerikai politikus, író, az USA 26. elnöke. Egy nagyon gazdag kereskedő család sarjaként a Harvard Egyetemen szerzett diplomát 1880-ban. Az egyetem elvégzése után a Republikánus Párt (USA) színeiben kezdett politizálni. 1882-84. között már képviselő lett New York állam törvényhozásában. 1897-98-ban haditengerészeti miniszterhelyettes. Az spanyol–amerikai háborúban 1898-ban Kubában harcolt az általa toborzott lovasezred, a Rough Riders („kemény lovasok”) élén. 1898-90-ben New York kormányzója. 1901-ben az USA alelnöke, majd W. McKinley elnök meggyilkolása után, 1901. szeptember 14-től az Egyesült Államok elnöke. 1902-ben a Square Deal („becsületes játszma”) elnevezésű programjában 44 eljárást indított a nagy trösztök ellen. Elnöksége alatt szabályozta a vasutak és az élelmiszeripar működését, jelentős eredményeket ért el a nemzeti parkok, vadrezervátumok számának növelésében, valamint az öntözés és fásítás területén. Külpolitikájában újraértelmezte a Monroe-elvet, ennek következményeként az Egyesült Államok katonailag is beavatkozott a latin-amerikai konfliktusokba. Az úgynevezett „furkósbot politiká”-t alkalmazva kapta meg az USA a Panama-csatorna használati jogát is. 1904-ben történt újraválasztása után közreműködésével jött létre 1906-ban az orosz–japán háborút lezáró portsmouthi-béke, amiért Nobel-békedíjat kapott. 1910 áprilisában tett utazása során néhány napot Magyarországon is eltöltött (első Magyarországra látogató amerikai elnökként). Az 1912. évi elnökválasztáson már a Progresszív Republikánus Szövetség jelöltjeként indult az „Új nacionalizmus” programját meghirdetve, de vereséget szenvedett a demokrata W. Wilsontól. Ifjúkora Roosevelt apját szintén Theodore Rooseveltnek (1831. szeptember 22. – 1878. február 9.), anyját Martha „Mittie” Bullochnak (1835. július 8. – 1884. február 14.) hívták. A család New York kiváltságosai közé tartozó régi gazdag családnak számított. Az idősebb Theodore Roosevelt sikeres, külkereskedelemmel foglalkozó üzletember volt, akit a fia is elkísért több európai és egyiptomi üzleti útján. Az ifjú Theodore az apját példaképének tekintette, bár arról soha nem tett említést, hogy apja az amerikai polgárháború idején a sorozás elkerülése végett mást bérelt fel maga helyett. A későbbi elnök felsőfokú tanulmányait 1876-ban kezdte meg a Harvardon, ahol a legexkluzívabb klubnak, a „Porcellian”-nak a tagja volt. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg első feleségével, Alice Hathaway Lee-vel (1861-1884), akihez a szomszédos Brookline-ba járt át udvarolni. Szakdolgozatát az 1812-ben kirobbant brit–amerikai háborúról írta, melyben állást foglalt az amerikai haditengerészeti flotta fejlesztése és jelentőségének növelése mellett. Az egyetem befejezése (1880) után nem sokkal kezdett el politikával foglalkozni. Programjának vezérfonala a korrupció kiirtásának magasztos célja volt. Az első választáson New York állam fővárosában Albanyban próbált szerencsét és 1882-ben lett ott képviselő. Karrier az elnökségig Roosevelt gyors felemelkedése 1884-ben megtorpant. Ebben az évben következett be első feleségének és édesanyjának halála, ami után nagy utazásokat tett Amerika, nagyrészt még lakatlan nyugati területein. Ekkor fogalmazódott meg benne a természetvédelem fontossága. Két évig tartó visszavonultsága Észak-Dakotában lévő birtokán adott lehetőséget a számára „A nyugat megszelídítése” című könyvének megírására. Könyvében Amerika úttörőit magasztalja és dicsőíti az angolul beszélő népek elterjedését a világ nagy részén. Tagadja, hogy faji, vallási vagy etnikai előítélettel rendelkezne, de úgy tartja, hogy az indiánok életmódja alig különbözik a vadállatokétól, s a fehér embernek joga van mindenütt a vezetést kivenni a vörös, fekete és sárga őslakosok kezéből. 1884-ben Republikánus Párt elnökjelöltségéért folyó versenyben Roosevelt a kezdeti ellenkezését legyőzve, a párt közismerten korrupt elnökét, James Blaine-t támogatta, aki ugyan ezt a párharcot elvesztette, de az 1888-ban megválasztott Benjamin Harrison elnök kabinetfőnöke lett. az 1884. évi támogatásért cserébe Roosevelt elérte, hogy Blaine közvetítésével és jóbarátja, Henry Cabot Lodge képviselő közbenjárására kinevezzék a Közszolgálati Bizottság élére. Vezetésével, az addig jelentéktelen szerepet játszó bizottság, a baltimore-i postán elkövetett hivatali visszaélések kapcsán nekitámadt az elnök egyik támogatójának, a főpostamester John Wanamakernek. Az ügy fontos muníciót szolgáltatott az 1892-es elnökválasztási kampányban a demokratáknak, s Cleveland elnökké választásához vezetett, aki megtartotta Rooseveltet a bizottság élén, de ő azonban többre vágyott. Ezért 1895-ben rögtön elfogadta William Strong, New York újonnan megválasztott reformpárti republikánus polgármesterének az ajánlatát, hogy New York-i rendőrségi megbízott legyen. Roosevelt ebben a tisztségében keményen fellépett az úgynevezett kék törvények betartása érdekében, melyek szerint a bároknak és a szalonoknak vasárnap zárva kellett tartaniuk. Intézkedéseivel azonban sok ellenséget is szerzett magának, többek között az őt kinevező polgármestertől is kapott burkolt fenyegetést. Tarthatatlanná váló politikai helyzetéből az 1896-os elnökválasztási kampányban játszott szerepe segítette ki. Roosevelt ugyanis a későbbi győztes McKinley-t támogatta, aki Lodge kérésére meghívta a kabinetjébe és haditengerészeti miniszterhelyettesé nevezte ki. A harcias nacionalista retorikát hangoztató Roosevelt hamarosan tettekkel is bizonyíthatta bátorságát. 1898-ban a spanyolok brutális kegyetlenséggel vertek le egy lázadást a fennhatóságuk alatt lévő Kubában. A havannai események miatt McKinley elnök Kubába küldte a Maine hadihajót, melyet egy tengeri akna elsüllyesztett. Roosevelt a spanyolok elleni hadüzenet egyik leghangosabb szószólója volt. Sőt, miniszterhelyettesi posztjáról lemondva, önkéntes lovas-hadsereget szervezett, melyben vakmerő cowboyok mellett a keleti parti felső társadalmi rétegéhez tartozó sportlovasok is részt vettek. A „Rough Riders”, melynek élén Leonard Wood ezredes, és Theodore Roosevelt hadnagy állt, lovasrohamot intézett a Santiago melletti San Juan-hegy közelében, s ezzel háborús hőssé avatta a későbbi elnököt, aki a harcokban egy ellenséges spanyol katonát személyesen is megölt. A spanyol-amerikai háborúnak köszönhetően Roosevelt 1899-ben New York állam kormányzója, majd McKinley újraválasztása után annak alelnöke lett. Kormányzóként az üzemi munkafeltételek reformjáért szállt síkra és javította a betegellátást, valamint a közlekedési rendszert. Elnöksége Belpolitikája Theodore Roosevelt 1901-ben McKinley elnökké választásával lett az USA alelnöke, majd azután, hogy 1901. szeptember 6-án Buffaloban egy anarchista, bizonyos Leon Czolgosz McKinley-t lelőtte, s aki 1901. szeptember 14-én a merénylet következtében meghalt, az addigi alelnök lépett a helyére. Theodore Roosevelt ezzel 42 évesen az Egyesült Államok legfiatalabb elnökeként vonult be a Fehér Házba. Roosevelt magatartásának elnökként is megkülönböztető jegye volt az önreklámozás. A sajtó szerepének fontosságát felismerve elnöksége első napjaiban lényegében alkut kötött a három legnagyobb távirati iroda elnökével, melyben elérte, hogy csak olyan hírek kerüljenek nyilvánosságra, melyekről ő akarja a nyilvánosság értesítését. Theodore Roosevelt volt az első elnök, aki vacsorázni hívott a Fehér Házba egy afroamerikait, Booker T. Washingtont, azt üzenve a választóknak, hogy ugyanazt a mércét alkalmazza a feketékkel, mint a fehérekkel szemben, csakúgy mint a munkavállalókkal és a kapitalistákkal, valamint a pogányokkal, a zsidókkal, a katolikusokkal és protestánsokkal szemben. A társadalmi problémákat morális oldalról igyekezett megközelíteni. Ennek szellemében az első intézkedéseinek egyikeként ügyészségi vizsgálatot indított a Sherman-féle trösztellenes törvény alapján a J. P. Morgan Norhern Securities Company ellen, mely társaság tömörítette az északkeleti térség három legnagyobb vasúttársaságát, a Northern Pacific-et, a Great Northern-t és a Burlington-t. Az eljárás célja a valaha született legnagyobb amerikai részvénytársaság feldarabolása volt, mellyel nem mellesleg Roosevelt bebizonyította, hogy az Egyesült Államok elnöke nagyobb hatalommal bír, mint a világ vezető bankára. A Square Deal–nek keresztelt program keretében összesen 44 eljárást bonyolítottak le a trösztök ellen, s ezzel azt üzente a nyilvánosságnak, hogy még az ország leghatalmasabb emberei is elszámoltathatók a törvény előtt. Rooseveltet a sajtó a nagyvállalatokkal szemben álló kisember pártfogójaként állította be, de azt már persze nem verték nagydobra, hogy a kormány csupán egy eljárásban aratott jelentős győzelmet. A dolgozó emberek barátjaként szerzett hírneve tovább erősödött akkor, amikor 1902. májusában kormánya, elsőként az amerikai történelemben, sikeresen közvetített az Amerikai Egyesült Bányász Szakszervezet és Philadelphia Coal and Iron Company között abban a sztrájkban, amelyet körülbelül 140-150 ezer bányász folytatott a magasabb bérekért és a munkakörülmények javításáért. A sztrájk következtében ugyanis a szén ára a tonnánkénti 5 dollárról 30 dollárra emelkedett, s ez már politikai kérdés volt, amit Roosevelt nagyon jól érzékelt, hisz a közelgő kongresszusi választások előtt a republikánusok számára is fontossá vált a sztrájk befejezése, ami 1901. október 23-án meg is történt. Theodore Roosevelt komoly eredményeket mondhat magáénak a környezetvédelem területén. Hivatali ideje alatt megduplázódott a nemzeti parkok száma, s 51 vadrezervátum és 16 nemzeti emlékhely jött létre. Ez irányú tevékenységének nem mondott ellent az a véleménye, hogy kizárólag a fehér telepesek hozták el a civilizációt az érintetlen erdőségekbe és helyes volt, hogy ezek a keményen dolgozó nők és férfiak az amerikai nyugat óriási területeit nem hagyták az őslakos indiánok kezében. Belpolitikájának jellemző vonása volt a politikai korrupció elleni harc, amit már New Yorkban rendőrségi megbízottként megkezdett, s már akkor nyíltan kritizálta a jó fél évszázaddal korábban Jackson elnök által bevezetett úgynevezett zsákmányszerzést, a jövedelmező közhivatalok osztogatását a politikai támogatásért cserében. E küzdelem keretében közszolgálati reformot hajtott végre, ami a hivatalnokok függetlenségének megteremtését célozta. Intézkedései komoly változást jelentettek a gazdasági életben is, mivel szabályozta a vasutak (1903,1906,- vasút szabályozási törvény) és az élelmiszeripar (1906. a húsfajták ellenőrzésére vonatkozó törvény, az élelmiszer- és gyógyszertisztasági törvény) működését, s eredményeket tudott felmutatni az öntözés és az erdőgazdálkodás területén is. A trösztök és a korrupció elleni fellépése miatt a Republikánus Párton belül sokan szembefordultak Roosevelttel, így valójában önmaga reklámozásának köszönhetően állította maga mellé az amerikai közvéleményt és nyerte el az általa is tisztelt egyetlen hatalom, a nép bizalmát 1904-ben történt újraválasztásakor. Külpolitikája Theodore Roosevelt tevékenysége a fentiek ellenére mégis inkább a külpolitikában tett lépései miatt maradandó. A külpolitika területe jobban megfelelt Roosevelt habitusának is, hisz Rooseveltet sokan olyan embernek jellemezték, akit egyáltalán nem érdekel a törvény és aki soha nem tudja megbocsátani, ha valaki az útjába áll. Külpolitikai törekvései nem függtek a kongresszus jóváhagyásától, így harcos nacionalizmusa jó eszköz volt az ország nagyhatalmi státusának megteremtéséhez és demonstrálásához. Már első kongresszusi beszédében azt hangoztatta, hogy a civilizált népeknek katonai eszközökkel is joguk van beavatkozni a barbár és félbarbár népek ügyeibe. Az úgynevezett „furkósbot politika” már 1902-ben a Venezuela elleni német blokád felszámolását eredményezte. Az újraválasztását követően 1904-ben megfogalmazott „Roosevelt Corollary” , pedig már fordított Monroe-doktrínaként vált ismertté. Roosevelt a külpolitikát saját kizárólagos területének tekintette. Ennek megfelelően például személyesen ő döntött még a Panama-csatorna végső útvonaláról is, azok után, hogy az USA felbujtó szerepet játszott a panamai forradalom kirobbantásában. A kolumbiai kongresszus ugyanis elutasította a megépítendő óceánközi csatorna bérbeadási szerződését, amire válaszul Roosevelt az amerikai flottával támogatta a Kolumbiához tartozó Panamában kirobbant felkelést, majd elismerte a független Panama államot 1903-ban. A Panama-csatorna használati jogának megszerzését tartotta később Roosevelt elnöksége legfontosabb lépésének. A Panama-csatorna ügy mellett Roosevelt saját eredményének tulajdonította a Northern Securities ellenes sikeres fellépést, a bányászsztrájk megoldását, Kuba függetlenségének kivívását, a Fülöp-szigetek sikeres kormányzatának megteremtését, a hadiflotta és a hadsereg fejlesztését, a közszolgálati reformot. Az elnök különleges szerepének hangsúlyozását minisztereinek is kötelezővé tette nyilvános beszédeikben. Azután, hogy Roosevelt nagy fölénnyel megnyerte az 1904. évi elnökválasztást, bejelentette visszavonulását a mandátuma lejártával. Ezzel lényegében tevékenységét a külpolitika területére korlátozta, hisz a kongresszusi képviselők, akik a saját politikai karrierjükre voltak tekintettel, nem remélhettek előnyöket a Roosevelttel történő alkuktól, s Roosevelt szintén nem szándékozott velük egyezkedni. Az Egyesült Államok világpolitikai dominanciájának hangsúlyozását jelentette Roosevelt azon döntése is, hogy 1905-ben az USA átvette a dominikai vámhivatalok működtetését. A világpolitikai események közül figyelmét ekkor legjobban a japán-orosz konfliktus kötötte le. Roosevelt a japánok győzelmére és ennek következtében megerősödésükre számítva az amerikai flotta folyamatos fejlesztését és harckészültségének magas szinten tartását szorgalmazta. Az volt a véleménye, hogy a háború további folytatása ugyan Japán teljes győzelméhez és az oroszok Kelet-Ázsiából való kiűzéséhez vezetne, de Japán ebben az esetben nem kapna jóvátételt és maga is olyan anyagi és emberi veszteséget szenvedne, amit nem tudna kiheverni. Ezért a béke a harcoló feleknek is érdeke, vélte Roosevelt. Közbenjárására végül a két ellenség a New Hampshire-i Portsmouthban folytatott tárgyalások eredményeként kötött szerződéssel vetett véget a harcoknak. Az amerikai elnök a béke elérése érdekében folyamatosan vett részt személyesen a felek közötti közvetítésben és hathatósan vette igénybe a két fél szövetségeseinél, Angliánál, Franciaországnál és Németországnál diplomáciai befolyását is. Az elfogadott feltételek szerint Oroszországnak nem kellett jóvátételt fizetni, csupán a Japántól visszakapott Szahalin északi részéért állapított meg egy vegyes bizottság bizonyos nagyságú fizetendő összeget. A közvetítésért három uralkodó, a japán és német császár, valamint az orosz cár is levélben mondott köszönetet az amerikai elnöknek. Roosevelt diplomáciai sikere nemsokára Algecirasban megismétlődött, ahol a Marokkó miatt veszekedő németeket és franciákat sikerült megbékítenie egymással. Teljesítményéért első amerikaiként 1906-ban megkapta a Nobel-békedíjat. Elnöki tevékenységének értékelése Stephen Graubard „Az elnökök” című könyvében Theodore Roosevelt elnökségéről a következő jellemzést írja: „Roosevelt képmutató volt, de nem csaló. Ez a tehetséges, intelligens, olvasott és tiszta beszédű férfiú olyan presztízst és befolyást adott az elnöki hivatalnak, mely korábban sosem jellemezte.” (Graubard, 2007, old.: 121.) „Roosevelt, e nemzetközi híresség, sokakban tudatosította Európában és Ázsiában, hogy az Egyesült Államok világhatalommá vált. Mivel ő úgy vélte, hogy hatalma teljes mértékben az emberek … akaratán alapul, … nem fogadta el azt a nézetet, hogy egyáltalán létezhet a többség zsarnoksága, és hogy ez jelenti a legnagyobb veszélyt az amerikai demokráciára.” (Graubard, 2007, old.: 121.) „Mivel megvetette a pénzt, minden tőle telhetőt megtett azért, hogy ellenőrzése alatt tartsa a hatalmas vagyonokat felhalmozókat, ám e téren csak korlátozott sikert ért el.” (Graubard, 2007, old.: 121.) „Roosevelt szerint az elnök sosem uralkodik úgy, ahogy azt egy örökletes király teszi, hanem »választott királyként« kormányoz aktívan négy vagy nyolc éven keresztül.” (Graubard, 2007, old.: 121.) Az elnökség után Theodore Roosevelt korábbi döntésének megfelelően, nem jelöltette újra magát az 1909. évi elnökválasztáson. Néhány évre visszavonult a privát szférába. Ugyanebben az évben a fiával, Kermit-tel részt vett egy afrikai nagyvad-vadászaton, amelyről könyvet is írt. 1910-ben fia kíséretében Európába utazott. Áprilisban Magyarországon is töltött néhány napot. Májusban találkozott Berlin mellett Döberitzben II. Vilmos német császárral, akivel egy kisebb hadgyakorlatot tekintett meg. 1910. május 12-én vette át díszdoktori oklevelét a Berlini Egyetem Filozófiai Fakultásán. Európából visszatérve mégis újra a politikai küzdőtérre lépett, mivel elégedetlen volt utódja, Taft elnök politikájával. A Republikánus Párt azonban már nem támogatta a jelöltségét, ezért az 1912. évi kampányban a Progresszív Republikánus Szövetség elnökjelöltje lett, s meghirdette az „Új nacionalizmus” programját, melyben jövedelemadót, a farmerek segélyezését és a munkakörülmények javítását ígérte a választóknak. A választási hadjárat során 1912. október 14-én merényletet követtek el ellene. Bár a lövés közvetlen közelről érte, de szerencsére csak izomsérülést okozott, s Roosevelt sebesülten is megtartotta több, mint egyórás beszédét, mielőtt kórházba vitték. A választáson való elindulásával Roosevelt megosztotta a republikánus szavazókat, ezzel hozzájárult a demokrata jelölt, Woodrow Wilson győzelméhez. Theodore Roosevelten kívül még a rokona, Franklin D. Roosevelt, Grover Cleveland és Richard Nixon indult három alkalommal az elnökségért. Az amerikai elnök hivatali idejét két ciklusra az alkotmány 22. kiegészítése korlátozta 1947-ben. Roosevelt rögtön az I. világháború kitörése után támogatta az USA részvételét a háborúban. 1918-ban a Szovjetunió elleni intervencióra szavazott. A Roosevelt által alapított Progresszív Párt ugyan a szavazatok jelentős részét szerezte meg a választásokon, de jelöltjei csak kevés helyen tudtak hivatali helyekhez jutni, s a párt tartósan nem tudott gyökeret verni az amerikai politikában. Ezért később Roosevelt is visszatért a Republikánus Pártba. 1913-14-ben az exelnök Roosevelt a fiával együtt újabb expedícióban vett részt. Ezúttal az Amazonas-medencében, ahol a tiszteletére egy folyót átneveztek Rio Rooseveltnek. Az őserdei túra során azonban Roosevelt olyan súlyos egészségügyi problémákat szedett össze, melyek élete végéig elkísérték. Családja Theodore Roosevelt első felesége, akivel 1880-ban házasodtak össze, Alice Hathaway Lee (1861-1884) volt. Egy gyermekük született, Alice (1884-1980), kinek Nicholas Longworth (1869-1931) volt a férje. Második feleségével, Edith Kermit Carow-val 1886-ban keltek egybe. Öt gyermeknek adtak életet: - 1. Theodore (1887-1944), aki 1910-ben vette feleségül Eleanor Butler Alexander-t (1889-1960); - 2. Kermit (1889-1943), feleségével, Belle Wyatt Willard-dal (1892-1968) 1914-ben kötött házasságot; - 3. Ethel (1891-1977), aki 1913-ban ment férjhez Richard Derby-hez (1881-1963); - 4. Archibald (1894-1979), aki 1917-ben nősült, felesége Grace Stackpole Lockwood (1894-1971) volt; - 5. Quentin (1897-1918), katonaként elesett az I. világháborúban. A szabadkőműves Roosevelt szabadkőműves volt és világszerte több szabadkőműves páholyt meglátogatott többek között Afrikában, Európában és Dél-Amerikában. 1901. január 2-án vették fel inasnak a Long Island „Matinecock Lodge No. 806.” elnevezésű páholyába, s március 27-én már legénnyé léptették elő, majd április 24-én mesterré avatták. Élete során a Masonic Veterans Association of the Pacific Coast (1901), az Illinois Masonic Veterans Association (1903), a washningtoni Pentalpha No. 23. (1904) és a római Rienzi páholyok tiszteletbeli tagja lett. 1902. május 26-án a Fehér Ház ovális irodájában Roosevelt vezette a Knights Templar nevű keresztény szabadkőműves szervezet éves szemléjét. 1903. február 21-én beszédet tartott az Army War Colleges szabadkőműves alapkőletételén. 1903. április 24-én a Montanai Nagypáholy védnöksége alatt ő helyezte el a Yellowstone Nemzeti Park északi kapujának alapkövét. 1906. április 14-én szintén ő tette le Washingtonban az Amerikai Reprezentánsok Háza irodaépületének szabadkőműves alapkövét. Theodore Roosevelt tette le 1903. május 22-én Tacomában (Washington állam), ugyanezen év május 26-án Spokane-ben, 1907. június 8-án Washingtonban a 13. utcában és a New York Avenue-n épült szabadkőműves templomok alapkövét. Elnökként jelenlétével megtisztelte 1906. április 19-én a pennsylvaniai nagypáholy, Benjamin Franklin születésének 200. évfordulója alkalmából tartott rendezvényét. 1907. augusztus 20-án szabadkőműves öltözékben vett részt a Pilgrim Memorials alapkőletételén Provincetown-ban (Massachusetts). 1917. május 11-én a New York-i nagypáholyban tette utolsó látogatását a szabadkőműveseknél. Vallási hovatartozása Theodore Roosevelt családjával együtt a Holland Református Egyházhoz tartozott. 16 éves koráig a Madison Square Presbiteriánus templomba járt. Később, amikor Oyster Bay-ben lakott, a feleségével egy episzkopális templomot, Washingtonban pedig egy görög református templomot látogatott. Elnökként az állam és a vallás szétválasztása mellett állt és nem támogatta azt az elképzelést, mely szerint a bankjegyeken is fel kellett volna tüntetni az „In God we trust. (Hiszünk Istenben.) feliratot, mivel frivolnak tartotta, hogy Isten nevét olyan profán dologra nyomtassák, mint a pénz. Érdekesség Kedvenc regényének Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője című művét tartják. A Teddy mackó Theodore Roosevelt nemcsak politikai tevékenységéről híres. Jelen van a gyermekek szobáiban is, mert a plüss mackó róla kapta a Teddy Bear nevet. Ugyanis Roosevelt egy vadászaton vett részt a Mississippinél, ahol szeretett volna medvét lőni. De egész nap nem sikerült egyet sem találni. Végül Roosevelt kísérői közül az egyik vadász egy medvebocsot kikötött egy fához és felajánlotta Rooseveltnek a lehetőséget a bocs lelövésére, amit az exelnök visszautasított. (A kis medvét végül az egyik vadász késsel megölte.) A történet azonban megmozgatta a Washington Post karikaturistájának, Clifford Berrymannek a fantáziáját, aki a kismackót egy karikatúrában kereknek és bájosnak rajzolta meg, ami 1902. november 16-án az újság címoldalán jelent meg. Az olvasók a szívükbe zárták a kismackót, ezért Berryman egyre kerekebbnek, bájosabbnak rajzolta és az elnökről szóló híradások mellett mindig közölte. Az olvasóközönség így aztán hamarosan összekapcsolta a Theodore becenevét a Teddyt és kismackót, s született meg a Teddy Bear elnevezés. Egészen véletlenül ugyanezen év telén kezdte meg egy füles mackó gyártását a német Steiff cég. A mackó végtagjai és feje mozgatható volt, s a New York-i F.A.O. Schwarz cég 3000 darabot rendelt belőle. Így kezdődött a Teddy Bear (németül Teddybär) nemzetközi karrierje. Viesly Viesly település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1502 fő (2015). Viesly Saint-Vaast-en-Cambrésis, Beaumont-en-Cambrésis, Béthencourt, Briastre, Inchy, Quiévy, Saint-Hilaire-lez-Cambrai, Saint-Python és Solesmes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tergina Gyula Tergina Gyula (Nádas (Hont megye), 1856. március 30. – Budapest, 1929. január 4.) bölcseleti doktor, királyi tanácsos és királyi tanfelügyelő. Élete Főgimnáziumot és egyetemet végzett; a Magyar Nemzeti Múzeumnál 1875-ben gyakornok, 1880. április 4-én régiségtári segéd, 1882. május 18-án segédőr lett. 1882-ben tanárvizsgálatot tett a történelemből és földrajzból; 1889. a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához tanárnak, 1895. november 26-án Sáros vármegye királyi tanfelügyelőjévé nevezték ki. Volt Csongrád vármegye királyi tanfelügyelője, majd ugyanaz Heves megyében. Az iskolák általános államosításának keresztülvitelét tűzte ki célul, aminek eredménye, hogy Csongrád vármegye, Szeged és Hódmezővásárhely csaknem összes iskoláit államosították. Szegeden az ipari munkás-előadásokat szervezte. 1893-ban a Tisza menti Ördög lyukban, valamint 1894-ben a kamarási Reök parton, a Reök major mellett tárt fel népvándorláskori sírokat. Elhunyt 1929. január 4-én este 6 órakor, örök nyugalomra helyezték 1929. január 6-án délután a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Írásai Cikkei az Esztergom és Vidékében (1880., 1883. Esztergom emlékérmei); az Arch. Értesítőben (1881. Erdély érmészete, 1885. A magyarországi bánya- és kamaratisztek emlékérmei, 1894. Horgosi ásatások); a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjében (1883. Történet és művészet); a Századokban (1884. Buda visszafoglalásának érmei); a Magyar Tanügyben (1885. Művészet és iskola). Munkái Magyarország pénzügyi és közigazgatási állapotainak vázlata (1458-1526). Bpest, 1880. (Bölcsészettudori értekezés). Olvasókönyv a tanyai és az osztatlan falusi népiskolák II. és III. oszt. számára 28 szövegképpel. Szeged 1892. (Többekkel). Olvasókönyv az elemi népiskolák II-VI. oszt. számára. 50 szöveg-képpel. U. ott, 1892. Négy kötet. (Vass Mátyással és Kerékgyártó Elekkel). Magyar olvasókönyv a polgári fiúiskolák I-IV. oszt. számára. 2. kiadás. Bpest, 1898-1900. Négy kötet. (Lásd Károly és Barna Jónással. I. 3. jav. kiadás. 1904., III. 2. jav. k. 1900. U. ott). Földrajz a népiskolák számára, Budapest, 1894. Földrajz a népiskolák IV-VI. oszt. számára. U. ott. 1894. Két kötet (IV. 2. kiadás. Képekkel 1906., V-VI. oszt. 3. kiadás átdolg. Biró Samu 1908. U. ott). A magyar nemzet története, kapcsolatban a világtörténet nevezetesebb eseményeivel. A népiskolák V. és VI. oszt. számára. U. ott, 1894. Csongrádmegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Szeged, 1896. térképpel és 1900. U. ott. A magyar nemzet története. Polgári fiúiskolák számára. Térképpel és illustratiókkal. U. ott, 1901. (Kovács Samuval). Ugyanaz. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Térképpel és illustratiókkal. (Kovács Samuval). Földrajz a polgári fiú-iskolák számára. I. rész Magyarország és Ausztria, II. rész Európa államai (Magyarország és Ausztria kivételével) és Ázsia illusztratiókkal. U. ott, 1901-1902. a IV. oszt. számára 1905. (Pataki Simonnal. I. rész. 2. kiadás. U. ott, 1907.). Ugyanaz, polgári- és felsőbb leányiskolák számára. I., II. rész. U. ott, 1901-1902. (Pataki Simonnal l. 2. kiadás 1904., 3. k. 1906. és 1908. II. 2. k. 1906.). Világtörténelem. A polgári fiúiskolák számára. Illusztrácziókkal. U. ott, 1903. (Kovács Samuval). Világtörténelem polgári leányiskolák II. és III. oszt. számára. U. ott, 1902. Két kötet. (Kovács Samuval). Álneve és jegyei Nádasy T. Gy., T. Gy., -a-a az Arch. Értesítőben; N. G. a Hon 1880. évfolyamán. Marguerite Zorach Marguerite Zorach (születési neve Marguerite Thomson), (Santa Rosa, 1887. szeptember 25. – New York, 1968. június 27.) posztimpresszionista és fauvista amerikai festő, tervező grafikus, textilművész, hímző, fametsző, murális művész, William Zorach felesége. Pályafutása Fresnóban nőtt fel. Az iskola mellett zenei és művészeti képzésben is részesült. 1908-ban felvették a Stanford Egyetemre. Rajztehetségére felfigyelt a Párizsban élő anyai nagynénje, aki szintén festett. Marguerite elhagyta az egyetemet és nagynénje segítségével Párizsba utazott, hogy akadémikus festészetet tanuljon. Érkezése után rögtön ellátogathatott az őszi Salonra, ahol többek között Henri Matisse, André Derain, Maurice de Vlaminck, Othon Friesz, Albert Marquet, Anne Estelle Rice, és John Duncan Fergusson festményeit látta. A fauvisták merész vonalai, keveretlen színei nagy hatást gyakoroltak a fiatal lányra. Nagynénje barátnőjénél, Gertrude Steinnél kötött barátságot Ossip Zadkine-nel és beszélgetett Pablo Picassóval. Nem sikerült a felvételi vizsgája az École nationale supérieure des Beaux-Arts-on, mert még soha nem rajzolt aktot. Ekkor tudatosult benne, hogy nem vonzza az akadémikus festészet. Rövid ideig tanult az Académie de la Grande Chaumière-en Jean Francis Auburtinnél. Mivel a klasszikus festészet nem érdekelte, átment az Académie de la Palette-re, ahol a posztimpresszionista Jacques-Émile Blanche tanítványa volt, és John Duncan Fergusson skót kolorista irányítása mellett kezdett kísérletezni a színekkel. 1909-ben és 1910-ben nagy utazásokat tett Svájcban, Olaszországban, Délnyugat-Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Belgiumban, Angliában, és múzeumokat, kiállítótermeket látogatott. Velencéből indult festőtársaival Jeruzsálembe, majd Mumbaiba, Dzsaipurba, Mandalajba, Hongkongba és Jokohamába. Az utazások alatt készült festményei arról tanúskodnak, hogy új elemekkel gazdagította stílusát. Párizsba érkezése óta tiszta, keveretlen színeket vitt fel merész ecsetvonásokkal a vászonra, és a hangsúlyosan lapos kompozícióiban meg sem kísérelte visszaadni a mélység illúzióját a perspektíva segítségével. Érdekelték a modern színelméletek. Önmagát a posztimpresszionizmus követőjének nevezte. Akkoriban a művészek és műkritikusok posztimpresszionistának minősítették azokat a modern művészeti mozgalmakat, amelyek az impresszionizmus után jelentek meg. Marguerite európai tartózkodása alatt festett képeiről általában azt tartották, hogy a fauvizmus hatása alatt készültek. Párizsról, művészi tanulmányairól és utazásairól több mint száz cikket küldött a Fresno Morning Republican újságba. A fresnói közösségben már ismerték őt, és érdeklődéssel várták képeit. 1912-ben több tucat vászonnal tért vissza, s amelyeket Fresnóban és Los Angelesben állított ki. Csalódottan vette tudomásul, hogy képeit sokkolónak tartották. Ekkor New Yorkba költözött, felvette a kapcsolatot William Zorach egykori festőtársával, akivel az Académie de la Paletten tanult. 1913-ban házasodtak össze. Marguerite látta Pablo Picasso és Georges Braque alkotásait az Armory Show nemzetközi kiállításon, és kubista elemeket kezdett beépíteni képeibe. A Zorach házaspár sikere egyre nőtt, és 1916-ban meghívást kaptak a The Forum Exhibition of Modern American Painters kiállításra. 1920-ban Margueritet a Logan Medal of Arts-szal tüntették ki. Részt vett 1920-ban a New Tendencies Exhibiton rendezvényen Philadelphiában. Azután abbahagyta a festést, és hímzéssel, textilmunkákkal, textiltervezéssel kezdett foglalkozni. A harmincas és negyvenes években falfestményeket készített és közben tanított a Columbia Egyetemen. 1945-ben újra festett. Többször volt egyéni kiállítása New York művészeti galériáiban. Marguerite Zorach gazdagította az amerikai művészetet, mert azokhoz a festőművészekhez tartozott, akik először csatlakoztak a posztimpresszionista és fauvista irányzathoz. Különösen elismerik korai munkáit, amelyeket szabad ecsetkezelés és az avantgárd eredetisége jellemeznek. Favorit A favorit egy magyar nemesítésű csemegeszőlőfajta. 1950-ben Chasselas Queen Victoria White és a szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével állították elő Szegedi Sándor és munkatársai. Leírása Tőkéje erős növekedésű, ritka vesszőzetű, jó termőképességű. Fürtje közép-nagy (160 gramm), tetszetős megjelenésű, közepesen tömött, vállas. Igen korán, már augusztus első felében érik. Cukor-sav összetétele kedvező, íze nagyon finom, a darazsaktól, madaraktól nehezen védhető meg. Jól csomagolható és szállítható piacos fajta. Vesszői fagyérzékenyek, rothadásra kevésbé hajlamos. Jemeni riál A riál Jemen hivatalos pénzneme. Bankjegyek 2009. november 14-én bocsátották ki a 250 riálos bankjegyet. 2017 júniusában olyan információk kerültek napvilágra, miszerint az 500 riálos bankjegyet Oroszországban nyomtatják, és a Jemeni Központi Bank Ádenbe költözött. A Szanaa-ban működő konkurens bank viszont 5000 riálos bankjegyeket rendelt Oroszországból, melyeket azonban törzsi milíciák megszereztek. 2018-as sorozat A polgárháború során új bankjegyet bocsátottak ki az ideiglenes fővárosban, Ádenban. Don Bosco Sportközpont A Don Bosco Sportközpont multifunkcionális létesítmény Kazincbarcikán található. Az egyházi kezdeményezésre, kormányzati támogatással megvalósult intézmény közel 2 milliárd forintos beruházás eredményeként jött létre. A 2016. szeptember 2-án átadott intézmény nyitóünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. A létesítményt Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. A hivatalos megnyitót követően tíz napig tartó, családi sport- és egészségnappal záruló kulturális rendezvénysorozatot tartottak a sportközpontban. Története Kazincbarcikán, mint sportvárosban a város vezetői és lakói egyaránt már régen szerették volna, hogy felépüljön egy - a nemzetközi szabványoknak megfelelő - sportcsarnok. Egyházi körökben 2011-ben merült fel az a gondolat, hogy a helyi Don Bosco Iskolának építsenek egy tornatermet. 2013-ban a tornaterem helyett már egy sportcsarnokot szerettek volna létrehozni a szaléziak és a város irányítói. Ebben az évben indult el a tervezés, és a következő évben, 2014. augusztus 31-én tették le a sportcsarnok alapkövét. Az építkezés 2015-ben indult el, 2016. szeptember 2-án ünnepélyes keretek között történt meg az épületkomplexum átadása. Jellemzői Az egész terület, amelyet a szaléziak megvásároltak, 5140 négyzetméter, míg az épületkomplexum alapterülete 3000 négyzetméter. A létesítményt a szalézi szerzetesrend működteti. A modern épületkomplexumban a küzdőtéren kialakított szabványméretű kosár-, kézi-, röplabda- és futsalpályák találhatók. A sportcsarnok küzdőtere mellett közösségi és rekreációs terek – bowling és fallabdapályák, edzőterem, szauna, információs fal, szabadidős terasz, büfé és egy 300 fős rendezvényterem is a látogatók rendelkezésre áll. A sportközpontban tarják a Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium, valamint a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium diákjai számára a mindennapos testnevelési és diáksportköri foglalkozásokat. Az épület küzdőtere a reggeli óráktól 16 óráig a két iskola tanulói számára megtartott testnevelés-oktatásnak ad otthont, ezt követően pedig a városlakók és a városi egyesületek sportolói használhatják a csarnokot. A közösségi és rekreációs terek már a délelőtti óráktól egészen késő estig nyitva állnak a nagyközönség számára. Befogadóképessége A mobil lelátósorokkal összességében 900 ülőhely áll rendelkezésre. Névadója Don Bosco olasz katolikus pap volt, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója. Életét a szegény sorsú gyermekek segítésének és nevelésének szentelte. Kiemelkedő rendezvények 2016 Dr. Janka Gábor ikonfestő kiállítása (szeptember 3-tól) Recirquel - Cirkusz az éjszakában (szeptember 3.) Kézilabda Show (szeptember 4.) Wellhello koncert (szeptember 5.) Nostradamus - Világok vándora - ExperiDance Tánctársulat (szeptember 6.) Labdarúgó gála (szeptember 7.) Barcikai világjárók klubja - Kaland az Andokban - Nagy Tibor zenés-vetítéses előadása (szeptember 7.) Gyermekek fénye - a Magyarock Dalszínház előadása (szeptember 8.) Valahol Európában - a Magyarock Dalszínház előadása (szeptember 8.) Don Bosco Nemzetközi Röplabda Torna (szeptember 8-9.) Hungarikum klub - a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borai (szeptember 9.) Családi sport- és egészségnap (szeptember 10.) Nemzetközi sportesemény 2018. május 30-án Kazincbarcika adott otthont a magyar-horvát férfi röplabda Európa Liga-mérkőzésnek a Don Bosco Sportközpontban. Első alkalommal rendeztek válogatott röplabdamérkőzést a városban. Magyarország – Horvátország 0–3 (–17, –19, –18) Guatemalában történt légi közlekedési balesetek listája A Guatemalában történt légi közlekedési balesetek listája mind a halálos áldozattal járó, mind pedig a kisebb balesetek, meghibásodások miatt történt, gyakran csak az adott légiforgalmi járművet érintő baleseteket is tartalmazza évenkénti bontásban. Guatemalában történt légi közlekedési balesetek 2008 2008. augusztus 24. Egy Cessna Caravan 208-as típusú kis repülőgép zuhant le. A balesetben 10 fő életét vesztette, 4 fő túlélte az esetet. Kongdzsu Kongdzsu város Dél-Korea Dél-Cshungcshong tartományában. A mai város 1995-ben jött létre Kondzsu és az azonos nevű megye összeolvasztásával. A kormány tervei szerint Kongdzsu–Jongi lenne a helyszíne Dél-Korea tervezett új fővárosának, melynek építésére 45 milliárd amerikai dollárt kívánnak költeni. A város végül Szedzsong néven 2012-ben nyitotta meg a kapuit az egykori Jongi megye területén és részleges adminisztratív központként funkcionál. A település része a pekcsei történelmi régiónak, mely az UNESCO Világörökséghez tartozik. Ismert szülöttei Kim Dzsedzsung , a JYJ / TVXQ énekese Taegoon, énekes Pak Cshanho, baseballjátékos It's You (Duck Sauce-dal) Az It's You című dal az amerikai Duck Sauce zenekar 2013. június 25.-én megjelent kislemeze, mely a Quack című stúdióalbum kimásolt kislemeze. A dal klipje ugyanezen a napon került fel a YouTube-ra, viszont a dal egy hosszabb változata szerepel a stúdióalbumon. A dal a Belga Flanders lista 46. helyéig jutott, valamint a szintén Belga Wallonia kislemezlista 19. helyezettje volt. A dal Franciaországban 47. helyezést érte el. A dal eredeti hangmintái Bruce Patch It's You című dalából származnak. Videoklip A dal videoklipje 2013. június 25.-én került fel a duó Vevo csatornájára. A video egy fodrászüzletben készült, ahol a hajak, és a szemgolyó felveszik a zene ritmusát, majd hamarosan az egész szalon átváltozik egy discová. A végén egy afro frizurából diszkógömb emelkedik ki. A klip jelölve volt a 2013-as MTV legjobb vizuális klip kategóriájában, de végül nem lett helyezett. Megjelenések CD Maxi Casablanca - none It's You (DJ Snake Remix) 5:37 Remix – DJ Snake It's You (Pascal & Pearce Remix) 5:02 Remix – Pascal & Pearce It's You (Chris Lake Remix) 4:42 Remix – Chris Lake It's You (Suicide Kings Remix) 4:11 Remix – Suicide Kings It's You (Ridiculous Mix) 3:55 Remix – Ridiculous It's You (Lil Texas Remix) 2:57 Remix – Lil Texas It's You (Gregor Salto Remix) 3:10 Remix – Gregor Salto It's You (Original Mix) 2:58 It's You (Radio Edit) 2:44 Törökország az olimpiai játékokon Törökország az olimpiai játékokon először 1908-ban szerepelt, a téli játékokon pedig 1936-ban vett először részt, azóta a sportünnepek többségén jelen volt. A török sportolók eddig összesen 87 érmet nyertek, valamennyit a nyári játékokon, legeredményesebb sportáguk a birkózás. A Török Nemzeti Olimpiai Bizottság 1908-ban jött létre, a NOB 1911-ben vette fel tagjai közé, jelenlegi elnöke Togay Bayatli. Harold Nattrass Harold Nattrass (Durham, 1898. –?) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Ismert neve Harold Harry Nattrass Nally. Polgári foglalkozása bányász. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát megszerezve gyorsan haladt a szamárlétrán. Sportvezetőinek javaslatára 1933-ban lett az I. Liga játékvezetője. A második világháború utáni első bajnokság hivatalnoka. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1947-ben vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1935-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1939-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 6. Brit Bajnokság 1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották meg. Sportvezetőként Az aktív játékvezetést befejezve 1960-1970 között a Newcastle United játékosmegfigyelője volt. Waldersbach Waldersbach település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 136 fő (2015). Waldersbach Bellefosse, Belmont, Blancherupt, Fouday, Neuviller-la-Roche, Solbach és Wildersbach községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Malacosteus niger A Malacosteus niger a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes) rendjébe és a mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Malacosteus niger a 66° északi és a 30° déli szélességi körök között minden óceánban és nagyobb tengerben jelen van. Eddig csak a Földközi-tengerben nem vették észre. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 25,6 centiméter hosszúra nő meg. A hátúszóján nincs tüske viszont 17-21 sugár van, míg a farok alatti úszóján sincs tüske, azonban 18-24 sugár látható. 47-51 csigolyája van. Világítószervekkel rendelkezik. A világítószervei 3-5-ével 3-5 fürtbe csoportosulnak; főleg a felső állcsonton találhatók. A biolumineszcenciája vörös fényt eredményez. Életmódja Mélytengeri halként 500-3886 méteres mélységek között él. Habár igen keveset tudunk róla, a halbiológusok úgy vélik, hogy nem vesz részt az éjszakánkénti függőleges vándorlásokban - melyekben rengeteg élőlény éjszakánként feljön a felszín közelében táplálkozni. Rákokkal és kis csontos halakkal táplálkozik. Rafidine Abdullah Rafidine Abdullah (Marseille, 1994. január 15.) francia születésű Comore-szigeteki válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Waasland-Beveren játékosa. Pályafutása Az Olympique Marseille csapatában nevelkedett, majd itt lett profi játékos. 2012. augusztus 9-én az Európa-liga selejtezőjében a török Eskişehirspor elleni visszavágó mérkőzésen lépett először pályára az első keretben. Három nappal később a bajnokságban a Stade de Reims ellen debütált, egy percett töltött a pályán. 2013. szeptember 2-án a Lorient játékosa lett, 4 évre írt alá. 2016. augusztus 3-án a spanyol Cádiz idegenlégiósa lett, 2 évre írt alá. 2018 júliusában ismét országot váltott és a belga Waasland-Beveren csapatának lett a játékosa. Válogatott A francia korosztályos válogatott tagjaként több alkalommal pályára lépett. 2016-ban a Comore-szigetek színeiben debütált felnőttként a válogatottban, a Togó elleni 2–2-s döntetlennel záruló felkészülési mérkőzésen. Sikerei, díja Marseille Francia ligakupa : 2011–12 Forrás Fiche de Rafidine Abdullah OLYMPIQUE MARSEILLE VS. ESKIŞEHIRSPOR 3 - 0 REIMS VS. OLYMPIQUE MARSEILLE 0 - 1 « Rafidine Abdullah (OM) signe 4 ans au FC Lorient » Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, fclweb.fr, 3 septembre 2013. Rafidine Abdullah, nuevo jugador del Cádiz (spanyol nyelven). Cádiz CF, 2016. augusztus 3. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.) Rafidine Abdullah a signé, 2018. július 18. „Rafidine. Jeune comorien à l’OM”, Comoros-Infos, 2012. július 22. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 9.) (francia nyelvű) http://tercerequipo.com/2016/11/12/un-cadiz-muy-serio-saca-tajada-en-el-campo-del-lider/ http://www.soka25east.com/agbeniadan-denies-comoros-major-upset-togo/ I. Piusz pápa Szent I. Piusz (latinul: Pius), (? – 154?) pápa volt a tizedik a sorban, és 142-től haláláig viselte ezt a címet, legalábbis a zavaros írásos emlékekből ítélve. Neve latinul kegyest jelent. Élete A hagyomány szerint Aquileia városában látta meg a napvilágot egy Rufinus nevű férfi gyermekeként. Egy korabeli írás szerint I. Piusz testvére Hermasz apostoli atya volt, akinek feljegyzései nyomán ők rabszolga sorból kerültek a kereszténység vonzókörébe. Felszabadulása után lett annak vezetője. Harcolt a gnosztikusok és markioniták ellen, és 144-ben ő közösítette ki Markiónt. Vértanúságát július 11-én ünneplik. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.) Stazione di Palau Stazione di Palau vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Palau településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sassari-Tempio-Palau-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Surrau railway station Niall Quinn Niall John Quinn MBE (Dublin, 1966. október 6. –) ír válogatottlabdarúgó, pályafutása során három angol klubban játszott, az Arsenalban, a Manchester Cityben és a Sunderlandben. Sikerei, díjai Ligakupa győztes : 1986–1987 Az év játékosa: 1991 Másodosztály bajnok : 1998–1999 Forrás Soccerbase Seltenhofer Frigyes Seltenhofer Frigyes (Zwickau, 1800 körül – Sopron, 1846. február 6.) harangöntő. Seltenhofer Frigyes a harangöntő A híres Seltenhofer harangöntő dinasztia négy generáción át működött Sopronban, és öregbítette a hazai harangöntés hírnevét. Seltenhofer Frigyes Keresztély 1817-ben nyerte el a soproni polgárjogot. Ezt követően nem sokkal át is települt műhelyével Bécsből Sopronba, Mahr Ferenc egykori harangöntő műhelyét vásárolta meg a mai Magyar utca és Pócsi utca sarkán, hátulról a mai Torna utca határolta területen. A 19. század végére gyárrá nőtte ki magát a vállalkozás, amelynek profilja időközben a tűzoltószerek gyártásával is kibővült. Az első világháború kitöréséig évente több mint száz harangot öntöttek a hazai és a környékbeli országok templomai számára. A trianoni békediktátum után a háborúba elvitt harangok pótlása konjunktúrát jelentett a cégnek. 5000. harangjuk az 1926-ban készült 34 mázsás Hősök harangja volt, amely a soproni evangélikus templom számára készült. A nagy gazdasági válság visszavetette a termelést, majd a háborús készülődés miatt inkább a tűzoltószerek gyártása került előtérbe. Összesen kis híján 6000 harangot öntöttek. A gyár létének végét 1945-ben a második világháborúban elszenvedett bombázás jelentette, amit követően már nem épült újjá az üzem. A közel másfél évszázad alatt magas színvonalon készült harangjai napjainkban is rengeteg templomtoronyban laknak. Elmondhatjuk, hogy az egyik legszínvonalasabb harangöntőket tisztelhetjük a Seltenhoferekben, mind a harangjaik hangja, esztétikai kialakítása és felszerelése tekintetében. Sajnos sok harang eredeti gyönyörű hangját a 20. század főleg második felében kialakult harangvillamosítási gyakorlata, és a harangfelfüggesztések átalakítása miatt nem élvezhetjük, de a legnagyobb harangjuk 2006-tól a soproni Hősök harangja a Perner cégnek köszönhetően ismét szabadon lengő nyelvvel működhet. A négy generáció tagjai Legidősebb Seltenhofer Frigyes (I) (1789-1846) Idősb Seltenhofer Frigyes (II) (1817-1903) (1886-1903 között Seltenhofer és Fia néven, majd 1903-tól Seltenhofer Fiai néven működtek) Ifj. Seltenhofer Frigyes (III) és Lajos (1886-1919 között vezették a vállalkozást) Legifj. Seltenhofer Frigyes (IV) (1919-1945 között vezette a vállalkozást) A Seltenhofer cég által öntött legnagyobb harangok 1827: Olomouc (Olmütz, Csehország) katedrális 8156 kg-os nagyharangja (Zvon Václav - Vencel-harang) még Bécsben készült. 1876: A Békéscsabai Evangélikus Kistemplom 3547 kg tömegű Marik harangja 1892: A kőszegi Jézus Szíve templom 2188 kg-os Szent József nagyharangja 1893: A soproni Szent Mihály templom 2902 kg-os Szent Mihály harangja 1903: A nyíregyházi evangélikus templom 1767 kg-os nagyharangja 1927: A soproni evangélikus templom 3441 kg-os Hősök harangja 1932: A zirci ciszterci bazilika 1948 kg-os Szent György harangja 1938: A szombathelyi székesegyház 2220 kg tömegű nagyharangja 1925: Kisújszálláson 87,67 cm átmérőjű http://lexikon.katolikus.hu/K/Kis%C3%BAjsz%C3%A1ll%C3%A1s.html Ligeti Erika Ligeti Erika (Budapest, 1934. március 30. – 2004. július 30.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász és éremművész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagja (1993-tól haláláig). Életpályája 1958-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szabó Iván volt a mestere. 1954 és 1964 között általános iskolai rajztanárként is működött. 1965-1966-ban a hódmezővásárhelyi művésztelepen, 1969-től haláláig a szentendrei művésztelepen élt és alkotott. Kisplasztikákat, portrékat és érmeket készített, de monumentális köztéri alkotások is készültek műhelyében, köztük a Merengő kislány c. alkotás, amelyet eredetileg 1964-ben állítottak fel Siófokon, az 1990-es évek második felében került sor a szobor restaurálására, a művésznő vállalta el a munkát, de halála miatt erre már nem kerülhetett sor, s a művésznő férje Rajki Lászlót kérte meg a restaurálás befejezésére. A Merengő kislány c. szobor restaurált változatát újra felállították Siófokon. Alkotásainak anyaga a bronz, de dolgozott kővel is, köztük a Merengő kislány, Anya gyermekével (1975) c. köztéri szobrai mészkőből készültek. 1955 óta kiállító művész, 1955-től haláláig rendszeresen szerepeltek alkotásai a hazai és külföldi tárlatokon. Művészetének központjában az ember állt. Nagyfokú érzékenységgel, empátiával, lírai hangulatú műveket alkotott. Sajátos finom humor, játékosság jellemzi legtöbb alkotását. A hazai éremművészet egyik kiemelkedő alakja. (Számos emlékérem és plakett alkotója, köztük Gyógyszerész-érem, Qualitas Galéria plakettje, Lotz-érem, Bedő Albert emlékérem, számos kisplasztikája közül sajátos Dante kisplasztikája; Szerelem első látásra, bronz, 42 cm; Romantikus arckép, bronz, viaszveszejtés, 11 cm, 1996, stb.) Kiállításai (válogatás) Egyéni 1967 Tornyai János Múzeum , Hódmezővásárhely 1968 Derkovits Terem, (a TV Galériája), Budapest 1971 Báthory István Múzeum, Nyírbátor 1971 Műcsarnok , Kamaraterem, Budapest (katalógus) 1972 Arany János Múzeum, Nagykőrös 1974 Helikon Galéria, Budapest 1977 Csontváry Terem, Budapest 1978 Templom Galéria, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1981 Dorottya utcai Galéria, Budapest 1981 Báthory István Galéria, Nyírbátor 1983 Szentendrei Képtár , Szentendre 1993 Lábasház, Sopron 1998 Városi Galéria, Nyíregyháza 2002 Vármúzeum, Simontornya 2008 • Ligeti Erika emlékkiállítása, Budapest Galéria, Budapest Csoportos 1969, 74, 76, 79, 81, 91, 93, 95, 97, 99 Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs 1969, 73, 75, 77, 79, 83, 87, 90, 92, 94, 98, 2000, 2002 FIDEM Nemzetközi Éremművészeti Kiállítás 1977, 79, 81, 83, 85,91, 93, 95, 97, 99, 2001, 2003 Országos Érembiennále , Sopron 1978 IV. Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, Műcsarnok , Budapest 1978 Szobrászat ’78, Műcsarnok, Budapest 1979-80 Modern Magyar Éremművészet, Helsinki ( Finnország ), Stockholm (Svédország), Oslo (Norvégia) 1982 Modern Magyar Éremkiállítás, Moszkva 1983, 88 Nemzetközi Dante Kisplasztikai Biennále, Ravenna 1984 Modern Magyar Éremkiállítás, London 1984 Kortárs Magyar Éremművészet, Berlin, Drezda 1989, 93 Nemzetközi Éremquadriennále, Körmöcbánya ( Szlovákia ) 1995 Bronz háromszög, Körmöcbánya, Nyíregyháza , Uherské Hradisté (Csehszlovákia) 1997 Határesetek, Budapest Galéria, Budapest 2001 Dante in Ungheria, Ravenna 2002 Mesterveretek Szabó Géza ötvösmester műhelyéből, Szegedi Vár, Szeged 2003 Érem és irodalom. Az MKISZ Érem Szakosztály kiállítása. Petőfi Irodalmi Múzeum , Budapest Köztéri munkái 1964 – Ülő kislány/Merengő kislány, haraszti mészkő, 180 cm, Siófok , Dimitrov park 1971 – Újhelyi Imre állatorvos, mellszobor, bronz, 5/4-es, Szentlőrinc , Mezőgazdasági Technikum parkja 1972 – Halas fiú (Horgászfiú), alumínium, 220 cm, Gárdony , Vasútállomás, Sirály park 1975 – Anya és gyermeke, kő, 240 cm, Budapest , SOTE , II. sz. Szülészeti- Nőgyógyászati Klinika 1976 – Krúdy Gyula portrédombormű, bronz, 40 cm, Várpalota , Városi Könyvtár homlokzata 1976 – Ivókút, bronz, Somoskőújfalu , Határátkelő Állomás 1981 – Bartók Béla , bronz, 3/4 alakos, Budapest XII. kerülete Városmajor u. 59., Általános Iskola előtere 1984 – Deák György mellszobor, bronz, kő, 5/4-es, Budapest, Könyves K. krt. 13., MAFILM Kézműves Stúdió udvara 1988 – Jókai emlékplasztika, bronz, 150 cm, Sátoraljaújhely , Jókai Mór Általános Iskola kertje 1994 – Hárpiácska, vízzel kombinált körplasztika, bronz, 160x110 cm, Komló , Művelődési Ház előtti tér 2001 – Bartók Béla dombormű, bronz, 30x20 cm, 60x40 cm-es márványtáblán, Csorvás , Petőfi u. 12., Művelődési Ház 2001 – Szent István -emlékmű, bronz, kő, m: 420 cm, Alsóőrs, Művelődési Ház előtti tér Díjak, elismerések (válogatás) Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1964-1967) IX. Szegedi nyári Tárlat díja (1968) Munkácsy Mihály-díj (1972) Tornyai-plakett (1973) III. Pécsi Kisplasztikai Biennále díja (1974) III. Országos Érembiennále , Sopron. Rendező Bizottság díja (1974) IV. Országos Érembiennále , Sopron, SZOT díja (1976) Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, Nyíregyháza-Sóstó, a Művészeti Alap díja (1981) VII. Országos Érembiennále , Sopron. Rendező Bizottság díja (1982) SZOT-díj (1983) Érdemes művész (1985) Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, Nyíregyháza-Sóstó, különdíj (1987) IX. Országos Érembiennále , Sopron. Konto Kft. Symposion díja (1993) X. Országos Érembiennále , Sopron, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja (1995) Az év koszorús szobrásza (1994) XIII. Országos Érembiennále , Sopron. Ferenczy Béni-díj (2001) Emlékezete 2006-ban tiszteletére megalapították Ligeti Erika-díjat. 2009-ben Szentendrén teret neveztek el róla, s e téren felállították emlékszobrát. Társasági tagság MANIANA nevű nemzetközi művészeti csoport alapító tagja Filmek TV Galériája, MTV, 1969. május 8. Tárlatról tárlatra, MTV, 1971. március 16. Képes Krónika MTV, 1974. október 14. Szerfalva Szerfalva (Sârbi), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében. Fekvése Aknasugatagtól délre, a Kaszó bal partja mellett, Felsőkálinfalva és Budfalva közt fekvő település. Története Szerfalva nevét 1459-ben említette először oklevél Zerfalwa néven. 1475-ben és 1484-ban Syrpfalva, 1459-ben Zeer, Zenfalu, Zerfalwa, 1465-ben Zerpfalva, 1475-ben Syrpfalwa, Szirpfalva, 1480-ban Zerfalva, 1808-ban Szerfalva, Szirb, 1913-ban Szerfalva néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta Szerfalváról: „Szerfalu, Máramaros vármegyében, 482 görög katholikus, 37 zsidó lakossal, anyatemplommal. Földesurai Demján, Borodi, s mások.” 1910-ben 1035 lakosából 885 román, 119 német, 21 magyar volt. Ebből 915 görögkatolikus, 117 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Sugatagi járásához tartozott. Nevezetesség Szent Miklós-fatemplom Szent Paraszkiva-fatemplom Berlin-Gesundbrunnen Berlin-Gesundbrunnen egy átmenő vasútállomás Németországban, Berlinben. Az állomáson egyaránt megállnak a távolsági ICE és a regionális vonatok. A német vasútállomáskategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: 597 Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század Évtizedek: 540-es évek – 550-es évek – 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek Évek: 592 – 593 – 594 – 595 – 596 – 597 – 598 – 599 – 600 – 601 – 602 (29676) 1998 XW15 A (29676) 1998 XW15 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. december 14-én. Kjusztendil megye Kjusztendil megye (bolgárul: Област Кюстендил) megye Bulgária nyugati részén. Északról Pernik megye, keletről Szófia megye, délről Blagoevgrad megye, nyugatról pedig Szerbia és Macedónia határolja. Kistérségek Boboshevo kistérség, székhelye Boboshevo Bobov Dol kistérség, székhelye Bobov Dol Dupnicsa kistérség, székhelye Dupnicsa Kocherinovo kistérség, székhelye Kocherinovo Nevestino kistérség, székhelye Nevestino Rila kistérség, székhelye Rila Sapareva Banya kistérség, székhelye Sapareva Banya Treklyano kistérség, székhelye Treklyano Guba Balázs Guba Balázs (1931. december 27. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1949 és 1952 között a Ferencváros labdarúgója volt. Az élvonalban 1949. december 4-én mutatkozott be a Szentlőrinci AC ellen, ahol csapata 3–1-es győzelmet aratott. Tagja volt az 1949–50-es bajnoki ezüstérmes csapatnak. Az 1953-as idényben a Csepeli Vasas játékosa volt. 1954 és 1958 között a Tatabánya csapatában játszott. Összesen 106 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen lépett pályára és tíz gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 1949–50 Scandal-diszkográfia A Scandal japán együttes diszkográfiája 2017 februárjáig hét nagylemezből, két középlemezből, négy válogatásalbumból, hét koncertlemezből, huszonhat önálló és egy split kislemezből, öt digitális kislemezből, négy videoalbumból, és negyvenöt videoklipből áll. A zenekar 2008 áprilisában lemezszerződést kötött az Epic Records Japan kiadóval, bemutatkozó nagylemezük, a Best Scandal 2009. október 21-én jelent meg. A korong 28 772 eladott példánnyal az ötödik helyen mutatkozott be a japán Oricon eladási listáján, ezzel a Scandal lett az első hangszeres lányegyüttes a Zone óta (2002), amelynek bemutatkozó stúdióalbuma a legjobb öt között debütált. A lemezről négy kislemezt másoltak ki, köztük az aranylemezzé minősített Dollt, valamint a szintén aranylemezzé minősített Sódzso S-t, a Bleach animesorozat tizedik nyitófőcím dalát. Második nagylemezük 2010 augusztusában jelent meg Temptation Box néven. A lemez a harmadik helyen mutatkozott be az Oricon heti eladási listáján, valamint a dél-koreai Kaon nemzetközi listájára is felkerült. A korong három kislemeze mind a heti eladási listák legjobb húsz helyezésének valamelyikét érte el, a legnagyobb siker a Fullmetal Alchemist: Testvériség animesorozat második nyitófőcím dalaként hallható, platinalemez minősítést elérő Sunkan Sentimental lett, de a Taijó to kimi ga egaku Story a hongkongi J-pop–lista első helyét érte el, így az együttes története során először érte el egy hivatalos slágerlista csúcsát. Harmadik stúdióalbumuk, a Baby Action 2011 augusztusában jelent meg. Az albumról négy kislemezt – a harmadik helyezést elérő Scandal nanka buttobaszét, a Star Driver: Kagajaki no Takuto animesorozat második záródalaként is hallható Pride-ot, a Tofu kozó animefilm főcímdalaként debütált Harukát, illetve a Love Survive-ot másoltak ki – mindegyik az Oricon heti eladási listájának 15 legjobb helyének valamelyikén mutatkozott be. A lemez dalainak stílusa az együttes korábbi számaihoz viszonyítva poposabbak, ez az együttes tagjainak öltözködésében is megmutatkozott, a sailor fukuhoz hasonlatos egyenruhákat felnőttesebb kompozíciókra cserélték. A koronggal beállítottak a Pink Sapphire 1991-es rekordját – első három nagylemezük mindegyike az Oricon öt legjobb helye között debütált. Negyedik soralbumuk Queens Are Trumps: Kirifuda va Queen címmel jelent meg 2012. szeptember 26-án. A lemez a negyedik helyen mutatkozott be az Oriconon, így a Scandal lett az első hangszeres lányegyüttes, amelynek első négy nagylemeze a legjobb ötben debütált. A korongról ezúttal három kislemezt másoltak ki: a külön a Bleachhez írt Harukazét, a 2012 júliusában megjelent Taijó Scandaloust, illetve Pin Heel Surfert. Mindhárom kislemez a legjobb tízben mutatkozott be, a Taijó Scandalous az Oriconon a második, míg a RecoChoku napi listáján az első helyezést érte el. Ötödik nagylemezükkel, a 2013 októberében megjelent Standarddal tovább javították a saját rekordjukat, mivel az a harmadik helyig jutott az Oriconon. A lemezről a korábbi stúdióalbumukhoz hasonlóan három kislemezt másoltak ki – az Ore va mada honki dasitenai dake film főcímdalául is hallható Avanai cumori no, genki de nét, valamint a Kagen no cukit és az Over Drive-ot – melyek mindegyike szintén a tíz legjobb között debütált a heti eladási listákon. Hatodik stúdióalbumukkal, a nemzetközi piacra szánt Hello Worlddel új irányt vettek: a korábbiakkal ellentétben a korongon szereplő legtöbb dal zenéjét is ők írták. Az album első kislemeze Departure címmel jelent meg 2014. április 23-án, melyet a Pokémon the Movie XY: Hakai no maju to Diancie című animefilm zárófőcím dalaként hallható Joake no rjúszeigun követett. A korong harmadik kislemeze az Image lett, mely az Oricon tizennegyedik helyét érte el, így 2011 óta ez volt a zenekar első kiadványa, ami nem került be a tíz legjobb közé. A Yellow című hetedik soralbumuk egy év kihagyás után, 2016. március 2-án jelent meg, melynek összes dalát az együttes tagjai írták. Az albumra nagy hatással volt a zenekar Scandal World Tour 2015: Hello World névre keresztelt első világ körüli turnéja, kislemezei; a Stamp! és a Sisters hangmérnöke a többszörös Grammy-díjas Tom Lord-Alge volt. Kislemezek További slágerlistás dalok * A Billboard Japan Hot Animation listáját 2010 decemberében, míg a RIAJ Digital Track Chartot 2009 áprilisában indították, utóbbi 2012. július 27-én megszűnt. ** A Billboard Japan Adult Contemporary Airplay listáját 2008 szeptemberében indították, és 2015 júniusában megszüntették. *** Az Oricon 2016. október 30-ig kizárólag a fizikai formában megvásárolt lemezeket vette számításba. 2009. szeptember 1-je óta abban az esetben, ha a kiskereskedő nem köt szerződést az Oriconnal, akkor az általuk a cég felé közölt eladási adatok 30%-át veszik figyelembe az eladási lista összeállításakor. Az összesített digitális eladásokat 2016 októberéig kizárólag a RIAJ tartotta számon, ám pontos adatokat nem tettek közzé. A Dollból és a Sódzso S-ből legalább 100 000, míg a Sunkan Sentimentalból legalább 250 000 példány kelt el digitális formában, ezzel az előbbi kettőt arany-, utóbbit pedig platinalemezzé minősítették. Videók Videoklipek Televízióban nem vetítették. A Video Action kiadványon újravágott változata látható. Bullet For My Valentine A Bullet For My Valentine egy walesi metalcore-zenekar, amelyet 1998-ban alapítottak Bridgendben. Tagok: Matt Tuck (ének, ritmusgitár), Michael Paget (szólógitár), Jamie Matthias (basszusgitár) és Jason Bowld (dob). Története Kezdetek A Bullet For My Valentine története 1996-ban kezdődött, amikor Tuck és Thomas a Trauma nevű együttesben játszott, ám Thomas úgy döntött, hogy nem szeretne többet gitározni. Elhagyta az együttest, és Paget segítségével elkezdett dobolni. 1998-ban ismét találkoztak a Bridgend-i kollégiumban, és megalapították az új zenekart, a 12 Pints of My Girlfriend's Blood-ot, majd elég hamar nevet változtattak Jeff Killed Johnra. Az együttes tagjai Matthew "Matt" Tuck (ének, gitár), Michael "Padge" Paget (gitár), Nick Crandle (basszusgitár) és Michael "Moose" Thomas (dobok) voltak. Kezdetben csak Nirvana és Metallica feldolgozásokat játszottak, csak később kezdtek el saját dalokat írni. Ezekből kisebb átalakításokkal három maradt fenn: a 4 Words (to Choke upon) , a Nation to Nation (melyből később a Turn to Despair lett) és az Eye Spy (a későbbi Hit the Floor elődje). 1998-ban készült el az első demó CD-jük, a Better off Alone, majd 2001-ben a Don't Walk Away. Ennél a két lemeznél még mindent önerőből, producer nélkül csináltak. 2002-ben, a Pynci-rendszer által szponzorált, két dalt tartalmazó CD jelent meg, a You/Play with me; a producer Greg Haver volt. Ugyanebben az évben, Steve Stranger lett a menedzserük, és körülbelül egy éven át dolgoztak együtt. 2003-ban jelent meg az öt dalt tartalmazó Jeff Killed John című EP, és az év vége felé kaptak lehetőséget egy újabb, négy dalt tartalmazó EP elkészítésére, ám Crandle távozott az együttesből. Ekkor nem sok kellett ahhoz, hogy végleg feloszlassák az együttest. Ekkor határozták el, hogy az akkor divatos nu metal stílus helyett saját stílust alakítanak ki. Nick Crandle helyére belépett Jason "Jay" James; aki gyakorlatilag helyet cserélt Crandle-el, ő ugyanis James előző, NUKE nevű együttesében játszott innentől fogva. Ekkor nevet változtattak, először Opportunity In Chicago-ra, majd később Bullet For My Valentine-ra. 2002–2005 Hónapokon keresztül koncertezett az együttes, hogy felhívja magára a kiadók figyelmét. 2004-ben egy londoni fellépés után, a Roadrunner Records ajánlott nekik lemezszerződést, amelyet visszautasítottak, majd a későbbiekben a Sony BMG-től is kaptak egy öt évre szóló ajánlatot, és egy Nagy-Britanniába szólót a Visible Noise-tól. Végül a Sonyra esett a választásuk, mondván, hogy ezzel sokkal több kapu nyílik meg előttük. 2004 októberében készül el az első videó, a Hand of Blood. November 15-én Colin Richardson producer segítségével Nagy-Britanniában megjelent az első EP-jük Bullet For My Valentine címmel, majd 30-án az Amerikai Egyesült Államokban is kiadták. The Poison (2005–2006) 2005 márciusában mutatták be először a 4 Words (To Choke Upon) videoklipjét, majd március 28-án megjelent a hozzá tartozó kislemez is, amely egyébként két videojátékban is szerepelt, a Madden NFL 06-ben és a NHL 06-ben. Augusztus 22-én a Hand Of Blood EP megjelent az USA-ban is. Szeptemberben jelent meg a Suffocating Under Words Of Sorrow videó és 19-én a kislemez is. A debütáló albumuk a The Poison volt, 2005. október 3-án jelent meg az Egyesült Királyságban. (Az USA-ban 2006. február 14-én.) Az album a Billboard Top 200-as listán 128. helyezést ért el. A "Top Heatseekers"-en harmadik, a "Top Independent"-en tizenegyedik helyezést kapott. 2008. február 6-ra összesen 375 000 példány kelt el belőle az USA-ban. Erről az albumról négy kislemezt másoltak ki, a 4 Words (To Choke Upon), majd a Suffocating Under Words Of Sorrow (What Can I Do), az All These Things I Hate (Revolve Around Me) és a Tears Don't Fall című dalokhoz. Június végén volt a Tears Don’t Fall videó premiere, a kislemezt pedig július 17-én adták ki. A dal 24. helyezett lett a Hot Mainstream Rock Tracks listán, és 32. a Modern Rock Tracks-on. Október 6-án jelent meg a Hand Of Blood EP – Live At Brixton, 27-én pedig az első, The Poison – Live At Brixton nevet viselő DVD-jük. Az együttes a Download Fesztiválon három, egymást követő évben játszott. Először 2004-ben, a Barfly színpadon. Az együttes népszerűsége e téren is megmutatkozott, ugyanis 2005-ben már a nagyobb, Snickers színpadon játszott, a következő évben pedig a legnagyobbon a Guns N’ Roses-szal és a Funeral For a Friend-del együtt. A Bullet For My Valentine ebben az időszakban turnézott a Metallicával és a Guns N’ Roses-szal hat héten keresztül, részt vett a Vans Warped és a Kerrang! Turnén. Volt lehetőségük a Rob Zombie-val is turnézni, ám az énekes egy olyan üzenetet tett közzé, melyben arra panaszkodott, hogy nem bánnak jól se az együttessel, se a rajongókkal, a pólók árát (40 dollár) és a hangzás minőségét illetően. A zenekar nem kapott öltözőt és képtelenek voltak egy próbát beiktatni a koncertek előtt, Matthew Tuck pénz-rabló faszoknak nevezte őket és nem akarta, hogy a vén barommal összefüggésbe hozzák. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy alapvetően semmit nem jelentünk neki, de le van szarva - ha itt ez a hírnév ára, akkor végig kell csinálni. Pár órával később Tuck elnézést kért az üzenet miatt, a turnéról pár nap múlva mégis ki lettek rúgva. 2007 júniusában Tuck gégegyulladásban szenvedett, emiatt több koncertet is töröltek illetve elhalasztottak egészen a következő év januárjáig. A mandulaeltávolítása az utolsó pillanatban lett előre hozva Tuck orvosa javaslatára. A júliusi műtét után még négy hét minimum gyógyulási időre volt Tucknak szüksége, így abban az időszakban minden koncert el volt törölve. Bár beszélni nem tudott, megírta, hogy amint az orvosok engedélyezik neki, azonnal stúdióba vonulnak a következő albumot felvenni. Scream Aim Fire (2007–2008) A második album felvételeit 2007 januárjában kezdték el a Sonic Ranch stúdióban, ugyancsak Colin Richardson segítségével, ezt azonban számos különböző ok miatt meg kellett szakítaniuk (amerikai turné; Tuck torokproblémái). Tuck elmondása szerint egy teljes album anyaga a kezükben volt, amikor a Scream Aim Fire című dalt megírták. Ez mindent megváltoztatott, új témájú és új stílusú dalokat kezdtek el írni, sokkal tempósabbakat, sokkal agresszívabbakat. Az album 2008. január 28-án és 29-én került a brit boltok polcaira. A Billboard 200-as listán egészen a 4. helyig tornászta fel magát, és csak az első héten 53 000 példány fogyott el. Az első kislemez 2007 decemberében jelent meg, az album kiadása előtt 1 hónappal. Ez volt a Scream Aim Fire, amely egyben az album címadó dala, és a Guitar Hero World Tour egyik dalaként is szerepelt. Ezt követte a márciusban megjelenő kislemez és videó, a Hearts Burst Into Fire. A harmadik kislemez a Waking The Demon volt. Angliában áprilisban jelent meg, az USA-ban csak hónapokkal később, júniusban. Ebben az évben az együttes maga mögött tudhatta az észak-amerikai és ausztráliai Taste of Chaos turnét olyan zenekarokkal, mint az Atreyu, a True Metal Conspirancy, az Idiot Pilot, a Blessthefall és az Avenged Sevenfold. Ezen kívül 2008 júniusában felléptek a Rock am Ring, Rock im Park és Download fesztiválokon is, augusztusban pedig a Reading és a Leeds fesztiválon is. 2008. április 14-én jelentették be, hogy a kanadai turnét sajnálatos módon kicsit le kell rövidíteni, mivel Jamesnek haza kellett utaznia, ugyanis a lánya kórházba került. Turnéztak a No Fear Music Tour részeként Észak-Amerikában a Bleeding Through-val, a Cances Bats-el és a Black Tide-dal. Novemberben és decemberben a Lacuna Coil, a Bleeding Through és a Black Tide támogatásával turnéztak Európában. November 15-én a Scream Aim Fire turné alatt Londonban, az Alexandra Palace-ban bejelentették, hogy a koncertet felveszik a következő DVD-jükhöz. A másik bejelenteni való az volt, hogy Ausztráliában a Big Day Out-on is fel fognak lépni, és Új-Zélandon is 2009 januárjában és februárjában. 2008. november 28-án jött ki a Scream Aim Fire: Deluxe Edition. Ez azért volt különleges, mert tartalmazta a Scream Aim Fire képregények mindegyik részét, új bullet tv részeket és 3 új számot (One Good Reason Why; Watching Us Die Tonight; Road To Nowhere) plusz egy ritka számot (Ashes of the Innocent). Fever (2009-2011) Megjelenése 2010. április 26. Temper Temper (2012-2013) Megjelenése 2013. február 8. Venom (2013-2015) Megjelenése 2015. augusztus 14. Gravity (2016-2018) Megjelenése 2018. június 29. 2016-ban A Bullet For My Valentine bejelentette, hogy a dobosuk, Michael Thomas ki fog szállni pár hónapra, hogy a családjával lehessen, mert gyermeket várnak. Őt Jason Bowld az AxeWound bandából helyettesítette. 2016-ban a banda stúdiót váltott, aláírtak egy új teljes nemzetközi szerződést a Spinefarm Records-szal. Nem sokkal később Matt a twitterre írta: "Here we go again. #BFMV6", azaz újra stúdióba vonultak, hogy felvegyék a hatodik stúdióalbumukat. Az év végén, novemberben pedig egy új dallal, a "Dont Need You"-val jelentkeztek, amely egyből videoklippel lett feltöltve a YouTube-ra. 2017 végén bejelentették, hogy az eredetileg tervezett átmeneti helyettesítés a doboknál nem átmeneti, és Jason a hivatalos dobosuk, aki így hivatalos 4. tagukká lett. 2018. április 1-jén megjelentek egy új dallal, az "Over It"-tel a BBC Radio 1-en. Ez volt az első single az új albumukról, melyet megneveztek, Gravity-nek, és bejelentették a megjelenési dátumot, 2018. június 29-ét. Május 18-án megjelent a "Letting You Go", két hétre rá, június 3-án pedig feltöltötték a videoklippet is. Június 29-én az album megjelent, melyet a banda rajongói vegyes érzelmekkel fogadtak, sokan Tweeteltek arról, hogy a banda megint szakított a saját stílusával, és egy eladható pop albumot hoztak ki, mely sokkal rosszabb, az addig sokáig szapult Temper Tempernél is. A rajongó bázis másik fele egy erős, kiforrot albumot érzett, melyet a bandával együtt emocionálisnak, és melankólikusnak tituláltak. Az album nem hasonlítható egyik korábbi nagylemezükhöz sem. Az albumon több elektronikai beépülés, egy kisebb, más hangzású pergő hallható, gitárszólók nincsenek, helyette darálós dobok, erős ritmusváltások, és gyors riffek jellemzik, mélyretörő, és érzelmes szövegkönyvvel. Több akusztikus elem, és egy teljesen akusztikus dal is hallható, mely nem igazán hasonlít egy korábbi BFMV dalra sem, az exluzív Japánban kiadott lemezen pedig kizárólag zongorával kísért dalok is vannak. Matt a Brit Metal Hammer magazinnak elmondta, hogy klisészerűen hangzik, de ez az ő szakítási albuma, hiszen ekkor váltak el a feleségével. Elmondta, hogy kora miatt (ekkor érte el a 38. életévét) elege lett abból, hogy ugyanolyan dalokat írnak, így inspirációnak más műfajokban kezdett el keresgélni, és ebben Jason nagy segítség volt, mert mindig is több műfajra volt nyitott. Saját szavai szerint: "Egyáltalán nem érdekel, ki mit mond az albumról, szerintem és szerintünk egy ízig-vérig Bullet album, mely erős és megállja a helyét". A Deluxe edition 3 másik dalt is tartalmaz, melyek a "Breaking Out", "Crawling" és egy Imagine Dragons feldolgozás. Tagok Matthew Tuck - ének, ritmusgitár (1998-napjainkig) Michael Paget 'Padge' - gitár , háttérvokál (1998-napjainkig) Jason Bowld - dob (2015-től nem hivatalosan, 2017-től hivatalosan) Jamie Mathias - basszusgitár (2015-napjainkig) Korábbi tagok Nick Crandle - basszusgitár (1998-2003) Jason James - basszusgitár , vokál (2003-2015) Michael Thomas 'Moose' - dob (1998-2015) Stílus és külső hatások A Bullet For My Valentine zenéjét a kritikusok dallamos metalcore, metalcore, heavy metal, és néha thrash metal jelzőkkel írják le. Az együttes tagjai azt nyilatkozták, hogy leginkább a Metallica, az Annihilator, a Pantera, Machine Head, Iron Maiden, Testament, Stuck Mojo, Slayer, Judas Priest és a Megadeth volt rájuk hatással. Ezek az előadók inspirálták a Bullet For My Valentine „fülbemászó szövegeit, agresszív riffjeit és dallamait”. Amikor az együttest erről kérdezték, a tagok elmondták, hogy nem fogják a hangzásukat megváltoztatni puszta reklámfogás gyanánt. Többen nevezik őket emocore-nak, screamónak vagy egyszerűen emónak, amelyre Tuck csak ennyit nyilatkozott: sokkal inkább érdekel minket, hogy milyen zenét játszunk, mint ahogy a kibaszott hajunk kinéz. 2013-ban a zenei stílusuk megváltozik, a srácok szakítanak a régebbi trash stílussal, és egy kiforrottabb, lágyabb hangzással, de erősebb, kifinomultabb szövegkönyvvel jelentkeznek a Temper Temper negyedik stúdióalbummal, melyek a rajongók elég vegyesen fogadták. A dallam melódikus hangzású lett, a screamek elmaradtak, helyette erős ritmusváltások, erősebben hangosított dob, és technikás, vele együtt dallamos gitárszólók vették át a fő lényeget. A banda vette a rajongók kritizálását, és 2014-ben bejelentették, studióba vonulnak, egy olyan album felvételére, mely a mostani hangzásuk megtartásával, de a The Posion album eredeti erejével tér vissza. 2015-ben megjelent a Venom, V - mint római 5-ös, azonnal a címlapra ugrottak vele, a rajongók kitörő örömmel fogadták, és mindenki elfelejtette a Temper Temper hibáit. A screamek visszatértek, de megtartották az erősebb dobot, a technikásabb gitárszólókat, de visszavették az erős riffeket, és egy genge melankóliát csempésztek a dalok közé. A hatodik stúdióalbumuk, a Gravity egyik albumra sem vonatkoztatható igazán, a dalokból eltüntek a gitárszólók, a pergőt kisebbre váltották, és elektronikai elemeket tettek a dalok közé. A banda melankólikus és emocionális albumnak tartja, mely egy új irányba indul el. Díjaik 2005 - Welsh Music Awards - "Best Newcomer" 2005 - Kerrang! Awards - "Best British Newcomer" 2006 - Metal Hammer Golden Gods - "Best British Band" 2006 - Kerrang! Awards - "Best UK Single? (Tears Don't Fall) 2007 - Metal Hammer Golden Gods - "Best British Band" 2008 - Kerrang! Awards - "Best British Band" 2008 - Kerrang! Awards - "Best Album? (Scream Aim Fire) 2008 - Kerrang! Awards - "Best Video? (Waking The Demon) 2008 - Kerrang! Awards - "Best Live Band" 2008 - Kerrang! Awards - "Best Band" 2008 - Kerrang! Awards - "Best Song" (Waking The Demon) 2008 - Kerrang! Awards - "Hero of the Year" (Tuck) 2009 - Kerrang! Awards - "Best British Band" 2010 - Kerrang! Awards - "Best Live Band" 2010 - Metal Hammer Golden Gods - "Best British Band" Diszkográfia Stúdió albumok 2006: The Poison 2008: Scream Aim Fire 2010: Fever 2013: Temper Temper 2015: Venom 2018: Gravity Kiadványok 2001: Don't Walk Away 2002: You/Play with Me 2004: Bullet For My Valentine (EP) 2005: Hand Of Blood 2006: Hand Of Blood EP: Live at Brixton 2007: Rare Cuts 2008: Road To Nowhere DVD-k The Poison: Live at Brixton Kislemezek 2005: "4 Words (To Choke Upon)" 2005: "Suffocating Under Words of Sorrow (What Can I Do)" 2006: "All These Things I Hate (Revolve Around Me)" 2006: "Tears Don't Fall" 2007: "Scream Aim Fire" 2008: "Hearts Burst Into Fire" 2008: "Waking The Demon" 2010: "The Last Fight" 2010: "Your Betrayal" 2010: "Bittersweet Memories" 2016: "Dont Need You" Tarafás Imre Dr. Tarafás Imre (Körmend, 1947–) magyar közgazdász (MTA doktor), a közgazdasági tudományok kandidátusa. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, majd 1969–1973 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozott. 1973–1986 között a Magyar Nemzeti Banknál főelőadó, az árfolyampolitikai osztály vezetője, majd a közgazdasági főosztály helyettes vezetője. 1986–1988 között az Országos Tervhivatalnál gazdaságirányítási és pénzügyi főcsoportfőnök, közben (1985–87) a Világbank tanácsadója. 1988–1993 között ismét a Nemzeti Banknál dolgozik, első elnökhelyettes, majd alelnök. 1994–1996 között a Deloitte and Touche vezető menedzsere és IMF-tanácsadó. 1996–1999 között az Állami Bankfelügyelet, majd az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet elnöke. 1999 óta egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy- és Számvitel Tanszékének vezetője volt. 2005-től a Pénzügyek Tanszékén oktat. 2002 óta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja. Művei Esze Zsuzsa–Mérey Ildikó–Tarafás Imre: Az 1971-75-re kidolgozott exportösztönzési rendszer ; MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Bp., 1971 ( A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének közleményei ) Gubcsi Lajos–Tarafás Imre: A láthatatlan pénz ; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1977 (németül is) Gubcsi Lajos–Tarafás Imre: A láthatatlan pénz ; 2. átd., bőv. kiad.; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983 A monetáris politika a nagy válságtól az ingatag pénzpiacokig ; Aula, Bp., 2001 Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon, 1987-2000 ; Aula, Bp., 2002 Nemzetközi pénzügyi piacok ; Typotex, Bp., 2008 ( Fejezetek a pénzügyekből ) Napjaink monetáris politikájának alapjai ; Typotex, Bp., 2008 ( Fejezetek a pénzügyekből ) Selva di Progno Selva di Progno település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 911 fő (2017. január 1.). Selva di Progno Ala, Badia Calavena, Bosco Chiesanuova, Crespadoro, Recoaro Terme, Velo Veronese, Vestenanova és Rovere Veronese községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Calvin Klein Calvin Klein (Bronx, 1942. november 19. –) magyar származású amerikai divattervező. 1968-ban alapította azt a vállalatot, amely később Calvin Klein Inc.-re változtatta a nevét. Élete Calvin Richard Kleinként született zsidó-magyar bevándorlók gyermekeként, Bronxban. Az Industrial Art Középiskolába járt, majd beiratkozott a New York's Fashion Institute of Technologyra, de soha sem diplomázott. 1962-ben fejezte be tanulmányait. Ezután öt évig New York-i butikoknál volt tervező. Klein egy volt a sok tervező közül, akit felemeltek a zsidó bevándorló közösségből , Bronx- ban. Ilyen volt még például Robert Denning és Ralph Lauren. Majd 1968-ban egy gyerekkori barátjával, Barry Schwartzcal elindította első vállalatát, ahol először csak kabátokat és ruhákat gyártottak. Calvin Klein Baron de Gunzburg mentora lett, akinek a bemutatóin keresztül a New York-i elit egyik kedvencévé vált, még mielőtt meghatározó sikereket ért volna el az első farmersorozatával. Később egy az Interview magazinnak adott interjújában, amelyet nem sokkal Baron halála után adtak ki, azt mondta: „Ő volt igazából az életem legnagyobb inspirációja… ő volt az én mentorom, én meg az övé. Ha egy stílussal és igazi eleganciával rendelkező egyénről beszélsz- talán sznob vagyok, de el mondom neked, senki sem hasonlítható hozzá. Úgy gondolom, hogy bár néha keresztülvitt engem a poklon, szerencsés voltam. Olyan szerencsés voltam, hogy ilyen sokáig ismerhettem.” 1964-ben Klein összeházasodott Jayne Centre-rel, akitől született egy lánya, Marci, aki jelenleg az NBC szombati Night Live-jának producerként dolgozik. Klein és Centre 1974-ben elváltak. 1987-ben feleségül vette Kelly Rector-t. Tőle 2006 márciusában vált el. Calvin Klein és a parfümök Parfümbirodalma közel 30 éve töretlen sikereket ér el, gyakorlatilag az eladási toplisták örökös tagja. Első, mára már kultikussá vált illata Obsession (Megszállottság) volt. Mind a nőknek és férfiaknak szánt darab fülledt, erotikus illatjegyekkel teli, nem meglepő, hogy azóta az Obsession több olyan változata is napvilágot látott, mint az Obsession Night vagy a Secret Obsession. Következő nagy sikerű parfümje az Eternity (Örökkévalóság) volt, mely a romantikusabb rajongókat célozta meg gyönyörűen megkomponált virágos jegyeivel. A nagy sikerre való tekintettel az Eternity-nek azóta 17 különböző változata jelent meg, főként nyári limitált parfümök. A fiatal, sportos korosztály kedvenc illata lett az 1994-ben megjelent CK One, ami akkor kuriózumnak számított, hiszen az első uniszex, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott parfüm volt. A következő évek a kísérletezés évei voltak, ekkor jelent meg a Contradiction, majd a Truth, mígnem a cég előállt egy újabb szupersztár illattal, az Euphoriával. Az Euphoria megjelenése, 2005 óta az eladási listákat vezeti, népszerűsége töretlen. 2005 óta számos változata jelent meg, úgy mint Euphoria Blossom, Euphoria Intense vagy az Euphoria Crystalline. Az Euphoria a fülledt éjszaka illata, virágos és orientális jegyek olyan finom harmóniában állnak össze, hogy viselője a hétköznapokban is csábosnak érezheti magát. Calvin Klein legújabb, visszafogott illata, a Beauty, mely az elegánsabb, érettebb nőket célozza meg. Escoutoux Escoutoux település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 1369 fő (2015). Escoutoux Celles-sur-Durolle, Courpière, Néronde-sur-Dore, Peschadoires, Sainte-Agathe, Thiers és Vollore-Ville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Music is a Passion A Music is a Passion című dal a holland Atlantic Ocean 3. kimásolt dala a Waterfall című albumról. A dal csupán a skót kislemezlista 71. helyéig jutott, míg az angol kislemezlistán az 59. helyezést érte el. Megjelenések CD Maxi Single Hollandia Clubstitute Records – 2001672 Music Is A Passion (Radio Edit 7" Mix) 3:20 Music Is A Passion (Extended Mix) 6:06 Music Is A Passion (Tall Paul No Sweetness Mix) 7:46 Engineer – Laurence Elliot Potter, Remix – Paul Newman, Tall Paul Music Is A Passion (Pegasus Dub) 5:12 Music Is A Passion (Evolution Deep 6 Mix) 7:37 Engineer – Lee Monteverde, Remix – Evolution Music Is A Passion (Album Version) 6:31 Botetourt megye (Virginia) Botetourt megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye Fincastle, legnagyobb városa Hollins. Lakosainak száma 33 002 fő (2013. július 1.). Botetourt megye Rockbridge, Bedford, Roanoke, Craig és Alleghany megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Harrach József Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14. – Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár. Életpályája A magyar fővárosban szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1873-tól reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban az Országos Zeneakadémián a poétika, zenepedagógia, zenetörténet és zeneesztétika tanárának és az intézet titkárának nevezték ki. Ő vetette fel Magyarországon a zenei tanítás államosításának, a Zeneakadémia mellett állami zenei középiskolák felállításának az eszméjét. Harrach József ezen felül 15 éven át zenei tárgyú kritikákat írt a Pesti Naplóba. Főbb művei Erkel Sándor (1879) Schopenhauer és Wagner Richard (Budapest, 1887); Közlemények a zeneművészet köréből (Győr, 1889); Magyar Arion. Vegyeskarú énekek gyűjteménye (I–II. Bp., 1892–93). Aranylant (kórusművek, 1895) Emlékezete Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28. parcellájában a 28-2-4 alatt található. Calvisano Calvisano település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 8502 fő (2017. január 1.). Calvisano Acquafredda, Carpenedolo, Ghedi, Isorella, Montichiari és Visano községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Változékony virágcincér A változékony virágcincér (Pachytodes cerambyciformis) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A változékony virágcincér előfordulási területe Európa nagy része és Ázsia nyugati fele. Közép-Európában az egyik legközönségesebb cincérfajnak számít, míg Észak-Európából hiányzik. A következő országokban található meg: Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Szíria, Törökország, Ukrajna és Egyesült Királyság. Változatai Pachytodes cerambyciformis var. anticereducta Plavilstshikov Pachytodes cerambyciformis var. anticeundulata Pic Pachytodes cerambyciformis var. decempunctata (Olivier, 1795) Pachytodes cerambyciformis var. octomaculata (Schaller, 1783) Megjelenése A kisebb, zömökebb testű, széles vállú cincér nagysága 7-12 milliméter. Ez a kisebb cincér gyakran fordul meg virágokon, innen a virágcincér név. Színezete és változékonysága hasonlít más cincérekéhez. Szárnyfedői sűrű finom pontozásuk miatt majdnem teljesen fénytelenek; kétszer olyan hosszúak, mint szélesek, a végüknél elvékonyodnak. A rovar alapszíne fekete, szárnyfedőin drapp vagy piszkos sárga foltozással. Első ránézésre igen hasonlít a közeli rokonára, a Pachytodes erraticusra. Életmódja Ez a bogárfaj főleg a dombos és hegyvidéki élőhelyeket kedveli. A hegyvidékeken virágzó növényeken, fákon gyakori. Májustól augusztusig látható. A lárva számos fafajjal táplálkozhat, főleg a következőkkel: közönséges jegenyefenyő (Abies alba), közönséges lucfenyő (Picea abies), szelídgesztenye (Castanea sativa), kecskefűz (Salix caprea) és podagrafű (Aegopodium podagraria). Áprilisban vagy májusban a lárva lemászik a fáról és elbújik a talajba, ahol aztán bebábozódik. A petétől az imágó haláláig két év is eltelhet. Kumilzsenszkajai járás A Kumilzsenszkajai járás (oroszul Кумылженский район) Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Kumilzsenszkaja. Népesség 1989-ben 23 647 lakosa volt. 2002-ben 23 499 lakosa volt. 2010-ben 21 425 lakosa volt, melyből 19 564 orosz, 326 török, 319 örmény, 169 mari, 165 ukrán, 98 mordvin, 97 fehérorosz, 71 csecsen, 63 tatár, 59 csuvas, 49 kazah, 48 azeri, 47 ezid, 47 német, 46 cigány, 27 udmurt, 25 üzbég, 24 tadzsik, 14 lezg, 13 avar, 13 moldáv, 11 grúz stb. Karl Jaspers Karl Theodor Jaspers (Oldenburg, 1883. február 23. – Bázel, 1969. február 26.) német filozófus és pszichiáter volt. Filozófiáját ő maga úgy jellemezte, mint Kierkegaard és Nietzsche által felállított problémákra adott választ. Élete Jaspers Oldenburgban született 1883-ban. Anyja egy helyi földműves lánya, apja pedig jogász volt. Bár már igen fiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apja nyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozott be. A jogi pálya viszont nem tudta felkelteni az érdeklődését, így 1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi egyetemre iratkozott. Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be, majd ezt követően a heidelbergi pszichiátriai intézet orvosa lett. Nemsokára a kora pszichiátriai kezelési módszerek ellen fordult, és eldöntötte, hogy reformálni, korszerűsíteni fogja a kezelési módszereket. 1913-ban Jaspers, a Heidelbergi Egyetemen ideiglenes professzori állást kapott, melyet később véglegesítettek. Jaspers élete következő éveiben, soha nem tért vissza orvosi állásába, hanem tanár maradt. Negyvenéves korában Jaspers figyelme a pszichológia felől újból a filozófia felé irányult. Az elkövetkező években több filozófiai műve is megjelent, így korának egyik elismert gondolkodójává vált. 1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást. 1969-ben halt meg. Munkássága Történelemszemlélete Jaspers a Kr.e. 800-200 közötti időszakot tengelykornak (németül: Achsenzeit) nevezte, amelynek során hasonló forradalmi gondolatok jelentek meg az ókor nagy civilizációs központjaiban, úm. Perzsiában, Indiában, Kínában és Európa déli részén. „Vom Ursprung und Ziel der Geschichte” (A történelem eredete és célja) c. művében felsorolja azokat a nagy gondolkodókat (Platón, Arisztotelész, Parsva és Mahávíra - a dzsainizmus megalapítói -, Gautama Sziddhártha, vagy Buddha, Konfuciusz, Zarathusztra, az Upanisadok szerzői, Lao-ce, Homérosz, Szókratész, Parmenidész, Epheszoszi Hérakleitosz, Thuküdidész, Archimédesz, Illés, Ézsaiás, Jeremiás próféták stb.), akik szerinte kulcsszerepet játszottak a filozófia és a vallás további fejlődésében, részletezve a közös vonásokat is. Jaspers véleménye szerint az említett korban tapasztalt példa nélküli fejlődés azért is megdöbbentő, mert az egyes civilizációs központok között nem volt közvetlen információáramlás, emiatt szerinte olyan egyedi korról van szó, amely meghatározta a teljes emberi történelmet. Jaspers nézeteit több tudós is osztja, de a téma még vita tárgyát képezi a tudományos berkekben. Pszichológiai munkássága A pszichológiai jelenségekben Jaspers (Az általános pszichológia patológiája, 1932) nem a személyiség bomlását látta, hanem azt, hogy az ember folyamatosan kezeli saját individualitását. Filozófiája Jaspers gondolkodására főként Kierkegaard volt a jelentősebb hatással. A filozófia fő feladatát a „rejtjel” tartalmának feltárásában látta, azaz abban, hogy világossá tegye azt a tényt, hogy az ember minden tudatos tevékenységének alapja az egzisztencia felismerhetetlen tevékenysége. Első nagyobb filozófiai műve a Filozófia, amely 1932-ben jelent meg, a tudományos, objektív megismerés határait mutatja meg. Ezek szerint a tudományokban minden lét az objektív létre, azaz a kívülről kutathatóra korlátozódik. A létet mely magam vagyok nem vagyok képes felfogni, mert magamról csak belülről tudhatok, saját lehetőségeim belső tudatosítása során. A létezés megvilágításának lesz a feladata, hogy rámutasson minden egyes ember saját személyes létének eredetére. Amivé az ember válhat, az nem adott pusztán az empirikus meglétével, hanem az szabadságában teljesítendő feladat. Jaspersnél ennélfogva a létezés (saját személyes lét) lesz mindaz ami lényegében az egyént alkotja, eltérően minden mástól, ami csak külsőleg tartozik az egyénhez, kicserélhető és olyan feltételektől függ, amelyeket nem az egyén tételez fel. Az ember mint meglét természeti, kulturális és történelmi módon előre meghatározott feltételek közé születik, melyeket nem maga alakított ki. Azonban az embernek megvan az a választási lehetősége, hogy maga döntsön arról, hogy mi lényeg számára és mi nem az. De mivel mindig a külső feltételek kérdés nélküli rejtettségében él, így egy különös ösztönre lesz szüksége, amely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt nevezi Jaspers határszituációknak. A határszituációk: a harc, a halál, a szenvedés és a bűn, azaz minden olyan esemény amelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megy keresztül. Ezen határszituációk átélése, hogy a külső életfeltételekhez igazodó felületes magatartás könnyen széttörhet, és az egyén radikálisan magára lesz ítélve. Ez legerősebben a halál tudatában történik meg, amely kizárólag a meglétet fenyegeti. A határszituációkban következik be a „rejtjel” megfejtése: az ember kiszabadul a mindennapi gondjainak terhe alól (a világban levő ittléttől), eszmei problémáitól, a valóságról alkotott tudományos feltételezéseitől (a transzcendentális magánvaló léttől). Feltárul előtte a mély intim létezés világa (az egzisztencia megvilágosodása), és része lesz Istennek (a transzcendensnek) igazi átélésében. Az emberi létezés képtelen önmagában a megvalósításra, más emberekre van szüksége, így nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció. Csak a másik ember által juthat az egyes ember tiszta képhez önmagáról. Tehát a létezés nem alapozható meg a puszta meglétből, szükség van az egzisztenciális kommunikációra, melynek segítségével a lét kölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jaspers szerint a transzcendenciában gyökerezik, a létezés ebben találja meg orientációját és ez lesz létezése szabadságának a forrása és lehetősége. Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról” címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti, az átfogóról szóló tan révén. Az átfogót úgy határozta meg, mit az ami minden létezőt átfog anélkül, hogy őt egy másik átfogná; ez maga a lét. Az átfogónak, Jaspers, hét módját különböztette meg: A meglét az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér, amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék. Az általános tudat az általános érvényű, objektív gondolkodás közege. A szellem ezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknek a részese. Ezekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szemben a világ , mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell jelennie. és 6. Az átfogó ezen immanens módján a létezés és a transzcendencia lép túl és tölti ki azokat. Jaspers lényegesnek tartotta, hogy az átfogó minden módja eredendően összetartozik és egymáshoz kapcsolódik. Mindegyik igazságértéke a többitől függ. Igazságtalanság akkor keletkezik, ha módok egyike izolálódik és érvényességét abszolútként tételezik. Főbb művei Allgemeine Psychopathologie. Ein Leitfaden für Studierende, Ärzte und Psychologen Springer, Berlin 1913 Philosophie 3 Bände (I. Philosophische Weltorientierung; II. Existenzerhellung; III. Metaphysik). Springer, Berlin 1932, ISBN 3-540-12120-X Vernunft und Existenz Groningen 1935. Nietzsche. Einführung in das Verständnis seines Philosophierens Springer, Berlin 1936, ISBN 3-11-008658-1 Existenzphilosophie. Drei Vorlesungen Springer, Berlin 1938 Von der Wahrheit München 1947 Die großen Philosophen Piper, München 1957 ISBN 3-492-11002-9 Kleine Schule des Philosophischen Denkens München 1965, ISBN 3-492-20054-0 Philosophische Autobiographie Piper, München 1977. Der philosophische Glaube angesichts der Offenbarung.- Piper, München 1962. - ISBN 3-492-01311-2 Művei magyarul Szemelvények a mai burzsoá filozófiából 1. ; szöveg Jean-Paul Sartre, Martin Heidegger, Karl Jaspers; s.n., Bp., 1965 Van Gogh ; utószó Hermann István, ford. Kardos Péter; Helikon, Bp., 1986 Bevezetés a filozófiába ; ford. Szathmáry Lajos; Európa, Bp., 1987 ( Mérleg ) Filozófiai önéletrajz ; ford. Bendl Júlia; Osiris, Bp., 1998 ( Osiris könyvtár. Filozófia ) A filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai ; ford., utószó Szerémy György; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2000 A filozófiai hit ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004 A transzcendencia rejtjelei ; ford. Szegedi János; Kairosz, Bp., 2005 Mi az ember? Filozófiai gondolkodás mindenkinek ; vál., jegyz. Hans Saner, ford. ifj. Kőrös László; Katalizátor, Bp., 2008 Karl Jaspersː A bűnösség kérdése ; ford. Csejtei Dezső / Hannah Arendtː Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség ; ford. Juhász Anikó; Noran Libro, Bp., 2015 Eirik Bakke Eirik Bakke (Sogndal, 1977. szeptember 13. –) norvég válogatott labdarúgó. A norvég válogatott tagjaként részt vett a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Norvég bajnok (1): 2007 U21-es Európa-bajnoki bronzérmes (1): 1998 Prémierfait Prémierfait település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Prémierfait Bessy, Droupt-Saint-Basle, Droupt-Sainte-Marie, Les Grandes-Chapelles, Nozay, Pouan-les-Vallées és Rhèges községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Karl Kainer Karl Kainer (Wolfsberg, 1915 – 2006. április 15.) osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1954-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1965-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Osztrák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1957-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az osztráknemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 30. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1965-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Spanyolországba az II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Bajnokcsapatok Európa-kupája Néhány órával később az angol csapat repülőgépe lezuhant. Kétfél Kétfél románul: Gelu, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Vingától nyugatra fekvő település. Története Kétfél neve a középkorban Kétfülü (Kethfylew) volt és 1454-1465 között a Tariak birtoka volt. A török hódoltság alatt eredeti nevét szinte a felismerhetetlenségig eltorzították, a 18. századi térképeken Kétfik és Gőtföl alakban fordult elő. 1838-ban 139 egész jobbágytelke volt a falunak. 1848-ig a kamara volt a földesura. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Temes vármegyében, 410 római katholikus {német}, 1017 óhitü lakossal, nagy óhitü egyházzal, 2 óhitü lelkészszel, vendégfogadóval, tisztilakkal. Dombos völgyes határa igen kies, ... Kiterjed 9064 holdra ... A majorsági földken nem rég 2 kertész község telepittetett meg, u. m. Kis-Szent-Péter, és Telep nevő... Birja Kétfélt a királyi kincstár, mellynek Turegyháza pusztája is itt fekszik, nagy kiterjedésű gazdasági épületekkel.” A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott. 1910-ben 1671 lakosából 1189 szerb, 311 német, 43 magyar volt. Ebből 1288 görög keleti ortodox, 345 római katolikus, 16 görögkatolikus volt. Nevezetességek Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görög keleti szerb temploma 1746-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06231 sorszámon szerepel. Ospitaletto Ospitaletto település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 14 610 fő (2017. január 1.). Ospitaletto Castegnato, Cazzago San Martino, Passirano és Travagliato községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint Lucia zászlaja A háromszög a vulkanikus eredetű Pitons-hegy kettős csúcsát idézi. A különös jelkép a szigeten emelkedő kettős vulkáni kúpot szimbolizálja, amely korábban a hajósok számára navigációs jelentőséggel bírt. A fekete és a fehér szín „az együtt élő és dolgozó két fajra”, két emberfajtára utal. A sárga szín az örök napsütést, a kék szín a Karib-tengert és az Atlanti-óceánt jelképezi. Története Gyarmati zászló St. Lucia 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek brit gyarmat részeként annak zászlóját használta, amely a brit Kék Lobogó volt a gyarmat címerével a repülőrészen. A címer egy kék színű korong alakú pajzs volt, amelynek fehér szegélyén a gyarmat nevét írták fel: „Windward Islands”. A kék korongon egy negyedelt pajzsot helyeztek el, amely első negyede vörös, a második sárga, a harmadik zöld, míg a negyedik rész fehér színű volt. A korongot felül a királyi korona díszítette, alul egy szalagon a mottó volt olvasható: „I Pede Fausto” (Járj szerencsével). A zászló oldalainak aránya 1:2 volt. A sziget saját zászlóval is rendelkezett, amely szintén a brit Kék Lobogó volt a repülőrészen elhelyezett korong alakú jelvénnyel, amely St. Lucia szigetét ábrázolta a tenger felől. A korong alsó részén a mottót írták fel: „Statio Haud Malefida Carinis” (Biztonságos kikötő a hajók számára), a zászló oldalainak aránya 1:2 volt. A gyarmat 1939. augusztus 19-én új címert kapott, amelyet elhelyeztek a Kék Lobogón is. A címer egy fekete színű pajzs volt, amelyet két egymást keresztező sárga bambusznád osztott négy részre. Az első és negyedik részen egy-egy fehér és vörös színű rózsát helyeztek el, míg a második és harmadik negyeden egy-egy sárga liliom volt látható. A rózsák a Tudor-házat, a liliomok pedig a franciákat jelképezik. Egy új zászlót vontak fel a gyarmat társult állammá nyilvánításakor, 1967. február 21-én. A zászló kék színű a zászló közepén egy fehér szegélyű fekete háromszöggel, amely alsó részén egy sárga háromszöget helyeztek el. A különös jelkép a szigeten emelkedő kettős vulkáni kúpot szimbolizálja, amely korábban a hajósok számára navigációs jelentőséggel bírt. A zászló oldalainak aránya 5:8 volt. A teljes függetlenség elnyerésekor a zászló oldalainak aránya 1:2 lett, a sárga háromszög magasabb lett, egyébként nem változott. 2002 tavaszán St. Lucia módosította a zászlót, amelynek alapszíne égszínkék lett, a rajta szereplő jelkép nem változott. Forrás Horváth Zoltán: A világ zászlói - a zászlók világa, Budapest, 2002, ISBN 963-9381-67-5 Musigny Musigny település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Musigny Meilly-sur-Rouvres, Foissy, Chazilly, Le Fête, Longecourt-lès-Culêtre és Mimeure községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kovács György (hidrológus) Kovács György (Budapest, 1925. szeptember 24. – Budapest, 1988. április 21.) hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1955) és doktora (1961), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nemzetközileg elismert hidrológus volt, nevéhez fűződik a felszín alatti szivárgó vízmozgás hidraulikájának matematikai modellezése. 1980 és 1985 között a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet főigazgatója volt. Életútja A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1947-ben, de már egyetemi évei alatt – 1944-ben, illetve 1945–1946-ban – a Mávag hídosztályánál dolgozott gyakornokként. Az 1946/1947-es tanévben a II. vízépítési tanszék demonstrátora volt, s oklevele megszerzése után, 1947-től ugyanitt oktatott tanársegédként, 1949-től adjunktusként. 1950–1951-ben a Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) szennyvíztisztítási osztályának irányító tervezője volt, majd 1951-től a Vízügyi Tudományos Kutatóntézet (1954-től Vízügyi Tervező Vállalat) alkalmazásában állt szintén mint irányító tervező, később csoport-, szakosztály- és osztályvezető. 1963 és 1968 között az Országos Vízügyi Felügyelőség vízgazdálkodási osztályát vezette. 1970-től hat éven keresztül a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (Vituki) igazgatóhelyettese volt, majd 1976 és 1980 között ismét az Országos Vízügyi Felügyelőség főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1980-ban kinevezték a Vituki főigazgatójává, s ötéves vezetői munka után, 1985-től haláláig az intézet kutatóprofesszoraként tevékenykedett. Munkássága Tudományos kutatásai elsősorban a felszín alatti, s különösen a talajvíz feletti telítetlen rétegben szivárgó vizek, a talajnedvesség és a talajba áramló csapadék hidrológiájára és hidraulikájára irányultak. Behatóan tanulmányozta a szemcsés közegek és repedezett kőzetek áramlással szemben kifejtett ellenálló-képességét, s kidolgozta a permanens és nem permanens szivárgó vízmozgás jellemzésére alkalmazható matematikai modelleket, számítási módszereket. 1972-es könyvében (A szivárgás hidraulikája) foglalt elméleti eredményeinek, hidro- és talajmechanikai kutatásainak gyakorlati célú alkalmazási köre számottevő, a vízgazdálkodás mellett a mezőgazdasági talajművelés, valamint a műtárgytervezés és a mérnökgeológia számára is jelentős. Élete vége felé az akkor még csak tervezett bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdésével és várható ökológiai, hidrológiai hatásaival foglalkozott. 1952 és 1958 között a Hidrológiai Közlöny szerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései 1979-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, elnökölte a vízgazdálkodás-tudományi bizottság tevékenységét, valamint alelnökként vett részt az MTA és az Országos Vízügyi Felügyelőség közös vízügyi bizottságának munkájában. 1950–1952-ben a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkári tisztét töltötte be. A nemzetközi tudományos közéletben is aktívan részt vett: 1971-től a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (International Association of Hydrological Sciences, IAHS) főtitkára, alelnöke, végül elnöke volt, emellett részt vett a Nemzetközi Öntözési és Lecsapolási Bizottság (International Commission on Irrigation and Drainage, ICID), valamint az UNESCO nemzetközi hidrológiai programját (International Hydrological Programme, IHP) végrehajtó kormányközi tanács munkájában. Tudományos eredményei elismeréseként 1965-ben Akadémiai Díjat, 1974-ben Schafarzik Ferenc-emlékérmet, 1975-ben Eötvös Loránd-díjat kapott. Főbb művei Vízerőművek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965, 330 p. (Kertai Edével) Hydrological aspects of water management. Budapest, Vituki, 1970, 59 p. Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972, 166 p. Angolul: Groundwater problems related to agricultural water use. Budapest, Vituki, 1972, 52 p. Interpretation and determination of the coeficient of permeability. Budapest, Vituki, 1972, 117 p. A szivárgás hidraulikája. Budapest, Akadémiai, 1972, 536 p. Angolul: Seepage hydraulics. Budapest & Amsterdam, Akadémiai & Elsevier, 1981, 730 p. A szivárgási tényező értelmezése és meghatározása. Budapest, Vituki, 1972, 152 p. A felszín alatti vizek hidrológiai vizsgálata. Budapest, Tankönyvkiadó, 1973, 168 p. Characterization of steady seepage through homogeneous earth dams with vertical faces. Budapest, Vituki, 1973, 54 p. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok megoldására szolgáló numerikus módszerek alkalmazásának alapjai. Budapest, Vituki, 1978, 234 p. Angolul: Mathematical modelling of ground-water flow. Budapest, Vituki, 1978, 92 p. A talaj-nedvesség zónájának hidrológiai vizsgálata. Budapest, 1978. Töredezett, repedéses kőzetek szivárgási tényezője és áteresztőképessége. Budapest, Vituki, 1979, 61 p. A hófelhalmozódás, a hóolvadás és a hóból származó lefolyás tér- és időbeli változékonysága Magyarországon. Budapest, Vituki, 1979, 103 p. Practical application of hydrodynamic models to assess ground-water resources. Budapest, 1979. Hydrology of the soil moisture zone. Budapest, Vituki, 1981, 130 p. Subterranean hydrology. Littleton, Water Resources Publications, 1981, 978 p. (Többekkel) A szivárgáshidraulika sztochasztikus értelmezése. Budapest, Vituki, 1984, 83 p. Maria Cebotari Maria Cebotari (eredeti nevén Maria Cibotaru) (Chișinău, 1910. február 10. – Bécs, 1949. június 9.) román származású opera-énekesnő (szoprán). Életpályája Születési helye miatt főleg Moldovában moldáv nemzetiségűnek tartják. Azontúl, hogy ilyen nép létezése kérdéses, Cebotari nyíltan kijelentette, hogy ő román. Már gyermekként templomi kórusban énekelt. 1924 és 1929 között szülővárosa Unirea Konzervatóriumában tanult énekelni. Az akkor orosz fennhatóság alatt álló Kisinyovba látogató moszkvai Művész Színház utazó tagozata alkalmazta a két nyelven jól beszélő lányt, velük hagyta el a várost. Hamarosan a csoportot vezető Alekszandr Virubov felesége lett. Hosszabb időt töltöttek el Párizsban, majd Berlinbe mentek, ahol Oskar Daniel tanította három hónapig énekelni Cebotarit. Ezt követően szerződtette Fritz Busch a még csak 21 éves művésznőt a drezdai Semperoperhez. Itt debütált 1931. március 15-én Puccini Bohéméletének Mimijeként. Még ebben az évben bemutatkozott a Salzburgi Ünnepi Játékokon, ahol haláláig visszajáró művész volt. 1934-ben, mindössze 24 évesen megkapta a kamara-énekesnői címet. 1935–1943 között a Berlini Állami Opera primadonnája is volt. 1938-ban elvált az alkohol- és játékfüggőségben szenvedő Virubovtól, és Gustav Dießl színésszel kötött házasságot. 1943-ban, lakásuk bombatalálata után elhagyta Berlint és a Bécsi Állami Operaházban folytatta pályáját, ahol 1947-ben tag lett. A következő évben meghalt Dießl, Cebotari egyedül nevelte tovább közös gyermekeiket. 1930-tól szerepelt filmekben, főként zenés produkciókban, de prózai szerepeket is alakított. Halála 1949 elején súlyos fájdalmat érzett a Figaro házassága előadása közben a La Scalában. Panaszait az orvosok eleinte nem vették komolyan, azonban 1949. március 31-én előadás közben elvágódott a bécsi Staatsoper színpadán. 1949. április 4-i műtétje során megállapították, hogy máj- és hasnyálmirigyrákja van. 1949. június 9-én hunyt el az osztrák fővárosban. Második férjével közös sírban nyugszik a döblingi temetőben. Gyermekeit 1954-ben örökbe fogadta a brit zongoraművész, Sir Clifford Curzon. Munkássága Vendégfellépései során szinte egész Európát bejárta. Nemcsak nagy tehetségű énekesnő, Gigli partnere volt, de tehetséges színésznő is. 1942-ben a Carmine Gallone rendezte Odessza lángokban című filmmel érte el a legnagyobb sikerét. Szerepei Bizet : Carmen – címszerep; Micaela Csajkovszkij : Jevgenyij Anyegin – Tatyjana Gottfried von Einem: Danton halála – Lucille Gluck : Orfeusz és Euridiké – Eurüdiké Frank Martin: A bájital – Izolda Massenet : Manon – címszerep Millöcker: A koldusdiák – Laura Mozart : Szöktetés a szerájból – Konstanze Mozart: Figaro házassága – Almaviva grófné; Susanna Mozart: Don Juan — Donna Anna; Zerlina Mozart: A varázsfuvola — Pamina Nicolai : A windsori víg nők – Fluthné Offenbach : Hoffmann meséi – Olympia; Antonia; Giulietta; Stella Puccini : Bohémélet – Mimi Puccini: Pillangókisasszony — Csocsoszán Puccini: Turandot – címszerep Othmar Schoeck: A Durande kastély – Gabriele Smetana : Az eladott menyasszony — Mařenka Ifj. Johann Strauss : A cigánybáró — Szaffi Richard Strauss : Salome — címszerep Richard Strauss: A rózsalovag – Sophie Richard Strauss: Arabella – címszerep Richard Strauss: A hallgatag asszony – Aminta Richard Strauss: Daphné – címszerep Richard Strauss: Capriccio — A grófné Sutermeister: Rómeó és Júlia – Júlia Verdi : Rigoletto – Gilda Verdi: Traviata – Violetta Valery Filmjei Lányok fehérben (Mädchen in Weiß) (1936) Erős szívek (Starke Herzen) (1937) Verdi (1938) Pillangókisasszony ( Il sogno di Butterfly ) (1939) Odessza lángokban (1942) Maria Malibran (1943) 14M busz (Sopron) A soproni 14M jelzésű autóbusz Jereván lakótelep és Balf, központ végállomások között közlekedett. A balfi járatok Balfot a 7209 Sopron – Balf – Kópháza viszonylatú, helyközi autóbuszjáratok szolgálják ki, amelyek Sopron közigazgatási területén 14 és 14B jelzéssel közlekednek. A 14B jelzésű busz a balfi palackozóüzemet is érinti. Valamennyi 14-es és 14B járat a balfi szanatórium érintésével közlekedik, ezért a balfi elágazás helyett a Szerb Antal utcánál (Kisbalf településrészt jobban feltárva) állnak meg. A járatok a helyközi autóbusz-állomásról indulnak (a 13-as kocsiállásról), illetve oda érkeznek, ezért a Jereván lakótelepet és a Sopron Plazát nem érintik. 2011. július 31-ig a vonalon rendes helyi autóbuszok közlekedtek, és a Sopron Plazától (és a Jereván lakótelepről) indultak, valamint 14M, 14MP és 14P jelzésű betétjáratok közlekedtek. A 14M, és a 14MP jelzésű buszok a Jereván lakótelepről indultak, és utóbbi járat betért a balfi palackozóüzemhez is. A 14P jelzésű busz pedig a Sopron Plazától indult és a balfi palackozóüzemig közlekedett. 2011. július 20-tól a Balfi út, autószalon megállóhely helyett, a Balf irányába 400 m távolságra lévő, Töpler Kálmán utca elnevezésű megállóhely üzemel mindkét irányban. Közlekedés A vonalon Ikarus 260, Ikarus 280, Ikarus 415, Credo BC, Credo BN 12, Credo BN 18 és Rába Premier 091 típusú járművek közlekedtek. Az autóbusz munkanapokon néhány alkalommal, hétvégén pedig csak a kora reggeli órákban közlekedett. YU grupa (album, 1973) A Yu grupa a YU grupa 1973-ban megjelent első nagylemeze, melyet a Jugoton adott ki. Katalógusszáma: LPY-S-61028. A hanglemez változat kinyitható borítós. Az album dalai A oldal Trka (4:34) Noć je moja (5:42) Čovek i Marsovac (3:31) Čudna šuma (3:43) B oldal Trenutak sna (4:21) Devojko mala podigni glavu (3:54) Crni leptir (3:52) More (5:40) Közreműködők Dragi Jelić – gitár, ének Žika Jelić – basszusgitár, ének (A "Crni leptir" c. számban) Ratislav Đelmaš – dob Forrás http://rateyourmusic.com/release/album/yu_grupa/yu_grupa/ High Energy Astrophysical Observatory Az amerikai HEAO (High Energy Astrophysical Observatory) csillagászati műholdakkal a röntgen tartományban vizsgálták az égboltot. Három HEAO holdat indítottak Atlas-Centaur rakétával. Műholdak (zárójelben az indítás dátuma) HEAO–1 ( 1977 . augusztus 12. ) HEAO–2 ( 1978 . november 13. ) HEAO–3 ( 1979 . szeptember 20. ) HEAO–1 Háromszor nézte át az egész röntgen-égboltot, új röntgenforrásokat fedezett fel. Másfél évig, 1979 . január 9-éig működött. 0,2 keV – 10 MeV tartományban végzett méréseket. Műszerei: Large Area Sky Survey Experiment (LASS) Cosmic X-ray Experiment (CXE) Modulation Collimator (MC) Hard X-Ray / Low Energy Gamma Ray Experiment HEAO–2 A HEAO–2-t indítás után Albert Einsteinről nevezték el (Einstein Observatory). Elsőnek készített képeket röntgenforrásokról. 2,5 évig működött 0,2 keV – 20 keV tartományban végzett méréseket. Műszerei: Röntgenteleszkóp (az első Wolter-típusú ) Imaging Proportional Counter (IPC) High Resolution Imager (HRI) Solid State Spectrometer (SSS) Focal Plane Crystal Spectrometer (FPCS) Monitor Proportional Counter (MPC) Objective Grating Spectrometer (OGS) Ligetvári Patrik Ligetvári Patrik (Várpalota, 1996. február 13. –) magyar válogatott kézilabdázó, balátlövő. Pályafutása A várpalotai születésű Ligetvári Patrik az MVM Veszprémben kezdett kézilabdázni. Klubja fiatalon kölcsönadta a Balatonfüred csapatának, ahol a 2015-16-os idényben 28 mérkőzésen 57 gólt szerzett az NB I/B-ben és tapasztalatot szerzett a felnőtt bajnokikon is. Teljesítményét látva nevelőklubja a 2016–17-es idény előtt visszahívta a füredi kölcsönjátékból. A veszprémi csapattal így magyar bajnok és kupagyőztes lett, játszott a SEHA-ligában, a Bajnokok ligájában komoly szerepet még nem kapott. A 2014-es U18-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett a magyar válogatott tagjaként, két év múlva az U20-as kontinenstornán 10. helyezett csapat tagja. A felnőtt válogatott tagjaként - melyben 2016-ban mutatkozhatott be - részt vett a 2017-es világbajnokságon első sorban védekező játékosként. 35 góljával Győri Mátyás után a 2017-es junior világbajnokságon ötödik helyezett magyar csapat második legjobb góllövője. Sikerei Magyar bajnokság győztese: 2017 Törökpadja Törökpadja (románul: Podu Turcului) falu Romániában Moldvában, Bákó megyében. Fekvése Bákó megye délkeleti részén fekvő település. Története Törökpadja nevét 1842-ben említette először oklevél. A 2002-es népszámláláskor 5140, 2007-es adatok szerint pedig 5072 lakosa volt a településnek. Karl Kölzer Karl Kölzer (Opladen, 1912. március 13. – ?, 1983. január 14.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. 1945. április 1-jén léptették elő sorhajóhadnagynak. Két tengeralattjáró parancsnoka volt, harci küldetést nem kapott. Brion-sur-Ource Brion-sur-Ource település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 236 fő (2015). Brion-sur-Ource Thoires, Prusly-sur-Ource, Villotte-sur-Ource, Belan-sur-Ource, Bissey-la-Côte és Mosson községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piero della Francesca Piero della Francesca (Toszkána, Borgo San Sepolcro (ma Sansepolcro), 1420 körül – 1492. október 12.), a korai reneszánsz, az itáliai quattrocento festészetének mestere, matematikus és művészetelméleti író. Festményeit a letisztult humanizmus, a geometrikus formák használata, és különösen a perspektíva és a rövidülések mesteri ábrázolása jellemzik. Élete és művészete Életéről kevés adat maradt fent. Fiatalkorában valószínűleg a San Sepolcróban dolgozó sienai művészek egyikétől tanult. 1439 körül Piero Domenico Venezianóval a Santa Maria Nuova kórház freskóin dolgozott Firenzében. Szintén dolgozott Riminiben, Ferrarában és Rómában, műveinek legtöbbje Arezzóban született. Az adatok szerint nagy szerepet játszhatott szülővárosa közéletében, mint a városi tanács tagja. Giorgio Vasari szerint élete utolsó éveiben megvakult. Annyi bizonyos, hogy a végrendeletét már 1487. július 5-én megírta, és későbbi műveiről nincs tudomásunk. Több jelentős munkája, amellyel kivívta a kortársak elismerését, mára elveszett, elpusztult. Főleg a freskói voltak a pusztulás veszélyének kitéve: a római freskóit azért verték le, hogy Raffaello művének helyet készítsenek. Az arezzói Szent Ferenc-templomban viszont fennmaradt a Szent Kereszt legendáját ábrázoló freskósorozata, és szülővárosában a Krisztus feltámadása című freskója, amelynek monumentalitása, geometriai megszerkesztettsége szinte összefoglalása Piero della Francesca életművének. A Szent Kereszt legendája Piero della Francesca fő műve és az egyetemes freskóművészet egyik legjelentősebb remekműve. Elkészítése hosszú évekig tartott. A restaurálása 2001-ben, 15 évnyi munka után fejeződött be. Az elegáns vonalvezetés, a színvilág, a tiszta kompozíció és az alakok ünnepélyessége ma is lenyűgöző. Az egységesen komponált freskókon jól megfigyelhető Piero nagyszerű emberábrázolása, jellegzetes, a reneszánsz szépségeszményt megtestesítő női figurái, méltóságteljes férfijai. Az urbinói herceg számára több festményt is készített, s ezek közül kiemelkedik Piero della Francesca két legismertebb alkotása, a hercegi párról készített portré. A Federico da Montefeltróról és Battista Sforzáról készült diptichon már egy új szemléletű portréfestés alkotása, és egyben a korai reneszánsz portréfestészetének csúcsa. A portrék hátoldalán a hercegi pár diadalmenetét ábrázolta a festő. Piero della Francesca mindig mély érdeklődést mutatott a perspektíva és a geometria kérdései iránt, s vizsgálódásainak eredményét alkalmazta műveiben. Ő volt az első, aki a perspektíva problémáit a matematika segítségével oldotta meg. Kompozícióit a geometria törvényei és esztétikai törvényszerűségek szerint alkotta meg, s emellett a valóság realista ábrázolására, a reneszánsz szépségeszmény kifejezésére törekedett. Ez teszi őt a quattrocento művészetének egyik legjelentősebb mesterévé, aki olyan művészek hagyományait folytatta, mint Giotto és Masaccio, és aki utat mutatott cinquecento festőinek. Tanítványai közé tartozik Luca Signorelli és Pietro Perugino éppúgy, mint Luca Pacioli matematikus. Művei Képei Krisztus megkorbácsolása , 1460 körül, Urbino , Galleria Nazionale della Marche Madonna della Misericordia (A könyörületesség Madonnája) , 1445 – 1462 , Sansepolcro , Palazzo Communale Krisztus a keresztfán , Sansepolcro, Palazzo Communale Amadi Jeromos donátor Szent Jeromos előtt , Velence , Akadémia Jézus keresztelése , 1442 , London , National Gallery Sigismondo Pandolfo Malatesta Szent Zsigmond előtt , 1451 , freskó, Rimini , Tempio Malatestiano A Szent Kereszt legendája , freskósorozat, 1466 körül, Arezzo , Szent Ferenc-templom Ádám halála Salamon király és Sába királynőjének találkozása Konstantin álma Az igazi kereszt megtalálása Hérakleiosz és Kroszroész csatája Krisztus feltámadása , 1463 , Sansepolcro, Palazzo Communale Federico da Montefeltro , 1465 – 1466 , Firenze, Uffizi Battista Sforza , 1465–1466, Firenze, Uffizi Mária gyermekkel és két angyallal , Urbino, Galleria Nazionale della Marche Krisztus születése , London, National Gallery A várandós Madonna , 1467 körül, Monterchi , temetőkápolna Mária Magdolna , Arezzo, Szent Ferenc-templom Senigalliai Madonna , Urbino, Galleria Nazionale della Marche Szent beszélgetés - Mária gyermekével, hat szenttel, négy angyallal és Federico da Montefeltro urbinói herceggel , Milánó , Brera Matematikai és geometriai munkái Tanulmány az abakuszról ( Trattato d'Abaco ), Rövid könyv a szabályos testekről (Libellus de Quinque Corporibus Regularibus) A festmények perspektívájáról (De Prospectiva Pingendi) Képgaléria Szent Ferenc bazilika, Arezzo. A Legenda aurea (Arany legenda) elbeszélés gyűjteményben lévő "Megszentelt kereszt legendája" című történetet elmesélő freskó főbb epizódjai: Sába királynőjének látogatása Salamonnál, Hérakleiosz bizánci császár csatája Koszroész perzsa királlyal, Constantinus álma, Constantinus győzelme Maxentius fölött, Helena császárné megtalálja a keresztet, A Szent Kereszt felmagasztalása. Karl Köpping Karl Köpping (Drezda, 1848. június 24. – Berlin, 1914. július 15.) német rézkarcoló. Életpályája Eleinte vegyész volt, majd Münchenben festeni tanult. Charles Albert Waltner hatása alatt 1876 után Párizsban rézkarcok készítésével kezdett foglalkozni. Rézkarcaival gyakran híres festményeket reprodukált (Rembrandt, Munkácsy stb.) Számos elismerést szerzett. 1889-ben a berlini akadémia rézmetsző mesteriskolájának vezetője lett. Díjai, elismerései Többek között a francia becsületrend lovagja, az 1889. évi párizsi világkiállítás nagydíjának nyertese, a berlini művészeti akadémia tagja Legkitűnőbb rézkarcai Froufrou, Clairintől; Éjjeli csavargók, Krisztus a Golgotán, Munkácsytól; Férfi arckép, A posztócéh előljárói, Aggastyán, Rembrandttól; A reggel, Bretontól. 9me Escadrille de Chasse 9me Escadrille de Chasse (Röviden: 9me) egy híres első világháborús repülőszázad volt, amelyet az 1916-ban alakított 1ére nevezetű repülőszázadból szerveztek át, 1918-ban. Története 1918 márciusában a belga légierő több repülőszázadát is átszervezte, átnevezte. Ennek köszönhetően az 1ère nevezetű század is nevet változtatott és átszerveződött az új név pedig 9me lett. Hamarosan megkezdődtek a bevetések, és a belgák 9. repülőszázada 1918. március 12-én megszerezte első légi győzelmét. Hamarosan ide kerültek a belga légierő legnagyobb ászpilótái mint például Willy Coppens (37 igazolt légi győzelem) vagy Andre de Meulemeester (11 igazolt légi győzelem). A Hanriot HD.1, és a Sopwith Camel típusú repülőgépek Les Moeres repteréről szálltak fel és indultak bevetésre, 1918 októberétől viszont már a moerkerkei légibázist használták. Az osztag első vesztesége 1918. október 3-án következett be, tehát több mint 7 hónappal a repülőszázad mozgósítása után, amely igen jó arány ha a lelőtt ellenséges egységek számát vesszük figyelembe. Hiszen 9me a háború alatt 41 német légi ballont és 10 repülőgépet lőtt le. A háború végéig a további két ember súlyosan megsérült bevetéseken, egy belga pilóta pedig hadifogságba esett. A század híres parancsnoka Walter Gallez volt. A század ászpilótái: Willy Coppens (37 légi győzelem, mind ennél a századnál) Andre de Meulemeester (11 légi győzelem, 4 ennél a századnál) Fernand Jacquet (7 légi győzelem, 2 ennél a századnál) Jan Olieslagers (6 légi győzelem, 2 ennél a századnál) Az egység további katonai tevékenységéről nincs adat. Lásd még Belga Légierő Első világháború Forrás Az egység története (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.) Obernfeld Obernfeld település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 944 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Morasverdes Morasverdes település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 269 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kumulének A kumulének olyan vegyületek, amelyekben két vagy több kumulált (szomszédos) kettős kötés található, mint például a H2C=C=C=CH2 képletű butatriénben (melyet triviális néven kumulénnek is neveznek). Az alkánoktól és a legtöbb alkéntől eltérően a kumulének molekulái merevek, ami vonzóvá teszi őket a molekuláris nanotechnológia számára. Másik merev szénláncú vegyületcsoport a poliinek csoportja. A kumulének az űr azon területein fordulnak elő, ahol ritka a hidrogén. A szén-szuboxid a szervetlen kumulének közé tartozik. A szerves kumulének egyik fontos csoportját a ketének alkotják, ezek tulajdonságai átmenetet mutatnak a CO2 és az allének között. Az kumulén elnevezés a latin cumulare (felhalmoz) szóból ered. Szerkezetük A kumulének merevsége abból ered, hogy két szomszédjához kettős kötéssel kapcsolódik a belső szénatom, melynek sp hibridizációja miatt a két kötés által bezárt szög 180°. Érdekes módon a páros számú kumulált kettős kötést tartalmazó kumulének királisak lehetnek, ha mindkét végükön egymástól eltérő szubsztituensek kapcsolódnak hozzájuk, noha a molekulának nincs hagyományos értelemben vett sztereogén centruma. Például a penta-2,3-dién és hexa-1,3,4-trién királisak. A páratlan számú kumulált kettős kötést tartalmazó rendszerekben ugyanakkor – megfelelő szubsztituensek esetén – cisz-transz izoméria lép fel. Reakcióik A kumulének reakciói azonosak az izolált kettős kötéseket tartalmazó vegyületekével. Bár molekulájukban egymás szomszédságában két pi-kötés található, ezek lényegében izolált kettős kötésként viselkednek, mivel a két pi-kötés a középső szénatom nem hibridizálódott p-pályáinak részvételével alakul ki. Ezek a pályák egymásra merőlegesek és kölcsönösen egymás csomósíkjában találhatók, így a két kötés lényegében egymástól független. Átmenetifém kumulének Az elsőként leírt vinilidén ligandumot tartalmazó komplex a difenilketén és Fe(CO)5-ből előállított (Ph2C2Fe2(CO)8 volt. Ez a molekula szerkezetileg a Fe2(CO)9-re hasonlít, melyben egy μ-CO ligandumot 1,1-difenilvinilidén (Ph2C2) helyettesít. Az első, egy fématomot tartalmazó vinilidén komplex a (C5H5)Mo(P(C6H5)3)(CO)2[C=C(CN)2]C volt. Hajdúböszörményi kistérség A Hajdúböszörményi kistérség egy kistérség volt Hajdú-Bihar megyében, központja Hajdúböszörmény volt, de 2014-ben az összes többi kistérséghez hasonlóan megszűnt. A király személye körüli miniszterek listája A király személye körüli miniszteri hivatalt a Batthyány-kormány idején hozták létre. Ekkor Esterházy Pál Antal töltötte be ezt a tisztséget. Feladata a magyar külpolitikai érdekek képviselete volt a királynál. Camalès Camalès település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 392 fő (2015). Camalès Vic-en-Bigorre, Bazillac, Pujo, Ugnouas és Villenave-près-Marsac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Scanzano Jonico Scanzano Jonico község (comune) Olaszország Basilicata régiójában Matera megyében. Fekvése A Tarantói-öböl partján fekszik, a megye délnyugati részén. Története 1974-ig Montalbano Jonico része volt. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Giuseppe-templom SS. Medici-templom Santa Maria dell’Annunziata-templom San Giulio I Papa-templom Palazaccio (egykori bárói palota) Válás A válás (avagy a házasság felbontása) a házasság vagy házastársi egység megszüntetése, a házassággal kapcsolatos jogi kötelezettségek és felelősségek megszüntetése és/vagy átszervezése, a házassági kötelék megszüntetése adott ország és/vagy állam jogszabályai szerint. A válással kapcsolatos jogszabályok világszerte nagyon különbözőek lehetnek, de a legtöbb országban szükséges, hogy bíróság vagy más hatóság jogi folyamatban mondja ki a válást, kitérve közben a házastársi tartásdíj, gyermekelhelyezés, gyermekláthatás, a szülővel töltött idő, gyerektartás, vagyonelosztás, a tartozások elosztása kérdéseire. A legtöbb országban a törvény megköveteli a monogámiát, így a válással lehetővé válik mindkét korábbi partner számára az újraházasodás; azokban az országokban, ahol a többnejűség engedélyezett, de a többférjűség nem, a válással a nő számára lehetővé válik az újraházasodás. A válás nem azonos a házasság megsemmisítésével, ami a házasságot érvénytelennek nyilvánítja; a különválással, amikor a de facto külön élést jogilag is elismertetnek. A válásnak számos oka lehet, a szexuális inkompatibilitástól a személyiségek kibékíthetetlen ellentétéig. A magyar Polgári Törvénykönyv a válásról többek között ezt írja: „A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.” A hivatalos eljárás során a bíróság rendszerint dönt a házasság felbontásáról, a közös (ingó és ingatlan) vagyon megosztásáról, a közös gyermekek szülői felügyeletének további gyakorlásáról (korábban gyermekelhelyezés) és ennek függvényében szabályozhatja a kapcsolattartás rendjét is. A házas feleknek józanul átgondolt, viszályoktól mentes légkörben meghozott döntés esetén lehetőségük van arra, hogy közös szándékuk bejelentésével és előzetes megegyezésükkel kérjék érvényes házasságuk felbontását. Ebben az esetben a bíróság a hivatalosan előtte megkötött egyezséget hagyja jóvá, amennyiben annak törvényes akadálya nincs. Ilyen lehet valamelyik fél vagy közös gyermek részre jelentős hátrányt okozó megállapodásbeli kitétel. A házassági szerződés ugyan számos esetben leegyszerűsíti a válással járó procedúrát, de ennek előfeltétele, hogy az minden kérdésre kiterjedő, a hatóság előtt érvényes és betartható legyen. A házassági szerződés akkor érvényes, ha azt közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. A különböző egyházak váláshoz való hozzáállása eltérő ugyan, de többségében elfogadott a hitgyakorlók körében a Jézusnak tulajdonított kijelentés:"Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!" A válás okai és következményei Általánosságban az egyik fél által előidézett hűtlenséget, anyagi gondokat, illetve alkoholproblémát szokás emlegetni a házasság további fenntartását ellehetetlenítő körülmények között. Sok esetben nyilvánvaló, hogy a felmerülő vitaforrások rizikója már a házasságkötést megelőzően is fennállt, azonban azt az előidéző titkolta, míg a másik fél kellő rálátás hiányában nem ismerte fel időben. Azonban a felszín alatt húzódó valódi okok között találjuk azt az igen összetett és komoly társadalmi szocializációs problémát, hogy a felekben házasságkötés előtt nem alakul ki a (külső és belső) konfliktusok megfelelő, érzelmileg érett kezelésének készsége. Emellett óriási gondot okoz a szülőkről való érzelmi leválás hiánya, a már felnőtt gyermekük feletti befolyásuk fennmaradásával visszaélő anyós, ritkábban após[forrás?] jelensége és az otthonról hozott aszociális attitűd kezeletlensége. Ez utóbbi sok esetben nem más, mint a káros szülői minta készségszintű elsajátítása, amin jellemzően csak magas önismerettel rendelkezők képesek önerőből túljutni. Amikor a korábbi házastársak külön utakra lépve folytatják életüket, sokszor egymás érzelmi elengedésének megélésével küzdenek. Ennek sikertelensége és gátja a bosszú, ami hamar kialakul, amint a másik új párt talál és boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatba kerül. Ilyenkor válik a közös gyermek a gondozó szülő eszközévé, jellemzően a kapcsolattartás akadályozásával, a szülői elidegenítéssel és ellenneveléssel. Mindez beláthatatlanul káros következményekkel jár úgy a gyermekre, mint az elvált szülőkre és azok környezetére is. Az elvált szülők gyermeke gyakorta kerül ún. lojalitás-konfliktusba, azaz (legalábbis a felszínen) választani kényszerül édesanyja és édesapja szeretete között. Egyes nem reprezentatív felmérések szerint a magyarországi hajléktalan férfiak jelentős többsége a válás következményeként került utcára[forrás?], miután nem tudták egymást kifizetni a közös ingatlanból, de a gyermeket az anyánál helyezte el a bíróság, ezért kényszerűen neki kellett elköltöznie. Megelőzés A váláshoz kapcsolódó tevékenységet folytató szakemberek (pszichológusok, családterapeuták, mediátorok) szerint az önismeret folyamatos fejlesztése mellett legfontosabb a megfelelő szintű őszinte, és időbeni kommunikáció. Számos lehetőség létezik, amit a házasságuk felbontása mellett döntők jelentős többsége nem merít ki mielőtt meghozza döntését. Jelen társadalmunk konfliktuskerülő, egymástól elforduló szociális hangulata mintegy leszoktatta az egymással együtt élő embereket arról, hogy megbeszéljék a problémáikat. Az önzetlenség előtérbe helyezésével és a vita alapjául szolgáló ok haladéktalan feltárásával a legtöbb esetben a házasság megromlásához, azaz a váláshoz vezető eszkalálódó konfliktus elfajulása elkerülhető. Adatok Magyarországon a válások közel 75%-át a feleségek kezdeményezik.[forrás?] 1977 óta évről évre több házasság szűnik meg, mint amennyi létrejön, azaz mára körülbelül egymillió elvált ember él Magyarországon. Túlnyomó többségük nő. Az elmúlt 40 évben hozzávetőleg a kétszeresére növekedett a válások száma - a tendencia pedig tovább emelkedik. Kovács Ignác (plébános) Kovács Ignác (Hidegség, 1840. július 18. – Sopron, 1915. augusztus 5.) római katolikus plébános. Élete Pap lett a győri püspök-megyében és 1865. május 6-án áldozópappá szentelték föl Lókon. 1867-től Pándorfalun volt káplán, 1868-tól peresznyei adminisztártor, majd plébános, 1887-től locsmándi kerületi esperes, 1902-től soproni kanonok, s 1913-től veszprémvári címzetes prépost. A locsmándi és csepregi egyházkerület német és horvát elemi iskoláinak felügyelője is volt. 1912-ben a Szent István Társulat tudományos osztályának tagja lett. Cikkei a Magyar Sionban (1863. A győri püspökség megalapítása, 1866. A győri egyházmegye első főpásztora Modestus püspök). 1882-ben a Szent-István-társulat által kiadott pályázaton: A kath. egyház története Magyarországban szent László király haláláig című munkája a második (25 arany) jutalmat nyerte. (Kéziratban maradt.) Magyar Műfordítók Egyesülete A Magyar Műfordítók Egyesülete (rövidítve:MEGY) 2003 szeptemberében alakult egyesület, amely a minőségi műfordítás iránt elkötelezett műfordítókat tömöríti. Az egyesületnek 210 tagja van (2016-os adat)[forrás?] kb. 150 tagot számlál (2010-es adat). A MEGY egyfelől szakmai fórumot biztosít a fordítóknak, másfelől igyekszik érdekvédelmi szerepkört is felvállalni, és az európai társszervezetekkel vállvetve küzd a műfordítók és a fordításirodalom szakmai és anyagi megbecsüléséért. Az egyesület igyekszik elismerést szerezni a magyar műfordításnak. Ennek érdekében támogatja a fordítók továbbképzését és harcol az olcsó, gyenge minőségű fordítások elterjedése ellen s ezzel javítva a szakma méltányosabb anyagi értékelését is. A MEGY tagja a Műfordítói Egyesületek Európai Tanácsának, a CEATL-nak (Conseil Européen des Associations de Traducteurs Littéraires). Az egyesület kapcsolatot tart külföldi társszervezetekkel, többek között a görög, spanyol és cseh műfordítókkal. Nouveau roman A Nouveau roman az 1950-es évek bizonyos stílusban írt francia regényeire utal, melyek a klasszikus irodalmi regény műfajából alakítottak egy új irányt. Fordítása magyarul annyit tesz: „új regény”. Émile Henriot adta ezt a titulust először a népszerű francia napilap, a Le Monde 1957. május 22-ei számának egyik cikkében, hogy így jellemezzen bizonyos írókat, akik minden írásukkal egy új stílust teremtettek. Alain Robbe-Grillet, egy befolyásos francia elemző, „nouveau roman”-író és kritikus, kiadott egy esszégyűjteményt a regény jövőjéről és természetéről, mely az „Egy új regényért” (Pour un nouveau roman) címet viselte. Robbe-Grillet sok, korábbi regényírót elavultnak nevezett, és szembeszállt a regény hagyományosan elfogadott jellemzőivel. Újra buzdított, hogy felejtsük el a „régi” regényírás cselekményszálait, a cselekményt, mint olyat, az elbeszélést, az ideákat, és a szereplőket is. Helyette inkább, a tárgyakra kellene fordítani figyelmünket: az ideális nouveau roman a dolgokat láttatja egyedi módon, alárendelt benne a cselekményszál és a szereplők is. Az „új regény” meghatározás persze úgy teljes, ha hozzá tesszük, hogy korábbi írók fejlesztése és ajánlása is ebben már benne van. Huysmans, kilencven évvel előtte már felvetette, hogy a regény elszemélytelenedik. Kafka bebizonyította, hogy a nem szükséges a szereplőket hagyományos módon bemutatni. Joyce ugyanezt bebizonyította a cselekményszálra; és abszurdista írók már foglalkoztak hasonló témákkal, mint amilyennel a nouveau roman kívánt foglalkozni. Szerzők, akik a Nouveau roman stílusában írtak Maurice Blanchot Michel Butor Marguerite Duras Claude Ollier Robert Pinget Rolf Dieter Brinkmann Jean Ricardou Alain Robbe-Grillet Nathalie Sarraute Claude Simon Balda (keresztnév) A Balda német eredetű név, ami a Bald- előtagú, germán eredetű nevek önállósult beceneve. Jelentése: merész. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 27. Szekér József Szekér József (Kecskemét, 1935 – 1994) magyar vitorlázó repülő, sportoló. Életpálya A Hármashatárhegyre nézett az iskolaablaka. Hazatérve Kecskemétre azonnal jelentkezett oktatásra, de három évig nem kapott orvosi engedélyt. Ez idő alatt 12 felszállást szervezett magának. 1959-től oktatói engedéllyel rendelkezett. 1969-től a B válogatott keret tagja lett. 1975-ben 2000 vitorlázó, 200motoros vontató repülési idővel rendelkezett. Polgári foglalkozása okleveles gépészmérnök. Sportegyesületei Kiskunfélegyházi Repülő Klub, Dunaújvárosi Repülőklub Sporteredmények 1957 -ben megrepülte az ezüstkoszorús követelmény, 1966 -ban aranykoszorús követelmény teljesítése, kétszeres gyémántkoszorús pilóta, Magyar bajnokság 1969 -es Országos Bajnokságon 4. lett 1970 -ben a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) első, Gudrun Landgrebe Gudrun Landgrebe (Göttingen, 1950. június 20. –) német színésznő. Élete 1968-1971 között a kölni színiiskola tanulója volt. 1971-ben Bielefeldben a Wuppertal Kammerspieleben lépett fel. 1972-ben a Bruchsal Badische Landesbühnében játszott. 1973-ban a Hof-Stadtbundtheaterben és a detmoldi Landestheaterben szerepelt. 1974-ben Freuchtwangenben a Kreutzgangspieleben volt színésznő. 1975-ben Pforzheimben a Stadttheaterben volt színész. 1977-1981 között Dortmundban a Stadtische Bühnében volt színésznő. 1977 óta szerepel filmekben. 1983-ban nemzetközi hírnevet szerzett a Die flambierte Frau című filmbeli szereplésével. 1985-ben Szabó István Redl ezredes című filmjében is játszott. Színházi szerepei Lili (Vitrac: Viktor, avagy a gyermekuralom) Désirée (Bruckner: Az ifjúság betegsége) Leni ( Ödön von Horváth : Olasz éjszakák) Nina (Wedekind: A tavasz ébredése) Filmjei Felkérés táncra (1977) Familientag (1981) Testek csábítása (1983) Die flambierte Frau (1983) Anna anyja (1984) A Hold másik oldala (1984) Palace (1985) Redl ezredes I.-II. (1985) Yerma (1985) Tiltott szenvedélyek (1985) Carla (1987) Ezer szem (1987) Tetthely (1988-2010) Affaire Nachtfrost (1988) A macska (1988) Im Süden meiner Seele (1989) A fattyú (1989) Das Haus am Watt (1990) High Score (1990) Az Öreg (1990-1997) Árnyék (1991) Kedves Milena (1991) A Kaltenbach-iratok (1991) Csodálatos évek (1992) Hófehérke és a törpék titka (1992) Szerelem a Hohenstein-kastélyban (1993-1995) Ein Mann für jede Tonart (1993) Delitti privati (1993) Goldstaub (1993) Egy felejthetetlen sevillai hétvége (1994) Veszélyes játékok (1994) Derrick (1995) A disznó (1995) Bűnös szerelem (1995) Tresko (1996) Das Hochzeitgeschenk (1997) Kora hajnali órák (1997) Rossini - avagy a gyilkos kérdés: ki kivel hált (1997) Betrogen - Eine Ehe am Ende (1997) Zucker für die Bestie (1998) Merénylet az Operabálon (1998) Eine Sünde zuviel (1998) Az ivarérett nagyvárosiak különös viselkedése a párzási időszakban (1998) Láz (1998) Wer liebt, dem wachsen Flügel (1999) Die Sünde der Engel (1999) Das Madchen aus der Torte (1999) Die Millenium-Katastrophe - Computer-Crash 2000 (1999) A tetovált múmia titka (2000) Stiller Sturm (2001) Viktor Vogel - Commercial Man (2001) Démon köntösben (2001) Egy kis történet (2001) Pénz vagy szerelem (2002) Problemzone Mann (2002) Liebe darf alles (2002) Das Haus der Schwestern (2002) Verliebte Diebe (2003) Csupa szamba (2004) Der Bestseller - Wiener Blut (2004) Mein Mann und seine Mutter (2005) Herzlichen Glückwunsch (2005) Imádnivaló hercegnő (2005) Az Északi-tenger kalózai (2006) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Lokusz A lokusz (latin locus, a. m. ’hely’) vagy génhely a biológiában a gén vagy egyéb fontos szekvencia elfoglalt helyét jelenti a kromoszómán vagy a genetikai térképen. A lokuszt a gén bármelyik allélja elfoglalhatja. Diploid vagy poliploid sejtek lehetnek homozigóták (egy adott lokuszon minden kromoszómán ugyanaz az allél van) vagy heterozigóták (egy adott lokuszon eltérő allélek vannak). A 6p21.3 például egy lokusz jelölése, mely a 6-os kromoszóma rövid karjának 21.3-as régiójában található. Megváltozásuk, mutációjuk révén nemcsak a gének, hanem a genomot alkotó más elemek (cisztronok, komplex gének) lokusza is megállapítható. Upernavik Upernavik (1936-ig Upernivik) kisváros Nyugat-Grönland partvidékén, Upernavik község székhelye. Fekvése Az Upernavik-szigeten elterülő kisváros a Baffin-öböl keleti partvidékén fekszik, mintegy 700 kilométerrel északra az északi sarkkörtől. A téli középhőmérséklet –20 és –15 °C közötti, a nyári középhőmérséklet eléri az 5 °C-ot is, ami ebben az északi szélességben enyhének számít. A városkától délre lévő, védettebb Eqalugaarsuit-öböl partján kisebb fűzfaliget található, ami még akkor is ritka látvány Nyugat-Grönlandon, ha a fák magassága nem haladja meg a 2 métert. Talán ennek köszönhető a település neve is, amelynek jelentése: ’tavaszi hely’. Története Mai ismereteink szerint Upernavik a vikingek által elért legészakibb grönlandi területen fekszik. Korabeli viking krónikák alapján feltételezhető, hogy a nyugat-grönlandi partokon észak felé nyomuló vikingek egy csoportja 1267-ben alig pár fokkal északabbra, a 76. szélességi fokig jutott el. 1824-ben egy Pelimut nevű eszkimó találta meg a városkától északra fekvő Kingigtorssuaq-szigeten a feltehetőleg a 13–14. században, de legkésőbb 1333 körül készült kingigtorssuaqi rúnakövet, amelyet a már kihalt grönlandi norvég nyelven írtak. A vikingek kalandozásaik során gyakran emeltek kőhalmokat, ún. cairneket az általuk meghódított vagy megismert területeken. Ezek jellemzően sírhalmok voltak, de esetenként csupán azért építették fel őket, hogy ekképpen jelezzék ottjártukat. Ez utóbbi típusba tartozik az egyenlő oldalú háromszöget kiadó, három kingigtorssuaqi cairn is. Egyiküknél találták meg a 11,2 centiméteres rúnakövet, amely a cairneket emelő harcosok nevét sorolja fel: A felirat utolsó hat jelének értelmezése bizonytalan, összefüggéstelen rúnajelek sorozatának tűnik. Egyes feltételezések szerint ezek a jég fogságából kiszabadult hajókra, s – korabeli viking naptárak összevetésével – a cairnállítás évére, 1244-re utalnak. Ez esetben a rúnakő keletkezésének pontos ideje 1244. május 7-e. A kingigtorssuaqi rúnakövet ma a koppenhágai Nemzeti Múzeumban (Nationalmuseet) őrzik. A mai Upernavik települést 1772-ben alapították dán telepesek, akik később a zord időjárás elől délebbre húzódtak. A város lakóinak nagyobb része ma eszkimó. Javarészt halászatból tartják fenn magukat, de az itt élők egy része továbbra is a hagyományos fóka- és jegesmedve-vadászattal foglalkozik. Látnivalók Upernavik arculatát – más északi településekhez hasonlóan – a szabálytalanul szétszórt, színesre festett faházak tömege határozza meg. A város kis fatemploma 1832-ben épült, ez Upernavik egyik legrégibb épülete, ma az Upernaviki Múzeum (Upernaviup Katersugaasivia) része. Ez utóbbi Grönland első, 1951-ben alapított helytörténeti múzeuma, amelyben a nyugat-grönlandi eszkimók életét, halászó-vadászó életmódját, valamint az 1950 előtti grönlandi bankjegyeket és pénzérméket bemutató állandó tárlatok láthatóak. A városkától északkeletre pár kilométeres távolságra találhatóak Qataarmiut eszkimó település romjai. Északra fekszik az a Kingigtorssuaq-sziget, amelyen 1824-ben a kingistorssuaqi rúnakövet megtalálták. Az Air Greenland helikopterjáratokat üzemeltet Upernavik és más nagyobb grönlandi települések között, egyúttal itt található a nyugat-grönlandi kompjáratok legészakibb állomása. Testvérvárosok Odense , Dánia Eagle Crest Eagle Crest az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Deschutes megyéjében, Deschutes-folyó nyugati partján, Redmondtól 10 km-re nyugatra elhelyezkedő statisztikai- és önkormányzat nélküli település, amely az azonos nevű üdülőtelepet foglalja magában. A 2010. évi népszámláláskor 1696 lakosa volt. Területe 39,4 km2, melynek 100%-a szárazföld. Az Eagle Crest üdülő keleten a Cline-tanúhegy lábánál kezdődik, területe a 2,5 km-re lévő Deschutes folyóig, illetve az északra szintén ennyire lévő 126-os útig tart, főbejárata pedig az úttól 1,6 km-re délre van; illetve a hegytől észanyugatra egy különálló telek is tartozik a komplexumhoz, amely az útról közvetlenül is megközelíthető. Az üdülő teljes területe 6,9 négyzetkilométer. A település tanúhegytől keletre eső területe az enyhén buckás Maston-fennsíkon fekszik, amely kelet felé, a Deschutes-folyó kanyonjáig folyamatosan lejt. A környező területek őshonos faja a nyugati boróka, de csavarttűjű fenyő is előfordul, az aljnövényzetet pedig jellemzően cserjefélék és egyéb, a magaslati száraz klímát kedvelő növények alkotják. A fennsík a Deschutes-folyó feletti sziklafalnál ér véget. A folyó egy kanyonon folyik keresztül, mindkét oldalán 30 méter magas bazaltsziklákkal. A folyó nyugati partján körülbelül 2,5 négyzetkilométernyi terület az üdülő tulajdonában van. Történet A lakó/üdülőterület fejlesztése három szakaszban történt. Az első, 1985-ben kezdődött fázisban különálló telkeket jelöltek ki, illetve apartmanokat és tömbházakat építettek a Riverview Vista Estates és Fairway Vista Estates lakóparkokban. Ezek mindegyike a Cline Falls Highwaytől keletre, a fogadó és a Deschutes-folyó között helyezkedik el; legtöbbjük a golfpályák sétányai mentén, vagy a folyó kanyonjának irányában helyezkedik el. A második, „The Ridge” néven ismert, 1996-ban kezdődött etapban az autópályától nyugatra fekvő, az 1993-ban elkészült Ridge golfpálya területén fekvő telkeket kezdték értékesíteni. A fejlődés mértéke nagyot ugrott a Challenge golfpálya 1999-es megnyitásával, és egy évtizedig tartott; 2009-ben még zajlottak építkezések a helyen. A The Ridge-et öt kerületre osztották: Forest Greens, Eagle Springs, Forest Ridge, Eagle Creek és The Falls; utóbbiban csak 55 évnél idősebb nyugdíjasok élnek, és saját közösségi központja és edzőterme van. A harmadik, végső fázisban hat, a Cline-tanúhegytől északnyugatra fekvő részt hoztak létre, amelyet a The Ridge-től egy 1,6 km-nyi, a földhivatal tulajdonában lévő telek választ el; a két, különálló területet sétánnyal kötötték össze. A legnagyobb területű rész a West Ridge, amely 425 telket foglal magában a tanúhegy lábánál. A Creekside kerületben 152 társasház található a West Ridge sporkomplexum közelében, a Highland Parkben pedig 41, kisebb telek van. A Desert Sky körülbelül 100 parcellát foglal magában; a házak vadnyugati stílusban épültek. A legutolsó kialakított terület a Vista Rim, ahol 2008-ban kezdtek el tulajdonjogokat eladni. A Scenic Ridge egy zárt közösség 8 darab, egyenként 4000 négyzetméteres telekkel, melyek az üdülő nyugati határán fekszenek, és a Bachelortól a Hood-hegyig a Cascade-hegység minden tagjára rálátást nyújtanak. A Népszámlálási Hivatal Eagle Crestet a 2010-es összeíráskor statisztikai településnek nyilvánította. Népesség A 2010-es népszámláláskor 1696 lakója, 795 háztartása és 630 családja volt. A népsűrűség 43,1 fő/km2. A lakóegységek száma 1793, sűrűségük 45,5 db/km2. A lakosok 95,5%-a fehér, 0,5%-a afroamerikai, 0,2%-a indián, 0,9%-a ázsiai, 0,1%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 1,2%-a egyéb-, 1,7%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 2,4% (1,7% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 0,6% pedig egyéb spanyol/latino származású.) A háztartások 10,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 75,6% házas, 2,8% egyedülálló nő, 0,9% pedig egyedülálló férfi; 20,8% pedig nem család. 16,7% egyedül élt; 7%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,13 személy élt; a családok átlagmérete 2,35 fő. A medián életkor 62,2 év volt. Lakóinak 10,7%-a 18 évesnél fiatalabb, 1,5% 18 és 24 év közötti, 9,5%-uk 25 és 44 év közötti, 38,1%-uk 45 és 64 év közötti, 39,2%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,6%-a férfi, 51,4%-uk pedig nő. Az üdülő Az üdülőhely egyike a nyolc, a területfejlesztési osztály által nyilvántartott létesítménynek. Az 1989-ben épült fogadó az egyik golfpálya mellett található a háromból. A főépületben 100 szoba van, emellett egy különálló építményben 80 apartmant létesítettek. A legtöbb szobában van erkély, amelyek legtöbbjéről kilátás nyíli a Redmondtól 14 km-re északra, és az üdülőtől északkeletre lévő Smith-sziklára, az apartmanok többségéből pedig a Deschutes-folyó kanyonja látható. Az Eagle Crest Resortban ezen kívül található egy nagy konferenciaközpont, három, egyenként 18 lyukas golfpálya, fürdő, két sportkomplexum, három kül- és egy beltéri medence, valamint számos más létesítmény is. A területen összesen 21 km-nyi kerékpárút, futópálya és sétány halad, valamint a Deschutes-folyó nyugati partja mentén egy 3 km hosszú túraútvonal is fut. A konferenciaközpont a fogadóval szemközt található. A 930 m2 alapterületű létesítményben kettő terem található. A nagyobbik (Juniper Hall) előadásokon 600, banketteken 425 embert képes befogadni, a kisebbik (Golden Eagle Ballroom) pedig színház-elrendezésben 511, báli konfigurációban pedig 311 személynek tud helyet adni. Mind a nagyelőadó, mind a bálterem fel van szerelve elválasztó-paravánokkal, így összesen hat kisterem alakítható ki. Az üdülőt 1980-ban megszerző Jeld-Wen faipari cég 2010-ben eladta azt a Northview Hotel Groupnak, mely tranzakciót az Oaktree Capital Management finanszírozta. A következő években körülbelül hárommillió dollárt öltek a területbe, majd 2018 elején eladták a floridai KDG Capitalnak, így a fenntartás a texasi Aimbridge Hospitality ingatlankezelőhöz került. Az Eagle Crest Resortban jelenleg egy 100 szobás hotel, egy konferenciaközpont, három golfpálya, két klubház és három edzőterem található. Golfpályák A területen három, népszerű golfpálya van. Az első (Resort Course) 18 lyukas, 6100 méteres, 72 pontos játékokra alkalmas pályát Gene Mason tervezte; területe a Deschutes-folyó kanyonjának gyűrűjét követve, a legelőször megépült házak között fekszik. A leglátványosabb lyukak a folyó mentén, 30 méterrel lejjebb lévő sziklákkal egy vonalban vannak. A 6335 méteres Ridge Course tervezője John Thronson; a pálya a borókafák útvonalát követi, háttérben a Cascade-hegységgel. A Ridge Course helyt adott az Oregon Open bajnokságnak is. A Challenge Course 3804 méterével három órás, 63 pontos játékra nyújt lehetőséget. A pálya minden lyuknál négy elütési helyet kínál, így kezdők és profik körében is kedvelt. A pályák március közepétől november első hetéig tartanak nyitva, illetve ha az időjárás engedi, a Resort vagy a Ridge az év többi részében is elérhető. StarFest A helyen kerül megrendezésre a hálaadás és újév napja közötti StarFest, amikor naponta 17:30 és 21:30 között kivilágítanak egy 1,6 km hosszú szakaszt. A belépés ingyenes. Az esemény alatt a helyi fogadó kávét, forró kakaót és süteményeket kínál a látogatóknak, a kandalló mellett pedig Mrs. Claus, a Mikulás felesége mesél történeteket, hétvégente pedig lovashintót is igénybe lehet venni. A rendezvénysorozat egész Közép-Oregonban népszerű. Sainte-Agnès (Isère) Sainte-Agnès település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 567 fő (2015). Sainte-Agnès Saint-Mury-Monteymond, Villard-Bonnot, Allemond, La Combe-de-Lancey és Laval községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mehrgarh Mehrgarh (beludzs: Mehrgaŕh; pastu: �����; urdu: ������) az egyik a legfontosabb neolit kori régészeti lelőhely. A beludzsok lakta Beludzsisztánban, Szíbi és Kvetta között, az Indus völgyétől nyugatra, a Kecsi-síkságon fekszik a mai Pakisztán területén. Vidéke az egyik legrégebbi dél-ázsiai terület, ahol a földművelés és az állattenyésztés nyomai fennmaradtak. Legfontosabb, jellemző termények voltak a búza és az árpa, valamint javarészt szarvasmarha, birka és kecske tartásával foglalkoztak az egykor itt élő emberek. A hely közel van a Bolan hágóhoz, az Indus folyó völgyétől nyugatra található, a mai pakisztáni városok között, úgy mint Kvetta, Kalat és Szíbi. Mehrgarht 1974-ben tárta fel egy francia régész csapat, Jean-François Jarrige francia archeológus vezetésével. Az ásatások 1974 és 1986 között folytak. A legkorábbi betelepülés Mehrgarhba – az 1250 ha-os feltárás északkeleti csücskén – egy kicsi földműves falu, az I. e. 7 – 5. évezredből. Beludzsisztán (régió) a történelemben úgy ismert, mint Makran. Az ókori perzsák (Persis) Mahi khoran, azaz halevő Maka satrapiának, a görögök Pura fővárossal Gedrosia tartománynak nevezték. A halevő (Ichthyophagoi) valószínűleg a bőséges halászattal is összefügghet, vagy az ókori nevük ehhez a perzsa szóhoz állt legközelebb. Figyelembe lehet továbbá venni a Mithra-kultusz hatását is a névben. A hely ma az Indus-völgyi civilizáció első települései egyikének tekintett. Életforma és műszaki tudás Kezdetben Mehrgarh lakói vályog tégla házakban éltek, a gabonát magtárakban tárolták, szokásos szerszámaik helyi rézércből készültek, és hatalmas kosárkonténereiket szurokkal (bitumen) vonták be. Hatsoros árpát (Hordeum vulgare), vad-búzát (Triticum monococcum), búzát (Triticum dicoccon), jujubát és a datolyát termesztették. Legeltettek juhot, kecskét, és marhát. A későbbi korokban (i. e.5500-i. e.2600) nagyon megerősödött a kézműipar, úgymint kő-pattintó, cserző-varga, gyöngy-füzér készítő, és fémmegmunkáló szakmák. A hely folyamatosan lakott volt kb i. e. 2600-ig. 2006 áprilisában a Nature tudományos folyóiratban bejelentették az ember történelmének legrégebbi (és az első korai neolitikus), élő emberen sikeresen végrehajtott fogfúrás bizonyítékának felfedezését, amit egy sírban 9 felnőttön, 'Mehrgarh'-ban találtak. Minaret A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, és háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik. A szó eredete A minaret arab eredetű kifejezés, amely török közvetítéssel jutott a magyar nyelvbe. Az eredeti minára (����� – mināra) kifejezés a „tűz” jelentésű nár szóból származik, és az arab nyelvterületen a világítótornyok megnevezésére is használják, helyette „az imára hívás (adzán) helye” megnevezés (midzana, eredeti betűkkel �����, tudományos átiratban miʾ�ana) használatos. A török és perzsa kultúrkörben viszont inkább a minára alakváltozatait használják. Minaretek Magyarországon Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatóak. Csupán az egri és a pécsi az épen megmaradt minaretek, az érdi minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A szigetvári és esztergomi minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni. Az egri minaret Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, az 1596 után homokkőből épült Kethüda mináre. Alapja 14 szögletű, magassága 40 méter, erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, végül 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de ez nem sikerült, ezért egy keresztet raktak a tetejére, ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot a műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára. A pécsi minaret A pécsi minaret a Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett álló kb. 30 m magas torony, 12 szögű alapokon. A város 1543-tól 1686-ig volt török uralom alatt. Hazánkban ez az egyetlen épségben álló minaret, melynek dzsámija, amelyhez épült, szintén fennmaradt. Az érdi minaret Érden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 23 méter magas tornya.Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket. Csúcsát vasbetonból egészítették ki, amikor 1970-ben felújították, a külső munkálatok 1999-ben készültek el. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik. A minaret látogatható, rekonstruált körerkélyére 53 lépcsőfok vezet fel. A szigetvári minaret Szigetvár 1566-ban kerül oszmán kézre. A város ostromakor meghalt Szulejmán szultán emlékére dzsámi épül a várban, mely minaretje Evlija Cselebi szerint 90 parasztlépés (kb. 30–33 méter) magas volt. Úgy tudjuk, hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfalépcsője van. A XVIII. században a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte. A minaretet török segítséggel tervezik felújítani. Az esztergomi minaret Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi minaretjét a dzsámival együtt 2007-ben újították fel, s a tornyot 6 méteres magasságig visszaépítették. A XVII. század eleji dzsámi alsó része – amelyhez a minaret csatlakozik – a vízivárosi középkori várfalra épült rá. Az épület északi sarkán állt a tornya, amely a korabeli rajzok szerint legalább 20 méteres volt. A város 1683-as végleges felszabadítását követően a dzsámit magtárként használták, a minaretet pedig a XVIII. században elbontották. Egyéb minaretek Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az első világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható. 1987-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság Az 1987-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot Liévinben, Franciaországban rendezték február 21. és február 22. között. Ez volt a 18. fedett pályás Eb. A férfiaknál 13, a nőknél 11 versenyszám volt, először rendeztek női gyalogló számot, a férfi gyaloglás pedig néhány éves kihagyás után került vissza a programba. A magyar sportolók eredményei Magyarország az Európa-bajnokságon 7 sportolóval képviseltette magát. Éremtáblázat (A táblázatban a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Érmesek WR – világrekord CR – Európa-bajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Gábos Kornélia Gábos Kornélia (névváltozata Gábos Nelly, férjezett nevén Farkas Józsefné) (Pest, 1868. november 28. – Szabadka, 1940. április 29.) opera-énekesnő (szoprán) és énektanár. Élete Szabó édesapja a Nemzeti Színház, ill. megnyitása után az Operaház jelmeztárosa volt. Két házasságából számos gyermek született, Katica lánya 1872 és 1900 között a két intézményben volt „kórista”. Kornéliát 1888-ban, Gustav Mahler igazgatósága idején szerződtette szólistaként az Opera. Szerepeiről csak annyi tudható, hogy Cherubint énekelte a Figaro házassága 1889. április 27-i felújításán. Néhány év múlva az Operában gyakran megforduló, akkor még komolyzenével foglalkozó Buttykay Ákos (1871–1935) teherbe ejtette a lányt. Az apaságot nem vállalta, Gábos Kornélia kellően „biztonságos távolságra”, Fiumébe utazott megszülni gyermekét. 1898-ban megszűnt a leányanya operai foglalkoztatása. Ez év májusában még fellépett Postás Milkaként Carl Zeller Madarászában a Fővárosi Nyári Színházban. Ősszel Szabadkára költözött, és Pesti Ihász Lajos társulatával népszínművekben lépett fel. Hamarosan házasságot kötött Farkas József helyi mérnökkel, aki hajlandó volt örökbe fogadni „törvénytelen” gyermekét. Férje korai halála miatt kénytelen volt állást vállalni a szabadkai zeneiskolában. Tanítványai közt volt Budanovits Mária is. Még idős korában is szerepelt a városban tartott koncerteken. Halála után festőművésznek tanult fia alkohol- és kábítószer-függősége súlyosbodott, majd öngyilkos lett. Asena Asena a köktürkök eredetmítoszának főszereplője, egy nőstény farkas. Az ótörök írásból következően neve Asene is lehet, ami a hangrendi illeszkedés miatt talán valószínűbb. A név jelentése egyszerűen „ősanya”, az as (ős) és ene/ena (anya) összetétele. A török népek ma is általánosan tisztelik a farkasokat, és kiemelkedő jelentőségük volt az iszlám előtti tengrizmus sámánkultuszaiban. Az eredetmítosz az Asina nemzetség mondája. Legenda egy fiatal fiúról, aki túlélt egy csatát, amelyben megsebesült. Egy nőstény farkas találta meg a sérültet, aki gondjaiba vette, meggyógyította, és táplálta. Más változat szerint a farkas tíz fia közül az egyik volt, és a mai kínai Kaocsang tartomány északi részén született. A fiúból az Asina klán alapítója lett, aki a köktürkök vezéreként hatalmas birodalmat hozott létre, a Türk Kaganátust. Talán Bumin legendájáról van szó. A mítosz hasonlít az etruszk nőstényfarkas, és Romulus és Remus történetére. I. Sarrukín asszír király I. Sarrukín asszír király az óasszír kor egy kevéssé ismert uralkodója. A limmu-listái alapján 40 éven át uralkodott, a középső kronológia hagyományosan i. e. 1920-1881 közé teszi regnálását, a rövid kronológia i. e. 1856-1817 közé. Ha azonban az i. e. 1833-as napfogyatkozás valóban azonos azzal az eseménnyel, amelyet Puzur-Istár limmuja évében jegyeztek fel, akkor a helyes dátum i. e. 1905-1865. Sarrukínu limmu-listája: 1905 Irišum, Iddin-Aššur fia; 1904 Aššur-malik, Agatum fia; 1903 Aššur-malik, Enania; 1902 Ibisua, Suen-nada fia; 1901 Bazia, Bal-Tutu fia; 1900 Puzur-Ištar, Sabasia fia; 1899 Piša�-Ili, Adin fia; 1898 Asqudum, Lapiqum fia; 1897 Ili-pila�, Damqum fia; 1896 Qulali; 1895 Susaya; 1894 Amaya; 1893 Ip�urum, Ili-ellat fia; 1892 Kudanum, Laqipum fia; 1891 Ili-bani, Ikunum fia; 1890 Šu-Kubum, Susaya fia; 1889 Quqidi, Amur-Aššur fia; 1888 Abia, Nur-Suen fia; 1887 Šu-Ištar, Šukutum fia; 1886 Bazia, Šepa-lim fia; 1885 Šu-Ištar, Ikunum fia; 1884 Abia, Šu-Dagan fia; 1883 Salia, Šabakuranum fia; 1882 Ibni-Adad, Baqqunum fia; 1881 A�marši, Malkum-išar fia; 1880 Sukkalia, Minanum fia; 1879 Iddin-Aššur, Kubidi fia; 1878 Šudaya, Ennanum fia; 1877 Al-�ab, Pila�-Aššur fia; 1876 Aššur-dammiq, Abarsisum fia; 1875 Puzur-Nira�, Puzur-Suen fia; 1874 Amur-Aššur, Karria fia; 1873 Buzuzu, Ibbi-Suen; 1872 Šu-�ubur, Elali fia; 1871 Ilšu-rabi, Bazia fia; 1870 Ala�um, Ina�-ili fia; 1869 �ab-Aššur, Su�arum fia; 1868 Elali, Ikunum fia; 1867 Iddin-abum, Narbitum fia; 1866 Adad-bani, Iddin-Aššur fia; 1865 Aššur-iddin, Šuli fia Velence–Udine-vasútvonal A Velence–Udine-vasútvonal egy normál nyomtávolságú, 3 kV egyenárammal villamosított, kétvágányú, 135 km hosszú vasútvonal Olaszországban Velence és Udine között. A vasútvonalon a vonatok engedélyezett legnagyobb sebessége 150 km/h. Abensbergi csata Az abensbergi csata 1809. április 20-án zajlott le a Napóleon vezette francia és a Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg vezette osztrák erők között. Francia győzelemmel ért véget. Előzményei Károly főherceg kétségbeesetten próbálta összeszedni minden haderejét az 1809-es hadjárat kezdetére. Napóleont először meglepte a támadás, de aztán megszilárdította haderejét, egyesítette Berthier marsallal seregével, és folytatta támadását Abensberg irányába. A csata lefolyása A francia balszárny, Lannes marsall alakulata visszaverte a gyengén ellenálló osztrákokat. A centrumban a bajorok kemény nyomásnak voltak kitéve, de végül sikerült a francia császár az osztrák szárnyak ellen fordult, kitéve a vereség lehetőségének a jobbszárnyat, így Károly főherceg kénytelen volt visszavonulni. Az osztrákok 7000 embert vesztettek, a franciák, a württembergeriek és bajorok mintegy 3000 halottat és sebesültet. Annak ellenére, hogy a francia császár 113 000 fős seregét az osztrákok két elkülönült, de összesen 160 000 főnyi hadserege felülmúlta létszámban; Károly főherceg mégis kénytelen volt visszavonulni keletre Eckmühl irányába. Hiller tábornok délkelet felé Landshut irányába indult. Ezután mindkét fél a második nagy ütközetben folytatta a harcot. Az abensbergi csatában Ausztria vesztesége 2800 fő volt, további 4000 katona hadifogságba esett. Vische Vische Olaszország Piemont régiójának, Torino megyének egy községe. Földrajza A vele szomszédos települések: Borgomasino, Candia Canavese, Mazzè, Moncrivello (Vercelli megye), Strambino, Vestignè és Villareggia. Bermejo (folyó) A Bermejo (vagy Vermejo) egy folyó Argentinában, a Paraguay mellékfolyója. Két forráspatakból ered Tarija bolíviai tartományban, az Andokban. Oran alatt, Las Juntasnál fölveszi a legnagyobb mellékvizét, a San Franciscót, torkolata a déli szélesség 27° alatt található. Egész hossza körülbelül 1800 km, amelyből 1200 km-nyi hosszú úton Esquina Grandéig gőzösök is járnak. Patara Patara (lükiai nyelven: Pttara), később Arsinoe (Ἀρσινόη), ókori város Törökország területén, a mai Gelemiş közelében, közigazgatásilag Antalya tartományhoz tartozik. Virágzó kikötő és kereskedőváros volt Lükia délnyugati részén. 380-ban egy nagy földrengés pusztította el. Apollón-temploma, jósdája és kikötője az építészeti nevezetessége. Emellett arról híres, hogy itt született Szent Miklós, aki később a Mikulás-legenda alapjául szolgált, és aki a közeli Müra (Myra) városában szolgált püspökként. Kadmium-szulfid A kadmium-szulfid (képlete CdS) a kadmium egyik szervetlen vegyülete. A színe a citromsárgától a narancsvörösig változhat. Vízben oldhatatlan. Alig oldódik híg savakban, de tömény vagy meleg sav feloldja. Festékként használják kadmiumsárga néven. Kémiai tulajdonságai Izzításkor oxigén hatására kadmium-szulfáttá oxidálódik. Szintén kadmium-szulfát képződik, ha a vegyület vizes szuszpenzióját ózonnal oxidálják. Ha a kadmium-szulfidot alumínium jelenlétében hevítik, kadmium válik szabaddá belőle. Előfordulása A természetben a greenockit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány hatszöges szerkezetű kristályokat alkot, kristályszerkezete a wurtzitéra emlékeztet. Előállítása Kadmium-szulfid képződik, ha egy vízben oldható kadmiumsó oldatába kén-hidrogént vezetnek. Semleges kémhatású oldatból citromsárga, savas kémhatású oldatból vörösessárga színű csapadékként válik le. Felhasználása A kadmium-szulfidot festék készítésére használják. Festék készül a greenockitból és a szintetikusan előállított kadmium-szulfidból is. Az ásványt festékkészítés céljából finom porrá őrlik és iszapoltatják. Kadmiumsárga néven kerül forgalomba. Lőrincz Tamás Lőrincz Tamás (Cegléd, 1986. december 20. –) olimpiai ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok magyar birkózó. A Ceglédi VSE versenyzője. Testvére Lőrincz Viktor válogatott birkózó. 2002-ben a kadett Eb-n volt 7. helyezett (46 kg). Egy év múlva negyedik volt ugyanebben a korosztályban a kontinensvidalon (50 kg). 2004-ben hatodik volt a felnőtt ob-n. 2005-ben a junior vb-n volt tizedik. 2005-ben és 2006-ban lett ezüst- majd aranyérmes a kötöttfogású ob-n. 2006-ban élete első felnőtt világversenyén Európa-bajnok lett 66 kg-ban. A kantoni vb-n kiesett. A junior Eb-n majd a junior vb-n egyaránt harmadik volt. A 2007-es vb-n ötödik lett. Ezzel olimpiai kvótát szerzett. 2008-ban ezüstérmes volt a csapat-világkupán. Az Eb-n és az olimpián is nyolcadik helyen végzett. 2009-ben ötödik lett az világbajnokságon. A következő évben az Európa-bajnokságon bronzérmes, a vb-n ötödik lett. 2011-ben Európa-bajnoki bronzérmes lett. A világbajnokságon ötödik helyen végzett. 2012-ben nem indult az Eb-n. Áprilisban a kínai kvalifikációs viadalon szerzett olimpiai indulási lehetőséget, amivel élt is: augusztusban Londonban ezüstérmet nyert. 2013 márciusában megnyerte az Európa-bajnokságot. A budapesti világbajnokságon kiesett. 2014-ben 71 kilogrammos súlycsoportban is Európa-bajnokságot nyert. 2014-ben egyetemi birkózó-világbajnokságot nyert. A világbajnokságon bronzérmet nyert. A 2015-ös világbajnokságon kiesett. 2015-ben az isztambuli nemzetközi kötöttfogású birkózói viadalon aranyat nyert. 2016 áprilisában a nagybacskereki kvalifikációs versenyen kivívta az olimpiai indulás jogát. A riói olimpián a selejtezőben kikapott a dél-koreai Rju Han Szutól és búcsúzott a további küzdelmektől. A 2017-es újvidéki és a 2018-as, Kaszpijszkban rendezett Európa-bajnokságon is bronzérmet szerzett. Díjai, elismerései Pest megye legjobb sportolója választás, második helyezett (2006) Az év magyar férfi sportolója választás, harmadik helyezett (2006) Az év utánpótláskorú sportolója (2006) (a Nemzeti Sportszövetség díja) Az év magyar birkózója (2006, 2012, 2013) Junior Prima díj (2007) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012) Aldeatejada Aldeatejada település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Aldeatejada Salamanca, Arapiles, Salamanca, Miranda de Azán, Mozárbez, San Pedro de Rozados, Barbadillo és Carrascal de Barregas községekkel határos. Lakosainak száma 1878 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Brisingr Brisingr (ejtsd 'br�s�ŋg�� ) az Örökség-ciklus harmadik része, a könyvet 2008. szeptember 20-án adták ki angolul. Ez a könyv követi az Eragont és az Elsőszülöttet. A Christopher Paolini által kitalált ősnyelven e szó jelentése „tűz”, ezt a varázslatot használta Eragon az első részben. A könyvnek van alcíme is: „Árnyékölő Eragon és Zafírpikkely Saphira hét ígérete”. A könyv magyarul 2009. április 8-án jelent meg az Európa Könyvkiadónál. Később Eragon a kardját is így nevezi el, és ha kimondja a nevét, akkor a kard elkezd lángolni. Cselekmény Eragon szemszögéből Eragon, Roran és Saphira Helgrindbe utazik, ahol Katrinát, Roran jegyesét tartják fogva. Még mielőtt maga a küldetés elkezdődne, Roran és Eragon a szerelemről beszélgetnek. Eragon kifejti, hogy sokkal biztonságosabb neki Aryát szeretni, viszonzatlanul, mint beleszeretni egy halandó nőbe, ugyanis ő már halhatatlan, és összetörné a szívét, ha látnia kellene a feleségét megöregedni és meghalni, úgy hogy őt nem érinti meg az idő. Belopakodnak az erődbe és Saphira megöli a két Lethrblakát (kifejlett Ra'zac), amíg Roran végez az egyik Ra'zackal és megmenti Katrinát. Eragon megtalálja a bebörtönzött Sloant, Katrina apját és Carvahall árulóját. Eragon ott marad és eldönti, mi legyen az árulóval és megöli a másik Ra'zacot, míg Saphira, Roran és Katrina visszatérnek a vardenekhez. Eragon végül megöli a másik Ra’zacot, és aztán elmegy Helgrindből Sloannal, és Sloan igazi nevét használva, parancsolja neki, hogy induljon el a tündékhez. Eközben Arya elindul Eragonhoz, hogy segítsen neki visszajutni a vardenekhez. Megtalálja Eragont egy kis városban, Eastcroftban. Az úton hazafelé egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és úgy tűnik, hogy Eragon érzelmei már nem teljesen viszonzatlanok. Arya végre egy kicsit megnyílik. Együtt térnek vissza a vardenekhez. A vardenekhez visszaérve megpróbálja leszedni az átkot Elváról, de a két lehetséges módból az egyiket próbálja csak ki és az nem működik. Ezután Elva úgy dönt, hogy magán tartja az átkot, hogy segítse a vardeneket. Ezek után Eragon adósságokat fizet vissza, valamint egyéb ügyeket rendez le. Murtagh és sárkánya, Tövis, kicsivel Eragon visszatérte után támadják meg a vardeneket. Mielőtt harcba mennek, Eragonnak megint van egy kis jelenete Aryával. Tünde bűbájosok segítik Eragont a harcban Murtagh ellen, aki később elmenekül. A harcok után Roran és Katrina összeházasodik. Ezután Nasuada arra kötelezi Eragont, hogy vegyen részt az új törpe király megválasztásán, de Saphira nem mehet, hogy Eragon távozása titok maradjon az ellenség előtt. A törpéknél Eragon ismét találkozik Orikkal, aki most már a Dûrgrimst Ingeitum grimstborith-ja (klánfőnök). Az Az Sweldn rak Anhûin (Anhûin könnyei) klán kísérletet tesz Eragon meggyilkolására, ami sikertelen. Orik és a többi grimstborith eléri, hogy a klánt száműzzék. Orik megnyeri a törpék bizalmát, akik megválasztják királyuknak. Koronázása után Saphira megjavítja az Isidar Mithrimet, amit Arya tört el, amikor Eragonnak segített Durza megölésében. Eragon és Saphira visszatér Ellesmérába, hogy folytassák a kiképzésüket. Oromis és Glaedr elmondja Eragonnak, hogy Brom és nem Morzan a fiú apja és hogy Murtagh csak a féltestvére. Oromis felfedi Galbatorix hatalmának titkát. Galbatorix több száz Eldunarít irányít, vagy más néven „szívek szívé”-t, mely megőrzi a sárkány öntudatát, amíg el nem pusztul. Bár egy sárkány fizikailag nem tud létezni az Eldunarí nélkül, mégis megoszthatja tudását és bölcsességét hordozójával. Ezután Eragon meglátogatja Rhunönt, a tünde kovácsot, aki segít Eragonnak új kardot készíteni, amit majd Brisingrnak nevez el, használva a fényacélt, amit Rhunön régóta keresett és amit a Menoa Fa alatt talál. Eragon meglátogatja Sloant, aki saját maga jött Ellesmérába Eragon varázslatának köszönhetően. Amikor Eragon és Saphira készülődnek vissza a vardenekhez, Oromis is velük tart. Oromis azt mondja ekkor: „Eljött az idő, hogy nyíltan szembeszálljunk Glaedrral Islanzadí oldalán." Gladr Eragonnak adja Eldunaríját, mielőtt szétválnának. Eragon és Saphira visszatér a vardenekhez egy ostrom közepén Feinster városában. Eragon és Arya megtalálják a város vezetőjét, Lady Lorannát, aki a bűbájosai segítségével új Árnyat akar létrehozni. Eragon és Arya sietnek, hogy megöljék a bűbájosokat és az új Árnyat. Eragon többször eszméletét veszti, ahogy Glaedr mutatja, hogy Oromis és Murtagh Gil’ead közelében harcol. Galbatorix irányítja Murtaghot és megöli Oromist. Glaedr nekiront Tövisnek, aki kijátssza Glaedrt és megöli őt. Amint Eragon kikerül az önkívületből, ő és Arya megölik az Árnyat. Eragon elmondja a tündének, hogy Oromis meghalt. Arya is megkapja az Árnyékölő nevet. A sikeres ostrom után Eragon elmondja Nasuadának és Aryának is, mit tudott meg Oromistól és Glaerdtól. Nasuada pedig elmondja Eragonnak, hogy elmennek Belatonába, aztán útba veszik Dras-Leonát, majd végül Urû'baent, hogy megöljék Galbatorixot. Roran szemszögéből Roran felkészül a közelgő csatákra. Nasuada a saját pavilonjába hívatja, ahol megkérdezi, szeretne-e szolgálni a vardenek seregében, amit Roran elfogad. Ám először még össze kell házasodnia Katrinával, a ceremóniát pedig Eragon vezeti majd. Elfogadja ezt, és elkezd készülődni az esküvőre. Az esküvő napján a vardeneket megtámadja Murtagh és Tövis, de a ceremónia elkezdődik négy órával később, amikor Murtagh és Tövis elmenekülnek. Ezután Rorant elküldik az első küldetésére, mivel a sereg tagja; lesből kell megtámadnia a Birodalom egyik ellátási kocsijainak egy társzekerét. Miután sikerrel teljesíti ezt, elküldik egy másikra, ahol egy újabb ellátmányt szállító szekereket kell megtámadni. Ezt olyan katonák őrzik, akik nem éreznek fájdalmat, és Roranék olyan magas áldozatot kell hozniuk, hogy parancsnokukkal együtt kilencen térnek vissza. A parancsnok ezután képtelen szolgálni a seregben, mert elvesztette a karját, új parancsnokot kell választaniuk. Kicsivel, miután hazatér, Rorant egy újabb küldetésre küldik, ahol egy Surdában fosztogató birodalmi sereget kell legyőzniük. Az új parancsnok terve majdnem halálba viszi a katonákat, Roran átveszi a parancsnokságot. Annak ellenére, hogy megmenti a küldetést, és megöl egyedül 193 embert, engedelmesség hiánya miatt parancsnoka felfüggeszti. Amikor visszaérnek a vardenekhez, Nasuada 50 korbácsütésre ítéli Rorant. Néhány órával később Nasuada előlépteti parancsnokká és megparancsolja neki, hogy támadjanak meg egy újabb szekérkaravánt, Rorannak emberek és urgallok vannak a csapatában, Nasuada így szeretné erősíteni a két faj közötti kapcsolatot. A küldetést sikeresen végrehajtják ám néhány urgal ellenséges katonát kínoz, amit Roran elítél. Egy urgal kihívja Rorant a kapitányságáért cserébe, és Roran győz. Ezután Roran visszatér a vardenek sátrához, ahonnan Feinsterbe indulnak, ahol majd segítenek az ostromban, sikeresen. Lőrincz Zsigmond Lőrincz Zsigmond (Bardóc, 1964. február 27. – Kovászna, 2012. november 23.) erdélyi magyar politikus, Kovászna város volt polgármestere. Élete 2009-ben szerzett diplomát a George Bariţiu Egyetem Közgazdaság karán. Több cégnél dolgozott ügyvezetőként, majd 2008-ban Kovászna város polgármestere lett. 2010-től az RMDSZ orbaiszéki szervezetének elnöke. 2012 júniusában újraválasztották. Emléke Közéleti szereplőként többszörösen kivívta a kovásznai, az orbaiszéki magyarság bizalmát, közvetlensége, egyenes és őszinte jelleme révén mindenki bizalommal fordult hozzá, akár a Polgármesteri Hivatalban, akár az utcán találkozott vele. Hitte és vallotta, a székelyföldi embereknek itthon kell hazát teremteni, politikusi és közéleti szereplőként minden nap ezért dolgozott. Munkáját elismerték és értékelték, a székely emberek iránti elkötelezettsége példaértékű marad. Helle Thorning-Schmidt kormánya Helle Thorning-Schmidt kormánya 2011. október 3. óta áll Dánia élén. Az alábbi lista a kormány tagjait sorolja föl a 2013. október 29-i állapot szerint: Forrás Central Intelligence Agency: CIA - World Factbook. (Hozzáférés: 2013. október 29.) Uprising (Sanctuary – Génrejtek) Az Uprising a Sanctuary – Génrejtek című kanadai sci-fi-fantasy televíziós sorozat negyedik évadjának második epizódja. Ismertető A sötétségbe című epizódban Adam Worth pusztításának köszönhetően abnormálisok ezrei öntötték el a Föld felszínét, akik korábban Üregesföldben éltek. A lények és az emberek közötti konfliktus erőre kapott, amikor vezetőjüket, Fallont meggyilkolja valaki. A kitört verekedést követően Kate Freelander eltűnt, Nagyfiút pedig túszul ejtették az abnormálisok. Villanova tábornok emberei az abnormálisok ideiglenes táborába özönlenek, hogy a lázadást leverjék. A katonák alulmaradnak a küzdelemben, kiszorítják őket a tábor területéről, néhányukat pedig a túszok közé vetik. A lázadást vezető Thelo halálával a tömeg vezető nélkül marad. Garris, akivel korábban Kate bizalmasabb viszonyba kerül, Kate-et is a túszok közé vezeti. Declan MacRae eközben emberivel az üregesföldi Praxis maradványait kutatják át, hogy Helen Magnus vagy John Druitt nyomára akadjanak. Mivel a keresés sikertelen, a Menedék-hálózat vezetői Willt nevezik ki a hálózat élére. Henry a táborba indul, hogy tárgyalni próbáljon az abnormálisokkal. Garris vette kezébe a vezetést, és Henry információi alapján szembesül azzal, hogy korábbi otthonuk és családjuk Praxisban elpusztult, a felszín lehet az egyetlen lehetőségük a túlélésre. Henry meggyőzi Garrist, hogy a katonákat engedjék el, ám őt magát és a Menedék többi tagját továbbra is a táborban tartják. A tábornok a Föld felszínére áramló abnormális nép ezreinek legyilkolására készül, Will hiába próbálja őt meggyőzni ennek szükségtelenségéről. Óriási erejű tömegpusztító fegyverrel söprik el az abnormálisok több mint felét a chilei kalderában . Will segítséget kér Abbytől, akinek FBI-os kapcsolatait felhasználva be kéne jutnia Villanova tábornok számítógépes rendszerébe, hogy további terveit kifürkészhessék. A következő célpont az indonézi kaldera, illetve távolabbi cél az életben maradt abnormális lények hadba fogása. A táborban a feldühödött abnormálisok Henryre, Kate-re és Nagyfiúra támadnak, Garrisnek sikerült leállítani a verekedést, majd el is engedik a túszokat. Nagyfiú körbeszimatol a táborban, de sehol sem találja Fallon holttestét, azonban megtalálja az esetleges gyilkos fegyvert, méghozzá Garris sátrában. Fallon maga is Garris sátrában bujkál. Adam Worthszel kötött megállapodásuk arról szólt, hogy a Praxis elpusztulásával felszabaduló energia megnyissa az utat a föld alól az abnormálisok számára. Garrist megdöbbenti, hogy Fallont egyáltalán nem érdekli, hogy népük jelentős része már áldozattá vált. A táborból Henrynek sikerül betörnie a katonai számítógépbe, amivel kissé késleltetni tudja a következő támadást, hogy időt nyerjenek. Közben valaki Henry gépébe próbál bejutni, a nyom pedig visszavezet a Menedékbe. Helen Magnus az, aki – 113 évvel a Tempus eseményei után visszatérve – a Menedék egy szobájából figyeli az eseményeket. Észreveszi, hogy a Föld különböző részein özönlő lények azonos formában, azonos irányban és ütemben haladnak, mintha valaki irányítaná őket. A hadsereg következő támadása az indonéz területeken haladó lények ellen egy olyan felszín alatti szeizmikus láncreakciót indítana be, amely szabad utat nyitna az abnormálisok teljes seregének a felszínre. A fenyegetés és Magnus visszatértének hatására a katonai támadást leállítják, és a Menedék végre visszakapja az irányítást a békés megoldás kidolgozására. Az abnormálisok jelentős része visszatér Üregesföldbe, hogy újraépítsék otthonukat. Kate Garrisszel tart, a Menedék feladatköre pedig kibővül a felszínen maradt lények felkutatásával. Fogadtatás A TV by the Numbers adatai szerint az évad második részére jóval kevesebben voltak kíváncsiak (1,32 millió), mint az évadnyitó epizódra. Champenoux Champenoux település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 1307 fő (2015). Champenoux Amance, Erbéviller-sur-Amezule, Laneuvelotte, Mazerulles, Réméréville és Velaine-sous-Amance községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Simon Károly (informatikus) Simon Károly (Székelyudvarhely, 1980. április 18. –) erdélyi magyar informatikus, egyetemi oktató. Életpályája A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen végzett matematika-informatika szakot 2002-ben. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen mesterszakot végzett 2003-ban, majd ugyanott doktorált 2007-ben. Doktori tézisének témája a mesterséges intelligencia, címe Evolutionary Techniques for Data Clustering. Ugyancsak 2007-től adjunktus a Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika és informatika karán. Munkássága Kutatási területei: mesterséges intelligencia, evolutív számítások, optimalizálás és játékelmélet, komplex rendszerek és hálózatok. Könyvei Simon Károly: Kenyerünk java – A Java programozás alapjai , Kolozsvári Egyetemi Kiadó , 2010. Válogatott cikkei Simon K., Bálint Zs.: On-line Preferansz and robot player implementations, Pre-proceedings of the 8th IEEE International Symposium on Intelligent Systems and Informatics , Subotica, Serbia, (2010), 303–307. Dumitrescu D., Simon K.: A new evolutionary optimization metaheuristics. Clustering and training applications, Journal of Universal Computer Science , special issue, 13 (7), (2007), 942–955. Dumitrescu D., Simon K., Víg E.: Genetic Chromodynamics. Data mining and training applications, Proceedings of Knowledge Engineering – Principles and Techniques , Cluj Napoca, (2007), 145-153. Dumitrescu D., Simon K.: Genetic Chromodynamics: a new evolutionary optimization metaheuristics. Clustering and training applications, Pre-proceedings of the Int. Conf. Bio-Inspired Computing – Theory and Applications, vol. of Evolutionary Computing Section , Wuhan, China, (2006), 107–116. Dumitrescu D., Járai-Szabó F., Simon K.: Link-cell method for neighborhood detection in dynamic evolutionary clustering, Analele Universităţii din Timişoara , (2005). Dumitrescu D., Simon K.: A new dynamic evolutionary techniques. Applicaion in designing RBF neural network topologies. II. Numerical Experiments, Studia Univ. Babeş–Bolyai, Ser. Informatica , 50, (2005), 59-69. Dumitrescu D., Járai-Szabó F., Simon K.: Link-cell methods for dynamic evolutionary clustering, Proceeding of SYNASC , Timişoara, (2004), 480-490. Tarcavajkóc Tarcavajkóc (szlovákul: Vajkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Fekvése Kassától 12 km-re északkeletre, a Tarca-folyó bal partján fekszik. Története 1270-ben „terra Zokola” néven említik először, amikor V. István király több faluval együtt Reynold magiszternek adja. 1309-ben a Rozgonyiak birtoka, majd 1489-től a Csákyak zálogbirtoka. Vajkóc néven 1473-ban említik először. 1488-ban „Waykolcz” alakban szerepel. 1598-ban 28 ház állt a településen. 1630-ban másfél portája adózott. A 18. századtól főbb birtokosai a Szinyei, Soós, Szatmáry családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1715-ben 4, 1720-ban 7 háztartása volt. 1746-ban vegyes szlovák-magyar falu, többségben református vallású lakosokkal. 1772-ben 26 család élt a faluban, közülük 18 birtokos család. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAJKÓCZ. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Felső Ólcsvához nem meszsze, és annak filiája; határja termékeny, legelője szoros, piatza Kassán.” 1828-ban 49 házában 322 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajkócz, (Walkowcze), Abauj v. tót falu, a Tarcza mellett, Sáros vmegye szélén: 68 kath., 69 evang., 205 ref., 7 zsidó lak. Ref. szentegyház. F. u. Garniga ezredes, Kelcz, Okruczay. Ut. p. Kassa.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. Vajkóczon (a Tárcza balpartján) 71 ház, 404 tót és magyar lakos [...]. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.” A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Népessége 1910-ben 391-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 540 lakosából 496 szlovák és 37 cigány volt. 2011-ben 630 lakosából 548 szlovák. Nevezetességei Református temploma a 18. század végén épült, tornyát 1901 -ben építették. Mind Games (album) 1973. november 16-án megjelent John Lennon negyedik szólóalbuma, a Mind Games. Az album megjelenésével kezdődött az a tizennégy hónapos időszak, melynek során Yoko Onótól külön élt; valamint ekkoriban hagyott fel az aktív politizálással, többek között azért, mert Richard Nixont újra az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választották. Következésképpen ez a szó szoros értelmében egy Lennon-album (Ono közreműködése nélkül), és visszatérés a normális zenéléshez a politikus Some Time in New York City után. A Mind Games a rajongók és a kritikusok körében is sokkal kedvezőbb fogadtatásra talált; Nagy-Britanniában 6., az USA-ban a 9. helyet érte el, itt aranylemez lett. Miután 1973 közepén Yoko Ono befejezte Feeling the Space című albumának felvételeit, és néhány hónappal azután, hogy a Dakota-házba költöztek, Lennonnal úgy döntöttek, hogy egy évre különválnak. Vissza akarták szerezni saját egyéniségüket és kíváncsiak voltak arra, hogy házasságuk kiállja-e az idő próbáját. Ez még nyáron történt, amikor Lennon az album dalait írta, és asszisztensük, May Pang közreműködésével (produkciós koordinátor) a New York-i Record Plant Studiosban felvette őket. A "The Plastic U.F.Ono Band" égisze alatt Lennon Jim Keltner dobos, David Spinozza gitáros, a vokálhoz pedig a Something Different segítségét vette igénybe. Ono jóváhagyásával a felvételek idején May Pang Lennon szeretője lett, majd 1973 őszén a férfival Los Angelesbe költözött. Így a tizennyolc hónapos szerelmi viszony alatt kezdetét vette az „elveszett hétvége”. Néhány dal hangulata szomorú, sőt védekező Onóval szemben ("Aisumasen (I'm Sorry)", "One Day (at a Time)" és a "You are Here"), mások pedig Lennon rock and roll iránti szeretetét mutatják ("Tight A$" és a "Meat City"). Meglepő módon az album producere maga Lennon volt, nem vette igénybe Phil Spector segítségét. A címadó dal a maga „love is the answer” („a szerelem a válasz”) refrénjével (egyenértékű a „szeretkezz, ne háborúzz” jelszóval) volt az utolsó az emberiség érdekében szóló dalok sorában (a "Give Peace a Chance" és az "Imagine" után). A Mind Games felkerült az USA Top 20-as listájára, és egy maradandó sláger lett. A "Bring on the Lucie (Freda People)" és az "Only People" volt Lennon összes politikai megnyilvánulása az albumon; ezeket követte a három másodperces "Nutopian International Anthem" – ami jelképesen néma. Mielőtt nyilvánosságra hozták volna különválásukat, Lennon és Ono bejelentette Nutopia megalakulását: egy határok nélküli országét, ahol mindig béke van, és amelynek nagykövetsége a '1 White Street, New York, N.Y.'. A záró dal, a "Meat City" tartalmazza Lennon egyik közkedvelt átkozódását („Fuck a pig!”) felgyorsítva és visszafelé lejátszva; mivel a dal a "Mind Games" kislemez B-oldala volt, ez a kiszólás felfogható úgy is, hogy „Vedd meg a lemezt!”. Az album borítója – amit maga Lennon tervezett – sokak szerint Lennon Onótól való eltávolodását és az asszony hatalmas befolyását jelképezi. Az albumot vegyes stílusának, kellemes és egyáltalán nem provokatív természetének hatására nem tartják annyira élettel telinek, mint Lennon más albumait (például a John Lennon/Plastic Ono Band vagy az Imagine), és emiatt gyakran átsiklanak felette. Akárhogy is, a Lennon rajongóknak ez az album mindig sláger marad. 2002-ben Yoko Ono felügyeletével újrakeverték az albumot, és három addig kiadatlan otthoni demófelvételt is rátettek: "Aisumasen (I'm Sorry) (home version)", "Bring on the Lucie (Freda Peeple) (home version)", "Meat City (home version)". Az album dalai Minden dalt John Lennon írt, kivéve, ahol jelölve van. "Mind Games" – 4:13 "Tight A$" – 3:37 "Aisumasen (I'm Sorry)" – 4:44 "One Day (at a Time)" – 3:09 "Bring on the Lucie (Freda People)" – 4:12 "Nutopian International Anthem" (John Lennon – Yoko Ono ) – 0:03 Ez Lennon és Ono himnusza Nutopia országának, ami jelképesen néma. "Intuition" – 3:08 "Out the Blue" – 3:23 "Only People" – 3:23 "I Know (I Know)" – 3:49 "You are Here" – 4:08 "Meat City" – 2:45 Dundee FC A Dundee FC egy 1893-ban alapított skót labdarúgócsapat, melynek székhelye Dundee-ben található. A klub színei: kék és fehér. Hazai mérkőzéseit a Dens Parkban játssza. Sikerlista Skót bajnokság: Skót másodosztály: Skót kupa: Skót ligakupa: Scottish Challenge Cup: UEFA-bajnokok ligája: Vásárvárosok kupája Jelenlegi keret 2014. június 1. Anagni Anagni település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 21 411 fő (2017. január 1.). Anagni Acuto, Colleferro, Gavignano, Paliano, Piglio, Sgurgola, Montelanico, Segni, Ferentino, Gorga és Fumone községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Somfa Somfa (korábban Kornya, románul Cornea) település Krassó-Szörény megye délkeleti részén, Romániában. Fekvése Krassó-Szörény megye délkeleti részén helyezkedik el, a Szemenik- és a Godján-hegység közötti völgyben. Története 1539-ben Somffa néven jelenik meg a forrásokban. Neve Kornya formában először 1603-ban említődik, az osztrák-magyar dualizmus idején azonban visszaállítják régi nevét (a község tiltakozása ellenére). A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye teregovai járásához tartozott. Lakossága 1910-ben 3181 lakosa volt, ebből 3084 román, 40 magyar, 9 német és 48 egyéb nemzetiségű, főleg cigány. 2002-ben 2178 lakosa volt, 2143 román, 31 cigány, 3 ukrán és 1 magyar. Luke Skywalker Luke Skywalker kitalált szereplő George Lucas Csillagok háborúja univerzumában, melynek eredeti három filmjének főhőse volt. A Mark Hamill által alakított karakter kulcsfontosságú figurája a Lázadóknak a Galaktikus Birodalommal szemben. Ikertestvére a lázadók egyik vezéralakja; Leia Organa, legjobb barátja a csempész Han Solo, mesterei pedig Obi-Wan "Ben" Kenobi és Yoda. Apja a bukott Jedi, Anakin Skywalker (Darth Vader), anyja pedig a köztársasági szenátor, Padmé Amidala. Ő továbbá anyai nagybátyja Kylo Ren-nek, eredeti nevén Ben Solo-nak. A mára nem az univerzumhoz tartozó történetekben (Star Wars: Legendák) a birodalom bukása után Luke feleségül vette Mara Jade-et és házasságukból egy gyermek született; Ben Skywalker. Ezekben a történetekben Jaina, Jacen és Anakin Solo-nak a nagybátyja. Életútja A Sithek bosszúja Luke a távoli Polis Massán született, tizenkilenc évvel a yavini csata előtt. Obi-Wan Kenobi és Yoda ideszállította a súlyosan megsebesült Padmé Amidalát, aki belehalt a szülésbe, de életet adott a két újszülöttnek: Luke-nak és Leiának (érdekesség, hogy a 3. részben Luke születik előbb, mint Leia, de a film képregénykiadásában Leia született előbb). Mikor a két testvér a világra jött, Obi-Wan és Yoda elhatározta, hogy a két gyermeket egymástól elválasztva kell felnevelni, az Uralkodó és Darth Vader miatt. Leia az Alderaani hercegségben nevelkedett, míg Luke a bácsikája és nénikéje Tatuini farmján nőtt fel. Kisgyermekként feltűnik a Star Wars: Lázadók animációs sorozat harmadik évadának záró epizódjában. Egy új remény Luke húszéves koráig a bácsikája, Owen Lars párafarmján élt, nagyon egyszerű körülmények között. Csak álmodozni tudott az Akadémiáról, ahová pilótának jelentkezhetne. Luke barátai ugyanis már mind elhagyták a Tatuint. Csakhogy őt a bácsikája nem engedte el, mert féltette. Az apjáról sem mondott neki semmit, titokban tartotta kilétét. Fordulat akkor következik be Luke életében, amikor bácsikájával megvásárolják a jawáktól R2-D2-t és C-3PO-t. A két robot ugyanis a birodalmiak elől menekült a Tatuinra, miután Leia Organa alderaani szenátornő hajóját Darth Vader megtámadta és elfogta. R2-D2 a memóriájában tárolja a Halálcsillag teljes tervrajzát. Luke megtalálja benne a szépséges Leia Organa üzenetét, pontosabban kétségbeesett segélykérését, amely Obi-Wan Kenobi tábornoknak szól. Éjszaka a kis robot elszökik Luke-éktól a sivatagban élő Ben Kenobihoz. A robotot hajnalban követő Luke-nak Kenobi elárulja, hogy valaha együtt harcolt az édesapjával. Remek harci pilótaként és kiemelkedő jedi lovagként jellemzi őt, akit Darth Vader elárult és megölt. Átadja Luke-nak az édesapja fénykardját. Ezalatt Luke nevelőszüleit lemészárolják az R2-D2-t és C-3PO-t kereső birodalmi rohamosztagosok. Luke ennek hatására döntésre jut: megismeri az Erőt, és Kenobival tart az Alderaanra, ahova az öreg Jedi mester Leia Organa szenátornő kérésére R2-D2-t, pontosabban a Halálcsillag tervrajzát el akarja juttatni. Mos Eisley űrkikötőben alkut kötnek a csempész Han Solóval, a Millennium Falcon tulajdonosával, és elindulnak az Alderaan felé. Ben útközben minden percet kihasznál, hogy Luke-ot a jedik életszemléletére és harcművészetére tanítsa. Ám közben Tarkin, a Birodalom kormányzója, a Halálcsillaggal szétlövette a békés bolygót, hogy Leia Organa szenátornőből kiszedje, hol van a lázadók búvóhelye. Így Luke-ék csupán az Alderaan maradványait találják meg. Egy TIE vadász tőrbe csalja őket, és a Halálcsillag vonósugarában találják magukat. A Halálcsillagon kimentik a birodalmi börtönből Leia hercegnőt, akire már kimondták a halálos ítéletet. A hercegnő és társai megmenekülése érdekében Ben Kenobi feláldozza magát: Darth Vaderrel folytatott kardpárbajának végén lehunyt szemmel várja a halálos csapást, így Luke biztonságban elhagyhatja a hajót, ahelyett, hogy őt próbálná megmenteni. Miután Luke-ék a Millennium Falconnal kicsúsznak a birodalmiak karmaiból, a Yavin IV felé veszik az irányt, a lázadók titkos támaszpontjára. Luke egyre mélyebb vonzalmat érez Leia hercegnő iránt. Darth Vader jeladót helyeztetett el a Millennium Falconon, s a birodalmiak követik őket. Mikor megérkeznek, a felkelők az R2-D2-ban elrejtett dokumentáció alapján szerencsére rájönnek, hogyan lehet elpusztítani a Halálcsillagot. Luke hivatalosan is csatlakozik a lázadókhoz, hogy mint harci pilóta (Vörös 5) segítsen a Halálcsillag elpusztításában. Az ütközetet – hála a Millennium Falcon váratlan felbukkanásának és Han Solo hathatós segítségének – a felkelők megnyerik. A Luke-ot üldöző Darth Vader sérült gépével kisodródik az űrbe. Luke a Halálcsillagot lélegzetelállító pontossággal kilőtt protontorpedók segítségével pusztítja el. A Birodalom visszavág Újabb évekkel később Luke a Hoth bolygóra utazik, ahol Dodonna a Rogue Squadron legfőbb parancsnokává emeli Luke-ot. A birodalmiak észlelik a fagybolygót és bevetést kezdeményeznek ellene: Luke segít csapatának legyőzni a megérkező AT-AT lépegetőket, aztán, mikor Vader személyesen érkezik a bolygóra, evakuálnak a lázadók. Luke is elmenekül, mégpedig a Dagobah-ra, hogy felkeresse az utolsó élő jedi mestert, Yodát, aki remeteként él a mocsárbolygón. Luke eldönti, hogy alaposabban megismeri a Jedi harcművészetet. Han Solo, Leia és csapata a Bespini Felhővárosba utazik, hogy ott bújhassanak el biztonságban. A bolygót Lando Calrissian, Han barátja vásárolta meg. Szívesen invitálja őket a városba, de később kiderül, hogy Vader megbízottja. Luke megérzi a bajt és odautazik, ahol megkeresse elrabolt barátait és megküzdjön újra Vaderrel, aki levágja a fél karját, majd tőle tudja meg az igazságot: ő az apja. Darth Vader megpróbálja az erő sötét oldalára csábítani fiát Luke-ot ő azonban ellenáll. Majd Leiának köszönhetően megmenekül és együtt ( egy űrhajón )vissza repülnek a lázadók új főhadiszállására ahol Luke egy műkezet kap. A Jedi visszatér Solót befagyasztva tartották a Tatuin bolygón, ahol Jabba fogságába került. Luke immár jedi lovag, és a csapattársai segítségével kiszabadította barátját. Ezután ismét visszatért a Dagobahra, ahol Yoda már halálosan beteg volt, de halála előtt még elmondta: Leia az ikertestvére. Ezután elindult az Endorra, amelynek a közelében épült a második Halálcsillag. A nagy ütközetben megküzdött az apjával, akit sikerült a jó oldalra téríteni és aki így megölte az Uralkodót. A második Halálcsillag is felrobbant, de Luke megmenekült és az apja holttestét is sikerült megmenekítenie. Apja tetemét az ünneplő ewokok körében, az Endoron égette el. Egy kicsit később amikor mindenki a birodalom felett aratott győzelmet ünnepelte Luke Yoda és Obi wan Kenobi szelleme mellett látta Anakin ( az apja ) szellemét is megjelenni. Mindenki úgy hitte, hogy az Uralkodó halálával a Galaxis ismét felszabadult. Az Új Köztársaság idejében Obi-Wan szelleme utoljára megjelent Luke-nak, és elmondta neki, hogy Luke a jövő reménye és hogy barátjaként, fiaként szerette . Az Új Köztársaság idején Időközben Thrawn főadmirális háborút kezdeményezett az Új Köztársaság ellen. Itt Luke megismerte Mara Jadét, akit később elvett feleségül. Jadéről kiderült, hogy a Császár jobbkeze és Luke életére tör; bosszúból, amiért megölte az Uralkodót. Később Luke elindult Waylandre, felkeresni az öreg, remete Joruus C'baoth-ot (C'baoth jedi mester klónját), aki megpróbálta a Sötét Oldalra terelni Luke-ot. Csakhogy Jade rájött magától, mit akar elérni C'baoth és Luke segítségével megölte. A Birodalmi Flotta, sikeres csapást mérve az Új Köztársaságra, kiűzte a Köztársaságiakat Coruscantról és a kormányzóság – ideiglenesen – a Da Soocha egyik holdjára került. Luke egy birodalmi cirkálón találta magát, egy börtönblokkban, ahol ráakadt Palpatine klónjára, akivel összecsapott, de a Palpatine-klón áttérítette Luke-ot a Sötét Oldalra. Leia sietett a segítségére, elpusztította a klónt és visszaállította a jó oldalra testvérét. Luke figyelembe vette Kenobi szellemének szavait és az Új Köztársasági Szenátustól engedélyt kérve egy Jedi Akadémiát nyitott a Yavin IV-en. Sith Exar Kun megölte Gantorrist és elcsalta Kyp Durront, akit megbabonázva a saját oldalára állított. Exar Luke halálát akarta, de Leia és a tanítványok megvédték, és közös erővel legyőzték Exart. Kyp, Exar halálával elszabadult a Sötét Oldal erejétől, és Luke utasítására elment elpusztítani a legyőzhetetlen Sun Crushert, amit az akkori admirális, Daala tervezett meg. Luke akadémiájához egyre többen csatlakoztak: Solo és Leia gyermekei, Jacen és Jaina, Tenel Ka és Corran Horn. Időközben a rettegett Yuuzhan Vongok a Galaxis letarolására törekedtek. Bolygókat, népeket és fajokat tizedeltek meg, és elérkezett Coruscant ostroma. Több milliárd polgár meghalt, de Mara Jade, Luke felesége és tanítványai kiálltak a vongok ellen, akiket visszaűztek saját, ismeretlen galaxisukba. Jade-ről később kiderült, hogy gyereket vár, akinek a neve Ben Skywalker lesz. Amikor a harcnak vége volt, Luke akadémiát nyitott, ahol Marát tanítja, akivel egy harcban ismerkedett meg. Egy a nagy csata közben Luke megkéri Mara kezét, aki azonnal igent mond. Egy csendes esküvőn összeházasodnak. Egy másik harcban Marát halálosan megfertőzik, így Luke elviszi őt egy menekülttáborba. Hannak sikerül ellenszert szereznie, így Mara meggyógyul és arra is rájön, hogy terhes. Nyolc hónappal később megszületik Ben Skywalker, aki apja, Luke Skywalker és anyja, Mara Jade Skywalker kitűnő génjeit örökli, így ő lesz az univerzum leghatalmasabb jedije. Ezek után szembe kell nézniük a Sötét Fészekkel, akit sikerül legyőzniük. Y. u. 40-ben Lumiya felbukkan és átállítja Jacen Solo-t a Sötét Oldalra, aki megöli Marát. Luke halálának idejét nem lehet pontosan meghatározni, körülbelül a Galaktikus Szövetség és a 2. Sith Birodalom megalakulása között halhatott meg. Filmográfia 1) Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja (Luke születése) 2) Csillagok háborúja IV: Egy új remény 3) Csillagok háborúja V: A Birodalom visszavág 4) Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér 5) Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő 6) Csillagok háborúja VIII: Az utolsó Jedik Magyar Nemzeti Parkok Hete Előzmények Zöld Turizmus éve 2007 A Magyar Turizmus Zrt. belföldi marketingtevékenységét 2007-ben egy kiemelt termékre, a zöldturizmusra koncentrálva fejtette ki, melynek során különös hangsúly került a nemzeti parkokra, a természetjárásra, a kerékpározásra, a vízi- és a lovas turizmusra. 2006-ban, a zöldturizmus témakörében végzett kutatásból kiderült, hogy a kampányt megelőző három évben a magyar lakosság közel fele egyetlen magyarországi nemzeti parkban sem járt, és nem szokott túrázni vagy lovagolni sem. A kampányév ezen szeretett volna változtatni, többféle kampányelemmel, rendezvényekkel, kiadványokkal, kedvezményekkel. Európai Nemzeti Parkok Napja A Magyar Nemzeti Parkok Hete kezdeményezés szorosan összefügg az Európai Nemzeti Parkok Napjával is, melyet az első európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának napján, minden év május 24-én ünnepelünk 1999 óta. Az Európai Nemzeti Parkok Napja kezdeményezés arra irányul, hogy minél többen, minél szélesebb körben ismerjék meg, fedezzék fel a kezdeményezéshez csatlakozó országok természeti értékeit. A Magyar Nemzeti Parkok Hete nagyközönségi hétvégéje, valamint az ezt követő hét is ezt a célt szolgálja. Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvény célja, programjai A Zöld Turizmus 2007 kampány keretén a Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a nemzeti park igazgatóságokkal és a szakmai szervezetekkel együttműködésben rendezte meg első alkalommal a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvényt. Az események az volt a célja, hogy a hazai lakosságot arra buzdítsa, hogy útnak induljon és megismerje Magyarország természeti szépségeit. A június közepén megrendezett Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat, többféle programból épült fel. A központi nyitóhétvégén természetvédelmi és ökoturisztikai konferencia várta a szakembereket, míg a nagyközönségi napokon az érdeklődők az úgynevezett „zöld forgatag” keretében ismerkedhettek meg hazánk mind a 10 nemzeti parkjával, a nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatával. Betekinthettek a hagyományőrző kézművesek munkájába, bioétel-kóstolón, játékos természetismereti vetélkedőn, geocaching és nordic walking bemutatón vehettek részt. Ezen kívül kedvezményes barlangtúra is várta a látogatókat. A Nagyközönségi hétvégét követő héten valamennyi nemzeti parkban és további védett természeti területeken aktív, ökoturisztikai és kulturális programkínálat, családbarát programok, mérsékelt árú belépők és kedvezmények, különleges előadások és extra programok várták a természetjárókat és mindazokat, akik szeretnék közvetlenül is megismerni hazánk természeti és kultúrtörténeti örökségét. A Magyar Nemzeti Parkok Hete szellemisége és a rendezvény alapvető tematikája 2007 óta töretlen. A nyár elején megrendezett rendezvénysorozat programkínálata 2013 óta a Nemzeti Parki Termék védjeggyel rendelkező kézművesek, termelők kitelepülésével is bővült, valamint ettől a dátumtól kezdődően a rendezvény valamely térségi rendezvényhez is kapcsolódva kíván minél több érdeklődőt megnyerni a természeti értékek megismerésének. A Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat időpontjai és helyszínei A Magyar Nemzeti Parkok központi nyitóhétvégéje szinte minden évben más-más nemzeti park igazgatóság működési területén kerül megrendezésre, ezzel is elősegítve az ország minél teljesebb körű megismerését. 2007: Budapest 2008: Budapest 2009: Tihany 2010: Őriszentpéter 2011: Pécs 2012: Aggtelek 2013: Debrecen , kapcsolódva a Debreceni Pulyka Napok és a Debreceni Ünnepi Könyvhét rendezvényeihez 2014: Tata , kapcsolódva a Tatai Sokadalom népművészeti fesztiválhoz 2015: Békéscsaba , kapcsolódva a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádéval egy időben megrendezésre kerülő Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásárhoz. 2016: Debrecen , kapcsolódva a I. Hortobágy házhoz jön! – pusztai kínáló- elnevezésű kulturális és gasztronómiai programsorozathoz és a IX. Nemzetközi Fazekas Fesztiválhoz 2017: Eger , kapcsolódva a Kaláka fesztiválhoz Forrás Magyar Nemzeti Parkok hivatalos honlapja Természetvédelem hivatalos honlapja Zöld út 2007 kampányév http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/bulletin-zoldut-pdf Flirey Flirey település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 150 fő (2015). Flirey Bernécourt, Essey-et-Maizerais, Euvezin, Limey-Remenauville, Noviant-aux-Prés, Saint-Baussant és Seicheprey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cluny Cluny vagy Clungy város Saône-et-Loire megyében Bourgogne régióban Franciaország keleti részén. 20 km-re északnyugatra található Mâcontól. A város a bencés rendi Clunyi apátság körül alakult ki, melyet I. Vilmos, Aquitánia grófja alapított 910-ben. A cluny-i befolyás csúcspontja a 10. század második felétől a 12. század korai éveiig tartott. Az apátságot 1562-ben kirabolták a hugenották és sok értékes kéziratot elpusztítottak vagy elvittek. Földrajz A Grosne folyó északról halad keresztül a városon. Vámos Soma Vámos Soma (Tiszaigar, 1881. december 4. –20. század) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása sportvezető. Pályafutása A kor szellemének megfelelően több sportágban aktívan tevékenykedett: futball-, birkózás-, atlétika-, torna és úszás. Az MLSZ tanácsa határozata alapján hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Az MLSZ BT javaslatára NB II-es, majd 1906-tól a Terézvárosi TC (TTC) egyesület III. fokú (legmagasabb minősítés) NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1923-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 26. Kiváló sportvezetői tevékenységét a Postatakarékpénztári Tisztviselők SE-ben kezdte, mint a futballszakosztály vezetője. A TTC alelnöke, főtitkára és a futballszakosztály vezetője. 1908 körül az Ifjúsági LSZ elnöke, az MLSZ (országos és a budapesti) Bíró Bizottság (BB) tagja, majd alelnöke illetve társelnöke. A legkiválóbb bírók egyike volt. Mint a BT vizsgabizottság elnöke és a Bíróküldő Bizottság elnöke nagy hírnévre tett szert. 1914. szeptember 14-én a BB elnökség tagjaként már a mozgósítás első napján bevonult. Az MLSZ megbízásából kettő válogatott összeállítását segítő válogató bizottság tagja: Neuwelt Emil, Vámos Soma, Pártos Gyula/Stobbe Kálmán, Mamusich Mihály és a szövetségi kapitány Kiss Gyula. Több szakmai (játékszabályok) értékelése jelent meg különböző lapokban. Az egyik, 1947-es Népsportban elemezte a játékszabályok változtatásának szükségességét. A Bírói Tanács Aranyjelvénnyel, aranyoklevéllel elismert sportember. 1958-ban azoknak a játékvezetőknek, akik 30 és ennél több esztendeje szolgálták játékvezetőként a labdarúgást ügyét, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elnöke (MTSH) a Testnevelés és Sport érdemes dolgozója jelvényt adományozta. A Játékvezető Testület díszveretét Tabák Endre főtitkár nyújtotta át a kitüntetettnek. Mustelus A Mustelus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a nyestcápafélék (Triakidae) családjába és a Triakinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 28 faj tartozik: Mustelus albipinnis Castro-Aguirre, Antuna-Mendiola, González-Acosta & de la Cruz-Agüero, 2005 Mustelus antarcticus Günther, 1870 Mustelus asterias Cloquet, 1819 Mustelus californicus Gill, 1864 nyestcápa (Mustelus canis) (Mitchill, 1815) Mustelus dorsalis Gill, 1864 Mustelus fasciatus (Garman, 1913) Mustelus griseus Pietschmann, 1908 Mustelus henlei (Gill, 1863) Mustelus higmani Springer & Lowe, 1963 Mustelus lenticulatus Phillipps, 1932 Mustelus lunulatus Jordan & Gilbert, 1882 Mustelus manazo Bleeker, 1855 Mustelus mangalorensis Cubelio, Remya & Kurup, 2011 Mustelus mento Cope , 1877 Mustelus minicanis Heemstra, 1997 Mustelus mosis Hemprich & Ehrenberg, 1899 csillagos cápa (Mustelus mustelus) (Linnaeus, 1758) - típusfaj Mustelus norrisi Springer, 1939 Mustelus palumbes Smith, 1957 Mustelus punctulatus Risso, 1827 Mustelus ravidus White & Last, 2006 patagóniai sima cápa (Mustelus schmitti) Springer, 1939 Mustelus sinusmexicanus Heemstra, 1997 Mustelus stevensi White & Last, 2008 Mustelus walkeri White & Last, 2008 Mustelus whitneyi Chirichigno F., 1973 Mustelus widodoi White & Last, 2006 Magyar Nemzeti Tanács A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz. Az őszirózsás forradalom győzelme (1918. november 1.) után az új állam törvényhozó szerve lett, és ekként működött egészen 1919. március 21-éig, a proletárdiktatúra bevezetéséig. Megalakulása és céljai A Magyar Nemzeti Tanácsot 1918. október 24-én alakította meg a Károlyi-párt, a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok, és a szociáldemokraták. A testület megalakításáról egy Jászi által fogalmazott és Kunfi Zsigmond szociáldemokrata pártvezető által ellenőrzött kiáltványban tájékoztatták az ország lakosságát. A szöveget két nap múlva, október 26-án – semmibe véve a cenzúrát – az újságok leközölték. A követeléseket és célokat 12 pontban foglalták össze: a kormány eltávolítása; a képviselőház feloszlatása; általános, egyenlő, és titkos választójog; nagyszabású birtok- és szociálpolitikai reformok; önrendelkezési jog; „egyenrangú népek testvéri szövetsége”; a területi integritás fenntartása, de nem erőszakkal; Magyarország teljes függetlensége; a magyarországi katonai egységek hazahívása a frontokról; a német szövetség felbontása, a breszti és bukaresti békék érvénytelenítése, a háború azonnali befejezése; demokratikus politikusok kiküldése a béketárgyalásokra; ha lehet gazdasági és politikai szövetség kialakítása az ukrán, lengyel, cseh, délszláv, osztrák, német nemzeti államokkal; általános amnesztia a politikai elítélteknek; egyesülési, gyülekezési szabadság, a cenzúra eltörlése. Szerepe az őszirózsás forradalomban Megalakulása után október 29-én a Magyar Nemzeti Tanács szakosztályokat hozott létre és intézőbizottságot alakított, melynek tagjai: Károlyi Mihály, Batthyány Tivadar, Bíró Lajos, Böhm Vilmos, Garami Ernő, Garbai Sándor, Hock János, Jánossy Zoltán, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Lovászy Márton, Pattantyús Ábrahám Dezső, Purjesz Lajos, Szende Pál, Weltner Jakab lettek, elnöke Károlyi Mihály lett. A Nemzeti Tanács megalakulásával egyidőben megalakult a Csernyák Imre vezette Katonatanács, a Landler Jenő vezette Munkástanács és a Diáktanács is. A Nemzeti Tanács október 27-én közel százezres nagygyűlést tartott az Országház téren. Az október 28-i „lánchídi csata” utáni munkásmegmozdulások során egyre többen csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. Az őszirózsás forradalom (október 30-31) eseményeiben a Magyar Nemzeti Tanácsnak, és az őt támogató Katonatanácsnak irányító szerepe volt. Miután a forradalom győzött és a "Forradalom grófja", Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezést kapott József főhercegtől, megalakult az új, ún. népkormány. Ekkor a Nemzeti Tanácsot átalakították és kibővítették. Elnökévé Hock János plébánost választották. A Magyar Nemzeti Tanács tagjai: Hock János elnök, Vámbéry Rusztem, Groák Ödönné, Fernbach Károly, Székely Ferenc, Purjesz Lajos, Vanczák János, Nagyatádi Szabó István, Magyar Lajos, Rónai Zoltán, Zboray Miklós, Korányi Márton, Virányi Gida, György Károly, Kernstok Károly, Nagy György voltak. A Katonatanács tagjai: Csernyák Imre elnök, János Andor, Pusztafy Jenő, Pusztai Gazda Jenő, Hüttner Sándor, Lengyel László, Sztanykovszky Tibor, Czenner Zoltán, Hoffmann György, B. Pásztor Béla, Estefányi Jenő, Geiger József voltak. A népköztársaság törvényhozó szerve November elsején a Károlyi Mihály-kormány felmentést kért és kapott József főhercegtől az egy nappal korábban, a Habsburg királynak letett eskü alól, és újból felesküdött, ezúttal a Magyar Nemzeti Tanácsra, amely az új állam törvényhozó szerve lett. Károly császár és király november 13-án kiadott eckartsaui nyilatkozatát követően, november 16-án a Nemzeti Tanácsot újból átszervezték, tagjainak számát 500-ra emelték (ez a szám később elérte az 1000-1200-at is), elnevezése Nagy Nemzeti Tanács lett. Az országgyűlést helyettesítő „törvényes forradalmi szervvé”, nemzetgyűléssé nyilvánították. Ugyanezen a napon a képviselőház kimondta feloszlását, a főrendiház pedig, tudomásul véve az új helyzetet, „tanácskozásait berekesztette”. A Nagy Nemzeti Tanács ezt követően az Országház kupolatermében határozatban mondta ki a népköztársaság megalakulását (1918. évi I. sz. néphatározat). A Nagy Nemzeti Tanács 1919. március 21-éig működött, amikor a szociáldemokraták Károlyi tudta nélkül megegyeztek a kommunista párttal, és bevezették a proletárdiktatúrát. Az állam megnevezése ekkortól Magyar Tanácsköztársaság, ideiglenes kormánya és egyben törvényhozó, sőt, alkotmányozó szerve a Forradalmi Kormányzótanács lett, élén Kun Béla külügyi népbiztos állt. Töviskoronás tengericsillag A töviskoronás tengericsillag (Acanthaster planci) a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának a Valvatida rendjébe, ezen belül az Acanthasteridae családjába tartozó faj. A töviskoronás tengericsillag valóságos átok a korallszirteken, hiszen a korallok legnagyobb természetes ellensége. Ahol tömegesen felbukkan, ott egész szirteket tehet tönkre. Előfordulása A töviskoronás tengericsillag a Csendes-óceán és az Indiai-óceán trópusi övébe tartozó részén él. Különösen nagy számban fordul elő az Ausztrália keleti felén elterülő Nagy-korallzátonyon. Megjelenése A töviskoronás tengericsillag átmérője a kifejlett állatnál 40, olykor 60 centiméter. A karok száma 15-25. A csillag szájnyílása testének alján, középen helyezkedik el. A tengericsillag védelmét mérgező, nyálkás anyaggal bevont szúrós tüskék százai biztosítják. A tüskéket, izmai segítségével mozgatja. Szívótalpai testének központjából kiindulva sugár alakban futnak végig karjai alsó részén. Az állat ezek segítségével mászik fel a szirtre. Életmódja Az állat éjjel egyedül vagy kisebb csoportokban indul táplálékkeresésre. Nagy populációsűrűség esetén nappal nagy csapatokban indul élelemszerző útra. Tápláléka kemény, szirtlakó korallokon élő puhatestű korallpolipok. Étkezés közben az állat gyomrával ráhelyezkedik a koralltelepre. Emésztősavai feloldják a korallpolipokat, így csak csupasz vázuk marad hátra. Ellenségei Íjhal: Hátára fordítja a tengericsillagot, és megtámadja az állat szinte védtelen alsó részét. Tritonkürt: Húsevő csiga, amely felhasítja a töviskoronás tengericsillag testét, és kiszívja a belsejét. Egyes garnélafajok (Xanthidae): Az állatok ollóikkal csipkedik a töviskoronás tengericsillagot, ha megtámadja a lakóhelyül szolgáló korallt. Szaporodása A szaporodási időszak a nyár közepén van. Az állat körülbelül 20 millió petét bocsát a vízbe. A lárvák néhány hétig planktonokként élnek a vízben, majd letelepednek, és felveszik kifejlett alakjukat. A 20 millió petéből, mindössze százan élik túl az első időszakot, és telepednek meg a tengerfenéken. A megmaradt utódokból csak egy tucat éri el az ivarérettséget. Zlukov Zlukov település Csehországban, a Tábori járásban. Zlukov Doňov, Újezdec, Veselí nad Lužnicí, Řípec és Drahov településekkel határos. Lakosainak száma 264 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Molnár Csilla (szépségkirálynő) Molnár Csilla Andrea (Kaposvár, 1969. január 20. – Fonyód, 1986. július 10.) magyar modell, 1985-ös magyar szépségkirálynő. Élete Kaposváron született, Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. A Miss Hungary szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn 4. helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. Életét azonban megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek Magyarországon ilyen vetélkedést. Emlékezete Kaposvárott, a Keleti temetőben nyugszik, síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette. Halála után két könyv jelent meg róla: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986-os, Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című, 1987-es riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es Magyar Filmszemlén és a mannheimi dokumentumfilm-fesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma halála után néhány hónappal jelent meg, majd négy évre rá, 1990-ben pedig Menyhárt János zenéjével és Miklós Tibor szövegével Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című slágerré vált dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg. Kadriorgi hivatali épület A Kadriorgi hivatali épület (észtül: Kadrioru administratiivhoone) Tallinn Kadriorg városrészében, a Kadriorgi palota szomszédságában található épület, amely napjainkban Észtország elnökének rezidenciája és hivatala. 1938-ban építették Alar Kotli észt építész tervei alapján. Az 1930-as évek észtországi építészetének egyik jelentős alkotása. Története Építését 1937-ben kezdték el. Az alapkövét Konstantin Päts észt elnök rakta le 1937. augusztus 12-én. Eredetileg hivatali épületnek készült az elnöki kancellária számára. Az elnöki rezidencia akkor a szomszédos Kadriorgi palotában volt. Az épület 1938-ra készült el és az elnök szeptember 19-én vette használatba. A szovjet időszakban az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének székhelye volt. Észtország függetlenségének 1991-es visszaállítása óta az elnök rezidenciája. Az épület előtt Johannes Vares Barbarus észt költő és író szobra áll, mely August Vomm szobrász alkotása. Az épület napjainkra már szűkösnek bizonyult, az elnöki lakosztály mellett nincs elég hely reprezentációs célokra. Ezért 2014-ben olyan terv született, hogy az elnöki lakhelyet Tallinn nyugati részén, Haaberstiben, a Rocca al Mare városrészben található Lyberty villában alakítják ki. A tervnek sok ellenzője akadt. Végül 2017 februárjában az elnöki hivatal bejelentette, hogy elállt a Lyberty villába költözéstől. Kinderdijk-elshouti malomrendszer A Kinderdijk-elshouti malomrendszer Hollandia egyik világörökségi helyszíne. A hollandok vízkezelési technológiáját kiemelkedően demonstrálják azok a szélmalmok, amelyek Kinderdijk és Elshout falvak térségében állnak. A hidraulikus berendezések építése, amelyeket a terület csatornázása, a mezőgazdaság és a települések érdekében hoztak létre, a középkorban kezdődött és a mai napig megszakítás nélkül folytatódik. A helyszín bemutatja mindazokat a jellegzetességeket, amelyek ezzel a technológiával kapcsolatba hozhatóak – gátakat, víztározókat, szivattyúállomásokat, adminisztrációs épületeket és a gyönyörű állapotban megőrzött szélmalmok sorát. Kinderdijk-Elshout malomhálózata kiemelkedő jelentőségű mesterséges táj, amelyen a közel egy évezrede a hidraulikus technológia fejlesztésével és alkalmazásával folyó területvédelem ékes bizonyítéka az emberi találékonyságnak és állhatatosságnak. A 19 hatalmas malomból álló, az 1740-es évek környékén épült malomrendszer ma Hollandia legnagyobb ilyen jellegű épületegyüttese. A malomrendszer kicsinyített mását a Hága Scheveningen városrészében található Madurodam makettparkban is megépítették. Forrás whc.unesco.org Once Caldas Az Once Caldas Sociedad Anónima egy kolumbiai labdarúgó klub, melynek székhelye Manizalesben található. A klubot a Deportes Caldas és az Once Deportivo egyesülésével alapították 1961-ben. Jelenleg az első osztályban szerepel. A kolumbiai bajnokságot 4 alkalommal nyerte meg. Egyszeres Copa Libertadores győztes. Hazai mérkőzéseit az Estadio Palograndeban játssza. A stadion 43 678 fő befogadására alkalmas. A klub hivatalos színei: fehér-kék. Sikerlista Kolumbiai bajnok (4): 1950, 2003-I, 2009-I, 2010-II Copa Libertadores győztes (1): 2004 Recopa Sudamericana döntős (1): 2005 Világkupa döntős (1): 2004 Pierre Blet Pierre Blet, SJ (Thaon, Calvados, 1918. november 18. – Róma, 2009. november 29.) francia jezsuita szerzetes, történész professzor. Élete 1937-ben lépett be a Jézus Társaságába (Societas Jesu). 1950-től a római Gregoriana Pápai Egyetem egyháztörténet professzora. 1958-ban szerzett doktorátust történelemből a párizsi Sorbonne-on, ezután Rómában, továbbra is a Pápai Gergely Egyetem egyháztörténeti tanszékén a modern kori történelem professzora. 1965 és 1995 között a diplomáciatörténetet tanított a Pápai Egyházi Akadémián (Pontifica Accademia Ecclesiastica). Szakértője az egyház és állam XVII. századi kapcsolatainak. Kutatásaival jelentősen hozzájárult a Szentszék diplomáciájának megismertetéséhez. 91 éves korában, 2009. november 29-én halt meg szívroham következtében, a római Santo Spirito kórházban. Fő műve Amikor XII. Piusz pápa 1958-ban meghalt, őt méltató és csodáló cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg. Évekkel később megindult egy egyházellenes propaganda, ami szerint a Vatikán a második világháború alatt csendben asszisztált a tömeges deportálásokhoz és népirtáshoz. Ahhoz, hogy a valóságot megismerhessék, az eredeti dokumentumokat kezdték felkutatni. Ezért engedélyezte VI. Pál 1964-ben az érintett időszakra vonatkozó dokumentumok kiadását és publikálást. Ezeket Pierre Blet vezetésével történészek, tudós szerzetesek (Robert Graham, Angelo Martini, Burkhart Schneider) gyűjtötték össze és adták ki 12 hatalmas kötetben, 1965 és 1982 között. A dokumentum-sorozat címe: A Szentszék második világháborúval kapcsolatos okmányai és dokumentumai. Ez olyan mennyiségű adat, amivel sokan nem birkóznak még, még azok sem akik véleményt mondanak a katolikus egyház világháború alatti tevékenységéről, ezért Blet kiadott egy könyvet, a nagyközönség által is könnyen befogadható méretű, olvasmányos formában. Magyarországon XII. Piusz és a második világháború a Vatikán archívumai alapján címmel jelent meg az Új Ember Kiadónál, 2008-ban (eredetileg: Pie XII et la Seconde Guerre mondiale d'apres les archives du Vatican, 1997 Librairie Académique Perrin). Amikor Pierre Blet utolsó interjújában, amit az Avvenire című olasz napilapnak adott, XII. Piusz „hallgatásáról” kérdezték, hogy mit találnak a Vatikán és a pápa tevékenységéről, amikor megnyitják a Vatikáni Titkos Levéltárat, ezt válaszolta: „Azt találják, hogy semmit sem titkoltunk el.” Egyéb fontos művei A francia klérus és a monarchia 1615-1666 A francia klérus, XIV. Lajos és a Szentszék 1695-1715 A Nagy Század klérusának összejövetelei A Szentszék diplomáciai képviseletének története a kezdetektől a XIX. század hajnaláig Richelieu és az Egyház Könyveit a Vatikáni Titkos Levéltár dokumentumai alapján írta meg, sokszor nagy vitákat kavarva. Vélemények Pierre Blet-ről Az olasz Osservatore cím újságban így méltatták Pierre Blet történészi munkásságát: "Pierre Blet, mint történész figyelt a tények és események bonyolultságára, mint kutató, mindig gondosan megvizsgálta a levéltári dokumentumokat. Több mint 90 évet élt, de öreg korában is megőrizte szenvedélyes vitatkozó kedvét." (www.radiovaticana.org) Pierre Blet katolikus szerzetesként az Egyházat szolgálta, de történészként mindig olyan tudós történészként dolgozott, aki kiegyensúlyozott, nem titkolja el a valóságot, és nem valamiféle részrehajló apologéta szerepet tölt be. Jól ismerete a vatikáni kormányzat és diplomácia működését, hiszen ő is ott élt évtizedekig. Meg volt győződve, hogy a dokumentumok és tények alapján, a nemzetközi helyzetet is elemezve kell véleményt mondani XII. Piusz pápa tevékenységéről, és a korrekt történelmi munkát nem szolgálják a nyilvános, szenzációhajhász viták. Hosszú kutatói munkássága során arra a következtetésre jutott, hogy a katolikus egyháznak nincs félnivalója a világháború alatti tevékenységének megítélésekor. (www.radiovaticana.org) Jenny Shepard Jenny Shepard az NCIS című filmsorozat szereplője, az NCIS igazgatónője, akit Lauren Holly alakít. Magyar hangja: Kubik Anna. Jenny Shepard Gibbs képezte ki mint különleges ügynököt, 2000 előtt egy hosszabb bevetésen voltak partnerek Európában, mialatt viszonyt folytattak egymással. Jen igazgatóként sokszor és szívesen segít Gibbs csapatának, amiben csak tud. Bár büszke, hogy nőként eljutott az igazgatói székig, hiányzik neki a kinti munka, ezért sokszor követi figyelemmel a nyomozásokat, vagy pisztolyt fog és csatlakozik a csapathoz. Magánéletéről nem esik sok szó, kivéve európai kalandját Gibbs-szel. Jenny remekül eligazodik a bürokrácia útvesztőjében, nem veszti el a fejét, betartja a szabályokat, egyszóval ideális igazgató. Azonban neki is megvan a gyenge pontja és a titkai: egy régre visszanyúló bosszúhadjáratot folytat, aminek lassan a megszállottjává válik. Sutba dobja a szabályokat, a lojalitást, még saját embereit is veszélynek teszi ki a cél érdekében. Az ötödik évad végén magánnyomozást indít Frank segítségével, hogy ki ölte meg Decker ügynököt, és ki akarja megölni Gibbs-et és őt. A nyomozás közben 4 bérgyilkos tört rájuk, és megölték őt. Huta (Zólyomi járás) Huta (szlovákul: Huta) Vaségető településrésze Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Fekvése Vaségető része, a falutól 1 km-re délre fekszik. Története A hegyek közötti völgyben meghúzódó kis települést a környéken bányászott vasércet feldolgozó vaségetők alapították. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. A huta kemecét jelent. Négyzetgyök 3 A négyzetgyök három az a pozitív szám, amelynek négyzete 3, jele A szám egy irracionális szám, tehát tizedes törtként felírva nem szakaszos, végtelen tört; az első néhány számjegye: 1,73205080756887729352744634150587236694280525381038062805580... Irracionális voltának bizonyítása Tételezzük fel, hogy √3 racionális. Ebben az esetben felírható formában, ahol n és m természetes szám és a tört irreducibilis (tovább már nem egyszerűsíthető). Mivel a feltételezésből adódik: , az előző egyenlet átírható: , ami ellentmondás, hiszen ennek a törtnek a nevezője kisebb, mint az törté, márpedig az irreducibilis volt. (m – n < n, mert m < 2n, hiszen m = √3n < 1,8n.) Kifejezése szögfüggvényekkel A több nevezetes szög szögfüggvényeinek értékében is megjelenik. Alkalmazása A háromdimenziós kocka testátlójának és élének aránya. Szabályos hatszög egymással szemközti oldalainak távolsága és a hatszög oldalának aránya. Az egyenlő oldalú háromszög magasságának és oldalának aránya . Háromfázisú elektromos rendszerekben a vonali és a fázisfeszültség aránya √3. LoliRock A LoliRock 2014-től futó francia televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet a Marathon Media gyárt. Műfaját tekintve fantasy filmsorozat és filmmusical-sorozat. Franciaországban 2014. október 18. óta vetíti a France 3 a Ludo műsorblokkban, de a Disney Channel is vetíti. Magyarországon 2015. május 11-étől sugározza a Disney Channel. Ismertető A Naposöbölben élő Iris egy tehetséges popsztár, ám életében nagy változások következnek be, amikor a földre érkezik két hercegnő egy mágikus világból, Talia és Auriana, akik Ephedia hercegnőjét keresik. Mikor Irist megtámadja Mephisto és Praxina, akik a gonosz Gramorrt szolgálják, megmutatkoznak képességei, ekkor Talia és Auriana a segítségére sietnek. Miután véget ér a harc, a lányok elmagyarázzák neki, kicsoda is valójában. Mivel Iris Ephedia rég elveszett hercegnője csak ő segíthet megmenteni mágikus világukat, és megakadályozni, hogy a Föld veszélybe kerüljön. Hogy ezt megtehessék, valamennyi jóskövet össze kell gyűjteniük az uralkodói koronához, melyek csakis jótettek árán érdemelhetőek ki. Így Talia és Auriana csatlakozik Irishez, megalapítják popbandájukat, a LoliRock-ot, énekelnek és megvédik a világukat, ám sok nehézséggel kell szembenézniük. Magyar változat Szinkronrendező : Faragó József Magyar szöveg : Sipos-Lánc Brigitta Hangmérnök : Böhm Gergely Vágó : Pillipár Éva Gyártásvezető : Németh Piroska Produkciós vezető : Máhr Rita Szereplők Főszereplők Iris : Egy 15 éves lány, aki Naposöbölben él. Szőke, szeplős, kék szemű. Szeret kertészkedni és énekelni. Talia és Auriana legjobb barátja. Ephedia hercegnője. Kedves. Szereti a rózsaszínt, szimbóluma a szív. Popénekes. Szerelmes Nathanielbe és Nat is belé. Talia : Xeris hercegnője, 16 éves. Barna haja és mézszínű szeme van. Nagyon intelligens és komoly. Ügyes mágiából – a legnehezebb varázslatokat is kisujjból rázza ki. Talia hazáját kiskorában Gramor porig rombolta . Szereti a kéket, szimbóluma a gyémánt. Szintetizátoron játszik és énekel. Legjobb barátai Auriana és Iris. Kyle szerelmes belé és Talia is a fiúba. Auriana : Volta hercegnője. 15 éves, vörös hajú és zöld szemű. Életteli és vidám. Nagyon érdeklik a fiúk. Ő adta az ötletet a bandához, és ő találta ki a nevét. Kedvenc színe a narancssárga, szimbóluma a félhold. Tamburázik és énekel. Legjobb barátja Talia és Iris. Mattel jár. Amaru : Egy macskaszerű, mágikus képességekkel rendelkező, hím kabala-háziállat. Gonoszok Gramorr : A főgonosz, Ephedia uralkodója. A korona kell neki, hogy teljes mértékben uralkodhasson. A LoliRock harcol ellene. Mephisto : Gramorr szolgája, Praxina ikertestvére. Szeret vitatkozni. Kedvenc színe a zöld. Praxina : Gramorr szolgája, Mephisto ikertestvére. Szeret vitatkozni és giccses. Kedvenc színe a piros. Mellékszereplők Nathaniel : Iris legjobb barátja. Kedves, figyelmes. Szeret kertészkedni. Szereti, ha Natnek szólítják. Szerelmes Irisbe. Danny : Egy LoliRock rajongó, aki blogozik. Matt : Egy fiú a mágikus dimenzióból. Sokat tud a dinoszauruszokról. Nem túl okos, kétbalkezes. Aurianával jár. Kyle : Egy új fiú Napos öbölben. Erős és kedves. Szerelmes Taliába és a lány is belé. Ellen néni : Egy kedves öreg nő. Szeret kertészkedni. Ő viseli gondját Irisnek. Charlie Egy varázslat hatására rövid időre beleszeretett Irisbe, végül visszatalált Ginához. Gina : Charlie barátnője. Joanna : A kórus vezetője. Banes ( magyarul:Ász ): Egy piros tigris, Gramorr kis kedvence. Christy Robins : Iris ellenfele a Virágversenyben. Lily Bowman : Híres tiniénekes a sorozatban. Rebecca : Egyetemi hallgató, geofizikát tanul. Carlos : Divattervező srác. Mikey : Nathaniel unokatestvére. Zach Brady : Iris egy barátja, aki zenélni szeretne, de a szülei ellenzik ezt. Lev : Egy tolvaj Ephedián, akit Gramorr bezáratott. Segített megszökni Irisnek Gramorr fogságából, ám végül kiderült, hogy Gramorrnak dolgozik. Deinos : Kakos ikertestvére. Gramorr lecserélte Mephistót és Praxinát rájuk az egyik részben. Kakos : Deinos ikertestvére. Gramorr lecserélte Mephistót és Praxinát rájuk az egyik részben. Lyna : Borealis hercegnője. Carissa : Calix hercegnője. Izira : Talia nővére. Sokáig úgy tűnt, Gramorr végzett vele, ám később kiderült, hogy még életben van. Ephedia királynője : Iris anyja, Ephedia volt királynője. Morgana : Egy erőteljes boszorkány, aki magányos transzdimenzionális meditációt folytat, amit csak tízévente szakít meg, rövid ideig. Marian Czapla Marian Czapla (Gacki, 1946. július 28. – Varsó, 2016. január 12.) lengyel festő, grafikus. A Szentkereszt vajdaságban lévő kis faluban, Gackiban született 1946. július 28-án. Kielcében tanult, majd a varsói Képzőművészeti Egyetemen Stefan Gierowski (festészet), Halina Chrostowska és Joseph Pakulski (grafika) növendéke volt. Czapla társalapítója volt a Simplex S4 csoportnak, 1974-től 1979-ig tagja volt az alkotóműhelynek. 1972-től korábbi egyeteme professzoraként festészetet tanított. Munkái számos egyéni és csoportos kiállítás részeként váltak ismertté Lengyelországban és szerte a nagyvilágban. A kielcei Nemzeti Múzeum 2002. májusától tartott olyan kiállítást, mely 155 tetelben mutatta be Czapla munkásságának három évtizedét. Varsóban élt, de 1979-ben a szülőfalujához közeli Szydłów díszpolgárának választotta. 69 éves korában hunyt el 2016. január 12-én. I. Sándor-sziget Az I. Sándor-sziget vagy Alexander-sziget az Antarktisz legnagyobb és a Föld 28. legnagyobb szigete. A Bellingshausen-tengerben fekszik az Antarktiszi-félszigethez tartozó Palmer-föld mentén. Az utóbbitól a Marguerite-öböl és a VI. György-szoros választja el. Az I. Sándor-sziget a második legnagyobb lakatlan sziget a Devon-sziget után. Története Az I. Sándor-szigetet 1821. január 28-án fedezte fel az orosz antarktiszi expedíció vezetője, Fabian Gottlieb von Bellingshausen, aki az akkor orosz uralkodóról, I. Sándor cárról adta neki a nevét. Sokáig a kontinens részének hitték, csak 1940 decemberében bizonyította be sziget voltát az Egyesült Államok Antarktiszi Programjának két tagja, Finn Ronne és Carl Eklund, akik szánnal derítették fel a területet. Az 1950-es években az Egyesült Királyság létrehozott egy üzemanyagtöltő és meteorológiai állomást, Fossil Bluff-ot (vagy KG-bázist). A bázist csak néha lakja 2-4 fő. A szigetre az Egyesült Királyság a Brit antarktiszi terület részeként 1908-ban nyújtotta be igényét. Szintén igényt tart rá Chile (1940 óta) és Argentína (1942-től) is. Az Antarktisz-egyezmény alapján a nemzetközi közösség egyik igényt sem ismeri el. Földrajza A sziget észak-déli irányban kb. 390 hosszú, északon 80, délen 240 km széles. A kontinenstől elválasztó szorost teljesen kitölti a VI. György-selfjég. Területének döntő részét jég fedi, de van néhány jégmentes terület (mint az Ablation Point-masszívum) és nunatak (jégmentes hegycsúcs) is. Utóbbiak a észak-dél irányban sorakozó hegységek részei. A hegységek (mint a Colbert-, Havre-, Lassus-, Rouen-, Walton-, Sofia University-hegységek) 1000–2900 m magas csúcsai kiemelkednek az állandó jégpáncélból. Közülük a legmagasabb a Douglas Range-hez tartozó Mount Stephenson (2987 m). A vastag jégréteget alkotó gleccserek három irányba vezetik le a hó formájában hulló csapadékot: délnyugatra a Bach-selfjég, északnyugatra a Wilkins-, keletre pedig a VI. György-selfjég felé (ez utóbbit a Palmer-föld gleccserei is hizlalják). Az I. Sándor-sziget másik nevezetessége a déli részen elhelyezkedő Hodgson-tó. A két km hosszú és 1,5 km széles tavat a jégkorszak idején még 500 m vastag jég fedte, ami mintegy 13,5 ezer éve vékonyodni kezdett és az utolsó 11 ezer évben mindössze 3–4 m vastag örök jég takarja a vízfelületet. Geológiailag a sziget két részre oszlik, a döntő részét kitevő nyugati fél (a teljes sziget a keleti 10–30 km-es sáv kivételével) metamorf üledékes és vulkáni kőzetek komplex együtteséből áll. Legrégebbi darabjai a perm-karbon korszakokból származnak (350–260 millió évesek). A keleti sávot kb. 7 km vastag üledékes kőzet alkotja, amelyben alig találhatóak vetődések és nem ment át metamorfózison. Tengeri eredetű része ammonitesz-, belemnitesz-, kagyló-, csiga- és egyéb fosszíliákban gazdag; folyami üledékből származó részeiben pedig egy őskori erdő függőlegesen álló, akár 5,5 m magas fatörzseire bukkantak. Az itteni kőzetek a korai jura - középső kréta korokból származnak. Fenotípus Egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra. Mivel fenotípust jelentősen könnyebb meghatározni, mint genotípust (hiszen nem igényel szekvenálást, vagy komolyabb kémiai műveleteket), ezért a klasszikus genetika a gének funkciójának megismerésére a fenotípus vizsgálatát alkalmazza. Ebből kiindulva, csak a genetikusok tudtak levezetni külső jellegből öröklődési mintázatokat a molekuláris biológia ismerete nélkül. A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik: Egy kissé pontosabb összefüggés: A fenotípus jelentőségének demonstrálására megfelelő példa lehet a Drosophila melanogaster gyümölcslégy, melynek szemszáma annyira variálódhat a bal és jobb oldala között egy egyedben, amennyire a genotípusok variálódhatnak. A fenotípus tehát lényegében bármely kimutatható (szerkezeti, biokémikus, élettani vagy pszichológiai) jellege egy egyednek, amelyet a genotípusa és a környezeti hatások interakciója határoz meg. Hutin Hutin falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Krašićhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegység lejtőin fekszik. Története A falunak 1857-ben 180, 1910-ben 346 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 129 lakosa volt. Fublaines Fublaines település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1202 fő (2015). Fublaines Nanteuil-lès-Meaux, Saint-Fiacre, Trilport, Villemareuil, Boutigny és Meaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bérleti szerződés A bérleti szerződés (röviden bérlet) olyan szerződés, amelynek során a bérbeadó a dolgot (a "bérleményt") időlegesen a bérlő használatába adja, a bérlő pedig köteles ellenszolgáltatásként bért (bérleti díjat) fizetni.A bérlő viseli a használattal járó kisebb költségeket. A bérlet önállósult alakzatai a lakásbérlet és a haszonbérlet. A bérbeadó nemcsak a tulajdonos lehet, hanem olyan személy is, aki a bérbeadásra más jogcímnél fogva jogosult (például a haszonélvező). Tartalma A bérbeadó fő kötelezettsége a dolog használatba adása. A bérlő fő kötelezettsége a használat ellenértékének a megfizetése. A bérbeadó - ha jogszabály vagy a szerződés másként nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatát a szerződés fennállása alatt másnak, harmadik személynek a joga nem korlátozza illetve a használatot nem akadályozza meg. A bérleti díj A bérleti díj, vagy egyszerűen bér mértékét a felek kölcsönös megegyezéssel állapíthatják meg, kivéve, ha a jogszabály a bér maximumát, felső mértékét kötelezően írja elő. (ú.n. kötött bér). Morbius Morbius, az „élő vámpír” egy kitalált szereplő, antihős a Marvel Comics képregényeiben. A szereplőt Roy Thomas és Gil Kane alkotta meg. Első megjelenése az The Amazing Spider-Man 101. számában volt 1971 októberében. Morbius megszületésekor a Comics Code Authority szigorúan ellenőrizte és szabályozta a képregények tartalmát, és többek között tiltotta a farkasemberek, vámpírok és más élőholtak megjelenését bennük. Morbius megalkotása gyakorlatilag az élőholtak elleni tilalom kijátszása volt, mivel Morbius a vámpírokhoz hasonló képességeit nem halála után, és nem természetfeletti erők révén szerezte. Michael Morbius elismert Nobel-díjas tudós volt, aki egy halálos vérbetegségben szenvedett. Végül kidolgozott egy eljárást, mely reményei szerint képes lett volna megmenteni az életét. Az eljárás mellékhatásaként azonban a vámpírokéhoz hasonló tulajdonságokra tett szert és csillapíthatatlan vérszomj lett úrrá rajta, melynek első áldozata barátja és munkatársa, Nikos lett. Elszörnyedve tettén, a lelkiismerete és a vérszomja által gyötörve Morbius bujdosni kezdett. Morbiusnak nem sokkal első megjelenése után önálló történetei jelentek meg a Vampire Tales című magazinban majd a Adventure into Fear horror-antológiában. Az évek során több Marvel-füzetben is feltűnt mint vendégszereplő, majd 1992 és 1995 között önálló képregényében jelentek meg kalandjai. A megjelenés története Megszületése a képregény ezüstkorának alkonyán Morbius az amerikai képregény ezüstkorának végén született meg. Morbius első szereplése az Amazing Spider-Man 101. és 102. számában, a háromrészes The Six Arms Saga című történet utolsó két részében volt (1971. október – november). A történet írója Roy Thomas és rajzolója Gil Kane eredetileg a Marvel-univerzum Drakuláját szerették volna bemutatni a történetben, de Stan Lee egy szupergonosztevő vámpírt akart látni a képregényben. Morbius nem a Comics Code által tiltott klasszikus értelemben vett vámpír szereplő volt, bár igen közel állt hozzá. A legjelentősebb eltérés, hogy Morbius nem élőhalott, melyeknek a megjelenését a Comic Code tiltotta. A vámpírokra emlékeztető tulajdonságait és képességeit egy félresikerült kísérletben szerezte. Hiányoztak belőle a rémtörténetek klasszikus gót-jegyei, öltözéke a Marvel más szereplői által viseltekhez hasonlított. A tragikus sorsú Michael Morbius, képtelen volt megbékélni azzal amivé vált és amit éjjelente tenni kényszerül, hogy életben maradjon. A történet végén látszólag vízbe fulladt, visszatérése azonban még egy évet sem váratott magára, melyben közrejátszott a Comics Code szabályainak 1971-es enyhülése és az olvasók horror-történetek iránti növekvő igénye. Gil Kane egy interjújában úgy nyilatkozott, hogy Morbiust Jack Palance amerikai filmszínészről mintázta. Morbius következő szereplése 1972 júliusában és szeptemberében volt a Marvel Team-Up 3. és 4. számában melynek írója Gerry Conway, rajzolója pedig Ross Andru és Gil Kane volt. A történetben, mely pár héttel Morbius első felbukkanása után játszódott, Morbius visszatért és elrabolt egy professzort, akitől azt remélte, hogy ki tudja gyógyítani vámpír-létéből. A kétrészes történetben Morbius ismét Pókemberrel, valamint új ellenfelekként a Fantasztikus Négyes egyik tagjával, Fáklyával és az X-Mennel került szembe. Morbiusnak nem sikerült elérnie célját és az X-Men és Xavier professzor fogságba esett. A bronzkor Morbius első saját története 1973 augusztusában a Marvel újonnan indított fekete-fehér horror-magazinjában, a Vampire Tales első számában jelent meg. A rövid életű magazinban, aminek csupán 11 száma és egy különszáma jelent meg, kizárólag vámpír képregények és írások kaptak helyet. Morbius a magazin 6. és 9. számának kivételével mindegyikben szerepelt. A történetek írója Don McGregor, majd őt követően Doug Moench volt. Rajzolói Pablo Marcos, Rich Buckler, Tom Sutton, Mike Vosburg és Sonny Trinidad voltak. A magazin a Comics Code embléma nélkül jelent meg, így a történetek igen sok erőszakos és véres jelenetet tartalmaztak, melyek más Marvel képregényekben nem szerepelhettek volna. A Vampire Tales 10. számában például Morbius dühében egy egész kis bányászfalut írt ki, amiért azok megöltek egy ártatlan nőt. 1974 februárjától az Adventure into Fear horror-antológiában is rendszeresen jelentek meg Morbius önálló történetei, legelőször a kiadvány huszadik számában. Az Adventure into Fear a 31. számmal, 1975 decemberében szűnt meg. Az írók között volt Steve Gerber, Doug Moench, és Bill Mantlo, rajzolói mások mellett Craig Russell, Frank Robbins, Don Heck és Frank Robbins voltak. A stabil alkotói csapat hiányának ellenére ez idő alatt Morbiusnak két nagyobb története jelent meg a kiadványban, melyeket a Giant-Size Werewolf negyedik számában való vendégszereplése kötött össze. Mivel néhány hónappal az Adventure into Fear megszűnése előtt, 1975 júniusában a Marvel a Vampire Tales sorozatát is leállította, ezt követően az olvasók évekig csak vendégszereplőként találkozhattak Morbiussal. 1976 májusában a Marvel Two-in-One 15. számában szerepelt egy közös kalandban a Lénnyel, majd ennek a történetnek a folytatásaként 1977-ben a Spectacular Spider-Man 6., 7. és 8. számaiban. A hatodik szám valójában az 1972-es Marvel Team-Up 3. számának módosítottan újranyomtatott változata volt, melyben Morbius eredete és eddigi összecsapásai Pókemberrel visszaemlékezés formájában jelentek meg. A 7. és 8. számban Morbius az Empatoid nevű idegen lény kényszerítette, hogy Pókember ellen harcoljon. A történet írója Archie Goodwin, rajzolója Sal Buscema volt. Morbius következő szereplése, mely fordulópont volt a szereplő életében, ugyanennek a sorozatnak a 38. számában volt 1980 januárjában. A Bill Mantlo által írt, Az élő vámpír átka! című történetben Morbius egy véletlen villámcsapás és Pókember vére által visszanyerte emberi alakját. Ismét emberként Morbius ugyan elveszítette vámpírszerű kinézetét, de vendégszerepléseinek száma ennek ellenére sem csökkent. Visszaváltozása utáni első szereplése az Amazon sorozatában, a Savage She-Hulk 9. számában volt 1980 októberében. A Savage She-Hulk írója ekkor David Anthony Kraft, rajzolója Mike Vosburg volt. A történetből kiderült, hogy Morbius ugyan visszanyerte emberi kinézetét, és már nem volt szüksége vérre, hogy életben maradjon, mégis az erre való pszichológiai késztetése megmaradt, mellyel nap mint nap meg kellett küzdenie. A Pókemberrel való harc után Los Angelesbe költözött, és az University of California neuroradiológiai tanszékén kapott kutatói állást, ahol fegyveres felügyelet mellett kereste végső gyógyulása kulcsát. Jennifer Walters, az Amazon barátja Morbiustól kért segítséget a nő vértesztjének az elemzéséhez, melyből kiderült, hogy az Amazon sejtjei végzetes sebességgel kezdenek elhalni. A nő állapota egyre romlott, mire Morbiusnak a 11. számban sikerült kifejlesztenie a szérumot, mely megmenthette az Amazon életét. A szérum azonban egyben Morbius visszamaradt vérszomjának is véget vethetett volna, így a férfi lelkiismerete és a gyógyulás iránti vágya között őrlődött, míg végül az utolsó pillanatban erőt vett magán és beadta az életmentő szert a haldokló nőnek. Morbius megpróbáltatásai azonban nem értek véget, mivel kitudódott, hogy az Morbius azonos a sorozatgyilkos vérszívóval, és a feldühödött lakosság az egyetem előtt gyűlt össze. A 12. számban Morbius ügye bíróság elé került, ahol Jennifer Walters lett a védőügyvédje. Jennifernek végül sikerült meggyőznie az esküdteket, hogy Morbius nem volt ura tetteinek mikor hatalmába kerítette a vérszomj, így a tudóst csak öt év börtönbüntetésre ítélték. Ezt természetesen az áldozatok hozzátartozói nem akarták elfogadni és Jennifer is számos ellenséget szerzett magának amiért Morbiust védte. Morbius legközelebb 1984 májusa és júliusa között tűnt fel a Fantastic Four 266., 267. és 268. számaiban. Morbius ekkorra már a vérivás iránti pszichológiai kényszerből is sikeresen kigyógyult. A megjelent történetben mindössze néhány képkockán tűnt fel, általában a háttérben. Egyike volt azoknak az orvosoknak akik megpróbálták megmenteni Susan Richards magzatát, de az orvosok és tudósok munkája ellenére Susan és Reed Richards végül elveszítették a gyermeket. A West Coast Avengers 5. és 6. számában, 1986 februárjában és márciusában mint Jack Russel, a farkasember orvosa tűnt fel, valamivel aktívabb szereplőként mint két évvel azelőtt a Fantasztikus Négyes sorozatában. Morbius a képregények modern korában A vámpír visszatér Morbius a West Coast Avengers-ben való szereplése után három évvel, 1989 novemberében tűnt fel ismét a Doctor Strange 10. számában, ezúttal ismét vámpírként. A sorozat írója ekkor Morbius egyik megalkotója Roy Thomas volt, aki Morbis visszaváltozására a 14. számban adott magyarázatot. A történetben Morbius elmeséli Doktor Strange-nek, hogy a betegségéből való teljes gyógyulása után továbbra is kísértette múltja és képtelen volt a munkájára koncentrálni. Szabadságot vett ki, melyet New Orleans óvilági környezetében akart eltölteni, ott azonban Marie Laveau, a vudukirálynő fogságába esett. Laveau a vámpírok vérének segítségével tartotta magát fiatalon, de mióta Doktor Strange egy varázslattal átmenetileg eltörölte őket a Föld színéről ehhez már nem juthatott hozzá. Annak ellenére, hogy Morbius valójában soha nem volt igazi vámpír, a nő ismét vérszívóvá változtatta, abban reménykedve, hogy az ő vére is megfiatalíthatja. Laveau terve nem működött és Morbiusnak sikerült megszöknie a fogságból. Morbius 1989 és 1990 között több számában is szerepelt Doktor Strange sorozatának. Az ebben az időszakban megjelent történetek készítették elő az igazi vámpírok visszatérését a Marvel-univerzumba. Morbius legközelebb az 1991 augusztusában és szeptemberében megjelent Spider-Man 13. és 14. számában megjelent Sub-City című történetében szerepelt. A füzet írója és rajzolója Todd McFarlane volt. A történetben Morbius a New York elhagyott alagútjaiban és csatornáiban élő számkivetettek „uralkodójaként” jelent meg, miután otthagyta Doktor Strange házát, aki mágiával sem volt képes meggyógyítani betegségét. A föld alatt élő számkivetettek harcban álltak a város fenti világával és a szintén az alagútrendszerekben élő mutáns populációval, a Morlockokkal. Morbius a védelmébe vette ezeket az embereket, cserébe azok pedig „rossz” embereket raboltak el a felszínről neki, akikből táplálkozhatott. Az eltűnések után nyomozó Pókember összetűzésbe került Morbiussal. A harc során kiderült, hogy Morbius eltorzult tudatú alattvalóinak egészen más fogalmaik voltak a „rosszról”, számukra mindenki az volt aki a felszínen élt, így rengeteg ártatlan embert is elraboltak onnan Morbius számára. Morbius nem tudta elviselni, hogy ismét ártatlan életeket oltott ki, és bűntudattól gyötörve elmenekült az alagutakból és Pókember elől. Saját sorozat 21 évvel első szereplése után Morbius saját képregényfüzetet kapott, melynek első alkotópárosa Len Kaminski író és Ron Wagner rajzoló lett. Az 1992 szeptemberében megjelent első szám egyben a Rise of the Midnight Sons című crossover történet 3. része is volt, melyben a Szellemlovas és Johnny Blaze megalakította az Éjfél Fiai nevű csapatot, hogy szembeszálljanak „minden szörny anyjával”, a Lilith nevű démonnal. Morbius sorozata egyike volt azon horror-okkult füzeteknek, melyeket a crossover történet kapcsán indított a Marvel. A Szellemlovas egy víziója nyomán próbálta megtalálni Morbiust. A keresésben Morbius régi szerelme, Martine is részt vett, aki már régóta egy orvos segítségével próbált gyógymódot találni férje állapotára. A Szellemlovasnak és Johnny Blaze-nek sikerült elfogniuk Morbiust és Martine orvos barátjához vinniük. Az orvos, dr. Langford azonban ahelyett, hogy meg akarta volna gyógyítani Morbiust meg akarta ölni az általa kifejlesztett szérummal. Amit azonban Langford sem sejtett, hogy rajta kívül Lilith is Morbius halálát kívánta, és a démon egyik szolgája mérgező vérét is belevegyítette az amúgy is halálos szerbe. Mikor Langford beadta a szérumot Morbiusnak az ahelyett, hogy megölte volna további mutációkat idézett elő benne és Morbius ismét elmenekült. Miután Martine rájött, hogy Langford meg akarta gyilkolni férjét, Langford végzett a nővel. Nem sokkal ezután Morbius bosszúból szerelme haláláért megölte Langfordot. Mivel Morbius lelkiismeretét gyötörték az általa korábban kioltott életek, a Szellemlovas nem pusztította el őt, Morbius pedig megígérte, hogy ezután csak a bűnösök vérét fogja venni míg nem talál gyógymódot magának. Az új sorozat történeteinek légköre és maga Morbius is jelentős változtatásokon esett át rögtön az első néhány számban. Morbius korábbi állandó öltözetét, azt a ruhát melyet még a végzetes kísérlet alatt hordott mely élő vámpírrá változtatta egy új, a gót szubkultúrát tükröző fekete bőr öltözetre cserélte. Kaminski az eddigi történetekkel cselekményével ellentétben, melyben Morbius mindig máshol tűnt fel menekülve üldözői és saját maga elől, helyhez kötötte a szereplőt. Morbius főhadiszállását Manhattan East Village nevű városrészében, egy toronyház felső két emeletén rendezte be. A sorozatban Morbius magánélete is több szerepet kapott. A Pókember véréből, mely korábban egyszer már meggyógyította őt, kikísérletezett szérum és egy vértisztító dialízis kamra segítségével Morbius naponta néhány órára visszakapta emberi külsejét. Ennek köszönhetően orvosként Morgan Michaels néven munkát is vállalhatott a Szent Júdás Kórházban. Morbius alakjának érdekes kettőssége itt még élesebben vált láthatóvá; miközben a kórházban életeket mentett, az utcákon éjjelente embereket gyilkolt. Kaminski saját ellenfeleket és új mellékszereplőket is alkotott a sorozat számára. Gregory Wright 1993 májusában, a 9. számmal lett a sorozat írója Len Kaminski távozása után. Wright 1993 és 1994 között 15 számnak volt az írója. Ezen időszak alatt a sorozat cselekménye szinte követhetetlenné vált a Marvel crossover történetei miatt azon olvasók számára, akik nem vásárolták meg a többi érintett füzetet. A Morbius 9. számának cselekménye például a Doctor Strange 53., a Morbius 10. számának a cselekénye pedig Nightstalkers 8. és 9. számában folytatódott. A 12. szám az ötrészes Midnight Massacre (Éjféli mészárlás), a 16. és 17. szám pedig a Siege of Darkness (A sötétség ostroma) című crossover részei voltak. Ezeken kívül Morbius vendégszerepelt a Pókember füzeteiben megjelent Maximum Carnage című történetben, majd pedig a Venom: Enemy Within című háromrészes minisorozatban Venom oldalán is. Ez a két történet azonban nem kapcsolódott szorosan Morbius saját sorozatának cselekményéhez. A 13. számon Ron Wagnerrel Henry Martinez, a 14. számon Mel Rubi rajzolók dolgoztak együtt. A 15. számmal Isaac Cordova vette át a rajzolói munkakört, majd őt követően a 19. számmal Nick Napolitano. Wright történeteinek központi szereplője Morbius mellett a Vérszomj nevű lilin, Lilith egyik gyermeke volt. Vérszomj a 20. számig csak mint egy idegen tudat volt jelen a sorozatban, aki még a sorozat első számban került Morbius testébe azzal a szérummal, amivel dr. Langford végezi akart vele. Morbius új, természetfeletti képességeit is neki köszönhette, melyeket a sorozat elején szerzett meg. A Midnight Massacre című történet után, melyben Morbius meghalt majd pedig lélek nélkül tért vissza az életbe, Vérszomj egyre nagyobb befolyást szerzett Morbius tettei felett és olykor teljesen át is vette a teste feletti uralmat. A Siege of Darkness című történet alatt Morbius szinte teljesen felszámolta Vérszomj tudati befolyását, majd a 20. számban az idegen vér kiszűrésével a testéből eltávolította magából a lilint is. A kiszűrt vérből Vérszomj testet öltött és megpróbálta megölni Morbiust de végül ő maga pusztult el a harc során. Miután a sorozat eladási mutatói csökkenni kezdtek, a kiadó a 20. szám levelezési rovatában arra kérte az olvasókat, hogy írják meg milyen történeteket szeretnének olvasni a füzetben és milyen mellékszereplőket szeretnének viszontlátni. Wright a 23. számon dolgozott utoljára. A 24. szám írói Pat Mills és Tony Skinner voltak. A 25. számmal Lisa Trusiani lett a sorozat új állandó írója, rajzolója Craig Gilmore, majd a 31. számtól Fabio Laguna lett, akik a szerkesztők ígérete szerint a felhívásra beérkezett levelek figyelembevételével fogtak hozzá a Morbius kalandjainak folytatásához. Valójában azonban ahelyett, hogy a történetek visszatértek volna az alapokhoz, melyeket még Len Kaminski fektetett le a sorozat kezdetén, egyre távolabb kerültek tőle. Trusiani a 25. számban mutatta be Morbius új szerelmét, Lenát, akinek a kedvéért az élő vámpír átértékelte az életét és elhatározta, hogy soha többé nem fogja még bűnözőknek sem a vérét venni, még akkor sem ha ez egyet jelentett számára az öngyilkossággal. Az őt tápláló vér elvonása miatt a legyöngült Morbius a 28. számban meg is halt, és még orvos barátja, Jacob által kifejlesztett új szérum sem segített visszahozni az életbe. Morbius azonban nem sokáig maradt halott, a következő számban temetésén, a sírhantjából ásta ki magát. A szérumtól való feltámadása után Morbius vérszomja eltűnt és betegségének külső jelei is bizonyos mértékig eltűntek, de emellett emberfeletti képességei megmaradtak. Az átmeneti gyógyulás azonban nem tartott sokáig, Morbius vér iránti éhség a 32. számban ismét visszatért és az elő vámpír ismét gyilkolni kezdett. Az új alkotógárda ellenére a füzet eladása továbbra is folyamatosan csökkent, így ez a szám volt egyben az utolsó is, mely Morbius önálló sorozatából megjelent. Ismét számkivetettként az éjszakában Miután Morbius saját sorozata 1995 áprilisában, a 32. számmal megszűnt ismét csak vendégszereplőként tűnt fel a Marvel képregényeiben. Az utolsó szám után legközelebb 1997 februárjában, az X-Man 24. és Spider-Man 77. számában szerepelt. A történetekből kiderült, hogy Morbius otthagyta otthonát és korábbi munkáját a Szent Júdás Kórházban és ismét az utcákon kezdett vadászni. A Spider-Man ezt követő számaiban Morbius tovább kereste a gyógymódot a betegségére és ebben egy specialista, dr. Andrea Janson segítségét kérte. Hamarosan kiderült azonban, hogy a nő a HYDRA nevű nemzetközi terrorszervezetnek dolgozik, akik saját céljaikra akarták felhasználni Morbiust. Morbiusnak végül sikerült kiszabadulnia a HYDRA fogságából, ezután azonban a Vezér emberi fogták el, aki genetikai kísérletekkel élő fegyverré akarta változtatni őt. Morbiust az 1999 augusztusában megjelent Peter Parker: Spider-Man 8. számában szabadította ki Pókember és a vámpírvadász Penge. Morbius a Spectacular Spider-Man 2004-es 14. száma után, melyben egy apró epizódszerepet töltött be, legközelebb csak a Marvel 2006–2007-es nagy crossover története, a Civil War (Polgárháború) után tűnt fel ismét a Blade 5. számában. A szuperhősök sorait megosztó csata után, melynek következményeképpen az Amerikai kormány regisztrálásra kötelezte az álarcos igazságtevőket, Morbius a kormány szolgálatába állt és közreműködött a renegát Penge elfogásában. A 2007 szeptemberében megjelent Legion of Monsters: Morbius című egyrészes füzet egy különálló történetet tartalmazott. A cselekmény időpontja nem meghatározott és gyakorlatilag bárhová beilleszthető a Morbius átváltozása utáni történetek közé. A Half Life – A Morbius Tale című történet Morbius belső vívódását örökíti meg új, éjjeli ragadozó énje, mely egy denevér képében jelenik meg és megmaradt emberi mivolta között. A történet írója Brendan Cahill, rajzolója Michael Gaydos volt. Michael Morbius Eredettörténet Michael Morbius elismert Nobel-díjas tudós volt, akit egy ritka és halálos vérbetegség támadott meg. Betegségéről csak ő és kutatótársa, Nikos tudott akivel a világtól elvonulva dolgoztak a gyógymódon. Morbius betegségéről még szerelmének, Martine Bancroftnak sem beszélt. Morbius végül felfedezte, hogy egy, a vámpírdenevérek véréből kivont anyag talán a gyógyulásának kulcsa lehet. Morbius elővigyázatosságból a kezelést a nyílt tengeren, egy bérelt hajón akarta elvégezni. Ha a kísérlet kurdarcot vallott volna, ez lett volna Morbius utolsó útja, mivel már a betegsége már a végső stádiumába lépett. Az útra csak Nikos kísérte volna el, de Martine hajthatatlan volt és ragaszkodott, hogy szerelmével tartson. Miután a hajón Martine, aki még mindig mit sem tudott Morbius betegségéről, nyugovóra tért Morbius és Nikos hozzáfogtak az eljáráshoz, mely Morbius utolsó reménye volt. A vámpírdenevérektől nyert szérumot fájdalmas sokkterápiával kombinálták. Miután Morbius kilépett a gépezetből lassan kezdett belsőleg és külsőleg is átalakulni; fényérzékennyé vált bőre fehér, szemei pedig vörösek lettek. Nem sokkal a kísérlet után Morbius elveszítette önuralmát és dühkitörése során megfojtotta barátját, Nikost. Mikor Morbiusnak ismét kitisztult a feje átkozni kezdte magát azért amivé vált és, hogy megóvja Martine-t inkább a tengerbe vetette magát, hogy öngyilkos legyen. Életösztöne azonban erősebb volt és felúszott a felszínre. Morbiust végül egy hajó „mentette” ki a tengerből, ami végzetes hibának bizonyult a legénység számára. Cahill így jellemezte Morbius kettős természetét, a benne harcoló gonosztevő-hős jellemvonásokat: Képességei és készségei Morbius számos emberfeletti képességgel rendelkezik, melyek hasonlítanak a klasszikus értelemben vett élőholt vámpírok természetfeletti képességeihez. Vámpírszerű állapota miatt Morbius kénytelen rendszeresen friss emberi vérrel táplálkozni. A vérbankok által raktározott vérkonzervek csak vészmegoldásként alkalmasak étvágya csillapítására, mivel azok olyan tartósító és véralvadást gátló anyagokat tartalmaznak, amik az általa igényelt szükséges mennyiségnél mérgezően hathatnak rá. Az állati vér szintén nem csillapítja szomjúságát. Morbius áldozata a vérveszteségbe halnak bele, de akár túl is élhetik a támadást ha Morbius képes valamennyire uralkodni magán és az áldozat időben orvosi segítséget kap. A harapás nem képes másokat vámpírrá változtatni, mivel Morbius vámpírizmusa nem természetfeletti eredetű. Ez a kijelentés többször is elhangzott Morbius saját sorozatában. Ennek ellenére azonban az évek során megjelent történetekben akadtak kivételek is. Egy fiatal fiú a Marvel Team-Up 3., Vic Slaughter a Morbius 9. és egy Roxy nevű kábítószeresfüggő lány a Legion of Monsters: Morbius első számában. A Marvel Team-Up és a Legion of Monsters számaiban Morbius szándékosan változtatta vámpírrá áldozatait. Ennek mikéntjére eddig nem született magyarázat, és az is lehetséges, hogy csak író tévedés eredménye. Vic Slaughter átalakulására magyarázat, hogy Morbius testében akkoriban egy lilin rejtőzött, mely természetfeletti képességekkel is felruházta őt. A Peter Parker: Spider-Man 8. számában Morbius megharapta Pengét, akiben később ennek hatására felerősödtek vámpír-képességei azok negatív mellékhatásai nélkül. A hagyományosan élőholt vámpírok ellen használt eszközök: a feszület, a fokhagyma, a szentelt víz vagy az ezüst nincsenek hatással Morbiusra, viszont bőre védtelen a napfénnyel szemben. Legyengült állapotban a napfény rövid idő alatt képes végezni vele. Ezt a sebezhető pontját leszámítva Morbius figyelemreméltó öngyógyító képességekkel rendelkezik. Lőtt sebei órák alatt begyógyulnak, törött csontjai pedig néhány nap alatt összeforrnak. Morbius képes repülni illetve levitálni. A korai történetekben Morbius inkább a szelet kihasználva volt képes vitorlázni, melyben könnyű testfelépítése és üreges csontjai is segítették. Saját sorozata erre a képességére később azt a magyarázatot adta, hogy a Morbius testében végbement mutáció valószínűleg egyfajta pszionikus képességgel ruházta fel. Miután Morbiust megfertőzte a Vérszomj nevű lilin, emberfeletti képességei, így testi ereje és regenerációs képessége is felerősödött és emellett természetfelettiekre is szert tett. Morbius a fertőzés ideje alatt képes volt testét folyékonnyá alakítani és az eredeti vámpírokra jellemző hipnotikus képességeknek is a birtokába jutott. Vérszomj legyőzése után ezek a képességek eltűntek, kiéve a hipnózist. Michael Morbius emberfeletti és egyben embertelen képességei mellett nemzetközileg elismert Nobel-díjas kutatóorvos volt, elsősorban a hematológia terén. Mikor egy rövid időre sikerült visszaváltoznia emberré, a Marvel képregények több szereplője is hozzá fordult orvosi problémájával, így Jennifer Walters, más néven az Amazon, a vérfarkas Jack Russell és a Fantasztikus Négyes vezetője, Mr. Fantastic is. Saját sorozatában Morbius amellett, hogy továbbra is saját betegségére kereste a gyógymódot, a New York-i Szent Júdás Kórház sürgősségi osztályán dolgozott és frissítette fel orvosi szaktudását a gyakorlatban. A sorozat mellékszereplői Emil Nikos Morbius közeli barátja és kutató társa volt és egyben Morbius átalakulásának első áldozata is. Nikos 1971 novemberében, az Amazing Spider-Man 102. számában szerepelt először Morbius visszaemlékezésében és a további kiadványokban is csak ebben a formában bukkant fel. Ez alól az egyetlen kivétel a 2006 márciusában megjelent Amazing Fantasy 17. száma volt. A Self-Made Monster című történetben Nikos valódi, élőholt vámpírként tért vissza és ismét szembesítette Morbiust egykori tettével. A történet cselekénye látszólag közvetlenül az 1999-ben megjelent Peter Parker: Spider-Man 8. száma után játszódik. Martine Bancroft Morbius szerelme volt, aki Morbius átváltozása után sem akart lemondani a férfiról. Martine az Amazing Spider-Man 102. számában szerepelt először Morbius visszaemlékezésében, majd pedig valódi szerepben az 1972 júliusában megjelent Marvel Team-Up harmadik számában, melyben a Fantasztikus Négyestől kért segítséget szerelme felkutatásában. Martine a Giant-Size Werewolf 4. számában találkozott ismét szerelmével, majd pedig az Adventure into Fear 27. számában együtt bujdosott vele Simon Stroud különleges ügynök elő. A történet után Morbius és Martine útjai szétváltak. A Morbius első számában Martine egy összeesküvés áldozata lett és Morbius karjaiban halt meg. A sorozat 13. számában Morbius a Darkhold, a Bűnök Könyve egyik lapja segítségével élőholtként visszahozta Martine-t a sírjából. Martine testébe azonban ekkor Lilith Parazita nevű lánya költözött aki manipulálni kezdte Morbiust. A lilint végül a 17. számban sikerült kiűzni Martine testéből, de nő továbbra is élőholt maradt. Martine Morbiust hibáztatta élőholt állapotával, és azzal hogy nem képes érezni semmit, ezért kapcsolatuk idővel megromlott. Annak ellenére, hogy Martine azt vallotta, hogy teljesen közömbössé és érzéketlenné vált szélsőségesen féltékeny volt Morbiusra még szakításuk után is. Martine a szakításuk után viszont kezdett Morbius barátjával, a vérfarkas Jack Russellel. Martine Bancroft a Morbius 32. számában szerepelt utoljára. Dr. Jacob Weisenthal a Morbius első számában szerepelt először. Jacob Morbus régi barátja, aki együtt dolgozott vele egy szérum kikísérletezésében, mely lehetővé tette Morbiusnak hogy átmenetileg visszanyerje emberi kinézetét. Jacob volt az aki munkát szerzett Morbius számára a Szent Júdás Kórházban. Jack Russell, a vérfarkas és Morbius az 1975 áprilisában megjelent Giant-Size Werewolf 4. számában kerültek szembe egymással, majd később a Marvel Premiere 28. számában, 1976 februárjában már együtt harcoltak a közös ellenség ellen. Jack Russell Morbius saját sorozatának rendszeresen visszatérő mellékszereplője lett. Mandy Tyler, a Szent Júdás Kórház hematológiai osztályának adminisztrációs asszisztense a Morbius 7. számában szerepelt először. Mandy kezdettől fogva vonzódott a Morgan Michaels néven ott dolgozó Morbiushoz. A nőt bizarr módon lenyűgözték a sorozatgyilkosok és a vámpirizmus, így attól sem rettent meg, hogy Morgan Michaels valójában a vérszívó Morbius. Morbius futó kapcsolatba bonyolódott Mandy-vel, elsősorban a tudatát manipuláló Vérszomj nevű lilin befolyása miatt. Mikor Vérszomj kiszabadul Morbius testéből a kettejük közötti harc során Mandy súlyosan megsérült, és csak több órás műtét árán tudták megmenteni az életét. Mandy utoljára a Morbius 21. számában szerepelt, ahol a Szent Júdásban lábadozott. Lena Morbius szerelme volt, akivel az után találkozott, hogy kapcsolata megromlott Martine-vel. Lenát emberkereskedők csempészték az Egyesült Államokba egy meg nem nevezett európai országból és prostitúcióra akarták kényszeríteni. A nőt Morbius mentette meg, de Lena nem volt hálás Morbiusnak, ehelyett visszataszítónak találta őt. Lena a Szent Júdás Kórház halottasházában kezdett dolgozni és szerelmi viszonyt kezdett Morgan Michaelsel, akiről azonban nem tudta, hogy ő Morbius. Morbius a nő hatására felhagyott a vérivással, amibe bele is halt, de nem sokkal ezután fel is támadt hála barátja, Jacob Weisenthal szérumának. Mikor a sorozat utolsó számában Lena megtudta, hogy Morgan valójában Morbius, elüldözte maga mellől a férfit. Ellenfelek Morbius legelső ellenfele átváltozása után Pókember volt. Bár miután Pókember megtudta, hogy Morbius vámpír-betegsége miatt kényszerül ölni a későbbi találkozásaik alkalmával mindig megpróbálta őt jobb belátásra bírni és felajánlani neki a segítségét. Pókember naiv jó szándéka ellenére, hiszen ő maga sem tudta hogyan lehetne gyógyítani Morbius betegségét, találkozásaik néhány kivételtől eltekintve párharcba torkollottak. A vámpírvadász Penge és Morbius legelőször az Adventure into Fear 24. számában, 1974 októberében találkoztak és mérték össze erejüket. Akárcsak Pókember, Penge is Morbius visszatérő ellenfele akivel azonban kényszerűségből többször is fegyverszünetet kellett kötnie, hogy sikerrel szállhassanak szembe egy közös ellenséggel. Simon Stroud különleges ügynök a Creatures on the Loose 30. számában szerepelt először melyben John Jameson, az Emberfarkas ügyében nyomozott. Nem sokkal ezután, 1975 áprilisában az Adventure into Fear 27. számában Morbius gyilkosságain kezdett dolgozni, és lassan megszállottan kezdte őt üldözni. Stroud Morbius későbbi sorozatának is állandó mellékszereplője lett. Dr. Paine, a pszichopata sebész neve a Morbius első számában hangzott el először, de ő maga egészen a 4. számig nem mutatkozott. Lilith, „minden szörny anyja” Vérszomj nevű fián keresztül manipulálta Morbiust, hogy árulja el a Kilenceket (az Éjfél Fiait). Vérszomj a Morbius első számában került Morbius testébe és próbálta átvenni felette az irányítást. Vérszomj végül a Morbius 20. számában saját testre tett szert és rátámadt Morbiusra, aki a harc során végzett vele. A Baziliszkusz, egykori nevén Wayne Gifford Morbius visszatérő ellenfele volt saját sorozatában. Első alkalommal a Morbius 4. számában szerepelt 1992 decemberében. Wayne Gifford egy beteg lelkű sorozatgyilkos volt, akit kiskorában apja sokszor bántalmazott. Első áldozatát tizenéves korában gyilkolta meg, egy 14 éves lányt. Giffordban kialakult egy második személyiség, aki magát Baziliszkusznak nevezte és aki ki akart szabadulni a férfi testéből. Mikor elérkezettnek érezte az időt Gifford egy bizarr szertartáson átvágta saját torkánt, hogy véréből megszülethessen másik énje, egy hatalmas, gyíkra emlékeztető szörny. Morbius kétszer is összemérte erejét a Baziliszkusszal, utoljára a Morbius 24. számában, de végérvényesen nem tudott megszabadulni tőle. A Baziliszkus egyszerre volt Morbius képmása, kegyetlen ragadozó, és egyben ellentéte is. Míg Gifford önként eldobta életét, hogy szörnyeteggé változhasson, Morbius azért élt, hogy egyszer visszakaphassa emberi mivoltát. Vic Slaughter a Baziliszkuszhoz hasonlóan kizárólag csak Morbius saját sorozatában szerepelt, először az 1993 februárjában megjelent 6. számban. Slaughter tengerészgyalogosként szolgált és számos bevetésen vett részt Közép-Amerika dzsungeleiben. Miután egy sikertelen küldetés után alakulatából egyedül ő maradt életben a poszttraumás stressz miatt ön és közveszélyes hajlamok alakultak ki benne. Leszerelt és zsoldosként kezdett dolgozni. Slaughtert Simon Stroud bérelte fel Morbius likvidálására. Morbius azonban végzett Slaughter zsoldosaival, őt pedig bosszúból amiért rátámadt élve eltemette. Slaughter azonban nemcsak túlélte az esetet, de Morbius harapásától ő is „hamis” vámpírrá vált, akárcsak maga Morbius. Visszatérve a halál küszöbéről Slaughter új életcélt kapott, hogy megölje Morbiust. Slaughter képességeit annak köszönhette, hogy Morbius vérében ekkor a Vérszomj nevű lilin is jelen volt, mivel Morbius normál esetben nem volt képes terjeszteni a vámpír-fertőzést. Slaughter a vámpírokéhoz hasonló képességekkel rendelkezik; hegyes fogakkal és karmokkal emberfeletti testi erővel és hihetetlen mértékű öngyógyító képességekkel. A Morbius 11. számában Slaughtert Morbius és társai darabokra szaggatták és darabjait kemencébe dobták, de Slaughter még így is képes volt újra „összeállítani” magát. Elveszített erejét emberi vérrel és hússal pótolja. Slaughter ezen kívül képes ködhöz, vagy füsthöz hasonló alakot felvenni, bár ezt a képességet csak egyetlenegyszer, a Nightstalkers 9. számában használta. Vic Slaughter Morbius sorozatának a legtöbbet szerepelt gonosztevője volt. Morbius a Marvel alternatív valóságaiban Morbius a Marvel Újvilág-univerzumában Vlad Dracul fia, Vlad Ţepeş testvére. Ellentétben a mainstream Marvel-univerzumban létező megfelelőjével, ez a Morbius valódi vámpír, aki azonban szintén küzd vérszívó ösztönei ellen. Legelőször az Ultimate Spider-Man 95. számban szerepelt 2006 júliusában. A 2008 januárjában megjelent House of M: Avengers című minisorozatban első számában Morbius ugyan személyesen nem jelent meg, de utaltak rá, mit arra a tudósra akinek Luke Cage a képességeit köszönheti. A történet a Marvel House of M-világában játszódik. Megjelenése a képregényeken kívül Morbius több epizódjában is szerepelt az 1994-es Pókember című rajzfilmsorozatban, amiben Nick Jameson hangján szólalt meg. Morbius először a második évadban tűnt fel Felicia Hardy barátjaként (a képregényben ők soha nem kerültek közelebbi kapcsolatba egymással). A sorozatban Morbius eredettörténete jelentősen eltért a képregényben olvashatótól, itt Morbius Pókember mutáción átesett vére és egy vámpírdenevér harapása nyomán változott át hamis-vámpírrá. A sorozatot sugárzó FOX tévécsatorna akkoriban igen szigorúan ellenőrizte és cenzúrázta műsorainak tartalmát, mely hatással volt Morbiusra is. A történetekben nem hangozhatott el a „halál” vagy a „meghalni” szó, Morbius áldozatai is általában csak kórházba került a vérveszteségtől, de nem haltak bele a támadásba. A sorozatban Morbius nem éles fogaival sebezte meg áldozatai nyakát és itta fel vérüket, hanem a tenyerén található szívókorongok segítségével jutott hozzá a „plazmához”, mivel a vér szó szintén nem hangozhatott el ezekben a történetekben. A Penge 2. című filmben David S. Goyer forgatókönyvíró eredeti tervei szerint Morbius lett volna Penge, a vámpírvadász fő ellenfele. A Marvel azonban úgy döntött, hogy inkább visszatartják a szereplőt egy lehetséges, jövőbeli önálló megjelenése érdekében. Az első Penge-film DVD kiadásában extraként szereplő alternatív befejezésben Penge, miután legyőzte Deacon Frostot szembe találta magát egy álarcos alakkal, aki feltehetően a következő film tervezett gonosztevője, Morbius lett volna. Morbius mint nem játszható szereplő szerepelt a Maximum Carnage című Pókember-történetet feldolgozó Spider-Man and Venom: Maximum Carnage nevű 1994-es verekedős videojátékban. Morbius megidézhető a játék folyamán, aki vagy eltereli az ellenségek figyelmét, vagy pedig csökkenti az életpontjukat. A hatás attól függ, hogy a játékos Pókembert vagy Venomot választotta játszható szereplőként. A Pókember 3 című film videojáték-adaptációjának Morbius mint exkluzív ellenség jelenik meg a játék Wii, PlayStation 2 és PlayStation Portable változataiban. Morbiust ebben a játékban Sean Donnellan szinkronizálta. Ajánlott kiadványok Official Handbook of the Marvel Universe: Spider-Man 2005 , 2005. január – dokumentáció: Morbius (angolul) Maszkura és a tücsökraj A Maszkura és a tücsökraj egy 2007 óta működő, egyedi hangzásvilágú magyar zenekar. Biográfia A 2007-ben alakult Maszkura és a tücsökraj az újkori magyar dalszerző zenekarok egyik kimagasló művészi színvonalon zenélő bandája, mely folyamatos sikerrel koncertezik a hazai klubokban és fesztiválokon. Az erdélyi származású, cilinderes Maszkura egyedi megjelenése és zenei világa adja meg a csapat jellegzetes stílusát. Az önkifejező szövegeihez tökéletes zenei alapot biztosító zenekarral közösen alkotják a dalokat. Magával ragadó zenéjük a legjobb SOUL / FUNK / HIP-HOP muzsikák hagyományain alapuló, kísérletező, szenvedélyes esztétikai álmodozás. A Maszkura és a tücsökraj eddig öt nagy – és két kislemezt jelentetett meg – ezek közül a Szégyentelent, a Kérlek, így szeress!-t és a Pesti nőket is jelölték már az év albuma díjra. Legkedveltebb felvételeik (Pesti nők, Tiszta gyümölcs, Lady Maga! stb.) folyamatosan jelen vannak az országos és a helyi rádióállomások műsorán, és több válogatáslemezre is felkerültek. 2015 decemberében jelent meg a legújabb Maszkura és a tücsökraj stúdióalbum tíz dallal, amely a Tedd ki! címet viseli. A lemezen található Kinek sírjam című dalt beválasztották a legjobb 30 szerzemény közé, akik képviselhetik Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. 2017. december 6-án bejelentették, hogy a Duna eurovíziós dalválasztó műsorába, A Dal 2018-ba bejutott a Nagybetűs szavak című daluk. Cotylorhynchus A Cotylorhynchus az emlősszerűek (Synapsida) osztályának a Pelycosauria rendjébe, ezen belül a Caseidae családjába tartozó nem. Tudnivalók Az emlősszerű Cotylorhynchus Észak-Amerika déli részén élt, a kora perm és a középső perm korszakok alatt. Körülbelül 265 millió évvel ezelőtt halt ki. A Cotylorhynchus a legismertebb Caseidae-nem, létezésük idején ők voltak a legnagyobb Pelycosauriák és szárazföldi gerincesek. Növényevők voltak, de mivel hatalmas méreteket értek el, valószínűleg alig kellett tartsanak a ragadozóktól. Megjelenése A Cotylorhynchus hatalmas volt, óriási, hordószerű testtel és feltűnően kis fejjel rendelkezett. Hossza elérte a 6 métert, míg testtömege 2 tonna körül mozgott. A csontváza jellegzetességei a nagy scapulocoracoid, kiszélesedett végű felkarcsont, oszlopszerű alkar, valamint tömzsi, karmokban végződő kezek. Kezének egyes vonásai arra utalnak, hogy az állat sokat ásott, vagy a táplálék után, vagy védelemből kotort magának üreget. Egyesek szerint az ujjai igen mozgékonyak voltak. Az állat koponyája abban különbözik a többi Pelycosauriáétól, hogy halántékcsontjai nagyok, külső orra van (ami lehet, hogy nedvességet-érzékelő és -tartósító szervet tartalmazott), nagy az orrürege és a felső állcsonton levő fogsor olyan alakban rendeződik, mintha csőrt alkotna. A koponya külső felszínén mély, kerek lyukak és hasadékok találhatók. Fogazata hasonlít a leguánfélékéhez. Felfedezése Úgy gondolták, hogy a Cotylorhynchus az első magzatburkosok közé tartozott. Eddig három faját fedezték fel: ezek a Cotylorhynchus hancocki, Cotylorhynchus romeri és Cotylorhynchus bransoni. Feltételezik, hogy a kisebb méretű C. romeri a nagyobb C. hancocki őse. Számos C. romeri csontot fedeztek fel Közép-Oklahomában, Cleveland megye egyes részein. Töredékes C. hancocki maradványokat találtak az észak-texasi Hardeman megye és Knox megye területén. Közép-Északnyugat-Oklahomában, Kingfisher megye és Blaine megye területén pedig C. bransoni maradványokat fedeztek fel. Perzsa selyemakác A perzsa selyemakác (Albizia julibrissin) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. Elterjedése A selyemakác sok helyütt meghonosodott; őshazája Ázsia keleti, valamint déli részén, Irántól Kína keleti oldaláig terjed. A szubtrópusi öv északi határán Perzsiától Japánig őshonos faj. Több mint száz faja él Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában. A 18. század óta ismert Amerikában és Európában. Utcasorfaként kedvelt és elterjedt a mediterrán országokban. Megjelenése Magassága 6-10 méter lehet, koronája ernyős. Levelei aprók, virágai fényes rózsaszínűek, pamacsszerű fejecskékben ülnek a hajtásokon. Júniustól szeptemberig több hullámban nyílnak sokporzós lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, illatos, díszes virágcsomói. Virágzáskor a méhek előszeretettel látogatják. Termése 12–18 cm hosszú, lapos babhüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. Télen sokáig a fán marad. Levelei éjjel felhajlanak (összecsukódnak). A selyemakác levelek ősszel sárga színűek. Védett, napos, meleg helyet kedvel, mérsékelten száraz talajt igényel. Bármilyen talaj, még a sós is megfelelő számára. Forrás Nagy dísznövénylexikon (2008) ISBN 978-963-251-068-2 6-os metró (Párizs) A párizsi 6-os metró, Párizs hatodik metróvonala, melynek első szakaszát 1900. október 2-án nyitották meg, akkor még mint az egyes vonal hosszabbítása. Jelenleg Charles de Gaulle - Étoile és Nation állomások között közlekedik. A 13,6 km-es vonalnak majdnem fele, 6,1 km halad az utcaszintnél magasabban, a közúti forgalom felett. 1974-ben átépítették gumikerekű metróvá. Párizs hatodik legforgalmasabb vonala, 2016-ban több mint 100 millió utasa volt. 1962-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA - 7. csoport) Négy csapat mérkőzött meg ebben a csoportban; oda-vissza mérkőzéseken, a csoportgyőztes jutott ki a hetedik labdarúgó-világbajnokságra. Csapat eredmények Olaszország Szövetségi kapitány: Giovanni Ferrari Izrael Szövetségi kapitány: Mándi Gyula Etiópia Szövetségi kapitány: Slavko Milošević Ciprus Szövetségi kapitány: Argyrios Gavalas Románia visszalépett Zmogotin Zmogotin románul: Zmogotin, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Somosréve (Cornereva) mellett fekvő település. Története Zmogotin korábban Somosréve (Cornereva) része volt. 1956-ban vált külön településsé 51 lakossal. 1966-ban 162 román lakosa volt. 1977-ben 135 laqkosából 129 román volt. 1992-ben 94, a 2002-es népszámláláskor pedig 102 román lakosa volt. Arang and the Magistrate Az Arang and the Magistrate (hangul: �����, Arangszattodzson, latin betűkkel: Arangsattojeon) a dél-koreai MBC csatorna 2012-ben bemutatott történelmi fantasy televíziós sorozata, a főszerepben I Dzsungi (Lee Jun-gi)val, Sin Minával (Shin Min-ával) és Jon Udzsin (Yeon U-jin)nal. A történet Arang legendáját dolgozza fel, melyben egy fiatal lány szelleme kísért. A sorozatban a taoista, buddhista és a koreai mitológia egyéb lényei és istenségei bukkannak fel. Történet Kim Uno (Kim Eun-oh) jangban (yangban) nemes, Csoszon egykori miniszterelnökének legkisebb fia, Mirjang (Miryang)ba érkezik, mert utoljára itt látták az édesanyját. Uno (Eun-oh) különleges képességekkel bír: látja a szellemeket, de nem hajlandó velük kommunikálni, mert állandóan zaklatják különféle kérésekkel. Arang szellemként kóborol három éve, nem emlékszik rá, ki volt életében és miért halt meg. Kétségbeesetten kutatja a múltját, a helyi magisztrátustól akar segítséget kérni, de amikor megjelenik nekik, azok rendre szívrohamot kapnak, így a falunak állandóan új magisztrátus után kell néznie, de már senki nem hajlandó jelentkezni a gyanús halálozások miatt. Arang rájön, hogy Uno (Eun-oh) látja őt, és segítséget kér tőle. A férfi először visszautasítja, ám meglátja a lánynál azt a hajtűt, amit ő adott az édesanyjának. Azt gondolja, ha segít a lánynak emlékezni a múltjára, megtudhatja, mi történt az édesanyjával, ezért belemegy, hogy segítsen Arangnak. Miután a falu hivatalnokai, a királyi rendelet nyomására, hogy sürgősen kerítsenek új magisztrátust, elrabolják és akarata ellenére megteszik magisztrátusnak, Uno (Eun-oh) új politikai hatalmát kihasználva elkezd nyomozni a lány halálának ügyében. Ez azonban nagyon nem tetszik a falu leggazdagabb nemesének, Cshö (Choi) nagyúrnak, akinek fia, Dzsuval (Joo-wal) korábban Arang jegyese volt. A nyomozás során Uno (Eun-oh)nak és Arangnak szellemekkel, a halál angyalaival, a Jáde Császárral, azaz a Mennyek urával és egyéb természetfeletti lényekkel kell szembenéznie. Szereplők I Dzsungi (���, Lee Jun-gi) : Kim Uno (Kim Eun-oh) magisztrátus Sin Mina (���, Shin Min-a) : Arang/ I Szorim (Lee Seo-rim) Jon Udzsin (���, Yeon U-jin) : Cshö Dzsuval (Choi Joo-wal) Hvang Bora (���, Hwang Bo-ra) : Pangul (Bang-wool) , sámán Kvon Odzsung (���, Kwon O-jung) : Tolszö (Dol-swe) , Uno (Eun-oh) szolgálója Han Dzsongszu (���, Han Jeong-su) : Mujong (Mu-young) , szellemvadász Kang Munjong (���, Kang Moon-young) : Szo (Seo) asszony, Uno (Eun-oh) anyja Kim Jonggon (���, Kim Yong-geon) : Cshö (Choi) úr Ju Szungho (���, Yu Seung-ho) : Jáde Császár, a Mennyek Ura Pak Csungju (���, Park Jun-gyu) : Jomna (��, Yeomna) , az Alvilág istene Kim Kvanggju (���, Kim Kwang-gyu) : hivatalnok I Szanghun (���, Lee Sang-hun) : hivatalnok Min Szonguk (���, Min Seong-uk) : hivatalnok Háttér és forgatás Ez volt I Dzsungi (Lee Jun-gi) visszatérő sorozata, miután leszerelt a hadseregből. A sorozatot az MBC Dramiában forgatták Kjonggi (Gyeonggi) tartományban. A bemutató előtt az MBC How to Enjoy Arang and the Magistrate 100 Times More címmel 2012. augusztus 8-án különkiadást vetített, melyben a forgatásról közöltek részleteket és kifejtették a szereplők közötti kapcsolatokat. A sorozatot rekordösszegért adták el Japánnak, epizódonként 200 millió dél-koreai vonért, ami felülmúlta az MBC korábbi rekordját tartó Moon Embracing the Sunt. Díjak és elismerések 2012 20. Korean Culture and Entertainment Awards: Legjobb mellékszereplő - Kvon Odzsung (Kwon O-jung) 2012 MBC Drama Awards: Legjobb páros - I Dzsungi (Lee Jun-gi) és Sin Mina (Shin Min-a) 2013 Seoul International Drama Awards: Legjobb koreai sorozatszínész - I Dzsungi (Lee Jun-gi) 2013 Seoul International Drama Awards: Legjobb koreai sorozat Kemenczei Tibor Kemenczei Tibor (Kispest, 1939. szeptember 11.) régész. Élete Kispesten végezte a gimnáziumot, ahol 1957-ben érettségizett. 1962-ben végezte el az ELTE régészet szakát. 1963-ban doktorált. 1967-1971 között aspiráns volt. 1972-ben megvédte kandidátusi értekezését, mely 1984-ben jelent meg. 1997-ben habilitált. 1962-1971 között a miskolci Hermann Ottó Múzeum őskoros régésze volt. Számos ásatást vezetett, többek között a körömi és prügyi bronzkori telepeket, a geleji, szajlai és litkei bronzkori temetőket, illetve a bükkaranyosi földvárat. Részt vett a kiskörei vízerőmű építésével kapcsolatos régészeti feltárásokban is. 1971-től 2007-es nyugalomba vonulásáig a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1977-től tudományos főmunkatárs. 1977-2003 között a Régészeti Osztály vezetője, majd 2004-2007 között szaktanácsadó. Jelentősek a nagyberki-szalacskai halomsíros temető és a pilismaróti őskori telep feltárása is. 1978-tól vezette a nagymarosi vízerőművel kapcsolatos feltárásokat. 1988-2010 között az MTA Régészeti Bizottságának tagja, 2008-2010 között az MTA Bólyai János ösztöndíj szakbizottságának tagja. 1990-2008 között a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékén tartott előadásokat. 1974-2010 között a Folia Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja. Számos kiállítás szervezésében és kiállításkatalógus szerkesztésében vett részt. Elsősorban késő bronzkorral és kora vaskorral foglalkozik. Három Prähistorische Bronzefunde kötet szerzője. A kárpát-medencei szkíták megjelenését egy századdal korábbra keltezte. Elismerései Miniszteri díj MNM Széchényi-érem 1988 Akadémiai díj II. osztálya Művei 1985 Die Spätbronzezeit Nordostungarns. 2005 Zu den östlischen Beziehungen der skythenzeitlichen Alföld-Gruppe. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2005, 177–213. 2006 Bemerkungen zur Frage der skythenzeitlichen Keramikzeichen. Acta Arch. Hung. 57, 131–151. 2007 Kannelierte Keramik in der skythenzeitlichen Alföld-Gruppe – Árkolt díszű kerámia a szkítakori Alföld-csoportban. Folia Archaeologica 53, 41–62. 2009 Studien zu den Denkmälern skytisch geprägter Alföld Gruppe. IPH 12. Budapest. 2010 Bemerkungen zur Kontinuität und Diskontinuität auf ausgewählten Gräberfeldern des Donau-Theiss-Gebietes – Megjegyzések egyes Duna-Tisza vidéki őskori temetők használatának folyamatos vagy időszakos voltáról. Arch. Ért. 135, 27–51. 2010 Funde der skythisch geprägten Alföld-Gruppe in Transdanubien. Folia Arch. 54, 101–125. 2012 Angaben zur Kenntnis der Eisenzeit in der Südwesthälfte des Karpatenbeckens. Acta Arch. Hung. 63/2, 317–349. Aranga Aranga település Spanyolországban, A Coruña tartományban. Aranga Guitiriz, Curtis, Galicia, Oza-Cesuras, Coirós, Irixoa és Monfero községekkel határos. Lakosainak száma 1935 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Stacked Rubbish A Stacked Rubbish (stlizálva STACKED RUBBISH) a Gazette japán visual kei rockegyüttes harmadik stúdióalbuma, amely 2007. július 4-én jelent meg Japánban a Sony Music Records gondozásában. A lemez a CLJ Records és a JPU Records kiadásában is megjelent Európában. A Stacked Rubbish a harmadik helyen mutatkozott be a japán Oricon eladási listáján, melyen összesen 11 hetet töltött el. A korlátozott példányszámú kiadást egy alternatív borítójú slipcase-be csomagolták és egy speciális dalszövegeket tartalmazó füzetecske is járt hozzá. A Stacked Rubbish volt a zenekar első olyan albuma, melyre Kai is írt dalokat. Számlista Art Drawn by Vomit – 1:49 Agony – 4:15 Hyena – 4:16 Burial Applicant – 4:27 Ganges ni akai bara ( ��������� ; Hepburn : A Gangesz vörös rózsák ) – 4:08 Regret – 4:30 Calm Envy – 6:05 Swallowtail on the Death Valley – 4:06 Mob 136 Bars – 2:39 Gentle Lie – 3:53 Filth in the Beauty – 4:11 Circle of Swindler – 2:58 Csizuru ( �� ; Hepburn : Ezer daru ) – 5:47 People Error – 2:58 Burial Applicant Csizuru Apartment Movie Version ( �� (��[�������]����ver. ) 7 törpe és én A 7 törpe és én (eredeti cím: 7 nains et moi) 2006-ban indult francia vegyes technikájú tévéfilmsorozat, amely valós díszletekkel élőszereplős, és 3D-s számítógépes animációs jelenetekkel készült. A Method Animation, az AB Productions, a DQ Entertainment, a Nexus Factory Umedia készítette, az AB International forgalmazta. Franciaországban 2016-ban tűzték műsorra, Magyarországon 2016. október 31-étől a Minimax tűzte műsorra. Epizódok A csúnya nagy vírus (Le grand méchant virus) Én és a hercegem (Un jour mon prince viendra) A matekzseni (La cabosse des maths) A báli ruha (Autant en emporte la robe) Szülők napja (La journée des pranets) A nagy rendelés (La grosse commande) Anomocaridae Az Anomocaridae a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Asaphida rendjéhez, ezen belül az Anomocaroidea öregcsaládjához tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak: Abharella Afghanocare Amginia Anomocare Anomocarina Anomocarioides Anomocariopsis Callaspis Chondranomocare Dilatalimbus Elandaspis Eocatuniella Forchammeria Formosocephalus Fuquania Glyphanellus Glyphaspellus Guizhouanomocare Hanivella Harataspis Hunanaspis Igarkiella Iohomia Irinia Jimanomocare Juraspis Kokuria Kolbinella Kotuia Leichneyella Lomsucaspis Longxumenia Macrotoxus Metanomocare Nadiyella Palella Paracoosia Parakotuia Paranomocare Pjatkovaspellus Rectifrontinella Russiana Özdikmen, 2009 Sachaspis Schoriecare Schoriella Sivovella Usovinurus Qinlingia Wutingshania Yongwolia Pécsi Horvát Színház A Pécsi Horvát Színház (horvátul Hrvatsko Kazalište Pečuh) Magyarország egyik nemzetiségi színháza Pécsen, mely 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A színházban horvát és magyar nyelvű előadásokat is tartanak, melyek elsősorban kamara-jellegű rendezvények, hiszen a pécsi Dzsámitól néhány percre lévő felújított épület alapterülete majd 1200 négyzetméter, a beltéri nézőtér 105, a kültéri száz férőhelyes. Méreteiben a színház épületére hasonlít, terasza nyári színházi eladásokhoz kínálja magát. Története A Pécsi Horvát Színház története talán akkor kezdődött el, amikor 1989-ben a tettyei romok közt épített színpadon felállítottak egy hatalmas, frissen kivágott fát: „életfát”, amelynek ágai között, a magasban foglalt helyet a zenekar, s játszotta a kólót Miroslav Krleža: Szentistvánnapi búcsú című drámájának előadásán. A művet horvátul és magyarul; horvát illetve magyar anyanyelvű színészek, táncosok és zenészek adták elő. Ők játszották, énekelték és táncolták el a fájdalmat, a víziót, ahogy Krleza látta a nemzetiségek életét a háború előtti pillanatban. A darabot bemutatták a jóval tágasabb Káptalan utcai szabadtéri színpadon is, majd 1991-ben, közvetlenül a délszláv háború kirobbanása előtt a 140 fős társulat Splitben, a Horvát Dráma Fesztiválján vendégszerepelt vele. A következő színpadi mű, amely két nyelven szólalt meg, Bresan: Paraszt Hamlet című munkája volt. A siker nyilvánvalóvá tette az igényt a horvát nyelvű színjátszásra. Az akkor működő Pécsi Nyári Színház és Pécsi Kisszínház tagozata lett a Pécsi Horvát Színház, és 1992-ben mutatkozott be Budapesten a Várszínházban ünnepélyes keretek között. Ezt követően került színre horvátul Anton Karagic: Az elvált, Matisic: Karácsonyi mese, és Mujicic-Senker: A kadét c.darabja. A Kadét különlegessége, hogy szövege többnyelvű, ezzel is jellemezve Pécset, a soknemzetiségű várost, ahol a mű főszereplője a hadapródiskolás Krleza élt. Nem kevés szerepe volt ebben Zvonko Ivković intendánsnak, aki akkoriban az eszéki színházat irányította, s azoknak az eszéki színészeknek, akik először vállaltak ilyen rendkívül nehéz feladatot. A Horvát Színház az első időkben szinte költségvetés nélkül létezett: Pécs város nem tudta magára vállalni egy országos feladatokat ellátó intézmény fenntartását. Ha nagyon szerény összegekből is, de egymás után sorjáznak az előadások. A zágrábi és pécsi művészek között létrejött egy különleges és gyümölcsöző kapcsolat. Azért különleges, mert szinte spontánul működik, és azért gyümölcsöző, mert a „Csopor(t)-Horda” néven elhíresült társaság gyakori - pécsi vagy zágrábi - találkozóiból számos képzőművészeti kiállítás, színházi előadás, színészek vendégjátéka, egy templom-terv, és számos kiadott könyv született. Több művet is lefordítottak horvátra illetve magyarra. Ilyen módon készült el Göncz Árpád: Magyar Médeia c. drámájának horvát nyelvű fordítása és a horvátoktól érkezett az igény a bemutatásra. A színház felújítása 2014-ben kezdődött, a korábbi tüzes-barnára festett épület helyére az alapkövét 2014. április 2-án tették le. A rekonstrukció eredetileg 560 millió forint állami támogatással valósult volna meg, ám a kivitelezéssel megbízott cég nem készült el határidőre és a szomszédos ingatlanokban is károk keletkeztek. 2016. szeptemberében újabb 100 millió forintos támogatást adott az állam és az év novemberében a pécsi önkormányzat 320 millióért kötött szerződést egy új kivitelezővel. A színház végül 2018. márciusában készült el, a felújítás így majd egymilliárd forintba került. Mozgó színház A Pécsi Horvát Színház az anyanyelv ápolásán túl kulturális centrummá szeretne válni. Gyakran elébe megy azoknak, akik a távolság miatt nem jöhetnek el az Anna utcai színházba. Ezért vállalja a tájolást Bajától Szombathelyig mindenhová, ahol értik a horvát nyelvet. A színház lehetőséget nyújt olyan rendezvények számára (például a Ring c. sorozat), amelyekben találkozni lehet Magyarország és Horvátország jeles személyiségeivel. Kapcsolódó szócikkek Pécs kulturális élete Jegyzetek Elkészült az új Pécsi Horvát Színház. Népszava Online, 2018. március 12. (Hozzáférés: 2018. március 15.) Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 315. o. ISBN 978-963-06-7919-0 Időre elkészültek a Pécsi Horvát Színház felújításával | BAMA. BAMA.hu, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. március 15.) Április elején premierrel indul majd a legújabb pécsi színház. BAMA.hu, 2018. március 11. (Hozzáférés: 2018. március 15.) Forrás A színház története. Sötét angyal (első évad) A Sötét angyal című amerikai cyberpunk sci-fi televíziós sorozat első évadját a Cameron/Eglee Productions készítette a 20th Century Fox Television berkein belül. Az első szériát a FOX csatorna sugározta 2000 és 2001 között, hazánkban a Magyar Televízió tűzte műsorára 2002-ben. Nagy hokkó A nagy hokkó vagy púpos hokkó (Crax rubra) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Kolumbia és Ecuador területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi éghajlati övben található száraz erdők, síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint erősen leromlott egykori erdők és ültetvények. Alfajai Crax rubra rubra Crax rubra griscomi – kizárólag a Cozumel-szigeten fordul elő, Mexikó karib-tengeri partvidékén a Yucatán-félsziget közelében Megjelenése Testhossza 92 centiméter. A nemek között jelentős eltérés van, a hím tollazata fekete és búbja van, míg a tojó tollazata barna. A hím búbja élénksárga. Dallamosnak éppen nem nevezhető, mély bu-bu-bu kiáltása messzire elhalatszik. Életmódja Ez a karcsú, erdőlakó madár ideje nagy részét a talajon tölti: lehullott termések és magok után kutat, amelyeket erős csőrével szed fel. De az éjszakát a fákon tölti, veszély esetén is oda menekül, és növényi anyagokból lévő fészkét is az ágak között készíti el. Szaporodása A tojó 2 tojást rak. Malawi neonsügér A Malawi neonsügér (Pseudotropheus demasoni) Afrikában őshonos, a bölcsőszájú halak családjába tartozó, díszhalként is tartott édesvízi halfaj. Külseje A neonsügér viszonylag kis termetű, a hím 8 cm-re, a nőstény 6 centiméternyire nő meg. A nemek között más feltűnő külső különbség nincsen. Megnyújtott testét egymást váltó élénk világoskék és sötétkék-fekete függőleges csíkozás díszíti. Úszói (az átlátszó mellúszók kivételével) világoskékkel szegélyezett sötétkékek, farokúszóján is lehetnek világoskék sugarak. Elterjedése és életmódja A neonsügért csak 1993-ban fedezték fel a kelet-afrikai Malawi-tó egy kisebb területén, a tanzániai Pombo Rocks és Point Ndumbi közötti sziklás zátonyokon. Természetes élőhelyén populációi visszaszorulóban vannak, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sebezhetőként szerepel. A faj léte nincs veszélyben, mert szerte a világon népszerű akváriumi díszhalként tartják. Akvarisztikai felhasználása már a felfedezését követő évben elkezdődött. A sekély vizű, 3-4 méter mélyen elhelyezkedő, köves, görgeteges sziklazátonyok lakója, ahol algákkal, férgekkel, apró rákokkal táplálkozik. A hímek agresszívan védik territóriumukat a többi hím, vagy akár más fajok ellen is. Szájköltő faj, a nőstény szájában tartva védelmezi 15-30 megtermékenyített ikráját. Az ivadékok csapatban úsznak, kb. 1 centiméteres korukban színesednek ki. Akváriumi tartása Viszonylag könnyen tartható faj, a magas planktontartalmú táplálékra és a mértékletes adagolásra viszont ügyelni kell, mert a bélbántalmakra érzékeny. Legalább 200 literes akváriumot igényel, homokos aljzattal és dekorációként kövekkel, növényekkel. A víz hőmérséklete 22-26 °C között, pH-ja 7,5 fölött legyen. Ha egész csapat van együtt, az mérsékli a hímek agresszív, területvédő viselkedését. Doneztebe Doneztebe település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Doneztebe Bertizarana, Elgorriaga, Sunbilla, Oitz, Donamaria és Ituren községekkel határos. Lakosainak száma 1732 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1987–1988-as magyar labdarúgókupa Az 1987–1988-as magyar labdarúgókupa küzdelmeit a Békéscsabai Előre Spartacus nyerte. Az országos főtábla eredményei Negyeddöntők A negyeddöntők párharcai két-két mérkőzésen dőltek el. A negyeddöntők hivatalos játéknapja március 9. és március 23. voltak. Elődöntők Az elődöntők párharcai két-két mérkőzésen dőltek el. A mérkőzések időpontjai április 13. és május 25. valamint május 24 és június 8. voltak. Itáliai háborúk Az itáliai háborúk vagy reneszánsz háborúk az 1494 és 1559 között, főként Itália területén lezajlott konfliktus-sorozat volt, amelynek főszereplői egyfelől francia Valois-k, másfelől a Német-római Birodalom és az ekkoriban egyesülő Spanyolország trónját egyaránt birtokló Habsburgok voltak. Rajtuk kívül Nyugat-Európa és Itália szinte minden állama (köztük Anglia, Skócia, a svájci kantonok, a pápai állam, a Milánói Hercegség, a Velencei és a Genovai Köztársaság, Firenze, a Savoyai Hercegség és az Oszmán Birodalom is részt vett a háborúkban. Eredetük A első itáliai háborúk eredetileg a Nápolyi Királyság körüli francia–aragóniai dinasztikus ellentétekből (ld. szicíliai vecsernye) alakultak ki, később a Milánói Hercegség iránti francia öröklési igény került a konfliktus középpontjába. Itáliai háborúk időrendben Francia hadjáratok Észak-Itáliában (1494–1505) Itáliai háború (1494–98), vagy „első itáliai háború” vagy „VIII. Károly háborúja” Franciaország ( VIII. Károly király ), vele szemben a Szent Ligába tömörült pápai állam , Velence , Nápolyi Királyság , Milánói Hercegség és a Német-római Birodalom között zajlott. Fontos ütközetek: rapallói csata (1494. szeptember 5.), fornovói csata ( 1495 . július 6. ) Lezárás: lényegében az Alcalá de Henares -i fegyverszünet (1497 novembere). Itáliai háború (1499–1504) vagy „második itáliai háború” vagy „XII. Lajos háborúja” vagy „első nápolyi háború”. Franciaország ( XII. Lajos király ) és Velence , valamint a Milánói Hercegség , Nápoly és Aragónia között zajlott. Fontos ütközetek: cerignolai csata ( 1503 . április 21. ), gariglianói csata ( 1503 . december 29. ) Lezárás: lyoni fegyverszünet (1504 februárja), blois-i szerződés (1505 októbere). Megjegyzés: Egyes történészek e háború két szakaszát két önálló háborúként tárgyalják: Első szakasza 1499–1500 között („második itáliai háború”), Ludovico il Moro francia fogságba jutásáig (1500), második szakasza a granadai szerződést követően, 1501–1504 között („harmadik itáliai háború” vagy „második nápolyi háború”). A cambrai-i liga háborúi (1508–16) más néven „Velence nagy háborúja” A cambrai-i liga első háborúja (1508–10) Egyfelől a cambrai-i liga : Franciaország , a pápai állam , Aragónia , Kasztília , Német-római Birodalom , szemben velük Velence , Ferrara, Urbino. Fontos ütközetek: cadorei háború (1508. február–június), agnadellói csata (1509. május 14.), Padova ostroma (1509. szeptember), polesellai csata (1509. december 22.). A cambrai-i liga második háborúja (1510–11) Egyfelől Franciaország és Ferrara, velük szemben a pápai állam , Velence , Urbino. Fontos csaták: Velencei hadjáratok Veneto-Lombardia térségében. A cambrai-i liga harmadik háborúja (1511–13) vagy a Szent Liga háborúja. Egyfelől Franciaország és Ferrara, velük szemben a Szent Liga : pápai állam , Velence , Aragónia , Kasztília , Német-római Birodalom , Anglia , Skócia , Milánói Hercegség , Firenze , és Svájc (kantonok). Fontos csaták: ravennai csata (1512. április 11.) A cambrai-i liga negyedik háborúja (1513–16) Egyfelől Franciaország , Velence , Skócia , Ferrara, velük szemben a Német-római Birodalom , Aragónia , Kasztília ), Anglia , a pápai állam , Milánói Hercegség , Firenze , Urbino és Svájc (kantonok). Fontos csaták: novarai csata (1513. június 6., guinegatte-i csata (1513. augusztus 16.), La Motta-i csata (1513. október 7.), marignanói csata (1515. szeptember 13-14.) Lezárás: noyoni békeszerződés (1516 augusztus 13.), brüsszeli békeszerződés (1516 december 3.) Spanyol–francia (Habsburg–Valois) háborúk (1521–59) V. Károly császár és I. Ferenc, majd II. Henrik francia király között: Itáliai háború (1521–26), vagy „négyéves háború” egyfelől Franciaország , Navarra és Velence , velük szemben V. Károly országai, Anglia és a pápai állam . Nagyobb ütközetek: bicoccai csata (1522. április 27.), Sesia-menti csata (1524. április 30), páviai csata (1525. február 24. Lezárás (átmenetileg): madridi békeszerződés (1526) , amelyet a spanyol fogságban ülő I. Ferenc király írt alá. A cognac-i liga háborúja (1526–30) egyfelől V. Károly császár országai, Ferrara és (1528-ig) a Genovai Köztársaság , velük szemben Franciaország , a Navarrai Királyság , a pápai állam , Velence , Firenze , a Milánói Hercegség és (1528 után) Genova is, ill. az Oszmán Birodalom . Fontos események: mohácsi csata (1526), Róma 1527-es kirablása (Sacco di Roma), landrianói csata (1529), Firenze ostroma (1529–30), gavinanai csata (1530. augusztus 3.) A háború a madridi békeszerződés megszegése nyomán kezdődött, és a cambrai-i békeszerződés (a „hölgyek békéje”) zárta le 1529 végén. Itáliai háború (1535–38) egyfelől V. Károly államai, velük szemben Franciaország és az Oszmán Birodalom. hadműveletek: spanyol hadjárat Provence-ban (1536), francia–török hadjárat Piemontban (1536), prevezai tengeri csata (1538) Lezárás: nizzai fegyverszünet (1538) (nizzai békeszerződés) Itáliai háború (1542–46) egyfelől Franciaország , az Oszmán Birodalom és Jülich-Kleve-Berg Hercegség, velük szemben V. Károly császár országai, Anglia , Szászország és a Brandenburgi Választófejedelemség. Boulogne ostroma (1544-46), Perpignan francia ostroma (1542), Nizza francia–török ostroma (1543), ceresolei csata (1544), mühlbergi csata (1546), tengeri hadműveletek. Lezárás: crépyi fegyverszünet (crépyi békeszerződés, 1544. szeptember), ardresi békeszerződés (1546), drinápolyi béke (1547) Itáliai háború (1551–59) vagy „Habsburg–Valois háború” egyfelől Franciaország ( II. Henrik király ), az Oszmán Birodalom és Siena , velük szemben V. Károly császár országai ( Német-római Birodalom , Spanyolország ), Anglia , Firenze és Savoya. Fontos csaták: Tripoli ostroma (1551), Mirandola ostroma (1551), Korzika francia inváziója (1553), marcianói (scannagallói) csata (1554), saint-quentini csata (1557), gravelines-i csata (1558). egyéb események: chambord-i szerződés (1552) Lezárás: cave-palestrinai béke (1557), cateau-cambrésis-i béke (1559). Ezekben a harcokban a legtöbb európai állam (közte a Magyar Királyság) is érintve volt, hiszen a franciák az Oszmán Birodalommal szövetkeztek Spanyolország és Német-római Birodalom ellen. A Habsburgok és a Valois-k között fél évszázadon át Itália birtokáért folyó háborúkat az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés zárta le, amely a következő 100 évre rögzítette a spanyol Habsburgok dominanciáját Itália fölött. Pluhár István Pluhár István, Pápai, (Tata-Tóváros, 1893. december 10. – Budapest, 1970. december 1.) magyar labdarúgó-játékos, sportújságíró, újságíró, testnevelési főiskolai tanár (1931-1944), rádiós sportriporter. Pályafutása Játékosként Győrött érettségizett, az ottani Egyetértés Tornaosztálynál kezdett sportolni. Joghallgató a budapesti tudományegyetemen, a BEAC sportolója lett. Az egyetemi klub színeiben Pápai névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó 1921-ben. 1928-ban abbahagyta a rendszeres sportolást. Újságíróként 1920-tól a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovatvezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. Tudósítóként sok külföldi mérkőzésen szerepelt. Egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán a labdarúgás tanára (1931–44) s a Testnevelés című lap szerkesztője (1934–44). Rádióriporterként 1930-ban a TF-en tanított, amikor – mint kétszeres válogatott futballistát – felkérték, hogy közvetítse a Magyarország–Olaszország (0:5) Európa Kupa labdarúgó-mérkőzést. Ekkor állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé (1930. máj. 11.). Életében nem csinált még hasonlót, de nem sokat tanították, fölvitték a lelátó tetejére, és annyit mondtak neki, hogy itt a mikrofon, lehet beszélni. A premier olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok azt írták: a legjobb játékos Pluhár volt. 1930-tól dolgozott a Rákóczi úti négyszobás lakásból időközben a mai épületébe költöző rádióban. 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a XI., berlini olimpiáról (1936) adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek, ahol mind a tíz magyar aranyérmet a helyszínről ünnepelte. A háborút követően 1945-től, mint a Magyar Rádió riportere tovább dolgozott. 1947-től a rádióban is megkezdődött a politikai tisztogatás, a kitűnő sportriporter sokak szemében megbízhatatlanná vált. Sportvezetőként Vértesszőlősi Sportegyesület (VSE) 1932. márciusában alakult sportszerető falusi fiatalok kezdeményezésére, a labdarúgásra épülve. Az egyesület eddigi elnökei: Pluhár István, Kormány Károly, Slezák Béla, stb. Emlékezete Alakja felbukkan (sportriporteri minőségében, említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében. Írásai Sportok könyve (szerkesztő), Budapest, 1935. Káldor Könyvkiadó vállalat A berlini olimpia (Budapest, 1936) - Az 1936. évi berlini olimpia története. 400 képpel. Magyarországi Sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942) Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942) Svéd világ, svéd sport (Budapest, 1943) Szerelmünk, a mikrofon (Szepesi Györggyel) - Budapest, 1967. Sport Kiadó Játszottam, oktattam, tudósítottam (New York, 1977) Aldo Zeoli Aldo Zeoli (Aldo Comodoro Zeoli) (Rosario, Santa Fe , 1916. június 3. – 2003. augusztus 19.) argentin mérnök, katonaként a légierőnél szolgált, szívügye volt űrhajózás. Élete Alapiskoláit Santa Fe-ben végezte. 1939-1944 között Córdobában az egyetemen repüléstechnikai mérnöki diplomát szerzett. Az Airman Intézetben tervezőként dolgozott. A dandártábornok polgármester javaslatára 1945. január 4-én belépett az Argentin Légierő állományába. Angliába küldték tanulmányútra, ahol a repülőgépiparral foglalkozott. Katonai beosztásai lehetővé tették az űrkutatással történő foglalkozást is. Az Argentin Légierő 1947–1948 között a Műszaki Kutatási Intézet bevonásával kifejlesztett egy folyékony hajtóanyagú motort, hogy elősegítsék a katonai- és polgári rakétafejlesztést. Az AN–1 névre keresztelt motor tolóereje 320 kilogramm, égési ideje 40 másodperc, hajtóanyaga salétromsav és anilin volt. Próbapadon végzett tesztelése sikeres volt. 1960. január 28-án a kormány létrehozta a Nemzeti Űrkutatási Bizottságot (Comisión Nacional de Investigaciones Espaciales – CNIE), vezetőjének Teófilo Tabanera mérnököt kinevezve. Felügyelete alatt több rakéta programot (Centauri program, Orion-program, Castor program) sikeresen teljesítettek. Az Antarktiszon végrehajtott rakétakísérlettel a Szovjetunió és Amerika mögött a harmadik ország lett, akik tudományos munkát végezhettek rakétákkal (ballonokkal). Irányításával dolgozták ki a különböző BIO kísérleteket, kutatási programokat. Oroszország, az USA és Franciaország után a negyedik nemzet lett, aki élőlényeket küldött a világűrbe. Fenyves (Ukrajna) Fenyves, ukrán nyelven Стригальня (Sztrihálnya), falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ökörmezői járásban. Fekvése Ökörmezőtől északkeletre fekvő település. Nevének eredete A Sztrihálnya helységnév ruszin eredetű. A név a ruszin-ukrán cтригальнuй ’nyíró, vágó’ melléknév nőnemű származéka (СУМ. 9: 767, Чопей 382). A magyar Fenyves a ruszin névvel nincs kapcsolatban, A falu a magyar Fenyves nevet 1904-ben a helységnévrendezéskor kapta. Története Nevét 1770-177272 között Sztrihalny néven említették (Motzel:index), 1780-1781-ben Sztruhálya (Mth. 52), 1789-ben Sztrihalnyi, Sztrihalyni, 1808-ban Sztrihalyna, Strihalňa (Lipszky: rep. 662), 1828-ban Sztrihalnya, 1838-ban Sztrihalnya (Schem. 61), 1851-ben Sztrihajna, 1877-ben Sztrihánya, 1898-ban Sztrihálnya (hnt.), 1907-ben, 1913-ban Fenyves (hnt.), 1925-ben Strihálňa, 1930-ban Střihalně (ComMarmUg. 128–9), 1944-ben Fenyvestelep, Стригальня (hnt.), 1983-ban Стригальня, Стригальня (Zo). Pesty Frigyes az 1800-as években írta a településről: A 705 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucskának a 2001 évi népszámláláskor 507 lakosa volt. Bokna-fjord A Bokna-fjord vagy Boknafjorden fjord Norvégia délnyugati részében, Rogaland megyében, Stavanger és Haugesund városok között. A fjordon Kvitsøy, Rennesøy, Finnøy, Tysvær, Bokn ésd Karmøy községek osztoznak. Komoly tervek léteznek arra, hogy a Bokna-fjord alatt közúti alagutat építsenek. Az alagút 24 kilométer lenne és 350 méteres mélységig jutna le, és ezzel a világ leghosszabb víz alatti közúti alagútja lenne. (Vasúti alagutak vannak ennél jóval hosszabbak is a világon.) A norvég kormány reményei szerint az alagút 2020 előtt forgalomba kerülhetne. Megépítésének becsült költsége 500-600 millió euró. 1962-es női kosárlabda-Európa-bajnokság Az 1962-es női kosárlabda-Európa-bajnokságot Franciaországban, Mulhouseban rendezték 1962. szeptember 22. és szeptember 29. között. A kontinenstornán 10 csapat vett részt. A tornát a címvédő szovjet válogatott nyerte, a magyar csapat a nyolcadik helyen végzett. Lebonyolítás A 10 csapatot két darab, ötcsapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első két helyezett jutott az elődöntőbe. Az elődöntő győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronzéremért mérkőzhettek. Schafarzik Ferenc Schafarzik Ferenc, (Debrecen, 1854. március 20. – Budapest, 1927. szeptember 5.) geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1902; rendes 1916), a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője. Életpályája Tanulmányait a nagyszebeni állami főgimnáziumban s a budapesti tudományos egyetem bölcsészeti karán végezte. 1877-ben középiskolai tanári diplomát, 1881-ben bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. 1876-tól 1882-ig Szabó Józsefnek volt asszisztense. Ezután a Magyar Királyi Földtani Intézet tagja lett, osztálygeológusként. 1878-ban részt vett Bosznia okkupálásában; a Dolni-Tuzla és Doboj körüli ütközetekben tanusított kiváló magatartásáért megkapta a hadi díszítvényű katonai tiszti érdemkeresztet és a cs. és kir. hadi érmet. 1891 óta a királyi József-műegyetemen a technikai geológia magántanára volt. 1886-ban a földmívelésügyi miniszter támogatásával Déchy Mórral bejárta a Kaukázus középső hegyláncait, Dagesztánt, a bakui petróleumterületet, orosz Örményország némely részét, Konstantinápoly és Brussza környékét és Görögországban Lauriumot. 1889-ben Olaszországban járt és különösen Nápoly környékét tanulmányozta 1891-ben a földmívelésügyi miniszter, Semsey Andor úti stipendiumával Svédországba és Norvégiába, 1892-ben Felső-Olaszországba és Isztriába, végül 1893-ban Görögországba küldte ki ezen országok kőbányáinak és kőbányaiparának tanulmányozása céljából. 1895 és 1896 őszén rendkívüli munkaidőben Budapest északi környékének geológiai reambulálását végezte. Ezután a Retyezát hegycsomónak geológiai feltérképezésén dolgozott. A Földtani Intézet keretén belül az 1885. évi iparkiállításon, az 1891. évi agyagipar- és kőipar-kiállításon, valamint az 1896. évi millenniumi kiállításon tevékenyen részt vett. Művei Jelentékeny publikációs tevékenységet fejtett ki. Számos dolgozata és értekezése német nyelven jelent meg. Néhány munkája: Schafarzik Ferenc (1886): A propilit kérdéséről . Földtani Közlöny , 16. köt. 10–12. füz. 322–329. old. Schafarzik Ferenc (1904): A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése . Bp. Schafarzik Ferenc (1920): Szökevény hévforrások a Gellérthegy tövében . Földtani Közlöny , 50. köt. 1–12. füz. 79–83. old. Schafarzik Ferenc – Vendl Aladár (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Stadium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 343 old. Mariana-szigeteki ásótyúk A Mariana-szigeteki ásótyúk (Megapodius laperouse) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Az Északi-Mariana-szigeteken és Palau területén honos. Guamról már kihalt. Megjelenése Testhossza 38 centiméter. Életmódja A talajon kapirgálva keresgeti táplálékát, rovarokat és kisebb állatokat. Alfajai Megapodius laperouse laperouse (Gaimard, 1823) Megapodius laperouse senex (Hartlaub, 1868) Fenyvesd Fenyvesd (szlovákul Chvojnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban. Fekvése Miavától 14 km-re északnyugatra, a Chvojnica patak partján fekszik. Története A település egy erdőirtványon adományozott területen keletkezett, első lakói földművesek, állattenyésztők voltak. Baptista temploma 1895-ben épült. A trianoni diktátumig területe Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. Fenyvesd községet 1957-ben 1620 hektáron alakították ki Verbóc, Császkó és Ószombat külterületi részeiből. Népessége 1961-ben 579-en éltek itt. 1970-ben 566-an lakták. 2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt. 2011-ben 373 lakosából 360 szlovák. Nevezetességei Baptista temploma 1895 -ben épült. A község festői környéke vonzza a turistákat. (29918) 1999 JV20 A (29918) 1999 JV20 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. 2019 van Albada A 2019 van Albada (ideiglenes jelöléssel 1935 SX1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hendrik van Gent fedezte fel 1935. szeptember 28-án. Theropoda A Theropoda (jelentése 'szörnylábúak') a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja. Bár elsősorban húsevők tartoznak ide, növényevő, mindenevő és rovarevő csoportjaik is kifejlődtek. Mintegy 230 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor karni korszakában jelentek meg, a kora jura kor és a kréta időszak 65,5 millió évvel ezelőtti vége között pedig az összes nagy testű húsevő ide tartozott. A theropodákat ma a madarak körülbelül 9900 – 10 050 faja képviseli, melyek ősei a jura idején fejlődtek ki az apró, specializált coelurosaurus dinoszauruszokból. A theropodákat a háromujjú láb, a villacsont, a levegővel töltött csontok és (egyes esetekben) a tollak és a tojásköltés köti a madarakhoz. Anatómia Méret Évtizedeken át a Tyrannosaurus volt a legnagyobb és legnépszerűbb theropoda, amely a nyilvánosság előtt ismertté vált. Azonban a felfedezése óta több más óriás húsevő dinoszauruszról, köztük a Spinosaurusról, a Carcharodontosaurusról és a Giganotosaurusról is készült leírás. A legelső Spinosaurus példány (mint ahogy a 2006-ban leírt újabb leletek is) arra engedett következtetni, hogy a Spinosaurus nagyobb volt, mint a Tyrannosaurus, lehetséges, hogy 6 méterrel hosszabb és legalább 1 tonnával nehezebb volt nála. Egyelőre nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért nőttek ezek az állatok sokkal nagyobbra, mint az előttük és utánuk élt ragadozók. A legkisebb, nem madarak közé tartozó, felnőtt példányok alapján ismert theropoda egy troodontida, a 34 centiméter hosszú, körülbelül 110 gramm tömegű Anchiornis huxleyi. A modern madarakat is beleszámítva a legkisebb theropoda a méhkolibri, a Mellisuga helenae, melynek hossza 5,5 centiméter, tömege pedig 1,9 gramm. Ősbiológia Étrend Bár e dinoszauruszokat történetileg általában kizárólag húsevőként tartják számon, a theropodák valójában sokféle étrendet követtek. A theropodák a korai fosszíliáik alapján elsősorban húsevők voltak. A 19. és 20. században a tudósok előtt ismertté vált theropoda példányok éles, a hús vágására szolgáló recékkel ellátott fogakkal rendelkeztek, némelyikükre pedig a ragadozó viselkedés közvetlen bizonyítékával együtt találtak rá. A Compsognathus fosszíliája például a gyomrában egy gyík maradványával került elő, egy Velociraptor pedig ellenfelével egy (a madármedencéjűek közé tartozó) Protoceratopsszal együtt őrződött meg. Az elsőként felfedezett igazoltan nem húsevő theropodák az eredetileg segnosauridákként ismertté vált therizinosauroideák csoportja. E rejtélyes, kezdetben prosauropodáknak vélt dinoszauruszokról később kiderült, hogy nagyon specializált növényevők voltak. A therizinosauroideák nagy, a növények feldolgozására szolgáló hassal, kis, csőrős fejjel és levél alakú fogakkal rendelkeztek. A maniraptora theropodák és rokonságuk további tanulmányozása megmutatta, hogy e csoporton belül nem csak a therizinosauroideák hagytak fel a húsevéssel. A maniraptorák több más fejlődési vonalánál is megjelennek a mindenevő életmódhoz való alkalmazkodás jelei, például a magfogyasztás (egyes troodontidáknál), és a rovarevés (több avialae-nál és alvarezsauridánál) az oviraptorosaurusoknál, az ornithomimosaurusoknál és a fejlett, valószínűleg rovarevő troodontidáknál, míg egyes theropodák (például a Masiakasaurus és a spinosauridák) látszólag a halászatra specializálódtak. Bőr, pikkelyek és tollak A mezozoikumi theropodák nagyon sokféle bőrtextúrával és testtakaróval rendelkeztek. Bár tollszerű struktúrák a rokonságukba tartozó madármedencéjű dinoszauruszok között is ismertté váltak, a tollak vagy tollszerű struktúrák bizonyítékáról a coelurosaurusoknál kevésbé fejlettebb theropodák esetében nem számoltak be. A kezdetlegesebb theropodák bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy a bőrüket apró, egyenetlen pikkelyek borították. Egyes fajoknál a testtakarót nagyobb, csontos magvú pikkelyek vagy bőrcsontok tarkították. Ez a fajta bőr leginkább a ceratosaurusok közé tartozó Carnotaurus esetében ismert, amely kiterjedt bőrlenyomatokkal együtt őrződött meg. A legkezdetlegesebb ismert prototollas theropodák a coelurosaurusok közé tartozó compsognathidák és korai tyrannosauroideák voltak. Ezek a korai formák aránylag rövid, egyszerű, feltehetően többfelé ágazó szálakból álló tollakkal rendelkeztek. Az egyszerű szálak a nagy, merev, tollszárszerű tollakkal ellátott therizinosauroideák maradványainál is megfigyelhetők. A legtöbb tollas theropodánál, beleértve a modern madarakat is, rendszerint csak a lábakon találhatók pikkelyek. Egyes formáknál a test bizonyos részei voltak tollakkal borítva. A Scansoriopteryx farkának alsó felülete pikkelyes volt, a Juravenatort pedig elsősorban pikkelyek fedhették, melyek közé egyszerű szálak keveredtek. Ezzel szemben egyes theropodákat teljesen tollak borítottak, például a troodontidák közé tartozó Anchiornist, melynek még a lábán és a lábujjai között is tollak voltak. Mellső láb morfológia A theropodák közös tulajdonsága a hátsóknál aránylag kisebb mellső lábpár, amely főként az abelisauridákra (például a Carnotaurusra) és a tyrannosauridákra (például a Tyrannosaurusra) jellemző. Ez a tulajdonság azonban nem volt általános: a spinosauridák jól fejlett mellső lábakkal rendelkeztek, ahogy sok coelurosaurus is. Az egyik nem, a Xuanhanosaurus, mivel a mellső lábai aránylag robusztusak voltak, egy felvetés szerint négy lábon járt, de ezt jelenleg már nem tartják valószínűnek. A kezek szintén nagyon különbözőek az egyes csoportoknál, leggyakrabban három, az I-es, II-es és III-as (illetve egy feltételezés szerint a II-es, III-as és IV-es) ujjban (lásd Dinoszaurusz–madár kapcsolat#Ujj homológia) és éles karmokban végződtek. Egyes bazális theropodáknak (a Herrerasaurusnak és az Eoraptornak) négy ujja és egy megkisebbedett, kézközépcsonti V. ujja volt. A ceratosaurusok rendszerint 4 ujjal rendelkeztek, a legtöbb tetanuránnak pedig három ujja volt. A mellső lábak használatának módja az elképzelések szerint eltért az egyes családok között. A spinosauridák a halak megtartására használhatták erős mellső végtagjaikat. Az egyes kisebb coelurosaurusok (a dromaeosauridák és a scansoriopterygidák) mellső lába elméletileg a fákra való felmászást segíthette, míg a theropodák leszármazottainak tartott madaraknál a repülés eszközévé vált. A mellső láb mozgása A művészetben és a népszerűsítő médiában gyakran látható rekonstrukciókkal szemben a theropodák mellső lábainak mozgása erősen korlátozott volt, különösen az ember és a többi főemlős mellső lábának ügyességéhez mérten. A theropodák és más két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszauruszok nem voltak képesek a kezeik elcsavarására, azaz nem tudták a mellső lábaikat úgy elfordítani, hogy a tenyereik a talaj felé vagy a hátsó lábaik felé nézzenek. Az embereknél a csavarás (az alkar két csontjának segítségével) az orsócsont singcsonthoz viszonyított elmozdításával érhető el. A hüllőmedencéjű dinoszauruszoknál azonban az orsócsont vége a könyök közelében egy, a singcsonton levő vájatban rögzült, ami megelőzte az elmozdulást. A csukló mozgása szintén több fajnál korlátozott volt, arra kényszerítve az egész kart és a kezet, hogy egyetlen egységként, kismértékű rugalmassággal mozogjon. A theropodáknál és a prosauropodáknál a tenyér talaj felé fordításának egyetlen módja az egész kar oldalra való hajlítása, ahhoz hasonlóan, ahogy a madarak felemelik a szárnyukat. Az Acrocanthosaurushoz hasonló carnosaurusok keze aránylag rugalmas maradt, és mozgatható ujjak tartoztak hozzá. Ez a tulajdonság megtalálható volt a jóval bazálisabb theropodáknál, például a herrerasaurusoknál és a dilophosauridáknál is. A coelurosaurusoknál a kar használhatósága javult, mivel a rugalmasabb vállak lehetővé tették, hogy a végtag a vízszintes síkon magasabbra emelkedjen, mint a madarak szárnya. A coelurosaurusok közé tartozó ornithomimosaurusoknál és főként a dromaeosauridáknál a merev ujjú kezek viszont sokat veszítettek rugalmasságukból. Azonban a dromaeosauridák és más maniraptorák csuklója, ami a speciális félhold alakú csuklócsont révén annyira mozgathatóvá vált, hogy a kézfejet a modern madaraknál látható módon hátra lehetett hajlítani a kar irányába, más theropodáknál nem található meg. Fejlődéstörténet A késő triász kor során, számos kezdetleges prototheropoda és theropoda élt és fejlődött egymás mellett. A legkorábbi és legkezdetlegesebb húsevő dinoszauruszok az Argentínában talált Eoraptor és a herrerasaurusok voltak. A herrerasaurusok a késő triász (késő karni – kora nori alkorszaka) idején éltek a mai Észak- és Dél-Amerika, valamint feltehetően a mai India és Dél-Afrika területén. A herrerasaurusokat a kezdetleges és fejlett tulajdonságok mozaikja jellemezte. Egykor az őslénykutatók egy része úgy gondolta, hogy a herrerasaurusok a theropodák közé tartoztak, ám a későbbiekben már inkább bazális hüllőmedencéjűeknek kezdték tekinteni őket, mivel úgy vélték, hogy még a hüllőmedencéjű-madármedencéjű szétválás előtt fejlődtek ki. A szintén a triász időszakban élt Tawa felfedezése után elvégzett kladisztikai elemzés azonban arra utalt, hogy a herrerasaurusok valószínűleg korai theropodák voltak. A legkorábbi és legkezdetlegesebb, de egyértelműen theropoda dinoszauruszok a Coelophysoidea öregcsaládba tartozó „Eutheropoda” (nevének jelentése 'Igazi Theropoda') csoport tagjai. A coelophysoideák nagyon elterjedt, könnyű felépítésű és feltehetően csoportban élő állatok voltak. Olyan kis méretű vadászok tartoztak ide, mint például a Coelophysis és (feltehetően) a jóval nagyobb ragadozó, a Dilophosaurus. Ezek a sikeres állatok a késő triász kor késő karni alkorszakától a kora jura kor toarci korszakáig jelen voltak. Habár a korai kladisztikus osztályozás a ceratosaurusok alá, a jóval fejlettebb theropodák oldalágaként sorolja be ezt a csoportot, lehetséges, hogy az ide tartozó dinoszauruszok a későbbi theropodák ősei voltak (azaz a csoport parafiletikusnak tekinthető). A kora jura idején jelent meg a némiképp továbbfejlődött (a Ceratosaurust és a Carnotaurust magába foglaló) Ceratosauria alrendág, amely Laurázsiában a kora jura kortól egészen a késő jura korig létezett. Sikerült versenyben maradniuk anatómiailag jóval fejlettebb tetanurán rokonaikkal, és – az abelisauridák fejlődési vonalán –, Gondwana területén még a kréta időszak végén is éltek. A Tetanurae klád a ceratosaurusoknál is specializáltabb. Két fő csoportjuk a bazális Spinosauroidea (más néven Megalosauroidea vagy Torvosauroidea) és a jóval fejlettebb Avetheropoda. A Megalosauridae család tagjai a középső jurától a kora krétáig a legelterjedtebb theropodák voltak, spinosaurida rokonaik pedig főként a kora és középső kréta kori kőzetekből váltak ismertté. Az Avetheropoda – amely, mint a neve is jelzi –, jóval közelebbi rokonságban állt a madarakkal, szintén kettéoszlik, az Allosauroidea öregcsaládra (a különféle carcharodontosaurusok) és a (nagy és változatos, a madarakat is magában foglaló) Coelurosauria kládra. Ekképpen a késő jura korban nem kevesebb, mint négy különböző theropoda fejlődési vonal létezett; a ceratosaurusok, a spinosauroideák, az allosauroideák és a coelurosaurusok képviseletében, melyek sokféle kis- és nagyméretű növényevő dinoszauruszra vadásztak. Mind a négy csoport megérte a kréta időszakot, de közülük csak három, a ceratosaurusok, az allosauroideák és a coelurosaurusok maradtak fenn az időszak végéig, amikorra földrajzilag elkülönültek (a ceratosaurusok és az allosauroideák Gondwana, a coelurosaurusok pedig Laurázsia területén). Az összes theropoda csoport közül a coelurosaurusoké volt a legváltozatosabb. A coelurosaurusok kládján belül olyan, a kréta időszakban virágzó csoportok is találhatók, mint a tyrannosauridák (melybe a Tyrannosaurus tartozott) és a megjelenésükben a legkorábbi madárral, az Archaeopteryxszel figyelemreméltó hasonlóságokat mutató dromaeosauridák (köztük a Velociraptorral és a Deinonychusszal), a madárszerű troodontidák, az oviraptorosaurusok, az ornithomimosaurusok (avagy „strucc dinoszauruszok”), a furcsa, óriási karmokkal rendelkező növényevő therizinosauroideák, valamint az avialae-k és a közéjük tartozó madarak, melyek az egyetlen olyan dinoszaurusz fejlődési vonalat képviselik, ami túlélte a kréta–tercier kihalási eseményt. Bár e változatos csoportok gyökerei a középső jura korig nyúlnak vissza, felvirágzásuk csak a kora kréta idején kezdődött meg. Néhány őslénykutató, mint például Gregory S. Paul, azt állítja, hogy némelyik fejlett theropoda a madarakból vagy azok előfutáraiból (mint például az Archaeopteryx) fejlődtek vissza, miután elvesztették röpképességüket és visszatértek a talajlakó életmódhoz. Osztályozás Az osztályozás története A ('szörnylábúak' jelentésű) theropoda elnevezést Othniel Charles Marsh alkotta meg, 1881-ben. Kezdetben csak az Allosauridae családot tartalmazó alrendet nevezte így, de később kiterjesztette a hatáskörét és rendként sorolta be, belefoglalva az olyan húsevő dinoszaurusz családokat is, mint a Megalosauridae, a Compsognathidae, az Ornithomimidae, a Plateosauridae, az Anchisauridae (melyet jelenleg a növényevő prosauropodák közé sorolnak) és a (jelenleg a krokodilok rokonaként ismert) Hallopodidae. A hatáskör megváltoztatásával Marsh a theropoda rendre cserélte le az 1866-ban riválisa, Edward Drinker Cope által a húsevők számára létrehozott Goniopoda ('szögletes lábúak') nevű taxonómiai csoportot. A 20. század elején egyes őslénykutatók, mint például Friedrich von Huene, úgy gondolták, hogy a húsevő dinoszauruszoknak nem kell egy természetes csoportot alkotniuk. Huene elhagyta a theropoda nevet és helyette a Harry Seeley által megalkotott Saurischiát (hüllőmedencéjűek) használta, melyet a Coelurosauria és a Pachypodosauria alrendekre bontott fel. Huene a kis theropoda csoportok többségét a coelurosaurusok közé sorolta be, míg a nagyobbakat a prosauropodákkal együtt a pachypodosaurusok közé, melyeket a sauropodák őseinek tekintett (ekkortájt ugyanis a prosauropodákat még húsevőknek gondolták, annak köszönhetően, hogy tévedésből a rauisuchiák (például a Teratosaurus) koponyáját és fogazatát illesztették hozzá a prosauropodák testéhez). William D. Matthew és Barnum Brown, voltak az első őslénykutatók, akik 1922-ben, a legelsőként felfedezett dromaeosauridáról (a Dromaeosaurus albertensisről) készült leírásukban kizárták, hogy a prosauropodák húsevők voltak, és megkísérelték feltámasztani a Goniopoda nevet a csoport számára, más tudósok azonban ezeket a javaslatokat elutasították. 1956-ban, mikor Alfred Romer újra osztályozta a Saurischia rendet, felosztva azt a Theropoda és a Sauropoda alrendekre, a theropoda elnevezés ismét a húsevő dinoszauruszok és leszármazottaik számára elfogadott taxonná vált. A két alapvető csoportot a modern őslénytan is alkalmazza, azzal a különbséggel, hogy a Prosauropoda, melyet Romer még a Theropoda alrendágaként sorolt be, a Sauropoda alrendág mellé került, a Sauropodomorpha alrend tagjaként. Romer emellett megtartotta a különbséget a Coelurosauria és a Carnosauria között (melyeket alrendágként sorolt be). Ezt a kettősséget felborította a Deinonychus és a Deinocheirus 1969-ben történt felfedezése, ugyanis egyiket sem lehetett könnyen carnosaurusként vagy coelurosaurusként osztályozni. Az ezután következő hasonló felfedezések hatására az 1970-es évek végén Rinchen Barsbold a következő új theropoda alrendágakat hozta létre: Deinonychosauria, Oviraptorosauria, Ornithomimosauria és Deinocheirosauria. Az 1980-as években a kladisztika és a filogenetikus osztályozás megjelenésével, majd az 1990-es és 2000-es években történt továbbfejlődésükkel tisztult a kép a theropodák rokoni kapcsolatait illetően. 1986-ban Jacques Gauthier számos nagyobb theropoda csoportot nevezett el, többek között a Tetanurae kládot, amely az alapvető theropodákat osztja ketté a klád tagjai és a ceratosaurusok között. Ahogy a dinoszauruszok és a madarak közötti kapcsolatról egyre több információ látott napvilágot, egyre több madárszerű theropoda került a Maniraptora kládba (melyet szintén Gauthier alkotott meg 1986-ban). Ezek az új fejlesztések, együtt jártak azzal, hogy a legtöbb tudós felismerte, hogy a madarak egyenesen a maniraptora theropodákból fejlődtek ki, és így a madarak a rangokat elhagyó kladisztikus osztályozás szerint a theropoda dinoszauruszok olyan részhalmazának tekintendők, amelyek túlélték a mezozoikumot lezáró utolsó tömeges fajpusztulást. Nagyobb csoportok A theropodák csoportja nagyon változatos, és több nagyobb mezozoikumi fejlődési vonalukat is azonosították: † Herrerasauridae – valószínűleg korai theropodák, de az is lehet, hogy kezdetlegesebb hüllőmedencéjűek vagy nem tartoznak a dinoszauruszok közé † Coelophysoidea – kezdetleges theropodák köztük a Coelophysisszel † Ceratosauria – köztük a Ceratosaurusszal és az abelisauridákkal, melyek a késő kréta kori déli kontinensek fontos ragadozói voltak † Dilophosauridae – fejdíszes theropodák, melyeket néha a coelophysoidákhoz kapcsolnak Tetanurae – a fejlettebb theropodák nagyobb csoportja † Spinosauroidea – köztük a megalosauridákkal és a krokodilszerű koponyával rendelkező spinosauridákkal Avetheropoda – fejlettebb. madárszerű theropodák † Allosauroidea – köztük az Allosaurus és olyan közeli rokonaik, mint a carcharodontosauridák Coelurosauria – változatos testméretű, étrendű és különféle ökológiai fülkéket betöltő fejlődési vonal † Tyrannosauroidea – az aprótól az óriásiig változó testméretű, gyakran megkisebbedett mellső lábakkal rendelkező húsevők † Ornithomimosauria – „struccutánzók”, többnyire fogatlanok és valószínűleg mindenevők Maniraptora – madarak és legközelebbi rokonaik, melyek tollakkal rendelkeztek, és amelyek közül sor mindenevő vagy növényevő volt † Therizinosauria – két lábon járó, kis fejű, a mellső lábaikon nagy karmokat viselő növényevők † Alvarezsauridae – szokatlanul rövid mellső lábakkal rendelkező, kis, madárszerű rovarevők † Oviraptorosauria – többnyire fogatlanok; étrendjük és életmódjuk tisztázatlan † Deinonychosauria – közkeletű nevükön „raptorok”, rendkívül madárszerű mindenevők és húsevők Avialae – a szárnyas theropodákat és a modern madarakat (a dinoszauruszok egyedüli élő leszármazottait) magába foglaló csoport † Scansoriopterygidae – kis rovarevő theropodák, melyek feltehetően a fákon éltek Madarak – hagyományos madarak Törzsfejlődés Az alábbi kladogram a Weishampel, Dodson és Osmólska által szerkesztett The Dinosauria 2004-es, második kiadása alapján készült. Eszerint lehetséges ceratosaurus csoportként ide tartozik a Coelophysoidea, melyet számos újkeletű tanulmány a Ceratosaurián kívül, e csoport és a Tetanurae őseként helyez el. Balgheim Balgheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1176 fő (2014. január 2.). Mordenit A mordenit (névváltozatai: ptilolit. pszeudonátrolit, ardunit, ashtonit) kálium és nátrium alapú víztartalmú alumíniumszilikát, rombos kristályrendszerű, a zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Rostos, rövid oszlopos, tűs, rozettaszerű kristályhalmazokban, földes tömegekben jelenik meg. 1864-ben Henry How fedezte fel Kanadában az új-skóciai Morden településen, a Fundy-öböl közelében. Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: (Ca,K 2 ,Na 2 )Al 2 Si 10 O 24 x7(H 2 O). Szimmetriája: a rombos kristályrendszerben, piramisos és dipiramisos kristályai kevés szimmetriaelemet tartalmaznak. Sűrűsége: 2,1-2,15 g/cm³. Keménysége: 4,5-5,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: jól hasad. Törése: kagylós, egyenetlen. Színe: fehéres, halványabban és erősebben színezett rózsazsines, vöröses árnyalatokban. Fénye: üvegfényű. Átlátszósága: áttetsző. Pora: színtelen vagy fehér. Kémiai összetétele: Kálium (K) =0,5% Nátrium (Na) =2,9% Kalcium (Ca) =2,3% Alumínium (Al) =6,8% Szilícium (Si) =31,5% Hidrogén (H) =1,3% Oxigén (O) =54,7% Keletkezése Hidrotermás képződése a jellemző, üledékes telepekben is előfordul. Tufaszerű kőzetekben rétegeket alkot, nagy mennyiségben feldúsulva. Előfordulásai Csehországban Hradec Králové közelében. Szlovákiában Rozsnyó környékén. Olaszország Szardínia-szigetén, Izland területén. Görögországban Szamosz-szigeten. Bulgáriában. Japán egyes vidékein, India területén a Maharastra és Bihar államok bazalt platóiban. Oroszországban Kamcsatka-vidékén. Az Amerikai Egyesült Államok Arizona, Idaho, Nevada, Alaszka, Utah és Oregon szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatók Kanada Új-Skócia, Ausztrália és Új-Zéland területén. Előfordulásai Magyarországon Magyarország világviszonylatban is jelentős zeolitkészletének egyik fontos ásványa. A Zempléni-hegység déli előterében Tállya és Rátka között riolit-tufa összletben klinoptilolit társaságában található. Szerencs-Ond, Mád és Mezőzombor térségében riolit-tufa törmelékben korlátozottan termelése is folyik. Megtalálható Nagybörzsöny közelében is. Abaújszántó, Bózsva, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Nagyhuta, Megyaszó és Háromhuta külterületein találtak példányait. Kísérő ásványok A zeolitcsoport más ásványai, kalcit, kvarcit. Bét Guvrin Bét Guvrin–Maresa romjai egy izraeli nemzeti parkot alkotnak (Beit Guvrin-Maresha National Park) és 2014 óta az UNESCO világörökségének is részei. Mindkettő ősi település volt a tengerpartot Hebronnal és Jeruzsálemmel összekötő út mentén. Maresa (Maresha) Júda egyik fontos városa volt a zsidó honfoglalás után és az első templom ideje alatt, míg Bét Guvrin a római kortól volt jelentős település, amikor is Eleutheropolis néven volt ismert. A helyszínen feltárt régészeti leletek közé tartozik egy nagy zsidó temető, egy római-bizánci amfiteátrum, egy bizánci templom, nyilvános fürdők, mozaikok és temetkezési barlangok. Különböző korokból sok rom maradt, de a nemzeti park különlegessége a rengeteg kézzel vájt barlang, az ún. Harang-barlangok (Bell caves). Körülbelül 800 harang alakú barlang található a környéken. A barlangok nagy része átjárók földalatti hálózata révén kapcsolódik egymáshoz. A korai arab időszakban ásták ki őket. A római amfiteátrum maradványait az 1990-es évek közepén tárták fel. Az amfiteátrumot a 2. században építették Bét Guvrin északnyugati peremén. Itt gladiátoros versenyek zajlottak, ahol mintegy 3500 nézőt tudtak elhelyezni. Történelem Maresha legkorábbi írásos emléke Józsué könyvében található, mint az ősi Júda törzsének városa. Az Ószövetség említi többek között, hogy Roboám király megerősítette az egyiptomi támadás ellen. A pusztulása után az Edomita királyság része lett. A késő perzsa korban a város szerepel az ún. Zénon-i papiruszon (Kr. e. 259), amelyet az 1900-as években találtak meg. Kr.e. 40-ben a pártusok teljesen elpusztították, amely ezután soha nem épült újra. Ezután a közelben felépült Bét Guvrin (másképp Beth Gabra) lett a terület fő települése. A későbbi bizánci időszak forrásai itt élő keresztény és zsidó személyeket említenek. Feltárás Maresha romjait először 1898-1900-ban Bliss és Macalister tárta fel, akik egy tervezett és megerősített egykori hellenisztikus várost fedeztek fel, amelyet tornyokkal ellátott városfalak vettek valamikor körül. Két hellenisztikus és egy izraelita réteget azonosítottak a romhalmon. 1989 után és 1992 után egy izraeli régész, Amos Kloner vezetésével történtek feltárási munkák, mind Maresha, mind Beit Guvrin romjainál. Egy amfiteátrum romjait ásták ki, amelyet az ott állomásozó római katonai egységek építettek, egy nagy római fürdőházat és a keresztes korszakból egy erődöt, egy fürdőházat, valamint egy templomot. Karl Wilhelm Gropius Karl Wilhelm Gropius (Braunschweig, 1793. április 4. – Berlin, 1870. február 20.) német festő. Pályafutása Kora ifjúságától kezdve díszletfestésel foglalkozott és utazásai közben megismerkedett Daguerre és Bouton diorámáival. 1822-ben a berlini művészeti akadémia tagja lett, 1827-ben képgyűjteménnyel összekötött diorámát nyitott meg, később mint a királyi színház díszletfestője és felügyelője működött. Igen sok torzképet is rajzolt. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Carl Wilhelm Gropius Karl Wilhelm Gropius European Theatre Architecture. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 21.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.) Forrás Bokor József (szerk.). Gropius, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X SNCB 11 sorozat Az SNCB 11 sorozat egy belga Bo-Bo tengelyelrendezésű, kétáramnemű villamosmozdony-sorozat. 1985 és 1986 között gyártotta a BN/ACEC az SNCB részére. A mozdonyok a Benelux államok nagyvárosai (Brüsszel és Amszterdam) között közlekednek ingavonat üzemben. A nagysebességű vonatközlekedés beindulása után várható, hogy a sorozat a kiszorul a személyszállításból és áruszállítási feladatokat kap. Novak Tomić Novak Tomić (szerb cirill betűkkel Новак Томић; Belgrád, 1936. január 7. – Los Angeles, 2003. július 23.) szerb labdarúgó. A jugoszláv válogatott tagjaként részt vett az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Jugoszláv bajnok (5): 1955–56, 1956–57, 1958–59, 1959–60, 1963–64 Jugoszláv kupa (3): 1957–58, 1958–59, 1963–64 Közép-európai kupa (1): 1958 Jugoszláv kupa (1): 1966–67 Ronald Åhman Ronald Åhman (1957. január 31. –) svéd válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1978 és 1979 között 7 alkalommal szerepelt a svéd válogatottban. Részt vett az 1978-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Svéd másodosztályú bajnok (1): 1982 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is. Földrajzilag a terület a Nagyalföld északkeleti részén a mai Kárpátaljához csatlakozik. Már az újkőkor embere birtokba vette a terület gazdag természeti erőforrásait. A honfoglalás ezen a tájon kezdődött, a kor leleteinek nagy része itt került elő. Az államalapítás után I. István három királyi vármegyét hozott létre ebben a régióban, Szabolcs, Borsova és Szatmár néven. A török nem hódoltatta meg a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta a gazdasági életet. Hasonló hatása volt annak, hogy a vidék egyben a Habsburgok uralta királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában is feküdt, és rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak. A 16. században az itteni megyék a magyarországi reformáció egyik központját adták, majd ettől nem függetlenül, a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok bázisai közé tartoztak. A függetlenségi küzdelmek bukása utáni béke idején, a 18. században szerény gazdasági fejlődés indult a térségben. A 19. század derekán, a jobbágyfelszabadítás és a Tisza szabályozásával együtt járó nagy természetátalakító munkák során alapvetően megváltozott a térség társadalma is. A birtokszerkezet átalakult, a külterjes gazdálkodást folytató új nagybirtokok nem tudták felszívni a fölös munkaerőt. Az elégedetlenség gyakran öltött erőszakos formákat. A két világháború között sem sikerült javítani az életkörülményeken. Az új háború előtt és annak első szakaszában a bécsi döntések révén jelentősen változott az ország és ezzel a megye területe is, de ez nem volt tartós. A második világháború után a megyében is megtörtént a kommunista hatalomátvétel. Itt is sor került a mezőgazdaság erőltetett szövetkezetesítésére. Az ipari fejlődés csak az 1960-as években indult meg, addig a megye munkaerő-feleslege az ország más vidékein vett részt a nagy ipari építkezéseken, elvándorlás vagy ingázás révén. A nyolcvanas évek elejére már jelentős létszámú munkásság és első generációs értelmiségi réteg alakult ki a megyében is. A terület története a magyarok bejövetele előtt Neolitikum, rézkor, bronzkor Az ember a régészeti kutatások tanúsága szerint az újkőkorban, mintegy 6000–7000 évvel ezelőtt már bizonyosan megtelepedett ezen a tájon. A neolitikumban a telepesek a folyók mentét, az erdős, az erdős-sztyeppés és mocsaras tájak találkozásait keresték. Később a közlekedési útvonalak is szerepet játszottak a települések létrehozásánál. Méhteleken 1973-ban a Körös-kultúrához kapcsolható leletet tártak fel, majdnem kétezer, a Tokaji-hegyről származó obszidián eszközzel, agyagistenekkel. A Rétközberencsen fellelt újkőkori telephely korát Kalicz Nándor régész 5000 év körülinek becsülte. Obszidiánból pattintott eszközök mellett csiszolt kőbalták, edény-töredékek, csontszerszámok kerültek felszínre. Emellett Tiszabezdéd, Tímár, Tiszalök, Tiszavasvári, Tiszadob, Oros, Nagykálló és Nagyecsed környékén bukkantak újkőkori leletekre. A kőrézkor emlékeit Tiszadobon, Paszabon, valamint Székely és Nyírlugos környékén találták meg. Bronzkori leleteket tártak fel Nyíregyháza, Nyírpazony, Baktalórántháza és Kispalád térségében. Kiemelkedő a kispaládi díszített fokos, amelynek valószínűleg rangjelző szerepe is volt. Híres bronzkori leletek kerültek elő Gáván (ma Gávavencsellő), melyről a gávai kultúra kapta a nevét. Vaskor A korai vaskor leleteit Penészlek, Piricse, Nyírkarász, Tiszabercel, Napkor, Ófehértó, Kántorjánosi határában találtak meg, ezeket a kutatók már egy etnikumhoz, a kimmerekhez tudják kötni. A késői vaskor emlékei Gáváról, Balsáról, Pátroháról és Cserepeskenézről kerültek elő, ezek a kelta anars és tauriscus törzsekhez köthetők. Népvándorláskor A kelta kor vége után az Északkeleti-Kárpátok felől több évszázadon át keleti germán népek költöztek a térségbe: elsőként a hasdingi vandálok, akik a 3. században a későbbi Erdélyben letelepedő nyugati gótokkal háborúztak. A gepidák Kr. u. 269 után jelentek meg a Kárpát-medence északkeleti szögletében; területük ekkor a Felső-Tisza és a Szamos vidékén lehetett, szállásaikat a hun támadások miatt elrejtett szilágysomlyói kincs mutatja. A térség az 5. század első felében hun fennhatóság alá tartozott, majd 455 után a gepidák birtokba vették a hunok szállásterületeit és egész Daciát. 567 után Északkelet-Magyarország az Avar Kaganátus része volt. A honfoglalástól a török kor kezdetéig A Kárpát-medencébe érkező magyarok a mai megye térségeit az elsők között vették birtokba, mivel itt a természeti körülmények messzemenően alkalmasak voltak a letelepedésükre, legelőik, gazdag vad- és halállományuk révén. Anonymus a Nyírséget, a Tiszahátat és a Szamos vidékét illetően nagy hódoltatásokról, fontos csatákról írt, amelyekben különösen Ősbő, Velek, Tas, Szabolcs és Tétény szerepét említette. Egy korábbi álláspont szerint a Felső-Tisza vidéke 896 előtt a kabarokhoz, a magyarok katonai segédnépéhez tartozott, azonban napjainkban a régészek és történészek elvetik ezt az elképzelést. A Kárpát-medencében feltárt összes 10–11. századi temető egy tizedét ebben a térségben találták meg. A Felső-Tisza vidékén, Szabolcs megyében és a Bodrogközben a 10. század első felére keltezhető, nagyon gazdag férfisírokat tártak fel, amelyekbe a korabeli fejedelmi kíséret vezetőit temethették el. Lehetséges, hogy a fejedelmi temetkezések is a közelükben lesznek majd fellelhetők. E vidéken található a kor egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt magyar erődítménye, a szabolcsi földvár is, aminek feltárását már 1870-ben megkezdték. A letelepedő magyarok főleg a Tisza és mellékfolyói árteréből kiemelkedő magaslatokat szállták meg. Emellett az Anarcs–Nyírkarász és a Buj–Nyíregyháza–Érpatak–Geszteréd földsávokon, a Nyíregyháza–Apagy, Nyíregyháza–Nagykálló, Micskepuszta–Balkány vonulatokon találták meg nyomaikat. A homokos talajú térségeket azonban kerülték. A területen három királyi vármegye alakult, Szabolcs, Borsova és Szatmár. Ez a vidék gyakran volt a mindenkori uralkodóval szemben trónkövetelőként fellépő trónörökösök, hercegek kezén. A 11. században a kunok betörései sújtották a lakosságot. I. László maga vezette ellenük a harcot. A király kedvelte az országnak ezt a részét, gyakran tartózkodott itt. Szabolcsban 1092-ben zsinatot is tartott. Az államalapítás után jelentek meg e vidéken is a külföldi eredetű jövevény nemzetségek, mint a Hontpázmány nemzetség szabolcsi ága Beszterec birtokközponttal, a Gutkeled nemzetség (egy régi Gút nevű falu a Nyírség déli részén, Adony, majd Várda és egy Sárvár nevű erősség az Ecsedi-láp szélén). A tatárjárás idején, 1241-ben Szatmár, Borsova és Szabolcs vármegyéket a tatárok feldúlták, lerombolták a földvárakat is. 1261-ben IV. Béla fia, István herceg felügyelete alatt állt. A belháborúk e területet is érintették. A térséget az Árpád-kor végén Aba Amadé és Borsa Kopasz vette hatalmába. Az előbbi család a Balogsemjén nemzetséget, az utóbbi a Gutkeled nemzetségből származó Báthori-családot győzte le. A vesztesek később az Anjou királyok szolgálatában szerezték vissza ősi birtokaikat. A tatárok távozása után a három vármegyében a települések egyharmada kisnemesek birtokában volt. Nagy részük katonai szolgálattal tartozott vagy királyi szolgálattevő volt, amint erre a falvak egy részének a neve is utal, mint a Lövő, Őr nevű települések. A felbomló királyi vármegyék helyén kialakultak a nemesi vármegyék, melyeknek az igazságszolgáltató szerepe mellett a közigazgatási és katonai jelentősége is nőtt. 1284-ból oklevél említi Szabolcs vármegye alispánját és négy szolgabíróját. Szatmár négy szolgabírójáról egy 1299-es oklevél szól. A nemesi belháborúk nyomán a szegény szabadok és a jobbágyok helyzete is romlott. 1437-ben, egy időben Budai Nagy Antal erdélyi felkelésével, a Nyírségben is parasztlázadás tört ki Tarpai Márton vezetésével, akit aztán sok társával együtt kivégeztek. A késő középkorban Szabolcs vármegye földjeinek többségét a középbirtokos nemesség tartotta a kezében, míg a főúri birtokok száma kevés volt. A területen a fő birtokos nemesi családok ekkoriban az Ibrányi, Vay, Bay és Fáy családok, a Báthoriak, Perényiek, Kállayak, Drágffyak, Várdaiak, Károlyiak és a Hunyadiak voltak. Mátyás király elrendelte, hogy a megyei nemesség a maga köréből válassza alispánjait, de a megyei tisztségeket a nemesek tehernek érezték. Gyakran pénzbírsággal kellett kényszeríteni a megválasztottakat tisztségük elfogadására. A 15–16. században sem Szabolcsnak, sem Szatmárnak nem volt még állandó megyeközpontja. Szabolcs leginkább Kisvárdán vagy Nyírkarászon, Szatmár pedig Csengerben tartotta törvényszékeit és közgyűléseit. Az 1445-ben a Székesfehérvárott tartott országgyűlés a törvényhatóságokat öt kerületbe sorolta. Szabolcs, Szatmár és Bereg másokkal együtt a tiszántúli kerület részei lettek, és Hunyadi János kormányzata alá kerültek. A török 1475 februárjában jelent meg a vidéken, amikor a Nagyvárad alá ért seregük egy része Szabolcs megyét is megsarcolta. Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa akkor még elkerülte ezt a veszedelmet, és a későbbiek során is kívül esett a török támadások fő területén. Szabolcs vármegye azonban szinte állandóan a török portyázók hatósugarában maradt. Az 1514-ben meghirdetett keresztes hadba sokan vonultak e térség falvaiból, mezővárosaiból, Dózsával egyszerre e vidék parasztsága is felkelt. A parasztok oldalán harcoltak gencsi és tyukodi kisnemesek is. A parasztfelkelés leverése után a nagyobb úri családok várkastélyokat, erősségeket építtettek. Közülük az ország két, majd három részre szakadásával nagyobb jelentőséget kapott az ecsedi, a szatmári, a kisvárdai és az 1571-ben épült nagykállói vár. A terület története 1526-tól 1711-ig Mohács után Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék két évszázadra a fő hadi utakra kerültek, mely súlyos hatást gyakorolt a lakosságra és a terület gazdasági életére. A terület a Keleti és Nyugati Királyság, majd az erdélyi fejedelem és a magyar király közötti vetélkedés tárgya volt. A helyi urak gyakran váltogatták lojalitásukat. Szatmár vára és Nagybánya, miután Balassa Menyhért birtokába került, számtalanszor váltott gazdát urával együtt. Szabolcs vármegye Szapolyai Jánosnak hódolt, a vármegye közepén Kálló és Várda várát azonban Habsburg-hű zsoldosok ülték meg. Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék Schwendi 1565–1568 közötti hadjáratai és a II. Jánossal 1570-ben megkötött speyeri szerződés következtében kerültek a királyi Magyarországhoz, azon belül közigazgatásilag a felső-magyarországi főkapitánysághoz. Egy időben létezett tiszántúli, illetve szatmári-tiszántúli főkapitányság is, melyhez Szabolcs és Szatmár tartozott. A legtöbb erdélyi fejedelemnek a korabeli Magyar Királyság területén volt birtokaik súlypontja, hatalmi és gazdasági hátországuknak a Kelet-Felvidéket, a vitatott helyzetű Tiszántúlt és a Partiumot tekinthetjük. A négy erdélyi fejedelmet és Báthory István személyében egy lengyel királyt adó Báthory-család birtokközpontja a mai Nagyecsed volt, ők birtokolták a névadó Bátort is. A Felső-Tisza vidékén vonultak a Habsburgok csapatai Erdély ellen, erre támadott az erdélyi fejedelem, és a török portyázók is gyakran megjelentek. A 16. század végén, a 17. elején a Tiszántúlon vertek tanyát a hajdúk, akik fegyverforgatásból és részben fosztogatásból éltek, míg Bocskai István le nem telepítette őket Szabolcs vármegye addigra már teljesen elnéptelenedett déli részeire. (A Szabolcs vármegye és a Hajdúság közötti közigazgatási határvonal máig érvényesen az 1876-os megyerendezés során alakult ki.) A 17. század első felében a erdélyi fejedelmek több Habsburg-ellenes hadjáratot indítottak a reformáció terjedését és a királyság rendjeit támogatva. Bethlen Gábornak, majd I. Rákóczi Györgynek sikerült elérnie, hogy Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék az Erdélyi Fejedelemséghez tartozzanak. Wesselényi nádor, Zrínyi Péter, Frangepán, Nádasdy, I. Rákóczi Ferenc részben ezen a vidéken szervezték összeesküvésüket. 1678-ban kezdődött a Thököly Imre vezette szabadságharc. Az I. Lipóttal kötött 1681-es fegyverszünet alkalmával a bujdosók téli szállása Ung, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyében volt. E területen kezdte tevékenységét II. Rákóczi Ferenc is, akinek híres brigadérosa, Esze Tamás Tarpán született. Az innen indult nemzeti függetlenségi harcok azonban nem érték el katonai és politikai céljukat, és 1711-re alig maradt a térségnek lakója. Mocsarak, üres puszták voltak a honfoglalók által egykor benépesített térségeken, Polgártól Kótajig, Rakamaztól Nyírgyulajig, Bogátig alig maradt lakosság. A török–tatár támadások sora a Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket is érintő 1717-es krími tatár betöréssel záródott. A reformáció Az állandósuló társadalmi-gazdasági válság körülményei nagy hatással voltak az egyházi intézményekre is. A korabeli krónikák arról számolnak be, hogy az ország keleti részein a katolikus egyház „végpusztulásra jutott” és felvirágzott a reformáció. Protestánssá lett Drágffy Gáspár, Szatmár legnagyobb földesura és Török Bálint, a debreceni uradalom birtokosa, s hamarosan a Vayak, Kállayak is. Erdőd, Sárospatak, Debrecen, a protestantizmus korabeli központjai, mind a közelben voltak. Az új hitet a kor legrangosabb prédikátorai terjesztették a falvakban, köztük Dévai Bíró Mátyás. Drágffy Gáspár udvarában tevékenykedett Batizi András, Tordai Demeter, Hevesi Mihály és Demeter, Radán Balázs. Az ekkoriban megalakult debreceni és sárospataki kollégium pedig számos új tanítót képzett a gyülekezetek számára. 1545. szeptember 20-án tartották Erdődön az első református zsinatot. 1629-ben egész Szatmár vármegyében már csak egyetlen katolikus pap volt, mégpedig Nagyecseden. 1687-ben, amikor a töröktől visszavett Eger városába visszakerült az egri püspökség, Szabolcs vármegyében mindössze két katolikus gyülekezet volt, a kisvárdai és a nagykállói. Beregszásznak jelentős szerep jutott a reformáció idején, mely a vidéken itt ért el először nagy sikereket. 1552-ben két egyházi zsinatot is tartottak Beregszászban Kálmáncsehi Sánta Márton vezetésével, melyek Magyarország első helvét típusú zsinatai közé tartoznak. A második beregszászi zsinaton, december 1-jén határozatot hoztak az úrvacsora és a gyóntatás rendjéről, ezzel a kálvinisták véglegesen elváltak a római katolikus egyháztól. A gyarapodás időszaka a 18. században A szatmári béke után viszonylagos nyugalom következett be a térségben, annak ellenére, hogy továbbra is előfordultak katasztrófák, mint a pestis- és kolerajárványok, a Tisza áradásai, nagy tűzkárok, éhínség. Az elnéptelenedett falvakba új lakosokat telepítettek. Nyíradony 1712-ben, Tímár 1718-ban fogadta új lakóit. Szervezett kincstári telepítés keretében német lakosságot kapott Vállaj és Rakamaz község. Az egri káptalan telepítette be a hajdúktól elhagyott Polgárt, a gróf Károlyiak pedig Nyíregyházát (1735). Sok család költözött Nyírgyulaj, Bogát, Vencsellő, Kiskálló, Oros, Nyírlugos községekbe, Balmazújváros mezővárosba. A telepesek a vármegyén kívülről érkeztek, mert a megye nemesei tiltakoztak az ellen, hogy elcsábítsák jobbágyaikat. A telepítések nem zavarták meg lényegesen helyi a magyarság etnikai egységét.. A betelepülő ruszin, szlovák és román családok hamar elindultak a spontán asszimiláció útján, 2-3 nemzedéken belül beolvadtak a magyarságba, legfeljebb családneveik őrizték eredeti nemzetiségük emlékét. Ez a fejlődés azonban településenként eltérő volt. A viszonylag elszigetelt Vállaj őrizte meg a legtovább – egészen a második világháborúig – német etnikai egységét. Ezzel szemben Rakamaz a tokaji átkelőhelynél a nagy forgalom miatt nyitott község lett, ami felgyorsította az asszimilációt. Hasonló Nyíregyháza szlovákjainak helyzete, mely egy külön el nem ismert, de megkülönböztetett népcsoport, a tirpák volt. A rendszeres vásári forgalom miatt Nyíregyházának is hamarosan jellemzője lett a kétnyelvűség, majd közigazgatása és igazságszolgáltatása önként a magyar nyelvet választotta. A vallási homogenitás is megbomlott, az addigi egységesen református lakosság vegyes vallásúvá vált, előretört a római és a görögkatolikus vallás. Jelentős számú evangélikus egyházközség is szerveződött, és ebben a korszakban vált jelentőssé a zsidók megtelepülése. Az 1711-től 1849-ig terjedő korszak történetére az is nagyban hatott, hogy az országnak ezen a vidékén volt a legnagyobb a nemesek aránya a lakosságban, körülbelül egy tized, bár ez nem jelentette azt, hogy egyben tehetősek is lettek volna. Tarpa, Tyukod, Balkány, Sáp, Földes, Király telek (ma Nyírtelek), Geszteréd, Csenger lakosai szinte mind nemesek voltak. Sok nemes élt Nádudvaron, Újfehértón, Dombrádon, Kisvárdán, Kölcsén, Szatmárcsekén és más falvakban is, gyakran teljesen vagyontalanul. A hajdúk viszont végleg függetlenítették magukat Szabolcs vármegyétől, létrehozták a megyékkel egyenjogú Hajdúkerületet, amiből később Hajdú vármegye lett. Ekkoriban kezdtek megjelenni a 19. század második felére, az úrbéres birtokrendezést és a Tisza szabályozását követően kialakuló hatalmas nagybirtokok körvonalai. Vaja, Csenger, Nyírkarász, Nyírbátor, Nagyecsed veszített korábbi jelentőségéből, nőtt viszont a közigazgatási szerepköre Nagykállónak és Nagykárolynak azzal, hogy a Kállayak, illetve a Károlyiak mindkét helyen állandó megyeházát építtettek. Nyíregyháza örökváltságával vívott ki magának szabad státust. A gazdasági élet fejlődése kialakította a maga regionális rendszerét, vásáros helyeit, vonzáskörzeteit, amelyek a vasúthálózat kiépüléséig meghatározták a térség gazdaságföldrajzi szerkezetét. A fő gazdasági tevékenység természetesen a mezőgazdaság maradt. A lakosságot iparcikkekkel részben a mezővárosokban (Mátészalka, Nagykálló, Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda, Nyíregyháza) megtelepedett kézművesek látták el, illetve azokat a környező vásáros helyekről (Debrecen, Ungvár, Munkács, Tokaj, Tarcal, Miskolc) szerezték be. A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg területén Kisvárda, Fehérgyarmat, Nagykálló, Mátészalka és később Nyíregyháza vásárai voltak nevezetesebbek. A vásárok mellett jelentős volt a házaló kereskedelem, ami a beregi és felvidéki háziipari termékeket, a hámorok vastermékeit közvetítette a parasztság számára, cserébe felvásárolta a halat, csíkot, teknősbékát, gyékényárut, szőlőkötöző sást, mézet, néha még prémet is. Kulturálisan továbbra is Debrecen és Sárospatak maradt a legfontosabb a térség lakossága számára, de a református vallási homogenitás megbomlása után növekedett Nagyvárad és Eger szerepe is. A mérsékelt gazdagodás jeleként az 1800-as évektől megszaporodtak az új nemesi udvarházak, sőt kastélyok is. Változott a táj arculata is. Folytatódott az erdőirtás, szaporodtak az irtásföldek, leromlottak, megfogyatkoztak a hajdani erdők, de nem változott lényegesen a mocsaras területek nagysága. 1836 után megkezdődött a falvak határainak rendezése, ami kiváltotta többek között Szatmárcseke, Ökörító, Tiszalök, Nádudvar, Polgár, Tiszadob, Máriapócs lakosságának elégedetlenségét. A nemesség körében is erősödtek a mélyen gyökerező Habsburg-ellenes érzelmek. Szabolcsban és Szatmárban az 1830-as évektől a megyei hatalom részese lett egy magát liberálisnak valló nemzedék, melynek tagjai voltak Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Károlyi György, Bónis Sámuel, Eötvös Mihály, a Patayak és a Zoltánok. A konzervatív táborban főbb alakjai Uray Bálint, Drevenyák Ferenc, Kende Zsigmond és a Dessewffyek voltak. Az 1848-as forradalmat lelkesen üdvözölte mind az öt vármegye (Szabolcs, Szatmár, Bereg mellett Ung és Ugocsa területe tartozott ide) lakossága. A szabolcsiak a lakosok számát messze meghaladó arányban küldtek katonákat a honvédségbe. A szabolcsi 48. honvédzászlóalj különösen kitüntette magát a szabadságharc több fontos csatájában. Szatmár és Bereg vármegyékben azonban paraszt- és nemzetiségi mozgalmak bontakoztak ki, amelyek a helyi magyar vezető körök érdekeit sértették. A tőkés fejlődés kora 1849-ben a vármegyék autonómiáját felszámolták, királyi biztosok kerültek a közigazgatás élére. Szabolcsban és Szatmárban a reformkori küzdelmek konzervatív politikusai, Uray Bálint és Drevenyák Ferenc léptek a színre. Az 1857–1872 közti birtokrendezési perek, valamint a Tisza árszabályozási munkálatai lehetőséget teremtett a parasztság földjeinek kisajátításához. A vízszabályozáshoz hozzájárulást követeltek a lakosságtól, amit a parasztok nem akartak megfizetni, viszont a földesurak szívesebben állták a költségeket, aminek révén nagy ármentesített területekhez jutottak. A parasztok viszont az 1862/63-as aszály és a vízszabályozási munkálatok nyomán szembesültek kiszáradt mocsarakkal, lápokkal, nádasokkal. A volt jobbágyok parasztok, cselédek, napszámosok lettek, akik korábbi fél, negyed és nyolcad telkeik után megkapták a 14, 7 vagy 3,5 holdnyi földjeiket, hogy osztozkodjanak rajta a Mária Terézia uralkodása óta általában megnépesedett családjaikkal. A térségben nőtt a szegénység. Országosan a 0-5 hold között birtokló nincstelenek és törpebirtokosok aránya 53,5% volt, itt viszont ez az arány meghaladta a 62%-ot. Az 1860–1880-as években a Tisza szabályozása, az folyószabályozási munkálatok, az utak, vasutak építése még munkaalkalmat nyújtottak, amikor azonban ezek véget értek, csak a nagybirtokon végezhető napszámos munka maradt. A városi fejlődés a térségben korlátozott volt, ipari munkaalkalmak alig keletkeztek. A 19. és 20. század fordulóján az akkori Szabolcsban a 288 ezer fős összlakosságból több mint 150 000 napszámos, cseléd, alkalmi munkás volt, köztük sok régi kisnemes. A városok hiánya miatt nem keletkezett számottevő kereslet a továbbfeldolgozott mezőgazdasági termékekre sem, ezért a nagybirtokok termelése általában az elsődleges tömegtermékek előállítására koncentrálódott, aminek a munkaerő-igénye alacsony volt, így állandósult a munkanélküliség. A szegényparasztság nélkülözései miatt 1897–1898-ban egyes helyeken, mint Karászon spontán földosztással járó agrárszocialista zendülés robbant ki. Újfehértón, Balkányban, Rohodon, Kántorjánosiban, Leveleken is zavargások voltak. A mozgalom résztvevői messianisztikus, őskeresztény jellegű elveket vallottak. Nemzetiségi szempontból Szabolcs megye szinte homogén volt, a lakosság 98,9%-a vallotta magát magyarnak 1900-ban. Szatmárban a magyarság aránya már csak 61,6% volt, a románoké 34,6%. Beregben a ruszinok alkották a relatív többséget 45,8%-os aránnyal, a magyarok aránya 44,6% volt. A felekezeti százalékarányok a három megyében a következőképpen alakultak: Szabolcs: reformátusok: 38,5, római katolikusok 27,7, görögkatolikusok 19,7. Szatmár: görögkatolikusok 44,4 reformátusok 31,6, római katolikusok 16,8. Bereg: görögkatolikusok 49,7, reformátusok 27,0, izraeliták 13,9. A dualizmus korában Szabolcs vármegye elsősorban az 1882–1883-as tiszaeszlári per kapcsán került az országos és nemzetközi érdeklődés középpontjába. A térség északkeleti helyzetéből adódóan a Monarchia fennhatósága alá tartozó Galíciából és az Orosz Birodalom területéről nagyszámú (elsősorban ortodox) zsidó lakosság telepedett le (18. századi előzményekkel, de többnyire a 19. század második felében). A vidék másik politikai jellegzetessége az volt, hogy mind Szatmár, mind Szabolcs törvényhatósága 1861-től mindig erősen radikális, függetlenségi képviselőket küldött a parlamentbe. A kormányprogram támogatásával ezen a vidéken soha nem lehetett választási kampányt nyerni. Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság nyomán kibontakozó „nemzeti ellenállásnak” is ez a térség volt az egyik fészke. A választójoggal rendelkezők szűk körében nagy volt az arányuk a korábbi kiváltságaikat elvesztő kisnemeseknek, dzsentriknek, akik előtt a gazdasági pangás miatt nem nyílt út a polgárosodásra, vagy azt nem vállalták, ezért folyamatosan nemet mondtak arra a rendszerre, ami egyenlővé tette őket a hajdan lenézett parasztokkal. A polgári fejlődés a nehézségek ellenére folyamatosan, ha lassan is, de előrehaladt. Létrejött a korszerű bíróságok rendszere, a telekkönyvi hivatal, az állami anyakönyvezés és a polgári házasság intézménye, átrendezték a járásokat. Szatmár megye székhelye Nagykárolyból Szatmárnémetibe, Szabolcsé Nagykállóból Nyíregyházára került. Mindkét városban új megyeház épült. Sokfelé középületek, laktanyák épültek (a katonák korábbi falusi kvártélyozása helyett). Malmok, szeszfőzdék jöttek létre, kialakult a korszerű banki hálózat, ami hiteleket tudott nyújtani a vállalkozóknak, gazdálkodóknak. Megkezdődött az Eötvös József által szorgalmazott népiskolák hálózatának kiépítése. Korszerű vasúthálózat jött létre, ami átrendezte a regionális vonzáskörzeteket. A vásárok helyett nőtt a szerepe a falusi szatócsboltoknak. A dualizmus korát szellemi és kulturális fellendülés jellemezte. Jósa András létrehozta a később róla elnevezett nyíregyházi múzeumot, számos egylet alakult, nem utolsósorban a városi lakosság körében teret nyert a nyomtatott sajtó, mint az először 1880-ban megjelenő, Nyírvidék c. hetilap. Az első világháborútól a másodikig Szabolcs és Bereg vármegyék az első világháború idején stratégiai fontosságúnak számítottak, a Budapest-Nyíregyháza-Csap-Ungvár vasútvonalon keresztül zajlottak a galíciai hadszíntérre irányuló csapat- és utánpótlás-szállítások. Az első világháborúban a megye könnyen mozgósítható tömegei nagy számban adtak katonát, akikből sokan nem tértek haza. A háború okozta szenvedések tovább rontották a lakosság helyzetét. 1918 őszén a helyi politikusok és a lakosság egyaránt örömmel fogadta a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának hírét. A sokat szenvedett lakosság viszont még radikálisabb követelésekkel lépett fel, Nyíregyházán zavargások, fosztogatások kezdődtek. A községekben hivatalnokokat kergettek el, kúriákat dúltak fel. Újfehértón, Demecserben, Nagyhalászon, Oroson, Rakamazon, Kisvárdán és más településeken csak katonai erővel, véres áldozatok árán sikerült a rendet helyreállítani. Nyírmadán tizenkét életet követelt a Kiss János gazda által szervezett fegyveres csoport felszámolása. Eszláron húsz katona kikiáltotta az „eszlári köztársaságot”. Mindenfelé földosztást követeltek, hatvan községben mintegy 12 000 földigénylőt írtak össze. A zavargások miatt a kormány arra kényszerült, hogy más térségekhez hasonlóan Szabolcs megyében a statáriumot hirdessen. Szatmár megyében és Ibrányban a parasztok ennek ellenére fölosztásba kezdtek. Újfehértó, Nagykálló, Tiszalök, Csobaj, Büdszentmihály, Nagyhalász, Nyírbátor, Balkány, Kisvárda és Kótaj lakossága pedig már 1918 decemberében szocialista jellegű követelésekkel lépett fel. A szociáldemokraták gyűlései mellett a kommunisták erőteljesen léptek fel, elsőként a Szamuely Tibor és László által megrendezett 1919. január 5-i nyíregyházi nagygyűlés során. Nyíregyházán a Tanácsköztársaság budapesti kikiáltásával párhuzamosan a néptanács március 22-én átvette a hatalmat a városi képviselő-testülettől, majd létrejött a megyei direktórium. Megindult a mezőgazdasági szövetkezetek szervezése, de helyenként a földosztás is. A román támadás következményeként előbb Szatmár, majd Szabolcs román katonai közigazgatás alá került. Nyíregyházát április 24-én szállták meg a románok, április 26-án Nagykállót közelítették meg, a védekező Székely Hadosztály pedig április 29-én megadta magát a román csapatoknak. Az 5. vörös hadosztály és a Pogány József vezette gyalogos zászlóalj nem változtatott az erőviszonyokon, a tanácsköztársasági erők a Taktaközbe vonultak vissza, ahol újjászervezték a direktóriumot is, és itt július végéig tartottak ki. 1919 májusától a szabolcsi és szatmári részeket a román, a beregi vidéket a cseh csapatok szállták meg. Júniusban a román királyi hadsereg már Nyíregyházán, Kisvárdán, Újfehértón és Büdszentmihályon (a mai Tiszavasváriban) között létre rekviráló bizottságokat; egyedül Nyíregyházán több mint 54 millióra koronára becsülték a város és a lakosság vagyonában esett kárt. A románok 1920 márciusában ürítették ki Magyarország tiszántúli területeit, ezután vette át a magyar ellenforradalmi kormány a közigazgatást. Mikecz István alispán 1919 májusában utasította a falvak tisztviselőit: elkerülhetetlen … a vasfegyelem és szigor, mely kérlelhetetlenül kell hogy lecsapjon … az izgatókra, de … – ha kell – a népre is, mely meg kell hogy ismerje és tanulja a törvény és a hatóságok teljes tiszteletét és uralmát… A trianoni békeszerződés az itteni megyék területét is lecsökkentette. A korábbi öt vármegye Magyarországon maradt részéből 1923-ban két vármegyét szerveztek: Szabolcs–Ung valamint Szatmár–Bereg és Ugocsa közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyéket. A két világháború közötti Horthy-rendszer az életkörülményeket javítani nem tudta, a munkanélküliek aránya folyamatosan 13–18% körül mozgott. A kivándorlás század eleji lehetősége bezárult. A kormányzat évente néhány száz család számára viszont németországi munkalehetőséget szerzett. A Horthy-rendszer ideológiájának alapja a területi revízió követelése volt, ezzel összefüggésben napirenden tartották a nacionalizmust és az irredenta érzelmeket. A korszak baloldali mozgalmait a hatóságok korlátozták, a kormánypártok legfőbb politikai riválisa mindenesetre a Kisgazdapárt volt. Tarpán került sor a korszak egyik legfeltűnőbb választási csalására, amikor az 1935-ös országgyűlési választás során Bajcsy-Zsilinszky Endrével szemben a kormánypárt jelöltje jutott mandátumhoz. Az agrárnépesség életszínvonalának javítását a korszak valamennyi politikai csoportja célul tűzte ki. E téren figyelmet érdemel Westsik Vilmos 29 éves nyíregyházi munkássága, illetve Kállay Miklós főispáni és mezőgazdasági miniszteri tevékenysége. A második világháború előtt és annak elején a revíziós törekvések, konkrétan többek között a Rongyos Gárda kárpátaljai tevékenysége nyomán, a bécsi döntések révén újabb területi változásokra került sor. 1938-ban az első bécsi döntés következtében, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek, létrejött Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye Beregszász székhellyel. A második bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére. A zsidótörvények és a német megszállás nyomán a térség izraelita lakosságának túlnyomó részét gettókba zárták majd a haláltáborokba hurcolták. A mai megye területén 1941-ben az össznépesség 5,5%-a, 31 874 fő vallotta magát zsidónak, 1949-ben viszont közülük csak 0,7%, 3822 fő maradt meg vagy tért vissza a táborokból, azaz 88%-uk a holokauszt áldozata lett. Szabolcs megye 1944 októberében vált hadszíntérré. Az ún. hortobágyi páncéloscsata utolsó felvonásaként Debrecen–Nyíregyháza térségében helységharcokra került sor. Október 22-én a szovjetek elfoglalták Nyíregyházát, azonban ugyanezen a napon egy német hadosztály visszafoglalta Nagykállót, 26-án pedig Nyíregyházát. Így a német–magyar csapatok átkelhettek a Tiszán, és új védelmi vonalat építhettek ki a folyó mögött. Az alföldi páncéloscsata október 31-én a polgári és a tiszalöki német hídfők feladásával ért véget. November elejére a harcok a megye egész területén befejeződtek. A második világháború után A harcok végeztével megkezdődött a háborús károk számbavétele, a gazdasági, politikai élet és a közigazgatás újjászervezése a legkülönbözőbb politikai erők részvételével. A szovjet hadsereg segítségével a kommunisták hamarosan döntő befolyásra tettek szert. Az országban először itt, Tiszanagyfaluban osztottak földet. Szabolcsban összesen 130 faluban, Szatmár-Beregben pedig 104-ben került sor a nagybirtokok felosztására. A birtokrendezés céljaira összesen 466 378 katasztrális holdat vettek igénybe, Szabolcs megyében a művelhető terület 43,6%-át, Szatmár-Beregben pedig 30,6%-ot. Ennek nagyobb részét felosztották a nincstelenek között, másik részén pedig erdőgazdaságok, állami gazdaságok alakultak, illetve községi kezelésben maradtak (legelők), valamint házhelyeket osztottak belőlük. A két megyében összesen 64 045 család kapott földet, a két megye átlagában családonként 5,3 holdat, ami megegyezik az országos átlaggal. Házat kapott 2839 család, házhelyet pedig 26 416 személy. Átalakult a társadalom szerkezete, a nagybirtok helyét a közép- és kisparaszti gazdaságok foglaltak el. A második világháború lezárultát követő két évben a jobboldal is erős maradt a megyében. Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt a szavazatok 72%-át szerezte meg. A Nemzeti Parasztpárt 14,26%-ot, a szociáldemokraták 9,5%-ot, a kommunisták 9%-ot kaptak. Jelentős volt az egyházak politikai befolyása. Az egyházi iskolák államosításakor számottevő ellenzéki megmozdulásokra került sor Pócspetriben és Máriapócson. A kommunisták által uralt államgépezet azonban gyorsan úrrá lett ezeken. A pócspetri incidenssel kapcsolatban került sor az első magyarországi koncepciós perre is. 1946-ban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében főleg Nyíregyházáról és környékéről 4414, magát szlováknak valló személy települt át az északi szomszédhoz. Az onnan kitelepített magyarok közül 1815 fő került erre a területre. Az 1944-es fegyverszünet, majd az 1947-es párizsi béke a trianoni határokat állította vissza, ugyanakkor a vásárosnaményi járás egésze és a fehérgyarmati járás három községe 1944 decemberétől néhány hónapig szovjet közigazgatás alá tartozott. 1945-ben a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, mely a rendszerváltás után a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nevet kapta. A terület agrárjellege megmaradt, nem csak 1945-ben, hanem a következő másfél-két évtizedben sem történt lényeges változás a gazdasági élet szerkezetében. Ipari munkahelyek az 1960-as évekig alig létesültek. Az iparosítás más területeken zajlott, a munkássá váláshoz az itt élőknek el kellett költözniük, vagy, általában heti rendszerességgel, ingázniuk kellett a több száz kilométerre lévő fővárosba vagy más ipari centrumokba. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja néven szovjet mintára létrejött a új, úgynevezett szocializmust építő rendszer állampártja, a proletárdiktatúra vezető ereje. A hároméves terv, majd a meginduló első ötéves terv hamarosan súlyos gazdasági nehézségeket okozott. Az erőltetett, a gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyó iparosítás, voluntarizmus eltorzította az ország gazdasági fejlődését. A nehézségek az új Szabolcs-Szatmár megye lakosságát az átlagnál is hátrányosabban érintették. A tájegység alig részesült az ipari beruházásokból (egyedül a tiszalöki vízlépcső beruházásai teremtettek némi munkaalkalmat). Az országos ipari beruházások finanszírozása viszont a mezőgazdaság és az abban dolgozó lakosság rovására történt, a beszolgáltatási rendszeren keresztül. Ehhez járultak az 1951-1952-es évek erőszakos szövetkezetesítési kampányai. Nagy Imre időleges hatalomra jutása, az 1953-as júniusi fordulat után a termelőszövetkezeti tagok 60%-a kilépett a közös gazdaságokból, és újra kisparasztként kívánt gazdálkodni. A megye mezőgazdasága nem volt képes a munkaerő felszívására. A férfilakosság nagy része az ország más részeibe indult a segéd- és betanított munkásokat nagy számban igénylő nehézipari beruházásokra. A családok egyre inkább szakmunkásképzőkbe, technikumokba, középiskolákba küldték gyermekeiket. Az 1956-os forradalom viszonylag kevéssé érintette a megyét. Október 26-án alakultak ki tüntetések Nyíregyházán, de a helyőrségi laktanya ellenállt a fegyverek szerzésére irányuló kísérleteknek. 30-án a forradalmárok az MDP megyei vezetőjét és a megyei tanács elnökét letartóztatták, de már november 1-jén megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt első szervezete a megyeszékhelyen. A megtorlás ennek ellenére súlyos volt, az összesen számba vett 2488 forradalmi aktivista közül két főt kivégeztek, 205 személy börtönbüntetést kapott. A termelőszövetkezetek kétharmada felbomlott, a tagság háromnegyede kilépett. Hamarosan azonban újra megindult a szövetkezetesítés, és 1961 tavaszára a megye szántóterületének 96%-a nagyüzemi művelés alá került, a lakosság pedig három község kivételével – Nyírbéltek, Nyírlugos, Penészlek – a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Az új szövetkezetek gyorsan gépesítették a termelést, így még jobban meggyorsult a mezőgazdasági munkaerő felszabadulása. Tovább erősödött az elvándorlás és az ingázás a megyéből. Több mint százezer ember költözött iparosodottabb vidékekre, 120 000 felett volt a hetente-kéthetente ingázók száma. Az iparosodás csak a 60-as évek közepétől indult meg a megyében. Almatároló és konzervgyár épült Nyíregyházán, fejlesztették a dohánygyárat. A Taurus Gumigyár jelentős üzemeit telepítette a megyeszékhelyre, papír- és tejporgyár is épült. Mátészalkán, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton és Kisvárdán történtek még jelentősebb ipartelepítések. Nagyobb fejlesztés indult Tiszavasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, majd Újfehértón és Tiszalökön. 1972-ben indult meg a termelés a Magyar Optikai Művek mátészalkai üzemében. A Budapesti Finomkötöttárugyár 1974-ben hozott létre új gyáregységet ugyancsak Mátészalkán. Az iparfejlesztés nyomán felgyorsult a települések városiasodása is, hamarosan város lett Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Kisvárda, Fehérgyarmat. Az ingázás fokozatosan csökkent, az elvándorlás is lefékeződött. Az egyes ágazatokban foglalkoztatottak számának alakulása 1949–1980 között 1949-től 1980-ig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, az ipari dolgozóké nőtt. Kialakult egy jelentős számú munkásság és egy viszonylag korszerű ismeretekkel rendelkező első generációs értelmiségi réteg. 1980-ban már több mint 22 000 szellemi foglalkozású család volt a megyében. Ezekben legtöbbször két szellemi foglalkozású felnőtt volt. A műszaki értelmiségiek száma meghaladja a 6000-et, az egészségügyi és kulturális ágazatban dolgozóké ugyancsak 6000 fő körül volt. Az igazgatási, gazdasági irányításban 7000 fölött volt a dolgozók száma. A társadalmi viszonyok egyik sajátos vonása volt a második világháború után a megyében a cigányság magas és növekvő aránya. Az állami politika a cigányság társadalmi beilleszkedése érdekében, életkörülményeik javítására társadalompolitikai elvekből kiindulva jelentős erőfeszítéseket tett. Különösen igyekeztek javítani a körükben a foglalkoztatást, illetve a gyermekek iskoláztatását. A rendszerváltás után A rendszerváltozással együtt járó gazdasági gondok a megyét az országosnál lényegesen súlyosabban érintették. A KGST összeomlásával szakértői becslések szerint Magyarország a külkereskedelmi piacainak 25%-át, az Alföld a 40%-át, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig 60%-át vesztette el. A munkanélküliség 20%-ra emelkedett, a parlagon hagyott földek aránya 23% volt. A demokratikus rendszer kialakításához, és ezzel együtt a jobb élethez fűzött reményeket ebben a megyében különösen nagy csalódás váltotta fel. Az 1990-es választásokon a megye tíz egyéni választókerületéből nyolcban az MDF, egyben az Agrárszövetség, egyben pedig a FIDESZ-KDNP-SZDSZ közös jelöltje győzött, 1994-ben viszont mind a tíz választókerületben az MSZP diadalmaskodott. A megye közigazgatása a rendszerváltás után az országos tendenciákhoz hasonlóan változott. Négy év alatt az addigi kilenchez hat további település kapott városi rangot, bár feladataik ellátásra nem voltak teljesen felkészülve. Szinte minden településen önálló polgármesteri hivatal jött létre, bár sok helyen a szakértők és tárgyi feltételek hiányában reménytelen volt, hogy megfelelő igazgatási szervezet jöjjön létre. Az 1983-ban eltörölt (és város-, illetve nagyközségkörnyéki rendszerrel helyettesített) járási rendszert 2013-ban visszaállították. A megyében 13 járás jött létre: Baktalórántházai járás, Csengeri járás, Fehérgyarmati járás, Ibrányi járás, Kemecsei járás, Kisvárdai járás, Mátészalkai járás, Nagykállói járás, Nyírbátori járás, Nyíregyházi járás, Tiszavasvári járás, Vásárosnaményi járás, Záhonyi járás. 1994-ben az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az Európai Unió Phare területfejlesztési programja segítségével hároméves kísérleti programot indított a megyében. A program keretében 264 pályázatot bíráltak el, közülük 64 nyert támogatást, összesen 342 millió forint értékben. További 15 millió forintot kapott három úgynevezett tesztprogram. A Phare mellett az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete is – Csongrád megye mellett – a regionális iparfejlesztésre vonatkozó mintaterületüknek választották a térséget, és számos beruházási portfóliót dolgoztak ki, amelyeket elsősorban nyugat-európai befektetőknek javasoltak, mivel a megye a területhez, lakossághoz és a gazdasági szervezetek számához képest egyaránt Magyarország egyik legkevésbé vonzó térsége volt a külföldi befektetők szemében. A külföldi tőke alig volt jelen a megyében, egyedül Mátészalkán volt némileg más a helyzet. Itt főleg a korábbi szocialista iparfejlesztés néhány beruházását vették át és fejlesztették tovább. 1996-ban az Országgyűlés területi fejlesztési törvényt fogadott el, ami központosította és a regionális fejlesztési tanácsok kezébe adta a fejlesztési döntéseket. 2011-ben újra decentralizálásra került sor, ami előtérbe helyezte a megyei szintű döntéshozatalt. Ennek alapján megyei területfejlesztési programot dolgoztak ki és fogadtak el a 2020-ig terjedő időszakra. A program nagy súlyt helyez a megye népességmegtartó erejére, az életminőség javítására, a munkahelyteremtésre. Ugyanakkor a megye vezetői tudatában vannak annak, hogy a térség viszonylagos elmaradottsága nem szüntethető meg rövid idő alatt. A fejlesztéseket a megyeszékhely mellett három városra, Mátészalkára, Kisvárdára és Nyírbátorra koncentrálják, amelyek közlekedési helyzete az M3-as autópálya révén sokat javult az elmúlt évtizedekben. A megye igyekszik hasznosítani kedvező fekvését az európai V. számú közlekedési folyosó, a Trieszt–Kijev útvonal mentén. Ugyancsak kedvező fejlemény a román határ átjárhatóvá válása, ami számos határmenti kistelepülés viszonylagos elzártságát enyhítette vagy megszüntette. A megye szociális helyzetére jellemző, hogy az ország többi területéhez képest 1996-ra már kiemelkedően magas volt a rokkantnyugdíjasok aránya – csaknem ugyanakkora, mint az öregségi nyugdíjasoké. Az éleződő foglalkoztatási problémák miatt ugyanis egyre többen menekültek a rokkantosításba. A mélyszegénység felszámolása, különösen a romák helyzetének javítása továbbra is nagyon nehéz feladat, amin elsősorban a közfoglalkoztatás kiszélesítésével próbálnak segíteni. A megyei közlekedési infrastruktúra fejlődésének legnagyobb eredménye az M3-as autópálya továbbépülése, mely jelenleg egészen Vásárosnaményig ér. Oktatás, tudomány A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 1995. május 26-tól a római Pápai Keleti Intézet (Pontificio Istituto Orientale) affiliált, 2006. április 6. óta pedig aggregált intézete. 2000. január 1-jén jött létre – két jogelődje, köztük az 1962-től működő tanárképző főiskola oktatási és tudományos munkájára támaszkodva – a Nyíregyházi Főiskola, ami az oktatási funkciója mellett a megye egyik legfontosabb kulturális és művészeti központja lett. A megye tudományos élete is lendületesen fejlődött. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei tudományos testülete 2000-ben már a 9., közgyűléssel egybekötött tudományos ülésszakát tartotta Nyíregyházán. Jegyzetek Megye történelme 8. o. Takács 25. o. Takács 26. o. Iordanes 65. o. Gepidia területi változása térképen (5-6. század). Historical & General Cartography. (Hozzáférés: 2015. április 10.) Révész 145. o. Magyar régészet 340. o. Magyar régészet 328. o. Takács 27. o. Megye történelme 30. o. Megye történelme 32. o. Megye történelme 31. o. Takács 28. o. Engel 2003 Takács 29. o. Takács 30. o. Takács 32. o. Takács 31. o. Fodor Gusztáv: Elfelejtett beregszászi református zsinatok 1552-ből. Magyar Református Egyház. (Hozzáférés: 2008. május 23.) Nyíregyháza: Nevezetes tirpákok (magyar nyelven). Nyíregyháza online. (Hozzáférés: 2015. május 3.) Takács 33. o. Takács 34. o. Takács 35. o. Takács 36. o. Megye történelme 116-119. o. Takács 37. o. Takács 38. o. Megye történelme 123. o. Takács 39. o. Megye történelme 124. o. Kövér Takács 40. o. Takács 41. o. Nyírvidék Szabó László: A nagy temető (Przemyśl ostroma 1914–1915). Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. 42–46. Takács 42. o. Bene 2010 166. o. Bene 2010 167–168. o. Takács 43. o. Bene 2001 133. o. Magyarország 91-94. o. Megye történelme 149. o. Takács 45. o. Merényi 120. o. Megye történelme 171. o. Megye történelme 173. o. Takács 46. o. Takács 47. o. Megye történelme 206. o. Takács 48. o. MOM Zrt.. Diehl Metering. (Hozzáférés: 2015. április 10.) Finomkötöttárugyár Takács 49. o. Takács 50. o. Rendszerváltoztatás-Hajnal 9. o. Rendszerváltoztatás-Petróczki 191. o. Rendszerváltoztatás-Fekete 118. o. Rendszerváltoztatás-Fekete 121. o. Járások Phare 7. o. Phare 159. o. Rendszerváltoztatás-Hajnal 12. o. Rendszerváltoztatás-Hajnal 18. o. Rendszerváltoztatás-Hajnal 29. o. Területfejlesztés Seszták Rendszerváltoztatás-Hajnal 32. o. Észak-Alföld 11. o. Észak-Alföld 9. o. MTA Megjegyzések A Felső-Tisza vidékén, illetve a Tiszántúlon egy-egy terület többször is gazdát cserélt, Magyarország felszabadításának napjához hasonlóan számos téves elképzelés élt a háború kronológiájával kapcsolatban. Kisvárda esetében, ahová a Vörös Hadsereg kétszer vonult be, az első időpontot tekintették a felszabadítás napjának. Egy-egy szabolcsi község vagy város szovjet kézre kerülésének időpontját ténylegesen a kilencvenes évek történetírása tudta tisztázni. Horrified by the Sun A Horrified by the Sun a magyar Blind Myself együttes első hivatalos kiadványa. A középlemez dalait 1997 novemberében vették fel az LMS stúdióban, Szombathelyen a Sear Bliss akkori gitárosa, Scheer „Max” Viktor segítségével. Az EP-t kazetta formátumban 1998 márciusában jelentette meg a Crossroads Records. Tóth Gergely mellett a gitáros Molnár Gábor is énekel a dalokban. Az albumról a címadó dalhoz forgattak videoklipet. A Circle of Pain című dal az együttes következő évben megjelent első nagylemezére is felkerült, kissé átdolgozott formában. Az album dalai Horrified by the Sun I’m Your Blood Forgettable Fire Fear Circle of Pain Physical Tragedy Urbach (Westerwald) Urbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: 1898 Cowell Az 1898 Cowell (ideiglenes jelöléssel 1971 UF1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Luboš Kohoutek fedezte fel 1971. október 26-án. Wallace és Gromit: A bolond nadrág A Wallace és Gromit: A bolond nadrág, HBO szinkronban: Wallace és Gromit: Önműködő nadrág (eredeti cím: Wallace and Gromit in The Wrong Trousers) brit gyurmafilm, amely Wallace és Gromit című televíziós sorozat második része. A forgatókönyvet Nick Park és Bob Baker írta, a filmet Nick Park rendezte, a zenéjét Julian Nott szerezte, a producere Christopher Moll volt. Az Aardman Animation Studios készítette, a BBC forgalmazta. Kahana A Kahana a Lost című amerikai televíziós sorozatban szereplő hajó. A Kahana Oceanic Airlines 815-ös járatának lezuhanása után három hónappal megtalálta a szigetet. Utolsó kikötése a Fidzsi-szigeteken történt. A Kahana legénységét Charles Widmore bízta meg. Fedélzetén volt a Kevin Johnson álnevet használó Michael Dawson. Martin Keamy „halott ember ravaszának” működésbe lépése miatt a hajó felrobbant. A Kahana egy egészen hétköznapi, kőolaj-kitermelésre használt hajó volt, melyhez hasonlókat a Mexikói-öbölben, az Északi-tengeren és Nigériában is használnak. Az ilyen hajókra egy rév segítségével ételt, vizet, különféle készleteket lehet rakodni, az olajfúráshoz pedig szükség van egy emelvényre. A hajó különleges feladatot kapott: a sziget megtalálását. Fedélzetén két helikopter-leszállóhely is volt, de a Naomi által vezetett jármű az óceánba csapódott, a másik pedig (rajta az Oceanic 6-tal, Frankkel és Desmonddal) a sziget elmozdítása után landolási lehetőség és üzemanyag híján szintén a vízbe ütközött. Helyiségei A kapitány szobája Ez volt a hajó vezetője, Gault által használt szoba. Berendezése: egy könyvespolc, rajta könyvekkel, egy íróasztal, egy tábla, néhány párnázott szék, a falon fotók és feljegyzések egy tengerpartról (valószínűleg a szigetről), egy földgömb a 18. századból, egy doboz, melyben a 815-ös álroncsának fekete doboza volt és egy széf, melyet csak két kulcs együttes használatával lehetett kinyitni, ezek közül egy a kapitánynál, egy pedig Martin Keamynél volt, és amelyben a másodlagos protokoll leírását tartották. A szoba ajtaján egy bika szarva lógott. Kevin Johnson kabinja Ez volt a „Kevin Johnson” számára kiutalt helyiség. Felszerelése: két emeletes ágy, egy szék, egy szekrény és egy ablak. Michaelt a Többiek építették be a hajó legénységébe. A szekrényen egy szájvizes üveget és egy Walttal közös képet tartott. A gyengélkedő A gyengélkedőt elsősorban a hajó orvosa, dr. Ray használta. Felszerelése: két emeletes ágy, egy függőágy, egy vizsgálóasztal és egyéb orvosi eszközök. Ide lehet elkülöníteni az embereket a többiektől. Először Minkowskit, később Desmondot és Sayidot is bezárták. A rádiószoba Ezt főleg a hajó kommunikációért felelős embere, Minkowski használta. Minden egyes szigetről és a külvilágból érkező adást fogott. A jármű rádiója a sziget megtalálása után rövidesen elromlott. A tettes valószínűleg Michael volt, aki Ben utasítására tönkretette a kommunikációs felszerelést. A fegyverraktár Itt tárolta a hajó zsoldos csapata fegyvereit, lőszerét és robbanóanyagát. Egy fedélzeten volt Michael kabinjával, néhány ajtóval a folyosó vége előtt. Omar segített egy detonátort felszerelni a C-4-esre, mielőtt a csapat másodjára visszament a szigetre. Miután Daniel megkezdte a túlélők Kahanára szállítását, Desmond felfedezte a rádiójelek által aktiválható detonátort. A gépterem A gépteremben két nagyméretű motor és egyéb eszközök voltak. Röviddel a rádiószoba tönkretevése után Michael a motorokat is elrontotta, de később megjavította őket. „Csendesebb rész” Desmond és Sayid néhány nappal megérkezésük után a hajó csendesebbik részén kaptak szálláshelyet. A kabinban két emeletes ágy, néhány svábbogár és a falon egy vérfolt volt. A gumicsónak A hajó gumicsónakja egy kicsi, felfújható, Zodiac márkájú jármű volt. Minkowski és a legénység egy másik tagja, Brandon megpróbáltak közelebb menni vele a szigethez. Két másik személy később ismét meg akarta próbálni, de a kapitány megakadályozta a dezertálást. Gault később Sayidnak adta a hajót, aki visszament vele a szigetre. Daniel ezzel szállított néhány túlélőt a Kahanára. Az utolsó út közben történt meg a sziget elmozdítása, így helyzetük ismeretlen. Küldetései Naomi azt állította, őt és csapatát Penelope Widmore bízta meg Desmond felkutatásával. Ugyanakkor a zsoldos csapatot Penny apja, Charles Widmore bérelte fel a sziget megtalálására, Ben elfogására és a szigeten tartózkodó többi ember megölésére. A Charlotte Staples Lewis, Daniel Faraday és Miles Straume által alkotott tudományos csapat feladata pedig a Vihar állomásban lévő mérges gáz semlegesítése, ezzel a Többieknek a zsoldosok ellen irányuló támadásának megakadályozása volt. Miután a Barakkok elleni támadás sikertelen volt, a katonák számára életbe lépett a másodlagos protokoll, aminek értelmében el kellett foglalniuk az Orchidea állomást, mert tudták, hogy Ben oda fog menni. Így négy különböző küldetést különböztethetünk meg: Gault kapitány és Naomi missziója: a sziget megtalálása A Matthew Abaddon által összeszervezett tudományos csapat feladata: a Vihar állomás semlegesítése A zsoldos csapat célja: elfogni Bent és végezni az egyéb szigeten lévőkkel Michael egyszemélyes küldetése: tönkretenni a Kahana kommunikációs eszközeit és megszerezni a hajón lévők adatait. Tartózkodási helyei 2004 . december 6. és 10. között Suván , a Fidzsi-szigeteken horgonyzott le. December 14. előtt a hajó lokalizálta a sziget helyzetét. Mikor Naomi megjelent a szigeten, azt állította, a Kahana 80 mérföldre nyugatra van. December 24 -én a hajó körülbelül 40 mérföldre lehetett a parttól (húsz perc helikopterrel). December 30 -án a Kahana robbanását a szigetről is lehetett látni, tehát legfeljebb 5 mérföldre lehetett tőle. „Kabinláz” (cabin fever; klausztrofóbia) A Kahana legénységének egy része (valószínűleg a sziget közelsége és a kommunikáció hiánya miatt) a klausztrofóbia egy súlyos válfajában szenvedett: bármi áron el akarták hagyni a hajót. Ketten a Zodiac hajóval próbáltak elmenekülni, egy nő, Regina pedig egyszerűen a vízbe ugrott. A kapitány Keamynek is megemlítette ezt a jelenséget, ezzel is a szigetre való visszatérésről akarta lebeszélni. A hajó megsemmisülése Keamy egy detonátort csatlakoztatott a hajón lévő C-4-esre, amely az ő pulzusmérőjére volt beállítva; tehát ha meghal, a Kahana is felrobban. Mikor Ben az Orchidea állomáson megölte, működésbe lépett a szerkezet. Michael hűtéssel még késleltette egy kis ideig bekövetkeztét, de végül is a hajó felrobbant, ezzel valószínűleg megölve a rajta tartózkodókat, köztük Jint és magát Michaelt is. Ryan Dolan Ryan Dolan (Strabane, 1985. július 22. –) egy északír származású ír énekes. Ő képviselte Írországot a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon az Only Love Survives című dalával. Először az első elődöntőben adta elő a dalát Malmőben. Az elődöntőben a szakmai zsűrik és a telefonos szavazás közös eredménye alapján bejutott a fesztivál döntőjébe, ahol az utolsó, huszonhatodik helyen végzett 5 ponttal. Debütáló albuma Frequency címmel 2013. május 13-án jelent meg. Diszkográfia Albumok 2013 : Frequency Kislemezek 2013 : Only Love Survives 2014 : Start Again 2014 : Fall To The Floor Mezőkövesdi Kézilabda Club Több, mint negyven évre nyúlik vissza a mezőkövesdi csapatok szereplése a kézilabda bajnokságokban. Kezdetben megyei, a kilencvenes évek közepétől (a Mezőkövesdi Kézilabda Club 1993-as megalakulása után) NB-s szinten űzték ezt a sportágat a matyó fővárosban. A sikereket először az utánpótlás korosztályok érték el, s 2007. ősze óta a legmagasabb osztályban szerepel Mezőkövesd férfi csapata. A kézilabdázás története Mezőkövesden A kézilabdázás kezdetei 1955-ben említi a sajtó először a sportág nevét a kövesdi kézilabdázókkal kapcsolatban. Idézet a Vörös Meteor SK sportnapjáról szóló tudósításból: „Kövesden alig ismert sportágak bemutatóit is megtekinthették az érdeklődők: kézilabda, kardvívás súlyemelés, atlétika.” Érdekes, hogy a kézilabda sokáig még a sokoldalú tevékenységéről híres I. László Gimnáziumban sem honosodott meg. Az 1963. márciusában megjelenő írásban, amely a gimnázium sportéletét mutatta be, még csak meg sem említik ezt a labdajátékot. Évtizedekig a megyei bajnokságokban 1966 A kövesdi csapatok a megyei II-es bajnokságban bukkantak föl, mind a női, mind a férfi gárda ebben az osztályban játszott. 1967 Mindkét nem gárdája már a megyei I. o-ban szerepelt. Május 21-én a női csapat 8-7-re, míg a férfiak 26-23-ra kaptak ki a Kazincbarcikától. A női csapat a kilencedik (24 meccs, 15 pont, 7 gy, 1 d, 16 v, 156-217 gólarány), a férfi a 13. helyen zárta az idényt (26 meccs, 9 pont, 4 gy, 1 d, 21 v, 344-516 gólarány). 1968 Meglepetésre a női csapat nem vett részt a megyei I-ben, míg a férfiak az előző évi kiesés után újra a megyei II-be kényszerültek. Végül a 22 pontos MEAFC, a Tokaji VM és az Arló (mindkettő 16 pont) mögött a negyedik pozícióban zárták a bajnokságot (14 pont, 7 győzelem, 7 vereség, 324-319 gólarány). A járási pontvadászatban a Trencsényi SE az első lett (25 pont), tizenhárom győzelemmel, egy vereséggel, 365 lőtt, 133 kapott góllal. 1969 A nők ezúttal sem neveztek a bajnokságra, míg a férfiak a kétcsoportos megyei I-be nyertek besorolást. Végül a „Rácz” csoport küzdelmeit a hatodik pozícióban zárták, méghozzá tíz győzelemmel és tizenegy vereséggel, 364 dobott, 398 kapott góllal. A másik kövesdi csapat, a Trencsényi visszalépett. 1970 A bajnokságot újra átszervezték, ezért a férfi gárda megint a megyei II. o.-ban játszott. 1971-1974. Csupán a nők viaskodtak a megyei I-ben. 1973-ban tizedik lett a Mezőkövesdi ITSK (22 meccs, 6 győzelem, 16 vereség, 135-304), ahogyan 1974-ben is (22 meccs, 5 gy, 2 d, 15 v, 147-261). 1975 Megalakult a Mezőkövesdi Munkás Sport Egyesület, s mindkét nem csapata a megyei első osztályban szerepelt. A kiugró teljesítmény továbbra is váratott magára. A nők ismét a kilencedikek (26j, 7gy, 2d, 17v, 230-339), a férfiak 1967-hez hasonlóan a tizenharmadik helyen (30j, 8gy, 3d, 19v, 620-722) végeztek. 1976 Ezúttal is a gyengébbik nem volt az „erősebb”: Női megyei I. o.: 7. MMSE (22 meccs: 8,2,12, 200-229, 18 pont) Férfi megyei I. o.: 10. MMSE (24 meccs: 9,0,15,546-595, 18 pont) A férfiak a Szerencset például 33-17-re, a Hejőcsabát 29-28-ra győzték le. 1977 Ismét csak a férfi gárdát találjuk a megyei I-ben. A tabellán: 8. MMSE (24, 8,2,14, 545-629, 18 pont). A férfi csapatban 1977-ig többnyire a következő játékosok kaptak lehetőséget: Vámos Csaba, Kaló István, Somogyi László, a Radványi testvérek, Jacsó Mátyás, Sebe István, Simonyi József, Tóth István, Dósa Sándor, Barczi Albert, és Takács Zoltán. Az edző Gánóczy László volt. 1978 Érdekes, hogy újra nevezett a MMSE női csapata is a megyei küzdelmekre. Ők a kilencedik, a férfiak a tizedik helyen végeztek. 1979 Mindkét csapat a megyei I-ben játszott. Néhány eredményük: férfiak: MMSE_ Hejőcsaba 14-18, MMSE - Olefin SC 25-26. Nők: MMSE- Sajóbábony 16-13, MMSE - Borsodi B II. 15-22. 1980 A kövesdi kézilabda továbbra is messze a megyei dobogósoktól. Néhány föllelhető eredmény. Nők: MMSE – Borsodi B II. 12-24. Ld.: Dévényiné 6. MMSE - Szendrő 8-9 ld.: Kiss 4, MMSE- Miskolci ÁFOR 10-18 ld.: Kovács 5, MMSE – MVSC 11-27 ld.: Dévényiné 5. Férfiak: MMSE – Edelény 17-20 ld.: Somogyi 6, MMSE – Putnok 25-19 ld.: Molnár 11, MMSE – Sajóbábony 20-28 ld.: Somogyi 6, Dósa 6, MMSE – Papp J. SE 19-21 ld.: Nyitrai, Somogyi 6-6, MMSE – Edelény 20-37 ld.: Baranyi 7, MMSE – Putnok 9-11 ld.: Somogyi 3. 1981 Ez évben mindkét csapat elindult a megyei bajnokságban, ám a küzdelmeket csak a férfi együttes fejezte be. A nők visszaléptek. A férfiak egyik szép győzelme: MMSE-Putnok 35-9! Ennek ellenére a tabellán: 8. MMSE (22 meccs, 18 pont, 8 gy, 2 d, 12 v, 453-473). 1982 A férfi gárda a megyei I-ben 20 pontjával a hetedik helyen végzett. 1983 Az MMSE férfi csapata megismételte az előző évi helyezést, amelyhez kellett a Honvéd Papp J. SE 26-18-as legyőzése is. 1984 Fennállása legjobb eredményét érte el a férfi csapat a megyei első osztályú küzdelmek során. Az együttes ezüstéremmel fejezte be a bajnokságot. 1985 Visszatért a szokásos középmezőny-végi szereplés, a 8. helyen zárt a csapat (22j, 8gy, 2d, 12v, 500-520, a megszokott 18 pont). 1986 A megyei bajnokságot két hatos csoportban rendezték. A kövesdi férfiak mérlege a „B” csoportban: 1. Mezőkövesdi MSE 10 7 1 2 270-193 18. 1987 Újra a régi rendszerben, 12 csapattal, egy csoportban zajlottak a megyei csatározások. Az MMSE tabellasora: 6. hely 22 12 – 10 467-478 23. 1978-1987-ig a következő játékosok szerepeltek az MMSE csapatában: Baranyi Dezső (játékos-edző), Lázár István, Molnár József, Molnár László, Nyikes István, Nyeste János, Nyitrai Zoltán, Fügedi János, Somogyi József, Tolnai László, Fütő László, Lukács Imre, Barczi István, Nyitrai Sándor, Vitányi Ferenc, Papp József. 1988-1993 A sportág stagnálását hozta ez az időszak, hiszen a megyei bajnokságban nem játszott kövesdi csapat, csupán az ifjúsági korosztály versengett. Ez annál is inkább volt furcsa ás kellemetlen, mert 1989-ben átadták a minden igényt kielégítő Városi Sportcsarnokot, amely azóta is ideális körülményeket biztosít a sportágnak. A Mezőkövesdi Kézilabda Club megalakulása és az NB II-es szereplés Az 1990-es évek elején a Mező Ferenc Általános Iskola szisztematikus utánpótlás nevelésbe kezdett. A diákok hamar megkedvelték a sportágat, s iskolai szinten országos elismerést kiváltó eredményeket értek el Juhász Istvánnal. 1993 Kivált az Mezőkövesdi Sport Egyesületből, s megalakult a Mezőkövesdi Kézilabda Club. A nevelőmunka érdekében elengedhetetlen volt a szervezett keretek közt működő kézilabda egyesület alapítására. A bajnokságnak úgy vágott neki az újjászervezett szakosztály, hogy azt várták el tőle a szponzorok, nyerjék meg a bajnokságot, s jussanak föl az NB II-be. Ez sikerült is: az MKC 20 mérkőzéséből 18-at megnyert, egy döntetlent ért el, s egy vereséget szenvedett. A 37 pont 496 lőtt, 328 kapott góllal jött össze. A bajnoki címet nyerő keret: Prókai Ferenc, Pető Csaba, Mikulás Gábor, Bán Tibor, Prókai Dezső, Krajnyák László, Bodnár Péter, Tóth Zsolt, Tóth Gábor, Szabó Zoltán, Fügedi Csaba, Pogány Attila, Varga Attila, Ináncsi László, Mező Gábor, Guba Tibor. Elnök: Juhász Antal, ügyv. elnök: Bozsik Sándor, edző: Baranyi Dezső, tech. vez.: Gáspár Márton. 1994/1995. Először szerepelt a kövesdi kézilabda együttes az NB II-ben. Az Északkeleti csoportban első idényében nyolcadik helyen zárt a gárda. Néhány győzelem: 1994. okt. 16: MKC – Lyukóbánya 31-21 (Fügedi 10, Tóth G. 8, Mikulás 5, Tóth Zs. 4), 1994. okt. 30.: MKC – Nádudvar 28-25 (Fügedi 10, Tóth Zs. 6, Tóth G. 4). 1995. május 18. Lyukóbánya – MKC 21-27 (Mikulás 6, Fügedi, Prókai 5-5), 1995. június 11. Nádudvar – MKC 27-30 (Csanálosi 7, Mikulás, Tóth 6-6) 1995/1996. Az elvárások nőttek, a cél az első hat hely valamelyikének megszerzése volt. Az idénybeli keret: Pogány Attila, Ináncsi László, Varga Attila (kapusok), Mező Gábor, Fügedi Csaba, Mikulás Gábor, Rózsa Zoltán, Dohány József, Tóth Zsolt, Prókai Ferenc, Tóth Gábor, Molnár Zoltán, Prókai Dezső, Bán Tibor. 1997/1998 A csapat folyamatosan fejlődött, aminek meg is lett az eredménye, hiszen ebben az évben már komolyan kellett számolni a Mezőkövesddel a harmadosztályban. Az MKC 28 ponttal az Ózdvidéki BOKC csapata mögött a második helyen végzett a pontvadászatban. Tizenkét győzelem mellett négy döntetlent és hat vereséget számoltak a kövesdiek, a gólok 586-539 arányban oszlottak meg. A legnagyobb fegyvertény az Ózd 29-27-es legyőzése volt hazai pályán. 1998/1999 Kissé visszaesett az MKC teljesítménye, hiszen az ezüstérem után most egy negyedik helyezéssel kellett beérnie a csapatnak. Az NB II-es bajnok a Miskolci KC lett, a kövesdiek mérlege: 26 pont, 11 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség. Lőtt gól: 586, kapott 529. Dicséretre méltó teljesítmény volt a Miskolc ellen idegenben elért döntetlen, valamint az Alsózsolca 15 gólos legyőzése. Az utánpótlás nevelést dicséri, hogy Juhász István irányításával az ifjúsági csapat megnyerte a bajnokságot, 36 pontjukat 17 győzelemből, 2 döntetlenből és 3 vereségből érték el. 1999/2000 Az ifi megismételte egy évvel korábbi teljesítményét, újból aranyérmet vehettek át, s most egyetlen egységgel többet is gyűjtöttek. Mérlegük: 18 győzelem, 1-1 döntetlen és vereség 638 lőtt, 450 kapott gól. A felnőttek korántsem szerepeltek ilyen jól, pedig ugyannyai pontot gyűjtöttek, mint egy évvel korábban. A bajnokság félidejében (ekkor tíz pontja volt a gárdának, s a végén három súlyos vereségbe is beleszaladt az MKC) edzőcserére is sor került, Valyon Istvánt Debnár István váltotta a kispadon, vele mindössze kétszer kapott ki az MKC a félév során. A bajnokság végén hatodik lett az MKC: 22 meccs, 12gy, 2d, 8v, 558-532. A legnagyobb különbségű győzelmét a Debreceni Nyomdász ellen jegyezte a csapat: 42-18. 2000/2001 Nagy reményekkel vágott neki az NB II-es bajnokságnak az MKC, a bajnoki cím sem volt elérhetetlen. A sors (vagy más) azonban nem akarta a matyó egylet elsőségét, s a megszerzett 37 pont végül a bronzéremhez volt elég. Az első 42 ponttal a Hajdúböszörmény, a második 38 ponttal a Tiszavasvári lett. Az MKC 17 győzelem mellett három döntetlent (kétszer Böszörmény, egyszer hazai pályán a Tiszavasvári ellen), és két vereséget (Nyírbátor, Tiszavasvári) ért el. Debnár István helyét a küzdelmek után az egyletet már korábban irányító Herczeg Béla vette át. Ebben az évben ifi csapatot nem nevezett az MKC, ellenben a serdülők jól szerepeltek az OSB-ben. 2001/2002 Az évben a másodosztályba való feljutás volt a cél, s mivel a Tiszavasvári és a Hajdúböszörmény az előző évben feljebb léptek, ebben csupán a Diósgyőri KC akadályozhatta volna meg a mieinket. E két gárda kiemelkedett a mezőnyből, s csak az egymás ellen vesztett pontok döntöttek. A Mezőkövesdi KC veretlenül, 21 győzelemmel, s mindössze egyetlen, Diósgyőrben elért 26-26-os döntetlennel nyerte a versenyfutást (43 pont) a rivális miskolci egylet előtt. A magabiztos sikerek közül is legnagyobb győzelmét a Nádudvar ellen érte el az MKC: 43-20-ra nyert a matyó gárda, amelynek keretében 11 kövesdi volt. Ez volt az MKC második felnőtt bajnoki címe, s egyben eddig az utolsó is. Az ifik helyett ismét serdülő utánpótlás csapatot indított az MKC. A bajnoki címet nyert keret: Bíró István, Bukta Roland, Búzás Norbert, Fülöp Péter, Gulyás István, Holló Tibor, Kerekes Péter, Kocsmárszky Zsolt, Legoza Imre, Makai Miklós, Mezei Róbert, Mező Gábor, Mikulás Gábor, Panyi Lóránd, Pásztor Gergely, Pető Zoltán, Sándor István, Veres Dániel. Gál Gyula gyúró, Herczeg Béla edző, Tóth Mihály technikai vezető. Öt szezon az NB I/B Keleti csoportjában 2002/2003 Nehéz, ám nem teljesíthetetlen feladat várt az MKC-ra, bent kellett maradni az NB I/B Keleti csoportjában. A gárda (erősítésként a korábban ifistaként itt szerepelt Csillik Attila, a felnőttként korábban kövesden már megfordult Kurusta Sándor, illetve újként Kálmán Attila, valamint Varga István csatlakozott a kerethez) a tizedik helyen végzett az erős mezőnyben. Idegenben ugyan nem ment a pontok gyűjtögetése, bár egy döntetlen kezdésként sikerült elérni Tiszavasváriban, a győzelemre egy idényt várni kellett. A legnagyobb fegyvertény a bentmaradás kivívása mellett a bajnok Nyíregyháza hazai legyőzése volt. Az MKC 16-7-es félidőt követően 29-21-re lépte le a listavezetőt. Említésre méltó még, hogy az Ózdot 9-16-os félidő után sikerült 23-22 arányban legyőznie az MKC-nak. A legeredményesebb dobók: Kerekes 110, Fülöp 108, Kálmán 88 gól. Az ifi csapat és a serdülők is folyamatosan erősödtek, előbbi negyedik lett. 2003/2004 Az MKC ebben az esztendőben javítani tudott helyezésén, egy évvel korábbi pozíciójukhoz képest eggyel előre lépve a kilencedik helyen végzett a felnőtt gárda. A rekord: 26 meccs, 11 gy, 2 d, 13 v, 721-712, 24 pont. A bajnokság nem volt olyan izgalmas, mint egy évvel korábban, amikor a Szabolcs KSE és a Csömör közt egy pont döntött, ezt az idényt az újonc Debreceni KSE nyerte (a 2001-ben a megyéből induló klub a Hajdúböszörménnyel működött együtt szorosan). A Kövesd kerete lényegében változatlan volt, újként Bakos Dávid került a klubhoz, valamint visszatért nevelő klubjába Fügedi Csaba is, aki a megelőző években az NB I-ben ontotta a gólokat a Csömör és az Ózdi KC színeiben. A korábbi gárdából Kurusta távozott. Megszületett az első idegenbeli győzelem is, méghozzá a Diósgyőr ellen, 23-24 lett a mérkőzés végeredménye. Jó teljesítményt nyújtottak még az Ózd és a Salgótarján ellen itthon, s hússzal verték meg a Hajdúböszörményt. Legeredményesebb játékosok: Fügedi 128, Mikulás 110, Kerekes 96, Pető 95. Az ifi újra negyedik. 2004/2005 A szurkolók által is várt előrelépésből majdnem nagyot ugrott hátrafelé az MKC felnőtt gárdája, hiszen sokáig a kiesés réme fenyegette a csapatot. A bajnokság félidejéig mindössze nyolc egységet gyűjtött a matyó alakulat, Herczeg Béla még a Nyírbátor elleni hazai pályán elszenvedett vereséget követően felajánlotta lemondását, de csak az őszi fordulók után adta át a kispadot Berendy Antalnak. Csodát ő sem tett, vele is csupán tíz pontot szedett össze a csapat, amely végül a tizedik helyen zárt a már nem tizennégy, hanem 13 tagot számláló mezőnyben. Rekord: 24 meccs, 8 gy, 2 d, 14 v, 682-731. A legjobb eredmény a bajnok Békés ellen elért hazai, 24-24-es döntetlen volt, illetve a nagy tavaszt produkáló Gyöngyös 23-21-es kövesdi legyőzése. Legjobb dobók: Fügedi 107, Mikulás 95, Fülöp 84. Az ifi ezüstérmes. 2005/2006 Az előző évi gyenge szereplés után a klub és a város vezetése áttekintette a lehetőségeket, s új célokat tűzött ki a csapat elé, amelyhez a képességekhez mérten megteremtették a feltételeket. Kijelentették, Mezőkövesdnek az utánpótlás játékosok minél sikeresebb nevelése és itt tartása érdekében szüksége van egy első osztályú csapatra. A cél a feljutás két éven belüli kivívása lett, ehhez teljesen új csapatot kellett építeni. Berendy Antalt a korábban az utánpótlással foglalkozó (s az ifit, serdülőt, korosztályos válogatottat továbbra is edző) Juhász István váltotta. A bajnokságban bronzérmet nyert a csapat, amely ugyanúgy 40 pontot gyűjtött, mint az Ózd, ám az egymás elleni eredmények (20-14, 18-28) a borsodi rivális javára döntöttek. Az aranyérmet a Gyöngyösi Főiskola nyerte el (45 pont), ám őket is sikerült Kövesden legyőzni (21-20). 3. MKC 26 meccs, 19-1-5, 706-582. A keret: Juhász István edző, Tóth Mihály tech. vez., Bakos Dávid, Bán Lajos, Bíró István, Bukta Roland, Dobos László, Drizner Péter, Földi Péter, Fügedi Csaba, Fülöp Péter, György Gábor, Jacsó Róbert, Kocsis Csaba, Koscsó Ádám, Mikulás Gábor, Molnár Ferenc, Nyitrai Szabolcs, Padla József, Panyi Lóránd, Pető Zoltán, Pinczés János, Veres Ádám. (közülük 12 kövesdi) A legjobb dobók: Fügedi 139, Pető 103, Fülöp 94. Az ifjúsági csapat bajnoki aranyérmet szerzett a másodosztályban 23-szor győztek, egyszer ikszeltek, s kétszer kaptak ki. Negyvenhét pontot gyűjtöttek csakúgy, mint a második helyezett Orosháza. Dobott góljaik száma 992 volt, ebből Piczés egymaga 268-at szerzett, s gólkirály lett! Koscsó 137-et szerzett. 2006/2007 A feljutás kivívásának éve. Ebben az esztendőben a bombaerős, újonc Hort FTC-vel kellett felvenni a versenyt az MKC-nak, s az NB I-be jutásra jogosító második helyért szállt harcba a kecskeméti Delfin KC is. Az első osztály mezőnyét bővítették, s az első két helyezett automatikusan feljutott az élvonalba, míg a harmadik pozíció osztályozót ért. Az MKC a kövesdi, de tizenévesen Veszprémbe, majd Győrbe került Nyikes Csabával, illetve a miskolci, de szintén Győrben szerepelt Németh Tamással, illetve az ifiből felkerült Szilágyi Dániellel erősített. Távozott Jacsó, Dobos, Padla és Veres. A tabellán végül a második helyet szerezte meg az MKC, 43 ponttal (26, 21-1-4, 826-637), a 48 pontos Hort FTC mögött. Az MKC ötször dobott több, mint negyven gólt, ám becsúszott egy súlyos vereség, az FTC ellen idegenben 38-21-re maradtak alul a mieink. A Magyar Kupában a nyolcaddöntőig menetelt a gárda (Ózdot 30-24-gyel, Fehérgyarmatot 35-24-gyel búcsúztatták), ahol az MKB Veszprém KC állította meg. A kupameccsre soha nem látott tömeg gyűlt össze a kövesdi sportcsarnokban, 1200-nál is több néző zsúfolódott össze a lelátón. Az eredménye nem lehetett panasz, 44-29-re kapott ki az MKC, attól több gólt abban évben kevesen dobtak (főleg nem magyarok) a veszprémieknek. Az ezüstérmes gárda névsora: Bakos Dávid és György Gábor (kapusok), Bán Lajos, Bukta Roland, Fülöp Péter, Pető Zoltán, Fügedi Csaba, Mikulás Gábor, Németh Tamás, Nyikes Csaba, Panyi Lóránd, Kocsis Csaba, Földi Péter, Molnár Ferenc, Drizner Péter, Juhász István edző. Tech. vezető Tóth Mihály. A legjobb dobók: Nyikes 170, Fügedi 128, Pető 119, Németh 108. Az ifisták ismét kitettek magukért, megvédték előző évi bajnoki címüket. Huszonöt győzelmük mellett egyszer hajtottak fejet az ellenfélnek. Ötven pontot gyűjtöttek, s ezúttal 967 lőtt gólig jutottak. A legeredméyesebbek: Pinczés 146, Koscsó 138, Guba Tamás 137, Szilágyi 126, Nyeste Balázs 123, Bán Lajos 120. A Mezőkövesdi KC az első osztályban 2007/2008 Elérkezett a hőn áhított első osztályú szereplés éve. A város történetében első csapatként indulhatott az NB I-ben a 14 éves MKC. A cél a bennmaradás kivívása volt, amely nem tűnt könnyű feladatnak, hiszen a mezőnyt 14 tagúra szűkítették, s négy csapatnak kellett búcsúznia az élvonaltól. Ráadásul az MKC az egyik legkisebb költségvetéssel rendelkező egyesület a mezőnyben. A bajnoki rendszer eltért a korábbiaktól, a mezőnyt két csoportra osztották, az MKC a bajnoki címvédő Szeged, a Debrecen, a Százhalombatta, a PLER a Tatabánya, a Hort és a Nyíregyháza nevével fémjelzett A jelű nyolcasba került. A szereplést mindjárt egy idegenben aratott sikerrel kezdte az MKC (NYKSE-MKC 24-26), a folytatás azonban már nem ment ilyen jól a szinte a tavalyi csapattal szereplő (Ulics István, Teremi László, Papp Gábor, Mirko Vujovics jött nyáron, s Fekete László érkezett közvetlenül a rajt előtt, Mikulás, Drizner és Bukta távozott) Kövesdnek. Az alapszakaszban nyolc egységet gyűjtött az MKC, amely 4 győzelemmel és tíz vereséggel hatodik helyen végzett a csoportban, így az alsóházi rájátszásban folytathatta a küzdelmeket. Nagy fegyvertény volt a PLER hazai 28-27-es legyőzése. A folytatásban a csoport első négy helyének megszerzése volt a feladat (három új játékos érkezett: Bajorhegyi Ádám, Ölschléger Krisztián, Gilan Tibor, s négyen távoztak: Németh, György, Földi, Ulics), a Balatonfüred, a Tatabánya és a Gyöngyös kiemelkedett a mezőnyből, míg a Nyíregyháza, a Tata és a Hort alulra lógott ki. A kiadó utolsó bennmaradó hely az MKC és a Győr között dőlt el. A bónuszpont-rendszer miatt a mieinknek csupán a kötelezőket kellett volna hozni, azaz a gyengéket oda-vissza megverni, s a Győr ellen itthon tartani a két pontot. A Hort azonban, ahogyan ősszel is, megtréfálta a Kövesdet, s a pesti csapat otthonában hatgólos előnyt pár perc alatt herdáltunk el, döntetlenre adva ezzel a mérkőzést. Az ezt követő meccsek a papírforma szerint alakultak, s ezzel első NB I-es szezonjában a Magyar kézilabda-bajnokságban, a Budapest Bank Férfi Kézilabda Ligában a 13. helyen végzett a csapat. Rekord 14 meccs, 16 pont, 6gy, 1d, 7v 398-401. Az ifi csapat épp, hogy lemaradt a felsőházi rájátszásról (12 pont, 5-2-7), a 9-16. helyezésért vívott csatákban azonban 11 győzelmet arattak, s csupán háromszor kaptak ki, így végül a tizedikek lettek. 2008/2009 A Békési FKC visszalépésének köszönhetően az MKC ismét lehetőséget kapott az első osztályú szerepléshez. Juhász Istvánt Rosta István váltotta a kispadon, s az egész játékosállomány kicserélődött. A csapat remekül helytállt az alapszakaszban, s ott a nyolcadik helyen végzett. A rájátszásban az 5-8. helyért folyó viadalban végül a hetedik pozíciót sikerült megszereznie a csapatnak. A Magic Boys KC A Magic Boys KC 2001-ben alakult, amelynek kerete a korábbi MKC játékosokból állt, többek közt NB II-ben ezüst és bronzérmes felnőttekből, s a felnőttben lehetőséget már nem kapó ifistákból. Első idényükben ötödikek lettek a megyei bajnokságban 16 meccsen tíz győzelmet jegyeztek, s 19 pontot szereztek (egyet levontak tőlük). 2002/2003 A Magic Boys a megyei bajnokságban ezüstérmet szerzett. 26 ponttal lettek másodikok a Felsőzsolca mögött. Rekordjuk: 16j, 13gy, 3v, 472-336. 2003/2004 Ebben az évben a megyében a Magic Boys is előre lépett, bajnoki címet ünnepelhettek az „öregek”. Harminc pontot szereztek, csakúgy mint a Bőcs, egymás elleni eredményük azonban jobb volt. 1. Magic Boys 18 j, 15 gy, 3 v, 572-401. 2004/2005 A Magic Boys ezüstérmet szerzett a megyei bajnokságban, hiszen nem éltek az NB II-be lépés lehetőségével. A Felsőzsolca mögött 19 ponttal (14 meccs, 9gy, 2d, 3v, 360-291, -1 büntetőpont) végeztek a dobogó második fokán. 2005/2006 A Magic Boys a harmadik helyen végzett a megyei bajnokságban, 16 meccsükből 11-en győztesen, öt alkalommal vesztesen hagyták el a pályát. 462 gólt dobtak, 404-et kaptak. A kézilabda klubot sújtotta, hogy a játékosok munkahelyi elfoglaltságaik miatt sem edzésre, néha pedig mérkőzésekre sem tudtak járni, így a csapat ekkor szerepelt utoljára valamely bajnokságban. Az utolsó keret: Bene Norbert, Bodnár Péter (edző), Dohány József, Ficsór Dávid, Fügedi Szabolcs, Guba Tibor, Kosztrub Gergő, Lukács Attila, Mező Gábor, Molnár Zoltán, Polyák Zsolt, Szucskó Péter, Tóth Gábor, Tóth Zsolt, Varga Attila, Vince Péter. AZ MKC női csapata 2005/2006-ban az MKC női csapata a megyei bajnokságban szerepelt, ahol végül az ötödik helyen végeztek. 14 meccsen hat győzelmet és 8 vereséget számláltak, tehát 12 pontot szereztek. Dobott góljaik száma 240, a kapottaké 273 volt. Az akkori keret: Barzsó Csenge, Barzsó Viktória, Csirmaz Rita, Dancs Petra, Duchony Katalin, Duchony Tímea, Komáromi Edina, Megyaszai Mercédesz, Molnár Eszter, Molnár Mária, Nagy Ágnes, Póta Domitilla, Tóth Mártonné (játékos-edző), Varga Éva. 2006/2007 A megyei bajnokságban ismét elindultak a lányok, a főleg a gimnáziumi korosztályra épülő gárda a bajnokság felénél a második helyen állt a tabellán a Sajószentpéter mögött. A keret: Barzsó Csenge, Barzsó Viktória, Birinyi Fanni, Bíró Aletta, Bogyó Adrien, Csirmaz Rita, Dancs Petra, Duchony Katalin, Duchony Tímea, Komáromi Edina, Nagy Ágnes, Németh Barbara, Péntek Anett, Tóth Lejla, Tóth Mártonné (játékos-edző), Varga Éva, Varga Ivett. A női csapatnak ez volt az eddigi utolsó szezonja a bajnokságokban, tanulmányi, munkahelyi pénzügyi nehézségek miatt azóta nem alakult újjá a szakosztály. Sikerek National competitions Magyar Kupa Bronzérem (1): 2014–15 Nemzeti Bajnokság I/B Bajnok (1): 2012–13 A csapat eddigi edzői Baranyi Dezső Herczeg Béla Valyon István Debnár István Berendy Antal Juhász István Rosta István Zsigmond György Avar György Skaliczki László Gare de Strazeele Gare de Strazeele vasútállomás Franciaországban, Strazeele településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lille–Fontinettes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Bailleul Gare d’Hazebrouck 1047 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek Évek: 1042 – 1043 – 1044 – 1045 – 1046 – 1047 – 1048 – 1049 – 1050 – 1051 – 1052 Események Az év elején Fehérvárott megkoronázzák I. András királyt, aki nyomban leveri a pogánylázadást. Próbálkozásai a német császárral való békekötésre nem vezetnek eredményre. Hódító Vilmos I. Henrik francia király segítségével leveri a lázadó normann bárókat a val-ès-dunes-i csatában Caen mellett. Születések Judit , III. Henrik német-római császár lánya. Sainte-Cécile-d’Andorge Sainte-Cécile-d’Andorge település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 576 fő (2015). Sainte-Cécile-d’Andorge Chamborigaud, Saint-Julien-des-Points, Le Collet-de-Dèze, Portes, La Vernarède, La Grand-Combe és Branoux-les-Taillades községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nicko McBrain Michael Henry "Nicko" McBrain (sz. 1952. június 5., Hackney, London, Anglia) angol zenész, az Iron Maiden együttes dobosa. A Nicko becenevet Billy Day billentyűs adhatta neki, amikor úgy mutatta be egyszer, hogy „Ő itt az olasz dobosom, Nicko”. McBrain viszont azt állítja, hogy volt egy plüss medvéje, akit Nicholasnak hívtak és állandóan magával hordozta, ezért a szülei elkezdték őt Nickynek szólítani. McBraint nagyra értékelik a kritikusok. A Rhythm Magazine a 18. helyre rangsorolta a Minden idők 50 legjobb dobosa listáján. Zenei pályafutása McBrain 1975-ben csatlakozott a Streetwalkers nevű együtteshez, utána a Pat Traversnél, majd a Trustnál volt dobos. Az 1980-as évek elején, amikor a McKittynél dobolt, találkozott az Iron Maiden basszusgitárosával és alapítójával, Steve Harris-szel. A Trust segített az Iron Maiden The Number of the Beast világ körüli turnéján, 1982-ben. Hivatalosan 1982 decemberében lett az együttes dobosa. Első lemeze a zenekarral az 1983-as Piece of Mind. McBrain az 1980-as évek elejétől használt Sonor dobokat Paiste cintányérokkal kiegészítve. 1990-ben másfél órás doboktató videót készített. McBrain sajátos humorával kísérve bemutatja a dob egyes részeit, a dobolás alapjait, valamint ellátogathatunk a Paiste gyárba és a Beyer Dynamichoz, ahol a dobmikrofonokat készítik. A videó csúcspontja a Rhythm of the Beast c. dal, ahol fúvósok, Hammond orgona és Dave Murray társaságában játszik. A videó kiadását dobklinika-előadások követték. A Sonor támogatásának megszűnte után, 1993-tól McBrain a Premier dobjaira tért át. 2004-ben összehozott egy saját hobbizenekart McBrain Damage néven, ahol barátaival zenél. 2015-től Nicko ismét Sonor dobokon játszik. Diszkográfia Downtown Flyers (1975) Red Card (1976) Makin' Magic (1977) Putting It Straight (1977) Marche ou Crève / Savage (1981) Piece of Mind (1983) Powerslave (1984) Somewhere in Time (1986) Seventh Son of a Seventh Son (1988) No Prayer for the Dying (1990) Fear of the Dark (1992) The X Factor (1995) Virtual XI (1998) Brave New World (2000) Dance of Death (2003) A Matter of Life and Death (2006) The Final Frontier (2010) The Book of Souls (2015) Chris Austin Hadfield Chris Austin Hadfield (Sarnia, Ontario, Kanada, 1959. augusztus 29. –) kanadai űrhajós, ezredes. Az első kanadai, aki űrsétát tett, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első – és eddig egyetlen – kanadai parancsnoka. Életpálya 1974-ben vitorlázó repülő, 1975-ben motoros repülő jogosítványt szerzett. 10 éven keresztül oktatóként tevékenykedett. 1982-ben a Repülő Iskolán kitüntetéssel szerzett mérnök-pilóta oklevelet. Repült géptípus: CF–18. Kaliforniában részt vett egy berepülőpilóta képzésen, megtanulta a repülőbalesetek kivizsgálásának módszerét. A kanadai légierő berepülő pilótája, több mint 70 különböző típusú repülőgépet tesztelt. 1992-ben a Tennessee Egyetemen mérnöki diplomát szerzett. A Kanadai Űrügynökségnél (CSA) 5330 pályázóból választották űrhajósnak. 1992. június 9-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Három űrszolgálata alatt összesen 165 napot, 16 órát és 21 percet töltött a világűrben. Két űrséta (kutatás, szerelés) alatt, összesen 14 órát és 50 percet töltött az ISS űrállomáson kívül. 2001-től 2003-ig a NASA műveleti igazgatója Moszkvában. Munkája során koordinálta, az ISS-en működő (készülő) valamennyi nemzetközi legénység tevékenységét. Felügyelte a képzésüket, a kisegítő tevékenységet. Képviselte a nemzetközi Űrügynökségeket az orosz űrprogramban való közreműködésben. Hadfield akkor került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor intenzíven elkezdte használni a közösségi média eszközeit az űrhajózás és a tudomány népszerűsítésére. Fiai segítségével az űrállomásról rendszeresen twitterezett és videókat készített. Dalt is komponált már az űrben, és űrkoncertet is adott gitárral. Iskolások kérdéseire választ adó kísérletet is végzett már, amit élőben közvetítettek. 2013. június 10-én bejelentette, hogy július 3-tól befejezi aktív űrhajós tevékenységét, de továbbra is népszerűsíteni szándékozik az űrkutatás fontosságát. Űrrepülések STS–74 az Atlantis űrrepülőgép útján küldetésspecialista. Az első kanadai űrhajós. A NASA második űrsikló küldetése a Mir űrállomásra. Rakománya élelmiszer, víz és tudományos eszközök az előírt kísérletek, kutatások elősegítésére. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 4 órát és 31 percet töltött a világűrben. STS–100 az Endeavour űrrepülőgép repülésén küldetésfelelős. Szállították és telepítették az új kanadai építésű Canadarm2 robotkart. Második űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 21 órát és 31 percet töltött a világűrben. Végrehajtott két űrsétát (kutatás, szerelés), összesen 14 órát és 50 percet töltött az ISS űrállomáson kívül. Szojuz TMA–07M fedélzeti mérnöke/ISS parancsnoka. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 145 napot, 14 órát és 16 percet töltött a világűrben. Az első kanadai, aki az ISS parancsnokaként tevékenykedhetett. Tartalék személyzet Szojuz TMA–15 fedélzeti mérnöke Szojuz TMA–05M fedélzeti mérnöke Művei Egy űrhajós tanácsai földlakóknak – Mit tanultam az űrrepüléseim alatt a találékonyságról, az eltökéltségről és arról, hogy mindig bármire készen kell állni. (Gabo Kiadó, 2014) ISBN 978 963 252 08 03 You Are Here: Around the World in 92 Minutes (Ön itt áll: 92 perc alatt a Föld körül) Fényképalbum (2014) Érdekességek Menye magyar, akinek családja Dunaharasztiban él. Hadfield többször üdvözölte őket az űrből. Scharfbillig Scharfbillig település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Marianne Bujard Marianne Bujard (Lausanne, 1958–; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǚ Mǐn; magyar népszerű: Lü Min; egyszerűsített kínai: ��; hagyományos kínai: ��) svájci sinológus. Élete Marianne Bujard a Lausanne-i Egyetemen diplomázott 1986-ban. Ezt követően a Genfi Egyetem és a Pekingi Egyetem (1981-1983) tanult kínaiul. Tanulmányait Párizsban folytatta, és az École pratique des hautes études-ön (EPHE) szerzett doktori fokozatot 1994-ben. 1995-ben az École française d'Extrême-Orient kutatója és tanára lett lett. 2102-től az EPHE-n is tanít. Fő kutatási területe a kínai vallások, kultuszok. 2000-ben megjelent, Le sacrifice au ciel dans la Chine ancienne című monográfiájáért 2002-ben Stanislas Julien-díjjal jutalmazták. Főbb művei Le sacrifice au ciel dans la Chine ancienne: théorie et pratique sous lesHan Occidentaux , Paris, EFEO, Monographie 187, 2000, 264 p. "La vie de Dong Zhongshu: Enigmes et hypothèses", Journal Asiatique , t. CCLXXX, n° 1-2, 1992, p. 145-217. "Le temple des anciens souverains", Matériaux pour l'étude de la religion chinoise , 1, 1997, p. 67-77. "Le Traité des sacrifices" du Hanshu et la mise en place de la religion d'Etat des Han Bulletin de l'Ecole française d'Extrême-Orient, 84, 1997, p. 111-127. "Le culte du Joyau de Chen: culte historique, culte vivant", Cahiers d'Extrême-Asie , 10, 1998, p. 131-181. "Célébration et promotion des cultes locaux, six stèles des Han Orientaux", Bulletin de l'Ecole française d'Extrême-Orient , 87, 2000, p. 247-266. "Le culte de Wangzi Qiao ou la longue carrière d'un immortel", Etudes chinoises , 17, printemps-automne 1999, p. 115-158. "Hydraulique et Société en Chine du Nord: une coopération franco-chinoise en sciences sociales", BEFEO , 88, 2001, p. 345-353. "La Chine en construction, Pékin en destruction", Bulletin de l'Association française des amis de l'Orient , 48, automne 2004, p. 21-23. "Inventaire des temples de Pékin (1750-1949): épigraphie, archives et enquêtes de terrain" , Revue de l'histoire des religions , 2010.4, p. 663-682. Graberanec Graberanec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Vrbovechez tartozik. Fekvése Zágrábtól 35 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a megye északkeleti részén fekszik. Története A települést 1381-ben nemesi birtokként említik először. 1495-ben Ablancz György birtoka, akinek hat portája adózott. 1553-ban Dobicsák Györgynek két adózó portája volt a faluban. Újratelepülése 1910 körül kezdődött. 1910-ben 33 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 1 állandó lakosa volt. Nevezetességei Szőlőhegy tradicionális borospincékkel. Szűz Mária-szobor. Bart, a zseni A Bart, a zseni (eredeti cím: Bart the Genius) a második része a Simpson család című rajzfilmsorozatnak. Produkciós kódja: 7G02. Amerikában 1990. január 14-én mutatták be. Magyarországon 1998. szeptember 15-én mutatta be a TV3 Az epizód írója Jon Vitti, rendezője David Silverman. Ebben az epizódban Bart festékszóróval rongálja az iskola tulajdonát, de Sintér elkapja. Utána az IQ teszten kicseréli Martinnal a lapját és ezt követően zseninek állítják be. Tartalom Az intelligencia teszt írása után, Bart elcseréli lapját Martin Prince dolgozatára. Mikor az iskola pszichológusa dr. Pryor az eredményeket vizsgálja, észrevette, hogy Bart egy igazi zseni. Behívatta Homert és Margeot, majd javaslatára beíratták őt egy új iskolába. Első napján a zseni gyerekek tehetséggondozójában Bart úgy érezte nem való neki ez a hely. Otthon viszont élvezte Homer odaadását. Marge remélve, hogy egy kis kultúrával ösztönzi fiát, vett jegyeket egy opera előadásra. Mivel kiközösítették zseni osztálytársai, Bart meglátogatta régi iskoláját, ahol barátai kigúnyolták és a „poindexter” csúfnevet adták neki. Mikor egy tudományos kísérlet balul üt ki, Bart bevallja dr. Pryornak, hogy Martin az igazi zseni. Hazaérve elmondja Homernak is az igazságot, és hogy belátja milyen ostobaságot követett el, de boldog, hogy legalább így közelebb kerültek egymáshoz. Homer mérgében végigüldözte a házon. Ezek a fiatalok (film) Az Ezek a fiatalok... 1967-ben Banovich Tamás rendezésével készült fekete-fehér, magyar zenés film, mely a MAFILM 4. Játékfilmstúdióban készült. A balatonlellei kertmoziban mutatták be először, 1967 nyarán. A film dalairól nagylemezt is kiadtak. Az Ezek a fiatalok naiv, banális története szóra sem érdemes. A film nyilvánvalóan nem is a történetmesélés kedvéért készült, hanem a sztori lehetőséget adott az első magyar beatzene-film megszületésének. Az Illés együttes eredeti dalai (mellette egy-egy számmal a Metró és az Omega) tehetségükkel és jókedvű frissességükkel nem a magyar filmtörténetet, hanem a magyar rock- (beat)-zene történetet alapozták meg. Szereplők Kosztolányi Balázs (Koroknai Laci) Koncz Zsuzsa (Kolos Zsuzsa) Berek Kati (Koroknainé) Őze Lajos (Pálfi Antal, rendező) Kállai Ferenc (Koroknai) Szabó Éva (Kis Erzsi) Antal Imre Bodrogi Gyula Dévai Kamilla Tóth Judit Garay Tamásné Gyenge Árpád Uri István (Mák Karcsi) Máriáss József Némethy Ferenc Pauló Lajos Reinitz György Sántha Teréz Sívó Mária (Márkusné) Szőnyi Edit Takács Marika Tomanek Nándor Tándor Lajos Dózsa László Dudás Mária Farkas Mária Fábry Péter Keresztes Tibor Kiss István fh. Zalatnay Sarolta Konrád Antal Koltai Róbert fh. Kotroczó Klára Leisen Antal Molnár Katalin Mayer Péter Szabó György Szegő András Vajó Sándor Várkonyi Gábor Az Illés zenekar Szörényi Levente Illés Lajos Szörényi Szabolcs Pásztory Zoltán Bródy János A Metro együttes Sztevanovity Zorán Sztevanovity Dusán Schöck Ottó Rédei Gábor Veszelinov András Az Omega együttes Mihály Tamás Benkő László Kóbor János Kovacsics András Laux József A filmben szereplő dalok A címek mögött zárójelben a dalszerző szerepel. Bolond lány (Szörényi Levente) Eljöttél (Szörényi Levente) Emlékszel arra még (Szörényi Levente) Fáradt vagyok (Szörényi Levente) Láss, ne csak nézz (Szörényi Levente) Sárga rózsa (Szörényi Levente) Néma szerelem (Szörényi Levente) Ez az a ház (Illés Lajos) Szőke Anni balladája (Illés Lajos) Mostanában bármit teszünk (Sztevanovity Zorán) Mr. Alkohol (Szörényi Szabolcs) Gyémány és arany (Schöck Ottó) Szöveg: Bródy János, Sztevanovity Dusán. A dalokat előadja az Illés zenekar, a Metro együttes, az Omega együttes, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Oroszi Péter. Stréber (film) A Stréber (eredeti cím: Teacher's Pet) 2003-ban bemutatott egész estés amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a Tanárok kedvence című animációs tévéfilmsorozat alapján készült. A forgatókönyvet Bill Steinkellner és Cherie Steinkellner írta, az animációs filmet Timothy Björklund és Alfred Gimeno rendezte, a zenéjét Stephen James Taylor, Randy Petersen és Kevin Quinn szerezte, a producere Stephen Swofford volt. A Walt Disney Pictures és a Disney Television Animation készítette, a Buena Vista Pictures forgalmazta. Amerikában 2004. január 16-án mutatták be a mozikban, 2005. június 4-én vetítették a Cinemax televíziós csatornán. Szereplők Nathan Lane – Spot Helperman / Scott Leadready II hangja Nathan Lane – Scott Manley-Manning hangja Shaun Fleming – Leonard Helperman hangja Debra Jo Rupp – Mary Lou Helperman hangja Kelsey Grammer – Dr. Ivan Krank hangja Jerry Stiller – Pretty Boy hangja David Ogden Stiers – Mr. Jolly hangja Rob Paulsen – Ian Wazselwski hangja Wallace Shawn – Principal Strickler hangja Paul Reubens – Dennis, az aligátor hangja Megan Mullally – Adele, a szúnyog hangja Jay Thomas – Barry Anger hangja Estelle Harris – Mrs. Boogin hangja Rosalyn Landor – Kék tündér hangja Mae Whitman – Leslie Dunkling hangja Lauren Tom – Younghee hangja Pamela Adlon – Tyler hangja Pamela Adlon – Taylor hangja Pamela Adlon – Trevor hangja Genie Francis – Marsha / Marcia hangja Anthony Geary – John / Juan hangja David Maples – Londoni Tower őre hangja Timothy Stack – Apu hangja Emma Steinkellner – Kislány hangja Ken Swofford – Officer White hangja Ken Swofford – White járőr hangja Kevin Michael Richardson – Ellenőr hangja Betétdalok I Wanna Be a Boy - Spot, Leonard, Company A Boy Needs a Dog - Leonard, Spot A Whole Bunch of World - Mary Lou, Leonard, Scott Small But Mighty - Pretty Boy, Mr. Jolly I, Ivan Krank - Krank I'm Moving On - Mary Lou, Scott, Leonard, Krank, Dennis, Adele, Pretty Boy, Mr. Jolly, Company A Boy Needs a Dog (Reprise) - Scott, Leonard Proud to Be a Dog - Spot, Leonard, Company Teacher's Pet (End Credits) - Christy Carlson Romano Érdekességek A kék tündér a Pinokkió című Disney filmből való. Dr. Ivan Krank uralkodni fog a világ felett, alatta az a hét törpe a Hófehérke és a hét törpe című Disney filmből való. A vége főcímben egy kép a Disneylandről, amelyen Leonard, az anyja és a háziállatai Mickey egérrel együtt láthatók. Simone Angel Simone Angel (eredeti nevén: Simone Englen, Woerden, Hollandia, 1971. december 25.) holland énekes, VJ, az Music Television (MTV Europe csatorna) műsorvezetője volt. MTV Simone Angel Hollandiából Londonba költözött, ahol az Music Television (MTV) VJ-je lett. 1991-től vezette az MTV Party Zone című műsorát, – közel 9 éven keresztül – mely éjfélkor jelentkezett a csatornán, és elsősorban dance, elektro, klipeket mutatott be. A szőke Simone-ért az akkori magyar nézők is rajongtak, lendületes stílusa, és műsorvezetése miatt. Angel több helyszínről, dance partikról is tudósított az egész világon. Simone több felkérést is elvállalt, így a Webby Awards díjkiosztó háziasszonya volt, illetve az Extreme Sports Awards vezetésére is felkérték. A német Popstars című műsorban is tevékenykedett. Kislemezek Angel 4 kislemezt jelentetett meg a 90-es években, melyeken több verzió is szerepelt. Együtt dolgozott az East 17 menedzserével, Tom Watkinssel is. Albumot nem adott ki. Contact (12" Hollandiában) Walk On Water (CD5" UK, 2x12" Anglia) ( 1994 ) Let This Feeling (12" UK, CD5" Anglia, 12" Olaszország) ( 1993 ) When Love Rules the World (CD5" UK) ( 1991 ) When Love Rules the World (The Jon Marsh Sessions) (12" Anglia) (1991) Család 2005. december 8-án összeházasodott Andy Hunt labdarúgóval. Fiuk, Lucas 2002-ben született. Bart tábornok A Bart tábornok (eredeti címén: Bart the General) a ötödik Simpson család epizód. Az epizód produkciós kódja: 7G05. Amerikában 1990. február 4-én mutatták be. Magyarországon 1998. szeptember 18-án mutatta be a TV3 Az epizódot John Swartzwelder írta, valamint David Silverman rendezte. A rész központi szereplője Bart, aki összetűzésbe került az iskola bajkeverőjével, Nelson Muntz-al. Azonban találkozik Hermannal, egy háborús veteránnal, aki tanácsokkal látja el. Történet Bart ráront Nelsonra, hogy megvédje Lisa süteményeit, amit Miss Hoover-nek sütött. Nelson kiüti Bartot iskola után, majd közli vele, hogy a következő napon is ezt fogja tenni. Otthon Homer azt tanácsolja, hogy mocskos módszerekhez nyúlva legyőzheti, míg Marge a szép szavakat és a meggyőzést javasolja. Bart az előbbit választja, azonban Nelson ismét felülkerekedik. Ekkor Bart elmegy nagyapjához a nyugdíjas otthonba. A nagyapja bemutatja őt Hermannak, egy őrült háborús veteránnak. Herman háborút kezd Nelsonnal, és kiképzi Bartot egy megsemmisítő támadás végrehajtására. Bart összeszedi a többi gyereket az iskolából, akiket szintén terrorizált már Nelson. Herman tanácsára Bart lesz a vezetőjük. Sarokba szorítják Nelsont és megdobálják vizes léggömbökkel. Nelson megadja magát, de mikor foglyul ejtik, azzal fenyegetőzik, ha kijut onnan, megöli Bartot. Ezért Herman egy fegyverszünetet ajánl, amit mindketten elfogadnak. Anozmia Az anozmia szó a latin anosmia magyar megfelelője, eredete a fosztóképzővel ellátott görög osmé (szaglás) szó, jelentése a szaglás hiánya. Az anozmia egy az emberek körülbelül 1 százalékát érintő rendellenesség, a szagérzékelés képességének, azaz a szaglásnak elvesztése, illetve hiánya. Többnyire influenza, vírusfertőzés, orrot, fejet ért sérülés következménye, igen ritkán veleszületett állapot. Gyógyulása, annak ideje és mértéke a kiváltó októl függ elsősorban. Előfordulhat, hogy az ízérzékelés hiánya társul hozzá. Abszolut anozmia a szagérzékelés teljes hiánya, a funkcionális a gyakorlatilag hasznavehetetlenül alacsony fokú szagérzékelés. Több fogalom is kapcsolódik hozzá. A hipozmia a csak részben elveszített szaglóképesség. Parozmia esetén téves, eltorzult, kellemetlen, kakozmia esetén undort keltő szagélmény jelentkezik. Normozmia az átlagosan normális, a hiperozmia a különlegesen érzékeny szaglás megnevezése. A fantozmia nem létező hallucinált szagok érzete. Tünetek A szagláscsökkenés mértékétől függően a beteg részben, vagy egészben elveszíti szaglóképességét, esetleg ízérzékelését is. Anozmiának a teljes szagláshiányt, vagy legalábbis a használhatatlanul alacsony fokú szaglóképességet nevezzük, ilyenkor az illatok, szagok teljesen eltűnnek. Néhány illat, pl. a mentol és ammónia ilyenkor is érezhető marad sok esetben. Az ételek egyidejű ízlelésvesztés esetén teljesen íztelenné válnak, de ennek megléte esetén is csak az öt alapíz marad meg, az egyes ételek alig megkülönböztethetővé válnak, ezáltal gyakori a következményes étvágytalanság, fogyás. A hipozmia az alig észlelhető szaglásromlástól az anozmia határáig terjed. Enyhébb esetben csak a környezet enyhébb illatai (lakás, üzletek, járművek, természet, stb.) tűnnek el, vagy csökkennek le alig érezhetőig, a közvetlen és erőteljes illatok csak csökkennek, de megmaradnak. Súlyosabb esetben az ételek, fűszerek, illatszerek szaga is alig észlelhetővé válik. Ilyenkor is előfordulhat, hogy néhány szag (pl. fokhagyma, narancshéj) gyengén, de felismerhető marad. A szaglóközpont kifáradása egy természetes és szükséges jelenség, eszerint bármely illat csak nem túl hosszú ideig érezhető. Hipozmia esetén a kifáradás igen rövid idő alatt bekövetkezik, pl. a virágcsokor, vagy fűszer illata akár egy percen belül eltűnik, az ételnek csak az első falatai ízletesek. Gyakori panasz ilyen esetben a bizonytalan szagérzékelés (pl. „csak azt tudom, hogy valami szagot érzek, de nem tudom meghatározni”), a hiányos szagérzékelés (pl. „ennek az ételnek valahogy nem teljesen olyan az illata mint a megszokott”). A parozmia, mint téves, eltorzult szagérzet főként a vírusfertőzéseket követő hipozmia során jelentkezik. Ebben az esetben a sérült szaglóhám, vagy szaglóideg általi torz információt az agy nem tudja megfelelően feldolgozni. Főként az enyhébb szagokat tévesen értelmezi, a betegek sokszor igen kellemetlen vegyszerszagot, égett szagot, füstszagot éreznek. Jellemzője, hogy valódi szagmentesség esetén nem jelentkezik, egy enyhe, egyébként is alig érezhető szag viszont kiválthatja. Az anozmia, hipozmia, parozmia egyetlen megbetegedés kapcsán is jelentkezhet, pl. egy vírusfertőzés miatt előbb teljes anozmia alakul ki, majd lassan javul előbb funkcionális anozmiává, súlyosabb, majd enyhébb hipozmiává. A hipozmiás időszak alatt parozmiás tünetek jelentkezhetnek, majd lassan visszaáll az eredeti szaglás, a normozmia. A fantozmia valóságban nem létező szagok érzete. A különbség a parozmiával szemben, hogy míg utóbbi egy valós szaginger eltorzulása, a fantozmia teljes egészében hallucinált szagérzet. Többnyire központi idegrendszeri oka van. Kakozmia esetén elviselhetetlenül rossz szagok érzete jelentkezik. Egyaránt lehet parozmiás, vagy fantozmiás alapja. Előbbinél valamely megszokott illat torzul el elviselhetetlenül rosszra, pl. ételszag rothadó szagra, utóbbi teljesen hallucinált. A tünetek fejsérülés esetén azonnal, vírusfertőzés esetén 1-2 nap alatt kialakulhatnak, degeneratív és cukorbetegség esetén a szaglás lassabban vész el. Hirtelen kezdet esetén a tünetek felismerésekor heves szorongás jelentkezhet. Hosszabb fennállás esetén gyakori következmény a depresszió, pánikbetegség. A látással és hallással szemben szinte csak a háttérben futó szaglás elvesztése miatt a részben, vagy teljesen szagtalanná vált világot a betegek kiüresedettnek és gyakran veszélyesnek érzik. A szaglás elvesztése veszélyes is lehet, mivel gátolja a tüzek, gázszivárgások és a romlott ételek felismerését. A szaglás igen erősen kötődik az érzelmekhez és az emlékezethez. Ennek elvesztése (pl. a fűnek, a nagyszülők padlásának, egy bizonyos könyvnek, szeretteink vagy saját magunk szaga) depresszióhoz vezethet. A szaglás elvesztése együtt járhat a libidó elvesztésével, habár ez a születésüktől anozmiás betegekre nem jellemző. Okok és kezelésük, prognózis Az öt érzék közül a szaglás fontossági sorrendben a negyedik helyet foglalja el az emberek esetében. Egyes állatok szaglása sokkal fejlettebb, a kutyák például ezerszer gyengébb szagokat is képesek érzékelni, mint az emberek. Az ízlelés, amelyet az ötödik érzéknek tartanak, leginkább az étel illata a szájban. A levegőben lévő belélegzett vegyületek stimulálják az orrban található szaglóhám idegvégződéseit. Az ingerületet a szaglóideg továbbítja a szaglóközpontba, mely a homloklebeny alján található, pontosan a szemek mögött és az orr felett. A szaglásvesztésnek ennek megfelelően négy támadási pontja van. A legegyszerűbb verzió az orrdugulás, melynek során az illatanyagok nem érik el a szaglóhámot, de maga a szaglószerv ép. A legkülönfélébb okokból sérülhet továbbá a szaglóhám, a szaglóideg, vagy az agyban található szaglóközpont. A szaglóképesség elvesztésének, vagy csökkenésének leggyakoribb okai a különféle felsőlégúti megbetegedések, a nátha, influenza, allergia, orrkörnyéki gyulladások. A betegség folyamán az orr bedugul, gyulladásossá, ödémássá válik, az illatanyagok emiatt nem érik el az érzékelősejteket, a szagló és ízlelőképesség romlik, esetleg megszűnik, de a szaglóhám ép. Normál esetben a szaglás a betegség, illetve az orrdugulás megszűntével gyorsan helyreáll. Kezelése a nátha, influenza elleni szokásos kezelésből, valamint érösszehúzó hatású, orrdugulást csökkentő orrcseppek néhány napos használatából áll. Allergiás orrdugulás esetén antihisztamin gyógyszereket alkalmaznak. Amennyiben náthás jellegű betegség után a szaglóképesség nem áll helyre néhány napon belül, gondolni lehet a vírus által károsított szaglóhámra, vagy szaglóidegre, krónikussá váló orrmelléküreg gyulladásra. Jellemzője, hogy az addigi normális szaglás a betegség során rövid idő alatt vész el, a szaglóképesség az orrdugulás megszűnte után sem áll helyre. Ilyenkor az elfogadott kezelés a szteroid tartalmú orrcsepp, mely a gyulladás tüneteit szünteti meg, nyálkahártya regeneráló vitaminos orrcsepp. Javasolt B1, B6, B12 komplex vitamin maximális dózisú szedése, mely a sérült idegek regenerációját segíti elő, valamint a napi többszöri sósvizes, tengervizes, vagy Salvus vizes orröblítés, mely gyakorlatilag lemossa a fölös nyákot, elhalt sejteket. Mindezek javulás esetén is legalább egy hónapon keresztül használandók. Orrmelléküreg-gyulladás esetén oki kezelés szükséges (orrcsepp, inhalálás, infralámpa, antibiotikum, esetleg átöblítés. Súlyos parozmia esetén epilepsziaellenes gyógyszerekkel próbálkoznak. Amennyire lehet, kerülni kell az újabb fertőzést, felsőlégúti megbetegedést kiváltó körülményeket. Mivel a szaglóhám sejtjei 60 naponta teljesen megújulnak, ezért amennyiben nem történt súlyos károsodás, a prognózis jó, a szaglóképesség többnyire lassan, fokozatosan, hullámzó módon javul. Hónapokon át tartó teljes szaglásvesztésnél is van esély a szaglás visszatérésére, de a prognózis rosszabb. Ritkán maradandó szaglásvesztés ill. szaglásromlás is előfordulhat. Anozmiát, hipozmiát okozhatnak az orrpolipok, melyek főként olyan embereknél jelenhetnek meg, akik allergiával vagy orrmelléküreg gyulladással küszködnek. A cisztás fibrózis gyakran szerepet játszhat az orrpolip fejlődésében. Polip esetén a szaglóképesség lassan romlik le. Műtéti úton, vagy enyhébb esetekben szteroidos orrcseppel gyógyítható. A szaglásromlás egyik gyakori oka a fejet, vagy orrnyerget ért ütés, a rostacsont törése. Ilyen esetben a szaglóideg, szaglóközpont károsodhat, a szaglás a sérüléssel párhuzamosan tűnik el. A kezelés a sérüléstől függ, a gyógyulás bizonytalan és lassú. További gyakori ok maró anyagok (akár háztartási tisztítószerek, hypo, tömény ecet) orron keresztüli belégzése, melynek során a szaglóhám roncsolódik. A gyógyulás esélye a sérülés mértékétől függ. További ok lehet a cukorbetegség, ebben az esetben a vércukorszint normalizálása és idegregeneráló vitaminok szedése hozhat javulást. Daganat esetén többek között annak méretétől, helyétől, az eltávolítás módjától függ a javulás esélye. Amennyiben a szaglóhám, szaglóideg, szaglóközpont nem sérült végzetesen, a szaglás akár egy-két év múltán is visszatérhet, legalábbis részlegesen. Az anozmia nagyon ritkán korai jele lehet degeneratív agyi betegségeknek, úgymint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, szklerózis multiplex. Egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek nagyon ritka mellékhatása között szerepel a szaglásvesztés. A kevés adat miatt nehéz felmérni, hogy maga a betegség, vagy a rá adott gyógyszer mellékhatása a szaglásvesztés oka. Gyanú esetén az adott gyógyszer alkalmazását fel kell függeszteni. Egy másik oka lehet a tartós szaglásvesztésnek a szagló receptorok bizonyos típusú orrcseppek használata során bekövetkező károsodása (azok, amelyek érszűkületet okoznak az orr mikrokeringésében). A szaglás romlása ebben az esetben lassú folyamat. Hogy elkerüljük az efféle károsodásokat és az ebből következő szaglásvesztés kockázatát, csakis abban az esetben használjuk az érszűkítő orrcseppeket, ha feltétlenül szükséges, és akkor is csak rövid ideig. Egyes kutatások szerint cink és gingko biloba tartalmú gyógyszerek gyorsíthatják a szaglóhám és szaglóideg regenerációját, mások szerint cink tartalmú orrcseppek anozmiához vezethetnek. A gyógyszereken túl a szaglásvesztés/szaglásromlás igen fontos kezelési módja még a napi rendszerességgel végzett szaglástréning, melynek során tudatosan keresni kell a különféle, de sohasem irritáló illatokat, ételek és a környezet bármilyen felismerhető szagát. Ezzel a szaglóhám regenerációját serkentjük, az agyat a szagok felismerésére tanítjuk. A sérült szaglószerv túlfárasztása, illatosítók használata viszont nem célszerű. Teljes anozmia esetén négyféle illóolajból álló szaglástréninggel kísérleteznek, a szaglás esetenként több hónap után is visszatérhet, legalábbis részlegesen. Kivizsgálás Míg a látás- vagy hallásvesztést igen komolyan veszik, a szaglásvesztést gyakorta az orvosok is elbagatellizálják, a beteget türelemre intik. A kifejezetten erre specializálódott szakorvos kevés, de maga a terület, a szaglás működése sincs pontosan tisztázva. A vizsgálat alapját a fül-orr-gégészeti rutinvizsgálat, a beteg panaszainak kikérdezése jelenti. A kikérdezés során fel kell tárni a szaglásvesztés mértékét, kialakulásának körülményeit, fennállásának időtartamát, az egyéb panaszokat. Ha a panaszok influenzaszerű megbetegedés során jelentkeztek, vírusos eredet feltételezhető. A rutinvizsgálatokat endoszkópos orrvizsgálattal, gyanú esetén orrmelléküreg CT-vel kell kiegészíteni. Ennek során az orrpolipok, krónikus orrmelléküreg-gyulladások, daganatok is felfedezhetők. Orrot, fejet ért sérülés, degeneratív idegrendszeri megbetegedés gyanúja esetén neurológiai kivizsgálás is szükséges. Szaglásvizsgálat A szaglásvesztés mértékének meghatározására különféle tesztek léteznek. Gyanú esetén otthoni gyorsvizsgálat végezhető intenzív illatú, de ártalmatlan anyagokkal, például kávé, vanilia, fahéj, szegfűszeg, fokhagyma, pipereszappan, fogkrém. Irritatív anyag (hígító, hypo, ecet, benzin, stb.) használata szigorúan tilos. Objektívebb eredményt ad a Pennsylvaniai Egyetem Szagazonosító Tesztje (UPSIT), valamint a nálunk gyakrabban végzett német fejlesztésű a Sniffin' Sticks teszt. A Sniffin' Sticks tesztet szaglással foglalkozó szakvizsgálatokon végzik. A három részből álló teszt során festék helyett pontosan meghatározott fajtájú és intenzitású illatanyagokkal töltött, nagy méretű filctollakat szagoltatnak. Az első a szaglásküszöb meghatározása. Ennek során az alig érezhetőtől kezdve egyre intenzívebb szagú anyagot tartalmazó filctollakat szagoltatnak a vizsgált személlyel, míg azt meg nem érzi. A fals eredmény elkerülésére a személy nem látja a csöveket, valamint több lépcsőben kétszer kell felismernie az adott szagintenzitást. Az álpozitív felismerés kimutatására szaganyagot nem tartalmazó tollakat is szagoltatnak. Az eredmény egy meghatározott képlet szerint kerül megállapításra. Az elméletileg elérhető maximális pontszám a 16, ebben az esetben a legenyhébb illatot kellene több alkalommal teljes bizonyossággal megérezni, erre a jó orrú emberek közül is csak kevés képes, elérése szaglászavarral küszködő személy számára gyakorlatilag lehetetlen. Amennyiben a teszt 1 ponttal zárul, a további vizsgálatokat nem végzik el, kimondható az anozmia. A második a megkülönböztetési teszt. Ennek során 16 lépésben 3-3 filctollat szagoltatnak, melyből kettőben azonos, a harmadikban hasonló, de nem azonos illat van. A cél a másik kettőtől különböző illat felismerése, annak megnevezése nélkül. Bizonytalanság esetén is egyet ki kell választani, akár találomra. Az elérhető maximális pontszám 16. A harmadik a felismerési teszt, melynek során 16 különböző, de közismert illatot szagoltatnak, a filctollban lévő illatot meg kell nevezni a felajánlott 4 lehetőségből. Fontos, hogy a személy eleve ismerje az illatot és annak nevét. Bizonytalanság esetén is egyet választani kell, akár találomra. Az elérhető maximális pontszám 16. A második és harmadik teszt jó eséllyel szűri ki a téves szagérzékelést (parozmia), a harmadik az illatmemória hiányából a kezdődő Alzheimer-kórt. Az elméletileg elérhető maximális pontszám 48. Ez alatt egyre gyengébb, de 30.5 elért pontig normálisnak nevezhető a szaglás, ez alatt enyhébb, majd súlyosabb hipozmia, 19 pont alatt funkcionális, majd a 0 ponthoz közelítve abszolut anozmia áll fent. Konstitúciós izoméria Konstitúciónak nevezzük az atomok kapcsolódási sorrendjét egy molekulán belül. Konstitúciós izomerek azok a vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje eltér. A konstitúció latin szó, jelentése elkészítés, elrendezés. állapot. A szénatom négy kovalens vegyértéke, illetve láncképző hajlama révén már a viszonylag kevés atomból felépülő szerves vegyületek körében fellép az izomériának ez a típusa, ezért is nem túl informatívak a szerves kémiában az összegképletek, s használják helyettük gyakrabban a konstitúciós képleteket. A szénatomszám növekedésével rendkívül gyorsan nő a lehetséges izomerek száma, a jobb oldali táblázat az alkánok elvileg lehetséges konstitúcióinak számát mutatja be. (Fontos megjegyezni, hogy a táblázat alján szereplő értékeket már matematikai módszerekkel számították ki, azok közül valamennyi konstitúció a valóságban nem létezhetne, ennek legfőképpen térszerkezeti okai vannak.) Amennyiben a molekulában heteroatom, vagy kettős kötés is található, az még tovább növeli a lehetséges (illetve ezzel együtt a ténylegesen létező) izomerek számát. Típusai A konstitúciós izoméria további altípusokra osztható a következők szerint: funkciós izoméria (pl. etil-alkohol és dietil-éter) olyan vegyületekben lép fel, amelyekben eltérő funkciós csoport található láncizoméria (pl. n-butanol és izobutanol) olyan vegyületekben lép fel, amelyek azonos funkciós csoportot tartalmaznak, azonban a szénláncuk szerkezete eltérő helyzetizoméria (pl. propanol és izopropanol) olyan vegyületekben lép fel, amelyek a szénlánc más pontján tartalmazzák ugyanazt a funkciós csoportot vegyértékizoméria (pl. benzol, benzvalén) olyan vegyületekben lép fel, amelyekben az azonos atomcsoportok vegyértékei különböző kötésrendszerekkel kielégíthetők Tautoméria A tautoméria (gör. 'ταυτόσ' – azonos, 'μέρος' – rész) a konstitúciós izoméria egy típusa, a tautomer vegyületek egymástól egy mozgékony proton (hidrogénatom), illetve a molekulában található kettős kötések helyzetében különböznek. Elkülönítésük egymástól nem mindig lehetséges, ugyanis a két tautomer forma egymással dinamikus egyensúlyban található, az egyensúly azonban jellemzően valamelyik irányban erősen el van tolódva. Huêtre Huêtre település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). Huêtre Bricy, Chevilly, Gidy és Sougy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Espelúy Espelúy település Spanyolországban, Jaén tartományban. Espelúy Bailén, Jabalquinto, Mengíbar, Cazalilla és Villanueva de la Reina községekkel határos. Lakosainak száma 666 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Karla Monroig Karla Monroig (Guayama, Puerto Rico 1979. március 5. –) puerto ricó-i színésznő. Főként telenovellákban szerepel. Élete Karrierjét modellként és riporterként kezdte. 2004-ben kapta meg első szerepét A liliomlány című telenovellában. 2007-ben kapta meg első főszerepét a Dueña y Señora című telenovellában. Ő a védnöke a Dominikai Köztársaság Krisztus Árvaháznak, valamint a Puerto Ricó-i Down-kóros Alapítványnak. 2008. november 28-án Las Vegasban, titokban hozzáment Tommy Torres Puerto Ricó-i énekeshez. 2012. július 27-én megszületett kislánya, Amanda Zoé. Bernard Fawcett Bernard Hill Fawcett (Egyesült Királyság, Nagy-London, Lewisham, 1909. április 28. – Egyesült Királyság, West Sussex, Chichester, 1961. december 28.) Európa-bajnoki bronzérmes brit jégkorongozó, olimpikon. Az 1928. évi téli olimpiai játékok részt vett a jégkorongtornán, a brit válogatottban. Három mérkőzésen játszott és nem ütött gólt. Összesítésben a 4. helyen végeztek. Ez az olimpia Európa-bajnokságnak is számított, így Európa-bajnoki bronzérmesek lettek. Klubcsapata a Cambridge-i Egyetem jégkorongcsapata volt. Søren Sørensen Søren Larsen Sørensen (Drigstrup, 1897. április 20. – Malling, 1965. március 11.) olimpiai ezüstérmes dán tornász. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és a svéd rendszerű csapat összetettben ezüstérmes lett. Klubcsapata a DDS&G's Hold volt. Magyar Radikális Párt A Magyar Radikális Párt (MRP) egy rövid életű radikális baloldali párt volt a második világháború utáni Magyarországon, 1945 és 1949 között. Rövid fennállása alatt két választáson is indult; 1945-ben nem sikerült bejutnia, 1947-ben azonban hat képviselőt tudott az országgyűlésbe delegálni, nagyrészt az az évben a Szociáldemokrata Pártból az MRP-be átült Peyer Károly és híveinek ismertsége illetve azok támogatói bázisa révén. 1989-ben megpróbálták újraindítani, de támogatottság híján nem volt hosszú életű. Története A pártot 1944 novemberében, a nyilas uralom alatt kezdte el szervezni majdani első elnöke, Csécsy Imre, a Jászi Oszkár vezette (Országos) Polgári Radikális Párt mintájára, de Jászi akarata ellenére, hisz ő egy lazább szövetséget képzelt el, ami ténylegesen nem szól bele Magyarország belpolitikájába. Az MRP 1945. március 3-án tartotta alakuló ülését, elnökének Csécsyt választották, 1945 októberében pedig elindult a párt lapja, a Haladás, az akkoriban ismert és sikeres svájci Weltwoche c. lap mintájára. A lap első főszerkesztője Csécsy lett, azonban ezt a posztot a – Csécsytől idegen – agresszív, harcias, támadó stílust megütő Zsolt Béla „elragadta” és rövid idő alatt az újságot saját képére formálta. Zsolt Béla publicistaként ismertségével egyfelől használt a pártnak, másfelől azonban izgága, gyűlölködő természetével, össze-vissza vagdalkozásaival, gyakorta bántó, durva megfogalmazásaival ártott is annak. Ideológiáját tekintve az MRP a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját támogatta, önmagát a radikális baloldali értelmiség pártjának tekintette. Ebből kifolyólag az első világháború után létrejött, Jászi Oszkár vezette (Országos) Polgári Radikális Párt egyenes ági folytatásának definiálta magát, habár Csécsy párton belüli frakcióknak tett engedményei miatt maga Jászi (aki már a PRP idején is kapcsolatban állt Csécsyvel és elsőre helytelenítette a párt létrejöttét) többször is bírálta az MRP politikai vonalvezetését. Az 1945-ös választásokon csúnyán leszerepelt a párt, alig több, mint öt- és félezer (5763) szavazatot gyűjtött be, ami az összes szavazat mindössze 0,12%-a volt, mandátumhoz nem jutottak. A Szociáldemokrata Pártból 1947 elején elüldözött Peyer Károly csatlakozásával nagyot nyert a párt, az abban az évben megtartott, később kékcédulás választások néven elhíresült 1947-es országgyűlési választásokon a Peyerre szavazó volt SZDP-sek révén hat mandátumhoz jutottak a 411-ből (pártlistáról, egyéni mandátumot nem nyertek). Peyer a hatból öt helyre tartott igényt (egyet magának, négyet pedig elvbarátainak követelt), míg a vitából kimaradó egy mandátumot az MRP-re hagyta. Ez utóbbit Zsolt Béla kapta. A követelésből kipattant belső viták során Peyer és az MRP kölcsönösen „mandátumtolvajnak” nevezte a másikat, a civakodásnak végül Peyer 1947 novemberi emigrálása vetett véget, így a fennmaradó öt helyre is MRP-tag került, köztük az elnök Csécsy Imre is. Ekkoriban a párton belüli hangadó mindinkább Zsolt Béla lett, akit végül 1948-ban pártelnökké választottak. Zsolt vezetésével 1948-ban előbb (önállóságuk fenntartása mellett) a Polgári Demokrata Párttal „Polgári Radikális Pártszövetség” néven egységbe tömörültek, illetve ezzel egy időben a kommunisták „társutasává” süllyedtek, majd rövidesen számos kisebb és nagyobb párttal együtt önként beolvadtak az újonnan alakult Magyar Függetlenségi Népfrontba. Önállósága de facto a Népfront alakulásával, 1949. február 1-jén szűnt meg. A polgári demokraták márciusban beolvadtak az addigra már a Népfrontba belépett MRP-be Az 1949. május 15-i választásokon már nem szerepeltek pártlisták, kizárólag a Népfrontra lehetett szavazni. Ennek listájáról végül kettő polgári radikális képviselő kapott helyet a parlamentben. Véglegesen csak a választások után számolták fel a Magyar Radikális Pártot. Csécsyt időközben törölték a tagok listájáról, az új politikai formációban számára már nem jutott hely, Zsolt pedig még a Népfront megalakulásának hetében, február 6-án hosszas betegeskedés után elhunyt. Újjáalakítási kísérletek Az 1956-os forradalom alatt (ahogy sok más pártot) ezt is megpróbálták újra életre hívni, ebben azonban korábbi rossz politikai tapasztalatai miatt Csécsy Imre (bár felajánlották neki) nem kívánt részt venni. A forradalom leverése után újból megszűnt működni. 1989 elején Rózsa Mihály, későbbi SZDSZ-es ügyvivő alapította újra a pártot. 1989. július 14-én a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tartottak a belvárosi Münnich Ferenc utcában: leragasztották az összes utcatáblát, és felszegezték a Nádor utca feliratot. Július 27-én sikerült megegyezniük a Fővárosi Tanáccsal, hogy a Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, a Nádor utca nevet és társadalmi, politikai szervezetek képviselőiből és szakemberekből álló bizottság tekintse át a jelképeket és közterületi elnevezéseket. 1989. november 4-én a Magyar Október Párttal együtt a szovjet nagykövetség előtt tüntettek, és a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Aktív tagság híján az újjáalakított párt a rendszerváltás után csendesen elsorvadt. Anrosey Anrosey település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 126 fő (2015). Anrosey Fayl-Billot, Guyonvelle, Laferté-sur-Amance, Maizières-sur-Amance, Pierremont-sur-Amance, Soyers, Arbigny-sous-Varennes, Bize, Champigny-sous-Varennes és Chézeaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Remikiren Remikiren egy renin antagonista gyógyszer, melyet magas vérnyomás kezelésére használnak. Története A Hoffmann–La Roche fejlesztette ki 1996-ban. A remikiren jelenleg klinikai vizsgálati stádiumban van. Plymouth megye (Massachusetts) Plymouth megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Massachusetts államban található. Megyeszékhelye Plymouth. Lakosainak száma 501 915 fő (2013. július 1.). Plymouth megye Norfolk, Barnstable, Bristol és Dukes megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Stuart (Virginia) Stuart város az USA Virginia államában. Lakosainak száma 1408 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Veliki Kozinac Veliki Kozinac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Barilovićhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 15 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra a Korana jobb partján fekszik. Története A településnek 1857-ben 103, 1910-ben 155 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 32 lakosa volt. Kainsav A kainsav a glutaminsav-receptorok egyik altípusának speciális agonistája. Állatkísérletekben az AMPA- és NMDA-receptortól (a másik két ionotróp glutaminsav-receptortól) való megkülönböztetésre használják. Az állatkísérletek célja az epilepszia és az Alzheimer-kór kutatása. Előfordulás 1953-ban izolálták Japánban a „Kain sou” (���), másik nevén „Makuri” (Digenea simplex) nevű vörösmoszatból. Japánban féregűzőként használják. A kainsav a központi idegrendszer hathatós serkentője. Kísérleti állatoknak az idegrendszer ingerlésére, görcsök kiváltására adják. Egerek esetén a tipikus adag 10–30 mg. Idegserkentő és epilepsziát kiváltó hatása van. Kainsav-receptorok A kainsav a róla elnevezett receptorokon hat, mely az ionotróp glutaminsav-receptorok egyik altípusa. Ezek Na+- és K+-áteresztő csatornák, Ca2+-áteresztőképességük igen gyenge. A receptor működése az AMPA-receptoréhoz hasonló, de annál rövidebb ideig tart. Mind a pre-, mind a postszinapszisokban szerepe van, de az AMPÁ-tól eltérően a magukban a szinapszisokban csekély a hatása. A receptor aktiválása a preszinaptikus idegsejt által kibocsátott neurotranszmitter mennyiségét befolyásolja. Deep Impact A Deep Impact a Discovery-program harmadik üstökösszondája. Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel 1 üstökös magjába, hogy tanulmányozhassa a kivágódó anyagot. Ez magyarázatot adhat a Naprendszer keletkezésének a körülményeire. Küldetés Az űrszondát 2005. január 12-én indították Cape Canaveralból Delta–2 hordozórakétával. 431 millió kilométernyi kozmikus út megtétele után 2005. július 3-án érkezett meg a Tempel 1 üstököshöz, ahol egy 350 kg-os lövedéket indított az üstökös magja felé, melynek becsapódását, a kialakuló krátert és a kidobódott anyagot fedélzeti műszereivel figyelte meg. A Tempel 1 37 000 km/óra sebességgel repülve találkozott a becsapódó szondával a Földtől 130 millió km-re. Fényessége néhány magnitúdóval növekedett. A pálya jelentéktelen változásokat szenvedett. A becsapódás előtti becslések szerint a keletkező kráter mérete egy ház és egy futballpálya mérete között lesz. A kráter végül 10 méter mély és 100 méter átmérőjű. A becsapódó lövedék volt az első ember alkotta szerkezet, amely elérte egy üstökös magját. Randy Wesson, a JPL munkatársa: „Két órával a becsapódás előtt a becsapódó egység a saját navigációs eljárását használva döntötte el, hogy kell-e manővereznie ahhoz, hogy biztosan elölről ütközzön az üstökösnek. Először tett egy 12 másodperces manővert, amelyet egy 2 másodperces követett, majd pedig beleütközött az üstökös magjának legfényesebb részébe.”. A becsapódás után a szondával még egy hónapig tartják a kapcsolatot, hogy az visszasugározhassa a Földre a mérési adatokat. A becsapódást figyelte a Rosetta űrszonda, a Hubble-űrtávcső, a Európai Déli Obszervatórium (ESO), az XMM-Newton-űrtávcső, a Chandra-űrtávcső, a Spitzer-űrtávcső és a SWAS (Submillimeter Wave Astronomy Satellite) műhold is. Az üstökös mélyebben fekvő anyagának megfigyelése azért fontos, mert a Naprendszer külső, hidegebb részében összeállt korai anyagát rejti magában, így megtudhatunk új dolgokat a Naprendszer távolabbi részének korai összetételéről. A küldetés meghosszabbítása 2007-ben kezdődött az EPOXI nevű kiterjesztett program, melynek fő tudományos célja a Boethin-üstökös melletti elrepülés és a Föld megfigyelése, amit az exobolygók kutatásánál hasznosíthatnak: a nagy távolságból készült Föld felvételek elemzésével ki tudták mutatni a földi kontinenseket és a közöttük elterülő óceánokat, valamint a felhőzet meglétére utaló jeleket is kimutattak. Hasonló módszerekkel később az exobolygók felszínéről és légköréről is lehet adatokat szerezni. A közelről még sosem vizsgált, kis méretű, rövid periódusú Boethin-üstökös meglátogatására 2008. december 5-én került volna sor, de ezt később módosították, és a 103P/Hartley üstökös lett a szonda célja. A randevúra 2010. november 4-én került sor. A program révén a 2002-ben meghibásodott CONTOUR űrszonda tudományos céljainak egy részét, a különböző típusú üstökösök összehasonlító vizsgálatát igyekeztek megvalósítani. A küldetés 2013 szeptemberében befejeződött. A szonda A Deep Impact két részből áll: egy 350 kg tömegű becsapódó egységből és egy szondából. Az űrszonda szállítja az elsődleges képalkotó berendezéseket (HRI, MRI) és a becsapódó egységet. A központi rész oldalán felszerelt védőpajzs védi a műszereket a becsapódó törmelékektől. Objective-C Az Objective-C egy teljesen objektumorientált kibővített változata a C programozási nyelvnek. A tervezők a C nyelvhez társították a Smalltalk stílusú üzenetközvetítést az objektumok között. A nyelv leginkább a Mac OS X és az iOS Operációs rendszerek fő programozási nyelve, azon belül is a Cocoa API és a Cocoa Touch API használja. Olyan Objective-C programokat, amelyek nem használják a Cocoa könyvtárakat, GCC-vel is lefordíthatók gépi kódra. Történet Az 1980-as években a strukturált programozás volt a legelterjedtebb programozási modell. Előnye az volt, hogy a programokat kisebb modulokra lehetett bontani, így olvashatóbbak voltak. Nagy hátránya az volt, hogy a kód újrafelhasználása szinte nem létezett, valamint a nagy programok megint csak olvashatatlanok voltak. Hogy ezt kiküszöböljék, a XEROX Palo Alto-i kutatóközpontjában kifejlesztették a Smalltalk nyelvet, amely objektumorientált volt. A Smalltalk nagy hátránya, hogy a programot egy Virtuális gép (VM) futtatja, emiatt nagyon nagy a memóriafelhasználása és sokkal lassúbb is, mint egy natívan futó program. Az Objective-C nyelvet Brad Cox és Tom Love fejlesztette ki az 1980-as évek elején. Mikor Steve Jobs elhagyta az Apple-t és megalapította a NeXT céget, megvásárolta az Objective-C licencét, ami lehetővé tette, hogy a NeXTstep operációs rendszert és minden fejlesztői alkalmazást Objective-C-ben írjanak meg. A NeXTstep ezáltal a kor legelőrehaladottabb operációs rendszere volt. A GNU projekt 1992-ben megjelentette a NeXTstep ingyenes klónját, az OpenStep operációs rendszert, amely már tartalmazott egy Objective-C fordítót és könyvtárakat, az gnuc-obj-t. Mikor az Apple 1996-ban megvásárolta a NeXT-et, a Mac OS X alapjául az OpenStep-et vették. Az OS tartalmazta az Objective-C-t és a NeXT fejlesztői rendszerét, a Project Builder-t (amelyből később az Xcode lett), valamint az Interface Builder-t. Ezek a programok a mai napig a Mac OS X legfontosabb fejlesztői eszközei. A Cocoa API az Objective-C osztályokra támaszkodik és a legelterjedtebb Objective-C környezet a mai napig. Szintaxis A nyelv egy nagyon vékony réteg a C nyelv fölött (csakis C és nem C++ kiterjesztés). Bármilyen C program lefordítható Objective-C fordítóval. Az Objective-C szintaxisa a Smalltalkból ered. Minden nem objektumorientált művelet (változók, preprocesszálás, függvény deklarációk, függvényhívások) egyezik a C-ben használtakkal, míg az objektumorientált része a Smalltalk üzenetküldő mechanizmusának egyik változata. Üzenetek Az Objective-C objektumorientált modellje az objektumpéldányok közti üzenetküldésen alapul. Ez teljesen eltér a C++ stílusú programozási nyelvektől: itt nem az objektum egyik metódusát hívjuk meg, hanem egy üzenetet küldünk az objektumnak és itt van a lényeges eltérés. A Simula stílusú nyelvekben a metódus neve a fordító által pontosan meg van határozva a kódszegmensben, de a Smalltalkban és Objective-C-ben az üzenet csak egy név és futásidő alatt lesz meghatározva a tárbeli címe: a fogadó objektumnak kell feldolgoznia a kapott üzenetet. Ebből következik, hogy az üzenet küldésekor nincs típusellenőrzés, és nincs rá garancia, hogy az objektum válaszolni is fog az üzenetre. Ha nem tudja feldolgozni, akkor egyszerűen egy NULL pointert ad vissza. C++ kód egy objektum metódusának meghívására: Ugyanez Objective-C nyelvben: Mindkét stílusnak megvan az előnye és hátránya. A Simula OOP-ben többszörös öröklődés és kisebb futásidő lehetséges, de alapértelmezetten nincs dinamikus kötés. Ugyanakkor kötelező (hacsak nem virtuális) minden metódusnak lennie egy implementációnak minden osztályban. A Smalltalk OOP lehetővé teszi, hogy az üzenetek ne legyenek implementálva. A Cocoa platform ezt kihasználja maximálisan: minden objektumnak a platform inicializáláskor elküldi az 'awakeFromNib:' üzenetet amint a program elindul, és erre az objektumok inicializálódhatnak. Ugyanakkor nem kötelező definiálni egy objektumot az üzenet küldésekor a kódban, dinamikus kötéssel a függőségeket a runtime oldja meg. Egy Objective-C üzenet feldolgozása legalább háromszor annyi időbe telik, mint egy virtuális C++ metódushívás. Interfészek és implementációk Az Objective-C nyelvben egy osztály interfésze és implementációja különálló kód-tömbökben kell legyen. Megegyezés szerint az interfészt egy header fájlban (általában .h kiterjesztéssel) míg az implementációt egy kód fájlban helyezzük el (általában .m kiterjesztéssel). Interfészek Az interfész általában a header fájlban van leírva. Szokványos hogy a fájl neve az osztály neve is egyúttal. Ha van egy Foo osztályunk, akkor ezt általában a Foo.h fájlba tesszük. Példa egy interfész leírásra: A '+' azt jelenti, hogy osztálymetódus, a '-' hogy példány metódusa. Az osztálymetódusok nem férhetnek hozzá a példányváltozókhoz. Ugyanez a kód C++ nyelven: Megfigyelhetjük, hogy a példányMetódus2Paraméter1 példázza az Objective-C egyik különlegességét, hogy a paramétereket nevesíteni lehet a függvény nevében—ennek nincs C++ megfelelője. A visszatérési típusok lehetnek bármilyen standard C típusok, egy pointer egy Objective-C objektumra, vagy egy specifikus objektumra mutató pointer (NSArray *, NSImage *, NSString *). Az alapértelmezett típus id, ami bármilyen Objective-C objektumot jelöl. A metódusok paraméterei kettősponttal kezdődnek, utána következik a típus majd a neve. Sok esetben érdemes megnevezni a paramétereket: Implementációk Az interfész csak a metódusok és változók neveit deklarálja; maga a kód az implementációban létezik. Általában .m kiterjesztésű fájlokba tesszük. Összehasonlítva a C++ és Objective-C közti különbségeket: Itt egy példa a paraméterek nevesítésére és használatára: Példányosítás Az Objective-C osztályokat két lépésben példányosítjuk: először lefoglaljuk a memóriát az új objektum számára majd inicializáljuk. Egy objektum addig nem működőképes, amíg mindkét lépést nem végeztük el. Ezeket általában egyetlen sorban meg lehet oldani: Az alloc hívás elegendő memóriát foglal le, az init hívás felülírható, hogy a változókat inicializálhassuk: Protokollok A protokollok lehetővé teszik a többszörös öröklődést. Kétféle protokoll van: ad hoc vagy informális és fordító által szabályozott, vagy formális protokollok. Egy informális protokoll egyszerűen egy metódus lista, amit az osztály implementálhat. A dokumentációban létezik, mivel a nyelvben nem jelenik meg. Ilyenek például az opcionális metódusok, ahol a metódus implementálása az osztály teljes működését befolyásolja. A formális protokoll hasonló a Java vagy C# interface típusaihoz. Ez egy metódus lista amelyet az osztály felsorol implementálás céljából. A 2.0 Objective-C változatok előtt minden felsorolt metódust implementálni kellett, máskülönben a fordító hibát jelzett, ha az osztály nem implementálta minden metódusát a felsorolt protokollokban. Ez már nem kötelezö a 2.0 változattól kezdődően. A leglényegesebb különbség a Java és C# nyelvekkel szemben, hogy egy osztály implementálhatja a protokollt anélkül, hogy deklarálta volna. A különbség kódon kívül nem látható. Szintaxis: Ez a protokoll a lock műveletet implementálja, amelyet a következő osztály felhasznál: Ez azt jelenti, hogy az Osztaly implementálni fogja a két metódust a Locking protokollból, ahogyan akarja. Kőudvar alsó barlangja A Kőudvar alsó barlangja egy bazaltban kialakult barlang, amely Zalaszántó szélén található. Földrajzi helyzete Hasonlóan közelíthetjük meg, mint a Tátikai-hasadékbarlangot, csak a természetvédelmi terület határát jelző táblától még további 350 métert kell menni nyugat felé. A déli fal legmagasabb része előtt (Tinóállás) a sziklaperem több repedéstől átjárva, beugrókkal tagolva, lépcsőzetessé, csipkéssé válik. E részen, 5 méteres relatív magasságban egy 4×5 méter alapterületű kőudvar alakult ki. A kőudvar alatti, nagyjából függőleges, de (gyakorlattal rendelkezőknek) a kiálló bazaltoszlop végeken szabadon kimászható sziklafalban nyílik a délnyugat felé néző bejárata. A kőudvar szintjében, a Kőudvar alsó barlangjától magasabban a Kőudvar felső barlangja van. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el. Leírása Eszterhás István fedezte fel, készítette el a térképét és írta le először, részletesen, 1985-ben. Korábban ismeretlen volt. A nevét a kőudvarhoz való térbeli viszonyáról kapta. A bejárata egy méter magas és 60 centiméter széles. A barlangot három tagból álló kúszójárat alkotja. A repedés, mely mentén kialakult, nem egészen párhuzamos a kőzet oszlopos tagoltságával. Emiatt van, hogy a barlang lépcsőzetesen eltolt, három egymással párhuzamos tagból áll. A párhuzamos részek egymásba szakadásánál a kúszójárat kiszélesedik és magasabbá válik. Az alját leszakadt bazaltoszlopokat tartalmazó laza, morzsalékos törmelék tölti ki. A hossza 5,1 méter. A bejárásához legfeljebb elemlámpa szükséges. A kitöltése ásatásra alkalmas. Egy esetleges ásatás a jelentőségét talán növelné. Kialakulása Genetikailag a vulkáni kőzetekben, másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlang. 10526 Ginkogino A 10526 Ginkogino (ideiglenes jelöléssel 1990 UK1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. Hioki és S. Hayakawa fedezték fel 1990. október 19-én. Peso A peso 8 ország jelenlegi fizetőeszközének elnevezése és történelmi spanyol fizetőeszköz. A régi spanyol pénzrendszerben a 8 reál értékű nagyméretű ezüstpénzt nevezték pesónak. („súly”) Az ezüstpesót 1497-ben verték először, a 16–19. században a világ egyik legfontosabb és legelismertebb fizetőeszközének (igazi világpénznek) számított, a spanyol gyarmatok pénzverdéi (Lima, Mexikóváros) milliószámra ontották a 8 reálosokat. A 27 gramm súlyú, 92%-os tisztaságú ezüstből készült 8 reálos az amerikai dollárnak is mintául szolgált (a dollárjel szimbóluma is a peso rövidítéséből ered – a két függőleges vonal az érméken ábrázolt Herkules oszlopaira utal, az S pedig a többesszám jele). Ma a következő fizetőeszközök viselik a peso nevet: Argentin peso (ARS) Chilei peso (CLP) Dominikai peso (DOP) Fülöp-szigeteki peso (PHP) Kolumbiai peso (COP) Kubai peso (CUP, CUC) Mexikói peso (MXN) Uruguayi peso . (UYU) Korábban számos más országban is használták a pesót: Bissau Guineai peso (1975–1997) Bolíviai peso (1963–1987) Costa Rica-i peso (1850–1896) Ecuadori peso (1871–1884) El Salvador-i peso (1889–1919) Guatemalai peso (1859–1925) Hondurasi peso (1871–1931) Nicaraguai peso (1878–1912) Paraguayi peso (1856–1944) Venezuelai peso. (1843–1874) Junay Junay település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 91 fő (2015). Junay Vézinnes, Tissey, Dannemoine, Tonnerre és Vézannes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sommepy-Tahure Sommepy-Tahure település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 632 fő (2015). Sommepy-Tahure Aure, Manre, Saint-Étienne-à-Arnes, Semide, Gratreuil, Minaucourt-le-Mesnil-lès-Hurlus, Rouvroy-Ripont, Sainte-Marie-à-Py és Souain-Perthes-lès-Hurlus községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vallarta de Bureba Vallarta de Bureba község Spanyolországban, Burgos tartományban. Vallarta de Bureba Briviesca, Grisaleña, Zuñeda, Santa María Ribarredonda, Valluércanes és Quintanilla San García községekkel határos. Lakosainak száma 41 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Hillinger János Hillinger János (Budapest, Terézváros, 1912. december 20. – Budapest, 1989. április 17.) magyar orvos. Életpályája Szülei Hillinger Adolf székesfővárosi végrehajtó és Klein Eszter voltak. Egyetemi tanulmányait az ELTE orvosi fakultásán végezte el. Iskolai évei alatt dekatlonista volt. Eleinte Kálozon dolgozott, mint orvos. 1942-ben belépett az SZDP-be. 1943–1945 között munkásszolgálatos lett; Komáromban, Érsekújváron, Görgényoroszfalun, Kisbéren és Sopronban is dolgozott ebben az időszakban. 1945-ben Németországba került. 1945-ben a kapuvári kórházban dolgozott. 1946-ban lett a Székesfehérvár tisztiorvosa és az SZDP Fejér megyei elnöke. 1951-ben a tapolcai kórház főorvosa lett. 1956. október 26-án a Forradalmi Tanács elnöke lett. 1956. november 4e után munkahelyét elvesztette, letartóztatták. Pár hét elteltével szabadon engedték, de Tapolcáról kitiltották. 1957-ben Zalaszentgyörgyre került orvosként. 1957–1959 között ismét börtönbe került. Szabadulását követően Biharugrán lett orvos. 1973-ban nyugdíjba vonult. Ezt követően a fővárosba költözött, és 1977–1983 között ott dolgozott. 1989-ben tagja lett az MSZDP-nek. Magánélete 1940. február 3-án házasságot kötött Molnár Máriával. Négy gyermekük született: János (1940–1941), Mária (1942), Éva (1944), Zsuzsanna (1953). Díjai 1956-os emlékérem és emléklap (posztumusz, 1991) Guilberville Guilberville település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 1209 fő (2015). Guilberville Bures-les-Monts, Mont-Bertrand, Pont-Farcy, Saint-Martin-des-Besaces, Beuvrigny, Giéville, Placy-Montaigu, Saint-Amand és Saint-Louet-sur-Vire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aznalcóllar Aznalcóllar település Spanyolországban, Sevilla tartományban. Aznalcóllar El Castillo de las Guardas, Gerena, Sanlúcar la Mayor, Escacena del Campo és El Madroño községekkel határos. Lakosainak száma 6116 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Zoltán (Kovászna megye) Zoltán (románul: Zoltan): Étfalvazoltán településrésze a mai Romániában Kovászna megyében. Fekvése Az Olt jobb partján, Sepsiszentgyörgytől 7 km-re északra fekszik. Ma Étfalvazoltán részét képezi, mellyel a 20. század elején egyesült. Története 1353-ban Zoltán néven említik először. Református temploma 1792-ben épült. A Benkő-Zágoni udvarház 1832-ben épült. Jelenleg Zágoni László leszármazottainak a tulajdonában van. 1869-ben 167 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A faluban a Czirjék család számos neves személyisége született. A kukorica gyermekei 3: A terjeszkedő gyökerek A kukorica gyermekei 3: Terjeszkedő gyökerek A kukorica gyermekei film harmadik része, melyet 1995-ben mutattak be. A film Stephen King azonos című regénye alapján készült. A film két Gatlini mostohatestvér történetéről szól, akiket Chicagói nevelőszülők fogadnak örökbe. A film főbb szerepeiben Daniel Cerny, Ron Melendez és Jim Metzler látható. A filmben debütált színésznőként Charlize Theron, aki egy diáklányt alakít, de csak pár jelenetben tűnik fel és szövege nincs a filmben. Cselekmény A Gatlini események után még maradtak emberek a településen. Az egyik farmer fia Joshua, meg akar szökni az apjától Gatlinből, de az apja nem akarja elengedni, ezért az öccse Eli, aki természetfölötti képességekkel rendelkezik, segít a bátyjának megszökni. Eli a kukorica segítségével megöli az apját, hogy el tudjanak szökni, de ezt nem mondja el Joshuának. Eli elrejti a gonosz bibliáját a föld alá, még mielőtt bátyjával útnak indulnának. A két testvér eljut a Chicagóba, ahol nevelőszülőkhöz kerülnek. Joshua nagyon örül, hogy egy nagy kertes házba kerültek, és boldog hogy új otthonra lelt. A nevelőszülők Porterék szívesen látják őket, de Eli a saját útját akarja járni. Porterék háza mellett egy elhagyott üzem található, melynek van egy nagy udvara. Míg Joshua megismerkedik a szomszédban lakó fiatalokkal, addig Eli zárkózottan él és nem keresi a felnőttek társaságát. A házban különös dolgok kezdenek történni, aminek hátterében Eli áll. Este Eli a Gatlinből magával hozott kukoricát elülteti a ház mellett lévő elhagyott üzem kertjében. Mrs. Porternek látomásai lesznek, és egyre feszültebben érzi magát. Belül úgy érzi, hogy ezek mögött Eli állhat, de a férje nem hisz neki. Mr. Porter, aki kukoricakereskedő, a munkahelyén egyre nehezebb helyzetbe kerül, és ki kell valamit találnia, hogy főnöke továbbra is bízzon benne. Porterék beíratják Elit és Joshuát a helyi iskolába, ahol külön osztályba rakják őket, aminek nem örülnek. Joshua új barátokat szerez, de Eli tartózkodó az emberekkel szemben és féltékeny bátyja barátaira, mert fél, hogy elszakítják tőle testvérét. Az Eli által elültetett kukorica hamar kinő, és bőséges termést hoz. Mrs. Porter megdöbbenve tapasztalja, hogy a virágai kiszáradtak. Miközben az okát keresi, észreveszi az üzem területén lévő kukoricamezőt, amely korábban nem volt ott. Amint bemegy a kukoricamezőbe rossz érzések fogják el, és megkéri a férjét, hogy vágja ki. Aznap este a kukoricamező megöli első áldozatát, egy hajléktalant, aki épp ott akart estére meghúzódni. Másnap Mr. Porter elindul, hogy kivágja a kukoricamezőt, de mikor megkóstolja nagyon finomnak találja. Mikor Elitól megtudja, hogy a kukorica egy hónap alatt nőtt ki és hozott termést egy elég rossz talajú földön, üzleti lehetőséget érez benne, ezért nem vágja ki. Az iskolaigazgató Nolan atya szájából bogarak másznak ki, és esténként a Gatlini tragédiáról álmodik. Sejtése szerint a gonosz jár közöttük és Elira gyanakszik. Egyik nap mikor misét tart a diákoknak, Elira rászól, hogy beszélgetésével ne zavarja az órát. Megkéri hogyha untatja, akkor tartsa ő a misét, de nem számít rá, hogy Eli megragadja a lehetőséget. Eli prédikálni kezd a többi gyereknek, de Nolan atya leállítja lázító beszéde miatt és délutánra bezárja az iskolába. Eli megjelenik a szociális munkás irodájában, aki elhelyezte őket Porteréknél, és végez vele. Míg Mr. Porter a nagy üzlet reményében eladásra felkínálja a házuk mellett kinőtt kukorica magjait, addig a felesége úgy dönt nem vár a férjére és maga próbálja kivágni a kukoricát. De a kukorica nem hagyja magát és végez az asszonnyal. A temetés után nem érnek véget a baljós jelek. Az iskolaigazgató továbbra is a Gatlini tragédiáról álmodik. Joshua beleszeret osztálytársába és szomszédjába Mariába, de Malcolm a bátyja nem helyesli a kapcsolatukat.Eli egyre több gyereket térít meg a saját hitére, és iskola után prédikál a gyerekeknek. Nolan atya egyre idegesebb emiatt, de nem tehet semmit ellene, mert a tanári kar szerint rég nem volt ilyen kevés agresszivitás az iskolában. Joshua és Eli viszonya egyre inkább elmérgesedik. Az egyik nap levél érkezik, amit Mrs. Porternek küldött a gyerekvédelmi felügyelőnő, de a nő halála miatt Joshua veszi át a neki küldött postát. Joshua megdöbbenve tapasztalja hogy a mostohaöccse az 1964-es újságok címoldalán is látható, és szemmel láthatóan nem öregedett semmit. Malcolm segítségét kéri, ezért együtt elindulnak Nolan atyához. De mire odaérnek már Nolan atya alig él, ugyanis Eli megkínozta és el akarta pusztítani. Nolan atya a halálán van, de mielőtt meghalna még sikerül megmondani a fiúknak, hogy Eli bibliáját keressék meg és pusztítsák el, mert csak így tudják legyőzni a gonoszt. Malcolm és Joshua elmegy Gatlinbe, hogy megkeressék Eli bibliáját és elpusztítsák. Mr. Porter eladja a kukoricát a befektetőknek. Eli megbabonázza Mariát és meghívatja Maria szüleihez magát vacsorára, majd megmérgezi a lány szüleit. Joshua megtalálja a bibliát egy madárijesztő lábainál elásva, de csak akkor veszi észre, hogy a madárijesztő nem bábu, hanem a halott apja. A kukorica szörnye a fiúkra támad, és Malcolmot megöli, de Joshuának sikerül elmenekülni a bibliával. Eli a gyerekeket fanatizálja, hogy pusztítsák el a felnőtteket, mert aznap van telihold és ekkor sikerülhet a tervük. Mr. Porter kicsit ittasan érkezik haza, ugyanis boldog hogy sikerült nyélbe ütnie a kukorica eladását, de Elinak már nincs rá szüksége, ezért végez vele. Időközben megjelenik Joshua is, aki rájön, hogy csak úgy tudja elpusztítani a gonoszt, ha Elit és a bibliáját egyszerre pusztítja el, mert ha külön-külön pusztítja el akkor a fennmaradt részből újra feltámadhat a gonosz. Ugyanazon sarlócsapással megöli Elit és a bibliáját is elpusztítja. Amikor Eli meghal, a gyerekek a zombi állapotból magukhoz térnek. Mikor már azt hinnék, hogy végre megmenekültek, a kukoricamezőből megjelenik a kukoricaszörny és nagy pusztítást végez a gyerekek között. Joshuával is végezni akar, de Maria megmenti a fiút. De Maria nagy áldozatot fizet ezért, ugyanis a szörny élve lenyeli a lányt. Amíg a szörny Mariával van elfoglalva, addig Joshuának sikerül kiszabadulnia és egy sarlóval kivágja a szörny hasából a lányt. Majd elvágja a kukorica szörny gyökereit, aki emiatt elpusztul. Sikerült elpusztítaniuk a szörnyet, bár ők ezt még nem tudják, a szörnyeteg mégsem pusztult el végleg, hiszen a kukorica magok amiket Mr. Porter adott el az üzleti partnereinek, eljutottak világ más részeibe is. Filmzene Belly Of The Beast Előadja: The Lifers Group Put It Up Írta: Roni Skies, Kevin Cloud , M. Fox Előadja: S.O.U.L. The Birth Of S.O.U.L. Írta: Roni Skies, Kevin Cloud , M. Fox Előadja: S.O.U.L. Pessans Pessans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 88 fő (2015). Pessans Lavans-Quingey, Brères, Goux-sous-Landet, Lombard, Montfort és Pointvillers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Negyedik isonzói csata A IV. isonzói-csata 1915. november 10-én vette kezdetét és december 2-áig tartott. Csakúgy mint a III. isonzói csatában, a harc most is főleg Görz térségében összpontosult. Mindkét fél egyre több hadosztályt, ágyút küldött a térségbe, ám az olasz csapatoknak hiába volt kétszer annyi lövegük, mint a Monarchia csapatainak, a munícióhiány és az időjárási viszonyok, terepadottságok miatt létszámfölényüket nem tudták kihasználni. A csata A csata főleg Görz térségében zajlott, kisebb, de eredményesebb olasz hadmozdulatok történtek az Isonzó folyó felső és alsó folyásánál is. Az olasz 2. hadsereg elfoglalta Oslaviát, a harmadik hadsereg pedig a tengerpart irányába nyomult előre, itt néhány kilométerre vonultak be a Monarchia területére. Boroevic – a Monarchia térségbeli parancsnoka új védelmi vonalakat hozott létre az olasz támadás megállítására, ám nem ezek, hanem legfőképpen az időjárás, a tél beállta állította le az offenzívát. Eredmények Az olasz csapatok – bár megállították előrenyomulásukat – fontos stratégiai pozíciókat szereztek meg az Isonzó mentén, így felkészülhettek egy nagy tavaszi offenzívára. A monarchia csapatai kibővültek, több hadosztályt vezényeltek át a keleti frontról és egyre nagyobb számban jelentenek meg németországi hegyi vadász századok is. Pléhédel Pléhédel település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 1289 fő (2015). Pléhédel Lanleff, Lanloup, Plouézec, Plouha, Pludual, Tréméven és Yvias községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gálya (település) Gálya (szerbül Гај / Gaj, németül Galja) vajdasági falu a Dél-bánsági körzet kevevárai községében. Fekvése Kevevárától 9 km-re északkeletre, a Duna közelében, Deliblát déli szomszédságában fekvő település. Története Gályáról az első adatok a török hódoltság végéről ismertek, ekkor már a lakott helységek közé tartozott. Az 1717-es kamarai jegyzékben a verseczi kerületben, Gaisch néven, 20 házzal említették, gróf Mercy térképén pedig Gay alakban, de már a pancsovai kerületben volt feltüntetve. Később azonban a Duna kiöntései következtében elpusztult, az 1761-es hivatalos térképen már nem volt feltüntetve. 1765-1768. között a Duna-völgyi Határőrvidék szervezésekor a német rokkant katonákból álló határőrezred számára jelölték ki letelepedési helyül, 1873-ban pedig Temes vármegyéhez csatolták. A régi falu a dunai ártér közepén feküdt, a mai Staro Selo nevű dűlő helyén, ahol a kolostor ma is fennáll. A község 1765-1768. között telepedett jelenlegi helyére. A 20. század elején Temes vármegye Kevevárai járásához tartozott. 1910-ben 2322 lakosából 139 fő magyar, 52 fő német, 261 fő román, 2 fő horvát, 1715 fő szerb, 156 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány) anyanyelvű volt. Ebből 170 fő római katolikus, 11 fő református, 13 fő ág. hitv. evangélikus, 2131 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 1116 fő tudott írni és olvasni, 259 lakos tudott magyarul. A település Dolčinac nevű dűlőjében egy fakereszttel megjelölt forrás van. A forrás vizének a nép gyógyító erőt tulajdonít. A régi faluhelyen álló templomról a néphagyomány azt tartja, hogy ha valamely beteg ott meghál, az felgyógyul; ezért azután messze vidékről is fel szokták keresni a betegek. Gályai magyarok Habár szerb többségű falu, Gálya magyarlakta településnek is számít. Gályán a magyarok szórványban élnek. Nikola F. Pavković szerb helytörténész a 2009-ben megjelent "Bánáti falu, társadalmi és kulturális változások - Gálya és Dunadombó" (Banatsko selo, društvene i kulturne promene - Gaj i Dubovac) c. tanulmánykötetében azt állítja, hogy a magyarság Bánátban való letelepdésére legfontosabb volt a 19. század. Pavković a következő gályai magyar családokat tartja számon: Antal, 1 háztartás, 1960 . körül telepedett át Székelykevéről . Bakos, 7 háztartás, Bácskából származik, az első világháború előtt telepedett át. Pavković különösen kiemeli Bakos Károlyt, aki szerb felesége révén áttért az ortodox hitre, buzgó hívő, valamint a fiát (nevét nem említi), aki a falubeli egyházi tanács tagja. Varnyú, 1 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kevevárára. Jónás, 1 háztartás, 1918 . táján telepedett át Apatinból . Lajkó, 2 háztartás, Bácskából származik, egyik sarja átköltözött Kostolacra. Nagy, 1 háztartás, ismeretlen a származása. Rideg, 2 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kostolacra. Szőke, 3 háztartás, ismeretlen a származása. Tandi, 4 háztartás, ismeretlen a származása. Czeglédi, 2 háztartás, ismeretlen a származása. Ezek mellett említés esik még három, Gályáról elköltözött magyar családról: Ábrahám, Gajdás és Sági. Bevallása szerint, a gályai magyar családokról szóló adatokat Pavković 2004. augusztus 2-án a falubeli Jónás Gézától (született 1927-ben, befejezett 6 éves elemi iskolát) és feleségétől (nevét nem említi) gyűjtötte össze. Auxant Auxant település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 68 fő (2015). Auxant Painblanc, Bessey-la-Cour, Veilly, Vic-des-Prés és Culètre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kemény Farkas Magyargyerőmonostori báró Kemény Farkas (Alsódetrehem, 1797. április 11. – London, 1852. január 4.) magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt. Élete Már fiatalon katona lett, de egy idő után lelkesedése alábbhagyott, és otthagyta a hadsereget. Ez megváltozott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése után. Részt vett a Nemzetőrség szervezésében, őrnagy, majd ún. forradalmi dandárvezér. Részt vett Bem József oldalán az erdélyi hadjáratban. Kitüntette magát a piski csatában. Nem sokkal ezután ezredesi rangot kapott. 1849. március 25-én egysége megsemmisítette a Diód melletti román tábort. Március 27-én katonái megkezdték Gyulafehérvár bekerítését. Június 16-án az ő csapatai ürítették ki Abrudbányát, augusztus 14-én kénytelen volt kiüríttetni Kolozsvárt. A szabadságharc leverése után Angliába emigrált, és ott is halt meg Londonban, 1852-ben. A Kensall-greeni sírkertben a 10,005 számú sírban nyugszik (a földet, ahol eltemették, lord Dudley Stuart vásárolta meg a magyar számüzöttek számára.) 1856-ban sírja fölé négy honfitársa emelt egyszerü síremléket. Neje: Seethal Karolina; leánya: Karolina, Wernhardt Istvánné. Francis Ryan Francis J. Ryan (Philadelphia, 1908. január 10. – Philadelphia, 1977. október 14.) egykori amerikai válogatott labdarúgó. Ritkaházai harangláb A Ritkaházai harangláb egyes forrásokban Kétvölgyi harangláb műemlék a Vendvidéken, Ritkaháza egykori vendvidéki szlovén községben, amely ma Kétvölgy része, s alig két kilométerre fekszik a szlovén határtól. A szoknyás harangláb a falu egyik nagy látványossága, ehhez hasonló Orfalu községben található. A haranglábat 1865-ben építette a község lakossága saját vagyonából, az akkori bíróval, Trajbár Györggyel. A lakosság körében fennmaradt történet szerint a falusiak és a bíró, valamint annak szomszédai között nézeteltérés támadt a harangláb helyét illetően. Trajbár és szomszédai, akik a legjómódúbbak voltak, azt szerették volna, ha az ő oldalukon állna a harangláb, amely a szomszéd községhez Csöpinchez (ma Kerkafő, Čepinci, Szlovénia) volt közel, a falu legtávolabbi részén, viszont a többi falusi Ritkaháza közepén szerette volna látni a haranglábat. Mivel nem jutottak egyezségre, ezért a helybeli kocsmáros elhatározta, hogy maga téríti jobb belátásra a bírót. Felkért négy legényt, hogy éjjel hozzák el a harangot a bíró házából. Azok ezt megtették, majd a kocsmához érve elkezdték teljes erőből verni, amivel felriasztották az embereket és a harang hangját hallani lehetett a szomszéd falvakban, így Permisén, Csöpincen és még Felsőszölnökön is. Így a haranglábat a kocsma mellett állították fel. Az építmény nyitott szoknyás harangláb, négyoszlopos. A gerendák bonyolult alakban illeszkednek hozzá, belül két gerenda tartja a harangtornyot. Először zsúpfedeles volt a tető, az 1960-as években szürke palára cserélték, a torony bádogtetőt kapott. 2007-ben felújításra került a harangláb, ekkor a tetőzetet lecserélték mind a szoknyán, mind a tornyon vörös cserépre, s új keresztet is kapott, amely akárcsak az előző, két ágú. A harangot Grazban készítette egy Karl Feltl nevezetű öntő, akinek neve olvasható a harang egyik oldalán. A másik oldalon egy angyal található, az ún. „igazság angyala,” aki az egyik kezében lángoló kardot, a másikban serpenyős mérleget tart. Korábban a haranghúzást kézzel végezték, mára gépesített, időzíthető harangozó szerkezet található. A harangláb mellett van a község egykori, mára használaton kívül álló tűzoltó szertára. Csóka Béla Csóka Béla (Budapest, 1898. július 4. – Budapest, 1972. július 2.) operaénekes (bariton), a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Főiskola énektanára volt. Élete 1917-ben Jakoby Antalnál kezdett magánúton énekelni tanulni, majd a következő évtől a Zeneakadémián Sik József és Szabados Béla növendéke lett. A színpadi játék tanára Hegedűs Gyula volt. A végzés után, az 1923–24-es évadban szerződtette a Operaház. Két szezon után a Városi Színház taglai közé került. 1933-ban a debreceni színház operatagozatához szerződött. 1936-ban, Dohnányi Ernő megbízásából lett a Zeneakadémia tanárképző karának óraadója, később átkerült a művészképző énekszakára. 1941-től 1948-ig ismét a budapesti Opera tagja lett (1944-ig a debreceni elfoglaltságával párhuzamosan). Az akadémián 1966-os nyugalomba vonulásáig oktatott. Az 1950–51-es tanévben a Színház- és Filmművészeti Főiskolának is hangképző- és énektanára volt. Tizenhat év kihagyás után, 1964-től ismét színpadra lépett a debreceni színházban. 1967-ben a szegedi Tömörkény István Gimnázium tanára lett. Sírja az Új köztemetőben található [156–1–146/147]. Nagy kultúrájú lírai bariton volt. Szerepei Gounod: Faust — Valentin Leoncavallo: Bajazzók — Silvio Puccini: Bohémélet — Marcel Rossini: A sevillai borbély — Figaro Verdi: Ernani — V. Károly Verdi: Luisa Miller — Miller Verdi: La Traviata — Georges Germont (30001) 2000 AU195 A (30001) 2000 AU195 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 8-án. Defeated A Defeated Anastacia amerikai énekesnő harmadik, utolsó kislemeze negyedik, Heavy Rotation című stúdióalbumáról. A dalt 2009. április 12-én küldték el az európai rádióadóknak, csak letöltésként és promóciós kislemezként jelent meg 2009. május 5-én, videoklip nem készült hozzá. Csepregi Imre Csepregi Imre János (Makó, 1876. augusztus 29. – Makó, 1954. február 14.) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró. Élete Fiatalkora Makón, Újvároson született a Hosszú utca 25. szám alatti nádfedeles házban; a helyet 1991. május 7-én emléktáblával jelölték meg. Szülei földművesek voltak; édesapja Csepregi Imre, édesanyja Gazdag Julianna volt. Szüleinek első gyermekeként jött világra, három testvére, András, Julianna és Erzsébet 1881-ben, 1883-ban, illetve 1886-ban született. A család eredete a török hódoltság megszűnte utáni időkig vezethető vissza, édesanyjának ága a város legtöbb neves katolikus családjával kapcsolatban állt. 1878-ban az édesapát, mint tartalékos huszárt Boszniába rendelték, Csepregi Imre ekkor édesanyjával együtt az apai nagyanya házánál maradt. A gyermek hatéves korában hagymázon esett át. Az újvárosi római katolikus iskolába 1883 szeptemberében íratták be, tanítója Tóth Imre lett. Vegyes osztályba került, a tanulók létszáma meghaladta a százat. Szorgalmasan tanult, jutalmul az év végi nyilvános vizsgán megjelenteket ő köszönthette. Az üdvözlő szöveg előadásáért két darab ezüst 25 krajcárost és egy eleven szentképet kapott. Az iskolában sajátította el a kerti virágok ápolását és a méhek körüli munkát. Az iskola mellett minden mezei munkába besegített, itt találkozott a népi dalokkal, itt alakult ki vonzalma a zene iránt, aminek hatására később megtanult citerázni, furulyázni, és harmonikán játszani. Többször elkísérte édesapját, amikor az fuvarozással egészítette ki a család jövedelmét. Koncsek Géza nevelő vezetése alatt végezte az ötödik osztályt; az ő biztatására a szülők elhatározták, hogy fiukat középiskolába küldik, Imrét papnak szánták. 1888-ban kezdte meg tanulmányait a református polgári fiúiskolában. Az elemiben jó alapokat kapott, ezért nem okoztak számára nehézséget a tantárgyak; latin nyelvből kiemelkedően teljesített, eredményeiért év végén könyvjutalmakat is átvehetett. Volt tehetsége a szabadkézi rajzoláshoz is, de a fiatal Imrének nem nyílt lehetősége arra, hogy festészetből különórákra járhasson. A bérmálás szentségében 1892-ben részesült. Ekkor érkezett Temesvárra Páger Imre, Csepregi Imre áldozópappá való felszentelésére váró rokona. A család az eseményre a városba utazott, és ott fiukat a papneveldébe szándékozták beíratni, bemutatták a tanulmányi felügyelőnek, Lind Lénártnak is. A kérelmet azonban nem teljesítették, így végül az aradi líceumba adták be. A bekerüléshez latinból és természetrajzból kellett felvételiznie, Csepregi Imre ezt a feltételt sikeresen teljesítette. Aradon jól felkészült tanárai voltak. Csak a német nyelv tanulásával adódott nehézsége, mert a nyelvtant is németül oktatták. Év végi bizonyítványa három jó kivételével tiszta jeles. A vizsgák után ismét felvételért folyamodott a papneveldéhez, de a válasz megint elutasítás volt. Kun László apátplébános szívén viselte a gyermek felvételének ügyét, ezért meggyőzte Dessewffy Sándor csanádi püspököt, aki augusztus végén felvette őt a papneveldébe. Tanulmányi eredményei itt is kiválóak voltak. Az iskolaév végén a tanulmányi felügyelő jóvoltából az intézet diákjai a szünidő egy részét Resicabányán tölthették, családoknál voltak elszállásolva. De Csepregi nem csak kirándulással töltette a nyarat: három makói fiút készített fel gimnáziumi felvételijükre latin és természetrajz tárgyakból. A hatodik osztályban gyorsírást, a hetedikben francia nyelvet, a nyolcadikban régiségtant és irodalmat görög, latin és német nyelvekből is tanult. Az érettségi vizsgát – a 21 tanuló közül hat másik társával együtt – jeles eredménnyel teljesítette. Az intézetben tanult meg kottát olvasni, fuvolázni, és harmóniumon játszani. Bécsi tanulmányai Az új tanév kezdete előtti napon, augusztus 31-én a papnevelde kapujában tudta meg, hogy Dessewffy püspök Bécsbe küldte, és a temesvári intézmény helyett a Pázmáneumban folytathatja tanulmányait teológia szakon. A Pázmáneumban az előadás nyelve német és latin volt, évfolyamtársai között volt Somogyi Jenő, későbbi jezsuita rendfőnök és Makay István, később pécsi polgármester is. Eminens diák volt, az első szigorlatot a bibliai tudományokból a negyedik évben tette le. Ebben az évben rábízták a fődoktori és kantus magisteri teendőket. Az első évtől kezdve keleti nyelveket is tanult. 1899. július 14-én szentelte föl Mayer püspök áldozópappá. Első szentmiséjét július 15-én mutatta be Bécsben, az egyetemi templomban, kézvezetője Széchenyi Miklós rektor, későbbi győri és nagyváradi püspök volt. Aznap délután elutazott vasúton Bécsből Aradra, ahol 16-án a minoriták templomában aradi rokonaimat, 17-én Makóra érven szüleit, nagyszüleit és testvéreit, részesítette az újmisének áldásában. 1900-ban az összes növendék elutazhatott Rómába a szentévi zarándokokkal együtt, a Pázmáneum rektorának és több püspöknek köszönhetően. Újbesenyőn lett káplán, Schweitzer Alajos plébános mellé rendelték. Új munkakörét azonban nem tudta ellátni, mert elszállásolását az épület javítása miatt nem tudták megoldani. Így Csepregi a püspök újabb utasítását kérte levelében. Dessewffy Sándor főpásztor kérelmét I. Ferenc József, osztrák császár és magyar király elfogadta, így Csepregi felvételt nyert a bécsi felsőbb papképző intézet, közismert nevén az Augustineumba, hogy ott posztgraduális képzéseket folytathasson. Wittenberger Antal püspöki titkár javaslatára az egyházjog körébe eső tanulmányokra különös gondot fordított. A dogmatika-szigorlata előtt nem sokkal térdkalács-repedést szenvedett; ennek következtében csak hat héttel később kezdhetett el vizsgázni. A dogmatikán kívül egyházjogból, jogtörténetből, erkölcstanból és lelkipásztorkodástanból is vizsgázott. Filozófiai fakultáson művészettörténetet hallgatott; Rómába készült Swoboda és Erhardt professzorok biztatására, itt történelmi és régészeti tanulmányokat akart folytatni. Tervei szerint Campo Santóban lett volna káplán. A püspök szolgálatában Csepregi azonban nem utazhatott el az olasz fővárosba: Dessewffy udvari papján keresztül értesítette, hogy Zsombolyára helyezték át kápláni beosztásban; ott Frank Károly megüresedett helyét kellett betöltenie. Hazautazott szülővárosába, majd bútorai egy részét kocsin szállíttatta el Zsombolyára egyik szomszédjával, Bánszky Mihály építésszel. Csepregi Nagykikindán keresztül jutott el kápláni tevékenységének helyszínére, ahol bútorokat is vásárolt. Plébánosa Csicsáky Imre lett, aki korábban nevelőként és házi papként tevékenykedett a helyi földesúr, Csekonics Endre gróf családjánál. Az áprilisban kezdődött kápláni tevékenységének azonban már szeptemberben vége szakadt, ekkor ugyanis Dessewffy berendelte Temesvárra, a püspöki hivatalba. Nappal irodában iktatóként dolgozott, reggel misézett. Mivel a püspököt korábban agyszélhűdés érte, ezért az egyik közeli szobában aludt, hogy éjjel Dessewffy hívására hamar ott teremhessen. 1903-ban Bécsben doktorált, értekezése a A temetés a Krisztus korban és a halottégetés címet viselte. Doktorrá avatása február 13-án történt. 1904. novemberében a püspök egészségi állapota javult, és Szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetésének 50 éves jubileuma alkalmából Rómába utazott, és Csepregi Imrét is magával vitte. December 4-én indultak el Budapestről, az utat gyorsvonattal tették meg. Csepregi az egyik bíboros kíséretében mint pileolumvivő a pápa közelében tartózkodhatott. Több, mint egy hónapot töltöttek el itt, Dessewffy 1905. január 4-én indult el Velencébe Csepregi társaságában. Ott három napot tartózkodtak, megtekintették a város nevezetességeit, majd továbbindultak Abbáziába. A püspök a tengerparti városban töltötte a telet, míg Csepregit Fiumén át hazaküldték Temesvárra. 1905. február 10-én a püspököt agyszélhűdés érte, elvesztette beszélőképességét is. Március közepétől kezdve haláláig, 1907. december 4-éig Csepregi volt az ápolója. Dessewffy öntudatlan volt, jobb oldala lebénult, talpra állni sem tudott. Júniusban Budapestre költöztek; a háztartás télen a püspök fővárosi palotájában, nyáron a budai hegyek között tartózkodott. A püspök éjjel 10 óra 45 perckor halt meg; holttestét bebalzsamozták, majd Temesvárra szállították, ahol a dóratemplom alatt lévő díszsírhelybe temették. Pápai kamarásként 1908. február 10-én érkezett meg Temesvárra dr. Csernoch János esztergomi kanonok, az egyházmegye új püspöke. Május 10-én szentelték föl; munkája nyomán Katolikus Kör létesült, kiépült a Katolikus Népszövetség, és új katolikus napilap jelent meg, amelynek Csepregi is munkatársa volt. Pacha Ágoston és Láng Aladár - Csepregihez hasonlóan - az Augustineum egykori növendékei voltak, akik Csepregi elől elhalászták az előléptetéseket, ezért ő más munkakörbe kívánkozott. Előbb az Augustineum megüresedett elöljárói helyét pályázta meg, majd - a sikertelenséget látva - fontolóra vette, hogy plébános lesz Csákon, vagy Csanádpalotán. 1910 karácsonyán Láng Aladárral együtt pápai tb. titkos kamarási címet kapott a megyés püspök előterjesztésére. A kinevezés után többször megbízták latin nyelvű ügyek intézésére, de publikált a katolikus napilap mellett a Havi Közlöny című folyóiratban is. Részt vett a Katolikus Népszövetség előadássorozatában is. 1911 májusában Csernochot kinevezték kalocsai érsekké, Csepregi ekkor arra kérte őt, hogy vigye magával új beosztásába, mert tisztában volt vele, hogy Láng és Pacha mellett nem fog tudni érvényesülni. Ez azonban nem történt meg; Csernoch viszont jó szívvel ajánlotta dr. Glattfelder Gyulának, az új csanádi püspöknek mindhármójukat; méltatta jártasságukat az egyházmegyei közigazgatásban, amelyhez a beiktatás előtt álló főpásztor kevésbé értett. Eleki plébánosként 1912 őszén az eleki plébánost, Kramp Jánost kanonokká nevezték ki; Csepregi megpályázta az így megüresedett plébánosi posztot, döntését továbbra is azzal indokolva, hogy szakmai előmentelre jelenlegi helyén nem számíthat. A püspöktől a plébánosi kinevezésen kívül megbízták az eleki esperesi kerület vezetésével is. Egy rövid máriaradnai kitérő után – Lélek Gábor újmisés kézvezetője volt – 1913. július 1-jén érkezett Elekre. Lelkipásztori működését betegek gondozásával kezdte, majd hívek adományaiból felújíttatta a templomot: beszerzett két új gyóntatószékwt, áldoztatórácsot, hat új színes üvegablakot, a padokat kókuszszőnyeggel fedte be. Elkészíttetett egy új nagy áldoztató kelyhet, helyreállíttatta a füstölőt; kikövezte a temetőt, és annak egy része téglakerítést is építtetett. 119 férfi részvételével zarándoklatot vezetett Máriaradnára, az utat különvonaton tették meg. Az első világháború kitörése akadályozta meg, hogy a zarándoklatot a következő évben is megismételhesse. Megszervezte az apácák vezette szegényházat, a Vöröskereszt helyi fiókegyleti elnökként irányította a 60 fő befogadóképességű hadikórház működését. Az államtól kapott, hadikölcsön jegyzésére fordítható tízezer koronából alapot létesíteni a szegényházban alkalmazandó apácák eltartására. Befogadta, és a plébánián szállásolta el azt a majd 3000 magyart, akik Erdély román lerohanásakor menekültek el otthonukról. A hősi halottak előtti tisztelgés céljából érckorpusszal ellátott gránitkersztet kívánt emeltetni. Tervei szerint gránitkereszten az Üdvözítő érckorpusza lett volna, de ekkora a svéd gránit már beszerezhetetlen volt. Így az elképzelés vaskeresztre módosult. Az emlékmű műkő alapjának tervezője és kivitelezője Bánszky Mihály építész volt. Ez 1915 őszén készült el, de a korpusz csak 1920-ban érkezett meg, mert a németek zároltak minden vörösrézöntvényt. Az emlékműhöz tartozó dombormű elhelyezése 1924-ben történt, a község fennállásának 200 éves jubileumán. 1919 szeptemberében bérmálásra jött Glattfelder püspök, akit Csepregi az aradhegyaljai kerületbe is elkísérte, egészen Kőrösbökényig. Az egyik óvoda nagytermében újonnan megnyílt állami polgári fiúiskolában ő oktatta a hittant 1927-ig. Az egyházi énekoktatás támogatására magyar és német szövegű énekeskönyvet adott ki a kántorral együttműködve. Az 1923-ban Elekre került Reibel Mihály káplánnal együtt munkálkodtak egy kultúrház létesítésért. Ennek építési költségeit 25 kilogrammos búzakölcsön részjegyekkel jegyeztették, és egy gyulai építésszel megtervezték azt. 1924 júniusában a Mátra vidékéről rendelt, terméskőből készült falak jó része már állt. Az ez évi búzatermés ugyanakkor meglehetősen gyenge volt, ezért a békéscsabai takarékpénztártól vettek fel kölcsönt. Megszervezte az akkor még német többségű falu 200 éves évfordulója alkalmából tartott megemlékezést is, amelyre eljött a Arad vármegye vezetősége és tisztikara is. Felavatták a hősök emlékművét, és az ünnepi közgyűlés elhatározta egy leánynevelő intézetet létesítését. A következő év őszén iskolanővérek telepedtek le a községben, zárdát, gazdasági és háztartási leányiskolát hoztak létre. Saját költségén tanyaterületet vásárolt, amelyen kirándulóhelyet és gyakorlóteret létesített a zárdaiskola növendékei számára. A zárdaiskolát 1929-ben hozta létre, megvásárolva az Ament-féle házat; annak berendezését saját kezűleg készítette el. 1926 nagyböjtjének elején nyolc napos népmissziót szervezett, amelyet a Csepregi által meghívott jezsuita szerzetesek tartottak. Elkészíttetett 14 stációt, a hívek adományaiból új harangokat is beszerzett a templom számára; mindezeket a csanádi püspök áldotta meg. 1927 júniusában Zielbauer Ádám gazdával együtt felkereste az eleki németek őshazáját, Gerolzhofent és környékét. Meglátogatta a Würzburg környéki községeket, összevetette azok anyakönyvi adatait az elekiekével. A Németországban szerzett adatokkal bővítette a plébánia történetét, összeállította az egyes családok származási helyeit, és megírta németül Elek történetét. Ugyanebben az évben megszervezte Eleken a második segédlelkészi állást is. Salacz Gyula, Csanád vármegye főispánja Csepregi Imrét pángermán szelleműnek tartotta, ezért egy sváb származású jegyzővel figyeltette, és el akarta érni, hogy a plébánost áthelyezzék a Románia által megszállt területekre. Tervét csak a minisztérium és az egyházmegyei hatóság tudta megakadályozni. Csepregi a szegedi Fogadalmi templom építéséről és felszenteléséről latin nyelvű jegyzőkönyvet készített; két példánya a pápai követség és az egyházmegye levéltárába került. Ismét Makón Bezdán József makói plébános üresen maradt helyére 1931. november 22-én iktatták be, és ezen a poszton szolgált haláláig. Szülővárosába különvonaton utazott, az eleki hívek kelyhet és misekönyvet ajándékoztak neki elbúcsúztatásakor. A makói vasútállomáson a város polgármestere, dr. Nikelszky Jenő és Farkas József ügyvéd, Makó korábbi polgármestere üdvözölte. Egy évvel Makóra kerülése után a megyés püspök a pogánymonostori apát címet adományozta neki. Csepregi – felismerve, hogy a külkáplán képtelen egyszerre ellátni az újvárosi és a tanyai híveket – kezdeményezte az önálló újvárosi plébánia fölállítását; jóllehet a püspökhöz intézett felterjesztést már 1931 decemberében elküldte, az új plébánia csak 1933. szeptember 1-jén alakult meg. 1932. július 22-én Haverda Ferenc káplánnal együtt megtekintette a mezőkopáncsi templomromot, és elhatározta annak régészeti föltárását és helyreállítását. E célból kezdeményezte a Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat újjáalakítását. Az egyesület alelnöke ő maga lett, így a továbbiakban a város történeti, régészeti, és művelődéstörténeti kutatásait személyesen irányította. A társulat vezényletével 1934-ben elkezdődhettek szakszerű munkálatok. Az munkabért az ínségakció keretéből Fáy István csanádi főispán és Nikelszky Jenő biztosította; az építési anyag előteremtését Csepregi magára vállalta. A megújult templom felszentelésre 1936 júliusában került sor Glattfelder Gyula csanádi püspök által; az esemény egyben a Történeti és Régészeti Társulat első díszközgyűlése is volt. Javaslatára a Csanádvármegyei Könyvtár című könyvsorozat régészeti témájú kötetekkel gazdagodott. Meghívta a szegénygondozó nővéreket Makóra, akik 1933 szeptemberében vették át a szegényház vezetését. P. Oslay Oszvald ferences atya többször tartott előadást a szegénygondozásról a városban. Csepregi hívására érkezett két Miasszonyunk rendi nővér és három világi tanerő a katolikus iskolába. Felvette a kapcsolatot a szervita rend vezetőivel, és szóbeli megállapodást kötött velük a fiúinternátus és a helybeli kórházi lelkészség ellátásáról. Csepregi érdeme, hogy befejeződhetett a katolikus elemi és fiúpolgári iskola félbemaradt építkezése. A szükséges téglaanyag már Makóra érkezésekor rendelkezésére állt, ezért 1933-ban megkezdődött az építkezés, a munkálatokat kisiparosok végezték, a szerződést a Makói Kőművesek Alkalmi Csoportjával kötötték meg. Ez év októberében a csanádi püspök már meg is áldhatta az elkészült épületrészt, amelyből – a költségek csökkentése érdekében – kihagyták a szolgálati lakásokat. Irányításával elkészült a Szent István-plébániatemplom kőkerítése, a templomhajóban a feltört mozaikpadozat újjal lett pótolva. A hajó északi oldalajtajához csatlakozva kápolnát építtetett, amiben méltó körülményeket biztosított a Havi Boldogasszony kép elhelyezésére. A képről készült kutatásait önálló kiadványban is közzétette. 1932 tavaszán a templomkert rendezésekor a főkapu mellett bástyatorony alapjára bukkantak, amit Szabó Imre főmérnökkel román stílusban rekonstruáltatott. Tervei szerint ezeket később kegytárgyak árusítására használta volna. Megújította a főoltárt is tiszta vörös és fehér márványból, a főoltár melletti pilléreket is márvánnyal borította be. A lourdes-i Szűzanya-szobor kihelyeződött a templomkertben épült barlangba, a főoltárképet megtisztították a rárakódott szennyeződésektől. Csepregi az eddig raktárként használt helyiséget oratóriummá alakította át. A római katolikus temetőben Loós János tervei alapján ravatalozót építtetett. Ő áldotta meg a megújult apátfalvi templomot 1932. november 20-án. A bontás és újjáépítés költségeit a földművelési miniszter által utalt összeg biztosította, a toronyóra árát közadakozással teremtették elő. Ebben az évben indította útjára a Makói Katolikus Tudósító című lapot, ami havonta két alkalommal jelent meg. Három évvel később megvette a Gaál-nyomdát, és ezután már a városban nyomták az újságot. A nyomda megvásárlásával Csepregi azt tervezte, hogy ezután egy katolikus szellemű politikai hetilapot adhat ki, de a főispán nem javasolta a kiadási engedély kibocsátását, mert Csepregit nem tartotta politikailag megbízhatónak. Később a sajtókamarai tagság miatt kivetett nagy adóval nem tudott megbirkózni a szerkesztőbizottság, és a Tudósító megszűnt. 1937. június 21. és 26. között zarándoklatot szervezett Mátraverebély-Szentkútra. Az újvárosi vasútállomásról induló különvonat szállította el a híveket a célállomásra. 1938-ban a Szent István jubileumi év alkalmából Budapestre vezetett egy nagyobb csoportot. Június 28-án a Szent Jobb Szegedre érkezett, ez alkalomból Csepregi filléres vonattal zarándokolt el a hívekkel a Fogadalmi templomba. Esperesi működése alatt épült fel Magyarcsanádon a római katolikus templom. Az alapkövet 1938. október 8-án helyezte el Csepregi; az elkészült épületet 1939. szeptember 29-én áldotta meg Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök. 1938-ban eltökélt munkájának köszönhetően megalakult a Makói 596-os Szent István Cserkészcsapat fúvószenekara. A cserkészekkel később is jó kapcsolatot ápolt, részt vett például az 1941. január 4-ei fogadalomtételükön, illetve -újításukon. Ugyanebben az évben az ő elnökletével jött létre az egyházközségi határkijelölő bizottság Óföldeákon, ami célul tűzte ki, hogy felállítsa az önálló plébániát a községen. A bizottság tagjai voltak Návay László földbirtokos, Tass Árpád, Földeák főjegyzője, valamint Virág Sándor földeáki és Takáts Miklós óföldeáki lelkészek. 1940-ben Csanád vármegye felterjesztette a polgári érdemrend III. osztályú keresztjére, amelyet Fejér Miklós főispántól vehetett át. Kárpátalja visszacsatolásakor a Kassán megrendezett ünnepségre a csanádpalotai főbíró autójával utazott Rónay Imre kiszombori földbirtokossal és dr. Kiss Károly vármegyei aljegyzővel együtt. 1942-ben kezdeményezte Makó monográfiájának megírását. 1944-ben közbenjárt a keresztény hitre áttért zsidók érdekében a polgármesternél; neki köszönhetően jelöltek ki számukra lakhelyeket, a római katolikus egyházba felvételüket kérő zsidók megkeresztelését a makói gettó felszámolása előtti napokban is elvégezte. A piaclátogatás időtartamát is meg próbálta hosszabbítani számukra, de igyekezete hiábavaló volt. A gettó felszámolása után a polgármesternél próbálta kieszközölni, hogy a hitújoncokat a már megkereszteltek közé sorolják, eredménytelenül próbálta elérni, hogy a konvertitákat ne deportálják. 1944. szeptember 26-ától, Makó szovjet megszállásának napjától kezdve naplót vezetett 1953-ig. A háromezer oldalas, fölbecsülhetetlen értékű kéziratot a makói belvárosi parókián őrzik. Csepregi aktívan támogatta a bogárzói (Makó külterülete) lelkészeket és híveket: 1942-ben felépült a lelkészlak, egy évvel később pedig kiharcolta a Páduai Szent Antal-templom bővítését, renoválását. 1949-ben NSU 100 típusú 50 köbcentiméteres motorkerékpárt juttatott Gyurkovics Béla lelkésznek, megkönnyítve ezzel a korábban gyalog és kerékpárral közlekedő papok szolgálatát - a lelkészlaktól az iskolák 6–20 km-re helyezkedtek el, és csak részben voltak földúton megközelíthetőek. 1944 novemberében, a szovjet hatalomátvétel után létrejött a városban a Képviselő-testületet Ideiglenesen Pótló Bizottság, aminek Csepregi is tagja volt. Itt ismerkedett meg Kiss Imre kommunista politikussal, a város későbbi polgármesterével. A vele kialakított jó kapcsolatának köszönhetően az egyház is bekapcsolódhatott a háború utáni infrastrukturális helyreállításba és segélyezésbe: Csepregi az öttagú szociális feladatokat intéző társadalmi bizottság tagjaként az élelmiszersegélyek célbajuttatását és a ruhaneműk osztását irányította. A katolikus körben színpadot építtetett, amin minden héten kedden művelődési előadásokat tartottak. 1947-ben Változó eszmék, örök igazságok címmel tartott előadásokat; az esemény iránti érdeklődés nagyságát mutatja, hogy azokat meg kellett ismételni. A lebontott színház támlás székeit megvásárolta, és a katolikus kör rendelkezésére bocsátotta. A cserkészek dramatizált balladákat adtak elő, de a hangversenyek, vetítéssel kísért előadások, és a dalárdák fellépései is népszerűek voltak. Megszervezte a nők Mária kongregációját, a Credo férfi egyesületet, és a katolikus népszövetség helyi szervezetét is. Hamvas Endre csanádi püspök Csepregit bízta meg az 1948-as makói Mária-napok megszervezésével. Rendbe hozták az orgonát, Csepregi meghívta Mindszenty József hercegprímást is az eseményre. Az esztergomi érsek május 22-én érkezett Makóra, itt töltött ideje alatt a plébániaházban tartózkodott. 1948 májusában a makói Szent István téren több tízezres tömeg követelte, hogy a kormány vegye le napirendről az államosítási elképzeléseit. Csepregi Imrét a törvény elfogadása előtt néhány nappal a város kommunista polgármestere felszólította, hogy garantálja a templomba járók körében a „rend és a csend” fenntartását, amíg az iskolaállamosítás lezajlik Makón. Ezzel párhuzamosan a hatóságok kiadták az elfogatóparancsot Csepregi ellen. Ezt végül nem foganatosítottak, mert az egyházközség belátta, hogy nem tehet semmit. A Klebelsberg Kunó nevét viselő katolikus polgári fiúiskola előbb Farkas Imre nevét volt kénytelen felvenni, majd 1976-ban pedig beolvasztották a Kun Béla Általános Iskolába. Emlékezete Makón 1991 . május 7-én emléktáblát helyeztek el szülőházának falán. Az emléktábla-avatás után a Városháza dísztermében ünnepi ülést rendeztek, amin dr. Szilas József helynök előadást tartott a prelátus úr közéleti személyéről, Kiss Ferenc tiszaszigeti plébános Csepregiről, mint papról, dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, a város díszpolgára a kéziratos naplóról beszélt. Ezen a napon jelent meg 250 példányban dr. Csepregi Imre önéletrajza is. Elek főtere 2008 óta Csepregi Imre nevét viseli. Megkapta az Elekért-emlékérmet. Eleken 2007 . augusztus 20-án felavatták emléktábláját. A németországi Gerolzhofen település 2008 -ban emléktáblát helyezett el Csepregi tiszteletére. Lomello Lomello település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 2184 fő (2017. január 1.). Lomello Ferrera Erbognone, Mede, Ottobiano, San Giorgio di Lomellina, Velezzo Lomellina, Villa Biscossi, Galliavola és Semiana községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Plénise Plénise település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 62 fő (2015). Plénise Esserval-Combe, Chapois, Esserval-Tartre, Mièges, Onglières és Plénisette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6078 Burt A 6078 Burt (ideiglenes jelöléssel 1980 TC5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1980. október 10-én. Malgrate Malgrate település Olaszországban, Lombardia régióban, Lecco megyében. Lakosainak száma 4250 fő (2017. január 1.). Malgrate Galbiate, Lecco és Valmadrera községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Molnár Mihály (labdarúgó) Molnár Mihály (1947 –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1966 és 1968 között a Bp. Honvéd labdarúgója volt. Az élvonalban 1966. szeptember 18-án mutatkozott be az Ózdi Kohász ellen, ahol 4–4-es döntetlen született. 1969 és 1974 között a Szegedi EOL játékosa volt. Az élvonalban összesen 57 mérkőzésen szerepelt. Guillaume Marie-Anne Brune Guillaume Marie-Anne Brune (Brive-la-Gaillarde, Corrèze (megye), 1763. március 13. – Avignon, 1815. augusztus 2.) francia marsall a forradalmi és a napóleoni háborúk idején. Élete és pályafutása Egy bíró, Etienne Brune és egy kisnemesi családból származó anya: Jeanne de Vielbans fiaként született Brive-la-Gaillarde-ben. Jogot tanult és egy ideig mint politikai újságíró élt Párizsban, majd a forradalom kitörése után belépett a Cordeliers klubba, összeköttetésbe lépett Dantonnal, s akinek barátja lett. 1792-ben a Nemzeti Konvent biztosaként Belgiumban működött. A forradalmi háborúk idején 1793-ban belépett a hadseregbe, gyorsan lépdelt a ranglétrán, ezredesként küzdött a vendée-i háborúban a királypárti lázadók ellen és dandártábornokként Hondschooténál. 1795-ben a francia fővárosban a vendémiaire-i felkelés elfojtásában működött közre. Részt vett Napóleon 1796–97-es itáliai hadjáratában és 1798-ban francia mintára alakította át a Helvét Köztársaságot. 1799-ben a Batáviai Köztársaságba küldték, hogy az országot az angolok tervezett támadása ellen megvédelmezze; ugyanannak az évnek őszén megverte Abercromby angol tábornokot Bergennél, York herceget pedig Alkmaarnál kapitulációra kényszerítette. A napóleoni háborúk idején Brumaire 18. után Bonaparte megbizásából közreműködött a vendéei felkelés elfojtásában. A marengói ütközet után, 1800. augusztus 13-án az itáliai hadsereg parancsnokságát vette át és a fegyverszünet letelte után az osztrák hadsereget a Brenta folyóig visszaszorította. 1802–1804 között követ volt a török portánál és 1804. Franciaországba visszatérve, Napóleon marsallá nevezte ki. 1806-ban a Hanza-városok kormányzója lett, de IV. Gusztáv svéd királlyal való levelezése, aki őt megpróbálta XVIII. Lajos király oldalára állítani, gyanúba keveredett, amiért Napóleon visszahívta és többé nem is alkalmazta. 1815-ben ismét Napóleonhoz csatlakozott és mint a dél-franciaországi csapatok (Var-hadsereg) parancsnoka Toulont hosszan védte a Bourbonok ellen. Mikor Napóleon másodszori lemondása után Párizsba visszatérni készült, Avignonban a royalisták bosszújának áldozata lett, mert tévesen Lamballe hercegné gyilkosának tartották, meglincselték, és a holttestét a Rhône folyóba dobták. Később a testét megtalálták és Saint-Just-Sauvage-ban egy piramis alakú sírkő alá temették. 1821. február 25-én felmentették a vád alól, mert a gyilkosság idején Thionville mellett, Rodenacban tartózkodott. Családja felesége Jeanne Nicolas gyermekei: Angelique-Catherine (1791 – 1879), Camille (? – 1842), Jeanne-Madeleine (1797 – 1839), Sophie-Catherine (? – 1820), Nina (1800 – 1833) 306 Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek Évek: 301 – 302 – 303 – 304 – 305 – 306 – 307 – 308 – 309 – 310 – 311 Események július 25. – Constantius Chlorus halála után csapatai I. Constantinust császárrá ( augustus szá) kiáltják ki. október 28. – Maxentius , a korábbi augustus , Maximianus fia, szintén császárrá kiáltja ki magát. Flavius Valerius Severust caesart Galerius augustusszá nevezi ki I. Constantinus és Maxentius ellenében. Maximianus szövetségre lép Maxentiusszal és visszatér a hatalomba, mint augustus . A frankok átkelnek a Rajnán , de I. Constantinus visszaveri őket. Flavius Valerius Severus megpróbálja visszafoglalni a Maxentius által uralt területeket, de Róma ostrománál csapatai cserbenhagyják, ezért visszavonul Ravennába , majd lemond, és megadja magát Maximianusnak és Maxentiusnak . Ezékiel apokrifonja Ezékiel apokrifonja egy ószövetségi apokrif irat. Az írás töredékesen maradt fenn, írója nem ismeretes. Töredékei között közmondások, bölcsességek, valamint egy parabola található. Ez utóbbi elmeséli, hogy egy király országában csak katonák élnek, kivéve két polgárt. Ezek egyike vak, a másik béna. A vak a béna nyakába ülve bejut a király kertjébe és az ünnepi lakomára. A történet lényege, hogy az utolsó ítéletkor a hivatásosakon kívül a magánemberek is üdvözülhetnek; illetve, hogy az ember testét és lelkét együtt éri az üdvözülés. Az eszkatologikus témakör Ezékiel könyvének 34. fejezetéhez kapcsolódik. Jegyzetek Világirodalmi lexikon, 1337. o. Forrás Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. Arany Oroszlán díj Az Arany Oroszlán (olaszul Leone d’Oro) a velencei biennálé idején a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon kiosztott legmagasabb értékű díj. Első ízben 1954-ben adták ki, és jelenleg az egyik legnagyobb elismerést nyújtó díj a filmművészetben. Korábban, 1947–1948-ban a fődíj elnevezése Gran Premio Internazionale di Venezia (Velencei Nemzetközi Nagydíj), majd 1949 és 1953 között Leone di San Marco (Szent Márk Oroszlánja) volt. 1934 és 1942 között Coppa Mussolini (Mussolini Kupa) néven adták át a legjobb olasz, és a legjobb külföldi film elismeréseként. Arany Oroszlán-nyertesek Arany Oroszlán – Életműdíj Guillermo del Toro's The Shape of Water wins Venice Golden Lion, 2017. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.) Jane Fonda and Robert Redford to receive Golden Lions Ehrenlöwe für Jane Fonda und Robert Redford Ebern Ebern település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7067 fő (1987. május 25.). Szerzői könyvkiadás Saját műveiket, kiadói háttérrel nem rendelkező szerzők megjelenési lehetősége a szerzői kiadás. A szerzői kiadás (self-publishing) az elektronikus könyvkultúra új jelensége. Ebben az informatikai konstrukcióban a szerző maga tölti fel művét egy könyváruházba, és egyedül dönt a mű további sorsáról. Szándékainak és ízlésének megfelelően határozza meg az árat, a kiadás lokalizációját (Magyarországon vagy más globális portálokon is árulják-e), a mű formai jegyeinek főbb elemeit. A tudományos vagy szépirodalmi művet közvetlenül az író juttathatja el az érdeklődőknek. Ez is a neve az új könyvmozgalomnak: független kiadás, vagy más oldalról nézve: független szerző. A könyv ön-menedzselés sikere megállíthatatlan. A gyors terjedéshez hozzájárul az is, hogy a szerző részére a publikálás ingyenes, mert a teljes közzététel automatizált. A könyv eladási árából az alkotót nem a szokásos tíz százalék körüli jogdíj illeti meg, hanem ennek sokszorosa. Minimum ötven százalék, függően az eladási közreműködők számától. A mai szerzők előtt nyitva áll az egész világ. Ha képesek és vállalják az odafigyelést, feltölthetik műveiket a glóbusz bármelyik indie portáljára. A szerzői kiadás azért is jelent új színt a könyvkiadásban, mert minden idők legolcsóbb könyveit kaphatja meg általuk az olvasó. A szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadás területére. A korábbi eljárás - amely szerint a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál – mellett a szerző napjainkban aktív szereplőjévé lett a könyve sorsának. Szerzői könyvkiadás a világban Dinamikusan tör előre a tengerentúlon a digitális könyv, és a szerzői kiadásban megjelent művek is csúcsokat döntöttek. Az Egyesült Államokban az elmúlt évben 235. 000 ön-menedzselésű mű jelent meg. Ebből 87. 000 volt e-könyv. Az E-könyv formátumban közönség elé kerülő művek száma sokkal gyorsabban gyarapodik a nyomtatott kiadványoknál. Míg a print könyvek növekedése 33 százalék, addig a digitális változatok 129 százalékkal járultak hozzá a fejlődéshez. A self-publishing kiadói területet néhány cég uralja, a művek nyolcvan százaléka három kiadónál jelenik meg: Smashwords, Lulu, Author Solutions. A maradék húsz százalékon osztoznak a nagy forgalmazók indie szekciói (Barnes and Noble, Amazon), és néhány kisebb független vállalkozás. Szerzői könyvkiadás Magyarországon Magyarországon angolszász mintára pusztán online szolgáltatásként a Publio Kiadó indította el szolgáltatását 2011-ben. Itt ekönyv és nyomtatott könyv kiadására is van lehetőség. Sainte-Hélène (Morbihan) Sainte-Hélène település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1208 fő (2015). Sainte-Hélène Nostang, Locoal-Mendon, Belz, Merlevenez és Plouhinec községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rittersheim Rittersheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Muxika Muxika város Spanyolországban, Bizkaia tartományban. Muxika Gernika-Lumo, Iurreta, Berriz, Errigoiti, Ajangiz, Morga, Zornotza, Mendata, Munitibar-Arbatzegi Gerrikaitz és Larrabetzu községekkel határos. Lakosainak száma 1407 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 4480 Nikitibotania A 4480 Nikitibotania (ideiglenes jelöléssel 1985 QM4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1985. augusztus 24-én. Patricio Sebastián Patricio Sebastián (Mexikóváros, 2003. március 3. –) mexikói gyerekszínész. Élete Patricio Sebastián 2003. március 3-án született Mexikóvárosban. Egy testvére van, Limonie. Az Argos színészképzőjében, a La Casa Azulban tanult. 2011-ben az El octavo mandamientóban debütált, ahol Saúl Lisazo és Leticia Huijara fiát alakította. 2012-ben szerepet kapott a Könnyek királynője valamint Az örökség telenovellában. Filmográfia Egyéb Niños Incómodos (2012) Cassola Cassola település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 14 735 fő (2017. január 1.). Cassola Bassano del Grappa, Loria, Mussolente, Romano d'Ezzelino, Rosa és Rossano Veneto községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Online bíró Az online bíró egy online számítógépes rendszer, amit az internetes programozói versenyeken használnak. De az ezekre való felkészülést is szolgálják, hiszen a korábbi évek feladatsorát tartalmazzák. Újabban pedig az informatika szakon vizsgákon, illetve dolgozatok írásánál is online bírót alkalmaznak. A bíró lefordítja az adott programnyelven elküldött kódot és futtatja azt a feladathoz tartozó inputon. Ha a bírónak nem sikerül lefordítania a kódot, vagy futás közben hiba lesz, akkor hibajelzést küld a felhasználónak, ez sokféle lehet. Leggyakoribb hibajelzések angol nyelven megadott rövidítésekkel: CE: nem tudja a bíró lefordítani a kódot TLE: azaz a megadott időnél többet használ a program, mint amennyit a bíró megenged MLE: memória korlát túllépése RTE: futási hiba, általában nem definiált tömbelemre való hivatkozás PE: az output nagyjából rendben van ilyenkor, de van néhány felesleges üres/plusz sor például benne, illetve néhány space karakter hiányzik, vagy több van benne, mint kéne WA: rossz válasz a megadott inputra Ha sikerült lefordítani a kódot, és lefut a program, akkor a bíró már csak az előre kiszámított eredmény összehasonlítja a program által megadottal, ha egyezik, akkor AC üzenetet küld, azaz elfogadta a kódot. A megadott honlapokon a problémák között rengeteg átfedés van, hiszen ugyanazokból a versenyekből tartalmazzák a problémákat, így nem is nagyon éri meg mindenhol regisztrálni, programozás gyakorlásához bőven elég 2-3 helyen. Néhány online bíró: Valladolid Problem Archive with Online Judge , több, mint 2100 probléma, a legismertebb online bíró, a legtöbb elküldött kóddal. Laza időkorláttal. ACM-ICPC Live Archive , ez az acm uva testvérlapja Ural State University Problem Archive with Online Judge Saratov State University Problem Archive with Online Judge Peking University Online Judge Moscow Problem Archive with Online Judge Sphere Online Judge több száz probléma, 35 programozási nyelven. Itt elég feszesek az időkorlátok. Lviv National University Online Judge Tianjin University Online Judge Zhejiang University Online Judge , 1885 probléma Harbin Institute of Technology Online Judge Fuzhou University Online Judge Francisco Cámera Francisco Cámera (1942. január 1. –) uruguayi válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1970-ben tagja volt az uruguayi válogatott keretének. Részt vett az 1970-es világbajnokságon. A4-es autópálya (Lengyelország) Az A4-es autópálya Lengyelország ipari, bányászati részén halad keresztül. A német A4-es autópálya folytatása. Az első nagyobb város amit az autópálya érint Wrocław. Wrocław elhagyása után Lengyelország legnagyobb feketekőszén termelő vidéke következik mégpedig Szilézia és a legnagyobb városa Katowice. Katowice után nem sokkal, kb. 35 km-mel Lengyelország 3. legnagyobb és nem beszélve Kis-Lengyelország székhelye Krakkó következik a nagyobb városok listáján. Krakkót elhagyva már csak 1 nagyobb város következik a hátár előtt ez a város pedig Rzeszów. Rzeszówot elhagyva az ukrán határ következik. Az autópálya Ukrajnában folytatódik M10-es autópálya néven. A 2012-es UEFA labdarúgó EB-re ez az autópálya el fog készülni hiszen 2 helyszín is megtalálható az autópálya mellett ez: Lengyelországban Wrocław és Ukrajnában pedig Lviv. Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége 1993-ban alakult meg 13 zenekar részvételével, a szimfonikus zenekarok szakmai képviseletét látja el. Segíti a zenekarok és a kulturális minisztérium közötti kapcsolattartást. A „Zenekar” című saját kiadású folyóirata a zenei közélet híreit, annak eseményeit teszi közzé. A Szövetség tagja a Magyar Zenei Tanácsnak, a PEARLE-nek (Performing Arts Employers Associations League Europe) és az IAOA-nak (The International Alliance of Orchestra Associations). A Szövetséget öttagú elnökség képviseli. Morgemoulin Morgemoulin település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 110 fő (2015). Morgemoulin Dieppe-sous-Douaumont, Foameix-Ornel, Fromezey, Gincrey és Mogeville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Trandosha A Trandosha egy bolygó a Csillagok háborúja univerzumában. A félelmetes trandoshai fajnak ad otthont. Leírása A Trandosha a Középső Peremvidéken helyezkedik el, a Kashyyyk rendszer. A felszínét esőerdők és dzsungelek borítják. A vízfelülete 47%. A bolygó vadászparadicsom, amikor a trandoshaiak mennek vadászni az erdőben. A Trandosha körül kering az egyetlen holdja a Wasskah. A Trandoshát a gyík szerű értelmes faj a trandoshaiak lakják. Főleg vadászatból élnek, de a holdon is szoktak vadászni, ahol főleg ember gyerekekkel szoktak ölni. Történelme A bolygó a Galaktikus Köztársasághoz YE 7000 körül csatlakozott, de a nagy sith háború idején nem volt tagja a Köztársaságnak több bolygóhoz hasonlóan. A jedi polgárháború idején a bolygó tárgyalt a Czerka Vállalattal, hogy megkapja a vukik rabszolga-kereskedelmének a jogát egy évezredes konfliktust generálva a vukik és a trandoshaiak között. Az új sith háborúk végén ez volt a helyszíne a hsskhori csatának, ahol a trandoshaiak meglepetésszerű támadást indítottak mind a köztársasági mint a sith csapatok ellen, amikor azok a táboraikba tértek vissza a csata után. YE 23-ban egy vuki hajóra támadtak a Trandosha holdja felett, amely egy vuki blokádot generált a bolygó körül. YE 22-ben történtek meg a béketárgyalások, de kudarcot vallottak, amikor kiderült, hogy a trandoshanok szenátori képviseletet követeltek a Kereskedelmi Szövetség támogatásával. Mivel a Kashyyyk rendszerben helyezkedett el, a Trandosha Galaktikus Szenátusbeli képviselője Yarua, a vuki volt. A két fajt soha nem látták közösködni, és a klónok háborúja kirobbanása idején a két faj kapcsolata legjóindulatúbban is langyos víznek volt tekinthető. Bár soha nem nyilvánították ki hivatalosan szimpátiájukat a szeparatista mozgalom mellett, számos független trandoshan szervezet csatlakozott a Független Rendszerek Konföderációjához a klónok háborúja idején. Kalózbandák, rabszolga-vadászok, és trandoshan terrorista szervezetek vettek részt több szeparatista akcióban, leginkább, amelyek a vuki hazát érintették a kashyyyki csata előtt. Valójában több csoportot támogatott gazdaságilag maga Trandosha, hiszen a kormányzat örült a vukik elleni támadásoknak az árnyékból. YE 21-ben a Wasskah holda vitték Ahsoka Tanot, akit a feluciai akcióról raboltak el. És ide hozták Csubakkát is. Megjelenése filmekben A Trandosha a Klónok háborúja című sorozatban jelent meg. Az alábbi részekben jelent meg: Star Wars: A klónok háborúja 3. évad 21. rész - Az elveszett padawan Star Wars: A klónok háborúja 3. évad 22. rész - Vuki vadászat Hilzingen Hilzingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 8290 fő (2014). Pest ostroma (1541) Pest ostroma 1541. március 20. és április 4. között zajlott. A várat osztrákokból, csehekből (morvaországiak) és magyarokból álló sereg védte Mehmed szendrői bég (a néhány évvel korábbi diakovári csata hőse) seregétől, amelynek irányításában Fráter György is segédkezett. Az ostromlók megpróbálták elűzni I. Ferdinánd katonáit Buda szomszédságából, mert az előző év végén, a Habsburg főparancsnok Leonard von Fels miután nem tudta bevenni a fővárost, a védtelen Pestet szállta meg, hogy bázisa legyen egy Buda elleni újabb támadásnak. Előzmények A törökök a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között kitört újabb háborúba csak 1541 tavaszán avatkoztak be ténylegesen, de 1539-ben és 1540-ben is vezettek támadásokat Magyarország területére. 1540 végén von Fels ugyan feladta Buda ostromát, de Varkócs György, Otto von Dischkau és Bebek Ferenc vezérlete alatt 2000 morva gyalogost, 1000 osztrákot és 300 magyar huszárt hagyott itt. Visszavonulásakor Tatát is megrakta őrséggel és a dunai naszádosok is a térségben maradtak. Pest visszafoglalása életbevágóan fontos volt, mert Buda közvetlen közelében feküdt. A várban pedig ott tartózkodott Izabella királyné a csecsemő királlyal, János Zsigmonddal, akit még előző évben ültettek apja helyébe. Pest hídfője lett volna egy következő ostromnak is, sőt Izabella, aki nem volt kitartó és határozott személyiség, az egyik parancsnok Bebek útján tárgyalt Ferdinánddal Buda átadásáról. A budai őrség is kifáradt a harcokban, ezért Fráter György a törököktől kért segítséget. A törökök egy 25 hajóból álló flottát már útnak indítottak a Dunán, amely most fedezte a szárazföldi alakulatok érkezését Pestre. Az ostrom Mehmed szendrői bég március 20-án érkezett Pest alá, hogy előkészítse az ostrom műveleteit. A várvédők ágyú- és puskatűzzel fogadták az ostromlókat és a háromszáz magyar lovas kirohanást végrehajtva sikeres összecsapást hajtott végre a szpáhikkal. A budai vár őrsége tűztámogatással kívánta megsegíteni a törököket, de katonaságuk nem vett részt a pestiek elleni harcban. Mehmed úgy tervezte, hogy a Bécsi kapu irányából vezet támadást, s ennek megfelelően a budai ágyúk támogatásával vonta össze katonái jó részét. Március 21–22. között a Duna-parti vízirondella ütegei segítették a török hadmozdulatokat. Másnap György barát hajón átment a török táborba, ahol utasítására sáncokat ástak és onnan ágyú-, illetve muskétatűzzel lőtték a falakat, mire a védők ellentámadással elűzték onnan a törököket. Mivel a Pestet ostromló török sereg nem volt nagy számban, ezért a Székesfehérváron tartózkodó Perényi Péter sürgette Ferdinándot a mihamarabbi támadásra. Ugyanis ha legyőzik a törököket, a budaiakat is térdre kényszeríthetik. Ferdinánd osztotta Perényi elképzelését, de a Habsburg seregek az ellentámadásra lassan gyűltek, amely nem rajta múlt. Mehmed bég március 25-re tűzte ki az általános rohamot. Tüzérségének megerősítése végett György barát Budáról 8 faltörőt, két mozsarat, 4 falkont és sajkaágyút, valamint 300, bár várfal lövésére nem valami alkalmas szakállaságyút hozott át. A Bécsi kaputól 180 méterre a török ütegek hetvenhárom lövést adtak le, különböző súlyú ágyúgolyókkal a falra. Ezt a tüzérségi előkészítést szintén támogatták a budai ágyúk, néhány helyen fel is gyújtották az épületeket. Az e napi tüzérségi tűz azonban nem okozott nagyobb kárt a falakban, viszont másnap már 157 golyót kapott a pesti várfal és sikerült nagyobb rést ütni rajta. Mivel ez még nem volt elég, március 27-én 337 lövést adtak le, s a Gellérthegyről is hat falkon lőtte szünet nélkül a várat, ennek segítségével pedig egy négy és félméter hosszú szakaszon leomlott a fal. Ekkor a török hadsereg támadásba lendült, de a cseheknek sikerült visszaverni őket a réstől. A támadás során felrobbantották a Bécsi kaput, de főként a csehek elszánt védekezése miatt a törökök nem voltak hajlandók támadni, még a parancsnokok fenyegetésének ellenére sem. Március 28. és 31. között hatszázhat lövést adtak le, amivel kitágították a rést. Április 1. és 3. között több egymást követő rohamot intéztek, s egy alkalommal a külvárosba hatoltak be, ahol azonban sáncok mögül az osztrák gyalogság vetette vissza a támadókat. További támadási kísérletek kudarca után április 4-én kiadták a visszavonulási parancsot, de előtte a szendrői bég még tanácskozott Fráterékkel Rákoson, ahol feltétlen engedelmességre intette őket. Következmények Ferdinánd a Pestet védő sereg megsegítésére ötven naszád felszerelését rendelte el Bécsben. A hajóhad egy alsó-ausztriai zászlóaljjal Ifjabb Niklas Salm és Wilhelm von Roggendorf vezetésével útnak indult, de mire megérkeztek, addigra a szendrői bég serege visszavonult Kalocsára. Április első napjaiban Konstantinápolyban is készülődött egy másik had az Ausztria elleni hadjáratra. Mehmed bég volt ugyanis az első hulláma ennek az akciónak, míg a másodikat Rusztem pasa képezte háromezer janicsárral és egy nagy lovassági csapattal, ehhez csatlakozott a ruméliai sereg Ahmed pasa vezetésével, míg az előhadat 300 teherszállító hajó és 200 sajka egészítette. A Szerémségbe érve letáboroztak, s végig kísérték az ostromot. A sereg a helyén maradt, majd augusztus végén részt vett Buda felmentésében. Von Roggendorf a májusban elindított újabb Buda elleni ostromra való felkészülésképp lezárta azokat az utakat, ahonnan a várba élelmiszert juttathattak volna, sőt manifesztumban halálbüntetéssel fenyegette meg, aki élelmiszer, vagy bármi más utánpótlást mer vinni a várba. Az újabb hadjárat április derekán vette kezdetét, amelynek végeredménye Buda elfoglalása lett, de nem az osztrákok, hanem a törökök részéről! Forrás 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon Magyarország hadtörténete 1. Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1984 . ISBN 963-326-320-4 Magyarország története 1526–1686, Főszerk.: Pach Zsigmond, Szerk.: R. Várkonyi Ágnes, Akadémia Kiadó, Budapest 1985 . ISBN 963-05-0929-6 Bartha László (festő) Bartha László (Kolozsvár, 1908. augusztus 5. – Kőszeg, 1998. január 5.) Kossuth-díjas magyar festőművész, könyvillusztrátor és díszlettervező. Művészeti pályáján nyomon kísérhetjük a 20. század nagy változásait, fordulatait, a hagyományos posztnagybányai festői látásmódtól eljutott az absztrakt, lírai, költői absztrakt felfogásig. Életútja Édesapja katonatiszt volt. Felsőfokú tanulmányait Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte 1926 és 1933 között. Mestere Benkhard Ágost volt. 1937-38-ban a Római iskola ösztöndíjával Olaszországba ment tapasztalatokat szerezni. Az 1940-es évek elején pár évet szülőföldjén, Kolozsvárt és Székelyvarságon alkotott. 1946-48 között a francia kormány ösztöndíjasaként Franciaországba jutott ki tanulmányútra, amelyet később több évben is megismételt, egy-egy alkalommal néhány hónapos utat tett (1960, 1962, 1967, 1972). Többször megfordult a nagybányai örökséget is áthagyományozó Miskolci Művésztelepen. 1950-52 között restaurátori tevékenységet folytatott a magyarországi Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként. 1955 és 1968 közt Tihanyban, 1968-tól haláláig Kőszegen élt és alkotott. Munkássága Festményeit a korai időszakban a lírai realizmus jellemezte, az 1960-as évektől a lírai alaphang mellett motívumkincse, motívumegyüttesei gazdagabbá váltak, térbeli ritmusokkal, ritmusképletekkel jelentkezett, fokozatosan felcsatlakozott a posztmodern és a lírai absztrakt vonulathoz. Folyamatosan megmérette magát mind egyéni, mind csoportos kiállításokon. 1945-ig a KÉVE, a Nemzeti Szalon, a Szinyei Merse Pál Társaság és a KÚT kiállításain szerepelt. 1948 után származása miatt mellőzték, 1955-ben kizárták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéből, de 1957-től már rendszeresen részt vett a korban szokásos országos és csoportos kiállításokon, számos európai ország kiállításaira is eljutott. Az Esti kocsikázás c. festménye hozta meg számára az első legnagyobb sikert, e képet a KUT téli tárlatán 1935-ben állították ki. Az Erdélyben festett tájképei, erdei emberek életképei a Szinyei Merse Pál Társaság elismerését váltották ki, elnyerte a társaság nagydíját (1942). A párizsi művészvilággal való találkozása a modern festészeti irányzatok felé terelte érdeklődését, a multikulturális világváros nem volt idegen az Erdélyből származó festőnek. Franciaországban találkozott például a kubista Georges Braque-kal és a futurista Gino Severinivel. Eredetiben tanulmányozta Van Gogh, Matisse, Picasso és mások munkáit. Bartha képei leginkább külföldön találtak vevőkre, de hazánkban is őriz tőle képeket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Kecskeméti Képtár és a Szombathelyi Képtár. Majd harminc évnyi kőszegi hagyatéka Vas megyében maradt. A könyvillusztrálásnak is kiváló mestere volt, a magyar- és a világirodalom számos klasszikusának kötetét díszíti az ő tollrajz és gouache illusztrációsorozata, köztük Áprily Lajos: Jelentés a völgyből. (Budapest, 1965.); Babits Mihály: Halálfiai. (Budapest, 1972.); François Villon: Összes versei. (Budapest, 1979.); Thomas Mann: Válogatott elbeszélések. (Budapest, 1974.) Magyar- és külföldi klasszikus drámák előadásaihoz tervezett színházi díszleteket, köztük John Osborne: A komédiás. (Katona József Színház, Budapest, 1958.); Arthur Miller: Pillantás a hídról. (Petőfi Színház, Veszprém, 1961.); Szigligeti Ede: Liliomfi (Petőfi Színház, Veszprém, 1961.); Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok. (Nemzeti Színház, Miskolc, 1966.); Németh László: Az írás ördöge. (Nemzeti Színház, Szeged, 1970.); Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen. (Petőfi Színház, Veszprém, 1974.) Kiállításai (válogatás) Egyéni kiállítások 1942 • Ernst Múzeum , Budapest 1947 • Galerie Guenegaud, Párizs 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest (katalógus) 1958 • Csók Galéria, Budapest (katalógus) 1960, 1962 • Galerie du Passeur, Párizs 1965 • Csók Galéria, Budapest 1967 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (katalógus) 1968 • Savaria Múzeum, Szombathely 1970 • Petőfi Irodalmi Múzeum , Budapest (kat.) 1971 • Csók Galéria, Budapest • La Galerie, Párizs • Medgyessy Terem, Debrecen 1973 • Helikon Galéria, Budapest • Savaria Múzeum (kat.), Szombathely 1974 • Műcsarnok , Budapest 1975 • Maison de la Culture, Bukarest 1976 • Künstlerhaus, Graz • Guggenheim Gallery, London 1978 • Tihanyi Múzeum, Tihany • Helikon Galéria, Budapest (kat.) 1980 • Vigadó Galéria , Budapest 1982 • Pécsi Galéria, Pécs 1983 • Schlossgalerie, Detmold (Német Szövetségi Köztársaság) • Korunk Galéria (katalógus), Kolozsvár 1985 • Műcsarnok, Budapest • Jurisicsóvár, Kőszeg 1988 • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Miskolci Galéria, Miskolc 1989 • Vigadó Galéria, Budapest 1990 • Modern M., Ljubljana 1992 • Al Galerie, Stuttgart 1993 • Al Galerie, Stuttgart • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjteménye katatalógus) 1998 • Vigadó Galéria, Budapest • Szombathelyi Képtár, Szombathely. Csoportos kiállítások 1938 • Palazzo Falconieri, Róma 1948 • Musée d'Art Modern, Brüsszel 1949 • Varsó • Krakkó 1958 • Antwerpen 1961 • Museum Rath, Genf • Helsinki 1964 • Gircolo delle Arti, Locarno 1965 • Helsinki • Österreich Haus, Bécs 1966 • Petit Palais, Párizs 1967 • Royal Institute Gallery, London • Újdelhi • Varsó 1968 • Folkwang Museum, Essen • Limburg 1969 • São Pauló-i Biennálé • M. Grinaldi, Cagnes-sur-Mer 1969, 1971 • Landes Galerie, Eisenstadt 1972 • 26e Salon des Réalités Nouvelles, Párizs 1973 • Modern Művészet Múzeum, Belgrád 1979 • Landesgalerie, Eisenstadt 1980 • Künstlerhaus, Graz 1985 • Art Expo, Palais des Congrés, Montrèal 1986 • Taidemuseo, Pori (FIN) • Magyar Intézet, Párizs • Salle de Flore, Dijon 1987 • Galerie der Künstler, München. Posztumusz kiállítások In memoriam (Szombathelyi Képtár, 1998) 100 éve született Bartha László – emlékkiállítás (Szombathelyi Képtár, 2008) Bartha László kiállítása (AL Galéria, 2008) Bartha László kiállítása (Vitalitas Galéria, Szombathely, 2009) „Az én múzeumom” – kiállítás Barna Sándor bőrdíszműves gyűjteményének muzeális értékű darabjaiból, további kiállító művészek Csók István , Bartha László, Rudnay Gyula , Perlmutter Izsák , Orbán Dezső , Halápy János, Schéner Mihály , Frey Krisztián (Symbol Art Galéria, Budapest, 2010) Díjak, elismerések Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja (1942); Egry-díj (1962); Munkácsy-díj (1963); Nemzetközi Biennálé díja ( Muraszombat , 1971); Egri Akvarellbiennálé díja (1972); Nemzetközi Biennálé fődíj (Muraszombat, 1973); Érdemes művész (1975); Kiváló művész (1984); Kossuth-díj (1993). Gare de Thun-le-Paradis Gare de Thun-le-Paradis vasútállomás Franciaországban, Meulan-en-Yvelines településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Saint-Lazare-Mantes-Station via Conflans-Sainte-Honorine-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Meulan - Hardricourt Gare de Vaux-sur-Seine Arany kékfarkú Az arany kékfarkú (Tarsiger chrysaeus), a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Bhután, Kína India, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Megjelenése Testhossza 15 centiméter. Changing Cabins A Changing Cabins című album az angol Nomad együttes 1991-ben megjelent stúdióalbuma, melyről 4 kislemez látott napvilágot. Az album a holland album listán az 54. helyig jutott. Megjelenések CD Kanada Capitol Records – C2 96727 Something Special 5:51 (I Wanna Give You) Devotion 6:28 Featuring [Rap] – MC Mikee Freedom, Written-By – M. Freedom Higher Than Heaven 5:35 Love Smile 3:27 Barcelona 4:08 Engineer – Damien Le Gassick, Programmed By – Damon Rochefort Just a Groove 4:01 Guitar [Killer Solo] – Pepsi Tate, Rap – Bruno The Ragamuffin Number 5:37 Rap – Daddae Harvey, Written-By – D. Harvey Don't Make Me Wait 3:55 Rap – Bruno, Vocals – Camelle Hindes*, Jacqui Dubois, Written-By – C. Hindes I Don't Wanna Be The Last 3:54 Vocals – Hans Kirkels (I Wanna Give You) Devotion (Soul Mix) 5:00 Just A Groove (The Pete Heller & Terry Farley 'Monday Club' Remix) 5:37 Engineer [Remix] – Eric Thompson, Guitar [Killer Solo] – Pepsi Tate, Rap – Bruno, Remix, Producer [Additional] – Heller & Farley (I Wanna Give You) Devotion (Alan Coulthard's 'Italohouse Remix') 6:00 Featuring [Rap] – MC Mikee Freedom, Remix, Producer [Additional] – Alan Coulthard Felhasznált zenei alapok Az albumon hallható Higher Than Heaven című dalhoz Madonna Papa Don't Preach című dalának alapjait használták fel, a The Raggamuffin Number című dal alapjai a The 45King The 900 Number című dalából valók. 1901-es magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) Az 1901-es magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya első alkalommal került kiírásra. A pontvadászatot a 33 FC nyerte, majd a sikertelen osztályozó után, az MFC visszalépének köszönhetően feljutott az ötcsapatos élvonalba. A bajnokság 8 budapesti csapat részvételével zajlott. A Magyar FC a 3., a Budapesti EAC a 7., a Magyar AC pedig a 8. forduló után lépett vissza. Az elmaradt mérkőzéseket 0:0-s gólaránnyal számolták el. A végeredmény Forrás: rsssf.com (angolul) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma.Az amatőr időszakban (1901–1926) a csapatok többnyire a rövidített nevüket használták. 1A MAC a 8. forduló után visszalépett, hátrelévő mérkőzéseinek 2 pontját 0–0-s gólaránnyal az ellenfeleknek adták.2A BEAC a 7. forduló után visszalépett, hátrelévő mérkőzéseinek 2 pontját 0–0-s gólaránnyal az ellenfeleknek adták.3A Magyar FC a 3. forduló után visszalépett, hátrelévő mérkőzéseinek 2 pontját 0–0-s gólaránnyal az ellenfeleknek adták. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Osztályozó A feljutásért osztályozót kellett játszani. A szabályok értelmében a 4. és 5. helyezett csapatnak kellett volna megmérkőznie a másodosztály 1., illetve 2. helyezettjével, mivel azonban az MFC visszalépett, így az FTC-nek kellett játszania. A bajnoki bronzérmes magabiztos, 10–2-es győzelemmel biztosította első osztályú tagságát a Rákosszentmihályi SE ellenében. A másik találkozón a másodosztály győztese 0–0-s döntetlent ért el a BSC ellen, így az akkori szabályok értelmében a két csapat nem cserélt osztályt. A csere nem történt meg, azonban a 33 FC az élvonalba jutott: a visszalépett MFC helyét foglalta el. Leo és Fred A Leo és Fred magyar televíziós rajzfilmsorozat, amelynek két főszereplője Leo, az oroszlán és Fred, az oroszlánszelídítő. Rövid tartalom Leo, az oroszlán és Fred, az idomárja különféle problémákkal vagy egymás közti nézetkülönbséggel kerül szembe, de az epizód végére mindig találnak megoldást. Mindezek ellenére jóbarátok. Leo és Fred nem beszélnek, így a gesztusaik beszélnek helyettük. Bár cirkuszi artisták, de munkájuk kevés figyelmet kap a rajzfilmben. Ritkán lehet látni fellépéseiket, vagy felkészüléseiket a műsorra. Sokkal inkább mindennapi életükkel foglalkozik a történet, ami kevésben tér el az átlagos emberek hétköznapjaitól. Egy cirkuszi lakókocsiban élnek, amit traktor vontat. Lakhelyük berendezése szerény, de kedves és lakájos. Történeteik jelentős része nyaranta játszódik, néha látható is az esti égbolton az Oroszlán csillagkép, amelynek hava is július 23. és augusztus 22. közé esik az asztrológia szerint. Mivel vidéken mozog a cirkuszuk, ezért hétköznapjaik is vidékies egyszerűségben, néha unalomban telnek. Gyakran hallani déli harangszót, Fred pedig rendszeresen olvassa a Petőfi Népe újságot, ami arra enged következtetni, hogy a történetük valahol Közép- esetleg Dél-Magyarországon játszódik. Egy-egy 1980-as évekbeli magyar termék is olykor-olykor felbukkan a rajzfilm, pl. a Fecske cigaretta, vagy a Nyíregyházi befőtt. A cirkusz is, ahol dolgoznak és élnek egy külön kocsiban, olyan mint egy sajátos különálló közeg, egy kis lakónegyed. Leo és Fred munkatársai a szomszédjaik és közeli jóbarátaik. A velük való mindennapi érintkezés és különféle fellépő helyzetek is éppúgy szerves témája a rajzfilmnek. Alkotók Írta és rendezte : Tóth Pál (1. évadban) , Weisz Béla (2. évadban) Animációs rendező : Balajthy László ("92. utca" stúdió), Nikolai Neikov Dramaturg : Szentistványi Rita Zenéjét szerezte : Másik János , Márta István , Sztevanovity Zorán , Tóth Pál Operatőr : Ádám Imre, Bacsó Zoltán , Gergely Tibor, Lossonczy Árpád, Magyar Gyöngyi, Pethes Zsolt, Polyák Sándor, Pugner Edit Hangmérnök : Bársony Péter , Nyerges András Imre, Zsebényi Béla Vágó : Hap Magda , Szarvas Judit, Völler Ágnes Háttér : Gaál Imre, Gulyás Géza, Horváth Mária , Molnár Péter, Varga-Gaál Judit Animátorok : "92. utca" stúdió, Balajthy László, Beck Tibor, Dimiter Sztoilov, Egri Róbert, Gyapai Tamás, Hajdu Marianna, Horváth Mária, Ivo Ganchev, Király László, Lőrincz László, Nyúl Zsuzsa, Stella Dorin, Tari József, Tóth Lajos, Tóth Pál, Vitális Zoltán, Weisz Béla Rajzolták : Beck Tibor, Cseh Szilvia, Dékány Izabella, Erdei Miklós, Farkas Ildikó, Fazekas László, Feyér Ákos, Gaál Imre, Kelemen Anita, Kordás Erika, Kovács Magda, Lukács József, Magyar Zoltán, Mészáros Klára, Pál Erika, Rittgasser István, Stella Dorin, Szabó Csaba, Szabó Géza, Szandtner Réka, Szinisa Nimcsevics, Timbusz Béla, Tóth Roland, Vida Kata Festették : Ádám Emese, Bankovics Éva, Bányász Bea, Bell Zsófia, Gulyás-Kis Ágnes, Jancsovics Ilona, Kiss Tibor, Kovács Aranka, Kósa Márta, Nánási Eta, Rouibi Éva, Sándor Zoltánné, Széchenyi Istvánné, Váraljai Attiláné, Veszelszki Ilona Asszisztensek : Bábel Anita, Polyák Zita, Szutor Gabriella, Weisz Béla, Zsebényi Béla Rendezőasszisztens : Bajusz Pálné, Szabó Csaba, Tóth László Színes technika : Szabó László Felvételvezető : Gödl Beáta Gyártásvezető : Vécsy Veronika Produkciós vezető : Mikulás Ferenc A laboratóriumi munkák a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál készültek Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Kecskemétfilm Kft. és a Brilliant Media GMBH-Videal Támogatta a Magyar Mozgókép Alapítvány Epizódlista A rajzfilmsorozat első és második szériáját DVD-n is kiadták. Mindkettő 13 epizódot tartalmaz. Szépliget Szépliget (szerbül Гајдобра / Gajdobra, németül Schönau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben. Fekvése Palánkától 12 km-re északkeletre, Szilbács és Wekerlefalva közt fekvő település. Története A falut 1896-ban érte el a Bácsfeketehegy–Palánka-vasútvonal. 1944-től a településen a szerb közigazgatás gyűjtőtábort rendezett be a német nemzetiségű lakosság számára. Az évekig fennálló, borzalmas körülmények között üzemelő tábornak számos civil áldozata volt. Látnivalók Római katolikus templom: a plébániát 1765 -ben alapították. A templomot 1788 -ban építették, névadója Szent Márton püspök. Méretei: hossza 35 m, szélessége 15 m, a hajó magassága 12 m, a torony magassága 35 m. Több alkalommal is felújították, így 1853 -ban, 1883 -ban, 1897 -ben, 1911 -ben, 1943 -ban és 1962 -ben. Négy harangja van. Az anyakönyvet 1765 -óta vezetik. Schenefeld (Kreis Pinneberg) Schenefeld település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 19 152 fő (2015. december 31.). Schenefeld Halstenbek községgel határos. Népesség A település népességének változása: Trannes Trannes település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 246 fő (2015). Trannes Bossancourt, Éclance, Jessains, Juvanzé, Petit-Mesnil, La Rothière és Unienville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Durhami székesegyház és vár A durhami székesegyház és vár Anglia északkeleti részében fekvő Durham (ejtsd: darem) városának világhírű építészeti emlékei. Mindkettő 1986 óta az UNESCO Világörökségének része. A székesegyház A Krisztus, Szűz Mária és Szent Cuthbert-székesegyházat vagy röviden a durhami székesegyházat 1030-ban alapították, és még ma is a keresztény építészet egyik legszebb alkotása. A normann kori építészet egyik kiemelkedő katedrálisa Európa-szerte, ennek köszönheti a világörökségi besorolást. A vártól délre, a Wear folyó által alkotott félszigeten található. Földrajzi koordinátái: é. sz. 54° 46′ 25″, ny. h. 1° 34′ 33″54.773611111111, -1.5758333333333 A székesegyház ad otthont Szent Cuthbert síremlékének és a hozzá kapcsolódó kincseknek. Ő egy, a 7. században élt szent. Szintén itt nyugszik Beda Venerabilis. A 66 méter magas toronyba 325 lépcsőn át lehet feljutni, ahonnét Durham és a környék lenyűgöző látványa tárul a szemlélődő szeme elé. A durhami püspök nagyhatalmú egyházi személy volt egészen a 19. századig. Ez a poszt az angol egyház hiearchiájában a negyedik helyet foglalja el. A táj látképét uraló hatalmas durhami katedrális, a Krisztus, Szűz Mária és Szent Cuthbert-székesegyház története a vikingek lindisfarne-i támadásával kezdődött. A menekülő szerzetesek égi jel alapján itt találták meg azt a helyet, ahol biztonságba helyezhették Szent Cuthbert földi maradványait. Az ereklyéket máig itt őrzik. Ide építettek a 11. század elején templomot, s Durham gazdag püspöki székhely lett, amelynek feje egyben világi főméltóság is volt, saját törvénykezési és pénzverési joggal. A durhami püspököt csak 1836-ban fosztották meg hatalmától. A normann hódítás után, William of St. Carilef hercegérsek idejében, 1093-ban kezdték el a székesegyház építését, amely a normann stílusú apátsági templomok gyönyörű példája. Mivel az épület főbb részei rövid idő, alig 40 év alatt készültek el, stílusa egységes maradt. Ötvöződnek benne a román és a gótikus stílus jegyei: a vaskos pillérek és falak román stílusra utalnak, de a merész és tágas, világos érzetet adó bordás keresztboltozat, amelyet itt készítettek el először, már a gótikát képviseli. Szent Cuthbert síremléke a székesegyház déli oldalán, a főoltár mögött volt, de VIII. Henrik 1538-ban elpusztíttatta. Ma már csak a kőpadló kopásaiból látszik, hány ezer katolikus zarándok járt évszázadok alatt a szent emlékénél. A katedrális nyugati végében a 12. században építették a Galileai kápolnát vagy Szűz Mária-kápolnát, amelynek mór stílusú ívei vannak. A középkorban csak itt engedték belépni a katedrálisba a nőket. Itt temették el a híres történetíró, Beda Venerabilis földi maradványait. Az épület keleti végében 1230 és 1280 között gótikus stílusban épült a Kilencoltár-kápolna, amelynek rózsaablaka a 17. században készült. Itt áll William Van Mildert, az utolsó durhami hercegérsek és a durhami egyetem megalapítójának szobra. A kerengőt és a 65 m magas középső tornyot a 15. században építették. A durhami székesegyház épülete szerepelt a Harry Potter-filmekben, mint a Roxfort varázsló- és boszorkányképző iskola, így a filmben felfedezhető a híres és jellegzetes templomtorony. Az 1998-ban készült Elizabeth című film egyes jelenetei a katedrális belső tereiben játszódnak. A vár A durhami vár a Wear folyó felett magasodó domb tetején áll, a katedrálistól északra. A várszerű, többször átépített palotából a püspökök szinte egyeduralkodóként irányították birtokaikat és a határváros védelmét. Az erődítmény évszázadokon keresztül minden háborút sértetlenül vészelt át.Földrajzi koordinátái: é. sz. 54° 46′ 32″, ny. h. 1° 34′ 34″54.775555555556, -1.5761111111111 A vár legrégebbi része a földalatti Normann-kápolna, amelyet 1078 körül építettek angolszász stílusban, tehát valószínűleg még a szászok munkája. A 15. században befalazták ablakait, mert a várbörtön részévé alakították. 1655-ben falépcsőt építettek, amely felvezet a normann stílusú galériához. A második világháború alatt itt működött a Királyi Légierő parancsnoksága és megfigyelő központja. A várat újabb és újabb részekkel bővítették: az ebédlőt az 1300-as évek elején, a konyhát és az éléskamrát a 15. században, a vár másik kápolnáját és a felső galériát a 16. században építették. 1840-ben újjáépítették a vártornyot. A vár nagyterme, amelyet a 14. század elején építettek, lenyűgöző méretű volt, a maga idejében a legnagyobb Angliában. Bár a 15. században átalakították, még ma is több mint 30 m hosszú és 14 m magas. A vár 1840 óta a durhami egyetem kollégiuma, a diákok szobái a vártoronyban találhatóak. Az egyetemi szünetekben szállodaként működik. A két kápolnában istentiszteletet és színházi előadásokat tartanak. A világörökség listájára való felkerülését annak a ténynek köszönheti, hogy nagyon kevés olyan épületet maradt meg, amelyet nem sokkal a normann hódítás után alapítottak, s megszakítás nélkül használtak több mint 900 éven át. Durica Katarina Durica Katarina (Pozsony) író, újságíró. A Csallóközben nőtt fel az 1980-as–1990-es években. Művészettörténetet tanult a Nagyszombati Egyetemen. Hűszéves korától összesen több évet dolgozott arab országokban (Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország). Újságíróként írt többek között a magyar Kitekintő.hu, Index.hu, Új Szó, illetve a szlovák .tyzden lapoknak, de jelentek meg írásai az ELLE magazin, a National Geographic, a WMN a szlovákiai magyar Új NŐ havilap, illetve a Vasárnap hasábjain is. Családja Férjével, Feledy Botond külpolitikai szakértővel és két gyermekükkel Budapesten él. Művei Szökés Egyiptomba (Jaffa Kiadó, 2013) Szlovákul szeretni ( Libri Kiadó , 2016) A rendes lányok csendben sírnak ( Libri Kiadó , 2018) Brištane Brištane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik. Fekvése Knintől légvonalban 24, közúton 37 km-re délnyugatra, községközpontjától 13 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka bal partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint az ember már ősidők óta folyamatosan lakta ezt a vidéket. A 19. század végén római villa rustica maradványait találták meg itt, ahol a korabeli feljegyzések szerint az 1. században egy kiszolgált római veterán katona Gaius Terencius Celso élt. A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg itt. A középkorban a Knini egyházmegyének alárendelt miljevci plébánia területéhez tartozott. Földesurai Kamičak és a délre fekvő Ključ várának urai voltak.A török 1522-ben foglalta el a közeli Bogočin, Rog, valamint a délebbre fekvő Kamičak és Ključ várait. Területe a moreai háború során (1684-1699) szabadult fel a török uralom alól. Ezután híveinek lelki gondozását a visovaci ferences atyák végezték. A hívek előbb a skradini, majd a Šibeniki püspökség igazgatása alá tartoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 329, 1910-ben 504 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, de mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt. A településnek 2011-ben 174 lakosa volt. Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája. A településen régen is állt egy Szent Anna kápolna, melynek maradványai láthatók. A régi kápolna tiszteletére 2009-ben egy új Szent Anna kápolnát építettek a Širitovac, Drinovac, Brištane Donje és Visovac településekre menő utak kereszteződésébe. Kamičak vára a Krka bal partján, a településtől nyugatra, mintegy 4 km-re nehezen megközelíthető helyen található. A vár ma erősen romos állapotban áll, csak csekély maradványai találhatók. A legépebben fennmaradt rész az északi, Krka felőli oldal egy torony maradványaival. A vár központi részéből csak az északi és északnyugati falak, valamint a nyugat-keleti irányú zárófal maradt fenn. A 19. században közelében még ókori épületek maradványai is láthatók voltak. A vár alatti szántóföldet a nép Svačicának nevezi. A Svačicok leszármazottai a Nepilićek is Kamičakról származtak. A várat a történeti források „Kamichech” (1345), „Kamichack” (1411), „Kamichach” (1421) és „Camichach” (1434) alakban említik. [8] A várat a nép Utješinović-várként is nevezi, mert a 15. században itt volt az Utješinović grófok birtokközpontja. Itt született 1482-ben Juraj Utješinović, akit a magyar történetírás Fráter Györgyként vagy György barátként ismer. Korának egyik legnagyobb politikusa volt, királyi kincstartó, majd helytartó, Magyarország kormányzója, nagyváradi püspök, majd bíboros , esztergomi érsek , erdélyi vajda , az Erdélyi Fejedelemség megszervezője és 1551 -es meggyilkolásáig tényleges ura volt. Kamičak urai közül említésre méltók még a Halapić testvérek, akik részt vettek II. Ulászló királlyá választásában. Kamičakról származott Mišljenović Márk horvát–dalmát és szlavón bán (1506–1507). A várat 1522-ben foglalta el a török. Boldog Vazul-székesegyház A Boldog Vazul-székesegyház (oroszul: Собор Василия Блаженного [Szábór Vaszilija Blázsénnává]) vagy Istenanya oltalma templom Moszkva egyik legjelentősebb és legismertebb építészeti emléke, gyakran használt jelképe. A híres Vörös téren áll. Rettegett Iván cár építtette 1555 és 1561 között. Története A székesegyház – IV. Iván orosz cár parancsára – 1555 és 1561 között épült, és 1561. július 12-én szentelték föl. A cár Isten iránti háláját akarta kifejezni a monumentális székesegyház felépítésével, ugyanis az oroszok 1552-ben győzelmet arattak a kazáni tatár kánság fölött. A templom eredetileg az Istenanya oltalma (oroszul Pokrovszkij) nevet kapta, mivel a cár ezen az ünnepen, október 2-án indította a háború döntő csatáját. Az uralkodó kívánsága volt, hogy a hadjárat minden győztes csatájának emlékére egy-egy templomot kell felépíteni, összesen kilencet. A feladatot az építész, Posztnyik Jakovlev találékonyan oldotta meg, egyetlen épületegyüttest épített kilenc szorosan egymáshoz tapadó templomból, mindegyiken önálló toronnyal. A templom mai nevét a 16. század végén kapta, amikor itt helyezték örök nyugalomra a moszkvaiak kedvelt szent bolondját, Boldog Vazult (Vaszilij Blazsennij). Az épületegyüttes központi eleme a legnagyobb, 57 méter magas, kis hagymakupolával ékesített torony, illetve az ez alatti főtemplom. Ezt nyolc kisebb templom veszi körül, melyeket az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. Az egymáshoz tapadó, belül egymás között szabadon átjárható templomok mindegyike önálló, egyedi formájú és színezésű hagymakupolával fedett. Kovács Rezső Kovács Rezső, Klein Ábrahám Rezső (Vác, 1863. április 20. – Budapest, Terézváros, 1942. december 27.) polgári iskolai tornatanár, igazgató, pedagógiai író. Életrajza Klein Adolf szabómester és Biel Róza fia. 1866-ban szüleivel Pestre költözött. A tanítóképző két évfolyamát Budán az állami intézetben járta; 1883-ban ott nyert képesítőt és Nyitraszerdahelyre ment nevelőnek. 1884-85-ben Füzesgyarmaton (Békés megye) volt tanító. 1885 őszén újra Pestre került és négy év múlva kinevezték fő- és székvárosi rendes tanítónak. Közben látogatta a nemzeti tornaegylet tornatanítóképző tanfolyamát és tornatanári oklevelet kapott. 1896-ban áthelyezték a polgári iskolához tornaoktatásra és 1898-ban a székesfővárosi tanács megválasztotta rendes tornatanárnak. Klein családi nevét 1888-ban változtatta Kovácsra. 1898. január 5-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 12 évvel fiatalabb Ponger Jozefát, Ponger Fülöp és Sessler Róza lányát. 1919-ben vonult nyugdíjba. Munkássága kiterjedt a tornaügyre, a testnevelés fejlesztésére, az Országos Közoktatási Tanács testnevelési tanterv készítésére is felkérte, amelyben részt vett. 1942-ben hunyt el tüdőgyulladásban. Cikkei az Egészségben (1896. A tornaversenyek kárairól), a Polgári Iskolai Közlönyben (1898. A középfokú iskolák testgyakorlati anyaga.) Szerkesztette 1893-tól 1903-ig a Tornaügy című szaklapot, melybe vezércikkeket, értekezéseket irt. Művei A testi nevelés állapota a magyar középiskolákban 1897–98 (Kemény Ferenc reáliskolai igazgatóval együtt, Bp., 1899) A testgyakorlatok hatása az egész emberre (Bp., 1901) A testnevelési tudomány teendői itthon (Bp., 1930) Potyond Potyond község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban. Fekvése Magyarország északnyugati részén, Csornától 11 km-re délnyugatra helyezkedik el. A Rábaköz közepén található, a 85-ös és 86-os főúttól egyaránt 11 km-re található. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 6,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 1,1%, evangélikus 29,5%, felekezeten kívüli 14,7% (21,1% nem nyilatkozott). Tojás (biológia) A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll. A petesejt, illetve megtermékenyülés után a zigóta a tojás „sárgája”, ezt a tápanyag raktárként működő tojásfehérje veszi körül. A tojást különféle burkolatok védelmezik. Gerincesek A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással szaporodik. A tojás egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta (tehát megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül. Gerinceseknél a tojást főként mészből felépülő burkolat veszi körül, ennek köznyelvi neve a tojáshéj. A tojásban a pete tulajdonképpen csak a sárgájának felel meg. Ezt veszi körül a szikhártya, azt a tartalék tápanyagokból álló fehérje, majd azt pedig a héj rétegei. A költéshez a tojásnak egy meghatározott hőmérséklet-intervallumra van szüksége az embrió táplálásához és védelméhez. Amikor az embrió megfelelően kifejlődött, kitör a tojásból, azaz „kikel”. Egyes fajok fiókáinak specializálódott tojásfoga van, amivel képesek feltörni a tojás héját. A tojás sok ragadozó állat kedvelt zsákmánya is. Tojással szaporodó gerincesek: hüllők (pl. krokodiltojás, kígyótojás) madarak (pl. tyúktojás, fürjtojás, kacsatojás, strucctojás) emlősök (a kihalt fajokon kívül a tojásrakó emlősök alosztálya) Gerinctelenek A magyar zoológiai szaknyelv új vonása, hogy a rovarok és más gerinctelenek petéit több szakember tojásnak nevezi. E szóhasználat a korábbinál jobban megkülönbözteti a petesejtet (mely szerintük a „pete”) a nőstény által letojt tojástól, mely megtermékenyített petesejtet (zigótát), szikanyagokat, és ellenálló külső héjat is tartalmaz. A köznyelv ismeri a „hangyatojás” kifejezést is. Ez azonban valójában báb és nem tojás. Georg Wilhelm Steller Georg Wilhelm Steller (1709. március 10. – 1746. november 14.) német botanikus, zoológus, orvos és kutató, aki Oroszországban és a mai Alaszka területén dolgozott. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Steller”. Élete Steller a Nürnberghez közeli Bad Windsheimban született. Apja Johann Jakob Stöhler (1715 után változott meg a családnév). Steller a Wittenbergi Egyetemen tanult. 1734 novemberében Oroszországba ment, hogy a Szentpétervári Tudományos Akadémiának dolgozzon. Steller természettudósként vett részt Vitus Bering második kamcsatkai felfedező útján. A felfedező út célja, Szibéria Jeges-tenger-i partjának feltérképezése és Észak-Amerikába való átjáró felfedezése volt. Ő, 1738 januárjában hagyta el Szentpétervárt, és 1740 augusztusában érkezett meg a keleti partra, Okotsz nevű településre. Szeptemberben, az expedíció résztvevői elhajóztak Kamcsatkába. Steller Bolsheretskben töltötte a telet, ahol segített egy helybéli iskola létrehozásában. Aztán parancsot kapott, hogy Beringgel együtt utazzanak Amerikába. A csapat hétfőn, 1741. július 20-án érkezett meg Alaszkába, a Kayak-szigetre, de itt csak az édesvíz készlet beszerzéséig ültek. Ez idő alatt, Steller volt az első európai aki leírt észak-amerikai állatokat és növényeket, köztük egy szajkót is, a bóbitás szajkót. A visszatérő úton hajótörést szenvedtek, egy szigeten amelynek neve később Bering-sziget lesz. Bering itt meghalt, és szinte a legénység fele skorbutban halt meg. A megmaradt emberek megtelepedtek a szigeten a kis élelem- és vízkészletekkel, hogy átvészelhessék a telet. Leküzdve a hosszú tél nehézségeit, Steller tanulmányozta a sziget növényzetét és állatvilágát, és pontos térképet készített a felszínről. A tudós csak Steller-tengeritehenének írta le alaposan az életmódjád és megjelenését. Az állat a tengeritehenek hatalmas képviselője, amely csak a Parancsnok-szigetek körüli sekély, hideg vizek lakója volt. Az állatot körülbelül 30 évre rá, teljesen kiirtották. A szigeten összeszedett adatokkal, Steller megalkotta a „De Bestiis Marinis” című könyvét, amelyben a Bering-szigeten és környékén élő állatokat írja le, köztük: az északi medvefókát, a tengeri vidrát, a Steller-oroszlánfókát, a Steller tengeritehenet, Steller-pehelyrécét és a pápaszemes kormoránt. Ezeken kívül Steller azt állítja, hogy egyszer megpillantott egy állatot, a Steller tengeri majmát, de ezt az állatot azóta senki más nem vette észre. Tavasszal a legénység egy új hajót épített, amellyel az Avacha-öbölbe eljutottak. A következő két évben Steller Kamcsatkában kutatott. Két év után vissza hívták Szentpétervárba, de útközben megbetegedett és Tyumenyben meghalt. Feljegyzései eljutottak az Akadémiára, ahol Peter Simon Pallas kinyomtatta őket. Ezeknek a későbbi Észak-Csendes-óceán kutatók, köztük James Cook is hasznát vették. Róla elnevezett élőlények Állatok és növények, amelyeket Georg Wilhelm Stellerről neveztek el: Steller-pehelyréce (Polysticta stelleri) Bóbitás szajkó (Cyanocitta stelleri) Óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) Steller-tengeritehén (Hydrodamalis gigas) Steller-oroszlánfóka (Eumetopias jubatus) Cryptochiton stelleri - egy cserepeshéjú Artemisia stelleriana - egy ürömfaj Walshausen Walshausen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Gárdos Sándor Gárdos Sándor (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8. – Szeged, 1947. május 11.) magyar író, újságíró. Életútja Szülővárosában érettségizett (1912), két jogi alapvizsgát Budapesten tett. Már Sátoraljaújhelyen Tentamen címen diáklapot szerkesztett. 1913-tól hírlapíró, a budapesti Magyar Hírlap munkatársa. Tartalékos tisztként részt vett az I. világháború olaszországi ütközeteiben, majd a Vörös Hadseregben viselt szerepe miatt emigrációba kényszerült. Előbb Ungváron szerkesztett lapot; 1923-ban települt le Romániában. Szatmári, máramarosszigeti újságokat szerkesztett, az Aradi Közlöny riportere, közírója, novellistája, a Temesvári Hírlap szerkesztője. Az 1930-as évek közepétől a Brassói Lapok szerkesztőségében dolgozott, ironikus vasárnapi „színes” esszéi a demokratikus közvéleményt fejlesztették. A Brassói Lapok beszüntetése (1940) után Budapesten vett részt az ellenállási mozgalomban, 1945-től haláláig a Délmagyarország c. napilap főszerkesztője Szegeden. Kötete Makulatúra (szatírák, humoreszkek, poémák, Máramarossziget, 1925). Bouhans-lès-Lure Bouhans-lès-Lure település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 324 fő (2015). Bouhans-lès-Lure Quers, Amblans-et-Velotte, Adelans-et-le-Val-de-Bithaine, Lure és Magny-Vernois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tojásrakó emlősök A tojásrakó emlősök (Prototheria) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik alosztályát alkotják. Jelenkori, recens fajaik legfőbb jellegzetessége, hogy – az emlősök többségével ellentétben – nem eleven utódokat ellenek, hanem lágy héjú tojásokat raknak. Jelenkori képviselőik A tojásrakó emlősök alosztályába – a jelenkori fajokat és csoportokat tekintve – egyetlen rend, a kloákások (Monotremata) rendje tartozik. Ebbe a rendbe sorolják a hangyászsünféléket és a kacsacsőrű emlőst. Fosszilis csoportok Ha a tojásrakó emlősök alosztályába bevonjuk a fosszilis csoportokat is, a kloákások mellett ide sorolhatjuk még az ősi emlősök számos kihalt csoportját, így a Morganucodonta, a Tricodonta, a Docodonta, valamint a Multituberculata rendet is. Kialakulásuk Úgy tűnik, a tojásrakó emlősök őseinek fejlődése mintegy 180 millió éve, a kora jura földtörténeti időszakban vált külön az emlősök többi, fennmaradt ágáétól. Feltételezik, hogy az emlősök ősei még a dinoszauruszok fénykorában két nagy csoportra szakadtak. Az egyik csoport, a déli emlősöké (Australospheridan) Gondwanaban fejlődött tovább, a másik, az északi emlősöké (Boreospheridan) pedig Laurázsiában. Fontos, hogy ne tévesszük ezt össze az emlősök későbbi, ugyancsak kontinensekre különüléseivel: a kréta időszakban szétvált erszényesek és méhlepényesek, majd a méhlepényesek között megkülönböztetett Laurasiatheria („laurázsiai emlősök”) és Afrotheria („afrikai emlősök”) ősei egyaránt az északi emlősök voltak; ezek áttelepülve meghódították szinte a teljes Gondwanát. E szerint az elmélet szerint a déli emlősök egyedüli túlélői a tojásrakó emlősök. Megjelenésük, testi felépítésük Azért hívják őket kloákásoknak, mert végbelük, húgyvezetékük és nemzővezetékük egyetlen nyílásba, a kloákába torkollik – épp úgy, mint a kétéltűeknél és a hüllőknél. További hüllőszerű vonások, hogy nem eleven utódokat szülnek, hanem szívós héjú, fehér, mintegy 2 cm-es tojásokat raknak, amelyekben elegendő tápanyag van ahhoz, hogy a kicsinyek bent növekedhessenek, amíg készen nem állnak a kibújásra. A tojást ugyancsak hüllő- vagy madármódra, a csőrszerű szájszervük végén kinövő tojásfoggal törik fel. Felépítésük a hüllőké és az emlősöké közötti, átmeneti jellegű. A hüllőkre hasonlító jegyek: A válluk közelében a minden más emlősből hiányzó interclavicularis csont nő. A belső fülükben lévő, a különböző fekvésű hangokat felfogó füljárat csaknem egyenes (a többi emlősnél csiga alakú). Az emlősökre hasonlító jegyek: Alsó állkapcsuk egyetlen csontból (dentarium) áll (a hüllők állkapcsában három csont van, az emlősöknél ezek közül kettő a középfülbe vándorolt, ahol a kalapács (malleus) , az üllő (incus) és a kengyel (stapes) lett belőlük. Tejet választanak ki, és azzal szoptatják kicsinyeiket (csecsbimbójuk azonban nincs, a tej az állat hasának pórusain szivárog ki). Lábaik kissé jobban oldalt állnak, mint a többi emlősé, emiatt járnak imbolyogva a hangyászsünök. Ez a tulajdonságuk is a hüllők és az emlősök közötti, átmeneti jellegű. Szabó Barnabás (grafikus) Szabó Barnabás (Marosvásárhely, 1935. október 27. –) erdélyi magyar grafikus, muzeográfus. Életútja, munkássága Szászrégeni és marosvásárhelyi középiskolai tanulmányai után 1953-ban még egy évet végzett a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Andrásy Zoltán tanítványaként szerzett diplomát. 1960-tól Nagyváradon élt: két évig független művész, majd általános iskolai rajztanár 1965-ig, ezt követően 1970-ig az Állami Bábszínház, 1975-től a Körösvidéki Múzeum történelmi részlegének grafikusa. Illusztrációival jelentek meg Horváth Imre aforizmái, valamint A nagyváradi Református Egyházmegye kegyszerei (Nagyvárad, 1986) c. kötetben Alexandru Sasieanu Ezüst- és ónművesség a XVI–XIX. században c. tanulmánya. Ono Kensó Ono Kensó (japánul: ����, Fukuoka prefektúra, 1989. október 5. –) japán színész, énekes és szeijú. Japánban 2001 óta leginkább Harry Potter szinkronhangjaként ismert, továbbá megjelent számos anime és japán televíziós sorozatban. Zongorázik, gitározik és kosárlabdázik és tornázik is. Az első film, amiben megjelent, az 1997-es Peking Gendzsin Who are you? volt, majd 2001-ben szerepet kapott a Red Shadow Akakage című filmben is. 2007-ben a Hótai clubban szerepelt. (52396) 1993 RC7 Az (52396) 1993 RC7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. szeptember 15-én. Tusrúd A Tusrúd (Kínai: � mó, Japán: � szumi, Koreai: � meok) a szilárd tinta egy fajtája (indiai tinta), amelyet hagyományosan kelet-ázsiai kultúrákban használnak kalligráfiához és tusfestészethez. A tusrudak főként koromból és glutinenyvből készülnek olykor tömjénnel vagy gyógyhatású illatanyagokkal kiegészítve. A tintakészítéshez a tusrudat, kis mennyiségű víz felhasználásával, egy dörzskőhöz kell dörzsölni, ami egy sötét folyadékot hoz létre, melyet később tusecsettel visznek papírra. A művészek és kalligráfusok az elkészített tinta sűrűségét a dörzsölés intenzitásának és idejének csökkentésével vagy növelésével képesek kedvükhöz igazítani. A tusrúd, a papír, ecset és dörzskő mellett, a klasszikus kínai írásművészet négy kincsének az egyike. Történelme A kínai tinták legkorábbi leletei az i.e. 12. századba nyúlnak vissza, hol alkalmanként szenesített anyagokat, növényi színezékeket és állati eredetű tintákat használtak, melyek közül a leggyakoribbak az ásványi színezékek voltak. A grafit tartalmú ásványi színezékeket víz felhasználásával ledörzsölték, és ecsetekkel festették fel. A kínai tinta ásványi eredetéről a Keleti Han-dinasztia korának tudósa, Hszü Sen (��, i.sz. 58. – i.sz. 147.) beszélt. A Suo-ven csie-ceben azt írta „a tinta, melynek a szemantikus eleme a föld, fekete.” (�������), ezzel utalva arra, hogy az elkészítés során felhasznált, sötét színű ásvány földi eredete miatt a „tinta” (�) írásjele a „fekete” (�) és a „föld” (�) írásjelekből áll. Az átmenet grafitos tinták használatától korom tinták és széntinták használatáig még a Sang-dinasztia kora előtt bekövetkezett. Különböző dinasztiákból származó leletek tintamaradványainak a vizsgálatából azt gondolják, hogy a Csou-dinasztia tintái kimondottan hasonlóak a Han-dinasztia tintáihoz. Ezek a korai tinták, azonban, egészen a Csin-dinasztiáig, valószínűleg folyékony vagy por formában voltak tárolva, melyek nem jól konzerválódtak, így a mivoltuk és összetételük csak festett tárgyakról és műalkotásokról tanulmányozható. Az első fizikai bizonyítékot ezekre a „modern” korom és glutinenyv tintákra a hadakozó fejedelemségek korából (i.e. 256 körül) származó sírkamrák régészeti feltárása során találtak. Ezt a tintát kézimunka által kis golyókká formálták, melyeket egy dözskövön egy kisebb kő mozsártörő által dörzsöltek használható tintává. Sok golyó típusú tintát és dörzsölő szerszámot találtak Han-kori sírokban és nagyobb, rúd típusú tintákat a késő Keleti Han-korból. Ezutóbbi tinták felületén minták találhatók, ami arra utal, hogy összegyúrás által készültek. Az egyik első írásos feljegyzés a tusrudakról Japánban a "Csimin Jaosúban" (����) van, mely az északi Vei-dinasztia korában íródott. A technikák kidolgozásáról, technikai követelményekről és hozzávalókról is vannak feljegyzések "Junlú Mancsao" (����) tizedik tekercsében és a "Tiangong kaivuban" (����), Szong Jinghszing (���) jelentős Ming-dinasztia kori enciklotédiájának „tinta” fejezetében. Elkészítése Általában a tusrudak koromból és glutinenyvből készülnek, olykor további hozzávalókkal a tartósítás vagy esztétika érdekében: Korom : A korom olyan olajok anoxikus égetése során képződik, mint a tung olaj, szójaolaj , teafaolaj vagy zsír , valamint olyan fák égetésével, mint a fenyő . Glutinenyv : A tusrudak összeragasztásához tojásfehérjét , halbőr és marhabőr enyvet használtak. Tömjén és orvosságok : A tusrudak külső megjelenésének javítása érdekében a készítés során használtak tömjént és gyógynövény kivonatokat a hagyományos kínai orvoslásból , mint például kőrist (Fraxinus chinensis), szappanfát , fehér szantálfát , keleti ámbrafát, vagy akár szarvas pézsmát , gyöngyház port. Ezek a hozzávalók tartósítószerként szolgálhattak. A hozzávalókat precízen kimért arányban egy masszává dolgozták, aztán addig gyúrták, míg sima, egyenletes nem lett. Ez után a masszát elvágták, és formába tették, ahol lassan megszáradt. A rosszul elkészített tusrudak könnyen eltörnek vagy megrepedeznek a nem megfelelő gyúrás, pontatlan korom-enyv mérték vagy egyenetlen száradás miatt. A leggyakoribb tusrúd forma négyszögletes, kocka alakú, bár más formák is használatban voltak. A tusrudakon gyakran többféle felirat, kép volt, mely jelezte a készítő személyét és a tusrúd típusát. Olykor költészet és/vagy művészi kép is volt rajtuk. Azt mondják, a jó tintarúd kemény, mint a kő, a textúrája rinocéroszi és fekete, mint a lakk (�����������). A dörzsölőfelülete kékes lilán ragyog, ha jó, feketén, ha nem olyan jó és fehéren, ha rossz. A legjobb tintarudak nem hangosak törzsölés közben a finom koromnak köszönhetően, ami nagyban mekkönnyíti a dörzsölést. A zajos, recsegő hang a rossz minőségre utal, és arra, hogy a tusrúd készítése alatt szemcsés kormot használtak. Egy tusrúd nem sértheti vagy karcolhatja meg a dözskövet, különben alsóbbrendűnek számít. Típusok Sokféle tusrudat készítenek. Egy művész vagy kalligráfus különböző tintákat használhat egy adott ok vagy különleges hatás elérése érdekében. Olajos korom tinta: Tung olaj, vagy egyéb olajok égetésével készül. Ebben a fajtában több enyvet használnak, mint más típusokban, így nem folyik olyan könnyen. Meleg fekete színe van, és jó általános festészetre és kalligráfiára. Fenyőkorom tinta: Fenyőkoromból készül. Kevés enyvet használnak hozzá, így könnyebben folyik, mint az olajos korom tinták. Kékes fekete színe van, és jó kalligráfiára és gongbi festészetre. Lakk korom tinta: Koromból és száraz nyers lakkból készítik. Fényes megjelenésű, főleg festészetre alkalmas. Faszén tinta: Általános faszén felhasználásával készül. Ennél alkalmazzák a legkevesebb enyvet, szóval nagyon könnyen folyik a papíron. Főként kalligráfiához és szabad stílusú festészethez alkalmazzák. Kékes tinta (��): olaj vagy fenyőkorommal és egyéb hozzávalók hozzáadásával készül, egy kékes fekete tintát eredményez. Főként kalligráfiához használják. Színes tinta: Olajos korom tinta színanyagokkal vegyítve. A legnépszerűbb a cinóber tinta, amit kínai császárok használtak. Gyógyászati tinta: Általános tinta és gyógynövényes orvosságok keverékéből készül, mely ledörzsölve fogyasztható. Műgyűjtő tinta: Kimondottan díszes, különleges formájú tusrudak, melyek inkább gyűjtésre valók, mintsem tintakészítésre. Egyéni tinta: Olyan tinta, melyet egy művész készít, hogy megfeleljen a különleges igényeinek. Minden tus típusban lehetnek további variációk a hozzávalók, finomság és korom tekintetében. Egy művész az ismeretei, a felhasznált papír, stb. alapján választja ki az igényeinek megfelelő tust. Walt Disney Pictures A Walt Disney Pictures amerikai központú filmstúdió, aminek Japánban is vannak kihelyezett stúdiói. A kaliforniai Burbankben székelő Walt Disney Company médiaóriás fő filmkészítő vállalata. A Walt Disney Pictures a Walt Disney Studio Entertainment leányvállalata. A Disney családbarát imidzsét figyelembe véve kizárólag korhatár nélküli filmeket gyártanak (ritka kivétel: A Karib-tenger kalózai c. film). A Walt Disney Pictures céget a Disney részlegeként alapították 1983-ban, amit megelőzően a Disney filmjei az anyacég neve alatt jelentek meg, később pedig Walt Disney Productions néven. A Walt Disney Pictures vállalatba beletartozik a Walt Disney Feature Animation, aminek része a DisneyToon Studios és 2006-tól a Pixar Animation Studios is. A vállalat a Buena Vista Motion Pictures Group részeként működik. Logója egy mesékbe illő kastélyt ábrázol. Tussay Szilárd Tussay Szilárd (Kolozsvár, 1989. július 14. –) erdélyi magyar kommunikációs szakember, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referense, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület ügyvezető igazgatója, táncoktató. Élete Nevének eredete A Tussay család régi magyar nemesi család, nevét az ősi családi fészekről, Tusáról vette, keresztnevének jelentése: szilárd, állandó. Tanulmányai Szülei révén már gyerekkorában közel tudhatta magát a valláshoz és egyházhoz, mely későbbi munkásságában is fontos szerepet játszott. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban végezte, majd 2011-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció karán szerzett diplomát. Munkássága IKE Lediplomázása óta az IKE munkatársa. 2012-től programkoordinátor, 2014-től ügyvezető igazgató, 2015 óta az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referense. Nagy szerepet vállal az IKE munkájának át-, illetve újraszervezésében, ugyanis a 2015-ös struktúraváltás eredményeként az Ifjúsági Keresztyén Egyesület az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségévé alakul, magába foglalva 15 egyházmegye ifjúsági csoportjait, amelyek saját vezetőséggel rendelkeznek. Elmondása szerint olyan rendszert próbáltak létrehozni, melyben helyi, egyházmegyei és országos szinten is dinamikusan tudnak az IKE munkatársai dolgozni, végezni közösségi szolgálatukat. Emellett fontosnak tartja ápolni a kapcsolatot más országok YMCA közösségeivel (ezért jelentett nagy előnyt az IKE számára, hogy Tussay Szilárd évekig a European Fellowship elnökségének tagja volt), kiemelve, hogy számos hasonlóságot figyelhetünk meg a külföldi IKE csoportok és az erdélyi között, ugyanakkor az IKE keresztyén fiatalok keresztyén szervezete, melynek munkája elsősorban Isten szolgálatán és erdélyi közösségeink építésén alapszik. MIT és Tusványos Tussay Szilárd a Magyar Ifjúsági Tanácselnökségének tagja, 2016 óta a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) kommunikációs koordinátora, illetve a Dinamit! – Teret nyitunk motivációs nap megálmodója. Néptánc Gyerekkora óta néptáncol, 2009 és 2018 között a Bogáncs Egyesület vezető oktatója. Egyéb Nagy futballszurkoló, emellett a gasztronómia hűséges kutatója és nagy rajongója, 2017-ben elindította saját vállalkozását: a ForGó Foodtruck Erdély-szerte Street Food Fesztiválokon szolgál fel prémium szendvicseket és hamburgereket. Senit Senhit Zadik Zadik (Bologna, 1979. október 1.) olasz énekesnő. A SMRTV bejelentette hogy ő fogja képviselni San Marinót a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválon Düsseldorfban. Életrajz Senit Bolognában született és nevelkedett, szülei eritreai származásúak. Karrierjét külföldön kezdte, olyan musikelekben játszott mint a Fame és az Oroszlánkirály. Ezenkívül Svájcban és Németországban tanult. 2002-ben visszatért Olaszországba, és szerződést kötött egy olasz zenei kiadóval. 2006-ban jelent meg debütáló albuma Senit néven. 2007-ben kiadták második albumát Un tesoro è necessariamente nascosto címmel, illetve kislemezei közül La faccia che ho-t. 2009-ben Senit harmadik albuma is megjelent So High néven. Diszkográfia Albumok 2006 - Senit 2007 - Un tesoro è necessariamente nascosto 2009 - So High Kislemezek 2005 - La mia città è cambiata 2005 - La cosa giusta 2005 - La mio potere 2007 - La faccia che ho Ming Csung-csen kínai császár Ming Csung-csen (1611. február 6. – 1646. április 25.) kínai császár 1627-től haláláig, a Ming-dinasztia utolsó tagja. Fivére, Ming Tien-csi halála után lépett a trónra. Igyekezett a dinasztia hanyatló uralmát megszilárdítani. Elűzte a bátyja alatt hatalmaskodó eunuchot, Wei Csung-csent, és eltávolította a legmegvesztegethetőbb hivatalnokokat, nem tudta azonban megakadályozni a kormányzaton és a hadseregen belül dúló viszálykodásokat. Mivel a korábbi császárok alatt elharapódzott kurrupció következtében lehetetlen volt fenntartani a hadsereget, a császár csapatai folyamatosan átálltak az időközben kitört felkelések oldalára. 1644-ben a császárt elárulta néhány eunuch hadvezére, így a felkelők egyike, Li Cu-Cseng (1605–1645) megtámadta magát a fővárost, Pekinget. Amikor a felkelő hadai csak a város közelébe értek, a császár összehívta miniszterei tanácsát. Amikor egyikük sem jelent meg, Csung-csen fölment a palota melletti ún. Szén-hegyre és fölakaszotta magát. Zűrzavar uralkodott el Kínában, ami előkészítette a mandzsu Csing-dinasztia, és Sun-ce császár trónrajutását. Jegyzetek Uralkodók és dinasztiák, 118. oldal Forrás Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 Degré Alajos (ügyvéd) Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike. Élete Édesapja Degré Péter, francia származású Temes megyei főorvos volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül. Gyermekei Makón, majd Lippán születtek. Degré Alajos egyetlen édestestvére, aki megérte a felnőttkort, Kádas Józsefné Degré Franciska (1812-1885) volt. Féltestvére, Degré Ignác gyógyszerész, Degré Péter első feleségétől, Ludvig Zsuzsannától származott. Degré Alajos teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt. 1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett. Már 1848 nyarán beállt honvédnek a Földváry Károly vezette önkéntes zászlóaljba. 1848. szeptemberétől huszárkapitány volt Móga János alatt, majd a Károlyi huszárezredben. 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. A turai csata heves harcaiban több sebet is kapott. Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália lett. 1867-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választotta, 1870. október 22-én Pest megye Vác kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott. Házassága és leszármazottjai Degré Alajos feleségül vette nemes Koller Amália Anna (1837-1907) kisasszonyt, nemes Koller Ignác (1796-1854) Pest városa községi és városi tanácsosa, és Mayer Erzsébet (†1888) lányát. A házasságukból született: Degré Erzsébet dr. Degré Miklós , jogász. Degré Katalin, akinek a férje Klauzál Gábor miniszternek a fia, ifj. Klauzál Gábor volt. Degré Etel. Degré Andor (1869-1939), pénzügyi miniszteri osztály tanácsos,. Degré Éva, dr. Szendey Béla ( 1870 - 1939 ), ügyvéd, m. kir. főkormánytanácsos neje. dr. Degré Lajos (1882-1915), jogtudor, pozsonyi egyetem tanára. Munkái Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony , 1844 (Először a Nemzeti Színházban 1844. február 12. ) Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845 (Először a Nemzeti Színházban 1845. április 14. ) Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846 (Először a Nemzeti Színházban, 1846. február 16. ) Kedélyrajzok. Pest, 1847 (Novellák) Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853 . Két kötet Degré Alajos Novellái. Pest, 1854 Kalandornő. Regény. Pest, 1854. Két kötet Salvator Rosa. Történeti regény. Pest, 1855 . Három kötet A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856 . Két kötet Novellák. Pest, 1857 Játékszíni emlékkönyv 1857-ik évre. A színművészet barátainak ajánlja Csiki György / Degré Alajos: Rendkívüli előadás. Vígjáték ; Sauervein Ny., Győr, 1857 Az ördög emlékiratai. Pest, 1860 . Két kötet A száműzött leánya. Regény. Pest, 1865 ( Újabb kiadása: 1906 ) A kék vér. Regény. Pest, 1870 A nap hőse. Regény. Pest, 1870. Két kötet Itthon. Regény. Budapest, 1877 . Két kötet Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. Budapest, 1878 Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882 . Két kötet Pártok és vezérek az Országházból ; írta Egy volt képviselő; Révai, Bp., 1882 Visszaemlékezéseim az 1848-9-ik év előtti, alatti és utáni időkből, 1-2. ; Pfeifer, Bp., 1883-1884 Így van jól! Víg regény. Budapest, 1887 Blaues Blut ; Hartleben, Wien, 1894 ( Collection Hartleben ) Visszaemlékezéseim ; összeáll., szerk., bev., jegyz. Ugrin Aranka; Szépirodalmi, Bp., 1983 ( Magyar századok ) Többi színdarabja előadási sorrend szerint a Nemzeti Színházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. június 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. november 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. október 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkívüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. augusztus 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. április 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. március 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. január 29.) Kovács Tibor (festő) Kovács Tibor (Budapest, 1959. március 6. –) magyar festőművész, tanár. Életrajza 1959-ben Budapesten született. Alap- és középfokú tanulmányait Szekszárdon végezte. Már gyermekkorában a városi rajziskola tagja volt. 1983-ban Szekszárdon szerzett diplomát, majd a pécsi Tanárképző Főiskolán Keserü Ilona tanítványa volt. Tanulmányait rajztanári diplomával fejezte be. 1987-től tanít és aktívan fest. Munkái zömét sajátos tájképek és portrék alkotják. Kiállítások 1997 . március 24. – Szekszárd , Zug 1997 . május 26. – Őcsény , faluház 1997 . augusztus 9. – Szentendre , Tasi Galéria 1997 . szeptember 29. – Szekszárd , I. Béla Gimnázium 1998 . május – Őcsény , Őcsényi galéria 1998 . május 11. – Szekszárd , Babits Mihály Művelődési ház 1998 . július 11. – Toronto ( Kanada ), Dominus Stúdió Galéria A kiállítás címe: Mythology 1998 . november 12. – Budapest , Suzuki Ház Galéria A kiállítás címe: Színek és gesztusok 1999 . március 8. – Decs , faluház 1999 . október 15. – Győr , Győr-Ménfőcsanak Bezeredj Kastély kápolnája 2000 . március 25. – Szentendre , Tasi Galéria A kiállítás címe: „Az új évezred hajnalán, A kereszténység 2000 éves, Magyarország 1000 éves” 2000 . április 11. – Győr , József Attila Művelődési ház 2000 . szeptember 15. – Balatonalmádi , Városháza padlásgalériája 2001 . június 1. – Székesfehérvár , Barátság háza kiállítóterme 2001 . augusztus 11. – Révfülöp , Tóparti galéria 2001 . december 4. – Szekszárd , Dienes Valéria Általános Iskola folyosógalériája 2002 . január 30. – Tamási , Tamási Galéria 2002 . augusztus 29. – Szekszárd , Babits Mihály Művelődési ház A kiállítás címe: MŰVÉSZKEZEK TOLNÁBAN (Tolna megyei művésztanárok kiállítása) 2002 . október 12. – Tokaj , Tokaji ortodox templom és kiállítóterem 3. Nemzetközi Képzőművészeti és Iparművészeti kiállítás (A Tokaji Galéria és Képzőművészeti Szalon rendezésében) 2002 . október 20. – Kalocsa , Városi galéria 2003 . március 21. – Szekszárd , Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakképző Intézet 2003 . május 13. – Siófok , Dél-Balatoni Kulturális Központ 2003 . szeptember 27. – Szentendre , Tasi Galéria 2004 . április 23. – Tata , MAGYARY ZOLTÁN VÁROSI és MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT GALÉRIÁJA 2004 . augusztus 7. – Szentendre , CÉH GALÉRIA 2004 . szeptember 17. – Dombóvár , MŰVELŐDÉSI HÁZ 2004 . október 15. – Szekszárd , ÖSSZKÉZ GALÉRIA 2005 . március 9. – Baja , JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 2005 . június 1. – Fonyód , VILLA GALÉRIA 2005 . augusztus 19. – Szentendre , CÉH GALÉRIA 2005 . szeptember 13. – Nagykanizsa , HEVESI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KIÁLLÍTÓTERME 2006 . március 31. – Mohács , Kossuth Filmszínház kamaraterme 2006 . május 12. – Balatonkenese , faluház 2006 . augusztus 19. – Szentendre , Céh galéria 2007 . március 28. – Marcali , Bernáth Aurél Galéria 2007 . június 7. – Budapest , Pagoda Galéria 2007 . július 10. – Budapest , Unió Galéria 2007 . augusztus 17. – Szentendre , Céh Galéria 2007 . október 1. – Göd , Olajfa művészház 2007 . november 6. – Cegléd , Duo Galéria 2008 . február 8. – Vasvár , Castrum galéria Yellow 2G A yellow 2g (E107) egy adalékanyag, mely vízben oldódó, sárga por formájában kerül forgalomba. Aszpirin-érzékenyekben és asztmásokban allergiát, hasmenést válthat ki.[forrás?] Az Európai Unióban kizárólag Egyesült Királyságban van forgalomban, az EU jelenleg teljes körű tiltását fontolgatja. Ausztriában, Japánban, Norvégiában, Svédországban, Svájcban és az USA-ban tilos a használata.[forrás?] Ebrach Ebrach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1806 fő (2015. december 31.). Tutaj A tutaj közel azonos vastagságú és hosszúságú szálfákból összeállított lapos, vízen úsztatható, de elég nehézkesen irányítható egyszerű vízi jármű. Alaptípusa saját meghajtással nem rendelkezik, csak a folyó vizének áramlása/sodra mozgatja. Lényegében a beleépített fatörzsek vízi szállítására (leúsztatására) használatos. Alkalmaztak másfajta, speciális tutajokat sószállításra, sőt katonaság szállítására is olcsóságuk és egyszerű elkészíthetőségük miatt. Használatukat a gyorsabb és modernebb szállítási módok, valamint a folyókra telepített műtárgyak elterjedése visszaszorította. A tutajosság korábban sajátos munka- és életformát, és különleges szakértelmet igényelt. Például az ivóvizet a folyóvíz habkőből vagy homokkőből készült, "szűrőkövön" történt átszűrésével állították elő. Ezek emlékei ma már többnyire csak a néprajzi múzeumokban, és leírásokban illetve regényekben maradtak fenn. Bár szerveztek tudományos expedíciót is hagyomány típusú tutajon a Tiszán. Tágabb értelemben ma tutajnak nevezünk minden lapos vízi járművet is. (Pl. mentőtutaj stb.) Egy ilyen, szükségből összetákolt mentőtutaj esete ihlette meg a jeles francia romantikus festőt, Jean Louis Théodore Géricault-t is. Informationsbyrån Az Informationsbyrån (IB) egy svéd titkosszolgálat megnevezése, amely 1965-től 1978-ig működött a svéd katonai elhárítás keretei között. A szolgálatot Jan Guillou och Peter Bratt svéd újságírók leplezték le 1973-ban a Folket i Bild/Kulturfront c. magazinban. Az oknyomozó újságírói munka során kiderült, hogy Svédországban egy új, korábban ismeretlen titkosszolgálat kezdett el tevékenységet folytatni, hogy a svéd parlament sem tudott a szolgálat tevékenységéről, hogy a titkosszolgálat baloldali szimpatizánsokat tett feketelistára , hogy az Informationsbyrån külföldön is folytatott kémtevékenységet, hogy a szolgálat betört Egyiptom stockholmi nagykövetségére és hogy a szervezet együttműködött a Shin Beth izraeli titkosszolgálattal és a CIA -vel. Pobladura de Valderaduey Pobladura de Valderaduey település Spanyolországban, Zamora tartományban. Pobladura de Valderaduey Castronuevo községgel határos. Lakosainak száma 39 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Várady József (kancelláriai tanácsos) Várady József (Bécs, 1800. április 18. – Páty, 1883. április 24.) magyar királyi udvari kancelláriai előadó-tanácsos. Élete Bécsben született, ahol apja Várady Elek államtanácsos és I. Ferenc császár kabinettitkára volt. Neveltetését a Therezianumban nyerte; tanulmányainak befejeztével Szőgyéninél volt patvarista; azután Ürményi kormányzósága alatt a fiumei kormányszékhez nevezték ki fogalmazónak. Fiumében közel hat évet töltött. (Az 1867. évi kiegyezés alkalmával sokat tett Fiume érdekében; Deák Ferenc is a fiumei kérdésben szívesen hallgatott tanácsára). Mikor József nádor Fiumét meglátogatta, kinevezte a helytartótanácshoz Budára; de itt nem sokáig maradt, mert Ferenc császár a magyar udvari kancelláriához hívta Bécsbe titkárnak és csakhamar referendárius lett. A szabadságharc elején kormánybiztosul küldték Fiuméba és ott hozzáfogott a kikötő kiépítéséhez. A szabadságharc után elfogatván, az Újépületbe került, de később szabadon bocsátották. Ezentúl hivatalt nem vállalt, hanem Pátyon (Pest megye) telepedett meg és ott élt a tudományoknak, nevezetesen az archeológiának és érdekes múzeumot gyűjtött. Ő volt a telki apátság visszaszerzésének is névtelen, de legbuzgóbb apostola és e kérdésben az agitációt még 1847-ben kezdte és a kiegyezés után folytatta. Írt az Archaeologiai Értesítőbe és más tudományos folyóiratokba, de időnkint politikai és közgazdasági kérdésekkel is foglalkozott és gyakran írt a Honba; legnagyobb dolgozata: Fiuméról és a Fiuméba vezető vasutirányról, mely 1869-ben a Hazánkban jelent meg tizenegy cikkben. Magyar Tímea Magyar Tímea (Kecskemét, 1983. november 28. –) színésznő. 2016-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2006-ban végezte a Pesti Magyar Színiakadémiát. Játszott a kecskeméti Katona József Színházban (2001–2003), a Pesti Magyar Színházban (2003–2006), a Soproni Petőfi Színházban (2006-2012), a Turay Ida Színházban (2010-2015), 2011-től 2014-ig a József Attila Színházban is. Színpadi szerepei Bori – Topolcsányi Laura: Csakazértis szerelem Júlia – Hubay–Ránki: Egy szerelem három éjszakája Mira – Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom Melinda – Katona József: Bánk bán Lenke – Molnár Ferenc: A doktor úr Hófehérke – Grimm: Hófehérke és a hét törpe Lindenwall Edit – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Cica – Németh László: Bodnárné Kati – Hámos György: Mici néni két élete Ann Deever – Arthur Miller: Édes fiaim Ophelia – William Shakespeare: Hamlet Júlia – William Shakespeare: Rómeó és Júlia Boróka – Tamási Áron: Vitéz lélek Irina – A. P. Csehov: Három nővér Zsuzsi – Lajtai–Békeffy: A régi nyár Lujza – Schiller: Ármány és szerelem Bertha – August Strindberg: Az apa Filmszerepei Örök Tél (2018) Forrás http://www.imdb.com/name/nm8911116/?ref_=fn_al_nm_1 http://www.jegy.hu/person/magyar-timea-717#actorInfoTabAnchor http://www.port.hu/magyar_timea/pls/w/person.person?i_pers_id=159154 http://7ora7.hu/kozremukodok/magyar-timea http://www.pepitamagazin.com/page/index.php?option=com_content&view=article&id=380:minden-szerepnel-a-nullarol-epiti-fel-magat&catid=45:uton-a-siker-fele&Itemid=101 http://turayidaszinhaz.hu/archivum/2010-2011 http://www.szfe.hu/hu/hallgatok-hok/hallgatoi-adatbazis/4725/magyar-timea- Karnátakai háborúk A karnátakai háborúk a 18. század közepén India területén lezajlott fegyveres konfliktusok voltak, melyben számos névlegesen független uralkodó és vazallusaik vettek részt trónutódlási és területi igényeik érdekében. A konfliktus egyben a Francia Kelet-indiai Társaság és a Brit Kelet-indiai Társaság diplomáciai és katonai összecsapása is volt. A harcok főként India azon területén folytak, melyet Haidarábád nizámja uralt egészen a Godávári deltatorkolatáig. A konfliktusok végére a Brit Kelet-indiai Társaság dominanciát szerzett az európai kereskedelmi társaságok közül India területén. A francia kereskedelmi társaságot sarokba szorították és tevékenysége főként Pondichéryre korlátozódott. A Brit Kelet-indiai Társaság befolyása a Brit Társaság India területének többsége feletti uralomhoz és végül Brit-India megalapításához vezetett. Maga a tengerparti Karnátaka-régió, mely után a konfliktust elnevezték, a 18. században Haidarábádhoz tartozott. A Karnátaka-régió alatt a gyarmatosítás korában a Keleti-Ghátok és a Koromandel-part közötti területet értették. Nem azonos a mai Karnátaka szövetségi állammal, mely a félsziget délnyugati felén található. 1746 ás 1763 között három karnátakai háborút vívtak. Előzmények Az 1707-ben elhunyt Aurangzeb mogul uralkodót I. Bahádur sah követte a trónon. A birodalom központi kormányzásában folyamatos hanyatlás volt megfigyelhető Dzsahandar sah és a későbbi uralkodók ideje alatt. Nizám ul-Mulk ezt kihasználva Haidarábádot független királysággá alakította. Halála után hatalmi harc tört ki fia, Nászir Jung, és unokája, Muzaffar Jung között. Franciaország és Anglia ezt a viszályt kihasználva igyekezett beleszólni az indiai politikába. A franciák Muzaffar Jungot, míg az angolok Nászir Jungot támogatták. Számos hajdani mogul terület nyert autonómiát Karnátakához hasonlóan, melyet Dost Ali Khan naváb uralt, annak ellenére, hogy jogilag Haidarábád nizámja hatásköre alá tartoztak. Dost Ali halála hatalmi harcokat eredményezett a franciák által támogatott veje, Csanda Sáhib és az angolok támogatta Muhammad Ali között. A karnátakai háborúk egyik kulcsszereplője a francia Joseph François Dupleix volt, aki 1715-ben érkezett Indiába és 1742-re a Francia Kelet-indiai Társaság kormányzója lett. Dupleix a francia befolyást igyekezett növelni Indiában, mely addig csak néhány kereskedelmi lerakatra támaszkodhatott, melyek közül a legjelentősebb a Koromandel-part mentén lévő Pondichéry volt. Közvetlenül Indiába való megérkezése után indiaiakat toborzott francia tisztek vezette katonai alakulatokba és helyi hatalmasságok közötti vitákban foglalt állást. Hamarosan összeütközésbe került Robert Clive-val, a brit hadsereg hasonlóan eltökélt fiatal tisztjével, mivel az 1740-ben kitört osztrák örökösödési háború majd az 1756-ban kitört hétéves háború automatikusan Indiában is háborúhoz vezetett. Az első karnátakai háború (1746-1748) Nagy-Britannia csak 1744-ben lépett be az osztrák örökösödési háborúba Franciaország és szövetségesei ellen. A franciák és az angolok kereskedelmi társaságai szívélyes kapcsolatot ápoltak egymással Indiában, miközben az európai hadszíntéren a két ország nagy erőkkel harcolt egymás ellen. A francia társaság tisztviselőit Európából a konfliktus kerülésére utasították, nem így a briteket. A térségbe egy angol haditengerészeti flotta érkezett. Miután néhány kereskedelmi hajójukat elfogták, a franciák erősítést hívtak még a távoli Ile de France-ról, a mai Mauritiusról is, amivel megkezdődött a harc a tengeren. 1746 júliusában La Bourdonnais és Edward Peyton tengernagy flottái Negapatamnál csaptak össze, mely után a brit flotta visszahúzódott Bengáliába. 1746. szeptember 21-én a franciák elfoglalták a brit Madrásznál (Csennai) lévő előretolt állását. La Bourdonnais ígéretet tett arra, hogy Madrászt visszaszolgáltatja a briteknek, de Dupleix visszavonta az ígéretet és azt is, melyben Anvár-ud-dinnak ígérte oda. A naváb 10.000 fős sereget küldött Madrász bevételére, de egy kis francia erő vereséget mért rájuk az adyari csatában. A franciák ezt követően többször is megpróbálkoztak a Cuddalore-nál lévő brit St. David erőd bevételével, de az épp időben érkező erősítések megakadályozták őket ebben és a britek ellentámadásba lendültek. Edward Boscawen tengernagy 1748 végén ostrom alá vette Pondichéryt, de az októberben érkező monszun-esőzések miatt vissza kellett vonulnia. Az osztrák örökösödési háború végével az első karnátakai háború is véget ért. Az 1748-ban megkötött aacheni békében a britek visszakapták Madrászt az Észak-Amerikai Louisbourgért cserébe, melyet a háború alatt a britek foglaltak el a franciáktól. Robert Clive Madrásznál fogságba esett, de sikerült megszöknie és később részt vett Cuddalore védelmében és Pondichéry ostromában is. Második karnátakai háború (1749-1754) Habár Európában nem folytak harcok, Indiában tovább folyt a kihelyezett háború. Az egyik oldalon az angolok támogatta Nászir Jung, a nizám és az őt védelmező Muhammad Ali volt, a másik oldalon Csanda Sáhib és Muzaffar voltak, akiket a franciák támogattak az Arcot navábja cím megszerzésében. Muzaffar Jung és Csanda Sáhib el tudta foglalni Arcotot, míg Nászir Jung ezt követő halála lehetővé tette Muzaffarnak Haidarábád megszerzését. Muzaffar uralma rövid életű volt mert hamarosan gyilkosság áldozata lett és Szalabat Jung lett a naváb. Azonban 1751-ben Robert Clive brit csapatokkal elfoglalta Arcotot és meg is tudta tartani. A háború a pondichéry-i béke megkötésével zárult 1754-ben, mely Muhammad Ali Khan Walajah-t megerősítette karnátakai navábi címében. Charles Godeheu váltotta Dupleix-t váltotta a Francia Kelet-indiai Társaság élén, aki visszatért Franciaországba és szegényen hunyt el. Harmadik karnátakai háború (1758-1763) A hétéves háború kitörése Európában 1758-ban újabb konfliktust vont magával Indiában is. A harmadik karnátakai háború Dél-Indiára és Bengáliára is kiterjedt, ahol a britek elfoglalták Chandernagore (Chandanaggar) francia gyarmatot 1757-ben. A háború azonban délen dőlt el, ahol az angolok sikeresen védelmezték Madrászt és Sir Eyre Coote döntő vereséget mért a Lally gróf vezette franciákra Wandiwashnál 1760-ban. Wandiwash után a franciák fő erőssége, Pondichéry is a britek kezére került 1761-ben. Következmények A háború az 1763-ban aláírt párizsi békével ért véget, melyben Chandernagore-t és Pondichéryt visszajuttatták a franciáknak és engedélyezték a franciáknak kereskedelmi telepek létesítését Indiában, de megtiltották a francia kereskedőknek, hogy kormányozzák is azokat. A franciák beleegyeztek, hogy támogatják a brit kliens kormányzatokat. Ezáltal a franciák feladták az indiai birodalmuk kialakítására szőtt terveiket és Nagy-Britannia vált a domináns idegen hatalommá Indiában. Berne Berne település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 6884 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Liliomfa A liliomfa vagy magnólia (Magnolia) a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjának névadó nemzetsége. A liliomfák az egyik legkorábban megjelent zárvatermőcsoport mai képviselői. Evolúció A legősibb, magnóliákhoz hasonló fosszíliákat Kansasban találták, és Archaeanthusnak („ősi virág”) nevezték el. 17–20 millió éves Magnolia latahensis fosszíliákból sikerült 17 DNS-szekvenciát azonosítani. Ezek közül 13 azonos volt a ma élő magnóliák DNS-ével, és csak 4 különbözött azoktól, amit rokonságuk bizonyítékaként értelmeznek. Maradványaik (többnyire teljes levelek, virágok és termések lenyomatai) előkerültek Európából, Észak-Amerikából és Nyugat-Ázsiából is, de ennél jóval kisebb területen maradtak fenn napjainkig. Visszaszorulásuk oka valószínűleg a klíma változása (az eljegesedés) lehetett. A modern rendszertanok a liliomfafélék (Magnoliaceae) tagjaként a Magnoliidae kládba, a liliomfa-virágúak (Magnoliales) rendjébe, tehát nem a valódi kétszikűek (Eudicotyledon) közé sorolják őket, mert fejlődési vonaluk még az egyszikűek kiválása előtt elkülönült a többi kétszikűétől (alapi helyzetűek). Magyarországon a kora miocénban keletkezett ipolytarnóci lábnyomos homokkőből kerültek elő a 19,6 (plusz-mínusz 1,4) millió éves Magnolia mirabilis maradványai. Elterjedésük, élőhelyük A nemzetségbe a különböző rendszerezések 120–210 fajt sorolnak, és ezek két, egymástól jól elkülönülő géncentrumban élnek: a fajok mintegy háromnegyede Kelet-Ázsiában (Kelet- Himalája , Kína , Japán , Mandzsúria , Indonézia ), egynegyedük pedig Észak-Amerikában ( Kanada délkeleti részétől az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén és Közép-Amerikán át Dél-Amerika északi peremvidékéig). Észak-amerikai fajaik a floridai babérlombú erdők meghatározó növényei közé tartoznak. A fajok több mint fele trópusi – ezek többnyire a hegyekben élnek az üde talajú erdőkben, savas kémhatású, tápanyagban gazdag talajon. Több (részben emberi közreműködéssel) Európába is átterjedt; hazánkban az üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon, de csak szórványosan fordulnak elő. Tulajdonságaik Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be – termőleveleik (carpel) ezért durvák, nehogy a táplálkozó bogarak megsértsék őket. Örökzöld és lombhullató fajok is tartoznak közéjük. Metszésük csak és kizárólag késő ősszel a téliesítés előtt lehetséges a gombásodás, atkásodás elkerülése végett. Törzsük nem sokkal a föld felett elágazik, és legalábbis eleinte bokrosan nő. Fordított tojás alakú, de a végén kihegyesedő leveleik hetekkel a virág után hajtanak ki; száraz időben a szélük megbarnul és összepöndörödik. Színpompás, nagy, a liliomokéhoz, illetve a tulipánokéhoz hasonló alakú virágaik miatt számos fajukat termesztik. Egyértelműen a humuszban gazdag, lehetőleg savanyú talajokat kedvelik. Meszes földben levelei többnyire megsárgulnak, csak igen gyengén fejlődnek és idővel elpusztulnak. Kertészeti szempontból a nemzetséget két csoportra oszthatjuk: Azok a fajok, amelyek a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat, különösen kényes, igényes növények, és ezért hazánkban gyakorlatilag nem termesztik őket. Leveleik akár a 20–30 cm-t is elérhetik. Többségük fatermetű. Azok a fajok, amelyek a lombfakadás előtt adnak feltűnő virágdíszt, szintén igényesek ugyan, de jobban elviselik Magyarország éghajlatát. A talajra és a nedvességre érzékenyek ugyan, de a szennyezett, városi levegőt jól viselik. A liliomfákat rendszeresen összetévesztik közeli rokonukkal, az ugyancsak a liliomfafélék családjába tartozó, de Észak-Amerikából származó tulipánfával (Liriodendron tulipifera). A liliomfák kertjeink, parkjaink legfeltűnőbb és egyik legnagyobb virágú fái, cserjéi. Leveleikkel és nagy rücskös uborkához hasonlító, többnyire pirosra vagy rózsaszínűre színesedő terméseikkel is díszítenek. Egyesével, szabad állásba ültessük. Fajok A lista nem teljes. hegyeslevelű liliomfa (Magnolia acuminata) sárga liliomfa (Magnolia brooklynensis) Magnolia campbellii Magnolia dawsoniana Magnolia delavayi Jülan-liliomfa, hófehér liliomfa (Magnolia denudata) (syn. M. yulan ) nagyvirágú liliomfa , örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora) japán liliomfa (Magnolia kobus) kínai liliomfa , bíbor liliomfa (Magnolia liliiflora) nagylevelű liliomfa (Magnolia macrophylla) sudár liliomfa, óriás liliomfa (Magnolia obovata) (syn. Magnolia hypoleuca ) hasznos liliomfa (Magnolia officinalis) fűzlevelű liliomfa (Magnolia salicifolia) Magnolia sharpii kisvirágú liliomfa (Magnolia sieboldii) Magnolia sprengeri csillagvirágú liliomfa (Magnolia stellata) ernyős liliomfa (Magnolia tripetala) illatos liliomfa (Magnolia virginiana) Magnolia zenii Hibrid fajok: Loebner-liliomfa (Magnolia × loebneri) kerti liliomfa Magnolia × soulangeana Magnolia × veitchii Történetük Az első magnóliákat tudomásunk szerint i.sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették. A Magnolia denudata fehér virága a templomkertekben a tisztaság szimbóluma volt. A 17. század második felében az angol misszionáriusok feladatul kapták, hogy kutassanak fel, küldjenek haza minden új növényfajt: ennek eredményeként ismerték meg a magnóliát az európaiak is. Az első Magnolia virginiana töveket John Bannister 1688-ban, a virginiai Charles Court megyéből küldte Londonba. Ezt a fajt az 1720-as évek végén követte az örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora), majd nem sokkal később az első ázsiai fajok. Utóbbiakat eleinte Kínában gyűjtötték: Európában az első, mérsékelt övi ázsiai faj a hófehér magnólia (jüláni magnólia, Magnolia denudata) volt, amit Joseph Banks hozott be 1789-ben. 1790-ben követte ezt az ugyancsak Kínából hozott piros magnólia (Magnolia liliiflora). E két ázsiai faj hibridje, a nagyvirágú magnólia (Magnolia x soulangeana) az 1820-as években jelent meg Franciaországban. A japán növények csak 1852 után, amerikai közvetítéssel kerültek be a nemzetközi kereskedelembe. Az első két faj a Magnolia campbellii és Magnolia stellata volt. Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok – valószínűleg Eszterházy Miklós herceg hozatta őket kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik őket. Az 1800-as években a Kámoni Arborétumban is sok magnóliát ültetett Saághy István. Termesztésük Mivel a mienknél melegebb éghajlatról származnak, megfelelő termőtalajról és kiegészítő öntözésükről is gondoskodnunk kell. Ne ültessük őket fagyzugos, szeles helyekre! Magvetéssel vagy nyári zölddugványozással szaporíthatók. A dugványozáshoz a fiatal, erőteljes hajtáscsúcsot gyökereztető hormonba kell mártani és ezután dugványágyban teleltetni, hogy gyökeret eresszen. A következő évben már ki is ültethetjük. A magnóliák gyökérzete húsos, ezért nehezen tűrik az átültetést. A földre lelógó ágaik időnként meggyökeresednek, így bujtással könnyen, házilag is szaporíthatjuk őket. Az alapfajokat magvetéssel szaporítják. Az ősszel érő húsos magot a magburokból óvatosan lefejtve el kell rétegezni és tavasszal a szabadba vagy hidegházba elvetni. A M. liliflora Kínai liliomfa alsó ágai gyakran meggyökeresednek, ezért házilag tőosztással is szaporítható, üzemben pedig nyári zölddugványai elég jól gyökeresednek. A M. soulangeana Nagyvirágú liliomfa fajtáit régebben oltották a M. kobus Japán liliomfa cserépben előnevelt, üvegházban meghajtatott magoncaira. A legkorszerűbb azonban a zölddugványozás. Itt alapvető, hogy a dugványt fiatal, jó növekedésben lévő növények erőteljes, és a leállás stádiumában lévő hajtáscsúcsaiból készítsük. A Magnolia nemzetség tagjai húsos gyökérzetük miatt az átültetést rosszul tűrik, ezért földlabdásan vagy konténerben forgalmazzák őket. Hykjeberg A Hykjeberg a Skandináv-hegységhez tartozó, déli kitettségű különálló hegy Svédországban, Mora község területén, Älvdalen község határán. Természetvédelmi terület és népszerű kirándulási célpont, főleg a róla nyíló szép kilátás miatt. Az 594 méter tengerszint feletti magasságú hely déli oldalán egy körülbelül 100 méter magas függőleges sziklafal van. A hegy anyaga porfír-tufa, amiben jáspis, kvarc és agát is található. Először 1722-ben figyeltek fel, a hegy különleges növényzetére, ami a déli kitettség miatt alakult ki és maradhatott fenn; melegkedvelő növények keverednek itt a fjelleken szokásos növényekkel, mint a nemes májvirág. Carl von Linné 1734-ben látogatta meg és leírta flóráját. A hegyre turistautak vezetnek többek között az alatta fekvő Klitten faluból. A csúcsra vezető út egy nevezetes pásztorszállás, a Hykje mellett halad el, amelyről a hegy a nevét kapta. (5339) 1992 CD Az (5339) 1992 CD a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hioki és Hayakawa fedezte fel 1992. február 4-én. Föhren Föhren település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 2691 fő (2012. december 31.). Népesség A település népességének változása: Territórium (album) A Territórium a Kárpátia zenekar 2016. augusztus 12-én megjelent nemzeti rock albuma. Áprilisban két dalt tettek közzé előzetesen, ezek az Üvegpohár és a Sámánok ringattak. Az album csak a 30. helyen nyitott a Mahasz lemezeladási listáján. Számlista Szülőföldem, szép hazám Szél sodort száraz levél Betyárok Bátrak dala A bástya Üvegpohár Határvadász induló Sámánok ringattak Néma keresztek Jászkunsági gyerek vagyok 1989-es Formula–1 olasz nagydíj Az olasz nagydíj volt az 1989-es Formula–1 világbajnokság tizenkettedik futama. Statisztikák Vezető helyen: Ayrton Senna: 44 (1-44) Alain Prost: 9 (45-53) Alain Prost 39. (R) győzelme, 31. (R) leggyorsabb köre, Ayrton Senna 38. (R) pole-pozíciója. McLaren 79. győzelme. Források A Formula–1 hivatalos oldala További információk Videó a futamról. a YouTube -on Érdekesség A McLarennél a pilóták nem tarthatják meg a trófeákat, hanem automatikusan a csapat vitrinjébe kerülnek. Prostnak megromlott a viszonya a csapatával, majd ezen a hétvégén megegyezett a Ferrarival. Mivel Prost nem akarta, hogy a McLarenhez kerüljön a trófea, ezért inkább kihajította a célegyenesben álló emberek közé. Sant Antoni (metróállomás) Sant Antoni egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 2-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Paral·lel (Paral·lel, 2-es metróvonal) Universitat (Badalona Pompeu Fabra, 2-es metróvonal) Molnár Tibor (labdarúgó, 1993) Molnár Tibor (Székesfehérvár, 1993. május 12. –) magyar labdarúgó, jelenleg a Puskás Akadémia FC csatára. Karol Praženica Karol Praženica (1970. november 15. –) szlovák válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai HNK Hajduk Split Horvát labdarúgó-bajnokság : 1994-95 Szlovákia U21 Toulon-torna döntős: 1990 U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság résztvevő: 1992 Palazzo di Majo (Nápoly) A Palazzo di Majo egy 17. századi nápolyi palota. A palotát Ferdinando Sanfelice építette Bartolomeo di Majo, helyi nemesúr megbízásából. A francia uralom alatt az udvarát áthelyezték, helyet adva az épülő Corso Napoleone-nak. Forrás http://www.inaples.it/ 2045 Peking A 2045 Peking (ideiglenes jelöléssel 1964 TB1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1964. október 8-án. Senlis-le-Sec Senlis-le-Sec település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 295 fő (2015). Senlis-le-Sec Hédauville, Hénencourt, Millencourt, Warloy-Baillon, Englebelmer és Bouzincourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Grafén A grafén a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, melyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Más megközelítésben tekinthető végtelen kiterjedésű aromás óriásmolekulának, illetve extrém méretű policiklusos aromás szénhidrogénnek. A grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben önállóan is észlelték a grafénlemezeket elektronmikroszkópos vizsgálatok során. Előállításukra egy frappáns eljárást javasolt 2004-ben Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov, a Manchesteri Egyetem fizikusai, mely eredményükért 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak. A két fizikus speciális ragasztószalag segítségével addig szedett le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült belőle egyetlen atomnyi réteget elválasztani. E munkájuk nyomán a grafén az alapkutatás és a mérnöki fejlesztőmunka népszerű témájává vált a 2000-es évek első és második évtizede határán. Kínai tudósok a napelemek felületére víve elérték, hogy sötétben, ill. esőben is termeljenek elektromos áramot. Kutatása Története A grafén felfedezésének fontos előzményei közé tartozik, hogy 1859-ben Benjamin Collins Brodie angol kémikus lemezes szerkezetű termékeket figyelt meg grafiton végzett termikus oxidáció során. A szerkezetét 1916-ban Peter Debye és Paul Scherrer határozta meg pordiffrakciós vizsgálatokkal. Az anyag részletes vizsgálatait Kohlschütter és Haenni német fizikusok végezték el 1918-ban, a grafit-oxid papírral kapcsolatos kutatásaik során. Az anyagszerkezet részletesebb leírását adta John Desmond Bernal ír kutató egykristály-diffrakciós vizsgálatokon alapuló 1924-es eredménye. A grafén-egyréteg első elméleti leírását Philip Russell Wallace kanadai elméleti fizikus adta 1947-ben, mely egyben lehetőséget adott a háromdimenziós grafit elektromos és mechanikai tulajdonságainak jobb megértésére is. Ezen elmélet következménye, hogy a grafénben terjedő elektronokra felírt Dirac-egyenletből nulla effektív tömeg származik, melyre elsőként Semenoff kanadai fizikus, illetve DiVincenzo és Mele kutatók mutattak rá. Semenoff emellett arra a következtetésre is jutott, hogy a grafén reciprokrácsának a Dirac-pontban Landau-nívó jelentkezik, ha az anyagot mágneses erőtérbe helyezzük. Ezzel magyarázható az anomális egész számú kvantum-Hall-effektus jelensége a grafénben. Előállítási módjára Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov 2004-ben javasolt egy eljárást, munkájukat Hanns-Peter Boehm németi fizikus és kutatótársai 1962-es eredményeire alapozták. Maga a grafén kifejezés is Boehm kutatócsoportjától származik 1986-ból. Hazai kutatása A grafént érintő témakörökben Magyarországon számos publikáció született, a magyar kutatók a világ élvonalához tartoznak a grafén kutatásában. Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi intézetében intenzív kutatás zajlik a témában. Foglalkoznak például grafén grafitból való, kísérleti célú előállításával, nanométeres mérettartományú megmunkálásával, a grafén elektromos jellemzőinek a szerkezeti kialakítása általi befolyásolásával, a grafén különféle pásztázó mikroszkópiai eszközökkel való módosításával, illetve a grafén spintronikai, illetve mágneses jellemzőivel, illetve grafénen kialakított kvantumpöttyök vizsgálataival. A BME Természettudományi Karának Fizika Tanszékén foglalkoznak többek között grafénen kialakított nanorések jellemzésével. Az Európai Bizottság 2012-ben kiválasztott két kiemelt kutatási projektjének egyike a grafénkutatás. A Graphene Flagship keretében végzett kutatásokban magyar kutatók is közreműködnek. Fizikai jellemzői Szerkezete és mechanikai tulajdonságai A grafén izolált előállítására alkalmas módszer 2004-es kidolgozása előtt nem volt ismert más kétdimenziós, kristályos anyag. Emellett a Mermin–Wagner-tétel értelmében kétdimenziós rácsot nem jellemezhet hosszútávú rend, a hőmozgás miatt az atomok kitérése összemérhető a rácsállandóval. Emiatt sokan úgy vélték, hogy kétdimenziós kristály a természetben nem fordulhat elő, mert a hőmozgás szétzilálja a szerkezetet. Csak később, a grafénen történt vizsgálatok ismeretében oldották fel ezt az ellentmondás. A szilárdtestfizikai magyarázat szerint a szabadon álló grafén valójában nem tökéletesen sík, hanem felülete fodrozódik, mely a grafén síkbeli rácsrezgéseivel csatolásba(wd) kerülve stabilizálja a szerkezetet. A grafén síkjában szénatomok találhatók, melyek legkülső betöltetlen elektronhéján négy elektron található. A hatszöges rács úgy alakul ki, hogy az atomi szén egy s- és három p-pályája hibridizáció során térben átrendeződik. A grafén síkjában sp2 hibridpályák jönnek létre, melyek segítségével a szénatomok síkbeli σ-kötéseket létesítenek. Ezek a kötések biztosítják a szerkezet stabilitását és rugalmasságát. A szénatom körül a három kötés 120°-os szögben helyezkedik el, a szomszédos szénatomok jellemző távolsága 0,142 nm. Elektromos jellemzői Az ideális grafénban az elektromok mobilitása meghaladhatja a 1 000 000 cm2/Vs-ot, ami mikrométeres méretben már szobahőmérsékleten is veszteségmentes ballisztikus vezetésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a hibamentes grafénen nem szabadul fel Joule-hő, amikor áramot vezet, ellenállása pedig igen csekély, hiszen az elektronok rajta áthaladva alig szenvednek szóródást. A gyakorlatban hibamentes grafén előállítása nehéz, továbbá a grafénre kapcsolt elektromos csatlakozókon (elektródákon) jelentkezik Joule-hő. Az extrém elektromos jellemzők a szerkezet mikroszkopikus jelenségeivel, az anyag sajátos kristályszerkezetével, illetve elektromos sávszerkezetével magyarázhatók. A kétdimenziós anyagban az elektronok a tér két irányában szabadon elmozdulhatnak, a grafénsíkra merőlegesen azonban kvantumbezárási jelenség lép fel, mely további érdekes jelenségekhez vezet. A grafén szénatomjainak hibridizált pályái igen nagy hatással vannak a nanoanyag sávszerkezetére is. A három síkbeli σ-kötés a szénatomnak három elektronját kényszeríti között molekulapályára, a negyedik vegyértékelektron viszont a sík alatt és felett, a megmaradt p-pályán helyezkedik el. E negyedik elektron a sík alatt és felett kovalens π-kötést alakít ki a szomszédos szénatomok között. A σ-kötő elektronok számára a kötéseik alkotta energiasáv teljesen betöltött, így ezeken elektromos vezetés nem történik. Azonban a π-kötések csak félig betöltöttek, rajtuk a töltéshordozók a grafénrács síkjában elmozdulhatnak, így elektromos vezetés jöhet létre. A grafitot felépítő grafénrétegek feltételezett félfémes jellegéről már P. R. Wallace is tett említést a grafit elektronszerkezetéről szóló 1947-es munkájában. A félfémes jelleg egyfajta átmenet a fémes vezető és a félvezető között: a Fermi-szint körül a vezetési sáv és a vegyértéksáv éppen összeér a reciproktér bizonyos pontjaiban. Így ezekben a pontokban maga a Fermi-szint is megengedett energián van, bár a grafén esetén az állapotsűrűség ebben a pontban éppen nulla. A szerkezet következtében a Fermi-szint feletti kis gerjesztési szinteken a sávelektronok effektív tömege nulla, és bár nem relativisztikus fizikai jelenségkörről van szó, a vezetési sáv elektronjainak viselkedésére a Schrödinger-egyenlet helyett meglepő módon mégis a Dirac-egyenlet ad jó leírást. Alkalmazásai A grafén extrém tulajdonságokkal rendelkező nanoszerkezetű alapanyag, amely az elektronikától az orvostudományig nagyon sok területen ígér áttörésjellegű előrelépést. A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál, bár e jellemzőit a gyakorlatban néha nehéz kihasználni. 2012 végéig a világon összesen 7351, grafénnel kapcsolatos szabadalmi bejelentés született, a legtöbb, 2200 a kínai intézményeké és vállalatoké. Az Egyesült Államok a második helyen áll 1754 szabadalommal. Az Egyesült Királyság, ahol felfedezték az anyagot 2004-ben, csak 54 szabadalmat tud felmutatni, 16 a Manchesteri Egyetemhez kötődik, ahol 2013-ban is ott dolgozik a két Nobel-díjas kutató. Vállalatok szerint a Samsung 407, az IBM 134 szabadalmat birtokol. Textilipar Jelentős kutatások folynak a grafén textilipari alkalmazására is. E kutatásoknak jelenleg két iránya van: elektromosan vezető textilanyagok ill. hőálló és nagy kopásállóságú textíliák kifejlesztése. Az előbbi irányzat célja olyan szálasanyagok ill. kelmék előállítása, amelyek grafén bevonatuk révén nagy elektromos vezetőképességűek és ezért alkalmasak intelligens ("okos") ruházatokban különböző beépített elektronikus készülékek befogadására és működtetésére. A hőálló és nagy kopásállóságú textíliáknak a védőruhák területén van igen nagy szerepe és amennyiben grafén bevonattal ezeket a tulajdonságokat javítani lehet, ezzel elérhető, hogy ezek az öltözékek sokkal vékonyabbak, könnyebbek legyenek, mint a jelenlegi, sokkal összetettebb szerkezetű védőöltözetek, megkönnyítve ezzel viselőjük mozgását és javítva munkavégzésének hatékonyságát. A pépszerű állapotba hozott grafén alkalmas arra, hogy a szitanyomás technikájával textilanyagra rétegezzék és ezzel a módszerrel érzékelőket állítsanak elő, amelyek a test hőmérsékletéről, a testfelületet ért nyomásról, a testrész mozgásáról stb. küldjenek információt. A grafén bakteriosztatikus hatása is kihasználható a közvetlenül a testen viselt alsóruházatoknál. Nagyfokú hővezető képessége folytán a grafénbevonat segít a hő egyenletes elosztásában a ruhadarab belső felszínén. A grafén és a víz ill. a grafén és a levegő között nagyon kicsi a súrlódási tényező, ami számos alkalmazási területen (pl. egyes sportruházati termékeknél) előnyös lehet. Elektronika A grafén mindössze 2%-át nyeli el a látható fénynek, közben kitűnő vezetőképességgel rendelkezik. E két tulajdonsága révén fényáteresztő elektródaként alkalmazható, így például kijelzők alapanyagává válhat, kiváltva a ma használatos, de drága ITO-t. A grafén előnye továbbá, hogy rugalmas, így hajlékony kijelzők kialakítására lehetne alkalmazni. Jó vezetőképessége révén viszonylag nagy a mikrohullámú sugárzást elnyelő képessége. E jellemzője révén például elképzelhető, hogy a bizalmas adatok lehallgatását gátló eszközök, illetve lopakodó repülőgépek kifejlesztésénél is alkalmazzák. A mikrohullámú visszaverés például szigetelőrétegek és grafénrétegek váltakozó kialakításával minimalizálható. A jövő Tengervíz-sótalanítás Nanoáramkörök Azár Az Azár héber eredetű (��������� Azarjá), a görögben Azariás-sá változott férfinév rövidülése, jelentése: Jahve segített, Jahve segítsége. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok március 20. december 16. Melegföldvár Melegföldvár (Feldioara), település Romániában, Kolozs megyében. Fekvése Katonától északra, Feketelak, Buza és Kapor közt fekvő település. Nevének eredete Nevét - Kádár József adatai szerint - a község felett emelkedő hegyen volt egykori földvára után kapta, meleg előtagját pedig a déli nap hevének kitett kopár, meleg hegyoldalról vette. Története A hagyomány szerint a falu egykor nem mai helyén, hanem a községtől mintegy 2 kilométernyire fekvő Nyerges határrészen állt és csak 1300 körül költözött mai helyére. Nevét többféle változatban is írták: 1327-ben Feulduar, 1359-ben Feldvar, 1460-ban Fewldwar, 1463-ban Halliog-allia vagy Holyagalja 1667-ben Melegh-Földvár néven említették az oklevelek. 1316 előtt Moys fia Ehelleus birtoka volt, akitől Károly Róbert király elvette, és a Tomaj nemzetségből származó losonci Dénes fia Tamás kapta meg. 1327-ben elrendelték határjárását is a vele összefüggő Katona és Cég birtokokkal. 1461-ben losonci Bánffy István fiai János, György és Mihály a néhai Cserényi Miklósnak földvári részét Földvári Nagy Gáspárnak és fiainak Lászlónak és Mihálynak adták zálogba. 1500-ban losonci Bánffy László, Ferenc és István azzal az összeggel, melyért ősük néhai Bánffy István egykor Földvárt Nagy Gáspárnak vetette zálogba, most ők Földvári Nagy Gáspár fiától Lászlótól, Cserényi Istvántól és Iklódi Kelementől szerették volna visszaváltani. Ezek azonban azt állítva, hogy ők Földvár egyik felét 1430 óta, másik felét pedig 1440 óta birják, a zálogösszeget el nem fogadták s a Bánffyakat perre utasították. 1515-ben Bánffy Mihály fiai Péter és András itteni részüket Földvári Jánosnak adományozták, majd 1516-ban losonci Bánffy István, László, Péter, András és Kristóf néhai id. Bánffy János fiának ifj. Bánffy Jánosnak itteni részét azaz Földvár felét ezen ifj. Bánffy János nejének hitbére fejében bátori szaniszlófi Istvánnak, kinek anyja azon id. Bánffy János leánya volt, átengedik. 1518-ban Bánffy László és fiai Miklós, Bernát, László és Kristóf itteni udvarházukat és 5 telküket Földváry Jánosnak adományozták. 1569-ben birtokosai néhai Földváry György gyermekei: János, György és Anna 13 és néh. Földváry János fia Gáspár, fia István, 1580-ban Kozárváry Gergely, Földváry István, Györgyfalvi Zsigmond, Golopy Farkas. 1586-ban Györgyfalvy Zsigmond örökös nélküli halála után része Földváry Istvánra és néhai Földváry György fiára Györgyre szállt. 1670-ben Földváry Ferenc gyermekei: Ferenc és Pál, Petrichevich Horváth Kozmáné Folti Borbála (Földváry Ferenc Erzsébet nevű leányának gyermeke) a hagyatékot maguk közt három részre osztották. Lakosai kezdet óta magyarok. 1603-as összeírás szerint az előző évi háború alkalmával a Basta és Mihály vajda vallon, német, olasz, román, rác és magyar hajdúi úgy elpusztították, hogy csak 3 lakosa maradt. A románok a 19. század elején kezdenek betelepedni a kipusztult magyarság helyére. 1910-ben 950 lakosából 451 magyar, 479 román volt. Ebből 25 római katolikus, 498 görögkatolikus, 409 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott. Látnivalók Református templom 6120 Anhalt A 6120 Anhalt (ideiglenes jelöléssel 1987 QR) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1987. augusztus 21-én. Cserepes gereben A cserepes gereben, népiesen ökörnyelv (Sarcodon imbricatus), az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályában a Thelephorales rendhez, ezen belül a Bankeraceae családhoz tartozó ehető gombafaj. Megjelenése Rendszerint csoportosan terem, főleg fenyőerdők talaján, kizárólag ősszel. Kalapja átmérője a kifejlett példányoknál átlagosan 10–15 cm., találtak viszont már 30 cm átmérőjű kalappal rendelkező egyedet is. Kalapja fiatalon félgömb alakú, később laposra szétterül, majd tölcséres lesz. Sötétbarna, majdnem fekete pikkelyek borítják, a kalap alján körülbelül 1 cm hosszú tüskék vannak. Ezek kezdetben fehérek, majd szürkék lesznek, törékenyek. Tönkje rövid, vastag, tömör. Más gombával nem téveszthető össze. Erős, fűszeres íze miatt önállóan ételt nem lehet készíteni belőle, kis mennyiségben viszont kitűnő fűszergomba gyanánt levesekbe, paprikásokba. Miniatúra Miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón. Díszít szöveget, kódexet, könyvet vagy bármilyen hordozón önállóan jelenik meg. A miniatúra keletkezése Kezdetben a kézzel írott kódexek díszes kezdőbetűinek (iniciálé) egész oldalas vagy szövegbe illesztett kisebb képeinek vagy szövegkeret-díszítményének összefoglaló elnevezése, a könyvdíszítés legősibb formája. Maga az elnevezés a betűhatás élénkítésére alkalmazott vörös festék (mínium) nevéből származik. Azokat az írástudókat, akik a betűket élénkítő vörös bélésvonalakat vagy a közbevetett vörös betűket írták a szövegbe, miniátoroknak, a szövegírókat scriptoroknak, rubricatoroknak, a díszítmény és képfestőket pictoroknak, illuminátoroknak nevezték. A könyvek másolói és díszítői a középkorban szinte kizárólag a szerzetesek voltak, akik a kolostori műhelyekben (sciptorium) dolgoztak. Korábban pergamenlapra, később merített rongypapírra másoltak, a díszítést tollal, ecsettel és aranyozással (ez utóbbit mindig bolus alapra rakták fel valódi por- vagy laparanyból) készítették. A fekete színt lámpakoromból nyerték, a többi színt porfestékből. A színek kötőanyaga gouache vagy temperakészítmény volt. A miniatúra történeti fejlődése A miniatúra történeti fejlődése általában párhuzamos a monumentális művészetekével, de egyes korszakokban megelőzte azokat. Legrégibb leletek egyiptomi sírokból előkerült papiruszokon találhatók (Múzeum, Kairó). Görög emlékek e vonatkozásban nem maradtak ránk, de a római miniatúra stílusára következtethetünk a 4. század egyik Vergilius kéziratának miniatúráiból (Vatikáni Könyvtár). A miniatúrák festése főleg a keletrómai birodalomban a bizánci művészetben virágzott az 5-7. századig, bizonyítják ezt a bécsi Genezis, a Dioskorides-kézirat, a firenzei biblia és a vatikáni 10 méteres Józsua-pergamentekercs díszítései. A 8. századtól a bizánci birodalom hanyatlásával a miniatúrák festésének intenzitása is alább hagyott, az európai kontinens északi felében, főleg ír területen virágzott fel ismét az ottani elszigetelt kolostorokban. Növényi ornamentikában és figurális emberi és állati ábrázolásban gazdag miniatúrák születtek, amelyek aztán a vándor ír szerzetesek révén más európai kolostorokban is elterjedtek, köztük a svájci Sankt Gallen-i kolostorban, az észak-itáliai Bobbióban. A 9. század elejétől német, francia, németalföldi, spanyol, portugál területeken is fellendül a miniatúrák festése, az addigi díszítő jelleg helyett a szövegábrázolás kerül előtérbe. Ezt nevezzük Karoling művészetnek, sőt Karoling-reneszánsznak, amely a kódexdíszítésben adta a legtöbbet, amelyet a legjelesebb apátságokban műveltek, köztük Saint-Bertinben, Fleuryben, Saint-Germain d'Auxerre-ben és Saint-Martial de Limogesban. A Karoling-kor legjobban megírt krónikája az a történeti gyűjtemény, amelyet 991-995 között Richter szerkesztett a reimsi iskolában. Igen termékenyítőleg hatottak a miniatúrafestésre a keresztény spanyol scriptóriumok, főleg a cantabriai sáv és Katalónia, amelyeken keresztül az iszlám művészet csillogása, tudománya és kifinomult ízlése is beszivárog Európába. Majd ezek a miniatúrák aztán felkerülnek a templomok falaira freskónak, táblákra oltárképnek. A Karoling-stílust a kódexfestésben a szigorúbb, rajzos, szabályos Ottó-kori művészet követi. A 10-11. században a német kolostorok kerülnek a miniatúrafestés élére, a témaválasztás elvilágiasodik, világi tárgyú kéziratokat is illusztrálnak és díszítenek miniatúrákkal. Megszületnek a román kor legszebb miniatúrái, köztük 1160 körül a Hortus deliciarum, a hannoveri evangeliarum, az 1193-ból való stuttgarti psalterium. Magyar területen a Magyar Anjou Legendárium (1333) és Kálti Márk Képes krónikája (1360) gazdagon illusztrált miniatúrákkal. A gótikus stílus időszakában még mindig a kolostorokban készül a legtöbb mű, de már világi műhelyek is alakulnak, s a miniatúrafestészet együtt fejlődik a többi művészeti ággal. 1400 körül híresek voltak a Limbourg testvérek miniatúrái, festettek színpompás jeleneteket és mögé tájat is. Kiválóan illusztrája e tényt az a kalendárium, amelyet a egyik gazdag burgundiai Berry herceg rendelt a Liombourg testvérektől, e kalendáriumon belül is csodálatunkat váltja ki a május hónaphoz festett miniatúra. Az udvari népség tavaszi ünnepét látjuk a képen, majdnem valószerű életkép a kis miniatúra, amelyet valószínűleg nagyítóval festettek. A festő már tájba helyezi a jelenetet, igaz, hogy ez még mindig műtermi táj és nap, de a vonulók színes kavalkádja már zsánerképnek tetszik. A miniatúrák elkészítésének technikája is megváltozott, a tollrajzot felváltja az ecsettel való festés. A reneszánsz idején már teljesen a világiak kezébe kerül a miniatúrák festése. A 15-16. századtól, a könyvnyomtatás időszakától pedig a fa- és rézmetszetes illusztráció lép a miniatúrák helyébe. Magyar vonatkozásban példa rá Thuróczi János krónikája (Chronica Hungarorum), amely 1488-ban nyomtatásban jelent meg Augsburgban és Brünnben fametszetes illusztrációkkal. Miniatűr képek Miniatúrának vagy miniatűr arcképnek nevezik a 16. század közepétől a 19. század közepéig igen divatos kisméretű, papírra, fémre vagy elefántcsont lapocskára festett arcképeket. Ezen arcképek élénk színezésűek, finoman, aprólékosan kidolgozottak. Divatjukat a fényképezés feltalálása sodorta el. Királyi udvarokban, főrangúak udvarában szinte folyamatosan tevékenykedtek az építőmesterek, szobrászok, asztalosok, szabók mellett arképfestők is, köztük a velencei Rosalba Carriera, vagy I. Erzsébet angol királynő udvari festője, Nicholas Hilliard, majd Isaac Oliver, I. Jakab angol király udvarában. Manapság szokásban van miniatúrának vagy miniatűrnek nevezni azon kisméretű képeket, amelyeknek sem szélessége, sem hosszúsága nem haladja meg a 20 cm-t. Helyi önkormányzatok Új-Zélandon Új-Zéland helyi önkormányzatai a központi kormány szintje alatt működő közigazgatási szervek. Új-Zéland unitárius, azaz egységállam, ahol a helyi önkormányzatokat a központi kormány hozza létre és oszlatja fel. Feladat- és hatásköreiket Új-Zéland parlamentje törvényekben szabja meg. Más angolszász országokhoz hasonlóan a helyi önkormányzatok Új-Zélandon is kizárólag a parlament által meghatározott jogkörökkel rendelkeznek, autonóm módon más ügyekbe nem avatkozhatnak be. Új-Zélandon jelenleg 78 helyi önkormányzat működik. Szerkezeti felosztás A működésükről szóló 2002. évi törvény alapján a helyi önkormányzatok kétszintűek: a felső szintet 11 regionális tanács alkotja, amelyek Új-Zéland régióit irányítják, az alsó szinted pedig 67 területi hatóság, amelyek Új-Zéland területeit felügyelik. A két szintet a helyi önkormányzatok 1989-es reformja hozta létre. A regiók és területek határai nem mindig esnek egybe, így vannak területi hatóságok, amelyek több regionális tanács alá tartoznak. Ennek egyik példája Taupo terület, amely földrajzilag négy régión belül fekszik. A területi hatóságok különféle státusszal bírhatnak. A 67 területi hatóság közül 12 városi tanács, 54 kerületi tanács, egy pedig az Aucklandi Tanács. Az aucklandi, egy városi és 4 kerületi tanács a regionális tanácsok jog- és hatásköreivel rendelkezik. Ezt a hat tanácsot unitárius tanácsnak is nevezik. Feladat- és hatáskörök Új-Zélandon a helyi önkormányzatok működéséről szóló 2002. évi törvény szabja meg azok hatásköreit. A törvény alapján a helyi önkormányzatok felelősek az infrastruktúráért, tömegközlekedésért, szilárd hulladékok gyűjtéséért és kezeléséért, katasztrófavédelemért, könyvtárakért, múzeumokért, természetvédelmi területekért és egyéb szabadidős létesítményekért. Az önkormányzatok szintjei külön feladatkörökkel rendelkeznek. Főként a regionális tanácsok kezelik a természeti erőforrások, így a regionális tanácsok feladata a folyami gazdálkodás és árvízvédelem, szavatolják a megfelelő víz- és levegőminőséget és ellenőrzik a földeróziót. Természeti és egyéb katasztrófák esetén kötelesek a polgári védelemért is. A területi hatóságok a helyi közösségek jólétét és fejlesztését hivatottak garantálni, ők felelnek az utakért, vízrendszer kiépítéséért, szilárd hulladékok gyűjtéséért, kulturális és szabadidődés létesítmények fenntartásáért, helyi gazdasági fejlesztésért és várostervezésért. Kormányzás és választások Minden helyi önkormányzatok élén egy tanács áll. A régiók szintjén ezeket regionális tanácsoknak, a területi hatóságok szintjén a hatóság státusza szerint városi vagy kerületi tanácsnak, Aucklandben pedig Aucklandi Tanácsnak nevezik. A tanácsokat a régió vagy terület lakosai választják közvetlenül, háromévente. A 2004-es önkormányzati választásoktól kezdve a tanácsok önként választhatnak két választási rendszer, az egyszeri átruházható vagy egyszerű többségi szavazás közül. Történelem A brit fennhatóság előtt az új-zélandi maorik törzsekben éltek, a törzsi területek határát a földrajzi környezet, így a tenger, folyók és hegyek alapján határozták meg. A törzsekben a döntéseket a törzsi tanácsok hozták meg közmegegyezés alapján. A mai helyi önkormányzatok gyökerei a brit uralom kezdeteire nyúlnak vissza. Egy 1840-ben kelt levélben a brit birodalmi Gyarmatügyi Minisztérium arra szólította fel William Hobson új-zélandi kormányzót, hogy amennyire lehetséges, hozzon létre helyi önkormányzatokat és ossza fel a szigeteket megyékre és körzetekre. A minisztérium levele szerint így lehet garantálni a helyi ügyek lehető leghatékonyabb intézését, és biztosítani, hogy a kormányzó és központi kormányzat a legfontosabb ügyekre összpontosíthasson. A Hobsonnak címzett levél azért emelte ki a helyi önkormányzatok fontosságát, mert az Egyesült Királyság öt évvel korábban, 1835-ben esett át egy nagyobb önkormányzati reformon. 1842-ben végül a törvényhozó tanács, a helyi brit bevándorlók által gyakorolt nyomásra is válaszolva, elfogadta az első helyi önkormányzatokat szabályozó törvényt. Ez volt az új-zélandi törvényhozás által elfogadott mindössze második törvény. Az 1842-es helyi önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy a legalább 2 000 telepest számláló települések felvegyék a borough, azaz kerület nevet, és hogy lakosaik közül kormányzó tanácsot válasszanak. A tanácsok utakat, hidakat, kutakat, szennyvízcsatornákat, piactereket és börtönöket építtethettek és tarthattak fenn, és joguk volt a tűzoltás és egyéb károk megfékezése. Jogukban állt továbbá megszabni az ingatlanadó, útdíjak, hídvámok és hasonló illetéket mértékét. Az első törvényes helyi önkormányzat az új törvény értelmében 1842 októberében jött létre Wellingtonban. 1843-ban mindazonáltal az 1842-es törvényt visszavonták. Az első, hosszabb ideig fennmaradó helyi kormányzó tanácsokat 1845-ben tette lehetővé egy közutakról és közművekről szóló törvény, amely engedélyezte a helyi közműbizottságok alapítását. A bizottságok keretein belül a helyi lakosok föld- és útdíjakat szabhattak ki, hogy ezen bevételekből utakat és más közműveket tarthassanak fenn. 1852-ben az Egyesült Királyság parlamentje a korábbi kettőről hat tartományra osztotta Új-Zélandot. Ebben az évben jött létre Auckland, New Plymouth, Wellington, Nelson, Canterbury és Otago tartomány. Ezt a hat tartományt a következő évtizedben még több követte. A tartományok korlátozott törvényhozó és végrehajtó hatalommal rendelkeztek, és a központi kormány törvényi és pénzügyi irányítása alatt álltak. A kormányzó jogában állt megvétózni a tartományi szuperintendens és tanács által elfogadott törvényeket. Mindazonáltal a tartományok hatáskörébe tartoztak a közművek, bevándorlási ügyek és az egészség- és oktatásügy. A tartományi tanácsok ezenfelül határaikon belül kisebb körzeteket és helyi tanácsokat hozhattak létre. A tartományi rendszer 1852-től 1876-ig állt fenn. Új-Zélandra a 19. század közepén egyre több telepes érkezett, akik főként városokban telepedtek le. A városok növekedésével a tartományi kormányzatok idejét és erőforrásait egyre inkább a települések emésztették fel, és egyre nehezebben tudták egész területüket hatékonyan kormányozni. Az 1860-as évek végére Új-Zéland városai olyannyira megnőttek, hogy a tartományi kormányzatok már azokat sem tudták megfelelő módon vezetni. Az új-zélandi közgyűlés végül 1876-ban öt törvényt fogadott el, amelyekkel feloszlatta a tartományokat, azokat városi és települési önkormányzatokkal, vidéken pedig megyékkel váltotta (a települési és vidéki önkormányzatok közötti megkülönböztetés 1974-ig megmaradt). A törvényhozás egyik célja az is volt, hogy az új önkormányzatokba a közműbizottságok is beleolvadjanak, ez azonban néhány kivételtől eltekintve nem valósult meg. Mindazonáltal az 1876-os törvények voltak az első kísérlet Új-Zélandon a helyi önkormányzatok egységesítésére országszerte: minden újonnan létrehozott települési önkormányzat és megye a központi kormány felügyelete alá került a törvények értelmében. Az 1876-ban létrehozott helyi önkormányzati rendszer struktúrájában csaknem változatlanul egészen 1989-ig megmaradt, a 113 év alatt azonban a önkormányzatok száma nagy mértékben nőtt. A megyék száma csak 1876 és 1912 között 63-ról 115-re ugrott, bár meg kell jegyezni, hogy az ország népessége is jelentős változáson esett át ez idő alatt: az 1878-as népszámlálás szerint a szigeteken 458 007 fő, az 1911-es népszámlálás alapján 1 058 313 fő élt. Az önkormányzatok számának gyarapodása főként két okra vezethető vissza. Egyrészt azok nem tudták hatékonyan biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket előttük a tartományok sem tudtak minden nehézség nélkül polgáraiknak nyújtani. Ide tartozott főként az egészségügy, oktatásügy és az infrastruktúra. Másrészt pedig az új-zélandi törvényhozás által létrehozott önkormányzati finanszírozási modell arra ösztönözte a nagyobb önkormányzatokat, hogy több kisebb részre váljanak szét, mert így több pénzügyi forráshoz tudtak hozzáférni. 1946-ban volt az első komolyabb kísérlet arra, hogy megváltoztassák az 1876 óta fennálló önkormányzati rendszert, és a központi kormány fel is állított egy független helyi önkormányzati vizsgálóbizottságot, ám az pár önkormányzati területhatár megváltoztatásától eltekintve nem tudott nagyobb sikereket elkönyvelni. Új-Zéland történelmének legjelentősebb és legteljesebb önkormányzati reformjára 1989-ben került sor David Lange miniszterelnök munkáspárti kormánya és annak önkormányzati minisztere, Michael Bassett vezetése alatt. A kormány szorgalmazására az új-zélandi parlament 1988-ban módosította a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, ami így kötelezte a helyi önkormányzati bizottságot, hogy 1989 július 1-je előtt tegyen végső javaslatot a önkormányzati rendszer teljes átalakítására. A bizottság javaslata alapján 1989-ben az akkor több mint 850 helyi önkormányzatot, igy a különféle tanácsokat és megyéket csaknem teljesen megszüntették és a ma is fennálló kétszintű rendszerrel helyettesítették. Az önkormányzatok száma ezzel 86-ra csökkent. Az 1989-es reformokkal az országot 14 régióra, ebből 13 regionális és 1 utitárius tanácsra osztották. Unitárius tanácsként Gisborne-t mind a régiók, mind a kerületi tanácsok jogaival is ruházták fel. A régiókon belül 73 területi tanácsot, ebből 14 városi és 59 kerületi tanácsot hoztak létre. Auckland, Új-Zéland legnépesebb városa 2010 óta egyetlen egység, az Aucklandi Tanács irányítása alá tartozik. Az 1989-es önkormányzati reformok során 44 helyi aucklandi önkormányzatot 1 regionális tanácsba és 7 területi hatóságba tömörítettek, ám a város kormányzása így is nehézkes maradt, mivel 8 külön egységnek kellett együtt működnie a város fenntartásáért és fejlesztéséért. Az új-zélandi kormány ezen nehézségeket látva 2007-ben létrehozott egy bizottságot, hogy megoldást találjon a város problémáira. A bizottság 2009-es jelentésében javasolta azt, hogy a helyi önkormányzatokat összeolvasztva egyetlen központi kormányzatot hozzanak létre Aucklandban. A bizottságot jelentésében foglaltakat tudomásul véve a kormány 2010. november 1-jével hozta létre az Aucklandi Tanácsot. A623-as autópálya (Németország) Az A623-as autópálya (németül: Bundesautobahn 623) egy autópálya Németországban. Hossza 10 km. Osváth Annamária Osváth Annamária (született Nagy Annamária; Sepsiszentgyörgy, 1945. július 23. –) erdélyi magyar műfordító, szerkesztő. Osváth Jenő özvegye. Életútja Középiskoláit szülővárosában végezte (1963), majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett francia-magyar szakos tanári oklevelet (1968). Előbb Marosvásárhelyen, az Al. Papiu-Ilarian Líceumban tanár, s óraadó a Pedagógiai Főiskolán (1968–80), majd Bukarestben az Albatrosz (1980–89), illetve a Kriterion Könyvkiadó (1989–98) szerkesztője, ahol az újraindított Kincses Könyvtár sorozatot gondozta; majd A Hét belső munkatársa. Első írásait az Utunk közölte (1966), még Nagy Annamária néven; cikkei, interjúi, fordításai rendszeresen jelentek meg az Utunkban, az Új Életben s különösen A Hétben. A Téka-sorozat számára lefordította és bevezetővel látta el André Gide Rosszul láncolt Prométheusz c. esszéjét (1972. Nagy Annamária névvel). Franciául az ő fordításában jelent meg Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa c. könyve (Sombre printemps à Tg. Mureş. Budapest, 1992; Párizs, 1994). Deichkind A Deichkind egy hamburgi hiphop, elektropunk zenekar. Az együttes 1997-ben alakult és öt tagot számlál. Diszkográfia Stúdióalbumok Bitte ziehen Sie durch (2000) Noch fünf Minuten Mutti (2002) Aufstand im Schlaraffenland (2006) Arbeit nervt (2008) Befehl von ganz unten (2012) Niveau Weshalb Warum (2015) Kislemezek Kabeljau Inferno (1999) Bon Voyage (2000) Komm Schon! (2000) Weit weg (2000) Limit (2002) Pferd im Stall (2002) Electric Superdance Band (2005) Remmidemmi (Yippie Yippie Yeah) (2006) Ich betäube mich (2006) Arbeit nervt (2008) Luftbahn (2009) Bück dich hoch (2012) Leider Geil (2012) Der Mond (2012) Ich habe eine Fahne (2014) So’ne Musik (2014) Denken Sie groß (2015) Like mich am Arsch (2015) Selber machen lassen (2015) Happy New Fear (2015) Középlemezek Bonaqua / Wer bremst das ?! (1998) Gare de Vaires - Torcy Gare de Vaires - Torcy vasútállomás Franciaországban, Vaires-sur-Marne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Strasbourg-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chelles - Gournay Gare de Lagny - Thorigny River Plate Aruba A Club Aruba River Plate, vagy ahogy sokan ismerik River Plate, vagy simán River, Aruba legismertebb labdarúgócsapata, amelyet 1953. február 1-jén alapítottak. Otthona Oranjestadben, a Madiki kerületben található, a Guillermo Prospero Trinidad Stadionban. Sikerei Aruban Division di Honor: (2x) 1993 1997 Játékoskeret 2015. augusztus 30. Ezüstös hölgymál Az ezüstös hölgymál (Pilosella officinarum vagy Hieracium pilosella) az európai gyepek indás növénye. Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a katángformák (Cichorieae) alcsaládjába tartozik. Új-Zélandon behurcolt (inváziós) növényként és ellenségek, valamint konkurensek hiányában a juhlegelőkön uralkodó (domináns) növénnyé vált, megoldhatatlan gondot okozva a juhokat tartó gazdáknak. Termőhelye Leginkább a domb- és hegyvidéki legelőkön, száraz réteken, görgeteglejtőkön, ritkás erdei fenyvesekben, réteken találhatjuk. A mérsékelten száraz, mészszegény, sovány, homokos, laza talajt kedveli. Jellemzése Középzöld vagy sötétzöld, legfeljebb 7 mm-es, szőrös tőleveleinek alakja a lándzsástó1 a keskeny elliptikusig változik. A fonákjuk szürke vagy fehér nemezes. Alapjuk felé fokozatosan keskenyednek, szélük többnyire ép, csúcsuk tompa vagy hegyes is lehet. Szárlevelei többnyire nincsenek. Levelei tőrózsát alkotva a talajra lapulnak, és elveszik a fűfélék életterét, ezért a gyepek ellenségének számít. Legyökerező indákkal terjed. Fekete kaszattermései legfeljebb 2,5 mm-esek; a bóbitájuk sárgásfehér. A széllel terjednek. Patrick Schwarzenegger Patrick Schwarzenegger (1993. szeptember 18., Los Angeles –) amerikai színész. Családja Apja Arnold Schwarzenegger, anyja Maria Shriver, édestestvérei Katherine Schwarzenegger, Christopher Schwarzenegger és Christina Schwarzenegger, féltestvére Joseph Baena. Pszeudotachylit A pszeudotachylit diszlokációs metamorf hatásra képződött, azaz nyírási, törési zónák mentén kialakult, ultrafinom szemcsés, üveges vagy üvegesnek kinéző, metamorf kőzet. Megjelenését tekintve a tűzkőre hasonlít. Képződése: tektonikai mozgás hatására a súrlódás következtében helyileg (néhány cm3-nyi térfogatban) a hőmérséklet annyira megnőhet, hogy a kőzetanyag megolvad, de mivel a környezete sokkal hidegebb, a megolvadás után szinte azonnal meg is dermed. Sávos, irányított szövetű megjelenési formája a hialomilonit. Rokon kőzetek kataklázit, milonit, dörzsbreccsa, vetőbreccsa, vetőagyag Tokió Madzsin Gakuen A Tokió Madzsin Gakuen franchise japán animék és videojátékok sorozata. A Tokió Madzsin jelentése: Tokió Mágus. Ugyan az anime-sorozatokat 2007-ben kiadták Amerikában, azonban a sorozat egyetlenegy játéka sem jelent meg Japánon kívül. Videojátékok PSP-s spin-off Tokió Mono Hara Si: Karaszu no Mori Gakuen Kitan (����� �������) néven 2010. április 22-én PlayStation Portable kézikonzolra megjelent egy a sorozaton alapuló szerepjáték. A játékot az Atlus fejlesztette és adta ki, és a Shin Megami Tensei: Persona sorozathoz hasonlatos. (5506) 1987 SV11 Az (5506) 1987 SV11 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1987. szeptember 24-én. Walter Brown (kajakozó) Walter Brown (1925. május 31. – Botany, Új-Dél-Wales, 2011. április 15.) olimpiai bronzérmes ausztrál kajakozó. Pályafutása Az 1956-os melbourne-i olimpián kajak kettes 10000 méteren Dennis Greennel bronzérmet szerzett Urányi János és Fábián László illetve a német Fritz Briel és Theodor Kleine páros mögött. Sikerei, díjai Olimpiai játékok – K-2 10000 m bronzérmes: 1956, Melbourne El Kazovszkij El Kazovszkij, eredeti nevén Jelena Kazovszkaja (Leningrád, 1948. július 13. – Budapest, 2008. július 21.) orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező. Életpályája 1948. július 13-án született Leningrádban, édesanyja Putolova Irina művészettörténész, édesapja Jefim Kazovszkij fizikus volt. Szülei válását követően 1951 és 1964 között nagyszüleinél élt az Urálban, Nyizsnyij Tagilban. Édesanyja 1955-ben férjhez ment Skoda Lajos magyar építészmérnökhöz, ezután 1964 nyarán Magyarországra költözött. Középiskolai tanulmányait a Radnóti Miklós Gimnáziumban végezte 1964 és 1968 között. 1968-ban már kapcsolatba került a No.1 csoporttal és többször ki is állított velük. 1970 és 1977 között végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak. 1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Művészeti Alapnak, 1978-ban a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja lett. Festészettel, installációval, performance-szal, díszlettervezéssel foglalkozott, könyvekben, szaklapokban jelentek meg grafikái. Képein titokzatos, jellegzetesen önálló mitológiát teremtett. Állandó jelentéssel bíró motívumokkal dolgozott, motívumait a görög mitológiából, a Távol-Kelet világából és magából az emberi létből merítette. Transzszexualitását (biológiailag nő, nemi szerepe szerint férfi) a nyilvánosság előtt is vállalta. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon és külföldön is (a legfontosabbak: Amszterdamban, New Yorkban, Párizsban, Berlinben, Rómában és Szentpéterváron). 2008. július 21-én hunyt el Budapesten, 2008. augusztus 6-án helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben. Ars poeticája Azt vallotta, hogy a művészeti alkotásoknak semmi köze a művész életéhez a közönség olvasatában. A szerző életének ismerete nélkül is meg kell, hogy állja helyét bármely képzőművészeti alkotás. Rendkívüli módon emberközpontú volt az ő művészete, a Dzsan Panoptikum című performansz sorozatában mintegy tértől és időtől függetlenítve mutatja be az embert. Minden ember önmaga és más(ok) műemléke, tehát minden emberre vonatkozik a műemlékvédelem. A filozófia, az irodalom, a zene, a tánc, a film, az építészet, a szobrászat, a festészet valamennyi eszközét igénybe veszi Dzsan Panoptikumának megteremtésében, egy erősen színes, dekoratív és stilizált világban találjuk magunkat első pillantásra, de ha elgondoljuk, hogy valamennyien egy stilizált világban élünk, szokásokat, hagyományokat követünk, sőt hagyományokat teremtünk magunk is, akkor már közelebb is kerültünk a Dzsan Panoptikum és El Kazovszkij üzenetéhez. Művészete El Kazovszkij Kazimir Szeverinovics Malevics Fehér alapon fekete négyzet c. alkotásából a fekete négyzetet saját terepasztalának tekintette, amelyen festészeti és szobrászati hatású alkotásokat egyaránt megjelenített, amelyekkel sohasem a pillanatot, hanem létünk örökkévalóságát hangsúlyozta. „Formáinak expresszivitását a merész vertikális tértagolás, a kompozíció erőteljes szerkezete, a határozott kontúrok, az egyértelmű és felfokozott színek intenzív kontrasztjai adják. Kazovszkij kevésbé él a drámai tömörítés eszközével az installációk kötetlenebb szerkesztésében, ezáltal a megjelenítés módja is közvetlenebbé válik.” 12 képét a székesfehérvári Deák Gyűjteményben őrzik, képeit a kortárs műgyűjtő, Nagy Miklós is gyűjtötte. Jeles közgyűjteményekben őrzik műveit, a budapesti Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, képtárakban Szombathelyen, Kecskeméten, Pakson, továbbá a Damjanich János Múzeumban Szolnokon, a Hatvani Galériában, a Szent István Király Múzeumban Székesfehérvárott, a győri Xántus János Múzeumban, a Gelerie Gadens Depeditben Ausztriában, a Muzeum Sztukiban Lengyelországban. Dzsan-panoptikumok Dzsan–panoptikum I. – 1977. június 1., 21.00, Dózsa György Művelődési Ház, Budapest Dzsan–panoptikum II. – 1977. november 25., 19.00, Fiatal Művészek Klubja, Budapest Dzsan–panoptikum III. – 1978. március 5., 19.00, Kertészeti Egyetem, Budapest Dzsan–panoptikum IV. – 1978., Bercsényi Klub, Budapest Dzsan–panoptikum IV.(/b) – 1978. április 5., 19.00, MOM Művelődési Központ, Budapest Dzsan–panoptikum V. – 1978. május 16., 18.00, Fészek Művészklub, Budapest Dzsan–panoptikum VI–VII. – 1979. május 13., 16.00 és 19.00, Kertészeti Egyetem arborétum és aula, Budapest Dzsan–panoptikum VIII. – 1979. augusztus 13., 20.00, ELTE Hordó Klub, Budapest Dzsan–panoptikum IX. – 1979. október 26., 19.00, Fiatal Művészek Klubja, Budapest Dzsan–panoptikum X. – 1979. november 22., József Attila Tudományegyetem Klubja, Szeged Dzsan–panoptikum XI. – 1980. március 19., 20.00, Volán Klub, Szeged Dzsan–panoptikum XII. – 1980. május 11. vagy 18., 17.00, Kertészeti Egyetem, Budapest Dzsan–panoptikum XV. – 1980. augusztus 24., 18.00, Adonis utca 5. kertje, Budapest Dzsan–panoptikum XIX. avagy Arkheszilaosz álma I. – 1983. december 2., 20.00, Fiatal Művészek Klubja, Budapest Dzsan–panoptikum XX. avagy Arkheszilaosz álma II. – 1984. július 7., 15.00, Breiterunn, Eisenstadt, Ausztria Dzsan–panoptikum XXI. avagy Arkheszilaosz álma III. – 1984. május 7., 20.00, Kossuth Klub, Budapest Dzsan–panoptikum XXIV. avagy Arkheszilaosz álma VI. – 1986. március 10., 19.00, Radnóti Színház, Budapest Dzsan–panoptikum XXV. avagy Arkheszilaosz álma VI. – 1986. április 25., Fiatal Művészek Klubja, Budapest Dzsan–panoptikum XXVII. avagy Arkheszilaosz álma VII. – 1986. december 19., 20.00, Kassák Klub, Budapest Dzsan–panoptikum XXIX. avagy Arkheszilaosz álma IX. – 1988. február 5., 22.00, Műcsarnok, Budapest Dzsan–panoptikum XXX. avagy Arkheszilaosz álma X. – 1990. február 13., 20.00, Fiatal Művészek Klubja, Budapest Dzsan–panoptikum XXXI. avagy Arkheszilaosz álma XI. – 1991. február 26., Fészek Klub Színházterme, Budapest Dzsan–panoptikum XXXII. avagy Arkheszilaosz álma XII. – 1992. október 10., 17.00, Merlin Színház, Budapest Dzsan–panoptikum XXXV. avagy Arkheszilaosz álma XV. – 1995. március 14., Műcsarnok. Budapest Dzsan–panoptikum XXXVI. avagy Arkheszilaosz álma XVI. – 2001. február 12., 19.30, Merlin Színház, Budapest Művei (válogatás) 1977 - 1995 Dzsan-panoptikum c. performansz sorozat : I-XXXV. 1977 Dzsan-háromszög (tus, papír, 19 x 14 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) 1979 Címerek (akvarell, papír, 29 x 19 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) 1984 Négyes fogat (vegyes technika, 128 x 171 cm; Kieselbach Galéria, Budapest) 1982 - 1985 Emeletes csendélet III. Installáció ( Szent István Király Múzeum , Székesfehérvár) 1988 Sivatagi homokozó III. (olaj, vászon, 100 × 130 cm) 1989 Iker Vénusz (festmény) 1989 Vándorállat a sivatagi homokozóban (festmény) 1993 Táj szirénnel (Olaj, karton; 90x90 cm; Kieselbach Galéria, Budapest) 1994 Tojástartó Grál III. (akvarell, papír, 48 x 68 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) 1993 Janus fej őrangyallal I. (tempera, papír, 70 x 50 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) 1997 Két domb között (Kék Vénusz) (festmény) 2004 Libikókák I. (akvarell, papír, 50 x 70 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) 2004 Libikókák II. (akvarell, papír, 50 x 70 cm; Nagy Miklós magángyűjteményében) Domokos József Késhegyen c. verskötetét grafikákkal illusztrálta El Kazovszkij. (Év nélkül) Három grácia (festmény) Jelmeztervei (válogatás) 1981 Goldoni : Nyári kalandozások, Kisfaludy Színház, Győr 1981 Bohumil Hrabal : Bambini di Praga, Kisfaludy Színház, Győr 1983 Beaumarchais : Figaro házassága, Szigligeti Színház , Szolnok (díszlet is) 1983 Mészöly Miklós : Hová mész? Szigligeti Színház, Szolnok (díszlet is) 1984 John Ford: Kár, hogy kurva, Katona József Színház , Budapest 1984 Veszedelmes viszonyok Pesti Színház díszlettervező is 1985 Howard Aschman: Rémségek kicsiny boltja, Pesti Színház , Budapest 1986 Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde, Gárdonyi Színház, Eger 1993 Bertolt Brecht : Városok sűrűjében, József Attila Színház Pinceszínháza, Budapest Társasági tagság Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztály Kötetei Knyiga Dzsana ; Tri kvadrata, Moszkva, 2011 Homokszökőkút. Versek ; vál., utószó Margócsy István; Magvető, Bp., 2011 Látáscsapda. Beszélgetések El Kazovszkijjal ; szerk. Cserjés Katalin, Uhl Gabriella, jegyz. Siklós Péter; Magvető, Bp., 2012 Obman zrenyija. Razgovori sz Elom Kazovszkim ( Látáscsapda. Beszélgetések El Kazovszkijjal ); oroszra ford. Okszana Jakimenko; Izd. Ivana Limbaha, Szentpétervár, 2017 Díjai (válogatás) Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj ( 1980 - 83 ) Smohay Alapítvány ösztöndíja ( 1984 ) International Triennial of the Stage Design díja Újvidék ( 1984 ) 17. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat 1. díja ( 1989 ) Munkácsy Mihály-díj ( 1989 ) MAOE festészeti fődíja ( 2000 ) Kossuth-díj ( 2002 ) Emlékezete 2011 • TESTTEXTÚRÁK - Magánmitológiák és testkultusz az európai művészetben, Hommage a El Kazovszkij - Fehér Zoltán , Kecskés Péter, Szotyory László kiállítása, Bartók '32 Galéria 2015. november 6 - 2016. február 14. • El Kazovszkij műveinek kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában az El Kazovszkij Alapítvány együttműködésével. A kiállítás kurátorai: Jerger Krisztina, Rényi András , Százados László. Tarnóczy Tivadar Alsó-lelóczi és szentmartoni Tarnóczy Tivadar (Kisvárda, 1836. május 16. – Kassa, 1894. március 21.) református gimnáziumi tanár. Élete Tarnóczy István és Bornemissza Eulália birtokos szülők fia. Szülei egy ősiségi perben elvesztvén birtokukat, Tarnóczy szegénységre jutott és csak a rokonok pártfogása mellett részesülhetett kellő nevelésben; ezek 1846-ban a munkácsi gimnáziumba vitték tanulni. A három osztály elvégzése után a honvédtüzérekhez akart beállani, de nem vették be; az 1850-51. évet Holubinán (hol atyja hivatalnok volt) töltötte mint magántanuló. 1851-ben az ungvári gimnáziumba vitték tanulni, honnét a VIII. osztály bevégzése után, a segítő rokona is elhalván, Szatmárra ment tanulni a katolikus gimnáziumba. 1855. augusztus 3-án vették fel a szemináriumból papnak; 1857-ben be is végezte középiskolai tanulmányait. Teológiai tanulmányainak elvégzése után 1860. március 19-én szentelték fel misés papnak. Segédlelkész volt Beregszászon, majd Fehérgyarmaton; 1861. december 4-én Ungvárra gimnáziumi tanárnak nevezték ki. 1865 márciusának végén a papi pályát elhagyva a református hitre tért. 1865. július 10-én a sárospataki főiskola gimnáziumához póttanárnak neveztetett ki; itt a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet tanította. Hosszas betegeskedése után 1894. március 21-én meghalt Kassán. Költeményeket írt az 1850-es években a Napkeletbe és Délibábba, újabban a Felvidék, Ung, Zemplén, Bereg és Munkács c. hírlapokba. Cikkei: A magyar irodalomtörténeti oktatásról (a sárospataki ref. főiskola Értesítőjében 1876); Két év az én életem regényéből, vagyis az 1848-49. élményeim (a Zemplén, Ung és Bereg c. lapokban 1878-79); az Ellenzékben (1889. 157. sz. Gyermekkorom legszebb epizódja, egy darabka 1849-ből). Művei Árnyvirágok. Ungvár, 1863. (Költemények Kázmér név alatt). A magyar irodalom és szellemi fejlődésünk története. Sárospatak, 1869., 1871. Két kötet. A világtörténet dióhéjban. Sárospatak, 1872. (2. kiadás. Budapest, 1873., 3. kiadás. U. ott, 1895). A magyar irodalomtörténet dióhéjban. Népszerű kiadás. Szeged, 1876. Magyarország állami, társadalmi, vallási és szellemi intézményei s művelődési viszonyainak története kivonatban. Függelék a magyar oknyomozó történet tanulásához. Középiskolai tanulók számára kézirat gyanánt. Sátoraljaújhely, 1886. Magyarország ezeréves politikai és művelődési története dióhéjban. A nagyközönség és az «érettségire» készülő ifjuság számára emlékeztető ismétlésül. Budapest, 1892. Kéziratban maradt: A középkor története középiskolák részére. Álnevei és jegyei: Kázmér, Alsó-Lelóczi, Kóró, T. és T. T. Palenciana Palenciana település Spanyolországban, Córdoba tartományban. Palenciana Alameda, Lucena és Benamejí községekkel határos. Lakosainak száma 1515 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fedettcsőrűfélék A fedettcsőrűfélék vagy tapakúló-félék (Rhinocryptidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Előfordulásuk Közép- és Dél-Amerikában honosak. A természetes élőhelyeik a trópusi és szubtrópusi erdők, bokrosok, félszáraz cserjések, sziklás helyek vagy zsombékos mocsarak. Megjelenésük Kis- és közepes méretű szárazföldi madarak, rövid, nagyjából kerek szárnyak, a nagy láb, a legtöbb rövid farok, tollazata szürkés-barna vagy vörös-barna, szürke, feketés és fehér. Rendszerezés A családba az alábbi fajok tartoznak: Liosceles – 1 faj Psilorhamphus – 1 faj Acropternis – 1 faj Rhinocrypta – 1 faj Teledromas – 1 faj Scelorchilus – 2 faj Pteroptochos – 3 faj Merulaxis – 2 faj Eleoscytalopus – 2 faj Myornis – 1 faj Eugralla – 1 faj Scytalopus – 39 faj Forrás Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 9.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 9.) Christian Chikuka Christian Chikuka (1954. február 1. –) zambiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Christian K. Welly Chikuka. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1983-ban lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1994-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Zambiai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1984-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1994-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Amerikai Egyesült Államokba a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Afrikai nemzetek kupája Dél-afrikai Köztársaság rendezte a 20., az 1996-os afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornát, ahol az AFC JB játékvezetőként foglalkoztatta. Magyar vonatkozás A 'Nehru-kupát 1982-ben írták ki első alkalommal, magyar csapatot először 1983-ban hívtak a tornára. Klubcsapataink olimpiai-válogatott, a liga-válogatott néven szerepeltek, majd a válogatott is becsatlakozott a tornába. A rendszeresen kiírt torna célja, hogy az Indiai labdarúgó-válogatott játékosainak fejlődését elősegítsék. Sportvezetőként Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) zónájában játékvezető oktatóként, nemzetközi ellenőrként képviselte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA). Alszeghy Irma Alszeghy Irma (később Cs. Alszeghy Irma, Császárné Alszeghy Irma; Pest, 1864. február 26. – Budapest, 1945. március 8.) magyar színésznő. Császár Imre színész felesége. Élete Már 14 évesen a Színiakadémia hallgatója lett, majd 1884-ben ösztöndíjasként – Paulay Ede közbenjárására – a Nemzeti Színházhoz került. Evva Lajos, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Blaha Lujza szerepkörét kívánta fiatalokkal frissíteni, s így számos akkor ifjú színésznő kapott lehetőséget, s szerepről szerepre válhattak, a „Nemzet Csalogányának” árnyékában, sztárokká. Hegyi Aranka, Küry Klára, Pálmay Ilka, Alszeghy Irma. 1918-tól az intézmény örökös tagja lett, 1924 júliusában vonult nyugdíjba. 1924 őszén fellépést vállalt a Renessaince Színházban, s később 1928-ban a Belvárosi Színházban is fellépett. Ezt követően visszavonultan élt. . Császár Imrét betegsége hosszú idején, közel húsz éven át ápolta, gondozta. Férje halálát követően visszavonultan élt családja és barátai körében. Felnevelte két lányát is. Főbb színházi szerepei Katona József : Bánk Bán - Melinda Shakespeare : Makrancos hölgy - Kata Shakespeare: Szentivánéji álom - Helena Racine : Britannicus - Junia Hauptmann : Bernd Róza - Róza Ibsen : Kísértetek - Alvingné Shakespeare: Makrancos hölgy - Katalin Gárdonyi Géza : A Bor - Barancsné Bataille: A szerelem gyermeke 1911 - Anya 613 (szám) A 613 (római számmal: DCXIII) egy természetes szám, prímszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 613-as a kettes számrendszerben 1001100101, a nyolcas számrendszerben 1145, a tizenhatos számrendszerben 265 alakban írható fel. A 613 páratlan szám, prímszám. Normálalakban a 6,13 · 102 szorzattal írható fel. Pillai-prím. A 613 négyzete 375 769, köbe 230 346 397, négyzetgyöke 24,75884, köbgyöke 8,49481, reciproka 0,0016313. A 613 egység sugarú kör kerülete 3851,59259 egység, területe 1 180 513,130 területegység; a 613 egység sugarú gömb térfogata 964 872 731,5 térfogategység. A 613 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 612, a Möbius-függvényé −1. 10784 Noailles A 10784 Noailles (ideiglenes jelöléssel 1991 RQ11) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1991. szeptember 4-én. Színház az egész világ A Színház az egész világ (The Glamorous Life) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat százhuszonötödik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó vetítette 2010. január 31-én. Az epizód cselekménye Orson búcsúlevelet ír Bree-nek, mert öngyilkos akar lenni, ám az asszony, amikor ezt megtudja, mindent elkövet azért, hogy ezt megakadályozza. Gabrielle egyezséget akar kötni Anával, amely abból állna, hogy ha a lány nem él szexuális életet az érettségiig, akkor finanszírozza a modell-karrierjét. Ám rövidesen Carlos mégis kompromittáló helyzetben találja Dannyvel. Lynette és Tom eközben egyre hasznosabbnak érzik a családterápiát. Susan pedig segíteni akar egy volt sztriptíztáncosnőn, ezért munkát keres neki... Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): "Ebben az életnek nevezett soha véget nem érő drámában mindenkinek megvan a maga szerepe. Van, akire a romantikus főhősét osztják. Van, akinek az áldozaté jut. És olyan is van pár, aki okoz néhány mulatságos percet. És aztán vannak, akik végül a hőst játszhatják, különösen, ha úgy érzik, hogy van egy főgonosz aki épp ott lakik velük szemben az utca túloldalán." Csörlő A csörlő az egyszerű gépek közé tartozó emelő elvén működő emelőgép, amely egy henger alakú, állványra szerelt kötéldobból, az arra felcsévélt kender- vagy drótkötélből, illetve a dobot fogaskerék-áttételek segítségével hajtó forgatókarból (kézi hajtású csörlő), villamos vagy belső égésű motorból (gépi hajtású csörlő) áll. Elsősorban függőleges irányú teheremelésre, illetve -eresztésre használható, de korlátozottan vízszintes vagy ferde irányú vontatásra is alkalmas (az ez utóbbi célra specializált gép neve vitla). A biztonságos üzemeltetést, vagyis a kötél és a végén függő teher visszafutásának megakadályozását mechanikus kilincsmű (kilincsnyelv) vagy fék biztosítja. A csörlő elvén működnek a különféle ipari gépekbe – például elevátorokba, darukba, emelővillás targoncákba, kanalas kotrógépekbe – beépített emelőművek, a hajók horgonyzatát leeresztő, illetve felhúzó horgonycsörlő, valamint a vitorlázó repülőgépek indításakor használt, a géphez kapcsolt vontatókötelet felcsavaró szerkezet is. LeBaron B. Colt LeBaron B. Colt (Dedham, 1846. június 25. – Bristol, 1924. augusztus 18.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Rhode Island, 1913–1924). 1078 Mentha Az 1078 Mentha (ideiglenes jelöléssel 1926 XB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1926. december 7-én. Vellezzo Bellini Vellezzo Bellini település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 3299 fő (2017. január 1.). Vellezzo Bellini Battuda, Certosa di Pavia, Marcignago, Rognano és Giussago községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Földes Milán Földes Milán (Székesfehérvár, 1993. április 9. –) magyar utánpótlás-válogatott labdarúgó, jelenleg a Kaposvári Rákóczi játékosa. Szabó Gyula (színművész, 1930–2014) Szabó Gyula (Kunszentmárton, 1930. július 15. – Budapest, 2014. április 4.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Lánya Szabó Zsófia színésznő. Életpályája 1950 és 1954 között járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1954 és 1993 között Budapesten a Petőfi Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház és az Arizona Színház színésze, 1993-tól 1996-ig a Művész Színházé. 1996-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszik. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docense. 1953-ban kezdett el filmezni. Legemlékezetesebb és legnépszerűbb alakítása az országot járó, az ártatlanokat a labancokkal szemben megvédő Buga Jakab szerepe volt az 1963-ban bemutatott tizenhárom részes tévésorozatban, A Tenkes kapitányában, illetve annak 1965-ös moziváltozatában, amelyben a főhős, a Zenthe Ferenc által megformált Eke Máté hűséges társát játszotta el. Az idősebb nézők máig gyakran azonosítják őt Buga Jakab figurájával, amit a privát életben is többször megtapasztalt már. Szinkronszínészként is dolgozott, a közönség – többek közt – a Magyar népmesék rajzfilmsorozat narrátora és Peter Falk magyar hangjaként is ismerheti. 2006. február 7-én választották a Nemzet Színészévé Agárdy Gábor helyére. 2008. december 12-én kisebb agyvérzést kapott és tíz napig feküdt kórházban. 2009. október 11-én agyhártyagyulladással szállították kórházba, ahol az intenzív osztályra került. Akkor még felépült, de 2014. április 4-én a betegség legyőzte. Temetése 2014. április 16-án a Farkasréti temető művészparcellájában volt. Pályatársai nevében Szikora János és Gálvölgyi János, tanítványaiéban Gesztesi Károly búcsúztatta. A temetésén részt vett többek között Törőcsik Mari, Blaskó Péter, Reviczky Gábor, Molnár Piroska, Tordy Géza, Benkő László, Király Levente. Főbb színházi szerepei Molnár Ferenc : A Pál utcai fiúk (Boka) Bertolt Brecht : Állítsátok meg Arturo Uit! (Arturo Ui) Stendhal : Vörös és fekete (Julien Sorel) Karinthy Ferenc : Házszentelő (Bíró László) Tersánszky Józsi Jenő : Kakuk Marci Bulgakov : A Mester és Margarita (Woland) Kellér Andor : Bal négyes páholy (Bajusz pincér) Babel : Alkony (Mendel) Vlagyimir Sarov: Égszínkék lovak vörös füvön ( Lenin ) Tóth Ede : A falu rossza (Göndör Sándor) Ludvig Holberg : A politikus csizmadia (Bányai Cézár) Karol Wojtyła : Az aranyműves boltja (Ádám) Móricz : Légy jó mindhalálig (Igazgató) George Bernard Shaw : Segítség! Orvos! (Sir Patrick Cullen) Brecht– Weill : Koldusopera (Kimball tiszteletes) Emily Brontë : Üvöltő szelek (Öreg Earnshaw) Mikszáth Kálmán : A Noszty fiú esete Tóth Marival (Noszty Pál) Örkény István : Macskajáték (Csermlényi Viktor) Békés Pál – Geszti Péter – Dés László : A dzsungel könyve (Balu szerepében, 1999-2000 Vörösmarty Színház ) Filmjei Játékfilmek A harag napja (1953) Ifjú szívvel (1953) Kiskrajcár (1953) Hintónjáró szerelem (1955) Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Egy pikoló világos (1955) Ünnepi vacsora (1956) Szakadék (1956) Gerolsteini kaland (1957) A császár parancsára (1957) Vasvirág (1958) Kölyök (1959) Pár lépés a határ (1959) Tegnap (1959) Alázatosan jelentem (1960) Két emelet boldogság (1960) Az ígéret földje (1961) Félúton (1962) Párbeszéd (1963) Május (1963) Négy lány egy udvarban (1964) A tizedes meg a többiek (1965) Hazai pálya (1968) Szemtől szemben (1970) Hahó, Öcsi! (1971) Volt egyszer egy család (1972) Végül (1974) Tűzgömbök (1975) Férfiak, akiket nem szeretnek (1975) Defekt (1977) Dübörgő csend (1977) K. O. (1978) .... Árpi, Csungi bátyja Kinek a törvénye? (1978) Fehérlófia (1981) .... Hétszűnyű Kapanyányimonyók / Esőkirály (hang) Vuk (1981) – Kag (hang) Az idő urai (1982) – Igor (magyar hang) Egymásra nézve (1982) Háry János .... Háry János (hang) Éljen Szervác! (1986) .... Szervác (hang) Miss Arizona (1987) A hal (1997) A Hídember (2002) Tévéfilmek Veréb utcai csata (1959) Fáklyaláng (1963) Május (1963) A Tenkes kapitánya (1963) – Buga Jakab Vadkacsa (1964) Antigoné (1965) Princ, a katona (1967) Világraszóló lakodalom (1967) A gépírók (1967) Szende szélhámosok (1968) Én, Prenn Ferenc (1969) Tizennégy vértanú (1970) Rózsa Sándor 1-12. (1971) Egy óra múlva itt vagyok… (1971) Frakk, a macskák réme I-IV. (1971–1985) – Frakk (hang) György barát (1972) Kérem a következőt! I-III. (1974–1983) – Dr. Bubó (hang) Holtvágány (1975) Robog az úthenger 1-6. (1976) – Józsi A lőcsei fehér asszony (1976) Magyar népmesék (1977) – narrátor Haszontalanok (1977) A két Bolyai (1978) Lear király (1978) Amerikai komédia (1978) Éljen az egyenlőség (1979) Ezer év (1979) Rang és mód (1980) Égszínkék lovak vörös füvön (1982) A zalameai bíró (1983) Kérők (1985) Alkony (1986) Éjféli színjáték (1986) A miniszter (1987) A lepecsételt lakás (1987) Volt egyszer egy úrlovas (1987) Az angol királynő (1988) Holnapra a világ (1989) Devictus Vincit (1994) Kisváros (1994) Hangjátékok A Piros Oroszlán (1962) - Sanyi Tóték (1974) - Tót Alice csodaországban (1967) - Malacka A csizmás kandúr (1982) - Király Magyar népmesék összes Szinkronmunkái Hadfiak (Men O'War) (1929) – Oliver Hardy (Pan) Jótett helyébe... (One Good Turn) (1931) – Oliver Hardy (Ollie) Kegyelmet kérünk! (Pardon Us) (1931) – Oliver Hardy (Önmaga) Kísért a múlt (Chickens Come Home-) (1931) – Oliver Hardy (Önmaga) Stan és Pan, a regiment gyöngyei (Pack Up Your Troubles) (1932) – Oliver Hardy (Ollie) Piszkos munka (Dirty Work) (1933) – Oliver Hardy (Ollie) Revizor (Revizor) (1933) – Jaroslav Marvan (Anton Antonovics Szkvoznik-Dmuhanovszkij, polgármester) Stan és Pan Chicagóban (Sons of the Desert) (1933) – Oliver Hardy (Ollie) Stan és Pan nősül, avagy az eljátszott esküvő (Me and My Pal) (1933) – Oliver Hardy (Önmaga) Az eleven kísértet (The Live Ghost) (1934) – Oliver Hardy (Ollie) Aki másnak licitál, maga esik bele (Thicker Than Water) (1935) – Oliver Hardy (Ollie) Rembrandt (Rembrandt) (1936) – Charles Laughton (Rembrandt van Rijn) Rokonok (Our Relations) (1936) – Oliver Hardy (Önmaga) Fehér kór (Bílá nemoc) (1937) – Hugo Haas (Dr. Galen) A nagy ábránd (La Grande illusion) (1937) – Jean Gabin (Maréchal hadnagy) Stan és Pan az idegenlégióban (The Flying Deuces) (1939) – Stan Laurel (Stan) Stan és Pan, az oxfordi diákok (A Chump at Oxford) (1940) – Oliver Hardy (Ollie) A szerelem kikötője (Moontide) (1942) – Jean Gabin (Bobo) Kétszemélyes nagyzenekar (Jitterbugs) (1943) – Oliver Hardy (Önmaga) Stan és Pan, a torreádorok (The Bullfighters) (1945) – Oliver Hardy (Önmaga) A bikaborjak (I vitelloni) (1953) – Alberto Sordi (Alberto) Meggyónom (I Confess) (1953) – Karl Malden (Larrue felügyelő) Mulató a Montmartre-on (French Cancan) (1954) – Jean Gabin (Henri Danglard) Az Anya (Mat) (1955) – Aleksey Batalov (Pavel Vlaszov) A balkezes újonc (Soldat Ivan Brovkin) (1955) – Leonid Kharitonov (Ivan Romanovics Brovkin) Bűn és bűnhődés (Crime et châtiment) (1956) – Jean Gabin (Gallet felügyelő) Kocsubej (Kochubey) (1957) – Nikolai Rybnikov (Kocsubej) Hüvelyk Matyi (Tom Thumb) (1958) – Bernard Miles (Jonathan, az apa) Kigyúlnak a fények (Gorod zazhigaet ogni) (1958) – Nikolay Pogodin (Nyikolaj Mityaszov) Csipkerózsika (Sleeping Beauty) (1959) – Bill Thompson (Hubert király hangja) Egy angyal a Földön (Ein Engel auf Erden) (1959) – Henri Vidal (Pierre Chaillot) A púpos (Le bossu) (1959) – Bourvil (Passepoil) Szomjúság (Zhazhda) (1959) – Yuri Belov (Ragozin) A vár titka (Taina kreposti) (1959) – Gyunduz Abbasov (Elsen) Vihar a repülőgépen (Jet Storm) (1959) – Richard Attenborough (Ernest Tilley) Öt töltényhüvely (Fünf Patronenhülsen) (1960) – Armin Müller-Stahl (Pierre) Egy napra oroszlánok (Un giorno da leoni) (1961) – Renato Salvatori (Orlando) Az éjszaka (La notte) (1961) – Bernhard Wicki (Tommaso Garani) Ki volt dr. Sorge? (Qui êtes-vous, Monsieur Sorge?) (1961) – Mario Adorf (Max Klausen) Az Ezüst-tó kincse (Der Schatz im Silbersee) (1962) – Lex Barker (Old Shatterhand) A kém nyomában (Spotkanie ze szpiegiem) (1964) – Stanisław Mikulski (Baczny hadnagy) A dzsungel könyve (The Jungle Book) (1967) – Sebastian Cabot (Bagira, a fekete párduc hangja) Egy erkölcstelen férfi (L'immorale) (1967) – Ugo Tognazzi (Sergio Masini) Halálfejesek (The Born Losers) (1967) – Tom Laughlin (Billy Jack) Szerelem, ó! (Luv) (1967) – Jack Lemmon (Harry Berlin) Columbo (1968-2003) – Peter Falk (Columbo hadnagy) Bajtársak voltunk (Sluzhili dva tovarishcha) (1968) – Rolan Antonovics Bikov (Iván Karjakin) Ölj meg, csak csókolj! (Straziami, ma di baci saziami) (1968) – Ugo Tognazzi (Umberto Ciceri) Othello (Othello) (1968) – Wolfgang Reichmann (Othello) Anna ezer napja (Anne of the Thousand Days) (1969) – Richard Burton (VIII. Henrik) Elátkozottak (La Caduta degli dei) (1969) – Dirk Bogarde (Frederick Bruckmann) A 22-es csapdája (Catch-22) (1970) – Orson Welles (Dreedle tábornok) Koncert szólópisztolyra (Concerto per pistola solista) (1970) – Gastone Moschin (Aloisius Thorpe őrmester) Marie szeszélyei (Les caprices de Marie) (1970) – Philippe Noiret (Gabriel) Ördög mérnök halála (Vrazda ing. Certa) (1970) – Vladimír Menšík (Cert, mérnök) Goya (Goya - oder Der arge Weg der Erkenntnis) (1971) – Donatas Banionis (Goya) Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) (1971) – Ronnie Barker (Zuboly) Az Olsen-banda 04.: Az Olsen banda nagy fogása (Olsen-bandens store kup) (1972) – Poul Bundgaard (Kjeld Jensen) Az ördögi Roy Slade (Evil Roy Slade) (1972) – Mickey Rooney (Nelson Stool) Saint Tropezba költöztünk (Le viager) (1972) – Michel Galabru (Dr. Léon Galipeau) A tábornok állva alszik (Il generale dorme in piedi) (1972) – Ugo Tognazzi (Umberto Leone tábornok) Az ezredeseket akarjuk (Vogliamo i colonnelli) (1973) – Ugo Tognazzi (Giuseppe 'Beppe' Tritoni) Oklahoma olaja (Oklahoma Crude) (1973) – George C. Scott (Noble 'Mase' Mason) Egy hatás alatt álló nő (A Woman Under the Influence) (1974) – Peter Falk (Nick Longhetti) A farmer felesége (Zandy's Bride) (1974) – Gene Hackman (Zandy Allan) Az Olsen-banda 06.: Az Olsen banda boldogul (Olsen-bandens sidste bedrifter) (1974) – Morten Grunwald (Benny Frandsen) Szenzáció! (The Front Page) (1974) – Walter Matthau (Walter Burns / Otto Fishbine) A csalétek (Il sospetto) (1975) – Gian Maria Volonté (Emilio) Neveletlenek (Conduct unbecoming) (1975) – Richard Attenborough (Lionel E. Roach őrnagy) Sampon (Shampoo) (1975) – Jack Warden (Lester Carp) Szöktetés (Breakout) (1975) – Charles Bronson (Nick Colton) Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) (1976) – Nino Manfredi (Giacinto Mazzatella) Fekete-fehér színesben (Noirs et blancs en couleur) (1976) – Jean Carmet (Bosselet őrmester) Griffin és Phoenix (Griffin and Phoenix: A Love Story) (1976) – Peter Falk (Geoffrey Griffin) Peter Falk Meghívás egy gyilkos vacsorára (Murder by Death) (1976) – Peter Falk (Sam Diamond) A faljáró (Le Passe-muraille) (1977) – Michel Serrault (Dutilleul) A názáreti Jézus (Jesus of Nazareth) (1977) – (Jehuda) Cyril Cusack Az Olsen-banda 10.: Az Olsen banda hadba száll (Olsen-banden gar i krig) (1978) – Poul Bundgaard (Kjeld Jensen) Öröm az ilyen szülő (The In-Laws) (1979) – Peter Falk (Vincent J. Ricardo) A fajdkakas (Le coq de Bruyère) (1980) – Pierre Mondy (A báró) Maci Laci első karácsonya (Yogi's First Christmas) (1980) – Daws Butler (Maci Laci) Pumukli kalandjai (Meister Eder und sein Pumuckl) (1982-1989) – Gustl Bayrhammer (Éder mester) Egymásra nézve (Egymásra nézve) (1982) – Jozef Kroner (Erdőss elvtárs) Maci Laci ajándéka (Yogi Bear's All-Star Comedy Christmas Caper) (1982) – Daws Butler (Maci Laci) Valentina (Valentina) (1982) – Anthony Quinn (Mosen Joaquín) Daliás idők (1984) – (Mesélő) A gumimacik Disney's Adventures of the Gummi Bears) (1985-1990) – (Chummi hangja) Berlin felett az ég (Der Himmel über Berlin) (1987) – Peter Falk (Önmaga) Miss Arizona (Miss Arizona) (1988) – Marcello Mastroianni (Rozsnyai Sándor) Rezdülések (Vibes) (1988) – Peter Falk (Harry Buscafusco) Cookie (Cookie) (1989) – Peter Falk (Dominick 'Dino' Capisco) Júlia néni és a tollnok - avagy mindennap új folytatás! (Tune in Tomorrow...) (1990) – Peter Falk (Pedro Carmichael) Két hekus Belleville-ből (Deux flics à Belleville) (1990) – Michel Galabru (Santucci felügyelő) Dallas Howard Kell (Clayton Farlow) magyar hangja 1992-1997 Aladdin 2. – Aladdin és Jafar (The Return of Jafar) (1994) – Val Bettin (Szultán hangja) Pumukli és a kék hajómanó (Pumuckl und der blaue Klabauter) (1994) – Gustl Bayrhammer (Éder mester) A hetedik testvér (The Seventh Brother) (1995) – (Bagoly) Napsugár fiúk (The Sunshine Boys) (1995) – Peter Falk (Willie Clark) Őslények országa 3. – A nagyszerű ajándékozások kora (1995) - Kenneth Mars (Tappancs nagyapja) Szédült hétvége (Home for the Holidays) (1995) – Charles Durning (Henry Larson) Szobatársak (Roommates) (1995) – Peter Falk (Rocky Holzcek) A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame) (1996) – David Ogden Stiers (Esperes hangja) Őslények országa 4. – Út a Ködös Völgybe (1996) - Kenneth Mars (Tappancs nagyapja) Herkules (Hercules) (1997) – Charlton Heston (Narrátor hangja) Viharos vakáció (A Storm in Summer) (2000) – Peter Falk (Abel Shaddick) Corky Romano, a kezes farkas (Corky Romano) (2001) – Peter Falk (Francis A. `Pops` Romano) Az elveszett világ (The Lost World) (2001) – Peter Falk (Theo Kerr tisztelendő) Vitathatatlan (Undisputed) (2002) – Peter Falk (Mendy Ripstein) Narnia Krónikái: Caspian herceg (The Chronicles of Narnia: Prince Caspian) (2008) – Vincent Grass (Dr. Cornelius) Díjai, kitüntetései Jászai Mari-díj ( 1959 , 1962 ) SZOT-díj ( 1962 ) Érdemes művész ( 1972 ) A filmkritikusok díja ( 1975 ) Kiváló művész ( 1981 ) Budapestért díj ( 1996 ) Kunszentmárton díszpolgára ( 1998 ) Kossuth-díj ( 2000 ) A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál életmű-díja ( 2005 ) A Nemzet Színésze ( 2006 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ ( 2007 ) Székesfehérvár díszpolgára ( 2014 ) /posztumusz/ Matija Mišić Matija Mišić (Županja, 1992. január 30. –) horvát korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Kisvárda FC játékosa. Pályafutása Mišić a horvát NK Osijek akadémiáján kezdte el labdarúgó pályafutását. 2010 és 2017 között számos horvát élvonalbeli csapatban megfordult, 2017 óta a Kisvárda FC játékosa. Urr György Urr György (Marosvásárhely, 1830. június 24. – Marosvásárhely, 1883. december 29.) magyar pedagógus, szerkesztő. Élete Szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte el bölcseleti és teológiai tanulmányait. 1855-től két éven át filozófiát és teológiát hallgatott a Marburgi Egyetemen. 1857-ben a marosvásárhelyi kollégium segédtanára lett belőle. 1864-től a régi nyelvek és a történelem rendes tanára, majd 1864 szeptemberétől a kollégium igazgatója volt. Emellett a kollégium évkönyveit is szerkesztette az 1864–1865-ös iskolai tanévtől kezdődően egészen az 1878–1879-es iskolai tanév végéig. 1876-ban a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság megalapításában is részt vett. 2005-ös FIFA-klubvilágbajnokság A 2005-ös FIFA klub-világbajnokság egy labdarúgó torna volt, amit Japánban rendeztek meg 2005. december 11. és december 18. között, ahol a brazil São Paulo FC nyert. Ez a FIFA legnagyobb klubtornája, habár nem jegyzik olyan magas szinten, mint a területi tornákat, mint például a Copa Libertadores vagy az UEFA Bajnokok Ligája. Háttér A 2005-ös tornával egyesítették a Világkupát és a korábbi FIFA klub-világbajnokságot. Az előbbi egy 1960 óta éves szinten megrendezett mérkőzés volt az európai és a Dél-amerikai bajnok között; utóbbi viszont csak egy torna volt, a 2000-es FIFA klub-világbajnokság. A 2001-es tornát törölték, amikor a FIFA marketing partnere, az ISL csődbe jutott. Az összevonás eredményeként a tornát az eredeti, két hétig tartó klubvilágbajnokság kisebb változataként képzelték el, ezért megalkották a Világkupa egymérkőzéses formájára. Hat klubot hívtak meg, hogy részt vegyen a tornán, minden egyes szövetségből egy képviselőt. Lebonyolítása A rendezvény egyenes kieséses rendszerű torna volt, így mindegyik csapat két, vagy három mérkőzést játszott. A négy "gyengébb" szövetség bajnoka játszotta a negyeddöntőket; a vesztesek az ötödik helyért rendezett mérkőzést játszották. A győztesek csatlakoztak az európai és Dél-amerikai bajnokhoz az elődöntőben; a vesztesek a bronzmérkőzésen játszottak. A mérkőzéseket a tokiói Nemzeti (Olimpiai) Stadionban, a Nagoja közelében lévő Toyota, Aichi-i Toyota Stadionban és a jokohamai International Stadiumban rendezték, ahol a döntőt is tartották. A marketingtámogató miatt a tornát FIFA klub-világbajnokság Toyota Kupa-nak hívták hivatalosan. Részt vevő csapatok A következő csapatok kvalifikálták magukat 2005-re: Keretek A listához, amely tartalmazza a torna összes keretét, lásd a 2005-ös FIFA klub-világbajnokság kereteket. Gólszerzők Amoroso (São Paulo) Peter Crouch (Liverpool) Mohammed Noor (Al-Ittihad) Alvaro Saborio (Deportivo Saprissa) Hamad Al-Montashari (Al-Ittihad) Christian Bolaños (Deportivo Saprissa) David Carney (Sydney FC) Steven Gerrard (Liverpool) Rónald Gómez (Deportivo Saprissa) Joseph-Désiré Job (Al-Ittihad) Mohamed Kallon (Al-Ittihad) Mineiro (São Paulo) Emad Moteab (Al-Ahly) Rogério Ceni (São Paulo) Dwight Yorke (Sydney FC) A torna összefoglalása A torna áttekintése A torna jól megrendezett volt, noha néhány kommentátor azt állapította meg, hogy leszámítva a São Paulot és a Liverpoolt, a labdarúgás minősége eléggé gyenge volt, ami azt a látszatot keltette, hogy jobb lenne visszatérni a két kontinenses (Európa/Dél-Amerika) formációhoz. Oswald Külpe Oswald Külpe (Kandava, Lettország, 1862. augusztus 3. – München, 1915. december 30.) lett-német pszichológus és filozófus. A würzburgi iskola megalapítója, a 19. század végének és a 20. század elejének strukturális pszichológusa volt. Életpályája Kandavában, Lettországban született, és 1879-ben érettségizett a liepāja-i gimnáziumban, ahol a következő két évben tanított. A lipcsei egyetemen történelmet tanult, itt megismerkedett Wilhelm Wundttal, és szakot váltott, hogy Wundttal dolgozhasson együtt. Mikor diplomázott, Wundt asszisztense lett, doktori disszertációjának témavezetője is Wundt volt. Erősen befolyásolta munkáját Wundt, később viszont nem értettek egyet a tanulmányozható emberi tudat összetettségét illetőleg. Wundt kifogásai, hogy mekkora részét lehet tanulmányozni az emberi elmének, túl soknak bizonyult Külpe számára, elhagyta Wundtot, Lipcséből a würzburgi egyetemre ment. Ott elkezdte az általa szisztematikus kísérleti introspekciónak nevezett gyakorlatát. Kísérleti alanyai összetett feladatokat hajtottak végre, és aztán visszatekintve beszélték el a feladatok alatti kognitív folyamataikat. Elsődleges felfedezése, a "kép nélküli gondolat", azt sugallta, hogy a gondolatok előfordulhatnak konkrét érzéki vagy képi tartalom nélkül. Külpe 1909-ben elhagyta Würzburgot. A bonni egyetemen eltöltött három év után a müncheni egyetemre ment 1912-ben. Diákjai közt voltak Ernst Bloch, Karl Bühler, Gottlieb Sohngen és Henry J. Watt is. Kötetei magyar közkönyvtárakban Számos kötete hozzáférhető hazai közkönyvtárainkban német nyelven, köztük: Die Philosophie der Gegenwart in Deutschland : : Eine charakteristik ihrer Hauptrichtungen nach Vorträgen, gehalten im Ferienkurs für Lehrer 1901 zu Würzburg. (2. kiad. Lipcse, 1904.) Wilhelm Wundt zum 80. Geburtstag. (Lipcse, 1912) Immanuel Kant / Darstellung und Würdigung von Oswald Külpe ; mit einem Bildnisse Kants. (3. kiad. Lipcse, 1912) Einleitung in die Philosophie. (7. kiad. Lipcse, 1915.) Vorlesungen über Logik. (1923) Fluor Tomi Fluor Tomi (eredeti nevén Karácson Tamás, Várpalota, 1987. augusztus 5. – ) magyar rapper, illetve médiaszemélyiség. Korábban Fluorid, Fluor Filigran majd Fluor néven volt ismert, kezdetben leginkább csak lakhelyén, Székesfehérváron. Zenéjében eleinte az underground hiphop dominált olyan számokkal, mint például a Gecigránát vagy a Picsakészen, majd 2010-től a populárisabb irányba fordulva a Mizu című slágerrel vált széles körben ismertté. Stílusában a rap, a hiphop és a dzsessz elemei ugyanúgy megtalálhatóak, mint az elektronikus zene vagy az AutoTune-nal korrigált ének. Jelenleg a Wellhello nevű együttesben aktív, melyet Diaz-zal ketten alkotnak. Pályafutása A kezdetek Már fiatalon elkezdett rappelni. Első rapszövege a hatos lottóról szólt. A nagy áttörést az jelentette, amikor 2004-ben megkereste Joekert, a Hősök tagját és ütemgyárosát, hogy elkészítse első saját stúdiófelvételét, az Egy pillanatot. Ekkor Fluorid néven futott. Ezután jelentkezett az Animal Cannibals tehetségkutatójába, a Mikrofon Mániába, amelyet tizenhat évesen nyert meg több száz másik mc-t megelőzve. A győzelem után klip is készült az Egy pillanat című számhoz, és még szeptemberben kiadta Ahogy érzem című albumát, amely nyolc számot tartalmazott. A fiatal rapper felhívta magára a figyelmet, rengetegen várták a folytatást. Még decemberben kiadta a Történet EP címre hallgató kislemezt, majd 2005 szeptemberében a Másik fél maxi címűt. Az előző albumoktól eltérően nem Joeker kezei alatt készültek a felvételek, illetve az alapok, hanem saját maga készített el többet is. A Másik fél maxin helyet kapó Beton című számhoz készült videoklip is. Mélyvárosi álmok Ekkor Fluorid úgy döntött, hogy nevet változtat, és Fluor Filigran néven kezd el dolgozni első nagy albumán. Ekkor kezdett közösen dolgozni Nappal, aki azóta Zselenszky néven ismert. A másik fontos találkozása Pixával történt. Ő a későbbiekben is rengeteget segített Fluornak. Pixa több számnak is a producere volt az új albumon, illetve nála lett fölvéve a számok nagy része. Az album végül 2006 júniusában került ki. Parappa Fluor Filigran ezután újabb ötlettel állt elő: következő albumát „lopott alapokra”, azaz híres külföldi instrumentálokra vette föl. A számok ismét Pixánál lettek fölvéve. Több előadó is közreműködött az albumon, többek között a Gruppen Family (Siska Finuccsi, Eckü, Pixa), Mentha és Rich-Zed. A Matek után című szám FankaDeli nek szól. Ezen kívül további híres számok az albumról: Háromból három, Sose legyen rosszabb, Parappa. Készült egy bónuszkiadás is, itt már saját ritmusokra rappelnek. 2007-ben Fluor Ecküvel és Pixával elindította az AP! nevű rádiót, amely Székesfehérváron környékén és az interneten hallgatható. Ugyanezen év decemberében kiadta az Eufória EP című kislemezt. Ezen dolgozott először együtt az Indigó utcával. Kell az új is Ezen az albumon Fluor Filigran több új stílusban is kipróbálta magát. Az album készítése előtt Fluor megismerkedett Hosszú Zsolttal, aki dzsesszes vonalat vitt a számok nagy részébe. Az album első fele dzsesszes hangulatú, nagyrészt az élet szépségét sugallja. A második felében inkább az elektronikus vonal dominál, ami Pixa specialitásává vált azóta. A címadó számban közreműködik SP. A bónusz részben megtalálható Pixa zenéje, a Fürge ujjak, illetve egy houseparódia, a Dörr Me. A Jó lesz így című számhoz klip is készült. További nevezetesebb számok az albumról. Shake! Fluor 2008 végén egy AP!-műsorban jelentette be, hogy hamarosan új albummal jelentkezik. Még abban az évben bemutatta a Gecigránát című számot. Az albumhoz több tehetséges producer készítette az alapokat: Verz, Wata és Dolbeats is megjelent Pixa mellett. Még az album megjelenése előtt elkészült a Van sok söröd című számhoz a klip. Az album megjelenése után a ... című számhoz is készült egy karácsonyi videoklip. Partyarc, Popcorn, Mizu, Lájk! Fluor decemberben fölrakta Myspace-ére az Ecküvel közös Mr. Hilti című számot. Ekkor bejelentette, hogy nyáron kiadja új albumát, a Popcorn!-t, amelyet a Partyarc című kislemez fog megelőzni. Ekkor hagyta el nevéből a Filigran jelzőt, majd leginkább keresztneve becézéset, a Tomit kezdte el használni. A Partyarchoz készített klip 2010 júniusában jelent meg. 2010. december 26-tól 2011. január 3-ig minden nap feltett egy letölthető számot az internetes oldalára. Január 4-én megjelent a Mizu című dal klipje, amelyet néhány nap alatt több százezerszer tekintettek meg a YouTube-on. Fluor szerzeményét a Csillag születikben feltűnt Erős Dávid operaként dolgozta fel, innentől kezdve lavinaként indult meg a különböző verziók gyártása. A dal kapcsán plágiummal vádolták meg Fluort. Az LMFAO (angolul: Laughing My Fucking Ass Off, azaz Szétröhögöm a valagam) nevű együttes által előadott szám (Scream My Name) szövegében található egy sor: „We fit together like if we were twos lego’s.” Fluor dalszövegében: „Álljunk össze, mint két kicsi lego.” 2011 májusában megjelent a 'Lájk' című szám videoklipje. Nekem kukim van, neked nunid van... 2011 júniusában Fluor ismét a közvélemény figyelmének központjába került Nekem kukim van, neked nunid van... című dalával. A Kiszel Tünde-ügy 2009-ben Fluor egy partin, ahol többet ivott a kelleténél, sértő megjegyzéseket tett Kiszel Tündére. A videó 2011 nyarán került nyilvánosságra. Kiszel Tünde, amikor meglátta a videót, úgy döntött, hogy pert indít Fluor ellen. Fluor azóta megbánta az esetet, és többször bocsánatot is kért ezért, a nő azonban nem fogadta el a bocsánatkérését. Peren kívül megegyeztek, miután Fluor másfél millió forintot fizetett kárpótlásul. Diszkográfiája Kislemezek Ahogy érzem (2004) Történet EP (2004) A másik fél Maxi (2005) Eufória EP (2007) Videoklipek 2004 - Egy pillanat 2006 - Beton 2008 - Jó lesz így 2008 - Dörr me 2009 - Van sok söröd 2009 - PontPontPont 2010 - Partyarc 2011 - Mizu 2011 - Lájk Remix 2011 - Halenda 2011 - Nekem kukim van 2012 - Partyállat 2012 - Hello, nyár 2012 - Köpköde 2013 - Anno 2013 - Charlee Sheen Vendég videoklipek 2009: Animal Cannibals – Faház meg sátor 2010: A Stáb – Mekkora show 2010: John The Valiant ft. Lola – Another day 2011: Animal Cannibals vs. The Doobie Brothers – Ülünk a long train 2011: Irigy Hónaljmirigy – Fura ez a mizu 2012: Stáb a tanyán - A holnap a máé 2015: PIxa Kis Grófo - Bulibáró Díjak 2011:Bravo Otto-Az év felfedezettje 2011:Bravo Otto-Az év videoklipje (Mizu) 2011:Viva Comet-Legjobb új előadó 2011:Viva Comet-Legjobb férfi előadó (jelölés) 2017:Junior Artisjus-díj Filmek #Sohavégetnemérős (2016) Antalfalva község Antalfalva község (szerbül Општина Ковачица / Opština Kovačica) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban, a Dél-bánsági körzetben. A község központja Antalfalva, lakossága 27 890 fő (2002), a természetes szaporulat értéke pedig -8‰. A községben 8 általános és egy középiskola működik. Települések A községhez nyolc település tartozik. Népesség Etnikai struktúra szlovákok 41,07% szerbek 33,91% magyarok 10,52% románok 6,99% cigányok 2,92% jugoszlávok 1,25% Települések szerint Szlovák többségű települések: Antalfalva, Nagylajosfalva Szerb többségű települések: Cserépalja, Számos, Torontálputnok, Torontáludvar Magyar többségű település: Torontálvásárhely Román többségű település: Újozora Renault 12 A Renault 12 egy középkategóriás családi autó, melyet a Renault gyártott 1969 és 1980 között. Szedán (Berline), kombi (Break) és kisáruszállító kivitelben volt kapható, néhány országban, például Romániában (Dacia 1300, 1310 néven) a gyártás egészen a 21. század elejéig tartott. A megjelenése utáni első években a Renault 12 sok dicséretet kapott az európai sajtótól tágas, kényelmes belsőtere, formaterve, teljesítménye és alacsony fogyasztása miatt. Észak-Amerikában már rosszabb kritikákat kapott. Egy 1974-es teszt után a Road & Track autósújság azt írta róla, hogy motorja "tolakodóan hangos" és a nehézkes, rásegítés nélküli kormányzást is súlyos tervezési tévedésnek értékelte. Szintén rossz értékelést kapott az autó a gyenge szellőztetőrendszere miatt. A jármű gyártása Nyugat-Európában 1980-ban befejeződött, de a Renault több külföldi partnercége és leányvállalata folytatta a gyártást és az eladást. Törökországban 2000-ben készült el az utolsó R12, míg Romániában 2004-ig folytatódott a szintén az R12-n alapuló Dacia 1310 gyártása, míg a pick-up változat összeszerelése 2006 decemberében állt le. A számok tekintetében a Renault 12 sikeres autó volt, körülbelül 2 500 000 darab talált belőle gazdára. Tervezés 1965-ben a Renault megkezdte az előkészületeket egy új modell megtervezéséhez, hogy áthidalja a Renault 8 és a Renault 16 közötti nagy szakadékot a kínálatában. A 117-es kódszámú projekt követelményei a következők voltak: "Az autó legyen gazdaságos, de ne visszafogott. Legyen tágas utastere, nagy csomagtartója és kis motorja, alacsony fogyasztással. Legyen egyszerű a gyártása, hogy a világ bármely pontján összeszerelhető legyen. Legyen megbízható az export miatt és kényelmes a francia igények kiszolgálásáért, emellett könnyedén tervezhetőek legyenek hozzá különböző karosszériaváltozatok." Az autó formaterve a Renault 16 tervezési fázisához nyúlik vissza, az R16 egy-egy prototípusa és fel nem használt terve ezért jobban hasonlít az R12-re, mint a végül sorozatgyártásra került Renault 16-ra. A Renault 12 műszaki felépítése azonban már eltérő volt az R16-étól vagy a Renault 4-étől. Mint a kor minden új Renault-ja, az R12 is elsőkerék-meghajtású volt, motorja azonban hosszában, az első tengely előtt helyezkedett el, míg az R4 és az R16 esetében a motor a tengely mögé került. Maga a motor szinte ugyanaz a vasöntvény Cléon-motor volt, mely 1962 óta a Renault 8-ba és Renault 10-be is került, azzal a különbséggel, hogy 1289 cm³-re volt növelve a hengerűrtartalma. A motor elhelyezkedése miatt a sebességváltó beszerelése és elhelyezése is jóval egyszerűbbé vált, így a váltóbot hagyományosan, a padlón helyezkedett el, nem a kormányoszlopon, mint az R16 vagy a műszerfalon, mint az R4 esetében. A kézifék kezelőkarja eleinte a műszerfal alatt kapott helyet, ám később átkerült a két első ülés közé. Az R12 felfüggesztése szintén különbözött az R4-étől és az R16-étól, hiszen hátulra merev tengely került bele, míg utóbbiakat elöl és hátul is független felfüggesztéssel szerelték. Modellváltozatok A Renault 12 1969 októberében, a Párizsi Autószalonon mutatkozott be, ekkoriban mindössze a négyajtós szedán változat volt elérhető, L és TL felszereltségben, 1289 cm³-es, 53 lóerős (40 kW) motorral. A TL volt a drágább és a jobban felszerelt változat, ebbe két különálló első ülés került az egyszerű ülőpad helyett, voltak benne könyöklők az ajtókon, csomagtartó- és kesztyűtartó-világítás, fűthető hátsó ablak, valamint több figyelmeztető és visszajelző lámpa került a műszerfalára. 1970-ben két új változat jelent meg a piacon. Az egyik a kombi volt, mely ugyanolyan felszereltségi szintekben és ugyanolyan motorral volt megvásárolható, mint a szedán. Emellett bemutatásra került a Renault 12 Gordini névre keresztelt, nagy teljesítményű változat is. Ebbe az R16 TS-ből megismert, 1565 cm³-es alumínium blokk került, két darab kéttorkú Weber karburátorral, aminek köszönhetően az autó 123 lóerős (92 kW) lett. Emellett megerősített főtengely, ötsebességes váltó és sportosan hangolt futómű került a kocsiba. Előre léghűtéses, hátulra pedig hagyományos tárcsafékeket szereltek. A Gordini 185 km/h-s sebességre volt képes és az egyszínű fényezés mellett rendelhető volt sportos, dupla csíkos festéssel is. Utóbbiból a legnépszerűbb a "francia kék" alapon fehér csíkos változat volt. 1971-ben 2225 darab R12 Gordini talált gazdára, de ezután az eladási mutatók alaposan visszaestek. A Renault 1974-ben befejezte befejezte a sportváltozat gyártását, melyből mindössze 5188 darabot adott el (a Renault 8 Gordiniből 11 607 darab kelt el). 1972 októberében megjelent a csúcsfelszereltségű Renault 12 TS, melybe a hagyományos, 1289 cm³-es motor került, de az L-lel és a TL-lel szemben kéttorkú Weber karburátorral szerelve, módosított vezérműtengellyel, mely 68 (SAE) lóerőre (44 kW) emelte a teljesítményét, míg az autó végsebessége 155 km/h-ra nőtt. A kocsi külsőleg is megkülönböztethető volt a hagyományos R12-esektől, Gordini-stílusú kerekei és az oldalán végigfutó krómcsík alapján. A felszereltsége az alapváltozatokhoz képest kiegészült integrált Cibie iode kiegészítő reflektorokkal, üléssel egybeépített fejtámlával, fordulatszámmérős óracsoporttal amiben hűtőfolyadék-hőfokmérő is volt, valamint kardánbox-szal. Szériában szervófék lassította. Néhány országban emellett az autóra két plusz ködfényszóró is került. 1973 októberében került bemutatásra az R12 TR, mely felszereltségi szintben a TL és a TS között helyezkedett el. Ebben alapfelszereltségnek számított az automata sebességváltó. 1975-ben a Renault felfrissítette az R12 kinézetét, mely új hűtőrácsot, hátsó lámpákat és műszerfalat jelentett. Az autó gyártása 1980-ban állt le Franciaországban. Románia A Dacia a Renault-val kötött egyezség értelmében megkapta a Renault 12 terveit és az összeszereléshez szükséges szerszámokat és felszereléseket. A Romániában készülő autó neve Dacia 1300 lett, melyet 1969 és 1979 között gyártottak. Ezután jelent meg a Dacia 1310, mely alapjául az 1300, így az R12 szolgált. Ez a kocsi 1979 és 2004 között készült, többféle karosszériaváltozatban. A 35 éves gyártási időszak alatt összesen 1 979 730 Dacia 1300 és 1310 készült el, ezen kívül 1975 és 2006 között még 318 969 Dacia Pick-Up hagyta el a gyártósort, melyek alapjául szintén a Renault 12-n alapuló Dacia 1300 szolgált. Törökország Törökországban, az Oyak-Renault gyárban 1971 és 2000 között szintén készültek az R12-n alapuló kocsik. Ezek 1989-ig teljesen azonosak voltak a Franciaországban készülőkkel, ezután azonban modellfrissítés következet, ami után Renault Toros néven folytatódott az árusítás. Ezeknek az autóknak a gyártása 2000-ben állt le a szigorodó európai károsanyag kibocsátási szabályozások miatt. A Toros a Toros-hegységről kapta a nevét és szedán, valamint kombi (TSW) változatban volt kapható. 1,4 literes, karburátoros Cléon-motor került bele, mely 61,5 lóerős (45,2 kW) teljesítményt tudott leadni. A kocsit négy- és ötsebességes sebességváltóval is szerelték. Ausztrália A Renault 12 1970-ben elnyerte az "Év autója" díjat az Austalia's Wheels autósújságtól. Az Ausztráliában piacra került darabok a Renault ausztráliai összeszerelő üzemében, Heidelbergben, Melbourne egyik elővárosában készültek, ahová minden alkatrész Franciaországból érkezett, egységcsomagokban. Az itt összeszerelt modellek nagyjából egyformák voltak a Nagy-Britanniában találhatóakkal, 1975-ben például mindkét országban egyszerre történt modellfrissítés. Kis különbségek az 1971-ben elfogadott, ausztrál autótervezési és gyártási szabályozásban bekövetkezett szabálymódosítások miatt jelentkeztek. Ilyen volt például, hogy az Ausztráliában készült modellek ablaktörlője valamelyest eltérő mechanika alapján működött és a beltérben is történtek kisebb változások, az országban elfogadott, jobbkormányos közlekedésre vonatkozó egységesített szabályok miatt. A szabályváltozások más Ausztráliában gyártott modelleket is érintettek, például a Peugeot 504-et és a Triumph 2.5-öt. 1976 októberében az 1289 cm³-es motort egy 1397 cm³-es hengerűrtartalmú váltotta fel, ami után a kocsit Renault 1.4 Litre néven árusították. 1978 májusában ismét átnevezték, ezúttal Renault Virage-ra. Ez kinézetre szinte teljesen azonos volt a francia Renault 12-vel, azzal a különbséggel, hogy két-két kerek fényszórót kapott. A gyártás Franciaországhoz hasonlóan itt is 1980-ban fejeződött be. Új-Zélandra, Thames-be, a Campbell-csoport összeszerelő üzemébe is érkeztek egységcsomagok Franciaországból. Az itt összeszerelt autók körülbelül fele-fele arányban tartalmaztak francia és új-zélandi alkatrészeket. Többek között az üvegek, a kárpit, a szőnyegek, kerekek, a hűtő és az akkumulátor is helyi gyártásúak voltak. Az R12 itt egy felszereltségben, szedán és kombi változatban készült. Az összeszerelő üzem jelenleg Toyota NZ néven működik és Japánból importált használt Toyoták felújításával foglalkozik. Észak-Amerika Az Amerikai Egyesült Államokban három felszereltségi csomagban lehetett kapni a Renault 12-t: 12, 12 L és 12 TL. A legolcsóbb változat 2975, míg a legdrágább 3448 dollárba került. Jóval méretesebb volt, mint a kor legtöbb Európából importált autója és azzal is kilógott a sorból, hogy hosszanti irányban elhelyezkedő motorja ellenére elsőkerék-meghajtású volt. Az amerikai piacon árusított változatba a Renault 16-ban is alkalmazott 1,6 liter-es (1647 cm³) alumínium motorblokk került, mellyel 65 lóerős (48 kW) teljesítmény leadására volt képes a kocsi. A motort 1975-ben korszerűsítették, ekkor félgömb alakú égésteret kapott és a sűrítési aránya is nagyobb lett, ami 72 lóerőre (54 kW) növelte a teljesítményét. Dél-Amerika Brazíliában szintén árulták a Renault 12 egyik verzióját, Ford Corcel, majd Ford Del Rey néven. A Ford do Brasil attól Willys-Overlandtől vásárolta meg a gyártáshoz szükséges licencet, mely az 1960-as évek végén a Renault-val együttműködve tervezte meg az autót. A Corcel gyártása Brazíliában 1968-ban kezdődött meg, egy évvel korábban, mint az R12-é Franciaországban. A Renault 12 nagy népszerűségnek örvendett Argentínában és Kolumbiában az 1970-es és 1980-as években. Kolumbiában a Sofasa néven működő helyi Renault gyárban szerelték össze a kocsikat, Argentínából és Franciaországból érkező alkatrészekből, 1973 és 1981 között. Argentínában a córdobai Renault Argentina gyárban készült az R12 helyi változata. A szedánt 1971 és 1994, a kombit pedig 1973 és 1992 között gyártották. Összesen körülbelül 450 ezer autó készült el itt. Dél-Amerikában eleinte a hagyományos, 1289 cm³-es motorral készítették a kocsikat, majd 1977-ben áttértek az 1397 cm³-esre. 1992-ben egy utolsó változtatás keretein belül a motor nagyobb furatot és löketet kapott és 1600 cm³-esre bővült. Brazíliában, a Ford Corcel II-höz már rendelhető volt az 1600 cm³-es motor. Ez később bioetanolos változatban, 12:1-es sűrítési aránnyal is elérhetővé vált. Minden autóhoz négysebességes váltó járt, egészen 1988-ig, amikortól már ötsebességessel szerelték őket. Az R12 Argentínában magasabb státuszt töltött be, mint a többi országban, mivel a Renault Argentina kínálata ekkoriban meglehetősen szűkös volt és mindössze a Renault 4-re, a Renault 6-ra és a Renault Torinóra korlátozódott a Renault 12 mellett. Éppen ezért több extra, például klíma és minőségi kárpit került bele, hogy ne legyen annyira elmaradva a csúcskategóriás Torino mögött. Ugyanezen okból kifolyólag a kombi változat kizárólag TS felszereltségi csomagban készült. Az R12 valamivel lejjebb került a ranglétrán, amikor 1982-ben a Renault 18 megérkezett Argentínába, hogy kitöltse az R12 és a Torino közötti űrt. Az argentin Renault 12 a vetélytársaival szemben is megállta a helyét és az 1978-as dél-amerikai maratoni versenyen az első helyen ért célba. A Jorge Recalde által vezetett autó a sajátján kívül a kétliteres kategóriában induló kocsiknál is gyorsabb volt. Saját kategóriájában az első hat helyen kivétel nélkül Renault 12 végzett. Renault 12 Alpine Az R12 Alpine egy sportautó volt, mely kizárólag Argentínában készült azzal a céllal, hogy növelje a Renault hírnevét az országos raliversenyeken. Főbb jellemzői a Renault 5 Alpine-ból megörökölt, importált alkatrészekből összeállított 1397 cm³-es motor, a domború üvegszálas motorháztető, az egyedi fényezések és a versenyre hangolt futómű voltak. A motor 108 lóerős (81 kW) volt és 175 km/h-ás végsebességre tette képessé az Alpine-t. A motorhoz hasonlóan az új futómű is sok dicséretet kapott, a CORSA Magazine például úgy fogalmazott, hogy hatására olyan érzése van a vezetőnek, mintha a kocsi síneken siklana. A Renault nem kezdett sorozatgyártásba, mindössze 493 darab R12 Alpine készült 1977 és 1980 között. Ennek egyik oka, hogy a kézi összeszerelés és a külföldről hozatott alkatrészek miatt az autó elkészítése 40%-kal drágább volt, mint TL felszereltségű modellé. Néhány ralira átalakított R12 TS-ben használtak Alpine alkatrészeket, de ezek, csakúgy, mint maguk az Alpine-ok, ritkák és nehezen hozzáférhetőek voltak. Grainville Grainville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 579 fő (2015). Grainville Bacqueville, Charleval, Fleury-sur-Andelle, Gaillardbois-Cressenville és Radepont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar borkönyv A Magyar Borkönyv a Magyarországon készülő borokra vonatkozó törvényeket, jogszabályokat foglalja magában. Az 1997. évi CXXI. bortörvény 82. §-nak értelmében alakult meg a Magyar Borkönyv Bizottság ~ (MBB) 1998-ban. Fő feladata a borászatot érintő szabályozó rendszer kidolgozása és egységes szerkezetbe foglalása volt, elsősorban az Európai Unió~ EU-anyag átvételével, és az O.I.V. ajánlásokkal. A Bizottság alapvető célkitűzésének tekintette a magyar sajátosságok megjelenítését, a magyar karakterek harmonizálását az európai szabályozással. A miniszteri felkéréssel rendelkező tagságú Magyar Borkönyv Bizottságon belül gyakorlatilag négy szakbizottság működött. Szerkesztő bizottság Az analitikai Szalka Péter (egyben az MBB alelnöke is), a technológiai dr. Janky Ferenc, a csomagolási és kiszerelési Kuzniarski Viktorné és a Magyar Eredetvédelmi Tanács által felállított Bor Eredetvédelmi Bizottság Dr. Botos Péter Ernő vezetésével, az érdekelt szakmabeli kollégák bevonásával, együttműködésével működött. Az évek során hatékony, segítő közreműködést tanúsítottak az FVM illetékes munkatársai, akik a munkában történő konkrét közreműködésen túl napi információkkal is segítették az alkotó, szerkesztő munkát. A fejezetek szakmai hitelességét az illetékes bizottsági tagok és vezetőjük magas és szakmai ismerete és ágazati gyakorlata garantálja. Ez a szakmai összeállítás a 2003. év nyaráig megjelent hazai és Európai Uniós rendeletek figyelembevételével készült. Az természetes, hogy egy ilyen léptékű anyag sosem lehet egyszer és mindenkorra kész. Mind az európai mind a hazai szabályozás változik, időről időre fejlődik. Az MBB tagjai kinevezésük lejártát követően is az egyes szakbizottságok illetékeseivel együtt folyamatosan részt vesznek a Magyar Borkönyv adott fejezeteinek igény szerinti aktualizálásában. Külső hivatkozások Eredetvédelem (PDF) Borok vizsgálata (PDF) Technológia (PDF) Jelölés, kiszerelés (PDF) Forrás Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Chapelle-des-Bois Chapelle-des-Bois település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 255 fő (2015). Chapelle-des-Bois Châtelblanc, Bellefontaine, Bois-d’Amont, Foncine-le-Bas, Foncine-le-Haut, Lac-des-Rouges-Truites és Morbier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kurata Sú Kurata Sú (Oszaka, 1988. november 26. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 1 mérkőzést játszott. Rábaőr Rábaőr (korábban Alsó- és Felső-Strázsa, németül: Oberdrosen) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban. Fekvése Gyanafalvától 7 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik. Története A települést 1387-ben "Strason superior et inferior" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. A település már ekkor két részből, Alsó- és Felsőstrázsából állt. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1699-ben egy fél, tíz negyed és 16 nyolcad portával adózott és 9 zsellér is élt a falvakban. 1720-ban 24 házat számláltak a két településen. 1787-ben 60 házában 279 lakos élt. 1830-ban 47 háza volt 330 lakossal. 1857-be 67 házat és 463 lakost számláltak a két településen. Vályi András szerint "Alsó, Felső Sztrázsa. Két német falu Vas Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Német Sz. Mártonynak szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik meglehetős termésűek." Fényes Elek szerint "Alsó és Felső Strázsa, két német falu, Vas vgyében, közel a Rábához, 871 kath. lak. Hegyes, sovány határral, fenyvessel. F. u. Gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg." Vas vármegye monográfiája szerint "Felső-Strázsa, 81 házzal és 513 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. Földesura a Batthyány-család volt." 1910-ben 486, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 268 lakosa volt. Nevezetességei Szűz Mária-kápolnája 1903 -ban épült. Fa haranglába . Hősi emlékmű. Patrik Berger Patrick Berger (Prága, 1973. október 10.) visszavonult cseh labdarúgó, Európa-bajnoki ezüstérmes. Karrierje Prága, Dortmund Berger Prágában, Csehszlovákia fővárosában született. Itt is kezdett játszani. Ifiként a Sparta játékosa volt, első felnőtt szerződését viszont a Slaviával írta alá. Miután stabil kezdő lett, meghívást kapott a ma már nem létező csehszlovák válogatottba, majd a cseh csapatban is játszott. 1995-ben, fél millió euróért igazolta le őt a Borussia Dortmund. Itt keveset játszott, amikor pedig pályára lépett, az edző, Ottmar Hitzfeld leginkább védekező középpályás poszton szerepeltette. Liverpool Az 1996-os Eb után, melyet Angliában rendeztek, a Liverpool FC mind őt, mind Karel Poborskyt szerette volna leigazolni. Poborsky végül a nagy rivális Manchester United játékosa lett. Az átigazolás díja végül valamivel több, mint 3 millió font volt. Berger tehát feleségével és két gyerekével együtt Liverpoolba költözött, és a klub két korábbi sztárja, Kenny Dalglish és Alan Hansen közelében telepedett le. Első meccsét csereként játszotta, a Wolverhampton ellen. Bár legtöbbször csereként számítottak rá, az első négy forduló után öt góllal állt, mivel a KEK-ben is betalált, a MYPA ellen. Októberben a hónap legjobbja lett. Második szezonjában is leginkább csereként szerepelt, ennek ellenére a Chelsea FC ellen mesterhármast szerzett. Tavasszal összeveszett edzőjével, Roy Evansszel, ám a segédedző, Gérard Houllier színre lépésével a helyzet megoldódott. Houllier regnálásának első évében Berger kezdő volt, ebben az évben kilenc gólt szerzett. 2000 novemberében súlyosan megsérült, és emiatt kihagyni kényszerült a 2000-01-es szezon nagy részét. Márciusban tért vissza, így játszhatott az UEFA-kupa és az FA-kupa döntőin is. Utóbbin gólpasszt adott Michael Owennek, aki így győztes gólt szerzett az Arsenal ellen. 2001 és 2003 között már nem tudott teljes szezonokat végigjátszani, számtalan alkalommal volt sérült. A 2002-03-as idényben, utolsó liverpooli szezonjában például mindössze két meccsen játszott. Portsmouth A Portsmouth FC ingyen szerződtette, mivel a Liverpoolnál lejárt a szerződése. Itt a bajnokság nyitómeccsén, későbbi csapata, az Aston Villa ellen játszott először. A második gól az ő nevéhez fűződött. 2004 februárjában ismét kés alá feküdt, ám ezután ismét jó formában játszott. A Portsmouth ennek ellenére nem hosszabbított szerződést vele, így az Aston Villához igazolt. Aston Villa Berger Aston Villás karrierje a sok sérülés miatt igencsak rövidre sikerült. Mivel első két szezonjában csak 21 meccsen szerepelt, 2006 telén kölcsönadták az akkor a másodosztályban játszó Stoke-nak, azért, hogy visszanyerje erőnlétét. 2007 nyarán egy évvel meghosszabbította lejáró szerződését. A szezon végeztével ezt már nem hosszabbította meg, így a birminghami csapatnál végül 29 mérkőzésen lépett pályára, ezeken két gólt szerzett. Hazatérés 2008 nyarán Berger hazatért, kétéves szerződést írt alá a Sparta Prahával. 2010. január 6-án, krónikus térdfájdalmai miatt, bejelentette visszavonulását. A válogatottban Berger 1993-ban, egy Ciprus elleni vb-selejtezőn. Játszott az 1996-os Eb-n, ahol a csehek az ő tizenegyesből szerzett góljával jutottak vezetéshez. A 2000-es Eb-n is szerepelt, egy mérkőzésen. Érdekesség, hogy két meccs erejéig még a csehszlovák válogatottban is játszott. Sikerei, díjai Borussia Dortmund : Bajnok : 1995-96 Szuperkupa-győztes : 1995 Liverpool FC : UEFA-kupa-győztes : 2000-01 UEFA-szuperkupa-győztes : 2001 Kupagyőztes : 2000-01 Ligakupa-győztes : 2001, 2003 Szuperkupa-győztes : 2001 Absnicli Az absnicli a német Abschnitzel (= ’hulladék’, ’nyesedék’) szónak az Osztrák–Magyar Monarchia idején elterjedt vulgáris városi változata. A használatának kultúrtörténeti jelentősége van: A második világháborúig a henteseknél és a hentesárut forgalmazó boltokban az üzlet jó hírének megtartása érdekében a felvágottak (parizer, szalámi, veronai stb.) végét a rúd szeletelése előtt eltávolították, azt nem mérték bele a vásárló csomagjába. A levágott nyesedéket egybe gyűjtötték és az azt kérő vásárlóknak ebből a keverékből, az absnicli-ből igen alacsony – a legolcsóbb terméknél is olcsóbb – áron mértek. Absniclit ma is lehet kapni, amely például a vákuumfóliázott kiszerelésű szeletelt felvágottak készítése során keletkezik. Oswald Veblen-díj Az Oswald Veblen-díjat az American Mathematical Society ítéli oda annak a matematikusnak, aki a geometria vagy a topológia terén alkot maradandót. 1961-ben hozták létre Oswald Veblen emlékére. 2001 előtt a díjat ötévente ítélték oda, azóta három évente osztják ki. A díjazott 5000 amerikai dollárt is kap. Eörsi Anna Eörsi Anna művészettörténész. Tanulmányait 1969-től végezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán francia és művészettörténet szakokon. 1974-ben mindkettőből jeles minősítésű diplomát szerzett, egy év múlva tett bölcsészdoktori vizsgát. Tanulmányai befejezése óta az ELTE Művészettörténeti Tanszék munkatársa, 1997-től egyetemi docens. Szakterülete a 14-15. századi egyetemes festészet és szobrászat, a trecento festészet, francia miniatúrafestészet, német szárnyasoltárok, quattrocento festészet és szobrászat. Ikonográfiával is foglalkozik. Tanulmányutakat tett Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba, Olaszországba. 1997-ben megkapta a Széchenyi Professzori ösztöndíjat. 2000-től tagja a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának. Művei Cosimo Tura ; Corvina, Bp., 1979 ( A művészet kiskönyvtára ) Az internacionális gótika festészete ; Corvina, Bp., 1984 (angolul, franciául, lengyelül, németül, oroszul, spanyolul is) Publikációs jegyzéke arthist.elte.hu Forrás Eörsi Anna szakmai önéletrajza Eöttevényi Olivér Eöttevényi Olivér (1918-ig Eöttevényi Nagy; Győr, 1871. március 20. – Budapest, 1945. április 27.) ügyvéd, jogi és politikai író. Élete A nemesi származású eöttevényi Nagy család sarja. Édesapja, eöttevényi Nagy Endre (1823-1902) városi törvényszéki bíró, ügyvéd, édesanyja, Peregi Etelka volt. Középiskoláit a bencések győri főgimnáziumában és a pozsonyi ágostai evangélikus líceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte, ahol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott. 1903-tól eperjesi, 1907-től kassai állami jogakadémiai tanár a közjog, politika, nemzetközi jog tanszéken. 1918. január 17.-én IV. Károly magyar király megengedte a névváltoztatását. 1917-1918-ban Krassó-Szörény vármegye főispánja lett, majd 1919-től Budapesten élt, előbb mint nyugdíjas, majd 1922-től a Magyar Külügyi Társaság igazgatója lett. Számos külföldi előadást tartott a nemzetközi jog problémáiról. Neje Kvassay Anna (1878-1954) volt. Művei Az általános választójogról. Pozsony. 1907 A választói jog problémái. Budapest. 1905-1911 A magyar közjog tankönyve. Kassa. 1910 Ausztria nemzetiségi politikája. Magyar Társadalomtudományi Szemle 3/6, 465-489. 1913 Az osztrák közjog tanítása. Magyar Társadalomtudományi Szemle 6/5, 364-375. 1913 Osztrák közjog. Budapest. 1914 Gazdasági jogismeret. Budapest. 1915 A háború a nemzetközi jog megvilágításában. Budapest. 1915 Ungarns völkerrechtliche Tätigkeit. Breslau. 1916 Háború és diplomácia. Budapest. 1925 Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs. 1932 La constitution de la Hongrie. Budapest. (angol nyelven is) 1937 A közelkelet külpolitikája. Budapest. 1942 Ferenc Ferdinánd. Budapest. 1943 A császári ármádiától a nemzeti hadseregig. Budapest. Bolgár-tábla A Bolgár-tábla vagy Dunai-táblásvidék (bolgárul: Дунавска равнина, Dunavszka ravnina) Bulgáriában található síkság. Jellemzői A Balkán-hegység és a Duna között fekvő, mintegy 12 000 km²–en lösszel borított, hullámos táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. A Kárpátoktól a Balkán-hegységig tartó Alsó-dunai-medence része. Határai a Duna, az Elő-Balkán, a Timok és a Fekete-tenger. Nyugati része keskenyebb, mintegy 40-60 km széles, kelet felé szélesedik, itt akár 120 km is lehet. Hosszúsága 500 km. Átlagosan 190 méter a tengerszint feletti magassága, de 200 és 400 méter közötti részei is vannak. Szorosan vett értelemben nem síkság, hanem dombos táblásvidék. Középidei üledékekből, főképp jura időszaki mészkőből áll. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik. Északi része fontos a gabonatermelés szempontjából, itt jó minőségű feketeföld (csernozjom) található. Éghajlata mérsékelten kontinentális, a középhőmérséklet 10-12°C, nagy a hőmérséklet ingadozása; a tél hideg, akár -35°C is lehet, a nyár forró (akár 40°C), a csapadék mennyisége átlagosan 500-600 mm, ahótakaró átlagvastagsága 10-15 cm. Erős szelek jellemzik, melyek tájanként eltérő irányúak lehetnek. Részei Három részre osztható: a nyugati a Vit folyóig tart, a középső a Vit és a Jantra közötti rész, a keleti pedig a Jantra és a Fekete-tenger közé eső rész. A nyugati rész inkább síkság jellegű, eléggé keskeny szakasz, a folyók északkelet felé haladnak, az Elő-Balkán szélén kanyonhoz hasonlító völgyeket vájtak. Az itteni löszfennsíkok bolgár elnevezése zlatija („aranymező”). A középső rész dombosabb, folyók által tagoltabb, néhol bazaltdombokkal tarkított. A keleti rész a legnagyobb területű, jellemzőek rá a fennsíkok. A folyók északon a Duna irányába, délkeleten a Provadijszka-folyó felé folynak, kisebb számban pedig a Fekete-tenger irányába. Ide tartozik Dobrudzsa, ahol gabonát termesztenek, de kőolajat és kőszenet is kitermelnek. Walter F. George Walter F. George (Preston, 1878. január 29. – Vienna, 1957. augusztus 4.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Georgia, 1922–1957). Molokánusok A molokánusok (oroszul Молокaне) orosz bibliakövető vallásos felekezet, amely a zsidó vallás szabályaiból sokat követ, de nem zsidókból áll. Mivel keresztény vallásból szakadtak ki, a szombatosok közé szokták őket sorolni. Eredetileg orosz jobbágyok között terjedt el, akik az 1550-es években elszakadtak az orosz ortodox egyháztól. A molokánusok tagadták a cár Istentől származó jogát az uralkodásra és elutasították a szentképeket (ikonokat), az ortodox böjtöket, a katonai szolgálatot, a tisztátalan ételek evését és például a vízzel való keresztséget. Elutasították a katolikusok, protestánsok és ortodox keresztények hitét a Szentháromságban, a szentek ünnepnapjait, a vallásos képek tiszteletét, a zsinatok és ökumenikus tanácsok döntéseit. Ferdinánd Cavallar Ferdinand II. Ritter Cavallar von Grabensprung (Arad, 1845. március 17. – Neuhaus, 1906. szeptember 9.) osztrák származású ezredes. Élete A nemesi származású Cavallar von Grabensprung család sarja. Atyja, Ferdinand I. Cavallar von Grabensprung (1805–1881) anyja, Amalie Resich von Ruinenburg. 1864-ben lépett be a bécsi Theresianum Katonai Akadémiába, amelyről sikeresen diplomázott le. A budapesti 14. lovassági állományban szolgált főhadnagyként, majd a vezérkari karnak. Később, szintén Budapesten a 20. gyalogsági tüzérségnél tette a szolgálatát. Századosi rangban a 32. tüzérségi osztályba, majd vezérkari őrnagyként szolgált Komáromban a 12. tüzérségi osztályban. A Forinyák Gyula gyalogsági állományban őrnagyaként szolgált, majd alezredessé léptették. Az uralkodó 1890 március 30.-án nyugállományba parancsolta Ferdinánd Cavallart. 1890. május 1.-én hatályba lépett és a Budapesti Helyőrségi szállítóház parancsnokká nevezték ki. Ekkor a megkaptam a Signum Laudis érdemrendet piros szalaggal. 1906-ban hunyt el leszármazottak nélkül Neuhausban. Házassága 1886. február 27.-én házasságot kötött Komáromban, börgöczi Tóth Vilmával, Sárkány Lajos birtokos özvegyével. Feleségének, az szülei börgözi Tóth József, birtokos és Kégl Alojzia voltak. Tóth Vilma halála után újra nősült: 1903-ban elvette Marie Therese Mayer von Treufeld kisasszonyt, Dr. Viktor Ritter Mayer von Treufeld, jogász, és Marie Jäger lányát. Pérignat-lès-Sarliève Pérignat-lès-Sarliève település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 2614 fő (2015). Pérignat-lès-Sarliève Aubière, Cournon-d’Auvergne, La Roche-Blanche és Romagnat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ağdami járás Az Ağdami járás (azeri nyelven:Ağdam rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Ağdam. A vitatott státusú Hegyi-Karabahban található. Népesség 1999-ben 153 292 lakosa volt, melyből 153 028 azeri, 119 orosz és ukrán, 100 török, 10 lezg, 8 tatár, 2 örmény, 1 zsidó. 2009-ben 175 577 lakosa volt, melyből 175 477 azeri, 63 orosz, 15 lezg, 7 tatár, 5 ukrán, 4 török. Forrás Azerbajdzsán járásainak etnikai összetétele 1886-tól napjainkig: http://www.ethno-kavkaz.narod.ru/rnazerbaijan.html A 2009-es népszámlálás adatai: http://pop-stat.mashke.org/azerbaijan-ethnic2009.htm Alsó-Tunguszka Az Alsó-Tunguszka (oroszul: Нижняя Тунгуска) folyó Közép-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén és Krasznojarszki határterületén. A Jenyiszej második legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója. Nevének második tagja a тунгус, tunguz népnévből származik. Földrajz Hossza: 2989 km, vízgyűjtő területe: 473 000 km2, évi közepes vízhozama a torkolatnál: 3680 m3/s. Völgyét a nagy kiterjedésű Közép-tunguz-felföld választja el a Jenyiszejbe több száz km-rel délebbre ömlő Köves-Tunguszkától. A Közép-szibériai-fennsík déli részén, az Angara-hegyvonulattól keletre ered. Egy kezdeti rövid szakaszán északkelet felé, a Lénával párhuzamosan, attól 30–40 kilométernyire folyik, majd észak felé fordul, és a Közép-tunguz-felföld keleti szélén hosszan ebben az irányban halad. Felső szakaszán, az Ilimpeja torkolatáig széles völgyben folyik. Később nyugati irányba fordul és többnyire hegyek között folytatja útját. Kb. 1300 km hosszú alsó szakaszán gyakran több kilométernyire, néha 20 km-re is szélesedik. Máshol szűk völgyben, kanyonszerű szorosban, 100–200 m magas partok között kanyarog, útját zúgók, zuhatagok, kiemelkedő sziklazátonyok kísérik. Ucsami településtől északnyugati irányban folyik tovább, átszeli a Tunguz-felföldet és Turuhanszk településnél ömlik a Jenyiszejbe. A folyót döntően olvadékvizek táplálják. Magasvíze a felső szakaszon május-júniusban van, az alsó szakaszon júliusig is elhúzódik. Téli vízállása többnyire nagyon alacsony. Októberben, november elején befagy, a jég alól májusban szabadul fel. Tavaszi jégzajláskor a szűk völgyekben kialakuló jégtorlaszok mögött a vízszint 20–35 m-re is megemelkedik. Magasvíz idején a torkolattól Tura városig hajózható. Fontosabb mellékfolyók Jobbról: a Kocse-Csum, (733 km, vízgyűjtője 96 400 km 2 ), a Vivi (426 km), a Tutoncsana (459 km), a Szevernaja; Balról: a Nyepa (683 km), a Nagy Jerjoma (411 km), az Ilimpeja (611 km), a Tajmura (454 km), az Ucsami (466 km). Települések, ásványi kincsek Tura, 4800 fő (2003); a Kocse-Csum torkolatánál fekvő kisváros, a 2007 . január 1-jén megszüntetett Evenki Autonóm Körzetet egykori központja. Turuhanszk, (4662 fő, a 2010. évi népszámláláskor); a torkolatnál fekvő falu, járási székhely. Közép-Szibériának ebben a körzetében, a két Tunguszka folyó vízgyűjtőjén található a Föld egyik legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje. A folyó mentén fekvő gazdag grafittelepek (Noginszk környékén) szintén országos jelentőségűek. A térségben a földgázkészletek részletes felderítését készítik elő, Bogucsani település körzetében szénhidrogénipari kombinát építését tervezik. Tervezett vízerőművek, víztározók A folyón a torkolattól 120 km-re hatalmas, 12 000 MW teljesítményű vízerőmű létesítését tervezik. Megvalósulása esetén a Turuhanszki-vízerőmű az ország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lehet. Víztározójának tervezett hossza 1200 km, teljes vízbefogadó képessége közel 410 km³ lenne, az elárasztandó terület nagyságát 8680 km²-re becsülik. Megvalósítása esetén nyolcezer embert, köztük az elárasztásra kerülő Tura lakosságát kéne otthonából áttelepíteni. Szférikus tér Szférikus térnek hívjuk azt a teret, amely véges, de még sincs határa. Ilyen terek a Riemann-féle geometriában léteznek, hiszen ez a geometria megenged olyan tereket is, melyek végesek, és még sincs határuk. A tér ilyen elképzelését elsőnek Riemann adta meg, majd Einstein használta fel az általános relativitáselméletében. Az egyik Friedmann-megoldás szerint a világegyetem az ősrobbanás után kellően lassan tágult ahhoz, hogy a gravitáció lelassítsa, majd megállítsa a tágulást. A gravitáció olyan erős volt, hogy a tér feltekeredett önmagára, így durván fogalmazva gömb alakja lett. Ma már tudjuk, hogy a sötét energia miatt a tágulás nem fog leállni, viszont a térnek ennek az elképzelése lehetséges. Véges és mégis határos világ lehetősége A szférikus világ megértéséhez képzeljünk el egy háromdimenziós gömböt, amelynek falán kétdimenziós élet van. A lények, akik a gömb falán élnek, nem tudják elhagyni a gömb felszínét, csak azon tudnak mozogni, észlelni. Így a lények jogosan fogják mondani, hogy az ő terük sík, mivel nem tudják észlelni a harmadik dimenziót. A lényeket azért helyeztük el gömb felületen, mert a gömb egy olyan zárt felületű test, amely rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy minden pontjából nézve ugyanaz a test, azaz a felülete állandó görbületű. Ennek a kétdimenziós világnak a háromdimenziós változata a szférikus tér. Ha egy gömbvilág euklideszi, akkor a gömb kerülete: , amennyiben a világ szférikus, akkor: . A felület növekszik a sugár növekedésével, majd ha eléri a maximumot, ismét nullává zsugorodik. A háromdimenziós szférikus térben a gömb felszíne háromdimenziós, maga a gömb pedig négydimenziós. A negyedik dimenzió itt térdimenzióként szerepel, azaz az időt az ötödik dimenzióban kell felfogni. Périgny (Loir-et-Cher) Périgny település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 183 fő (2015). Périgny Coulommiers-la-Tour, Crucheray, Selommes, Villemardy és Villeromain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6168 Isnello A 6168 Isnello (ideiglenes jelöléssel 1981 EB1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne és Giovanni de Sanctis fedezte fel 1981. március 5-én. 1086 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek Évek: 1081 – 1082 – 1083 – 1084 – 1085 – 1086 – 1087 – 1088 – 1089 – 1090 – 1091 Események Az Almorávidák serege megveri VI. Alfonz leóni királyt . A bizánci bolgár katonák fellázadnak és a besenyőkkel szövetkezve súlyos vereséget mérnek a császári seregre. I. (Éhes) Olaf dán király trónra lépése ( 1095 -ig uralkodik). Köteszk nagy besenyő haddal Magyarországra támad, Ung és Bereg vármegyéig nyomul, de László király által legyőzve az országból távozni kényszerül. Márciusban a normannok elfoglalják Siracusát . Születések V. Henrik német-római császár († 1125 ) Stanislav Kašpárek Stanislav Kašpárek (Přerov, 1996. június 11. –) cseh válogatott kézilabdázó. Részt vett a 2018-as Európa-bajnokságon. Pályafutása 2015-ben, tizenkilenc éves korában szerződött Magyarországra, a Balatonfüred csapatához. Három szezont töltött a klubnál, 2018 nyarától a Pick Szeged játékosa. A 2018-as Európa-bajnokságon a magyar válogatott elleni csoportmérkőzésen három gólt szerzett, a cseh válogatott hatodikak lettek a kontinenstornán. Ő lett a Tisza-parti csapat első cseh játékosa. 10866 Peru A 10866 Peru (ideiglenes jelöléssel 1996 NB4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. július 14-én. Nevét Peru államról kapta. (Az ország fővárosának nevét viseli a 10867 Lima.) Rend (rendszertan) Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el. A rend volt az egyik alapvető kategória Carl von Linné klasszikus ötös felosztásában (osztály-rend-család-nemzetség-faj). Szükség esetén az élőlények fajainak osztályozásához a magasabb főrend vagy öregrend (superordo; növényeknél és gombáknál főrend, állatoknál öregrend), illetve az alacsonyabb alrend (subordo) és alrendág (infraordo) alkategóriák is felhasználhatók. Valamint esetleg az alrendág alatt a részalrend (parvordo), és az öregrend fölött a rendcsoport (magnordo). A rend elhelyezkedése a rendszertani felosztásban A fő kategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli. osztály (classis) alosztály (subclassis) alosztályág (infraclassis) főrend vagy öregrend (superordo) rend (ordo) alrend (subordo) alrendág (infraordo) főcsalád vagy öregcsalád (superfamilia) család (familia) Codolet Codolet település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 680 fő (2015). Codolet Chusclan, Laudun-l’Ardoise, Orsan és Caderousse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gizaburuaga Gizaburuaga város Spanyolországban, Bizkaia tartományban. Gizaburuaga Ispaster, Amoroto, Aulesti és Nabarniz községekkel határos. Lakosainak száma 209 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Podbořanský Rohozec Podbořanský Rohozec település Csehországban, Louny-i járásban. Podbořanský Rohozec Nepomyšl, Hradiště és Mašťov településekkel határos. Lakosainak száma 137 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ütközési tartomány Számítógép-hálózatokban az ütközési tartomány vagy collision domain olyan fizikai hálózati szegmens, ahol az azonos vivő közegbe küldött adatcsomagok egymással „ütközni” képesek. Az ütközés olyan esemény, melynek során egy hálózati eszköz elküld egy csomagot a hálózati szegmensen, amivel az azonos szegmensen lévő minden más eszköznek is foglalkoznia kell. Eközben, egy másik eszköz ugyanezt teszi, és az egymással versenyző csomagok eldobásra kerülnek, majd újraküldik őket. Ez a jelenség a hálózat hatékonyságát csökkenti. CSMA LAN-on lévő, repeaterekkel összekötött Ethernet vagy Fast Ethernet eszközök versenyezni fognak a hálózat eléréséért. Ez tipikusan hub-környezetben fordul elő, ahol minden szegmens egy hubra csatlakozik, ami egyetlen ütközési tartományt és egyetlen szórási tartományt alkot. Az ütközési tartományon belül egy időpillanatban egyetlen eszköz küldhet csomagokat, ez alatt a többi eszköznek hallgatózniuk kell a hálózaton, hogy elkerüljék az ütközéseket. Az ütközés csökkenti a hálózati hatékonyságot; ha két eszköz egyszerre ad, ütközés történik és mindkét eszköznek újra kell küldenie a csomagokat egy későbbi időpontban. Az alapvető adási stratégia a következőképpen néz ki: A számítógép hallgatózik a kábelen, hogy megvizsgálja, más számítógép végez-e adatátvitelt a vonalon (ezt a kábel feszültségváltozása jelzi). Ha a vonal foglalt, a számítógép várakozik, és tovább hallgatózik. Ha a kábel nem foglalt, a számítógép megkísérli az adatátvitelt. Egy másik számítógép is megkísérelhet adni ugyanabban az időpontban, ami ütközést okozhat. Mindkét adással próbálkozó számítógép visszakozik, vár véletlenszerű ideig (a számítógépek egymástól függetlenül generálják a véletlenszámot, lásd még: exponenciális visszalépés ), különben azonnal újra ütköznének, és a véletlenszerű idő eltelésekor újra próbálkoznak az adással. A hálózaton lévő számítógépek az abnormális feszültségértékek detektálásával érzékelik az ütközéseket; a több gépből jövő jelek átfedik és eltorzítják egymást. Az átfedő jelek a feszültséget a megengedett érték fölé viszik, amit a számítógépek érzékelnek, és visszautasítják a sérült kereteket. Hogy az ütközési tartományoktól megszabadítsák a hálózatokat, javasolt hálózati kapcsoló (switch) használata, ami megnöveli az ütközési tartományok számát, de drasztikusan csökkenti azok méretét. Egy switch minden portja saját ütközési tartományt alkot. Az olcsó switchek elterjedése előtt sokszor hálózati híd (bridge) alkalmazásával osztották kétfelé az ütközési tartományokat – a hálózati kapcsoló gyors működésű, többportos hídnak is tekinthető. Schindellegi Schindellegi az önkormányzattal rendelkező Feusisberg része Schwyz kantonban. Itt található többek közt a Kühne+Nagel szállítmányozási és logisztikai konszern és a Kühne Stiftung székhelye. Története Schindellegi nevét először 1220-ban említik, zsindely tárolóhelyként. A késői középkorban ill. a kora újkorban különböző hadiesemények során többször is elfoglalták és kirabolták, nevezetesen a régi zürichi háborúban (1439-1450) a kappeli háború alatt (1529-1531), a vilmergeri háborúban (1656-1712) és a francia csapatok által (1798-1799). 1848–ban alapították meg Feusisberg községet Feusisberg és Schindellegi falvakból. A Wädenswil-Einsiedeln vasútvonalhoz 1877-ben csatlakozott. Földrajzi fekvése Schindellegi 346 méterrel a Zürichi-tó fölött a Shil partján fekszik, ami itt 3 km-re közelíti meg a tavat. Egy sziklagát, amelyre a Szent Anna-templomot építették tartóztatja fel, hogy ne folyjon egyenesen a Zürichi-tóba. Így tovább folyik nyugat felé, hogy csak Zürichben a Limmatba torkoljon. Már a középkorban jelentős útvonalak haladtak át Schindellegin. Goethe (1775/1797) zarándokútján Einsiedelnbe kétszer is átutazott Schindellegin. Novo Szelo (Vrapcsiste) Novo Szelo (macedónul: Ново Село) település Macedóniában, a Pologi körzet Vrapcsistei járásában. Népesség 2002-ben 19 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Antares (hordozórakéta) Az Antares (korábbi jelzéssel Taurus II) az amerikai Orbital Sciences Corporation és részben az ukrán Pivdenne tervezőiroda által fejlesztett és gyártott hordozórakéta, melyet a Nemzetközi Űrállomás ellátására használt Cygnus teherűrhajó pályára állítására használnak. A hordozórakéta legfeljebb 5500 kg hadsznos teher alacsony Föld körüli pályára állítására alkalmas. Típusai Antares-110 Antares-120 Antares-130 Antares-230 Gare de Vieilleville Gare de Vieilleville vasútállomás Franciaországban, Mourioux-Vieilleville településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Montluçon-Saint-Sulpice-Laurière-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Marsac Gare de Montaigut Urszula Radwańska Urszula Radwańska (Ahaus, Németország, 1990. december 7. –) négyszeres junior Grand Slam-tornagyőztes lengyel teniszezőnő, olimpikon. 2005-ben kezdte profi pályafutását. Egy páros WTA-tornát, valamint öt egyéni és 16 páros ITF-tornát nyert meg. Legjobb egyéni világranglista-helyezése ötvennegyedik volt, ezt 2012 júniusában érte el, párosban a 74. helyen állt 2009 szeptemberében. Kedvenc borítása a fű, amin 2007-ben egyéniben és párosban is junior wimbledoni teniszbajnokságot tudott nyerni, 2007-ben emellett még két páros junior Grand Slam-címet szerzett, miután első lett a Roland Garroson és a US Openen is. A juniorok között párosban 2007-ben majdnem teljesítette Grand Slam-et, a három győzelme mellett döntős volt a Australian Openen. Egyéniben is volt még egy döntője ebben az évben a US Openen. A felnőttek között a Grand Slam-tornákon egyéniben csak a 2. körig jutott, de azt mind a négy tornán elérte, és összesen kilenc alkalommal jutott odáig. Párosban a legjobb eredményét 2009-ben a Roland Garroson érte el, amikor a negyeddöntőbe jutott. 2006–2015 között 30 alkalommal játszott Lengyelország Fed-kupa-válogatottjában. Lengyelország képviseletében egyéniben és párosban is részt vett a 2012-es londoni olimpián. Nővére, Agnieszka Radwańska szintén sikeres teniszező. WTA döntői Páros Győzelmei (1) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Moltrasio Moltrasio település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 1610 fő (2017. január 1.). Moltrasio Blevio, Carate Urio, Schignano, Cernobbio, Torno, Breggia és Ticino kanton községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Christian Krohg Christian Krohg (Vestre Aker, 1852. augusztus 13. – Christiania, 1925. október 16.) norvég naturalista festő, könyvillusztrátor, író és újságíró. Élete és munkássága Krohg az ügyvéd és államférfi Georg Anton Krohg fiaként, illetve Christian Krohg miniszter unokájaként látta meg a napvilágot. Krohg jogot tanult az Oslói Egyetemen, ezután Németországban folytatta tanulmányait a Badeni Művészetek Iskolájában Hans Gude szárnyai alatt, Karlsruhéban. Később Párizsba költözött két évre 1881 és 1882 közt. A realista festőktől vette át, hogy a mindennapi élet jeleneteiből merítsen képeihez ihletet, különös figyelemmel annak árnyoldalaira, illetve szociális hiányosságaira. Részben a prostituáltakról készített képeiről vált híressé. A prostitúció volt a témája az 1886-ban megjelent Albertine című regényének, melynek első publikációja botrányt keltett és a rendőrség elkobozta. Krohg erőteljes és őszinte stílusa az egyik vezető művészévé teszi a romanticizmus és a naturalizmus közti átmenetnek, mely oly jellemző a norvég festőkre ebben az időszakban. Részt vett a skageni festők körében, akik a dániai Skagen kisvárosban alakítottak ki jelentős skandináv festői iskolát a 19. század végén, a 20. század elején. Krohg volt a szerkesztő-alapítója az Impressionisten nevű a bohém újságnak 1886-ban. Ezután az oslói Verdens Gang újságírója volt 1890-től 1910-ig, ahol jelentős portrékat közölt. Ezután a Norvég Szépművészeti Akadémia (Statens Kunstakademi) professzor-igazgatója lett 1909 és 1925 közt. Felesége, Oda Krohg szintén festőművész volt, fiuk, Per Krohg muralista lett. Legjelentősebb munkái a Norvég Nemzeti Művészeti, Építészeti és Dizájnmúzeumban és a dániai Skagens Museumban láthatók. Podcsumály Podcsumály település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ökörmezői járásban. Fekvése Ökörmezőtől északnyugatra fekvő település. Története A 368 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falunak a 2001 évi népszámláláskor 156 lakosa volt. Bartóky József Bartóky József (Békéscsaba, 1865. november 27. – Budapest, 1928. július 4.) író, a földművelésügyi minisztérium államtitkára, a Kisfaludy Társaság (1922) és Petőfi Társaság (1924) tagja. Pályája Apja földbirtokos volt. A középiskola utolsó osztályait Szarvason végezte, utána a budapesti egyetemen jogot hallgatott és jogi diplomát szerzett. Közben verseket, elbeszéléseket írt, néhány írása meg is jelent, de a szépírói pálya helyett végül a közigazgatást választotta. 1890-től Orosházán mint szolgabíró, főjegyző működött. 1897-ben a fővárosba ment és a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője lett; 1904-ben miniszteri tanácsosnak nevezték ki, 1910-től nyugdíjazásáig, 1918-ig a minisztérium államtitkára volt. Számos törvényjavaslatot dolgozott ki, közgazdasági tanulmányokat publikált, sokat foglalkozott a mezőgazdaságban dolgozók szociális ellátásánek megszervezésével. 1893-ban házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magda és Melinda. 1924-ben Bartóky Melinda (1896–1967) férjhez ment Szőnyi István festőművészhez. Zebegényben, abban az egykori parasztházban laktak, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Itt kapott helyet jóval később a Szőnyi István Múzeum. Írói munkássága Bartóky József szépirodalmi működése későn, csak nyugdíjba vonulása után kezdődött. Első novelláit nem is saját neve, hanem Senki Pál álnév alatt adta ki. Első kötetében tanmeséit adta közre (Magyar fabulák, 1921), ezekkel tűnt ki, de lényegében novellaíró volt. Az 1920-as években egymás után jelentek meg novelláskötetei. Többnyire a vidéki életből és a hivatalnoki életből vette témáit; egyszerű falusi vagy városi alakjait Jókai és Mikszáth hagyományos stílusában, humorral és együttérzéssel ábrázolta. Tanító célzatú elbeszélései, akárcsak fabulái, könnyen levonható morális tanulságokat hordoznak. „Írása és emberi lénye a magyar úriember egyik legrokonszenvesebb és legnemesebb típusának megszemélyesülése volt. A lélek humorban föloldódó harmóniája, az ősi erkölcsi hagyományokhoz való, magától értetődő ragaszkodás, az emberi szenvedéssel való emberséges szolidaritás, okos mértéktartás, a magyar beszéd gyökeres jó íze, a kifejezésben természetes egyszerűség voltak életben és irodalomban kiemelkedő tulajdonságai.” Munkái Magyar fabulák Tanítómesék. Budapest, 1921 Őszi esték Novellák. Budapest, 1922 Télben Novellák. Budapest, 1922 Mécsvilág Novellák. Budapest, 1923 Szivárvány Novellák. Budapest, 1924 Piros rózsák Novellák. Budapest, 1925 Jelenések Tárcák. Budapest, 1925 Semper idem Novellák. Budapest, 1926 Forgács Novellák. Budapest, 1926 Zsuzsi Dráma. Nemzeti Színház: 1926 Egyedül Novellák. Budapest, 1927 Új magyar fabulák Sajtó alá rendezte Szász Károly. Szarvas, 1929. William Herschel Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza. Élete, munkássága Friedrich Wilhelm Herschel néven született a németországi Hannoverben, egy tízgyermekes családban. 1755-ben a hannoveri hadsereg tagjaként Nagy-Britanniába vezényelték, mert a két országnak közös uralkodója volt, II. György. Herschel hamar megtanult angolul, Frederick William Herschelre változtatta a nevét, és letelepedett Bath városában. Hozzáköltözött húga, Caroline Herschel, aki nemcsak asszisztense lett, de önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen az üstökösök kutatásában jeleskedett. Herschel kezdetben zenetanításból élt. Számos zeneművet is szerzett, de ezek többsége nem maradt fenn. 1773 után kezdett a csillagászat iránt érdeklődni; távcsöveit maga készítette. Eleinte a Hold hegyeinek magasságmérésével és egy, a kettőscsillagokat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott. Egyetlen gyermeke John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7. – London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus. Az Uránusz A fordulópontot az hozta el életébe, amikor 1781. március 13-án bathi, a New King Street 19. szám alatti házának udvaráról felfedezte az Uránusz bolygót. A hírnév lehetővé tette, hogy főállású csillagászként dolgozzon tovább. Az új bolygót először támogatója, III. György király tiszteletére Georgium Sidus-nak nevezte el, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. Az Uránusz nevet Johann Elert Bode német csillagász javasolta a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére. Az Uránusz után 1781. december 7-én a Royal Society tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerésével, a Copley-éremmel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amiért cserébe távcsöves bemutatókat kellett tartania a királyi családnak, tagjai igénye szerint. 1782-ben Datchetbe, 1786-ban Sloughba költözött; ott élt haláláig. 1788. május 7-én feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt. Fiuk, John Herschel (1792–1871) a déli égbolt tanulmányozásával szerzett hírnevet. Távcsövei Herschel a csillagászat mellett távcsöveket is készített; csúcsminőségű eszközeit főleg a hivatásos csillagászok keresték. Több mint 400 távcsöve közül a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel szerelt reflektor, amely korának legnagyobb ilyen eszköze volt. Már használatba vételének éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz-holdat, majd egy hónapon belül még egyet. Mivel azonban ezt a nagy távcsövet nehéz volt kezelni, többnyire kisebb eszközöket használt. A külső bolygók holdjai Az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a Titániát és az Oberont, valamint Szaturnusz két holdját; a Mimast és az Enceladust. Utóbbiak neveit azonban nem ő adta, hanem a fia, John Herschel (1852-ben, illetve 1847-ben). Az infravörös sugárzás Ahogy mind nagyobb és nagyobb távcsöveket épített, egyre több gondot okozott számára egyrészt, hogy a Nap sugarai túl fényes nyalábba gyűltek össze, másrészt, hogy mind jobban felmelegítették a műszert és környezetét. Ezért 1800-ban megvizsgálta, hogy egyenletesen melegítenek-e a különböző színek (különböző hullámhosszú fénynyalábok). A homorú tükörrel összegyűjtött napfényt prizmával bontotta színekre, és mérte, hogyan melegszik fel a hőmérő az egyes színtartományokban. Megállapította, hogy a hőmérő a spektrum lila részén melegszik a legkevésbé, és a melegedés a vörös felé haladva erősödik. Legnagyobb meglepetésére a hőhatás a látható színtartományból kilépve — „a vörösön innen” — tovább erősödött, amiből arra következtetett, hogy a Nap nemcsak fényt bocsát ki, hanem az emberi szem számára láthatatlan „hősugarakat” is — a gyakorlatban ezzel felfedezte az infravörös sugárzást. Utolsó évei 1816-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték. Fontos szerepet játszott a Royal Astronomical Society elődjének megalapításában. 1822-ben hunyt el csillagvizsgálónak is használt otthonában. További jelentős felfedezései Rengeteg mélyégobjektumot , kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket. Nagyrészt ezen adatokból állították össze később az NGC-katalógust . Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, optikai kettős – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak. Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a Naprendszer mozog a világűrben. A Tejútrendszer tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú. Megalkotta az aszteroida szót. Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a Napon is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek. Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy inch (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. 6000K. Emlékezete Emlékmúzeumát abban a bathi házban rendezték be, ahonnan az Uránuszt felfedezte. Hasan Ceka Hasan Ceka (Elbasan, 1900. augusztus 25. – Tirana, 1998. február 11.) albán régész, ókortudós, numizmatikus. A második világháború után az albániai régészettudomány vezető alakja, szervezeti kereteinek egyik megteremtője volt. Főként az illírek és Illíria újkőkortól az ókorig ívelő múltjának történeti emlékeit kutatta, 1947 és 1972 között az apollóniai régészeti ásatások vezetője volt. Életútja Tízéves koráig, 1910-ig a macedóniai Jenicei Vardar(wd) török nyelvű iskolájában tanult, majd hazaköltözött szülővárosába. 1919 novemberében családja Ausztriába küldte, ahol Welsben és Linzben járta ki középiskoláit. 1925-től a Bécsi Egyetem történelmi tanszékének hallgatója volt, de Grazban is képezte magát, végül 1930-ban a főváros egyetemén szerezte meg régész szakdiplomáját. Hazatérését követően Tirana akkor még meglehetősen szerény városi múzeumában kapott megbízást a régészeti gyűjtemény és könyvtár rendezésére. Később a közoktatási minisztérium alkalmazásában a francia Léon Rey apollóniai és az olasz Luigi Ugolini buthrótoni ásatásain dolgozó régészcsoportok egyetlen albán tagja volt. A második világháború elején a megszálló olasz hatóságok által létrehozott Régészeti és Szépművészeti Igazgatóság munkatársaként tevékenykedett. 1942-től 1944 novemberéig a közoktatási minisztérium főtitkára volt. A második világháborút követően a Tudományok Intézetének munkatársa lett. 1948-tól az újonnan alapított tiranai Régészeti és Néprajzi Múzeumban folytatta a munkát. 1947-től 1972-es nyugdíjazásáig ő vezette az Apollónia ókori romvárosa területén folyó ásatásokat. Fia Neritan Ceka (1941) régész, politikus. Munkássága Ceka a legelső albánok egyike volt, akik Nyugat-Európában szerezték meg régészdiplomájukat, gyakran hivatkoznak rá, mint az „albán régészettudomány atyjára”. A második világháborút követő időszak albán tudományos életének kiemelkedő alakja, a fiatalabb Skënder Anamalival(wd) együtt a hazai régészettudomány szervezeti kereteinek megteremtője volt. Kettejük – és a néprajzkutató Selim Islami(wd) – fáradozásának köszönhetően jöhetett létre 1948-ban Tiranában a Régészeti és Néprajzi Múzeum. Anamalival karöltve ennek égisze alatt kezdték meg Albánia régészeti örökségének részletes feltérképezését, feltárását és védelmét, összegyűjtötték a Nemzeti Könyvtárban és magángyűjteményekben a háború viszontagságai közepette is megmaradt régészeti emlékeket. 1947-től 1972-es nyugdíjazásáig kutatásainak homlokterében az i. e. 7. században alapított Apollónia régészeti feltárása volt, negyed évszázadon át az ő szervezésével vagy éppen a vezetése alatt folytak az ottani ásatások. Emellett nevéhez fűződnek a maliqi újkőkori település 1948-as próbaásatásai, az amantiai sztadion 1952–1953-as feltárása (szintén Anamalival együtt), a bronzkori pazhoki halomsírok 1960-as és a gajtani kora vaskori település 1962–1963-as ásatásai. Terepi munkája mellett kiterjedt publikációs tevékenységet folytatott. Különösen jelentős az illíriai városok, Epidamnosz és Apollónia által veretett pénzeket számba vevő, először 1967-ben, majd 1972-ben francia nyelven is megjelent monográfiája és numizmatikai katalógusa. Részt vett az illírekről és Illíriáról szóló antik szövegeket közreadó, 1965-ben kiadott kötet szerkesztői munkálataiban. Az albán régészettudomány 20. századi történetének fontos forrása élete végén kiadott szakmai visszaemlékezése. Főbb művei Probleme të numismatikës ilire, me një katalog të monetave të pabotueme apo të rralla të Ilirisë së Jugut (’Az illír numizmatika kérdései, Dél-Illíria ismeretlen és ritka érméinek katalógusával’). Tiranë: Universiteti Shtetëror i Tiranës. 1967. Questions de numismatique illyrienne, avec un catalogue des monnaies d’Apollonie et de Dyrrhachium (’Az illír numizmatika kérdései, apollóniai és dyrrachiumi érmék katalógusával’). Tirana: Université d’état de Tirana. 1972. Në kërkim të historisë ilire (’Az illír történelem nyomában’). Tiranë: Shkenca. 1998. ISBN 9992760028 Christian Lorenz Christian „Flake” Lorenz (Kelet-Berlin, 1966. november 16. –) német zenész, a Rammstein billentyűse. Egy bátyja van, aki nála 3 évvel idősebb. Híresztelések szerint Christiant a Lorenz család adoptálta. Berlinben nőtt föl, és ma is ott él. Lorenz elvált, három gyermeke van, akik közül az egyik egy Annie nevű lány. 2008. szeptember 12-én újraházasodott. Családi állapotáról elég keveset tudni, mivel nem beszél erről. Szereti a régi autókat, és amatőr szinten fest. Kedvenc együttesei többek között a Die Ärzte, Element of Crime, Coldplay, Placebo, System of a Down, Ministry és a Prodigy. Pályafutása Lorenz zongorázni tanult. Elmondása szerint gyermekkori barátja hatására kezdte, aki szintén zongorázott. Lorenz először az ablakpárkányra rajzolta a billentyűket, végül szülei úgy döntöttek, hogy beíratják egy zenei iskolába. 15. születésnapjára kapott végül egy zongorát, és jól képzett zongoristává vált, bár ő nem tartja magát túl jónak. Feeling B 1983-ban, 17 évesen a Feeling B nevű punk-zenekarban kezdett játszani Paul Landersszel és a svájci Aljoscha Rompe-pal. 10 évig volt tagja az együttesnek. A Feeling B az egyik legismertebb és leginkább tisztelt zenekarrá vált Kelet-Németországban. Lorenz ekkor Paul Landersszel lakott egy lakásban. Mikor nem zenéltek, olyan kabátokat árultak a feketepiacon, amiket lepedőkből és rongyokból készítettek. 2 eladott kabát annyi bevételt jelentett, amennyit akkor egy átlagos munkás keresett havonta. Landers szerint "elég könnyű volt megélni és kimaradni a bajból. Csak akkor volt gond, ha elkaptak." Az együttes az 1990-es évek közepén oszlott föl. Ezután csak punk fesztiválokon játszottak 2000 novemberéig, Rompe haláláig. Rammstein 1994-ben, mikor Till Lindemann, Oliver Riedel, Richard Z. Kruspe és Christoph Schneider megnyert egy versenyt, és így elkészíthettek egy pár számból álló demo-CD-t, Paul Landers is csatlakozott hozzájuk. Lorenz került be utoljára az együttesbe. Először nem akart itt játszani, mivel úgy gondolta, ez túl unalmas lenne számára. Végül sikerült meggyőzni, és az együttes elkezdett dolgozni az első albumon. Lorenz leginkább a koncerteken való szerepléseiért ismert, amelyek közül talán a leginkább közismert az 1999-es worcesteri koncerten előadott Bück dich szám. Ekkor Lorenz Till Lindemann rabszolgájaként volt jelen a színpadon. Az eset miatt letartóztatták őt és Lindemann-t és egy éjszakát a börtönben töltöttek. Egy hónap múlva, a törvényes eljárás után egy 100 dolláros bírságot is kaptak. 2002-ig Lorenz egy gumicsónakban ülve szörfözött a tömeg fölött a Seemann (Tengerész) című szám előadása közben. 2002-ben ezt a szerepet a basszusgitáros, Oliver Riedel vette át, mivel Lorenz túl gyakran sérült meg. A Reise, Reise turné alatt a Mein Teil szám alatt Lorenz egy üstben ül, és Till Lindemann "megsüti" őt egy lángszóróval. Szintén a Reise, Reise turnéja alatt az Amerika című szám alatt Lorenz egy Segway PT-t vezet, és úgy játszik a szintetizátoron. 2005. július 30-án a Segwayt véletlenül nekivezette Lindemann-nak, aki úgy megsérült, hogy az ezt követő koncerteket le kellett mondani. Becenevek Közismert becenevei: Flake és Doktor. A Doktor onnan jön, hogy gyerekként sebész akart lenni. A Flake eredetét nem tudni. Állítása szerint mikor fiatal volt, mindenki Flakenak hívta, és egyszerűen ráragadt ez a név. Forrás http://en.rammstein-europe.com/rammstein-members/christian-flake-lorenz/ Dan Marino Dan Marino (Pittsburgh, Pennsylvania, 1961. szeptember 15. –) amerikai amerikaifutball-játékos. Dan Marino Hall of Fame irányító, aki a Miami Dolphins csapatát erősítette 1983-tól 1999-ig. Ő tartja vagy tartotta az NFL-ben szinte az összes passzrekordot, kiváltképp a Super Bowl-győzelem nélküli irányítók közül. Széles körben ismert és elismert irányító, aki elsősorban villámgyors dobásairól és erőteljes karjáról volt ismeretes. Visszavonulása után a Miami Dolphins csapata visszavonultatta a mezszámát, a 13-ast. A kezdetek 1961-ben született Dél-Oakland szomszédságában, Pittsburghben, olasz és lengyel származású munkáscsaládban. Iskoláit a St. Regis Catholic Elementaryben kezdte, mielőtt a Pittsburgh Central Catholic High School hallgatója nem lett. Itt még baseballban csillogtatta tehetségét és Parade All-Americant nyert. 1979-ben draftolta a Kansas City Royals baseball csapat az amatőr drafton, de ő ehelyett az amerikai focit választotta. Egyetemi évei A sikeres középiskolai karrier után, 1979-től 1982-ig Marino a University of Pittsburgh hallgatója volt. A Pittsburgh Panthers csapatát vezette győzelemre 1982-ben a Georgia Bulldogs ellen a Sugar Bowl-on, egy végeredményt eldöntő TD passzal, melyet John Brown tight end kapott el, a meccs vége előtt egy perccel. Ez a play a Pittsburgh-i sporttörténelem egyik legnagyobb momentuma lett. A következő szezonban meglehetősen nagy csalódást okozott sok embernek, főleg, mikor kikapott csapatával a Cotton Bowl-on a Southern Methodist csapatától. Négy szezon alatt 1204 passzából 693 volt sikeres, mindezekkel 8597 yardot termelve, 79 touchdown-ja mellett 69 interception-je volt. Rekordjai: egy szezonon belül passzolt yard (2876 1981-ben) és karrierje alatti passzolt yard (8597), passzkísérlet és sikeres passz egy szezonon belül (380-ból 226 volt sikeres 1981-ben) és karrier alatt véghezvitt passzkísérlet és sikeres passz (693 sikeres az 1204-ből), valamint TD egy szezonon (37 1981-ben) és karrieren belül (79). Főiskolai karrierje végén az NCAA all-time listáján 5. volt passzolt yardok számában és 4. sikeres passzok valamint TD passzok számában. Mindezek alatt a Panthers négy bowl-on vett részt (Fiesta, Gator, Sugar, Cotton). Negyedik helyen végzett a Heisman-trófeáért versengők között, Sugar Bowl MVP volt. Draftolása után a Panthers visszavonultatta 13-as mezszámát, csakúgy, mint később NFL csapata a Miami Dolphins is. NFL karrierje Az 1982-ben AFC bajnok, SB-vesztes Miami Dolphins 1983-ban az első körben draftolta a 27. helyen. A szezont David Woodley mögött csereként kezdte és onnan nézte a nem túl sok eredménnyel kezdő első számú irányítót. Csak a 6. héten, a Buffalo Bills ellen lépett először pályára kezdőként. Első szezonjában 96.0 rating-je volt, ami rekordnak számított, és melyet csak Ben Roethlisberger javított meg azóta 98.1-re. Már első évében Pro Bowlba választották, ahol rögtön kezdő irányító is lett. Ezen dolgok ellenére mégis csalódással zárult Marino első éve mikor alulmaradtak egy esős mérkőzésen a Seattle Seahawks ellen. Marino meglehetősen félve játszott a meccsen, mivel a Houston elleni mérkőzésen térdsérülést szenvedett és kihagyta a szezon két utolsó mérkőzését. A sérülés valamelyest gyógyult, de még érezte a fájdalmat, és ez nagyban hátráltatta. 1993-ig ez volt az utolsó két olyan mérkőzés, amikor nem lépett pályára, ezalatt az idő alatt 145-ször kezdett zsinórban. 1993-ban egy achilles sérülés miatt szakadt meg a sorozat. Következő évben produkálta Marino az NFL történetének egyik legjobb szezonját. Ebben az évben alapszakasz MVP lett és 6 passzrekordot döntött meg, köztük a legtöbb TD egy szezonon belül (48), és a legtöbb passzolt yard (5084) egy szezonon belül. Ebben az évben 14-2-es mérleggel jutott a Dolphins a playoffba, kiharcolva a hazai pálya jogát is, és megbosszulva az előző év kudarcát, meg is állították a Pittsburgh Steelerst az AFC konferenciadöntőben. A 19. SuperBowlon viszont egy San Francisco 49ers és egy Joe Montana várta őt és csapatát. A Dolphinsnak az ezt megelőző két meccsen 74 futáskísérlete volt, a SB-on viszont csak 8. Marino statisztikája így alakult: 29 sikeres passz az 50 kísérletből, mellyel 318 yd-ot szereztek, 1 TD és 2 INT. A mérkőzést 38-16-ra elvesztette a Dolphins és Marinonak sajnos ez volt az egyetlen SuperBowl részvétele is egyben. 1985. december 2-án, a Monday Night Football közvetítések közül az eddigi legnézettebben, legyőzte a Dolphins a Chicago Bears együttesét (Marino meccs-statisztikája: 27/14, 270 yd), és ezzel 12-0 mérleget csinálva magának, mely előtte 1972-ben sikerült utoljára a csapatnak. Az AFC konferenciadöntőben a New England Patriots csapata verte meg őket, úgy hogy két INT-et dobott Marino és 4 fumble-t szerzett a Pats. A végeredmény 31-14. Marinoval a Dolphins állandó playoff résztvevővé vált, 17 szezonjából 10-szer juttatta be csapatát. 1992-ben, az utolsó konferenciadöntőben a fő riválisával, Jim Kellyvel és a Buffalo Billsel kellett megküzdenie. A mérkőzést 29-10-re a Bills nyerte. Kelly mindig is rossz ómen volt Marinonak, mert 1990 és 1995 között 3-szor ütötte ki a QB-t és csapatát a playoffból. Következő évében, 1993-ban a Miami mindent meg akart tenni, hogy Marino ismét SuperBowlig jusson, de az égieknek más terveik voltak vele és a csapattal. A Cleveland elleni mérkőzésen egy passz után a földre vitték, mindeközben elszakadt az achilles-ina, ezzel végetvetve további szezonjának. Marino megfelelő helyettesítését az előző évében free agentként igazolt Scott Mitchelltől várták. A backup irányító jó benyomást keltően játszott, így Marino gyógyulásával egy évtized után a Miaminál újra vita támadt az irányító személyéről a média és a szurkolók között. A fiatal, remekül bemutatkozó Mitchell legyen a kezdő, vagy a tapasztalt, már sokat bizonyító Marino, aki viszont valószínűleg félteni fogja magát a sérülés miatt. Végül Marinora esett a választás, Mitchell szerződést kapott a Detroit Lionstól, míg Marino mögé a magyar származású, addig a Browns szolgálatában álló Bernie Kosárt igazolták. Egy speciális cipőt, és - a szemmel láthatóan gyenge térdén - térdvédőt viselve játszott ezután Marino. 1994-ben, abban a szezonban mikor a legtöbb kérdés merült fel Marino további képességeit illetően, két fantasztikus mérkőzéssel is észrevétette magát. Az első, a nyitómérkőzés otthon, a New England Patriots ellen, melyen a fiatal Marino képességeivel rendelkező Drew Bledsoe-val játszott. Aznap hatalmas eső volt - a pálya állaga a legkevésbé sem volt jónak mondható - ennek ellenére a két irányító összesen 894 yd-ot passzolt és 9 TD-t szerzett. A mérkőzés a Miami 39-35-ös győzelmével zárult a hosszabbításban. A másik mérkőzés a New York Jets elleni volt, melyet idegenben játszottak, és melyen Marino a már elhíresült mérkőzés nyerő fake spike TD passzát adta. A Miami 10-6-tal nyerte a divízióját ebben az évben és megállította a Joe Montana vezette Kansas City Chiefset otthon, rá egy hétre viszont kikapott a San Diego Chargerstől. Ebben a szezonjában Marino 4435 yd-ot passzolt és megkapta az év visszatérő játékosa címet. Marino nem is menetelt tovább a Divisional Roundnál karrierjének hátralevő részében, főleg miután a hosszú ideig edzősködő Don Shula 1995-ben elhagyta a csapatot. Helyére Jimmy Johnson érkezett, aki kétszer nyerte meg konferenciáját a Dallas Cowboys-szal és gyűrűt ígért Miaminak. Johnson próbálta ráerőltetni a Miamira az ő elképzelését, de a négy év alatt nem talált egy épkézláb futójátékost, aki segítette volna ebben. A Johnson-éra alatt Marino-t egyre-másra érték a sérülések. Ezalatt Kosar, Craig Erickson és Damon Huard próbálták helyettesíteni. Sérülésre való hajlamossága nem is igazán engedte ezek után tehetségét kamatoztatni. 1999-ben a Hálaadás napi mérkőzésen a Dallas Cowboys ellen - egy hónapos kihagyás után visszatérve - Marino 5 INT-et dobott és a csapat 20-0-s vereséget szenvedett. A Dolphins - amely a következő öt mérkőzéséből 4-et elvesztett - 9-7-es mérleggel zárt, és be se jutott a playoffba, Marino és Johnson között vitákat váltva ki. Marino utolsó győzelme az első idegenbeli playoff sikere is volt, nem mellesleg a 37. comeback győzelme, amikor 2000 januárjában legyőzték a Seattle Seahawks együttesét. A következő fordulóban idegenben Marino és a Dolphins 62-7 arányban megsemmisítő vereséget szenvedett a Jacksonville Jaguarstől. Marino karrierjének - akit a meccs második félidejében már Damon Huard helyettesített - gyalázatos vége lett. A 2000-es szezon után, elutasítva a Minnesota és a Pittsburgh ajánlatát is, visszavonult az NFL mind a mai napig egyik legjobban tisztelt és legügyesebb csillaga. Első 8 szezonjában ő kapta a legkevesebb sacket, viszont ő szerezte a második legtöbb 4. negyedes comeback győzelmet, és a második legtöbb győzelmet. Mindkét összehasonlításban csak John Elway tudta felülmúlni. Karrierje során neki volt a legkisebb a futásátlaga, 1 alatti(!), pedig 301-szer próbálkozott a 17 év alatt. 9-szer választották Pro Bowl-ra ('83-'87, 1991-92, 1994-95), ebből 7-szer kezdőként, de sérülései miatt csak kétszer játszhatott ('84, '92). 1999-ben Marino-t a 27. helyre rangsorolták a The Sporting News 100 legjobb játékosának listáján, mellyel ő lett a legmagasabban rangsorolt Dolphins játékos. NFL rekordok, melyeket Marino állított be, igaz, azóta számosat megdöntöttek legtöbb passzkísérlet karrier során: 8358 (Brett Favre megdöntötte /10169/) legtöbb sikeres passz karrier során: 4967 (Brett Favre megdöntötte /6300/) legtöbb passzolt yard karrier során: 61361 (Brett Favre megdöntötte /71838/) legtöbb TD passz karrier során: 420 (Brett Favre megdöntötte /508/) legtöbb passzolt yard szezonon belül: 5084 (1984) (Drew Brees 2011-ben megdöntötte 5087) legtöbb passzolt TD szezonon belül: 48 (1984, Payton Manning 49-cel megdöntötte, ezt pedig Tom Brady 50-nel)) legtöbb mérkőzés, melyen 400-nál több yard-ot passzolt szezonon belül: 4 (1984) legtöbb mérkőzés, melyen 300-nál több yard-ot passzolt karrier során: 60 legtöbb szezon, melyen 3000-nél több yardot passzolt: 13 (1984-92, 1994-95, 1997-98) (Brett Favre megdöntötte) legtöbb folyamatosan végigjátszott szezon 3000 vagy több passzolt yarddal: 9 (1984-92, Brett Favre megdöntötte) legtöbb mérkőzés 4 vagy több TD passzal karrier során: 21 legtöbb mérkőzés 4 vagy több TD passzal szezon során: 6 (1984) legkisebb százalékú INT dobás rookie szezonban: 2.03 (1983-ban, 296 kísérletből 6 INT) legtöbb szezon, amikor passzkísérletben vezetett a ligában: 5 (1984, 1986, 1988, 1992, 1997) legtöbb szezon, amikor sikeres passzkísérletben vezetett a ligában: 6 (1984-1986, 1988, 1992, 1997) legtöbb szezon 40 vagy több TD passzal: 2 (1984, 1986) 100 TD passz elérése legrövidebb idő alatt: 44. mérkőzésen (1986/09/07, San Diego Chargers ellen) 200 TD passz elérése legrövidebb idő alatt: 89. mérkőzésen (1989/09/17, New England Patriots ellen) 300 TD passz elérése legrövidebb idő alatt: 157. mérkőzésen (1994/09/04, New England Patriots ellen) legnagyobb TD-INT differencia: +168 legtöbb edző-irányító győzelem: Don Shula-val 116 első QB, akinek hat 4000 yd feletti szezonja volt, az első QB az NFL történetében, aki elérte egy szezonon belül az 5000 passzolt yardot. NFL rekordok, amelyek Marino beállított legtöbb passzolt yarddal vezette a ligát: 5 (1984-86, 1988, 1992) Sonny Jurgensennel (Philadelphia, 1961-62, Washington, 1966-67, 1969) egyhuzamban legtöbb jó passzkísérletben vezetni a szezont: 3 (1984-86) George Blanda-del (Houston, 1963-65) egyhuzamban 400 vagy több yardot passzolni egy mérkőzésen: 2 (1984) Dan Fouts-cal (San Diego, 1982) és Phil Simms-szel (New York Giants, 1985) legtöbb győzelem egy csapat ellen: 22 (Indianapolis ellen, Brett Favre-val, aki pedig a Chicago ellen) Élet a karrierje után 2000. szeptember 17-én, szombaton a Dolphins- Ravens mérkőzés félidejében a Pro Player Stadium-ban (később Dolphins Stadium) Dan Marino mezszámát, a 13-ast visszavonultatták. Ez volt az egyetlen szám, amit Bob Griese 12-ese óta visszavonultattak. Azóta még egy szám került ugyanerre a sorsra, Larry Csonka 39-ese. A stadionban felállítottak neki egy életnagyságú bronz szobrot és a stadion utcáját, a Stadium Street-et Dan Marino Boulevard-ra keresztelték át. Marino-t 2003-ban a fantasztikus Pittsburgh-i NCAA-s karrierje miatt a College Football Hall of Fame-be választották. 2004-ben 3 hétig a Dolphins Senior Vice President of Football Operations szerepét töltötte be, de a családja jobban érdekelte, így otthagyta a posztot. 2005-ben, amint letelt az NFL-es karriertől való visszavonulás óta eltelt öt év, első körben választották az NFL Halhatatlanok Csarnokába. Jelenleg Marino feleségével, Claire-rel és 6 (4 tőle született, kettőt adoptáltak) gyerekével él West Palm Beach-en, Floridában. A szezonok alatt kommentátora a CBS The NFL Today és az HBO Inside the NFL műsorainak. Film 1994-ben szerepelt az Ace Ventura: Állati nyomozó című filmvígjátékban Jim Carrey és Courteney Cox oldalán, és szerepelt Adam Sandler egyik filmjében, a Sátánkában is. Ezenkívül A Simpson család és Cruddy Sunday egy-egy epizódjában is feltűnt. Ugyancsak cameo szerepeket kapott a Szentfazék és a Bad Boys 2-ben is (cameo = epizódszerep, amit híres ember játszik). Közreműködött a Minden héten háború című film készítésében, sokan nagy hasonlóságot vélnek felfedezni közte, és a Dennis Quaid által megformált Jack Rooney között (a filmbeli Rooney háza a valóságban Marino háza). Zene A zenei világban is letette névjegyét, a Hootie and the Blowfish videójában szerepelt. Marino két éttermet nyitott Dél-Floridában, melyek neve Dan Marino's Town Tavern volt. Egyik a Coral Springs-en, a másik a Fort Lauderdale-i Las Olas Boulevard-on volt. 2005-ben az éttermek nevét Dan Marino's Fine Food and Spirits-re változtatta. 2006-ban mindkét helyet bezárta, de 2007 januárjában más helyeken újra megnyitotta (Miami, St. Petersburg, Las Vegas, NV, Orlando). Marino részt vett a Hooters és a Nutrisystem súlycsökkentő programjain, reklámozta és használta az Isotonert és a FirstPlus Mortgage-et. Dan Marino Alapítvány Dan Marino és a felesége Claire 1992-ben létrehozta az alapítványukat, miután fiuknál, Michael-nél autizmust diagnosztizáltak. Az alapítvány 7 millió dollárral támogatja a kutatást és eszközöket biztosít egy olyan programhoz, amely a gyerekek idegi fejlődésének rendellenességeit vizsgálja és kezeli. A Dan Marino Center, ami 1995 óta a Miami Gyermek Kórház része, ahol folynak ezek a kezelések, és ahol például a tavalyi évben több, mint 48 ezer gyerek fordult meg. 2005. november 7-én, az BNA-s Miami Heat csapata egy félidei show keretén belül, eme munkái elismeréseként egy Marino névvel és 13-as mezszámmal ellátott mezzel ajándékozták meg, majd a 13-as számot ők is visszavonultatták. Forrás NFL Novobátzky Károly Novobátzky Károly (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1947, rendes: 1949), Kossuth-díjas (1949, 1953). Élete Középiskoláit szülővárosában járta ki. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte matematika–fizika szakon, ahol 1906-ban szerzett diplomát. Az Eötvös-kollégium lakója volt. Tanárai voltak többek között Eötvös Loránd, Kőnig Gyula és Beke Manó. Az egyetem elvégzése után vidéken volt középiskolai tanár. Az első világháborúban tüzértiszt volt. 1919–1945 között a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított. A második világháború után a Pázmány Péter (1950-től Eötvös Loránd) Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének vezetője lett, és itt dolgozott haláláig. Az MTA elnökségi tagja volt 1949–1958 között, alelnöke pedig 1958–1967 között. 1966-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Munkái Tudományos munkásságát középiskolai tanárként kezdte. Munkásságának középpontjában a relativitáselmélet és az elektromágneses tér állt. Az elektromágneses értelmezés alapján a fényelhajlás Kirchhoff-elméletét fejlesztette tovább. Emlékezete Tiszteletére megalapították a Novobátzky Károly-díjat, amelyet 1969 óta azok kapnak, akik az elméleti fizika területén jelentős eredményeket értek el. Művei A relativitás elmélete ( Budapest , 1947) Termodinamika ( Budapest , 1951) A fizikai megismerés úttörői ( Budapest , 1959) Elektrodinamika és optika (Neugebauer Tiborral, Budapest , 1951, 1961; németül, Berlin , 1962) Dejte (keresztnév) A Dejte szláv eredetű férfinév, régi személynév. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok április 20. Assérac Assérac település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 1801 fő (2015). Assérac Férel, Camoël, Pénestin, Herbignac, Mesquer és Saint-Molf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Türkvíziós Dalfesztivál A Türkvíziós Dalfesztivál (törökül: Türkvizyon Türk Dünyası Şarkı Yarışması), egy 2013 óta évente megrendezésre kerülő verseny azon országok és területek között, melyek jelentős török népességgel rendelkeznek. A fesztivál keretében minden részt vevő ország, terület benevez egy zeneszámot, amit élő adásban előadnak, majd a szakmai zsűri szavaz a többi résztvevő által benevezett számokra, hogy megtalálják a verseny legnépszerűbb dalát. Az országok különböző tévétársaságokon keresztül szerepelnek, melyek feladata az országot képviselő énekes és dal kiválasztása. 2016-ban és 2017-ben nem rendezték meg a versenyt. A dalfesztivált Magyarországon nem közvetítik, és Magyarország részvételi joga is kérdéses. A rendezvény együttműködik a Nemzetközi Török Kulturális Szervezettel (TÜRKSOY) és a TMB TV-vel is. Történet Törökország 1975-ben debütált az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az ország – több megszakítással – 2012-ig részt is vett a nemzetközi versenyen, 2013-ban viszont visszalépett, több szabályt igazságtalannak minősítve. Ugyanebben az évben döntöttek a Türkvíziós Dalfesztivál elindításáról, mely végül a törökországi Eskişehirből indult el, és az első két évben a Török Világ Kulturális és Művészeti Fővárosában rendezték meg. Formátum Az Eurovíziós Dalfesztiválhoz hasonlóan a Türkvíziós Dalfesztivál is többfordulós, itt azonban nem kettő, hanem csak egy elődöntőt rendeznek, rendszerint egy csütörtöki napon. A döntőre ugyanazon hét szombatján kerül sor. Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy csak egy döntőt rendeztek: 2015-ben a résztvevők alacsony száma miatt. A szavazás és az eredmények prezentálása is eltér az Eurovíziós Dalfesztiválon alkalmazott módszertől: a Türkvízión minden részt vevő ország és terület egy-egy taggal képviselteti magát a szakmai zsűriben. A tagok minden dalt – a saját országukét, területükét kivéve – 1-től 10-ig értékelnek. A pontokat összesítik, és a legmagasabb pontszámmal rendelkező dal nyeri meg a versenyt. 2013-ban nem kerültek nyilvánosságra az elődöntő és a döntő részletes eredményei. Az elődöntő végén a műsorvezetők bejelentették a tizenkét döntőst, a döntő végén pedig az összesített pontszámokat ismertették, ahogy később 2015-ben is. 2014-ben az elődöntő és a döntő végén egyaránt láthatóak voltak a képernyőn a részletes pontszámok. Részvétel Eddig 46 ország, terület szerepelt legalább egyszer. Ezek a következők (az első részvétel éve szerint sorba rakva): 2013 – Altaj Köztársaság , Azerbajdzsán , Baskíria , Bosznia-Hercegovina , Észak-Ciprus , Fehéroroszország , Gagauzia , Grúzia , Hakaszföld , Irak , Jakutföld , Karacsáj – Balkár [a] , Kazahsztán , Kemerovói terület , Kirgizisztán , Koszovó , Krím , Macedónia , Románia , Tatárföld , Törökország , Tuva , Ukrajna , Üzbegisztán 2014 – Albánia , Bulgária , Irán , Moszkvai terület , Németország , Türkmenisztán 2015 – Szandzsák , Szíria 2018 – Ausztria , Belgium , Csuvasföld , Dagesztán – Kumikok , Hollandia , Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület , Lengyelország , Lettország , Magyarország , Moldova , Oroszország , Svédország , Sztavropoli határterület – Nogajok , Tádzsikisztán Országok, területek, melyek még nem vettek részt, de viszonylag jelentős számban élnek területükön török népcsoportok: Abházia Adigeföld Altaji határterület Asztraháni terület Belső-Mongólia Autonóm Terület Burjátföld Csecsenföld Cseljabinszki terület Csukcsföld Dél-Oszétia Dél-Türkesztán Észak-Oszétia Észtország Finnország Franciaország Csisisan Ponan, Tonkhsziang és Salar autonóm megye Görögország Habarovszki határterület Hanti- és Manysiföld Hszünhua Salar autonóm megye Ingusföld Iráni Azerbajdzsán Irkutszki terület Jamali Nyenyecföld Kalmükföld Karakalpaksztán Krasznodari határterület Krasznojarszki határterület Kurgani terület Litvánia Mariföld Mongólia Mordvinföld Nyizsnyij Novgorod-i terület Omszki terület Orenburgi terület Örményország Pakisztán Penzai terület Sunan Yugur autonóm megye Szamarai terület Szaratovi terület Szerbia Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás Tyumenyi terület Udmurtföld Kiválasztási módszerek Minden országnak be kell küldenie egy dalt a részvétel évében. Az országok saját belátásuk szerint választják ki a dalokat: lehet ez a televízió belső döntése vagy a televízió közönsége telefonos szavazáson választhat több dal közül. Rendezés Az eredeti tervek szerint a versenyt minden évben a Török világ kulturális és művészeti fővárosa rendezte volna. Ez az első két évben így is történt – 2013-ban Eskişehir, 2014-ben pedig Kazán adott otthont a dalfesztiválnak –, 2015-től kezdve pedig az adott házigazda ország fővárosa vagy egyik nagyvárosa rendezi a versenyt (mint 2015-ben Törökország legnagyobb városa, Isztambul). A rendezés előkészületei az előző versenyt követően nem sokkal megkezdődnek. Megnevezik a rendező várost és egy megfelelő koncerthelyszínt. A legnagyobb koncerthelyszín az isztambuli Yahya Kemal Beyatlı Kültür Merkezi volt, mely körülbelül 10 000 nézőt fogadott be 2015-ben. Költségvetés A dalfesztivál lebonyolítása legtöbb esetben szponzorok által biztosított pénzből történik. Politikai ügyek Az észak-ciprusi İpek Amber 2014-ben megnyerte a terület nemzeti válogatóját, azonban nem tudott részt venni a kazáni versenyen, mivel Oroszország nem ismeri el Észak-Ciprus függetlenségét, így a delegáció észak-ciprusi útlevéllel nem léphetett be az ország területére. Versenydalával egy évvel később részt vehetett a dalfesztiválon. A 2015-ös őszi orosz-török konfliktus következtében az orosz kormány felfüggesztette a versennyel szoros kapcsolatban álló TÜRKSOY oroszországi területeinek tagságát, így az összes – összesen tizenkét – orosz terület kénytelen volt távol maradni a dalfesztiváltól. Emiatt ebben az évben csak egy döntőt rendeztek, mivel az alacsony résztvevői szám miatt nem lett volna célszerű elődöntőt rendezni. Bolgár uralkodók házastársainak listája A bolgár uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 852-től 1396-ig és 1889-től 1946-ig. Ballstädt Ballstädt település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Chardonnay A chardonnay (kiejtése �a�.d�.n�) világszerte ismert (úgynevezett világfajta) szőlőfajta, a világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik. Jellemzői Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéres zöldek, alig hamvasak, feketén pontozottak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak. Fürtje szintén kicsi, 90–100 gramm körüli, hengeres, kissé vállas, közepesen tömött. Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. Növekedési erélye közepes. Megbízhatóan, de nem bőven terem, másodtermést alig nevel. A cukortartalma még a gyengébb évjáratokban is eléri 17 mustfokot, jó évjáratokban meghaladja a 20 fokot is. Élénk, de finom savtartalma 8–10 gramm/liter körüli. A bogyók jellegzetes zamatúak, fű ízűek. Fagytűrő képessége a közepesnél valamivel jobb, a szárazabb viszonyokat is elviseli. Rothadásra érzékeny, töppedésre képes. Széles sortávolságra és nagyobb magasművelésű tőkeformákra alkalmas. Kicsi fürtjei miatt hosszúmetszést igényel. Bora kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalap lehet, de kiváló minőségű bor, sőt különleges minőségű, akár természetes csemegebor is készíthető belőle. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék. Klónjai Chardonnay 75 Chardonnay 95 Rácz Béla (labdarúgó) Rácz Béla (1893–?) válogatott labdarúgó, középcsatár. Pályafutása Klubcsapatban Az MTK labdarúgója volt, ahol három bajnoki címet és egy magyar kupát nyert a csapattal. Ötletesen játszó, stílusos középcsatár volt, aki a jobbszélsőként is jól szerepelt. 1919-ben az MLSZ nem adta át a neki járó bajnoki aranyérmet, és ezért visszavonult. A válogatottban 1914-ben két alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban és egy gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1913–14, 1916–17, 1918–19 2.: 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13 Magyar kupa győztes: 1914 Jolyon Palmer Jolyon Carlyle Palmer (Horsham, 1991. január 20. –) angol autóversenyző, 2016 és 2017 között a Renault Formula–1-es csapat pilótája. Édesapja, Jonathan Palmer egykor szintén a Formula–1-ben versenyzett, testvére, Will ugyancsak autóversenyző. 2014-ben megnyerte a GP2-es versenysorozatot a DAMS csapatával. 2015. október 23-án a Lotus-istálló bejelentette, hogy ő lesz Pastor Maldonado csapattársa 2016-ban. Végül Pastor Maldonado helyére szerződtette a francia-istálló Kevin Magnussent. Eredményei Teljes Formula–2-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes GP2-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes GP2 Asia eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula-1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Abtsteinach Abtsteinach település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 2448 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Novokaracsevo Novokaracsevo (orosz betűkkel: Новокарачево, baskír nyelven: Яңы Ҡарас) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 196 lakosa volt, melynek 97%-a tatár. 2010-ben 114 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Podgorje Bednjansko Podgorje Bednjansko falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Bednjához tartozik. Fekvése Varasdtól 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Ravna gora déli lábánál fekszik. Története A falunak 1857-ben 77, 1910-ben 116 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 10 háztartása és 27 lakosa volt. Rakcsányi László Rakcsányi László (Budapest, 1901. október 1. – Budapest, 1967. augusztus 29.) vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1953). Életpályája Budapesten született 1901. október 1-én. 1925-ben szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1926-ban az Ampelológiai Intézetbe került gyakornoknak. 1951-ben a Szőlészeti Kutató Intézet technológiai osztályának vezetője, majd 1952-ben az igazg. tudományos helyettese lett. 1959-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola borgazdasági tanszékén lett tanár. Munkássága Kidolgozta a szőlőtörkölyben és borseprőben rejlő értékes anyagok maradéktalan kinyerésének módszerét, a borseprő vákuumos lepárlását, a szeszes italok érlelésének gyorsítására szolgáló ultrahangkezelést, a savtartalom szabályozását lehetővé tevő ioncserélő műgyanták alkalmazását. Főbb munkái Szőlő- és borgazdasági technológia (Budapest, 1952) Borgazdasági melléktermékek (Budapest, 1954) Szőlő- és borgazdasági termékek különleges technológiája (Budapest, 1961) Borászat (Budapest, 1963) Henderson megye (Texas) Henderson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Athens. Lakosainak száma 78 675 fő (2013. július 1.). Henderson megye Kaufman, Van Zandt, Smith, Cherokee, Anderson, Freestone, Navarro és Ellis megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nelson megye (Kentucky) Nelson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kentucky államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Bardstown. Lakosainak száma 44 540 fő (2013. július 1.). Népesség A megye népességének változása: Niedergeckler Niedergeckler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Várkonyi Gábor (filmrendező) Várkonyi Gábor (Budapest, 1947. július 20. – Budapest, 1994. december 30.) magyar rendező, forgatókönyvíró, producer. Élete Édesapja Várkonyi Zoltán, a kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, édesanyja Szemere Vera színésznő volt. A szülei 1946-ban kötöttek házasságot. A következő évben jött világra Várkonyi Gábor 1947. július 20-án. A felesége 1973-tól Várkonyi(né Farkas) Éva volt, a fiuk Várkonyi Gáspár, aki még a nagyapja életében, 1974-ben született, és Várkonyi Gábor özvegye, valamint a fia adják át évente az édesanyja által, aki túlélte őt, 1984-ben létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat. Várkonyi Gábor nagy műveltségű, több nyelven beszélő ember volt. Rendezéseinél a forgatókönyvet tartotta a legfontosabbnak, akár kortárs művet, akár klasszikus adaptációt vitt képernyőre. 1976-tól dolgozott rendezőként a Magyar Televíziónál, előbb az Irodalmi és Drámai Főosztályon, majd az egyik belső produceri iroda producereként. A Magyar Televízió Archívuma több mint 100 dramatikus, művészeti műsorát őrzi. Rendezései mellett forgatókönyvírói tevékenységet is folytatott. Kitűnő szervezőkészségét Hankiss Elemér elnöksége idején, 1992-től fejtette ki. Producerként több, nagy sikerű film, kulturális műsor életre keltését segítette, irányította. 47 évesen hosszan tartó szenvedés után 1994. december 30-án hunyt el. Földi maradványait 1995. január 13-án a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Édesanyja nem tudta feldolgozni a fia halálát, és röviddel egyetlen gyermeke elvesztése urán 1995. április 3-án ő is meghalt. Tanulmányai Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola , filmvágó szak ( 1962 – 1966 ) Moszkvai Össz-szövetségi Állami Filmfőiskola (VGIK) ( 1967 – 1968 ) Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendezői szak ( 1969 – 1973 ) Syracuse Egyetem, Amerikai Egyesült Államok Film- és tévérendezői diploma (1973– 1976 ) Munkahelye Magyar Televízió (1976– 1994 ) Irodalmi- és Drámai Főosztály, rendező (1976– 1992 ) Belső produceri iroda, producer (1992–1994) Munkássága Gőzfürdő – tévéfilm (1973) Vendégség – színházi koprodukció (Pesti Színház) (1973) Tigrisugrás – tévéfilm (1974) Ügyes ügyek 1-2. – tévéfilm (1974) Csontváry - tévéfilm (1975) A feladat 1-3. - sci-fi tévéfilmsorozat (1975) Vivát, Benyovszky! - magyar-csehszlovák tévéfilmsorozat (1975) Húsvét – tévéfilm (1976) Kisfiúk és nagyfiúk – tévéfilm (1976) Mielőtt a kakas megszólal – tévéjáték (1977) Boldogság – tévéjáték (1977) Haszontalanok – tévéjáték (1977) Gombó kinn van – tévéfilm (1978) Ivan Vasziljevics – tévéjáték (1978) Zokogó majom 1-5. – tévéfilmsorozat (1978) A király meztelen – tévéjáték (1979) A fürdőigazgató – tévéjáték (1979) Négykezes regény (Nyitott könyv sorozat) – tévéjáték (1980) Jónás – monodráma (1981) Az aranyelefánt – tévéjáték (1981) Pesti emberek – tévéjáték (1983) A tönk meg a széle – tévéjáték (1984) Vereség – tévéfilm (1984) Raz, dva, tri - csehszlovák vígjáték (1985) A vendég kockázata – tévéjáték (1985) Nyolc évszak 1-8. – tévéfilm sorozat (1987) Birtokoseset – tévéjáték (1989) Kölcsey – tévéjáték (1989) A biblia – tévéfilm (1989) Kerti mulatság (Nyitott könyv sorozat) – tévéjáték (1990) Várunk rám (Nyitott könyv sorozat) – tévéjáték (1991) Micsoda család (Vidám esték sorozat 2.) – tévéjáték (1992) Bosszúálló ( Kutyakomédiák sorozat 1.) – tévéjáték (1992) Vízizene ( Kutyakomédiák sorozat 2.) – tévéjáték (1993) Leskelődő ( Kutyakomédiák sorozat 3.) – tévéjáték (1993) Privát kopó - tévéfilmsorozat (1993) (producer) Kisváros 1-20. – tévéfilmsorozat (1994) Díjak MTV Elnöki Nívódíjak Balázs Béla-díj (1983) Érdekesség 1967 -ben az Ezek a fiatalok című zenés magyar filmben színészként működött közre. 1975 -ben a Vivát, Benyovszky! című 13 részes magyar-csehszlovák kalandfilm társrendezője volt. Ebben a sorozatban édesapja, Várkonyi Zoltán Nilov kormányzót, édesanyja, Szemere Vera Nilov feleségét alakította. Ocsori járás Az Ocsori járás (oroszul Очёрский район) Oroszország egyik járása a Permi határterületen. Székhelye Ocsor. Népesség 1989-ben 27 013 lakosa volt. 2002-ben 25 347 lakosa volt, melynek 96%-a orosz, 1,2%-a udmurt, 0,7%-a komi-permják nemzetiségű. 2010-ben 22 828 lakosa volt, melyből 21 628 orosz, 207 udmurt, 136 tatár, 122 komi, 111 ukrán stb. Alsóbélatelep megállóhely Alsóbélatelep megállóhely egy Somogy megyei vasútállomás, Fonyód településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bélatelep megállóhely Balatonfenyves vasútállomás Ámokfutók Az Ámokfutók egy magyar könnyűzenei együttes. Egyik legismertebb daluk a Szomorú szamuráj. Ezt több tucat siker követte, mint például Robinson, Hold dala, Meghalok 1 csókodért, Bújj mellém , Csak a csillagok, Ne sírj, Neked adom, Érted fáj, Szerelem hajnalán, Maradj velem és még sorolhatnánk egészen a Nem számít slágerig. Albumok 1994 – Sebességláz (Warner-Magneoton) 1995 – Varázsolj el! (Warner-Magneoton) 1996 – III. (Warner-Magneoton) 1997 – Van valami... (Warner-Magneoton) 1999 – Ezüst eső (Warner-Magneoton) 2000 – A szerelem hajnalán (Warner-Magneoton) 2001 – Best Of 500.000 (Warner-Magneoton) 2003 – Soha véget nem ér (DSH /MusicDome /Samurai Songs) 2004 – Kozsó és az Ámokfutók (RTL Zeneklub) 2005 – A Hold dala (Reload-Maxi) 2008 – Ami jó ami szép (Dancs Market Records) 2010 – Kozso-Újratöltve (Warner-Magneoton) Baryonyx A Baryonyx walkeri a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok (Dinosauria) csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Theropoda alrendjébe és a Spinosauridae családjába tartozó faj. A Baryonyx (jelentése „nehéz karom”) egy ragadozó dinoszaurusz volt, amelyet az angliai Dorkingtól délre levő agyag rétegben és Spanyolországban fedeztek fel. Az angliai példány nagy része, egy fiatal egyedtől származik, míg a spanyolországi maradványok töredékes koponyák és megkövesedett lábnyomok. A Baryonyx 130–125 millió évvel élt ezelőtt, a kora kréta korszakban. A Baryonyx azok a ritka dinoszaurusz fajok közé tartozik, amelyek halevők voltak. A halevő dinoszauruszoknak a pofavége lehajlott, keskeny állkapcsukban recés fogak ültek és karjaikon kampó alakú karmok voltak, melyek segítették a halászásban. Megjelenése A Baryonyx 8,5–9,5 méter hosszú és 2,6–2,75 méter magas lehetett. A testtömegét 1,7–2,7 tonnára becsülik. A legjobban megmaradt csontváz figyelmes tanulmányozása, arra utal, hogy a példány még nincs teljesen kifejlődve. Ennek következtében a Baryonyx nagyobbra is nőhetett. A Baryonyxnak mindkét hüvelykujján volt egy-egy 25 centiméteres karom. A hosszú nyaka nem volt olyan S alakú, mint a többi Theropodának. A koponya éles szögben ült, nem 90 fokban, mint a legtöbb hasonló dinoszaurusznak. A hosszú állkapcsa krokodilszerű volt, és 96 fog ült benne; kétszer több, mint a rokonainak. Az alsó állkapocsban 64 fog helyezkedett el, míg a felső állkapocsban 32 fog ült. Lehet, hogy a pofavégen egy kis taréj helyezkedett el. A felső állkapocs egy éles szöget alkotott a pofavég közelében, ez látható a krokodiloknál is. Ez megakadályozza a halak szabadulását. Hasonló alkalmazkodás a gébicsféléknél is látható. Életmódja A krokodilszerű állkapcsok és a sok finoman fűrészes fogak, arra utalnak, hogy a Baryonyx halevő volt. Ezt megerősíti az angliai példányban talált, Lepidotes hal csontjai és pikkelyei is. Feltételezik, hogy a Baryonyx a part szélén ült, pihenve az erős hátsó lábán, várva, hogy egy hal ússzon a közelébe. Ezután a nagy karmával kikapta a halat a vízből. Ilyen módszert használ a mai grizzly medve is. A hosszú, de lehajló fej, megerősíti ezt az elméletet. Míg fel nem fedezték a közeli rokonát, a Suchomimust, a Baryonyxt tartották az egyetlen halevő dinoszaurusznak. A Baryonyx csontváz mellett, Iguanodon csontokat is találtak. Egyesek szerint a Baryonyx dögökkel egészítette ki étlapját. Rendszerezése Hasonlóság van a Becklespinax és a Baryonyx között, de az utóbbin nem találtak bizonyítékot, miszerint a nyaka hátsó részén lett volna tüske. Egy másik krokodilszerű halevőt, 1998-ban írtak le, ez a Suchomimus, amely egy alcsaládban (Baryonychinae) van a Baryonyxszal. Újabban azt akarják, hogy a Suchomimus tenerensist nevezzék át Baryonyx tenerensisnek, a hátgerinc hasonlósága miatt. A Baryonychinae alcsalád a Spinosauridae családhoz tartozik, amely magába foglal más kréta kori óriásokat is, mint a Spinosaurust és az Irritatort, ezek Afrikában és Dél-Amerikában éltek. Valószínűleg a spinosaurusok Gondwanában jelentek meg és ott is fejlődtek ki különböző fajokká. Nyugat-Európába később, az Ibériai-félszigeten keresztül jutottak el. Felfedezése A kora kréta alatt, Európa északi részét a Wealden tó borította. A magasabb helyekről induló üledékes síkságok és delták körülvették azt a helyet, ahol manapság London fekszik, és mindegyikük a nagy tóba ömlött. A Baryonyxt ezekben a korábbi deltákban fedezték fel. 1983 januárjában egy William Walker nevű amatőr őslénykutató, rábukkant egy hatalmas karomra, amelynek egy része kiállt az agyagból. A hely, ahol a felfedezés történt, Smokejacks Pit, amely Wallis Woodhoz tartozik; a helység Ockleyban van, amely a Surrey megyei Dorking mellett található. Miután kiásta a karmot és néhány csontot, felhívta a londoni Natural History Museumot. A csontváz szerencsére, eléggé jó állapotban volt, kiásását Alan J. Charig és Angela C. Milner vezette, akik a Natural History Museumnak dolgoznak. Ők 1986-ban kiadták a típusfaj, Baryonyx walkeri, leírását, és Walker felfedezőjéről nevezték el. A csontváz a londoni múzeumban látható. Körülbelül 70%-át találták meg, köztük a koponyát is, ami nagy segítséget nyújtott a paleontológusoknak a faj leírásához. Néhány évre, az angliai felfedezés után, a spanyolországi Sala de los Infantes üledékben, amely Burgos tartományban van, egy hiányos koponyát találtak. A La Rioja-i híres és gazdag megkövesedett dinoszaurusz nyomok között, Baryonyx nyomok is vannak. Másik két karmot Nigériában találtak, egyet pedig a Wight-szigeten, 1996-ban. 1997 decemberében, egy Isle of Wight-i raktár, amelyben fosszíliákat tartottak, Baryonyx karral dicsekedett. Ezeket a maradványokat állítólag évtizedekkel ezelőtt ásták ki, a sziget délnyugati részén, és azóta a Carisbrooke kastélyban ültek leíratlanul. Gare de Villepinte Gare de Villepinte vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Villepinte településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Aulnay-sous-Bois-Roissy 2-RER-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare du Parc des Expositions Gare de Sevran - Beaudottes Seprűzanót A seprűzanót vagy seprőzanót (Cytisus scoparius) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának Faboideae alcsaládjába tartozó évelő cserje. Nyugat- és Közép-Európában őshonos, az Ibériai-félszigettől északra a Brit-szigetekig és Dél-Skandináviáig, keletre Lengyelország és Románia területéig található meg. A napsütötte helyeket, az alacsony tengerszint feletti magasságon található száraz, homokos talajokat kedveli, gyakran ültetik is. Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált. Sokszor cserjéseket alkot. Jellemzése Az 50–200 cm magas cserje szára zöld, ágai vékony, ötélű vesszők, melyek felemelkednek vagy a földre terülnek. Könnyen lehulló, apró, nyél nélküli (ülő) tojásdad levelei közül a felsők osztatlanok, az alsók hármasan tagoltak; ritkásan állnak, és jelentős részük virágzáskor már rendszerint lehullott. Május-június környékén virágzik. A szélesen kinyíló sárga, illatos, zigomorf pillangós virágok magánosak, de látszólag dús fürtvirágzatot alkotnak (leveles fürtben nyílnak). A párta 2-2,5 cm-es, szélesre nyíló sziromlevelek között hosszan kinyúló bibeszál spirálisan 1-2 fordulatnyit csavart. A hosszúkás, éretten feketés hüvelytermések pillás élűek, egyben maradók. Hatóanyagai Kinolizidin-alkaloidokat, köztük szparteint és lupanint; biogén aminokat: dopamint és tiramint; flavonoidokat: szkoparin és asztralagin; a magokban lecitint tartalmaz. Felhasználása Egykor vesszőiből seprűt fontak – innen a faj neve –, a virágrügyeket megették, a rostokból textíliát készítettek, a kérget bőr cserzésére, leveleit sör ízesítésére használták fel. Gyökérzete futóhomok megkötésére is alkalmas, autópályák töltéseire is ültetik. Gyógyhatása Alkaloidtartalmán alapuló hatása miatt szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésére használható, bizonytalan szparteintartalma miatt felhasználása inkább csak késztermékekben ajánlott. A homeopátiában szívritmuszavar, szívgyengeség, bőrbetegségek kezelésére használatos. A virágban található flavonoidoknak vizelethajtó hatásuk van, amelyek elősegítik a kloridok kiürülését. A szpartein nyugtató hatást gyakorol az idegrendszerre és szabályozza a szívritmust. A tiramin érösszehúzó tulajdonságú; így a zanót alapú gyógykészítmények kedvezően hatnak a vérkeringésre. A seprűzanót mérgező hatását a szpartein okozta (ennek mértéke a növény különböző részeiben változó): túladagoláskor előfordulhat hányás, szédülés, szívdobogásérzet, ezért csak az orvos által javasolt gyógykészítményeket használja! A seprűzanót használata nem ajánlott terhesség idején vagy magas vérnyomásban szenvedőknél. Ezenkívül a tiramin egyes antidepresszáns gyógyszerek szedése mellett veszélyes vérnyomásemelkedést okozhat. Hasonló fajok európai sünzanót (Ulex europaeus) festő rekettye (Genista tinctoria) Németh Sándor (plébános, 1844) Németh Sándor (Szeged, 1844. augusztus 29. – 1918 után) római katolikus plébános, kanonok. Életútja Németh József és Szekula Katalin fiaként született. 1868. július 11-én pappá szenteltetett; segédlelkész volt Nagycsernyán, Nagybecskereken, Törökbecsén, Hidegkúton, Apátfalván, Ujszentannán, Szeged-belvárosban. 1876-től adminisztrátor Kevermesen, 1877-től segédlelkész Kevermesen, Kisorosziban, 1878-tól Zsombolyán, 1879-től adminisztrátor Majláthfalván, 1882-től Földeákon. 1891-től Battonya (Csanád megye) plébánosa volt. 1904. júliusában a király a Csanádi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. 1915. január 1-jén vonult nyugdíjba. Cikkei a Havi Közlönyben (munkatárs, 1903. Szemelvények a gyakorlati lelkipásztorkodásból. stb). Munkái A templom tiszteletben tartásáról. Okos beszélgetés a jó magyar népnek. Bpest, 1892. (Népiratok 42.) A pokol útja: vagy ne dobd el, a mit te szereztél. Tanulságos beszélgetés az öngyilkosságokról. Bpest, 1892. (Népiratok 43.) Beszélgetés a kántor-tanítói hivatal fontos voltáról. Tanulságos olvasmány. Bpest, 1892. (Népiratok 46.). George Harrison George Harrison (Liverpool, 1943. február 25. – Los Angeles, 2001. november 29.) világhírű brit zeneszerző, zenész, producer. Elsősorban úgy ismert, mint a mai zenetörténet egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású zenekarának, a The Beatles-nek a szólógitárosa, „a Csendes Beatle”. Komoly és jelentős szerepet játszott emellett abban is, hogy a mai nyugati társadalomnak a meditáció és a keleti kultúra iránti érdeklődése felébredt. A The Beatles pályája során John Lennon és Paul McCartney voltak a főbb dalszerzők; Harrison nevéhez jóval kevesebb Beatles-dal fűződik, amelyek közül rendszeresen kettő-kettő került fel az albumokra. Ezek közül a leghíresebbek: "If I Needed Someone" (1965), "Taxman" (1966), "Within You, Without You" (1967), "While My Guitar Gently Weeps" (1968), "Here Comes the Sun" és a "Something" (mindkettő 1969), "I Me Mine" (1970). Harrison még a Beatles tagjaként kezdett érdeklődni az indiai zene és a hinduizmus iránt; ekkortájt a nyugati társadalom is komoly érdeklődést tanúsított a keleti vallások, filozófiák és zene iránt. Később ez az érdeklődés és a meditáció Harrison magánéletének és zenéjének szerves részévé vált. Bár a Beatles utolsó éveiben már dolgozott a saját nagylemezén, az együttes 1970-es feloszlása után kezdett szólókarrierbe, maga mellé gyűjtve a korszak legismertebb brit zenészeit, s váltakozó, sokszor hatalmas sikert elérő hanglemezeket adott ki. Legismertebb dalai: "My Sweet Lord" (1970), "Give Me Love (Give Me Peace on Earth)" (1973), "All Those Years Ago" (1981). Harrison szervezte az első nagyobb jótékonysági koncertet The Concert for Bangladesh címmel, amit 1971. augusztus 1-jén tartottak a New York-i Madison Square Gardenben. 2004-ben Harrisont a Rock and Roll Hall of Fame tagjává avatták. Harrison filmproducerként is tevékenykedett, 1979-ben megalapította Handmade Films nevű vállalatát. A társaság irányításával elkészült filmek közé tartozik a Brian élete, az Időbanditák, a Withnail és én (Mi ketten címen is ismert) és a Mona Lisa. Harrison feltűnt Eric Idle Beatles-paródiájában, az All You Need is Cash-ben, ismertebb címén a „The Rutles”-ben. Gyermekkora George Harrison az angliai Liverpoolban született. A pontos időpont nem biztos: az anyakönyvi kivonat 1943. február 24-ére, tíz perccel éjfél előttre teszi születését, bár ő február 25-én ünnepelte születésnapját. Második névként gyakran használta a Haroldot, pedig csak egy keresztneve volt. Harrison apját hívták Haroldnak. Gyermekkorában az Arnold Grove 12 szám alatti házban lakott. Általános iskolába a Penny Lane közelébe járt, a Dovedale Infantsba. Később a Liverpool Institute for Boys (ma már Liverpool Institute for Performing Arts) nevű iskolába járt, szegény diákként, és diáktársai úgy emlékeztek rá, mint aki csendesen, egyedül ült a sarokban. Az 1950-es évek közepén ismerte meg Paul McCartneyt, aki ugyanebbe az iskolába járt, és aki 1958 februárjában beajánlotta az akkor Quarrymen nevű együttesbe. Az együttes később a basszusgitáros Stuart Sutcliffe javaslatára nevet váltott, és The Beatles-ként vált világhírűvé. George 1959-ben rövid ideig a Blacklers Stores-ban dolgozott mint villanyszerelő tanonc, s a munka hasznára vált, mert a Beatlesből ő értett legjobban az erősítőkhöz és más berendezésekhez. Később saját stúdiót rendezett be Kinfaunsban, esheri házában. Itt ő és a Beatles is készített demo-felvételeket. Szerepe a Beatlesben Harrison, a könnyed játékú, találékony, elkötelezett ritmus- és szólógitáros zenéjét olyan előadók befolyásolták, mint Chuck Berry, Carl Perkins és Chet Atkins. George rendkívül kreatív gitáros volt. Paul elmondása szerint, amikor a stúdióban megmutatták a dalok alapjait a csapatnak, George szinte reflexből olyan riffeket és szólamokat adott hozzá a dalokhoz, amelyek megadták nekik az összetéveszthetetlen Beatles-hangzást, és amelyek később nagyban hozzájárultak a dalok felejthetetlen dallamvilágához. A Beatles legtöbb híres gitárszólójával Paul McCartney és John Lennon meglepetésére George úgy tette színesebbé a szerzeményeiket, hogy azokba valódi értékeket lehelt. Paul saját elmondása szerint ő és Lennon alapszinten játszott a hangszeren, majd jött ez a tizenhét éves fiú, és kapásból, profi módon játszotta a kor legmenőbb rock and roll slágereit. Harrison volt az első „Beatle”, aki az Amerikai Egyesült Államokban járt: 1963 szeptemberében meglátogatta Louise nevű nővérét, aki Illinoisban élt. A The Beatles első fellépése az Ed Sullivan Showban öt hónappal ezután következett. Látogatása alatt gyakran ment el egy lemezboltba, ahol a The Beatlesről érdeklődött. A tulajdonos még életében nem hallott a zenekarról. Amikor visszatért Angliába, azt mondta zenésztársainak, hogy elég nehéz dolguk lesz, ha meg akarják hódítani Amerikát. A „Beatlemánia” idején gyakran mint a „Csendes Beatle” hivatkoztak rá, visszahúzódó természete miatt, és azért, mert a sajtótájékoztatókon szinte egy szót sem szólt. Inkább a különböző helyzeteket és az embereket vizsgálta. A Beatles tagjai közül leginkább őt érdekelték a zenekar pénzügyei, Brian Epsteinnel gyakran beszélt erről. Zenésztársaihoz hasonlóan neki is vannak nevezetes aranyköpései; amikor egy újságíró megkérdezte, hogy mit csinálnak két fellépés között a hotelszobáikban, Harrison azt felelte: „Korcsolyázunk”. Amikor arról kérdezték, mi annak a furcsa frizurának a neve, amit viselnek, röviden így válaszolt: „Arthur”. Első dalát, a „Don't Bother Me”-t 1963-ban írta, amikor beteg volt; saját szavai szerint azért, hogy lássa, hogy tud dalt írni. A dal a Beatles második, With the Beatles című albumán jelent meg 1963. november 22-én. 1964-ben az A Hard Day's Night című filmben is elhangzott. Legközelebb csak 1965-ben vettek fel dalokat Harrisontól: a Help! című albumon jelent meg az „I Need You” és a „You Like Me Too Much”. Harrison saját dalait mindig maga énekelte, de ezeken kívül a következőket is: a Please Please Me című albumról a „Chains” és a „Do You Want to Know a Secret?”, a With the Beatles-ről a „Roll Over Beethoven” és a „Devil in Her Heart”, az A Hard Day’s Night-ról az „I'm Happy Just to Dance With You” és a Beatles for Sale-ről az „Everybody's Trying to Be My Baby” című dalokat. Karrierjében fordulópontot jelentett az 1965-ös amerikai turné, mely során egy barátja, David Crosby, a Byrds egyik gitárosa és énekese bevezette az indiai klasszikus zenébe, és bemutatta Ravi Shankar szitárművésznek. Harrisont elbűvölte a hangszer és belemerült az indiai zenébe; Harrisonnak elévülhetetlen érdeme, hogy a nyugati társadalom megismerte a szitárt és India zenéjét. A Beatles távol-keleti turnéján vett magának egy szitárt, és ő lett az első a nyugati könnyűzene történetében, aki használta ezt a hangszert, mégpedig a "Norwegian Wood (This Bird Has Flown)" című dalban, a Rubber Soul című albumon. Síkra szállt Shankar érdekében, és nagyrészt neki köszönhető, hogy a szitárművész fellépett az 1967 júniusában rendezett Monterey Nemzetközi Popfesztiválon. Shankar nem volt elragadtatva Harrison első indiai hatást mutató dalaitól, de életre szóló barátságot kötött vele. Ezután Harrison szitárleckéket vett Shankartól Indiában. Harrison és John Lennon volt az első a Beatlesben, aki kipróbálta az LSD-t, 1965-ben, tudtuk nélkül, fogorvosuk londoni fogadásán. Harrison hamarosan rendszeresen fogyasztotta és lelkesen propagálta, bár később megtagadta használatát. A magánéleti fordulópont a Help! című film forgatásán következett be: a Bahamákon egy hindu hívő mind a négy Beatle-nek adott egy könyvet, ami a reinkarnációról szólt. Harrison egyre inkább érdeklődött az indiai kultúra iránt, eközben pedig a hinduizmussal ismerkedett. 1966-ban, a Beatles utolsó (amerikai) turnéja és a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band felvételének kezdete között feleségével, Pattie Boyddal Indiába utazott. Itt behatóbban tanulmányozta a szitárt, több guruval találkozott és több szent helyet is felkeresett. Furcsa módon épp feleségén keresztül ismerte meg (már Angliában) Maharishi Mahesh Yogit 1967-ben, aki a Beatles tagjait és feleségeiket bevezette a transzcendentális meditációba. 1968 februárjában mindannyian az indiai Rishikeshbe repültek, hogy a jógi segítségével meditáljanak. Ringo és Paul korábban hazatértek, de George és John áprilisig maradtak. Egy szóbeszéd terjedt, ami szerint a jógi a Beatles kíséretének nőtagjait zaklatta. Amikor John erről beszélt, épp George volt az, aki azt mondta, hogy igaz lehet. Áprilisban ők is visszatértek Londonba, de Harrison nem adta fel a hinduizmusban való hitét. Közeli barátságba került Eric Claptonnal. Az 1960-as évek végén közösen írták meg a „Badge” című számot, ami a Cream búcsúalbumán jelent meg, 1969-ben. Ez a szám volt az alapja a Beatles Abbey Road albumán megjelent „Here Comes the Sun”-nak, amit Clapton hátsó kertjében írt. Harrison 1966-ban feleségül vette Pattie Boydot; Clapton az 1960-as évek végén beleszeretett a nőbe, és viszonzatlan érzelmeit – köztudottan – a Derek & The Dominoes együttessel 1971-ben kiadott, csodálatos „Layla and Other Assorted Love Songs” albumba öntötte. Ám nem sokkal a megjelenés után Boyd elhagyta férjét, és 1979-ben végül feleségül ment Claptonhoz. Mindezek ellenére a két férfi barátsága töretlen maradt. Ugyanez nem mondható el Harrison és Paul McCartney kapcsolatáról. A „White Album” felvételei alatt az állandó viták miatt Harrison többször is azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja az együttest. A kettejük közötti nyilvánvaló feszültség jól látható a „Let It Be” film számos jelenetében, és ez odáig fajult, hogy ekkoriban Harrison rövid időre ki is lépett a Beatlesből. Bár nem ő volt a zenekar elsődleges zeneszerzője (Lennon és McCartney írták a hatalmas Beatles anyag legnagyobb részét), de az idők folyamán Harrison dalszerzői készsége sokat javult, és munkáival fokozatosan elnyerte társai és a közönség elismerését. Az 1960-as évek közepén Lennon és McCartney kezdte jobban elfogadni számait, bár későbbi nyilatkozata szerint mindig nehézségei voltak dalai felvételével, mert a többiek egy lemezre sosem engedtek be többet, mint egyet vagy kettőt. Emlékezetes Harrison számok ebből az érából az „If I Needed Someone”; „I Want To Tell You”; az indiai hatást mutató „Love You To”; a csípős „Taxman”, a sokat szidott „Within You, Without You”, ami pedig a világzene egyik alapítója, vagy a „While My Guitar Gently Weeps”, amit nagyban befolyásolt barátja, Roy Orbison zenéje, és egy másik barátja, Eric Clapton játszotta a gitárszólóját; és a „Piggies”, ami szerencsétlen módon később szerepet kapott Charles Manson gyilkossági ügyében. A „Here comes the Sun” és a „Something” valószínűleg a két legismertebb szerzeménye a Beatles-időszakból. Sőt, a „Something”-ot Harrison egyik legjobb dalának tarják, amelyet még Frank Sinatra is feldolgozott. Növekvő zeneszerzői termelékenysége párosítva a lemezre juttatás nehézségeivel azt eredményezte, hogy a zenekar karrierjének végére jelentős mennyiségű kiadatlan anyagot halmozott fel. A Maharishi Mahesh jógival való találkozás nyomán ismerkedett meg Harrison először a meditációval. 1969 nyarán a Beatles elkészítette a „Hare Krishna Mantra” című számot, amit Harrison és a londoni Radha-Krishna templom hívei adtak elő, és amely világszerte sok országban fenn volt a Top 10-es listán. Ugyan ebben az évben ő és John Lennon találkoztak Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupadával, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete irányítójával. Harrison hamarosan magáévá tette a Hare Krisna eszméit, és haláláig kapcsolatban maradt velük. Mivel még életében rájuk hagyományozta Lethmore Heath-i farmját sokan feltételezték, hogy halála után nagy összeget hagy majd a szervezetre. Ez megdőlt, végrendeletében nem kerültek megemlítésre. Az 1970-es években A Beatles 1970-es felbomlása után Harrison számos szakmailag és anyagilag is sikeres lemezt kiadott, szólóban és más együttesek tagjaként egyaránt. Miután a Beatlesben évekig korlátozták szerepét, első szólólemezére, az All Things Must Pass-ra az ez idő alatt felgyűlt, kiadatlan dalok nagy részét feltette, így ez lett a rockzene történetének elő tripla lemeze. Szerepelt rajta a listavezető „My Sweet Lord” is, ami miatt beperelték szerzői jogok megsértésének vádjával, az 1963-as „He’s So Fine” című Chiffons slágerhez való hasonlatosság miatt. Harrison visszautasította a feltételezést, de 1976-ban elvesztette a pert; az ítéletben a bíróság elfogadta, hogy valószínűleg nem tudatosan használta a Chiffons zenéjét saját dala alapjaként. Valószínűleg az első modern kori zenész, aki nagyméretű jótékonysági koncertet szervezett. Az 1971. augusztus 1-jén a New York-i Madison Square Gardenben megrendezett „Hangverseny Bangladesért” (The Concert for Bangladesh) két előadása negyvenezer nézőt vonzott, akik segíteni szerettek volna a bangladesi háború éhező menekültjein. Ravi Shankar szitárművész nyitotta meg az eseményt, melyen olyan előadók vettek részt, mint Bob Dylan (meglepetésvendégként), Leon Russel, Eric Clapton, Badfinger és Billy Preston. Sajnáltaos módon, a koncert végül veszteséges lett. Ebben az időben saját lemezei mellett Harrison több számot írt Ringo Starr számára, és John Lennon lemezein is megjelent. Következő albumja a Living in the Material World volt 1973-ban. A „Give Me Love” nagy sláger lett, a „Sue Me Sue You Blues” pedig bepillantást engedett az ex-Beatle jogi harcaiba, de összességében a lemezt túlságosan vallásosnak minősítették. 1974-ben kiadta a Dark Horse-ot és elindított egy országos turnét az Egyesült Államokban. A lemez nem volt sikeres, az olyan számok ellenére sem, mint a „So Sad”, és a turné is keveseket vonzott a túlzott méretű igehirdetés és Harrison hangjának rekedtsége miatt. Az 1970-es évek további lemezei közül a legsikeresebb a Thirty Three & 1/3 volt, amely az előzőhöz képest könnyedebb hangvételű volt és tartalmazta a „This Song” (a „My Sweet Lord” ügy karikatúrája) és a „Crackerbox Palace” (egy humoros, szürreális szám, valószínűleg a Monty Pythonnal való együttműködésére utal) slágereket. 1974-ben alakította meg lemezkiadóját, a Dark Horse Recordsot, amely például Splinter, Attitudes és Ravi Shankar lemezeit adta ki. 1976-tól, amikor lejárt az EMI-jal kötött szerződése, saját lemezei is itt jelentek meg. Az 1980-as években Barátja és volt zenekari társa, John Lennon meggyilkolásának hírére Harrison megváltoztatta egy Ringo Starr számára írt dal szövegét, hogy Lennon emlékdalává tegye. Az „All Those Years Ago” mai napig fontos helyen szerepel a nosztalgiaadók műsorában. Mindhárom ex-Beatle játszott benne, így a zenekar feloszlása óta első alkalommal jelentek meg mindhárman azonos lemezen, bár ez kifejezetten George száma volt. Az 1982-es Gone Troppo lemez hűvös fogadtatása után Harrison 5 évig nem jelentetett meg új albumot. 1987-ben tért vissza a Cloud Nine-nal, aminek társproducere Jeff Lynne volt. A legsikeresebb szám az Egyesült Államokban listavezető, az Egyesült Királyságban második helyre befutó „Got My Mind Set On You” című feldolgozás volt. Maga a lemez a toplistákon nyolcadik lett. Az 1980-as években részt vett a Traveling Wilburys megalakításában Roy Orbisonnal, Jeff Lynnenel, Bob Dylannel és Tom Pettyvel, amikor összegyűltek Dylan garázsában, hogy gyorsan felvegyenek egy számot Harrison várható európai kislemezének hátoldalára. A kiadó rájött, hogy a „Handle With Care” túl jó erre a célra, és bejelentette igényét egy önálló lemezre. Ezt két hét alatt összehozták, mert Dylan épp turnéra készült, és 1988 októberében jelent meg. Az előadók pedig különböző álneveken szerepeltek rajta, mint id. Charles Truscott Wilbury állítólagos fiai. Óriási siker lett, a Rolling Stone zenei magazin minden idők legjobb 100 albuma közé választotta. Harrison egy másik sikeres kalandja ebben az időszakban a filmkészítéshez kötődik, amelyet saját Handmade Films nevű stúdióján keresztül valósított meg. A Beatles tagjai imádták a Goons felforgató humorát, és Harrison rajongója lett követőiknek, a Monty Python csapatnak. Ő biztosított anyagi támogatást a Brian élete című Python filmhez, mikor az eredeti gyártó, az EMI Films kihátrált belőle, megijedve a mű keltette vitáktól. A Handmade később olyan filmeket készített, mint a Mona Lisa, Időbanditák, Sanghaji meglepetés és a Mi ketten. Harrison több rövid szerepet kapott ezekben a filmekben, mint például bárénekes a Sanghaji meglepetésben, vagy Mr. Papadopolous a Brian életében. Legemlékezetesebb az ex-Python Eric Idle által rendezett Beatles-paródia, The Rutles-beli karakteralakítása. Az 1990-es években Bár Roy Orbison elhunyt, az évtized egy új Traveling Wilburys albummal kezdődött. Az együttes állítólag Del Shanonnal próbálta meg pótolni Royt, azonban ő is hamarosan meghalt, ezért négyesben vonultak stúdióba. A lemez nem volt olyan sikeres, mint elődje, de jó darabig a slágerlistákon maradt a „She's My Baby” és „Wilbury Twist” számoknak köszönhetően. 1990-ben Gary Moore felkérte Harrisont, hogy zenéljenek együtt Moore "Still Got The Blues" című albumán. Harrison a "That Kind Of Woman" című számban működik közre háttér-énekesként, továbbá játszik a felvételen slidegitáron is. 1991-ben Harrison Japánban turnézott Eric Claptonnal. Ez volt az első a sikertelen 1974-es amerikai koncertsorozat óta, és bár látszott, hogy élvezte, ez lett az utolsó is. A Live in Japan felvételei ekkor készültek. 1992-ben kiadott egy Best Of lemezt, amelyen az 1976–1992 évek legsikeresebb dalai szerepeltek. Rákerült még három új szám is, a „Poor Little Girl”, a „Cheer Down” és a „Cockamamie Business”, melyek furcsa módon a The Beatlest idézték. Az 1990-es évek során az egykori dohányos George Harrison komoly harcot folytatott a rákkal, daganatokat távolítottak el a torkából és a tüdejéből. 1999. december 30-án egy őrült rajongó, a 35 éves Michael Abram gyilkosságot kísérelt meg ellene; betört a házába, és többször megszúrta, kilyukasztva a tüdejét. Harrison és felesége ártalmatlanná tette a támadót, és átadta a rendőrségnek. Abramot, aki abban a hitben élt, hogy Harrison „megszállta” és „Isteni küldetése” lett volna megölni a művészt, később felmentették, mivel beszámíthatatlannak nyilvánították. Halála Los Angelesben halt meg, egy barátja otthonában 2001. november 29-én, 58 éves korában. A halál oka áttétes tüdőrák, amely megtámadta az agyát. (Harrison erős dohányos volt, a sikerei idején saját bevallása szerint 4-5 dobozzal is elszívott naponta.) Holttestét elégették, és bár a hírek szerint hamvait a Gangesz folyóba szórták, a ceremóniát nem az előre bejelentett időpontban hajtották végre, hanem a nyilvánosság kizárásával. Emlékezete Halála után a családja a következő nyilatkozatot tette közzé: „Úgy hagyta el a világot, ahogy élt: bízva Istenben, nem félve a haláltól, nyugalomban, családja és barátai körében. Gyakran mondogatta, hogy »minden várhat, csak Isten keresése és egymás szeretete nem«”. Utolsó albumát, a Brainwashedot, mely 2002 novemberében jelent meg, Dhani Harrison és Jeff Lynne fejezte be. Halálának első évfordulóján, a „Koncert George-ért” keretében a két még élő Beatle, Paul McCartney és Ringo Starr, valamint Harrison fia és barátaik a Royal Albert Hallban egy különleges emlékkoncerten tisztelegtek előtte, melynek bevételeit a „Material World Charitable Foundation” kapta. Ravi Shankar lánya, Anoushka Shankar Jeff Lynne-el közösen adta elő az „Inner Light”-ot, Clapton és Lynne az „I Want To Tell You”-t és az „If I Needed Someone”-t, ,Tom Petty and The Heartbreakers (Jools Hollanddal Sam Brownnal) a „Taxman”-t és az „I Need You”-t. Starr énekelte a „Photograph”-ot, a Monty Python (Michael Palin, Terry Jones, Eric Idle és Terry Gilliam) a „The Lumberjack Song”-ot, McCartney és Starr közösen a „For You Blue”-t. A finálén az összes előadó közösen énekelte a „Something”, a „While My Guitar Gently Weeps”, a „My Sweet Lord” (a billentyűknél Billy Prestonnal) és a „Wah-Wah” című Harrison-számokat. Harrison 2004. március 15-én szólistaként is bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be. Diszkográfia Bővebben lásd a George Harrison-diszkográfia lapon. Személyi igazolójegy A személyi igazolójegy vagy azonossági jegy olyan okmányértékű azonosító, amely a fegyveres erők háborús sebesültjeinek és halottainak azonosítására szolgál. Általában egy kb. 3×4 cm-es, alumíniumból vagy acélból készült lapka, amely viselőjének azonosításra alkalmas személyes adatait tartalmazza. Az azonosító jegy közhasználatú magyar elnevezése – a katonai szlengből – dögcédula, amely utal az azonossági jegy elsődleges funkciójára is. Célja Az azonosítójegy célja, hogy annak viselőjét eszméletvesztés vagy halál esetén is egyértelműen azonosítani lehessen. Az azonosítójegy általában két egyforma részből áll (vagy kettétörhető, vagy eleve két külön lapka van összefűzve zsinóron vagy láncon). Halál esetén az egyik felét az elhunyt testén hagyják, hogy akár temetés után is egyértelműen azonosítani lehessen, míg a másik fél alapján történik a halotti anyakönyvezés. Használata Az azonosítójegyet leggyakrabban a nyakban viselik zsinóron vagy láncon (az Osztrák-Magyar hadseregben például a nadrágzsebben kellett tartani). A vietnámi háború alatt jött divatba az amerikai katonák között, hogy a két lapkából álló azonosítójegyük egyik példányát a bakancsuk fűzőjéhez rögzítették. Ha egy fejlövés következtében leszakadt a fejük és elveszett az egyik lap, akkor még a másik a bakancs fűzőjénél megmaradt. Ezt a módszert használják napjainkig is. Története Az azonossági jegy első megjelenését az amerikai polgárháború idejére teszik. Akkoriban a katonák a személyes adataikat felírták egy papírra, amelyet azután egy fémkapszulába zárva a kabátzsebükben hordtak. Egyes kereskedők üzleti céllal elkezdtek forgalmazni különböző azonosítókat. Ők már viszont fémlemezre gravírozták vagy préselték az adatokat. A lemezeket díszítéssel is ellátták. A veteránok számára ezek az azonosítók egyben háborús emlékként is szolgáltak. Az azonossági jegy hamarosan Európában is megjelent. Az 1870/71-es porosz–francia háború idején kezdték alkalmazni. A katonák csak "Hundemarke" (kutyabárca) néven emlegették. Állítólag azért, mert mutatott némi hasonlóságot a kutyák megjelölésére szolgáló fémtáblácskákkal, amelyet ugyanekkor vezettek be Berlinben. Innen került át az angol nyelvbe is a dog tag elnevezés. A Magyar Királyi Honvédségnél 1878. augusztus 24-én rendelte el a honvédelmi miniszter a papíralapú igazolványjegyek használatát. Az igazolványjegyen az illető csapatteste, rendfokozata, vezeték- és keresztneve, avatási évfolyama, anyakönyvi lapszáma, lakhelye és születési éve szerepelt. Maga a papírjegy egy réztokban volt tárolva. Idővel kiegészítették, hogy a katona milyen védőoltásokat kapott. 1909-ben pedig elrendelték, hogy az illető vallása is szerepeljen az adatok sorában. Az első világháború alatt jött szokásba, hogy az alapadatokat beleütötték az igazolványjegy tokjába, arra az esetre, ha maga az igazolványjegy megsemmisülne. Ennek köszönhetően az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében rendszeresített igazolványjegy-tok hasonlatossá vált a más országok katonái által használt dögcédulákhoz. Az első világháború után a Magyar Királyi Honvédségnél a korábbi típusú igazolványjegyek maradtak használatban. A tokra pedig egy sajátos, lyukasztós kódrendszerrel rögzítettek három adatot. Az 1936M azonossági jegyet 1937. októberében rendszeresítettek. A leírás szerint az "alakja teljesen az eddigi igazolvány jegytok alakjának felel meg, alumíniumlemezből készül és egy 100 cm hosszú, vörösrézhuzal-bélésű gyapjúzsinórral van felszerelve." Az azonossági jegy mindkét külső oldalára a „HUNGARIA” felirat került, alá pedig egy 10x10 cm-es osztású rácsozat. A rácsozatot két függőleges hullámvonal osztotta három részre. Az első oszlopba lyukasztott négy szám azt a járást jelölte, ahol a katonát anyakönyvezték, majd következett a születési év utolsó két, valamint a születési anyakönyvi kivonat utolsó négy számjegye. Magában foglalta a korábbi időből származó papírjegyet is. Sajnálatos módon ez a módszer "egyedülállónak" számított. Más hadseregek a klasszikus azonosító jegyet használták, amelynél az adatokat különböző formájú fémlemezekbe ütötték. A második világháború harcterein általános szokássá vált, hogy az azonossági jegy egyik felét a harcokban odaveszett katonával együtt eltemették, amíg a másik felét leadták a veszteségi nyilvántartók részére. Ez az eljárás segítette az elesettek úgynevezett visszaazonosítását, akár több évtized távlatából is. Az 1950-es években a Magyar Néphadsereg is áttért a fémből préselt azonossági jegyek alkalmazására. A kor paranoid és rejtési szokásai miatt azonban jelentősen csökkent azonban az adattartalom. Az 1950M azonossági jegyen már csak a katona alakulatának postafiókszáma és személyes sorszáma szerepelt. Az 1960-as évektől használt azonossági jegy formailag hasonlított az 1936M azonossági jegyre, de igazolványjegyet már nem tartalmazott. Ezt váltotta fel 1978-ban a személyi szám bevezetése után az a jelenleg is használt, átlósan kettétörhető 25x35 mm-es, tűzálló acélból készült lapocska, amelyen a „HUNGARIA” felirat mellett a katona személyi száma (és esetleg vércsoportja is) szerepel. A Magyar Honvédség csak külföldi misszióban résztvevő katonáknak adja ki az azonosítójegyüket. Művészi megjelenítése Irwin Shaw : Oroszlánkölykök című könyvében említi a dögcédulát. Ebben részben a halottakat gyűjtéséért felelős tiszt okítja a katonákat, hogy az egyik dögcédulát a nadrágzsebben hordják, mert ha elviszi a lövedék a fejüket, akkor megy vele a dögcédula is, és nem használható azonosításra. A Steven Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentése című filmben a James Francis Ryan megkeresésére indult szakasz tagjai dögcédulákkal pókereznek . A Luis Llosa rendezte Lopakodók (Sniper) című filmben Thomas Beckett ( Tom Berenger ) az akciók közben meghalt társai dögcéduláit gyűjti. Móró Móró románul: Morău, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Dobokától északra fekvő település. Története Móró, Maró nevét 1335-ben említette először oklevél Moro néven, mint a Kökényes-Radnót nemzetségből való Dobokai Mikud bán fiai Miklós fiainak birtokát. 1440-ben Marai Miklós volt említve, 1440-ben pedig V Dobokai Lökös János és fia Bálint Maro birtokbeli részét zálogba adta Dobokai Miklósnak. Ugyancsak 1440-ben Marai Gergely fiai: Mihály és László Gyulán voltak részbirtokosok. Az oklevelekben 1455-ben Marai Albert, 1459-ben pedig Marai Albert voltak említve. 1492-ben Dobokát László fiának Májadi Mihálynak fia Miklós átengedte Maró egy részét Kendi Antalnak és fiának Gábornak. 1586-ban Kendy Gábort említették, mint a falu egyik birtokosát, majd később a Haller családé lett, és az övék volt egészen 1632-ig, mikor az örökös nélkül elhalt Haller Zsigmond birtokát a fejedelem Kovacsóczy Istvánnak adományozta. 1641-ben kincstári birtok, 1694-től pedig a Telekieké volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1910-ben 362 lakosából 7 magyarnak, 355 románnak vallotta magát. Ebből 355 görögkatolikus, 7 izraelita volt. Móró birtokosai a kezdetekben magyarok voltak, de Mátyás király idejében már román lakossága volt. Ecnomiohyla Az Ecnomiohyla a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe a levelibéka-félék (Hylidae) családjába és a Hylinae alcsaládba tartozó nem. Egy nemrégen történt felülvizsgálat eredményeképpen a Hyla nem tíz faja ebbe a családba került át, majd két később felfedezett fajjal egészült ki (E. rabborum és E. sukia). Az Ecnomiohyla név az ógörög ecnomios („csodálatos”, „szokatlan”) szóból és Héraklész fegyverhordózójának, Hülasznak a nevéből ered. Az Ecnomiohyla nembe tartozó fajok egyedeinek mérete a közepestől a nagyon nagy testűig terjed; jellegzetességük a végtagjaik külső részén húzódó csipkézett szegély, valamint a viszonylag nagy méretű fej és lábfej. Természetes élőhelyük Mexikó déli részétől Közép-Amerikán át egészen Kolumbiáig terjedő nedves magashegyi erdőségek lombkoronája. Úszóhártyás kezük és lábuk segítségével képesek a levegőben való siklásra. A nembe jelenleg 12 faj tartozik, bár több szerző felvetette, hogy lehetséges, hogy az E. tuberculosa nem ebbe a nembe tartozik. Rendszerezés A nembe az alábbi 12 faj tartozik: Ecnomiohyla echinata ( Duellman , 1961) Ecnomiohyla fimbrimembra (Taylor, 1948) Ecnomiohyla miliaria ( Cope , 1886) Ecnomiohyla minera (Wilson, McCranie, and Williams, 1985) Ecnomiohyla miotympanum (Cope, 1863) Ecnomiohyla phantasmagoria (Dunn, 1943) Ecnomiohyla rabborum Mendelson, Savage, Griffith, Ross, Kubicki, and Gagliardo, 2008 Ecnomiohyla salvaje (Wilson, McCranie, and Williams, 1985) Ecnomiohyla sukia Savage & Kubicki, 2010 Ecnomiohyla thysanota ( Duellman , 1966) Ecnomiohyla tuberculosa ( Boulenger , 1882) Ecnomiohyla valancifer (Firschein and Smith, 1956) Vila Franca de Xira Vila Franca de Xira község és település Portugáliában, Lisszabon kerületben, a Tajo folyó nyugati partján fekszik, mintegy 32 kilométernyire északkeletre a fővárostól, Lisszabontól. A település területe 318,19 négyzetkilométer. Vila Franca de Xira lakossága 136 886 fő volt a 2011-es adatok alapján. A településen a népsűrűség 430 fő/ négyzetkilométer. A település jelenlegi vezetője Alberto Mesquita. Úgy tartják, hogy Vila Franca de Xirát I. Alfonz portugál király francia utódja alapította 1200 körül. A város híres Bikafuttatásairól, melyeket júliusban és októberben tartanak. A bikákat a Ribatejo sós mocsárvidékein nevelik, ugyanott, ahol a híres Luzitán lovakat is, melyek gyors reflexszel rendelkeznek és könnyű irányítani őket. A helyi múzeumban számos különböző színekben pompázó torreádor öltözék tekinthető meg, melyek a Portugál bikaviadaloknak állítanak emléket. A múzeum közelében áll a 18. században épített Misericórdia-templom, melyet a messze földön híres Azulejo csempézet borít. A városban található még a Neorealizmus Múzeum is. Vila Franca de Xirától három kilométernyire délre található a Lezíria Grande Equestrian Központ, ahol a látogatók a Luzitán lovakról tekinthetnek meg kiállítást. A község 6 települést foglal magába: Alhandra, São João dos Montes e Calhandriz Alverca do Ribatejo e Sobralinho Castanheira do Ribatejo e Cachoeiras Póvoa de Santa Iria e Forte da Casa Vialonga Vila Franca de Xira Osztolykán Ágnes Osztolykán Ágnes (Csenger, 1974. november 3. –) pedagógus és politikus. 2009 óta a Lehet Más a Politika párt tagja. A 2010. évi országgyűlési választásokon a budapesti területi listáról szerzett mandátumot. Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke. 2014. január 22-én bejelentette, hogy nem indul a parlamenti választáson. Pályafutása 1974. november 3-án született egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, Csengerben. Édesapja, Osztolykán Zoltán és édesanyja, Osztolykán Zoltánné, született Varga Róza jelenleg is egy szabolcsi kis faluban, Csengersimán élnek. 2002 óta házas, férje Balog János színművész. Egy fiúgyermekük van, Balog Zsombor Bence. Az általános iskolát Csengersimán végezte, majd szülei biztatására középiskolai tanulmányait a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban folytatta. Felsőfokú tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán végezte, ahol politológus és középiskolai tanári diplomát szerzett. A diploma megszerzése óta munkáját a romák társadalmi integrációjának szentelte, dolgozott tanárként egy VIII. kerületi roma fiatalokat segítő intézményben, majd a Soros Alapítvány munkatársaként, ahol is roma oktatási és jogvédő programokat vezetett. 2002 és 2007 között a közigazgatásban tevékenykedett, ahol osztályvezetőként munkálkodott a Roma Integráció Évtizede Program kidolgozásában és szervezésében. Mindezek mellett számos civil kezdeményezésben vett részt, mely programok kinyilvánították elkötelezettségüket aziránt, hogy csökkentik a roma és nem roma lakosság szociális és általános életkörülményei között meglévő szakadékot, annak érdekében, hogy a romák végre kitörhessenek a szegénység és a kirekesztettség köréből. 2014. január 22-én közleményben jelentette be, hogy nem indul az országgyűlési választáson. Az LMP-ből való kilépést egyelőre nem tervezi, a ciklus végéig a frakcióban akar dolgozni. 2016-tól az EMMI Oktatási Hivatalában vállalt minisztériumi tanácsadói szerepet. Díjak, elismerések 2011-ben a roma integrációban játszott szerepéért a Bátor Nők Nemzetközi Díjjal tüntette ki a nemzetközi nőnap alkalmából az amerikai külügyminisztérium. Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminisztertől vette át a díjat. Tolga Tekin Tolga Tekin török színész 1973. március 19-én született Törökországban, Ankarában, (Ankara tartomány). Életrajz Tolga Tekin 1996-ban a Hacettepe Egyetem Állami Konzervatóriumának színházi szakán diplomázott. 1996-tól 2004-ig az adanai Állami Színház tagja volt, ezt követően Ankarába szerződött, később a Bizim Evin (A mi házunk) televíziós sorozatban szerepelt Safa szerepében. 2012-től Hajreddin Barbarossa szerepét alakítja a Szulejmán c. televíziós sorozatban. Zeynep Koltuk színésznő a felesége. Jegyzetek Életrajzi adatok. SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Cikk a házasságkötésről (török nyelven). Hürriyet. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Behzat Ç. Ankara Yanıyor (török nyelven). SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Muhteşem Yüzyıl (Szulejmán). SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 3.) Behzat Ç. Seni Kalbime Gömdüm. SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Zenne. SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Kardelen. SinemaTürk. (Hozzáférés: 2013. november 17.) Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben a Tolga Tekin című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Zorán-koncert – Budapest Sportaréna 2003 (album) A Zorán-koncert – Budapest Sportaréna 2003 Zorán koncertalbuma. 2003-ban jelent meg, az énekes 2003. április 25-ei koncertjén rögzítették a Budapest Sportarénában. A koncertet DVD-n is kiadták azonos címmel. Számlista Nyitány Nekem nem elég Apám hitte Volt egy tánc Úgy volt Kell ott fenn egy ország De nincs béke (Sed non est pax) Mondd, hogy mindig így lesz majd Szláv népdal Kabát dal Mi kéne még? Valaki mondja meg Boldog idő Közreműködők Magyar Rádiózenekar (vezényel Vásáry Tamás főzeneigazgató, közreműködik Presser Gábor ) Készült a Vásáry Tamás vezető karnagy és főzeneigazgató által vezényelt Magyar Rádiózenekar, valamint Presser Gábor közreműködésével A dalokat szimfonikus zenekarra hangszerelte: Presser Gábor, Malek Miklós, Wolf Péter, Holló Aurél A zenekar Horváth Kornél: ütőhangszerek Sipeki Zoltán: gitárok Lattmann Béla: basszusgitár Orosz Zoltán: harmonika Kovács Péter: billentyűs hangszerek Gyenge Lajos: dobok Nádasi Veronika: vokál Óvári Éva: vokál Kabelács Rita: vokál Monori Gabi: vokál Niederlauch Niederlauch település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Lunda A lunda (Fratercula arctica) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. A tengerek elszennyeződése és a fő táplálékának számító homoki angolna túlzott halászata veszélybe sodorja ezen alkaféléket; egyes kolóniái ki is pusztultak. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon az elmúlt 50 évben nem fordult elő, előtte alkalmi vendégnek számított. Megjelenése Hossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-63 centiméter, testtömege a hímnél 345-488 gramm, míg a tojónál 310-345 gramm. Tollazata a hátán fekete, a hasán, illetve a begyén és az arcán fehér. A csőre a párzási idénykor harsogóan színes (piros, sárga és kék), míg télen ezek a színek eltompulnak. Életmódja A téli hónapokban egyedül vagy párokban vándorol, a kotlás időszakában kolóniákban fészkel. Nyáron a táplálékát a homoki angolna, tengeri halak és más tengeri állatok teszik ki. A szabadban 10-15 évig él. Szaporodása A lunda ivarérettségét 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak márciusra és áprilisra esik, ekkor térnek vissza telelő helyeikről a madarak. Ilyenkor elkezdenek vájni a földben üregeket, vagy ha találnak üres üregi nyúl-vackot, akkor azt is elfoglalják. Az üregbe egy tojás kerül, melyen 39 napig kotlik. A kirepülés 6 hét után következik be. Jon Kyl Jon Kyl (Oakland, 1942. április 25. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Arizona, 1995–2013). Osztottlevelű őzsaláta Az osztottlevelű őzsaláta (Smyrnium olusatrum) Európa Atlanti-partvidékein, tengerpartok közelében lévő parlagokon, cserjésekben gyakran előforduló zöldség és fűszernövény. Magyarországon nem őshonos. Magyarországon élő őshonos rokona, a sárga őzsaláta (Smyrnium perfoliatum), mely ismert még sárgászöld őzsaláta és átnőttlevelű őzsaláta néven is, e faj tőlevelei hasonlóak, de szárlevelei tagolatlanok, szíves vállal szárölelők. Megjelenése Az 1,5 m-re is megnövő kétéves növény szára felálló, barázdált, elágazó hajtású. Levelei a hajtás végén hármas tagozódásúak, fogazottak, zeller ízűek. Levélnyele a szár közelében szélesedő és körülfogja azt. Apró, sárgászöld, fellevél nélküli virágai tömött, összetett ernyőkben nyílnak. Termése fekete színű, kemény, rücskös, két egymás mellett álló kaszatból áll, ízük borsos. Gyökere szintén fekete színű, masszív, húsos, orsó alakú. Frissen szedve keserű ízű, de télen, hideg helyen tárolva javul az íze. Felhasználása A fiatal hajtásokat salátába, vagy megpárolva fogyasztják. A leveleket fűszerként, zeller, vagy petrezselyem helyett használják, a gyökeret levesbe főzik. Gazdag C-vitaminban, vízhajtó hatású. Podhradí (Chebi járás) Podhradí (németül Neuberg) község Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. A községhez tartozik még a 12 lakóházból álló Marak. Korábban hozzá tartoztott a már megszűnt Elfhausen, valamint a jelenleg Krásnához tartozó Kamenná, továbbá a Smrčina-kastély. Fekvése Az Aši-kiszögellésben, az Aši-patak (csehül Ašský potok) bal partján, Aš-tól 5 km-re északkeletre fekszik. Története Az 1288-ban kiadott oklevél szerint Neubergi Albrecht halálát követően várát I. Rudolf cseh király egy plaueni nemesnek adományozta, de tőlük rövidesen visszakerült a Neuberg-családhoz. IV. Károly német-római császár uralkodása idején várát lerombolták, de ekkor még újjáépítették. 1392-ben Zedtwitz Konrád örökölte, felesége a Neuberg-családból származó Hedwig révén. A környékbeli birtokok fokozatos megvételét követően is a család Asch-vidéki központja maradt. A Zedtwitzek huszita háborúkban tanúsított pártatlansága miatt, Luxemburgi Zsigmond 1422-ben függetlenítette a Zedtwitz-birtokot Cheb város bíróságától. 1470 és 1490 között a Zedtwitzek felépítették a Jó pásztor templomot, melyet a 16. században átépítettek. Az 1610-ben bekövetkezett tűzvész következtében, mely a vár pusztulását is okozta, megszűnt központi jellege, s a több részre szakadt család egyes ágai a jelenlegi Kopaniny, Smrčina, Doubrava, Aš és Podhradí területén építették fel birtokrészeik új központjait, kastélyaikat. Két itteni kastélyuk is ebből az időszakból származik. Ezen új birtokviszonyok többsége egészen 1945-ig volt érvényben. Az iskola épületét, mely manapság is áll, 1717-ben építették. A 19. század közepe táján már közel 2000 lakosú, fejlődésnek indult település textiliparral, papírgyárral is rendelkezett. Sörgyárát és az egyik kastélyt (Horní zámek) tűzvész pusztította el 1902-ben. A település sorsát a második világháború és az azt követő évek tragikus eseményei megpecsételték. Német nemzetiségű lakosságát 1946-ban kitelepítették. Lakossága ekkor nagy mértékben lecsökkent, s azóta is folyamatosan csökken. Az önálló községet a II. világháború után egyesítették Doubrava és Kopaniny településekkel. 1975-ben közigazgatásilag Ašhoz csatolták, de 1990-től ismét önálló község. Lakóinak száma a 2000-es években kezdett kismértékben növekedni. Lakossága A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nevezetességek Neuberg-várának romjai a 13. századból . Aš környékének egyik legrégibb műemléke. Csupán a 22 m magas vártorony maradt fenn, mely egy 29 m magas sziklaszirten magasodik. A torony kerülete 19,2 m. Jelenlegi ismereteink szerint a vár egykori kinézete sem maradt fenn. A Zedtwitz-kastélyok romjai (csehül Horní zámok, Dolní zámok ). Közülük az egyik, az egykori vár közelében épült fel, az elpusztult vár köveiből. 1902 -ben leégett, azóta nem újították fel. A Jó pásztor templom. A vár szomszédságában 1470 és 1490 között építtette a Zedtwitz-család, a 17. század közepén bővítették. Tornya még az átépítés előtti, hajója azonban már a barokk átépítés eredménye. Belső faburkolatát szögek mellőzésével rögzítették. Festményei Rodius von Föslau 1711-ben készített alkotásai. Oltárát és a kar padjait Jindřich Šimon Zietler készítette 1710-ben. Az edikulát a vár ábrázolása díszíti. A templomépület jelenleg nem látogatható, istentiszteleteket is ritkán tartanak falai között. Az 1848 / 1849 , 1859 és 1866 . évi háborúk áldozatainak emlékművét 1893 -ban emelték. Az első világháború áldozatainak emlékműve. Kőkereszt Marak településrészen. A községet érintő 2059 és 2061 számú kerékpárutak, valamint a kék és a zöld jelzésű turistaösvények. Bílý Halštrov vízduzzasztó. A vár környékén 1992 -től kezdődően évente rendszeresen megrendezett Podhradí-i búcsú. Közlekedés Aš felől megközelíthető a 216 számú közúton, mely aztán Kopaniny és Doubrava érintésével az államhatáron végződik. Vasúton a Cheb - Hranice v Čechách vonalon közelíthető meg, megállóhelye azonban csak a Kamenná településrészen van. Kenn Hansen Kenn Hansen (Østerbro, 1980. május 29. –) dán nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Kenn Pii Hansen. Polgári foglalkozása az University of Copenhagen retorika szakos hallgatója. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 1997-ben vizsgázott. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára 2000-2006 között országos, majd 2006-2008 között Premier League bíró. 2008-ban lett a Danish Superliga játékvezetője. Foglalkoztatására jellemző, hogy a 2010/2011-es évadban 29 Super League mérkőzést irányított. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Dán labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2011-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. FIFA JB besorolás szerint 2. kategóriás bíró. A dán nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 18. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3 (2013). Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság Észtország rendezte a 2012-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Szakmai sikerek 2011 -ben megkapta a POY Fodbolddommer címet, 2012 -ben a Dán Labdarúgó-szövetség JB az Év játékvezetője cvímmel ismerte el szolgálatát. Magyar vonatkozás Első nemzetek közötti mérkőzése. Laiz Laiz település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 1202 fő (2015). Laiz Biziat, Cruzilles-lès-Mépillat, Grièges, Pont-de-Veyle, Saint-André-d’Huiriat és Saint-Jean-sur-Veyle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ándhra Prades Ándhra Prades (Telugu: ����� �������; Āndhra Pradeś), egy délkelet-indiai állam; „India rizsestálja”. Északról Mahárástra, Cshattíszgarh és Orisza államok, keletről a Bengáli-öböl, délről Tamilnádu, nyugatról Karnátaka és az újonnan létrejött Telangána államok határolják. Két nagy folyója a Godávari és a Krisna. Közigazgatás Ándhra Prades állam az alábbi 23 közigazgatási körzetre (district) oszlik: Adilabad District Anantapur District Chittoor District Kadapa District East Godavari District Guntur District Hyderabad District Karimnagar District Khammam District Krishna District Kurnool District Mahbubnagar District Medak District Nalgonda District Nellore District Nizamabad District Prakasam District Rangareddi District Srikakulam District Visakhapatnam District Vizianagaram District Warangal District West Godavari District https://www.census2011.co.in/census/state/andhra+pradesh.html Csőke József Csőke József (Szeged, 1927. június 27. – 2012. május 3.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, pedagógus. Életpályája Szülei: Csőke József és Balogh Rozália voltak. 1941-1946 között a Szegedi Tanítóképző diákja volt. 1946-1949 között az újszegedi általános iskola felső tagozatán tanított. 1949-1950 között az úttörő mozgalomban, mint szervezési-nevelési vezető vett részt. 1950-1987 között a Magyar Filmhíradó rendezője volt. 1951-1953 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1953-1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1987-től a Movi rendezőjeként dolgozott. 700 filmriportot, 450 közművelődési (dokumentum-, riport-, oktató- és ismeretterjesztő) filmet rendezett. Hazai és nemzetközi fesztiválokon 115 díjat nyert. Díjai Sportfilm Fesztivál: Életmű-különdíj (1985) MOB-médiadíj (1993) Magyar Sportért (1995) Olimpiai Érdemérem (1996) Aranytoll (2001) A filmszemle életműdíja (2002) A Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíja (2004, 2008) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Estadio Cuscatlán A Salvador fővárosában, San Salvadorban található Estadio Cuscatlán Közép-Amerika és a karibi térség legnagyobb labdarúgó-stadionja. A salvadori labdarúgó-válogatott, az Atlético Marte és az Alianza FC otthona. Története Az építkezés ötlete 1970-ben született meg, amikor néhány vállalkozó megalapította a Estadios Deportivos de El Salvador EDESSA de CV. nevű szervezetet. Az alapkövet 1971. március 24-én tette le az akkori államelnök, Fidel Sánchez Hernández, az építkezés 4 évig tartott. Az ünnepélyes megnyitásra 1976. július 24-én került sor, a nyitómérkőzést Salvador válogatottja 0–2-re elveszítette a vendég Borussia Dortmund ellen. Az 1990-es évektől kezdve már nem csak sportcélokra hasznosítják, hanem rendeznek benne koncerteket, vallási ünnepeket, fesztiválokat és politikai gyűléseket is. 2001-ben a földrengés jelentős károkat okozott benne, amelyeket több millió colónból tudtak csak kijavítani. Az évek során számos modernizáció és fejlesztés történt a stadionban, többek között a FIFA-előírások betartása miatt is. Az épület A stadion 10 bejárattal és 15 pénztárral rendelkezik, mellette 3500 férőhelyes parkolót alakítottak ki. A pálya világítását három oszlop biztosítja, az északin és a délin 24–24, a középsőn 22 világítótest található. A rádiósok és tévések számára 16 szobát rendeztek be. A pálya öntöző- és vízelvezető rendszere francia. Tesmag Tesmag (szlovákul: Tešmák) Ipolyság településrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Ipolyság központjától 2 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján fekszik. Élővilága Tesmagon két gólyafészek van. 2014-ben mindkettőben 4-4 fióka volt. 2016-ban csak a templom melletti fészekben költöttek a gólyák. Története 1245-ben "Tysmok" alakban említi először okirat. Nevét talán a honfoglaló magyarokkal együtt itt letelepedett ótörök nyelvű néptől kapta, mely az ótörök tasmag (= kiáradás) szóból származik. A régi falu nem a mai helyen, hanem északabbra, a mai Olvár-puszta közelében állt. Kezdetben Hont várának uradalmához tartozott, majd helyi nemesek birtokolták. A környék V. István király és fia, IV. László kedvelt vadászterülete volt, a hagyomány szerint ennek emlékét őrzi a Királykút. A török időkben a település sokat szenvedett a hadak pusztításaitól. A falu határában a Pogány-árok és a Török-sánc helynevek ma is emlékeztetnek a hódoltság idejére. A 19. században a rozsnyói káptalan faluja volt, lakói főként földműveléssel foglalkoztak. 1910-ben 735-en, túlnyomórészt magyarok lakták. Vályi András szerint "TESMAG. Magyar falu Hont Várm. földes Ura a’ Rozsnyói Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipolyságnak szomszédságában, és annak filiája; határja jól termő." Fényes Elek szerint "Tesmagh, magyar falu, Honth vgyében, az Ipoly partján, ut. p. Ipoly Sághoz 1/2 óra: 700 kath. lak. Földje fekete homokos s igen termékeny. Sok dohányt, kukoriczát termeszt. F. u. a rosnyói káptalan." Hont vármegye monográfiája szerint "Tesmag, ipolymenti magyar kisközség, 169 házzal és 719 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Ipolyság. A falu első uraként a Hunt nemzetséget ismerjük; 1259-ben az egyik Huntnak özvegye, Eruning asszony, birtokrészt adott itt a sági konventnek. 1270-ben V. István király az egész falut a sági konventnek adományozta, a mit 1282-ben László király is megerősített. Terra Tesmog nevéről emlékezik meg 1292-ben kelt más oklevél is, majd későbbi oklevelek Chesmagh, Tismagh és Thesmagh alakban nevezik a falut. V. István és Kún László királyok gyakran vadásztak itt; emléküket ma is őrzi a Királykút. Tesmag község történeti szerepléséről csak a hagyomány révén tudunk egyetmást, mert a levelesládáját a múlt század elején a falu birája elégette. A török hódoltság korában sokat szenvedett ez a helység is; így megemlékezik a hagyomány arról, hogy a drégelyi aga ráparancsolt a tesmagi bíróra; szállítsa fel a falu asszonyait a várba; a bíró ezt a parancsot nem teljesítette és ezért az aga őt, füleinél fogva a vár kapuhához szegeztette. Ettől fogva a tesmagi asszonyoknak hetenként egyszer jelentkezniök kellett a várban és ezt a parancsot mindaddig teljesítették, mígnem az 1599. évi pozsonyi országgyűlés vízbefojtás büntetése alatt megtiltotta a nőknek, hogy a várakba látogassanak. A török jármot 1688-ig viselte a falu, akkor azután I. Lipót király az ellenségtől visszahódított birtokot a jezusitáknak adta, a kiket közel egy évszázadon át uralt a község. Mária Terézia 1776-ban az akkor alapított rozsnyói püspökségnek adományozta. Tesmagnak máig is a püspökség az ura. Az itteni templom a XVIII. századból való. Tesmag határában fekszik Olvár-puszta, mely már 1342-ben Possessio Olwar alakban szerepel és a XIV., valamint a XV. századbeli följegyzések a sági prépostság birtokának mondják. Tesmag községhez tartoznak még a Heczkó, Sipécz és Vinter-puszták." Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1758 -ban épült barokk stílusban . Hendzsó Hendzsó (japánul: ��, Hepburn-átírással: Henjō) (írói név, eredeti név: Josimine no Muneszada, szerzetesi név: Szódzsó Hendzsó, Kazan Szódzsó) (?, 816 – Kiotó, 890) japán költő. A klasszikus japán költészet „hat költőgéniuszának” egyike (rokkaszen, ide tartozik még Arivara no Narihira, Komacsi és Ótomo no Kuronusi), Kammu császár unokája és tanítványa. Különféle magas udvari tisztségeket viselt (Nimmjó császár alatt például a Kamarási Iroda vezető titkára vagyis kuródo no tó volt), több tartományt is kormányzott, 855-ig a főminiszteri posztot töltötte be. Ebben az évben vált meg hivatalától, vagyonát szétosztotta és vándorszerzetesnek állt. Utóbb a tendai szekta vezetőjeként a kiotói Gankei-dzsi buddhista templom alapítója, egyben első főpapja. Állítólag szerelmi viszony fűzte Komacsihoz. Költeményei derűs bölcsességet sugároznak, a meditáló szemlélődést dicsérik. Versei a Kokinsú, a Goszensú és a Súisú című antológiákban maradtak fenn, összegyűjtött munkáit (36 vers) Hendzsó sú-nak nevezik. A Gendzsi szerelmei-ben több közszájon forgó vakájára utalnak, köztük erre is: Jamestowni mészárlás Az 1622-es jamestowni indián mészárlás az amerikai Virginia gyarmaton történt 1622. március 22-én, nagypénteken. Körülbelül 347 ember, Virginia európai telepes lakosságának harmada vesztette életét a póheten törzsszövetséghez tartozó indiánok összehangolt támadásai következtében, amelyeket Opechancanough főnök vezetett. Jamestown volt az első állandó angol település Észak-Amerikában, az 1607-ben alapított város lett Virginia gyarmat székhelye. Bár egy utolsó pillanatban érkezett figyelmeztetés miatt Jamestown megmenekült az indiánok támadásától, a James-folyó mentén húzódó kisebb településeket az indiánok felégették, megölték a telepeseket és elpusztították a termést. Henricus volt az egyik legfejlettebb közösség azok között, amelyek a támadás fő irányába estek, és a legtöbbet ezután nem is építették újjá. A legnagyobb veszteséget a Jamestowntól kb. 10 km-re található Wolstenholme Towne szenvedte el. A támadások háttere Az első angol-póheten háború (1609–1613) után a póheten főnök legfiatalabb lánya, Pocahontas és John Rolfe telepes házasságot kötött 1614-ben, amivel az angol telepesek és az amerikai bennszülöttek közti békésebb kapcsolatok időszaka kezdődött. 1618-ban Wahunsonacock főnök meghalt és féltestvére, Opechancanough lett a főnök, akinek uralkodása alatt az ellenségeskedés a fehérekkel ismét kiújult. Miután Opechancanough átvette a törzs vezetését, az angol telepesek elpuszítását tervezte. 1622 tavaszán egyik tanácsadóját, Nemattanew-t egy angol telepes megölte, és ezt követően Opechancanough megindította összehangolt támadását a virginiai angol települések ellen. Összesen 31 települést támadtak meg egy napon a James-folyó mentén. Jamestown riasztása Virginia gyarmat székhelye és legnagyobb települése az indiánok első számú célpontja volt, de egy indián fiú, Chanco, akinek munkaadóját, Richard Pace-t kellett volna meggyilkolnia, éjjel felébresztette Pace-t, és figyelmeztette a közelgő támadásról. Pace, aki a James-folyó másik partján lakott, biztonságba helyezte családját és átevezett Jamestownba, ahol figyelmeztette a lakosságot, akik felkészültek a támadásra. A város körül fekvő kisebb településeknek azonban semmilyen felkészülésre nem volt lehetőségük. A mészárlás Az egynapos, meglepetésszerű támadás leginkább a Jamestown körül kialakított, kisebb településeken volt eredményes. Wolstenholme Towne lakosságának felét meggyilkolták és a többi település is hasonló veszteségeket szenvedett. Összesen 347 fehér telepest, Virginia gyarmat fehér lakosainak harmadát gyilkolták meg, számos házat, templomot felgyújtottak és elpusztították a termést a telepesek által megművelt földeken. Mintegy 20 nőt az indiánok foglyul ejtettek, és rabszolgának elhurcoltak, közülük néhányat csak évekkel később váltottak ki a fogságból, de a legtöbb haláláig indián fogságban maradt. A mészárlás következményei Az indiánok és a telepesek kulturális különbségeinek egyik legjobb példájaként az egynapos mészárlás után a póheten törzs beszüntette a támadásokat. Az indián kultúra alapján azt várták, hogy a telepesek elfogadják a vereséget, beletörődnek a veszteségekbe és elismerik a póheten törzs győzelmét. Azonban az indiánok súlyosan félreértelmezték a helyi telepesek és az angol korona szándékait, illetve reakcióját. A március 22-i támadás során a telepesek meggyilkolása mellett veteményeikben is súlyos veszteségek keletkeztek, ami később súlyos gondokat okozott az életben maradtak ellátásában. A támadások visszhangjaként súlyos csorba esett az indiánokról korábban kialakult kedvező képen, és ezután barbár fenevadakként kezdték őket kezelni. Henricusban a telepes és indián gyermekek számára létrehozott iskola épülete a várossal együtt megsemmisült. Csak mintegy 70 évvel később engedélyezték hasonló iskola alapítását, a közeli Middle Plantation település területén, amelyet a hasonló támadások ellen jól megerősítettek. Pár évvel később ide költözött Virginia székhelye is és ekkor a város nevét Williamsburgre változtatták. Az indiánok megmérgezése Az 1622-es nagypénteki mészárlást túlélő telepesek rajtaütéseket vezettek a törzsek települései és terményei ellen, és szervezettségüknek, valamint tűzfegyvereiknek köszönhetően annyira sikeresek voltak, hogy Opechancanough főnöknek tárgyalásokba kellett bocsátkoznia. Indián közvetítők segítségével a „pohátán” törzs és a telepesek békét kötöttek. A tárgyalások befejezése után ünnepséget rendeztek, de William Tucker kapitány és John Pott doktor megmérgezték az indiánok italát, közel kétszázan haltak meg mérgezés következtében, további ötven főt a telepesek mészároltak le. Opechancanough főnök azonban elmenekült. Az indiánok veresége 1624-ben Virginia gyarmat az angol korona közvetlen fennhatósága alá került, és megszűnt a gyarmatot alapító Virginia Company of London irányítása. A gyarmatot ezután a király által kinevezett kormányzók igazgatták, személyes érdekeik szem előtt tartásával, és ez együtt járt a telepesek által elfoglalt földek kiterjesztésével, az indiánok területeinek elrablásával, a korábbi egyezmények és békeszerződések felrúgásával. Az indiánok elégedetlensége a második angol-pohatán háborúban robbant ki, 1644-ben, amikor az indiánok kb. 500 angol telepest mészároltak le. Akkor a gyarmat lakossága lényegesen nagyobb volt, és a veszteségek a fehér lakosság kb. 10%-át tették ki, vagyis lényegesen kisebb hatással voltak a gyarmat életére. Opechancanough, aki ekkor már nagyon idős volt, és csak hordszéken tudott közlekedni, az angolok fogságába esett, és Jamestownba hurcolták, ahol a börtönben az őrzésére kirendelt telepesek meggyilkolták. Opechancanough halálával megkezdődött a póheten törzsszövetség hanyatlása, a törzs tagjai előbb-utóbb vagy elhagyták Virginia területét, beolvadtak a telepesek közé vagy pedig a gyarmati igazgatás által kijelölt rezervátumokban telepedtek le. Még a rezervátumokban sem voltak azonban biztonságban, mivel azok területe is folyamatosan csökkent a folyamatosan növekvő fehér közösség benyomulása miatt. Ma csak az eredeti pohátán törzsszövetség hét törzsét ismeri el Virginia állam, amelyek a Pamunkey és Mattaponi rezervátumban élnek. Trappista sör A trappista sör megnevezést azokra a sörökre alkalmazzák, amelyeket a trappista szerzetesek főznek. A ma is működő 102 trappista kolostorból (2008-as adat) hét foglalkozik sörfőzéssel, abból hat Belgiumban és egy Hollandiában található. Csak ez a hét sörfőzde használhatja az Authentic Trappist Product logót, amely jelzi, hogy a termék elkészítése során betartották a Nemzetközi Trappista Szövetség (International Trappist Association) által előírt követelményeket. Története A trappista rend a ciszterci rend egyik kolostorából, a franciaországi La Trappe-ból származik. 1664-ben La Trappe apátja, Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9. – 1700. október 12.) reformokat vezetett be az apátságban, amelyekkel visszatértek a ciszterci rend szigorához. Ekkor született meg a Ciszteri Rend Szigorú Követőinek („Ordo Cisterciensis Strictioris Observantiae”) rendje, amelyet az első kolostor után trappistának neveztek el. A rend megalakulása óta számos szabályt enyhítettek, de működésük egyik alappillére, hogy az apátságok továbbra is önnfenntartóak, saját maguk teremtik elő működésük költségeit. A monasztikus rendekhez csatolt sörfőzdék Európa minden részén léteztek már a középkor óta, és a rend megalakulása után a trappisták is foglalkoztak a sörfőzéssel. A La Trappe apátság sörfőzdéjét 1685-ben alapították, majd később más országokban található trappista apátságok is átvették ezt a szokást. Más szerzetesrendekhez hasonlóan a sört elsősorban a monasztikus közösség szükségleteinek fedezésére főzték. Manapság a trappista sörfőzdék szintén az apátságok működését támogatják, illetve a fennmaradó profitot jótékony célokra fordítják. A francia forradalom, illetve a két világháború során számos trappista apátság sörfőzdéje megsemmisült, korábban viszont igen aktívak voltak: 8 sörfőzde működött Franciaországban, 6 Belgiumban, 2 Hollandiában és egy-egy Németországban, Ausztriában, Boszniában és feltehetően más országokban is. Ma már csak hét trappista apátság foglalkozik sörfőzéssel, ezek közül hat Belgiumban és egy Hollandiában található. A 20. században a trappista sörök népszerűsége miatt számos utánzat jelent meg, amely a trappista nevet, logót és általában egy sört tartó szerzetes felhasználva próbálják a terméket népszerűsíteni. Mivel a szerzetesek non-profit tevékenységet végeznek, ezért különféle jogi akadályok miatt hosszú ideg nem tudtak fellépni ez ellen, végül 1962-ben Gent városában indítottak pert egy helyi sörfőzde ellen. Az „International Trappist Association” (Nemzetközi Trappista Szövetség) 1997-ben nyolc trappista apátság – hat Belgiumból (Orval, Chimay, Westvleteren, Rochefort, Westmalle és Achel), egy Hollandiából (Koningshoeven) és egy Németországból (Mariawald) – megalakította a „International Trappist Association” (Nemzetközi Trappista Szövetség) nevű szövetséget, hogy megakadályozzák a rendhez nem tartozó és az előírásokat nem követő „ál-trappista” sörök forgalmazását. A szövetség egy jól felismerhető logót hozott létre (Authentic Trappist Product), amelyet a trappista közösségek által előállított termékeken (sajt, sör, bor, stb.) feltüntetnek és amely jelzik, hogy a szövetség szigorú előírásait követve készültek. A sörök esetében a következő előírásokat kell betartani: A sört trappista apátság falain belül vagy pedig trappista szerzetesek felügyelete alatt kell elkészíteni. A sörfőzde üzemeltetését, a sörfőzés folyamatát és a kereskedelmi értékesítés csatornáit mind a trappista közösség határozza meg. A sörfőzde tevékenységét az önfenntartás és a jótékony célok vezérlik, nem pedig a minél nagyobb profit kitermelése. Jelenleg hét sörfőzde jogosult az Authentic Trappist Product logót feltüntetni termékeiken: Bières de Chimay Brasserie d'Orval Brasserie de Rochefort Brouwerij Westmalle Brouwerij Westvleteren Brouwerij de Achelse Kluis Brouwerij de Koningshoeven A holland De Koningshoeven sörfőzde állítja elő az egyetlen holland trappista sört, amely jogosult az "Authentic Trappist Product" logó használatára. 1999 és 2005 között azonban tőlük is megtagadták a logó használatát, mivel 1999-ben a szerzetesek közös vállalatot alapítottak egy kereskedelmi sörfőzdével, amely végül átvette a sörfőzde napi irányítását. Sörfajták A Koningshoeven sörfőzde kivételével a trappista sörök mind ale típusú sörök, azaz felső erjesztésű, üvegben érlelt és üvegben forgalmazott sörök. A különféle sörfőzdék saját megnevezési rendszerüket alkalmazzák a különféle sörtípusok elkülönítésére, de a megnevezés általában kapcsolatban van a sör alkoholtartalmával (a holland nyelvben (enkel, dubbel és tripel a neve a 6, 8 és 10 fokos söröknek - bár ez nem adja meg pontosan a sör alkoholfokát). Üzbegisztán a 2014. évi téli olimpiai játékokon Üzbegisztán az oroszországi Szocsiban megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Abyssoanthidae Az Abyssoanthidae a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a Zoantharia rendjébe tartozó család. A WoRMS adatai szerint 2 elfogadott faj tartozik ebbe a korallcsaládba. Ezt a családot még nem sorolták be a renden belül, valamelyik alrendbe. Rendszerezés A családba az alábbi 1 nem és 2 faj tartozik: Abyssoanthus Reimer & Fujiwara in Reimer, Sinniger, Fujiwara, Hirano & Maruyama, 2007 Abyssoanthus convallis Reimer & Sinniger, 2010 Abyssoanthus nankaiensis Reimer & Fujiwara in Reimer, Sinniger, Fujiwara, Hirano & Maruyama, 2007 - típusfaj Stazione di Rovato Borgo Stazione di Rovato Borgo vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Rovato településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cremona-Iseo-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Rovato Città (Cremona-Iseo-vasútvonal, észak) Rakov Potok Rakov Potok falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 17 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre fekszik. Története A falunak 1857-ben 397, 1910-ben 660 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Régi plébániatemploma 1903-ban épült, plébániáját 1945-ben alapították. A templomot 1925-ben bővítették, 1930-ban a tornyát 7 méterrel magasították meg, 1968-ban pedig kis sekrestyét építettek hozzá. Története során több felújításon esett át. 1995-ben új plébániatemplom építését határozták el és még abban az évben lebontottak a régi templomot. Az új templom 2001-re készült teljesen el, ekkor szentelte fel Josip Bozanić zágrábi érsek. A plébániához három falu, Rakov Potok, Horvati és Kalinovice tartozik. Azelőtt az itteniek az okicsi Szent Márton plébániához tartoztak. A falunak 2011-ben 1131 lakosa volt. Nevezetességei Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt plébániatemploma 1995 és 2001 között épült a régi templom helyén Božidar Blažević tervei szerint neoklasszicista stílusban . Harangtornya 15 méter magas. A plébánia a templomtól száz méterre az út túloldalán áll. 1958-ban építették, 1972-ben vásárolták meg a plébánia számára akkori tulajdonosától. A település új plébánia építését tervezi. Courset Courset település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 518 fő (2015). Courset Desvres, Longfossé, Menneville, Saint-Martin-Choquel, Bécourt és Doudeauville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Estadio Monumental Antonio Vespucio Liberti Az Estadio Monumental Antonio Vespucio Liberti vagy egyszerűen csak: El Monumental egy labdarúgó-stadion Buenos Airesben, Argentínában. A stadion Buenos Aires Núñez nevezetű kerületében található és a River Plate, illetve az argentin labdarúgó-válogatott otthona. 1938. május 25-én nyitották meg, nevét a klub korábbi elnökéről (Antonio Vespucio Liberti) kapta. A legnagyobb méretű stadion Argentínában, 62000 nőző befogadására alkalmas. Az 1951-es pánamerikai játékok és az 1978-as világbajnokság egyik helyszíne volt, itt rendezték többek között a torna döntőjét az Argentína–Hollandia összecsapást. Ezenkívül négy Copa América döntőt is ebben a stadionban játszottak, a legutóbbit 2011-ben. Ferencz Réka Ferencz Réka (Gyergyószentmiklós, 1989. március 29. –) magyar nemzetiségű sílövő Erdélyből. A 2010. évi téli olimpiai játékokon Románia színeiben vett részt. 15 km-en a 74. helyen ért célba, a román váltó tagjaként pedig a 10. helyen végzett. Kirill moszkvai pátriárka Kirill pátriárka (orosz ábécé: Патриарх Кирилл ; Leningrád, 1946. november 20. –), polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev (Владимир Михайлович Гундяев) orosz ortodox püspök, 1984 decembere óta Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája, 1989 novembere óta a Moszkvai Patriarchátus Egyház Külkapcsolatok részlegének elnöke, a Szent Szinódus állandó tagja, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. II. Alekszij moszkvai pátriárka 2008. december 6-i halála óta a Patriarchátus locum tenense, 2009. január 27-én Moszkva 16. pátriárkájává választották, ezt a posztot 2009. február 1-jétől tölti be. 2009. február 1-jei beiktatásáig hivatalos tisztje a metropolita és megválasztott pátriárka. Karrierje Kirill erza-mordvin származású. Apja, Mihalij és nagyapja, Vaszilij is az ortodox egyház papjai voltak. 1969-ben szentelték pappá. Mikor a szemináriumban 1970-ben lediplomázott, Nikogyim leningrádi metropolita titkára lett. 1971-ben a moszkvai patriarchátusnak az Egyházak Világkongresszusába delegált tagja lett, s innentől folyamatosan fontos szerepet játszik az orosz ortodox egyház ökumenikus életében. 1994 óta Kirill az orosz ORT televízió egyes csatornáján heti egy alkalommal orosz ortodox vallási műsort vezetett. Az egyház konzervatív szárnya az 1990-es években folyamatosan kritizálta ökumenikus tevékenysége miatt. 2008-ban Diomid, Anadir és Csukotka konzervatív püspöke nyíltan hibáztatta a római katolikus egyházzal fenntartott kapcsolatai miatt. Mindezek ellenére Kirill metropolita egy 2009 elején kiadott közleményében azt állítja, hogy a római katolikus egyházzal nem állapodik meg semmilyen, doktrínákat érintő kérdésben, és a köztük folyó tárgyalásoknak nem célja az egységesítés. II. Alekszij temetésén, amit az orosz állami televízió is közvetített a Megváltó Krisztus-székesegyházból, Kirill a szertartás alatt elájult. Társadalmi szerepvállalása és kritikája Az 1990-es évektől Kirillt azzal vádolták, hogy közeli kapcsolatban állt a KGB-vel, s az állam érdekeit az egyházéi elé helyezte. Állítólagos KGB-s fedőneve „Mihajlov” volt A Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec lapok azzal vádolták Kirillt, hogy visszaélt az egyház részére biztosított vámmentes dohányimport lehetőségével, s ebből saját részére nyereséget termelt. (Ezt a jogot az egyház az 1990-es évek közepén nyerte el.) Gyakran nevezik a dohánymetropolitának. Állítólag az Egyházi Külkapcsolatok Irodája lett Oroszországban a külföldi cigaretták legnagyobb importőre. 2004-ben Kirill személyes vagyonát Nyikolaj Mitrohin, a Moszkvai Orosz Állami Társadalomtudományi Egyetem vallásszociológusa 1,5, míg 2006-ban a Moscow News 4 milliárd dollárra becsülte. Nathaniel Davis professzor azonban a következőket jegyezte meg: "...nincs arra bizonyíték, hogy Kirill metropolita alapokat sikkasztott volna el. A cigaretta- és dohánycsempészésből származó bevétel azonban sokkal hihetőbb, mivel az egyháznak sürgős finanszírozási forrás után kellett néznie. A cigaretta vámmentes importja 1997-ben ért véget. Az Izvesztyijában megjelent egyik cikkében Kirill tagadta, hogy személyes érdekek fűznék a fentebb említett ügyletekhez, és az ellene intézett támadást rendesen megszervezett politikai utasításnak nevezte. 2008 októberi latin-amerikai körútja során találkozott Kuba kommunista pártjának főtitkárával, Fidel Castróval, aki úgy jellemezte Kirillt, mint az amerikai imperializmus megdöntésében szövetségese. II. Alekszij pátriárka nevében Kirill kitüntette Fidel Castrót és testvérét, Raúl Castrót. mivel felépítették Havannában az első ortodox templomot, hogy a kivándorolt oroszok ott tudjanak imádkozni. Tessonnière Tessonnière település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Tessonnière Airvault, Boussais, Louin és Maisontiers községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Estadio Olímpico Pascual Guerrero Az Estadio Olímpico Pascual Guerrero a kolumbiai Cali városának egyik labdarúgó-stadionja. Korábban mindkét helyi nagy csapat, az América de Cali és a Deportivo Cali is használta, de az Estadio Deportivo Cali megépülése után kizárólag az Américáé lett. Története Cali városában már a 20. század első felében is állt egy fából készült labdarúgó-stadion, az Estadio Galilea. Amikor a város akkori déli részén, a mai San Fernando városrészben még csak az első házak kezdtek felépülni, megszületett az ötlet, hogy ehelyett egy új, jobb létesítményt kellene felépíteni ezen a területen. A terv egyik fő szószólója és támogatója a palmirai származású író, költő és újságíró, Pascual Guerrero Marmolejo volt, aki a város képviselő-testületébe is bekerült. Ez a testület 1934. július 28-án bocsátotta ki azt a 11. számmal ellátott rendeletet, amelyben 50 000 pesót biztosított a munkálatok megkezdésére. A terület, ahol az építkezés történt, szintén Guerrero tulajdonában állt. A rendelet azt is kimondta, hogy az avatóünnepségre 1936. július 25-én kell, hogy sor kerüljön, mivel ekkor fogják ünnepelni Cali alapításának 400. évfordulóját, azonban az időpontot nem sikerült tartani, az avatás csaknem egy évvel később, 1937. július 20-án történt meg. Az új stadionnak két lelátója volt: a betontetős nyugatiba 2500, a keletibe 4000 szurkoló fért be. A nyitómérkőzés egy háromcsapatos kis torna első meccse volt, amelyet Kolumbia és Mexikó vívott egymással. A kezdőrúgást Stella Zawadzky „sportkirálynő” végezte el Guillermo Lemus Guzmán polgármester és a spanyol Juan Alis játékvezető jelenlétében. Kolumbia 3–1-re nyert Roberto Meléndez, Julio Mera és Romelio Martínez góljaival. A stadion, amelyet ezután lassan teljesen körbenőtt a város, Pascual Guerrero nevét vette fel. 1950 áprilisában Alfonso Lizarazo Bohórquez kormányzó politikai támogatásával elvégezték az első átépítési munkálatokat. A nyugati (az árnyékos) lelátó 5000 fősre bővült, összesen pedig 7500-an fértek el ezen az oldalon. Hamarosan felállítottak 6 oszlopot is, amelyekre a világítást szerelték fel: az első villanyfényben játszott mérkőzés a legnagyobb városi rangadó, az América és a Deportivo összecsapása volt 1951. augusztus 7-én. Mivel az 1954-es Nemzeti Atlétikai Játékok színhelyéül Calit jelölték ki, és a legmegfelelőbb helyszínnek, a stadionnak csak a nyugati része volt elfogadható állapotban, 1952-ben nekiláttak a két szintes keleti lelátó, valamint az északi és a déli oldal megépítésének. Az egész átalakítás, beleszámítva egy új uszoda és egy új tornaterem felépítését is, mintegy 6 és fél millió pesóba került. Az avatásra 1954. július 11-én került sor. Mivel a pályát gyakran elárasztotta a víz, ezért 1961 februárja és májusa között új vízelvezető rendszert építettek ki. 1962 augusztusa és a következő év eleje között az északi és a déli lelátót bővítették második szinttel. Amikor a 6. Pánamerikai Játékok rendezését is Calinak ítélték, újabb munkálatok kezdődtek a stadionban, ezúttal a nyugati részén: 1970 augusztusára ez a rész már három szintessé vált. 2001-ben a Copa América egyik színhelye is ez a stadion volt, 2011-ben pedig U-20-as világbajnoki mérkőzéseket is rendeztek benne. A stadion történetének legnagyobb tragédiája 1982. november 17-én történt, amikor a 3–3-ra végződő városi rangadó után a lelátó felső részén néhány szurkoló vizelni kezdett lefelé, az alattuk állók pedig ez elől menekülni kezdtek. A hatalmas tolongásban 24 ember életét vesztette, 100-nál többen pedig megsérültek. A felelősöket soha nem találták és nem büntették meg. Delden vasútállomás Delden vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Hof van Twente községben, Delden településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zutphen–Glanerbeek-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Goor vasútállomás Hengelo Gezondheidspark vasútállomás Abáigar Abáigar település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Abáigar Igúzquiza, Murieta, Oco, Olejua és Villamayor de Monjardín községekkel határos. Lakosainak száma 88 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Michael Dawson (labdarúgó) Michael Richard Dawson (Northallerton, 1983. november 18. –) profi angol labdarúgó, jelenleg a Nottingham Forest védője. A Hull City visszavonult védőjének, Andy Dawsonnak, és a korábbi Chesterfield játékosnak, Kevin Dawsonnak fiatalabb testvére. Pályafutása Nottingham Forest 2000 novemberében vált profi futballistává. 91 mérkőzésen lépett pályára a Nottingham Forest-nél, 2002. április 1-jén debütált a Walsall elleni hazai pályán 3–2-re elveszített mérkőzésen. A következő szezonban jól összeszokott párost alakított ki a veterán Des Walker-rel; a Forest a 6. helyen zárt az idény végén a bajnokságban. 2005. január 31-én csapattársával, Andy Reid-del együtt a Tottenham Hotspur-höz szerződött 8 millió font ellenében. Tottenham Hotspur A Tottenham-ben 2005. április 16-án debütált a Liverpool ellen; a meccs 2-2-es döntetlennel zárult. Első szezonja jól telt a csapatnál, 2006. március 28-án szerződéshosszabbítást írt alá 2011-ig. Ledley King-gel erős párost alkotnak. Az angol válogatott elsőszámú védőpárosával, Rio Ferdinand-dal és John Terry-vel hasonlították össze őket: King játszik úgy, mint Ferdinand, nyugodtan és kényelmesen, Dawsonnak pedig -hasonlóan Terry-hez- nagy tehetsége és bátorsága van a légi párharcokhoz. 2006. november 5-én a Chelsea elleni bajnokin megszerezte első Spurs gólját. A mérkőzés 2-1-es hazai sikerrel zárult, a második gólt Aaron Lennon szerezte. A 2006–2007-es FA-kupa negyeddöntőben a Chelsea ellen ő volt a csapat kapitánya, mivel Ledley King, Robbie Keane, Paul Robinson és Jermaine Jenas is hiányzott. A szezonban a lehetséges 59 mérkőzésből 58 alkalommal a pályán volt. 2007. május 11-én újabb 5 éves szerződést írt alá, így 2012-ig előreláthatóan a Tottenham Hotspur-nél marad. 2007. szeptember 20-án az UEFA-kupában eredményes volt az Anorthosis Famagusta ellen. 2008. november 25-én gólt szerzett a bajnokságban a West Ham United ellen; a mérkőzés 1–1-re végződött. 2008. január 27-én az FA Kupában a Manchester United ellen kiállították. A Spurs 3–1-re elvesztette a találkozót, s így kiesett a kupából. Február 9-én a Derby County ellen megsérült, egy hónapot kellett kihagynia. Először csak március 9-én, a West Ham ellen játszhatott újra. Századik bajnoki mérkőzését 2008. május 3-án játszotta a Reading ellen, ami a Spurs 1–0-ra megnyert. 2008. július 30-án újabb 5 éves szerződést írt alá a klubnál, ami 2013-ig szól. A 2008–09-es szezonban először 2009. január 6-án volt eredményes a Ligakupa elődöntőjének első mérkőzésén a Burnley ellen. A Tottenham 4–1-re nyert a White Hart Lane-en. Válogatott Az angol labdarúgó-válogatott felnőtt csapatánál először a 2006-os németországi világbajnokságon került szóba. Eddig azonban csak az angol B-csapatban lépett pályára. Az angol U21-es válogatottban 13 mérkőzést játszott. Lunohod–2 Lunohod–2 a szovjet a Luna-program keretében, a Holdra juttatott ember alkotta automata, a tudományos kutatást segítő technikai eszköz, a holdjármű. A Lunohod–2-t a Luna–21 juttatta el a Hold felszínére, 1973. január 15-én. Küldetés Az automatikus, helyzetváltoztató holdjárművel kívánták elősegíteni a Hold geológiai (anyagvizsgálat), mánesezettségi, sugárterhelési és „időjárási” viszonyainak további tudományos megismerését. Jellemzői Méretei: a leszálló egység és a holdjáró együttes tömege 1814 kilogramm, a holdjáró tömege 840 kilogramm, alváz szélessége 216, magassága 160 centiméter, hossza 221 centiméter, 8 kerekének egyenkénti átmérője 0,51 méter. Felépítése: könnyűszerkezetű vázra épített kerekek-, lengéscsillapítók-, rúdantennák, tükör a laser kapcsolathoz és a fotóelemek feltöltéséhez-, mozgató motorok és automatikájuk, környezeti kockázatvizsgáló-, mintavevő eszközök-, hermetikusan zárt üst formájú műszertartály-, hőmérséklet mérő- szabályzó eszközök-, kémiai akkumulátorok-, rádióizotópos hőforrás-, rádió adó-vevő egység-, rúdantenna. Tudományos- és műszaki eszközei: talajsűrűség mérő röntgen készülék-, röntgen-spektrométer anyagvizsgáló berendezés-, talajmechanikát vizsgáló berendezés-, laser tükör-, 4 darab (új) televíziós fotóberendezés (jármű-, környezet ellenőrzés, fotózása). Új programok voltak, a helyi mágnesesség és a holdi égbolt fényességének megfigyelése. Mozgatása: kis szakaszokra bontott haladásokat terveztek, illetve végeztek, amit a Földről vezéreltek. A jelsebesség Föld-Hold és Hold-Föld között 2,6 másodpercig tart, ezért nem lehet a holdjármű veszélyeztetettségével folyamatos mozgást végezni. Hőszigetelése: a Lunahod tervezői számoltak a Holdon uralkodó szélsőséges hőmérsékleti különbségekkel, nappali hőmérséklet, általában 50 fok, néhány óra alatt200 fokot csökkenve, mínusz150 fokos hidegbe vált. Egy hőpalck megoldást választottak, melynek belsejében közel állandó hőmérsékletet tartottak fenn. Az akkumulátorok újratöltését napelemek alkalmazásával segítették. Az akkumulátorok teljesítményét egy polonium-210 izotópos hőforrással mentesítették. A holdbéli éjszaka közel 170 órán át tart. Az energia ellátást, energia veszteséget biztonságosan kellett megoldani. A hőveszteséget az ezüst szín alkalmazásával, kettős fallal, többrétegű anyaggal illetve az üst az alsó részének a talaj hőmérsékletének szintjére történő beállításával hőegyensúlyozták. A műszerek energiafelhasználásánál keletkezett hőt a belső hőmérséklet biztosítására hasznosították. A rövid idejű kapcsolatfelvételekkel – kétszer sugárzott telemetrikus és hőmérsékleti adatokat – a belső hőmérséklet igyekeztek elősegíteni. A kapott belső hőmérsékleti adatok alapján megállapították, hogy sikerült +18 fokot tartani. Program 1973. január 15-én háromnapos, 40 fordulatos keringés után előbb szabadeséssel, majd a fékező rakéta segítségével simán leszállt a Mare Serenitatis kráter északkeleti partvidékén. A hatalmas medence mintegy 600 kilométer átmérőjű, a Taurus-hegység határán helyezkedik el. A leszálló egység az univerzális szállító egységből és annak tetején elhelyezett, 840 kilogramm tömegű holdrobotból, a holdjárműből állt. Január 16-án a Lunohod–2 legördült a szállító egység vezetősínjein, 30 méter távolságra a leszálló egységtől. Megkezdődött a holdjármű és berendezéseinek teljes körű ellenőrzése. A leszállást követő ellenőrzésen átesve 2,5 órával önállóan folytatta a Lunohod–1 által megkezdett kutatási programokat. Január 24-ig bejárt 1260 métert, majd felkészült az első Hold éjszakára. Becsukta a tükröt, egyben lézer reflektort. Február 8-án megkezdte a második holdnapi programját. Felnyitották a tükör fedelét, a napsugárzás a napelemek segítségével feltöltötte az elemeket. Az űrjármű távvezérelt ellenőrzése egy órát vett igénybe. Az üstben elhelyezett berendezések nappali hőmérséklet emelkedését az éjszakai módszer segítségével oldották meg. A fotóelemek tartósságát úgy oldották meg, hogy a napenergiát az állítható tükör segítségével vetítették a napelemtáblára. A tükröt olyan anyagból készítették (berilliumból), amely az ultraibolya sugárzást az infravörösnél jobban tükrözi. Ezáltal a fotóelemek nem igazán a hőt, hanem a fényhullámokat juttatta el, ez által javítva az energiaátalakítás folyamatát. Megindították a Lunohod-ot, ellenőrizve az elektromos motorok használhatóságát. A televíziós fotóberendezés kifogástalan képeket sugárzott. Február 23-ig bejárt 9086 métert, majd felkészült a második Hold éjszakára. Becsukta a tükröt, egyben lézer reflektort. Március 11-én megkezdte a harmadik holdnapi programját. Március 23-ig bejárt 16 533 métert, majd felkészült a harmadik Hold éjszakára. Becsukta a tükröt, egyben lézer reflektort. Április 9-én megkezdte a negyedik holdnapi programját. Április 22-ig bejárt 8600 métert, majd felkészült a negyedik Hold éjszakára. Becsukta a tükröt, egyben lézer reflektort. Május 8-án megkezdte a ötödik holdnapi programját. Valamilyen technikai ok miatt (valószínű az áramforrások meghibásodása) megszakadt vele a kapcsolat. Június 3-án bejelentették a program befejezését. A lézer reflektor nyitott helyzetben maradt, elősegítve a földi kutató objektumokkal végzett méréseket. Öt Hold-nappalon át (körülbelül 4 hónapon keresztül) üzemelt, a tudományos információk megszerzésén-továbbításán kívül 37 kilométeres utat tett meg a Holdon felszínén, 86 panorámaképet és 80 000képet készített a Hold-térkép kidolgozásához. 700 talajvizsgálatot végzett különböző helyszíneken. Andalgalá megye Andalgalá egy megye Argentínában, Catamarca Tartományban. A megye székhelye Andalgalá. Települések A megye a következő nagyobb településekből (Localidades) áll: Aconquija Alto de las Juntas Andalgalá Amanao Buena Vista Chaquiago Choya El Alamito El Lindero El Potrero La Aguada La Mesada Kisebb települései (Parajes): Gazdaság Mezőgazdaság és a bányászat a gazdaság alappillére. Capillitas bánya a legmagasabb ásványi bánya Argentínában. Forrás camsencat.gov.ar/andalgal.html catamarcahuasi.com.ar Morsányi Bernadett Morsányi Bernadett (Budapest, 1981. október 18. - ) irodalomtörténész, Dobai-kutató, forgatókönyvíró, művészeti író. Első novelláskötete 2016-ban rögtön elnyerte a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját. Élete Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar és történelem szakon. De a filmművészet iránti érdeklődése kapcsán sűrűn látogatta a filmesztétika órákat is. A doktori fokozatát is itt szerezte a legújabb kori magyar irodalom doktori programján, témája Dobai Péter író munkássága volt. 2007-ben írta meg első regényét A sehány éves kisfiú (egy regény felé) címmel, amely 2015-ben jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. "Érdemes törekedni rá, hogy az embernek irodalmi értékű álmai legyenek." - ezzel a mondattal kezdődik Álommásolatok című elbeszélése, amely egyben meghatározza művészeti írói ars poétikáját is. Az Álommásolatok című novelláját is tartalmazó első kötetét - A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történeteket - Grunwalsky Ferenc filmrendező méltatta az Írók boltjában tartott könyvbemutatóján: kiemelte, hogy nagyon ritka az ilyen őszinte és tiszta hang napjainkban. A szerző "úrilány", mivel a napjainkban már kötelező jelleggel könyvszereplő trágárságot teljesen elkerülte, vállalva ezzel a marginalizálódást. Az irodalom senkiföldjén - Fejezetek Dobai Péter írás- és filmművészetéről címmel doktori dolgozatát 2014. október 7-én védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, melynek továbbfejlesztése nyomán jelenhetett meg 2016. tavaszán az L'Harmattan Kiadó gondozásában az Egyedül szembejövet - Dobai Péter (és) művészete című első Dobai Péter monográfia. A kötet könyvbemutatóján Dobai Péter író kiemelte, hogy a 21. században ritkaság az ilyen elmélyültséggel, pontossággal és körültekintéssel elkészített kötet. "Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képnyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba." - olvashatjuk a kötet fülszövegében. A Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját 2016-ban A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek című novelláskötetéért kapta meg, Pesti Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyve egy egyedülálló bölcsész anya korántsem unalmas életét mutatja be. "A díját olyan 35 év alatti elsőkötetes írónak szánták, aki egyéni látásmódjával, friss, izgalmas könyvével érdemelte ki az elismerést." - hangzik a döntés indoklása. Az utóbbi években számos interjút (András Ferenc, Bikácsy Gergely, Dobai Péter, Grunwalsky Ferenc, Köbli Norbert, Magyar Dezső, Márcio-André de Sousa Haz, Szomjas György, Török Ferenc, Vranik Roland) készített a Filmvilág számára. A Bálint Házban tartott Bódy 70 emlékülés egyik beszélgetőtársa (Gelencsér Gábor és Kádár Anna filmesztétákkal). Kritikák "A sehány éves kisfiú életrajzi regénynek vagy novellaciklusnak van álcázva, de valójában intertextuális varieté, amelyet az is élvezhet, aki nem mindig ismer rá a beleszőtt alapszövegekre. Morsányi Bernadett irodalmi értelemben vett nagyszülei Czóbel Minka és Kaffka Margit, illetve Krúdy Gyula és Mándy Iván. Leginkább az ő írói világuk elemeiből építi fel a sajátját, de könyve lapjain hangsúlyosan jelen van A sehány éves kislány című, mindmáig népszerű régi gyerekkönyv is. Morsányi Bernadett már most elég erős írói egyéniség ahhoz, hogy ilyen provokációval fricskázza meg az olvasót, az olvasó pedig tapasztalni fogja, hogy a könyv épp az ellenkezője annak, amit unalmasnak szokás tartani." (Márton László író, 2015.) Főbb művei Az öcsém nevetett rajtam (novella, in: Üzenet 2006/1. téli különszám) Papa (novella, in: Üzenet 2006/1. téli különszám) Fázom, tényleg (novella, in: Üzenet 2006/1. téli különszám) Semmi (novella, in: Üzenet 2006/1. téli különszám) Ami az ünnepi műsorból kimaradt (kritika, in: Üzenet 2007/4.) Pilinszky másodlagos teremtései - Rekviem és filmálmok a „levegőtlen présben” (előadás, in: Fűzfa Balázs (szerk.): Apokrif: A konferencia szerkesztett és bővített anyaga (Szombathely–Bozsok–Velem 2008. április 18–19.), Savaria University Press, Szombathely, 2008. pp. 232-244.) Magyarország és egy ifjú nemzedék a hatvanas-hetvenes évek fordulóján (In: ELTE doktori publikáció a Doktor Iskola honlapján, 2009.) [kötetben: Egyedül szembejövet - Dobai Péter (és) művészete] Apátlan nemzedék - Egy város, egy fiú, és egy apa (in: ELTE doktori publikáció a Doktori Iskola honlapján, 2009.) [kötetben: Egyedül szembejövet - Dobai Péter (és) művészete] Az „együvé-nem-tartozás nemzedéke” és a lézengő hős - „ vagy a hősök falnak támaszkodnak és legyintenek” (in: ELTE doktori publikáció a Doktori Iskola honlapján, 2009.) [kötetben: Egyedül szembejövet - Dobai Péter (és) művészete] Az Ady-hatás tényezői az ifjú szívekben - „Ifjú szívekben élek s mindig tovább” (előadás, in: Fűzfa Balázs (szerk.): Kocsi-út az éjszakában: A Nagykárolyban, Érmindszenten és Nagyváradon 2010. május 6-8-án rendezett Kocsi-út az éjszakában-konferencia szerkesztett és bővített anyaga, Savaria University Press, Szombathely, 2011. pp. 344-356.) Rekonstrukciós kísérlet[ek] - Adalékok a Dohány utcai lakásszínházhoz (tanulmány, in: Színház 2012/4.) Álommásolatok (novella, in: Irodalmi Jelen XII. évfolyam 127. szám, 2012. május 12.) [kötetben: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek] Az irodalom senkiföldjén - Fejezetek Dobai Péter írás- és filmművészetéről (tézisfüzet, ELTE, Bp., 2014. p. 15) "Egyedül szembejövet" - Dobai Péter költészetéről (tanulmány, in: Parnasszus 2014/2. [nyár]) (Egri) csillagok (novella, in: Élet és Irodalom 2015. május 15.) [kötetben: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek] A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (novellák, Kalligram, Pozsony, 2015. p. 328) Szoros időkeretben - beszélgetés Köbli Norberttel (interjú, in: Filmvilág 2015/8.) Menekülés az érzelembe - a török filmművészetről (tanulmány, in: Filmvilág 2015/10.) Kitörés az őszi erdőből - Dobai Péter: Belvedere (kritika, in: Alföld 2015/10.) Voltam élni - beszélgetés Dobai Péterrel (interjú, in: Filmvilág 2016/1.) Néhány kérdés Dobai Péterről - beszélgetés Grunwalsky Ferenccel (interjú, in: Kalligram 2016/3.) Egyedül szembejövet - Dobai Péter (és) művészete (monográfia, L'Harmattan, Bp., 2016. p. 272) Vászonra írt irodalom - Gerőcs Péter Márton Lászlóról készített portréfilmjéről… (kritika, in: dunszt.sk o-nline 2016. május 19.) Love (is all you nedd) - krakkói filmmozaik (beszámoló, in: dunszt.sk online 2016. június 20.) (Egri) csillagok (novella, in: Turi Tímea (szerk.): Körkép 2016 - harminchét magyar író kisprózája, Magvető Könyvkiadó, Bp., 2016. pp. 279-284.) [saját kötetben: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek] A szív segédigéi - Edelényi János: Jutalomjáték (kritika, in: dunszt.sk online 2016. november 10.) Bármi megtörténhet - Marcel Lozinski dokumentumfilmje (kritika, in: Filmvilág 2016/12.) Makacs fiúk - beszélgetés Szomjas Györggyel (interjú, in: Filmvilág 2016/12.) Fekete sors - beszélgetés Vranik Rolanddal (interjú, in: Filmvilág 2017/1.) Tulajdonságok nélküli emberek - Dobai Péter és a film (tanulmány, in: Filmvilág 2017/3.) Hiányzó láncszem - beszélgetés Török Ferenccel (interjú, in: Filmvilág 2017/3.) Tükör által homályosan - Linn Ulmann: A nyugtalanok (kritika, in: dunszt.sk online 2017. március 29.) Szenvedély a celluloidon - beszélgetés Magyar Dezsővel 1. rész (interjú, in: Filmvilág 2017/6.) Szenvedély a celluloidon - beszélgetés Magyar Dezsővel 2. rész (interjú, in: Filmvilág 2017/7.) Pentimento (novella, in: Élet és Irodalom 2017. augusztus 18.) Életem filmjei - beszélgetés András Ferenccel 1. rész (interjú, in: Filmvilág 2017/9.) Életem filmjei - beszélgetés András Ferenccel 2. rész (interjú, in: Filmvilág 2017/10.) Nők férfiak nélkül - Mészáros Márta Aurora Borealis - Északi fény című filmjéről (kriika, in: dunszt.sk online 2018. január 22.) Angyal az ablakban - beszélgetés Márcio-André de Sousa Haz brazil filmrendezővel, költővel (interjú, in: dunszt.sk online 2018. február 5.) Húsbanda - Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című filmjéről (kritika, in: dunszt.sk online 2018. március 8.) Mi kell még nektek? - Kostyál Márk Kojot című filmjéről (kritika, in: dunszt.sk online 2018. március 26.) Bustert látni - beszélgetés Bikácsy Gergellyel (interjú, in: Filmvilág 2018/6.) Magyar Godard - beszélgetés Grunwalsky Ferenccel (interjú, in: Filmvilág 2018/7.) Csók (novella, in: Élet és Irodalom 2018. július 6.) Díjak, elismerések Margó-díj jelölés (2016) Budapest a fiatal tehetségekért program különdíja (2016) 46. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia A 46. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (IMO 2005) Mexikóban, Méridában rendezték 2005. július 11-étől 19-ig. Kilencvenkét ország versenyzői indultak az olimpián. Magyarország két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett, összpontszámával pedig holtversenyben 9. lett az országok között. (Az elérhető maximális pontszám: 6×42=252 pont volt) A magyar csapat A magyar csapat tagjai voltak: A csapat vezetője Pelikán József, helyettes vezetője Dobos Sándor volt. Stazione di Sacile San Liberale Stazione di Sacile San Liberale vasútállomás Olaszországban, Sacile településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sacile-Pinzano-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Budoia-Polcenigo Stazione di Sacile Kozlikovo Kozlikovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Klinča Selához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a Plešivice délkeleti lejtőin fekszik. Története Története során az okicsi uradalomhoz és plébániához tartozott és ehhez a plébánához tartozik ma is. A falunak 1857-ben 56, 1910-ben 115 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 119 lakosa volt. Kurt Hensel Kurt Hensel (Königsberg (ma Kalinyingrád), 1861. december 29. – Marburg, 1941. június 1.) német matematikus. Tanulmányai Kurt Hensel Észak-Poroszországban született, Königsbergben. Családjában rendkívül sok híres művész és tudós volt, ezek közül talán legismertebb Felix Mendelssohn volt. Amíg a család Königsbergben lakott, Hemsel nem járt iskolába, hanem egészen kilencéves koráig otthon tanították a szülei. Miután a család Berlinbe költözött, Hensel a Friedrich-Wilhelm Gimnázium diákja lett, ahol Schellbach volt a matematikatanára. Mivel ilyen kiváló tanára volt, és elég hamar megmutatkozott a tehetsége, hamarosan a technikai tudás mellett a tárgy szeretetét is megkapta Schellbach-tól. A gimnázium befejeztével így már kétsége sem volt azt illetően, hogy matematikát akar majd tanulni az egyetemen. Az akkori szokás szerint Hensel sem csak egy egyetemen tanult, Berlin és Bonn egyaránt tanulmányai helyszíne volt. Tanárai között volt egyebek között Kirchhoff, Lipschitz, Kronecker és Weierstrass is. Az említett oktatók közül a legnagyobb hatást Kronecker gyakorolta rá, aki később a doktorijának témavezetője is lett a Berlini Egyetemen. Doktori disszertációjának címe Arithmetische Untersuchungen über Diskriminaten und ihre ausserwesentlichen Teiler volt, melyet 1884-ben nyújtott be. A doktori cím megszerzése után is ott maradt, folytatva a munkát, előbb a habilitációt, majd a docensi címet is megszerezte 1886-ban. 1901-ben kinevezték a Marburgi Egyetem professzorává, ahol a karrierjének további időszakát töltötte egészen 1930-as nyugdíjazásáig, mely után továbbra is a városban maradt. Munkássága Hensel sok évet töltött Kronecker munkáinak szerkesztésével, melyeket aztán ki is adatott egy ötkötetes könyvsorozat keretében. Érdekesség, hogy az 5 kötet megjelenési időpontjai Hensel életének egy-egy fontos időszakához is köthetők, például az első kötet a doktori és habilitációs cím elnyerése közötti évben, az utolsó pedig a nyugdíjba vonulásának évében jelent meg. Hensel továbbvitte oktatójának, Kroneckernek a kutatását az algebrai számsík aritmetikus fejlesztésének témakörében, majd 1897-ben a Weierstrass-féle hatványozási módszer az algebrai függvényekre elvezette a p-adikus számok felfedezéséhez, mely igen nagy szerepet játszott a matematika későbbi fejlődésében. Képletének segítségével képes volt a kvadratikus formulák elméletében számos tétel bizonyítására, illetve a számelmélet egyéb területein is sikerrel alkalmazta. Hensel 1901-től a tekintélyes Crelle’s Journal szerkesztője, illetve 1931-ben a oslói egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Kurt Hensel 1941-ben halt meg, ezután egy évvel a menye a matematikai könyvtárának több mint 100 darabját adta el a strassbourgi Reichs Egyetemnek. Brookings megye Brookings megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Dakota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Brookings. Lakosainak száma 32 968 fő (2013. július 1.). Brookings megye Deuel, Lincoln, Moody, Lake, Kingsbury és Hamlin megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Péterfi István (botanikus) Péterfi István (Déva, 1906. március 8. – Mexikóváros, 1978. május 6.) erdélyi magyar botanikus. Péterfi Márton fia, Péterfi Leontin István apja. Életútja Középiskoláit a kolozsvári piarista gimnáziumban végezte (1924); az I. Ferdinánd Egyetem Természettudományi Karán szerzett egyetemi diplomát (1929) és ugyanott doktorált (1933). Tudományos pályáját az egyetem Általános Növénytani Intézetében kezdte; 1927-től gyakornok, 1936-tól egyetemi tanársegéd előbb a román, 1940-től a Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetemen. 1943–44-ben előadótanár, majd a Bolyai Tudományegyetem, az egyesítés után a Babeș–Bolyai Egyetem növényélettani tanszékén professzor. 1959–76 között a Babeș–Bolyai Egyetem prorektora. 1968 és 1978 között, tíz éven át Románia Államtanácsának alelnöke. A biológiai tudományok doktora; a Román Tudományos Akadémiának 1955-től levelező, 1963-tól rendes tagja, 1974–78 között alelnöke. Tagja a Skandináviai Növényélettani Társaságnak, a Német Növényélettani Társaságnak és a Nemzetközi Fikológiai Társaságnak. Az Acta Bolyai szerkesztője (1947); a Studia Universitatis Babeș–Bolyai felelős szerkesztője (1959–78); a Korunk szerkesztőbizottságának tagja (1957-62). Munkássága Első tudományos dolgozatait Ion Grințescuval (Contribution ŕ l’étude des algues vertes en Roumanie. Revue d’Algologie 1932/6), egy egyetemi jegyzetét (Elemente de fiziologie vegetală. Kolozsvár 1933) E. Reimesch-sel közösen közölte. Magyarul első tudományos dolgozata A Gyalui havasok Staurastrum-fajai címmel az EME Múzeumi Füzeteiben jelent meg 1943-ban. Ezt követte az Adatok az aszkorbigén problémájához (A Bolyai Tudományegyetem 1956-os Emlékkönyvében) és Adatok az aszkorbinsav mennyiségi változásáról a növények egyedfejlődése folyamán (Studia Universitatum Babeș et Bolyai 1958), mindkettő Brugovitzky Edittel közösen. Nyomtatásban megjelent munkáinak száma meghaladja a 180 címet, ebből 101 eredeti tudományos dolgozat a Studii și Cercetări de Biologie, Revue Roumaine de Biologie, Contribuții Botanice (Kolozsvár), Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungariae, Acta Bolyaiana, Naturwissenschaften című folyóiratokban; ezenkívül 17 egyetemi jegyzet, kézikönyv vagy összefoglaló feldolgozás. Nagyszámú ismertető cikket is írt. Szabadidejében galambtenyésztéssel foglalkozott, több addig ismeretlen fajt és nemet fedezett fel és írt le (Chlamidomonas Peterfiellaalata, Chloropaeoclonium lacustre stb.); a tudományosan űzött galambtenyésztés terén nemzetközi szaktekintélyt szerzett, a fajtákat ábrázoló fényképgyűjteménye egyedülálló. Mintegy 5000 példányt számláló lepkegyűjteménye a kolozsvári egyetem Állattani Múzeumába került, s Rákosy László dolgozta fel a Studia Universitatis Babeș-Bolyai 1987-es Biologia-számában. Kötetei A növények növekedésének és fejlődésének élettani alapjai (1954) A növények táplálkozása (1956) Manual de fiziologia plantelor (társszerzőkkel, I. 1957. II. 1960) A házi galamb és tenyésztése (1961, bővített kiadás 1970, románul 1963, 1970; lengyelül Varsó, 1977) A növények életfolyamatai ( Brugovitzky Edittel , Kolozsvár 1977) Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége (1977) Társszerzője a Pomologia R. P. R. I–III. (1963–-64) című és a Tratat de algologie I–III. (1976–78) című kézikönyveknek; a Dicționar enciclopedic român I-IV. (1963–66) és a Dicționar etnobotanic (1968) munkatársa. Ó, áldott szent Istenem Az Ó, áldott szent Istenem az Oltáriszentségről szóló egyházi ének. Náray György: Lyra Coelestis című énekeskönyvében jelent meg először. Feldolgozás: Jegyzetek Náray György: Lyra Coelestis svavi concordia Divinas Laudes personans. Hominumque animos A Terrenis Ad Caelestia avocans. Elaborata et juxta Musicales Notas In Harmonia adoptata. Nagyszombat: (kiadó nélkül). 1695. 100. o. Források HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv: SZVU/126: Ó áldott szent Istenem. andre.lapok.hu (Hozzáférés: 2017. feb. 5.) (szöveg) Szent vagy, Uram!. Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor . Budapest: Szent István Társulat . 1974. ISBN 963-360-015-4 126. ének Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 126. ének Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 180. ének Bárdos Lajos : Musica Sacra: I. Vegyeskarra, 2. Pünkösd és más ünnepek. Budapest: Editio Musica. 2001. 85. o. Felvételek Zenék: Ó áldott szent Istenem. Tudásháló (Hozzáférés: 2017. feb. 5.) (audió) Ó, áldott szent Istenem - Oltáriszentségről. www.szolgalohittan.hu (Hozzáférés: 2017. feb. 5.) (audió) SzVU 126. YouTube (2011. jan. 1.) (Hozzáférés: 2017. feb. 5.) (audió) orgona előjáték Urzsum Urzsum (oroszul: Уржум) város Oroszország Kirovi területén, az Urzsumi járás székhelye. Lakossága: 10 213 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 195 km-re délre, az Urzsumka (a Vjatka mellékfolyója) torkolatától 10 km-re fekszik. Területe a Vjatkai-uvalok (dombság) karsztos vidékéhez tartozik. A legközelebbi vasútállomás a 160 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–Agriz vasútvonalon. Története Írott forrás először az 1554. évvel kapcsolatban említi, amikor Urzsum a vjatkai marik települése volt. 1584-ben már orosz erőd állt a helyén. 1647-ben fából új erődöt építettek, melyet sánccal, árokkal vettek körül. 1796-ban a Vjatkai kormányzóság egyik városa és ujezd székhelye lett. A 19. században kereskedők városa és a kézművesség egyik központja volt. Urzsumon át nagy mennyiségben szállítottak bőröket, kenyérgabonát, lisztet, egyéb mezőgazdasági termékeket a Volga menti városokba. Az 1861. évi reform előtt kb. kétezer lakosa közül 190 mesterember dolgozott a legkülönbözőbb szakmákban. Az ipari korszak eljöttével a kézműipar jelentősége erősen visszaszorult. Mint a Vjatka vidékének sok más helysége, Urzsum is száműzetések helyszíne volt. Közlekedés A járáson vezetett át egykor a forgalmas kazanyi útvonal (Kazanszkij trakt). Ma Urzsumot országút köti észak felé Nolinszkkal és Kirovval, délkelet felé Malmizzsal és Vjatszkije Poljanival. Északnyugat felé aszfaltozott közút teremt kapcsolatot Szovjetszkkel. A Vjatka a vízi szállítás fontos útvonala, Cepocskino folyami kikötő 12 km-re fekszik a várostól. Urzsum repülőtere negyven éven át, 1992-ig fogadott, illetve indított gépeket, azután lezárták van, még a 2010-es évek elején sem működött. Vasútvonal nincs a környéken. A mai város A gazdag kereskedők, gyárosok 19–20. század fordulóján épített házai sajátos stílust képviselnek és nagy számban maradtak fenn. A városnak számos műemléke van, köztük a városi hivatal (19. század) és a mozi épülete is (utóbbi 1912-ben nyílt meg). Helytörténeti múzeuma 1924-ben, Kirov – a város szülötte – emlékmúzeuma 1935-ben nyílt meg. Központi temploma, a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) 1895–1900 között épült. Harangtornya valószínűleg a korábbi, 1811–1822. években emelt templomból maradt fenn. 1930 közepén a székesegyházat bezárták (bár egy részében tovább is tartottak misét) és raktárnak használták, berendezéseit kifosztották. Miután visszakapta az egyház, a 21. század elején kívül teljesen felújították. Courtelevant Courtelevant település Franciaországban, Territoire de Belfort megyében. Lakosainak száma 431 fő (2015). Courtelevant Suarce, Courcelles, Florimont, Lepuix-Neuf és Réchésy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Sairano Stazione di Sairano vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Zinasco településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pavia–Alessandria-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Sairano-Zinasco Stazione di Cava-Carbonara Kirk Simon Kirk Simon (Philadelphia, Pennsylvania, 1954. július 25. – New York, 2018. április 14.) Oscar-díjas amerikai dokumentumfilmes. Filmjei American Playhouse (1984, dokumentum-tv-sorozat, egy epizód, producer) American Masters (1987, dokumentum-tv-sorozat, egy epizód, producer) Chimps: So Like Us (1990, dokumentum-rövidfilm, operatőr, rendező, producer) American Masters (1996, dokumentum-tv-sorozat, egy epizód, operatőr, rendező) American Experience (1997, dokumentum-tv-sorozat, egy epizód, forgatókönyvíró, rendező, producer) Heart of a Child (1997, tv-dokumentumfilm, rendező) Kindergarten (2001, tv-film, operatőr, rendező, producer) National Geographic: The Incredible Human Body (2002, tv-dokumentumfilm, forgatókönyvíró, operatőr, rendező, producer) National Geographic Specials (2003, dokumentum-tv-sorozat, egy epizód, forgatókönyvíró, rendező) Smashed: Toxic Tales of Teens and Alcohol (2004, tv-dokumentumfilm, operatőr, rendező, producer) Coming Out Stories (2006, tv-sorozat, két epizód, forgatókönyvíró, operatőr, rendező, producer) Rehearsing a Dream (2006, dokumentum-rövidfilm, operatőr, rendező, producer) Locks of Love: The Kindest Cut (2008, dokumentum-rövidfilm, rendező, producer) The Sealed Orders of Liv Ullmann (2009, dokumentum-rövidfilm, társrendező, producer) Masterclass (2010, tv-sorozat, kilenc epizód, forgatókönyvíró, rendező, producer) Strangers No More (2010, dokumentum-rövidfilm, rendező, producer) Renée Fleming: A YoungArts MasterClass (2012, tv-dokumentumfilm, forgatókönyvíró, rendező, producer) Anna Deavere Smith: A YoungArts Masterclass (2014, tv-dokumentumfilm, rendező) Wynton Marsalis: A YoungArts Masterclass (2014, tv-dokumentumfilm, rendező) Where Has All the Play Gone? (2016, dokumentum-rövidfilm, rendező, producer) The Pulitzer at 100 (2016, dokumentumfilm, rendező, producer) Díjai Oscar-díj Oscar-díj a legjobb rövid dokumentumfilmek (2010, a Strangers No More című filmért Karen Goodmannel) Twenty Foreplay A Twenty Foreplay Janet Jackson amerikai pop- és R&B-énekesnő második, utolsó kislemeze Design of a Decade 1986/1996 című válogatásalbumáról. Egyike a két új dalnak, ami szerepel az albumon (a másik a kislemezen már megjelent Runaway). Háttere A dal szokatlan tempójú és felépítésű: lassú dalként kezdődik, majd felgyorsul a tempója, és nem oszlik versszakokra és refrénre. A dal a szerelmeskedésről szól, címe angol szójáték a twenty-four (huszonnégy) és foreplay (előjáték) szavakra. Az album több dalához hasonlóan a CD nemzetközi kiadásán szereplő változat rövidebb, mint az amerikai kiadáson lévő, hogy kettővel több dal férhessen az albumra. A teljes változat a Twenty Foreplay (Slow Jam Fantasy Mix), amiben több szöveg van. Fogadtatása A dal az Egyesült Államokban nem jelent meg kislemezen kereskedelmi forgalomban, emiatt az akkori szabályok alapján nem kerülhetett fel a Billboard Hot 100 slágerlistára, de az R&B/Hip Hop Airplay listán a top 40-be került. Ausztráliában nagy sikert aratott, a top 30-ba jutott. Videoklip és remixek a Twenty Foreplay videoklipjét Keir McFarlane rendezte. A klipet az Amerika első afroamerikai szexszimbólumaként számon tartott Dorothy Dandridge ihlette, akinek Jackson a rajongója. A fekete-fehérben forgatott klip 1950-es évekbeli hangulatú, Janet Dandridge-et játssza el benne különféle fényes hollywoodi eseményeken (filmbemutatók, sajtókonferencia). Hivatalos remixek listája Twenty Foreplay (Album Version – US) 6:08 Twenty Foreplay (Album Version – International) 5:20 Twenty Foreplay (Junior’s Jungle Club Mix) 9:56 Twenty Foreplay (Junior’s Dub Mix) 9:01 Twenty Foreplay (Radio Club Mix) 5:02 Twenty Foreplay (Radio Club Mix Edit) 3:42 Twenty Foreplay (Slow Jam Edit) 4:26 Twenty Foreplay (Slow Jam Mix) 4:50 Twenty Foreplay (Slow Jam Bedtime Edit) Twenty Foreplay (Slow Jam Bedtime Mix) 6:19 Twenty Foreplay (Slow Jam Fantasy Edit) 5:20 Twenty Foreplay (Slow Jam Fantasy Mix) 6:19 Twenty Foreplay (Slow Jam International Edit) 4:26 Twenty Foreplay (Slow Jam Video Edit) 4:50 Twenty Foreplay (The Raw Dub Mix) 6:59 Twenty Foreplay (Tribal Beats Mix) 2:58 Twenty Foreplay (Tribal Vocal Mix) 6:59 Twenty Foreplay (UK Edit) 3:13 Gumiabroncscímke A gumiabroncscímke az újonnan gyártott gumiabroncsokon matrica formájában elhelyezett jelölésrendszer. A gumiabroncsgyártóknak 2012. július 1-jétől kötelező jelölni minden személyautóra, kis- és nagyteherautóra gyártott és az Európai Unió területén értékesített gumiabroncs esetében az üzemanyag-hatékonyságra, a nedves tapadásra, valamint a zajszintre vonatkozó besorolásokat. Az Európai Unió által 2009-ben kiadott rendelet része az energiahatékonysági cselekvési tervnek, melynek célja, hogy 2020-ig mintegy 20 százalékkal csökkentse az energiafogyasztást. A jelölésrendszer Üzemanyag-hatékonyság jelölése Ez a paraméter azt mutatja meg, hogy adott abroncs használatával hogyan alakul az autó fogyasztása. A skála „A”-tól „G”-ig terjed, ahol „A” jelenti a legalacsonyabb fogyasztási besorolást, míg a „G” az üzemanyag-hatékonyság szempontjából legrosszabbat (a „D”-t személyautók esetében nem alkalmazzák). Az „A” és „G” besorolás között a fogyasztásban megmutatkozó különbség személyautók esetében 7,5 százalék, ami azt jelenti, hogy ha ugyanaz a gépjármű ugyanolyan körülmények között „G” besorolású járművel 10 liter benzint fogyaszt 100 kilométer alatt, akkor az „A” besorolású abronccsal 9,25 litert. Nedves tapadás jelölése A nedves tapadást „A”-től „F”-ig terjedő skálával jelölik (a „D” értéket személygépkocsik esetében nem alkalmazzák). A jelölés értelmezése a következő: ha „A” kategóriás abroncsokkal ellátott, 80 km/h sebességgel haladó autóval teljes erővel fékezünk, akkor 18 méterrel rövidebb fékúton tudunk megállni, mint az „F” kategóriás gumiabronccsal. Zajszint jelölése A EU gumiabroncscímke ezen paramétere a gördülési zajról ad felvilágosítást, lényegében arra ad információt, hogy mennyire „hangos” a gumiabroncs. A jelölésrendszer három lehetséges eleme: Hangszóró egy hullámmal: Csendes (legalább 3 decibellel a későbbiekben bevezetésre kerülő európai határérték alatt van.) Hangszóró 2 hullámmal: Mérsékelt (a későbbiekben bevezetésre kerülő európai határérték és a 3 decibellel alatta lévő tartomány között). Hangszóró 3 hullámmal: Zajos (a későbbiekben bevezetésre kerülő európai határérték felett). A jelölésrendszer használata Az Európai Unió által előír címkével kötelező ellátni a személyautók, kis- és nagyteher autók számára gyártott gumiabroncsokat. Kivételt képeznek: újrafutózott gumiabroncsok; professzionális terepjáró-gumiabroncsok; az első alkalommal 1990. október 1-je előtt nyilvántartásba vett gépjárművekre történő kizárólagos felszerelésre szánt gumiabroncsok; T típusú, kifejezetten ideiglenes használatra szánt (jóval keskenyebb profilú) pótkerékabroncsok (vagyis azok, amelyekre az ENSZ EGB 64. előírása vonatkozik); azon gumiabroncsok, amelyek sebességhatára kevesebb mint 80 km/h; azon gumiabroncsok, amelyeknek névleges kerékpántátmérője vagy nem haladja meg a 254 mm-t, vagy legalább 635 mm; a tapadási tulajdonságok javítása érdekében kiegészítő eszközökkel felszerelt gumiabroncsok, például a szöges gumiabroncsok ; a kizárólag versenyzésre gyártott járműveken való használatra tervezett gumiabroncsok. Kritikai megjegyzések Az EU által előírt jelölésrendszert számos kritika érte, hiszen a gumiabroncs tulajdonságainak csak egy részét tükrözi. Semmilyen információt nem ad például az alábbi – a vezetés és általában véve a közlekedésbiztonságot meghatározó – gumiabroncs tulajdonságokra vonatkozóan: A gumiabroncs kopása és ennek kapcsán várható élettartama. Vízelvezető képesség egyenes futás, illetve kanyarodás esetén (lásd aquaplaning ). Kormányozhatóság, stabilitás száraz és nedves úton. Téli gumi esetében a vonóerő, illetve fékút nagysága havas és jeges úton. Mindezeket figyelembe véve az EU gumiabroncscímke mellett célszerű a független szervezetek (pl.: ADAC) tesztjeit is elolvasni a gumiabroncs kiválasztása előtt. Myiopagis olallai A Myiopagis olallai a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Paul Coopmans és Niels Krabbe írták le 2000-ben. Előfordulása Az Andok hegyságben, Ecuador és Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők. Nem vonuló faj. Megjelenése Átlagos testhossza 13 centiméter, testtömege 11-14 gramm. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. május 30.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. május 30.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. május 30.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. május 30.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. május 30.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. május 30.) Acanmul Acanmul ókori maja városrom a mexikói Yucatán-félszigeten, Campeche szövetségi államban, a San Francisco de Campeche (maja időkben Ah Kim Pech) nevű fővárostól kb. 25 kilométerre északra. Acanmul jelentősége az, hogy az egész régió régészetileg kevéssé ismert és általában csak kevés és kicsi lelőhely van. Az első rövid tudományos leírás Harry E. D. Pollocktól származik 1936-ból.. 2000-ben nekiláttak a régészeti feltárásnak Heber Ojeda és Joseph Ball vezetésével, de néhány év után abbamaradtak az ásatások. Az érdeklődés középpontjában egy háromemeletes épület áll, amelyet szokás szerint és az eredeti rendeltetésének valószínűleg megfelelően "palotának" neveznek. Az épület a késő klasszikus periódusban épült és később átépítették. Az épület közvetlen közlében található egy szokatlan építésű ún. C-alakú épület, amelyet rendkívül jól megmunkált burkolókövekkel fedtek le. Acanmulban is van ezeken kívül labdajátékra alkalmas pálya. A lelőhely hivatalosan nincs megnyitva a nagyközönség előtt (2010) és részben erősen benőtte a növényzet. Lábjegyzet H. E. D. Pollock: The Puuc. An architectural survey of the hill country of Yucatan and northern Campeche, Mexico. Peabody Museums of Archaeology and Ethnology, Cambridge, Mass. 1980, ISBN 0-87365-693-8. < 537.-541. oldal Forrás Berthold Riese: Die Maya: Geschichte - Kultur - Religion. Verlag C. H. Beck, München 2006. ISBN 3-406-46264-2 Valverde (Santa Cruz de Tenerife) Valverde település Spanyolországban, Santa Cruz de Tenerife tartományban. Valverde La Frontera és El Pinar de El Hierro községekkel határos. Lakosainak száma 4920 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lajosmizse Lajosmizse város Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti járásban. Fekvése A város Bács-Kiskun megye északi részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi részén, Kecskeméttől 17 km-re északnyugatra terül el. A város szinte teljes egésze homokra települt. Lajosmizse külterülete részben még homokhátság eredeti felszíni formáit őrzi, számos kisebb homokdűnét és homokhátat láthatunk, amelyek az uralkodó széliránynak megfelelő északnyugat-délkeleti irányba rendeződve szelik át a tájat. A magasabban fekvő dűnesorok között számos apróbb tó, illetve mocsár húzódik meg. A régi térképeken jelölt kis szikes tavak - Fehér-tó, Nyír-tó, Suba-tó -, mára kiszáradtak, többet a talajrendezések során lecsapoltak (Posta-tó). A város az M5-ös autópályán vagy az 5-ös főúton - a középkori Buda-Kecskemét-Szeged úton - csatlakozik Magyarország fő közlekedési hálózatához. Vonattal a 142-es számú, Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek a kecskeméti, illetve budapesti előváros forgalmat bonyolító szakaszai között Lajosmizse az átszállóállomás. Címere A címerpajzs kék alapszíne az idő- és térbeli végtelenséget hivatott kifejezni. A kék egyben a transzcendencia színe is, jelzi, hogy a középkori Mizse településnek már volt kőtemploma. A zöld szín a hajdani ligetes legelőket, pusztákat idézi. A két harcias oroszlán felidézi, hogy a város a középkorban két településből, majd az újkorban két pusztából állt (Lajos és Mizse). Az oroszlánok által tartott Jászkürt (más néven Lehel kürtje) a lakosság etnikai összetartozásának, a jászok függetlenségének és szabadságvágyának jelképe. A két csillag a katolikus és a református hitközséget emeli ki. A címer tornasisakja az elmúlt ezredév, különösen a két világháború hősi halottaira és áldozataira emlékeztető memento, a korona pedig az önállóság, a helyi autonómia, az önkormányzatiság beszédes érzékeltetője. Az ötágú arany sisakkoronából a címerkép bal oldali, jobbra forduló oroszlánja növekszik, jobb mancsában tartja az említett Jászkürtöt. Történet Régészeti leletek bizonyítják, hogy a térség már a bronzkortól kezdve lakott volt. Nevezetes lelet az M5-öt pálya építésekor előkerült bronzdepot. Szkíta, kelta, szarmata, avar és a honfoglaló magyar régészeti anyag tanúsítja, hogy milyen fontos volt ez a homokos legelőkkel és szikes tavakkal tarkított föld a népvándorlás idején. A település központjában egy Földeák nevezetű, Árpád-kori település volt a név egy 15. századi dokumentumban bukkan fel először, mint elpusztult falu. A környéken a tatárjárás után betelepedett kunok létesítettek szállásokat. A 15. századtól írott források is előbukkantak Mizseszék, Kunmizse és Lajosszállás (Lajosülése) nevekkel. Egy 1469-es dokumentumban Mátyás király a mizsei kunok adójának egy részét elengedte. A neves esemény tiszteletére az új Városháza átadásakor 2003-ban egy Mátyás király mellszobrot állítottak (Tischler Ferenc alkotása). A török uralom fél évszázadon keresztül megkímélte Lajos és Mizse kunjait, a szomszédos Benét. A halmozottan nehéz kettős adózást és a háborúk zivataros évtizedeit azonban a kis falvak nem bírták átvészelni. Először Bene, majd 1593-ban Lajos és Mizse is elnéptelenedik. A török birodalomban a pusztákat Nagykőrös és Kecskemét bérelte, az oszmán hatalom megszűnte után a Habsburg-ház önkényesen használta, adta-vette azokat. A tudatos jászok és kunok elérték, hogy 1745-ben megválthassák pusztáikat, ezt nevezték Redemptio-nak. Ekkortól kezdve 1876-ig Lajost, Mizsét és Benepuszta felét Jászberény birtokolta (Bene másik felét Jászladány). A jász gazdák először csak nyaralóknak, nyári kerteknek és legeltetésre alkalmas területeknek használták a pusztai birtokokat. Jászberény, mintegy hasznot látva a sok utazásból, három csárdát építtetett. A központi nagy vendégfogadó a fennmaradt archaikus helynévről kapta a Földeáki Csárda nevet. Az épület 2003-ig polgármesteri hivatal épülete volt. A leendő új települések magjait a jászberényi tanyás gazdák, pásztorok, pusztacsőszök, csárdások, pusztabírók és agrármunkások alkották, akik már az 1800-as évek elejétől pusztaiakká váltak az által, hogy egyre több időt töltöttek birtokaikon. Az 1848-49 szabadságharc után a puszták az illegális kereskedelem, orgazdaság és a bűnözés melegágyává váltak. A betyárvilág emlékét mai napig őrzi a szájhagyomány és a zenefolklór. Basky Gyuri a széthullóban lévő hírhedt Bogár-banda tagja volt, amikor beszorították egy benei tanyába. A lehetetlen helyzetből a betyár az öngyilkosságba menekült. A banda másik tagja (Bogár Szabó Mihály) egy szép juhászné miatt látogatta a környéket. A kapcsolat a vesztét okozta: csendbiztosokkal folytatott tűzharcban halálos sebet kapott. 1876-ban a megszüntetett Jászkun Kerületet beolvasztották az új megyerendszerbe. 1877-ben Lajos, Mizse és Fél-Bene pusztából létrejött Lajos-Mizse község Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A községet alapító katolikus jász telepesek mellé Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét környéki (részben református) letelepedők érkeztek. Megtelepedtek még kisebb csoportok Dabasról, Örkényből, valamint távolabbról zsidó kereskedők és cigányok. A lassan kiépülő birtokrendszer (Geréby, Mizsey, Bartal, Kláber, Tarnay, Ricsováry) sok munkást és napszámost igényelt. 1855-ben már mintegy 2000, 1890-ben 7000 fő lakosa volt,. A népesség folyamatosan emelkedett: 1910-ben már 9000 lakosa van. A római katolikus templom 1896-ban, a református 1902-ben épült fel közadakozásból és hitelből. 1899-ben egy kis zsidó templom is épült a Fő-utcán, de ezt közvetlen a második világháború után államosították és értékesítették, az új tulajdonosok pedig lebontották. A Budapest-Lajosmizsei vasutat 1889-ben, a lajosmizsei-kecskeméti vasútvonalat pedig 1905-ben adták át a forgalomnak. 1907-ben Benepuszta önálló településsé vált Ladánybene néven A Szagri József által alapított polgári iskola 1932-ben kezdte meg működését. 1944 májusában több zsidó lakos házát gettóként használták, ide gyűjtötték a helyi és környékbeli deportáltakat. A mintegy 150 emberből álló transzport július első napjaiban indult a monori téglagyárba, onnan pár nap múlva tovább a haláltáborokba. A néhány túlélő nem költözött vissza Lajosmizsére, szétszóródtak a világ minden tájára. 1970-ben Lajosmizse nagyközségi rangot kapott. Az 1970-es évekig egy tucat külterületi iskola működött, többségük a Klebelsberg-iskolareformnak köszönhetően. Az 1976-ban átadott 200 férőhelyes központi kollégiummal együtt a külterületi iskolákat bezárták. 1986-ban az addig Lajosmizséhez tartozó Felsőlajos önálló község lett.1993 óta város. A lakosság többsége az eredeti jászsági telepesek leszármazottja. Népesség A település népességének változása: 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német, svájci, holland, román) nemzetiségűnek vallotta magát. A roma/cigány lakosság száma - a 2010-es évektől beköltöző romániaiakkal együtt - eléri a 10%-ot. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,8% németnek, 1,1% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 8,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,4% (19,8% nem nyilatkozott). Nevezetességei Tanyamúzeum – 1972-ben a 625. számú Német tanyából Dr. Bárth János néprajzkutató felügyeletével, dr. Havasi László tanácselnök, valamint Romány Pál, Gajdócsi István és Für Lajos támogatásával épült. A lakóépületet, istállót, nyári konyhát, pincét, kukoricagórét, kocsiszínt, szerszámos kamrát, ólakat, galambházat, nyári jászolt, gémeskutat és üstházat bemutató múzeum 1972-ben nyílt meg. Többször felújítva, a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonában. Római katolikus templom – 1895–1896 között épült, Szent Lajos francia király tiszteletére szentelték fel . A II. világháború alatt károkat szenvedett, azóta mindent helyreállítottak. Négy harangja van a templomnak, a legnagyobb 615 kg, a legkisebb pedig 65 kg . Harangjátéka 24 harangból áll. A templomban megtekinthető a torinói lepel másolata, valamint a Magyar Szent Korona és Lehel kürtje (Jászkürt) másolata. Református templom – 1902-ben épült, ezt az évszámot jóval megelőzi a kis gyülekezet története. A hitközség anyakönyvezése már 1891-ből létezik. Szűcs Kálmán (1866–1927) volt az egyház alapító lelkipásztora, a lajosmizsei református temetőben nyugszik. Az ő munkájának köszönhetően erősödött meg a református közösségi élet. Pusztatemplom (rom) – az egyhajós, gótikus stílusban épült templomot a mizsei kunok építették a 15. században. Nem kizárt, hogy alapja egy Árpád-kori, tatárjáráskor elpusztult templom. A felépített templom képezte egyben a 15-16. századi Mizse falu központját. Anyaga réti mészkő (darázskő). Ünnepekkor szabadtéri misét is tartottak itt az 1990-es években. Felújítására, restaurálására tett lépések nem vezettek eredményre, csupán a támpillérek megerősítése történt meg. Földeáki csárda - az 1740-es évek elejétől dokumentált a működése, a jelenlegi épületet 1827-ben építette Jászberény. Községháza, majd polgármesteri hivatal egészen 2003-ig, mai helytörténeti kiállítóhely. Temető - a község létesítése után került mai helyére, katolikus, református és zsidó részekkel. 19. századi sírkövek és családi kripták, valamint két kápolna (Bartal, Mihálovits) és egy új ravatalozó található. A kis zsidó temetőben ma már mindössze két tucat sírkő áll, néhány 19. századi, többsége magyar és héber nyelvű felirattal. Ricsováry-kúria - Ricsováry Takács József huszárezredes építette 1941-ben, 1945 után iskola, ma magántulajdonban, átépítve. Mizsey-kúria - Mizsey Péter építette az 1890-es években, 1945 után téesz központja, magántulajdonban, romos állapotban. Kláber kastély - a szőlészetéről és borászatáról híres Klábertelep tulajdonosa Kláber Mór építette az 1900 évek elején. Tulajdonosa halála után a cég sorozatos panamák áldozatává vált, majd csődbe ment. 1945 után iskola-óvoda, átépítve, romos állapotban. Geréby-kúria - üdülőközpont, lovasudvar, Geréby Gyula földbirtokos építette az 1890-es évek végén. A család külföldre távozása után a kúria téeszközpont, később szálloda, magántulajdonban, jelentősen átalakítva. Ipartestület - A Dózsa György úton, a rendőrség épülete mellett álló épületet 1928-ban építették fel hitelből. A 2000-es évek elején felújítva, egy helyiségben az ipartestület életét megörökítő kis kiállítás látható, a nagyteremben kínai üzlet működik. Sípos Mihály utca - a város északi határán, azon kevés utcák egyike, amelyet helyi vezetőről neveztek el. Sípos Mihály (1927-1987) az 1954-ben létesített KTSZ alapítója, haláláig igazgatója. Az üzem ma is áll, átalakított homlokzatán márványtábla Sípos Mihály emlékére (Széchenyi út). Tarnai utca - dupla szélességű utca, a község szülöttjéről, dr. Tarnay Lajos (1880-1954), árvaszéki ülnökről, Gazdakör elnökéről elnevezve. Az utcában működött a Buday-malom. Szent Vendel szobor - a katolikus templom előtt áll, Kollár Mihály állíttatta 131 forintnyi alapítvánnyal 1862-ben Több épületen van emléktábla, hirdetve valamikori tulajdonosát és az épület funkcióját (Popper-bolt, Buday-malom, Lusztig-bolt, Ferenczi-ház stb.). A város bel- és külterületén több tucat, út menti kereszt és szakrális szobor található. Nevezetesebbek: Szent Vendel-szobor, Pintér-kereszt, Bessenyi-kereszt, Páldeák-kereszt, Máriácska-szobor. Iskola-tó Horgász-tó Nevezetes lajosmizseiek Baranyi Gyula (1925–2009), az Új Írás főszerkesztője, nagykövet (Kanada, Uganda, Fülöp-szigetek, 1988-1994) Benke László (1948–), országos hírű mesterszakács Bessenyei Ferenc (1919–2004), a Nemzet Színésze, Lajosmizse díszpolgára Bujdosó Ernő (1944–), Munkácsy-díjas festőművész Dobai Tamásné Kugler Zsuzsanna (1946–), zongora- és szolfézstanár, Szekszárd város kitüntetettje Dudás Gyula (1925-2001), gazdaságföldrajz-kutató, egyetemi oktató Gór József, a lajosmizsei Mizsepack Nyomdaipari Kft. ügyvezető igazgatója, Az év vállalkozója címe tulajdonosa (2011) Horváth Ödön, dr. (1901–1956), lapkiadó, Kecskemét főispánja 1944-ben Kéri József, dr. (1924–1985) mérnök, Népi Kollégium szervező, igazgató Kiss Zoltán, (?) Venesz József díjas, Aranykoszorús mestercukrász, hazai és nemzetközi díjak kitüntetettje Kocsis Tibor , (1981) énekes, az X-faktor 2011-es győztese Kollár Csaba, vállalkozó, agrárszakember, a Hirös Tojás és Mizsetáp kft. tulajdonos igazgatója, a Díj a sikeres vállalkozásokért 2015-ös kitüntetettje Kürti László, Prof. dr., a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének professzora Lajossy Sándor (1920–1989), költő, író, lapkiadó Lajosmizsén született, Angliában hunyt el Máthé József (1897–1957), Amerikából költözött Lajosmizsére, a felsőlajosi részen mintagyümölcsöst hozott létre Oláh János (1923–1988), Állami-díjas, agrármérnök, Lajosmizsén született Paál Huba, kertészmérnök, agrártudományi szakember Papp László (1933–1988), agrárszakember, Mathiász-díjas gyümölcsnemesítő, szabadalma a kajszibarack Papp-féle ernyőművelése Podmaniczky István, báró (Lajosmizse, 1885- Budapest, 1926), felesége alsólehotai Scultéty Erzsébet (1889-1926) Polyák Imre (1932–2010), birkózó, olimpiai bajnok, világbajnok, Lajosmizse díszpolgára, a helyi sportcsarnok névadója Reszler Ákos (1944–), villamosmérnök, egyetemi doktor, az Év Informatikai Menedzsere díjas Sápi Vilmos (1924–2000), történész, akadémikus Schuber Koósa Antal (1929–1999), neje Bódi Mária, költő, író, lapszerkesztők az USA-ban, Lajosmizsén hunytak el Simándi Béla (1899–1969), író, költő, lapszerkesztő, az 1930-as években tanított egy helyi külterületi iskolában (Kulapitye) Skultéti Árpád (1949–), festő, tűzzománc készítő Staar Gyula (1944–), tanár, író, újságíró, a Természet Világa szerkesztője (1974-1989), főszerkesztője (1990-2017) Szalay Károly (1859–1938), tanár, költő, író, műfordító Lajosmizsén hunyt el Szőrös József (1917–1999), gazdálkodó, naiv fafaragó, szobrász Tari Endre, többszörösen kitüntetett nyugdíjas pedagógus Vass Csaba (1950–2017), szobrász, Lajosmizsén kívül Dusnok, Hajós, Ladánybene, Tiszakürt településeken ismeretesek köztéri alkotásai Vass József (1910–1988), szűcsmester, Népművészet Mestere Gazdaság Számos vállalkozás nevében szerepel a "mizse" kifejezés, utalásként a városra. A városban és környékén főként mezőgazdasági, illetve idegenforgalmi jellegű vállalkozások működnek. Lajosmizsét homokos talaja és napsütésben gazdag éghajlata elsősorban gyümölcstermesztésre predesztinálja. A városban sok gazdálkodó foglalkozik zöldség- és gyümölcstermesztéssel, kiemelkedő a szamóca- és paprikatermesztés, amelynek elsődleges célpontja a budapesti felvevőpiac. Külterületén számos, napjainkban is lakott tanya található. A tanyák egy része már nem mezőgazdaságból, hanem legalább részben idegenforgalomból él. Balogh Béla (labdarúgó) Balogh Béla (Budapest, 1984. december 30. –) magyar válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Junior éveit előbb a BVSC-ben, később az MTK-ban töltötte. 18 évesen került a másodosztályú Bodajk FC felnőtt csapatához kölcsönben, ahol 20 mérkőzésen 1 gólt szerzett. Az első osztályban 2004-ben mutatkozott be az MTK színeiben, ahol három sikeres szezont futott be: az élvonalban 79 mérkőzésen 9 gólt szerzett. 2007-ben, miután klubjával, az MTK-val nem sikerült rendeznie az anyagi kérdéseket, Angliába utazott próbajátékra. Első állomás a másodosztályú Hull City gárdája volt, azonban az egyhetes próbajáték nem járt sikerrel, a klub egy 29 éves angol védőt igazolt helyette. A szigetországi körút újabb állomása - a klub invitálására - a Colchester United volt, amely később egyéves szerződésben vette kölcsönbe a magyar válogatott hátvédet. A Colchester sikertelen másodosztályú szereplését követően Balogh hazatért az MTK-hoz, majd 2008. augusztus 12-én egyéves kölcsönszerződés keretében a spanyol Real Murciához igazolt. A Kecskemét színeiben 2011-ben Magyar Kupa győzelmet,2012-ben Ligakupa -döntőt ünnepelhetett.egy időben csapatkapitány is volt.2013 januárjában a Pécsi MFC-hez szerződött. 2015 nyarán az akkor másodosztályú Gyirmót FC csapatához szerződött, akiket 28 mérkőzésen négy gólt szerezve segített bajnoki címhez és feljutáshoz. A 2016-17-es élvonalbeli bajnokságban mindössze hétszer kapott lehetőséget Urbányi István edzőtől, 2017 január 18-án pedig másfél éves szerződést írt alá a Mezőkövesdi SE-hez. 2017 nyarán visszatért nevelőegyesületéhez, az MTK-hoz. A válogatottban Várhidi Péter szövetségi kapitányként történő bemutatkozó, 2006. november 15-i, Kanada elleni barátságos mérkőzésen, közel 22 évesen lépett először válogatottként pályára, ahol összesen 9 alkalommal szerepelt. Hét alkalommal kezdőként játszotta végig a találkozókat, egy alkalommal cserélték le és egy alkalommal pedig csereként léphetett pályára. Gólt nem szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnok : 2007-08 Magyar labdarúgókupa győztes: 2010-11 Másodosztályú bajnok : 2015-16 Dyga Zsombor Dyga Zsombor (Budapest, 1975. augusztus 26. –) forgatókönyvíró, filmrendező, rendezőasszisztens. Életpályája Szülei: Dyga Tadeusz erdész és Székely Kinga (1945-) barlangász. 1989-1993 között a Kempelen Farkas Gimnázium diákja volt. Első 35 mm-es nagyjátékfilmjét 2003-ban készítette Tesó címmel, amelyet nemcsak rendezett, hanem írt is. A 2010-es Filmszemlén a Köntörfalak című alkotásáért 4 díjat, köztük a legjobb rendezés díját kapta. Ez a filmje a Közönség-díjat is elnyerte. A számos alkalommal minden idők legjobb magyar sorozatának választott Aranyéletnek a vezető rendezője. A sorozatot több mint negyven országban vetítik. Filmjei Rendezőként Tesó (2003) (író is) Kész cirkusz (2005) (író és producer is) Köntörfalak (2010) (író is) Utolér (2011) Couch Surf (2013) (író is) Egynyári kaland (2015) (tv-sorozat) Aranyélet (2016) (tv-sorozat) Rendezőasszisztensként Aranyváros (2002) Arccal a földnek (2002) Fluxus (2004) Stammbuch (2005) Előbb-utóbb (2006) (producer is) A legyőzhetetlenek (2013) Utóélet (2014) Parkoló (2014) Hurok (2016) Díjai A filmszemle elsőfilmes díja (2000) valenciennes-i díj (2002) Fipresci-díj (2003) Tesó Walther von Brauchitsch Walther von Brauchitsch (teljes nevén Walther Heinrich Alfred Hermann von Brauchitsch; Berlin, 1881. október 4. – Hamburg, 1948. október 18.) német tábornagy. Porosz katonacsaládból származott. 1938-ban a német szárazföldi haderő (Heer) főparancsnoka lett. 1939 novemberében ő és a vezérkari főnöke, Franz Halder nem értettek egyet Hitlerrel abban, hogy egy X napon megkezdődjék a Franciaország elleni invázió. Von Brauchitchs a tábornoki kar reményeivel ellentétben sem mert szembeszállni a Führer elképzeléseivel. Beosztásánál fogva von Brauchitsch volt a lengyelországi hadjárat főparancsnoka. A nyugati hadjáratot kockázatosnak vélte, de érveit nem fogadták el: 1940. május 10-én megkezdődött a franciaországi hadjárat, és ezzel véget ért a Furcsa háború. A Barbarossa hadművelet - a Szovjetunió elleni támadás - idején von Brauchitsch szívrohamot kapott, és mivel így nem tudta ellátni vezetői feladatait, ez jó ürügyül szolgált arra, hogy ő lett a Moszkva alatti kudarc egyik bűnbakja. 1941 decemberében Hitler leváltotta, és maga vette át első civilként a Heer főparancsnoki beosztását. A háború után Walther von Brauchitschot háborús bűnök elkövetésével vádolták meg, de még az ítélet kihirdetése előtt elhunyt. Tolmin Tolmin (olaszul: Tolmino , németül: Tolmein) kisváros Szlovénia északnyugati részében. A Tolmini járás (Občina) közigazgatási központja. Földrajza A Júliai-Alpok déli szegélyén terül el. Tolmin a legnagyobb település az Isonzó folyó (szlovénül Soča) felső folyásánál (Zgornje Posočje, Felső-Isonzó-völgy), az olasz határhoz közel. Az Isonzó és a Tolminka folyók összefolyásánál fekszik egy meredek hegyoldalak alatt. A régi Tolmin város az egész környék (Tolminsko) névadója volt, mint gazdasági, kulturális és közigazgatási központ. A terület a történelmi Goríciai régióban (Goriška) fekszik, amely a nagyobb Primorska régió része, mintegy 41 kilométerre északra Nova Gorica várostól és 87 kilométerre nyugatra a szlovén fővárostól, Ljubljanától. Észak felé innen az út Bovec felé visz az Isonzó völgyében felfelé, egy keleti leágazással Škofja Loka és Idrija felé. Története A tolmini régió korai lakosai illírek voltak. A Római Birodalom uralta, majd sorrendben Odoaker, a keleti gótok, a Kelet-Római Birodalom, majd a lombard Friuli hercegség. Nagy Károly frank birodalma 774-ben hódította meg, majd a friuli őrgrófság része lett. A szlovének ősei 600-tól jelentek meg a térségben, amikor szlávok betelepedtek a Keleti-Alpokba, a pannóniai avarok nyomása alatt. A verduni szerződés 843-ban a Középső Frank Királyságnak juttatta a területet. 952-ben a hatalmas veronai őrgrófsághoz került, amelyet kezdetben bajor hercegek uraltak, majd 976-tól a karinthiai hercegek. IV. Henrik német-római császár az újonnan létrehozott Patria del Friuli nevű egyházi államnak adta át 1077-ben. Végül 1509-ben a cambrai-i liga első háborújában I. Miksa német-római császár hódította meg. Ezután Tolmint a korábbi goríciai grófsággal együtt, a Habsburg Birodalom belső-ausztriai területei részeként igazgatták. 1713-ban a megnövelt adók és Coronini gróf elleni parasztfelkelés központja volt. Aztán 1809 és 1814 között a napóleoni francia birodalomban az Illír tartományok része volt. Később 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia városa volt (az 1867-es kiegyezés után az osztrák oldalon). Az azonos nevű körzet része volt, amely egyike volt Osztrák Küstenland tartomány 11 Bezirkshauptmannschaften nevű egységének. Az első világháború után 1918 és 1943 között (névlegesen 1947-ig) az olasz király alá tartozott. Ekkor Tolmino néven Gorizia megye egyik önkormányzata volt, kivéve 1923 és 1927 közt, amikor a megyét megszüntették és Udine megyéhez csatolták, illetve a német megszállás időszakát. Az olasz kapituláció után 1943-ban a náci Németország szállta meg a várost, és az Adriai Küstenland műveleti zóna része volt, míg a jugoszláv partizánok ki nem verték a németeket. A Júliai régiót a háború végén szétosztó Morgan-vonal a jugoszláv közigazgatás alá került B zónába juttatta. 1947-ben a párizsi békeszerződés hivatalosan is Jugoszláviának adta a várost. 1991-ben, Jugoszlávia felbomlásakor Szlovéniához került. Kína–5 Kína–5 (JSSW–2) kínai technikai-műszaki technikai-műszaki műhold. Küldetés Tervezett feladat, világűr körülményei között tesztelni (tanulmányozni) az űreszköz működését, a földi ellenőrző, követő rendszerekkel történő kapcsolatot, valamint fotófelderítést végzett. Tesztelték az emberes űrhajó felbocsátását. Jellemzői Gyártotta és üzemeltette a Kínai Tudományos Akadémia Speciális Technológia (kínaiul: �� �� �� ���) (CAST) csoportja. Megnevezései: Kína–5; JSSW-2 (Ji Shu Shiyan Weixing); PRC–5 (People's Republic of China); COSPAR: 1975-119A; Kódszáma: 8488. 1975. december 16-án Közép-Kínából a Csiucsüan Űrközpontból, a LA–2B jelű indítóállványról egy kétfokozatú Feng Bao 1 (FB–1) hordozórakétával indították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 90,3 perces, 69 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 186 kilométer, az apogeuma 387 kilométer volt. Tömege 1109 kilogramm volt. Forgás-stabilizált űreszköz. Alapműszerei kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag vizsgálatát biztosították. Műszerei, berendezései a későbbi programok alaptípusai voltak. A műszertartályt visszahozták a Földre. Energia ellátását napelemek, éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Hővédelme, telemetria rendszere zavartalanul működött. 1976. január 27-én 42 nap (0,11 év) után belépett a légkörbe és megsemmisült. Burma az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Burma a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. (6215) 1973 EK A (6215) 1973 EK (Mehdia) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Luboš Kohoutek fedezte fel 1973. március 7-én. Németi Rudolf Németi Rudolf, álneve Tímár Antal (Bethlenszentmiklós, 1948. április 6. – 2016. január 30. előtt) magyar költő, műfordító, szerkesztő. Életútja A középiskolát Nagyváradon végezte (1966), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett (1973). Közben az Echinox főszerkesztő-helyettese (1972–1973). Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdte Bukarestben (1973–1982), majd a Napsugár belső munkatársa Kolozsvárt (1982–1988). 1989-ben Magyarországra telepedett át. 1994-ig szerkesztette a Magyar Naplót, majd a 168 Óránál lett olvasószerkesztő. Írással először az Utunkban jelentkezett 1969-ben. Versei, műfordításai, kritikái az Echinox, Ifjúmunkás, A Hét, Utunk, Korunk, Igaz Szó, Művelődés hasábjain jelentek meg. Versfordítással, verssel volt jelen a Varázslataink (Kolozsvár, 1974), Ötödik Évszak (Marosvásárhely, 1980), Bábel tornyán (1983) c. antológiákban. Számos műfajban fordított a román irodalomból. Paul Cornel Chitic Hurrogás c. színművének magyarra ültetését a Kortárs román vígjátékok (1984) c. gyűjtemény közölte. Költészetét Markó Béla létköltészetnek nevezi, mivel (Pilinszky Jánosra emlékeztetően) a pátoszt leküzdve szembesül a lét alapvető kérdéseivel. Szűkszavúsága a beszéd és az elhallgatás között egyensúlyozva tesz szert többletjelentésre. Sajtó alá rendezte Méliusz József és Szilágyi Domokos levelezését (Visszavont remény. Budapest, 1989), amelyből a Helikon (1990/3) is közölt részleteket. Verskötetei Amivé leszünk (1985). Rilke Duinóban: régebbi és újabb versek. Budapest : Littera Nova, 2009. 68 p. Szerkesztéseiből Köd : regény és válogatott elbeszélések / Gozsdu Elek ; vál. Németi Rudolf ; bev. Bernád Ágoston . Bukarest : Kriterion, 1975. 310 p. Mi-am regasit patria = Hazára találtam : poezii de poeți români și maghiari ; román és magyar költők versei / szerk. Németi Rudolf, Soós Kálmán. Budapest : Országos Béketanács, 1990. 80 p. Műfordításkötetei Az átlépett látóhatár (román tudományos-fantasztikus elbeszélések, Kolozsvár, 1975); Platon Pardău: A kör (regény, Bukarest, 1980); Mircea Ciobanu: A favágó. Tanúk (két kisregény, Bukarest, 1984); Ioanid Romanescu: Másodnapon (versek, Bukarest, 1984); Marius Robescu: Átvilágítás (versek, Bukarest, 1986); Mircea Horea Simionescu: Intelmek Delfinhez (regény, Bukarest, 1987); Doina Uricariu: Csendélet lélekkel (versek, Tímár Antal álnéven, Bukarest 1988); Octavian Goga: Hív a földünk (összeállította és részben fordította, versek, Bukarest, 1988); Hajónapló (fiatal román költők antológiája, ebben Dan Damaschin verseinek fordítója, Bukarest, 1990); Pompiliu Eliade: A francia befolyás a romániai közszellemre (Közli Román eszmetörténet 1866-1945. Budapest, 1994). Dumitru Tepeneag: Európa Szálló (regény. Budapest, 2002), Dumitru Tepeneag: A hiábavalóság futamai (regény, Budapest, 2007) Matei Visniec: A kommunizmus története elmebetegeknek (drámák, a címadó színmű és a Lovak az ablakban fordítója, Budapest, 2012) Marta Petreu: Márta jelenései (versek, Budapest, 2014) Társasági tagság Magyar Írószövetség Malonyai-kastély A Malonyai-kastély Halásztelken áll, a 2005-ös helyreállítása óta kulturális rendezvényeket tartanak benne. Leírása Az eklektikus, leginkább neobarokk stílusú épületet 1892-ben építették. Több, mint egy hektáros őspark veszi körül, alaprajza a klasszikus kastélyok elrendezésének felel meg, tulajdonképpen egy fő- és egy világháborús bombatalálat miatt kettébontott melléképületből álló együttes. A főépület manzárdtető fedi, benne egy 130 m²-es bálterem található, az alagsorban boltíves megoldással elválasztott szobák helyezkednek el. Eredetileg az építtető Warman, majd a Malonyay család tulajdona volt az épület és a környező terület. A második világháború végén a megszálló csapatok kifosztották. Az őspark fáit kivágták, a nagy részét a háború utáni romtakarításkor épülettörmelékkel töltötték fel, majd lakótelep épült. Csak a kastélyt körülvevő egy hektáros terület maradt meg eredeti formájában, bár a szökőkutat elbontották és a cserjék is eltűntek. Az épületegyüttes sokáig üresen állt, majd TSZ-irodák és a Pestvidéki Gépgyár (repülőgép javító üzem) irodái kaptak benne helyet. Ezekhez szolgálati lakásokat is kialakítottak. Ezt követően a helyi tanács tulajdonába került, és ekkor történtek benne nagyobb szerkezeti átalakítások, például egy vasbeton födémmel felső szintet alakítottak ki. Az 1980-as évekre romos állapotba került, mert sem a tanács, sem a közösség nem tudta összegyűjteni a megmentéséhez szükséges pénzt. Végül 2005-ben osztrák tőkéből újították fel Pintér Tamás és Deák Zoltán tervei alapján, azóta újra eredeti pompájában csodálhatjuk, leszámítva a pompás márványlépcsőket amelyek kívülről vezettek az oldalbejáratokig. A korabeli kocsibeálló is elbontásra került, mert nem illett a klasszicizáló késő barokk stílusjegyeket is viselő épülethez, és sokan úgy hitték, hogy ez is XX. századi eredetű. Valójában még lovaskocsikhoz készült, valószínűleg a XIX. század végén, vagy a századelőn. AZ elmúlt 10 évben üzemeltetője egy osztrák-magyar vállalat; a kastélyt esküvők, koncertek, előadások, konferenciák rendezésére használják. 2017-ben a Halásztelki Önkormányzat megvásárolta a kastélyt, és -tatarozás, parkosítás után- a Polgármesteri Hivatal költözött a most nagyon szép állapotú kastélyba. Az ünnepélyes ()újraátadás 2017. augusztus 20.-án volt. Powerful phurojagu KBO A Powerful phurojagu KBO baseballvideojáték-sorozat, a Dzsikkjó Powerful Pro jakjú sorozat feature phone-os mellékága, melyet a Joymoa fejlesztett és a Konami jelentetett meg, kizárólag Dél-Koreában. A sorozat első tagja 2009-ben jelent meg, az SK Telecom, a KT és az LG Telecom hálózatán. A sorozat a Korea Baseball Organization és a Korea Professional Baseball Players Association licence alapján készült, így azokban szerepel a liga csapatainak nevei, címerei, stadionjai és mezei, illetve a játékosok neve és megjelenése. A sorozat tagjai A sorozat első része 2009. június 25-én jelent jelent meg az SK Telecom, 2009. július 20-án az LG Telecom, illetve 2009. október 14-én a KT hálózatán. Ez volt a Dzsikkjó Powerful Pro jakjú sorozat első tagja, amely a Korea Baseball Organization licence alatt készült el. A sorozatban a japán megfelelője, a Mobile Powerful Pro jakjú kósiki License-bannal szemben szerepel a Success-mód, illetve visszavonult baseballjátékosok is, valamint mestermód néven egy teljesen új játékmód is, melyben a játékosok a csapattulajdonosi szerepet töltik be. A játéknak csak egyetlen utódja jelent meg, a Powerful phurojagu KBO 2010. A KBO 2010 2010. március 25-én jelent meg, kizárólag az SK Telecom hálózatán. Ebben az epizódban szerepel a Dzsikkjó Powerful Pro jakjú 15-ben bevezetett „fordulópont-rendszer”. Megjegyzések (hangul: ��� ���� KBO, latin betűkkel: Pawopul peuloyagu KBO, ’Erőteljes profi baseball KBO’) 1967-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (másodosztály) Az 1967-es magyar férfi másodosztályú vízilabda-bajnokságban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1968 Charles Brandon suffolki herceg Charles Brandon (kb. 1484 – 1545. augusztus 22.), Suffolk 1. hercege Sir William Brandon és Elizabeth Bruyn fia volt. Harmadik felesége, Tudor Mária révén VIII. Henrik angol király sógora volt. Apja VII. Henrik zászlóvivője volt, III. Richárd angol király személyesen ölte meg a bosworth-i csatamezőn. Charles Brandon Guildford-ban halt meg, ismeretlen okok miatt. Élete Charles Brandon valószínűleg elszegényedett nemesi család sarja lehetett, mivel rendkívül jól jött neki az a kivételes megtiszteltetés, amelyben VIII. Henrik angol király részesítette, akinek udvarában töltötte fiatalkora nagy részét, mint az uralkodó szívbéli jó barátja. Henrik rendkívül kedvelte őt, hiszen egyazon korosztályhoz tartoztak és rengeteg közös vonásuk volt. Mind a ketten jóképűek voltak, szerették az életet, s persze a szép nőket is. Habár Brandon valószínűleg inkább érdekből barátkozott össze Henrikkel, a király mégis rendkívüli módon a szívére vette, amikor Charles az engedélye nélkül vette feleségül a király nővérét, Mária hercegnőt, aki XII. Lajos francia király özvegye volt. Akkoriban egyes feltételezések szerint már azelőtt is szerették egymást Mária és Charles, mielőtt a hercegnőt öccse, Henrik hozzáadta Lajoshoz, s az a körülmény is igen furcsa volt, hogy alig pár hónappal azután, hogy feleségül ment a francia uralkodóhoz, Lajos hirtelen meghalt. Sokan azt feltételezték, hogy Mária és Brandon előre eltervezték, hogy az esküvő után hamarosan megmérgezik Lajost, hogy szabaddá válhasson az út a házasságuk előtt, ám ez a pletyka végül nem nyert bizonyítást, mivel Lajos állítólag már az esküvő előtt is sokat betegeskedett, akkor már nem volt valami fiatal. Érdekesség egyébként, hogy a Suffolk hercege címet épp azért kapta Henriktől, hogy egy rangos személy kíséretében utazhasson a hercegnő leendő férjéhez, Franciaországba. Charles - akárcsak Henrik - imádott a lovagi tornákon bizonyítani, s valóban egészen tehetséges bajvívó volt, elvégre katonaként sok tapasztalatot szerzett a csatatéren Henrik hadseregében. Miután vakmerő módon elvette a hercegnőt, egy időre kiestek a király kegyeiből, aki nagyon dühös és sértett volt, ám Brandonnak végül nagy nehezen sikerült őt kibékítenie, persze kellő megalázkodás és könyörgés közepette. Házassága Máriával nagyon szenvedélyes és viharos volt, s a felesége jól tudta, hogy Charles folyamatosan szeretőket tart, néhány év házasság után azonban Mária hirtelen beteg lett, s tüdőbaj okozta a halálát. Suffolk hamarosan újranősült, Catherine nevű 17 éves gyámleányát vette feleségül, akivel igazán boldogan élt. Politikai szempontból akkor lett jelentős szerepe, amikor őt kérte fel VIII. Henrik arra, hogy katonáival fojtsa vérbe a király ellen kirobbant felkelést 1536-ban, amit a köznyelv csak ,,A kegyelem zarándoklatá"-nak nevezett. Thomas Boleyn, Boleyn Anna apja is megpróbálta elnyerni Suffolk jóindulatát, mert tudta, hogy így tud majd ő is Henrik kegyeibe férkőzni, de Brandon Boleyn tudtára adta, hogy nem szívleli őt, s nem támogatta Boleyn Annát sem abban, hogy királyné váljon belőle. Thomas Cromwell-t, Henrik főtanácsosát sem kedvelte, amely kölcsönös ellenszenven alapult, mivel Cromwell többször is megpróbálta a királyt Suffolk ellen fordítani. Úgyszintén nem tetszett neki, ahogyan Thomas Wolsey bíboros a befolyása alá igyekezett vonni az uralkodót, s lenézte a kancellárt, aki egy mészáros fiaként került ilyen magas pozícióba. Edward Seymour-ral és Gardiner püspökkel szövetkezve elérték, hogy közös ellenségüket, Cromwell-t felségárulás vádjával kivégezzék. A király előtt két évvel halt meg, ami igencsak megviselte az akkor már betegeskedő Henriket. Zrínyi György (bán) Zrínyi V. György, horvátul Juraj V. Zrinski (Csáktornya, 1599. január 31. – Pozsony, 1626. december 18.): horvát bán, Zrínyi IV. György és Stubenberg Zsófia grófnő második fia, Zrínyi VI. Miklós öccse. Zrínyi Péter apja. 1619-ben csatlakozott Bethlen Gáborhoz, majd Pázmány Péter hatására katolizált, és a Habsburgok oldalára állt. 1622-ben II. Ferdinánd horvát bánná nevezte ki. 1626-ban Albrecht von Wallenstein oldalán részt vett a birodalmi harcokban, majd Bethlen ellen vonult és a Vág völgyében harcolt. Hirtelen halálát a kortársak méregnek tulajdonították. Nemegye község Nemegye románul: Nimigea, község Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Naszódtól délnyugatra található. Története Nemegye (Nimigea) község Beszterce-Naszód megyében. Nyolc falu: Virágosberek (Florești), Oláhnémeti (Mintiu), Mittye (Mititei), Szamosmakód (Mocod), Szamosmagasmart (Mogoșeni), Magyarnemegye (Nimigea de Jos), Oláhnemegye (Nimigea de Sus) és Tóhát (Tăure) tartozik hozzá. 1850-ben 4150 lakosából 3292 román, 481 magyar, 711 egyéb volt. 2002-ben 5522 lakosából 4385 román, 820 magyar, 630 egyéb volt. Tarányi Ferenc Nyirlaki dr. Tarányi Ferenc Mihály József (Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1878. október 16. - Nyírlak, Zala vármegye, 1945. április 21.), Zala vármegye főispánja, nagybirtokos, felsőházi tag, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag, elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek és Nemesi Választmányának, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelőbizottságának. Élete A zalai római katolikus nemesi származású nyirlaki Tarányi család sarja. Apja, idősebb nyirlaki Tarányi Ferenc (1837-1927), Zala vármegye nemesi alapitványi választmányának elnöke, földbirtokos, anyja, báró Riefel Mária (1856-1928) volt. Apai nagyszülei nyirlaki Tarányi Mihály (1794-1876), tapolcai alszolgabíró, és nagymádi és várbogyai Bogyay Amália (1810-1893) úrnő voltak. Apai nagyapjának a testvére, nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József (1792-1869), Zala vármegye alispánja, táblabírája volt, akinek a neje, kehidai Deák Klára (1793-1859), Deák Ferenc nővére. A Tarányi család eredetileg az "Oszterhuber" vezetéknevet viselte; 1868. augusztus 10.-én I. Ferenc József magyar király megengedte a névváltoztatást, valamint a "nyirlaki" nemesi előnevet is adományozta Oszterhueber Györgynek, testvéreinek Oszterhuber Józsefnek, Mihálynak, és Ferencnek, akiknek az apai nagyanyja, Oszterhuber Györgyné nyirlaki Tarányi Anna volt, a nyirlaki Tarányi család utolsó tagja. Ifjabb Tarányi Ferenc a középiskolai tanulmányait a budapesti kegyesrendi gimnáziumban tette, majd a Ferenc József-nevelőintézetben végezte. Később, a jogot a bécsi, lipcsei, genfi és budapesti egyetemen hallgatta és az utóbbin avatták az államtudományok doktorává. Ezután, Tarányi Ferenc elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is a Deák Ferenc nevét viselő hitbizományi birtokán gazdálkodott hosszú ideig és élénk részt vett Zala vármegyei közéletben. Amikor az első világháború kitört, 1914-ben bevonult és Przemysl elestével hadifogságba került, ahonnan csak 1918-ban szökés útján szabadult. Hazatérése után, századossá léptették elő, és több kitüntetést szerzett. A Tanácsköztársaság megbukása után, az első és a második nemzetgyűlésen a Keresztény Gazdasági Párt programjával a zalaszentgróti kerületet képviselte; főleg földművelési és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. A második nemzetgyűlési választások alkalmával, régi kerülete 1412 szótöbbséggel választotta meg a keresztény ellenzéki Fangler Bélával szemben. 1922. december 19.-től 1926. augusztus 14.-ig Zala vármegye főispánja volt. 1926-ban lemondott a főispáni állásról. A kormányzó 1928-ban közéleti érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta részére és ezenkívül még két ízben részesült kormányzói elismerésben. Házassága és gyermekei Felesége, báró kölcsei Kende Gabriella (1887-1978), akinek a szülei, báró kölcsei Kende Zsigmond (1853-1932), császári és királyi kamarás, és kopacseli Boér Ilona (1865-1933) voltak. Tarányi Ferenc és Kende Gabriella házasságából négy leány született: Tarányi Ilona ( 1907 - 1968 ), férje gróf erdődi Pálffy József ( 1904 - 1988 ) Tarányi Erzsébet, férje gróf Wodzicki Lajos Tarányi Mária Gabriella, férje szemerei Szemere László ( 1898 - 1985 ) Tarányi Margit (1914-1957), férje dr. Szentpály Gábor (1903-1996) Paul Broca Pierre Paul Broca (Sainte-Foy-la-Grande, 1829. június 28. – Párizs, 1880. július 9.) egy francia patológus és idegsebész volt. 1824-ben született Sainte-Foy-la-Grande-ban, és 1880-ban halt meg Párizsban. Legismertebb, korszakalkotó munkássága az agyi funkciók lokalizációjához köthető. Róla nevezték el az agy Br.44-es területet Broca-területnek, ami a "beszédkifejező" (beszédmotoros) képességekben játszik fontos szerepet, sérülése agrammatikus Broca-afáziával jár együtt. TCDD DE18000 sorozat A TCDD DE18000 sorozat egy török Bo'Bo' tengelyelrendezésű dízel-villamos mozdony sorozat. A TCDD üzemelteti. Összesen 5 db-ot gyártott belőle 1970-ben a Matériel de Traction Electrique. Honállomása İzmir. Michael Imperioli Michael Imperioli (Mount Vernon, New York, USA, 1966. március 26. – ) olasz származású amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező és producer. Legismertebb szerepe Christopher Moltisanti az HBO Maffiózók című sorozatából, mely alakításért Emmy-díjat kapott 2004-ben. Nick Falco nyomozó szerepében feltűnt az Esküdt ellenségek sorozatban is. A 2008-2009-es televíziós évadban az Élet a Marson című műsor Ray Carling nyomozóját alakította. Az ABC Detroit 1-8-7 című sorozatában Louis Fitch detektív szerepében volt látható. Első nagyjátékfilmjét (melynek forgatókönyvírója és rendezője is volt), a The Hungry Ghosts-ot 2009-ben a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál nyitónapján is bemutatták. Korai évei Az olasz származású Imperioli Mount Vernon-ban született Dan Imperioli, egy buszsofőr és Claire Imperioli, amatőr színésznő fiaként. Általános iskolai tanulmányait a Mount Vernon-i Lincoln School-ban végezte, majd a Yonkers-i Sacred Heart középiskolában érettségizett 1983-ban. Pályafutása Filmes karrierjének első nagy állomása Martin Scorsese Nagymenők című filmjében volt, amelyben egy, a maffiához csapódott kölyköt alakított, akit végül Tommy DeVito (Joe Pesci) megöl. A filmben nyújtott alakítására David Chase is felfigyelt, és évekkel később beválogatta a Maffiózók szereplői közé, ahol több egykori „Nagymenős” színésszel (Lorraine Bracco, Frank Vincent, Tony Sirico, Vincent Pastore) dolgozhatott együtt. Leghíresebb szerepe Christopher Moltisanti az HBO Maffiózók című sorozatából, amely alakításáért két Golden Globe-jelölést és öt Emmy-jelölést kapott. 2004-ben pedig megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Emmy-díjat a drámai tévésorozat kategóriában. A Maffiózók egyik főszerepe mellett számos filmben játszott. Többek között szerepelt a Dzsungelláz, Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk?, Egy kosaras naplója, Nepperek, Halott pénz, Kőkemény diri, Én lőttem le Andy Warholt, Az utolsó emberig, Cápamese, High Roller: The Stu Ungar Story és Egy sorozatgyilkos nyara című alkotásokban is. Utóbbi film egyik producere és forgatókönyvírója is volt egyben. A Maffiózók stábját nem csak színészként erősítette, hanem több epizód forgatókönyvét is ő írta. Feleségével közösen megvásároltak egy kis Broadway-en kívüli színházat, melyet „Studio Dante” név alatt működtettek. A 2003-ban megnyílt színház támogatói között megtalálható volt Edie Falco, Jesse L. Martin, Steve Buscemi, Julianna Margulies, Piper Perabo, Aidan Quinn és Sam Rockwell is. 2010-ben Imperioliék bezárták a színházat, és eladták az épületet. Imperioli énekes-gitárosként a „La Dolce Vita” rockegyüttesben is játszik. Imperioli aktív tagja az Amerikai Dzsessz Alapítványnak (Jazz Foundation of America), és 2009-ben a szervezet éves jótékonysági koncertjének is házigazdája volt. A híres Apollo Színházban tartott 20. születésnapi koncert az „A Great Night in Harlem” (Magyarul: Egy nagyszerű este Harlemben) címet viselte. 2010-ben leszerződött az ABC Detroit 1-8-7 című krimisorozatának főszerepére. A sorozat azonban csak egy évadot ért meg. 2011-ben Gabriele Tinti író New York Shots című könyvének egyik részletében (Pride) is közreműködött, majd 2011-ben az író The Way of the Cross című művének felolvasásán is közreműködött a Queens-i Művészeti Múzeumban (Queens Museum of Art). 2014-ben 11 epizód erejéig a Kaliforgia című sorozatban is látható volt. Ugyancsak 2014-ben megnyerte a Chopped című főzőműsor sztárokkal készült különkiadását. A műsor jótékonykodásra szánt fődíját (50 000 dollár) a Pureland Project-nek ajánlotta fel, amely falusi iskolákat épít és működtet Tibetben. Élete Feleségével, Victoria Chlebowski-val 1995-ben házasodott össze, három gyerekük van. Családjával Santa Barbarában él. Fia, Vadim egy feltörekvő színész és stand-up humorista, aki a Detroit 1-8-7-ben is szerepelt apja mellett. Michael és felesége Garcsen Rinpocse tibeti buddhista láma tanítványai. Politikai nézeteit tekintve függetlennek vallja magát, mivel elmondása szerint az amerikai kétpártrendszert korlátozónak érzi. Ennek ellenére a Demokrata Pártra szokott szavazni. Szabadidejében taekwondózik. 2014-től Imperioli a Greenwich-i Nemzetközi Filmfesztivál (Greenwich International Film Festival) szervezőbizottságának is tagja. Díjai és elismerései Munkásságát több jelöléssel és díjjal jutalmazták. Klein Dávid Klein Dávid (1975. szeptember 22. –) magyar expedíciós hegymászó. Pályafutása 13 évesen ismerkedett meg a hegymászással, a következő években a hazai mászóiskolákon kívül a Tátrában és az Egyesült Államokban tanult mászni. Magashegyi expedíciós karrierje 1998-ban kezdődött az Első Magyar Hindukus expedícióval. 2017-ig összesen négy, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt - valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel az oxigén nélküli mászók között jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúccsal rendelkező, élő magyar hegymászó. Sikerei: Gasherbrum II (2003) Cso-Oju (2004) Manaszlu (2015) Annapurna (2016) Szakmai elismerések 2015 - "Az év mászása 2015" - I. hely (hegymászás kategória) - Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség által kiosztott díj 2015 - "Az év sportolója 2015" - az Excelsior Hegymászó SE által adományozott díj 2016 - "Az év mászása 2016" - I. hely (hegymászás kategória) - Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség által kiosztott díj Kritikák A 2017-es Everest Expedíció 2017 expedíciójával bezárólag 17 himalájai expedíción vett részt, de csak négyszer jutott fel a csúcsra. A Mount Everesttel 9 alkalommal próbálkozott, de a csúcsot még sosem sikerült elérnie. Magassági rekordja ezen a hegyen 8700 m. Jegyzetek Földes, András: Kamugép vagy bölcs hegymászó az Everestről lejövő Klein Dávid?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. június 26.) Forrás László, Báder: EDGE 8000 Eseményhorizont (hu nyelven). www.expeditions.hu. (Hozzáférés: 2017. június 25.) Marinići Marinići (olaszul: Marinici) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Viškovóhoz tartozik. Fekvése Fiume központjától 6 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re délkeletre fekszik. Története Az i. e. 6. századtól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralkodtak itt. 1116-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. 1399-ben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. Területe a kastavi uradalom része volt. A településnek 1857-ben 340, 1910-ben 745 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. Fiume városához tartozott, majd 1993. április 15. óta Viškovo község része. 2011-ben a falunak 3887 lakosa volt. You Bring Blessings A You Bring Blessings egy 2007-es reggae album Lutan Fyah-tól. Számok Desire To Get Higher Never Get Enough Hammer Dem Down You Bring Blessings Never Stop Hail Rastafari Break Free Babylon Keep On Telling A Lie Stand In My Way She's My Sunshine No More Pillow Talk Spend Some Time So Much Guns In The City After All feat. Norris Man 1912 (szám) Az 1912 (római számmal: MCMXII) az 1911 és 1913 között található természetes szám. A matematikában A tízes számrendszerbeli 1912-es a kettes számrendszerben 11101111000, a nyolcas számrendszerben 3570, a tizenhatos számrendszerben 778 alakban írható fel. Az 1912 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakja 23 · 2391, normálalakban az 1,912 · 103 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 8, 129, 478, 956 és 1912. Az 1912 egyetlen szám valódiosztó-összegeként áll elő, ez a 2168. Valyr nyelvek A valyr nyelvek egy nyelvcsalád George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényciklusában és annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában. A regényekben a nemes valyr nyelvet és annak módosult változatait gyakran megemlítik, de ezek néhány szó kivételével nincsenek kifejlesztve – ellentétben pl. a sindarin nyelvvel A Gyűrűk Ura-kötetekben. A tv-sorozathoz a nyelvész David J. Peterson alkotta meg a valyr nyelvet a regényben található töredékekre alapozva. Nemes valyr A tűz és jég dala világában a nemes valyr szerepe némiképp a latin nyelv középkori helyzetére hasonlít. A regények szerint a nyelvet nem használják többé a mindennapi kommunikáció részeként, de Essos és Westeros nemesi köreiben – főként az oktatás és művészet nyelveként, így például dalokban – továbbra is fennmaradt. Megalkotása A televíziós sorozatban beszélt dothraki és valyr nyelv létrehozására az HBO a nyelvész David J. Petersont választotta. A producerek szabad kezet adtak Petersonnak, s Peterson szerint maga George R. R. Martin sem mutatott nagy érdeklődést munkáinak nyelvészeti vonatkozásai iránt. Az ezidáig megjelent regények mindössze néhány nemes valyr szót tartalmaznak – valar morghulis ("minden férfinak meg kell halnia"), valar dohaeris ("minden férfinak szolgálnia kell") illetve dracarys ("sárkánytűz"). A következő regényhez (The Winds of Winter) Peterson további valyr fordításokkal látta el Martint. Peterson szerint a dracarys szó választása nem szerencsés, mert – valószínűleg szándékosan – a latin draco (sárkány) szóra emlékeztet. Mivel a latin nyelv A tűz és jég dala világának kontextusában nem létezik, Peterson ezt a hasonlóságot véletlenként kezelte és a dracarys szónak önálló tövet hozott létre. A nemes valyr szó a sárkányra zaldrīzes. A valar morghulis és valar dohaeris szerkezetek viszont a nyelv ragozási rendszerének alapjaivá váltak. Egy másik szó – trēsy, azaz fiú(gyermek) – Peterson 3000. Twitter-követőjének tiszteletére jött létre. Peterson nem hozott létre nemes valyr írásrendszert, de azt nyilatkozta, hogy "az egyiptomi hieroglifákhoz – nem feltétlenül stílusban, hanem használatukban – hasonló rendszerben gondolkodott. Az egyiptomiaknak volt egyfajta abc-jük, fonetikus és logografikus rendszereik." A harmadik évad egyik részében Talisa egy valyr nyelvű levelet ír latin betűkkel, mert, Peterson szerint, "nem érte volna meg létrehozni egy egész írásrendszert egy nem túl lényeges jelenetért". 2013 júniusának elejére 667 nemes valyr szó létezett, ez a szám napról-napra növekszik. Hangtan Mássalhangzók Megjegyzések: A v és a j közelítőhang vagy réshang is lehet a beszélőtől és a környezettől függően. A th és a kh nem részei a nemes valyr nyelvnek, de néhány idegen eredetű szóban felbukkannak, pl. a dothraki arakh szóban. A gh egyeseknél erősen veláris, másoknál uvuláris lehet – a különbség írásban nem jelölt. Az n hang hasonul az őt követő veláris vagy uvuláris mássalhangzóhoz, de nincs különálló veláris vagy uvuláris nazális másshalhangzó. Magánhangzók A felülvonással jelölt magánhangzók (ī, ȳ, ū, ē, ō és ā) hosszúak – kétszer olyan hosszan ejtendőek, mint a rövidek. Ennek bizonyos esetben jelentésmegkülönböztető szerepe van. Az ajakkerekítéses magánhangzók (y és ȳ) a modern nemes valyrban nem használatosak, s a leszármazott nyelvekből is kivesztek. Így például Daenerys Targaryen keresztnevét – a sorozatban is – [dǝ.ˈn�.r�s]-ként ejtik, eredetileg azonban inkább [ˈdae.ne. �ys] volt, diftongussal az első magánhangzónál és ajakkerekítéses magánhangzóval az utolsónál. Néhány nyelvváltozatból a hosszú magánhangzók is eltűntek – a sorozatban astapori valyrt is hallhatunk, amelyben a hosszú magánhangzók már nem találhatók meg. Kettőshangzók A nemes valyr nyelvben kétféle kettőshangzó (diftongus) fordul elő: ereszkedő és emelkedő. Ereszkedő diftongusok a következők: ae, āe, ao, āo. Emelkedő diftongusok: ia, iā, io, iō, ie, iē, ua, uā, uo, uō, ue, uē. Hangsúlyozás A nemes valyr szótagok lehetnek rövidek vagy hosszúak. A szótagok hossza határozza meg a szavak hangsúlyozását. Rövid és hosszú szótagok Egy szótag rövid, ha rövid magánhangzóra végződik (pl. va- ). Ide értendőek a rövid magánhangzóra végződő emelkedő diftongusok is. A szótag hosszú, ha hosszú magánhangzóra végződik; ereszkedő diftongust tartalmaz; mássalhangzóra végződik. Amennyiben egy magánhangzót több mássalhangzó is követ, az első mássalhangzó számít a magánhangzó szótagjának utolsó hangjának, tehát a szótag hosszú. Ebben az esetben azonban: az rh, gh, lj egy mássalhangzónak számít; ha egy zárhangot ( p, t, k, b, d, g ) folyékony hang ( r, l, rh ) követ, az egy mássalhangzónak számít; a kettős mássalhangzók ( rr, ss stb.) két mássalhangzónak számítanak. Szavak hangsúlya Minden felszólító módú igének az utolsó szótagja a hangsúlyos, függetlenül a szó felépítésétől. A többi szónál a második illetve harmadik legutolsó szótag hossza dönt. Ha a második és harmadik legutolsó szótag is rövid, akkor a második legutolsó a hangsúlyos. Pl.: valaro . Ha a második legutolsó szótag hosszú, akkor az a hangsúlyos. Pl.: valarra . Ha a második legutolsó szótag rövid, a harmadik legutolsó pedig hosszú, akkor a harmadik legutolsó a hangsúlyos, pl.: valzyro . A más nyelvekből származó szavak esetén a hangsúly általában megmarad az eredeti nyelv hangsúlyozásának megfelelően, még akkor is, ha esetleg újabb szótag kerül a szóhoz. Pl.: buzdari – szolga, az astapori valyr buzdar szóból. Nyelvtan Főnevek A nemes valyrban négy nyelvtani szám van: egyes szám, többes szám, paukális és kollektív. Például: vala – "férfi" (egyes szám); vali – "férfiak" (többes szám); valun – "néhány férfi" (paukális); valar – "minden férfi" (kollektív). A kollektív főnév gyakran új, egyes számú főnévvé válhat, és ebben az esetben újra többes számba tehető. Például: azantys – "lovag, katona" (egyes szám); azantyr – "hadsereg" (kollektív); azantyri – "hadseregek" (többes szám). A főneveknek nyolc esetük van: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset, lokatívusz, eszközhatározós eset, társhatározós eset és megszólító eset. Az eszköz- és társhatározós eset nem mindig különül el, ahogy a lokatívusz és a részes eset sem mindig különböző többes számban. Négy nyelvtani nem van a valyr nyelvben, de ezek nem igazodnak a biológiai nemhez. A négy nem valyr neve: Az élőlényeket jelölő főnevek általában a hold vagy nap osztályba tartoznak, a többi jellemzően a víz vagy föld kategóriába. Az osztályok nevei a megfelelő főnevekből származnak, s ezek a főnevek az adott osztályok prototipikus elemei. Peterson elmondása szerint a valyr nemek a szavak fonológiájából könnyebben kiszámíthatók, mint például a francia nyelvben; s bizonyos tekintetben a bantu nyelvek főneveinek osztályozására emlékeztetnek. A fonologikus kiszámíthatóság eredményeképp az embereket jelölő szavak (melyek gyakran -a-ra vagy -ys-re végződnek) jelentős része hold vagy nap osztályú; az ételeket vagy növényeket jelölők (melyek gyakran -on-ra végződnek) pedig általában föld osztályúak. A főneveket a nyelvtani szám és eset szerint ragozzuk. A nemes valyr nyelvben hat főnévragozási osztályt különböztetünk meg, melyek főként a különböző esetek összemosódásával illetve az oda tartozó főnevek végződésével jellemezhetők. Peterson szerint "a nemes valyr főnévragozási osztályokat meghatározó szabályszerűségeket úgy lehet megsejteni, ha jobban megvizsgáljuk az egyes és többes számot," és észrevesszük, hogy "az esetek hol vannak átfedésben, és hol nem." Első ragozási osztály Az első ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója a. Ennek fajtái: A tővég -a , ezek többnyire lunáris főnevek (pl. vala – "férfi"). A tővég -ar , ezek többnyire akvatikus főnevek (pl. embar – "víz"). Az első ragozásban a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz összeolvad – ahogy a legtöbb más esetben is. Második ragozási osztály A második ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója y. Ennek fajtái: A tővég -y , ezek többnyire lunáris főnevek (pl. trēsy – "fiú[gyermek]"). A tővég -ys , ezek többnyire szoláris főnevek (pl. loktys – "hajós"). Ebben az osztályban nincsenek terresztriális vagy akvatikus főnevek, ezért az -yn illetve -yr végű szavakról biztosan állíthatjuk, hogy paukális illetve kollektív alakokból létrehozott új főnevek. A második ragozásban összeolvad az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú eszköz- és társhatározós eset valamint a többes számú birtokos és részes eset. Ez az egyetlen osztály azonban, ahol a többes számú lokatívusz különbözik a birtokos és részes esettől. Harmadik ragozási osztály A harmadik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója o. Ebben az osztályban mind a négy nem felbukkan: A tővég -io , ezek általában lunáris főnevek (pl. āeksio – "mester"). A tővég -os , ezek általában szoláris főnevek (pl. ēngos – "nyelv"). A tővég -on , ezek általában terresztriálisak (pl. belmon – "lánc"). A tővég -or , ezek általában akvatikus főnevek (pl. lentor – "ház"). A harmadik ragozásban összeolvad az egyes számú alany- és tárgyeset; az egyes számú részes eset és lokatívusz; az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú alany- és tárgyeset illetve a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz. Negyedik ragozási osztály A negyedik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója e. Esetei: A tővég -e , ezek általában lunáris főnevek (pl. gelte – "sisak'). A tővég -es , ezek általában szoláris főnevek (pl. zaldrīzes – "sárkány"). A tővég -en , ezek többnyire terresztriálisak (az egyetlen ismert példa: Targārien – a "Targaryen" családnév). A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik. Ötödik ragozási osztály Az ötödik ragozási osztály főnevei tövének utolsó magánhangzója i: A tővég -i , ezek általában lunáris főnevek (pl. brōzi – "név"). A tővég -is , ezek általában szoláris főnevek (pl. tubis – "nap [időegység]"). A tővég -ir , ezek általában akvatikusak (pl. rōbir – "füge"). Az ötödik ragozásban megegyezik az egyes számú alany- és tárgyeset; a többes számú alany- és tárgyeset; a többes számú részes eset, birtokos eset, lokatívusz. Hatodik ragozási osztály A hatodik ragozási osztályba három kategória főnevei tartoznak: Más nyelvekből átvett szavak (pl. buzdari – "rabszolga", astapori valyr szóval). Az ilyen szavak (egyes számú alanyesetének) végén opcionális -i található, ez elhagyható. Összeolvad az egyes számú tárgyeset a többes számú alanyesettel – és opcionálisan az egyes számú alanyesettel is, az -i végződés használatakor. A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik. Kollektív alakú főnevek ( azantyr – "hadsereg", eredetileg az azantys – "katona" kollektív alakja). Ezek a szavak megtartják az eredeti főnév nemét, tehát bármilyen neműek lehetnek. Paukális alakú főnevek ( tīkun – "szárny", eredetileg a tīkos – "toll" paukális alakja). Ezek a szavak is megtartják nemüket. Az idegen szavak, kollektívból és paukálisból kialakult főnevek ragozásai eltérőek. Melléknevek A nemes valyr nyelvben a mellékneveket, amennyiben jelzős szerkezeteket alkotnak, ragozni kell, akárcsak például a német nyelvben. A melléknév-ragozási rendszer hasonló a főnevek ragozásához – szintén eset és nyelvtani szám szerint ragozzuk őket, tehát ebben a tekintetben illeszkednek a jelzett főnévhez. Fontos különbség azonban, hogy míg a főnevek ragozásánál mind a négy nyelvtani szám külön szerepel, a melléknevek esetében csak két nyelvtani szám szerint ragozunk: egyes és többes szám szerint. Egyes számú melléknevet használunk egyes számú vagy kollektív főnevek jelzőiként, többes számút pedig többes számú vagy paukális főneveknél (az alany–ige egyeztetésnél is hasonlóképp). A valyr melléknevek állhatnak a jelzett szó előtt (prepozitív) vagy után (posztpozitív) is. Vannak olyan melléknevek, melyek szinte mindig prepozitívak, de posztpozitív helyzetben is használhatók, ekkor hivatalosabb hangvételt eredményeznek. Az összes melléknév lehet posztpozitív. A pre- és posztpozitív melléknevek ragozása eltérő: a prepozitív rendszert a posztpozitívból elhagyásokkal kapjuk. A főnevekhez hasonlóan azonban a melléknevek sem követik mind ugyanazt a ragozási rendszert – itt is megkülönböztetünk kategóriákat, melyeket osztályoknak hívunk. A nemes valyr nyelvben a melléknevek három osztályba sorolhatók. Az alább közölt táblázatokban az eszközhatározós eset -s-, -ss-et tartalmazó ragokkal, a társhatározós eset pedig -m-, -mm- ragokkal szerepel, mintegy hagyományosan. Azonban a főnévragozási paradigmák gyakran nem tesznek különbséget e két eset között, s mindkét esetben az egyik vagy a másik ragrendszert használják (pl. második ragozás szoláris egyes és többes számban eszköz- és társhatározós esetben is az -m- ragokat). Ezekben az esetekben a melléknevek ragozása követi a főnevekét, tehát -m- ragú főnévhez -m- ragú melléknév, -s- ragú főnévhez -s- ragú melléknév kerül. A valyr nyelvben a mellékneveket nem használhatjuk egyszerűen főnévként, csak akkor, ha előtte megfelelő ragokkal ellátva főnévvé alakítottuk őket. Ezek a ragok a ragozási osztályokra jellemzőek. Első ragozási osztály Az első ragozási osztályban mind a négy nemre külön paradigmát találunk. Az első osztály mellékneveinek töve gyakorlatilag bármire végződhet; az egyetlen kikötés az, hogy nem lehet olyan tővég, mely az akvatikus esetekben mássalhangzó-torlódáshoz vezetne. A lunáris, szoláris, terresztriális és akvatikus alakok egyes számú alanyesetének ragjai rendre: -a, -ys, -on, -or. A prepozitív ragozást a következő módosításokkal kapjuk a posztpozitívból: Ha a rag többszótagú, akkor az utolsó szótagot elhagyjuk (pl. az eszközhatározós esetekben a -si , a társhatározós esetben a -mi szótagot). Ha a rag többszótagú, de magánhangzó–mássalhangzó–magánhangzó alakú, akkor csak a szóvégi magánhangzót hagyjuk el. A szóvégi -z -s -szé hasonul, ha a következő szó magánhangzóval vagy zöngétlen mássalhangzóval kezdődik. A szóvégi -t eltűnik, kivéve, ha a következő szó magánhangzóval kezdődik. Az -m végződés ajakhangok és magánhangzók előtt megmarad, máshol n -né alakul. Ebből kialakul a prepozitív ragozás táblázata: Ha az első ragozási osztály egy mellékneve jelzett szó nélkül áll, mintegy "főnévként használva", akkor: élőlényre vonatkozóan -y ragot kap, és második ragozási osztályú lunáris főnévvé válik; élettelen dologra vonatkozóan -ir ragot kap, és ötödik ragozású akvatikus főnév lesz belőle. Második ragozási osztály A második ragozási osztályban a négy nem nem különül el – a lunáris és szoláris alakok megegyeznek, akárcsak a terresztriális és akvatikus alakok. Az ide tartozó melléknevek tővéghangzója túlnyomórészt -j, -l, -n, -ñ vagy -r. A lunáris-szoláris és terresztriális-akvatikus egyes szám alanyeset ragjai rendre -e, -ior. Ha azonban a tővéghangzó -ñ, a terresztriális-akvatikus rag -or-ra egyszerűsödik. A prepozitív táblázatot itt is az első osztálynál alkalmazott változtatásokkal kapjuk. Az -r-tövű melléknevek Az -r tővéghangzójú második ragozású melléknevek egy része a lunáris-szoláris egyes szám alany- és tárgyesetben rendhagyó módon -z-re végződik. Így például: sȳz, sȳrior – "jó" illetve dāez, dāerior – "szabad". Ezek a melléknevek a többi esetben szabályosan viselkednek. Főnévként használva a második ragozású melléknevek: élőlények esetén -os ragot kapnak, és harmadik ragozású szoláris főnévvé válnak; élettelen dolgok esetén -ion ragot kapnak, és harmadik ragozású terresztriális főnévvé válnak. Harmadik ragozási osztály A harmadik ragozásban a nemek a másodikhoz hasonlóan összeolvadnak. Ezen melléknevek szótöve gyakran mássalhangzó-torlódással végződik, általában -l, -n, -r vagy -v hangra. A "szótári alak" ragjai: -ie, -ior. A prepozitív táblázat a szokásos változtatásokkal: Ha egy harmadik ragozású melléknév egy lunáris vagy szoláris főnév előtt áll, és a prepozitív betűelhagyás miatt a melléknév utolsó magánhangzója ȳ lenne, akkor az ȳ átalakul io-vá. Így például: valosa ēlȳse – "az első emberrel" posztpozitívan, de ēlios valosa – "az első emberrel" prepozitívan! Ez a változás csak lunáris-szoláris esetben történik meg, terresztriális-akvatikusban nem! A harmadik ragozású melléknevek élőlények esetén az -os raggal harmadik ragozású szoláris főnévként, élettelen dolgok esetén az -ion raggal harmadik ragozású terresztriális főnévként használhatók – hasonlóan a második ragozáshoz. Igék A valyr igéket legjellemzőbben igeidő és igemód szerint csoportosíthatjuk. Az igeidők között megkülönböztetjük a jelent, a jövőt, kétféle múltat (perfekt és imperfekt) valamint az ún. aorista igeidőt. A jelen időt használjuk akkor, ha egy éppen történő eseményről beszélünk, hasonlóan az angol folyamatos jelen (present continuous) időhöz. Nem tartoznak ide viszont az általános igazságok és az olyan mondatok, mint pl. "Beszélek valyrul." Ezek az aorista csoportot alkotják, mely az angol egyszerű jelenhez (present simple) áll közel. Az imperfekt múlt olyan események leírására használatos, amely a múltban nem fejeződtek be, hasonlóan az angol folyamatos múlthoz (past continuous). A perfekt ezzel szemben a múlt befejezett eseményeire használt igeidő, mint az angol egyszerű múlt (past simple). Az igemódok közé tartozik a kijelentő mód, a kötő mód, a felszólító mód és itt említhetők meg a melléknévi igenevek is, bár nyilvánvalóan nem igék. A kötő módot negatív kijelentések esetén használjuk, amennyiben a mondatban a daor – "nem" tagadószó található. Más esetekben (pl. ha a tagadás az alanyra vonatkozik) a kijelentő módot használjuk. A negatív kérdésekben is a kötő módot használjuk, a pozitívaknál valószínűleg nem. Mivel a felszólító módban illetve melléknévi igenév és főnévi igenév esetén nincs kötő módú alak, ezek az esetek nem követik ezt a szabályt: A főnévi igenévi alakokhoz egyszerűen hozzácsatoljuk a daor tagadószót: sagon iā sagon daor – "lenni vagy nem lenni". Negatív felszólításoknál a daor szó mellett a felszólító mód helyett a főnévi igenevet használjuk: Jagon daor! – "Ne menj!". A negatív melléknévi igeneveket mellékmondatokkal vagy prefixumokkal fejezhetjük ki. Ezen kívül függő beszédben is használhatjuk a kötő módot, de ugyanígy a kijelentőt is. Valószínűleg az utóbbi esetén a beszélő egyetért az idézett szöveggel, az előbbi esetén pedig nem, vagy nem kíván véleményt formálni (hasonlóan pl. a német nyelvhez). Az igék fontos vizsgálati szempontja ezen kívül az aktivitás – a valyr nyelvben beszélünk aktív (cselekvő) és passzív (szenvedő) igékről. Cselekvő jelen Ezt az igeidőt tehát az éppen a beszéd közben történő eseményre használjuk. Kijelentő mód Az igék ragozásánál elsődlegesen figyelembe veendő az igető utolsó hangzója, mert a ragozási paradigmák magán- és mássalhangzóra végződő igék esetében eltérően néznek ki. – Mássalhangzó tövű igék Mássalhangzóra végződő igető esetén az igei személyragok: A kijelentő mód olyan szempontból problémás, hogy a tővégi mássalhangzó közvetlenül kapcsolódik a rag mássalhangzójához, ami adott esetben nem megengedett kombinációkat eredményezhet. Ekkor az ige valami módon megváltozik: Ha a tő zöngétlen hangra végződik, a rag -z- je -s- sé zöngétlenedik ( jep + zi → jepsi ). Az -lj- , ha i előtt áll, -l- re változik. (S bizonyos mássalhangzók előtt is.) A legtöbb esetben, ha egy meg nem engedett hangkombináció jönne létre, az igerag hangsorrendje megfordul: manaer + na → manaeran. – Magánhangzó tövű igék A magánhangzó tövű igéknél a mássalhangzó tövű igék toldalékaihoz hasonló ragokat használunk, de itt a rag magánhangzója a tővégi magánhangzó lesz. Ezen kívül a többes szám első személyű rag -i helyett -ī. A ragozás így az -e-tövű sovegon – "repülni" igénél a következőképpen alakul: – Rendhagyó ragozású igék Bizonyos igék esetében a kijelentő mód jelen idejű ragozás nem követi sem a magán- sem a mássalhangzó végű igék paradigmáit. Ilyen például a létige: Vö.: Nyke Daenerys Jelmāzmo [...] iksan – "[Én] Viharbanszületett Daenerys [...] vagyok." Kötő mód A kötő mód igeragjai némiképp a kijelentőéire emlékeztetnek, de pl. többes szám első és harmadik személyben lényeges a különbség. – Mássalhangzó tövű igék – Magánhangzó tövű igék Ha az igető magánhangzóra végződik, a ragozás bonyolultabbá válik, mert a tővégi magánhangzó és a toldalék -o-ja egymás mellé kerül. Ilyenkor az igető magánhangzója megváltozhat: Az -a- és -i- változatlan marad. Az -e- átalakul -i- vé. Az -o- és az -u- pedig -v- vé változik. Az igető sosem végződik diftongusra vagy hosszú magánhangzóra. A ragok megegyeznek a mássalhangzó tövű igék ragjaival, ez alapján néhány ige ragozása: – Rendhagyó ragozású igék Néhány ige, így például a létige is, a kötő módban is rendhagyó: Vö.: Zaldrīzes buzdari iksos daor. – "Egy sárkány nem szolga." Ne feledjük, hogy a kötő mód használatát itt a tagadás (daor) teszi indokolttá! Melléknévi igenév A cselekvő jelen idejű (folyamatos) melléknévi igenév egy második ragozási osztályú melléknév, melynek végződése: -re, -rior. A különböző tővégződések eseteit a következő táblázat mutatja: Felszólító mód A felszólító mód ragja mássalhangzó tövű igék esetén egyes számban -ās, többes számban -ātās. Magánhangzó tövű igéknél a rag -ā- hangja(i) az ige tővégi magánhangzójának hosszú változatára cserélődik (cserélődnek) le. Tartsuk szem előtt, hogy a felszólító módú igéknek mindig az utolsó szótagja hangsúlyos! Ezek a felszólító alakok csak a második személyre vonatkoznak. Az angol nyelvhez hasonlóan a többes szám első személyű felszólítást az īlot segédszóval és az ige főnévi igenévi alakjával fejezhetjük ki: Sesīr īlot jagon! – "Most menjünk!" (vö. angol: "let us go"). A negatív (tiltó) felszólításokat szintén a főnévi igenévvel használjuk. Számnevek A nemes valyr számnevek – ideértve a tő- és sorszámneveket is – mellékneveknek számítanak, és ennek megfelelően ragozandók. A tőszámnevek az első vagy második melléknév-ragozási osztályba esnek, a sorszámnevek a harmadikba, a tȳne – "második" szó kivételével. A számneveknek – melléknevek lévén – egyezniük kell nyelvtani számban az általuk módosított főnévvel. Ez a legtöbb esetben magától értetődő, például: lanti vali – "két férfi". Itt a főnév ( vala ) többes számban van, hiszen több (kettő) emberről beszélünk, s ehhez igazodva a számnév a megfelelő többes számú alakot (prepozitív, I. melléknév-ragozási osztály lunáris többes szám alanyeset) veszi fel. Bonyolultabb a helyzet azonban akkor, ha a módosított főnév paukális vagy kollektív számban van: mēriar lentun – "egy közösség". Ebben az esetben, bár valójában egyetlen közösségről van szó, a lentun szó, mely egy paukális alak, többes számú melléknevet (számnevet) követel. Ugyanígy: mēre mentyr – "egy hadsereg". Mivel itt kollektív alakú a főnév, a számnév egyes számú lesz. Vannsk azonban olyan szavak, melyek paukális vagy kollektív alakokból jöttek létre, de időközben önálló, független szavakká váltak. Az ilyen szavak mellett a megszokott módon az "egy" számnév egyes számú, a nagyobb számnevek többes számúak. Az ampa – "tíz" számnév nem ragozható, soha semmilyen esetben nem változik, ellenben a sorszámneve (amplie, -ior) igen. Elöljárók és névutók A nemes valyr nyelvben, mint sok más nyelvben, a szavak mondatbeli szerepét módosító szavak is kifejezhetik. Ezek lehetnek elöljárószavak (prepozíciók), melyek a módosítandó szó előtt állnak, vagy névutók (posztpozíciók), melyek a módosított szó után állnak. Az elöljárók A nemes valyrban három prepozíció létezik, melyek mindegyike a lokatívusz esetet vonzza: hae – "mint, akárcsak", hen – "-ból/-ből", va – "-hoz/-hez/-höz, -nál/-nél, közelében". Az utóbbi két elöljáró esetében a birtokos eset is megengedett. A névutók A névutók a birtokos esetet vonzzák, valószínűleg azért, mert lokatívusz vagy részes esetű főnevekből alakultak ki. Például: gō – "alatt", hēdrȳ – "között, közepette", naejot – "előtt (helyileg)", syt – "-ért". Vendéglő a világ végén A Vendéglő a világ végén (The Restaurant at the End of the Universe) Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak-sorozatának második kötete. Alcíme: A teljesen pontatlanul elnevezett Galaxis-trilógia második része - Vacsora után pedig egy ital kíséretében megtekinthetik az Univerzum felrobbanását. Történet Ford Arthurral, Zaphoddal, Trilliannel és Marvinnal az Univerzum Pereme Étterembe utaznak. Ebben a különleges vendéglőben a műsor minden este az Univerzum teljes pusztulása. Ford az egyik vendégben felismeri kedvencét, Pörkölt Desiatót, a Katasztrófasújtotta Terület plutóniumrock-együttes tagját is, de annak testőre elzavarja a rocksztár közeléből. A felejthetetlen vacsora és a világ pusztulásának látványa után Fordék az étterem parkolójába mennek, ahol Zaphod ellopja Pörkölt Desiato fekete űrhajóját. A szereplők ezzel utaznak tovább, de szerencsétlenségükre az űrhajó önmegsemmisítésre volt beprogramozva, így az hamarosan egy rockkoncert keretében a Kakrafoon bolygó napjába repült. Az utolsó pillanatban az űrhajó teleportjával elmenekülnek a hajóról, Ford és Arthur egy golgafrichami űrhajón kötöttek ki. A golgafrinchamiek meg akartak szabadulni a lakosságuk haszontalan részétől, ezért a fodrászokat, szóvivőket, közvélemény-kutatókat, telefonmosókat és a többi nélkülözhető polgárt hibernált állapotban átszállították Golgafrinchamről egy másik bolygóra, ahol űrhajójuk a rosszul sikerült landolás következtében teljesen tönkrement. Ford és Arthur, akiknek sikerült túlélniük a szerencsétlenséget, eltávolodtak a golgafrinchamiektől és máshol vertek tábort. Ford tanácsára a hegyekbe indultak, hátha ott jelet kap Ford Szub-Éta Detekt-O-Métere. Az úton találkoznak egy horda ősemberrel, de nem tudnak szót érteni velük. Fordnak nem sikerült jelet fognia, viszont rájöttek, hogy a bolygó az őskori Föld, ahol Arthurral ottragadtak. Szabadulásukra öt évet kellett várniuk, mikor egy Chesterfield kanapé segítségével végre elmehettek. Folytatások Galaxis útikalauz stopposoknak (1. rész) Az élet, a világmindenség, meg minden (3. rész) Viszlát, és kösz a halakat! (4. rész) Jobbára ártalmatlan (5. rész) Ja, és még valami… ( Eoin Colfer által írt hatodik rész) Óbeszterce Óbeszterce (szlovákul Stará Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Fekvése Zsolnától 34 km-re északkeletre, a Beszterce partján fekszik. Története A település 1417-ben szerepel először a nyitrai püspök oklevelében. 1498-ban alapítottak itt vámszedőhelyet, mely a Lengyelország menő kereskedelmi forgalmat ellenőrizte. A 16. században vlach pásztorok telepedtek itt le. A község területe ekkoriban megoszlott a budatíni és a sztrecsnói váruradalom között. 1626-ban pestisjárvány pusztított. A falu első templomát 1667-ben építették és Szent Mihály tiszteletére szentelték. Ebben az évben a község évi három vásár tartására kapott jogot. Építtetői Wesselényi Ferenc és felesége Bosnyák Zsófia voltak. A plébániát 1691-ben alapították. 1697-ben a Loewenburg család lett a falu birtokosa. 1728-ban 1105 hívő élt itt. A 18. században elkezdődött a vastermelés a településen. A vasat a Bobóc hegyen találták és 1767-ben már megépült az első vasolvasztó is. A településnek azt a részét ekkor nevezték el Hámornak. Nemsokára a téglagyár is megkezdte működését a településen. 1784-ben 390 házában 2264 lakos élt. 1798-ban megalakultak első céhei, a mészárosok, a molnárok, a cipészek, posztógyártók és fazekasok céhe. 1813-ban a községet nagy árvíz sújtotta, melyben a régi templom is elpusztult. 1828-ban 389 ház állt településen, 2751 lakossal. 1831-ben kolerajárvány pusztított, melyben 208 lakos halt meg. 1834-ben nagy szárazság volt. 1838-ban a birtokos Sina báró új iskolát építtetett. 1877-ben megkezdte működését a posta. A század vége felé sok falubeli vándorolt ki a tengerentúlra a jobb élet reményében. 1889-ben a templom majdnem teljesen leégett. Az új templom 1892-ben épült és a mai napig is áll. 1901-ben zsinagóga épült. Vályi András szerint "Ó Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Spinola Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lengyel Országnak széle felé, Újhelyhez más fél mértföldnyire, határja közép 202termékenységű, ha szorgalmatosan miveltetik, tulajdonságaira nézve hasonlít Klubinához, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Besztercze (Ó), népes tót falu, Trencsén vgyében, a Gallicziai határhoz közel: 2748 kath., 1 óhitű, 76 zsidó lak. és kath. paroch. templommal, synagógával. Földje sovány; de fenyves erdeje, legelője bőven. Lakosi sok marhát, juhot nevelnek; patakjokban pedig pisztrangot fognak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna." A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 2656, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 2628 lakosából 2612 szlovák volt. 2011-ben 2717 lakosából 2631 szlovák volt. Neves személyek Itt született 1842-ben Karol Brančík entomológus, botanikus, orvos, muzeológus. Nevezetességei Római katolikus temploma 1900 körül épült neogótikus stílusban. Barokk-klasszicista útikápolna a 18. századból . Későbarokk kúria, 1800 körül épült. Útmenti szobrok a 19. század elejéről, népi alkotások. Kereszt 1832 -ből, népi alkotás. Rennepont Rennepont település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 143 fő (2015). Rennepont Bayel, Lignol-le-Château, Longchamp-sur-Aujon, Colombey-les-Deux-Églises, Maranville és Montheries községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat A funkcionális MRI vagy funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) az MRI vizsgálat egy specializált típusa, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő hemodinamikus választ méri az emberek és állatok agyában vagy gerincvelejében. Ez az eljárás a legújabban kifejlesztett képalkotóformák egyike. Az 1990-es évek elejétől kezdve az fMRI domináns módszerré vált az agy feltérképezésének területén, mely annak tulajdonítható, hogy nem invazív eljárás, nem használ radioaktivitást, valamint viszonylag széleskörűen hasznosítható. Háttér Az 1890-es évek óta (Roy és Sherrington, 1890) ismeretes, hogy az agyi véráramlás és véroxigénszint változásai szoros összefüggésben állnak az idegi aktivitással. Amikor az idegsejtek aktívak, oxigént használnak fel, melyet a vörösvértestben lévő hemoglobin szállít el a helyi kapillárisoktól. A válasz erre az oxigénfelhasználásra a felerősödött véráramlás a megnőtt aktivitású területeken, amely az idegi aktivitás után hozzávetőlegesen 1-5 másodperc késéssel jelentkezik. Ez az úgynevezett hemodinamikus válasz 4-5 másodperc után éri el a tetőfokot, mígnem visszaesik az alapszintre (és jellemzően rövid ideig az alá is). Ez helyi változásokhoz vezet nemcsak az oxihemoglobin és a deoxihemoglobin relatív koncentrációjában, hanem az adott agyterület vérmennyiségében és véráramlásában is. A vér-oxigén-szint függő (Blood-oxygen-level dependent) vagy más néven BOLD fMRI egy olyan módszer, mely lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy az agy mely területei aktívak adott időben. Ezt először dr. Seiji Ogawa találta fel 1990-ben, majd 1992-től követte munkásságát dr. Kenneth Kwong. A neuronok nem rendelkeznek belső tartalék energiával glükóz és oxigén formájában, így a sejtek tüzelése még nagyobb energiaszükségletet eredményez. Egy úgynevezett hemodinamikus válasz-folyamaton keresztül a vér nagyobb mértékben szállít oxigént az aktív, mint az inaktív neuronokhoz. A mágneses érzékenységben lévő különbség az oxihemoglobin és a deoxihemoglobin között, és így az oxigéndús és az oxigénszegény vér között, a mágneses jel változásához vezet, melyet MRI szkennerrel detektálhatunk. Statisztikai módszerekkel lehetőség nyílik meghatározni, hogy az agy mely területei aktívak a gondolatok, mozgások és élmények alatt. A legtöbb fMRI-vizsgálat a BOLD-ot használja annak megállapítására, hogy hol fordul elő aktivitás az agyban különböző élmények eredményeként. Léteznek más módszerek, melyek az idegi aktivitás közvetlen mérését tűzték ki célul (Például az Oxygen Extraction Fraction, vagy OEF – Oxigén kivonási hányad - mérése az agy régióiban, azt vizsgálja, hogy a vérben mennyi oxihemoglobin alakul át deoxihemoglobinná) Azonban az elektromágneses mezőt kiváltó aktív vagy tüzelő neuronok nagyon gyengék, a jel-zaj arány rendkívül alacsony és a statisztikai eljárások gyakran eltávolítják a mérendő jel egy részét. Így ezek a módszerek mostanáig túlnyomórészt sikertelenek. A BOLD és az idegi aktivitás kapcsolata A mai napig vizsgálják a pontos kapcsolatot az idegi jelek és a BOLD között. Általában a BOLD jelekben beállt változások viszonylag jól korrelálnak a véráramlás változásaival. Az elmúlt néhány évtizedben számos tanulmány állapított meg kapcsolatot a véráramlás és a metabolikus arány között, mely szerint a vérellátás szigorúan szabályozott az agyi anyagcsere táplálékbiztosításában. Az idegtudósok több közvetlen kapcsolat után kutattak a vérellátás és az idegi bemenet/kimenet között, hogy megfejtsék, kapcsolatba hozható-e a megfigyelt elektromos aktivitás és az agyműködés cirkuláris modellje. Míg az elterjedt nézetek szerint a lokális mezőpotenciál - az integrált elektromos aktivitás egy mutatója- erősebb korrelációt mutat a véráramlással, addig az akciós potenciál csúcsa az idegi kommunikációval áll közvetlenebb kapcsolatban. Néhány mai eredmény alapján elmondható, hogy az idegi aktivitást követő felerősödött véráramlás nem okozati kapcsolatban áll az agyi régiók anyagcsere igényével, hanem inkább a neurotranszmitterek, különösen a glutamát irányítja. Néhány további eredmény szerint a kezdeti kicsi, negatív irányú esés a fő pozitív irányú BOLD jel előtt pontosabban lokalizált és szintén korrelál a mért hely oxigénkoncentrációjában beállt csökkenéssel. Ezt a pontosabban lokalizált, negatív BOLD jelet használva lehetőség nyílt felvételt készíteni az ember elsődleges vizuális kérgében lévő szemdominancia oszlopról, kb. 0,5 mm-es felbontásban. A technika egyik problémája, hogy a kezdeti negatív BOLD jel nagyon kicsi és csak nagyobb szkenner használatával, legalább 3 teslás mágneses mezővel észlelhető. Ez a kezdeti süllyedés az inger bemutatásának első- második másodpercében történik, amelyet nem lehet lefényképezni, ha a jeleket hosszú ismétlődési idővel rögzítik. Ha az ismétlődési idő megfelelően kicsi, a felgyorsult agyi véráramlás betudható az érrendszerre ható drogok (például koffein) fogyasztásának, vagy az érrendszeri érzékenységben lévő természetes különbségeknek. A BOLD jel nagyobb artériák és vénák, kisebb arteriolák és veniolák valamint a kapillárisok véráramlásából áll. Kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a BOLD jel nagyobb lehet a vékonyabb ereknél, és ezáltal sűrűbb lehet az aktív neuronoknál, ha nagyobb mágneses mezőben vizsgálják őket. Például az 1,5 teslás szkennerben a BOLD jelek kb. 70%-a a nagyobb erekből származik, egy 4 teslás szkenner esetében a kisebb erekből származik kb. ugyanennyi. Továbbá a BOLD jel mérete hozzávetőlegesen a mágneses mező erősségének a négyzetével növekszik. Ezért megfigyelhető egy ugrás a nagyobb mezős szkennereknél mind a lokalizáció javulásában, mind pedig a jelek növekedésében. Néhány 7 teslás kereskedelmi szkennert már üzembe helyeztek, valamint folyamatos fejlesztés alatt állnak a kísérleti 8 és 9 teslás szkennerek. A technika A BOLD eredményeket a képek gyors elkészítésével nyerjük a T1 és a T2 által nyújtott kontraszt segítségével. Vannak olyan képek, melyeket gyengébb minőségű térbeli és időbeli felbontással lehet előállítani; a képek általában 1-4 másodpercenként készülnek, a kész felvételeken pedig a voxelek rendszerint a szövet 2–4 mm²-es kockáit reprezentálják. A legújabb technikai fejlődések, mint például a magas mágneses mezők és a fejlett többcsatornás RF felvételek használata, jobb térbeli felbontást eredményeznek. Bár az eseményhez kötött fMRI esetében az ingerekre adott válaszok szorosan együtt mutatkoznak (kb. 1-2 másodpercenként jelentkeznek), a BOLD válaszok teljes időtartama akár 15 másodperc is lehet a fő pozitív jel előtti szakaszon. Különböző tudományágak felhasználása az fMRI-tanulmányokban Az fMRI nagy mértékben interdiszciplináris kutatási terület. Néhány tudományág, melynek elveit felhasználja: Fizika : A számos fMRI tanulmány nem készülhetett volna el a fizika alapelvei nélkül, hiszen az fMRI-jelek értelmezéséhez nélkülözhetetlen a fizika ismerete. Pszichológia : A legtöbb fMRI-tanulmány kognitív pszichológiai, kognitív pszichofiziológiai és/vagy pszichofizikai kutatás, melyekben MRI szkennert használtak, hogy kiegészítő információkat szerezzenek a főleg viselkedéses vagy EEG vizsgálatokhoz. Neuroanatómia: Az fMRI-jelek értelmezése kizárólag a neuroanatómia pontos ismeretével és megértésével valósítható meg. Statisztika : A statisztika helyénvaló alkalmazása elsősorban a fMRI-megfigyelések „kibogozását” jelenti és az álpozitív eredmények kikerülését szolgálja. Elektrofiziológia: Az idegi viselkedés területén való jártasság (jelen esetben elektrofiziológiai szinten) segíthet a kutatóknak egy igazán hasznos fMRI-tanulmány megtervezésében. Az fMRI előnyei és hátrányai Mint minden más technikának, az fMRI-nek is vannak előnyei és hátrányai. Annak érdekében, hogy az ezzel foglalkozó kísérletek igazán hasznosak legyenek, nélkülözhetetlen a figyelmes tervezés és a kísérletek gondos levezetése. Az fMRI előnyei Felvételt tud készíteni az emberek és egyéb állatok agyi jeleiről a radioaktivitás kockázata nélkül, amely más eljárásoknál (például CT) veszélyt jelenthet. Felvételt tud készíteni egy 3–6 mm²-es területről, ami az EEG téri felbontásához képest igen jó, ám viszonylag gyenge időbeli felbontással bír, összehasonlítva ugyancsak az EEG technikájával. Az EEG elektromos/idegi aktivitást mér, míg az fMRI a vér aktivitását méri, amely mindenképp hosszabb válasszal rendelkezik. Az MRI berendezés (természetesen fMRI-nél is használható) magas időbeli felbontást is mutathat, ha más jelenséget vizsgál. Az fMRI hátrányai A BOLD jel csak az idegi aktivitás indirekt mérése, és ezáltal a test más, nem-idegi változásai is nagyban befolyásolják a jelek alakulását. A BOLD jelek sokkal erősebb összefüggést mutatnak az adott terület bemenetével, mint a kimenettel. Ennélfogva a BOLD jel láthatóvá válik egy adott területen akkor is, ha ott nincs önálló aktivitás. A különböző agyi területek eltérő hemodinamikus válasszal rendelkeznek, melyeket sajnos nem lehet teljes pontossággal visszaadni az fMRI időbeli jeleinek szűrésére gyakran használt általános lineáris modellel. Az fMRI-t gyakran használják arra, hogy lokalizáltan mutassák meg a különböző régiók aktivitását, minimalizálva ezzel az idegi hálózatokban zajló folyamatok természetével kapcsolatos kételyeket. Számos mai többváltozós statisztikai eljárás fáradozik azon, hogy pontosan jellemezze az „aktív” régiók közötti interakciókat, melyeket egyváltozós technikákkal fedeztek fel. Az fMRI-t általában azért alkalmazzák, hogy megpróbálják meghatározni, hogy hol jelentkezik az adott feladat közben aktivitás az agyban. Néhány kutató azonban azokat a modelleket részesítené előnyben, melyek megmagyarázzák, hogyan működnek a pszichológiai mechanizmusok. Az fMRI-nek viszonylag alacsony a jel-zaj aránya, legalábbis más elektrofiziológiai technikával összehasonlítva. Ez szükségessé teszi a mélyrehatóbb utóvizsgálatokat, így a publikált fMRI-eredmények majdnem minden esetben súlyosan átlagoltak, és valamennyire torzítottak is. Az fMRI népszerűségének veszélyei Az fMRI egyesek számára azt az ígéretet hordozta, hogy segítségével objektíven tanulmányozhatók olyan jelenségek, folyamatok (pl. hazugság, elfojtott és egyéb tudattalan folyamatok), melyekről az emberek nem akarnak vagy tudnak beszámolni, lehetővé válik tehát az, hogy „olvassunk” mások elméjében, gondolataiban, szándékaiban, hiedelmeiben, politikai attitűdjeiben. Ezen eljárás segítségével kétségtelenül nyerhetők információk az említett jelenségekkel kapcsolatban, ugyanakkor az fMRI-adatokból nem vonhatók le ilyen direkt következtetések a mögöttes mentális folyamat(ok)ra vonatkozóan, ugyanis hasonló agyi aktivitásmintázatot számos körülmény, feltétel kiválthat. Szkennelés a gyakorlatban Az fMRI-vizsgálatokban közreműködő résztvevőket mindig megkérik arra, hogy feküdjenek olyan nyugodtan, ahogyan csak tudnak. Ezenfelül legtöbbször egy párnát helyeznek a fejük köré, hogy mérsékeljék és mindinkább megakadályozzák a kisebb mozgásokat is, hiszen azok is megzavarhatják a mérést. Néhány labor fej körüli síneket is használ, hogy minél inkább lecsökkentsék a mozgást, bár ez az eljárás nem túl népszerű, hiszen kényelmetlenséget okozhat a résztvevőknek. Az adatok utókezelésével lehetőség nyílik a fejmozgások közül néhányat korrigálni, de a nagyobb mozgások teljesen eredménytelenné teszik a vizsgálatot. A 3 mm-t meghaladó mozgások általában használhatatlan adatokat eredményeznek. A mozgás bárkinél előfordulhat, de az leginkább figyelemreméltó azoknál a személyeknél, akik fizikailag vagy érzelmileg nincsenek felkészülve az MRI vizsgálatokra (például Alzheimer-kór vagy skizofrénia esetében, vagy fiatal gyerekeknél). Ebben a populációban változó és negatív megerősítési stratégiákat kell bevetni, amely a kísérlet során csökkentheti a mozgásból adódó műtermékeket. Egy fMRI-vizsgálatot általában 15 perc és 2 óra között végeznek el. A tanulmány céljaitól függően a résztvevők vagy filmet néznek, vagy hangokat hallgatnak. Előfordul, hogy szagokat szagoltatnak velük, vagy olyan kognitív feladatokat kell elvégezniük, mint a visszafelé számolás, bizonyos dolgok memorizálása vagy elképzelése, gombok nyomogatása, stb. A vizsgálatok megkövetelik a részletes instrukciót és a kísérleti terv kimerítő bemutatását minden alany számára. Ezt követően a vizsgálati személyeknek írásban kell hozzájárulniuk a kísérlet végrehajtásához, amennyiben egyetértenek a feltételekkel. A biztonság egy nagyon fontos tényező minden, MRI-vel végzett kísérletben. A lehetséges alanyoknak biztosítani kell, hogy biztonságosan tudjanak belépni az MRI berendezés környezetébe. Ez a biztonsági lépés az MRI szkenner természetének tulajdonítható, hiszen a szkennert roppant erős mágneses mező veszi körül (legalább 1,5 Tesla, de előfordul, hogy erősebb). Az alanyokat teljes odafigyeléssel át kell vizsgálni: nem viselhetnek semmilyen fémtartalmú, mágneses tárgyat (órát, szemüveget, hajcsatot, pacemaker-t, vagy a csontjaikon csavart vagy egyéb fém beültetést). A vizsgálatot megelőzően nem lehet belépni a szkenner környezetébe! Kapcsolódó technikák Eltekintve a BOLD fMRI-től, léteznek egyéb technikák, melyek hasonló módon vizsgálják az agyi aktivitást: mágneses rezonanciát alkalmaznak. Kontraszt MR Egy befecskendezett kontraszt anyag, mint amilyen a vasoxid (bevonva cukorral vagy keményítővel, hogy elrejtsék a test védelmi rendszere elől) zavart okoz a mágneses mezőben és így az MRI szkenner mérni tudja. A jelek összefüggésben állnak a kontraszt anyag típusával és az agyi vérmennyiséggel. Ez a félig invazív eljárás számottevő hátránnyal bír az egészséges alanyok agyműködésének tanulmányozásában, ám sokkal inkább lehetővé teszi az érzékenység felderítését, mint a BOLD, s ezzel növelhetővé válik az fMRI-vizsgálatok hasznossága klinikai populációkban. A vérmennyiség vizsgálatára egyéb módszerek is léteznek, melyek nem igénylik semmiféle anyag befecskendezését. A mai napig azonban nincs olyan alternatív eljárás, amely ilyen érzékenységgel tudná jelezni az agyi változásokat, mint a kontraszt anyag befecskendezése. Megjelölt spin technika Mágneses „megjelölés” esetében a proximális vérellátás ún. „megjelölt spin” technikát (ASL) használ. Ez a technika kontraszt anyag nélküli perfúziós vizsgálatra nyújt lehetőséget. Az eljárás több kvantitatív pszichológiai információt nyújt, mint a BOLD, és hasonló érzékenységgel rendelkezik a feladat-indukált változásokra nézve. Mágneses rezonancia spektroszkopikus vizsgálata A mágneses rezonancia spektroszkopikus vizsgálata (MRS) egy másik NMR alapú folyamat, mely segít jobban megérteni az élő agy működését. Az MRS azzal az előnnyel bír, hogy a protonok (hidrogén atomok) különböző kémiai környezetben tartózkodnak attól függően, hogy milyen molekulában vannak jelen (H2O vs. protein, stb.). Ennek függvényében kissé eltérnek a rezonáns tulajdonságaik. Az agy egy adott térfogatán (jellemzően > 1 cm2 ) ezen H rezonanciák elosztása egy spektrumon válik ábrázolhatóvá. Minden rezonancia csúcsértéke alatti terület viszonylag bő kvantitatív információt nyújt a molekula összetételéről. A legnagyobb csúcsa a H2O-nak van. Bár jól észrevehető csúcsai vannak a kolinnak (Cho), kreatinnak (Cr), N-acetil aszpartátnak (NAA) és a laktátnak. Az agyi zavarok (skizofrénia, infarktus, bizonyos tumorok, sclerosis multiplex) jellemző velejárója lehet az NAA szintek területi átalakulása összehasonlítva egészséges személyekkel. A kreatint kontrollértékként használják, mert a szintje meglehetősen állandó marad, míg a kolin- és a laktát- szintekkel az agytumorok felmérése válik lehetségessé. Az fMRI és az EEG A funkcionális MRI magas térbeli, de viszonylag kicsi időbeli felbontással (néhány mp nagyságrendű) rendelkezik. Az EEG közvetlenül méri az agy elektromos aktivitását, magas időbeli felbontást (ezredmásodperc), de alacsony térbeli felbontást adva. A két technika ezáltal kiegészíti egymást és akár egyidejűleg is alkalmazható lehet az agy aktivitásának feltárásában. Az EEG jelek rögzítése egy MRI rendszeren belül nagy technikai kihívás. Az MRI rendszer műtermékeket okoz az EEG regisztrátumban. Ez számos különböző mechanizmuson keresztül megtörténhet. Egy képalkotó szekvencia rövid rádiófrekvencia-”lüktetések” sorozatát alkalmazza, melyek az EEG rendszerben is létrehozzák a jeleket. A képalkotás alatt használt mágneses gradiens szintén előidéz egy jelet, melyet nehezebb eltüntetni, amíg egy hasonló frekvencia-tartományú EEG jelnél jelentkezik. Végül a lüktető véráramlás (pulzus) a páciens testében szintén okozhat jelet a statikus mágneses mezőben (ballistokardiografikus műtermék). Az EEG rendszer az MRI vizsgálatra is hatással van. Az EEG-ben lévő fém és az elektródák szintén előidézhetnek műterméket a fémre érzékeny MRI szkennerben. Nagyon fontos, hogy csak kellő erősségű áramot használjanak a vizsgálati személy égési sérüléseinek elkerülése érdekében. Egyidejűleg rögzített EEG- és fMRI-adatok utolsó nehézsége a két adatkészlet lejegyzése, hiszen mindkettő különböző algoritmust igényel. Nukleáris idegi képalkotás Az fMRI funkcionális képalkotásának felemelkedése és elterjedése előtt a leginkább használatos módszer a Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat, valamint a ritkábban alkalmazott SPECT vizsgálat volt. Niels A. Lassen és munkatársai fáradoztak először a funkcionális idegi képalkotáson, radioaktív gázokat alkalmazva a dolgozó agy „lefényképezéséhez”. Ezek a nukleáris képalkotó technikák nem használnak nukleáris mágneses rezonanciát, és eltérő felépítésű és működési elvű szkennereket alkalmaznak. Betekintés az fMRI-adatelemzésbe Az alapvető célja az fMRI-adatelemzésnek, hogy felfedje az agy aktivációja és a résztvevőnek mutatott feladatok közötti összefüggéseket. A megszerzett adatok esetében a zaj forrásainak egy részt több lépésben lehet kiszűrni, még mielőtt az aktuális statisztikai vizsgálat elkezdődne a feladatok által okozott aktiváción. Egy tipikus fMRI-szkenner 3D-s képet készít az alany fejéről minden, vagy minden második másodpercben, előállítva így néhány száz vagy akár néhány ezer kész képet. Az MRI természete révén a képek Fourier-transzformáció használatával jönnek létre. A szkenner gyakorlati korlátai miatt a Fourier minták nem egy rácson jelentkeznek, és a szkenner hiányosságai behozhatnak további torzításokat. Az alany kicsi mozgásai, valamint a pulzusa és a légzése szintén befolyásolja a képeket. A szkennerben lévő szoftverek végzik a képek rekonstrukcióját a Fourier-transzformációt követően. Az eljárás során néhány információ elvész. A műtermékek néhány típusának, pl.: a szögek okozta zajnak az eltávolítása még nehézkesebbé válik a rekonstrukciót követően, de ha a szkenner jól dolgozik, ezek a műtermékek viszonylag kevés jelentőséggel bírnak. A rekonstrukció után a scannelésből származó kimenet az agy 3D-s képeinek sorozatából áll. A leggyakoribb korrekciók ezeken a képeken a mozgás-korrekciók, valamint a fiziológiai hatások korrekciója. Más javításon és térbeli és/vagy időbeli szűrésen is áteshetnek a képek. Ha a bemutatott feladaton gondolkodott a résztvevő, az aktivitás emelkedése lesz megfigyelhető. Ezek hossza hasonló a BOLD válaszok hosszához (kb. 6 mp nagyságrendű). Az időbeli szűrés ebben az esetben azért fontos, hogy megkísérelje a BOLD dekonvolúcióját és az aktiváció pontos időbeli mintáit visszanyerni. Ezen a ponton az adat az időbeli minták sorozatát nyújtja minden voxelre nézve. Az eljárások különbözősége arra jó, hogy megfigyelhetővé váljon, hogy korrelálnak-e ezen voxelek időbeli sorozatai a feladattal, s így feltérképezzék a feladatfüggő agyi aktivációt. Néhány fMRI idegi képalkotó szoftver AFNI BrainVoyager CamBA Fiasco/FIAT FreeSurfer mrVista FSL 3D Slicer SPM AutoSPM: Automated SPM for Surgical Planning BioImage Suite nordicICE FMRLAB Valós idejű fMRI A valós idejű fMRI megkísérli feldolgozni az agyi aktivitásról szerzett adatokat, miközben a szkenner működésben van. Létrejöhet egy biofeedback, ha az alanynak szkennelés közben bemutatják a saját agyi aktivitásának mintázatát. Ezt a technikát alkalmazva meg lehet vizsgálni, vajon a páciensek tudják-e használni az agyi aktivitás-mintázatuk tudatosságát a szociális szorongási zavar és a krónikus fájdalom csökkentésére. Más vizsgálati csoportok azért használták ezt az eljárást, hogy megtanítsanak a résztvevőknek szabályozni egy játékot kizárólag az agyuk használatával. A mai napig csak a BOLD fMRI-t használták valós idejű vizsgálatokhoz, mely hozzávetőlegesen 2-5 mp-el késlelteti a jelet a hemodinamikus válasz pszichológiai késése miatt. A jövőben az fMRI egyéb módszerei talán csökkenteni tudják ezt a késést és helyt adhatnak több azonnali jelalkotásnak Az fMRI költségei Az fMRI-szkennerek költsége kb. ugyanannyi, mint az MRI szkennereké, hiszen az fMRI csupán az MRI szkenner egy speciális típusa. Az MRI berendezés drága, de a költség minden bizonnyal exponenciálisan csökkeni fog a jelenlegi nagy áttörések és a kutatási eredmények gyors elterjedése miatt. Egy új 1,5 teslás szkenner ára gyakran 1.000.000 USD és 1.500.000 USD között van. Egy új 3,0 teslás szkenner pedig 2.000.000 USD és 2.300.000 USD közötti összegbe kerül. Az MRI szerkezet felépítése akár 500.000 USD-be is belekerülhet. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban nő az érdeke a költségek csökkentésének, mert egyre több cég foglalkozik fMRI-előállítással. A folyamatos előállítás mellett a már meglévő típusok is állandó fejlesztés alatt állnak. Kereskedelmi használat A legtöbb fMRI-szkennert kutatásra használják, a klinikai használat egyelőre igen kevés. A kutatásokban használt szkennelést általában maguk a kutatók végzik. Néhány cég kísérletet tett, hogy specifikus fMRI-hardvereket értékesítsen vagy előállítson klinikai célra, például: Omneuron egy amerikai cég, amely a valós idejű fMRI lehetséges gyakorlati és klinikai alkalmazását kutatja Applied fMRI Institute egy San Diego -i vállalat, amely kereskedelmi használatra kínálja a Siemens 3T TIM Trio berendezését Neurognostics egy amerikai cég, amely egy standardizált fMRI-rendszerrel állt elő Imagilys egy európai cég, amely a klinikai és kutatási fMRI-re specializálódott Legalább két cég indította el az fMRI alkalmazását a hazugság detektálására. A hazugság-érzékelés eredményessége kérdéses. Egy népszerű tudományos tévéműsor (Mythbusters) 109. epizódjában az építő csapat három képviselője próbálta becsapni az fMRI-rendszert. Bár kettejük sikertelennek bizonyult, a harmadik személy sikeresen verte át a gépet. A jeleket kivetítették az fMRI-gépről egy képernyőre, mutatva az agy aktív régióit. Attól függően, hogy mely régiók voltak a leginkább aktívak, a szakember megpróbálta meghatározni, vajon a résztvevő igazat mond-e vagy hazudik. Ez a technológia a fejlődés korai szakaszában van, de sokan vannak azon, hogy kiszorítsák a tudomány területéről a régebbi hazugság-mérő eljárásokat. Az fMRI-adatok értelmezése és az értelmezés nehézségei Az fMRI-vizsgálatok során elemzésre kerülő BOLD jelek és a mögöttes mentális folyamatok összefüggése nem egyértelmű (az fMRI-adatok nem közvetlenül az idegsejtek aktivitását mérik, hanem a vér oxigéntartalmát egy adott területen), de még ha valóban agyi aktivitást mérne is az eljárás, akkor is nehézséget jelentene az, hogy milyen következtetések vonhatók le a nyert adatokból. Az adatok értelmezésének két alapvető módját Henson (2006) és Poldrack (2008) mutatja be. Előrefele következtetés (forward inference) A kutatások egy része az ún. „előrefele következtetés” (forward inference) megközelítést alkalmazza. E megközelítés alapján olyan kísérleti helyzeteket hasonlítanak össze, amelyek a feltételezések szerint különböző mentális folyamatokat vesznek igénybe, és ha találnak olyan agyi területeket, melyek aktivitása különbözik a kísérleti helyzettől függően, arra következtetnek, hogy az adott terület aktivitása összefügg a feltételezett mentális folyamattal. A módszer hátránya, hogy mivel a talált összefüggés korrelációs – és nem ok-okozati – jellegű, nem lehet biztosan tudni, hogy egy bizonyos mentális folyamathoz kapcsolható agyi terület aktivitása szükséges vagy elégséges feltétele a kognitív funkció működésének. Például előfordulhat, hogy olyan agyi területek is megnövekedett aktivitást mutatnak egy feladat végzése során, melyek aktivitása nem szükséges a feladat megoldásához. Például a hippokampusz aktivitásnövekedése megfigyelhető késleltetett klasszikus kondicionálási helyzetben, miközben a hippokampusz sérülése (léziója) nem károsítja ezt a funkciót. Ahhoz, hogy egy adott agyi területről el lehessen dönteni, hogy szükséges-e egy meghatározott funkcióhoz, az adott terület manipulációjára (pl lézióra, vagy transzkraniális mágneses stimulációra (TMS)) van szükség, amire a képalkotó eljárások önmagukban nem alkalmasak. Visszafele következtetés (reverse inference) Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a visszafele következtetés gyakorlata, amikor a kutatók meghatározott agyi területek aktivitásából meghatározott kognitív folyamatok jelenlétére következtetnek. Ez a megközelítés főleg a neuroeconomics és social cognitive neuroscience területén terjedt el, ahol gyakran nem világos, hogy a kísérleti feladatok milyen mentális folyamatokat vesznek igénybe. Például egy, a morális érvelés mögötti kognitív folyamatokat vizsgáló cikk olyan agyi területeken talált a kísérleti helyzetben aktivitást, melyeket korábban az érzelmekkel kapcsoltak össze és ebből arra a következtetésre jutott, hogy az érzelmeknek fontos szerepük van bizonyos jellegű morális ítéletek meghozatalában Ez a következtetés azonban csak akkor lenne deduktívan igaz, hogy ha kizárólag a vizsgált mentális folyamat aktiválná az adott agyterületet (region of interest, figyelt terület), de ez igen ritkán fordul elő. Mivel a legtöbb agyi terület sokféle mentális feladat során aktív, elég kicsi az ereje ennek a fajta érvelésnek. Ugyanakkor ez a megközelítés sem teljesen haszontalan, van információ abban, hogy egy adott agyi terület a feladat során aktivitást mutatott – hogy pontosan mennyi, az egy lehetséges megközelítés szerint a Bayes elmélet alkalmazásával kiszámolható. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb az elemzésre kiválasztott figyelt terület (minél specifikusabban határozzák meg, hogy mely agyi régió aktivitását fogják elemezni), annál nagyobb az ereje a visszafele következtetésnek. Ahhoz, hogy biztonságosabb értelmezést lehessen a megfigyelt aktivitásnak adni, nemcsak azt kell tudni, hogy az adott folyamat milyen valószínűséggel jár együtt az adott agyi terület aktivitásnövekedésével, de azt is ismerni kell, hogy az adott terület általánosságban milyen valószínűséggel aktív. A visszafele következtetéses megközelítés leginkább új hipotézisek felállítására alkalmas, melyeket további viselkedéses vagy képalkotó eljárást alkalmazó vizsgálatokkal lehet tesztelni. Gyakori ellenvetések az fMRI-vizsgálatokkal kapcsolatban A képalkotó eljárások a frenológia (koponyatan) új köntösben való visszatérését jelentik Franz Joseph Gall elmélete szerint az emberek képességei az agykéreg meghatározott területeihez kapcsolhatók, a koponya formája pedig tükrözi az alatta lévő kéreg szerkezetét, így a koponya vizsgálata alapján következtetni lehet az egyéni képességekre. Ugyanakkor a frenológia és a modern képalkotó eljárások több jelentős ponton különböznek egymástól. Először, a vizsgálat tárgya más a két megközelítés szerint. A frenológia a koponya különböző részeit vizsgálta, és a koponya meghatározott részének alakja és mérete alapján vontak le következtetéseket az alatta fekvő agykéreg alakjára. A különböző agyterületek alakjának relevanciája a hozzá kapcsolható pszichológiai funkciókat illetően ugyanakkor kétséges (sőt, a kettő között feltehetően nincs kapcsolat). Ezzel szemben a képalkotó eljárások által használt hemodinamikus függő változó relevanciája sokkal megalapozottabb, a BOLD jelek mutatnak korrelációt az idegi/szinaptikus aktivitás egyéb neurofiziológiai mérőeszközeivel A második különbség abban van, hogy milyen funkciókat vizsgál a két megközelítés. A frenológia által vizsgált különböző agyi területekhez kapcsolt „fakultások” (funkciók) nem voltak kísérletileg megalapozottak (hanem Gall elképzelését követték vagy Lorenzo Niles Fowler frenológiát népszerűsítő spekulációin alapultak – pl különböző agyi területekhez köthető a remény, vagy a család szeretetének érzése). Amennyiben feltételezzük, hogy a Gall óta eltelt évszázadokban a kísérleti pszichológiában volt fejlődés, akkor elmondható, hogy a képalkotó kutatók által feltételezett funkciók az elméletek és adatok sokkal szélesebb körére támaszkodnak. A képalkotó eljárást a frenológiához hasonlító egyik kritikus, Uttal, pont amellett érvel, hogy a kognitív folyamatok elemi részekre bontása és lokalizálása terén nem sokat léptünk előre Gall óta. A kérdés továbbra is nyitott, a legtöbb kísérleti pszichológus azonban feltehetőleg vitába szállna Uttal megállapításával. A harmadik és legfontosabb különbség az, hogy a modern képalkotó eljárások túl tudnak lépni az egyszerű korrelációs összefüggések feltárásán, mert tervezhetők olyan kísérletek, melyekben valamely faktor módszeres változtatásának hatását meg tudjuk nézni az agyi aktivitás változására. A frenológia erre nem adott lehetőséget, ott csak arra volt lehetőség, hogy az egyéni képességek különbségeit az egyéni koponya alak eltéréseivel korreláltassák (Henson, 2005). Az fMRI-vizsgálatok csak a hol kérdésre tudnak válaszolni, a hogyanra nem Az adatok sosem válaszolnak a hogyan kérdésre, a viselkedéses adatok sem. Az elméletek azok, amik erre a kérdésre válaszolnak. Az adatok arra jók, hogy különböző elméletek között dönteni lehessen. Az fMRI-adatok tehát közvetve adnak információt a hogyanról, mégpedig úgy, hogy segítségükkel alátámaszthatók vagy elvethetők bizonyos elméletek (Henson, 2005). A kéreg plaszticitása miatt nem általánosíthatók az fMRI-adatok Az agy plaszticitása jelentős, agysérülést követően bizonyos funkciók helyreállása alapján arra lehet következtetni, hogy az agy ép területei részben át tudják venni a sérült területek kiesett funkcióit. Továbbá a normál fejlődés során is változik az, hogy mely funkciók mely területhez kapcsolódnak, ami megnehezíti a képalkotó eljárással nyert adatok általánosíthatóságát a különböző korcsoportok között (ugyanakkor a funkciók maguk is változnak az életkor előrehaladtával). Továbbá különböző fejlődési utak léteznek attól függően, hogy a személyek milyen típusú ingereknek vannak kitéve (pl kétnyelvű környezet, zenetanulás, stb). Erre a problémára lehet az a megoldás, hogy feltételezzük, hogy léteznek „normál” pszichológiai funkciók – pl egészséges felnőttek esetében - és azt is, hogy van ezeknek a funkcióknak egy tipikus leképeződése az agyban. Ezt a feltételezést aztán empirikusan tesztelni lehet. Amennyiben a funkciók agyi vetülete túl gyorsan változik az idővel, vagy túlságosan befolyásolják ezt az egyéni eltérő fejlődési utak, akkor nem lehet megbízható különbségeket találni az fMRI-adatokban a normál személyek véletlen mintáinak átlagolása során. A tapasztalat azonban az, hogy az fMRI-kutatások képesek megbízható és reprodukálható különbségek kimutatására, ami arra utal, hogy létezik a kognitív funkcióknak egy normál (default) agyi térképe. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy amikor nem sikerül megbízható különbségeket kimutatni, ez részben adódhat az agyi funkciók leképeződésének egyéni variabilitásából (Henson, 2005). A képalkotó eljárások semmilyen új fontos tudást nem adtak, nem sikerült általuk jobban megérteni a mentális folyamatokat A kérdés, hogy vannak-e olyan új pszichológiai elméletek, melyeket a képalkotó eljárással nyert adatoknak köszönhetünk. Egyelőre ugyan nem sok ilyen van, ugyanakkor vannak olyan területek, melyeken a képalkotó eljárásokat használó kísérleti eredmények új pszichológiai konstrukciók kifejlődéséhez, illetve ismert funkciók jobb megértéséhez vezettek. A leglátványosabb ezek közül a végrehajtó funkciók elkülönítése (pl ide tartozik az információk fenntartásának, manipulálásának, monitorozásának, frissítésének, integrálásának és csoportosításának képessége). A végrehajtó funkciókhoz kapcsolódó olyan új feladatok kifejlesztése is ide sorolható, mint pl az N-lépés vissza feladat (N-back task), és ezek jól használhatók lehetnek további viselkedéses és neuropszichológiai tesztekben (Henson, 2005). Mire jó az fMRI? Az fMRI-vizsgálat alkalmas lehet arra, hogy összehasonlítson olyan pszichológiai elméleteket, modelleket, melyek ugyanazt a viselkedéses kimenetet jósolják, ugyanakkor más folyamatokat feltételeznek a háttérben. Az fMRI-nek ilyen irányú használatára példa Henson 2006-os vizsgálata, ahol azt ellenőrizte, hogy az emlékszem/tudom emlékezeti döntések hátterében egy vagy két folyamat áll-e. Az egy folyamatot feltételező modell szerint a kétféle megítélésű emlék csak az emléknyom erősségében különbözik egymástól, míg a kettős folyamat modell azt feltételezi, hogy a két döntés kvalitatív módon különbözik egymástól és egymástól független folyamatokon alapul. Henson tehát azt vizsgálta, hogy az emlékszem/tudom döntések esetén talál-e minőségileg eltérő aktivitásmintázatot az fMRI-adatokban és ez alapján tudta falszifikálni az egyetlen háttérfolyamatot feltételező modellt. Az fMRI-kutatásokból nyert adatok alkalmasak lehetnek arra is, hogy új hipotézisek felállítására késztessék a kutatókat. Erre lehetőség van például akkor, ha a képalkotó eljárással kapott adatok ellentmondanak a viselkedéses adatok alapján generált várakozásoknak, vagy ha ki tudják egészíteni a viselkedéses adatokat és árnyalják az érvényben lévő elméleteket. Pike megye (Arkansas) Pike megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arkansas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Murfreesboro. Lakosainak száma 11 177 fő (2013. július 1.). Pike megye Montgomery, Hempstead és Clark megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Klein Meckelsen Klein Meckelsen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 905 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Fehér gyász A középkorban feltehetően még általánosnak számított a fehér gyászviselet, amely mára már csak néhány vidéken maradt fenn; így az Ormánságban, Csökölyön, vagy a Sárköz vidékén. Története A régi időkben a fehér szín, a kender- és lenvászon leplek természetes sárgásfehér, vagy fehérített színe a gyász színe volt, mely egyben a lélek tisztaságát, ártatlanságát jelképezte, ezért vált az egyházi hierarchia csúcsán álló pápa színévé is. Ebben az értelmezésben kapott helyet később a fehér szín a középkorban és a későbbiekben legtovább a szlávoknál – ahol a halál jelképe is a „fehér asszony” volt –, a bizánci udvarban és később a francia udvarban is, ahol ugyancsak fehér színbe öltöztek a megözvegyült királynék, elnyerve ezzel a "fehér királyné" elnevezést. Nyomokban Európa más népeinél is sokáig szokásban volt, hogy a gyermekeket, hajadonokat, fiatalasszonyokat fehérbe öltözve gyászolták. A fehér mint a gyász színe Magyarországon Hazánkban a fehér gyász főleg Dél- és Nyugat-Dunántúlon volt legtovább szokásban. Somogy megyében, az Ormánság területén az idősödő asszonyok egyre inkább elhagyták a fiatalabb korukban használt színeket, végül már csak fehérben jártak. Bátky Zsigmond gyüjtése szerint az 1800-as években még a Sárközben, Hetésen is általánosan használt volt a gyász színére a fehér szín. A Bőközben például gyász esetén a fiatalasszonyok is fehérre cserélték le színes főkötőiket, pruszlikjaikat, kötényeiket, és csak a férfiak kalapja maradhatott fekete színű. Ez az általános fehér gyász szín emlékként a Torockói asszonyok fehér öltözetében máig fennmaradt. Ugyancsak a fehér gyász egyik hazai változata a természetes színű, fehérítetlen vásznak mellett a sáfránnyal sárgított vászonruha is, mely a Dél Dunántúlon, Csökölyön még a 19. század végén is szokásban volt. Az itteni fehér gyászruha blúzból, alsó-, felső szoknyából, kötényből, váll- és fejkendőből, félrevetőből, valamint a fejfedőt fogó pántból a kászliból állt. Az itteni idős emberek ruháját, halotti ravatalát és a gyászruhát is sáfránnyal sárgították. Az ehhez szükséges sáfrányt a 15–16. században hazánkban is több helyen termesztették, később azonban már csak a felvidéki vándorárusok portékájaként juthatott hozzá a dunántúli parasztság. Érsekcsanádon ez a szokás még a 20. század elején is szokásban volt; itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket. Bóra (keresztnév) A Bóra női név, újabb keletű magyar névadás az adriai szélfajta nevéből. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Ajánlott névnap december 4. FC Argeș Pitești Az FC Argeș Pitești egy román labdarúgócsapat. Történet 1953. augusztus 6-án, egy belügyminisztériumi rendelet alapján létrehozták a Dinamo Pitești csapatát, a mai FC Argeș Pitești-t. Egy regionális bajnokságban kezdte meg szereplését, ahol Găești, Râmnicu Vâlcea, Curtea de Argeș, Câmpulung, Topoloveni és Slatina településekről képviseltették még magukat különböző csapatok. 1955-ben sikerült megnyernie ezt a bajnokságot, és fellépett a C-ligába. Az 1957-58-as szezonban visszaesett a regionális bajnokságba, ahol megnyeri az 1958-59-es szezont és újra a C-ligában játszhatott a következő évtől. Az elkövetkező években sorozatban jut egyre feljebb a különböző osztályokon, 1961-62-es szezonban már az A-ligában játszik, ahol viszont az utolsó helyen végez és kiesik. De egy év múlva újra a legjobbak közé tud kerülni, és az 1963-64-es szezonban a 10. helyen végzett. Ettől az évtől kezdődött el a csapat aranykorszaka. Az 1965-66-os szezonban a 4. helyen végzett, és ezzel először vehetett rész egy európai kupasorozatban, az 1966-67-es Vásárvárosok kupáján, ahol továbbjutott a spanyol Sevilla FC (2-0, 2-0) és a francia Toulouse FC (0-3, 5-1) csapatokon, és a jugoszláv Dinamo Zagreb búcsúztatta 0-1-es összesítéssel. Az 1967-68-as Vásárvárosok kupájában az FTC 5-3-as összesítéssel múlta felül. Az 1967-68-as román bajnokságban a 2. helyen végzett, és ezzel 3. alkalommal indulhatott a Vásárvárosok kupájában, ahol először túljutott a portugál FC Boavista Porto csapatán, majd pedig kikapott a török Göztepe İzmir együttesétől. Az első bajnokságot 1971-72-ben nyerte meg, és az 1972-73-as szezonban a Bajnokok Ligájában játszott, ahol legyőzte a luxemburgi FC Aris Bonnevoie csapatát, a következő körben a Real Madrid CF csapatával került szembe. Az első mérkőzésen, hatalmas meglepetésre 2-1 arányban győzött a román együttes, de a visszavágón elszenvedett 1-3-as vereség miatt a spanyolok jutottak tovább. A Pitești, az egyetlen román csapat mely legyőzte a Real csapatát. Az 1972-73-as bajnokságban a 3. helyen végzett, és indulhatott az 1973-74-es UEFA-kupában, ahol 6-2-es összesítéssel búcsúztatta a török Fenerbahçe SK. A következő években a bajnokság középmezőnyében végzett, következő kiemelkedő sikerét 1977-78-as szezonban érte el, amikor a 2. helyen végzett, és indulhatott az UEFA-kupában, ahol kiverte a görög Panathinaikósz csapatát, de a következő fordulóban a spanyol Valencia CF búcsúztatta. Az 1978-79-es bajnokságot megnyerte a csapat, ezzel megint - és azóta utoljára - indulhatott a BL-ben, ahol túljutott a görög AEK-n, a következő fordulóban az angol Nottingham Forest búcsúztatta. Az elkövetkező években még két alkalommal szerezte meg a bajnokság 3. helyét, háromszor indulhatott még az UEFA-kupában, ahol túljutott a ciprusi APÓEL, az azeri Dinamo Baku és a török Istanbulspor AS Kulübü csapatokon és veszített a holland FC Utrecht, a skót Aberdeen FC és a spanyol RC Celta de Vigo csapatokkal szemben. Az egyre gyengébben teljesítő gárda 1991-92-es bajnokságban a 16. helyen végzett és kiesett. Az 1994-95-ös szezonban újra a legjobbak között szerepelt, de régi fénykorát megközelíteni sem tudta, egészen az 1997-98-as szezonig, amikor a 3. lett. A 2006-07-es szezonban kiesett, de a 2008-09-es szezont újra az I Ligában kezdhette meg a szereplését. Eredmények Liga I Aranyérmes (2): 1971-72, 1978-79 Ezüstérmes (2):1967-68, 1977-78 Bronzérmes (4): 1972-73, 1979-80, 1980-81, 1997-98 Román kupa Ezüstérmes (1): 1964-64 Balkán-kupa Ezüstérmes (3): 1983-84, 1984-85, 1987-88 Jelenlegi játékosok A csapat játékosai 2008 júliusában: Híres játékosok Paul Codrea Dănuț Coman Nicolae Dică Nicolae Dobrin Adrian Mutu Valentin Năstase Adrian Neaga Oderwitz Oderwitz település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 5196 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Brouzet-lès-Quissac Brouzet-lès-Quissac település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). Brouzet-lès-Quissac Carnas, Corconne, Liouc, Orthoux-Sérignac-Quilhan, Sardan és Vacquières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rennes Rennes (kiejtés: ��n) (bretonul: Roazhon, gallul: Resnn, latinul: Condate, Condate Riedonum,) nagyváros Franciaországban, Bretagne tartomány székhelye, annak Ille-et-Vilaine nevű megyéjében. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Vilaine folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul. Története A kis települést a 9. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoë csatolta országához. A százéves háború harcaiban sokat szenvedett, mivel a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, az angolok ostrom alá vették. Csak a kitűnő lovag-hadvezér, Bertrand du Guesclin tudta felszabadítani az ostromgyűrűből 1356-ban. Du Guesclin, a Dinan környéki nemes úrfi éppen itt vett részt 17 évesen első lovagi tornáján, s emelkedett ki az ismeretlenségből győzelmével. 1491-ben, a városban találkozott Bretagne-i Anna, a hercegség örököse jövendő férjével, VIII. Károly francia királlyal. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte I. Miksa német-római császárhoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született lányával. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, XII. Lajossal házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, I. Ferenc került a trónra. Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a 16. –17. században, 1720 decemberében azonban hatalmas tűz pusztította el. A középkori városból megmaradt egy-két kisebb negyed ma történelmi városmag. Az ekkorra már tartományi székhely újjáépítése gyorsan megtörtént, Jacques Gabriel tervei által. A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és XV. Lajos minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. La Chalotais főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a francia forradalom előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből, polgármestere, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, Leperdit, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, Jean-Baptiste Carrier-t. A második világháború során a német csapatok 1940. június 18-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően 1944. augusztus 4-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen. Látnivalók Palais de Justice – az igazságügyi palota 1618 és 1655 között épült, a reneszánsz jellegű palota adott otthont a bretagne-i parlamentnek valamint a legfelsőbb bíróságnak. 1994 -ben egy tüntetés során egy eldobott gyertyától az épületben tűz keletkezett, tetőzete leégett, belseje súlyosan megrongálódott, újjáépítése azonnal megindult. Portes mordelaises – a XV. századi városfal tornyos, lőréses kapuja, a belváros bejárata. Basilique St-Sauveur – a XVII.- XVIII. században épült templom, itt őrzik a Csodatévő Madonna szobrát, amely állítólag 1357 -ben megmentette a várost az angolok ostromától. Cathédrale St-Pierre – VI. századi templom helyén a XIII. században készült el a mai elődje, de ez 1762 -ben beomlott, csak a két torony maradt meg, és ezek mögé épült a múlt század közepén a jelenlegi katedrális. Palais St-Georges – a Benedek-rendi szerzetesek 1670 -ben elkészült kolostora, jelenleg a városi közigazgatási hivatal otthona. Église Notre-Dame-en-St-Melaine – a város egyik legrégebbi temploma, tornyának, valamint kereszthajójának egy része a XI. században épült, a többi viszont csak a XVII. századra készült el. Église St-Georges – a gótika jegyében született templom jellegzetes breton stílusú. Városháza – az ív alakban meghajló épülettömb közepén áll a harangtorony. Bretagne múzeuma és a Szépművészeti Múzeum – az egyetem egykori központi épületében kapott helyet mindkettő. Jardin botanique du Thabor - botanikus kert. Route de Lorient Stadion – a Stade Rennais FC labdarúgócsapat otthona. Oktatás Rennes 1 Egyetem Rennes 2 Egyetem Paris School of Business Testvérvárosok Exeter - 1957 óta. Rochester - 1958 óta. Erlangen - 1964 óta. Brno - 1965 óta. Szendai - 1967 óta. Leuven - 1980 óta. Cork - 1982 óta. Szétif - 1982 óta. Rennes-les-Bains - 1985 óta. Csinan - 1985 óta. Almati - 1991 óta. Poznań - 1998 óta. Nagyszeben - 1999 óta. Plateau Dogon - 1999 óta. Christmas Songs (General Harmony Singers-album) A Christmas Songs a szombathelyi General Harmony Singers második lemeze. Az énekegyüttes karácsonyi albuma 1994-ben jelent meg a BOUVARD & PÉCUCHET és a VTCD MEDIA közös kiadásában. A lemezen a hagyományos karácsonyi dalok mellett különböző népek karácsonyi dalainak feldolgozásai hallhatók. A felvételek a budapesti TOM-TOM Stúdióban készültek 1994. szeptemberében. Zenei rendező: General Harmony Singers, Hangmérnök: Rozgonyi Péter. A lemezen közreműködik Mészáros Katalin (szoprán) Pethő Judit (szoprán) Maklári Mónika (alt) Varga Edit (alt) Szilágyi Sándor (tenor) Kiss László (tenor) Fehér László (bariton) Horváth Károly (basszus) Rápli Róbert (basszus) Az album dalai Stille Nacht (Franz Gruber, Arr.: Ward Swingle) 2:28 Három Magyar Karácsonyi Dal No. 1. /Mennyből Az Angyal - Kiskarácsony, Nagykarácsony - Pásztorok, Pásztorok/ (Traditional, Arr.: Fehér László) 3:18 Három Magyar Karácsonyi Dal No. 2. /Kirje, Kirje, Kisdedecske - Ó, Gyönyörűszép - Jaj, De Pompás Fa/ (Traditional, Arr.: Fehér László) 4:47 Swingle Bells IX. /We Three Kings - The Holly And The Ivy - Jingle Bells/ (John Henry Hopkins - Traditional - James Lord Pierpont, Arr.: Ward Swingle) 3:14 Swingle Bells VI. /Les Anges Dans Nos Campagnes - O Tannenbaum - Bel Astre Que J'andore/ (Traditional, Arr.: Ward Swingle) 4:02 White Christmas (Irving Berlin, Arr.: Ward Swingle) 1:49 Swingle Bells V. /Shedrifka - Pastores A Belén - O Du Fröhliche/ (Traditional, Arr.: Ward Swingle) 3:22 The Christmas Song (Mel Tormé, Bob Wells, Arr.: Ward Swingle) 2:19 Swingle Bells III. /El Noi De La Mare - Hanej, Nynej, Jezisku - Canzone D'i Zampagnari/ (Traditional, Arr.: Ward Swingle) 3:06 Air /Suite In D Major/ (Johann Sebastian Bach, Arr.: Ward Swingle) 2:54 Coventry Carol (Traditional, Arr.: Jonathan Rathbone) 2:59 Swingle Bells VIII. /Deck The Halls - What Child Is This?/ (Traditional, Arr.: Ward Swingle) 3:29 Swedish Carol Medley /Jul, Jul, Strälande Jul - När Juldagsmorgon Glimmar - Domaredansen/ (Edvard Evers - Gustaf Nordqvist - Traditional, Arr.: Ward Swingle) 4:02 David Of The Wite Rock (Welsh Traditional, Arr.: Ben Parry) 3:31 Gabriel's Message (Traditional, Arr.: Jonathan Rathbone) 1:39 Silent Night (Joseph Mohr - Franz Gruber, Arr.: Gerhard Track) 1:50 11-es busz (Békéscsaba) A békéscsabai 11-es jelzésű autóbusz az Autóbusz-pályaudvar és a Tevan Andor utcai buszforduló között közlekedett, ipari járat volt. A viszonylatot a Körös Volán Zrt. üzemeltette. A buszpályaudvarról induló és oda érkező helyközi buszok pótolják a járatot, valamint napi 5 pár autóbusz közlekedik az eredeti 11-es vonalán Tevan utca forduló/Autóbusz-pályaudvar néven Jellemzői A buszok kihasználtsága gyenge volt. A vonalon általában Ikarus 263-as autóbuszok jártak. Megállóhelyei Megjegyzés: A Békésre induló és onnan érkező helyközi buszok is végeznek 11-es járatokat, az útvonaluk más. Csak az alábbi megállókat érintik: Kozmológiai istenérv A kozmológiai istenérv egyike a metafizikai jellegű istenérveknek. Az érvelés a következő: 1). A Világegyetem (Kozmosz) nem tökéletes, hanem egészét és minden részét is tekintve, esetleges (nem örök, hanem keletkezett és változandó, és nem elégséges önmaga magyarázatára); 2). Mindennek, ami létrejön és esetleges, valamilyen önmagán kívüli oka, magyarázata van. 3). Ennélfogva a Világnak is önmagán túli oka kell, hogy legyen. 4). Mivel az okok láncolatában nem mehetünk a végtelenségig (regressus ad infinitum), ezért kell, hogy legyen a Világnak egy végső, nem esetleges alapja, amelynek már nincs önmagán kívüli oka. Ez Isten. Leszögezendő, hogy az így levezetett Istenfogalom absztrakt, és nem következik belőle, hogy Istennek olyan személyes lénynek kell lennie, amint azt a világvallások tanai hirdetik. Kötetlenebb megfogalmazásban: az ember számára szükségszerű igény, hogy minden, ami létezik vagy megtörténik, kielégítő magyarázattal (alappal) rendelkezzen vagy önmagában, vagy valami másban (okság). Tehát a létezés két kategóriáját különböztethetjük meg: az abszolút vagy szükségszerű létezést, ami önmaga létezését magyarázza; illetve az esetleges létezést, amely csak egy magán kívül eső okkal magyarázható. Ha megpróbálunk magunk körül mindent besorolni ebbe a két kategóriába, le kell vonnunk a következtetést, hogy a valóságban minden az esetleges létezők csoportjába tartozik. Ha semmilyen anyagi jellegű létező sem abszolút, akkor miért lenne az az egész Világegyetem? Következésképpen az univerzum amely esetleges elemekből áll, szintén esetleges kell, hogy legyen, vagyis önmagán kívüli oka van. Felmerül a kérdés, ez az ok már abszolút-e vagy esetleges? Amennyiben maga is esetleges, úgy szintén önmagán kívüli oka van, és amennyiben ez utóbbi ok esetleges, akkor ennek szintén önmagán kívüli oka van ... és így tovább. Véges sok lépés után meg kell állnunk, és feltételeznünk egy abszolút okot, különben okok végtelen láncolatát kapnánk (ami paradoxon). Ez azt jelenti, hogy a világmindenség létrejöttére rajta kívül eső megfelelő magyarázatot kell keresnünk. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta, ez a valami pedig az Isten. Részletesebben Ha a kozmológiai istenérvet nem kellő körültekintéssel fogalmazzuk meg, akkor az könnyen azt a látszatot keltheti, mintha a 2). és 4). rész-érvek ellentmondásban állnának (ez számos ateistát, pl. Bertrand Russellt is, megtévesztett). Ha ugyanis mindennek oka van, akkor Istennek is kell, hogy legyen, ezáltal - mondják - ez az istenérv csak szükségtelenül „továbbhárítja” a Világ magyarázatát egy hipotetikus létezőre. Ez az ellenérv az okság ellentmondásos fogalmából indul azonban ki, és nem veszi figyelembe, hogy az érvbeli Isten nem esetleges (ekkor tényleg rajta kívüli okának kellene lennie), hanem önmagának elégséges okot (alapot) ad. Ld. még: az elégséges alap elve. Kritikái Az érv gyenge pontja, hogy erősen épít a Világegyetem esetleges (keletkezett) voltára. Amennyiben a Kozmosz örökkévaló vagy más szempontól nem esetleges, akkor a kozmológiai istenérv fontos kiindulópontja akár érvényét vesztettnek is tekinthető. Probléma lehet az is, ha az oksági láncban sehol sincsen isten - tehát pl. a világ nem teremtett, hanem egy másik világból keletkezett, amelyik viszont önmagának az oka. Emiatt ez az istenérv eleve nem lehet istenbizonyíték. További probléma az, hogy itt magát az alapfeltevést kérdőjelezik meg: tehát, ha mindennek oka kell hogy legyen, de aztán azt mondjuk, hogy valaminek (amit önkényesen választunk meg) mégsem kell ok, akkor az egész bizonyítás felborul. Ilyenkor azt lehet rögtön felvetni, hogy akkor miért nem lehet eleve ez a világ önmagának az oka? Ockham elve szerint ilyenkor az egyszerűbb elméletet kell elfogadnunk. További probléma, hogy jelenlegi ismereteink szerint semmi sem lehet örök. Tehát akkor a legelső isten sem lehet örök, valahogyan neki is ki kellett alakulnia. Mivel őelőtte nem létezett semmiféle isten, ezért kizárólag másféle - nem tervezett, spontán - módon alakulhatott ki, tehát valószínűleg evolúcióval. A másik fontos premisszája az ún. kontingencia-bizonyítás (ti. hogy az esetleges létezők tökéletes alapot követelnek maguknak). Ez utóbbit számos különféle érvelés alapján is meg lehet kérdőjelezni. Elvethető akár maga az okság fogalma is (akár mint metafizikailag helytelen, csak a megszokás által fenntartott kategória, mint pl. Hume-nál, akár mint a gyakorlatban használhatatlan, értelmetlen fogalom), ekkor a kozmológiai istenérv fent megfogalmazott formáját sem tarthatjuk fent. De még ha az okság fogalmát elfogadjuk is, akkor is felhozhatóak további ellenérvek. Amint abban nemcsak vallásos, de ateista filozófusok is egyetértenek, a végtelen oksági láncolat paradoxon. De vajon ez egyenértékű-e azzal, hogy lehetetlenség? A legtöbb gondolkodó számára tarthatatlannak látszik, de nincs kizárva, hogy ez tévedés. Ha például radikális empirista, (pl. szenzualista), vagy valamilyen szubjektivista álláspontra helyezkedünk (pragmatizmus, radikális konstruktivizmus, esetleg szolipszizmus stb.), akkor nem kell feltennünk, hogy a Világegyetem engedelmeskedik a logika törvényeinek, vagy a logika „törvényeinek” és észszerűnek tekintett ismeretelméleti elvárásainknak, hiszen a fent említett irányzatok jelentős része szerint a logika nem objektív nézőpont, hanem megalkotójához, az emberhez hasonlóan, maga is korlátozott és esetleges. Így egy végtelen oksági láncolat esetleg létezőnek gondolható, amely - például - az emberi megismerés korlátait tükrözi. Szabó Miklós (atléta, 1908–2000) Szabó Miklós (1908. december 6. – 2000. december 3.) Európa-bajnok magyar atléta, hosszútávfutó. Pályafutása Szabó Miklós ezüstérmet nyert az első, 1934-es atlétikai Európa-bajnokság első napján Torinóban, 1934-ben 1500 méteres távon, Luigi Beccali mögött célba érve. Később ugyanezen a kontinensbajnokságon legyőzte a hazaiak kedvencét, Mario Lanzit 800 méteren és Európa-bajnoki címet nyert. A bírók azt követően adták neki az aranyérmet, hogy Lanzival mindketten egyszerre lépték át a célvonalat 1:52,0-es időt futva. Szabó nem tudta megismételni sikerét az 1936-os olimpián; a 800 méteres elődöntőben a negyedik helyen végzett, az 1500 méteres döntőben a hetedik helyen ért célba. Két hónappal az olimpia után, 1936. október 4-én Szabó megdöntötte Jules Ladoumègue 2000 méteres világrekordját 5:20,4-es idővel. A következő évben, 1937. szeptember 30-án 8:56,0-as időt futott, ezzel megdöntötte Gunnar Höckert 3000 méteres világrekordját. 1947 és 1980 között Szabó edzőként dolgozott Svédországban. Országos rekordjai 800 méter: 1:52,0 perc, 1934. szeptember 9., Torino 1500 méter: 3:48,6 perc, 1937. október 3., Budapest 3000 méter: 8:17,8 perc, 1937. július 31., Stockholm 5000 méter: 14:33,8 perc, 1937 10 000 méter: 30:47,2 perc 1940 3000 méter gát: 9:39,6 perc, 1941 Matthew Quintal Matthew Quintal (a születési anyakönyve szerint Quintril) (Padstow, 1766. március 3. – Pitcairn-szigetek, 1799. k.) angol tengerész, a Bounty lázadója. Cornwalli származású volt. Neve előfordul Quintrell alakban is. A családnév Cornwallban gyakorinak számít és több változatban létezik. Quintal Fletcher Christiant követte tovább és nem maradt Tahitin más lázadókkal ellentétben, akiket később elfogtak. Quintal és mások elraboltak néhány embert a helyi lakosságból, hogy velük töltsék fel a legénységet. Rövidesen eljutottak a Pitcairnre, ahol megtelepedtek. Quintal gyújtotta fel a hajót, hogy senki ne tudjon elmenekülni, vagy nehogy feltűnjön a brit flotta hajóinak, amelyek esetleg arra tévednének. Három évvel a letelepedésük után Quintal is belebonyolódott abba konfliktusba, ami Christian halálát okozta, őt viszont nem ölték meg az azt követő vérbosszúban a meghalt lázadók hozzátartozói, mivel a gyilkosságokért elsősorban a tahiti férfiak voltak a felelősek. Quintal és a másik lázadó a skót William McCoy is azok közé tartozott, akik szerettek inni, de a hajóról elhozott alkohol már mind elfogyott. Jó ideig mellőzniük kellett ezt, mígnem McCoynak sikerült rájönnie, hogyan csinálhatna lepárlót. Quintal és McCoy a sziget erjedő gyümölcséből főztek pálinkát, de a párlat nagyon erősnek bizonyult és rögvest lerészegedtek tőle. Az illuminált és félőrült McCoy 1798 áprilisában lezuhant egy szikláról és meghalt. Quintal csak pár hónappal élte túl ivócimboráját. Az erős alkohol és McCoy halála annyira elhomályosította elméjét, hogy a többi társát is halállal fenyegette. Amikor újfent ittas állapotban tombolt Ned Young és John Adams egy fejszével agyonütötték, hogy megvédhessék a többieket. Quintal volt az utolsó lázadó, aki erőszakos halállal hunyt el. Quintalnak is voltak gyermekei az egyik tahiti nőtől. Leszármazottja volt többek közt Malcolm Champion, az első új-zélandi aranyérmes úszó, az 1912-es stockholmi olimpia egyik győztese. Egyéb leszármazottai Norfolkra telepedtek át. Bósza János Bósza János Ősi komáromi magyar család sarja. Édesapja vitézként a magyar királyi csendőrség kihelyezett kötelékében szolgált. Az ipari szakközépiskolai tanulmányai mellett az akkori magyar tannyelvű gimnázium berkeiben is részesült oktatásban. Pozsonyban és Komáromban vezetői beosztásban cégalapító és cégvezető. Több magánvállalkozásban jeleskedett.[forrás?] A szlovákiai magyar közélet jelentős tagja.[forrás?] Autonómia tervezetei nem találtak kellő támogatást. A Nomos Regionalizmus Polgári Társulás és a Commora Aula alapítója. Máig független, a kassai Mi Régiónk pártja jelölte tíz éve komáromi polgármesternek, sikertelenül mivel visszalépett és 43 szavazatot kapott. 2013-ban bejelentette államfői jelöltetését, de nem indult az elnökválasztáson. Kurta farkú szerencse A Kurta farkú szerencse (Gordy) egy 1995-ben bemutatott, Mark Lewis rendezésében készült amerikai családi film, melyet Magyarországon is bemutattak. A történet középpontjában egy Gordy nevű kismalac. Szereplők Doug Stone (Luke MacAllister) Kristy Young (Jinnie Sue MacAllister) James Donadio (Gilbert Sipes) Tom Lester (Cousin Jake) Deborah Hobart (Jessica Royce) Justin Garms (Gordy hangja) Michael Roescher (Hanky Royce) Tom Key (Brinks) Jon Kohler és Afemo Omilami (Dietz és Krugman) Glaucostegus A Glaucostegus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a Glaucostegidae családjába tartozó egyetlen nem. Tudnivalók A Glaucostegus-fajok főleg az Indiai- és Csendes-óceánokban fordulnak elő; a G. cemiculus az Atlanti-óceán keleti felén és a Földközi-tengerben található meg. Korábban a hegedűrája-félék (Rhinobatidae) közé voltak besorolva. Méretük fajtól függően 93-300 centiméter között mozog. A háti része egyformán világos sárga, barnás vagy szürkés; az orra tájéka világosabb a testszínnél. Rendszerezés A családba az alábbi 1 nem és 3-6 faj tartozik: Glaucostegus Bonaparte, 1846 Glaucostegus cemiculus (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817) - típusfaj Glaucostegus granulatus Cuvier, 1829 Glaucostegus halavi Forsskål, 1775 Glaucostegus obtusus (J. P. Müller & Henle, 1841) Glaucostegus thouin (Anonymous [Lacepède], 1798) Glaucostegus typus (E. T. Bennett, 1830) A FishBase szerint ebbe a nembe csak három faj tartozik: G. cemiculus, G. obtusus és G. thouin; a másik hármat az enwiki adta, viszont ezek is megvannak a FishBase-ben, azonban mint a Rhinobatidae család tagjai. Daniel Berthiaume Daniel J. Berthiaume (Kanada, Québec, Longueuil, 1966. január 26.) profi jégkorongozó. Pályafutása játékosként Komolyabb junior karrierjét a QMJHL-es Drummondville Voltigeursben kezdte 1983–1984-ben. A következő szezonban csak három mérkőzésen játszott ebben a csapatban mert átkerült a szintén QMJHL-es Chicoutimi Sagueneensbe és 1985-ben őt választották meg a QMJHL rájátszás legjobb játékosának. A Memorial-kupa döntőben kikaptak 6–1-re a WHL-es Prince Albert Raiderstől. 1986-ban fejezte be a junior karrierjét. Az 1985-ös NHL-drafton a Winnipeg Jets választotta ki a harmadik kör 60. helyén. 1985–1986-ban már jégre lépett az NHL-ben egy rájátszás mérkőzésen. A következő idényben hét mérkőzést az AHL-es Sherbrooke Canadiensben töltött, majd felkerült a Winnipeg Jetsbe. 1987–1988-ban 56 mérkőzésen védte a Winnipeg Jets hálóját. 1988–1989-ben leküldték az AHL-es Moncton Hawksba, de azért kilenc mérkőzést végig játszott a Winnipegben. Az 1989–1990-es szezonban a Jets 24 mérkőzés után elcserélte őt a Minnesota North Starsszal ahol mindösszesen öt meccsen szerepelt. A következő idényt már a Los Angeles Kingsben töltötte, majd az 1991–1992-es szezon közben átigazolt a Boston Bruinsba, ahol nyolc mérkőzésen lépett jégre. 1992–1993-ban átment Európába az osztrák bajnokságba a Graz EC csapatába, de még ebben az idényben visszatért az NHL-be, az Ottawa Senatorsba. A következő szezonban játszott az AHL-es Prince Edward Island Senatorsban, a szintén AHL-es Adirondack Red Wingsben és egy mérkőzés erejéig magára ölthette az Ottawa Senators mezét. 1994–1995-ben játék lehetőséget kapott az ECHL-es Wheeling Thunderbirdsben, a szintén ECHL-es Roanoke Expressben, az AHL-es Providence Bruinsben és az IHL-es Detroit Vipersben. A következő bajnoki szezont a Roanoke Expressben és a Detroit Vipersben játszotta le. 1996–1997-ben csak a WPHL-es Central Texas Stampedeben játszott. 1998–2002 között a Roanoke Express csapat tagja volt. 2002–2004 között az ECHL-es Greensboro Generalsban szerepelt. Utolsó idényében (2004–2005) az UHL-es Port Huron Beaconsben játszott majd a szezon végén visszavonult. Edzőként Az UHL-es Roanoke Valley Vipers edzője volt 2005–2006-ban, de a csapatnak katasztrofális eredményei miatt távoznia kellett. Díjai QMJHL Első All-Star Csapat: 1985 Jacques Plante-emlékkupa : 1985 QMJHL MVP : 1985 WPHL Első All-Star Csapat: 1997 WPHL Legjobb Kapusa: 1997 ECHL Második All-Star Csapat: 2000 Bourneau Bourneau település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 747 fő (2015). Bourneau Cezais, Marsais-Sainte-Radégonde, Mervent, Pissotte, Saint-Cyr-des-Gâts, Sérigné és Vouvant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Venezuela az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Venezuela az NSZK-beli Münchenben megrendezett 1972. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 23 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - két másik versenyzővel azonos időt ért el Alekszej Pavlovics Okladnyikov Alekszej Pavlovics Okladnyikov (Алексе́й Па́влович Окла́дников) (Konsztantyinovka, 1908. október 3. – Novoszibirszk, 1981. november 18.) szovjet régész, történész és néprajzkutató, Szibéria, a csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet szakértője. Háromszor kapott Lenin-rendet (1965, 1975, 1978), megkapta a mongol Vörös Zászló érdemrendet, háromszor (1945, 1947, 1954) a Dicsőség érdemrendet, kétszer (1950, 1973) a Sztálin-díjat, valamint a Szocialista Munka Hőse kitüntetést 1978-ban. Pályafutása Gyermekkorát az Irkutszki terület Birjulka nevű településén töltötte. Az 1930-as évek közepétől az irkutszki múzeumban dolgozott, majd 1938-ban Leningrádba került, ahol az akadémia régészeti intézetében kapott állást. 1945-ben őt küldték egy 1617-es orosz sarki expedíció táborának feltárására a Tajmir-félszigetre. 1961-től személyzeti vezető volt a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegén, 1962-től a Novoszibirszki Egyetem történelmi tanszékén professzor. 1966-tól az akadémia szibériai tagozata történeti, filológiai és filozófiai részlegének igazgatója, 1968-tól a SZTA rendes tagja. Fontos kutatómunkát végzett a Távol-Kelet őskőkori, újkőkori, bronz- és vaskori kultúráinak, népeinek összehasonlítása és azonosítása terén, amelyet terepi régészként a saját maga által feltárt adatok alapján végzett. Ő tárta fel a világhírűvé vált tesik-tasi neandervölgyi jellegű leleteket. Az Amur, a Léna és az Angara folyók mellett, valamint Mongóliában ásatott legtöbbet. Sokat publikált a Szovjetszkaja Arheologija folyóiratban. Művei közül legfontosabb az ősi társadalmak összefoglaló története, amelyben az ős- és újkőkori művészeteket és kultúrákat tárgyalja Szibériában és a Távol-Keleten. (Феномен культуры малых народов Севера // Декоративное искусство СССР. 1982.) Magyarul megjelent művei .szerk.: J. P. Francev: Világtörténet tíz kötetben, tanulmányok, Budapest: Kossuth Kiadó, [1955] (1962) A. P. Okladnyikov – A. I. Marinov: Szibériai sziklarajzok , Budapest: Corvina, 1983. ISBN 963-13-1535-5 Opioid Opioidnak nevezik mindazokat a természetes, félszintetikus és szintetikus vegyületeket, amelyek a morfinhoz hasonlóan a szervezet opioid receptorain hatnak (mu-, kappa-, delta-receptorok), és hatásuk a kompetitív antagonista naloxonnal (Narcanti) felfüggeszthető. A fentiektől eltérően ópiátoknak nevezik a természetes morfin-származékokat, és ópiumnak a mákból (Papaver somniferum) kivont természetes alkaloidok keverékét (amely tartalmaz morfint, kodeint, tebaint és narkotint). Hazánkban szigorúan receptköteles gyógyszerek, kivéve egyes származékokat, melyeknek nincsen központi idegrendszeri hatásuk, viszont hasmenésben (Imodium) és köhögéscsillapításban (Robitussin) kitűnően használhatók. További gyógyszerek (opioidok): Tramadolor ( tramadol ) Dolargan ( petidin ) Durogesic ( fentanil ) Nubain (nalbuphin) Puchlovice Puchlovice település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Puchlovice Boharyně, Kratonohy és Roudnice településekkel határos. Lakosainak száma 111 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Star Wars: A régi Köztársaság A régi Köztársaság (The Old Republic): A Star Wars univerzumban játszódó, három egybefüggő történetből álló képregénysorozatot Alexander Freed és Robert Chestney írták. 2009. februárja és 2011. októbere között képregényfüzetekben, 2011. februárja és 2012. márciusa között gyűjteményes képregényekben (TPB) jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában. Magyarországon a Szukits Könyvkiadó kiadásában jelent meg mindhárom történet 2012 novembere és 2013 áprilisa között gyűjteményes képregényekben. A régi Köztársaság történetei 3678 és 3643 évek között játszódnak az Új remény eseménye előtt. Seres Gyula Seres Gyula, Streba (1912 – ?) válogatott labdarúgó, jobbfedezet. Pályafutása Klubcsapatban Az Újpest labdarúgója volt. Tagja volt 1934–35-ös és 1938–39-es bajnokcsapatnak. Megbízható, kiemelkedően küzdőképességű, jól helyezkedő inkább védekező labdarúgó volt. Egyedül gyorsasága nem érte el a legjobbakét. A válogatottban 1934 és 1936 között kilenc alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1934–35, 1938–39 2.: 1935–36, 1937–38 3.: 1936–37 Venezuela vasúti közlekedése Venezuela vasúthálózatának hossza 682 km, normál (1435 mm) nyomtávolságú. Nemzeti vasúttársasága az Instituto Autónomo de Ferrocariles del Estado. Vasúti kapcsolata más országokkal Guyana - nincs Brazília - nincs Kolumbia - van, de nem üzemel, visszaállítását tervezik Podopinae A Podopinae a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a poloskák (Heteroptera) alrendjébe sorolt címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) öregcsalád címeres poloskák (Pentatomidae) családjának egyik alcsaládja. Rendszerezésük Az egyes taxonok elkülönítésének nehézségei miatt az alcsalád tagolása bizonytalan. Egyik rendszerekben, például az ITIS-ében az alcsalád a címeres poloskák (Pentatomidae) családjának része hat nemmel. Az NCBI Taxonomy Bowser hét nemet különít el úgy, hogy azok közül csak egy azonos az ITIS rendszerében szereplők valamelyikével. A BioLib kilenc nemzetséget különböztet meg, és ezeket osztja tovább nemekre. J. Péricart (2009) öt nemzetségre tagolja úgy, hogy egyes nemek nemzetségen kívül maradnak. Az alábbiakban ezt a beosztást követjük. Nemzetségek és nemek (J. Péricart 2009) Brachycerocorini nemzetség három nemmel: Bolbocoris Brachycerocoris (típusnem) Phymatocoris Deroploini nemzetség kilenc nemmel: Dandinus Deroploa Deroploopsis Eufroggattia Jeffocoris Numilia Propetestrica Protestrica Testrica Podopini nemzetség 27 nemmel: Allopodops Amaurochrous Amauropepla Aspidestrophus Burrus Coracanthella Crollius Gambiana Haullevillea Kayesia Melanophara Moffartsia Neapodops Notopodops Oncozygia Oncozygidea Petalodera Podops (típusnem) Scotinophara Sepidiocoris Severinina Storthecoris Stysiellus Tahitocoris Thoria Tornosia Weda Tarisini nemzetség három nemmel: Cryptogamocoris Dybowskyia Tarisa (típusnem) nemzetségen kívül négy nem: Cyptocoris Eobanus Kundelungua Neocazira Vitatott besorolású A pajzsos poloskaformák (Graphosomatini) nemzetséget újabban nemcsak az alcsaládból, de magából a címeres poloskák (Pentatomidae) családjából is kiveszik, és a pajzsos poloskák (Scutelleridae) osztályába helyezik át. pajzsos poloskaformák (Graphosomatini) nemzetség 17 nemmel: Ancyrosoma Asaroticus Crypsinus Derula pajzsos poloska ( Graphosoma , típusnem) Hybocoris Leprosoma Neoleprosoma Oplistochilus Parabolbocoris Putonia Selenodera Sternodontus Tholagmus Tshingisella Ventocoris Vilpianus George Sbârcea George Sbârcea (ejtsd: dzsordzsé zbürcsá) (zeneszerzői művésznevén Claude Romano) (Maroshévíz, 1914. március 23. – Bukarest, 2005. július 27.) román zongorista, zeneszerző, muzikológus, zenetörténész, újságíró, író, műfordító, diplomata volt. Életrajza Édesapja, Constantin Sbârcea, IV. Károly császár utolsó háziorvosa, édesanyja pedig a román ortodox egyház első vallási vezetőjének, Miron Cristea pátriárkának, Románia miniszterelnökének (1938-[1939) a húga volt. Elemi iskoláit Maroshévizen, majd Szászrégenben végezte. A harmincas évek kezdetétől Kolozsváron élt a Gheorghe Dima Zeneművészeti Konzervatórium hallgatójaként s jogi tanulmányokat folytatva. A kolozsvári Ellenzék című lap könyvárusaként dolgozott. Magyarul anyanyelvi szinten beszélt, írt és olvasott, első felesége is magyar volt, Bodó Anna, akitől két leánya - Krisztina és Teréz - született. A magyaron kívül öt nyelven beszélt kitűnően (német, angol, francia, olasz, svéd). Közeli baráti és munkatársi viszonyban volt Széfeddin Sefket bej romániai magyar íróval és egyiptomi filmrendezővel, az operaénekesként világhírűvé vált Gari Gyulával (Guilio Gari), Dsida Jenővel , Louis Armstronggal, valamint a román irodalom és kultúra számos kiemelkedő személyiségével (Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Victor Eftimiu(wd), Nicolae Iorga, Ion Pillat, Pamfil Șeicaru, Tudor Vianu, Ion Agârbiceanu, Romulus Ladea, Marțian Negrea, Mateiu Caragiale, s. í. t.). A harmincas évek végén a bukaresti Alhambra Színház zeneszerzője lett. Maria Tănase világhírű román énekesnő, valamint Gică Petrescu énekes és zeneszerző legszorosabb baráti köréhez tartozott. A dalai láma meghívására két évet töltött Tibetben, ahol az ő szellemi tanítványaként a jógát, az asztrológiát s a tenyérjóslást tanulmányozta. Személyes kapcsolatban volt a 20. század néhány kiemelkedő írójával és művészével, úgy mint: Romain Rolland, Luigi Pirandello, George Enescu. 1940 és 1946 között magas rangú román diplomáciai megbízatásai voltak. 1942-ben Benito Mussolinivel és Adolf Hitlerrel készített emlékezetes interjút, amelyek bejárták a világsajtót. Rendkívüli meghívottként a Harmadik Birodalom vezérkarával több ízben (1942, 1943) találkozott. 1940-ben Románia finn nagyköveteként Helsinkiben tiltakozott Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való csatolása ellen. 1945-ben a román hatóságok országos elfogatási parancsot adtak ki ellene. Egy évig a Szászrégen melletti Petele községben rejtőzködött, de 1946-ban letartóztatták, s a kolozsvári népbíróság tizenöt év szigorított fegyházbüntetésre ítélte háborús bűnösként. Nyolc évet töltött a szamosújvári, a nagyenyedi és a jilavai börtönökben, a külföldi nagykövetségek közbenjárására és a Gheorghe Gheorghiu-Dej által kinyilvánított amnesztia-rendeletnek köszönhetően 1956-ban szabadult. 1956-tól kezdődően minden évben Maroshévízen töltötte a nyarat. 1968-ban újranősült, második felesége, Mária, huszonöt évvel fiatalabb volt nála. Unokaöccse Petre Sbârcea, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium tanára és a nagyszebeni Filharmónia karmestere. A Romániai Írószövetség vezetőségi tagja, a Román Televízió főszerkesztő-helyettese, a kolozsvári Tribuna című román irodalmi folyóirat vezetőségi tagja volt. A hetvenes évektől gyakran közreműködött a Román Televízió román, magyar és német nyelvű adásaiban. 1989-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Kolozsvári Állami Magyar Opera számos előadásán föllépett. Sírja a román nemzet nagyjainak a hamvait őrző, bukaresti Bellu dísztemetőben található. Zenei művei A Dónáth úti orgonák ... Tamás Gábor előadásában. Dalszöveg : Imrédy Géza Ionel, Ionelule ... ( Yonel ), 1937 . A dal kottáját és szövegét az Eddie Barclay zenei könyvkiadó jelentette meg Buenos Aires-ben, Münchenben és Párizsban. A későbbiekben a dalt az Egyesült Államokban rádiós és televíziós reklámok használták föl. Tudor Gheorghe korhű előadásában (románul) Un tango de adio (románul) Dar-ar naiba-n tine, dragoste (románul) Inimioară, inimioară (románul) Számos nagy sikerű román könnyűzenei dal szerzője volt. Zenetörténeti és irodalmi művei Rossini sau triumful operei bufe . Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest , 1960 . (románul) Darclée . Editura Muzicală, Bukarest, 1961 . (románul) Johann Strauss și imperiul sferic al valsului . Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor, Bukarest, 1963 . Jean Sibelius, Viața și opera . Editura Muzicală, Bukarest, 1965 . (románul) Dimitrie Popovici-Bayreuth Cîntărețul pribeag. 1860-1927 . Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest, 1965 . (románul) Ciocârlia fără moarte : Grigoraș Dinicu și Bucureștiul lăutarilor de altădată . Bukarest, 1970 . (románul) Orașele muzicii . Editura Muzicală, Bukarest, I. kötet, 1971. II. kötet, 1972. Muza veselă . Editura Muzicală, Bukarest, 1972 . (románul) Când Dunărea era albastră (Povestea visului vienez și a familiei Strauss) . Editura Muzicală (Zenei) kk., Bukarest , 1974 . (románul) Jazzul, o poveste cu negri . Editura Muzicală, 1974. (románul) Muza cu și fără haz . Editura Muzicală, 1975 . (románul) Ceasurile de zi și de noapte ale Austriei . Editura Sport-Turism, Bukarest, 1976 . (románul) O stradă cu cîntec sau povestea musicalului . Editura Muzicală, Bukarest, 1979 . (románul) Fabuloasa aventură a Cavaleriei rusticane . Zenei kk., Bukarest, 1978 . (románul) Szép város Kolozsvár . Kriterion Könyvkiadó , Bukarest, 1980 . Elvis . Zenei kk., Bukarest, 1982 . (oroszul) Povestea vieții lui George Enescu . Ion Creangă kk., Bukarest, 1982. (románul) A bécsi keringő meséje . Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983 . Întîlniri cu muzicien ai secolului XX. Zenei kk., Bukarest, 1984 . (románul) Opereta și lunga ei poveste , Zenei kk., Bukarest, 1985 . (románul) Cafeneaua cu poeți și amintiri . Dacia, Bukarest, 1989 . (románul) Viața și cântecele lui Gica Petrescu (Că doar n-o să trăiesc cât e lumea...) . Viitorul românesc kk., Bukarest, 1993 . (románul) Irodalomtörténeti művei és közlései Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről , Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971 . Szindbádról Budán Krúdy Zsuzsával . In : A Hét , Bukarest, 1972 . nov. 24. Magyar nyelvű művei és közlései George Sbîrcea–Ion Hartulari-Darclée: Darclée ; ford. Békési Ágnes; RNK Zeneszerző Szövetség, Bukarest, 1962 Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről , Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971 . Szindbádról Budán Krúdy Zsuzsával . In : A Hét , Bukarest, 1972 . nov. 24. Szép város Kolozsvár . Kriterion Könyvkiadó , Bukarest, 1980 . A bécsi keringő meséje . Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983 . Műfordításai Karácsony Benő , Piotrușca (Pjotruska). Fordította George Sbârcea. Editura Kriterion, București, 1973. (románul) Füst Milán , Povestea nevestei mele (A feleségem története). Fordította George Sbârcea, Eminescu kk., Bukarest, 1976. (románul) Mika Waltari , Femeia și străinul (Vieras mies tuli taloon). Fordította és Al.I. Popp. Bukarest, 1943. (románul) Mika Waltari, Femeia și străinul (Vieras mies tuli taloon ; Jälkinäytös). Fordította és az előszót írta George Sbârcea. Editura pentru Literatură Universală, Bukarest, 1969 . (románul) Kitüntetései 1942 -től a finn Oroszlán-rend kommandorja volt. 1968 -ban Charles de Gaulle a francia Becsületrenddel (Légion d'Honneur) tüntette ki. Venezuelai díszes madárpók A venezuelai díszes madárpók (Psalmopoeus irminia) a pókok (Araneae) rendjébe, négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjébe és a madárpókfélék (Theraphosidae) családjába tartozó trópusi, falakó (arboreális) életmódot folytató faj, melyet világszerte tartanak otthonaikban terráriumi díszállatként. Megjelenése Közeli rokonánál, a Psalmopoeus cambridgei-nél valamivel kisebb, testmérete 5-6 cm, az adult nőstény lábfesztávolsága 15–18 cm is lehet. Alapszíne fekete, utótestének két oldalán 5-5 világosabb folt látható, lábainak végén hasonló színű sáv található. A nőstények színe lényegesen élénkebb a hímekénél. Életmódja A Psalmopoeus irminia eredeti élőhelye Venezuela, Trinidad és Tobago. Arborális, azaz falakó madárpók. A trópusi esőerdők fái szolgálnak számára élőhelyül, ahol főként nagyobb rovarokra, esetleg kisebb madarakra vadászik. Tartása Tartása szinte megegyezik a P. cambridgeivel. Falakó pók lévén érdemes számára álló, toronyterráriumot berendezni, ezzel jobban utánozva természetes környezetét. Mivel a talajban nem tevékenykedik, elég néhány cm-es talajtakaró számára. Optimális tartási hőmérséklete 25-28 °C, ideális páratartalom 65-70%. Táplálékában nem válogatós, fiatalabb korában etethető lisztkukaccal, később tücskök, sáskák kiválóak számára. Agresszív fajnak mondható, gyakran veszi fel a fenyegető pózt. Rendkívül gyors mozgású, és nagyot képes ugrani. Melrose Place (1. évad) Főszereplők Josie Bissett – Jane Andrews Mancini szerepében. Thomas Calabro – Dr. Michael Mancini szerepében. Amy Locane – Sandy Louise Harling szerepében. Doug Savant – Matt Fielding szerepében. Grant Show – Jake Hanson szerepében. Andrew Shue – Billy Campbell szerepében. Courtney Thorne-Smith – Alison Parker szerepében. Vanessa A. Williams – Rhonda Blair szerepében. Daphne Zuniga – Jo Beth Reynolds szerepében. Főbb vendégszereplők Marcia Cross – Dr. Kimberly Shaw szerepében. Laura Leighton – Sydney Andrews szerepében. Special Guest Star Heather Locklear – Amanda Woodward szerepében. Epizódok 001 Pilot 002 Friends and Lovers 003 Lost and Found 004 For Love or Money 005 Leap of Faith 006 Second Chances 007 My Way 008 Lonley Hearts 009 Responsibly Yours 010 Burned 011 A Promise Broken 012 Polluted Affairs 013 Dreams Come True 014 Drawing the Line 015 House of God 016 The Whole Truth 017 Jake vs. Jake 018 A Melrose Place Christmas 019 Single White Sister 020 Peanut Butter and Jealousy 021 Picture Imperfect 022 Three's a Crowd 023 My New Partner 024 Bye Bye Billy 025 Irreconcilable Similarities 026 End Game 027 The Test 028 Pushing Boundaries 029 Pas de Trois 030 Carpe Diem 031 State of Need 032 Suspicious Minds (6431) 1967 UT A (6431) 1967 UT a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Luboš Kohoutek fedezte fel 1967. október 30-án. Kalandorok (film, 2008) A Kalandorok 2007-ben készült, 2008-ban bemutatott magyar filmvígjáték, road movie. A főszereplők Haumann Péter, Rudolf Péter és Schruff Milán, akik a történetben három generációt képviselnek. A film költségvetése 196 millió forint volt, amihez az MMKA 80 millióval járult hozzá. A film nem tévesztendő össze a szintén Kalandorok című 1967-es francia filmmel. Történet A negyedik házasságában is csődöt mondott kiégett budapesti trombitaművész, Elekes Géza telefonhívást kap apjától, akivel már évtizedek óta nem beszélt. Fiával, a magát nem éppen tiszta munkákkal eltartó Andrással felkerekedik, hogy meglátogassa az Erdélyben élő szüleit. Odaérve apja azzal fogadja: elege van felesége féltékenységi jeleneteiből, hozzáköltözik. Géza vonakodva fogadja az ötletet, mert neki sincs lakása, de ezt nem meri elárulni apjának és fiának. Végül a három férfi kocsival elindul Budapestre. Útközben egymáson kívül számos megpróbáltatással szembesülnek: gázolás, üldözés, nők, hullák és a zöldhatáron való átkelés vár a kalandorokra. Szereplők Elekes Géza – Rudolf Péter Elekes István, Géza apja – Haumann Péter Elekes András, Géza fia – Schruff Milán bajba jutott nő – Bánfalvy Ágnes Géza anyja, István felesége – Pogány Judit Jakab, gábor-cigányvajda – Kovács Lajos román rendőr – Dimény Áron menedzser – Elek Ferenc Dzsoki – Rácz Norbert szomszéd – Csomós Mari Háttér A forgatókönyv A film forgatása előtt három évvel merült fel a forgatókönyv alapötlete a rendezőben, Paczolay Bélában, mikor egy alkalommal Péterfy Gergővel beszélgetett. A történetet Paczolay saját „élménye” ihlette, lévén ő maga és édesapja is kiutaztak Erdélybe a nagyszülők „szétválasztására.” A forgatókönyv Péterfy Gergő munkája, azonban a megírásában részt vett Paczolay és Pados Gyula is. A szkript több változáson is átesett, mire elérte végleges formáját; még az utolsó pillanatban is eszközöltek rajta módosítást, mivel a rendező szerette volna a szereplők személyére illeszteni a történetet. A forgatás 2006 szeptemberében már minden készen állt a kezdésre, beleértve a költségvetés fedezetét, azonban az operatőrnek, Pados Gyulának közbejött az Este című film, melyet Koltai Lajos rendezett. A forgatás mindössze 28 nap alatt zajlott le, amiben benne van a két helyszín (Magyarország és Erdély) közötti utazás időtartama is, ami 1200 kilométert jelent. A stáb 100-200 kilométerenként újra és újra előkészítette, majd lebontotta a technikai hátteret, ami rendkívül sok időt vett igénybe, csökkentve a tényleges forgatásra jutót. A filmben kevés az improvizáció. Az alkotók a forgatókönyv minden részletéhez ragaszkodtak, nem lehetett kihagyni belőle semmit ahhoz, hogy ne legyen benne következetlenség. A színészek reggel öttől-hattól megállás és pihenőnap nélkül dolgoztak. Az erdélyi forgatás az Interfilm Rom Kft. segítségével valósult meg. A szereplők A három főszereplő személye a forgatás előtt öt hónappal véglegesedett. Paczolay biztos volt a középső generáció, vagyis az apa megformálójában, tehát elsőként Rudolf Pétert választották ki. Ezután Haumann Péter szerződött le, majd hosszas keresgélés után – melyben Rudolf és részt vett – a fiú szerepét Schruff Milán kapta. A rendező ragaszkodott egy ismeretlen névhez, hogy a színész arcát ebből a filmből jegyezze meg a közönség. Pogány Juditot Paczolay Rudolf Péterhez hasonlóan választotta ki, vagyis „érzelmi alapon”, ahogy fogalmaz. Filmzene A filmben a Kistehén Tánczenekar számai hallhatók: Elviszi a szél – főcímdal, a Noir Désir Le Vent Nous Portera című számának feldolgozása A teve követ Továbbá: David Bowie : The Man Who Sold the World Fogadtatása 2008-ban 80 327 nézője volt, és 3895 előadáson 65 352 318 forint bevételt termelt. Ezzel 2008-ban a harmadik legnézettebb magyar film volt. Venise (Doubs) Venise település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 512 fő (2015). Venise Aulx-lès-Cromary, Champoux, Chaudefontaine, Marchaux, Moncey, Palise és Vieilley községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tasman (böngészőmotor) A Tasman egy böngészőmotor, amelyet a Macintoshra készült Internet Explorer 5-ben mutattak be. A Tasman azon túl, hogy egy új motorként debütált az Internet Explorerben, kísérlet volt a W3C ajánlások támogatásának tökéletesítésére is. Megjelenésének idején a legjobb szabványtámogatást a Tasman motor nyújtotta, akár a HTML, akár a CSS értelmezés terén. Bár az Internet Explorer gyártása és támogatása nem folyt tovább a Macintosh platformra, a Tasman új verziói tovább élnek más Microsoft termékekben. A Tasman fejlesztését Tantek Çelik vezeti. Verziótörténet A Tasmán első verziója (melyre „v0”-ként hivatkoznak) az Internet Explorer 5 Macintosh verziójában jelent meg 2000. március 27-én. Ezt egy javított változat (0.1-es) követte 2001. december 18-án a Macintosh-ra kiadott Internet Explorer 5.1-es verziójában. 2003. május 15-én a Microsoft közzétette a csak leírásként létező MSN böngészőt a Mac OS X rendszerre. Ez a böngésző már a Talisman újabb (0.9-es) frissítését tartalmazta motorként. A Mac Internet Explorer Talk (beszélgetések az Internet Explorer Macintosh verziójáról) listán Jimmy Grewal (a projekt vezetője) egy levelében több javítást is felsorolt: Teljes Unicode -támogatás Javított CSS -támogatás, CSS3 kiválasztókkal, CSS TV Profillal és @media szabállyal Javított DOM támogatás a DOM 1 Core és a DOM 2 Core felhasználásával, stílusok és események. Javított kompatibilitás a Windows platformon használt IE DOM verziójával. XHTML 1.0 és 1.1 támogatás, bár ezt az MSN böngésző Mac OS X kiadásában nem aktiválták. A Mac OS X lehetőségeinek jobb kihasználása, mint például CoreGraphics, ATSUI és CFSocket hálozathasználat. Egy rövid próbálkozásként a Tasman-nal próbáltak javítani a Microsoft TV set-top box projekt tulajdonságait (1.0-s verzió). Mindazonáltal ezt a terméket soha nem adták ki a fejlesztők. 2004. május 11-én a Microsoft elkezdte szállítani a Microsoft Office 2004-et Macintoshra. Ez az Office verzió az e-mail kliensében (Entourage) a legújabb Tasman magot használta a HTML levelek megjelenítésére. Lásd még Böngészőmotorok listája Böngészőmotorok összehasonlítása Külső hivatkozások (angolul) Microsoft Unveils Faster, Simpler and More Reliable Internet Explorer 5 Macintosh Edition Web Standards Project praises Microsoft decision to focus on standards in Mac Internet Explorer 5.0 Edami Az edami (vagy „edámi”) világhírű holland félkemény sajtfajta, amely az Amszterdamhoz közeli kisváros, Edam nevét viseli. Pasztőrözött tehéntejből készül, zsírtartalma 40%-os (szárazanyagban), azaz az átlagosnál alacsonyabb. Hagyományosan mintegy 1600 grammos gömbölyű formában készítik, kérgét piros paraffinnal kezelik, ezért piros labda formája van. Íze lágy, semleges, illata alig van. Forrás Alles over kaas (Uitgeverij Byblos, Nederland, 1992) (Sajtlexikon holland nyelven) Elbląg Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a warmia-mazuri vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye. Az egyik legnagyobb város Észak-Lengyelországban, az Elbląg folyó torkolatánál, ahol a Visztula-öbölbe ömlik. Elblągban van az Alstom gyár egyik legnagyobb európai gyára. Fontos gazdasági és kulturális központ, valamint vasúti és közúti csomópont. Fekvés Elbląg Gdańsktól 50 km-re délkeletre fekszik. Történelem A várost először 1237-ben említik Elbing néven. 1241-ben városi jogot kapott. Ez idő tájt épült fel a Szent Miklós-katedrális. 1314-ben elkészült a városi torony is. Az elbingi flotta a Hanza-városok segítségére volt 1350-es években a norvégokkal és dánokkal vívott háborúban. 1360-ban 13 000 ember halt meg a nagy pestis idején. 1367-ben a Kölni Konföderáció tagja lett. 1414-ben a lengyel hadsereg megostromolta a várost, de sikertelenül. 1440-ben Poroszország része lett. 1453-ban a lengyeleknek sikerült bevenni a várat és lerombolták. 1454-ben behódolt a város IV. Kázmérnak. 1478-ban az ó- és újváros városállamot alakított. 1531-ben megalapították az első evangélikus gimnáziumot. 1550. körül II. Zsigmond Ágost király vallásszabadságot hirdetett. Ekkor épült a Szent Anna-templom. 1577-ben evangélikus templommá szentelték a Miklós-templomot. 1580-ban Báthory István uralkodása alatt jelentős kereskedelmi várossá fejlődött. 1594-ben a város fénykorát élte. 1625-ben ismét felütötte a fejét a pestis, 3608 fő volt a veszteség. 1626-ban a svéd csapatok II. Gusztáv Adolf svéd király vezetésével megtámadták és elfoglalták a várost. 1655 és 1660 között a svédek másodszor is elfoglalták a várost, de a lengyel király kiűzte X. Károly Gusztáv svéd királyt. 1657-ben II. János Kázmér lengyel király elzálogosította várost 400 000 tallérért cserébe. 1700-ban III. Frigyes herceg visszaadta a területet Lengyelországnak. 1710 és 1712 között az oroszok elfoglalták a várost. 1713-ban visszakerült a lengyel koronához, azonban a szász csapatok 1734-ig itt maradtak. 1758-ban, a hétéves háború végén oroszok szállták meg a várost egészen 1762-ig. 1772-ben Poroszország része lett. 1807-ben Napóleon csapatai megszállták a várost, és csak 1813-ban távoztak. 1828-ban a városban építették meg az első kelet-poroszországi gőzhajót. 1837-ben megalapították a Schichau Társaságot. 1840–1858 között építették meg az Északi-csatornát Iława és Elbing között, Georg Steenke tervei alapján. 1844. október 23-án a baptisták megalapították a városban első közösségüket. 1853-ban megépült a vasút. 1905-ben rendezett népszámláláson a város lakossága 94 065 fő volt, német anyanyelvűek főleg. 280 fő lengyel és kasuba anyanyelvű volt. 1945. január 23-án a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. A háború súlyosan lerombolta a várost. 1945 márciusában Lengyelország része lett Elbląg néven a város. 1946-ban a Schikau Társaság tulajdonát a szovjetek hazájukba szállították, kárpótlás gyanánt. 1948-ban a város lakossága 40 000 fő volt, 1962-ben már 81 000 fő. Látnivalók Szent Miklós katedrális (13-15. század) Vásár-torony (Brama Targowa) (1309.) és a városfalak maradványai Elblągi csatorna Szentlélek templom (14. század) Szent Antal templom (14. század) Domonkos-kolostor Corpus Christi templom (13-15. század) Városi könyvtár Dorottya templom (Kaczynosból áttelepítve) Antikommunista áldozatok emlékműve ( 1970 ) Közlekedés Elbląg ban 7 országút található. A hajóközlekedés 2006 júniusa óta van az új tengeri kikötőből. Testvértelepülések Leer ( Németország ) Kalinyingrád ( Oroszország ) Baltijsk ( Oroszország ) Ronneby ( Svédország ) Druskininkai ( Litvánia ) Liepāja ( Lettország ) Nawahradak ( Fehéroroszország ) Ternopil ( Ukrajna ) Compiègne ( Franciaország ) Trowbridge ( Nagy-Britannia ) Coquimbo ( Chile ) Baoji ( Kína ) Tainan ( Tajvan ) FC Bayern München (kézilabda) Az FC Bayern München sportegyesületének a kézilabda osztálya 1945-ben alapult meg. Történelem Az egyesület kézilabda osztálya 1945-ben alapult meg a Turnerschaft Jahn München segítségével. Az alapításban jelentő szerepet vállalt Otto Würth, Erwin Kienzl és Rudolf Vincenc. Az 1945 augusztusában tartott első gyűlésen a sportosztály elnökének Erwin Kienzlt választották meg. Edzésre az első alkalmak München Bogenhausen kerületében a Zaubzer úti sportpályán adódtak. A kézilabda osztálynak hamar nagy nézettsége lett. 1946-ban már 50 tagot számlált az osztály. A tagok három férfi csapatot és egy junior csapatot alakítottak. Az első férfi csapat a dél-bajor bajnokság felső részében játszott. A csapatba igazolt a német válogatott Markus Bernhard. Az 1950-es évek elején a sikerek utjára lépett a férfi csapat: 1953-ban és 1955-ben bajor bajnokságot, 1955-ben a német bajnokságot nyerik meg. Később megalakult a kézilabda osztály női részlege. A női csapat 1974-ben és 1975-ben megnyerte a dél-német bajnokságot. Az 1975-ben alapított német női kézilabda-bajnokság első osztályának egyik alalpító tagja volt. 1975 és 1981 között szerepeltek az első osztályban. Legnagyobb sikerük az 1977-1978-as szezonban elért 4. hely volt. Ekkor került a kézilabda osztály elnöki posztjába Kurt Lederer. A 2014–2015-ös szezonban a női és férfi csapat egyaránt a Bezirksoberliga Oberbayernben (6. osztály) játszik. Eredmények Férfiak Német bajnokság Ötödik hely (1): 1955 Bajor bajnokság Bajnok (2): 1953, 1955 Nők Dél-Német bajnokság Bajnok (2): 1974, 1975 Bundesliga Negyedik hely (1): 1978 Jelentős játékosok Markus Bernhard Vanadis Putzke Irene Kühne Monika Asam Heidi Wegener Szófia tömegközlekedése Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város. 2016-ban 14 villamosvonal működött Szófiában. 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon. 2016-ban 96 buszjárat közlekedik a városban és az elővárosokban. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak. 2016-ban kilenc trolijárat közlekedik. A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult. Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is. A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek. Villamoshálózat Szófia villamoshálózatának kiépítése az elektromos áram bevezetésével egy időszakra tehető. A város 1898-ban egy francia és egy belga céget szerződtetett az elektromos hálózat és a villamosvonalak kiépítésére. Utóbbi cég használt villamosokat hozatott Belgiumból. 35 darab villamos állt szolgálatba összesen 23 kilométert kitevő hat vonalon 1901-ben. A villamosok eleinte lassúak voltak, rendszertelenül jártak és rövid távolságot tettek csak meg, így sokan inkább a gyaloglást választották. A járműveknek ekkor inkább szimbolikus jelentése volt: a modern Európához kapcsolták Bulgáriát. 1944-ig ugyan meghosszabbították a vonalakat, azok így sem értek el a külvárosokba. Később az utasforgalom nőni kezdett, új kocsikat vásároltak, Siemens és Zeppelin típusúakat. 1951-ben Bulgária legyártotta az első teljesen saját tervezésű villamosát, a Republik-ot, melyet a szocializmus idejében több saját gyártmányú kocsi is követett. Korábban az 1930-as években már alakítottak át forgalomból kivont külföldi járműveket. 1986-ban szolgálatba álltak az első T6M-700 típusú villamosok, 1989 és 1991 pedig cseh Tatra T6B5 és Tatra T6A2 villamosokat is vásároltak. 1991-ben a bolgár villamosgyártás teljesen megszűnt. 1995-ben a 22-es villamosvonal is elindult a városban, amihez DÜWAG gyártmányú használt német villamosokat vásárolt a város. A 2000-es években T6A2-BG és Halléből vásárolt, felújított Tatra T4D-C villamosokkal bővült a flotta. 2016-ban 14 villamosvonalon közlekednek szerelvények. Trolibuszhálózat Az első trolibuszok 1941-ben indultak el Szófiában, akkor még csak egyetlen járat működött két busszal, egy 3,3 km-es szakaszon. 1947-től megindult a fejlesztés, 10 szovjet járművel, 1951-ben pedig a TB-51 típussal megkezdték bolgár trolibuszok gyártását. Ettől függetlenül továbbra is vásároltak járműveket külföldről, MAN és Škoda típusúakat, majd az 1980-as évek közepén 151 darab Ikarus 280T-t is beszereztek. 2002-ben a trolivonalak száma 10 volt, a hosszuk pedig meghaladta a 105 kilométert; 111 jármű közlekedett a vonalakon. 2006-ban 193 kilométeren 102 jármű közlekedett. 2016-ban kilenc vonal működik. Buszhálózat Az első buszokat viszonylag későn, 1935-ben állították szolgálatba a bolgár fővárosban, később hat új vonal nyílt meg, összesen mintegy 23 kilométerrel, 10 járművel. 1940-ig még 10 MAN és 6 Mercedes buszt rendeltek. A háború alatt számos jármű tönkrement, a maradékok nagy részéhez pedig nem volt alkatrész, így 1944 és 1946 között nyolc jármű közlekedett Szófiában. 1949-ben 15 darab LAZ típusú buszt vásároltak Ukrajnából, majd egy évvel később 11 darab Škoda buszt. 1964-ben a botevgradi gyárban megindult a Csavdar típusú bolgár buszok gyártása, 1968-ban pedig Ikarus 180 típusú magyar csuklós buszokat importáltak. 1974-ben 100 darab Ikarus 280 állt forgalomba. 1988-ra már 872 csuklósz busz futott a fővárosi utakon. 1996-ban új Csavdar buszok készültek a botevgradi gyárban. A régi Ikarus és Csavdar buszokat használt Mercedes és MAN buszokra cserélték a 90-es évek végén. 2002-ben 95 útvpnalon 463 jármű közlekedett 1210 kilométeren. 2006-ra 2380 kilométerre nőtt a vonalak hossza és 554 busz közlekedett. 2016-ban 96 buszjárat működik a városban és az elővárosokban. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. Az állami buszok mellett járatokat magántársaságok is üzemeltetnek (például Union-Ivkoni, Biomet, Etap-Grup), a jegyeket ezek irodáiban, a pályaudvarokon és a buszsofőrnél is meg lehet venni. Néhány társaság esetében online is lehet jegyet foglalni. A nemzetközi célállomások között van Szaloniki, Isztambul, Bukarest, Szkopje és Belgrád. Metró 1998-ban adták át a szófiai metró első hat kilométeres szakaszát. Ezt később bővítették, majd 2012-ben átadták a második, 11 állomásos vonalat. 2015 áprilisában egy öt kilométeres, négy állomásos szakasszal bővült az első vonal a szófiai repülőtérig. 2016-ban megkezdődött a harmadik vonal építése. Vasúti közlekedés Szófia központi pályaudvaráról belföldi és nemzetközi vonatok indulnak. A két fő belföldi vonal a Szófia–Várna és a Szófia–Burgasz vonal. A pályaudvarról metróval lehet eljutni a szófiai repülőtérre. Nemzetközi vonatok Budapestre, Szalonikibe, Isztambulba, Bukarestre és Belgrádba indulnak innen. Légi közlekedés A szófiai repülőteret 1937-ben nyitották meg. Miután 2006 végén második terminálját is átadták, az országos légi utasforgalom nőni kezdett; 2008-ban 6 595 790 főre, 2011-re pedig 6 894 054 főre emelkedett. A nagyobb utasforgalom egyik oka a reptéri bővítés mellett a nemzetközi célállomások számának növekedése volt. A szófiai repülőtér utasforgalma 2015-ben 4 064 755 fő volt. A repülőtér megközelíthető metróval, valamint a 84-es és 384-es buszokkal. A repülőtér belföldi és nemzetközi forgalmat egyaránt bonyolít. Taxi és iránytaxi Szófiában körülbelül 4800 sárga taxi közlekedik, olcsónak számítanak, 2015 júliusi adatok szerint a belvárosban körülbelül 6 leváért, a városhatáron belül kevesebb mint 15 leváért lehet igénybe venni. Egyedül az OK Supertrans vállalt taxijai vehenek fel utasokat a repülőtéren és a központi vasútállomásnál. Taxit telefonon és mobilapplikáció segítségével is lehet hívni. A taxisoknak kötelező a taxióra használata. Szófiába több, licenccel nem rendelkező „áltaxi” is működik, melyek az ismert taxitársaságokhoz hasonló néven és logókkal működnek, ezek a taxisok sokszorosát is elkérik az átlagos viteldíjnak. Szófiában iránytaxik (marsrutka) is közlekednek. Jegyrendszer A felszíni és a metróközlekedést két külön cég kezeli. A buszokra, trolikra és villamosokra érvényes egyszeri utazásra jogosító jegyeket és többszöri utazásra jogosító elektronikus kártyákat, valamint a metróra érvényes jegyeket és kártyákat külön lehet megvásárolni, vannak azonban olyan kártyák is, amelyek a teljes tömegközlekedési rendszer minden vonalára érvényesek. Kedvezményes jegyet vásárolhatnak a nyugdíjasok, a diákok és a fogyatékkal élők, a 68 év fölöttiek és a hét év alattiak pedig ingyen utazhatnak. Castellolí Castellolí település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 599 fő (2017). Földrajza Castellolí Castellfollit del Boix, El Bruc, Piera, La Pobla de Claramunt és Òdena községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jussy (Moselle) Jussy település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 463 fő (2015). Jussy Gravelotte, Moulins-lès-Metz, Rozérieulles, Sainte-Ruffine és Vaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: George T. Oliver George T. Oliver (Tyrone, 1848. január 26. – Pittsburgh, 1919. január 22.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Pennsylvania, 1909–1917). Pézènes-les-Mines Pézènes-les-Mines település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 244 fő (2015). Pézènes-les-Mines Bédarieux, Brenas, Carlencas-et-Levas, Faugères, Fos, Mérifons, Montesquieu, Roquessels és Valmascle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Elbrusz 2000 Az Elbrusz 2000, E2K (oroszul: Эльбрус 2000) egy orosz fejlesztésű 512 bites VLIW (very long instruction word, nagyon hosszú utasításszó) EPIC architektúrájú mikroprocesszor, amelyet a Moszkvai SPARC Technológiai Központ (oroszul: Московский центр SPARC-технологий, МЦСТ) fejlesztett ki és a tajvani TSMC gyárt. Ez a processzor az orosz Elbrusz architektúra fejlődési vonalába illeszkedik. Két utasításkészlet-architektúrát támogat: Elbrusz VLIW Intel x86 (teljes, rendszerszintű megvalósítás, szoftveres bináris fordítást végző virtuális géppel; ez hasonlít a Transmeta Crusoe processzorban alkalmazott megoldáshoz) Egyedülálló architektúrájának köszönhetően az Elbrusz 2000 képes akár 23 utasítást is végrehajtani egy órajel-ciklus alatt, ezért még alacsony órajel mellett is felveszi a versenyt a gyorsabb órajelű egyéb szuperskalár architektúrákkal, különösen natív VLIW üzemmódjában. Támogatott operációs rendszerek Linux , Elbrusz ISA -ra fordítva Linux x86 ISA -ra fordítva Windows 95 Windows 2000 Windows XP Tyeatralnaja (metróállomás) A moszkvai metró Tyeatralnaja állomása a 2-es számú, zöld színnel jelzett Zamoszkvoreckaja nevű vonalon helyezkedik el a Tverszkoj kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében, a Vörös tér és a Kreml északi sarka közelében. Az állomásról átszállási lehetőség nyílik az Ohotnij Rjad (Szokolnyicseszkaja vonal) és a Ploscsagy Revoljucii (Arbatszko-Pokrovszkaja vonal) állomásokra. Nevét a közeli Tyeatralnaja ploscsagyról kapta, amelynek környékén öt neves moszkvai színház is van. (Megépítésétől 1990-ig az állomás a térrel együtt Szverdlov bolsevik forradalmár nevét viselte.) 1938. szeptember 11-én, a moszkvai metró Ploscsagy Szverdlova – Szokol közötti szakaszának átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai ezen a vonalon a Tverszkaja és a Novokuznyeckaja. A mélyfekvésű, három csöves, pilonos kiképzésű állomás Ivan Alekszandrovics Fomin szovjet építész utolsó munkája volt, műemléki védettséget élvez. Az állomás művészi díszítésénél a Szovjetunió köztársaságainak eltérő kultúrájából merítettek témákat. 1990–1991-es spanyol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Segunda División 1990-91-es szezonja volt a bajnokság hatvanadik kiírása. A bajnokságban 20 csapat vett részt, a győztes az Albacete Balompié lett. Végeredmény 1 Az Orihuelát kizárták a játékosokkal szemben felhalmozott tartozások miatt. Helyére a Barcelona Atlètic került. Young Ace A Young Ace (������; Jangu Észu; Hepburn: Yangu Ēsu) egy japán havi megjelenésű szeinen mangamagazin, amit a Kadokawa Shoten ad ki. Az első szám 2009. júliusában jelent meg. Mangasorozatok Ageha o ó monotacsi Akuma no ikenie Another Atom-csan Baka ga zenra de jattekuru Bannó kanteisi Q no dzsikenbo Batosupi! Black Rock Shooter: Innocent Soul Blood Lad Boku dake ga inai macsi Boku ni koi szuru Mechanical Bonten no moribito Bungou Stray Dogs Circumstances of a Vegetarian Child Werewolf Csotto kavaii Iron Maiden Daimandzsin Cannon Daiszuki deszu!! Mahó tensi Cosmos Datensi gakuen debipara Drug & Drop Echo/Zeon Fate/Zero Furekurain Góhó Drug Gunners Haidzsin-szama no End Contents Hakoniva no reidzsó tantei Hokkensicu Hózuki-szan csi no aneki Iinazuke kjótei Inari, konkon, koi iroha Isuca Ja – Dzsosi ni joru Agriculture Jakumo hakkai Jaocukumo Jigomezuki!! Juzucsu Kamiigusa Animators Kangaero Kanszokusa Tamami Koaka Head Kuroszagi sitai takuhaibin Last Exile – Ginjoku no Fam Macsigatta light novel no cukurikata Magdala de Nemure Makamaka Manzai Gang Maó-szama no pero pero keikaku Midas Eater Miharo Replace Mirai Nikki: Paradox Moe Han! Mogitate Idol Ningen Móhicu Hallucination Muda na dzsikan no cukaikata Nagato Juki-csan no sósicu Nanamaru szanbacu Neon Genesis Evangelion O/A Onii-csan no koto ga szuki szugite njan njan sitai burakon imouto dakedo szunao ni narenai no Farkasgyermekek (Ókami kodomo no Ame to Juki) Order Made Panty & Stocking with Garterbelt Project Doll Phone Renai simaszen ka? Residence tosi 505 Scissor Sisters Sherlock – Pink iro no kenkjú Spec – Rei Spec – Ten Sugar Dark – Umerareta jami to sódzso Summer Wars Sunpú óka Surely Someday Sururun Jukiko hime-cshan feat. Dororon Enma-kun Szaenai kanodzsó no szodatekata – Egoistic-Lily Szaihate no diasta Szanbun no icsi Szengoku Yankee Szentó dzsószai maszuravo Tadzsú-dzsinkaku tantei Psycho Teizokurei Monophobia The varasiki zavarasiki Todenka sónen tanteidan Toki o kakeru sódzso after Tony Takezaki no Evangelion Top o Narae! Gunbuster Upotte!! Uszocuki Mi-kun to Kovareta Ma-csan: Totteoki no uszo Vermillion Voice Meets Girl World Gaze Clips Zettai sódzso szeiiki amnesian Colico Colico település Olaszországban, Lombardia régióban, Lecco megyében. Lakosainak száma 7776 fő (2017. január 1.). Colico Delebio, Domaso, Dongo, Dorio, Gera Lario, Gravedona ed Uniti, Musso, Pagnona, Pianello del Lario, Piantedo, Tremenico és Vercana községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: A mag A mag (eredeti címén The Core) 2003-ban bemutatott amerikai sci-fi katasztrófafilm. A történet egy küldetést követ nyomon a Föld középpontjába, ahol egy csapat tudós megpróbálja nukleáris robbantások útján újraindítani a Föld magjának mozgását, elkerülve ezzel a bolygó pusztulását. A filmet Jon Amiel rendezte, főszereplői Aaron Eckhart, Hilary Swank, Delroy Lindo, Stanley Tucci, Tchéky Karyo, Bruce Greenwood, DJ Qualls és Alfre Woodard. A filmzenét Christopher Young szerezte. Bemutatója az Egyesült Államokban 2003. március 28-án volt, a magyar premierre 2003. április 17-én került sor. Cselekmény A geofizikus dr. Joshua Keyes (Aaron Eckhart), valamint két tudós, dr. Serge Leveque (Tchéky Karyo) és dr. Conrad Zimsky (Stanley Tucci) felfedezik, hogy instabillá vált a Föld mágneses mezője, melynek következtében a világ számos pontján természeti katasztrófák történnek. Rájönnek, hogy a Föld magjának keringése leállt, ez pedig azt jelenteni, hogy néhány éven belül teljesen eltűnik a mágneses mező, és a bolygó felszínét szétégeti a Nap sugárzása. A három tudós kidolgoz egy tervet, melynek lényege, hogy nukleáris töltetek felrobbantásával újra beindítanák a mag mozgását. A terv kivitelezésében segítségükre van dr. Ed "Braz" Brazzelton (Delroy Lindo), aki unobtainiumból (a magyar változatban Párjanincsium) tervezett egy hajót, a Vergilius-t, amely elbírja a Föld belsejének hőjét és nyomását, és képes gyorsan áthatolni a felsőbb rétegeken. A hajó építése azonnal megkezdődik, a projekthez pedig csatlakozik a NASA két embere, az Endeavour űrrepülőgép pilótái, Robert Iverson parancsnok (Bruce Greenwood) és Rebecca "Beck" Childs őrnagy (Hilary Swank), valamint a felszínről segíti őket a hacker Theodore Donald "Rat" Finch (DJ Qualls), akinek feladata, hogy az internetről eltüntesse a pánikkeltő információkat az eseményekkel kapcsolatban. A küldetés a Mariana-árokban indul útjára, ahonnan továbbhaladva a csapat 700 mérföldes mélységben véletlenül belefúr egy üres geódába, ami tönkreteszi a fúrólézereket és lávafolyamokat zúdít rájuk. A csapatnak sikerül megjavítania a lézereket, ám Iverson meghal, miután átfúródik a sisakján egy lezuhanó kristályszilánk. Nem sokkal a továbbindulás után egy óriási gyémánt felsérti az utolsó rekesz burkolatát, ezért a nyomás elkezdi összenyomni a rekeszt. Leveque feláldozza magát a nukleáris indítókódok megmentésének érdekében. Eközben a felszínen pánik tör ki az emberek között, miután szuperviharok és ultraibolya-sugárnyalábok elpusztítják San Franciscót és Rómát. Finch felfedez egy titkos programot, a DESTINI-projektet, amely a kormány másodlagos terve arra az esetre, ha a Vergilius akciója kudarcba fulladna. Finch közli az információkat Keyes-szel, aki rájön, hogy Zimsky volt az egyik vezetője a projektnek, amely a földrengésekkel kísérletezett volna, ám az első kísérletük leállította a Föld magját. Zimski szerint a kormány újból megpróbálja bevetni a DESTINI-t, amelynek Keyes szerint katasztrofális következményei lennének, ezért megkéri Finchet hogy hackelje meg a rendszert, így időt nyerve számukra. A Vergilius eléri a külső magot, ahol felfedezik, hogy annak anyaga sokkal sűrűbb a vártnál, így nem fog működni a tervük. Kidolgoznak egy, a Ripple-effektuson alapuló tervet, mely szerint a bombák egymástól bizonyos távolságra történő egymás utáni felrobbantása láncreakciót indíthat el, amely elég lehet a mag beindításához. A hajót azonban úgy tervezték, hogy ne tudja ledobni magáról a sértetlen rekeszeket, így az egyik embernek a megmaradt csapatból fel kell áldoznia magát, hogy aktiválni tudja a leválasztó kapcsolót, amely extrém hőségnek van kitéve, így nem lehet túlélni. Childs nem vesz részt a sorshúzásban (mivel a hajót csak ő tudja vezetni), így a három férfi közül kerülne ki a "szerencsés", Brazzleton azonban önként vállalkozik, mivel a hajó az ő alkotása. Keyes és Zimsky sietve aktiválják a nukleáris tölteteket, Zimsky azonban bennragad az egyik leválasztandó kabinban és áldozatul esik a robbanásoknak. A hajó nukleáris hajtóművét is segítségül véve (amely miatt a jármű hajtás nélkül marad) Keyesék beindítják a láncreakciót, amely elindítja a mag forgását, és továbblöki őket. A két túlélő rájön, hogy a hajó unobtainium borítását, és az arra nehezedő nyomást és hőt felhasználva elég energiát generálhatnak, hogy visszajussanak a felszínre. Ez meg is történik, áttörik az óceán padlóját, és a vízben ragadnak, mert nem működnek a kommunikációs rendszerek. Egy gyenge radarjelet aktiválni tudnak, amely odavonz egy bálnacsapatot, így Finch be tudja mérni a helyüket a bálnák éneke alapján, és kimentik őket. Egy héttel a küldetés után Finch nyilvánosságra hozza a küldetés részleteit és a résztvevőket. Fogadtatás A film vegyes kritikai fogadtatásban részesült, gyártási költségeit sem igazán tudta visszahozni. Tyemnyikov Tyemnyikov (oroszul: Темников) város Oroszországban, Mordvinföldön, a Tyemnyikovi járás székhelye. Lakossága: 7243 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Elhelyezkedése Mordvinföld északnyugati részén, Szaranszktól 158 km-re (vagy 168 km-re?), a Moksa (az Oka mellékfolyója) jobb partján terül el. A legközelebbi vasútállomás a 71 km-re délre lévő Torbejevo, a Rjazany–Ruzajevka–Szaranszk vasútvonalon. Neve egy verzió szerint a türk tyemnyik (темник) szóból ered ('az Arany Hordában 10 ezer főnyi sereg, a tyma vezére, egy terület ura'); egy másik elképzelés szerint a név a sűrű, sötét erdőre utal (az orosz „tyomnij” szó jelentése 'sötét'). Története Írott források először a 14. század végén említik. A folyó bal partján, a mai Sztarij Gorod nevű település helyén emelt erődöt 1536-ban a folyón 8 km-rel följebb, a túlsó partra költöztették. A Kaszimovi cárság (kánság?) része volt. (Egyes kutatók azonban feltételezik, hogy a 16. században viszonylag önálló fejedelemség székhelye volt az orosz államon belül.) 1614-ben a nogaj tatárok 20 ezer fős hada végigpusztította a tyemnyikovi földeket. 1708-ban a Kazanyi kormányzóságba, 1719-ben az Azovi kormányzóságba sorolták. 1779-ben ujezd székhelye lett és városi rangot kapott, a század végétől a Tambovi kormányzósághoz tartozott. Az 1781-ben jóváhagyott címerében látható sűrű erdő a település természeti környezetére utal. A szovjet időszakban, 1923-ban átsorolták a Penzai kormányzósághoz. 1928-ban a Tyemnyikovi járás székhelye, 1930-ban a Mordvin Autonóm Körzet (1934-től Mordvin ASZSZK) része lett. A járás területén az 1930-as években a Gulaghoz tartozó táborrendszert alakítottak ki. Több helységében napjainkban is büntetőintézetek működnek. A környék nevezetességei Tyemnyikov közelében, a Moksa és jobb oldali mellékfolyója, a Szatisz közén 1935-ben kb. 32 000 hektárnyi természetvédelmi területet létesítettek. A várostól néhány kilométerre, a folyó partján áll az 1659-ben alapított Szanakszari-kolostor barokk stílusú épületegyüttese. Temetőjében van Fjodor Usakov admirális nyughelye. Múzeuma Első múzeumát 1901-ben alapították a nemesi gyűlés kezdeményezésére. 1956-ban bezárták, gyűjteményeit átszállították a szaranszki (központi) helytörténeti múzeumba. Tíz évvel később újabb múzeum szervezése kezdődött, mely hivatalosan 1968-ban mint a központi helytörténeti múzeum fiókintézménye alakult meg és felvette F. F. Usakov nevét. Rallus A Rallus a madarak (Aves) osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 9 faj tartozik: madagaszkári guvat (Rallus madagascariensis) kaffer guvat (Rallus caerulescens) guvat (Rallus aquaticus) Wetmore-guvat (Rallus wetmorei) Magellán-guvat (Rallus antarcticus) bogota guvat (Rallus semiplumbeus) királyguvat (Rallus elegans) kelepelő guvat (Rallus longirostris) virginiai guvat (Rallus limicola) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Gépnarancs (regény) A Gépnarancs című disztópikus regényt Anthony Burgess 1962-ben adta ki. (1971-ben Stanley Kubrick rendezésével készült a Mechanikus narancs nevű filmadaptáció). A regény Alex, egy 15 éves londoni erőszakos fiú életének azon részéről szól, amelyben sok "ultra-erőszakoskodás"-a miatti börtönbe kerülése után különböző orvosi kezelésekkel akarják erőszakmentesíteni, de ez valójában rossz az embernek, hiszen még a saját választásából rossz ember is jobb, mint az a jó ember, akire a jóságot csak kényszerítik. A kezelés után Alex öngyilkos akar lenni, de végül túléli az ablakból való kiugrást, és visszatér a régi erőszakos életéhez. A regény 21., néhány országban nem kiadott utolsó fejezetében Alex már 18 éves, és elkezd gondolkodni a felnőtté válásról és az erőszakmentes életről. A regényben egy, Burgess által kitalált "nadsat"(= oroszul kb. "tinédzser") nyelven beszélnek a főszereplők, ami angol gyerekes szleng és oroszból vett fonetikusan leírt szavakból áll. (pl.: "horrorsó"= nagyon jó; "drúg"= barát) A magas ősz férfi társat keres A magas ősz férfi társat keres (eredeti cím: Un profil pour deux) 2017-es francia romantikus vígjáték, amelyet Stéphane Robelin írt és rendezett. A film főszerepében Pierre Richard látható. Cselekmény Pierre özvegy, nyugdíjas férfi, aki már két éve nem hagyta el a házát. Miután egy Alex nevű fiatalembertől megtanulja a számítástechnika alapjait, Pierre az interneten megismerkedik egy fiatal nővel, akit elbűvöl romantikusságával. Meg is beszélik az első randevút, csakhogy Pierre Alex fényképét használta a profiljában, ezért meg kell győznie a fiatalembert, hogy menjen el helyette a találkozóra. Árbóc Az árbóc az a hajón felállított szárfa, mely a vitorláknak felhúzására és a vitorlafákkal egyetemben ezeknek kifeszítésére szolgál. Az árbócoknak száma a hajó nagyságától és céljától függ. Egy úgynevezett teljes árbócozottal bíró hajónak három árbóca van, melyek közül az elsőt előárbócnak, a középsőt főárbócnak, a hátulsót kereszt- vagy tatárbócnak nevezik. Az árbócok száma és a felszerelésnek minősége szerint történik a kereskedelmi vitorlás hajóknak az elnevezése is, mint pl. a bark, brigg, góner, kutter, galeotta stb., melyeknek árbócai vagy szám vagy pedig felszerelés tekintetében egymástól különböznek. Két árbócos hajónak csak elő- és főárbóca van, míg kereszt- vagy tatárbóca hiányzik. Azt az árbócot, melynek keresztvitorlafái nincsenek, csonkaárbócnak hívják és többnyire csak egy szárfából (derék- és sudárszárnélkül) áll. Teljes árbócozatú hajókon mindegyik árbóc három részből, szárból van összeállítva: az árbóctörzsből, a derékszárból és a sudárszárból. Az árbóctörzs az árbócnak alsó és legerősebb része, mely az újkorban, legkivált hadihajóknál öntöttvasból vagy acélból van, míg a derékszár a közép, a sudárszár pedig a felső részt képezi. A géppel hajtott csatahajók vitorlát nem hordanak, a mégis felállított árbóctörzsek erős szerkezetüknél fogva árbóckosáraikban csupán a kisebb űrméretű gyorstüzelő ágyúknak elhelyezésére, gyengébb fából készült derékszáraik pedig a jelző lobogóknak felhozására szolgálnak. Az ilyen egyszerűbb kötélzetet viselő árbócot csataárbócnak hívják. A hajó nagyságának és a vitorlázat felületének megfelelően az árbócok magassága is különböző. Tengeri hajóknál, különösen fregatt és sorhajóknál a magassága 35-40 métert is meghaladja, míg folyamhajóknál csak 10-12 méter, és csak egy darabból, szárfából áll. A főárbóc a legmagasabb, a kereszt- vagy tatárbóc a legalacsonyabb. A hajó orrából rézsút előre nyúló árbócot homlok- vagy ormányárbócnak nevezik és nagyobb hajókon szintén 3 részből: az ormánytörzsből, az ormányderékszárból és az ormánysudárszárból van összeállítva. Sztratoszféra A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el. Ezzel ellentétben a troposzférában, amely a Föld felszínéhez közelebb található, a hőmérséklet csökken a magassággal. A közepes szélességi körökön a sztratoszféra alsó határa 10, felső határa pedig 50 kilométeres magasságban van, a sarkköröknél azonban 8 kilométeres magasságban kezdődik. A sztratoszféra közvetlenül a troposzféra felett, és a mezoszféra alatt helyezkedik el. A sztratoszféra hőmérsékleti rétegei azért alakultak ki, mert felülről a Nap ultraibolya sugarai felmelegítik, a legfelső részén a hőmérséklet elérheti a 270 K-t is, ami megközelíti a földfelszín hőmérsékletét. A legfelső részt sztratopauzának nevezik. Ebben a rétegben a magasság növekedésével a hőmérséklet ismét csökken. A hőmérsékleti rétegződés hatására a sztratoszféra dinamikusan stabil: nincs szokványos hőáramlás és az ehhez kapcsolódó turbulencia sem tapasztalható a légkör ezen részén. A hőmérséklet növekedést a magasabb rétegekben található ózonréteg okozza, amely elnyeli a nap ultraibolya sugarait és eközben megnöveli a rétegek hőmérsékletét. A sztratoszféra ott található, ahol a felülről érkező hő és az alulról (a troposzféra felől) érkező meleg légáramlatok egyensúlyt hoznak létre; így a sarkköröknél, ahol a legalacsonyabb a talaj hőmérséklete, a sztratoszféra alacsonyabban helyezkedik el. Az utasszállító repülőgépek általában 10 kilométer magasan, a sztratoszféra alsó határa közelében közlekednek a mérsékelt égövön, így elkerülhetik a troposzférából érkező légáramlatok által kiváltott légköri turbulenciát. A repülés utazási szakaszában gyakran az alulról, a troposzférából érkező erős léglökések okoznak turbulenciát. Ezek a felfelé szálló, környező levegőnél melegebb légáramlatok (termikek) - amelyek a vitorlázógépeket is feljebb emelik a troposzférában -, a föld felett keletkeznek és a sztratoszféra alsó részén szűnnek meg, többnyire behatárolva ezzel a vitorlázógépek által elérhető magasságot (azonban a hegyoldalak mentén emelkedő légáramlatok segítségével ezek a gépek is elérhetik a sztratoszférát). Ezeket a légáramlatokat orografikus áramlatnak nevezzük. A sztratoszféra területén intenzív sugárzási, dinamikai és vegyi folyamatok zajlanak, amelyek vízszintesen gyorsabban keverik össze a gáznemű anyagokat, mint ahogyan arra függőlegesen lehetőség volna. A sztratoszféra érdekessége a trópusi szélességi körökön tapasztalható kvázi kétéves oszcilláció, amelyet gravitáló hullámok hoznak létre és amely a troposzférában keletkezik. A KKO egy másodlagos körforgást hoz létre, amely fontos szerepet játszik az ózon és a vízpára sztratoszférán belüli mozgatásában. Az északi félgömbön a téli időszakban gyakran megfigyelhetőek hirtelen sztratoszférikus felmelegedések, amelyeket a Rossby-hullámok sztratoszférában történő elnyelődése okoz. Ózoncsökkenés Az ózon csökkenésének fő oka a klór-fluor-karbonok (CFC-k – CF2Cl2, CFCl3) jelenléte a Föld sztratoszférájában. Mivel a CFC-k stabilak, olcsók, nem mérgezők, nem gyúlékonyak és nem oxidálódnak, felhasználták őket hajtóanyagként, hűtőközegként, oldószerként és más célokra. A stabilitásuk miatt a CFC-k megmaradnak a környezetben és molekuláik a sztratoszférába jutnak, ahol több láncreakció eredményeként elpusztítják az ózonréteget. Az ózonkárosító hatásra 1974-ben derült fény. Az USA kormánya 1980-ban betiltotta a CFC-k hajtógázként való használatát. 1987 szeptemberétől, a CFC-k nemzetközi szinten történő betiltásától 1996-ig világszerte csökkentették ezen anyagok gyártását és kibocsátását. A tilalmi intézkedéseket jelentősen akadályozta a kínai és az orosz feketepiac, amely 300 millió dollár értékben termelt CFC-ket. A sztratoszférába jutó CFC mennyiség növekedett a 21. század kezdetéig, de az évszázad közepéig feltehetően elfogadható szintre fog csökkenni. Wannehain Wannehain település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 1182 fő (2015). Wannehain Camphin-en-Pévèle, Bachy, Bourghelles és Tournai községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bourse (metróállomás) A Bourse egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 3-as metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 3-as metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Quatre-Septembre (Pont de Levallois - Bécon) Sentier (Gallieni) Sonne A Sonne ("Nap") az első kislemez a Rammstein német metálegyüttes Mutter című stúdióalbumáról. Eredetileg Vitalij Klicsko ukrán bokszoló bevonuló zenéje lett volna, de végül lecserélték a számot, mivel túl keménynek találták. Videoklip A videoklip a Hófehérke című Grimm-mese feldolgozása. A tagok alakítják a törpéket (csak hat van, mivel az együttes hattagú). Aranyat bányásznak Hófehérkének, aki az aranypor rabja. Ez utalás a drogra is, mivel az arany itt ugyanazt a hatást váltja ki Hófehérkéből, mint a kábítószer. Érdekes, hogy míg a törpék a mai világ bányászai, Hófehérke külsője az eredeti 1937-es Disney-filméhez hasonló. Hófehérkét egy orosz színésznő, Joulia Stepanova alakítja. A messziről fölvett jeleneteknél azonban egy magas kosárlabdázót maszkíroztak át, hogy látszódjon a méretbeli különbség Hófehérke és a törpék között. A rendező Jörn Heitmann volt, a klipet két napig forgatták 2001 januárjában. Az együttes sok ötletet elvetett, mire előálltak ezzel az elképzeléssel. Az egyik ötlet az volt, hogy bemutatják, ahogy egy vadászgép legénysége atombombát dob egy városra. Christoph Schneider szerint "a videóban azt próbáltuk volna ábrázolni, hogyan képesek emberek szándékosan atombombát dobni másokra." A végső választás végül a véletlenen múlt. Az együttes tagjai éppen a Hófehérke és a hét törpe című régi Disney-rajzfilmet nézték, és a háttérben ez a szám ment. A basszusgitáros, Oliver Riedel készített egy összeállítást, amiben a mesefilmből vett jeleneteket vágta össze erre a számra. A többieknek nagyon tetszett az ötlet, és végül ezt a témát választották. Számok Sonne Adios Sonne (Clawfinger K.O. Remix) Sonne (Clawfinger T.K.O. Remix) Sonne (Instrumental) Az Adios (spanyolul "Isten veled") a Mutter albumon is megtalálható és drog hatásairól szól. Nováky József Nováky József (Aszaló, 1753. október 10. – 1827. pünkösd) prépost-kanonok. Élete A középiskolákat Kassán, a hittudományiakat Egerben végezte. 1776-ban felszenteltetvén, Sárospatakon segédlelkészkedett, ahonnét Egerbe ment tanárnak a gimnáziumhoz, később az aulába került és irodaigazgató volt. 1790-ben elnyerte a kömlői plébániát, ahonnét Pásztóra, majd 1803-ban Gyöngyösre ment és 1806-ban alesperes, 1807-ben hevesi főesperes és táblabíró lett. Az egri székesegyház tagja 1808-ban lett. Kisprépost, az egri káptalan lektora és püspöki helynök (vicarius generalis) is volt. A nádudvari templom neki köszöni létét. Meghalt 1827. év pünkösd napján; miután az ünnepi nagy misét elvégezte, gutaütés érte. Munkái Halotti dicséret, mellyet Galantai s Fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspöknek utolsó gyászos tiszteletére mondott Sz. Iván havának 18. napján 1799. Eger. Applausus Seren. regni Hungariae palatino, archi-duci Petropoli feliciter reduti concinnatus. Eger, 1803. Öt nagy bőjti szent beszédek, mellyeket ez előtt öt esztendőkben hív hallgatóihoz mondott. Eger, 1810. Kéziratban maradt Memoria dignitatum et canonicorum cathedralis ecclesiae Agriensis (az érseki levéltárban, később egyik Schematismusban is megjelent). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. Paul H. Dembinski Paul H. Dembinski (Krakkó, 1955. május 16. –) lengyelországi születésű, svájci közgazdász. Az Observatoire de la Finance Alapítvány ügyvezető igazgatója, a Fribourgi Egyetem tanszékvezető professzora, számos egyetem vendégprofesszora, közgazdász és politológus. Iskoláit Lengyelországban (Krakkó), Svájcban (Genf, Freiburg), Kamerunban és Angliában (St. Anthony College, Oxford) végezte. Társ elnöke a globális esküdtszéknek és elnökhelyettese a lengyel esküdtszéknek. Számos könyv szerzője gazdaság és pénzügyi globalizáció témában. 1998 óta a "Finance & the Common Good / Bien Commun" kétnyelvű folyóirat szerkesztője. Múzsák kútja A Múzsák kútja Makón, a Posta utcán található; a Hagymaházzal szemben állították föl. A márványszobor Fritz Mihály alkotása; a bazaltkövekkel határolt medencét Jelencse Julianna tervezte Makovecz Imre irányítása mellett. A víz az oszlopból csordogál, amelyen a múzsa alakja ül, az este beálltával a medencét díszvilágítás teszi hangulatossá. A makói belváros ezen szökőkútját 2000. július 2-án avatták föl Dr. Mihálka György főiskolai tanár, professzor és karnagy jelenlétében. A szobor összességében 313 centiméter magas, ebből a figura 153 centimétert tesz ki. Horváth Péter irodalmi ösztöndíj A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat Dr. Horváth Péter üzletember, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners - amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth & Partners - alapítója hozta létre 2013-ban a fiatal magyar alkotók megsegítésére. Az ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, 35 évesnél nem idősebb szerzők (írók, költők, kritikusok, esszéisták) támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. Az ösztöndíj összege nettó 6.000 euró. A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra. Az ösztöndíj minden év őszén a sajtó jelenlétében kerül átadásra a kultúrát, az irodalmat támogató budapesti vendéglátóhelyek valamelyikén. Az ösztöndíj kuratóriuma: Keresztury Tibor író, kritikus, szerkesztő, a kuratórium elnöke, Esterházy Péter író, az ösztöndíj védnöke és Szilasi László író, irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, kurátor. A jelöltek nevét, a kuratórium által összeállított top 10-es listát a Litera egy hónappal a díjátadás előtt hozza nyilvánosságra. A versenyben maradt három – a díjátadásra meghívott, és ott felolvasó - jelölt nevét egy héttel a díjátadás előtt ismerteti, a díjazottról pedig átfogó portrét közöl. 2013 A tíz jelölt Bartók Imre Csobánka Zsuzsa Krusovszky Dénes Simon Márton Sirokai Mátyás Szabó Marcell Szálinger Balázs Szőcs Petra Vári György Závada Péter Shortlist Csobánka Zsuzsa Krusovszky Dénes Závada Péter A díjazott Krusovszky Dénes 2014 A tíz jelölt Babiczky Tibor : Magas tenger , Magvető Könyvkiadó , 2014 Bajtai András : Kerekebb napok , Kalligram Könyvkiadó , 2014 Fehér Renátó : Garázsmenet , Magvető Könyvkiadó , 2014 Kerber Balázs: Alszom rendszertelenül , József Attila Kör , Prae.hu , 2014 Lanczkor Gábor : Folyamisten , Libri Kiadó , 2014 Mán-Várhegyi Réka : Boldogtalanság az Auróra-telepen , József Attila Kör , Prae.hu , 2014 Nagy Márta Júlia: Ophélia a kádban , József Attila Kör , Prae.hu, 2014 Nemes Z. Márió : hercegprímás elsírja magát , Libri Kiadó , 2014 Pőcze Flóra: A Moszkva tér gyermekei , Libri Kiadó , 2014 Tóth Kinga: All Machine , Magvető Könyvkiadó , 2014 Shortlist Bajtai András : Kerekebb napok , Kalligram Könyvkiadó , 2014 Lanczkor Gábor : Folyamisten , Libri Kiadó , 2014 Mán-Várhegyi Réka : Boldogtalanság az Auróra-telepen , József Attila Kör , Prae.hu , 2014 A díjazott Mán-Várhegyi Réka : Boldogtalanság az Auróra-telepen , József Attila Kör , Prae.hu , 2014 2015 A tíz jelölt Áfra János : Két akarat , Kalligram Könyvkiadó , 2015 Babiczky Tibor : Kivilágított ég , Magvető Könyvkiadó , 2015 Balaskó Ákos : A gépház üzen , Magvető Könyvkiadó , 2014 Kemény Zsófi : Nyílt láng használata , Libri Kiadó , 2015 Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora , József Attila Kör , Prae.hu , 2015 Potozky László : Éles , Magvető Könyvkiadó , 2015 Sirokai Mátyás : A káprázatbeliekhez , Libri Kiadó , 2015 Toroczkay András: A labirintusból haza , József Attila Kör , Prae.hu , 2015 Turi Tímea : A dolgok, amikről nem beszélünk , Magvető Könyvkiadó , 2014 Závada Péter : Mész , Libri Kiadó , 2015 Shortlist Áfra János : Két akarat , Kalligram Könyvkiadó , 2015 Papp-Zakor Ilka: Angyalvacsora , József Attila Kör , Prae.hu , 2015 Závada Péter : Mész , Libri Kiadó , 2015 A díjazott Áfra János : Két akarat , Kalligram Könyvkiadó , 2015 2016 A tíz jelölt Bartók Imre : Láttam a ködnek országát , Jelenkor Bencsik Orsolya: Több élet , Fórum-Magvető Gál Soma: Sármesék , FISZ Horváth Benji : Az amnézia útja , JAK-Prae Hyross Ferenc: Tömegvonzás , FISZ Lanczkor Gábor : Apás szülés , Jelenkor Makai Máté: Koriolán dala , FISZ Nagy Kata: Inkognitóablak , JAK-Prae Purosz Leonidasz: A városnak meg kell épülnie , FISZ Szabó Róbert Csaba : Alakváltók , Jelenkor Shortlist Bencsik Orsolya: Több élet , Fórum-Magvető Nagy Kata: Inkognitóablak , JAK-Prae Szabó Róbert Csaba : Alakváltók , Jelenkor A díjazott Bencsik Orsolya: Több élet , Fórum-Magvető 2017 A tíz jelölt Bognár Péter : A fényes rend (Magvető, 2017) Bódi Péter: Hipster (Kalligram, 2017) Czinki Ferenc: A pozsonyi metró (Scolar, 2017) Ferencz Mónika: Hátam mögött dél (Scolar, 2017) Hevesi Judit : Holnap ne gyere (Magvető, 2017) Potozky László : Égéstermék (Magvető, 2017) Szerényi Szabolcs: Éhség (FISZ, 2017) Tóth Kinga: Holdvilágképűek (Magvető, 2017) Turi Tímea : Anna visszafordul (Magvető, 2017) Závada Péter : Roncs szélárnyékban (Jelenkor, 2017) Shortlist Czinki Ferenc: A pozsonyi metró (Scolar, 2017) Potozky László : Égéstermék (Magvető, 2017) Závada Péter : Roncs szélárnyékban (Jelenkor, 2017) A díjazott Závada Péter : Roncs szélárnyékban (Jelenkor, 2017) További olvasnivaló Megmondjuk, ki lesz a legjobb 35 év alatti magyar író , KönyvesBlog, 2016. november 28. Források és jegyzetek Új irodalmi ösztöndíj a fiatal magyar irodalomért A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj tíz jelöltje Itt a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje Krusovszky Dénes kapja a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj tíz jelöltje A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje Mán-Várhegyi Réka kapja a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat A Horváth Péter Ösztöndíj idei jelöltjei A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei három jelöltje Áfra János nyerte el a Horváth Péter-ösztöndíjat A Horváth Péter Ösztöndíj 10 esélyese 2016-ban Megvan a Horváth Péter-ösztöndíj idei három jelöltje A Horváth Péter Ösztöndíj 2017-es jelöltjei Valós számok A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A valós számok halmaza végtelen, hisz tartalmazza a szintén végtelen számú természetes, egész és tört számokat, tehát összességében a racionális számok halmazát, valamint az irracionális számok halmazát. Az irracionális számok definíciója szerint nincs olyan szám, amely egyszerre racionális és irracionális lenne, és a két halmaz elemein kívül más nem tartozik a valós számokhoz. (Vannak viszont számok, amelyek se racionális se irracionális számok, mert nem valós számok, a nagyságuk nem meghatározható a valós számegyenesen vett rendezéssel a 0-hoz képest, tehát nem 0, nem is pozitív és nem is negatív számok.) A valós számokat a tizedestörtekkel azonosíthatjuk: a véges valamint a végtelen szakaszosan ismétlődő tizedestörtek a racionális számoknak, míg a végtelen, szakaszosan nem ismétlődő tizedestörtek az irracionális számoknak felelnek meg. A számhalmaz létrehozásában alapvető volt a görögök felfedezése, miszerint kettőnek a négyzetgyöke (a négyzetátló hosszának mérőszáma) nem racionális szám, bár pontos, matematikailag kielégítő definícióra a 19. századig kellett várni. A valós számok halmazának matematikai jele (a latin realis szóból, ami valósat, valóságosat jelent). Valós számok bevezetése Axiomatikus megközelítés A valós számok egy modelljének nevezzük azt az R halmazt, amely tartalmaz két elemet (0 és 1), értelmezünk rajta két bináris műveletet (+ és *, összeadás és szorzás) és egy bináris relációt (≤), valamint ezek kielégítik a következő tulajdonságokat: testet alkot, azaz : Asszociativitás: és Kommutativitás: és A szorzás disztributív az összeadásra nézve: Additív semleges elem, a nullelem létezése: Multiplikatív semleges elem, az egységelem létezése: Additív inverz létezése: Multiplikatív inverz létezése: ha , akkor R -en teljes rendezés ≤, azaz minden : Reflexivitás: x ≤ x Antiszimmetria: ha x ≤ y és y ≤ x, akkor x = y Tranzitivitás: ha x ≤ y és y ≤ z, akkor x ≤ z Teljesség: x ≤ y vagy y ≤ x Az összeadás és a szorzás kompatibilis a rendezéssel, azaz minden x, y, z-re az R -ből: Ha x ≤ y, akkor x + z ≤ y + z Ha 0 ≤ x és 0 ≤ y, akkor 0 ≤ x*y Minden nem üres részhalmazának ha van felső korlátja R-ben, akkor van legkisebb felső korlátja (szuprémuma) is R-ben. Az utolsó tulajdonság fontos, mivel az különbözteti meg például a racionális számok halmazától, mivel az a halmaz, amelynek az elemeinek négyzete kisebb kettőnél, rendelkezik racionális felső korláttal (2 például ilyen), de a legkisebb felső korlátja (a gyök kettő) nem eleme a halmaznak. A valós számok egy ekvivalens axiómarendszere a ha van felső korlát, akkor szuprémum is van helyett az arkhimédeszi axiómát és a Cantor-axiómát választja. Ezzel egyes tételek bizonyítása könnyebb: Arkhimédeszi axióma: minden valós számhoz található nála nagyobb természetes szám. Cantor-axióma: egymásba skatulyázott zárt intervallumoknak van közös pontja. Ezekkel a tulajdonságokkal kimutatható, hogy bármely két modell ami ezeket kielégíti, izomorf. Az axiómarendszerek közvetlen következményei A két axiómarendszer ekvivalenciája Alulról korlátos halmaznak van infimuma, azaz legnagyobb alsó korlátja Ha egy sorozat monoton nő és felülről korlátos, akkor konvergens. Hasonlóan, egy alulról korlátos monoton csökkenő sorozat is konvergens. A kettőt összetéve kapjuk, hogy ha egy monoton sorozat korlátos, akkor konvergens konvergens sorozat határértéke egyértelmű Avram Mrazović Avram Mrazović (Аврам Мразовић, Mrazovics Ábrahám) – (Zombor, 1756. március 25. – Zombor, 1826. február 20.) – szerb pedagógus, író, fordító Életútja Édesapja George Mrazović, a zombori Szent János ortodox templom plébánosa volt. – Tanulmányait Zomborban, Szegeden, Pécsett és Budán végezte, de bölcseletet a bécsi egyetemen is tanult. Vićentije Jovanović Vidak (sh) karlócai metropolita egyetértő támogatásával, féléves tanfolyamon megismerte Felbiger oktatási módszerét. Avram Mrazović-ot a pécsi tankerület ortodox iskolái királyi felügyelőjének nevezték ki. A tanfelügyelőknek nemcsak a már létező nemzeti iskolák ellenőrzése volt a feladatuk, hanem a nemzeti népiskolákban az első Ratio által kívánt tanítási-nevelési munka feltételeinek megteremtését kellett kezdeményezniük, segíteniük. Új iskolák szervezése, a meglévők bővítése, tanítási segédeszközök – elsősorban megfelelő tankönyvek – biztosítása, az eredményes tanítási-módszerek terjesztése egyaránt munkájukhoz tartozott. Amikor 1778-ban Tanügyi Bizottság rendeletére a görög keleti szerb népiskolák felügyeletével bízták meg, akkor tanfelügyelőként leginkább Pécsett és Győrött lakott. A Mária Terézia által 1777. augusztus 22-én jóváhagyott első Ratio Educationis 1-2-3 tanítós alapszintű népiskoláiban a Felbiger-módszer lett a módszertani eljárások meghatározója, normája. A tanügyi rendelet előírta, hogy királyi tankerületenként az alapszintű népiskolák közül legalább egyet ún. elsőrendű nép-, azaz normaiskolának kell megszervezni és működtetni. Mrazović Zomborban, az 1717-ben alapított szerb triviális népiskolát elsőrendű, szerb (rác) nép- nemzeti iskolává fejlesztette, amely így alkalmassá vált arra, hogy mellé mint főelemi iskola mellé, nevelőképző (tanítóképző) feladatok elvégzésére intézményi tagozat szerveződjék. Az iskolában a szerb nemzetiségű népiskolai tanítók első képzőtanfolyamát 1778. május 1-én kezdték el. A képzés célja volt a Felbiger által kidolgozott sagani módszer, a „norma” elsajátíttatása. Így a zombori iskola „norma-iskolai” feladatokat látott el, s mint ilyen a Magyar Királyságban a szerb nemzetiségű és görög szertartású nem egyesült katolikus vallású népiskolai tanítók első államilag elismert (szerveződött) képzőintézete, normaiskola volt. 1790. szeptember 1-én a zombori szerbek képviselőjeként vett részt a magyarellenes temesvári szerb nemzeti kongresszuson. – 1791-ben fejezte be a tankerületi munkát és kimagasló pedagógiai tevékenysége elismeréséül 1794. július 28-án I. Ferenc magyar királytól nemességet kapott. Bács-, majd Szerém megyei táblabíró lett. Nyugdíjazása után Zomborban élt, és haláláig a város képviselő-testületének tanácsnoka volt. Irodalmi munkássága Írói tevékenysége szorosan kötődött a közoktatásban vállalt feladatához: a Magyar Királyság ortodox népiskolái számára a szerbnyelvű tanítást-tanulást lehetővé tevő tankönyveket, segédkönyveket írt. A tankerületi felügyelőknek a Rato Educationis feladatává tette, hogy gondoskodjanak a népiskolákban tanítandó tartalmakhoz megkívánt tankönyvekről; szükség esetén írjanak ilyen tankönyveket. – Könyveit a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben többször kiadták. Nemcsak a népiskolai tanításban, de az ún. szerb latin-iskolákban, vagy a magasabb iskolák szerbnyelvű tanulóinál – a megengedett anyanyelvi képzés alkalmainál (pl. az önképzőkörökben) – jelentős szerepe volt anyanyelvi könyveinek. – Hatása kiterjed az iskolákon túli világra, s nagyban segítette a szerb irodalmi-nyelv kialakulását, reformját. A pedagógiai irányultság irodalmi munkássága tartalmi sajátossága maradt. Az még fordításait is jellemezte. Műveiből: Rukovodstvo k slavenskom pravočteniju i pravopisaniju – Bécs, 1794 3 ; Buda, 1806 3 – (Vezérkönyv a szláv olvasás-íráshoz; A szlávolvasás-írás tanulásának vezérkönyve). Rukovodstvo k slavenstvej grammatice vo upotreblenie slavano-serbskih narodnyh učiliŝ – Bécs, 1794; Buda, 1821. 4 XVI. 192 o. – (Vezérkönyv a szláv-szerb népiskolák szláv-nyelvtanához). Rukovodstvo k slavenskom krasnorečiju – Buda, 1821. XXIV. 246 o. – (A szlávnyelvi-stílus kézikönyve). Rukovodstvo k naučje čislitelnoj – Buda, 1798. és 1818. – (A számtan tanulásának vezérkönyve). Rukovodstvo k domaćemu i poljskomu stroeniu ili propis – Buda, 1822. – (Utasítás a házi és a mezei munkákhoz). Poučitelnij Magazin za djecu – Bécs, 1794. (1. és 2. rész); Buda, 1800. (3. és 4. rész) – (Hasznos ismeretek tára gyekeknek – Jeanne Marie Leprince de Beaumont szövegeinek fordítása). Slezi sjeni Alexandri Pavlovni – Buda, 1801. – (Könnyek Alekszandra Pavlovnáért ). Pastirska igra od Gellerta – Buda, 1803. – ( Gellert pásztor-játékának fordítása). Čelovjeko merzosti razkajanie – Buda, 1808. – (Embergyűlölés és megbánás – Színmű). Ovidius Naso fordításai szerbnyelvre: Tristia (Keservek) IV. és V. könyv; Epistulae ex Ponto (Levelek Pontosból) IV. könyv. MFFA Képadatbázis Az MFFA Képadatbázis a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány 1990-ben alapított adatbázisa. Az adatbázis gyűjtőköre Az adatbázis 980 magyar játékfilm szöveges adatait és állófotóinak KODAK PRO PHOTO CD-re mentett digitális változatát tartalmazza, 1945-től napjainkig. Ez közel 240 ezer filmfotót tesz ki, s reprezentálja a magyar filmtörténet értékeit. A képekhez tartozó szöveges információk a filmek alkotóira és résztvevőire vonatkoznak. Pikárdia Pikárdia (franciául és pikárdul Picardie) Franciaország egyik régiója, amelynek három megyéje Aisne, Oise és Somme. A név eredete A Picardie szó eredete se nem földrajzi, se nem történelmi. A szó először 1248-ban bukkant fel, a picard, azaz piocheur szó származékaként. A párizsiak piocheur-nek nevezték mindazokat a földműveseket, akik Senlis és Valois erdős területeitől északra éltek. Franciaország északi részén viszont pikárdoknak nevezték mindazokat, akik nem beszéltek flamand nyelven: Arras, Boulogne-sur-Mer, Calais és Tournai voltak a pikárd városok; az idevaló diákok alkották Párizsban és Orléans-ban a „Pikárd Nemzet”-et. Története A régi Pikárdia határai nem felelnek meg a régiót alkotó mai három megyének. A régi Pikárdiához csak Somme, Oise északkeleti része és Aisne északi része tartozott, azonban magába foglalta Pas-de-Calais parti területeit is. Oise megye területének nagyobb része a francia korona birtoka volt. Aisne megyéből a Soissonnais szintén a koronához tartozott, a többi pedig Champagne hercegség része volt. A régió többi része, beleértve Oise északkeleti részét is, a noyoni érsekségé volt. Az ókorban a gall háborúk idején ezen a területen éltek a belgák. 843-ban a verduni szerződés során Pikárdia a Francia Királyság része lett. Utóbb az északi részt Burgundia foglalta el, majd Flandriával együtt a spanyolok hódították meg. A Szent Bertalan éjszakája (1572) idején Henri d'Orléans-Longueville kormányzó megakadályozta a protestánsok lemészárlását. A Katolikus Liga háborújának kezdetén Guillaume de Montmorency-Thoré példája, aki 1589-ben bevette Senlis-t, arra késztette a pikárdiai nemeseket, hogy beálljanak a királyi seregbe., amikor III. Henriknek már gyakorlatilag nem voltak támogatói. Az első- és második világháborúban Pikárdia csaták helyszíne volt. Kultúra A déli rész kivételével a pikárd nyelvet beszélik. A pikárd nyelv a 13. században élte fénykorát: akkor nemcsak Pikárdiában beszélték, hanem a jelenlegi Pas-de-Calais régióban (Dunkerque kivételével), Hainaut egyes részein és Tournai környékén is. A 19. század elejétől kezdődően a pikárd nyelv használata visszaszorult Beauvais, Noyon, Vervins déli részein, de még az 1970-es és 1980-as években is fennmaradt, még a városokban is. Ma kb. 700 ezer beszélője van, de legtöbb kétnyelvűségben él. Azok, akik első nyelvként beszélik a pikárdot, többnyire 50 év felettiek. Pikárdiához kötődő híres személyek Gracchus Babeuf utópista kommunista forradalmár Paul Claudel költő és diplomata Jean-Antoine-Nicolas de Caritat, Condorcet márkija, filozófus , matematikus és politikus id. Alexandre Dumas író Antoine Galland orientalista Jean de La Fontaine költő Jean-Baptiste de Lamarck biológus Henri Matisse festő Jean Racine író Jules Verne író Colin Hendry Edward Colin Hendry (Keith, 1965. december 7. –) skót labdarúgó, legutóbb a skót Clyde edzője volt. Sikerei, díjai Angol bajnok : 1995 Az év játékosa: 1990 Skót bajnok : 1999 Skót kupagyőztes : 1999 Skót ligakupagyőztes : 1999 Forrás Soccerbase Lons-le-Saunier Lons-le-Saunier város Franciaország keleti részén, Franche-Comté régiójában, Jura megye székhelye. Környékén szőlőműveléssel foglalkoznak. Nevezetes üdülőhely, sós gyógyvízforrásokkal. Története A város híres szülöttei Claude-Jacques Lecourbe generális és Claude Joseph Rouget de Lisle. A középkorban Ledo Salinarius volt a neve. 1815-ben itt adták ki azon proklimációt, amelyben a Bourbonokat újból trónvesztettnek nyilvánították. Látnivalók Rue du Commerce - a XVII. században kialakult árkádos üzletutca, ennek 24. számú házában született a Marseillaise , a franciák nemzeti himnusza szerzője, Claude Joseph Rouget de Lisle . Cirque de Baume - a város közelében található a meredek sziklafalakkal körülvett, zárt medence, tulajdonképpen vakvölgy, ahol meg lehet tekinteni a hatalmas Grottes de Baume barlangot. Testvérvárosok Offenburg Ripley Glendale (Colorado) Glendale város az USA Colorado államában. Lakosainak száma 4184 fő (2010). Glendale Denver községgel határos. Népesség A település népességének változása: 2006-os GP2 valenciai nagydíj A 2006-os GP2 valenciai nagydíj volt a 2006-os GP2 szezon első versenye. A versenyt Valenciában rendezték 2006. április 8. és április 9. között. A főversenyt Nelsinho Piquet nyerte Lewis Hamilton és Adrián Vallés előtt. A sprintversenyen Michael Ammermüller végzett az élen Ernesto Visót és Nicolas Lapierre-t megelőzve. Forrás Race 1 results - 2006 Valencian Grand Prix (gpupdate.net). (Hozzáférés: 2010. június 27.) Race 2 results - 2006 Valencian Grand Prix (gpupdate.net). (Hozzáférés: 2010. június 27.) Nové Hutě Nové Hutě település Csehországban, a Prachaticei járásban. Nové Hutě Borová Lada, Kvilda, Stachy, Zdíkov, Kašperské Hory és Horská Kvilda településekkel határos. Lakosainak száma 88 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mario Tadejević Mario Tadejević (Fiume, 1989. augusztus 28. –) horvát labdarúgó. Sikerei, díjai HNK Rijeka: 1.HNL bronzérmes: 2008-09 FK Sarajevo: Bosznia-hercegovinai labdarúgó-bajnokság (első osztály) ezüstérmes: 2012-13 Bosznia-hercegovinai labdarúgó-bajnokság (első osztály) bronzérmes: 2013-14 Mario Tullio Montano Mario Tullio Montano (Montecatini Terme, 1944. február 7. – Livorno, 2017. július 27.) olimpiai bajnok olasz kardvívó. Családja Mario Tullio Montano vívócsaládból származik. Nagybátyja, Aldo Montano (1910–1996) kardvívásban két olimpián ezüstérmet szerzett, valamint ötször világbajnoki aranyérmes lett. Unokatestvére, Mario Aldo Montano (1948–) szintén kardvívásban az 1972-es müncheni olimpián aranyérmes lett, továbbá kétszer lett első a világbajnokságokon. Testvérei szintén olimpiai érmes sportolók: Carlo Montano (1952–) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes tőrvívó, Tommaso Montano (1953–) pedig olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kardvívó. Unokatestvérének fia, Aldo Montano (1978–) olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardvívó. Star Wars Galactic Battlegrounds A Star Wars Galactic Battlegrounds (röviden sokszor csak: Battlegrounds) egy számítógépes valós idejű stratégiai játék, (röviden RTS=Real Time Strategy), mely a Csillagok háborúja (a teljes "bi-trilógia") világában játszódik. A játéknak Star Wars Galactic Battlegrounds Clone Campaigns címen egy kiegészítése is megjelent. A játék menete nemcsak a közös műfaji sajátosságok miatt emlékeztet az Age of Empires sorozatra, konkrétan a középkori témájú AoE II.-re, hanem szinte teljes egészében, minthogy a két szoftver ugyanazt a videojáték-motort (a Genie-t) használja. Vagyis a Battlegrounds egy kétdimenziós izometrikus grafikájú valós idejű stratégiai játék, amelyben a küldetések során civilizációt kell választanunk, négy korszakon át fejleszthető technológiákat kikutatnunk, épületeket és termelő- valamint katonai egységeket gyártanunk, melyekkel harcban kell legyőzni a többi - akár virtuális, akár emberi - játékost. Főbb elemek Nyersanyagok A nyersanyagok a következők: Étel (food) . Az építkezést kivéve szinte mindenhez szükséges: az egységek (munkások és katonák) gyártása bizonyos ételköltséget igényel, ezen kívül a technológiák felfedezése (ide értve a korszakváltást is) szintén tetemes mennyiségű ételt emészt föl. Ezt a nyersanyagot részben a vizes területeken lévő hallelőhelyekről lehet munkásokkal (workers/fishers) vagy halászhajókkal (utility trawlers) kinyerni, részben munkásokkal (workers/foragers) bokrokról összegyűjteni, részben ugyanezekkel ( workers/hunters / herders ) állatokat (pl. bantha , kaadu , fambaa , eopie , stb.) lehet leölni és húsukat a nyersanyaggyűjtő épületekbe (ételraktár, food processing centers ) szállítani. Az étel nyerésének két "megújuló" módja is van (megújulón azt értjük, hogy nem merül ki, illetve ha ki is merül, újjáépíthető), nevezetesen 1). farm ok építése és azon munkások (villagers/farmers) dolgoztatása, illetve 2). újdonság az Age Of Empires-hez képest az állatfarmok (animal nurseries) léte. Bizonyos típusú vadállatokat (a bantha és a nerf ) be lehet fogni, és az állatfarmokba vagonírozni, ahol bizonyos, állandó sebességgel ételt fognak termelni. Szén (carbon) . Az étel mellett a másik alapvető nyersanyag, az Age Of Empires-beli "fa" megfelelője, az épületek építéséhez, illetve bizonyos egységek (hajók, nehézgépjárművek, és a közkatonaság) gyártásához nélkülözhetetlen. A szén egyedüli lelőhelyei a térképen található erdők, vagy a karbonitsziklák, melyek fáit vagy köveit a munkások (villagers/carbon collectors) feldolgozhatják és a raktárakba (carbon processing centers) szállíthatják. Ore . Ez a nyersanyag pontosan ugyanazt a szerepet tölti be, mint az Age Of Empires-ben a "kő". E lila színű kristály a védelmi épületekhez (fal, erődök, városközpont, tornyok) szükséges, tárolóhelyéül az orefeldolgozó üzemek (ore processing centers) szolgálnak. Bizonyos technológiák kikutatása is igényli. Nova . Zöld színű kristály, olyan szerepet tölt be, mint az AoE-ben az arany. Az erős, fejlett katonai egységek előállításának költségét és a technológiák felfedezését finanszírozhatjuk vele. Bányászattal és kereskedéssel (ld. Épületek/Űrkikötő ) is hozzá lehet jutni, tárolása a novafeldolgozó üzemekben (nova processing center) történik. Ha lovagjaink összegyűjtik a térképen esetleg található ún. holokronok (Age Of Empires II. analogon : ereklye/ relic ) valamelyikét és a templomba viszik, akkor a templom elkezd lassan, de biztosan novát termelni. A nyersanyaglelőhelyek ugyanúgy nem megújuló források, mint az AoE-ben (a farmolás két fajtáját kivéve). Az Age Of Empires I.-től eltérően, és az Age Of Empirs II.-hez hasonlóan minden nyersanyagfajtának külön raktárat kell építeni (ld. épületek). Diplomácia Ez teljesen ugyanúgy működik, mint az AoE II.-ben, chatestül-mindenestül. A játék „Diplomacy” gombjára kattintás után megjelenő menüben a játékosoknak lehetőségük van a többi játékossal való viszonyok (szövetséges = ally, semleges = neutral és ellenséges = enemy) beállítására (a szövetséges egységek nem tudják megtámadni egymást, a semlegesek csak parancsra-kattintásra támadnak civil egységeket, de katonai egységeket automatikusan, az ellenséges játékosok katonai egységei automatikusan rátámadnak egymás civil és katonai egységeire is, ha azok a látókörükbe kerülnek). Ha van űrkikötőnk (spaceport - ez AoE terminológiával nem más, mint a market, piac), akkor – szintén a Diplomacy menüpontban – lehetőség van a többi játékossal való nyersanyagcserére (tribute giving). A diplomáciai beállítások nem feltétlenül kölcsönösek. A virtuális játékosok szerencsére sokkal kifinomultabban kezelik a diplomáciai beállításokat, mint az AoE I.-ben. Például a "barátságos tűz" nem okoz azonnali beállításváltozást. A chat rendszeren keresztül a szövetségeseinknek beépített, választható lehetőségként szereplő parancsokat is adhatunk (azonnali támadás, emlékműépítés stb.), ezeket, ha fennállnak a feltételek, meglehetősen megbízhatóan végrehajtják. Civilizációk A játék során választhatunk vagy a gép meghatároz nekünk egy civilizációt is (A Battlegrounds-ban 6 db: birodalmiak, lázadók / felkelők, naboo-i királyság, gunganek, a Kereskedelmi Szövetség, vukik). A civilizációk egymástól főleg a megjelenítésben különböznek - ide értve a grafikát és a hangeffekteket is, de az ilyen, játékmenetet nem érintő különbségek mellett néhány, a stratégiát is érintő eltérés is van. A legfontosabbak az ún. speciális v. saját egységek (unique units), ugyanúgy, mint az AoE II.-ben; és bizonyos technológiák is eltérnek. Ízelítő az egységekről: (* jelöli a játéktervezők által kreált, más Star Wars termékben nem szereplő egységeket). A Clone Campaigns c. bővítésben két új civilizáció is van (a Régi Köztársaság klónhadereje, ill. a Független Rendszerek Konföderációja). Az Age of Empires I.-ből ismert civilizációs bónuszok és antibónuszokhoz hasonlóak ebben a játékban is megvannak, azonban stratégiai jelentőségük és észrevehetőségük a támadó- és védőegységek erősségének, számának növekedése és a beépített AI szkriptek miatt (amely sokkal nagyobb számban gyárt egységeket, és sokkal egyformábbakat) erősen csökkent. Itt nem a saját egységekről és saját technológiákról van szó (azok lényegesek), hanem a már játék elején is meglévő, beépített és megváltoztathatatlan eltérésekről, pl. hogy a birodalmiak 10%-kal gyorsabban építenek erődöt, vagy a kereskedelmi szövetségi munkarobotok lassabban bányásznak szenet, mint az átlag. Ráadásul a nem patchelt verzió(k) útmutatóiban megjelölt bónuszok eltérhetnek a valós értékektől, amit csak az 1.1. számú javítócsomag állított helyre. Technológiák A technológiák beépített egyszeri lehetőséget jelentenek egységeink fejlesztésére. Nyersanyagköltségük többnyire tetemes, de segítségükkel megnövelhetjük egységeink hatékonyságát. Két technológiatípust különböztethetünk meg: Újfajta egységek felfedezése: Az AoE I.-től eltérően ez nem jellemző, hacsak magát a korszakváltást is nem tekintjük technológiának. Újfajta épületeket és egységeket kizárólag korszakváltással érhetünk el. Régi egységek hatékonyabbá tétele: egyes technológiák megnövelik az épületek vagy katonák támadóerejét, a Jedi/Sith lovagok vagy a munkások mozgási sebességét vagy anyagszállítási kapacitását stb. Akárcsak az AoE-ben, ha egy technológiát felfedeztünk, akkor a küldetés (scenario) végéig így maradunk (még akkor is, ha az épületet, melyben felfedeztük, vagy az összes hasonló épületet is, elpusztítják), de előfordulhat, hogy a küldetéssor következő küldetésében ismét elölről kell kezdenünk mindent. A technológiák előfeltételességi faszerkezetbe rendeződése sokkal kevéssé jellemző, mint az AoE sorozatban. A legtöbb technológia ill. egység elérésének feltétele szinte kizárólag a megfelelő épület megléte és a megfelelő korszak. Szinte egyetlen kivételként a lovasság képzése említhető, amelynek képzéséhez állatfarm (animal nursery) szükséges. Bizonyos civilizációknak saját technológiáik is vannak, melyek mások számára csak akkor elérhetőek, ha a játék elején az erre szolgáló jelölőnégyzetet ("All Techs") bejelöljük. Ld. civilizációk. Korszakok Minden civilizációt végigfejleszthetünk négy "korszakon", pontosabban fejlettségi szinten (tech level I.-IV). A korszakváltás tetemes mennyiségű nyersanyagot igényel, viszont mindegyik lehetőséget ad újfajta épületek, fejlettebb egységek gyártására és új technológiák kidolgozására (a korszakok egyébként felfoghatóak egyszerűen a irányítóközpontokban kikutatható, központi jelentőségű technológiáknak is). Bővebben ld. itt: Épülettípusok korszakok szerint. Épületek Az épületeket csoportosíthatjuk a következőképp: 1). fejlettségi szint szerint vannak első-, másod-, harmad- és negyedszintű épületek; ti. hogy mely fejlettségi szinten építhetőek legelőször; 2). Funkció szerint vannak civil, katonai, és védekező épületek. Egyik épület többszörös megépítésének sincs elvi korlátja, csak a nyersanyagok léte és az építkezési hely befolyásolja a számukat. Épületek funkció szerint Megjegyezzük, a játékkészítők következetessége vitatható, ha az utóbbi csoportosítási szempontot tekintjük, hiszen a védekezésre képes városközpontot pl. a civil épületekhez sorolták, a termelést is végző kikötőt pedig a katonai épületekhez; míg a hadikutatást végző war centert a civil épületekhez. Katonai épületeknek csak azok számítanak, amelyekben katonák vagy harcoló egységek gyárthatóak, nem azok, amelyeknek bármiféle szerepük van a harcban. Civil épületek: Ház ak (prefab shelters) : 1. szintű épület. A játék civilizációnk létszámát 50 (ill. a beállítástól függően akár 200) főre korlátozza. Ezen a korláton belül a házak biztosítják népességünk fenntartását: új ház építése szükséges 5 új egység (akár hajó, akár munkás, vagy katonai egység) fenntartásához (ilyen funkciója a városközpontnak is van). Az irányítóközpont (command center) : 3. szintű épület, az összes épületek közül a legalapvetőbb, az AoE-beli városközpont (town center) megfelelője, amely mindenféle nyersanyagtárolásra is szolgálhat, és az egyetlen hely, ahol munkásokat gyárthatunk. A munkások mellett az organikus (biológiai) egységek sérüléseit gyógyító orvosok is itt képezhetőek, valamint itt lehet új fejlettségi szintre lépni . Ha legalább két munkás tartózkodik benne, akkor képes védekezni a közelítő ellenség ellen. A benne tartózkodó munkások számának növekedésével védekező ereje is jelentősen megnő. A raktározó épületek : 1. szintű épületek. Kizárólag nyersanyagtárolásra jók (illetve bennük a nyersanyaggyűjtést gyorsító egyes technológiák is kikutathatóak). Négy fajtája: az élelemfeldolgozó, a szénfeldolgozó, a novafeldolgozó, és az orefeldolgozó központ. Bizonyos küldetésekben másféle néven és grafikával is szerepelhetnek, de szerepük ugyanaz. Állatfarm (animal nursery) : 1. szintű épület, tulajdonképp speciális, ötödik fajta raktárnak is felfogható, amely a befogott állatokat gyűjti össze. Ha van a pályán bantha vagy nerf, akkor ezeket meg kell találni és az állatfarmban el lehet elszállásolni, az állatfarm ilyenkor automatikus és egyenletes élelemtermelésbe kezd. Egy állatfarm tíz állatot tud befogadni, minél több állatfarm van minél több raktározott állattal, annál gyorsabban termelődik az élelem. Bizonyos, itt kikutatható technológiák növelik az élelemtermelés sebességét. A lovasság képzéséhez előfeltételként legalább egy állatfarm szükséges (nem kell "lakottnak" lennie, üres is lehet), bár a lovasság maga nem ebben az épületben, hanem a barakkban képezhető. Az áramfejlesztő pózna (power core) : 1. szintű épület, egy kis méretű és olcsó oszlop, ami az épületeket látja el árammal. Igazából csak a pajzsgenerátorok működéséhez feltétlenül szükséges, bár a virtuális játékosok drágasága (200 szén) ellenére nagyjából rácsszerű rendben rengeteget építenek belőle (valószínűleg azért, mert a gyenge és így felesleges őrpózna helyett használják). Bár nem létszükséglet a legtöbb épület számára, hogy egy ilyen pózna hatósugarában legyenek, azonban ha beleesik, az épület működésének hatékonysága megnégyzereződik. Az áram nélküli épületek az egységek vagy technológiák kifejlesztését negyedannyi sebességgel végzik. Űrkikötő (spaceport) : 2. szintű épület, teljes egészében az AoE sorozat (különösen a II.) piacának (market) megfelelője. Lehetőséget ad nyersanyagok cseréjére (pl. egy játékos élelmét novára cserélheti, bár nem egy másik játékossal, hanem a játék "nyersanyagbankjával"), nyersanyagok juttatására másik játékosnak (tribute) , és kereskedőhajók építésére, melyek novát termelnek, ha van egy másik szövetséges vagy semleges játékosnak elérhető piaca. Hadi fejlesztőközpont (war center) : 2. szintű épület; Szerepe nagyon hasonló a fejlesztőközpontéhoz, de míg ott a védelmi épületeket lehet fejleszteni, itt a katonai egységek páncéljait. Az AoE II.-beli kovácsműhely (blacksmith) felel meg neki (illetve az AoE I.-beli piac, market , ha csakis a kikutatható technológiákat vesszük figyelembe). Fejlesztőközpont (research center) : 3. szintű épület. Egységek nem képezhetőek benne, kizárólag technológiai fejlesztésekre szolgál. Az AoE 1.-beli kormányzói palota (government center) megfelelője. A Battlegrounds világában főleg az épületek védekező lehetőségeit (pl. a páncélzatot és a hatótávot), valamint a termelés sebességét növelő technológiákat kezel. "Emlékmű" (monument) : 4. szintű épület. Az AoE-beli "csoda" (wonder) megfelelője, azonban az ottaninál jóval kisebb - gyakorlatilag zéró - szerepet játszik (legalábbis a küldetésekben és a legtöbb random map játéktípusban). Katonai épületek: barakk (troop center) : 1. szintű épület, amely négyféle egységet gyárt (ld. egységek/gyalogság): a gyalogságot, a lovasságot, a légelhárítókat és a tüzéreket. A kikötő (dock) 1. szintű épület. Csakis a földterületek és vizek határára építhetőek, a halászhajók (utility trawlers) , az egységeket szállító hajók (transport ships), és hadihajók ( cirkálók , rombolók , és fregattok ) gyártásához kell. gépjárműgyár (mech factory) : 2. szintű és minimális orekristályt igénylő épület, a gépesített egységeket (illetve ezek egy részét) gyártja, szintén négyfélét: a felderítőket, a kis gépjárműveket, a gépjárműromboló gépjárműveket és az ostromgépjárműveket. Részben az AoE I.-beli akadémiának feleltetheő meg, bár a szituáció - láthatóan - sokkal bonyolultabb, hiszen az akadémia egyféle egységével szemben a gépjárműgyár rengetegféle dolgot gyárt; részben pedig az AoE ostromgépgyárainak (siege workshops) , hiszen a romboló- és ostromgépjárművek az AoE ballistáihoz is hasonló szerepűek. légibázis (airbase) : 3. szintű és minimális orekristályt igénylő épület, a repülő járművek: vadászgépek, bombázók és szállítóhajók gyártására szolgál. Ilyen az AoE I.-III.-ban nincs ... a légi hadviselés, amelyet a vukik, a lázadók és a nabboiak előszeretettel és sokszor hatékonyan alkalmaznak, jóval változatosabbá teszi a harcot az AoE csatáihoz képest. nehézfegyvergyár v. ostromgépgyár (heavy wepons factory) 3. szintű és minimális orekristályt igénylő épület, a nehéztüzérség képzéséhez szükséges. Háromféle egységet képez: 1). a faltörő kos szerepét betöltő lézeres épületrombolókat (pummel) , 2). nehézágyús gépjárműveket (artilery) , azaz nehéztüzérséget (AoE: "katapultok"), valamint 3). légvédelmi nehéztüzérséget (anti-air mobiles) . Templom (temple) : 2. szintű és minimális novakristályt igénylő épület. A templomban az Erővel bánni tudó egységeket képezhetünk, akik nemcsak félelmetes erejű harcosok, de térítő (converting) képességük lehetőséget ad rá, hogy egy ellenséges egységet a magunk oldalára állítsunk; mindkét funkciójukban a hadviselésnek is fontos részei. A vukik, gunganek, felkelők és nabooiak fénykarddal küzdő Jedi padavanokat, lovagokat és mestereket tudnak képezni, míg a birodalmiak és a kereskedelmiek ezek sith megfelelőit. Erőd (fortress) : 3. szintű és tetemes (550 egység) mennyiségű orekristályt igénylő épület. AoE III. megfelelője a kastály (castle) . Képes védekezni az ellenséges egységek támadása ellen, még üresen is, de ha munkások vagy katonák tartózkodnak benne, akkor azok számával együtt a védekező erő is nő. Különösen hatékony a légitámadások ellen. Háromféle egység (a saját egységek, a fejvadászok és az ostromágyúk) gyártására képes. Bizonyos, általában (de nem kizárólag) a saját egységekkel kapcsolatos technológiák kikutatására is szolgál. Defenzív épületek: Falak . Két teljesen eltérő fajtája van, az 1. szintű és nem fejleszthető könnyűfal (light wall) és a 2. szintű és akár erőtérrel védett fallá is fejleszthető közepes fal ( medium wall , heavy wall , shield wall ). Kapu (gate) : 2. szintű épület, amely a közepes falhoz hasonló, de a saját, semleges és szövetséges egységek át tudnak járni rajta. A fallal együtt lehet fejleszteni. Őrpózna (sentry post) : 1. szintű épület; minimális orét igénylő oszlop, amelynek hatására a köd feltárul és egy adott területen minden mozgás látható lesz. Őrtorony (light turret) : 2. szintű és elég sok (kb. 100) orekristályt igénylő épület, amely képes lövedékeket kibocsátani a közelítő ellenség felé, és a lovasságot, az ostromgépeket meg a bombázókat kivéve minden egység támadásainak hatékonyan áll ellent. Fejleszthető ( medium turret , advanced turret ) és 5 db. munkás vagy gyalogos befogadására képes, melyek a támadóerejét megnövelik. Légelhárító torony (anti-air turret) : 3. szintű és elég sok (kb. 100) orekristályba kerülő épület, amely képes az őrtornyok által nem látott légierő elpusztítására. Fejleszthető ( medium, advanced stb.). Pajzsgenerátor (shield generator) : 3. szintű és sok (kb. 200) orekristályba kerülő épület, amely megsokszorozza a hatósugarában lévő épületek és egységek páncélzat pontjait. Működéséhez szükséges, hogy egy áramfejlesztő pózna (power core) hatósugarában legyen. Egyes küldetésekben másféle, nem központi szerepű épületek is megjelenhetnek (mint pl. a Birodalom visszavág ionágyúja ...). Egységek Az egységek megjelenésének sokszínűségére még az AoE II.-nél is nagyobb gondot fordítottak a tervezők. Nemcsak a saját egységek megjelenése tér el civilizációnként, hanem az összes egységé, ide értve a közkatonákat és az összes épületet is. Az AoE II.-höz hasonlóan nemcsak minden egység az adott civilizációra jellemző nyelvet vagy fordulatokat beszéli, de csak rá jellemző hangeffekteket is használ, amelyek megegyeznek a filmekben hallhatókkal - így pl. a Tie vadász hajtóműve teljesen más hangot ad, mint egy X-szárnyúé, és a pilóta is másképp nyugtázza a parancsokat. Az egységek legkézenfekvőbb módon civil és katonai, ill. vízi szárazföldi típusúakra oszthatóak. Civil egységek: Munkások: ők végzik a nyersanyaggyűjtést, és ők építik az épületeket. Harcolni is képesek, de támadó erejük a katonai egységekéhez képest igen csekély. A munkásaink általában robotok (kivéve a gunganeket és vukikat), pl. a felkelők dolgozói R2-es droidok. Orvosok: Jobbára orvosdroidok. Kizárólag gyógyítani képesek. Ezt automatikusan végzik, ha sérült saját vagy szövetséges egység van a közelükben. Halászhajók: nevük a játékban utility trawler . Megújuló élelemforrás (az AoE II.-es halcsapdához hasonló) építésére is képesek. Szállítóhajók: Nevük transport ship . Fejlesztéstől függően 5-10 egységet szállítanak vizes területeken át. Légiszállítók: nevük air transport . Maximum 5 egységet tudnak szállítani. Általában gyorsabbak, mint a szárazföldi egységek. Jelentőségük főleg az, hogy képesek áthatolni a szárazföldi egységek által járhatatlan sziklákon, vizeken és falakon. Kereskedőjárművek (cargo ships) : Két különböző játékos űrkikötője közt ingázva novát szállítanak haza (hogy egyszerre hány egységnyit, az az űrkikötők kapacitásától függ). E kis kapacitás miatt a kereskedés (ti. a novatermelés sebessége) elég lassú, ha az űrkikötők távol vannak, ha viszont egymáshoz közel esnek, akkor számottevő haszon származik belőle. A falakon és sziklákon nem tudnak áthatolni, de a vízzel vagy űrrel kitöltött térrészeken igen. Katonai egységek. Hadihajók: Négy típusuk van. A fregattok (frigates) gyorsak és lőni képesek, bár szárazföldi egységek ellen gyengék. A rombolók (destroyer) csak közelharcban használhatóak, sérülékenyek, de hajók ellen nagy a pusztító erejük. A cirkálók (cruiser) pedig a vízi nehéztüzérség, nagy hatótávolságú és nagy pusztító erejű, de sérülékeny és közelharcra használhatatlan fegyverek. Végül vannak légvédelmi hajók is (anti-air ships) , amelyek csak repülőgépek ellen használhatóak, de ellenük nagyon hatásosak (sokkal inkább, mint a földi légvédelmi egységek). Katonaság: A barakkban kiképezhető egységek. Ennek formái a gyalogság és lovasság, a légvédelmi gyalogság és a könnyű tüzérség. 25 egységnyi élelembe és 35 szénbe kerül a könnyűgyalogság, négy erősségi formája az újonc (recruit) , a gyalogos közkatona (trooper) , a nehézgyalogos (heavy trooper) és végül a gyorstüzelő lövész (repeater trooper) . A játék elején általában ők adják egy sereg gerincét, később általában már csak az ellenséges lovassággal való elbánásra jók. A lovasság élelembe és novába kerül, három erősségi formája van: a könnyű-, a nehéz-, és az elit ( light , heavy , advanced ). Ők lángszóróval küzdenek, tehát csak közelharcra jók, ezen belül is főleg az épületek, illetve a lassabb gépjárművek ellen érdemes bevetni őket. Két erősségi formája van a légvédelmi gyalogságnak és a könnyűtüzérségnek avagy gránátosoknak (grenade troopers) : könnyű- és nehéz-. A légvédelmi gyalogság a barakkegységek között az egyetlen, amelyik védekezni tud a repülők ellen. A gránátosok a dokumentáció szerint hődetonátorokat hajigálnak (illetve aknavetőszerű fegyverekből lövöldöznek) az ellenségre. A virtuális játékosok ritkán használják őket (talán amiatt, mert harcban lassúak, és a saját egységekben is kárt tesznek). Ráadásul hasznukhoz képest elég drágák. A gránátosok igen hatékonyak a gépjárművek és a pajzzsal védett egységek ellen, és meglehetősen nagy a lőtávolságuk. Épületek ellen nagyjából ugyanolyan mértékben hatékonyak, mint a normál gyalogság. Gépesített erők: Ezek a gyalogságnál drágább, de erősebb egységek. Nevük mechs , őket a gépjárműgyár (mech factory) képzi. Négy fajta gépjárművet gyárthatunk, mindegyiknek két fejlettségi típusa (könnyű és nehéz) van; az egyik fajta a felderítő (általában siklómotoros egységek), ezek nagyon gyenge harcosok, de nagyon gyorsak. A másik három fajta jármű egyre erősebb védő-és támadófegyverekkel rendelkezik, viszont egyre drágább és kevésbé mozgékony: az 1-es típusú gépjármű (strike mech) a leggyorsabb és leginkább hasonlít a gyalogsághoz, de jóval hatásosabb ellenük, mint a gyalogság, a 2-es típusú jármű ( mech destroyer , azaz gépjárműromboló) már egy gyalogos katonát is szállíthat, a gyalogság ellen nagyjából ugyanolyan hatásos, de az 1-es típusú járművet is könnyedén elpusztítja, végül a 3-as típusú páncélozott járművek ( assault mech , azaz roham- vagy ostromjárművek) mozgó erődítmények, lassabban mozognak, lassan tüzelnek, és nagyon-nagyon drágák, de nagy pusztító erejűek (egy lövéssel húsz-harminc gyalogost és 1-es típusú járművet is eltörölnek a föld színéről, de az épületeket is jóval gyorsabban rombolják, mint a legfejlettebb nehéztüzérség); és páncéljuk is erős. A gépesített járművek jó ellenszere a megfelelően védett nehéztüzérség, még jobb a légierő, legjobb pedig az assault mech. Az assault mech-ek ellen például több mech destroyerrel lehet védekezni, de légierővel is. Légierő: Vadászgépekből és bombázókból áll. A vadászgépek a katonaság, a bombázók az épületek ellen hatásosak. A légierő támadó ereje relatíve gyenge, viszont nagyon gyorsan mozog, és légvédelem nélkül nem lehet ellene védekezni. Páncélozott és/vagy légvédelemmel ellátott csapatok ellen csak nagyobb tömegű, minimum négy, de inkább hat-tíz repülő tud szembeszállni. Még egy hátránya, hogy bizonyos civilizációk esetében (mint pl. a K. Sz.) iszonyatosan lassan készül. Nehézfegyverek: két fő fajtája az ágyús gépjármű (artilery) illetve az önjáró ágyú (cannon) . A kettő közötti különbségek: a tüzérjármű olcsóbb (ára 150 szén és 90 nova), gyorsabb, mozgékonyabb, de pusztító ereje kisebb. Az ostromgépgyárban készül. Az erődökben lehet jóval drágább (200 szén, 200 nova) önjáró ágyúkat készíteni, ezek az AoE II.-beli szuper kőhajítógép, a trebuchet tökéletes megfelelői. Drágák, lassúak, sérülékenyek, csak nagy távolságokra hatásosak, viszont az épületeket nagyon gyorsan lerombolják. A trebuchet-hez hasonlóan ki-be kell csomagolni őket, hogy önjáró ágyúból tüzelő ágyú üzemmódra váltanak, ami bizonyos időbe telik (általában pont annyiba, amennyi az elpusztításukhoz elegendő). A nehézfegyverek közé tartozik még két, a tüzérséghez hasonlóan a nehézfegyvergyárban készíthető jármű. A légvédelmi járművek (anti-aircraft vehicles) olyan, a légvédelmi gyalogságnál erősebben páncélozott egységek, melyek elpusztítják az ellenséges repülő járműveket. A faltörő(koso)k (pummels) - jobb szóval nemigen fordítható e fegyvernem neve - erősen páncélozott járművek, melyek lézeres (hegesztőfejszerű) orra közvetlen közelből elpusztítja az épületeket; lassabban, mint az önjáró ágyúk, de gyorsabban, mint akár a nehéztüzérség, akár a gyalogság. A falak és őrtornyok ellen a leghasznosabbak. Lehet, hogy középkori elveken alapul, de bizonyos civilizációknál - a birodalmiak és a gunganek - nagyon erőssé fejleszthető. Lovagok (Jedi/Sith): Harcra és az ellenséges egységek áttérítésére képesek. Rendkívül drágák (100 étel és fejlettségtől függően kb. 3-400 nova), de általában nehéz őket elpusztítani (erre használatosak a fejvadászok). Erődben gyártható egységek: Ezek a saját egységek, a már említett önjáró ágyúk, valamint a fejvadászok. A fejvadászok nagyon sok szénbe és élelembe (150-150) kerülő, igen erős harcosok, akik hatásosan pusztítják mind a gépjárműveket, mind a lovagokat. Drágaságuk mellett hátrányuk, hogy lassan tüzelnek. További előnyük viszont, hogy nem téríthetőek át. Végül a saját egységekről: ezek nyersanyagigénye és felhasználhatósága nagyon-nagyon eltérő. A birodalmiak saját egysége az ún. sötét gárdista. Ezek csak szénbe és élelembe kerülnek, valamivel többe, mint a barakkban gyártható rohamosztagosok. Nagyon erősen páncélozottak, így a gyalogságot ugyanolyan jól pusztítják, mint a gépjárművek. A kereskedelmiek saját egysége a droidika. Iszonyatosan drága, ez a legdrágább saját egység (150 novát és 50 szenet igényel), de gyorsan mozog és tüzel, és kikutatható önregeneráló személyi pajzzsal védett. Három-négy droidika, amelyet néhány gyalogos is véd, másodpercek alatt cafatokká lő egy húsz-harminc fős gyalogos és lovas sereget anélkül, hogy maguk számottevő kárt szenvednének. A lázadók saját egysége a T-47-es siklórepülő. Ez elég olcsó, bár hátránya pl. a birodalmiakkal szemben, hogy novát is igényel. Erejét tekintve a középmezőnyben van. Viszont a standard légierőhöz képest nagyon gyorsan legyártható és ahhoz képest olcsó légierőt jelent, ezáltal a lázadó civilizációt választó játékosoknak esélye van a légtér uralmára. A gunganek saját egysége a fambaa pajzshordozó. Ez szintén drága: tekintve, hogy fejlesztése és gyártása is orekristályt igényel, mondható a droidikák mellett a másik igen drága sajátegység-féleségnek. Ennek nincs támadóereje, de a hatósugarában tartózkodó egységek páncélzatát megkétszerezi (ez majdnem ugyanazt jelenti, mintha a sereg létszámát kétszerezné meg, hiszen amíg a támadók egyet lőnek, feleannyi kárt tudnak tenni, mint a pajzs által védett egységek). A naboo-iak saját egysége a legkevésbé hasznavehető az összes között: egy csak közelharcra jó lovas, amely ugyan kikutatható pajzzsal védhető, de ez a pajzs nem olyan erős, hogy túl nehezen elpusztíthatóvá tenné. Főleg a védekezni képtelen (tüzér- és faltörő stb.) járművek ellen lehet bevetni. A vukik saját egysége a "berszerker" nevű őrült harcos. Bár csak két kardpengével küzd, látszólagos komolytalanságához és relatíve alacsony árához képest igen hasznos egység. A gyalogosok nagyon könnyen lelövik, viszont ha "szóhoz jut", akkor gyorsan pusztítja mind a gépesített haderőket, mind az őrtornyokat és más épületeket, ráadásul majdnem ugyanolyan gyorsan mozog, mint a légierő. Egyéb egységek. Olyan egységek is vannak, amiket nem gyárthatunk le (szabályos módon) játék közben, de elérhetőek a küldetésépítőből. Ezek egy része easter egg -szerű, és különféle kódokkal is előhívható játék közben, mint Simon, a pusztító ewok . Az online nem gyártható egységek másik fontos típusa a hősök (heroes) csoportja. Ezek grafikai megjelenésükben hasonlítanak a közönséges egységekre, de különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, például sokszorosára növelt támadó- vagy védekezőerővel (Luke, Darth Vader, Marsune Kapitány stb.). Ők megjelennek az egyes küldetésekben pl. a "Terminate the commander" típusú randommap-játékokban is. A harmadik csoportot a gaia-egységek jelentik (banthák és más vadállatok, tereptárgyak stb.). A negyedik csoportot a változatosság növelésére szánt, de nem chaet-szerű rejtett egységek jelentik, mint pl. a terraformáló épület, az élelemtár vagy az "atmoszféra központ" (egyes küldetésekben játszanak csak fontosabb szerepet). Egyéb jellemzők A Battlegrounds nagyon sok, az AoE sorozatnál megismert jellemzővel rendelkezik, ezek egy része más stratégiai játékokban is megtalálható; más, sok tekintetben szintén tipikusnak tartott PC-s stratégiai játékból pedig hiányozhatnak. Ilyenek: Harc Nagyjából ugyanúgy megy, mint az AoE sorozatban, csak kicsit modernebb fegyverekkel. Köd Ugyanúgy működik, mint az AoE sorozatban. Gaia A Battlegrounds, csakúgy, mint az AoE, tartalmaz egy rejtett vagy fiktív játékost, melyet Gaiának nevez. A küldetésszerkesztőben (scenario builder) rá kell kattintanunk, ha természeti erőforrásokat akarunk a térképbe építeni. Pop limit Népességhatár, a legyártható összes egységek (az épületektől eltekintve, azok elméletileg korlátlanul építhetőek) számának felső határa. Ez az Age of Kings-hez hasonló és ahhoz hasonlóan is szabályozható: beállítható a játék elején a 25, 50, 75, 100, 125, 150, 175, 200 értékek valamelyikére. A legtöbb beépített küldetésben változtathatatlanul 75 a poplimit. Offline szabályozható mesterséges intelligencia Ez is nagyon hasonlóan működik az AoK-hez, a szkriptnyelv is gyakorlatilag ugyanaz ( ( defrule () () ... => () () ... ) szintaktikájú parancsokból álló, *.per kiterjesztésű textfájlokra épül), eltekintve persze az egységek, technológiák, és hasonló objektumok azonosítóitól. Paul Iby Paul Iby (magyarul Iby Pál) (Doborján, 1935. január 23. –) osztrák római katolikus pap, kismartoni püspök. Pályafutása 1959. június 29-én szentelték pappá. 1959-től 1961-ig Kismartonban volt káplán, majd 1963-ig püspöki ceremonárius. 1963–1967-ig a Gregoriana Pápai Egyetemen, Rómában egyházjogot tanult. 1967-től 1974-ig püspöki titkár, 1969-től 1977-ig az egyházmegyei karitász vezetője, 1973-tól 1985-ig az egyházmegyei oktatási hivatal vezetője, 1974-től 1992-ig a püspöki titkárság vezetője, 1977-től 1984-ig irodaigazgató, 1984-től 1992-ig általános helynök volt. Püspöki pályafutása 1992. december 28-án kismartoni püspökké nevezték ki. 1993. január 24-én szentelte püspökké Stephan László kismartoni püspök, Helmut Krätzl bécsi segédpüspök és Vinko Puljić vrhbosna–szarajevói érsek segédletével. Püspöksége alatt emelték basilica minor rangra a lorettomi szeplőtelen fogantatás kegytemplomot. 2001-ben elindította a kismartoni Szent Márton-dóm felújítását. 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, akinek boldoggá avatását elődje, Stephan László kezdeményezte 1982-ben. 1995-től 2003-ig az Osztrák Püspöki Konferencia ifjúságért felelős püspöke volt. Püspöksége alatt 34 papot és 41 diakónust szenteltek az egyházmegyében. 2010-ben nyugállományba vonult. A 2018-ban püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi szentmisén jelen volt többek között Veres András győri püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is. Művei Gott und dem Leben trauen. Erinnerungen und Wegzeichen. Tyrolia Verlag, 2017 Szabó Sándor (katonatiszt) Füzéri Csontos Szabó Sándor (Belső-Bőcs, 1880. március 18. – Miskolc, 1944. december 5.) magyar katonatiszt. Részt vett az első világháború harcaiban, a közös (császári és királyi) és a magyar honvéd egységek tisztjeként. Korai évei Szabó Sándor a család második gyermekeként született a Miskolchoz közeli Belső-Bőcsön, 1880. március 18-án. Apja Szabó Károly községi főjegyző, anyja Kesseő Emma volt. Bátyja, Géza (honvéd ezredesként fejezte be katonai pályafutását), húgai Jolán és Emma voltak. Az alapfokú iskolát Mádon, a középfokút Eperjesen végezte. 1894-től a Ludovika Akadémián tanult tovább, ahol 1898-ban évfolyam negyedikként végzett. Katonai pályafutása 1898. július 18-tól a miskolci 10. honvéd gyalogezrednél szolgált. Augusztus 18-án hadapród-tiszthelyettessé, a következő év november elején pedig hadnaggyá avatták. 1905. május 1-ig tartózkodott Miskolcon, majd Debrecenbe került, a 3. honvéd gyalogezredhez. Innen 1911. április 30-án Kolozsvárott, a 75. gyalogsági dandár, majd ismét Debrecenben a Magyar királyi 11. honvéd lovashadosztály vezérkaránál szolgált. Pályafutása mozgalmas kezdete ellenére folyamatosan továbbképezte magát: katonai vívó- és tornatanárképző tanfolyamot végzett Bécsújhelyben (kiváló sportember volt), abszolválta a Császári és Királyi Hadiiskolát Bécsben, elvégezte a császári és királyi hadbiztosi tanfolyamot, ugyancsak Bécsben, majd a Királyi József Műegyetem Kereskedelmi Akadémiáján tanult. Az első világháború kitörésekor, 1914. augusztus 26-án az orosz frontra küldték, ahol a 24. közös gyalogsági dandárnál és a 20. honvéd gyaloghadosztálynál szolgált. 1915. július 15-én megsérült, felépülése után az olasz frontra vezényelték a 20. honvéd gyaloghadosztály, valamint a 39. és a 81. dandár vezérkari tisztjeként. Egységeivel együtt 1915 júliusában ismét az orosz hadszíntérre került. 1917. július 17-én ismét a miskolci 10. honvéd gyalogezredhez került, ezúttal a román frontra. 1918 őszén az ezredet az olasz frontra vezényelték, és a megbetegedett Sáfrány Géza ezredestől október 26-án Szabó Sándor vette át az ezred parancsnokságát. A háború végén, a fegyverszüneti megállapodás után az ezreddel együtt, 1918. november 5-én olasz hadifogságba került, ahonnan egy év múlva szabadult. 1919. október 1-jén Miskolc város katonai parancsnoka lett, majd az újjászerveződő magyar honvédség miskolci 13. honvéd gyalogezred I. zászlóaljának parancsnoka lett, aztán 1922 februárjától a salgótarjáni 7. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnokává nevezték ki. 1924 elejétől a Honvédelmi Minisztérium III. csoportfőnökségének tanácsosa lett, de három év múlva ismét visszakerült Miskolcra: 1927. október 1-jén Miskolc Vámőrkerületi parancsnoka lett. 1933-ban nyugállományba vonult. Magánélete Viszonylag későn nősült, a hadifogságból hazatérve, 1919-ben vette feleségül Rizsó Katalint, Rázsó Antal ügyvéd leányát. Gyermekük nem született, ezért örökbe fogadták Szabó unokaöccsét, Szepsy Szűcs Kálmánt, aki fölvette a Szabó Kálmán nevet. Nyugdíjasként a Független Kisgazdapártban politizált, az 1930-as évek végén megszervezte a haladó értelmiségiek Rákóczi Baráti Körét. Politikai jellegű írásokat tett közzé a Magyar Jövő és a Magyarság című miskolci lapokban. Más jellegű publikációi is voltak, például a Magyar Katonai Szemlébe első világháborús hadtörténeti és kiképzési cikkeket írt, de a Sassy Csaba által szerkesztett 1939-es 10-es honvéd emlékkönyvben is megjelent visszaemlékező írása az olasz frontról. 1943-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy felkérésére szervezte a polgárság fegyveres ellenállását. 1944. október 20-án a nyilasok elfogták, de megszökött, és az avasi pincékben bujkált. 1944. december 5-én szívrohamban elhunyt, a Mindszenti temetőben nyugszik. Rangbeli előmenetele 1898 – hadapród, 1899 – hadnagy, 1904 – főhadnagy, 1912 – százados, 1918 – őrnagy, majd alezredes, 1924 – vezérkari ezredes, 1927 – tábornok, 1933 – altábornagy. Kitüntetései 1912 – bronz katonai érdemérem, 1915 – III. osztályú katonai érdemkereszt, 1916 – bronz, majd ezüst katonai érdemérem, 1917 – III. osztályú katonai érdemkereszt, 1924 – bronz érdemérem, 1924 – III. osztályú vaskoronarend díszítményes kardokkal, 1928 – II. osztályú tiszti szolgálati jel, 1933 – II. osztályú magyar érdemkereszt, Három alkalommal – sebesülési érdemrend, háborús emlékérem, jubileumi emlékérem, jubileumi emlékkereszt, mozgósítási emlékkereszt. George Whipple George Hoyt Whipple (Ashland 1878. augusztus 28. – Rochester 1976. február 1.) amerikai orvos, patológus. 1934-ben ő, valamint George Minot és William P. Murphy elnyerték a fiziológiai Nobel-díjat "a vérszegénység májterápiával való kezelésének felfedezésééért". Élete George Hoyt Whipple 1878. augusztus 28-án született a New Hampshire-i Ashland városában. Családja igazi New Hampshire-i orvosdinasztia volt, mind apai nagyapja, mind apja, Dr. Ashley Cooper Whipple ezt a hivatást űzte. Anyja Frances Hoyt volt. Az andoveri Phillips Academy elitiskolában tanult, majd a Yale Egyetemre iratkozott be, ahol 1900-ban szerezte meg artium baccalaureus fokozatát. Ezután a Johns Hopkins Egyetemen tanult orvostudományt, diplomáját 1905-ben kapta meg. 1905-től egészen 1914-ig a Johns Hopkins Medical School-nál dolgozott patológusként. Tanársegédként kezdett és a docens fokozatig jutott. Közben 1907-08 között egy évet a panamai Ancon Hospital-ban is eltöltött a Panama-csatorna építésének idején. 1914-ben a kísérletes orvostudomány professzora lett a Kaliforniai Egyetem orvosi tanszékén. A Hooper Foundation for Medical Research elnökévé is kinevezték; 1920-21-ben pedig ő volt a tanszék dékánja. 1921-ben visszaköltözött a keleti partra és Rochesteri Egyetem akkor alapított orvostudományi és fogorvosi tanszékének lett a patológusprofesszora és dékánja. Ezt az állást egészen 1954-es visszavonulásáig betöltötte. Tudományos tevékenysége Whipple érdeklődése elsősorban a vérszegénység kutatására és a máj élettanára és szövettanára irányult. Panamai tartózkodása idején a malária és a sárgaláz jeles kutatója, William C. Gorgas irányítása alatt a parazitafertőzések okozta vérszegénységet és a bélrendszerben okozott elváltozásokat tanulmányozta. A Johns Hopkins Egyetemen William H. Welch vezetésével a kloroformos altatás következtében fellépő májnekrózist kutatta, főleg a májsejtek regenerációja érdekelte. Kutyakísérletei során úgy tűnt, hogy a szerv regenerálódási képessége szinte határtalan. Vizsgálta a kloroformmérgezés okozta májkárosodás miatt fellépő sárgaságot és megállapította, hogy nyirokérrendszer nem játszik jelentős szerepet az epe festékanyagainak szervezetben való szétterjedésében. Miután átköltözött Kaliforniába, folytatta munkáit az epepigmentekkel és rájött, hogy metabolizmusuk jobb megértéséhez több adatra van szüksége a hemoglobin képződéséről. Újabb kutyakísérleteket végzett a vérlecsapolással előállított mesterséges anémiáról és a vérpótlásról. Ennek során tanulmányozta a különböző étrendi összetevők hatását a vérképzésre és rájött, hogy az anémia megszüntetésére leginkább a nyers máj fogyasztása vált be. Felismerését alkalmazni lehetett a vészes vérszegénység klinikai kezelésében és 1934-ben George R. Minottal and William P. Murphyvel közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a vérszegénység májterápiával való kezelésének felfedezésééért". Ezenkívül kutatásokat folytatott tuberkulózissal, hasnyálmirigygyulladással, vasmetabolizmussal, a plazmaproteinek regenerálódásával kapcsolatban és az akkor újdonságnak számító izotópos anyagcserevizsgálatokat is végzett. Elismerései A Nobel-díj mellett 1930-ban elnyerte a Popular Science Monthly aranyérmét és a Philadelphiai Patológiai Társulat William Wood Gerhard aranyérmét 1934-ben. Számos amerikai egyetem, Európában pedig a glasgowi és athéni egyetem avatta díszdoktorává. Kurátora volt a Rockefeller Alapítványnak. Levelező tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek, a Bécsi Orvos Társulatnak és számos más európai és tudományos társaságnak. Családja 1914-ben feleségül vette a charlestoni Katherine Ball Waringot. Egy fiuk (George Hoyt, 1917) és egy lányuk (Barbara, 1921), valamint hét unokájuk született. 1976. február 1-jén, 97 évesen halt meg a New York állambeli Rochesterben. Cudar Péter Cudar Péter (Bőcs, ? – Ónod, 1396?) Károly Róbert apródja, Nagy Lajos király bizalmi embere, borsodi, sárosi, trencséni és zólyomi főispán, diósgyőri várkapitány, szlavón bán (1368–1371), megkapta az országbírói címet is (1372–1373). Többször járt külföldi szolgálaton. 1368-ban Bologna városát foglalta el a pápa javára. 1374-ben Franciaországban járt mint királyi követ, 1380-ban részt vett a velencei béketárgyalásokon. Orosz vajda (1372–1381). Nagy Lajos király halálát követően (1382) kegyvesztett lett, bebörtönözték (1382–1385). Testvérével, Cudar Györggyel együtt alapította a sajóládi monostort. Az ónodi vár építtetője volt, 1396-ban halt meg Ónodon. Családtörténet Abaúj vármegye szomszédos területén élt Bölcsi Balázs fia, Dénes. Bölcsi Dénesnek öt fia született: Domonkos, János, András, Sándor és Balázs. Domonkosnak nyolc fia érte meg a felnőttkort. Jánosnak három fiáról tudunk. Ez a generáció már általában nem a Bölcsi (Bocsi), hanem a Cudar családnevet viselte. A Cudarok Domonkostól származó ága nyolc felnőtt férfit számlált, s a viszonylag gyakori királyi birtokadományok sem elégíthettek ki ilyen létszámú családot, figyelembe véve az öröklött birtokok kis számát, és a leszármazók révén várható aprózódást. A közép- és főnemesség szokása szerint ahol sok volt a fiú, egy vagy több egyházi pályára ment, így a birtok nem aprózódott. A család többi tagja befolyásához képest egyengette az egyházi pályára tértek útját, akik magas tisztségekbe jutva viszonozták ezt. Domonkos fiai közül kettő, János és Imre választotta az egyházi pályát. Kettejük közül Imre jutott magasabbra. Ezt a karriert alighanem Cudar Péternek köszönhette Imre, aki az ő püspöksége előtt már több mint egy évtizeddel országos méltóságra emelkedett. A másik testvér, János pályafutása írásos adatok hiányában nem követhető. Annyi biztos, hogy 1372-ben székesfehérvári őrkanonok volt, ami jelentős papi stallumnak számított. Domonkos testvére, Cudar János ágán a három fiú közül egy lépett papi pályára, László, aki a szekszárdi apáti cím után a bencések főkolostorának, Pannonhalmának lett apátja 1365-ben, s maradt is haláláig, 1372-ig. Ma is meglévő, a pannonhalmi apátsági templomban álló síremlékén életnagyságban faragták ki alakját vörös márványból: teljes apáti díszben áll, fején főpapi süveg, jobbjában pásztorbot, lábai a hűséget jelképező kutyákon nyugszanak, jobb vállánál kifaragva családi címere. Az 1370-es években Cudar Péternek nemcsak az egyházi pályára lépő testvérei jutottak jelentősebb tisztségekhez, hanem a világi pályán maradók is: Mihály 1376-ban, István 1378/79-ben királyi ajtónállómester, György 1370-ben királyi pohárnokmester, 1373-ban mellette sárosi ispán és udvarmester; utóbbi tisztet 1380-ig töltötte be. Közben 1377-ben szepesi ispán, 1378-ban királyi pincemester, 1373-ban egy Itáliába küldött magyar sereg vezére. Kezdetek A család felemelkedésében döntő szerepe lett Domonkos fiának, Péternek. Valószínű, hogy már Károly Róbert királyi udvarában is szolgált. Péter legfeljebb néhány évvel lehetett fiatalabb Anjou Lajosnál, akivel életre szóló szoros kapcsolat alakul ki. Lajos már uralkodásának első évében birtokkal jutalmazta Pétert. A véletlen játszott Péter kezére: Borsod vármegye alispánja és bírótársai királynak küldött jelentése szerint (1343. február 13.) Felsőónod birtokosa – Egri Mihály – Mohi falu piacán megtámadta Ónodi Pál fia Istvánt, és két sebet is ejtett rajta. Ónodi – önvédelemből – Egrit halálosan megsebezte. Az özvegy vizsgálatot kért az ügyben. Kiderült, hogy Ónodi István ártatlan. Egri Mihály halála révén viszont családja férfiágon kihalt. A felszabadult és így a királyra szállt birtokot Lackfi Miklós mester relációjára 1343. március 16-án Lajos király Bölcsi Cudar Péter királyi apródnak adományozta, aki aztán az Egri Mihály özvegyének és leányának járó hozományt és leánynegyedet kiadta (1346). 1351-ben Lajos litvániai hadjáratra indult, hogy III. Kázmér lengyel királyt megsegítse. Cudar Péter kitüntette magát vitézségével és hűségével, amikor a hadjáratról visszatérőben Krakkóban megölte Károly Róbert sírjának kirablóját, János fehérvári őrkanonokot. A király hálája jeléül 1352-ben Péter mellett a testvére, Simon királyi apród hat másik testvérükkel együtt elnyerték királyi adományként a zempléni Megyaszót és Bóst. Ezt a január 15-i adománylevelet két nap múlva követte egy másik, melyben a testvérek – többi rokonuk kirekesztésével – az utód nélkül elhunyt Főnyi Balázs birtokait kapják: az abaúji Fonyt és Ongát, a zempléni Kesznyétent, a borsodi Szederkényt, Keresztúri és Kazincot, a gömöri Balázsfalvát, a sárosi Karimát, Radamát, Garbolcot, Dubinát, Monyoróst és Sasowot. Ebben az évben Péter és Simon mellett György és Miklós is a királyi apródok sorában szerepelt, utóbbi királyi kiküldöttként volt jelen Himfy Benedek Somlóvár birtokába való beiktatásán. Az ő és az apja érdemeiért fiúsította Lajos király Szikszói Péter lányát, Annát, akinek révén így az összes családi birtokot Cudar Péter testvére, Simon királyi apród örökölte. Az ónodi adomány 1356-ban Lajos király Cudar Péternek és testvéreinek, Istvánnak, Mihálynak, Simonnak, Györgynek, Jánosnak és Imrének adományozza új adomány címén Ónod falvát. A korábbi birtokos, Ónodi Jakab fia Pál örökös nélkül elhunyt. Ónod lett a későbbiekben a család birtokainak központja. Az ónodi adományt követő napon Lajos király még egy oklevelet állíttatott ki Péter részére, amelyből az is kiderült, hogy Péter ekkor már diósgyőri várnagy is. 1358-ban az Ónoddal szomszédos Muhi melletti Poga birtokon Tótsolymosi Apród Miklós fia István beiktatására, Lajos parancsára, Cudar Péternek – ekkor már szepesi és sárosi ispán, sárosi várnagy – is meg kellett jelennie. Az év július 1-jén jelentette az egri káptalan Lajos királynak, hogy Cudar Pétert és testvéreit Ónod falu birtokába ellentmondás nélkül beiktatták. Tisztségek A XIV. század második felében alakult ki egyre határozottabban az ország területi igazgatásának az a rendszere, hogy egy-egy megye ispánja volt ugyanazon megye legfontosabb királyi várának, esetleg több várnak a várnagya is. Nemritkán ugyanazon személy egyidejűleg több megye ispánja is volt. Cudar Péternek, aki nem származott előkelő családból, végig kellett járnia a ranglétra fokozatait: 1343-ban királyi apród, 1350-ben pallosjogot kapott a királytól, 1353-ban sárosi ispán, 1360-ban Dédes és Diósgyőr várnagya s borsodi ispán. Ugyanebben az évben (1360) országos tisztséget kapott: pohárnokmester lett. Ezt a tisztségét tizenkét esztendőn át megtartotta, s testvére, György örökölte tőle, aki Lajos király élete végéig (1382) meg is maradt ebben. Az 1370-es években Cudar Péter tovább emelkedett a ranglistán, az ország egyik első zászlósura lett: szlavón bán, először három évre (1368–1371), majd egy kormányzati átrendeződés idejére megkapta az országbírói címet is. Birtokok Péter 1346-ban szlavóniai birtokokat kapott Lajos királytól. 1348-ban már a Budához közeli Tinnyén is birtokos. Az 1360-as évek elején újabb birtokokkal gyarapszik a Cudar család, de még így is szerény birtokúak, s különösen az nyomott a latban, hogy egyetlen magánváruk sincsen. Úgy tűnt, az idő ezt is meghozza a hű udvari szolgálatok ellenértékeként. Főleg Péter volt az, akit tisztsége a király mellé kötött, így 1363-ban Visegrádon, Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helyén háztulajdonos volt. Háza előkelő szomszédságban feküdt: a komáromi főesperes és Gerek Péter királyi jegyző háza közelében, ott, ahol 300 Ft-ért vett egy házat magának. 1366-ban Cudar Péter már egyszerre udvar- és pincemester. Hű szolgálatait Zala megyei birtokokkal jutalmazta a király. 1372-ben fivéreivel együtt Újvárt kapta adományul, ennek birtokában a következő évben megerősítette a király. Zsigmond király 1388-ban újabb adományokban részesítette a Cudarokat: nekik adományozott először egy Zágráb megyei falut, de ennél sokkal jelentősebb, hogy Péternek zálogosította el Boldogkő várát Abaúj vármegyében a hozzá tartozó birtokokkal (Vizsoly, Szerencs vámja, Novaj a vámjával együtt, Abatelke, Újfalu, Akar), s a tokaji rév felével. A Cudaroknak, illetve Cudar Péternek Boldogkőn levő vára, Sajó a Hernád melléki törzsbirtokaitól kissé távol esett, s csak feltételes birtoklás volt (zálog), ami értékét jelentősen csökkentette. Volt viszont adománybirtokként egy váruk, Makovica (1364 óta), de ez még messzebb esett Ónod vidékétől, a lengyel határ közelében állt. Már 1367-ben megegyeztek a Cudarok az egri püspökkel, hogy e várhoz tartozó birtokok tizede fejében évente kétszáz forintot fizetnek. Hadban, külföldi szolgálatban 1368-ban kipróbálhatta hadvezéri tehetségét is. Erről a krónika a következőket írja: „...Orbán pápa úr idejében Péter bánt (későbbi szlavón báni tisztsége alapján nevezi bánnak) küldte Bologna város védelmére Barnabo és Galeazzo milánói urak ellen, akik ezt a várost ostromolták. Ez a Péter bán megtartotta s megvédelmezte a várost a pápa úr számára, s tisztességgel tért vissza Magyarországra.” Cudar Péter számára főleg az 1372–1377 közötti fél évtized volt mozgalmas: néhány hetes országbíróskodás után indulhatott Itáliába csapatvezérként a Velence elleni hadjáratba. 1374-ben Lajos király megbízásából Párizsban járt, s V. Károly francia királynak megbízottaival folytatott tárgyalásokat Lajos leánya, Katalin és a francia király második fia, Lajos közötti házasságról. Útjára elkísérte Kanizsai István zágrábi püspök és Cudar Imre székesfehérvári prépost. Az eljegyzés megtörtént, de házasság mégsem lett a dologból. 1377-ben az észak-itáliai Padovában volt. 1378-ban őt nevezte ki a király orosz vajdának, majd ebben a tisztségben testvére, Imre egri püspök követte 1380-ig. Péter 1379-ben Velencével tárgyalt, mellyel szemben a magyar király Genovát és Padovát támogatta. 1380-ban újra Itáliában találjuk, királyi hadjáratban vett részt. Lajos halála után 1382. szeptember 10-én, negyven esztendei uralkodás után Lajos király halála nem kevés bonyodalom okozójává vált. Az események után csaknem tíz esztendővel kelt nádori ítéletlevél foglalja össze röviden Cudar Péter sorsát a kormányválság idején. Cudar Péter és testvérei kegyvesztettségének okára csak következtetni lehet, az okokat pontosan körülíró okmány eddig nem került elő, csak az okozatokat ismerjük. Lajos halála után az orosz vajdaságbeli (Galícia) magyar várnagyok a rájuk bízott várakat pénzért eladták a litván fejedelemnek. Ezért Erzsébet királyné fej- és jószágvesztéssel sújtotta őket. Mivel Cudar Péter és Imre volt ekkor az orosz vajda, feltehető, hogy ebben nekik is részük lehetett. Pétert a királyné parancsára letartóztatták, birtokait elkobozták, fivérét, Imre egri püspököt 1384-ben büntetésből a jelentéktelen itáliai imolai püspökségbe helyezték, György és István ellen is különféle címen hajsza indult. A Szécsi–Lackfi–Kaplai-ligából Cudar Péter volt az utolsó, aki kegyelmet kapott. Rá egy évre Imre is visszakerült Magyarországra, s erdélyi püspökként folytathatta pályáját. Azonban Péter még egy évtizedig pereskedett a rabságakor elvett oklevelek és egyes vitás birtokai ügyében. Zsigmond király alatt 1387. március 31-én koronázták királlyá Luxemburgi Zsigmondot, Mária férjét. Az immár rehabilitált Cudar Péter Zsigmonddal ment a délvidéki lázadók ellen, Mária királyné kiszabadítására. Hogy a Cudarok hűségét biztosítsa, Zsigmond már 1387. november 30-án adományban részesítette őket, Imre erdélyi püspököt, János fehérvári prépostot, György mestert, István mester fiait: megkapták a Horváti Pál zágrábi püspöktől elfoglalt két Hrasztovica várat és tartozékait ideiglenes használatra (1399-ben újra a püspöké), az Erzsébet és Mária királynétól elszenvedett károk pótlására; ezenkívül is még kapnak elégtételt a károkért, ígérte az oklevélben Zsigmond. A király bizalmát mutatja, hogy a hadjárat költségeire jelentős összeget, 2000 forintot Perényi Péter diósgyőri várnagytól Cudar Péter vett át és juttatott el a királyhoz, ugyanakkor a saját nevében 200 forintot – bizonyára saját kiadásai fedezésére – kölcsönvéve Perényitől. A ládi monostor Sorsuk rendeződvén a Cudar testvérek 1387 őszén elhatározták, hogy családi monostort alapítanak. 1387. szeptember 29-én Diósgyőrben kelt az az oklevél, mely szerint Cudar Péter volt bán, István és György a Sajó menti Ládon fekvő birtokrészét a pálos szerzeteseknek adja. Testvérei, Imre erdélyi püspök, János fehérvári prépost és fiaik s többi rokonuk hozzájárulásával, ígéretet tettek, hogy Ládon (ma Sajólád) Szűz Mária tiszteletére kolostort építenek, s mivel a ládi föld kevés, kiegészítik azt Keresztúr faluval, a hegyen levő szőlőkkel, Emőddel, Mályival és Szederkény határában egy halastóval. Az ónodi vár A Cudarokat Zsigmond viszonylag szerény adományokkal jutalmazta, s főleg várat nem adott nekik a zálogos Boldogkőn kívül. Cudar Péter ezért titokban, a kötelező királyi engedély előzetes kikérése nélkül maga kezdett építtetni borsodi birtokközpontjában, Ónodon várat. Hogy pontosan mikor kezdte el, nem tudjuk, csak abból az oklevélből értesülünk az ügyről, melyben utódai kérik, hogy a király adjon engedélyt az apjuk által kezdett építkezés befejezésére. Cudar Péter 1394-ben még élt, 1396. július 9-én kelt oklevelében viszont Zsigmond király már özvegyétől vett föl 2000 aranyforintot Boldogkő további záloga fejében – a teljes összeg így már 10 838 forintra rúgott, azzal a kedvezménnyel, hogy az özvegy, ha fiai a visszaváltás előtt halnának el, a várat zálogként megtarthatja, illetve másoknál elzálogosíthatja. Péter volt bán tehát 1394–1396 között halhatott meg. Elhunyta után következtek az özvegy és a család többi tagjai között a birtokelosztással kapcsolatos egyezségek, amelyek 1397-ben gyorsan megtörténtek. 1406-ban említi először oklevél Ónod várát, mégpedig családi perpatvar kapcsán. Az évekig húzódó, többször elhalasztott perből kiderül az alispán, szolgabírák és esküdtek vallomásából, hogy néhai Cudar Péter bán holtáig Ónod birtokon lakott, Ónod várát felesége és fiai – Jakab és Simon – építtették fel és fejezték be; azt azonban nem tudták a tanúk, hogy a felsoroltak mindezt a saját költségükön végezték-e vagy sem. Péter bán özvegyén és két fián, Simonon és Jakabon kívül a várban lakott tiszttartóival (officialisaival) és szolgáival Péter bán István nevű testvérének egyik fia, Benedek is. Ez a Benedek 1406. november 5-én kelt oklevél szerint a Garai Miklós nádor jelenlétében Kassa mellett tartott Abaúj és Sáros vármegyei összevont közgyűlésen – Abaúj vármegye alispánja, szolgabírái és esküdtjei vallomása szerint – ellene elkövetett hatalmaskodásra panaszkodott: Péter bán fiai, Simon és Jakab kiűzték Ónod várából embereivel együtt, s a várat a maguk részére foglalták el. A következő oklevél az ügyben rá egy évre kelt (1407. november 16-án). E szerint Garai Miklós nádor elhalasztotta a pert vízkereszt nyolcadára (1408. január 13.), azzal indokolva ezt, hogy Cudar Benedek mester a királlyal a boszniai hadjáratba szándékozik menni. 1409. május 27-én Borsod vármegye közgyűlésén bizonyítják az alispán és társai Cudar Benedeknek és szolgáinak a várból való kiűzését. 1410. március 2-án odáig jut az ügy, hogy Rozgonyi Simon országbíró előtt a peres felek megegyeznek abban, hogy húsvét nyolcadára (március 30.) Györgyi László mester országbírói protonotarius előtt Ónodon felmutatja mindkét fél az összes oklevelét s kölcsönösen átadják egymásnak; amit eltitkolnának, az a továbbiakban érvényét veszti. A pertől függetlenül a király az egymással szemben álló feleket időközben birtokkal jutalmazta. Zsigmond 1410. július 1-jén kelt oklevele szerint egy Komárom vármegyei birtokra adott kiváltságot ónodi Cudar Benedeknek és Péter bán fiainak, Jakabnak és Simonnak, akik valamennyien királyi udvari apródok. Rövidesen rendeződött a vár építésének ügye is. Zsigmond király 1413. április 23-án kelt oklevelével néhai Cudar Péter bán fiainak, Simonnak és Jakabnak engedélyezte, hogy az apjuk, Péter által Ónod mezővárosában uralkodói engedély nélkül építeni kezdett várat teljesen felépítsék. Alig egy hónapra rá viszont a jászói konvent előtt már tiltakozást jelentett be bocsi Cudar Benedek mester az ellen, hogy Péter fiai, Simon és Jakab Ónod vár és tartozékai felét Zsigmond királytól új adományul kérték – az ő nagy sérelmére. Kérte a királyt, álljon el az adományozástól, a Cudar fiúkat pedig, hogy ne fogadják el az esetleges adományt. Zsigmond láthatóan fontolóra vette az ügyet, s két év múlva, 1415. április 15-én kelt oklevelében már a következőképpen fogalmazott: Ónod várát Cudar István és Péter bán közösen építtették és birtokolták, de sem István fiának, Benedeknek, sem Péter fiainak, Simonnak és Jakabnak nem volt a vár építéséhez és megtartásához engedélye. Simon így utólag folyamodott a királyhoz hozzájárulásért, de csak maga és testvére, Jakab nevében. Az engedélyt megkapta, de ez sérelmes volt Benedekre nézve. Ezért a király a jogokat Benedekre is kiterjeszti. Ugyanezen a napon egy másik oklevelet is kiállíttatott Zsigmond király, mely szerint Ónod várát, a Sáros vármegyei Makovica, a szlavóniai Gradyeh várat és tartozékait Cudar Péter bán fiai, Simon és Jakab, valamint Cudar Benedek kapják, az apáik, Péter bán és István érdemei fejében, új adományul. Ónod viszonylatában a jogi aktus csaknem egy év múlva zárul. 1416. január 10-én a király az egri káptalant utasítja: Ónod és tartozékai birtokába iktassák be Cudar Benedeket, Simont és Jakabot. A káptalan március 10-én jelenti a királynak, hogy a beiktatás ellentmondás nélkül megtörtént. 1416. január 11-én a váradi káptalan a Cudar család említett tagjait Szabolcs vármegyei birtokokba – 17 birtok és két vám – iktatta be, amelyeket Zsigmond királytól új adományként kaptak. Egy évtized alatt tehát – legalábbis az írásos anyag erre enged következtetni – megoldódott a családi viszály. Halála után A Cudarok a XIV. század végén és a XV. század elején elsősorban a bártfai polgárokkal huzakodtak, makovicai várnagyuk hatalmaskodásai napirenden voltak, a bártfai bírót is megnyilazták. Az ezekkel kapcsolatos királyi intések és figyelmeztetések nem voltak különösebben veszélyesek. Annál inkább elszámították magukat akkor, a Lajos-kori vezető réteg más tagjaival együtt, mikor 1402/3-ban fellázadtak Zsigmond uralma ellen. A Cudarok vétkét – szerencséjükre – Zsigmond megbocsátotta. 1403. november 6-án kiadott oklevelében különös kegyként elengedte Cudar István egyik fia, Benedek hűtlensége miatti fej- és jószágvesztési büntetését, s megtiltotta az ország valamennyi bírájának, hogy személyében vagy javaiban háborgassák. Zsigmond általában – kevés kivételtől eltekintve – kegyelmébe fogadta a lázadókat, igaz, nem egy családnak jókora pénzen kellett megváltania birtokát. Az északi országrészben csak Ludányi Tamás egri püspök és Debrői István kincstartó volt az, aki semmiképpen sem akart meghódolni, inkább földönfutó lelt. Az egyik ellenállási központ a hegyaljai Tállya vára volt, melyet 1404-ben foglaltak el Zsigmond hívei Debrői István fegyvereseitől. Cudar Péter özvegye mindvégig a lázadó Debrői oldalán maradt, akkor is, mikor az ország nagy többsége és családja más tagjai már meghódoltak a királynak. Mikor Debrői István Erdélybe ment, az özvegy – az oklevél szerint – száz színezüst márkával támogatta, ő maga pedig értékeivel Debrői István tállyai várába zárkózott. A vár elestével fogságba jutott, s birtokait elvesztette. Zsigmond 1406. november 19-i oklevelével – melyben előbbieket részletesen leírta – híveinek adományozta az özvegy Szatmár vármegyei birtokait. A Cudaroknak Zsigmond király uralma második felében három váruk volt. Ha összehasonlítjuk ezt az akkori főurak birtokolta várak számával, láthatjuk, hogy a Cudarok a várurak sorában nem foglaltak el előkelő helyet. A sor elején olyanok állanak, mint a Cilleiek, akiknek 10-12 örökjogú, s további 4-5 zálogban birtokolt. A Garaiak nádori ágának ugyanannyi, a Bebekeknek 8, a Kanizsaiaknak ugyanannyi, az Ilosvaiaknak 5-6, a Losonciaknak 7-8, a Perényieknek 6, a Rozgonyiaknak az 1 örökjogon bírt mellett 5 zálogos, a stiborici Stiboroknak 11-12, a Széchenyieknek 6 majd 3, az Újlakiaknak 5, a Lackfiaknak (1397 előtt) 7-8 örökjogon és két zálogban birtokolt váruk volt. A számok jól mutatják, hogy Zsigmond néhány közeli hívén kívül igazán sok várral rendelkező nagybirtokos nem volt Magyarországon, s a legtöbb várat birtoklóknak sem volt teljesen összefüggő, nagy homogén birtoktestük, tehát a tartományúri hatalom kialakulásának lehetősége korlátozott volt, Zsigmond tudatos politikájának eredményeként. Cudar Benedek főként Makovicán tartózkodhatott, de Zsigmond király udvarában, hadjáratain és diplomáciai útjain is szerepet kapott. Az ónodi várban elsősorban Simon és Jakab lakhatott családjaikkal, akik (az udvarból kiszorulván) birtokaikat az ónodi uradalom körül próbálták összpontosítani. A család két ágának ellentéte a következő generációra is kihatott. Míg Benedek fia, János az Albert király (1437–1439) halála után kitört polgárháborúban az özvegy Erzsébet királyné, fia, V. László és Giskra zsoldosvezér oldalán állt, addig Jakab fiai (Simon és Jakab) az ellenpártot, I. Ulászlót és Hunyadi János kormányzót támogatták. A két testvérnek, akik továbbra is Ónodon tartották lakóhelyüket, sikerült visszaküzdeni magukat az udvari tisztségviselők (a bárók) elitjébe. Cudar János felesége Rozgonyi lány volt, s így a férj halála után a Cudarok vagyonára az egyre hatalmasabb Rozgonyi család is szemet vetett. Miután a vagyonon meg kellett osztozni, napirendre kerültek az erőszakos cselekmények a Rozgonyiak és a Cudarok emberei között. Végül hosszas pereskedés után 1467-ben a Rozgonyiaknak sikerült örökösödési szerződést kötniük a Cudar család akkor már egyetlen élő férfi tagjával, Jakabbal. Miután ő 1470-ben meghalt, vagyonát, közte az ónodi váruradalmat is, a Rozgonyiak örökölték. Halálával a Cudar család férfiágon kihalt. Oppido Mamertina Oppido Mamertina község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Cosoleto, Platì, Rizziconi, San Procopio, Santa Cristina d’Aspromonte, Seminara, Sinopoli, Taurianova és Varapodio. Története A 9. században alapították a szaracénok által elpusztított Mamertum helyén. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Giuseppe-templom Maria SS. delle Grazie-templom San Leone Magno-templom Divina Pastora-templom Katedrális San Nicola-templom René Boulanger René Boulanger (Franciaország, Nord, Hautmont, 1895. április 22. – Franciaország, Nord, Hautmont, 1949. augusztus 12.) olimpiai bronzérmes francia tornász. Ez első világháború után az 1920. évi nyári olimpiai játékokon, mint tornász versenyzett és csapat összetettben bronzérmes lett. Sztyerlibasevói járás A Sztyerlibasevói járás (oroszul Стерлибашевский район, baskír nyelven Стәрлебаш районы) Oroszország egyik járása a Baskír Köztársaságban, székhelye Sztyerlibasevo falu. Népesség 1970-ben 31 977 lakosa volt, melyből 19 245 tatár (60,2%), 7 664 baskír (24%). 1989-ben 21 697 lakosa volt, melyből 13 534 tatár (62,4%), 5 935 baskír (27,4%). 2002-ben 22 007 lakosa volt, melyből 12 505 tatár (56,82%), 7 321 baskír (33,27%), 1 237 orosz (5,62%), 589 csuvas. 2010-ben 20 217 lakosa volt, melyből 10 958 tatár (54,3%), 7 300 baskír (36,2%), 1 197 orosz (5,9%), 457 csuvas, 74 ukrán, 43 mordvin, 8 fehérorosz, 6 mari. Zseniális Teknős Zseniális Teknős (���; Kamesennin, Muten Rōshi, Master Roshi) kitalált szereplő a Dragon Ball, Dragon Ball Z, Dragon Ball GT és Dragon Ball Super animesorozatokban. Harcművészeti oktató, aki egy kis szigeten él, és ő találta fel a Kamehameha technikát. A japán "kame" szó teknőst, míg a "roshi" szó tanárt jelent. Története Zseniális Teknős az ősi harcművészetek mestere. Otthona a "Kame House", egy kunyhó, ami egy elszigetelt kis szigeten található. Itt edzi tanítványait (például Gohan nagyapát; később Son Gokut, Krilint, Yamchát), és gyakran járnak ide barátai is. Gokuval és Krilinnel a sorozat elején találkozik, akik megkérik, hogy tanítsa őket. Pár hónap múlva részt vesznek a 21. harcművészeti világbajnokságban, hogy kipróbálják erejüket és ügyességüket. Mivel tudja, hogy tanítványai erősek, így Zseniális Teknős is benevez tornára, hogy diákjai ne bízzák el magukat. Álruhában és álnévvel indul, neve "Jackie Chun" lesz (Jackie Chan paródiája). A döntőben Goku ellen kell megküzdenie, akit csak nagyon nehezen tudott megverni. Goku ezt követően elindult egy világ körüli útra, míg Krilin ottmaradt és folytatta az edzést. Később Yamcha (akit a tornán ismertek meg) is csatlakozott, és ő is ott edzett Roshi mesternél. Három évvel később kezdetét veszi a 22. harcművészeti világbajnokság, ahol a mester ismét Jackie Chun néven indul. Itt találkozik régi riválisával, Zseniális Hollóval és tanítványaival. Az elődöntőben az egyik tanítványával, Tensinhannal kerül össze, aki ellen elveszíti a csatát. A torna után Krilin, a mester és Chaozu meghal Szívtelen Sátán miatt, de később a kristálygömbök segítségével feltámadnak. Son Goku megkéri a mindenhatót, hogy támassza fel Shen Longot (a földi kristálygömbök szent sárkányát), akit mr. Popo rak össze, ezután mindenkit feltámasztanak. Mielőtt Szívtelen Sátán meghalna, rak egy tojást, amiből később a fia, Ifjú Sátán születik. Zseniális Teknős a Dragon Ball Z, GT-ben és a Superben is felbukkan, de ezekben jelentősebb szerep már nem jut neki. Jellemzői Vastag fehér bajusszal és szakállal rendelkezik; feje kopasz. Szinte mindig napszemüvegben látható, a kezében pedig egy sétapálcát (sétabotot) tart. A hátán néha olyan súlyt visel, ami egy teknőspáncélhoz hasonló. Fantáziája perverz, és mindig ellágyul, ha meglát egy csinos lányt. Szabadidejében folyamatosan figyeli az aerobik adásokat a televízióban, vagy nézi a női magazinokat. Annak ellenére, hogy szoknyapecér; Zseniális Teknős egy nagyon bölcs és jószívű ember, aki nagyon szereti a barátait. Nyíltan élvezi az életet, és az egyszerű örömöket, de hajlandó meghalni barátaiért, ha szükséges. Kamehameha A Kamehameha (japánul �����; Turtle Destruction Wave, szó szerinti fordításban "teknős pusztítás hullám") technikát Zseniális Teknős találta fel. Ez a legszélesebb körben használt, legnépszerűbb befejező támadás a Dragon Ballban. Először Goku sajátította el ezt a technikát, de később Krilin, Yamcha, Son Gohan és Son Goten is megtanulja használni. A főellenségek közül Cell és Majin Buu is tudja alkalmazni. A Kamehameha általában a kezek hátranyújtásával keletkezik, s a tenyérben koncentrálódik egy pontba. Ezt követően a "Ka-me-ha-me-HA" szó kimondásával töltik, felszabadítják ezt az energiát, majd a kezek elõrenyújtásával ki tudják lőni egy erős fénysugár formájában. Színe általában fehéres-kék, de az animében, a filmekben, a videojátékokban, és a mangában vannak eltérések. Coux (Ardèche) Coux település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 1641 fő (2015). Coux Alissas, Chomérac, Flaviac, Lyas és Privas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cueva de Ágreda Cueva de Ágreda település Spanyolországban, Soria tartományban. Cueva de Ágreda Beratón, Ólvega, Ágreda és Añón de Moncayo községekkel határos. Lakosainak száma 70 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cuevas del Almanzora Cuevas del Almanzora község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 13 655 fő (2017). Földrajza Cuevas del Almanzora Vera, Antas, Huércal-Overa és Pulpí községekkel határos. Testvértelepülések Saintes Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 11051 Racine A 11051 Racine (ideiglenes jelöléssel 1990 VH12) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. november 15-én. Nevét Jean Racine (1639 – 1699) francia író után kapta. Henri Guérin (vívó) Henri Guérin (Párizs, 1905. május 20. – Neuilly-sur-Seine, 1967. október 11.) olimpiai és világbajnok francia párbajtőrvívó. Fúriafűz A fúriafűz egy a Roxfort-birtokon álló növény, amely először a Harry Potter-sorozat második részében jelenik meg. A fúriafűz jellegzetessége, hogy ha valaki megpróbál a közelébe menni, akkor azonnal "életre kel", vaskos, nehéz ágainak csapásával próbálja megsebesíteni támadóját (vagy a támadónak ítélt személyt). A Harry Potter és a Titkok Kamrája című részben Harry Potter és Ron Weasley egy repülő autóval a fának ütköznek, és kis híján komoly sérüléseket szenvednek a fa ütéseinek köszönhetően. A fúriafűz jelentősége a harmadik részben fokozódik, amikor Sirius Black kutya képében a gyökerek közti járatba vonszolja Ron Weasley-t. Ebben a részben derül ki, hogy a fát Albus Dumbledore utasítására ültették az iskola mellé, amikor az igazgató engedélyezte Remus Lupin felvételét a Roxfortba, annak ellenére, hogy a férfi (akkor kisfiú) Fenir Greyback harapása következtében vérfarkas volt. A fúriafűz egyik görcsének megérintésére megmerevedik, és szünetel a támadás, így be lehet jutni a fa gyökereinél található járatba, amely a Szellemszállásra vezet. (A fa görcsének megérintése Peter Pettigrew, vagyis Féregfark feladata volt.) A fúriafűz alól induló járat és a Szellemszállás több fontos esemény helyszíne is lesz, többek között itt derül ki, hogy Peter Pettigrew volt Harry szüleinek titokgazdája, és itt kerül sor Perselus Piton halálára is a hetedik részben. Schmitten (Hochtaunus) Schmitten település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Grandpierre Attila Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja. A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. The Journal of the Cosmology of Consciousness és az Euroquantology c. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai. Zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja. Életrajza Előélet, tanulmányok 1951. július 4-én született Budapesten, Grandpierre K. Endre és Rideg Erzsébet gyermekeként. Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja. Az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben. Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán. Kilencvenkét oldalas disszertációját, melynek címe A flérjelenség konvekciós értelmezése 1983-ban adta be. Tudományos munkássága 1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Ambarcumjan akadémikus mellett. 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként. Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. 2011-ben fél éven át a kaliforniai Chapman Egyetem vendégprofesszoraként több publikációja is megjelent, például Menas Kafatossal közösen. Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását. Korábban MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű. A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, (az amerikai George Mason Egyetem professzora) ezen alapuló számításai alapján. Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik. Fő természettudományos kutatási területei A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása. Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg. Fő őstörténelmi kutatási területei A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” (Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt) fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent. Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének (ZMTE). Írott munkái Szépirodalmi művek szerk.: Madarász Szilvia: A mindenség őrjítő varázsa - agyrakéták - a Vágtázó Halottkémek szövegeivel/ Tudati utazás jelentágulás a semmi a valami és a végtelen körvonalaitól befelé. Seneca Kiadó (1994) Emeletes mesehajó - Eleven versfa/Elmeutazás a csillagerőhöz. A Vágtázó Halottkémek szövegeivel. Lazi Bt. (2000). ISBN 963-9227-25-0 szerk.: Kőszegi Renáta: Apám szíve dobog bennem. Titokfejtő Könyvkiadó Kft. (2013). ISBN 9789637707056 Ismeretterjesztő művek Több mint háromszáz természetfilozófiai írása, tanulmánya jelent meg magyar folyóiratokban (Harmadik Szem, Elixír, Természetgyógyász Magazin). Továbbá rendszeresen ír a KAPU magazinba is, ahol rovatvezető is egyben. Történelmi tárgyú művek 2006 – Atilla és a hunok , (Grandpierre K. Endre társszerzővel), NapKút Kiadó, Budapest 2006 – Karácsony. Barrus Könyvkiadó 2007 – Királyi mágusok ősnépe: a magyar , Hun Idea Könyvkiadó, Budapest 2009 – Fejezetek a székelység őstörténetéből , (Orbán Dezső társszerzővel), Kárpátia Könyvműhely 2011 – Grandpierre K. Endre emlékezete . Magyarságtudományi Füzetek 9. szám (Magyarok Világszövetsége) Grandpierre K. Endre emlékezete, 1916-2003 ; Hun-idea, Bp., 2014 ( Magyarságtudományi füzetek ) Grandpierre K. Endre: A magyarok Istenének elrablása ; jav., kieg. Grandpierre Atilla; 3. jav. kiad.; Titokfejtő, Zebegény, 2015 ( Grandpierre K. Endre könyvei ) Természetfilozófiai művek 2000 – A magyar kultúrkör népeinek felfogása az élő Világegyetemről (a „Kiálts Telyes Torokal” című könyvben). Polar Alapítvány, Budapest 2002 – Az élő Világegyetem könyve. Válasz Könyvkiadó, Budapest 2004 – Életünk és a Mindenséget átható rend. Barrus Könyvkiadó, Budapest 2005 – A lélek halhatatlansága. Tanulmánykötet. Barrus Könyvkiadó 2011 – Astronomy and Civilization in the New Enlightenment , Springer, New York 2012 – Az élő Világegyetem könyve. Titokfejtő Könyvkiadó. Héliosz. A Nap és az élet új nézőpontból ; Titokfejtő, Bp., 2015 Szerkesztőbizottsági tagságai Magyar és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. An interdisciplinary scientific journal of the cosmology of consciousness és a Neuroquantology. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics folyóiratoknál, valamint rovatvezető a KAPU, az értelmiség magyar folyóirata szerkesztőségében. Írásban megjelent további művei, alkotásai A Polisz folyóirat 2011 áprilisi számában több verse is megjelent. Zenei tevékenysége A Vágtázó Halottkémek Grandpierre Atilla már hétévesen kijelentette, hogy énekes lesz. Mivel ötéves korában kifejtette, hogy neki csillagásznak kell lennie, mert a Nappal kell foglalkoznia, szülei megkérdezték, hogy akkor mégis melyik lesz. Azt felelte, hogy mindkettő. Bár a későbbi évek során ezeket a kijelentéseket elfelejtette, végül mégis mindkettő megvalósult. Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. Ez ötvöződött benne Édesapja szellemiségével. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét. Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest. Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség. Őt első számú közellenségként is emlegették. Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból. 2001-ben a Vágtázó Halottkémek végül fel is oszlott. 2012 decemberében az együttes új lemezt adott ki Veled haraptat csillagot! címmel. Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi. A Vágtázó Csodaszarvas és a Vágtázó Életerő Néhány év szünet után, 2005-ben létrehozta Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest, amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest hozzon létre, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg. Az együttesek és lemezeik Vágtázó Halottkémek (1975 – 2001. január) 1988 – A Halál móresre tanítása 1990 – A világösztön kiugrasztása 1992 – A Semmi Kapuin Dörömbölve 1994 – Óriás tér! 1996 – Az Éden visszahódítása, 1. rész 1998 – Az Éden visszahódítása, 2. rész 1999 – Naptánc 2012 – Veled haraptat csillagot! Vágtázó Csodaszarvas (2005–) 2006 – Tiszta forrás (aranylemez ) 2008 – Végtelen Ázsia! (aranylemez ) 2011 – Csillaglovaglás Vágtázó Életerő (2008–) 2009 – Forgószél! VHK-idéző Megjelenései Tudományos és ismeretterjesztő előadásokon 2004 és 2008 között többször tartott előadást a Filozófiai Vitakör által megrendezett előadásokon: 2004. március 25. ( MOM Park ): Dialógus a hunokról (Detre Csabával) 2004. május 18. (XII. kerületi Művelődési Központ): Attila és a hunok - Kolozsvári Grandpierre Endre munkássága és szellemi öröksége 2006. február 16.: Dinamikus jelenségek a Nap magjában 2008. február 29. (Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár): A Világegyetem fogalma. Miért fontos a Világegyetem számunkra? („ Az Univerzum ” elnevezésű, egész napos konferencia keretén belül) Részt vett az Életfa Kulturális Alapítvány két rendezvényén: 2004. május 19.: Az élő Világegyetem és a Mindenséget átható rend 2006. november 2.: Az élő világegyetem a szkíta-magyar kultúrkör népeinek felfogásában - A legújabb tudományos eredmények és az őstudás A Magyarok VII. Világkongresszusán is tartott előadásokat: 2008. augusztus 17. (Magyarok Háza): Az emberiség történelmének kulcsszereplői: az ősi mágusok tudományos-vallásos világképe ( II. Őstörténeti konferencia – Hitvilág, Mítoszok, Legendák szekció) 2008. augusztus 19. (Magyarok Háza): A magyar világkép a jövőépítés alapja ( A fény üzenete kulturális konferencia) 2010. szeptember 13-án, október 11-én, november 8-án és december 6-án a Magyarok Világszövetsége megrendezésében saját, négyrészes előadás-sorozatot tartott Magyarság és Mindenség címmel: 1. rész: A magyarság és a Mindenség közös lényege. A Mindenség végső titkai. A világrejtély a legelemibb kérdéseknél kezdődik. Milyen kapcsolat áll fenn a magyarság és a Mindenség között? Az ősi magyarság mibenléte. Magyarság és emberrévállás. Ősi magyar jelképek. Az ősi magyar világlátás és az ókori Kelet. Nemzeti jelképeink kozmikus értelme. A Mindenség üzenete a magyarság számára. 2. rész: Az ősi magyar világlátás lényege. Sejtjeink világa. Hány sejtből áll a szervezetünk? Hogyan működnek együtt a sejtjeink? Milyen kapcsolat áll fenn sejtjeink és a Mindenség között? Miért létezik átöröklés? Miféle értelemmel bírnak a sejtjeink? A mikrokozmosz és a makrokozmosz kapcsolata. Sejtjeink üzenete a magyarság számára. 3. rész: A magyarok Istene. A Világegyetem legnagyobb csodája: az élet. Az élet vallása. Az élet a mágikus világlátás központja. Az élet mágikus erői. Az élet lényegének felfedezése és üzenete a mai magyarság számára. 4. rész: A Mindenség egyedülállóan csodálatos képességei. A természettörvények és a kozmikus értelem. Világító erő a Mindenség magjából. Az ősi magyar tudomány és művészet. Hogyan törhetünk ki szellemi korlátainkból? A Mindenség üzenete a mai magyarság számára. További előadásai 2008. március 8. (Budakalászi Faluház): Az ősi magyar világkép. A napkirályok mágusainak szerepe a történelemben. (Tarsolyosok IX. és X. Országos Találkozóján) 2008. szeptember 6. (Szekszárd): A székelyek eredete 2008. október 17. (Sopron, Gyermek- és Ifjúsági Központ): Önazonosságunk helyreállítása – testi én és világén (IX. Soproni Mentálhigiénés Napok) 2008. október 18. (Izsák): A magyar őstörténet és a mágusok 2009. március 29. (Tabán mozi): Az élet lehelete: céllal, céltalanul? (a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat egyes részeinek mélyebb elemzésének céljából létrehozott szemináriumán) 2009. augusztus 6. (Verőce, Csattogóvölgy): A székelyek eredete és őshonossága (IX. Magyar Sziget 3. napján) 2008. október 21. (Dombóvár): A magyar népzene ősrétegei 2008. december 1. (Tahitótfalu): A népmese igazsága, avagy miért eszik parazsat a paripa? – a karácsony gondolatának megjelenése a népmesében 2009. október 29. (Nagykáta): Székely koronázási szertartás. A székely kiváltságok jelentősége a magyarság jövőjére 2009. december 6. (Villányi út 11-13.): A világegyetem spirituális és tudományos felfogása (A Természetgyógyász magazin XIII. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválján) 2010. január 29. (Tab): Szent-Györgyi Albert és az élet lényege 2010. május 2. (Velence): Az ősi magyar népzene újjászületése (III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál) 2010. május 15. (Zichy Park Hotel): Boldogság: az emberi világtörvény (Selfness Harmónia Napok III.) 2010. december 7. (Gyöngyös): A Mindenség és a magyarság kapcsolata. A Mindenség végső titkai 2010. december 13. (Algyő): Hogyan készüljünk Karácsony ünnepére? ( Karácsony című könyve alapján ) 2010. december 14. (Békéscsaba): Karácsony a magyar ősvallásban (A „Hazatalálás” előadássorozat keretében) 2011. augusztus 19. (Szatmárnémeti, EMNT székhelye): Alkotmányunk és az őstörténet 2011. szeptember 28. (Budapest, Farkasréti Általános Iskola): Az élet titka – magyarok az élet titkának nyomában. (Beszámoló féléves kutatóútjáról Kaliforniában) 2012. december 3. (Pécs, Tudásközpont): Karácsony - könyvbemutató 2012. december 5. (Nyíregyháza, Városmajori Művelődési Ház: Atilla és a hunok 2012. december 10. (Budapest, Két Hollós Könyvesbolt): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató 2012. december 17. (Biatorbágy, Faluház): A Fény születése 2013. január 14. (Kecskemét, Hírös MAG): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató 2013. április 18. (Pécs, Tudásközpont): Az élő Világegyetem 2013. április 6, (Érsekújvár, a KLIK FEST szervezésében): A magyarság őstörténete, ősi világlátása és a zene kozmikus varázsereje 2013. április 19. (Miskolc, Földes Gimnázium): Az élő Világegyetem és a magyarság jövője 2013. május 24. (Budapest, III. Magyar Világtalálkozó, Világfalu – Budapest, SYMA Rendezvényközpont): Élő Világegyetem 2013. május 30. (Veszprém, Városi Művelődési Központ): Az élő Világegyetem 2013. augusztus 16. (Magyarok Országos Gyűlése, Apajpuszta, Magyarok Istene sátor): Az Élő Világegyetem és a magyarság jövője Műsorokban, filmekben 2004-ben többedmagával közreműködőként szerepelt az 1999-ben induló Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat Az élet lehelete: céllal, céltalanul? című részében, ahol a pusztán materialisztikus szemlélet beszűkítő hatásáról beszél Az epizódban megszólaltatott további személyek Tóth Tibor informatikus professzor doktor, Dúl Antal teológus, Paulinyi Tamás para-kutató és Mireisz László filozófus voltak Korábbi években feltűnt játékfilmekben is. Ezek közül a legismertebb a Kutya éji dala, amelyben a Csillagászt alakította, és amelyet Bódy Gábor rendezésében, 1983-ban készítettek. Rövidebb szerepben, de önmagát alakította az 1990-es, a Michael Winterbottom rendezésű Ne törődj velem (Forget About Me) című filmben. Riportalanyként volt látható a Filmmúzeum csatorna által készített (szerkesztő: Gellért Gábor) Privát rocktörténet című sorozat 47. részében, amelyben a Vágtázó Halottkémek együttes történetét mutatták be. A Duna TV 2009. január 17-én mutatta be az első részét az Őstitkaink című történeti magazinnak. Grandpierre Attila a sorozat több részében is látható. Ezek közül az egyik legismertebb a tatárlakai leletről szóló beszélgetés. 2011. november 17-én szerepelt a Valaki című műsor sorozatban a Magyar Televízión. A műsorban az életéről, és munkásságáról készítettek interjút. A Vágtázó Halottkémek együttesről készült VHK - Akik móresre tanították a halált című zenés dokumentumfilmben szintén riportalanyként és archív felvételeken is látható a zenekar több tagjával együtt. A filmet 2012. május 31-én mutatták be. 2013-ban a róla készült portréfilm bekerült Magyarország Videós Arcképcsarnokába. 2015-ben a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában szerepelt mint a műsor riportalanya. Együtteseinek jelentősebb fellépésein 2005 december – 2011 szeptember között 2005. december 5. (Budapest Petőfi Csarnok ): – A Vágtázó Csodaszarvas legelső koncertje, valamint a Tiszta forrás lemez felvételei erről a koncertről készültek. 2009. február 6. (Sopron, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ ):A Vágtázó Csodaszarvas Végtelen Ázsia! lemezbemutató koncertje. 2009. augusztus 27. (Hajdúböszörmény): Vágtázó Csodaszarvas koncert az Országos Főépítész Konferencián 2010. február 5. (Dürer Kert): A Vágtázó Életerő Vágtázó Halottkémeket idéző Forgószél című lemezbemutató koncertje 2010. április 9. ( A38 Hajó ): Vágtázó Csodaszarvas koncert, valamint aranylemez-átadás és lemezfelvétel 2010. szeptember 5. (West Balkán): Vágtázó Életerő és Jello Biafra and the Guantanamo School of Medicine koncert 2010. december 17. (A38 hajó) A Vágtázó Csodaszarvas Csillaglovaglás című lemezének élő lemezfelvétele 2011. szeptember 9. Különleges Csillaglovaglás koncert Thomas Gundermann (marokkói duda) és Kobza Vajk (pengetős hangszerek) közreműködésével 2011. szeptember 10. (Békéscsaba): Lemezbemutató (Csillaglovaglás) koncert az V. Bioritmus Fesztiválon 2011 decemberétől – 2011. december 23. (A38 hajó): Karácsonyi, lemezbemutató nagykoncert Vendégek: Dr. Hoppál Mihály (az Európai Folklór Intézet igazgatója) és a Fanfara Komplexa. 2012. január 25. (Dürer Kert): Vágtázó Csodaszarvas koncert 2012. április 28. (Komárom, Monostori Erőd) Vágtázó Csodaszarvas koncert – a MediaWave Fesztivál keretén belül 2012. május 4. (Fonó): Vágtázó Csodaszarvas koncert 2012. május 5. (Klebelsberg Kultúrkúria): Vágtázó Csodaszarvas koncert Kritikák Tudományos munkásságáról A Magyar Királyi Hírlapon, a tatárlakai korongról készült műsor bemutatásának bevezetőjében a szerző jellemzése szerint Grandpierre Attila „egyik fontos szellemi vezetője nemzetünknek, mivel értékes kutatásokkal és könyvekkel gazdagította a magyarság történelmét és tudásanyagát.” „A nemzetközileg is elismert csillagász, filozófus, őstörténet-kutató, zenész egyik legsokoldalúbb, legizgalmasabb egyénisége a hazai tudományos- és művésztársadalomnak.” Zeneiségéről A Magyar Nemzet Vágtázó dallamok ereje című cikkének szerzője szerint Grandpierre mindig lélekből énekel. Elveszíti önmagát a színpadon, hagyja, hogy eszközzé váljon a zene kezében, s annak üzenetét közvetítse. Szintén a Magyar Nemzetben jelent meg az a kritika, amelynek szerzője, Kiss Eszter Veronika azt írja le, hogy Grandpierre Attilát leginkább táltosnak nevezné (Megérezni, mi is az igazi vágtázás – 2009. április 27.). A Magyar Narancs 2006 március 26-i számának 45. oldalán szereplő cikkben megemlíti, hogy személyében egy olyan énekest láthat a közönség, aki szuggesztív előadásmódjával valósággal megőrjítette hallgatóságát határon innen és túl. 2007 februárjában a MetalNews a Tiszta forrás című lemez megjelenésével kapcsolatos írásának szerzője szerint Grandpierre Atilla volt maga a Vágtázó Halottkémek. A Diplomacy and Trade magazin 2009. július 24-én megjelent, Magyarország a népzene bölcsője című írásában Réka A. Francisck kijelenti, hogy Grandpierre Atilla egyike a magyar néphagyományokat újra felfedező revival mozgalom vezető alakjainak. Németh László (más néven „Fritz”) arra a kérdésre, hogy mi a titka annak, hogy a VHK rajongótábora újra és újra megújul, generációkon keresztül a következőt válaszolta: „Grandpierre Atilla. Nem vicc. Minket is ő tart életben. Ő a mi titkunk. Az ő titka pedig mi vagyunk”. Molnár Lajos („Lujo”) elmondása szerint Grandpierre Atillának „ugyanolyan átütő a személyisége, pontosabban a kisugárzása, mint David Bowie-nak, Iggy Popnak, vagy Johnny Rottennek”. Para-Kovács Imre, független újságíró 2011. január 28-án úgy jellemezte Grandpierre Atillát, hogy amíg a mikrofon mögé tud állni, addig a zenekar üzenete nem változik meg, egy korábbi kérdésre válaszolva pedig kifejtette azon véleményét, miszerint „Grandpierre Atilla akkora távlatokban gondolkodik, hogy a kereszténységre anblokk úgy tekint, mint az emberiség egy modern, rövid kifutású zsákutcájára”. Díjai, elismerései 2012 – Párhuzamos Kultúráért díj Megjegyzések A cím szerepel az Az Éden visszahódítása II. album Tündérlány című dalának szövegében. A felsorolás nem teljes! A fesztiválon ugyanaznap még a Vágtázó Csodaszarvas együttessel koncertezett is.